A 4.-es anyag ismétlése

(1883-1924) Csehországban élő, német anyanyelvű, zsidó származású író. Műveinek nagy része életében kéziratban maradt. A 2. világháború után vált ismertté – szinte valósággá váltak rémlátomásai. A magány, kiszolgáltatottság, elidegenedés életérzését fogalmazta meg. Hősei életét személytelen, kiismerhetetlen hatalmak irányítják. Művei parabolák. Az abszurd történeteket részletes, naturalisztikus leírás teszi hihetővé. Fő műve a Per. A főhős Josef K., aki ellen bírósági eljárás indul, de nem tudni az okát. Ártatlan, az eljárás mégis megtöri, és kialakul benne a bűntelen bűnösség tudata. Végül tárgyalás és hivatalos ítélet nélkül, megalázó módon kivégzik. Legismertebb novellája Az átváltozás, mely egy kereskedelmi utazóról szól, aki bogárrá változik.

A könyvben szereplő részlet: Per - a főhős a festőtől informálódik a bírósági eljárásokról.

Franz Kafka

(1899-1986), az argentín irodalom egyik legjelentősebb alakja. Prózaíró, költő, esszéíró. A mágikus realizmus irányzatának kialakítója. Ebben valóság és képzelet keveredik, kifejezi a dél-amerikai emberek lelkét és életét.Prózája filozófiai , önéletrajzi elemekben gazdag, és metaforikus beszéd jellemzi. A metafizikai látásmód, az abszurd, titokzatos és misztikus történetekhez való vonzódás fő sajátja. Az író polgári foglalkozása szerint könyvtáros, innen ered egyik kedvelt motívuma, a könyvtár, amely kifejezi a világ kiismerhetetlen és veszélyes labirintusszerűségét. Legjelentősebbek a novellái.

A könyvben szereplő olvasmány: Homokkönyv – a könyvtáros főhőst majdnem elpusztítja egy misztikus tulajdonságú könyv.

Jorge Luis Borges

(1913-196O), nagy hatású, Nobel-díjas, modern, francia prózaíró. Az egzisztencializmus híve, mely az tanítja, hogy az élet értelmetlen, de lehetünk boldogok, ha létünket valamilyen cél eléréséért vívott küzdelem tölti ki. Hírnevét a Közöny című regénye és a Sziszüphosz mítosza c. esszéje alapozta meg a 2. világháború idején. A Közöny (eredeti címe Az idegen) főhőse egy minden és mindenki -még önmaga iránt is közönyös, a világtól elidegenedett ember, aki ok és lelkiismeret-furdalás nélkül megöl egy embert. Halálos ítéletét belenyugvással fogadja.

Az író egyéb regényei: A pestis, A bukás.

A könyvben szereplő részlet: Közöny – a főhős édesanyja temetése utáni napon szórakozik, majd a vasárnapot eseménytelen unalomban tölti.

Albert Camus

(19O6-1989), ír származású, angol, majd francia nyelvet használó Nobel-díjas író. 1952-ben Godot-ra várva című műve hozta meg számára a világhírt. Az abszurd vagy anti-dráma kialakítója. Cselekménye szegényes, a szereplők passzívak, szinte vegetatív életet élnek, szövegeik monológok vagy halandzsák. A díszlet és jelmez minimális. Az anti-dráma az élet értelmetlenségét fejezi ki. A Godot-ra várva c. darab főszereplője két csavargó, akik Godot (Isten)-tól várják sorsuk jobbra fordulását. Godot az emberiség nem teljesülő vágyainak szimbóluma, a darab az emberi illúziókat nevetteti ki .

A könyvben szereplő részlet: Godot-ra várva – a két csavargó a halálról elmélkedik , öngyilkosok akarnak lenni, de tehetetlenségükben még ez sem sikerül nekik.

