4. Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai neveléseA Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai4. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése

A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai

4. kötet

Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap,az Európai Regionális Fejlesztési Alapés a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette:Vozárné Csontos Mária

Szerkesztette:Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető1122 Budapest, Maros utca 19–21.Telefon: (06 1) 477 3100Fax: (06 1) 477 3136e-mail: [email protected]: www.educatio.hu

TARTALOMBevezető 7Bevezetés 94. Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi

elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése 11 4.1 Bevezetés 11 4.2 Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben 12 4.2.1 A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése

és a problémák megoldásának lehetséges irányai 17 4.2.2 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel közvetlenül foglalkozó

szakemberek együttműködése 26 4.3 Felhasznált irodalom 30Mellékletek 33

7S Z Ü L Ő K K E L , D A J K Á K K A L , P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L V A L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

Bevezető

Tisztelt Olvasó!A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azok-nak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében.

Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás – fej-lesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt 1. számú „Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása” pillérének része.

A TÁMOP-3.1.1 program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rend-szer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intéz-ményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában.

Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában.

A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gye-rekek hozott – alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező – hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda–iskola átmenet előkészítése, ezáltal a ké-sőbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg.

Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k.

Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredmé-nyekről.

Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP-3.1.1 TÁMOP-3.1.1 TÁMOP-3.1.1 Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft. Szolgáltató Nonprofi t Kft. Szolgáltató Nonprofi t Kft.


Bevezetés

„A nevelés teremti az embert és az ember a hazát.” (Brunszvik Teréz)

Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg – tanulmánykötetünk jelmondatául választott – fenti gondo-latát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon – óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és nem utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt.

A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biz-tos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek nem csak témaválasztása fontos és idő-szerű, hanem az egyes témák bemutatása is szakszerű és igen alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait.

Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről vég-zett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő nemzedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai se-gítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituáció-ba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad.

Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a fi gyel-mes olvasónak feltűnhet egy-egy grafi kon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögé-ből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak.

A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket.

Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató

Okker Zrt.


4. Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése

4.1 BevezetésHazánkban a kisgyermekek többsége hároméves koráig a család és mikrokörnyezete által meghatáro-zott értékek szerint, sajátos viszonyaik alapján működő világban él. A külvilágból érkező információk és hatások a testvérek és szülők által irányított szűrőn keresztül jutnak el életébe, ezért a gyermekek világában a külső világ nem, vagy alig különbözik az otthon megszokott normáktól.

Szocializációjának első jelentős lépéseként óvodába kerülésekor megjelenik életében az óvodapeda-gógus, a hátrányos helyzetben élő gyerekek esetében az első ember, aki a családon kívüli életet és érték-rendet, azaz a gyermek számára felfogható társadalmat egy másik szűrő alapján mutatja be. A gyermek életszemlélete újabb impulzust kap, egy időre az óvoda világa jelenti az egész külvilágot. Az intézményben szerzett tapasztalatok egyszerűbb vagy könnyebb esetben alig térnek el a szülői házban megszokott nor-máktól, a gyermek számára azonban e két tér együttes feldolgozása, a különbségek egyensúlyának megte-remése már komoly feladatot jelent, ahogyan a többi csoportba járó nem, vagy kevésbé érintett gyermekek számára is. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a gyermek későbbi fejlődésére az első 6 életévben szerzett benyomások és megszokott értékrendek jelentős hatással bírnak, a család meghatározó attitűdje mellett az óvoda személyiségformáló hatása kiemelt hangsúlyt kap.

Az óvodában ismeri meg a gyermek a pedagógus jelentőségét, és gyakran élete végéig az „óvó nénihez” hasonlót vár el az őt tanító személytől.

Az óvodában válik a gyermek az első közösség tagjává, itt tapasztalja meg először a másokkal történő együttműködés előnyeit és nehézségeit. A gyermekcsoportot irányító felnőtt által megerősített vagy éppen elutasított magatartásformák jelentős hatást gyakorolnak a gyermek csoportokban betöltött későbbi sze-repére és közösségi magatartásának fejlődési irányára.

Az óvoda munkájának meghatározó tényezője az ott dolgozók emberi és szakmai értékei. Az óvoda vezetője alakítja ki az intézmény nevelési irányvonalát, és következetesen ügyel betartására. Nyitottsá-ga, rugalmassága, problémaérzékenysége, emberi humánuma meghatározója az óvoda dolgozói körében uralkodó légkörnek és a gyermekcsoportokra jellemző magatartásformáknak. Az óvodapedagógusok a nevelőtestületi tervek megvalósítói, napi munkájuk összessége az óvoda minőségi működésének kulcsa.

12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

Jelentőségüket törvény1 is megerősíti, amely előírja, hogy az óvoda teljes nevelési idejében óvodapedagó-gus foglalkozzék a gyermekekkel.

Az utóbbi évek óvodapedagógiai folyamatait elemző tanulmányokban megjelent megállapítások rá-mutattak arra, hogy az óvodai nevelés folyamatában egyre nagyobb jelentőséget kap a dajka és a pedagó-giai asszisztens munkája. A különböző egyéni igényekkel rendelkező gyermekek magas létszámú óvodai csoportjaiban a di� erenciált tevékenykedtetés megszervezése összetett, időigényes folyamat, amely nem valósítható meg segítők nélkül. Az óvodapedagógus, a dajka és a pedagógiai asszisztens által közösen vagy felváltva végzett gondozás hasonló elveket és értékeket képviselő munkatársakat igényel. Ez szükségessé teszi a dajkák és a pedagógiai asszisztensek szerepének átértékelését, munkájuk tartalmi megújulását, ki-szélesítését.

Az óvoda szervezetén belül kialakított és folyamatosan továbbfejlesztett belső együttműködések mel-lett fontos szerepet kap minden, a gyermekek egyéni problémáinak megoldását hatékonyan növelő lehető-ség felkutatása. Az utóbbi években – elsősorban a humánerőforrás fejlesztését előtérbe helyező pályázatok innovációs tevékenységei során – számtalan, a pedagógiai munka tartalmát erősítő, az intézményi kíná-latot bővítő együttműködés jött létre az óvodák és különböző szakmai, egészségügyi, szociális, társadalmi és civil szervezetek között, amelyek bővítik a felzárkóztatás érdekében szervezett folyamatok szereplőinek körét is.

Az óvoda feladatai a hátrányos környezetben élő gyermekek nevelése és szakszerű fejlesztése érdeké-ben – a pedagógusok nevelői, pedagógiai, szociális, közösségépítő kompetenciáinak folyamatos fejlesztése mellett – kiegészülnek a lehetséges külső segítők felkutatásával, az együttműködések tartalmának kidolgo-zásával és az eredmények beillesztésével az óvodai nevelőmunka folyamatai közé. Az így kialakított és mű-ködtetett kapcsolatoknak a gyermeki jövőképre gyakorolt hatása rendkívül kedvező, ugyanis már óvodás korukban széles körű társadalmi összefogás és együttműködés részeseivé válnak. Tapasztalatot szereznek arról, hogyan dolgoznak együtt egy célért a különböző területekről érkező emberek, megtanulják elfogadni a sajátjuktól eltérő gondolkodást, elismerni a másik ember értékeit, amelyek összességében jelentős be-folyással bírnak későbbi életük során a humánus emberi magatartás és az elfogadó attitűd kialakulására.

Mindezen feladatok elvégzése közben az óvodák szem előtt tartják, hogy a gyermek életében kompe-tens személy a szülő, és arra törekszenek, hogy elveiket egyeztetve közösen bővítsék a gyermekek egészsé-ges fejlődése érdekében igénybe vett lehetőségek körét.

A Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák tárgyi és szellemi erőforrásaik tudatos fejlesz-tésével végezhetik a Biztos Kezdet Gyerekházakban elkezdett munka folytatásaként a hátrányos környe-zetben élő gyermekek családjával történő tartalmas elméleti és gyakorlati együttműködések kialakítását, amelyet kiegészít és megerősít térségük szakmai és társadalmi szervezeteinek támogatása is.

4.2 Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben„A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezők-kel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézmé-nyi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány”.2

A nevelésszociológia fogalmának pontos meghatározása nem könnyű feladat, mert az általa vizsgált jelenségvilág rendkívül bonyolult és összetett, ezért többféle értelmezési módjával is találkozunk. Szere-

1 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV&timeshift=0 (Látogatva:

2011. 01. 13.)

2 Lásd: http://foldrajz.ttk.pte.hu/magyarorszag/letoltes/szocjegyzet.doc (Látogatva: 2011. 02. 12.)


pel alkalmazott szociológiaként, nevezik a társas érintkezés tudományának, működhet döntés-előkészítő tudományként. A nevelésszociológia területének kiváló szakértője, Kozma Tamás véleménye szerint az a tudományterület, amely „a különböző társadalmi közösségeket szocializáció közben, mint a nevelés ala-nyait, ill. tárgyait vizsgálja.”3

A nevelésszociológia óvodás életkorhoz kötődő kulcstevékenysége tehát a gyermek óvodai beilleszke-désének követése, vizsgálatának tárgya és helyszíne a környezet, amelyben a gyermek él és ahová beillesz-kedik, amelynek tagjává válik. Feladata, hogy feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a kisgyermek-kori nevelésnek – mint a későbbi társadalmi beilleszkedés alapjának – a feltételeit meghatározzák, valamint azokat a körülményeket és viszonyokat, amelyek között az átfogó értelemben vett nevelési folyamat zajlik.

A gyermek első szocializációjának színtere: a családA szocializációs folyamat első helyszíne a családi környezet, amelybe a gyermek született. A napjainkban világra jövő gyermekek környezete az utóbbi évtizedek legváltozatosabb képét mutatja. Élnek családok ki-emelkedő jövedelmi viszonyok között, ahol béranya közreműködésével jön világra a gyermek, tudunk mil-liomosként született csemetékről, jól szituált középkorú házaspárok vállalnak utódot 40 éven felül is, míg a másik oldalon a létminimum töredékéből élő, többgyermekes családból származó, tizenéves édesanyák szülnek, majd nevelnek gyermekeket. Gyakori a sokadik gyermek vállalása többgyermekes, munkanélküli, egyetlen jövedelemként a családi pótlékot felmutatni tudó családokban. A 20. század utolsó évtizedeiben megszokott, kiegyensúlyozott, gyermeket vállalni tudó és akaró családdal, ahol a leendő szülők huszonéve-sek, iskoláikat eredményesen befejezték, házasságot kötöttek, lakáskörülményeik rendezettek vagy reális eséllyel rövidesen rendezetté válnak, napjainkban csak elvétve találkozunk.

