2007. VI. évfolyam 10. szám (90.)

EUROCON 2007. KOPPENHÁGA

2007. szeptember 22-én, a szombat esti díjátadó ünnepségen két hazai szerzõ is díjban részesült: F. TÓTH BENEDEK kapta az Encouragament Awardot (Bátorítás Díj), mely a legjobb fiatal szerzõnek jár.

SZÉLESI SÁNDORT - Anthony Sheenardot – (az SFportal szerkesztője) pedig a küldöttek az idei év legjobb európai SF írójává választották.

SZÍVBŐL GRATULÁLUNK MINDKÉT ÍRÓNAK!

A TIZEDIK SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLI AVANA

„…Fontos, hogy az emberek beszélgessenek, megosszák egymással gondolataikat. Ha írói vénával áldott az egyén, akkor öntse gondolatait, érzéseit, félelmeit, boldogságát irodalmi formába. Ha kézügyessége van, akkor rajzolja le mindezt. Számos lényeges, életünket nagyban befolyásoló dologra akkor döbbenünk rá, amikor beszélgetni kezdünk róla, vagy leírjuk azt. Sokszor elég a másik embernek egyetlen szava, hogy tudatosodjon bennünk mindaz, ami hetek, hónapok óta csak lappangott tudatunk mélyén. Hiszem, hogy a gondolatnak teremtő hatalma van. Világunkban,

amely a sűrű anyag, a tér-idő világa, ez a teremtő erő lelassulva működik. Hiszem, hogy a művészeteknek hordozniuk kell az ember különleges, magas származásának emlékét. A szépség, az igazság, a szeretet sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint bármely anyagi gond…”

www.avana.hu

Várjuk mindazok belépését az Egyesületbe, akik szívügyüknek tekintik a hazai sci-fi művészeti élet színesítését és szakmai elismertetését! Várjuk sorainkba azokat a sci-fi alkotókat, akik pályázatainkon részvettek, és akik nem vettek még részt! Várjuk azokat is, akik díjat nyertek és azokat is, akik nem nyertek még! Várjuk, ha tettre kész, várjuk, ha csak egyszerűen lelkes! Várjuk, ha felelősséget érez a jövőért! Várjuk, hiszen minél többen cselekszünk egy jó ügyért, annál biztosabb a siker!

Szeretettel és Őszinte Tisztelettel: Bódi Ildikó

A ZSOLDOS PÉTER DÍJ-RÓL A scifipedia.scifi.huWEBOLDALON

A díjat az Avana Egyesület és Salgótarján önkormányzata alapította 1998-ban. A díjra az adott időszakban (előző év március végétől a díj évének április elejéig) nyomtatásban, legalább 1000 (újabban 500) példányban, első kiadásban megjelent magyar SF regényeket és novellákat lehet jelölni, amik közül zsűri választja ki az általa legjobbnak vélt művet, két kategóriában. A díj eredeti célja a hazai SF értékeire való rámutatás s egy rangos irodalmi díj kialakítása volt, ám ennek az utóbbi időben egyre kevésbé tudott megfelelni,

1

amit az alapítók a zsűri és az értékelési rendszer átalakításával próbáltak orvosolni, egyelőre jelentősebb áttörés nélkül. Vegyes megítélése ellenére a ~ a legfontosabb és legismertebb a kevés számú hazai díj között.

ZSOLDOS PÉTER DÍJBAN RÉSZESÜLTEK:

2007 – R: Antal József: Diagnózis 2006.(AGENDA Kiadó) N: Lőrincz L. László: Ítélet a Paradicsomban c. novellája (GALAKTIKA Magazin)

2006-R:Lovas Lajos: Agydobás 2006 N: Szélesi Sándor: Galileo Galaktika 190, 2006

2005 - R: Anthony Sheenard (Szélesi Sándor): Sötétség előtt Inomi kiadó 2004 N: Nemere István: Mindenből csak egy Galaktika 178, 2005 Január;

2004 – R: Rujder Tamás: A Szellemharcos küldetése Napsugár és Holdsugár Kiadó kft. 2004 N: Varga Péter: A két Nicole Átjáró Magazin 9.

2003 – R: Nem került kiadásra. N: Kasztovszky Béla: Álomutazás elérhető áron Átjáró Magazin 3.szám, 2002, Markovics Botond (Brandon Hackett): Én, a Halhatatlan Cherubion Kiadó, Én, a Halhatatlan (antológia), 2002;

2002 – R: Bán János (Kim Lancehagen): Isten hajói Cherubion Kiadó, 2001 N: Bán János (Kim L.): Suicid Harry, lázadó Henry, gyilkos Rick Cherubion Kiadó, Hullócsillag (antológia), 2001;

2001 – R: Bujtor László (Leonard Banister): A kék bölcső Háttér Kiadó, 2001 N: Bán János (Kim Lancehagen): Off topic Cherubion Kiadó, Aranypiramis (antológia), 2000;

2000 – R: Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett): A katedrális legendája Cherubion kiadó, 1999 N: Bán János (Kim Lancehagen): Bálnák a Crassus felett A holtak galaxisa (antológia), Cherubion Kiadó, 2000;

1999 - R: Csikász Lajos (Aaron F. Loacher): Időjárőr Lazi Kiadó, 1998 N: Kovács T. Mihály (Michael T. Cricket): A vezeklés X-Magazin 1998.

