SZEKSZÁRDI MŰVÉSZETTÖRTÉNETI SZABADEGYETEM 2018.

MAGYAR MŰVÉSZEK EURÓPÁBAN

Dr. Aknai Tamás előadássorozata

Tartalom

Előszó 2. o.

Jó napot Miklós és Gusztáv Úr! 4. o.Barabás Miklós és Gustave CourbetReálidealizmus

Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? 5. o.Szinyei Merse PálA tapasztalat és a benyomás között

Beszéljünk a szurokról 6. o.Munkácsy, a Bonaparték és a fontenebleau-i erdő

A tütü, a trikó és az abszint találkozása 7. o.a mangófa alatt Az első modernek

Csontváry Kosztka Tivadar és mágikus önarcképe 8. o.

Rippl-Rónai József - Párizs és Kaposvár 9. o.

A magyar és európai modern építészet kezdetei 10. o.

Az ópiumszívó álma - Gulácsy Lajos 11. o.

A magyar aktivizmus. Kassák és kortársai 12. o.

Kik laknak a rue Hegesippe Moreau utca 15-ben? 13. o.

Dr. Aknai Tamás művészettörténész (1945)

Németh Lajos-díjas, megkapta a Magyar Felsőoktatásért-, és Arany katedra -, a Baranya Megye Művészeti Príma díját. Az ECHO (Pécsi kritikai szemle) alapító főszerkesztője volt (1997)

1967–1970 között a Dunapataji Községi Könyvtárban könyvtáros; 1970–1980-ban a Pécsi Ja-nus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti osztályának munkatársa, 1980-tól főmunka-társa. 1972-1973 a Bauhaus Archív kutatója, Nyugat-Berlin, 1980: a művészettörténeti tudo-mány kandidátusa. 1982 – 1984 között a JATE BTK Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít. 1984 - 1991. február 1-ig a pécsi JPTE rektorhelyettese, a BTK Újkori Történelem Tan-székének tanára. Vendégtanár a krakkói Jagello Egyetemen, (1991), a Thesszaloniki Arisztote-lesz egyetemen (1991), az Universiteit van Amsterdam Művészettörténeti Intézetében (1992), az Indiana University of Pennsylvania Művészeti Karának Művészettörténeti Tanszékén (1992-1993). 1995 –1997 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztályának vezetője. 1997-től a PTE, BTK Újkori Történeti Tanszék, majd a PTE Művészeti Karán a Művészettörténeti és Művészetelméleti Tanszék vezetője. 2000 és 2005 között a Pécsi Tudo-mányegyetem Művészeti Karának dékánja volt.

Válogatás írásaiból:Rippl-Rónai, Corvina, Budapest, 1971., Nicolas Schöffer, Corvina, Budapest, 1975.,Rippl-Rónai József bibliográfia (Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1978)., Modern Magyar Kép-tár, Pécs, Corvina, Budapest, 1981. [társszerző], Halász Szabó Sándor, Szentes 1985., A Pécsi Műhely, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995., Változó világ: Pécs. Útmutató Kiadó, Budapest, 1997., Heritage historique Millénaire de la ville de Pécs. (Monografikus előterjesztés az UNESCO Vi-lágörökség listája számára), Pécs, 1999., Vasarely Múzeum. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyv-tára sorozat 361., Bp., 1999., Vasarely Múzeumi állandó kiállítás katalógusa , Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2000., Pécsi Pálos templom és rendház. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat., Bp., 2001., Egyetemes művészettörténet 1945–1980. Dialog-Campus Kiadó, Buda-pest-Pécs, 2001., Deltatáj. Egyetemes művészettörténet 1980-2000. Dialog-Campus Kiadó, Budapest, 2011., Fünfkirchen-Pécs: Ein kunstgeschichtlicher Rundgang durch die Stadt un-ter dem Mecsek-Gebirge, Regensburg: Verlag Schnell und Steiner, 2010., Lent Délen… Dia-log Campus Kiadó, 2012., Csorba - Simon László, Magyar Képek Kiadó, 2009., Polyphemos Bajkonurban: Fusz György, a szobrász, Pécs, Kronosz Kiadó, 2014., Aknai Tamás-Jóry Judit, Kikérdezés, Kronosz Kiadó, Pécs, 2015., Beke (Rohoé-é-éhogyő), Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2017.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aknai_Tamáshttps://artportal.hu/lexikon-m-tortenesz/aknai-tamas/https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=789

