^!Kaszai Ugyvédi Iroda

dr. Kaszainé dr. Szendi Mónika ügyvéd

ÖSI TÖRVÉNYSZÉK41,

AM

Fövárosi Törvényszík

Budapest

Markó u. 27.

1055.

útján 02

Alkotmánybíróság

Budapest

Donáti u. 35-45.

1015.

reszére

ALKOTMANYBtROSAGUgyszam'

^éldány:

Melléklet:

U-f^ -0/ÍLO>^-

Érkezetl: 2017 S?EPT O (,

Á

A db

(\l. :?a1citC[t3:

\

IJU/-'

^Mri.-tlUM

f PÜM.VI / Gy;":;rAf^ah6 / Szom^i^oftn / e^whn / F><on

jü..;<tt 2017 -08- 0 4f

PÉLDA.W.........Í,,,...,.. A':.WELLÉK^T...... //.. ...,,, KÖZTOK-.....,...,FOLAJSTROMSZAM:UTÓIRATON:.

^?. 3.W mo'

Tisztelt Alkotmánybíróság !

A

, a mellékelten csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján, az

Alaptörvény XXIV. Cikk (2) bek. c. ) és d. ) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

26. §. (1) bekezdése, valamint a 27. §-a alapján, toyabba az Alaotörvény 24. cikk (2) bekezdés d)Eonti^alaEÍan az alaotörvénv ellenes bírói döntéssel szemben

alkotmányjogi panaszt

terjesztek elő.

-Ji

Alláspontom szerint, az 1998. évi XIX. tv. ( Be. ) 417. § (1) - (2) - (3) bekezdése, és a Fővárosi

Itélfitábla S. Bf. 392/2016. számú itélete sérti a iogorvoslathoz való ioBot ( Alaptörvény XXVIII. cikk (7)

bekezdése: "mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan birósági, hatósági és

más közigazgatási döntés ellen, amely ajogát vagyjogos érdekét sérti" ), sérti az Alaptörvény XXVIII.

cikk (1) bekezdését (tisztességes eliáráshoz való ioe ), valamint a jogbiztonság követelményét.

Kérem ezért, a T. Alkotmánybíróságot, hogy a 2011. évi CLI. tv. 46. § (1) bekezdése alapján, állapítsa

meg a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaotörvénv ellenessée fennállását és hivja fel az

Országgyú'lést feladatának teljesítésére, hogy meghatározott határidőn belül alkosson Jogot, azon

alkotmányos alapjog én/ényesülése érdekében ( különösen jogorvoslathoz való jog, jogbiztonság

követelménye ), hogy a jogerős büntető ítélettel szemben, rendkívüli jogorvoslati kérelmet /

felülvizsgálati indítványt a büntetőeliárásban részt vett eBvéb érdekelt jogi személyek is

kezdeményezni tudjanak.

Alláspontom szerint a ielenleei szabálvos hjanyos, mert a Be. 417. §-a kizárólag a terhelt, az ügyész, a

védő részére teszi lehetővé a felülvizsgálati indítvány benyújtását, azaz a j'elenlegi szabályozási

koncepció szermt abszolút mértékben ki van zárva az egyéb érdekelt jogi személy, hogy a jogerős

ítélet rá vonatkozó pl. milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást jogerősen mellőző, de zárlatot

fenntartó itéleti rendelkezéssel szemben rendkívülijogorvoslatot kezdeményezzen a Kúrian.

Alláspontom szerint a joghézaB kétségtelenül megyan, a probléma súlyos jelentőségű, mert az egyéb

érdekelt jogi személynek is ugyanolyan szintű alapvető érdeke lehet a természetes személy terhelt

mellett, hogy felülvizsgálati indítványt / rendkívüli jogorvoslatot tudjon előterjeszteni, ezért ez

feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul és az

alkotmányos érték jelentős sérelméről van szó.

A hiányzó szabályozás lehetetlenné teszi az alkotmányos alapérték lényeges tartalmának

érvényesülését - jogorvoslathoz való jog -, és semmi sem indokolja azt, hogy a büntetőeljárásban

részt vett egyéb érdekelt - jogi - személyek elvi éllel meg legyenek fosztva a rendkivüli jogorvoslati

lehetoségtől.

Ezzel szoros összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény ellenes helyzet állt elő, mert a

jogállamiság követelményeivel összeegyeztethetetlen, hogy az egyéb érdekeltek - jogi személyek -

eleve ki legyenek zárva a felülvizsgálati rendkívüli jogorvoslati lehetőségtől.

