Upload
aleta
View
45
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása. Az 1848. évi márciusi törvények. A rendi különbségek megszüntetésével megteremtették a törvény előtti egyenlőséget Egyéni szabadságjogokat biztosítottak, de kollektív jogokat nem. Nemzetiségi mozgalmak. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Együtt a Kárpát-medencében
1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi
vonatkozása
Együtt a Kárpát-medencében
Az 1848. évi márciusi törvények
• A rendi különbségek megszüntetésével megteremtették a törvény előtti egyenlőséget
• Egyéni szabadságjogokat biztosítottak, de kollektív jogokat nem
Együtt a Kárpát-medencében
Nemzetiségi mozgalmak
Eltérő kívánságok: nemzetként való elismeréstől, nyelvhasználattól kezdve a területi autonómiáig.
Nemzetgyűlések
Szlovák Liptószentmiklóson
Szerb Karlócán, Pesten, Újvidéken
Együtt a Kárpát-medencében
Délszláv népek egységének gondolata
• Szerb politikusok a kezdeményezői az együttműködésnek
• Közeledés 1848-ban – sikertelen
• Szerbek körében népszerűbb a „nagyszerb” koncepció
Együtt a Kárpát-medencében
Nemzeti-kisebbségi ellentétek
• Kisebbségek közös jogainak biztosítására nem készültek tervezetek, kormányhatározatok
• Szerb-magyar, horvát-magyar, román-magyar konfliktus hatására a magyar kormány rászánta magát a megegyezésre 1949 tavaszán.
Együtt a Kárpát-medencében
A nemzetiségekkel való megegyezés elősegítői
• A görög katolikus és pravoszláv alsópapság, amelyet a kormány a vallások teljes egyenlőségét kimondó 1848: 20. tc. alapján támogatásban is részesített
• A lengyelek közvetítése, főleg maga Bem tábornok.
Együtt a Kárpát-medencében
1849. július 28. törvény
„a magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése biztosíttatik.”
• A magyar maradt ugyan a hivatalos nyelv, de a községekben érvényesülhetett a nemzetiségi
nyelv • A törvényhatóságokban a többség nyelvét is
hivatalos nyelvnek kellett tekinteni • Az esküdtszéki eljárásban és az
anyakönyvezésben is használható a nemzetiségi nyelv
Együtt a Kárpát-medencében
A vallásszabadság és a felekezetek egyenjogúsága
1848: 20. tc. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.”
Bevett vallásokra vonatkozik; unitáriusra igen, zsidókra nem
A választójogi törvény a bevett valláshoz tartozást választójogi feltétellé tett
Együtt a Kárpát-medencében
Örmények
• A 19. század közepén mintegy 12-15 ezer örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkező ember élt a hazánkban. Az 1848/49-es forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe.
• Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kis Ernő és Lázár Vilmos, akik Aradon vértanúhalált haltak.
Együtt a Kárpát-medencében
Szlovének
• A forradalom és szabadságharc során megoszlottak, amelynek oka elsődlegesen vallásfelekezeti jellegű volt és nem etnikai. A szlovénok többsége katolikus, vannak evangélikusok is.
• Nagy számban szolgáltak a honvédseregben. Ezek azonban csak kis hányadában voltak önkéntesek
• A magyarországi szlovén nyelv, a vend szabad használatát követelték az iskolákban.
• Önmagukat magyaroknak tekintették, de szlovén nyelvűnek is
Együtt a Kárpát-medencében
Izraeliták
Néhány városban (Pozsony, Pécs stb.) zsidóellenes zavargások voltak, ennek ellenére 30 ezer zsidó honvéd vett részt a magyarok oldalán a harcokban.
Sokan jelentős anyagi támogatást nyújtottakSok zsidó volt a tábori orvosok közöttBach-korszakban mindezért a megtorló
osztrák hatalom jelentős hadisarcot vetett ki rájuk.
Együtt a Kárpát-medencében
Nemzetiségi egyenjogúsítás mellett zsidó emancipáció
• Érvényesnek tekinti a törvény a keresztény és zsidó között kötendő házasságot, amit polgári hatóság előtt lehet kötni