2014 1 tpo hírlevél megolvasásrar

1

II. évf. /1.szám Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa 2014/1.

Kedves Olvasó!

Második lapszámunkban teret kap az elmúlt év értékeinek bemutatása. Néhányat

visszaidézünk a 2013-as év legérdekesebb ÁPB programjai közül.

Sok más mellett nagyinterjúnkban válaszokat kapunk a foglalkoztatás aktuális

kérdéseire, megismerhetjük a 2014. év első ágazati bér- és szociális megállapodását,

beszámolunk a vízügyi ágazatban köttetett többmunkáltatós kollektív szerződésről,

bepillantunk az ESCO program egyik magyar szakterületére és áttekintjük a

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aktualitásait.

Kellemes olvasást Kedves Olvasó!

/A TP Hírlevél korábbi számai elérhetőek itt/

A TPO Hírlevél készítői

Foglalkoztatáspolitika - közelről - dr. Modori László, foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár válaszol -

Milyen területekért felel Ön, mint helyettes

államtitkár?

Foglalkoztatásért felelős helyettes

államtitkárként – mivel az oktatásért és

képzésért felelős helyettes államtitkári

tisztség nem került betöltésre – a

foglalkoztatás mellett a szakképzésért és

felnőttképzésért is én felelek, aminek

őszintén szólva még örülök is, mivel a

foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika

– különösen ami a szak- és felnőttképzést

illeti – sok szállal kapcsolódik egymáshoz.

Hogyan látja a szociális párbeszéd

helyzetét, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok

működését, fejlesztési lehetőségeit és a

kollektív szerződések alakulását

Magyarországon, mint az Ágazati

Párbeszéd Bizottságok Tanácsának

kormányoldali képviselője?

http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_TPH

2


A Kormány 2010-től változtatásokat hajtott végre az országos érdekegyeztetés, a háromoldalú

konzultációk rendszerében a szociális párbeszéd hatékonyabbá tétele, megújítása, szélesebb

alapokra helyezése, a szociális partnerek egymás közti egyeztetése szerepének növelése

érdekében. Az újjászervezést ott hajtotta végre a Kormány, ahol ez az érdekegyeztetés

megelőző 20 évének tapasztalatai alapján szükségessé vált. Ahol azonban az érdekegyeztetés,

a munkaügyi kapcsolatok működését, működtetését a meglévő

keretek között is biztosíthatónak, megerősíthetőnek vélte, ott

nem kezdeményezett változtatást. Ezen meggondolások alapján

került sor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT),

illetve a versenyszférában leginkább érintett munkaadói és

munkavállalói szövetségek bevonásával a Versenyszféra és a

Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megalakítására,

míg a párbeszéd más fórumai, mint például a közszféra

érdekegyeztető fórumai, vagy a versenyszférában működő

kétoldalú Ágazati Párbeszéd Bizottságok esetében nem történt

átalakítás.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) a hazai szociális

párbeszéd viszonylag új formációi, amelyek összekötő

láncszemet jelentenek a makroszintű párbeszéd és konzultáció,

valamint a munkahelyi kollektív tárgyalások között,

ugyanakkor stabilan biztosítják egy-egy ágazaton belül a

szociális partnerek, az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és

a szakszervezetek közötti folyamatos kommunikáció

lehetőségét. Ugyanaz a szemlélet jelenik meg az ÁPB-k

működésében, mint amit az új Munka Törvénykönyve is

megtestesít, nevezetesen hogy a lehető legtöbb kérdésben a

szociális partnerek állapodhassanak meg és a közösen

kialakított szabályokat kollektív szerződésbe foglalhassák.

A Kormány – a Nemzeti Munkaügyi Hivatalon keresztül –

2014-ben is a korábbi évek gyakorlata szerint támogatja az

ágazati párbeszéd bizottságok intézményrendszerét, melyben a

kormányzati szerepvállalás kettős. Egyrészt a kormányzat részt

vállal az ÁPB-k működésének koordinálásában, másrészt infrastrukturális és adminisztratív

segítséget nyújt a párbeszéd bizottságok számára és állami pénzügyi támogatást biztosít az

ÁPB-k szakmai programjai megvalósításához. Idén a támogatás összege – az előző évekhez

hasonlóan – 120,9 millió Ft. Az erről szóló megállapodást az Ágazati Párbeszéd Bizottságok

Tanácsa (ÁPBT) munkáltatói és munkavállalói ügyvivői, valamint az NMH főigazgatója idén

januárban írta alá. A bipartit ÁPB-k, valamint a tripartit bizottságok munkájában (ÁPBT,

Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság, Ügyvivői Testület, Pénzügyi Bizottság, Szakértői

Testület) a Kormány a jövőben is a már megszokott módon kíván részt venni. Az ÁPBT és az

Ügyvivői Testület munkájába közvetlenül is bekapcsolódom, mint a kormányzati oldal egyik

ügyvivője.

Az Ügyvivői Testület korábbi ülésén a szociális partnerek felvetették az ÁPB-kről szóló

törvény (ÁPBtv.) módosításának szükségességét. Szerintük az ÁPBtv.-ben található jelenlegi

„….érdemes kiemelni, hogy a bérnövelési ajánlás 3,5%-os

mértéke gyakorlatilag megegyezik a

minimálbér és a garantált bérminimum január 1-jei kötelező

emelésének százalékos mértékével. Ez egy nagyon könnyen

értelmezhető üzenet, hiszen a VKF a

magasabb bérkategóriákban, tehát

a teljes bérskálán ugyanolyan mértékű

béremelést ajánl, mint ami a legkisebb bérek

tekintetében az év elején kötelezően megvalósult.”

3


szabályozás a gyakorlatban inkább hátráltatja, mint előmozdítja a kollektív szerződések

kiterjesztését. Megállapodtunk abban, hogy az ÁPBT munkáltatói és munkavállalói oldalának

szakértői áttekintik az ÁPBtv-t és észrevételeiket, javaslataikat eljuttatják hozzám. A mai

napig ilyen javaslat nem érkezett, a szabályozás módosításának tekintetében tehát jelenleg a

"labda a szociális partnerek térfelén pattog". Az észrevételekre, javaslatokra a kormányzati

oldal továbbra is nyitott.

A Kormány és a szociális partnerek

együttműködésére épül a kollektív szerződések

kiterjesztésének rendszere, amelynek keretében a

felek kérése alapján lehetőség van ÁPB-ben, illetve

azon kívül kötött kollektív szerződések

kiterjesztésére. A kollektív szerződést ilyen

esetben az illetékes ágazati miniszter

véleményének kikérése után, a társadalmi

párbeszédért felelős miniszter (NGM) az ágazatba

főtevékenység alapján besorolt valamennyi

munkáltatóra kiterjesztheti. Meg kell azonban

állapítanunk, hogy a szociális partnerek az ágazati

megállapodások kötésének, illetve annak

kiterjesztésének lehetőségével csak rendkívül

csekély számban éltek. A kollektív szerződések

száma és aránya elég alacsony, és az elmúlt

időszakban nem következett be áttörés abban sem,

hogy az ágazati kollektív szerződések túlsúlyba

kerüljenek a munkahelyi kollektív szerződésekkel

szemben. Ennek az okai nagyon sokrétűek, úgy

vélem, hogy elsősorban a történelmi hagyományok

határozzák meg ennek a két szintnek a viszonyát,

amelynek a meghaladására ugyanakkor megvan a lehetőség. Azt is látjuk, hogy a gazdasági

válság a szociális partnerek dolgát is megnehezítette, könnyebb kollektív szerződést kötni

konjunktúra idején, így reméljük, hogy a beinduló növekedés hatására az ágazati kollektív

szerződések száma is növekedni fog.

Kérem, értékelje a 2014. évre megkötött országos bérajánlást.

Ismeretes, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tavaly

december 20-án került aláírásra a 2014. évi bérmegállapodás, aminek egyik eleme a keresetek

átlagosan 3,5%-os növelésére vonatkozó ajánlás.

Az ajánlás elfogadásának időpontját nagyon kedvezőnek lehet értékelni. Fontos ugyanis, hogy

a vállalkozások az üzleti terveik összeállításához időben értesüljenek arról, hogy az országos

munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői milyen

béremelést látnak célszerűnek általában, átlagosan megvalósítani. Úgy gondolom, a 2014. év

tekintetében az előző év végéig tető alá hozott megállapodás e szempontból időben

megszületett. Így a helyi, valamint az ágazati bértárgyalásokhoz – amelyek jellemzően az év

első hónapjaiban zajlanak – már rendelkezésre állt az országos bérajánlás. Természetesen

DR. MODORI LÁSZLÓ Születési idő: 1975 SZAKMAI TAPASZTALAT: 2011– 2013 Fejér Megyei Kormányhivatal 2009 – 2011 Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2006– 2009 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2005– 2006 Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal 2004 – 2005 Igazságügyi Minisztérium 2001– 2004 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2000– 2000 Gazdasági Minisztérium TANULMÁNYOK: 2006 Jogi szakvizsga 2002 Közigazgatási szakvizsga 1996–1999 ELTE ÁJK 1994-1996 Miskolci Egyetem ÁJK NYELVISMERET: ANGOL, NÉMET,

4


nagyon fontos az ajánlás tartalmának értékelése. Először azt érdemes kiemelni, hogy a

bérnövelési ajánlás 3,5%-os mértéke gyakorlatilag megegyezik a minimálbér és a garantált

bérminimum január 1-jei kötelező emelésének százalékos mértékével. Ez egy nagyon

könnyen értelmezhető üzenet, hiszen a VKF a magasabb bérkategóriákban, tehát a teljes

bérskálán ugyanolyan mértékű béremelést ajánl, mint ami a legkisebb bérek tekintetében az

év elején kötelezően megvalósult.

Kiemelendő továbbá, hogy a 3,5%-os bérajánlás teljesülése esetén a reálbérek emelkednek,

mivel az adórendszer változatlansága mellett a bruttó béremelésekkel azonos mértékben

növekednek a kézhez kapott nettó bérek is, az infláció pedig a kormányzati előrejelzés szerint

ennél alacsonyabb, 2,4%-os lesz. Az infláció alacsony szinten tartásában jelentős szerepet

játszik a több ütemben megvalósult, illetve megvalósuló rezsicsökkentés, amely minden

munkavállaló számra előnyös és közvetlenül érzékelhető.

A VKF-ben kötött megállapodás szerint mindhárom aláíró fél egyetért azzal, hogy a

munkahelyek

megőrzése és a foglalkoztatás bővítése elsődleges fontossággal bír. Az elfogadott ajánlás

szerint a bérek emelését nem lehet függetleníteni a vállalkozások gazdasági helyzetétől, és

nagyon fontos kitétel, hogy a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.

Milyen lépéseket tervez a Kormány a foglalkoztatás javítása érdekében és hogyan lehet ma

definiálni a foglalkoztatáspolitikát Magyarországon?

A foglalkoztatáspolitika iránya alapvetően nem fog változni, továbbra is azok az alapelvek

maradnak érvényben, amelyek a foglalkoztatáspolitikát jellemezték az elmúlt időszakban.

Elsődleges marad a versenyszféra foglalkoztatás-ösztönzése, amelyre a korábbinál lényegesen

többet fog fordítani a Kormány az elkövetkező 2014-2020-es tervezési időszakban. Az uniós

források mintegy 60%-át szeretnénk gazdaságfejlesztésre felhasználni, amellyel a hazai kis-

és középvállalkozások verseny- és munkahelyteremtő képességét kívánjuk javítani. A segély

helyett munkát elv szellemében változatlanul az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre

kívánjuk helyezni a fő hangsúlyt a segélyezéssel szemben. Az aktív támogatások pedig

döntően a hátrányos helyzetű munkaerő-állomány alkalmazási költségének csökkenésén

keresztül segítik elő a foglalkoztatás bővítését. Kiemelten kezeljük a fiatalok munkapiaci

helyzetének javítását. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban

Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint egyharmadát a

15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására szeretné fordítani, amellyel

mintegy 150 ezer fiatal munkába állását tudjuk elősegíteni. Az Ifjúsági Garancia Programmal

összefüggésben a Kormány a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására 6,9 milliárd

forintot bocsát rendelkezésre. A jelenlegi foglalkoztatáspolitikát leginkább az jellemzi, hogy

az általános, de kismértékű járulékcsökkentés helyett jelentős mértékű, célzottan felhasznált

támogatásokkal segíti a munkaerőpiacon elhelyezkedési nehézséggel szembesülő

munkavállalói rétegeket.

