Az Európai Tanács tevékenysége2018. júliustól 2019. novemberig

Az elnök jelentése3. kötet 2019. november

Az elnök jelentése

3. kötet 2019. november

Az Európai Tanács tevékenysége2018. júliustól 2019. novemberig

A kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette.www.consilium.europa.eu

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

Print ISBN 978-92-824-7056-5 ISSN 1977-3234 doi:10.2860/647847 QC-AO-19-001-HU-CPDF ISBN 978-92-824-7023-7 ISSN 2363-2941 doi:10.2860/41995 QC-AO-19-001-HU-N

© Európai Unió, 2019.A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

Európa épület: © Philippe Samyn and Partners architects and engineers - lead and design partner, Studio Valle Progettazioni architects, Buro Happold engineers; Színes felületek tervezése: © Georges Meurant, 2016

A fényképek tulajdonosait a kiadvány végén soroltuk fel.

Európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképek vagy más anyagok bármilyen felhasználására vagy sokszorosítására közvetlenül a szerzői jogok tulajdonosaitól kell engedélyt kérni.

Tartalomjegyzék

Egységben a brexit dacáraAz Európai Tanács tevékenysége. 2018. júliustól 2019. novemberig

Bevezetés 5

A brexit-káosz megakadályozása 6

A közösségi média az Unió politikájának szolgálatában 11

Az EU megerősítése a globális színtéren 14

Szembenézés a jövő kihívásaival 20

Zárszó 24

Az Európai Tanács ülései – 2018. szeptember – 2019. október 27

Az Európai Tanács következtetései, az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai, valamint válogatás Donald Tusk elnök felszólalásaiból 29

A vezetők az Európai Tanács keretében üléseznek, hogy irányt mutassanak és stratégiai útmutatásokat fogalmazzanak meg az EU munkájához

1. Leo Varadkar, Írország miniszterelnöke, Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke, Krišjānis Kariņš, Lettország miniszterelnöke és Gitanas Nausėda, Litvánia elnöke 2. Mette Frederiksen dán és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök 3. António Costa, Portugália miniszterelnöke, Charles Michel, az Európai Tanács megválasztott elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke 4. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár 5. Joseph Muscat máltai miniszterelnök, Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök 6. Michel Barnier, az uniós brexitügyi tárgyalóküldöttség vezetője, Jüri Ratas észt miniszterelnök és Klaus Werner Iohannis, Románia elnöke 7. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Emmanuel Macron francia miniszterelnök és Níkosz Anasztasziádesz, Ciprus elnöke 8. Antti Rinne finn és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 9. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 10. Pedro Sánchez Pérez-Castejón spanyol, Stefan Löfven svéd és Kirjákosz Micotákisz görög miniszterelnök 11. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Marjan Šarec, Szlovákia miniszterelnöke 12. Bojko Boriszov, Bulgária miniszterelnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke

1

4

7

10

2

5

8

11

3

6

9

12

4

5

A jelentéssorozat ezen, harmadik kötete az Európai Tanács által 2018. július és 2019. november vége között végzett munkát mutatja be. Ez az utolsó jelentés főként arra összpontosít, hogy három évvel a brexit-népszavazást követően hogyan sikerült megállapodni Boris Johnson miniszterelnökkel az Egyesült Királyság rendezett kilépéséről, annak dátumát 2020. január 31-re halasztva, továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti majdani partnerség útját is kijelölve. Ezenkívül az elnök bemutatja benne azokat a tevékenységeket is, amelyeket az Európai Tanács a belső és külső biztonság, a migráció kezelése, a globális együttműködés, a gazdaság és a kereskedelem területén végzett. Donald Tusk felidézi továbbá saját munkájának egyéb fontos elemeit is. Olyan időszakban látta el az Unió külső képviseletét, amelyben a szabályokon alapuló nemzetközi rendre jókora nyomás nehezedett, amikor Európának súlyos belső és külső fenyegetésekkel kellett szembenéznie, és amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy mekkora kihívást jelentenek valójában az olyan jelenségek, mint a globális felmelegedés vagy a technológiai változás üteme.

Az első kötet fő témái a következők voltak: az a küzdelem, amellyel sikerült megakadályozni, hogy Görögország 2015 júliusában kiváljon az euróövezetből; a David Cameron miniszterelnökkel folytatott, az Egyesült Királyság uniós tagságának megmentésére irányuló tárgyalások; valamint a migrációs válságra adott uniós válasz (2015-ben és 2016-ban több mint 1,6 millió irreguláris migráns érkezett Olaszországba és Görögországba). A második kötetben arról olvashattunk, hogy miként tudott az Unió a tagállamaival együtt úrrá lenni ezen a válságon, és hogyan állította meg a migrációs hullámokat a külső határok védelmével, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozásával. Ebben az elnök részletesen bemutatta azt is, hogy az EU27-ek hogyan készültek fel az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos munkára, valamint hogy miként zajlottak a tárgyalások Theresa May kormányával. Végül, de nem utolsósorban ezek a jelentések beszámoltak a gazdasági és monetáris unió, valamint az euró megerősítését célzó folyamatos erőfeszítésekről is.

Egységben a brexit dacáraAz Európai Tanács tevékenysége2018. júliustól 2019. novemberig

Bevezetés

6

A brexit-káosz megakadályozása

2018 nyarán, 15 hónapnyi megbeszélést követően még mindig csak a közepén tartottunk a brexit-tárgyalásoknak Theresa May kormányával. Egyes kérdéseket sikerült ugyan tisztáznunk, azonban még hatalmas munka állt előttünk, és a legnehezebb pontokat illetően nem született megegyezés. Az volt a cél, hogy októberre tető alá hozzuk a megállapodást, ám ehhez gyorsnak kellett lennünk. Ez volt az utolsó alkalom arra, hogy mindenki felfedje kártyáit. Theresa May miniszterelnökkel tudattuk, hogy minél előbb megkapjuk az ír határkérdéssel kapcsolatos pontos brit javaslatot, annál valószínűbb, hogy a brexit-tárgyalásokat sikerül időben befejeznünk. A célunk az volt, hogy ne jöjjön létre ellenőrzött határ az Ír-szigeten. Emellett a jövőbeli kapcsolatainkról is realisztikus és működőképes javaslatokat vártunk.

Az EU27-ek vezetőinek szeptemberi salzburgi nem hivatalos ülésén pesszimista hangulat uralkodott. Egyértelmű volt, hogy az ír határra és a majdani gazdasági együttműködésre vonatkozó, Londonból érkező legújabb elképzelések – utóbbiakat az úgynevezett chequersi terv tartalmazta – az egységes piacot veszélyeztetik, így azokat át kell dolgozni. Úgy tűnt, mindkettő a „kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad” elvét követi, amelynek fő hirdetője az akkori külügyminiszter, Boris Johnson volt. A csúcstalálkozót megelőzően a brit kormány érezhetően reményteli volt, azért az EU negatív értékelését igen rosszul fogadta. Számos kimenet lehetségesnek tűnt, de Theresa May miniszterelnök egymást követő javaslatai arra utaltak, hogy az Egyesült Királyság hozzáállása pozitív

fordulatot vett, valamint hogy brit oldalon is megvan a szándék arra, hogy a brexit minél kevesebb negatív hatással járjon. Az Egyesült Királyság például kész volt szorosan együttműködni a biztonság és a külpolitika területén.

A tárgyalások további lendületet kaptak. Az Európai Tanács októberi ülésén sikerült előrelépéseket elérni, de a végső megoldás még nem született meg. Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier azonban november 15-én bemutatta azt az 585 oldalas tervezetet, amelyről sikerült megállapodnia az Egyesült Királysággal. A vezetőknek két okból javasoltam e tervezet elfogadását. A szöveg egyrészt biztosította, hogy a brexit által okozott kár korlátozott legyen. Másrészt garantálta a 27 tagállam és az egész Európai Unió alapvető érdekeinek és értékeinek védelmét. A tervezetbe bekerült egy kulcsfontosságú elem, az úgynevezett tartalékmegoldás, amely azt volt hivatott biztosítani, hogy elkerülhetővé váljon az ellenőrzött

Donald Tusk Theresa May korábbi brit miniszterelnökkel beszélget a 2018. októberi ASEM-csúcstalálkozón

7

határ az Ír-szigeten. E megoldás egyfajta biztosítékként került kidolgozásra. A tartalékmegoldásra vonatkozó megállapodás abban az esetben és addig lett volna érvényes, amíg a jövőbeli kereskedelmi kapcsolataink során egy alternatív megoldást nem találunk a felváltására. Az Európai Tanács egy héttel később jóváhagyta a megállapodást. Ugyanakkor előttünk állt még a ratifikálás hosszadalmas folyamata, és a későbbi kapcsolatokat illetően további tárgyalásokra is szükség volt.Mivel a brit kormánynak problémái adódtak a ratifikálással, az EU27-ek 2018 decemberében és 2019 januárjában pontosítással szolgáltak a tartalékmegoldást illetően, és elmagyarázták, hogy azt szigorúan csak végső megoldásnak szánták. Ennek ellenére 2019. január 16-án a brit alsóház elsöprő többséggel elutasította a kilépésről rendelkező megállapodást, amelynek legvitatottabb pontja éppen a tartalékmegoldás volt. Két hónappal később, az ún.

strasbourgi megállapodásban az Európai Bizottság és Theresa May további intézkedésekről és jogi biztosítékokról állapodott meg. A következő napon a brit parlament másodszor is a megállapodás ellen szavazott. Mivel a brexit határidejéig ekkor már csak 17 nap volt hátra, Londonnak elképzelésekkel kellett előállnia a további lépésekre vonatkozóan.

Theresa May az Európai Tanács márciusi ülését megelőzően levélben kérte a brexit határidejének 2019. június 30-ig történő meghosszabbítását. Az uniós vezetők március 21-én úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a határidőt: amennyiben az alsóház a következő héten elfogadja a kilépésről rendelkező megállapodást, 2019. május 22-ig adnak időt a brit kormánynak, hogy minden eljárást lezárjon. Amennyiben pedig az alsóház a megállapodás ellen szavaz, az uniós vezetők rövidebb határidőt szabva, április 12-ig kérik az Egyesült Királyságot, hogy jelezze,

Michel Barnier, az uniós tárgyalóküldöttség vezetője ismerteti a kilépésről rendelkező megállapodás szövegtervezetét, 2018. november

Donald Tusk @eucopresident · 2018. november 15.Üzenem brit barátainknak: noha szomorúsággal tölt el az Egyesült Királyság kilépése, minden tőlem telhetőt megteszek majd annak érdekében, hogy a búcsú mindannyiunk számára a lehető legkevésbé legyen fájdalmas.

Donald Tusk Theresa May korábbi brit miniszterelnökkel beszélget a 2018. októberi ASEM-csúcstalálkozón

8

hogyan kíván továbblépni. Ez a dátum azért is fontos volt, mert a helyzet úgy állt, hogy ha az Egyesült Királyság továbbra is tag marad, európai parlamenti választásokat kell tartania. Ha az Egyesült Királyság ekkor úgy döntött volna, hogy nem tart választásokat, két lehetősége maradt volna: ezzel a megállapodással vagy megállapodás nélkül kilépni. A hosszú határidő-hosszabbítás lehetősége ezzel automatikusan lehetetlenné vált. Az EU felkészült a legrosszabbra, de a legjobbakat remélte. A körültekintő hozzáállás tökéletesen indokoltnak bizonyult: a brit parlament március 29-én harmadízben is elutasította a megállapodást.

A parlamenti szavazás eredményének ismeretében Theresa May miniszterelnök újabb levélben kérte az 50. cikk szerinti határidő 2019. június 30-ig történő meghosszabbítását. Azonban kevés okunk volt feltételezni, hogy eddig az időpontig sikerül befejezni a ratifikációs folyamatot. E határidő jóváhagyása nem vezetett volna máshoz, mint rendkívüli csúcstalálkozók láncolatához és újabb határidőmódosításokhoz, ami viszont erősen rányomta volna a bélyegét az EU27-ek munkájára a következő hónapokban. A folyamatos bizonytalanság ráadásul rossz hatással lett volna az emberekre és a vállalkozásokra is. Ezért azt ajánlottam a vezetőknek, hogy javasoljunk rugalmas hosszabbítást, amely a szükséges ideig, de legkésőbb egy évig tart. Tehát akkor zárul le, ha mindkét fél ratifikálta a kilépésről rendelkező megállapodást. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az Egyesült Királyság akkor lép ki, amikor készen áll erre, ha pedig továbbra sem képes elmozdulni a holtpontról, egy ilyen, hosszabb idejű határidő-hosszabbítás lehetővé teszi számára, hogy újragondolja a brexitet.

Az április 10-i rendkívüli csúcstalálkozón az EU27-ek vezetői hosszas vitát követően a kértnél távolabbi

határidőben állapodtak meg. Ezt a rugalmas határidőt október 31-ben állapították meg, és feltételül szabták, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a májusi európai parlamenti választásokon. Az akkori helyzet szerint amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást sikerül korábban ratifikálni, az Egyesült Királyság a következő hónap első napján kilép az Európai Unióból. Ezzel az Egyesült Királyság további hat hónapot kapott arra, hogy ratifikálja a megállapodást vagy teljesen újragondolja a kilépésre vonatkozó stratégiáját. A meghosszabbított határidőig az Egyesült Királyságnak lehetősége lett volna arra is, hogy visszavonja az 50. cikk szerinti bejelentését és ezzel magát a brexitet. A hosszabbítás valamivel rövidebb volt az eredetileg tervezettnél, de ahhoz elég hosszú, hogy megoldást lehessen találni. Most a briteken volt a sor, hogy megfelelően éljenek ezzel az idővel.

Júniusban Theresa May miniszterelnök lemondott. A Konzervatív Párton belül Boris Johnson nyerte meg a párt vezetéséért folyó küzdelmet, és július 24-én az ország miniszterelnöke lett. Azonnal meghívtam, hogy részletesen megbeszéljük jövőbeli együttműködésünket. Olyan működőképes és reális elképzelésekre volt szükségünk, amelyek minden tagállam, így Írország számára is elfogadhatók. Az EU27-ek mindig Írország mögött álltak, és soha nem egyeznének bele egy olyan megállapodásba, amely hátrányos lenne az országnak. Augusztusban, a biarritzi G7-csúcstalálkozó alkalmával megbeszélést folytattam Boris Johnson miniszterelnökkel a brexitről, és azt tanácsoltam neki, hogy ne kívánjon „Mr No Deal”-ként bekerülni a történelemkönyvekbe. Szeptember végén, a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmával folytattuk a megbeszélést. Nem volt vesztegetni való időnk.

Donald Tusk @eucopresident · 2018. november 25.Még előttünk áll a ratifikálás hosszadalmas folyamata és további tárgyalásokra is szükség lesz. Egy dolog azonban a végkimeneteltől függetlenül teljesen biztos: barátok maradunk az idők végezetéig.

9

Október elejére az Egyesült Királyság még mindig nem állt elő működőképes és reális javaslattal, az ír miniszterelnök azonban jelezte, hogy a megállapodás lehetségesnek tűnik. A legcsekélyebb lehetőséget is meg kellett ragadnunk: az EU semmilyen körülmények között nem választaná a megállapodás nélküli brexitet.

Október 17-én létrejött a megállapodás az Egyesült Királyság és Michel Barnier, az uniós tárgyalóküldöttség vezetője között, az Európai Tanács pedig késedelem nélkül jóváhagyta azt. Mi az oka annak, hogy a megállapodás az egyik

nap még lehetetlennek tűnt, majd másnapra megszületett? Alapvetően az, hogy az Egyesült Királyság megváltoztatta a feltételeit. A megállapodás új változatát emellett Írország és az Európai Bizottság is pozitívan fogadta, így abban is biztosak lehettünk, hogy az Európai Unió polgárai számára kedvező és biztonságos megoldás született. A legfontosabb változások az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, azaz a korábban tartalékmegoldásként emlegetett koncepciót érintették. Theresa May kormányával ellentétben az új kormány elfogadta,

Donald Tusk @eucopresident · 2019. március 27.Arra kérem az EP-képviselőket, hogy legyenek nyitottak egy hosszabb határidő-módosításra, ha az Egyesült Királyság újra kívánja gondolni a stratégiáját. 6 millióan írták alá a petíciót és 1 millióan vonultak utcára: lehet, hogy ezek az emberek úgy érzik, a brit parlament nem képviseli megfelelően az érdekeiket, de azt kell érezniük, hogy európai polgárokként Önökben bízhatnak.

„Boris Johnson nem szeretne „Mr No Deal”-ként bekerülni a történelemkönyvekbe.” Donald Tusk és Boris Johnson a biarritzi G7-csúcson

10

hogy Észak-Írországban a beléptetési pontokon vámellenőrzésekre kerüljön sor. E kompromisszum értelmében nem kerülne sor határellenőrzésre Írország és Észak-Írország között, ugyanakkor az egységes piac integritása is biztosítva lenne.

Boris Johnson azonban a brit parlament ellenállásába ütközött, amely vonakodott támogatni a módosított megállapodást. A miniszterelnök továbbra is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Királyság október végén kilép az Unióból, ennek ellenére kérte a brexit határidejének 2020. január végéig történő újbóli meghosszabbítását. Ez soha nem látott helyzetet eredményezett. Ezt követően a miniszterelnök, miután az alsóháztól megszerezte a megállapodáshoz szükséges kezdeti támogatást, október 22-én úgy döntött, hogy felfüggeszti a ratifikációs folyamatot. A megállapodás nélküli brexit elkerülése érdekében azt javasoltam az EU27-eknek, hogy írásbeli eljárással fogadják el a hosszabbításra irányuló hivatalos brit kérést. A konzultációkat követően a tagállamok elfogadták ezt a javaslatot, és ismét módosították a határidőt, ezúttal 2020. január 31-ig kitolva azt. Időközben az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy december 12-re általános választásokat ír ki, hogy egyebek mellett az ország brexittel kapcsolatos álláspontját is tisztázza.

Három évvel a népszavazást követően elmondhatjuk, hogy eddig sikeresen elkerültük a megállapodás nélküli brexittel járó káoszt. Én személy szerint mindig maradáspárti leszek, és reménykedem abban, hogy ha brit barátaink egy nap úgy döntenek, hogy visszatérnek közénk, az ajtónk nyitva fog állni előttük. Egy dolog azonban a végkimeneteltől függetlenül teljesen biztos: barátok maradunk az idők végezetéig.

donaldtusk 2019. március 13.Brüsszel, Belgium

donaldtusk Mindig barátok leszünk, Sophie! ❤

39395 kedvelés1130 hozzászólás

Donald Tusk @eucopresident · 2019. október 29.Brit barátaim! Az EU27-ek hivatalosan elfogadták a hosszabbítást, amely akár az utolsó is lehet. Kérjük, hogy bölcsen használják fel ezt az időt. Mivel küldetésem a végéhez közeleg, most elbúcsúzom, de továbbra is nagyon szorítok Önöknek!

Donald Tusk elnök hivatali ideje alatt egyedi hangjával több fontos közösségimédia-platform befolyásos szereplőjévé vált. Tevékenységét eleinte a Twitterre összpontosította, majd 2018 áprilisában egy másik feltörekvő platformra, az Instagramra is kiterjesztette kommunikációs stratégiáját.

A Twitteren közzétett éles, gyakran provokatív kijelentései online és offline egyaránt élénk reakciókat váltottak ki. Az elnök Twitter-oldalát az uniós intézmények vezetőinél eddig soha nem tapasztalt érdeklődés övezte, követőinek száma pedig hivatali ideje alatt majdnem hatszorosára nőtt: 2019 novemberében elérte az 1,2 milliót, ami lenyűgöző teljesítmény. Ennek eredményeképp Donald Tuskot (@eucopresident) 2018-ban a Twiplomacy1 a világ 50 legbefolyásosabb vezetője közé sorolta. Ezen a listán az uniós vezetők közül rajta kívül egyedül @EmmanuelMacron szerepelt.

Míg a Twitter-fiók elsősorban rövid politikai kijelentések közzétételére szolgált, az Instagramon

1 https://twiplomacy.com/info/europe/eu/eucopresident/#content-section2 https://digitaldiplomacy.softpower30.com/deadpan-donald-how-instagram-is-humanising-the-european-union/

fotókon keresztül elevenedtek meg a történetek. A humoros, személyes és olykor szokatlan képaláírások és képek új színt vittek a politikai kérdésekbe, és az uniós politikust új, személyes oldaláról mutatták be. Az oldal, amelyre indítása óta több mint 150 000 lelkes követő látogat el rendszeresen a világ több mint 50 országából, lehetővé tette Donald Tusk számára, hogy a fiatalabb közönséget is megszólítsa. A bejegyzésekre és a történetekre érkező reakciók elképesztően magas aránya az ismertebb Instagram-influenszerekével vetekszik. Az oldalt sokan dicsérték azért is, mert új szemszögből mutatja be az európai politikát. A Portland Digital Diplomacy Hub2 platformján megjelent cikk szerint például Donald Tusk sikerrel tette emberközelibbé az egyik legfontosabb uniós tisztséget, és a humorérzéke is elismerést érdemel. A @donaldtusk néven létrehozott Instagram-fiók szintén szerepelt a Twiplomacy előzőleg említett, 2018. évi ötvenes listáján.

Facebook: a reakciók elsöprő többsége pozitív

Instagram:a világ minden tájárólkövetik @donaldtusk-ot.

1

10k

100

236kLOVE

26kSZOMORÚ

10k HAHA

8k MEGLEPETT

7k DÜHÖS 1,7

millió LIKE

1,2 millió

200k

2015 2019

Követők

A követők számának növekedése:

6x

2019. nov.2018. ápr.

Követők

0

154k

A közösségi média az Unió politikájának szolgálatában

11

donaldtusk 2018. december 1.Buenos Aires, Argentína

donaldtusk Mit tegyünk, ha van egy kis időnk két G20-munkaülés között? Ha Argentínában vagy, tégy úgy, mint az argentinok!

#messi #maradona #g20 #buenosaires #argentina #G20Argentina

24107 kedvelés425 hozzászólás

donaldtusk 2019. július 19.Montreal, Québec

donaldtusk Kanada + Európa = ❤❤A csúcs után Montrealban.

11774 kedvelés178 hozzászólás

donaldtusk 2019. február 17.

donaldtusk Egy nagypapa örömei ☀

38280 kedvelés961 hozzászólás

Donald Tusk 2018. június 10.@eucopresidentA mennyországban különleges hely van fenntartva Önnek, @JustinTrudeau. Kanada! Köszönöm ezt a hibátlanul megrendezett G7-csúcsot!

10.7K 50.6K 1.4K

Donald Tusk 2019. február 6.@eucopresidentVajon hogyan nézhet ki a pokol azon bugyra, amely azokra vár, akik a brexitért szálltak síkra anélkül, hogy a leghalványabb elképzelésük lett volna arról, hogy azt hogyan lehet biztonságosan véghezvinni? #brexit

25.1K 90.3K 14.4K

Donald Tusk 2019. október 9.@eucopresidentMa a legnagyobb feladat a politikát újra azzá tenni, ami valaha volt: a köz javát szolgáló munka és gondolkodási folyamat. A modern politika eszköztárában ennek helyét ugyanis átvette az erőszak, a hazugság, a gyűlöletkeltés, a mítoszok és a harag.

1.608 5.725 527

donaldtusk 2019. február 19.Maidan Nezalezhnosti

donaldtusk Fejet hajtok a Függetlenség terének hősei előtt, akik nem csak az ukrán, hanem az európai hősök panteonjába is bekerültek. Öt éve februárban olyan példát mutattak bátorságból a világnak, amely mindannyiunkat megváltoztatott.

#Ukraine #Maidan #RevolutionOfDignity #HeavenlyHundred #EUCO #Europe #EuropeanUnion #DonaldTusk #Kyiv

8341 kedvelés204 hozzászólás

donaldtusk 2018. szeptember 18.New York, New York

donaldtusk Reggeli futás New Yorkban, mögöttem a Szabadság-szobor... erős szimbóluma annak, hogy mit csodálok oly nagyon ebben az országban.

#newyork #statueofliberty #freedom #running

18885 kedvelés494 hozzászólás

Donald Tusk 2018. május 27.@eucopresidentTúléltem! Forró, párás és kemény 20 kilométer volt, mégis nagyszerű élmény! Örülök, hogy oly sok brüsszeli futóval osztozhattam benne. Így utólag pedig könnyebbnek tűnik, mint néhány uniós csúcstalálkozó levezénylése. #EUCO

500 4.7K 252

Donald Tusk 2019. január 14.@eucopresidentPaweł Adamowiczot, Gdańsk polgármesterét, a szolidaritás és a szabadság szószólóját, igaz európait és jó barátomat meggyilkolták. Nyugodjon békében. 3.9K 16.2K 478

Donald Tusk 2019. június 28.@eucopresidentEgyáltalán nem értek egyet Putyin elnökkel abban, hogy a liberalizmus idejétmúlt lenne. Szerintem az önkényuralom, a személyi kultusz és az oligarchák uralma az idejétmúlt. #G20OsakaSummit

6.8K 21.6K 1.078

Donald Tusk 2019. június 26.@eucopresidentNagaszakiból figyelmeztetem és kérem a G20-csúcs résztvevőit: ébredjenek fel, mielőtt túl késő lenne! Ne csak a saját érdekeikért viseltessenek felelősséggel, hanem mindenekelőtt a békéért és a biztonságos és méltányos világrendért is!

233 712 25

14

A gyorsan változó geopolitikai helyzetben az EU arra törekedett, hogy védje érdekeit, megőrizze értékeit, és hozzájáruljon a szabályokon alapuló világrend alakításához. Ennek során lehetőség szerint a barátainkkal (például a G7-ekkel) és a partnereinkkel folytatott együttműködésünkre támaszkodunk, szükség esetén pedig önállóan léptünk fel. Minden kínálkozó lehetőséget megragadtunk arra, hogy biztosítsuk a transzatlanti szövetség sértetlenségét, hiszen e szövetség gyengítése azoknak kedvez, akiknek célja egy olyan új, „Nyugat utáni világrend” kialakítása, amelyben a liberális demokrácia és az alapvető szabadságok megszűnnek létezni. Továbbra is meggyőződésem, hogy a kereskedelemmel, az éghajlatváltozással és az iráni nukleáris

megállapodással kapcsolatos nézetkülönbségeink pusztán valamiféle átmeneti zavarnak tudhatók be az Egyesült Államokban, és továbbra is egymás nagyon jó barátai maradunk majd.

Sosem haboztam elutasítani és megcáfolni Donald Trumpnak az EU-val kapcsolatos negatív kijelentéseit, és rámutatni, hogy azok nem többek álhíreknél. A biztonság területén az USA sohasem fog az EU-nál jobb szövetségest találni.

Az Európai Tanács mindvégig kiemelten kezelte a belső biztonság kérdését. Az EU elrettentési képességeinek megerősítése, továbbá a hibrid, kiber-, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni rezilienciájának fokozása

Az EU megerősítése a globális színtéren

A G7-ek vezetői Biarritzben, 2019. augusztus

Donald Tusk @eucopresident · 2018. július 15.Amerika és az EU barátok. Aki az ellenkezőjét állítja, álhírt terjeszt.

15

létkérdés a jelenlegi, kihívásokkal teli biztonsági helyzetben, amikor egyre komolyabb fenyegetésekkel nézünk szembe, ahogy azt például a 2018-as salisburyi merénylet és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellen elkövetett kibertámadás is tanúsította. A kiber- és vegyifegyverekkel kapcsolatos fenyegetésekre válaszul szankciórendszereket dolgoztunk ki és vezettünk be. Az Unió a dezinformációval szemben is erélyesebben lépett fel. A 2019. májusi európai parlamenti választásokra, valamint a demokráciáinkat fenyegető rossz szándékú külső beavatkozások jelentette tényleges veszélyre tekintettel ez a kérdés különösen nagy hangsúlyt kapott.

Elnöki megbízatásom idején Európa mindvégig egységesen támogatta Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. Ennek az oka az, hogy független Ukrajna nélkül nincs igazságos Európa,

biztonságos Ukrajna nélkül pedig nincs biztonságos Európa. Ezzel összefüggésben az elmúlt öt évben félévente meghosszabbítottuk az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. Egyszer sem inogtunk meg.

