6.1: Kettős világ- és emberkép

kettős világkép:

o van egy megtapasztalható földi szféra (e világ) és egy tapasztalaton túli szféra

(túlvilág)

o A tapasztalaton túli (transzcendens) világ, Isten országa harmonikus, tökéletes, örök.

A föld alatti világ a Sátán birodalma, sötétség, gonosz erők jellemzik.

o A földi világ tökéletlen, múlandó és változékony. Ez csak egy átmeneti állapot; a halál

nem vég, hanem az örök lét kezdete. Az embernek úgy kell élnie, hogy állandóan fel

legyen készülve ennek az eljövetelére. Vagyis a földi élet minősége határozza majd

meg a helyét a túlvilágon

kettős emberkép:

o anyag (test) és szellem (lélek) kettőse

o bűnbeesés miatt a test a gonosz hatalmában van, a lélek viszont Istenében (Jézus

váltotta meg).

o Erkölcsi kötelessége mindenkinek a jóra törekedni

o Az ember Isten képmása

o ezek egyik következménye az aszkézis (önsanyargatás, test megvetése)

o másik következmény, hogy akkoriban tiszteletre méltó magatartás volt a világtól való

elfordulás (kontemplativitás), és a saját lélekbe való merülés (meditáció)

6.2: Középkori irodalom műnemei:

6.3: Stílusok + gregorián ének

Román

o XI-XII. század

o fontos cél volt a megfelelő védelem

o hatalmas falak, zömök pillérek

o félköríves boltozatok, lőrésszerű ablakok

o szobrászat: merevség

o festészet: hangsúly a szemen

Gótika

o karcsú pillérek, keskeny bordák

o csúcsíves megoldások (Pl: üvegablakoknál)

o gazdag díszítés, hatalmas rózsaablakok

o „égbe törő”; mennyek dicsőségét jelképezi

o szobrászat: a szobrok mozogni látszanak

Gregorián ének

o Római egyház ősi, egy szólamú, latin éneke

o kialakulása Nagy Szent Gergely pápához köthető (innen az elnevezés is)