Mindebből következik, hogy a gyermek nevelésének formái és módszerei is végletes képet mutatnak. Míg az egyik oldalon a család szeme fényének túlféltése és korlátok nélküli, túlzó anyagi ráfordítással tör-ténő nevelése minden kétséget kizáróan károsan befolyásolja a gyermek későbbi életét, addig a másik olda-lon a nehéz körülmények között élő családokba érkező kisgyermek helyének és szerepének meghatározá-sakor szinte lehetetlen feladatra vállalkozunk. A segélyekből és családi pótlékból élő, munkanélküli szülők által irányított családok életére rányomja bélyegét mindennapi megélhetésük megoldatlan problémája, így a gyermekre nem marad idő és energia. A szülő a gyakran önhibáján kívüli, folyamatos kudarcok nyomása alatt nem érzi örömét és súlyát feladatának, a nevelés felelősségét elhárítva a gyermek gondozása és fog-lalkoztatása gyakran a nagyobb testvérek feladatává válik. Egyedülálló, fi atal édesanyák esetében jellemző tendencia, hogy néhány év elteltével a gyermeket a nagyszülők gondjaira bízva élik saját világukat. Mit kap a gyermek az őt jogosan megillető fi gyelem, szeretet, bizalom és megerősítés helyett? Türelmetlenséget, közömbösséget, fásultságot és bizonytalan, kilátástalan jövőképet.

Általánosan érzékelhető, hogy a kiegyensúlyozott, boldog terhesség, gyermekszülés és nevelés helyett korunk társadalmi problémái teljes mértékben tükröződnek már a kisgyermek világrajövetelének és első éveinek otthoni körülményeiben.

Közvetítő társadalmi egységként a család ősidők óta meghatározó szereppel bír a gyermek életében. A kisgyermek a szüleivel és testvéreivel kialakított kapcsolaton keresztül ismeri meg az őt körülvevő vilá-got, majd e minta alapján hozza létre saját kapcsolatait, szokásait és viselkedésmintáit, amelyek későbbi értékrendjének alapjait képezik. „A kapcsolatláncolat legerősebb eleme, hogy milyen minőségű a belső, sa-ját családon belüli viszonyrendszer. Ez lesz minden későbbi, külső kapcsolat kiindulási pontja. Ha kölcsö-nös egymásra fi gyelés, önzetlenség, tisztelet hatja át a család mindennapjait, akkor ezzel a megelőlegezett

3 Kozma Tamás: Nevelésszociológia. http://www.nevelesszociologia.iif.hu/index.php?o=1 (Látogatva: 2011. 02. 12.)


bizalommal nyit a kisgyerek a világ felé. Ha bizalmatlanság, állandó torzsalkodás, elégedetlenség jellemző a családban, akkor ez a kép vetítődik a kisgyerek elé, amikor a nagyvilágba kíváncsian elindul.”4

Az első átmenet a szocializációs színterek közöttA gyermekek hároméves koruk körül természetes fejlődésük eredményeként vágynak a hasonló korúak közösségére, így többségük ebben az életkorban szülői támogatással – amelyet az anya munkába való visz-szaállása is indokol – elkezdi óvodai életét. Az óvodába érkező kisgyermek az addig megszokottól eltérő világban találja magát; szerencsés esetben kevés különbséget érzékel az otthoni és az óvodában tapasz-talt körülmények között. Beilleszkedésük szüleik jelenléte mellett, egyéni igényeik fi gyelembevételével, az óvodák többségében fokozatosan történik, ami lehetőséget ad az új környezet alapos megismerésére, a szabályok elsajátítására és elfogadására. A hároméves gyermekek néhány hónap elteltével otthonosan mozognak az óvodai közösségekben, jól érzik magukat kortársaik között szüleik nélkül is, hosszabb távollét után pedig vágynak vissza társaik közé.

A nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű családokból érkezett gyermekek többsége azon-ban addigi tapasztalataitól eltérő környezetbe érkezik, ahol számára idegen tárgyi körülmények, ismeret-len érzések és viszonyok veszik körül. Beilleszkedésük általában hosszabb idő alatt zajlik le, több hét eltel-tével is igénylik szüleik jelenlétét az óvodában, amelyet azonban a család gyakran elutasít. A gyermekek többsége egy idő után az óvodai kényelmes körülmények és a meleg nevelői attitűd kedvező hatásait érzé-kelve szívesen jár óvodába, néhányan azonban – bár napközben önfeledten játszanak, jó étvággyal esznek és nyugodtan pihennek – éveken át tiltakoznak a családtól való elválás ellen.

A gyermekek egy része nem kerül óvodába hároméves korában, rendszerint szeparáltan élnek 4-5 éves korukig családjukkal, és a külvilág még sokáig rejtve marad számukra. Többségük nagyon vágyik a gyer-mekközösség, és ha ismerik, ha látták már, akkor az óvoda után.

Felmérésünk eredménye alapján az érintett településeken élő, hátrányos helyzetű gyermekek 80%-a részesül harmadik életévének betöltésekor óvodai nevelésben. Az arányszám alapján megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 20%-a nem kerül be hároméves korában az óvodába, hanem családja kö-rében él továbbra is, és jelentősen csökken számára a hatéves korig tartó alapszocializációs folyamathoz szükséges optimális tárgyi és szellemi közeg igénybevételének lehetősége és az erre fordítható idő tartama.

Az óvoda, a gyermek életének második szocializációs színtereAz óvodák olyan tárgyi és szellemi környezetet biztosítanak a kisgyermekek számára, amely elősegíti és támogatja fejlődésüket 3 és 7 éves koruk között. Az egyénre, tehát a gyermekre és a családjára szabott beszoktatás, a fokozatos átmenet biztosítása, a gyermekek életkorának megfelelő napirend és tevékeny-ségek szervezése folyamatosan követi a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az óvodapedagógia fej-lődését. A kompetencia alapú óvodai programcsomag módszertani ajánlásai, elméleti alapvetései alapján és komplex tématerveinek megvalósításával működő óvodák a di� erenciálás módszerének széles körű al-kalmazásával biztosítják minden gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során.

Az óvodai nevelés előnyös hatásai mellett az édesanyák munkavállalása szempontjából is az a család érdeke, hogy a gyermek minél több időt töltsön óvodában. A hátrányos helyzetű családokban gyakran mun-

4 Labáth Ferencné: Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében. In: Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács

Erika (szerk.): Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Educatio Kht., Budapest, 2008. 102. l.


kanélküli az egyik vagy mindkét szülő, akik egész nap otthon vannak, és gyermekük óvodába juttatása nem fontos, esetlegesen még kényelmetlenséget is jelent számukra. Gyermekeik társaiknál lényegesen keve-sebb időt töltenek az intézményben, helyette gyakran mellőzve, italozó, durva felnőttek társaságában élik mindennapjaikat.

Felmérésünk alapján a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek 80%-a látogatja rendszeresen az óvodát, amely egyben azt is jelenti, hogy a gyermekek 20%-a számára az óvoda által kínált harmonikus, gyermek-központú közeg testi és szellemi szükségleteiket kielégítő, személyiségfejlesztő szolgáltatásai nem kellő mértékben biztosítottak.

Az óvodai nevelés szerepe az iskolakezdés időpontjának alakulásábanAz óvodai nevelőmunka során a pedagógusok magas szintű szakmai tudással, széles módszertani esz-

köztárral megteremtik és működtetik mindazon humán- és tárgyi feltételeket, amelyek nyomán a gyer-mekek részben természetes érésük, részben az őket ért kedvező hatások eredményeként eljutnak szoci-alizációjuk harmadik állomásának kapujába. A kiscsoportos kortól óvodába járó gyermekek háromévnyi nevelőmunka hatására hatéves koruk körül elérik az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet.

Felmérésünk eredménye alapján a hátrányos helyzetű gyermekek esetében átlagosan 4 évnyi óvodai nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy elkezdhessék iskolai tanulmányaikat. Ennek okai között első helyen szerepel a késői óvodakezdés és a rendszertelen óvodába járás.

Az óvoda szerepe a hátrányos helyzetben élő családok bevonásábanA szülők minden korban elődeik mintáját követve élik életüket és nevelik gyermekeiket. Sok hátrá-

nyos helyzetű család viszi tovább a saját szülei által képviselt életmódot, nem alakul ki igényük a váltásra, nem törekszenek erős elszántsággal szorult helyzetük megváltoztatására. Az óvoda szociális érzékenysége kiterjed ennek megértésére és elfogadására, nem akarja külső hatalomként megváltoztatni a családot irá-nyító szülőt, hanem együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra.

A nyitott óvoda intézménye nem új gondolat, megvalósítása minden család felé bizalmat áraszt. Külö-nösen nagy jelentősége van e nyitottságnak a hátrányos helyzetű szülők körében, akiknek biztonságérzete körülményeik miatt rendszerint sérült. Ők szívesebben maradnak saját környezetükben, és gyakran tilta-koznak a változás ellen. Fontos, hogy az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelítsen feléjük, egyértelműen érzékeltesse, hogy elfogadja helyzetüket, és a maga módján támogatja őket problémáik megoldásában.

Az óvoda dolgozói nem tévesztik szem elől, hogy minden szülő a legjobbat akarja gyermekének, még azok is, akiknek nevelési elveivel, szokásrendszerével nem tudnak azonosulni. Ha az első óvodai, szülővel együtt töltött napok folyamán, a befogadás során – a segítőket alaposan megszervezve – van elég idő a csa-láddal való pozitív kapcsolat megalapozására, elkezdődik egy bizalmi folyamat a két fél között. A szokása-ikról való őszinte érdeklődés, a gyermek apró – az anya számára addig talán nem is érzékelt – megnyilvá-nulásainak észrevétele segít abban, hogy a szülő büszkévé válhasson gyermekére. Később ezt követi az óvo-dai élet eseményeibe való beavatás és bevonás, személyes segítségének kérése és kiemelt megköszönése, vagyis a gyermek, valamint a saját személye általi „fontossá válás” élményének kialakulása. A diszkréten tudatos pedagógusi beavatkozás nyomán érzékelhetővé válik a család számára, hogy a gyermek jól érzi ma-gát az óvodában, az óvoda örül a gyermek és a szülő jelenlétének. Kialakul a kölcsönös bizalom, és a szülő is örömmel megy be az intézménybe, mert tudja, kedvező hatások fogják érni. Az óvoda a családtagok közül általában az édesanyával kerül kapcsolatba, legalább olyan fontos azonban az édesapa és a testvérek meg-nyerése is.


