A FA MESTEREI

em is olyan r6gen a fa volt a legfontosabb nyersanyagrds fel is haszndltdk szinte minden r6szdt. Akkoriban

az erd6k magr6l is fel tudtak rijulni,6s a kem6ny lombos fajokszdz 6vet vagy anndl is tdbbet 6 ek meg. Nem taroltdk le

az 6reg fikat sz6lank6nt vdgtdk ki, hogy a marad6knak jusson

el6g f6ny 6s hely, igy azok terebdlyes 6ridsokkd vdltak.A kivdgott f6k t6rzs6t felfiir6szelt6k, hagyt6k, hogy j61

kiszdradjon, 6s csak azutdn haszndltdk fel. A gy6dtdsb6lkikerii16 faanyagot is hasznositottik, s6t, ismert volt a 10-15 6ves

vdgdsfordul6jri fatermesztds is, mert ebbSl a v6kony anyagb6lkdszitettek szdmos haszn'lati tilwat. Az egyes erd6parcelldkat

igy kezelt6k, hogy vdgdsfordul6ik egymdst kdvessdk.A kdrnydk lakossdg6nak sziiksdglet6n tril mindig jutott faanyag

eladdsra is. Az ipari fdt ffresziizemekbe szfllitottdk, a tobbitmaguk dolgoztdk fel, illetve fritajttek vele. A vrigdst6ri hulladdkot

nagy halmokba hordtrk ds eldgett6k.

A F A M E S T E R E I

l6gy €s kcm6ny lombos fafajokmesvardnl jellemz5, hogy a Iusko-

b6i sznmos sarj tor e16, is hama-

rosan tucatnyi f,cska indul fei16-

d e . n e k a k i \ a g o r l f a h e l l e n A l a k i r . e r m e l r '

lermc\7elc\en ug) gcTda'agu\ ' ha minel r l r

L\onvabb lu 'kol haglnak. de abul r \dr la7

tatr . a th cet, f igyelcmbc l 'e l l venni eeJeb lb

rulmcnyekel i . \ 'ar iakar r7 erdo kozcleben

lesehetelt hdzi6llatok 6s kiilonb026 nagl'!'nd-

fa-iok is szeretik, ezdrt ahol rigdsuLt6l Lell

taitani. a sarjak meg6v6sa 6rdekiben olyan

maga\rn vdgral l . i r l r l . hog! r megmarur^

ror/ \re\zen l(eplodo tar iakat ne ertet< et 'z

6i laIok.A sariaztatrs Du16pa-szerte eltcrjedt erd6-

fehiit6;i mid voit, mert a kiit6nboz6 m6rerri

sarjakb6l sz6mos haszndiati tdrgy LEsztih A

Ieggyakrabban a mogyol6t, a k6ris1, a szelrd-

secTlen\ct, a lolgyel. a, / eg(r l a hegy' luhtr liar iazrr i rc l . . Mindesiker mc' l '<nt lc l let t ne-

velni . e. Li i lbnbuzoleppen lehelerr felha'r-

n . r l n i i . . A l u z ' i r i r l . r r . ! e \ \ l o l ( l e \ e n t e v i g -

r . k l e . b e l o l u l . k u l 6 n b o T o l o n o r t r f u : l ' o ' i r '

palanl. ct egyeb ha\TnJl i l i es7kd7 ke'zul l '

M a s t ) k ' r r i a i l j o \ ' a l t o r a b b < g ) e ' l r ) o k e {akrr 20 d\,ig is neveltdk, ds csak utdna vagtak

le. Rotdci6iuk ideje ftiggajtt a fafajt6l 6s a

kivrnt sadvaslagsdgt6l. A s6ubot pdldiul ijt-

h d r e v e s . d r i b o l k e . / u l r . a r u J n r l p o / n d n J k

ralo mogloro.ar i nlol ie\e'en \ol l meglelelo

m e r e t u , h o m l o r a m a ' z n J l d l 5 i ! e \ ' z e l i d -

sesztenve tcirzs6lJ karimfinak az ugyancsaki5 6ves k6ris tijrzs6t haszn6lt6k. A nagy tus-

k6k akil sz6z 6ven 6t is sarjaztalhat6ki de a

k6ris6 pildiul rdvidebb 6let( A tusL6 elkor-

hadisa. ousztuldsa ul6n njabb 6reg f6t kell

kivngni, hocy tusk6j6n sariakat neveljenek'

A sarj c6hj erd6gazddlkodis egykor rgen

oas\ erd6teriileteket €rinlett Ezekel az er

d6i<e1 kev6sb6 sv€ri1elt6k, magr6l siirt illo-

m6nyt neveltek. F6leg a tdlgy, a szeltd

!c ' / lcnye e\ a vd16\ lenro sar idztsl : isd \dl l

i l \en modun el ler iedl Al lal ,hdn l i l 'zer 3ny

n;i ideis nevelt6k a sarjaztatAsra szdnt:iI-

lomanvt. mint amennyi a sarirotdci6 ideie

vott. dhdr a 12 dves rotdci6 alapj6ul szolgdld

f6kal 120 6ves korukban vligtdk ki A szef6-

kat frir6sziizemekbcn dolSoztdk fel, 6s ez-

ut6n kezd6dijtt tdnkjik m6sodlagos haszno-

sitiisa, a sarjazlatis. Hai6bord6knak az eleve

iveheD, gijrben n5tt faanyag volt a legmeg-

felelobb A Iegbizrosabban rdlgf 'ar iaztar is\dl

iurortdl , kcl loen rvel l l ;hoz. eTert r haioeprto

i inaszrak tuazadokon ar nevcl tek a 'ar iaz-

tathat6 lijlSyillom:inyt

HAsiTAsA giiftbfa hdit^a netuis oltan h.ihntii tunnkaAz es)etutes h6ittisho2

g! dk ar I atr a a an s.ii l\ig,knbnben ilen sok lesz a

et, a htLlndlk- lnikoth^saibdh, @az a rcsLokftentm h$itjtk d fd|, .sak

N tudetit'jl, teljes hoszn'bak as eg).nbtevh aisg"hLvd. Sokktl t! dko' ibb,has ah6adh ouabdhit;Jr, a lNhasitatt ddab

Az csr enle Es ha\it.is ha2d hist bdlneati noz,luld'takhal, nindill d neeteleld

25

A F A M E S T E R E I

r 7 a^. f IRAMEPITES69 ifjfkoromban lort6nr, hogy egyi€Ien 61 Anglia nyugati rdsz6n,Cotswoldsban, egy farmon dol-goztam, ahol k6rsz^z, kardmban

ta.tolt juhra kellett feliigyelnem. A mozgar-hat6, ithelyezhet6 kar6m elemei fdb6l Ke-sziiltek. P6nttal nem voltak egym6shoz rog-zitve, csupdn dsszekdtdzt6k 6ket. Ezen a te-riileten kar6r6pAt €s tarl6r6prl termesztet-lek, azt ett6k a juhok,6s amikor elfogyortal6luk a takarmeny, oddbbrelepirert6k a ka-

KA RAMELEMEK HAsIToTT KdRt5FABOLA folyamatosan ilhelyezetl karamelemekhasitott k6risfdb6l kesziilrek. Vigydzni kel-l e r r r i u k . m e r r d r i g d l e r t v o l n a m i n d i g u j a -kat venni, nem is sz6lva a beszerz6s, sz6llirdsvesz6ds6g6r6l. Ez€rt tavaszonk6nt a szom-.zed l : lubol mindig el i i i r r az oreg l .arameprru mesLer. megyiz(galra a keoreselemeker. ermegiavitotta, amelyiket kellerr. En mindigo1t t6bl6boltam mellette, figyehem, hogyan

dolgozi\ 6s el is menrem a m{hely6ber hogyellessem mesters6ge titkait. A mester t6lenszerezte be a szijksdges anyagot. SartaztatottJ12 6ves k6rist vds6rolt. A faanyagot akkoradaraboka fureslelte, amekkorak a kardm-keritds elemeihez kelleftek. A gdmbf6karbakra helyezte, ds hasit6kdssel hossz6L,artiibb rdszre hasitorra. Szerszdmai kdziil arraa darabra volt a legbiiszkebb, amelyet hang-zatosan lyukaszt6gdpnek titu16ft. Ez l6nye-geben egy vdsdszer( penge voh, amely egykaros szerkezethez volt er6sitve, 6s amelyetnagy er6ve1 lehetetr a munkadarabba nyom-ni. Az er6s sze6z6mmal val6ban sz6pen kilehelett alakitani a keskeny, ovdlis csaplyu-kakat a karemelemek k6r fiigg6teges oldal-rartoian. a megieldlt helyeken. Az otdalrar-t6k egy6bkdnt az egyik vEgiikdn ki voltakhegyezve, hogy majd a fdldbe lehesser iitnr6ket. Ezurrn kdvetkezlek a keresztrudak,amelyeket korisfab<il hasrtott a mestrr, e\nagyj6b6l egyenletes vasrags6grira faragott.Ezeknek a keresztrudaknak a hossza hat6-

LECr.AR{M 6PiT6sEAki ntir kisz{ten biimi-bt.h csapok J6zerh' z.te t,Mel)ben a 6apok nmherye$ek, d tadja, turllen nehiz Mhha 11 csatltthat ds a bele xdll csa-pahar kiforasni, us)Mtippek ennli hall es hasotutiaa\, M,6fab6l hesrrlit karifteLtu n$edllitadhoz. Asahn autefi na P itd ne sle r n ikd e h -hez hen hatanA vnniben sdb loht, nhdeszkazr,ctuflin a szeftnAl&trcha{tathoik, is neslEdcng,o'\an kaszit el es) es)

'l A fiB1olese\ tutbnakL tall dat abral d n^t, I

eldszbr i. lzhdhtja a keryetd cdrbe fensaj{ bdrddol,Mjd heseve ldacja az

., A bak oi dja hnzt fosjaL a ldcet, beJehli a csapbu-kak helrat, tt es fwdai..sdl

26

K A R A I l E P i T 6 S

rozta meg a kar:imclcm sz€less6g6t. A ke-re.zrrudrk mrndksr rcger ! luggoleges rdrronk i a l a l , r r o t t c s a p l t u k a l , m e r e t e n e k e \ a l a k i anak megfelel6en kellclt lefaragni, amil egyvon6kdssel i'6gzeLt, az i.il6bakon ltltAmrszNa(1. 3J. o.) a munkadarabot. A rudak v6gdn akeskcny csap 6ppen olyan alakri 6s m6reriiletl, hogy pontosan beleillett a megfelel6lyukba. A beilleszlelr rudak v6g6t egy-egyszcggel erdsiletle a mester az oldaltart6khoz.A k6rist j6l leheteu szegezni, nem hasadlJmefi meg viszonylag nyers volt a laanyag.Ezuran kd\erkezert d luggolege\ mererrtuleelelszegezdse a rudak kiizepen€I, amely 6ppenakkora volt, hogy nem nyrjlt llil a rudakon. Aferdc merevit6k eg'-ik vdge a fiigg6legesmerevitdhoz keriilt, a mdsikv6ge pedig kdzelaz oldr l tarrnlhoT. lgl ar ege / sTerlcz( l kcll6cn szilird letl. Alakja hasonlitolt a karimkapuk€hoz (ezek dpilds&6lmajd a 118. auald,r esik sz6), de lermdszetesen nem voltan\-ira vastag 6s massziv, mert a kaput az6csok vaslag, gyalult faanyagb6l k6szilik. Akardmelemek nyers, gyalulatlan oldaharr6jascm annyira er6s, hog_r- kapuvasalalol leherne rier6siteni, amellyel a Lapuoszlophozkapcsol6dna.

