bet · 2014. 9. 10. · francia, német, olasz, angol és spanyol nyelvből. (Az orosz nyelvet jelenleg csak szakköri szinten oktatjuk.) Negyedik évtől (nyolcadik osztálytól)

1

2

Szilágyi Erzsébet Gimnázium

1016 Budapest Mészáros u. 5-7.

OM azonosító: 035219

A SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az alapító okirat alapján készült, mely a Budavári Önkormányzat

90/14/2003. (IV.24.) Kt.sz. határozatával került jóváhagyásra.

Elfogadta:

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium nevelőtestülete

A Budavári Önkormányzat Kulturális, Oktatási és Sport Bizottsága

"Egy nemzet nagysága a kiművelt emberfők sokaságában rejlik."

Széchenyi István

Kifutó pedagógiai program azokon az évfolyamokon, akik tanulmányaikat 2012-ben

vagy előtte kezdték.

3

BEVEZETŐ

Iskolánkat 1881-ben alapították. Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége alatt nemcsak a kötelező népoktatás hálózata, hanem magasabb

szintű középiskolák telepítése is megtörtént. Ebbe a sorba tartozott a budai Várban alapított iskola, az 1936 óta új épületben elhelyezkedő Szilágyi Erzsébet

Gimnázium is, amely nyolcosztályos szerkezetben működött hosszú évtizedeken

át. Ehhez a formához tért vissza iskolánk 1993. szeptemberében. Nyolc éven

keresztül tartó egységes, ám belülről differenciált képzéssel szeretnénk eljuttatni tanítványainkat az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez, vagy a munkába

álláshoz szükséges szintre. Az oktatás három szakaszra tagolódik. Az első két év (5. és 6. osztály) a

készségek (nyelvi, matematikai) fejlesztése. Hetediktől tizedik osztályig szaktudományok oktatása történik. A kilencedik évfolyamtól a humán

érdeklődésűek vagy latint tanulnak tovább, mely tárgy hetedik-nyolcadikban mindenkinek kötelező,vagy magyar irodalomból és történelemből kapnak

magasabb óraszámot, a reálérdeklődésűek óraszáma pedig emelkedik matematikából. A tizenegyedik-tizenkettedik osztályban továbbtanulásra

készítünk fel, és ilyenkor bővül a humán vagy reálérdeklődés szerinti orientáció.

Az idegen nyelvek oktatása már az ötödik osztályban magas óraszámmal

kezdődik. A gimnáziumi tanulmányok során három nyelvet kell tanulni. A latin mellett két élő idegen nyelvet tanulnak diákjaink. Választási lehetőség van:

francia, német, olasz, angol és spanyol nyelvből. (Az orosz nyelvet jelenleg csak szakköri szinten oktatjuk.)

Negyedik évtől (nyolcadik osztálytól) számítástechnikát oktatunk minden tanulónak.

Tekintettel a korosztály nagy mozgásigényére, kezdetben magasabb óraszáma van a testnevelés tantárgynak is. Tanulóink egészséges fejlődését

segítik a sí-, kerékpár- és kajaktúrák és a természetjáró szakosztály kirándulásai. A jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgát tesznek anyanyelvből és

matematikából. Az eredményesen szereplők felvételi beszélgetésen vesznek

részt. A vizsgán az általános iskola első négy osztályának anyagából adunk

feladatot. Olyan jó képességű, kreatív, 10 éves tanulók jelentkezését várjuk, akik

örömmel tanulnak, s akiket szüleik is ösztönöznek az igényes szellemi fejlődésre. A túljelentkezés másfél- kétszeres. Az iskola eredményes oktatását bizonyítja a jó felvételi arány a

felsőoktatásban, a nyelvvizsgázók nagy aránya és az OKTV-n és egyéb országos versenyen elért eredmények.

Szakköri lehetőségek: színjátszó kör, énekkar, természetjáró-, kosárlabda- röplabda, számítástechnika-, matematika-, fizika szakkör, ÖKO-kör, Tudós Klub, nyelvi szakkörök

Az igényeknek megfelelően felzárkóztatás illetve tehetséggondozás is van.

4

Magyarország első UNESCO-iskolája a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, így külföldi kapcsolataink folyamatosak és sokfélék. Diákcseréket bonyolítunk és országismereti túrákat szervezünk. A diákcserék némelyike több mint húsz éves

múltra tekint vissza.

Körkérdést intézett az Akadémia a külföldön élő magyar tudósokhoz, hogy

mi az a magyar hozomány, amelynek sikereiket köszönhetik. Mindenki a régi magyar nyolcosztályos középiskolát nevezte meg. Ez is mutatja, milyen

lehetőségek rejlenek ebben az iskolatípusban. A nyolcosztályos gimnázium a tehetséges gyermekekért jött létre. Nem

hagyja ellustulni az értelmes tanulókat, mert kihasználja képességeiket, megfelelő követelmények elé állítva őket.

5

1. HELYZETELEMZÉS

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium jelenleg 16 osztállyal működik,

nyolcosztályos rendszerben, tehát minden évfolyamban két párhuzamos osztály

van. A tanulólétszám 500 fő körüli. A 2005-ben az Országos Közoktatási Intézet kiadott egy tanulmányt, A

középiskolai munka néhány mutatója címmel. Ebben különféle szempontok alapján értékelték az iskolák teljesítményét, és a számadatokat besorolták kiváló,

jó, átlagos és gyengébb kategóriákba. Az egyetemi felvételi arány alapján JÓ a Szilágyi teljesítménye 33.7 ponttal ( ebbe a kategóriába 30-39 pont közt

tartoznak a gimnáziumok), az írásbeli felvételiken nyújtott teljesítmény alapján a KIVÁLÓ kategóriába került az iskola 8.8 ponttal ( 8 feletti pontszám alapján), a

nyelvvizsgák aránya alapján a KIVÁLÓ kategóriába került az iskola 88.1% ponttal ( a 80 % fölötti teljesítményt sorolják ide), az Országos Középiskolai

Tanulmányi Versenyeken elért eredmények alapján a KIVÁLÓ kategóriába sorolták a gimnáziumot 137.5 ponttal ( a kategóriához szükséges 100 pont fölötti

eredményt 1999-2004-es időszakban 22 iskola érte csak el ), az egyéb versenyek alapján KIVÁLÓ kategóriába sorolták az iskolát 188 ponttal ( a 100 fölötti

pontszám alapján).

1.1 SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR

Jó képességű tanulókat veszünk fel iskolánkba, de egy-két év után már nagy

különbségek adódnak a teljesítményekben. Ennek oka a tanulók munkához való

hozzáállásának állandó változása. A családok jövedelmi helyzete igen változatos. A mostohább anyagi

körülmények között lévő szülők gyermekeit igyekszünk segíteni. Az iskola

alapítványa: Szilágyi Erzsébet Gimnázium Alapítványa Budapest támogatja a rászorulók kirándulását, diákcseréjét, táborokon való részvételét, a jó tanulókat

ösztöndíjjal segíti. Az önkormányzat, a szülői ház, valamint a tantestület álláspontja egységes

abban a tekintetben, hogy igényes, szellemi fejlődésre ösztönző, jó iskolát

szeretnénk.

1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

1881 szeptemberében Póra Ferenc három osztállyal és 147 növendékkel

megnyitotta a budai polgári leányiskolát a Várban, a domonkosok régi kolostorának helyén álló budai főgimnázium épületében.

Az oktatás csak délelőtt folyt a legkiválóbb nevelőkkel. Az iskola tekintélye évről évre nőtt.

Baráti Lajos kiváló történész, zeneértő tanár szervezte meg az iskol a első énekkarát. 1886-tól kezdve rendezte a híres tavaszi hangversenyeket.

6

Az 1887-88-as tanévtől kezdve a fővárosi tanács a fővárosi polgári leányiskolák új ta nterv ét vezette be.

1887-ben az I. kerületben lakó szülők kérelemmel fordultak a Fővárosi Tanácshoz, melyben sürgették a várbeli polgári leányiskola egy felsőbb

leányiskola ötödik és hatodik osztályával való bővítését. Pénzügyi akadályok miatt az iskola továbbfejlesztési terve csak 1892-ben vált

valóra. Póra Ferenc és tanártársai nevelési elve a cs ele kvő ifj úsá g volt. Az

évenként rendezett iskolai ünnepélyen kívül kirándulásokat szerveztek. A hazafias nevelés is fontos helyet foglalt el munkájukban.

1892-93-as tanévtől a polgári leányiskola átalakult végre 6 osztályú felsőbb leányiskolává. Az iskol a neve ettől kezdve Budapest Fő és Székvárosi

I. kerületi nyilvános községi felsőbb leányiskola. "A felsőbb leányiskola célja, hogy társadalmunk női tagjai élethivatásukra

szükséges általános műveltséget szerezhessenek."

A következő tárgyakat tanították: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom,

történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, a neveléstan alapfogalmai, ének rajz, írás, női

kézimunka és testgyakorlás.

Az iskola a növendékek továbbtanulásának lehetőségét is megadja, az 1895-

96-os tanévtől a VI. osztályt jó eredménnyel végzők felvételt nyerhettek

tanítóképző intézetekbe. Ugyancsak szakiskolába vagy szaktanfolyamra való átlépést is a VI. osztály

elvégzése után javasolták.

Az 1893-94. tanévtől bevezették az ellenőrző könyvecske használatát, hogy a szülői ház és az iskola között szorosabb kapcsolatot létesítsenek.

1901-ben a minisztérium ismét új tantervet léptetett életbe. A tantervváltoztatás egyik célja a túlterhelés megszüntetése, a másik pedig a

felsőbb leányiskola teljes függetlenítése minden irányban. 1905-ben Póra Ferencnek a közoktatásügy terén szerzett érdemei

elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozták.

Igazgatóként és tanárként példamutató tevékenységet folytatott az intézet

létrehozásától kezdve. Nagy felkészültséggel tanította a magyar nyelvet és irodalmat, a német nyelvet és irodalmat és a neveléstant.

Mint kiválóan képzett pedagógus, nevelőtársainak és az ifjúságnak eszményképévé vált, s igen szerették a nagy tudású és művelt férfiút, aki az

iskolán kívüli művelődés terjesztésében is fontos szerepet vállalt. Póra Ferenc igazgatósága alatt kialakult az iskola hagyományos

nevelésrendje. Az előírt tantárgyakon kívül gondoskodott kezdő és haladó fokon az angol nyelv tanításáról. Megkezdődött a különzenei oktatás az intézetben

külön csoportokban. Próbálkoztak majolikafestéssel is. 1897-től tánctanfolyamot is tartottak okleveles tánctanítók vezetésével az őszi és téli szezonban.

7

Az iskolai ünnepélyek is bővültek, április 11-én minden évben megemlékeztek az 1848-as törvényekről, s 1905-től kezdve október 6-át is megünnepelték.

1896-ban a millenniumi ünnepségek voltak a legfontosabbak, 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával a kuruc korról való

megemlékezés. 1908-tól május hónapban békenapot is tartottak. Erzsébet királyné mindig kitüntetően érdeklődött az iskola iránt. A királyné

1898-ban történt halála után minden évben Erzsébet napján (november 19-én)

iskolai ünnepélyt tartottak, amely alkalmakkal az iskolai énekkar, a szavalók és színjátszók mutatták be tudásukat.

Ezek nagyon nagy közkedveltségnek örvendtek, ebből nőtt ki 1922-től, amikor az iskola felvette a Szilágyi Erzsébet nevet, a híres Erzsébet-napi

ünnepély hagyománya. 1990-től kezdve a hangversenyeket már a Budai Vigadó (Corvin tér)

épületében tartották meg nagyszámú közönség jelenlétében.

1907-től kezdve az iskola végzett növendékei 5 évenként találkozókat tartottak, az iskola hagyományainak így vetették meg az alapját, hiszen ezek az

összejövetelek az összetartozás és az iskolához kapcsolódó hűség szép megnyilvánulásai voltak.

Póra Ferenc halála után a székesfőváros tanácsa 1908. november 25-én Bellaágh László székesfővárosi magyar-német szakos főreáliskolai rendes tanárt bízta meg az intézet igazgatásával.

Az intézet nevelési főcélja továbbra is a "szív és a jellemképzés maradt". Az 1911-12-es tanévtől kezdve már olyan tekintélyes az iskola, hogy az

egyetem gyakorló tanárjelölteket is beosztott a nevelőkhöz magyar-történelem, magyar-latin, történelem-földrajz, magyar-francia, mennyiségtan-természettan

tantárgyakból. 1912-től Wolf Ágoston lett az intézet vezetője. Az ő igazgatósága alatt ment

végbe az 1916-17. tanévben a felsőbb leányiskolának leánygimnáziummá való

átszervezése. Az új szervezésű leánygimnáziumnak négy éves tanfolyamát alakították ki.

Feladata az volt, hogy a leányoknak olyan nőnevelő irányú magasabb

általános műveltséget adjon, amely egyenlő értékű a főgimnáziumokéval, és a

leányokat arra jogosítja, hogy a tudományegyetemeken folytathassák tanulmányaikat.

A növekvő tanulólétszám következtében úgy segítettek a tanteremhiányon, hogy a gyakorló iskolát a Tárnok u. 5. számú telken emelt barakképülettel

bővítették. Az 1917-18. tanévben már 16 osztály volt 574 tanulóval.