1998 - R: Szélesi Sándor (Anthony Sheenard): Városalapítók Cherubion Kiadó, 1997 N: Viszokay Tamás: A Cunami hatásai (posztomusz), X-Magazin 1997. november

OLVASÓI LEVÉL

A scifi. hu - „Pozitív és negatív utópiák” c. fórumán többek között szóba került a nemrégiben - Galaktika

Könyvek sorozatban – megjelent GRIN, Kasztovszky Béla regénye, illetve a műben szereplő űrhajók. A kérdést, amely a fórumon elhangzott szerkesztőségünk továbbította az írónak, aki kérésünknek eleget téve az alábbi levelet küldte

KASZTOVSZKY BÉLA

KÉRDÉS: MENNYIRE KITALÁLT A STELLÁRIA VAGY A GRIN TÍPUSÚ ŰRHAJÓK ELVE, STB.

Jó kérdés, mert ez a két űrhajó tényleg nagyon „ki van találva”. De azért engem a „stb.” is foglalkoztat. Ideje már egyszer áttekinteni azokat a bizonyos Kasztovszky-féle űrhajókat. Ha már megkérdezte tőlem valaki…

Űrhajók gyakran kellenek egy tisztességes sci-fihez, de nekem általában tényleg csak segédeszközként kellettek - eddig. Egyrészt azért, mert a sci-fiben nincs (nem lehet!) határ, másrészt azért, hogy amúgy igazából sci-fi legyen a sci-fi. Még akár egy „sima” szerelmi történet is. (Számos ilyen novellát írtam.)A Stellaria, és főleg a GRIN ebből a szempontból teljesen újszerű! Itt ugyanis maguk az űrhajók is nagyon fontos "szereplői" a történetnek. De ne szaladjunk ennyire előre…

Én – mint kezdő sci-fi író - kb. 35 évvel ezelőtt találtam ki a PERLUX Gyűrűshajót. (Több novellámban is futott.) Tényleg csak kitaláltam (nem „feltaláltam”), ez tulajdonképpen csak egy név volt. A szerkezete, működési leírása maximum arra korlátozódott, hogy hét igen nagy méretű gyűrűből állt, amelyek körülvették a tulajdonképpeni hajót. Nem tartottam fontosnak megmagyarázni, leírni, mert nekem csak arra volt szükségem a különböző fantasztikus történetekben, hogy ez a jármű gyorsabb legyen a fénynél. És gyorsabb is volt, tulajdonképpen innen származott a neve. De nem az űrhajó volt a téma, még a Lézercsillag-folyosók-ban is csak az űrhajó pályája. El akartam menni (az igazi, filozófiai) végtelenbe, és el is mentem.

Igen ám, de egyszer csak megjelent a boltokban a PERLUX mosópor! Ez nagy csapás volt számomra. Olyan dühös lettem, hogy még egy plágium-per indításán is gondolkoztam, de hát ki ellen…? Ez a mosópor valamelyik multinacionális cég terméke volt. Úgyhogy egy darabig nem futottak PERLUX űrhajók, ennyit tehettem, nehogy nevetségessé tegyem magamat. Aztán egyszer… mégis…

A Nóva Bellatrix-ban csak újra megjelent. Mégpedig egy „pozitron-katalizátorral feljavított” változata, a PERLUX E+ űrhajó. Ugyanaz a (le nem írt) működési elve volt, de a pozitron-hajtás miatt jóval nagyobb gyorsulásra volt képes. Fényen túli űrhajókat később is kénytelen voltam gyártani.

2

És futtatni. A Nóva Bellatrix 2006-ban jelent meg. (Ami persze nem azt jelenti, hogy akkor írtam. Ez a mű kb. 15 év alatt „született meg”). De hát muszáj volt a PERLUX-ot feljavítani, mert a Bellatrix csillag (Orion csillagkép) a kedvencem, és 325 fényévnyire van innen. Ráadásul a történet bizonyos bonyodalmai meg is követelték, hogy az űrhajó sokkal gyorsabb legyen a fénynél. De a funkciója mindössze ennyi volt, a szerkezetét leírnom, működési elvét „megmagyaráznom” teljesen szükségtelen volt. A Nóva Bellatrix ugyanis teljesen másról szólt. Az emberi lélekről. Közelebbről - nagyon is konkrét formában - az ÉN lelkemről. Egy valóban megtörtént, naplószerűen leírt, hatalmas és ellenállhatatlan szerelemről.

Mielőtt a GRIN-re rátérnék, előbányászok az emlékezetemből még néhány speciális Kasztovszky-űrhajót.

A „legspeciálisabb” talán a DIÓ (novella: Szimmetria). Érdekessége, hogy nincs hajtóműve és nincs üzemanyaga sem. Ez egy vitorlás hajó, s mivel kimegy az űrbe, természetesen FÉNYVITORLÁS. Egy hatalmas félgömb, amely szinte teljes egészében optikai szálakból áll, amelyek mintegy összesűrítik a csillagok fényét. Lassan gyorsul fel, de idővel úgy száll, mint a fény. Ráadásul szerencsés (vagy éppen szerencsétlen) körülmények közepette és eredményeként összetalálkozik egy végtelenül transzcendens lénnyel, az ő manipulációjaként egy másik (szimmetrikus) világ DIÓ-jával! Ekkor a két fényvitorlás egy teljes gömbbé egyesül, s utasai szembetalálkoznak saját „szimmetrikus” párjaival. Mondanom sem kell, hogy ez a novella nem igazi SF, hanem egy közönséges, űrbéli humoreszk.

