Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Hoffmann István publikációira történő hivatkozások
A) Önálló munkák
aa) Könyvek
1. Helynevek nyelvi elemzése. A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 61. sz.
Debrecen, 1993. 163 lap, angol nyelvű összefoglalással. — Második kiadás. Segédkönyvek a nyel-
vészet tanulmányozásához. Tinta Kiadó. Bp., 2007. 178 lap.
Ismertetés:
1. MEZŐ ANDRÁS: NÉ. 16 (1994): 104–8.
2. JUHÁSZ DEZSŐ: NÉ. 16 (1994): 108–14.
3. GERSTNER KÁROLY: MNy. 92 (1996): 104–6.
Hivatkozás:
1. KIS TAMÁS: Gugyori és Kutyakaparó (Egy alföldi csárdanévtípusról). NÉ. 15
(1993): 180–5, 16 (1994): 26.
2. ÖRDÖG, FERENC–VINCZE, LÁSZLÓ: Neue Namenkundlichen Arbeiten vom
ungarischen Sprachgebiet zwischen 1992–1993. Onoma 32 (1994–1995): 45, 49.
3. GERSTNER KÁROLY: Vizes helyekre utaló földrajzi nevek a Dunántúlon. NÉ. 17
(1995): 58, 59.
4. KISS LAJOS: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. NytudÉrt. 139. sz. Bp., 1995. 33, 38.
5. MATICSÁK SÁNDOR: A Mordvin Köztársaság településneveinek rendszere. Debre-
cen, 1995. 36, 192.
6. KÁLNÁSI ÁRPÁD: Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen,
1996. 83, 91.
7. TÓTH VALÉRIA: Birtokos jelzős szerkezetű mikrotoponimák a korai ómagyar kor-
ban. MNyj. 33 (1996): 59, 60.
8. BALASSA IVÁN–KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak,
1997. 7 stb. (sok helyen).
9. BÍRÓ FERENC: Dűlők és dűlőnevek a Körösök vidékén. MNyTK. 209 (1997): 451,
453–4.
10. BÍRÓ FERENC: Helynévalkotó vízrajzi köznevek a Körösök vidékén. MNyj. 34
(1997): 93–6.
11. FARKAS FERENC: Jászsági és tiszazugi földrajzi nevek néhány antropomorf és
teriomorf vonása. MNyTK 209 (1997): 439.
12. HAJDÚ MIHÁLY: A magyar helységnevek jelentésszerkezete. Szavak – nevek – szó-
tárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. KISS GÁBOS és ZAICZ GÁBOR.
Bp., 1997. 128, 131.
13. PÉNTEK JÁNOS: A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról. MNyTK. 209
(1997): 427.
14. RÁCZ ANITA: Névtani vizsgálódások az Árpád-kori Bihar megye területéről.
MNyTK. 209 (1997): 259.
15. TÓTH VALÉRIA: Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai
ómagyar korban. MNyTK. 209 (1997): 262.
16. TÓTH VALÉRIA: Vizsgálódások a korai ómagyar kor képzett helyneveinek körében.
MNyj. 34 (1997): 148, 149, 167.
17. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 19,
26, 30, 34, 36–7, 41, 45–7, 53, 66, 69, 72, 77–81 stb. (sok helyen)
18. CZEGLÉDI KATALIN: Szinonimák a földrajzi nevekben. In: A szinonimitásról. Szerk.
GECSŐ TAMÁS–SPANNRAFT MARCELLINA. 1998. 56.
19. GYÖRFFY GYÖRGY írja [a helynév műszóról]. MNy. 94 (1998): 127.
20. SEBESTYÉN ÁRPÁD: A névutós helynevek kérdéséhez. ETFTK 24 (1998): 69, 72, 78,
80–1, 85.
21. ZÁNTÓ EDINA: Két fejezet a növénynévi helynevek vizsgálatából. NÉ. 20 (1998):
117, 119–21.
2
22. BÍRÓ FERENC: Helyneveink tőváltozatai a régi magyar családnevekben. MNyj. 36
(1999): 48.
23. BÍRÓ FERENC: Víznevek hatása Körösladány helynévrendszerére. NÉ. 21 (1999): 36.
24. FEKETE PÉTER: Eger és Felnémet vízrajzi nevei. NÉ. 21 (1999): 24.
25. FEKETE PÉTER: A hegynevek mint névadók Eger és Felnémet földrajzi neveiben.
MNyj. 37 (1999): 179, 180.
26. HAJDÚ MIHÁLY: Balassa Iván–Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei.
Ismertetés. MNy. 95 (1999): 351.
27. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? (II.) NÉ. 21 (1999): 316.
28. HORVÁTHNÉ KISPÉTER ZSUZSANNA: Földrajzi nevek Jászapáti szántóföldneveiben.
MNyTK. 209 (1999): 467–8, 471.
29. JUHÁSZ DEZSŐ: Három ómagyar helynévfeldolgozásról. MNy. 95 (1999): 96.
30. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 220,
225.
31. KIS TAMÁS: A kocsma- és csárdanevek keletkezési típusai. NÉ. 21 (1999): 323, 328.
32. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 37 (1999): 334, 335, 337.
33. TÓTH VALÉRIA: Helynevek a helynevekben. MNyj. 37 (1999): 435.
34. VARGA MÁRIA: Népetimológia Veszprém megye helységneveiben. NÉ. 21 (1999):
150.
35. VÖRÖS OTTÓ: Vízrajzi köznevek szóföldrajzi és jelentéstani vizsgálata. MNyTK.
211. sz. Bp., 1999. 5, 16, 19, 23, 25, 30, 55.
36. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a
korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD)
dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 121.
37. JUHÁSZ DEZSŐ: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a
korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD)
dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 129, 133.
38. ÖRDÖG FERENC:Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás című mű
bemutatása. NÉ. 22 (2000): 154.
39. RÁCZ ANITA: A szerkezeti változás szerepe Bihar megye ómagyar kori település-
neveinek kialakulásában. MNyj. 38 (2000): 337.
40. TÓTH VALÉRIA: Mutatvány Abaúj vármegye helyneveinek történeti-etimológiai
szótárából. MNyj. 38 (2000): 411.
41. VÁRNAI JUDIT: Ómagyar kori helynevek Diósgyőr határában. MNyj. 38 (2000): 451.
42. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
43. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 8, 124, 126–32, 134, 140, 165–7,
171–2, 177–8, 195, 199–202, 205, 208–11, 214, 215, 216.
44. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyel-
vészeti elemzése. Debrecen, 2001. 7, 9, 16, 121, 123–5, 129, 131, 134, 139–40,
142–4, 148–50, 153–4, 157–62.
45. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002):
36, 38, 41.
46. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek lexikális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 76,
77, 79, 82.
47. BÉNYEI ÁGNES: Bíró Ferenc, Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynév-
rendszerében. MNyj. 40 (2002): 162.
48. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek funkcionális-szemantikai vizsgálata a
XIX–XX. század fordulóján. NÉ. 24 (2002): 18–9, 29, 39.
49. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Városaink főbb utcanév-változtatási tendenciái a
XX. század végén. Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.
HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002.
32.
50. BÉNYEI ÁGNES: Az -i helynévképző az ómagyar kori helyneveinkben. Hungarológia
és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ
DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 25, 29.
51. BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.
3
Eger, 2002. 11–5, 17–8, 20–1, 54, 58, 65, 77, 139, 146–7, 163–4, 172–4, 176, 179,
189–93, 197, 199, 201–2, 212.
52. BÍRÓ FERENC: Többnevűség, szinonímia Körösladány helynévrendszerében. Kö-
szöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS
ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 20.
53. JUHÁSZ DEZSŐ: „Állati” cselekvések és történések emlékei helyneveinkben. Kö-
szöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS
ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 81.
54. KIS TAMÁS: A hangalaki szóalkotás. Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére.
Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 104.
55. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző a helynevekben. MNyj. 41 (2003): 45.
56. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa történeti helynevei XIX. századi gyűjteményekben.
MNyj. 41 (2003): 51.
57. FARKAS FERENC: Állatmegnevezések -s képzős alakjai a jászsági helynevekben.
MNyj. 41 (2003): 131.
58. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. MNyj. 41 (2003):
155–8, 160, 163, 165.
59. GYŐRFFY ERZSÉBET–RESZEGI KATALIN: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcioná-
lis-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata. MNyj. 41 (2003): 196.
60. LOÓS ANDREA: A Csepel-sziget korai ómagyar kori helyneveinek funkcionális
elemzése. MNyj. 41 (2003): 401–2.
61. PÓCZOS, RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in des Arpadenzeit.
Namenkundliche Informationen. 83/84 (2003): 137–8, 144.
62. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely nevének változatairól. NÉ. 25 (2003): 34.
63. CS. NAGY LAJOS: Tordatúr morfematikus szerkesztésű helyneveinek vizsgálata. NÉ.
25 (2003): 71, 72, 73.
64. BÍRÓ FERENC: Családnevek Köröstarcsa helyneveiben. NÉ. 25 (2003): 75.
65. TÓTH VALÉRIA: A Zala vízgyűjtőjének régi folyóvíznevei. NÉ. 25 (2003): 90.
66. T. SOMOGYI MAGDA: Névtan és alaktan. NÉ. 25 (2003): 252, 257.
67. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003: 53, 58, 62, 131, 139, 143.
68. BÍRÓ FERENC: Poliszémia Körösladány helyneveiben. Köszöntő könyv Kiss Jenő
60. szültésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 674,
682.
69. KOVÁCS ERZSÉBET: A Zsámbéki-medence víznevei. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60.
születénapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 686, 687.
70. PÓCZOS, RITA: A Garam és az Ipoly víznévrendszerének nyelvi rétegei. Helynév-
történeti tanulmányok 1. (2004): 106.
71. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az Árpád-kori folyónevek lexikális szerkezetének jellemzői a
Sajó vízgyűjtő területén. Helynévtörténeti tanulmányok 1. (2004): 130.
72. JUHÁSZ DEZSŐ: A névtan néhány terminológiai és tudomány-rendszertani kérdésé-
ről. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jász-
berény, 2004. 167.
73. ÖRDÖG FERENC: Személynévkutatásunk helyzete és feladatai. Magyar névtani kuta-
tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 87.
74. CS. NAGY LAJOS: A földrajzi köznevek rendszere Tördatúr helyneveiben. Magyar
névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004.
179.
75. HEGEDŰS ATTILA: A tulajdonnevek szerepe egy különleges szócsoport kialakulá-
sában. MNy. 100 (2004): 472.
76. VINCZE LÁSZLÓ: A magyar belterületi helynevek kutatásában elért eddigi eredmé-
nyek és további feladatok. In: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.
FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 188.
77. MENYHÁRT JÓZSEF: Élő nevek forrásánál. In: Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés,
nyelvcsere. Szerk. P. LAKATOS ILONA–T. KÁROLYI MARGIT. Bp., 2004. 269–77:
274.
78. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 88–92, 95,
97–8, 102, 106, 118, 146, 155, 171, 178, 192, 200–3, 205, 210, 214–6, 219, 221.
79. FEHÉR KRISZTINA: Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnévkutatás első
4
korszakában. NÉ. 26 (2004): 77, 81, 87.
80. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs., 2004. 81, 85–6, 91, 93.
81. RÁCZ ANITA: Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Debrecen,
2005. 22, 30, 33, 60–7, 92, 94, 97, 164, 172, 179–80, 202, 204.
82. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynevek jelentéstani kategóriáiról. MNyj. 43 (2005): 99.
83. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 126,
135.
84. BÖLCSKEI ANDREA: A szentnévi alaptagú helységnevek korrelációs rendszerének
alakulása. NÉ. 27 (2005): 157–8.
85. BÍRÓ FERENC: Víznevekből metonimikusan keletkezett magyar településnevek. NÉ.
27 (2005): 170, 178.
86. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement
Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 155–82.
87. PÁL HELÉN: A bukovinai Istensegíts Helynevei. NÉ. 27 (2005): 187.
88. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek az első világháborútól a tanácsköztársaság
időszakának végéig. NÉ. 27 (2005): 216–7, 220.
89. PELCZÉDER KATALIN: Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai
vizsgálata. NÉ. 27 (2005): 221–4, 228, 230.
90. SZOPOS ANDRÁS: Csík hivatalos településneveinek rendszere. In: Nyelvészeti ta-
nulmányok. Simonyi-emlékülés, 2003. Szerk. RÉVAY VALÉRIA. Pécs, 2005. – 79, 84.
91. BÖLCSKEI ANDREA: A differenciáló elem az angol településnevekben. NÉ. 28
(2006): 67, 80.
92. KOVÁCS ANDRÁS: Som földrajzi nevei. NÉ. 28 (2006): 92, 100.
93. HAVAS PÉTER: Kávéház- és eszpresszóevek Budapesten (1920–1944). NÉ. 28
(2006): 132–3, 136, 147.
94. BÖLCSKEI ANDREA: Jelzős szerkezetek háromszéki falvak mikrotoponimáinak kö-
rében. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH
M. JÁNOS. Bp., 2006. 70, 74.
95. SEBESTYÉN ZSOLT: Személynevek Beregvidék helyneveiben. Emlékkönyv Szabó T.
Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 112.
96. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 88–98, 106, 110, 118, 146, 155, 171, 178, 192–3, 200–3, 210, 214–6, 219, 221,
230.
97. VÁRNAI JUDIT: Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben.
Bp., 2005. 15, 33, 70, 72–4, 93
98. BÍRÓ FERENC: Ragadványnevek Körösladány 18. századi egyházi anyakönyveiben.
In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. MÁRTONFI ATTILA–PAPP
KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN. Bp., 2006. 237.
99. BÖLCSKEI ANDREA: Magyarországi szálláshelyek elnevezései. In: 101 írás Pusztai
Ferenc tiszteletére. Szerk. MÁRTONFI ATTILA–PAPP KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN.
Bp., 2006. 238, 245.
100. BÍRÓ FERENC: Helynevek a Heves Megyei Levéltár 13. századi okleveleiben.
Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 182, 193.
101. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizs-
gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 160, 179.
102. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Hely-
névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 108.
103. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai össze-
tételéhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 92, 104.
104. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szem-
pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 49, 51, 54, 65.
105. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. Helynév-
történeti tanulmányok 2. (2006): 32, 37, 45.
106. BÁRTH M. JÁNOS: Háromszéki helynevek nyelvészeti elemzése informatikai mód-
szerekkel. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 211, 217.
107. PÓCZOS RITA: Jövevénynév, jövevényszó. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.
Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 24, 28.
108. N. FODOR JÁNOS: A természetes családnévanyag lexikális-morfológiai vizsgálata.
5
In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.
Debrecen–Bp., 2007. 114–6, 119, 125, 127–8.
109. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A növényzetre utaló helynevek. In: Nyelvek és nyelv-
változatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS
EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 248–50, 255.
110. SEBESTYÉN ZSOLT: Dercen történeti és mai helynevei. In: Nyelvek és nyelvváltoza-
tok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS
EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 2: 264, 272.
111. TÓTH VALÉRIA: Az Amadéfalva > Madéfalva és az Omboly > Zomboly típusú
településnévváltozásokról. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek
János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR.
