9 789636 973346 - Mozaik Kiadó · adja a Naprendszer tömegének 99,85%-át. Óriási tömege révén hatalmas gravitációs erõt fejt ki. Ez tartja össze a Naprendszert: a bolygók*,a

9 789636 973346

MS-2621U_borito.qxd 2013.06.14. 12:05 Page 1

Ms-2621U_fold9_tk_2018.qxd 2018.05.18. 15:33 Page 3


TÁJÉKOZÓDÁS A VILÁGEGYETEMBENÉS A FÖLDÖNA csillagászati ismeretek fejlõdése .......................... 10

A világegyetem ............................................................. 14

A Naprendszer csillaga ............................................... 17

A Nap körül keringõ égitestek I–II. ......................... 20

A Föld mint égitest I–II. ............................................. 25

A Hold ............................................................................. 34

Az ûrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében ........................................................... 37

A térkép .......................................................................... 40

Tájékozódás a térképen a térképpel ......................... 45

Távérzékelés és térinformatika ................................. 48

Mit tanultunk a Földrõl és kozmikus környezetérõl,valamint a térképrõl? ................................................... 51

A GEOSZFÉRÁKA Föld belsõ szerkezete .............................................. 54

A kõzetlemezek mozgása ........................................... 56

A lemezmozgások következményei I. –A földrengések és a vulkanizmus ............................. 59

Lemezmozgások, földi katasztrófák ........................ 63

A lemezmozgások következményei II. –A hegységképzõdés ...................................................... 65

Az ásványok és a kõzetek keletkezése ................... 68

Mirõl ismerhetõk fel a kõzetek? ............................... 72

Hasznosítható ásványegyüttesek .............................. 74

Földtörténet I–II. .......................................................... 78

Felszínfejlõdés a belsõ és a külsõ erõkkölcsönhatásában ......................................................... 85

A talaj: a földrajzi burok összetett rendszere ........ 90

Mit tudsz a kõzetburokról? ........................................ 93

A légkör anyaga és szerkezete .................................. 95

A levegõ felmelegedése .............................................. 99

A felhõ- és csapadékképzõdés .................................. 104

Légnyomás, szél; ciklonok, anticiklonok ............... 109

Idõjárási frontok ........................................................... 113

Az idõjárás elõrejelzése, az idõjárás-jelentésértelmezése .................................................................... 115

A nagy földi légkörzés ................................................ 117

A monszunszélrendszer; a helyi szelek .................. 120

TARTALOM


A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége ................................................................. 123

A légkör jelentõsége, védelme .................................. 126

Mit tanultunk a levegõburokról? .............................. 129

A vízburok tulajdonságai ............................................ 130

A vízburok mozgásai ................................................... 134

A felszín alatti vizek .................................................... 138

A karsztosodás .............................................................. 141

A felszíni vizek ............................................................. 144

A folyóvíz felszínformáló munkája ......................... 147

A jég felszínformáló munkája ................................... 151

Gazdálkodás a vizekkel I–II. .................................... 155

Mit tanultunk a vízburokról? ..................................... 162

A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉGA szoláris és a földrajzi övezetesség ....................... 164

A forró övezet I. – Az egyenlítõi öv ....................... 166

A forró övezet II–III. – Az átmeneti és a térítõi öv,a monszunvidék ............................................................ 170

A mérsékelt övezet I–II. – Az övezet átmenetihatárain ........................................................................... 176

A mérsékelt övezet III. – A valódi mérsékelt öv ... 180

A hideg övezet .............................................................. 184

A hegyvidékek övezetessége ..................................... 187

A hegységek és lakóik ................................................. 189

Mit figyeljünk meg a klímadiagramon? ................. 194

A TERMÉSZETI ÉS A TÁRSADALMIKÖRNYEZETA földrajzi környezet összetevõi .............................. 196

A népesség összetétele ................................................ 199

A népesség földrajzi eloszlása .................................. 204

A világ népességének gyarapodása .......................... 208

Sokaság és életminõség a Földön ............................. 211

A települések I. – A magányos településekés a falvak ....................................................................... 216

A települések II. – A városok ................................... 220

Terjeszkedõ nagyvárosok – Élet a városban .......... 226

Mit tudsz a természeti és a társadalmi környezetösszefüggéseirõl? .......................................................... 229

ÚJ FOGALMAK JEGYZÉKE ................................. 230

TARTALOM


KEDVES DIÁKOK!Eddigi földrajzi tanulmányaitok során szinteaz egész Földet bekalandoztátok: a távoli kon-tinenseket, Európát, a Kárpát-medencét és ben-ne Magyarországot is.

Foglalkoztatok azzal, hogyan hasznosítjáka természeti adottságokat a különbözõ konti-nensek népei és hazánk lakói. Láttátok azt is,hogy a természet egyensúlyi állapotának fenn-tartása mindannyiunk közös érdeke, ezért ten-nivalóink is közösek.

Ebben az évben megismeritek a Föld belsõszerkezetét, vizsgáljátok a Földet – kozmikuskörnyezetével együtt – mint a Naprendszeregyik bolygóját.

A földrajzi övezetek kapcsán összegzitekmindazt, amit a kontinensek természeti adottsá-gai és országaik, lakóik társadalmi-gazdaságiélete közötti összefüggésekrõl már tanultatok.

Ismereteitek megszerzéséhez a tankönyvön,atlaszon kívül igyekezzetek más forrásokat isfelhasználni: enciklopédiákat, lexikonokat,ismeretterjesztõ könyveket, folyóiratokat, új-ságokat és a médiát (rádió, televízió, internet,CD-k stb.)!

Munkátokhoz, tanulásotokhoz sok sikert kí-vánnak:

a Szerzõk.

„A Föld nem csupán ûrhajók kikötõállo-mása vagy határtalan álmok kiinduló-pontja. A dolgok kozmikus rendszerében ezaz ember otthona.”

Yi Tu-Fun

HOGYAN HASZNÁLJÁTOK A TANKÖNYVET?

A tankönyv felépítése hasonló az elõzõtanévekben megszokottakéhoz. A tan-anyag megértését, megjegyzését a szöveg,az ábrák, a térképvázlatok, a fotók, a táb-lázatok és az atlasz egyaránt segítik.Ezért ezeket együtt használjátok!

A részcímeket NAGYBETÛS, a legfon-tosabb fogalmakat, szakkifejezéseketvastag betûs szedés emeli ki. A közép-szintû érettségi követelményeit egycsillaggal (*), az emelt szintûét kétcsillaggal (**) jelöltük.

Az apró betûs részek magyarázataikkalsegítik a megértést, példák, érdekességekbemutatásával színesítik a tananyagot,illetve az érettségire készülõknek adnakkiegészítõ információkat. A tankönyvbenszereplõ számok, adatok a jobb megértéstszolgálják, azokat nem kell megtanulni!

Minden témakör végén találtok egyrövid áttekintõ vázlatot. Ennek segít-ségével gyorsan át tudjátok ismételnia témakörben tanultakat.

FOGALOMTÁR

A leckék elején felsorolt fogalmak segítika tananyag megértését, rögzítését. Min-den leckét a fogalomtár segítségével tud-tok átismételni.

OLVASD EL!

