1

A kA köözponti zponti idegrendszeridegrendszer

A kA köözponti idegrendszerzponti idegrendszer

Az idegrendszer anatAz idegrendszer anatóómiai felosztmiai felosztáásasaKKöözponti idegrendszerzponti idegrendszer

AgyvelAgyvelőőGerincvelGerincvelőő

PerifPerifééririáás idegrendszers idegrendszerAgyidegek (12 pAgyidegek (12 páár)r)GerincvelGerincvelőői idegek (31 pi idegek (31 páár) r)

AgyvelAgyvelőő rréészeiszei

ElElőőagy:agy:nagyagynagyagykkööztiagyztiagy

KKöözzéépagypagyUtUtóóagyagy

hhííd d nynyúúltvelltvelőőkisagykisagy

NyNyúúltvelltvelőőgerincvelgerincvelőő folytatfolytatáásasanyakszirtcsont nynyakszirtcsont nyíílláása (sa (foramenforamen occipitaleoccipitale magnummagnum) ) szintjszintjééttőől a hl a híídig terjeddig terjedfordfordíított tott csonkakcsonkakúúpp alakalakúú test.test.oldalsoldalsóó rréészszéét az oldalkt az oldalkööteg foglalja el, teg foglalja el,

kisaggyal teremt kapcsolatot (alskisaggyal teremt kapcsolatot (alsóó kisagykar).kisagykar).itt keresztezitt keresztezőődnek a piramis pdnek a piramis páálylyáákkKKöözpontjaizpontjai::VVéédekezdekezőő reflexek reflexek

ttüüsszentsszentéési reflex, ksi reflex, kööhhööggéési reflex, szemhsi reflex, szemhééj zj záárráási reflexsi reflexAutomatikus kAutomatikus köözpontok zpontok

lléégzgzőőkköözpont, zpont, keringkeringéési ksi köözpontzpont

2

HHíídd

ppááratlan, kb. gesztenye nagysratlan, kb. gesztenye nagysáággúú éés alaks alakúútest, test, agyalapon, a kagyalapon, a köözzéépvonalban fekszik az pvonalban fekszik az agykocsagykocsáányok mnyok mööggöött. tt. ppáálylyáákat kkat köözvetzvetíít rt réészben a gerincvelszben a gerincvelőő, a , a nynyúúltvelltvelőő éés a nagyagy, rs a nagyagy, réészben a szben a nagyagy nagyagy éés a kisagy ks a kisagy köözzöött.tt.

KisagyKisagyfelszfelszíínnéét tekervt tekervéények nyek éés bars baráázdzdáák bork boríítjtjáákkkkéét ft fééltekltekéébbőől (l (hemispheriumhemispherium) ) ááll, ll, kköözzéépvonalban kb. kisujjnyipvonalban kb. kisujjnyivastag test, a fvastag test, a fééreg (reg (vermisvermis) k) kööti ti öösszesszeFeladata:Feladata:

EgyensEgyensúúlyi helyzet fenntartlyi helyzet fenntartáásasaMozgMozgáások sok öösszehangolsszehangoláásasaIzomtIzomtóónus szabnus szabáályozlyozáásasaAkaratlagos mozgAkaratlagos mozgáások szabsok szabáályozlyozáásasa

KKöözzéépagypagykköözzéépvonalban elhelyezkedpvonalban elhelyezkedőő ppááratlan ratlan agyragyréészlet, szlet, ventrventráálislis rréészszéét kt kéét hatalmas kt hatalmas kööteg, az teg, az agykocsagykocsáányok knyok kéépezik (pezik (pedunculuspedunculus cerebricerebri), ), kköözzéépspsőő rréésze az elsze az előőbbitbbitőől a szl a szüürkerkeáállomllomáány ny ((substantiasubstantia nigranigra) ) ááltal elvltal elváálasztva az lasztva az úún. n. tegmentumtegmentum. .

kköözzéépvonal kpvonal kéét oldalt oldaláán helyezkedik el a vn helyezkedik el a vöörröös mag s mag ((nucleusnucleus ruberruber). ).

