Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a

93. (tisztújító) KÜLDÖTTGYÛLÉSÉT 2004. május 15-én 10:00 órakor tartja.

Helyszín: a Miskolci Egyetem aulája

Napirend:

A küldöttgyûlés nyilvános, melyre minden egyesületi tagot szeretettel várunk!

Az OMBKE választmánya

• Himnusz• Elnöki bevezetô • Köszöntések • A választmány beszámolója

az egyesület munkájáról• Az ellenôrzô bizottság jelentése • Az alapszabály-bizottság jelentése• Hozzászólások, indítványok• Tiszteleti tagok választása

• A jelölôbizottság jelentése • Tisztújítás

SZÜNET

• Kitüntetések átadása • Határozatok• A választás eredményének ismertetése• Elnöki zárszó • Bányász- és kohászhimnusz

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

KohászatVaskohászatÖntészetFémkohászatJövonk anyagai, technológiáiEgyesületi hírmondó

137. évfolyam2004/1. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

T A R T A L O M F R O M T H E C O N T E N T

Mrs. Marjas Endrédi, Zs. – Kiss L.: The Actual Problems of High-GradeSteel Production under the Circum-stances at the Borsod High-Grade SteelProducing Ltd. … … … … … … … 1After the historical survey of themetallurgy in Diôsgyôr the authors renderaccount of the efforts made by the High-Grade Steel Producing Ltd. Borsod, aftertheir establishment at 01. 08. 2003. Theresults reflect the difficulties arisenbecause of the rapidly growing energyand material prices as well. The companytries to become a qualified supplier offoreign machine-factories.Key words: High-grade steel, energyprices, product quality, TQM

Scheffler K.: The Situation of theNational and MetallurgicalStandardization … … … … … … … 13The appropriated information of themetallurgical companies about the situa-tion of the European standardizationactivities is very important. The CENmembership opens new possibilities forthe Hungarian metallurgical industry. TheHungarian Iron and Steel Associationmanages the activities of the corporatesystem for the Hungarian metallurgists.Key words: MSZ Standards, EN Standards,ISO Standards, CEN, regulation ofstandardization

Hatala P. : The www.metallingua.comKnowledge Depot on the Internet … 20Ba.Co Bt., in Partnership with otherorganizations, has been awarded a grantunder the EU Leonardo da VinciCommunity Vocational Training ActionProgram to develop METALTRANSYS as acontribution to the essential learningmaterials for any level of vocationaltraining in metallurgy.Key words: metallurgical vocabulary,training in metallurgy, internationalcommunication, Leonardo da Vinci Action

Dobránszky J.: Titanium: the MetalBecame Great Because of the Aviation … … … … … … … … … 29The author shows in the article the maincharacteristics of the titanium alloys. Heexplains the Kroll process producingtitanium metal. He gives several examplesfor the use of titanium alloys. The paperis completed with the metal’s price dataduring its history and with the data ofthe Hungarian import.Key words: Chlorine titanium process,semi products, rutil, ilmenit, titaniumprices, Hungarian Ti import statistics

Várhelyi R.: Praise of Gy. Dobos … 37The author has been a close colleague ofGyörgy Dobos. He was one of theinitiators of the Hungarian-SowieticAlumina-Aluminium Agreement. Hishuman attitude makes him to an overallwell honored person. He has been holdingthe function of chairman at the Society ofHungarian Miners and Metallurgists aswell.Key words: Society of Hungarian Minersand Metallurgists, Hungarian-SowieticAlumina-Aluminium Agreement, COMECON

Ten Years Bay Zoltán Foundation forApplied Research … … … … … … 39The foundation has been established byprof. Ernô Pungor, minister withoutportfolio and became later leader of thisinstitution. The foundation foundedduring ten years of it function severalinstitutes e.g. BAYATI (B. Z. Institute ofMaterial Sciences and Techniques),BAYBIO (Biotechnological Institute),BAYLOGI (B. Z. Logistic and Manufactur-ing Institute). Prof. Pungor has beeninterviewed by Mrs. Buzáné, Margit Dénesand OttóKlug.Key words: applied science, Zoltán Bay,Ernô Pungor, material sciences.

Hundred Years ago Has Been BornJózsef Verô … … … … … … … … 45

VaskohászatMarjasné Endrédi Zsuzsanna –Kiss LászlóA minôségi- és nemesacélgyártásaktuális kérdései a BorsodiNemesacél Acélgyártó Kft. viszonyaiközöttSchefler KláraA nemzeti szabványosítás és a kohászai szabványosítás helyzete

Öntészet17. magyar öntônapokHatala Pálwww.metallingua.com – négynyelvûkohászati tudástár az internetenBicskey GabriellaA MÖSZ és az öntészeti szakosztályaz öntödei hulladékgazdálkodásról(2. rész)

FémkohászatDobránszky JánosTitán: a fém, amelyet a repülés tettnaggyáMegemlékezés Dr. Dobos Györgyrôl

Jövônk anyagai…Tíz éves a Bay Zoltán AlkalmazottKutatási AlapítványKálmán ErikaA Bay Zoltán Alapítványról és azAnyagtudományi és Technológiai In-tézetrôl, a Bayatiról

Egyesületi hírmondóSzáz éve született Verô JózsefVálasztmányi hírekKöszöntésHelyi szervezeteink életébôlSzakcsoportjaink munkájábólHírek rövidenRégi vasalók az Öntödei Múzeumban

1

13

17

20

23

29

37

39

41

45

46

50

52

54

54

56

Öntészet rovatunkat az 1950-benindított és 1991-ben megszûntönálló szaklap, a BKL Öntödeutódjának tekintjük.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 409. • Telefon: 201-2011 • Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433. vagy vero.boglarka@webmuhely.hu • Felelôs szerkesztô : dr. Verô Balázs • A szerkesztôség tagjai : dr. Buzáné dr. Dénes Margit,dr. Dobránszky János, dr. Fauszt Anna, Hajnal János, Harrach Walter, Kovács László, dr. Klug Ottó, Lengyelné Kiss Katalin, Szen-de György, dr. Takács István • A szerkesztôbizottság elnöke: dr. Prohászka János • A szerkesztôbizottság tagjai : dr. BakóKároly, dr. Hatala Pál, Horváth Csaba, Horváth István, dr. Károly Gyula, dr. Marczis Gáborné, dr. Mezei József, dr. Roósz András,Sándor István, dr. Sándor József, dr. Szabó József, dr. Tolnay Lajos, dr. Voith Márton • Tervezôszerkesztô : Verô Boglárka •Kiadó: Országos Magyar Bányászat és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Tolnay Lajos • Nyomja: Codex Print Kiadó ésNyomda Kft. • 1063 Budapest, Bajnok u. 1. • HU ISSN 0005–5670 • Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül.• A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrendszerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével tör-ténhet.

Bányász-kohász-erdész találkozóMiskolc, 2004. május 14-16.

Szervezi az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, Miskolc megyei jogú város és a Miskolci Egyetem.

Tervezett program:

Jelentkezni az OMBKE titkárságán lehet.

Szervezôbizottság

Május 14., péntek:

8.30-tól Regisztráció a Miskolci Egyetem fôbejáratánál, illetve 15:00 órától a sátorban.Elszállásolás Miskolc-Tapolcán

11.00 A bányászati és a vaskohászati szakosztálytisztújító küldöttgyûlései a Miskolci Egyetemen

14.30 Energia és környezet – tudományos konferencia az egyetemen

19.00 A bányász-kohász-erdész találkozóünnepélyes megnyitása a rendezvény-sátorban a miskolci Népkertben

20.00 Zenés baráti találkozó

Május 15., szombat:

9.00-tól Regisztráció a Miskolci Egyetem fôbejáratánál és a rendezvénysátorban

10.00 Az OMBKE 93. küldöttgyûlése az egyetemenBányász-fúvószenekarok koncertje a rendezvénysátorban

16.00 Hagyományos díszfelvonulás Miskolc belvárosában

20.00 Bányász-kohász-erdész bál

Május 16., vasárnap:

10.00 Ökumenikus istentisztelet

12.00 A találkozó ünnepélyes bezárása

Dr. Remport Zoltán: A Kárpát-medence vasgyártása a neoabszolutizmus korában A könyv a „Magyarország vaskohászata…” monográfia-sorozatkövetkezô köteteként jelent meg. A hazai vasgyártás történe-tét öleli fel 1850-tôl a kiegyezésig, érzékeltetve, hogy az ipariforradalom miként alakította át a hazai vaskohászat szerkeze-tét és technológiáját, s annak fejlôdése hogyan illeszkedik avilágméretû fejlôdésbe.

A könyv mind a szakterület, mind az anyagi javak kultúrájatémakör számára fontos ismeretanyagot tartalmaz a magyarvaskohászat-történet teljesebb megismerése és gazdaságtörté-neti jelentôsége szempontjából. A tudományos igényességgelmegírt ipartörténeti képhez a szerzô csaknem 250 irodalmi for-rást, több mint 100 forrásjegyzetet dolgozott fel.

A könyv B5-ös formátumban, 196 oldal terjedelemben jelentmeg, ábrákkal, táblázatokkal, fotókkal illusztrálva.

Ára: 3800 Ft + áfa.Megrendelhetô a kiadónál az alábbi címen:MONTAN-PRESS Kft., 1027 Budapest, Csalogány u. 3/BTel.(1) 201 8083, Fax: (1) 201 8948

■ KÖNYVÚJDONSÁGIdén márciusban kaptuk a hírt,hogy 2003. július 8-án,hosszantartó súlyos betegség-ben elhunyt Árvay László tag-társunk.

1928. november 19-én szü-letett Szegeden. Egyetemi ta-nulmányait Sopronban folytat-ta, itt szerzett kohómérnökioklevelet. Kecskeméten egyvasgyárban kezdett dolgozni avégzést követôen, majd egy évmúlva, 1953-ban a SzegediVas- és Fémöntödébe került. Itt dolgozott nyugdíjazásáig,1988-ig.

Halálakor a Szegedi Vas- ésFémöntödére kikerült a feketezászló, és volt fônökei, munka-társai szép számmal vettekrészt temetésén, kívánva nekiutolsó jó szerencsét.

Árvay László(1928–2003)

137. évfolyam, 1. szám • 2004

VASKOHÁSZAT■ ROVATVEZETÔK: dr. Takács István és dr. Verô Balázs

1

1. Elôzmények, célkitûzések

Történelmi visszapillantásA Mária Terézia által 1770-ben alapított és Fazola Henrik veze-tésével felépített Hámori Vasmû csaknem egy évszázadon ke-resztül hol kedvezô, hol kedvezôtlen pénzügyi eredménnyelmûködve biztosította a hazai acélfeldolgozó ipar és számoskülföldi felhasználó alapanyag-szükségletét.

Nagyobb arányú fejlesztésre akkor került sor, amikor a nagy-mértékû vasútépítési program biztosítására 1867-ben egy újgyár kezdte meg mûködését Miskolc és Diósgyôr között, a Szin-

va patak völgyében. Az itt végbement fontosabb fejlesztésekidôrendi sorrendben a következôk: • 1868: Diósgyôr integrálása a Magyar Kir. Állami Vas-, Acél-

és Gépgyárakba• 1879: az SM-acélgyártás kezdete• 1871: a sínhengerde üzembe helyezése (ó-hengermû). Be-

rendezései: – 12 kavaró- és 8 forrasztókemence, – sínsor négy hengerállvánnyal, Ø 650 mm-es hengerekkel,

150 LE-s gôzgéppel,– bocssor 3 duó állvánnyal, Ø 510 mm-es hengerekkel, 70 LE-s

gôzgéppel,– finomvashengermû 4 állvánnyal, Ø 300 mm-es hengerekkel,

40 LE-s gôzgéppel,• 1885: súlyos tûzvész Diósgyôrben. A hengerde és a hozzá

tartozó két kikészítômûhely leégett. Az újraállítás igen gyor-san, 3 hónap alatt megtörtént.

• 1892: gerendasor üzembe helyezése• 1897: a Bessemer-acélgyártás kezdete• 1910: az elektroacélgyártás kezdete• 1930: új finomhengersor létesítése• 1944: a gyár szétbombázása• 1945: újjáépítés, a termelés újraindítása• 1947: az SM-acélgyártás korszerûsítése• 1952: 180 t-s buktatható, Talbot-rendszerû acélgyártó ke-

mence létesítése,• 1954: új, 350 m3-es nagyolvasztó üzembe állítása • 1955: középhengermû üzembe helyezése• 1956: európai viszonylatban elsôként vertikális, egyszálas

12 t/h teljesítményû folyamatos öntômû létesítése• 1961: Baán István tanulmánya: A Lenin Kohászati Mûvek

nemesacélgyártás-fejlesztési tervjavaslata• 1962: KGMTI: Az LKM 20 éves távlati tanulmányterve. Hen-

germû.• 1968 október: a Gazdasági Bizottság jóváhagyja a KGMTI

elôterjesztést– A beruházás kivitelezésére kiírt pályázatot a VEB Schwermas-

chinenbau-Kombinat „Ernst Thälmann” Magdeburg-Buckaunyerte el.

• 1969: az új elektroacélmû beindulása a DSzP50 No. 1. 1. tí-pusú ívkemence és a hozzá tartozó vákuumozóberendezésüzembe helyezésével

• 1974–75: A nemesacél-hengermû megindulása Az új elektroacélmû és a nemesacél-hengermû megépítésé-

nek szükségességét az alábbi tényezôk indokolták:

MARJASNÉ ENDRÉDI ZSUZSANNA – KISS LÁSZLÓ

A minôségi- és nemesacélgyártás aktuális kérdései a Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft. viszonyai között

Marjasné Endrédi Zsuzsanna a Közgazdasági technikum elvég-zése után Miskolcon, a Nehézipari Mûszaki Egyetemen 1970-benszerzett gépészmérnöki, majd 1993-ban menedzser szakmérnökioklevelet. Munkahelyei, beosztásai : Tiszai Vegyi Kombinát: fej-lesztômérnök; Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Ipari Ví-zellátás, Szenyvíztisztítás: fôelôadó; Miskolc, Megyei Jogú VárosTanácsa, tervosztály: fômérnök; Városgondnokság: igazgató;CASH & LIMES Rt. : igazgató; DAM Rt. ,,Fa": felszámolóbiztos;DAM Steel Rt. ,,Fa": reorganizációs igazgató; Borsodi NemesacélAcélgyártó Kft.: vezérigazgatóDr. Kiss László okl. kohómérnök, Borsodi Nemesacél AcélgyártóKft. technológiai és minôségirányítási igazgató szakmai életraj-za a BKL korábbi számában található.

A szerzôk, a Diósgyôri Kohászat vázlatos történelmi át-tekintése után ismertetik azokat az erôfeszítéseket ésmûszaki - gyártásfejlesztési eredményeket, amelyeket aDAM STEEL Rt. ,,Fa” által 2003. 06. 01-én beindítotttermelést követôen, a 2003. 08. 01-én megalakult Bor-sodi Nemesacél Acélgyártó Kft. mûködése során valósí-tottak meg. Az eredmények visszatükrözik azokat a ne-hézségeket is, amelyek az energia és az alapanyagokrendkívül nagy árnövekedésébôl, ezek azonnali, a kész-termékek esetében pedig késedelmi fizetésébôl kifolyó-lag keletkeztek. A nehézségek ellenére sikerült a neme-sacélok gyártását nemzetközi színvonalra emelni, a leg-magasabb minôségi kategóriába tartozó jármûipariacéltermékek elôállítását megvalósítani, több, koráb-ban nem gyártott kiemelt termék elôállítását kifejlesz-teni, valamint a világ élvonalába tartozó hazai és kül-földi gépipari cégek minôsített beszállítójává válni.

2 VASKOHÁSZAT

• A második és harmadik ötéves terv (1961–1970) idôszaká-ban kialakított gazdasági mechanizmus irányelveit (vas ésacél országa stb.), az acélgyártás fejlesztésénél korábbanmeglévô mennyiség növekedési szemléletet – az akkori szov-jet befolyásolás alapján – a minisztérium az alábbi irányel-vekkel reformálta:

– miniszteri határozat alapján Diósgyôrt jelölték ki a hazai jár-mûipar alapanyagának biztosítására,

– ugyancsak Diósgyôrben kellett megoldani a katonai felhasz-nálású alapanyagok elôállítását.

• A fenti program keretében valósult meg:– 1967. január 19-én a már említett új elektroacélmû üzembe

helyezése– az elektoacélgyártás fejlesztése maga után vonta a további

technológiai fázisok fejlesztését is. Határozat született a hú-zó-, hántoló- és csiszoló-, valamint a hôkezelési kapacitásnövelésére és olyan hengersor létesítésére, amellyel a kor-szerû alaki- és mérettûrési elôírások betarthatók.A feltételek megteremtését követôen Diósgyôrt a nemesacél-

gyártás fellegvárának lehetett tekinteni. A hazai gépgyártó cé-geken túl a külföldi, nagy jármûipari cégekkel is jelentôsen bô-vült a beszállítói kapcsolat.

Ilyenek pl.: FIAT, MAN, VOLVO, IHC, Volkswagen, Bendiberi-ca, Zastava, Eaton, Rockwell, Daemler-Benz, Gerlach, Pedding-haus stb.

Ezt követôen sorozatos technológiai fejlesztések, beruházá-sok valósultak meg Diósgyôrben.• 1970: kovácsüzemi rekonstrukció, gyártósorok továbbfej-

lesztése• 1972: az acélöntöde korszerûsítése

Ugrásszerû minôségi és termékszerkezeti fejlôdést eredmé-nyezett az 1980–1982. években megvalósított kombinált acél-mû üzembe állítása. Az üzemet 700 kt/év LD-acél és 220 kt/év

elektroacél elôállítására tervezték, amelybôl 400 kt/év-et ter-veztünk üstkemencében finomítani.

Az évenkénti termelésnek tehát csak a 24%-át nyertük az ív-kemencébôl, de jelentôsége lényegesen nagyobb, amit a sok-oldalú technológiai lehetôségének köszönhet. Alkalmas az öt-vözött hulladékokból az ötvözôk visszanyerésére, képes azacélhulladékban elôforduló nemkívánatos szennyezô elemekegy részének (P, S) az eltávolítására, illetve csökkentésére, va-lamint minden olyan elem oxidálására, amelynek az oxidja azacélgyártási hômérséklet-intervallumban negatívabb termodi-namikai potenciállal képzôdik, mint az FeO. Képes a gyors sa-lakcserére és a fémfürdô felett akár oxidáló, akár redukáló sa-lak kialakítására. Technológiai, illetve üzemviteli szempontbólnagy jelentôségû, hogy• a konverter esetleges üzemzavara esetén folyékony acélt biz-

tosít az ASEA-SKF berendezésnek és a folyamatos öntômû-nek,

• az üstmetallurgiai berendezés meghibásodása vagy karban-tartása alatt az UHP-kemence átveheti (vákuumozáson kívül)az összes finomító mûveletet,

• ötvözött hulladék hasznosításával mérsékelheti az importbólbeszerzett, Ni-, Mo-hordozó ötvözôanyagok mennyiségét.A megépített kombinált acélmû termelôberendezéseit Jung

János – Kiss László: A Lenin Kohászati Mûvek új KombináltAcélmûben szerzett üzemi tapasztalatok címû cikk mutatta be(Kohászat 115. évfolyam, 6. szám. 1982. június).

A kombinált acélmû technológiai lehetôségeit kihasználva, aszakembereink eredményesen oldották meg egy sor, korábbannem gyártott acélminôség elôállítását. Ilyenek:• növelt folyáshatárú, jól hegeszthetô ötvözetlen és ötvözött

acélok szûk kémiai összetételi határokon belül,• Nb-mal, Bi-tal, B-ral mikroötvözött acélok porbeleshuzal-in-

jektálással való elôállítása,

Megnevezés

Szervezetimozgások

Privatizáció NuovometallSzojuzruda

VSZ Kosice Cogne

Mûködés LKM DIMAG Rt.(NYACKft.)

DNM Kft.DIMAG

DNM Kft. FA(DIMAG Rt. FA)

DAM Kft. DAM Diósgyôr Rt. DAM Rt.FA

DAM Steel Rt.

DAM

Stee

l Rt.

FA

NYAC

Kft

.

DIM

AG R

t.

NYAC

Kft

.DN

M K

ft.

DNM

KFT

.

DIM

AG R

t.

DAM

Kft

.

DAM

Rt.

DAM

Rt.

DAM

Ste

el R

t.

DAM

Ste

el R

t.

Bors

odi N

emes

-ac

él K

ft.

BN Kft.

1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

BV Tröszt BORSODFERR Rt.

■ 1. ÁBRA. A diósgyôri kohászatnál bekövetkezett változások kronológiai sorrendben (1987–2004)

3137. évfolyam, 1. szám • 2004

• igen kis kéntartalmú (S = max. 0,0050%) acélok,• kis karbontartalmú (C = max. 0,03%) ausztenites, ELC 18/8

típusú, kristályközi korrózióra nem hajlamos saválló és 12%Cr-tartalmú, ferrites szövetszerkezetû rozsdamentes acélokgyártása, folyamatos öntése,

• UIC Kódex szerinti sínacélok gyártása stb.A technológiai kutatás-fejlesztési eredményeket az elnyert

tanúsítványok, BNV-díjazások is igazolják:• a ZF acélcsalád kifejlesztése (1979),• a vályús tömbsín korszerûsítése (1981),• Cr-Ni-Mo ötvözésû forgattyús tengelyek (1983),• ELC korrózióálló acélcsalád kifejlesztése (1984),• 33 jelû bányabiztosító szerkezet (1985),• a Vaskut-Diósgyôr porbefúvó technológiai rendszer beveze-

tése (1987),• Nemzetközi Technológiai Trófea Díj (1987).

A mûszaki-marketingre alapozott fejlesztési tevékenységünkhatása a vállalat gazdasági eredményeiben is megjelent. Az ál-lami támogatással elért „nullszaldós’’ eredmény 1988. évben350 millió forintos pozitívumot mutatott. Ezt követôen min-dennemû támogatás megszûnt, viszontagságos idôszakok kö-vetkeztek be a vállalatnál :• 1988: leány- és közös vállalatok kialakulása,• 1989: Vaskohászati Tröszt létrehozása,• 1991–93: termelésingadozás, privatizációs, felszámolásos

krízishelyzetek,• 1994: a BORSODFERR Rt. létrehozása,• 1995. februártól államosítás, felszámolások, piacingadozás,

a termelés leállása, a Diósgyôri Acélmûvek Ipari és Kereske-delmi Kft. megalakulása,

• 1996: a nagyolvasztó leállítása.A bemutatott eseményeket az 1. ábra szemlélteti.

A felszámoló szervezet által 2003. június 6-án újraindított termelés körülményeiA felszámoló szervezet elsôdleges célját képezte a termelés be-indítása, a folyamatos mûködés feltételeinek létrehozása, és atermelés fenntartása mellett a vállalat értékesítésének a meg-szervezése.

A felszámoló szervezet vezetôi ezen feladatokat több lépcsô-ben oldották meg. A fontosabb események:• a banki kapcsolatok rendezése, a pénzügyi helyzet stabilizá-

lása,• a korábbi piacok visszaszerzése,• a gyártott termékek minôségi színvonalának növelése,• anyagfelhasználás- és költségcsökkentô technológiai megol-

dások kialakítása,• a személyi állomány szakmai színvonalának javítása,• a termékszerkezet korszerûsítése,• az alapanyag-ellátás stabilizálásának megszervezése,• a piaci követelmények függvényében új, korábban nem gyár-

tott minôségek gyárthatóságának kidolgozása stb.A termelés beindítása 2003. június 6-án sikeresen megtör-

tént. A stabil mûködés eléréséhez és az említett feladatokmegoldásához azonban megfelelô anyagi támogatásra is szük-ség volt. Ezért szükségessé vált egy olyan szervezeti forma, il-letve felépítés kialakítása, amelynek segítségével jó eséllyel in-dulhatott a társaság a különféle pályázatok elnyerésére.

2. A Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft. megalakulása és a mûködése során elért eredmények

Az új társaság 2003. augusztus 1-jén alakult. Az újrainduláskor piacaink természetesen beszûkültek, az állásideje alatt az acélhulladékok ára jelentôsen emelkedett, ugyan-akkor a gyártott acéljaink ára a nemzetközi piacokon nagymér-tékben csökkent. Ezek a körülmények anyag- és energiatakaré-kos gyártástechnológiák kifejlesztését és igen szigorú költség-gazdálkodást követeltek meg a társaság vezetôitôl. A megvaló-sítás fejleményei a következôk szerint foglalhatók össze.

A piacpolitikai helyzet átértékelése, a termékszerkezetváltásának megtervezéseAz utóbbi években bekövetkezett világpiaci változások, azalapanyag- és energiaárak nagymértékû emelkedése, valaminta vállalat sikertelen privatizációs eseményei miatt a diósgyôrihengerelt acéltermékek termelése jelentôsen visszaesett, sôttöbb esetben idôszakosan szünetelt. Tekintettel arra, hogy ha-zai viszonylatban a társaság volt hosszú évek óta a minôségiötözetlen és ötvözött rúd- és idomtermék egyetlen elôállítója,termékeinek hiánya miatt a hazai gép-, jármû-, építô-, ener-gia- és élelmiszeripari vállalatok nagy része csak importbóltudta alapanyagigényét kielégíteni.

Az acélpiaci helyzet vizsgálata során az is világossá vált atársaság számára, hogy a hazai gazdasági átrendezôdés követ-kezményeként több gépipari vállalat felszámolásra vagy terme-lésének visszaszorítására kényszerült, az új beruházások számasem volt számottevô.

Tapasztalható volt viszont, hogy nemzetközi téren jelentô-sen fellendült a legmagasabb minôségi és árkategóriába tarto-zó, kénnel, vanádiummal, nitrogénnel és más szemcsefinomítóelemmel mikroötvözött jármûipari acéltermékek iránti kereslet.

Ez a felismerés, valamint az a tény, hogy az elôállított acél-minôségek önköltségének több mint 80%-át az anyag- és ener-giaköltségek teszik ki, arra ösztönözte a társaság vezetôit,hogy hagyjanak fel a korábbi gyakorlattal, vagyis az alapacélkategóriába tartozó, több száz minôséget magában foglaló éskülönféle alakos szelvényû acéltermékek gyártásának vállalásá-val és megfelelô termékszerkezet-váltással, szelektív minôség-skála kialakításával technológiailag is készüljenek fel a hazaiés nemzetközi jármûipar által igényelt, igen szigorú elôírásúminôségi és nemesacélok gyártására. Célul tûztük ki továbbá, akorábban még nem, illetve sikertelenül gyártott félautomata (S = min. 0,055%) acélminôségek kifejlesztését, megfelelô mi-nôségi színvonalon való gyártásának a megoldását, valamint azexportpiacon keresett új acélminôségek kifejlesztését.

A BN Kft. ezt követôen szinte teljesen átalakította a koráb-bi termékszerkezetét.

Az MSZ EN 10020-1995 szabvány szerinti, úgynevezett alap-acélokba tartozó, alacsonyabb értékhordozó acéltermékek többmint 50%-os korábbi részarányát 10% alá szorította. Ezzel egyidôben, a nemzetközi piacon nagy keresletnek örvendô minô-ségi és nemesacélok, ezen belül pedig az igen nagy minôségiszínvonalat és életbiztonságot követelô jármûipari acélminôsé-gek gyártását helyezte elôtérbe. Sikeresen oldotta meg azezekhez szükséges gyártási feltételeket.

Hihetetlenül gyors tempóban nemzetközi színvonalra fej-

4 VASKOHÁSZAT

lesztette minôségirányítási rendszerét,és megszerezte azokat az engedélyeket,jogosítványokat, amelyek az ismertetettacélminôségek gyártásához szükségesek.Ilyen tanúsítások:– Lloyd’s Register Quality Assurance:

ISO 9001:2000. Minôségirányításirendszer.

– Lloyd’s Register EMEA MD00/1871/1.Hajó- és atomipari alapanyagok gyár-tása.

– ÉMI-TÜV Bayern: AD-MERKBLATTW0/TDR 100 és AD2000 Mbl. Kovácso-lási célú alapanyagok gyártási enge-délye.

– ÉME A-29222/2003-1. Építôipari alap-anyagok mûszaki engedélye.

– Kémiai- és anyagvizsgálati laborató-rium akkreditációja

Fontosabb beszállítói minôsítések:– Hazai : Rába, CH, Hámor, Ferroglobus,– USA: Meritor, Eaton, Dana, Rockwell,– Európa: Daimler-Benz, Renault, Volks-

wagen, Audi, BMW stb.A fenti engedélyek birtokában – an-

nak ellenére, hogy a felhasználó cégektöbbsége a kft. indulása elôtt már kiad-ta más vállalatoknak a megrendeléseket–, célra törô munkával megszereztük apiaci partnerek bizalmát, ezen keresztüla legmagasabb minôségkategóriába tar-tozó rendelések körét. Ezek közül a fon-tosabbakat az 1. táblázat mutatja be.

Minôségi garanciát biztosító technológiai és minôségirányításirendszer megvalósítása a jármûipariacélok gyártásánálA kiváló minôségû kohászati és gépiparitermékek piacra juttatása megfelelôtechnológiákat, termelôberendezéseket,korszerû minôségirányítást, környezetközpontú szemlélet meg-valósítását igényli, beleértve a nagyobb szaktudást, munkakul-túrát, valamint a magasabb színvonalú vezetési, szervezési te-vékenység megvalósítását is.

A világpiaci verseny elemzésébôl kitûnik, hogy az összesversenytényezô között a minôség az elsôdleges, és ez a szem-lélet soha nem látott ütemben fejlôdik.

A társaság vezetôi a termelés megszervezésénél folyamato-san prioritást biztosítottak a minôségirányítási követelményekteljesítésének. Nagy szükség volt erre, hiszen a privatizációsidôszakokban a technikai és személyi feltételek jelentôsenromlottak.

A termelés megkezdése elôtt el kellett végezni a berendezé-sek évek óta szünetelô nagyjavítását. Meg kellett szervezni ateljes személyi állomány szakmai és minôségügyi oktatását, to-vábbképzését. Aktualizálni kellett a technológiai és minôség-ügyi dokumentumokat, valamint szükségessé vált a termékszer-

kezet korszerûsítésével összefüggô technológiák megtervezése.A társaságnál végrehajtott bel- és külföldi beszállítói audi-

tok során egyértelmûen kitûnt, hogy a minôség szerepe a jár-mûipari termékek esetében különösen felértékelôdött. A fel-használók többsége ma már nem csak a vonatkozó szabványokszerinti elôírások teljesítését kéri, hanem a felhasználási cél-nak megfelelô, úgynevezett feltétfüzetben rögzített, különle-ges minôségi elôírások teljesítését is megköveteli. Ilyenek:– kémiai összetétel,– szûkített Jominy- (edzhetôségi) sáv,– Bruggel-féle dinamikus törôerô,– növelt folyáshatár, kedvezô arányossági határ, jó hegeszthe-

tôség,– keresztirányban is jó szívósság - egyes acéltípusoknál –50

°C-on is,– ultrahangos vizsgálattal ellenôrzött belsô folytonossági hi-

bamentesség,

Acélminôség

100Cr6

12MoCr22

15CrNi6

16CrNi4

16MC5H

16MnCr5

16NiCr6

17Cr3

17CrNiMo6

18NiCrMo5

19CrNi5

20CrNi4 - S

20MnCr5

20MoCr4

20NiCrMo2

21NiCrMo5H

25CrMo4 - G

25MoCr4 - O

27MC5.4

30CrSiMoV663

30MnB4 - 2

30MnCrB4

34Cr4

34CrMo4

34CrNi8

34CrNiMo6

42CrMo4

9SMn28X0

C38VW1235

SAE8620

1. TÁBLÁZAT. A fontosabb ötvözött nemesacélok a rendelô cégek szerint

Rendelô cégek neve

Trafileria Mauri, INA TL, CH Rt.

SILCOTUB SA

Qualitatsstahl GmbH, Interacciai S.p.a.

Rodacciai S.p.a., Interacciai S.p.a.

Interacciai S.p.a., Novacciai S.r.l.

Qualitatsstahl GmbH, Interacciai S.p.a., INA TL, Scholz Edelstahl GmbH, Ferrostaal AG, Rába Rt.

Interacciai S.p.a., Bersano Carlo S.a.s.

Intertech Kft., Scholz Edelstahl GmbH

INA TL

Novacciai S.r.l., Rodacciai S.p.a., Interacciai S.p.a., Scheda Technica

Interacciai S.p.a., Bersano Carlo S.a.s.

Interacciai S.p.a., Cattini-Figlio ASTC, Bersano Carlo S.a.s.

Novacciai S.r.l., Rodacciai S.p.a., Interacciai S.p.a., RÁBA Rt.,Ferrostaal AG, Qualitatsstahl GmbH

Scholz Edelstahl GmbH, Stahlveredelung Landsberg GmbH, RÁBA Rt.

Novacciai S.r.l., Rodacciai S.p.a., Interacciai S.p.a.

RÁBA Rt., IVECO Standard

Renault V. I., Scholz Edelstahl GmbH, Hammerwerk Fridingen GmbH

RÁBA Rt., Scholz Edelstahl GmbH, Hammerwerk Fridingen GmbH

Novacciai S.r.l.

Qualitatsstahl GmbH

P. Hachenberg GmbH, Scholz Edelstahl GmbH, Qualitatsstahl GmbH

Qualitatsstahl GmbH

RÁBA Rt., Scholz Edelstahl GmbH, Hammerwerk Fridingen GmbH

R. Neumayer GmbH

CH Rt.

Schoeller-Bleckmann GmbH, HILTI INC.

HÁMOR Rt.

Hammerwerk Fridingen GmbH

Peddinghaus CDP, Ferrostaal AG

SCANIA

5137. évfolyam, 1. szám • 2004

– igen kis szennyezôtartalom,– jó alakíthatóság, forgácsolhatóság, – az acélszerkezetek vagy egyes elemek élettartamát növelô

tulajdonságok (kúszás-, nyomás-, kopás-, hôállóság) biztosí-tása,

– speciális elôírások (mágneses jellemzôk, különleges hôtágu-lás stb.) teljesítése,

– az alak- és a DINszigorított-elôírásnál is kisebb mértékû szel-vénymérettûrés, illetve a folyómétersúly szerinti mérettûrésszûkítése,

– felületi hibamentesség (max. 0,2 mm mértékû felületi egye-netlenség),

– max. 5, egyes esetekben max. 2,5 mm/m egyenesség a kész-terméknél,

– hengerelt állapotban (eddig csak hôkezeléssel elért) BY(egyenletes ferrit-perlites) szövetszerkezet biztosítása stb.A felsorolt minôségi tulajdonságok a gyártási folyamat so-

rán, a technológiai mûveletek összhatásaként alakulnak ki, éshatározzák meg a termék minôségét, ezért az alkalmazott mi-nôségirányítási rendszer mûködtetésénél a technológiai elôírá-sok vertikális betartása elengedhetetlen feltétel.

A társaság által elvégzett korszerûsítések, illetve karbantar-tások, valamint a személyi állomány továbbképzése folytán aminôség megfelelô biztosítása a gyártás minden fázisábanmegoldódott. Ezek közül is kiemelhetôk az acélmû azon metal-lurgiai adottságai, amelyek az élenjáró országok minôségi szín-vonalával ma is versenyképesek. Biztosítható:– a 80 tonnás UHP-típusú ívkemencénél a kb. 1 órás adagidô,– a 6 állásos ASEA-berendezésekben a megkívánt minôségi tu-

lajdonságok eléréséhez szükséges technológiai mûveletek(hevítés, kicsapásos és diffúziós dezoxidálás, homogenizá-lás, semleges gázzal és/vagy mágneses keveréssel való zár-ványtalanítás, porbeles, illetve injektálásos módszerrel valómikroötvözés, vákuumos kezelés, az igen kis, ± 5 °C inter-vallumú hômérséklet beállítása),

– a folyamatos öntômûnél a reoxidációmentes, mágneses ke-veréssel és számítógépes irányítással segített öntéstechno-lógia,

– az öntött tuskók vagy folyamatos öntésû bugák hôkezelô ke-

mencében, számítógépes program szerinti visszahûtése,– szükség esetén a folyamatos öntésû bugák csiszolással való

felületi javítása.Az adagok finomítására ASEA – SKF típusú, 6 állásos üstme-

tallurgiai rendszer szolgál, ahol az acélok lecsapolását követô-en salakhúzást, hevítést, vákuumozást, porbeles kezelést, illet-ve injektálásos mikroötvözést lehet végezni. A kezelés eredmé-nyeként a következô fontosabb minôségjavulások érthetôk el :– az oxidsalak eltávolítása, új salak képzése,– az acél oxigéntartalmának, ezáltal zárványtartalmának csök-

kenése,– az acélban esetlegesen visszamaradó zárványok eloszlásának

és morfológiájának kedvezô befolyásolása,– igen kis kéntartalom (max. 0,003 %) elérése,– az acél összetételének, hômérsékletének homogenizálása,

szûk határközben való beállítása mágneses keverô és argon-gázöblítés használatával,

– mikroötvözô elemek igen pontos (g/t nagyságrendû) és költ-ségtakarékos bevitele az acélba,

– az acél gáztartalmának csökkentése stb.A gyártástechnológiai módszerek megválasztása a gyártandó

acél típusától és a felhasználási céltól függôen történik. Így pl.a pehelyre hajlamos, kovácsolási célú alapanyagokat (tenge-lyek, fogaskerekek, speciális kovácsidomok, atomtechnikai al-katrészek stb.) a nagyfokú belsô tisztaság, kis gáztartalom el-érése érdekében minden esetben vákuumozzuk.

A privatizációs idôszakokkal szemben pozitívumként kellmegemlíteni a hengerelt termékek megjelenési formáját javítófejlesztéseket. Ilyen a durvahengermûi bugák max. 5 mm/megyenességét biztosító présegyengetô megépítése, és a közép-sori kikészítôüzembe telepített automatikus mûködtetésû kész-termékvizsgáló sor (egyenesség, ultrahang, magnoflux) üzem-be állítása.

Annak ellenére, hogy a hengermûben a termomechanikuskezelés technikai feltételei még hiányoznak, a hengerlési hô-mérséklet kedvezô befolyásolásával sikerült egyes nemesíthetôacélminôségek szövetszerkezetére elôírt igen szigorú szemcse-fokozatokat – amelyeket korábban csak normalizáló hôkezelés-sel lehetett elérni – már hengerelt állapotban biztosítani.

Ssz.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

2. TÁBLÁZAT. A minôségi- és nemesacélok hulladék alapanyagának besorolása

Acélminôség csoport

Alapacél

Minôségi karbon- és ötvözött acél

Ötvözetlen és ötvözött nemesacél

Meritor (USA)

Daimler- Benz

Volvo

Peddinghaus

Gallade

Brockhaus

Schöneweiss

INA

Hulladékminôségcsoport

E 1

E 3

E 3, E 40

E 3

E 3, E 40

E 3

E 3

E 3, E 40

E 3

E 3

E 3

Cu%

≤ 0,40

≤ 0,25

≤ 0,25

≤ 0,20

≤ 0,25

≤ 0,25

≤ 0,18

≤ 0,25

≤ 0,25

≤ 0,22

≤ 0,20

As%

-

-

≤ 0,020

≤ 0,010

≤ 0,030

≤ 0,030

≤ 0,030

≤ 0,030

≤ 0,030

≤ 0,030

≤ 0,010

Sn%

≤ 0,020

≤ 0,010

≤ 0,020

≤ 0,020

≤ 0,030

≤ 0,020

≤ 0,020

≤ 0,030

≤ 0,020

≤ 0,020

≤ 0,020

Σ Cr + Ni + Mo%

≤ 0,30

≤ 0,25

-

-

-

-

-

-

-

-

≤ 0,25

Sb%

-

-

-

≤ 0,010

-

-

-

-

-

-

≤ 0,010

Ca%

-

-

-

-

-

≤ 0,0030

-

-

-

≤ 0,0030

Cu + 10 Sn%

-

≤ 0,35

≤ 0,25

≤ 0,30

≤ 0,35

≤ 0,35

≤ 0,30

≤ 0,35

≤ 0,35

≤ 0,30

≤ 0,35

6 VASKOHÁSZAT

A vas- és acélhulladék-ellátásrendszertelenségeA termékszerkezet-váltással ösz-szefüggô technológiák megter-vezésénél, illetve azok megoldá-sánál a legnagyobb nehézséget amegfelelô minôségû és meny-nyiségû vas- és acélhulladék be-szerzése jelenti.

A hazai hulladékellátási rend-szer kaotikus állapotokat tükröz,amit a szállítók saját javukra kiis használnak. Vannak– kizárólag begyûjtéssel és ke-reskedelemmel foglakozó kisvál-lalkozók, akiknek gyakorta csakformálisan bejegyzett telephelyevan,– saját begyûjtéssel és néhányszállító-, ill. kis teljesítményûfeldolgozógéppel rendelkezô,10-20 alkalmazottat foglalkozta-tó társaságok, amelyek fôleg ex-portra dolgoznak,– megfelelô telephellyel és elô-készítô berendezésekkel dolgo-zó, 30-150 alkalmazottat foglal-koztató társaságok, amelyek ha-zai megrendelôknek és exportrais dolgoznak,– közvetítô nagykereskedelem-mel foglalkozó cégek.

Az elôzôekben ismertetett,minôségileg igen szigorú elôírá-sú termékszerkezet megvalósítá-sa a hulladékokkal szemben isfokozott minôségi követelmé-nyeket támaszt. Az EN DIN10020-1987 szabvány szerintiacélminôség-besorolást, vala-mint a vas- és acélhulladékokminôségére vonatkozó MSZ2592:2003 szabvány szerinti elô-írásokat és a megrendelôk feltét-füzeti elôírásait figyelembe véve,a társaságnál használatos minô-ségeknél a hulladékok fémesszennyezô elemeire vonatkozóminôségi követelmények a 2.táblázatban foglalhatók össze.