Oroszország folyamatos agressziója ellenére, amely 2018 végén az Azovi-tengeren eszkalálódott, Ukrajna látványos haladást ért el gazdasági és politikai téren egyaránt. Volodimir Zelenszkij 2019 szeptemberében versenyen alapuló, szabad és tisztességes választásokat követően, békés úton vette át a hatalmat és lépett hivatalba Ukrajna elnökeként. Ez bizonyította, hogy a méltóság forradalmának 2014-es eszméi ma is élnek. A mi politikánk azonban közel sem korlátozódik Ukrajnára. Tíz évvel azután, hogy Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal

Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 21. EU-Ukrajna csúcstalálkozón, Kijev, 2019. július 7.

Donald Tusk @eucopresident · 2019. február 19.Független Ukrajna nélkül nincs igazságos Európa. Biztonságos Ukrajna nélkül nincs biztonságos Európa. Nem ragozom: Ukrajna nélkül nincs Európa.

16

és Ukrajnával együtt elindítottuk a keleti partnerséget, a régióba utaztam. Látogatásom célja az volt, hogy kinyilvánítsam: nem csupán szomszédok vagyunk, hanem ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai is egyben.

A Balkán ugyancsak fontos maradt mind az EU számára, mind számomra. Először 2018 júniusában lehetett érezni, hogy változás készülődik a régióban: Alékszisz Cíprasz görög és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök a preszpa-tavi megállapodás megkötésével véget vetett az országaik között 20 éve húzódó névvitának. Volt egy elképzelésük, vállalták a kockázatot és készek voltak feláldozni saját érdekeiket egy magasabb cél érdekében. A megállapodásnak, valamint Albánia és Észak-Macedónia elszánt reformtörekvéseinek köszönhetően az Európai Bizottság 2019-ben egyértelmű ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat e két országgal. Annak ellenére, hogy a tagállamok túlnyomó többsége támogatja ezt, egyelőre nem sikerült egyhangú döntést hoznunk. Az egyhangúság hiánya véleményem szerint olyan hiba, amely aláássa az Unió hitelességét és érdekeit,

mégpedig nem csupán a szóban forgó régióban, hanem jóval szélesebb környezetünkben. Csak abban reménykedem, hogy amikor a 2020. májusi zágrábi csúcstalálkozót megelőzően megvitatják a csatlakozási folyamatot, az uniós vezetők a megfelelő következtetésekre jutnak majd.

Más szomszédos régiókkal is folytattuk a szoros együttműködést. Ez tette lehetővé a legelső EU–Arab Államok Ligája csúcstalálkozó megrendezését, amelyet 2019. februárban, Sarm-es-Sejkben Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnökkel közösen vezettem le. Közeli szomszédokként hasonló kihívásokkal nézünk szembe, a geopolitikai helyzet pedig egyre veszélyesebbé és instabilabbá válik, így nincs más választásunk, mint hogy összefogjunk. A csúcstalálkozó eredményeképpen megerősödött együttműködésünk, különösen a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem terén.

Az Európai Tanács 2019 októberében egyhangúlag elítélte Törökország katonai beavatkozását Északkelet-Szíriában, és felszólította Ankarát, hogy szüntesse be a katonai fellépést, vonja ki haderőit és tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot.

Donald Tusk és Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke, Szkopje, 2019. szeptember 17.

Donald Tusk és Alékszisz Cíprasz volt görög miniszterelnök, Athén, 2019. október 9.

Donald Tusk @eucopresident · 2019. január 25.Volt egy elképzelésük, vállalták a kockázatot és készek voltak feláldozni saját érdekeiket egy magasabb cél érdekében. Zoran, Alékszisz – minden elismerésem! A lehetetlen küldetés teljesítve. #PrespaAgreement

17

Törökország folytatta a Földközi-tenger keleti térségében, Ciprus partjainál megkezdett jogellenes fúrási tevékenységeit, sértve ezzel egy uniós tagállam szuverenitását. Az EU Ciprussal teljes szolidaritásban reagált, és felszólította Törökországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a jószomszédi kapcsolatok elvét. Életbe léptettünk egy szabályozási keretet, amely lehetővé tette azoknak a személyeknek és szervezeteknek a szankcionálását, akik vagy amelyek felelősek ezekért a jogellenes fúrási tevékenységekért, illetve részt vesznek azokban.

A szomszédság nemcsak földrajzi közelséget, hanem az értékek közelségét is jelenti. Kanada, Új-Zéland és Japán földrajzi értelemben távol van Európától. Politikai és gazdasági értelemben azonban ezek az országok nem is állhatnának hozzánk közelebb, hiszen osztozunk a liberális demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékein. A 2019. júliusi EU–Kanada csúcstalálkozón nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire elkötelezett mind Kanada, mind az EU e közös értékek érvényesítése mellett. Együttműködésünk megerősítése érdekében megállapodtunk azokról a lépésekről, amelyekkel a leginkább hozzájárulhatnánk a klímaválság leküzdéséhez, az óceánok védelméhez és szennyezésük megállításához, valamint a nők szerepvállalásának ösztönzéséhez és a helyi konfliktusok kezeléséhez. A 2018. júliusi EU–Japán csúcstalálkozó hasonló szellemben zajlott, és a valaha volt legnagyobb horderejű kétoldalú kereskedelmi megegyezés létrejöttét eredményezte. Ezenkívül két évtizednyi tárgyalás után a G20-ak oszakai csúcstalálkozójának alkalmával az EU és a Mercosur elvben megállapodott egy olyan szabadkereskedelmi megállapodásról, amely még az előbb említettnél is jelentősebb.

Oszakában értesültünk arról is, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette: a liberalizmus – azaz a liberális demokrácia,

a jogállamiság és az emberi jogok alapelve – idejétmúlt. Válaszul kifejtettem, hogy szerintem az önkényuralom, a személyi kultusz és az oligarchák uralma az idejétmúlt, még akkor is, ha ezek olykor eredményesnek tűnnek. Oroszország kormányzását ezek jellemzik, ami ismét csak azt igazolja, hogy a földrajzi közelség nem mindig jár együtt értékközösséggel.

Kínát illetően az EU a tisztességes verseny és a piachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében továbbra is a kapcsolat kiegyensúlyozottságának fenntartására összpontosított. Ezeket a célokat még nem tekinthetjük megvalósítottnak. A 2019. áprilisi csúcstalálkozón Kína – első alkalommal – ezért egyezett bele abba, hogy együttműködjön Európával a tisztességes kereskedelmet aláásó ipari szubvenciók problémájának a kezelésével. Ez az egyik központi eleme a WTO reformjának is, amelyben nemzetközi szinten vezető szerepet vállaltunk. Lehet, hogy ódivatú vagyok, de szerintem az emberi jogok éppolyan fontosak, mint a kereskedelmi kapcsolatok. Ennek

megfelelően az elmúlt öt évben a kínai vezetőkkel folytatott számos megbeszélésem során folyamatosan hangsúlyoztam, hogy számunkra az emberi jogok kérdése prioritás. Nem általánosságban beszéltem, hanem név szerint is említettem elnyomás alatt álló személyeket. Bár történt némi előrelépés, kínai partnereinkre még mindig sok munka vár e téren.

Végül, de nem utolsósorban a klímaválságra is ki szeretnék térni. Nincs kétségem afelől, hogy környezeti vészhelyzet áll fenn. A nehéz időjárási viszonyok Európában és a világ minden táján egyaránt megnehezítik az emberek életét. Minden egyes nap közel 200 faj tűnik el a Föld színéről. Az óceánokat elárasztják a mikroműanyagok. A saját szememmel láttam a jégfalak leomlását Grönlandon és az olvadó gleccsereket a tádzsikisztáni Pamír hegységben. Éppen

Donald Tusk @eucopresident · 2019. július 11.A Szovjetunió összeomlása NEM az évszázad geopolitikai katasztrófája volt. Ma, itt Grúziában szeretném világosan leszögezni: a Szovjetunió összeomlása áldás volt a grúzok, a lengyelek, az ukránok és egész Közép- és Kelet-Európa számára. És az oroszok számára is.

18

ezért az elmúlt években a világ vezető politikusaival tartott találkozóim során sosem mulasztottam el az alkalmat, hogy felvessem a környezetvédelem kérdését, tudván, hogy az Európai Unió továbbra is minden tőle telhetőt megtesz majd a környezetvédelmi válság kezelése és a hozzá kapcsolódó veszély felszámolása érdekében. Európa élen jár a Párizsi Megállapodás végrehajtásában, és remélhetőleg Európa lesz a világ első karbonsemleges kontinense. Az EU és tagállamai csupán 2017-ben 20 milliárd eurót fordítottak annak elősegítésére, hogy a fejlődő országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és alkalmazkodni tudjanak ahhoz.

A természeti környezetet védeni kell. Ez nemcsak az óceánokra vonatkozik, hanem a levegőre és az erdőkre is. Mindemellett a közéleti hitelesség, a szabadság, a jogállamiság és a nemzetközi szolidaritás

is védelemre szorul. Élhetünk bárhol: ha nem találunk megfelelő megoldást az olyan globális fenyegetésekre, mint a fegyveres konfliktusok és a terrorizmus, a nukleáris fegyverek elterjedése vagy a környezetünk elpusztítása, az életünk pokollá válhat. Ha nem vagyunk készek globális szintű szabályokat hozni, és ezeket később következetesen betartani, a helyi közösségek, a nemzetek, az államok, de még a kontinensek is magukra maradnak az e veszélyek elleni küzdelemben. A XXI. századi patriotizmusnak globális dimenzióval is kell rendelkeznie – hacsak nem akarjuk, hogy sok korábbi alkalomhoz hasonlóan nemzeti egoizmussá váljon. Az én politikai szótáramban a globalizmus és a szolidaritás ugyanazt jelenti. Ha világunk hatalmasai ezt nem értik, akkor a történelemkönyvekbe nem vezetőkként, hanem hamis vezetőkként fognak bekerülni.

„Nincs kétségem afelől, hogy környezeti vészhelyzet áll fenn.” Donald Tusk elnök az ENSZ éghajlat-politikai csúcstalálkozóján, New York, 2019. szeptember

Donald Tusk @eucopresident · 2019. szeptember 23.Biztos vagyok benne, hogy az EU a világ első klímasemleges kontinense lesz. A legtöbb uniós tagállam már most is támogatja a 2050-re elérendő klímasemlegességet, és személy szerint úgy gondolom, hogy rövid időn belül valamennyi uniós ország csatlakozni fog hozzájuk.

Nemzetközi csúcstalálkozók, megbeszélések és látogatások

1. Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatja az EBESZ kelet-ukrajnai különleges meg figyelő misszióját, 2019. július 7. 2. Donald Tusk és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök az EU–Kína csúcstalálkozón, Peking , 2018. július 16. 3. Donald Tusk elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a 2. EU–NATO együttes nyilatkozat ünnepélyes aláírásakor, Brüsszel, 2018. július 10. 4. Donald Tusk Hirosimában, 2019. június 26. 5. Donald Tusk a tádzsikisztáni Sarez-tónál, 2019. május 30. 6. Donald Tusk és Edi Rama albán miniszterelnök, Tirana, 2019. szeptember 17. 7. Jim Carr, a nemzetközi kereskedelem diverzifikációjáért felelős kanadai miniszter, Sylvie Vachon, a montreali kikötői hatóság elnök-vezérigazgatója, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Donald Tusk elnök és Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa ellátogat a montreali kikötőbe az EU–Kanada csúcstalálkozó alkalmával, 2019. július 17. 8. Donald Tusk és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök, Brüsszel, 2019. január 25. 9. Donald Tusk elnök az EU-t képviseli az ENSZ Közgyűlésén, New York, 2018. szeptember 26. 10. Donald Tusk és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az EU–Arab Államok Ligája csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, Sarm-es-Sejk, 2019. február 25. 11. Csoportkép a G20-ak oszakai csúcstalálkozóján, 2019. június 28. 12. Donald Tusk a Vatikánban találkozik Ferenc pápával, 2019. október 5.

1

4

7

10

2

5

8

11

3

6

9

12

19

20

Szembenézés a jövő kihívásaival

Az e jelentés által lefedett időszakban az európai gazdaságok tovább nőttek és rekordszámú új munkahely jött létre. E körülmények lehetővé tették, hogy az euróövezet reformjára koncentráljunk, amelyet már 2017 őszétől szorgalmaztam annak érdekében, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) és ezáltal az euró reziliensebbé váljon.

2018 decemberében az uniós vezetők teljesítették azt az ígéretüket, hogy folytatják a GMU megerősítését. Először is megállapodtunk abban, hogy közös költségvetési védőhálót kell létrehozni az Egységes Bankszanálási Alapra vonatkozóan, amely az EU

bankuniójának egyik alappillérét képezi. Ez kétszeres pénzügyi tűzerőt tesz lehetővé arra az esetre, ha egy bajban lévő bank felszámolására lenne szükség. Másrészt pedig megállapodtunk arról, hogy a pénzügyi válságok megelőzése és kezelése érdekében erőteljesebb hatáskörrel látjuk el az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM). E két döntéssel – amelyek az ESM-szerződés módosításával járnak – jelentősen erősödik a monetáris unió. Az uniós vezetők abban is megállapodtak, hogy folytatni kell a munkát a bankunióval és az euró nemzetközi szerepével kapcsolatban. Emellett megállapodás született arról

„Jóban-rosszban együtt.” Az uniós vezetők Nagyszebenben ültek össze az Európa-napon, hogy megvitassák az Unió jövőjét és stratégiai prioritásait, 2019. május 9.

20

is, hogy a hosszú távú uniós költségvetés keretében külön költségvetési keret áll majd rendelkezésre a konvergencia és a versenyképesség céljára az euróövezeti tagállamok (és az ERM-II árfolyam-mechanizmusban részt vevő, csatlakozni kívánó tagállamok) körében. Az említett intézkedések annak a munkának az eredményei, amelyet 2017. december óta az euróövezeti csúcstalálkozókon, valamint az eurócsoportban végeztek. Önmagukban nem elegendőek, de kétségtelenül hozzájárulnak a GMU megerősítéséhez. Rendkívül fontos volt számomra, hogy ezek a megbeszélések inkluzívak legyenek, és azokban ne csak az euróövezeti tagállamok vegyenek részt. A monetáris unió ugyanis az Európai Unió összes

tagállama számára alapvető politikai és gazdasági jelentőséggel bír.

2019-ben is folytattuk a monetáris unió erősítését. Több tervezett intézkedés is készen áll arra, hogy a jogalkotási, illetve a végrehajtási szakaszba kerüljön – először a módosított ESM-szerződés aláírására fog sor kerülni a közeljövőben. Ezt a munkát folytatni kell.

Az Európai Tanács 2019. tavaszi (márciusi) ülésén a vezetők megvitatták, hogy miként lehet a legjobban felkészülni a fokozódó globális gazdasági versenyre. Nevezetesen: meg kell erősíteni az európai egységes piacot és az európai ipart, amelyek kulcsfontosságúak az Unió globális gazdasági szuverenitása és

Donald Tusk @eucopresident · 2018. december 16.Az Európai Unió a történelem legjobb politikai találmánya – mindaddig, amíg tiszteletben tartjuk az alapvető értékeit. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik az érzelmek erejét ezen értékek védelmére képesek használni.

21

22

a munkahelyteremtés szempontjából. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy az egységes piacot tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni, különös hangsúlyt helyezve a

digitális gazdaságra és a szolgáltatási szektorra. Tekintettel arra, hogy az iparpolitika mennyire fontos európai álláshelyek milliói szempontjából, az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az EU iparának jövőjére vonatkozóan terjesszen elő olyan átfogó koncepciót, amely konkrét szakpolitikai intézkedéseket is magában foglal. Emellett az uniós vezetők megállapították, hogy tovább kell fejleszteni az EU digitális gazdaságát, és különös hangsúlyt kell helyezni az adatokra, a mesterséges intelligenciára, az adózásra, valamint arra, hogy az EU egységes megközelítést alkalmazzon az 5G hálózatok biztonságára vonatkozóan. Az Európai Tanács továbbá olyan ambiciózus és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére törekedett, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, többek között a közbeszerzés terén is. Kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk, írtunk alá, illetve erősítettünk meg Japánnal, Szingapúrral, Mexikóval, Vietnámmal és a Mercosurral, és tárgyalásokba kezdtünk Ausztráliával, Új-Zélanddal és az Egyesült Államokkal.

Az uniós költségvetés kulcsfontosságú a minket érintő legtöbb kérdéssel kapcsolatban, legyen szó a környezetvédelemről, a migrációról, a digitális gazdaságról vagy a globális uniós szerepvállalás fokozásának szükségességéről. A vezetők több alkalommal is megbeszélést folytattak a következő többéves pénzügyi keretről, amelyet az európai preferenciáknak és céloknak megfelelően ki kell igazítani. A vezetők továbbá többször hangsúlyozták amelletti elkötelezettségüket is, hogy az EU továbbra is élen járjon a klímaválság kezelése

terén. A zöld gazdaságra való, társadalmilag igazságos átállás nem csupán szükségszerű, hanem lehetőséget is jelent környezetünk helyreállítására és a munkahelyteremtésre.

„A mennyországban különleges hely van fenntartva Justin Trudeau-nak.” Donald Tusk és Justin Trudeau a G20-ak oszakai csúcstalálkozóján, 2019. június 28.

Donald Tusk @eucopresident · 2019. szeptember 26.A patriotizmus és a globalizmus szembeállítása hazug és veszélyes. Ha a XXI. századi patriotizmusnak nincs globális dimenziója, akkor nemzeti egoizmussá válik. A hazaszeretet nem fordulhat át szomszédos nép iránti gyűlöletbe.

Az Európai Tanács előkészületei és bepillantás a kulisszák mögé a Tanács épületeiben

23

24

Zárszó

Az Európai Tanács elnökeként eltöltött hivatali időm során végig az európai egység megőrzésére törekedtem, ez egyfajta fő motívumként, feladatként, majdhogynem rögeszmeként jellemezte elnökségemet.

Először a Kreml agresszív politikájára kellett egységesen reagálnunk. Meg voltam (és ma is meg vagyok) győződve arról, hogy ebben a játékban nem csak a független Ukrajna jövője és Közép-Európa, benne hazám biztonsága forog kockán, hanem Európának mint politikai entitásnak a szuverenitása is. Nem voltak kétségeim afelől, hogy Putyin stratégiai célja nem merül ki abban, hogy visszaszerezze a volt szovjet területek feletti ellenőrzést; belső feszültségeket és megosztottságot provokálva szisztematikusan arra törekedett, hogy gyengítse az Uniót. Újra és újra emlékeztettem másokat arra, hogy Oroszország nem „stratégiai partnerünk”, hanem ”stratégiai problémánk”. Ez végül eredményt hozott: a teljes hivatali időm alatt sikerült megőrizni egységünket a szankciók kérdésében is.

A második próbatételt az euróövezet egységének megőrzése jelentette. A görög válság esetében inkább politikai és geostratégiai, mintsem kizárólag pénzügyi kategóriákban gondolkodtam. Ezért is tettem meg minden tőlem telhetőt a grexit veszélyének elhárítására. Attól tartottam, hogy ha a konfliktusban a felek csak egy lépésnyire is túl messzire mennek, az euróövezet összeomolhat. És ez majdnem be is következett 2015. július 12-ének sorsdöntő éjszakáján, amikor Angela Merkel kancellár és Alékszisz Cíprasz miniszterelnök egyezség hiányában már fel akartak állni a tárgyalóasztaltól. Hajnali négy órakor bezártam az ajtót, és azt mondtam nekik, hogy nem hagyhatják el a termet, amíg megállapodásra nem jutnak. Négy órával később bejelenthettem, hogy sikerült

megállapodnunk Görögország ügyéről. Újabb válságtól mentettük meg az euróövezetet, és Görögország ma már az Unió egyik legígéretesebb gazdasága.

A harmadik kihívás az volt, hogy konszenzust alakítsunk ki a közös migrációs politikáról. A kezdetektől fogva világos volt számomra, hogy a megosztottság itt igazán veszélyes lehet. A menekültügyi politikáról, és mindenekelőtt a kötelező áthelyezésről folytatott viták nagy indulatokat és elégedetlenséget hoztak a felszínre. Ezért számomra az volt a legfontosabb, hogy ne két egymással szemben álló alternatíva, azaz a „nyitott Európa” kontra „erődként szolgáló Európa” mentén tárgyaljunk a témában. A feszültségek enyhítéséhez elsőként és mindenekelőtt arra volt szükség, hogy minden ország belássa: nincsen belső ellentmondás a liberális demokrácia és a külső határok hatékony védelme között. Mindenkinek meg kellett értenie, hogy segítenünk kell a menekülteken, de nem szabad feladnunk egyik legfontosabb kötelességünket, területünk megvédését. A migráció problémája

25

természetesen nem tűnt el, és azzal az elkövetkező években is foglalkoznunk kell. Mindenesetre a legtöbb szereplőt sikerült rábírnunk arra, hogy csillapítsák kedélyeiket és elsősorban olyan pragmatikus kezdeményezésekre irányítsák figyelmüket, mint a határaink védelme, az embercsempészekkel szembeni küzdelem, a Líbiával és más afrikai országokkal folytatott együttműködés, valamint a Törökországgal való megállapodás.

Az Egyesült Királyság ebben a pillanatban is az Európai Unió tagja, és az én hivatali időm végéig ez így is marad. Nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy ez valamiféle siker, hiszen a brexit a jövő év elején valószínűleg bekövetkezik. A végsőkig elmentem azért, hogy megakadályozzam a konfrontációra irányuló forgatókönyv megvalósulását, azaz a megállapodás nélküli kilépést, és több időt adjak a briteknek arra, hogy elgondolkodjanak és esetleg meggondolják magukat. Romantikus, anglofil – ezeket a jelzőket ragasztották rám; azt hiszem, mindkettő találó, és mindkettőre rászolgáltam. A legfontosabb azonban az, hogy a brexit nem osztott meg bennünket. A 27 tagállam rendkívüli önfegyelemről és egymás iránti lojalitásról tett tanúbizonyságot.

A legkisebb tagállamok, a legnagyobb szükségben szenvedő tagállamok és a legsebezhetőbb tagállamok védelme szintén az egység napi szintű gyakorlásának bizonyult. Németország és Franciaország nagyobb, mint Málta vagy Litvánia, de ez nem jelenti azt, hogy nekik inkább van igazuk. Legalábbis nem mindig. Ahogyan azt Rómában, a Szerződések 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen is elmondtam, számomra elfogadhatatlan egy többsebességű Európához való visszatérés. Életem felét a vasfüggöny mögött töltöttem, a szovjet blokkban, kommunista rendszerben, így nagyon is jól tudom, mit jelent valójában egy kétsebességű Európa. Az EU egysége mindenkitől türelmet kíván, és nem kényszerítést jelent. Ha Európa jövőjéről gondolkodunk, józan eszünkre kell hallgatnunk és időérzékünkre kell hagyatkoznunk. Nem butíthatjuk le a vitát a gyors integrációnak és az Unió összeomlásának hamis alternatívái közötti választásra. Az egységet nem a szélsőséges euroszkeptikusok, és nem is a radikális föderalisták építik. Érdemes újra és újra bejárni az egyszer kanyargós, másszor eléggé szűk ösvényt az utópia és a disztópia között. Én mindig arra törekedtem, hogy ne térjek le erről a kanyargós és szűk ösvényről.

Donald Tusk,az Európai Tanács elnöke

Donald Tusk @eucopresident · 2019. január 10.Azoknak, akik az Európai Unióban azt gondolják, hogy az elfogadott szabályok semmibevétele és a kanyarok levágása jelenti az erőt, azt üzenem: tévednek. A gyengeséget jelenti. Azoknak pedig, akik az európai értékek védelméért, szabadságainkért és jogainkért küzdenek, azt üzenem: ne adják fel!

27

Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése – Salzburg, 2018. szeptember 19–20.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2018. október 17.

Európai Tanács – 2018. október 18.

Euróövezeti csúcstalálkozó – 2018. október 18.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2018. november 25.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2018. december 13.

Európai Tanács – 2018. december 13–14.

Euróövezeti csúcstalálkozó – 2018. december 14.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2019. március 21.

Európai Tanács – 2019. március 21–22.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2019. április 10.

A 27 állam-, illetve kormányfő nem hivatalos ülése – Nagyszeben, 2019. május 9.

Az uniós állam-, illetve kormányfők informális munkavacsorája – 2019. május 28.

Európai Tanács – 2019. június 20.

Euróövezeti csúcstalálkozó – 2019. június 21.

Az Európai Tanács rendkívüli ülése – 2019. június 30. – 2019. július 2.

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülése – 2019. október 17.

Európai Tanács – 2019. október 17–18.

Az Európai Tanács ülései 2018. szeptember – 2019. október

29

Az Európai Tanács következtetései, az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai, valamint válogatás Donald Tusk elnök felszólalásaiból

Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Jens Stoltenbergnek, a NATO főtitkárának közös nyilatkozata az EU és a NATO közötti együttműködésről – 2018. július 10. 31

Az Európai Tanács következtetései – 2018. október 18. 32

Donald Tusk elnöknek az Európai Tanács (50. cikk) tagjai számára, a 2018. november 25-i rendkívüli ülésüket megelőzően küldött levele – 2018. november 24. 34

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülésén elfogadott következtetések – 2018. november 25. 35

Donald Tusk elnök nyilatkozata a G20-ak Buenos Aires-i (Argentína) csúcstalálkozója előtt – 2018. november 30. 36

Az Európai Tanács (50. cikk) 2018. december 13-i rendkívüli ülésén elfogadott következtetések 37

Az Európai Tanács következtetései – 2018. december 13–14. 38

Nyilatkozat – Euróövezeti csúcstalálkozó – 2018. december 14. 40

Donald Tusk elnök ünnepélyes előadása a Dortmundi Műszaki Egyetem díszdoktori címének átvételét követően – 2018. december 16. 41

Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnök közös levele Theresa Maynek, az Egyesült Királyság miniszterelnökének – 2019. január 14. 43

Donald Tusk elnök beszéde a Franciaország és Németország közötti Aacheni Szerződés ünnepélyes aláírása alkalmával – 2019. január 22. 45

Donald Tusk elnök nyitóbeszéde az EU–Arab Liga csúcstalálkozón – Egyiptom, 2019. február 24. 46

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülésén elfogadott következtetések – 2019. március 21. 47

Az Európai Tanács következtetései – 2019. március 21–22. 48

Donald Tusk elnök meghívólevele az Európai Tanács (50. cikk) tagjai számára, a 2019. április 10-i rendkívüli ülésükre – 2019. április 9. 50

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülésén elfogadott következtetések – 2019. április 10. 51

A 27 állam-, illetve kormányfő nagyszebeni nem hivatalos ülésén elfogadott nyilatkozat – 2019. május 9. 52

Az Európai Tanács következtetései – 2019. június 20. 53

A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend 55

Nyilatkozat – Euróövezeti csúcstalálkozó – 2019. június 21. 58

Donald Tusk elnök nyilatkozata az Oszakában ( Japán) tartott G20-csúcstalálkozó előtt – 2019. június 28. 59

Az Európai Tanács rendkívüli ülésén elfogadott következtetések – 2019. június 30. – július 2. 60

Donald Tusk elnök beszéde a biarritzi G7-csúcstalálkozó előtt – Franciaország, 2019. augusztus 24. 61

Donald Tusk elnöknek a 2019. évi Athéni Demokráciafórumon elhangzott beszéde – 2019. október 9. 62

Az Európai Tanács (50. cikk) rendkívüli ülésén elfogadott következtetések – 2019. október 17. 64

Az Európai Tanács következtetései – 2019. október 17–18. 65

Az Európai Tanács (50. cikk) nyilatkozata – 2019. október 29. 66

Donald Tusk elnök nyitóbeszéde a College of Europe 2019/2020-as tanévének megnyitó ünnepségén – 2019. november 13. 67

30

DONALD TUSKNAK, AZ EURÓPAI TANÁCS ELNÖKÉNEK, JEAN-CLAUDE JUNCKERNEK, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK ÉS JENS STOLTENBERGNEK,

A NATO FŐTITKÁRÁNAK KÖZÖS NYILATKOZATA AZ EU ÉS A NATO KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL – 2018. JÚLIUS 10.