Az 1919-20-as tanévben folyt le az első érettségi vizsga. A két osztályban

53 tanuló érettségizett.

Az 1920-21. tanévben meteorológiai állomás jön létre az iskolában. Az 1921-22. tanévtől kezdve különös gonddal készítették elő az iskolai

kirándulásokat. A cél Budapest és a vidék megismerése volt.

8

1924 áprilisában két hetes olaszországi utat szerveztek 57 tanuló, nyolc tanár + 7 szülő részvételével. Jelentős ez a kirándulás, mert megvetette alapját a gimnázium külföldre szervezett kirándulásainak, amelyek évtizedeken keresztül

nagy sikerrel mentek végbe és napjaink gyakorlatának is részei. 1924-34 között Hollósy Béla igazgatósága alatt megalakult az Isk ola tá

rs i

Szövets ég, amely a volt növendékek egymáshoz és az iskolához fűződő kapcsolatait ápolta.

1925-ben az Erzsébet-napi ünnepélyen felavatták az új intézeti zászlót

- fehér alapon - a magyar korona és a főváros címere volt kihímezve.

Fellendült az iskolai sportélet . Úszóversenyeken és atlétikai bajnokságon első helyezéseket értek el. Új sportpályát kaptak a Bécsikapu tónál.

1926-27-ben ismét olaszországi tanulmányutat szerveztek Velence-Firenze-

Róma-Nápoly-Palermo-Taormina útvonalon.

Az iskola nevelési elveiben a modern nyelvek oktatása került a középpontba. A művészeti tárgyakkal a hivatalos tantervi előírásnál

is alaposabban foglalkoztak. Ápolták a Hunyadi hagyományokat. Kiemelkedő volt az énekkari kultúra fejlődése . Sztojanovits

Adrienne mindinkább a Kodály Zoltán által kibontakozó népdalkultúrának szolgálatába állította az énekkart.

Első nagy sikere Kodály: Villő című leánykarának előadása volt.

Kodály nagyra becsülte és fontosnak tartotta Sztojanovits Adrienne munkásságát, és 1929-ben új darabot írt Pünkösdölő címmel,

amelyet Sztojanovits Adriennek és énekkarának ajánlott. Az énekkar 1929. április 14-én mutatta be a kórusművet a Zeneakadémián

óriási sikerrel. Ezzel országos hírűvé vált a Szilágyi Erzsébet leányiskola zene i nevelése. A világhírű zeneszerző Toscanini Budapesten járt, és Kodály

kíséretében meglátogatta iskolánkat, részt vett Sztojanovits Adrienne énekkari próbáján, és a legnagyobb elragadtatással értékelte a látottakat.

1931. márciusában bécsi hangversenykörútra indult az énekkar, melyről elismerően nyilatkoztak az újságok. Ez után a siker után Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter dicsérő és köszönő iratban nyilatkozott a kórusról és vezetőjéről.

1932-33-as tanévben Kodály Zoltán 50. születésnapján új módszerrel mutatták be az iskolának dedikált Pünkösdölőt. Dienes Valéria, az Orchestikai Iskola igazgatója komponált hozzá mozdulat-művészeti játékot.

Kiemelkedő sikert aratott Wéber Edit tanárnő által vezetett tá nc ka r a Városi

Színházban rendezett sportünnepélyen, nagyszerű táncaival.

Hollósy Béla 1934-ben bekövetkezett halála után Korompay Sándor vette át az intézet igazgatását. Működése egészen 1945-ig tartott.

A várbeli iskola szűknek bizonyult, a várva várt új iskolaépületben (a Mészáros utcában) az 1936-37. tanévben kezdték meg a tanítást. Az épületet a kiváló Weichinger Károly és Hübner Tibor műépítész tervezte.

9

Az épületben énekterem, orvosi rendelő, ifjúsági könyvtár, oszlopos szülői fogadóterem, tanári könyvtár, igazgatói, tanári szoba, rajzterem, vegytani és természettani előadótermek voltak találhatók szertárakkal és tanári szobákkal,

valamint tornaterem öltözőkkel. Itt tovább folytatták a szép eredményeket hozó munkát. A magyar nyelv tisztaságáért és a helyes magyar beszédért indítottak

küzdelmet. Szépkiejtési versenyen második díjat szereztek. Az Éneklő Ifjúság versenyén a 713 diák közül 409-en vettek részt a

karénekben. Az idegen nyelvek tanítása magas színvonalon folyik, a német és

francia rendkívüli tárgyak mellett görö g nyelvi tanfolyamot is igényelnek a tanulók szülei. Majd rendkívüli olasz nyelvi tanfolyam is nyílik. 1942-ben a

rendkívüli tárgyak közé bevonul a finn. Vívásban, atlétikában, teniszben szép eredményeket érnek el.

A második világháború utolsó éveiben, (1944-ben) az épület hadikórház. Az

1943-44. tanév, 44-45. tanév is rendkívüli háborús szünetekkel tarka. Több

intézménynek adott otthont az iskola. A háborús nehézségek elmúltával megindult lassan a munka. 1945. május 4-én Verebély Ferenc igazgató vette át az intézet irányítását. Megnyílt a dolgozók gimnáziuma is, amely 10 évig működött.

Az új iskola reform következtében a gimnázium alsó osztályai a

nyolc évfolyamos általános iskola felső tagozatává váltak. A Szilágyi

Erzsébet Leánygimnázium négy osztályos iskola lesz, megkezdődik az angol nyelvoktatása is. Egy ideig még a né met

francia, olasz és latin nyelv tanítása is folyik.

A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) keretében iskolai diákszövetség alakul.

Újjászervezik a szülői munkaközösséget.

Az énekkar vezetését Szőnyi Erzsébet veszi át (az iskola volt tanulója).

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen fra nc iá bó l az iskola tanulója nyer els ő helyezést, orosz nyelvből első és második helyezést.

Megkezdődött a fil mokta tá s .

Az iskolák államosításának következtében a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a főváros kezeléséből állami kezelésbe ment át. A négyosztályos

leánygimnáziumban első ízben nyílt meg a humanisztikus osztályok mellett reáltagozatú osztály .

Az iskola újjászervezését és irányítását a minisztérium dr. Bálint Bélára bízta,

aki az intézményt gyakorló gimnáziummá fejlesztette. Központi feladat volt az ideológiai, természettudományi és orosz nyelvi

képzés színvonalának az emelése. Az orosz és latin nyelv tanítása folyamatosan megy tovább, a többi idegen nyelv oktatása szünetel.

Az 1952-53. tanévben az iskola hivatalosan is állami gyakorló gimnáziummá alakult.

Szépkiejtési versenyeket tartanak.

10

Az önképzőkör, a szakkörök és a színjátszó kör nagy segítséget nyújtanak az Erzsébet napi ünnepségek előkészítésében és rendezésében.

298 jelölt gyakorolt az iskolában. 168 tanuló tett érettségi vizsgát.

Az 1953-54. tanévben újbó l bevezették az angol nyelv tanítását.

Kiemelkedően színvonalassá vált a magyar nyelvi és irodalmi, valamint az idegen nyelvi órák tartása.

Az iskolai ankétokon neves személyek vesznek részt: Móricz Virág, Áprily

Lajos, Tamási Áron, Hegedűs Géza, Molnár Imre, Szabó Lőrinc, Genthon

István. Az 1959-60. tanévben 18 osztály működött 668 tanulóval, az orosz nyelven

kívül tanultak latint, németet, angolt, franciát és olaszt. 1963-ban elsőként az országban UNESCO iskola lett a Szilágyi Erzsébet

Gimnázium és megindult az azóta is folyamatos diákcsere.

1974-94-ig, húsz éven át Dr. Fekete Ivánné volt az iskola vezetője és irányítója.

Nevelési céljai : fejleszteni a növendékek világnézeti és erkölcsi tudatosságát, közéleti érdeklődését, magasabb szintre emelni érzelmi kultúrájukat, szélesíteni

és elmélyíteni műveltségüket. Hangsúlyozódott az osztályfőnöki tevékenység fontossága . Az

osztályfőnöki munkaközösség összehangolt tevékenysége: a személyiség megismerése, a közösségfejlesztés, a munkára nevelés, a szülői házzal való

kapcsolat erősítése. Az igazgató fő törekvése az id egen nyelv oktatás színvonalának további emelése , az ehhez szükséges feltételek megteremtése volt.

A korábban szigorúan csak az UNESCO támogatásával megvalósítható

diákcserék mellett más szervezési formák - utazási irodák által szervezett csoportos utazások, meghívásra történő csoportos utak,

valamint a hagyományos UNESCO-cserék mintájára, de alkalmi szerveződéssel megvalósuló diákcserék nagymértékben kibővítették a

tanult nyelvek gyakorlásának lehetőségeit, és ugyanakkor a családokkal való közvetlen kapcsolat révén hozzájárultak a résztvevők világismeretének

kitágulásához, továbbá az Európa egyesülésére irányuló törekvések érzelmi megközelítéséhez is.

Iskolánk a cserepartnereken kívül az eltelt húsz év alatt sok külföldi delegációt is fogadott (amerikai, belga, dán, finn, francia, olasz), akik tanórákat is

meglátogattak, beszélgettek a diákokkal. A sokoldalú nevelőmunkát segítette és segíti az intézmény UNESCO

asszociált iskola volta is.

1963 óta folyik kulturális diákcsere a strassbourgi Fustel de Coulanges Gimnázium növendékeivel, majd 1979-től a Düsseldorf melletti

Heiligenhausban lévő középiskola diákjaival. Mindezek kiegészülnek olasz, dán, holland, erdélyi cserekapcsolatokkal. Az UNESCO célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeiért a

párizsi UNESCO-központ díszoklevelet és emlékplakettet adományozott az intézménynek. Köszönet illeti dr. Szalontay Károlynét, elhunyt volt kollégánkat,

11

aki hosszú évekig irányította az iskola UNESCO-munkáját, és ragyogó sikereket ért el növendékeivel.

Nagy súlyt helyezett az iskola a testi nevelésre is. Az elmúlt években, ma is, nagyon sok tanulónk sportol rendszeresen. Évente megrendezték a testnevelők a

különféle házi versenyeket. Az oktató munka színvonalának állandó emelkedését tükrözik a jó felvételi

eredmények. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen több első helyezést

értünk el, elsősorban nyelvekből. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium mindig nagy jelentőséget tulajdonított a

zene, közös éneklés nevelőerejének.

Kórusunk Csík Miklós karnagy vezetésével nagyon sokat dolgozott,

kiemelkedő eredményeket ért el. Különböző versenyeken, találkozókon több díjat, dicsérő oklevelet szerzett.

Minden évben jelentős esemény volt az énekkar hangversenye (100-120 fővel), sokat szerepeltek diákjaink különböző társadalmi megmozdulásokon, ünnepségeken.

A rádióban is gyakran csendült fel a szilágyisták hangja, szinte minden évre esik egy rádiófelvétel.

1979-től kezdődően az énekkar nyolc alkalommal nyerte el az ÉV KÓRUSA

címet.

Az Éneklő Ifjúság központi hangversenyein minden alkalommal arany

oklevelet kapott.

Sok sikeres kóruscserét bonyolítottak le - Belgium, Anglia, Németország (Hamburg, Hannover) ismét Belgium - majd Skóciában Aberdeenben részt

vettek a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál kéthetes programján. Az 1979-80-as tanévtől fokozatosan bevezetett gimnáziumi nevelés és

oktatás terve lehetővé tette a tanterv szabadabb kezelését. Alapvető változásnak tekinthető a fakultációs tárgyak bevezetésének

rendszere.

A legsikeresebbnek az idegenvezetés fakultáció bizonyult, évente 20-25 tanuló szerezte meg az idegenvezetői igazolványt.

1991-ben az Utazás és Turizmus fakultációs program bevezetésére

került sor. A tárgy oktatása az American Express Foundation kezdeményezésére a világ tíz országában, köztük Közép-Kelet-Európában Magyarországon a

mi iskolánkban indulhatott először. Az Iskolafejlesztési Alapítvány volt a program hazai gondozója. A program új szemléletet jelentett a turizmus oktatásában.

Ezeket a gyakorlati képzéseket az a rendelkezés szüntette meg, mely csak 6.

tantárgyként tette lehetővé ezen tárgyakból az érettségi vizsgát. Az elmúlt években nagyon eredményes volt a matematika fakultáció, nagyon

kevés kivétellel a diákok felvételt nyertek egyetemekre és főiskolákra. A fakultáció mellett szakkörök, színjátszó kör és énekkar működik.

12

1994-2004-ig Schneider Istvánné matematika-fizika szakos tanár vezette az intézményt, mely 1993-tól visszatért a nyolcévfolyamos gimnáziumi rendszerhez.

A nyolcévfolyamos rendszer előnye - a tananyag jobb elosztásának lehetősége

- tanulóink nem olyan időszakban váltanak iskolát, a mikor a

prepubertás, vagy a pubertás időszakában vannak - az osztályközösségek összekovácsolódása a nyolc év alatt

A vezetőtanárok száma egyre nagyobb. Elsősorban a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem számára biztosítjuk a tanárjelöltek gyakorlatát, de az ELTE

TTK, ELTE BTK és az ELTE TKF számára is. Versenyeredményeink kimagaslóak.