2 A ! oplJ ukakr t,t .|v.tlJ lago er^zannttbolja hi, naslj.tlil Xt:LdLdpdlahnn. A. .LldLdn ikettfejjet teletti aonu, bitl.niinozdtlandL is elfotdilbd B

,r A A.rAztrtJuh huDoio*;ajlj tnJ.tbb rata jotnojn@ Indllon aise s!rcsarilltszhetlik dz oLldhdrln Lsup

< Aa allalland iLibe iit'x) Ecr dthdlol a k06ztntlcsdpj4k, is snhnddn tusztti

?A P A } ' 1 I S T I ] R ] ] I

FoNorr'IALANK,1 hdrine b nli n L h a\. n n Llorau falanlakdl nosani, q I z a)btt I ht s zitet a h.A [ii!:s6 k e 4 t dr t nrul ak'iah, d baiitihnak o6la-s dbb N $ s zti h e t a nl nt z t o ttdh, an.bt.k ldzt bikonlabb le s.iihet Jbfl | ak.Ahd szibd td, ri,:td tolta Ls.6sebb, ez snnhfabdlhlsziih, d hii.bll!6 ba ltihnak uegtl.ll d s).nsibbhatitru lddtujds i.- Usrdnigt, d gijtubdL)n .6s.bh6dh d foidt 'zildE, i ebt

a buh nas$sdgdbu bfil-tek. n'^utt hasiran besztib61 kasaiu u lanat. ,'I bukon Altugott flidra ttjbb

,i tu n e, ig] ct!.lhettilt

M,(sFAJTA LYUKASZT6KA karimk6szil5k kdzi.il csak kcvcscn hasznalnak lyukaszt6g6pel Akinck nincs ilyen. z e r . / a m . r . \ a g ] n i m a l a r v c l c d o l g o z n if l l .Jrc.r l . jumds.rm . a, / cgl \zcr icn eloft i r i ia i,vukal egy k6zifiii6\'al (amedkdnerre-,,majd v6s6vel alakilja ki a hosszrikds nyilSst.A v€s6n6l c€lszeriibb szcrszdm a T alakiilyukk6s 6s a lynkv6g6. Bdr ndmileg hasonli-tanak egymrshoz, az a kijldnbs6g kdzdttijk,hogy a lyukk6snek k6t fogantyriia vanj a l)'uk-vigrinak csak egy. Hegl'es pengdjijk egyik ol-dala egyenes, r mrisik ivelt. A liigg6legeshelyzer( oldahart6 csaplyukait mind a keFt5ve1 sz6pen ki lehet alakitani.

A IGRAMK6sziTEs ARANYSzABALYATA sai6t kdrrn igen g-yorsan megtanulja azembcr, ho5-an kell osszedllitani a kariimele-mckcr. Apr6sdg, de igen fbntos, hog-y- amikora vizszintes rudak csapidt beleillesztjiiL aIngg6lcges 1afi6 lyukaiba, mindig fel-le ira-nyi nozdulatokkal n).omjuk bele,6s soha nefcszilsijk oldalirinyba, mert az oldalelemkdnnyen elrepedhet, v69ighasadhat.

A h a r r t o t t l " r r . r g e n e r o . e s t r r r o ' f a -anyag, de bizony nehdz. J6magam egyszerrecsak hat l<arimelemet tudtam elcipelni ah r c m o n u g ! . h o g l e g r r u d a t d L s r a m d t r a i -tuk,6s annak segits€g6ve1 emeltem magamrao l e . K u l o n o . e n l , i m e n t " m u n k r r o l t , a m i -kor a sdros, ragad6s ldldon Lellett hordoz-nom az elemeket, olykor it is emelve ilket am€g i116 kar6mkerit6sen. Ennek a szcrkczcl-nek volt m6g egy hiilrenya, ncvczctcscn azr

hogy a iuhok 6tl6rlak rajla, 6s mindig a ke-rr te5en t i l i f r i \5 zoldrc krvankoztal . A nchtztesni Cotswold juhokal ennck el1en6re nemvoh gond a kardmon bcliil tartani, de az ere-detileg hegyi fajta Border Lciccsler-Chevrotjuhok ol.van elegdnsan dr rudlak ugrani rait:,mint az agarak. Perszc, ha a iuh nem 16t dr akarimkerit6sen, nem is kivdnkozik ki bel61e,de a hegyi juhok kil6ttak, ds sz€t is sziledtek.

FoNorr PALANKoKAnglia d€li 6s ddlnyugati rdsz6n olyan ka-rdmkeritdst €pilenek, anelyen ncm ldt dr az6llat. Ez l€nyeg6ben egy vessz6siivdny, ame-lyet dltal6ban mogyor6vcsszdb6l fonnak,r€szben gdmbolyii anyagb6l, r€szbcn hasiloltvessz6b6l- J6magam di lnyugaton, Dorsettartomiinyban liltam, hog-yan k€szillnek a paldnLoL, 6s bel5liik az eg6sz vesszdsciv6nl'.

A pa]jnkokal, a kardmelemeket nydronL€sziteltdk. Ekkor vigtdL le a mogyor6veszsz6Lei,6s Iastagsdg szerint k i j lon rakatokatL€pezteL bel6liiL. A vastagabbakb6l letrek at i rggulege. lJr tol . . a hordak. -melyek loze.kctr6 lbntik a v6konyabb vesszdket. A pa'linkk6szilii mesler nem haszndlt sokltleszerszimot, de elmaradhalatlan eszLdze volta hosszrl, gdrbe peng€jf hasit6k6s. K6t levertl a r o b " l e . l . r k e r e s z r r u d b o l d . , / e r o l l m e gegy 16maszlr amelynek a mogyor6i.essz6ketr i i m d . z r u r a . h o g ) \ 7 e m e l o I | l e g ) e n e k . e .mindig a legmegfelel6bbet valaszthassa kik6znliik. Fontos seg6deszkijz volt m6g a.abl,-rnfcnt ,zolgal" . neh.z ldlpta, felhe hr.r-Iorr riinkJ amclybe hosszriba, egyenletes

RoNKSABLoNEz d sesideszki)r es) filbehailon hchiz

tunk, a .izszitues feliul lb|eb Jbtdilaa, un.lrbe b ukdhdt fiittdk. Ezeh

be d L.ttttat ba d itotLdk beled hi he}).z.t I bail d1adakd1.

Kisi hdjlo tnnhbl hdtta,;hah, hos a nra ki

2 8

K , \ R i , U E P i T I ] S

rd\,olsigba, liz iluLat lLift. Ezckbe a ],vuka(-ba illirotta bclc a r'egiikdn kihegyezeit bordikar, 6s az igy elL6sziilt vrzba lbnta bele .lIcssz6kel. \bft m6g egy marijldce is, amc'lnck segits6gdvcl egyenlij hosszr.isrigrira tudta!ii€.ni a bofd:ikat.

HOGY ERoSEBB LEGYDNTobb sziz avcn it ug]'!nig-v k6sziteltak afonotr s.j!6n!t. legfeljebb nihint' r€szletabcn\,rkozott, amclyeL mind azl szolgiltik, hogycrdsebb lcgycn a szerkczcl annal< ellcnarcihogl k6szitiijc a lehe16 lcgkelesebb mog!.r61'essz6r akarta felhasznri ln i hozz!, . I lakozelebbriil megr.izsglljuk a neh6z sablorronk6t, l r lhaI juL, hogy az egy kiss6 haj loi l ,pedig ! mcsler tal i lhaloi l voln:r eg)encs drr J \ ' r r . . l \ . l t m i \ ' ' l t . . n r l a / \ " 1 d 7 ( r r c l m e .' n s \ . r r i , : r l e z u l , p r l r n k r ' , " k i . i lhajott leg)'cn- Ielhasznillisukic ug!anis apal lnkokat domborulerukkal le l fel i ral<a'r o . l _ r r . n J c / 1 . . e \ a / u f . , J l u r u l n c l l o g -\ : r

' r L ! t . n ( ' e d l e l . ' 1 . 1 1 ' J I I n . ' o r u J r ( k . e r . -. e n l ' c . , . \ c l r r . . \ c . , . , u 1 , m e g a f o n o t c -v6n)1 alkot6 egycs p:lldnLelemek szerkezetetr . . B i z o n , r | r t , l r L r n i l , . n " ! ' d p o n l - o l \ uvessz6liel a palink legnagyobb er6hatisnakkilctl als6 6s lilsii rdsz6re fonla a k€szita'r.,mig koz6ttuk hasilott, azaz g)cng€bb vesz_szajkbdt k6szilh a lbnat. Uiabban a palinkfelsij harmadrn.rk k6zep€n Ian cgy kis nyilisis, hogy l<6nyclmesebben 6s cgt'szerre tctbbdarabot is lehcssen hordozri . A l ) 'uk magassrgdbrn is gon]hol,lti vcssz6kLel erajsilil< a[onatot.

FoNorr so\!^*vllbnon si.ai\t alk.tirs!. ralid..1,,&ll. j,:,i,n,r rrtld, i'fdr:,t/ lrf..rh an.il'dr Ji I h d sa Ed I n i.7 sijtb. h6nilt6vl a tur a D! k i s.i t 11 | r! drllz.u,h.ry a hn,iiltil!. nih.lillattil.lih, r6t rdstd.l d.-Nil' rd|ri t nlA &..t,

kdactkcx.11b.. A htl t.Jl:iikifrt hntuLi, h.!t . li)ndlilt rllo !, di tnri.ligsi)jhbi)L ii us.dbtil kas.rl'ik, d"Li tdrLiT ddolt u

fdltj nltnah. Ehhtz rllt ttll..J Lb. 15 t"L

"tt!.s Jond

lik, utLl d hdsilau us.ttdl hdr.tkcztclr (l d kl

lo l, a tn e lJ.h. l n.ii i nJ"kA.iti d s.tkiib. u lin.Mru,1, i: u Li)thlitli bal

29

A F A M E S T E R E I

/ / ,

GEREB LYE KE S Z ITE Svid6ki 6letm6dhoz tartoz6 annyim:is szersz6mhoz, eszkdzhdz ha-sonl6an a fagereblye is viszonylagegyszefli szerkezet, amelynek el-

kEszir€sdhez csup6n ndhdny szemzimra, nomeg faismeretre, szakismeretre volt sziiks6g.Neh: inyan meg ma is foglalkoznak ldgereb-lye k6.zrte.evel. alonban ok nem \e)zodnekrarro( togak faraga\avdl. hanem gyariLg. p,-hafabdl keszulr . .sdpndk. t ip l inek valo. kel loarmeroju farudakbci l v ignak meSfelelo ho'1-\zusdgd darabokat. e5 legfel jebb Lihegle/ ikdker. tzek d gerebbek clal addig tr innekha\z0i lharonak. amrg ki nem probal jal . oker.

Ha csak egy kicsit is szikkadt a talaj felszine,mar parldnvi lornek i \ el iz erre a munki i raalkalmatlan fogak.

TARTdS GEREBLYEFOGAK K6SZiT6SEGereblyefognak alapvet6en kem6nyfa val6.Leggyakrabban k6risb6l k6szitik, n6holfftf{b6l faragidk. Nyersanyagnak a nagy-j6b6l 15 cm itm€r6tf, sziritott k6risrdnk fe-lel meg a legiobban. Ezt a ronkdt olyan hosz-szir darabolqa vdgjuk, amilyen hossai gereb-lyefogakat akarunk k6sziteni, maid ezeket adarabokat szdlirnnyban hasogatjuk fel, meg-felel6 vastagsdgn kis hasibokra. A hasitdstermelEkeny m6dfa, ha a rrinkdarabra egyer6s madzagot kijtiink, maid hasit6k6s €s fa-kalapacs *grtsegevel meglelelo va5tagsdguszeletekre hasitjuk az1- Az dsszefogott szele-reker o01kal el lordrNa. ugtanol lan rdvolsi-got tarNa, iira behasogatjuk.