1. Két éve Varsóban találkoztunk, hogy megerősítsük az EU és a NATO közötti együttműködést annak érdekében, hogy előmozdítsuk a békét és a stabilitást az euroatlanti térségben. Egymást kölcsönösen erősítő erőfeszítéseinknek köszönhetően javult polgáraink biztonsága és megerősödtek a közöttünk lévő transzatlanti kötelékek. Régóta fennálló együttműködésünk számottevően fejlődött, és ma jobb minőségű, szélesebb körű és dinamikusabb, mint valaha. Ugyanazokat az értékeket képviseljük, és közös az elhatározásunk, hogy vállvetve dolgozzunk az előttünk álló közös kihívások kezelésén. Mivel biztonságunk összekapcsolódik, ma Brüsszelben az  a  célunk, hogy rámutassunk együttműködésünk jelentőségére és szükségességére, és hangsúlyozzuk, hogy biztonsági és védelmi kezdeményezéseink kölcsönösen segítik egymást.

2. Partnerségünk továbbra is az  uniós tagállamokkal és a  NATO-szövetségesekkel konzultálva, valamennyi féllel együttműködve és mindenki előnyére törekedve, továbbá a teljes körű kölcsönös nyitottság szellemében fog működni, mégpedig az egyes szervezetek döntéshozatali autonómiáját és eljárásait tiszteletben tartva és nem érintve tagjaink biztonsági és védelmi politikáinak egyedi jellegét.

3. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúnak tartjuk az  átláthatóságot. Arra sarkalljuk azokat a  NATO-tagországokat, amelyek nem tagjai az  EU-nak, hogy a  lehető legteljesebb mértékig vegyenek részt az  uniós kezdeményezésekben. Arra sarkalljuk továbbá azokat az uniós tagállamokat, amelyek nem tagjai a NATO-nak, hogy a lehető legteljesebb mértékig vegyenek részt a NATO kezdeményezéseiben.

4. E két szervezet eszközök széles tárházát hozta létre annak érdekében, hogy az Európában és azon kívül élők számára nagyobb biztonságot garantálhasson, mégpedig a NATO és az EU – két egyedülálló és alapvető partner – között több mint 15 éve létrejött valódi együttműködésre alapozva.

5. A két évvel ezelőtt kitűzött célok, többek között a következő intézkedések végrehajtása folyamatban van:• a földközi-tengeri térségben folytatott tengeri

együttműködésünk hozzájárul a migránscsempészés és -kereskedelem elleni küzdelemhez, és ezáltal enyhíti az emberi szenvedést,

• fokoztuk azt a képességünket, hogy reagálni tudjunk a  hibrid fenyegetésekre: fokoztuk a  válságokra való felkészültségünket, valós idejű információkat osztunk meg egymással többek között a kibertámadásokról, fellépünk az álhírekkel szemben, fokozzuk tagjaink és partnereink rezilienciáját, és párhuzamos és koordinált gyakorlatokban teszteljük eljárásainkat,

• támogatjuk keleti és déli szomszédaink védelmi és biztonsági kapacitásait.

6. Folytatódó együttműködésünket – többek között a hibrid és a  kiberfenyegetésekre való reagálás, a  műveletek és

a közös partnereink számára nyújtott segítség területén – elengedhetetlenné teszik azok a sokrétű és folyton változó kihívások, amelyek az uniós tagállamokat és a NATO-tagországokat keleti és déli irányból érik. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a  meglévő közös javaslatok keretében tovább mélyítsük ezt az  együttműködést. Most a  végrehajtásra kell összpontosítanunk. Ezzel összefüggésben gyors és kimutatható előrelépést kívánunk elérni mindenekelőtt az alábbi területeken:• katonai mobilitás,• a terrorizmus elleni küzdelem,• a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű

fenyegetésekkel szembeni reziliencia megerősítése,• a nőkkel, a  békével és a  biztonsággal kapcsolatos

menetrend előmozdítása.7. Üdvözöljük az  Európai Unió törekvését arra, hogy

az  európai biztonság és védelem megerősítésével fokozottabb védelmet nyújtson az  Unió és az  európai polgárok számára, valamint hozzájáruljon a  béke és a stabilitás megteremtéséhez, illetve fennmaradásához szomszédságában és azon túl is. Az állandó strukturált együttműködés és az  Európai Védelmi Alap elősegíti ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását.

8. Üdvözöljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a NATO az  euroatlanti térség védelmének és biztonságának garantálása érdekében tett a  kollektív védelem, a válságkezelés és az együttműködésen alapuló biztonság terén, eszközként mindenekelőtt az  elrettentést, a  védekezést, a  stabilitás zónájának kiterjesztését és a  terrorizmus elleni küzdelmet használva. A  NATO a  szövetségesek kollektív védelmének sarokköveként továbbra is egyedülálló és alapvető szerepet fog betölteni.

9. Az uniós erőfeszítések is erősíteni fogják a NATO-t, fokozva ezáltal közös biztonságunkat. A  NATO-tagországok számára ezek az  erőfeszítések a  terhek, az  előnyök és a  kötelezettségek igazságos megosztását mozdítják elő, teljes összhangban a  tagországok által a  védelmi beruházási kötelezettségvállalásban tett vállalásokkal. Az uniós tagállamok részéről üdvözöljük azt a politikai megállapodást, amely alapján az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló, küszöbön álló tárgyalások során a biztonság és a védelem nagyobb súllyal esik majd latba.

10. Az EU és a  NATO védelmi kezdeményezései során kifejlesztett képességeknek koherensnek, kiegészítő jellegűnek és interoperábilisnak kell maradniuk. Ezeket a képességeket – a felettük rendelkező országok szuverén döntése alapján – mindkét szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

11. Büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre, de többet is tehetünk. Továbbra is évente számot fogunk vetni az elért eredményekről.

31

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI 2018. OKTÓBER 18.

I. MIGRÁCIÓ1. Az Európai Tanács megvizsgálta a júniusi következtetések

végrehajtásának állását, és a  migrációra vonatkozó átfogó megközelítésének részeként az  összes elemmel kapcsolatban a munka folytatását kérte. Habár az EU-ba irányuló észlelt jogellenes határátlépések száma a legmagasabb, 2015. októberi értékhez képest 95%-kal csökkent, egyes belső, illetve – a közelmúltban – egyes külső áramlások továbbra is figyelmet igényelnek.

2. A vezetők nem hivatalos salzburgi megbeszélését követően az Európai Tanács rámutat annak jelentőségére, hogy további lépéseket kell tenni az  illegális migráció megakadályozása érdekében és erősíteni kell az  együttműködést a  – mindenekelőtt észak-afrikai – származási és tranzitországokkal, mindezt egy tágabb partnerség keretében.

3. Fokozni kell az embercsempész hálózatok elleni küzdelmet: intenzívebb együttműködésre van szükség a harmadik országokkal az embercsempészek és -kereskedők elleni nyomozások, feltartóztatásuk és büntetőeljárás alá vonásuk érdekében, és ezzel elejét kell venni annak, hogy az  emberek nagy veszélyt vállalva útnak induljanak. Közös munkacsoportot kell létrehozni az  Europol keretein belül, a  Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjában. Alaposabban meg kell figyelni és határozottabban akadályozni kell a csempészhálózatok online kommunikációját. Felkérjük a  Tanácsot, hogy e célból a Bizottság támogatásával decemberre dolgozzon ki átfogó operatív intézkedéseket.

4. Az Európai Tanács felkéri az  Európai Parlamentet és a  Tanácsot, hogy mihamarabb vizsgálja meg a visszaküldési irányelvre, a menekültügyi ügynökségre, valamint az  Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozóan a  közelmúltban benyújtott bizottsági javaslatokat, biztosítva, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb legyen és közös minimumelőírásokat kidolgozva a  külső határok őrizetére vonatkozóan, mindezt a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartásával.

5. Az eredményes visszaküldések megkönnyítése terén is van még tennivaló. A  hatályos visszafogadási megállapodásokat hatékonyabban, minden tagállamra nézve megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtani, és új megállapodásokat és eljárásokat kell kialakítani; ezzel egyidejűleg megfelelő ösztönzőket kell kidolgozni és alkalmazni, valamennyi releváns uniós politika és eszköz – többek között a  fejlesztési, a  kereskedelmi és a vízumpolitika – felhasználásával. További erőfeszítések szükségesek az EU–Törökország nyilatkozat maradéktalan végrehajtásához.

6. Az osztrák kancellár beszámolt a  közös európai menekültügyi rendszer reformjáról és a  reform egyes elemeivel kapcsolatban várható eredményekről. Az

Európai Tanács a munka folytatására ösztönözte a Tanács elnökségét, hogy azt mihamarabb le lehessen zárni.

II. BELSŐ BIZTONSÁG7. Az elmúlt években sikerült valódi eredményeket

elérnünk belső biztonságunk megerősítése terén a jobb együttműködésnek, a konkrét helyszíni intézkedéseknek és számos jogalkotási szöveg – így az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv, a  terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv, valamint a  hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló irányelv – elfogadásának köszönhetően. Ezeket a jogszabályokat maradéktalanul végre kell hajtani.

8. Az EU tovább erősíti a hibrid, a kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetésekkel szemben az  elrettentést és a  rezilienciáját. Az Európai Tanács, emlékeztetve a  korábbi következtetéseinek a  salisburyi merényletről szóló pontjaira, elítéli a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen elkövetett ellenséges kibertámadást. Az ehhez hasonló fenyegetések és támadások megerősítik közös elszántságunkat az iránt, hogy tovább erősítsük az EU belső biztonságát, és fokozzuk képességeinket és kapacitásunkat arra, hogy fel tudjuk deríteni, meg tudjuk előzni, illetve akadályozni tudjuk a  külföldi hírszerző hálózatok és más, ártó szándékkal fellépő szereplők által a területünkön, illetve az interneten folytatott ellenséges tevékenységeket, illetve reagálni tudjunk azokra. Az Európai Tanács üdvözli a  vegyi fegyverek jelentette veszéllyel szembeni védekezést szolgáló korlátozó intézkedések új rendszerének elfogadását, és várakozással tekint az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételével kapcsolatos mielőbbi eredmények elé.

9. Az Európai Tanács ezenkívül intézkedésekre szólít fel a következőkkel kapcsolatban:• a jogellenes és rossz szándékú kibertevékenységek,

valamint az internet felhasználásával folytatott jogellenes és rossz szándékú tevékenységek elleni küzdelem, továbbá a kiberbiztonság fokozása. A Tanács 2017. június 19-i következtetéseivel összhangban tovább kell vinni azt a munkát, melynek célja, hogy a kibertámadásokkal szemben képesek legyünk uniós korlátozó intézkedések alkalmazásával az elrettentésre, illetve a reagálásra. Az EU kibertámadásokkal szembeni rezilienciájának megerősítése érdekében minden kiberbiztonsággal kapcsolatos javaslat tárgyalását le kell zárni még a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt;

• többek között a  közelgő európai parlamenti választásokkal összefüggésben az Unió demokratikus rendszereinek védelme és a félretájékoztatással szembeni küzdelem az  alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett. E  tekintetben minél előbb meg kell vizsgálni a Bizottságnak a választási együttműködési hálózatokkal, az online átláthatósággal, a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelemmel, a  jogellenes

32

adatmanipulálással, a  félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemmel, valamint az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok szigorításával kapcsolatos intézkedésekre irányuló javaslatait, és azokat minél előbb konkrét intézkedéseknek kell követniük az illetékes hatóságok részéről. A Bizottság az év végéig értékelni fogja a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyv végrehajtását. Az Európai Tanács várakozással tekint az  ezzel kapcsolatos koordinált uniós válaszintézkedésekre vonatkozó cselekvési terv elé, amelyet a júniusi európai tanácsi következtetéseknek megfelelően 2018 decemberéig kell benyújtani;

• a radikalizálódás és a  terrorizmus megelőzéséhez és az  ezekre való hatékony reagáláshoz szükséges kapacitások megerősítése, az  alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával. A terrorista tartalmak online terjesztésének megelőzéséről szóló bizottsági javaslat vizsgálatát sürgősséggel el kell végezni. Megoldásokat kell találni az  elektronikus bizonyítékokhoz való, határokon átnyúló gyors és hatékony hozzáférés biztosítására a  terrorizmus, valamint a  súlyos és szervezett bűnözés más formái elleni hatékony uniós, illetve nemzetközi szintű küzdelem érdekében; a  jogalkotási ciklus végéig meg kell állapodni az elektronikus bizonyítékokra, a pénzügyi információkhoz való hozzáférésre, valamint a pénzmosás elleni hatékonyabb küzdelemre vonatkozó bizottsági javaslatokról. A Bizottságnak sürgősen be kell nyújtania az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási megbízásokat is. Meg kell továbbá vizsgálni a Bizottság azon kezdeményezését, amely az Európai Ügyészség hatáskörét a határokon átnyúló terrorista bűncselekményekre is kiterjesztené;

• a tagállami bűnüldöző hatóságok, az  Europol és az  Eurojust megfelelő erőforrásokkal való ellátása, hogy képesek legyenek szembenézni a  technológiai fejlődésből, illetve a  biztonsági fenyegetések folyamatosan változó természetéből eredő új kihívásokkal, többek között az  eszközök közös használata, a  magánszektorral való megerősített partnerségek, az egyes szervek közötti együttműködés és az adatokhoz való hozzáférés javítása révén;

• az információs rendszerek és adatbázisok interoperabilitásának javítása. Már eddig is jelentős eredményeket értünk el az  információs rendszerek fejlesztése és az  információcsere javítása terén, ám további erőfeszítésekre van még szükség az  ezek közötti együttműködés biztosítása érdekében, mindenekelőtt a  közös személyazonosítóadat-tár létrehozásával. A függőben lévő javaslatokkal, többek között az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer megerősítésére irányuló javaslattal kapcsolatos tárgyalásokat az év végéig le kell zárni, és a végrehajtáshoz szükséges minden intézkedést a lehető legsürgősebben meg kell hozni;

• a válságkezelési kapacitásunk megerősítése, valamint az uniós és a nemzeti válságelhárítási mechanizmusok

koherenciájának és hatékonyságának fokozása. Az év végéig le kell zárni az  uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalásokat.

III. KÜLKAPCSOLATOK10. Az Európai Tanács úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi, gyorsan

változó globális környezetben kimagasló jelentőségűek az  EU–Afrika kapcsolatok. Együttműködésünket magasabb szintre kell emelnünk és a  szükséges erőforrásokkal kell támogatnunk, többek között az európai külső beruházási terv és az  Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért révén. Az Európai Tanács üdvözli a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetség létrehozását célzó bizottsági kezdeményezést, és a munka folytatására, többek között a tagállamok bevonására vonatkozó konkrét javaslatok előterjesztésére szólít fel.

11. A vezetők nem hivatalos salzburgi megbeszélését követően az Európai Tanács üdvözli a 28 uniós tagállam és az Arab Államok Ligája között első alkalommal megrendezésre kerülő, közelgő csúcstalálkozót, melynek Egyiptom ad otthont 2019. február 24–25-én.

12. Az EU és tagállamai teljes mértékben elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak végrehajtása mellett. Az Európai Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2018-ban közzétegye az ezzel kapcsolatos vitaanyagot, amelynek alapján 2019-re létrejöhetne egy átfogó végrehajtási stratégia.

13. Az Európai Tanács nyugtázta az  Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb különjelentését, amelyben a  testület egyértelműen megerősítette az  éghajlatváltozás negatív hatásait, és többek között megállapította, hogy létfontosságú, hogy minden ágazatban globális kibocsátáscsökkentésre kerüljön sor, valamint hogy további intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás mérséklése és az  ahhoz való alkalmazkodás területén, a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti cél elérése érdekében.

14. A 2018. december 2-ától Lengyelországban megrendezésre kerülő COP24 konferencia előkészítéseként az Európai Tanács jóváhagyja az  ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével (UNFCCC) összefüggésben Katowicében sorra kerülő találkozók előkészítéséről szóló tanácsi következtetéseket, és a COP24 megrendezésével összefüggésben maradéktalan támogatásáról biztosítja Lengyelországot. A COP24 konferencián ambiciózus és átfogó végrehajtási szabályokat kell elfogadni a  Párizsi Megállapodásra vonatkozóan, a „talanoa” párbeszédnek pedig azt kell eredményeznie, hogy az  összes Részes Fél vállalja célkitűzései eddigi szintjének vizsgálatát, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodás 4. cikke szerinti nemzeti vállalását minden Fél a párbeszéd eredményeinek figyelembevételével dolgozza ki.

33

DONALD TUSK ELNÖKNEK AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK) TAGJAI SZÁMÁRA, A 2018. NOVEMBER 25-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÜKET MEGELŐZŐEN KÜLDÖTT LEVELE

2018. NOVEMBER 24.

A holnapi napon az Európai Tanács (50. cikk) keretében fogunk találkozni, hogy véglegesítsük és formalizáljuk a brexitről szóló tárgyalások eredményeit.Csaknem két évvel ezelőtt, a tárgyalások kezdetén megállapodtunk az EU27-ek tárgyalási iránymutatásairól. Ezekben a következő célokat határoztuk meg:

– a lehető legkisebb mértékűre csökkentjük azt a bizonytalanságot és fennakadást, amelyet a brexit okoz polgáraink, vállalkozásaink és a tagállamok számára,

– kölcsönös garanciákkal rendezzük az Egyesült Királyságban élő, dolgozó és tanuló uniós polgárok helyzetét,– biztosítjuk, hogy az Egyesült Királyság eleget tegyen minden pénzügyi kötelezettségének,– biztosítjuk, hogy ne legyenek ellenőrzött határok Észak-Írország és Írország között,– elejét vesszük annak, hogy az európai vállalkozások működését nehezítő joghézagok alakuljanak ki.

Az Unió főtárgyalójának sikerült elérnie ezeket a célokat. A kilépésről rendelkező megállapodás biztosítja polgáraink jogainak teljes körű védelmét, az észak-írországi békefolyamat sértetlenségét, a jogbiztonságot, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt továbbra is hozzájáruljon az Unió költségvetéséhez. Az Unió főtárgyalója tehát sikeresen csökkentette az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével járó kockázatokat és veszteségeket.A politikai nyilatkozat meghatározza a jövőbeli kapcsolatok tekintetében követendő irányvonalat. Szándékunk szerint eltökélten fogunk munkálkodni azon, hogy a lehető legjobb – baráti és partneri – kapcsolatokat alakítsuk ki az Egyesült Királysággal a brexit után. Hozzávetőleg két évünk van arra, hogy kidolgozzuk ezen együttműködés pontos kereteit és megállapodásra jussunk róluk. Ha ezirányú erőfeszítéseink ellenére hosszabb idő szükségeltetik a jövőbeli kapcsolatainkról szóló tárgyalásokhoz, az átmeneti időszak két évvel meghosszabbítható lesz.Tárgyalásaink során egyik félnek sem volt célja legyőzni a másikat: előnyös és tisztességes megállapodásra törekedtünk. És úgy vélem, végül sikerült megtalálnunk a lehető legjobb kompromisszumot. A fentiek fényében azt javaslom, hogy vasárnapi találkozónkon hagyjuk jóvá a brexitről szóló tárgyalások eredményét. Egyikünknek sem lesz oka az örömre vasárnap, ám fontosnak tartom kiemelni: e válságos időben az EU27-ek kiállták az egység és a szolidaritás próbáját.A 27 uniós vezető találkozója az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival folytatandó eszmecserével kezdődik 9.30-kor. Ezután a 27 állam-, illetve kormányfő munkaülése következik, ahol a tervek szerint jóváhagyjuk a kilépésről rendelkező megállapodást és a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatot. Végül találkozót tartunk Theresa May miniszterelnökkel, hogy közösen megvitassuk a következő lépéseket.

34

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK)1 RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK – 2018. NOVEMBER 25.

1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

1. Az Európai Tanács jóváhagyja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az  Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről rendelkező megállapodást. Ennek alapján az  Európai Tanács felkéri a  Bizottságot, az  Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy – annak érdekében, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen – tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a megállapodás 2019. március 30-án hatályba léphessen.

2. Az Európai Tanács jóváhagyja az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot. Az Európai Tanács ismételten kijelenti, hogy az  Unió – a  politikai nyilatkozattal

összhangban – a jövőben a lehető legszorosabb partnerséget kívánja fenntartani az  Egyesült Királysággal. Az Unió a továbbiakban is az Európai Tanács korábban elfogadott iránymutatásaiban meghatározott általános álláspontok és elvek alapján fogja meghatározni az általa alkalmazott megközelítést. Az Európai Tanács mindvégig szorosan nyomon fogja követni a folyamatot.

3. Az Európai Tanács köszönetét fejezi ki Michel Barnier-nek az  uniós tárgyalóküldöttség vezetőjeként végzett áldozatos munkájáért és a 27 uniós tagállam egységének fenntartásához való hozzájárulásáért az  Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalások során.

35

DONALD TUSK ELNÖK NYILATKOZATA A G20-AK BUENOS AIRES-I (ARGENTÍNA) CSÚCSTALÁLKOZÓJA ELŐTT, 2018. NOVEMBER 30.

Engedjék meg, hogy néhány szót fűzzek a Juncker elnök úr által elmondottakhoz. Mivel a nemzetközi együttműködés szempontjából nehéz időket élünk, szeretném felkérni a részt vevő országok vezetőit arra, hogy használják ki ezt a csúcstalálkozót, s ezzel együtt kétoldalú, illetve informális eszmecseréiket, és érdemben vitassanak meg olyan valós kérdéseket, mint a kereskedelmi háborúk, a szíriai és a jemeni helyzet, valamint az ukrajnai orosz agresszió. Nem látom okát annak, hogy a G20-csoport vezetői ne folytassanak érdemi megbeszélést e problémák megoldásáról. Már csak azért sem, mert minden szükséges eszköz megvan ehhez a kezükben. Az egyetlen feltétel a jó szándék.Nem becsülhetjük alá továbbá azon más, egyes vezetők számára nehéz kérdések jelentőségét sem, mint például az  emberi jogok, a sajtószabadság és az újságírók biztonsága. Az Európai Uniónak kötelessége megragadni ezt a lehetőséget, és ösztönözni partnereit, hogy ezeket az alapelveket tiszteletben tartsák.Bizonyára számos vezetőnek lesz kérdése a brexittel kapcsolatban, ezért hadd szögezzem le a következőket: Az Európai Unió nemrég állapodott meg az Egyesült Királysággal a rendezett kilépésről. Néhány nappal az alsóházbeli szavazás előtt egyre világosabbá válik, hogy ez a megállapodás nemhogy a lehető legjobb, hanem valójában az egyetlen lehetséges megállapodás. Ha az alsóház elutasítja ezt a megállapodást, akkor May miniszterelnök asszony szavaival élve két lehetőség marad: „megállapodás nélküli kilépés lesz, vagy nem lesz kilépés egyáltalán.” Biztosíthatom Önöket, hogy az Európai Unió minden eshetőségre fel van készülve.Kérdés: Az Európai Unió bejelentette, hogy megfelelő ellenintézkedéseket fog tenni Oroszország erőszakos azovi-tengeri fellépésére vonatkozóan. Mit értenek megfelelő ellenintézkedés alatt? Szóba jöhetnek-e uniós szankciók nélküli ellenintézkedések, ha a következő hetekben nem sikerül enyhíteni a helyzeten?Válasz: Az Azovi-tengeren kialakult súlyos helyzet komoly aggodalommal tölti el az Uniót, és mondanom sem kell, hogy teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Oroszország erőszakot alkalmaz az ukrán hajókkal szemben. Szeretném hangsúlyozni, hogy Európa egységesen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy az EU decemberben meg fogja hosszabbítani az Oroszországgal szembeni szankciókat.

36

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK)1 RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK – 2018. DECEMBER 13.

1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

1. Az Európai Tanács újólag megerősíti a 2018. november 25-i következtetéseit, amelyekben jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodást és a politikai nyilatkozatot. Az Unió kitart e megállapodás mellett, és az a szándéka, hogy ratifikálja azt. A megállapodás nem tárgyalható újra.

2. Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a lehető legszorosabb partnerséget kívánja kialakítani az Egyesült Királysággal a jövőben. Készen áll arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás aláírását követően azonnal megtegye az előkészületeket annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépését követően mielőbb megkezdődhessenek.

3. Az Európai Tanács aláhúzza, hogy a tartalékmegoldás azt hivatott biztosítani, hogy az  Ír-szigeten ne legyen ellenőrzött határ, és biztosított legyen az egységes piac integritása. Az Unió határozott szándéka, hogy gyors ütemben kidolgozzon egy újabb megállapodást, amely

2020. december 31-ig alternatív megoldásokat vezetne be, hogy ne legyen szükség a tartalékmegoldás igénybevételére.

4. Az Európai Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben mégis szükség lenne a  tartalékmegoldás igénybevételére, az ideiglenes jelleggel lenne alkalmazandó abban az  esetben, ha és addig, ameddig annak egy olyan újabb megállapodás nem lép a helyébe, amellyel elkerülhetők az  ellenőrzött határok. Ebben az  esetben az Unió minden tőle telhetőt megtenne annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön egy olyan újabb megállapodás megtárgyalására és megkötésére, amely a  tartalékmegoldás helyébe lépne, hogy az  csak addig maradjon érvényben, ameddig feltétlenül szükséges, és ugyanezt várja el az Egyesült Királyságtól is.

5. Az Európai Tanács nyomatékosította: minden szinten fokozni kell a munkát az Egyesült Királyság kilépésének következményeire való felkészülés érdekében, és ennek során figyelembe kell venni minden lehetséges kimenetelt.

37

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI 2018. DECEMBER 13–14.

I. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET1. Az Európai Tanács üdvözli a jövőbeli többéves pénzügyi

kerettel kapcsolatban ebben a félévben végzett intenzív előkészítő munkát, és nyugtázza az elért eredményekről szóló elnökségi jelentést. Felszólítja a  soron következő elnökséget, hogy folytassa ezt a  munkát, és dolgozzon ki iránymutatásokat a tárgyalások következő szakaszára vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Tanács a 2019. őszi ülésén megállapodást tudjon elérni.

II. EGYSÉGES PIAC2. Az egységes piac egyike az Unió által elért azon nagyszerű

eredményeknek, amelyek jelentős haszonnal járnak az  európai emberek számára. Ez a  legfőbb eszközünk arra, hogy biztosítsuk a  polgárok jólétét, az  inkluzív növekedést és a  munkahelyteremtést, emellett pedig a beruházások és a globális versenyképesség fő motorja is. Huszonöt évvel az egységes piac létrehozását követően elő kell mozdítanunk az  egységes piaci menetrend minden dimenziójának a végrehajtását, és előretekintő megközelítést kell kidolgoznunk. Az Európai Tanács:– felkéri az  Európai Parlamentet és a  Tanácsot,

hogy még a  jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt jussanak megállapodásra az egységes piacot érintő, folyamatban lévő javaslat közül a lehető legtöbbről. Ezenkívül fontos, hogy felszámoljuk a még meglévő indokolatlan akadályokat, különösen a szolgáltatások területén, továbbá megelőzzük új akadályok létrejöttét és elkerüljük a széttagoltság kockázatát. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az ezzel kapcsolatos elemzéseket és munkát;

– felszólít a  meghozott döntések és az  elfogadott szabályok minden kormányzati szinten történő végrehajtására és betartatására, továbbá a  normák tiszteletben tartására és a minőségi jogalkotás – és többek között a  szubszidiaritás és az  arányosság – elveinek intelligens alkalmazására;

– hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac szilárd alapot jelentsen egy kifelé tekintő, magabiztos és önállóbb Európai Unió számára a kihívásokkal teli globális környezetben;

– hangsúlyozza, hogy az  egységes piacnak fejlődnie kell, hogy képes legyen teljes mértékben megfelelni a digitális transzformációnak, ideértve a mesterséges intelligenciát, valamint az adat- és szolgáltatásalapú gazdaság térhódításának, a  konnektivitásnak és a környezetbarát gazdaságra történő átállásnak;

– a kapcsolódó szakpolitikákkal való összhang fokozására szólít fel.

