7. évfolyam

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

KÉMIA

7. évfolyam

Szabó – Kovács Kornélia

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ........................................................................................ 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4

1. Az anyagok világa .................................................................... 8

2. Anyagi változások ................................................................... 16

3. Halmazállapotok, halmazállapot-változások ............................... 22

4. Energiaváltozások................................................................... 28

5. __ __ __ __ I. ........................................................................ 33

6. Égés II. ................................................................................. 39

7. Tűzoltás ................................................................................ 43

8. Oldatok I. .............................................................................. 47

9. Oldatok II. ............................................................................. 52

10. Oldatok töménysége I. ............................................................ 57

11. Oldatok töménysége II. ........................................................... 62

12. Keverékek, oldatok szétválasztása ............................................ 66

13. Víz I...................................................................................... 71

14. VÍZ II. .................................................................................. 77

15. ELEMEK és vegyületek ............................................................ 82

16. Elemek és VEGYÜLETEK .......................................................... 87

17. Redoxireakciók ....................................................................... 93

18. Kémhatásvizsgálat .................................................................. 98

19. Sav-bázis reakciók ................................................................ 104

20. Környezetvédelem ................................................................ 109

Fogalomtár .................................................................................. 116

Források ...................................................................................... 118

Munkafüzet – Kémia, 7. évfolyam

– 3 –

BEVEZETÉS

Kedves Diákok!

A kémia az életünk része, bármennyire is szeretnénk kikerülni, nem lehet.

Hiszen már az őskori barlangrajzoknál, az ókori sörkészítésnél, a középko-

ri aranycsinálásnál és még sorolhatnánk, jelen volt életünkben és azóta

folyamatosan rájöttek az emberek, hogy amit csinálnak az kémia. Kezdet-

ben varázsoltak, majd ahogy egyre többet tudtak meg az anyagokról, las-

san inkább a tudomány került az előtérbe.

Ez a munkafüzet nektek szól gyerekek. Ha végigkíséritek e füzet feladata-

it, akkor számos titok és érdekesség birtokába fogtok jutni. Miért színes

az egyik anyag, a másik miért nem? Hogyan tegyünk színessé oldatokat?

Mit jelez egy lejátszódó kémiai folyamat? Fejtsétek meg a titkokat, találjá-

tok meg a számotokra fontos igazi kincseket!

Izgalmas perceket, jó munkát és sok sikert kívánok a kémia tanulásához a

következő gondolatokkal:

"Az élet egyikünk számára sem könnyű, de nincs baj, ha az embernek van

kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk va-

lamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron is el kell érnünk." /Marie Curie/

A szerző

Jelmagyarázat:

Fontos tudnivalók

Tanulókísérlet

Demonstrációs kísérlet


– 4 –

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


– 5 –

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


– 6 –

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi

környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


– 7 –

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást.

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni.

S 50 Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező


– 8 –

AZ ANYAGOK VILÁGA

Bevezetés:

1. Milyen tulajdonságát ismered a megfejtésnek?

1. Életünkhöz nélkülözhetetlen ásvány, a legfontosabb ételízesítő.

2. Szürke, cseppfolyós fém.

3. Sötétszürke elem, alkoholos oldatával sebeket fertőtlenítenek.

4. Fekete, szilárd, puha nemfém.

5. Illékony anyag, „eltűnik, mint a … ”.

6. Színtelen, szagtalan gáz, táplálja az égést.

7. Vörös színű fém, jó áramvezető.

8. Színtelen, jellegzetes szagú, gyorsan párolgó folyadék, gyak-

ran használt zsíroldószer.

Megfejtés: ...........................

Tulajdonságai: ...........................................................................

................................................................................................


– 9 –

2. Olvasd el a következő történetet!

Csillagászati vizsgálatok szerint a hidrogén a világegyetem leggya-

koribb eleme. A Földön elemi állapotban – a légkör magasabb réte-

geiben, vulkáni gázokban - csak kis mennyiségben fordul elő. Ve-

gyületeiben viszont nagy mennyiségben található, elsősorban a víz-

ben. Fontos alkotóeleme minden szerves vegyületnek.

Sűrűsége kisebb a levegőnél. A hidrogéngáz 14,4-szer könnyebb a

levegőnél. Tehát, ha hidrogéngázt buborékoltatunk szappanoldatba,

a buborék felemelkedik a levegőbe.

Cseppfolyós formában rakéták hajtóanyagaként is használják. A

Napban és más csillagokban a hidrogénatommagok héliumatom-

magokká alakulnak, miközben óriási energia szabadul fel.

A hidrogén piros jelzésű acélpalackokban kerül forgalomba.

Mire lehet a hidrogént felhasználni? Kérdezd tanárodat!

3. ábra


– 10 –

3. Rendezd a megfelelő csoportokba az alábbiakat!

a) víz b) oldható c) levegő d) vas

e) égés f) lecsapódás g) tömény h) földgáz

i) fagyás j) áramvezető

Anyag: .................................

Tulajdonság: .........................

Változás: ..............................

A környezetünkben lévő anyagokat tulajdonságaikról ismerhetjük

fel.

A fizikai tulajdonságok megállapíthatók:

érzékszervvel pl.: szín, szag, halmazállapot

méréssel pl.: tömeg, térfogat, sűrűség, olvadáspont

A kémiai tulajdonságok megállapíthatók:

változással, kísérlettel pl.: éghetőség, milyen anyagokkal lép köl-

csönhatásba, milyen heves a reakció

1. kísérlet – Anyagok színe

Eszközök Anyagok

1 db főzőpohár

5 db óraüveg

ecetsav

Nátrium-klorid (konyhasó)

alumínium, réz, grafit, jód

A kísérlet leírása:

Figyeld meg a következő anyagok színét!

Megfigyelések:

ecetsav: .................................

nátrium-klorid: ........................


– 11 –

alumínium: .............................

réz: .......................................

grafit: ....................................

jód: .......................................

2. kísérlet – Anyagok szaga

Eszközök Anyagok

2 db óraüveg

4 db főzőpohár

aceton

kölni

fahéj

szalmiákszesz

cukor

kénsav


Figyeld meg a következő anyagok szagát!

Megfigyelések:

aceton: ...........................

kölni: ..............................

fahéj: .............................

szalmiákszesz: .................

cukor: .............................

kénsav: ...........................


– 12 –

3. kísérlet – Oldatok

Eszközök Anyagok

2 db kémcső

kémcsőtartó állvány

vegyszeres kanál

desztillált víz

sebbenzin

kálium-permanganát


Tölts meg egy-egy kémcsövet félig vízzel, ill. sebbenzinnel! Dobj

mindkét kémcsőbe néhány kálium-permanganát-kristályt!

Megfigyelések:

Figyeld meg, hogy hogyan változik a víz és a sebbenzin színe!

................................................................................................

................................................................................................

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

4. kísérlet – Oldatok

Eszközök Anyagok

2 db kémcső dugóval


mérőhenger

desztillált víz

sebbenzin

étolaj


Tölts meg egy-egy kémcsövet félig vízzel, ill. sebbenzinnel! Adj

mindkét kémcső tartalmához kb. 1 cm3 étolajat! Zárd le a kémcsö-

veket dugóval, majd erélyesen rázd össze!


– 13 –

Megfigyelések, tapasztalatok:

Figyeld meg, hogy oldódnak-e egymásban az anyagok!

................................................................................................

................................................................................................

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet – Alumíniumpor égése

Eszközök Anyagok

vegyszeres kanál

borszeszégő

gyufa

alumíniumpor


Szórj borszeszégő lángjába alumíniumport!

Megfigyelések:

Figyeld meg, hogyan ég az alumínium a lángban!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 14 –

6. kísérlet – Kristályos réz-szulfát hevítése

Eszközök Anyagok

kémcső

kémcsőfogó


Bunsen-égő

vegyszeres kanál

főzőpohár, cseppentő

gyufa

rézgálic

desztillált víz

A kísérlet leírása, megfigyelések, tapasztalatok:

Szórjunk egy kevés rézgálic kristályt a kémcsőbe! Gyújtsuk meg a

Bunsen-égőt, és tartsuk a lángjába a kémcsövet!

Figyeljük meg a színváltozást és a kémcső falát!

A kristályos rézgálic színe: ..........................................................

A kémcső falán keletkezett anyag neve: .......................................

Melegítés hatására a kristályos rézgálic ........................................

Hagyjuk hűlni a kémcsövet majd, csepegtessünk néhány csepp

desztillált vizet a kémcsőbe!

Mit tapasztalunk?

Desztillált víz csepegtetése után: Az oldat színe ..................... lett.

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

4. ábra


– 15 –

Feladat:

4. Keresd meg a kakukktojást és indokold választásod!

1. ólom, vas, oxigén, cink

Kakukktojás: ........................

Indoklás: ......................................................................

......................................................................

2. jód, levegő, ezüst, égés

Kakukktojás: ........................

Indoklás: ......................................................................

......................................................................

3. fagyás, szagtalan, cseppfolyós, párolgó

Kakukktojás: ........................

Indoklás: ......................................................................

......................................................................

4. kén, grafit, cukor, szén-dioxid

Kakukktojás: ........................

Indoklás: ......................................................................

......................................................................

Ötletek energiatakarékosságra:

Elektromos készülékeink „Standby”(készenléti) üzemmódban is

fogyasztanak áramot, ezért használat után lehetőség szerint

áramtalanítsunk!


– 16 –

ANYAGI VÁLTOZÁSOK

Bevezetés:

1. Mi a betűportré megfejtése?

5. ábra

2. Melyik anyagra gondoltam?

1. Sárgászöld, szúrós szagú gáz. …………………… (3. betű)

2. Legkönnyebb elem. …………………… (3. betű)

3. Nemesgáz, neve lustát jelent. …………………… (4. betű)

4. Világosszürke fém, ékszert készítenek belőle. ……………………

(4. betű)

5. Sötétszürke fém, a horgászok nehezékként használják.

…………………… (2. betű)

6. A konyhasó egyik alkotóeleme. …………………… (2. betű)

7. Alkoholos oldatát sebek fertőtlenítésére használják.

…………………… (3. betű)

A részmegoldások betűit megfelelő sorrendbe összerakva egy válto-

zás nevét állíthatod össze.

Megfejtés: ...........................

Melyik korábbi kísérlet kapcsolható hozzá?

................................................................................................

................................................................................................


– 17 –

Fizikai változás: olyan változás, amelyben az anyag néhány tulaj-

donsága megváltozik (alakja, halmazállapota stb.), de a részecskéi-

nek összetétele nem.

Kémiai változás: olyan változás, amelyben az anyag összetétele

megváltozik, új anyag keletkezik.

Feladat:

3. Kösd össze!

A vízből jég lesz.

Fával tüzelünk.

Jódból és alkoholból jódtinktúra keletkezik.

Vízből gőz lesz.

A boroshordóban kénlapot égetnek.

Cukrot oldunk vízben.

Vízgőz lecsapódása.

Alkohol égése.

Egyesülés: olyan kémiai változás, amelyben kettő vagy több

anyagból egy anyag keletkezik.

Bomlás: olyan kémiai változás, amelyben egy anyagból kettő vagy

több anyag keletkezik.

Feladatok:

4. Húzd alá kék vonallal az egyesüléseket, pirossal a bomlásokat!

a) cukor karamellizálódása

b) higany-oxid hevítése

c) cink és kén reakciója

d) vízzel elektromos áram hatására történő változás

e) szén égése

f) alumínium és oxigén reakciója

fizikai változás

kémiai változás


– 18 –

5. Egészítsd ki és írd a nyíl fölé, hogy egyesülés vagy bomlás!

hidrogén + …………………… víz

…………………… + kén vas-szulfid

víz …………………… + ……………………

víz + szén-dioxid ……………………

szén + …………………… szén-dioxid

6. Válaszd ki a kémiai változások dominóit, majd a kapott betűkből

rakj össze egy értelmes szót!

A keresett szó: .....................

Z kén

égése K

jód

szublimá-

ciója

G vas

rozsdáso-

dása

O kén ol-

vadása

P cukor

oldása

vízben

Á hiperman-

gán bom-

lása


– 19 –

1. kísérlet – Cukor bontása

Eszközök Anyagok

kémcső, kémcsőfogó


vegyszeres kanál

borszeszégő, gyufa

cukor


Tegyél kémcsőbe cukrot, majd kezd el melegíteni!


Figyeld meg, hogyan változik a cukor színe és halmazállapota! Mi-

lyen lesz a kémcső fala?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Készíts ábrát a kísérlethez!

Nevezd meg, milyen anyagok keletkeznek a kísérlet során!

............................................................................................

Fizikai vagy kémiai változás ment végbe?

............................................................................................

Egyesülés vagy bomlás?

............................................................................................


– 20 –

2. kísérlet – Fa száraz lepárlása

Eszközök Anyagok

Bunsen-égő

alufólia, csipesz, gyufa

hurkapálca


Csomagolj hurkapálcákat alufóliába úgy, hogy az egyik vége nyitva

maradjon!

Csipeszbe fogva hevítsük Bunsen-égő felett, majd a kiáramló füstöt

gyújtsuk meg!


................................................................................................

................................................................................................

Milyen gáz keletkezett? ..........................................................

Mi történt a hurkapálcával belül? .............................................

Mivel nem láthattad, mi történik az alufólián belül, ezért tanárod

megmutatja neked egy kémcső segítségével.

3. kísérlet – Fa száraz lepárlása

Eszközök Anyagok

kémcső

Bunsen-égő, Bunsen-állvány

kémcsőfogó dióval

egyfuratú dugó

derékszögű üvegcsővel

gyufa

hurkapálca


Tegyünk száraz kémcsőbe néhány hurkapálca darabot, majd zárjuk

le üvegcsővel ellátott furatos dugóval! Helyezzük a kémcsövet áll-

ványba, majd kezdjük el óvatosan melegíteni!