A Csillagvers (egyik legkedvesebb írásom) tulajdonképpen kétféle űrhajót tartalmaz, alkalmaz. Az egyik semmi különös: egy óriási, több száz fedélzetű, harminckétezer személyes kirándulóhajó, az EURÓPA, amely egy igen távoli gömbhalmazba viszi el a jópénzű turistákat. Működési elve teljesen lényegtelen, hiszen a történet (természetesen) egy szerelemről szól, amely a hajón születik, és szövődik. Annál érdekesebb, és „fontosabb” a másik „űrhajó”… Nem is igazán az, hanem sokkal több.

Ha Kasztovszky-űrhajókról beszélünk, akkor – az én ízlésem szerint - ez a „csúcs”! GRIN-szintű vagy – ha egészen más is – talán még annál is szebb megoldás. (És nem is olyan nagyon „fantasztikus”.) Hát mi is lenne ez a „jármű”? Nem több, és főleg nem kevesebb, mint egy speciális, hajtóművel ellátott szkafander. Egy egyszemélyes, és űrbéli repülésre – akár bolygóközi távon is – alkalmas eszköz. A neve: EQS-300-as repülőruha. (Extra Quick Sport.) Ezzel az „űrhajóval” már tényleg

személyesen jutnak ki az űrbe ketten. És szerelmük – ott kint a csillagok között, kettesben - megpecsételődik…

Volt aztán még számos űrhajó a novelláimban (földieké, vagy éppen földön kívülieké), de nincs most kedvem és időm részletesen átböngészni az „életművemet”. (Unalmassá válni sem…)

Viszont a GRIN című regényem teljesen más ebből a szempontból. (Nyilván nem véletlenül kaptam éppen most ezt a kérdést...) Van ebben a történetben is bőven kaland, szerelem, minden, ami kell. De itt maguk az űrhajók is „szereplők!” Az egyik (Stellaria) szinte mellékes, a másik (Feszített Super Stellaria már nagyon fontos, a harmadik pedig (a GRIN) a regény igazi Főszereplője!

A "hagyományos" STELLARIA űrhajók már a 21. században kimennek a csillagvilágba. Nagyon "egyszerű" elven működnek. Lényegében a közönséges léghajók elvén. Csak fordítva. A léghajót a levegőnél könnyebb hélium tartja a levegőben, a Stellaria pedig szintén héliummal működik. Nem is akármilyen héliummal.Ha igaz az a hipotézis (és a „feltaláló” szerint igaz), hogy az antianyag "ellentétes", vagyis antigravitációs mezőt hoz létre a térben, vagyis „negatív tömege” van, akkor meg is van oldva a probléma. Csak elegendő antihélium kell, és persze olyan szerkezetek, hogy ez a végtelenül veszélyes anyag tárolható, kezelhető legyen. Az üzemanyag nem más, mint a közönséges hélium és az antihélium, s ezek annihilációja adja a hajtás borzalmas energiáját. Igen ám, de az űrhajó "ballasztként" is visz magával antihéliumot, ezért az egész hajó össztömege akár a nullát is megközelítheti! Akkor pedig – Newton közismert képlete szerint – a gyorsulása őrülten nagy lehet, a Stellaria pedig nagyon hamar, és igen jól megközelíti a fénysebességet. (Ez már a Feszített SUPER STELLARIA.) Ez az űrhajó tehát a fénysebességgel halad. Annál gyorsabban "haladni" ugyanis lehetetlen. Ezt tudom én is, természetesen. Ezért kellett kitalálni a GRIN-Kompot.

A GRIN teljesen más elv, eszme és gépezet. Gyökeresen más. Ez a hajó nem "halad". Hanem "átmegy". Egyszerre a világ két pontján létezik. Nagyon büszke vagyok rá, hogy "feltaláltam"! Szerintem a világ SF-irodalmában egyedül és elsőként szabatosan le is írtam a működését. A fizikai analógia egyébként igen kézenfekvő, és valós. Villamosmérnökként sokat foglalkoztam a Faraday-kalicka elvével (amely szerint egy zárt fémfelületen belül mindenképpen nulla a villamos térerősség). Jelen voltam, sőt szerény módon közre is működtem a Faraday-elv alapján szerkesztett valóságos, és a mi cégünk (OVIT) műhelyeiben el is készített eszközök (védőruhák, szerelőkosarak,

3

szerelőkocsik, és igen nagy számú egyéb kisgép és nagyszerszám fejlesztésénél, kísérleteinél, majd üzemi alkalmazásánál és oktatásánál. Ezt a szerkezet-együttest a nagyfeszültségű hálózatokon ma már elterjedten alkalmazzák feszültség alatti munkavégzésre. (Egészen 750 ezer Volt feszültségig.) Szeretett (és sajnos néhai) főmérnököm, Dr. Csikós Béla találmányáról van szó, és én (kivételes szerencsémnek köszönhetően) kb. tizenöt évig inaskodtam mellette. Talán meg sem fogja lepni ezek után olvasóimat, ha elárulom, hogy erről a csodálatos emberről mintáztam a Nóva Bellatrix című (szintén csodálatos, és ráadásul „igaz”) szerelmi történet egyik főszereplőjét, Belano Chiosi professzort...