SZEKSZÁRDI MŰVÉSZETTÖRTÉNETI SZABADEGYETEM 2018.MAGYAR MŰVÉSZEK EURÓPÁBAN

A zene és a vizuális művészetek rendelkeznek avval a különös adottsággal, hogy a konkrét civi-lizációhoz és akár nemzeti kultúrákhoz oly’ szorosan kötött fogalmi gondolkodástól és nyelvtől elemelkedve szinte tetszőleges térben és időben képesek valamilyen hatást kifejteni. A hallás és a látás műveletei nem úgy tartanak számot az írott és beszélt nyelvhasználat során mindent meg-határozó értés, értelmezés, fordítás, tanultság örökségére, hogy az működésükre nézve elenged-hetetlen feltételként hatna. Bonyolultabb, közvetettebb hatású médium például az irodalom. A zeneművek és a képek, szobrok birodalmában a hallás és a látás érzéki közvetlensége szinte feleslegessé teszik a megértést, befogadást korlátozó nyelvi-fogalmi szabályokat. Ezért érdemes néha összevetésekben megvizsgálni, hogy bizonyos korokban, kulturális térségeken ezek közül a közvetlenül ható művészeti impulzusok közül melyeket tekinthetjük általánosnak, és melyeket szociális vagy kulturális valósághoz kötöttnek, hol, mit és kik értettek meg ezek közül, és a min-denhol, mindenkor sajátságosan viselkedő „norma” hol, kik által fogalmazódik meg, kik ijednek meg tőle, és kik dörgölőznek hozzá ravaszul. Szabadegyetemi kurzusunk tíz foglalkozása során a magyar és a nemzetközi művészélet érdekes életű szereplői villannak fel egymás mellett, éspedig eltérő szemléletek képviselőiként, készségek birtokosaként, kulturális szükségletek megfogalma-zóiként és mindezek reprezentációjának megteremtőiként.

Dr. Aknai Tamás

Dr. Aknai Tamás

2 3

1. Jó napot Miklós és Gusztáv Úr! Barabás Miklós és Gustave CourbetReálidealizmus2018. március 6. 17:30

Barabás Miklós és Gustave Courbet kortársak. Őket szólítja az előa-dás címe mely éppenséggel egy Courbet képet idéz. Barabás Miklós a 19. század első felének egyik legjelentősebb magyar művésze, akit a klasszicizáló romantika stílusában készült portréi és életképei tettek népszerűvé, és az első magyar festő, aki művészetéből tudott megélni 1810-ben született és 1898-ban halt meg. Modelljei gyakran közeli barátai voltak, Görgey Artúr fiának keresztapja; Vörösmartyval, Pe-tőfivel, Arannyal meghitt kapcsolatban állt. Szinte minden kiemel-kedő kortársát megfestette (Liszt Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor) A realizmus programjának meghirdetője Gustave Courbet (1819–1877) Lobbanékony, indulatos természetű festő volt. A Salonokra beküldött képeit szinte minden alkalommal botrányos körülmények között utasították vissza. Courbet gyakran volt polgárpukkasztó és képeivel is erre törekedett. Ennek példája a Jó napot, Courbet Úr című festménye. A szabadban megfestett fé-nyekkel szemben a három figura tompább tónusú. Egy forradalom határán állunk, hiszen az emberalakokat még műteremben festette a vászonra, így az akadémikus realizmus elveit gyakorolta, a táj maga viszont a „szabadban festés” napfényes megvilágításában született. Ez pedig már az impresszionizmus eszményeit előjelezte. A való-ság szemléletének megszépítő és leleplező formáival az „életnek” a művészetekben megjelenő, örökéletű végletességet segíti érzékelhe-tővé tenni a magyar és francia mester. Láthatóvá válnak az említett szélsőséges utakat követő pályatársak a központok és a határvidékek tájain.

2. Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? (Szinyei M. Pál) A tapasztalat és a benyomás között2018. március 20. 17:30

Szinyei Merse Pál csibukkal örökítette meg 1866-ban a nála két év-vel fiatalabb öccsét, Szinyei Merse Zsigmondot (aki Bécsben végezte az Orvosegyetemet...) Maga a Müncheni Akadémiát látogatta, és itt bukott meg a Majális című képével 1873-ban. Szinyei ifjonti vakmerőséggel kereste a plein air minden nehézségét, a színek tü-zét, az impresszió egységét. Volt egy drámai vétsége. Akadémista korában Gustave Courbet tolmácsa volt egy 1869-es nemzetközi kiállításon… A 19. század harmadik harmadának egyik kulturális dilemmája: München vagy Párizs? Szinyei fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, egyéni hangja, koloritjának gazdag-sága. Egyéni formanyelve már 1869-ben a magyar plein air festészet első remekeit jellemezte (Ruhaszárítás és Hinta, MNG). A Majális 1873-ban öltött végleges formát (MNG). Ma az európai festészet-ben is fontos helyet elfoglaló plein air képe azonban nem ért el si-kert, alkotója abbahagyta a rendszeres munkát. Hazament jernyei (Felvidék, Sáros megye) birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és csak kedvtelésből festegetett. Remekművek is kerültek ki a műterméből (Lilaruhás nő, 1874., MNG). 1882-ben Bécsben a Pacsirta c. képe is kedvezőtlen bírálatot kapott, 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Végre az 1896-os kiál-lításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. A magyar plein air festé-szet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanekkor kinevezték a Képzőművé-szeti Főiskola igazgatójává, mely tiszt-ségét haláláig megtartotta.

54

3. Beszéljünk a szurokról Munkácsy, a Bonaparték és a fontenebleau-i erdő2018. március 27. 17:30

A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Munkácsy azonban nagyon szerette Remb-randtot is. És különben is az volt a korabeli általános felfogás, hogy egy „rendes kép”: barna. A barna pigmentek iránti igény az útbur-kolás új anyagára irányította a figyelmet. A 19. században kezdték használni alapozásra a festők a bitument. Munkácsy is valósággal beleszerelmesedett ebbe az anyagba, és pályája korai szakaszán, főleg a düsseldorfi években nyakra-főre használta ezt a rendkívül barát-ságtalan alapozást, mely műveinek megsemmisüléséhez is vezethet …. Romantikusan realista festő volt, aki szenvedélyesen dolgozott, miközben szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt rea-lista ábrázoláshoz. „Komorságában egy-egy hajszál választja el a szín-padiastól. Az erő közel járt a nehézkességhez; ott, ahol meghatott, mintha édeskés volna, érzik a düsseldorfi cukor ize s ha a jellem-zés bravúrjai nem óvnák, könnyen egyhangúvá válnék és útszélivé a túlságos sóhajtozás. A kivitel eredetiségéből sokat fölemészt az a törekvés, hogy a kép általános hangulata szinte akadémikusan egy-séges legyen. Most, hogy a képet napról-napra jobban pusztítja a bitüm, amióta a színek hovatovább teljesen odalesznek, egyre erő-sebben nyilvánul az alapidea s az idea kifejezése között a kényel-metlen ellentét. Amit magyarul érzett és gondolt Munkácsy, azt németül fejezte ki s ez érzik a képén.” (Malonyay Dezső, Munkácsy.Bp.,1907.186.) A fájdalom megértése és átélése Munkácsy művé-szetének egyik legértékesebb eleme. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral al-kotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.