Vannak-e és ha igen, kérem említsen egyet-kettőt érintőlegesen azokból a programokból,

amelyek átképzéssel, továbbképzéssel igyekeznek felkarolni a munkaerőpiacra vagy a

munkanélküli létbe szorult állampolgárokat.

5


Jelenleg is tart a téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program, amelynek keretében eddig

több mint 96 ezer fő álláskereső került bevonásra. Mindez példa nélküli, korábban sosem

történt meg ilyen jelentős létszámban az álláskeresők képzése.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési program célja, hogy a közfoglalkoztatási

rendszert kiegészítve kompenzálja a téli hónapokban a közfoglalkoztatási lehetőségek

beszűkülését és az érintettek foglalkoztatásán és képzésén keresztül segíti elő az elsődleges

munkaerő-piacra való visszatérést, ami a programok egyik kiemelt prioritása.

A tanfolyamok megvalósítására teljes egészében uniós forrásból, a TÁMOP 2.1.6 „Újra

tanulok!” kiemelt projekt keretein belül kerül sor, a képzésekre 24 Mrd Ft áll

rendelkezésünkre, ami tartalmazza a program lebonyolítás szakmai megvalósítási költségeit,

valamint szükséges esetben az utazási költségeket is.

A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program öt pillérre épülő szerkezetet alkot, a

tanfolyamok az alábbi csoportokra bonthatóak:

alapkompetenciákat biztosító képzés – 48 ezer fő;

az előzőhöz kapcsolódóan az érettségizettek kompetenciafejlesztése 700 fő;

OKJ-s képzés – 22 ezer fő;

program akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező (betanító) képzés – 25 ezer fő;

hatósági jellegű képzések – 300 fő;

alapfokú iskolai végzettség (7-8. osztály) megszerzésére irányuló képzés – 200 fő.

A fenti jelentős programon kívül is számos esetben biztosítunk képzési lehetőséget,

többségében OKJ-s, illetve betanító jellegű tanfolyamokat indítunk el. A munkaügyi

központok által országosan nyújtott képzési támogatásnak köszönhetően 2011-ben 44 ezer,

2012-ben 48 ezer, 2013-ban 72 ezer fő álláskereső képzését támogattuk. Közkedveltek a

szociális gondozó- és ápoló, CNC forgácsoló, szakács, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő

vagy éppen az élelmiszer-és vegyi áru eladó tanfolyamaink, de jelentős létszámban vesznek

részt az álláskeresők különböző szintű angol, illetve német nyelvtanfolyamon is.

Meyer Herta

Minimálbér és garantált bérminimum 2014 -ben

2013-ban a minimálbér összege bruttó 98 000 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó

114 000 forint volt. 2014-ben így alakulnak a számok:

MINIMÁLBÉR 2014 összege teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén

Havi bér elszámolása figyelembe vételével 101.500 forint

Heti bér figyelembe vételével 23.360 forint

Napi bér elszámolása figyelembe vételévek 4.670 forint

Órabér elszámolása figyelembe vételével 584 forint

6


GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2014 összege teljes munkaidőben foglalkoztatott

munkavállaló esetén

Havi bér elszámolása figyelembe vételével 118.000 forint

Heti bér figyelembe vételével 27.160 forint

Napi bér elszámolása figyelembe vételévek 5.430 forint

Órabér elszámolása figyelembe vételével 679 forint

Rövid ismertető az ESCO programról

Készségek/kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO)

Az Európai Bizottság az érdekeltekkel együtt dolgozik a készségek, kompetenciák,

képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszerének (ESCO) kialakításán

(ESCO=Készségek/Kompetenciák, Képesítések és Foglalkozások Európai Osztályozási

Rendszere).

Milyen előnyökkel jár az osztályozási rendszer a polgárok számára?

Egy efféle osztályozási rendszer első hallásra talán nem tűnik túl hasznosnak az emberek

mindennapi élete szempontjából. Az ESCO osztályozási rendszernek – bár valóban nem

közvetlenül áll majd a polgárok rendelkezésére – mégis gyakorlati haszna lesz számukra.

Az ESCO az online eszközök javítása szempontjából jelent majd nagy segítséget. Az

osztályozási rendszer különleges és innovatív jellemzői lesznek például, hogy többnyelvű

lesz, a készségekre összpontosít, és harmadik felek szoftvereivel is használható, nyílt

formátumban lesz elérhető. Ezáltal az online állásközvetítő portálok, pályaválasztási

tanácsadó eszközök és a tanulási lehetőségeket tartalmazó adatbázisok értékes alkotóelemévé

válik. E fejlesztések rendkívül kézzelfogható előnyökkel járnak majd az álláskeresők, az állást

váltók, a tanulni vágyók és a munkaadók számára.

A rendszer célja, hogy az EU Tagállamai számára egységes foglalkoztatási kódrendszer,

egységes foglalkoztatási taxonómia jöjjön létre, amely következménye képen jelentősen nőhet

a munkaerő közvetítés hatékonysága a Tagállamok között. Ennek kidolgozásához nemzeti

szakértőket vonnak be.

7


Dr. Gonda Zsolt TPO osztályvezető

Az EU Bizottság 2017-ig a gazdaság valamennyi (28) ágazatát le kívánja fedni az ESCO

osztályozási rendszerrel. A projekt 2011-ben kezdődött.

Hogyan segíthet az embereknek az ESCO munkát találni külföldön?

Az internetes álláskereső honlapok általában egy osztályozási

rendszert használnak és egynyelvűek. A különböző,

különösen a más országban működő portálok között nehézkes

az adatcsere, így aztán nem könnyű megfelelő külföldi állást

találni. Ilyenkor jelent segítséget az ESCO, amely többnyelvű

lesz, és rajta keresztül lehetővé válik a különböző

informatikai rendszerekben tárolt szakmai önéletrajzok és

álláshelyek cseréje.

Az ESCO segítségével az olyan álláskereső portálokon, mint

az EURES – Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja az

érdeklődők valamennyi uniós tagállam álláslehetőségei

között kereshetnek. A betöltetlen állások esetében pedig

olyan álláskeresőket is ajánlhat a rendszer, akik más nyelven

írták meg önéletrajzukat. Az álláskeresők könnyebben

találhatnak munkát más európai uniós tagállamokban, és a munkaadók is könnyebben

toborozhatnak tehetséges munkavállalókat külföldről.

Miért kell osztályozási rendszerrel jellemezni az álláslehetőségeket és az embereket?

Nem mind egyediek?

A foglalkozási kategóriák közötti határvonalak napjainkban egyre elmosódottabbak, és a

szakmák is kevésbé szabványosítottak és egységesek, mint korábban voltak. Az egyes

munkákhoz szükséges készségek akár ugyanazon a szakmán belül is nagymértékben

eltérhetnek. Az egyazon szakmán belüli álláslehetőségek gyakran eltérőek a munkakörnyezet,

a munkahely nagysága, a felhasznált eszközök és anyagok, valamint a végtermék

szempontjából. Ez az oka, hogy az ESCO az egyéni készségek és kompetenciák

osztályozására összpontosít. Célja annak megismerése, mely készségekkel rendelkeznek az

adott személyek, és mely készségekre van szükség az egyes állások betöltéséhez. Az

internetes álláskereső portálok megtalálhatják egy adott álláskereső egyéni készségeihez

leginkább illeszkedő állásokat. Ha azonban nem sikerül a készségeikhez tökéletesen

illeszkedő álláslehetőséget találniuk, az álláskeresők az ESCO segítségével megtudhatják,

milyen további készségekre lenne még szükségük; ez pedig továbbtanulásra és további

képzési lehetőségek keresésére ösztönözheti őket. Az oktatási és szakképzési rendszerek

szintén a készségközpontú megközelítéshez igazodnak. A képesítések bemutatásakor a

bemeneti tényezők (pl. a tanulással töltött idő) helyett most már inkább a tanulók által

megszerezhető ismereteket, készségeket és kompetenciákat ismertetik. Ezt az európai

képesítési keretrendszer (EKKR) is tükrözi. Az oktatási és képzési intézmények ezentúl a

készségekre vonatkozó, az ESCO által alkalmazott terminológiával is jellemezhetik az általuk

nyújtott képesítéseket. Ennek eredményeképpen a képesítések átláthatóbbak lesznek, az

oktatási intézmények pedig könnyebben kapnak visszajelzést a munkaerőpiacról, így

8


könnyebben igazíthatják ahhoz programjaikat. Ezáltal mind a munkaerőpiacon, mind az

oktatási és képzési szektorban az egyéni készségeket és kompetenciákat tartalmazó profilokra

helyeződik a hangsúly. E közös hangsúlyváltás eredményeképpen csökken a távolság az

oktatás/képzés és a munka világa között. Az ESCO lehet e két világ közös nyelve, javítva a

közöttük zajló kommunikációt.

Hogyan épül fel az ESCO?

Az ESCO osztályozási rendszer a következő három, egymással összefüggő pillérre

támaszkodik majd: 1) foglalkozások; 2) készségek és kompetenciák; 3) képesítések.

A rendszer többnyelvű lesz, és olyan idevonatkozó, nemzetközi osztályozási rendszerekhez és

keretrendszerekhez kapcsolódik majd, mint a NACE, az ISCO és az EKKR. A rendszer

minden érdekelt fél számára díjmentesen lesz hozzáférhető a jelenleg fejlesztés alatt álló

ESCO portálon keresztül.

Hogyan fejlesztik az ESCO-t?

Az ESCO fejlesztése egyelőre még korai szakaszban tart. Első verziója 2013. októberben

jelent meg. A rendszer ezt követően is folyamatosan fejlesztés alatt áll.

Az ESCO fejlesztését A Foglalkoztatás, a Szociális ügyek és a Társadalmi Befogadás

Főigazgatósága és

az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság koordinálja – mindkettő az Európai Bizottsághoz

tartozik.

Az ESCO fejlesztésében az Európai Bizottságot különböző érdekelt felek, külső szakértők, és

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) támogatják. Az ESCO irányítási

struktúrája biztosítja, hogy az érdekeltek valamennyi csoportja beleszólhasson az ESCO

alakításába.

Az ESCO ágazatonkénti ún. Referencia Munkacsoportokba a piac valamennyi szereplőjét

involválja a projekt:

- Köz-, és privát foglalkoztatási szolgálatok

- Szociális partnerek

- Nemzeti oktatási, képzési és minősítési hatóságok és intézmények

- Ágazati Szakképzési Tanácsok

- Humán erőforrás menedzsment, toborzó és karrier meghatározó szakértők

- Statisztikai és kutatási intézmények

- Osztályozási rendszerek szakértői

- Nemzetközi szervezetek, mint pld. ILO, OECD

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Társadalmi Párbeszéd Osztálya valamennyi ÁPB-be tartozó

érdekképviseletnek felhívta a figyelmét az ESCO programban való részvétel fontosságára

tekintettel arra, hogy a hazai ÁPB-kben folytatott munka szinte minden elemében érinti az

ÁPB-k tevékenységét. A Társadalmi Párbeszéd Osztály mindent megtesz annak érdekében,

9


hogy az ÁPB-ket alkotó érdekképviseletek részvételét erősítse az ESCO programban annak

érdekében, hogy a magyar szociális partnerek véleménye is figyelembe vételre kerüljön és

beépüljön az új európai osztályozási rendszerbe, melynek végső eredménye az EU

valamennyi Tagállama számára elérhetővé válik.

AZ NMH/TPO keretei között már 3 olyan ESCO Referencia Csoport működik, ahol a Hivatal

által delegálva 3 munkatárs részt vesz a projektben, ezek a Textil-,Ruházati-

,Bőripari=TEXTAN Munkacsoport, a Bányaipari=MINI Munkacsoport és az

Információtechnológiai-, Hírközlési Munkacsoport.

A munkacsoportok negyedévente tartanak üléseket Brüsszelben, az ülések között pedig

folyamatos kapcsolattartás zajlik a szakértők között. A szakértők két minőségben vehetnek

részt a munkában: „kormánytisztviselőként” vagy „privát szakértőként”. Ez utóbbiak

költségeit (repülőjegy, szállás, napi ellátmány) a projekt utólagosan visszatéríti. A Hivatal

által kiküldött kormánytisztviselők repülőjegy költségét téríti meg a projekt.