Az óvodába járó gyermekek családjához kötődő információk teljes diszkréciót követelnek az óvoda minden dolgozójától, és kiemelten érvényes ez a hátrányos helyzetű családok életére, problémáira és csa-ládi körülményeire.

Gyakran azonban a legtapintatosabb magatartás sem elég ahhoz, hogy az óvoda a család közelébe ke-rüljön. Javasolt ilyen esetekben a településen vagy a térségben fellelhető, a későbbiekben bemutatásra ke-rülő segítő partnerek feltérképezése és közreműködésük igénybevétele.

Az óvoda szerepe a hátrányos helyzetű gyermek szocializációs folyamatábanAz óvoda elfogadó attitűdjének kinyilvánítása a család mellett a gyermek befogadása esetében is kiemel-kedően fontos. A kisgyermek magával hozza szülei félelmeit és az otthoni lét problémáinak kezelése során érzékelt feszültséget, riadt és nehezen nyílik meg idegenek felé, így valószínűleg társainál több időre lesz szüksége az új környezethez való alkalmazkodáshoz. Testápolási ismeretei, egészségügyi szokásrendszere gyakran hiányos, és nem mindig szívesen, vagy néha állandóan végezné az óvodában megismert tisztál-kodási feladatokat. Beszéde gyakran nehezen érthető, vagy hosszú ideig egyáltalán nem szólal meg. Nagy-mozgása gyakran összerendezetlen, mozdulatai darabosak, fi nommotorikus mozgása fejletlen és bátor-talan az új mozgásformák kipróbálásakor. Önkiszolgálás során – az otthoni kisebb gyermekek gondozási kötelezettsége miatt – lehet kiemelkedően önálló, ugyanakkor más tevékenységekben nagyon ügyetlen is. Közösségben visszahúzódó, félénk, nem képes érzelmeit kifejezni és kezelni, magatartása gyakran szél-sőséges. Az adott életkorra jellemző ismeretei általában hiányosak, tájékozottsága szűk körű, értelmi ké-pességeinek fejlettsége jelentős elmaradást mutat kortársaitól. Játék során a gyakorló játékokat részesí-ti előnyben, előfordulhat, hogy ábrázoló és manuális tevékenységet életében először az óvodában végez. A mese ritkán köti le, mondókák, versek, dalok helyett a családban megszokott – gyakran vulgáris – beszéd-fordulatokat alkalmazza.

A Biztos Kezdet Óvodai Program során kiemelt fi gyelmet kap a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni befogadásának megtervezése, befogadási terv összeállítása és a folyamat lebonyolítása, amelynek során minden óvodai dolgozó türelmes, elfogadó magatartását tudatosan képviseli a gyermekkel szemben. Gyak-ran előfordul, hogy a gyermek nem az óvoda ellen tiltakozik a reggeli elváláskor, hanem a családja által nyújtott biztonságérzete sérült, így megnyugtatása is ennek fi gyelembevételével történik. Az óvodapeda-gógus, a dajka, a pedagógiai asszisztens rendszeresen egyeztetett, következetesen meleg, barátságos visel-kedése megnyugtatóan hat a gyermekre, aki rövid időn belül feloldódik természetes közegében, a gyermek-csoportban.

AjánlásokA Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák számára

– A kisgyermek szocializációs folyamatát bemutató nevelésszociológiai ismeretek folyamatos gya-rapítása, mélyítése.

– A térségükben zajló szociális és társadalmi folyamatok, valamint ezek nevelési, pedagógiai hatá-sának követése.

– Folyamatos információszerzés a beóvodázási körzetben élő családok viszonyairól.– A településen vagy a beóvodázási körzetben élő, hároméves korú gyermekek adatainak megisme-

réséhez szükséges információs bázis létrehozása.– A családok bizalmának elnyerése.– Az óvoda vonzóvá tétele a családok számára, az óvoda környezetének közös kialakítása.– Bizalmi kapcsolat kiépítése a szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal.


– Nyitott óvoda működtetése konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével.– Pedagógusokból és külső segítőkből álló beóvodázási munkacsoport működtetése.– Beóvodázási terv készítése, értékelése, szükség esetén korrekciója, külső szakemberek bevoná-

sával.– A hátrányos helyzetű családokban élő, hároméves korú gyermekek teljes körű beóvodázásának

megvalósítása, a Biztos Kezdet Gyerekházakba járó gyerekek és családjaik elérése.– A gyermekek hiányzásának és annak okainak követése, a családok segítése a gyermek óvodába

juttatásában.– A családi nevelés elsődlegességének megerősítése, látogatások, közös programok folyamatában.– A családtagok segítése a szülői, testvéri szerep átélésében, továbbfejlesztésében.– Részletes anamnézis készítése a szülők és családtagok bevonásával az óvodába kerülő gyerme-

kekről.– Az óvodai dolgozók (óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens) rendszeres együttműködése,

a gyermekekről szerzett tapasztalataik megosztása, az alkalmazott módszerek egyeztetése.– Az óvodán belüli horizontális tanulás megszervezése, hospitálás a befogadást eredményesen

végző óvodapedagógusoknál, egymás di� erenciáló nevelési gyakorlatának megismerése.– Együttműködés kezdeményezése a településen működő Biztos Kezdet Gyerekházzal, hospitálás

egymás intézményeiben, közös programok szervezése.A pedagógusképzés feladatai

– A nevelésszociológia kisgyermekekhez kötődő folyamatainak részletes bemutatása.– A családok megismeréséhez és a velük létrejövő kapcsolatok kiépítéséhez szükséges módszertani

eszköztár elsajátítása, pl. anamnézis kitöltése, a családlátogatáson alkalmazott módszerek gya-korlása, a hallgatók részvétele szülői értekezleten.

– A gyermekek életében előforduló szociális problémák és kezelési lehetőségeik bemutatása, felké-szítés a várható problémákra.

– Hospitálási lehetőség biztosítása a szociális szférában a segítő intézmények munkájának megis-merésére.

– Annak érzékeltetése, hogy nincsenek minden helyre és helyzetre általános érvényű szabályok, a problémák kezelése minden esetben a helyi sajátosságok alapján, egyedi módon történik.

– Érzékenyítési technikák alkalmazása, tréningek, gyakorlatok.

4.2.1 A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése és a problémák megoldásának lehetséges irányaiAz elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat szerint az óvodák többségében a gyermekek nevelésének, fej-lődésének koordinálását a helyi nevelési program és saját nevelői kompetenciáik alapján kizárólag az óvo-dapedagógusok végzik. A gyermeket befogadó csoport kiválasztásáról az óvoda vezetője dönt, a döntés szempontjainak meghatározását a nevelési programjukban megfogalmazott elvek alapján több kötelező és egyedi tényező befolyásolja. Párhuzamos csoportok működtetése esetén törekszenek a fi úk és a lányok egyenletes elosztására, a rendelkezésre álló információk alapján hasonló képességekkel rendelkező gyer-mekekből álló csoportokat állítanak össze, teljesítik a szülők kéréseit és az Óvodai Integrációs Fejlesztő Program működtetéséhez támogatást igénylő intézmények betartják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes elosztásának előírását. A gyermekcsoporton belül az óvodapedagógusok általában egyedül határozzák meg a gyermek óvodába kerülésének időpontját, nevelési programjuk előírásainak fi gyelembevételével a beszoktatás folyamatát, majd az óvodai évek során a gyermek fejlődése érdekében


tett lépések tartalmát, beleértve a külső segítség igénybevételének szükségességét és irányultságát is. Az óvodapedagógusok állítják össze a nevelési év programját, határoznak a megtartandó rendezvényekről, döntenek külső szolgáltatók bevonásáról. Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek óvodai életébe bekerülő tar-talmak, az óvoda kínálata, a gyermekeket érintő problémák megoldása, az őket érő hatások és mindezekhez a külső segítők igénybevétele meghatározó mértékben az óvodapedagógusok kezében van.

Az utóbbi évek innovációs együttműködési kezdeményezései rávilágítottak arra, hogy az óvodába járó gyermekek – különösen a hátránnyal küzdők – sorsának alakulása egyre több, a nevelőmunkához kapcso-lódó vagy éppen attól különböző területen működő ágazatot is érint saját tevékenysége révén. A családok életszínvonalának csökkenésével párhuzamosan megnőtt a magán és társadalmi önszerveződő közössé-gek szociális érzékenysége, és egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy a jövő generációjának biztosított támogatások bővítése érdekében jelentős társadalmi, civil bázis is mozgósítható.

Az egészségügy szakemberei, a gyermekorvosok és a védőnők korábban csak saját szakterületük, a gyermekek egészségéhez kötődő feladatok lebonyolítása során kerültek kapcsolatba az óvodával. Fel-adatuk napjainkra összetettebbé vált, mert a gyermekek, családok egészségének fenntartása és javítása az érintettek anyagi körülményeinek függvényévé is vált, így munkájuk eredményessége már nemcsak az általuk biztosított egészségügyi szolgáltatás minőségétől függ, hanem számtalan egyéb, szociális és tár-sadalmi tényező is jelentős befolyást gyakorol rá. Ez azt eredményezi, hogy munkájuk hatékonysága érde-kében ők is keresik a kapcsolatot a társadalom többi szervezetével, így az óvodával is.

A pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe tartozik mindazon feladatok szakszerű ellátása, amelyek meghaladják a pedagógusok kompetenciáit. Így a logopédiai szakszolgálat, a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai szakszolgálat, a pszichológiai szakszolgálat, a korai fejlesztés és gondozás, a gyógytestne-velés, a konduktív pedagógiai ellátás, a fejlesztő felkészítés, továbbá a szakértői bizottságok működtetése a gyermekek diagnosztizálására, valamint a nevelési tanácsadás. A gyermek az óvoda javaslatára kerül hozzájuk vizsgálatra, és az általuk javasolt fejlesztő munka is általában az óvodában zajlik, ezért számukra is fontos a két intézmény munkájának összehangolása. A korai fejlesztést végző szakemberek tevékenysé-gének utánkövetése a legeredményesebben az óvodában végezhető el.

A bölcsődék munkatársai jól ismerik az általuk gondozott gyermekek körülményeit, egészségi és men-tális állapotát, valamint fejlődési ütemét. Munkaköri feladatuk az óvodai átmenet támogatása érdekében kapcsolat kiépítése az óvodapedagógusokkal és az óvodai nevelőmunka tartalmának megismerése.

Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességét jelentősen befolyásolja az óvoda készség-, képes-ség- és kompetenciafejlesztő tevékenysége, valamint a gyermekek iskolakezdési időpontjának helyes megválasztása. Az óvodából iskolába történő átmenet tartalmának maghatározása és lebonyolítása nem csak az óvodák feladata, hanem az iskolák pedagógiai programjának is kötelező eleme. Egyre több iskola – részben saját igénye alapján, részben a tanulólétszám csökkenése miatt – fontosnak tartja, hogy oktató-nevelő munkája bemutatására minél korábban megjelenjen az óvodás gyermekek és családjaik életében, és fontosnak tartja az iskolai életmódtól való félelem megelőzését. E mellett vannak olyan tanítók, akik szánnak időt és energiát jövendő iskolásaik óvodai életmódjának megismerésére, és az is elfordul, hogy módszertani tanácsokért látogatnak el az óvodába.

A szociális háló szervezeti kereteinek erősödését és tevékenységi körének bővülését az életszínvonal csökkenése, a családok megélhetési gondjainak növekedése és a gyermekek védelmének fokozódó felada-tai indokolják. Napjainkra törvényi előírás alapján minden települési önkormányzat működteti a csa-ládtámogatás rendszerét, amely kiemelten követi a gyermekek szükségleteinek kielégítését és megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a beavatkozáshoz. Mindehhez elengedhetetlen szükségük van a gyermeket nevelő intézmény jelzéseire, tapasztalataira, megoldási javaslataira és együttműködő munkatársaira.


A rendszerváltás után különböző igények alapján, változatos tevékenységi körrel sok civil szervezet kezdte meg működését az országban. Fontos szerepük volt abban, hogy a helyi igények alapján összefogták az adott célokért tenni akaró embereket, elmélyültek az általuk választott területen, programokat szervez-tek maguknak és az érdeklődő lakosságnak. Munkájukat legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzik, és nyitottak a helyi akciók, jótékonysági kezdeményezések támogatására, főleg akkor, ha a tevékenységeken keresztül gyermekek sorsán tudnak segíteni.

Kisebbségi önkormányzat nem működik minden településen, ahol azonban létrehozták, határozott célokat tűztek ki maguk elé a közösségükbe tartozók támogatására, érdekeik képviseletére, kiemelten ke-zelve a családok és utódaik sorsának, boldogulásának előmozdítását.

Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozását követően egyre szélesebb körben jelentek meg pályá-zati kiírások a nehéz helyzetben élők felzárkóztatásának támogatására. Kezdetben szűk kör vállalta a je-lentős adminisztrációt igénylő, de nagy hozadékkal bíró projektek lebonyolítását, majd 2005 után a hát-ránykompenzáció érdekében szervezett HEFOP pályázati programok által kínált lehetőségekkel már több oktatási intézmény élt. Sajnos óvodák legfeljebb konzorciumi partnerként kerülhettek be a megva-lósítók közé. Jelentős áttörés volt az óvodák felzárkóztató munkájának elismerésére 2007-től az óvodai fejlesztő program bevezetésének központi támogatása, amely a legveszélyeztetettebb kör, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését tette lehetővé. Az Óvodai IPR néven ismert program megvalósítását évről évre több óvoda vállalja, a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett intézmények 50%-a is él az óvodai fejlesztő program és a megvalósítását végző pedagógusok központi támogatásának lehetőségével. A pályázati támogatásoknak köszönhetően az intézmények jelentős többletszolgáltatást tudnak biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára, fejlesztik a pedagógusok integ-rációs kompetenciáit, szakmaközi együttműködésekben vesznek részt és bővítik a nevelőmunka tárgyi feltételeit.

Felmérésünk adatai alapján az érintett óvodák 20%-a vett részt a HEFOP programokban, a TÁMOP pályázati programokba azonban már 70%-a bekapcsolódott.

Pályázatok, helyi programok lebonyolításakor a szolgáltatói szféra különböző területeinek képviselői jelennek meg az óvodákban. Érdekük a pedagógusok, gyermekek vagy családjaik által igénybe vett szol-gáltatás, termék értékesítéséhez kötődik, működési és támogatási rendszerük azonban általában lehetővé teszi néhány nehezebb körülmények között élő gyermek életkörülményeinek támogatását.

A fentiek fi gyelembevételével megállapítható, hogy a gyermekek sorsának javítása érdekében tenni akaró óvodák jelentős segítő bázist és számtalan, különböző területen működő szakembert találnak kör-nyezetükben saját hátránykompenzációs munkájuk támogatására.

A hátrányos helyzetű gyermekekhez kötődő problémák komplex megközelítésének szereplői – külső segítők

Védőnők: Ismerik a gyermek fogantatásának körülményeit, a szülőknek és a testvéreknek a gyermek érkezéséhez fűződő érzelmeit, a gyermek várása, az édesanya terhessége során felmerült problémákat és ezek kezelését, információval rendelkeznek a szülés lefolyásáról. Ők látják először a kisgyermeket, mé-rik és megfi gyelik fejlődését, tudnak betegségeiről, emellett benyomásokat szereznek a családban betöltött helyéről, a család szokásrendszeréről, nevelési elveiről. Ők jelzik az első problémákat a szociális háló felé és követik a megoldás eredményét. Lehetőségük van alaposan megismerni a gyermeket és az őt nevelő csa-ládot, valamint jelentős befolyással bírnak a korai nevelési folyamatok alakítására. Az óvodai nevelés idő-szaka alatt saját mérési rendszerük alapján követik a gyermek fejlődését, óvodai vizsgálatokat szerveznek, és ismerik a szülő otthoni gondozó, nevelő tevékenységét is.


Gyermekorvosok: Részletes információkkal rendelkeznek a család egészségi állapotáról, örökletes be-tegségeiről és a hajlamosító tényezőkről, folyamatosan követik a gyermek betegségeit, azok gyakoriságát, ismerik egészségügyi problémáik pszichés és egyéb okait, valamint a család érzelmi és anyagi ráfordítását ezek kezelésére. Benyomásokat szereznek a szülők egészséges életmód iránti igényéről, a család szokás-rendszeréről, problémakezeléséről és mindezekből a szülők általános életszemléletéről.

Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, családgondozók, szociális munkások: A gyermek óvodába kerülése előtt általában csak akkor ismerik a családot, ha van az óvodásnál nagyobb testvér, vagy krízishelyzetük miatt, amikor azonnali, hatékony beavatkozásra volt szükség. Fontos információkkal ren-delkeznek a gyermek lakáskörülményeiről, a család jövedelmi viszonyairól, a szülők munkába állásának, elhelyezkedésének esélyeiről. Az óvodai nevelés időszaka alatt folyamatosan követik a család sorsát és sze-mélyes látogatásaik tapasztalatai alapján döntenek a szükséges támogatásról, esetleg beavatkozásokról.

Szakszolgálatok: A pedagógiai szakmai szolgáltatók, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és re-habilitációs bizottságok jól képzett szakembereket alkalmaznak, munkájukat számos kistérségben nevelé-si tanácsadók segítik. A logopédus tevékenysége iránti igény a beszédhibás gyermekek számának jelentős növekedésével már nemcsak az óvodapedagógusok, hanem a szülők részéről is jelentkezik. Törvény sza-bályozza gyógypedagógus alkalmazását a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során; tanácsaik-ra, javaslataikra az óvodapedagógusoknak is szükségük van az egyéni fejlesztési tervek összeállításakor az alkalmazott módszerek kiválasztásához. Míg néhány évvel ezelőtt vegyes érzelmeket váltott ki a pszi-chológus megjelenése az óvodában, napjainkra egyre elfogadottabbá vált munkája a gyermekek, a szülők és a nevelőtestület körében. A mozgásfejlesztés jelentőségének megismertetése szűk körben elkezdődött, gyakorlata azonban kevéssé vált általánossá az óvodák körében.

79%

18%

50%

32%

4%

89%

57%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

fejlesztőpedagógus

gyógypedagógiai

asszisztens

gyógypedagógus

gyógytestnevelő

konduktor

logopédus

pszichológus

A programban érintett óvodákban igénybe vehető szakmai szolgáltatások


A Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák 89%-a biztosít logopédiai ellátást az intéz-ményben, 79%-a rendelkezik fejlesztőpedagógusi segítséggel. Mindkét arányszám viszonylag magasnak tűnik, azonban fi gyelembe véve munkájuk fontosságát a gyermekek későbbi iskolai eredményességében, a logopédus nélkül 11%-ban és a fejlesztőpedagógus nélkül 21%-ban működő óvodákból évente több száz gyermek kerül iskolába úgy, hogy esélye sem marad az olvasás, írás és szövegértés elsajátítására. Pszicho-lógus mindössze az óvodák 57%-ában, gyógypedagógus pedig csupán az intézmények 50%-ában áll ren-delkezésre. A két szakember hiánya nyomán nem kerülnek felderítésre a gyermekek óvodapedagógusok által fel nem ismerhető fejlődési lemaradásai, és nem kezdődik el az óvodáskorban hatékonyan végezhető prevenció a későbbi tanulási és pszichés zavarok megelőzésére. A gyermekek mozgásának szakember által történő fejlesztése az óvodák nagyon alacsony százalékában történik meg, a konduktorok száma elenyésző, így kihasználatlan marad a mozgásterápiában rejlő prevenciós lehetőség, amely intenzív fejlesztő mód-szerként és speciális korrekcióként jelentős mértékben segíthetné a gyermekek általános fejlődését. Meg-állapítható, hogy a program által érintett óvodákban nem biztosított a szakmai szolgáltatások azon köre, amely megfelelő mértékben segítené az óvodákat a gyermekeknek az iskolai alkalmassághoz szükséges fejlettségi szintre való eljuttatásában.

Korai fejlesztést végző szakemberek: A korai fejlesztést végző szakemberek saját méréseik alapján rész-letes adatokkal rendelkeznek a gyermek előéletéről, fejlődéséről, a kialakult problémáról és a fejlesztés várható eredményeiről. Megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy segítsék az óvoda-kezdés optimális időpontjának megválasztását és az óvodába érkezés módszereinek kiválasztását.

Bölcsődei kisgyermeknevelők: Saját gondozói, nevelői tevékenységük lezárásaként fontos információs bázist jelentenek az általuk nyújtott ismeretek az óvoda számára még ismeretlen gyermekekről. Jelentős mértékben támogatja az óvodai befogadás eredményességét az egyes gyermekek és családok esetében si-keresen alkalmazott módszereik és eszközeik bemutatása.