A Gravitációs Interferencia tehát szintén nem egy tudományos-technikai "hülyeség", de természetesen olyan spekuláció, amely (a gyakorlatban) valószínűleg sohasem fog megvalósulni. A legtávolabbi jövőben sem (ha az emberiség esetében ilyesmiről egyáltalán beszélhetünk.). Az elméleti fizikában azonban - akár igaz is lehet… A kiindulás hasonló a Stellaria működésénél leírtakhoz, de mégis teljesen más. Itt is arról van szó, hogy egy proton tömege azonos, de „ellentétes gravitációs paritású” az antiproton tömegével. Ennyi a „tudományos háttér”. Innen aztán elszabadul a fantázia. Ha ezek a protonok és antiprotonok teljes egyenletességgel (egymással ráadásul annihilációs reakcióba nem lépve) hibátlanul körülvesznek egy bizonyos teret, akkor – hasonlóan a Faraday kalickához – abban a bezárt térrészben rendellenes állapot jön létre. Az ott elhelyezett anyag (a GRIN-Komp) helyzete meghatározatlanná (illetve megkettőzötté) válik, és egy feketelyuk meg egy azzal szigorúan páros fehérlyuk nyílik meg a világegyetemben. És az idő „kiesik minden egyenletből”.

Hát most csak ennyit erről, és tényleg csak azért, mert megkérdeztétek. A többit elmondják szabatosan és élvezetesen – egymásnak és az olvasónak - a GRIN című kalandos történet igen okos és szimpatikus szereplői.

A lényeg végezetül: én alapvetően kétféle űrhajót "használtam" eddig. Az egyik fajta megy, mint az állat (illetve ahogyan a történet szempontjából mennie kell), és teljesen mindegy, hogyan működik. A másik (az én műveimben nem túl gyakori) fajta olyan gépezet, amelyiknek van (szerkezeti vagy működési) leírása, fizikai magyarázata is. Titkos és szomorkás meggyőződésem, hogy ezek a gépezetek a földi valóságban sohasem fognak megvalósulni, és a végtelen csillagvilág felé elindulni. A működési ELVÜK azonban "elképzelhető". Akár LEHETSÉGES is... De az én magyarázataim, leírásaim (ha vannak) általában nem fizikai, vagy

technikai "hülyeségek"! Ez mindig fontos volt számomra.

Ezért is tettem időnként úgy - ha muszáj volt, vagy lusta voltam, ha éppen nem volt valami „zseniális” tudományos ötletem, de leginkább, ha a történet szempontjából teljesen mellékes volt - mint Franz Kafka. Hogy a csoda nem szorul magyarázatra, a csoda: tény. És azzal kell a szereplőknek szembenézniük.

AZ ALÁBBIAKRÓL BŐVEBBEN TÁJÁKOZÓDHAT:

www.solaria.hu

A Magyar Tolkien Társaság és az ELTE TTK Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszéke együttműködésével új közismereti kurzus került meghirdetésre az ELTE hallgatói számára "Egy XX: századi mitológia: J.R.R. Tolkien" címmel. (Delenn)

Amerika 30 év múlva meghódítaná a Marsot. - Kína beéri a Holddal is. Meglehetősen bátor kijelentés hangzott el Michael Griffin – a NASA vezető munkatársa – szájából a Hyderabadban folyó Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson. A szakember előadásában azt fejtegette, hogy az amerikai Űrügynökség tervei szerint 2037-ig embert szeretnének a Marsra juttatni.A tervek szerint a NASA megpróbálna az állami támogatáson kívül magántőkét is bevonni a terveibe, amivel felgyorsíthatná a nagyszabású holdbázis építési elképzeléseit.(Jávori István)

Űrben járt baktériumokFertőzőbbek és veszélyesebbek lettek azok a szalmonella baktériumok, amelyeket 12 napos űrutazásra küldtek tudósok - derült ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott kutatás eredményeiből. Az eredmények a hosszú távú űrutazások egy újabb veszélyforrására világítanak rá, de segíthetnek a fertőzéses betegségek jobb megértésében, és esetleg új gyógymódok kifejlesztésében.Az arizonai állami egyetem munkatársai 2006 szeptemberében az Atlantis űrsilóval küldtek fel az űrbe szalmonella baktériumokat.A földön tárolt baktériumokkal beoltott egerek negyven százaléka maradt életben három héttel a fertőzés után, míg az űrt megjárt kórokozóknál mindössze 10 százalékos volt a túlélési arány. A kutatók nem tudták megállapítani, pontosan mi okozta azokat a változásokat a baktériumban, ami miatt fertőzőbbek lettek. A tudósok újabb űrkutatásokat terveznek a jelenség megfigyelésére. Ez a mostani volt az első olyan kutatás, ami az űrben eltöltött idő hatását vizsgálta baktériumokon.