A kapol k i( hasabokat k6ssel hengeresre,6s olyanvaslagra faragjuk, amilyen gereblye-fogakra van sziiks€giink. A farag6sniil egy-szeflibb, gyorsabb, 6s kevesebb er6feszitestigdnyel, ha a hasibokat egy kis c6lszerszim-ba, a fogform6z6ba iitjiik bele. Ez ut6bbi egyer6s acdlcs6, amelynek a fels6 vdg6t €l€srekijsz6riilt6k, az a1s6 v6ge pedig egy sz6lestalpba illeszkedik. A cs6 bels6 6tmdr6ie agereblyefog Kvdnt vastagsdg6nak megfelel6.A kis fahasdbokat ebbe a cs6be iitjuk beleegy erds fakalapacc\al. ezzel gereblyefognyihengereket ,llitunk eI6. A misodik darabmaga el6tt tolia az el6z6t, amely kiesik a cs6als6 nyildsin. A gereblyekdszit6 mester ezt amfiveletet a triloldali 6brdn ldthat6 von6pa-don iilve v6gezte, a fogformdz6 szerszdmot apadba frirt lyrrk f6l€ 6llitva. A lyuk al6 egyvddrijt tett, ebbe hullottak bele a kiv6gott fa-hengerek. amelyeket az egyjk vegi ik i jn megki kelletl hegyezni.

FEJ- Es NYELKEszirisA gereblye fei€be illeszkednek a fogak, 6s 6l-1a16batr rdjuk mer6legesen csapoli6k a fejbea gereblye nyelCr. A fei 6s a nlel kialakitasd-nak szamos m6dja ismerr. M6reti ik, formri-juk, szerkezetiik a haszn6lat m6di6t6l fiigg,6s pe$ze a hagyom6nyokt6l is.

lcalesben p€ld6u1 a kdves, szitrdrs domb-oldalakon szdnagy(it6sre haszn6lt ger€blyefeje csup6n 45 cm sziles, 6s a nyel6t igy csa-polt6k bele, hogy az a fogakkal 451os szdgetzdr be. A fej-ny61 csatlakozist hajlitoft fijz-

Ho$zn wln cruro!tsruDlY!

TAJIELLEcl:ivALTozAToKA tisi tipan faserebbiketd gab o@fil d k b e t aknt 6 n-nAl A szinastiijt'tve haz-ndhtik. A teriilet je .git6l6s a szoh oh lfusetekhotszabb aas) rijoi.lebbry)t el, szdl$ebb vast h.!h.nJ ebb fejkl kl s z tt. t I t h.A sziles Jej stabil ne&d-ft6zt6d.ra b hiildnbbz'me gou tb o hat dLkdln E t ah

Hoszt NELri s-$!PsHNTtrus! sztN.qtzo c.RnDnr

30

G E R E B L Y E K E S Z I T E S

vessz6vel, rigynevezetl ives feszit6vel cr6sitertek meg. Enn6l sokkal g)-akrabban l6tn. "sz€Ies feiii fagereblydt, amelynek a ryelc 90'nal ( 'a l . valamivel k i 'ebb /6gel zar be a logakkal. Ez a szersz6m simibb talajra is hosz-szabb szdlf sz6na ijsszegyfjt6s6re val6. Alegszdlesebbekkel a gabonaszalmit hlizz:ik 6sz-sze. Ezet akar 30 logudk i ' Iehetnek. Angl,dalfiildi t6iain haszndlt sz6les fei( gerebly6ketHampshire-gereblle n€ven is szoktiik emle-getni. F6 jellegzetess€gtiL, hogy nyeliikel afej fel6li oldalon hossziban felhasitottik(vagy fiir6szeit6k), ds a k€t felet szifiaitvacsapoltik bele a felbe.

A fej anyagdul megfelel a k6risfa, de ndlajobb, juhir . e ' leekevesbe hasad a.zi l . A gereblyek€szit6k a fej befogdsehoz, m,3gmun-kaldsahoT, ki fur i .ahoz meg ha.znal iak rz osi

A FEI r4s A NYELOSSZEILLESZTESEA Eereblre tartittdga aullfigg|u, hi b) en s zildr d dn$apohdk .jsze a fejet isa nJelet, A g)akoiott eereblr e ki s z{ t6h a c s of It u ha tls a ntll tdgln a csdportuiad e k tuAde s z kn z hl I hii I,sak a *miikrc has)9thono fotuabdk hi. Isv istduletesn 'is szo,tsan il-

A ntdl ^ dfosah a deftk-szdghd ulaniuel hkebb

lormejt 61i6 bakol, amelynek leszorit6 pofd-j6t lenccal lehet mrikijdtetni. Nehez6kkentjellemz6 m6don mindig valami 6cskavasda-rabot akasztanak rd. A gereblyekdszit6 be-aTra t ja a kdr i : vagy fuzGbolle'zi i l t fogakal,miel6lt beuln6 6ket a fejbe fiirt feszknkbe,merr a megduzzadt rostok igy szil6rdabbanlarrjdk majd a helyiikijn a fbgakat.

Ny6lnek a k6risla felel meg a legiobban,ki i lbnosen, ha mrr ehzdrddr kor isagat talS-lunk. Az sem baj, ha egy kicsit gdrbe, mertgdzoles ulan ki lehet eg5ene: i teni a munka-padon. Aki gereblyezel( mrr huzamo\abbidcig, az tudia, mennyire fontos, hogy sima,egyenletes legyen a nyele. Szdzadok tapasz-ralarai alapjan fej le\zler lek I ' i a kelke.es.forgo nlelgydlut (1. a tulaldol i abran). A ki .szersz6mot kdrbeforgawa kell v6giglolni any6lnek val6 k6risrndon, 6s az eredmdny:teljesen sima, egyenletes vastagsrgi ny61.

an

KET FoNTossircfDEszKozA fasfomd"it a oond!&lnt ^,1ra helreale h6z".I

h. Az ,ill6 feJtuestuMkdl1b ah e ub etu dg 6 s.rs|t s z a-

3 1

N

A F A M E S T E R E I

V I L L A K E S Z I T E S

srgosabb vele dolgozni az illatok kdzeleben.Franciaorsz6g Cdvennes rartominyiban a

favilldkat nem kdszitik, hanem termesztiLA facsemetiket mdr igy metszil! hogy villaalakban ndvesszenek h6rom vagy n6gy igat,ei dmikor eler ik a megfelelo mereret. k ivag-jdk 6s elviszik a St. I{ippolyte du Gard vdrosmel lert i ' lervamuzembe. Otr. ha kel l . megg6ziil€ssel tudj6k alakitani a tdrzset, azaz anyelet es az dgakat, azaz a villa fogait, majdhelyben 6rt€kesitik a fdldmrjveseknek, 6llat-tenydszt6knek. En magam szerencsds voltamabbol J \ /empontbol. hogy nem lel lerr vr\a-rolnom ilyen faeszkdzdket, mert unokadcsdmk€szitett nekem gereblydt ds vill6r is.

A FAVILLA KESZiTESEE16sz6r is kivigott egy olyan k6risfit, amely,nek a tdrzsdtm€r6je kb.25 cm,6s a tairzslegalrbb 2 m hosszon egy€nes, egyenletes. A2 m hosszt rtjnkdt hossz6ban fel€be, negye-d6be, esetleg nyolcad6ba hasitorta, nagyjrb6legyforma m6ret( darabokra. A nyers rudakatligy alakitotta, hogy a fejr6sze (a k6s6bbi vil-Ia) sz€Iesebb maradjon, mint a ny6l. A nyeletvon6k6ssel, hdntol6kessel 6s hdnrol6gyaluval\ ikonyirorra le. alakitotra m€gfelelo forma-iiv6. Ekkor lyukat ffrt a nydlbe otr, ahol azkezdett kisz6lesedni, ahonnan maid a hasitdsutdn kiindulnak a villafogak- A lyukor 6tdu-gott egy kb. 10 cm hosszri szegecset, amelynekfeie al6 egy sz6les alrt6tet is tetr. A kinyil6v€g€b6l lev6gott annyit, hogycsak6 mm rlljonlr a nyelbdl. lde i \ elhelyezert egy alarerer, esszegecsfeiver6vel rtigzitette a szegecset,

Isme{em olyan villak€szit6t is, aki hasir6-k€ssel iigyesen sz6t rudra hasitani a fejer amegfe1e16 szimrl villafogg5. Miut6n megvol-Iak a hasit€kok, kifiifla a lyukakar a k6s6bbitiivrarl6k szamdra is. Ezut:itr kdvetkezett "g6zdl6s, ami alakithat6v6 terre a f6r. A g6zdl6egy ferd6n felt6masztott vashenger voltr azalian leeresTronyrlassal. AIa a \olr a rdzLerA vizzel feltdhdtt hengerbe beledllitotta af€lk6sz vil16t, lefedte egy ruhdval, €s kezdrefonalni a vizet. Minlegy k6t 6rdn 6r rarrottaa foII6 vizben, maid kivelte, 6s azon forr6n ahasitdkokba, azaz a fogak kijz6 nyomta azelokesritett ki. fa6lekel. eg€izen a szegecsiS.Mivel a fa ebben az 6llapot6bar n6mileghajlithat6, az 6kek sz€t tudtdk fesziteni a vil-lafogakat anelkiil, hogy azok letdflek volna.Att6l fiigg6en, hogy mekkora fejii, ds hoeyk€t-, hrrom- vagy n6gyfogf villdr k6szirelr,az 6kek is €lt6r6 m6retriek €s alakfak vohak.

T:ivtart6nak 6s merevit6vrznak kemdny-tabol kir rudakat larago . drdugtd a kifr ir llyukakon, 6s apr6 szegekkel rcigzitette 6ket.A villdt ezutin ism6t a g6ziil6hengerbe 6lti-torra. nyele\el lefele. A .zdltelpesTtert foSifej mar oem ferr bele egerleo. Nehrny ordnlit tartotta a fbrr6 vizben, majd az ism6talakithat6vd tett szersz6mor a miihelyemdsik fontos eszkdzdbe, a hajlir66llv6nybaszoritotta. A villa, ldbb heten lir ilr Iarwa,kapta meg vdgs6, tijbbszdrdsen iveh, eleginsformijrit. Majd hintol6gyaluval munkrlta lea feliileti egyenedens6geket, alakirotra ki akarcsi fogakat. V6gnl finom csiszol6papirralcsiszolta simdra az eg6sz szerszamot.

z ist6ll6ban az alom elteritesdre, asz6narakarminy horddsera tdk6le-Ieser megfelel a fdb6l Lesziiltvilla,nem is sz6lva arr6l, hogy bizton-

FnMsz r tuc!, cdzi:Jxr vLL\

VTLLATiPUsoKA EAd^dsbatu a Njtunlebbnu"kahrz h6zn.ilt.lh df4bm klsznh szdn@iU'it.Etbeaet ul. dolsazni, 6heft t oltdn balesetoeszi-b6, ftint a aNi d. A lern$zten f@iLla dzt itekli,hos] a fa5etuetdt netszistel hell6 sz.tn:/t ebs@dshepza're h zl ik,najdanikar elei a sziih:le$nhetet, kivdsjdk, es xilhali f.mdljdk. A tiltinokattdl lesz hlzbe ill6, kecsesalabja, has) elitzijt g6zn-lik, nojd nih'int ]"rrc haj

32

22

V E S S Z O S E P R U K E S Z I T E S Evessz6seprrj kdszitds igen rEgimesters6g. A f€mdr6t gYrrlrsrA-nak elterjeddsevel jelent6sen egy-szertbbi vdlt a munka. Az olcs6

f6mdr6ttal ugyanis sokkal termel6kenyebblett a sepriik6szit6s.