Ezt nemcsak a kiegészítõ anyagkéntfeldolgozott témáknál ajánljuk, hanema leckék végén található érdekességek-nél is. Ilyeneket magatok is gyûjthetteka könyvekbõl, az internetrõl.

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

A tananyagot kérdések, feladatok zárják.Segítségükkel ellenõrizhetitek, hogyértitek-e, tudjátok-e az adott lecke leg-fontosabb tényeit, összefüggéseit.

SZÁMOLÁSI FELADATOK

Egy-egy feladat megoldásának részletesbemutatása segíti a számolási feladatokmegértését.



A NAPRENDSZER CSILLAGA 17

A NAPRENDSZER KELETKEZÉSE

A Naprendszer keletkezésének magyarázatáraszolgáló elméletek közül ma Fred Hoyle [hojl]angol csillagászét tartják leginkább elfogadha-tónak. Szerinte a Naprendszer a csillagközi anyagsûrûsödésébõl keletkezett. A tömegvonzás hatá-sára az anyagfelhõ lassan összehúzódott, forgásafelgyorsult, és a középpontja felé áramolva ko-ronggá laposodott. A gyorsuló forgás miatt anyag-gyûrûk váltak le róla.

Középpontjában kialakult a Nap kezdeménye,az õsnap. Amikor az összehúzódás miatt a Naphõmérséklete néhány millió ºC fölé emelkedett,megindult benne a termonukleáris energiaterme-lés. A levált anyagfelhõ korongjából keletkezteka bolygók. A Nap közelében a magas hõmérsékletés a napszél hatására a hidrogén és a hélium el-illant. Ezért itt fõleg nehezebb elemekbõl állókõzetbolygók jöttek létre. A Naptól távolabbviszont a hidrogén és a hélium is a bolygók részemaradt. Itt alakultak ki az óriásbolygók. 17.2. A Nap fontosabb adatai

17.1. A Naprendszer bolygóinak Naphoz viszonyított méretei

FOGALOMTÁR

csillagközi anyag, Nap, bolygók, törpeboly-gók, kisbolygók (aszteroidák), holdak, üstö-kösök, meteorok, bolygóközi anyag, plazma,forgás, keringés, napszél, sarki fény, a Napgömbhéjai (mag, sugárzási öv, áramlási zóna,Nap légköre) fotoszféra, kromoszféra, nap-korona, napfoltok, napkitörések

A NAPRENDSZER CSILLAGA

Nap

Merkúr

Jupiter

Szaturnusz

Uránusz

NeptunuszVénusz

Föld

Mars

A NAPRENDSZER FELÉPÍTÉSE

Tanulmányozd az atlaszodat! Hol helyezkedik ela Naprendszer a Tejútrendszerben? Mekkora a ki-terjedése? Mi a csillagászati egység? Mely égi-testek alkotják a Naprendszert?

A Naprendszer egyetlen csillaga: a Nap*. Ezadja a Naprendszer tömegének 99,85%-át. Óriásitömege révén hatalmas gravitációs erõt fejt ki.Ez tartja össze a Naprendszert: a bolygók*, a törpe-bolygók, a kisbolygók** (aszteroidák), a holdak*,az üstökösök*, a meteorok* és a bolygóközianyag* együttesét.

A NAP FIZIKAI TULAJDONSÁGAI

A Nap közel tökéletes gömb. Plazmaállapotú**,tehát az elektromos áramot jól vezetõ forrógázokból áll. Legfõképp hidrogén (70%) éshélium (28%) alkotja. A többi eleme mind meg-található a Földön is.


18 TÁJÉKOZÓDÁS A VILÁGEGYETEMBEN ÉS A FÖLDÖN

mag

napkitörések(flerek)

protube-rancia

sugárzási öv

áramlási öv

H

H

H

H

He

sugárzó energia

+

A Nap háromféle mozgást végez. A Földdelmegegyezõ irányban (nyugatról keletre) foroga tengelye körül. Emellett kering a Naprendszertömegközéppontja, illetve a Tejútrendszer tömeg-középpontja körül.

Hogyan vették észre a Nap tengely körüli forgását?A rendszeres megfigyelések nyomán észlelték, hogya napfoltok a napkorong keleti szélétõl a nyugati felévándorolnak az égitest tõlünk látható oldalán. Ez aztjelentette, hogy a Nap éppúgy forog a tengelye körül,mint a Föld. Azt is megfigyelték, hogy a Nap egyen-lítõje táján elhelyezkedõ napfoltok gyorsabban járjákkörül a Napot, mint a pólusok vidékén fekvõk. Kide-rült, hogy az egyenlítõ térségének forgásideje 25 nap,

a pólusoké viszont 34. Mit bizonyít ez? Azt, hogya Nap nem szilárd testként, hanem gázgömbként forog.

A Nap sugárzása elektromágneses és részecs-kesugárzásból tevõdik össze. Az elektromágnesessugárzás energiájának nagyobb részét a látható fényés az infravörös sugarak, kisebb részét az ultra-ibolya és a röntgensugarak szállítják. A részecs-kesugárzás a napszél*, amely a napkitörésekkel juta bolygóközi térbe. Hatására keletkezik a Földmágneses pólusainak környékén a sarki fény*.

MILYEN A NAP SZERKEZETE?

A Nap gömbhéjas szerkezetû. Legbelsõ gömb-héja a mag*, melynek hõmérséklete 15 millió ºC.Itt játszódnak le – óriási nyomás mellett – az ener-giatermelõ termonukleáris folyamatok. A magotegy sugárzási öv* veszi körül. Ez továbbítja (rönt-gensugárzás formájában) az energiát a külsõbbgömbhéjak felé. A belsõ gömbhéjak közé tartozikmég az áramlási zóna*. Ebben az energiatováb-bítást a víz forrásához némiképp hasonló áramlásbiztosítja.

A Nap látható tartományai a külsõ gömb-héjak. Ezek – a fotoszféra, a kromoszféra és a nap-korona – alkotják a Nap légkörét*.

A fotoszféra** a Nap „látható felszíne”. Innenszármazik csillagunk fényének 90%-a. Hõmérsék-lete 6000 ºC körüli. A kromoszféra** és a nap-korona sûrûsége rendkívül kicsi. Ezeket a gömb-héjakat csak teljes napfogyatkozáskor láthatjuk.A napkoronának nincs éles határa, az fokozatosanmegy át a bolygóközi térbe.

18.1. A hidrogén atommagok hélium atommagokká egye-sülnek, és energia szabadul fel. Ez a „napreaktor”.

18.3. Az egyik legcsodálatosabb természeti jelenség, a sarkifény

18.2. A Nap belsõ gömbhéjai és a külsõ gömbhéjak látvá-nyos jelenségei

napfoltok


A NAPRENDSZER CSILLAGA 19


1. Foglald össze röviden, hogyan keletkezett a Naprendszer! Használd a következõ kifejezéseket:csillagközi anyag, összehúzódás, forgás, leválás, õsnap, bolygók!

2. Sorold fel a Naprendszer égitestjeit!3. Ismertesd a Nap fizikai tulajdonságait! Honnan származik az energiája? 4. Jellemezd a Nap belsõ és külsõ gömbhéjait!5. Melyek a legismertebb naptevékenységi formák? Milyen hatással vannak ezek a Földre?