Ind o kolás

I. Tényállás

A Fővárosi Itélőtábla S. Bf. 392/2016/113. számú, 2017. március 22. napján kihirdetettjogerős ítéletea vonatkozásában megváltoztatta a Fó-városi Törvényszék12. B. 794/2010/828. számú ítéletét, miszerint a tekintetében teliesterjedelemben iofierősen melló-zték az állam iavára való vaevonelkobzast, azonban állaspontomszennt a jogerős másodfokú határozat a zárlat feloldására vonatkozóan nem a törvénvnekmegfe!e!oen-rendelke2ett- alaz kinyoanjogszabalyserto a másodfokú ítélet zárlat feloldásáravonatkozó rendelkező része, ezzel szoros összefüggésben megállapitható egyúttal az is, hogyalaptörvény ellenes bírói döntés született, túl azon a jogalkotói mulasztáson és hiányosságon, hogya jogerós itéleti rendelkezéssel szemben, jelenleg a társaság, mint a büntetőeljárásbanreszt vett egyéb érdekelt jogi személy - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem tud rendkívülijogorvoslati / felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a Kúrián.

Fontos körülmény a büntetőeljárás jogeró-s befejeződése során - az ún. ügy -, hogy a társasággal szemben joBerősen mellőzték a vaeyonelkobzást telies teriedelemben, mert

a zár alá vett összeRek nem_bunos_eredetuek, ezen összegek / pénzmozgások / utalásoktekintetében egyetlen eRy vádlott büntetőioei felelősséeét nem állaoították mee.

A Fővárosi itélőtábla S. Bf. 392/2016/113. számú jogerős itéletének rendelkező része - második oldal7. bekezdés - az alábbiakat rögzíti:

Idézet a rendelkezó' részből ( másodfokú ítélet második oldal 7. bekezdés):"A egyéb érdekelttel szemben elrendelt vagyonelkobzást

melfozí, es a Pesti Központi Kerületi Biróság 4. Bny. 40043/2003/2. számú végzésévelelrendelt zár aló vételt a vonatkozásában a biróságfeloldjg^ ha a pénzeszköz feletti rendelkezési jogot magának követelö személy,maaonfei nem iqazolia. hogy a követelése érdekében 60 (hatvanj napon belül polgárieljárást inditott."

A jogerős ftélet indokolása a 76. oldal lap közepétől a 78. oldal lap közepéig tartalmazrendelkezéseket a egyéb érdekelt vonatkozásában.

Altalános érvénnyel elmondható, hogy a zár alá vételt a bíróság feloldja, ha annak a Be. 160. § (1)bekezdés a) - e) pontjában részletezett valamelyik oka fennáll. A Be. taxatív felsorolást ad a zár alá

vétel feloldás eseteiró'l. Ezen törvényi hivatkozással szoros összefüggésben ténv, hogy a másodfokú

itélet mdokolasa a Be. 160. § (1) bekezdés e) oontiát ielöli mee a feloldás okakánt ( jogeró'smásodfokú ftélet 78. oldalának lap közepe).

Idézet az indokolásból ( másodfokú ítélet 78. oldal lap közepe ):

"A Be. 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján a zár alá vételt fel kell oldani, ha a

polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az űgyész, illetve a

magánfél 60 napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesttette. Ezen

hatóridőt a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasitására vonatkozóhatározat közlésétől kell számitani."

Idézet az indokolásbol ( másodfokú ítélet 77. oldal lap közepe ):

"A egyéb érdekelt vonatkozásában megállapitotttényállás kapcsán r IX. rendű vádlott büntetöjogi felelősségét azelsőfokon eljárt törvényszék nem állapitotta meg, azt azonban igen, hogy a

ezen ténvállással kaDcsolatban polgóri ioai iaénnvelélt, amely polqári jogi igénv érvénvesitését az első fokon eliárt bíróság eavébtörvényes útra utasitotta. A sértett kizárólag

XVIII. r. vádlott tekintetében állt el a polgárí jogi igényervényesitésétől."

Idézet az indokolásból ( másodfokú ítélet 75. oldal 3. bekezdés közepe ):

"A . szómláin zárolt pénzösszegek kapcsán a büntetöeljárás

sorón a maaánfél több beadvánvt. igypolqári joqi igénvt is előteriesztett. így a 2015. március 3. napján, a 2015. március 9.

napjón, a 2015. június 11., illetve a 2015. szeptember 3. napján kelt beadványaiban."

