2011. november – december Tizenegyedik évfolyam · negyedik szám

Boldog új évet ! Találkozunk 2012-ben!

Áldott, békés karácsonyt!

Decemberi jeles napjaink az iskolában

Luca napján… Luca napján, december 13-án, a legények hajnalban elindultak végigjárni az ismerős házakat. Ezt a régi néphagyományt az idén is felelevenítették iskolánkban. A kotyolók általában szalmát, fadarabot vittek magukkal, erre

rátérdeltek majd közösen előadták termékenységvarázsló, mágikus szövegüket, „Luca-Luca kity-koty,

„Kity-koty, kity-koty” volt a köszöntő kezdő sora majd a fojtatás így hangzott: Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktyok! Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz! Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag! Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Ajándékba tojást, almát kaptak, de ha üres tarisznyával távoztak a meglátogatott háztól, akkor fenyegetőzni kezdtek: „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!” A szalmát a gazdaasszony a tyúkok alá dugta, a vendégeket a konyhában ültette le, és

úgy tartották, szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érkezik elsőnek a házhoz.

Versenyeredmények

A Mikulás jószívűen mindenkit

megajándékozott, bár sokan

virgácsot is érdemeltek volna…

Kazinczy-verseny

5-6. osztály: 7-8. osztály:

Kiemelt első hely: Fodor Nóra 6.b Kiemelt első hely: Deák Dorottya 8. a Első helyezés: Rostás Rebeka 6. b Első helyezés: Tarró Evelin

Második helyezett: Németh Anna 6. c

Harmadik helyezett: Stangl Rebeka 6. c

Versmondó verseny

5-6. osztály: 7-8. osztály:

Kiemelt első hely: Hirka Boglárka 6.b Kiemelt első hely: Benkő Marcell 8. b Első helyezés: Pesti Regina 6. a Első helyezés: Béres Katinka 8. c Második helyezett: Garas András 6. a Második helyezett: Neszményi Bálint 8. c

Harmadik helyezett: Budai Dorina 6. b Harmadik helyezett: Németh Kata 7. b

Salamon Laura 6. b

A teremtájfutás legügyesebb versenyzői: Vecsera Márta, Csatár-Szűcs Botond, Pál Dorián, Németh Csongor.

Karácsony ünnepén

„Menjünk mi is Betlehembe!” Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi

keresztények így akarták háttérbe szorítani a „legyőzhetetlen nap születésének” pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek. Egy római évkönyv szerint, már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt.

A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i

dátumot. Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december

25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust. A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik. Az

egész Kárpát-medencében ismerik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Ezt a régi hagyomány Menjünk mi is Betlehembe! címmel évről évre

felelevenítik a kaposvári iskolások, a Gárdonyi Géza iskola szervezésében Az idén is részt vett iskolánk a hagyományőrző délutánon, amelyet az Együd Árpád Művelődési Központban szerveztek. A fényképes beszámolón az előadáson készült.

Magyaróra – sok szórakozással (folytatás a következő oldalon…)

Egy decemberi magyarórán, Sasa – megengedte, hogy így szólítsuk -tanár néni és Péter tanár bácsi ellátogatott osztályunkba, a 6. b-be. Nagyon örültünk nekik, mert különleges feladatokkal leptek meg minket.

Miután mindketten bemutatkoztak, mindenkinek libasorba kellett állnia a születési dátuma szerint, de mindezek mellett nem szabadott megszólalni. Mikor ez megtörtént, leraktak két terítőt, és nekünk ki kellett választani a tárgyak közül, hogy melyik tartozik a

felnőttek vagy a gyermekek használati tárgyaihoz. Később két csoportra osztottak minket, én Sasa nénihez kerültem. Úgy ismerkedtünk meg,

hogy mindenkinek a neve kezdőbetűjével kellett mondani egy tárgyat, amit szívesen kérne karácsonyra. Ezután Sasa nénitől kaptunk egy-egy papírt, és a felnőtteknek a tulajdonságait kellett kiírni a Pán Péterből, amit a Csiky Gergely Színházban tekintettünk meg. Mikor végeztünk, a csoporton belül is elosztottak minket három csapatra, és a kedvenc jelenetünket

kellett eljátszani a színműből. Mindenki nagyon jól szerepelt! Péter bácsiék a gyermekek tulajdonságait írták le. Közösen felolvastuk, és összeszedtük azokat, amik igazak a szüleinkre vagy magunkra. A legvégén megkérdezték tőlünk, hogy ki lenne legszívesebben felnőtt, és ki maradna még mindig gyermek. Nagyon sokan azt választották, hogy felnőttek szeretnének lenni, mert akkor nem kellene dolgozatot írni. Szerintem azonban addig kell élvezni a gyermekéveket, amíg el nem jön a felnőtt kor. Szüleim szerint így is gyorsan megy az idő, kár azt siettetni. Jó lenne, ha több ilyen óra lenne! Nagyon tetszett mindenkinek ez a kis pillanat, amikor bele- élhette

magát a Pán Péter történetébe. Farkas Kíra 6. b

a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola diáklapja, megjelenik évente négyszer

Szerkesztik a diákújságírók. 7400 Kaposvár, Fő utca 44.

Felelős kiadó: Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, igazgató Fotók: Szijártó Csilla, Maráczi Attila

Felelős szerkesztő: Rozsos Gábor www.kodaly-kap.sulinet.hu

„Mondván, a legjobb magyaróra…” Egyik nap reggel, nyelvtan órára készült az osztály, mint mindig, a 6-os teremben. Amikor becsengettek, Gábor bácsi azt mondta, hogy „lesz nyelvtan óra, meg nem is”, és két személy kíséretében belépett a terembe.

A két személy, Sasa és Péter, a Kaposvári Egyetemen dolgozik és a Pán Péterrel kapcsolatosan szeretnének velünk beszélgetni, foglalkozni. Hoztak egy zsákot, és kirakták a zsák tartalmát a tanári asztalra. Azután letakarták egy lepedővel. Amikor levették a leplet, az osztály bámult a különféle tárgyak láttán. A tárgyakkal a feladatunk az volt, hogy külön kellett válogatni, mi a felnőtteké, és mi a gyerekeké. Majd be kellett állnunk olyan sorrendbe, hogy ki, mikor született. Ez alapján két csoportra osztottak minket. Az egyik csoport a teremben maradt, a másik csoport kiment a folyosóra, az ebédlő elé. (Én az utóbbiba tartoztam,

másikba, mint Kira.) Ott csapatokat állítottunk össze. Minden csapat kapott egy tárgyat és azzal kellett egy részletet eljátszani a Pán Péterből. Ez mindenkinek nagyon tetszett. A játék után beszélgettünk, és persze, rengeteget nevettünk. Azután egy hatalmas papírra összegyűjtöttük a filmből az elveszett fiúk és a gyermekszereplők tulajdonságait. Sokat tudtunk mondani, de még többet tanulni. Lassan-lassan visszaballagtunk a termünkbe. Amikor beléptünk, ott is ugyanaz várt bennünket, csak éppen a felnőttek tulajdonságait válogatták össze. Ellenőriztük a tulajdonságokat, azután kicsit még

beszélgettünk. Végezetül körbeálltunk és vidáman kiáltottuk, hogy „Rikikikííííí”. Pár perc múlva sajnos kicsengettek, elköszöntünk Sasától és Pétertől, azután vidáman mentünk a következő óránkra. Az osztály reméli, hogy még sok hasonló, fantasztikus órán vehetünk részt!

Nemes Rebeka 6.b

Lorántffy-verseny Iskolánk csapata november 23-án a

kaposvári Református Iskolában Lorántffy Zsuzsanna életéről szóló versenyen mérettetett meg. A csapat tagjai: Kovács Dániel László, Szaka Péter, Czakó Attila (lásd a fotón) 7. a osztályos tanulók. A versenyen, ahol játékos feladatokat kellett megoldani,

második helyen végeztünk, 1 ponttal lemaradva az első, 72 pontot elért Zrínyi iskola csapatától…

Szaka Péter 7. a

A Városi Diákolimpián úszásban jeleskedtek: Gőbel Rebeka Tomozi Dániel, Tillmann Petra,

Hirka Boglárka, Tillmann Kitti, Pohl Petra, Stadler Csenge, Ferenczi Erik, Fazekas András,

Stadler Bence, Bizvurm Bence, Fajcsi Péter, Lassu Dominika, Pohl Dóra Luca.