Angl ia del i rdrzen f iSyelrem egy scprt-keszit6t: a szabadban iih egy hosszli szorit6-bakon, mel lerte egy nd8y halom nyirves\zd.amit meg i rdl folyamcn rdgott . A bak ve'g6n6l 6llt egy c6ldp, 6s az abba bevefi szegenl6go1t egx nagy tekercs l6gFas dr61. A mes_ter dsszenyaldbolt vagy k6tmaroknyi vessz6t,€s a kdteg egyikv6g€hez kdzel h:iromszor szo-rcsan kdriilcsavarta a dr6tor, majd leiiebb,ism6t h6romszor. Az elvigott drdt vdgeit be-bfjtatta a vessz6k koz6.

A NY6L BEILLESZT6SEEmberem szdmos, sariazlaloal k6dsb6l k€-sziilt nyelet halmozott fel a mdhelydben. Egye-nes darabokvoltak, sz€p simdra elmunk6lva,v6gtik k6ssel hegyesre faragva. Ezeket kellenbeleszfrni az egyenesre vdgott vdgii sepr(be.A szoros kdtes miatt ez persze nem mentkiinnyen; a ny6l v€g6t let6masztva kellett rr-hizi a seprffejet legal6bb olyan m61yen,hogy a ny6l i6csk6n 6thatoljon mind a k6tkijIds alatt. Ett6l m6g szorosabb lett a vessz6-nyal6b, es ke116 tarl6st adott a szersziimnak.

REcr KorEsMoDMiel6tt megjelent volna a kereskedelembenaz olcs6 dr6t, a vesszdseprdt fiiz- (1. 164. o.)vagy mogyor6vessz6vel kdtozt6k. A vessz6kd-teget egy ives pofdif, er6s szorit6val tartottikegybe addig, amig a kdt6s el nem kdsziilt.Ahhoz, hogy a kijtijzdvessz5 v6g6t vissza le-hessen b(itatni a menetek a16, egy hajlitottv€g( tevtart6t haszndltak, amit a vdg6n ki-hfztak a kdtds al6l.

Korozis vEssz6tELA hdstandntos seqi;htitaz6 anrag, a fiiz- rdtt ftagtarioess26 hetu tafiattoltak szatusm, tuint a fln-.116t. Ezirr esles serdk -sztilk lruhat jtrtak a n!!Lbe, is a tuia dl.txsott hfartddal t'xltt.xik wea sepiit tg biztosabban

A NY6L BEtLLEszrEsEHa htszitdje dfl'xal jd szo-nsan kdtijtE neg o sept ,o, e s s zdn! al db kn z ep ab elztttx hXtiflJal tuis *orosabbd tette @t, teh,it kasz

KoTozEs DR6TTALAhos neElistehetu, a sett&Mszitii es szaitdbakafliih, ds a ldgv6 dr'itota s,ottt6pofd aLdn kizradI, dnelJet a llibdadl szaitox nee, has) jd efientudja r.ttekmi a .lnitota ry, ttue s t zth! aldb b I garc

A F A M E S T E R E I

S Z E R S Z A M N Y E L K E S Z I T E Sanapsdg a szerszimny6l j6r6szt kisebb-nagyobb iizemekben k6sziil,6s nem k6zmfvesmiihelyekben. Akitermelt k6risrdnkiil ffr6sz-

iizembe sz6llitidk, felfiir6szelik, 6s a ny6lnekval6 nyers l6ccr faeszterg6n alakiliik tovdbb-Vd6ken az6rt kis mrihelyeikben dolgoznakmeg oly an kezmur e.elc a (ik .7(p (gyedi \zer-sz6mnyeleket kiszitenek, pedig tdbbsdgiik-nek nincs is esztergag6pe.

A kapihoz, gerebly6hez val6 egyenes nydlkes,, rre,erel ni0cs 50k gond. Megfelclo me-reru, eg) ene. kor ir ,artal le l l csak ! i la.ztani.amugl n)er\cn lekergeuni. ha kel l . vonoles-sel elegyengetni. Esetleges gdrbes6ge is kor-r igalharo a megfelelo haihlo-fcsTrlo cl lva-nyon, amelyen akfi egy-k6t 6ven 6t is hagy-iik sz6radni, 6rlel6dni a friss nycleket. Azalal ,r l . r . , cf le les utan kdvelke,, ik a ke\ele\. l i -nommegmunkdlis. tsnnek soriin elt6volitjika kiscbb egyenetlens6gekel, ahol kell, fhrag-j6k, megadjdk a nydl v6gs6 alaki6t. Ha anyilk€szitdnek van sajdt vagy kijlcsdnk6rtnydlgyaluia (1. .lr. o.), sokkal egyszeriibb aJolga. de c kir ldnlege\ alakd nlelekhez meg-iscsak kell a von6k6s 6s a ddrzspapir.

A robb'rdr i i5en haj l rrot l ka.zanyel elke-szilise nem kdnny( felada.. Tijbb fezisbangozol ik, r lahrt jal . Erdemes megieeteTni.hogy az Angli6ban 6s Valesben hasznrlatos

A NYELHAJLiTASA

SZERSZAMNYELEKA sdjEd ti.\21i1/'kl! hoszsz:t, eg)enes n!.L kt;tuetunnl antc'i tri saibtjl M'sziilha. A lejsze b,eliheztu onldsibat tueh nsLnlqarydeot k I laaahunk, d h6za nreal ristunt siiziL utjh hajUtjrk

MnNKABANA FAISZTERGAA hrbnniiz' Jd|emikek,al k @tft s z e h ki s z it 6 i ne heg)iL H6sik6 6ahijz. E.szteEapd.l (1. tuie 4L 'is101. o.). A 'tei kldkben eztLtbtt 6! at (p e d.il dl ) h aj to t -ti.k oudk tuAlon, hog .go,lokt hbtil lall d Llbft6n hi,rbe, an.Uet katszerhbbetehti.h dz otsiba be-fo s o x, fo\:a mn Aj nutha-doanok, Mjd a naik atsa a ttusadr elhebezeu,iwdlnt fariil r,|s,irc hijtijxdh. E!9 egenes szerszhnntll teniszete$n6dt halldea szile! eszrdsapallba fogllad be. A lilb{tilenJon^aul lehe te tt neg-forsdtni d Mnka,l$ano\as & nehnzanbn Msel,x^ihel alakitoitih. A peA ebryetl,tsdel a tueal'M Jan|,t a$zdtdrseuea nunkdddtubat @ ndeti

ke,ekken dlakhandh tsze'szitnnteleld. A Id6afak ts hensztaddh knzi feszhen nJ,ebket ibenflndm hdjlitox,ik, i efue

kaszdk nyele erdsebb€n hailitott, mig az Alpok orszdgaiban maidnem egye[es nyeld kasz6t haszn6lnak.

A legjobh baltanvel legdlabb 25 cm irmer6iii L6.isrijnkb6l k6szii1. Mivel a baltany€l-nek azon a helyen, ahol fogjuk, enyhin ivelt-nek kell lennie, 6rdemes olyan nyersanyagotkeresni. amclyben a rosrok ugyani lyen mer-t6kben gdrbi.ilnek. Ugy tartjdk, hogy a leg-raf lo\abb balrdnyel a hikor idio l i j rb; l ke-szul, de czt az eszak ameri lai la lai( Europa-ban rilk6n iiltetik, ez6rt itt marad a j6l beveltk6ris. A nydlkdszit6nek nem kell felt6tleniila balrdnyel alakjanak megtervezererel bai-16dnia. EI6g, ha egy i6l haszndlhatd k€sz bal-ta nyeldt veszi mintinak, €s azt kdrberaizoljaa nycr\ lecen. Ezutan.atuba fogra a l icet. eske"sel nrgl iabol l . i faragra a n)elel . Az igazanj6 mester persze nem egyszerrien mdsol, ha-nem mindig az egy€ni ig6nyeknek megfeIeloen kes,.rr i e l a szerszamnyelet. M;ulankialakrtol l r a nlel formajat. meg tobb honapig ta{6 sziritAs, 6rlel6s kdvetkezik.V6giil hdntol6gyaluval, hintol6kdssel, majdcsiszol6papirral v€gzi el a sziiks6ges ut6-munk6latokat.

A F T \ M E S T E R E I

F A A B R O N C S K E S Z I T E S Egy id6ben igen szilcs kdrben hasz-ndltak sz6raz vagy darabos dru 1i-rolrsira fahord6kat (1. 142. o.),amelyek dong:iit cl6g voh faab-

ronccsal 6sszefbgni. A nagy kereslet miatt(gyes bo8ndrnl . l i tu i( /cren frobronc. le.zFt6src szakosodtak.

A legiobb faabloncsok a legfeljebb nyolc-6ves mog]-or6sa.jakb6l kisziiltek, de alkal-mas voll eIIe a geszlenyc-, a k6ris- 6s a lolgy-\ar j i ' . A lavd. r f l l levdgurl . rr iakcl e] . i \7nfvizben riztatldL, amigkell6eD megnem puhul-tak, majd hasit6L€ssel (1.25. { , . ) 1. . .4 m hosz-saj darabokat hasilotlak bel6lijk, att61 frig-g o e n . m e l , l n f d h o r J o h o z h a . l n a l l a k o l . e l .

Hogy kijnnyebb lcgyen hailitani, a hasitottfeliiletel von6kisscl egyengett6k el 6s veko-nyitortdk ie a bakon, de a k€rget sdfletlenulhagytik a mrisik fc16n. Flizvesszdb6l is lehe-tett abroncsol kdsziteni, aminek a m6djdtJoeShanahan bardtom mutatta meg nekem.Ugyes kis hasit6szerszdma legink6bb egy to-) a . r a h a \ o n l i r o r l . d m e l ) n e k n ) r l a ' a b a n h r -rom hasil6fog voh. Csak it kellett nyomnrr,r j la a fuzfa\c\ \zor. e, al h;rom.zdlra ha\ i-totta. A darabokal von6kdssel elegyengette,maid 6thrizt: a hajlit6szerszdmon, amely egyhomorl'ira kimunk6lt fadarab volt, a lijlotler u g z r r e r r . n c h e z g d r g o \ e l . \ e g i j l a k a r i l . i \ aformrlt rtd kdt \'6get osszeszegezte.

Az ABRoNcscY,4RT6

tlz ab tun c s s] tit t 6 fet d eb akj a, e s s z e rfr nunkaf atlj@ anr yowL host ob e s e6hb A h ds,ott h o$ tl,hajl4kont antacor es)en1zt6en nesnunkdlja. Azortagot M dui keqztldchcz lzottoua eg) ctuklJsszerkezet, dtulJ@h Mes)ik raEdt est ellew:ibhizta tzfeld, a n'tikata bogn'tr a tdr.lloel, co b-

ABRoNCSHAJLIT6ALLVANYA h$ltou Mga,i!6sadte gt ttl b tint o n h dj lit o u dhhaihdbd, dneljre ld.ehbdlhasziEtt, hat .as) tubbknl l6j ii s z e rke z e t e t ak6 ztottaL A ktl1we friit |tu-k akb a la6 a9. h dI i t t e s, k t-teh d hesfalel6 heltektu,6zeint, host tuilJen ,it

satiktag, as knzijnh h.ljlihuiik d hdto uszdkrt

A F A M E S T E R E I

! - ! | . ! ! | ! ' : :

lsrnarnszirnsLETRAFAJTAKA gnftbhwdd ldtdkafu I s z d k e n rdp es zteue ttfelfe L hz ske ht e d 6h, h o s!tubitan dtljMah,6 esrdlhalmas ilE tz tdnNzthatik bsenek. A ctii'mdlcsed'1 Ab'istlitra

ItucrosAws rtrM,

mikor a mdsodik vil6ghdborir urrnvisszat6rlem Anglieba, otthonomkdzeldben arra lettem figyelmes,hogy cig6ny bardtom egr- 6reg lo-

vas kord6 kerekeib6l a kiill6ket feszegeti kife-16. Kiilijndsnek 1al6ftam, hogy csak a kiill6kerdekl ik, e ' meg is I erdeztem az okat. L6r ra-nak kellenek mondta, 6s mutalolt is egy ,l-rala o

"zee.zkcbrl t le lrdt , amelynek fokai

57(p l i j lgJ fa kul lokbol l .e 'z i i l rek Vi lamiolyasmit vdlaszoltam neki, hogy inkdbb 16t-rdkat szedne sze! 6s a fokaib6l kocsikereke-ket gydrtana, de 6 csak annyit mormogott'ho$- ami t6rt€nt, megtdflent.