4. A tütü, a trikó és az abszint találkozása a mangófa alatt Az első modernek2018. április 10. 17:30

Az első tütüt Marie Taglioni viselte 1832-ben Párizsban. A tütü szoknyácska, mely a táncos lábmunkáját láthatóvá teszi. Négy-öt ré-teg tüllből áll. Aztán nemcsak a tütü lett rövidebb, hanem az anyaga is áttetszőbb. A múlt századi párizsi operai balett-növendékek, főleg kislányok csúfneve pedig balettpatkány volt. Ők voltak a show busi-ness első áldozatai. Előadás után előkerült a festészet és irodalom gyakori témájaként ismert, veszedelmes italnemű, az abszint… A terhektől egyre inkább felszabaduló polgár határozottan támogatta azokat a kulturális törekvéseket, amelyek életének felismerhető, őt is reprezentáló „portréját” alkották meg a legkülönbözőbb műfajok-ban. A kor mozgalmas időszak volt, s nemcsak Franciaországban. Az iparosodás, a tömegtermelés, a modern kor kezdetének időszaka ez. Megjelenik a munkanélküliség és az azt követő lezüllés is. Kilátásta-lan emberek olcsó örömökben lelnek vigaszt, és az abszint az egyike ezeknek a vigasztaló dolgoknak. Az 1800-as évek végén előfordult, hogy ingyen – vagy majdnem ingyen – adták az abszintot a kávé-házakban a nap egy bizonyos szakában. Az ital – olcsósága miatt – egyre népszerűbbé, mondhatni divatossá vált, és mindenütt el-terjedt a fogyasztása. A tudatmódosító szerek tematikává léptek elő. Az előadás során áttekintjük a „modern polgár” életének, korának félhomályban tartott részleteit, a művészet segítségével megjelení-tett szociális viszonyokat, azok szereplőit, a mindennapi embereket. Felidéződik a színház, a kabaré, a csapszék, a bordély, bár és lokál, táncpróba és mindezektől a „menekülés kísérlete”…

6 7

5. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) és mágikus önarcképe 2018. április 24. 17:30

A Magányos cédrus (1907) nem egyszerű jelentéshalmaz. Vizuá-lis-plasztikai értelemben telített, jelentéseit illetően is a jelképpé válás eleddig ismeretlen útját bejáró műalkotás. Az alkotó és az utó-kor ítélete szerint is főműként született, értékének felismerését már a kezdet kezdetén sem korlátozta semmilyen körülmény. A Csontvá-ry művészetével szemben hangoztatott előítéletek és fenntartások e kép esetében érvényüket veszítik. A fa Csontváry számára valamivel korábban is inspiráció volt, mint a cédrus élmény, a fa metafora a könyvtárában található 1807-es Henry Carey Társadalomtudomá-nyok kézikönyve címlapján is ott van, amint a tudományok rend-szerét, valamint összefüggéseik organikus egymásból-következését érzékelteti. Csontváry esztétikai szervezettség és vizuális hatékony-ság szempontjából egyik legjelentősebb műve a Magányos Cédrus. Még azok is főműnek tekintették, akik igen kritikusan elemezték a Csontváry életművet, mint Lehel Ferenc, Bernáth Aurél (Múzsa körül.) és Németh Lajos is, aki filozófiai, etikai és esztétikai jelentő-ségében is archimédeszi pontnak tekintette. (Németh L., Képanali-zis és interpretáció. In: Minerva baglya. Bp. 1973.177.) Csontváry maga is ekként szerepeltette 1910-es, tervezett berlini kiállításának katalógusában. Töredék - másodpercek alatt feldolgozható teljesség a képnéző számára a nyugtalanító tudat nélkül, hogy bonyolultsága nem kibogozhatatlan. Érzékelhető az összetettség az első pillanat-ban, de áttekintése senkinek nem eshet nehezére. Festői érdekesség, a múlt számos teljesítményét integráló előadás, teológiai és etikai-fi-lozófiai összegzés, amely végeredményben a modern művész - mo-dern ember egyik legfontosabb feladatáról szól.

