16
A SZÍNHÁZI REFORM SZEMLÉLTETÉSE Goldoni alkotói fejl ő désének mozgalmas, drámai állomása az 1750. év. Ebben az évben kerül nyomdába els ő , a Bettinelli Kiadónál megjelent ko- médiakötete, melynek El ő szavában a szerz ő magvas eligazítást ad szín- házi poétikájáról, a Világ és a Színház dialektikus kapcsolatáról. A komé- diaíró a világban szerzett élményeib ől táplálkozva, a változatos jelensége- ket, emberi karaktereket megfigyelve gy ű jti össze szórakoztató és tanul- ságos komédiáinak témáit. A Színház pedig arra tanítja, hogyan kell a Vi- lágban megfigyelt jellemeket, szenvedélyeket, cselekvéseket színesen megrajzolni és a színpadon oly árnyaltan megjeleníteni, hogy azok hassa-nak az emberi lélekre, s a nézőben csodálatot vagy nevetést ébresszenek. Goldoni kiindulópontja a Természet. „A Természet egyetemes és meg- bízható tanítómestere annak, aki jól megfigyeli - állapítja meg. - Amit a Színház bemutat, annak a Világban történ ő dolgok lenyomatának kell lennie. A komédiát nézve úgy kell éreznünk magunkat, mintha baráti társaságbaki vagy családi körben beszélgetnénk..." További jelent ő s fordulat következik be akkor, amikor Erede fortunata (Szerencsés örökösnő) című komédiájának bukása után kiderül, hogy színházában a következő évadra a páholybérletek nem keltek el. Hogy a Teatro Sant'Angelo társulatát a cs ő dt ő l megmentse mint házi szerz ő vál- lalja, hogy a következő , 1750-51-es évadban tizenhat vadonatúj komédi- át ír. Fogadalmát megtartotta. Az évadot a tizenhat újdonság egyike, A komédiaszinház, e valójában három felvonásra tagolt, „cselekménybe foglalt poétika" nyitotta meg. A megújított komédia megkövetelte a színpadi el őadásmód megújítását is. Goldoninak színházi reformtevékenysége során két tényez ő vel, a szí- nészekkel és a közönséggel kellett számolnia. Hogy meghirdetett elveihez következetes maradhasson, le kellett küzdenie a színészek ellenállását és együttmű ködésre kellett bírnia ő ket; különösen a közönség rokonszenvé- nek megnyerésére fordított gondot. Ehhez széles körben meg kellett is- mertetnie újító alapelveit, ezért született meg A komédiaszinház című komédiamanifesztum, amelyben drámai formában ütköznek meg egymással a régi, a commedia dell'arte játék manírjai és az új komédia jellemz ői, és választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miért kell az új színjátszásnak felül-kerekednie. Az egyszer ű cselekmény - Moliére Versailles-i rögtönzés című komé- diájára emlékeztet őn - a Girolamo Medebac vezette velencei színtársulat életét eleveníti meg - színházi gyakorlat közepette, a „színház a színház- ban" keretei között mutatja be az egyes színészeket. Éppen A fiával versengő apa című bohózat próbája folyik, és az egymás után érkez ő színészek vallomásaiból ellentmondásos kép rajzolódik ki. Placida, a primadonnaszavai jelzik: avilág már ráunt arra, hogy a színpadon mindig ugyanazokat a szavakat hallja, ugyanazokat a játékfordulatokat lássa. Ugyanakkor Tonino a maszkkomédiások panaszának ad hangot amiatt, hogy a jellem-vígjáték a feje tetejére állította a komédiásmesterség szabályait. A rögtönzéshez szokott szerencsétlen komédiás - így Tonino - arra kényszerül, hogy el ő re megírt szöveget magoljon, élete pedig folytonos reszketés, mert ha színpadra lép, rögtön az jut eszébe: nem tudja elég jól szerepét és belesül. A próba Oraziónak, a társulatvezet őnek alkalmat ad arra, hogy észrevé- teleket tegyen, és színészeit, valamint Leliót, a commedia dell'arte-hagyo- mány megcsontosodott figuráját, majd a kés őbb érkező , fennhéjázó ének- virtuózt, Eleonórát megismertesse