Tanítók: Az óvodai nevelés utolsó szakaszában az iskolai átmenet folyamatának kulcsszereplői. Az óvodás gyermekek körében való megjelenésük segít az iskolával szemben gyakran fellépő félelmek el-oszlatásában és a két intézmény munkájának egymásra hangolásában. Jó alkalom arra, hogy az óvodape-dagógusok megosszák tapasztalataikat az iskolába kerülő gyermekekről, körülményeikről, problémáikról, az óvoda által eredményesen alkalmazott módszerekről.

Kisebbségi önkormányzati képviselők, vezetők: Kapcsolataik és helyi ismertségük révén segíteni tudják a családokkal való kapcsolatfelvételt, a gyermekek óvodába kerülését, bekapcsolódásuk és érdeklődésük növeli a bizalmat az óvoda és munkája iránt az adott kisebbség körében. Megjelenésük az óvodai progra-mokon fontos és példamutató lehet mások számára is, viszonzásként az óvodás gyermekek színesíthetik rendezvényeiket.

Alapítványok vezetői, kurátorok, civil szervezetek, egyházak: Jótékonysági rendezvények és egyéb prog-ramok szervezésében való részvétellel vagy azok támogatóiként jelentős segítséget nyújthatnak az óvodai események lebonyolításában. Speciális tevékenységeik bemutatásával bővítik a gyermekek ismereteit, mélyítik a fenntartható fejlődést támogató tevékenységeket és ismertté tesznek új művészeti ágakat, népi hagyományokat.

Pályázatírók: Egyre több településen működik pályázatíró és lebonyolító csoport, amely napi munká-ja közé beilleszti az óvodákkal és a nehéz helyzetben levők támogatásával kapcsolatos pályázati kiírások megjelenésének követését, és segíti az óvoda dolgozóit a pályamunkák beadásában.

Többségi családok: A felmérés eredménye alapján a szülők teljes köre támogatja az óvoda integrációs törekvéseit. Fontos szerepük lehet a különbözőség iránti elfogadás elterjedésében a gyermekek és a többi szülő között, támogató magatartásuk segíti a gyermekek szociális érzékenységének kialakulását, a kari-


tatív szellem megjelenését. A legtöbb óvodában vannak jó anyagi körülmények között élő családok, akik önszántukból vagy pedagógusi javaslatra szívesen támogatják a gyermekük közösségéhez tartozó, nehéz helyzetben élő családokat.

Fenntartók: A települési önkormányzatok szociális érzékenysége magas szintű, lehetőségeikhez mér-ten nagyon sokat tesznek a hátrányos helyzetű lakosok segítésére, és minden rendelkezésükre álló eszközt mozgósítanak az óvodák kérésére a gyermekek problémáinak leküzdése érdekében.

A hátrányos helyzetű gyermekekhez kötődő problémák komplex megközelítésének szereplői – belső segítők

Család, szülők, testvérek: A gyermeket legjobban szerető és ismerő partnerek, akiknek szerepe megha-tározó a gyermek későbbi sorsa és a hátránykompenzáció eredményessége szempontjából. Fontos, hogy mindig érezzék, ők az irányadók a gyermek életének alakításában, az óvoda és minden partnere csak az ő egyetértésükkel avatkozik be a gyermek fejlődésének folyamatába. A családok általában szívesen veszik a kapott segítséget, tiltakozásuk esetén feladat az okok feltárása. Nehéz helyzetéről nem minden szülő be-szél szívesen, ezért az óvoda diszkréten kövesse a gyermek életét és tapintatosan kezdeményezze a prob-lémák megbeszélését.

Mivel a gyermekek hátránykompenzációja érdekében végzett tevékenységek az óvodai nevelés idő-tartama alatt zajlanak, a szülők szerepe általában gyermekük részvételének engedélyezésében merül ki. Rikán találkoznak a fejlesztést végző szakemberekkel és a programokat lebonyolító szolgáltatókkal.

A Biztos Kezdet Óvodai Program elsődleges célcsoportja a hátrányos helyzetű gyermekek és család-jaik, fontos tehát véleményük megismerése partnereikkel működtetett kapcsolataik eredményességéről. A felmérés adatai alapján a szülők az óvodákkal kialakított partnerséget ítélik a legjobbnak, amelyet a vé-dőnőkkel folytatott együttműködés eredményessége követ. Lényegesen alacsonyabbnak értékelték a gyer-mekorvossal, a gyermekjóléti, családsegítő szolgáltatást végzőkkel és a szakmai szolgáltatókkal kiépített együttműködés minőségét. A többi gyermek családjával való kapcsolatot közepesnél valamivel jobbnak tartják, amelyet a civil szervezetekkel, végül a kisebbségi önkormányzatokkal fennálló együttműködés ér-tékei követnek.

Óvodavezetők: Elkötelezettségük, szakmai igényességük, az óvoda partnereivel kialakított kapcsola-tuk és az integrációhoz kötődő attitűdjük meghatározó jelentőségű az óvoda hátránykompenzációs tevé-kenységében. Az integrációs neveléshez szükséges elméleti alapot jelentik a nevelési programban rögzített integrációs alapelvek, módszerek, feladatok és elvárt eredmények, a házirendben, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályok és magatartásformák, a minőségirányítási program óvodai folya-matai, elvárásai és értékelési szempontjai, az együttműködés szervezeti kereteinek meghatározása a part-nerek felé.

Óvodapedagógusok: Ők a gyermek és rajta keresztül a család problémájának első érzékelői, az óvoda által végzett hátránycsökkentő folyamat kulcsszereplői. Munkájuk során fontos a szociális érzékenységük, tapintatuk, diszkréciójuk és érzelmi intelligenciájuk. Külső partnerek megkeresése és bevonása, az óvo-dán belül működő csoportok munkájának összehangolása sokoldalú szervezőkészséget igényel. Szakma-közi kapcsolatok keresése és ápolása, más óvodák bevált módszereinek megismerése nyitottságot és szak-mai alázatot vár el minden óvodapedagógustól.

A felmérésben részt vevő óvodák pedagógusainak 37,8%-a vett részt az integrációs nevelést támogató módszertani képzésen. Az összes pedagógust tekintve mindössze 11% a nyelv- és beszédfejlesztést isme-rők aránya, így a logopédus munkáját a csoportok közel 90%-ában nem támogatja pedagógusi megerősítés. 21% jártas a mozgásfejlesztésben, tehát az óvodák 79%-a nem alkalmaz semmilyen mozgásterápiát. Egy-


negyedük ismeri a drámapedagógia módszereit, azaz az óvodák többségének nevelőmunkájából hiányzik az érzelmek fejlesztéséhez szükséges játékok alkalmazása. Ha fi gyelembe vesszük, hogy a felsorolt három terület az óvodás gyermekek eredményesen fejleszthető alapkompetenciáit érinti, akkor kitűnik, hogy nagyon alacsony e fejlesztési lehetőségeket ismerők aránya. A pedagógusok egyharmada ismeri a koope-ratív technikákat, ezért az óvodák többségében hiányzik a közösségi szokásokat befolyásoló módszerek és az együttműködésre késztető technikák alkalmazása. A di� erenciálás terén 46% szerzett ismereteket, és mivel ennek eredménye minden nevelői tevékenységet áthat, nagyon alacsonynak ítélhető a kapott ér-ték. Bár a projektmódszer könnyen alkalmazható, és a gyermekek, szülők számára a legkedveltebb tevé-kenység, csak az óvodák egyharmadában alkalmazzák. Az óvoda–iskola átmenettel kapcsolatos programo-kat az óvodák kétharmada ismeri, így a gyermekek egyharmada nem részesül az átmenetet segítő progra-mok előnyeiből. A pedagógusok 32%-a nem tudja alkalmazni a fejlesztőpedagógia módszereit, és ez jelen-tősen befolyásolja di� erenciáló tevékenységük eredményét. Megállapítható, hogy az óvodapedagógusok módszertani ismeretei szűkösek, nem teszik lehetővé az integrációs nevelés eredményes megvalósítását.

Dajkák, pedagógiai asszisztensekA dajka és a pedagógiai asszisztens megváltozott szerepét már bemutattuk, a felmérésben részt vevő óvo-dapedagógusok szerint munkájuk számtalan területe döntő jelentőségű az integráció sikere szempontjá-ból is. A hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozáskor feladatuk, hogy – átérezve a visszahúzódó gyermek félelmeit – példát mutassanak a különbözőség elfogadásában. A tisztálkodásban kevéssé jártas gyermekek szokásainak alakítása türelmes, következetes munkát igényel tőlük. Gyakran előfordul, hogy

11%

46%

68%

25%

68%

21%

32%

32%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%be

széd

- és

nyelvm

űvelés

diff

eren

ciál

ás

óvod

a-is

kola

átm

enet

drám

aped

agóg

ia

fejle

sztő

peda

gógi

a

gyóg

ytes

tnev

elés

,m

ozgá

ster

ápia

proj

ektp

edag

ógia

koop

erat

ívte

cnik

ák

Az óvodapedagógusok speciális képzettségei az integrációs nevelés megvalósításához


a szülő szívesebben beszél a magához közelebb állónak érzett dajkával az óvodapedagógus helyett, ekkor közvetítő feladatot lát el az érintettek között. Általában az óvoda településén élnek, jelentős feladatuk le-het a külső kapcsolatok kialakításában és ápolásban. Elengedhetetlen folyamatos tájékoztatásuk az óvo-da céljairól és terveiről, fontos belső képzésük, bevonásuk a jó gyakorlatok megismerésébe, rendszeres egyeztetéseik a pedagógusokkal a gyermekek fejlődéséről, valamint a családok problémáinak megoldása érdekében végzett tevékenységekről. Az óvodapedagógus di� erenciáló nevelőmunkája, fejlesztő tevé-kenysége állandó segítőt, egy második embert igényel, akik többnyire a dajkák vagy a pedagógiai asszisz-tensek. A dajkaképzés eleve igény és cél, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének estében pedig szinte feltétel.

Partneri együttműködések értékelése az óvoda, a szakemberek és a szülők körébenMegállapítható, hogy szervezeti együttműködéseiket az óvodapedagógusok ítélik a legeredménye-

sebbnek átlagosan 73,4%-os értékkel, ezt követi a szakszolgálatok által 69%-ra minősített elégedettség, míg a szülők 65%-ra értékelték a többi partnerszervezettel működtetett kapcsolataik minőségét. Egyön-tetűen minden partner az óvodával folytatott együttműködését tartotta a legeredményesebbnek, az óvoda azonban minden partner esetében a kapottnál alacsonyabbra értékelte a közös munka minőségét.

AjánlásokA Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő óvodák feladatai a komplexitás jegyében

– Minél több segítő felkutatása a már bejárt utak mellett is. A többi szülő, a fenntartó, a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek tagjainak bevonása a kutatásba és a megvalósításba.