A legnagyobb gondot az jelen-ti, hogy a rendelések több mint80%-ánál rendkívül szigorú aszennyezô elemekre vonatkozóelôírás. Ez Cu esetében max.0,18, esetenként max. 0,25%-ot,Cu + 10 Sn + As + Sb esetében pe-dig max. 0,30%-ot is jelenthet.3.

TÁB

LÁZA

T. A

z ST

52-3

min

ôség

û ac

él k

émia

i öss

zeté

telé

re v

onat

kozó

elô

íráso

k kü

lönb

özô

meg

rend

elôk

rés

zérô

l

Acél

min

ôség

ST52

-3

ST52

-3 -2

ST52

-3 -3

ST52

-3 -4

ST52

-3 -6

ST52

-3 -7

ST52

-3 -8

ST52

-3 -9

ST52

-3 -E

ST52

-3 -R

ST52

-3 -S

ST52

-3 -1

0

ST52

-3 -1

1

ST52

-3 -1

2

ST52

-3 -1

3

ST52

-3 -1

4

ST52

-3 -1

5

ST52

-3 -1

6

ST52

-3 -1

7

ST52

-3 N

BSUB

ST52

-3 S

G

ST52

-3 W

N03

Szab

vány

, fe

ltétfü

zet s

zám

a

DIN1

7100

-198

0

DIN1

7100

-198

0

Ferro

staa

l

WN 0

.802

-199

2.06

Ferro

staa

l/Qua

litat

ssta

hl

Quali

tats

stah

l TL

31.2

002.

04.2

5.

Quali

tats

stah

l TL

260

és T

L 26

4

BGS

2002

.03.

Quali

tats

stah

l TL

4454

WN 0

.800

-rev

5.-1

998.

10 R

ÁBA

WN 0

.800

-Rev

5.-1

998.

10 R

ÁBA

Di>1

,72

DBL

4028

-199

0.

Brüc

k Br

ufor

g 30

6..m

od.R

ev.0

3.

DIN

1710

0-19

80. M

F 620

00:1

-199

5. R

ÁBA

Quali

tats

staa

l TL

4517

.

BGS

0011

90

BGS

0014

91

CJ W

eiler

. és D

IN 1

7100

.

MAN

Ferro

staa

l 200

3.01

.16.

DIN

1710

0-19

80. é

s Foc

Fisc

ato

CJ. W

eiler

Eise

n un

d St

ahl G

mbH

MB 1

8-20

02

Ferro

. H/1

2432

-199

8.M.

, WN0

.800

-Rev

10.

Quali

tats

stah

l TL

19.

C. a

15 16 16 23 19 23 18 15 22 22 16 18 15 20 18 15 15 16 18 15 22 20

C. f 20 20 20 26 22 26 20 18 24 24 20 20 18 24 21 18 18 20 20 18 24 24

Si. a

20 20 20 30 25 32 25 20 32 32 20 20 20 20 20 20 20 20 20 35 30 30

Si. f

50 50 40 50 40 48 40 40 48 48 40 30 40 30 30 30 40 35 35 48 50 45

Mn.a

120

120

120

140

140

145

130

140

135

140

120

145

120

140

140

140

135

130

130

130

140

110

Mn.f

150

150

145

160

160

160

142

160

155

160

150

160

140

160

160

160

150

145

145

150

160

130

P. f 20 30 20 20 20 20 20 20 20 20 20 15 20 20 20 20 20 20 20 20 20 15

S. a

0 20 20 20 20 25 15 20 22 20 20 0 0 20 25 0 0 20 0 0 20 40

S. f 15 30 35 35 35 35 30 30 35 35 35 12 15 30 35 12 15 30 15 12 35 60

Cr.f 25 25 10 20 25 25 12 25 20 30 20 12 20 12 20 20 20 10 20 15 20 10

Mo.f

5 5 5 5 5 5 2 5 5 6 5 2 5 5 5 5 5 3 5 5 5 5

V. f 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 8 2 7

Al.a

20 20 20 15 20 15 20 20 15 15 20 25 20 20 20 20 20 20 20 20 15 15

Ti.f 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 6 0 0

As.f 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

B. f 0 0 0 0 0 0 0 0 5 5 0 0 5 0 0 0 0 0 0 5 0 5

Sb.f 0 0 0 0 0 0 0 0 20 20 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

N. a

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 80 0 80

N. f

120

120

120

100

120

100

80 120

100

100

120

90 120

100

120

120

120

120 0 140

100

120

O. f 35 35 35 30 35 30 35 35 30 30 35 35 35 30 35 35 35 30 0 35 30 30

H. a

30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 16 30 30 30 30 30 30 20 30 30 30

Cr.a

0 0 0 0 15 15 0 0 0 15 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0

Ni.f 25 25 25 20 25 25 12 25 20 25 25 12 25 12 20 20 20 20 20 15 20 10

V. a

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 0 5

Cu.f 40 40 25 25 20 20 25 25 20 20 25 20 30 25 35 35 35 25 35 25 25 25

Al.f 30 30 30 25 30 25 30 30 25 25 30 35 30 30 30 30 30 30 30 30 25 25

Sn.f 30 30 30 30 20 20 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

B. a

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

*01

*001

*01

*000

1*0

001

*000

01*0

01*0

01

7137. évfolyam, 1. szám • 2004

A mai mûszaki-technológiai, gyártmányfejlesztési tenden-ciákban a megrendelô cégek hihetetlen csalafintaságokat islatba vetnek profitnöveléseik érdekében. Példaként említhetô,hogy egy egyszerû DIN szabvány szerinti St 52-3 minôségû,süllyesztékes kovácsolási célú alapanyagot több mint 10-féleösszetételben (Al, V, N, S mikroötvözôk, Cu = max. 0,25%,adott esetben Cu = max. 0,22% stb.) rendelnek, de az árak ki-alakítását technológiai felárak nélkül követelik! Erre mutat bepéldát a 3. táblázat.

Mindezeket, valamint a BN Kft. termelési viszonyait alapulvéve, a minôségi bontás szerinti éves acélhulladék-szükségleta 4. táblázatban látható.

A vas- és acélhulladék-piacon kialakult megnövekedett ke-reslet miatt ezeket a minôségi igényeket csak kevésbé vagy ne-hezen lehet kielégíteni. Pozitív fejleményként kell értékelni,hogy a társaság olyan beszállító céggel tudott szerzôdést köt-ni, amelynél a minôségi igényeket figyelembe véve, a beada-golást és beolvasztást követôen kivett folyékony acélmintaelemzési eredménye képezi az elszámolás alapját.

A fentiek is igazolják, hogy a hazai hulladékellátás gondjai-val a legmagasabb szinteken is foglalkozni kell ! A megoldás akövetkezô lehet:• a hulladékexport visszaszorítása gazdasági szabályzók alkal-

mazásával,• a hulladékkereskedelemmel és -begyûjtéssel foglalkozó tár-

saságok kereskedelmi és minôségügyi tevékenységének ha-tósági kontrollja, az engedélyezési feltételek szigorítása,

• a három hazai nagyvállalat egységes fellépése a hulladékbe-szállítókkal szemben, MVAE-szintû koordinálás mellett. Ezenbelül :

• a hulladékok minôségi szelektálás szerinti elosztásának meg-szervezése:– DUNAFERR Rt.: vegyes minôségû, MSZ 2592:2003 szab-

vány szerinti E 1 jelû acélhulladék (LD-acélgyártásnál csakmax. 22%-os a hulladék részaránya, a nagy tisztaságúnyersvas alkalmazása folytán),

– ÓAM Rt.: szelektálás nélküli MSZ 2592:2003 szabvány sze-rinti E 1, E 46, EHRB, EHRM jelû hulladék (betonacélgyár-táshoz nincs különleges elôírás a hulladékok minôségére),

– BN Kft.: a fenti szelektálás mellett megmaradt MSZ

2592:2003 szabvány szerinti E 3, E 2, E8, E 40 jelû vas- és acélhulladék.– a hulladékok begyûjtésének közvetlenúton való megszervezése, a gyártó és fel-használó vállalatok közötti együttmûkö-dési szerzôdésekben kikötött feltételekmellett.– az exportárképzésnél már gyakorta al-kalmazott hulladék-ármozgási felár érvé-nyesítése a hazai megrendelôknél is.

• a hulladékellátás biztonsága érdekében a szükséges készle-tek beszerzéséhez kedvezményes állami hitelek biztosítása.

A kiemelt minôségû jármûipari acélok gyártásfejlesztéseterén elért eredményeka) Az újrakénezett acélok gyártásának megvalósításaA kén a vaskohászati termékek elkerülhetetlen alkotóeleme.Acélban való oldhatósága igen kicsi, ezért – kellôen nem dezo-xidált acél esetében – majdnem teljes mennyisége zárványalakban jelenik meg. A kialakult szulfid- és komplex oxi-szulfidzárványok jelenléte hátrányosan hat a folyamatos öntésre, me-legalakíthatóságra, mélyhúzhatóságára; anizotrópiát okoz, amiaz acél szívósságát rontja, hidegtörési hajlamát növeli. Vanazonban egy igen kedvezô hatása: javítja az acél forgácsolha-tóságát!

Az 1980-as évek kutatási irányvonala ezen kedvezô tulaj-donság kihasználására irányult, amelynek eredményeként azúgynevezett újrakénezési technológia került bevezetésre. En-nek lényege a következôkben foglalható össze:• A kéntartalom beötvözését általános szabványok szerinti mi-

nôségeknél 0,025–0,035%, egyedi (feltétfüzeti) minôségekesetében 0,0035–0,055 % értékekben határozták meg.

• Az acél üstmetallurgiai kezelésénél a kéntelenítési technoló-gia megegyezik az igen kis kéntartalmú (S = max. 0,005%)acélminôségek gyártásával. Ennek eredményeként jól dezo-xidált, igen kis zárványtartalmú, kiváló minôségû acélt nyer-nek! Ezt követôen történik a kén mikroötvözése porbeles hu-zal alkalmazásával. Az acélban esetleg keletkezô zárványtar-talom csökkentését, homogenizálását indukciós és/vagy ar-gonos keveréssel biztosítják. Ilyen pl. a HAY feltétfüzet sze-rinti 42CrMoS4 nemesíthetô acél, a következô fontosabb elô-írásokkal :

Megrendelô cég: Werk Bockenau, NémetországAz alapanyag minôségi elôírásai : Daimler-Benz 4028, DIN EN10083-1, JDMA 4142 H és LaN 110-3, Blatt 13, INA-Norm N011133, MAN M 3418, VOLVO STD 1122,44 (Stahl 2244), STD1006,237 és Scannia STD 4153 feltétfüzeti elôírások szerint.Kémiai összetétel : 5. táblázat szerintAcélgyártási technológia: UHP – ASEA-SKF (vákuum) – FAMÁtmunkálási szám: min.6

Sorsz.

1.

2.

3.

4.

Össz.

Megnevezés

Közúti beérkezés

Vasúti szállítás

Belsô visszatérô

I. o. import

Hulladéktípus

E 1, E 2, E 3, E 40

E 1, E 2, E 3, E 6, E 8, E 40

E 3

E 3

Méret (m)

1,5 x 0,5 x 0,5

1,5 x 0,5 x 0,5

1,5 x 0,5 x 0,5

1,5 x 0,5 x 0,5

Menny. (kt)

210

30

40

20

300

4. TÁBLÁZAT. A hulladékbeszerzés megoszlása

min.

max.

C

0,40

0,45

Si

0,15

0,35

Mn

0,60

0,80

P

-

0,035

S

0,45(0,050)

0,55

Cr

0,90

1,20

Mo

0,20

0,25

Ni

-

0,25

Al

0,020

0,045

Co

-

0,050

Cu

-

0,25

Nb

0,020

0,020

V

-

0,040

Sn

-

0,03

N

0,008

0,012

Cu +10xSn

0,50

Ti

-

0,010

W

-

0,040

5. TÁBLÁZAT. A 42CrMoS4, HAY 1 elôírt kémiai összetétele

8 VASKOHÁSZAT

Felhasználási cél : kovácsolás, zömítés, induktív hevítésre elô-készített állapotEdzhetôség: DIN 5550191:1985 szerint vizsgálva, HAY117227-18/98 szigorítás szerintTisztasági fok: DIN 50602:1985 szerint vizsgálva, K4 = max. 25Szemcsenagyság: DIN 50601:1985 szerinti 6-8 fokozatHidegnyírhatóság: max. 250 HB hengerelt állapotbanUH-vizsgálat: 100%, SEP 1920:1984/3CMágneses repedésvizsgálat: 100%Szelvénytûrés: DIN 1000013: 1976, TEL 1. szigorítás szerintEgyenességtôl való eltérés: max. 2 mmFelületi repedés mélysége: max. 0,2 mm/m (mûszeresen vizs-gálva)Végkikészítés: fûrészelés, végsorjázássalDekarbonizáció: max. az átmérô 1%-aJelölés: darabonkénti pecsételés: adagszám, minôségÖsszetétel ellenôrzése: darabonkénti színképelemzésMinôségtanúsítás: DIN EN 10204:1995. 3.1. B. szerint, SEP1920:1984 3/C és Kunden-Ref 193520 Material-Nr.: 912174igazolás

A fentiekbôl látható, hogy a rendelô által elôírt minôségiparaméterek rendkívül szigorúak. Ezek teljesítésénél a nehéz-séget elsôsorban a szekunder metallurgiai kezelés közben leját-szódó fizikai-kémiai folyamatok irányításának, illetve kedvezôbefolyásolásának a megtervezése és az így meghatározott tech-nológiai mûveletek megfelelô kivitelezése képezi.

Az újrakénezett acélok gyártási kísérletei az elmúlt év köze-pén sikerrel zárultak, azt követôen a gyártás a 2. ábrán bemu-tatott módszerrel folyamatosan történik.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a kikísérletezett technoló-gia be nem tartása esetén az acél folyamatos öntésekor komolyrendellenességek adódhatnak. A leggyakoribb hibaforrást azacél újrakénezés elôtti, nem megfelelôen elvégzett dezoxidáci-ója és/vagy reoxidációja képezheti, mivel az ekkor keletkezôzárványok a közbensô üst kagylónyílásában megtapadva, a szálidô elôtti bezárását okozhatják. Megfelelô képzés és kellô be-gyakorlottság után a szakmai személyzet kellô gondossággal,jól alkalmazza a kiadott technológiát, a gyártás nagy bizton-sággal és megfelelô minôséget eredményezve végezhetô.

Az eredményességet az is jellemzi, hogy ezen minôségcsa-ládból számos külföldi és a hazai Rába cég is folyamatosan vá-sárol alapanyagot társaságunktól, amelyekbôl azután süllyesz-tékes kovácsolással, illetve kovácsoló-hengerlô gépsorokontörténô feldolgozással alakítják ki az életbiztonsági szempon-tokat is kielégítô jármûipari alkatrészeket. Erre mutat be pél-dát a 3. ábra.

■ 2. ÁBRA. Az újrakénezett acélok gyártástechnológiájának elvi vázlata

■ 3. ÁBRA. Újrakénezett acélból gyártott kovácsolt termék

9137. évfolyam, 1. szám • 2004

b) Mikroötvözött acélcsaládokJelentôs fejlôdés tapasztalható a növelt folyáshatárú, jól he-geszthetô szerkezeti acélok gyártásánál. Ezeknél a hegeszthe-tôség javítása érdekében folyamatosan csökken a karbontarta-lom, általában 0,17% körül kérik a beállítását a megrendelôk.Ugyanakkor szemcsefinomítás és szilárdságnövelés céljából Al,Nb, Ti, V vagy B mikroötvözést is elôírnak, de terjedôben vana 42CrMoS4 minôségnél is bemutatott nitrogénes (nitridkiválá-sos) mikroötvözés is.

Ezek az acélfajták az igen kis oxigéntartalom és az egyébszennyezô elemek nagymértékû csökkentése, a zárványok mo-difikálása, továbbá a finom szövetszerkezet révén még kereszt-irányban is (hideg)szívósak, melegalakításuk után is megôrzikalakjukat, nem okoznak bemetszôhatású feszültségkoncentrá-ciót, ezáltal kiválóan alkalmasak vegyipari, kôolajipari, illetvekovácsolóipari felhasználásra. Példaként az igen sokféle fel-használásra alkalmas, az egyes cégek által különféle elôírássalrendelt ST 52-3 típusú acélminôség összetételét a 3. táblázattartalmazza.

c) Szigorított elôírással rendelt betétedzésû acélokA jármûipar fejlôdése speciális rendeltetésû és tulajdonságúalapanyagok elôállítását igényli. Különleges kívánalmak:– szûkített edzhetôségi sáv biztosítása,– igen finom szemcseszerkezet,– reprodukálható és igen szûk határokon belüli kémiai össze-

tétel.A betétben edzhetô acélok közül nagy jelentôsége van a

bórral mikroötvözött minôségeknek. Az oldott állapotú bór adinamikus törésbiztonságban játszik döntô szerepet, csökkentia cementált kéreg bemetszésekkel szembeni érzékenységét, ja-vítja az ütôszilárdságot, fokozza a fárasztó igénybevétellelszembeni ellenálló képességet, és javítja az átedzhetôséget. Akötött (elsôsorban bór-nitrid) alakban jelen lévô bór pedig azacél szívósságát, koptatóhatásokkal szembeni ellenállását segí-ti elô. A bórral mikroötvözött betétedzésû acélok további elô-nye, hogy a cementálás hômérsékletén is finom szemcsézetû-ek, lehetôvé téve ezzel a közvetlen betétbôl való edzést, s ígya hôkezelés leegyszerûsítését.

A leggyakrabban gyártott betétedzésû acélok:– EATON (USA) elôírású 16MnCr5 minôség.

Szigorítás: Cu = max. 0, 25%, Nb, Sn, Ti egyenként max.0,02 %, N = min. 100 g/t, Ca = max. 25 g/t, átmunkálásiszám: min. 9,5,

– RÁBA feltétfüzet szerinti 20MnCrS5 minôség. Szigorítás: Meritor (USA) elôírás teljesítése: Cu = max.0,25%, Nb, Sn, Ti egyenként max. 0,02%, Cu + 10 x Sn =0,30%, S = 0,025–0,035%, átmunkálási szám: min. 9

– Qualitätsstahl elôírású 20MnCrS5 + B minôség.Szigorítás: ua. mint Meritor, de B = 15–30 g/t is beötvözendô.A fenti acélminôségek gyártása nagyüzemileg megoldott, a

vákuumos kezeléssel elôállított igen nagy belsô tisztaság kö-vetkezményeként az ezekbôl az acélokból elôállított tengelyek,közlômûi alkatrészek, fogaskerekek felületei kopással szembenellenállóak, belsô szelvényükben pedig kiváló szívóssági tulaj-donságokkal rendelkeznek, a megmunkált alkatrészek a hôke-zeléskor nem vetemednek. A kiszállított termékekbôl gyártottalkatrészekbôl mutat be néhány példát a 4. ábra. 6.

TÁB

LÁZA

T. A

kül

önle

ges

elôí

rású

, 35

MnS

iVS5

min

ôség

û ru

góac

él k

émia

i öss

zeté

tele

Acél

- m

inôs

ég

38MN

SIVS

5

38MN

SIVS

5-2

38MN

SIVS

5-3

38MN

SIVS

5-4

38MN

SIVS

5-5

38MN

SIVS

5-6

38MN

SIVS

5-7

38MN

SIVS

5-8

38MN

SIVS

5-S

38MN

SIVS

5-Z

Szab

vány

, fe

ltétfü

zet s

zám

a

CDP

3386

03-1

999.

12

Broc

khau

s 040

705

A 03

0122

; Fer

rost

aal

SEW

101

és G

SA-V

.1-0

999.

(1-0

5231

)

Hamm

erwe

rk; S

EW 1

01

VWTL

143

8 MA

N-Fe

rrost

aal (

2002

.11.

18.FA

X)

DBL

4028

+Bro

ckha

us T

L-BS

040

701

A 02

0718

CDP

3703

3860

3/20

02.1

2.

CDP

3703

2766

6. +

Ferro

staa

l E/7

70-0

3.

GSA

1.05

231

Scho

lz; S

EW 1

01-1

988.

ZP 3

31Z-

1998

; Int

erte

ch

C. a

36 35 35 37 34 36 36 35 35 35

C. f 39 39 39 40 37 39 39 38 39 39

Si. a

50 50 50 50 45 50 50 50 50 50

Si. f

65 65 65 70 60 65 65 65 70 70

Mn.a

135

130

130

130

130

130

135

140

130

130

Mn.f

150

145

145

145

140

145

150

150

150

150

P. f 15 20 20 20 20 20 20 20 15 15

S. a

45 50 30 30 45 53 35 45 30 15

S. f 65 65 45 50 65 65 45 60 60 25

Cr.f 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

Mo.f

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Mo.a

1 0 0 0 0 0 0 1 0 0

V. f

11 12 13 12 12 12 12 12 12 12

Al.a

10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

Nb.f 20 20 50 0 0 30 30 20 20 20

Ti.f 20 35 0 0 35 30 20 5 35 35

As.f 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

B.f 0 0 0 0 5 5 0 0 0 0

B.a 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

N.a

120

120

150

0

100

120

120

130

100

0

N.f 170

170

200

120

160

170

170

180

180

130

O. f 30 30 30 30 30 30 30 25 30 30

H. f 0 30 30 30 30 30 30 30 30 0

Cr.a

10 10 10 0 0 10 15 15 10 10

Ni.f 15 10 20 20 20 10 15 15 20 20

Ni.a

3 0 0 0 0 0 0 3 0 0

V. a

8 8 8 8 9 9 8 8 8 8

Cu.f 25 25 25 35 25 25 20 22 25 25

Al.f 20 20 20 20 25 25 20 20 20 20

Ti.a 8 15 0 0 20 0 10 0 0 0

Sn.f 30 30 30 30 30 30 30 20 30 30

*01

*001

*01

*000

1*0

001

*000

01*0

01

10 VASKOHÁSZAT

d) Különleges elôírású rugóacélokAz autóipari beszállítói piac versenyhelyzete arra kényszerítet-te a kovácsoló szakembereket, hogy tovább vizsgálják annaklehetôségét, hogyan tudnák az acélmetallurgia és anyagtudo-mány terén elért eredményeket úgy hasznosítani, hogy a ková-csolt alkatrészek minôségi és biztonsági tulajdonságai ne káro-suljanak. A megoldást a mikroötvözött acélok fokozottabb fel-használása jelentette, és az újrakénezési gyártástechnológiabevezetésével szinkronban, soha nem látott igény jelentkezett

a S, V, N, adott esetekben a Cr, Ni mikroötvözésével gyártottjármûipari acélok iránt (6. táblázat).

Így pl. a nemesíthetô acélok közül a közlômûi alkatrészek ki-váltására az addig használt 42CrMo4, 30CrNiMo8 minôségû acé-lok helyett bevezették a V-mal mikroötvözött, rugóacél típusú38MnSiVS5 alkalmazását. Ezzel kb. 15 %-os költségcsökkentésttudtak elérni.

A táblázatból kitûnik, hogy minden megrendelô megkövete-li a szennyezô elemek igen kis értékének biztosítását, a S-tar-talom különbözô mértékû, és egy vagy több szemcsefinomító

■ 5. ÁBRA. 38MnSiVS 5 minôségû, kénnel mikroötvözött, 180x180 mmméretû, folyamatosan öntött buga makrocsiszolatáról készült Baumann-lenyomat

■ 7. ÁBRA. A Volkswagennek a BN Kft. alapanyagából kovácsolt hátsóhimbaféltengelye

■ 8. ÁBRA. Kénötvözésû dugattyúmozgató hajtókar ■ 6. ÁBRA. Hengerelt köracél Baumann-lenyomata

■ 4. ÁBRA. Sebességváltó mû alkatrészei

11137. évfolyam, 1. szám • 2004

elemmel kell mikroötvözni. A külföldi szakvezetôk tájékoztatá-sa szerint ennek okai a következôk:– a korábban nagy mennyiségben használt, drága ötvözök

(Mo, V, Ni) részarányának csökkentése vagy teljes kiváltása,a tudományos kutatásokkal is bizonyított mikroötvözésestechnológiai lehetôségek kihasználása révén,

– a korszerû, igen nagy belsô tisztaságot biztosító szekundermetallurgia (gáztalanítás, injektálásos technológia) terénelért eredmények hasznosítása,

– a képlékeny- és hidegalakítási technológiák fejlôdésével ésmûszeres minôség vizsgálati módszerek bevezetésével elér-hetô igen nagy biztonsági felkészültség,

– tanúsított és egységesen alkalmazott minôségirányítási,akkreditálási, approbálási rendszerek megléte.A fenti acélok elôállítása igen nagy technikai, technológiai

és szakmai felkészültséget igényel. A legyártott acélalapanyag-nak nem csak a megrendelôk által megadott szabványok, fel-tétfüzetek elôírásait kell teljesítenie, hanem gondoskodni kellarról is, hogy a továbbalakításkor az igénybevételekkel (fogó-,nyíró-, csavaró-, koptató- és dinamikus túlterhelések okoztaigénybevétel) szembeni követelmények is biztosíthatók legye-nek, beleértve a kénnel való mikroötvözés okozta esetleges ri-degtörési hajlam visszaszorítását is.

A gyártás megtervezése az alábbi technológiai útvonal sze-rint történt: UHP – ASEA-SKF – FAMzárt – féltermék felületi csi-szolása – hengerlés – kikészítés – mûszeres felület-, méret-,alak-, UH-vizsgálósor alkalmazása.

A kezdeti sikertelenségek után (a hengerelt késztermékekfelületén a mágneses repedésvizsgálat néhol mikrozárványokokozta, 0,3–05 mm mélységû repedéseket is kimutatott) végülis a kísérletek sikerrel zárultak. Tanulságos ezek közül – a sza-kirodalom által sem egységes megítélésû – Ar-gázzal történôátöblítéses technológia átértékelése kapcsán elért minôségja-vulás, ezért ezt részletesebben ismertetjük.

Mint ismeretes, az argon az acélban nem oldható nemesgáz.Elônyös tulajdonsága, hogy porózus téglán (kagylón) keresztüla folyékony acélba befúvatva, illetve azzal átöblítést végezve,segíti az esetlegesen jelen lévô endogén és exogén zárványoksalakba való felúszását, javítja ezzel az acél tisztaságát, segítitovábbá az acél összetételének és hômérsékletének homogeni-zálását. Ez a kedvezô tulajdonság az acél üstkezelésénél jól ki-használható, hiszen a leöntés megkezdéséig bôségesen van idôa zárványok „kikeverését” követôen, azok salakba juttatására.

A zárt technológiájú öntésnél meg kell akadályozni a reoxi-dációt. Erre a célra is kiválóan alkalmas az argonos gázfüggönyalkalmazása olyan helyeken (pl. merülô-csöveknél), ahol a gázöntés elôtti eltávozása még biztosítva van. Nem alkalmazhatóviszont a folyamatos öntômû közbensô üstjének öntôkövénélerre a célra, mert itt már az acél hômérséklete a likvidusz-hô-mérséklet közelében van, a felülrôl beömlô acélsugár ferroszta-tikus nyomása ellenhatást fejt ki a felfelé törekvô gázra, így aznem a salak felé áramlik, hanem a kokillába átfolyó acéllal át-sodródva, a felületére esetlegesen feltapadó zárványokat is ma-gával ragadva, szennyezheti a dermedési fázisban lévô acélt.

Ezért a közbensô üst öntôkövénél az argonos helyett a nit-rogénes védelmet alkalmazzuk. Annak ellenére, hogy jelentôsmennyiségû ként kell beötvözni a hevítés alatt alkalmazott in-dukciós + argonos kezelés + vákuumozás, valamint az öntés

közben alkalmazott mágneses keverés hatására – az öntött bu-gából készült Baumann-lenyomat tanúsága szerint – egyenle-tes a kéneloszlás (5. ábra).

Hasonlóan kedvezô a kéneloszlás a fenti folyamatos öntésûbugából 79 mm átmérôjûre hengerelt köracélban (6. ábra).

A gyártási eljárást a német kovácsolócégek képviselôi ismegtekintették, próbarendeléseket kértek, és az üzemükben le-folytatott tesztelések sikeres tapasztalatai után társaságunkrészére megadták a beszállítói engedélyt. Kiemelhetô ezek kö-zül európai viszonylatban minôségi, automatizáltsági és kör-nyezetkímélési szempontokból az elsôk közé sorolt németBrockhaus cég, ahol a folyamatosan szállított termékeinkbôligen bonyolult és nagy életbiztonságot kívánó jármûipari al-katrészeket állítanak elô. Egy ilyen példát mutat be a 7. ábra,melyen a BN Kft. alapanyagából elôállított hátsó himbafélten-gely látható.

e) Félautomata-acélok gyártásaAz újrakénezési technológia továbbfejlesztésének eredménye-ként a gépjármûveket tervezô mérnökök újabb és a korábbitólanyag- és költségtakarékosabb gyártmányok, alkatrészek elôál-lítását követelték. Ilyen új alkatrész a kénnel nagyobb mérték-ben ötvözött, biztonsági célokat is biztosító alkatrész, a gép-jármûmotorok vezértengelyére szerelt dugattyúmozgató hajtó-kar (8. ábra).

A hajtókar összetételét és minôségi paramétereit úgy tervez-ték meg, hogy képes legyen a motor nyomatékának a szükségszerinti átadására, de abban az esetben, ha a motornál na-gyobb hiba következne be (pl. szelepbesülés) a csatlakozó fe-lületen eltörve ki tudja iktatni a hibás alkatrészt, megmentveezzel a gépjármû motorját, szavatolva a benne ülôk biztonsá-gát (korábban külön törôbak szolgálta ezt a biztonságot).

A hajtókar mûszaki elôírásai igen szigorúak. Különösen vo-natkozik ez az igen szûk határokon belüli kémiai összetételreés a hengerelt állapotban való keménységre:Minôség jele: C70S6-3Rendelô cég: Brockhaus Soehne GmbHFeltétfüzeti elôírás: Daimler-Benz 4028 DBL 4551Kémiai összetétel (%):C = 0,69 – 0,73, Si = 0,15 – 0,25, Mn = 0,55 – 0,60, P = max. 0,045, S = 0,060-0,070, Cr = 0,10-0,15,Mo = max. 0,03, Ni = 0,04 - 0,08, Al = max. 0,010,V = 0,03-0,04, Cu = max. 0,25, N = 0,012-0,016,

Ti = max. 0,012Hidegnyírhatóság: HB = 220 – 255A kémiai összetétel ilyen szûk határok közti beállítása több

szempontból is komoly feladat. Biztosítani kell a kis Cu-, Cr-,Ni-, Mo-tartalmú acélhulladékot, és az acélgyártásnál meg kelloldani a szinte patikai pontosságú összetétel beállítását, ame-lyek közül különösen nehéz a Mn, Cr, V és a S pontos beötvö-zése, miután ezek koncentrációja a mindenkori megoszlási há-nyados függvénye. A megrendelô cég tájékoztatása szerintezen acélminôséget ez ideig csak egyetlen német acélmû tud-ta elvállalni és gyártani.

Társaságunk elôször kísérleti jelleggel egy kétadagos szek-vens mennyiséget vállalt el gyártásra. A kísérletnél különösenvigyáztunk az üstmetallurgiai kezelés hatékonyságának elôsegí-tésére. A salak diffúziós kezelése közben a megfelelô dezoxi-

12 VASKOHÁSZAT

dáltsági állapot és a folyékony acél belsô tisztaságának javítá-sa érdekében, az ASEA – SFK hevítôegységénél, az indukciós ke-veréssel egy idôben, két porózus kagylón keresztüli alsó argo-nos átöblítést is alkalmaztunk, miközben az acél aktív oxigén-tartalmát folyamatosan ellenôriztük. Az egyensúlyi állapot meg-közelítése érdekében 10 perc pihentetést is beiktattunk, és csakezután került sor a kén porbeles huzallal való beötvözésére.

A kísérletek igazolták az alkalmazott technológia helyessé-gét, a legyártott adagokat a megrendelô feldolgozta, azok min-denben kielégítették az elôírt követelményeket.

A sikeres kísérletek eredménye után, a C70 S6-3 minôségûacél gyártása folyamatosan történik.

f) Nagy kovácstuskók alsó öntéssel való gyártásának megoldásaAz acélmetallurgia terén elért eredmények mellett a tuskóön-tés terén is komoly fejlôdés valósult meg az acélmûben.

Már az olasz irányítás alatt felismerték az akkori vezetôk,hogy az acélmû technológiai adottságai kiválóan alkalmasak azEurópában egyre jobban keresett nagyméretû acéltuskók gyár-tására. Öntôgödröt létesítettek, kokillákat vásároltak, számító-géppel programozott fûthetô visszahûtô kemencét építettek,és korszerû, úgynevezett két alátétes (alsó és felsô öntôlapegymásra építve), alsóöntéses technológiát kísérleteztek ki.

A BN Kft. ezt a technológiát továbbfejlesztette. Megvalósí-totta az öntés közbeni reoxidációvédelmet, kidolgozta a vezér-minôségek visszahûtésére vonatkozó hôkezelési technológiát,és nagyüzemileg bevezette a 7. táblázatban bemutatott nagykovácstuskók gyártását. A megrendelôk köre, a hazai HámorRt.-én kívül olasz és német kovácsüzemek közül került ki.

Meg kell jegyezni, hogy a növekvô keresletet az üzem márnem tudja kielégíteni, ezért felvetôdött egy újabb hôkezelô ke-mence létesítésének a terve, mivel a technológiailag elôírt 4napos visszahûtési idô miatt, ez képezi a legszûkebb kereszt-metszetet az öntött tuskók gyártásánál.

Az elôzô fejezetekben csak azokat a minôségcsaládokat is-mertettük, amelyek gyártásának megoldása átlagon felüli mû-szaki és szakmai színvonalat követelt meg. Meg kell azonbanjegyezni, hogy a társaság által gyártott igen nagy számú (kb.670 féle) acélminôségnél is közel hasonló nehézségekkel kellmegküzdeni. Feladataink bôven vannak, ezek többsége a kész-termékek felületének további javításával függnek össze.

Természetesen a többszázféle acélminôség között normál

DIN elôírású acélminôségek is szerepelnek. Itt jegyezzük meg,hogy az acélhulladékok szelektálása után megmaradt Cu, Ni, Crés egyéb szennyezô elemekben feldúsult hulladékot alapacélok(RSt37-2, B60-40 stb.) gyártására használjuk fel.

Fejlesztési eredményeink hasznosítása a képzésbenMinthogy a korábbi bizonytalan helyzet megtizedelte a vállalatszakemberállományát, ezen a területen is elôre kellett lépnünk.2003 szeptemberében együttmûködési szerzôdést kötöttünk aMiskolci Egyetemmel kutatási, képzési, szakember-utánpótlásiterületek megjelölésével. Még az év ôszén az egyetem vaskohá-szattani tanszékével együttmûködve létrehoztuk a Vaskohá-szattani Tanszék Kihelyezett Oktatási Stúdióját társaságunk la-boratóriumi épületében.

Ez az új egység lehetôvé teszi, hogy a termelési gyakorlatonitt lévô, vagy órarendi gyakorlataikat végzô egyetemi hallgatókmunkájuk eredményét közvetlenül a helyszínen tudják vizsgál-ni, elemezni, ugyanakkor az egyetem oktatói szakembereink ré-szére a helyszínen tudnak továbbképzéseket tartani, mintahogy ez 2003 novemberében egy alkalommal már meg is tör-tént. Úgy képzeljük, hogy ez az egység szervesen illeszkedikalaptevékenységünkhöz.

3. Jövôbeni célkitûzések, kilátások

A bemutatott mûszaki ismertetések alapján bátran állítható,hogy a BN Kft. megalakulását követôen, jól megtervezett üz-letpolitikájával, magas minôségi színvonalra emelt termelésé-vel, igen rövid idô alatt vissza tudta szerezni a vevôk bizalmát,minôség és határidô tekintetében is kedvezô hírnevet szerzetta hazai és külföldi megrendelôk körében.

A társaság kedvezô kilátásokkal kezdte meg a 2004. évet, hi-szen általánosan bebizonyosodott, hogy európai de világvi-szonylatban is fellendülés következett be az acéltermékek ke-reslete terén. A dömpingszerûen beérkezett rendelések vállalá-sát már csak a III. negyedévre tudtuk beütemezni. A fellendü-lés hatása az eladási árainkban is pozitívan jelentkezett, hi-szen a korábban elvállalt rendelések többségénél is sikerült10–20 EUR ártöbbletet érvényesíteni; hazai viszonylatban iskedvezô jelek mutatkoznak az áremelés elfogadására.

Ezen kilátásokat rontotta az acélhulladék árának túlzott

Tuskótípusa

3 600

6 000

8 500

10 100

12 000

600

14 000

17 000

800

7. TÁBLÁZAT. Öntött tuskók típusonkénti adatai

Szelvény

Négyzet

Négyzet

Nyolcszög

Nyolcszög

Nyolcszög

Kör

Nyolcszög

Nyolcszög

Kör

Névlegestömeg(kg)

3 530

5 870

8 020

9 270

10 630

11 080

12 870

15 810

19 200

Teljes hosszfelöntéssel(mm)

1 925

2 100

2 460

2 615

2 615

5 000

2 650

2 265

5 000

Felöntés nél-küli hossz (mm)

1 600

1 800

1 460

1 615

1 615

4 700

1 650

1 715

4 640

Felsô befog-laló méret (mm)

574

670

925

982

1 060

625

1 120

1 180

825

Alsó befog-laló méret (mm)

490

610

810

852

930

635

960

1 015

835

Kónicitás (%)

5,2

1,7

7,8

8,0

8,0

2,1

9,7

9,6

2,2

13137. évfolyam, 1. szám • 2004

1. Bevezetés, elôzmények

Ebben a dolgozatban az elmúlt évek ótaa nemzeti szabványosításban bekövetke-zett fejleményeket, illetve az MVAE Mû-szaki Irodája által végzett, vaskohászat-tal kapcsolatos szabványosítási tevé-kenységet foglaljuk össze.

2003. január 1-jétôl a Magyar Szabvá-nyügyi Testület, miután az összes felvé-teli követelményt teljesítette, az európaiszabványügyi szervezetnek, a CEN-nek (aComité Européen de Normalisation-nak,azaz az Európai Szabványügyi Bizottság-nak) teljes jogú tagjává vált. Ez az Euró-pai Uniós tagságunk miatt is egyik telje-sítendô feltétel volt.

A CEN a legnagyobb európai szabvá-nyügyi szervezet, mert míg a CENELECszakterülete a villamosság és elektroni-ka, az ETSI-é a távközlés, addig a CEN-éaz összes többi szabványosítási terület.

A teljes jogú tagsággal az európaiszabványosítás egyenrangú résztvevôivéváltunk, a jogok mellett azonban azokataz alapvetô kötelezettségeket is vállal-nunk kell, amelyeket a CEN szabályzattartalmaz.

1.1. Európai Szabványügyi BizottságA CEN az EU és az Európai Szabadkeres-kedelmi Társulás (EFTA) közös szabvá-nyosítási szervezete, 22 teljes jogú tag-szervezete van, eddig közel tízezer ENszabványt publikáltak és hétezer ENszabvány van elôkészítés alatt. A CEN-nek a villamosság területén mûködôtestvérintézménye a CENELEC. Jelenleg aCEN/CENELEC-ben mintegy 350 mûszakibizottság (TC) mûködik, ebbôl kb. 40mûszaki bizottság tevékenysége vasko-hászattal (is) kapcsolatos.

A CEN célja a meglévô nemzeti szabvá-nyok összehangolása és az egységes mi-nôségi szint érdekében EN szabványokmegalkotása. A szabványokat a tagorszá-goknak ezért szükségszerûen honosítanikell, és a nemzeti szabványügyi testüle-teknek fel kell vállalniuk minden olyannemzeti szabvány visszavonását, amiezekkel ellentétes értelmû rendelkezésttartalmaz.

Az EU-n belül a szabványosítás az egy-séges piac mûködésének fontos része. Aszabványosítás a Világkereskedelmi Szer-vezet (WTO) is a kereskedelem útjábanálló akadályok elhárításának legfonto-sabb eszközének tekinti a következôkszerint:

A szabványra való hivatkozás vállalko-zásokban. A szabványosítás költséghaté-kony tevékenység, mivel megoldásokatkínál az ismétlôdô követelményekre ésproblémákra. Vagy saját indíttatásból,vagy az ugyanazon szabványoknak meg-felelô termékek iránt megnyilvánuló ke-reslet kielégítése érdekében az üzemeketarra ösztönzik, hogy a nem kötelezô (ön-kéntes) szabványokat alkalmazzák ter-mékeikre.

A szabványra való hivatkozás szerzô-désekben. A nem kötelezô (önkéntes)szabványok alkalmazása lehetôvé teszi,hogy a szerzôdés tárgyának kívánt minô-ségét tisztán és egyértelmûen lehessenmeghatározni. Mindez elôre kiküszöbölia partnerek közötti jövôbeli nézeteltéré-seket ezekben a kérdésekben. Mindennekszámos jogszabályi vonzata van a szerzô-dés végrehajtása, teljesítése vonatkozá-sában. Amennyiben a termék nem felelmeg a szerzôdésben rögzített szabvány-nak, akkor a vevô egyrészt megkívánhat-ja az eladótól a szabványnak megfelelôtermékre való kicserélését, vagy felbont-hatja, semmissé nyilváníthatja a szerzô-dést, aminek további anyagi konzekven-ciái vannak.