a valószer ű , természetes színészi játékmóddal. A színházi el ő adás lényeges mozzanatainak megvilágítása utána próba újrakezd ődik, és a komédia a társulatvezet ő és színészei ös- szegez ő beszélgetésével zárul. A szerző színészeit valóságos és köznapi dimenzióban mutatja be, így a cselekmény el őrehaladtával azok teljes természetességgel lépnek át a va- lóságot tükröző színpadi fikcióból a „színház a színházban" játék kett ős színpadi fikciójába. A játéknak ez a mozgása a való és a valószer ű, a reali- tás és a fiktív síkok közötti töretlen, és eredetiségében Pirandello Hat sze- rep keres egy szerz ő t című komédiájának a dramaturgiáját el ő legezi. Nyerges László CARLO GOLDONI A KOMÉDIASZÍNHÁZ (II Teatro comico) Színmű három felvonásban Fordította: NYERGES LÁSZLÓ Tutte le opere di Carlo Goldoni II. k. Mondadori, Milánó, 1935 alapján A SZERZŐ AZ OLVASÓHOZ Ez a színmű , amelynek A komédiaszinház címet adtam, nem annyira komédia, inkább komédiáimhoz írott el ő szónak tekinthet ő . A velencei kiadás második kötetében kapott helyet, mivel megírását az els ő kötet megjelenése után fejeztem be. Ezt követ ő en, 1751-ben, a kiadónak Torinóból küldött levelemben közöltem, hogy ha lehet, szívesen ten- ném ezt a m ű vemet, mintegy el ő szóként, a teljes kiadás elejére, és most, hogy e kívánságom teljesült, igen elégedett vagyok. Amikor megírtam ezt a színmű vet, fel akartam hívni általa a figyelmet azokra a hibákra, amelyeket óvatosan elkerültem, valamint azokra az elvekre, amelyekre komédiáim írásakor támaszkodtam. Az el ő szó mű - faja és a jelen színmű között nincs nagy különbség, legfeljebb annyi, hogy holmi bevezet ő vel könnyen untathattam volna olvasóimat, így vi- szont a cselekmény fordulatai révén talán sikerül ébren tartanom az ér- dekl ő dést. Nem kívántam mások számára szabályokat el ő írni; célom az volt, hogy összefoglaljam mindazt a tapasztalatot, amelyet hosszas megfigyeléssel és gyakorlat útját szereztem, és amelyet ma már teljes biztonsággal hasznosítok. Komédiáim fogadtatása a közönség részé- r ő l talán kell ő en bizonyítja igazamat. Szeretném, ha azok a személyek, akik színdarabírásra adják a fej ű ket, másokkal is megosztanák tapasz- talataikat, és ezzel el ő segítenék a m ű vészetek fejl ő dését is. Ugyanígy szívesen venném, na valamely nemes lélek itt, Olaszor- szágban túlszárnyalná munkásságomat, és a lehanyatlott olasz szín- házat ellátná jó komédiákkal, amelyek minden rend és szabály nélkül összehányt jelenetek helyett valóban érdemes színm ű vek lennének. Én pedig, bár egyesek úgy vélik, tanítómesternek csaptam fel, soha nem fogom szégyellni, hogy másvalakit ő l tanuljak, ha az képes rá, hogy tanítson. Ezt a komédiát 1750-ben, az ő szi, évadnyitó estén mu- tattam be. A mű sorban szerepelek mindazok a köszönt ő k, amelyekkel a komédiások az évadnyitás alkalmával üdvözölni szokták a közönséget. Ezeket a betéteket elhagytam, mivel feleslegesnek bizonyultak. Alkalmazkodni kívántam a kialakult szokásokhoz, és kedvében akartam járni a társulatnak, f ő leg pedig a maszkoknak; ezért el ő ször mindennapi viseletben és fedetlen arccal léptettem fel ő ket, hogy aztán színpadi kosztümben és álarcban küldjem ő ket színpadra. Ezt a meg- oldást azonban kés ő bb elvetettem, és most, hogy komédiám új kiadás- ban jelenik meg, minden szerepl ő nek saját nevet adtam; komédiásné- ven csak akkor hívatom ő ket, amikor a komédia képzeletbeli próbáján szerepet alakítanak. Ez a változtatás csak utólag jutott eszembe, kö- vetkezésképpen a Bettinelli-féle kiadás tökéletlensége még szembe- t ű n ő bbé válik.