KKöözzéépagypagy

hhááti felszti felszíínnéén nn néégy kis tompa dudor gy kis tompa dudor emelkedik ki, emelkedik ki,

úún. ikertestek (2 felsn. ikertestek (2 felsőő, 2 als, 2 alsóó ikertest: ikertest: colliculuscolliculus supsup. . etet infinf.) .)

kkéét felst felsőő ikertest kikertest köözzöött fekszik a tt fekszik a kkööztiagyhoz tartozztiagyhoz tartozóó tobozmirigy (tobozmirigy (corpuscorpuspinealepineale) )

3

KKöözzéépagypagy

a szemmozga szemmozgáásokat irsokat iráánynyííttóó kkééreg alatti reg alatti kköözpontok (IIIzpontok (III--IVIV--VI. agyidegek magvai),VI. agyidegek magvai),felsfelsőő ikertestek likertestek lááttáási reflexek si reflexek (pupillareflex), (pupillareflex), alsalsóó ikertestek hallikertestek hallóóreflexek reflexek nucleusnucleus nigerniger, , nucleusnucleus ruberruber az az extrapiramidextrapiramidáálislis--motorosmotoros rendszer rendszer centrumacentruma

ElElőőagyagy

elelüülslsőő rréészszéébbőől fejll fejlőődnek szimmetrikusan dnek szimmetrikusan a nagyagyfa nagyagyfééltekltekéék (k (hemispheriumhemispherium) )

alsalsóó rréészszéébbőől a kl a kööztiagy (ztiagy (diencephalondiencephalon) ) fejlfejlőődik ki dik ki

thalamusthalamushypothalamushypothalamus..

ThalamusThalamusIII. III. agykamragykamrááttóól kl kéétoldalt helyezkednek el,toldalt helyezkednek el,rréészben a fszben a fééltekltekéék fehk fehéérráállomllomáánynyáába ba áágyazottan.gyazottan.Feladata:Feladata:áátkapcsoltkapcsolóó áállomllomáás a ks a kééreg felreg feléé futfutóó éérzrzőő ppáálylyáák k szszáámmááraratudatbatudatba jutjutóó éérzrzőő impulzusok szimpulzusok szíínezetnezetéének, nek, "kellemes" vagy "kellemetlen"kellemes" vagy "kellemetlen„„ éérzetrzetéének nek kialakkialakííttáása,sa,vegetatvegetatíív v éérzetek kialakrzetek kialakííttáása.sa.

KKööztiagyztiagy

corpuscorpus geniculatumgeniculatum medialemediale éés a s a corpuscorpusgeniculatumgeniculatum lateralelaterale

thalamusthalamus hháátstsóó a (a (pulvinarpulvinar) alatt k) alatt kéét kisebb t kisebb szszüürke mag helyezkedik elrke mag helyezkedik ela halla halláási, si, éés ls lááttáási impulzusok fontos ksi impulzusok fontos kééreg reg alatti alatti áátkapcsoltkapcsolóó kköözpontja.zpontja.

HypothalamusHypothalamusagykocsagykocsáányok knyok köözzöötti ktti kéét t corpuscorpus mamillaremamillare, ,

szaglszaglóóppáálylyáák k áátkapcsoltkapcsolóóddáási helyei, si helyei, elelőőttttüük talk taláálhatlhatóó szszüürke kiemelkedrke kiemelkedéés (s (ruberruber cinereumcinereum) ) éés s a bela belőőle kiindulle kiindulóó agyfagyfüüggelggeléék tk töölcslcséérszerrszerűű nynyéél,l,

hypophysisselhypophysissel kkéépez pez öösszeksszekööttetttetéést st a la lááttóóidegideg--keresztezkeresztezőőddéés, amelybs, amelybőől a ll a lááttóókköötegek tegek hháátrafeltrafeléé a a corpuscorpus geniculatumgeniculatum laterallateralééhozhoz futnak.futnak.Feladata:Feladata:

vegetatvegetatíív mv műűkkööddéés legfelss legfelsőőbb szabbb szabáályozlyozóó centruma centruma (kering(keringéési funkcisi funkcióók, hk, hőőszabszabáályozlyozáás,anyagcseres,anyagcsere--, , kivkiváálasztlasztááss--szabszabáályozlyozáás, nemi ms, nemi műűkkööddéés stb.).s stb.).

4

AgykAgykééregregtekervtekervéények (gyrusok) nyek (gyrusok)

agyfelszagyfelszíín kanyargn kanyargóós kiemelkeds kiemelkedééseiseibarbaráázdzdáák (sulcusok) k (sulcusok)

gyrusok kgyrusok köözzöött levtt levőő bembeméélyedlyedééseket, seket, szszüürkerkeáállomllomáányny (agyk(agykééreg) reg) áátlagban 4 mm tlagban 4 mm vastagsvastagsáággúú rréétegben veszi ktegben veszi köörrüül a l a ffééltekltekééketketszszíínnéét a benne elhelyezkedt a benne elhelyezkedőő idegsejtek idegsejtek adjadjáákk

NagyagyNagyagyhomloklebeny (lobus fronthomloklebeny (lobus frontáális)lis)

mozgatmozgatóó kköözpontzpontbeszbeszééd kd köözpontzpont

fali fali lebeny (lobus parietalis)lebeny (lobus parietalis)éérzrzőő kköözpontzpont

halhaláántntééki ki lebeny (lobus temporalis)lebeny (lobus temporalis)SylviusSylvius--hasadhasadéékkhallhalláás ks köözpontzpont

nyakszirti nyakszirti lebeny(lobuslebeny(lobus occipitalis)occipitalis)llááttóókköözpontzpont