2014. év folyamán további ágazatokat lefedve indítanak Referencia Munkacsoportokat. Az

alábbi lista tartalmazza azokat a Referencia Munkacsoportokat, amelyek már létrejöttek, vagy

létre fognak jönni.

2011-ben indult

1., Mezőgazdaság, Erdészet, Halászat (Az EU-27-ben a

foglalkoztatottak 5% -a. Adat: 2011. év harmadik negyede)

2., Vendéglátás és Turizmus (4,9%)

I- Szállás és Élelmiszer- szolgáltatás

N79 - Utazási iroda, Utazásszervezői szolgáltatás és az ahhoz

kapcsolódó tevékenységek

2012-ben indult 3., Humán-egészségügyi és szociális tevékenységek (10,4%)

Q Humán-egészségügyi és szociális tevékenységek

4., Textil-, ruházati-, bőr-, cipő-és kapcsolódó termékek gyártása

(1,2%)

C13 Textilgyártás

C14 Ruházati cikk gyártás

C15 Bőr és egyéb kapcsolódó termékek gyártása

5., Nagykereskedelem, kiskereskedelem, bérlet és lízing G Nagykereskedelem és kiskereskedelem, motorbiciklik és motorok

javítása

N77 Bérlési és lízing tevékenység

6., Állatorvosi tevékenység

M75 Állatorvosi tevékenység

2013 áprilisában

indult 7., Bányászat és nehézipar (1,1%)

B Bányászat és kőfejtés

C19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

C24 Fémalapanyag ipar

8., Élelmiszer, ital és dohány ipar (2,3%)

C10 Élelmiszeripar

10


C11 Italipar

C12 Dohányipar

9., Művészet, szórakoztatás és szabadidő (1,6%) R Művészet, szórakoztatás és szabadidő

10., Szállítás és raktározás (5,1%)

H Szállítás és raktározás

N82.92 Csomagolás

11., IKT szolgáltatás (2,0%)

J61 Telekommunikáció

J62 Komputer programozás és tanácsadás

J63 Információs szolgáltatás

Megalakulásuk

folyamatban van 12., Oktatás (7,1%)

P Oktatás

13., Elektromos berendezések, számítógép-, elektronikai- és optikai

termékek gyártása (1,4%)

C26 Számítógép-, elektronikai- és optikai termékek gyártása

C27 Elektromos berendezések gyártása

14., Közlekedési eszközök gyártása (1,8%)

C29 Gépjárművek, pót- és félpótkocsik gyártása

C30 Egyéb közlekedési eszközök gyártása

15., Üzleti ügyintézés (3,4%)

M69 Jogi és pénzügyi szolgáltatás

M70 Székhelyhez kapcsolódó tevékenységek,

vezetői tanácsadás

M73 Reklám és piackutatás

N82 Adminisztratív és egyéb kiegészítő tevékenységek

16., Építőipar (7,4%)

F Építőipar

17., Energia-és vízellátás, csatornázás és hulladékgazdálkodás

(1,5%)

D35 Villamosenergia-, gáz-, hőellátás és légkondicionálás

E Vízellátás, csatornázás és hulladékgazdálkodás, kármentesítés

18., Személyi és adminisztratív szolgáltatás és a magánbiztonsági és -

nyomozói tevékenység (5,6%)

S95 Számítógép, személyi és háztartási cikkek javítása

S96 Egyéb személyi szolgáltatások

T97 Háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók tevékenysége

T98.2 le nem fedett, személyes használatra háztartási cikkek előállítása

N78 Vállalkozói tevékenység

N80 Biztonsági és nyomozói tevékenység

N81 Épület- tájépítészet

19., Tudományos és műszaki tevékenység (2,2%)

M71 Építészeti és mérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés

M72 Tudományos kutatás és fejlesztés

M74 Egyéb professzionális kutatói és műszaki tevékenység

11


20., Élvezeti cikkek gyártása, kivéve az élelmiszer / ital / dohány /

textil / ruházat / bőr (1,1%)

C31 Bútorgyártás

C32 Egyéb gyártóipar

T98.1 le nem fedett, személyes használatra háztartási cikkek előállítása

21., Fafeldolgozás, papír- és nyomdaipar (1,3%)

C16 Fa és fából, parafából készült termékek gyártása, kivétel bútoripar;

fonottárúk gyártása

C17 Papíripar és papírból készült cikkek gyártása

C18 Nyomtatási és sokszorosítási ipar

22., Vegyipar (2,4%)

C20 Vegyi anyagok és termékek gyártása

C21 Gyógyszerészeti termékekhez és gyógyszerészeti készítményekhez

alapanyag gyártása

C22 Gumi- és műanyag gyártás

C23 Egyéb nem fém ásványi anyagok gyártása

23., Fémfeldolgozási termékek, kivéve gép és berendezés (1,7%)

C25 Fémfeldolgozási termékek, kivéve gép és berendezés

24., Gép és berendezés gyártás, kivéve elektromos berendezések

(2,0%)

C28 Máshova be nem sorolt gép és berendezés gyártás

C33 Gép és berendezés javítása, szerelése

25., Média (0,9%)

J58 Kiadói tevékenység

J59 Film-, video-, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel és zenei kiadói

tevékenység

J60 Program és műsorszolgáltatás

26., Pénzügyi, biztosítási és ingatlan szolgáltatás

K Pénzügyi és biztosítási tevékenység

L Ingatlan szolgáltatás

27., Közigazgatás és közbiztonság és tagság szervezés

O Közigazgatás és közbiztonság, kötelező társadalombiztosítás

S94 Tagság szervezői tevékenység

U Nem besorolható szervezetek és testületek

d r . G o n d a Z s o l t

12


A LIGA Szakszervezetek munkája az ágazati

kol lektív szerződéskötés e lősegítése érdekében

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2013 szeptemberében elindította „A

munkáért!” című projektjét, mely 1,6 milliárd forint támogatással valósul meg az Új

Széchenyi terv keretében.

A projekt konzorcium vezetője a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA

Szakszervezetek),konzorciumi partnerek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

(MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A projekt főcélja a szociális párbeszédben és konzultációban résztvevő szervezetek

kapacitásának megerősítése és együttműködésének elősegítése, azért, hogy az érintett

szervezetek hatékonyan és felkészülten tudják képviselni a munkavállalók és munkáltatók

érdekeit, valamint képesek legyenek eredményesen becsatornázni véleményüket, javaslataikat

a munkaügy és a szakpolitika alkotásfolyamatába, illetve a döntéshozatalba.

A kollektív szerződés (KSZ) pillér feladata az ágazati és egyéb kollektív szerződések

megkötésének támogatása, lefedettségük körének szélesítése, valamint a meglévő KSZ-ek

megfelelő alkalmazásának elősegítése. Ennek érdekében 26 főből álló országos érdekvédelmi

tanácsadói hálózatot alakítottunk ki. Tanácsadóink segítségével a projekt eljut a jelenleg nem

szervezett munkavállalókhoz, a kollektív szerződéssel nem rendelkező munkahelyeken

dolgozó munkavállalók, munkáltatók széles köréhez egyaránt.

Megyei érdekvédelmi tanácsadóink fő tevékenysége a kollektív szerződések megkötésének

támogatása és kiterjesztésük elősegítése. Szakembereink felkeresik a területükön működő kis-

és középvállalkozásokat, a helyi munkáltatók és munkavállalók megismerése érdekében. A

KSZ-szel már rendelkező munkahelyeken tanácsokat adnak a meglévő szerződés

aktualizálásához, a többi munkáltatót pedig megismertetik a kollektív

szerződés előnyeivel, annak érdekében, hogy minél több

helyen szülessen új KSZ.

Ágazati tanácsadóink feladata a Társadalmi Párbeszéd

Osztály (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) keretében létező

Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkájának megismerése,

az eddig elért eredmények feltárása, az ágazati kollektív

szerződések tanulmányozása. A cél minél több ágazati

kollektív szerződés megkötése. Tanácsadóink a feldolgozott

anyagok eredményei alapján széleskörű tanácsadást tudnak nyújtani

13


azon ágazatok együttműködő szervezeteinek, amelyek nem rendelkeznek még ágazati

kollektív szerződéssel. Ezenfelül a LIGA szakemberei összehangolt fejlesztő munkával

megalkotják a kollektív szerződések közös alapját, amely mintegy sablonként szolgál minden

konkrét szerződéshez.

A kollektív szerződések – azon túl, hogy a foglalkoztatás részletes szabályait lefektetik –

segítenek abban, hogy a munkaerőpiacot uraló egyenlőtlenségek elsimuljanak. Elősegítik a

rendezett munkaügyi kapcsolatokat, hozzájárulnak a munkabékéhez, lehetővé teszik a

munkafeltételek rugalmas, az egyes munkáltatók szükségleteihez alkalmazkodó

szabályozását, valamint tehermentesítik a jogalkotást.

Meyer Herta

(A LIGA ágazati tanácsadói elérhetőek a + 36 1 / 321 5262 telefonszámon vagy a

www.liganet.hu honlapon.)

Vi l lamosenergia- ipari Bér és Szociál is

Megál lapodás 2014. évre

A Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) 2014. február 20.-i

ülésén a tárgyaló Felek – a Villamosenergia-ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége

(VTMSZ), valamint az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti

Szövetsége (EVDSZ), és a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) –

megállapodtak, és aláírták a 2014. évi Villamosenergia-ipari Bér és Szociális

Megállapodást.

A Megállapodás előzményei:

A 2014. évi ágazati bér és szociális megállapodás kérdéseiről a szociális partnerek négy ÁPB

ülés (január 23.; február 6.; február 14,; február 20,;) keretében folytattak tárgyalásokat. Az

első három ülésen a tárgyaló Felek nem tudtak megállapodni, ezért kérték a Munkaügyi

Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közreműködését. A február 20.-i ülésen a

tárgyalások sikerrel zárultak.

A Felek a Megállapodást a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés vonatkozó pontjai,

továbbá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának a 2014. évi

minimálbérről és a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról szóló

megállapodása figyelembe vételével kötötték meg.

http://www.liganet.hu/

14


Dr. Szilágyi József (EVDSZ); Dr. Janka Mária (E-ON); Rabi Ferenc (BDSZ)

A Megállapodás fő pontjai:

- a megállapodást kötő Felek kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a helyi bértárgyalások során

a munkahelyek megőrzését tekintsék elsődlegesnek, úgy, hogy ennek során a foglalkoztatás

biztonságát és a szakmai színvonal emelését kiemelten kezeljék

- a Felek azt ajánlják a

társaságcsoport, vagy helyi szintű

szociális partnereknek,

hogy – üzleti helyzetüktől

függően – a 2014.évi bér és

szociális megállapodások

megkötése során

törekedjenek arra, hogy a

keresetek reálértéke 1,1%-al

növekedjen.

- a megállapodó Felek rögzítik, hogy a

társaságcsoport, vagy helyi szintű 2014. évi bértárgyalások során állapodnak meg az

inflációkezelés módjáról. (Helyi szintű megállapodásban kell rögzíteni a várható infláció

mértékét, amelynél az Országos Bérmegállapodásban rögzített 2,4%-os inflációs érték vehető

figyelembe.)

- rögzítésre kerültek a 2014. január 1-től alkalmazandó ágazati bérminimum értékek az

Ágazati Bértarifa Rendszer (ÁBTR) 4 bérosztályban,

- megállapodtak az egy főre jutó jóléti szociális költségmutató minimális értékéről (Ft/fő/év) -

a megállapodás hatálya alá tartozó társaságok esetében.

A Megállapodás részét képezi a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződésnek, és a

Felek együttesen kérik annak kiterjesztését.

Meyer Herta

Többmunkáltatós kollektív szerződés a

vízműveknél Mintegy másfél éves előkészület, egyeztetés után újra van többmunkáltatós KSZ a

víziközmű ágazatban. A korábban, 1996-ban elfogadott többmunkáltatós KSZ a Mt. változás és az ágazat

átalakulása miatt is elvesztette jelentőségét. Aktualizálására és újrakötésére volt ugyan

szándék, de a munka nagysága miatt egyre jobban látszott, hogy célszerűbb és egyszerűbb új

alapokon megalkotni a jelenlegi feltételeknek jobban megfelelő újat.