A felvételi dolgozatok átlaga szerint is egyre jobb helyezést érünk el a

középiskolák rangsorában. Az utóbbi 10 évben a 151. helyről a 70. helyre ugrottunk, pedig a későbbi eredményben még csak két olyan év került

beszámításra, amikor a nyolc évfolyamos gimnáziumban végzett diákok felvételiztek.

1.3. AZ ISKOLA EREDMÉNYEI

Tanulóink minden évben részt vesznek az Oktatási Minisztérium által

meghírdetett valamint a minisztérium által szakmailag támogatott versenyeken, és azokon szép eredményeket érnek el.

A nagygimnazisták legfontosabb megmérettetése az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), a kisgimnazisták az általános iskolások számára

kiírt versenyeken indulnak. Az egyéb országos versenyek közül kiemelkedik az Arany Dániel

Matematikaverseny, a Varga Tamás Matematikaveseny, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny, a Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi

Verseny, az általános iskolások nyelvi versenyei, a „Nyelvünkben élünk” magyar nyelvi kommunikációs verseny, a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei

Helyesírási Verseny, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, a

„Szép Magyar Beszéd” verseny, az Ábel Jenő országos latin nyelvi verseny, az

Öveges József Fizikaverseny, a Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny, a Curie Kémia Verseny, a Lóczy Lajos Középiskolai Földrajzi

Tamulmányi Verseny. Természetesen részt veszünk a kerületi és budapesti sportversenyeken is.

1.5. AZ ISKOLA FUNKCIÓJA

1.5.1. A Közoktatási Törvény többször módosított (1993. évi LXXIX. törvény) alapján biztosítani kell - az általános műveltségi anyag és az erkölcsi értékek átadását

13

tanulóinknak - a professzionalizációt, a munkaerőképzéshez az alapok megadását

- a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő továbbtanulásra és

pályaválasztásra való felkészítést. 1.5.2. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi

Egyezmény a Gyermekek Jogairól (kihirdetve 1991. évi LXIV. törvénnyel) című deklaráció előírásai,

valamint az 1994. december 18-án megalkotott

Diákjogi Charta és a 31/1997. Gyermekvédelmi Törvény alapján

biztosítani kell: - tanulóink szocializációját, személyiségformálását és személyiségüknek

teljes körű kibontakozását - a gyermekvédelmet

1.5.3. Figyelembe kell venni a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete

216/1997. (VI. 26.) Kt. sz. határozatát és a Budavári Önkormányzat feladatvállalási, működési és fejlesztési tervét, minőségbiztosítási

programját mellyel elfogadta a kerület oktatási koncepcióját, valamint a társadalmi környezet (kerület, szülők, gyerekek) igényeit:

- továbbtanulási esélyek növelése (segítségadás, tehetséggondozás) - az anyanyelv és idegen nyelvek magas szintű oktatása

- a számítógépes ismeretek biztosítása - a magyar és egyetemes kultúra megismertetése, védelme,

továbbfejlesztésére való nevelés

1.5.4. A Nemzeti alaptanterv (130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet) a

kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról kiadott

28/2000 (IX.21.) OM rendelet, valamint a 24/1997. (VI. 6.) Alapvizsgarendelet és a 100/1997. (VI. 13.) Érettségi

vizsgaszabályzat előírásait és módosításait figyelembe véve kell elkészíteni a helyi tanterveket.

Jelen pedagógiai program a fenti előírások és az iskola eddigi

dokumentumai alapján készült.

14

2. NEVELÉSI - PROGRAM

2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, KÖZVETÍTENDŐ EGYETEMES ERKÖLCSI ÉRTÉKEK:

- humanizmus, szeretet, együttérzés - a kreatív tudás, önállóság, önfejlesztés, önismeret, műveltség

- helyes magyarságtudat, hazaszeretet

- kulturális tolerancia - akarat és szilárd jellem: tisztesség, önfegyelem, megbízhatóság,

megértés, türelem, bizalom, felelősség - az emberi élet és a környezet védelme - Az ENSZ által meghirdetett Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizede

(2005-2014) jegyében azonosulunk a fenntarthatóság pedagógiája értékeivel. Mindennapjainkban pedagógiai közösségi és intézményi

szinten egyaránt innovatív módon jelenítjük meg az Ökoiskolák eszmerendszerét

2.2. CÉLJAINK ÉS KIEMELT FELADATAINK, amelyek a

személyiségfejlesztés feladatai is egyben.

- esélyteremtés, esélyegyenlőség biztosítása - az oktatás minőségének garantálása

- a nevelés szerepének erősítése

Amit mindig szem előtt kell tartanunk: Hozzánk abban az életkorban lépnek be a gyerekek, amikor

egyéniségüknek, jellemvonásaiknak még csak a váza van készen. Erősen függnek is még nevelőiktől (elsősorban osztályfőnöküktől), akiknek

személyes hatása rájuk (és közvetve szüleikre) nézve óriási lehet. Ezért a nyolc évfolyamos gimnázium mint iskolatípus a nevelés legjobb kilátásaival

kecsegtet. Tudnunk kell azonban, hogy sokkal nagyobb a felelősségünk is. Visszamutogatás nélkül, nekünk kell a ránk bízott kisgyerekekből érett és

erkölcsös ifjakat formálni. Számolnunk kell továbbá azzal, hogy a pedagógiai hatásrendszer elemei az

iskolán kívül elsősorban a család, de a tömegközlés is. Ezek az elemek együttesen nevelnek Az iskolának a karmester szerepét kell betöltenie

ebben a rendszerben.

2.2.1 Erkölcsi nevelés terén:

- alapvető társadalmi normákat felismerő, elfogadó és az emberi értékekre

érzékeny emberré nevelés - egymás megértése, elfogadására, megbecsülésére, tiszteletére és

szeretetére nevelés

15

- a társakért érzett felelősség kialakítása - az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése

az akaraterő (a munkában, tanulásban, sportban való kitartás)

fejlesztése - mértékletességre törekvés

- igazságosság, becsületesség

- összefogás, tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének és

megtartásának képessége (Szilágyisok összetartására nevelés) - helyes viselkedéskultúra és az alkalomhoz illő megjelenés

tudatosítása (a tisztelet megadása mindenkinek, köszönés)

- reális nemzeti büszkeség, nemzeti identitástudat kialakítása

2.2.2. Érzelmi, akarati nevelés terén: - reális önismeret, önértékelés, önbecsülés, önkritika, dönteni tudás

kialakítása (önbizalomhoz segíteni minden gyereket) - rendszeresség, kötelességtudat elsajátítása

- a bírálat elviselésének megtanulása

- a személyiség-fejlesztés tudatos irányítása az iskolában és a

családok ösztönzése ennek az irányításnak segítésére (az értelmes

életben való hit) - a jó értelemben vett önmenedzselés kialakítása

2.2.3. Értelmi nevelés terén -logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés

-önálló, kreatív gondolkodásmód kialakítása

-a családi értékek felismerésére nevelés (a pénz szerepének

túlbecsülése ellen - a boldogságot inkább jelentő erkölcsi értékek felmutatása)

-megfelelő beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete

-kommunikációs képesség fejlesztése:

- metakommunikáció

- számítógépes kommunikáció

- vizuális kommunikáció

-az önművelés igényének, szokásának kibontakoztatása, a tanulók önálló ismeretszerzésének lehetőségét biztosítva a tanítási órán is

-az egyetemes emberi kultúra megfelelő ismerete (lássák és őrizzék országunk hagyományait, de legyenek fogékonyak az új, és más

országok tapasztalatainak befogadására) - lehetőleg két idegen nyelvből középfokú állami nyelvvizsga letétele - szakemberré válásra nevelés, a személyiség kiteljesítése révén

16

2.2.4. Esztétikai nevelés terén: - az esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése

- szépérzék és igényesség kialakítása szűkebb és tágabb környezete

iránt (tiszta iskola) - alkotó és befogadó jellegű esztétikai készség fejlesztése

2.2.5. Az egészséges életmódra nevelés terén:

- megfelelő testi, lelki, szociális nevelés (agresszivitás elleni

küzdelem) - családi életre nevelés (biztonságos, őszinte, harmonikus családi

háttér igényének kialakítása)

- káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

- a mindennapos testedzés beépítése az életrendjükbe - tiszta környezet iránti igényesség megtartása

- környezettudatos életvitelre való nevelés: ismerje az emberi

tevékenységek okozta környezetet károsító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit.

Összefoglalva: Boldog, önmagával elégedett, munkaszerető, általánosan

művelt, idegen nyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalok nevelése a célunk. Növendékeink többségét az egyetemi és főiskolai

továbbtanulásra készítjük fel, ez a munkánk elsődleges feladata. Valószínűleg nem lesz - hisz nem lehet - 100 %-os a továbbtanulók aránya.

Ez azonban nem tekinthető veszteségnek, mint ahogyan ma sem az.

Iskolánk tovább nem tanuló diákjait is alkalmassá kell tenni az értelmiségi életvitelre, az alkotó, értékeket teremtő munkára, közéletiségre.

Magasabb szintre kell azonban emelnünk iskolánkban a nevelés és oktatás egységét. E kettő szorosan összefügg, szétválaszthatatlan egymástól. Tudatosan

ki kell használni az ismeretek elsajátításának nevelési lehetőségeit a tanórán és azon kívül.

Gyermekközpontú iskola szeretnénk lenni, amelyben a tanári és tanulói

jogok és kötelességek összhangban vannak. A tanulót partnerként kell tekinteni

a nevelési-oktatási folyamatban, tisztelnünk kell egyéniségét, de követelnünk kell tőle saját érdekében, s akkor a tanár iránti tisztelet is természetes lesz.

2.2.6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK

Az egészségnevelés színterei: biológiaóra

a védőnő az egészségvédelemmel foglalkozó előadásai osztályfőnöki órán

17

drogstratégiai program megvalósítása a

Kompánia Alapítvány segítségével

a Nevelési Tanácsadó által kínált

lehetőségek

mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok

2.2.6.1.Egészségnevelés a biológiaórán

Cél: Olyan tudat kialakítása a felnövekvő generációkban, tanulókban, melynek

nyomán:

-látják a bioszféra és egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a rossz szokások következményeit

-tudatosul bennük, hogy mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, a betegségek megelőzéséért

-elsajátítják az egészségvédő magatartás szokásrendszerét

-törekednek mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű

felhalmozódásának megelőzésére, ill. csökkentésére -kialakul bennük az egészséget károsító hatások elhárításában való aktív részvétel igénye -számukra az egészség mindennél fontosabb megőrzendő érték lesz

-megismerik a veszélyes anyagoknak (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) az

emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Az Egészségtan modulban előforduló követelményeket nem egy tömbben,

hanem a megfelelő tárgyi fejezeteknél dolgozzuk fel (így hatékonyabb is a feldolgozás!):

6. osztály: Hazai és távoli tájak élővilága és környezetvédelme

7. osztály:

Rendszertan (Növény- és állatrendszertan)

.Az ember egészségére ható élőlények megemlítése és az emberre való hatása (pl.: baktériumok, gombás fertőzések, bélférgek stb.)

Vírusok hatása az emberre

8. osztály: Urbanizáció hatásai az emberre (Ökológia)

9. osztály : „Embertan” keretén belül:

az egészséges életvitel kialakítása

18

egészséges életmód megőrzése

szervrendszerek és szervek leggyakoribb változásainak felismerése,

betegségtünetek

betegségek megelőzésének lehetőségei

betegápolás, csecsemőgondozás

mentális fejlődés útja, lelki egészség

elsősegélynyújtás legfontosabb lépései

beteg – orvos kapcsolat (orvosi terület)

szenvedélyek, szenvedélybetegségek, megelőzés

kábítószer prevenció

posztembrionális fejlődés, testi fejélődés, kamaszkor,

konfliktusok – kezelésük

testedzés egészségmegőrző szerepe

helyes testkép kialakítása

fogamzásgátlás típusai, terhesség

orvosi szűrések szerepe

AIDS – HIV fertőzés

pszichoszomatikus betegségek

veszélyes foglalkozások, rizikófaktorok

gyógyítás fejlődése az ókortól napjainkig, modern orvoslás

11. osztály: Genetika

örökletes emberi betegségek okainak felismerése

genetikai szűrővizsgálatok jelentősége

genetikai hátterű betegségek, rendellenességek gyógyítása, elfogadása, „kezelése” , megelőzése

Az emelt szintű érettségire való felkészítés óráin tovább foglalkozunk az ismeretek bővítésével (11.o.-12.o.).

Elsősegély-alapismeret szakkört is tartunk az érdeklődő tanulóknak, igény esetén.

2.2.6.2. Egészségfejlesztés a védőnő előadásai segítségével

5. osztályban: helyes táplálkozás, életmód, gyümölcsök, vitaminok (rajzok készítése)

6. osztályban: fertőző betegségek és szövődményeik, megelőzés lehetősége, higiéné, védőoltás,

élettani változások serdülő korban

19

7. osztály: elsősegélynyújtás oktatása 9 és 7 fős csoportban, 3-3 alkalommal, csecsemőápolás

8. osztály: a hepatitisz "B" fertőzésről, a fertőzés következményeiről, megelőzés

lehetősége

11.és 12. osztály: szűrések fontossága, a TBC-ről, daganatokról, lányoknak a mell

önvizsgálatának oktatása (film), fiúknak a here önvizsgálat oktatása (film)

Személyes problémák alkalmi megbeszélése (kb. évente 40 alkalommal).