A NAPTEVÉKENYSÉG

Napunk folyamatosan változik. A változás látvá-nyos jelenségekkel párosul. Ismert naptevékeny-ségi formák a napfoltok, a protuberanciák és nap-kitörések.

A napfoltok* a fotoszféra sötét színû, környe-zetüknél alacsonyabb hõmérsékletû képzõdmé-nyei. Körülöttük gyakran alakulnak ki hatalmashidrogénhidak. Ezek az ún. protuberanciák.A leglátványosabb jelenségek a napkitörések*,melyek erõs fényjelenséggel kísért anyagkilökõ-dések.

A naptevékenység 11 éves ciklust mutat.A napciklus közepére egyre több lesz a napfolt,és nõ a protuberanciák és a napkitörések száma is.

A NAP FÖLDI HATÁSAI

A földi élet fenntartása szempontjából legfonto-sabb égitest a Nap. Földünk felszínén és légköré-ben zajló minden mozgás, változás, fejlõdés köz-vetlenül vagy közvetve a napsugárzás eredménye.Elraktározott napenergia a kõszén, a kõolaj, a föld-gáz is, hiszen azokat a növényeket, állatokat, ame-lyekbõl keletkeztek, a napsugárzás éltette vala-mikor.

A Napon lejátszódó rövidebb idejû folyama-toknak is van földi hatása. Erõs naptevékenységhatására felerõsödik a sarki fény, vagy zavarokkeletkezhetnek a rövidhullámú rádiózásban. Be-folyásolja az idõjárást is: gyakoribbak a hõmér-sékleti szélsõségek, többször keletkeznek viharok.

A naptevékenységrõl a http://sdo.gsfc.nasa.gov/ honla-pon tájékozódhatsz.

A Nap hatással van egészségünkre is. A bõr-gyógyászok kutatásai szerint az UV-A sugaraka bõr korai öregedését okozzák, míg az UV-B-

19.1. A Nap kiemelkedõ kulturális és vallási jelentõséggelbír. Sok más néphez hasonlóan az egyiptomiak is a Napot(Rét) tekintették fõistenüknek. Gyûjts össze minél több,e kitüntetett szerepet megalapozó jelenséget!

19.2. Hogyan védekezhetünk a Nap káros sugarai ellen?

sugárzás nagymértékben megnöveli a bõrrák koc-kázatát. A túlzott napozás során napszúrást, hõgutátkaphatunk. A Nap ultraibolya tartománya biztosítjaviszont, hogy szervezetünkben D-vitamin kelet-kezzen. Ez erõsíti a csontokat, kitágítja az ereket,fokozza a bõr vérellátását, felgyorsítja az anyag-cserét, javítja a sejtek tápanyagellátását.



90 A GEOSZFÉRÁK

A TALAJKÉPZÕDÉS*

A talaj* a földkéreg legfelsõ, laza, termékeny réte-ge. Az anyakõzet** a külsõ erõk hatására apró-zódik, mállik. Az így kialakuló málladékban elõbb-utóbb mikroorganizmusok és növények telepednekmeg. A növények elpusztulásával aztán szervesanyag képzõdik; megindul a humuszképzõdés.A kõzetmálladék ezzel talajjá válik.

A TALAJKÉPZÕDÉST BEFOLYÁSOLÓTÉNYEZÕK

– Éghajlati tényezõk: hõmérsékleti viszonyok,amelyek gyorsítják vagy lassítják az apró-zódást és a mállást; a csapadék mennyisége éseloszlása.

– Vízrajzi tényezõk: a csapadék talajon belüliés talaj feletti mozgása; a vízborítottság rend-szeressége és idõbeli hossza; a szél szárítóhatása.

FOGALOMTÁR

talaj, talajképzõdés, anyakõzet, humusz, talaj-nedvesség, talajlevegõ, talajszintek, talajtípu-sok (trópusi vörösföldek, mezõségi -, barnaerdõ-, szürke erdõ (podzol) talaj, szikes tala-jok), talajpusztulás, talajerózió, talajvédelem

– Földtani tényezõk: az anyakõzet tulajdonságai(tömör vagy laza, milyen az ásványi össze-tétele, szemcsemérete, mállékonysága).

– Biológiai tényezõk: a természetes növényzet(vegetáció) összetétele, mikroorganizmusok,talajlakók, humuszképzõdés.

– Domborzati tényezõk: közvetetten hatnak azzal,hogy a többi tényezõt módosítják (a tenger-szint feletti magasság, a lejtõkitettség vagya lejtõ meredeksége révén).

– Emberi tevékenyég: erdõirtás, lecsapolás, talaj-mûvelés, szennyezés, savanyítás, öntözés, elszi-kesítés.

A TALAJ ÖSSZETEVÕI

A talajváz az anyakõzet aprózódásával, mál-lásával jön létre.

A humusz* nagymolekulájú szerves vegyüle-tekbõl áll. A növények a humuszanyagokbólveszik fel legfontosabb tápanyagaikat, a nitrogéntés a foszfort. Minél magasabb a talaj humusztar-talma, annál sötétebb annak a színe.

A magasabb rendû növények megjelenése egyre többhumusz képzõdését teszi lehetõvé. A talajlakó állatokpedig átkeverik a talajt, elõsegítik a morzsalékosságkialakulását, a víz beszivárgását és a légcserét.

A talajnedvesség* hártyaszerûen tapad a talaj-szemcsékre. (Forrása a beszivárgó csapadékvíz.)Nem tölti ki teljesen a szemcsék közötti héza-gokat, így marad hely a talajlevegõnek* is.

A TALAJSZINTEK**

A talajok kialakulásának, szerkezetének vizsgálatáratalajszelvényt alakítanak ki egy földbe ásott gödörfalán, amelyen a felszíntõl az anyakõzetig vizsgál-hatók a különbözõ talajszintek.

Az A szint** a talaj élõlényekben és humuszbanleggazdagabb felsõ rétege. Kilúgozási szintnek is ne-vezik. A csapadék ugyanis a könnyen oldódó talaj-sókat a mélybe szállítja, azaz kilúgozza a talajt, ezzelcsökkentve annak termékenységét. Az alatta találhatóB szintben** a humusztartalom folyamatosan csök-ken. Az élõlények száma is megfogyatkozik. A bõcsapadékú vidékeken a talaj legfelsõ szintjébõl a be-szivárgó víz a szerves és szervetlen vegyületek zömét

A TALAJ: A FÖLDRAJZI BUROK ÖSSZETETTRENDSZERE

90.1. A talaj keletkezése

aprózódás, mállás

napsugárzás,hõmérsékletiváltozások

csapadék,szél

a mállás sebessége,növénytakaró, a talajlakóélõlények létfeltételeivízháztartás

szervesanyag-tartalom,humuszképzõdés, a talajátkeverése, víz beszívása,légcsere

talajlakó élõlények humuszképzõdés

ÉGHAJLAT ÉLÕVILÁG

TALAJTALAJKÉPZÕ KÕZET


A TALAJ: A FÖLDRAJZI BUROK ÖSSZETETT RENDSZERE 91

kilúgozza és a B szintben halmozza fel. Ezért ezta szintet felhalmozási szintnek is nevezik. A C szint**

minden esetben az anyakõzet.