4

A kutatás egyik vezetője elmondta: fontos megérteni, hogyan változnak a mikrobák a földön kívül, ha hosszútávú űrutazásokra indulnak asztronauták, mivel az emberrel együtt a kórokozók is kijutnak a föld légteréből. (Jávori István)

IDÉZETEK

a scifi.hu weboldal „A SCI-FI JÖVŐJE” FÓRUM leveleiből:

Már régen szeretném Tőletek megkérdezni, Ti milyen relációt láttok a New Age térnyerése és az SF iránti érdeklődés visszaesése között? (L. N. Peters)

Szerintem komoly összefüggés van. Ha jól értettem azt, amit a New Age-ről olvastam, akkor abba minden beletertozik (vagy bele tartozhat) az UFOktól Atlantiszon, a gabonakörökön és az ezoterián át a boszorkányságig és a fetámadt sámán hitig. Leggyakrabban semmi konkrétum nem támasztja alá a különféle teóriákat, de az ember ugye vágyik a misztikus, "egyszerű földi halandó" számára felfoghatatlan dolgokra. Ha felületesen megismer valamilyen titkos rendszert, máris beavatottnak és így a többi embertől kicsit különbnek érezheti magát. Épp így van ez a sci-fi-vel is, a sci-fi rajongókat már-már valami szekta követőinek tartják. Itt faluhelyen különösen! Nem minden "egyszerű földi halandó" képes egy ilyen művet értelmezni, ehhez jó esetben az üres fej kevés. Tanulni egyre kevésbé szeretnek az emberek, így egyre inkább beérik azzal, amit hallanak. Melyik a hihetőbb? Az, hogy létezhet időutazás - és esetleg szembetalálkozhatom egy idősebb, vagy fiatalabb önmagammal -, vagy az, hogy a druidák nagy köveken utazgattak többszáz kilométereken keresztül? Míg az első felfogásához tanulni, megérteni kell dolgokat, addig a másodikhoz elég, ha elhisszük, hogy így volt. Mi lehet a könnyebb, tanulni, vagy elhinni dolgokat? (pippin)

Ennél azért talán egy kicsit bonyolultabb az összefüggés. A New Age nemcsak a tyúkeszű babonásokat foglalja magába, hanem F. Capra nézeteit is. Nemcsak arról van szó, hogy a mitologikus vagy mágikus világkép egyszerűbb és közérthetőbb - ami nem is olyan biztos! - hanem arról is, hogy az utóbbi években világszerte elég nagy mértékben hitelét veszítette a tudomány. Az SF minden más irodalmi műfajnál - vagy világlátásnál - jobban kötődik a természettudományhoz. Népszerűségvesztése - a 60-70-es évekhez képest - talán ezzel is összefügg. Kérdések:

- mennyire tehet erről a tudomány (és az SF) - - hogyan alkalmazkodjék - alkalmazkodjék-e

egyáltalán - témában, felfogásban, hangvételben, poétikában a New Age-hez az SF? (L. N. Peters)

Az Sf visszaesésének okát én abban látom, hogy az emberiség belefáradt a kánaán várásába. Már Hirosíma óta tudjuk, hogy a technikai fejlődés mennyire veszélyes.

Míg a huszadik század fele a istenhit helyett a technikában hitt, a második fele kiábrándult ebből is és most a lélek bugyraiban keresi a megvilágosodást. A New Age sok ága olyan, mint mikor a vízbefúló a saját haját rángatva hiszi, hogy kijuthat. "bütyköld meg önmagad és üdvözülsz" Az Sf reagál a változásokra pl a misztikus realizmus keretében. Card Teremtő Alvinciklusa például figyelemre méltó. Állítólag az orosz sf élet is "lelkibb" . (onsai)

Én azt hiszem, a SF-önt utólérte saját maga. Lehullt a lepel, kiderült az igazság, vagy legalábbis annak jelentős része. Az emberek számára megszűnt misztikumnak lenni, a legtöbb dolog, amit megteremtett valaha kézzelfogaható, elérhető valóság lett, sőt, a mindennapok része. (corpus)

A jövő mindig hordoz némi misztikumot attól függetlenül, hogy a korábbi víziókból mi vált valóra, és mi nem. A New Age-ben valóban sok a "Bütyköld meg önmagad!" vonulat, s mivel az egésznek mindenestül zagyva egyveleg jellege van, különböző súlyú és értékű dolgok mosódnak egymás mellé. De az egész mégiscsak a kartéziánus gondolkodás válságát jelzi. Zavaros időkben az emberiség egyik menekülési lehetősége mindig: a mítosz. Meg minden, ami azzal összefügg. Ebből kifolyólag lett a scifi komoly riválisa a fantasy. Ami egyébként műfaji lehetőségeiben határtalan. A technikai fejlődés veszélyessége nem a technikában önmagában van, hanem az alkalmazásában. A múlt század közepén az emberiség gyermeki naivitással hitt a technikai fejlődésben, mára csalódott. Filozófiai értelemben véve A TECHNOLÓGIAI HALADÁS NEM HOZ MEGVÁLTÁST. Voltaképpen ma is a végzet és a szabad akarat ősi küzdelme zajlik. Mint mindig, látszólag ma is nyerésre áll a végzet. A Solárián vitába keveredtem néhány emberrel, akik határozottan a végzetben hisznek; ami mindig a pesszimizmus mögött rejlő legfontosabb tényező. Ami arra kényszeríti az emberi elmét, hogy még a lehetőségét is tagadja a fejlődésnek. Határozottan úgy érzem, az emberiség nem most először kerül ilyen válaszút elé. A "magas" irodalom a XX. században úgy tért ki a kérdés elől, hogy még a cselekvés lehetőségét is tagadta- tagadja. Az SF fejlődésének, jövőjének egyik lehetősége: a szabad akarat ábrázolása. Szabad akarat=túlélés. (L. N. Peters)