1993 02 Drama Goldoni Komédiaszinház

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogyan készül egy színházi előadás. Érdekelnek a kulisszatitkok, a kis belső poénok, viszályok, a hőst játszó színész emberi mivolta, és általában véve egy előadás megszületésének folyamata, kialakulásának részletei, hangulata. E velünk született kíváncsiságunkat elégíthetjük ki, ha megnézzük Carlo Goldoni Komédiaszínház című művét.Az előadás egy színházi próba köré épül, szereplői maguk a társulat tagjai. A próba váltakozik a valóság helyzeteivel, s mi hol a színészek hiúságán nevetünk, hol apró gyarlóságaikon, a közöttük levő összekoccanásokon, titkolt szerelmeken vagy morgolódásokon. Lassan megszeretjük ezt a társaságot, magunkra ismerünk bennük.Az ősbemutató a szerzőnek ürügyül szolgált arra, hogy kifejtse a komédiaírásról szóló reform elveit, hiszen Goldoni volt az, aki a jellemvígjáték bevezetésével megküzdött a commedia dell’arte kiüresedett formáival és végleg száműzte a színpadról a rögtönzött szöveget. 1750-ben, a mű megírásakor a színházművészet milyensége képezte vita tárgyát. Rusznyák Gábor, a kolozsvári előadás rendezője szerint ma a színházművészet léte a vita tárgya, s így Goldoni műve egy mai előadásban elkerülhetetlenül többletjelentéssel bír.

Citation preview

A SZNHZI REFORMSZEMLLTETSEGol doni al koti fej l dsnek mozgal mas, drmai l l omsa az 1750. v.Ebben az vben kerl nyomdba el s, a Bettinel l i Kiadnl megjelent ko-mdi aktete, mel ynek El szavban a szerz magvas el i gaztst ad szn-hzi poti kjrl , a Vi lg s a Sznhz dialekti kus kapcsolatrl . A kom-diar a vilgban szerzett lmnyeibl tpll kozva, a vl tozatos jelensge-ket, emberi karaktereket megfi gyel ve gyj ti ssze szrakoztat s tanul -sgos komdi i nak tmi t. A Sznhz pedi g arra tantja, hogyan kel l a Vi -l gban megfi gyel t j el l emeket, szenvedl yeket, csel ekvseket sznesenmegraj zolnisa sznpadon ol y rnyal tan megjelenteni ,hogy azokhassa-nak az emberillekre,s a nzben csodlatotvagy nevetstbresszenek.Gol doni ki i ndul pontj a a Termszet. A Termszet egyetemes s meg-bzhat tantmestere annak, aki j l megfi gyel i - l l aptj a meg. - Ami t aSznhz bemutat, annak a Vi lgban trtn dolgok lenyomatnak kelll ennie. A komdi t nzve gy kel l reznnk magunkat, mi ntha bartitrsasgbaki vagy csal di krben beszl get nnk. . . "Tovbbi j el ents fordul at kvetkezi k be akkor, ami kor Erede fortunata(Szerencss rksn) c m komdi j nak buksa utn ki derl , hogysznhzban a kvetkez vadra a phol ybrletek nem kel tek el . Hogy aTeatro Sant' Angel o trsul att a csdtl megmentse mi nt hzi szerz vl -l al ja, hogy a kvetkez, 1750- 51- es vadban ti zenhat vadonatj komdi -t r. Fogadalmt megtartotta. Az vadot a tizenhat jdonsg egyi ke, Akomdiaszinhz, e valjban hrom felvonsra tagol t,cselekmnybefoglalt pot i ka" nyi t ot t a meg.A megj tott komdi a megkvetel te a sznpadi el adsmd megj tsti s. Gol doni nak sznhzi reformtevkenysge sorn kt tnyezvel , a sz -nszekkel s a kznsggel kellett szmolnia. Hogy meghi rdetett el veihezkvetkezetes maradhasson, le kel lett kzdenie a sznszek el lenllst segyttmkdsre kel lett brnia ket; klnsen a kznsg rokonszenv-nek megnyersre fordtott gondot. Ehhez szl es krben meg kel l ett i s-mertetni e j t al apel vei t, ezrt