2.2.6.3. Drogstratégiai program

2.2.6.3.1.Célunk a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé

váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Csökkenjenek az ártó tényezők, a droghívó szignálok, és erősödjenek a személyiségfejlesztő

hatások.

2.2.6.3.2. A fenti célok megvalósításának színterei:

2.2.6.3.2.1.Tanórai foglalkozások

Mivel iskolánk nyolc évfolyamos gimnázium, külön kell választani az 5-8. és a 9-

12. évfolyamokat. Az alsóbb osztályokban minden nap, illetve majdnem minden nap van

testnevelés óra. Itt a mozgás, testedzés igényének felkeltése elsődleges.

A 9-12-es évfolyamok, ahol már kevesebb a testnevelés óra, a tanítás előtti és

délutáni sportkörökkel (futball, kosárlabda) egészül ki a testmozgásra szánt idő.

A szaktárgyi és osztályfőnöki órákon az egészséges életmód kialakítása, mentálhigiéné döntő helyet foglal el.

A biológia tanárok a tudományosan megalapozott drogismeret birtokában részt vállalnak a drogok veszélyeinek megismertetésében.

Az osztályfőnöki órák programjában szerepel az iskolaorvos és védőnő előadása meghatározott egészségügyi témában, meghívott orvos előadása a

szenvedélybetegségekről. Drámapedagógiai foglalkozások az 5. és 6. évfolyamosoknak kis csoportban ,

melynek célja az önismeret fejlesztése..

A Kompánia Alapítvány munkatársaival kapcsolatunk folyamatos.

A 9 és 10. évfolyamon önismereti foglalkozásokat tartanak 4-4 alkalommal. A 11. és 12. évfolyamon beszélgetés gyógyult drogossal meghívott pszichológus

közreműködésével, vagy részvétel a HÁLÓ Mozi programjaiban.

20

2.2.6.3.2.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolánkban a következő személyiségfejlesztésében:

színterek jelentősek a tanulók

Színjátszó kör Iskolai énekkar

Szakkörök Tudós Klub

Öko-kör Elsősegély-szakkör Nyelvi szakkörök

- színjátszóverseny

Sportköri munka - kosárlabda, röplabda - iskolai bajnokság

Sporttáborok - kerékpártúrák külön kicsiknek – nagyoknak

- vízi túrák külön kicsiknek – nagyoknak - sítúrák külön kicsiknek – nagyoknak

- síoktatás

- balatoni tábor

Művészeti és hagyományőrző tábor

- zebegényi művészeti tábor (a tanulók ötödét

mozgatják meg, kerámia, agyagozás, néptánc, színjátszás, fényképezés, előhívás, filmezés

témákban)Vándortábor ÖKO-tábor :

- gyakorlati foglalkozások a természetben környezetünk jobb megismerése és védelme

érdekében

Minden szinten a pedagógusok személyisége, magatartása a minta, értékátadó

ereje van.

2.2.6.3.2.3.Az Iskolai Diákbizottság programjában szerepel:

-vetélkedő az 5-7 évfolyamnak környezetvédelem, egészségvédelem legális,

illegális drogok témakörben. -táncos rendezvények garantáltan drogmentesen, bizonyítva, hogy drogok (alkohol, cigaretta) nélkül is lehet jót bulizni! -az iskolarádióban – interjú külső szakemberrel.

21

2.2.6.3.3.A drogkoordinátor feladatai:

Segítse az igazgatót, az iskolavezetést, osztályfőnököket, működjön együtt a tanárokkal. Folyamatosan tájékoztassa kollégáit (prospektusok, filmek stb.).

Küldjön tanártréningre egy-egy tanárt. Álljon kapcsolatban az osztályfőnökökkel, jelzésekre várva. Folytasson egyéni beszélgetéseket

problémás gyerekekkel. Az egy közösséget érintő problémákat beszéljen meg 2-3 fős tanár csoportokkal.

Tartson kapcsolatot az iskolaorvossal, védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal. Szükség esetén vegye igénybe segítségüket, küldjön gyerekeket az önismereti

Pszichodráma Csoportba.

2.2.6.4.A Nevelési Tanácsadó által kínált lehetőségek

Önismeretei pszichodráma csoport, 14-17 éves fiúk és lányok részére.

Beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók fogadása.

Osztályfőnöki órák tartása kezdő osztályfőnököknél, a közösségformálás segítése céljából.

Logopédia.

2.2.6.5. A mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása és tanulóink fizikai állapotának mérése

2.2.6.5.1. A mindennapos testedzés célja :

A mérések által bizonyítottan gyenge fizikai teherbíró képességekkel rendelkező ifjúság számára lehetőséget biztosítani, és motivációs bázist kiépíteni e téren a képességeik fejlesztéséhez.

A testi deformitások megelőzése, a meglévő elváltozások állapotának javítása szakszerű gyógytestneveléssel.

A tanulók számára biztosított lehetőségek:

10-12 éves korig mindennapos kötelező órarendbe iktatott testnevelésóra

heti háromszor egy óra gyógytestnevelés

heti egyszer 1 óra gyógyúszás

heti kétszer 2 óra röplabda szakosztályi foglalkozás

heti kétszer 2 óra kosárlabda szakosztályi foglalkozás

heti egyszer 1 óra aerobic

kosárlabda tömegsport foglalkozások kis és nagygimnazisták számára

22

kerületi és budapesti diákolimpiákon részvétel atlétikában, úszásban, kosárlabdában, és az erre felkészítő edzések

Rekreációs programok:

Sítáborok 10-18 éves tanulóink számára

Evezős vizitáborok 10-18 éves tanulóink számára

Kerékpártúrák 10-18 éves tanulóink számára

Mindhárom esetben külön csoportot alkotnak az 5.-7. évfolyam tanulói és a 8.- 12. évfolyam diákjai. A foglalkozásokon az iskola tanulólétszámának kb. 30%-a

vesz részt. Célunk, az ifjúság motiválásán keresztül, a szívesen mozgó, sportoló diákok számának növelése.

2.2.6.5.2.A tanulók fizikai állapotának mérése

A mérések célja : - A tanulók általános fizikai teherbíró képességének vizsgálata, e képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezése, a fejlesztő, felzárkóztató

programok megtervezése. - A Közoktatási Törvényben előírt adatszolgáltatási

kötelezettség fejlesztése.

A mérések gyakorisága : A méréseket tanév elején szeptemberben és tanév

végén májusban végezzük.

A teszt megnevezése : Az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által készített tesztsor.

Motoros tesztek fajtái, és az általuk vizsgált képességek:

ülésben előrenyúlás – hajlékonyság

helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérése

sit-up teszt (felülések) – hasizom erőállóképessége

függés hajlított karral – a kar és a váll izomerejének állóképessége

10 x 5 méteres ingafutás – futási sebesség, fürgeség

állóképességi ingafutás – kardio-respiratorikus állóképesség

A tesztek értékelése: Az értékelés a Testnevelési Bizottság által kidolgozott táblázatok alapján történik.

Az eredmények országos adatbázisba való eljuttatása :

az iskolaorvoson keresztül

23

Dr. Maxin Imre egyetemi docensen keresztül, a

Semmelweis Egyetem Testnevelési és

Sporttudományi Karára

2.2.7. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMUNK

2.2.7.1. Alapelvek, célok:

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében

cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek:

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek

tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az

embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés

a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

2.2.7.2. Tanórai keretek

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi

nyelv egymásra hatását

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük

tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

24

A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem

A tanulók

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult

át a természet

lássák a történelmi események összefüggéseit, logikáját

a gazdasági-társadalmi változásokból tudjanak következtetéseket levonni

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az

életmódra, a közösségi normák alakulására

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni

értsék meg az egész világot érintő problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az

egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

A tanulókban

alakuljon ki a magyarságtudat, erősödjön a hazaszeretet

fejlődjön demokratikus öntudatuk, az aktív állampolgárság igénye

tudatosuljon, hogy mit jelent lojális állampolgárnak lenni, a megszerzett

ismereteiket jól tudják alkalmazni konfliktusok kezelésében, döntési helyzetekben, és tudatosuljon a felismerés, hogy a világban zajló változásokért

minden ember felelős a saját életén keresztül

Hon és népismeret

A tanulók

ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit

ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv

A tanulók

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

25

tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,

csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni

állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön

A tanulókban

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek

lehetőségeit

Matematika

A tanulók

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti

összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli

viszonyait

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására,

gyűjtésére és feldolgozására

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

Legyenek képesek reális becslésekre

Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Környezetismeret A földrajz és biológia tárgyak tantervébe integrálva

Természetismeret A földrajz és biológia tárgyak tantervébe integrálva

26

Fizika A tanulók

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek

tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti

problémákra

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel

szabad csak felhasználni

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók

ismeretrendszerének, világképének és képességeinek (anyagok

megkülönböztetése, mennyiségi következtetések, becslések, kreativitás, rendszerszemlélet, határozott véleményalkotás, kommunikációs képességek,

manuális készségek, együttműködés, figyelem, nyitottság a közvetlen és tágabb

környezet felé…) fejlesztése

ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves

anyagok részecskeszintű szerkezetét, tulajdonságait, előfordulását, fontosságát, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatátukat

a biológiai rendszerekben résztvevő anyagok és lejátszódó folyamatok megértése segítse egészséges életmódjuk kialakítását: az egészséges táplálkozás,

a testi és lelki higiénia tudatos vállalását, az élővilág egészének tiszteletét

az emberi szervezetre káros anyagok és ezek szervezetre gyakorolt hatásainak

megismerése járuljon hozzá ahhoz, hogy tudatosan és határozottan tartózkodjanak ezek alkalmazásától

megértsék azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak

alapján

ismerjék fel saját mindennapi életükben a helyi és a globális környezeti problémákat, keressék a megoldást a gondokra, ismerjék a fenntartható

fejlődés alapelveit, s ezt építsék be környezettudatos életmódjukba

27

Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti

és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei,

hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket

értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a

Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit

ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia

A tanulók

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és

biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban

alakuljon ki ökológiai szemléletmód

alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

28

Egészségtan A tanulók

ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat

ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében

A tanulókat

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő

szokásrendek kialakítására

segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában

segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási

módjainak felismerésében

Ének-zene

A tanulók

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai

előfordulásaira

ismerjék a természetes alapanyagok használatát

legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

29

Filozófia A tanulók

értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és

természet egységének megbomlása

lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása

érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása

legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi

korokban

véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit

értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha

észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk

Etika

A tanulók

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy

a lehető legkevesebb károsodást okozzák

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő

életteret kell hagyniuk

A tanulókban

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk

fokától függetlenül is értéket képviselnek

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az

egészséges környezetért

Tánc és dráma

A tanulók

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel

legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és

mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)

természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

A tanulók

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

30

legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére,

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására,

gyűjtésére és feldolgozására

ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő

környezetvédelmi lehetőségeket

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre

futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és

statisztikai teszteket

rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket

ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító

hatásait

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti

összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése,

összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével

a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és

energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés

A tanulók

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek

működését tekintve

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

A tanulókban

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását

31

2.2.7.3. A nem hagyományos tanórai formák

Művészeti tábor és a karácsonyi vásárra való készülődés Természetes anyagokkal hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal környezetbarát díszítő és ajándéktárgyakat készítenek diákjaink, miközben a

természetes anyagokat és technikákat tanulmányozzák (nemezelés, papírmerítés, gyertyamártás…), ezzel megismerve az emberi alkotásban megtestesülő

használati, esztétikai, formai és etikai értékeket.

Múzeumlátogatás, múzeumi óra

Történelmi filmklub

Történelmi kirándulások

A nyolcosztályos képzésben részt vevő diákoknak 7. osztályban eredi iskolát szervezünk május hónapban, környezetvédelmi témában.

Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Helyi érték – helyi

tanterv, Földtani örökségünk, Gondolat-ébresztő, Természet Világa diákpályázata).

Akciókat szervezünk környezetvédelmi témákban (pl. hagyományosan a gyerekek gyűjtőmunkájával emlékeztek meg március 22-én a VÍZ

VILÁGNAPJÁRÓL.)2005-ben és 2006-ban Öko-heti versenyekkel, kiállítással és rendezvényekkel emlékeztek meg a Föld napjáról.

Megoldottuk a papír szelektív gyűjtését és elszállítását.

Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk

tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Diószegi

Sámuel, Bókay Árpád), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt.

2.2.7.4. Taneszközök

Ismerethordozók tanulók számára :

Viszonylag nagy számban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret

Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban):

32

határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről)

Tanárok számára :

Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai

gondok, Történelem)

A tanároknak szükségük van továbbképzésre, hogy a környezeti nevelésben megfelelő tudatossággal vegyenek részt.

Eszközök:

Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek

használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek)

BISEL-méréshez felszerelés. Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen

közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera, meteorológiai állomás..

Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

2.3. KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK

A speciális területek követelményeit az SZMSZ és a Házirend részletesen

szabályozza. A szaktárgyi követelmények a tantervekben fogalmazódnak meg.