A mai szdlhfzhat6, varidlhal6 aluminiuml6tracsoddk ismeretdben, alighanem sokanelnezoen mo'oi)ognanak regimodi fel ioga'.omon, hogy birony az eg'r 'kor i falerr ik i t.zep e. hasznos darabok !ol lak Szerenc\dre

maradtak m€g l6trak6szit6k, akik meg6nz-tdk e mesterseg fortdlyait.

A TOLGY LELKEAz egyerlen la- am;bol megbrzhaldan erosl6trafokokat lehet k6sziteni (legal6bbis az6szak-eur6pai fafajok kdznl), az a tdl8y, an-nak is, ahogy mondj6\ a lelke, azaz a,geszt-je. Persze nem l€nn6k meglepve, ha Eszak-Amerikiban erre a cdlra a hikoridi6t hasz-n6ln6k. A mdsik fontos dolog, hogy a l6tra-foknak val6 f6t nem szabad ffr6szelni, csakishasitani, mefi fiir6szelissel a hosszanti ros-toLnak egy reszdt biztosan elvdgn6n\ Syen-gilve ezzel ̂ fa szerkezet6t. Ezenkiviil ott anedvess6g is kdnnyebben behatol a fa szdve-tebe, ami id6 e16tti korhad6st okoz. A hasil6spedig mindig ki jvel i a rzal i ranvr. A falelra-k6szit6k a l6trafokok hosszin6l valamivelnagyobb darabokra fijreszelik fel a l6lgy-rijnkijt, majd a darabokat hosszdban f€lbe,negtedebe hasl l iak. A negyedeket olyan m<i-don hasitjek lov:ibb, ahogy a tervezett l€tra-fokok merete megkivanja. A megmunkil6sraalkalmasnak il6lt darabokat szorit6bakon(1. JJ. o.) fogiek b€,6s el6szdr von6k6ssel na-gyolj6k le, majd hdntol6gyaluval vegzik afinomabb munk6t. A fokoknak ov6lis ke-reszhetszet(el'nek kell lenniiik, akkor tar-tanak a legjobban. A v6gi.iket levekonyitjrik,igy csapoli:ik bele a l6tra szdriba.

OSZLOPL'R

':i: . -

3 6

L E T R A K E S Z i T E S

A FoKoK BEILLESZTESEA l€tra szdra hagyomrnyosan k6risb6l k6-sziil, de rijabban tuirib6l 6s m6g gyakrabbanlucfeny6b6l k€szitik, mert f6leg ez ut6bbisokkal kdnnyebb. A 16lra kdt sz6rin sorbankifnriik a fokok becs:poldsara szolgdl6 lyu-kakat. A fiirdsra r€gen cr6s k6zi csigafrir6tha.znalrak, mrld res./elovel r lakr lolrak ov;-lisra €s kisse ktiposra, hog-Y pontosan illesz-kedjen a fokok v6ge. A fokok v6g6nek, illetvea tyukak mdret6nek ellendzesere frb6l k6-sziilt m6r6sablonokat haszndllak, amclyek-kel munka kdzben ttibbszdr is ellen6rizldk am€reteket. A fokoknak pontosan 6s szorosankelleti illeszkednink a f6szkiikbe. Amikor ahelyiikre illesztett6k, mindig a szir hosszan-ti irinyiiba, azaz sz6lir6nyba, fdl-le mozgananyomrak be ol .el . Kercrzlbe .ohd.em fe' , /atett6k, nehogy elhasadjoD a l6tra sz&a. EzegyEbkint a laiparosok dl tal i6 l ismert,,ltaldnos szabdl$ amikor k€t fadarabot egy-mdsba illesztenek.

Az m6g tey-ahogy kiinnyen me$,, amikora lefektctett egyik szdrba sorban beleilleszFj u k a l o k o l d r . d e a m d ' i k s u a r r a h e l l e z e ' emar nchelebb munka, lobh i jg)e..egel ige-nyel. A munLrnkat megkdnnyitji.ik azzal, haa f6ldre lefektelett, vagy hogy k6nyelme-sebben dolgozhassunk, ket bakon iitfektetett6s oldalr6l megtimasztott szirba csak viszony_lag lazin siillyeszriuk bele a fokokar.Igy egy-szer(bb rdilleszteni a mdsik sziirat, mert afokok mdg kiss6 mozgathat6k. Ezutdn a l€trak6I v6get zsineggel ideiglenescn dtk6tjnk,hogy ne tudion szdtcsriszni, maid az egyikv6g6r6l kezdve, pontosan 6s er6scn a helyiik-re nyomjuk a fokokat, illetve I k6t szdrat f;-kalapiccsal dntjuk a fokokra, amig azok pon-Iosan a feszkiikbe keriilnek.

Az ilyen csapolt szerkezet( ldrrriboz nemh , . z n r l n a l , . e m m i l l e n f r g d \ z r o l . l i p l r l . \ 7 o -get. Ehelyert, a biztonsig kedv6er1, h6romv6kon)! menetes vdgii, kovricsoltvas rliddalfogatjik ijssze a k61 v6g6n, illetve kdz€penHogy a vasrudak ne legyenck feltiin6l! a Io-kok atatt, hozzdjuL eg6szen kozel trirnak lyu-kat a k€t szrrba, dtdugiik raituk a vasrudai,ds kivnl 161 al6tdttel 6s anyacsavarral rdgzitik.igy mir kisz a szil6rd l6ltaszerkezet, amelyben i lokok \zoro.dn dlnek. Jomagam marldttam olyan fal6lrit is, amelynel hiromvagynegy fok vege oldi l l k inlul t a .zarbol. e. dbel6jrik fiirt fijgg5leges lyukba €ket iitijnek,az akadrllyozta meg a litra szdtcsrisz6sdt.

Ldteznek egyszeriibb szerkezetii l6tr6k,amelyeknek csak egy fiigg6leges elemiik, oszIopuk !an. es a7 o\Tlopba turt l l u lakba preselrk bele a hengere.rc evtergr l l fokokal

Az bsszErlLEszrEsA litafohohnok @ tzbah-ba illzsztlse nen hnkn!{feladat. El4eah M esttklzdtbd d [tjtjh beb a fokahat, nint a he|en hthaai,tuajtl eft ilesztik r.i d ftti-

A LfTRAFoKoK vEcEA loloh ebthoitod6 as aadliheres ne^zetii dge szorasdnI e s rhe tJik a c s a1,l! &b a

A h^andsa ke,lsbi hailaMt ditlis ts btipos csalltuhfosadja be a litrafoh !;eit

3 7

A F A M E S T E R E I

SZENAETETO KESZ ITESEzomorri ldtni, hogy sok helyena juhokna\ marhaknak egyszer(en csak a s6ros fdldre sz6rj6k lea sz6ndt, amelynek i6 ftszet az

dllatok nem is tudjik elfogyasztani, mertbeletaposs:ik a sdrba. Sainos volt id6, amikor6n magam is ezt tettem.

Szrmomra rejt€Iy, hogy mi€rt folytatjdk agazdik ezt a pazarl6 gyakorlatot, amikor akdlonbdTo.zenaeielok olyrn ki innyen elke-szithel6k. Vess26kbdl, rudakb6l, l€cekb6lajsszer6tt sz6naetet6 l6nyegi r6sze a keresztbefektetelt 6s kijz6pen ajsszeer6sitett k6t rrid.Az X forma sztuai k6z,e merevit6ldceketszegeznek, majd k6t ilyen X alakot I6vtafl6l6cekkel er6sitenek iiss ze, igy az egylk lesz ̂ zetet6 talpa, a m6sik a teteje- Az egeszetcijvekekkel a lijldhajz rdgzitik, mefi az dlla-tok kdnnyen felbofitanik a magas stlyponti

eret6t. Tirlan annyiban m6g ttik6letesithet6a szerkezet, hogy a talpra t6bb keresztld-cet szegeznek, m€.t azokon fennmaradhatnaa sz6natdrmel6k.

TAJJELLEGI VALTOZATOKAngl ia del i reszen.okfele szdnaetelot ke"ziLenel( amel lel , Idbb\ege eros. \zemre is \zepe, idJ kezelheto. hi \znos szerkezel. Ugy r i -nik, hogy 6pit6ik egyarrnt €rtenek a kardm-k6szit€s (1. 26. o.) 6s a kosirfon6s (1. 163. o.)mesters6gehez.

Ezek az etet6k i6r6szt ives, bord6s szer-kezetiiek. A hajlitott bord6kat ftissen v6gott,konnyd mogloro- vagy fuzvesszokbdl keszi-tik, mert ezek m6g rugalmasak, nem t6rnek-Az etet6 talpa k6t hosszd fl.id, amelyeket ak€tvegrikre szegezetl deszka rdgzit. Arudak-ba 20...25 cm-k6nt lyukat frirnak, ezekbenyomjik bele a meghajlitott vessz6k veg€t.Az ivekre hosszdban kdnnyri hasitott l€ceketis szegeznek. A szerkezet n6hdny meter hosz-szf,6s kb. f6l m6ter magas. Agazda felfordit-ja az etet6r, megtdlti szen6val, maid vissza-fordi t ja. F6leg juhok szdm6ra keszi t ik,szarvasmarhdk takarmdnyozdsahoz erdsebbszerkezet( elet6kre van sziikseg.

KEREK ETET6Es risi ho6ik ftkre i|ituxek ezt a kasb fomdji.sziaaetetdt. Kifte, a Wk-tututt h.rth p.rmdbe buhahat jirtdh" Mjd Mahbd h6{tott mogjror6a eszsz1hat A\tattok ls e bor-dac6sz6h knzl Jonl.ih a

JUHETET6F*ser sott fia- xdg)naglddt$szbkb4l fuitetLth a ketet ldrott etet6t.A ssi! ivt,bordtu szake-* hA4t::)en as s)a$a el-hdszifietd, resiJub' bnl*er$ dnragokar hazadhdh hdz,i ts tuaraddhtaldnul elkofiall e ottha-s)au, Jelzslesesi pdh et td

l 8

A F A M E S T E R E I

KAPCSOK, COVEKEKhagyom6nyos faipari szakmdkalapelve, hogy a leg€rt6kesebbnyersanyagb6l, a fdb6l a legtakar6kosabb m6don, a lehet6legjobb

termekeket illitsdk e16. Ennck ellen6re min-den szakmeban: a kar6m-, szeklab-, fatalp-,l6tra , fakosirkeszit6kn6l €s a t6bbin6l cgy-ar:int kdpz6dik hullad6k. Szerencsdre kiala-kultak olyan mcste$€gek is, amelyek mtive-loi eppen e/r a fahul l rdelol ludiJl hasznositani.

Mr. Firmin Anglra N"r iolk Larromanya-ban, egy Honing nevii kis faluban €1,6s cgesz6let€ben m6st sem csin:il, mint n6dlet6khozval6 tart6rudakat, leszorit6kat, kapcsokalk6szit- A mogyor6- vagy fiizvessz6b6l k6sziil6tarl6rudak a hdztet6n az egyes nddrilegeketrarr jdk a helvukon. A l .s, /or i rolecel is ugyan-ilycn vessz6kb6l kEsziilnek, de szebben meg-munkdiva 6s v€konyabbra hasitva, mcfi ezeka ldcek a cstcs kijzel6bcn, kiviilr6l szoritjnklc a legfels6 nrdr€teger. A hajlilotI, hegyeskapcsok a tart6rudakat 6s l6cekel rajgzitik ahelyiikon.