szl etett meg A komdiaszinhz cmkomdiamani fesztum, amel yben drmai formban tkznek megegymssal a rgi , a commedi a del l' arte j tk manrjai s az j komdiaj el lemzi , s vlaszt kapunk arra a krdsre is, hogy mirt kell az jsznjtszsnak fell-kerekedni e.Az egyszer csel ekmny - Mol i re Versailles-i rgtnzs cm kom-dijra emlkeztetn - a Gi rolamo Medebac vezette velencei szntrsul atlett eleventi meg - sznhzi gyakorlat kzepette, a sznhz a sznhz-ban" keretei kzt t mutatj a be az egyes sznszeket. ppen A fivalverseng apa cm bohzat prbj a fol yi k, s az egyms utn rkezsznszek val lomsaiblel lentmondsos kp rajzoldik ki .Placida,aprimadonnaszavai jelzi k: avi lg mr runt arra, hogy a sznpadon mindigugyanazokat a szavakat hal l ja, ugyanazokat a jtkfordulatokat lssa.Ugyanakkor Tonino a maszkkomdisok panasznak ad hangot amiatt,hogya j el lem-vgjtka feje tetejre ll totta a komdismestersgszabl yait. A rgtnzshez szokott szerencstl en komdi s - gy Tonino- arra knyszerl ,hogy el re megrt szveget magol j on, l ete pedi gfol ytonos reszkets, mert ha sznpadra lp, rgtn az jut eszbe: nemtudja elg jl szerept s bel esl .A prba Orazinak, a trsulatvezetnek alkalmat ad arra, hogy szrev-teleket tegyen, s sznszei t, valami nt Lelit, a commedia dell' arte-hagyo-mny megcsontosodott figurj t, maj d a ksbb rkez, fennhjz nek-vi rtuzt , El eonrt megi smertesse a val szer, termszetes sznszij tkmddal . A sznhzi el ads l nyeges mozzanatai nak megvi l gtsautna prba j rakezddi k, s a komdia a trsul atvezet s sznszei s-szegez beszl getsvel zrul .A szerz sznszeit valsgos s kznapi dimenziban mutatja be, gy acselekmny elrehaladtval azok teljes termszetessggel lpnek t a va-l sgot tkrz sznpadi fi kci bl a sznhz a sznhzban" j tk kettssznpadi fikcijba. A jtknak ez a mozgsa a val s a valszer, a reali-ts s a fi ktv skok kztti tretlen, s eredetisgben Pirandello Hat sze-rep keres egy szerzt c m komdi j nak a dramat urgi j t el l egezi .Nyerges LszlCARLO GOLDONIA KOMDIASZNHZ(II Teatro comico)Sznm hrom felvonsbanFordtotta: NYERGES LSZLTutte le opere di Carlo GoldoniII. k. Mondadori, Miln, 1935 alapjnA SZERZAZ OLVASHOZEz a sz nm, amel ynek A komdiaszinhz c met adt am, nem annyi rakomdi a, i nkbb komdi i mhoz rot t el sznak t eki nthet. A vel enceiki ads msodi k ktetben kapott hel yet, mi vel megrst az el s ktetmegj el ense ut n f ej ezt em be. Ezt kvet en, 1751-ben, a ki adnakTori nbl kl dt t l evel emben kzl t em, hogy ha l ehet , sz vesen ten-nm ezt a mvemet , mi ntegy el szknt , a t el j es ki ads el ej re, smost , hogy e k vnsgom t el j esl t , i gen el gedet t vagyok.Ami kor megrtam ezt a sznmvet, f el akartam hvni l tal a a fi gyel metazokra a hi bkra, amel yeket vat osan el kerl t em, val ami nt azokra azel vekre, amel yekre komdi i m rsakor t maszkodt am. Az el sz m-f aj a s a j el en sz nm kzt t ni ncs nagy kl nbsg, l egfel j ebb annyi ,hogy hol mi bevezet vel knnyen unt at hat t am vol na ol vasi mat , gy vi -szont a csel ekmny fordul atai rvn tal n si kerl bren tartanom az r -dekl dst . Nem k vnt am msok szmra szabl yokat el rni ; cl omaz vol t , hogy sszefogl al j am mi ndazt a tapasztal atot, amel yet hosszasmegfi gyel ssel s gyakorl at t j t szereztem, s amel yet ma mr tel j esbi zt onsggal hasznos t ok. Komdi