TALAJTÍPUSOK

A talajképzõdés két legfontosabb tényezõje azéghajlat és a természetes növénytakaró. Ezeka Földön övezetes elrendezõdést mutatnak.

Egy-egy éghajlati övezetre, övre, területre, vidékretehát meghatározott talajfajták jellemzõek. Ezeka zonális talajok**.

Vannak azonban olyan talajok, amelyek bármelyföldrajzi övezetben elõfordulhatnak. Kialakulásukbanegyéb tényezõk (pl. kõzettípus: mészkõterületekrendzina** talaja, félig kötött homokfelszínek homok-talajai, kopár felszínek váztalajai**; vízrajz: folyókárterületének öntéstalaja, hosszú ideig vízborítás alattálló területek láptalaja**, feltöltõdõ lápok réti talaja**)

jutnak érvényre. Ezek az ún. azonális** talajok.Ilyenek pl. a szikes talajok*, amelyek száraz terüle-teken képzõdnek, ahol a párolgás mértéke meghaladjaa talajba jutó csapadék mennyiségét. Ezért a talajbanlévõ nátriumsók nem lúgozódnak ki, hanem felfelévándorolnak, a felszínre vagy a felszín közelébekerülnek. A víz elpárolgása után visszamaradnak,és a talaj felszínén kiválnak (szikesedés**).

TALAJPUSZTULÁS* ÉS TALAJVÉDELEM*

A talajpusztulás* legjellemzõbb folyamataa talajerózió*. Kiváltó okai a csapadékvíz ésa szél munkája, valamint az emberi tevékenység.

A csapadékvíz a növényzettel borított, kevés-sé lejtõs területek talaját csak kismértékben pusz-títja. Itt még a talajpusztulás és -képzõdés ütemeegyensúlyban van. Ha azonban a csapadék heveszáporok, zivatarok formájában éri el a domb- és

91.1. Földünk talajtérképe

jégtundratalaj

barna erdôtalajok

feketeföld

szubtrópusi vörös-és sárgaszavannai vörösföldtrópusi vörösföldeklaterit)

magassággalváltozó talajok

szürke erdôtalaj(podzol)

gesztenyebarna talajésfahéjszínû talaj ésterra rossafélsivatagi éssivatagi talaj

föld

(

91.2. Talajtípusok: barna erdõtalaj, fekete mezõségi talaj, láptalaj, fakó erdõtalaj (balról jobbra)


92 A GEOSZFÉRÁK

hegyvidékek felszínét, lehordja a felsõ talajré-tegeket, és vízmosásokkal szabdalja fel a felszínt.A mélybe szivárgó csapadékvíz átitatja az alsóbbrétegeket is, a felettük lévõ talaj pedig gyakranlejtõcsuszamlásoknak, illetve suvadásoknak esikáldozatául.

A szél fõként a száraz, gyér növényzetû, ho-mokos felszíneken fejti ki hatását a felsõ – táp-anyagban gazdagabb – rétegek elhordásával.

A talaj pusztulását az emberi tevékenység(pl. a mezõgazdasági mûvelés, ipari tevékenység)is felgyorsíthatja. Az eredeti növénytakaró elpusz-títása, kiirtása legtöbb helyen az eróziós folya-matok felgyorsulásához vezetett. Az önzõ módonletarolt erdõs területeken és a túllegeltetett vidé-


1. Mi a talaj? Melyek a talajképzõdés legfon-tosabb környezeti tényezõi?

2. Ismertesd a talajképzõdés folyamatát!3. Sorold fel a talaj összetevõit!4. Ismertesd az egyes éghajlatok fõ talaj-

típusait és azok jellemzõit!5. Mely folyamatok okozzák a talajpusztulást?

Hogyan védekezhetünk ezek ellen?

KIS TALAJLEXIKONTundratalajok** a hideg övezet tundra éghajlata alattképzõdnek. Bennük gyenge a humuszképzõdés. A tund-ratalajok már kis mélységben is egész évben fagyottak.A rövid nyarakon felengedõ talajfelszínük az alacsonyhõmérséklet és a kis párolgás miatt állandóan nedves.Ezért gyakoriak a lápos, mocsaras területek.

A szürke erdõtalaj vagy podzol* a hideg mérsékelt övfenyõerdei (tajga) alatt képzõdik. Színe az A szintbentöbbnyire világosszürke, amely a kilúgozódásra ésa csekély humuszképzõdésre utal. (A viaszos tûleveleka hideg miatt lassan bomlanak le.)

A barna erdõtalaj* a valódi mérsékelt öv csapadé-kosabb tájain, a lombhullató erdõk alatt alakult ki.Az erdõk gazdag avartakarójának bomlástermékeiés a magasabb humusztartalom miatt jól hasznosíthatóa mezõgazdasági termelés számára.

A fekete mezõségi talaj* (csernozjom) a valódi mér-sékelt öv füves pusztáinak a talaja. Ott képzõdik, ahola talajra hulló csapadékvíz és a párolgás nagyjából egyen-súlyban van. Humuszrétegének vastagsága 60-100 cmis lehet. Az anyakõzete mindig meszes, általában lösz.Földünk legtermékenyebb talaja.

Vörös- és sárgaföldek*, terra rossa**, fahéjszínûtalaj. A meleg mérsékelt öv talajai. A vörös- és sárga-földek a szubtrópusi monszun, a terra rossa (vörösföld)és a fahéjszínû talajok a mediterrán éghajlat alattalakultak ki.

Laterittalajok** az Egyenlítõ környéki meleg és csa-padékos éghajlaton, a sok esõ és a magas hõmérséklethatására képzõdnek. A laterit különbözõ kõzetek mállás-terméke, amely a magas vas- és alumínium-hidroxid-tartalom miatt sötétvörös színû. Az egyenlítõi övben,az esõerdõk területén képzõdött talajokban az elhaltnövényi részek gyorsan lebomlanak, bennük kevéshumusz képzõdik. Általában mérsékelt vagy csekélytermékenységûek. Az erdõirtások hatására gyorseróziónak esnek áldozatául.

keken egyre gyakoribb a terméketlen zónák elõ-fordulása. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az iparitevékenység vagy a lakosság juttat szennyezõanyagokat a talajba. A nehézfémek és a káros hatá-sokat kiváltó kemikáliák az emberi egészségrenézve is komoly veszélyt jelenthetnek. Mind-emellett általános tendencia a talajok savanyodása.

Nézz utána, milyen elõírásokkal próbáljáka talaj szennyezettségét mérsékelni!

Az ember által okozott talajpusztulás ellenivédekezés leghatékonyabb módja a megelõzés.Meg kell elõzni a talajréteg elvékonyodását, véde-kezni kell a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainakromlása ellen, meg kell akadályozni a károsszennyezõdések bejutását.

A talajlehordás ellen teraszok kialakításával ésa lejtõirányra merõleges szántással (sáncolással)védekeznek. A talajvédõ növénytermesztés vetés-forgót alkalmaz, megfelelõen öntöz és körültekin-tõen adagolja a vegyszereket. A szélerózió meg-akadályozására erdõket, erdõsávokat telepítenek.

A növények által felvett tápanyagokat trágyá-zással pótolják. A mûtrágyákban azonban – a szer-ves trágyákkal ellentétben – nincsenek humuszképzõanyagok. Túlzott feldúsulásuk esetén kimosódnak,és így növelik a vizek nitrát- és foszfátterhelését.