Kolozsvár, 2007. 2: 416, 422.
112. TAKÁCS JUDIT: Keresztnevek jelentésváltozása. Debrecen, 2007. 11, 94, 164.
113. VÖRÖS ÉVA: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára.
Debrecen, 2008. 18, 24, 27, 483.
114. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 181.
115. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája.
Sátoraljaújhely, 2008. 38 stb. (sok helyen).
116. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hun-
garian hydronyms. Uppsala, 2008. 11, 15, 19, 31, 34, 37, 41–2, 48.
117. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfanevek történeti vizsgálata. MNyj. 45 (2007): 42,
45, 48.
118. BÍRÓ FERENC: Háromtagú személynévkapcsolatok a 18. századi Körösladányban.
MNyj. 45 (2007): 82, 88, 96.
119. VINCZE, LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde.
Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 214–5, 219, 220, 237–8, 247.
120. МАТИЧАК, ШАНДОР: K этимологическому исследованию гидронимов.
Onomastica Uralica. 5 (2007): 34–42.
121. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. Helynévtörténeti tanulmányok 3
(2008): 66–7.
122. KOCÁN BÉLA: A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani
összefüggései. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 95, 102, 104.
123. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori
mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 145, 150.
124. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 156–7, 161–2.
125. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Észrevételek a csíki helynevek lexikális-morfológiai
szerkezetének változásairól. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 165, 167,
176–7.
126. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. Helynévtörténeti tanul-
mányok 3 (2008): 180, 205.
127. N. FODOR JÁNOS: A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről.
MNy. 104 (2008): 286–7, 292–4, 303, 305.
128. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 8, 14–6, 40,
44, 47–8, 53, 55, 64 stb. (sok helyen).
129. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori vízneveinek nyelvi rétegei.
Acta Hungarica 18 (2008): 122, 133.
130. SZABÓ JÓZSEF: A török hódoltság néprajzi és nyelvi maradványai földrajzi neve-
inkben. Szeged, 2008. 100, 188.
131. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi településnevek típusai a 19. század elején. In: Név és
valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 107, 114.
132. GYŐRFFY ERZSÉBET: Folyóvíznevekből alakult településnevek. In: Név és valóság.
Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 143, 148.
133. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani
összefüggései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ.
Bp., 2008. 182, 188.
134. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése In:
Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 190, 195.
6
135. PÁSZTOR ÉVA: Határrésszé vált települések névbokrosodásának elméleti kérdései.
In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 219,
222.
136. RESZEGI KATALIN: A hegynév terminus definiálása. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 241, 243, 244, 247.
137. SEBESTYÉN ZSOLT: Puszta földrajzi köznevek kárpátaljai településnevekben. In: Név
és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 248, 254.
138. МАТИЧАК, ШАНДОР: Íŕçâŕíč˙ ďîńĺëĺíčé… Onomastica Uralica 7 (2008): 53, 56.
139. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica
Uralica 7 (2008): 60–1, 67, 72.
140. FARKAS, TAMÁS: The research of official family name changes in Hungary.
Onomastica Uralica 7 (2008): 96, 100.
141. BÖLCSKEI, ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat.
Onomastica Uralica 7 (2008): 111.
142. BÍRÓ FERENC: Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Érteítő
30 (2008): 73, 80.
143. BÖLCSKEI ANDREA–HAVAS PÉTER–SLÍZ MARIANN: A háromszéki Angyalos és
Kökös család- és helynevei. Magyar Névtani dolgozatok 203. Bp., 2008. 41–2, 44–7,
104–5, 107–11, 122.
144. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. MNyj. 46
(2008): 155–6, 165–6, 168, 171, 185.
145. NYIRKOS ISTVÁN: A finn helynevek morfológiai jellegzetességeiről. Helynévtörté-
neti tanulmányok 4 (2009): 14, 15.
146. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadásról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009):
35–7, 39–41.
147. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki mikrotoponímiai rendszerek népetimológiás vál-
tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 55–9, 70.
148. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. Helynévtör-
téneti tanulmányok 4 (2009): 18, 22, 23.
149. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és
középmagyar kori névanyagában. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 115, 121,
129.
150. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdúnánáshoz tartozó
Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 131–2, 138–9.
151. BAUKO JÁNOS: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.Nyitra–Bp.,
2009. 24, 60, 73, 173.
152. BÍRÓ FERENC: Egy régió településnevei a 18. század elején. Acta
AcademiaePedagogicae Agriensis 36 (2009): 63, 70.
153. Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez. In: Szülőföld és nyelvi hagyo-
mány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. A Debre-
ceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 88. szám. Debre-
cen, 2009. 201, 207–8, 211–2.
154. K. NÉMETH ANDRÁS: Vörösegyházi-kereszt – Vörös-körösztfa. NÉ 31 (2009): 114,
116.
155. KOZMA JUDIT: Magyar és német népi csillagnevek és csillagképnevek jelentései. NÉ
31 (2009): 154–5.
156. N. FODOR JÁNOS: Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi
elemzése (1401–1526). NÉ 31 (2009): 222, 224.
157. RESZEGI KATALIN: A kognitív szemlélet lehetőségei a helynévkutatásban. MNyj. 47
(2009): 22, 25, 39.
158. BÍRÓ FERENC: Helynévhasználat Bél Mátyás Heves megye-ismertetésében. MNyj.
47 (2009): 63, 80.
159. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára (rész-
let). MNyj. 47 (2009): 191, 211.
160. FARKAS TAMÁS: Családnév-változtatás Magyarországon. NytudÉrt. 159. sz. Bp.,
2009. 28, 102.
161. PELCZÉDER KATALIN: Földrajzi köznevek vizsgálata Veszprém megyében. In: Re-
gionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében. Szerk. Hári Gyula–H. Tóth Ti-
7
bor. Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Veszprém, 2010. 133–146.
– 141, 142.
162. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 99, 102.
163. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 156–7, 167.
164. BÁRTH M. JÁNOS: Helynevek vagy körülírások? Helynévtörténeti Tanulmányok 5
(2010): 209, 211, 220.
165. BÖLCSKEI ANDREA: Fordítás, adaptáció és helynévtörténet: magyar és angol hely-
névtípusok kontrasztív vizsgálatának gyakorlati tanulságairól. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 253, 262.
166. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 40, 41, 42, 50, 58–62, 67, 69, 70, 74, 79, 87, 89,
90, 92, 105–10, 113, 114, 116, 120–4, 126–8, 131–35, 137–43, 146, 149, 173, 174,
223, 224, 228.
167. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-
ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 8, 11–13,
15, 58, 63, 65, 69–71, 82–3, 89, 92, 103, 111–3, 115, 118, 150.
168. N. FODOR JÁNOS: A Felső-Tisza-vidék késő középkori személyneveinek szótára
(1401–1526). Bp., 2010. – 22, 32.
169. BAGLADI ORSOLYA: Magyar népi gombanevek lexikális-morfológiai aspektusból.
In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Köszöntő kötet Révay Valéria születés-
napjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem, Veszprém, 2010. 17–23: 17–8,
21–3.
170. HÁRI GYULA: A bennfoglalás és a metonimikus, valamint szinekdochés névátvitel
kapcsolata a tulajdonnevek körében. In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Kö-
szöntő kötet Révay Valéria születésnapjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem,
Veszprém, 2010. 89–99: 89, 91–3, 98–9.
171. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyh., 2010. –
155.
172. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 34, 35, 61, 64, 65, 67, 68, 76, 95–7,
107, 146, 182, 204, 205, 257, 385, 393.
173. JUHÁSZ DEZSŐ: Tankönyvek, kézikönyvek, szakterminológiák. In: Tanulmányok
Szabó József 70. születésnapjára. Szerk. Németh Miklós–Sinkovics Balázs. Szeged,
2010. 87–94. – 88, 94.
174. HÁRI GYULA: Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. Bp. 2010. – 7, 11,
12, 14, 16, 25, 38, 72.
175. NYIRKOS ISTVÁN: A névvariánsok identifikációs jellemzői a hivatalos névadásban.
In:. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN
ZSOLT. Nyíregyháza, 2010. 103–7. – 106, 107.
176. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In:. Elméletek és módszerek II.
Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza,
2010. 9–18. – 10, 11, 12, 16.
177. HÁRI GYULA: Épületnév, építménynév, létesítménynév. NÉ 32 (2010): 99–116. 102,
107–10, 113.
178. SLÍZ MARIANN: A történeti személynévkutatás terminológiájához. NÉ 32 (2010):
157–72. 158, 166, 171.
179. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. MNyj. 48 (2010): 77–97. –
79, 95.
180. TÓTH TEODÓRA: Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.
(Ismertetés.) MNyj. 48 (2010): 267–72. – 268–9, 272.
181. FARKAS TAMÁS: A magyar családnévanyag fogalma és struktúrája. Mnyj. 48 (2010):
59–75. – 69, 74..
182. RESZEGI KATALIN: Possibilities of Onomatosystematical Comparative Research in
Uralian Languages. On the Examples of Early Hungarian Oronyms. Folia Uralica
Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 96–99, 102, 104–109.
183. TÖRÖK TAMÁS: The Place names of Ipoly mente. Eruditio -- Educatio 5 (2010):
8
61–70. – 61, 63, 64, 66, 68.
184. BÁRTH M. JÁNOS: Vápa ~ lápa. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és ta-
nulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M.
JÁNOS. Bp., 2011. 183–90. – 187, 190.
185. BÖLCSKEI ANDREA: Barlangnevek a Brit-szigeteken. In: Karszt, történelem, hely-
nevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH
ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 191–8. – 192, 198.
186. HÁRI GYULA: A Fejér megyei Burok-völgy barlangjainak névrendszere. In: Karszt,
történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tisztele-
tére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 213–21. – 215, 221.
187. KISS GÁBOR–ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS: Víznevek névalkotó szerepéről – Vas
megyei példákon. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 111–120. – 119.
188. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 121,
123, 125, 126, 130.
189. DITRÓI ESZTER: Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek iga-
zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 151, 152, 154, 157.
190. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 14, 15, 24, 35, 40, 102, 121, 123, 146, 147, 151–3, 158–60,
164–7, 171, 193.
191. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 10, 18, 29, 30, 50, 51, 59, 63, 69, 85, 105, 106, 113, 114, 117,
118, 120, 124, 125, 129, 131, 182.
192. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny
Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. TÓTH, VALÉRIA. Deb-
recen–Helsinki, 2011. 175–206. – 192; 205.
193. BÁRTH M. JÁNOS: Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtésének
informatizálási munkálatairól. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M.
JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 22, 32.
194. TÓTH, VALÉRIA: Change typology of toponyms. Acta Onomastica. 52 (2011):
179–89. – 179.
195. SLÍZ MARIANN: Személynévadás az Anjou-korban. Budapest, 2011. – 27, 257.
196. F. LÁNCZ ÉVA: A tulajdonságra utaló családnevek kognitív megközelítésben. NÉ. 33
(2011): 29–39. – 29, 30, 35.
197. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a településnév-korrelációkról. NÉ 33 (2011): 213–24. –
215, 223.
198. SZABÓ KRISZTINA: A Pécs környéki szénbányászat épített környezetének nevei. NÉ
33 (2011): 101–11. – 101, 110.
199. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 11; 64; 70; 71; 122; 123; 128; 130; 132; 133;
135; 137; 139; 142; 143; 178; 179; 185; 186.
200. PÁSZTOR ÉVA: Határrésznévvé vált települések nevei mint névalkotó lexémák .
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 77–83. – 77, 82.
201. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 69–75. – 70–1, 75.
202. RESZEGI KATALIN: Jelentésbővülés a helynevek körében. Helynévtörténeti
Tanulmányok 7 (2012): 61–8. – 61–2, 65, 67.
203. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki domborzati névrendszer regionális arculata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 39–52. – 39–41, 51.
204. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek területi differenciáltsága. Helynévtörténeti
Tanulmányok 7 (2012): 29–38. – 39, 30–1, 37.
205. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 82; 84; 94; 97.
206. PÁSZTOR ÉVA: A halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandósá-
gáról. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 101–110. – 103; 108.
207. DITRÓI ESZTER: Vas megye jelenkori helynevei morfológiai megközelítésben.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 111–120. – 111; 112; 113; 115; 118; 119.
208. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a
9
magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–140. – 133;
135; 138.
209. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó; 2012. –
7; 9; 11; 12; 13; 14; 95; 97; 98; 109; 111; 120.
210. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő azó a gyümölcsne-
vekben. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 75–86. – 82; 84.
211. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára.
Nyíregyháza; Bessenyei Kiadó; 2012.– 160.
212. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben.
Névtani Értesítő 34 (2012): 71–80. – 73; 79.
213. BAUKO JÁNOS: A magyar és a szlovák (szláv) névtani terminológia összevetése.
Névtani Értesítő (2012): 157–66. 160; 164.
214. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 77; 78; 89;
90; 91; 93; 448.
215. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi
rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 19–29. – 27.
216. DITRÓI ESZTER: Nyelvi érintkezések hatása a helynévmintákra. Helynévtörténeti
Tanulmányok 9 (2013): 89–99. – 89; 90; 98.
217. TÓTH TEODÓRA: Dercen: egy nyelvjárásziget helynévrendszertani sajátosságai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 101–14. – 108; 109; 111; 113.
218. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 127–38. – 135; 136; 137.
219. N. FODOR JÁNOS: A természetes személynévadásról. Magyar Nyelvjárások 50
(2012): 37–50. – 38; 40; 41; 50.
220. MOZGA EVELIN: Slíz Mariann: Személynévadás az Anjou-korban. Slíz Mariann:
Anjou-kori személynévtár 1301–1342. N. Fodor János: Személynevek rendszere a
kései ómagyar korban. N. Fodor János: A Felső-Tisza-vidék késő középkori sze-
mélyneveinek szótára. 1401–1526. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 181–92. – 184;
189; 192.
221. KOVÁCS, ÉVA: Different aspects for the study of toponyms deriving from personal
names. Acta Onomastica 43 (2012): 187–97. – 188.
222. BÖLCSKEI, ANDREA: Contrastive analysis of english and hungarian toponym types.
Acta Onomastica 43 (2012): 7–27. – 14; 24.
223. BÉNYEI ÁGNES: Az –ó/-ő képző funkciói és helynévképző szerepének kialakulása.
In:. Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Besse-
nyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2012. 11–16. – 12, 13, 14.
224. MÜLLER MÁRTA: Bajor utcanevek egy magyarországi német településen. Névtani
Értesítő 35 (2013): 97–107. – 97; 100; 106.
225. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság bir-
tokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109–22. – 109; 121.
226. GALGÓCZI-DEUTSCH MÁRTA: A változó szociokulturális környezet tükröződése a
nyelvi tájképben, Hódmezővásárhely példáján. Névtani Értesítő 35 (2013): 145–56.
– 147; 155.
227. T. SOMGYI MAGDA: Bényei Ágnes: Helynévképzés a magyarban. Névtani Értesítő
35 (2013): 256–9. – 257.