2.3.1. A tanulókkal szemben támasztott követelmények:

A tanulók váljanak képessé:

- szorgalmas tanulásra, úgy, hogy igényességre és egyre nagyobb önállóságra törekednek (hiányzás csak indokolt esetben)

- a Házirend magatartás, szorgalom és viselkedéskultúrával kapcsolatos kívánalmainak betartására

- viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normái jellemezzék (egymás megbecsülése, felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, türelmesség, kultúrált

szép magyar beszéd általánossá válása, durvaságtól mentes társaskapcsolatokra való törekvés, étkezési és higiéniai előírások betartása,

a környezet rendje, tisztasága és a közös tulajdon védelme)

33

- öltözködésükben legyenek mértéktartók és ezzel kapcsolatban is tartsák be a Házirend előírásait (ünnepi öltözék, testnevelési felszerelés)

Ezen felvázolt alapvető kívánalmak betartásáért elsősorban az osztályfőnökök, de természetesen az iskola minden pedagógusa és végső

soron maguk a tanulók is felelősek. Így válhatnak szokássá, meggyőződéssé és legideálisabb esetben magatartássá. Hisszük, hogy ez a

cél nem illuzórikus és idővel ténylegesen realizálható eredménnyé válik.

2.3.2. A nevelőtestület számára támasztott követelmények:

Az előbbiekben vázolt tanulói személyiséget csak hasonló tulajdonságokkal rendelkező pedagógus képes alakítani. Olyan pedagógus,

aki - biztos szakmai tudással és pedagógiai, módszertani, didaktikai

kultúrával rendelkezik és azt fejleszteni, korszerűsíteni igyekszik: - tiszteli kollégáit és együttműködik a szülőkkel

- tervszerű munkát végez, munkájában igényes, pontos fegyelmezett,

tudatában van munkája jövőformáló szerepének - okosan szereti tanítványait, igyekszik minél több értéket közvetíteni

(mind tanítványaival, mind önmagával szemben szigorú)

- nevelőmunkájában a gyermekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződik, képes megbocsátani,

konfliktusmegoldó készséggel rendelkezik. - igyekszik a többi pedagógussal együtt a jó tanári közösség

kialakítására és egymáshoz közelít magatartási és tanulmányi elvárások állítás (csak egységes követelményrendszer hatékony)

2.3.3. Elvárások a szülőkkel szemben:

- kísérje rendszeresen figyelemmel gyermeke iskolai eredményeit

- működjön együtt az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában

- tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik.

2.4. TEVÉKENYSÉGRENDSZERÜNK A NEVELŐ ÉS OKTATÓ

MUNKA ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén

kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni

kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel.

34

Iskolánk tevékenységrendszerét három fő terület kimunkálására összpontosítjuk:

- Tanítási - tanulási tevékenység

- Az egészséges életmódra irányuló tevékenység

- A tanórán kívüli nevelési-oktatási tevékenység

Az iskola pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás

tevékenysége, amelynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Különböző

tanulás-lélektani vizsgálódások azt bizonyítják, hogy a gyermekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés (dicséret) segíti elő. A sikerélmény kitartó

tevékenységre sarkall és teljesítményképes tudást eredményez. A magasabb évfolyamokon segíteni kell a tanulók továbbtanulási céljait megtalálni, mert a

határozott jövőkép szintén erős motiváló tényező. Az iskolának le kell mondania arról az illúzióról, hogy "kész" tudást adjon.

Feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a fiatalokat és kreatívvá a szerzett készségek

alkalmazásában. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és differenciáltság hasson át!

2.4.1. Tanítási-, tanulási tevékenységek

2.4.1.1 A speciális tanulási tevékenységek köre évfolyamonként:

5.-6. évfolyam: Anyanyelvi és számolási készségek megerősítése. Az első

élő idegen nyelv tanulásának megkezdése. Ezenközben a tanulási tevékenységnek céltudatos tevékenységgé kell

alakulnia Tantárgyi kötődés erősítésével a későbbi pályaválasztást

segítjük elő.

7.-8. évfolyam: Latin nyelv és számítástechnika valamint a

természettudományi tárgyak megjelenése. Megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. Értelmezési képességek

fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. A tanári vázlat

tanulói jegyzeteléssel bővül.

9.-10. évfolyam: szaktudományok oktatása folyik, második élő idegen

nyelvet is oktatunk. Tananyag önálló feldolgozása is lehet utólagos megbeszéléssel, konzultációkkal, de előre

megadott szempontok szerint. A szövegértési és

35

szövegalkotási képesség intenzív fejlesztése mind szóban, mind írásban. Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt

fejlesztése. Informatikai képesség fejlesztése

- könyvtár

- személyi számítógép

- internet

11.-12. évfolyam: Elmélyülés a szaktudományokban, a felvételire való

felkészülés. Minél több egyéni munka.

2.4.1.2. Tehetséggondozás (részben itt használjuk fel az egyéni foglalkozásra szánt időkeretet)

A mi iskolatípusunk épp azért jött létre, hogy tehetséges gyerekek ne

kallódjanak el. A tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe nagy hatású. Például az a gyerek, akit a pedagógusok "lebecsülnek" rosszabbul, akit "túlbecsülnek" jobban teljesít.

A tehetséges gyermekekkel, fiatalokkal rendszeresen foglalkozni kell. Adottságaikat a tanítási órákon felfedezzük, majd továbbfejlesztjük

szakkörökön, versenyelőkészítő foglalkozásokon, fakultáción.

Idézzük most Szentgyörgyi Albertnek idevonatkozó gondolatát:

"Táplálni kell őt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakorlatoztatni kell az

agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belőle extra valakit csinálni, mert az elrontja. És vigyázni kell, hogy el ne nyomjuk! Van egy

téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csudát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni,

mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna."

2.4.1.3. A lemaradók segítése a felzárkózásban (részben itt használjuk fel az

egyéni foglalkozásra szánt időkeretet) - a társaik segítségét igénybe véve

- tanári irányítással - tanári korrepetálással

36

2.4.2. Egészséges életmódra nevelés 2.4.2.1. Személyi higiénés nevelés

5.-6. osztály: Erősíteni kell a testápolást, azon belül a tisztálkodást,

bőrápolást, haj-, kéz-, körömápolást, a szájhigiéniát. A kislányokat fel készíteni a menstruációra és az ezzel

járó tisztálkodásra, viselkedésre. Időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködjön. Minden

nap tiszta fehérneműt hordjon. Ismerjék a mozgás fontosságát és a helyes étkezési

szokásokat.

7.-8. osztály: Tudatosuljanak a testápolás alapvető szabályai, tisztálkodási eszközök használata. Tanulják meg testük működését, a nemi szervek felépítését, tisztántartását.

Legyen fogalmuk a fogamzásgátlásról, a menstruációról és a szexuális élet higiéniájáról. Tudjanak önállóan az időjárásnak megfelelően

öltözködni. Ismerjék a dohányzás, alkohol, drogfogyasztás veszélyeit. Legyen igényük a rendszeres testmozgás.

9.-12. osztály: Sajátítsa el, hogy miért és hogyan kell testünket ápolni.

Helyesen és megfelelően használja a kozmetikai szereket. Legyen tisztában a helytelenül alkalmazott kozmetikai

szerek ártalmaival. Tudja a menstruáció jelentőségét, a fogamzást, a

fogamzásgátlást, a szexuális élet alatti viselkedés szabályait, higiéniáját.

Készüljön fel a terhességre, házasságra, tudja, hogy mi vár rá.

Tudják a férfiak és a nők élettani különbségeit. Alakuljon ki a felelősségtudat a szexuális életre. Tudja

nemi betegségek tüneteit. Legyen tisztában az AIDS

terjedésével, megelőzésével.

A szenvedélybetegségekhez vezető dohányzás, alkohol és drogfogyasztás következményeinek ismerete.

A rendszeres testmozgás fontosságát nem csak ismerik, hanem a testmozgás igényükké vált.

Helyes táplálkozási ismeretekre tegen szert..

37

2.4.2.2. Környezeti higiénés nevelés:

5.-6. osztály: Tartson rendet szűkebb-tágabb környezetében. Óvja

környezete tisztaságát. Ismerje a szelektív szemétgyűjtés

fogalmát. Törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. Érezze fontosságát az állatok téli

etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének,

védelmének.

Legyen tisztában a levegő, víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival.

Ismerje fel az ember és természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a megoldás lehetőségeit.

Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen.

7.-8. osztály: Legyen tisztában a zajártalommal, megelőzésével.

Értékelje a házkörüli munkát. Tudatosuljon az egyén és a társadalom felelőssége az

egészséges környezet megvalósításában. Országjárás kultúrája.

9.-12. osztály: Felelősségérzet a Föld élőlényei, az élet tisztelet iránt.

Legyen tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával. Alkalmazni tudja az ember és természet

környezetkárosító hatásainak megelőzését és megoldás

lehetőségeit.

2.4.3. A tanórán kívüli oktatási-, nevelési tevékenység

Célja: - a személyiségfejlődés elősegítése

- pihenés, regenerálódás biztosítása

- szórakozás, játék biztosítása - művelődés biztosítása

Ezekhez kapcsolódjanak élmények, az érzelmi élet fejlesztése és a társas

kapcsolatok alakítása.

Tevékenységi területek: - Szakkörök - matematika-, számítástechnika-,

színjátszó-, természetjáró szakkör, elsősegély- szakkör, öko-szakkör

- Énekkar

- Tehetséggondozás - Számítástechnika-terem használat

38

- Sportkör, tömegsport (kosárlabda, kézilabda, aerobik)

- Táborok (művészeti-, sí-, biciklis-, vízi-, vándortábor, balatoni tábor).

- Diákcserék (német, francia, olasz, holland,

spanyol, erdélyi). - Tanulmányi kirándulások. Az alsó három évfolyam számára erdei iskola.

- Hagyományos programok - tanévnyitó, tanévzáró

- gólyabál

- nemzeti ünnepek

- szalagavató bál - farsang

- ballagás

- Erzsébet-nap

- Karácsonyi koncert és vásár - ökohét

- Tanulmányi versenyeken való részvétel (iskolai, kerületi, országos)

- Sportversenyeken való részvétel (iskolai, kerületi, budapesti)

Szülői értekezleten (különösen az alsóbb évfolyamokban) fel kell hívni a

figyelmet a szabadidő-irányítás felelősségére a szülői ház részéről is.

2.4.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés alapszintje az osztály, a tanítási órák, osztályfőnöki

órák, osztálykirándulások. Az iskola közösségéhez való tartozás szintjei: minden szabadidős program, táborok, iskolai versenyek, szakkörök, színjátszás, diákcserék,

amelyen több osztály, több évfolyam is részt vesz.

A közösségfejlesztést segítik az iskola hagyományai, hagyományos

rendezvényei . Feladatok- - tudatos osztályfőnöki tevékenység

- a hagyományos programok megszervezése, bővítése

39

2.4.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Azon osztályokban, ahol ilyen problémákkal küzdő tanulók vannak mikrotestületi értekezleteken beszélik meg a pedagógusok a közös

fellépés, cselekvés és segítés módozatait.

2.4.6. Gyermekvédelmi feladatok

Az iskola gyermekvédelmi felelőse az osztályfőnökkel együttműködve

- figyeli és segíti a bizonytalan családi háttérrel rendelkező tanulókat - gondoskodik a későn felszínre kerülő beszédhiba, diszlexia,

diszgráfia felméréséről és kezeléséről

- gondoskodik előadások szervezéséről a szenvedélybetegségek

megelőzésének témakörében (pl. Kompánia Alapítvány)

2.4.7. Szociális szolgáltatások

- étkezési lehetőség

- ebédelés alatti ügyelet

- rendszeres egészségügyi vizsgálatok, iskolaorvosi szolgálat - napközi és tanulószoba nincs, arra igény eddig nem mutatkozott

2.5. ESZKÖZRENDSZER

A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelői szabadsággal,

az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kultúráltság, másrészt rendelkezésre álló feltételek függvénye.

Pedagógusaink hatékonyan használják meglévő audiovizuális

eszközeinket. Magnók, videók, írásvetítők elegendő mennyiségben, de nem mindig megfelelő minőségben állnak rendelkezésre. 2005 őszén a

számítástechnika terembe korszerű gépek, monitorok kerültek, és 2 nyelvi laborral is gazdagodott iskolánk.

A számítógép-és internet-használat rendszeressé vált.

Feladataink:- A szaktantermek felszereltségének bővítése (az eszközellátottság nem megfelelő) és tanulókísérleti eszközök beszerzése.

- Sportszer-ellátottság is hiányos, új eszközöket kell

beszerezni, illetve a régieket javítani. - A tanári és tanulói könyvtár és a videotár-kezdemény

egyesítése, olvasóterem létrehozása.

40

Probléma, hogy nincs az egész iskola befogadására alkalmas díszterem, klub.

Különösen télen, amikor az udvar nem használható, nincs elegendő

tornaterem. 2005-ben a Magilla kondícionáló terem bérleti szerződése lejárt, a helyiségben jelenleg korszerű edzőterem kialakítása van

folyamatban..