Samuel Beckett

(1928-2O14), Nobel-díjas kolumbiai író, a dél-amerikai irodalom egyik legismertebb képviselője. A mágikus realizmus irányzatába sorolható be. Optimista és humanista szemléletű író, művei az élet végtelen gazdagságát festik. A gyerekkorában, a nagyszüleitől hallott meséket, legendákat dolgozza fel, a történetmesélés fontos szerepet játszik műveiben. A népi, naiv elbeszélőkhöz hasonlóan mítoszi képzelet, szimbolikus kifejezésmód és abszurd, mesei elemek felhasználása jellemzi. Fő műve a Száz év magány c. regény. Ez egy képzeletbeli őserdei kis településen, Macondóban játszódik, és a csodás képességű, ám magányos Buendia család életét kíséri végig.

A könyvbeli részlet: Száz év magány –megismerjük a főbb szereplőket - főleg Buendia ezredest – és misztikus képességeiket.

Gabriel Garcia Marquez

(19O1-1975), a 2O. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Nagy életművet hagyott hátra, és sok műfajban tevékenykedett. Írt regényt, drámát, esszét, és jelentős fordító is volt. Szemléletét a minőségigény és a másokért élés gondolata határozta meg. A népi írók táborához tartozott. Regényei társadalomábrázoló-lélektani jellegűek. Főhősei nők, mert a női lelket jobban ismerte és többre becsülte. Szentek vagy szörnyetegek attól föggően, hogy a környezetük hagyja-e őket kibontakozni, hasznosan élni. Legismertebb regények: Gyász, Iszony, Égető Eszter.

Drámái történelmiek – nagy emberek kiállnak az igazság mellett, pl. Galilei – és társadalomábrázolók.

A könyvben szereplő részlet: Gyász – Zsófi és az anyósa viszonya

Németh László

(1894-1977), az egyik legnagyobb 2O. századi magyar író. Elsősorban regényeiről és novelláiról ismert. Intellektuális prózát művel, formaújító, a modern magyar próza előkészítője. Fiatal korában az avantgárd híve. Ekkor írja pl. A kéthangú kiáltás c. művét. Legjelentősebb regényei A befejezetlen mondat nagyregény, G. A. úr X.-ben, A kiközösítő. Kisregényei: Niki, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Novelláskötete: Szerelem. Közéleti szerepvállalás is jellemzi, az 56-os forradalom után 3 évet tölt börtönben.

A könyvben szereplő művek: Szerelem, Anna néni. Anna néni, a hétköznapi hős, megmenti fia életét a nyilas rémuralom alatt.

Déry Tibor

(19O2-1983), a nemzet költője, nemzedékének vezéregyénisége. Szinte minden műnemben jelentőset alkotott, és közéleti szerepvállalása is jelentős. Származása meghatározó: egy nemesi nagybirtokon – Rácegrespusztán – nőtt fel, együtt a cselédekkel. 1936-ban jelenik meg a Puszták népe c. önéletrajzi szociográfiája. Olyan világról ad hírt, ami ismeretlen volt a magyar irodalomban addig. Verseskötetei: Rend a romokban, Kézfogások. Legismertebb versei: Bartók, Egy mondat a zsarnokságról.

A könyvben szereplő részlet: Puszták népe – este a pusztán, életmód. A költő családjának eltérése ettől az életmódtól.

Illyés Gyula

(1912-199O), a modern magyar próza nagy hatású alakja. Egykönyves alkotóként tartják számon. Fő műve, az Iskola a határon 1959-ben jelent meg. A 7O-es évektől az akkor fellépő modern írónemzedék számára példaértékű művé vált. Ottlik önéletrajzi írónak tartotta magát. Gyerekkorában a köszegi katonaiskolába járt, és ezeknek az éveknek az emléke adja a regény élményanyagát. Nevelődési regénynek tekinthető, az iskola nemcsak a valóságos oszták-magyar határon áll, hanem a gyerekkor és a felnőttkor, a szabadság és a kiszolgáltatottság két világának határán is.

A könyvben szereplő részlet: Első este az iskolában, Schultze példát statuál, hogy kialakítsa tekintélyét.

Ottlik Géza

1921-2OO1), modern magyar prózaíró, csak az 5O-es évek végétől jelenhetnek meg művei. Pesszimista életszemlélet jellemzi –hatnak rá II. világháborús élményei, az 5O-es évek diktatúrája alatt elszenvedett sérelmei és a francia egzisztencializmus. Stílusa egyedi: jellező rá a sokszor lényegtelennek tűnő tények aprólékos, hiteles leírása. A történet háttérbe szorul. A szöveg egészéből valamilyen jelképes értelmű példázat bontakozik ki, amit az olvasónak kell megfejtenie.

Leghíresebb elbeszélése: Jelentés öt egérről.Regényei: Az atléta halála, Saulus.

A könyvben szereplő olvasmány: Jelentés öt egérről – az egerek sorsának leírása mögött példázatot sejtünk : az 5O-es éveket ábrázolja, a kiszolgáltatottságot, szegénységet és szenvedést.

Mészöly Miklós

(1913-1989), ezerarcú költőként, örök gyerekként emlegetik. Nem szeret önmagáról vallani a verseiben. Játszik a vers nyelvi és zenei lehetőségeivel, belebújik más költők bőrébe”, és az ő modorukban ír verset. Hatnak rá az ősi mítoszok, a távol-keleti költészet. Témavilága rendkívül változatos, a gyerekverstől a filozofikus költészetig terjed. Formavilágára szintén sokszínűség jellemző: ír kötött formájú verseket, népies ihletésű és avantgárd verseket is – versjátékok, egysoros versek.

Legnagyobb sikerét a Bóbita c. gyermekverskötettel, ill. A Pcyché című verses regényével aratta.

Könyvbeli versek: Pl. Meditáció, Magyar

etűdök, Dob és tánc... – a költő kölönböző arcait mutatják meg.

Weöres Sándor

(1921-1981), a II. világháború utáni költészet kimagasló alakja. Élményvilágát döntően meghatározta, hogy katonaként szemtanúja volt a koncentrációs táborok borzalmainak. Versei tematikailag rendkívül szűk körben mozognak. Fő témái: bűntudat, magány, szorongás, kiszolgáltatottság, az élet értelmetlensége. Katolikus költőként emlegetik mély vallásossága miatt. Kevés verset írt. Pályálya első szakaszának legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon c. kötet (1959). Ebben található a Harmadnapon és az Apokrif c. vers. A 7o-es évektől több, ám rövidebb, töredékesebb, nehezebben értelmezhető verset írt. Pl. Négysoros.

A könyvben szereplő szöveg. Pl. Harbach, 1944 – visszatérő rémálom, visszaemlékezés a lágerben tapasztaltakra.

Pilinszky János

(1925-1978), az 1945 utáni magyar költészet egyik legnépszerűbb alakja. Jelentős műfordító. Hat rá a magyar és délszláv népköltészet. Az 5o-es években kialakítja a látomásos, szimbolikus-mítoszi stílusirányzatot, mely a 8O-as évekig meghatározó a magyar költészetben. Létrehozza a hosszúvers műfaját, amely néhány száz soros költemény, összegző igényű, drámai és epikus elemekben gazdag. Legjelentősebb verseskötete: Himnusz minden időben (1965), legismertebb verse: Ki viszi át a szerelmet.

A könyvben szereplő versek: Pl. Menyegző, Himnusz minden időben. Menyegző: a fiatal pár a szépséget és teremtő erőt jelképezi, míg a lakodalmi sereg a pusztítást.

Nagy László

(1927-2OO6), romániai magyar író. Szegényparaszti sorból származik. Fő témái a nemzetiségi lét és a parasztság élete. Legnagyobb sikerét az Anyám könnyű álmot ígér c. naplójegyjezével, szociografikus visszaemlékezésével aratta (197O). A romániai diktatúrát, családja életét ábrázolja. Közéleti szerepvállalás is jellemzi. 198O és 199O között odahaza nem jelenhetnek meg művei, Magyarországon publikál. Az 1989-es romániai forradalom idején elveszíti egyik szeme világát.

Nagy hatásúak drámái is. Pl. Egy lócsiszár Virágvasárnapja, Csillag a máglyán.

A könyvben szereplő részlet: Anyám könnyű álmot ígér – megismerjük, hogy hurcolják meg az író barátait és családját a diktatúra idején.

Sütő András

(1942), a kortárs magyar próza egyik legismertebb alakja világszerte is. A magyar regényírás megújítója.Műveinek jellemzője: az író szakít a hagyományos, időrendet követő elbeszélésmóddal.Szabad képzettársítások alapján formálódik a szöveg. A történet töredékekből épül fel, és a hézagokat az olvasónak kell kitölteni. Az időbeli és térbeli bonyolultság miatt a történet követése az olvasótól nagy odafigyelést igényel.

Az író szakít a „mindentudó író” hagyományával, nem enged betekintést hősei lelkivilágába, így ezt is az olvasónak kell kikövetkeztetnie.

Az objektív epikai beszédet a metaforikus közlésforma, a képes beszéd váltja fel.

Legismertebb regényei: Egy családregény vége, Emlékiratok könyve, Párhuzamos történetek.

Könyvben szereplő szöveg: Családi kép lila alkonyatban – Az unokaöcs meglátogatja nagynénjét. Tudatukban felmerül a gyilkosság gondolata lehetőségként.

Nádas Péter

(195O-2O16), a mai magyar próza egyik legismertebb alakja világszerte is. Nagy életművet hagyott hátra. Híres nemesi család leszármazottja. A posztmodern irodalom képviseléje, műveit megjelölés nélküli idézetek, töredékesség, szellemesség és intellektuális jelleg jellemzi. Látásmódja parodizáló, ironikus-szatirikus. A szöveg fontosabb a történetnél. Kísérletező kedvű író. Leghíresebb művei: Termelési regény, Bevezetés a szépirodalomba, Harmonia caelestis, Utazás a tizenhatos mélyére...

Esterházy Péter

(1928-2OO7), a vajdasági magyar irodalom kimagasló képviselője. Az 5O-es évek nemzedékéhez tartozik. A nyugatosok utódjának tartja magát. Költészetében szemlélődik, elemez, tépelődik. Kételkedés jellemzi. Urbánus költőnek ill. poeta doktusnak nevezik. A városi ember életérzését fogalmazza meg, és sokat csiszolgatja verseit. Kedveli a hagyományos versformákat pl. szonett. A fordításait is nagyon fontosaknak tartja – pl. Napjaink éneke. Legismertebb verse a Neked mondom, Szabadka.

Olvasott szöveg: Önarckép, félhomályban – a költő portréja. Elégedetlen önmagával ill. verseivel, mert nem tudja megmutatni igazi énjét.

Ács Károly

(1928-1989), életében a legnépszerűbb vajdasági magyar költő. Az 5O-es évek nemzedékével indul. Származása meghatározza személyiségét és költői világát. A Žednik környéki tanyavilágban született szegény családban. Az Illyés Gyula neve fémjelezte népi irodalom törekvéseit folytatja, vallomásos költő, fő témái a szülőföld, gyerekkor, az egyszerű emberek élete. Írt népdalszerűen egyszerű verseket, kötött formájúakat –pl. elégia, óda és szabadverseket is.

A könyvben szereplő szöveg: Szenteleky – a költő megidézi Szenteleky alakját, tiszteli, nyomdokait követi, de bírálja is.

Fehér Ferenc

(194o), a mai vajdasági magyar irodalom legismertebb képviselője. Kanizsán született, manapság Palicson él. Élete során az irodalmi és közélet egyik vezető alakja, Kossuth-díjas költő és író. Nagy életművet hozott létre, írt verset, gyerekverset, regényt, drámát, esszét, művészeti kritikákat, de fordított is. Az Új Symposion ill. a Magyarországon megjelenő Ex Symposion főszerkesztője volt.

A könyvben szereplő vers: Kodály –szürrealisztikus képekben idézi fel Kodály alakját a zeneszerző halála alkalmából.

Tolnai Ottó

(194o), vajdasági magyar költő, író. Az Új Symposion köréhez tartozott, 1979 óta Svédországban él. Írt verseket, gyerekverseket, novellákat, regényt, ifjúsági regényt. 2o15-ben jelent meg összegyűjtött verseinek kötete Allegro bajbajo címmel. Legismertebb verse a Kormányeltörésben, melyet a 2o. századi magyar körtészet egyik nagy alkotásának tartanak.

A könyvben szereplő vers: Kormányeltörésben -a külföldön dolgozó vendégmunkás elveszíti nyelvét és gyökereit, megaláztatások között él.

Domonkos István