6. Rippl-Rónai József (1861-1927)Párizs és Kaposvár 2018. május 8. 17:30

A festő, Rippl József tolnai sváb, római katolikus igazgató-tanító és Knezerich Paulina fiaként született Kaposvárott, Rippl József néven. Családnevét 1889-ben változtatta Rippl-Rónaira. Mint Csontváry, Rippl-Rónai is gyógyszertárban kezdte pályafutását. A pécsi Arany Sas patikában és a kaposvári Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet is szer-zett. Zichy Ödönnél házi tanítóskodott 1882-ben, közben rajzórá-kat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára járt, majd 1887-ben Párizsban Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott mestere hatása, akinek stílusát utánozta. De franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett az akkor új stílusirányzatokkal is. 1892-ben egy skót barátjával Párizs munkások lakta külvárosába, Neuillybe költözött. A háború előtt néhányszor hazatért, 1900-ban kiállítása volt Budapesten, majd 1902-ben Kaposváron. 1906-ban, a Könyves Kálmán reprodukci-ós cég gyűjteményes kiállításán 318 alkotását mutatta be. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének, a Nyugat mozgalmának is részese volt. Emlékezésit a Nyugat adta ki 1911-ben. Az első világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban mint ellenséges állam polgárát elfogták és internálták. 1915-ben tért haza Kaposvárra, az 1908. július 23-án megvásárolt Róma-villába, ahol a polgári közönség figyelmétől kitüntetve tovább alkotott. A festészeten kívül iparművészeti tárgyak tervezésével és készítésével is foglalkozott. 1912-ben ő tervezte az Ernst Múzeum nagymére-tű üvegablakát. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. 1909 körül kialakította a „kukoricás” stílust, a festéket foltonként hordta fel a felületre. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarc-képeket festett.

8 9

7. A magyar és európai modern építészet kezdetei2018. május 15. 17:30

A modern építészet legfőbb jellemzője a rendeltetésen alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfele-lő funkcionális alakítás. Ez az elv nem előzmények nélkül jelent meg. Az itt jelzett „tisztaságvágy” kezdetei a 19. század húszas éveire nyúlnak vissza. Már a klasszicizmus nagy mestere, Karl Friedrich Schinkel (1781 – 1841) is tervezett „modern” épületet. 1826-ban egy angliai utazás során figyelt fel arra, hogy bizonyos szempont-ból az ipartelepek, a sivár gyárépületek sem visszataszítóak. Megvan bennük a rendeltetésnek ésszerűen megfelelő forma szépsége. Ma-gyarországon a romantikából indult ki a 19. század második felének legjelentősebb építésze, Ybl Miklós (1814-1891). Az ő hatása azon-ban inkább a historizmus elterjesztésében mutatkozott meg. Lech-ner Ödön a historizáló törekvésekkel helyezkedett szembe. Nemzeti építészetet akart létrehozni, ezért önálló formakincs létrehozására törekedett. A magyar nép keleti örökségét hangsúlyozva hozta be a magyar építészetbe a szamárhátívet és más keleti, indiai hatású elemeket, melyeket a magyar népművészetből vett formakinccsel toldott meg, létrehozva a sajátosan magyaros szecessziót. Munkás-sága rendkívüli hatást gyakorolt a fiatalabb nemzedékre, főként a nem budapesti épületeivel (kecskeméti Városháza). Követői közé tartozott Toroczkai Wigand Ede (1870-1945), Kós Károly, Márkus Géza. Sajátos nemzetközi technikával párosuló (vasbeton) nemzeti jellegű Medgyaszay István szecessziója (Veszprémi Petőfi Színház, Soproni Petőfi Színház, Rárosmulyadi templom), amely több vo-natkozásban már az avantgárd felé mutat (Laczkó Dezső Múzeum Veszprémben). A magyar szecesszió virágzásának csak az első világ-háború vetett véget, bár vidéki szecessziós lakóházak még a húszas években is épültek.