5

Extrapyramidalis rendszer Extrapyramidalis rendszer kköözponti elemeizponti elemei

TTöörzsdrzsdúúcok: cok: fehfehéérráállomllomáányba nyba áágyazgyazóódva elhelyezkeddva elhelyezkedőőszszüürkerkeáállomllomáányi ternyi terüületekletek

nucleus caudatus (nucleus caudatus („„farkos magfarkos mag””), ), corpus striatum (corpus striatum („„cscsííkos testkos test””), ), globus pallidus (globus pallidus („„ssáápadt golypadt golyó”ó”), ), nucleus subthalamicus (szubtalamikus mag), nucleus subthalamicus (szubtalamikus mag),

KKöözzéépagy magjai:pagy magjai:substantia nigra (substantia nigra („„fekete fekete áállomllomáányny””) ) nucleus ruber (nucleus ruber („„vvöörröös mags mag””). ).

Extrapyramidalis rendszer Extrapyramidalis rendszer funkcifunkcióóii

izomtizomtóónus illetve a tnus illetve a tóónuseloszlnuseloszláás szabs szabáályozlyozáássáábanbanegyedi mozgegyedi mozgáási mintsi mintáázatok, zatok,

jjáárráás, beszs, beszééd, d, íírráássakaratlagos mozgakaratlagos mozgáások szervezsok szervezéésséébenbenéérzelmi rzelmi éés s öösztsztöönnéélettel kapcsolatos mozglettel kapcsolatos mozgáásoksokegyes vegetategyes vegetatíív funkciv funkcióók mk móódosdosííttáásasa

nynyáálelvlelváálasztlasztáás, izzads, izzadáássmemmemóóririáában ban éés a gondolkods a gondolkodáási (kognitsi (kognitíív) v) mműűkkööddéések, sek, éérzelmek, a hangulat mozgrzelmek, a hangulat mozgáási megnyilvsi megnyilváánulnuláása.sa.

Agy vAgy véérellrellááttáásasa

Az agyat kAz agyat kéét ft főő éérrendszer lrrendszer láátja el:tja el:arteria carotis communisokbarteria carotis communisokbóól eredl eredőőarteria carotis internarteria carotis internáákk (bels(belsőő fejverfejverőőéér) r) arteria subclaviarteria subclaviáákbkbóól eredl eredőő arteria arteria vertebralisokvertebralisok (csigolyaver(csigolyaverőőerek)erek)carotis carotis éés a vertebrobasilaris rendszer is s a vertebrobasilaris rendszer is kköözlekedik egymzlekedik egymáással ssal

6

Agy vAgy véérellrellááttáásasaArteria carotis internArteria carotis internáábbóól ered l ered

arteria ophthalmica (szemverarteria ophthalmica (szemverőőéér) a szem fr) a szem főő artartééririáás ells ellááttóója; ja; arteria cerebri anterior (elarteria cerebri anterior (elüülslsőő agyi veragyi verőőéér) r) arteria cerebri media (karteria cerebri media (köözzéépspsőő agyi veragyi verőőéér) a nagyagy r) a nagyagy vvéérellrellááttáássáát adja. t adja.

Arteria basilarisbArteria basilarisbóól eredl eredarteria cerebri posterior (harteria cerebri posterior (háátstsóó agyi veragyi verőőéér) szintr) szintéén n rréészt vesz szt vesz

nagyagyfnagyagyfééltekltekéék, k, kkööztiagy,ztiagy,agytagytöörzs rzs kisagy ellkisagy ellááttáássáában ban

AgykamrAgykamráákkI I éés s II. II. agykamra v. oldalkamragykamra v. oldalkamráák,k,

ffééltekltekéék k üüregeiregeiIII. agykamra, III. agykamra,

kkööztiagy pztiagy pááratlan ratlan üüregeregeIV. agykamra,IV. agykamra,

ututóóagy agy üüregeregeagyvagyvííz tz töölti ki (lti ki (liquorliquor cerebrospinaliscerebrospinalis) )

éérfonatok (rfonatok (plexusplexus choroideuschoroideus) termelik ) termelik IV. IV. kamra kivezetkamra kivezetőő nynyíílláásai sai úútjtjáán kn köözlekedik az agyzlekedik az agy--éés gerincvels gerincvelőőt kt köörrüülvevlvevőő subarachnoidsubarachnoidáálislisrréésrendszerrel, ahol felszsrendszerrel, ahol felszíívvóódik dik