SCHEFLER KLÁRA

A nemzeti szabványosítás és a kohászai szabványosítás helyzete

Schefler Klára okl. kohómérnök 1971-benszerzett oklevelet a NME-n. A Csepel Vas-és Fémmûvek Fémtani és Techn. Kutatóin-tézetében, majd a Vasipari Kutató Inté-zetben dolgozott különbözô beosztások-ban. Jelenleg a MVAE-ben fômunkatárs.

A szabványosításban érdekelt vaskohászati gazdálkodó szervezetek számárafontos, hogy az európai szabványosítási munkát érintô döntésekrôl megfele-lôen tájékozódjanak. Beszámolunk a CEN tagságból adódó új szempontok sze-rinti munkáról és feladatokról. A vaskohászati érdekek képviseletét a MagyarVas- és Acélipari Egyesülés végzi.

emelkedése, de a nyugati piac erre is talált megoldást az úgy-nevezett schrott felár bevezetésével, amelyet társaságunk ezévben már a hazai piacon is folyamatosan alkalmaz.

A termelési költségek rendkívüli emelkedése (a költségek60%-át kitevô acélhulladék 70%-os , az ötvözôk 10–110%-os,a villamos energia adó- és áfa-vonzata), elôre finanszírozása,a vevôk 30-60-90 napos fizetési gyakorlata lényegesen na-gyobb finanszírozási eszköz bevonását igényli, mint a finanszí-rozó CIB Bank által nyújtott (nyújtható) hitel. Az alulfinanszí-rozott mûködés veszteségei a téli hónapokban (acélipari sajá-tosság) jelentkeztek, így a finanszírozó bank, védve befekteté-sének megtérülését, február végéig szóló hitelszerzôdésünketnem hosszabbította meg.

A jelenlegi helyzetben a társaság rendkívüli rendelésállo-mánnyal, az acélárrobbanás eredményeként, megfelelô nagy-ságrendû hitel biztosítása mellett, eredményes mûködést tudprodukálni.

Bízunk abban, hogy banki összefogással a mûködés fedeze-te biztosítható lesz, és az acélipari fellendülés idôszakát hasz-nosítani tudjuk nemzetgazdasági, foglalkoztatáspolitikai éstermészetesen üzleti megfontolásból.

Számítunk arra, hogy a jobb sorsra érdemes gyár technológiaiés szakmai értékei végre biztonságot nyújthatnak az itt dolgo-zóknak, szállítóinknak, vevôinknek; azaz tovább mûködik adiósgyôri kohászat!

14 VASKOHÁSZAT

A szabványra való hivatkozás jogsza-bályokban. A szabványok a jogszabályokkiegészítéseinek tekinthetôk, kimondva,hogy azok kötelezôk vagy önkéntesek. Ezutóbbi esetben a szabványt figyelmen kí-vül lehet hagyni, feltéve, hogy a kívánteredményt valamilyen más módszerrel el-érik, ami azonban legalább egyenértékûa szabványban elôírtakkal. Néhány or-szágban – ha a szabványra nem történikutalás – a termelôknek legalább azt bizo-nyítaniuk kell, hogy a termékük megfelelaz egészségre és a biztonságra vonatko-zó elôírásoknak.

1.2. A hazai szabványosítás szervezeteA Magyar Köztársaság nemzeti szabvá-nyügyi szervezete a Magyar Szabványü-gyi Testület (MSZT). A törvényességi fel-ügyeletet a gazdasági miniszter látja el.Az MSZT feladatai közül a legfontosabb anemzeti szabványok kidolgozása. A szab-ványalkotás „technológiájának” rövidösszefoglalása a következô:

• A szabványosítás tervszerû tevékeny-ség, ezért éves tervek alapján végzik.

• Szabványalkotás esetén az MSZT orszá-gos szaktekintély(ek) számára megbí-zást ad szabványjavaslat elkészítésére.Amennyiben a megbízó kidolgozotttárgyalási anyagot ad, ez a lépés el-maradhat.

• A kiadott szerkesztési elveknek megfe-lelôen elkészült javaslatot az illetékesmûszaki bizottság megtárgyalja,egyetértés esetén tervezetté nyilvá-nítja. A tervezet a szabványnak az ér-dekeltek közötti egyeztetésre elôké-szített és meghirdetett irata. Ameny-nyiben az érintettek köre szûk vagyteljes egyetértés várható, a javaslattárgyalásától el lehet tekinteni.

• A tervezetet az illetékes mûszaki bi-zottság a beérkezett vélemények fi-gyelembe vételével ismételten tár-gyalja, ennek alapján készül el a szab-vány kézirata.

• A kéziratot módszertani szempontbóllektorálják.

• A Magyar Szabványügyi Testület ügy-intézô szervezete jóváhagyásra felter-jeszti a Szabványügyi Tanácsnak. A ta-nács írásbeli szavazással vagy sorosülésen szavazással hagyja jóvá (vagyutasítja el) a szabványt.

• A Magyar Szabványügyi Testület ügy-

intézô szervezete a Szabványügyi Köz-lönyben teszi közzé az elfogadottszabványt.

A Magyar Vas- és Acélipari EgyesülésMûszaki Fejlesztési Irodája 2002 végéiga tagvállalatok által befizetett Közös Mû-szak Fejlesztési Alapból (KMÛFA) fedeztea vaskohászati szabványosítással kapcso-latos kiadásokat (tagdíj befizetése, meg-lehetôsen széleskörû levelezés és infor-mációcsere, szakértôi munka stb.).

Az Igazgatótanács döntése szerint aKMÛFA 2003 elején megszûnt, így aszabványosításra fordítható összeg mini-málisra csökkent.

2. A Magyar Szabványügyi Testülettevékenysége 2003-ban

2.1. Törvény rendelkezik a nemzetiszabványosításrólA szabványosítás fô feladatait és rend-szerét jelenleg az 1995 áprilisában kibo-csátott 1995. évi XXVIII. sz. törvényrészletezi.

Nemzeti szabványt korábban hatóságijogkörrel rendelkezô állami szerv bocsát-hatott ki. A korábbi állami szabványmegnevezésen mind az országos, mindpedig az ágazati szabványokat illették az1995. április 11-én elfogadott törvény(1995. évi XXVIII. sz. törvény a nemzetiszabványosításról) szerint Magyarorszá-gon úgynevezett egycsatornás szabvá-nyosítás van, nincs több országos és ág-azati szabvány, s az állami szabvány el-nevezés helyébe a nemzeti szabvány el-nevezés lépett.

A nemzeti szabványügyi szervezet akorábbi Magyar Szabványügyi Hivatalbólalakult Magyar Szabványügyi Testület,amely önkormányzati elven, az alapsza-bályának megfelelôen mûködik, és anemzeti szabványosítással összefüggôfeladatokat látja el kormányzati felhatal-mazás alapján.

A CEN tagjai közé teljes joggal felvettnemzeti szabványosító szervezeteknek az1993-at követôen kiadott Európa Szab-ványokat (EN) kötelezô a Nemzeti Szab-ványaik (MSZ) közé felvenni, azaz hono-sítani. A honosított szabványokat az ere-deti szabványszámmal (pl. MSZ EN10029: 1993, Melegen hengerelt durva-lemez méretei; méret, alak és tömegtûré-sei, vagy MSZ EN ISO 14001; Környezet-

központú irányítási rendszerek) adják kiMagyarországon.

A Magyar Szabvány Testület lényegé-ben csak az európai szabványok (ENszabványok) MSZ jellel ellátott honosítá-sát szorgalmazza, illetve azon MSZ szab-ványok kidolgozását végzi (vállalja),amelyek elkészítéséért valaki fizet. Ezutóbbi törekvés természetesen a Testületszempontjából nem kifogásolható, azon-ban látni kell, hogy „fizetôképes keres-let” hiányában ez furcsa helyzetet idéz-het elô, több szakmai szabvány korszerû-sítésére nincs pénzügyi forrás, korszerû-sítés hiányában elavulnak, így nem töltikbe elengedhetetlen szerepüket a termék-forgalmazásban, a minôségbiztosításbanstb.

2.2. A Nemzeti Szabvány alkalmazásaA nemzeti szabvány alkalmazása önkén-tes, kivéve, ha jogszabály egészben vagyrészben kötelezôen alkalmazandónaknyilvánítja. A szabványok közül jogsza-bály csak kizárólag nemzeti szabványtnyilváníthat egészben vagy részben kö-telezôen alkalmazandónak. Nemzetiszabvány csak Magyarországon hatályosnemzetközi vagy nemzeti szabványra hi-vatkozhat.

2.3. A Magyar Szabvány Testület tagsága, szervei, mûszaki bizottságokA Magyar Szabvány Testület tagja lehetbármely jogi személy, továbbá jogi sze-mélyiséggel nem rendelkezô gazdálkodószervezet, amely az alapszabályt magáranézve kötelezônek elfogadja, és a nem-zeti szabványosítás célkitûzéseit, intéz-kedéseit támogatja. Az érvényes taglis-tából megállapíthatóan a termelô tevé-kenységet folytató tagok aránya a teljestaglétszámhoz viszonyítva csak mintegy20%, a tagok zömét oktatási intézmé-nyek, fôhatóságok, kereskedelmi érde-keltségek, szolgáltató tevékenységetfolytatók és egyéb szervezetek adják. AMagyar Szabvány Testület közgyûlése atagokból áll. A tagság díjköteles. A köz-gyûlésen minden tag egy szavazattalrendelkezik. A tagok jogait és kötelezett-ségeit az alapszabály állapítja meg.

A Magyar Szabvány Testület szervei: a.a Közgyûlés, b. a Szabványügyi Tanács,c. a Nemzeti szabványosító mûszaki bi-zottságok, d. a pénzügyi ellenôrzô bi-zottság, e. az ügyintézô szervezet.

A nemzeti szabványosító mûszaki bi-

15137. évfolyam, 1. szám • 2004

zottságok a Magyar Szabvány Testületönkéntes alapon szervezôdô szakmaialapegységei (MSZT/MB), amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosításifeladatait operatívan és felelôsséggellátják el. A tényleges szabványosításimunka, a korábbiakhoz hasonlóan eszakterületi mûszaki bizottságokban fo-lyik. A bizottságokban valón részvételérta Testület tagjainak nem kell fizetni, deha valamely szakterület nem állami ill.EU, hanem egyéb indíttatásból akar a bi-zottsággal szabbványt kidolgoztatni, ak-kor annak elkészítéséért és a megjelen-tetésért fizetni kell.

2.4. Fontosabb tanácskozások 2003-banA Magyar Szabvány Testület közgyûlésé-re a Magyar Vas- és Acélipai EgyesülésMûszaki Irodája 2003 novemberéig egyalkalommal kapott meghívást a közgyû-lés tanácskozására, és két alkalommal aSzabványügyi Tanács értekezletére.

A 2003. február 25-i Szabványügyi Ta-nács ülésén elfogadták:• a Magyar Szabványügyi Testület Etikai

Ködexét,• továbbá tárgyalták az 1995 elôtt ke-

letkezett szabványok visszavonásávalkapcsolatos tennivalókat. A Szabvá-nyügyi Tanács iránymutatása szerintfel kellene gyorsítani az 1995 elôtt ke-letkezett formai vagy tartalmi szem-pontból korszerûtlen szabványokvisszavonását. A visszavonás mintegy7000 korszerûtlen szabványt érint. Azértekezlet résztvevôi nem adtak meg-hatalmazást a Szabványügyi Tanács-nak a gyors visszavonásra, továbbiévekig tartó átvizsgálási idôt és nagy-számú korszerûsítést indítványoztak.A munka pénzügyi finanszírozásáranem született döntés.A 2003. szeptember 24-i Szabványügyi

Tanácson értékelték a nemzeti szabvá-nyosító bizottságok tevékenységét ésmegvitatták az 1995 elôtt keletkezettnemzeti szabványok visszavonásávalkapcsolatos tennivalókat.

A Magyar Szabvány Testület európaiszabványügyi szervezetekben elnyert tel-jes jogú tagsága révén a mûszaki bizott-ságok feladatai közül jelentôsen felérté-kelôdött a hazai érdekek érvényesítése anemzetközi és az európai szabványok ki-dolgozása során. Az EU-szabványok be-

vezetési kötelezettsége miatt az európaiszabványosító szervezetek (CEN, CENE-LEC, ETSI) szabványosítási munkájában akésôbb (a bevezetéskor) jelentkezô eset-leges hátrányok (a magyar gazdaságokszámára nehezen teljesíthetô követelmé-nyek, eljárások) megelôzése vagy leg-alább csökkenése érdekében kell aktívanrészt venni. A munka nem nélkülözheti ahazai mûszaki bizottsági hátteret, hiszenez ad lehetôséget a közmegegyezésenalapuló, szakmailag megalapozott ma-gyar álláspont kialakítására.

Az európai szabványosítási szerveze-tekbeli teljes jogú Magyar Szabvány Tes-tületi tagság lényegesen nagyobb figyel-met követel az eddigieknél a nemzetkö-zi szabványosítás területén is. Az euró-pai és a nemzetközi szabványügyi szer-vezetek ugyanis megállapodtak abban,hogy a párhuzamos munka kizárása érde-kében egyeztetik programjaikat, és azo-kon a területeken, ahol már valamelyi-kük megkezdte egy szabvány kidolgozá-sát, a másik megvárja annak eredmé-nyét, és ha lehet, változtatás nélkül át-veszi a nemzetközi (ISO) illetve az euró-pai szabványt (CEN, CENELEC, ETSI). Bár-mely nemzetközi szabvány európai szab-vánnyá válhat tehát, így bevezetése kö-telezôvé válik, míg ha „csak” nemzetkö-zi szabvány maradna, bevezetésérôl aMagyar Szabvány Testület illetékes mû-szaki bizottsága szabadon dönthetne. A jövôben tehát a nemzetközi szabvá-nyok kidolgozási fázisában is sokkal akt-ívabb közremûködésre illetve érdekérvé-nyesítésre van szükség (különösen euró-pai-nemzetközi közös eljárások eseté-ben), ami újabb nyomatékot ad a hazaimûszaki bizottságok szükségességének.Az eddigi tapasztalatok szerint az euró-pai és a nemzetközi szabványosítás tevé-kenysége nem mindenre terjed-terjedhetki. Egyedi, nemzeti szinten jelentkezô,nemzeti sajátosságokhoz kötôdô sza-bályzási igény esetén a magyar gazdaságszereplôi kezdeményeznek szabványkia-dást.

A nemzeti szabványosító mûszaki bi-zottságok mindegyikének van feladatamind hazai, mind az európai/nemzetköziszabványosításban, még ha a munka ko-moly gátja is a szabványok kidolgozásá-hoz, illetve bevezetéséhez szükségesanyagi források hiánya.

A megtartani javasolt, de teljesen kor-

szerûnek nem nevezhetô szabványokhelyzetének rendezése megfelelô anyagieszközök hiányában nehéz. Bizonyosszabványok korszerûsítése elkerülhetet-len, más esetekben a felfrissítés címoldalcserével megoldható.

A Magyar Szabványügyi Testület haj-landó feleleveníteni a Mûszaki Irányel-vek kiadásának korábbi gyakorlatát. Ez-zel – némi átdolgozással – átmenthetôvéválik egyes korábbi szabványok értékesmûszaki tartalma, és nem kell a Testület-nek tartania a CEN szabályzat által elôírtbejelentési kötelezettség megsértésétôlsem.

3. Az MVAE kohászati szabványosításterületén végzett tevékenysége

Az elôzôekben már ismertettük, hogy mi-lyen ütemben és merre fejlôdik a nem-zetközi szabványosítási tevékenység; is-mertettük, hogy a Magyar SzabványügyiTestület továbbra is a meglevô szabvá-nyok visszavonására, hatálytalanításárakészül.

A testület – saját nézôpontjából logi-kus – álláspontja szerint nincs szükségolyan szabványokra,

• amelyek témája részben vagy egész-ben nemzetközi szabványok által érin-tett,

• amelyek „régiek”, korszerûsítendôk,de amelyek korszerûsítésével járó költ-ségeket az „érintettek” nem fizetik.

Mindkét feltevés lényeges érintettsé-get és gondot jelent a vaskohászat szá-mára is. Az elsôvel kapcsolatban az aprobléma, hogy az új európai és nemzet-közi szabványok nagy része úgy lép bemagyar szabványként, hogy csak a címelétezik magyarul, maga a szabvány angolnyelvû. A fordításra is ritkán van egye-lôre pénz.

A második felvetésben is érintett avaskohászat. 2003-ban mintegy 120olyan szabványt vontak vissza, melyneknincs európai megfelelôje, és a Szabvá-nyügyi Testület nem óhajtja fenntartani.2003-ban ezeket sikerült megmenteni ahatálytalanítás alól, de az ismertetett lo-gika jövôre újból fel fog támadni.

Újdonságot jelent a Szabványügyi Ta-nács azon állásfoglalása, amely szerint

16 VASKOHÁSZAT

Mûszaki Irányelvként a visszavonandószabványok továbbra is használhatókszerzôdésekben. Mi több, a Magyar Szab-vány Testület Szabványboltja a vissza-vont szabványokat megfelelô áron to-vábbra is árusítja, tehát azok besze-rezhetôk. Ez beismerése annak, hogyolyan szabványokat is visszavontak,amelyekre a gazdaságnak szüksége volt,s mivel nem lépett helyébe más szab-vány, ûr keletkezett. A jogászok szerintazonban a jogi értéke kevesebb egyvisszavont szabványnak illetve mûszakiirányelvnek, mint egy érvényes, hatályosszabványnak.

A Magyar Vas- és Acélipar EgyesületMûszaki Irodája 2003-ban az elmúltévekhez hasonlóan a Mûszaki Szakigaz-gató Tanács döntése szerinti mûszaki bi-zottságokban fejtette ki tevékenységét.A vaskohászat érdekeltségi körébe tarto-zó Mûszaki Bizottságok ülésein résztvett, a vállalatok által kifejtett véle-ményeket és az MVAE álláspontját képvi-selte.

2003-ban a honosítani szükséges ENszabványok nagy száma, az idô rövidségemiatt, és nem utolsósorban a vaskohá-szat érdekeltségi körébe (is) tartozó mû-szaki bizottságok pénzügyi forráshiánya

miatt, a „hagyományos” módszerekkel afeladatok nem voltak teljesíthetôk, így aszabványhonosítás (néhány támogatottszabvány kivételével) jóváhagyó közle-ményes (azaz magyar címoldal és angolnyelvû szakmai rész) bevezetésével való-sult meg. A késôbbiek során természete-sen a magyar nyelvû fordítás elkészítésé-vel és a mûszaki bizottság által történôelfogadtatásával a bevezetett szabványmagyar nyelven is kiadható.

A MB 402 „Acélok” Mûszaki Bizottságtöbb mint háromszáz honosított európaiszabványának csak mintegy harmada ke-rült lefordításra.

A kohászat bélyegeken

2002 novemberében rendhagyó idôsza-kos kiállítás nyílt a Központi KohászatiMúzeumban, melyen Csehil György okl.kohómérnök kohászati tematikájú bé-lyeggyûjteményét mutatták be.

E kiállítás kapcsán számolunk be arról,hogy az Országos Mûszaki Múzeum kez-deményezésére és Sélei István, a Közpon-ti Kohászati Múzeum igazgatója szerve-zôkészségének köszönhetôen 2003 októ-berében jelent meg Csehil György-SéleiIstván szerzôpáros „A Kohászat techno-lógiai fázisai és technikatörténete a fila-télia tükrében” címû könyve, mely rend-szerbe foglalva mutatja be a kohászatrautaló filatéliai kiadványokat.

A könyv – gazdagon illusztrálva – az

egyes témakörökre jellemzô bélyegképek-kel, levelezôlap- és borítékábrákkal mu-tatja be a kohászat technológiai fázisaitaz alapanyag-ellátástól a metallurgián,képlékenyalakításon keresztül a színes-fémkohászatig. Azon túlmenôen, hogybemutatja a tárgyalt témakörre jellemzôpostai kiadványokat, laikusok számára isközérthetô rövid magyarázattal szolgálaz egyes kohászati technológiákról.Emellett érdekes történeteket is tartal-maz egyes technológiák elterjedésérôl,szakmai egyesületek megalakulásáról,bányász-kohász hagyományápolásról.

A gyûjteményben sok érdekességgel istalálkozhatunk mind szakmai, mind fila-téliai szempontból. Különlegességnekszámít a Bhutani Császárságnak az acél-gyártás történetét bemutató, acélfóliára

nyomott bélyegblokk-sorozata, vagy akonverteres acélgyártás folyamatábrájá-nak is tekinthetô kínai bélyegsorozat,mely a kokszolástól a hengerlésig ábrá-zolja a konverteracél gyártásfázisait.Szinte egyedülállónak tekinthetô mégezen a motívumterületen is Botswananyersvaskeverôt ábrázoló bélyege, mely akonverteracél gyártási folyamatának be-mutatását teszi teljessé.

A könyvet részben ismeretterjesztô,részben szórakoztató célzattal egyarántajánljuk a nem bélyeggyûjtó szakembe-reknek és a nem szakember filatelisták-nak is.

A kiadvány az OMM Kohászati Múze-umban és az OMM Öntödei Múzeumbankapható.

✍ Dr. Simon Sándorné

■ KÖNYVISMERTETÉS

Az OMBKE vaskohászati szakosztálya értesíti tagjait,

hogy 2004. május 14-én 11:00 órakor

a Miskolci Egyetemen

SZAKOSZTÁLYI TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTGYÛLÉST

tart.

Napirend: Elnöki bevezetô, a küldöttgyûlés tisztségviselôinek megválasztásaBeszámoló a vaskohászati szakosztály munkájárólHozzászólások, indítványokKitüntetésekTisztújításElnöki zárszó

A küldöttgyûlés nyilvános, melyre minden egyesületi tagotszeretettel várunk!

A vaskohászati szakosztály vezetôsége

Felszámolják a BNA Kft.-tA BAZ Megyei Bíróság jogerôsen kimondta a BNA Kft. fizetés-képtelenségét, ezzel megkezdôdhet a felszámolási eljárás a tár-saság ellen. Ezt április 23-án munkásgyûlésen jelentette be akft. vezetôsége.

A BNA Kft. 1200 fônyi dolgozója számára ez azt jelenti, hogyrövid idôn belül hozzájuthatnak márciusi bérükhöz.

A DAM Steel Rt. felszámolója, Kovács János, a Mátra HoldingRt. vezérigazgatója úgy döntött, hogy eredménytelenség címénlezárja a diósgyôri kohászat vagyonára és a BNA Kft. teljes tu-lajdonára januárban kiírt pályázatot. A pályázatra 1,5 Mrd Ft-osajánlatot adó É-D Vascentrum Kft. egy hónappal ezelôtt bejelen-tette, hogy ajánlatát tartja, ám ô is csak hitelbôl tudja mûköd-tetni a gyárat, és kölcsönfelvételi próbálkozásaik kudarcot val-lottak. Kovács János már a gyár leállítása után azt nyilatkozta,hogy kénytelenek lesznek lezárni a pályázatot, és az új helyzet-hez igazodva újat kiírni.

☞ MINAP közéleti hetilap I. évf. 7. szám.

137. évfolyam, 1. szám • 2004

ÖNTÉSZET■ ROVATVEZETÔK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

17

Az OMBKE öntészeti szakosztálya 2003.február 27-i vezetôségi ülésén véglegesí-tette az öntônapokkal kapcsolatos fel-adatokat. A költségek csökkentése érde-kében a szakosztály vezetôsége biztosí-totta az irányító és koordináló feladato-kat, a részfeladatok végrehajtására azegyesület tagságából bízott meg egyéne-ket, illetve helyi szervezeteket.

A szervezôbizottság vezetôje dr. So-hajda József elnök, tagjai Katkó Károlytitkár és Kôvágó Zoltán titkárhelyettesvolt. A szervezômunkában az egyetemiosztály részérôl dr. Dúl Jenô, dr. JónásPál és Cserta Erzsébet, a csepeli helyiszervezetbôl Fodor Krisztina, Püspöki Er-zsébet és Szabó Gábor vettek részt.

Az elôzô öntônapok tapasztalataialapján a 2003. évi rendezvény az alábbihárom alapfeladatot kívánta elôtérbe he-lyezni:

• a fiatalok „megszólítása” (II. diák-szekció, MEGI-fiatalok meghívása),

• a szakmán belüli információáramláselôsegítése,

• kötetlen találkozások lehetôségénekbiztosítása az öntödék, a kutatóhelyekés a beszállítók szakemberei számára.

A meghívót, a részvételi tájékoztatót,az elôzetes programot, valamint az elô-adást bejelentô lapot április hó folyamánpostáztuk. A kiállítás feltételeit meg-küldtük az öntészet területén mûködô ésa beszállító cégeknek.

A rendezvényre 218 résztvevô jelent-kezett, közülük 35 külföldi 11 országból(Ausztria, Csehország, Franciaország, Ka-nada, Lengyelország, Németország, Nor-végia, Románia, Svájc, Szlovákia, USA),valamint részt vett 50 lengyel, cseh, né-met, és szlovák fiatal, ami a legnagyobbküldöldi létszámot jelenti az öntônapoktörténetében.

A regisztrált résztvevôkön kívül 23meghívott vendégünk volt a tiszteletitagjaink, a nyugdíjas tagtársaink, a hall-

gatók és a frissen végzett mérnökök kö-rébôl.

Az öntônapok eseménysorozata októ-ber 5-én 10 órakor a szakmai kiállításmegnyitásával kezdôdött. Dr. Vörös Ár-pád tiszteleti tagunk üdvözölte a megje-lenteket. Nyolc kiállító képviseltette ma-gát 480 m2 területen, ezek a következôkvoltak: ABM Kuprál Kft., Antamik Kft.,Casting Bt., CSEBA Kft., EBA Kft., Elma-flex Kft., Foseco GmbH., TP TechnoplusKft.

A 17. magyar öntônapok megnyitása10.30-kor dr. Sohajda József üdvözlô be-szédével kezdôdött. Üdvözölte az elnök-ségben helyet foglalókat: Dr. Jozef Suchyprofesszort, a World Foundryman Organi-zation kincstárnokát, dr. Kaptay Györ-gyöt, a Miskolci Egyetem Anyagtudomá-nyi és Kohómérnöki Kar dékánját, dr.Sándor Józsefet, a MÖSZ elnökét, dr. Ga-gyi Pálffy Andrást, az OMBKE ügyvezetôigazgatóját és Orosz Lajost, Miskolc Me-gyei Jogú Város Önkormányzatának al-polgármesterét.

11 órától, a plenáris elôadások kereté-ben dr. Sándor József „A hazai öntészetfejlôdésének tendenciái”, dr. Bakó Károly„Kitekintés Európa öntészetére”, Dr. Jo-zef Suchy „Az európai öntészeti manage-

ment fejlôdése” és dr. Kaptay György „AzAnyag- és Kohómérnöki Kar fejlôdéséneklehetséges irányai” címmel tartottak elô-adást.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ahosszas elôkészítés és egyeztetés ellené-re, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazda-sági és Közlekedési Minisztérium képvi-selôje az utolsó pillanatban – egyéb el-foglaltságaira tekintettel – lemondta atervezett elôadását.

A plenáris ülés a múlt évben alapítottÖntészeti Szakosztályért-emlékérmek át-adásával zárult. Dr. Sohajda József elnökkitüntetést adott át a szakosztálybanhosszú idôn át eredményesen tevékeny-kedô tagtársaknak, dr. Lengyel Károlynakés Csire Istvánnak. Buzgó Béla utólag, adecemberi vezetôségi ülésen kapta mega kitüntetést.

A plenáris ülés után, illetve másnapkerült sor az információs és a szakmaielôadásokra. Több mint 50 elôadás hang-zott el, a már említett 4 plenáris elôadá-son túl 25 szakmai, 8 információs és 9diákok által összeállított elôadás volt, 4elôadást pedig MEGI-országbeli fiataloktartottak. A két kerekasztal-beszélgetéselôtt összesen három vitaindító elôadás-ra került sor.

2003. OKTÓBER 5–7., LILLAFÜRED, PALOTA SZÁLLÓ

17. magyar öntônapok

■ 1. KÉP. A 17. magyar öntônapok helyszíne, Lillafüred

18 ÖNTÉSZET

A két nap folyamán az alábbi elôadá-sok hangzottak el:

Október 5., vasárnap

Információs elôadásokElnök: Szombatfalvy Rudolf• Giczi L.–dr. Fehér F. (REFMON Rt.): Hô-sokknak kitett szerkezeti elemek moderntûzálló anyagai• B. Kokot (Allied Minerals Inc., USA):Az Allied Minerals tûzállóanyagok, tech-nológiák alkalmazása a fém- és vasol-vasztó indukciós kemencéknél

Szakmai elôadásokElnök: dr. Tóth Levente• Dr. habil Bakó K. PhD (BA-CO Bt.):Összehasonlító adatok Európa öntôipará-ból• Prof. Dr. J.-Suchy–R. Bongartz (AGHKrakow): A menedzsment együttmûködé-sének fejlesztése öntödei példákkal• Dr. Kaptay Gy.–Hutkainé G. Zs.–BárczyT. (Miskolci Egyetem): Fémolvadékok pe-netrációjának elkerülése• Tarnay B. (Miskolci Egyetem, Öntésze-ti Tanszék): Egyedi öntvénykövetô rend-szerek nyomásos öntészeti alkalmazása• Molnár J. ( ABB Kft.): Robotok alkal-mazása az öntészetben• Zoltai L. (Miskolci Egyetem, ÖntészetiTanszék: Lézerrel olvasztott CeO2 szem-csék W-tócsába juttatásának feltételei• Molnár D. (Miskolci Egyetem, Öntésze-ti Tanszék): Nyomásos öntôforma hômér-séklet-viszonyainak szimulációja• Simcsák A. (Miskolci Egyetem, Önté-szeti Tanszék): Adatgyûjtô rendszer al-kalmazása nyomásos öntvények ellenôr-zésére• Szalay A. (Kispest Öntöde Kft.): Beol-tás hatása a lemezgrafitos öntöttvas mé-retváltozására

Diákszekció Elnök: dr. Jónás Pál A diákszekció elôadásai külön teremben, aszakmai elôadásokkal párhuzamosanhangzottak el. Az elôadók a Miskolci Egye-tem hallgatói voltak.• Szabó Gábor: Nagy sorozatban elôállí-tott, Mo-nel ötvözött gömbgrafitos ön-töttvas öntvények szövetszerkezeti ésszilárdsági tulajdonságainak vizsgálata• Kovács Csaba: Szekunder öntészeti öt-vözetek elôállítása• Regenyei Andrea: Szekunder alumíni-

umötvözetek összetételének vizsgálata• Kahut János: Félfolyamatos öntésselelôállított Al-ötvözetek zárványosságá-nak vizsgálata• Takács Donát: Al-Si ötvözetek szem-csefinomítása• Takács Péter: Al-Si ötvözetek nemesí-tése• Rákosi László: Nyomásos öntôformahômérsékleti viszonyainak vizsgálata• Czinke István: Formázógázzal kezelt,Al-Si ötvözetbôl öntött öntvények öntô-formái hômérsékleti viszonyainak vizsgá-lata• Algöver Andor: Nyomásos öntéssel elô-állított Zn-öntvények szilárdsági tulaj-donságainak vizsgálata a hômérséklet ésa hôn tartási idô függvényében

Október 6., hétfô

Információs elôadások Elnök: dr. Lengyel Károly• Kôhalmi J. (Falcon – Vision Rt.):100%-os elektronikus gyártásközi minô-ség-ellenôrzés az öntészetben• Magyar G. (ELMAFLEX Kft.): Ipari robo-tok alkalmazása az öntvénygyártás éstisztítás területén

Szakmai elôadásokElnök: dr. Ládai Balázs• S. O. Olsen – C. Hartnung (Elkem ASAFoundry Prod. Div.): Mg-kihozatal agömbgrafitos öntöttvas gyártásánál• Fodor K. – dr. Sohajda J. – Éger L. –Czomba I. (UBP Csepel Kft.): Gömbgrafi-tos vasöntvények tömörségének biztosí-tása irányított dermedéssel

• Dr. Jónás P. (Miskolci Egyetem, Önté-szeti Tanszék): Örökzöld téma: a porozi-tás

Szakmai elôadásokElnök: dr. Hatala Pál• Dr. W. Käettlitz (FOSECO GmbH): Új el-járás az Al-olvadék hidrogéntartalmánakmérésére• Dr. Dúl J. (ME Öntészeti Tanszék)–Szabó R. (Prec-Cast Öntödei Kft.): Nyo-másos öntôszerszám hôegyensúlyánakvizsgálata• Ing. H-C. Saewert (Rautenbach Alumi-nium Technologie)–Dr. habil R. Bähr (Ot-to v. Guericke Universität, Magdeburg):A computertomográfia alkalmazása azöntôiparban• Prof. Dr. Varga B. (Brassói MûszakiEgyetem): Eutektikus- és hipoeutektikussziluminok gyártása és szövete• Varga L. – dr. Dúl J. (ME Öntészeti Tan-szék) – Dr. Ing. habil R. Bähr – Dipl. Wirt-Ing. M. Meinen – Dipl. Ing. L. Pavlak (Ot-to v. Guericke Universität, Magdeburg):Neutrális háló alkalmazása az Al-Si ötvö-zetek optimalizálására• Fegyverneki Gy. (Hydro AluminiumGyôr Kft.): Alumínium hengerfejöntvé-nyek mechanikai tulajdonságainak és re-pedésérzékenységének javítása; az olva-dék minôségének szerepe

Kerekasztal-megbeszélésElnök: dr. Bakó KárolyVitaindító elôadás:• Szekeres Zs.: (EPD Tanácsadó Kft.): Pá-lyázati pénzforrások bekapcsolása a fej-lesztésekbe – lehetôségek az EU-csatla-kozás után

■ 2. KÉP. Dr. Sohajda József szakosztályelnök üdvözli a megjelenteket

19137. évfolyam, 1. szám • 2004

Felkért elôadások:• Kôvágó Z. (KDN International Bt.): AStrukturális Alapok és a Nemzeti Fejlesz-tési Terv pályázati prioritásai az öntészettükrében• Dr. Hatala P. (MÖSZ): Mire és hogyanpályázhatunk a Strukturális Alapok 2004évben megnyíló támogatásaira?

Október 7., kedd

Információs elôadásokElnök: dr. Bakó Károly• Turák J. (Abrazív Kft.): Öntvénytisztí-tás szemcseszórással, porelszívás, porle-választás• Kokas P. (Linde-Gáz MagyarországRt.): Oxigénégôk alkalmazása öntészetitechnológiákban• E. Ziarovski (Lafarge Refractories):Egyszerû falazás az önthetô tûzállóanya-gok új generációjával• Dr. Lengyel K. (TP Technoplus Kft.): Újmegoldások a leválasztó anyag felvitelé-re nyomásos öntôgépeknél

Szakmai elôadásokElnök: dr. Takács Nándor• Dr. Hatala P. (Metallingua SzerkesztôBizottság): Metallingua, az internetestudástár• Prof. Dr. habil W. Tilch (GI Bergakade-mie, Freiberg): Az új magkészítési eljárá-sok technikai és környezetvédelmi köve-telményei• Püspöki E. (UBP Csepel VasöntödeKft.): Különbözô, mûgyantakötésû ho-mokkeverékek vizsgálata• Détári A. – dr. Tóth L. (ME ÖntészetiTanszék): Az öntödei formázóanyag kör-forgalom néhány problémája• A. Veverka –V. Divi_ (VUT Brno):Összefüggés az Al-Si ötvözetek sûrûsé-gindexe és porozitása között

Kerekasztal-megbeszélésElnök: Sztrovecz JuditVitaindító elôadás:• Dr. Lengyel K. (MÖSZ Oktatási Bizott-sága): Öntészeti szakmák iskolarendsze-ren kívüli oktatásának helyzete napjaink-ban és a jövôben. Vita, javaslatok, hoz-zászólások alapján állásfoglalás kialakí-tása a MÖSZ és az OMBKE részére.

A termelô öntödéink szakemberei közülviszonylag kevés volt az elôadó. Ezúton

is fel szeretnénk hívni a figyelmüket aszakmai és tudományos tevékenységü-ket, egy-egy érdekesebb öntvény elôállí-tási tapasztalatait, vagy cégük új tech-nológiáit bemutató elôadások megtartá-sának a hasznosságára.

A konferencia kínálata két szakmai lá-togatással egészült ki : a sátoraljaújhelyiPREC-CAST Kft. nyomásos alumínium- éscinköntvényeket gyártó öntödéjénekmeglátogatásával, valamint egy tudo-mánytörténeti programmal, amely a Mis-kolci Egyetem selmeci mûemlék könyvtá-rába, az OMM Központi Kohászati Múzeu-mába, valamint az újmassai faszenesnagyolvasztóhoz, az ún. „ôskohóhoz”történt látogatásokat foglalta magába.

A résztvevôk kisvasúttal utaztak Új-massára, ahol a látogatás befejezésekéntés annak emlékére a múzeum által hite-lesített oklevelet is kaptak.

A szervezôk a hagyományok ápolásaés a baráti közös program céljából hétfôeste tartották meg a hagyományos öntô-napi szakestélyt.

A pótasztalokkal teljesen megtelt te-remben megtartott, igen jó hangulatúösszejövetel elnökének dr. Sohajda Jó-zsefet, háznagynak dr. Takács Nándort éskontrapunktnak Péterfalvi Jenôt válasz-tották meg. A hangulatról, a krampam-puliról, a balekavatásról, a szakest tiszt-ségviselôi mellett a valé-táló egyetemisták gon-doskodtak.

A 17. magyar öntôna-pok szakestélyén a részt-vevôk emlékkupát is kap-tak, melynek elkészítte-tését a SzékesfehérváriNehézfémöntöde támo-gatta.

A rendezvény továbbitámogatói az alábbi cé-gek voltak: Casting Bt.,Foseco GmbH., K+K VasKft., Miskolci Egyetem,OMM Kohászati Múzeum,Plibrico Kft., Prec-CastKft., RDX-REDEX Kft., TP.Technoplus Kft., UBPCsepel Vasöntöde Kft.

Segítségüket az önté-szeti szakosztály nevé-ben ezúton is köszönjük.

Október 7-én délben,a szakmai programok be-fejezése után került sor a

17. magyar öntônapok rendezvényéneklezárására. Dr. Sohajda József elnök azárszó során értékelte az elmúlt napoksorán végzett munkát. Megköszönte aszervezôk sikeres munkáját, a résztvevôkaktivitását.

Összefoglalva megállapítható, hogy arendezvény a szakma kimagasló érdeklô-dése közepette zajlott, megfelelt a célki-tûzéseknek és elvárásoknak. Az öntészetiszakemberek szakmai összejövetelét mél-tó keretbe foglalta a patinás helyszín, ssikerességet elôsegítette a rendelkezésreálló optimális technikai- és infrastruktu-rális elemek kimagasló színvonala.

Az elôzô rendezvény 13 kiállítójáhozképest a beszállítók csökkent részvételeérthetetlen a számunkra. A környezô or-szágok hasonló rendezvényein – mindenfajlagos mutatót is figyelembe véve –nagyságrenddel nagyobb volt az érdeklô-dés a beszállítók körében. Az öntônapo-kon minden jelentôs öntöde képviseltet-te magát, így a távolmaradók a kiállításkimagasló kereskedelmi értékét nem tud-ták kihasználni.

A rendezvény pozitív eredménnyel zá-rult, ami megnyugtatón egészíti ki a kö-vetkezô kétéves idôszakban szakcsoport-jaink és helyi szervezeteink magas szintûmûködési feltételeinek fedezetét.

✍ Sohajda—Kôvágó

Az OMBKE öntészeti szakosztálya értesítitagjait, hogy

2004. április 29-én 14:00 órakor

SZAKOSZTÁLYI TISZTÚJÍTÓKÜLDÖTTGYÛLÉST

tart.

Helyszín: Budapest, XXI. ker. Rákóczi Ferencu. 356. (Árvay csárda különterem)

Napirend:Elnöki bevezetôA küldöttgyûlés tisztségviselôinek megválasztásaBeszámoló az öntészeti szakosztály munkájárólHozzászólások, indítványokKitüntetésekTisztújításElnöki zárszó

A küldöttgyûlés nyilvános, melyre mindenegyesületi tagot szeretettel várunk!

Az öntészeti szakosztály vezetôsége

A Metallingua egy információs könyvtár,valódi tudástár.

A Metallingua meghatározó része, ge-rince a négynyelvû metallurgiai értelme-zô szótár, amely nem csupán egy hagyo-mányos értelemben vett, kibôvített me-tallurgiai értelmezô szótár. A Metalt-ransys a ma korszerûnek mondható infor-mációtechnológia adottságaiból jó néhá-nyat hasznosít, hiszen a felhasználó a ki-fejezések minél jobb és gyorsabb megér-tése érdekében igénybe veheti a képtá-rat, amely adott esetben egy berende-zést, annak mûködését, esetenként egytechnológiai folyamat végbemenetelétanimációk (20 db) és videofilmek (10db) segítségével mutatja be.

A „Szerzôk” fejezetben megtalálhatóa szótár egyes tárgyköreit kidolgozószerzôk neve, a tárgykörök összefoglalómegnevezése, a szerzôk e-mail-címe, az-zal a nem titkolt szándékkal, hogy pl. azegyes magyarázatokat kibôvíteni tudó,esetleg a magyarázatok helyességét vita-

tató szakemberek a szerzôkkel közvetle-nül is kapcsolatba léphessenek. A szerzôazonosítását segíti az egyes címszavak-hoz tartozó, legalsó sorban találhatómonogram.

A „Fordítók” fejezetben az eredeti,magyar nyelvû kéziratot angol és németnyelvre fordító, a Miskolci Egyetemen amûszaki felsôoktatásban nyelvi, illetveszakfordítói képzést végzô szakembereknevei találhatók. E fejezetben találhatómeg az angolra fordított kéziratot svédnyelvre fordító szakemberek neve, mun-kahelye is.