i m f ogadtat sa a kznsg rsz-rl tal n kel l en bi zonytj a i gazamat. Szeretnm, ha azok a szeml yek,aki k szndarabrsra adj k a fej ket, msokkal i s megosztank tapasz-t al at ai kat , s ezzel el seg t enk a mvszetek f ej l dst i s.Ugyan gy sz vesen vennm, na val amel y nemes l l ek i t t , Ol aszor -szgban tl szrnyal n munkssgomat , s a l ehanyat l ot t ol asz sz n-hzat el l tn j komdi kkal , amel yek mi nden rend s szabl y nl klsszehnyt j el enetek hel yet t val ban rdemes sz nmvek l ennnek.n pedi g, br egyesek gy vl i k, t antmesternek csaptam fel , sohanem f ogom szgyel l ni , hogy msval aki t lt anul j ak, ha az kpes r,hogy t an t son. Ezt a komdi t 1750-ben, az szi , vadnyi t est n mu-tattam be. A msorban szer epel ek mi ndazok a kszntk, amel yekkel akomdi sok az vadnyi t s al kal mval dvzl ni szokt k a kznsget .Ezeket a bett eket el hagyt am, mi vel f el esl egesnek bi zonyul t ak.Al kal mazkodni k vnt ama ki al akul t szoksokhoz, s kedvbenakart am j rni a t rsul atnak, f l eg pedi g a maszkoknak; ezrt el szrmi ndennapi vi sel etben s f edet l en arccal l pt et tem fel ket , hogy aztnsz npadi koszt mben s l arcban kl dj em ket sz npadra. Ezt a meg-ol dst azonban ksbb el vetettem, s most, hogy komdi m j ki ads-ban j el eni k meg, mi nden szerepl nek saj t nevet adt am; komdi sn-ven csak akkor hvatom ket, amikor a komdi a kpzel etbel i prbjnszerepet al ak t anak. Ez a vl tozt at s csak ut l ag j ut ot t eszembe, k-vet kezskppen a Bet t i nel l i -f l e ki ads t kl et l ensge mg szembe-t nbb vl i k.SzemlyekORAZIO, a trsulat igazgatja, a komdiban OttavioPLACIDA, primadonna, a komdiban RosauraBEATRICE, msodik sznsznLELIO, rELEONORA, nekesnVITTORIA, sznhzi mindenes, a komdiban ColombinaEUGENIO, msodik szerelmes, a komdiban FlorindoTONINO, velencei figura, a komdiban PantalonePETRONIO, a komdiban DottoreANSELMO, a komdiban BrighellaGIANNI, a komdiban ArlecchinoSGAz nekesn szolgja, aki szhoz jutSznhzi szolgk, akik nem jutnak szhozEgyetlen szn maga a sznhz, ahol a komdikat jtsszk, sznpaddal,szobabelsvel, nappali vilgtsban, fny nlkl, kznsg nlklELS FELVONSEls jelenetFelmegy a fggny, s kzben megjelenik Orazio s EugenioORAZIO (a sznpad fel) Megllni, megllni; ne nyljanak a fggny-hz!EUGENIO De Orazio r, mirt nem engedi, hogy felmenjen a fggny?ORAZIOAhhoz, hogy a komdia harmadik felvonst prbljuk, nincsszksg felhzott fggnyre.EUGENIO Leeresztett fggnnyel nem lehet prblni.ORAZIOMajd megltja, hogy lehet. Nekem gondolnom kell arra is, amimsnak eszbe sem jut. Engedjk le a fggnyt.EUGENIO (a sznpad fel) Meglljanak! Ha a fggnyt leeresztjk,semmit sem lehet majd ltni; pedig a prbhoz vilgtsra lesz szk-sg.ORAZIOAkkor mgiscsak jobb, ha felhzzk. (A sznpad fel) Hzzkcsak fel. Nincs pazarolni val gyertynk.EUGENIO Ez igen. ljen a takarkossg.ORAZIO Bizony, bartom, ha nem takarkoskodnnk, hamar tnkre-mennnk. A sznszeknek mindig res a zsebk, mert amit megke-resnek, azonnal el is kltik. J, ha tallni kzlk egyet-kettt, akiadssg nlkl kezdi a szezont. Hol jl megy a dolguk, hol meg sz-klkdnek.EUGENIO Megtudhatom, mirt ellenezte, hogy felhzzk a fggnyt?ORAZIO Mert szeretnm megakadlyozni, hogy illetktelenek a prbna szjukat ttsk.EUGENIO A trsulatot mr megismerhettk, gy a kvncsisg bizo-nyra