3. Az Európai Tanács jövő tavasszal, a  következő stratégiai menetrend előkészítésének keretében

részletes megbeszélést fog folytatni az  egységes piac továbbfejlesztéséről és az európai digitális politikáról.

III. MIGRÁCIÓ4. Az Európai Tanács megbeszélést folytatott a migrációra

vonatkozó átfogó megközelítésének – amely az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzését intenzívebb külső tevékenységgel és a belső szempontokkal ötvözi – a 2018. júniusi és októberi következtetéseivel összhangban történő végrehajtásáról.

5. Az Európai Tanács megállapítja, hogy a felderített illegális határátlépések száma a válságot megelőző szintre csökkent, és ez az  általános csökkenő tendencia folytatódik. Ez az  Unió és tagállamai külső migrációs politikájának köszönhető, amelynek alapja mindenekelőtt a  külső határok ellenőrzése, az embercsempészek elleni küzdelem, valamint a  származási és tranzitországokkal folytatott, az elmúlt hónapokban intenzívebbé váló együttműködés. Ezt a politikát tehát folytatni kell, tovább kell fejleszteni és maradéktalanul végre kell hajtani. Az éberséget minden meglévő és új útvonallal kapcsolatban fenn kell tartani, figyelembe véve különösen azt a tényt, hogy a nyugat- és a kelet-mediterrán útvonalon az elmúlt időben ismét többen érkeznek.

6. A belső politikákat illetően az  Európai Tanács felkéri a  társjogalkotókat, hogy gyorsan zárják le az  Európai Határ- és Parti Őrségre irányuló tárgyalásokat. Üdvözli a  Tanács szintjén 2018. december 6-án elért megállapodást az  Európai Határ- és Parti Őrség megbízatásának a visszaküldés és a harmadik országokkal folytatott együttműködés vonatkozásában történő megerősítéséről. Az Európai Tanács további erőfeszítéseket sürget a  visszaküldési irányelvvel, a  Menekültügyi Ügynökséggel és a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi részével kapcsolatban, a  korábbi európai tanácsi következtetéseket tiszteletben tartva és az említett javaslatok tárgyalásában elért, az egyes javaslatok esetében más és más fokú előrehaladást figyelembe véve.

IV. EGYÉB

Külkapcsolatok7. Az Európai Tanács megbeszélést folytatott az Arab Államok

Ligájával 2019. február 24–25-én tartandó csúcstalálkozó előkészületeiről.

8. Az Európai Tanács kijelenti, hogy mély aggodalommal tölti el a kercsi-szorosi és azovi-tengeri helyzet eszkalálódása, valamint az  Oroszország által elkövetett nemzetközi jogsértések. Újólag megerősíti, hogy elkötelezett a nemzetközi jog, Ukrajna szuverenitása, területi integritása és függetlensége, valamint a  Krím félsziget jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó uniós politika mellett. Semmi sem indokolhatja, hogy Oroszország katonai erőt alkalmazzon. Az Európai Tanács felszólít

38

valamennyi elfogott ukrán tengerész azonnali szabadon bocsátására, a  lefoglalt hajók visszaszolgáltatására és annak biztosítására, hogy valamennyi hajó szabadon áthaladhasson a Kercsi-szoroson. Az EU készen áll arra, hogy intézkedéseket fogadjon el az  általa biztosított támogatás fokozására, különösen az  érintett ukrajnai területek vonatkozásában.

9. Az Európai Tanács melegen üdvözli az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásról szóló európai parlamenti szavazás pozitív kimenetelét, és várakozással tekint annak hamarosan esedékes hatálybalépése elé.

Éghajlatváltozás10. A „Tiszta bolygót mindenkinek” című bizottsági

közlemény előterjesztését követően, továbbá az  ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye feleinek 24., katowicei konferenciáján (COP24) elért eredményeket figyelembe véve az Európai Tanács felkéri a Tanácsot a közleményben szereplő elemek vizsgálatára. Az Európai Tanács 2019 első félévében iránymutatással fog szolgálni az általános irányt és a politikai prioritásokat illetően, azzal a céllal, hogy az  Európai Unió 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő a Párizsi Megállapodással összhangban.

Biztonság és védelem11. Az Európai Tanács üdvözli a  biztonság és védelem

területén elért jelentős eredményeket, amelyek többek között a  következőket érintik: az  állandó strukturált együttműködés (PESCO) megvalósítása, a  katonai mobilitás javítása, az  európai védelmi ipari fejlesztési program végrehajtása, valamint a  javasolt Európai Védelmi Alappal kapcsolatos tárgyalások. Az Európai Tanács jóváhagyja a polgári KBVP területére vonatkozó paktumot. Ezek a  kezdeményezések segítenek fokozni az EU stratégiai autonómiáját és azon képességét, hogy biztonságszolgáltatóként lépjen fel, ugyanakkor kiegészítik és megerősítik a NATO tevékenységeit, és fokozzák az EU és a NATO közötti együttműködést, teljes mértékben tiszteletben tartva az inkluzivitásra, a kölcsönösségre és az EU döntéshozatali autonómiájára vonatkozó elveket.

Félretájékoztatás12. Súlyos, stratégiai jellegű kihívást jelent demokratikus

rendszereink számára a  szándékos, nagy léptékű és szisztematikus félretájékoztatásnak többek között a hibrid hadviselés részeként történő terjedése. Mindez sürgős válaszlépést tesz szükségessé, amelyet hosszú távon fenn kell tartani, mégpedig az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az Európai Tanács:

– hangsúlyozza, hogy határozott válaszlépésre van szükség, amely a  belső és a  külső dimenzióval is foglalkozik, továbbá átfogó, koordinált és megfelelő erőforrásokkal rendelkezik a fenyegetések vonatkozásában elvégzett értékelés alapján;

– a félretájékoztatásról szóló, a Bizottság és a főképviselő által előterjesztett közös cselekvési terv haladéktalan és koordinált végrehajtására szólít fel, hogy fokozni lehessen az uniós képességeket, meg lehessen erősíteni az Unió és a tagállamok közötti koordinált és közös válaszlépéseket, mozgósítani lehessen a magánszektort és növelni lehessen a  társadalom rezilienciáját a félretájékoztatással szemben;

– gyors és határozott fellépésre szólít fel európai és nemzeti szinten is a szabad és tisztességes európai és nemzeti választások szavatolása érdekében.

13. Az Európai Tanács felkéri a  Tanácsot, hogy folytassa a munkát ezen a területen, és az Európai Tanács 2019. márciusi ülésén tegyen jelentést az elért eredményekről.

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem14. Az Európai Tanács elítéli az antiszemitizmus, a rasszizmus

és az  idegengyűlölet minden formáját, és rámutat az  intolerancia elleni küzdelem fontosságára. Üdvözli az  antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló tanácsi nyilatkozat 2018. december 6-i elfogadását.

A polgárokkal folytatott párbeszédek és konzultációk, valamint a stratégiai menetrend előkészítése15. Az Európai Tanács üdvözli a  polgárokkal folytatott

párbeszédek és konzultációk lebonyolítását, amelyekhez hasonló, az  európai polgárok megszólítását lehetővé tevő eseményre ez idáig még nem került sor, és amelyek inspirációval szolgálhatnak a  további konzultációkhoz és párbeszédekhez. A  jelenlegi és a  soron következő elnökség által készített közös jelentés, valamint a különféle nemzeti jelentések és más uniós intézményektől származó hozzájárulások több olyan aggályt és elvárást tartalmaznak, amelyeket a  párbeszédekben és konzultációkban részt vevő polgárok neveztek meg az  Uniótól várt konkrét eredményekkel kapcsolatban. A 2019. május 9-én Sibiuban (Nagyszeben) tartandó nem hivatalos találkozójukon az  állam-, illetve kormányfők a  következő intézményi ciklusban követendő prioritásokról fognak tárgyalni annak érdekében, hogy 2019 júniusában el tudják fogadni a következő stratégiai menetrendet.

39

NYILATKOZAT — EURÓÖVEZETI CSÚCSTALÁLKOZÓ 2018. DECEMBER 14.

Az eurócsoport 2018. júniusi megbízatása nyomán az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyják a GMU elmélyítéséről szóló, az uniós vezetőknek szánt eurócsoport-jelentés minden elemét. A jelentés elkészítésében az euróövezeten kívüli tagállamok is részt vettek. Ez az átfogó csomag lehetővé fogja tenni a GMU jelentős mértékű elmélyítését. Az euróövezeti csúcstalálkozón különösen az alábbiakról született megállapodás a mai napon:1. Jóváhagyjuk az  Egységes Szanálási Alap közös

védőhálójának működési keretét, amely meghatározza, hogy a  védőhálónak milyen módon kell megkezdenie a működését, és miként lesz a tervezettnél korábban igénybe vehető, feltéve hogy a kockázatcsökkentés terén a 2020-ra tervezett értékelés alapján megfelelő eredményeket sikerül felmutatni.

2. Szintén jóváhagyjuk az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformjának feltételrendszerét. Ennek alapján felkérjük az eurócsoportot, hogy 2019 júniusáig készítse elő az ESM-szerződés szükséges módosításait (ezen belül az Egységes Szanálási Alap közös védőhálóját).

3. Várakozással tekintünk a  banki csomagnak és a  nemteljesítő hitelekhez kapcsolódó prudenciális óvintézkedésnek a tanácsi kompromisszum egyensúlyát

megőrző végső elfogadása elé. Az eurócsoport vezetőknek szánt jelentésében foglaltakkal összhangban a bankunióval kapcsolatos munka folytatására szólítunk fel, és 2019 tavaszára a  tőkepiaci unió tekintetében is jelentős eredményeket várunk el.

4. A többéves pénzügyi kerettel (TPK) összefüggésben megbízzuk az  eurócsoportot, hogy dolgozzon egy, az euróövezet – és önkéntes alapon az ERM II-ben részt vevő tagállamok – konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz tervezetén, végrehajtásának módján és időzítésén. Az eszköz az uniós költségvetés része lesz, összhangban fog állni a többi uniós szakpolitikával, és az euróövezeti tagállamok által meghatározott kritériumok és stratégiai iránymutatások vonatkoznak majd rá. Az eszköz méretét a TPK keretében fogjuk meghatározni. A költségvetési eszköz jellemzőiről 2019 júniusában születik majd megállapodás. Az eszközt a Bizottság szükség esetén módosítandó javaslata alapján, a Szerződésekben foglaltak szerinti jogalkotási eljárásnak megfelelően fogják elfogadni.

5. Az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői nyugtázzák az euró erősebb nemzetközi szerepéről szóló bizottsági közleményt, és az  ennek érdekében végzendő további munkára ösztönöznek.

40

DONALD TUSK ELNÖK ÜNNEPÉLYES ELŐADÁSA A DORTMUNDI MŰSZAKI EGYETEM DÍSZDOKTORI CÍMÉNEK ÁTVÉTELÉT KÖVETŐEN

2018. DECEMBER 16.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen kiváló hallgatóság előtt beszélhetek, ráadásul az Önök közössége számára ily fontos pillanatban. Azt mondtam, „az Önök közössége”, bár néhány órája az a megtiszteltetés ért, hogy jogom van „a mi közösségünkről” beszélni, hiszen az egyetemük – elnézést: az egyetemünk új díszdoktorává választottak. Az átadón a Dortmundi Műszaki Egyetem első díszdoktorának, Johannes Rau elnöknek a mottóját idéztem: „megosztás helyett megbékélés”, és elmondtam, hogy: „az Európai Unió – az én értelmezésem szerint – a pozitív gondolkodásra és a pozitív értékekre épül. Megbékélés, szolidaritás és egymás kölcsönös tisztelete nélkül a közös Európánk nem létezhet – sem most, sem a jövőben.” Hozzátettem, hogy „nem kell mérnöki vagy építészi diplomát szerezni a Dortmundi Műszaki Egyetemen ahhoz, hogy megértsük, a politikában a hidak fontosabbak, mint a falak. Még akkor is, ha tudjuk, mennyivel könnyebb és gyorsabb felhúzni egy falat, mint megépíteni egy hidat. Biztos vagyok benne, hogy ezért választották Önök a tanulás rögös útját: hogy ellenálljanak az egyszerűsítés és a könnyebbik út kísértésének. Tudom, hogy spirituális és egyszersmind politikai értelemben Önök mindig hidakat fognak építeni, nem pedig falakat.”Ezek a szavak a teljes élettapasztalatomból születtek, hiszen – akár akartam, akár nem –, az egész életemet végigkísérte a politika, ráadásul annak legdrámaibb tünetei és megnyilvánulásai. Minden 48 éve, éppen december 16-án kezdődött a szülővárosomban, Gdańskban.1970-et írtunk, és én 13 évesen szemtanúja voltam a tragikus eseményeknek. A rendőrség és a katonaság tüzet nyitott a demonstráló munkásokra. Sokan meghaltak, százak sebesültek meg, járművek és épületek borultak lángba, köztük tankok és a kommunista párt székháza is. Gdańsk utcái az élet iskolájává változtak, és én megtanultam életem első politikai leckéjét, amit soha nem fogok elfelejteni. Nagyon fiatal voltam, de ösztönösen megéreztem, mi történik, kinek van igaza, mi a jó és mi a rossz, ki mond igazat és ki hazudik. Megrázó lecke volt, tele érzelmekkel: dühvel és reménnyel egyszerre.Akkor értettem meg először, hogy nem mindig az győz, akinek igaza van. Hogy a hazugság és a rossz győzedelmeskedhet az igazság és a jó felett. Teljes mértékben azonosultam a bántalmazottakkal és a megalázottakkal. Ugyanakkor egyfajta kiszakadásként éltem meg az eseményeket, az első nagy, felnőtt kalandként, amely rövid időre megtörte a status quo lélekölő monotonitását.Amikor sok évvel később, egyetemistaként a kommunista uralommal szemben álló illegális ellenzéki mozgalmat szerveztem, észrevettem, hogy ezek a múltbéli emlékek egyfajta mitikus jelleget öltöttek, amelyek nagyban befolyásolták a találkozóinkon részt vevők elképzeléseit. Fiatal történészként a mítoszok és a legendák szerepét tanulmányoztam az 1930-as évek lengyel politikájában, és már akkor sem voltam kétségeim afelől, hogy az érzelmek, a szimbólumok és az egyszerűsítés jobban motiválják az embereket, mint az észérvek és a programok. Azt is láttam, hogy ezek nagyon hasznosak, ám veszélyesek is lehetnek, különösen ha a közbeszédet a mitológiák kezdik uralni. Ernst Cassirer ír erről a témáról. Szerinte a weimari köztársaság politikusai elkövették azt a sorsdöntő hibát, hogy csak a nép gazdasági helyzetének javításával törődtek, azaz a munkanélküliséget és az inf lációt igyekeztek kezelni. Józanul gondolkodó, racionális emberekként tökéletesen vakok voltak a politikai mítoszok elsöprő erejére. Ez a hatalmas hiba katasztrófához vezetett. Amikor a német demokrácia politikai és intellektuális elitje elkezdett rájönni, mi forog kockán, amikor elkezdték megérteni az új politikai mítoszok természetét, már késő volt. Még azelőtt elveszítették a csatát, hogy egyáltalán felfogták volna: elkezdődött.Engedjék meg, hogy visszatérjek a saját történetemhez. A decemberi tüntetés legendája a Solidarność, azaz a Szolidaritás mozgalom nagyon hatékony alapmítoszának bizonyult. Az 1970-es évek második felében, még mielőtt létrejött volna a mozgalom, minden december 16-án illegális demonstrációt szerveztünk a gdański hajógyárnál. Itt találkoztam először Lech Wałęsával. Akkor még senki nem tudta, hogy nemsokára ő maga is legenda lesz. A Solidarność emberek millióit mozgósította a rendszer ellen, akik – mit sem törődve az olyan valós akadályokkal, mint a szovjet hadsereg jelenléte – úgy döntöttek, a tettek mezejére lépnek. Vezérelvükként Gdańsk örök mottója szolgált: nec temere, nec timide: se túl merészen, se túl félénken. Az érzelmek és a ráció, a mítosz és a terv, a szimbólumok és a pragmatizmus szintézise volt az, ami győzelemhez vezetett.De persze nem azonnal. Előtte még katonai közigazgatást vezettek be Lengyelországban, és december 16-án, 37 évvel ezelőtt, a kommunisták ismét munkásokra és tüntetőkre lőttek. Katowicében a rendőrség 9 sztrájkoló bányászt ölt meg. Gdańskban – a tankokat és a könnygázt semmibe véve és dacára annak, hogy a hatóságok ismét az emberekre lőnek – százezer tüntető vette körül a hajógyárat és az 1970. decemberi események áldozatainak emlékművét, hogy emlékezzenek, imádkozzanak és elhelyezzék virágaikat. Hát ilyen erővel bírt december legendája.Az emberek nem fognak teljes erőbedobással küzdeni eljárásokért vagy absztrakt elképzelésekért. Csak akkor készek részt venni a közügyekben és nagy áldozatot hozni, ha érzelmek ébrednek bennük. Ezek lehetnek jó vagy rossz érzelmek, és szegény vagy gazdag országokban egyaránt lángra gyúlhatnak. Az embereknek fontos a pénz, de nem a legfontosabb.Ma Európában a régi és az új demokráciákban egyaránt felütötte a fejét az idegengyűlölettel és tekintélyelvűséggel átitatott populista retorika. Ez a tendencia független az adott társadalom jólététől, kultúrájától és történelmétől. A klasszikus liberális demokráciát több baloldali és – manapság inkább – jobboldali demagóg támadja és gyengíti hatékonyan. E demokráciának a nyugati civilizáció sok, Európán kívüli területén is megfigyelhető válságát nem csak a gazdaságon, hanem a racionalitáson kívüli források is táplálják. E válságban azon mítoszok és szimbólumok ereje köszön vissza, amelyeket a demagógok táplálnak, hogy rászedjék a követőik tömegét és a talajvesztetteket.Annál könnyebben érik el az embereket, minél nehezebb különbséget tenni hazugság és igazság, álhír és hír között. Ebben nyilvánul meg a jelenlegi korszellem. A tények vesztésre állnak a kitalált koncepciókkal szemben, a szakértők és a tudósok pedig a rendkívül agyafúrt demagógokkal szemben, főként a kibertérben. Sajnos manapság ők uralják az érzelmeket, még akkor is, ha tények és érvek cáfolják őket.

41

A liberális demokrácia és az Európai Unió, ezek az erkölcsi és gyakorlati szempontból is nagyszerű projektek ma nem képesek olyan érzelmeket szítani vagy indulatokat felszabadítani, mint a nemzeti mítoszok, amelyeket e demagógok folyamatosan sulykolnak. A higgadt rábeszélésnek, a józan észnek, de még a gazdasági érdeknek sincs esélye a szenvedéllyel szemben.Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a mítoszok iránti igény időtlen, és nem lehet száraz számításokkal helyettesíteni. De a mítoszoknak és a szimbólumoknak nem kell feltétlenül rossz célokat szolgálniuk – és ezt nem csak saját tapasztalatból mondom. Az európai demokraták nem válhatnak fatalistává, nem engedhetik, hogy az érzelmek csak a politikai sarlatánok kezében váljanak fegyverré. Szembe kell szállniuk velük, mitikus és szimbolikus síkon is. Ha mi kizárólag a tudás fegyverével küzdünk az ő hit-fegyverük ellen, akkor veszíteni fogunk. Ez az első lecke, amit azok a régvolt decemberek tanítottak nekem.A második pedig az, hogy az új generációk nem fogják örökre elfogadni a status quót, még akkor sem, ha az nyilvánvalóan jobb, mint a múlt, és még akkor sem, ha elképzelésük sincs egy jobb jövőről. Amint már utaltam rá, az egyik fő oka annak, hogy fiatalon lázadóvá váltam, az unalom elviselhetetlensége volt. Olykor az emberek jobban vágynak a változásra, mint a kényelemre. Túl sokáig éltünk a nagy unalom, a grand ennui, a grosse Langweile korában, mondta valaki a francia sárgamellényes tüntetésekkel kapcsolatban. Ezt a vágyat nem lehet a stabilizációról szóló tételmondataink hangoztatásával kioltani. A kockázatvállalás – akár racionális indokok nélkül – a fiatalok örök előjoga. Hogy ez romboló vagy teremtő jellegű-e, az nagyban függ a politikai vezetés minőségétől.És ezzel el is értünk a harmadik leckéhez. Jacek Kuroń, a lengyel demokratikus ellenzék legendás vezetője egyszer azt mondta, hogy nem felgyújtani kell a pártbizottságokat, hanem sajátot kell építeni. Lengyelországban akkoriban pártbizottságnak hívtuk a kommunista párt székházait. 1970-ben ilyen pártbizottságok égtek többek között Gdańskban is, ürügyet szolgáltatva a hatóságoknak a brutális fellépésre. A Solidarność vezetőjeként Lech Wałęsa nem feledte ezt az intést. Az olyan politikusok, akik nem mérik fel tetteik következményeit, mindig nagy veszélyt jelentenek. Száz évvel az első világháború végét követően érdemes emlékeztetni magunkat kirobbanásának körülményeire: ahogy a hatalom holdkóros birtokosai – a legjobb szándéktól vezérelve és reménytelenül kis képzelőerővel megáldva – katasztrófába kormányozták Európát. Max Weber írt a felelősség etikájáról. Szeretném szavait az Atlanti-óceán két partjának jelenlegi vezetői figyelmébe ajánlani, és főként azokéba, akiknek a brexitet köszönhetjük.Ma olyan vezetőkre van szükség, akik megértik, hogy az nem elég, hogy technokrata készségekkel rendelkeznek és képesek hatalmon maradni. Olyan vezetőkre van szükség, akik az érzelmek erejét alapvető értékeink védelmére képesek használni. Olyanokra, akik nem csak felfogják a fenyegetések nagyságát, de elhárítani is képesek azokat. Herfried Münkler írt egy csodálatos esszét Odüsszeusz és Kasszandra címmel. Kasszandra pontosan tudta, hogy mi fog történni, és mindenkit figyelmeztetett a küszöbön áll katasztrófára, de senki sem hallgatott rá. Ma sok olyan politikus és értelmiségi van, aki nem tesz mást, csak óva int: ugyanolyan látnokok ők, mint Kasszandra, és éppoly tehetetlenek is. Odüsszeuszokból – ahogy Homérosz jellemezte: okos, leleményes, ha kell, könyörtelen, áldozatkész emberekből – pedig oly nagy a hiány. A végletekig gyakorlatias Odüsszeusz érti a szimbólumok és az irracionális elemek jelentőségét a politikában. A hatalmas ló megépítése előtt néhány héttel, írja Münkler, Odüsszeusz a szennyvízcsatornán keresztül belopózik Trójába. Koldusnak öltözve, fekáliától bűzösen ellopja Diomédésszel Pallasz Athéné szobrát, és ezzel megfosztja a várost az isteni védelem utolsó szimbólumától. Amint azt a látnok Helénosz korábban megjósolta Odüsszeusznak, a várost csak akkor lehet elfoglalni, ha a szobor eltűnik. Hallgassunk tehát a Kasszandrákra, de vezetőnek Odüsszeuszokat válasszunk.A régmúlt decemberek negyedik, számomra legfontosabb leckéje az erőszak, a hazugság és a jogtalanság megtapasztalása volt. Ezt mindenki átélte, aki olyan helyen él vagy élt, ahol antidemokratikus hatalmak kezében van minden irányítás. Ahol minden ok nélkül bántalmazni lehet és meg lehet gyilkolni embereket, ahol a hazugság mindennapos, ahol a jogok csak a hatalmon levőket illetik, a polgároknak pedig csak kötelességeik vannak.Ezért ha ma olyan európai politikusokat hallgatok, akik a liberális demokrácia minden hagyományát lesöprik az asztalról, akik számára az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a törvényes kormányzás, az alkotmány elsőbbsége az uralkodók akaratával szemben csak üres szavak, hangosan azt kell mondjam: állj! Mert tudom, mit jelentenek ezek az elvek. Még emlékszem, milyen a jogfosztottak élete, akik sorsa a hatalmon lévők könyörületétől – vagy könyörtelenségétől – függ.Európa a legjobb hely a Földön, az Európai Unió pedig a történelem legnagyszerűbb találmánya – mindaddig, amíg ezen elvek szerint élünk. Ezt súgja a szívem, az elmém, a tudásom és a hitem. És ma itt Önök előtt azt is tudom, hogy nem vagyok egyedül.

42

DONALD TUSK ÉS JEAN-CLAUDE JUNCKER ELNÖK KÖZÖS LEVELE THERESA MAYNEK, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG MINISZTERELNÖKÉNEK

2019. JANUÁR 14.

Köszönettel vettük 2019. január 14-i levelét.Mint azt Ön is jól tudja, sajnálattal vettük tudomásul, ám tiszteletben tartjuk az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból. Úgy véljük továbbá, hogy a brexit bizonytalanságot és fennakadásokat okoz. E nehéz időszakban ezért Önhöz hasonlóan mi is határozottan azt az álláspontot képviseljük, hogy a lehető legnagyobb jogbiztonságot és egyértelműséget kell teremteni a polgárok és a vállalkozások számára ebben a helyzetben, amikor is egy tagállam – több mint négy évtizednyi igen szoros gazdasági és politikai integráció után – kilép az Európai Unióból. Ezért olyan fontos a kilépésről rendelkező megállapodás, amelyről hosszas tárgyalások után sikerült megállapodnia a 27 uniós tagállam vezetőivel. A megállapodás méltányos kompromisszumot jelent, amely biztosítani hivatott, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése rendezett körülmények között történjen, és ilyenformán korlátozza a brexit kedvezőtlen következményeit. Ezért kívánjuk a lehető legszorosabb jövőbeli kapcsolatot kialakítani az Egyesült Királysággal; e kapcsolatot pedig arra a politikai nyilatkozatra kívánjuk építeni, amelyről Ön és a 27 uniós tagállam vezetői között megállapodás született. Ezért az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően a lehető leghamarabb meg kívánjuk kezdeni az erről szóló tárgyalásokat.Mint azt Ön is tudja, nem áll módunkban megállapodni olyasmiről, ami megváltoztatná a kilépésről rendelkező megállapodást vagy nem áll összhangban azzal. Figyelembe véve azonban mindezt és a következő lépéseket megkönnyítendő örömmel erősítjük meg – az általunk képviselt két uniós intézmény nevében, hatáskörünkön belül – a következőkre vonatkozó álláspontunkat.

A. Az Európai Tanács elnökét illetően:Az Európai Tanács (50. cikk) december 13-án további biztosítékokról határozott, különösen ami azon határozott elkötelezettségét illeti, hogy mielőbb megszülessen az az újabb megállapodás, amely legkésőbb 2020. december 31-ig alternatív megoldásokat alakít ki a tartalékmegoldás alkalmazásának elkerülése érdekében.Az Európai Tanács ezenfelül leszögezte, hogy amennyiben mégis sor kerülne a tartalékmegoldás igénybevételére, az ideiglenes jelleggel lenne alkalmazandó, abban az esetben, ha és addig, ameddig annak egy olyan újabb megállapodás nem lép a helyébe, amely biztosítja, hogy ne jöjjenek létre ellenőrzött határok; ebben az esetben az Európai Unió minden tőle telhetőt megtenne annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön egy olyan újabb megállapodás megtárgyalására és megkötésére, amely a tartalékmegoldás helyébe lépne, hogy az csak addig maradjon érvényben, ameddig feltétlenül szükséges, és ugyanezt várja el az Egyesült Királyságtól is.Ezzel összefüggésben kijelenthető, hogy az Európai Tanács következtetései jogi érvényességgel bírnak az Unióban, megfelelően az Európai Tanács Szerződésekben meghatározott azon hatáskörének, hogy a legmagasabb szinten meghatározza az Európai Unió politikai irányait és prioritásait, továbbá hogy – konkrétan a kilépés kontextusában – iránymutatások formájában meghatározza annak kereteit. E következtetések révén az Európai Tanács a legformálisabb módon kötelezettséget vállalhat az Európai Unió nevében. Az Európai Tanács következtetései ezért részét képezik a nemzetközi megállapodások – így például a kilépésről rendelkező megállapodás – értelmezési keretének.Ami a kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat közötti összefüggést illeti – melyet a levelében Ön is említett –, egyértelmű, hogy a két dokumentum, bár különböző jellegű, egyazon tárgyalási csomag része. Szoros kapcsolatukat kiemelendő lehetőség van arra, hogy a két szöveg – az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkével összhangban – ezen összefüggést tükrözve egymás mellett kerüljön kihirdetésre a Hivatalos Lapban.