A „Partnerek” fejezetben a pályáza-tot elnyerô cégek adatai, az információ-technológia fejlesztése, és az adaptálá-sát végzô társaság neve, elérhetôségetalálható meg.

A „Szponzorok” fejezetben a projek-tet a Leonardo Iroda mellett anyagilagsegítô társaságok neve és elérhetôségeszerepel.

A Metaltransys használatát, alkalma-zását a szótárban található „Súgó” feje-zet segíti.

A METALTRANSYS kohászati értelme-zô szótár (Metallurgical ExpressionsTranslation System) tartalmi és szerkezeti ismertetése

A anyagtudomány és a kohászat elismertmagyar szakemberei (lásd: „Szerkesz-tôk” fejezet) a szakkifejezések korszerûértelmezésére, megôrzésére, a gazdaságfejlôdésébôl, valamint a nemzetközimunkamegosztás szabaddá válásábóladódó igények kielégítésére kohászatiértelmezô szótár összeállítását határoz-ták el. A feladat elvégzésére az OMBKEtagjai közül, az egyesület egyetértésemellett szerkesztôbizottságot alapítot-tak, amelynek tagjai elvégezték a kohá-szati és járulékos szakterületek – önté-

szet, vaskohászat, fémkohászat, az ezek-hez kapcsolódó környezetvédelem, minô-ségbiztosítás, szabályozástechnika stb. –magyar szókincsének összegyûjtését, ér-tékelését és elkészítették a ma már mint-egy 11.000 címszó magyar értelmezését,valamint végzik azok többnyelvû fordítá-sát.

A szerkesztôbizottság Metaltransysnéven, elektronikus formában is megje-lenô és az Internetre is felkerülô magyar,angol, német és svéd nyelvû kohászatiértelmezô szótárt készített, a továbbiak-ban: Mû, végezte illetve ma is végzi an-nak összeállítását és mûködtetését. ABa.Co Bt. (vezetôje dr. Bakó Károly, azegyik szerkesztô), a szerkesztôtársakkalmint szerzôtársakkal egyeztetve, felis-merte, hogy az Európai Unió Leonardo daVinci szakképzési pályázati programja

20 ÖNTÉSZET

HATALA PÁL

www.metallingua.com – négynyelvû kohászati tudástáraz interneten*

* A 17. magyar öntônapokon elhangzottelôadás rövidített változata.

Dr. Hatala Pál, okl. kohómérnök (1976),okl. gazdasági mérnök, dipl. Euro-mérnök.A Hungalu Rt. gyakornokaként, az NME-nkezdett dolgozni, majd húsz éven át aHungalu Rt.-ben tevékenykedett különbö-zô vezetô beosztásokban, utoljára a Kôbá-nyai Könnyûfémmû ügyvezetô igazgatójavolt. Ezután minôségbiztosítási és straté-giai fejlesztési igazgató volt az Ikarus Rt.-ben, majd ügyvezetô a GO-Metall Kft-ben.2001-ben alapította az I. S. Hatala Kft-t,amelynek jelenleg is ügyvezetôje. 2003áprilisától a MÖSZ ügyvezetôje. 1971 ótatagja az OMBKE-nek. Volt a fémkohászatiszakosztály elnöke, és egyesületi fôtitkár-helyettes is. Jelenleg is az egyesület aktívtagja.

A BA&Co Ipari és Szolgáltató Bt. az Európai Unió Leonardo da Vinci szak-képzési programjában pályázatot nyert a "Kohászati kifejezések értelmezôszótára" METALTRANSYS HU/00/B-/F/LA-136107 számú, ún. pilot projectmegvalósítására.

■ A Metallingua tudástár fômenüje

21137. évfolyam, 1. szám • 2004

keretében lehetséges a vállalt feladatokkiszélesítése, a feladatok teljesítésébôladódó költségek fedezése.

A HU/00/B/F/LA-136107 számú Me-taltransys projekt megnyerésével lehetô-vé vált, hogy a szerzôk külföldi partne-rintézmények bevonásával bôvítsék acímszókészletet, animációs, videó- ésmagyarázó ábrákat dolgozzanak ki, to-vábbá, hogy a címszavak értelmezése amagyar mellett angol, német és svédnyelven is elkészüljön. Az elkészült Mû, akohászati értelmezô szótár, szintje meg-haladja a megszokott értelmezô szótárét,a Metallingua web-portálon az elérhetôinformációtömeget tudástárként az In-terneten teszi hozzáférhetôvé. A projektbiztosítja, hogy a jövôben a Mû szakmai-lag bôvíthetô és más idegen nyelvekre islefordítható legyen.

A Metaltransys értelmezô szótár fôcélja, az egyértelmû gondolatközlés ér-dekében, a mûszaki termi-

nológia lehetséges mértékû egysége-sítése, valamint ezzel kapcsolatban a ro-konszakmák hasonló értelmû szóhaszná-latának feltárása és elhatárolása. A szó-tár közvetlen célja: a címszónak az adottvonatkozásban létezô (egy vagy több)jelentését kifejteni, a fogalmakat azadott szakhoz mért szinten, a feltételez-hetô elôismeretek és információigény fi-gyelembevételével meghatározni, s eset-leg a címszóval vagy annak tárgyávalösszefüggô egyéb tudnivalókat közölni.Tárgyalásmódjában arra törekszik, hogyne csak az illetô szakterületen jártasok-nak, hanem lehetôleg minden más kép-zettségû érdeklôdônek is eligazítástnyújtson. A szótár a mûszaki-tudomá-nyos kommunikáció elômozdítására meg-adja a címszó (egy vagy több) megfele-lôjét angol, német és svéd nyelveken is.Így lehetôvé teszi, hogy ezt az értelme-zô szótárt a nem magyar anyanyelvûek ishasználhassák.

A szótárban a brit angol szavak szere-pelnek, az esetleges, jellegzetesebbamerikai változatokat – pl: mold, center,gray – a használati utasításokban sorol-ják fel.

A (vastagbetûs) címszó a magyarszaknyelv gyakori kifejezése, azaz vala-milyen egyszerû vagy össze-

tett (akár magyar, akár idegen erede-tû, akár közkeletû, akár szakjellegû) szó,különírt szókapcsolat, betûszó vagy rövi-dítés.

A szótár címszó ismeretanyaga ezekszerint a következôképpen csoportosít-ható:

1. Elsôdlegesen vagy kizárólag a szó-tár tárgykörébe tartozó fogalmak teljes-nek tekinthetô meghatározásai; az illetôszak jellegzetes mûszavainak értelmezé-se. (Ha egy ilyen kifejezés a magyarnyelvben valami egészen mást is jelent –ami közszavak esetében nem is ritka -,akkor csak a valóban elképzelhetô félre-értések elkerülése végett él a szótármegfelelô különbségtétellel).

2. Olyan magyar kifejezések, amelyekszigorúan véve nem egy, hanem több,egymást többé-kevésbé átfedô, csaknagyjában azonos fogalmat jelölnek többkülönbözô szakterületen, bár közösenmind egy magasabb fogalom alá vonha-tók. A szótárban elvileg mindenkor aszóban forgó tárgykörre érvényes foga-lom szerepel. Indokolt esetben a szótárerre külön is figyelmeztet. A Mû alapel-ve, hogy a megadott definíció mindig akonkrét szakterületre vonatkozik.

3. Olyan fogalmak, amelyek ugyanaz-zal a tartalommal többféle szakterületenegyaránt elôfordulnak – akár ugyanazzalaz elnevezéssel, akár szakonként más-más kifejezéssel –, s a szótárba való fel-vételüket éppen ez a terminológiai elté-rés és/vagy valami érdemleges szem-pont, a tárgyból folyó különös jelentôsé-gük, alapvetô fontosságuk szükségesséteszi. A Szótár más szótárakkal tartal-mazhat szükségszerû átfedéseket, rend-szerint kiegészítô, tüzetesebb, szak-szempontú értelmezések alakjában.

4. Olyan kifejezések, amelyek a fel-használó számára is csak ugyanazt a tár-gyi valóságot, ugyanazokat a dolgokatjelentik, mint egyébként, de egészen másszempontok szerint értelmezve. Ezekmásfajta tartalmi jegyekkel az illetô szak-terület külön fogalmainak minôsülnek.

5. Az alaptudományok fontos kifeje-zései, illetve bizonyos alapfogalmak,amennyiben azt a tárgy belsô logikája,rendszertani okok, speciális szakmai vo-natkozások, a magyar címszóanyag és azidegen nyelvû szójegyzék teljességemegkívánja – nem utolsósorban pedig,ha a kötet használói azt elôreláthatóanelvárnák.

6. Közkeletû szavakra, ill. fogalmakravonatkozó olyan közlések, járulékos ada-tok, amelyeknek abban a témakörben va-lamiféle különös jelentôségük van.

7. Utalás más címszókra. Esetei :a) szinonimák: az elsô, alapcímszót

vesszôvel elválasztva (felsorolással) kö-vetô, az alapcímszóval azonos értelmû éselfogadottságú, a szakmák hétköznapigyakorlatában naponta használt címsza-vak. A szinonimák a szótárban önállócímszóként is megjelennek, de magyará-zat nélkül, utalással az alapcímszóra,ahol a magyarázat megtalálható. A szi-nonimák mögött idegen nyelvi megfelelôakkor található, ha az az alapcímszó ide-gen nyelvi megfelelôjétôl eltér.

b) a címszó értelmezéséhez nyújt to-vábbi, általában átfogóbb értelmû segít-séget a >> jel után található címszórautalás: jelentéstartalma „lásd még”, il-letve „vesd össze" értelmû.

A címszavak magyarázatai tömörségretörekszenek, így sokszor egy fogalomnakcsak a lényeges jegyeire szorítkoznak,vagy a dolog valamely elemének, funkci-ójának kiemelésével adnak meghatáro-zást. Elôfordul, hogy nem a címszó meg-határozása, hanem a vele kapcsolatos, acímszó tárgyát érintô kijelentés az infor-máció célja.

Még ki nem forrott szakterminológiákesetében a szótár igyekszik a helyesnekítélt (szabatosabb, magyarosabb, egy-szerûbb) szóhasználatot megszilárdítani.Egyúttal a már meghonosodott, de kifo-gásolható szóhasználatra is rámutat.

A többszavas (jelzôs stb.) kifejezése-ket megszokott eredeti alakjukban, tehát

■ A Metallingua tudástár nyitólapja

elsô szavuk betûrendjében címszókéntvették fel (rendszerint az ôket alkotószavak egybeolvasásával).

A kifejezés logikai magva (a jelzett fô-név) azonban külön címszóként is szere-pelhet, ha önmagában is fontos fogalom.A formális alfabetikus rendszer hátrá-nyait a szótár utalásokkal és egyéb szer-kesztéstechnikai fogásokkal ellensú-lyozza.

Visszatérve a Metallingua tudástár fô-menüjéhez, további néhány gondolat azegyes fejezetek használatáról, a tartal-mukkal kapcsolatos szerzôi szándékról :

Egyetemek, fôiskolákSzemléltetésül rögzítettük néhány egye-tem adatait, azzal a szándékkal, hogybármely felsôoktatási intézmény azonostartalmú információt helyezzen el e feje-zetben.

Szakmai rendezvényekSzemléltetésül rögzítettük néhány konfe-rencia elnevezését, helyét, megtartásá-nak idôpontját, elérhetôségét. Az aszándékunk, hogy a metallurgiai szakmáktárgyköreihez kapcsolható konferenciák-ról, kiállításokról, szimpóziumokról, ta-lálkozókról, szakmai rendezvényekrôlstb. a szakma bármely mûvelôje, érdeklô-dôje, társadalmi szervezete tisztségvise-

lôje, tagja, bárki azonos tartalmú infor-mációt találjon e fejezetben.

Társadalmi szervezetekE fejezetben példaként szerepel néhány,a szakmához tartozó társadalmi-szakmaiszervezet neve, címe, elérhetôsége.

Szándékunk és javaslatunk itt is az,hogy a metallurgia szakterületén tevé-kenykedô társadalmi szervezet minéltöbb, idôvel valamennyi, azonos tartal-mú információja e fejezetben megtalál-ható legyen.

Üzleti kapcsolatokE fejezet biztosítja a lehetôséget a re-gisztrált felhasználók számára, hogyadataik, fô érdeklôdési köreik, üzleti ér-dekeltségeik, igényeik feltüntetése ese-tén két-, vagy több oldalú szakmai, part-neri, üzleti kapcsolatot létesítsenek másfelhasználókkal.

Kohászati folyóiratokA legfrissebb szakcikkek iránt érdeklôdô,a legmegfelelôbb publikációs lehetôsé-get megragadni akaró felhasználók szá-mára biztosít lehetôséget ez a fejezet.Szándékunk és javaslatunk itt is az, hogya metallurgia szakterületeit mûvelô ésrendszeresen megjelenô szakmai folyó-iratok, idôvel teljes körû listája állhasson

a szakma rendelkezésére, a megadottak-hoz hasonló tartalmú információval e fo-lyóiratok megtalálhatók és elérhetôk le-gyenek.

KönyvismertetôE fejezetben lehetôséget kívánnak aszerkesztôk biztosítani a regisztrált (akáregyéni, akár szervezeti) felhasználókszámára, hogy az általuk érdekesnek tar-tott, netán saját maguk által írt szak-cikk, szakkönyv, konferencián elhangzottelôadás tömör összefoglalója, vitaindítógondolatsora megjelenhessen, klikkelés-sel elérhetô legyen.

RegisztrációEz a honlap attól is értékes, hogy számostémakörben felkínálja a felhasználóknaka bôvítés lehetôségét, amelyekkel a tu-dástár gazdagodhat, egyre több informá-ciót biztosítva a jövôbeni felhasználók-nak.

A regisztráció célja, hogy az egyete-mek, fôiskolák; szakmai rendezvények;társadalmi szervezetek; üzleti kapcsola-tok; könyvismertetôk; kohászati folyó-iratok menüpontok alatt található adat-bázisokat a felhasználó ne csak böngész-hesse, hanem azokba adatok is vihessenfel. Az adat gazdája az általa felvitt in-formációt bármikor módosíthatja, illetvetörölheti. Természetesen a rendszer ad-minisztrátora a nem a témakörökhöz tar-tozó, vagy érvényét vesztett adatokattörli.

Találkozások képekbenA szerkesztôbizottság az évekig tartószerkesztôi munka során készült fényké-pek közreadásával emlékezteti tagjait agyakran hosszú, gyötrelmesen nehéz, dema már csak szép pillanatokra.

VizsgaprogramA fejezet ajánlott azoknak, akik le kíván-ják mérni saját, meglévô tudásukat,esetleg egy oktatási programot követôena számonkérés felelôssége terheli ôket. Eszámonkérési, ellenôrzési mód néhánypéldán keresztül, csak mint lehetôségkerül bemutatásra. Szándékunk és javas-latunk az, hogy a jövôben minél több ha-sonló, illetve újabb és újabb számonké-rési feladatot dolgozzanak ki, adjanakközre.

22 ÖNTÉSZET

A projekt nyertes partnerei BA&Co Ipari és Szolgáltató Bt.1138 Budapest, Meder u. 8. Hungary

Montanuniversität Leoben Institut für Giessereikunde8700 Leoben, Franz-Jozef-Str. 18. Austria

Framehouse Interactive media ABÖneslingan 11, 832 51 Frösön, Sweden

AWR Consulting Ltd.GU47TG Guildford, Checkers/The Street West Clandon, Egyesült Királyság

Információtechnológia, rendszerfejlesztés és rendszermûködtetésProfi-Media Kft.6500 Baja, Zombor u. 1., Hungarywww.profi-media.com, e-mail: pmed@profi-media.comDr. Hatala Pál fôszerkesztô

Vonatkozó jogszabályok

Az Európai Unióban a 75/442/EGK (hul-ladékirányelv) 3. cikkelye szerint elsôsor-ban elô kell segíteni a tisztább technoló-giák kifejlesztését, amelyek lehetôvé te-szik a természetes források takarékoshasznosítását; olyan termékek mûszakifejlesztését és forgalomba hozását szük-séges elôsegíteni, amelyek a gyártás so-rán, felhasználásuk vagy eltávolításukokából nem, vagy lehetôség szerint csakcsekély mértékben járulnak hozzá a kör-nyezetterhelés növekedéséhez; a veszé-lyes anyagok kiküszöbölésére pedig meg-felelô technikát kell kifejleszteni. Másod-sorban a hulladékok értékké válását kellelôsegíteni visszaforgatás, újra-felhasz-nálás útján, vagy másodlagos nyers-anyagként történô értékesítéssel, illetveenergia nyerésével. Az irányelv csak „elô-segítésrôl” szól, tehát nem jelent kötele-zettséget a technológiaváltásra. A 96/61/EK (IVU vagy IPPC irányelv) a környe-

23137. évfolyam, 1. szám • 2004

A CAEF – Committee of Associations ofEuropean Foundries, az európai öntésze-ti szövetségek bizottsága – 18 európaiország 20 nemzeti öntészeti szövetségé-nek összefogását testesíti meg.

Alapszabályában rögzített kötelessé-ge, hogy minden, az öntôipar számárafontos kérdéssel foglalkozzon, beleértvea gazdasági, mûszaki, jogi vagy akár aszociális felvetéseket is. Ugyanakkor aCAEF olyan területeken is aktív, amelyeksegítik a tagországok öntôiparának fejlô-

dését, koordinálják közös érdekeiket.Más szavakkal: A CAEF, az európai ön-

tészeti szövetség, olyan egyetemlegesszervezet, amely az önthetô fémekkelösszefüggô témákkal foglalkozik.

Elôször is bátorítja az öntôipart, hogyforduljon Európához, amelyet a világszámos részén egy gazdasági egységnektekintenek. Másodjára a CAEF a tagszö-vetségektôl származó információk meg-jelenítésével hozzájárul a nélkülözhetet-len információcseréhez, koordinálja azo-kat a tevékenységeket, amelyeknél erreszükség mutatkozik. Ezt kiválóan jellem-zi a bizottságok, szakmai csoportok,szekciók léte, mûködése, ezek a CAEFgyakorlati hasznosságát hangsúlyozzák.

A bizottságok az általános érdeklôdés-re számot tartó területekre összpontosí-tanak, vagyis az öntészet egésze számá-ra nyújtanak hasznos információkat. Je-lenleg öt bizottság aktív; közülük az 1.számú a szakmai képzéssel (elnöke jelensorok írója), a 2. a környezetvédelem-mel, a 4. a beszállítói (öntödék) felada-tokkal, az 5. az üzleti adminisztrációvalés igazgatással, míg a 7. statisztikával ésgazdasági elemzésekkel foglalkozik.

A CAEF csoportok az anyagminôségekszerint tagozódnak. Napjainkban aktív azacélöntvényekre, a gömbgrafitos vasönt-vényekre és a nemvasalapú fémekre sza-kosodott csoport. Többnyire az egyestagországokban zajló gazdasági folyama-tokra, azoknak az öntvényigényre gyako-rolt hatására, a költségek alakulásánakvizsgálatára, a minôségbiztosítás felada-taira összpontosítanak. Céljuk az önté-szet területén is az „európaizációs törek-vések” erôsítése.

A szekciók témája a termékcsoportok,mint a jármûipari, a folyamatosan ön-tött, a hengermûvi henger-, a preciziósés szélerômû-öntvények gyártása. Céljuka kooperációs aktivitás erôsítése.

Az elôadás néhány öntészeti összefüg-gést, információt mutat be azzal a nemtitkolt szándékkal, hogy a magyar öntô-társadalomban az európai elhivatottságérzését fokozza, híveket szerezzen azösszeurópai együttmûködés számára.

BAKÓ KÁROLY

Összehasonlító adatok Európa öntôiparáról*

* Rövid összefoglalás a 17. magyar ön-tônapokon tartott elôadásról, amelyPowerPoint formában áll az érdeklôdôkrendelkezésére, a tpbaco@hu.inter.netdrótposta címen.

Bakó Károly PhD, okl. kohómérnök,egyetemi magántanár, 1966-ban végzetta Nehézipari Mûszaki Egyetemen. Elsômunkahelye a Csepel Mûvek Vas- és Acél-öntödéje volt, majd az NME öntészeti tan-székének oktatási és kutatási munkájábanvett részt. Tudományos munkásságát aVasipari Kutató Intézetben folytatta. AzOMBKE ügyvezetô fôtitkáraként megismer-kedett a bányászat és kohászat szakmai-társadalmi kérdéseivel. Jelenleg egy önté-szeti segédanyagokat forgalmazó vállalko-zás tulajdonosa. A Magyar AkkreditációsBizottság plénumának tagja, a MagyarÖntészeti Szövetség alelnöke, a MEGI (Kö-zép-európai Öntészeti Kezdeményezés) ésa CAEF (Európai Öntészeti Szövetségek Bi-zottsága) szakmai képzési bizottságánakvezetôje.

BICSKEY GABRIELLA

A MÖSZ és az öntészeti szak-osztály az öntödei hulladék-gazdálkodásról(2. RÉSZ)

Bicskei Gabriella 1987-ben végezte el aKülkereskedelmi Fôiskola áruforgalmi sza-kát, majd 1991-ben, a Budapesti Közgaz-daságtudományi Egyetemen szerzett má-soddiplomát. A fôiskolai évek után ide-genvezetô volt az IBUSZ-nál, majd 1992és 1998 között üzletkötôként dolgozottkülföldi tulajdonú külkereskedelmi cégek-nél. Két évig egy PHARE-program projekt-menedzsere volt. 2000 februárja óta dol-gozik a Magyar Öntészeti Szövetségnél.Belépésekor a MÖSZ fôtitkára, dr. HavasiLászló asszisztense volt, majd 2003-tóligazgató. 2001 óta tagja az OMBKE önté-szeti szakosztályának.

24 ÖNTÉSZET

zetszennyezés integrált elkerülésérôl éscsökkentésérôl rendelkezô 3. cikkelye vi-szont már az üzemeltetô alapkötelessé-geinek általános elveirôl szól. E szerint„az illetékes hatóságok meggyôzôdnek,hogy a berendezést úgy üzemeltetik,hogy

a) az összes megfelelô megelôzô in-tézkedést megtették a környezetszennye-zés ellen, különösképpen a legjobb ren-delkezésre álló technikák alkalmazásával;

b) nem okoznak jelentékeny környe-zetszennyezést;

c) a hulladékok keletkezését a Tanács1975. július 15-i, 75/442/EGK jelû, hul-ladékokról szóló (11) irányelvének meg-felelôen elkerülik, egyéb esetben azokathasznosítják, vagy amennyiben ez mû-szaki vagy gazdasági okokból nem lehet-séges, eltávolítják olyan módon, hogy akörnyezetre való hatásokat elkerüljékvagy lecsökkentsék;

d) energia-hatékonyan felhasználják; e) megteszik a szükséges intézkedé-

seket a balesetek megakadályozására ésezek következményeinek korlátozására;

f) egy végleges bezárásnál megteszika szükséges intézkedéseket a környezet-szennyezés minden veszélyének elkerülé-sére és az üzemi terület kielégítô állapo-tának helyreállítására.”

A német jogban a szövetségi emisz-szióvédelmi törvény (BlmSchG) másodikrész, elsô fejezetének 5. §-a szól az en-gedélyköteles berendezések üzemeltetôi-nek kötelességeirôl. „Az engedélykötelesberendezéseket úgy kell felállítani ésüzemeltetni, hogy a környezet magas vé-delmi szintjének garantálására … a hul-ladékok keletkezését elkerüljék, az elke-rülhetetlen hulladékokat hasznosítsák, ésa nem hasznosítható hulladékokat a kö-zösség javának károsítása nélkül eltávo-lítsák. A hulladékok keletkezése nem el-kerülhetô, amennyiben az mûszakilagnem lehetséges vagy nem elvárható; azelkerülés megengedhetetlen, amennyi-ben az hátrányosabb környezeti hatások-hoz vezet, mint a hasznosítás; a hulladé-kok hasznosítása és eltávolítása az újra-hasznosítás-gazdasági és hulladéktör-vény, valamint az egyéb hulladékra érvé-nyes elôírások szerint történik…”. E sze-rint, pl. homokregenerálót csak ott fog-nak építeni, ahol ez ésszerû, azaz „elvár-ható”.

A német hulladéktörvény szerint egytermék gyártója köteles másodlagos hul-

ladékot használni az elsôdleges helyett,amennyiben ez lehetséges. Ez igen jólhangzik, de jelenleg csak kívánság. Akkorlesz valóban kötelezettség, ha jogielôírássá válik. A másik kötelezettség azállamé: állami beruházásoknál szinténelônyben kell részesíteni a másodla-gos anyagok megvásárlását, ezért sokhulladékot használnak fel, pl. útépíté-seknél.

Az EU 1998-ban létrehozott egy „Ön-tödei környezet, hulladék anyagok” elne-vezésû tematikai hálózatot (EU-ThematicNetwork – Foundry Environment, WasteMaterials), amelynek a munkájában 16partner (öntödék, öntészeti intézetek,egyetemek) vesz részt 11 EU-tagország-ból. A hálózat három fô területen mûkö-dik: homokhulladék, por és iszap, vala-mint környezeti benchmarking. A hálózatfô célja megvizsgálni az öntödei hulladé-kok keletkezésének minimalizálási meg-oldásait, valamint az újrahasznosítástechnikáit a régebbi kutatási eredmé-nyek, kialakított technikák, know-howmegismertetésével és tapasztalatcseré-vel, illetve új kutatási projektek indításá-val. A jelenleg még kidolgozás alatt állóöntészeti BREF (Best Available TechnicsReference Document) „external-reuse =külsô újrahasználat” fejezetét egy finnprofesszor készítette el. A BREF másodikvázlata júniusra készül el. Megvizsgálvaaz öntödei hulladék értékesítési lehetô-ségeit azt látjuk, hogy Angliában az ela-dott öntödei használt homok csaknem100%-a a cementiparba kerül, míg Skan-dináviában csaknem minden az útépítés-be. Dél-Európában gyerekcipôben jár azöntödei hulladékok hasznosítása, csak-nem mindent deponálnak.

A németországi helyzet

Németországban megvizsgálták, hogy holkeletkeznek az öntödei hulladékok. Meg-állapították, hogy 80%-ban a forma- ésmagkészítésnél (por, homok), 20%-ban atovábbi technológiai folyamatoknál (sa-lak 10%, olvasztómûvi por 5-8%, kemen-cebélés hulladék 2-5%). Az Európai Hul-ladékkatalógus (EWC) nem határozzameg, hogy az öntödei homok, por vesz-élyes, vagy nem veszélyes hulladéknakminôsül-e. A dokumentum az öntödeihasznált homoknál a fenoltartalmat teszidöntô tényezôvé a veszélyesség megha-tározása szempontjából. 50 mg/l feletti

érték a kilúgozott anyagban veszélyesnekminôsül, az alatt nem.

Az öntödei homokok szinte sohasemérik el ezt a határértéket. A kemencepo-roknál az ólom- és a nikkel-tartalom a lé-nyeges tényezô. Ólomnál 0,5%, nikkelnél1% a határérték. Tûzálló anyagoknálszintén az ólom- és a nikkeltartalom ameghatározó.

Németországban jelenleg átlagban 0,8tonna új homokot használnak fel 1 tonnajó öntvény gyártásához. A terv: elérni a0,6-0,5 homok/jó öntvény tömegarányt.A felhasznált öntödei homok 70%-a ben-tonitos, 30%-a vegyi kötésû (furán/fe-nolgyantás). A hidegkötésû gyantáshasznált homokok nagyrészt termikusanilletve mechanikusan/pneumatikusan re-generálhatók. A bentonitalapú kevert ho-mokhoz friss homokot és kötôanyagottesznek. 2000-ben körkérdések alapjánfelmérést végeztek az öntödei használthomok újrahasznosításának alkalmazottmódjairól. A legtöbb öntöde (44) az út-építést jelölte meg, majd sorrendben ameddôhányók rekultiválása, a bányászat,az aszfaltipar és a cementipar követke-zett.

Útépítési hasznosítás

A 90-es évek elején merült fel az igény,hogy az öntödei hulladékok útépítésnélvaló hasznosításához mûszaki szállításifeltételeket dolgozzanak ki, termékkényilvánítsák a hasznosítható öntödeihulladékokat. Létrehoztak egy munkabi-zottságot, amelyben az öntödék, a kör-nyezetvédelmi hatóság, az útépítési ha-tóság és az útépítô ipar képviselôi vettekrészt. Ôk készítették el 1993-ban a Mû-szaki Szállítási Feltételeket. Késôbb a ha-tóságok is kialakították az alkalmazandószabályokat: a Länderarbeitsgemeins-chaft Abfall (LAGA) kiadta mûszaki elô-írásait az öntödei ásványi hulladékok fel-használásáról ; Észak-Rajna-Vesztfália2001-ben körrendeletet hozott az iparifolyamatokban keletkezett ásványi anya-gok elhelyezési követelményeirôl az út-építésnél és földmunkáknál. A határérté-keket úgy határozták meg, hogy megvizs-gálták az adott típusú hulladék tisztafrakciójában elôforduló tipikus szennye-zôdési értékeket, és ahhoz alakították kia hasznosítást. A közös munka mindkétfél (öntödék és másodlagos felhasználók)számára elônyösnek bizonyult : botrá-

25137. évfolyam, 1. szám • 2004

nyok, nehézségek nélkül 10 éve használ-ják fel az öntödei használt homokot azútépítésnél.

Meddôhányók rekultiválása

Az említett felmérés során 31 öntöde je-lezte az öntödei használt homok másod-lagos felhasználását meddôhányók rekul-tiválásánál. Különbség van aszerint,hogy deponálásnál vagy meddôhányókhelyreállításánál használják-e fel a ho-mokot, mert elsô esetben a településihulladék mûszaki útmutatása, míg amásodikban a bányászati törvény határ-értékei a meghatározóak. A témában azelsô kutatás lezárult, különösen a bento-nit kötésû homokok felhasználása lehet-séges.

Cementipari felhasználás

A felmérés 14 említést talált az öntödeihomok és por cementipari felhasználásá-ra. Ez olyan cementmûvekben lehetsé-ges, amelyeknek SiO2-igényük van. A ha-tárértékek nem jelentenek problémát,kivéve a krómtartalmat (max. 400mg/kg). A Cr-tartalmat azért korlátoztákszûken, mert a króm bôrallergiát válthatki, ugyanakkor környezetvédelmileg kö-zömbös.

A szervesanyag-tartalom (fenol, PAH)a cementgyártási folyamatra nézve lé-nyegtelen, bár a hatóságok nyomásáraszerepet játszhat a határérték túllépése.A homok és por szervesanyag-tartalmá-nak ismerete a cementmûvi adagolásnálfontos. A hideg kemencezónában csakszervesanyag-szegény vagy tiszta anyagadagolható, mert az organikus gázok ottnem égnek el a lassú felmelegedés miatt.A szerves anyagokban gazdag homokot aforró kemencezónába kell adagolni, hogyne csak gáz keletkezzen, hanem a szervesanyag is elégjen.

Az öntödei por cementipari hasznosí-tásához a port elô kell készíteni úgy,hogy tiszta, száraz és fújható legyen. Ön-tödei állapotában, elôkészítetlenül aznem vezethetô be a cementgyártásba.Egy közbensô szervezetnek kell elvégez-nie a homogenizálást, tisztítást.

A cementipar kezdetben szkeptikusvolt az öntödei hulladék felhasználásávalkapcsolatban. Miután a felmerülô problé-

mákat megoldották, ma már széles körû-en alkalmazzák a módszert.

Bányászati hasznosítás

Az öntödei homok és por bányászati fel-használását 26 esetben említették a kô-szénbányászatban. A homokot a függôle-ges aknák feltöltésére, valamint a tár-nákban a besüllyedés megakadályozásárahasználják. Itt nem csak az öntödei hasz-nált homok, hanem a tûzálló anyagokhulladéka és az olvasztómûvi kemence-porok is szóba jöhetnek. Gondot az je-lent, hogy a kívánt mennyiségû homokotegy-egy öntöde nem tudja biztosítani. Azellátás csak hulladékkereskedôn keresztültörténhet. A nagy fémtartalmú anyagokfelhasználását 2002-tôl külön törvényszabályozza. Ez a törvény azokra az anya-gokra vonatkozik, amelyek fémtartalmafölötte van az ércekének. A cink eseté-ben például a kemenceporok könnyen el-érhetik a 100 g/kg határértéket. Így akemenceporok értékesítése nehezebb ésdrágább lesz.

A német öntödék 10 éve létrehoztakegy ún. minôségi kört (Gütekreis) az ön-tödei maradék anyagok értékesítésére.Az ehhez önkéntesen csatlakozó öntödékellenôrzésnek vetették magukat alá,hogy minden környezetvédelmi elôírás-nak megfeleljenek.

Összefoglalva megállapítható, hogy azöntödei hulladék másodlagos felhaszná-lásánál az öntödei iparnak kell megten-nie az elsô lépéseket a keletkezô hulla-dék termékként történô meghatározásá-val. A tényleges értékesítést nem tudjasaját kézbe venni, ehhez professzionálisgyûjtô vállalkozásokat kell létrehozni,hogy azok a megfelelô végátvevônekszállítsák a megfelelôen kezelt, már újterméknek minôsülô hulladékot. A hasz-nosíthatóság az öntödében alkalmazotttechnológiától és az öntöde földrajzi he-lyétôl függ, mivel a nagy szállítási költ-ségek nem elviselhetôk.

Megvizsgálandó, hogy van-e cement-gyár a környéken, történik-e útépítésnem túl nagy távolságon belül, ad-e amagyar állam valamilyen támogatást ahulladék felhasználásához. Az elsô lépé-sek, azaz az elvi lehetôségek felkutatásaközösen megtehetô, de a gyakorlati hul-ladékhasznosítás minden öntöde egyediproblémája.

Kerekasztal-megbeszélés

Kôvágó Zoltán (KDN International Bt.) ar-ról kérdezte Präfke urat, hogy a németöntödék piaci alapon vagy valamilyen ál-lami támogatással indították-e el és foly-tatják az öntödei hulladékok másodlagosnyersanyagként történô értékesítését.Kay-Uwe Präfke válaszában elmondta,hogy a német állam annyiban támogatjaaz öntödei hulladékok hasznosítását,hogy olyan irányelveket dolgoz ki, ame-lyek ösztönzik a hulladékok másodnyers-anyagként történô felhasználását, vala-mint pénzügyileg is hozzájárult a próba-üzemek kivitelezéséhez a késôbbi értéke-sítés érdekében. A tényleges értékesítésviszont csak piaci alapon mûködik. Azöntödék is érdekeltek abban, hogy depo-nálási költségeik csökkenjenek. A hasz-nosítható homokot, salakot a hulladék-kereskedôk ingyenesen veszik át az öntö-déktôl vagy az elemzési költségeket fi-zettetik meg, de az öntödék gyakran fi-zetnek is az elszállításért. A szövetség-nek az az érdeke, hogy minél több opci-ót dolgozzon ki a hasznosításra, hogy azöntödei hulladék másodnyersanyagkéntversenyképes termékké válhasson. Né-metországban az öntödék többségéneknincsenek hulladékkezelési gondjai. Afelhasználási lehetôségek egyensúlybanvannak: míg a tiszta anyag az útépítésbekerül, addig a szennyezettebb anyagot azaszfaltgyártásban vagy a cementiparbanhasználják fel, amely nagyvonalúbb aszervesanyag-tartalom tekintetében.

Dr. Takács Nándor (FÉMALK Rt.) azt ja-vasolta a MÖSZ-nek, hogy szerezze be azöntödei hulladékok újrahasznosításáravonatkozó nyugat-európai jogszabályo-kat, és küldje meg azokat a Környezetvé-delmi és Vízügyi Minisztériumnak.Amennyiben bizonyos paraméterek mel-lett Nyugat-Európában lehetséges az ön-tödei hulladék hasznosítása egyes terüle-teken, akkor azt Magyarországon is lehe-tôvé kellene tenni. A hasznosítási lehe-tôségekrôl elkészített anyagot át kelleneadni olyan cégeknek is, amelyek felhasz-nálók lehetnek. Szükséges lenne továbbáösszehívni egy kerekasztal-megbeszélést,amelyen részt vennének a minisztérium,a hasznosítók és az öntödék képviselôiis. A technikai felkészülést lehetôvé kel-lene tenni fejlesztési támogatással.

Halminé dr. Költl Mária (RÁBA FutómûGyártó és Kereskedelmi Kft.) felhívta a fi-

26 ÖNTÉSZET

gyelmet, hogy az öntödei használt ho-mok több helyen már elvégzett minôsítôvizsgálata nem elégséges. A KVM továbbivizsgálatokat fog kérni, különbözô frakci-ókra. Mielôtt pénzt áldoznának a cégek ahomok bizonyos szempontok szerinti be-vizsgálására, meg kellene tudni, hogy aminisztérium milyen vizsgálati módszere-ket ír elô. Másik gond: az öntödék nemgyûjtik elkülönítve az egyes homokfrakci-ókat. Az elôadásból is kitûnt, hogy kizá-rólag szelektív gyûjtés esetén biztosítha-tó az állandó minôség az újrahasznosí-táshoz.

Bocskay Balázs (másodlagos anyagokprojektmenedzsere, Duna-Dráva CementKft. Váci Gyár) hozzászólásában sajnála-tosnak nevezte, hogy a hulladékhaszno-sítás és az alternatív tüzelôanyagok kér-dése is problémás hazánkban. Cégük elô-készületeket folytatott a csepeli öntödehulladékának hasznosítására, de vannakolyan politikai szervezetek, amelyekmeggátolták kezdeményezésüket. A vácicementmû elhelyezkedése logisztikailagelérhetôvé teszi a budapesti öntödékhasznált homokjának versenyképes fel-használását. A gyakorlati megvalósításcsak akkor kivitelezhetô, ha minden ér-dekelt fél jól jár az üzlettel. Amíg a de-ponálás olcsóbb, nem fognak az öntödékmás lehetôséget keresni, ugyanakkor bíz-nak benne, hogy megtalálják a mindkétfélnek megfelelô megoldást. Az összeállí-tott adatbázis megkönnyíti a munkáju-kat.

Szombatfalvy Rudolf az elhangzottak-hoz hozzátette, hogy nemcsak mikroszin-ten kell összehasonlítani a deponálás ésa felhasználás költségeit, gazdasági szá-mításokat végezni, hanem globálisan is.Az új bányák nyitásával sebeket ütünk akörnyezeten.

Rôczei István (termelési fômérnök,Borsodi Érc-, Ásvány- és Hulladék Hasz-nosító Mû) tájékoztatta a résztvevôket,hogy cégüknél megszûnt a zsugorítványgyártás, amelyben a kohászat (elektro-acélgyártás) hulladékait dolgozták volnafel. 40.000 tonnás kísérleti gyártás volt.Ôk ugyanúgy szembesültek a lakosság til-takozásával, mint a cementmûvek. Cégükhulladékot vesz át, kémiai és fizikai álla-potfelmérést végez, majd terméket állítelô. A magas vastartalmú zsugorítványversenyképes termék, Romániában ebbôl

nyersvas cipót állítanak elô. Szintén pró-bálkoztak biogyapot alapanyag szállítá-sával kôzetgyapot gyártó cégeknek. Né-hány 100 tonnát sikerült próbaként érté-kesíteniük, de a cégek inkább ásványianyagot használnak mintsem egy minôsí-tett terméket. Cégük képes az öntödeisalak szeparálására, osztályozására. Törô-berendezéssel rendelkeznek. Sajnos azútépítô nem veszi át tôlük, mert nem ér-dekelt benne, inkább elbontják a hegyet.

Dr. Harald Scheinert (Euro Metall Kft.)azt kérdezte Präfke úrtól, hogy milyenmegoldást ajánlana a magyar öntödék-nek, amelyek termelési volumene sokkalkisebb. Ugyanis az ismertetett felhaszná-lási megoldások a német öntödék mé-retstruktúrájának felelnek meg. Kay-UwePräfke válaszában megjegyezte, hogy anémet és a magyar öntödék méretei nemtúl eltérôek. Németországban a vasöntö-dék 80%-a 200 fô alatti létszámot foglal-koztat. Tény, hogy Németországbanelôny az egy-két igen nagy öntöde húzószerepe. Ôk viszont kizárólag a sajátproblémájukat akarják megoldani, nem akörnyezô kicsikét. Az elsô lépést a na-gyok tették, viszont a második lépés mára kis- és középvállalkozások közös fellé-pése volt. A megoldást számukra a pro-fesszionális közbensô kereskedô cégekhozhatják. Dr. Harald Scheinert kérdésttett fel az öntödei hulladékhomok ce-mentipari hasznosításának témájában.Németországban a cementgyárak homok-igénye a cementtermelés 2-5%-a. Ma-gyarországi viszonylatban az összes ön-tödei homokot képes lenne egyetlen ce-mentgyár hasznosítani. Reális-e azösszes magyarországi homok összegyûj-tése? Bocskay Balázs válaszában elmond-ta, hogy Magyarországon óvatos becslés-sel 2% a homokigény a cementgyáraknál.A 19000 tonna homokigényû váci ce-mentgyár éppen alkalmas lenne a közép-magyarországi öntödei homok felhaszná-lására. Mivel a homok a termelési folya-matba kerül be, szükséges az állandó mi-nôség biztosítása.

Dr. Harald Scheinert további gondkéntemlítette, hogy amennyiben a kis öntö-déknek maguknak kell gondoskodniuk ahomok minôségének folyamatos vizsgá-latáról, az jelentôs költséggel járna. Min-denképpen szükséges egy koordinálószervezet, amely a homokot összegyûjte-

né, osztályozná és a megfelelô helyre ér-tékesítené.