Orrim volr n6zni, ahogy Mr. Firmin a fid-val e€yiitl dolgozotl. A kapocsnak val6, Lh70 cm hossaj, v6kony rudakat hasitott mo-gyor6vessz6b6l kdszilettek. A gesztenye 6s a.zi l i ' a lkalmas r" l r kapoc'nak. de c kor isn e m , m e r l h a m d r k o r h d d r . A 7 a p a e 5 3 f i u i 'egy f6lbchasilott rijnkb6l k6sziilt kis padoniih. A mogyor6vessz6b6l vdgott darab v6g6bekis.e belcnyomrak a ha'rrole. t . matd fuggo'Iegesen tarNc. egl fadardbhoT dlogeltel . . ami-tol a re..zo folozatosan rorabbha'adt Ekozben a kist egy kiss6 mindig lerd6n tartott:il<,vagy oldalt feszirettdk, hogy a hasitdk egycne'en fu 'ron l i lc le. Glor.dn dolgozrdk. e.egy-egy vessz6b6l tucatnyi kis pdlcit is Iudtak hasitani.

Magam is megpr6biltam utdnozni a lcch-nik6iukat, de vendeglit6im az eredm6nyencsak cln6z6en mosolyogtak. Akirhogy lsigyekcztem, a kds fdlrecsliszotl, 6s csak rijvidforg6csokat tudtam hasiiani, sohasem sike-r i r l r v e S i g v e / c t n i a l c s t a r e . . z < j t e l i e .hosszen.

APROSAcoKVales-ben gyakran iiltiink a tfz mellett egyhelyi . igan\emberrel hazi sort i .zogarva. i 'kdzben 6 megianilott engem ruhacsiptet6t,sirorc6veket, no meg kosarat kesziteni. Ezeka cigdny ruhacsiptet6k sainos mrr a 16g mtlt

LEszoRi'l 6KAtocsA kdpacwh lali h6itatt, bihestFtun uszbhe L a hllzi'i' kijtesekbens aillit o u a d h'i:d&in6 t e'nek.O MIta Diztul teli haddbd itutunae eg'isz hiituset, is aAlig izldIrd,dtuts d r6*iih nAr hdqacs latuijrratuhah hdjlithatt;1?, ls eltjzben nen

nen csdk tughajlitatta.hancn tu g a c@drta,

MFn.saiqRr is o$rtH^Jrjrm \Esz6(

id6k em16kci, manaps6g mindenki rug6s ru-hacsipeszt haszndl, hogy a kiteregetett ruh6tel ne frijia a sz6l- A mos6n6k generdci6kon 6tilyen csiptet6ket szoritoltak a mosott ruha-darabokra, 6s nem is ludom, midrt vdltoztat-tdl . meg crt a sTokd.ukal. Talan. merr a c\ ipe.zek iobbdn megmaradnakJ muanyag szi 'rit6ktir6len.

Bar6tom fogott egy kell6envastag f(zvesz-sz6t, 61es kisbah6val feldarabolta a ruhacsip-tet6nek megfelel6, 15 cm hosszri darabokraqo i lyen rzep nagl c\rpletdkel \zeretel t keszi-teni), majd k6ssel egyenesre faragta az egyikv6gdr, amely k6sdbb a csiptet6 feie lett. Le-mezvdg6 oll6val kis bddogcsikokat vdgott eeyr6gi b6dogkanndb6l, 6s a v€ssz6darabokratekerte, a lejhez k6zel. Ahol a bddogcsik k6tv6ge egJm6sra 6rt, beleiitdtt egy kis szegeta kisbalta fokival, hogy az belemenjen a fri-ba is. Ezutan k6s6vel telhasilotta alulr6l avessz6darabot, eg6szen a brdogabroncsig, 6saz als6 sz6l6t sz6p szdrnyasra faragta.

RuHAcsirrET6Geheiici1hrn tu a cig,tntkd z n s d g e k tugil h ctt s i fatr^a ooh d tuhacsiptetdk6 s nbr. iio e he k hA ztt 6 s e.A iJetsastaeot, a frz-le$zdt sen halleu tq-nevteni, n6u u ftdg.itdla ne.I!6 rtQken, tirohpanoLon, 6dk b kellatt

39

r \ F A M E S T E R E I

! . - | ' : ! . . . ! .

a

FA C IPOTALP KESZ ITESE

V^Idg, tuaa ddnb, ane-l!.n Mnbaa jnL Me,Uili;tu-bn erhetii d Iab isasdnhr,sz. ALi ned!6, hidestulajor doleEik latanebniihebiben oas) d fahigdztl6tieba4, dnnah a a@erds Jatalf{i .ip6 tsen Ituh

TALPFoRn4,4z6 KESEKA tiEla fotuijtrc hd\hax,hte^ falah/jtum spt.ia$h€vkldl famd*.ih nes@ .ftbei hbhoz illeszkedtI dI ab ah a L Va IaM n nt i h,setus eghdri ewl6n hidlohiton, hulbnbtjz1 lrofiMpenge, dneltehhel nasefit Lehet hifejteni, ene ettsreten nrg lehet oeliik latuEni a nMhadatabokal

facip6kdszit6k betelepailt meste-rek voltak (1. 14r. o.), akik hozlikmagukkal egdsz miihelyfelszere-l6siiket. A fatalpk6szitdk ezzel

rzemben \anJormunki. l ent d" lgoztak min-dig ott t6boroztak le, ahol az erddben meg-felet6 faanyagot, ezdltal meg6lhet6st tal61tak.Volt rigy, hogy egyes facip6k6szit6knek farag-taL nyers fatalpakat, de a keziik al6l kiLeriiltterm6kek nagy rdsz€t a knlijnbijz6 facip6ketgydrt6 iizemek vdsdrollik meg.

Nyersanyaguk az 6ger, a f(2, a nyir, a ju-

har €s: bukkvolt. Leggyakrabban a €yo6anndv6 6gerel dolgoztak, mert laza rostri, lrgyfej6t kajnnyii faragni. Mivel kifejezelten viz-a l l o , . o k a i g l e h e r e r t h a \ z n a l n i a z r l l e n l a l p dcip6t a nedves padl6zatri i.izemekben vagyakir kint, a sdrban.

TALP FoRMAL6DIKA talpk6szit6k dreg €gerfrikat ddntortek ki,amelyek tijrzsitm€rdje elErte a 60 cm-t. Nemszhritoltdk a r6nkd1, hanem amfgy nyersenhaszn6ltdk fel, mert igy kijnnyebb voh faragni. El6szajr is leldarabolt6k a rdnkijt n€gyf6leh""zu.agu darabokrr: ferf i . n<i i . gver mek e.serdiil6 m€retiire. Ezut6n kdvelkezett "hosszanti hasitis, el6szdr 6kke1 6s sulyokkal(nagy m6retri, neh6z fakalapiccsal), majdhasit6fejsz6vel, v6giil karos hasit6k6sse1. Asorozatos hasitis utin t6glatest form6it darabokat kaptaK amelyekb6l mir ki lehelettfaragni a talpakat.

A minleg) 7< cm ho..zu. karo\ ha. iLoke. aszakma iellegzetes vasszerszdma. Az egyikv6gdn egy horog l6that6, ezt akaszti6k bele amunkapadra er6sitett vasszembe. A horog-hoz kdzel kezd6dik a szi[te fdlelmetesen er6s,kiss6 hajlitott penger6szj amelynek hosszaeldi a 30 cm-1, sz6lessdge a 10 cm-L A karv€gere egy f6b61 k6szitett keresztfogantyttero5rrerrek. Az e\zkoz iSen eros egykaruemel6k6nt mrikijdik, azaz nagy er6vel lehetvele hasitani. A lalpk6szit6 munk6s jobb ke-zdvel tartja a szersz6m fogentyrij6t, a ballalpedig a nyers fat6mb6t, €s a k€s szakaszoslenyomdsdval nagyolia ki a fatalp formiidt,s6t a talpnak a sarok el6tti bevigrset is. Atalpk6szitdk egy r€sze ugyancsak hosszi nye-1{i, de gijrbe pengdjii iiregel6k6st haszn:il aralp felso reszen a domborulalol . es homorir6szek kivdlgyel€sere. A harmadik ilyen,emel6szenjen mfkdd6 szerszim a horony-k6s, amellyel a talp sz616n v6gigfut6 hornyotlehet kivdjni. A cip6sz maidan ebbe a ho-ronyba illeszti 6s tiizi bele a b6r fels6r6szt.

ERLELES, szAriTAsA nre$ aee,f'tb'il hifarozotttaltrahat hikac hdwpon tils z dfi j 11t1. A fdt dtp akb t tnds6, ktlpo' folndjt, szet-l6s tuhatohaI, pimtlhalh;pemeh, atuebeh belsejiben szabadon j,ir a l?oeed

40

A F A M E S T E R E I

SZEKLABKESZITES

sz€kbognirok.Hdt ez a sz6kbogndrs6g cgyike volt azon

h6rom szakmdnak, amelynek k6pvisel6i dvid€ken haszn:ilatos sz6keket kdszitett6k. Aszekbognirok amolyan v6ndorl6 erdei mun-kdsok voltak, akik a hires Vindsor-sz6kek-n e k c . a k a l a b a i r . k e r e \ z r r d r r o i r . b e t e r r i d j a i tfaragt6k. M6g az 1950 es ivek vdg€n is mil-kddijtr n6h6ny szikldbk6szitd, de azdta ki-hali a szakma, pedig eldtte dtsziz 6ven dtsz6mos generdci6juk szorgalmasan dolgozottaz erd6kben.

Amikor m6g virdgzott az ipar, a sz6kleb-k6szit6k kibireltek egy erd6r6szt, tisztistvigrakbenne, amelyen felilliloitek 6s beren-dezt6k ideiglenes lakhelyiiket. Bejdrt6k azerd6r, 6s kiieldlrdk azokal a btkkl6kar, ame-lyek alkalmasnak lilszottak a feldolgozdsra.Nem tril koros p6ld6nyokat vilasztottak.Azokar rartot tal( , r legrgcretrsebbcknek. amelyek l6that6an gyorsan n51teK magas sudartak, vagy ahogy 6k mondt:i\ hosszi l6briak

vollak,6s persze hib:irlan rijrzs(ek. Azzal,hogy vrlogaltak, csak itr-ott ddnttjttek kiegy-egy frt, mai kifejez6ssel €lve, szdlai6v6gdsr v6geztek, el6segitett6k hogy vegyeskorf erd6 alakuljon ki, mert a kivigolt f6khelyen ideiglene"en ndp\utorte l , i \ t i .ztd!keletkezett, ahol ndveked6snek indulhattaka maSonco\ vagy meg tudtak erdsddni am6g ttl fiatalnak itelr, ez€rt meghagyott pdl-ddnlok. fzek a termeczel i emberek oszto-ndsen is vigyiztak kdrnyezetiikre, ami br-zony manapsig kev6sb6 jellemz6, 6s f6leg av{roslak6kr6l nem mondhat6 el.

A sze(bognarok keve. e. eg)szerd \zerszd-mot hasznAltak; volt fejsz6jii\ balteju\ vo-n6k6siik, fiir6sznk 6s nih6ny fajta v6s6jiik.Ez tjsszefiigg vindor16, magdnyos 6letm6d-jukkal. Nem kellelt sok mindent masukkalcipelnitk, de amiiiik volt, azzal ki tudtakddnteni 6s fel tudldk dolgozli a fdr. Nem volt\zdk.eguk arra. hogy a nehez rdnkdker vala-mi t6voli fafeldolgoz6 mdhelybe szdllitsdk.Mivel a szeknek a gdmb6lyri, pontosabban akor kere.ztmer'ret i r i 'zei t ke\zi tet teK a ke-r i ler.ramolon ki \ul vol t meg egy,reru ge-prjk is, a ldbbal hajthat6 faeszterga.