– A partneri kompetenciáról térkép és erőforrásleltár összeállítása.– Az együttműködő partnerek szerepének rögzítése együttműködési megállapodásban. A doku-

mentum összeállítása a közös tevékenység átgondolását igényli, megerősíti mindkét fél számára a szándék komolyságát és növeli az együttműködés jelentőségét.

85%

81%

94%

87%85%

70%

80%

90%

100%

együttműködésikészség

kommunikációsképesség

személyihigiéné

szociálisérettség

társasviselkedés

Az óvodapedagógusok véleménye a dajka szerepéről az óvodai hátránykompenzáció eredményességében


– A szülők és a szakszolgálatban dolgozó szakemberek folyamatos párbeszédének, együttműkö-désének elindítása, koordinálása, például szülői értekezletek, megbeszélések kezdeményezése a szakszolgálattól, logopédiai nyílt órák tartása az otthoni gyakorlás támogatásához.

– A szülők és a védőnő, a gyermekorvos közötti kapcsolat javulásának elősegítése az óvoda eszköz-rendszerével, például tanácsadás, előadás szervezése az óvodában.

– A szülők és a szociális területeken dolgozó munkatársak folyamatos párbeszédének, együttműkö-désének elindítása, koordinálása, például fogadóóra lehetősége az óvodában.

– Az óvodapedagógusok munkájának kibővítése a szakszolgálat munkatársaival való rendszeres együttműködéssel, például a gyermek fejlődésének közös értékelése, az egyéni fejlesztési tervek közös összeállítása, az alkalmazott módszerek egyeztetése.

– Mozgásfejlesztő pedagógus és szükség esetén konduktor alkalmazása az óvodában.– Az óvoda részvétele civil szervezetek munkájában.– Közvetítő szerep felvállalása minden lehetséges szereplő között.– A többségi családok felé a segítés lehetőségének megteremtése.– A helyi igényeknek megfelelő továbbképzési program összeállítása, amelyben előnyt élveznek

a szakmai segítségnyújtáshoz képzettséget szerző óvodapedagógusok szakvizsgás képzései: fejlesztőpedagógus, mozgásfejlesztő, gyógypedagógus, hidroterapeuta, Delacato mozgásfejlesztő stb., és pályázatok igénybevétele az óvodapedagógusok továbbképzésének fi nanszírozásához (például TÁMOP-3.1.5).

Szervezetek együttműködése

83%

50%

64%

90%

83%

82%

66%

70%

100%

70%

57%

56%

79%

83%

72%

66%

73%

90%

65%

46%

58%

91%

75%

75%

74%

66%

96%

20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110%

Szülői házzal

Kisebbségi önkormányzattal

Civil szervezettel

Védőnői hálózattal

Gyermekjóléti és családsegítőszolgálattal

Szakmai és szakszolgálattal

Gyermekorvossal

Egyházakkal

Óvodával

óvodapedagógus

szakember

szülő


– Módszertani képzéseken való részvétel minél magasabb testületi arányban.– A képzéseken megismert módszerek megosztása a nevelőtestületen belül bemutatók és belső

képzés formájában.– Óvodai módszertani eszköztár összeállítása a helyi di� erenciált nevelés tartalmának bővítésére.– A di� erenciáló nevelést elősegítő, módszertani „jó gyakorlatok” megismerése.– Horizontális tanulás formájában a kooperatív technikák és a drámapedagógia módszereinek

megismerése óvodán belül, szükség esetén iskolai segítség igénybevétele.– Óvodai és csoportprojektek szervezése a családok és külső partnerek, különösen az iskola bevoná-

sával.– A dajka és a pedagógiai asszisztens folyamatos belső képzése, megnövekedett feladataik ellátásá-

nak segítése.– Részvételi lehetőség biztosítása dajkáknak és pedagógiai asszisztenseknek a nekik szervezett

továbbképzéseken.– Esélynövelő pályázatokon való részvétel.A pedagógusképzés feladatai– Problémaérzékenység és komplex látásmód kialakítása.– A család elsődleges szerepének tudatosítása.– Az óvodai nevelőmunkába segítőként bevonható szereplők munkájának megismertetése.– A di� erenciálás módszereinek megismertetése: kooperatív, tevékenységközpontú, projekt és drá-

mapedagógiai módszerek.– A dajka, a pedagógiai asszisztens munkájának és megnövekedett szerepének bemutatása.– Módszertani segítség nyújtása a dajkával és a pedagógiai asszisztenssel történő kapcsolat kiépíté-

séhez.

4.2.2 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek együttműködéseA Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodákban a felmérés eredményei alapján változó ered-ményességgel alkalmazzák az egymással kapcsolatot tartó partnerek a nevelési-oktatási intézmé-nyekben általánosan elterjedt együttműködési formákat.

A közös munka során alkalmazott módszereiket összességében az óvodák vélik a legeredményesebbnek, átlagosan 74%-os elégedettséggel, őket követi a szülők véleménye 66%-kal. A legalacsonyabb értéket, 60%-ot a szakszolgálatok munkatársai állapítottak meg az együttműködés fenti formáiról. A kerekasztal-beszélge-tést mindhárom fél a legkevésbé eredményesnek véli az összes kapcsolattartási lehetőség közül, ezt követi a műhelymunka és a közös családlátogatás. A legeredményesebbnek a közös projekteket tartják, majd az ér-tekezleteket, fogadóórákat, nyílt napokat. A szülők a legjobbnak a közös projekteket ítélik, míg a szakszolgála-tok és az óvodapedagógusok az esetmegbeszélések eredményeit értékelik a legtöbbre. A három fél véleménye a fogadóórák, egyéni beszélgetések értékelésének megítélésében áll a legközelebb egymáshoz, a legnagyobb eltérés a kerekasztal-beszélgetés és a nyílt nap eredményességének megállapítása esetében tapasztalható.

Az együttműködések lehetséges szereplői a gyermekek óvodai nevelésének szakaszai alapjánAz előző fejezetben egyenként bemutattuk, hogy mely csoportok tudnak hozzájárulni a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek eredményes neveléséhez és hátrányaik csökkentéséhez. Fontos azonban, hogy az óvo-dai folyamatok támogatása komplex módon történjen, vegyen benne részt minden – az óvoda munkáját segíteni képes – partner.


Adatgyűjtés az óvodába kerülő gyermekekről:• Érintettek – óvodák – bölcsődék – családi napközik – jegyző – védőnő – gyermekorvos – kisebbsé-

gi önkormányzatok – szülői szervezetek. Adategyeztetés a jelentkezett és be nem íratott gyermekekről:

• Érintettek – óvodák – jegyző – védőnő – szociális háló munkatársai – szülői szervezetek.Közös családlátogatás:

• Érintettek – óvodák – bölcsődék – családi napközik – védőnő – szociális háló munkatársai – ki-sebbségi önkormányzatok – családok.

A gyermekek befogadásának előkészítése, csoportba sorolás:• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – védőnő – a korai fejlesztés szakemberei – szülők –

kisebbségi önkormányzatok.

Együttműködési formák eredményessége

0% 20% 40% 60% 80% 100%

esetmegbeszélés

értekezlet

fogadóóra

kerekasztal

közöscsaládlátogatás

közös projekt

műhelymunka

nyílt nap

Óvodapedagógus

Szakember

Szülő

Egyház

Civil szervezet


A beszoktatás folyamata:• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – védőnő – családok – bölcsődék.

Közös családgondozás:• Érintettek – óvodák – védőnő – orvos – szociális háló munkatársai – kisebbségi önkormányzatok

– civil szervezetek – szülői szervezetek – családok – pályázatírók – fenntartó.Problémakezelés:

• Érintettek – óvodák – védőnő – orvos – szociális háló munkatársai – kisebbségi önkormányzatok – civil szervezetek – szakszolgálatok – szülői szervezetek –családok – pályázatírók – fenntartó.

Tehetséggondozás:• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – családok – pályázatírók – fenntartó.

A gyermek iskolára alkalmassá tétele:• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – védőnő – szakszolgálatok – iskola – családok –

pályázatírók – fenntartó.Az iskolaérettség időpontjának megállapítása:

• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – védőnő – gyermekorvos – szakszolgálatok – iskola – családok.

Közös iskolaválasztás:• Érintettek – óvodák – védőnő – szociális háló munkatársai – kisebbségi önkormányzatok – szak-

szolgálatok – családok – fenntartó.Az iskolai átmenet megszervezése:

• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – iskola – családok – pályázatírók.Az iskola felkészítése a gyermek fogadására:

• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – iskola.Az iskolai beilleszkedés támogatása:

• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – iskola – családok.A gyermek fejlődésének utánkövetése az iskolában:

• Érintettek – óvodavezető – óvodapedagógus – iskola – családok.

A hagyományos együttműködések tartalmának módszertani bővítése• Értekezlet – bármely partneri kör számra szervezhető; programja vetítéssel, fi lmnézéssel, koope-

ratív játékokkal színesebbé válik.• Esetmegbeszélés – minden kompetens szakember együttgondolkodása valósuljon meg a gyerme-

kek hátránykompenzációjának eredményessége érdekében.• Fogadóóra, egyéni beszélgetés – nyugodt helyen történjen, oldott hangulatban, hogy a szülő is

elmondja tapasztalatait; fontos a kioktatás elkerülése.• Hospitálás – a szakmai fejlesztő foglalkozások látogatása javasolt mind a szülők, mind a pedagó-

gusok számára.• „Jó gyakorlat” megismerése – a folyamatosan bővülő kínálat követése; javasolt a módszertani

bemutatókon való részvétel és a fi nanszírozáshoz pályázati támogatás igénybevétele.• Kerekasztal-beszélgetés – lehetőleg azonos szakmai felkészültségű résztvevőkkel kerüljön

lebonyolításra.• Közös családlátogatás – a család számára legelfogadottabb személyek vegyenek rajta részt az óvo-

dapedagógusok mellett.• Közös projekt – széles partneri kör bevonásával történjen (már a tervezőmunka is).


• Közös rendezvény – széles partneri kör bevonásával történjen (már a tervezőmunka is).• Műhelymunka – a közös gondolkodást alapos előkészítés előzze meg, alkalmazzanak változatos

munkaformákat.• Nyílt nap – a partnerek széles köre kerüljön meghívásra a szülők és családok mellett.• Nyilvánosság biztosítása – az óvodának a szülőkkel és a többi partnerével folytatott együttműkö-

dése kapjon nyilvánosságot, készüljenek jól látható helyre kifüggesztett fotók a közös progra-mokról; a partnerek közreműködésének igénybevétele, például a résztvevők írjanak újságcikket az óvoda helyett a helyi sajtóban.