6. ábra


– 21 –


Figyeljük meg az üvegcső végén kiáramló gázokat, majd gyújtsuk

meg!

................................................................................................

................................................................................................

Fizikai vagy kémiai változás? ..................................................

Hány anyagból hány anyag keletkezett? ...................................

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Feladat:

7. Gyűjtsd ki a kísérletekben szereplő anyagi változásokat a füze-

tedbe!


Hosszabb távollét esetén teljesen kapcsoljuk ki a háztartási ké-

szülékeket!


– 22 –

HALMAZÁLLAPOTOK, HALMAZÁLLAPOT-

VÁLTOZÁSOK

Anyagaink csoportba rendezhetők. Ennek egyik módja a halmazálla-

pot szerinti csoportosítás.

SZILÁRD:

állandó térfogat

állandó alak

nem folyik

nem nyomható össze

pl.: kén, szén, jód, nátrium-klorid,

kálium-permanganát, alumínium-oxid

FOLYADÉK:

állandó térfogat

változó alak

képes az áramlásra

összenyomhatóságuk kicsi

pl.: bróm, higany, víz, alkohol

LÉGNEMŰ/GÁZ:

változó térfogat

változó alak

képes az áramlásra

összenyomható

pl.: hidrogén, oxigén, nitrogén, hélium,

klór, szén-dioxid, szén-monoxid, ammónia

7. ábra

8. ábra

9. ábra


– 23 –

Feladatok:

1. Kösd össze az összetartozókat!

2. Melyik két halmazállapotra jellemző az állandó térfogat?

................................................................................................

Melyik két halmazállapotra jellemző a változó alak?

................................................................................................

3. Határozd meg a következő anyagok halmazállapotát!

foszfor: ...................................

ecetsav: ..................................

argon: .....................................

vas-oxid: .................................

szalmiákszesz: .........................

cink: .......................................

higany: ....................................

szilícium: .................................

oxigén: ....................................

szilárd

folyadék

légnemű

alakja változhat

és összenyomható

áramolhat,

de állandó térfogata van

állandó alakja és térfogata van,

nem nyomható össze


– 24 –

4. Ismétlés

Melyik halmazállapot-változás jut az eszedbe?

szilárd anyagból folyékony keletkezik: ..............................

folyékony anyagból szilárd lesz: ......................................

folyékony anyagból légnemű lesz: ...................................

folyékony anyagból légnemű lesz: ...................................

légnemű anyagból folyadék keletkezik: ............................

Azt a hőmérsékletet, amelyen az olvadás végbemegy, olvadás-

pontnak nevezzük.

A fagyásra jellemző hőmérsékletet fagyáspontnak nevezzük.

A párolgás a folyadék felszínén következik be minden hőmérsékle-

ten.

A forráskor a folyadék belsejében történik a változás adott hőmér-

sékleten, ez a forráspont.

Az olvadáspont, fagyáspont, forráspont anyagra jellemző fizikai ál-

landók.

1. kísérlet – Jód szublimációja

Eszközök Anyagok



vegyszeres kanál

gumidugó, borszeszégő, gyufa

jód


Tegyél kémcsőbe pár szem jódkristályt! Zárd le gumidugóval, majd

hevítsd!


– 25 –


Figyeld meg a változást!

Milyen fizikai tulajdonságai vannak a jódnak?

................................................................................................

Mi történt melegítés hatására?

................................................................................................

Milyen tulajdonsága és hogyan változott meg a jódnak?

................................................................................................

Hogyan nevezzük ezt a halmazállapot-változást?

................................................................................................

Miért különleges?

................................................................................................

................................................................................................

Fizikai vagy kémiai változás?

................................................................................................

2. kísérlet – Víz halmazállapot-változásai

Eszközök Anyagok

főzőpohár

óraüveg

hőmérő

vasháromláb

kerámiabetétes drótháló

Bunsen-égő

gyufa

desztillált víz


Melegíts főzőpohárban lévő vizet! Helyezz bele egy hőmérőt, majd

figyeld meg a hőmérséklet változását! A mérési adatokat az idő és

hőmérséklet függvényében rögzítsd táblázatban!

Majd tarts a forrásban lévő víz fölé száraz, hideg óraüveget!

10. ábra


– 26 –


Tapasztalataidat táblázatban rögzítsd!

idő (t) hőmérséklet (T) hőmérsékletváltozás

(T)

Mit nevezünk párolgásnak és hol következik be?

................................................................................................

................................................................................................

100°C felé hol és milyen szemmel látható változást figyelhetsz

meg?

................................................................................................

Hogy hívjuk ezt a változást? ....................................................

A víz forráspontja: ...................

Miután óraüveget tartunk a forrásban lévő víz fölé:

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

Hány °C-on következett be? ....................................................

................................................................................................


– 27 –

Feladatok:

5. Töltsd ki a táblázatot!

anyag neve

op(°C) fp(°C) halmazállapota

0°C-on halmazállapota

25°C-on halmazállapota

100°C-on

etil-alkohol

-112 78,4

jód 113,7 183

benzol 5,5 80,1

6. Milyen halmazállapot-változások történnek az alábbi esetekben?

(Egy helyre több választ is írhatsz!)

a) A fürdőszobában zuhanyozás után párás lesz a tükör.

........................................................................................

b) Ruhásszekrényünkbe naftalint teszünk a molyok ellen.

........................................................................................

c) A kiteregetett nedves ruha megszárad.

........................................................................................

d) Gulyáslevest főzünk a konyhában és vízcseppek jelennek meg

a csempén.

........................................................................................


Használat után húzzuk ki a mobiltelefon töltőt!


– 28 –

ENERGIAVÁLTOZÁSOK

Bevezetés:

1. Egészítsd ki az ábrát! Írd a nyilakra a megfelelő halmazállapot-

változások nevét!

2. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

a) A párolgás a folyadék felszínén következik be. ……………………

b) A víz fagyása térfogat-növekedéssel jár. ……………………

c) A párolgás és forrás között nincs különbség. ……………………

d) Amíg az olvadás folyamata tart a kristályoknál, a hőmérséklet

folyamatosan emelkedik. ……………………

e) Minden anyag hajlamos a szublimációra. ……………………

f) A lecsapódás a párolgással és a forrással ellentétes halmazál-

lapot-változás. ……………………

Minden fizikai vagy kémiai változást kisebb-nagyobb energiaváltozás

kísér.

Ha a reakcióban a kiindulási anyagok bel-

ső energiája nagyobb, mint a keletkezett

anyagoké, akkor a reakció exoterm

(hőtermelő).

Exoterm folyamatoknál a reakcióban részt

vevő anyagok belső energiája csökken, a

környezeté pedig nő. 11. ábra


– 29 –

Ha a reakcióban a kiindulási anyagok

belső energiája kisebb, mint a keletke-

zett anyagoké, akkor a reakció endo-

term (hőelnyelő).

Endoterm folyamatoknál a reakcióban

részt vevő anyagok belső energiája

nő, a környezeté pedig csökken.

Feladatok:

3. Jelöld nyilakkal a változást!

NŐ:

CSÖKKEN:

Halmazállapot-változás az anyag

belső energiája a környezet energiája

olvadás

fagyás

párolgás

forrás

lecsapódás

szublimáció

4. Karikázd be a kémiai változások sorszámát!

Energiaváltozás szempontjából melyik csoportba sorolhatók a ki-

választottak?

1. cukor bomlása

2. szén égése

3. papír gyűrődése

4. alumíniumpor égése

5. alkohol párolgása

6. jód szublimációja

12. ábra


– 30 –

1. kísérlet – Magnéziumszalag égése

Eszközök Anyagok

csipesz, óraüveg

borszeszégő, dörzspapír, gyufa

magnéziumszalag


Dörzspapírral csiszold meg egy darabka magnéziumszalag felületét!

Ezután fogd csipeszbe a magnéziumszalagot, és tartsd lángba! Fi-

gyelj arra, hogy ne nézz folyamatosan a lángba! Ha meggyulladt,

vedd ki a lángból, és tartsd alá az óraüveget!


Mit tapasztalsz?

............................................................................................

............................................................................................

Egészítsd ki!

magnézium + …………………… ……………………

Egyesülés vagy bomlás? ...............................

Energiaváltozás szerint? ...............................

2. kísérlet – Cink- és kénpor reakciója

(elszívó fülke alatt végezve)

Eszközök Anyagok

vasháromláb


dörzsmozsár törővel

vegyszeres kanál

gyújtópálca

Bunsen-égő

gyufa

cinkpor

kénpor

13. ábra


– 31 –


Egy-egy vegyszeres kanál cink- és kénpor keverékét meggyújtjuk.

Tapasztalatok:

Tapasztalt jelenség:

................................................................................................

................................................................................................

Egészítsd ki!

A …………………… kénporból és a …………………… cinkből ……………………

új anyag: …………………………… keletkezett.

Hogyan változott a kiindulási anyagok energiája? ......................

Hogyan változott a környezet energiája? ..................................

Energiaváltozás szerint? .........................................................

Feladatok:

5. Kísérlet (emlékeztető) - Cukor bontása

Emlékszel a cukor bontása kísérletre?

Hogyan változott a cukor belső energiája? ................................

Hogyan változott a környezet energiája? ..................................

Energiaváltozás szerint? .........................................................

14. ábra


– 32 –

6. Írd az állítások mellé a megfelelő betűt!

A. exoterm

B. endoterm

C. mindkettő

D. egyik sem

a környezet energiája nő ………

az anyag belső energiája nő ………

hőelnyelő folyamat ………

az égés mindig ilyen változás ………

az anyag belső energiája csökken, a környezet energiája is csök-

ken ………

lehet fizikai változás ………

lehet kémiai változás ………


Asztali számítógép helyett lehetőség szerint notebookot használ-

junk, utóbbi ugyanis 70-80 Wattal is kevesebbet fogyaszthat.


– 33 –

__ __ __ __ I.

(A cím az első feladat megoldása lesz!)

Bevezetés:

1. Mely fogalmakra gondoltam? Fejtsd meg a rejtvényt!

K __ M __ __

G __ Z

__ __ Y __ __ Ü L __ S

__ L V __ __ Á __

Melyik fogalom mit jelent?

A megfejtést írd a cím helyére !

2. Egészítsd ki a szöveg hiányzó részeit a megadott szavak segítsé-

gével!

Az …………………… az egyik legismertebb elem a Földön. Elemi állapot-

ban és vegyületeiben egyaránt előfordul. A vízben, az ásványokban

és a kőzetekben …………………… oxigén van. Vízben …………………… ol-

dódik. A hőmérséklet-emelkedés …………………… az oxigén vízben való

oldhatóságát. Nyári felmelegedés esetén ugyancsak fenyeget ez a

veszély. Oxigénhiányos vízben a halak elpusztulnak.

Télen a vastag jégréteg akadályozza az oxigén oldódását vízben.

Ezért …………………… vágnak a jégen, hogy elegendő ……………………

érintkezzen a vízzel, lehetővé téve a megfelelő mennyiségű oxigén

oldódását.

Nagy tisztaságú oxigénnel működnek a …………………… a gyógyászat-

ban, és ott, ahol …………………… környezetben dolgoznak (pl. gázmér-

gezések esetén, bányákban, víz alatti munkahelyeken).

Az oxigén …………………… színnel jelzett acélpalackban kerül forgalom-

ba.

kismértékben, oxigénszegény, kék, csökkenti, kötött, légző-

készülékek, lékeket, oxigén, levegő

Mi az oxigén szerepe az égés folyamatában? .................................


– 34 –

Az égés az egyik legfontosabb kémiai reakció.

Amikor egy anyagot levegőn hevítünk, akkor a levegő oxigénjével

egyesül, azaz ég.

Az égés sebessége alapján megkülönböztetünk gyors vagy lassú

égést.

Gyors égés: az anyag gyorsan egyesül az oxigénnel. Mindez magas

hőmérsékleten fényjelenség kíséretében játszódik le.

A gyors égés feltételei:

éghető anyag

oxigén jelenléte

gyulladási hőmérséklet

Lassú égés: az anyag lassan egyesül az oxigénnel. A hő folyamato-

san adódik át a környezetének, fényjelenség nem kíséri.

Az égés folyamata szerint pedig tökéletes vagy tökéletlen égést kü-

lönböztetünk meg.

Ha a reakcióhoz elegendő mennyiségű oxigén van a reakciótér-

ben, akkor tökéletes égésről beszélünk.

Ha a reakcióhoz nincs elegendő oxigén, akkor oxidokon kívül más

anyag is keletkezhet égés során. Ez a nem tökéletes égés (töké-

letlen).

1. kísérlet – Láng szerkezetének vizsgálata

Eszközök Anyagok

gyújtópálca

Bunsen-égő

gyufa

15. ábra


– 35 –


Tartsd egy kis ideig a gyújtópálcát lángba úgy, hogy az csupán né-

hány milliméterrel legyen a Bunsen-égő nyílása fölött! Majd próbáld

ki úgy is, hogy a láng csúcsába tartod a gyújtópálcát!

Mit bizonyít a kísérlet?

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Lángfestés

Eszközök Anyagok

főzőpohár

üvegbot

4 db porcelántégely

Bunsen-égő

gyufa

kalcium-klorid

nátrium-klorid

stroncium-nitrát

réz-szulfát

alkohol


Öntsünk főzőpohárba egy ujjnyi alkoholt! Készítsünk ki porcelánté-

gelyekbe szilárd kalcium-kloridot, nátrium-kloridot, stroncium-

nitrátot és réz-szulfátot!

Az üvegbotot nedvesítsük meg alkohollal, majd mártsuk bele a kal-

cium-kloridba! Tartsuk óvatosan láng fölé és figyeljük meg a láng

színét!

Az üvegbot lemosása után jöjjön a következő vegyület!