15


Fürjes József VKDSZ elnök és Dr. Fónagy János államtitkár

Más oldalról a többmunkáltatós KSZ javítgatása mellett a helyi KSZ-ek szerepe

fölértékelődött. A tulajdonosokban, működési feltételekben, méretben stb. eltérő cégek és a

náluk működő szakszervezetek számára is egyszerűbb volt helyben szabályozni a munka

világa dolgait, mint várni, hogy a magasabb szintűbe bekerüljenek a helyi igények.

A víziközmű szolgáltató cégek integrációja során, azok számának drasztikus csökkenése és a

működési feltételek egységesülése miatt a középszintű keret megállapodás megalkotása és

elfogadtatása ismét reális célként jelent meg. Ennek első lépése a többmunkáltatós szerződés

aláírása.

Huszonhárom év után a víziközmű-szolgáltatás területén új, többmunkáltatós kollektív

megállapodás született egységes foglalkoztatási rendszert magába foglalva. A

többmunkáltatós kollektív szerződést az öt

túlnyomóan állami tulajdonú szolgáltató

mellett két, nagyobbrészt önkormányzati

tulajdonban lévő társaság is aláírta 2013. december

18-án, Budapesten. A korábbi, 1996-ban

elfogadottal ellentétben az már az új Munka

Törvénykönyve előírásaival is

összhangban van, figyelembe veszi az

integráció miatt megváltozott szolgáltató

társaságok jellemzőit és alkalmas a későbbi

kiterjesztés megvalósítására is.

Az előkészítő munka 2012. januárjában

kezdődött el és számos megbeszélés, vita során

alakult ki a munkaadók és munkavállalók

szempontjából is elfogadható változat. Az

érdekek különbözősége mellett nehezítették a

megállapodást a válság máig tartó hatásai, a

tulajdonosi elvárások, a működési

feltételek nehezedése és még sok más is.

Ebben a helyzetben a LIGA

közreműködése és kapcsolatrendszere felgyorsította a folyamatokat. Meghatározó szerepe

volt az eredményességben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és személyesen dr. Fónagy

János államtitkárnak úrnak is. Egyszerűsítette a tárgyalásokat, hogy a munkaadók dr. Jelent

Tamást, az ÉDV Zrt. vezérigazgatóját kérték fel állandó képviselőjüknek. A munkavállalók

részéről Fürjes József, a VKDSZ elnöke vállalta a folyamatos egyeztetést. Végül a hét

munkaadó és a kilenc szakszervezet kompromisszumot tudott kötni minden területen és

Winkler Tamás MAVÍZ elnök közreműködésével megszülethetett a többmunkáltatós

kollektív szerződés.

Az aláírók: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., a Tiszamenti

Regionális Vízművek Zrt., valamint az Alföldvíz Zrt. és a Bácsvíz Zrt.. A kollektív szerződés

kiterjed egyebek mellett a munkaviszony létesítése, illetve a csoportos létszámleépítés

16


szabályaira, a munkaidőkeretekre, a pihenőidőkre, a munka díjazásának szabályaira, a

pótlékokra, a jóléti és a szociális juttatásokra is.

Ádám Róbert János

Új kihívások a megvál tozot t

munkaképességűek foglalkoztatása

területén - Interjú Balogh Zoltánnal a Rehabilitációs

Párbeszéd Bizottság Munkaadói Oldalának

Társelnökével, a Védett Szervezetek Országos

Szövetsége (VSZOSZ) elnökével -

A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (RPB)

különleges helyzetben van az Ágazati

Párbeszéd Bizottságok között. Mennyiben más

ez a fórum, mint a többi?

A megváltozott munkaképességű személyekkel

való törődés össztársadalmi feladat és

foglalkoztatásuk sem egy szektorban valósul meg,

ezért létrehozása is csak ágazatközi jelleggel

történhetett meg. A középszintű érdekegyeztetést

szabályozó törvény szerint elnevezésünkben sem

szerepel az ágazati szó. Működésünk az EU-ban

egyedülálló és példaértékű valamennyi tagország

számára.

A foglalkoztatási rehabilitáció Magyarországon sajátos helyzetben van. A közép szintű

érdekegyeztetési rendszer kialakításánál már jól kitapintható volt, hogy a munkaadói és a

munkavállalói oldal inkább együttesen küzd a jogalkotókkal a megfelelő állami

Szociális Párbeszéd

17


szabályozásért és a rendszer működtetéséért, mintsem hogy a munkaadói és a munkavállalói

oldal közötti ellenérdekek egyeztetésére kerülne sor.

Ön nem csak az RPB társelnökeként meghatározó a szakterületen. Mióta foglalkozik a

megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával?

Saját érintettsége kapcsán először építészmérnökként kerültem kapcsolatba a

mozgásfogyatékosokkal, majd ezen a területen különféle segítő és szakmai munkákat

végeztem. 1988. február 1-től a nyíregyházi székhelyű START Vállalat jogutódjaként

működő START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft. első

számú vezetőjeként, vezérigazgatóként dolgozom.

Hosszú évekig különböző országos szintű foglalkoztatási, szociális és fogyatékosügyi

szervezetek tagjaként, jelenleg a MEOSZ ellenőrző bizottságának elnökeként, 25 éve a

VSZOSZ-ben alelnökként és közel másfél évtizede már elnökeként tevékenykedek.

Az elmúlt közel 30 év számos gyakorlati és elméleti tapasztalata ide haza és nemzetközi

szinten a szakmában számos ismeretszerzést tett lehetővé számomra, melyet természetesen

környezetemnek, beleértve a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Karát is,

címzetes főiskolai docensként adok tovább.

Jelentősen megváltoztak az elmúlt években a szakmai hátteret és a működést

meghatározó törvények. Melyek voltak a legfontosabb változások?

2012. évtől a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszerének teljes átalakítása,

- mely tulajdonképpen az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében helyén való volt -, a

munkaképes korú állampolgárok esetében pedig a komplex vizsgálat körülményei,

szabályozásai új helyzetet teremtettek nem csak a dolgozók pénzügyi ellátásában, hanem a

foglalkoztatásukhoz nyújtott állami támogatás nagyságrendjében is. Az utóbbi jelentős

mértékben csökkent, de közben újabb kedvezmények is életbe léptek.

Ezek a változások új helyzet elé állították azokat, akik korábban egy megszokott és

meghatározott nagyságrendű rokkantsági ellátásban (nyugdíjban) részesültek. Jelenleg

mindazok, akik úgynevezett komplex minősítésen estek át, mely az orvosszakmai

véleményezésen túlterjeszkedően foglalkoztatási rehabilitációs és szociális szakértést is nyújt,

új helyzetet teremtettek.

Hogyan tudott alkalmazkodni a szakma az új feltétekhez?

A korábbi évek szabályozásai két nagy csoportra osztották a megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatását szervezetten végző társaságokat. Ez bizonyos érdekellentéteket szült, melyet

a jelenleg hatályban lévő szabályozások úgy oldottak fel, hogy minden olyan gazdasági

társaság (2013-ban és 2014-ben is) több mint 300 úgynevezett akkreditált szervezetként

pályázati úton elnyert támogatás segítségével működik, ahol ezek a támogatások minden

nyertes számára egy főre vetítve egyforma nagyságrendűek. A jelenlegi szabályozás

18


valószínűleg további átgondolásra szorul, részben a munkavállalók készségének,

képességének, elveszített egészségének függvényében, részben azon többlet költségeknek a

hatására, melyek például a szállítások, autópályadíj használat és sok-sok egyéb esetben új

többletköltségként jelentek meg. Ezek ország centrumától való távolság függvényében

növekednek. Számos szervezet gazdasági segítséget vár – egyesek ténylegesen

ellehetetlenültek, a védett műhelyeknek, foglalkoztatóknak pedig a számukra alkalmas állami

megrendelés jelentene közvetlen segítséget.

Bizonyára speciális hatásai voltak az Mt. megváltozásának is.

A jelenleg hatályos szabályozások érdekes korlátokat állítottak fel. Ebben a kategóriában,

ahol elvárás, hogy a megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítéstől

számított 36 hónap lejártát követően lehetőség szerint a nyílt munkaerő-piacra legyenek

kihelyezhetőek (tranzit foglalkoztatás) a napi foglalkoztatás legmagasabb mértéke a 4 órát

nem haladja meg, ellenkező esetben az ellátást elveszíti. Érdekes módon ez a foglalkoztatási

időkorlát nem vonatkozik azokra, akik a komplex minősítés alapján a nyílt munkaerő-piacra

vélelmezhetőn állapotuk miatt nem helyezhetők ki, tehát úgynevezett tartós támogatással

foglalkoztathatók.

Melyek a szakterületet és a szociális párbeszédet érintő legjelentősebb kihívások?

Talán erre a kérdésre a legbonyolultabb a válasz, hiszen én egy egészen nagy munkaadói

csoport választott tisztségviselője vagyok. A kihívások, az eltérések régiónként, megyénként,

térségenként, szervezetenként is eltérőek. Ezért két dolgot mégis kiemelnék. Az egyik, hogy

nem biztos, hogy a legsúlyosabb egészségkárosodások esetében is a foglalkoztatásnak a

Munka Törvénykönyve szerinti szerződéssel és annak a kötöttségeivel kellene eleget tenni.

Szakmailag teljesen indokolt volna jó néhány betegcsoport esetében egy olyan liberálisabb

megoldás, mely nem szigorú törvényi, jogszabályi előírásokra hivatkozik, melyet az esetek

túlnyomó többségében az érintett nem képes kellő tudatossággal kezelni.

A másik speciális a rehabilitációs kártya és a rehabilitációs hozzájárulás jelentős

nagyságrendje hozzájárult a foglalkoztatotti létszám növekedéséhez.

A munkaerő-piacon minden bizonnyal pozitív diszkrimináció a rehabilitációs kártyák

alkalmazása, melynek eredményeként - meghatározott nagyságrendig – a szociális

hozzájárulási adót nem kell megfizetni.

Hogyan látja a jövőt?

A kérdésre értelemszerűen az első válaszom egy nagyon-nagyon régi sláger töredék „a jövőt

nem sejthetem”. A másik válaszom lehetne, hogy sem kávézaccból, sem kártyából, sem

gömbből nem tudom megmondani. A leghitelesebb válaszom pedig az a fajta bizalom, mely

szerint úgy gondolom minden kormány a gazdasági helyzet függvényében megfelelő emberi

körülményeket fog biztosítani mindazok számára, akik valamiféle hátránnyal vagy

egészségügyi hiánnyal kénytelenek életüket élni.

19


Egy dolog teljesen biztos – a tartós támogatással foglalkoztathatók munkahelyei – minimum

jelentős korszerűsítésre szorulnak, az anyagi ráfordítások elkerülhetetlenek. Talán

liberálisabban kell meghúzni azt a határvonalat is, ahol az megváltozott munkaképességű

munkavállaló munkaadóját közvetlenül támogatni indokolt.

Ismerve a többi ágazati párbeszéd bizottság munkáját, nyugodtan mondhatjuk, hogy

nemzetközi munkájuk kiemelkedő. Mennyire tudják hasznosítani a külföldi tapasztalatokat? A

magyar szaktudás, a tapasztalatok segítettek-e más országok jó gyakorlatának

kialakításában?

A magyarországi megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, ha szakmának,

szaktudásnak nevezzük, nem csak a VSZOSZ-nek és ezen keresztül az RPB-nek, hanem

Magyarországon a jogalkotóknak az új szabályozásokhoz a belföldi tapasztalatokon túl

kiemelkedő segítséget jelentettek – különösen az unióhoz való csatlakozás időszakától - akár

az európai, akár a tengerentúli tapasztalatok.

Jelenleg is óriási érdeklődéssel figyeljük az Európai Unióban (közismertebben Brüsszelben)

folyó előkészítő és jogalkotói munkálatokat annak érdekében, hogy a nemzeti sajátosságok az

érdekérvényesítésben a lehető legnagyobb hatékonysággal jelenjenek meg. A Rehabilitációs

Párbeszéd Bizottság számára óriási könnyebbséget jelentene annak a szinte betarthatatlan és

követhetetlen bürokráciának az egyszerűsítése, melyet az irányító szervek a középszintű

érdekegyeztetéstől elvárnak. A nemzetközi tapasztalatok megismerése rendkívül fontos

(lenne) az államháztartás számára (is) ezért párbeszéd bizottságunk komolyabb támogatást

igényel.