7

A gerincvelA gerincvelőő

gerinccsatorngerinccsatornáában, a ban, a nynyúúltvelltvelőőfolytatfolytatáásaksakéént helyezkedik elnt helyezkedik elII--II. II. áágygyééki csigolyki csigolyááig ig éér ler leáágygyééki ki éés keresztcsonti szakaszs keresztcsonti szakaszáát a t a gerincvelgerincvelőő alsalsóó kkúúpszerpszerűű rréészszéébbőől kiindull kiindulóóllóófarokszerfarokszerűűen rendezen rendezőőddőő idegek (idegek (caudacaudaequinaequina) t) tööltik ki ltik ki

A gerincvelA gerincvelőőszszüürkerkeáállomllomáánynyelelüülslsőő szarvszarv, ,

mellsmellsőő, vaskosabb r, vaskosabb réésze sze hháátstsóó szarv szarv

hháátstsóó, karcs, karcsúúbb rbb réészeszeoldalszarvoldalszarv

a mellkasi szakaszon az ela mellkasi szakaszon az elüülslsőő éés a hs a háátstsóó szarv kszarv köözzöött mtt méég g oldalfeloldalfeléé kiemelkedik az elkiemelkedik az előőbbieknbbieknéél jl jóóval kisebb val kisebb

kkéétoldali sztoldali szüürkerkeáállomllomáányt a knyt a köözponti szzponti szüürkerkeáállomllomáány ny kapcsolja kapcsolja öössze, ssze,

gerincvelgerincvelőő egegéész hosszsz hosszáában vban véégighgighúúzzóóddóó, , liquorralliquorral kitkitööltltöött tt kköözponti csatorna talzponti csatorna taláálhatlhatóó benne.benne.

A gerincvelA gerincvelőőfehfehéérráállomllomáánynyAsszociAsszociáácicióós ps páálylyáákk: :

a gerincvela gerincvelőő sajsajáát pt páályarendszere, amely eredlyarendszere, amely eredéése se éés vs véégzgzőőddéése gerincvelse gerincvelőői.i.

FelszFelszáállllóó ((afferensafferens) p) páálylyáákk: : a receptorok fela receptorok felőől l éérkezrkezőő ingeringerüületet szletet száállllíítjtjáák az k az agyvelagyvelőőbe.be.

LeszLeszáállllóó ((efferensefferens) p) páálylyáákk: : az agyvelaz agyvelőő felfelőől szl száállllíítanak utastanak utasííttáásokat a sokat a gerincvelgerincvelőőbe,ahol megfelelbe,ahol megfelelőő neuronra neuronra áátkapcsoltkapcsolóódva ez az informdva ez az informáácicióó a perifa perifééririáára jut.ra jut.

8

A gerincvelA gerincvelőőPiramispPiramispáályalya::

az agykaz agykééreg mozgatreg mozgatóókköözpontjzpontjáábbóól kiindulva az l kiindulva az akarattakarattóól fl füüggggőő mozgmozgáások vezsok vezéérlrléésséét vt véégzi. gzi. lefutlefutáása sorsa soráán rostjai 90%n rostjai 90%--ban a kiindulban a kiinduláási oldaltsi oldaltóól l ellenkezellenkezőő oldalra oldalra áátkertkerüülnek, keresztezlnek, keresztezőődnek. dnek.

ExtrapiramidExtrapiramidáálislis ppáálylyáákk: : kkééregalatti dregalatti dúúcokbcokbóól kiindulva a gerincvell kiindulva a gerincvelőő elelüülslsőőszarvszarváának motoros sejtjei felnak motoros sejtjei feléé szszáállllíítjtjáák a k a mozgmozgáásautomatizmusok idegi impulzussautomatizmusok idegi impulzusáát.t.

VegetatVegetatíív pv páálylyáák:k:az agyvelaz agyvelőő felsfelsőő vegetatvegetatíív kv köözpontjzpontjáábbóól kiindulva a l kiindulva a gerincvelgerincvelőő oldalszarva feloldalszarva feléé szszáállllíítjtjáák a vegetatk a vegetatíív v impulzusokat.impulzusokat.

Az agy Az agy éés a gerincvels a gerincvelőő burkaiburkaiHHáárom krom kööttőőszszööveti burok veszi kveti burok veszi köörrüül:l:KemKeméény agyburok: ny agyburok:

az agyat kaz agyat kíívvüülrlrőől borl boríítja, tja, éés behs behúúzzóódik annak rdik annak rééseibe. seibe. A kA kéét nagyagy ft nagyagy féélteke klteke köözzöött a nagyagysarltt a nagyagysarlóót, a kt, a kéét kisagy t kisagy fféélteke klteke köözzöött, pedig a kisagysarltt, pedig a kisagysarlóót hozza lt hozza léétre. tre. A kisagy A kisagy éés a nagyagy hats a nagyagy hatáárráán a kisagysn a kisagysáátrat alaktrat alakíítja ki.tja ki.