lecsillapult.ORAZIO De itt vannak az j sznszek.EUGENIO Ez igaz. Azt mr valban nem szabad engedni, hogy a pr-bkon meglessk ket.ORAZIO Ha valakit meg akarunk kedveltetni, a kznsget kvncsivkell tenni, s ahhoz, hogy megismerjk, a sznsznek nem nagy, dehls szerepet kell adni.EUGENIO Mgis akadnak sznszek, akik a szerzktl azt krik, hogy aszveg javt nekik rjk.ORAZIORosszul teszik, nagyon rosszul. Ha jl is jtszanak, untatjk akznsget, ha pedig rosszul, mg fel is dhtik.EUGENIOCsak vesztegetjk az idt, de nem megynk elre. A tiszteltkollgk kslekednek.ORAZIO A sznszek mr ilyenek: sokig szeretnek lustlkodni.EUGENIO Inkbb a prba az, ami elrettenti ket.ORAZIO Pedig a komdisbl a prbkon lesz vrbeli sznsz.EUGENIO Megjtt a primadonna.ORAZIO Nem kis dolog, hogy elsnek rkezett. A primadonnk legna-gyobb baja, hogy vratnak magukra.Msodik jelenetElbbiek s PlacidaPLACIDA Megjttem, elsknt rkeztem. A tisztelt hlgyek mg nemmutatkoznak? Orazio, ha sokat ksnek, n tvozom.ORAZIODrga hlgyem, alighogy megrkezett, mris nyugtalankodik.Legyen trelemmel, higgye el, erre mindkettnknek szksge van.PLACIDA Krem, rtestsenek, ha majd mindnyjan egytt lesznek.EUGENIO (Orazihoz) Hallja? gy beszl egy primadonna.ORAZIO (Eugenihoz) Majd kell tapintattal megszeldtjk. (Fenn) Asz-szonyom, azrt krtem, hogy a tbbiek rkezse eltt fradjon ide,mert szeretnm, ha a trsulat jvjrl beszlgetnnk.PLACIDA Ha nem tvedek, maga a trsulat vezetje. Rendelkezzkgy, ahogy akar.ORAZIO Igaz, hogy mdomban ll utastani, de szeretnk mindenkitelgedettnek ltni, klnsen kegyedet, akit annyira tisztelek.EUGENIO(halkan Orazihoz) ppen tle akar tancsot krni?ORAZIO (halkan) Nlam ez elvi krds: mindenkit meghallgatok, vglteszem, amit jnak ltok.PLACIDA Orazio r, milyen darabot jtszunk holnap este?ORAZIO A legjabbat. Cme: Az apa finak versenytrsa. Tegnap azels s msodik felvonst prbltuk, ma a harmadikat vesszk.PLACIDA A prbt elkezdhetjk, de a holnap esti eladsban egylta-ln nem bzom.EUGENIO (halkan Orazio fel) Hallja, hogy ellenkezik?ORAZIO (halkan vissza Eugeninak) Majd mg meggondolja. (Fenn)Mit gondol, asszonyom, milyen egyb szndarabot tzhetnnk m-sorra?PLACIDA A szerz, aki a komdikat szlltja, ebben az vben mr ti-zenhat darabot ksztett szmunkra; vadonatjak, mind jellemvgj-tk, s a szveg is rendelkezsnkre ll. Vegynk ezek kzl egyet.EUGENIO Egy v leforgsa alatt tizenhat darab? Szinte hihetetlen.ORAZIO Valban, mind elkszlt. Vllalta, hogy megrja, s gyis tett.EUGENIO Mi a tizenhat komdia cme, amit egy v alatt rt?PLACIDA Figyeljen csak: A komdiasznhz, Ni rzkenysg, A k-vhz, A hazug, A hzelg, A kltk, Pamela, A j zls lovag, Ajtkos, Az igaz bart, Orvos s szerelem, Az okos asszony, Aszemtelen vitz s az ismeretlen n,Tisztessges kalandor,Azingatag asszony, Ni pletykk.EUGENIO Ezek kztt nem szerepel az, amit holnap este kellene jt-szanunk. Taln nem azonos a szerz szemlye?ORAZIODe igen, csak olyan darabrl van sz, melyet a szerz nem so-rol a komdik kz: az egsz csak egyszer farce.PLACIDA Nem rtem, mirt jtszunk farce-ot, amikor bemutathatnnkegyik jl sikerlt komdijt?ORAZIO Azrt, mert kt komoly szerepre, egy ni s egy frfi szereprenincs sznsznk. Vrjuk ket, de ha nem rkeznek meg, jellemvg-jtkhoz hozz sem foghatunk.PLACIDA Ha commedia dell'artt adunk, nagyon ki kell tennnk ma-gunkrt. Az emberek