Tapasztalatok:

Tapasztalataid táblázatba rögzítsd!

Vegyület neve

kalcium-klorid nátrium-

klorid stroncium-

nitrát réz-szulfát

Láng színe


– 36 –

3. kísérlet – Alumíniumpor égése

Eszközök Anyagok

vegyszeres kanál

tálca, borszeszégő, gyufa

alumínium


Késhegynyi alumíniumport szórj borszeszégő lángjába!


Mit tapasztalsz?

................................................................................................

Figyeld meg az alumínium tulajdonságait!

................................................................................................

Figyeld meg a keletkezett anyag tulajdonságait!

................................................................................................

Írd le a folyamatot szavakkal!

Milyen anyagi változás történt? ...............................................

A reakció típusa az anyagok száma szerint: ..............................

A reakció típusa energiaváltozás szerint: ..................................

4. kísérlet – Csillagszóró égése

Eszközök Anyagok

csillagszóró, tálca

borszeszégő, gyufa


– 37 –


Tartsd lángba a csillagszórót!

Tapasztalatok:

Miben hasonlít az előbbi kísérlethez?

................................................................................................

Szerinted miért?

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet – Mécses égése

Eszközök Anyagok

mécses óraüveg főzőpohár gyufa


Tarts száraz óraüveget a meggyújtott mécses lángjába! Majd takard

le az égő mécsest főzőpohárral!


Az óraüveg először ……………………, majd …………………… jelenik meg

rajta.

Az ilyen égést …………………… égésnek nevezzük.

Miután a mécsest főzőpohárral letakartuk .................................

............................................................................................

Magyarázat:

A gyertya anyaga szén és hidrogén. Ha tökéletesen elégnek adott

hőmérsékleten, akkor

…………………………… és …………………… keletkezik.

A szén-dioxid az égést …………………….………


– 38 –

6. kísérlet – Égés láng nélkül

Eszközök Anyagok

alkoholos filc

pohár

tálca

acélgyapot

csapvíz


Nyomjunk nedves acélgyapotot egy pohár aljába, majd töltsünk ke-

vés vizet a tálcába! Állítsuk bele a poharat fejjel lefelé! Tollal jelöljük

meg a víz magasságát, és tegyük félre egy éjszakára!


Figyeljük meg, mi történik!

Az acélgyapot ……………………, azaz „elégeti” a pohárban lévő

……………………. Ennek hatására a pohárban …………………… a nyomás,

vákuum keletkezik, ennek hatására a tálcából …………………… a víz a

pohárba. Ez a folyamat a …………………… égés.

Feladat:

3. Gyűjtsd össze a füzetedbe - a tanultak alapján - a gyors és lassú

égésről tanultakat!


A hűtő szekrény akkor működik a leghatékonyabban, ha a belső

hőmérsékletet +7°C-ra állítjuk.


– 39 –

ÉGÉS II.

Bevezetés:

1. Jelöld meg a gyors égéseket -val!

csillagszóró égése must erjedése

magnézium égése

fa korhadása vezetékes gáz égése

szénakazal beázik

faszén izzása

nitroglicerin felrobbanása vas rozsdásodása

2. Fejtsd meg a mondatot! A betűk felcserélődtek.

xotrmee lyafoatm Mdenin ségé

..........................................................................

Jelöld grafikonon a kiindulási anyagok és égéstermékek energiavi-

szonyát!

Eb


– 40 –

1. kísérlet – Hidrogén égése

Eszközök Anyagok

kémcső


egyfuratú dugó üvegcsővel

vegyszeres kanál

főzőpohár

gyújtópálca

gyufa

cink

1:1hígítású sósav


Kémcsőtartó állványban lévő kémcsőbe 3-4 szem cinket teszünk.

Öntsünk rá ujjnyi híg sósavoldatot! Zárjuk le a kémcsövet üvegcső-

vel ellátott furatos dugóval!

Érintsd meg a kémcső falát! Óvatosan tartsunk égő gyújtópálcát a

kiáramló gáz útjába! Ha figyelmesen fülelünk, egy kis pukkanást

hallunk, ezt a maradék oxigén és a hidrogén keveréke okozza.

Végezetül helyezzünk száraz főzőpoharat a láng fölé!


Mit tapasztalsz? ...........................................

Melyik gáz képződik? ...................................

Hol találkoztunk vele korábban?

................................................................................................

Milyen színű a láng? .....................................

Milyen lett a főzőpohár fala?

................................................................................................

Kiindulási anyagok: .....................................

Keletkezett anyag: ......................................

Milyen anyagi változás történt? ........................

A reakció típusa az anyagok száma szerint: .......................

A reakció típusa energiaváltozás szerint: ...........................

16. ábra


– 41 –

2. kísérlet – Fekete kígyó

Keverj össze egy rész szódabikarbónát (nátrium-hidrogén-

karbonátot) és öt rész porcukrot! Ha jól összekeverted, szórj homo-

kot kerámialap közepére és locsold meg alkohollal! A homok köze-

pén egy mélyedésbe szórj bele 2-3 kanállal a porkeverékből! Égő

gyújtópálcával gyújtsd meg az alkoholt!

Készítsünk közösen kísérleti jegyzőkönyvet!

Tartalmazza:

Kísérlet célja

Eszközök

Anyagok

Milyen piktogramot használnál?

Kísérlet menete (ld. bevezető) vázlatos rajzzal

Megfigyelés, tapasztalat

Magyarázat

Jó munkát!


– 42 –

Feladatok:

3. Milyen tulajdonságaikat ismered? Írd a halmazábrába!

17. ábra

4. Egészítsd ki!

magnézium + oxigén .........................

alumínium + oxigén .........................

kén + oxigén .........................

szén + oxigén .........................

hidrogén + oxigén .........................

kalcium + oxigén .........................


A hűtőberendezések a villamosenergia-fogyasztás majdnem 33%-

áért felelősek. Vásárláskor ne sajnáljuk a pénzünket a legmaga-

sabb energiahatékonysági osztályba sorolt készülékekre, mert a

befektetés gyorsan megtérül.


– 43 –

TŰZOLTÁS

Minden tűz égés, de nem minden égés tűz.

A tűz nem irányított égés, általában káros következményekkel jár

együtt.

Pl.: ha a kályhából kiesik a parázs és az égés átterjed a szobára,

akkor tűzről beszélünk.

Az égés irányítható és hasznos.

Pl.: ha a kályhán belül marad a folyamat, akkor égésről beszélünk.

A tűzoltás alapelve, az égés valamely feltételének megszünte-

tése:

éghető anyagtól elzárni: a tűz környe-

zetéből minden éghető anyagot eltá-

volítva az égés abbamarad, miután a

már égő anyag elégett

oxigéntől elzárni: habbal, porral, szén-

dioxiddal, sűrű szövésű pokróccal,

üveggel letakarva, vízzel elárasztva

gyulladási hőmérséklet alá csökkenteni: vízzel

Feladat:

1. Fejtsd meg a következő szójátékot és megtudod, milyen eszkö-

zökre és anyagokra lesz szükség a következő kísérlethez!

újgytólcapá ......................

ezbnin ......................

gproéecelyálnt ......................

lácat ......................

faugy ......................

ppeőcsnte ......................

18. ábra


– 44 –

1. kísérlet – Benzin égése és oltása

Töltsd ki a hiányzó részeket az előző feladat alapján!

Eszközök Anyagok


Tegyünk tálcára két porcelántégelyt, majd csepegtessünk minde-

gyikbe 3-4 csepp benzint! Óvatosan gyújtsuk meg a benzint gyújtó-

pálca segítségével!

A benzin gyorsan és könnyen párolog, és a gőzei is könnyen begyul-

ladnak!

Az egyik porcelántégelyben égő benzinre öntsünk vizet, a másikra

homokot szórjunk!

Tapasztalatok:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Szén-dioxid előállítása

Eszközök Anyagok

vegyszeres kanál, cseppentő

gyújtópálca, mécses

2 db főzőpohár, gyufa

mészkőpor

ecet


Helyezz főzőpohár aljába egy vegyszeres kanálnyi mészkőport! Te-

gyél mécsest a főzőpohár aljába, majd gyújtsd meg gyújtópálcával!

Óvatosan csepegtess ecetet a mészkőre úgy, hogy közben a mé-

csesre ne kerüljön!


– 45 –


Mi történt, amikor a mészkőporra ecetet csepegtettünk?

................................................................................................

Mi történt a mécses lángjával? ......................

Milyen gáz keletkezett? ................................

Milyen tulajdonságát ismerhetted meg a keletkező anyagnak?

................................................................................................

3. kísérlet – Szén-dioxid kimutatása

Eszközök Anyagok

kémcső

szívószál

vegyszeres kanál

2 db főzőpohár

üvegtölcsér

szűrőpapír

üvegbot

kalcium-oxid

desztillált víz


Készíts meszes vizet! Tegyél egy főzőpohárba egy vegyszeres ka-

nálnyi kalcium-oxidot, majd oldd fel vízben. A keletkezett oldatot

szűrőpapír és üvegtölcsér segítségével szűrd át!

A kapott oldattal tölts meg egy kémcsövet félig! Helyezd a szívószá-

lat a kémcsőbe úgy, hogy közben nem ér le az aljára! Fújj óvatosan

a kémcsőbe szívószál segítségével, hogy ne fröccsenjen ki!

Tapasztalatok:

Milyen változást tapasztalsz a kémcsőben?

................................................................................................

Milyen anyag jelenlétére utal a változás?

................................................................................................

19. ábra


– 46 –

Magyarázat:

A kifújt levegő ……………………………… tartalmaz, amitől a meszes víz

…………………… vált. A kísérlet során olyan anyag keletkezett, ami víz-

ben oldhatatlan.

oltott mész + szén-dioxid mészkő + víz

Feladat:

2. Kösd össze a képet a neki megfelelő számmal!

104

105

107

112


Ellenőrizzük, hogy a hűtőszekrény ajtajának tömítése hibátlan-e!

21. ábra

23. ábra

20. ábra

22. ábra


– 47 –

OLDATOK I.

Bevezetés:

1. Karikázd be a fizikai változások betűjelét! A kapott betűket meg-

felelő sorrendbe rakva egy értelmes szót kapsz!

í) víz fagyása

c) a cukor elszenesedése

s) jód szublimációja

r) nátrium-hidroxid oldása vízben

o) magnézium égése

z) ammónium-nitrát oldása vízben

k) víz bomlása

Megfejtés: ...........................

2. Milyen anyagot használnál a hétköznapi életben az alábbi anya-

gok eltávolítására?

körömlakk lemosása .................................................

tányérra száradt méz ................................................

alkoholos filctollal írt írás a táblán ................................

zsírfolt a ruhán .........................................................

parkettára lecseppent olajfesték .................................

Milyen halmazállapotú anyagokat írtál? ............................

Ezeket az anyagokat oldószereknek nevezzük.

Az oldatok az összetett anyagok, keverékek csoportjába tartoznak.

oldószer + oldott anyag = oldat

Az oldószerek általában folyadékok, az oldandó anyagok lehetnek

szilárdak, folyadékok vagy gázok.


– 48 –

Az oldódás legtöbb esetben fizikai változás, melyben az oldószer és

az oldott anyag részecskéi elkeverednek. Az oldódás lehet kémiai

változás is, pl.: ha nagy nyomáson szén-dioxidot oldunk vízben,

ilyenkor új anyag: szénsav keletkezik.

Feladat:

3. Számos olyan oldat van, amit nap, mint nap használunk. Nevezd

meg az összetevőiket!

Írj te is egy példát!

oldat oldószer oldott anyag

cukorszirup ................. .........................

tengervíz ................. .........................

limonádé ................. .........................

kakaós tej ................. .........................

salátalé ................. .........................

szódavíz ................. .........................

ételecet ................. .........................

......................... ................. .........................

1. kísérlet – Jód oldódása

Eszközök Anyagok

3 db kémcső

vegyszeres kanál


jód

desztillált víz

alkohol, sebbenzin


Önts az első kémcsőbe egy ujjnyi vizet, a másodikba alkoholt, a

harmadikba sebbenzint! Adj mindegyikhez egy-egy szem jódkris-

tályt, majd rázd össze a kémcsövek tartalmát!


– 49 –

Megfigyelések:

Melyik anyagban oldódott a jód és milyen színnel?

víz + jód ...............................................

alkohol + jód .........................................

sebbenzin + jód .....................................

2. kísérlet – Készítsünk oldatokat!

Eszközök Anyagok

10 db kémcső

vegyszeres kanál


étolaj, szőlőcukor

vasszög, rézgálic

hipermangán,

desztillált víz

sebbenzin


Tegyél két-két kémcsőbe egy keveset a következő anyagokból: ét-

olaj, szőlőcukor, vasszög, rézgálic, hipermangán! Vigyázz! Mindegyik

kémcsőbe csak egyféle anyag kerülhet!

Önts a kémcsőpárok egyik tagjához vizet, a másikhoz sebbenzint,

majd rázd össze a kémcsövek tartalmát!


Vízben oldódott: ....................................................................

Vízben nem oldódott: .............................................................

Sebbenzinben oldódott: ..........................................................

Sebbenzinben nem oldódott: ..................................................

................................................................................................


– 50 –

3. kísérlet – Hasonló hasonlót old

Eszközök Anyagok

kémcső

mérőhenger

dugó

filctoll

szén-tetraklorid

desztillált víz

sebbenzin

jód

kálium-dikromát

A kísérlet leírása, megfigyelések, tapasztalatok:

Öntsünk 5 cm3 szén-tetrakloridot kémcsőbe, majd óvatosan rétegez-

zünk rá 5 cm3 vizet!

Majd a vízre még óvatosabban 5 cm3 sebbenzint. Jelöljük meg filc-

tollal az egyes folyadékok szintjét!

Mit figyelhetsz meg? Hány színtelen folyadékréteg helyezkedik el

egymás fölött?

................................................................................................

Milyen sorrendben helyezkednek el a folyadékok a kémcsőben?

................................................................................................

A vízzel sem a ……………………, sem a …………………… nem elegyedik.

Mit állapíthatsz meg a folyadékok sűrűségéről?

................................................................................................

................................................................................................

Dobjunk a kémcsőbe egy nagyobb kálium-dikromát-kristályt, rázo-

gassuk egy keveset!

Mit tapasztalunk?

................................................................................................

24. ábra


– 51 –

Ezután dobjunk a kémcsőbe néhány jódkristályt, rázogassuk egy

keveset!

Mit tapasztalunk?

................................................................................................

Melyik oldószerben oldódott a jód?

................................................................................................

Zárjuk le a kémcsövet dugóval, majd erélyesen rázzuk össze a tar-

talmát!

Néhány perc elteltével figyeld meg a változást!

Mit tapasztalunk az összerázás után? Hány fázis különült el? Mi-

ért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Feladat:

4. Írd le a következőket a füzetedbe!

Hasonló hasonlót old: A dipólusos oldószerek a dipólusos moleku-

lájú és az ionrácsos anyagokat oldják; az apoláris oldószerek pedig

az apoláris anyagokat.


Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételeket, mert plusz energiát igényel

lehűtésük!


– 52 –

OLDATOK II.

Bevezetés:


oldószer oldott anyag oldat

halmazállapota

lehet

2. Színezd az oldat színével azonos színűre a háromszöget!

rézgálicoldat

jódtinktúra

hipermangán oldata

benzines jódoldat

sóoldat

3. Írd a megfelelő helyre az anyagokat aszerint, hogy miben oldód-

nak!

konyhasó, márvány, cukor, rézgálic, jód, vas, hipermangán,

olajfesték

25. ábra

26. ábra

sem vízben,

sem benzinben nem

oldódó anyagok

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................

........................


– 53 –

Az anyagok oldhatóságát az oldószer és az oldott anyag minőségén

kívül a hőmérséklet is befolyásolja.

Az oldódás is olyan változás, amely energiaváltozással jár.

Ha az oldódás során a környezet energiája nő (a kémcső fala felme-

legszik), akkor az oldódás exoterm folyamat.

Ha az oldódás során a környezet energiája csökken (a kémcső fala

lehűl), akkor az oldódás endoterm folyamat.

Feladat:

4. A következő táblázat két anyag oldhatósági adatait tartalmazza

(100 g vízben oldódó anyag tömege g-ban). A táblázat segítsé-

gével válaszolj a kérdésekre!

0°C 20°C 50°C

réz-szulfát 14,3 20,7 33,3

kén-dioxid 22,8 11,3 5,4

0°C-on melyik anyagnak nagyobb az oldhatósága? ....................

20°C-on melyik anyagnak kisebb az oldhatósága? .....................

Melegítés hatására melyik anyag oldhatósága növekszik?

................................................................................................

Mi történik, ha mindkét oldat 50°C-os telített oldatát 0°C-ra hűt-

jük?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 54 –

1. kísérlet – Oldódás energiaváltozással jár

Eszközök Anyagok

4 db kémcső

vegyszeres kanál


nátrium-hidroxid

ammónium-klorid

kálium-nitrát

nátrium-karbonát

desztillált víz


Állítsunk kémcsőtartó állványba négy kémcsövet, majd töltsük meg

őket félig vízzel!

Az elsőbe szórjunk félkanálnyi nátrium-hidroxidot, a másodikba fél-

kanálnyi ammónium-kloridot, a harmadikba szórjunk félkanálnyi ká-

lium-nitrátot, az utolsóba félkanálnyi nátrium-karbonátot.

Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát, majd tenyérrel érintsd meg

mindegyik kémcső alját!

Tapasztalat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 55 –

2. kísérlet – Oldhatóság hőmérséklet-függése

Eszközök Anyagok

2 db kémcső

vegyszeres kanál

kémcsőfogó, kémcsőtartó állvány

Bunsen-égő

ammónium-nitrát

nátrium-klorid

desztillált víz


Állíts kémcsőtartó állványba két kémcsövet, majd töltsd meg őket

félig vízzel!

Az egyikbe kiskanálnyi ammónium-nitrátot, a másikba nátrium-

kloridot szórj! Addig ismételd az adagolást, amíg már nem oldódik a

só! Melegítsd a telített oldatokat!

Tapasztalat:

A nátrium-kloridot tartalmazó kémcsőben …………………… változás me-

legítés hatására, az ammónium-nitrátos kémcsőben hevítés hatásá-

ra …………………… a szilárd anyag. További melegítésre

……………………………………………………………… .

100 g vízben a következő mennyiség (grammban) oldódik fel a vizs-

gált anyagból a megadott hőmérsékleten:

0°C 20°C 50°C 80°C 100°C

nátrium-

klorid 35,7 36,0 37,0 38,4 39,8

ammónium-nitrát

118,3 192,0 344,0 580,0 871,0

Fogalmazz meg állításokat a táblázat segítségével a két anyag víz-

ben való oldhatóságáról!

Pl.: A két anyag vízben való oldhatósága különböző.

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 56 –

Feladat:

5. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy igaz legyen!

A jódtinktúra egy oldószer.

................................................................................................

A nátrium-hidroxid vízben való oldása endoterm folyamat.

................................................................................................

Az oldat oldószerből és oldott anyagból álló egyszerű anyag.

................................................................................................

Az oldószer mindig szilárd halmazállapotú.

................................................................................................

Minden anyag oldódik vízben.

................................................................................................

Endoterm folyamatnál a kémcső fala felmelegszik.

................................................................................................

Az anyagok oldhatóságát az anyag sűrűsége befolyásolja.

................................................................................................


A hűtést nem igénylő élelmiszereket ne tároljuk hűtőben!


– 57 –

OLDATOK TÖMÉNYSÉGE I.

Bevezetés:

1. Írd az ábra megfelelő részébe az alábbi változások betűjelét!

a) kálium-nitrát oldása vízben

b) alumíniumpor égése

c) cukor bomlása

d) földgáz égése

e) víz fagyása

f) nátrium-hidroxid oldása vízben

g) jód szublimációja

h) hipermangán hevítése

2. Egészítsd ki a hiányzó részeket aszerint, hogy mi miben oldódik!

oldószer oldott anyag

víz ……………………

…………………… jód

…………………… olajfesték

…………………… rézgálic

tej ……………………

3. Villámkérdések!

Mitől függ az anyagok oldhatósága?

................................................................................................

Hogyan gyorsítható az oldódás?

................................................................................................

Hogyan változik endoterm oldódásnál a környezet energiája?

................................................................................................

Mit nevezünk exoterm oldódásnak?

................................................................................................

27. ábra


– 58 –

Az oldatok összetételét töménységgel jellemezhetjük.

A töménységet általában tömegszázalékban fejezzük ki, ami

megmutatja, hogy 100 gramm oldat hány gramm oldott anyagot

tartalmaz.

Oldhatóság megmutatja, hogy 100 gramm oldószerben adott hő-

mérsékleten maximálisan hány gramm anyagot tudunk feloldani.

Telítetlen az oldat, ha kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint

amennyi adott hőmérsékleten feloldódna benne.

Telített az oldat, ha adott hőmérsékleten már nem képes több

anyagot feloldani.

Túltelített az oldat, ha több anyagot tartalmaz oldva, mint ameny-

nyit adott hőmérsékleten fel lehetne benne oldani.

Feladat:

4. Válaszolj a kérdésekre!

Mit jelent az, hogy egy oldat 15 tömegszázalékos?

................................................................................................

200 g konyhasóoldatban 40 g só van feloldva. Hány tömeg%-os

az oldat?

................................................................................................

350 g 24 tömeg%-os cukoroldatunk van.

Hány gramm vizet és gramm cukrot kellett lemérni az oldat ké-

szítésekor?

A cukor tömege: …………………… A víz tömege: ……………………

Hogyan változik a töménység, ha az oldathoz vizet adunk?

................................................................................................

Hogyan változik a töménység, ha az oldatot bepároljuk? ............


– 59 –

1. kísérlet – Oldatok töménysége

Eszközök Anyagok

3 db főzőpohár

3 db óraüveg

3 db vegyszeres kanál

3 db üvegbot

mérőhenger, táramérleg

nátrium-klorid (konyhasó)

desztillált víz


Készíts különböző töménységű konyhasóoldatokat, ha az oldat

mennyisége mindhárom esetben 1 dl! Segítség: 1 cm3 = 1 g.

Feladatmegoldás:

a) 10 g nátrium-kloriddal

oldott anyag tömege: …………

oldat tömege: 1 dl = ………… ml = ………… cm3 = ………… g

oldószer tömege: …………

b) 15 g nátrium-kloriddal


oldat tömege: ………… oldószer tömege: …………

c) 20 g nátrium-kloriddal


oldat tömege: ………… oldószer tömege: …………

Mérd ki a megfelelő tömegű nátrium-kloridot!

Mérd ki a megfelelő térfogatú vizet mérőhengerrel!

Öntsd össze a két anyagot főzőpohárban!

Keveréssel segítsd elő az oldódást!

Tapasztalat:

................................................................................................

................................................................................................

Hány tömegszázalékos az oldat az a) esetben? ……………………

Hány tömegszázalékos az oldat a b) esetben? ……………………

Hány tömegszázalékos az oldat a c) esetben? ……………………


– 60 –

2. kísérlet – Kálium-jodid-oldat készítése

Eszközök Anyagok

főzőpohár, óraüveg

vegyszeres kanál

üvegbot, mérőhenger

táramérleg

kálium-jodid

desztillált víz


Készítsünk 200 g 7 tömeg%-os kálium-jodid-oldatot!

Feladatmegoldás:

Végezzünk számításokat!

200 g kálium-jodid-oldatban ………… g oldott anyag és ………… g oldó-

szer van.

Tapasztalat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Hány százaléka az oldatnak a kálium-jodid? ……………………

Hány százaléka az oldatnak a víz? ……………………

29. ábra 28. ábra


– 61 –

Jelöld kördiagramon a százalékos eloszlást!

30. ábra

Feladat:

5. Hogyan változik egy vizes sóoldat töménysége, ha

a) további sót adunk hozzá? ……………………

b) a víz mennyiségét növeljük? ……………………

c) a víz mennyiségét párologtatással csökkentjük? ……………………

d) egy hígabb sóoldattal keverjük? ……………………

e) egy töményebb sóoldattal keverjük? ……………………


A természetes fénynek jusson minél több szerep az életünkben!


– 62 –

OLDATOK TÖMÉNYSÉGE II.

Bevezetés:

1. Pipáld ki a helyes választ!

a) 600 g 30 %-os cukoroldatban az oldószer mennyisége:

b) 750 g 6 %-os sóoldatban az oldott anyag mennyisége:

c) 350 g vízben 50 g rézgálicot oldunk fel. A keletkezett oldat:

2. Egészítsd ki az ábrákat!

………… tömeg% ………… tömeg%


– 63 –

………… tömeg% ………… tömeg%

3. 4 gramm jódot hány gramm alkoholban oldjunk fel, hogy 5 tö-

meg%-os oldatot kapjunk?

Számítás:

Oldat tömege: ……………………

Oldószer tömege: ……………………

1. kísérlet – Rézgálicoldat készítése

Eszközök Anyagok

800 cm3-es főzőpohár

óraüveg, üvegbot

vegyszeres kanál

mérőhenger, táramérleg

rézgálic

desztillált víz


A permetezéshez rézgálicoldatot használnak.

Készíts fél liter 8 tömeg%-os oldatot! Segítségül: 1 cm3 oldat töme-

ge 1 gramm.

Feladatmegoldás:

Mennyi víz kell az oldathoz? ……………………

Mennyi rézgálic kell az oldathoz? ……………………


– 64 –

Az oldat színe: ……………………

A rézgálic vízben …………………… oldódik.

Nézz utána, hogy milyen a permetlé összetétele!

................................................................................................

2. kísérlet – Rézgálic kristályok

Eszközök Anyagok

150 cm3 –es főzőpohár

Bunsen-égő

vasháromláb

hőmérő


gyújtópálca

cérna,

gyufa

rézgálic

desztillált víz


Melegítsünk 80°C-ig 100 cm3-t az előző kísérletben készített rézgá-

licoldatból!

Oldjunk fel benne annyi oldott anyagot, hogy telített oldatot kap-

junk!

32. ábra

Telített az oldat, ha ................................................................

................................................................................................

Fektessünk az edény szájára gyújtópálcát, a közepébe vastagabb

cérnát kössünk, amit lógassunk bele az oldatba (ne érjen le a főző-

pohár aljára)! Tegyük félre a következő találkozásig!

31. ábra


– 65 –

Megfigyelés:

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

A meleg oldat lehűlt, az oldószer párolgott. A melegen telített oldat

…………………… vált. Megindult a …………………….

Feladatok:

4. Tanmese nem csak nagyoknak!

Tegyük fel, hogy a marslakók gyomra melegedés hatására kitágul,

hidegben újra összehúzódik. Ha egy marslakó jóllakik, melegebb

helyre átmenve – mivel nagyobb lesz a gyomra – tud még enni, vi-

szont ha ismét lehűl, megint kisebb lesz a gyomra, és kénytelen ki-

hányni az étel egy részét.

Az oldószerek olyanok, mint a marslakók. Csak egy bizonyos

mennyiséget képesek feloldani az oldandó anyagból, mert egyszer

csak telítetté válnak. Ha ekkor felmelegítjük őket, még többet tud-

nak oldani, de ha ismét kihűtjük őket, „kihányják” az oldott anyag

egy részét, vagyis megtörténik a kikristályosodás.

5. Két különböző oldatunk van: 400 g 25 %-os és 550 g 20 %-os

hipermangánoldat. A két oldatot összeöntve, hány tömegszázalé-

kos a keletkezett oldat?

Dolgozz úgy, hogy nyomon követhető legyen a gondolatmeneted!


Izzóink ne égjenek feleslegesen – ha elhagyjuk a helyiséget,

azonnal kapcsoljuk le a villanyt!


– 66 –

KEVERÉKEK, OLDATOK SZÉTVÁLASZTÁSA

Bevezetés:

1. Négy tanulónak ugyanolyan tömegszázalékos cukorszirupot kel-

lett készíteni, de egyikük eltévesztette a számítást.

Panna Iza Zoli Joci

m (cukor) 10 g 20 g 64 g 25 g

m (víz) 40 g 80 g 256 g 125 g

m (oldat)

Hány tömeg%-os oldatot kellett készíteni? ...................................

Ki tévesztette el az oldatkészítést? Számolással bizonyítsd!

2. Tudtátok, hogy otthon a padláson van egy kis laboratóriumom?

Bizony! Nézzük, mivel szeretnék kísérletezni! Négy fehér anyagot

vásároltam a múlt héten: cukor, liszt, mészkőpor és kihevített

rézgálic. Sok volt a dolgom, ezért elfelejtettem felcímkézni az

üvegeiket. Szeretnék biztos lenni a dolgomban.

Milyen kísérletekkel azonosítsam be az anyagokat? Segítenek a

tanultak!

Csak olyan kísérleteket javasolj, amelyeket otthon elvégezhetek!

Csak olyan anyagokkal, amelyek otthon megtalálhatók.

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 67 –

Keverékek olyan összetett anyagok, amelyek két vagy több alkotó-

részt tartalmaznak. Az alkotórészek aránya változó. Az alkotórészek

megtartják eredeti tulajdonságaikat. A keverékek fizikai eljárással

összetevőikre bonthatók.

Szilárd keverék: szilárd anyagokból áll.

Oldat: folyadékban szilárd anyagot vagy gázt oldunk.

Elegy: folyadékok vagy gázok keveréke.

Feladatok:

3. Szótagmix

Mely keverékek szótagjait kevertük össze? Írd a vonalra a megfejté-

seket!

……………………. …………………….

……………………. …………………….

4. Nevezd meg a képen látható szétválasztási eljárásokat!

33. ábra

34. ábra

35. ábra

…………………….

…………………….

…………………….

csap

ve

la

gő

gáz

kó

le

víz

föld


– 68 –

36. ábra

37. ábra

…………………….

…………………….

Beszéljétek meg a szétválasztási műveletek lényegét!

1. kísérlet – Víz bepárlása

Eszközök Anyagok

3 db kémcső

3 db kémcsőfogó


borszeszégő

gyufa

desztillált víz

csapvíz

tengervíz


Három kémcsőben három folyadék van. Az elsőben desztillált víz, a

másodikban csapvíz, a harmadikban tengervíz.

Melegítsd egymás után a kémcsöveket úgy, hogy az oldatból telje-

sen elpárologjon a víz!

Tapasztalat:

Desztillált víz esetén: .............................................................

Csapvíznél: ...........................................................................

Tengervíznél: ........................................................................


– 69 –

2. kísérlet – Anyagfelismerés

Eszközök Anyagok

4 db kémcső

4 db kémcsőfogó


borszeszégő

gyufa

hipermangán

faszén

jód

desztillált víz


Két-két kémcsőben különböző, de ránézésre azonosnak látszó anya-

gok vannak.

Milyen kísérlettel tudnád azonosítani, hogy melyikben mi van? Az a)

és c) esetben végezd is el a kísérletet!


a) porrá tört hipermangán – faszénpor

................................................................................................

................................................................................................

b) szén-dioxid – oxigén (Nem kell kísérlet!)

................................................................................................

................................................................................................

c) kevés jódkristály – kevés hipermangán kristály

................................................................................................

................................................................................................


– 70 –

Feladat:

5. Hogyan választanád szét összetevőire az alábbi keverékeket? Írd

le lépésről lépésre! Indokolj!

1. jód és só keveréke:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. cukor és homok keveréke:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. kálium-permanganát és vaspor és homok:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


Sok energiát megspórolhatunk, ha a hagyományos izzóinkat

energiatakarékosra cseréljük.


– 71 –

VÍZ I.

Bevezetés:

Gyűjtsél minél több információt a vízről!

1. Egy fogalom és egy anyag neve bújt el az ábrában.

Lóugrásban haladva (két négyzet egy irányban, egy pedig arra me-

rőlegesen) és összeolvasva a betűket megkapod a keresett fogal-

mat, a maradék betűkből pedig az anyag nevét. A két megfejtésnek

egy közös betűje van, ezt sötét mezőben látod. A kiindulási betűt

bekereteztem.

38. ábra

A fogalom: …………………….

Mit tudsz róla?

................................................................................................

................................................................................................

Az anyag neve: …………………….

Milyen tulajdonságait ismered?

................................................................................................

Miből keletkezik? ....................................................................

2. Tudod-e?

Miért hívják a Földet „kék bolygónak”?

................................................................................................

................................................................................................

Milyen szigeteket alakított ki a Duna Magyarországon?

................................................................................................

................................................................................................


– 72 –

Miért hívják holt tengernek a „Holt-tenger”-t?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Miért öntenek az akkumulátorba csapvíz helyett desztillált vizet?

................................................................................................

................................................................................................

Miért lesz sósabb a leves, ha forraljuk?

................................................................................................

................................................................................................

Miért ráncosodik az idősebb ember bőre?

................................................................................................

................................................................................................

Következzen két kísérlet, amit otthon is elvégezhetsz!

1. kísérlet – Vízi balett

Eszközök Anyagok

szörpös üveg

üvegtölcsér

óraüveg

Interaktív tábla

szénsavas ásványvíz

mazsola


Öntsél szén-dioxiddal dúsított ásványvizet üvegbe! Dob-

jál az üvegbe néhány szem mazsolát, majd zárd le óra-

üveggel! Hallgasd közben a zenét (Vivaldi: Négy évszak,

Tavasz tétele)!

39. ábra


– 73 –

Megfigyelések, magyarázatok:

Mi mozgatja a mazsolaszemeket?

................................................................................................

................................................................................................

Merre felé igyekeznek? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

Meddig tart a tánc?

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Lávalámpa házilag

Eszközök Anyagok

hosszúkás üveg

üvegtölcsér

óraüveg

étolaj

csapvíz

2 színes pezsgőtabletta

40. ábra


Töltsd meg az üveget 2/3 részéig étolajjal, majd dobj bele egy-két

pezsgőtablettát!

Önts az üvegbe vizet, majd zárd le a tetejét!


– 74 –

Tapasztalatok, magyarázatok:

Egészítsd ki!

Hol helyezkedik el a víz az étolajhoz képest? …………………….

A víz sűrűsége ……………………., mint az étolajé.

Mikor kezd el hevesen buborékolni a pezsgőtabletta? .....................

................................................................................................

A pezsgőtablettának köszönhetően a vízbe ……………………. kerül, így

…………………….a sűrűsége. A víz apró buborékok formájában az étolaj

felszínére tör, majd a folyadékoszlop tetején leadja a ……………………..

Így sűrűsége ismét ……………………., „visszahull” az olajréteg alá.

A pezsgőtabletta ……………………. színezi a vizet.

3. kísérlet – Éghetetlen ezres

Eszközök Anyagok

1000 Ft-os bankjegy

mérőhenger

főzőpohár

üvegbot

csipesz

borszeszégő

gyufa

96%-os etil-alkohol

desztillált víz


Elegyítsünk azonos térfogatú – 20-20 cm3 - etil-alkoholt és vizet fő-

zőpohárban!

Keverjük össze az alkotórészeket, majd alaposan itassuk át folya-

dékkal a papírpénzt!

Közben sötétítsük be a termet! Fogjuk meg csipesszel a papírpénz

sarkát és gyújtsuk meg!


Mit tapasztalsz?

................................................................................................

41. ábra


– 75 –

Milyen színű lánggal ég az alkohol? …………………….

Hol találkoztunk már az alkohol égésével?

................................................................................................

Miért nem gyulladt meg az ezres?

................................................................................................

Milyen halmazállapot-változás játszódik le a víz esetében?

...........................................

4. kísérlet – Szikraeső víz hatására

Eszközök Anyagok

dörzsmozsár törővel

vegyszeres kanál

szemcseppentő


vasháromláb, tálca

ammónium-nitrát

ammónium-klorid

cinkpor

desztillált víz


Porítsunk el dörzsmozsárban 4 résznyi ammónium-nitrátot, félrész-

nyi ammónium-kloriddal és 4 résznyi cinkporral!

A keveréket halmozzuk dróthálóra, melynek közepén kicsi mélyedést

képezzünk!

Sötétítsük be a termet! Nyitott ablaknál csepegtessünk pár csepp vi-

zet a keverékre!

Mit jelent, hogy a víz katalizálja a folyamatot? Járj utána!

................................................................................................

................................................................................................

42. ábra


– 76 –

Feladat:

Készítsd el házi feladatként a kísérlet jegyzőkönyvét! Egy részét se-

gítségül megadtam.

Tartalmazza:

Kísérlet célja

Eszközök

Anyagok

Piktogramok

Kísérlet menete, vázlatos rajzzal

Megfigyelés, tapasztalat

Magyarázat

Jó munkát!


Ha be tudunk ruházni LED-es izzók vásárlásába (sokkal hosszabb

az élettartamuk, cserébe jóval drágábbak), a világításra fordított

energiának akár 90-95%-át is megtakaríthatjuk.


– 77 –

VÍZ II.

Bevezetés:

1. Víz-kvíz

Karikázd be a helyes betűjelet!

1) A Föld felszínén lévő vízkészletnek hány százaléka tengervíz?

A. 25% B. 97,3%

C. 12,7% D. 63,7%

2) A felnőtt ember testének hány százalékát alkotja víz?

A. 30-40% B. 15%

C. 25% D. 60-70%

3. Milyen vízből készül az ivóvíz?

A. tengervíz B. esővíz

C. édesvíz D. szénsavas víz

4. Hány liter vizet használ el egy ember egy nap alatt?

A. 20 liter B. 10 liter

C. 100-150 liter D. 50-60 liter

5. Hány országot érint a Duna?

A. 20 B. 10

C. 3 D. 5

6. Milyen hosszú a Duna Magyarországi szakasza?

A. 283 km B. 176 km

C. 417km D. 539 km


– 78 –

A víz az élet alapfeltétele.

A természetben mindhárom halmazállapotában megtalálható (jég,

víz, vízpára).

Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Olvadás-

pontja 0°C, forráspontja 100°C (0,1 MPa nyomáson). Sűrűsége

+4°C-on a legnagyobb, 1g/cm3.

A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. A víz fagyása és felmelegedése

is térfogat-növekedéssel jár.

A víz összetett anyag: vegyület, melyben az alkotórészek aránya ál-

landó. A víz összegképlete: H2O.

A természetes vizek lehetnek édesek vagy sósak. A felhasználható

vízkészletünk véges, ezért védelmük mindannyiunk feladata.

A víz felhasználása: ivóvíz, higiénia, öntözés, tűzoltás, kémiai oldó-

szer, stb.

1. kísérlet – Víz bontása

Eszközök Anyagok

Hoffmann-féle vízbontó készülék

egyenáramú áramforrás

gyújtópálca

gyufa

kénsav

desztillált víz


Töltsük meg a vízbontó készüléket buborékmentesen vízzel (kén-

savval savanyított)! Kapcsoljuk egyenáramra a készüléket! Néhány

perc múlva figyeld meg a változásokat!


Milyen halmazállapotú anyagok keletkeznek? …………………….

43. ábra


– 79 –

A keletkezett anyagokat az ábrán látható módon azonosítsuk! Mit

tapasztalunk? Írd a vonalakra!

44. ábra

Írd fel szavakkal a vízbontáskor végbement változást!

……………………. ……………………. + …………………….

……………………. ELEM ELEM

Mi a víz? ...............................................................................

Mi a durranógáz? ...................................................................

Milyen anyagi változás történt? ...............................................

A reakció típusa az anyagok száma szerint: ..............................

A reakció típusa energiaváltozás szerint: ..................................

Anyag neve: ………………

Színe: ………………

Halmazállapota: …………

Anyag neve: ……………

Színe: ………………

Halmazállapota: ………


– 80 –

2. kísérlet (kicsit másképp) – A víz desztillálása

Nézzük meg a víz desztillációját!

http://www.youtube.com/watch?v=huLTrTvo76w

Egészítsd ki az ábrát az eszközök és anyagok nevével!

45. ábra

Ugye emlékszel?

Desztilláció során a vizet forralással gőzzé alakítjuk, a gőzöket le-

hűtjük, így kémiailag tiszta vizet, azaz desztillált vizet kapunk.

Desztillálás, mint szétválasztási eljárás alapja: a komponensek for-

ráspontkülönbsége.

Feladatok:

2. Nézzünk meg egy videó részletet a Discovery Channel-ről!

Víz desztillációja SLINGSHOT (csúzli) segítségével:

http://www.youtube.com/watch?v=Xx0KGWQ9h0I


– 81 –

3. Melyik anyagra jellemző? Írd a meghatározás sorszámát a táblá-

zatba!

hidrogén oxigén mindkettő egyik sem

1. égésterméke a víz 7. vegyület

2. a levegő alkotórésze 8. leggyakoribb elem a Földön

3. mérgező anyag 9. elem

4. színtelen, szagtalan gáz 10. kékes lánggal ég

5. a világűr leggyakoribb eleme 11. keverék

6. víz bontásakor keletkezik


A mosógépet teljesen fel kell tölteni. A mosógép áramfelhaszná-

lása összefügg a töltöttségi állapottal, és ezzel összefügg a víz-

felhasználás.


– 82 –

ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK

Bevezetés:

1. Melyik anyagra gondoltam? Mi a közös bennük? Az anyag nevével

válaszolj!

a) Lángba tartva vakítóan ég. ....................................................

Melegítve lila színű gőz keletkezik. ..........................................

Cinkkel keverve, melegítés hatására hevesen reagál. ................

Mi a közös bennük? ...............................................................

b) Oxigénnel durranógázt alkot. .................................................

A parázsló gyújtópálcát lángra lobbantja. .................................

A meszes vizet zavarossá teszi. ..............................................

Mi a közös bennük? ...............................................................

c) Színtelen, szagtalan vegyület, kitűnő oldószer. .........................

Ezüstszürke nagy sűrűségű elem. ...........................................

Jellegzetes szagú folyadék, a jód oldószere. .............................

Mi a közös bennük? ...............................................................

Mi a közös az a), b) és c) csoport anyagaiban?

................................................................................................

2. Alkoss szóláncot! Lényege: a szó első betűje az előtte álló szó

utolsó betűjével egyezik meg. Minden elemet el kell tudnod he-

lyezni!

Állítsátok sorba a következő elemeket úgy, hogy a neveik szólán-

cot alkossanak!

Ni, S, Mn, Zn, Li, Mg


– 83 –

Elemek: kémiailag azonos atomokból felépülő egyszerű anyagok.

Kémiai reakcióval nem bonthatók tovább. Lehetnek fémek,

nemfémek, félfémek. Pl.: hidrogén, oxigén, kén, szén cink, magné-

zium, szilícium, stb.

Vegyületek: összetett anyagok. A vegyületekben az alkotórészek

aránya állandó. Az alkotórészek nem tartják meg eredeti tulajdon-

ságaikat. Részecskéik kémiai reakcióval tovább bonthatók. Pl.: víz,

magnézium-oxid, szén-dioxid, nátrium-klorid, cukor, fehérje, stb.

Az elemek és vegyületek kémiai szempontból tiszta anyagok.

1. kísérlet – Fémek vizsgálata

Eszközök Anyagok

3x5 db óraüveg sorszámozva

tálca

réz, magnézium

alumínium,

vas, ón


Nézzük meg a tálcán lévő anyagokat csoportbontásban! Milyen fé-

met tartalmaznak az egyes óraüvegek? Írd le sorszámmal együtt a

válaszokat!

Tapasztalatok:

1. .................................

2. .................................

3. .................................

4. .................................

5. .................................

A megoldásokat a lecke végén találod!

Melyikkel találkoztál már? .......................................................


– 84 –

Melyik kísérlet jut eszedbe róla?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Beszéljétek meg a fémek legfontosabb tulajdonságait!

Színük, halmazállapotuk, szerkezetük, áramvezető képességük,

megmunkálhatóságuk, csoportosíthatóságuk, stb.

2. kísérlet – Oxigén előállítása

Eszközök Anyagok



vegyszeres kanál

gyújtópálca, borszeszégő, gyufa



Szórj vegyszeres kanálnyi kálium-permanganátot kémcsőbe, majd

kezdd el melegíteni!


Mit tapasztalsz? .....................................................................

Majd tarts a kémcsőbe parázsló gyújtópálcát!

Megfigyelés: .........................................................................

Milyen anyag távozott a kálium-permanganátból? .....................

A keletkező anyag színe, szaga, halmazállapota:

................................................................................................

Melyik anyagcsoportba tartozik? ..............................................

Kémiai jele: ................... 1 móljának tömege: ......................


– 85 –

3. kísérlet – Kénszalag égése

Eszközök Anyagok

égetőkanál

gázfelfogó henger

óraüveg

Bunsen-égő

gyufa

kénszalag


Tegyünk égetőkanálba egy darab kénszalagot, majd tartsuk a kana-

lat Bunsen-égő lángjába!

Tegyük bele lassan az égetőkanalat gázfelfogó hengerbe!


Rakd időrendi sorrendbe az eseményeket!

…… A hengerben ködszerű anyag képződik.

…… A kén kékes lánggal ég.

…… Szúrós szagot érzünk.

…… A kénszalag meggyullad.

Egészítsd ki!

Kén színe: .......................

Kén égésterméke: ......................

Az égéstermék színe, szaga, halmazállapota:

................................................................................................

Kén jele: ................. 1 móljának tömege: ................

Égéstermék jele: .............. 1 móljának tömege: ................

46. ábra


– 86 –

Írd le szavakkal és jelekkel is a kémiai változást!

……………………. + ……………………. …………………….

……………………. ……………………. …………………….

Melyik anyagcsoportba tartoznak a reakcióban részt vevő anyagok?

................................................................................................

................................................................................................

Feladat:

3. Az első kísérlet megoldásait megkapod, ha visszafelé olvasod a

szavakat !

1. muizéngam

2. sav

3. muinímula

4. zér

5. nó

Te is észreveszel valami érdekeset?


Az energiatakarékosság egyik legjelentősebb területe a szaksze-

rű szellőztetés. Rövid ideig, szélesre tárt ablakokkal szellőztes-

sünk!


– 87 –

ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK

Bevezetés:

1. Karikázd be a kémiailag tiszta anyagok betűjelét!

Ha jól dolgozol, a bekarikázott betűket összeolvasva ismét egy ké-

miailag tiszta anyag nevét kapod.

E levegő

N szén-dioxid

Á kén

P tengervíz

T nátrium-klorid

K kőolaj

R víz

O ételecet

I jód

U hidrogén

Z földgáz

M vas

Megfejtés: ...........................

Mit tudsz róla? ..........................................................................

2. Az egyes csoportokban melyik a kakukktojás és miért?

a) magnézium b) hidrogén c) ón

nátrium oxigén metán

bróm foszfor kén

réz cink jód

alumínium fluor hélium

a) Indoklás: ..............................................................................

b) Indoklás: ..............................................................................

c) Indoklás: ..............................................................................


– 88 –

1. kísérlet – Klórgáz előállítása egyszerűen

Eszközök

Anyagok

befőttesüveg fedővel

vegyszeres kanál


sósav


Tegyünk befőttesüvegbe 2-3 vegyszeres kanálnyi kálium-

permanganátot, majd öntsünk rá kevés sósavat! Csavarjuk rá a fe-

dőt!


Húzd alá a keletkező klórgázra jellemző tulajdonságokat!

színtelen, sárgászöld, sárga, szúrós szagú, szagtalan, folyadék,

szilárd, gáz

A klór kétatomos molekulákból áll. Szerkesszük meg a klórmole-

kula szerkezeti képletét!

1. Írd fel a klóratom vegyjelét!

2. Jelöld pontokkal a külső elektronokat!

3. Hány elektront tesz mindkét klóratom közössé?

4. Szerkezeti képlete:

5. Összegképlete:

6. 1 móljának tömege:

Tudtad?

A klór erősen mérgező gáz. Tilos belélegezni! Többnyire fertőtlení-

tésre használják.

Az első világháborúban harci gázként alkalmazták.


– 89 –

2. kísérlet – Nátrium reakciója klórral

Eszközök Anyagok

gázfejlesztő készülék

gázfelfogó henger

óraüveg, kilyukasztott kémcső

Bunsen-égő, gyufa

kés, csipesz, szűrőpapír


sósav

nátrium


Töltsük meg a gázfelfogó hengert klórgázzal!

Olvasszunk meg egy oldalt kilyukasztott

kémcsőben egy nátriumdarabkát!

Helyezzük klórgázba a kémcsövet!

Megfigyelések:

Megfigyeléseid alapján javítsd a mondatokat!

A klór sárga színű. .................................................................

A nátrium kék színű lánggal ég. ..............................................

Fényjelenséggel járó endoterm folyamat játszódik le.

................................................................................................

A kémcső falán fehér kristályos anyag kálium-klorid rakódik le.

................................................................................................

Magyarázat:

Mi történt a részecskékkel ebben a reakcióban?

A nátriumatomok átadtak egy elektront a klóratomoknak. Ezáltal a

nátriumatomokból pozitív töltésű nátriumionok (Na+) keletkeztek. A

klóratomokból negatív töltésű kloridionok (Cl-) lettek. Az ellentétes

töltésű ionok egymáshoz tapadva ionvegyületet (NaCl) hoztak létre.

Na + Cl → Na+ + Cl

- → NaCl

e-

47. ábra


– 90 –

3. kísérlet – Szódavíz készítése

Eszközök Anyagok

szódás palack

szifon patron

főzőpohár

csapvíz


Készítsünk csapvízből szén-dioxiddal dúsított patron segítségével

szódavizet!

Nézzük, mi történik!

Tapasztalatok, magyarázatok:

A szén-dioxid nagy nyomáson van a szifon patronjában. A patron

becsavarásakor egy tű lyukat üt a patronon, így a szén-dioxid be-

áramlik a szifonba, azaz a víz belsejébe.

A szén-dioxid vizes oldata a szénsav.

Írd le szavakkal és jelekkel is a kémiai változást!

……………………. + ……………………. …………………….

……………………. ……………………. H2CO3

Otthoni tapasztalatod alapján milyen ízű a szódavíz? .................

Engedjünk főzőpohárba szódavizet, majd hagyjuk állni! Mit ta-

pasztalunk?

................................................................................................

Írd le a változás egyenletét!

................................................................................................

Melyik anyagcsoportba tartoznak a reakcióban részt vevő anya-

gok?

Víz: ................................

Szén-dioxid: ...................

Szénsav: ........................

48. ábra


– 91 –

Rajzold meg a víz-és szén-dioxid molekula szerkezeti képletét!

Írd alá 1 móljának tömegét!

A szénsav keletkezése és bomlása két, ellentétes irányban lejátszó-

dó, megfordítható folyamat. Így jelöljük:

H2O + CO2 H2CO3

Nézzük meg a következő felvételt a szódavíz készítéséről!

Figyeljük meg, hogyan változik a környezet energiája, miközben

beleengedjük a vízbe a szén-dioxidot!

http://www.youtube.com/watch?v=wHU8Wd5zQgo

49. ábra

A cseppfolyós szén-dioxid gyorsan párolog, miközben

……………………. a környezetét.


– 92 –

Feladat:

3. Milyen elemek és vegyületek fordulnak elő a kísérletek során?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


A fűtőtesteket az ablak alá helyezzük el, így a szoba meleg leve-

gője a kintről beáramló hideg levegővel összekeveredve kelleme-

sebb hőérzetet nyújt.


– 93 –

REDOXIREAKCIÓK

Bevezetés:

1. Kösd össze az elemek nevét a hozzájuk tartozó állítással! Egy ál-

lítás csak egy elemhez tartozhat!

szublimál

nem reakcióképes gáz

a levegő 78%-a

az égési folyamatok alapvető résztvevője

tisztító-és fertőtlenítőszerek tartalmazhatják

szúrós szagú

a legkisebb sűrűségű anyag

a parázsló gyújtópálcát lángra lobbantja

vízzé ég el

sárga, szilárd

keményítő kimutatására használják


neve jele 1 móljának

tömege

oxigén

Cl2

18 g

CO2

kén-dioxid

NaCl

oxigén

klór

jód

hidrogén

nitrogén

kén


– 94 –

Köznapi értelemben az anyagok oxigénnel való egyesülését (oxigén

felvételét) oxidációnak nevezzük. Az oxigén leadását redukciónak

hívjuk.

Az oxidálószerek oxigénben gazdag anyagok. Míg a reakciópartnert

oxidálják, maguk redukálódnak. Pl.: oxigén, kálium-permanganát

A redukálószerek oxigén felvételére képesek. Míg a reakciópartnert

redukálják, maguk oxidálódnak. Pl.: hidrogén, szén, szén-monoxid,

magnézium

Az redukció és az oxidáció két, egyidejűleg végbemenő, egymástól

elválaszthatatlan ellentétes folyamat. Az ilyen reakciókat

redoxireakcióknak nevezzük.

1. kísérlet – Magnézium égése szén-dioxidban

Eszközök Anyagok

gázfejlesztő készülék

gázfelfogó henger

csipesz

gyújtópálca

Bunsen-égő

gyufa

mészkő

1:1 hígítású sósav

magnéziumszalag


Töltsük meg a gázfelfogó hengert szén-dioxiddal!

Égő gyújtópálcát helyezzünk a szén-dioxiddal teli

hengerbe!

Gyújtsunk meg egy hosszabb magnéziumszalagot

Bunsen-égő lángjában, majd engedjük bele a szén-

dioxiddal teli hengerbe!


Hol helyezkedik el a szén-dioxid a gázfelfogó hengerben?

................................................................................................

50. ábra


– 95 –

Miért? ...................................................................................

............................................................................................

Azt tapasztaljuk, hogy a gyújtópálca ……………………., mert a szén –

dioxid ..................................................................................

Azt tapasztaljuk, hogy a magnézium ........................................

Mi keletkezik belőle? ..............................................................

Magyarázat:

A magnézium olyan erősen vonzódik az oxigénhez, hogy képes az

oxigént a szén-dioxidból is kivonni.

Az oxigén elvonása után a szén-dioxidból ……………………. marad

vissza ……………………. formájában.

Írd a nyílra mi történik!

CO2 + 2 Mg → C + 2 MgO

Tágabb értelemben minden olyan folyamatot, amelyben elektronle-

adás történik, oxidációnak, amelyben elektronfelvétel redukciónak

nevezzük.

A redukció és oxidáció továbbra is elválaszthatatlanok egymástól,

elektronátmenettel járó redoxireakció játszódik le.

Oxidáció: O-felvétel, e- leadás

Redukció: O-leadás, e- felvétel


– 96 –

2. kísérlet – Réz oxidációja

Eszközök Anyagok

csipesz

Bunsen-égő, gyufa

vörösrézdrót


Tarts Bunsen-égő lángjába vörösrézdrótot!

Készíts a tanultak alapján önálló kísérleti jegyzőkönyvet! Használd

az elméleti segítséget!

Kiindulási és keletkező anyag neve, színe

Mivel lépett a réz reakcióba?

Lángfestése?

Hogy hívjuk az ilyen változást?

Energiaváltozás szerint milyen a folyamat?

Miben különbözik az eddigi égési folyamatoktól?

Kémiai egyenlet

Feladatok:

3. Írd fel a megjelölt kiindulási anyagok oxigénnel való egyesülésé-

nek egyenletét! Ha bizonytalan vagy, kérd tanárod segítségét!

a)

52. ábra

.................................

b)

53. ábra

.................................

51. ábra


– 97 –

c)

54. ábra

.................................

d)

55. ábra

.................................

Az anyagok mely csoportjába tartoznak a kiindulási anyagok?

................................................................................................

a keletkezett anyagok?

................................................................................................

4. Emlékszel a nátrium reakciójára klórgázzal?

Írd fel a folyamat kémiai egyenletét! Jelöld, mi oxidálódott, mi

redukálódott, mi az oxidálószer, mi a redukálószer!


Ha csak egy fokkal lejjebb vesszük a termosztáton a hőmérsékle-

tet, akár 10%-ot is spórolhatunk a havi gázszámlán.


– 98 –

KÉMHATÁSVIZSGÁLAT

Bevezetés:

1. Melyik vegyületre ismersz rá? A molekula képletével válaszolj!

a) vizes oldata a sósav …………

b) a vizeletben is megtalálható oldott formában …………

c) az egyetlen anyag, amely mindhárom halmazállapotban elő-

fordul a Földön …………

d) színtelen, szagtalan, éghető gáz …………

e) vizes oldata a szalmiákszesz …………

f) szilárd formája a szárazjég …………

2. Játsszunk „Erről jut eszembe” játékot!

A játékban egy fogalomból kiindulva tegyél meg négy logikai lé-

pést!

Az egymást követő tagoknak össze kell függeniük, mert ez a já-

ték lényege.

A lánc első tagját megadom, neked pedig indoklással egybekötve

folytatni kell a sort.

Példa a hétköznapi életből:

december

karácsony , mert decemberben van

fenyőfa , mert fenyőfát szoktunk állítani

ajándék , mert ajándékkal kedveskedünk

papír , mert ajándékpapírba csomagolunk


– 99 –

Próbáld meg te is !

víz

..................... , mert .......................................................

..................... , mert .......................................................

..................... , mert .......................................................

..................... , mert .......................................................

3. Hogyan kapcsolódik a kémiához?

Mit iszunk minden nap?

Vizet, ásványvizet, szénsavas vagy ionizált lúgos vizet, üdítő ita-

lokat, teát esetleg citromosan, kávét, tejet, kefirt, gyümölcslevet,

sört, bort…

Azaz savas, semleges vagy lúgos italokat.

Mit eszünk?

Kenyeret, húst, savanyított salátákat, vajat, sajtot…

Savas, semleges esetleg kissé lúgos ételeket.

Mit jelent a testápolón a következő felirat: pH 5.5?

................................................................................................

................................................................................................

Mit hallottál a hangyacsípés kezeléséről?

................................................................................................

................................................................................................


– 100 –

Érdekesség! A táblázatban különböző anyagok pH értéke van feltün-

tetve:

56. ábra

A vizes oldatok kémhatása savas, lúgos vagy semleges lehet.

Az indikátorok olyan jelzőanyagok, amelyek színét az oldat kémha-

tása határozza meg.

A sav-bázis indikátorok közül a legfontosabbak: lakmusz, fenolf-

talein és az univerzális indikátor.

Az univerzális indikátor az oldat pH-ját is megmutatja, ami a savas-

ság vagy lúgosság mértékét fejezi ki.

pH-skála:

57. ábra


– 101 –

1. kísérlet – Kémhatásvizsgálat indikátorokkal

Eszközök Anyagok

5 db kémcső


1 db főzőpohár

1 db vegyszeres kanál

üvegbot

cseppentő

ételecet

citromlé

szalmiákszesz

desztillált víz

szódabikarbóna

lakmuszpapír

univerzális indikátorpapír

fenolftalein oldat


Határozd meg a desztillált víz és a különböző oldatok (ha szilárd

anyagról van szó, akkor a belőlük készített oldat) kémhatását! He-

lyezz a különböző kémhatású oldatokba először lakmuszpapírt, majd

univerzális indikátorpapírt, végül csepegtess beléjük 1-2 csepp fe-

nolftalein oldatot!

Tapasztalatok:

Jegyezd le az észlelt színeket!

anyag neve lakmusz univerzális

indikátor fenolftalein

oldat

kémhatása

ételecet

citromlé

szalmiákszesz

desztillált víz

szódabikarbóna

oldat

Az utolsó oszlop kitöltésében segít a következő táblázat!


– 102 –

Indikátorok színváltozásai az egyes kémhatások esetén:

savas semleges lúgos

lakmusz piros lila kék

univerzális

indikátor piros

sárga

(sárgászöld) kék

fenolftalein színtelen színtelen piros

(ciklámenpiros)

Ha segít, kiszínezheted a téglalapokat az adott színre.

2. kísérlet – A nagy fújás

Eszközök Anyagok

kémcső


szívószál

cseppentő

desztillált víz

brómtimolkék indikátor oldat


Csepegtess kémcsőben lévő desztillált vízhez 1-2 csepp

brómtimolkék indikátor oldatot!


Milyen színű lett az oldat? …………………….

A brómtimolkék savas közegben sárga, lúgosban kék, semlegesben

zöld színű.

Fújj szívószál segítségével óvatosan, de hosszan az oldatba!

Mit tapasztalsz? ……………… , mert ……………… kémhatású az oldat.

Magyarázat:

A kilélegzett levegőben ……………………. van, ami …………………….

egyesült, és új anyag: ……………………. keletkezett. Az új anyag

gyengén savas kémhatású.

Melyik korábbi kísérlet jut eszedbe? ………………………………………….


– 103 –

3. kísérlet – Otthonra!


Vöröskáposzta-levelet vágj fel apró darabokra, majd főzd pár percig

körülbelül fél liter vízben! Egy részét tedd el későbbre !

A keletkezett káposztalevet öntsd poharakba, és a következő anya-

gokat add hozzá külön-külön poharanként!

cukor

mosópor

fehérbor

szappanreszelék

porrá tört C-vitamin

tej

Készíts kísérleti jegyzőkönyvet, vagy egyszerűen foglald táblázatba

a tapasztalataidat!

Jó munkát!


A zöldségeket ne főzzük bő lében, mert energiát spórolunk meg,

ha kevesebb vizet kell felmelegíteni!


– 104 –

SAV-BÁZIS REAKCIÓK

Bevezetés:

1. Játsszunk Activity-t!

A kártyákon az idei tanévben tanult kémiai fogalmak sorakoznak,

amiket mutogatás, rajzolás vagy körülírás segítségével kell kitalál-

nod.

Kezdődjön a játék!

1. kísérlet – A nagy MÁGUS

Eszközök Anyagok

3 db főzőpohár

cseppentő

alkoholos filc

0,1 mol/dm3 nátrium-karbonát-oldat

0,2 mol/dm3 ecetsavoldat

desztillált víz

fenolftalein oldat

Kérek egy önként jelentkezőt, aki bemutatna egy bűvészmutat-

ványt.


Töltsd meg a sorszámozott főzőpoharakat ¼ részig a következő

színtelen oldatokkal!

1. pohár: nátrium-karbonát-oldat

2. pohár: desztillált víz és pár csepp fenolftaleinoldat

3. pohár: ecetsavoldat

Töltsd át a folyadékot az első pohárból a másodikba, majd a kapott

folyadékot töltsd a harmadikba!


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 105 –

Magyarázat:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Ha savat vízben oldunk, savas kémhatású oldatot; ha bázist vízben

oldunk, lúgos kémhatású oldatot kapunk.

A savas kémhatású oldatban az oxóniumionok (H3O+), a lúgos

kémhatásúban a hidroxidionok (OH-) kerülnek túlsúlyba.

Sav: olyan vegyület, amely hidrogéniont (H+) ad le a bázisnak.

Bázis: olyan vegyület, amely hidrogéniont (H+) vesz fel a savtól.

Sav-bázis reakció: olyan reakció, amelyben hidrogénion leadás és

felvétel egyszerre történik meg.

Nézzünk néhány sav-bázis reakciót!

2. kísérlet – Ammónia-szökőkutas kísérlet

Eszközök Anyagok

frakcionáló lombik

gömblombik

dugó

üvegkád, cseppentő

egyfuratú gumidugó üvegcsővel

Bunsen-égő

koncentrált ammóniaoldat

desztillált víz

horzsakő

fenolftalein oldat


– 106 –


Melegítsünk frakcionáló lombikban koncentrált

ammóniaoldatot! A fejlődő gázt szájával lefele

tartott lombikban fogjuk fel! Üvegcsővel ellátott

gumidugóval zárjuk le, majd ujjunkkal fogjuk be

a cső végét! Merítsük üvegkádban lévő fenolfta-

leines vízbe a cső végét! Jutassunk pár csepp vi-

zet a lombikba, majd rázzuk össze! Végül víz

alatt vegyük el az ujjunkat a cső végéről!


Melyik gáz fejlődött az ammóniaoldatból? .................................

Milyen a színe, szaga? ............................................................

A gázt szájával lefelé tartott lombikban fogtuk fel, mert a sűrűsé-

ge ...................................................................................... .

Egy csepp vízben igen nagy mennyiségű gáz oldódik, ezért a

lombikban a gáz nyomása ……………………. és a külső légnyomás

„bepréselte” a vizet a lombikba.

Az ammónia …………………………………………. vízben.

Milyen az oldat kémhatása? ..................

Miért? .................................................

..........................................................

..........................................................

..........................................................

58. ábra

59. ábra


– 107 –

Magyarázat:

Írjuk fel a reakció egyenletét! Írjuk a keletkezett részecskék jele

alá nevüket!

Jelöljük, melyik anyag a sav és melyik a bázis!

Karikázzuk be, mi okozza a lúgos kémhatást!

NH3 + H2O → ………… + …………

………… ………… …………………… ……………………

Az ilyen típusú reakciót: .......................................... nevezzük.

3. kísérlet – Ammónia reakciója hidrogén-kloriddal

Eszközök Anyagok

2 db gázfelfogó henger

2 db üveglap

2 db cseppentő

2 db vattacsomó

koncentrált ammóniaoldat

koncentrált sósavoldat


Nyomjunk két gázfelfogó henger aljára egy-egy

vattacsomót! Az egyikre pár csepp tömény sósa-

vat, a másikra pár csepp tömény ammóniaolda-

tot csepegtessünk! Fedjük le üveglappal mind-

kettőt! Fordítsuk rá fejjel lefelé a hidrogén-

klorid-tartalmút az ammónia tartalmúra, majd

húzzuk ki a két üveglapot!


................................................................................................

................................................................................................

H+

60. ábra


– 108 –

A keletkező anyag halmazállapota: ..........................................

A keletkező anyag kémiai neve: ..............................................

A keletkező anyag köznapi neve: .............................................

Magyarázat:

Írjuk fel a reakció egyenletét! Jelöljük a részecskeátmenetet!

Az ammónia és a hidrogén-klorid gáz ……………………. reakcióba lé-

pett egymással.

Feladat:

2. Emlékszel „A nagy mágusra” az óra elejéről?

Ez a kísérlet is egy sav-bázis reakció. Nézzük miért?

Amikor a lúgos nátrium-karbonát-oldatot az ecetsavoldathoz ön-

töttük, egy sav-bázis reakció, közömbösítés játszódott le.

Milyen színnel jelzett a fenolftalein?

................................................................................................

A közömbösítés sav-bázis reakció, ahol a sav oxóniumionja és a

lúg hidroxidionja lép reakcióba. Azaz a savakat lúgokkal, a lúgokat

savakkal közömbösíthetjük.

4. kísérlet – Otthonra!

Megvan még a félretett vöröskáposztaleved? Önts kis adagokban

ecetet a mosópor oldatához! Vizsgáld meg a kémhatás változását

indikátorod segítségével! Tapasztalataid rögzítsd füzetedben!


Fürdés helyett lehetőleg zuhanyozzunk, akár 60-70%-kal keve-

sebb vizet fogyasztunk így.


– 109 –

KÖRNYEZETVÉDELEM

Bevezetés:

1. Emlékszel, hogy minden lecke végén találtál energiatakarékos-

sági ötleteket!

Nézzük, mire emlékszel belőlük!

Egészítsd ki a hiányzó részeket!

Használat után ..........................................a mobiltelefontöltőt!

Ne tegyünk a hűtőbe .............................. , mert plusz energiát

igényel lehűtésük!

A ................... fénynek jusson minél több szerep az életünkben!

Sok energiát megspórolhatunk, ha a hagyományos izzóinkat

................................ cseréljük.

................... ideig, .................. tárt ablakokkal szellőztessünk!

Fürdés helyett lehetőleg zuhanyozzunk, akár ............................

kevesebb vizet fogyasztunk így.

2. Párosítsd az összetartozókat! Válaszként az összetartozó párok

betűjelét írd a vonalra! Pl.: Y - 20

A) Egy átlagos háztartás évente több szén-dioxidot bocsát ki, mint…

B) A mikrohullámú sütő…

C) A villanyégőn lévő vastag porréteg…

D) Egyetlen alumíniumdoboz újrahasznosításával megtakarított energia…

E) A háztartásokban felhasznált áram 10%-át…

1. …akár a fény felét is elnyelheti.

2. …3 órán át tudna működtetni egy tévét.