B. Az Európai Bizottság elnökét illetően:Az Európai Tanács (50. cikk) novemberben tartott rendkívüli ülésén elfogadott politikai nyilatkozat példa nélküli kiterjedésű és mélységű jövőbeli kapcsolatokat vázol fel, melyek jól tükrözik közös értékeink és érdekeink változatlan jelentőségét. A kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat méltányos egyensúlyt teremt az Európai Unió és az Egyesült Királyság érdekei között. Biztosítják továbbá, hogy a kilépés zökkenőmentes, a jövőbeli kapcsolatunk pedig erős legyen valamennyi polgárunk érdekében.Az Európai Tanács – ahogy azt már korábban kijelentette – a kilépésről rendelkező megállapodás aláírását követően azonnal megkezdi az előkészítő munkát az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokat illetően. Az Európai Bizottság – figyelembe véve az Európai Unió és az Egyesült Királyság azon közös törekvését, hogy az átmeneti időszak végére egyetértésre jussanak a jövőbeli kapcsolatokról – közvetlenül a megállapodás aláírása után létrehozza majd e tárgyalások tárgyalási struktúráját, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően a lehető leghamarabb hivatalosan is megkezdődhessenek a tárgyalások. Amennyiben az átmeneti időszak végén még folyamatban volna a megállapodás nemzeti szintű megerősítése, a Bizottság kész arra, hogy – az alkalmazandó jogi keretekkel és a meglévő gyakorlattal összhangban – a jövőbeli kapcsolatok releváns részeinek ideiglenes alkalmazását javasolja. A Bizottság készen áll továbbá arra is, hogy elkezdje Önnel a munkaprogram kidolgozását, miután egyrészt az Egyesült Királyság parlamentje jelezte elvi egyetértését a kilépésről rendelkező megállapodást illetően, másrészt az Európai Parlament jóváhagyta azt.A kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat között lényeges kapcsolat áll fenn, amely tükrözi az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében foglaltakat. Összhangban a kilépésről rendelkező megállapodás 184. cikkének szövegével, amelyet a politikai nyilatkozat 138. bekezdése is tükröz, az Európai Unió és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz – jóhiszeműen és egymás jogrendszerét teljes mértékben tiszteletben tartva – azoknak a lépéseknek a megtétele érdekében, amelyek

43

a politikai nyilatkozatban említett jövőbeli kapcsolataikat szabályozó megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lehető legrövidebb időn belüli lefolytatásához szükségesek.Levelére reagálva az Európai Bizottság az alábbi magyarázó megjegyzésekkel kíván élni a tartalékmegoldást illetően:A kilépésről rendelkező megállapodás és azon belül az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv megtestesíti az Európai Unió és az Egyesült Királyság az iránti közös elkötelezettségét, hogy annak biztosítása során, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése rendezett módon történjen, megoldást találjanak az Ír-szigeten fennálló egyedi körülményekre. A Bizottság megerősíti, hogy – akárcsak az Egyesült Királyság – az Európai Unió sem kívánja, hogy a tartalékmegoldás életbe lépjen. Ha mégis ez történne, az mindkét fél számára az optimálistól elmaradó kereskedelmi rendszer alkalmazását jelentené. A Bizottság azt is megerősíti, hogy az Európai Unió elkötelezett az Észak-Írországra vonatkozó tartalékmegoldás egy későbbi megállapodással való felváltása iránt, amely biztosítja, hogy az Ír-szigeten ne legyenek állandó jelleggel ellenőrzött határok.Az Európai Bizottság megerősíti továbbá az Unió és az Egyesült Királyság azzal kapcsolatos egyetértését, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás és az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv:

• semmilyen módon nem érinti az 1998. április 10-i nagypénteki (vagy belfasti) megállapodás rendelkezéseit és nem lép azok helyébe; így konkrétan nem változtatja meg semmilyen módon az 1998. évi megállapodás II. részében foglalt rendelkezéseket sem, melyek értelmében az észak-déli együttműködés különböző területeiről a hatáskörükbe tartozó területeken egyrészről Észak-Írország decentralizált kormánya, másrészről pedig Írország kormánya jogosult a döntéshozatalra;

• az Európai Unió jogával való észak-írországi szabályozási harmonizációt nem terjeszti ki annál nagyobb mértékben, mint amennyire ez az ellenőrzött határ Ír-szigeten való létrejöttének elkerüléséhez és az 1998. évi megállapodás védelméhez feltétlenül szükséges; a kilépésről rendelkező megállapodás azt is világossá teszi, hogy minden olyan újabb aktushoz, amellyel az Európai Unió a jegyzőkönyvet kiegészíteni javasolja, az Egyesült Királyság vegyes bizottságbeli beleegyezésére lesz szükség;

• nem akadályozza az Egyesült Királyságot annak elősegítésében, hogy delegációjának tagjaiként Észak-Írország decentralizált kormányának a képviselői is részt vegyenek a vegyes bizottság, az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság vagy a közös konzultatív munkacsoport Észak-Írországot közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozó ülésein.

Az Ön szándékához hasonlóan az Európai Bizottságnak is az a szándéka, hogy a jövőbeli kapcsolatok kidolgozására a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön. Tekintettel azon közös kötelezettségvállalásunkra, miszerint minden tőlünk telhetőt megteszünk egy későbbi, a jegyzőkönyv szövegének teljes egészében vagy részben a helyébe lépő megállapodás 2020 vége előtti megkötése érdekében, a Bizottság jelzi, hogy határozott szándéka kiemelt helyet biztosítani munkaprogramjában azoknak a javaslatoknak a megvitatása számára, amelyek az Ír-szigetre vonatkozó tartalékmegoldás alternatív megoldással való felváltására irányulnak. Ezzel összefüggésben át fogjuk tekinteni az egyszerűsítést célzó lehetséges megoldásokat és technológiákat. A jegyzőkönyv helyébe lépő semmilyen megállapodás esetében nem elvárás, hogy bármely tekintetben átvegye a jegyzőkönyv rendelkezéseit, feltéve hogy annak mögöttes célkitűzései továbbra is érvényesülnek.Amennyiben a feleknek a későbbi megállapodásról való tárgyaláshoz több időre lenne szükségük, a kilépésről rendelkező megállapodásban foglaltakkal összhangban közösen úgy dönthetnek, hogy meghosszabbítják az átmeneti időszakot. A Bizottság vállalja, hogy ebben az esetben megkettőzi erőfeszítéseit, hasonlóan kétszeres erőfeszítést elvárva az Önök tárgyaló küldöttségétől is, annak érdekében, hogy ezen későbbi megállapodás megkötésére a továbbiakban a lehető leggyorsabban sor kerüljön. Amennyiben a tartalékmegoldás teljes egészében vagy részben hatályba lépne, szándékunk szerint alkalmazására csak ideiglenes jelleggel kerülne sor, abban az esetben, ha és addig, ameddig az azt felváltó megállapodás a helyébe nem lép. A Bizottságnak határozott szándéka biztosítani a szükséges politikai ösztönzést és erőforrásokat annak elősegítése érdekében, hogy ez az időszak a lehető legrövidebb legyen. E célból az Egyesült Királyság kilépését követően mindaddig, amíg sor nem kerül egy újabb megállapodás megkötésére, a Bizottság támogatást fog biztosítani a politikai nyilatkozatban előirányzott magas szintű konferencia által biztosított lehetőségek lehető leghatékonyabb kihasználásához; e konferenciának legalább félévente össze kell ülnie, hogy áttekintse az elért eredményeket és megállapodjon arról, hogy hogyan lehet megfelelően továbblépni.Végezetül, az Ön által az ütemezést illetően felvetett aggályokra reagálva le szeretnénk szögezni, hogy mindketten készen fogunk állni a kilépésről rendelkező megállapodás aláírására, amint az Egyesült Királyság parlamentjében lezajlott az érdemi szavazás. Ezt követően azonnal sor kerülhet az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatok előkészítésére annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően a lehető leghamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások.

44

DONALD TUSK ELNÖK BESZÉDE A FRANCIAORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG KÖZÖTTI AACHENI SZERZŐDÉS ÜNNEPÉLYES ALÁÍRÁSA ALKALMÁVAL

2019. JANUÁR 22.

Franciaország és Németország azon döntése, hogy megerősítik a közöttük fennálló együttműködést, egész Európa javát szolgálhatja, és szolgálnia is kell. Ezzel a szilárd meggyőződéssel érkeztem ma Aachenbe. Kedves Angela, kedves Emmanuel! Barátok vagyunk, és túlontúl közel állunk egymáshoz ahhoz, hogy kételkedjem a szándékaikban és a terveikben. Európának ma arra van szüksége, hogy újra hinni tudjon a szolidaritásban és az egységben, és szeretném azt gondolni, hogy ez a megerősített francia–német együttműködés ezt a célt fogja szolgálni.Ugyanakkor arra is szeretném figyelmeztetni Önöket és minden elkötelezett európait, hogy nem szabad elveszíteni a hitet Európa egészének integrációjában. Az Európai Uniónak Európán belül és kívül is számos önjelölt ellenlábasa van, sőt, saját tagállamaink között sincs belőlük hiány. Ezért nem engedhetjük meg magunknak a csüggedés illuzórikus és veszélyes luxusát. Nem kertelek: Párizsnak és Berlinnek egyértelműen meg kell mutatnia Európa számára, hogy a szűkebb keretek közötti megerősített együttműködés nem jelent alternatívát az Európa egészében megvalósuló együttműködés helyett. Hogy az nem helyettesíti, hanem éppen hogy szolgálja az integrációt. Németországtól keletre száz meg száz olyan hely van, ahol az Európából áradó szellem – a genius loci – éppoly erősen érezteti hatását, mint Aachenben, Párizsban vagy Berlinben, és ahol emberek millióinak szíve dobog Európáért: az egymást kölcsönösen támogató és egyenlő nemzetek Európájáért. Ilyen hely szülővárosom, Gdańsk is.Most éppen onnan érkeztem ide. Temetésről jövök, városom meggyilkolt polgármestere, Paweł Adamowicz temetéséről. Paweł imádta Gdańskot, igazi lengyel hazafi volt, és szívvel-lélekkel hitt Európában – mindezt egyszerre. Bátran kiállt a jogállamiságért, és őszinte jóindulatból segített a menekülteken, nem azért, mert bárki kvótákat szabott volna ki rá. 20 évig építette a várost. Sok más mellett neki köszönhetjük a Solidarność mozgalomnak szentelt, fantasztikus múzeumot is. Ő volt az is, aki ragaszkodott hozzá, hogy e hely neve „Az európai szolidaritás központja” legyen. Néhány napja, ugyanott, Gdańsk lakossága elbúcsúzott polgármesterétől. Több mint ötvenezren álltak órákon keresztül a jéghidegben, hogy – akár csak egy pillanatra is – fejet hajthassanak koporsója előtt.Az ilyen embereknek köszönhetően, és az ilyen emberek által létezik Európa. Tovább kell dolgozni az építésén, és nem szabad halni hagyni az eszméjét. Franciaországnak és Németországnak pontosan ugyanannyira van szüksége Európára, mint Lengyelországnak, Litvániának, Bulgáriának vagy Írországnak. Ez jusson eszükbe most és a jövőben is. Én a magam részéről mindenesetre folyamatosan emlékeztetni fogom Önöket erre.

45

DONALD TUSK ELNÖK NYITÓBESZÉDE AZ EU–ARAB LIGA CSÚCSTALÁLKOZÓN EGYIPTOM, 2019. FEBRUÁR 24.

Köszönöm Önöknek, hogy eljöttek. Esz-Szíszi elnöknek pedig külön köszönöm a szívélyes vendéglátást! Tudjuk, hogy mennyi munka van abban, hogy e csúcstalálkozó lebonyolítása tökéletes legyen, és nagyon jó érzés itt lenni, Sarm-es-Sejkben.Különleges ez a csúcstalálkozó, hiszen most először találkoznak ilyen keretek között az arab és európai vezetők. Alkalmunk lesz leszögezni, hogy az együttműködésre ma nagyobb szükségünk van, mint bármikor, valamint hogy a mai világban még szorosabb partnerségben kell élnünk.Közelségünk és egymástól való kölcsönös függésünk miatt közösen kell szembenéznünk az előttünk álló kihívásokkal, és közösen kell megragadnunk azokat a valódi lehetőségeket, amelyek földrajzi adottságainkból, közös történelmünkből és hasonló érdekeinkből adódnak. Ezek olyan objektív okok, amelyek miatt közelednünk kell egymáshoz. Szomszédságunk valóság, ami azt jelenti, hogy a közeledés nem választás kérdése, hanem szükségszerű. Ugyanakkor a közöttünk fennálló különbségekkel is tisztában vagyunk. Szomszédainkkal kétféleképpen élhetünk együtt: együttműködve vagy konf liktusok közepette. Mi az együttműködést választjuk.Ezekben a növekvő feszültség és kiszámíthatatlanság jellemezte időkben, a közös érdekeinket és a mindannyiunkat egyaránt érintő kihívásokat figyelembe véve közösen kell dolgoznunk azon, hogy megteremtsük a hosszú távú stabilitás feltételeit, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk polgáraink számára a békét és a jólétet, amelyre rászolgáltak. Meg kell mutatnunk nekik, hogy együttműködésünk széles körű, erős, és kézzelfogható hatással van a mindennapjaikra.Számos területet felhozhatunk példaként: az oktatásfinanszírozástól kezdve a munkanélküliség csökkentésén és a beruházások ösztönzésén át a kereskedelem fellendítéséig.Az éghajlatváltozás közvetlen egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk számára. Ha nem cselekszünk sürgősen és kollektíven, a helyzet még rosszabbra fordul. Ambiciózusabb célokat kell kitűznünk, és szorosan együtt kell működnünk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérése érdekében. Még van esély, de ehhez az együttműködést célzó valós politikai szándékra van szükség.A fiatalokat kell szakpolitikáink és erőfeszítéseink középpontjába állítani, hiszen csak ők képesek teljes mértékben megvalósítani a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, megakadályozni a konf liktusokat, fenntartani a békét és valóban inkluzív jólétet teremteni. Tegyük lehetővé társadalmaink fiataljai számára, hogy pozitív szerepet játszhassanak a változásban.A kultúrák közötti párbeszéd, az aktív civil társadalom, valamint az oktatás és a lehetőségek prioritásként kezelése segíthet abban, hogy olyan, békében élő és stabil társadalmakat hozzunk létre, amelyek tagjai kevésbé fogékonyak az erőszakos szélsőségek üzeneteire. Ezzel ellensúlyozni lehetne azt a negatív hatást, amelyet a populista narratívák gyakorolnak társadalmaink ellenálló képességére.Végezetül a migrációról szeretnék szólni. Szeretném kifejezni elismerésem minden jelenlévőnek, aki vállára vette a lakóhelyeik elhagyására kényszerült tömegek terhét, aki segítette a menekülteket, és aki idejében fellépett az embercsempészés ellen. Nekünk, származási országoknak, tranzitországoknak és célországoknak együtt kell dolgoznunk azért, hogy tönkretegyük az embercsempészek és -kereskedők üzleti modelljét, akik veszélyes utazásokra csábítanak és hozzájárulnak a modern kori rabszolgasághoz. Azért, hogy a migráció és a lakóhelyelhagyás kiváltó okait kezelni tudjuk, hogy megállíthassuk az irreguláris migrációt, és megkönnyíthessük a visszaküldést, a visszafogadást és az újrabeilleszkedést. És azért is, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosíthassuk a menekültek és jogaik védelmét.Tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenben értünk egyet. Nem is azért vagyunk ma itt, hogy úgy tegyünk, mintha ez nem így lenne. De közösek a kihívásaink, és vannak közös érdekeink. Azért vagyunk ma itt, hogy népeink érdekében megerősítsük az együttműködésünket. Ezt közösen kell megtennünk, és nem engedhetjük, hogy a térségünktől távoli globális hatalmak döntsenek helyettünk. Várakozással tekintek az előttünk álló két nap nyílt és őszinte megbeszélései elé.

46

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK)1 RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK – 2019. MÁRCIUS 21.

1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

1. Az Európai Tanács tudomásul veszi a  Theresa May miniszterelnök 2019. március 20-i levelében foglaltakat.

2. Válaszul az  Európai Tanács jóváhagyja a  kilépésről rendelkező megállapodással kapcsolatos eszközt és a politikai nyilatkozatot kiegészítő közös nyilatkozatot, amelyekről 2019. március 11-én Strasbourgban született megállapodás az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya között.

3. Az Európai Tanács jóváhagyja a határidő 2019. május 22-ig történő meghosszabbítását, amennyiben az alsóház a jövő héten jóváhagyja a kilépésről rendelkező megállapodást. Amennyiben az  alsóház a  jövő héten nem hagyja jóvá a kilépésről rendelkező megállapodást, az Európai Tanács a határidő 2019. április 12-ig történő meghosszabbítását hagyja jóvá, és elvárja, hogy az  Egyesült Királyság

az említett dátum előtt jelezze további terveit, hogy azokat az Európai Tanács megvizsgálhassa.

4. Az Európai Tanács újólag hangsúlyozza, hogy nem lehet újratárgyalni a  kilépésről rendelkező megállapodást, amelyről az Unió és az Egyesült Királyság között 2018 novemberében megállapodás született. Bármely egyoldalú kötelezettségvállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyéb aktusnak összeegyeztethetőnek kell lennie a kilépésről rendelkező megállapodás szövegével és szellemével.

5. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy minden szinten folytatni kell a munkát az Egyesült Királyság kilépésének következményeire és az esetleges rendkívüli helyzetre való felkészülés érdekében, és ennek során figyelembe kell venni minden lehetséges kimenetelt.

6. Az Európai Tanács továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel.

47

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI 2019. MÁRCIUS 21–22.

I. MUNKAHELYTEREMTÉS, NÖVEKEDÉS ÉS VERSENYKÉPESSÉG

1. Az Európai Tanács véleménycserét tartott az  aktuális gazdasági helyzetről. Az Európai Tanács jóváhagyja az éves növekedési jelentésben kijelölt szakpolitikai prioritásokat, és felkéri a tagállamokat arra, hogy vegyék ezeket figyelembe a  következő nemzeti reformprogramjukban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban annak érdekében, hogy beruházások és reformok segítségével ösztönözzék a  növekedést és a  munkahelyteremtést. Az Európai Tanács emellett jóváhagyja az  euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás tervezetét is.

2. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk Európa jólétét és versenyképességét, valamint hogy Európa be tudja tölteni globális szerepét, kulcsfontosságú a  szilárd gazdasági bázis megléte. Ennek megteremtését olyan integrált megközelítés segítségével kell elérni, amely választ ad a  jelenlegi és az  újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra, valamint összekapcsolja az összes releváns szakpolitikát és dimenziót: az  elmélyítendő gazdasági és monetáris uniót, az  Unió gazdasági növekedésének sarokkövét jelentő egységes piacot, annak minden dimenziójában; a határozott iparpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy az EU ipari nagyhatalom maradjon; az  előretekintő digitális szakpolitikát, amely megfelel a digitális transzformáció korának és az adatgazdaság növekvő szerepének; valamint a  tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitikát. Megfelelő figyelmet kell fordítani a kkv-k üzleti környezetének javítására, a készségfejlesztésre és a társadalmi dimenzióra.

3. E célból az Európai Tanács arra szólítja fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy hozzanak intézkedéseket az alábbi területeken:– folytatni kell az  egységes piac elmélyítését és

megerősítését, különös tekintettel a szolgáltatásalapú gazdaság létrehozására és a digitális szolgáltatások általános előmozdítására; a  még fennmaradó indokolatlan akadályokat a  2018. novemberi bizottsági közleményre építve fel kell számolni és nem szabad új indokolatlan akadályoknak létrejönnie. További lépéseket kell tenni a  tőkepiaci unió és az energiaunió elmélyítésére, továbbá biztosítani kell a méltányos és hatékony adózást. Az Európai Tanács felkéri a  Bizottságot, hogy a  tagállamokkal szoros koordinációt folytatva 2020 márciusáig készítsen hosszú távú cselekvési tervet az  egységes piaci szabályok végrehajtásának és betartatásának javítására vonatkozóan;

– a globálisan integrált, fenntartható és versenyképes ipar fontosságára tekintettel az  Európai Tanács felkéri a  Bizottságot, hogy 2019 végéig terjesszen elő hosszú távú tervet az uniós ipar jövőjére nézve,

valamint konkrét intézkedéseket e terv végrehajtására vonatkozóan. E tervben számot kell vetni az európai ipar előtt álló kihívásokkal, és külön ki kell térni minden egyes releváns szakpolitikai területre;

– az EU-nak többet kell tennie egy olyan versenyképes, biztonságos, inkluzív és etikus digitális gazdaság létrehozása érdekében, amelyet világszínvonalú adatkapcsolat jellemez. Kiemelt hangsúlyt kell kapnia az adatokhoz való hozzáférésnek, azok megosztásának és felhasználásának, az  adatbiztonságnak és a mesterséges intelligenciának, egy bizalmon alapuló környezetben. Az Európai Tanács várakozással tekint az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó egységes megközelítésre irányuló bizottsági ajánlás elé;

– az EU-nak nagyobb kockázatvállalásra kell ösztönöznie és fokoznia kell a kutatásba és az innovációba való beruházást annak érdekében, hogy megőrizze globális versenyképességét a kulcsfontosságú technológiák és a stratégiai értékláncok terén. Intézkedéseket kell hozni az Európai Innovációs Tanács további támogatására és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek végrehajtásának elősegítésére, eközben egyenlő versenyfeltételeket, valamint olyan szabályozási környezetet és állami támogatásokra vonatkozó szabályozást biztosítva, amely ösztönzi az innovációt;

– biztosítani kell a  tisztességes versenyt mind az egységes piacon belül, mind globálisan, egyfelől a fogyasztók védelme, másfelől a gazdasági növekedés és a  versenyképesség előmozdítása érdekében, összhangban az Unió hosszú távú stratégiai érdekeivel. Folytatni fogjuk az  európai versenyjogi keretnek a  technológia és a  globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét. A Bizottság az év vége előtt azonosítani kívánja, hogy miként szüntethetők meg az  uniós jogszabályok hiányosságai annak érdekében, hogy teljes mértékben fel lehessen számolni az egységes piacon a külföldi állami tulajdon és állami támogatás formájában nyújtott finanszírozás torzító hatásait;

– az EU-nak továbbra is ambiciózus és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi program kialakítására kell törekednie olyan új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésével, amelyek előmozdítják az  Unió értékeit és normáit, továbbá egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. Az Európai Tanács újólag megerősíti a nyitott és szabályokon alapuló, a  megreformált Kereskedelmi Világszervezet köré épülő multilaterális kereskedelmi rendszer melletti elkötelezettségét, valamint azt, hogy ellen kíván állni a protekcionizmus és a piactorzító intézkedések valamennyi formájának. Az Európai Tanács felszólít a  2018. július 25-i USA–EU közös nyilatkozat valamennyi elemének gyors végrehajtása érdekében szükséges lépések megtételére;

48

– az EU-nak meg kell védenie érdekeit a  harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival szemben is, és ennek során teljes mértékben ki kell használnia a piacvédelmi eszközöket és az uniós közbeszerzési szabályokat, a közbeszerzések terén pedig tényleges kölcsönösséget kell biztosítania a  harmadik országokkal. Az Európai Tanács szorgalmazza az EU nemzetközi közbeszerzési eszközével kapcsolatos tárgyalások újrakezdését;

– a külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó új uniós keret lehetővé fogja tenni a  tagállamok számára a  biztonságot vagy a  közrendet fenyegető befektetésekkel szembeni fellépést.

4. 2020. márciusban az Európai Tanács a Bizottság átfogó elemzése alapján mindenre kiterjedő vitát fog folytatni az EU gazdasági bázisának megerősítéséről.

II. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS5. Az Európai Tanács:

– újólag hangsúlyozza elkötelezettségét a  Párizsi Megállapodás mellett, és tudatában van annak, hogy a  rendelkezésre álló legutóbbi tudományos adatok, különösen az  iparosodás előtti szintet 1,5 °C-kal meghaladó globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól szóló IPCC-különjelentés fényében fokozni kell az éghajlatváltozás jelentette probléma kezelését célzó globális erőfeszítéseket;

– hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU 2020-ig a  Párizsi Megállapodással összhangban olyan, a  klímasemlegességet célzó, ambiciózus hosszú távú stratégiát terjesszen elő, amely figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait és szem előtt tartja az európai ipar versenyképességét;

– a nemzeti hosszú távú stratégiák időben történő véglegesítésére szólít fel;

– tudatában van annak, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzésének megvalósítása számos lehetőséget és jelentős potenciált nyújt a gazdasági növekedés, a  munkahelyteremtés és a  technológiai fejlődés, valamint az  európai versenyképesség erősítése szempontjából; ezeket a  lehetőségeket, illetve potenciált úgy kell kihasználni, hogy az  átállás igazságos és társadalmilag kiegyensúlyozott legyen mindenki számára;

– felkéri a Tanácsot, hogy az Európai Tanácsban 2019 júniusában a témában tartandó további megbeszélések előkészítéseként foglalkozzon intenzívebben a hosszú távú klímastratégiával.

III. KÜLKAPCSOLATOK6. Az Európai Tanács előkészítette a 2019. április 9-én tartandó

EU–Kína csúcstalálkozót, továbbá a globális környezetre is figyelemmel véleményt cserélt általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról.

7. Öt évvel a  Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az  EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Újólag kijelenti, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését, amely közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. Az EU változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának végrehajtása mellett.

8. Az Európai Tanács mély sajnálatát fejezi ki az Idai trópusi ciklon által Mozambikban, Malawiban és Zimbabwében okozott halálesetek és pusztítás miatt. Az Európai Tanács üdvözölte az  Európai Unió és tagállamai által eddig tanúsított vészhelyzeti reagálást, és kijelentette: kész továbbra is támogatni az érintett országokat annak biztosításában, hogy a katasztrófa sújtotta lakosság mielőbb humanitárius segítségnyújtásban részesüljön.

IV. SZABAD ÉS TISZTESSÉGES VÁLASZTÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS KÜZDELEM A DEZINFORMÁCIÓ ELLEN

9. Az Európai Tanács – miközben üdvözli az  utóbbi hónapokban e  téren végzett jelentős munkát – szorgalmazza azon erőfeszítések további fokozását és koordinálását, amelyek a dezinformáció belső és külső vonatkozásainak kezelésére, valamint az  európai és a nemzeti választások védelmére irányulnak Unió-szerte. E tekintetben kulcsfontosságú az információmegosztás szerepe, a  riasztási rendszer közelmúltbeli létrehozása pedig fontos lépést jelent ebben az irányban. Az Európai Tanács arra ösztönzi a magánszereplőket, például az online platformokat és a közösségi oldalakat, hogy teljeskörűen hajtsák végre a gyakorlati kódexet, valamint biztosítsanak magasabb szintű normákat a  felelősségvállalás és az  átláthatóság tekintetében. Az Európai Tanács az  EU hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciája megerősítésének szerves részeként további összehangolt erőfeszítéseket szorgalmaz az  Unió demokratikus rendszereinek védelme, valamint a  dezinformáció jelentette közvetlen és hosszú távú veszélyek elleni küzdelem érdekében. Az Európai Tanács az Unió hosszú távú intézkedéseinek megalapozása érdekében a júniusi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre a levont tanulságokról szóló, az elnökség által a Bizottsággal és a főképviselővel együttműködésben készítendő jelentés alapján.

49

DONALD TUSK ELNÖK MEGHÍVÓLEVELE AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK) TAGJAI SZÁMÁRA, A 2019. ÁPRILIS 10-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÜKRE

2019. ÁPRILIS 9.