A regionális együttmûködés esetébena laborköltségek megoszlanának az öntö-dék között. Fontos lenne a hatóságmeggyôzése is. Az öntödei használt ho-mok cementipari felhasználása csak költ-séges beruházással valósítható meg. Abefektetett összegnek meg kell térülnie,és ehhez garanciák kellenek. Tehát lé-nyeges, hogy az öntödék és a cementmûösszehangolják a termelésüket, mert nemmindegy, hogy mikor, milyen mennyisé-get szállítanak, mikor állnak le példáulkarbantartásra.

Czibók Ágnes (Környezetvédelmi Szol-gáltatók és Gyártók Szövetsége) az el-hangzottak alapján úgy véli, hogy 270taguk közül többnek is van olyan szolgál-tatása, amely az öntödei hulladékhasz-nosítás témájában az öntödék segítségé-re lehet. Szakembereik megoldásokattudnak javasolni, ezért felajánlja együtt-mûködésüket a kérdésben.

Stokker Kálmán (MÖSZ Környezetvédel-mi Szakbizottság tagja) az elhangzottak-hoz hozzátette, hogy az öntödei nemveszélyes hulladékok újrahasznosítási le-hetôségeirôl készülô tanulmány a poten-ciális felhasználóknak is kiküldhetô lesz.Örömmel vennék, ha az öntödék vagymás érdekelt cégek akár adatszolgálta-tással, akár további hasznosítási lehetô-ségekkel kiegészítenék azt. A MÖSZ tag-vállalatai érdekében szeretnék perma-nenssé tenni témát, és megoldást talál-ni. Világos, hogy a hasznosításhoz szük-séges a hulladék minôsítése, és nem ele-gendô annak a megállapítása, hogy vesz-élyes vagy nem veszélyes-e a hulladék.Meg kell tudni, hogy milyen vizsgálatokszükségesek a felhasználási minôsítés-hez.

Szombatfalvy Rudolf zárszavában fel-hívta az öntödék képviselôinek figyelmétarra, hogy az öntödék maguk is sokat te-hetnek azért, hogy az öntödei hulladék-hasznosítás megoldódjon. A magyar ön-tödék messze vannak az elhangzott 0,5-0,6 tonna új homok/1 tonna jó öntvényhomokfelhasználástól, de nem dicseked-hetnek az öntödei hulladékok szeletívgyûjtésével sem. Ezen túlmenôen meg-fontolandó az öntödék számára azegyüttmûködés is, mert e nélkül nemoldható meg a probléma.

27137. évfolyam, 1. szám • 2004

A Csaba Metál Rt. sikere

A dél-alföldi régió kereskedelmi és ipar-kamarái – a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara, a Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium és a Magyar Ipari és Keres-kedelmi Minôségfejlesztési Központ tá-mogatásával – 2003-ban elsô ízben írtákki a Dél-alföldi Regionális Minôség Díj el-nevezésû pályázatot.

A négy díjból hármat Békés megyeicégek nyertek el, a díjazottak egyike abékéscsabai székhelyû Csaba Metál Rt.,amely a kis- és közepes méretû vállalko-zások kategóriájában érdemelte ki az el-ismerést.

A pályázatértékelôk a cégek komplexmûködését vizsgálták, ezen belül a belsôés külsô kapcsolatrendszert, a munkaeredményességét és minôségét. Nagyhangsúlyt fektettek a vevôi elégedett-ségre, a belsô szervezettségre, valamint

az emberi erôforrások hasznosítására. Az 1993-ban alapított, teljesen ma-

gyar magántulajdonban lévô Csaba MetálRt. egy kis kokillaöntödébôl az elmúltévek során mára jelentôs nyomásos ön-tödévé fejlôdött, és az ország egyik leg-nagyobb magántulajdonú cége lett. Je-lenleg 190 fôt foglalkoztatnak, árbevéte-lük folyamatos növekvést mutatva az el-múlt évben elérte az 1,4 milliárd forin-tot. Telephelyük közel 20 000 m2 alapte-rületû ingatlanon helyezkedik el, mely-bôl 4500 m2 üzemcsarnok.

Fô profiljuk a nemzetközi mércévelmérten is modern mûszaki színvonalonfolytatott alumínium nyomásos öntvé-nyek gyártása, melyekhez felhasználtalapanyagok megfelelnek a DIN szabványáltal követelt elôírásoknak.

Termékeik között gázszerelvények, ar-matúrák, bútoralkatrészek, építôipari ésháztartási gépalkatrészek, dieselmotoralkatrészek, kétütemû motor forgattyús-ház, gépkocsi felszerelési cikkek szere-

pelnek. Továbbá különbözô, a gépjármû-vek fékberendezéseihez szükséges alkat-részeket, és motor felfüggesztési beren-dezéseket szállítanak a nyugat-európaiés észak-amerikai autógyáraknak, közöt-tük a Mercedes-nek, a BMW-nek, a Jagu-árnak és a Fordnak. Termelésük 80%-akülföldi piacokon realizálódik.

Idei terveik szerint a cég árbevétele anövekvô rendelésállomány miatt 2004-ben várhatóan eléri a 2 milliárd forintot,és ezt mintegy harminc fôs létszámbôví-téssel kívánják teljesíteni.

✍ Bicskei Gabriella

■ MÖSZ-HÍREK

A Magyar Öntészeti Szövetség 64 tagön-töde adatai alapján statisztikát készí-tett az idei elsô féléves öntvényterme-lésrôl.

A vasöntvénytermelés a MÖSZ 26 ta-göntödéjében összesen 39%-kal nôtt2002 elsô félévéhez viszonyítva. Ezt anövekedést elsôsorban a gömbgrafitosvasöntvények termelésének 5385 tonná-ról 14686 tonnára való, mintegy 173%-os (!) növekedése okozta. A kiugró emel-kedés annak köszönhetô, hogy 2002-benkezdte meg a termelését „zöldmezôs” be-ruházásként hazánk jelenleg legnagyobbvasöntödéje, a WESLIN Hungary Autóipa-ri Rt., amely 2003 elsô felében több mint9000 tonna vasöntvényt gyártott, átvéveezzel a vezetést az idáig élen járó EuroMetall Kft.-tôl.

Az új öntödén kívül viszont mindösszeöt vasöntöde tudta a termelését jelentô-sen (20% körül) növelni, míg a többiekáltal gyártott mennyiség stagnált vagycsökkent. A lemezgrafitos vasöntvényektermelése tonnában kifejezve, az elsôfélévben mintegy 5%-kal haladta meg atavalyi elsô hat hónapban gyártott

mennyiséget. Temperöntvényt egy öntö-de gyártott.

Az elsô féléves acélöntvény-termelésösszességében csökkent. 14 acélöntöde(precíziós öntödékkel együtt) adatai12%-os termeléscsökkenést jeleznek2002 hasonló idôszakához viszonyítva.

Négy kisebb öntödében ugyan jelentôsen(50-60%-kal) nôtt a termelés, de ez kö-zel sem tudta kompenzálni egy-két na-gyobb öntöde teljesítményének vissza-esését. Az elsô félévben gyártott precízi-ós acélöntvények volumene is csökkentaz egy évvel korábbihoz képest.

A MÖSZ tagöntödéinek 2003. elsô félévi öntvénytermelése

Megnevezés

Vasöntvény összesen

Lemezgrafitos vasöntvény

Gömbgrafitos vasöntvény

Temperöntvény

Acélöntvény összesen

Alumíniumöntvény összesen

Homokformázott alumíniumöntvény

Alumínium kokillaöntvény

Alumínium nyomásos öntvény

Nehézfém öntvény összesen

Rézalapú öntvény

Cinköntvény

Összes öntvénytermelés

2002. I. félévtonna

26 267,1

20 876,2

5 384,9

6,0

2 903,8

18 484,2

103,3

12 836,4

5 544,5

1 941,2

910,7

1 030,5

49 596,3

2003. I. félévtonna

36 579,4

21 878,3

14 685,5

15,6

2 554,0

19 506,6

97,3

13 086,7

6 322,6

2 021,3

1 026,6

994,7

60 661,3

Változás%

139,3

104,8

272,7

260,0

88,0

105,5

94,2

101,9

114,0

104,1

112,7

96,5

122,3

Az alumíniumöntvény-termelés mármegszokott növekedése 2003 elsô fél-évében tovább folytatódott, bár ütemelassult a korábbiakhoz képest (5,5%) –ez állapítható meg 34 alumíniumöntödeközölt adataiból. Ezen belül igen eltérô-ek az egyes formázási technológiájú alu-míniumöntödék eredményei.

Legnagyobb ütemben a nyomásos ön-tödék termelése nôtt, átlagosan 14%-kal. Érdekes, hogy ezen belül inkább akis- és középvállalkozások tudták na-gyobb mértékben bôvíteni teljesítmé-nyüket, míg a nagyvállalatok szerényebb

növekedést értek el. A kokillaöntödék át-lagosan 2%-kal emelték a teljesítményü-ket. Itt a vállalkozás méretétôl függetle-nül voltak termeléscsökkenések és -nö-vekedések is. A homokformákba öntöttöntvények termelése csaknem 6%-kalcsökkent, összesen a 100 tonnát sem ériel. Ebben a körben, egy-két kivételtôl el-tekintve, mindegyik öntöde visszaesôtermelést jelzett.

A 18 nehézfémöntöde adatai alapján aMÖSZ-tagöntödék nehézfémöntvény-ter-melése az elsô félévben összesen 4%-kalhaladta meg az egy évvel korábbit. Míg

azonban a rézalapú öntvények gyártói13%-kal növelték a teljesítményüket, acinköntödék termelése 3%-kal csökkent.Az egyes öntödék teljesítménye közöttezen a területen is jelentôs eltérésekvannak.

A szövetség 2002-re vonatkozó, átfogó– a MÖSZ-ön kívüli öntödékre is kiterjedô– termelési adatgyûjtése szerint a MÖSZvas- és acélöntödéi csaknem a teljes or-szágos vasalapú öntvénytermelést képvi-selik, míg fémöntödék esetében az ará-nyuk 57-60%-os.

✍ Bicskei Gabriella

28 ÖNTÉSZET

A Magyar Öntészeti Szövetség évzáró elnökségi üléseA Magyar Öntészeti Szövetség elnöksége2003. december 12-én tartotta évzáróülését, melynek házigazdája a FERRO Ön-töde Kft. volt.

Az ülés elôtt dr. Sándor József, a MÖSZelnöke ünnepélyesen átadta a posztumuszMÖSZ Életmû-díjat dr. Havasi Lászlónénak,a MÖSZ néhai ügyvezetô fôtitkára özve-gyének.

Az elnökségi ülés témái között szere-pelt a 17. Magyar Öntônapok értékelése,beszámoló a 2003. évi MÖSZ pályázatokhelyzetérôl, tájékoztató a MÖSZ Környe-zetvédelmi Szakbizottságának éves mun-kájáról, valamint a MÖSZ tagvállalatok2003. évi szakképzési tevékenységérôl.Dr. Hatala Pál MÖSZ fôtitkár ismertette aMÖSZ tagvállalatok EU-csatlakozássalkapcsolatos felkészítési programját.

Az elnökség tagjai és a meghívottrésztvevôk értékelték az öntödék, vala-mint az öntödei beszállítók 2003. évi gaz-dálkodását. (A statisztikai adatokat fen-tebb ismertettük.)

Bicskei Gabriella szövetségi igazgató is-mertetett néhány öntödei hírt:

– 2003-ban elindította termelését azamerikai tulajdonú, zöldmezôs beruházás-ban felépült Gibbs Die Casting alumíniumnyomásos öntöde Rétságon.

– A Nógrád Megyei Bíróság 1. Fpk.12-03-000642 sz. végzésével 2003. május27-én megállapította a Pásztói ÖntödeKft. fizetésképtelenségét és elrendelte atársaság felszámolását. A felszámolásivégzés 2003. június 5-én emelkedett jog-erôre. A felszámolás alatt álló Pásztói Ön-töde Kft. 2003. október 2-án megtartotthitelezôi választmányán tájékoztatták ahitelezôket, hogy az adós a hitelezôk felé

egyezségkötési javaslatot tesz. Ruff Jó-zsef ügyvezetô tulajdonostól kapott infor-mációk szerint az azóta eltelt idôszakbansikerült a termelést, az értékesítéspoliti-kát és a munkaerô gazdálkodást átszer-vezniük, aminek eredményeképpen a fel-számolás idôszakára vonatkozóan likvidi-tásuk helyreállt, jelentôs rendelés állo-mánnyal rendelkeznek.

– Az S+C Magyarmet Finomöntöde Bt.-nél 2003. július 1-vel tulajdonosváltás kö-vetkezett be. A Schmidt + Clemens GmbH

+ Co KG értékesítette tulajdonrészét, azegyedüli tulajdonos Gyôri Imre úr lett. Avállalat Magyarmet Bt. néven mûködik to-vább. A tulajdonosváltásról a 2003. no-vemberi Giesserei folyóirat is beszámolt.

– A Georg Fischer AG eladta a tavalyfélmilliárd forintnyi veszteséget felmuta-tó apci Georg Fischer Kft. könnyûfémön-tödét. Az új tulajdonosok a budapestiszékhelyû Ernest-Management Consultingés az ausztriai Welsben bejegyzett MayDieManagement, melyben a jelenlegi apcimenedzsmentnek is részesedése van. AVilággazdaság napilap 2003. november 3-i számában jelent meg egy cikk a tulajdo-nosváltásról „Önmentô menedzsment Ap-con” címmel.

– Az SVT-Wamsler Vasöntöde Kft.2004. január 1-tôl végelszámolásra kerül.Az öntöde tevékenységét ugyanettôl azidôponttól anyavállalata, az SVT-WamslerHáztartástechnikai Rt. keretén belül foly-tatja tovább, mely a Kft. valamennyi kö-telezettségét változatlan feltételekkel át-vállalja.

Bicskei Gabriella tájékoztatta az elnök-séget arról is, hogy a MÖSZ honlapját(www.foundry.matav.hu) lényegesen ki-bôvítették, új oldalak iktattak be (Aktuá-lis; Állásbörze). Míg az elôbbin szakmaihíreket, információkat, kapcsolódó web-oldalakat találhatnak az oldal látogatói,az utóbbin biztosít lehetôséget a MÖSZ atechnológus vagy felsôfokú végzettségûálláskeresôknek, hogy elhelyezhessék ön-életrajzukat. Javasolta a tagvállalatok-nak, éljenek a lehetôséggel, hogy ingyenhirdethetik eladásra felesleges gépeiketés tájékozódhatnak szakmai újdonságok-ról. ✍ Bicskei Gabriella

■ A MÖSZ Életmû-díjat dr. Havasi László özvegye vette át

137. évfolyam, 1. szám • 2004

FÉMKOHÁSZAT■ ROVATVEZETÔK: Dr. Dobránszky János, Hajnal János, Harrach Walter

29

A titán tulajdonságai

A 22-es rendszámú titán a színesfémekegyik jól ismert fajtája. 1790-ben (vagy1791-ben) fedezte fel William Gregor an-gol szerzetes Cornwall-i vasércben, és tô-le teljesen függetlenül – mégpedig Ma-gyarországon! – Martin Heinrich Klaprothnémet vegyész, aki a „keresztapja” is voltaz új elemnek, amikor szeparálta az álta-la „magyar vörös turmalin” néven emlí-tett titán-dioxidot, azaz a rutilt. A fém-titánt – amelyet eleinte menachin névenis emlegettek az egyik érce, a menacha-nit (ma már inkább ilmenit) után – elsô-ként J. J. Berzelius izolálta 1825-ben, deelôállítani csak 1910-ben sikerült az Új-Zélandi születésû amerikai Matthew A.Hunternek a Rensselaer Polytechnic Ins-titute-ban. Alkalmazási területei miattbátran a legfontosabb színesfémek szûkelitjébe sorolhatjuk, az alumínium, a réz,a nikkel és a horgany társaságában. Nagyhômérsékleteken erôs affinitást mutat azoxigén, a nitrogén, a hidrogén és a kar-bon iránt, emiatt számos nehézség adó-dik a gyártásánál és az alkalmazásainál.

Az ötvözetlen titánnak szilárd fázis-ban két allotrop módosulata ismert. A

882°C-ig, az ún. Tβ hômérsékletig stabilalfa-titán legsûrûbb hexagonális kris-tályszerkezetû, 25 °C-on a rácsparaméte-re: a = 285 pm és c = 468 pm. A csak882 °C-tól az olvadáspontig (1668 °C)stabil béta-titán térközepes köbös rács-szerkezetû (a = 332 pm), és fajtérfogatanagyobb, mint az alfa-titáné. Az ötvözés

hatására szobahômérsékleten is stabil al-fa+béta kétfázisú tartomány jelenhetmeg az egyensúlyi diagramokon. Nagynyomáson további allotrop módosulatokis létrejönnek: ωTi, γTi [22].

Más fémekkel összehasonlítva, megle-hetôsen jelentôs különbségek mutatkoz-nak a fizikai tulajdonságokban. Az 1.táblázat tartalmazza a titán a vas és azalumínium néhány jellemzô fizikai tulaj-donságát. Szilárdságának növeléséreelsôsorban az Al-t és a V-t alkalmazzák.

Miként az alumínium vagy a króm, atitán is passziválódik, vagyis a fémes fe-lületen egy jól tapadó, összefüggô

DOBRÁNSZKY JÁNOS

Titán: a fém, amelyet a repülés tett naggyá

A cikkben a szerzô bemutatja a titánötvözetek legfontosabb tulajdonságait,ismerteti a fémtitán gyártására W. Kroll által kidolgozott módszert, és szem-léletes illusztrációkon keresztül betekintést nyújt a titánötvözetek alkalma-zásába. Számos adatsor ismertetésével tekinti át a titán világpiacának for-galmi adatait, valamint a közelmúlt hazai titánimportjának szerkezetét.

Dobránszky János 1986-ban szerzett gé-pészmérnöki, 1989-ben hegesztô szakmér-nöki oklevelet a BME-n. Az MTA–BME Fém-technológiai Kutatócsoportjában dolgozik1987 óta. Lapunk Fémkohászat rovatánakszerkesztôje.

Sûrûség [g/cm3]

Olvadáspont [°C]

Young-modulus

Hôvezetési tényezô

Hôtágulási együttható 0–100 °C-on

Fajhô

Fajlagos ellenállás

Mágneses szuszceptibilitás

1. TÁBLÁZAT. A titán, a vas és az alumínium néhány fizikai tulajdonsága

Titán

4,51

1668 ± 10 °C

110 000 MPa

21,6 W/mK

8,64·10–6 K–1

0,518 J/(kg·K)

47,8 mW·cm

1,25·10–6

Vas

7,8

1536 °C

204 000 MPa

71 W/mK

12,3·10–6

Alumínium

2,7

660 °C

71 000 MPa

242 W/mK

23,7·10–6 K–1

900 J/(kg·K)

2,6548 mW·cm

0,3·10–3

Áramlási sebesség[m/s]

9,8

8,5

7,2

2. TÁBLÁZAT. A titán, a Monel és az alumínium korróziós viselkedése tengervízben

Kitéti idô[nap]

365

60

30

Korróziósebesség [mm/év]

Titán (T40)

< 0,0025

1,2 x 10–4

5,10 x 10–4

Cu-Ni 70/30 („Monel”)

0,3

0,05

0,12

Al

1,0

—

—

A fémfelület hômérséklete

116 °C

Titán (T40) [mm/év]

0,03–0,17

18/10 acél [mm/év]

3,8–13,2

3. TÁBLÁZAT. A titán és a 18/10-es ausztenites acél korróziós viselkedése forrásban lévô, 90%-os salétromsavoldatban

30 FÉMKOHÁSZAT

védôoxidréteg alakul ki, amely kivétele-sen jó korrózióval szembeni ellenállástbiztosít a titánnak és a titánötvözetek-nek, beleértve az eróziós korrózióval, va-lamint a halogenidekkel szembeni ellen-állást is. Ez a kiváló passzivitás az alap-ja a biokompatibilis anyagként való fel-használásnak is. Ugyanakkor megle-hetôsen gyengén áll ellen a forró, tö-mény savaknak (sósav, kénsav, szervessavak). A 2. és a 3. táblázat adataibólösszehasonlítható a titán és más ötvöze-tek korróziósebessége tengervízben, ill.forró salétromsavoldatban [8].

A titán elôállítása

1990-ben a világ titántermelése kb. 100ezer tonna volt, mára ez az érték mint-egy a felére zsugorodott. A két legfonto-sabb titántartalmú érc a rutil, amely atermészetes TiO2, valamint a vastartalmúilmenit (FeTiO3). A szokásos ércelôkészí-tési technológiákkal 90–99% titánoxid-tartalmú rutilt és 40–60%-os ilmenitetlehet kapni. 2000-es adatok szerint a ti-tánércek legnagyobb termelôi sorrend-ben a következô országok: Ausztrália(1433 kt), Dél-Afrika (1057 kt), Kanada(760 kt), Ukrajna (331 kt), Norvégia(309 kt) és az USA (300 kt). Rajtuk kívülIndia, Kína, Malaysia és Brazília tartozikaz elsô tízbe.

A világ titánigényét messzemenôen atitán-dioxid határozza meg, hiszen afémkereslet mindössze 6%-át teszi ki ateljes szükségletnek. A festékipar része-sedése 59% (festékek, tintafestékek is),a mûanyag- és gumiiparé 21%, a papír-iparé pedig 13%. A közönséges mûanya-gok rutiltartalma 3–25% között mozog:padlók, tetôfedési anyagok, de leginkábbnájlonzacskók és vinilbôl készült ablak-keretek gyártásánál alkalmazzák, ugyan-is növeli az átlátszatlanságot és védi apolimert az UV-sugárzás káros hatásai-tól. A papírgyártásban a rutilpigmentetaz átlátszóság csökkentésére és a fényes-ség növelésére használják: a jellemzômennyiség kisebb, mint 5%. A nem ti-tán-oxidos papírokhoz jóval több töltôa-nyag szükséges. A rutil viszont erôsenkoptatja a gyártóhengereket, ezért kifej-lesztették a csak mérsékelten koptatószemcsézetû pigmenteket. Az USA-bantöbb, mint 1 millió tonna a rutilpigment-felhasználás [9].

A fémek nagy többségéhez hasonlóana fémtitán elôállításának is két fô szaka-sza van: elsô lépésként a titánszivacselôállítása, majd a szekunder metallur-gia, vagyis a raffinálás, a vákuumos öt-vözés és a kohászati alakítási technoló-giák (kovácsolás, hengerlés). Amint azEllingham-diagramról ismert, a titán oxi-génhez való affinitása igen nagy, emiatta titán-oxid direkt redukciója gyakorlati-lag nem lehetséges. Lévén a titán erôskarbidképzô, az egészen specifikus titán-és cirkonmetallurgia egy intermedier ter-méket használ fel : a fém kloridját. A ti-tán-tetraklorid lehetôvé teszi az érc to-vábbi komponenseitôl való elválasztást,majd oxigénmentes közegben történikmeg a kloridok metallotermikus redukci-ója. A metallurgiai folyamat fô szakaszaia következôk [10]:a) Az érc (ilmenit) kis forrpontú, gáz fá-

zisú kloriddá alakítása karboklóros ke-zeléssel (a reakció erôsen exoterm).Az 1. ábrán vázolt folyamat mintegy800 °C-on, vákuumban vagy védôgáz-

ban a következô egyenlet szerint megyvégbe:

FeTiO3 + 3Cl2 + 3/2 C →FeCl2 + TiCl4 + 3/2 CO2

b)A titán-tetraklorid gáz (forrpontja136°C) szeparálása, tisztítása, desztil-lálása.

c) A titán-tetraklorid redukciója magné-ziummal a Kroll-eljárás keretében (me-tallotermikus kezelés) a következô re-akció szerint:

TiCl4 (gáz) + Mg (folyékony) →2 MgCl2 + Ti (szilárd)

d)Vákuumos lepárlás a titánnak a mag-néziumtól való elválasztására: e folya-mat végterméke a titánszivacs.

e) A magnézium-klorid elektrolízise afém visszanyerése érdekében,

f) A titánszivacs vákuumos olvasztása,tisztítása, képlékenyalakítása.A 650°C-on olvadó magnézium helyett

esetenként nátriumot is alkalmaznak: eza Hunter-eljárás lényegi eltérése a Kroll-

■ 1. ÁBRA. A titán-tetraklorid elôállításának fô szakaszai

■ 2. ÁBRA. A titán-tetraklorid redukciója a Kroll-féle módszerrel

31137. évfolyam, 1. szám • 2004

eljárástól. A Kroll-féle redukciós módszer4 lépést illusztrálja a 2. ábra. A reaktorhôálló acélból készült zárható tartályá-nak aljára szilárd magnézium kerül, a ti-tán-tetraklorid pedig gyûrû alakú kosa-rakba. A tartály leszívása után felfûtik akemncét, amelyben megolvad a magnézi-um, és a középsô zónában intenzívenszublimálni kezd a titán-tetraklorid,amelynek gôze nehezebb az argonnál,ezért leszáll a magnéziumolvadék felüle-tére, és reakcióba lép vele. E reakció me-chanizmusa nem ismert, de végered-ményben kis, mintegy 10 mikrométerestitánrészecskék képzôdnek. A titánré-szecskék elkeverednek, de nem oldód-nak, de ülepednek a magnéziumban –ezért nevezik ezt a végül kb. 30% Mg-tartalmú elegyet pszeudoötvözetnek. Areakciótermékek felsô rétegében a mag-nézium-klorid helyezkedik el, amelynek atetején néhány szubklorid alkot egy vé-kony réteget. Ezeket a frakciókat a reak-tortartály kinyitása után mechanikaimódszerekkel választják el.

A titán (ill. a cirkon) elválasztása amagnéziumtól a pszeudoötvözet desztil-lálásával történik, amelyet vákuumos ha-rangkemencében végeznek kb. 1000 °C-on. A magnézium elpárolog, és konden-záció után visszanyerhetô. A Mg kipárol-gása a pszeudoötvözetbôl erôsen póru-sossá teszi a titánt, amely termék innenkapta a titánszivacs elnevezést.

A titánszivacsgyártás energiafogyasz-tása kb. 45 ezer kWh/t (a cirkoné 57ezer), amelybôl 12 ezer kW/t esik a mag-néziumnak a kloridjából való visszanye-réshez szükséges elektrolízisre.

A szekunder metallurgia keretében atitánszivacsot átolvasztják, majd a vég-terméknek megfelelô bugákat öntenek, sezeket hengerlik, ill. kovácsolják. Az át-olvasztási technológiák közül leginkábba vákuumos ívkemencés átolvasztás, azelektronsugaras átolvasztás (ElectronBeam Cold Hearth Melting) és a plazma-íves átolvasztás terjedt el.

Az elektrosalakos átolvasztás nemnyert teret, pedig számos olyan fejlesz-tési lépésen ment keresztül, amelyekgazdaságosságban is és minôségben is atöbbi módszer elé helyeznék [11]. Ehhezazonban jelentôs beruházások kellené-nek, amelynek nem kedvez a stagnáló,sôt szûkülô piac. Valószínûleg ugyanezenokból maradt mindeddig csak álom a fo-lyamatos öntés is. Ennek ellenére fo-

lyamatosan születnek az új kutatásieredmények és az új metallurgiai mód-szerek, pl. az ultratisztaságú titán elôál-lítására a CMSF-eljárás (Clean MetalSpray Forming) [12].

A legfontosabb titánötvözetek

A titánötvözetekre a nagy felhasználók asaját szabványos jelöléseiket alkalmaz-zák, az USÁ-ban 7 különféle szabványthasználnak, ezért ennek áttekintése igenkörülményes lenne. A titán ötvözôelemeikét csoportra oszthatók. Az alfaképzôk:Al, O, C és N. A bétaképzôk között 3 cso-port képezhetô. Az izomorf bétatitánképzôk korlátlanul oldódnak a titánban:Mo, V, Nb. Az eutektoidos bétatitán kép-zôk kiválásokat képeznek: Mn, Fe, Cr, Si,Ni, Cu. A semleges bétaképzôknek cse-kély hatásuk van a Tb hômérsékletre,ezek a Zr és az Sn [13].

Az ötvözôk szövetszerkezetre gyako-rolt hatása alapján 3 nagy családba so-rolhatók az egyes ötvözettípusok, neve-zetesen a kvázi-α, az α+β és a kvázi-βcsoportba. Miként a rozsdamentes acé-loknál a Schäffler-diagramon, a titánöt-vözeteknél is alkalmazzák a szövetszer-kezet szerinti ábrázolást. A vízszintestengelyre a Mo-egyenérték, a függôle-gesre pedig az Al-egyenérték kerül :

Korrózióálló titántípusokErre a célra az ötvözetlen (T35…T60) ésa gyengén ötvözött (Ti-0,2Pd; Ti-08Ni-0,3Mo) típusokat használják amelyekközepes szilárdságúak. A szilárdságnöve-kedést a növekvô oxigéntartalom bizto-sítja. Felhasználásukban meghatározó je-lentôségû az ár. Az ötvözött típusok kö-zül a Ta3V, βC (3Al-8V-6Cr-4Zr-4Mo) és aβ21S (15Mo-3Nb-3Al-0,2Si) típusok tar-toznak e csoportba.

Az orvostechnikai alkalmazásokban azötvözetlen titán mellett a következô öt-vözetek terjedtek el : Ti-6Al-4V ELI, Ti-6Al-4V, Ti-6Al-7Nb (IMI367), Ti-5Al-2.5Fe, Ti-6Al-4V (TA6V), Ti-13Nb-13Zr,Ti-12Mo-6Zr-2Fe.

Nagy szilárdságú titántípusokLegalább másfél tucatnyi típust lehet eb-be a kategóriába sorolni. Ötvözôtartal-muk 25%-ig terjed, folyáshatáruk meg-haladja a 800 MPa-t. A legelterjedtebbtípus immár 40 éve a 6% Al-t és 4% V-ttartalmazó TA6V (ASTM Grade 5), amelya titánötvözetek piacának több, mint afelét fedi le. Szövetszerkezetére nézvealfa+béta ötvözet.

A repülôgépek hajtómûveinek és szer-kezeti elemeinek, további a kriogéntech-nikai berendezéseknek a fontos alap-anyaga. Szuperképlékenyen is jól alakít-ható, ezzel a technológiával préselikegyetlen darabból egyes harci repülôgé-pek haslemezét. Az ûrtechnikai eszközökalapanyagául szolgáló Ti-10V-2Fe-3Al öt-vözet folyáshatára meghaladja az 1200MPa-t.

Kúszásálló és hôálló ötvözetekA nikkelötvözeteknél jóval nagyobb szi-lárdságuk és kisebb tömegük miatt ját-szanak fontos szerepet, de rendkívül drá-gák. A 700 °C-ig alkalmazható, 24% Al és11% Nb-tartalmú „alpha two” ötvözet ára4-5-szöröse a „kommersz” típusokénak.

A titán és ötvözeteinek alkalmazása

A titán alkalmazási területe – köszönhe-tôen a különleges fizikai, mechanikai, éskorróziós tulajdonságainak – igen kiter-

Aleq = Al + Sn + Zr + 10(O + C + 2N)3 6

Moeq = Al + V + Cr + Fe + Cu + Nb1,5 0,35 1,3 3,60,6

■ 3. ÁBRA. Helikopter-hajtómûvek alkatrészei

32 FÉMKOHÁSZAT

jedt, amint azt az alábbi példák is il-lusztrálják:• Turbóreaktorok, gázturbinák: a sûrû-

ségre vetített fajlagos szilárdság ki-emelkedôen jó értéke mellett a 600 °Cfeletti hô- és korrózióállóság a magya-rázata a Ti-ötvözetek ilyen irányú fel-használásokban játszott meghatározószerepének. A helikopter-hajtómûvekalkatrészein túl (3. ábra) fontos szere-pet kaptak a titánötvözetek az Airbus380 szuperutasszállító (4. ábra) vala-mint az F/A-22 vadászbombázó hajtó-mûveinél is. Ez utóbbi repülôgép (5.ábra) szerkezeti anyagainak 39%-a ti-

tánötvözet [14] (mellette 24% kom-pozit, 16% alumíniumötvözet és 1%mûanyag, s csak a maradék acél).Az 1962-ben kezdôdött Concorde-programban kifejlesztett gépek 185tonnás saját tömegének 2%-a volt ti-tánötvözet, az új Airbus-oknál ez azérték 6% (15 tonna titán, továbbá 140tonna Al-ötvözet és 35 tonna mû-anyag).

• Vegyipari szivattyúk, csôvezetékek,hôcserélôk: ezekben az alkalmazások-ban a kiváló korrózióállóság a megha-tározó (6. ábra).

• Versenyautók, versenymotorok nagyterhelésnek kitett alkatrészei : a ked-vezô sûrûség révén csökkenthetô azalkatrészek tehetetlenségi nyomatéka,ill. a motor és a jármûvek tömege. Arugóként való alkalmazásokban azacélénak csak a felét kitevô rugalmas-sági modulus elônyeit aknázzák ki,emellett szelepek, hajtókarok, du-gattyúk, kipufógórendszerek, féktár-csák alapanyaga lehet a titán (7. áb-ra).

• Páncélzatok, fegyverek: az olcsónak

számító titántípusok alkalmazásávalszámos esetben helyettesíthetô azacél mind a katonai, mind pedig a pol-gári eszközök lövedékek elleni páncél-zatainál. A legkorszerûbb amerikaiharcirepülôgépek haspáncéljától a go-lyóálló sisakon (8. ábra), ill. a búvár-mellényeken át a kézifegyverekig igenszéles az alkalmazás (9. ábra).

• Protézisek, orvosi eszközök: számosorvostechnikai alkalmazásban – sebé-szeti, fogászati, kardiológiai protézi-sek, rögzítôk, orvosi mûszerek, kere-

■ 6. ÁBRA. Vegyipari osztófej

■ 9. ÁBRA. Kézifegyverek

■ 8. ÁBRA. Védôeszközök

■ 7. ÁBRA. Versenyautók és -motorok alkat-részei

■ 4. ÁBRA. Az Airbus 380

■ 5. ÁBRA. Az F/A-22 fô szerkezeti anyagatitánötvözet

■ 10. ÁBRA. Csípôprotézisek

33137. évfolyam, 1. szám • 2004

keskocsik, hordágyak stb. – használjákki a titán szilárdságát, mágnesessé-gét, kis tömegét és fôleg a biokompa-tibilitását (10–12. ábra).

• Sportszerek: a titán az egyik sláger-anyag a sportszerek gyártásában, lé-nyegében „nemes” anyagnak tekintika fogyasztók. Ezt a megítélés a két-ségtelenül nem csekély ár mellett a ki-váló funkcionális jellemzôk miatt ismegérdemelt. Golfütôk, teniszütôk,tollaslabdaütôk, kerékpárok, horgász-orsók stb. készülnek titánötvözetekbôl(13. ábra).

• Óragyártás, optikai eszközök: a már

jól ismert kiváló tulajdonságok tettéka titánötvözeteket a gyakran ékszerfunkciót betöltô „felsô kategóriás”órák, gyûrûk (a legolcsóbbak már 100USD alatti áron elérhetôk), szemüve-gek, fotócikkek, távcsövek és egyébdíszítôk alapanyagává (14. ábra).

• Építôipar: a nagy szilárdság és a kor-

rózióállóság mellett különlegesen ked-vez a titán „presztízsépületek” burko-latainak anyagaként való alkalmazásá-ra az a körülmény, hogy anódos eloxá-lással szinte tetszés szerint színezhetôa védôoxidréteg. Titánborítású ultra-modern épületnek álmodta meg PaulArnaux 1999-es díjnyertes pályázatá-ban a pekingi nagyszínház épületét,és pl. titánlemezekkel borították a re-konstrukció során Chamonix-ban aXVI. századi templom tornyát is (15.ábra) [15]. Titánlemezek borítják abilbaoi Guggenheim Múzeumot (16.ábra), az amsterdami Van Gogh Múze-umot, a glasgow-i National ScottishScience Centert, a singapore-i CityHarvest Church-öt.A titán felhasználásának szektoriális

megoszlását mutatja a 4. táblázat [16].Más adatok szerint a felhasználás többmint 60%-a az aeronautikai iparra kon-centrálódik [15]. A legnagyobb felhasz-náló az USA (10 ezer tonna) és Japán (4et), rajtuk kívül Németország, Kína,Franciaország és Nagy-Britannia fogyasz-tása haladja meg az 1000 tonnát. A leg-fôbb mérföldkövek – amelyek a titánke-resletre és természetesen az árak válto-

■ 11. ÁBRA. Fogászati és koponyacsont- és térdízület-ptotézisek

■ 12. ÁBRA. Gyógyászati eszközök

■ 13. ÁBRA. Sporteszközök

■ 14. ÁBRA. Divatcikkek

34 FÉMKOHÁSZAT

zására (17. ábra) is jelentôs hatást gya-koroltak – a következôk [9]:– 1971. A Concorde-program vége– 1975–76. Az F-14 és az F-15 repülôgé-

pek gyártása– 1977–81. Intenzív keresletnövekedés

a polgári repülôgyártásból– 1982–84. A polgári repülôgépek piacá-

nak összeomlása– 1984–86. A B1-B bombázó gyártása– 1985–89. A kereskedelmi repülôgépek

piacának újraélénkülése– 1988–89. Az USA titánszivacs-gyártó-

kapacitásának bôvülése– 1990–94. Visszaesés a katonai és a

polgári repülôgépiparban– 1992. Az ashtabula-i (Ohio, USA) nát-

riumredukciós üzem bezárása– 1993. Henderson-ban (NV, USA) bein-

dul a magnéziumredukciós üzem– 1994–97. Fellendülés a fogyasztói te-

rületen és a polgári repülôiparban– 1997–98. Rendelés-visszamondások a

polgári repülôiparban

A titán világpiaca

A titán ipari méretû felhasználásáról az1950-es évek elejétôl lehet beszélni.1940. elôtt a fémtitán elôállítása gazda-ságosan lehetetlen volt. Ebben az évbendolgozta ki W. Kroll professzor az ilmenitkarboklóros redukciós módszerét, amely-nek végterméke a „titánszivacs”. A Kroll-eljárás nagyipari technológiaként 1947-ben debütált. Az 1990-es évek végénekadatai alapján az 5. táblázat mutatja atitán fô világpiaci mutatószámait, lehe-tôvé téve az összehasonlítást a legfonto-sabb fémes szerkezeti anyagokkal.

A titán hazai piaca

Magyarországon titángyártásról nem be-szélhetünk, noha az 1950-es évekbenvoltak erre irányuló próbálkozások. Afémtitán feldolgozása évtizedek óta fo-lyik olyan vállalatoknál,amelyek a gázturbinákatgyártó nagy európai cégekbeszállítói, továbbá a vegy-ipari és gyógyszeripari be-rendezéseket gyártásában. A18. ábra és a 6. táblázat ar-ról tanúskodik, hogy a 2001-es visszaeséstôl eltekintve ahazai felhasználás folyama-tosan bôvül. Az 1998. éviegymillió dolláros (amellyelaz export is összemérhetôvolt, és azt a felhasználás-

ból le kell vonni!) értékrôl 5 év alattmegnyolcszorozódott. Szemben a világ-trendekkel, ahol a repülôgépgyártás a fôfelvevô piac, Magyarországon a vegyiparfelhasználási dominanciája miatt a csôtermékek szinte egyeduralkodónak szá-mítanak az importon belül. 2003-ban, pl.a csô termékek tették ki az import-mennyiség 78,3 és az importérték85,9%-át.

A 19. ábra alapján – amely a logarit-mikus lépték miatt kissé megtévesztô le-het – megállapítható, hogy hat év im-portadatainak összesítése alapján a szál-lító országok közül 17-nek a részesedéseaz 1%-ot sem éri el. A legnagyobb titán-szállító Japán, amely egymaga 55%-kalrészesedik, továbbá Franciaország (20%)és Németország (13%). Annak az eseten-ként észlelhetô vélekedésnek, hogyOlaszország nagy „titánforrás” lenne,nemigen van alapja, részesedése ugyanisa 3%-ot sem éri el.

Felhasználási terület

Polgári repülés és ûrhajózás

Katonai repülés és ûrhajózás

Energetika és vegyipar

Sport és szabadidô

Építôipar

Egészségügy

Egyéb (benne: óra és szemüveg)

Összesen

4. TÁBLÁZAT. A titán fô felhasználási területeinek éves részesedése az ezredfordulón

Mennyiség

14000–19000 t

3000–4000 t

20000–25000 t

3000 t

500 t

800 t

1000 t

42300–53300 t

■ 17. ÁBRA. A Guggenheim Múzeum Bilbaoban

■ 16. ÁBRA. Titánlemezzel bukolt toronyChaminix-ban

5. TÁBLÁZAT. A titán és néhány más ötvözet világpiaci mutatói az ezredfordulón

Fém

Acél

Alumínium

Rozsdamentes acél

Titán

Világkereslet [ezer tonna]

750 000

20 000

14 000

50

Ár [USD/tonna]

400

1 500

2 000

8 000–10 000

Forgalom[Mrd USD]

300

30

28

0,45

6. TÁBLÁZAT. A hazai titánimport fô mutatószámai, 1998–2003. (forrás: KOPINT-DATORG)

Év

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Mennyiség [kg]

101 155

181 205

344 243

48 636

212 939

368 162

Mennyiség [kg]

101 155

181 205

344 243

48 636

212 939

368 162

Érték[forint]

256 082 426

727 374 646

1 510 948 914

170 893 932

936 442 726

1 886 812 416

Érték[USD]

1 208 052

3 008 440

5 342 128

600 392

3 604 586

8 360 254

35137. évfolyam, 1. szám • 2004

A titán a tudomány fókuszában

A titánpiac stagnálása vagy szûkülése ellenére a tudományosérdeklôdés rendületlenül növekedik a titán iránt. Jól szemlél-teti ezt a 20. ábra a tudományos publikációk számának alaku-

lásán keresztül, az Interneten hozzáférhetô Science Directadatbázis adatai szerint (meg kell jegyezni, hogy ez az adatbá-zis csak a nemzetközileg referált folyóiratok adatait összegzi).A fémtitánról szóló elsô publikációk [1-4] megjelenése utánévtizedekig csak elvétve jelentek meg közlemények, azok is ki-vétel nélkül a Journal of the Franklin Institute-ban. A titánnakmint az acél ötvözôjének szerepérôl szól a publikációk zöme ezután is [6], de a fémtitán ipari anyagként való elôállítása mára XX. század kezdete óta foglalkoztatja a fémkohászokat [5, 7].Mintegy 50 éve radikálisan megváltozott a helyzet, s hogy mi-ért, azt a cikk elôzô fejezetei után nem szükséges indokolni. Atitán iránti tudományos érdeklôdés a 20. ábra alapján erôsennövekszik, de hogy ezzel hol helyezkedik el a fémek „ranglistá-ján”, azt a 21. ábra szemlélteti.