228. KISS, MAGDALENA: Analiza funcţional-semantică a hidronimelor române din
bazinul Crişurilor. In: Name and Naming. Onomastics is Contemporary Public
Space. Szerk. Oliviu Felecan. Editura Mega, Baia Mare. 2013. 329–338. – 336, 337.
229. TÖRÖK TAMÁS: Helységnevek az Ipoly-völgyéből. In: A tudomány vonzásában.
Köszöntő kötet a 70 éves Vörös Ottó tiszteletére. Szerk. Simon Szabolcs–Török
Tamás. Komárom. 2012. (ISBN 978-80-8122-053-1) 57–68. – 58; 59; 63.
230. BÁTORI ISTVÁN: Erdélyi vármegyék Árpád-kori településneveinek névrendszertani
elemzése. Juvenilia 5 (2013): 52–62. – 52; 53; 56; 58; 62.
231. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 347; 349; 350; 351.
232. ANGYAL LÁSZLÓ: A „falu” névrész és változatai Nógrád megye település- és csa-
ládneveiben. In: Bihari Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei
Ákos–Veres Péter. Hatvani István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad,
10
2013. 185–199. – 186; 197.
233. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A szép melléknév Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárbeli
helynévadalékairól. In: A nyelvföldrajztól a névföldrajzig IV. A nyelvi kölcsönhatá-
sok és a személynevek. Szerk. Vörös Ferenc. Savaria University Press. Szombathely,
2013. 103–107. – 85; 87.
234. DITRÓI ESZTER: A migráció hatása a helynévmintákra. Magyar Nyelvjárások 51
(2013): 111–128. – 112; 115; 117, 124, 127.
235. RESZEGI KATALIN: Különböző nyelvű helynévpárok reprezentácuója. Magyar
Nyelvjárások 51 (2013): 129–140. – 129; 139.
236. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar
Nyelvjárások 51 (2013): 103–110. – 103, 108; 110.
237. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85–102. – 87, 96, 98, 101.
238. PRESINSZKY KÁROLY: Csallóközi helységnevek élőnyelvi változatai. In: Tulajdon-
nevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO
JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Kö-
zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 86–101. – 86, 87, 93.
239. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A
nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti
Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 14.
240. RESZEGI KATALIN: Cognitive approach to Hungarian Toponymy. Onoma 48
(2013): 367–79. – 368, 371, 378.
241. ANGYAL LÁSZLÓ: A falu névrész és változatai Nógrád megye település- és család-
neveiben. In: VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig IV. A nyelvi
kölcsönhatások és a személynevek. Savaria University Press. Szombathely, 2013.
185–199. – 186; 197.
242. HOCHBAUER, MÁRIA: The Possible Meanings of the Lexems ’alsó’ and ’felső’ in
Hungarian Toponyms. Studia Linguistica Hungarica 29 (2013): 95–113. – 100,
113.
243. FABCIC, MELANIJA LARISA: Bei Petrusenklopfen – Matilda je pobrala koga – Szent
Mihály lován ül – Onymische Komponenten in der deutschen, slowenischen und
ungarischen Phraseologia. Jezikoslovlje 15 (2014): 199–229. – 201, 227.
244. BÁTORI ISTVÁN: Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának
tanulságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 53–60. – 54; 60.
245. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A helynévi szinonímia csíki szinkrónmikrotoponímiai
rendszerek tanúsága alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 61–72. – 63;
67; 70; 71.
246. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 73; 74; 99.
247. TÓTH VALÉRIA: A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 179–204. – 179; 196; 197; 202.
248. BUZGÓ ANITA: 19. századi családnevek vizsgálata egy kétnyelvű városban. Folia
Uralica Debreceniensia 21 (2014): 3–12. – 4, 11.
249. PELCZÉDER KATALIN: Helyre utaló gyümölcsfajtanevek az ó- és középmagyar kor-
ban. Magyar Nyelv 110 (2014): 203–209. – 203, 208.
250. N. FODOR JÁNOS: A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási
területe I. Névtani Értesítő 36 (2014): 23–41. – 24, 39.
251. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban.
Névtani Értesítő 36 (2014): 105–120. – 106, 109, 111, 119.
252. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb, szórványos szlovén) be-
vándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben. Magyar Nyelvőr 138
(2014): 408–23. – 420.
253. KENYHERCZ RÓBERT: A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről. Nyelvtudományi
Közlemények 110 (2014): 205–26. – 218, 225.
254. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two
mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2014): 337–62. – 240.
255. BÁBA BARBARA: A study of two-part toponyms from a cognitive aspect. In: Names
in Daily Life. Proceedings of the 24th International Congress of Onomastic Scienc-
11
es. Szerk. Tort I Donada, Joan–Montagut I Montagut, Monserrat. Barcelona, 2014.
983–990. – 984, 985, 989, 990.
256. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the
establishment of the Hungarian State. In: Names in Daily Life. Proceedings of the
24th International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.
–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1228, 1231.
257. BÖLCSKEI ANDREA: The Findings of Onomastic Field Research on Synchronic
Hungarian Toponyms used in Transylvanian Settlements. In: Challenges in
Synchronic Toponymy. Stucture, Context and Use – Défis de la toponymie
synchronique. Structures, contextes et usages. Szerk. Löfström, Jo-
nas–Schnabel-Le Corre, Betina. Narr Francke Attempto Verrlag GmbH, Tü-
bingen. 2015. pp. 65–79. – 69, 71, 74, 75.
258. SEBESTYÉN ZSOLT: Kárpátalja víznevei: Nagy-ág. In: Korszerű tudomány, korszerű
közoktatás: tanulmányok a nyelv- és az irodalomtudományok köréből. Szerk. Karádi
Zsolt, Pethő József. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza. 2015. 67–74. – 68.
259. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 83, 112, 166, 208.
260. DITRÓI ESZTER: A helynévrendszerek területi differenciáltságának statisztuikai alapú
megközelítése. In: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Szerk. É. KISS
KATALIN–HEGEDŰS ATTILA–PINTÉR LILLA. Szent István Társulat. Buda-
pest–Piliscsaba, 2015. 58–80. – 58, 78.
261. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
262. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 34, 44.
263. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi
jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század
elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és
Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 50; 59.
264. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 102;
103; 109.
265. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 115;
129; 137.
266. SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ: Mai személynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ
MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi
Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 145–164.
– 146; 150; 159.
267. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 173; 176; 181.
268. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –
195; 202.
269. RESZEGI KATALIN: A tulajdonnevek a gyermeki nyelvelsajátításban. Névtani
Értesítő 37 (2015): 83–97. – 83, 92, 95.
270. GYŐRFFY ERZSÉBET: A mentális térképezés helynév-szociológiai alkalmazásáról.
Névtani Értesítő 37 (2015): 99–117. – 113, 116.
271. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban. II.
Névtani Értesítő 37 (2015): 119–136. – 120, 127, 128, 135.
272. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjté-
séről, elemzési szempontjairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 103–120.
12
– 115; 117.
273. RESZEGI KATALIN: A névközösség fogalmához. Helynévtörténeti Tanulmányok 11
(2015): 165–176. – 166; 168; 169; 170; 175.
274. DITRÓI ESZTER: Statisztikai módszerek felhasználási lehetőségei az összehasonlító
névtudományban. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 177–198. – 179; 180;
183; 186; 196.
275. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynévismeretről. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 5–33.
– 30, 32.
276. DITRÓI ESZTER: Névföldrajzi térképlapok klaszteranalízise Zala megye helynevei
alapján. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 47–61. – 47, 48, 51, 60.
277. HANKUSZ ÉVA: Összevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. – 67, 70, 73, 76.
278. BÁTORI ISTVÁN: A telek mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):
95–116. – 103, 106.
279. FARKAS TAMÁS: A magyar családnevek változástipológiájáról. Magyar Nyelv 111
(2015): 395–408. – 395, 400, 407.
280. RAJSLI ILONA: A szerbiai Vajdaság helyneveinek szociokulturális aspektusairól. In:
VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz.
UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet. Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 302–314. – 302;
306; 312.
281. GYŐRFFY ERZSÉBET: The Toponymic Competence: A Case Study in the Hungarian
Settlement Tépe. Voprosy Onomastiki 19/2 (2015): 83–100. – 97, 99.
282. BÖLCSKEI ANDREA: Place names reflecting ecclesiastical possession in Late Medi-
eval Hungary. In: Name and naming. Proceedings of the third international con-
ference on onomastics „Name and naming”: Conventional / unconventional in
onomastics. Szerk. Oliviu Felecan. Cluj-Napoca, 2015. 428–438. – 430, 438.
283. GYŐRFFY ERZSÉBET: Szabó T. Attila és a kalotaszegi vízrajzi köznevek. In: Az em-
ber és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110.
évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Ko-
lozsvár, 2016. 62–69. – 64, 65, 68.
284. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar
nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila
születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-
zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 70, 85.
285. MÁR ORSOLYA: Sepsikőröspatak és Kálnok helyneveinek nyelvi elemzése. In: Az
ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110.
évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Ko-
lozsvár, 2016. 144–153. – 144, 150, 153.
286. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynév-etimológia és művelődéstörténet. In: Az ember és
a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordu-
lóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár,
2016. 174–182. – 174, 181.
287. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 28, 29, 30, 31, 34, 54, 55, 56, 140, 165.
288. RÁCZ ANITA: Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen., 2016. – 109, 187.
289. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 7, 33, 34, 35, 36, 37, 39, 40, 58, 59,
124, 128, 138, 139, 272.
290. BÁBA BARBARA: Lexical topoformants in toponyms. Acta Onomastica 55
(2016): 17–24. – 19.
291. DITRÓI ESZTER–VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és
névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében.
Névtani Értesítő 38 (2016): 113–130. – 113, 114, 118, 129.
292. SEBESTYÉN ZSOLT: Hegy- és településnevek a Felső-Tisza-vidéken. Névtani
Értesítő 38 (2016): 157–170. – 158, 168.
293. KISS MAGDALÉNA, A Körösmente folyóvízneveinek névrendszertani vizsgála-
13
ta. Névtani Értesítő 38 (2016): 217–220. – 217, 219.
294. DITRÓI ESZTER, Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. A helynévminták
összevető analízise statisztikai megközelítésben. Névtani Értesítő 38 (2016):
224–228. – 225.
295. BÖLCSKEI ANDREA, Changes of Toponyms Reflecting Ecclesiastical Possession in
Medieval Hungary. In: Names and Their Environment. Proceedings of the 25th In-
ternational Congress of Onomastic Sciences. Szerk. Hough, Carole–Izdebska, Daria.
Glasgow, 2016. 109–118. – 111, 118.
296. DREMINA, L. D., Proiszhozsgyenyije, formipovanyije i zakonomernosztyi
iszpolzovanyija vengerszkih antroponyimov. In: Filologicseszkije Nauki v MGIMO.
6 (2016): 130–159. – 157, 159.
297. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörté-
neti forrás. Névtani Értesítő 38 (2016): 249–253. – 243, 252.
298. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 9, 10, 14, 17, 25, 30, 34, 38, 39, 51, 56, 57, 58, 60, 66, 100, 159.
299. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki kiemelkedésnév névföldrajzi sajátosságai. In: VI.
Dialektológiai szimpozion. Szerk. Czetter Ibolya–Hajba Renáta–Tóth Péter. Szom-
bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 306, 312.
300. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 9, 11, 41, 42, 43, 69, 72, 73, 76, 77, 78, 80, 87,
91, 117, 123, 124, 127, 130, 190, 226, 234.
301. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynévismeret és névközösség. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 155–169. – 156, 163, 167.
302. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 37, 39, 40, 44.
303. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas Tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 72, 74, 75, 79.
304. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 14, 16, 134, 189.
305. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 19, 20, 21, 56.
306. DITRÓI, ESZTER: A Model-Based Study of Toponym Systems. In: A Survey of
Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017.
63–64. – 63.
307. RESZEGI, KATALIN: Meaning Extension of Place Names. In: A Survey of Historical
Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 58. – 58.
308. KISS, MAGDALÉNA: A Funktional-Semantic Analysis of the Hungarian Hydronyms
Connected to the Rivers Körös. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk.
Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 90–91. – 90.
309. KISS, MAGDALÉNA: Lexical-Morphological Analysis of Hungarian Hydronyms
Connected to the Rivers Körös. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk.
Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 91–92. – 91.
310. TÓTH, TEODÓRA: Dercen: An Onomatosystematical Study of a Dialect Island. In: A
Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University
Press, 2017. 100–101. – 100.
311. PÓCZOS, RITA: The Linguistic Strata of the River System of Rivers Garam and Ipoly.
In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University
Press, 2017. 104–105. – 105.
312. DITRÓI, ESZTER: A Possible Method for the Explanation of Regional Differences
between Toponyms. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva.
Debrecen University Press, 2017. 143–144. – 143.
313. BÁRTH M., JÁNOS: Devil and Angel in Transylvaniai place names. In: Name and
Naming. Sacred and Profane in Onomastics. Szerk. Felecan, Oliviu. Editura Me-
ga—Editura Argonant, Cluj-Napoca, 2017. 517–525. – 520, 525.
314. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsnevek szótára. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 20.
315. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 7,
14
12, 16, 17, 19, 20, 21, 28, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 58, 83, 92, 95, 96, 97, 100, 101, 104,
109, 111, 112, 128.
316. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 121–135. – 121, 123, 133.
317. HORVÁTH PÉTER: A tulajdonnevek metaforikus kiterjesztésének két módja. Ösvé-
nyek 2017/1: 76–79. – 77, 79.
318. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév és identitás. Névtani Értesítő 39 (2017): 41–53. – 43,
52.
319. KOVÁCS HELGA: A középkori várnevek keletkezéstörténeti vizsgálata. Névtani Ér-
tesítő 39 (2017): 67–86. – 67, 70, 72, 78, 79, 84.
320. KOCÁN BÉLA: A helynévrendszer változása az ugocsai Hontpázmány-birtoktestben.
Névtani Értesítő 39 (2017): 87–98. – 87, 91, 97.
321. T. SOMOGYI MAGDA–TISZER TIBOR: Utcanévváltozások Pozsony példáján. Névtani
Értesítő 39 (2017): 99–118. – 104, 117.
322. HORVÁTH VIVIEN: A helynevek rendszere, funkciója és fordíthatósága. Névtani Ér-
tesítő 39 (2017): 119–129. – 123, 128.
323. GYŐRFFY ERZSÉBET: Egy on-line helynévkompetencia-felmérés tanulságai. Magyar
Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 82, 83.
324. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 30, 71, 102, 109, 126, 158.
325. IMREH RÉKA: Ditrói Eszter, Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. Magyar
Nyelv 114 (2018): 494–499. – 494, 495, 497, 499.
326. GYŐRFFY ERZSÉBET: On the Characteristics of Toponymic Communities.
Onomastica Uralica 10 (2018): 5–18. – 6, 16, 17.
327. ESZTER DITRÓI: Statistical Approaches to Researching Onomastic Systems.
Onomastica Uralica 11 (2018): 31–42. – 31, 32, 33, 41.
328. ANDREA BÖLCSKEI: A report on the compilation of an English-Hungarian glossary
of onomastic terms. Onomastica Uralica 11 (2018): 75–86. – 78, 82, 85.
329. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica
Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 46, 54.
330. CZUCZOR SÁNDOR: Tényleg beszél a helynév. Almádi Füzetek 9. Balatonalmádi,
2018. – 98.
331. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 25, 49, 50, 56, 81, 141, 144, 145, 162.
332.
2. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar
korból. 1. Abaúj—Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 1. Debrecen, 1997. 155
lap + 33 térképmelléklet.
Ismertetés:
1. JUHÁSZ DEZSŐ: MNy. 95 (1999): 91–96.
2. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 20 (1998): 130–32.
3. KRISTÓNÉ FÁBIÁN ILONA: Néprajz és Nyelvtudomány 39 (1998): 219–21.
4. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 600–1. Olaszul.
5. TULOK PÉTER: Századok 134 (2000): 1005–1006.
Hivatkozás:
1. BALASSA IVÁN–KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak,
1997. 17 stb. (sok helyen).
2. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 11,
74, 110.
3. BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999):
75, 78.
4. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 217.
5. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
6. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 13–4, 76, 19, 26, 40, 48, 50, 58, 61, 65–6, 71,
15
73–4, 77–8, 93, 96, 105–6, 110, 113, 117.
7. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban.
MNyj. 40 (2002): 22.
8. OROSZ ISTVÁN: Debrecen története 7. Debrecen, 2002.
9. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002):
36.
10. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40
(2002): 48, 54, 57.
11. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 76, 93.
12. WEISZ BOGLÁRKA: Abaúj vármegye vámszedőhelyei az Árpád-korban. Acta
Historica 119 (2004): 31–38. – 35.
13. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: . Magyar névtani kuta-
tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 161–4.
14. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving of Hungarian Historical Settlement
Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 117–33.
15. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement
Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 155–82.
16. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Hely-
névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 107, 123.
17. BÁBA BARBARA: A szláv eredetű fanevek nyelvtörténeti jelentősége és vizsgálati
lehetőségei. Szkholion 2006/2:
18. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szem-
pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 50, 65.
19. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 30.
20. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi iden-
titás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debre-
cen–Bp., 2007. 38, 43.
21. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Onomastica
Uralica 5 (2007): 101–9.
22. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Magyar Nyelv
103 (2007): 231–6.
23. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. Rálátás 8 (2007): 51–5.
24. HÁRI GYULA: Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye.
In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.
Debrecen–Bp., 2007. 296.
25. MARTON SZABOLCS: Középkori galambposta Magyarországon. Acta Historica
2007: 93–105. – 98.
26. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaúj-
hely, 2008. 38 stb. (sok helyen).
27. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-
veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131.
28. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori
mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 150.
29. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hun-
garian hydronyms. Uppsala, 2008. 48.
30. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 97–8.
31. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése In:
Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 189, 195.
32. BÖLCSKEI, ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat.
Onomastica Uralica 7 (2008): 111.
33. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4
(2009): 90, 101.
34. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton
5 (2009): 4, 12.
35. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Bp., 2009.
36. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I..
Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 202, 207.
16
37. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 54, 240, 256, 386.
38. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 30, 227.
39. PELCZÉDER KATALIN: Földrajzi köznevek vizsgálata Veszprém megyében. In: Re-
gionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében. Szerk. Hári Gyula–H. Tóth Ti-
bor. Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Veszprém, 2010. 133–146.
– 136.
40. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 122,
130.
41. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének krono-
lógiai rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 59–66. – 61, 65.
42. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 56, 193.
43. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 170, 182.
44. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 69–75. – 71, 75.
45. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81, 97.
46. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a
magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–140. – 137,
138.
47. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. – 9,
58, 125.
48. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helye-
sen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81–92. – 83; 91.
49. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.
Névtani Értesítő 34 (2012): 93–100. – 92; 99.
50. PÁSZTOR ÉVA: A Magyar Digitális helynévtár: A települések helynévrendszerének
megjelenítése, elemzési útjai és lehetőségei. In: Interdszciplinaritás a régiókutatás-
ban. II. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen, 2012. 57–64. – 61.
51. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 152, 213.
52. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 448.
53. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 43; 55.
54. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 72; 75.
55. VÁRNAI JUDIT SZILVIA: A fehér barátok földjén. Diósgyőr és környéke története,
mondái és helynevei. Terra Ignis Kiadó, Bp., 2014. ISBN 978-963-08-8426-6. – 219.
56. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.
57. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A
nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti
Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.
58. BÖLCSKEI ANDREA: Toponyms reflected ecclesiastical possession in the Medieval
Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 137; 150.
59. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-
történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18. – 10; 17.
60. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 78; 79; 82; 99.
61. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 59, 140, 185, 186, 214.
62. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 112, 124, 127, 130, 137, 142, 143, 146, 153.
17
63. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke.
Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55–68. – 64; 67.
64. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 81.
65. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 158.
66. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 67.
67. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 12 (2016): 115–151. – 149.
68. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 99.
69. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 137.
70. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 151.
71. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):
51–81. – 57, 79.
72. SEBESTYÉN ZSOLT: A Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei. Nyíregyháza, 2017. – 8.
73. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv 113
(2017): 167–178. – 177.
74. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
75. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 128.
76. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 38, 39, 41, 42, 44, 46, 51, 52, 72, 117.
77. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 140.
78. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
79. RITA PÓCZOS: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen.
Onomastica Uralica 12 (2018): 75–86. – 80, 83.
3. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar
korból. 2. Doboka–Győr vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 3. Debrecen, 1999. 123 lap
+ 16 térképmelléklet.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
2. VINCZE, LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993–1999.
Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346.
3. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban.
MNyj. 40 (2002): 22.
4. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002):
36.
5. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40
(2002): 48, 54, 57.
6. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: . Magyar névtani kuta-
tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 161–4. 162.
7. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving of Hungarian Historical Settlement
Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 117–33.
8. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement
Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 155–82. – 159; 181.
9. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Hely-
névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 107, 123.
10. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szem-
18
pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 50, 65.
11. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 30.
12. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi iden-
titás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debre-
cen–Bp., 2007. 38, 43.
13. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Onomastica
Uralica 5 (2007): 101–9.
14. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Magyar Nyelv
103 (2007): 231–6.
15. MARTON SZABOLCS: Középkori galambposta Magyarországon. Acta Historica
2007: 93–105. – 98.
16. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori
mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 150.
17. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-
veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121–33. 129, 131.
18. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság.
Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 94–9. 97, 98.
19. BÖLCSKEI, ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat.
Onomastica Uralica 7 (2008): 111.
20. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hun-
garian hydronyms. Uppsala, 2008. 48.
21. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4
(2009): 85–103.
22. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton
5 (2009): 4, 12.
23. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 90, 92.
24. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. Helynév-
történeti Tanulmányok 5 (2010): 131, 137.
25. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I..
Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 202, 207.
26. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 54, 240, 256, 386.
27. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 30, 227.
28. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 122,
130.
29. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 58, 193.
30. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 91, 148, 182.
31. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81; 97.
32. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. – 9;
58; 125.
33. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.
Névtani Értesítő 34 (2012): 93–100. – 92; 99.
34. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a
magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–9. – 137; 138.
35. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 69–75. – 71; 75.
36. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 43; 55.
37. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 73; 75.
38. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.
19
39. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A
nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti
Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.
40. BÖLCSKEI ANDREA: Toponyms reflected ecclesiastical possession in the Medieval
Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 137; 150.
41. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-
történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18.
42. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102.
43. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 141, 214.
44. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 112, 113, 124, 137, 143, 154, 159, 176, 208.
45. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke.
Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55–68. – 64; 67.
46. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 81.
47. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 158.
48. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 67.
49. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti
Tanulmányok 12 (2016): 115–151. – 124, 130, 142, 149.
50. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 99.
51. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 137.
52. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 151.
53. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):
51–81. – 57, 79.
54. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv 113
(2017): 167–178. – 177.
55. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
56. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 42, 46, 51, 72, 105, 117.
57. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 140.
58. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
59.
4. Magyar helynévkutatás. 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadványai 7. Debrecen, 2003. 281
lap.
Ismertetés:
1. BÖLCSKEI ANDREA: MNy. 100 (2004): 498–502.
Hivatkozás:
1. SZABÓ JÓZSEF: Búcsú Kristó Gyulától. MNy. 100 (2004): 238.
2. FARKAS FERENC: Helynévkutatás itthon és határainkon túl. Magyar névtani kutatá-
sok itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 146, 147.
3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Névgyűjtés és feldolgozás Erdélyben. Magyar névtani
kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 152.
4. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. Magyar névtani kutatások
itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 163.
20
5. JUHÁSZ DEZSŐ: A névtan néhány terminológiai és tudomány-rendszertani kérdésé-
ről. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jász-
berény, 2004. 165, 167.
6. VINCZE LÁSZLÓ: A magyar belterületi helynevek kutatásában elért eddigi eredmé-
nyek és további feladatok. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.
FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 187.
7. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 88.
8. FEHÉR KRISZTINA: Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnévkutatás első
korszakában. NÉ. 26 (2004): 87.
9. JUHÁSZ DEZSŐ: Megkezdte munkáját a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani
tagozata. NÉ. 27 (2005): 258.
10. HAJDÚ MIHÁLY: Szabó T. Attila, a helynévkutató. Emlékkönyv Szabó T. Attila szü-
letésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 62.
11. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 230.
12. HÁRI GYULA: A létesítménynév-adás történeti rétegei. In: Nyelvészeti tanulmányok.
Simonyi-emlékülés, 2003. Szerk. RÉVAY VALÉRIA. Pécs, 2005. – 119, 140.
13. BÍRÓ FERENC: Helynevek a Heves Megyei Levéltár 13. századi okleveleiben.
Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 181, 193.
14. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 28.
15. SZABÓMIHÁLY GIZELLA: A határtalanítás a helynevek területén. In: Nyelv, nemzet,
identitás. Szerk. MATICSÁK SÁNDOR. Debrecen, 2007. 1: 166, 168.
16. FARKAS TAMÁS: A Kárpát-medence magyar helyneveinek használatáról. In: Nyelvek
és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ
ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 276, 283.
17. A. MOLNÁR FERENC: A román nyelvbe került magyar eredetű helynevek végma-
gánhangzójának kérdéséhez. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek
János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR.
Kolozsvár, 2007. 2: 130.
18. TAKÁCS JUDIT: Keresztnevek jelentésváltozása. Debrecen, 2007. 17, 164.
19. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája.
Sátoraljaújhely, 2008. 38 stb. (sok helyen).
20. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfanevek történeti vizsgálata. MNyj. 45 (2007):
40–1, 48.
21. NYIRKOS, ISTVÁN: András Mező (1939–2003). Onomastica Uralica. 5 (2007): 79.
22. RESZEGI KATALIN: A régi hegynevek névterjedelmének kérdéséről. Helynévtörténeti
tanulmányok 3 (2008): 135, 144.
23. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 159, 162.
24. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. Helynévtörténeti tanul-
mányok 3 (2008): 192, 205.
25. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 7, 10, 32, 248.
26. BÁRTH M. JÁNOS: Székelyföldi történeti helynevek névföldrajzi vizsgálata. In: Név
és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 65.
27. BEDE ÁDÁM: A Csongrád megyei helynévgyűjtések eddigi eredményei. In: Név és
valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 75, 77, 82.
28. BEDE ÁDÁM: Újra a tanyanevekről. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI
ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 86, 93.
29. N. CSÁSZI ILDIKÓ: Vízrajzi és domborzati nevek névföldrajzi vizsgálata. In: Név és
valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 115, 123.
30. FARKAS TAMÁS: Szemlélet és terminológia a névkutatásban: hivatalos magyar csa-
ládnév-változtatások kérdései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N.
CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 332, 340.
31. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica
Uralica 7 (2008): 58, 72.
32. SEBESTYÉN ZSOLT: Magyar helynévkutatás Kárpátalján. NÉ. 30 (2008): 195, 200.
33. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdűnánáshoz tartozó
Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 131, 139.
21
34. BAUKO JÁNOS: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Nyitra–Bp.,
2009. 173.
35. TÓTH VALÉRIA: Elmélet és módszer a történeti helynévkutatásban, különös tekin-
tettel a településnevek változásaira. NÉ. 31 (2009): 175, 182.
36. RESZEGI KATALIN: A kognitív szemlélet lehetőségei a helynévkutatásban. MNyj. 47
(2009): 23, 39.
37. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton
5 (2009): 1–13. – 4, 12.
38. HÁRI GYULA: Épületnév, építménynév, létesítménynév. NÉ 32 (2010): 99–116. 102,
113.
39. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 60, 257.
40. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 31, 126, 190, 228.
41. TÖRÖK TAMÁS: The Place names of Ipoly mente. Eruditio -- Educatio 5 (2010):
61–70. – 68.
42. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-
ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 12, 150.
43. MOLNÁR ZOLTÁN: A volt Pápai járás földrajzi neveinek hangtani és alaktani tanú-
ságtételéhez. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk. TUNGLI GYULA.
Pápa, 2011. 30–40. – 31, 32, 34, 35, 39.
44. DITRÓI ESZTER: Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek iga-
zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 153, 162.
45. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 25, 43, 193.
46. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 21, 182.
47. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny
Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. Tóth, Valéria. Debre-
cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 175, 205.
48. BÁRTH M. JÁNOS: Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtésének
informatizálási munkálatairól. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M.
JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 18, 32.
49. N. CSÁSZI ILDIKÓ: A már kiadott ún. „megyei helynévtárak” adatbázisba rendezé-
séről. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011.
129–39. – 130, 139.
50. FARKAS TAMÁS: Terminológiai munkálatok a névkutatás terén. NÉ 33 (2011):
203–12. – 206–7, 210.
51. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 66; 67; 68; 71; 75; 85; 126.
52. TÖRÖK TAMÁS: Helynevek és fordítástudomány. Helynévtörténeti Tanulmányok 7
(2012): 117–32. – 131.
53. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki domborzati névrendszer regionális arculata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 39–52. – 50, 51.
54. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek területi differenciáltsága. Helynévtörténeti
Tanulmányok 7 (2012): 29–38. – 31, 37.
55. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csűry Bálint, az erdélyi nyelvjáráskutatás megalapítója.
Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 5–34. – 30, 32.
56. FARKAS TAMÁS: Szempontok a magyar névtani terminológia megítéléséhez. Névtani
Értesítő (2012): 139–48. 139; 147.
57. BÖLCSKEI ANDREA: A helynév-standardizáció terminológiájáról. Névtani Értesítő
(2012): 167–78. 168; 177.
58. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 18; 448.
59. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 127–38. – 128; 135; 137.
60. BÉRES JÚLIA: Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Bura László: Szatmár megye
helynevei 1–2. Bura László: Szatmár megye történeti-etimológia helynévtára.
Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 173–80. – 173; 176; 180.
22
61. MÁRTON MÁTYÁS: Visszaemlékezés a Földrazinév-bizottság helyes-
írás-szabályozási és földrazinévtár-készítési munkásságára. Névtani Értesítő 35
(2013): 23–36. – 16; 27; 35.
62. MOLNÁR ZOLTÁN: A Pápai járás földrajzi neveinek hang- és alaktanához. Magyar
Nyelv 109 (2013): 82–8. – 83; 86; 88.
63. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 343; 345; 351.
64. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a
földrajzi nevekben. 1. rész. Magyar Nyelvőr 137 (2013): 155–71. – 155; 169.
65. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A szép melléknév Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárbeli
helynévadalékairól. In: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet
Szuilágyi N. Sándor tiszteletére. Szerk. Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit.
Erdélyi Múzeum Egyesület. Kolozsvár, 2013. 85–87. – 85; 87.
66. ANGYAL LÁSZLÓ: Sáros vármegye helységnevei a szlovák fordítások tükrében. In:
Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO
JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Kö-
zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 68–85. – 69, 83.
67. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A helynévi szinonímia csíki szinkrónmikrotoponímiai
rendszerek tanúsága alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 61–72. – 61;
62; 63; 71.
68. PESTI JÁNOS: A Mons Ferreus (*Vas-hegy) Vasas, Zselic, Mecsek és a Zengő föld-
rajzi nevekről. In: UŐ, Hosszúhetény nyelvi kincseiről. Hosszúhetényi Honosmereti
füzetek 7. Hosszúhetény, 2014. 15–24. – 23; 24.
69. PESTI JÁNOS: Hosszúhetény és az Ormánság kapcsolatáról. In: UŐ, Hosszúhetény
nyelvi kincseiről. Hosszúhetényi Honosmereti füzetek 7. Hosszúhetény, 2014.
31–38. – 31; 37.
70. FARKAS TAMÁS: Dimenzionális szemlélet a névkutatásban. Névtani Értesítő 36
(2014): 9–22. – 14, 18, 20.
71. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A romániai magyar kisebbségi helységnév a nyelvi ter-
vezés érdeklődési körében. Névtani Értesítő 36 (2014): 81–93. – 85, 91.
72. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsé-
szettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke könyvtárának név-
tani tárgyú kéziratai. Névtani Értesítő 36 (2014): 185–197. – 185, 196.
73. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb, szórványos szlovén) be-
vándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben. Magyar Nyelvőr 138
(2014): 408–23. – 409, 420.
74. TÓTH VALÉRIA: Helynévgyűjtemények a névkutatás szolgálatában. In: Acta
Academiae Agriensis. XLII. Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 217–224. –
217; 223.
75. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 23; 26; 27; 33; 34; 39; 44.
76. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi
jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század
elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és
Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 51; 60.
77. BAUKO JÁNOS: Magyar névkutatás a határokon túl. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ
MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi
Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 63–89. –
63; 81.
78. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 93;
95; 104; 109.
79. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –137.
23
80. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 165; 181.
81. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –
189; 197; 202.
82. RAÁTZ JUDIT: Alkalmazott névtan. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Ma-
gyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 225–247. – 229; 233; 243.
83. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban. II.
Névtani Értesítő 37 (2015): 119–136. – 127, 135.
84. NAGY LEVENTE: Újabb erdélyi román személy- és helynévtörténeti kutatások.
Névtani Értesítő 37 (2015): 221–237. – 229, 231, 235.
85. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Janitsek Jenő. 1920–2014. Névtani Értesítő 37 (2015):
339–341. – 341.
86. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 22, 135, 151, 165.
87. HANKUSZ ÉVA: Összevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. –
88. NAGY MÁTÉ: A gorond lexéma etimológiai és szóföldrajzi vizsgálata. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 77–94. – 78, 92.
89. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 70, 272.
90. DITRÓI ESZTER–VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és
névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében.
Névtani Értesítő 38 (2016): 113–130. – 114, 118, 129.
91. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 13, 15, 16, 19, 22, 160.
92. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki kiemelkedésnév névföldrajzi sajátosságai. In: VI.
Dialektológiai szimpozion. Szerk. Czetter Ibolya–Hajba Renáta–Tóth Péter. Szom-
bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 305, 306, 312.
93. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 7, 234.
94. BÁTORI ISTVÁN: Településnévformánsok a régiségben. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 61–90. – 65, 87.
95. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 34, 36, 37, 44.
96. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas Tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 69, 71, 72, 80.
97. SZABÓ JÓZSEF: A tatárjárás emléke a földrajzi nevekben és néhány néprajzi gyűj-
tésben. Szeged, 2017. – 306.
98. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 64, 72, 190.
99. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 27, 58.
100. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 38,
128.
101. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
102. BÁBA BARBARA: Módszertani problémák szigethelyzetű települések földrajzi köz-
névi adatainak vizsgálatában. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 63–74. – 67, 72.
103. T. SOMOGYI MAGDA–TISZER TIBOR: Utcanévváltozások Pozsony példáján. Névtani
Értesítő 39 (2017): 99–118. – 102, 117.
104. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
24
2018. – 14, 158.
105. MODRIÁN-HORVÁTH, BERNADETT: Mariann Slíz—Tamás Farkas hrsg. Magyar
névkutatás a 21. század elején. Acta Onomastica 49 (2018): 307–315. – 312, 315.
106. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 15, 23, 28, 30, 162.
107.
5. HOFFMANN ISTVÁN (PÓCZOS RITA–RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Korai magyar helynévszótár.
1000–1350. 1. Abaúj—Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debrecen,
2005. 449 lap.
Ismertetés:
1. BÖLCSKEI ANDREA: NÉ. 28 (2006): 255–8.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: MNy. 103 (2007): 231–6.
3. RUDOLF SZENTGYÖRGYI: Onomastica Uralica 5 (2007): 101–9.
Hivatkozás:
1. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizs-
gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 177, 180.
2. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Hely-
névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 107.
3. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai össze-
tételéhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 90, 104.
4. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. Helynév-
történeti tanulmányok 2. (2006): 39, 45.
5. RÁCZ ANITA: Törzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdései. Helynévtörténeti ta-
nulmányok 2. (2006): 16, 28.
6. PÓCZOS RITA: Jövevénynév, jövevényszó. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.
Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 22, 28.
7. GYŐRFFY ERZSÉBET: Vizsgálódások vízneveink körében. In: Nyelvi identitás és a
nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007.
33, 34, 35.
8. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi iden-
titás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debre-
cen–Bp., 2007. 38, 43.
9. KENYHERCZ RÓBERT: Hangváltozás, adaptáció, analógia. MNyj. 45 (2007): 51–61.
10. BÉNYEI ÁGNES: A -j képző szerepe a helynevekben. In: Nyelvi identitás és a nyelv
dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 68,
70–1, 76.
11. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. Rálátás 8 (2007): 51–5.
12. TÓTH VALÉRIA: Egy szó eleji hangváltozási típusról. In: Nyelvi identitás és a nyelv
dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 318,
327.
13. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-
ről. MNy. 103 (2007): 318, 327.
14. RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótá-
ra. Debrecen, 2007. 10, 20–1, 29, 32, 50 stb. (sok helyen).
15. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hun-
garian hydronyms. Uppsala, 2008. 13, 15, 17–8, 20–4, 27, 31 stb.
16. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. Helynév-
történeti tanulmányok 3 (2008): 51.
17. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. Helynévtörténeti tanulmányok 3
(2008): 55, 67.
18. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica
Uralica 7 (2008):
19. TÓTH VALÉRIA: A -falva > -fa változás településneveinkkben Helynévtörténeti ta-
nulmányok 3 (2008): 104, 117–8.
20. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-
veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121, 123–6, 128–9, 131.
21. BÁBA BARBARA: A fanevet tartalmazó helynevekmorfológiai szempontú vizsgálata.
25
In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 53, 59.
22. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 97–8.
23. GUTTMANN MIKLÓS: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban. In: Név és
valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 139, 142.
24. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 268, 269, 271.
25. TÓTH VALÉRIA: Többnevűség a településnevek körében. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 286, 292, 294.
26. BÖLCSKEI, ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat.
Onomastica Uralica 7 (2008): 111.
27. BÍRÓ FERENC: Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Érteítő
30 (2008): 68, 80.
28. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadás mint helynévalkotási mód. Helynévtörténeti
tanulmányok 4 (2009): 42, 44.
29. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4
(2009): 89, 102.
30. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Helynévtörténeti ta-
nulmányok 4 (2009): 166, 169.
31. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.
Bp., 2009. 91, 128.
32. RÁCZ ANITA: Nyugati népek megnevezésének változásai a magyar nyelvben. MNyj.
47 (2009): 83, 96.
33. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél ecli szórványáról. MNy. 105
(2009): 216–9.
34. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány
kérdéséről. MNyj. 47 (2009): 107–8.
35. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára
(részlet). MNyj. 47 (2009): 189–227.
36. HOLLER LÁSZLÓ: Egy XIII. századi remetekápolna – Idegsyt Beatae Elizabeth –
lokalizálása. MNy. 105 (2009): 188–202.
37. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek kapcsolata. Félúton 5
(2009): 1–13, 4, 12.
38. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Bp., 2009.
39. GYŐRFFY ERZSÉBET: Old Hungarian river names in the multilingual Carpathian ba-
sin. In: Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact: Pro-
ceedings of the 23rd International Congress of Onomastic Sciences. Toronto,
Kanada, 2008. Szerk. AHRENS, W. – EMBLETON, S. – LAPIERRE, A. Toronto, 2009.
454–459. – 455, 459.
40. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 40–1, 43, 45.
41. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 90, 92.
42. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 99, 102.
43. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 152, 154.
44. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. Helynév-
történeti Tanulmányok 5 (2010): 129–37.
45. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I..
Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 202, 207.
46. VÖRÖS FERENC: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomás. Bp., 2010. –
216.
47. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyh., 2010. –
155.
48. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 19, 20, 40, 41, 54, 122, 259, 386.
49. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
26
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 28, 30, 151, 210, 230.
50. KISS KÁLMÁN: Az -ar alaptag etimológiája Nagyar és Kisar települések nevében.
In:. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN
ZSOLT. Nyíregyháza, 2010. 71–83. – 82.
51. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok. Mnyj. 48
(2010): 37–47. – 43, 46.
52. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozofeu, Cuest, Eurmenes,
Zeleus. MNyj. 48 (2010): 23–35. – 24–5, 28.
53. TÓTH VALÉRIA: Széljegyzetek a Szovárd-kérdéshez. MNyj. 48 (2010): 5–21. – 10–1,
17, 21.
54. BÉRES JÚLIA: Feksőzsolca helynevei. MNyj. 48 (2010): 217–36. – 219; 231; 236.
55. VÖRÖS FERENC: Helynév a családnévben. In: Karszt, történelem, helynevek. Kö-
szöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH
ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 271–7. – 274, 277.
56. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. Mnyj. 48 (2010): 77–97. –
95.
57. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In:. Elméletek és módszerek II.
Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza,
2010. 9–18. – 13, 15, 16.
58. BÉNYEI ÁGNES: Az –ó/-ő képző funkciói és helynévképző szerepének kialakulása.
In:. Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Besse-
nyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2012. 11–16. – 12, 15.
59. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálá-
sa. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 87, 91, 101, 108.
60. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Füredi História 11
(2011): 6–10. – 8, 10.
61. PINKE ZSOLT: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét település-
történetéhez és demográfiájához. In: Környezettörténet 2. Környezeti események a
honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Szerk.
KÁZMÉR MIKLÓS. Bp., 2011. – 8, 14, 17, 20, 36.
62. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 17, 20, 52, 54, 55, 58, 61, 73, 84, 85, 90, 95, 111, 128,
132, 138, 140, 162, 184, 196.
63. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 37, 39, 52 stb. 139 alkalommal.
64. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. NÉ 33 (2011): 213–24. –
216, 219.
65. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 89; 186.
66. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében.
Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 55–74. –65; 72.
67. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő azó a gyümölcsne-
vekben. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 75–86. – 76; 84.
68. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 7–36. – 18; 24; 34.
69. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81; 97.
70. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó; 2012. –
9; 57; 73; 86; 88; 89; 96; 101; 110; 127.
71. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára.
Nyíregyháza; Bessenyei Kiadó; 2012.– 160.
72. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helye-
sen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81–92. – 90.
73. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.
Névtani Értesítő 34 (2012): 93–100. – 92; 96.
74. BAUKO JÁNOS: Reszegi Katalin, Hegynevek a középkori Magyarországon. Névtani
Értesítő 34 (2012): 242–4. – 242.
75. HOLLER LÁSZLÓ: Az agg és az ó szócsaládja összetartozásának kérdéséről. Nyelv-
27
tudományi Közlemények 108 (2012): 253–66. 259; 260; 265.
76. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 22; 23; 30; 33; 37; 40; 42; 44; 46; 51;
52; 53; 56; 57; 58; 59; 60; 61; 62; 63; 64; 65; 66; 67; 68; 71; 72; 74; 76; 77; 78; 79;
80; 81; 82; 83; 84; 85; 86; 88; 89; 90; 92; 93; 94; 95; 97; 98; 101; 102; 104; 106; 108;
109; 110; 112; 114; 115; 117; 120; 121; 138; 139; 140; 143; 144; 145; 146; 150; 151;
153; 155; 158; 160; 161; 162; 163; 164; 165; 166; 169; 170; 171; 172; 173; 176; 177;
178; 179; 184; 186; 188; 202; 216.
77. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 43; 51; 55.
78. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 63; 68; 71; 75.
79. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság bir-
tokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109–22. – 113; 121.
80. KISS MAGDALÉNA: A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Bihari
Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei Ákos–Veres Péter. Hatvani
István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad, 2013. 103–107. – 104; 106.
81. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar
Nyelvjárások 51 (2013): 103–110. – 106, 110.
82. SZŐKE MELINDA: A XI. századi interpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet
forrásai. Magyar Nyelv 109 (2013): 68–77. – 72; 76.
83. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85–102. – 96, 101.
84. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához.
Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 73–84. – 77, 83.
85. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-
történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18. – 10; 18.
86. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai
értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 36, 46,47, 55.
87. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdé-
séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 64, 71.
88. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A
nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti
Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.
89. BÖLCSKEI ANDREA: Toponyms reflected ecclesiastical possession in the Medieval
Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 137; 141; 153.
90. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok
10 (2014): 19–32. – 26; 27; 30; 32.
91. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. Helynévtörténeti
Tanulmányok 10 (2014): 33–52. – 42; 45; 50.
92. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 81; 100.
93. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori
oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139–55. – 151;
153.
94. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 93, 110.
95. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 41, 59, 73, 101, 115, 121, 126, 127,
128, 131, 133, 136, 139, 143, 146, 151, 157, 159, 162, 164, 169, 171, 181, 194, 201,
207, 217.
96. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 15, 71, 78, 83, 83, 86, 108, 110, 111, 112, 113, 114, 119, 121, 123,
125, 126, 130, 131, 135, 137, 139, 140, 142, 143, 145, 146, 147, 148, 154, 158, 166,
176, 179, 184, 185, 190, 210.
97. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two
mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2014): 337–62. – 259.
98. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
28
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 82.
99. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjté-
séről, elemzési szempontjairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 103–120.
– 105; 108; 117.
100. HABIJANEC, SINIšA: Fonologická interpretácia oronyma Oztro z. r. 1240. In: 19.
Slovenska Onomastická Konferencia. Szerk. Valetová, Iveta. Bratislava, 2015.
222–228. – 225–227.
101. BÖLCSKEI ANDREA, Changes of Toponyms Reflecting Ecclesiastical Possession in
Medieval Hungary. In: Names and Their Environment. Proceedings of the 25th In-
ternational Congress of Onomastic Sciences. Szerk. Hough, Carole–Izdebska, Daria.
Glasgow, 2016. 109–118. – 111, 117.
102. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynév-etimológia és művelődéstörténet. In: Az ember és
a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordu-
lóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár,
2016. 174–182. – 177, 181.
103. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two
mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2016): 237–262. –
259.
104. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Sze-
mélynevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 14, 17.
105. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. –150, 154.
106. JAKAB LÁSZLÓ: A létige és a megy ige ragozásának kialakulás. Magyar
Nyelvjárások 54 (2016): 13–21. –15, 20.
107. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 7, 47, 49, 119, 120, 126, 130, 132, 133, 135, 141, 147, 148, 163.
108. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti
vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 20; 43.
109. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 12 (2016): 115–151. – 123, 124, 128, 129, 133, 134, 135, 140, 141, 142,
146, 147, 150.
110. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):
51–81. – 57, 79.
111. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 150, 174, 208, 235.
112. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 99.
113. PELCZÉDER KATALIN: Az igy ~ ügy lexéma problematikája. Helynévtörténeti
Tanulmányok 13 (2017): 103–115. – 105, 108, 113.
114. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 122, 123, 126, 127, 137.
115. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 145, 146, 147, 150, 151.
116. KATONA CSILLA: A szótagszerkezetet érintő hangváltozási folyamatok mozgatóru-
gói. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szerk. Forgács Ta-
más—Németh Miklós—Sinkovics Balázs. Szeged, 2017. 157–64. – 158; 164.
117. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv
113 (2017): 167–178. – 167, 169, 177.
118. BÖLCSKEI, ANDREA: Medieval Settlement Names of ecclesiastical reference: a
cross-cultural approach. Acta Onomastica 58 (2017): 34–52. – 37.
119. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 58.
120. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsnevek szótára. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 20.
121. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 129.
122. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
29
123. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 121–135. – 126, 127, 133.
124. BÁTORI ISTVÁN: Hintos a helynevekben. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 153–162.
– 156, 160.
125. NÉMET, MICHAEL: Is hung. ócsárol ’to slandler, to defame’ not a turkic Loanword?
A Slavonic Counterptoposition. In: Essays in the History Languages and Linguistics.
Szerk. Németh, M.—Podolak, B.—Urban, M. Krakow, 2017. 433–456. – 444, 452.
126. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 31, 160.
127. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 31, 34-38, 42, 43, 47, 49, 51, 69, 72, 73, 76, 77, 80,
81, 91, 93-95, 120.
128. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 141.
129. MELINDA SZŐKE: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medi-
eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 32–35, 37, 39.
130. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica
Uralica 12 (2018): 45–56. – 50, 54.
131. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
132.
6. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Deb-
receni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2010. 258 lap + 2 melléklet.
Ismertetés:
1. ZELLIGER ERZSÉBET: MNy. 107 (2011): 491–4.
2. BÖLCSKEI ANDREA: NÉ. 33 (2011): 296–9.
3. SLÍZ MARIANN: NyK. 108 (2012): 525–9.
Hivatkozás:
1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 33, 35, 45.
2. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 84–7, 90, 92.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. MNy. 107 (2010):
295–307, 385–96. – 296–9, 302, 307, 386, 387, 393.
4. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozofeu, Cuest, Eurmenes,
Zeleus. MNyj. 48 (2010): 23–35. – 24–5; 27–8.
5. KOVÁCS ÉVA: A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani
tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 47, 52, 53, 55, 58.
6. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok
lakalizálása. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 68–71, 76, 78–80,
82, 86, 89, 91, 92, 94, 96, 98, 107.
7. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 131.
8. SZABADOS GYÖRGY: Magyar államalapítások a IX-XI. században. Szeged, 2011. –
120, 391.
9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Egy ómagyar magánhangzóváltozásról. MNy. 107 (2011):
193–8. – 195, 198.
10. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 96, 97, 150, 157, 194.
11. RÁCZ ANITA: Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez. Deb-
receni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. – 196, 243.
12. BÁRTH M. JÁNOS: Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtésének
informatizálási munkálatairól. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M.
JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 18; 32.
13. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei I. Középkori okle-
veleink teonímái. NÉ. 33 (2011): 9–28. – 9; 27.
30
14. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-
lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 10–1; 13; 16.
15. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 7–36. – 7; 21; 22; 26; 31; 32; 34.
16. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás filológiai kérdései. Helynévtörténeti
Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 37; 41; 47.
17. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 49–60. – 52; 53; 55; 57; 59.
18. PINKE ZSOLT–SZABÓ BEATRIX: Fásszárú növényzettel borított területek változásai a
Hortobágy-Sárréten az elmúlt ezer évben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012):
141–150. – 142; 149.
19. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó; 2012. –
46; 72; 103; 126.
20. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtör-
téneti kutatások forrása. Névtani Értesítő 34 (2012): 195–200. 196; 198.
21. HÁRI GYULA: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Névtani Értesítő 34 (2012):
265–267. 266.
22. HOLLER LÁSZLÓ: Az agg és az ó szócsaládja összetartozásának kérdéséről. Nyelv-
tudományi Közlemények 108 (2012): 253–66. 259; 265.
23. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 22; 23; 64; 158; 196; 198; 199; 214.
24. K. NÉMETH ANDRÁS: Regenkes alias koppankes. Helynévtörténeti Tanulmányok 9
(2013): 31–41. – 31; 35; 38; 40.
25. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 45; 46; 47; 48; 49; 50; 55.
26. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 65; 75.
27. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei II. Az alapítólevél
hagionimái. Névtani Értesítő 35 (2013): 157–78. – 160; 172; 173; 176.
28. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 246, 250.
29. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 345; 351.
30. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához.
Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 73–84. – 81, 83.
31. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A
nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti
Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. –14.
32. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-
történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18. – 16; 17.
33. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok
10 (2014): 19–32. – 24; 31.
34. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori
oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139–55. – 151;
153.
35. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a 13–14. századi nemzetségnevek értékeléséhez.
Századok 148 (2014): 471–94. – 477.
36. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 9, 11, 37, 86, 88, 90,
110.
37. KISS KÁLMÁN: Túrterebes földrajzi neveinek története. Partiumi füzetek 77.
Varadinum Script Kiadó. Nagyvárad, 2014. – 168.
38. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the
establishment of the Hungarian State. In: Names in daily life. Proceedings of the 24th
International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.
–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1226–1229, 1231.
39. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche In-
31
formationen 103 (2014): 480–90. – 483, 484, 488.
40. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 16, 91, 93, 111, 120, 127, 147, 157,
167, 178, 187, 188, 215.
41. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. 10, 11, 15, 54, 55, 69, 70, 72, 73, 74, 80, 83, 84, 85, 86, 93, 106, 107,
114, 116, 119, 120, 121, 123, 136, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 155, 158, 159, 160,
161, 162, 169, 173, 174, 177, 180, 181, 182, 184, 186, 187, 188, 190, 194, 196, 197,
200, 202, 209.
42. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
43. TÓTH VALÉRIA: Helynévgyűjtemények a névkutatás szolgálatában. In: Acta
Academiae Agriensis. XLII. Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 217–224. –
217; 220.
44. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 119;
137.
45. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
46. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv–magyar kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti
Tanulmányok 11 (2015): 35–44. – 39; 41; 42.
47. RÉVÉSZ LÁSZLÓ: A régészeti hagyaték és a nyelvészeti kutatások kapcsolatai a 9–11.
századi Kárpát-medencében. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 45–54. –
48; 52.
48. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke.
Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55–68. – 55; 67.
49. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 81.
50. SZŐKE MELINDA: Szentgyörgyi Rudolf, A tihanyi apátság alapítólevele 1. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 211–218. – 211, 218.
51. RÁCZ ANITA: Professions Names in Old Hungarian Settlement names. Nyelv-
tudományi Közlemények 111 (2015): 115–129. – 116, 128.
52. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar
nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila
születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-
zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 82, 86.
53. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 29, 30, 121, 272.
54. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Személy-
nevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 10, 17.
55. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 143, 150, 154.
56. BÜKY LÁSZLÓ: Szilos. Magyar Nyelv 112 (2016): 215. – 215.
57. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 14, 39, 66, 120, 123, 126, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 136,
160.
58. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 59, 60, 61, 62, 63, 64,
65, 67, 68.
59. SZABADOS GYÖRGY: Vázlat a magyar honfoglalás Kárpát-medencei hátteréről In:
Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszte-
letére. Szerk. Bollók Ádám et al. Budapest 2016. 629–648. – 630, 642.
60. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok
lokalizálása. Erdélyi Múzeum 2016/3: 51–96. – 51, 52, 55, 58, 59, 60, 66, 72, 82, 91.
61. KOVÁCS HELGA: Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti
Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.
32
62. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 61, 197, 200, 211, 234.
63. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 119, 120, 121, 137.
64. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szőke Melinda, A garamszentbenedeki apátság alapító-
levelének nyelvtörténeti vizsgálata. Magyar Nyelv 113 (2017): 369–374. – 370, 373.
65. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 202, 203, 204, 208.
66. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 76, 77, 98, 99, 115, 148, 190.
67. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
68. KOVÁCS, ÉVA: The Toponymic Remnants in the 800-Hundred-Year-Old Census of
the Abbey of Tihany from an Onomatosystematical Perspective. In: A Survey of
Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017.
26–27. – 26.
69. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
70. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 30, 31, 37, 38, 42, 43, 47-49, 52, 55, 59, 65, 66, 80,
97-100, 102, 103, 105, 108-112, 118.
71. ZÁNTÓ EDINA: Hogyan használható névtani kötet a középiskolai tanításban? Anya-
nyelv-pedagógia 11 (2018): 64–70. – 65, 68.
72. PÓCZOS RITA: Szent István kori szórványok névtani vizsgálata. Magyar Nyelv 114
(2018): 392–410. – 404, 406.
73. MELINDA SZŐKE: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medi-
eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31, 37, 39.
74. RITA PÓCZOS: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen.
Onomastica Uralica 12 (2018): 75–86. – 79, 83.
75. CZUCZOR SÁNDOR: Tényleg beszél a helynév. Almádi Füzetek 9. Balatonalmádi,
2018. – 98.
76. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 21, 59, 61, 101, 104, 108, 162.
77.
7. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar
korból. 3. Heves—Küküllő vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 25. Debrecen, 2012.
115 lap + 23 térképmelléklet.
Hivatkozás:
1. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 43; 55.
2. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 75.
3. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.
4. BÖLCSKEI ANDREA: Toponyms reflected ecclesiastical possession in the Medieval
Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 132; 150.
5. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-
történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18. – 10; 17.
6. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 164, 186, 205, 214.
7. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 112, 113, 124, 137, 154, 208.
8. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 81.
9. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 147, 158.
33
10. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 67.
11. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 12 (2016): 115–151. – 149.
12. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 99.
13. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 128, 137.
14. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 151.
15. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):
51–81. – 57, 79.
16. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv 113
(2017): 167–178. – 177.
17. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
18. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
19. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 40-43, 51, 52, 64, 72, 117.
20. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 140.
21. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
22. RITA PÓCZOS: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen.
Onomastica Uralica 12 (2018): 75–86. – 78, 80, 83.
8. Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. A Magyar Névarchívum Kiadványai 30. Deb-
receni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. 138 lap + 2 térképmelléklet.
Ismertetés:
1. BÁRTH M. JÁNOS: Névtani Értesítő 37 (2015): 301–303.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 103, 208.
2. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
3. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –
195; 202.
4. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar
nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila
születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-
zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 82, 86.
5. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 43, 76, 109, 190.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 19, 60.
7. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
8. BÁBA BARBARA: Módszertani problémák szigethelyzetű települések földrajzi köz-
névi adatainak vizsgálatában. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 63–74. – 67, 72.
9. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar
korból. 4. Liptó—Pilis vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2017. 119 lap + 18 térképmelléklet. —
34
Hivatkozás:
1. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 99.
2. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 137.
3. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 149, 151.
4. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):
51–81. – 57, 79.
5. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
6. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 38, 42, 51, 52, 72, 87, 117.
7. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 140.
8. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
9. RITA PÓCZOS: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen.
Onomastica Uralica 12 (2018): 75–86. – 80, 83.
10. HOFFMANN, ISTVÁN–(RÁCZ, ANITA–TÓTH, VALÉRIA): History of Hungarian Toponyms. Buske,
Hamburg, 2017. 313 lap.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: RIOn. 24 (2018): 258–260.
2. AALTO, TIINA: Perustietoa Unkarin paikannimistä. Virittäjä 122 (2018): 454–457.
3.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 121–135. – 121, 133.
2. VÉKONY VIVIEN: A sok(a) és a nép(e) mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 163–180. – 173, 178.
3. FARKAS TAMÁS: Beszámoló a 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszusról.
Névtani Értesítő 39 (2017): 143–148. – 147, 148.
4. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 54, 119.
5. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica
Uralica 12 (2018): 45–56. – 50, 54.
6.
11. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Régi magyar helynévadás. A korai
ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Gondolat Kiadó, Budapest,
2018.
Ismertetés:
.
ab) Könyvrészletek
12. HOFFMANN ISTVÁN–(ÁCS ANNA et al.): Veszprém megye földrajzi nevei II. A Pápai járás. MNyTK.
171. sz. Bp., 1987. 391 lap.
Ismertetés:
1. SZ. BOZÓKI MARGIT: Nyr. 112 (1988): 374–6.
Hivatkozás:
7. ÖRDÖG FERENC: A megyékben folyó földrajzinév-gyűjtés helyzete és időszerű kér-
dései. MNyTK. 160 (1981): 149.
8. ÖRDÖG FERENC: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása. (1980–1986) MNyTK. 183.
(1989): 32, 43–4.
35
9. KIS TAMÁS: Morgó. Nyr. 115 (1991): 267.
10. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 310.
11. ÖRDÖG FERENC: Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás című mű
bemutatása. NÉ. 22 (2000): 154.
12. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 53.
13. MOLNÁR ZOLTÁN: A volt Pápai járás földrajzi neveinek hangtani és alaktani tanú-
ságtételéhez. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk. TUNGLI GYULA.
Pápa, 2011. 30–40. – 30, 32, 34–7, 39.
13. HOFFMANN, ISTVÁN–(MATICSÁK, SÁNDOR–NYIRKOS, ISTVÁN–PITKÄNEN, RITVA LIISA):
Onomastica Uralica. Plan of Series — Sorozatterv — Sarjan suunnitelma — Väljaande projekt —
План серии. Debrecen–Helsinki, 2000. 88 lap. 5–10, 17–26, 33–42, 49–58, 64–75, 83–6.
Ismertetés:
1. PITKÄNEN, RITVA LIISA: „Onomastica Uralica”: una nuova serie di studi. Rivista
Italiana di Onomastica VI/2 (2000): 642–3. Olaszul.
2. LARSSON, LARS-GUNNAR: Namn och Bygd 91 (2003): 180–2.
Hivatkozás:
1. ÖRDÖG FERENC: Személynévkutatásunk helyzete és feladatai . Magyar névtani ku-
tatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 82.
2. FARKAS FERENC: Helynévkutatás itthon és határainkon túl. Magyar névtani kutatá-
sok itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 147.
3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Névgyűjtés és feldolgozás Erdélyben. Magyar névtani
kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 152.
4. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 176.
ac) Szövegkiadás
14. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. 1864. Bihar vármegye I–II. Közzéteszi: HOFFMANN ISTVÁN
és KIS TAMÁS. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének
Kiadványai 65–66. sz. Debrecen, 1996., 1998. 650 lap + 1 térképmelléklet.
Hivatkozás:
1. ZILAHI LAJOS: Kórógy. MNy. 93 (1997): 351, 353.
2. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 236.
3. RÁCZ ANITA: K. Fábián Ilona: A Váradi Regestrum helynevei. Ismertetés. MNyj. 36
(1999): 164.
4. ÖRDÖG FERENC: A földrajzinév-gyűjtés és kiadás helyzete. Honismeret 28 (2000):
92–93.
5. MIZSER LAJOS: Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helységnévtárában. Józsa
András Múzeum Évkönyve. 42 (2000): 227.
6. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
7. VINCZE, LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993–1999.
Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346.
8. JENSE, MARK—TOL SIJMEN szerk.: Bibliographie linguistique de l’année 1998.
Boston--London, 2002. 1568.
9. LÉVAI BÉLA: Cégény, Cégény-rét. In: Uő: Debrecen környéki helynevek. Debrecen,
2003. 23.
10. DANKÓ IMRE: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II. Rálátás: Zsákai hely-
történeti-honismereti kulturális tájékoztató. 4 (2003): 6–22.
11. BÁRÁNY ATTILA: Adalékok az Ákos nemzetség bihari birtokainak településtörténe-
téhez. Publicationes Universitatis Miskolciensis 9 (2004): 5–39.
12. ILLÉS GABRIELLA: Útmutató Bihardiószeg földrajzi neveinek adattárához. Néprajzi
Látóhatár 13 (2004): 167–95.
13. MIZSER LAJOS: Vaskapu. MNy. 100 (2004): 473.
14. RÁCZ ANITA: Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Debrecen,
2005. 24.
15. BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia 1991—2000. Bp., 2005.
16. HAJDÚ MIHÁLY: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. NÉ. 28 (2006):
36
208.
17. MIZSER LAJOS: Helynévmagyarázatok. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének
100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 104–5.
18. ZILAHI LAJOS: Rét. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára.
Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 120.
19. HAJDÚ MIHÁLY: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. NÉ. 28 (2006):
208.
20. RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótá-
ra. Debrecen, 2007. 27, 38, 47, 59, 62 stb. (sok helyen)
21. NAGY ISTVÁN: A bihari térség és bedő népesedési viszonyai a XX. század végén.
Rálátás: Zsákai helytörténeti-honismereti kulturális tájékoztató. 8 (2007): 24–35.
22. EMŐDI ANDRÁS: Bihar megyei kéziratos térképek. Nagyvárad, 2007.
23. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 76.
24. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori
mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 149–150.
25. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 169, 249.
26. TÓTH VALÉRIA: Többnevűség a településnevek körében. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 293, 294.
27. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.
Bp., 2009. 85, 127.
28. ERŐS VILMOS: A XVI–XVIII. századi történetírás II. Világosság 2009: 127–37.
29. CSORBA CSABA: Pesty Frigyes emlékezete. Honismeret 37 (2009): 12–21.
30. BÉNYEI MIKLÓS: Adalékok Berettyóújfalu historiográfiájához. Bihari Diéta 7
(2010): 83–9.
31. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton
5 (2010): 1–13.
32. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 152, 154.
33. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 186.
34. ZILAHI LAJOS: A sárréti í-zés állapota. Békéscsaba, 2011.
35. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.
Névtani Értesítő 34 (2012): 93–100.
36. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái. Helynévtör-
téneti Tanulmányok 9 (2013): 127–38. – 128; 129; 137.
37. KISS MAGDALÉNA: A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Bihari
Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei Ákos–Veres Péter. Hatvani
István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad, 2013. 103–107. – 104; 106.
38. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 75; 78; 79; 80; 81;
82; 93; 101.
39. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 22, 165.
40. SZABÓ JÓZSEF: A tatárjárás emléke a földrajzi nevekben és néhány néprajzi gyűj-
tésben. Szeged, 2017. – 306.
41. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 24, 61.
42. KISS, MAGDALÉNA: A Funktional-Semantic Analysis of the Hungarian Hydronyms
Connected to the Rivers Körös. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk.
Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 90–91. – 91.
ad) Tankönyvek
15. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT): Magyarul — felső fokon. (Magyar nyelvi gyakorlatok
idegen ajkúaknak.) Tankönyvkiadó, 1989. 147 lap.
Hivatkozás:
1. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-
hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:
266.
37
2. BOHUS ÁGNES: Tankönyvhasználati tapasztalatok, igénye és sajátságok a Balassi
Bálint Intézet diákjainak körében végzett felmérés alapján. THL2 2008/1-2: 77–107.
– 83, 84, 103.
16. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT): Magyarul — felső fokon. (Magyar nyelvi gyakorlatok
idegen ajkúaknak.) Második kiadás, Tankönyvkiadó, 1991. 147 lap.
Hivatkozás:
1. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-
hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:
266.
17. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT–LACZKÓ TIBOR–MATICSÁK SÁNDOR): Hungarolingua 1.
Magyar nyelvkönyv. Debrecen, 1991. 178 lap. Második, átdolgozott kiadás: 1996. 176 lap.
Ismertetés:
1. KOVÁCSI MÁRIA: Hungarológia 1 (1993): 191–3.
2. GINTER KÁROLY: Hungarológia 1 (1993): 193–5.
Hivatkozás:
1. FISCHER, HOLGER: Puszta és Balaton, paprika és gulyás. A magyar nyelvkönyvek
országismereti Magyarország-képe. In: Hungarologische Beiträge 6. Jyväskylä
1996. 129–149. – 133, 136, 141.
2. FAZEKAS TIBORC: Magyar irodalom a magyar nyelvkönyvekben. In:
Hungarologische Beiträge 6. Jyväskylä 1996. 117–128. – 125, 136, 141.
3. GIAY BÉLA: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának módszertani
alapkérdései. In: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia. Tankönyv és
szöveggyűjtemény. Budapest, 1998. 245–279. – 277.
4. MIKLÓS MAGDALÉNA: A magyar nyelvkönyvek magyarságképe. In: Hungarológiai
Évkönyv 1: 72–82. Pécs, 2000. – 81.
5. PÁL ERIKA: A magyar imázs a magyar nyelvkönyvekben. In: Hungarológiai
Évkönyv 1: 149–164. Pécs, 2000. – 150, 151, 152-3, 157, 158, 159, 161.
6. SZENDE VIRÁG: Kommunikáció felszólító mód nélkül? (A felszólító mód a
nyelvtanokban és a nyelvkönyvekben). In: Hungarológiai Évkönyv 2: 139–48. Pécs,
2001. – 145, 146.
7. OSZKÓ BEATRIX: A magyar mint idegen nyelv tanítása – akcentussal? In: In: Folia
Uralica Debreceniensia 8 (2001): 451–456. – 456.
8. SZENDE VIRÁG: A második személyű tárgyra utaló igeragozás tanításának dilemmái.
In: Hungarológiai Évkönyv 3: 38–48. Pécs, 2002. – 46, 48.
9. KERESZTES LÁSZLÓ: The Research and Development of Hungarian as a Foreign or
Second Language. In: A magyar nyelv idegenben. Debrecen–Jyväskylä, 2002.
121–126. – 123–124.
10. Н. В. КАЗАЕВА: Уроки по изучению повелительного наклонения в венгерском
языке. In: Актуальные вопросы финно-угроведения и преподавания
финно-угорских языков. Научные издания московского Венгерского Колледжа
II/2: 199–205. Москва, 2002. – 200–201, 205.
11. CSONKA CSILLA–JÓNÁS FRIGYES: Tanterv-didaktikai szempontok a magyar mint
idegen nyelv oktatásában. In: Hungarológiai Évkönyv 4: 24–35. Pécs, 2003. – 35.
12. DÓLA MÓNIKA: Az igekötős igék tanítása (Tanulságok és javaslatok). In:
Hungarológiai Évkönyv 4: 60–79. Pécs, 2003. – 79.
13. CSIRE MÁRTA–MARJU ILVES: How Gender is Presented in Course Books Designed
for L2 Leraners of Hunagrian and Estonian. In: WEBFU – Wiener elektronische
Beiträge des Instittus für Finno-Ugristik. www. webfu. univie.ac.at/wp/604.
2003/08.
14. Н. В. КАЗАЕВА: Страноведение Венгрии. Красный Октябрь, Саранск, 2004. –
22.
15. DÖMÖTÖR ADRIENNE: Az egyiknek evidens, a másiknak nem (A
magyarnyelv-tanulás kezdő szintjének néhány hátrányos helyzetű nyelvtani
anyagáról). In: Hungarológiai Évkönyv 4: 80–85. Pécs, 2004. – 81, 83, 85.
16. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-
38
hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:
266.
17. DÁVID MÁRIA: Nemtegezés a nyelvkönyvekben. In: THL 2 – a magyar nyelv és
kultúra tanításának szakfolyóirata. 2005/1: 54–67. – 58, 63–64, 66.
18. SZILI KATALIN: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Budapest, 2006. –
10, 59, 60–61, 66, 77, 78–79, 102–103, 109, 117, 118, 119, 120, 131, 132, 141–142,
173–174, 181–182, 184–185, 196–197, 203–204, 213–214.
19. DURST PÉTER: A magyar felszólító mód tanítása külföldieknek. In: Nyelvtudomány
2. (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Linguistica) 2006. 63–4.
20. SZILI KATALIN: Grammatika — pragmatika?. THL2 2006/1-2: 22–8. – 26, 28.
21. DÓLA MÓNIKA: Formulaszerű elemsorok a meghívás beszédaktusában. THL2
2006/1-2: 41–5. – 49, 54.
22. VARGA RÓBERT: Az igekötők tanítása. THL2 2006/1-2: 56–65. – 65.
23. H. VARGA MÁRTA: Szili Katalin, Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához.
THL2 2006/1-2: 194–6. – 196.
24. DÓLA MÓNIKA–FARKAS JUDIT: Generatív mondattan a magyar mint idegen nyelv
oktatásában. In: ALBERTI GÁBOR–FÓRIS ÁGOTA szerk.: A mai magyar formális
nyelvtudomány műhelyei Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 99–122: 114.
25. OSZKÓ BEATRIX: Szintek, követelmények, tananyagkészítés. THL2 2007/1-2:
42–66. – 42, 59.
26. JÓNÁS FRIGYES: Tananyagkészítés a magyar mint idegen nyelvben. THL2 2007/1-2:
67–75. – 68.
27. BATA ALEXANDRA JULIA: Mindennapi kommunikáció az idegenajkúaknak szóló
magyar nyelvkönyvekben. In: Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli
nyelvek kutatásában. Urálisztikai tanulmányok 17: 16–24. Budapest, 2007. – 16,
19–22.
28. NAGYHÁZI BERNADETTE: Utak és módszerek a szórend tanításában. In:
Hungarológiai Évkönyv 8: 30–43. Pécs, 2007. – 36–37, 43.
29. SCHMIDT ILDIKÓ: A magyar mint idegen nyelvi érettségi és a felkészítés jelenlegi
lehetőségei. In: Hungarológiai Évkönyv 8: 83–92. Pécs, 2007. – 89, 92.
30. WASEDA MIKA: Magyaroktatás Japánban. THL2 2008/1-2: 48–50. – 49.
31. BOHUS ÁGNES: Tankönyvhasználati tapasztalatok, igénye és sajátságok a Balassi
Bálint Intézet diákjainak körében végzett felmérés alapján. THL2 2008/1-2: 77–107.
– 83, 85, 92.
32. KÁNTOR GYÖNGYI: Tankönyvelemzésről egy konkrét példán keresztül. In:
Hungarológiai Évkönyv 9: 152–168. Pécs, 2008. – 159, 168.
33. ERDŐSY VANDA: „Jössz a Hortobágyra?” Pragmatikai elemek a magyar mint idegen
nyelv tanításának gyakorlatában és tananyagaiban. In: Anyanyelvi nevelési tanul-
mányok 33. Szerk. Medve Anna–Szépe György. Budapest, 2008. 17–31. – 24–26,
29, 30.
34. TREMLETT, ANNABELL: Claims of ’knowing’ in ethnography: realising
anti-essentialism through a critical reflection on language acquisition in fieldwork.
Graduate Journal of Social Science 6 (2009): 63–85.
35. ANTAL ZSÓFIA: A bulgáriai Veliko Tarnovó-i Szent Cirill és Metód Egyetem magyar
lektorátusának bemutatása. THL2 2010/1-2: 36–45. – 40.
36. SZILI KATALIN: A grammatika és a magyart mint idegen nyelvként tanító munkák-
ban – a közelmúlt eredményei és a jövő kihívásai. THL2 2010/1-2: 169–85. – 169,
171, 172, 173.
37. H. VARGA MÁRTA: Hány van van a magyarban? THL2 2010/1-2: 186–93. – 184.
18. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT–LACZKÓ TIBOR–MATICSÁK SÁNDOR): Hungarolingua 2.
Magyar nyelvkönyv középhaladóknak. Debrecen, 1993. 174 lap.
Ismertetés:
1. KERESZTES LÁSZLÓ: Folia Uralica Debreceniensia 3 (1994): 134–6. Angolul.
2. ZAICZ GÁBOR: Hungarologische Beiträge (Jyväskylä) 6 (1996): 178–83.
Hivatkozás:
1. PÁL ERIKA: A magyar imázs a magyar nyelvkönyvekben. In: Hungarológiai
Évkönyv 1: 149–164. Pécs, 2000. – 150, 151, 155, 156, 159, 160.
39
2. SZENDE VIRÁG: Kommunikáció felszólító mód nélkül? (A felszólító mód a
nyelvtanokban és a nyelvkönyvekben). In: Hungarológiai Évkönyv 2: 139–48. Pécs,
2001. – 145, 146.
3. KERESZTES LÁSZLÓ: The Research and Development of Hungarian as a Foreign or
Second Language. In: A magyar nyelv idegenben. Debrecen–Jyväskylä, 2002.
121–126. – 124–125.
4. SZENDE VIRÁG: A feltételesség kifejezése a magyarban. In: Hungarológiai Évkönyv
4: 71–88. Pécs, 2003. – 77, 78, 79, 81.
5. DÓLA MÓNIKA: Az igekötős igék tanítása (Tanulságok és javaslatok). In:
Hungarológiai Évkönyv 4: 60–79. Pécs, 2003. – 79.
6. DÖMÖTÖR ADRIENNE: Az egyiknek evidens, a másiknak nem (A
magyarnyelv-tanulás kezdő szintjénak néhány hátrányos helyzetű nyelvtani
anyagáról). In: Hungarológiai Évkönyv 4: 80–85. Pécs, 2003. – 81, 83, 84, 85.
7. Н. В. КАЗАЕВА: Страноведение Венгрии. Красный Октябрь, Саранск, 2004. –
22.
8. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-
hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:
266.
9. DÁVID MÁRIA: Nemtegezés a nyelvkönyvekben. In: THL 2 – a magyar nyelv és
kultúra tanításának szakfolyóirata. 2005/1: 54–67. – 59–60, 63–64, 66.
10. SZILI KATALIN: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Budapest, 2006. –
47–48, 91–93, 108, 154, 213.
11. DURST PÉTER: A magyar felszólító mód tanítása külföldieknek. In: Nyelvtudomány
2. (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Linguistica) 2006. 63–4.
12. VARGA RÓBERT: Az igekötők tanítása (szempontok egy magyar–francia
összehasonlító vizsgálathoz). In: THL 2 – a magyar nyelv és kultúra tanításának
szakfolyóirata. 2006/1–2: 56–65. – 63, 64, 65.
13. DÓLA MÓNIKA–FARKAS JUDIT: Generatív mondattan a magyar mint idegen nyelv
oktatásában. In: ALBERTI GÁBOR–FÓRIS ÁGOTA szerk.: A mai magyar formális
nyelvtudomány műhelyei Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 99–122: 114.
14. SCHMIDT ILDIKÓ: A magyar mint idegen nyelvi érettségi és a felkészítés jelenlegi
lehetőségei. In: Hungarológiai Évkönyv 8: 83–92. Pécs, 2007. – 89, 92.
15. SZILI KATALIN: A grammatika és a magyart mint idegen nyelvként tanító munkák-
ban – a közelmúlt eredményei és a jövő kihívásai. THL2 2010/1-2: 169–85. – 171,
172, 175.
16. H. VARGA MÁRTA: Hány van van a magyarban? THL2 2010/1-2: 186–93. – 184.
17. KÁNTOR GYÖNGYI: Tankönyvelemzésről egy konkrét példán keresztül. In:
Hungarológiai Évkönyv 9: 152–168. Pécs, 2008. [159, 168]
19. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT–LACZKÓ TIBOR–MATICSÁK SÁNDOR): Hungarolingua 3.
Magyar nyelvkönyv haladóknak. Debrecen, 1999. 128 lap.
Ismertetés:
1. HEGEDŰS RITA: Hungarológia 2 (2000)/1–2: 325–9.
Hivatkozás:
1. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-
hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:
266.
2. H. VARGA MÁRTA: Hány van van a magyarban? THL2 2010/1-2: 186–93. – 184.
3. T. SZABÓ ANNAMÁRIA ULLA: Ünnepi készségfejlesztés. THL2 2017/1-2: 238–251. –
250.
B) Nemzetközi fórumokon megjelent tanulmányok
20. Unkarilaisen paikannimistöntutkimuksen suuntauksia: Hungarologishe Beiträge (Jyväskylä) 5
(1995): 189–200.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
40
21. Namenforschung an der Universität Debrecen: Namenkundliche Informationen (Leipzig) 77/78
(2000): 145–152.
Hivatkozás:
1. KRÜGER, ANNE DIETLIND: Rivista Italiana di Onomastica VII/1 (2001): 235.
Olaszul.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
22. Uralilaisen nimistöntutkimuksen mahdollisuuksista: Virittäjä (Helsinki) 105 (2001):
113–118. Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
23. The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 199–244.
Hivatkozás:
1. HAJDÚ MIHÁLY: Szabó T. Attila, a helynévkutató. Emlékkönyv Szabó T. Attila szü-
letésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 60–63. – 62.
2. BÖLCSKEI ANDREA: A helynév-standardizáció terminológiájáról. Névtani Értesítő
(2012): 167–78. 168; 177.
3. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 39; 44.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
24. Über die Möglichkeiten der uralischen Namenforschung: Namenkundliche Informationen 81/82
(2002): 201–10.
Ismertetés:
1. VINCZE LÁSZLÓ: Namenkundliche Informationen 81–82. NÉ. 27 (2005): 347.
Hivatkozás:
1. PÓCZOS, RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in des Arpadenzeit.
Namenkundliche Informationen. 83/84 (2003): 137–8, 144.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
25. Lajos Kiss (1922–2003): Namenkundliche Informationen 85/86 (2004): 391–5. Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 25.
26. HOFFMANN, ISTVÁN–(MATICSÁK, SÁNDOR): Questions of Onomastics at the 10th International
Congress on Finno-Ugric Studies: Onomastica Uralica 5 (2007): 7–18.
Ismertetés:
1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 558.
2. FÁBIÁN ZSUZSANNA: RiOn. 14 (2008): 287–8.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
27. Возможности исследования древних топонимов, его прошлое и перспективы: Onomastica
Uralica 5 (2007): 45–58.
Ismertetés:
1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 288.
41
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
28. Lajos Kiss (1922–2003): Onomastica Uralica 5 (2007): 72–76.
Ismertetés:
1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 288.
Hivatkozás:
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
29. The name as a historical source: Onomastica Uralica 7 (2008): 75–85.
Ismertetés:
1. BÖLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 32 (2010): 273–4.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 18.
30. Katalin Fehértói (1925–2006): Onomastica Uralica 7 (2008): 102–6.
Ismertetés:
1. BÖLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 32 (2010): 273–4.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 25.
31. Fokuksessa suomalainen nimistöntutkimus: Virittäjä (2015): 150–156.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
32. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA): Viewpoints on the cognitive-pragmatic description of per-
sonal names: Word. Journal of the International Linguistic Association 61/2 (2015): 141–164. –
MTA–DE AKCs.
Hivatkozás:
1. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 116;
129; 137.
2. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 40, 44.
3. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 73, 75, 80.
4. FARKAS, TAMÁS: Creating a National Given-name Stock: a Chapter from the Mo-
dern-day History of Hungarian Personal Names. In: Name and Naming. Sacred and
Profane in Onomastics. Szerk. Felecan, Oliviu. Editura Mega—Editura Argonant,
Cluj-Napoca, 2017. 137–146. – 138, 145.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 108.
C) Hazai fórumokon megjelent tanulmányok
33. Tapolcafő földrajzi nevei: Stúdium (A KLTE tudományos diákköreinek kiadványai) 6 (1975): 5–40.
42
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
2. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 186, 248.
34. A helynevek jelentéstani vizsgálatához: MNyj. 23 (1980): 11–22.
Hivatkozás:
1. ÖRDÖG, FERENC: Onoma 27 (1983–1984): 310.
2. ÖRDÖG FERENC: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása. (1980–1986) MNyTK. 183.
(1989): 43.
3. TÓTH VALÉRIA: A helynevek jelentéstani vizsgálatához. NÉ. 21 (1999): 55–6, 58–9.
4. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
5. BÍRÓ FERENC: Nyeilvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.
Eger, 2002. 212.
6. BÍRÓ FERENC: Többnevűség, szinonímia Körösladány helynévrendszerében. Kö-
szöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS
ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 15, 20.
7. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 95, 131.
8. BÍRÓ FERENC: Poliszémia Körösladány helyneveiben. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60.
születésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 673, 682.
9. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 230.
10. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynevek jelentéstani kategóriáiról. MNyj. 43 (2005): 98,
100.
11. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 230.
12. VÁRNAI JUDIT: Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben.
Bp., 2005. 93.
13. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 63.
14. VINCZE, LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde.
Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 224, 247.
15. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 57, 59, 248.
16. TÓTH VALÉRIA: Többnevűség a településnevek körében. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 286, 294.
17. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadásról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009):
35, 44.
18. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 166, 257.
19. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 174, 228.
20. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 158, 193.
21. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 35, 36, 38, 182.
22. RAJSLI ILONA: Diakrón nyelvi metszetek. Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági
Magyar Felsőoktatási Kollégium. Újvidék, 2013. – 162, 167.
23. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A helynévi szinonímia csíki szinkrónmikrotoponímiai
rendszerek tanúsága alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 61–72. – 62;
71.
24. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
25. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 102, 104, 105, 159.
26. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki kiemelkedésnév névföldrajzi sajátosságai. In: VI.
Dialektológiai szimpozion. Szerk. Czetter Ibolya–Hajba Renáta–Tóth Péter. Szom-
bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 307, 312.
27. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
28. HANKUSZ ÉVA: Névsűrűségi vizsgálatok a Csengeri járásban. Magyar Nyelvjárások
43
55 (2017): 111–120. – 112, 119.
35. Helynévkutatás Finnországban: MNyj. 25 (1983): 79–80.
Hivatkozás:
1. ÖRDÖG FERENC: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása. (1980–1986) MNyTK. 183.
(1989): 44.
2. NYIRKOS ISTVÁN: A finn névkutatásról. MNyTK. 209 (1997): 491.
3. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 39 (1999): 334.
4. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1a (2001): 57.
5. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 65.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
7. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 149.
8. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.
9.
36. A helynévrendszer változásai egy határrésszé vált településen: MNyj. 26–27 (1984–85): 103–14.
Hivatkozás:
1. GERSTNER, KÁROLY–ÖRDÖG, FERENC: Onoma 29 (1987–1989): 435.
2. KÁLNÁSI ÁRPÁD: Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen,
1996. 75.
3. KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. Negyedik, bővített és javított
kiadás. Bp., 1998. 386–7.
4. BÍRÓ FERENC: Víznevek hatása Körösladány helynévrendszerére. NÉ. 21 (1999): 36.
5. FEKETE PÉTER: A hegynevek mint névadók Eger és Felnémet földrajzi neveiben.
MNyj. 37 (1999): 179–80.
6. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
7. BÍRÓ FERENC: Nyeilvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.
Eger, 2002. 212.
8. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 230.
9. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 129,
135.
10. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 230.
11. KOCÁN BÉLA: A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani
összefüggései. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 104.
12. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 10, 19, 48, 52,
161, 248.
13. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani
összefüggései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ.
Bp., 2008. 183, 187, 188.
14. PÁSZTOR ÉVA: Határrésszé vált települések névbokrosodásának elméleti kérdései.
In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 217,
222.
15. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. MNyj. 46
(2008): 167, 185.
16. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdűnánáshoz tartozó
Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 138–9.
17. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 170, 183.
18. HÁRI GYULA: A bennfoglalás és a metonimikus, valamint szinekdochés névátvitel
kapcsolata a tulajdonnevek körében. In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Kö-
szöntő kötet Révay Valéria születésnapjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem,
Veszprém, 2010. 89–99: 90, 99.
44
19. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
20. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 189, 190, 200, 218, 234.
21. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
22. KOCÁN BÉLA: A helynévrendszer változása az ugocsai Hontpázmány-birtoktestben.
Névtani Értesítő 39 (2017): 87–98. – 88, 97.
37. Kalapács: MNy. 81 (1985): 216–8.
Hivatkozás:
1. KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. Negyedik, bővített és javított
kiadás. Bp., 1998. 671.
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
3. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 139, 208.
4.
38. A helynévhasználat és a nyelvi norma. In: A magyar nyelv rétegződése. Szerk.: KISS JENŐ és SZŰTS
LÁSZLÓ. Bp., 1988. 1: 435–43.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
2. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
3. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
39. Számítógépes helynévtörténeti vizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén: MNyTK.
183. sz. Bp., 1989. 103–7.
Hivatkozás:
1. GERSTNER, KÁROLY–ÖRDÖG, FERENC: Onoma 30 (1990–1991): 368.
2. BÍRÓ FERENC: A körösladányi határrésznevek egy típusáról. NÉ. 15 (1993): 66.
3. KIS TAMÁS: A kocsma- és csárdanevek keletkezési típusai. NÉ. 21 (1999): 323.
4. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
5. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek funkcionális-szemantikai vizsgálata a
XIX–XX. század fordulóján. NÉ. 24 (2002): 19, 39.
6. TÖRÖK TAMÁS: Ipoly mente tulajdonneveinek szlovák változatai. MNyTK. 225
(2006): 94.
7. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
40. A metaforikus helynévadás. (Egy alfejezet a történeti helynévtipológiából): Folia Uralica
Debreceniensia 2 (1991): 39–48.
Hivatkozás:
1. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 68,
110.
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
3. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 131.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
41. Rendszer és szintézis helynévkutatásunkban. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történeté-
nek témaköréből. Szerk.: KISS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ. Bp., 1991. 275–80.
Hivatkozás:
45
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
2. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 24, 127.
3. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 131.
4. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
5. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 35, 272.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
42. A jelentésbeli helynévalkotás: MNyj. 30 (1992): 3–23.
Hivatkozás:
1. BÍRÓ FERENC: A körösladányi határrésznevek egy típusáról. NÉ. 15 (1993): 66.
2. ZILAHI LAJOS: Kórógy. MNy. 93 (1997): 351, 353.
3. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
4. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. –257.
5. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
43. A helynevek szerkezeti elemzése: MNyj. 31 (1993): 11–44.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
2. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 159, 162.
3. DITRÓI ESZTER: Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek iga-
zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 151, 154, 155, 162.
4. DITRÓI ESZTER: A helynévrendszerek területi differenciáltságának statisztuikai alapú
megközelítése. In: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Szerk. É. KISS
KATALIN–HEGEDŰS ATTILA–PINTÉR LILLA. Szent István Társulat. Buda-
pest–Piliscsaba, 2015. 58–80. – 58, 78.
5. DITRÓI ESZTER: Statisztikai módszerek felhasználási lehetőségei az összehasonlító
névtudományban. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 177–198. – 179; 196.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
44. Válasz Mező András és Juhász Dezső oppononsi véleményére: NÉ. 16 (1994): 115–9.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
2. RÁCZ ANITA: Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Debrecen,
2005. 34.
3. VÁRNAI JUDIT: Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben.
Bp., 2005. 93.
4. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 160.
5. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 25, 162.
6.
45. A helynevek szerkezeti változása: Hungarológia 3 (1994): 266–78.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
46
46. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Ómagyar kori helynévfeldolgozások. A Deb-
receni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 64. sz.
Debrecen, 1996. 30 lap.
Hivatkozás:
1. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 11–2,
69, 110.
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 328.
3. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 257.
4. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 185.
47. Ómagyar kori helynévfeldolgozások: MNyj. 33 (1996): 43–52.
Hivatkozás:
1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 6.
2. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a
korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD)
dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 121.
3. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
4. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 14, 17, 30–1, 70.
5. HAADER LEA: Beszélt nyelvi jelenségek megismerésének lehetőségei régebbi
nyelvtörténeti korokban. In: Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskur-
zusban. Szerk. KESZLER BORBÁLA—TÁTRAI SZILÁRD. Bp., Tinta Könyvkiadó,
2009. 160–167. – 166.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
48. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar
korból: Abaúj megye. MNyj. 33 (1996): 187–213.
Hivatkozás:
1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? Névtani Értesítő 19 (1997): 5–8.
2. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 74,
110.
3. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a
korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD)
dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 121.
49. