legfbb népképviseleti szerve az Országgylés ;
tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira ;
tudatában annak, hogy az Országgylés 1990 . május másodika, az els szabadon választott
népképviselet megalakulása óta az újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a
népszuverenitás letéteményese ;
megersítve, hogy a demokratikus állami mködés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgylés
törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellen rz feladatait hatékonyan és átláthatóan
gyakorolhassa;
elismerve, hogy a Magyarországon él nemzetiségeknek államalkotó tényezkként joguk van
ahhoz, hogy önazonosságuk meg rzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közö s
ügyeinkben való részvétel lehetségének biztosítása érdekében az Országgylésben is képviselettel
rendelkezzenek ;
nemzet és a közjó szolgálatáért;
biztosítva a képvisel i jogok rendeltetésszer gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgylés
közjogi helyzetéhez méltó mködését;
elmozdítva az Országgylés és a Kormány európai uniós ügyekben történ együttmködését,
összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosításár a
irányuló törekvésével ;
az Országgylés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvény i
szinten való megállapítására az Alaptörvény 2 . cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése ,
valamint 5 . cikk (4), (7) és (8) bekezdése, 7 . cikk (3) bekezdése és 19 . cikke alapján a következ
törvényt alkotja :
1 . §
c) a háznagy és
1.
(1) A házelnök biztosítja az Országgylés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgy lés
tekintélyének megóvásáról, az Országgylés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint a z
Országgylés munkájának megszervezésér l .
(2) A házelnök
a) képviseli az Országgylést a más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel val ó
kapcsolatban,
b) képviseli az Országgy lést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgy lés
nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait ,
c) közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatot t
tárgyalások során,
d) az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentség eseményeket megelzen összehívja az
európai uniós politika országgy lési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri
a miniszterelnököt az országgy lési képviselcsoportok (a továbbiakban : képviselcsoport)
3
állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentség kérdés
megtárgyalására,
e) összehívja az Országgylés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket ,
fi megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket ; engedélyezi a
felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, é s
ügyel az ülések rendjére ,
h) összehangolja az országgylési bizottságok mködését, az e törvényben meghatározottak szerint
javaslatokat tesz az országgylési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjaina k
számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra ,
i) elkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkez országgylési
bizottságnak az Országgyléshez érkezett indítványokat és beadványokat ,
j) javaslatot tesz az Országgy lésnek a háznagy megválasztására és felmentésére ,
k) kinevezi és felmenti figazgatót, valamint a Szervezeti és M ködési Szabályzatban
meghatározott hivatali szervek vezet it ; az általa kinevezett vezet ket illeten munkáltatói jogkört
gyakorol ,
vonatkozó szabályokat, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezés t
adhat ki ,
elfogadott költségvetés végrehajtását ,
o) gyakorolja a jogutód nélkül megsz nt országgylési bizottság elnökének titokvédelemme l
összefügg jogait ,
méltóságának érdekében,
q) irányítja az Országgylési rséget, kiadja az Országgy lési rség Szervezeti és Mködési
Szabályzatát,
4
r) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések ,
más törvény, illetve országgylési határozat meghatároznak .
(3) A házelnök
a) az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy
érdemében kíván szólni, a házelnöki teendket köteles átadni ,
b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgy lési bizottság ülésén .
2.
(1) A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik .
(2) Ha a házelnök megbízatása megsznik, valamint – az Alaptörvény 14 . cikk (3) bekezdésében
meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnö k
megválasztásáig vagy az akadályoztatás megsznéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az által a
meghatározott sorrendben az alelnökök látják el .
(3) A házelnököt helyettesít alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, az 2 . § (2)
bekezdés j)-1) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja .
3.
4. §
(1) A háznagy – az 2 . § (2) bekezdés e)-h), j)-1) és o)-p) pontjában foglalt feladat- és hatáskörö k
kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére házelnök i
rendelkezésben átad .
választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek .
(4) A háznagyot mentelmi jog illeti meg . A mentelmi jogra a képviselk mentelmi jogára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni .
5
(5) A háznagy – a képvisel i megbízatás kivételével – más keres foglalkozást nem folytathat, és
egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, m vészeti, lektori, szerkeszti, valamint a jog i
oltalom alá es szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el .
(6) A háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával .
(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követ harminc napon belül, azt követen minden évben
január 31-ig, valamint a megbízatásának megsz nését követ harminc napon belül a képviselk
vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat)
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a
képviselk vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni .
4.
5 . §
a) közremködnek az Országgylés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történ szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat ,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el ,
d) felolvassák az országgy lési iratokat, eskütételnél el olvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett országgy lési képviselk névsorát,
fi jelzik a beszédid lejártát, valamint
g) hitelesítik az Országgylés szó szerinti jegyzkönyvét .
(2) Az Országgylés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejleg két jegyz
teljesít szolgálatot, akik közül lehet leg egy kormánypárti képviselcsoporthoz, egy ellenzéki
képviselcsoporthoz tartozik .
(3) Ha a jegyzk az Országgylés ülésén nem állnak kell számban rendelkezésre, az ülést vezet
elnök más országgylési képvisel t kér fel a jegyz i feladatok ellátására.
6
5.
6. §
képviselcsoportjai vezetinek indítványára, a legidsebb képvisel (a továbbiakban: korelnök)
javaslata alapján — titkos szavazással megválasztja a házelnököt, az alelnököket és a jegyz ket .
(2) Ha a képviselcsoportok közös indítványt nem terjesztenek el vagy a közös indítvány alapján
tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb taglétszámú képvisel csoport
vezetje jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni . Ebben az esetben a házelnök
megválasztását követen a képviselcsoportok vezet inek közös indítványára, vagy ilyen indítvány
hiányában véleményük meghallgatását követ en a házelnök javaslatára az Országgylés
megválasztja az alelnököket és a jegyzket .
(3) Ha közös indítványban a képviselcsoportok vezeti nem tudnak megállapodni és a legnagyobb
taglétszámú képviselcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb
mandátummal rendelkez valamennyi képviselcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt
tenni .
arról az Országgylés vita nélkül határoz .
(5) A szavazatok leadása után a négy legfiatalabb képvisel (a továbbiakban: a korjegyz k) a
korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt .
(6) Ha a házelnök, alelnök, jegyz megválasztásához az (2)-(3) bekezdés alapján sincs meg a
szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani . Ha a
házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapot t
házelnök-jelöltre lehet szavazni . Az alelnök és a jegyz tekintetében a megismételt szavazáson a
megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapot t
jelöltek közül .
(7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazás t
kell tartani . A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második legnagyobb taglétszám ú
képviselcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni .
7
7. §
Az Országgylés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – titkos szavazással megválasztja a
háznagyot .
8. §
Tisztségvisel i megbízatás megsznése esetén az új tisztségvisel megválasztására a 6-7. §-ban
foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyz k helyett a jegyzk, a korelnök helyett a
házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el .
9. §
Az Országgy lés tisztségviselje a megválasztása napján az Országgylés el tt esküt tesz .
6.
a) képvisel i megbízatásának megsznésével,
b) a képviselcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselcsoporthoz nem tartozó
képvisel (a továbbiakban: független képvisel ) esetében pedig valamelyik képvisel csoporthoz
való csatlakozásával ,
d) felmentésével ,
(2) A háznagy megbízatása megsznik :
a) az új Országgylés megalakulásával ,
b) halálával ,
c) felmentésével ,
e) összeférhetetlenségének kimondásával .
8
(3) A házelnök, alelnök, jegyz felmentésér l a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentésérl a
házelnök javaslata alapján az Országgylés vita nélkül határoz . A háznagy felmentésére irányuló
javaslatot nem kell indokolni .
(4) Az Országgylés tisztségviselje az Országgyléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatáva l
lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkoza t
nem szükséges, a tisztségvisel i megbízatás a lemondás benyújtása napján sznik meg.
(5) A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képvisel k összeférhetetlenségének
megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni .
II. Fejezet
A Házbizottság
a) állást foglal az Országgylés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjér l ,
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, id tartamára és a felszólalási idkeretekre,
c) megvitatja az Országgylés mködését érint önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatba n
állást foglal,
e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, elkészíti az ünnepi
eseményeket,
g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt
személyt ,
i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyléshez, illetve annak tisztségvisel ihez érkezett
jelentsebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekke l
kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
j) megállapítja az Országgylés szavazásairól és a bizottsági ülésekrl való távolmaradá s
igazolásának rendjét,
k)javaslatot tesz arra, hogy az Országgylés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgy lési
határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstl (a továbbiakban: határozati házszabály i
rendelkezés) eltérjen ,
1) javaslatot tesz arra, hogy az Országgylés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a
határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottnál rövidebb határid t szabjon,
m) javaslatot tesz a házelnök, alelnök vagy jegyz felmentésére ,
n) visszahívja az országgylési bizottság független képvisel elnökét, alelnökét, tagjait ,
o) javaslatot tesz napirendi pont idkeretben történ , illetve vezérszónoki rendben történ
tárgyalására,
p) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a
felszólalások és hozzászólások idkeretét ,
q) javaslatot tesz az Országgylésnek hasonló témájú vagy egymással összefügg ügyek együttes
tárgyalására,
r) az Országgylés ülésének napirendtervezetét az ülést megelz 48 órával korábban közzéteszi ,
s) a karzaton – a férhelyekt l függen – ülhelyeket biztosít az állampolgárok számára, valamin t
t) megvitatja a Házbizottság tagjai által el terjesztett egyéb kérdéseket .
(2) A Házbizottság engedélyez i
a) Magyarország területén a kereskedelmi-, vendéglátási-, szálláshely-szolgáltatási- ,
utazásszervezi-, illetve utazásközvetít i tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási
tevékenység) folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képez
épületrész vagy terület, helyiség megnevezésében,
b) a szolgáltatási tevékenység nyújtójának internetes honlapján vagy az általa közzétett, a
szolgáltatás igénybevételére ösztönz közleményben, valamint
c) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartoz ó
médiaszolgáltatás és msorszám, valamint sajtótermék (a továbbiakban együtt : médiatartalom-
szolgáltató által nyújtott szolgáltatás) elnevezésében
1 0
az Országgylés, az Országház és a Parlament nevének használatát (a továbbiakban : névhasználat) ,
valamint az Országház épülete képének, illetve az Országház épülete képe stilizált mintájának
jelképként való használatát (a továbbiakban : jelképhasználat), ha a név- vagy jelképhasználat a z
Országgylés méltóságát nem sérti vagy veszélyezteti, nem alkalmas megtévesztésre, továbbá nem
kelti közvetlen összefüggés látszatát az Országgylés mint Magyarország legfbb népképviseleti
szerve és a szolgáltatási tevékenység vagy a médiatartalom-szolgáltató által nyújtott szolgáltatá s
között .
12. §
(1) A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselcsoportok vezeti és a
háznagy.
alelnökök megválasztásával alakul meg .
rendelkezik szavazati joggal .
(2) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személye k
vehetnek részt .
(3) A Kormány képvisel je és a f igazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a
Házbizottság ülésén .
(4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti . Az Országgy lés ülésének ideje alatt a
házelnök összehívhatja a Házbizottság ülését .
(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képvisel csoport vezetje kéri .
(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg . Egyhangú döntés hiányában az a 11 . § (1)
bekezdés a), d), j) és m) pontjában foglaltakról az Országgy lés, egyéb kérdésekben a házelnök
dönt.
Az Országgylés országgy lési bizottságként
a) állandó bizottságokat és a nemzetiségeket képvisel bizottságot hoz létre, valamint
b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre .
7.
a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydönt , valamint a
kormányzati munka ellenrzésében közremköd szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a
határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgy lés egyéb határozataiban
meghatározott hatáskörét gyakorolja .
törvényjavaslat, határozati javaslat, politikainyilatkozat-tervezet és jelentés (a továbbiakban együtt :
döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot .
(3) A házelnök által kijelölt állandó bizottság ajánlást készít az Országgy léshez benyújtott döntési
javaslathoz .
(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érint bármely kérdést – az Országgy lés felkérése vagy
saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat . Az állandó bizottság az
állásfoglalását bizottsági táj ékoztatóban nyilvánosságra hozhatja .
16. §
(1) Az Országgylés a megalakulását követ en létrehozza állandó bizottságait, amelyek száma és
feladatköre alapveten a kormányzat felépítéséhez igazodik .
1 2
ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával, valamint mentelmi ,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot .
(3) Az Országgylés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat é s
megszüntethet .
17. §
képvisel vehet részt, amennyi a képviselcsoportok közötti létszámaránynak megfelel . Az állandó
bizottságokban bizottságonként a képvisel csoportok legalább egy-egy képviseljének helyet kell
kapnia .
(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képvisel számára lehetvé kell tenni ,
hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen .
(3) Az Országgylés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltéren is határozhat . Ahhoz, hogy álland ó
bizottságban a képviselcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a
képviselcsoport létszámának az Országgylés egészéhez viszonyított arányától, a jelen lév
képviselk négyötödének szavazata szükséges .
(4) Az Országgylés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárt i
képviselcsoportok, mind az ellenzéki képvisel csoportok együttesen ugyanannyi képvisel t
jelölhetnek (a továbbiakban : paritásos bizottság) . A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság paritásos bizottság .
18. §
véleményét is mérlegel — megállapodása szerint, ennek hiányában a képvisel csoport-vezetk
indítványait összegezve a házelnök tesz javaslatot az Országgy lésnek .
(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre
vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére — a képviselcsoport-vezetknek a
1 3
független képviselk véleményét is mérlegel indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot a z
Országgylésnek.
(3) A független képvisel k az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket – lehetség szerint
együttesen – a házelnöknek terjesztik el .
(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgylés vita nélkül
határoz. A javaslatra csak a képviselcsoport vezet je, személyi javaslatra csak az érintett
képviselcsoport vezetje vagy az érintett független képvisel tehet módosító javaslatot. Az
Országgy lés az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra úgy is dönthet, hogy egy álland ó
bizottságba több alelnököt választ.
(5) A képviselcsoport vezet je az általa vezetett képviselcsoporthoz tartozó vagy függetle n
képviselt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra . Képviselcsoport-vezet független képvisel t
csak annak elzetes egyetértésével jelölhet. Független képvisel a képviselcsoportot megillet
bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhet .
19. §
a) a megbízatásról való lemondással,
b) a bizottság megbízatásának megsz nésével ,
c) a képviseli megbízatás megsznésével ,
d) a képviselcsoportból történ kilépésével vagy kizárásával,
e) a képviselcsoport általi visszahívásával ,
J) ha megsznik az a képviselcsoport, amelynek a tagja ,
g) ha független képvisel képviselcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja .
(2) Az országgylési bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbel i
nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról . A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez
elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján sz nik meg.
20. §
(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt .
1 4
(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon állandó bizottság tagjának adhat képviseleti
megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól .
(3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval . A helyettesítés nem terjedhet
ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására .
(4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidej leg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult .
21. §
albizottság mködésének szabályaira – az albizottság eltér rendelkezése hiányában – az álland ó
bizottság mködésére vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni .
(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatköréb e
tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri .
(3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgylést haladéktalanul tájékoztatja .
8.
22.
kezdeményez , javaslattev , véleményez és a kormányzati munka ellenrzésében közremköd
szerve, amely a törvényekben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgy lés
egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja .
(2) A nemzetiségeket képvisel bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerz képvisel ,
valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban : szószóló) .
(3) A nemzetiségeket képvisel bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének ,
alelnökének személyére a házelnök tesz javaslatot az Országgylésnek.
(4) A nemzetiségeket képvisel bizottságra a 15 . § (2)-(4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a) és c)
pontját, a 19. (2) bekezdését, a 20 . §-t és a 21 . §-t megfelelen alkalmazni kell .
1 5
megállapított ideig történ intézésére eseti bizottságot alakíthat .
(2) Az eseti bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosít ó
javaslatot benyújtani, amely az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre vonatkozik .
(3) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a z
Országgylés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(4) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képvisel is lehet . Az eseti bizottság elnöke és
alelnöke csak képvisel lehet, az eseti bizottság nem képvisel tagjait szavazati jog nem illeti meg .
(5) Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17-20 . §-t, valamint a 21 . § (1) és (3) bekezdésé t
megfelelen alkalmazni kell .
24. §
(1) Az Országgylés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely kérdé s
megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki .
(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselk legalább egyötöde indítványozza .
(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosít ó
javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik .
(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képvisel lehet .
(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság . A Kormány, a Kormány vagy a Kormány tagj a
irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnök e
az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képvisel . Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az
érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendket az érintett Kormányok ellenzékéhe z
tartozó egy-egy képvisel mint társelnökök látják el . A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit
1 6
együttesen készítik el , és váltakozó sorrendben vezetik . Egyéb elnöki teendiket azonos jogkörrel
— a társelnök tevékenységére is figyelemmel — egymással együttmködve látják el .
25. §
információval rendelkez személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében val ó
közremködésre kötelezheti (a továbbiakban : együttmködésre kötelezett) .
(2) Az együttmködésre kötelezette t
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
nyilvánosságot .
26. §
(2) A jelentés tartalmazza
a) a vizsgálóbizottság feladatát ,
c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat ,
d) az együttmködésre kötelezett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításair a
vonatkozóan,
vonatkozóan,
a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat .
(3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti el. A jelentés Országgy lés elé terjesztésérl –
határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgylés a jelentést megtárgyalja és annak
elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz .
(4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság el tt nem
támadhatók meg .
27 . §
A vizsgálóbizottságra a 15 . § (2) bekezdését, a 17-20 . §-t, valamint a 21 . § (1) és (3) bekezdését ,
valamint a 23 . (3) bekezdését megfelelen alkalmazni kell .
IV. Fejezet
11.
28. §
mandátumot szerz , ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képvisel k jogosultak . A
képviselk elz általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerz pártokhoz ,
illetve azok jogutódjához tartozó képviselk közös vagy önálló képviselcsoport alakítására
jogosultak .
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képvisel k csak egy képvisel csoportot alakíthatnak .
(3) E alkalmazásában azt a képviselt kell párthoz tartozónak tekinteni, ak i
a) párt tagja, vagy
b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy
c) olyan független, illetve függetlenné vált képvisel , akinek csatlakozását a képviselcsoport
elfogadta.
(2) Képviselcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képvisel k akkor is, ha számuk az
(1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot
szerzett, feltéve, hogy a párt országos listáj áról mandátumot szerzett valamennyi képvisel ehhez a
képviselcsoporthoz csatlakozik .
(4) A képvisel a képviselcsoportból kiléphet . A képviselcsoport a tagját kizárhatja .
(5) Ha valamely képvisel képviselcsoport-tagsága megsznik — függetlenül a tagság
megsznésének módjától — függetlenné válik . A függetlenné vált képvisel a képviselcsoport -
tagság megsznését követ hat hónap elteltével bármely képviselcsoporthoz csatlakozhat .
30. §
tisztségviselt választhat. A képviselcsoport vezetjének akadályoztatása esetén a
képviselcsoport vezetjének helyettese a képvisel csoport-vezet jogait gyakorolja .
12.
tartozó fejezeti kezelés el irányzatok költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni .
(2) A képviselcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képvisel csoport vezetjének
rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést .
(3) A képviselcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkoz ó
szabályokat kell megfelelen alkalmazni .
(1) Megsznik a képviselcsoport
a) ha tagjainak száma — a (2) bekezdés esetét kivéve — tizenkét f alá csökken ,
b) ha a képviselcsoport megsznését határozatban kimondja .
(2) Ha az Országgylésben a 29. § (2) bekezdése alapján is alakult képvisel csoport, bármelyik
képviselcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor sznik meg, ha a képviselcsoport
tagjainak száma a 29. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselcsoport alakuláskori létszáma
alá csökken . Ha több ilyen képviselcsoport jött létre a 29 . § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb
taggal megalakult képviselcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó .
(3) Nem sznik meg a képviselcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerint i
esetekben, ha a megüresedett mandátum az országgy lési képviselk választásáról szóló 2011 . évi .
CCIII . törvény 20. § (1) bekezdése alapján — a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott
határidn belül — betölthet .
(4) A képviselcsoport volt vezetje a megsznés tényét köteles haladéktalanul, de legkés bb
három napon belül bejelenteni a házelnöknek . E határid elmulasztása esetén a házelnök a
képviselcsoport megsznését — a megsznés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával —
hivatalból megállapítja.
A képviselk — a képvisel i tevékenységgel összefügg célra — más csoportokat hozhatnak létre ,
amelyek nem minsülnek képviselcsoportnak.
15.
34. §
(1) A képvisel joga és kötelessége, hogy kezdeményez en részt vegyen az Országgy lé s
munkájában, elsegítse annak eredményes mködését. Kötelessége részt venni az Országgy lé s
ülésein, továbbá annak az országgy lési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja .
(2) A képvisel az Országgylés szavazásain köteles jelen lenni .
(3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgy lés tisztségeire, illetve országgylési bizottságaib a
bármely képvisel megválasztható .
(4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgylési bizottság vagy országgylési képvisel
határozati javaslatot terjeszthet el . A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell
fzni .
16.
35. §
(1) A szószóló az Országgylés ülésén — a Házbizottság döntése alapján — a nemzetiségek érdekeit ,
jogállásukat érint napirendi pontok tárgyalása során felszólalhat . Rendkívüli ügyben a szószóló a
napirendi pontok tárgyalását követen — a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározot t
módon — felszólalhat . A szószóló az Országgylés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik .
(2) A szószóló a nemzetiségeket képvisel bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az
állandó bizottságok ülésein — az állandó bizottság elnöke vagy a Házbizottság döntését követen —
tanácskozási joggal vehet részt .
(3) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó
bármely ügyben .
(4) A szószólót mentelmi jog illeti meg . A mentelmi jogra a képviselk mentelmi jogára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni .
b) halálával ,
e) ha a képviselk választásán már nem választható .
(6) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képvisel k választásán már nem választható ,
valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgylés a jelen lév képviselk
kétharmadának szavazatával határoz .
(7) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja .
(8) A szószóló országgylési tisztségvisel nek – a nemzetiségeket képvisel bizottság elnökét ,
alelnökét, valamint a háznagyot kivéve – nem választható . A szószólók csoport alakítására nem
jogosultak .
(9) E törvénynek a képvisel kre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel a
szószólóra alkalmazni kell .
Országgylés alakuló ülését megel zen a köztársasági elnöknek nyújtják be .
(2) Az idközi választáson megválasztott, valamint az országos listáról üresedés miatt kijelöl t
képvisel megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be .
37. §
(1) Az Országgylés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követen tájékoztatást ad a
megbízólevelek átvételér l .
22
a) a képviselk választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke ,
b) a képviselk választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezésérl és technikai
lebonyolításáról a választások és népszavazások lebonyolításáért felels miniszte r
beszámol az Országgylésnek.
(3) Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák .
18.
38. §
Az Országgylés évenként két rendes ülésszakot tart : minden év február elsejétl június
tizenötödikéig, illetve szeptember elsejét l december tizenötödikéig .
39. §
Az ülésszak ülésekb l, az ülés ülésnapokból áll . Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapo k
várható számát.
40. §
Az Országgylés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze . A házelnök úgy köteles összehívni
az üléseket, hogy az Országgylés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszer
idtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgylés Alaptörvényben meghatározot t
feladatainak maradéktalan ellátását .
41. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képvisel k egyötödének írásbeli kérelmére az
Országgylést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni . A kérelemben az
összehívás indokát, továbbá a javasolt idpontot és napirendet meg kell jelölni . A házelnöknek
lehet leg a javasolt, de legkésbb az azt követ nyolc napon belüli idpontra kell az Országgy lést
összehívnia.
(2) Az Országgy lés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben ,
vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.
23
42. §
(1) A köztársasági elnök az Országgylés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal — legfeljebb
harminc napra — elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni .
(2) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselk egyötödének írásbeli kérelmére — a kérele m
kézhezvételétl számított nyolc napnál nem távolabbi id pontra — köteles az Országgylést
összehívni .
43. §
44. §
A Kormány megalakulását követen az adott, minden ülésszak végén a következ ülésszakra
vonatkozóan tájékoztatja az Országgylést törvényalkotási programjáról .
19.
Az Országgy lés és országgy lési bizottság ülésén részt vev más személyek
45. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfbb
ügyész, az alapvet jogok biztosa, az Állami Számvevszék elnöke, a központi költségvetésr l és a
központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanác s
elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgy lési vitája során az Országgylés eltt
beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefügg napirend országgylési vitája
során az Európai Parlament magyarországi képviselje (a továbbiakban együtt : tanácskozási joggal
rendelkez személyek) részt vehet és felszólalhat az Országgylés ülésén.
(2) Ha a napirenden lév önálló indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személy terjeszti el ,
az elterjeszt vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgy lés
nem tárgyalja.
(3) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni a z
Országgylés ülésén, ha a napirenden lév törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a
feladatkörét érinti .
(4) Az Országgylés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket — a köztársasági elnök, a z
Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képvisel j e
kivételével — kötelezheti az Országgy lés ülésén való megjelenésre .
46. §
(1) Az elterjeszt , a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi
képviselje, az alapvet jogok biztosa, az Állami Számvevszék elnöke, az országgy lési
bizottságban tagsági hellyel nem rendelkez képviselcsoport vezetje, valamint — ha a tárgyalt
napirendi pont feladatkörét érinti — a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával
egyidejleg meghívást kap az ülésre .
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen ,
illetve a napirendi pont tárgyalásán . Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy i s
képviselheti . Az ülésen az országgylési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkez
képviselcsoport vezetjét — egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással — a
képviselcsoport egy tagja is képviselheti . Az országgylési bizottság ülésén a Kormány döntésr e
felhatalmazott képvisel je vesz részt .
(3) A bizottsági ülésen az el terjeszt és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot ,
kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képvisel tanácskozási joggal vehet részt . Más képvisel
számára az országgy lési bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat .
(4) Az országgylési bizottság elnöke az országgylési bizottság ülésére szakértt hívhat meg, ak i
az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakért meghívására — a szakért személyének
megjelölésével vagy anélkül — az országgylési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyrl az
országgylési bizottság dönt .
(5) Képviselcsoportonként egy szakért az országgy lési bizottság ülésén adott napirendi pon t
tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgy lési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat .
47. §
akit kinevezése eltt meghallgatott.
(1) Az Országgylés ülésének napirendjében feltüntetett idpontban az interpelláció és kérdés
tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgy lés ülést tart legalább a határozati
házszabályi rendelkezésekben meghatározott idtartamot kell biztosítani . Valamenny i
képviselcsoport számára lehetvé kell tenni, hogy legalább egy általa benyújtott interpelláció és
kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselk létszámát figyelembe vév e
biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehet ségét .
(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhet , köteles az interpellációt vagy
kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni .
(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány mködését érinti, a miniszterelnök válaszol ,
ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a
válaszadó minisztert.
(4) Minden interpellációra és kérdésre az Országgylés ülésén kell választ adni . Az interpellált vagy
megkérdezett megindokolt kérésére az Országgylés engedélyezheti, hogy harminc napon belü l
írásban válaszoljon.
(5) Az írásban megadott választ az interpelláló vagy kérdést intéz képviselnek és a házelnöknek
kell eljuttatni . A válasz benyújtását követ ülésen az interpellációt vagy kérdést tárgyalni kell .
(6) A válasz után — az írásban adott válasz esetében is — az interpelláló képvisel nek viszontválaszra
van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelé s
indokolásán . Ha a képvisel a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgylés dönt .
(7) Ha az Országgylés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkez
országgylési bizottságnak kell kiadni . Az interpelláció tárgyalását az Országgylés a bizottsági
jelentés beérkezését követ en a következ ülésén napirendre tzi, és az országgy lési bizottság
javaslata alapján
b) elfogadja az országgylési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
26
kidolgozására kéri fel .
(8) Kérdés esetén a képviselnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgy lés a válasz
elfogadásáról nem határoz .
49. §
(1) Minden olyan héten, amikor az Országgy lés ülést tart, az Országgylés ülésén a napirendbe n
feltüntetett idpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott id tartamot kell
biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban : azonnali kérdések
órája) .
ülésteremben tartózkodni . A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása eseté n
elzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt .
(3) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képvisel személye s
válaszadást kérhet . Ebben az esetben a megkérdezett legkésbb a harmadik soron következ
azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni .
21.
50 . §
Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a
legfbb ügyészt, az alapvet jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvev szék elnökét ,
valamint az általa választott további közjogi tisztségvisel ket titkos szavazással választja meg .
(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségvisel megválasztása vagy kinevezése eltt a jelölt
országgylési bizottság eltt történ meghallgatását írja el, a feladatkörrel rendelkez
országgylési bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi . A jelölt
miniszterré történ kinevezésének támogatásáról az országgylési bizottság nyílt szavazással
határoz .
(3) Az Országgylés által választott közjogi tisztségvisel k esetében a kialakított véleményt az
országgy lési bizottság eladója az Országgylés ülésén ismerteti . A többi jelöltr l a véleményt az
27
országgylési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési
jogkör gyakorlójához eljuttatja.
51. §
a házelnök, illetve – a házelnök javaslatára, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság állásfoglalásának kikérésével – a z
Országgylés az 52-57 . §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
52. §
(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vag y
ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, a házelnök felszólítja, hog y
térjen a tárgyra, egyidejleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire .
(2) A házelnök megvonhatja a szót attól a képviselt l, aki felszólalása során a második felszólítá s
ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.
53 . §
A házelnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonhatja a szót attól a felszólalótól, ak i
felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képvisel csoportja idkeretét .
54. §
(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgylés tekintélyét vagy valamely személyt,
csoportot sért vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendreutasítja, egyidej leg figyelmezteti
a sért vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire .
(2) A házelnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követ en ismételten sért
vagy illetlen kifejezést használ .
(3) Ha a képvisel felszólalása során kirívóan sért kifejezést használ, vagy az általa használt sért
kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgy lésnek a képvisel
kizárását az ülésnap hátralév részéb l . A javaslatról az Országgylés vita nélkül határoz .
28
(4) Ha az Országgylés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz . A házelnök az
Országgy lés következ ülésén tájékoztatja az Országgylést a kizárásról és annak indokáról . Ezt
követen az Országgylés vita nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességér l .
(5) Az ülésnapról kizárt képvisel köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig ne m
térhet vissza. A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre . Az ülésnapról kizárt
képviselnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár .
55. §
(1) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az
elnök döntését, ülésvezetését — ügyrendi javaslat kivételével — kifogásolja . Az a felszólaló, akitl az
elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések
értelmezéséért felels bizottság eseti jelleg állásfoglalását .
(2) Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítás alkalmáva l
nem figyelmeztette a képviselt a felszólítás következményére .
(3) Akitl a szót az (1) bekezdés, az 52 . § (2) bekezdése vagy az 54 . § (2) bekezdése alapján
megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra .
(4) Azt a képviselt, aki magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre é s
szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a házelnök — az intézkedés okának, illetve a megsértett
házszabályi rendelkezésnek a megjelölésével — rendreutasítja, egyidej leg figyelmezteti, hogy
további rendzavarás esetén az ülésrl való kizárását fogja kezdeményezni .
(5) Ha a képvisel a rendreutasítás ellenére is folytatja a (4) bekezdésben meghatározott
magatartást, a házelnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását vagy vele szemben pénzbírsá g
kiszabását.
(6) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgylés vita nélkül határoz. Ha az Országgylés
határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz . A házelnök az Országgy lés következ ülésén
tájékoztatja az Országgylést a kizárásról és annak indokáról . Ezt követen az Országgylés vita
nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességér l .
29
haladhatja meg a képvisel egyhavi tiszteletdíjának összegét .
(8) Az ülésnapról kizárt képvisel köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig ne m
térhet vissza . A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre . Az ülésnapról kizárt
képviselnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár .
56. §
(1) Ha a képvisel az Országgy lés ülésén fizikai erszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai
erszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a házelnök javasolhatja a képvisel jogai gyakorlásának
felfüggesztését vagy vele szemben pénzbírság kiszabását .
(2) A képvisel jogai gyakorlásának felfüggesztésérl az Országgylés — a mentelmi ,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság
állásfoglalásának kikérésével — a jelen lév képviselk kétharmadának szavazatával dönt. A
képvisel jogainak gyakorlása legfeljebb három ülésnapra függeszthet fel .
(3) A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A pénzbírság összege nem
haladhatja meg a képvisel egyhavi tiszteletdíjának összegét .
(4) Az Országgylés a jelen lév képviselk kétharmadának szavazatával az (1) bekezdésben
meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képvisel jogainak
gyakorlását
a) a második alkalommal hat ülésnapra ,
b) a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel .
(5) A képvisel i jogok felfüggesztésének id tartama alatt a képvisel nem vehet részt az
Országgylés ülésein és az országgylési bizottságok munkájában .
(6) Az ülésrl kizárt, illetve a képvisel i jogok gyakorlásából felfüggesztett képvisel nek a kizárás ,
illetve a felfüggesztés idejére tiszteletdíj nem jár .
30
57. §
Ha az Országgy lés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenn é
teszi, a házelnök az ülést határozott idre felfiiggesztheti vagy berekesztheti . Az ülés berekesztés e
esetén a házelnök új ülést hív össze . Ha a házelnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja a z
elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akko r
folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt .
58. §
A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgy lési bizottság elnöke az 52-53 . § -
ban, az 54. § (1)-(2) bekezdésben és az 55 . § (1)-(3) bekezdésben foglalt intézkedéseket
alkalmazhatja .
23.
59. §
(1) A házelnök – a tárgyalási és szavazási rend fenntartása, az Országgy lés zavartalan
mködésének, illetve az Országgylés méltóságának biztosítása érdekében – rendészeti jogkör t
gyakorol .
(2) A házelnök az Országgy lési rséggel kivezetteti az ülésteremb l az Országgylés által az
ülésr l kizárt vagy a képvisel i jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselt, ha a képvisel a
házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet .
(3) Az ülésrl kizárt vagy a képvisel i jogainak gyakorlásából felfüggesztett képvisel a kizárás
vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról a z
Országgy lési rség gondoskodik .
(4) Az a képvisel, akivel szemben a házelnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat
be a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó álland ó
bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményér l
jelentést tesz az Országgylésnek.
(5) A bizottsági jelentést az Országgylés a jelentés benyújtását követ ülésén napirendre tzi, és a
bizottsági jelentés alapján
b) ha a házelnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzkönyvbe
foglalását, és mentesíti a képvisel t a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól .
60. §
(1) A házelnök meghatározza és az Országgylés honlapján közzéteszi az Országház, az
Országgylési Irodaház, valamint az Országgy lés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgál ó
épületek területére történ belépés és az ott tartózkodás rendjét, valamint az Országgy lési rség e
feladatkörével összefügg tevékenysége részletes szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan
rendelkezést, amely az Országgylés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.
(2) Az Országház, az Országgylési Irodaház, valamint az Országgy lés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére belép k és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a
házelnök (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és kötelesek azokat tiszteletben tartani .
(3) Az Országház, az Országgylési Irodaház, valamint az Országgy lés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére belépk és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy
a belépésükre és ott tartózkodásukra vonatkozó személyes adataikat — a létesítmények védelme ,
illetve az ezek mködésével összefiggésben elkövetett bncselekmények felderítése érdekében — az
adatok rögzítését l számított két évig kezeli az Országgy lési rség.
(4) Ha az Országház, az Országgy lési Irodaház, valamint az Országgylés hivatali szervezeténe k
elhelyezésére szolgáló épületek területére belép k és ott tartózkodók (2) bekezdés szerint i
kötelezettségüket nem teljesítik, akkor az Országgylési rség közremködésével belépésük
megtagadható, illetve onnan kivezettethet k. A házelnök döntése alapján az ilyen személ y
Országházba, az Országgylési Irodaházba, valamint az Országgylés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére történ belépését legfeljebb két hétig meg lehet tagadni .
32
24.
(1) A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt .
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselit is – csak a
házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és az ülés megzavarására alkalma s
véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles .
(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a házelnök a hallgatóságot vagy annak egy részét a z
ülésrl kiutasíthatja .
(1) Az Országgylés nyilvános üléseinek hiteles jegyz könyvei az Országgylési Könyvtárban ,
azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgylési Könyvtár
útján a nyilvánosság számára hozzáférhetek.
(2) Az Országgylés nyilvános ülésének jegyzkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyal t
irományokat, valamint az ezzel összefügg szavazási listát az Országgylés honlapján közzé kel l
tenni .
25.
(1) Az Alaptörvény alapján a zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy töb b
napirendi pont, illetve napirend eltti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a
nyilvános ülés egy része is .
(2) A zárt ülésen a képviselkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkez személyek, a háznagy,
valamint az Országgylés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzkönyvvezetk vehetnek részt .
(3) A zárt ülésen meghozott határozat titkosságáról az Országgylés külön határoz .
33
részt .
26.
64. §
(1) Az országgylési bizottságok ülései nyilvánosak . Ha minsített adat, személyes adat, üzleti tito k
vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgy lési bizottság zárt
ülést tart .
(2) Z&aac