Magyarországon az 1950-es években, az alumíniumipar fel-futásával párhuzamosan fordult intenzív figyelem a titán felé.A mérnökgenerációk kinevelésével és tudományos iskolaterem-tô szerepével mindmáig a szakmája doyenjének tekintett Gille-mot professzor és Verô professzor – akinek centenáriuma ez évelején volt – nemzetközileg is elismert érdemeket szereztek a

■ 17. ÁBRA.

■ 18. ÁBRA. A hazai titánimport megoszlása terméktípusok szerint,1998–2003. (forrás: KOPINT-DATORG)

■ 19. ÁBRA. A hazai titánimport megoszlása a szállító országok szerint,1998–2003. (forrás: KOPINT-DATORG)

■ 20. ÁBRA. A titánról szóló tudományos közlemények számának válto-zása, 1859–2004 között a Science Direct adatbázis alapján

■ 21. ÁBRA. A fontosabb ipari fémekrôl szóló tudományos közleményekszámának változása, 2004–2004 között a Science Direct adatbázis alapján

36 FÉMKOHÁSZAT

titánnal kapcsolatos tudományos kuta-tásban. A fémtitán elôállításáért (1957)Gillemot Lászlót Kossuth-díjjal tüntettékki). A titánnal ötvözött nagy szilárdságú,MTA50 jelû, Mn-Ti-Al ötvözésû acélt aVerô József vezette Vasipari Kutatóinté-zet fejlesztette ki, és az új Erzsébet hídépítéséhez már alkalmazták.

KöszönetnyilvánításA cikk megíráshoz nyújtott segítségéértés kedves biztatásáért a szerzô köszöne-tét fejezi ki Németh Ilonának (KOPINT-DATORG).

Hivatkozások[1] Large specimens of titanium, J.

Franklin Inst, 68 (1859:3), 212.[2] Action of mordants in dyeing, and

the presence of titanium in goodiron, J. Franklin Inst, 74(1862:6), 400.

[3] On the part that titanium plays inpig iron and in steel, J. FranklinInst, 77, (1864:4), 258-261.

[4] T. M. Drown, P. W. Shimer: Thedetermination of silicon and tita-nium in pig iron and steel, J.Franklin Inst, 111 (1881:1), 18-24.

[5] A. J. Rossi : The metallurgy of ti-tanium, J. Franklin Inst, 154(1902:4), 241-261.

[6] Titanium in making steel rails, J.Franklin Inst, 170 (1910:3), 233.

[7] R. J. Anderson: The metallurgy oftitanium, J. Franklin Inst, 184(1917:4), 469-508.

[8] R. M. Burston et al.: Titanium Me-tal and Its Future, Cambridge, MA,1952.

[9] J. Gambogi: Titanium, U.S. Geolo-gical Survey Minerals Yearbook –2002.

[10] J. Philibert, A Vignes, Y. Bréchet,P. Combrade: Métallurgie du mine-rai au matériaux, Masson, Paris,1998.

[11] B. E. Paton, B. I. Medovar, M. G.Benz et al.: ESR for Titanium: yes-terday, today, tomorrow, 9thWorld Conf. on Titanium, St. Pe-tersburg, June 7-11, 1999.

[12] M. G. Benz, W. T. Carter, Jr.: Ultra-Clean Nickel-Base and Titanium-Base Alloys Using Innovative Ex-tensions of ESR Technology, 4thALD Vacuum Technologies Symp.on Advanced Technologies andProcesses for Metals and Alloys,June 16-17, 1999, Frankfurt

[13] M. Colombié: Matériaux industri-els, Dunod, Paris, 2000.

[14] http://www.airforce-technology.com/projects/f22/

[15] S. S. Marya, F. Le Maitre: RecentDevelopments & Applications ofTitanium in France, Ti-2003 10thWorld Conference on Titanium,July 13-18, 2003, Hamburg

[16] http://www.titane.asso.fr/newsite/cdprop.htm

[17] D. A. Buckingham, J. Gambogi:Titanium Sponge Statistics (De-cember 16, 2003), www.usgs.gov/titaniummetal.pdf

[18] Titanium and Titanium Dioxide,U.S. Geological Survey, MineralCommodity Summaries, January2004, www.usgs.gov/timcs04.pdf

[19] Qi Yunlian, Deng Ju, Hong Quan,Zeng Liying: Electron beam wel-ding, laser beam welding and gastungsten arc welding of titaniumsheet, Mater. Sci. Eng. A280(2000) 177–181

[20] E. Schubert, M. Klassen, I. Zerner,et al.: Light-weight structures pro-duced by laser beam joining forfuture applications in automobileand aerospace industry, J. Mater.Proc. Technol. 115 (2001) 2-8.

[21] U. Kamachi Mudali, B.M. AnandaRao, K. Shanmugam, R. Natarajan,Baldev Raj : Corrosion and microst-ructural aspects of dissimilarjoints of titanium and type 304Lstainless steel, Journal of NuclearMaterials 321 (2003) 40–48

[22] M. J. Mehl, D. A. Papaconstanto-poulos: Tight-binding study ofhigh-pressure phase transitions intitanium: Alpha to omega and be-yond, Europhys. Lett., 60 (2), pp.248–254 (2002)

■ MÛSZAKI-GAZDASÁGI HÍREK

Tovább emelkedett a készpénzes timföldárA kínai vásárlások miatt 2003 decembe-rében tovább emelkedett a készpénzestimföldár és már a 400 USD/t felé köze-lít. A vásárlások oka az, hogy egyre többkohászati kapacitásbôvítés került a befe-jezés közelébe Kínában, a mûködtetés-hez szükséges timföld önköltsége pedigváltozatlanul a kohóindítás-elhalasztá-soknak kedvez. Már a 400 USD/t árszintis olyan magas, hogy számos kohó a ter-melés visszafogását fontolgatja, ez pedigvégsô soron a timföld árának visszaesé-sét okozhatná, de egyelôre erre kevés akilátás. (☞ Metal Bulletin, 2003. dec.15., p. 12.)

Gazdasági szakértôk szerint a hiányakár két-három éven át is eltarthat és

2006 táján állhat be a kereslet-kínálatiegyensúly. A készpénzes kötések árszint-je kihatott a határidôs szerzôdések árai-ra is, bár itt az árszint alapvetôen az LMEfémár 11–15%-a körül van. A jelenlegijelzések a három-öt éves szerzôdéseknél17%-os LME fémárra számítanak. A ma-gas árszint számos leállított timföldka-pacitás újraindítását eredményezte, il-letve felgyorsította a beruházásos kapa-citásnövelések folyamatát. Ez fôként akínai érdekszférában tapasztalható, de anyugati világ nagy termelôi is gyorsítjákfejlesztéseiket. A legnagyobb új kapaci-tást az ausztrál Comalco hozza létre. Acég a jövô évtôl évi 1,4 millió tonnatöbblettimföldet visz piacra – fôként Kí-nába. A Hydro Aluminiumnak is van a Co-malco-val egy 2030-ig szóló szerzôdése,

melynek értelmében a norvégok évi 500kt-t kapnak az ausztrál társaságtól. AHydro brazil forrásokra támaszkodik,amelyekbe résztulajdonosként lépett beés vállal beruházási finanszírozást is. Azorosz RusAl afrikai és dél-amerikai gyá-rakból próbál vásárolni, ezekben akarmegjelenni résztulajdonosként, hogybiztos timföldforrást teremtsen magá-nak. A timföldhiánynak vannak nyerteseiés vesztesei, és olyan elképzelések hal-latszanak (pl. a BHP Billiton), hogy atimföldárat el kell választani az LME fém-ártól és az inkább az elôállítás költségeittükrözze. Az IAI szerint a kínai import6,4 millió tonnával tetôzik és 2007-tôlvárható az egyensúly kialakulása a tim-föld világpiacon. (☞ Metal BulletinMonthly, 2004. márc., p. 24.)

37137. évfolyam, 1. szám • 2004

Tisztelt ünnepi vezetôségi ülés!

A fémkohászati szakosztály elôdjét, azalumíniumszakosztályt 1949. február 9-én alapítottuk, mintegy 70-80 fôs tag-sággal. Elsô elnökünk dr. Gillemot László,titkárunk dr. Dobos György volt.

Dobos György 1920-ban született Bu-dapesten. Iskoláit a fôvárosban végezte,érettségi vizsgát is itt tett. Egyetemi ta-nulmányait Grenoble-ben folytatta, ahol1946-ban szerezte meg vegyészdiplomá-ját. Ugyanott doktorált, és megkapta afizikai tudományok doktora címet. Köz-ben keresô munkát is vállalt. 1943-1949között a francia Nemzeti TudományosKutatóközpontban (C.N.R.S.) dolgozott.

1948-ban tért vissza Magyarországra.A Nehézipari Minisztériumba vették felfômérnöki megbízatással, és itt dolgo-zott 1956-ig. 1956-ban nyerte el a Mû-szaki Tudományok Kandidátusa címet.

1956-tól 1961-ig a KGST-ben képvisel-te hazánkat a Színesfémkohászati Állan-dó Bizottság titkáraként. A kormánytól1961-ben kapta meg kinevezését a Ne-hézipari Minisztérium fôosztályvezetôjé-vé. Ezt a feladatot a Magyar Alumíniumi-pari Tröszt megalakulásáig látta el,amelynek 1973-ig volt vezérigazgatója. AMAT megalakítása nagyrészt az ô követ-kezetes iparpolitikai tevékenységénekköszönhetô. Ennek a szervezetnek a me-

gindításával olyan iparági sikersorozat-nak vetette meg az alapját, amely utódaialatt is, közvetlenül a rendszerváltásigcsak felfelé ívelt.

1973-ban UNIDO-felkérést fogad el, ésebben a szervezetben – mint az Iparpoli-tikai Fôosztály helyettes igazgatója,majd az Ipari Mûveletek Fôosztályának

helyettes vezetôje – 10 éven át tevé-kenykedett bel- és külföldi partnerei tel-jes megelégedésére.

1982-83-ban mûszaki fôtanácsoskéntmunkálkodik, elsôsorban a fejlôdô orszá-gokba irányuló segítségnyújtások meg-szervezését irányítja.

Nyugdíjba vonulása után – mint egészéletében – továbbra is a tôle megszokottenergiával, munkabírással tevékenyke-dett, részben az UNIDO keretében külföl-dön, részben különféle gazdasági és civilszervezetekben idehaza. Legkiemelke-dôbbnek tartom az egyesületünkben, azOMBKE-ben végzett tevékenységét.

A további mondandóim megértéséhez,megfelelô értékeléséhez beszélnem kellszemélyes kapcsolatunkról. 1948 nyarána Gillemot-tanszék demonstrátoraként,valamint az akkori nevén Fémipari Kuta-tóintézetnek a Minisztertanács által

engedélyezett, másodállású kutatójakénta Gillemot-tanszéken dolgoztam. Éppenegy kísérlet elvégzésén, amikor Keller ad-junktus úr kíséretében megjelent egykarcsú, magas úr. Dr. Dobos György a ve-lem szemben lévô íróasztalt kapta, ígyjelentôs idôt töltöttünk együtt. Úgy

érzem, egyértelmû, hogyan és miért vál-hattam, Gyuri életének még élô tanújává.

Beszélgetéseink során ismertem meg,hogy miként alakult ki benne az egyesü-let szeretete, és hogyan jutott el a gon-dolatig, miszerint szükség van egy különalumíniumszakosztály megalakítására.Megszállottan érvelt és harcolt egyesüle-tünk Lónyai utcai helyiségében többmegbeszélésen a szakosztály létrehozásaérdekében. Dr. Domony András, az Alu-mínium és Könnyûfémipari Kutatóintézettechnológiai osztályának vezetôje – ak-kori fônököm – vitt magával arra a meg-beszélésre, amelyen számos egyesületiszemélyiség volt jelen: dr. OsztrovszkyGyörgy (az OMBKE akkori elnöke), JakobiLaci bácsi, Domony Bandi, Dobos Gyuri,Gelei Nándor professzor, Becker Ervin,Köves Elemér és mások. Ezen a megbe-szélésen Dobos György felvázolta a világ

ELHANGZOTT A FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLY 2003. MÁRCIUS 13-I ÜNNEPI ÜLÉSÉN

Megemlékezés Dr. Dobos Györgyrôl

■ 1. KÉP. Dr. Dobos György munkatársával és egyik legkedvesebb barátjával, Szalay Jenôvel hall-gatója egy egyesületi gyûlésnek.

Az OMBKE fémkohászati szakosz-tály vezetôségének felkéréséreVárhelyi Rezsô megemlékezett Do-bos Györgyrôl, egyesületünk voltelnökérôl, a magyar alumínium-ipar kialakításában döntô érdeme-ket szerzett egyéniségrôl. VárhelyiRezsô éveken át volt Dobos Györgyközvetlen munkatársa. Ezért sze-mélyes élményei alapján méltat-hatta annak a szakembernek a pá-lyafutását, aki nyelvismerete ésnagy mûszaki intelligenciája révénnemcsak ismert és elismert tagjavolt egyesületünknek, hanem em-beri magatartásával is rászolgáltarra, hogy az utódok megtartsákemlékezetükben.

38 FÉMKOHÁSZAT

alumíniumiparának általános helyzetét,ezen belül hazánk szerepét, és véleményeszerint várható alakulását. Elengedhetet-lennek tartotta szakembereinknek egytársadalmi szervezet keretében megvaló-suló összefogását. Erre az OMBKE volna alegalkalmasabb mûködési tér. A jelenlé-vôk elhatározták az Alumíniumipari Szak-osztály létrehozását. Dobos György felvá-zolt elképzeléseit elôdeink, szakosztá-lyunk minden tagja, ki-ki a maga terüle-tén az ô közremûködésével, idôszakon-ként az ô vezetése alatt valósította meg.

Dobos munkásságának néhány fontosés eredményes esemény, amelyekrejoggal lehetett büszke, a különféle nem-zetközi egyezmények. Így elsôsorbana Szovjet–Magyar Timföld-alumíniumEgyezmény és a lengyelekkel megkötötthasonló megállapodás, majd a Csehszlo-vák Népköztársasággal megkötött bauxit-szállítási szerzôdés, a Cegedur–Pechiney-egyezmény. Ezek a megállapodásokkomplex szerzôdésrendszerként alumíni-umiparunkat elsôsorban Európában, demég világviszonylatban is fontos helyresorolták be. Ebben a tevékenységbenhallatlanul fontos szerepe volt DobosGyörgy közismert nyelvtudásának ésmélységesen „emberi” gondolkodásmód-jának. Tolmács nélkül tárgyalt francia,német, angol és orosz nyelven. Tárgyaló-partnerei nagy örömmel hallgatták szel-lemes latin idézeteit.

Jómagam jelen lehettem elsô olaszor-szági kiküldetésén, és megtapasztalhat-tam, hogy milyen lelkiismeretesen ké-szült fel az ôt érdeklô kulturális, törté-

nelmi és mûvészeti látnivalókra. Nagyörömmel olvasta és fordította a látóte-rünkbe kerülô latin feliratokat. Szabadóráit is feláldozva minden alkalmat meg-ragadott, hogy minél mélyebben megis-merje a római–olasz kultúrát.

Hallatlan érzéke volt ahhoz, hogy idô-ben és korán felismerje egy-egy új mû-szaki megoldás, találmány perspektívá-ját. Erre példa a mûkorund-technológiakifejlesztésében, gyártásának megvalósí-tásában való lelkes közremûködése.

Dr. Dobos Györgynek az alumíniumipariránti elkötelezettségére jellemzô a kö-vetkezô történet:

Egy külföldre kiutazott, öttagú alumí-niumipari delegáció tagjaként egy pén-tek délután megkérdezte, hogy én is aka-rok-e a többiekkel bevásárlókörútra men-ni. Nemleges válaszomra így szólt: Gyere,akkor üljünk le egy Camparira. Leültünk,és megint elmondta elképzeléseit a hazaialumíniumipar további fejlesztésérôl.Nem kell részleteznem, hogy mindaz, amimegtörtént az ô ideje alatt és után, pon-tosan szerepelt az általa felvázolt elkép-zelésekben.

Hasonlóképpen, egy másik alkalom-mal, amikor az UNIDO-ban dolgozott éshétvégén Bécsbôl hazaérkezve leült ve-lem a Balatonalmádiban lévô MAT-üdülôteraszán, kifejtette elképzeléseit az akkorkritikus helyzetben lévô MAT várható, to-vábbi fejlôdésérôl. Az események ôt iga-zolták.

Szerelmese volt a vitorlázásnak, a víz-nek, a Balatonnak és a tengernek. Olyanlelkesedéssel és rajongással tudott be-

számolni vitorlás útjairól, hogy hallgatóiszinte vele együtt szelték a fodros hullá-mokat pompás, tôkesúlyos hajóján. Min-denki számára, akinek alkalma volt hall-gatni lelkes ismertetéseit, örök élménytjelentett egy-egy ilyen, vele töltött dél-után.

Elkalandoztam. Arról akartam még be-szélni, hogy egyesületünk elnöki tisztétis betöltötte. Az OMBKE tiszteleti tagjaés számos egyesületi kitüntetés birtoko-sa volt.

Végül megemlítem, hogy rá jellemzômódon – végakaratként – azt kérte, hogyvisszatérhessen szerelméhez, a vízhez.Nem akart nagy felhajtással járó teme-tést, pompás szertartást. Legszûkebbcsaládi körben képzelte el a test vissza-térését az ôselembe. Hamvait a Duna vi-zébe szórták.

Kedves Kollégák, Olvasók!

Dobos György életérôl számos anek-dota, elbeszélés, tréfa kering. Kér-jük, hogy az elôbbi ismertetés kie-gészítésére alkalmas, bármilyen vi-dám vagy komoly históriát szíves-kedjenek (-jetek) beküldeni a BKLKohászat és/vagy a Mi Múzeumunkszerkesztôségének (Kézírással is le-het!). Az összegyûlt anyagból sze-retnénk egy „Dobos emlékfüzetet”kiadni.

Köszönettel,a szerkesztôk

Az OMBKE fémkohászati szakosztálya értesíti tagjait, hogy 2004. május 6-án 14:00 órakor tartja a

SZAKOSZTÁLYI TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTGYÛLÉST

Helyszín: Székesfehérvár, ALCOA mûvelôdési centrum

Napirend: Elnöki bevezetô, a küldöttgyûlés tisztségviselôinek megválasztásaBeszámoló a fémkohászati szakosztály munkájárólHozzászólások, indítványokKitüntetésekTisztújítás Elnöki zárszó

A küldöttgyûlés nyilvános, melyre minden egyesületi tagot szeretettel várunk!

A fémkohászati szakosztály vezetôsége

Áttekintés a vanádium világpiacárólA vanádium az acélipar egyik fontos ada-lékanyaga. 2000-ben a világ becsült vaná-diumtermelése 43 kt volt és 1999-hez ké-pest csak alig nôtt. A fogyasztás ugyan-ekkor az acélfogyasztással párhuzamosan,több mint 7%-kal nôtt. Az acélfelhaszná-lás 2001 évi csökkenése a vanádium-pent-oxid és vanádium elôötvözetek felhaszná-lásának és árának csökkenéséhez vezetett.A közeljövôben sem számítanak jelentôsigény- és/vagy árnövekedésre. Az ala-csony áron pedig szinte eltûnik a vanádi-umtermelés nyeresége. A helyzetet rontjaaz energiaárak magas szintje is.(☞ 41st Annual Conf. of Metallurgists ofCIM, Montreal 2002, Canadian Inst. of Mi-ning, Metallurgy and Petroleum p. 17-27.)

137. évfolyam, 1. szám • 2004

■ ROVATVEZETÔK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

39

Professzor úr nemrég töltötte be 80. élet-évét. Hosszú pályafutása alatt elért szá-mos eredménye közül mit tart a legjelen-tôsebbnek?

Erre a kérdésre nem tudok egyszerûválaszt adni. Legjelentôsebbnek mindigazt a témát tartottam, amin éppen dol-goztam. Mikor egyet befejeztem, már azújat tartottam fontosnak. Ha kutatómun-káim közül mégis ki kellene valamitemelnem, akkor az ionszelektív elektró-dok tématerületét emelném ki. Ez többévtizeden átnyúló kutatás volt, számoseredménnyel, tehát a leghosszabb ideigez foglalkoztatott. Megjegyzem, az ion-szelektív elektródok elméletével kapcso-latos ismeretek rendezését most fejez-tem be. Úgy is fogalmazhatok, hogymostanra lett kész az ionszelektivitás el-mélete. Ezen túlmenôen még most is ér-dekesnek tartom a lángtulajdonságokvizsgálatát, vagy az oszcillometriás kuta-tásokat.

Eredményeire támaszkodva korábban aRadelkis gyártott ionszelektív elektródo-kat. Folyik még a gyártás?

Hogyne. Természetesen létezik a gyárés folyik az elektródok gyártása. Azt per-sze nem tudom, mennyire megy jól azüzlet, de a gyártás még most is folyik.

Professzor úr most is aktívan részt vesz

a magyar tudomány jelenének és jövôjé-nek alakításában – mibôl meríti ehhez azerôt?

Az a helyzet, hogy ez az erô sajnos na-gyon kicsi, mert amit az ember segítenitud, az igen kevés. A magyar értelmiség-nek az általános problémája, hogy hiábamondja el, amit akar, azt senki sem hall-gatja meg. Egy biztos: meg kell változ-tatni a szemléletet, mert az ország fejlô-dése, elôrejutása szempontjából mégis aszellemi erô a hajtóerô. Még azzal egé-szíteném ki, hogy a jelenség sajnos kor-mányoktól függetlennek látszik. 1994óta minden kormánynak azonos volt ahozzáállása ehhez a kérdéshez, egyiksem értékelte eléggé a szellemi hajtó-erôt.

Professzor úr kezdeményezésére hoztalétre az Országos Mûszaki Fejlesztési Bi-zottság 1992-ben a Bay Zoltán Alkalma-zott Kutatási Alapítványt. Az, hogy azalapítvány és kutatóintézetei ma is mû-ködnek, nagyrészt professzor úr munkájá-nak köszönhetô.

Ez valójában az akkori magyar Kor-mánynak köszönhetô, mert a döntést azhozta meg. Én a koncepció elôkészítésé-vel, elôterjesztésével, kidolgozásával, aszervezet létrehozásával, az intézetek te-lephelyeinek és mûködési területeik kije-

lölésével, az intézetek alapításával vol-tam elfoglalva.

Valóban, tárca nélküli miniszterként,OMFB elnökként professzor úr sokat tett amost 10 éves fennállását ünneplô Alapít-ványért. 10 évvel a rendszer születéseután mennyit sikerült megvalósítani azeredeti célkitûzések közül?

Amit akkor terveztünk, mindent. Alap-vetôen két fô célt tûztünk ki: egyrésztolyan technológiákat fejlesszünk, ami-lyeneknek a fejlett európai országokbanis kereslete van, másrészt olyan szakem-bereket képezzünk, akik alkalmasak azilyen irányú kutatások végzésére. Az in-tézetek alapítása relatíve könnyebb volt.Nem egészen egy évvel a határozat ki-mondása után megindítottuk a kutató-fejlesztô munkát – 1993 szeptemberébenSzegeden, 1993 decemberében Miskol-con és két évvel késôbb itt Budapesten.Azóta mindhárom intézetben jelentôseredmények születtek, és az intézetekszoros kapcsolatot építettek ki az iparral,az egyetemekkel, a kutatások leendô fel-használóival.

A jövôben fontosnak, illetve elképzel-hetônek tarja-e az alapítványi kutatóinté-zetek bôvítését, esetleg újak alapítását?

Mindenképpen szeretnénk, de ez alap-vetôen pénz kérdése. Csak akkor és ottszabad új intézetet alapítani, ha annakmûködési feltételei minden tekintetbenbiztosítottak. Az intézetek vonzásköré-ben elengedhetetlenül szükséges a kuta-tási eredményeket igénylô, azok felvéte-lére alkalmas ipar léte. Korábban is ezvolt az alapelvünk. Volt olyan kezdemé-nyezésünk, amelyik lényegében megbu-kott, mert a szellemi potenciál ugyanmegvolt, de nem volt mögötte kellô pia-ci erôt képviselô ipar, vagy az ipar érde-keltsége hiányzott, vagy pénzük nemvolt a kutatási eredmények felvételére,hasznosítására. Sok helyen még most is

TÍZ ÉVES A BAY ZOLTÁN ALKALMAZOTT KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY

„Szívügyemnek tekintem, hogy ez a magas színvonalúszellemi mûhely fennmaradjon és fejlôdjék”

2003 ôszén ünnepelte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, mintaz ország egyetlen alkalmazott kutatási intézethálózata, megalakulásánaktizedik évfordulóját. Az Alapítvány és az általa létrehozott alkalmazott kutatási intézetek (a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet(BAYATI), a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet (BAYBIO) és a Bay ZoltánLogisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI)) új struktúrát jelenteneka hazai kutatás-fejlesztés intézményrendszerében: piaci körülmények közöttnon-profit szervezetként mûködnek. Az egyes intézetek egy közös alapítvá-nyi intézethálózat részei. Az Alapítványt 10 évvel ezelôtt prof. Pungor Ernôtárca nélküli miniszter kezdeményezésére hozta létre az Országos MûszakiFejlesztési Bizottság. Ez alkalomból lapunk képviseletében Buzáné dr. DénesMargit és dr. Klug Ottó kért interjút Prof. Dr. Pungor Ernô akadémikustól,az Alapítvány létrehozójától és volt fôigazgatójától.

JÖVÔNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

40 JÖVÔNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

a „majdcsak kapunk valahonnan valamit”szemlélet uralkodik. Az Alapítvány nem„állam bácsi”, sôt állami támogatásbansem részesül. Ez példa nélküli a fejletteurópai országokban mûködô, alkalma-zott kutatással foglalkozó intézetek ese-tében. A Bay Zoltán Alapítványhoz legin-kább hasonlatos német Fraunhofer GmbHmûködését a szövetségi kormány 30%-kal, az egyes intézetek telephelyeinekmegfelelô tartomány kormánya további30%-kal támogatja. Ezzel szemben a miintézeteink csak az alapítvány pénztôké-jének kamataiból kapnak támogatást,ami kb. 20%-ot tesz ki. Ilyen körülmé-nyek között igen nagy teljesítmény a há-rom alkalmazott kutatási intézettôl,hogy még mindig fennáll és jól mûködik.

Milyennek látja Professzor úr az alapít-vány jövôjét?

Ahogyan most látom, a fejlôdés irányaegyértelmûen jó. Én azt hiszem, hogy azországnak szüksége van olyan K+F intéz-ményrendszerre, amelynek tevékenysé-gét a piaci viselkedés határozza meg. Ajövô szempontjából mind a három inté-zetben sikerrel és eredménnyel bíztatókutatások folynak, Budapesten, Szege-den és Miskolcon az intézeti teljesítmé-nyek jók. A szegedi és a budapesti inté-zet szerzôdésállománya messze túl vanazon, amit alapításuk idején elképzel-tünk.

Milyen az intézetek és az egyetemekkapcsolata?

Hála Istennek mind a három helyennagyon jó. Mind a három intézetnek, azalapító okirat szellemében, az egyete-mekkel olyan együttmûködési egyez-ményt kellett létrehozniuk, mely a dok-toranduszok képzését tûzte ki elsôdlegescélul. E képzés több éve sikeresen folyik,évente 30–40 doktorandusz dolgozik ahárom intézetben. Az érdekelt egyete-mekkel együttmûködve képezünk dokto-randuszokat úgy, hogy kutatómunkáju-kat nálunk csinálják. Az ô munkájukkalkapcsolatos költségeket az Alapítványállja, cserében olyan kutatási témákondolgoznak, amilyenekre az iparnak köz-vetlen igénye van.

Milyen elônyökkel és hátrányokkal kella közelgô EU csatlakozás után számolniaa magyarországi K+F szférának?

A „Magyarország fejlôdéséért” címû,tudománypolitikai írásaimat tartalmazókötetben több írás is szól a meg nem ér-tés elleni harcról. Ezekben kifejtem véle-

ményemet a tudósok közéleti szerepérôl,a mûszaki értelmiség feladatairól, a tu-domány és a politika kapcsolatáról, vala-mint arról, hogy vissza kell adni a szavakbecsületét.

Egy – a Közgazdasági Szemlében meg-jelent – tanulmányban megpróbáltammegmagyarázni, hogy a mûszaki innová-ciók száma és elterjedése mennyire alap-vetôen befolyásolja egy ország verseny-képességét. Magyarországon sokszor „lát-szatinnováció” van, ami veszélyes. A ter-mészettudományos-mûszaki kultúrát ná-lunk nem tekintik igazán a kultúra részé-nek, és ez hozzájárul a tudományos ésmûszaki pályák lebecsüléséhez. Pedig eza mûszaki kultúra jelenik meg az innová-cióban, amely innovációs lánc végpontjaa célkutatás eredményeként megjelenôtermék, illetôleg technológia. Iparunknakaz új termékek bevezetése iránti fogadó-készségét vizsgálva pedig számos gyengepontra bukkanunk. Nálunk nem alakult kiolyan erôteljes „extraprofit-mechaniz-mus”, amelynek hatására az ipar szívóha-tást gyakorolna a K+F szférára.

Alapelvem, hogy meg kell teremteniaz ész és a tehetség szabad piacát. 1994-ben összeállítást készítettünk a felügye-letem alá tartozó államigazgatási szervekés költségvetési intézmények négy évesmunkájáról és az innovációpolitika meg-valósításáról. Ebben megjelent, hogy azúj eredményorientált pályázati rendszermeghirdetése után beadott 4209 pályá-zatból 1115-öt (kb. 26,7%) tudtunk elfo-gadni, ami az európai átlaggal lényegé-ben megegyezik. A támogatásra 9,3 mil-liárd forintot fordítottunk. A pályázatoknagyobb része a vállalkozásoktól érke-zett.

A K+F területén a nemzetközi tudomá-nyos és technológiai együttmûködés(TéT) már 1990 óta szerves részét képeziaz EU-val kialakított kapcsolatainknak.Az EU K+F keretprogramja az európaiTéT-együttmûködés egyik központi „pil-lére”. Ebben központi finanszírozású „fe-lülrôl vezérelt” együttmûködésrôl vanszó.

A K+F struktúrában az EU-rendszerhezvaló illeszkedés, ill. közeledés az intéz-ményrendszer átalakítását is igényelte.Ennek legjelentôsebb lépése volt a BayZoltán Alkalmazott Kutatási alapítványlétrehozása. Ezzel és az informatikai hát-tértevékenység fejlesztésével kíséreltükmeg a K+F tevékenységet, valamint a ku-

Prof. Pungor Ernôakadémikus 1923-ban született, 1948-banszerzett vegyészmérnöki oklevelet a buda-pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.Egy évre rá doktorált, majd sorra megsze-rezte a tudományos fokozatokat. A MagyarTudományos Akadémia levelezô tagjává vá-lasztotta 1967-ben, majd rendes tagjává1976-ban. Mint a hazai mûszeres analitikaikutatás iskolát teremtô alakja, elôbb az EL-TE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszé-kén, 1962-tôl pedig tanszékvezetô egyete-mi tanárként a Veszprémi Vegyipari Egyete-men dolgozott, 1970 és 1990 között pediga BME Általános és Analitikai Kémiai Tan-székét vezette. 1990–94 az OMFB elnöke ésmûszaki fejlesztésért felelôs tárca nélküliminiszter. Létrehozta a „piacorientált” ku-tatási struktúrát, a Bay Zoltán Alapítványt1992-ben, amelynek fôigazgatói tisztjétlátta el 1994 és 2000 között. Tudományosmunkáját 20 könyv és nagyszámú publiká-ció ôrzi. Számos nemzetközi megbízást isteljesített a tudománnyal kapcsolatban,így az Európai Kémikus Egyesületek Szövet-sége Analitikai Kémiai Bizottságának elnö-ke volt (1981–1987), majd 1987-tôl ennekörökös tagja, a Magyar Mérnökök és Építé-szek Világszövetségének elnöke1991–1995-ig, 1995-tôl örökös tagja. 31magyar kitüntetés, köztük az Állami Díj(1973), a Munka Érdemrend arany fokoza-ta (1981), a Magyar Köztársasági Érdem-rend Középkeresztje a Csillaggal (polgáritagozat) (1998) és a Magyar KöztársaságiÉrdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)(2003) tulajdonosa. Emellett 38 nemzet-közi kitüntetés viselôje is, ezek közé tarto-zik többek között a Csehszlovák Tudomá-nyos Akadémia tiszteletbeli tagja (1966),a Pozsonyi Egyetem díszdoktora (1988),az Angol Királyi Kémiai Társaság (The Ro-yal Society of Chemistry) tiszteletbeli tag-ja (1993), a Bécsi Mûszaki Egyetem dísz-doktora (1993), a Fraunhofer-díj (1993),a Nagy Német Szolgálati Kereszt (1995), aFrancia Érdemrend tiszti fokozata (1996),a moszkvai Lomonoszov Egyetem díszdok-tori címe (1999) és a kolozsvári Babes-Bo-lyai Egyetem díszdoktori címe (2000).

Az alapítványt prof. Pungor Ernô tárcanélküli miniszter kezdeményezésére 1992-ben hozta létre az Országos Mûszaki Fej-lesztési Bizottság (OMFB). Az alapítás cél-ja, hogy az Európai Unióhoz való csatla-kozás egyik elôkészítô lépéseként létrejöj-jön egy, az unió országaiban elterjedt éssikeresnek bizonyult minták szerinti, amûszaki és természettudományi alkalma-zott kutatás-fejlesztés hatékony végzésé-re alkalmas intézményhálózat.

Az alapítvány segítségével létreho-zott intézetek feladata, hogy szellemihátteret biztosítsanak a kialakuló magyarkis- és középvállalatok fejlôdéséhez, agyorsan növekvô technikai és technológi-ai követelmények kielégítéséhez és a ma-gyar gazdaság versenyképességének javí-tásához.

Az alapítvány megalapításának egyikalapvetô indítéka az volt, hogy „hídsze-

rû” intézményként elôsegítse a kutatásokhasznosulását a gazdaságban.

Az alapítvány névadója Bay Zoltán(1900–1992) olyan fizikus volt, aki alap-kutatási felismeréseit közvetlenül hasz-nosította a gyakorlatban. Munkássága(sikeres Hold–Föld radarkísérlet, a métermértékegység korszerû spektroszkópiaalapú definíciója és az elektronsokszoro-zó kidolgozása), elhivatottsága példa-ként áll elôttünk, életmûvérôl az Alapít-vány alapítása óta rendszeresen megem-lékezik.

Az alapítvány nonprofit intézmény-ként mûködik, és kutatás-fejlesztési te-vékenysége az általa létrehozott és tulaj-donát képezô intézetekben valósul meg.Az intézetek munkavégzése alapvetôenalkalmazott kutatási feladatok megoldá-sára irányul. Az intézetek innovációs te-vékenységének célja technológiák fej-

lesztése, adaptációja és e megnövelt ér-tékû technológiák közvetítése a felhasz-nálók részére (technológiatranszfer).

Az alapító okiratnak megfelelôen azalapítvány a mûszaki és természettudo-mányi alkalmazott kutatások támogatá-sát tûzi ki célul, továbbá közremûködik adoktoranduszok (PhD) képzésében, s ah-hoz pénzbeli támogatást nyújt.

Demonstrációs centrumai létrehozásá-val egyes korszerû ipari-, mezôgazdaságitechnológiák elterjesztését és oktatásátkívánja támogatni, másrészt az innováci-ós folyamatokban aktív alakítóként, köz-remûködôként és tanácsadóként kívánrésztvenni, ezzel is elôsegíteni a regio-nális fejlesztéseket. Mindemellett továb-bi fontos feladat a globalizálódó piac ésK+F által támasztott új igényeknek meg-felelni képes kutatók képzése, kiegészít-ve az egyetemeken folyó PhD képzést.

Az alapítvány 1993-tól 1995-ig háromintézetet hozott létre:– Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Ala-

pítvány Biotechnológiai Intézete,Baybio (1993, Szeged)

41137. évfolyam, 1. szám • 2004

tatókat és a fejlesztôket bekapcsolni ahazai és a nemzetközi vérkeringésbe.Ezeken túl Európa-konform mûszaki sza-bályozásra és háttérszervezetekre isszükség van.

A már említett kötet külön része a„Segélykiáltások” címet viseli. Ebbenszámos fontos – pénzügyi jellegû – kér-dés mellett rámutatok arra, hogy a ma-gyar mûszaki értelmiség külföldre áram-lik. Különösen 1988 és 1992 között voltez a folyamat erôs, amikor a mûszaki tu-dományok területén dolgozók száma ne-gyedére apadt. Az OMFB elnökeként cé-lom volt, hogy az ország tudományos éstechnológiai infrastruktúráját segítsükrendbe hozni. Pályázati rendszerünk be-vált. A pályázók 60%-a a kis-, közepes-és nagyvállalatokból került ki, 10% azegyetemekrôl és 20% az akadémiai inté-zetekbôl. Egyébként ez az arány, amit azeurópai kormányok is ideálisnak tarta-

nak. Ugyanekkor, hogy a tudományos ésmûszaki (fejlesztési) kérdések is rendbenlegyenek az országban a GDP 1,5%-áravolna szükség. Ennek alig felét-harmadátfordítják a K+F céljaira. A politikának tu-dománybarát környezetet kellene terem-teni.

Európában Magyarország jelenleg há-tul kullog a kutatásra és fejlesztésre for-dított GDP-hányad tekintetében. Sajnosa 2003 ôszén elfogadott új törvény semkedvez az ipari fejlôdést közvetlenül tá-mogató alkalmazott kutatásoknak, in-kább segíti az egyébként is jobb helyzet-ben lévô alapkutatásokat. Igaz, hogy amostani 1% alatti értékrôl indulva 2010-re a GDP 3%-át tervezik kutatásra és fej-lesztésre fordítani. Sajnos most az újÁFA-törvénnyel a helyzet csak romlott,hiszen 2004-tôl Európában egyedülállómódon 25% ÁFA terheli a kutatásokat.Az európai átlag valóban 3% körül van,

de Svédország és Finnország közel 4%-otfordít ilyen célokra. Különösen tanulsá-gos a finnországi példa: az 1982 óta kö-vetkezetesen kutatásbarát politikát foly-tató kormányok elérték, hogy az országakkori high-tech igényének csak 10%-átkielégítô termelés mostanra annyira fel-fejlôdött, hogy a megnövekedett igénye-iken túl, annak háromszorosát exportál-ják is.

A Bay Zoltán intézetek a magyarorszá-gi környezetben szerencsés helyzetbenvannak, mert megalakulásuk óta mindigszoros kapcsolatokra törekedtek az euró-pai intézetekkel, így az EU-hoz csatlako-zás utáni helyzetre jobban fel vannak ké-szülve, mint a többiek általában. Számosközös kutatási munkában vettek részt,melyeket Brüsszel finanszírozott, tehátjól ismerik azokat a szabályokat, amik acsatlakozás után hazánkra is érvényeseklesznek.

KÁLMÁN ERIKA

A Bay Zoltán Alapítványról és az Anyagtudományi ésTechnológiai Intézetrôl, a Bayatiról

A BAYATI az anyagtudományi innovációs folyamat nélkülözhetetlen láncsze-me. Nyitott az alapkutatás intézményei (MTA-intézetek), az egyetemek és avállalati kutatási szférában létesített belföldi és külföldi együttmûködések-re. Összekötô szerepe van az ipar és a kutatás-fejlesztés között.

42 JÖVÔNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

– Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Ala-pítvány Logisztikai és GyártástechnikaiIntézete, Baylogi (1994, Miskolc)

– Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Ala-pítvány Anyagtudományi és Technoló-giai Intézete, Bayati (1995, Budapest)A helyszín kiválasztásának fontos

szempontjai a következôk: egyetem kö-zelsége (kutatói létszám biztosítása),szakmai háttér és az eredményeket befo-gadni képes, azokat igénylô regionálisgazdaság, akkreditált doktoriskola meg-léte a társegyetem vonatkozó karán.

A Bay Alapítvány létrehozásával a ha-zai kutatási struktúra (akadémiai, felsô-oktatási és a vállalati K+F) egy alapítvá-nyi, non-profit, piacorientált, önfinan-szírozó, fôként alkalmazott kutatás-fej-lesztési tevékenységet végzô intéz-ménnyel egészült ki.

A következôkben röviden a Bay ZoltánAnyagtudományi és Technológiai Intézettevékenységét mutatjuk be.