Az elmúlt héten kaptam kézhez Theresa May miniszterelnök levelét, amelyben kérte az 50. cikk szerinti határidő újabb meghosszabbítását, 2019. június 30-ig. Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy az Egyesült Királyság kormányának politikai akarata továbbra is az, hogy az ország rendezett módon lépjen ki az EU-ból, ezért konszenzust igyekszik kialakítani az alsóházban a követendő irányról. Azt is hozzátette, hogy amennyiben az Egyesült Királyság 2019. május 23-án még mindig az Európai Unió tagállama, jogi kötelezettsége az európai parlamenti választás megtartása.Mindannyian tudjuk, hogy egy megállapodás nélküli brexit a La Manche csatorna mindkét oldalán károkat okozna az emberek és a vállalkozások számára, ezért bízom abban, hogy ezután is minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek a forgatókönyvnek az elkerülése érdekében. Ennek megfelelően azt javaslom, hogy holnapi ülésünkön vitassuk meg Theresa May miniszterelnök hosszabbítás iránti kérését.Eddigi tapasztalataink, valamint az alsóház mély megosztottsága fényében azonban kevés okunk van azt feltételezni, hogy a megerősítés folyamata június végéig lezárulhat. A valóság az, hogy a kért hosszabbítás megadása csak tovább növelné a határidő újabb és újabb, rövid idővel történő meghosszabbításának a kockázatát, ami újabb, sürgősen összehívott rendkívüli csúcstalálkozókkal és újabb vízválasztó dátumokkal járna. Az előttünk álló hónapokban mindez szinte bizonyosan beárnyékolná a 27 tagú EU működését. A folyamatos bizonytalanság vállalatainkat és polgárainkat is hátrányosan érintené. Végül pedig, ha nem sikerülne megállapodnunk bármelyik újabb meghosszabbításról, fennállna annak kockázata, hogy akaratlanul is bekövetkezik a megállapodás nélküli brexit.Ezért úgy gondolom, hogy meg kellene vitatnunk egy hosszabb határidő lehetőségét is. Ez egy rugalmas határidő-hosszabbítás is lehetne, amely csak addig tartana, ameddig szükséges, és semmiképpen nem lenne hosszabb egy évnél, mivel azután több fontos európai projektről is egyhangú döntéseket kell majd hoznunk. A rugalmasságnak köszönhetően a meghosszabbított időszak automatikusan véget érne, mihelyt mindkét fél megerősítette a kilépésről rendelkező megállapodást. Az Egyesült Királyság bármikor, amikor arra készen áll, kiléphetne az EU-ból, az EU 27 tagállamának vezetőit pedig nem kellene újra és újra brexit-csúcstalálkozókra összehívni. A kilépésre vonatkozó határidő hosszabb időre történő elhalasztása több bizonyosságot és kiszámíthatóságot eredményezne, mivel elhárulna az a veszély, hogy újra és újra kitoljuk a vízválasztó határidőt. Emellett, ha az Egyesült Királyságnak továbbra sem sikerülne elmozdulnia a holtpontról, egy hosszabb időre történő elhalasztás lehetővé tenné az ország számára, hogy újragondolja a kilépésre vonatkozó stratégiáját.Néhányan Önök közül aggodalmuknak adtak hangot azt illetően, hogy az Egyesült Királyságnak mint kilépő tagállamnak az Unióban való további jelenléte kockázatot jelent a 27-ek Uniójának működésére nézve, éppen akkor, amikor annak a jövő szempontjából kulcsfontosságú döntéseket kell meghoznia. Annak érdekében, hogy ennek a kockázatnak elejét vegyük, meg kellene állapodnunk néhány feltételről, nevezetesen a következőkről: a kilépésről rendelkező megállapodás nem tárgyalható újra; a politikai nyilatkozat kivételével nem kezdődhetnek tárgyalások a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozóan; az Egyesült Királyságnak ebben a kulcsfontosságú időszakban is lojális együttműködést kell tanúsítania, oly módon, amely tükrözi kilépő tagállam voltát. Emlékeznünk kell ugyanakkor arra, hogy az Egyesült Királyság továbbra is tagállam marad, így teljes mértékben megilletik majd az ebből fakadó jogok és vonatkozni fognak rá az ebből fakadó kötelezettségek. Mindenesetre, ahogyan azt az Európai Bíróság is megállapította, az Egyesült Királyság bármikor visszavonhatja az 50. cikk szerinti bejelentést.Bármilyen döntés is születik, nem engedhetjük meg, hogy döntéshozatalunkat negatív érzelmek befolyásolják. A lehető legnagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk az Egyesült Királyság felé, mivel annak barátai és közeli partnerei kívánunk maradni, és mivel még meg kell állapodnunk a két fél közötti jövőbeli kapcsolatokról. Nem engedhetjük meg, hogy e nehéz folyamat bármely szakaszában bármelyik fél megalázva érezze magát.Amint azt Önök is tudják, a brexittel kapcsolatban nincsenek könnyű megoldások. A fentebb vázolt mindkét opciónak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Kérem ezért, hogy nyílt, kreatív és konstruktív módon vitassuk meg őket.Ülésünk 18.00 órakor veszi kezdetét, amikor véleménycserét tartunk Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével. Ezt követően meghallgatjuk Theresa May miniszterelnököt, majd EU27 formációban, munkavacsora keretében döntünk az Egyesült Királyság kérésére adandó válaszról.

50

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK)1 RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK – 2019. ÁPRILIS 10.

1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

1. Az Európai Tanács tudomásul veszi Theresa May miniszterelnök 2019. április 5-i levelét, amelyben az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett határidő további meghosszabbítását kéri.

2. Az Európai Tanács hozzájárul a határidő-hosszabbításhoz annak érdekében, hogy az  Egyesült Királyság meg tudja erősíteni a  kilépésről rendelkező megállapodást. A határidő-hosszabbítás csak a szükséges ideig tarthat, és semmiképpen nem nyúlhat túl 2019. október 31-én. Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást ezen időpontot megelőzően mindkét fél megerősíti, a kilépésre a következő hónap első napján kerül sor.

3. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a  határidő-hosszabbítás nem áshatja alá az Unió és intézményei rendes működését. Amennyiben az Egyesült Királyság 2019. május 23–26-án még mindig uniós tagállam, és 2019. május 22-ig nem erősítette meg a kilépésről rendelkező megállapodást, akkor az uniós joggal összhangban köteles megtartani az  európai parlamenti választásokat. Amennyiben az Egyesült Királyság nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a kilépésre 2019. június 1-jén kerül sor.

4. Az Európai Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás nem tárgyalható újra, az  egyoldalúan tett vállalásoknak, nyilatkozatoknak és egyéb aktusoknak pedig összeegyeztethetőnek kell lenniük a kilépésről rendelkező megállapodás szövegével és szellemével, és nem akadályozhatják annak végrehajtását.

5. Az Európai Tanács nyomatékosítja, hogy e  határidő-hosszabbítást nem lehet a jövőbeli kapcsolatokra irányuló tárgyalások megkezdésére használni. Amennyiben azonban az Egyesült Királyság álláspontjában változás állna be, az Európai Tanács kész az  iránymutatásaiban

és nyilatkozataiban szereplő álláspontokkal és elvekkel összhangban felülvizsgálni a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatot, többek között a jövőbeli kapcsolatok területi hatályát illetően.

6. Az Európai Tanács megállapítja, hogy a  határidő-hosszabbítás ideje alatt az EUSZ 50. cikkének megfelelően az  Egyesült Királyság tagállam marad, így megilleti őt az  ebből fakadó összes jog és vonatkozik rá az  ebből fakadó összes kötelezettség, valamint leszögezi, hogy az Egyesült Királyságnak jogában áll bármikor visszavonni a bejelentését.

7. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy az Egyesült Királyság vállalta, hogy a  lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségnek megfelelően konstruktívan és felelős módon jár el a hosszabbítás ideje alatt, és elvárja, hogy az  Egyesült Királyság e  vállalását és a  Szerződésből eredő kötelezettségét olyan módon teljesítse, ami tükrözi helyzetét, mint kilépő tagállam. Ezzel összefüggésben – különösen az  Unió döntéshozatali eljárásaiban való részvétele során – az  Egyesült Királyságnak elő kell segítenie az Unió feladatainak teljesítését, és tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, amely veszélyeztethetné az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.

8. Az EUSZ 50. cikke alapján tartott ülések mellett a  27 tagállam és a  Bizottság, adott esetben az  Unió más intézményeivel, szerveivel és hivatalaival együtt, továbbra is minden szinten az Egyesült Királyság részvétele nélküli üléseken vitatja meg az Egyesült Királyság kilépését követő helyzettel kapcsolatos ügyeket.

9. Az Európai Tanács továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel, és a 2019. júniusi ülésén áttekinti az elért előrelépést.

51

A 27 ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐ NAGYSZEBENI (SIBIUI) NEM HIVATALOS ÜLÉSÉN ELFOGADOTT NYILATKOZAT – 2019. MÁJUS 9.

Mi, az Európai Unió vezetői azért gyűltünk össze Nagyszebenben (Sibiuban), hogy előretekintsünk és megbeszélést folytassunk a közös jövőnkről.Az európaiak néhány hét múlva választják meg európai parlamenti képviselőiket, éppen negyven évvel azután, hogy első alkalommal élhettek ezzel az alapvető jogukkal. Számos vívmányunk közül csupán az  egyik a  békében és demokráciában újraegyesített Európa. Létrejötte óta az Európai Unió az értékei és szabadságai által vezérelve stabilitást és jólétet hozott Európa-szerte, az Unió határain belül és azokon túl is. Az évek során pedig meghatározó szereplővé nőtte ki magát a nemzetközi színtéren. Közel félmilliárd polgárával, versenyképes egységes piacával a világkereskedelem egyik vezetője és a globális politika egyik alakítója.Megerősítjük abbéli meggyőződésünket, hogy egységesen fellépve erősebbek vagyunk ebben az egyre nyugtalanabb, kihívásokkal teli világban. Tudatában vagyunk annak, hogy vezetőként a mi felelősségünk, hogy Uniónk erősebbé váljon, a jövőnk pedig szebb legyen, ugyanakkor elismerjük más európai államok európai perspektíváját is. Éppen ezért ma egyhangúlag megállapodunk tíz olyan vállalásról, amelyek elő fogják segíteni azt, hogy megfeleljünk mindannak, ami ezzel a felelősséggel jár:

• Kelettől nyugatig, északtól délig egy Európát fogunk védeni. Harminc évvel ezelőtt több millióan harcoltak a  szabadságukért és az  egységért, és lebontották a vasfüggönyt, amely évtizedekig megosztotta Európát. Nincs helye olyan megosztottságnak, amely a közös érdekünk ellen dolgozik.

• Jóban-rosszban egységesek fogunk maradni. Szolidaritást fogunk vállalni egymással a nehéz időkben és mindenkor össze fogunk tartani. Képesek vagyunk arra, hogy egyetlen hangon szólaljunk meg és ezt meg is fogjuk valósítani.

• Minden esetben közös megoldásokra fogunk törekedni, odafigyelve egymásra a  megértés és a  tisztelet szellemében.

• A jövőben is védeni fogjuk az  életmódunkat, a demokráciát és a jogállamiságot. Soha nem fogjuk magától értetődőnek tekinteni az  európai polgárok nehezen kivívott elidegeníthetetlen jogait és alapvető szabadságait. Meg fogjuk védeni a  Szerződésekben foglalt közös értékeinket és elveinket.

• Ott fogunk eredményeket felmutatni, ahol a legfontosabb. Európa a fontos kérdésekben továbbra is fontos tényező lesz. Ezentúl is odafigyelünk majd az összes európai polgár aggodalmaira és reményeire, közelebb visszük polgárainkhoz az  Uniót, továbbá ambiciózusan és határozottan ennek megfelelően cselekszünk majd.

• Mindenkor érvényesíteni fogjuk a  méltányosság elvét, legyen szó akár a  munkaerőpiacról, a  jólétről, a  gazdaságról vagy a  digitális átalakulásról. Tovább fogjuk csökkenteni a  közöttünk fennálló egyenlőtlenségeket, és az  embereket a  politika elé helyezve, a  legkiszolgáltatottabbaknak Európában minden esetben segítséget nyújtunk majd.

• Gondoskodni fogunk róla, hogy rendelkezésünkre álljanak a törekvéseink eléréséhez szükséges eszközök. Biztosítani fogjuk az  Unió számára a  célkitűzései eléréséhez és a szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközöket.

• Meg fogjuk védeni a következő európai nemzedékek jövőjét. Be fogunk ruházni a fiatalokba és olyan, a jövő kihívásainak megfelelni képes Uniót építünk, amely meg tud birkózni a 21. század legsürgetőbb problémáival.

• Meg fogjuk védeni a polgárainkat, és puha és kemény hatalmi eszközeinkbe beruházva, valamint nemzetközi partnereinkkel együttműködve gondoskodni fogunk a biztonságukról.

• Európa felelősségteljesen fogja betölteni globális vezető szerepét. Napjaink kihívásai mindannyiunkat érintenek. Globális szinten a  továbbiakban is együtt fogunk működni a  partnereinkkel annak érdekében, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, kiaknázzuk az újonnan kínálkozó kereskedelmi lehetőségeket, továbbá közösen lépjünk fel az olyan globális kérdésekben, mint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

Döntéseinket e tíz vállalás szellemének és szövegének megfelelően hozzuk majd meg. A ma Uniója erősebb a tegnapinál, erejét pedig tovább kívánjuk növelni a  holnapra készülve. Ezt a  vállalást tesszük a jövő nemzedékei felé. Ebben a szellemben tartottuk meg a nagyszebeni találkozót és ez jellemzi az új 27 tagú Uniót, amely kész arra, hogy egységben induljon a jövő felé.

52

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI 2019. JÚNIUS 20.

1 A tagállamok túlnyomó többsége szerint a klímasemlegességet 2050-re meg kell valósítani.

I. A KÖVETKEZŐ INTÉZMÉNYI CIKLUS1. Az Európai Tanács új stratégiai menetrendet fogadott el

a 2019–2024-es időszakra az Unió számára. A stratégiai menetrendet követő intézkedésekről a  2019. októberi ülésén fog tárgyalni.

II. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET2. Az Európai Tanács üdvözölte a  román elnökség alatt

végzett munkát és nyugtázta a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag különböző elemeit. Felszólította a  Tanács finn elnökségét a  munka folytatására és a  tárgyalási keretdokumentum kidolgozására. Ennek alapján az  Európai Tanács 2019 októberében véleménycserét fog tartani a témában azzal a céllal, hogy még ez év vége előtt megállapodás szülessen.

III. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS3. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az  ENSZ

főtitkára által szeptemberre összehívott éghajlat-politikai csúcstalálkozó fontos annak a globális éghajlat-politikai fellépésnek a  fokozása szempontjából, amely a  Párizsi Megállapodás célkitűzésének a megvalósítását célozza, többek között az arra irányuló erőfeszítések fenntartása révén, hogy a  hőmérséklet-emelkedés az  iparosodás előtti szinthez képest ne haladja meg a 1,5 °C-ot. Üdvözli, hogy a tagállamok és a Bizottság aktívan részt vesznek az előkészületekben.

4. Az elmúlt hónapokban tartott ágazati megbeszélések nyomán az  Európai Tanács felkéri a  Tanácsot és a  Bizottságot, hogy tegyen előrelépést azokkal a  bevezetendő feltételekkel, ösztönzőkkel és kedvező keretrendszerrel kapcsolatos munkában, amelyek révén a  Párizsi Megállapodással összhangban biztosítható a  klímasemleges EU felé való olyan átmenet1, amely megőrzi Európa versenyképességét, igazságos és szociális szempontból kiegyensúlyozott, figyelembe veszi a tagállamok nemzeti körülményeit és tiszteletben tartja azt a  jogukat, hogy maguk döntsenek saját energiaszerkezetükről; e  munkának pedig a  2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési cél teljesítése érdekében korábban jóváhagyott intézkedésekre kell épülnie. Az Európai Tanács még ez év vége előtt véglegesíteni fogja az iránymutatásait, hogy 2020 elején el lehessen fogadni az EU hosszú távú stratégiáját, és azt az UNFCCC elé lehessen terjeszteni. Ezzel összefüggésben az  Európai Tanács felkéri az  Európai Beruházási Bankot, hogy fokozza az éghajlat-politikai fellépés támogatását célzó tevékenységeit.

5. Az EU és tagállamai változatlanul elkötelezettek amellett, hogy a  magán- és közfinanszírozási források széles köréből merítve még nagyobb összegeket mozgósítsanak az  éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozása keretében, továbbá hogy előmozdítsák a Zöld Klíma Alap időben történő, jól irányított és sikeres feltöltési folyamatát.

IV. DEZINFORMÁCIÓ ÉS HIBRID FENYEGETÉSEK

6. Az elnökség jelentése, valamint a  Bizottságnak és a  főképviselőnek azon hozzájárulása alapján, amely a  dezinformációt, továbbá a  szabad és tisztességes választások biztosítását illetően szerzett tapasztalatokról szól, az Európai Tanács töretlen erőfeszítésekre szólít fel a dezinformációra való figyelemfelhívás, a felkészültség növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy demokráciáink reziliensebbé váljanak a dezinformációval szemben. Üdvözli, hogy a  Bizottságnak szándékában áll mélyrehatóan értékelni az  online platformok és a  dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet aláíró egyéb felek által vállalt kötelezettségek teljesítését. Folyamatos értékelést és megfelelő reagálást tesz szükségessé az, hogy a mesterséges intelligencia és az adatgyűjtési technikák fejlődése miatt változó jellegűek a fenyegetések és növekszik a kockázata a rossz szándékú beavatkozásoknak és az online manipulációnak.

7. Az EU-nak biztosítania kell, hogy a hibrid fenyegetésekre és a kiberfenyegetésekre koordinált választ adjon, és meg kell erősítenie a releváns nemzetközi szereplőkkel való együttműködését. Az Európai Tanács üdvözli a célzott korlátozó intézkedések új keretének elfogadását, valamint azt a  munkát, amely a  kiberdiplomáciai eszköztár keretében megvalósuló, a kibertámadások eredményesebb megelőzését és az azokra való jobb reagálást célzó, uniós szinten koordinált attribúcióra irányul. Felkéri az uniós intézményeket, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az  EU-nak az Unión kívülről érkező kiberfenyegetésekkel és hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját, illetve javítják az EU biztonsági kultúráját, valamint amelyek hatékonyabb védelmet biztosítanak a  rossz szándékú tevékenységek minden formájával szemben az  uniós információs és kommunikációs hálózatok és az  EU döntéshozatali folyamatai számára.

V. KÜLKAPCSOLATOK8. A keleti partnerség létrejöttének 10. évfordulója

alkalmából az  Európai Tanács újólag hangsúlyozza e stratégiai partnerség fontosságát, és felkéri a Bizottságot

53

és a főképviselőt, hogy értékelje a meglévő eszközöket és intézkedéseket, valamint hogy megfelelő konzultációk alapján 2020 elejéig – a  keleti partnerség következő csúcstalálkozójának előkészítése céljából – terjesszen be további hosszú távú szakpolitikai javaslatokat.

9. Az Európai Tanács üdvözli a  békés hatalomátadást a  Moldovai Köztársaságban, és felkéri az  Európai Bizottságot és a  főképviselőt arra, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a  Moldovai Köztársaság támogatására, mivel az  ország kitartóan végrehajtja a  társulási megállapodásban / a  mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt reformokat.

10. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az  Afrika–EU stratégiai partnerség kulcsfontosságú jelentőséggel bír. Elkötelezettek vagyunk annak továbbfejlesztése iránt, mivel az a közös célunk, hogy együtt nézzünk szembe a közös és a globális kihívásokkal.

11. A Földközi-tenger déli partján fekvő országok stabilitása, biztonsága és jóléte döntő fontosságú az  EU számára. Ehhez kapcsolódóan Líbia békéje és hosszú távú stabilitása közös prioritás. Az EU ismételten kijelenti, hogy támogatja az  összetűzések beszüntetésére és az  inkluzív politikai megoldásra irányuló, az ENSZ vezetésével zajló folyamatot.

12. Az Európai Tanács üdvözli az EU és Marokkó közötti kapcsolatok megújult lendületét és várakozással tekint az EU–Marokkó Társulási Tanács soron következő ülése elé.

13. Az Európai Tanács ismételten felszólítja Oroszországot, hogy a  nemzetközi joggal összhangban feltétel nélkül bocsássa szabadon a fogva tartott ukrán tengerészeket, szolgáltassa vissza a lefoglalt hajókat és biztosítsa, hogy minden hajó szabadon áthaladhasson a Kercsi-szoroson.

14. Az Európai Tanács mély aggodalmának ad hangot azzal az április 24-i orosz elnöki rendelettel kapcsolatban, amely egyszerűsített útlevélkiállítást tesz lehetővé Ukrajna donecki és luhanszki régiójának bizonyos területein, ami ellentétes a minszki megállapodások szellemével és célkitűzéseivel.

15. Az Európai Tanács továbbra is figyelemmel fogja kísérni a kelet-ukrajnai helyzetet, és készen áll arra, hogy nemzetközi partnereivel szorosan egyeztetve mérlegelje a  további lehetőségeket, egyebek mellett a  minszki megállapodások ellenében kiállított orosz útlevelek el nem ismerését. Az Európai Tanács a minszki megállapodások végrehajtása céljából a  tárgyalási erőfeszítések sürgős újraindítására, valamint a  felek közötti bizalom helyreállítására irányuló intézkedések meghozatalára szólít fel.

16. Július 17-én lesz öt éve, hogy lelőtték az MH17-es járatot, ami 298 emberéletet követelt. Az Európai Tanács ismét kijelenti, hogy az  ENSZ BT 2166. sz. határozatával összhangban teljes mértékben támogat minden olyan erőfeszítést, amelynek célja az igazság feltárása és a felelősök elszámoltatása, valamint az, hogy az áldozatok és közeli hozzátartozóik számára igazságot szolgáltassanak. Ezzel összefüggésben az  Európai Tanács üdvözli a  közös nyomozócsoport 2019. június 19-én tett bejelentését, amely szerint Hollandiában négy személlyel szemben indítanak büntetőeljárást, felszólítja Oroszországot, hogy teljeskörűen működjön együtt a folyamatban lévő nyomozásban, és teljes bizalmát fejezi ki aziránt, hogy a  jogi eljárásokat független és szakszerű módon fogják lefolytatni.

17. Az Európai Tanács emlékeztet azokra a korábbi tanácsi és európai tanácsi következtetésekre, köztük a  2018. március 22-i európai tanácsi következtetésekre, amelyek határozottan elítélik a Törökország által a Földközi-tenger keleti részén és az  Égei-tengeren folyamatosan végzett jogellenes tevékenységeket, és újólag megerősíti azokat. Az Európai Tanács súlyos aggodalmának ad hangot a Törökország által a Földközi-tenger keleti részén jelenleg folytatott jogellenes fúrási tevékenységekkel kapcsolatban, és sajnálatosnak tartja, hogy Törökország mindezidáig nem tett eleget az  EU többszörös felszólításának, és nem hagyott fel e tevékenységekkel. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az  ilyen jogellenes tevékenységek azonnali súlyos negatív következményekkel járnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok egészére. Az Európai Tanács felszólítja Törökországot, hogy tanúsítson önmérsékletet, tartsa tiszteletben Ciprus szuverén jogait, és tartózkodjon minden ilyen tevékenységtől. Az Európai Tanács jóváhagyja a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett felkérést arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul terjesszenek elő megfelelő intézkedésekre – többek között célzott intézkedésekre – vonatkozó opciókat. Az EU szorosan figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket, és készen áll arra, hogy megfelelő módon és Ciprussal teljes szolidaritást vállalva reagáljon. Az Európai Tanács továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel, és adott esetben visszatér arra.

VI. EGYÉB18. Az Európai Tanács jóváhagyja a  bővítésről, valamint

a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, a Tanács által 2019. június 18-án elfogadott következtetéseket.

19. Az Európai Tanács az  európai szemeszter keretében megbeszélést folytatott az országspecifikus ajánlásokról szóló horizontális jelentés alapján.

54

A 2019–2024-ES IDŐSZAKRA SZÓLÓ ÚJ STRATÉGIAI MENETREND

Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az  Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. Közös fellépésünk határozott és célratörő lesz, és értékeinkre, valamint az európai modell erősségeire épül majd. Csak így tudjuk hatékonyan formálni a világ jövőjét, előmozdítani polgáraink, vállalkozásaink és társadalmaink érdekeit, valamint megőrizni életformánkat.E stratégiai menetrend válaszunk általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabva az  uniós intézmények munkájának az  elkövetkezendő öt évben. A  következő négy kiemelt területre összpontosít:

• a polgárok és a szabadságok védelme• erős és életteli gazdasági bázis kialakítása• a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa

megvalósítása• az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális

színtéren.Végezetül pedig meghatározza azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

*****

A polgárok és a szabadságok védelmeEurópának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak. Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.A demokratikus társadalmi modelljeinket megalapozó közös értékek az európai szabadság, biztonság és jólét zálogai. Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.Biztosítanunk kell területünk integritását. Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e. A  külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy – elveinkkel és értékeinkkel összhangban – garantálni tudjuk a  biztonságot, fenn tudjuk tartani a közrendet és biztosítani tudjuk az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.Eltökélt szándékunk folytatni az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását. Folytatni fogjuk és szorosabbra fogjuk fűzni az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a  visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Ami a belső vonatkozásokat illeti, egyetértésre kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a  felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.Meg fogjuk tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Eddigi eredményeinkre építve tovább fogjuk fokozni a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig javítani fogjuk az együttműködést és az  információmegosztást, és tovább fogjuk fejleszteni közös eszközeinket.Fokozni fogjuk az EU ellenálló képességét mind a természeti, mind pedig az ember okozta katasztrófákkal szemben. Ebben az  összefüggésben kulcsfontosságú az  aktív szolidaritás és az erőforrások összevonása.Meg kell védenünk társadalmainkat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modelljeEurópa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremtenünk az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősítenünk az Unión belüli kohéziót. Ehhez meg kell valósítanunk gazdaságaink felfelé irányuló konvergenciáját és választ kell adnunk a demográfiai kihívásokra.Gondoskodnunk kell arról, hogy az euró a polgáraink érdekeit szolgálja és reziliens maradjon, ehhez pedig el kell mélyítenünk a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, ki kell teljesítenünk a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősítenünk az euró nemzetközi szerepét.A lehető legnagyobb hatás érdekében integráltabb megközelítést kell alkalmaznunk, összekötve minden releváns szakpolitikát és dimenziót: el kell mélyítenünk és meg kell erősítenünk az egységes piacot és az azt megalapozó négy szabadságot, olyan iparpolitikát kell kidolgoznunk, amely felkészíti az ipart a jövőre, foglalkoznunk kell a digitális forradalom kérdésével, valamint biztosítanunk kell az adózás méltányosságát és hatékonyságát.Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e  tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a  lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Nem érvelhetünk úgy, hogy a rövid távú nehézségek miatt nem alakíthatunk ki merész, átfogó és előretekintő, hosszú távú stratégiát. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítanunk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.A digitális átalakulás a következő néhány évben még jobban fel fog gyorsulni, ami messze ható következményekkel jár majd. Biztosítanunk kell Európa digitális szuverenitását, valamint azt, hogy megfelelőképpen élhessen az  ebből a  fejlődésből származó előnyökkel. Szakpolitikánknak társadalmi értékeinket kell tükröznie, elő kell segítenie az  inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie életformánkkal. Ennek érdekében az EU-nak a digitális forradalom és a mesterséges

55

intelligencia minden vonatkozásában lépéseket kell tennie, ideértve az infrastruktúrát, a konnektivitást, a szolgáltatásokat, az adatokat, a  szabályozást és a  beruházásokat is. Ezt a  szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a  digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.Fokoznunk kell ugyanakkor az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tennünk a vállalkozói készség és az  innováció ösztönzése, továbbá a  kutatási erőfeszítések fokozása érdekében, különösen az  európai kutatás, fejlesztés és innováció széttagoltságának orvoslása révén. A  jövőnkbe való befektetés azt is jelenti, hogy ösztönözni és támogatni kell a köz- és a magánberuházásokat, többek között az infrastruktúra területén, a gazdaság és a vállalkozások – egyebek mellett a kkv-k – növekedésének finanszírozása céljából.Ahogy világunkban egyre többen kérdőjelezik meg a közösen elfogadott szabályokat és normákat, egyre fontosabb az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a  kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival, extraterritoriális intézkedéseivel és az általuk jelentett biztonsági kockázatokkal szemben, valamint biztosítani kell stratégiai jelentőségű ellátási láncaink védelmét. Folytatni fogjuk az európai versenyjogi keretnek a  technológia és a  globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósításaEurópának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a  zöld átalakulásból, a  technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a  fejlődés előnyeiből.Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépésünket. Az EU e  küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a  klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását. E  folyamat során biztosítania kell a  nemzeti sajátosságok figyelembevételét és a társadalmi igazságosságot.Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással. Az EU nem cselekedhet magányosan: minden országnak lépnie kell és meg kell erősítenie éghajlat-politikai fellépését.A zöld átalakulás sikerének záloga a magán- és közberuházások jelentős mértékű mozgósítása, a  valóban körforgásos gazdaság, továbbá egy integrált, összekapcsolt és megfelelően működő európai energiapiac, amely fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosít úgy, hogy maradéktalanul tiszteletben tartja a  tagállamok jogát a  saját energiaszerkezetüket érintő döntések meghozatalára. Az EU fel fogja gyorsítani a megújuló energiára való átállást, növelni fogja az energiahatékonyságot, csökkenteni fogja a külső forrásoktól való függést, diverzifikálni fogja az energiaellátását és be fog ruházni a mobilitás előremutató formáiba.Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a  környezeti viszonyokat,

javítanunk kell a  víz- és a  levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Élére fogunk állni a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni küzdelmet és a környezeti rendszerek – többek között az óceánok – védelmét célzó erőfeszítéseknek.Ahhoz, hogy egy zöldebb, méltányosabb és inkluzívabb jövőt teremthessünk, vállalnunk kell bizonyos rövid távú költségeket és kihívásokat. Ezért olyan fontos végigkísérni e változást és segíteni a közösségeknek és az egyéneknek, hogy alkalmazkodni tudjanak a kialakuló új világhoz.Ehhez megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a  szociális kérdésekre. A  szociális jogok európai pillérét – a  megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg. Kötelességünk, hogy mindenki számára lehetőségeket biztosítsunk. Többet kell tennünk azért, hogy megvalósuljon a nők és a férfiak egyenlősége, és mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosítsunk. Ez társadalmi kötelességünk, ugyanakkor a gazdaság szempontjából is előnyöket hordoz.A megfelelő szociális védelem, az  inkluzív munkaerőpiacok és a  kohézió előmozdítása, csakúgy mint a  magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.Be fogunk ruházni a kultúrába és a kulturális örökségünkbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világbanVilágunk egyre összetettebbé válik, a  bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a  világ jövőjének alakításához.Az EU változatlanul a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi világrend előmozdításán fog fáradozni, mégpedig a nyitottság, a méltányosság és a szükséges reformok szavatolásával. Támogatni fogja az ENSZ-t és a fő multilaterális szervezeteket.Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a  2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.Az EU népszerűsíteni fogja saját egyedülálló együttműködési modelljét, hogy az inspirációul szolgálhasson mások számára. Változatlanul fel fogja kínálni az európai perspektívát azon európai államok számára, amelyek képesek és hajlandók a csatlakozásra. Ambiciózus szomszédságpolitikát fog folytatni, és átfogó partnerséget hoz létre Afrikával. Az értékeinket magukénak valló globális partnerekkel együtt az EU továbbra is a világbéke és a globális stabilitás megvalósításán fog dolgozni, és elő fogja mozdítani a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését.Ahhoz azonban, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az  új

56

globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élnünk befolyásolási képességünkkel. Ez azt is jelenti, hogy több forrásról kell gondoskodnunk, a rendelkezésünkre állókat pedig hatékonyabban kell felhasználnunk, továbbá azt is, hogy az európai gazdasági, politikai és biztonsági érdekekre egyértelműbb prioritásként kell tekinteni, és szakpolitikáinkat e prioritások szolgálatába kell állítani.

E tekintetben alapvető jelentőségű a  tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az  Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

El kell érni, hogy az uniós KKBP és KBVP reagálásra készebb és aktívabb legyen, továbbá jobban kapcsolódjon a külkapcsolatok többi ágához. Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a  képességfejlesztés és a  műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az  inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a  transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritásaink megvalósításaAz EU-nak integrált módon kell kezelnie a  külső és a  belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.Intézményeinknek a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozniuk. Az Uniónak a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban komoly ügyekben komoly erőfeszítéseket kell tennie, a kevésbé lényegesekre viszont kevesebb energiát kell fordítania. Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a  polgárokkal, a  civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.Intézményeink a  Szerződések szövegének és szellemének megfelelően végzik majd munkájukat. Tiszteletben fogják tartani a demokrácia, a jogállamiság, az átláthatóság, valamint a polgárok, illetve a tagállamok közötti egyenlőség elvét. A jó kormányzás feltétele továbbá az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A  regionális és helyi szintű szereplők képességeit az  átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.

57

NYILATKOZAT — EURÓÖVEZETI CSÚCSTALÁLKOZÓ 2019. JÚNIUS 21.

1. Üdvözöljük az  eurócsoport keretében a  gazdasági és monetáris unió megerősítése terén elért, az eurócsoport elnöke által a  2019. június 15-i levelében ismertetett eredményeket, és felkérjük az eurócsoportot, hogy a nem euróövezeti tagállamokat is magában foglaló formációban folytassa a  munkát ezen átfogó csomag valamennyi elemével kapcsolatban. Nyugtázzuk, hogy az eurócsoport széles körű egyetértésre jutott az alábbiakról:• az ESM-szerződés felülvizsgálata. Elvárjuk, hogy

az  eurócsoport folytassa ezt a  munkát, hogy 2019 decemberében megállapodásra lehessen jutni az egész csomagra vonatkozóan,

• az euróövezet – és önkéntes alapon az ERM II-ben részt vevő tagállamok – konvergenciáját és versenyképességét szolgáló költségvetési eszköz. Az euróövezeti tagállamok döntéshozatali autonómiáját biztosítandó felkérjük az  eurócsoportot és a  Bizottságot, hogy minden függőben lévő kérdés ügyében folytassa a  munkát; felkérjük továbbá az  eurócsoportot, hogy mielőbb számoljon be a megfelelő finanszírozási megoldásokról. Az ezen elemekről való megállapodást prioritásként kell kezelni, hogy a következő TPK keretében meg lehessen határozni a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz nagyságát.

2. Várakozással tekintünk a bankunió további erősítését célzó szakértői szintű munka folytatása elé.

58

DONALD TUSK ELNÖK NYILATKOZATA AZ OSZAKÁBAN (JAPÁN) TARTOTT G20-CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐTT

2019. JÚNIUS 28.

Először is ki szeretném emelni, hogy nagyra értékeljük a japán elnökség arra irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseit, hogy ez a csúcstalálkozó közelebb vigye a világot korunk legégetőbb kihívásainak a megoldásához. Abe Sinzó miniszterelnök úr vezetői képessége, személyes elhivatottsága és diplomáciai készsége figyelemre méltó és valóban egyedülálló. Egyértelmű számomra, hogy egy ilyen házigazdával jó kezekben vagyunk.Oszaka előtt ellátogattam Hirosimába és Nagaszakiba, ahol találkoztam az atombomba-támadás túlélőivel. Ők túlságosan is tisztában vannak a nemzetközi együttműködés értékével, mivel tudják, mihez vezethet egy globális konf liktus. Megígértem nekik, hogy figyelmeztetni fogom a G20-csúcstalálkozó résztvevőit:A globális színtér nem válhat olyan küzdőtérré, ahol az erősebb diktálhatja a feltételeket a gyengébbnek, ahol az önzés uralkodik a szolidaritás helyett és ahol a nacionalista érzelmek a józan ész fölé kerekednek. Mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy nemcsak a saját érdekeinkért vagyunk felelősek, hanem mindenekfelett a békéért és egy biztonságos, méltányos világrendért.Végezetül hadd osszak meg Önökkel egy gondolatot. Az időeltolódással járó nehézségeimnek köszönhetően alkalmam volt elolvasni a Putyin elnökkel készült teljes interjút a Financial Times-ban. Meg kell mondanom, egyáltalán nem értek egyet azzal a fő érveléssel, hogy a liberalizmus elavult lenne. Mi európaiként azért is vagyunk itt jelen, hogy határozottan és egyértelműen kiálljunk a liberális demokrácia mellett, és előmozdítsuk azt. Aki azt állítja, hogy a liberális demokrácia elavult, egyúttal azt is mondja, hogy a szabadság elavult, a jogállamiság elavult és az emberi jogok elavultak. A mi számunkra Európában ezek ma is alapvető és nagyszerű értékek, és azok is maradnak. Amit én elavultnak tartok, az az autoriter rendszer, a személyi kultusz és az oligarchák uralma. Még akkor is, ha ezek olykor eredményesnek tűnnek.

59

AZ EURÓPAI TANÁCS RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK 2019. JÚNIUS 30. – JÚLIUS 2.

1. Az Európai Tanács Charles Michelt választotta meg az Európai Tanács elnökének a 2019. december 1-jétől 2022. május 31-ig terjedő időszakra. Felkérte a Tanács főtitkárát, hogy az átmenet időszakában segítse az Európai Tanács megválasztott elnökének munkáját.

2. Az Európai Tanács üdvözölte a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés azon szerződő felei állam-, illetve kormányfőinek határozatát, amelyek pénzneme az euro, hogy a 2019. december 1-jétől 2022. május 31-ig terjedő időszakra Charles Michelt nevezik ki az  euroövezeti csúcstalálkozó elnökének.

3. Az Európai Tanács elfogadta a  határozatot, amelyben Ursula von der Leyent javasolja az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság elnökének jelölt személyként.

4. Az Európai Tanács úgy véli, hogy – a  Bizottság megválasztott elnökének egyetértése függvényében – Josep Borrell Fontelles a megfelelő jelölt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

5. Az Európai Tanács úgy véli, hogy – a Szerződések szerinti, vonatkozó ajánlásnak és véleményeknek a kézhezvétele függvényében – Christine Lagarde a  megfelelő jelölt az Európai Központi Bank elnökének.

60

DONALD TUSK ELNÖK BESZÉDE A BIARRITZI G7-CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐTT FRANCIAORSZÁG, 2019. AUGUSZTUS 24.

Engedjék meg, hogy először is kifejezzem jókívánságaimat Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének. Eddig mindig együtt vettünk részt a G7-csúcstalálkozókon, így most Biarritzban nagyon fog hiányozni.Egy újabb olyan G7-találkozó előtt állunk, amely keményen próbára fogja tenni a szabad világban és annak vezetői között fennálló egységet és szolidaritást. E pillanatban még nem biztos, hogy képes lesz-e a csoportunk közös megoldásokat találni, és komolyan venni a jelenlegi globális kihívásokat, vagy pedig elveszik a parttalan vitákban. Az elmúlt évek megmutatták, hogy egyre nehezebb megtalálnunk a közös hangot – éppen egy olyan időszakban, amikor a világnak még nagyobb szüksége van az együttműködésünkre. Lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom politikai közösségünk helyreállítására. Ma mindenekelőtt a következő kihívásokat illetően sürgető és elengedhetetlen az egység:1. A liberális demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, mindenekelőtt a nacionalizmus és az autoritarizmus új formái

újjáéledésének, továbbá a digitális technológiákból eredő fenyegetéseknek az összefüggésében (beavatkozás a választásokba, álhírek, a mesterséges intelligencia felhasználása a polgárok és szabadságaik elleni támadásokra).

2. A klímaválság, valamint természetes környezetünk, többek között az erdők és az óceánok védelme. Az Amazonas-medence lángoló esőerdeje korunk egyik nyomasztó szimbólumává vált. Természetesen kiállunk az EU-Mercosur megállapodás mellett, amely az éghajlat és a környezet védelméről is szól, de nehéz elképzelni, hogy az európai országok ezt zökkenőmentesen ratifikálni fogják mindaddig, amíg a brazil kormány engedi pusztítani a Föld zöld tüdejét. „Lenni vagy nem lenni”, az itt a kérdés. Ugyanakkor az EU készen áll arra, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a tűzvész megfékezéséhez.

3. A kereskedelmi háborúk befejezése. A kereskedelmi megállapodások és a WTO reformja jobb megoldást jelentenek, mint a kereskedelmi csatározások. A kereskedelmi háborúk recesszióhoz vezetnek, a kereskedelmi megállapodások pedig a gazdaság fellendüléséhez. Arról nem is beszélve, hogy a G7-tagok közötti kereskedelmi háborúk nyomán a máris megrendült bizalom teljesen eltűnhet a csoportunkból.

4. Az atomfegyverek elterjedésének veszélye. Semmilyen pozitív hozadéka nincs annak, hogy az Egyesült Államok kilépett az iráni nukleáris megállapodásból. Ráadásul a nyugati világ megosztottsága e kérdésben az iráni ajatollahok, valamint Oroszország és Kína malmára hajtják a vizet. A G7-ek vezetőinek további erőfeszítést kell tenniük arra, hogy megtalálják a közös hangot ebben a kérdésben.

5. Oroszország politikája a szomszédos országokkal szemben, mindenekelőtt az Ukrajna elleni agresszív fellépés. Egy éve, Kanadában Donald Trump elnök azt javasolta, hogy Oroszország kapjon újra meghívást a G7-be, amivel nyilvánosan elismerte, hogy a Krím félsziget Oroszország általi annektálása részben indokolt volt, és nekünk ebbe bele kell törődnünk. Ezt az érvelést semmilyen körülmények között nem fogadhatjuk el. Azokkal a  spekulációkkal kapcsolatban, hogy Oroszországot meg kellene hívni e csoportba, a következőket szeretném elmondani: Először is, azok az indokok, amelyek miatt 2014-től Oroszország nem ül ennél a tárgyalóasztalnál, a mai napig érvényesek. Sőt, új indokok is társultak hozzájuk, például az azovi-tengeri provokáció. Másodszor, Oroszország azon feltételezés miatt kapott először meghívást a G7-csoportba, hogy a liberális demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok útjára lép. Vajon van bárki közöttünk, aki teljes meggyőződéssel és nem üzleti érdekből állítja, hogy Oroszország valóban ezen az úton halad? Ma igyekezni fogok meggyőzni a csoport többi tagját arról, hogy ehelyett Ukrajnát hívjuk meg – vendégként, persze – a következő G7-ülésre, hogy meghallgathassuk az új elnök véleményét. Két napja beszéltem vele erről, és tudom, hogy nyitott lenne erre a lehetőségre.

Hadd mondjam el azt is, hogy az EU-nak konkrét javaslatai vannak Afrika számára. Továbbra is fenntartjuk hosszú távú elkötelezettségünket az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap iránt, és 550 millió euróval fogunk hozzájárulni az alap feltöltéséhez. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerepvállalásunk meg fogja haladni az egymilliárd eurót.Örömmel jelentem be továbbá, hogy az EU csatlakozik az „Affirmative Finance Action for Women in Africa” elnevezésű programhoz, ami fontos lépés a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséért folytatott küzdelemben. Az EU 85 millió eurót meghaladó hozzájárulása százezer, nők által üzemeltetett vállalkozás fejlesztését segíti majd. Végül, de nem utolsósorban az EU kezdő lépésként egymillió euróval járul hozzá a konf liktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak túlélőinek támogatását célzó nemzetközi alaphoz, amelyet a Nobel-békedíj 2018-as kitüntetettjei, Nadia Murad és dr. Denis Mukwege holnap mutatnak be a G7-ek vezetőinek.Szintén holnap, a csúcstalálkozó alkalmával megbeszélést tartok Boris Johnson miniszterelnökkel. Ő lesz a harmadik brit konzervatív miniszterelnök, akivel a brexitről fogok beszélni. Az EU mindig nyitott volt az együttműködésre: akkor is, amikor David Cameron a brexitet szerette volna elkerülni, és akkor is, amikor Theresa May a megállapodás nélküli brexitet. Ugyanígy holnap is készek leszünk komolyan tárgyalni Boris Johnsonnal. Az egyetlen dolog, amiben nem számíthat az együttműködésemre, a megállapodás nélküli kilépés. Továbbra is azt remélem, hogy Boris Johnson nem szeretne „Mr No Deal”-ként bekerülni a történelemkönyvekbe. Hajlandóak vagyunk meghallgatni minden működőképes, reális és az összes tagállam, így Írország számára is elfogadható elképzelést, amint az Egyesült Királyság készen áll ezeket megosztani velünk.

61

DONALD TUSK ELNÖKNEK A 2019. ÉVI ATHÉNI DEMOKRÁCIAFÓRUMON ELHANGZOTT BESZÉDE – 2019. OKTÓBER 9.

Három okból vagyok hálás azért, hogy itt lehetek Athénban. Először is, abból a banális, nyilvánvaló és egyszersmind személyes okból, hogy mindig is szenvedélyesen érdeklődtem Görögország történelme iránt. Már tízéves korom előtt elolvastam Homérosz Íliászát lengyelül, hogy aztán azonnal újrakezdjem. És ez így ment hónapokig. Szinte kívülről megtanultam a szöveget. „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak”. Homérosz értelmet adott az életemnek, hiszen már a gyermekek is keresik életük értelmet és célját. Úgy döntöttem, régész leszek és felkutatom Trója romjait, és minden lengyel nyelvű könyvet elolvasok az ókori Görögországról: mitológiai műveket, Plutarkhoszt, esszéket az athéni építészetről és a peloponnészoszi háborúról, filozófusokat és Hérodotoszt. Képzelhetik, mennyire kétségbeestem, amikor elolvastam Schliemann Henrik híres régész életrajzát, amelyből kiderült, hogy Tróját már régen felfedezték. Ezután jó ideig nem láttam célt magam előtt.Végül szerényebb álmokkal kellett beérnem: azzal, hogy történész leszek és egyszer saját szememmel láthatom az Akropoliszt. Az álom egyik fele tíz év múlva vált valóra, a másodikra negyven évet kellett várni. Amikor felnőtt férfiként először jártam Athénban, és az Akropoliszra felmászva átöleltem az Erekhtheion egyik oszlopát, könnyekig meghatódtam, akárcsak gyermekként, amikor először képzeltem el, hogy Párisz halálos nyila belefúródik Akhilleusz sarkába.A görög történelemben, majd később a görög tragédiákban és filozófiában elmerülve előbb-utóbb találkoznom kellett az elátkozott szóval: politika. Amikor azt mondom, elátkozott, a jelenre gondolok, az ókori görögök számára ugyanis a politikon szó számos pozitív dolgot jelentett, úgymint „közös”, „állampolgári”, „napi”, „hétköznapi”, „társasági”, sőt, „udvarias”! Nem véletlen tehát az angol polite írásmódja.Középiskolában a történelemtanárunk elolvastatta velünk Szophoklész Antigonéját, majd eljátszatta velünk Kreón perét. Senki sem akarta Kreónt pártját fogni. A tanár ekkor sokatmondóan rám mosolygott és így szólt: „Donald, neked mindig van valami mondanivalód, akkor is ha nem kérdeznek, ráadásul rajongasz az ókori Görögországért, úgyhogy te leszel Kreón védője”. Jaj istenem! 17 éves idealistaként egy kegyetlen zsarnok mellé kell állnom, védve annak hatalmát a lázadóktól? Akkor még nem ismertem Max Weber műveit, így nem volt fogalmam a felelősség etikájáról, de elboldogultam valahogy, és amikor az osztály ítéletet hirdetett, az eredmény döntetlen volt. Talán – tudtomon kívül – ekkor váltam politikussá. Egy dolog azonban biztos: negyed század múlva Lengyelország kormányfője lettem.Van egy másik ok is, amiért hálás vagyok, hogy meghívtak ide, Athénba, nevezetesen az, hogy néhány órával ezelőtt tartalmas beszélgetést folytathattam barátaimmal, Kirjákosz Micotákisz miniszterelnökkel és elődjével, Alékszisz Cíprasszal. Ez természetesen két külön beszélgetést jelentett, amelyek azonban a lényegüket tekintve igen hasonlóak voltak. Bár még alig nyugodtak meg a kedélyek a legutóbbi választási kampány óta, egyik beszélgetőpartnerem sem arra összpontosított, hogy ma mi osztja meg a görög népet vagy Európát (bár lenne miről beszélni e téren), hanem arra, hogy mi egyesíthetne, illetve minek kellene egyesítenie bennünket, azaz hogyan állíthatnánk vissza a pozitív értelmét a Politeia kifejezésnek, amelyet Cicero Res Publica-ként, azaz közügyekként fordított latinra. Ez talán jelenünk legnagyobb kihívása – hogyan adhatjuk vissza a „politika” szó egykori jelentését, amely nem más, mint a közjó érdekében való gondolkodás és cselekvés. Hiszen mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a társadalmi entitások és a politikai közösségek miként szakadnak egymással kibékíthetetlen táborokra. Egyre nagyobb méreteket ölt a polarizáció, és egyre gyakrabban válunk annak tanúivá és áldozataivá. Valaha volt partnerekből tegnapra versenytársak, mára már egymás esküdt ellenségei lettek – oly sok helyen tapasztalom ezt, hazámban is. A politika, amely egykoron a különböző elképzelések és közösségek békés egymás mellett élésének művészetét jelentette, mára az ellenfelekkel, versenytársakkal, nem tetsző személyekkel vagy idegenekkel való kíméletlen leszámolás eszközévé fajult. Erőszak, hazugság, mítoszok és gyűlöletkeltés – napjaink politikája ezekkel operál. A politikát sokan háborúnak fogják fel: még ha nem is lőnek mindenhol, szinte mindenütt egy rész vagy az egész egy töredéke meg akarja semmisíteni, meg akarja bénítani, vagy teljesen a hatalma alá akarja vonni a többieket. Az észt kiszorították az indulatok, és a politika matematikájában a szorzás és összeadás helyébe az osztás és a kivonás lépett.Nem véletlen, hogy a Przeglad Polityczny nevű tekintélyes lengyel folyóirat legújabb, a brexitnek szentelt kiadása Thuküdidészről és a görög történetíró „stasis”-hoz fűzött gondolatairól közöl esszéket. Az ógörög kifejezés szó szerinti megfelelője „rész”, „darab”, és azt az állapotot írja le, amelyet a közrend felbomlása, a politikai indulatok okozta káosz és a belső konf liktusok tartós eszkalációja jellemez. Thuküdidész a Korkürában kialakult helyzetet hozza fel példaként, ahol a feleknek többek között azért sem sikerült egyezségre jutniuk, mert a harc hevében megváltoztatták a szavak jelentését, és az értékeket ezzel az ellenkezőjükre fordították. Az őrület és a könyörtelenség a bátorsággal, a józan ész a gyávasággal, a mértéktartás a megalkuvással vált egyenlővé. Nem lehetett elgondolkodni, a ref lexióra irányuló minden kísérlet kapitulációnak vagy lustaságnak számított. A dühöt, gyűlölködést és rombolást szítók politikai és erkölcsi tekintélyt nyertek, és mindenki gyanússá vált, aki a rend és az elővigyázatosság nevében ellenállt nekik.Thuküdidész arra a megállapításra jutott, hogy megrázkódtatások idején az emberi természet felülkerekedik az igazságosságon. Emberi mivoltunkból fakadó érzelmeink és szenvedélyeink, mivel erősebbek, mint a saját magunk által alkotott törvények és szabályok iránti elkötelezettségünk, mindig is az erőszak és az elnyomás irányába taszítanak bennünket. Az emberiség legfontosabb politikai vívmányai – a demokrácia, az emberi jogok és szabadságok, a nemzetközi rend, a hatalmi ágak közötti fékek és ellensúlyok, a jogállamiság – mind annak köszönhetők, hogy felismertük az emberi jellem e gyengeségét és tanultunk múltbéli rossz tapasztalatainkból. De vajon tényleg csak a múlt tapasztalatai-e ezek? Nem a saját „statis”-unkat éljük-e meg ma is, amelyet csak felerősít a technológiai forradalom és a társadalmi jelenségek tömeges volta? Európa és a világ nem éppen a szemünk előtt válik-e azzá, amivé az ókorban Korküra?Kíváncsi vagyok, Thuküdidész hogyan látná ma, Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok helyzetét, mit írna az Egyesült Királyságról, látván a brexitet és a tartós parlamenti válságot, miként ítélné meg annak a néhány középkelet-európai országnak a helyzetét, ahol a politikusok éppen a liberális demokrácia és a jogállamiság alapjait ássák alá, vagy mit mondana az orosz-ukrán határon állva. Mindenesetre elég olyan téma heverne a lába előtt, amelyről érdemes lenne írnia.

62

Van egy harmadik ok is, amiért hálás vagyok, hogy meghívtak erre a fórumra. Számomra ez az ok rendkívül fontos és megindító is egyben. Megindító, mert vendéglátóink úgy döntöttek, hogy a díjat posztumusz Paweł Adamowicz-nak, barátomnak és közeli munkatársamnak, szülővárosom, Gdańsk polgármesterének ítélik, akit idén januárban meggyilkoltak. Leszúrták, közvetlenül azután, hogy egy nagyszerű jótékonysági esemény tetőpontján, a Gdańskban összegyűlt több ezer ember előtt a következőket mondta; idézem: „Gdańsk nagyvonalú, Gdańsk megosztja javait, Gdańsk szeretne a szolidaritás városa lenni. Ez egy csodálatos alkalom arra, hogy megosszuk egymással a jót.” Paweł annak a gyűlöletnek az áldozatává vált, amelyet egész életében ellenzett. Nem volt ókori hős, mint Démétriosz Poliorkétész, nem hódított meg vagy döntött romba más városokat. Azzal a meggyőződéssel építette városát, hogy nem megy minden veszendőbe, hogy a szeretet erősebb, mint a gyűlölet, hogy a szolidaritás erősebb, mint az önzés. Én is hiszek abban, hogy nincs minden veszve, és kívánom, hogy Önök is mindannyian higgyenek ebben.

63

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK)1 RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT KÖVETKEZTETÉSEK – 2019. OKTÓBER 17.

1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

1. Az Európai Tanács jóváhagyja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az  Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről rendelkező megállapodást. Ennek alapján az  Európai Tanács felkéri a  Bizottságot, az  Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy – annak érdekében, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen – tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a megállapodás 2019. november 1-jén hatályba léphessen.

2. Az Európai Tanács jóváhagyja az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot. Az Európai Tanács ismételten kijelenti, hogy az  Unió – a  politikai nyilatkozattal

összhangban – a jövőben a lehető legszorosabb partnerséget kívánja fenntartani az  Egyesült Királysággal. Az Unió a továbbiakban is az Európai Tanács korábban elfogadott iránymutatásaiban és nyilatkozataiban – különösen a 2018. november 25-i nyilatkozatokban – meghatározott általános álláspontok és elvek alapján fogja meghatározni az általa alkalmazott megközelítést. Az Európai Tanács mindvégig szorosan nyomon fogja követni a folyamatot.

3. Az Európai Tanács ismételten köszönetét fejezi ki Michel Barnier-nek az  uniós tárgyalóküldöttség vezetőjeként végzett áldozatos munkájáért és a  27 uniós tagállam egységének fenntartásához való hozzájárulásáért az  Egyesült Királyságnak az  Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalások során.

64

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI 2019. OKTÓBER 17–18.

I. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET1. Az Európai Tanács az elnökség előterjesztése nyomán

véleménycserét tartott a  következő többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú kérdéseiről, így például a  keret főösszegéről, az egyes főbb szakpolitikai területekre jutó összegekről, a keret finanszírozásáról, ideértve a bevételeket és a  korrekciókat is, valamint a  kerethez kapcsolódó feltételrendszerről és ösztönzőkről. A  véleménycserén elhangzottak fényében az  Európai Tanács felkéri az elnökséget, hogy az Európai Tanács 2019. decemberi ülése előtt nyújtson be konkrét számadatokat tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot.

II. A KÖVETKEZŐ INTÉZMÉNYI CIKLUS2. Az Európai Tanács eszmecserét tartott Ursula von der

Leyennel, a  Bizottság megválasztott elnökével arról, hogy a  Bizottság miként járul majd hozzá a  stratégiai menetrendben meghatározott uniós prioritások végrehajtásához. Nyugtázta továbbá azt a  jelentést, amelyben a  finn miniszterelnök beszámol a  stratégiai menetrend alapján a Tanácsban végzett munkáról.

