Metró GoMuiyn Mayer

F I L M K A M A R A I É S M O Z I É G T E S Ü L E T I S Z A K L A P BUDAPEST, 1940. MÁRCIUS 30. EGYES SZÁM ÁRA : 60 FILLÉR. II. É V F O L Y A M 13. SZÁ1

-

\ TA7T\1 A 1/ L j O V £> A F P A I R , f K L JUT^L IV

C I M Ü NAGYSIKERŰ+FI LM

jubileumi+250+ik+el6adása alkalmából. MELYBE+NÁLUNK+10551 + NÉZO+CYÖNYÖRKÖ-DÖTT+ÖSZINTÉN+CRATULÁL+ESfTOVÁBBI SIKERE-

KETMCIVAN+A

f X l i 1YI i\ Ix IVL A Jtí. ü . I

ÉS M O Z I E G Y E S Ü L E T I S Z A K L A P

II. É V F O L Y A M , 13. SZAM. B U D A P E S T , 1940. M Á R C I U S 30.

M e g j e l e n i k minden szombaton

Főszerkesztő : A G O T A I G É Z A dr. Felelős szerkesztő:

V A C Z I D E Z S Ő

Szerkesztőség és k iadóhivata l : Budapest, VI., Bajza-utca 18.

Te l e f on : 220—855, 422—961

Postatakarékpénztár i csekkszámla száma: 15.410.

K iadótu la i donos: a Színművészeti és Filmművészeti

Kamara Fele lős k iadó:

Lieber László dr. Kiadóh iva ta l i f őnök :

Gyimesy Kásás Ernő E l ő f i z e t é s i á r :

e gy é v r e 30 pengő fél 16 „

A szerkesztők címe: Dr. A G O T A I G É Z A

Iroda: IX., Könyves Kálmán körút 15. Telefon: 146—346.

Lakás: XI., Fü r j utca 4. T.: 257—03S. V A C Z I D E Z S Ő

Lakás: VIII . . Üllői út 42. T.: 136—3

Készült a Centrum Kiadóvállalat Rt. nyomdájában.

Budapest, V I I I . , Gvu la i Pál -utca 14. T e l e f on : 144—422, 144—423

Felelős vezető: Csontos Lajos.

T A R T A L O M :

F i lmgyár tás — f i lmművésze t . . 1 A tudás hang j a k ívülrő l : Boross

Mihály 2 A f i lm és a színpad: Pacséry.

Ágoston 2 Milyen f i lmekre készülnek a ma-

g y a r f i l m g y á r t ó vál la latok . . 3 F i lmkamara 4

Új f i lmek :

A szerelem, beleszól 4 H a el jön a holnap 5

Technika :

A f ényképezés fe j lődéstör ténete : Karbán József . . . . . . 5

Premiermoz ik műsora . . . . . 6

Premier P lan: Ká'ló Vilmos 8

Lapszemle 9 H í rek 10 Műterem 10

Híradók 10 Kül fö ld 11 Judy Garland 12 Fi lmcenzura I I I

Hirdetők: Metró I Hunnia I I A g f a 4, 6 Palat inus 7 Dohány jövedék 9 Molnár . . . . . . . . . 11

Torda I I I

Filmgyártás - filmművészet Mindenekelőtt örömmel állapíthatjuk meg, hogy az idén előbbre va-

gyunk, mint tavaly ilyenkor. Ha a MAGYAR FILM egy év előtti számait lapozgatjuk, a cikkekből az 1939. év tavaszának filmgyártási válsága tükrö-ződik vissza. Most kedvezőbb a helyzet.

Az idén arr?. keli ügyelni, hogy az örvendetesen megindult gyár-tás újból le ne álljon, sőt: hogy a szakma minden ágának egyen-lően fontos érdekéből az egész vonalon további fejlődés mutat'

kőzzék.

Az előnyősebb helyzet felbátorít arra, hogy egy lépéssel tovább men-jünk és magasabb követelményeket támasszunk a magyar kultúra szempont-jából annyira fontos filmgyártás jövő alakulásával szemben. Tesszük ezt any-nyival inkább, mert az elmúlt év példája teljesen igazolja felfogásunkat.

A filmgyártásunk mai helyzetében rendelkezésre álló eszközökkel igen is lehet, tehát kell művészi színvonalú magyar filmeket készíteni.

Kétségtelen, hogy gyártásunknak nem kínálkoznak hollywoodi méretek, se ni nyugateurópai lehetőségek. A magyar filmgyártás eszközei azonban elégségesek művészi eredmény elérésére —

ha a helyes úton járunk.

Kevésbbé sikerült filmjeinknél a hiba rendszerint nemcsak a mostoha viszo-nyokban keresendő, hanem a felkészültség és gondos előkészítés hiányában is. Ha végigtekintünk a magyar filmek születési körülményein, a legtöbb eset-ben megállapítható, hogy bizony máskép is mehetett volna. Ilyenkor azután hiába követ el mindent a felügyeleti hatóság.

Azt a felkészültséget, amelyet elmulasztottak a filmbe „invesz-tálni", nem lehet a későbbiek folyamán pótolni.

A legtöbb esetben az utolsó pillanat ókban alakul ki a végső „konstruk-ció". Ilyen körülmények között persze szó sem lehet arról, hogy a gyártó két-három hónapos előkészítő munka után vonuljon műterembe. Ez pedig, sajnos, eddig még mindig megbosszulta magát.

Ma a tárgy kikeresésénél többé-kevésbbé eldől a film sorsa. Igaz ugyan, hogy jó témát is el lehet rontani, de gyenge témából nem lehet jó filmet készíteni.

Nem hangsúlyozható eléggé, hogy tessék írókkal Íratni a filmek cselekményét. Legyen épkézláb az ötlet, amelyet a forgatókönyv

alapjául felhasználnak.

S itt következik mindjárt a második fontos körülmény. A könyv rendszerint csak akkor készül el, ha már megvan a pénz. A fentiek alapján tehát ez is az utolsó percekben készül. Rendszerint a műteremben fejezik be az utolsó simí-tásokat. Igen! Nem tévedés! „Fejezik" be, mert sok esetben nem forgató-könyvíró dolgozza fel az író ötletét, hanem többen írogatnak rajta, míg végül kitermelődik valami belőle. Nem lehet csodálkozni, ha ilyenkor szenved az alapötlet.

Ugyanez előfordul a rendezésnél is. Nem a rendező rendez, hanem töb-bek hozzászólása után rendeződik a film.

A rendezők pedig, épp úgy, mint a színészek, nem tanulmányoz-hatják előre a forgatókönyvet, nem élhetik bele magukat az egyes jelenetekbe, nem dolgozhatják ki előre lelki szemeikkel a legapróbb finomságokat, amelyek hiánya azután bántóan jelent-

kezik aa elkészült filmen.

A tudás hangja — kívülről Néhány szó

Horváth Árpád cikkéhez

Pedig erre fokozott mértékben volna szükség, mert a színházi próbákról, rádiószereplésekről, stb. várvavártan berobogó színészeink lelki átállításának felad,ata csak így volna megnyugtató módon megoldható.

A díszletek sem kerülnének többe, sőt talán kevesebbe, ha a díszlet-tervező előre elkészítené a rajzokat, vagy kényes esetekben a modelleket, és az észrevételeket már a műtermi díszletek felállításánál figyelembe lehetne venni.

Hasonlóképpen mehetnénk végig az operatőrök munkájától a fodrászo-kig és öltöztetőkig. Mindenütt félmutathatnánk az alaphiba káros következ-ményeit.

Ismerjük jól, milyen nehézségekkel küzdenek a gyártók, míg végre műterembe vonulhatnak s ha már odáig jutottak, belátjuk, hogy a lehető leg-gyorsabban igyekezniök kell elkészíteni a filmet. Mégis azt hisszük,

meg kellene találni a módot arra, hogy a művészeti és a keres-kedelmi szempontok közelebb kerüljenek egymáshoz — közös

érdekből.

A művészeti oldalon dolgozók teljesítménye a mai helyzetben azért szenved, mert a pénzügyi félépítés nem nyújt időt az előkészületi munkára. A hiányos felkészültség következményei viszont rendszerint nem javítják az üzleti ered-ményeket.

Az előkészületi munkára fordítandó anyagi áldozat jelentéktelen a film előállítási költségeihez viszonyítva. Jelentősége pedig gyakran igen tetemes. Amikor. tehát a magyar film fejlődéséért a szakma az egész vonalon áldoza-tokat hoz,

mindent el kellene követni, hogy a jövőben különösebb befek-tetést nem kívánó, de a magyar filmek színvonalának emelésére elengedhetetlenül szükséges előtanulmányokra több időt szentel-

hessenek.

A mult évben kiugró magyar filmsikerek titka nem a hatalmas többlet-költségben, hanem a szerencsésebb féldolgozásban rejlik. Reméljük, hogy pél-dájukon okulva, kellően fel nem készült gyártásokkal minél ritkábban talál-kozunk a jövőben.

A film és a színpad Irta:

P A C S É R Y Á G O S T O N

(Folytatás)

Hiszen a tömegek a filmé. Mi, színházi emberek és a színház fiai, siratjuk és szen-vedjük ezt a felismerést. (Hor-váth Árpád: Hazai f i lmgyár -tásunk — kívülről.)

A f i lm útja, a színházzal összekap-csolt némely tulajdonsága nem új vita-anyag, de amióta erről a tárgykörrő l írunk, Horváth Árpádnak jeligeszeru, fentidézett szavainál

súlyosabbat, magáraeszméltetőbb igaz-ságot senki sem mondott.

Énnek a kis írásnak nincs egyéb célja, mint hitelt szerezni Horváth Árpád sza-vainak, alátámasztani ez t az intelmet olyan tényekkel, amelyeket Horváth Árpád nem mondhat el.

Szerénység jellemzi a cikket, mert az-zal kezdi, hogy

ő csak f igye l te a színház mellett fel-növő ú j művészeti ágat és csak mint színházi érdekelt foglalkozott a f i lm közönséghatásával. Horváth Árpád a magyar prózai szín-

padmüvészetnek ma egyik legelső tudósa. Vol t időpontja mükodese-nek, mikor az ország első drámai szín-pada az ö vezetésére várt .

Ha valaki ebben az országban hiva-tot t színpadművészetröl, színházról beszélni, Horváth Árpád ezen a téren az első vonalban áll.

De ez talán csak elmélet. A gyakorlati tapasztalat katasztrofálisan, meg nem dönthetően bizonyít tat ja Horváth Ár -páddal cikkének minden sorát, minden állítását. Elment Budaspeströl, a tudás kimeríthetetlen tárházával, lelkesedés-től fűtöt t lélekkel,- hogy az országban még egy színházi gócpontot teremtsen, összeválogatta a f iatal, de nagyon te-hetséges színházi gárdát (nem egy tag ja ma a főváros színmüvészetét gaz-dagí t ja ) , műsorra tűzte a magyar szín-padi irodalom színét-javát, fővárosi kül-sőségeket adott előadásainak, amelyek rendezői zsenialitása révén is akárhány pesti előadás értéke fö ' é emelkedtek s minden hiábavaló vol t

. . . a tömegek a f ű m é . . .

állapítja meg önvallomásszerü cikké-ben. '

M e g kell tanulni mindazt, ami a ciKK-ben szerényen megbújik, de ami a ma-gyar f i lm sorsára döntően fontos lehet, amit Horváth Árpád azzal tud hangsú-lyozni, hogy a színházról mondja el — amihez ért — s a f i lmre vonatkoztatja, amelynek magyarságát , magyar jövő-jét, művészetét szereti, mondván róla:

A mozgófényképezett színdara-j he-lyett konokul kierőszakolt, egészsége-sen kitermelt fi lmszerűség, az optikai mentalitás érvényesítése. Klasszikus tömörségű megállapítás.

Ajánlatos, hogy akik könyvet írnak a f i lmről, ezt, mint a f i lm célját, szóról-szóra idézzék s

akik f i lmet csinálnak, próbálják m é g -is valósítani.

BOROSS M I H Á L Y

A neves német és orosz rendezők egymásután élték ki formáikat és ke-resték a színpad új útjait is. A század elején és a nagy háború után a színpad száz és száz formát próbált ki. Ottó Brahm, Max Reinhardt, Jesner és Gor-don Craig mellet Staniszlavszky, Ma-yerhold és Tairoff nevei képviselik a főbb állomásokat. Tel jesen hiába kere-sik azonban a nagy rendezők a meg-váltó újat. A dráma és dráma [megnyi-latkozásai, a rendezés, mint öncél, nem tudta megváltani a színpadot. Hiába lép elő Piscator a színpad, gépi, techni-kai megoldásával. Hiszen, ha bármelyik f o rma belső tartalomban is megvált-hatta volna a színpadot, nem követke-zett volna el a színpad válsága.

Pedig ez a válság menthetetlenül megérkezett. A húszas évek alatt érte el tetőfokát. A vi lágválság, a gazdasági kérdések külső okain kívül, a színpad belső okok miatt jutott el addig a pont-ig, hogy kivezető utat nem talált.

E belső okok közül első helyen áll, hogy önmagával és adottságaival meg-hasonlott. A színpad kiélte minden ele-mének eszközét. K i f e j ez te mindazt, amit részleteiben és egészében tudott. És nem csupán kifejezte, ha nem ki is élte!

Ez az egyszerű oka annak, hogy a színpad nem: találta és nem is találhat-ta a nagy drámaírót, a megvál tó szín-házi szakembert, aki zsenijével ismét a színpad felé tereli a tömegek érdek-lődését. Pedig mindenki: a színház mű-vészei és tudósai, az írók és a rendezők, az esztéták és a kriti-kusok egyaránt keresték a színpad válságának okát. Sőt, a napisaj-tó hasábjain megszólalnak a szín-ház igazgatói is. Égető problémává növi kii mlagát a kérdés és közben — nevetséges, de így van — a nép, a kö-zönség önmagától talál a helyes útra és megtölt i a mozik nézőterét!

A lenézett és megvetett mozi hódít és elhódítja a színpad nézőközönségét. A színház egyedülinek tartott művésze-te .mindjobban veszít nézőközönséget, érdeklődést és ezzel természetesen pénzt is. Átmeneti fellendülésektől eltekint ve. ma az egész vi lágon ez a helyzet. A mai kor színpada mlajdnem.kizárólag az erotizmussal bírja megtartani kö-zönségét. A revü, a szerelmi pröblémák variációi és szinte már a programmsze-rü és a pornográfia határához érő szín-padi müvekkel tudja az érdeklődést fenntartani. Családi otthonokat szét-törő és testi örömöket hirdető drámák

__ MAGYAR

F I L M 2

I / I H

F I L M lépnek előtérbe. A szexualitás és az ero-tizm'us po l gá r j ogo t nyernek a színpa-don és csepegtet ik a mérge t a nézőkö-zönség lelkébe. Bo t rányokat és aktuali-tásokat, memoár i roda lmat és pereket, detekt ívdrárnákat és ú j ra csak erotiz-must adi a ma színpada/ És ezt a szeny-nyet az i rodalom csomagolásában tár-ja a néző elé.

Á m hiába minden erőlködés! A szín-pad érezhetően veszí t i népszerűségét. Bár a moz i ugyanaz t ad ja ma, — téve-désből k i fo lyó lag , — mint a színpad, még is diadalmasan és fe l tar tóz tatha-tatlanul tör előre. Húszezer mozi mű-ködik egyedül Északamerikában. E z az adat v i lágosan bizonyí t ja , hogy hiába minden v i ta tkozás és ankétezés. A szín-pad e lvesztette az általános érdeklő-dést. H iába b i zony í tga t ják a színpad szakemberei e lmét és f o g a t cs ikorgatva, hogy a f i l m nem lehet soha verseny-társa a színpadnak, a f i lmbe f ek te te t t töke megcá fo l minden el lenérvet.

Gsodálatosiképen egyet l en meg fon to -landó érvet hoznak f e l annak bizonyí-tására, hogy a színpad és a f i l m har-cából a színpad f o g kikerülni győz te -sen. E z az é r v azonban megdől, ha az esztét ika negáció és pozíció törvényét vesszük f i gye l embe . Minden érvelés ugyanis és minden b izony í tgatás abban merül ki, h o g y a f i l m — technika, te-hát közvetett , a színpad — élő, tehát közvet len.

, ,A technikai v isszaadás sohasem f o g -j a legyőzni a közivetlen hatás e r e j é t ! " — ezt a da jkamesé t m a g y a r á z z á k száz-

szor és ezerszer. Á l landóan hivatkoz-nak a színpad eddigi eredményeire — ég közben nem ve t ték észre, hogy ezek az eredmények, —. ahogyan láttuk — tel jesen kié l ték magukat és kiimerültek. A szakemberek még ma is b izonyí t ják, hogy a f i l m sohasem lehet színház-mű-vésziét, me r t hiszen utánozza a színpa-dot és ezzel csak gépesít i az emberáb-rázolás művészetét . Természetesen nem lehet kitérni ez alól a f e l f o g á s alól, ha e l fogul tan szemlé l jük az emberábrázo-lás művészetét . A f i lm ma még gye r -mekcipőkben jár . A z a s iker azonban, ame ly e g y - e g y vizuálisan is fe lép í te t t f i lmme l kapcsolatosan je lentkezik, a f i l m oroszlánkörmének ere jé t 'bizo-ny í t ja ,

A színpadi dráma erotizmus által megteremte t t sikere te l jesen átmeneti jelenség. A z üzleti f e l f o g á s te remtet te meg és ezért etikátlan, tehát nyugod-tan je lenthet jük ki, hogy már is meg -bukott. A z o k a sikerek, melyek e gy - e gy színpadi drámának m a is je lentkező je-lei, csak a z t b izonyí t ják, hogy a közön-sége t az i z ga lom és az idegek f e l f oko -zásáva l lehet a színpadi előadásokhoz becsalogatni. A z idegek azonban egy bizonyos f o k után kimerülnek. És ab-ban a pil lanatban, amikor ezeket a ki-merült idegeket, a színház ú j ja l fo -kozni nem tudja, vég legesen elveszt i az érdeklődést.

A f i lm lépésről-lépésre kutatta és ke-resi ma is k i f e j e ző f o r m á j á n a k eleme-it. Ezek az eleimek lassan-lassan kia-lakulnak. A n a g y harc a színpad és

f i l m közöt t .már eldőlt. A színpad és a f i lm egymáshoz va ló v iszonya kiala-kult. U g y a n a z t a he lyzetet mutat ják , ami t a tánc és a színpad v iszonya je-löl. A h o g y a tánc, mint letűnt idők egyet len önálló k i fe jezés i f o rmá ja , el-halványodott a színpadi dráma fe l lé-pésével és a színpad egy ik eszköze lett, éppen úgy a színpad másodlagos hely-zetbe f o g jutni a f i lmme l szemben. Ez -zel nem azt k ívánjuk mondani, hogy a színpad vég legesen el f o g tűnni az ér-deklődés köréből. A h o g y a n a táncmű-vészet m a is f e lke l t i az érdeklődést e gy fe lső szel lemi életet élő ré teg előtt, ép-pen úgy a színpad is m e g f o g j a tartani az érdeklődést e g y kisebbség előtt. H a ez a kisebbség a szellemi é lvezők e l i t jét is jelenti. (És bírni f o g j a p é n z z e l . . . )

A színpad és a f i lm eszközeinek tár -gyalásánál látni f o g juk , hogy a szín-pad és a f i lm mi lyen e lemeket f og la l magában. E z e k a z e lemek azonban egye t l en pontban megegyeznek . És pe-dig abban, hogy a szmpadnak és a f i lmnek egyaránt a magák k i fe jezés i f o rmá i szerint szabad CSAV, megnyi lat-koznia. E g y i k n e k sem szabad szem elől tévesztenie, hogy szabályaikat tör-vényszerűségek ál l í tották fe l . Minden művésze t l eg főbb törvénye az esztéti-kai negáció és poz íc ió törvénye.

E z a törvény az t jelenti, hogy amíg e gy művészet k i f e j e ző f o r m á j á b a n né-mely va lóságot kénytelen elhagyni, ad-dig egyes részleteit szükségszerűen kénytelen kiemelni.

A f i lm vállalat neve A f i lm címe

A T E L I E R A rosszhírű leány »Európa nem válaszol

Hölgyválasz CSEPREGHY Ez a világ eladó D É L I B Á B Sárga boríték

X ECO Három testőr E R D É L Y I Három kerék

Egy kastély két éjszakája E U R Ó P A Úrilány kis hibával H A J D Ú *Igen, vagy nem? H A M Z A Pántlika H A U S Z Nem leszek hálátlan

ÍTóparti látomás I M A G O Gyurkovies lányok L É V A Y »Soror Beata és az ördög

Fej vagy írás MESTER Ötősfogat

—A balkezes angyal Hattyúdal

MO DERN Csókonszerzett vőlegény Forog a kerék

M Ű V É S Z Epreskert ~Szűts Mara házassága

NÉP Jézusfaragó ember OBJECTIV Nehéz ma lánynak lenni P A L A T Í N U S •Rózsáfabot

} Fekete föld *Ma, tegnap, holnap

P A L L Ö Minden jegy elkelt A látszat csal

P E G A Z U S Szamárlétra Valamit visz ü víz

P F L U M M Ecce Homo _ S T A N D A R D A farkas

-Sok hűhó Emmyért T A K Á C S Tűz

%Egy csók és m.ás semmi A síbói bölény

T U R U L Almában is hazudik .Ü,T V I L Á G Egy ablak története

STUDIÖ A halott szerető Budapesti kaland

Milyen filmekre készülnek a magyar filmgyártó vállalatok A film szerzője A film műfaja

dráma Radványi Géza dráma Radványi Géza dráma Barabás Pál szatíra Vitéz Tibor v íg játék

—^("Barabás—Fedák v íg játék Herczeg Ferenc v íg játék Páger—Vaszary v íg játék

dráma Bókay János Asztalos Miklós v íg játék

színmű Szilágyi László zenés v íg játék Nagyiványi Zoltán dráma Herczeg Ferenc v íg játék Török Rezső dráma Szilágyi László bohózat K. Halász Gyula bohózat i f j . Békef f i István bohózat K. Halász Gyula zenés dráma

operett dráma

Szilágyi László bohózat Zsigray Julianna színmű Nyírő József dráma Török Rezső színmű Babay József dráma Tallaba János dráma Váraai Szabó Sándor dráma K. Halász Gyula bohózat Rodriguez Endre bohózat Zilahy Lajos szatíra Zilahy Lajos dráma Lázár István dráma Molnár Ferenc , v íg játék Aszlányi Káro ly v íg játék Babay József dráma É. Halász Imre zenés v íg játék Nyírő József dráma Tamás István v íg játék Babay József dráma Bíbó Lajos . • • dráma Körmendi Ferenc

•r.

dráma • -

3

T A G F E L V É T E L E K

A Színművészet i és F i lmművészet i K a m a r a f i lmművészet i főosz tá lyának miniszteri biztosa, a fe lvéte l i b izottság ajánlására, 1940. év i március hó 27-én a főosz tá ly tag ja iu l a köve tkező kérvé-nyezőket ve t te f e l :

1. Mozis felvételek:

AJ alcsoport: Gyá r f á s Gyula Rákos i T ibor dr. v i t é z V io la Is tván

B) alcsoport: Baloghy Jenő Deutsch Mik lós Dudás József Dvorzsák K á r o l y Jankovich Ferenc M a g y a r Jánosné, sz. Horvá th Anna N a g y K á l m á n Szakolczai I m r e Tó th József

C) alcsoport:

Ambrus K á r o l y özv. i f j . Bauer Káro lyné ,

sz. Radvány Már i a i f j . Benikő Istvánné, sz, N a g y I lona Csomor I m r e Dölt l La josné, sz. Popp Teréz Grossmann Jenő Ka locsay Ferenc Kapus János Kasza János Kasznár Tó th Ferenc Kárpá t i Sándor Pantó I m r e Rózsa András Rösz ler Is tván Sere János Stehlik Emi l Szabó András Szauder Ferenc Sz ikoray József Lászlóné,

sz. Száka Már i a Va jda Istvánné,

sz. Hieronimua Ibo lya Wast l Ká ro l y

2. F i lmes fe lvéte lek;

A művészi ügykezelők szakcsoportjában:

Kiss I l lés La jos , segédoperatőr.

Á T M I N Ő S Í T É S E K

1. Moz is átminősítések: AJ Alcsoport:

Ágoston Pá l Lase tzky F r i g y e s N a g y Sándor dr. Pozsonyi' Gábor dr. Reznyák Lász ló dr.

B) alcsoport:

Déri József Bé la Lázá r . Lórándné,

sz. Ba t i z f a l v y E l za R e i f f I s t ván Vá r f a l v i József

C) alcsoport:

Markacz Gyula

2. F i lmes átminősítések;

Berek Oszkár, a művészeti ügykeze-lők szakcsoport jában segédrendezöként, eredeti beosztásának fenntartása mel-lett ;

Csepreghy Béla, a művészet i ügyke-ze lők szakcsoport jában f i lmíróként éa az i gazgatás i és műszaki, ügyvezetők és ügykeze lök szakcsoport jában gyá r -tásvezetőként, eredeti beosztásának fenntartása mel le t t ;

Dáloky János, a művészet i ügykeze-lök szakcsoport jában segédrendező- és segédvágóként , eredeti beosztásának törlése mel lett ;

nemes Farkas Ferenc, a művészet i ügykeze lők szakcsoport jában íümkar -mesterként, eredeti beosztásának fenn-tartása mellett ;

Jenei Imre, a művészet i üg j 'keze lök szakcsoport jában segédrendezöként, ere-deti beosztásának törlése mellett ;

Nagy László, a művészet i ügykeze lők szakcsoport jában segédoperatőrként, eredeti beosztásának fenntartása mel-lett,

Patkós György, az i gazgatás i és mű-szaki ügyveze tők és ügykeze lők szak-csoport jában gyártásvezetőként , eredeti beosztásának fenntartása mellett ,

Rodriguez Endre, a művészeti ü g j ke-z e i k szakcsoport jában rendező- és f i lm-íróként, eredeti beosztásának fenntar-tása mel let t ;

Sas Fülöp, a művészet i ügykeze lők szakcsoport jában segédrendezöként, ere-deti. beosztásának törlése mel lett ;

Szüle Mihály. a művészet i ügykeze-lők szakcsoport jában f i lmíróként , ere-deti beosztásának, fenntartása mellett ;

i f j . Tövisházy-Fe.rjentsik Ottó, a mű-vészet i ügykeze lők szakcsoport jában segédrendezöként, eredeti beosztásának fenntartása mellett ;

Váczi Dezső, a művészet i ügyveze tők szakcsoport jában, eredeti beosztásának fenntartása mellett ;

Walter Lajos, az igazgatás i és mű-szaki ügyveze tők és ügykeze lők szak-csoportjában gyár tás i t isztviselőként, eredeti beosztásának törlése mel lett ;

Yull Géza, a művészet i ügyvezető i t szakcsoport jában, va lamint az i gazga-tási és műszaki Ügyvezetők éa ügyke-zelők szakcsoport jában gyár tásveze tő -ként, eredeti, beosztásának törlése mel-lett ;

Zilahy Lajos, az i gazgatás i és mű-szaki ügyveze tők éa ügykeze lők szak-csoport jában, gyártásvezetőként, erede-ti beosztásának fenntartása mellett.

(Holyday)

Irta: Donald Ogden Stewart és Sydney Buchman

Rendezte: Cukor György Főszereplők: Katherine Hepburn, Doris

Nolan, Cary Grant Gyártotta: Columbia

Beszél: angolul Magyar szöveg: La j thay Káro ly

Hossza: 2644 méter Cenzúra: aluli

Kölcsönző: Objectiv Bemutatta: Radius, március 23.

*

A dúsgazdag Júlia Seton egy nyaraló-helyen, Piacidban, megismerkedik Johnny Case-zel, aki nagyon kedves és okos fiú, hamar bele is szeret a lányba, sőt pár-napos ismeretség után el is jegyzi, de a miiliomos kisasszony nem mondja meg Johnnynak, hogy ő gazdag. Képzelhető Johnny álmélkodása, amikor a titkárkís-asszonyfélének hitt Júlia otthonát meg-látja. Százszobás, márványoszlopos pa-lota. Ne gondoljuk, hogy Johnny külö-nösen örült neki, ő egyszerű munkás banktisztviselő, akinek a milliomos papa előítéleteivel is meg kell küzdeni. Egy szempontból mindenesetre jónak látja az após váratlan sok pénzét. Elhatározza, hogy megvalósítja régi álmát. Meg akarja ismerni az életet és ha már sok pénze van, szépen, okosan, kulturáltan, nemesen akar élni. Ez a kissé modern élet fe l fo-gás nem talál szíves fogadtatásra a mil-liomos Setonnál, még Júliánál sem. Júlia nővére Linda, ez a furcsa, szertelen gon-dolkodású leány, aki szintén szűknek érzi a múzeumszerű palota társadalmi bék-lyóit és a maga furcsa, modern módján él, mindig ellenzékben édesapjával és egész környezetével, megérti Johnnyt. Jú-lia és édesapja rá akarják bírni Johnnyt, hogy azonnal lépjen be a bankba. Johnny inkább megfutamodik a gazdag házasság elől, semhogy a pénz bálványának fe l -áldozza életét. Linda szívében napról-napra nő a csodálat Johnny és é let fe l fo-gása iránt, szerelemre gyullad, de ural-kodik érzelmein, mert nem akarja nő-vére boldogságát megzavarni. Johnny azonban hajthatatlan, meggyőződését nern adja föl. Ez szakításhoz vezet Júliával, aki nagyravágyó és eszeágában sincs a kényelmés, felüleletes, léha életet holmi modern eszmékért felcáerélni. Linda maga sem akarja elhinni, hogy szerelmes Johnnyba. Csak mikor meggyőződött ar-ról, hogy nővére és Johnny között vége mindennek, akkor enged szabad utat ér-zelmeinek és az Európába utazó Johnny után utazik, apja engedelmével. Linda és Johnny jobban egymáshoz valók és biztos, hogy boldogok is lesznek, aminek egyáltalán nem akadálya az, hogy — mil-liomosok.

* Az amerikai vígjátékoknak — úgy lát-

szik — kedvenc témája a milliomoscs.ilád élete. Ez a film is ezt a témát tárgyalja, de sokban különbözik a legutóbb látott hasonló tárgyú daraboktól. Azokban a csa-lád minden tagja — enyhín szóivá! —* hóbortos volt, itt érző és gondolkozó em-berek szerepelnek, akiknek megvannak a maguk elvei, előítéletei. Problémája is

MAGVAU

F. I L M

H I V A T A L O S RESZ Ú3 FILMEK

5 MACYAÜ

F í L M

A fényképezés fejlődéstörténete Irta:

K A R B A N J Ó Z S E F

A VKM Oktatófilm Kirendeltség operatőrje

van a filmnek: kell-e & milliomosnak tovább is a pénzt hajhásznia? Egyetlen hibájául azt lehet felróni a filmnek, hogy túlsók benne a párbeszéd. K. M.

Ha eljön a holnap ... (When Tomorrow Comes)

Irta: James M. Cerin Rendezte: John M. Stahl

Főszereplők: Irene Dunne és Charles Boyer

Gyártotta: Universal Beszél: angolul

Magyar szöveg: Pacséry László Hossza: 2498 méter

Cenzúra: aluli Kölcsönző: Universal

Bemutatta: Forum, március 23. *

Pierre Chagal, a vi lághírű francia zon-goraművész egy newyorki étteremben megismerkedik Helénnel, a helyiség egyik pincérnőjével. A szép és okos lány nagyon megtetszik a művésznek. Felkéri Helént, hogy töltsék együtt a weekendet. Vitorlázni mennek a Long Isiand-i szo-rosba, ahol Chagalnak gyönyörű tenger-parti v i l lá ja van. Vihar kerekedik és a művész a nyaralóba menekül Helénnel. A pincérnő azt hiszi, hogy egy állástalan zongoristával ismerkedett meg és csak a villában jön rá, hogy weekend-partnere világhírű muzsikus. Helén nem olyan nő, aki kalandra kapható és kijelenti a mű-vésznek, hogy azonnal visszatér a város-ba. A vihar tombol, óriási felhőszakadás tetézi az orkánt, valóságos ítéletidő. He-lén mégis nekivág az útnak és Chagal elkíséri őt. Autójukat útközben baleset éri. Szerencséjükre a közelben egy ká-polna van és ott keresnek menedéket. A karzaton orgona van és a művész játszani kezd a félelmetes éjszakán, hogy Helént megnyugtassa De a leány már a haláltól sem fél, meri szívében .felébred a szere-lem és a halálnál is jobban í ó j neki a gondolat, ho%y holnap útjaik elválnak. Chagal is beleszeretett Helénbe és őszin-tén fe l akarja tárni előtte a helyzetet. Nős ember, de családi élete tragikus: f e -lesége őrült. Helén elhárítja a vallomást, mert érzi, hogy a művész lesújtó titkot akar közölni vele. De hiába menekül a valóság elől, másnap mindent megtud. Chagalné és anyja a mentőállomáson már vár ja a művészt és Helén velük tér vissza a városba. ,A nagy ábránd szét-foszlott, búcsúzni kell. A művész meg-rendülten kér bocsánatot Heléntől, hogy belekeverte őt tragikus életébe, de a lány megnyugtatja, hogy csak hálát érez iránta, mert megismertette vele a leg-fényesebb érzést: a tiszta, magasztos sze-relmet. Őrizze meg tisztán ezt a szép ál-mot,, amelyből, ha Isten úgy akarja, még

valóság lehet egyszer . . , Helén várni fog. *

A „Várlak" kirobbanó sikere után min-denki kíváncsian várta Irene Dunne és Charles Boyer űj közös filmjét. Az űj film kielégíti a legmagasabb igényeket is. Két különleges sorsű ember életének há-rom napjáról s/ól a történet és ezt a két nem mindennapi embert játssza meg Ire-ne Dunne és Charles Boyer. A film na-gyobb részében csak ők ketten vannak a vásznon, de istenáldotta művészetükkel teljesen betöltik azt és magukkal ragad-ják a nézőt. A művészi alkotás a Forum-ban megérdemelt nagy sikert arat és bi-zonyára el fogja érni a „Várlak" emléke-zetes sikerét.

K. M.

1500 L E O N A R D O D A V I N C I (1452— 1519) meg í r j a a camera obseura lényegét, me ly szerint e g y te l j e -sen sötét szobában tartózkodva, az ablakbetéten lévő kerek lyuk se-g í tségéve l a külső v i lág ford í to t t valódi képét sikerült papíroson f e l f ogn ia .

1540 K E I N O L D Wi t tenbergben í i g y e -li meg a nap fogyatkozást lyuk-kamrával ( L o chkamera ) .

1559 A nápolyi P O R T A kísér letez ik el-sötét í tett szobában a később rész-letesen leírt laternas magnicá-val, amelynek konstrukciója már gyű j -tőlencsével van el látva.

1568 A velencei B A R B A R O le í r ja ca-mera obseuráját kettősdomború lencséjével.

1665 A würzburg i Z A H N részletesen le-í r ja hordozható camera obseuráját csőben elhelyezett lencséjével, a beállításhoz szükséges, kamíáfca helyezet t ferdén álló tükörrel. ( A képeket „ l ábon " lehetett látni . )

1727 J O H A N N H E I N R I C H S C H Ü L T Z E német orvos fe l f edez i az ezüstsók fényérzékenységét és az ezüstsók-kal érzékenyített , iszapolt krétala-pokra k i vágo t t papírosmintákat másol.

1735 N E U M A N N úgy ta lá l j a , hogy a higanyezüstchlorür ( ca lome l ) a napfényben feketed ik .

1737 H E L L Ő T T meg f i gye l i , h o g y az ezüstnitráttal itatott papíros a sö-tétben f ehér marad, m íg a napfény-ben hamarosan megszürkül .

1747 E U L E R megta lá l ja a gyűjtőlen-csék színkorrekciós mód já t .

1757 B E C C A R I U S fe l f edez i a cUorezüst fényérzékenységét és seg í tségéve l írásokat és ra j zokat másol.

1758 D O L L O N D készít i az első achro-matikus lencsét ( távcsőhöz ) .

1776 B E K G M A N N le í r ja az oxálsavas fémsók f ényérzékenységét .

1.777 S C H E E L E meg f i gye l i , hogy a chlorezüst napfényen való fekete-désénél az ezüst redukálódik és chlór szabadul fe l , továbbá, hogy a napspektrum vio la részének ha-tása a legerősebb.

1782 A bremeni H A G E M A N N fe l f edez i a Guajak-gyanta fényérzékenysé-géi.

1782 S E N E B I E R meg f i g y e l i más gyan-ták fényben váló elváltozásait és megá l lap í t ja a különböző napspek-trum-színek hatásának gyorsasá-gát a clilórezüstre.

1783 S C O P O L I fe l fedez i a sárgavérlúg-só elváltozását a napfényen éa a berlini kék f es tékanyagát .

1798 V A U Q U E L Í N meg ta lá l j a a chro-mot és a chromsavat és megál la-p í t j a a chromezüst és citromsavas ezüst fényérzékenységét.

1800 H E R S C H E L , f e l f edez i a napspek-trum nem látható pirosontúli ré-széi

1801 K I T T E K az ultraibolya sugarak hatását kutatja chlorezüst papíros segítségével.

1802 W E D G W O O D napfény seg í tségéve l idoméleket ( p r o f i l ) és árnyképe-ket másol ezüstnitráttál itatott pa-pírosra, bőrre. Máso l üveg fes tmé-nyeket. Eza la t t D A V Y is kísérle-tez ik mikroképekkél, de á nap se-g í tségéve l másolt képeket nem tud-ja rögzíteni ( f i xá ln i ) .

1804 G E H L E N fe l fedez i az urán, réz és platin vegyületek fényérzékenysé-gét.

1805 K I T T E K ú g y talál ja, h o g y a kü-lönböző üveg f a j t ákbó l kész-ült achromatikus pr izmáknál a ké-miai lag legnagyobb hatású ibolya és az optikailag világos fénysuga-rak egybeesnek.

1810 S E E B E C K fe l f edez i a napon meg-szürkített chlorezüst papírosnak azt a tulajdonságát, hogy színes fénynek kitéve, — pl. napspek-trum, v a g y színes üveg, — színt vesz fel, ame lyek mindegy ike az eredetihez hasonló.

1811 C U R T O I S meg ta lá l j a a jódot. 1813 W O I L A S T O X fe lsrere l i a came-

ra obseurát periszkóp gyűjtőlen-csével (konikavkonvex) és ezzel élesebb és nagyobb képmezöt kap.

1812 F I S C H E R m e g f i g y e l i az ezüstal-bummátok fényérzékenységét.

1814 D A V Y fe l f edez i a jódezüstöt és fényérzékenységét.

1816 N I C É P H O R E N l i f l PCE (szül. 1765-ben, Chalon sur Saone. Megh . ugyanott 1833.) Fényeze t t és ken-őével bevont f émlemezekre másol át látszó ra jzokat , aztán a lemeze-ket mara t j a és mint nyomódúco-kat használ ja. Fe l ta lá l ja a helio-gráfiát.

1819 H E R S C H E L , fe l fedez i az álkénsavas sók chlorezüst oldó tulajdonságát. 1839-ben általánosságban. használ-ja, mint rögzítőt (natr . thiosulf. ) az összes ezüstsókhoz.

1822 N I C É P H O R E N I í l ' C E előál l í t ja a camera obsc.urával a fényképet. A fényérzékeny aszfa l to ldatta l be-vont sima ónlemlezt expozíció , után kőo la j ja l rögz í tet te . Később rézle-mez t és ezüstözött lemezt hasz-nált. 1829-ben j ődgözöke t hasz-nált, hogy az ezüst lemez meg nem v i lág í tot t helyein feketedést hozzon létre, hogy a kapot t negat ív-kép helyett pozi t ív-képet lásson.

1826 R A L A R D fe l fedez i a brómot és a brómezüst fényérzékenységét.

1829 N I C é P H Ö R E N I É P C E és a fes tő L U I S J A C Q U E S M A N D É D A -G U E R R E (szül. 1787. Commeill le-

T E C H N I K A i KM V * n i I \ M

S Z E R K E S Z T I : KARBAN JÓZSEF

. UAOVAB

F I L M

h a n g -é s

k é p a n y a g a

legtökéletesebb

sen-Parisis, megh. 1852. Pe t i t -Bry-sur Marne . ) seerződést kötnek, hogy együttesen kifejlesszék a N I É P C E ' által felfedezett és a B A G U E R R E által tökéletesített eljárást.

1831 B A G U E R R E írásbeli értesítést küld N I É I ' C E - n e k , amelyben talál-mányát közli, hogy a fény hatás-sal van a jódozott ezüstlemezre.

1831 B Ö B E R E I N E R f e l f edez i ar oxal-savas vasoxyd ( f e r r i oxa la t ) fény-érzékenységét.

1831 R R A C O N N O T előál l í t ja a t iszta pyrogallussavat és f e l f edez i az ezüstnitrátoldatokra va ló redukáló hatását.

1832 S U C K O W fe l f edez i a kálium, bi-chtromat fényérzékenységét, ameny-nyifcen az va lame ly organikus anyagga l kapcsolatba, kerül.

1837 B A G U E R R E fe l fedez i , hogy a ca-mera obscurában exponált jódo-zott ezüstlemezen m é g a láthatat-lan ( la tens) képet is elő lehet hív-ni higanygőzökkel.

1839 Augusztus 19-én a francia kor-mány nyi lvánosságra hozza a L . J. M . B A G U E R R E ta lá lmányát . A z e l járás a köve tkező vo l t :

Jól f ényezet t , ezüstözött rézle-mezt elhelyezünk e g y légmentesen elzárható kazettába, amelyben ke-vés jód van. A jódgczöknek kitett ezüstlemezen rendkívül f i nom jód-ezüist-réteg képződik. A z e módon fényérzékeny í te t t l emezt a came-ra obscurában exponáljuk. A la-tens (nem látható ) képet ugyan-csak hozzáva ló szekrénykében, fe l -melegí tet t h igany gőzeinek segít-ségével, jó l láthatóan előhívjuk. A h iganygőz csakis azoikon a helye-

ken csapódik le, ahol az érzékenyí-tett lemezt f é n y érte.

A kép rögz í tése eleinte úgy tör-tént, hogy fe lmeleg í te t t konyhasó-oldatban fürösztöt ték. Később és most már nátr ium thiosulfáttal , hogy a m e g nem v i lág í tot t belyee-ken az ezüstöt kio ldják. E z a jódezüst-el járás 63—80-szór

f ényérzékenyebb volt a Niépce-fé-le asz fa l t e l járásnál.

Mint objektívet, Daguerre hasz-nált e g y egyszerű, ragasztot t achromatikus, periszkopikusan al-kotot t ( konkavkonvex ) lencsét, az ú. n. meniskust, 3 hüvelyk ( zo l l ) á tmérőve l és 16 hüvelyk gyú j tó -távo lsággal , előtte 1 hüve lyk nyí-lású „b lendéve l " . A z ob jekt ív meg -lehetősen f ényszegény volt, tehát a megv i l ág í tás igen hosszú időt igényelt .

1839 F O X TA IJ50 I (1800^-1877) A n g -liában hozza nyi lvánosságra sike-res kísérleteit a chlórezüst-papí-rossal. Jódká! iuminal i tatott chlor-ezüst-papírosa a camera obscurá-ban alakult f ekete- fehér képpé. 1839-ben pedig i gen érzékeny

- bromezüst papírost állít elő, ame-lyet ugyancsak a camerában köz-vetlenül v i lág í to t t meg, h o g y feke-te- fehér képet kapjon. 1841-ben közzéteszi ú jabb fe l fedezését . A papírosra exponált láthatat lan jódezüst-képet gal lus-savval h í v j a elő és alkénsavas nátr iummal (natr. thicisulfat) rögzí t i . E r rő l a papíros-negat ívról azután chlor-ezüst-papíros-pozlt ívet kész í te t t (kalotypia, talfootypia). Feltaláló-ja tehát a pozitív-negatív eljárás-nak, a latens kép nedves előhívásá-nak, megalapozója a fényképésze-ti másolóeljárásnak a chlór- és brómezüst-papírosra.

1889 T O W N S O N meg f i gye l i , h o g y a szemre achromatizált 'hnose opti-ka i gyú j táspont ja nem. azonos a kémiai ( fényképászet i leg hatásos ) gyúj tó távo l sággal .

1839 P O N T O N felifedezi a kálium bi-chromáttál itatott papíros fényér-zékenységéi.

1840 A m a g y a r P E T Z V A L (1807--18Ö1) k iszámít ja és V O I G T L A E N D E R megépí t i a híressé vált , nagy f ény -erejű kettösobjektívjét arcképek-hez, amely a mai napig sincs túl-szárnyalva.

1840 F I Z E A U bevezet i a daguerreoi.ypi-á.k. ál landósítására azok fürdetését fixírsóban és arany cMoridban ( a ranyoz ó-el j á rás ) .

1840 G G B B A R B a jőd-bróm gőzök és K R A T O C H W I L A a jód-bróm-«h!or gőzök használatával lényegesen emelik a da,fjuerreotypm-lemezek fényérzékenységéi.

1840 H U N T fe l fedezi , hogy a vasszulfát ( vasv i t r i o l ) kitűnően hívja elő a jód-, bróm-, clilórezüst képeket.

1842 H E R i s C H E L mega lap í t ja a fény-másolási eljárást, amennyiben a r a j z ok másolásához fe lhasznál ja a vasoxydsókat, különösen a citrom-savas vasoxydot a cyanotypiánák és oj'gentotypiának nevezett máso-latokhoz.

1842 V O I G T L A E N B E R kicsi daguerre-typ-gépet épít, amely könnyen szál l í tható és összeállítható.

1843 T A L R O T kisméretű kálotypiáról először készít lencsék segítségével nagyítást, mint negat ívot , amelyet aztán másol.

1844 B R E W S T E R fe l ta lá l ja a lencse-stereoszkópot.

1844 C L A U B E T meghatározza az ob-jefctívek optikai és kémiai gyújtó-pont helyzetét.

1846 L É R E B O U R S gyújtópont-különb-ség nélküli (kémia i és opt ika i ) ob-jektíveket készít.

1847 N I É P C E B E ST. V S C T O R (1805- -1870) f e l ta lá l ja az üveglemez-fényképezést. A jódkáliumos to-jásfehérjével bevont üveg lemezt ezüstnitrát-oldattal f ényérzékeny-nyé tet te és exponálás után gállus-savban előhívta. A másoláshoz chlórezüst papírost használt.

1847 B R A P E R fel ismeri , hogy egy test kémiai változása csak akkor jön létre, ha a változáshoz szükséges fénysugarak elnyelésére képes.

1847 A M E R I K Á B A N meg je l en ik az el-ső fényképészeti szakfolyóirat.

1848 B E C Q U E R E L f ényeze t t és chlőro-zott ezüstlemezen a napspektrum színes képét nyeri (he l i ckrómia ) . A színeket azonban rögz í teni nem tudja. E z t az e l járást természetes színekben N I É P C E B E S A I N T

V I C T O R tanulmányozza és a kö-ve tkező években meg is j av í t j a .

1850 R L A N N Q U A E D - E V R A R B beve-zet i az álbuminpapírost ezüstfür-dővel a poz i t í v e l járáshoz és a papírosképek színezéséi aranyfür-dövel.

185C L E G R A Y a lőgyapotnak alkohol-ban és étherben való fe lo ldásával kol'iódiumot ál l í t eliö és fe lhasz-nál ja mint képhordozót a jódkolló-dium-el járásnál.

1850 P O I T E V Í N a bromezüst sőtk meg -kötésére zselatinnal kísérletezik.

1851 R E G N A U L T és J U S T U S E E I B I G bevezet ik az eré lyeset ! } pyronaUus-savás előhívót a gallus-sav helyett, mint negatív-előhívót.

1851 A R C H E R közzéteszi az első hasz-nálható előírást a kollódium lemez-nek, mint a jódezüst ré teg hordo-zó jának készítésére. Leír ja, a le-mez előhívását vasszulfáttal , v a g y pyrogal lussavval . Fe l f edez i a hi-ganyos erősítést (higanychlorid, szubl imál ) .

1852 F O X T A L R O T fe l fedez i , hogy a kálium bichromáttal roncsolt zse-lat inréteg megv i l ág í t o t t helyei a me leg vízben va ló áztátásTkor oldó-

Premiermozik műsora:

Á T R I U M Jöjjön elsején márc. 20-íóI Ob jec t i v C A S I N O Wal t Disney Kiátc. M-től Hausz C I T Y Indiáneskü márc. 28-tól F o s C O R S O Asszonyok máic. 19-től Metró D E C S I Jöjjön elsején márc. 20-SóI Ob jec t i v F O R U M Ha eljön a holnap márc. 23-tól Universal O M N I A Gcre Gábor -raárc. 23-Sóí Pflumm R A D I U S A szelelem beleszól márc. 21-től Ob j ec t i v R O Y A L A P O L L O Oz márc. 21-től Metró S C A L A A vénlány márc. 14-től Wcsrner U R Á N I A Kiiiy márc. 21-től UFA

6

MÁfív.vft

F I L M

képességüket elvesztik és hideg vízben való áztatáskor szívóképes-ségük kicsi. Feltalál ja a heliogra-fikus féltónusmarást vaschlorid és rács (raszter ) segítségével a réz-nyomólemezekhez.

1854 P R E T S C H feltalál ja a fotogalva-nográfiát.

1854 W . H O R N megalapít ja az első né-met fényképészeti folyóiratot.

1855 N I É P C E D E SA1NT V I C T O R fel-talál ja a heliografikus féltónusma-rást az acéllemezen, fényérzékeny aszfalt-el járás segítségével.

1855 P O I T E V I N feltalál ja a fénynyo-mást, fotolito gráf iát és a pigment-nyomást.

1855 T A U P E N O T közzéteszi a kollódi-um-tojásfehérjés szárazeljárást.

1857 P E T Z V A L kiszámítja az ortho-skop nevű objektívjét, amely mint tájkép-objektív kerül használatba.

1858 P O U N C Y megalapít ja a gummi-nyomásvr pigment-eljárást.

1859 G A R N E I R és S A L M O N fel fedezi a chromát-porozó eljárást.

1860 F A R G I E R megkísérli a pigment-képe,k áthúzását kollódiumréteges papíros segítségével.

1861 G A U D I N ajánl ja a jódezüst-kolló-dium-emulziót lemezekhez és chlorezüst kollódium-emulziót po-zitívpapíroshoz.

1861 M A X W E L L lehetségesnek tar t ja a színszürckkel. készített negatívok alapján a színvisszaadást, illetőleg a háromszíneljárás elvén a színes fénykép megvalósítását.

1861 R U S S E L nyilvánosságra hozza a tannin-koUódium szárazeljárást.

1862 R U S S E L fel fedezi az alkalikus py-rogálluszsavas előhívást a száraz-lemezekhez.

1864 S A Y C E és B O L T O N megfele lő előírást adnak a bromeziist-ko'iió-diumemulziós eljáráshoz, pyrogal-lusz előhívással.

1864 S W A N közzéteszi a tökéletesített pigment-eljárást egyszeres és ket-tős átvitellel.

1864 W S L L I S feltalál ja az anilin-nyo-mást, egy fénymásoló eljárást chrómsók és anilinfestékek segít-ségével.

1865 P O I T E V I N meg jav í t ja S E E B E C K színe,skép-eljárását és természethü színes képet kap az ezüstchlorür-rel bevont papíroson részben tar-tós színekkel.

1865 W H A R T O N S I M P S O N előírásokat készít chlórezüst-kollódiumernulzi-ós papírosok kidolgozásához.

1865 M A R É C H A L és T E S S I E R B U M O T H A Y bevezetik a fénynyo-mást.

1866 A . S T E I N H E I L Münchenben megépíti az első aplanatot.

1866 W O O B B U R Y feltalál ja a róla ne-vezett Wood-bury-nyomAst, amely-nél a fényképészeti zselatinréteg mint dombornyomat ( r e l i e f ) talál felhasználást.

1866 M A R I O T : közzéteszi az olaje l já-ráshoz hasonló oelográfiai találmá-nyát.

1868 C A R E Y L.EA jelentősen tökélete-síti a bromezüst-kollódium száraz-eljárást.

1868 H A R R I S O N a brom-jódezüst-zse-latin szárazlemez létrehozásán fá-radozik.

186S O B E R N E T T E R gyárt ja a chlor-ezüst-koUódium papírost (celloi-diin).

1869 DU COS D U H A U I I O N nyilvános-ságra liozza az általa mtegvalósí-

tott színes fényképezés módját. A ján l j a a kép felbontását három ála,pszínre ú. m. piros, zöld és ké-kesviola színkivonatra megfe le lő szűrők segítségével, ma jd a kép összeállítását a három színből ú. m. piros, sárga és kék pigment-

nyomatból (háromszínfényképezés).

1871 DR. R. L . M A D D O X (1816—1902) angol orvos, - amatörfényképész, közzéteszi az első használható elő-írást a bromezüst-zselatin száraz-lemezek készítéséhez. Ö a fény-képészeti szárazlemez feltalálója.

1873 S Ü R G E S S hozza forgalomba az első, még kevéssé érzékeny brom-ez üst emulziót.

1873 M E W B S L Y előállítja az első bromezüst-papírost.

1873 H. W . V O G E L fel fedezi, hogy a bromepüstrétegek megszínezésével (optikai űzenzibdliziátoroik, színér-zékenyítők) azokat zöld, sárga és piroa színek (sugarak) iránt érzé-kennyé lehet tenni. Megalapít ja te-hát a színértékek (orthochromá-z ia ) vaíóságnak megfe le lő feke-tedésben való visszadását éa ezzel alapjában forradalmasítja a fény-kép fejlődését.

1873 W T L M S feltalál ja a platinotypia-nak nevezett másolást (meleg elő-hívással). A platinpapíros 1880-ban került kereskedelembe.

1874 A L B E R T kiállítást rendez Mün-chenben a három-színü-fénnyomá-sos képekkel

1876 W A T E R H O U S E felhasználja az eoisint mint zöldszínérzékenyítöt s. kollódiumlem'ezeinél.

1877 C A R E Y L E A fel fedezi a vasoxa-lat-elöhívót.

l e g n a g y o b b m a g y a r f i l m

H legszebb t f iu i s ik i lű

maitar film A

l e g p a z a r a b b k i á l l i f á s ú m a g y a r f i i ® GÜL BABA

FHHlllS fiHfieszi Ml Budapest Vü. E r zsébef-k r t 9-11. Te l . 145 411,145-412

április 11-én U R Á N I A — Á T R I U M — C I T Y

. MAGYAR

F I L M 8

K A L L Ó V I L M O S

Mint főiskolás diák kezdte bonto-gatni szárnyait. A Magyar Nemzet i Diákszövetség kebelében, mint jo-gász, több irányban bizonyította ba összefogó képességeit és közben el-végezte a jogot. A technikai tudomá-nyok iránt mutatkozó külön érdek-lődése arra késztette, hogy a Mű-egyetemre is beiratkozzék és araiak is .elvégezte a felét. Később az újság-írással és a nyomiás'zattal is kacér-kodott és egyre univerzálisabb tu-dásra tett szert. Valószínű, hogy a technika iránti első és igazi szerelme irányította a f i lm felé. 1935-ben be-lépett a Magyar Filmirodába, ahol négy éven át a Magyar Viiághíradót szerkesztette friss érzékkel, gonddal és nagy felelősséggel. Pontos, lelki-ismeretes munkás, aki például egy földrajzi név helyes leírásáért képes néhány atlaszt és' lexikont átbön-gészni s a végén, a biztonság és hi-tei kedvéért szankcionáltatja a Földrajzi Társaság elnökével. A z el-múlt nyáron elvégezte a moziüzem-v ZBIJÍ tanfolyamot és ezzel egyidő-ben agy másik vizsgát is kitüntetés-sel tett le — megnősült. A Híradó Filmszínház nem találhatott volna jobb vezetőt, mint őt, a gyakorlott íilmhíradószerkesztőt. Szép és biz-tos jövő előtt áll a fenti fiatalember, aki mindössze 31 éves, németül majd-nem jobban tud, mint magyarul, an-golul úgy megtanult, hogy nyugodtan taníthatna, magyarul etimológiai vi-tákat szokott folytatni e sorok író-jával, azonkívül szeretné, ha a nap 24 órájából 25 órányit dolgozhatna.

1877 M U Y B R I B G E készíti az első Sö-rozatképf elvételt. (Sorban álló sok fényképezőgéppel futó ló mozgás-fázisait fényképezi. )

1878 B E N N E T T megf igyel i , hogy a brome,züst emulzió fényérzékenysé-ge tartósabb melegítéskor (dige-rálás) jelentősen emelkedik.

1879 V A N M O N C K H O V E N felfedezi, hogy a bromezüst emulzióhoz hoz-záadagolt ammóniák annak fény-érzékenységét ugrásszerűen emeli.

1879 E D E R egyszerűsíti a vasoxalat elő-hívót és alkalmazza a szárazle-mezek részére.

1880 A bromezüst emulzió tökéletesíté-se fényérzékenység révén. Különö-sen E D E R (ezüstoxydammoniak) H. W . VOGEL, A B N E Y ( főző-rendszer) tevékenykednek. A bromezüst szárazlemezek rendsze-res gyártása.

1830 A B N E Y felfedezi az alkalikus hydrochinon hívót. 1880 E D E R és a magyar T Ó T H beve-

zetik az alkalikus bronzkateehin előhívót.

1880 S A N a brómezüst-pozitív papi-rosnál bevezeti a vasoxoldat e,íő-hívót.

1881 E D E R és P IZZIG-HELLI cUór-ezüst előhívó-papírost készítenek.

1882 A B N E Y előírásokat ad a chlór-ezüst napfénypapírok készítéséhez, (kikopírozó papíros, aristo-papír)

1882 H E N D E R S O N nyilvánosságra hozza receptjét a bromezüst emul-ziók éréséről a hidegben.

1882 B E R K E L E Y kénsavas nátront ajánl a pyrogallusz előhívókhoz, (natr. sulf it ) .

1882 A T T O U T és O L A Y T O N hozzák forgalomba az első orthochromati-kus eoisinnál színezett szárazleme-zeket.

1883 Jelentősen megszaporodott az op-tikai színérzékenyítők sora a bromezüst lemezek előállításánál. VOGEL, SC-HUMANN és A L B E R T által.

1883 S T O L Z E bevezeti a hamuzsírt, mint alkálit a pyrogallusz előhí-vónál.

1883 E D E R ajánl ja a chlór-bromezüst-zselatin bevezetését az előhívópa-pírosoknál és diapozitív-lemtezek-nél (gázfénypapíros) .

1884 V O G E L azalinnál érzékenyített orthoohromatikus lemezei a ke-reskedelmi forgalomba kerülnek.

1884 E D E R felfedezi az erythrosint, amely festék kitűnő sárga-zöld ér-zékenyitönek bizonyult az ortho-chromatikus lemezeknél.

1884 O H E R N E T T E R gyár t ja a chlór-ezüst kikopírozó papírost (aristo).

1885 M A R I O T egy gummipigment-eljá-ráson dolgozik a térképészeti vo-nalrajzokhoz.

1886 SCHOTT ÉS T Á R S A I cég alaku-lása Jénában A B B É közreműködé-sével. Uj optikai üvegfajták gyár-tása.

1886 A M E R I K A I celluloid-lapok beho-zatala Európáiba. A celluloid-lap, mint bromezüst-zselatin hordozó réteg.

1887 P I Z Z I G H E L L I feltalál ja a platin-kikopírozó papírost.

1887 G A E D I C K E és M I E T H E feltalál-ják a robbanva elégő magnézium-port.

1888 E A S T M A N N bevezeti a rollfil-met.

1888 I V E S három vetítőgéppel három színkivonatot vetít (diapozitívet),

amelyeket három különböző színű fénnyel világít át. Feltalálja a photochíromosco.pot (additív háf r omszki-szintézis).

1889 L I E S E G A N G ajánlja a három alapszínt: pirost, sárgát és kéket a papírosón keverni és színes fény alatt azokat kihalványítani, hogy az eredeti színeket visszakaphas-suk.

1889 ARTTQUE . közvetlen másolással készít pigment-nypinatokat, átyu tel nélkül. 1893 végén mint bár-sony-szén papíros kerül készítmé-nye forgalomba (charbon-velour papír) .

1889 A N D R E S E N felfedezi az eikono-gc n-előhívót.

1889 L A I N E R bevezeti a savanyú szul-fitot a, rögzítő-fürdcibe.

1889 ZEISS elkészíti a R U D O L F által számított anastigmátot (protar) .

1890 W I E N E R felismeri az álló fény-hullámokat mint a ssJHinterferen-cia okozóját.

1891 L I P P M A N N természethű, fényál-ló színes képedet készít az álló fényhullámok segítségével.

1891 A N D R E S E N felfedezi a parami-dophenol-elöhívót, amelyet Boái-nál néven hoznak forgalomba.

1891 M I E T H E , S X E I N H E U , és D A I X -M A Y E R elkészítik az első tele-, objektíveket.

1892 H A U F F bevezeti a BOGISCH ál-tal fel fedezett metol-, glycin- és amidoUelSMvókai.

1892 MC. D O N O U G H feltalálja a há-romszín-rács- (raszter) leme'ít, színszemcseráccsál (Kornraster ) .

1893 GOERZ forgalomba hozza a H O E G H által kiszámított első, szimmetrikusan épített anaszhg-»Mt]át, mint Doppel-Anasticjmat. ot (később Goerz-Dagor). Ugyan-akkor S T E I N H E I L hasonlóan épí-tett Orthostigmat-ját vezeti be.

1894 V O I G T L A E N D E R elkészíti a szim-metrikus kettős anasztigmátjái, a Kollineart.

1894 J O L Y előállítja az első használ-ható vonalrácsot (Linienraster) üveglemezen.

1894 E D I S O N feltalálj,a kínietoskó-pot, a pillanatképek sorozatának felvételére és vetítésére.

1894 H D B L felfedezi, hogy a festék csak akkor hatásos, mint optikai színérzékenyitö, ha magát a broim-ezüst-szemlcsét festi meg.

1894 Az A G F A (Berlin) forgalomba hozza fény udvarmentes ( Isolar) fényképező lemezeit, pirosszínű közréteggel.

1894 H. D. T A Y L O R kiszámítja a Cooke-objektívet, mint triplet-tet.

1895 W I E N E R saját közlései megala-pozzák a színesikép-eljárásbari. is-mert kihalványítási módszert (Austoleichprozess).

1895 R Ö N T G E N felfedezi a katódsu-gárzásánál láthatatlan X-sugarák (Röntgen-sugarak) tulajdonságait, testeken való áthatolását és brom-ezüstlerriezekre való fényhatását (megfelelő fel fogó-ernyő segítsé-géve l ) .

1895 L U M I E R E testvérek bemutatják - bemutatják a kineímatograph.ot,

mely celluloid-filmen sorozat-fény-képek felvételére és vetítésére al-kalmas.

Ettől kezdve aztán rohamos léptekkel halad a fénykép a gyönyörűen virágzó ipar felé, amelyet ma fényképészipar-nak, f i lmgyártásnak, művészi amatőr munkának, nyomdaiparnak és sok más,

9 Wlrtu IAM

I L M

A MAGYÁf l

F I L M az egyet len

szakmai hirdetési orgánum í

a fényképészet te l f og l a lkozó és rokon iparnak nevezünk.

A f énykép és a ve le kapcsolatos ro-konszakmák renge teg embernek adnak kenyeret és renge teg tudományos fe l -f edezés és meghatározás a f ényképnek köszönheti létét.

A fe lsorolás nem tel jes. Renge t eg adatot f i g y e lmen kívül kel lett hagynom, mtert a fényképezéssel kapcsolatos egyéb munkák, fe l fedezések, fe l -használási mód,szerek köteteket tölte-nének be. Eeye l ő r e e légedjünk me°r ez-zel az adathalmazzal , amely e lvezetett a mozgókén bemutatásáig .

Am in t lát juk, több mint két évszá-zad és egész sereg ember ideg fesz í tő munká ja és Lázas kutatása kel lett hoz-zá, miig a mai közhasználatú f ényképe-zőgépek, anyagok és a mai, mindennapi mozgó fényképünk megvalósult , hogy a jövőben az általános emberi kultúra beláthatat lan táv lata i f e l é száguldva, legmegbízhatóbb technikai eszközünk legyen.

Irodalom: „Geschichte der Photo-graphie." Prof . Dr. Eder, Prof . Dr. Drecker, Prof . Dr. F, Schmidt

E S T I K U R Í R , 1940. I I I . 23. Filmszerű kalandok után került meg a filmrende-ző ellopott autója,

M A G Y A R S Á G , 1940. I I I . 24. Zsidók nélkül is fellendült a bécsi filmgyártás.

F Ü G G E T L E N S É G , 1940. I I I . 24. Pola Negri Párisban agyonlőtte magát.

P E S T I H Í R L A P , 1940. I I I . 24. „E g y millió dollár vár önre, Hollywoodban, ha . . ."

F Ü G G E T L E N S É G , 1940. I I I . 24. El-készült az első magyar világfilm. (Je-lenetek a „Gü l Babábó l " , ame lye t a M a g y a r í r ók F i l m j e R t forgatot t ) . (4 képpel. )

K I S Ú J S Á G , 1940. I I I . 24. e. j.: Az írók, rendezők, színészek, építészek, munkások ezrei dolgoznak megfeszített munkával, amíg a kéziratból elkészül a film.

M A G Y A R O R S Z Á G , 1940. I I I . 26. Per a Metró ellen (5000 pengő helyet t 500).

E S T I K U R Í R , 1940. I I I . 27. Ádám Lász ló : Az egész világsajtó keresi Póla Negrit, a világhírű filmsztárt, aki eltűnt Parisból. ( E g y halálhír, melyet még nem erősítettek meg. Hogyan lett A p o l -lonia Chalnpechból Po la Neg r i ? )

M A G Y A R O R S Z Á G , 1940. I I I . 27. A , ; film és az előkelő idegen. (Eresszék oda I i az írót a fe lvevögéphez , mondja B ó k a y } * János.)

ÜJ M A G Y A R S Á G , 1940. I I I . 27. Lúd-bőröző háttal értesültünk minap, hogy Harry Piel . . .

Ú J S Á G , 1940, I I I . 27. „Kibővített lét-számmal" ülésezik a Színművészeti Ta-nács.

N E M Z E T Ő R , 1940. I I I . 27. A film-gyártási szünet elkerülésén dolgozik a gyártási bizottság.

ÜJ M A G Y A R S Á G , 1940. I I I . 27. Oláh G y ö r g y : A háborús Németország.

A T Ö K E , 1940. I I I . 28. A moziszakma súlyos bajai. (M ié r t nincs közönsége a magya r f i lmeknek? A Corso-moz i igaz-gatóságának jelentése.)

M A G Y A R O R S Z Á G , 1940. I I I . 23. Asszonyok maguk között a mozi elő-csarnokában,

D E B R E C E N I Ú J S Á G — H A J D Ű F Ö L D , 1940. I I I . 28. Ma veszik filmre a horto-bágyi puszta életét.

E S T I K U R Í R , 1940. I I I . 28. Négy-négy hónapi fogházra ítélték a film-rendező ellopott autójának tolvajait.

K I S Ú J S Á G , 1940. I I I . 27. A repülő-gépen hazaérkező dr. Nagy Sándor Amerika legnagyobb filmjeit biztosítot-ta Magyarország számára.

- vv^v

LAPSZEMLE

M A C Y A H

F I L M 10

V Á L T O Z Á S O K A „SZAKMAI C ÍMTÁR" -BÁN

Lapunk S Z A K M A I CÍMTÁR-ában e hé-ten a következő változások történtek: M o l n á r s z é n (új telefon), F i l m é r -t é k e s í t ő (új telefon), I n k c y T i b o r fényképész (MFI telepén) (telefon meg-szűnt).

MEGJELENT A „F INNORSZÁG L Á N G O K B A N " C ÍMŰ RIPORTFILM

Illetékes hatóságok többszöri beavatko-zása után végre sikerült olyan összeállí-tásban produkálni a Finnország lángok-ban című grandiózus fi lmriportot, hogy az nyilvános előadásra alkalmasnak találta-tott. A f inn testvérnemzet háborújának 104 napjáról szóló f i lmen megelevenedett vi lágtörténelem március 28-án, csütörtö-kön került nagy érdeklődés mellett be-mutatásra a Lloyd Filmszínházban. A Finnország lángokban című riportf i lmet Hausz Mária kölcsönvállalata hozza for -galomba.

A METRO-HÓNAP Á L L A S A

Március 19. óta fo ly ik a verseny, a Metro-hónap si-keres lezajlásáért a vál la-lat s a magyarországi mo-zisok társadalma köré-ben. Az április 29-én zá-ruló verseny tudvalévően 15 értékes díjat tűzött ki

a 15 nyertes számára. A Metró beosztási verseny állása ez idő szerint a következő. 1. Hajdúböszörmény (Uránia), 2. K i rá ly -háza, 3. Kiskunmajsa, 4. Lajosmizse, 5. Marcali, 6. Mátraháza (Szanatórium), 7. Mátyásföld, 8. Nyergesújfalu, 9. Solt, 10. Szőreg, 11. Tokaj, 12. Budatétény, 13. Rá-koshegy, 14. Balatonfüred, 15. Bodajk.

A Z U G L Ó I F ILMSZ ÍNHÁZ ÜJ ÜZLETVEZETŐJE

A X I V . kerületi Angol-utcai Zuglói Filmszínház, — amelynek régi vezetője, Görgényi Sándor, a Kárpát f i lmcégnél vállalt elfoglaltsága miatt, kényleien volt megválni a mozi vezetésétől és újab-ban csupán mint a mozi műsorkötője szerepel, — nemrégiben új üzletvezetőt kapott Wárady Arisztid személyében, aki éveken keresztül a Magyar Filmiroda, majd legutóbb a Híradó Filmszínház kö-telékében működött. A Zuglói Filmszín-ház új üzletvezetője, tyárády' Arisztid egyike a legrégibb, legképzettebb és leg-lelkiismeretesebb szakembereknek..

BSzKRT-KESKEN YF ILMBEMUTATÓ AZ A M A T Ő R F I L M SZÖ VETSÉGBEN

Megírtuk mult héten, hogy a B S z K R T igazga-tósága március 8-án há-rom új keskenyfi jmet mu-tatott be az idei télről intézeti székházában. Az újdonságok március 29-én,

pénteken este a Magyar Amatőrfilm Szö-vetség házivetítőjében kerültek bemuta-tásra meghívott közönség előtt. A nagy-sikerű amatőrfilmelőadás keretében a kö-vetkező f i lmek peregtek: Az 1340. évi rendkívüli havazás és hóeHakarítás; Hó-akadályok a BHÉV vonalain; Téli. sport-élet a Svábhegyen (Svábhegyi Fogas-kerekű Vasút).

MATINÉ A TR IANONI BÉKÉRŐL A Z U R Á N I Á B A N

.Március 31-én, vasárnap délelőtt tartotta meg előadását Benda Jenő, a Pesti Hírlap régi belső munkatársa Magyar tragédia címen az Uránia Filmszínház-ban. Benda Jenő mint hírlaptudósító vett részt a tria-noni békediktátum megkötésekor és hó-napokon keresztül osztotta meg a ma-gyar békedelegáció tagjaival a Chatea-u Madrid-i fogságot. Személyes benyomásai alapján tárgyalta ezt a problémát és sok olyan momentummal ismertette meg hall-gatóságát, amiről a nyilvánosságnak ed-dig tudomása nem volt. A nagysikerű elő-adást vetített képekkel kísérték.

A Z U F A FŐREVIZORA A M A G Y A R F IÓKNÁL

Értesülésünk szerint a na-pokban érkezik Budapestre Franz Sulley, az UFA ber-lini központjának főrevizora, aki előreláthatóan több hé-ten át szándékozik ellenőr-

zési munkáját végezni az U F A budapesti f iókjánál.

A M A G Y A

REPÜLŐ F1LMMATINÉ A F O R U M B A N

A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szerkesztett Magyar Szár-nyak repülésügyi folyóirat április 7-én a Fórum Filmszínházban repülő f i lmmati-nét rendez. A rnysor keretében bemuta-tásra kerül az Uj bálványok című fi lm. Az ünnepi beszédet dr. Ember Sándor or-szággyűlési képviselő mondja.

•SUSaí-iEA-FilH

A „ G Ü L B A B A " H Á Z I B E M U T A T Ó J A

Az elmúlt héten zajlott le a Hunnia Filmgyár házivetítőjében, zártkörű, meghívott és előkelő tár-saság jelenlétében az utóbbi idők legnagyobb

felkészültségű magyar f i lmprodukciója, a Gül Ba.ba. A várvavárt fi lmújdonság, ér-tesiilésuBIT szerint, rendkívül megnyerte a bennfentesek és illetékes miniszteriális vendégek tetszését. A MIF égisze alatt készült Gül Baba még ebben az évadban jelenik meg, hír szerint, négy premier-moziban. A köztudomásúan rendkívüli nagy költséggel és gonddal előállított f i l -met, amely elé érthető kíváncsisággal te-kint a szakma és a nagyközönség egy-aránt, még nem volt alkalmunk látni és így arról csak nyilvános előadása idején • üi módunkban érdemileg és részletesen

•foglalkozni.

M E G A K A D T A K A Z „ERZSÉBET " F E L V É T E L E I '

Az. Imago f i lm vállalkozásában ké-szülő Erzsébet fe l -vételei a mult hé-

ten Karády Katalin és .Tolnay Klár i betegsége miatt - • Í gy á ' rnfítprmi__r4s7Rl^Jiefeiezéss erre a hétre maradt. A Erzsébet Után. egye lőre . csak kultúrfi lmeket gyárt a Magyar Film-iroda, további játékfilmgyártása attól íügg, hogy fe lemel ik-e ' az év i hét f i lm-ben megszabott kontingensét. Hat f i lmet ugyanis már gyártottak az idén a Film-irodában, a hetedikre pedig a Népfihn kötötte le a műtermet.

840. sz.

1. A francia hadiflotta készültségben. (Pathé Cinérna)

2. Német légvédelmi tüzérségi riadó. (Ufatonwoche)

3. Svéd munkások útban Finnország felé. (Svensk) •

4. Zsákmányolt orosz fegyverek javítása. (Suomi Fi lmi)

5. A megáradt Duna elöntötte Pozsonyt. (Aktualita)

6. Országszerte rombolnak az árvizek. (M. F. I- — Kiss E., Zsabka)

7. A Mezőgazdasági Kiállítás . előkészü-letei. ÍM. F. I. — Nagy L.)

8. A MOTESz tavaszi torna-bemutatója. (M. F. I. — Zsabka)

9. A kormányzó látogatása a Műcsarnok-ban. (M. F. I. — Kert i )

27. sz.

1. Történelmi találkozó a Brenneren. 2. Az idei bécsi vásár. 3. Te l jes üzemben a német mozdony-

gyártás. 4. Melegszik az i d ő . . . 5. Szarvasok téli ellátása. 6. Artisták iskolája. 7. Spanyol tengerész-if júság. 8. Japán kiállítás Berlinben. 9. Mentőállomás a német hegyekben.

10. Katonasírok a nyugati fronton. 11. A német véderő napja. 12. Brauchitsch vezérezredes a fronton. 13. Éjszakai légvédelmi riadó.

10. sz.

Olasz-svájci válogatott mérkőzés. Eredmény 1:1. Egyetemi női síverseny. A milícia két tagja bemutatja talál-mányát, amely elhárítja a vasúti ösz-s/.eütközéseket.

. A tengerentúli gyarmatok kiállításá-nak munkálatai közben igen értékes római leletek kerülnek napfényre. A repülőakadémia növendékei esküt tesznek. A város közelében hatalmas intézet épül nyomorék gyermekek számára. „Valahol Olaszországban" az egyik re-pülőgépgyárban élénk ütemben fo ly ik

i a munka. 11. sz.

Ribbentrop német külügyminiszter látogatása Rómában. Akadémiai növendékek gyakorlata,

: Női vívóverseny.

H Í R A D Ó K

11 F I L M 4. Kongresszus a Covo-nál. 6. A fasiszta párt főtitkára meglátogat-

ja az ipartelepeket. 7. San Remo festői szépségű környéke. 8. Egyetemisták munkatábora. 9. Mussolini és Hitler történelmi talál-

kozása a Brenneren. 10. Albán iskola.

X I V . évf. 13. sz.

1. Tisztavatás a Saint-Cyr-i katonai aka-démiában.

2. A z új francia ötfrankosok gyártása. 3. György király a doveri- tengeri őr-

hajókon. 4. A Tenger Megváltó ja szobrát haza-

hozzák Spanyolországba. 5. A „Stockholm" svéd óceánjáró vízre-

bocsátása Olaszországban. 6 Tüzérségi gyakorlatok Hollandiában. 7. A Longchamp-i lóversenyek első

napja Parisban. 8. Húsvét ünnepe Boldog községben. 1). Daladier francia miniszterelnök új

kormány alakit. 10. A béke kihirdetése Helsinkiben. 11. Díszelgés a francia fronton.

5. sz.

1. A belga jégkorongcsapat 3:1 arányban győzte le a holland együttest.

2. 200 „versenyző" indult a Miss Florida választáson Miamiban

3. A megáradt Sacramento fo lyó hatal-mas területeket árasztott el. Ka l i fo r -niában.

4. Megkezdődtek az elnökválasztási har-cok az Egyesült Államokban.

5. A „Kék Madár " bátor pilótája auto-giróján szállít é lelmei a befagyott norvég gőzös legénységének.

6. Gyermekbál az „Oz " f i lm jelmezeiben Bruxelles-ben.

7. 48 óra alatt acél készül az ócskavas-ból.

8. Sumner Welles fogadtatása a croy-doni repülőtéren.

9. A francia idegenlégióban hírnevet szerzett Aace dán herceget katonai pompával temették a marokkói Taza-ban.

CSEH PROTEKTORÁTUS

A cseh filmpiac mérlege 1939-ben. Az elmúlt esztendőben a Cseh Protek-

torátus mozgói összesen 831 f i lmet mutat-tak be 808.845 méter hosszban, szemben az 1938. évi 1.052 f i lmmel 1045.760 méter hosszban. A 831 f i lm közül 244 játék, 10 egész estét kitöltő utazási f i lm, 129 kul-túrfi lm és 338 híradó és r iportf i lm került bemutatásra. Míg a cseh gyártás a koráb-bi évve l szemben visszaesést mutatott, a német f i lmek száma növekedett, úgy, hogy a németek játékfi lmekben első he-lyen állanak, 92 f i lmmel, míg utána 32 f i lmmel az amerikaiak következnek és csak harmadik helyen állanak a csehek 41 f i lmmel. Ezenkívül 8 francia, 7 angol és 5 olasz f i lm került bemutatásra.

FRANCI AORSZ ÁG

Tovább tart a gyártási válság. A háború kitörésekor, amint már beszá-

moltunk róla, a francia f i lmgyártás erő-sen alábbhanyatlott és majdnem üresen állnak a műtermek. A gyártási kiesés ter-mészetesen a mozisokat is erősen érinti, ami a kölcsönzők és mozisok között kon-fliktusra vezetett. Amíg ugyanis a mozi-sok a f i lmhiány miatt az elkészült f i lme-ket rögtön piacra kívánják vinni, a köl-csönzők kedvezőbb feltételek reményében visszatartják a f i lmeket. A háborúskodás-nak természetesen a külföldi kölcsönzők, elsősorban az amerikaiak és angolok lát-ják hasznát, akik az adott helyzetben meg-lehetős előnyösen helyezik ki f i lmjeiket.

JUGOSZLÁV IA

Német híradó Horvátországban. Féléves szünet után Zágrábban újra

megjelent az UFA külföldi híradója. A két másolatban bemutatásra kerülő né-met híradó a Tesla híradó címet viseli, minthogy a belgrádi Tesla f i lm adja ki.

Ü j filmközpont Zágrábban Január végén, zágrábi székhellyel Hor-

vátország, Szlavónia és Dalmácia részére második fi lmközpontot hívtak életre Ju-goszláviában. Azelőtt ezek a területek is a belgrádi állami f i lmközpont közvetlen irányítása alatt állottak. A változást a szerb—horvát kiegyezéssel kapcsolatban Horvátország biztosított önállósága vonta maga után. Az új központ nemcsak a cen-zúrabizottság szerepét tölti be, de irányít-ja az egész fi lmbehozatal és forgalmazás, valamint a f i lmgyártás kérdését.

LETTORSZÁG Filmbehozatali intézet

A lett propaganda-minisztérium irányí-tása mellett Fi Ima kereskedelmi és ipari rt. • névvel behozatali vállalkozás létesült 300.000 lat alaptőkével. A Filma cég ki-zárólagos joggal hozza be a külföldi f i l -meket Lettországba és irányítja azok for-galmazását. A lett f i lmgyártás viszont a propaganda-minisztérium közvetlen hatás-körében maradt. A lett f i lmcenzúra el-határozta, hogy külföldi f i lmeket csak eredeti verzióban engednek be, míg utó-szinkronizált f i lmek nem kerülhetnek Lett-országban bemutatásra.

NÉMETORSZÁG

Leni Riefenstalií új filmvállalata A Riefenstahl G. M. B. H. nevű olym-

piai filmtársaság, amely annakidején két

olympia-f i lm elkészítésére létesült, fe la-datának bevégzése után felszámolt és ve -zetője, Leni Riefenstahl a saját neve alatt korlátolt felelősségű társaságot alakított az olympia filmtársaság -helyiségeiben a régi munkatársakkal. Az új f i lmgyártó cég első f i lmje Eugen d'Albert vi lághírű Hegyek alján című operája lesz.

A „Minna von Barnhelin' filmen

Ernst Hasselbach forgatókönyvet irt Lessing vi lághírű művéből, a Minna von Barnhelm című színdarabból, amelynek tudvalévőleg a német egység előkészítése az eszményi célja. A dráma a Bavaría gyártásában, Hans Schweikart rendezésé-ben kerül megfilmesítésre.

„A lengyelországi hadjárat" A D. F. G. gyártásában, Hippler ren-

dezésével készült Lengyelországi hadjá-rat című riport f i lm állampolgárilag és művészileg értékes, népnevelő prediká-tumokat kapott Németországban.

Szigorú ellenőrzés A németbirodalmi rendőrség a jövőben

fokozott mértékben kívánja ellenőrizni, hogy a fiatalkorúak ne látogathassák a nekik nem engedélyezett f i lmeket. A cél az, hogy megakadályozzák a serdülő i f j ú -ságra a f i lmek esetleg káros hatását.

A mozik kötelessége A németbirodalmi f i lmkamara moziszak-

osztályának nevében Gundermann mérnök felhívást intézett a tagokhoz, amelyben rámutatott arra, hogy német illetékes kö-rök a legnagyobb súlyt helyezik a f i lm-kultúra feladatanaii zavartalan betöltésére a háborús idők ellenére is, azért úgy gé-pészeti, mint építészeti tekintetben a mozi-soknak az általános beszerzési és átépítési rendelkezéseken felül bizonyos könnyíté-seket engedélyeznek.

NORVÉGIA Filmszűke Skandináviában.

Norvégiában általában 99°/o-ban külföld-ről behozott f i lmeket mutatnak be a mo-zik és ennek következtében a f i lmpiac erősen megérzi a háborús viszonyokat. A f i lmhiány következtében a külföldi köl-

Mozi szeü

rendelje

Molnár Ferenc velítőszén kereskedőnél

Budapest , V I I . , E r z s é b e t - k ö r ű t 8 . T e l e f o n : 140 -736, 222-105.

K Ü L F Ö L D

__ MAGYAR

F I L M 12

JUIDY GARLAND Judy Gar land azza l az eltökélt szán-

dékka l , h o g y t i lmszinésznő lesz, m e g j e -lent a Me t r o -Go ldwyn -Maye r stúdióban és ki jelentette, h o g y állást keres. M e g is kapta.

Judy akkor 12 éves volt. Judynak vé r ében volt a színház. Szi-

nés zcsa l ádbó ! származik, otthon e g y é b -ről sem volt szó, mint színházról. Szü-lei, Frank A. és Ethel Gumm, jónevű amer ika i artisták. Judy két nővé re u g y a n c s a k színésznő.

Judy a Minnesota á l lambe l i Grand Rap idsban született, június 10-én. Szü-l e i ve l be jár ta e g é s z Amerikát , mert azok Amer ika minden n a g y o b b vá rosá -ban léptek fel . Los A n g e l e s b e n érzi ott-hon magát , mert iskolá i l e g n a g y o b b ré-szét ott v é g e z t e .

Kics íkorában, ha megkérdez ték , mi akar lenni, azt fe le l te : ü g y v é d . Ehelyett kei nővé r é v e l énekes-triót alakított és e lőször a ch i cagó i v i lágk iá l l í táson lép-tek fel , m a j d a trió beutazta .Amer ika n a g y o b b városai t . Később Susan, a l e g i d ő s e b b lány íér jhezment és a trió fe lbomlott. í g y hát Judy nem füllentett.

mikor a Metro-stúdióban 12 é v e s korá-ban . azt mondta, h o g y 8 éves sz ínpadi múltja van. A p róba f e l v é t e l e kitűnően sikerült, Judyt szerződtették.

Első f i lmszerepét a „Két kis a n g y a l " című röv id f i lmben kapta, a m e l y b e n együtt játszott Deanna Durbinnel. Első

n a g v f i lmje a „ B r o a d w a y M e l o d y of 1938" volt, ame l yben aztán az e g é s z v i -l á g meg ismerte tehetségét és g yönyö rű hangját . Több i f i lmje : a „T i zenhatéve -sek" , a „ T ehe t s éges c s a l á d " az „ A n d y Heardyt szeretik a l á n y o k " a siker e g y -e g y á l lomását jelentette. Most az „ O z " a l e g n a g y o b b sztárok közé emel te a kis Judyl. Jelenleg f o rga t ják a „Babes in Arms ' című filmet, me lynek „ f é r f i " fő-szerepet M i ckey Rooney a lakí t ja .

Judy n é g y láb 11 inch magas , súlya 95 font, barna hajú és sötétszemű. A Gar land nevet G e o r g e Jessel adta neki, mikor m é g a ch ichagó i sz ínházban lé-pett fe l nővére ive l .

Kedvenc sport ja és időtö l tése a base -ball , l o vag l á s , úszás és gol f . Csoko lá -dé-torta és f agy l a l t a kedvenc étele. Két do lgo t nem szeret: a hamis embere -ket és a korai fe lkelést. 9—10 órát al-szik naponta. N a g y o n fél a f ö ldrengés -től és a v i l lámlástó l . Rendkívül szereti a színházi emberek társaságát . Szépen zongoráz ik és sokat, de sz ívesen ra jzo l -gat is. Kedvenc színe a zöld. L e g k e d v e -sebb pa j tása a „ P h o o e y " nevű pincsi je .

csönzők felhívták a mozisok f igye lmét arra, hogy lehetőleg hosszú ideig tartsa-nak műsoron egy-egy f i lmet, hogy ily módon biztosíthassák állandóan műsor-ellátásukat. Ez a helyzet természetesen a f i lmek előnyös értékesítését vonja maga után. A helyzet, következtében jelentőség-ben emelkedtek a hazai f i lmek. A kevés évi rendelésre berendezett norvég f i lm-gyárak azonban távolról sem tudják f e -dezni a hiányt.

OLASZORSZÁG Pavolini a Cinecittában.

Pavolini közoktatásügyi miniszter, aki nemrégen lett a Magyarországon is járt Alfieri utóda, az elmúlt napokban látoga-tást tett a Cinecittá gyár telepén. Az új közoktatásügyi miniszter nemcsak a tele-, pet nézte végig alaposan, hanem a mű-termekben forgatott f i lmek felvételeit is megtekintette.

A filmbehozatal reformja Az olasz minisztertanács a külföldi f i l -

mek behozatala, vétele és forgalmazása-tárgyában korábban életrehívott monopó-liumot bizonyos vonatkozásban újra sza-bályozta. Az állami fi lmbehozatali mono-pólium, amelyet részben valutáris okok-ból, részben a hazai f i lmgyártás védelme céljából létesítettek, továbbra is meg-marad, az előírásokat azonban a piaci szükségek és a szerzett tapasztalatok alap-ján módosítják. Míg a behozatal egy újra szervezendő hivatalos, központ feladata lesz, addig a. forgalmazás kérdését a hazai gyártók és kölcsönzők bevonásával old-ják meg. Amíg eddig a hivatalos hely közvetlenül saját belátása szerint vásá-rolta' és hozta be a külföldi f i lmeket, a jövőben az érdekéiteknek ismét megenge-dik, hogy közvetlen tárgyalásokat fo ly -hassanak a külföldi eladókkal a f i lm ki-, választására vonatkozólag. A kiválasztó!" f i lmeket azután a kvóta keretén belül a közgazdasági- minisztérium útján- bonyolít-

ják le. A külföldi fé l le l szemben azonban a jövőben is a monopolisztikus központ marad a szerződő fél, hogy ily módon a cégek saját maguk válogathassák ki a f i lmeket, de mégis az állami közponc bonyolítsa le az ügyleteket.

Az olasz piacról kivonult amerikai cé-gekkel újból megindult a tárgyalás. Az olasz hivatalos álláspont kitart amellett, hogy csak f i x áruért hajlandó f i lmeket vásárolni, míg az amerikai céggel száza-lékos arányban kívánnak részesedni a f o r -galmazásból. Mr. Lawrens, a Metró euró-pai igazgatója legutóbb Rómában közve-títő ajánlatot tett, amelyben felajánlotta, hogy százalékos szerződés esetén a rájuk eső százalék felét az olasz fi lmgazdasági életben invesztálná. Megegyezés ezen az alapon sem jött még létre. A nagy vál la-latok közül csupán az Universal létesített az I. C. I. céggel szerződést, amelynek értelmében az I. C. I. a jövő évadban mintegy 20 amerikai f i lmet forgalmaz az olasz piacon.

Az olasz mozik osztályozása A legújabb olasz statisztika szerint Itá-

liában 5071 mozgóképszínház működik. Ezek közül nem mindegyiköen játszanak minden nap. Eddig az 5000 mozi nagyság és üzletmenet szerint öt kategóriába osz-lott. A legutóbbi minisztertanácson Pavo-lini népművelésügyi miniszter javaslatá-ra elhatározták, hogy hivatalosan is osz-tályozzák az olasz mozikat. Eszerint öt rendes osztályt és egy külön osztályt á l l í -tanak fel, tehát eggyel többet, mint eddig. Az új osztálynak a célja a mozik i l leté-keinek és adóinak mérséklése kisebb he-lyeken. Az osztályozást az egyes terüle-tek prefektusainak jelentései alapján, e j -tik meg.

A filmhitelbank mérlege MoreUi elnök vezetésével a Banca Na-

ziónale del LaVoro igazgatósági ülése a következő mérleget tette közzé a 225 mil-

lió lira alaptőkével létesített olasz hitel-intézetről: Telek hitelosztály alap-

tőkéje és tartaléka . , Fi lm hitelosztály alaptőkéje

és tartalékja Szálloda hitelosztáíy alap-

tőkéje . . . . . . . Szálloda hitelosztály tarta-

lékalap . 125.575,000 „ A jelentés szerint a fi lmhitelosztály 1939-

ben az olasz fi lmgazdasági életben mű-ködését megkétszerezte. Az elmúlt esz-tendőben nyújtott hitelek végösszege 93.165,484 lira, míg az év végén mutat-kozott kinnlévőségek 73.659,654 lírára rúg-tak.

A Cinecittá tevékenysége A Duce a pénzügyminiszter és a nép-

művelésügyi miniszter jelenlétében fo -gadta Tofani szenátort, a Cinecittának az elmúlt évben volt elnökét, aki az elmúlt esztendő gazdasági eredményéről tájékoz-tatta Mussolinit. Ezek szerint 1939-ben 51 játékfi lm, 16 rövidf i lm készült a római f i lmváros műtermeiben, míg 50 külföldi f i lmet utószinkronizáltak.

R O M Á N I A A „Mária Hona" Bukarestben.

A Bolváry Géza rendezésében készült Terra f i lm, a Mária Ilona, amely, mint ismeretes a magyar szabadságharc korá-ban játszódik Paula Wessely és Wi l ly Bir-gel szereplésével, nemrégiben került be-mutatásra a román fővárosban.

S V Á J C Nemzeti gyártás

A Wips muskétás sikerén felbátorodva, újabb svájci házai gyártás indult meg. Praesens cég Stude őrmester című f i lm-je után az Interna cégnek az Engedünk című f i lm j e aratott nagy sikert. A jelen-tések szerint 5 újabb f i lm készítésére ke-rül rövidesen sor.

88.764,324 lira

68.759,000, „

50.000,000 „

HIVATALOS RESZ TELEI ON: IRODA ES PÉNZTÁR 183-072, ELNÖK ES ÜCYV. ALELNÖK IBS-078

Országos Mozgófényképvizsgálá Bizottság 108/1940. eln. szám.

(Megjelent a B U D A P E S T I K Ö Z L Ö N Y

1940. I I I . 22-i, 65. számában.)

Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizott-ság 1940. évi március hó 10-től 16 ig tar-tott ülésein ^

a) nyilvános előadásra alkalmasnak találta:

1. Jöjjön elsején — előzetes (Object iv ) hangos reklám 1 felvonásban, a Hunnia f i lmgyárban 1940. évben készült, 98 m hosszú,

2. Moszkvai éjszakák (Les Nuits Mosco-vites) (Phöbus) hangos dráma 5 felvonás-ban, a G. G. Fi lms gyárban 1934. évben készült, 2658 m hosszú,

3. Istituto Nazionale Luce 9. sz. híradó (Dr. P f lumm) hangos riport 1 felvonás-ban, a Luce f i lmgyárban 1940. évben ké-szült, 307 m hosszú,

4. U fa világhíradó 25. sz. (Auslandston-woche Nr. 25.) (Ufa) hangos riport 1 f e l -vonásban, az Universum f i lmgyárban 1940. évben készült, 393 m hosszú,

5. 20th. Century Fox hangos híradó XIV. cvf. 11. sz. (Fox Actualités) hangos riport 1 felvonásban, a Fox f i lmgyárban 1940. évben készült, 341 m hosszú,

6. Metró híradó 3. sz. (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Metró G. Ivl. f i lm-gyárban 1940. évben készült, 300 m hosz-szú,

7. Magyar világhíradó 838. sz. (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar-Film Irodában 1940. évben készült, 258 m hosszú,

8. Rajzos híradó 14. sz. (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Iro-dában 1940. évben készült, 75 m hosszú,

9. Földalatti hadsereg (While Amerika Sleeps) (M. G. M.) hangos ismeretterjesztő 1 felvonásban, a Metró Goldwyn Mayer f i lmgyárban 1939. évben készült, 577 m hosszú,

10. Tisztító reklámfilm (Seidl és Veres) hangos reklám 1 felvonásban, a Seidl és Veres laboratóriumban 1940. évben ké-szült, 23 m hosszú,

11. Textil reklámfi lm (Seidl és Veres) hangos reklám 1 felvonásban, a Seidl és Veres laboratóriumban 1940. évben ké-szült, 18 m hosszú,

12. Sütöde reklámfilm (Seidl és Veres) hangos reklám 1 felvonásban, a Seidl és Veres laboratóriumban 1940. évben ké-szült, 19 m hosszú,

13. A csúf kis kacsa (The ugly Duck-ling) (Hausz Mária) hangos, színes trükk-f i lm 1 felvonásban, az R. K . O. Radio f i lmgyárban 1938. évben készült, 250 m hosszú,

14. Sorsjegy reklámfilm (Seidl és Ve -res) hangos reklám 1 felvonásban, a Seidl és Veres laboratóriumban 1940. évben ké -szült, 25 m hosszú,

15. Kerékpár reklámfilm (Seidl és Ve -res) hangos reklám 1 felvonásban, a ía id l

és Veres laboratóriumban 1940. évben ké-szült, 22 m hosszú,

16. 54. sz. Reklámtekercs (M. F. I.) han-gos reklám 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodábijjr'Í940. évben készült, 42 m hosz-s z ú / " "

^ 17. Ferdinánd, a bika (Ferdinánd the buli) (Hausz Mária) hangos, színes trükk-f i lm 1 felvonásban, az R. K . O. Radio f i lmgyárban 1938. évben készült, 215 m hosszú,

18. Pityu karácsonya (The little king. Pals) (Hausz Mária) hangos trükkfi lm 1 felvonásban, a Radio Pict, f i lmgyárban 1938. évben készült, 180 m hosszú,

19. Az őrült piktor (The little king'l (Hausz Mária) hangos trükkfi lm 1 fe l -vonásban, a Radio Pict, Corp. f i lmgyár-ban 1938. évben készült, 165 m hosszú,

20. Micky és Pluto vadászaton (The pointer) (Hausz Mária) hangos, színes trükkfi lm 1 felvonásban, az R. K. O. Ra-dio f i lmgyárban 1938. évben készült, 235 m hosszú,

21. Donald a hokkimeccsen (Hoekey Champ) (Hausz Mária) hangos, színes trükkfi lm 1 felvonásban, az R. K. O. Ra-dio f i lmgyárban 1938. évben készült, 200 m hosszú,

22. Donald és a pinguin (Donalds's pin-guin) Hausz Mária) hangos, színes trükk-f i lm 1 felvonásban, az R. K . O. Radio f i lmgyárban 1938. évben készült, 211 m hosszú,

23 A három kis malac legújabb kaland-jai (The practical pig) (Hausz Mária) han-gos, színes trükkfi lm 1 felvonásban, az R. K. O. Radio f i lmgyárban 1938. é vben ' k é -szült, 225 m hosszú,

24. A szerelmes Pluto (Society Docshowi (Hausz Mária) hangos, színes trükkfi lm 1 felvonásban, az R. K . O. Radio f i lmgyár-ban 1938. évben készült, 220 m hosszú,

25. Tengerparti idill (Beach Picnic) (Hausz Mária) hangos, színes trükkf i lm 1 felvonásban, az R. K. O. f i lmgyárban 19-38. évben készült, 228 m hosszú,

26. Finnország lángokban (Hausz Mária) hangos riport 3 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodában 1940. évben készült, 1111 m hosszú,

27. E j tyúkanyó (One mother's fami ly ) (M. G. M.) hangos, színes ra j z f i lm 1 f e l -vonásban, a Metró Goldwyn Mayer f i lm-gyárban 1939. évben készült, 240 m hosz-szú,

28. A táncosnő (On vour toes) (Warner-First) hangos revü 5 felvonásban, a War -ner-First f i lmgyárban 1939. évben készült, 2504 m hosszú mozgófényképeket.

b) A m. kir. belügyminiszter úr — felül-vizsgálat folytán — 53.513/1940. B. M. sz. határozatával előadásra alkalmasnak ta-

lálta:

Csak egyszer élünk (Joy of l iv ing) (Hunnia) hangos vígjáték 5 felvonásban, az R. K. O. Radio f i lmgyárban 1938. é v -ben készült, 2437 m hosszú mozgófény-képet.

c) A Bizottság az engedélyokirat kiadását megtagadta:

A dinamit regénye (The Story of A l f r éd Nobel ) (M. G. M.) hangos kultúrfi lm 1 felvonásban, a Metró Goldwyn Mayer f i lmgyárban 1939. évben készült, 296 m hosszú mozgófényképtől.

d) Külföldre kivinni engedélyezte:

1. Göre Gábor visszatér — előzetes (Dr. P f lumm) hangos reklám 1 felvonásban, a Hunnia f i lmgyárban 1940. évben készült, 110 m hosszú,

2. Göre Gábor visszatér (Dr. P lumm) hangos színmű 8 felvonásban, a Hunnia f i lmgyárban 1940. évben készült, 2535 m hosszú,

3. Nemzeti vásár (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodában 1940. évben készült, 30 m hosszú,

4. Lovasünnepély (M. F. I.) hangos r i -port 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodá-ban 1940. évben készült, 36 m hosszú,

5. A magyarság hódolata (M. F. I.) han-gos riport 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodában 1940. évben készült, 30 m hosz-szú,

6. Frontharcos otthon (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar F i lm Irodában 1940. évben készült, 24 m hosz-szú,

7. Terstyánszky emlékverseny (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Fi lm Irodában 1940. évben készült, 32 m hosszú mozgófényképeket.