Az intézet küldetése, hogy az anyag-tudományi és anyagtechnológiai innová-ciós láncban meghatározó szerepet tölt-sön be, elsôsorban a lézertechnológia, afémtan és szimuláció, a polimertechnoló-gia, a környezettechnológia és nanotech-nológia területén. A cél érdekében a ha-zai és nemzetközi K+F lehetôségekreépít. Korszerû technológiai kutatásokkalmindenekelôtt a hazai ipart, azon belülis elsôsorban az innovatív vállalkozásokgazdasági eredményességét és verseny-

képességét szolgálja. Céljai között szere-pel továbbá az Európai Unió kutatás-fej-lesztési projektjeibe való szerves beil-leszkedés. Az EU-projektekben való rész-vétel révén segíti a technológiatranszfertés közvetíti az információ áramlását azinnovációs rendszer többi szereplôje felé.Törekszik a regionális együttmûködéserôsítésére.

Az ipari kutató és fejlesztô vállalatokmegszûnése és az alkalmazott kutatástvégzô intézetek újraszervezése közöttiidôszakban, vagyis a 80-as évek vége ésa 90-es évek eleje között mélyreható vál-tozások következtek be, nemcsak a poli-tikai és gazdasági rendszerben, de a szer-kezeti és funkcionális anyagokkal foglal-

kozó tudományágakról alkotott felfogás-ban és e tudományok mûvelésének mód-szereiben, lehetôségeiben. Hazánkban isáltalánosan elfogadottá vált az anyagtu-domány fogalma.

1995-ben nyitotta meg kapuit azAnyagtudományi és Technológiai IntézetBudapesten. Az Intézet a korábbi Vasipa-ri Kutató és Fejlesztô Vállalat telephelyénalakította ki laboratóriumait és kísérleticsarnokát.

A német Fraunhofer Társaság alkalma-zott kutató intézetei hatékony mûködé-sükkel, az újonnan létesülô alapítványiintézetek számára vonzó modellt kínál-tak. Kezdetben közös projektekkel is tá-mogatták az alapítványt. Nyilvánvaló

azonban, hogy a hazaiadottságok és feltéte-lek néhány lényegeskérdésben alapvetôenkülönböztek, és egyrejobban különböznekfenti intézetekétôl (pl.piac mérete és fejlett-sége). Nem kétségesazonban, hogy a kor-szerû anyagtudományés ezen belül a szerke-zeti anyagok tudomá-nya a hazai gazdaságfejlôdésének fontoseleme, a nemzetközikapcsolatteremtés ja-vításának, a verseny-

■ 1. ÁBRA. A BAYATI munkatársai

■ 2. ÁBRA. 2,7 kW fényteljesítményû Nd:YAG lézer

43137. évfolyam, 1. szám • 2004

képesség fokozásának elengedhetetlenfeltétele. A tudásalapú gazdaság kihívá-sai közepette a sikeres európai beillesz-kedés kulcstényezôje az innovációra ala-pozott fejlôdés, aminek egyik alapvetôeszköze a gyors, széleskörû és szerves be-kapcsolódás a hazai és nemzetközi kuta-tás-fejlesztési együttmûködésekbe.

Az intézet kutatás-fejlesztési munkájaaz új anyagok fejlesztésében és a meglé-vô anyagok tulajdonságainak javításábantestesül meg. Kezdetben, elsôsorban alézeres technológia hazai elterjesztéséretörekedtünk.

A kutatók anyagismereti tudása, me-tallurgiai és metallográfiai ismeretei, va-lamint interdiszciplináris szemlélete le-hetôvé tette egyedülálló kutatások meg-indítását. 1995-ben üzembe helyeztük azország legnagyobb teljesítményû CO2-lé-zerberendezését, amely elôsegítette a lé-zertechnológia ipari alkalmazásánakmeghonosítását: a háromdimenziós meg-munkálást, lézeres vágást, lézeres he-gesztést és lézeres felületmódosítást.2002-ben egy új, korszerû, robotvezéreltNd:Yag lézerberendezést (2. ábra) állí-tottunk üzembe OM támogatással, amelylehetôvé teszi a színesfémek megmunká-lását és a mûanyagok hegesztését is.

Bekapcsolódtunk a köztéri szobrokhelyreállítását célzó kutatási munkákba.Ennek során az intézet a Budapest Galé-ria megbízása alapján és velük szorosanegyüttmûködve fejtette ki tevékenységét.

Az intézet részt vett a Miskolci Egye-temmel közösen az UMC (Universal Multi-zone Crystallizer) 25 zónás kemence ki-fejlesztésében, ami kifejezetten ûrkuta-tási céllal készült. Egy prototípusa másfélévig a NASA-ban, (a Marshall Space FlightCenterben) mûködött nagy sikerrel.

Nagy változáson ment át a méréstech-nika néhány új mérési elv, lényegében amikroelektronika és a számítástechnikaugrásszerû fejlôdésének köszönhetôen.Ez utóbbi fejlôdése tette lehetôvé azanyagtudományi folyamatok számítógé-pes modellezését, a mérési adatok töme-gének tárolását, az anyagtudományiadatbankok létrehozását.

A fémtani és szimulációs osztály meg-alakításával 1998-ban megteremtettük azacélipari kutatások új szemléletû bázisát,ahol a kutatási munkák során az anyago-kat a tulajdonságaik együttesével helyet-tesítjük.

A fôbb tématerületek a következôk:

– acélok folyamatosöntésével foglalkozókutatások

– acél lapostermékek-kel kapcsolatos ku-tatások

– a lézeres felületke-zelés fémtani folya-matainak kutatásaA polimer-kompozit

kutatási osztály 2001-ben alakult a korábbipolimer kutatási osz-tályból. A polimer ku-tatások terén kezdet-tôl fogva az egyik fôkutatási téma a termé-szetes szálak erôsítôanyagként történô al-kalmazása.

2002-ben a Széchenyi-terv (NKFP2002–2005) keretében az osztály kutatóikonzorciumi tagként kapcsolódtak beolyan kompozit rendszerek fejlesztésébe,amelyek természetes anyagokat tartal-maznak erôsítô anyagként (3. ábra).Nagy hangsúlyt helyeznek környezetvé-delmi problémák megoldására, mint pél-dául újrahasznosított mûanyag alapanya-gokból történô termékfejlesztésre.

A nanotechnológia elsôsorban azanyagtakarékos és nagy „tudás tartalmú”termékek elôállítását teszi lehetôvé.

Kutatási irányként a nanoszerkezetûfelületi struktúrák és határfelületek kiala-

kításának technológiai fejlesztésévelanyag- és energiatakarékos megoldáso-kat, életminôség-javító alkalmazásokatcélzunk meg. A nanotechnológiai kutatá-sok intézetünkben 2001-ben kezdôdtek,amelynek keretén belül elsôsorban elekt-rokémiai és szilárdfázisú módszereket al-kalmazunk.

A Széchenyi-terv keretében konzorciu-mi tagként nyert NKFP pályázatunk(2002–2005), amely különleges tulajdon-ságú nanoszerkezetû bevonatok fejlesz-tését tûzi ki célul, lehetôvé tette az in-tenzív kutatómunka megindítását.

A mechanikai ôrléssel nemcsak fém-fém nanokompozitok, de a legkülönbö-

■ 3. ÁBRA. Poliuretán hulladékból elôállított lenszállal erôsített,zárt cellás hab mikroszkópi képe

■ 4. ÁBRA. 2,5h-ig levegôn ôrölt Si-mal és Ni-lel szennyezett Al és Pb-por (85 t%/15 t%)ôrleményének SEM és XRD felvétele

44 JÖVÔNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

zôbb bevonatokban is alkalmazható na-nokompozit adalékok is elôállíthatók (4.ábra). A nanoszerkezetû bevonatok elô-állítása pulzáló elektrokémiai eljárássaligen gazdaságos és egyszerû módszer. Abevonat szemcseméretét és tulajdonsá-gait az elektrolit összetétele és hômér-séklete, illetve az impulzus paraméterekhatározzák meg (5. ábra).

A korábbi szenzor és monitoring osz-tály 2001-ben újjá alakult. A mûszerfej-lesztések terén a környezetvédelmi alkal-mazások kerültek elôtérbe, mint a szer-ves halogéntartalmú vízszennyezôk ana-litikai monitorozása (6. ábra). Elektro-analitikai módszert dolgoztunk ki a gal-vánöblítôvizek fémtartalmának újrahasz-nosítására, az ezüst visszanyerését célzóelektrolíziskor a fémion-koncentráció fo-lyamatos in-situ mérésére.

Az intézetben folyó kutató-fejlesztômunkákat két akkreditált laboratóriumsegíti.

Az intézet jelenlegi létszáma 36 fô. Anagy tapasztalatú kutatók mellett jelen-leg 12 doktorandusz dolgozik. Vezetômunkatársaink rendszeresen oktatnak a

Budapesti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Vesz-prémi Egyetemen és az Eötvös Lóránd Tu-dományegyetemen. Részt vesznek külföldiés belföldi szakmai bizottságok munkájá-ban. Az elmúlt évek alatt a Bayati jelen-tôs szakmai sikereket ért el, s bekerült azalkalmazott tudomány nemzetközi vérke-ringésébe, amelyet jól tükröz az intézetikutatók publikációs tevékenysége (a pub-likációk száma meghaladja a 200-at, sza-badalmak és know-how száma 4), a tudo-mányos folyóiratok szerkesztôbizottságai-ban való részvételük és a külföldön meg-tartott elôadásaik száma. A Bayati kiala-kította a hazai és külföldi partnerek kö-rét, bekapcsolódott számos nemzetköziprojektbe, jelenleg is résztvevô két 5. ke-retprogramban indult EU-projektekben:Virtual European Laser Institute (VELI,2001-2004) és az Integrated Processingand Control for Improved Large Sectionand Sheet Metal Steel Welding (IPCIM,2002-2005). Az EU 6-os Keretprogrambanjelenleg két nyertes pályázattal rendelke-zik (Hungarian Network of Excellence Na-nosciences, HUNN, Laserpom).

Fôbb kutatási eredményeink:

• Új minôsítô eljárás zománcozhatóacéllemezekhez; partner: DunaferrRt., Magyar Zománcipari EgyesülésTagvállalatai

• Folyamatos acélöntômû matematikaimodelljének kidolgozása; partner:Dunaferr Rt.

• Folyamatos hôkezelôsor szimulációsmodelljének kidolgozása; partner:SILCO Rt.

• Képelemzô berendezés és szoftver;partner: GE-Lighting

• Nagy kiterjedésû jármûipari karosz-szériaelemek prototípusainak gyárt-mány fejlesztése; partner: IkarusSzerszám- és Gépgyár

• Az Agrometal Kft. berendezéseibekerülô egyes alkatrészek gyártás-technológiájának kidolgozása, Sör-szûrô gyártástechnológiája; part-ner: Agrometal Kft.

• A Mediagnost Kft. termékeibe beépí-tésre kerülô egyes alkatrészek léze-res felületkezelési technológiájánakkidolgozása, Fogasléc fogainak felü-letedzése; partner: Mediagnost Kft.

• Alumínium nyomásos öntvények lé-zeres javítástechnológiájának kidol-gozása; partner: ADA Kft.

• Millenniumi Emlékmû szoborcsoport-jának felújítása; partner: BudapestGaléria

• Háromdimenziós mintatest alapjánlézeres vágási technológia kidolgo-zása a gyártmánytervezés támogatá-sára; partner: Titán 94 Kft.

• Hagyományos stellitezési technoló-giák kiváltása lézeres porszórásoseljárással ; partner: ABB Power Ge-neration

• Nagyértékû süllyesztékes kovács-szerszámok lézeres felületötvözése;partner: RÁBA Rt.

• Jármûipari alkatrészek lézeres he-gesztése; partner: ZF Hungária Kft.

• Hevederkötés szigetelt vasúti sínil-lesztésekhez; partner: Bet’94 Kft.

• A szabadbattyáni ókori falfestménytartószerkezete; partner: István Ki-rály Múzeum (Székesfehérvár)

• Oxidált PAN és szénszálas textilter-mékek; partner: Zoltek Rt.

• Veszélyes hulladékok termelési célúújrahasznosítása a galvániparban;partnerek: Feszo-Trade Kft., BMGESzervetlenkémia Tanszék

• Nanoszerkezetû nikkel elektrokémiaielôállítása; partner: Centro SviluppoMateriali Olaszország

• Elektrolitikus nanovas és kompozit-anyag elôállítása és tulajdonságai-nak vizsgálata; partner: MTA SZFKI

Watt’s fürdô Tartarát komplexképzôt tartalmazó fürdô

■ 5. ÁBRA. SEM-felvételek a K-Na-tartarát komplexképzôt tartalmazó fürdôbôl leválasztott Ni mintákon

■ 6. ÁBRA. AOX monitor elméleti vázlata

137. évfolyam, 1. szám • 2004

EGYESÜLETI HÍRMONDÓ■ ROVATVEZETÔ: dr. Fauszt Anna

45

Verô József a magyar tudományos életegyik legelismertebb professzora 1904.január 26-án született Sopronban. Abencés gimnáziumot kitûnôen végezte,majd 1926-ban a fôiskolán kiváló minô-sítésû vaskohómérnöki oklevelet szer-zett. Állami ösztöndíjjal egy évig a char-lottenburgi Technische Hochschule ven-déghallgatója, ahol életre szólóan elje-gyezte magát a metallográfiával és a fé-mek anyagvizsgálatával.

Oktatói pályafutását Sopronban 1927-ben kezdte. Az egyetemi rangra emelke-dett fôiskola 1933-ban megkapta a dok-torrá avatás jogát, Verô József elsôkéntnyerte el a kohómérnöki tudományokdoktora címet. 1943-ban kinevezettegyetemi tanárként megszervezte azújonnan alakult Fémtechnológiai Tanszé-ket. Az egyetem dékáni tisztét is betöl-tötte 1948–1951 között.

Oktatói tevékenysége természetes kie-gészítésének tekintette a tudományos

kutatást és az eredmények gyakorlati al-kalmazását. Vezetôje annak a fejlôdésifolyamatnak, melynek következtében azeredetileg leíró jellegû metallográfia eg-zakt, pontosan meghatározott, mérhetôadatokra alapozott tudomány lett. Ezzelelôsegítette – különösen a vas- és alumí-niumiparban – a különbözô technológiákfejlôdését. Eredményeit külföldi elisme-rések is igazolták, alátámasztották.

Nyolc könyvet írt és 117 cikke jelentmeg hazai és külföldi folyóiratokban. Akonferenciákon mindig újat mondó és aszakmai köröket legjobban érdeklô té-mákról tartott elôadásokat. Tiszta, vilá-gos érvekkel kötötte le olvasói, hallgatóifigyelmét, fokozottan ügyelve a magyarnyelv hibátlan használatára.

Kimagasló tudományos eredményeiértaz MTA 1948-ban levelezô, 1949-benrendes tagjává választotta. Az akadémiamûszaki tudományok osztályának elnöke1953–1957-ig. Az akkor nyolcezer fôt

számláló Országos Magyar Bá-nyászati és Kohászati Egyesü-let alelnöke 1952-tôl húszéven át.

Magánéletét tekintve 1930-ban kötött házasságot ArtnerErzsébettel, és az Ôsz utca 6.számú házba költöztek. Ittszületett három fiúgyerme-kük: József (1933), László(1940) és Balázs (1944).

Amikor a bányász-kohászképzés Miskolcra került, fájószívvel szakadt el szülôvárosá-tól. Hetente utazott Sopron-ból Budapestre illetve Mis-kolcra, de 1952-ben kénytelenvolt áttelepedni a fôvárosba,ahol kinevezték a Vasipari Ku-tató Intézet igazgatójának.Egyetemi tanszékét Miskolcon1968-ig vezette, a kutatóinté-zet munkáját 1974-ig, nyug-díjba vonulásáig irányította.

Az alma maternek Sopron-ban és Miskolcon is tisztelet-

tel övezett professzora lett. Született pe-dagógusként megszerettette a kohómér-nök-hallgatókkal szakmájukat. A fiataloktôle tanulták meg az önálló gondolko-dást, és ösztönösen megérezték sok jóin-dulatot sugárzó emberi magatartását.

Tudományos és oktatói tevékenységétKossuth-díjjal jutalmazták 1949-ben és1958-ban, a Munka Érdemrend arany fo-kozatát háromszor kapta meg. A 80. szü-letésnapján a Parlamentben a MagyarNépköztársaság Zászlórendjét vehetteát, életútját a televízió közel egy órásmûsorban mutatta be.

Élete utolsó éveiben egyre gyakrabbankívánkozott Sopronba, megragadott min-den alkalmat, hogy részt vegyen a város-ban tartott konferenciákon, érettségi ésegyetemi találkozókon. Utoljára 1984-ben járt Sopronban, unokája esküvôjén.Akkor már búcsúzott szeretett szülôváro-sától.

Verô József professzor 1985. május21-én hunyt el. Búcsúztatásán a Far-kasréti temetôben a katolikus egyháziszertartás hivatalos állami méltatássalfolytatódott. Hamvait – közös végakara-tuk szerint – 1985. július 5-én a Szent

Száz éve született Verô József

„A nagy világon e kívülSzámára nincsen haza;Vezesse útján égi jel,A Hûség csillaga!”

(Sarkady Sándor)

A 2003. december 15-iülés

Budapesten, az OMBKE Mikoviny-tanács-termében tartott ülést dr. Tolnay Lajoselnök vezette.

Bejelentette, hogy az elmúlt választ-mányi ülés óta elhunyt Podányi Tiborgyémántokleveles bányamérnök, azegyesület tiszteleti tagja, a BKL Bányá-szat korábbi fôszerkesztôje, a bányászatiszakosztály egykori elnöke. Emlékének aválasztmányi ülés tagjai néma felállássaltisztelegtek.

Az elnök a napirend megtárgyalásaelôtt átadta azoknak a tagtársunknak aSóltz Vilmos-emlékérmet, akik nem tud-tak a pécsi küldöttgyûlésen részt venni:60 éves egyesületi tagságért: KeményKornél okl. kohómérnök, 50 éves egyesü-leti tagságért: Horváth József okl. bánya-mérnök, Rumpler Lajos okl. bányamérnök,Szûcs Imre okl. bányamérnök, tiszteletitag, Törzsök Imre okl. bányamérnök.

NAPIREND1. A tiszteleti tagok és szeniorok taná-

csának beszámolója a választási cik-lusban végzett munkáról. Elôadó: Benke István, a tiszteleti ta-gok és szeniorok tanácsa elnöke

2. Az OMBKE jelölôbizottsága elnökénekkijelölése, a szakosztályok által dele-gált bizottsági tagok megbízása.

3. A 2004. évi egyéni tagdíjak megállapí-tása.Elôterjesztô: Dr Gagyi Pálffy Andrásügyvezetô igazgató

4. Beszámoló az elmúlt három év alattvégzett munkáról. (A választmányi be-számoló elôkészítése a küldöttgyûlés-re.)

5. A Bányászati és Kohászati Lapok meg-jelentetésével kapcsolatos szervezésiintézkedések.Elôterjesztô: Kovacsics Árpád fôtitkár

6. Javaslat a Szentkirályi Zsigmond-em-lékévre.Elôterjesztô: dr. Tóth János, a történe-ti bizottság elnöke

7. Egyebek

ad 1.Dr. Tolnay Lajos megköszönte az írásbanbenyújtott beszámolót, mely a küldött-gyûlés írásos anyagának részét fogja ké-pezni.

ad 2.A szakosztályok a következô tagokat de-legálták a jelölôbizottságba:

• Bányászati szakosztály: Lóránt Miklósokl. bányamérnök

• Kôolaj- földgáz- és vízbányászati szak-osztály: Götz Tibor okl. olajmérnök

• Fémkohászati szakosztály: Gál Jánosokl. kohómérnök

• Öntészeti szakosztály: Dr. Vörös Árpádokl. kohómérnök

A vaskohászati szakosztály és az egye-temi osztály haladékot kért, mivel mégnem szavazta meg a jelölôbizottságánaktagjait.

Tamaga Ferenc dr. Horn János okl. bá-nyamérnököt javasolta a jelölôbizottság

elnökének. A választmány a jelölést egy-hangúlag jóváhagyta. Ugyancsak egy-hangúlag jóváhagyta a jelölôbizottságbadelegált tagokat is. (V 16/ 2003 sz. ha-tározat)

ad 3.Dr. Gagyi Pálffy András javasolta, hogy2004-ben továbbra is a 2003. évi tagdí-jak maradjanak érvényben.

A választmány a javaslatot vita nélkül,egyhangúlag elfogadta (V. 17/ 2003 sz.határozat)

ad 4. Kovacsics Árpád az elmúlt három év te-vékenységére jellemzô adatokat és té-nyeket ismertetett. Ezek szerepelnekmajd a választmány küldöttgyûlési be-számolójában.

Kovács Lóránt méltatta dr. Gagyi PálffyAndrás ügyvezetô igazgató tevékenysé-gét és javasolta, hogy a választmány ré-szesítse jegyzôkönyvi dicséretben.

A választmány az indítványt egyhan-gúlag megszavazta.

ad 5.Kovacsics Árpád a fôszerkesztôkkel valóegyeztetés figyelembe vételével tettemeg javaslatait.

A javasolt intézkedések tiszteletbentartják az egyes lapok szerkesztôségei-nek szakmai szuverenitását, de a szerve-zettebb együttmûködés kereteit kívánjákbiztosítani.

Dr. Takács István: az ajánlatkérésbenutaljunk a lapok közötti eltérésekre. A

46 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

Mihály temetôben helyezték örök nyu-galomra gyermekei, unokái, volt tanítvá-nyai, munkatársai, a soproni bányászok-kohászok-erdészek nagy családjának és aváros számos lakójának részvételével.

Verô József az a személyiség, aki asoproni származású tudósok és az egye-tem tanárai közül a legnagyobb elisme-rést tudhatta magáénak. A város és azegyetem méltó emléket kívánt állítanitudós professzorának.

A család tagjai és tisztelôi megemlé-keztek sírjánál. A soproni egyetemi tevé-

kenységét kortársként e sorok írója idéz-te fel. A Nyugat-Magyarországi Egyetemkoszorúját dr. Faragó Sándor rektor és dr.Winkler András rektorhelyettes helyeztékel. Az MTA képviseletében dr. Ádám An-tal akadémikus rótta le kegyeletét. AzOMBKE nevében Horváth József bánya-mérnök és Szemán Attila muzeológus ko-szorúzott.

Január 26-án délután egykori ottho-na, az Ôsz utca 6. számú ház falán em-léktábláját felavatta dr. Faragó Sándorrektor és a város nevében átvette Walter

Dezsô polgármester. Mindketten melegszavakkal méltatták a tudásáról, huma-nitásáról, Sopronhoz való hûségérôl és amagyar nyelv iránti tiszteletérôl is elis-mert akadémikus egyetemi tanárt.

Mindkét megemlékezésen befejezés-ként a kohászhimnuszt énekelték el anyugdíjas bányászok, kohászok, az okta-tó egyetemi tanárok és hallgatók. Emlé-keztetve – amint a tábla is hirdeti –„Mindnyájan voltunk egyszer az Akadé-mián...”.

✍ Molnár László

■ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEK

47137. évfolyam, 1. szám • 2004

szakosztályok elnökének véleményét iskérjék ki.

Sohajda József : Az öntészeti szakosz-tály a lapok ügyével részletesen foglalko-zott. Az érdekek között a tagság érdekétkell elôtérbe helyezni. A lapok idôben je-lenjenek meg. Adjon információt azegyesületrôl és a szakmáról

Két ellenszavazattal és egy tartózko-dással a választmány a javaslatot elfo-gadta. (V. 18/ 2003 sz. határozat)

ad 6.Tóth János javasolta, hogy a DebreceniMárton-emlékév mintájára 2004. évetszületésének 200. évfordulóján Szentki-rályi Zsigmond bányamérnök, akadémi-kus emlékévének tekintsük. Életmûvét is-mertessük a 93. küldöttgyûlésen. Koszo-rúzzuk meg a sírját Kolozsvárott, aholpolgármester is volt.

Solt László: 2004-ben lesz dr. Verô Jó-zsef professzor úr születésének 100. év-fordulója is.

Dr. Vörös Árpád: az egyesület összesít-se minden évben a következô év szakmaiévfordulóit.

A választmány a témában a V.19/2003 sz. határozatot hozta.

ad 7.Bemutatkozott a választmánynak JuhászPéter bányász-valétaelnök.

Csath Béla ismertette a közelmúltbanmegjelent Selmecbányáról szóló könyvet.Dr. Gagyi Pálffy András beszerez néhánypéldányt az érdeklôdôk részére.

Dr. Tolnay Lajos az ülést bezárva kel-lemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánt a jelenlévôknek.

A 2004. február 24-i ülésAz OMBKE Mikoviny-tanácstermébenmegtartott ülést dr. Tolnay Lajos elnökvezette.

Bejelentette, hogy az elmúlt választ-mányi ülés óta elhunyt dr. AlliquanderEndre vasokleveles jogtudor, gyémántok-leveles bányamérnök, az egyesület tisz-teleti tagja. Temetésén az egyesület ésmunkatársai nevében Wisnyovszky Károlybúcsúzott.

Február 20-án az OMBKE tanácstermé-ben munkatársai és tisztelôi gyászsza-kestélyt tartottak. Emlékének a választ-mányi ülés tagjai néma felállással tiszte-legtek.

NAPIREND1. A választmányi bizottságok beszámo-

lója a választási ciklusban végzettmunkájukról. Elôadók: a bizottságok elnökei

2. Beszámoló az egyesület 2003. évipénzügyi tervének teljesítésérôl.Elôadó: Dr. Gagyi Pálffy András ügyve-zetô igazgató

3. A tisztújítással kapcsolatos kérdések.4. Az ügyvezetô igazgató megbízása.

Elôterjesztô: Dr. Tolnay Lajos elnök

5. Fôtitkári tájékoztató az aktuális kérdé-sekrôl.Elôadó: Kovacsics Árpád fôtitkár

6. Egyebek

ad 1.a.) Történeti bizottságTóth János az írásos jelentést azzal egé-szítette ki, hogy a bizottság munkáját azegyes szakosztályok munkabizottságai ésszakcsoportjai segítik. Jó az együttmû-ködés a szakma múzeumaival is.

b.) Környezetvédelmi és hulladékhasz-nosítási bizottság

Dr. Böhm József hivatali elfoglaltságamiatt nem tudott megjelenni az ülésen.Írásos anyagot küldött, melyben tájékoz-tat az egyesület környezetvédelemmelkapcsolatos tevékenységérôl, bizottságimunka azonban nem volt. Bejelentette,hogy a jövôben nem kívánja ellátni a bi-zottság vezetését.

Dr. Szombatfalvi Rudolf társelnök: abizottság késôn alakult meg, de nem mû-ködött. Az EU-csatlakozás miatt fontoslett volna a bizottsági munka.

Hozzászólók: Solt László, dr. Tóth Ist-ván, dr. Szabó György, Hajnal János, Her-mann György, dr. Sohajda József, PetruszBéla, Szilágyi Gábor, Morvai Tibor, dr. Ga-gyi Pálffy András.

Dr. Tolnay Lajos: A környezetvédelmibizottság munkájára szükség van. Megkell keresni a módját, hogy a környe-zetvédelmi bizottság a jövôben tervsze-rûbb és intenzívebb munkát végezzen.

A 2003. december 15-iválasztmányi ülés határozatai

• V 16/2003 sz. határozat A választmány a szakosztályok delegálása alapján megbízzaLóránt Miklós okl. bányamérnököt, Götz Tibor okl. olajmérnö-köt, Gál János okl. kohómérnököt és dr. Vörös Árpád okl. ko-hómérnököt, hogy a jelölôbizottságban tagként vegyenekrészt. A választmány a jelölôbizottság elnökéül dr. Horn Já-nos okl. olajmérnököt bízta meg.

• V 17/2003 sz. határozatA 2004-ben a 2003. évi egyéni tagsági díjak maradnak ér-vényben.

• V 18/2003 sz. határozatA választmány a BKL megjelentetésével kapcsolatban a kö-vetkezô határozatokat hozta:

a.) Az ügyvezetô igazgató kérjen a nyomdáktól az egysé-ges kiírás alapján árajánlatot. A beérkezett árajánlatokról akövetkezô választmányi ülésen az ügyvezetô igazgató szá-moljon be.

b.) A küldöttgyûlés határozata értelmében a Bányászatiés Kohászati Lapok egységes arculatát meg kell teremteni.

c.) Élni kell a közös számok adta gazdasági elônyökkel.Folyamatosan vizsgálni kell a közös számok megjelentetésilehetôségeit. 2004-ben legalább két közös szám legyen.

d.) A lapok kiadásának koordinálását rendszeressé kelltenni.

• V 19/2003 sz. határozatA választmány a 2004. évet Szentkirályi Zsigmond-emlékév-vé nyilvánítja. Felkéri a történeti bizottságot, hogy az em-lékév részletes tervét dolgozza ki.

A történeti bizottság minden évben állítsa össze a követ-kezô év szakmai évfordulóit.

Segítsen megismertetni az EU-követel-ményekbôl fakadó feladatokat és lehetô-ségeket.

c.) Nemzetközi kapcsolatok bizottságaDr. Fazekas János az írásban közreadottanyagot azzal egészítette ki, hogy Hor-vátországra és Ukrajnára is ki kellene ter-jeszteni kapcsolatainkat.

Dr. Solymár Károly javasolta a német,olasz, lengyel kapcsolatok feleleveníté-sét, valamint szorosabb együttmûködéstaz ICSOBA területén is.

d.) Jogi és érdekvédelmi bizottságDr. Izsó István kifejtette, hogy az egye-sület, illetve a bizottság nem élt a jog-szabályok véleményezésének lehetôségé-vel. Ezen a területen segítséget vár éskér az egyesület vezetôitôl, hogy intéz-ményesebb legyen az információáramlás.A bizottság ugyanis önmagában nemeléggé „súlyos”.

Hozzászólók: Ôsz Árpád, dr. Tóth Ist-ván, Petrusz Béla, dr. Tolnay Lajos, dr. Fa-zekas János.

e.) ICSOBA Magyar Nemzeti BizottságDr. Solymár Károly: Kiterjesztették aszakmai területet. Erôsíteni szükséges azegyetemi kapcsolatokat.

ad 2.Az írásban megküldött anyag az évesgazdálkodásról „controlling” típusú érté-

kelést ad. A hivatalos mérleget és a köz-hasznúsági jelentést a következô vá-lasztmányi ülés tárgyalja majd.

Boza István könyvvizsgáló: A bemuta-tott számok a fôkönyvben lévô adatokraalapozottak. A hivatalos mérleg pozitíveredményt mutat.

A beszámolóval kapcsolatban KatkóKároly tett fel kérdéseket, amikre az ügy-vezetô igazgató érdemben válaszolt.

Dr. Tolnay Lajos: Ismét eredményesévet zártunk. Betartottuk azt az elvet,hogy csak annyit költünk, amennyi pén-zünk van, eközben azonban teljesítettüka szakmai programjainkat, célkitûzésein-ket is. A könyvvizsgáló is megerôsítetteaz eredményes gazdálkodás tényét.

A választmány a pénzügyi beszámolótegyhangúan elfogadta. (V. 1/2004 sz.határozat)

ad 3.3/a) A vaskohászati szakosztály és azegyetemi osztály által delegált jelölôbi-zottsági tagok megbízása

Dr. Tolnai Lajos: A december 15-i vá-lasztmányi ülésen a vaskohászati szak-osztály és az egyetemi osztály még nemtudta megnevezni jelöltjeit, ezért a jelö-lôbizottság két tagját csak most tudjukjóváhagyni.

A vaskohászati szakosztály Solt Lászlóokl. kohómérnököt, az egyetemi osztálypedig dr. Tóth Lajos Attila okl. kohómér-nököt delegálta az egyesületi jelölôbi-zottságba.

A választmány egyhangúan jóváhagy-ta a két személy megbízatását( V.2/2004 sz. határozat).

3/b) Hajnal János indítványa az alapsza-bály értelmezésével kapcsolatban

Hajnal János javasolja az alapszabály8§ (5) pontjának értelmezését oly mó-don, hogy a legutóbbi alapszabály-mó-dosítással létrehozott „alelnök-szakosz-tályelnök” tisztséget most elôször betöl-tô személyek megválasztásánál ne legyenkizáró ok, ha valaki korábban akár aszakosztályelnöki, akár az alelnöki tiszt-séget kétszer már betöltötte.

Dr. Tolnay Lajos: Az indítvány nem azAlapszabály módosítására, hanem annakértelmezésére vonatkozik, így ezt nemkell közgyûlés elé vinni, dönthet a vá-lasztmány is. A szabályozás szándékaitilletôen megkérdezzük az alapszabály-bizottságot, a törvényességi kérdésbenpedig az ellenôrzô bizottságot.

Dr. Tóth István: az alapszabály-bizott-ság a legközelebbi ülésen megtárgyalja ajavaslatot, és március 15-ig véleménytnyilvánít.

Molnár István: Az ellenôrzô bizottsága választmányi ülés elôtt megtárgyaltaHajnal János felvetését és azt jogosnaktalálta, mivel a 8§ (5) pontja „ugyanarraa tisztségre” tiltja a harmadszori megvá-lasztást.

3/c) A jelölôbizottság indítványa az el-lenôrzô bizottság tagjainak választásávalkapcsolatban

Dr. Horn János javasolja, hogy azAlapszabály 20§ (1) pontját változtassukmeg úgy, hogy az ellenôrzô bizottságnégy tag és két póttag helyett hat tag-ból álljon, így minden szakosztályon de-legálhat egy-egy tagot.

Dr. Tolnay Lajos kérte, hogy az alap-szabály-bizottság tárgyalja meg ezt a té-mát is, és a véleményüket a következôválasztmányi ülésen ismertessék.

ad 4.Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetô igazga-tó megbízatása 2004. február 14-én le-járt. Az elôzô ülésen a választmány egy-hangú szavazással elismerte dr. GagyiPálffy András munkáját. Az elnök formaiokokból azt javasolta, hogy most a szer-zôdését július 1-ig hosszabbítsák meg,hogy a tisztújítás után az új vezetésdönthessen az ügyvezetô megbízásáról.

48 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

A 2004. február 24-i választmányi ülés határozatai

• V 1/2004 sz. határozatA választmány elfogadta a 2003. év gazdálkodásáról szóló beszámolót

• V 2/2004 sz. határozatA választmány a V. 16/ 2003 sz. határozat módosításával jóváhagyta az egye-sületi jelölôbizottság kiegészítését. Solt László okl. kohómérnököt és dr. TóthLajos Attila okl. kohómérnököt a jelölôbizottságba delegálta.

• V 3/2004 sz. határozatA választmány dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetô igazgatói megbízását 2004. jú-lius 1-jéig meghosszabbította.

• V 4/2004 sz. határozatA választmány dr. Gagyi Pálffy Andrást és az általa koordinált szerkesztôi cso-portot dicséretben részesítette a BKL jubileumi közös számának (110 éves azOMBKE) összeállításáért és megjelentetéséért.

49137. évfolyam, 1. szám • 2004

A választmány a javaslatot egyhangú-an jóváhagyja (V. 3/2004 sz. határozat)

ad 5.A bányász-kohász-erdész találkozó szer-vezése folyik. A meghívókat kipostáztuk.Egyelôre nincs jó anyagi helyzetben aszervezôbizottság. A szakosztályok mû-ködjenek közre a résztvevôk számánaknövelésében, és segítsenek szponzorokattalálni.

Szállásigényüket azok is jelentsék be,akik csak a küldöttgyûléseken kívánnakrészt venni.

Az OMBKE küldöttgyûlésen nem leszszakmai elôadás, mivel elôzô nap szak-mai konferenciát tartunk.

A küldöttgyûlés idôtartamát célszerûkeretek között tartani. Ezért felmerült,hogy a kitüntetések egy részét a szakosz-tályi küldöttgyûléseken adjuk át. Errôl akövetkezô választmányi ülésen döntünk.

Beérkeztek a BKL megjelentetésévelkapcsolatos nyomdai ajánlatok. Az aján-latok bizonyították, hogy lehetôség vanköltségcsökkentésre. E témában dr. Tol-nay Lajos fog egyeztetô megbeszéléseketfolytatni az illetékes szakosztályok veze-tôivel.

A Selmecbányáról szóló könyv a titkár-ságon kapható 1500 Ft/db áron.

ad 6.Dr. Tóth István javasolta, hogy a a BKLjubileumi közös számának összeállítóját,dr. Gagyi Pálffy Andrást és az általakoordinált szerkesztôi csoportot a vá-lasztmány részesítse dicséretben.

A választmány egyhangúlag jóváhagy-ta a javaslatot (V. 4/2004 sz. határozat).

Ôsz Árpád javasolta, hogy az OMBKEkészítsen egy idegen nyelvû prospektustaz egyesületrôl. Legyen angol nyelvû

alapszabály a külföldi pártoló tagok ré-szére.

Katkó Károly javasolta, hogy a BKE ta-lálkozón legyen egynapos részvételi le-hetôség étkezéssel.

Podányi Tibor javasolta, hogy a 40éves tagságért járó érmeket a szakosztá-lyi küldöttgyûléseken adják át.

Cserfa Erzsébet a kohász valétabizott-ság nevében tájékoztatott arról, hogymegszervezik a „találkozó a találkozón”rendezvényt, vagyis a valétaelnökök ta-lálkozóját.

Juhász Péter valétaelnök anyagi támo-gatást kért a valetáláshoz, mely kb. 7millió forintba kerül. Kérte, hogy a válla-latok adjanak tájékoztatást az elhelyez-kedési lehetôségekrôl.

Végül dr. Tolnay Lajos bezárta azülést.

Összeállítva az ülésekjegyzôkönyve alapján

A fémkohászati szakosztály 2003. de-cember 2-án Budapesten, az OMBKEszékhelyén tartotta évzáró vezetôségiülését. Petrusz Béla elnök üdvözlô sza-vait követôen az elsô napirendi pont ahagyományok jegyében telt, Puza Ferencalelnök emlékezett meg Szent Borbálaünnepérôl, a legendáról, a hagyomá-nyokról.

Ezt követte Balázs Tamásnak, a szak-osztály másik alelnökének beszámolója,az immár hagyományosnak nevezhetô, aMiskolci Egyetemen november 7-én meg-rendezett IV. hagyományápoló fémkohá-szati szakmai nap eseményeirôl.

A szakosztályvezetés, a FémkohászatiTanszék és a valétabizottság szervezésé-ben – az egyetemisták, oktatók és ipariszakemberek számára – megrendezettszakmai napon nyolc szakmai, illetvecégbemutató elôadás hangzott el. A ren-dezvény fô szponzora, a csepeli Schmelz-metal Kft. képviseletében Varga Ferencigazgató tartott elôadást a vákuumkohá-szati rézötvözetek elôállításáról, majdkét öntészeti ötvözetgyártó cég, a tata-bányai EURAL Kft. és a mocsai EUROCASTKft. mutatkozott be. Aktuális másodla-

gos alumíniumipari problémát boncolt azÖntészeti ötvözetek homogenitásánakvizsgálata c. elôadás (Czeglédi Zsolt Eu-rocast és Baranyai Viktor Miskolci Egye-tem). Élvezetes elôadásban mutatta beHorváth Csaba székesfehérvári titkár azALCOA magyarországi tevékenységét.Elôadás hangzott el a tüzihorganyzás il-letve a galvanizálás környezetvédelmé-nek témakörében. A szakmai programota Metalfórum c. szaklap bemutatkozásazárta.

A rendezvényt – amely állófogadássalés azt követô szakestéllyel folytatódott– az elôadásokat tartó cégeken túl acsepeli Metalkontakt SzínesfémhulladékKereskedelmi Kft. is támogatta anyagi-lag.

Az ünneplés a továbbiakban a 133.évében járó Fémkohászattani Tanszékköszöntésével folytatódott. A kölcsönösüdvözléseket követôen dr. Török Tamástanszékvezetô – egyúttal a szakestélymajor domusa – elismerô okleveleketadott át a rendezvény elôadóinak ésszervezôinek.

A szakestély kiegyensúlyozott sikerétaz elnök személye, Clement Lajos biztosí-

totta. Kritikaként csupán az hangzott el,hogy szívesen láttuk volna az egyetemihallgatóságot nagyobb létszámban minda rendezvényen, mind az azt követô kí-sérô programokon, hisz a rendezvény fôcélja az egyesületi élet és a hazai élôfémkohászat megismertetése az ifjúság-gal, illetve a hagyományaink közös ápo-lása.

A beszámoló kapcsán kis vita bonta-kozott ki, melyben felszólalt Ferencz Ist-ván, Puza Ferenc, dr. Török Tamás stb.

A szakosztályi ülés harmadik napiren-di pontjában a november 19-i dunaújvá-rosi választmányi ülésrôl hangzott el be-számoló. Balázs László szólt a tagdíjfize-tés helyzetérôl és a pártoló tagvállala-tokról.

Hajnal János ismertette a bányász-ko-hász-erdész találkozó szervezésének ál-lását, illetve a kitüntetési lehetôsége-ket. Petrusz Béla beszámolt a választásielôkészületekrôl, illetve ismertette azazzal kapcsolatos feladatokat. Ezt aszakosztályi jelölôbizottság megválasz-tása követte. A bizottság elnöke – akiegyúttal az egyesületi jelölôbizottság-nak is tagja – egyhangú szavazással GálJános inotai elnök lett. A bizottság tag-jai Clement Lajos, Molnár István és dr.Valló Ferenc. Az ülés a karácsonyi és új-évi üdvözletekkel zárult.

✍ Hajnal János

Évzáró vezetôségi ülés a fémkohászoknál

50 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

■ KÖSZÖNTÉS

80. születésnapját ünnepelte

Dr. Dworák József okl. kohómérnök,egyesületünknek 1955 óta tagja 1924.február 22-én szüle-tett Budapesten.