8. Az ópiumszívó álma (Gulácsy Lajos) 2018. május 30. 17:30

A pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának tulajdonában lévő festmény, Gulácsy Lajos műve 1913-18 között született (Olaj, vászon, 163x92,5 cm). Gulácsy még a tízes évek ele-jén Rococo concerto címmel festett egy képet, amelyet feldarabolt. Ennek egyik részletét átfestve jött létre ez a mű. Egy vízió, amelyben álomképnek tetsző, de valóságos, felismerhető dolgokat jelenít meg fantasztikus montázsként. A képletes tó mélyén jellegzetes alakú vízi élőlények, gombák, medúzák lebegnek, felfedezhető ebben az „elegyben” néhány emberi testrész is, a víz fölött fejek, virágok, nö-vények sejtelmes halmaza. A nyakékes, parókás hölgy halfarokban végződő testét hínárok és gombák veszik körül, keze, mintha nem is hozzá tartozna, ernyedten lebeg a hullámokon, feje felett a szere-csenek és vele szemben a kalapos arc léte éppoly magától értetődő, mint az alatta örvénylő mélységé és a gyöngyház fényű vitorlásé. Ez már a törvénnyé avatott esetlegesség. Ez még nem szürrealizmus, ez a művészeti irányzat csak jó néhány évvel később veszi kezde-tét: Breton kiáltványa 1924-ban jelent meg Párizsban. De a kép szürreális, ábrázolása azoknak a folyamatoknak amiket a betegség következtében gátlástalanul asszociáló elme eredményez. Valóban, mintha a kép alkotója ópiumot szívott volna, miként a hasonló él-ményekről számot adó orvos író, Csáth Géza. A vízió, a módosult tudatállapot rögzítésére irányuló szándék szinte minden művészeti korszakban felfedezhető. Gulácsy Na Conxypannak nevezte víziói-nak színterét. Ez a „világteremtő” indítvány különbözik majdnem minden rokon kortársi vállalkozástól. Hasonlít a szecessziós elvá-gyódásra, a szimbolista révületre, a preraffaelita múltidézésre. De különbözik is ezektől. Önfeltárás, önanalízis, ahogy ez a Freud felfe-dezéseivel egy időben festett kép közvetíti. A kép mégsem valamiféle szorongásos életérzést szuggerál, hanem nyugalmat, amelyhez éppen az áradó-felfedező alkotásvágy vezetett.