PPóókhkháállóóhháártya: rtya: beburkolja az agyvelbeburkolja az agyvelőőt t éés a gerincvels a gerincvelőőt, de nem kt, de nem kööveti veti annakannakegyenetlensegyenetlenséégeit.geit.

LLáágy agyhgy agyháártya: rtya: szorosan rszorosan ráátapad az agy, tapad az agy, éés a gerincvels a gerincvelőő felszfelszíínnéére, kre, kööveti veti annakannakbarbaráázdzdááltsltsáággáát t

PerifPerifééririáás idegrendszers idegrendszer

AgyidegekAgyidegekagyvelagyvelőőbbőől kill kilééppőő 12 p12 páár agyideg r agyideg csak rcsak réészben kevert ideg szben kevert ideg

éérzrzőő, mozgat, mozgatóó éés vegetats vegetatíív rostokkat v rostokkat tartalmaztartalmazegyesek kizegyesek kizáárróólag motoros, mlag motoros, máások kizsok kizáárróólag lag éérzrzőő rostokat tartalmaznak rostokat tartalmaznak

I. SzaglI. Szaglóóideg (n. olfactorius).ideg (n. olfactorius).

éérzrzőő rostokat tartalmazrostokat tartalmazreceptorai az orrreceptorai az orrüüreg nyreg nyáálkahlkaháártyrtyáájjáában ban helyezkednek el, helyezkednek el, az ideg szaglaz ideg szagláási ingersi ingerüületeket vezetleteket vezetaz agyvelaz agyvelőő halhaláántntééki lebenyki lebenyéében fekvben fekvőőszaglszaglóókköözpontba.zpontba.

9

II. LII. Lááttóóideg (n. opticus).ideg (n. opticus).

éérzrzőő idegidegfféényingernyingerüületet szletet száállllíít a szemgolyt a szemgolyóóideghidegháártyrtyáája (retina) felja (retina) felőől l llááttáás ks kéérgi krgi köözpontjzpontjáábaba

III. SzemmozgatIII. Szemmozgatóó ideg ideg (n. oculomotorius)(n. oculomotorius)

mozgatmozgatóó éés vegetats vegetatíív v kköözpontjai a kzpontjai a köözzéépagyban pagyban helyezkediknek elhelyezkediknek elmozgatmozgatóó rostjai beidegzik az rostjai beidegzik az öösszes sszes szemmozgatszemmozgatóó izmot a kizmot a küülslsőő egyenes egyenes éés s a felsa felsőő szemmozgatszemmozgatóó izom kivizom kivéételteléévelvelvegetatvegetatíív rv réésze a szemgolysze a szemgolyóó belsbelsőőrréészszéét idegzi be (pupillaszt idegzi be (pupillaszűűkkííttőő izom izom ééssm. ciliaris).m. ciliaris).

IV. Sodorideg (n. trochlearis)IV. Sodorideg (n. trochlearis)

motoros ideg motoros ideg kköözzéépagyi magbpagyi magbóól kiindulva a l kiindulva a szemszemüüregben a felsregben a felsőő ferde szemizmot ferde szemizmot idegzi be.idegzi be.

V.V. HHááromosztatromosztatúú ideg ideg (n. trigeminus)(n. trigeminus)

hháárom rom áágbgbóól l öösszetevsszetevőőddőő ideg ideg éérzrzőő rostok drostok dúúca a kca a köözzéépspsőő koponyakoponyaáárokban fekvrokban fekvőőganglion GASSERI. ganglion GASSERI. éérzrzőő éés mozgats mozgatóó magvai a hmagvai a hííd d áállomllomáánynyáában vannakban vannakelselsőő áág (n. ophthalmicus) g (n. ophthalmicus)

a szemgolya szemgolyóó, az orr, az orrüüreg nyreg nyáálkahlkaháártyrtyáája ja éés bs bőőre, valamint a re, valamint a homlokthomloktáájjéék bk bőőrréének nek éérzrzőő beidegzbeidegzéésséét adja. t adja.

mmáásodik sodik áág (n. maxillaris) g (n. maxillaris) felsfelsőő fogak fogak éés az arc ks az arc köözzéépspsőő ttáájjéékkáának nak éérzrzőő idegeidege

harmadik harmadik áág (n. mandibularis) g (n. mandibularis) motoros rostjai a rmotoros rostjai a ráággóóizmokat, izmokat, éérzrzőő rostjai az alsrostjai az alsóó fogakat, a nyelv elfogakat, a nyelv elüülslsőő kkéétharmadtharmadáát t éés s az az áálltlltáájjéék bk bőőrréét idegzik be.t idegzik be.