1942-ben a ZrínyiMiklós Reálgimnázi-umban érettségi-zett, majd a WeisManfréd Mûveknél avasöntödében mû-szaki tisztviselôkéntkezdett dolgozni.1944-45-ben az ausztriai Steyr Mûveknéldolgozott a DB repülôgépmotorok gyár-tásánál. 1948-ban a Pázmány Péter Tu-dományegyetemen jogi és államtudomá-nyi doktorátust szerzett. 1948-tól isméta Csepel Mûveknél dolgozott, elôbb aTrösztnél, majd a Fémmû rézkohászatá-ban tevékenykedett. 1956-ban kohász-technikusi képesítést szerzett. 1955-tôlüzemvezetô a rézelektrolízis üzemben,aminek korszerûsítését is elvégezte.1963-tôl a Kohó- és Gépipari Minisztéri-umban a kohászati beruházások terüle-tén dolgozott. 1968-ban kohómérnökioklevelet szerzett az NME-n. 1981-tôl azOrszágos Anyag- és Árhivatalban az Or-szágos Hulladékhasznosítási Programmegvalósításában mûködött közre.

1985-tôl nyugdíjas. Nyugdíjaskéntelôbb a hulladékhasznosítás területén,majd a Gazdaság és Gazdálkodás c. folyó-irat munkatársaként dolgozott. A rézko-hászat és a hulladékhasznosítás témakö-rében több cikke is megjelent.

Társadalmi munkát a természetjárásterületén végzett. 1942-tôl megszûnésé-ig tagja a Magyar Turista Egyesületnek.1949-tôl vezetôje a csepeli természetba-rát szakosztálynak, 1951-57 között a Bu-dapesti természetjáró Társadalmi Bizott-ság elnöke. 1977-tôl a KGM természetjá-ró szakosztályának vezetôje, majd ugya-nezt végzi a Gazdasági Minisztériumban.Érdemeket szerzett a hazai tájékozódásiversenysport kialakításában. 1952-benKiváló Sportoló minôsítést kapott.

Kotán László okl. kohómérnök, egyesü-letünknek 1961 óra tagja, 2004. február2-án ünnepelte 80. születésnapját.

1946-ban kezdett dolgozni az ózdi fi-nomhengermûben, ahol késôbb mûveze-

tô, majd diszpécserlett. Közben az ózdiKereskedelmi Gim-názium esti tagoza-tán érettségi bizo-nyítványt szerzett.Kohómérnöki diplo-máját a miskolci Ne-hézipari MûszakiEgyetemen 1959-ben kapta meg. Ezutánüzemmérnökként, majd technológuskéntdolgozott. 1964-tôl a finomhengermûfôtechnológusa, 1971-tôl a gyárrészlegfômérnöke.

1976-tól a technológiai kutatási fô-osztály technológusaként a hengermûvekmûszaki, technológiai problémáival, kí-sérletekkel és kutatásokkal foglalkozott1984-ben történt nyugdíjba vonulásáig.

Munkájáért több ízben elnyerte a Ki-váló Dolgozó, továbbá a Kiváló Újító, Ki-váló Kohász kitüntetést.

75. születésnapját ünnepelte

Dr. Czeke Arisztidokl. kohómérnök aSárospataki Refor-mátus Gimnázium-ban érettségizett1948 júliusában. Agimnáziumban an-gol, német és latinnyelvet tanult. A

soproni József Nádor Mûszaki EgyetemKohómérnöki Karára jelentkezett, majd1952 szeptemberében államvizsgázott.

A Tatabányai Alumíniumkohóban félévig dolgozott, majd 1953 februárjától aKohóipari Tervezô Irodában tervezô mér-nökként, az 1954 szeptemberében tör-tént racionalizálásig. A Vaskohászati Ke-menceépítô Vállalathoz került, ahol ke-menceépítési technológusként mûködött.1961 júliusától 1978 szeptemberéig azAlumíniumipari Tervezô Intézetben dol-gozott kemencetervezések szakosztályve-zetôjeként. Kiemelkedô feladata volt aszélesszalag-hengermû létesítése soránminden kemence generáltervezése. A Ne-hézipari Mûszaki Egyetemen 1971-benszerzett egyetemi doktori címet.

A recski rézérc hasznosítására irányu-ló munka elôkészítésében vett részt 1985szeptemberéig, majd a Kohászati Gyár-építô Vállalatnál – amerikai megrende-

lésre – egy különleges alumínium-oxidotelôállító üzem fôtervezését vezette.1989-ben vonult nyugdíjba.

Több újításnak és szabadalomnak lettszerzôje és társszerzôje. Nyelvismereteangol felsô-, német és orosz középfokon.

Molnár Nándoraranydiplomás okl.kohómérnök, egye-sületünknek 1949óta tagja 1929-benszületett. 1953-banszerezte meg fémko-hómérnöki diplomá-ját a miskolci Ne-hézipari Mûszaki Egyetemen.

Elsô és utolsó munkahelye a MaszobalRt., ill. jogutódja, a MAT volt, ahol 1952-tôl volt ösztöndíjas. Az ajkai kohóbankezdte meg ipari tevékenységét mintüzemmérnök, késôbb üzemvezetô, majd1962-tôl mûszaki osztályvezetô.

Elsôként tervezte meg az országbanAjkán a 45 kA-os, blokkanódos kádszer-kezetet. Tevékenyen részt vett az ajkaikohó intenzifikálásának kísérleti és meg-valósítási munkáiban, valamint a nehézfizikai munkák gépesítésében.

Irányította az alumínium kokillaönté-sének kísérleteit, ez a kísérleti üzem letta mai LeBelier Formaöntöde Rt. csírája.

1971-ben a Tatabányai Alumíniumko-hó mûszaki igazgatójának nevezték ki. Itta kohó és az öntöde termelésbôvítésénekés megszervezésének munkái mellettmegtervezte és üzembe helyezte a 100kA-os blokkanódos, elektronikusan vezé-relt, gerendás kéregtörésû kemencét.

Sokat foglalkozott a kohómérnök-utánpótlással az egyetem hallgatóinakkonzulenseként. Munkája elismerésekénttöbbször részesült vállalati, minisztériu-mi kitüntetésekben. 1988-ben szívin-farktus miatt rokkantsági nyugdíjba vo-nult. Azóta szülôvárosában, Ajkán a szel-lemi és fizikai munkától kényszerûenvisszavonultan éli életét.

Dr. Szabó Lajos orvos 1929. április 9-énszületett Sajóvelezden. Az elemi iskolaöt osztálya után sárospataki diák lett. Adiákváros nagy érzelmi hatással volt rá,amely máig is tart. Érettségi után a Deb-receni Orvosi Egyetemen tanult tovább.

Az orvosegyetemi tanulmányok után

az Ózdi Kórház szü-lészeti osztályán ka-pott állást. Hat éviszülész-nôgyógyásztevékenysége alattszakvizsgát tett.

Ezután, nem sajátjószántából, pályátkellett módosítania.Az ózdi ipari környezeti hatások, a bá-nyász-kohász közösség, a családi kapcso-lat Salgótarjánba szólította. Az Acélgyárüzemorvosi feladatát választotta. Bele-kóstolva a megelôzô gyógyító tevékeny-ségbe, itt lett fôorvos 1964-ben.

A késôbbiek során megyei üzemi fôor-vosi tevékenységgel is megbízták. Azakkori üzemorvosi fejlesztések megyeiszervezésében vett részt. Ennek során azömében nehézipari, bányász-kohász me-gye a szívéhez nôtt. 1993-ben nyugdíjaz-ták, de sem az állását, sem a megyét nemhagyta el. A rendszerváltás után az ipar-ban történt leépítések, a bányák bezárá-sa, a vasipari válság, a privatizáció elle-nére a helyén maradt. Jelenleg az OMBKEtagja és az acélgyár üzemi orvosa.

1987-ben Kiváló Orvos kitüntetésbenrészesült. Lakóhelyén önkormányzatiképviselô feladatot látott el 1994–2002között.

70. születésnapját ünnepelte

Pál Sándor vas- és fémesztergályos1934. március 18-án született Medgye-sen. Születése után a család átköltözöttMagyarországra, ahol tanulmányait isfolytatta. 1949 óta a vas- és fémeszter-gályos szakmában dolgozott. A VörösCsillag Traktorgyárban kezdett, majd1970-ben kiváltotta az ipart, és így mes-terként tevékenykedett saját mûhelyé-

ben. Eleinte na-gyobb gyáraknakdolgozott, késôbbpedig saját autóigenerálozásához du-gattyúkat gyártott.Hamarosan megnôtta kereslet a du-gattyúk iránt, ígyfejlesztve szakirányú tudását, az öntés-tôl a végsô megmunkálásig minden mun-kafázist a saját vállalkozásában folyta-tott. A mai napig aktívan tevékenykedik.

Autodidakta módon tanulta a szak-mát, így lett egyesületünk pártoló tagja.

Pogány Gyula 1933-ban született Kecs-keméten. Édesapja pénzügyôr volt, gyak-ran áthelyezték, így Kalocsán érettségi-

zett 1952-ben. Mégebben az évben fel-vételt nyert a mis-kolci Nehézipari Mû-szaki Egyetem Ko-hómérnöki Karára,ahol 1957-ben szer-zett technológuskohómérnöki diplo-mát.

1959-ig a Ganz Vagon- és Gépgyárbandolgozott a kohászati gyáregység MEO-jában, majd két hónapot a miskolci De-cember 4. Drótmûvekben.

1960 januárjától nyugdíjazásáig a Le-nin Kohászati Mûvekben dolgozott. Ahengermû gyáregységben kezdett, majda fejlesztési fôosztályra került, ezt köve-tôen az épületkarbantartó gyáregységfômérnöke volt. Innen újra a fejlesztésiosztályra került, majd a hengermûbôlment nyugdíjba 1992-ben.

Szívesen emlékezik vissza a nemes-acélhengermû elôkészítésében végzetttöbb éves munkájára.

Sütô Zoltán Felnémeten született, 1934.március 1-jén. 1949-ben Miskolcra je-lentkezett az akkor alapított KohóipariTechnikumba.

Munkáját a Dunai Vasmû nagyolvasz-tómûvében kezdte mint üzemtechnikus.Az I. és II. nagyolvasztók indulása utánfôgázkezelôként, majd metallurgusként,üzemvezetô-helyettesként, salaküzemvezetôjeként, és újra metallurguskéntlátta el munkáját.Közben üzemmérnö-ki diplomát szerzetta Dunaújvárosi Fôis-kolán, ezután üzem-és munkaszervezô-ként dolgozott. Ezidô alatt megszerez-te az önálló értéke-lemzôi diplomát ésmint üzemszervezô, önálló értékelemzô-ként dolgozott 1993. évi nyugdíjba vo-nulása napjáig.

Az OMBKE-nek 1953 ôszétôl tagja, adunaújvárosi helyi szervezet egyik alapí-tó tagja. 1967-ben elvállalta a szervezô-titkári funkciót és ezt öt év megszakítás-sal 2004. március 4-ig látta el. Közbenévrôl évre növekedett a helyi szervezetlétszáma (130-ról közel 400-ra). Rend-szeressé tették a klubnapi foglalkozást,beindították a Delta-Klubot, évente egy-szer-kétszer szakmai kirándulást szervez-tek. Aktív részese volt a különféle helyiés országos konferenciák szervezésének,köztük az Anyag-, energia- és környezet-gazdálkodás a vaskohászatban c. konfe-renciának. Egyik szervezôje volt a so-mogyfajszi Honfoglaláskori Emlékhelylétrehozásának.

Jubiláló tagtársainknak szeretettel gratu-lálunk, további jó egészséget és még sokbékés évet kívánunk!

Tisztelt Tagtársak!

Ez év januárjában volt dr. Verô József születésének 100. év-fordulója. Az egyesület volt alelnökének, tiszteleti tagjá-nak, kohászgenerációk professzorának szobrát – amelyetegyesületünk és a Miskolci Egyetem állíttatott fel – nemsokkal a felavatás után ellopták.

A kerek évforduló méltó alkalmat kínál arra, hogy a szob-rot újra elkészíttessük és felavassuk. Az egyesület választ-mánya ezért úgy döntött, hogy kéréssel fordul az egyesülettagságához a szobor újrafelállításához szükséges 1 000 000Ft-nyi költség fedezetének elôteremtése érdekében.

Az OMBKE választmánya kéri tehát mindazokat, akik tisz-

telték dr. Verô Józsefet, hogy az 10201006-50020474számlaszámra, Verô József nevének feltüntetésével, illetveaz egyesület pénztárában befizetett összeggel járuljanakhozzá a szobor újrafelállításának költségéhez.

A befizetett összegek rendeltetésszerû felhasználásátegyesületünk ellenôrzô bizottsága követi.

Tájékoztatjuk tisztelt Tagtársainkat, hogy a szükségesösszeg több mint felét a Verô család tagjai, a BKL Kohászatszerkesztôbizottságának és szerkesztôségének tagjai márfelajánlották.

Reméljük, hogy ez év ôszén az új szobrot már felavathat-juk.

Az OMBKE választmánya

52 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

■ HELYI SZERVEZETEINK ÉLETÉBÔL

A fémkohászati szakosztály kecskemétihelyi szervezete immáron hatodik alka-lommal, 2003-ban december 13-án, avédôszentek méltatásával kötötte összeévzáró rendezvényét. Az Országos Erdé-szeti Egyesület kecskeméti csoportjávalközösen megszervezett rendezvényenSzent Hubertusról és Szent Borbálárólemlékeztek meg a résztvevôk.

A 45 fô elhelyezését Solton, a pince-hegyen Kerti István helyi vállalkozó ésvadásztársasági tag biztosította. A szak-mai rendezvényt követô vacsoráról SzûcsImre, alias Lenin, okleveles erdômérnök,fakereskedô és az erdészek nemes közös-sége gondoskodott.

A rendezvényen ismét üdvözölhettük aszékesfehérvári helyi szervezet tagjait,élükön Csurgó Lajos elnökkel, Puza Ferencalias Puzus szakosztályi alelnökkel. A bá-nyászok képviseletében Kiss Csaba aliasBalhés Charlie tisztelte meg rendezvé-nyünket. Külön örömünkre szolgált avaskohászati szakosztály dunaújvárosicsoportjának képviseletében megjelentMayerhoffer Ferenc alias Koffer aktívrészvétele is.

2003-ban már másodszor vett résztrendezvényünkön Ivanics István tagtár-sunk, országgyûlési képviselô, és beje-lentette, hogy szívesen segít egyOMBKE–OEE közös rendezvény megszer-vezésében, amelyet a Parlament Vadász-termében tarthatnánk meg. Erre kitûnô

alkalmat adna, haaz OBMKE új veze-tése az OEE vezeté-sével hagyomány-ápoló ünnepi estetszervezne a soproniés a miskolci egye-temen végzett kép-viselôk részvételé-vel. Ezen rendez-vényre az egyete-mek és fôiskolákrektorait, dékánjaitis meg kellene hív-ni. Ezen híranya-gon keresztül isszeretnénk felhívni egyesületünk vezeté-sének figyelmét erre a soha vissza nemtérô alkalomra.

Rendezvényünk szakmai és védôszen-teket méltató részét lezárva tartottukmeg a közös bányász-kohász-erdészszakestélyt Dánfy László alias Bubu el-nökségével, Bognár Gábor alias Pagát(OEE) háznagysága, Csurgó Lajos alias If-júmadár és a vígkedélyû tagság részvéte-lével. Estünk fényét emelte Kiss Csabakomoly pohárként elhangzó, mély filozó-fiai és szakmaféltési beszéde. Nemesgondolatokat tolmácsolt a résztvevôk fe-lé Clement Lajos alias Fradi is, aki a tôlemár megszokott fanyar humorral tálaltafel az emberi lét mély igazságait. PápaiGábor alias Koczkás Piere, az Országos

Erdészeti Lapok fôszerkesztôje az erdé-szek üdvözletét hozta közénk, és ígéretettett egy részletes beszámolóról, melyetaz elhangzott beszédekkel együtt kívánmegjelentetni az Erdészeti Lapokban.

A kecskeméti OMBKE és OEE több mint18 éves együttmûködését méltatva DánfyLászló, a kecskeméti helyi szervezet el-nöke kézzel festett, erdészcsillaggal éke-sített selyemzászlót adott át Bognár Gá-bornak, az OEE kecskeméti titkárának, ajelen lévô erdészek hangos „vivát” felki-áltásai közepette.

A himnuszok elhangzása után barátiborozgatás mellett kívántunk egymásnakboldog karácsonyi ünnepeket és sikeresúj évet.

✍ Dánfy László

Évzáró a kecskeméti helyi szervezetnél

Ez év február 18-án került sor a budapes-ti helyi szervezet tisztújító taggyûlésére,melyen a helyi csoport tagjain kívül dr.Tolnay Lajos, az OMBKE elnöke és dr. Ga-gyi Pálffy András, az OMBKE ügyvezetôigazgatója is részt vett. Az ülést dr. Me-zei József vezette. Dr. Csirikusz József le-köszönô elnök az elmúlt négy évrôl tar-tott részletes beszámolójában kitért ahelyi csoport rendezvényeinek ismerteté-

sére (üzemlátogatások, klubnapok, ki-rándulások, Luca-napi szakestélyek stb.),a taglétszám alakulására, valamint aszakosztályokkal, szakcsoportokkal valókapcsolattartásra. Megköszönte a helyicsoport munkáját segítô vállalatok ésmagánszemélyek támogatását, valaminta rendezvényeken résztvevô tagtársakaktivitását. A tagság a beszámolót elfo-gadta.

A taggyûlés második részében az újvezetôség és a küldöttek megválasztásá-ra került sor. A jelölôbizottság (dr. Prok-sa Ferenc és Kovács Gyôzô) javaslatára ataggyûlés egyhangúan megválasztottaelnöknek dr. Csirikusz Józsefet, társel-nöknek dr. Dutkó Lajost, titkárnak dr. Ré-ger Mihályt, titkárhelyettesnek Boross Pé-tert.

A vaskohászati szakosztály tisztújítóküldöttgyûlésén a budapesti helyi szer-vezetet a vezetôség, a tiszteleti és vá-lasztmányi tagok és az ülésen megvá-lasztott 14 küldött képviseli. A hivatalosprogram után a taggyûlés kötetlen bará-ti beszélgetéssel folytatódott.

✍ CS. J. – R. M.

A vaskohászati szakosztály budapesti helyi szervezetének tisztújító taggyûlése

53137. évfolyam, 1. szám • 2004

A fémkohászati szakosztály székesfehér-vári helyi szervezetének tagjai február25-én az ALCOA-Köfém mûvelôdési házá-ban választásra gyûltek össze.

Csurgó Lajos elnök megnyitójában üd-vözölte a jelenlévôket, többek között GálJánost, a szakosztályi jelölôbizottság ve-zetôjét, majd Horváth Csaba titkár foglal-ta össze az elmúlt, közel négy év tevé-kenységét. A ciklus alatt 6 tagtársunktólvettünk végsô búcsút, a harangjáték mel-letti néma felállással emlékeztünk rájuk.Létszámunk jelenleg 159 fô. Tagdíjfizeté-sünk az elvárásoknak megfelelô, a mûkö-désünkhöz szükséges fedezet rendelkezé-sünkre állt.

Szakmai rendezvényeinket a hónaputolsó szerdáján tartott összejövetelein-ken elhangzott, igen változatos témájúelôadások képezték.

A vendéglátóinktól hallott témák cí-mei:• Az erdészet jelenérôl és jövôjérôl

Elôadó: Emerling Gábor, OEE megyeititkára

• Erdély geológus szemmel Ea.: Tiszai János, Bakonyi Bauxitbánya

• Magyar az alumínium és a bauxit?Ea.: dr. Kovacsics Árpád, a Bakonyi Ba-uxitbánya vezérigazgatója, egyesüle-tünk fôtitkára

• Az alumínium keréktermék gyártásaEa.: Veres László, AWPE gyárigazgató

• Az ALCOA-KÖFÉM Kft. biztonságtechni-kai és környezetvédelmi helyzetérôlEa.: Simkó Rudolfné és Joanelli Tiborné

• Vízkincs a kincsesi víz utánEa.: Kumánovics György, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

• A magyar energiaszektor helyzetérôlEa.: dr. Matyi-Szabó FerencSaját tagtársaink elôadásai közül né-

hány:• Tóth István: A bauxit 200 éves törté-

netérôl; Az alumínium történetérôl;Dr. Alliquander Endre regényes életé-rôl

• Dr. Forgó Béla: Az ALCOA-KÖFÉM Kft.helyzetérôl

• Vadász József: Új, folyamatos hôkeze-lô kemence az öntödében

• Dr. Demeter Ferenc két sikeres elô-adást tartott a mesés Keletrôl

• Vendég József: A présmû fejlôdése in-dulástól napjainkig

• Szabó Éva: Új tekercslágyító kemence-telep a hengermûben

• Puza Ferenc: Ki kit képvisel egyesüle-tünk irányítási rendszerében?Az elmúlt ciklusban 9 tagtársunk 50

éves, 13 tagtársunk 40 éves egyesületitagságért kapott Sóltz Vilmos-emlékér-met. Egyesületi munkája elismerésekéntegy tagtársunk tiszteleti tag, 3 tagtár-sunk emlékérem, 4 tagtársunk plakett, 4tagtársunk oklevél kitüntetésben része-sült.

Kiemelkedôen jó az együttmûködésünka szakosztály kecskeméti, inotai és mo-sonmagyaróvári szervezetével.

Beszámolt titkárunk a belföldi és kül-földi tanulmányútjainkról, kirándulása-inkról, társadalmi rendezvényeinkrôl. Ezutóbbiak közül kiemelte a KÖFÉM alapítá-sának 60. évfordulója alkalmából rende-zett nagy sikerû megemlékezésünket, Ku-

noss Endre síremlékének koszorúzásait,hagyományápoló szakestélyeinket, Miku-lás-báljainkat.

A beszámolót Gál János és Puza Ferenchozzászólásai egészítették ki, majd azt ajelenlévôk elfogadták.

Csurgó Lajos a vezetôség nevében le-mondott, és felkérte Clement Lajost, hogyismertesse a szavazás módját és a jelölô-bizottság javaslatát az új vezetôségre ésa küldöttekre.

A szavazás eredményét dr. Csák József,a számlálóbizottság vezetôje ismertette.

Helyi szervezetünk elnöke a következôciklusban Csurgó Lajos, titkára HorváthCsaba (szoros versenyben Szabó Zsolttal).Az elnökség tagjai: Bozai Rita gazdaságifelelôs, Baranyai Sándor szervezetépítésifelelôs, Clement Lajos hagyomány és ipar-történeti felelôs, Puza Ferenc kapcsolat-tartási és koordinációs felelôs. Az elnök-ség tagja „tárca nélküli miniszterként”Csömöz Ferenc. Állandó meghívott elnök-ségi tagok: Mucs Béla – bányászcsoport,Sas István – nyugdíjas csoport, Gáncs Pé-ter – AlCOA-n kívüli dolgozók csoportja.Az ALCOA-nál dolgozó tagtársaink to-vábbra is hengerész, öntödei, présmûi ésvegyes szakmai csoportokban dolgoznak,vezetôiket a közeljövôben választjákmeg. Megválasztottuk helyi szervezetünk12 küldöttjét a fémkohászati szakosztályvezetôségválasztó küldöttgyûlésére is.

Csurgó Lajos, szervezetünk „új” elnökemegköszönte a tagság bizalmát, majd mi-után elénekeltük a bányász- és a kohász-himnuszt, a jelenlévôk nagy érdeklôdés-sel nézegették a csoportunk közel 50 évestörténetét bemutató albumokat.

✍ Cs. F.

Vezetôségválasztás a székesfehérvári szervezetnél

■ Titkárunk Horváth Csaba

■ Az 50 éves csoport történeti albumainak nézegetése

54 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

Emléktábla-avatásAlmásfüzitôn2003. szeptember 14-én Füzitô Barátai-nak Köre a XI. füzitôi napok keretébenemléktáblákat avatott az almásfüzitôiPetôfi Mûvelôdési Ház klubtermében.

Felavatták Berger János (1919–1998),dr. ’Sigmond György (1917–1991) ésWenjtzely Kálmán (1931–1983) plakett-jét. Egyben megemlékeztek a timföldipare három neves egyéniségérôl és néhányalkotásukról. A rendezvény háziasszonyaTaár Izabella, házigazdája Halász Csaba

volt. A megemlékezéseket Juhász Ádám,Kaptay György és Plénky Ferenc tartotta.

Az emlékfalon 2002-ben helyezték elBartha Lajos (1902–1971), Zákány Zoltán(1910–1957) és Verô Imre (1899–1973)plakettjeit.

Füzitô Barátainak Köre folytatja nevesszemélyiségei emlékplakettjeinek kihe-lyezését.

Szép törekvés, hogy egy megszûntgyár munkatársai ôrzik a hagyományt ésemlékeztetik az utókort az elôdök tette-ire. A gyár tönkretételét sajnos már nemtudják meg nem történtté tenni. ✍ HW

Óévbúcsúztató rendezvényekDecember 11-én ebéd keretében köszön-tötték a MAT nyugdíjasokat. Megint ta-lálkozhattak a már megszûnt állami kon-szern még élô tagjai. Régi ismerôsök kö-szöntötték egymást és emlegették a régiszép idôket, amikor a Magyar Alumí-niumipari Tröszt még meghatározó vál-lalata volt a magyar gazdasági életnek.

❖ ❖ ❖

Ugyanezen a napon a magyar mûszakiszakújságírók tartották évzáró ülésüket a

■ HÍREK – RÖVIDEN

30 éves az öntészettörténeti ésmúzeumi szakcsoport

Az Öntödei Múzeumban tartott, 2003. december 10-i vezetôsé-gi ülésén emlékezett meg az öntészeti szakosztály öntészettör-téneti és múzeumi szakcsoportja fennállásának 30 éves jubi-leumáról.

1973. november 8-án alakult meg a szakcsoport, melynekcélja volt, hogy a társadalom minden rétegében a mûszaki-ipari szemléletet elmélyítse és terjessze, maga mögé tömörítseazokat az öntô és kohász szakembereket, akik az öntés történe-ti fejlôdése, kultúrtörténete és a hazai öntôipar iránt érdeklôd-nek. Fontos feladatának tekintette még a tárgyi anyagok, do-kumentációk gyûjtését és az Öntödei Múzeum patronálását.

Mikus Károlyné, a szakcsoport jelenlegi titkára visszatekintôelôadásában méltatta az elôdöket, akik elindították az aktív

szervezô munkátés az alapokat le-rakták. Így KiszelyGyula, Tóth András,dr. Vörös Árpád,Rácz József, Pusz-tai István, dr. Lá-dai Balázs, Nyizs-nyánszky Tibor, Ta-tár Sándor, Bu-zánszky Albin, Ko-vács László, dr. Pi-lissy Lajos, HuszicsGyörgy, Szántai La-jos nevét említet-te, s hosszan so-rolhatnánk a soklelkes személyt,akik a szakcsoport

életében és a szaktörténet felderítésében elévülhetetlen érde-meket szereztek a három évtized alatt.

A szakcsoport története részletesen megjelenik majd az „Ön-tészeti szakosztály története II.” kiadványban, melynek szer-kesztése folyamatban van.

Az ülés végeztével dr. Lengyelné Kiss Katalin múzeumigaz-gató az Öntödei Múzeum kollektívája nevében köszöntötte abizottság tagjait és virágcsokor kíséretében emléklapot adottát Mikus Károlynénak, aki a három évtized alatt meghatározószemélyisége volt a szakcsoportnak. Megköszönte minden tag-nak a múzeum fennmaradása érdekében és a rendezvények elô-készítésében végzett munkáját, s kifejezte azt a reményét,hogy a múzeum a továbbiakban is számíthat a szakcsoportmunkájára.

Mikus Erzsikének további jó egészséget és jó kedélyénekmegôrzését, s a kollégáknak további, eredményes munkálko-dást kívánt.

✍ Huszics György

■ SZAKCSOPORTJAINK MUNKÁJÁBÓL

■ 1. KÉP. A szakcsoport alapító tagját, MikusKárolynét köszönti az Öntödei Múzeum igazgató-ja, Lengyelné Kiss Katalin

■ 2. KÉP. Az öntészettörténeti és múzeumi szakcsoport 30 éves jubileu-mán megjelent tagtársak. Balról: Tatár Sándor, Mikus Károlyné, Szántai La-jos, Nagy József, Huszics György, mögöttük: Kozma Erzsébet, LengyelnéKiss Katalin, Peringer Péter, Géczy Dezsô, dr. Pilissy Lajos, Buzánszky Al-bin és Szablyár Péter

55137. évfolyam, 1. szám • 2004

Fô utcai MTESZ-székházban. A találkozóta velencei borvidék Szent BenediktusBorrendjének borkóstolója tette kedves-sé és vidámmá. Az ülésen részt vett Pun-gor Ernô akadémikus, az OMFB volt elnö-ke, akit 80. születésnapja alkalmából lel-kesen ünnepeltek a kollegák. A mûszakiszakújságírók idén is nagy terveket szô-nek. A munka, amely különösen a nukle-áris szakosztályban volt eredményes, Ko-mornyik Ferenc elnöknek köszönhetôenbizonyára 2004-ben is színvonalas lesz.

❖ ❖ ❖

December 15-én az OMBKE tiszteleti tag-jaival és szeniorjaival búcsúzott 2003-tól az egyesület vezetése. A választmá-nyi ülést követô találkozó vidám hangu-latban indult, mert a résztvevôk egyré-sze már a választmányi ülésen is búcsú-zott az óesztendôtôl. Benke István, aszeniorok tanácsának elnöke üdvözölte amegjelent tiszteleti tagokat és szenioro-kat, mint az egyesület legaktívabb kö-zösségének tagjait. Külön köszönetetmondott a tikárság munkatársnôinek,hogy meglehetôsen turbulens körülméy-nek között is gyorsan átrendezték a ter-met a vidám hangulatban befejezôdöttválasztmányi ülés után.

Dr. Tolnay Lajos elnök derülátó beszá-molójában ismertette az egyesület 2003.évi sikereit, amelyeket a feszített pénz-ügyi viszonyok ellenére sikerült elérni.Kiemelte a sok rendezvényt, az SZJA 1%-ából befolyt jelentôs összeget. 2004-reis takarékos, de eredményes munkátigért és hangsúlyozta, hogy fokozni kellaz erôfeszítéseket a támogató vállalatokmegnyerése terén. Elmondta, hogy azegyesület honlapja jól mûködik és nagyolvasottságnak örvend. A BKL háromlapjával kapcsolatban megemlítette,hogy nyomtatott formában nem sikerültmegjelentetni a korábban jól bevált évi12 számot, takarékoskodni kellett. Meg-említette, hogy az egyesület az oktatásitevékenységgel is szeretne a jövôben be-vételre szert tenni. A jó hangulatú talál-kozón a szeniorok elnöke jövôre még lel-kesebb szeniormunkára buzdította amegjelent kollegákat.

✍ H. W.

V. Luca-napi szakestély

A vaskohászati szakosztály budapesti he-lyi szervezete 2003. december 12-én tar-totta meg az éves értékelô, évzáró ülését

dr. Csirikusz József, a helyi szervezet el-nöke beszámolójával, valamint a már ha-gyományos Luca-napi szakestély meg-rendezésével.

A szakestély a már szokásos vidámság-gal, a résztvevôk felkészült vagy rögtön-zött, de mindenképpen tartalmas hozzá-szólásaival telt el. A vendégek részérôldr. Marczis Gáborné, a MVAE ügyvezetôigazgatója a komoly pohár kapcsán avaskohászat jelenlegi helyzetérôl, a vár-ható tendenciákról beszélt, dr. Ágh Jó-zsef, a dunaújvárosi helyi szervezet tit-kára somogyfajszi kirándulásra invitált,dr. Pintér Károly, Bükkzsérc polgármeste-re mókás összeállítással kedveskedett arésztvevôknek. ✍ Cs. J. – R. M.

A fémkohászati szakosztályévadnyitó szakosztályi ülése2004. február 26-án Perusz Béla elnöküdvözölte a szép számmal megjelent tag-ságot, majd elsô napirendi pontként be-számolt az egyesület választmányának2003. 12. 15-i ülésérôl. Hajnal János a2004. 1. 24-i választmányi ülés legfonto-sabb eseményeirôl tájékoztatott.

Hajnal János és a helyi szervezetekvezetôi ismertették az eddig összeállí-tott rendezvénynaptárt, amelyet a szak-osztály a folyamatosan beérkezô bejelen-téseknek megfelôen tovább módosít. Arendezvénynaptár segítséget nyújthat aprogramok jobb összehangolásában.

A szakosztály választási elôkészülete-irôl Gál János a jelölôbizottság vezetôjeszámolt be. Javaslatok születtek egyesszakosztélyi tisztségek betöltésére.

Balázs László ismertette a pénzügyihelyzetet és a tagdíjfizetés állását. Meg-állapítható, hogy az egyesület szakosztá-lyai közül a fémkohászati szakosztálypénzügyi fegyelme volt a legjobb. Sôt aszakosztály bevételébôl jutott más terü-letek finanszírozására is. Elôterjesztettea kitüntetésekre javasolt kollegák névso-rát, amit a jelenlévôk elfogadtak. Utolsónapirendi pontként Petrusz Béla rátért aBKL helyzetére. Szerinte a kérdés lénye-ge, hogy a BKL kiadásánál évi 2-3 millióforint megtakarítható lenne. Sikerült ta-lálni olyan nyomdát, amely a jelenlegiáraknál lényegesen olcsóbb ajánlatottett.

Az ajánlatból nem tûnt ki, hogy a ja-vasolt új rendszerben ki végzi a kéziratokáttételét elektronikus formába. Szó volt

a BKL Kohászatnál egy esetleges szer-kesztôváltásról is.

Megalakult a fémkohászati szakosztály budapesti helyi szervezet

Terveink szerint az év tíz hónapjábanegy-egy alkalommal szervezünk progra-mot, ezek minden hónap második csütör-tökén, délután fél négykor kezdôdnének(lesznek kivételek), azaz 2004-ben a kö-vetkezô idôpontokban: V. 13., VI. 10.,IX. 09., X. 07., XI. 11., XII. 09. A progra-mok helyszíne az egyesületünk székhelye,de szeretnénk más helyszíneket is igény-be venni. A témaköröket közösen kíván-juk kialakítani, azaz olyan szakmai, infor-mációs illetve egyéb programokat szer-veznénk, ami a tagságot érdekli.

Ezért kérjük a tagokat, hogy tájékoz-tassanak azokról a témákról, amelyekrôlszívesen hallanának, esetleg tartanánakelôadást, illetve ha javaslatuk van azegyesületi központtól eltérô helyszínhasználatára. Az aktív tagtársaink segít-ségét kérjük abban, hogy jelezzék ha aszínvonalasabb munkánk érdekében elér-hetô esetleges anyagi forrásról van tudo-másuk. Végül örömmel vesszük, ha olyankollegáról kapunk értesítést, aki a szak-területünkhöz tartozik és szívesen tagjalenne a helyi szervezetünknek.

Várjuk új tagok jelentkezését! (MolnárIstván OMBKE, 1027 Bp. Fô u. 68. IV. emvagy E-mail címre: molnari2@kobal.hu)

✍ dr. Schippert L. – Molnár I.

NyugdíjasklubEzúttal értesítjük tagtársainkat, hogy azegyesületi nyugdíjasklub mûködik min-den héten hétfôn 14.00 órától 18.00óráig, az egyesület székhelyén. A rend-szeresen jelenlévô tagok várják a tagtár-sak megjelenését.

56 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

Kedves, ötletes meghívó hívta fel a fi-gyelmet arra, hogy a Textil- és Textilruhá-zati Ipartörténeti Múzeum és az OMM Ön-tödei Múzeuma ikerkiállítást rendezett „AVasaló Napja” címmel. A Textilmúzeum-ban látható kiállítás „A simítás trükkjei –trükkös simítók” címet kapta, az ÖntödeiMúzeumé „Régi tüzek parazsa” címet. Amegnyitó ünnepségére október 16-án ke-rült sor.

„A Vasaló Napja” két rendezvénye kö-zül az Öntödei Múzeumban megrendezettkiállításról szeretnék megemlékezni.

A nagy hozzáértéssel és ízléssel össze-állított tárlat ipartörténetileg is értékesáttekintést ad a vasalók anyagának, alak-jának és mûködésének fejlôdésérôl. Rend-kívül hasznos „tárlatvezetô” ezen az álta-lában kevéssé ismert területen az ÖntödeiMúzeumi Füzetek 12. száma, amelyben aszerzôk tudományos alapossággal dolgoz-ták fel a vonatkozó irodalmat, különhangsúlyt helyezve a mai értelemben vettkézivasalók terminológiájára és a fogal-mak rendszerezésére. A füzetet rendkívülszép kiállítása, az ábrák és fényképek mû-vészi kivitele teszi még vonzóbbá.

A kiállítás létrehozóinak érdeme, hogyaz ÖM tulajdonában lévô tárgyak mellettmagángyûjtemények anyagából is be tud-nak mutatni – sokszor ritkaságszáma me-nô – muzeális értékû darabokat. Ezek kö-zé tartozik pl. a múzeumon kívül Dóczi Fe-renc gyûjteményében is megtalálhatóüvegbôl öntött „vasaló” (simító), ami azáltalánosan vasalásnak nevezett mûveletegyik legrégebbi eszköze.

A kiállítás gazdag anyagából csak pél-daként lehet néhányat kiemelni. Elsônek

a „betétes” vasalók kezdeti típusai közülemlítendô meg egy vasfogantyús bárkaformájú sárgaréz vasaló, valamint egyporcelánfogantyús „ökörnyelv” vasaló(1930 körül). Mindkettôhöz kovácsoltvasbetétet használtak, kivitelük esztétikus,igen gondos munka.

Szépek és elegánsak a fafogantyúvalkészült biedermeier rézvasalók, finomanmegmunkált függôleges fogantyútartó-val, vas- illetve rézbetéttel.

Érdekes darabok a többnyire öntött-vasból készült ún. tömör vasalók (szabó-és lapos vasalók) és a hevítésükhöz hasz-nált „vasalókályhák”. Ebbe a csoportbasorolható a Mary Pott nevéhez fûzôdôamerikai vasaló típus, amelynél ügyes újí-tás, hogy a fogantyú cserélhetô. Leakasz-tása, illetve rögzítése zárószerkezetteltörtént, ami a könnyebb mozgatást és agyorsabb cserét tette lehetôvé, így egyfogantyúhoz gyakran több vasalótest istartozhatott, aszerint, hogy a vasalandótextíliához melyik felelt meg legjobban.

A szenes vasalók már anyáink, nagya-nyáink korát idézik: ezeknél a felhevítésta vasalótestben lévô parázs valósítjameg. Különösen szép példája ennek amegoldásnak az egyik díszes fedéllel ellá-tott, 19. század szenes vasaló amelynekábrája a meghívót is díszítette.

A Fagler család üzemében, Szegedenkészültek a sajátos kialakítású, szenessárgaréz vasalók. Hajószerû alakjuk, nagygonddal készült finom kivitelük a hazaiipart dicséri.

A tárlaton olyan ritkaságokat is láthat-tunk, mint a „kéményes vasalók”, vagy a„Bugolette” elnevezésû porcelánfogan-tyús útivasaló, ahol spirituszlánggal fû-tötték a vasalótestet, ami nemcsak vas-alásra, hanem fordított helyzetben akárfôzésre is alkalmas volt. A nem szénnelfûtött vasalók közül az 1860-as évek vé-ge felé megjelenô gázvasalók, majd a vil-lanyvasalók már a modern idôk beköszön-tét jelzik. A villanyvasaló Zipernowsky Ká-roly találmánya volt, aki szabadalmát errea megoldásra 1890-ben kapta meg.

Végül mint érdekességet meg kell em-líteni néhány különleges célú vasalót:ilyenek a fodorvasalók, a Hamerli kesz-tyûgyárban használt „kesztyûcsinosító”

vasalók, illetve a mûvirágkészítésnél nél-külözhetetlen levél- és virágvasalók.

A vasaló jól ismert tartozéka az alátét.Ezekbôl szinte mûvészi kivitelû és terve-zésû darabokat láthat a tárlat látogatója.

Gondolom számosan vagyunk, akiketmeglep az a tény, hogy a vasaló éppúgyesztétikai alkotás és kiállítási tárgy lehet,mint a festmények vagy a gépkocsik. Agondosan és esztétikusan szerkesztetttablósor Lengyelné Kiss Katalin, Klug Ottóés Schudich Anna hozzáértését mutatja, atárgyak és enteriôrök elrendezése a mú-zeumigazgató és munkatársai KáplánGyörgy, Hajnalné Simonyi Eszter és Hu-szics György munkáját dicséri.

A „Régi tüzek parazsa” kiállítást az Ön-tödei Múzeumban a Szentendrei Szabad-téri Néprajzi Múzeum fôigazgatója, dr.Cseri Miklós nyitotta meg, a vendégeketEcker Károlyné a Textilmúzeum Alapítványelnöke, majd az Országos Mûszaki Múze-um fôigazgatója, dr. Vámos Éva köszön-tötte.

2004. szept. 15-ig tekinthetôk meg akiállítások, amit jó szívvel tudunk ajánla-ni minden érdeklôdônek abban a biztostudatban, hogy szemet gyönyörködtetô,szellemet frissítô élményben lesz részük.

✍ Burayné dr. Mihályi Erika

Régi vasalók az Öntödei Múzeumban

■ A múzeum üvegvasalói, 1910 körül készültek

■ Szenes vasaló díszes fedélzáróval. 19. sz.

■ Bárka formájú, sárgaréz vasaló, csavarozottvasfogantyúval, 18. sz. vége – 19. sz. eleje.