mr torkig vannak azzal, hogy mindig ugyanaztlssk, ugyanazt hallgassk. Arlecchino mg ki sem nyitotta a szjt,a kznsg mr tudja, mit fog mondani. Ami engem illet, kijelent-hetem, hogy csak nagyon kevs rgi komdiban vagyok hajlandfellpni. Rendkvl tetszik az j jtkstlus, oda vagyok rte. Holnapeste mg jtszom, mert a darab, ha nem is jellemvgjtk, de lega-lbb jl van megszerkesztve, s hatsosak az rzelmes rszek.Amennyiben pedig nem egszl ki a trsulat, le kell, hogy mondjanakrlam.ORAZIO Azrt mgis...PLACIDA Nzze, Orazio r, igazn elegem van az lldoglsbl. Vis-szavonulok az ltzmbe. Ha elkezdik a prbt, hvasson, egyb-knt figyelmeztesse tisztelt kollganimet, hogy nem ildomos vra-koztatni a primadonnt. (El)Harmadik jelenetOrazio s EugenioEUGENIO Megpukkadok a nevetstl.ORAZIO Maga csak nevessen, n majd kromkodom.EUGENIO Nem maga mondta, hogy trelmesnek kell lenni?ORAZIO Valban, a trelemre szksg van, de a mreg megl.EUGENIO Megjtt Pantalone.ORAZIO Drga bartom, legyen olyan j, szljon a hlgyeknek.EUGENIO Azonnal indulok. Tudom, hogy vagy az gyban, vagy tkreltt tallom ket. Igazn csak kt dolog rdekli ket: a lustlkodss a szptkezs. (El)Negyedik jelenetOrazio s ToninoORAZIO J reggelt, Tonino!TONINO Tiszteletem, uram.ORAZIO Valami baja van? Zavartnak ltszik.TONINO Magam sem tudom. Flek, hogy lzam van.ORAZIO Mutassa csak, megnzem a pulzust.TONINO Tapogassa meg, uram, legalbb majd megmondja, szab-lyosan ver-e vagy kihagy.ORAZIO Lza nincs, de a pulzusa igen gyors, egszen biztosan bntjavalami.TONINO Megmondom n, mi a bajom. Flek, s nem tallom a helyem.ORAZIO Fl? Ugyan mitl?TONINO Kedves Orazio r, hagyjuk a trft, s beszljnk komolyan. Ajellemvgjtk tnkretette a mestersgnket. Az a szerencstlen ko-mdis, aki a commedia dell'artn ntt fel, s jl vagy rosszul, dergtnztt, ahogy eszbe jutott, most, amikor arra knyszerl, hogyrott szveget magoljon s adjon el, ha trdik sajt reputcijval,el kell, hogy gondolkodjk felette, s erejt nem kmlve meg kell ta-nulnia. Es ha j darabban jtszik, minden pillanatban remeghet attl,hogy belesl, vagy hogy nem lesz kpes megcsinlni a figurt.ORAZIO Az igazsg valban az, hogy az j eladsmd nagyobb f-radsggal jr, s tbb figyelmet ignyel, de mennyivel nagyobb aznnepls, melyben a sznszt rszestik! Mondja meg szintn, acommedia dell'artban kapott-e valaha annyi tapsot, mint amennyi-vel Az okos frfi, Az gyvd vagy A kt iker eladsn Pantaloneszerepben nnepeltk?TONINOEz nagyon jlesett, de lland rettegsben lek. Azt hiszem, amrct nagyon magasra helyeztk; eszembe jutnak Tasso szavai:Minl magasabbra emelkedik szrnyunk,Annl fenyegetbb lefel buksunk.ORAZIO gy ismeri Tasst? Ltszik, hogy otthonos Velencben, studja, mennyire rajonganak itt rte. Csaknem mindenki az verseitmondogatja.TONINO Ami Velenct illeti, val igaz, nehezen hoznak zavarba.ORAZIO Fiatalemberknt bizonyra kellemes napokat tlttt itt?TONINO De mennyire! Mindent kiprbltam.ORAZIO Az asszonyoknl is szerencsje volt?TONINO Ha ama szp hlgyekre gondolok,Emlkemben rajzanak a j napok.ORAZIO Brvo, Pantalone r, elragad ez a szellemessg, ez a j ke-dly! Gyakran hallom nt nekelni.TONINO Igen, uram, amikor nincs pnzem, mindig nekelek.ORAZIO Tegyen ht egy szvessget! Amg a tbbiek megrkeznek,nekeljen nekem egy canzont.TONINO Hrom rai tanuls utn azt akarja, hogy