„Együtt erősebbek vagyunk”

Interjú Szabó Istvánnéval a HVDSZ2000 elnökével, a Rehabilitációs

PB és a Településszolgáltatási ÁPB társelnökével

Az elmúlt években sok minden megváltozott a korábbiakhoz képest. A

törvényi változások a településüzemeltetésben dolgozókat is jelentősen

érintették. Az első ilyen a munka törvénykönyvének változása volt. Hogyan

értékeli ezeket az érintett ágazat szakszervezeti vezetőjeként?

20


A 2010. évi kormányváltást követően rengeteg jogszabályt, törvényt és rendeletet hozott az

Országgyűlés. A Munka Törvénykönyve volt az első, ami a munkavállalók, így a

szakszervezetek életét is negatívan befolyásolta. Demonstráció-sorozat indult, hogy

megakadályozzák a hatályba lépést, kisebb módosításokat sikerült kicsikarni az eredeti

sokkoló verzióban, de közel sem mondhatjuk a jelenleg érvényben lévő Mt.-t munkavállaló-

barátnak. Tapasztalatunk az volt, hogy nem mernek

tiltakozni, kivonulni a dolgozók az utcára, a

jelenlegi munkaerőpiac nagyon kevés szakmában

nyújt alternatívát a munkáltatói szankciók

esetére: a dolgozók féltik a munkahelyüket. A

munkavállalók egyre elkeseredettebbek, a

szakszervezetek egyre erőtlenebbek lettek.

Kerestük a kormány képviselőit, ágazatunk

sajátosságaiból fakadóan az önkormányzatokat, a

cégvezetéseket. A településüzemeltetéssel

foglalkozó cégek nagy része önkormányzati vagy

vegyes tulajdonú volt, több helyen „holdingosodás”

indult, emiatt a menedzsment az önkormányzat reakcióit

figyelte, amikor a városvezetés engedett a

megkeresésnek és tárgyalóasztalhoz ült, a

cégvezetések is megtették ezt, enyhülni látszott az

ágazatra nehezedő nyomás, hiszen hosszú meggyőzés

után úgy tűnt, partnerként és nem ellenfélként kezelnek

minket.

A partnerség ezek szerint egy eredményesebb időszakot hozott?

Az örömünk korainak bizonyult, hiszen a Távhő és a Hulladék törvény csak ezután került

napirendre, és érdekegyeztetés nélkül, szakmai észrevételek figyelembevétele nélkül

változott, ami ismét felkorbácsolta a kedélyeket az érdekkörünkben. Több változás egyszerre

sújtotta a munkáltatót, mint pl. központilag szabályozott díj, lerakási díj, engedélyeztetési

eljárások stb., több esetben a működést veszélyeztette. A gazdasági válság továbbra is

éreztette hatását, a megszorítások a cégeket is elérték, ami több helyen azt eredményezte,

hogy az adójogi változások miatti bérkompenzáció is nehézkes volt, a bérfejlesztés emellett

több helyen szóba sem jöhetett.

A kormányzati intézkedések erősítették a munkáltató és munkavállalói érdekképviseletek

együttműködését, a rendelkezésünkre álló fórumokon való együttes megszólalást. Cél a

munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás további biztosítása, a gazdasági szervezetek

fennmaradásához szükséges kompenzáció kérése.

De nem értünk el eredményt. Ma túl vagyunk egy rezsicsökkentésen, és látjuk a törekvést a

terület államosítására. Mindezek további változásokat jelentenek a munkáltatók működésében

és hatással lesz a szakszervezeti munka átformálására is.

„Folyamatosan bővítjük a

szolgáltatásaink körét: a

jogi képviseleten kívül

üdülőket és önsegélyező

pénztárt üzemeltetünk,

biztosítást kötünk tagjainkra, kedvezményes

banki szolgáltatásokat és

mobilflottát vehetnek

igénybe, kedvezmény-

kártyát kapnak, mellyel

olcsóbban vásárolhatnak,

valamint külön a

megyékben igény szerint

kialakított kedvezményeket

vehetnek igénybe

tagjaink.”

21


A rezsicsökkentés ugyan a lakosság számára pozitív színben tüntette fel az intézkedéseket, de

a közüzemben dolgozók életét befolyásolta: bérfejlesztés a legtöbb helyen minimális,

elbocsátások, létszámleépítések több helyen is voltak, viszont az egyértelmű, hogy a

szolgáltatás színvonala viszont nem csökkenhetett,

nőtt az egy főre eső munka mennyisége. A

kéményseprő szolgáltatásban csökkentették

legradikálisabban a díjakat, ami a cégek bevételét

olyan mértékben csökkentette, hogy az élőmunka

igényen alapuló szolgáltatás működtetése

veszélybe került. A cégek tönkremennek, nem

tudnak talpon maradni, a katasztrófa védelem

jelöli ki helyettük, melyik cég végzi el a

szolgáltatást, persze állami támogatással. Ahol

működnek a cégek a kéményseprők 1,5-2 ember

munkáját végzik, miközben folyamatosan ott a

bizonytalanság, hogy talán másnap már, be sem

kell menniük dolgozni.

A dolgozók leterhelten, bizonytalanságban végzik

a munkájukat nap, mint nap, és ez nem csak a

kéményseprőkre, hanem a teljes települési

ágazatra elmondható.

Mit tehet, mit tehetett az egyre nehezedő

körülmények között a szakszervezet?

Folyamatosak a tárgyalások a tisztségviselőink és a menedzsment között. A cél az egyeztetés,

megegyezés, kompromisszum.

Az év vége az üzleti tervek készítésének időszaka, ezután jönnek a bérfejlesztéssel

kapcsolatos tárgyalások, amit a korábban említett rezsicsökkentés nagyban befolyásol.

Mindent megteszünk azért, hogy minél jobb pozícióhoz juttassuk a tárgyalások során a

munkavállalói oldalt, jogi segítséget és képviseletet biztosítunk, amennyiben erre szükség van

a tárgyalások során, viszont van olyan cégvezető, akinél többet jelent a helyi szakszervezeti

vezetővel kialakított közvetlen kapcsolat, mint bármilyen sztárjogász.

A tárgyalásokon felkészült, független munkatársaink vesznek részt, az alapszervezeti titkár

mellett, őt segítve, és átvállalják a konfliktusokat a tisztségviselőkről.

Sokat jelent nekünk, hogy a HVDSZ már az előző vezetés során tagja volt az egyeztető

fórumoknak, már abban az időben is részt vett és a mai napig tagja a Településüzemeltetési

Ágazati Párbeszéd Bizottságnak, és az MSZOSZ tagszervezeteként tájékoztatást kapunk a

2012-ben létrehozott Versenyszféra Konzultatív Fórumában hozott döntésekről,

információkat kapunk a várható változásokról és a fennálló helyzetről, közvetlen kapcsolat

alakul ki a cégvezetés és köztünk. Mindannyian egy hajóban evezünk, hiszen a közüzem –

menedzsmentestől, munkavállalóstól, infrastruktúrástól – azért van, hogy a szolgáltatás

minősége a lehető legmagasabb legyen, viszont ahogy említettem, a munkavállalók

22


túlhajszoltak, fáradtak és elégedetlenek. Gyakran az emberileg lehetséges munka

mennyiségének a határát súrolja az általuk elvégzett feladat, nagy eséllyel gondatlan

károkozás lehet a vége, a kárt pedig a munkáltató megfizettetheti a vétkessel. Az új MT

szerint ez komoly összeg, több havi munkabér lehet. Ez a családi kassza összeomlását is

eredményezheti, az egyébként sem túlfizetett munkavállaló alól kicsúszhat a talaj. A HVDSZ

folyamatosan méri fel a tagjai körében, hogy milyen szolgáltatásokkal enyhíthetnénk a

terheiken, így jutottunk például a felelősségbiztosításhoz is, ami az ilyen gondatlan

károkozások során nyújt segítséget a tagjainknak.

Ön 2010. óta a HVDSZ2000 elnöke. Milyen tervekkel, célokkal indult ebben az új

pozícióban és milyen eredményeket értek el?

A 2009 novemberében elfogadott 2010-2015-ig érvényes programját még az előző vezetés

idején fogadtuk el, mely az „Aktív jelenlét” címet viseli. Ennek pillérei az érdekképviselet-

érdekvédelem, szolgáltatás, oktatás és kapcsolatok.

A programban vállaltuk, hogy „gyűjtő és szolgáltató” szervezetként folytatjuk ezt a stratégiát.

A településszolgáltatásban és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában az

érdekegyeztetés és képviselet meglévő országos, régiós és helyi szintjeinek fejlesztése akkor

is és most is cél. A munkahelyi érdekegyeztetés, a bérek és

juttatások megóvása, a bérfejlesztések kiharcolása mind

hozzátartozik egy hatékony szervezet munkájához. A stabil és

kiszámítható jogszabályi környezet kialakításáért küzdünk a

Településüzemeltetési Ágazati Párbeszéd Bizottságban, valamint

a Rehabilitációs PB-ban. Cél, hogy a területünkön minél több

Kollektív Szerződés legyen, az új Mt alkotóinak ajánlása is ez.

Előkészítjük az ágazati KSZ-t.

Átrendeztük a szervezeti felépítésünket, rövid idő alatt, gyorsan

tudnak döntést hozni a testületek, a munkahelyi alapszervezetek

mellett kialakítottuk a területi alapszervezetek rendszerét, 2010-

ben Nógrádban, Csepelen, Tatabányán és Komlón már működött,

ahová mindenki beléphet. Mivel gyűjtőszervezet vagyunk, kisvállalkozások alkalmazottjai,

vállalkozók, háztartási alkalmazottak, eddig nem szervezett emberek is beléphetnek, de főként

megszűnő munkahely esetén, munkanélkülivé váláskor irányítjuk a dolgozókat a területbe. A

területi szervezetekben is minden szolgáltatásunkra jogosultak a tagok.

Ma már van területi alapszervezet Győr-Moson-Sopronban, Csongrád és Bács-Kiskunban,

Tatán, Salgótarjánban, Hajdú-Biharban és Békésben is.

A legfontosabb cél: a tagszervezés, és ehhez a terület megtalálása. A szakszervezetek jövője,

az érdekképviseleti munka függ a fiatalok megnyerésétől, ezért 2010-ben létrehoztuk a

HVDSZ 2000 ifi tagozatát, akik tevékenyen részt vesznek a munkában: a HVDSZ

arculatváltásának mozgatórúgói voltak, rendezvényeink szervezésében általában ők vállalják a

legnagyobb szerepet, emellett középvezetői szinten is többen töltenek be közülük pozíciót. A

civil törvény változásai miatt alapszabály-módosítás történt, és mint említettem

23


ÁPB titkár: Kalmár Zsófia

egyszerűsítettük a szervezeti felépítést, kialakítottuk a régiós rendszert, a vezetők főállású

dolgozóink.

Folyamatosan bővítjük a szolgáltatásaink körét: a jogi képviseleten kívül üdülőket és

önsegélyező pénztárt üzemeltetünk, biztosítást kötünk tagjainkra, kedvezményes banki

szolgáltatásokat és mobilflottát vehetnek igénybe, kedvezmény-kártyát kapnak, mellyel

olcsóbban vásárolhatnak, valamint külön a megyékben igény szerint kialakított

kedvezményeket vehetnek igénybe tagjaink.

Örömünkre szolgál, hogy 3 konföderáció megegyezésének eredményeként létrejött a Magyar

Szakszervezeti Szövetség 2013 decemberében, sokat várunk ettől a hatalmas lépéstől.

Jelentős összeget nyertek az elmúlt év végén a TÁMOP-pályázaton. Mennyiben

könnyíti meg céljaik elérését a támogatás?