• Szakmai előadás – a szülők, pedagógusok által igényelt témában kerüljön megszervezésre.• Szülői értekezlet – programja legyen változatos, gazdagítsa prezentáció, fotó- és fi lmbemutató

a gyermekek mindennapjairól, szervezzenek a szülőknek lazításként kooperatív játékokat az óvo-dapedagógusok beszámolói közben.

• Szűrővizsgálat – egészségügyi vagy a gyermekek fejlődésének megismerésére irányuló egyéb témában.

Az együttműködés további lehetséges formái• Családi vetélkedő – projektek zárásaként vagy szabadidős rendezvény formájában a szülők,

testvérek bevonásával, a gyermekek és pedagógusaik közreműködésével szervezett program, amelynek témáját szavazással a szülők is kiválaszthatják, például sport, környezetvédelem stb.

• Egészséges életmód programok – számtalan lehetőséget kínálnak napjainkban az egészséges életmódot népszerűsítő szolgáltatók és vállalkozók, a kiválasztás szülői igény alapján történjen.

• Játszódélután – a szülők és gyermekek közös játéka óvodapedagógusi jelenléttel az óvodában, amelyre meghívást kaphatnak a szakszolgálat munkatársai és a civil szervezetek képviselői is.

• Közös képzések – több pályázati kiírás tartalmazza közös képzések lehetőségét, amelyen szülők, a szociális háló munkatársai, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok tagjai együtt vesznek részt. Lehetőséget nyújt közös álláspont kialakítására a helyi problémák megoldására, a partnerkapcsolatok erősítésére és új támogatási lehetőségek megismerésére.

• Közös ünnepek – a nyitott óvoda jellemzője, hogy rendezvényei látogathatók az érdeklődő szülők számára. A szülők, civil szervezetek által szervezhető műsor, bemutató gazdagítja az óvoda ünne-pi programkínálatát.

• Mesterség napok – családtagok, nagyszülők, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok tagjai bemutatják speciális ismereteiket az adott foglalkozásról, mesterségről, amelyet kiegészít a gyer-mekeknek biztosított egyszerű, de hasonló témájú tevékenykedtetés.

• Művészetek eszközeinek alkalmazása: drámajátékok, közös kézművesség, közös zenélés, tánco-lás, bábszínház stb.

• Munkadélután – egy tevékenység végrehajtása, gyakorlása változatos partneri kör bevonásával. Rendelhető eseményhez (pl. adventi koszorú készítése), történhet egy hiányterület megszün-tetésére (pl. dekoráció készítése az óvodába) vagy egy érdekes tevékenység gyakorlására (pl. szalmabábkészítés, agyagozás).

• Óvoda-iskola közös nap – az iskolai tanítókkal közösen szervezett program, ahol a családnak lehetősége nyílik beszélgetés, játékos programok, tábortűz, közös ételkészítés során a gyer-mek leendő pedagógusának megismerésére, a tanítónak pedig a gyermek és családjának megismerésére.


• Projektzárók – az óvodai projektek lezárása általában rendezvénnyel történik, amelyre meg-hívást kaphatnak a szülők, civil szervezetek, a fenntartó képviselői is, akik ekkor bevonhatók például a projekt produktumának elkészítésébe.

• Szabadidős rendezvények – lehet önálló szervezés (pl. kiállítás, játékbemutató, koncert), de iga-zodhat a település kiemelt rendezvényeihez is, amikor az óvoda hasonló témájú, óvodás gyerme-keknek szervezett programot kínál (pl. búcsú vagy falunapi program az óvodában).

• Szupervízió szakemberrel – képzett szupervizor irányításával a szakmai céloknak megfelelő mű-ködés vizsgálata és elősegítése a szervezet és intézmények kapcsolatában. Részt vehetnek rajta a segítő szervezetek munkatársai, megrendezésre kerülhet óvodapedagógusoknak, de segítheti a szülőkkel való kapcsolat kialakítását is.

• Szülőklub – a szülők önkéntes részvételével szervezett kötetlen, vagy előadásokkal, vetítésekkel, bemutatókkal gazdagított szabadidős rendezvény.

• Társadalmi munka – az óvoda, a település vagy egyéb nemes cél érdekében a szülők, civil szer-vezetek, kisebbségi önkormányzatok és az óvoda által közösen végzett munka. Szervezője lehet bármelyik résztvevő fél.

• Tolerancia tréningek szervezése, érzékenyítés – szakképzett segítő irányításával saját élményen keresztül tapasztalják meg a résztvevők a nehéz helyzetben élők sorsát.

AjánlásokA Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák számára

• Folyamatos tájékozódás a szülői igényekről, amelyek akár évente is változhatnak.• Éves tervek összeállításakor részesítsék előnyben a családok által kedvelt együttműködéseket,

próbáljanak azonban változtatni a kevésbé népszerű programok egyes részletein is!• Változatos együttműködési kínálatot biztosítsanak!• Nevelőpartnereiket széles körben vonják be már a tervezőmunkába is!• Alakuljon munkacsoport az együttműködések koordinálására, amelynek tagjai közé a partnerek

képviselőit is hívják meg!• A hátrányos helyzetű családok bevonását személyre szabottan végezzék!• Tekintsék át a minőségirányítási programjukban rögzített folyamataikat, és végezzék el a szüksé-

ges korrekciókat!• Tervezzék meg az óvodai tehetséggondozás folyamatát a hátrányos helyzetű gyermekek esetében is!

A pedagógusképzés feladatai• Szakmai gyakorlat során kötelező elemként jelenjen meg az óvoda esélyteremtő tevékenységeiben

való részvétel!• A hagyományos és eredményes együttműködési formák megismerése.• Az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló pályázati kiírások bemutatása, pályázatmenedzs-

menttel kapcsolatos ismeretek nyújtása.• Minőségfejlesztési alapismeretek nyújtása: kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos beszélgetés,

elemzés, értékelési módszerek.


4.3 Felhasznált irodalom1. Baráth Beatrix–Beszteri Éva–Duruczné Nagy Julianna–Farkas Józsefné–Labáth Ferencné: Útmu-

tató az Óvodai IPR-hez (Óvodai Integrációs Program). Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Non-profi t Kft., 2009.

2. Kozma Tamás: A nevelésszociológia alapjai. Bp., Tankönyvkiadó, 1984. 1–57.3. Kozma Tamás: Nevelésszociológia. http://www.nevelesszociologia.iif.hu/index.php?o=1 (Látogat-

va: 2011. 02. 12.)4. Labáth Ferencné–Gilicze Zoltán–Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti

alapvetések. Bp., Educatio Kht., 2008. http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 12.)

5. Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák – Az élet dolgai. Bp., Saxum Kiadó, 2001.6. Óvodai Integrációs Program – Miniszteri Közlemény. Oktatási Közlöny, LI. évfolyam 11. szám (2007.

május 14.) 1253–1255.7. foldrajz.ttk.pte.hu/magyarorszag/letoltes/szocjegyzet.doc (Látogatva: 2011. 02. 12.)


Mellékletek

1. Kérdőív óvodapedagógusoknak

1. A településen élő hátrányos helyzetű gyermekek száma: ________2. Az óvodába járó gyermekek közül mennyi a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű? Összes gyermek száma: ______ Ebből a hátrányos helyzetű gyermekek száma: ______ Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: _______3. Mely szolgáltatásokat veheti igénybe az intézménybe járó gyermek? Kérem, karikázással jelölje!

a) Alapfokú művészetoktatás

b) Gyógypedagógiai tanácsadás

c) Korai fejlesztés és gondozás

d) Fejlesztő felkészítés

e) Nevelési tanácsadás

f ) Logopédiai ellátás

g) Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h) Gyógytestnevelés

i) Gyermekjóléti szolgáltatás

j) Bölcsőde

k) Családi napközi

l) Iskolai napközi

m) Házi gyermekfelügyelet

n) Családok átmeneti otthona

o) Gyermekek átmeneti otthona

p) „Helyettes szülő” ellátási forma

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon részt vett-e az intézmény? Kérem, karikázással jelölje!

a) IPR

b) HEFOP

c) TÁMOP

d) Települési kezdeményezés

e) Egyéb:

5. Igénybe veszi az Integrációs Óvodai Program működtetéséhez az IPR normatíva támogatást? igen nem


6. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi szervezetekkel, szolgáltatókkal! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.)

Értékelés1. Szülői házzal2. Kisebbségi önkormányzattal3. Civil szervezetekkel4. Védőnői hálózattal5. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal6. Szakmai és szakszolgálattal7. Gyermekorvossal8. Egyházakkal

7. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.)

Értékelés1. esetmegbeszélés2. értekezlet3. fogadóóra, egyéni beszélgetés4. hospitálás5. jó gyakorlat megismerése, adaptálása6. kerekasztal7. közös családlátogatás8. közös projekt9. közös rendezvények10. műhelymunka11. nyílt nap12. szülői értekezlet13. szűrő vizsgálatok

8. Ismeri-e a Szolgáltatói kosárban (www.szolgaltatoikosar.hu) szereplő jó gyakorlatokat? igen nem

9. Részt vettek-e az intézmény dolgozói együttnevelést támogató képzéseken? igen nem

10. Rendelkezik-e az intézmény saját jó gyakorlattal? igen nem

11. Adaptáltak-e jó gyakorlatot? igen nem


12. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri!

a) Biztos Kezdet Óvodai Program

b) Biztos Kezdet Gyerekházak

c) IPR

d) BGR

13. Van-e kapcsolata Biztos Kezdet Gyerekházzal a településen vagy annak közelében? igen nem

14. Értékelje 1–10-ig az intézménye nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________

15. Munkájához van-e elegendő helyiség az intézményben? igen nem

16. Van-e internetelérési lehetőség az óvodában? igen nem

17. Rendelkezik-e a jogszabályban meghatározott szakemberekkel az intézmény a feladat ellátásához? igen nem

18. Az alábbiak közül mely szakember segíti a nevelő, fejlesztő munkát? Karikázza be a megfelelő betűjelet!

a) Családgondozó

b) Fejlesztőpedagógus

c) Gondozónő

d) Gyermekjóléti szakember

e) Gyógypedagógiai asszisztens

f) Gyógypedagógus

g) Gyógytestnevelő

h) Konduktor

i) Logopédus

j) Pedagógiai asszisztens

k) Pszichológus

l) Szociális munkás

m) Védőnő


19. Milyen speciális képzettséggel rendelkeznek a hátránykiküszöbölés komplex kezelésére? Kérem, karikázással jelölje!

a) beszéd- és nyelvművelés

b) di� erenciálás

c) óvoda–iskola átmenet

d) drámapedagógia

e) fejlesztő pedagógia

f) gyógytestnevelés, mozgásterápia

g) projekt

h) kooperatív

20. Tudja-e biztosítani a település valamennyi 3 éves gyermek számára az óvodáztatást? igen nem

21. Van-e az intézménynek beóvodázási programja? igen nem

22. A hátrányos helyzetű gyermekek bekerülnek-e három éves korban az óvodába? igen nem

23. Járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyermekek? igen részben nem

24. Az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek általában hány évet vették igénybe az óvodai fejlesztést?

1 évet 2 évet 3 évet 4 évet 5 évet

25. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekházból jött gyermekek esetében jellemzőek!

a) a gyermek kommunikációs képességei jók

b) a szülők aktívabban vesznek részt az óvodai programokban

c) egészségesebb életkörülmények között élnek

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek

e) a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít


26. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás társaiktól? Kérem, karikázással jelölje!

a) együttműködési készség

b) kognitív képességek

c) kommunikációs képességek

d) személyi higiéné

e) szociális érettség

f) társas viselkedés

27. Értékelje 1–10-ig a dajka szerepét a hátránykompenzáció eredményességében! (Az 1-es jelöli a legkevésbé fontosat, a 10-es a leginkább fontosat.)