Kedvezõtlen lehet a növényvédõ szerek hatásaa talajra, mert sokszor nemcsak a kártevõket pusz-títják, hanem azok természetes ellenségeit is.Szintén káros a helytelen öntözés, mert növelia kilúgozást és szikesedést okozhat.

A talaj szennyezõdése rendszerint közvetett. A szeny-nyezõ anyagok a levegõbõl ülepednek ki, és a vizekkelszivárognak a talajba, ahol a talaj savanyodását,a nehézfémek feldúsulását eredményezik. Okai: a köz-lekedés, az intenzív mezõgazdasági termelés, a szak-szerûtlen hulladékelhelyezés és -tárolás.



A MÉRSÉKELT ÖVEZET ÁLTALÁNOSJELLEMZÕI

Melyek az évszakok váltakozásának csillagászatiokai a mérsékelt övezetben?

A mérsékelt övezetben mindenütt négy évszakváltja egymást. Az évszakok hossza azonbanjelentõs különbségeket mutat. Az évi középhõmér-séklet tág határok között mozog. Az évi közepeshõingás jóval nagyobb, mint a forró övezetben.Nagy kiterjedésû szárazföldek találhatók itt, ezértnemcsak a földrajzi szélesség, hanem az óceá-noktól való távolság is jelentõsen befolyásoljaaz éghajlatot. Emellett fontos szerepet játszika domborzat is.

Az övezet uralkodó szele a nyugatias szél,a csapadékot is ez szállítja. Azonban a szomszédosövezetekbõl is „átlátogatnak” a szelek – a forróövezetbõl a passzát-, a hideg övezetbõl a sarki szél.

A forró övezettel határos térségek a melegmérsékelt* (szubtrópusi), a hideg övezettel hatá-rosak a hideg mérsékelt* övbe tartoznak. A ket-tõ között helyezkedik el a valódi mérsékelt öv*.

Az öveket a földrajzi övezetek rendszerébenterületekre osztjuk.

A MELEG MÉRSÉKELT (SZUBTRÓPUSI) ÖV

A trópusok peremén kialakult meleg mérsékelt(szubtrópusi) öv megközelítõen a 30. és a 45. fokokközött húzódik. Az öv két területre különül el:a kontinensek nyugati oldalán, keskeny sávban jel-lemzõ mediterrán területre*, s a keleti oldalon lé-võ monszunterületre*.

A MELEG MÉRSÉKELT ÖV NYUGATIOLDALÁN

Földünk mediterrán éghajlatú területei a Földközi-tenger partjai, valamint Észak- és Dél-Amerika(Kalifornia, ill. Chile), Dél-Afrika, Ausztrália kes-keny nyugati, délnyugati parti sávjai.

A MÉRSÉKELT ÖVEZET I–II. – AZ ÖVEZETÁTMENETI HATÁRAIN

FOGALOMTÁR

nyugatias szél, meleg mérsékelt (szubtrópusi)öv, hideg mérsékelt öv, valódi mérsékelt öv,mediterrán terület, monszunterület, mediter-rán és szubtrópusi monszun éghajlat, keménylombú erdõ, macchia, fahéjszínû talaj, terrarossa, babérlombú erdõ, vörös- és sárgaföld,tajga éghajlat, tajga, tõzegmohaláp, szürkeerdõtalaj (podzol), láp, mocsár

téli monszunNy-i szelek

aprózódás, szélmállás, a folyó és a csapadékfelszínformálása

télNy K

nyári monszun

passzátszélrendszerleszálló ága

aprózódás, szél mállás, a folyó és a csapadékfelszínformálása

nyár

mediterrán éghajlatszubtrópusi monszun éghajlatI. III. V. VII. IX. XI.

é. sz. 41 80° ' k. h. 12 23° '

46 m

°C40

30

20

10

0

–10

100

250

300

200

150

50

0

mm

708 mm16,4 C° Róma

I. III. V. VII. IX. XI.

é. sz. 25 47° ' ny. h. 80 13° '

185 m

°C40

30

20

10

0

–10

100

250

300

200

150

50

0

mm

1520 mm23,9 C° Miami

Ny K

176.1. A meleg mérsékelt öv éghajlatai és klímadiagramjai. Hasonlítsd össze az éghajlatokat!

176 A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG


A MÉRSÉKELT ÖVEZET I–II. – AZ ÖVEZET ÁTMENETI HATÁRAIN 177

A mediterrán éghajlatot* a mérsékelt ésa forró övezet szélrendszereinek váltakozása hatá-rozza meg. Nyáron a passzátszélrendszer le-szálló ága tolódik a terület fölé, forró, száraz,napsütéses idõjárást eredményezve. Õsztõl tava-szig a passzát visszahúzódik az Egyenlítõ felé,helyét a nyugatias szelek veszik át. Az általukszállított ciklonok páradús légtömegeket hoznakaz óceán felõl. Ezért a tél enyhe és csapadékos.Földünkön a mediterrán terület az egyetlen, ahola téli csapadékmaximum jellemzõ.

Mi az oka a szelek váltakozásának?A folyók vízjárása szélsõségesen ingadozó.

A csapadékeloszlásnak megfelelõen õsszel éstélen áradnak, nyáron viszont csaknem kiszá-radnak.

A mediterrán területek természetes növény-takaróját az örökzöld fákból (pl. paratölgy, kám-forfa, babérfa) és cserjékbõl álló keménylombúerdõ* alkotja. A növények vastag viaszrétegûvagy sûrû szõrzetû, kemény levelekkel védekez-nek a párolgás ellen. De találunk tûlevelû fákatis, ilyenek pl. az ernyõszerûen szétterülõ man-dulafenyõk vagy a Kaliforniában erdõket alkotóhatalmas mamutfenyõk. A mediterrán térséglombhullató fája a szelídgesztenye.

Az európai mediterrán erdõk fáit sok helyüttkivágták. Helyükön sûrû, áthatolhatatlan bozótos,a macchia** nõ, oleander, levendula, mirtuszillatozik.

A mediterrán területek jellemzõ talajai a kö-zepes minõségû, fahéjszínû talajok, és a vas- ésalumínium-oxidtól vörös színû terra rossa** .

Télen a fõ felszínformálók a folyók, nyáronpedig a záporok általi lejtõlemosás érvényesül.

177.1. A mediterrán éghajlat jellegzetes talaja a terra rossa 177.2. Az olajfa a mediterrán vidék szimbóluma

ÉLET A MEDITERÁN TERÜLETEKEN

A mediterrán területeken a nyári hõséget ésszárazságot jól tûrõ, mélyre hatoló gyökerû növé-nyeket termesztenek, pl. olajbogyót, szõlõt, fügét.A legjelentõsebb olívaolaj- és bortermelõ országokis itt helyezkednek el. Nagy mennyiségben kerülcitrusféle (narancs, citrom) is a piacra innen.