VI. TVI. Táávolvolííttóó ideg (n. abducens)ideg (n. abducens)

motoros idegmotoros idegrostjai a hrostjai a híídban fekvdban fekvőő magbmagbóól indulnak ki, l indulnak ki, szemszemüüregben a kregben a küülslsőő egyenes szemizmot egyenes szemizmot innervinnervááljljáák. k. A III. IV. A III. IV. éés VI.agyideget ks VI.agyideget köözzöös ns nééven ven szemmozgatszemmozgatóó idegeknek nevezzidegeknek nevezzüük.k.

VII. Arcideg (n. facialis)VII. Arcideg (n. facialis)kevert idegkevert idegmotoros, vegetatmotoros, vegetatíív v éés s éérzrzőő magva a magva a hhíídban helyezkedik el. dban helyezkedik el. lefutlefutáása:sa:

a sziklacsont csatorna sziklacsont csatornáájjáában megy ban megy a ka küülslsőő hallhallóójjáárat alatt kilrat alatt kiléépve az arc terpve az arc terüületletéére, re, a fa füültltőőmirigy mirigy áállomllomáánynyáában ban áágazgazóódik el. dik el. innen kilinnen kilééppőő motoros motoros áágai beidegzik az arc gai beidegzik az arc öösszes mimiksszes mimikáái izmait.i izmait.éérzrzőő rostjai a nyelv felrostjai a nyelv felőől l íízzéérzrzéést kst köözvetzvetíítenek,tenek,vegetatvegetatíív rostjai ellv rostjai elláátjtjáák a kk a köönnymirigyet, az nnymirigyet, az orrorrüüreg, a szreg, a száájpad nyjpad nyáálkamirigyeitlkamirigyeit

10

VIII. EgyensVIII. Egyensúúlyozlyozóó éés halls hallóóideg ideg (n. vestibulocochlearis(n. vestibulocochlearis

éérzrzőő idegidegegyensegyensúúlylyéérzrzéést, illetve hangingereket st, illetve hangingereket kköözvetzvetíít a belst a belsőőffüül fell felőől l ppáálylyáái a egyensi a egyensúúlyozlyozáás ks köözpontjzpontjáába ba (kisagy), illetve a hall(kisagy), illetve a halláás ks kéérgi rgi kköözpontjzpontjáába (halba (haláántntééklebeny) futnakklebeny) futnak

IX.IX. agyideg. Nyelvagyideg. Nyelv--garat ideg garat ideg (n. glossopharyngeus).(n. glossopharyngeus).

kevert idegkevert idegnynyúúltvelltvelőői magvaibi magvaibóól kiindull kiindulóó mozgatmozgatóórostok a garat izomzatrostok a garat izomzatáát, t, éérzrzőő rostok a szrostok a száájjüüreg hreg háátstsóórréészszéét t éés a garat nys a garat nyáálkahlkaháártyrtyáájjáát,t,vegetatvegetatíív rostok a parotist idegzik be. v rostok a parotist idegzik be. ideg ideg íízzéérzrzéést is szst is száállllíít a nyelv ht a nyelv háátstsóóterterüületletéérrőől az l az íízzéérzrzéés agyks agykéérgi rgi kköözpontjzpontjáához (insula).hoz (insula).

X.X. agyideg. Bolygagyideg. Bolygóóideg (n. ideg (n. vagus)vagus)

kevert ideg kevert ideg lefutlefutáása sa

nyakon, a mellnyakon, a mellüüregen keresztregen keresztüül, a nyell, a nyelőőcscsőő kkéét oldalt oldaláán n jut jut áát a rekeszizmon, t a rekeszizmon, éés a gyomor els a gyomor elüülslsőő éés hs háátstsóó felszfelszíínnéén n eleláágazgazóódikdik

nynyúúltvelltvelőői magjaibi magjaibóól kiindull kiindulóó motoros rostjai beidegzik a motoros rostjai beidegzik a ggéégeizmokat geizmokat ééssrréészben a garatizmokat (a IX. agyideggel egyszben a garatizmokat (a IX. agyideggel együütt), tt), vegetatvegetatíív rostjai paraszimpatikusv rostjai paraszimpatikusingeringerüülettel llettel láátjtjáák el a nyak, a mellk el a nyak, a mellüüreg reg éés a hass a hasüüreg reg valamennyi szervvalamennyi szervéét, t, éérzrzőő rostjai a grostjai a géége nyge nyáálkahlkaháártyrtyáájjáának nak éérzrzőő beidegzbeidegzéésséét t adjadjáák.k.