3. …a készenléti állapotban hagyott elektromos eszközök használják el.

4. …80%-kal kevesebb áramot fogyaszt, mint a hagyományos sütő.

5. …egy átlagos autó.

................................................................................................


– 110 –

3. Energia TOTÓ

1. Egy család mikor fogyasztja a legtöbb áramot?

a) tavasszal

b) télen

c) nyáron

d) ősszel

2. A következő berendezések közül melyik nem hálózati árammal

működik?

a) HIFI torony

b) távirányító

c) mosogatógép

d) porszívó

3. Az alábbiak közül mit nem szabad megtenni?

a) Kikapcsolni a tévét, ha elmegyünk otthonról.

b) Télen kinyitni az ablakot.

c) Hősugárzóra száradó ruhát tenni.

d) Nappal felkapcsolni a lámpákat.

4. Az alábbiak közül melyik nem egy izzótípus neve?

a) neon

b) xenon

c) radlux

d) halogén

5. Kiről nevezték el az áramerősség mértékegységét?

a) Luigi Galvani

b) André Marie Ampére

c) Alessandro Volta

d) Georg Simon Ohm


– 111 –

6. Mi a magyar jelentése az akkumulátor kifejezésnek (lt.

accumulare szóból ered)?

a) meglátni, észrevenni

b) felhalmozni, összegyűjteni

c) elvezetni, elterelni

d) szétszórni, kiterjeszteni

7. Mi az elektromos ellenállás mértékegysége?

a) volt

b) amper

c) ohm

d) watt

8. Miből készítik az izzószálakat?

a) rézből

b) platinából

c) alumíniumból

d) wolframból

9. Melyik gáz fordul elő a legnagyobb mennyiségben a levegő-

ben?

a) oxigén

b) argon

c) nitrogén

10. Mit jelent a hidrogén elnevezés?

a) nedves, vizes

b) módosult

c) vízképző, vízalkotó

11. Miért nem lehet már a dezodorokban freongázt használni?

a) Mert nagyon drága.

b) Mert károsítja az ózonréteget.

c) Mert bonyolult a gyártása.


– 112 –

12. Hogy hívják azt a szakembert, aki meg tudja határozni a föld-

gáz és a kőolaj lelőhelyét?

a) topográfus

b) geológus

c) hidrológus

13. Mi a nyomás mértékegysége?

a) Pa (pascal)

b) kW (kilowatt)

c) Nm (newtonméter)

13+1. Mi a biogáz?

a) A biológusok által a kísérletekhez használt gáz.

b) Szerves anyagok bomlásakor keletkező metán.

c) A bioszférában keletkező gáz.

Helyes válaszok száma: __________

4. Olvasd el a következő szövegrészt, ami a Napenergiáról szól!

A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az

emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segít-

ségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés,

a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát

felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló

legnagyobb kihívásokat.

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja léte-

zik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakít-

ják át a napenergiát elektromos árammá.

Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építő-

anyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki

hőtermelésre.

Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a

napenergiát hőenergiává alakítjuk. A hőenergia „gyűjtése” és tárolá-

sa főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnye-


– 113 –

li a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja

valamilyen hőhordozó közegnek.

A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis nap-

elem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává

alakítjuk. Harmadik lehetőségként termokémiai módszerekkel is tá-

rolható.

Ha figyelmesen elolvastad a szöveget, válaszolj az alábbi kérdé-

sekre!

a) Milyen hasznosítása létezik a Nap energiájának? ...................

......................................................................................

b) Melyik variáció használja ki az üvegházhatást? ....................

......................................................................................

c) Milyen energiát állít elő a napkollektor? ..............................

d) Mi alakítja át a napenergiát elektromos energiává? ..............

1. kísérlet – Napenergia

Napenergia segítségével felmelegíthetjük a vizet, ami egy lapos,

üveggel fedett panelben van. A panel úgy működik, mint egy pici

üvegház: beengedi a fényt, de a hőt nem hagyja távozni.

Egy üres CD-tok hasonló egy napkollektorhoz: átlátszó előlapja van,

ami átengedi a fényt.

Tervezz meg egy kísérletet, amiből kiderül, hogy a CD-tokot fel le-

het használni kisméretű napkollektorként!

Tervezés:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 114 –

2. kísérlet – Hőszigetelési kísérlet

Az épületek hőszigetelése megakadályozza, hogy a hő a falakon, a

födémeken és az ablakokon keresztül elszökjön. Ezáltal csökkennek

a fűtési költségek, és közvetve csökken a légkörbe kibocsátott szén-

dioxid mennyisége is.

Eszközök Anyagok

4 db egyforma, üres italos doboz,

4 db hőmérő,

papír,

buborékos csomagolóanyag,

vatta,

gumiszalagok,

stopper,

vízmelegítő

csapvíz

Figyeld meg, melyik a legjobb hőszigetelő anyag!

Írd le, hogy szerinted melyik anyag tartja a legmelegebben a do-

bozba töltött forró vizet: a papír, a buborékos csomagoló vagy a

vatta!

................................................................................................


Csomagolj be három dobozt más-más anyagba, a szigetelőanyago-

kat rögzítsd gumival! A negyedik dobozt „kontrollnak” használjuk.

Töltsd meg a vízforralót és melegítsd fel a vizet, de ne forrald fel

egészen! Töltsd meg mind a négy dobozt meleg vízzel!

Tegyél egy-egy hőmérőt a dobozokba, és mérd meg a hőmérsékle-

tüket! Írd le a mért értékeket egy általad készített táblázatba! Ismé-

teld meg a mérést 10 percenként legalább 40 percen át!


– 115 –

Megfigyelések, magyarázatok:

A táblázatban hőmérsékletet (°C) kell feltüntetni az idő

előrehaladtával.

Doboz 0. perc 10. perc 20. perc 30. perc 40. perc

Kontroll

Papír

Buborékos

csomagoló

Vatta

Melyik anyag a legjobb hőszigetelő? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 116 –

FOGALOMTÁR

Bázis:

Olyan vegyület, amely hidrogéniont (H+) vesz fel a savtól.

Elem:

Kémiailag azonos atomokból felépülő egyszerű anyag. Kémiai reak-

cióval nem bontható tovább.

Endoterm (hőelnyelő) folyamat:

A reakcióban a kiindulási anyagok belső energiája kisebb, mint a ke-

letkezett anyagoké.

Exoterm (hőtermelő) folyamat:

A reakcióban a kiindulási anyagok belső energiája nagyobb, mint a

keletkezett anyagoké.

Fizikai változás:

Olyan változás, amelyben az anyag néhány tulajdonsága megválto-

zik (alakja, halmazállapota stb.), de a részecskéinek összetétele

nem.

Gyors égés:

Az anyag gyorsan egyesül az oxigénnel. Mindez magas hőmérsékle-

ten fényjelenség kíséretében játszódik le.

Kémiai változás:

Olyan változás, amelyben az anyag összetétele megváltozik, új

anyag keletkezik.

Keverék:

Összetett anyag, amely két vagy több alkotórészt tartalmaznak. Az

alkotórészek aránya változó. Az alkotórészek megtartják eredeti tu-

lajdonságaikat. A keverékek fizikai eljárással összetevőikre bontha-

tók.

Közömbösítés:

Olyan sav-bázis reakció, ahol a sav oxóniumionja és a lúg hidroxid-

ionja lép reakcióba.

Lassú égés:

Az anyag lassan egyesül az oxigénnel. A hő folyamatosan adódik át

a környezetének, fényjelenség nem kíséri.


– 117 –

Oldat:

Összetett anyag, keverékek csoportjába tartozik.

oldat = oldószer + oldott anyag

Oldhatóság:

Megmutatja, hogy 100 gramm oldószerben adott hőmérsékleten

maximálisan hány gramm anyagot tudunk feloldani.

Oxidáció:

O-felvétel, e- leadás

pH:

Az oldat savasságának vagy lúgosságának mértékét fejezi ki.

Redoxireakció:

Olyan reakció, amelyben a redukció és oxidáció két, egyidejűleg végbemenő, egymástól elválaszthatatlan ellentétes folyamat.

Redukció:

O-leadás, e-felvétel

Sav:

Olyan vegyület, amely hidrogéniont (H+) ad le a bázisnak.

Sav-bázis reakció:

Olyan reakció, amelyben hidrogénion leadás és felvétel egyszerre

történik meg.

Telítetlen oldat:

Kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint amennyi adott hőmérsék-

leten feloldódna benne.

Telített oldat:

Adott hőmérsékleten már nem képes több anyagot feloldani.

Tömegszázalék:

Megmutatja, hogy 100 gramm oldat hány gramm oldott anyagot tartalmaz.

Túltelített oldat:

Több anyagot tartalmaz oldva, mint amennyit adott hőmérsékleten

fel lehetne benne oldani.

Vegyület:

Összetett anyag. A vegyületben az alkotórészek aránya állandó. Az

alkotórészek nem tartják meg eredeti tulajdonságaikat. Részecskéik

kémiai reakcióval tovább bonthatók.


– 118 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Albert Viktor - Hetzl Andrea (2004): Az anyagok világa. Budapest:

Panem Könyvkiadó.

Kasza Istvánné - Zsuga Jánosné (1997): Kémia 13-14 éveseknek.

Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Sonja Floto-Stammen - Ulrike Berger (2010): Kísérletek konyhai

alapanyagokkal; Budapest: Cser Kiadó.

Dr. Várnai György (2002): Kémiai biztonság a kísérletező kémiataní-

tásban. Győr: Kenguru Kft.

http://www.tanfolyammester.hu/phocadownload/tuzvedelem.pdf

http://users.vpg.sulinet.hu/limre/Lobmayer.kémia7.pdf


http://www.energiakaland.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Napenergia

http://www.cemolker.hu/biztonsagtechnikai_adatlapok.html

http://www.okbi.hu/ellenmereg/csomag3.pdf

A képek forrásai:

Albert Attila - Albert Viktor - Kiss Zsuzsanna (2002): Kémia 7.

Budapest: Műszaki Könyvkiadó. (57. 60. ábra)

Dr. Siposné Dr. Kedves Éva - Horváth Balázs - Péntek Lászlóné

(2007): Kémia 7. Szeged: Mozaik Kiadó. (10. 31. 32. 36. 37. 46.

51. ábra)

Kecskés Andrásné - Rozgonyi Jánosné (2003): Kémia 7. Buda-

pest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (14. 19. ábra)

Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin (2009): Kémia 7. Celldö-

mölk: Apáczai Kiadó. (15. ábra)

Villányi Attila (2002): Kémiai Album. Budapest: Kemavill Bt. (24.

33. 34. 35. ábra)

Rózsahegyi Márta - Wajand Judit (1999): Látványos kémiai kísér-

letek. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. (4. 6. 13. 47. 50.

58. ábra)

Kecskés Andrásné - Nagy Zsuzsa - Rozgonyi Jánosné - Vida Mi-

hályné (1992): Kémiai feladatgyűjtemény. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó. (44. ábra)

http://users.vpg.sulinet.hu/limre/Lobmayer.kémia7.pdf


http://hu.wikipedia.org/wiki/Napenergia

http://www.cemolker.hu/biztonsagtechnikai_adatlapok.html

http://www.okbi.hu/ellenmereg/csomag3.pdf


– 119 –

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://e-met.hu/files/cikk41_Dory_Zs_Hidrogen_ENERGOexpo_

prez_08.pdf (3. ábra)

http://www.konyvtudas.eoldal.hu/cikkek/kemiai-anyagok/a-

ken.html (7. ábra)

http://www.tiszta-viz.hu/ (8. ábra)

http://archiregnum.blog.hu/2010/12/04/merre_tovabb_jobbik

(9. ábra)

http://termtud.akg.hu/okt/9/energia/11envalt.htm (11. 12. ábra)

http://www.landorhegyi.hu/kemia/Az_eges.ppt (18. ábra)

http://budapest23.eu/rendorokkel-teli-autot-akartak-lopni-

budapesten (20. ábra)

http://www.vezess.hu/magazin/mercedes_rosenbauer_tlf/2206/

(21. ábra)

http://csepel.info/?p=17700 (22. ábra)

http://www.eumozaik.hu/hirek/hirek-aktualitasok-

esemenyek/koezeppontban-112-es-europai-segelyhivo (23. ábra)

http://www.sonotherapiacentrum.hu/oxigenes_viz.html

(25. ábra)

http://www.naturagyogyszertar.hu/Borfertotlenitok-/3/21/

(26. ábra)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kálium-jodid (28. ábra)

http://fototipp.hu/ffhivas (29. ábra)

http://8ker.blog.hu/2013/07/09/az_utolso_ezres (41. ábra)

http://taneszkoz.hu/termek/SZU_00004 (43. ábra)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszeti

smeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/2/lecsapodas/a-

desztillalas (45. ábra)

http://otthon.zsibvasar.hu/konyha-konyhafelszereles/bor-es-

italtarto-kellek/szodas-szifon-2-doboz-patron-3908972.html

(48. ábra)

http://www.youtube.com/watch?v=wHU8Wd5zQgo (49. ábra)

http://tengerekesfolyokelovilaga.network.hu/kepek/asvanyok/ke

n (52. ábra)

http://bolt.hazikence.hu/szen_por_10g_139 (53. ábra)

http://www.youtube.com/watch?v=wHU8Wd5zQgo


– 120 –

http://biomaci.blogspot.hu/2010/11/magnezium.html (54. ábra)

http://www.md.all.biz/hu/aluminiumpor-bgg1088851 (55. ábra)

http://phmeres.shp.hu/hpc/web.php?azonosito=phmeres&oldalko

d=ph_fogalma (56. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_8-

Vizes_oldatok_kemhatasa-100536 (59. ábra)

A szerző saját ábrái: 5. 16. 17. 27. 30. 38. 39. 40. 42.

Documents

7. évfolyam