Réges-régen Athéné és Poszeidón is ugyanazért azattikai városért rajongott. A városlakók úgy gondolták,annak az istennek adják városukat, aki hasznosabbajándékot ad nekik. Felmentek a fellegvárba, ahol vártamár õket a két istenség. Elõször Poszeidón „nyújtottaát” ajándékát. Szigonyát a sziklába vágta, ahonnanegy forrás tört elõ. Az emberek nagyon megörültekaz életet adó víznek…, hamar kiderült azonban, hogyaz sós, mint Poszeidón birodalma. Athéné egy olajfátsarjasztott a talajból. Az eddig ismeretlen növény nemcsak ételt, olajat, de faanyagot is adott a városnak…

Melyik mediterrán ország fõvárosa lett a bölcsességistennõjéé? Nézz utána, mely országokból származóolívabogyót, ill. olívaolajat találsz a közeli boltokban!

A már a középkorban meghonosodott öntözõ-gazdálkodással, a gondos mûveléssel évente kéttermést is be tudnak takarítani. Elsõsorban zöld-ség- és citrusféléket termesztenek, de a búza, azárpa is meghálálja az öntözést.

A gyenge minõségû legelõk miatt az igényte-len állatok tenyésztése jellemzõ. Fõként juhot,kecskét, szamarat tartanak, az elõbbieket a gyap-jukért, az utóbbit teherhordásra.

Az enyhe tél, a hosszú, forró nyár, a korán fel-melegedõ tengerpartok az idegenforgalom ter-mészeti alapját nyújtják, míg a szíves vendéglátás,a kultúrtörténeti emlékek szervesen kiegészítikaz elõbbieket. A világ nagy vendégforgalmú tér-ségei a mediterrán országok.


178 A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

Az építkezés, a napi életritmus is alkalmazko-dik a nyári nagy meleghez, az enyhe télhez.

Gyûjtsetek össze minél több turisztikai cél-pontot és jellegzetes ételt a Mediterráneumból!

A mediterrán térségben már az ókorbanhatalmas méreteket öltött az erdõirtás. Építkezé-sekhez, hajóépítéshez is rengeteg fát használtak.A lecsupaszított hegyoldalak védtelenné váltak;a talajerózió egyre nagyobb területeken pusztí-tott. A súlyos környezeti problémát csak fokoztaa legeltetõ állattenyésztés.

A MELEG MÉRSÉKELT ÖV KELETIOLDALÁN

Földünk jellegzetes szubtrópusi monszunterületei:Japán déli szigetei, Dél- és Délkelet-Kína, Flori-da, valamint Brazília, Afrika és Ausztrália délke-leti partjai.

Miért alakul ki a mérsékelt övezeti monszun-szélrendszer?

A szubtrópusi monszun éghajlaton* erõs a ta-vaszi-nyár eleji felmelegedés. Az óceán felõl fújónyári monszunszelek bõséges csapadékot szállíta-nak. A csapadék évi mennyisége 1000-2000 mm.A tél hûvös vagy hideg, az óceán felé fújó mon-szunszél miatt csapadékban szegény. A monszun-váltáskor – csakúgy, mint a trópusi övezetben – ittis pusztító forgószelek söpörnek végig a tájakon,heves esõzéseket, áradásokat okozva.

A monszunterületek folyói is ingadozó víz-járásúak, erõteljes nyári áradással.

Atermészetes növénytakaró a babérlombú er-dõ*, kontinensenként más-más jellegzetes fajokkal,pl. babérfa, páfrányfenyõ, araukária, mocsári ciprus.

A meleg mérsékelt monszuntájakról származ-nak a citrusfélék és a rizs.

A monszunerdõk alatt vörös- és sárgaföld*

keletkezik. A talajok humusztartalma kicsi, merta tûlevelek és az egyéb örökzöld fajok kevés szer-ves anyagot biztosítanak, a kilúgozódás pedigerõs.

Afelszínformáló folyamatok közül télen az ap-rózódás, nyáron a mállás a jellemzõ. Gyakranpusztító árvizek, csuszamlások kísérik a nyári mon-szunszéllel érkezõ nagy mennyiségû csapadékot.

ÉLET A SZUBTRÓPUSI MONSZUN-TERÜLETEKEN

A szubtrópusi monszunterületeken a nagylélekszámú lakosság jelentõsen terheli a környe-zetet. A mediterrán tájakhoz hasonlóan a természe-tes erdõket nagyon megritkították. A hegyoldala-kon teraszokat képeztek ki, hogy termõterületeketnyerjenek. Azokon rizst, cukornádat, földimo-gyorót, szóját, teát termesztenek. Gyakoriak a gya-pot- és a dohányültetvények is. Az állattenyésztés-ben a baromfi, a sertés, a bivaly jelentõs.

A HIDEG MÉRSÉKELT (SZUBARKTIKUS)ÖVBEN

A kontinensek elhelyezkedése miatt a hideg mér-sékelt öv csak az északi félgömbön alakult ki.

Széles sávban húzódik végig Amerika (Alasz-ka, Kanada) és Eurázsia (Svédország, Finnország,Oroszország) északi részén. A napsugarak haj-lásszöge kicsi, az évi középhõmérséklet alacsony(általában 0 ºC alatt van). Az öv átmenetet képeza mérsékelt és a hideg övezet között. Az éghajlatotis e két övezet szeleinek váltakozása határozzameg. A rövid, de viszonylag meleg nyáron a nyu-gatias szelek, a hosszú, hideg télen a sarki szelekuralma jellemzõ. Az évi közepes hõingás itt a leg-nagyobb a Földön.

A csapadék jórészt hó formájában hull. Évimennyisége általában elenyészõ. Az öv vízháztar-tása mégis pozitív, hiszen az alacsony hõmér-séklet miatt a párolgás mértéke nagyon kicsi. Ég-hajlata a tajga éghajlat*.

A folyók ingadozó vízjárásúak. Az év jelen-tõs részében befagynak, hóolvadáskor áradnak.

A hideg mérsékelt öv természetes növényta-karója a tajga*, a Föld legnagyobb fenyõerdeje.

178.1. Fürdõzõk a Francia Riviérán


A MÉRSÉKELT ÖVEZET I–II. – AZ ÖVEZET ÁTMENETI HATÁRAIN 179

179.1. Indokold az éghajlati különbségeket a hideg mérsé-kelt övben!

I. I.I. I.III. III.V V. .VII. VII.IX. IX.XI. XI.III. III.V V. .VII. VII.IX. IX.XI. XI.

é. sz. 64 3° 5' é. sz. 63 16° '

13 m 740 m

k. h. 40 3° 2' k. h. 143 9° '°C °C10 10

0 0

–10 –10

–20 –20

–30 –30

–40 –40

539 mm 193 mm1,4 C° –16,5 C°

100 100

250 250

300 300

200 200

150 150

50 50

0 0

mm mm

Arhangelszk Ojmjakon

A szélsõséges idõjárást jól tûrõ fenyõfajok (luc-, jege-nye-, vörös- és erdeifenyõ) élnek itt, foltokban nyír- ésnyárfacsoportokkal. A vizenyõs síkságokon tõzegmo-halápok** nõnek. A tajga legértékesebb fája a szibériaierdeifenyõ, amelyet olajdús toboza miatt „kenyérfának”is neveznek az ott élõk. A vidék gazdagon terem mál-nát, áfonyát, szamócát és sokféle ehetõ gombát.

A fenyõerdõk élettere korlátozza az állatvilágelterjedését is. Madarak (pl. siketfajd, fenyõszajkó),növényevõ emlõsök (pl. jávorszarvas, lemming), raga-dozók (pl. hiúz, barnamedve) élnek az övben. Legjel-legzetesebb állatait (pl. a hermelint, a cobolyt, a nyér-cet) drága prémjükért vadásszák, de tenyésztik is.


1. Mi jellemzi a mérsékelt övezetet? 2. Hasonlítsd össze a meleg mérsékelt öv két éghajlatát! 3. A kontinensek mely részein helyezkednek el a mediterrán és a szubtrópusi monszunterületek? 4. Mi a különbség a forró övezeti és a szubtrópusi monszun éghajlat között? 5. Melyek a szubtrópusi öv fõ terményei? 6. Mivel magyarázod a hõmérséklet- és csapadékviszonyokat a hideg mérsékelt övben? 7. Jellemezd a tajga élõvilágát! Miért alakul ki mocsárvilág a tajgában?8. Keress példákat atlaszodban a bemutatott övek és éghajlatok földrajzi elhelyezkedésére!

179.2. A tajga Kanadában 179.3. A hideg mérsékelt öv elhelyezkedése

hideg mérsékelt öv

A fenyõerdõk talaja a tápanyagban szegényszürke erdõtalaj (podzol)*. Miért alacsony a hu-musztartalma?

A nyári idõszakban a talajok felsõ rétege fel-enged, s a fagyott altalaj és a gyenge párolgás mi-att nagy területen keletkeznek lápok, mocsarak.Gyakoriak a csuszamlások, talajfolyások.

A gyakori fagyás és olvadás a kõzetek apró-zódását idézi elõ a tajgán. Jelentõs a folyók idõ-szakos hordalékszállítása is.

A hideg mérsékelt öv ritkán lakott terület.Gyér lakossága fakitermeléssel, prémes állatoktenyésztésével foglalkozik.

Az öv települései jobbára az ásványkincs-lelõhelyekközelében, illetve a kedvezõ közlekedés-földrajzihelyeken (pl. vasútvonal mentén, folyami átkelõknél)alakultak ki. A bányászat, az építkezések és az erdõkfaállományának kitermelése komoly környezetiproblémákat okoz. (A világ legnagyobb papírgyártója,Kanada is a tajgát használja termékei alapanyagául.)A fenyõrengeteg emellett érzékenyen reagál a savasesõkre is.



204 A TERMÉSZETI ÉS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET

HÁNYAN ÉLNEK 1 KM2-EN?

A világ népességének földrajzi elhelyezkedéseigen nagy térbeli különbségeket mutat. A népes-ség területi eloszlásának statisztikai mutatója az1 km2-re jutó népességszám, a népsûrûség*.

A Föld átlagos népsûrûsége 51 fõ/km2 (2011).Az átlag még egy-egy ország esetében is össze-mossa az eltéréseket. Fokozottan érvényes eza Föld egészére.

Ez az átlagérték nem tükrözi a népesség rend-kívül aránytalan eloszlását. Elfedi a Föld hatal-mas, csaknem lakatlan területei és az alig elkép-zelhetõ zsúfoltságú többmilliós világvárosokközötti ellentmondást.

Bolygónk lakosságának 90%-a az északi félgömbön él.Mindig elõnyben részesítette a vízpartokat – a Földlakosságának kb. fele folyó-, illetve tengerpartokontelepedett le.

A Föld lakóinak egyenlõtlen elhelyezkedésé-ben természeti (domborzat, éghajlat, talaj, víz-rajzi adottságok) és társadalmi (történelmi, gazda-sági, kulturális, technikai) okok összegzõdnek.

A NAGY NÉPESSÉGTÖMÖRÜLÉSEK

A világ népességkoncentrációi* közül az ázsiai-ak a legrégebbiek. Kelet-Kína, Japán, a Koreai-félsziget az északabbi, India, Pakisztán, Thaiföld,Vietnám és Indonézia a délebbi tömörülés. Egyesterületeiken 1000 fõnél is több lakos él km2-enként.

Tulajdonképpen mindkét tömörülés magja azókor óta sûrûn lakott õsi öntözéses kultúránakköszönhetõen alakult ki. Közöttük több ma isagrárjellegû terület maradt.

Japán és Dél-Korea népességtömörülése vi-szont elsõsorban az ipari fejlõdés eredménye.Csaknem minden felsorolt ázsiai ország esetébenkedvezett a települések kialakulásának a tenger-parti fekvés is.

A nyugat-európai népességkoncentrációtegyértelmûen az európai ipari forradalom ésa nyomában keletkezõ városhálózat hozta létre.A térség kiváló közlekedés-földrajzi adottságokkal

A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA

FOGALOMTÁR

népsûrûség, népességkoncentráció, eltartó-képesség, vándorlási egyenleg, belsõ vándor-lás, ingázás, alvóváros, idõszakos vándorlás,vendégmunkás, interkontinentális vándorlás,bevándorló, turizmus, nemzetközi népesség-mozgás, menekült

204.2. A Föld lakott kontinenseinek nagysága, népessége és népsûrûsége 2008-ban

204.1. A kontinensek népsûrûsége

200 fõ felett50–100 fõ

Az 1 km -re jutó lakosszám2

100–200 fõ

Lakatlan 50 fõ alatt


A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA 205

is rendelkezik. A legsûrûbben lakott területekena 4-500 fõ/km2-t is eléri a népsûrûség.

Történelmileg késõbb alakult ki az USA atlantipartvidékének (Boston–New York–Philadelphia–Baltimore–Washington) és a Nagy-tavak környé-kének (Chicago és Pittsburgh között) népesség-tömörülése. Itt 250-300 fõ/km2 a népsûrûség.A bevándorlás útvonala, a közlekedés adottságai,az ásványi nyersanyagok és energiahordozók egy-aránt segítették a népesség felduzzadását ezekena területeken. Valamivel újabb keletû a nyugatipartvidék San Franciscótól San Diegóig húzódónépességkoncentrációja.

A kontinensek közül Ázsia népességszáma ésnépsûrûsége a legnagyobb. A világ népességé-nek csaknem 3/4 része Eurázsiában él.

Olvasd le az atlaszodról a világ és Európalegnagyobb népsûrûségû országait! ÉrtékeldMagyarország népsûrûségét európai viszony-latban!

HOL ÉL SZÍVESEN AZ EMBER?

Bár az ember megtelepedett mindkét félgömbön,s mindhárom földrajzi övezetben, a mérsékeltövezet a legsûrûbben lakott.

Aletelepedés számára kedvezõ természeti adott-ságok: a folyóvölgyek, ezek közelében és a keskenytengerparti sávban kialakult alföldek, a termékenytalajok, a tagolt partvidékek. Ezeken a területekenél a Föld népességének közel fele.

A gazdálkodás, az életfeltételek az alacsonyabb tenger-szint feletti területeken kedvezõbbek, ezért a 0–500 mközötti magasságban települt le a népesség közel80%-a. Európában a 2000 m feletti magasságú terü-leteken már csaknem hiányoznak az állandó települé-sek. Ugyanakkor Tibet fennsíkján még 4000 m-en isjelentõs számú népesség él.