Nem állítottam, hogy a New Age irányzatainak követői kizárólag a h.. közül kerülnének ki, de azt azért észrevettem, hogy a legtöbbet valamilyen leellenőrizhetetlen, megfoghatatlan hókuszpókusz lengi körbe. Én nem tudom elfogadni a dolgokat pusztán azért, mert valaki azt mondja, hogy az úgy van. Ez nekem egy kicsit vékony indok. Nagyon sok embernek ez éppen elég, sőt a körülöttük lévő dolgokban minduntalan megtalálják hitük igazolására a bizonyítékokat. Sajnos minél öregebb vagyok, annál szkeptikusabb is. Oly sok hülyeséggel találkoztam már (mert "nyitott" voltam a világra), hogy ma már nehéz meggyőzni a kézzel nem megfogható dolgok létezéséről.

5

Nem hiszem, hogy a tudományos-fantasztikus irodalomnak követnie kellene a New Age áramlatait. Persze vannak témák, amikkel el lehet játszani, de szerintem a sci-fi-nek valahol mindig is az ugynevezett hivatalos tudomány eredményeire, vagy kutatási irányaira kell támaszkodnia. Hogy ez a mankó technikai, biológiai, matematikai, vagy pl. a pszichológiai kutatások eredményeiből származik, az gyakorlatilag mindegy, ha a novellát, regényt jól megírták. Nem igazán szeretem azokat a történeteket, amelyek látszólag ugyan sci-fik (pl. van bennük űrhajó) de gyakorlatilag nincs semmiféle mondanivalójuk, nem ébresztek bennem gondolatokat, nem kezdek el azon agyalni, hogy vajon lehetséges -e egy ilyen világ. Egy jó sci-fi új ismereteket közvetít, vagy elgondolkodtat és persze közben szórakoztat. Tudom, ásatag nézetek, sokak szerint a sci-fi ezen már átlépett, túlhaladt. De merre? (pippin)

Éppen a hivatalos tudományban ingott meg az emberek bizalma, de világszerte. Ezért veszített teret az erre támaszkodó SF is. A másik tapasztalat: önmagában a technika fejlődéséből sem jobb sem emberségesebb világ nem születik. Ez húzza ki a szőnyeget a korábban gyakori, lelkes technikai utópiák alól. A tudomány sem teremt sem jobb, sem emberségesebb világot. Az SF-nek csaknem "műfaji" jellegzetessége az optimizmus. Egy pesszimista, "labanckodó" világban az újfajta optimizmusnak újfajta alapokra lenne szüksége, mert a régi kincstári alapok elkoptak. OPTIMIZMUS NÉLKÜL NINCS IGAZI SF, HISZEN ÖNMAGÁBAN MÁR AZ IS OPTIMIZMUS, HA FELTÉTELEZZÜK, HOGY VAN JÖVŐ!! A jelenleg zajló globalizációs folyamatok a különféle válsághelyzeteket nem is akarják megoldani, inkább mélyítik. Olyan problémák ütik fel a fejüket, amelyeket régen megoldottnak hittünk. Úgy gondolom, a jövő az olyan "társadalmi" SF lehet, amely az emberi fejlődés lehetőségeire koncentrál. (L. N. Peters)

KÖNYVAJÁNLÓwww.beholder.hu

FŐSZEREPBEN A KÖNYV.

Októbertől egészen január végéig újabb és újabb kedvezményes könyvcsomagokkal, illetve remek akciókkal várjuk kedves vásárlóinkat a webboltunkban. Lassan közelednek az ünnepek és mi szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy minél több könyv kerülhessen a karácsonyfák alá. Reméljük, hogy mindenki megtalálja majd a számára kedvező akciót és örömmel olvassa a kiválasztott könyveket vagy ajándékozza meg vele a szeretteit.

ALEXANDRA KÖNYV JELZŐ

HAVI INGYENES KULTURÁLIS MAGAZIN 10. SZÁM

A magazinban több izgalmas írást olvashatunk. Többek között Lajkó Félixel, Szabó Magdával, Elek Tiborral, Tolvaly Ferenccel, Müller Péterrel készült riportokat.

Október 15.-én jelenik meg Müller Péter Örömkönyve. Az író mesél szerelemről, családról, életről, mámorról, anyák bölcsességéről, párkapcsolatokról, az emberi lélel és az angyalok titkáról. Különös történetek és mély gondolatok gyöngyszemeit fűzi egyetlen szálra.Kiadó: Alexandra 334 oldal, 3380 Ft

„Minden öröm felszabadulásélmény is. A felszabadulásélmény pedig titkosan rokon a

halhatatlansággal.”

Harry Potter-toplistaA hétkötetes Harry Potter regényfolyam befejező része - Halálos szentek - tetszett legjobban az olvasóknak – derült ki egy brit közvéleménykutatásból. A BBC által publikált felmérés szerint ez a kötet a Potter-függők kedvence, amely már megjelenésének hétvégéjén több mint 10 millió példányban kelt el világszerte, így a hét kötet eladásai már közelítik a 350 millió példányt.

OLVASÓI HÍR

Egy érdekes világ

Furcsa hír látott napvilágot. Nemrégiben különös exobolygót, azaz más csillag körül keringő bolygót fedeztek fel. A csillagához közel keringő planéta felszínét +250 Celsiusos jég borítja -írja a Sárga TV újság. Ez a forró jég a nagy nyomásnak köszönhetően őrzi meg szilárd halmazállapotát. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy e furcsa világban vajon létezhet-e valamilyen élet? Nos itt a Földön is ismerünk olyan organizmusokat, melyeket hiperthermofileknek nevezünk, azaz hőforrásokban, vagy az óceánfenéki forró vizes úgynevezett füstölgők közelében élnek. Képesek elviselni a nagy nyomást és a szélsőségesen magas hőmérsékletet. Ha az exobolygón valahol van folyékony víz, még ha az akár forr is, elképzelhető az élet. Ezek a különös bolygók egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a világegyetem mennyi csodát tartogat. -Garzó László-

KÖNYVKIADÓ

Az Agave Könyvkiadó 2003-ban alakult, azon felismerés egyenes következményeként, hogy egyes angol nyelven olvasott, rajongásig szeretett írók regényeinek magyarországi megjelenésére bizony teljesen felesleges lélegzet-visszafojtva várnunk. Ezek az írók és ezek a könyvek, legyenek bármilyen népszerűek és nagyra becsültek szerte a világon, valamilyen okból elkerülték a hazai kiadók

6

figyelmét, és az egyetlen módja annak, hogy a magyar olvasóközönség megismerje őket, ha ezeket a regényeket mi magunk adjuk ki. Tudjuk, hogy az általunk gondozott szerzők igazi minőséget képviselnek a szórakoztató irodalmon belül, ezért könyveink külső megjelenésével is ezt a minőséget szolgáljuk. Azt valljuk, hogy egy könyvet legyen jó érzés kézbe fogni, legyen jó érzés belelapozni, és legyen jó érzés elveszni a lapjai között, belefeledkezve a történetbe.Reméljük, hogy azok az olvasók, akik szeretik a minőségi szórakoztató irodalmat - legyen az krimi, science-fiction, fantasy vagy akár horror -, örömmel olvassák majd ezeket a regényeket. Legalább olyan örömmel, ahogyan mi olvastuk őket.És reméljük, lelkesedni is úgy fognak értük, ahogyan mi lelkesedünk minden egyes magyar kiadás készítése közben.

AZ IPM OKTÓBERI SZÁMÁBAN OLVASTUK

Dr. Zólyomi Viktor fizikus. (Akadémiai Ifjúsági Díj, 2007)

Szénnanocsövek: a mithril páncéltól a szénalapú számítógépekig

Napjaink egyik legtöbbet kutatott anyagcsaládját alkotják a szénből készült nanocsövek. A csövek átmérője a milliméter milliomodrésze. Mégis számos figyelemreméltó tulajdonságuk van. Szakítószilárdságuk például 70-szer nagyobb, mint az acélé, miközben 6-szor kisebb a sűrűségük.

Nemrégiben olyan erős fonalat készítettek, amely a pókfonálnál 3-szor szívósabb. Arthur C.Clarke 1979-es regényében már felvetette az űrlift megépítésének lehetőségét. Ehhez egy 100e km-es kábelre volna szükség, amely nem szakad el saját súlya alatt. A szénnanocsövek elvben teljesíthetik ezt a feltételt, de mégis messze járunk még a kívánt hosszúságtól.

A szénnanocsövek között akad, amelyik fémes és van félvezető tulajdonságú is. Változatos vezetési tulajdonságuk és szabályozhatóságuk miatt alkalmasak arra is, hogy felváltsák a mai szilíciumalapú technológiát a számítógépekben.

Pár évvel ezelőtt az IBM cég laborjában sikeresen előállítottak egy tranzisztort is nanocsövekből. A Samsung cég pedig sikeresen készítette el a lapos kijelzőt, amely prototípusa szénnanocsövekből áll.

Soványra aludhatnánk magunkat

Cseng Csi Li biológus, társaival vizsgálták a téli álmot alvó állatok anyagcseréjét. Megállapították,

hogy ebben az időszakban az állatok szervezete képes a zsírt hasznos cukorrá alakítani. A zsírégetésben meghatározott gének játszanak szerepet, továbbá az 5-adenozin-monofoszfát (5-AMP),amitől a rágcsálók téliálom-szerű alvást kezdtek.

Kérdés, hogy az ember esetében sikerül-e hasonló reakciót kiváltani, továbbá, mekkora lehet a beadott AMP mennyisége.

A gazdagok jóval tovább élnek

Ma 32 év a különbség a gazdag és a szegény országok lakóinak várható élettartama között és a különbség egyre nő.

Az egészség társadalmi meghatározóit vizsgáló globális bizottság jelentéséből kiderül, hogy az OECD-országokban 2005-ig az átlagéletkor 78.8 év volt, míg Afrikában 46,1 év.

Sír Michael Marmot vitte be a köztudatba a „státuszszindróma” fogalmát – úgy vélekedett, hogy ez a kulcsa az egészségügyi egyenlőtlenségek elleni harcnak.

Marmot a 80-as években vizsgálódott és megállapította: azok, akik a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokán állnak négyszer annyi esélyük van a korai halálra, mint azoknak, akik a csúcson vannak.