Kirándulás Ropolyba

Nagyon tetszett ez a kirándulás! El

is meséljük: Mikor az erdőben sétáltunk, sok érdekes dolgot láttunk. Megtudtuk, hogyan fejlődnek a fák, hogy mi az erdész dolga, és hogy ez a munka több nemzedéken át tart. Az erdészek beszámolója izgalmas volt. A foglalkozás, melyben az erdő

vándorát készítettük el, szintén tetszett. A rejtvény izgalmas volt. A nyárson sült kolbász, szalonna, hagyma, paprika és kenyér nagyon ízlett. A kamillatea is finom volt. Az evés után néhány fiú tutajt készített. Még a vízreeresztés se lett volna

rossz, ha Dancsó túl közel nem megy a tóhoz, és bele nem esik. Sajnos, neki haza kellett mennie. Nem folytathatta velünk az utat. De mi már utaztunk is a bőszénfai szarvasfarmra. Ott egy kutya fogadott minket. A film az

agancsokról igazán érdekes volt. Tetszett eddig minden, de amit a legjobban vártunk, az az állatsimogató volt. Ott várt minket

Bori, Pötyi és a többi szarvas. De ketreccel bekerítve ott tülekedett Gerzson és sok más vaddisznó. Szerencsére egyik szarvas sem vitte el az uzsonnánkat, sapkánkat. Aztán mentünk az agancskiállításra. Ott láttunk a gímszarvasok terebélyes, a dámszarvasok lapátszerű trófeáiból, az őzek pici öklelőiből. Azonkívül megcsodálhattunk sok kitömött állatot, lenyúzott bőröket, vaddisznó fogakat, agyarakat.

Ezután indulni kellett hazafelé. Hogy elrepült az idő! Már visz is minket a busz. Bár a kirándulás véget ért, ezt az utat sosem felejtjük el.

Fenyvesi Fanni, Marosi

Bori, Néber Natália 4.c

osztályosok írása egy szép

kirándulás emlékét idézi.

Jeles napok novemberben, decemberben

A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve (novem = kilenc). A hónap régi magyar elnevezése Szent András hava, a meteorológia pedig őszutó néven tartja számon. November 2.:Azt a hetet, amelyre a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Ilyenkor szokás a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek

szétnézhessen. November 3.:1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar Tudomány Napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. November 19.: Árpád házi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint

Katalinkor. November 25.: Szent Katalin keresztény vértanú ( IV. század) ünnepe. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalin-ágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz). November 30.: Szent András napja. András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel,

gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak. December ősi magyar nevén Álom hava, az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban és 31 napos.

Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. December 1.:1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk A magyar rádiózás napján. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz. December 6.: Myrai avagy Barii Szent Miklós a keleti egyház egyik fő szentje, a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent az

egész világon. Ugyanakkor Szent Miklósnak, a kis-ázsiai Myra püspökének igaz arcát a Mikulás vattaszakálla eltakarja, azonosítását a köréje nőtt legendabokrok lehetetlenné teszik. Így aztán 1968-ban ő is a naptárból száműzendő szentek listájára került, hallatlan közkedveltségének köszönhetően azonban helyi tiszteletét megengedte az egyház. December 24-25.: A karácsony tradicionális keresztény ünnep, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékezetére tartanak minden évben. Ez a kétnapos (december 25-26.)ünnep világszerte a nem-keresztény emberek számára is a szeretet, a békesség és az öröm napja, amely az év egyik

legfontosabb családi eseményének számít. A modern hagyományoknak megfelelően az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése és a karácsonyi hangulatú díszítés, valamit a karácsonyfa állítás szokása is. A bensőséges családi összejöveteleket 24-e este tartjuk (szenteste), míg a nyugat-európai országokban erre az eseményre többnyire 25-én kerül sor.

December 31.: Az év utolsó napja, amelyet a világ számos országában ünnepelnek meg

Szilveszter pápa halálának emlékezetére. Szilveszter éjszakáján az emberek általában zenés

mulatságok keretében búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik

az újjáéledést szimbolizáló újévet.

Összeállította: Hohman Aida 8. a

A Háromkirályok történetéről, akik meglátogatták az újszülött Jézust, vers is született,

amelyet József Attila írt Betlehemi királyok címmel A vershez kapcsolódó képet színezd ki,

vagy fóliára másolva ablakdíszt is készíthetsz!

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk,

kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok.

úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott,

hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama.

Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok!