WWW.REKK.ORG

REKKPOLICY BRIEF

022020

SZABÓ LÁSZLÓ, BARTEK-LESI M ÁRI A, DI ALLO ALFA, KEREKES LAJOS, KOTEK PÉTER,M EZŐSI AN DRÁS, SELEI ADRI EN N , SZAJKÓ GABRI ELLA

AZ ÚJ NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA ÉRTÉKELÉSEREKKvélemény az Energiastratégiáról

REKK POLI CY BRI EF | 02/2020 1 /4

A 2020. januárjában megjel ent új N emzeti Energiastratégia és kapcsol ódó akciótervei fel vázol ják a hazai kl íma- és energia-szektor jövőjét 2030-ig, kitekintéssel 2040-ig. Az Energiastratégia a „tiszta, okos és megfizethető” energiael l átást ígér, fő cél -kitűzései pedig a fogyasztók középpontba hel yezése, az el l átásbiztonság megerősítése, az energiaszektor kl ímabarátátal akítása, val amint az energetikai innovációban l évő gazdaságfej l esztési l ehetőségek kihasznál ása. A Vi l ággazdaság napi l apfel kérésére február 1 2. és ápri l is 22. között megjel ent vél eménycikkek formájában, hat tématerül et köré csoportosítva értékel -tük a stratégia fő irányvonal ait, i l l etve, hogy a tervezett intézkedései megfel el őek-e a megfogal mazott jövőkép megval ósul á-sához.

Az Energiastratégiát a következő tématerül etek mentén el emeztük:V Föl dgáz-szektorV Vi l l amosenergia-szektorV Távhő-szektorV DekarbonizációV M egújul ó energiaforrásokV Energiahatékonyság

REKK POLI CY BRI EF | 02/2020 2/4

WWW.REKK.ORG

VILLAMOSENERGIA-SZEKTORAz importarány magábannem az ellátásbiztonság fokmérője

Az Energiastratégia a jel enl egi ál l apotokhoz képest fontos,progresszív átal akításokat vázol fel a hazai erőművi szek-torban. 2040-re egy kl ímabarát, nap- és atomenergia ál taldominál t vi l l amosenergia-piac képe rajzol ódik ki , amel ybena fosszi l is vi l l amosenergia-termel és aránya mindössze 1 0százal ék. Kiemel t cél ként fogal mazza meg az el l átásbizton-ságot, amel yet részben a nettó vi l l amosenergia-import ará-nyával mér. Ám az importarány önmagában nem azel l átásbiztonság fokmérője, sokkal inkább a hazai erőművekversenyképességét jel l emzi ; el l átásbiztonsági mutatókéntval ó al kal mazása erősen fél revezető l ehet.

Az erőművi forgatókönyvek kivál asztásánál a stratégia csakfel színesen fogl al kozik ol yan al ternatívákkal , amel yekbenkésik vagy nem épül meg Paks I I . (pél dául a Paksi Atom-erőmű üzemidejének esetl eges hosszabbítása miatt), és avizsgál t forgatókönyvek értékel ésénél nem veszi figyel embePaks I I . beruházási köl tségét. A dokumentum a M átrai Erő-mű fiatal abb l ignites bl okkjainak (stratégiai) tartal ékba he-l yezését irányozza el ő. Egy l ignites erőmű esetében a(stratégiai) tartal ékba hel yezés erősen kérdőjel es, ugyanisez a l ignitbánya működtethetőségének fol yamatos fenntar-tását igényl i , ami köl tséges. Emel l ett – a múl tbel i tapaszta-l atok szerint – a l ignites bl okkok rendel kezésre ál l ásaszél sőséges időjárási viszonyok esetén kérdéses l ehet.

Szintén probl émásnak gondol juk a M átrai Erőmű hel yéretervezett gázos erőműnek a stratégiában eml ített építésitervét, ugyanis egy i l yen kormányzati szándék ál tal vezérel tberuházás kiszorító hatással l ehet más, piaci al apon terve-zett beruházásokra. Végezetül nem értünk egyet a kormánytervével a szél energia jövőjét i l l etően: a stratégia továbbrais kizárja a szél energia használ atát az ország természetiadottságai , val amint az erőművek tájképrombol ó jel l egemiatt. Értékel ésünk szerint piaci körül mények között (a M e-tár-tenderek keretében), és nem adminisztratív eszközökkelkel l a befektetőknek el dönteniük, hogy a szél - vagy a nap-energiában l átnak-e nagyobb potenciál t.

M indezen fel ül számos ol yan innovatív technol ógia, piacimegközel ítés bevezetését és kapcsol ódó szabál yozási kör-nyezetük kial akítását ígéri a stratégia, mint a keresl etol dal ivál asz, az energiatárol ás vagy az energiaközösségek. Astratégia pozitív el eme, hogy demonstrál ja ezen innovatívterül etek fontosságát, a ki jel öl ésükön túl azonban a megva-l ósításuk módjáról és ütemezéséről nem ad átfogó képet.Szintén kérdéses, hogy az új technol ógiák impl ementációjátés a vonatkozó hál ózatfej l esztések köl tségét mil yen fo-gyasztói szegmensek, mi l yen arányban fedezik.

Érdekes fej l emény, hogy bár a stratégia cél kitűzéseinek to-vábbra is központi el eme a l akossági fogyasztók rezsikiadá-sainak al acsonyan tartása a vi l l amosenergia-piacon (is), dekiemel i , hogy ennek szol gál tatást fedező módon kel l tör-ténnie. A háttéranyag megkül önböztet rászorul ó fogyasztó-kat is, val amint egy új végfel használ ói díjrendszer kial akítá-sát l átja szükségesnek. Vél eményünk szerint a stratégiaebből a szempontból egyértel műen el szakad a rezsicsök-kentés fémjel ezte végfogyasztói piacfel fogástól .

FÖLDGÁZ-SZEKTORA létesítendő vezetékekkelerősödhet az ország alkupozíciója

Az Energiastratégia a N emzeti Energia- és Kl ímatervvelösszhangban l eszögezi , hogy a dekarbonizációs cél ok el -érése érdekében csökkennie kel l M agyarország gázfogyasz-tásának. Ez kivál óan i l l eszkedik ahhoz a korábbi stratégiák-ban is hangsúl yozott cél hoz, hogy az el l átásbiztonságnövel ése érdekében csökkenteni kel l az egyirányú oroszföl dgázimport-kitettségünket. Figyel emre mél tó, hogy agázkeresl et mérsékl ésének nagy részét a l akossági gázke-resl et jel entős csökkenésétől várjuk: a ma közel hárommil l i -árd köbméteres l akossági fogyasztás kétharmadátspórol nánk meg hosszabb távon az anyagban szerepl őépül etenergetikai korszerűsítéssel , val amint a föl dgáztüze-l ésről távhő- vagy hőszivattyú-al apú fűtésre val ó átál l ással .

Pozitív az a szabál yozói hozzáál l ás is, amel y a szomszédosországokkal már most is rendkívül jól összekapcsol t ma-gyarországi gázhál ózat további vezetékrendszer-beruházá-sait csak piaci al apon (tehát a magyar fogyasztók ál talfizetett tarifában nem érvényesítve) támogatja. Az új veze-tékekkel tovább erősödhet M agyarország al kupozíciója, éstöbb al ternatív gázforráshoz férhetne hozzá. További pozi-tív el em a magyar és a szomszédos gázpiacok összekap-csol ásának szándéka, ugyanis a bel ső tarifák el törl ése révénkial akul t nagyobb piacon több gázforrás érhető el , hatéko-nyabb kereskedel met, nagyobb piaci l ikviditást biztosítva akereskedőknek.

Ugyanakkor a megval ósítás még sok tisztázandó kérdéstvet fel , a piac-összekapcsol ás Európában eddig csak a másterül eteken is szorosan együttműködő bal ti régióban sike-rül t. A stratégia vél eményünk szerint fontos hiányzó el eme,hogy nem refl ektál arra a kérdésre, várhatóan hogyan al akula kapcsol at az új infrastruktúrának és piac-összekapcsol ás-nak köszönhetően egyre inkább versenyzői nagykereske-del mi piac és a szabál yozott l akossági piac között: anagykereskedel mi piacokon el ért el őnyök és a csökkenőgázkeresl et hatása várhatóan hogyan hat a l akossági árakra(a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásán túl ). Azenergiastratégiában al ternatívaként ötl etszinten fel bukkan-nak támogatandó innovatív új projektek (hidrogén szál l ítá-sa, biogáz hel yi hasznosítása), amel yek azonban inkábbcsak i l l usztrál ni hivatottak a stratégia új technol ógiákra val ónyitottságát.

REKK POLI CY BRI EF | 02/2020 3/4

WWW.REKK.ORG

TÁVHŐMagasra tették a lécet:ambíciózus elképzelések a szektor zöldítésére

A N emzeti Energiastratégiában (N ES) kitűzött cél , hogy aföl dgáz részarányát 50 százal ékra csökkentsék. Ez a meg-újul ó energiaforrásokra al apozott távhőtermel és jel entősnövel ését fel tétel ezi , amit a N ES a Zöl dtávhő program vég-rehajtásával kíván megval ósítani . Ez azért is üdvözl endő cél ,mert az áramszektorban tapasztal tnál számottevően ol -csóbban járul hat hozzá a megújul ócél ok el éréséhez, és azúgynevezett hatékony távhőtermel és megteremtésére vo-natkozó uniós kötel ezettség kiel égítéséhez.

Az eml ített cél el érése érdekében a N ES a távhőár-szabá-l yozás reformját, vagyis kiszámíthatóbbá és beruházásösz-tönzővé tétel ét rendel te hozzá a programhoz, ami val óbanel engedhetetl en, és mindenfél e támogatásnál sürgetőbbfel tétel e a megújul óberuházások el indításának. Ennek hiá-nyában a beruházási támogatások eredményessége jócskánel marad a l ehetőségektől . Ez a távhőár-támogatási kasszarövid távú mérsékl ésére és a beruházók ál tal real izál hatómegtérül és kontrol l jára fókuszál ó árszabál yozással szembengyakorl atiasabb, a cél kitűzések el éréséhez igazodó, ahosszú távú hasznokra koncentrál ó rendszert igényel .

A megújul ós cél ok el érését a kapcsol t támogatás „esetl e-gesen tervezett” bevezetése jel entősen megnehezítheti : bára kapcsol t gázmotorok termel ésének fel futása egyik ol dal -ról hathatós eszköze l ehet az úgynevezett hatékony (l eg-al ább 50 százal ékban megújul ó és kapcsol t al apon történő)távhőtermel és megteremtésének, val amint a vi l l amosener-gia-rendszer rugal massága megőrzésének, a másik ol dal rólviszont drágítja és akadál yozza a megújul ó al apú távhőter-mel ő beruházások megval ósítását, veszél yeztetve a meg-újul ó- és a föl dgáz-visszaszorítási cél ok el érését.

További nehézséget okozhat a fej l esztésekhez szükségesmegújul ó energiaforrások el érhetősége. A N ES-ben favori-zál t geotermikus hőforrások és tel epül ési hul l adékok távhő-rendszerekben történő gyakorl ati hasznosítása el őtt mégszámos l ebontandó korl át magasodik. A biomassza-fűtő-műveket minden korábbi el emzés az egyik l egpotensebb(technikai l ag és gazdasági szempontból is versenyképes)megújul ó távhőtermel ési technol ógiaként jel l emezte, ame-l yet egy 50 százal ékos megújul ó-cél kitűzés nem nél kül öz-het. A N ES azonban a hazai biomassza-fel használ ásfenntarthatóságával kapcsol atos aggodal mak miatt csak azegyéb karbonseml egesnek tekintett technol ógiákban rej l őpotenciál ok kihasznál ása után javasol ja a biomassza-al apútávhőtermel és növel ését. Az óvatosság indokol t, de a meg-újul ócél ok el érése az egyébként is tétova biomassza-fej-l esztések további el bizonytal anításával kérdésessé vál hat.

DEKARBONIZÁCIÓA Mátrai Erőművetcsak egyszer lehet bezárni

Az Energiastratégia kül ön fejezetet szentel a dekarbonizá-ciónak. A dokumentum 2030-ra országosan 40 százal ékosÜH G-emissziócsökkentést tervez 1 990-es bázison, ami2030-ra 56,2 mil l ió tonnás pl afont jel ent szén-dioxid-egyenértékben. A 201 7-es országos összkibocsátás 63,8mil l ió tonna vol t, tehát az energiastratégia országosan 7,6mil l ió tonna csökkentéssel számol .

Az Energiastratégia öt kiemel t dekarbonizációs stratégiaicél t fogal maz meg: a nukl eáris kapacitások fenntartását, al ignital apú áramtermel és kivál tását, a megújul óenergia-ter-mel és növel ését, az energiahatékonyság javítását és a köz-l ekedés zöl dítését, de egyikhez sem rendel kül ön expl icitemissziós cél okat. Így csak becsül ni tudjuk a stratégiai terü-l eteken tervezett dekarbonizáció nagyságát. A l ignital apúáramtermel ésből eredő ÜH G-emisszió 201 4 és 201 8 közöttévente átl agosan 6,1 mi l l ió tonna vol t. Vagyis az energia-stratégia ál tal 2030-ra megcél zott dekarbonizáció 80 szá-zal éka a M átrai Erőmű l ignitbl okkjainak l eál l ásából adódik.

N em effektív dekarbonizáció sem a nukl eáris kapacitásokfenntartása, sem az az energiahatékonysági cél kitűzés,hogy az ország energiafel használ ása 2030-ban sem hal adjamajd meg a 2005-ös értéket. Ezek, habár fontos intézkedé-sek, csak a karbonintenzív fej l ődés el kerül ését cél ozzák, ésnem a megl évő karbonemissziók fel számol ását. M iért fontosez a kül önbség? Az EU kl ímatörvény-tervezete fel hatal maz-za a bizottságot, hogy 2020 szeptemberére új , rövid távúcél okat tűzzön ki a tagál l amok számára, és azokat ötéventevizsgál ja fel ül . A tagál l amok pedig csak minősített több-séggel tudnák megakadál yozni , hogy ezek a rövid távú cé-l ok kötel ezővé vál janak, ehhez a tagál l amok több mint fel eés az EU népességének több mint 65 százal éka szükséges.Vagyis a 2030-as uniós cél ok szigorítása várható. H a amostani 40 százal ékos csökkentési cél 50-55 százal ékraszigorodna, az a most tervezett 7,6 mil l ió tonna hel yett 1 7-21mi l l ió tonna emissziócsökkentési kötel ezettséget jel enteneM agyarország számára. A M átrai Erőművet pedig csak egy-szer l ehet bezárni .

Egy i l yen l éptékű szigorítás esetén már nagyon fontossávál ik, hogy mennyit várhatunk a közl ekedés el ektrifikációjá-tól a szektor várható további bővül ése mel l ett, és mennyitaz ipari termel és dekarbonizációjától . Ezeken fel ül a kor-mányzatnak jóval intenzívebben kel l ösztönöznie a végfel -használ ói energiahatékonyságot, és kül önösen nehézfel adat l esz a háztartási fűtés radikál is dekarbonizációja. Azenergiaszol gál tatói kötel ezési rendszer csak korl átozottanl ehet eredményes az energiaszegénységgel küzdő háztar-tások körében. Az energiaszegénység és a dekarbonizációegyüttes kezel ése kl asszikus ál l ami fel adat, és nagyon hi-ányzik a mostani energiastratégiából .

REKK POLI CY BRI EF | 02/2020 4/4

WWW.REKK.ORG

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKFontosak a hálózati,rendszerintegrációs kérdések

Az Energiastratégia egyik l eghangsúl yosabb terül ete amegújul ó energia. A stratégia nemcsak 2030-ra, hanemegy-két terül eten 2040-re is markáns, számszerűsített, am-biciózus cél kitűzéseket fogal maz meg mindhárom érintettágazatra: a vi l l amosenergia- és a hőszektorra, val amint aközl ekedésre is. 2030-ra a közl ekedésben a 201 7-es meg-újul óenergia-részarány dupl áját (1 6,9 százal ék), a vi l l amosenergia terén csaknem háromszorosát (21 ,3 százal ék) kí-vánja el érni , a fűtés-hűtés részaránya pedig majdnem 1 0százal ékponttal l enne magasabb a 201 7-es értéknél (28,7százal ék). Ezen cél ok el érésével egy jóval kiegyensúl yozot-tabb megújul óenergia-mixet érnénk el a jel enl egi fűtéshű-tés-túl súl yos részarány hel yett. Ebben a szektorban afel használ ás ráadásul túl zottan koncentrál ódik a háztartásibiomassza fel használ ására, ami több negatív hatással jár:al acsony energetikai hatékonysággal , magasabb l ég-szennyezéssel és a szemét együtt égetésével .

M indezen cél ok el éréséhez a stratégia konkrét eszközrend-szert is rendel , a vi l l amosenergia-szektorban az el ső pi l ot-aukciót éppen l ezáró M etár-rendszer l esz a fej l ődésmotorja, amel ynek fő kedvezményezettjei a fotovol taikus(PV) kapacitások. Az el ső tender ígéretes árcsökkenésteredményezett, ám ahhoz, hogy ez a pozitív tendenciafol ytatódjon, el őremutató l épéseket kel l tenni a hál ózaticsatl akozások és a kiegyenl ítő energia szabál yozásának aterül etén. Az 1 1 00 megawattos PV-kapacitás a tervek sze-rint 2030-ra a 7700 megawattot, 2040-re pedig a 1 3 300megawattot is el érheti . Emel l ett akár 200 ezer háztartás isépíthet PV-kiserőművet, azaz a l akosság is aktív szerepl őjel ehet a naperőművi fel futásnak. A fűtés-hűtés terén a stra-tégia főként a távhőrendszer megújul ó energián al apul ótermel ésének bővítésében l át növekedési l ehetőséget, l eg-inkább biomasszára al apozva; ez utóbbi fel futásában az ár-szabál yozás fel ül vizsgál ata l enne az egyik fő mozgatórugó.A közl ekedés terén a bekeverési arány növel ését és a meg-újul ó áramon al apul ó mobi l itás el őretörését tartal mazza azanyag. A stratégia nagy hangsúl yt fektet a megújul ó ener-gia cél számainak meghatározásakor a köl tséghatékonyság-ra, de várhatóan így is két és fél szeresére kel l növel ni az 50mil l iárd forintos éves támogatási igényt a 21 százal ékos céltel jesítéséhez, a hál ózatfej l esztési köl tségek nél kül .

A stratégiában a megújul ó energia terül etén is sok kérdés-di l emma merül fel . Ezek közül tal án a tervezett biomasssza-fel használ ás fenntarthatósága és a PV-kapacitások el terje-désének hál ózati , rendszerintegrációs hatásai a l egfonto-sabbak. Az utóbbinál mintegy 500 mil l iárd forintosrabecsül i a stratégia a hál ózatfej l esztési köl tségeket, erre vo-natkozóan azonban további részl eteket nem ismerhetünkmeg az anyagból . A szél energia-beruházásokat továbbra ismel l őzi , annak el l enére, hogy akár a jel enl egi kapacitásokfel újítása, akár újabb kapacitások építése köl tséghatékonymegol dást nyújtana a hazai vi l l amosenergia-rendszer meg-újul ó energián al apul ó fej l esztéseire.

ENERGIAHATÉKONYSÁGNem vezethető be könnyena kötelezési rendszer

Az EU energiahatékonysági cél kitűzése nem vél etl enül tar-tozik a nehéz házi fel adatok közé, hiszen a gazdasági növe-kedési cikl usok nagyban befol yásol ják az energia-fogyasztást, s a közl ekedési szektor erőtel jesen emel kedőfogyasztási trendje is hat rá. I tthon a rezsicsökkentés egytovábbi akadál yozó tényező, hiszen az al acsonyan tartottenergiaárak kevésbé ösztönzik az energiahatékonysági be-ruházások megval ósítását. Emiatt nem vél etl en, hogy azEnergiastratégia egy „erős”, de nem könnyen megval ósít-ható eszköz, a kötel ezettségi rendszer bevezetését írja el ő.Az EU-ban 1 5 tagország már al kal mazza ezt az eszközt,azonban nem mindenhol hozta a várt eredményt, egyes ré-gebbi kötel ezettségi rendszerek pedig már több reformon istúl vannak. Jel l emzően ott indul tak zökkenőmentesen, aholvagy l étezett önkéntes el őzményük, vagy hosszabb beve-zető szakasszal és fokozatosan val ósították meg őket.

Kul cskérdés a rendszer működésében, hogy kik l esznek akötel ezettek, és mennyire erőtel jes cél kitűzésekkel szembe-sül nek. M aga a stratégia kevés támpontot ad a bevezetésrészl eteibe, az anyagból arra l ehet következtetni , hogy akötel ezett fel ek val ószínűl eg vagy az energiael osztók, vagyaz energiaértékesítők l esznek, és a stratégiában vál l al t hétpetajoul e-os éves csökkentés fel e körül i érték el érése a ki-tűzött cél . Ez egy viszonyl ag magas érték, ami fokozatosbevezetést indokol . A kötel ezett fél ki jel öl ését i l l etően isnagy viták várhatók. Az amúgy is jócskán megadóztatottenergiacégek részéről erőtel jes el l enál l ás várható a rendszerbevezetéséhez fűződően, hiszen a köl tségek nagy részétvél hetően ők fogják ál l ni . A nemzetközi tapasztal at szerintakár a tel jes köl tség harmadát is a kötel ezett fel ek visel ik,emiatt fontos l enne, hogy l ehetől eg minél szél esebb körtfedjen l e a kötel ezetti kör.

A REKK model l ezési számításai szerint a l egnagyobb ener-giahatékonysági potenciál a l akossági épül etenergetikábanvan, érdemes ezt is a rendszer kiemel t cél terül etévé tenni .Annál is inkább, mivel a stratégia – szakítva a korábbi gya-korl attal – nem irányít kül ön köl tségvetési és EU-s pénzeketerre a terül etre az operatív programokon keresztül . Egy to-vábbi , kapcsol ódó hátul ütőjük l ehet a kötel ezettségi rend-szereknek, hogy kevésbé ösztönöznek az épül etekmél yfel újítására. A koronavírus-járvány val ószínűl eg nagy-ban hozzájárul a 2020-as energiahatékonysági cél el érésé-hez az energiafogyasztás drasztikus csökkenésén keresztül ,de ez várhatóan csak rövid távú hatás l esz. A 2030-ig terje-dő periódusra kitűzött stratégiai cél el éréséhez (ami a vég-ső energiafel használ ás 2005-ös szinten tartása, 785petajoul e) val ós és addicionál is energiahatékonysági intéz-kedések és megol dások kel l enek, amel yeket egy kötel e-zettségi rendszer akkor tud köl tséghatékonyan megval ósí-tani , ha a kötel ezettek a rendszer kial akításában is aktívanközreműködhetnek.