A szakszervezeteknek – ha fejlődni akarnak – nem szabad csupán tagdíjra alapozni, a

fejlesztések érdekében szükséges más forrásokat is megkeresni, hogy a tagjaink igényeit

felmérve bővítsük a szolgáltatásaink körét, rendezvényeket szervezhessünk, más

szervezetekkel tárgyalóasztalhoz ülhessünk és megállapodásokat kössünk azért, hogy

növeljük a taglétszámunkat, hatékonyabbak és ütőképesebbek legyünk, hiszen EGYÜTT

ERŐSEBBEK VAGYUNK! Ebben segít nekünk ez a pályázat.


SZÍNES ÁPB HÍREK; TITKÁRAINK MESÉLIK…

Hírek a Turizmus -Vendéglátás ágazatbó l

- Jó higiéniai gyakorlat -

A Turizmus-Vendéglátás ÁPB munkavállalói oldala jelentős

szerepet vállalt a vendéglátó-ipari termékek előállításának és

forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló

a 62/2011. (VI.30.) VM rendelet elkészítésében.

2013-ban kiadásra került A vendéglátás jó higiéniai gyakorlata

útmutató a Turizmus-Vendéglátás ÁPB aktív részvételével,

majd az ÁPB ezt követően aktív szerepet vállalt az útmutató

alkalmazását segítő képzéssorozat megszervezésében is.

Az ÁPB tagjai jelentős számban részt vettek a képzéseken.

24


Magyar alelnök a FoodService Europe-nál-

A Turizmus-Vendéglátás ÁPB munkaadói oldala 2013. november 29-én részt vett a Food

Service Europe (Szerződéses Közösségi Étkeztetők Európai Szövetsége) közgyűlésén. A

Food Servicce Europe-nak fennállása óta első ízben lett magyar vezetője, miután a VIMOSZ

jelölésére Párkai Zsoltot, a Sodexo Magyarország Kft. ügyvezetőjét, a Sodexo kelet-közép-

európai vezérigazgatóját választották alelnökké a brüsszeli közgyűlésen.

- 30 éves az EFFAT-HOTREC társadalmi párbeszéd-

30 éves az EFFAT-HOTREC (HORECA) társalmi párbeszéd – A Turizmus-Vendéglátás

ÁPB-nek, a HORECA társadalmi párbeszéd aktív résztvevőjének delegációja decemberben

Ünnepségen vett részt Brüsszelben az évforduló alkalmából a társadalmi párbeszéd plenáris

ülés előestéjén.

EFFAT: European Federeation of Food, Agriculture and Tourism Unions – Élelmiszeripari,

Mezőgazdasági és Turizmus Szakszervezetek Európai Szövetsége

HOTREC: Hotels, Restaurants and Cafés in Europe (A HORECA is ebből jön) – Hotelek,

Éttermek és Kávéházak Európai Ernyőszervezete

Osztrák tanulmányúton a Gépipari ÁPB

2013. szeptember 4-6. között a GÁPB tagszervezetei

részéről 15 fő vett részt az osztrák Pro-Ge meghívására

egy bécsi tanulmányúton.

A PRO-GE, az osztrák Munkaerő-piaci szervezet

(AMS), Fém és Gépipari Szövetségnél - Szövetségi

Gazdasági Kamara, a HörbigerVentilwerke GmbH &Co

KG cég közreműködésével szervezett munkatalálkozók,

eszmecserék, üzemlátogatás során a Gépipari ÁPB

küldöttsége megismerkedett az osztrák szociális

partnerek tevékenységének, együttműködésének

formáival és gyakorlati módszereivel, valamint a szak-,

és felnőttképzés alkalmazott formáival.

A munkatalálkozókon a szociális partnerek képviselői, szakértői bemutatták és kifejtették

együttműködésük alapelveit, formáit. Szemléletes, és tanulságos előadások hangzottak el,

konzultációk folytak a fogadó szervezetek képviselőivel.

ÁPB titkár: Dr. Kelemen Blanka

25


Út az ágazati megállapodáshoz címmel szervezett konferenciát a VASAS Szakszervezeti

Szövetség 2013. november 21-én Kecskeméten a GÁPB támogatásával és részvételével. A

konferencia célja szakemberek bevonásával az volt, hogy áttekintést nyújtson a konferencia

résztvevői számára a Kollektív Szerződések (KSZ) Munkatörvénykönyvében való

szabályozásáról gyakorlati példákon keresztül illusztrálva a tipikus hibákat vagy éppen a jó

gyakorlatot. A konferencia első előadója Pallagi Gyula volt, aki előadása keretében beszélt

általánosságban a KSZ és a kiterjesztett KSZ közötti alapvető különbségekről illetve az

ágazati kollektív szerződés módosításáról a Munka törvénykönyve 2013. évi változásaival

összhangban. Második előadóként a Gépipari ÁPB titkára, dr. Kelemen Blanka tartott

előadást GÁPB munkájáról, és a GÁPB munkáját segítő Társadalmi Párbeszéd Osztály

tevékenységéről. Végül harmadik előadóként Dr. Fodor T. Gábor munkajogász, vezető jogász

előadását hallgathatták meg a résztvevők az alábbi témákban: A Munka törvénykönyve

szabályozása, mint általános kollektív munkajog, szakszervezetek, kollektív szerződés, mit

lehetne szabályozni a KSZ-ben?, gyakorlati kérdések.

X. Magyar Munkajogi Konferncia

A Postai-, a Kohászati - és a Magánbiztonsági ÁPB is részt vett a 2013.október 15-17.

között Visegrádon megrendezett X. Magyar Munkajogi Konferencián, melyet a

Complex Kiadó Kft. RODIN Felnőttképzési Üzletága szervezett.

A RODIN Felnőttképzési Üzletág a törvényelőkészítő, gazdaságirányító szervezetekkel,

tudományos műhelyekkel, minisztériumokkal kialakított jó kapcsolata révén biztosította a

hiteles információk továbbadását. A konferencia szakmai programja logikusan felépített,

átlátható volt. Kiemelt témakörök a 3 napos konferencia tervezett napirendjéből: Egy év után

– vélt és valós értelmezési problémák az új Mt. gyakorlatában; jogok és kötelezettségek a

munkaviszonyban; a munkaidő szervezése a gyakorlatban; adalékok a munkaerő-

kölcsönzéshez; a munkáltató kárfelelőssége és a munkavédelem; korlátozások és tilalmak a

munkaviszony megszűntetésekor; a távolléti díj számításának rejtelmei; az életkor jelentősége

a munkajogi szabályozásban és gyakorlatban; pódiumvita munkaügyi bírósági ítéletekről;

eltérő szabályozási lehetőségek az új Mt.-ben.

A konferencia előadásai összességében hasznos információkat nyújtottak a résztvevők

számára.

26


ÁPB titkár: Ádám Róbert János

Kiadvány a megváltozott munkaképességűek alkalmazásáról

Az RPB (Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság)

munkaadói oldala saját költségén elkészíttette a

rehabilitációs foglalkoztatást meghatározó jogszabályok

alkalmazását segítő kézikönyvet és nyomdakész

állapotban az RPB titkárságának rendelkezésére

bocsátotta azzal, hogy az éves költségvetésében

tervezetteknek megfelelően annak ezer példányban

történő nyomdai kiadását biztosítsa. Ennek nyomdai

munkáit az NMH nyomdájában kívánták elvégeztetni.

A kiadvány jelentős mértékben segíti valamennyi

jogalkalmazó, így a Magyar Államkincstár, az NRSZH

ellenőrei, az RSZSZ-ek, NAV és különösen a rehabilitációs foglalkoztatást végző

munkaadók, illetve érdekképviseleti szerveik egységes jogértelmezését és alkalmazását.

A további jogszabály módosítások és országos hatáskörű szervek különböző állásfoglalásai és

iránymutatásai alapján szükségessé válhat a kiadvány kiegészítése, az érdemi munka segítése

érdekében, melyhez célszerű az RPB-n belül megfelelő pénzügyi forrást biztosítani.

A kiadvány fő témája a rehabilitációs foglalkoztatás kormányzati céljai, az új rendszer

felépítése, az ellátási rendszer jogszabályi háttere, fogalmai, gyakorlata.

Ismerteti a megváltozott munkaképességű személyek ellátási formáit, azok feltételeit, a

munkáltatói akkreditáció kérdéseit, a költségvetési támogatások szabályait és végül pedig a

hivatkozott jogszabályokat.

A kiadvány írói a szaktárca felkért szakemberei, akik aktívan részt vettek a jogszabályok

kialakításában és az ágazat érintettjeinek vitáin.

Fontosabb témakörök:

A rehabilitációs foglalkoztatás kormányzati céljai az EU 2020-ig szóló stratégiájával

összhangban

A rehabilitációs rendszer megújulása

Jogszabályi háttér, alapfogalmak és értelmezése

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatási rendszere

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja

Az ellenőrzés szabályai és szankciói

A költségvetési támogatás általános szabályai

Tranzit és tartós foglalkoztatásra kiírt keret és éves támogatási szerződés szabályai

Mellékletek: A rehabilitációs foglalkoztatást meghatározó jogszabályok és iratminták.

27


Információtechnológ ia , kommunikác ió Párbeszéd

Bizot tság

A Bizottság az éves munkatervében elfogadott, az európai

informatikai képesítési keretrendszerek hazai adaptációját

előkészítő szakértői munkaértekezletet szervezett 2013.

november 19-én. A szakértői munkaértekezlet célja volt a

hazai gazdaság versenyképességének és a hazai foglalkoztatás

növelése érdekében az IKPB szakértői közreműködésével az

európai informatika ágazati képesítési keretrendszerek

bemutatása, adaptálása az MKKR fejlesztők részvételével.

Az előadásokat követő vitákban a résztvevők megállapodásra

jutottak abban, hogy:

- A jelenleg folyó MKKR fejlesztések nem veszik figyelembe a már kifejlesztett

európai szakmai, képzési szervezetek által elfogadott informatikai képesítési keretrendszert,

illetve az IKPB szervezeteinek ezen a területen, az európai partner szervezetekkel közösen

végzett sikeres, gyakorlat orientált fejlesztéseit.

- az IKPB tagszervezeteinek érdekérvényesítő tevékenységével el kell érni, hogy 2014-

2020. tervezési időszak elején a globális igényeknek megfelelő informatikai ágazati képesítési

keretrendszer kerüljön részvételükkel kialakításra. Az eCF –nek megfelelő átfogó, átjárható és

átlátható informatikai képesítési keretrendszer (IKKR) lehetővé tenné a munkaadók,

munkavállalók/tanulók/szülők és képzők jobb együttműködését az informatikusok iránti

kereslet kielégítésében, a foglalkoztatás bővítésben;

- a munkaadói, munkavállalói és képzési szakemberek felhívták a figyelmet, hogy az

MKKR projekt eredmények csak validálási szakaszában történő szakértői részvétel késő, már

kezdettől be kellene vonni őket a közös munkába.

- a jelenlegi egyéni szakértői alkalmazás helyett meg kellene teremteni az IKPB

tagszervezeteivel kötendő szakértői munka intézményi feltételeit;

- a globális munkaerőpiacon jelentkező jól képzett informatikusok iránti kereslet

kielégítése nemzetgazdasági feladat, ennek érdekében a szakigazgatás és a szociális partnerek

részéről összehangolt akciók szükségesek (pl. tehetség gondozás kiemelt folytatása IKT

szektorban, a gyakorlat-orientált képzés munkahelyi feltételeinek megteremtése, az idegen

nyelvi képzés-, a társas kompetenciák fejlesztése, a felsőoktatásban lemorzsolódott hallgatók

szakképzés, az informális tudás beszámításán alapuló egyéni tanmenet biztosítása stb.).

- Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (ÉÁKSZ) módosításával kapcsolatos,

korábban megkezdett tárgyalások, szakértői egyeztetések eredményeképpen 2013. február

27.-én aláírásra került az ÉÁKSZ.

ÁPB titkár: Dr. Albert Judit

28


- Az egyeztetésekben az aláíró munkáltatói és munkavállalói Feleken túl folyamatosan

és aktívan részt vettek az ágazatban jelen lévő egyéb, a bizottság munkáját támogató

munkáltatói szervezetek és szakmai szövetségek is. Az egyeztetéseken az ÉÁKSZ aláírására

jogosult feleken túl az IPOSZ képviselői is részt vettek, s szövegszerű javaslataikkal

hozzájárultak a kollektív szerződés kialakításához.

Az ÉÁKSZ 3. sz. mellékleteként elkészült az építőipari ágazati bértarifa megállapodás. A

bizottság a jogszabályi változások figyelembevételével elkészítette a 2013. évi éves

munkaidőkeret ajánlását (ÉÁKSZ. 4. sz. melléklet) is, mely – elsősorban a szektor 90%-át

alkotó kis és középvállalkozások számára – a gazdálkodást, az éves tervezést segíti. Az

ÉÁKSZ mellékleteként szereplő ajánlásokat a bizottság a honlapján közzétette, valamint

rendezvényein felhívta rá az érintettek figyelmét.

AJÁNLÁS

a 2014. évi minimális építőipari rezsióradíjra

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

Törvény 2013. július 1-én hatályba lépő 62. § (2) bekezdésének 6. pontja

felhatalmazást ad az építésügyért felelős miniszternek, hogy az Építőipari

Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított minimális

építőipari rezsióradíj mértékét rendelettel állapítsa meg.

A magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari

cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára.

Az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár az egyik kiváltó oka az

építőipari lánctartozásnak, a feketemunkának, mely így végső soron pedig

tönkreteszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit. Az irreálisan alacsony ár

fogalmát nem rendezte kellően eddig egy jogszabály sem a közbeszerzési

pályázatokra vonatkozóan és semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan

2013. április 9-én jelent meg a 61. sz. Magyar Közlönyben az Építési

beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló

306/2011.(XII.23.) Kormányrendelet módosítása. Ez a Kormányrendelet

hivatott arra, hogy szabályozza az aránytalanul alacsony ár ajánlatkérői

vizsgálatát, ezért a rendelet kiegészült az ajánlatban alkalmazott minimális

rezsióradíj vizsgálatára vonatkozó paragrafussal.

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság felkérésére az ÉVOSZ szakértői

kiszámították a 2014. évi építőipari minimális rezsióradíj mértékét, melynek

29


alapját egyrészt az ÉVOSZ tagszervezeteinek és további vállalkozásoknak 2013.

évi mérlegét megalapozó tényadatok bekérése és feldolgozása, valamint a 2014.

évben alkalmazandó szakmunkás alapbér (garantált bérminimum - 118.000 Ft)

és annak járulékai képezték.

A szakértői vélemény alapján az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2014-re

vonatkozó ajánlásában 2.446 Ft/óra minimális építőipari rezsióradíjat

határozott meg, mely ÁFA nélkül értendő.

További info: (a honlap linkje)

NFSZ TPK Nyitóoldal / Ágazati Párbeszéd Bizottságok / Ágazati Párbeszéd Bizottság -

ÁPB / Építőipari ÁPB / Dokumentumok

Villamosenergia-ipari Bér és Szociális Megállapodás 2014. évre

A Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd

Bizottság (VÁPB) 2014. február 20.-i ülésén a

tárgyaló felek – a Villamosenergia-ipari Társaságok

Munkaadói Szövetsége (VTMSZ), valamint az

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók

Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), és a Bánya- és

Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) –

megállapodtak, és aláírták a 2014. évi

Villamosenergia-ipari Bér és Szociális

Megállapodást.

A Megállapodás előzményei:

A 2014. évi ágazati bér és szociális megállapodás

kérdéseiről a szociális partnerek négy ÁPB ülés (január 23.; február 6.; február 14,; február

20,;) keretében folytattak tárgyalásokat. Az első három ülésen a tárgyaló felek nem tudtak

megállapodni, ezért kérték a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)

közreműködését. A február 20.-i ülésen a tárgyalások sikerrel zárultak.

A Felek a Megállapodást a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés vonatkozó pontjai,

továbbá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának a 2014. évi

ÁPB titkár: Meyer Herta

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_nyitooldal

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_APK

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_bizottsagok

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_bizottsagok

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_Epitoipari_Agazati

http://tpk.org.hu/engine.aspx?page=apb_epito_dokumentumok

30


minimálbérről és a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról szóló

megállapodása figyelembe vételével kötötték meg.

A Megállapodás fő pontjai:

- a megállapodást kötő felek kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a helyi bértárgyalások során

a munkahelyek megőrzését tekintsék elsődlegesnek, úgy, hogy ennek során a foglalkoztatás

biztonságát és a szakmai színvonal emelését kiemelten kezeljék

- a felek azt ajánlják a társaságcsoport, vagy helyi szintű szociális partnereknek, hogy – üzleti

helyzetüktől függően – a 2014.évi bér és szociális megállapodások megkötése során

törekedjenek arra, hogy a keresetek reálértéke 1,1%-al növekedjen.

- a megállapodó felek rögzítik, hogy a társaságcsoport, vagy helyi szintű 2014. évi

bértárgyalások során állapodnak meg az inflációkezelés módjáról. (Helyi szintű

megállapodásban kell rögzíteni a várható infláció mértékét, amelynél az Országos

Bérmegállapodásban rögzített 2,4%-os inflációs érték vehető figyelembe.)

- rögzítésre kerültek a 2014. január 1-től alkalmazandó ágazati bérminimum értékek az

Ágazati Bértarifa Rendszer (ÁBTR) 4 bérosztályban,

- megállapodtak az egy főre jutó jóléti szociális költségmutató minimális értékéről (Ft/fő/év) -

a megállapodás hatálya alá tartozó társaságok esetében.

A Megállapodás részét képezi a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződésnek, és a

Felek együttesen kérik annak kiterjesztését.

Tudta Ön…?

Kiterjesztett ágazati kollektív szerződés ma a Villamosenergia-iparban, a Turizmus-

vendéglátásban, valamint az Építőiparban van. Az alábbi táblázatban leírt

tevékenységek kiterjesztett ÁKSZ esetében ezekhez az ágazatokhoz, illetve

alágazathoz kapcsolódnak. A sütőipari szakágazati kollektív szerződés kiterjesztése

2013. augusztus 14.-i hatállyal visszavonásra került.

A többi ágazat KSZ lefedettségét az alábbi diagram mutatja. Ahol van többmunkáltatós

megállapodás is, azt külön föltüntettük. Mint látható a lefedettség a néhány százaléktól

a 60 % feletti értékekig változik. Az egymunkáltatós országos lefedettség 25 %

körüli, a többmunkáltatósok esetében pedig 11 % körüli ez az érték.

31


A nagyobb cégeknél jellemző a kollektív szerződés megléte, holott a kisebb

cégeknél, vállalkozásoknál sok esetben nagyobb szükség lenne a

kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra, melyek egyik fő biztosítéka a

kollektív megállapodás.

(Forrás: NMH - Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer)

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

70,00

KSZ lefedettség (%) a versenyszférában ágazatonként

Egymunkáltatós

Többmunkáltatós

32


Mesterségük címere: munkaügyi mediátor

- a munkaügyi mediátorok képzése –

- Meyer Herta –

Múltkori számunkban bemutatkozott a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbíró Szolgálat

(MKDSZ), mint a magyarországi alternatív konfliktuskezelés intézményesített fóruma.

Számos feladatai mellett (közvetítés, tanácsadás, stb.) az egyik legnagyobb hangsúlyt

ezen intézménynél is az utánpótlás képzése kapja. De milyen muníciót ad a felvételi

magas elvárásainak megfelelő szerencsés kiválasztottaknak a szervezet? Erről

beszélgetek dr. Kovács Gézával, az MKDSZ igazgatójával.

- Honnan ered a szó, mediáció?

A mediáció, vagy közvetítés egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege,

hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél jár

közben. A szó is innen ered: mediare, azaz középen állni, egyeztetni, békéltetni. Ez a

harmadik, semleges fél a mediátor.

- Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy munkaügyi közvetítőnek?

Elsősorban nagyon jó kommunikációs érzékének és képességnek kell birtokában lennie

annak, aki ezt a mesterséget akarja bírni, hiszen sokszor nagyon kiélezett, feszült

szituációkban kell tudni megszólítani mindkét felet. Emellett felsőfokú végzettséggel lehet

jelentkezni a pozícióra. Természetesen munkaügyi ismeret, illetve a munka világának

ismerete, esetleg az ezen a területen eltöltött idő csak előny lehet.

A munkaügyi moderátoraink folyamatos és rendszeres képzésben vesznek részt, hogy mindig

naprakész ismeretekkel és képességekkel álljanak rendelkezésre a megrendelőknek. Képzésük

mindig kiemelt hangsúlyt kapott az MKDSZ szakmai tevékenységében. A szolgálat szervezeti

működési és eljárási rendje erről így rendelkezik: „A felkészítés, a képzés célja elméleti és

módszertani segítséget adni a listára felkerült közvetítőknek és döntőbíróknak ahhoz, hogy az

önként vállalt konfliktuskezelési feladataikat minél eredményesebben láthassák el.”

33


Dr. Kovács Géza MKDSZ igazgató

Úgy tudom, öt évenként van felvétel a szolgálat soraiba. Ez jelenti azt is, hogy aképzési

idő is öt év?

Pontosan, az 5 évhez illeszkedik a szolgálat képzési stratégiája,

amelynek megvalósítását az éves képzési tervek szolgálják. A ciklus

első időszakának legfontosabb eleme az ötnapos alapképzés,

amelyet – hagyományosan – az amerikai FMCS mediátor-trénerei

biztosítanak, de amely képzés licencét megkapta a magyar

szervezet. A következő 3 év képzési anyaga a tudás elmélyítését

szolgálja, valamint gondoskodik a mediátori kompetenciák

kifejlesztéséről, a jártasságok, ismeretek és készségek bővítéséről.

Az MKDSZ fennállásának 16 éve alatt összesen 5 alkalommal

tartott 4-5 napos alapképzést; 42 alkalommal tartott legalább 2

napos tréninget, és mintegy 30 egynapos képzést szervezett

mediátorainak. A képzéseknek nemcsak a színvonala magas,

de mindegyik jó hangulatban telik, és – természetesen – a

csapatépítő hatásuk is fontos.

Az MKDSZ képzési stratégia 2010 – 2014

Kiindulópontok

Tendencia: a mediáció szakma, amit csak felkészült mediátor végezhet.

Az MKDSZ működési szabályzata előírja, hogy a listára felkerült személyek

mediációs képzési folyamaton kell, hogy átessenek, míg a listán szerepelnek.

Ugyanez a szabályzat az igazgató feladatai között nevesíti képzések, továbbképzések

szervezését.

Előzmények

A szolgálat 1997 és 2010 között összesen mintegy 35, hivatalosan regisztrált képzési

programot bonyolított le.

A képzések túlnyomó része tréning volt (jellemzően 2 naposak, de például az ötévente

megtartott alapképzések időigénye minimálisan 4 napos volt). A képzések kisebb

hányada félnapos volt, amikor is egy-egy szakmai téma feldolgozása történt meg. (pl.

munkajogi szabályozás változása).

A képzési programok az évek során kicsiszolódtak, számos olyan program került

megtartásra, amelyek szakmailag beváltak, a résztvevők körében elismerést arattak,

szakmai értékük nem vitatott, tehát indokolt benntartásuk a képzési palettán.

A képzési programok feldolgozása megtörtént, ezen túlmenően a Közigazgatási és

Igazságügyi Minisztérium részére is megküldésre került abból a célból, hogy a

minisztériumi közvetítői lista aktualizálása során figyelembe vehető legyen.

34


A jelen helyzet kihívásai

A közvetítőkre vonatkozó általános szakmai képzettségi követelmények

meghatározásra kerültek a 63/2009. sz. IRM rendeletben. Az ebben foglalt

szabályokat mindenképpen figyelembe kell venni a képzési programok összeállítása és

lebonyolítása során.

A szabályozás egyik következményeként új helyzet állt elő a mediációs „képzési

piacon”. Felértékelődnek az akkreditált képzések, leértékelődnek a minisztérium által

el nem ismert képzések.

2010. évben az MKDSZ listáján nyilvántartott közvetítők száma csaknem

megduplázódott a korábbi időszakhoz képest. Az új tagok körében a képzési részvételi

igény és tényleges aktivitás kimagasló a korábbi időszakhoz viszonyítva. Magyarán:

minden korábbinál nagyobb belső igény van képzési programok iránt.

Ezzel szemben: 2011-ben a képzésre fordítható anyagi erőforrások mértéke csökkent

az előző évhez képest. Ez a két tényező összevetve azt jelenti, hogy az egy főre eső

támogatás mértéke jelentősen csökken.