Miutin kidajntittt€k a kivdlasztott f6t, le-gallyazldk, 6s ha tudt6k, elhtztdk vagy le-gu tottdk a t6borhel).iikig. Ha nem, o11 hely-hen iel fureszeltel a .zeklab meretenel meg-

em is olyan sok 6wel ezel6lt abiikkerd6kben Anglia-szerte kint6ltek a sz6kl6bk6szit6k, vagy ahogyijnmagukat szerett6k nevezni, a

A RUDESZTERGAAz 'ibr,in l,ithati kezdeleea rtul5zteryd egik les-Jontatubb ,tsze boh d 3 nhoszi, tugdltua h,6rit-

anelrwh a1:6 oaEA a fildhna i;gzttettlk, a fekd lasepe.tis d. eszrc'aapad filihlnlL A ttd fekd xlstt dsa l,jut'jt es) hndl btijneij$ze, aneb ketszer fli Mhuh.'ae o nuahadonbra.Aftihar d flestur tefetiryaftIdahbiftt,abitilnedoryatta a nunkddarabot, is eetuer lefeld hajlibua aNdat. Ebben @nozgdsfAztban lehekualavtMi d Mhkdtldnbola ki startd r n e gt.im6 zto r ta s zd kl,ib n qk,e hi z ori t o t tMsel tag t66t.l. An;hn a Lnbitjl feleksedte,a oi$zahajl1 nid e e,he,6ir,inlba kryatta a nunhadanboL Ibtehkot nen Ie-heIe dldvtMi ML Az^ztersatddbd be bhe I ettfa pi hiiln nbdz 6 h os dk d snmdakat, nert a befoedbdbah M ligJtbatu tuozeat-

MUNKABAN A szEKERcEMixtda hiLltinatlth d fiit, j,ldatubohdh a tunvjt, d.l abohat ihkel is tulJ,oklul,n ail fei z @ e I fe I h a s oea u,ih,a ryers h^dbohbil @ egikoLlabdl Cbzen lzrk tuiaellbtdsrdh ki a sriHdb el1Jor

felel6, vagy annrl egy ldcsit na€yobb dara-bokra. A rdnkdarabokat dkekkel hasitottik\zer. IgyckeTlek a lehelo l (globbel k ihozniegy rtjnkb6l. M6rct6t61 fiigg6eD, egy-egy dr-rabhol v,Jl l ugy. hog) c.a[ neg] de ugl i 'h o g ) l i z e n h r t h a r b o l . i k c r i j l r h a \ i l a n i .Ezekb6l a szegletes, nyers has6bokb6l farag-taL azut6n lb.m:is sz€kl6bakat.

A 'eged elo'zor crak nagvirbol laragld ki adarabokat csak az egyik oldaldn elezctt sze-kerc6j6vel. A finomabb munL6t L1I6na avon6kissel v6gezte a t6rsa. Minl mindenvon6kdsnek, ennek is k€t nyele volt, amelyekder€kszdget zrrtak be a peng€vel Olyaniiglesen v€gezte a munkiij:it, hoeJ a szikldbvagy a keresztrtd lbrmija m6r j61 felismer-het6v6 vdlt.

A v6gs6 munkafdzist az eszterg:i16s jelen-

te1te. Persz€ ne Sondoljunk a mai precizi6s

e\TrefgrSefekrc. A7 o e./ lcr8cpadiuk formi-ja 6s szerkezelc taldn a vaskorszakban ala-kulr ki. Az akkori emberekisvalami ilyesl6leszerkezeten dolgozhattak. Ez a kczdetlegesruJc\ l refgd rel ie. ege\zeben i7 crdoben iselkdszitheld durva, nagy darabokb6l lillt Azo$6ba befogott munkadarabot egy rajta ket_szer kdrbetekert kijt€Ilel forgarr6k meg Akorel f l l \u vege a labrrdrc t . l t kolve i \ dmiga mester 1cfel6 nyomta a lebit6t, fo.gotl amunLadarab. Ekdzben a kb. 3 m hosszli, ru-galmas k6risdrd, amclyhez a k6I6l fels6vdgdtkdt6tt6k, lcfeld hajlott 6s megfesziih. A k6

srrid talpit rdgzitett6k, hosszdnak le1s6kdtharmaddnil pcdig egy magas fakerettelvolt aliildmasztva, ds amikor a mester fel-emelte a l6bit a ldbit6r6l, visszahrizta a kij-telet , v isszapdrgette a munkadarabot. Aha,zno. munkafazis csrk aJJig tarrol r . dmiSa mesrcr lefe16 nyomta a ldbit6t, addig lehe-tett alakitani a forg6 munkadanbot.

A lerrr .bol ldtharo, hogy d bi i l 'k lar megnyersen hasitottdh thragtdk 6s esztergdltak.igy azonban a k€sz darabokat m6g nem le-heleat be6piteni a sz6kekbe. Szell6s raLato-kat kdpeztek ez6rt bel6liik a lQnyhd mellett,ds iijbb h6len dt sziriiondk, 6rle1t€k. A sz6-r l lar idorarrama ero'en luggott az idoiara-16l. Amikor kell6en kisziradtak a darabok,clszdllitourk dket valamely nagy sz6kk6sziISnzembe, p6ld6ul a Buckinghamshire tar-tomdnyban lev6 High \Fycombe vdrcsiba lltdolgoztak a fejezet elejen emlilett mdsik ketszakma kipvisel6i. Kdziiliik az egyik a fti-r6szelt darabokat k6szitette, azaz a sz6k iil6-lapjit 6s a h6ttim16idt, a masik a gatzdl6sselhailitott r€szeket, 6s ez ut6bbi illitotta ctsszea szekekci az egyes alkalr6szekb6l, illetvevEgezle cl az utols6 similfsokat.

A TABORI'ELYAnglilb an e gt la t h dt al n a :bnhker d iih I ery e s z kale k,dtulrek nibin alrkot Ji.is z e c s a tl. gti s, I i s d si, i I brdrk mes d 6eade1. S.ikbagniituh dolgozldk ax,aLih h2rds eszkbzzel, nigh.a e s ebb s z eft i lJ, i h o lnia dlodndarohah, tdbbnlitt k tkt, olthar esednl. Tdbarheutih es4'ia es) 'isakbdtislr'tt szdrfltihb1l d tdz alau dolsoztak ds htiltah egdsz ta|xsaal is ,1i.iron. kletu te,fltl laht.ndn l'latuh, rjl ot h e b ii hd thMansan halnoktr@n llhd t oo,t h b i fe I d oleo z a\a dfirn h^ftax la, atuettets z o it'j b dhon fdr dst dh i ttsztnrya| a tl aa lo, n iia t ahsnhl:ibbd. Az es)szeii ̂ rErsafdtl tuasa is hds{tan,f [ir i s. eli fa h 6 db akb 6 t keszrlL Kb4rii aoh bszedl'lilMi is se,lzeftlri, hood.e bb ba tt e I t uwlntu tt.,4 tizltu is a kunlhat ihdndtusan elhoitatm afaJorsd.6, n^uIt a lith.szdatubohhasrdrdd1tus.temik rdhatoi tmtastltuk. Ez a a.indomesre&ssho! ntu a nnh,t, itt*edehh e I e z e li u dbba h ast tadtuMbtI azutuki s.th-bastoir it- Ma @ etddbeaesasen tu^fdjta han'loh

42

A F A M E S T E R E I

FA S ZEN EGET E Snnek a mesters€gnek a neve bi-zony f€lreveze16, mert a fasz6n-6get6k, \'agy ahogy m6g rijvideb-ben mondjdk, a sz€n6get6K nem

a faszenet 6getik, hanem a fdt, m6gpedigrdszlegesen (6s ez a l6nyeg), hogy az ill6konyanyagol, k iegjenek belole, e, c al . a 5zenrartalma maradjon meg. Ezt rigy €rik el, hogy6gds kozben majdnem teljesen kizirjdk a leveg6I, 6s ebben az oxig€nhianyos kdzegbena szdD j6 r6sze nem oxiddl6dik.

A m u l t b d n i o m d g a m I d b b h e l y e n e , m d smds cdlb6l seg6dkeztem a fasz6n€get€sn6l.Volt m6dom v6gigasszisztrlni AfriLdban,hogy ott mikent kdszul a fasz6n. Kiistak egynagyi6b6l 6 m hosszi, 2 m m6ly 6s 1,5 mszdles g6drdt. A kidson fiildet a gijddr sz616nhalmoztdk fel. Ezur:in egy dkros szek6rnyiszdraz f6t hoztak, felapritottik 6s a gdddrbesz6rtdk. A gdd6r egt'ik v6gdn hagytak egy kishelyer, hogy odafdrien egy gyerek, aki alulmeggyriitotta a halmot, 6s amilyen gl'orsancsak iudott, iszkolt kifel6.

A tiiz gyorsan elharap6zolt, a fiistt6l 6s aforrosagtol mcr dl ig Ieherer megmaradni agdddr sz€16n, de egy rozsdds hull6mlemezzela keziinkben mi h6siesen \'6rrunk, mikorhangzik el a parancs: dobd 16! A betemetettgtiddrben csendesen pardzslott tovdbb a ha-

Iom, 6s gondoiom, egy id6 utdn kaludr. Egyh6t elteltevel kel lert kidsnunk. Leemel-ruk .r idldrol meg\zabadrroI| \aslemezl, esalatta ienyleg ott voh a fasz6n, igaz hamuval6s fdlddel vegyesen.

SzENEcETis vASHBNGERBENEvekkel k6s6bb, Suffolk fel6 utaztombax,egy Bury St Edmundshoz kiizeli erd6ben kii-Iiinds, de szakszefli fasz6n6get€si m6dot fi-g\elrem me8. Ar Anglia deli rewebdl szar-maz6 szen'get6 az erd6 sz€l6n telepedert leegy kis lak6kocsiban. Egy €\.'vel kor6bbanazon a r6szen az erd6t i6 darabon kiv6gtdk. Afdk m6reles rdnkieit elszdllitottik, csak acsricsi r6sz 6s az iigak maradrak a vdgdst6ren.Ezt a faanyagot fiir6szehe fel a szeneget6 egydreg haktor ihal meghajrorr szalagfiirisszel,majd fejsz6vel hasogarra apr6ra. Ktrgy(ii-szerlien egym6sra illeszthet6 vashengerekb6ldllirorr dssze egy kemenc6t, 6s ezt tijhdrremeg a felapritott f6val. Egy-egy vashengerkb. 60 cm magas 6s 1,5 m 6tm€r6iii volr.H{rom ilyen henger vagy gy({i keriilr egy-m6s tetej6re, v6giil a feltolt6rt hengert bef€d-te egy vaslappalJ amelyen voh egy elzdrhar6nfl6s, akdrcsak az als6 gyrirri oldaldn. Ezenaz als6 nyildson kereszriil gy(irotta meg aldt, 6s amikor mdr hevesen 6getr, mindk6t

EcYszER0 (uNYHdA ft91 idbk szinisetdi ee'llznttitun dr d naguh dfitetteetdei kwrh'ban ldhlah.Az Agakbil a$zer6ft ,!ptt-httntr ndd.lal is rdEattstettsLtual fe.L,k. B eren.lezie ftitulitsze ft lh'inr,|ddrc JekEtex ,ric6bdltiur

44

F A S Z E N E G E T E S

nyildst lezerra. Tdbb napon it tartott az el-szenesed6sj 6s meg kellettvdmi, mig az egdszk e m e n c e k i h u l A r z e n e g e t d , . a l . e / u l , r nszedhelte sz6l a szerkezetet. A darabos ra-szenet egy nag_]_ rosrdra lapatolta, hogx meg-tisztitsa a porr6l, hamut6l. A k€sz anyagotv6gril zsdkokba lapdtolta. Megmutatta, ho-gyan 6l1apitja megi sikedjlFe j6l kiEgetnr afar. A jo mino.egt frszen ugydni. ie l legTele-sen peng6 hangot ad, ha vaiamilyen kemdnytrrgyhoz koppintja.

A HAGYOMANYOS M6DszBR\ehany nappal dzelott . hogt a rasl .emen-cejilket begyrljtottdk volna, a sz€neget6k rak-tak trjbb hagyom6nyos boksd. (fahasibokb6ldll6 sz€n6ger6 halmot) is, amelyekel eldszdrszalmeval maid hamuval, l'egiil fdlddel ta-kartak be.

A sz6niget6k addig ela€k viragkorukat,amig a vasolvaszt6k 6t nem terleL a Lokszh a s h r l d r a r a . t , / p e d i g a 1 8 . z , z a d e l e i e n r o r -t€nt. Kordbban rengeleg fasz€n kelletl a vas,az iiveg, a l6por gyirtdsdhoz. A sz6n6get5k\eregc egesz nlaron Jr dnlgo/olr . Td\ol a7orrhLrnukrdl . kezdel leges. mondhatni pr imi-tiv k6riilmdnyek k6zdlt, Agakb6l 6sszer6lt(unyhokban ldl tal . . Ki j ldnd. formaiu 'zer-s T a m o k d l h a / n a l l a l , : t a l i c s l a j u k , g e r e b l y c -jiik, laprljuk is mdskdppen nEzett ki, mintamilyeneket a falusi udvarokban ldthatunk.

A szindgetdshez meglehet6s gyakorlar kel-1ef l . fckletert l lahasabol.bol elo.zdf eg) ha-r o m s z o g l e L u p r i z m a t r a ( t a l : . z v o l t d m a i .dani halom, a boksa kdzepe 6s egybenk6m6nye. Ehhez a prizmihoz l:imasztoltikminden oldalr6l a tovibbi has:ibokat. (A hasilbok hossza 60 cm 6s 1,2 m k6z6It vdlto-zott.) Amikor a halom mir el6g nagy volt,s u g a r l r d n l b a n a t e t e j e r e i . l e l r c l t e k h a . abokat, de kdz6pen meghagyldk a kem6ny-nyrhot. Vegir l pafr an\ levelekkel. ' ld lmd-val vagy egy6b n6v6nyi r6szekkel, maidhamuval 6s fdlddel takarl6k be a halmot,a boksit. A beeJijl:ishoz izz6 faszenparazsathaszndltak. Beontttft6k a k6m6nynyil6son dt,e\ a tetejere sTaraz gal lyakdl. aprdf; t vdrrak. Miutdn a tilz belekapott a hasibokba,6s a sz€n€get6 megit6l6se szerint kell6 er6veldgeIt, a k6m6rynyildst is lez6rtdk 1dlddel.S26pen lassan, nagyj6b6l egyheten dt pa162s-lot t , szene.edett bel l l rol a bok..r . hac'ak r i -haros sz6l nem t6madt, ami oiykor fellob-bantotta a lrngokat, 6s az eg6sz halom porigegeu. A .zenigeldk \ok\zor hirbJ nrobal-tAL m6g tdbb f6ld risz6rdsdval elfojtani a fel-tdr6 tiizel.

A BoKsA ELKESZiTESEA sz6ndsel€s sjkerenek zdlosa a boksamegfelel6 ijsszeillirisa voh. Ha a fa-antag levegdvel 6rinlkezett, az dgds so-rdn teljesen hamuvd vdlr; csak akkor

j0$ l6lre ftszen, ha a leves6t teljesenkirekeszlettk. A ienli dbrrkon esydreg sussexi sz6n6get6 boksak6szft€si

1 fbhaabokbol roha .L harow.odtn Finahipeztu d bolxd ftdgjlit ls

' ) Akar a lot u,saela ha-) Lo. t,ii;," qE ,i',j.han l kenth a h^iibahat,de d hiftinln,1iL^t szaba

FAsz6NicETEs PoRTucALr,{BANA n.ditenia igtbbaa a ntli ndpig folrih a hdgotulitutas

fa*lnlg.tls. A hlpetu eg) pdttgtjl lzttuiget' telep ldthatd

1 lillitax fahadbolnalZ. hezdtik kdbenkni

FONOTT KOSARAK

p6ld:iul a kdnnyn €s k6zre val6 sussexi laposkcni kosrrka, amelyet formdja miarr Ang[e-ban cs6nakos kosirnak neveznck; \drdgokkallclcrakva j61 mutat.

Ez a kosirka jellegzetes p6lddnya a f6b6lha\r lLrt r . \ 6l ,on) . : rkokbci l ke.zr t r t r kosarfa j -tdlnak. LalrJm egykor br jo\ dtr ikdi halJ. , ,ondket, akik a sek6ly iibdlben egymrs mogdttal l ta- hanLsl.osarul<at a uzbc meflrelrel ,J erigy fogtak ki apr6 halakat. Az a kosdr, ame-lyet az alrikai n6k haszn6ltak, l6nyeg6benugyanigy k6sziilt) mint a sussexi kos6rka,hisz a szorosan egymdshoz illesztcrr fihincscsikok fogs6gib6l a kifogott kis halak sza-mrra nincs menekv6s.

HANcSKosAR KEsziTEsESusscxi kosir k€szit6s6hez a kosdrfon6naksztiks6ge van k€t egyenes k6ris- vagy geszre-nyevessz6re. Ezeket f6l6ehasirja, g62dli,majd lekerekitett sarkt r6glalap alakd sab-lonba szo rja. Formdz6skor az egyik f6lkdrge kifel6, a mdsik6 befel6 n!z. Ezzel ki-alakitia a kosir fbganrytjdt 6s kererdr. Avesszdk k6l v6g6t apr6 szcgekkel riigziri, 6s ak6t darabot Leresztben szegezi egymashoz. Akos:ir tjbl6t igen vikonyra hasiro rdlgyfa-h6ncsb6l alakitia ki. Ezek a hAncslapok a v6-giik6n keskenyebbek, kdz6pen szelesebbek,hogy teljesen kitdltsdk a kos6r sz6p ivd db16t.El6szor a sz6lesebb kajzdps6 lapor hailiria ahellere. e. mindl(el vegenel d kocar percme-hel \zcgc/i. A rorabbi csrkok egyrzeruenehhez illeszkednek, kajverve a cs6nakfor;6r.Valcmennyi l .rpor telul. d ket \egnel rogz ia

nglidt6l a Skandin:iv orszigokonLeresztril Amerikdig igen kiil6n-b6z6 mdretf 6s formijt kosarakatk€sz,itenel< tolgfahtincsb6l llyen

CSdNAK ALAKIT Kos,{RC s't n a k ol ah, h,in 6 kos drhlszittlihez $nktd s ! an. o nb ht ye, sr dt apdb a, fasi )b1? is hih'tr! sdhlon',!. A hon turenihez tsfosa6,nj ahoz cal'i h 6ft oleszttl b.leh.l!.&k asabtakbd (I), hait a ka'zhlrether hozzdeftsilik ahnziPsd tdlskwzl (2).A tdbbi lafat i a hebbei esaih, oagul fedic dl,i

CSdNAKKoSARKiiliiai en klszetils eMeha kastunah a fam.ije B,itnibdh^ szb1i hijtlnltnas) s zeriie n e tht e zh c dnkbenv, feLldul ldsan bi'isat, [ul db ab o t, rcb afi dhi r

FoNorr HANcsKosAREnneh d hnltitaah a tart6hercE htiy aas Msotd-le$znbdl Mstulr, ijble fedie fanizot ls h^itau tijlsbol.Hoszanti i'intbaft b6toaolb antdeat halztArak, nisd ttkontdbbahat d h.tusz{onat kaszitilihez. Az illenn6.1.h hasz at kos,irbdn Jinon stncsis, sdr potlzer|ahjallat is tdrolhaturh, dkdr tulg lisztet is

46

F O N O T T K O S A R A K

kosdr peremihez. A iapoL egl'tiltesen telJe-,en l i r r i l r ik a kos.rr oblet, e. raloban egy ki .cs6nakot formdznak. firlajdonk€ppen rend-kr\ i r l euy\zcru c ko.rr . .zer lezete. Az ideig-lenes szegez6st iermeszetesen m6g meg kellerosIIeni . mcrt c rogzrtes helven rr lamennyil i p l e \ z u l t \ e g a l d l t a l l . r m i e g t e b l e n t a k o . a rjel legzer(r formajJr adi .r . Ll Iol d fe\zul l \eg-t61 az elk€szitett darab szerkezete kifejezetten rugalmassi 6s teherbir6 v:ilik.

HAsiTorrLEc KoSARAKA hasirott, g6zdlt 16cekb61 kdszi.ilt kosarak,szdvetszerkezefiiket illet6en, val6jiban fonottkosarak (eltdr6en a fahencsb6l k6sziilt kosarakl6l). Paldstjukat meghajlitott kdris vagymogyor6vesszdb6l k€sziih v:izelemck tarti6k.h\zdv Anglranan a IonoII rccKoiar ugy Ke-sziil, hogy a kb. 12...15 cm 6tm6r6jii rudakat<gy ideig lbrro \r7ben tarr idk. maid megmeleg dllapotban v6kony csikokra hasitidk.A vastagabb, er5sebb csikokat, a bordikathoi\zant i i ranlban iro.r l ik a vdlrc. mig a ve-

SviD KosAR

konyabbakat, hail6konyabbakat, ahogy Ang-lidban nevezik, a szalagokat, a kereszlirdny-ban halad6 fonat k€szildsdhez haszndlidk.Fonror. hogy d munkalblyamdL alatr ezek cs,/alagol, \egig puhak maradianak. ezerlidorol idore torro vizbe mcrtidk. hogy jolhajlithat6k maradianak, 6s ne tdrienek el.

A kosdr borddit kerck (nem hasitott) mo-gyoro\ei\zobol ke"zrt ik. hd azl t izi [a, sze|l .koksz hord6sira szinjrk. A kisebb teher. ipele"ere.zolgalo kosarak hosvantj borddii5 keszij lhelnek ha5rlort anyaghol..zalagbdl.

Ha szerencsesek vagyunk, Sv€dorsz6gegl es re\rein taldlkozharunk jgenyesen meg-muokdlt ddrabokal l ,eszr to merterekkel,akik erre a c6lra f6leg tijlgyf6t haszn6lnak.Akcdnak errefelr koorrik merev fakererrelesa l i i l$fabol hasirolr fonalr i l . Amenlaban i.nagy hagyomdnya van a hasitott anyagb6lke.Tdlr ko\araknil , . Az indianok regen is esmJnipsag rs szamtalan, ki i lbnfele rendel-tet6sii kosarat k6szitettek 6s k6szitenek ilyenm6don.

AMERIMI KosAMK42 antikai h"tarck 6bb-

gA u Appaldch|hegtsig

A lznt ldthat'j, Tenneseeben kdsziih kostirhoz Jehirtdlstet h^ntthah, .]e ahdncsol nn dnri olaf:i Jev

Az dneihai foldtiszenh ot a ltl at o s ho s ar ah' e tuIMt m hm ii hb t zti al a kia h,dni riszbeh M ddott turiihkhen il6k eltard hLis1!el, Azben tetli! a sahrit{ felh^znAai naldal

VrRcM RUEis , rrEnE szENNEsrRrd rcsIR

A hag)Mtintas fntizat fl;d l@vrdh al.ldldtu d^zes Mtiounokdl lastetteh, nintpiLldul @ 1866-batu Nsziih, G$triklatul'bjl aal,l hosind. Kerteret adst esahilelu^zei, djiihdihat .itteh benne bajl

SvlD rcsIR (;asmcDBol

47