mg nekeljek?rt-se meg, j uram, nem lehetek szolglatra.ORAZIO Ugyan mr, egyedl vagyunk, senki nem hall bennnket.TONINO Most valban kptelen vagyok r. Majd egy msik alkalom-mal.ORAZIO Szerezze meg ezt az rmt, krem. Valban szeretnmtud-ni, milyen a hangja.TONINO s ha megfelelnek tallja, nekelhetek a sznpadon is?ORAZIO Mirt ne?TONINO Tudja mit? Pantalont jtszom, de nem vagyok nekes. Ha azakartam volna lenni, nem vettem volna fel ezt a knyelmetlen sza-kllt. (El)tdik jelenetOrazio, majd VittoriaORAZIO) Most gy beszl, de majd hajlik mg. Ha szksg lesz r, biz-tos vagyok benne, hogy nekelni fog.VITTORIA dvzlm, Orazio r.ORAZIO Oh, Vittoria, szolgja vagyok, kegyedre mindig lehet szmta-ni.VITTORIA Szvesen teljestem a ktelessgem, s hogy ez mennyiregy van, be is bizonytom: minthogy a komdiban, amit majd maprblunk, csupn egy nylfarknyi szerepem van, rtettem a kezemegy msikra, s most azt tanulom.ORAZIO Elragad, igazn nagyszer. Honnan is val az a szerep?VITTORIA Catte szerepe a Tisztessges lnybl.ORAZIO Ah, ah, szereti ezt a frfikopaszt figurt?VITTORIA A sznpadon igen, az letben nem.ORAZIO Ht, akr gy, akr gy, a nk mindig megkopasztjk a frfia-kat.VITTORIA Valamikor valban gy volt, manapsg azonban alig akadilyen balek.ORAZIO Pedig ma is lehet ltni fiatalembereket, akikrl mg a brt isle-nyztk.VITTORIA Megmondjam, mirt? nnek elrulom. Mindenekeltt azrt,mert kevs a kopasztani val. Pedig szksg lenne egyre avacsor-kon, egyre a sznhzi estken vagy a kaszinban, a felvonulsokon.Neknk, szegny asszonyoknak olykor csak nhny kopott madrjut, s rossz esetben neknk kell ezeket az grlszakadtakat fell-tztetni.ORAZIO Kegyed is ltztetett mr fel ilyen alakot?VITTORIA Sajnlom, hogy ilyen egygynek tart.ORAZIO Bizonyra nem kell flteni magt; vgl is sznszn a mes-tersge.VITTORIA Eleget tapasztaltam mr ahhoz, hogy ne tudjanak tejteni.Ami pedig a sznszni mestersget illeti, nagyon sok plyatrsnmvan, aki egy helyben topog, mikzben szmos hziasszony ezerszertbbet tud az letrl, mint mi.ORAZIO Eszerint, ha vatosak akarunk lenni, nnek kell szletni.VITTORIA Igy igaz. De tudja, hogy mirt bizalmatlanok az aszonyok?ORAZIO Mirt?VITTORIA Mert a frfiaktl csak rosszat tanulnak.ORAZIO Ami annyit jelent, hogy ha nem volnnak frfiak, minden nrtatlan lenne.VITTORIA Nem vits.ORAZIO Mi, frfiak pedig akkor lennnk rtatlanok, ha a nk nem ltez-nnek.VITTORIA tkozott csirkefogk.ORAZIO rdgi boszorknyok.VITTORIA Vgl is mi lesz? Prblunk vagy nem prblunk?ORAZIO Mg vrnunk kell a kt sznsznre s Arlecchinra megBrighellra.Hatodik jelenetAnselmo s a fentiekANSELMO Brighella, szolglatra., uram.ORAZIO Rendben van.ANSELMO Mostanig egy sznpadi szerzvel beszlgettem.ORAZIO Szerzvel? Milyen mfajban tevkenykedik?ANSELMO Vgjtkr.VITTORIA Nem Lelio a neve?ANSELMO Valban Lelinak hvjak.VITTORIA Felkeresett engem is, s amint meglttam, mr tudtam,hogy foglalkozsra nzve csak klt lehet az illet.ORAZIO Mibl tallta ki?VITTORIA Olyan nyomorult s olyan jkedv volt.ORAZIO Ezekbl a jelekbl kvetkeztetett arra, hogy kltvel van dol-ga?VITTORIA Igen. A kltk nyomorsgukban a mzskkal szrakoznak,s llandan jkedvek.ANSELMO Ez msokra is jellemz.ORAZIO Igazn? s kikre?ANSELMO A sznszekre.VITTORIA gy igaz. Ha pnz hjn vannak, mindenket eladjk, zlog-ba csapjk csakhogy a j mulatsgokrl ne