2.5.1. Részletezve az egyes tantárgyak eszközigénye

Több tantárgy tanításához igény:

- valamennyi tanterem felszerelése multimédiás eszközökkel

- könyvtárfejlesztés: 10-14 éves korosztály olvasmányai ill. szakirodalom

- tantermek kézikönyvtárral való felszerelése (kb. 30 kötet) - videotár fejlesztése, DVD-tár kialakítása

- oktatóprogramok (CD-ROM-ok) beszerzése

- korszerűbb táblák

Irodalom:

- oktatást segítő Cd-k, videótár bővítése, kötelező- és ajánlott

olvasmányok könyvtári beszerzése több példányban, szakkönyvek, új

tankönyvcsaládok példányainak beszerzése

Mozfókép és médiaismeret:

- videokamerák, vágóasztal a mozgókép- és médiaismeret tanításához

Történelem:

- magyar nyelvű falitérképek

Matematika:

- szemléltető eszközök

Informatika:

- a számítógépterem folyamatos karbantartása, korszerűsítése

Biológia:

- kémiai anyagok a tanulókísérletekhez

- szövettani, szervszövettani metszetek, ill. kivetíthető, diaképes

metszetek

- szétszedhető modellek (szem, bőr stb.)

- rovarok testtájai modell - virág modell - egyszikű, kétszikű változatban - vérnyomásmérő és sztetoszkóp (egészségtanhoz)

41

- elsősegélynyújtási alapeszközök (egészségtanhoz) - a dohányzás hatását benutató modell

- tenyészkeret - készlet a levegő elemzéséhez

Nyelvek:

- a legújabb nyelvkönyvek, munkafüzetek, hanganyagok, tanári kézikönyvek, munkafüzetek a tanítás élvezetessé tétele ill. a témák

naprakészsége érdekében - kétnyelvű és egynyelvű szótárak - nyelvtani összefoglalók, tesztgyűjtemények

- szöveggyűjtemények

- idegen nyelvű irodalmi művek, mese-gyűjtemények

- írásvetítőhöz fóliák - szemléltető eszközök az alsóbb évfolyamokba: bábok, óra....

Latin:

- ezek mellett múzeumi műtárgymásolatok

Kémia:

- demonstrációs kísérletekhez szükséges eszköz és vegyszerkészlet

- modellkészletek

- oktató cd-k - modellkészlet

Fizika:

- víz és gáz vezetékek felújítása, ill. kisfeszültségű vezetékek kialakítása a

tanulóasztalokhoz. - szemléltető, kísérleti eszközök, tanulókísérleti eszközök nagy

mennyiségben (részletezve a tantervben)

- projektor, laptoppal - internet-kapcsolat

Földrajz:

- térképek (30 db) - transzparens sorozatok (7 db)

Testnevelés:

- az eszközök folyamatos fejlesztése, a konditerem felszerelése

Életvitel és gyakorlati ismeretek: - kabinet berendezése az ételkészítési munkálatok végzésére

- textíliák, varrógép

- elsősegélynyújtáshoz segédanyagok, szemléltető eszközök - KRESZ-hez szemléltető táblák

42

- kerékpár szereléséhez eszközök

Vizuális kultúra:

- művészettörténet diasorozat - vágóprogram, kamerák

- az informatikai háttér fejlesztése

Ének-zene: - CD-k

- a zongora rendbehozatala

Könyvtár:

A tanári és diákkönyvtár egyesítése és korszerű felszerelése az iskola I.

szintjén.

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ALAPJAI

Az 1998-ban először megfogalmazott pedagógiai programunk az 1992-óta folytatott fejlesztő tevékenységünk eredményeként jött létre. Így a

minőségbiztosítás azon rendszerelemeit határoztuk itt meg, amelyek már funkcionálnak az intézményben, kiegészítve és egységesítve azokat a

partnerközpontúság jegyében.

3.1. AZ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

3.1.1 Ellenőrzés

Az ellenőrzés történhet szóbeli feleltetéssel, nagydolgozat,

röpdolgozat, házi dolgozat íratásával.

Megállapodott a testület abban, hogy szóbeli feleltetésre nagy

szükség van a tanulók kifejező képességének fejlődése érdekében, de nem minden tárgyban azonos súllyal és rendszerességgel. Magyarból,

történelemből, nyelvekből szinte minden órán kell feleltetni, reál tárgyakból is, de itt a pontozásos osztályzat – kialakításnak gyakoribb a

lehetősége. Kevesebb a szóbeli feleltetés matematikából, inkább csak a tételek bizonyítására szorítkozik, ami fontos a megértés ellenőrzése miatt.

Számítástechnikából szinte csak gyakorlati számonkérés van.

Nagydolgozat írására (egy héttel előbb bejelentve azt a

tanulóknak) legalább annyiszor kerül sor az év során, mint a tantárgy heti óraszáma.

43

Röpdolgozatot iratunk, ha a tananyagban részösszefoglaláshoz jutunk, vagy ha ellenőrizni akarjuk, hogy értik-e tanulóink a tananyagot.

Mivel a dolgozatírásnak csak akkor van értelme, ha a tanuló és a

tanár számára is gyors visszajelzést ad, nem fordulhat elő, hogy két kijavítatlan dolgozat után harmadikat is irat a pedagógus. A javításnak 15

munkanapon belül meg kell történnie.

Házi dolgozatot (évi egy alkalommal) felsőbb évfolyamokon

magyar irodalomból iratunk, de más tantárgyból is lehet, szorgalmi feladatként.

A házi feladatokat, ha nem is minden alkalommal, és nem is

azonos mélységben, de rendszeresen ellenőrizzük, hogy diákjaink tudják,

jól dolgoztak-e és érezzék, nem lehet hanyagolni a házi feladatok elkészítését, mert az hozzátartozik a tanulási, gyakorlási folyamathoz.

A füzeteket az alsóbb évfolyamokban félévente egyszer

mindenképpen ellenőrizzük. Később, ha már kialakult az elvárásoknak

megfelelő füzetvezetés, szúrópróbaszerűen, illetve a feleléssel párhuzamosan nézzük át a diákok füzetét.

A tanár által direkt módon nem közvetített tudást az Erzsébet-

napi pályázatok kiírásakor és értékelésekor ellenőrizzük, vagy kiselőadások alkalmával. Sok tanuló számára inspiráló, ha plusz tudását bemutathatja,

ezért dicséretet, osztályzatot kap. (Ez a gyengébb eredményt elérők javításának is lehetőséget kínál.)

3.1.2. Mérés

Teszt jellegű mérést a nyelvtanárok alkalmaznak gyakrabban, ha a

felkészítésben közelednek a nyelvvizsgához, de számítástechnikában,

kémiában és történelemben is alkalmazzuk ezt a mérési módot.

Általában azonban dolgozatot iratunk.

Évfolyamokra kiterjedő dolgozatot, egységesen a 9 év vége felé

történelemből iratunk, felkészítve diákjainkat ezzel az érettségi írásbelire. A 11. évben próba érettségi van történelemből.

44

A 12. évfolyamon magyarból és matematikából tartunk próba érettségit.

Sok esetben azonos tanár tanítja egy évfolyam mindkét osztályát,

így hasonló dolgozatot irat, de itt sem azonosat, mert akkor órarendi

változtatást kellene végrehajtani.

A dolgozatok javításánál alkalmazott pontozási rendszerünk az

évek során kialakult, közelít az érettségi követelményekhez.

Ha átfogó dolgozatot iratunk, lehet enyhébben osztályozni. Ha

egyszerűbb a téma, kisebb tudásanyagot ölel fel, szigorúbb a mérce.

A dolgozatokat a tanárok állítják össze. Külső mérés ritkán van: a

versenyek, érettségi, ill. egy-egy felmérés, amihez csatlakozunk, ha úgy látjuk, érdemes.Természetesen az Országos Közoktatási Intézet

felmérésein rendszeresen részt vesznek a diákok.

Helyzetfeltáró mérést akkor alkalmazunk, ha a tanulók

hanyagolják a tárgyat. Ilyenkor jó ütköztetni őket saját nem megfelelő

teljesítményükkel, tehát jó, ha maguk javítják a saját dolgozatukat, vagy

füzetet cserélve egymásét korrigálják.

3.1.3. Értékelés

Ha csak lehet, szövegesen is értékeljük a tanulói teljesítményt.

Különösen szóbeli feleleteknél és félévkor, év végén, ügyelve arra, hogy értékelésünk ne legyen sértő, segítse a tanulót hibái kiküszöbölésében,

ösztönözzön a jobb munkára, vagy dicsérjen.

Tantárgyanként minimum 3 jegyet adunk egy félévben.

Osztályozzuk:

- a tanuló tudását, teljesítményét

- konkrét tananyag elsajátítását

- órai közreműködést (együttműködés, aktivitás,

vitakészség, véleménynyilvánítás)

- nehéz kérdéseknél, problémánál a logikus

gondolkodást, ügyes megoldást

45

- házi feladatokat, a feleletbe beszámítva, vagy ha különösen jó, vagy hanyag

- kiselőadásokat

- szorgalmi feladatokat

- könyvtárhasználatot, kutatómunkát

- versenyeredményeket

- gyűjtőmunkát

A félévi osztályzatot a kapott jegyek alapján, nem szigorúan a

matematikai átlag szerint alakítjuk ki. Kétes esetben döntő a nagydolgozat eredménye.

Az év végi osztályzatok kialakításánál a második félév kissé

nagyobb súllyal esik a latba.

Mind a félévi, mind az év végi osztályzatoknál figyelembe vesszük a

tanuló önmagához viszonyított fejlődését, igyekezetét, de a folyamatos „lustaságot” is.

Az órai munkát szövegesen és pontozással is értékelhetjük.

Ha az írásbeli munka, dolgozat kisebb része nem önállóan született,

akkor ezt a részt kihagyjuk az értékelésből. Nagyobb lélegzetű kollektív

munka minden résztvevő számára elégtelen.

A diákok a magatartás- és szorgalmi jegyek értékelésében részt

vesznek.

Az iskola vezetése a pedagógiai munkát az óralátogatások

alkalmával, osztályozó konferenciákon, mikrotestületi értekezleten,

valamint a félévi és év végi értekezleteken értékeli. Sajnos a neveléssel elért emberi értékek nehezebben mérhetők, pedig a legfontosabbak.

46

Óra elemzési szempontok (önellenőrzéshez is)

1. A munka megszervezésének módja (frontális, csoport és egyéni munka aránya)

2. A szaktárgyi pontosság, a szaknyelv használata, a téves megjegyzések korrigálása

3. Az alkalmazott szemléltetés minősége, az eszközhasználat formái 4. Az órát vezető tanár kérdés-kultúrája (a megfigyelésre, a

felfedeztetésre és a problémamegoldásra irányító kérdések minősége)

5. A tanári magyarázat világossága, érthetősége és az anyanyelv használatának szakszerűsége

6. A jó és a gyenge tanulók arányos aktivizálása, a differenciálás mértéke (a tehetséggondozás és felzárkóztatás aránya)

7. Az órai feladatmegoldások nehézségi foka és a házi feladatok illeszkedése az órai munkához

8. Értékelési lehetőségek kihasználása (szóbeli, írásbeli)

9. A tanulók viselkedési kultúrájának fejlesztésére adódó alkalmak

kihasználási aránya 10. Az óra hangulata

3.1.4. Dokumentálás és visszacsatolás

A jegyeket a szaktanár beírja a naplóba, havi rendszerességgel akkor

is, ha önálló osztályozó füzetet vezet. A dolgozatírás tényét a naplóban rögzítjük.

Ezután a tanulókkal beíratjuk az ellenőrzőbe az osztályzatokat. Az

ellenőrzőket legalább 3 havonta megnézi az osztályfőnök, egyezteti, hogy a beírt jegyek összhangban vannak-e a naplóval. A gyengén álló tanulók

szüleit írásban is értesítjük, legkésőbb az esti fogadó órák előtt.

Az írásbeli munkákat a tanév végéig megőrzi a szaktanár, majd a

nagydolgozatokat leadja az iskolatitkárnak, aki azokat még egy évig megtartja.

A nagydolgozatok javításánál a részpontszámokat is feltüntetjük, a

hibákat egyértelműen jelöljük, hogy mind a gyerek, mind a szülő számára

egyértelmű legyen.

A tanuló és az osztály a dolgozatjavítási órán értesül a dolgozat

értékelésének módjáról, a ponthatárokról a kiemelkedő eredményekről és

47

a gyakori hibákról, majd minden diák kézbe kapja dolgozatát. Ha kérdése van, felteheti a szaktanárnak.

A szülő az ellenőrző útján értesül az osztályzatokról, de fogadó-

órán meg is tekintheti a dolgozatot.

A munkaközösségek megbeszélik a javítás általános elveit. Közös

dolgozat esetén az eredményeket is összehasonlítják.

Az érettségi értékelésénél figyelünk az ott megadott pontozásra, a

pontok osztályzatra való átváltására. Az eredményből pedig okulunk, a

későbbiekben felhasználjuk.

Az érettségi elnökök elismerése biztató, az építő bírálatot

megszívleljük, odafigyelünk az észrevételekre.

Az eredmények dokumentálását, a naplókat az igazgatóhelyettesek

félévente kétszer ellenőrzik. Az igazgató az év végén a bizonyítványok aláírásakor a naplókat és az anyakönyveket is átnézi és az esetleges

hiányosságokat az osztályfőnökökkel javíttatja.

3.1.5 Egyéb

1. Az iskola versenyezteti tanulóit, a tehetséggondozás fontos

részeként.