XI. JXI. Jáárulruléékos ideg kos ideg (n. accessorius)(n. accessorius)

motoros ideg, motoros ideg, fej biccentfej biccentőő éés acsuklys acsuklyáásizmot sizmot innervinnerváálja, lja, n. vagushoz csatlakozn. vagushoz csatlakozóó rostjaival rostjaival rréészt vesz a gszt vesz a géégeizmok beidegzgeizmok beidegzéésséében.ben.

XII. Nyelv alatti ideg (n. XII. Nyelv alatti ideg (n. hypoglossus)hypoglossus)

nynyúúltvelltvelőőben fekvben fekvőő motoros magbmotoros magbóóllkiindulkiindulóó rostok a nyelv izmait, rostok a nyelv izmait, nyaki idegekbnyaki idegekbőől felvett idegl felvett idegáágak gak úútjtjáán an anyelvcsont alatti nyakizmokat innervnyelvcsont alatti nyakizmokat innervááljljáák k

GerincvelGerincvelőői idegeki idegekgerincvelgerincvelőő szszüürkerkeáállomllomáánynyáának szarvaibnak szarvaibóól ideggyl ideggyöökerek kerek lléépnek elpnek előőelelüülslsőő szarvszarv

elelüülslsőő vagy mellsvagy mellsőő gygyööker lker léép ki p ki ebben a gyebben a gyöökkéérben kifelrben kifeléé vezetvezetőő, r, réészben szomatikus, rszben szomatikus, réészben szben vegetatvegetatíív mozgatv mozgatóó rostok vannak.rostok vannak.

hháátstsóó szarvszarvéérzrzőő vagy hvagy háátulstulsóó gygyöökkéérrmellsmellsőő gygyöökkéérrel valrrel valóó egyesegyesüülléés els előőtt, orstt, orsóó alakalakúúmegvastagodmegvastagodáást talst taláálunk, amely dlunk, amely dúúcsejtek halmazcsejtek halmazáábbóól l ááll. ll. ez a ez a csigolyakcsigolyaköözti dzti dúúc, c, mmáás ns nééven ganglion spinale.ven ganglion spinale.

11

FonataiFonataiNyaki fonat (plexus cervicalis): Nyaki fonat (plexus cervicalis):

felsfelsőő nnéégy gerincvelgy gerincvelőői ideg i ideg áágaibgaibóól szedl szedőődik dik öössze (C1 ssze (C1 -- C4). C4). motorosan beidegzi a nyak izmait motorosan beidegzi a nyak izmait éés a rekeszizmot, s a rekeszizmot, éérzrzőőleg a leg a nyaknyakbbőőrréét.t.

Karfonat (plexus brachialis): Karfonat (plexus brachialis): az alsaz alsóó nnéégy nyaki (C5 gy nyaki (C5 —— C8) C8) éés az elss az elsőő hhááti gerincvelti gerincvelőőiiidegbidegbőől (Th1) l (Th1) áállllfelsfelsőő vvéégtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris,gtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris,nervus medianus stb.nervus medianus stb.

ÁÁgygyééki fonat (plexus lumbalis): ki fonat (plexus lumbalis): az utolsaz utolsóó hhááti (Th12) ti (Th12) éés az elss az elsőő nnéégy gy áágygyééki idegbki idegbőőll(L1 (L1 -- L4) szedL4) szedőődik dik öössze.ssze.comb kcomb köözelzelííttőő éés feszs feszííttőő izmait idegzik be Pl. nervusizmait idegzik be Pl. nervusfemoralisfemoralis

VegetatVegetatíív idegrendszer (autonv idegrendszer (autonóóm m idegrendszer)idegrendszer)

feladatafeladataakaratunktakaratunktóól fl füüggetlen mggetlen műűkkööddéések sek szabszabáályozlyozáásasa•• szervezet szervezet öönfenntartnfenntartáássáára, nra, nöövekedvekedéésséére, re,

szaporodszaporodáássáára szolgra szolgáállóó szerveket idegzi be. szerveket idegzi be. •• kköözvetlenzvetlenüül hat a szl hat a szíívre, illetve a vvre, illetve a vééredredéényekre, az nyekre, az

ememéésztsztőő, kiv, kiváálasztlasztóó, , éés szapors szaporííttóó szervek szervek mműűkkööddéésséére. re.