10 11

9. A magyar aktivizmus - Kassák és kortársai 2018. június 5. 17:30

Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, lapszerkesztő, majd 1920 után képzőművész erős karaktere nélkül nem született volna meg a nemzet-közi mércével mérhető, valós nemzetközi kapcsolatokkal bíró avant-gárd irodalom és képzőművészet Magyarországon. Kassák közel állt a kor művelt munkásrétegeihez, de azoknál sokkal radikálisabb politikai nézetei voltak, míg képzőművészeti munkásságának mércéjét a polgári művészet mellé állította, sőt etikai és művészetet megújító vonatkozás-ban fölé is helyezte. Mozgalmát 1919-ben maga nevezte aktivizmus-nak a német expresszionizmus baloldali ágának mintájára, 1915-ben lépett a nyilvánosság elé Budapesten A Tett című irodalmi és művé-szeti lappal, melyben háborúellenes és internacionalista eszmék jelent-keztek expresszionista grafikákkal (Uitz Béla művei, Dobrovits Péter festmény, Dömötör Gizella munka), és mindenek a programmal, mely Kassák egyik legjelentősebb versében, a Mesteremberekben volt olvasható. A program új színeket, új formákat ígért, dinamikát és jö-vőépítést a mesteremberek - a társadalom alsóbb osztályai számára. A Tett köre megértette a futurizmus, a kubizmus és az expresszionizmus kifejezőeszközeit, elutasította a futurista háború-kultuszt, az expresszi-onista misztikus transzcendentális gondolkodást (noha közölt verset Kandinszkijtól). A Tett betiltása után néhány hónappal indult 1916 novemberében a MA, melynek sokkal tágasabb volt a világa, szebb a formája, gazdagabb tartalma, de 1919 nyaráig sokat megőrzött elődje, A Tettpolitikus célkitűzései közül. Kassák Lajos a MA lapjain és címlapjain szerepeltetett fontos műveket a kortárs avantgárd mozgalmak képvise-lőitől, a cseh Vincenz Beneštől, Franz Marctól, Umberto Boccionitól, Pablo Picassótól, Georges Braquetól, André Deraintől, de címlapra helyezte Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Gergely Sándor, Máttis Teutsch János, Schadl János, Kmetty János munkáit. A Nyolcak mestereitől is közölt a MA lapjain: Berény Róbert Bartók Béla portréja Vaszary

János háborús rajzai, Kernstok Károly rajzai. A MA körében ki-lenc kiállítás nyílt 1917-1919 között. Ezek közül a legjelentősebb az expresszionista - futurista Máttis Teutsch János két kiállítása (1917, 1918), valamint a Nyolcakhoz tartozó expresszív – kubista - naturalista Tihanyi Lajos önálló tárlata (1918).

10. Kik laknak a rue Hegesippe Moreau utca 15-ben? 2018. június 12. 17:30

Az utcát egy fiatalon elhunyt romantikus költőről nevezték el. Ma is ott a ház kapuja fölött a tábla: Villa des Arts (Művészetek Háza). A Montmartre kis temetőjének közelében, a 18. kerületben lévő eldugott utcácskában van a 64 nagyablakos műtermet befogadó mégsem túl méretes műteremépület. Kapubejárata mellett magyar nyelvű emléktábla is hirdeti, hogy ki mindenki tevékenykedett itt. Mert több mint száz éve éltek itt a maguk korának legjobb, leg-nevesebb művészei, közöttük magyarok is. Munkácsy első párizsi műterme is itt volt, itt „szobáztatta” az egyre sikeresebb mester gyengéden kizsákmányolt pártfogoltját, Rippl-Rónait, itt fogad-ta a Fontenebleauban élő barátját, Paál Lászlót. „Ő volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés útját legelőször igyekezett egyengetni”– írta erről az időszakról Rippl. De itt volt az udvar végén Cézanne egyik párizsi műterme is, amelyben aztán a magyar Nicolas Schöffer dolgozott… Federico Fellini itt forgatta 1971-ben a Les Clowns (Bohócok) című filmjének néhány jelene-tét. a Az 1889-es Párizsi Világkiállításon már neves építész Henri Cambon tervezte a házat, főbejárati lépcsőházának szépsége ma is sokakat vonz ehhez és közelében lévő, ugyancsak Cambon által tervezett „villákhoz” (Cité du Midi, villa des Platanes, cité Véron, villa de Guelma, villa Léandre…). Dolgozott még itt Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Signac, Eugène Carrière, (aki Verlaine-t is megfestette – ahogy az emléktábla felidézi) – Théodore Rousseau, Louis Marcoussis, Auguste Renoir, Raoul Dufy, Francis Picabia, André Séguin, Lucien Mathelin és Pierre Jérome, stb.

12 13

Babits Mihály Kulturális Központ7100 Szekszárd, Szent István tér 10; 28.

74/529-610, info@szekszardagora.huwww.szekszardagora.hu

Keressen minket Facebookon is:www.facebook.com/BabitsMihalyKulturalisKozpont