2. Házi versenyeket általában tanítási idő alatt tartani nem lehet a

tanítási óra védelme miatt, annak ellenére, hogy a verseny fontos

része a tanításnak, tanulásnak is. Kivétel csak az, ha a versenyfeladatot minden tanuló megoldja.

3. Versenyeken a tantárgyban jeles vagy jó eredményt elért tanuló

vehet részt.

4. Délután rendezendő versenyek napján a tanuló csak 12 óráig

köteles a tanítási órákon részt venni. Aki magasabb fordulóba

jutott, vagy OKTV szintű versenyen vesz részt (11., 12. évfolyamon ), a verseny napján hiányozhat.

5. Sporttáborba, diákcserére csak az a tanuló mehet, akinek

részvételéhez az osztályfőnök hozzájárult.

48

6. Sporttáborokat általában csak tanítási szünetben lehet rendezni. Az igazgató engedélyezheti a tábor tanítási napra eső meghosszabbítását indokolt esetben. Év elején a tantestület

megállapodása alapján csak korlátozott napot lehet igénybe venni.

3.2. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE

3.2.1. A magatartást minősítő osztályzat tartalma

A magatartás osztályzat megállapításakor figyelembe kell vennünk:

- a tanulónak az iskolaközösség egészéhez és egyes tagjaihoz való

viszonyát, - a házirend előírásainak betartását, - milyen jutalmazásban vagy büntetésben részesült az előző félév

folyamán.

"Példás” a magatartása annak, akinek viselkedése iskolán belül és kívül egyaránt

pozitív példaként állítható (a környezete) társai elé.

Fegyelmezett, betartja az iskola házirendjét és másokat is erre ösztönöz.

Igyekvő, szívesen vállal feladatokat és azokat megbízhatóan elvégzi. Tevékenységében figyelembe veszi mások érdekeit is, jó szándékú,

becsületes, segítőkész, udvarias. A félév során említésre méltó büntetésben nem részesült, igazolatlan

óráinak száma nem haladja meg a hármat.

"Jó"

az a tanuló. aki beilleszkedik a közösségbe, annak munkáját nem

hátráltatja alkalmanként kisebb feladatokat igyekezettel teljesít. Viselkedése fegyelmezett, komolyabb elmarasztalásban a félév során nem

részesült, igazolatlan óráinak száma nem több hatnál.

"Változó"

minősítést kapjon az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy

társainak, de számítani nem lehet rá, tartósan nem képes magát fegyelmezni.

A házirend előírásait hiányosan teljesíti, a közös tevékenységekben való részvétele ingadozó, társaival illetve tanáraival szemben időnként

figyelmetlen, udvariatlan.

"Rossz"

magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, illetve egy- egy társának. A házirend előírásait folyamatosan megszegi vagy egy-egy

49

alkalommal durván vét az ellen. (Tanáraival, társaival tapintatlan, goromba.) Fegyelmezetlenségén változtatni, hibáit kijavítani nem igyekszik. Valamilyen súlyos büntetési fokozata (igazgatói intő, rovó) van,

illetve 10 óránál több az igazolatlan mulasztása.

3.2.2. A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma

A szorgalom elbírálásánál azt kell figyelembe venni, hogy a tanuló

teljesítménye, munkafegyelme és órai aktivitása mennyire felel meg a képességeinek.

"Példás" a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájában

megmutatkozik a tudásszerzés igénye, munkáját egyenletesen, pontosan, megbízhatóan végzi.

Határozott érdeklődése van, s az érdeklődési körébe tartozó tantárgyakban esetenként többet nyújt a kötelezőnél. Munkáját önállóság

jellemzi.

"Jó"

szorgalmú az a tanuló, aki az órán figyel, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, de a szorosan vett iskolai tananyagon túl érdeklődést nem

mutat.

"Változó"

osztályzatot kapjon az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való

részvétele ingadozó, állandó ösztönzést igényel. Az órákon a figyelme észrevehetően elkalandozik.

Az egy vagy több tárgyból bukott tanuló szorgalom érdemjegye nem lehet

változónál jobb.

"Hanyag"

az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

feladatait (gyakran) nem végzi el. Munkáját érdektelenség, közöny jellemzi.

50

3.3. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, SZEREPE,

KORLÁTAI ÉS A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SÚLYA

Az írásbeli beszámoltatás célja: a.) a szaktanár fel tudja mérni a képességek és készségek, a tárgyi tudás

meglétét, fejlődését; b.) értékelés, visszajelzés a tanulónak az általa megszerzett és alkalmazott

tudásról;

c.) módot ad a szaktanárnak, hogy teljesítse osztályzatadási kötelezettségét.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás lehet:

1. Témazáró dolgozat

Ebben a diák egy nagyobb időszak, témakör tanulmányairól ad átfogó képet.

A feladat jellegéből adódóan: - a dolgozat megíratását összefoglaló, rendszerező óra előzi meg; - a dolgozatírás időpontját egyeztetni kell a tanulócsoporttal, törekedve

arra, hogy minden tanuló jelen legyen e megmérettetésen;

- figyelni kell a diákok terhelhetőségére is: egy tanulóval egy tanítási napon egy témazáró dolgozat íratható, ezért annak megbeszélt időpontját

legalább egy héttel az írás előtt rögzíteni kell a haladási naplóban; - a dolgozat elkészítésére hosszabb felkészülési, kidolgozási időt kell

biztosítani (1-2 tanítási óra); - a munkák elbírálásakor törekedni kell a minél objektívebb értékelésre,

esetenként „javítókulcs” használatára, melyet a diákokkal ismertetni kell;

- a dolgozatokat a megíratásukat követő 15 munkanapon belül ki kell

javítani és írásban osztályzattal értékelni; - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított

dolgozatát megtekinthesse, az értékelés elveit megismerhesse, esetleges kérdéseit a javítással és értékeléssel kapcsolatban feltehesse;

- a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják - egyéves megőrzésre - a szaktanárnak.

2. Röpdolgozat

Az aktuális tananyag vagy kisebb tananyagegység átfogó számonkérése céljából

írja a tanulócsoport, a szaktanár belátásától függően előre bejelentett időben vagy meglepetés szerűen.

Jellegéből adódóan:

- időtartama a kitűzött feladatoktól függ (maximum 1 tanítási óra); - a munkák elbírálásakor törekedni kell a minél objektívebb értékelésre,

esetenként „javítókulcs” használatára, melyet a diákokkal ismertetni kell; - a dolgozatokat a megíratásukat követő két héten belül ki kell javítani és

írásban osztályzattal értékelni; - kijavított és írásban értékelt munkáját a tanuló visszakapja és

megtarthatja.

51

3. Tanórai ellenőrző dolgozat Az aktuális tananyag, a megtanult házi feladat ellenőrzésére, mérésére szolgál. Ebben egy vagy több kijelölt feladat megoldásáról adnak számot az erre

kiválasztott tanulók. (Írásbeli feleltetés.) A feladat jellegéből következik:

- egyik óráról a másikra íratható, bejelentési kötelezettség nélkül,

„meglepetésszerűen” is;

- nem kíván hosszú felkészülési és kidolgozási időt;

- javítása, értékelése csak általános pedagógiai elveket követhet (legyen

korrekt, érthető, elfogadható); - kívánatos egy héten belül a javítás és értékelés; - kijavított és írásban értékelt munkáját a tanuló visszakapja és megtarthatja.

4. Iskolai szintfelmérő dolgozat

A szakmai munkaközösségek joga, hogy a kitűzött vizsgákra való készülést és tárgyi tudást előzetes írásbeli felmérésekkel is segítse, mérje. Ezek a

záróvizsgák sikerességét szolgálják. Ezért előzetes ismétlés és felkészítés után a tanulóktól számonkérhető az alsóbb évfolyamok tananyaga is.

Az iskolai szintfelmérő dolgozat:

- idejét, tartalmát, javításának és értékelésének módját a szakmai

munkaközösség határozza meg (egységes útmutató - objektív elbírálás); - ideje előre tervezett, amit az érintettekkel időben ismertetni kell (éves

tervezés); - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított


- a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják a szaktanárnak.

5. Központi szintfelmérő dolgozat

- a „Tanév rendje” rendelet tartalmazza a megíratásának időpontját és

körülményeit; - értékelése központi utasításoknak megfelelően történik; - eredményének a tanév végi osztályzatba való beszámítása a nevelőtestület

döntésétől függ;

- az érintetteket időben tájékoztatni kell a rendelet előírásairól, az értékelés

szempontjairól; - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított


- a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják a szaktanárnak.

6. Házi dolgozat - előre megbeszélt határidőre beadandó írásbeli feladatmegoldás;

- a diák tudja, hogy a tanár a beadott munkáját elbírálja esetenként

osztályozza is;

52

- lehet kötelező vagy fakultatív (szorgalmi) feladat.

A nagyobb írásbeli dolgozatok (témazáró dolgozatok; központi szintfelmérő dolgozatok) tervezett időpontját a tanmenetek ill. az iskolai szakmai

munkaközösségi tervek is tartalmazzák, az egyéb ellenőrző és röpdogozatok kitűzésének idejéről és módjáról a szaktanár dönt.

Minden számonkérés eredményét a szaktanárnak rögzítenie kell az osztályozó

naplóban, a tanulónak az ellenőrzőben.

Az írásbeli munkáknak a tanulók értékelésében betöltött súlyát a 3.1.1

Ellenőrzés c. fejezetben már részleteztük.

4. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

Az iskolába való belépés feltétele : helytállás a felvételi vizsga központi írásbeli és szóbeli részén. Anyanyelvből és

matematikából van írásbeli felvételi, az első négy év anyagából. A szóbelin az olvasást, szövegértést és a logikus gondolkodást vizsgáljuk.

Az iskolában eltöltött nyolc tanév alatt az oktató tanárok a munka - közösségekkel egyetértésben végeznek rendszeresen különböző szintű felméréseket. Aki ezeket a felméréseket elfogadhatóan teljesíti, eljut az

érettségiig. Nem kötjük külön vizsgához az egyes évfolyamon való továbbjutást.

Fontos azonban, hogy minden tanuló szóban is számot adjon tudásáról, csak így tanulja meg ugyanis kifejezni magát.

Az iskolából való kilépéskor az érettségi, felvételi ad visszajelzést a végzett munkáról.

A versenyeredmények is jelzik a tehetséggondozás színvonalát.

Átjárhatóság: kilépni a tanulók bármikor tudnak, mert nagyobb tudás birtokában vannak hasonló korú társaiknál. A belépés bármikor is

történjék, felvételi vizsgához kötött. A tanulónak vizsgáznia kell magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, nyelvekből. Ha a

tanuló nem azonos iskolatípusból jön, de jó képességű, bizonyos tárgyakból be kell számoljon 1-2 hónapon belül.

53

5. TANTÁRGYSZERKEZET

Óraterv

(Bevezetésre kerül a 2006-2007-es tanévben az 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben)

2012-től felmenő rendszerben az 5. és a 9. évfolyamtól a testnevelés óraszáma heti 5-re változik.

Tantárgy neve

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.év

magyar nyelv

és irodalom

5 4 4 4 4+1(H) 4+1(H) 5+2 5+2

történelem 2 2 2 2 2+1(H) 2+1(H) 3+2 3+2

1. élő idegen

nyelv

5 4 4 4 4 4 3+2 3+2

2. élő idegen nyelv

- - - - 4 4 4 +2 4+2

latin - - 3 2 2 (H) 2(H) +2 +2

matematika 4 4 4 3 3+2(R) 3+1(R) 3 +2 4 +2

fizika - - 2 2 2 2 2+2 +4

informatika - - - 2 2 1+1 +2 +2

földrajz 1 2 2 2 1 2 +2 +2

biológia - 2 2 1 2 2 2+3 +2

kémia - - 1 2 2 2 +2 +2

ének 2 2 1 1 1 1 - 1

testnevelés 5 4 3 3 3 3 2 2

rajz 2 2 1 - - - - -

művészet- történet

- - - - - - 2 -

mozgókép és média

- - - 1 - - 1 -

54

filozófia - - - - - - - 2

társadalom-

ismeret

- - - - - - - 1

osztályfőnöki 1 1 1 1 0.5 0.5 1 1

összóraszám 27 27+1 30 30 30.5+2 30.5+2 28+4 26+4

Óraterv (a 2003-2004-es tanévben kerül bevezetésre az 5. és a 9. évfolyamon

Az óraszámot kötelező és választható részre a felsőbb évfolyamokon

bontjuk, a választható óraszámot a kisszámok jelzik. A képzés szakaszai:

I. 5. 6. évfolyam a készségek fejlesztése

II. 7.10. „szaktudományok” oktatása III. 11.12. felkészítés a továbbtanulásra

Az osztályokat az 5., 6., 7., 8. évfolyamban csak az különbözteti

meg egymástól, hogy milyen élő idegen nyelvet tanulnak. A 9. évfolyamban a reál érdeklődésűek +2 órában matematikát tanulnak, a

humán indíttatásúak pedig folytatják a latint, vagy történelmet és

irodalmat hallgatnak magasabb óraszámban A humán tagozatot választó

diákjaink részére 8 féléven át speciális kurzusok vannak, A 11-12. évfolyamban a választás szabadabb. A kis számok a

táblázatban az emelt szintű érettségire való felkészítést jelentik.