Budapest, 1940. március 16-án.

Dr. Szóllőssy Alfréd s. k.. elnök,

T O R D A J Ó Z S E F

Első magyar diapozitív specialista

Kitüntetve : Paris, Grand Prix

BUDAPEST , V!!., Rákóczi-út 57 B

Telefon : 131 - 3 2 0

Reklámok Üzemi tervezetek

Felolvasások diapozitívei Fotónagyítások

Adler Ferenc moziberendezés és mozikép-viselet, VII . , Erzsébet-körút 9—11. Tel.: 149—431.

Agfaphotó, V., Nádor-u. 12. Tel.: 110—190, 124—194.

Alfa film, VI I . , Erzsébet-krt. 8. Te le fon: 422—578.

Apolló filmreklámvállalat, VII . , Erzsébet-körút 9—11., I I . em. Tel. : 131—415.

Arany filmducco, VI I I . , Dankó-utca 22. Tel. : 149—489.

Ateiier film, VII . , Erzsébet-krt. 8* Tel. : 422—584. Raktár a házban.

Balogh—Orbán, VI I . , Hársfa-utca 6. Tel.: 132—940.

Bauer vetítőgépek és adapterek (Bosch Róbert kft.), V., Váci-út 22—24. TeL: 292—338.

Bosch Róbert kft. (Bauer vetítőgépek és adapterek), V., Váci-út 22—24. Te le fon: 292—338.

Brückner János mérnök, az M M O E szak-értője, XI . , Ulászló-utca 62. Te le fon: 457—650,. vagy Mechanikai és Elektro-

' mosipari szakiskola, tel.: 130—293. Cinema, VII . , Erzsébet-körút 8. Tele fon:

422—582. Raktár a házban. Continental film, VII . , Rákóczi-út 12. Tel.:

• 133—532. Raktár: VII . , Erzsébet-körút 8. Csepreghy film, VII . , Erzsébet-krt. 9—11.

TeL : 221—022. Deák film, VII . , Erzsébet-körút 8. Te le fon:

222—105. Raktár a házban. Délibáb film, II., Málna-u. 5. T.: 134—054. Diatyp laboratórium, VII . , Rottenbiller-u.

19. Tel. : 145—304. Eco film, VII . , Rákóczi-út 12. Te le fon:

342—976. Raktár: VI I I . , Népszínház-u. 21. TeL : 342—984.

Electra film, XIV., Thököly-út 21. TeL : 337—578.

Electric kinotechnikai vállalat, vetítő-gépek, hangleadó készülékek, vetítő-szenek stb. legnagyobb raktára, VI I I ; , Rökk Sziiárd-u. 18. TeL : 344—782.

Engel Fülöp, V., Sas-u. 7. Tel.: 184—005. Erdélyi filmgyártó kft., VII., Erzsébet-krt.

8. TeL : 340—350. Farkas J. M., VI I I . , József-körút 19. Tel. :

132—805. Fehér Endre, VII., Erzsébet-körút 9—11.

Tel.: 135—696. Ferrania, V., Tükör-u. 5. TeL : 129—139. Filmatyp laboratórium, X IV. , Szentes-u.

60. TeL : 296—371. Filmcenzúra, IV., Eskü-tér 6. Te le fon:

183—072, aleln.: 183—073. Filmexpress kft., VII . , Erzsébet-körút 9.

TeL : 133—671, 133—672. Filmértékesítő VII . , Erzsébet-körút 8.

Tel.: 221—609. Filmfotó üzem és laboratórium, Altmayer

J., V I I I . , Rökk Szilárd-u. 11. Te le fon: 130—805.

Filmkamara, VI., Baiza-u. 18. Te le fon: 220—855, 422—961.

Filmreklám és hirdető iroda, VII., Erzsé-bet-körút 20. Tel . : 420—911.

Filmservice, VI I . , Erzsébet-körút 9—11. Tel. : 144—888, 136—888.

Fortuna film, VII., Erzsébet-körút 8. TeL : 421—982. Raktár: VIII., Népszínház-u. 19. Tel . : 349—414.

Fox film, V i l i . . Rákóczi-út 9. Te le fon: 139—437, 131—658. Raktár: VI I I . , Rákó-czi-tér 11. Te le fon: 139—137, 131—658.

Gevaert, V., Deák Ferenc-tér 3. Te le fon: 180—318.

Grawatsch Ottó, VI I I . , József-körút 71. TeL: 145—193.

Gyimesy Kásás Ernő, a M A G Y A R F I L M kiadóhivatali főnöke. X IV . , Semsey An-dor-u. 7. Tel.: 499—752.

Hajdn film, X IV. , Gyarmat-utca 39. TeL: 279—999.

Hamza film, X IV. , Gyarmat-utca. 39. Tel.: 297—999.

Harmónia film, VII.. Akácfa-u. 7. TeL : 135—287. Raktár: VIII., Népszínház-u. 21. Tel. : 342—984.

Hausz Mária f i lmkölcsönző és f i lmgyártó i kft., VII., Erzsébet-körút 9—11. IV. Tel. :

142—424. .

Hebel Gyula szállító, VI., Váci-út 1. Tel.: 115—947.

Helikon filmvállalat, VI I I . , Rökk Szilárd-utca 24. TeL : 1-33—705. Raktár: VII . , Er-zsébet-körút 8.

Hirsch és Tsuk. VII . . Dohány-u. 42. (Ka-mara mozi.) Tel.: 143—835, 144—027.

Hungária Film, IX., Üllői-út 91/b. Tel. : 337—430.

Hunnia filmelhelyező irodája, VII . , Erzsé-bet-körút 9—11. TeL: 145—435, 145—434, 145—433.

Hunnia filmgyár rt. (Filmipari Alap), X IV . . Gyarmat-u. 39. TeL : 297—999, 297—622, 297—085, Bingert János dr. ig. lakása: 296—060.

Ibusz filmszállítás és kölcsönzés. VII . , Erzsébet-körút 9—11. TeL : 146—396.

Kamara, VI., Bajza-u. 18. Tel.:'- 220—855, 422—961.

Károssá Foto, Fi lmfoto technikai labora-tórium, VII. , Rákóczi-út 8/a. Te le fon: 140—421.

Kárpát film, VII . , Erzsébet-körút 8. TeL: 422—577, 220—299. Raktár a házban.

Kino film, VI I I . , Rökk Szilárd-u. 20. TeL : 136—942. Raktár a házban.

Kino foto, X IV. , Thökölv-út 150. TeL: 496—602.

Kodak, V., Báthory-u. 6. Tel.: 114—158, 114—184.

Kovács és Faludi laboratórium, X IV. , Gyarmat-u. 35. TeL: 297—855. Synchron műterem: XIV. , Gyarmat-u. 49/b. Tel. : 297—487.

Kormos Miklós filmvállalata, VII . , Erzsé-bet-körút 9—11, I I I . 6. Tel. : , 422—574

Kovács Emil és Társa, VII . , Erzsébet-körút 8. TeL: 421—948. Raktár a házban.

Központi filmkezelő, VII . , Erzsébet-körút 9—11. TeL : 144—863. 139—990.

Krupka filmgyár és laboratórium, XIV. , Bácskai-u. 29 b. TeL : 496—741.

Lajta Andor, X IV . , Thököly-út 75. TeL : 297—076.

Lévay—Nagy filmgyártó és filmkölcsönző kft., VII . , Erzsébet-körút 13.

M A G Y A R FILM, VI., Bajza-utca 18. TeL : 220—855, 422—961.

Magyar Film Iroda RT., IX., Könyves Kálmán-körűt 15. TeL: 146—346, esté 7 órától reggel 9 óráig; valamint vasár- és ünnepnap: 146—343. játékfi lmgvártás: 146—342, színészöltözők: 140—727, fe l irat-készítő üzem: 139—211. Híradókiadás: VI I I . , Szentkirályi-u. 25. Tel. : 145—510. Fényképüzem: VI I I . , Sándor-u. 5—7. TeL : 145—510. Filmkölcsönző-osztály: VII . , Erzsébet-körút 45. TeL: 222—098

Magyar Film Otthon, VI., Eötvös-u. 25/b. TeL : 122—463.

Magyar írók Filmje Rt., X IV. , Gyarmat-utca 39. Tel. : 297—999.

MMOE, V I I I . , Csokonay-utca 10. Te le fon: 136—005.

Matador film, VI I I . , Sándor-tér 2 Tel. : 132—774. Raktár: VII I . . Népszínház-u. 19. TeL : 349—414.

Mester film, X IV. , Thököly-út 116. TeL : 296—269.

Metro-Goldwyn-Mayer. VI I I . , Sándor-tér 3. TeL, 144—424, 144—425 Raktár a ház-ban.

Mozgóképüzemi rt. kölcsönosztálya. VII . , Akácfa-u. 4. TeL : 144-487, 144—488. Raktár: VI I I . , Kun-u. 12. TeL : 144—486.

Magyar Mozgófénykép-gépkezelők Orszá-gos Egyesülete, VI I I . , Népszínház-utca 19. I. (D. u. 2—4.) TeL : 337—598.

Modern film kft., V I I . Erzsébet-körút 8. TeL : 222—000.

Molnár Ferenc vétítőszén-kereskedő. VI I . , Erzsébet-körút 8. TeL: 140—736, 222—105.

Művészfilm. VII . , Rákóczi-út 40. TeL : , 340—397. Raktár a házban. New York kávéház, VII . , Erzsébet-körút

9—11. TeL : 131—980, 131—981. Objectiv film, VII . , Erzsébet-körút 8.

Tel . : 422—580. Oktatófilm kirendeltség, V I I I . , Csepreghy-

utca 4. TeL : 330—926. Oláh György gépészmérnök, a Zeiss Ikon

A. G. mozigépeinek képviselője, VI I I . , Rökk Szilárd-u. 20. Tel. : 349—933. -:

OMME, VI I I . , Csokonay-u. 10. Te le fon: 143—013.

Orbán— Balogh, VII . , Hársfa-utca 6. TeL: 132—940.

Pacséry László, XI I . , Királvhágó-utca 16. TeL : 155—992.

Pajor Ferenc, V I I , Munkás-u. 3/b. Te le -fonhívó: 144—087.

Palatinus film, VI I . , Erzsébet-krt. 9—11. TeL* 145 411 145 412.

Pal ló "f i lm kft. ' VII . , Rákóczi-út 12. Tel. : 133—532. Raktár: VII . , Erzsébet-körút 8. Gyártási iroda, tel.: 422—791.

Pannónia filmlaboratórium, X IV . , Thö-köly-út 61. TeL: 497—775.

Papp Béláné és Társa betéti társaság, VII . , Erzsébet-krt. 9—11. TeL : 138—031.

Paramount film, V I I I . , Rákóczi-út 59. TeL: 134—437, 140—522. Raktár a házban.

Pásztor film, VI I I . , Rákóczi-út 9. TeL : 337—596.

Pátria film, VI I I . , Erzsébet-körút 8. TeL: 221—807. Raktár: VI I I . , Népszínház-u. 19. Tel.: 349—414.

Pegazus film, VII . , Erzsébet-körút 7. sz. TeL : 136—463.

Petsman Ferenc, VI I I . , Mária-u. 19. TeL : 136—449.

Petsman László, VI., Teréz-körút 3. TeL: 112—890. Csillaghegy: 163—429.

Pflumm Tibor dr. filmkölcsönző vállalata, VII. , Erzsébet-krt. 9—11. Tel.: 137—711.

Photophon film, VI I . , Erzsébet-krt. 8. TeL : 422—005.

Phöbus filmkölcsönző, VII . , Erzsébet-körút 8. Tel.: 222—617. Raktár a házban.

Pictura film, X IV. , Gyarmat-u. 39. TeL : 297—999.

Projectograph, VI I I . , Rákóczi-tér 11. TeL: 132—201.

Radó István, VI., Andrássy-út 68 Te le fon: 122 345.

Ref lektor f i lm. VI I I . , Sándor-tér 4. Tel. : 142—529. Raktár: VI I I . , Rökk Szilárd-u. 20. TeL: 140—722.

Rcx f i lm, VII . , Erzsébet-körút 9—11. TeL : 141—200.

Schilling Gyula, VII . , Rózsa-u. 33. Tel-141—009.

Seidl és Veress Laboratórium, lásd: Pan-nónia filmlaboratórium.

Simonyi Vilmos mérnök, az OMME szak-értője, XI. , Fehérvári-út 147. Te le fon: 257—110.

Sinus hangos filmscrvice, V., Pannónia-u. 44. TeL: 493—957, állandó ügyelet.

Sláger f i lm, VI I . , Erzsébet-körút 8. Tel. : 222—618. Raktár a házban.

Studio filmgyártó és filmkölcsönző kft. (Lévay), V., Szemere-u. 9. Tel.: 114—251.

Székely Sándor mérnök, V., Pozsonyi-út 40. TeL : 292—506.

Szénásy-Macskássy színes trükkfi lmek, IV., Múzeum-kőrút l/b. TeL : 380—027.

Takács film, X IV . , Thököly-út 116. TeL : 296 125.

Tobis film, VII . , Erzsébet-körút 16 TeL : 222—603.

Telefongyár R. T., X IV . , Hungária-körút 126—128. TeL : 297—930.

Turul Szépmíves Filmgyártó és Filmter-jesztő Szövetkezet, V I I I . , József-körút 35. TeL: 330—766.

Turul Szövetség Szépmíves B. E. vetítő mozgalmi törzs, VII I . , Rökk Szilárd-utca 20.

Ufa film, IV., Kossuth Lajos-u. 13. Tel. : 183—858. Raktár a házban. Te le fon: 389—036.

Universal film, V I I I . , Népszínház-. 21. Tel.: 138—447, 138—448. Raktár a házban.

Valter reklámanyagkölcsönző, vetítő-vászon-karbantartás, VII . , Erzsébet-krt. 8. TeL: 222—108.

Váczi Dezső, a M A G Y A R F I L M f. szer-kesztője, V i l i . , Üllői-út 42. T.: 136—383.

Wamoscher Béla dr. filmvállalata, VII . , Erzsébet-krt. 8. Tel. : 137—438.

Warner Bros. First National, V I I I . , Jó-zsef -krt 30—32. TeL : 132—590, 142—464. Raktár: VI I I . , Népszínház-u. 13. Tel.: 144—317..

Zeneszerzők Szövetkezete, IV., Gerlóczy-utca 3. Tel. : 189—306.

A könyvnyomtatás 500. évében. Centrum Rt. Bpest, VIII. , Gyulai Pál-utca 14. T.: 144—422. — Felelős: Csontos Lajos.