3. Az Európai Tanács emellett határozatot fogadott el, amellyel kinevezte Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé.

III. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS4. Az Európai Tanács üdvözli az ENSZ 2019. évi éghajlat-

politikai csúcstalálkozóján az  ambíciók, a  fellépés és a  szolidaritás tekintetében született eredményeket. Az éghajlatváltozás olyan egzisztenciális fenyegetést jelent, amely az ambíciószint növelését és az éghajlat-politikai fellépés megerősítését követeli meg az  EU részéről és globális szinten egyaránt. Az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy az EU – a 2019. júniusi európai tanácsi következtetésekkel összhangban – továbbra is élen járjon a  társadalmi szempontból méltányos és igazságos zöld átalakulás megvalósításában a  Párizsi Megállapodás végrehajtása során. Támogatja a  COP  25 prioritásait, így többek között azt is, hogy különös figyelmet kell fordítani az óceánok és az éghajlat közötti kapcsolatra. Az Európai Tanács emlékeztet rá, hogy a decemberi ülésén véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait, hogy 2020 elején sor kerülhessen a  szóban forgó hosszú távú stratégia elfogadására és az  UNFCCC titkárságához történő benyújtására.

IV. BŐVÍTÉS5. Az Európai Tanács a 2020 májusában Zágrábban tartandó

EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt vissza fog térni a bővítés kérdésére.

V. TÖRÖKORSZÁG6. Az Európai Tanács jóváhagyja az Északkelet-Szíriáról szóló,

2019. október 14-i tanácsi következtetéseket.7. Az EU elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését

Északkelet-Szíriában, amely elfogadhatatlan emberi szenvedéseket okoz, aláássa a  Dáis elleni küzdelmet és súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára. Az Európai Tanács nyugtázza az USA és Törökország ma esti bejelentését a  térségen belüli katonai műveletek szüneteltetéséről. Ismételten felszólítja Törökországot, hogy szüntesse be katonai fellépését, vonja ki haderőit és tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. A Tanács 2019. október 14-i következtetései nyomán emlékeztet arra, hogy egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy leállítják a  Törökországba irányuló fegyverexportra vonatkozó engedélyek kiadását.

8. Az Európai Unió továbbra is erőfeszítéseket tesz arra, hogy a folyamatosan változó szükségletek fényében hatékonyan kezelje a súlyos humanitárius és menekültügyi válságot, többek között azáltal, hogy támogatást nyújt azon tagállamoknak, amelyek a  legkomolyabb kihívásokkal néznek szembe a Földközi-tenger keleti térségét érintő migrációs hullámokat illetően.

9. Az Európai Tanács továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést.

VI. JOGELLENES FÚRÁSI TEVÉKENYSÉGEK10. Az Európai Tanács jóváhagyja a Törökország által Ciprus

kizárólagos gazdasági övezetében végzett jogellenes fúrási tevékenységekről szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetéseket, és ismételten szolidaritásáról biztosítja Ciprust.

11. Az Európai Tanács továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést.

VII. MH1712. A 2019. június 20-i következtetésekre utalva az Európai

Tanács ismételten kijelenti, hogy maradéktalanul támogat minden olyan erőfeszítést, amelynek célja az, hogy az  MH17-es járat lelövésével kapcsolatban fel lehessen tárni az  igazságot, a  tragédia áldozatainak és közeli hozzátartozóiknak igazságot lehessen szolgáltatni, és el lehessen számoltatni a felelősöket, továbbá felszólít minden államot, hogy az ENSZ BT 2166. sz. határozatával összhangban tanúsítson teljes körű együttműködést a folyamatban lévő nyomozásban.

65

AZ EURÓPAI TANÁCS (50. CIKK) NYILATKOZATA 2019. OKTÓBER 29.

Az Európai Tanács 2019. október 17-én jóváhagyta a  Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről rendelkező megállapodást.Emlékeztetve a 2019. október 17-i következtetéseire, amelyben jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodást és felkérte a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tegyék meg a megállapodás megkötéséhez szükséges lépéseket, az Európai Tanács elvárja, hogy az  uniós folyamattal párhuzamosan az Egyesült Királyság is tegye meg a megállapodás megerősítéséhez szükséges lépéseket, hogy a  megállapodás mielőbb hatályba léphessen.Annak érdekében, hogy sor kerülhessen a kilépésről rendelkező megállapodás megerősítéséhez szükséges összes lépésre – beleértve többek között az Európai Parlament egyetértésének beszerzését is – az  Európai Tanács jóváhagyja az  EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő további meghosszabbítását. Megállapítja továbbá, hogy a  kilépésről rendelkező megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy a  Felek a  legkésőbb 2020. január 31-én lejáró határidőn belül befejezték a megerősítési eljárásokat.Az Európai Tanács határozottan kijelenti, hogy kizárja a kilépésről rendelkező megállapodás jövőbeli újratárgyalását, valamint emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság által egyoldalúan tett vállalásoknak, nyilatkozatoknak és egyéb aktusoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a  kilépésről rendelkező

megállapodás szövegével és szellemével, és nem akadályozhatják annak végrehajtását.Az Európai Tanács megállapítja, hogy e  további határidő-hosszabbítás ideje alatt az  EUSZ 50. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság tagállam marad a kilépés új időpontjáig, így megilleti őt az ebből fakadó összes jog és vonatkozik rá az ebből fakadó összes kötelezettség, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy a Bizottság tagjává kinevezendő jelöltet javasoljon.Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy az  Egyesült Királyság vállalta, hogy a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségnek megfelelően konstruktívan és felelős módon jár el a hosszabbítás ideje alatt, és elvárja, hogy az Egyesült Királyság e vállalását és a Szerződésből eredő kötelezettségét olyan módon teljesítse, ami tükrözi helyzetét, mint kilépő tagállam. Ezzel összefüggésben – különösen az Unió döntéshozatali eljárásaiban való részvétele során – az Egyesült Királyságnak elő kell segítenie az Unió feladatainak teljesítését, és tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, amely veszélyeztethetné az  Unió célkitűzéseinek megvalósítását.Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy az EUSZ 50. cikke alapján tartott ülések mellett a 27 tagállam és a Bizottság, adott esetben az Unió más intézményeivel, szerveivel és hivatalaival együtt, továbbra is minden szinten az Egyesült Királyság részvétele nélküli üléseken vitatja meg az Egyesült Királyság kilépését követő helyzettel kapcsolatos ügyeket.

66

DONALD TUSK ELNÖK NYITÓBESZÉDE A COLLEGE OF EUROPE 2019/2020-AS TANÉVÉNEK MEGNYITÓ ÜNNEPSÉGÉN – 2019. NOVEMBER 13.

Először is szeretnék köszönetet mondani Jörg Monarnak, a College of Europe rektorának a meghívásért, és azért a lenyűgöző előadásért, amelyet az imént tartott Hannah Arendt életéről és munkásságáról. Professzor Úr, köszönöm a vendégszeretetét és a kiváló bevezetést, amely különösen illeszkedik mai mondanivalómhoz.Amikor hírül vettem, hogy a College of Europe legújabb tanévét Hannah Arendt neve fémjelzi, és hogy felkérést kaptam a tanév ünnepélyes megnyitására, két okból is nagyon boldog voltam. Az első ok: Hannah Arendt az általam rendkívül tisztelt entellektüelek egyike, akire hősként tekintek. A második ok: Brugge csodálatos városában vagyunk. Brugge, ha nem is hivatalosan, de szülővárosom, Gdańsk testvérvárosa. Mindkét város joggal tart igényt az „észak Velencéje” címre. Mindkét város a középkori észak és dél találkozásánál fekszik, és mindkettőt érintették az európai kereskedelem fő útvonalai. Mindkét város a Hanza-szövetség geopolitikai csomópontja volt. Mindkettő befogadta az angol és skót kereskedőket, akik a gyapjú- és gabonakereskedelem révén szervesen beépültek az európai gazdaságba. Emellett a maga módján mindkét város otthont adott a régi f lamand mestereknek, akik – talán újat mondok Önöknek ezzel – az európai festészet számomra legkedvesebb irányzatát képviselik. Brugge az a hely, ahol Jan van Eyck és mások művei születtek. Gdańsk pedig az a hely, ahol egy másik híres bruggei festő, Hans Memling alkotása, az „Utolsó ítélet” díszíti a nemzeti múzeum falát. Amikor Mark Rutte holland miniszterelnöknek megmutattam ezt a táblaképet Gdańskban, nem sejthettem, hogy Európa egy éven belül ennyire közel kerül ahhoz, amit az „Utolsó ítélet” egyes részei ábrázolnak. Aki maga elé tudja képzelni a festményt, pontosan tudja, mire gondolok.Beszédemet egy személyes megjegyzéssel szeretném indítani. Három olyan nő van, aki kötődik ehhez a helyhez és ehhez az ünnepséghez, és akik nagy hatással voltak rám életem során. Hármuk közül egynek a nevét már említettem: Hannah Arendt. Magammal hoztam ma ezt a könyvet. Ez a kiadás csak néhány fejezetet tartalmaz Hannah Arendt egyik híres könyvéből, amely az „Az elme élete” címet viseli. Ezt a könyvet a kommunista Lengyelországban illegálisan publikáltuk 1988-ban. A filozófia akkor a legédesebb, ha tiltva van. Hannah Arendt ezt írja ebben a könyvében: „A szomorú valóság az, hogy a legtöbb gonoszságot olyan emberek követik el, akik soha nem választottak a jó és a rossz között.” Ez fontos gondolat.Ugyanabban az évben, 1988-ban fiatalságom egy másik hősnője, Margaret Thatcher ugyanitt, a College of Europe-ban a maihoz hasonló megnyitó ünnepségen azt mondta: „Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a vasfüggönytől keletre élő népeket, akik valaha teljes mértékben részesei voltak az európai kultúrának, szabadságnak és identitásnak, elvágták a gyökereiktől. Varsóra, Prágára és Budapestre mindig is nagyszerű európai városokként fogunk tekinteni.” Két hónappal később Lech Wałęsával és lengyel munkásokkal fogadtuk őt a gdański hajógyár előtt. Azon a napon éreztük, hogy a vasfüggöny hamarosan lehull és a szabadság és egység új korszaka köszönt ránk.Nagy csodálója vagyok egy harmadik európai nőnek is, aki hallgatója volt ennek az intézménynek, és néhány éve ugyanitt, ugyanezen alkalomból mondott beszédet Dánia miniszterelnökeként: Helle Thorning-Schmidt-ről beszélek. Az, hogy ma itt állok, nagyrészben neki köszönhető. 2014-ben ő volt a fő kihívóm az Európai Tanács elnöki posztjára, de Herman van Rompuy kérésére visszalépett, és az én jelölésemet támogatta. Mint láthatják, nagyon jó okom van csodálni őt.Hivatali időm néhány napon belül lejár, így kötelességemnek érzem beszámolni Önöknek arról, hogy mit is tettem az elmúlt öt évben. Kérem ne aggódjanak, rövid leszek.Talán banálisan hangzik, de amikor valaki megkérdezi tőlem, mi volt számomra a legfontosabb ebben a tisztségben, gondolkodás nélkül azt válaszolom: az egység – ez a vezérmotívumom, a feladatom, szinte már a szenvedélyem egészen a kezdetek óta. A véletlen úgy hozta, hogy Brüsszelbe való indulásom napján a varsói repülőtéren összetalálkoztam Lech Wałęsával. Amikor megtudta, hogy éppen arra készülök, hogy átvegyem Herman Van Rompuytől az Európai Tanács elnöki feladatait, hevesen így kiáltott fel: „Remélem, hogy az Unió nem esik szét ott veled abban a székben, már így is elég rossz a helyzet!”Ezek után nem meglepő, hogy 2014. december 1-jén a hivatal-átadási ünnepségen tartott nagyon rövid, kétperces beszédemben háromszor is szerepelt az „egység” szó. Akkori üzenetem így hangzott: „E nehéz időkben Európának nagy szüksége van arra, hogy megőrizze alapvető értékeit: a szolidaritást, a szabadságot és az egységes fellépést az Uniót és annak egységét veszélyeztető külső és belső fenyegetésekkel szemben. A politika visszatért Európába, ismét történelmet írunk, és ilyen időkben határozott irányításra és politikai egységre van szükség.” Ugye látják: megszállottja voltam az egységnek.És az egység gyakorlását tulajdonképpen rögtön az első munkanapomon meg is kezdtem. Legelőször a Kreml agresszív politikája volt napirenden. Meg voltam (és ma is meg vagyok) győződve arról, hogy nemcsak a független Ukrajna jövője és Közép-Európa, benne hazám biztonsága forog kockán, hanem Európának mint politikai entitásnak a szuverenitása is. Nem voltak kétségeim afelől, hogy Putyin stratégiai célja nem merül ki abban, hogy visszaszerezze a volt szovjet területek feletti ellenőrzést; belső feszültségeket és megosztottságot provokálva szisztematikusan arra törekedett, hogy gyengítse az Uniót. Szinte hetente kellett mindenkit nyilvánosan emlékeztetnem arra, hogy Oroszország nem „stratégiai partnerünk”, hanem „stratégiai problémánk”. Voltak, akik egyenesen azt mondták, hogy kényszeres rabja vagyok a témának. Végül azonban megérte rögeszmésnek lenni: a teljes hivatali időm alatt sikerült megőrizni egységünket a szankciók kérdésében is.A második próbatételt az euróövezet egységének megőrzése jelentette. Soha nem csináltam úgy, mintha Hermanhoz hasonlóan szakértő lennék a közös pénznem vagy a bankrendszer terén. A görög válság esetében inkább politikai és geostratégiai, mint pénzügyi kategóriákban gondolkodtam. Ezért is tettem meg minden tőlem telhetőt a grexit veszélyének elhárítására. Az „északi iskola” tipikus képviselőjeként mindig is úgy véltem, hogy nem szabad többet költenünk annál, mint amink van. E meggyőződésem ellenére megvédtem a görögöket

67

a németek és a hollandok túl szigorú, a szabályokhoz néha mereven ragaszkodó hozzáállásával szemben. Korántsem azért, mert a görög kultúra rajongója vagyok.Johann Sebastian Bach zenéjét és Johannes Vermeer festményeit ugyanolyan nagyra tartom, mint a Parthenont ékesítő szobrokat. Hanem azért, mert tudtam, hogy ha a konf liktusban a felek csak egy lépést is túl messzire mennek, az euróövezet összeomolhat. És ez majdnem meg is történt. 2015. július 12-ének sorsdöntő éjszakáján, amikor Angela Merkel kancellár és Alékszisz Cíprasz miniszterelnök hajnali négy órakor egyezség hiányában már fel akartak állni a tárgyalóasztaltól, bezártam az ajtót, és azt mondtam nekik: „Sajnálom, de ezt a termet addig nem hagyják el, amíg egyezségre nem jutnak.” Négy órával később bejelenthettem, hogy sikerült megállapodnunk Görögország ügyéről. Megmentettük az euróövezetet, és Görögország ma az Unió egyik legígéretesebb gazdasága.A harmadik kihívás az volt, hogy konszenzust alakítsunk ki a közös migrációs politikáról. A kezdetektől fogva világos volt számomra, hogy a megosztottság itt igazán veszélyes lehet. A menekültügyi politikáról, és mindenekelőtt a kötelező áthelyezésről folytatott viták nagy indulatokat és elégedetlenséget hoztak a felszínre. Ezért számomra az volt a legfontosabb, hogy ne két egymással szemben álló alternatíva, azaz a „nyitott Európa” kontra „erődként szolgáló Európa” mentén tárgyaljunk a témában. Úgy éreztem, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy feketén-fehéren, azaz végletekben gondolkodjunk. A zárt külső határok mellett érvelőket idegengyűlölettel és a szolidaritás hiányával vádolták, a Willkommenspolitik támogatóinak pedig azt vetették a szemére, hogy terroristákat engednek be Európába és elfogadhatatlan módon feladják értékeinket. A Benelux-államok, Németország és a skandináv országok határozottabb intézkedéseket sürgettek a déli országoktól, de ha őszinték akarunk lenni, ők kérték számon a leghangosabban a keleti országoktól a szolidaritást. Dél-Európa pedig csatlakozott ehhez a keletellenes kórushoz, mivel sokkal könnyebb volt a kötelező áthelyezés mellett kardoskodni, mint megvédeni a határokat. A feszültségek enyhítéséhez elsőként és mindenekelőtt arra volt szükség, hogy minden ország belássa: nincsen belső ellentmondás a liberális demokrácia és a külső határok hatékony védelme között. Mindenkinek meg kellett értenie, hogy segítenünk kell a menekülteken, de nem kell feladnunk egyik legfontosabb kötelességünket, területünk megvédését. A migráció problémája természetesen nem tűnt el, és azzal az elkövetkező években is foglalkoznunk kell. Mindenesetre a legtöbb szereplőt sikerült rábírnunk arra, hogy csillapítsák kedélyeiket és elsősorban olyan pragmatikus kezdeményezésekre irányítsák figyelmüket, mint a határaink védelme, az embercsempészekkel szembeni küzdelem, a Líbiával és más afrikai országokkal folytatott együttműködés, valamint a Törökországgal való megállapodás.Végül, hadd szóljak egységünkről a brexit kérdésében. Az Egyesült Királyság ebben a pillanatban is az Európai Unió tagja, és az én hivatali időm végéig ez így is marad. Nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy ez valamiféle siker, hiszen a brexit a jövő év elején valószínűleg bekövetkezik. A  végsőkig elmentem azért, hogy megakadályozzam a  konfrontációra irányuló forgatókönyv megvalósulását, azaz a megállapodás nélküli kilépést, és több időt adjak a briteknek arra, hogy elgondolkodjanak és esetleg meggondolják magukat. Romantikus, anglofil – ezeket a jelzőket ragasztották rám; azt hiszem, mindkettő találó, és mindkettőre rászolgáltam. A legfontosabb azonban az, hogy a brexit nem osztott meg bennünket. A 27 tagállam rendkívüli önfegyelemről és egymás iránti lojalitásról tett tanúbizonyságot, ellenállva London azon próbálkozásainak, hogy az egyes országokkal kétoldalú tárgyalásokat folytasson.Az elmúlt öt évben arra is szükség volt, hogy megfékezzük az olyan, úgynevezett kreatív elképzeléseket és kezdeményezéseket, mint a „kisebb klub”, „mag-Európa” és egyebek. Ezek részben a föderalizmus híveinek frusztrációjára vezethetők vissza, részben pedig azokra a gyakran jogos panaszokra, hogy néhány tagállam a mélyebb integráció útjában áll. Ebben a kérdésben Párizs különösen aktívnak mutatkozott, paradox módon éppen Emmanuel Macron – egy meggyőződéses és dinamikus európai – elnökké választását követően.Ahogyan azt Rómában, a Szerződések 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen is elmondtam, számomra elfogadhatatlan egy többsebességű Európához való visszatérés. Életem felét a vasfüggöny mögött töltöttem, a szovjet blokkban, kommunista rendszerben, így nagyon is jól tudom, mit jelent valójában egy kétsebességű Európa. Az EU egysége mindenkitől türelmet kíván, nem kényszert. Ahányszor az integráció üteme kérdésként felmerül, egy afrikai közmondást szoktam idézni: „Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül. Ha messzire akarsz jutni, tarts együtt másokkal.”Ha Európa jövőjéről gondolkodunk, józan eszünkre kell hallgatnunk és időérzékünkre kell hagyatkoznunk. Nem butíthatjuk le a vitát a gyors integrációnak és az Unió összeomlásának hamis alternatívái közötti választásra. Érdemes újra és újra bejárni az egyszer kanyargós, másszor eléggé szűk ösvényt az utópia és a disztópia között. Az egységet nem a szélsőséges euroszkeptikusok, és nem is a radikális föderalisták építik. Én mindig arra törekedtem, hogy ne térjek le erről a kanyargós és szűk ösvényről.A legkisebb tagállamok, a legnagyobb szükségben szenvedő tagállamok és a legsebezhetőbb tagállamok védelme szintén az egység napi szintű gyakorlásának bizonyult, és ennek így is kell maradnia. Németország és Franciaország nagyobb, mint Málta vagy Litvánia, de ez nem jelenti azt, hogy inkább nekik van igazuk. Legalábbis nem mindig. Az EU egységének szolgálata néha azt is jelentette, hogy ellen kellett szegülnöm a legerősebb országok akaratának és céljainak. Ez természetesen nem abban nyilvánult meg, hogy öntörvényűen kedveztem volna a kisebb országoknak, hanem abban, hogy mindig az egyenlő jogok és az objektivitás elvét követtem, függetlenül attól, hogy ez kinek a javát szolgálta. Mindezt magától értetődően dogmák nélkül. Végül is néha még a németeknek is lehet igazuk.Tisztában vagyok azzal, hogy a politikában, ahogyan az életben is, számít a méret. Az Uniót azonban megálmodói azért is hívták életre, hogy ne az erő legyen az egyetlen, döntő tényező, hogy politikánkat az érvek ereje, ne pedig az erősebbek érve dominálja.Amikor csak szükség volt rá, nem tartózkodtam az éles szavaktól, „Ciprus nem eladó” vagy „Ne lökjék Írországot a busz elé”, figyelmeztettem, és próbáltam megvédeni az új tagállamokat néhány régi tagállam arroganciájával szemben, utóbbit persze több-kevesebb sikerrel. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” szépen hangzó elv, de nem kényszeríthetjük másokra. Végső soron a szolidaritásról beszélünk, amit nem lehet kikényszeríteni – vagy van, vagy nincs. Emlékszem, amikor az Európai Tanács ülésén az áthelyezésről folytatott vitánkon valaki javasolta, hogy következtetéseinkbe vegyük fel a „szolidaritás kötelezettsége” kifejezést. Én ezt azzal az érvvel utasítottam el, hogy ez a kifejezés egyértelműen oximoron. És én tudom, miről beszélek. Szolidaritásból még mindig szakértőnek érzem magam.Az Európai Tanács elnökeként használt irodám falát egy saját készítésű poszter díszíti, „It's the unity, stupid” felirattal. Azért fabrikáltam, hogy mindig emlékeztessen a legfontosabbra. A biztonság kedvéért nem is fogom leszedni onnét.

68

Ha megengedik, végezetül elmesélek Önöknek valamit, amit néhány hónappal ezelőtt nem mertem volna, mert lehet, hogy az őszinteség az állásomba került volna. De ma már túl késő ahhoz, hogy Donaldot, legalábbis az európait felelősségre vonják. Valójában irigylem John Bercow-t, hogy végre őszintén megmondhatja, mit gondol a brexitről.Én is erről fogok beszélni. Sokszor hallottam a brexitpártiaktól, hogy azért akartak kilépni az Európai Unióból, hogy az Egyesült Királyság visszanyerje nemzetközi jelentőségét. Ezek az emberek abban hisznek, hogy az ország csak egyedül, önmagában képes arra, hogy valóban nagy legyen. Ezekből a szavakból a Brit Birodalom utáni vágyakozás hangjai csengenek ki. A valóság azonban éppen ennek az ellenkezője. Az Egyesült Királyság csak az egységes Európa részeként tud szerepet játszani a világszínpadon, csak közösen, komplexusok nélkül tudunk fellépni a világ nagyhatalmaival szemben. Tulajdonképpen ugyanez mondható el Németországról és Franciaországról is. És a világ tudja ezt. Ugyanazt hallottam Indiában, Új-Zélandon, Ausztráliában, Kanadában és Dél-Afrikában: kilépése után az Egyesült Királyság kívülállóvá válik, másodosztályú játékossá, miközben a fő csatateret Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió foglalja el. „Miért csinálják ezt?” – tették fel számomra ugyanazt a sajnálkozó kérdést, bármerre is jártam. Angol barátaim egyikének valószínűleg igaza van, amikor melankóliával telve azt mondja, hogy a brexit fémjelzi a Brit Birodalom igazi végét.Az Egyesült Királyságban egy hónap múlva választásokat tartanak. Meg lehet fordítani még a dolgokat? Hannah Arendt tanítása szerint a dolgok csak akkor válnak visszafordíthatatlanná, ha az emberek ezt gondolják. Ezért az egyetlen, ami ma eszembe jut, egyszerűen ez: ne adjátok fel. Ezen a mérkőzésen már a hosszabbításnál tartunk. Lehet, hogy büntetőrúgásokra is sor kerül?Most a francia elnökhöz szólnék, az Európai Unió egyik kétségkívül vezető politikusához, jövőnk reménységéhez és kedves barátomhoz. Azt szeretném mondani neki, hogy hozzá hasonlóan én is egy valóban szuverén Európáról álmodom. Meggyőződésem, hogy meg is tudjuk valósítani azt, feltéve, ha szuverén félként lépünk fel. Nem pedig úgy, ahogyan az a közelmúltban az EU bővítése kapcsán történt. Stabil, a kontinens többi részébe integrálódott Balkán nélkül nincs szuverén Európa, és nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy ezt megértsük. Nincs szuverén Európa független Ukrajna nélkül sem. Az Oroszországgal szembeni kemény és következetes fellépésünk, világos és egyértelmű álláspontunk volt szuverenitásunk első megnyilvánulása. Ebből nem engedhetünk.Ezért amikor Emmanuel Macrontól azt hallom, hogy „meg kell vizsgálnunk Oroszországgal szembeni álláspontunkat, újra kell gondolnunk a stratégiai viszonyunkat”, csak remélni merem, hogy ez nem a szuverén Európáról szóló közös álmaink árán fog történni. Ugyanebben, a The Economist folyóiratban megjelent interjúban a francia elnök azt is mondja, hogy a kérdésben osztja Orbán Viktor véleményét, és reméli, hogy a magyar miniszterelnök segít majd meggyőzni a lengyeleket, hogy megváltoztassák Oroszországgal szembeni álláspontjukat. Lehet, hogy őket sikerül meggyőzni, Emmanuel, de engem biztosan nem.És akkor most hadd mondjam el, mi a legfontosabb számomra. Mindig is hangsúlyoztam, hogy a kompromisszum az európai politika alapvető eleme. Kompromisszum, tárgyalás, konszenzus – e kulcsszavak nélkül nem érthetjük meg az Európai Uniót. Vannak azonban olyan dolgok és kérdések, amelyek nem képezhetik kompromisszum vagy vita tárgyát. Ezek alapvető értékeink: a szabadság, a jogállamiság, az egyén méltósága.Mire jó az egység, a szuverenitás és a szolidaritás, ha nem tudjuk megvédeni Európát, és itt Európára mint a szabadság, a kultúra és a jog otthonára gondolok, a külső és belső ellenfelektől? Ha nem tudjuk megvédeni Európát saját gyengeségünkkel és kételyeinkkel szemben, a kísértéssel szemben, hogy lepaktáljunk az ördöggel, és azzal szemben, hogy alávessük magunkat a hatalmasoknak és kíméletleneknek? Európa nem földrajzi értelemben vett kontinens. Az európaiság értékelméleti dimenzió. És ez mindaddig így marad, amíg van elég erőnk megvédeni nemcsak határainkat és érdekeinket, hanem mindenekelőtt Európa lényegét. Hiszen ugye nem akarjuk, hogy földrészünk csak Eurázsia egy nagy, de távoli félszigete legyen egy iskolai atlaszban?

69

Borítóképek:Fent: az Európai Tanács ülése a brüsszeli Európa épületbenLent: Donald Tusk elnök Tádzsikisztánban, 2019. május

Fotó: © Európai Unió, 2019

Felelősségkizáró nyilatkozat:Az egyértelműség és a koherencia érdekében e jelentés teljes tartalmát lefordítottuk, beleértve a közösségi médiából származó részeket (Twitter-üzeneteket és Instagram-posztokat), a közös nyilatkozatokat, a leveleket, a beszédeket és a nyilatkozatokat is.

Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 61 11www.consilium.europa.eu

Print PDFISBN 978-92-824-7056-5 ISBN 978-92-824-7023-7ISSN 1977-3234 ISSN 2363-2941doi:10.2860/647847 doi:10.2860/41995QC-AO-19-001-HU-C QC-AO-19-001-HU-N