Idézet az indokolasbol (másodfokú itélet 77. oldal lap alja utolsó mondattól a 78. oldal lapközepéig)

"A sértett a gazdagódóval vagy jogutódjával szemben kizórólag polgári eljárásbanérvényesítheti igényét, mivel o Be. 54. S 12} bekezdése szerint a büntetöeliarasbancsak a terhelttel szemben lehet polgári iogi igénvt érvénvesiteni. Figyelemmel arra,hogy a gazdasági társaság vonatkozásában a

megállapitott tényóllós alapján egyik vádlott büntetöioai felelősséae sem lettmeqállapitva, a vagvonelkobzás törvénví feltételei nem óllnak fenn. Nem

óllapitható meq ugyanis, hogy bárki bűncselekménv elkövetése útián utalt át a"-tól a . szamlajara pémösszeaet. A

törvényszék itéletében a ) vonatkozásában 1 millió

eurora nézve rendelt el vagyonelkobzást. A mósodfokon eljárú Fővárosi ítélőtábla

ezen rendelkezést megváltoztatta, és a egyéb érdekelttelszemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte..."

"A 59/2008. BK vélemény alapján a vagyonelkobzás nem sértheti az előterjesztettpolgárijogi igpny kielégítési alapjat, igy a biróság az előterjesztett polgóri jogi igényrefigyelemmel o vagyonelkobzás mellőzéséről rendelkezett, amiatt is, mert az olvan

összeqqel kapcsolatos, amelyben a vádlottak büntetőioai felelősséae nem kerültmeoállaDÍtásra."

Tény, hogy a folyamatban volt büntetó' ügyben kizárólae két ioKalanv vonatkozásában rendelkezett3 b'rósá8 a tényleResen beielentett polgári jogi igény érvényesítése tekintetében a törvény egyébútjára utasitásáról.

Ezzel szoros összefüggésben az elsó- fokú bírósáe ítéletének rendelkezó- része -15. oldal lap teteje -kimondja, hogy a _ ésa t. által beielentett ooleári ioei ieénvt a torvenyegyéb út|ára utasítia. Tény, hogy az első fokú bíróság ennek indokolását az itélet 842. oldal lap aljánadja meg, a következó'k szerint:

Idézet:

"A biróság o " által és a . által bejelentett polgárijogiigenyt a Be. 335. § (1) bekezdés alapjón a törvénv eovéb útiára utasitottn. melynekindoka:

"a " tekintetében az volt, hogy a 111/b pont esetén

büntetőjogi felelősségét nem vaavon ellpnibűncselekménvben óllapitotta meq. mig a IX/a ténvállási oont tekintetébenfelmentö rendelkezést hozott"

A fenti első és másodfokú itéleti rendelkező részekből és indokolásokból megállapitható, hogy a záralá vételt elrendelő határozatban megjelölt, összesen o^ara^utaiással / fienzugyi_tranzakcióva[soha senki nem volt meggyanúsitva, ezzel szoros összefüggésben ezen öt darab utalás nem vádtarRvává tett cselpkmpny, ezen utalások / pénzmozgások egyeí!en^g^adK>t^lkövetésimaRatartásával /cselekvőséRével nem fÜRRtek ö.sze, az elmúlt 14 évben, az öt darab pénzmozgás -tranzakció nem bűnös eredetu, ezért fogalmaz úgy a másodfokú ítélet, hogy "avonatkozásában a mególlapitott tényállás alapján emik vádlott büntetöioai M. ln^ ̂ fe>meqállapítva, a vagyonelkohás törvénvi feltételel nem állnnk fenn."

II. Személyes érintettség

A2 érintet a büntető eljárásnak egyéb érdekeltje volt, akinek nincsbirtosítva a rendkívüli jogorvoslati lehetőség / felülvizsgálati indítvány benyújtása, így az egyediügyben érintettsége kétséget kizáróan megállapítható.

III. Az Alaptörvényben biztosítottjogoksérelme

Alláspontom szerint a jelen kérelemmel érintett birósági határozat az Alaptörvényben biztositottalábbi alapvető jogokat sérti:

Alapvetó'jogokáltalánosvédelmefl. cikk (1) és (3) bek.)Tulajdon biztonsága (XIII. cikk (1) bek.)