A Földön a döntõ népességtömörítõ tényezõaz adott terület eltartóképessége. Ez ad magyará-zatot pl. a Nílus-völgy, a Mexikói-fennsík magas

205.1. Hongkong a legsûrûbben lakott városok egyike

205.2. A népesség eloszlása a parttávolság és az övezetekszerint. Az ábra a szárazföldek összetolásával keletkezett„ideális” kontinens. Hogyan függ össze az éghajlati öveze-tességgel és a tengerparttól való távolsággal a népsûrûség?


206 A TERMÉSZETI ÉS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET

206.1. Földünk legritkábban lakott területei. Miért pontezeket a zónákat hagyta az emberiség szinte lakatlanul?

népsûrûségére, ahol a mezõgazdaság termelé-kenysége biztosítja a kedvezõ megélhetést.

Máshol a szerencsés fekvésbõl adódó fejlettközlekedés és kereskedelem nyújt sokak számáramunkalehetõséget (pl. az USA atlanti partvidéke,a Szent Lõrinc-folyó, Nyugat-Európa partvidéke).

A nagy népességkoncentrációk mellett az ipa-rosítás kialakított kisebb népességgócokat is (pl.a Ruhr-vidéken, Közép-Angliában, Sziléziában,a Donyec-medencében).

A népesség térbeli eloszlását a kevésbé fejletttársadalmakban elsõsorban a természeti adottsá-gok szabják meg. A fejlettebb országokban keve-sebb szerep jut a természeti tényezõknek. Otta munkalehetõségek és a fejlett infrastruktúraa meghatározó.

KEVESEK OTTHONA

A Föld lakatlan vagy gyéren lakott területeinek el-helyezkedése és jellemzõi egyaránt nagyon elté-rõek. A hideg övezet sarkvidéki tájai, a forró ésa mérsékelt övezet sivatagai, áthatolhatatlan erdõ-ségei (trópusi esõerdõ, monszunerdõ, tajga) ésa magashegységek sorolhatók közéjük. Nézd mega táblázatban, mely kontinensek népsûrûségea legalacsonyabb! Indokold, miért! Nézz utána,melyek Európa legritkábban lakott országai!

KORUNK NÉPVÁNDORLÁSAI

A népesség földrajzi eloszlását, a népsûrûség ala-kulását a természetes szaporulaton kívül a népes-ségmozgások is befolyásolják. A vándorlásokdöntõen társadalmi-gazdasági okokra vezethetõkvissza. Az ún. vándorlási egyenleg pozitív ésnegatív értéket is mutathat.

A vándorlásokat csoportosíthatjuk aszerint,hogy azok csak ideiglenes jellegûek, vagy végle-gesek.

Az ideiglenes népességmozgás során a részt-vevõk rövidebb-hosszabb idõ után visszatérnekotthonukba. A végleges esetében viszont a moz-gás csak egyirányú. Emellett vizsgálhatjuk azt is,hogy mindez egy országon belül (belföldi), vagyhatárokon átnyúló módon (nemzetközi ván-dorlás**) zajlik (207.2.).

Az ideiglenes népességmozgás egyik típusaaz ingázás*: a lakó- és munkahely (iskola) közöttirendszeres utazás.

Az ingázók jellegzetes települései az alvóvá-rosok*, ahonnan „kirajzik” a munkaképes lakos-ság, s csak este tér haza. (Budapestre kb. 120-150ezer, míg Tokióba pedig mintegy 1 millió munka-vállaló ingázik naponta.) A nagyobb távolságralakók ritkábban, hetente vagy havonta utaznakhaza állandó lakóhelyükre.

Idõszakos vándorlás a nomád állattenyésztésis. A pásztorok legelõrõl legelõre vándorolnak,ideiglenes szállásokon laknak, majd a tél beálltá-val visszatérnek az állandó településeikre.

A turizmus, korunk óriási méreteket öltõ,belföldön, országok és kontinensek között egy-aránt zajló népességmozgása a társadalom moz-gékonyságának egyik megnyilvánulása.

Vannak, akik idegen országban vállalnakmunkát. Franciaországban, Németországban,Nagy-Britanniában sok Észak-Afrikából, Dél-Európa országaiból, Törökországból származóvendégmunkás** dolgozik. A szegényebb arabországokból a kõolajban gazdag, munkaerõ-hiánnyal küzdõ arab államokba, újabban Kelet- ésKözép-Európa országaiból Európa fejlett orszá-gaiba is megindultak a munkavállalók. A ven-

206.2. A turisták kedvelt célpontjai Róma ókori építé-szeti emlékei


A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA 207

nemzetközi

végleges (tartós)ideiglenes

NÉPESSÉGVÁNDORLÁS

belföldi

városodás(a falvakbóla városokba

költözés)

nemzetközi

vendég-munka,turizmus

belföldi

ingázás,turizmus

be- és ki-vándorlás,be- és kite-

lepítés,behurcoltak,menekültek

dégmunkások mozgása ideiglenes nemzetközivándorlás, hiszen a munkavállalási idõ leteltéveltöbbségük visszamegy a kibocsátó anyaországba.

Az országon belüli népességmozgás a belsõvándorlás*. Ennek legtipikusabb példái, amikora faluból a városba, az elmaradottabb területrõla fejlettebbre, a mezõgazdasági jellegû vidékrõlaz iparosodottra költözik a lakosság.

A kontinensek közötti, interkontinentálisvándorlások** során a népesség egy része – jobbmegélhetést remélve – nemcsak országát hagyjael, hanem más kontinensre települ át.

Az Újvilág benépesülésében döntõ szerepükvolt az európai, majd a 20. század második felé-tõl az ázsiai bevándorlóknak**. Ma kontinen-sünk inkább befogadó, mint népességkibocsátó.Indokold a népességmozgás irányának megválto-zását Európában!

A háborús területekrõl, az üldözés, az éhezéselõl egyre nagyobb tömegek indulnak el új hazát


1. A Föld népsûrûségi térképe segítségével mutasd be a világ fõ népesedési gócait! Indokold kiala-kulásukat természeti és társadalmi tényezõkkel!

2. Keress magyarázatot a földrajzi szélesség és a tengerszint feletti magasság szerinti népességeloszlásra!3. Bizonyítsd az összefüggést az eltartóképesség, illetve az alacsony és a magas népsûrûségû terü-

letek elhelyezkedése között!4. Hogyan hat egymásra a népsûrûség és a gazdaság fejlõdése?5. Ismertesd – példák alapján – a népességvándorlás különbözõ típusait!6. Hogyan érvényesült és érvényesül a népességmozgás hazánkban?

207.2. Keress példákat történelmi és földrajzi ismereteidalapján a népességvándorlások egyes típusaira!

keresve: õk a politikai vagy gazdasági mene-kültek**.

A népességmozgások fõ mozgatóereje az em-ber törekvése a jobb életre. A „mozgékonyság”a magasabb képzettségûekre jellemzõbb, a szegé-nyebb, képzetlen rétegekre kevésbé.

207.1. Brit-India 1947-es felosztása a történelem egyik leg-nagyobb népességvándorlásához vezetett

207.3. Muszlim hívõk milliói zarándokolnak el Mekkábaa Kába-szentélyhez


Documents

9 789636 973346 - Mozaik Kiadó · adja a Naprendszer tömegének 99,85%-át. Óriási tömege révén hatalmas gravitációs erõt fejt ki. Ez tartja össze a Naprendszert: a bolygók*,a