Értékelés

1. együttműködési készség2. kommunikációs képesség3. személyi higiéné4. szociális érettség5. társas viselkedés

28. Az óvoda megkezdésekor a gyermekek képesség-készség mérésére milyen mérőeszközt használnak? Kérem, karikázással jelölje!

a) DIFER

b) Porkolábné -féle

c) Kompetencia alapú óvodai programcsomag mérőrendszere

d) Saját eszköz használata

29. Hátrányos helyzetű gyermek óvodai fejlesztésére hány óra biztosított az intézményében?

a. szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hétb. óvónő által nyújtott di� erenciálás ________ óra/hét

30. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mér-tékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.)

________

Válaszait köszönjük!


2. Kérdőív szülőknek

1. Vettek-e részt pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon? Kérem, karikázással jelölje!

a) IPR

b) HEFOP

c) TÁMOP


e) Egyéb:

2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.)

Értékelés

1. Civil szervezetekkel2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal3. Gyermekorvossal4. Kisebbségi önkormányzattal5. Óvodával6. Szakmai és szakszolgálattal7. Szülői házzal8. Védőnői hálózattal9. Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a legin-kább szoros együttműködést jelöli.)

Értékelés1. esetmegbeszélés2. értekezlet3. fogadóóra4. kerekasztal5. közös családlátogatás6. közös rendezvények7. műhelymunka8. nyílt nap9. nyilvánosság biztosítása10. szakmai előadás11. egyéb:

4. Részt vettek-e együttnevelést támogató képzésen? igen nem

5. Támogatják-e valamilyen formában az együttnevelést? igen nem


6. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Ha igen, kérem, karikázással jelölje!


b) Biztos Kezdet Gyermekházak

c) IPR

d) BGR

e) Egyéb:

7. Értékelje 1–10-ig az óvoda nevelő-fejlesztő tevékenységéhez, működéséhez szükséges tárgyi feltételeit! (A 10-es jelöli a legjobbat.) ________

8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést Ön és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje!

a) anyagi forrás biztosítása

b) előadó biztosítása programokhoz

c) eszközök biztosítása

d) szakmai támogatás

e) egyéb:

9. Az Ön ismerete szerint járnak-e rendszeresen óvodába a hátrányos helyzetű gyerekek? igen nem

10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmara-dás? Kérem, karikázással jelölje!







11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl.: a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mér-tékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.)

________

12. Véleménye szerint mennyire segíti az Önnel való együttműködés az óvodai programkínálat bővülését? Értékelje 1-10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.)

________Válaszait köszönjük!


3. Kérdőív szakembereknek

1. Mely szolgáltatásokkal járul hozzá a település óvodájában nevelt gyermekek hátránykompenzációjához? Kérem, karikázással jelölje!

a) Alapfokú művészetoktatás

b) Gyógypedagógiai tanácsadás

c) Korai fejlesztés és gondozás

d) Fejlesztő felkészítés

e) Nevelési tanácsadás

f) Logopédiai ellátás

g) Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

h) Gyógytestnevelés

i) Gyermekjóléti szolgáltatás

j) Bölcsőde

k) Családi napközi

l) Iskolai napközi

m) Házi gyermekfelügyelet

n) Családok átmeneti otthona

o) Gyermekek átmeneti otthona

p) „Helyettes szülő” ellátási forma

2. Véleménye szerint megfelelő-e a szakemberellátás a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek számára? igen nem

3. Tapasztalja-e valamilyen szolgáltatás hiányát a településen? igen nem

4. Pályázatokon vagy egyéb, esélyegyenlőséget segítő programon vettek-e részt? Kérem, karikázással jelölje!

a) IPR

b) HEFOP

c) TÁMOP


e) Egyéb:

5. Van-e együttműködési megállapodása az óvodával? igen nem


6. Értékelje 1–10-ig a jelenleg működő ellátórendszer által nyújtott szolgáltatás minőségét! (Az 1-es a leggyengébb, a 10-es a legkiválóbb minőséget jelöli.)

__________


Értékelés1. Civil szervezetekkel2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal3. Gyermekorvossal4. Kisebbségi önkormányzattal5. Óvodával6. Szakmai és szakszolgálattal7. Szülői házzal8. Védőnői hálózattal

8. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább eredményes együttműködést jelöli.)

Értékelés1. előadás tartása2. esetmegbeszélés3. értekezlet4. fogadóóra, egyéni beszélgetés5. hospitálás6. jó gyakorlat megismerése, adaptálása7. kerekasztal8. közös családlátogatás9. közös projekt10. közös rendezvények11. műhelymunka12. nyílt nap13. szülői értekezlet14. szűrő vizsgálatok

9. Részt vettek-e az együttnevelést támogató képzéseken? igen nem

10. Együttműködött-e jó gyakorlat adaptálásában? igen nem


11. Ismeri az alábbi modellkísérleti programokat? Karikázza be azt, amelyiket ismeri!


b) Biztos Kezdet Gyerekházak

c) IPR

d) BGR

12. Értékelje 1–10-ig az óvodai fejlesztő munkájához szükséges tárgyi feltételeket! (A 10-es jelöli a legjob-bat.)

________

13. Munkájához elegendő helyiség áll rendelkezésre az óvodában? igen nem

14. Milyen területen segíti Ön az óvoda nevelő, fejlesztő tevékenységét? Kérem, karikázással jelölje!

a) egyéni fejlesztés

b) fejlesztések

c) mentorálás

d) mérés, fejlesztő értékelés

e) műhelymunka

f) nevelési értekezlet

g) pedagógiai tájékoztatás

h) szupervízió

i) szülői fogadóóra

j) tanácsadás

k) tanácsadás a pedagógusnak

l) tehetséggondozás

m) terápiák

n) egyéb:

15. Az ön munkája segíti-e valamilyen formában a három éves hátrányos helyzetű gyermekek bekerülését az óvodába?

igen nem

16. Ismeri-e a Biztos Kezdet Gyerekház programot? igen nem


17. Jelölje karikázással azokat, amelyek a Biztos Kezdet Gyerekház programban részt vett gyermekek esetében jellemzőek!

a) a gyermek kommunikációs képességei jók

b) aktívabban részt vesz az óvodai programokban

c) egészségesebb életkörülmények között él

d) rendszeresen jár óvodába a gyermek

e) a szülői ház és az óvoda gyermeknevelési szemlélete közelít








19. Végez-e méréseket az óvodában? igen nem

20. Milyen gyakorisággal mér az óvodában? havonta évente többször évente

21. Hátrányos helyzetű gyermek fejlesztésére hány óra biztosított? szakember által nyújtott szolgáltatás ________ óra/hét

22. Elegendőnek ítéli a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére biztosított óra mennyiségét? igen nem

23. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak, pl. szokások, hagyományok, nyelv stb. milyen mértékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.)

________

24. Tapasztalata szerint az iskolaérettséget elért hátrányos helyzetű gyermekek hány évig jártak óvodába? 1 évig 2 évig 3 évig 4 évig 5 évig



4. Kérdőív civil szervezeteknek


a) IPR

b) HEFOP

c) TÁMOP


e) Egyéb:2. Értékelje az együttműködést 1–10-ig az alábbi intézményekkel, szervezetekkel!

(Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.)

Értékelés1. Civil szervezetekkel2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal3. Gyermekorvossal4. Kisebbségi önkormányzattal5. Óvodával6. Szakmai és szakszolgálattal7. Szülői házzal8. Védőnői hálózattal9. Egyházakkal

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.)








c) IPR

d) BGR

e) Egyéb:


8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön civil szervezete és az óvoda között? Kérem, karikázással jelölje!





e) egyéb:


10. A sokat hiányzó, rendszeresen óvodába nem járó gyermekeknél milyen téren tapasztalható elmaradás? Kérem, karikázással jelölje!







11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl. a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mér-tékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.)

________

12. Véleménye szerint mennyire segíti a civil szervezetekkel való együttműködés az óvodai programkíná-lat bővülését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.)

________Válaszait köszönjük!


5. Kérdőív egyházi képviseleteknek


a) IPR

b) HEFOP

c) TÁMOP


e) Egyéb:


Értékelés1. Civil szervezetekkel2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal3. Gyermekorvossal4. Kisebbségi őnkormányzattal5. Óvodával6. Szakmai és szakszolgálattal7. Szülői házzal8. Védőnői hálózattal9. Egyházak

3. Értékelje az együttműködés formáinak eredményességét 1–10-ig! (Az 1-es a legkevésbé, a 10-es a leginkább szoros együttműködést jelöli.)








c) IPR

d) BGR

e) Egyéb:


8. Milyen formában tudja elképzelni az együttműködést az Ön egyháza és az óvoda között? Kérem, kariká-zással jelölje!





e) egyéb:









11. Értékelje 1–10-ig, hogy a multikulturális tartalmak (pl. a hagyomány, szokások és nyelv) milyen mér-tékben vannak jelen az óvoda nevelési gyakorlatában! (1-es jelöli, ha nincs jelen, 10-es jelöli, ha teljes mértékben jelen van.)

________

12. Véleménye szerint mennyire segíti az egyházzal való együttműködés az óvodai programkínálat bővü-lését? Értékelje 1–10-ig! (1-es a legkevésbé, 10-es a leginkább segíti.)

________


Documents

4. Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való