Kopp Mária, stresszkutató

„… Ma az az elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak az a dolga, hogy tanuljon. Ez kemény munka, de így nagyon sok életkészséget nem sajátítanak el a gyerekek. Elképesztő, mennyi fiatal érkezik emiatt az ambulanciánkra. Egészen jelentéktelen helyzetekben öngyilkosságot kísérelnek meg, miután szembekerültek valamilyen nehézséggel…

A fusztrációtűrő-képességük sokkal alacsonyabb, és emiatt sokkal könnyebben össze tudnak roppanni. Az iskolában legalább annyira kellene az életkészségeket tanítani, mint bebifláztatni a lexikális tananyagot.

Ma az élet sokkal kiszámíthatatlanabb, mint régen. Ma elsősorban kommunikációs készségeket kellene tanulni, melyek segítségével a közösségben megtalálhatják a helyüket, képesek érzelmi kapcsolatokat kialakítani.

Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij

7

(1857 szeptember 17. – 1935 szeptember 19.)

Orosz tudós, az űrrepülés úttörője.

1894-ben madárszerű repülőgépekről tett közzé írást a világon elsőként vetette fel egy fémvázas, egyszárnyú repülőgép gondolatát.

1897-ben, Oroszországban elsőként épített szélcsatornát aerodinamikai vizsgálatok céljára, támogatás híján a családi költségvetésből.1903-1914 között tette közzé a rakétarepülés és az űrhajózás elméletére vonatkozó legfontosabb eredményeit. Eljutott a szökési energia és a szökési sebesség fogalmához. Meghatározta a rakétamozgás alapegyenletét, a Ciolkovszkij-képletet.1929-ben vetette fel a többlépcsős rakéta gondolatát.

Szépirodalommal is foglalkozott, több ötletét elbeszéléseiben, regényeiben dolgozta fel. Írt az űrutazás elméletéről, űrruhákról, műbolygókról, a Naprendszer meghódításáról. Ő javasolta a folyékony hajtóanyag alkalmazását, a Föld körül keringő űrállomás létesítését, a hosszú űrutazásnál télikert alkalmazását, a súlytalanság ellensúlyozását az űreszköz forgatásával. Ötletei közül több, meg is valósult.

Kalugai sírján obeliszk áll, amelyet rakéta díszít. Nevét viseli az 1590. sz. kisbolygó és egy kráter a Hold túlsó oldalán.

Tízéves a Google

1997. szeptember 15-én Larry Page és Sergey Brin a kaliforniai Stanford Egyetem két 24 éves diákja jegyeztette be a „google.com” domain nevet, amely a 10 századik hatványát jelölő googot szó betűinek egy változata.A két barát egy évvel később 1998. szeptember 7-én hozta létre egy garázsban a Google céget.

SÁNTA CSABA AJÁNLOTTA FIGYELMÜNKBE:

Űrvaluta

Az űrben használatos pénznemet hozott létre a brit Travelex valutaszakértő cég a Nemzetközi Űrközpont és a University of Leicester tudósainak közreműködésével. Megalkotásakor nem csak formáját és alapanyagát vették figyelembe, hanem azt is, hogy miként reagálhatnak rá a földönkívüli civilizációk.A QUID (Quasi Universal Intergalactic Denomination) névre keresztelt űrvaluta

alapanyaga a PTFE (poli-tetrafluor-etilén), háztartásokban ismertebb nevén a teflon. Az ilyen anyagból gyártott érmék ellenállnak az űrben tapasztalható extrém környezeti viszonyoknak és nem bocsátanak ki olyan vegyianyagokat sem, amelyek veszélyt jelenthetnének az asztronauták életfenntartó rendszerére sem. A QUID-ek formája ellipszis-szerűen elnyújtott. Minden egyes érmén központi nap körül keringő nyolc bolygó található, A Naprendszert jelképező égitesteken számjegyek olvashatók, ezeket összeolvasva minden egyes érmét egyedileg azonosító számsort kapunk. Az esztétikai kialakítás a gyártók szerint azért is fontos, mivel egyértelműen azonosíthatja a földönkívüli civilizációk számára az asztronauták származási helyét - már amennyiben találkoznak más intelligens élet képviselőivel. Bővebben: http://hvg.hu/Tudomany

TÁMOGATÓINK

SZILAS DRINK KFT. – SZILASPOGONY

SZÉLES & SZÉLES KFT - B.GYARMAT

PALÓCBROT SÜTŐIPARI RT. – S.TARJÁN

PANNONDRINK és MILLENNIUM Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.- PÁSZTÓ

Az Avana Egyesület Számlaszáma:

HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZETSALGÓTARJÁN

64100184 – 11032814Éves tagsági díjunk – 3000,- Ft – erre a számlára

fizethető be.

KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT

Adószámunk: 18635212-1-12

AVANA SF Hírlevél VI. évfolyam 10. szám (90.)2007. OKTÓBER

Felelős kiadó, szerkesztő: Bódi Ildikó 3100 Salgótarján Fáy András krt. 86.

Telefon: 06-32/ 317-496; 06-20/974-17-81AVANA Egyesület

József Attila Művelődési és Konferencia Központ3100 Salgótarján, Fő tér 5.

bodi.ildiko@chello.huMunkatársak: Garzó László; Kasztovszky Béla;

Sánta Csaba;

Grafika: Heim Attila

Megjelenik 300 példánybanA kiadvány szabadon terjeszthető.

8

9