Emeltszintű érettségire az alábbi tárgyakból készítünk fel: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen

nyelvek és még két tantárgy, az a kettő, amelyikből abban az évben a legtöbb jelentkező van (tapasztalat alapján fizika és

biológia).

Csoportbontásban tanítjuk a nyelveket, a matematikát, az

informatikát, a testnevelést és 5-8. osztályban a magyar nyelvtant.

Nem tanórai foglalkozások: szakkörök

színjátszókör

énekkar

tömegsport - kosárlabda kézilabda

aerobik táborok

természetjáró szakosztály

55

A táblázat hagyományos tantárgyak neveit tartalmazza, ugyanis az új tantárgyrészeket ezekbe integráltuk, melyet piktogramokkal jeleztünk a tantervekben.

A nyelveknél a + 1 óra társalgást jelöl.

Műveltségi területek:

1.) Anyanyelv és irodaom :

- magyar nyelv tanterv szerint az órarendben magyar nyelv és

- irodalom tanterv szerint irodalomként szerepel

2.) Élő idegen nyelv : első vagy második élő idegen nyelvként is kidolgoztunk minden nyelvet.

3.) Matematika: az óratervben is így szerepel.

4.) Ember és társadalom

az óratervben történelem néven szerepel. A

gazdasági ismeretek részt részben átvette a

földrajz. Az emberismeretet részben a biológia. A hon és népismeret modult is a történelem

integrálta. A társadaomismeretet: külön tantárgy

56

10.) Életvitel és gyakorlati ismeretek:

5.) Ember és természet: - a természetismeret részt integráltarészben a biológia és egészségtan tantárgy, részben pedig a

földrajz. - a fizika részt külön tárgyként tanítjuk

- a kémia részt is külön tárgyként tanítjuk

- a biológia és egészségtan tantárgy biológia néven szerepel

6.) A filozófia és etika külön tárgyként szerepel a 12. évfolyamon.

7.) Földünk és környezetünk : földrajz néven szerepel az óratervben.

8. ) Művészetek : - ének-zene külön tantárgy - tánc: a testnevelés integrálta

- dráma: az irodalom integrálta

- vizuális kultúra: külön tantárgy

- mozgóképkultúraés médiaismeret: külön tantárgy

9.) Informatika: külön tantárgy

- technika: integrálta a fizika, kémia, rajz, földrajz, biológia, osztályfőnöki

- háztartástan és gazdálkodás: külön tanterve van, de az órakeretet az osztályfőnöki órák

adják - pályaorientáció: osztályfőnöki órán

11.) Testnevelés és sport : külön tantárgy.

Helyi specialitás, külön tanterv szerint a latin, amelyet a NAT nem

tartalmaz.

Nagy a valószínűsége annak, hogy tanulóink nem kívánnak majd

alapvizsgázni, mert mindannyian érettségi vizsgát tesznek. Ezért a 11. évfolyamban terveztünk kötelező tantárgyakat is.

6. HELYI TANTERVEK

Minden tanterv elkészítésénél alapvető felhasznált irodalom volt a

130/1995. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

és iskolánk pedagógiai programjának kézirata.

57

6.1. ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTETT TANTERVEK

6.1.1. Irodalom - az 1991-es saját tantervünk és az OKI 96 NTKIR 5-107124-

1930771 tanterv részletei.

Átalakítva 2006-ban.

Magyar nyelv – az Antalné dr. Szabó Ágnes és dr. Rátz Judit által írott

Anyanyelvi nevelés az iskolák 5-12. évfolyamai számára című tanterv alapján

kidolgozta: Liszka Gábor 1997-ben

Módosítva: 2003-ban, kiegészítve 2006-ban

6.1.3. Történelem - az 1991-es saját tantervünk átdolgozása, ill. informatika anyagrész: OKI 96 NT KKÖ 6.1.3. ,7.1.2-7.1.4.

Átalakítva 2003-ban, 2006-ban.

6.1.4. Matematika - az 1991-ben önállóan készített tanterv átdolgozása az új

óraszámok által meghatározott feltételekhez. Átalakítva 2003-ban.

6.1.5. Biológia és egészségtan - felhasznált irodalom.

Halász -Jámbor-Siposné- Vízvári: Ajánlás a helyi tanterv készítéséhez

Jámbor Gyuláné: Jóváhagyott és javasolt tanterv a helyi tantervek

készítéséhez, természetismeret

Oláh Zsuzsa: Tantervjavaslatok a biológia I., II., III. o. gimnáziumi tankönyvekhez

Pauz-NAT konform tantervek: Ember és természet

Jámbor Gyuláné: Tantárgyi tanterv a kerettanterv alapján készülő helyi

tantervekhez, biológia 7-10. osztály Fürstné dr. Kólyi Erzsébet: Nevelési és képzési program


6.1.6. Német nyelv (első és második idegen nyelvként is) -

forrásként felhasználta a Katolikus Kerettantervet (Kecskeméti Piarista Gimnázium)

6.1.7. Fizika - az 1991-ben elkészített iskolai tantervünk átdolgozása


6.1.8. Latin nyelv - forrás: N. Horváth Margit, Szőke Ágnes, Czeglédy

Sándor munkái, akikkel együtt dolgozta ki a tanárnő az érettségi követelményeket.

6.1.9. Filozófia - forrás: Áron László, Székely László munkája, akikkel együtt

készítette a tanár úr az érettségi követelmény- rendszerét.


6.1.10. Testnevelés - az 1991-es önálló tantervünk és a Pauz-NAT konform

tantervek: Testnevelés alapján.

58

6.1.11. Osztályfőnöki

6.1.11.1. Osztályfőnöki tanterv az életvitel és gyakorlati ismeretek nélkül -

felhasznált irodalom: Fürstné dr. Kólyi Erzsébet: Nevelési és képzési program

Tanácskozás a pedagógiai program készítéséről (XII. ker. Ped.

Szolgáltató Központ) Fehér könyv az oktatásról és a képzésről. Tanítás tanulás (kézirat)

Tanári létkérdések RAABE 1. 2. kötet

6.1.11.2. Életvitel és gyakorlati ismeretek:

Pauz NAT-konform tantervek ilyen című anyaga

Christine Gensthaler: Háztartási ismeretek (tankönyv) 6.1.12 A humán tagozat tanterve – készítette Péterffy Mátyás 2006-ban

6.2. RÉSZBEN ADAPTÁLT TANTERVEK

6.2.1. Francia nyelv - az OKI 96 NT KFR 5-10. tanterve és Darabos

Zsuzsánna 4 osztályos középiskolai tantervének felhasználásával készült.

6.2.2. Spanyol nyelv - az 5-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv saját

készítésű

- a második idegen nyelvként kidolgozott adaptált, speciális az OKI 96 ZOM SP 9-12. sz. tanterv

6.2.3. Olasz nyelv - az 5-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv az

1991-ben készített tanterv korrigált változata,

felhasználva az OKI 196 NYTOL-5-12 és OKI 196 ÚJROL 7-10. tanterveket.

- a 9-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv az OKI

OLASZ FRI 97 sz. tanterv alapján készült.

6.2.4. Orosz nyelv - az 5-12. évfolyam számára első élő idegen nyelvként

kidolgozott tanterv a Kecskeméti Piarista Gimnázium

Katolikus kerettantervét vette figyelembe - a második idegen nyelvként kidolgozott tanterv a

Nemzeti Tankönyvkiadó tantervét vette alapul

(Tóthné Szedő Eszter munkáját)

6.2.5. Kémia - az ELTE Kémia 7-10. című OKI által minősített tanterv (Dr.

Rózsahegyi Márta és Dr. Wajand Judit munkája)

átdolgozásával készült.

Átalakítva 2003-ban, 2006-ban.

6.2.6. Ének-zene - az OKI által jóváhagyott B. Horváth Andrea

kidolgozásában készült tantervi javaslat figyelembevételével

íródott. Átdolgozva 2006-ban

6.2.7. Vizuális kultúra - Merényi György vizuális kultúra tanterve alapján

készült

59

6.2.8. Mozgókép és médiaismeret – Készítette Laposa Beáta az OKI96NTKMM számon az Országos Közoktatási Intézet adatbankjában

szereplő minősített tanterv felhasználásával 2006-ban

6.3. ADAPTÁLT TANTERVEK

6.3.1. Informatika - OKI 96 NTKINF 6-10. Átalakítva 2003-ban.

6.3.2. Angol nyelv - OKI 96 NTKAN 5-10.

OKI 96 NTKAN 9-10.

6.3.3. Anyanyelv - Antalné dr. Szabó Ágnes (ELTE BTK)

Dr. Raátz Judit (ELTE TFK) Anyanyelvi nevelés az

iskolák 5-12. évfolyama számára

6.3.4. Földrajz - OKI 96 JGYTE 5-6.

OK 86 MAM.FÖK. 7-10. Átalakítva 2003-ban.

6.4. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyveket a munkaközösségek szabadon választják ki a tagok egyetértésével . Ezután a kiválasztott tankönyv használata minden tanár

számára kötelező.

7. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE

A tanév rendjét rendelet írja elő.

Az évnyitó értekezleten a tantestület az igazgató előterjesztése alapján meghatározza az éves munkatervet. Ez tartalmazza a tanításnélküli

munkanapok kiválasztásának rendjét. Az iskola eddigi gyakorlata alapján, a szünetekben táborokat rendezünk. Nyáron: - sporttáborok: 2 vízitúra

- balatoni sporttábor - ÖKO-tábor

- természetjárók tábora

- művészeti tábor

- esetleg diákcserék Egyéb szünetekben: 2 biciklis tábor

60

2 sítábor a Koloszvári Báthory Líceum osztályaival diákcsere

az érettségi szünet két napján, esetleg a hétvégét is

hozzátéve, tanulmányi kirándulás osztálykeretben Az iskola térítéses szolgáltatást szülői kezdeményezés alapján biztosít, pl.

angol nyelvi kurzust azoknak az alsó évfolyamban tanuló diákjainknak, akik angolt csak második élő idegen nyelvként tanulják, de alsó tagozatban már tanulták a nyelvet. Iskolai szolgáltatás még : könyvtárhasználati lehetőség

számítógépterem használat sportkörök - kosárlabda

röplabda

aerobik

Lásd még a tanórán kívüli oktatási-, nevelési tevékenységnél.

8. AZ ISKOLAHASZNÁLÓK RÉSZVÉTELE AZ ISKOLA

KÖZÉLETÉBEN

A tanulók a diákönkormányzat révén (a diákparlament határozatai alapján

) érvényesítik kívánságaikat. A diákönkormányzat elnöke és 2 tagja részt vesz az

iskolaszék ülésein is. A tantestület évente 3-5 alkalommal, szükség esetén többször is,

nevelőtestületi értekezleteken az igazgató vezetésével dönt az aktuális nevelési,

oktatási kérdésekről. Az év elején közös munka eredményeként alakul ki az iskola munkaterve is. Az igazgató munkaügyi kérdésekben a Közalkalmazotti

Tanács és a szakszervezet véleményét kikérve dönt. Az iskola jövőjét illető stratégiai kérdésekben a munkaközösség vezetők és az igazgatóhelyettesek

véleményét kikérve készíti elő a nevelőtestületi döntéseket az igazgató. A rendezvények szervezéséről a vezetőség a Kulturális Bizottsággal együtt

dönt. A szülők az iskolaszéki üléseken, szülői értekezleteken, fogadóórán

mondják el véleményüket.

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

FELTÉTELEI

A pedagógiai program megvalósításához a személyi feltételek adottak.

A Budavári Önkormányzat lehetőségei szerint igyekszik biztosítani a

magas színvonalú oktatáshoz a megfelelő óraszámot és tanári létszámot. Mind az önkormányzat, mind a szülők sokat tesznek azért, hogy környezetünk egyre

szépüljön, erről tanúskodnak az elmúlt évek felújításai.

61

A tárgyi feltételek hiányosságai megmutatkoznak a hiányzó eszközök listájából. A természettudományos tantárgyaknál a szemléltetés lehetősége nem mindig biztosított. Tanulói kísérleteket pedig alig lehet végeztetni.

A tornatermi öltözők állapota nem méltó iskolánk eredményeihez és

múltjához. A könyvtár területének bővítése megtörtént, az egész napos nyitva

tartással pedig jobban szolgálja az oktatás céljainak megvalósulását.A jövőben számítógéppel felszerelve pedig korszerű információkat nyújthatna, ami most

hiányzik. ECDL vizsgaközpont vagyunk, így szükséges a számítástechnika terem

folyamatos korszerűsítése. A mai igények alapján a számítástechnika termen

kívül is biztosítani kellene a tanulóknak az internetes hozzáférést.

A nyelvi labor felszerelése mellett a számítástechnika terem is alkalmas

nyelvi órák megtartására Nincs klubhelyiségünk. Klubot az udvar alatt elhelyezkedő pincében

lehetne kialakítani, amennyiben megoldható lenne a szellőztetés és a szigetelés,

valamint a fűtés. A sportudvar folyamtos fejlesztése egyre több teret ad a szabadidő

hasznos eltöltésére., a mindennapos testedzésre.

Documents

bet · 2014. 9. 10. · francia, német, olasz, angol és spanyol nyelvből. (Az orosz nyelvet jelenleg csak szakköri szinten oktatjuk.) Negyedik évtől (nyolcadik osztálytól)