VegetatVegetatíív idegrendszer v idegrendszer felosztfelosztáásasa

FunkcionFunkcionáálislisSzimpatikusSzimpatikusParaszimpatikusParaszimpatikus

AnatAnatóómiai miai KKöözponti rzponti réész sz KKöörnyrnyééki rki réészsz

VegetatVegetatíív kv köözpontokzpontok

gerincvelgerincvelőő oldalszarvai, oldalszarvai, nynyúúltagy vegetatltagy vegetatíív magjai,v magjai,kköözzéépagyban lpagyban léévvőő vegetatvegetatíív kv köözpontok, zpontok, hypothalamushypothalamus

VegetatVegetatíív kv köörnyrnyééki rki réészsz

ddúúcok (ganglion) cok (ganglion) gerinc melletti (paravertebralis)gerinc melletti (paravertebralis)gerinc elgerinc előőtti (praevertebralis)tti (praevertebralis)zsigeri (visceralis)zsigeri (visceralis)fali (intramuralis)fali (intramuralis)

ganglion elganglion előőtti (praeganglionalis), tti (praeganglionalis), ganglion utganglion utááni (postganglionni (postganglionáális) idegrostlis) idegrost

A szimpatikus idegrendszerA szimpatikus idegrendszerkköözpontja a gerincvelzpontja a gerincvelőő hhááti, ti, éés felss felsőő áágygyééki szakaszki szakaszáában ban helyezkedik elhelyezkedik eloldalszarvak vegetatoldalszarvak vegetatíív praeganglionalis rostjai az elv praeganglionalis rostjai az elüülslsőőgygyöökkééren keresztren keresztüül ll léépnek ki a gerincvelpnek ki a gerincvelőőbbőől, l, ututáána a gerinc mellett elhelyezkedna a gerinc mellett elhelyezkedőő paravertebralisparavertebralisddúúclcláánc felnc feléé futnak.futnak.

itt itt áátkapcsoltkapcsolóódnak, dnak, éés mint postganglions mint postganglionáális rostok haladnak a lis rostok haladnak a testfal testfal éés a vs a véégtagok irgtagok iráánynyáába.ba.áátkapcsoltkapcsolóóddáás ns néélklküül keresztl keresztüülfutnak, majd a praevertebralis lfutnak, majd a praevertebralis ganglionokon kapcsolganglionokon kapcsolóódnak csak dnak csak áát, t, éés innen, mint s innen, mint postganglionpostganglionáális rost futnak a clis rost futnak a céélszerv fellszerv feléé..

12

A szimpatikus idegrendszerA szimpatikus idegrendszerIngerIngerüületletáátvivtvivőő anyag: anyag:

noradrenalin, noradrenalin, (praeganglionalisan acetilkolin)(praeganglionalisan acetilkolin)

ÉÉlettani hatlettani hatáás:s:PupillPupilláák tk táágulatagulataErek Erek öösszehsszehúúzzóóddáása (kivsa (kivééve a koszorve a koszorúúserek)serek)SzSzíívfrekvencia fokozvfrekvencia fokozáásasaVVéérnyomrnyomáás emelkeds emelkedééseseA mA mééh, h, éés a hs a höörgrgőőizomzat elernyedizomzat elernyedééseseBelek perisztaltikBelek perisztaltikáájjáának csnak csöökkenkkenéésese

A paraszimpatikus idegrendszerA paraszimpatikus idegrendszer

kköözpontjai a kzpontjai a köözzéépagyban, nypagyban, nyúúltagyban, ltagyban, illetve a gerincvelilletve a gerincvelőőkeresztcsonti szakaszkeresztcsonti szakaszáában talban taláálhatlhatóóak.ak.

agytagytöörzsben bolygrzsben bolygóóideg (X. agyideg) ideg (X. agyideg) keresztcsonti paraszimpatikus kkeresztcsonti paraszimpatikus köözpontok a zpontok a hhúúgyhgyhóólyag, nemi szervek, valamint a vastagblyag, nemi szervek, valamint a vastagbéél alsl alsóószakaszszakaszáának, nak, éés a vs a véégbgbéélnek az elllnek az ellááttáássáát vt véégzik.gzik.paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a ccéélszervek fallszervek faláában kapcsolban kapcsolóódnak dnak áát, ezt, ezéért a rt a postganglionalis rost nagyon rpostganglionalis rost nagyon röövidvid

A paraszimpatikus idegrendszerA paraszimpatikus idegrendszerIngerIngerüületletáátvivtvivőő anyag: anyag:

acetilkolinacetilkolinÉÉlettani hatlettani hatáás:s:Pupilla szPupilla szűűkkííttééseseKKöönnyeznnyezééssA szA szíívfrekvencia gyvfrekvencia gyéérrüüllééseseHHöörgrgőők simaizomzatk simaizomzatáának a gnak a göörcse, mirigyeinek fokozott rcse, mirigyeinek fokozott vvááladladéékkkkéépzpzééseseFokozott gyomor, bFokozott gyomor, béélrendszeri tevlrendszeri tevéékenyskenyséég, g, mirigyszekrmirigyszekréécicióóA hA húúgyhgyhóólyag lyag éés a vs a véégbgbéél gyl gyűűrrűű alakalakúú zzáárróóizmizmáának nak ellazulellazuláásasaErectio (az adott terErectio (az adott terüület let éértrtáágulata miatt)gulata miatt)