Számolni kell azzal, hogy a szolgálat tevékenységi köre bővülhet (pl. a

döntőbíráskodás intenzívebb alkalmazásával, az egyéni vitákban történő részvétel

lehetőségének megteremtésével, vagy a tanácsadási tevékenység iránti igény

növekedésével).

A kihívásokra adható válaszok, kitörési pontok a képzés területén

Indokolt lényegesen megnövelni az akkreditált képzési programok arányát.

Törekedni kell a standardnak elfogadott képzési programok akkreditálására.

Az egyes – költségesebb – tréning programokon résztvevők körének kialakításakor

prioritásokat kell meghatározni.

Újra kell gondolni a részvételi (szakmai és anyagi) feltételeket.

Új típusú képzési programok beindítását kell előkészíteni.

Újra kell gondolni, milyen körből és milyen tematikával kívánjuk igénybe venni a

képzési szolgáltatásokat.

Új típusú (tehát nem tréning-jellegű) képzési formák támogatása (pl. szakirodalom

igénybevétele, valamint tapasztalat-átadó módszerek alkalmazása, mentori rendszer

kimunkálása és működtetése.

A megvalósítás célszerű irányai

Törekedni kell arra, hogy elsősorban akkreditált, a miniszteri rendelet kritériumainak

megfelelő képzési programok legyenek megtartva.

Meglévő partnereinket ösztönözni kell, hogy a bevált programok (tréningek)

akkreditálását végezzék el.

Új partnerekkel történő kapcsolatépítés során az akkreditált képzések igénylésére kell

fektetni a hangsúlyt.

35


Az MKDSZ képzési szerkezete alapvetően három szintű:

1. alapszint vagy belépő szint

Az alapszintű képzések célja, hogy a mediátorok megismerjék a mediáció folyamatát,

működését, szabályait. Elsajátítsák a gyakorlásához szükséges módszereket, technikákat.

Fejlesszék hozzáértésüket.

2. gyakorló szint vagy emelt szint

A gyakorló szintű képzések célja, hogy a mediátorok elmélyítsék felkészültségüket.

Fejlődjenek módszereikben, kompetenciáikban.

3. szenior szint vagy „mester” szint

A mester szintű képzések célja, hogy a mediátor maradéktalanul kibontakoztassa tudását,

saját fejlődésének és lehetőségeinek „csúcsára” jusson fel.

A három szint standard képzéseit kiegészítik eseti, rövidebb időtartamú egy-egy témakörhöz

kapcsolódó szakmai programok, esetleg meghívott szakértővel.

A tréningek résztvevőivel kapcsolatban az alábbi prioritások alkalmazása javasolt:

o a korábban általános díjmentességet felváltja az önrész-kategória bevezetése,

amennyiben az adott képzés az MKDSZ számára költségterhet jelent;

o a tréningeken való részvétel feltétele az alapképzés abszolválása (ez nem

vonatkozik az ún. 3. kategóriás, rövidebb időtartamú, szakmai programokon

való részvételre!);

o a részvételt illetően prioritást élveznek azok a tagok, akik aktív közvetítői

vagy/és tanácsadási vagy/és PR munkát végeznek a szolgálat javára és

képviseletében;

o akik korábbi képzési programokon aktivitást tanúsítottak.

Fel kell mérni a szolgálat tagjainak képzői (tréneri) potenciálját, és

támogatni/ösztönözni kell a tréneri aktivitás erősítését.

Fel kell tárni a képzési programok anyagi megalapozásának lehetséges külső forrásait.

A képzési stratégia lebontása éves szintekre:

2010 – az új lista éve

Legfontosabb az újonnan felvettek számára az alapképzésen való részvétel.

1. Tematika: mediációs alapkészségek elsajátítása.

Időtartam: 5 munkanap.

Résztvevők: az újonnan felvettek.

2. Csapatépítő, ismeretátadó tréning.

Tematika: közösségépítés, MKDSZ szabályok és eljárások

megismerése, szervezeti kultúra átvétele.

36


Időtartam: 2 munkanap

Résztvevők: az újonnan felvettek.

3. Tematika: készségfejlesztő tréning gyakorlott mediátorok

számára.


Résztvevők: gyakorlott mediátorok

2011 – az alapok lerakásának éve

Legfontosabb: az újonnan felvettek szakmai ismereteinek megalapozása, fejlesztése, valamint

a régi és az új közvetítők közötti kapcsolatok erősítése.

1. Tematika: mediációs alapkészségek elsajátítása.

Időtartam: 4 munkanap.

Résztvevők: az előző, 5 napos tréningen részt venni nem tudó

újonnan felvettek.

2. Tematika: prezentációs tréning.


Résztvevők: az MKDSZ tagjai.

3. Tematika: kommunikációs tréning 1.



4. Tematika: kommunikációs tréning 2.


Résztvevők: az előző tréningen részt venni nem tudó MKDSZ

tagok.

4. Speciális tréning

Tematika: mediátori készségfejlesztés



2012 – 2014 – a tudás, ismeretek elmélyítésének időszaka

Legfontosabb: a megszerzett mediációs jártasságok, ismeretek, készségek stabilizálása,

továbbfejlesztése.

A pénzügyi lehetőségek függvényében: évente legalább 5 tréning, amelyeken elsősorban

a speciális ismeretek elsajátításán, illetve a már megszerzett tudás stabilizálásán van a

hangsúly.

A fenti célokon túlmenően a tréningek tematikái között az alábbiak kapnak helyet:

konfliktuskezelés

37


kommunikáció

tárgyalástechnika

munkajogi ismeretek

A tréningek időtartama: 1-2 munkanap.

Résztvevők: az MKDSZ tagjai, egyéni tudásszint-felmérés alapján szelektálva.

2015, májusig bezárólag (ekkor jár le az ötéves megbízatás).

A ciklus utolsó évében képzési programot nem tervezünk.

A középtávú képzési stratégia éves szintű bontása évente aktualizálásra kerül.

Az első szint az alapképzés, ezt az amerikai Federal Mediation and Arbitration Service

trénerei tartják. Rögtön a ciklus kezdetekor kerül rá sor és 5 napon át tart, összesen 60 óra

terjedelemben. A részvétel a szolgálat tagjai számára kötelező.

Az alapképzés tematikája:

Célkitűzések:

1. az alábbiak jobb megértése:

1.1. mi akadályozza a hatékony konfliktuskezelést és vitarendezést?

1.2. a konfliktus dinamikája

1.3. a konfliktuskezelés különböző módjai

1.4. a vitarendezési eljárások köre

1.5. a legjobb tárgyalások gyakorlat

1.6. a közvetítési eljárás

1.7. a közvetítők alapvető készségei és viselkedésmódjai

2. nagyobb szakértelem a következők tekintetében:

2.1.1. közvetítés viták esetén

3. a következők ismerete:

3.1. közvetítő és békéltető szolgáltatások

3.2. ILO egyezmények és ajánlások

3.3. a közvetítés etikája

A képzési program felépítése

1. nap

Bemutatkozás és a tanfolyam áttekintése

A konfliktus dinamikája

A konfliktuskezelés és vitarendezés során alkalmazott megközelítési módok és eljárások

Bevezetés a közvetítésbe

Esti házi feladat visszajelzések

2. nap

A visszajelzések áttekintése

A szociális párbeszéd, ILO egyezmények és ajánlások, az FMCS gyakorlata

38


A tárgyalásos módszer

a tárgyalás és közvetítés közötti kapcsolat

tárgyalási gyakorlat

a tárgyalás kimenetele

különböző tárgyalási stílusok

az álláspontok és igények elkülönítése

a tárgyalók dilemmája

a tárgyalás útján elért megállapodás alternatíváinak jelentősége

a különböző tárgyalási stílusok költsége és haszna

hogyan érhető el a legnagyobb mértékű kölcsönös haszon és az optimális rendezés?

Visszajelzések

3. nap

A visszajelzések áttekintése

A közvetítési eljárás

mi is az a közvetítés?

a közvetítési modell

a közvetítési eljárás lépései

közvetítési szerepjáték

gyakorlati megvalósítás

esti házi feladat

Az eddig tanultak lezárása

4-5. nap

Bevezető

a közvetítési eljárás (folytatás)


ötletbörze


kapcsolódási pontok a tárgyalás során

készségfejlesztés

a közvetítők által használt készségek

mások befolyásolása

mások hatékony meghallgatása

magyarázó körülírás

az indulatok kezelése

a tekintély megőrzésének elősegítése

a közvetítő a társadalomban

a közvetítők erkölcsi szempontjai

szerepjáték összefoglalók

Zárás

39


A gyakorló szint tréningjei:

Nehéz helyzetek a mediációban, nehéz mediációs helyzetek

A mediációs szerződés

A mediáció specifikumai

Érzelmek kezelése, avagy az érzelmi intelligencia szerepe a

mediációban.

Mediációs esettanulmányok feldolgozása

A szenior szint tréningjei:

Az egyéni mediációs stílus kialakítása

Mediációs esettanulmányok feldolgozása

A mediáció pszichológiája

A nyerő-nyerő helyzet pszichológiája

A tréningek mellett még más tanulási módszerek is alkalmazottak, ezek azonban nem kötöttek

a ciklus egyes időszakaihoz.

A két legfontosabb:

„shadow mediátor” képzés, azaz konkrét eseten dolgozó mediátor

mellett lehetőséget kap esettel még nem rendelkező

„junior”mediátor részvétele a vitarendezési folyamatban.

Mentori rendszer működtetése, azaz a gyakorlott, nagy tapasztalattal

rendelkező mediátorok egyéni program alapján segítik a junior”

mediátorok ismereteinek bővítését, tapasztalataik megismerését és

átvételét.

(Mediáció, HVG ORAC Kiadó, 2013.)

40


VAN képünk hozzá……... (Fotók a Fürdőszolgáltatás SzakÁPB, a Viziközmű ÁPB, a Gépipari ÁPB, a Közúti

Közlekedési Szolgáltatók AlÁPB és a Rehabilitációs PB programjairól)

41


Ágazati Párbeszéd Bizottságok és a működésükért felelős kollegák

Dr. Gonda Zsolt Osztályvezető

Évinger Ágnes Koordinátor

Ádám Róbert János Víziközmű ÁPB,

Fürdőszolgáltatás SzakÁPB,

Nyomdaipari ÁPB,

Településszolgáltatási ÁPB,

Rehabilitációs ÁPB

Dr. Albert Judit Építőipari ÁPB

- ÉPÍTŐANYAGIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Információtechnológia és Kommunikáció PB

Kalmár Zsófia Kereskedelmi ÁPB,

Turizmus-vendéglátás ÁPB

Meyer Herta Vegyipari ÁPB,

- GYÓGYSZERIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Villamosenergia-ipari ÁPB

Vasútiszállítási ÁPB

Közúti ÁPB

Brunner Andrea Élelmiszeripari ÁPB, - HÚSIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

- SÜTŐ- és ÉDESIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Mezőgazdasági ÁPB,

Légiszállítási ÁPB

Vujkov Krisztina Bányaipari ÁPB,

Könnyűipari ÁPB,

Magánbiztonsági ÁPB, - MAGÁNNYOMOZÓI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

- BIZTONSÁGTECHNIKAI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

- SZEMÉLYBIZTONSÁGI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Postai ÁPB

Dr. Kelemen Blanka Faipari, Bútoripari és Erdészeti ÁPB,

Gépipari ÁPB,

Kohászati ÁPB

IMPRESSZUM

Főszerkesztő: Bálint István Lektor: Molnárné dr. Nagy Ágnes Lapigazgató: dr. Gonda Zsolt

Szerkesztő Bizottság – tagjai: dr. Albert Judit, Brunner Andrea, Kalmár Zsófia, dr. Kelemen Blanka,

Vujkov Krisztina

Vezető szerkesztő: Meyer Herta Tördelőszerkesztő: Ádám Róbert János A TPO Hírlevél része az NMH Hírlevélnek.

A közlésre szánt anyagokat szerkesztett formában jelenítjük meg. Az írásokat és véleményeket, javaslatokat a

[email protected] címre várjuk.

mailto:[email protected]

Documents

2014 1 tpo hírlevél megolvasásrar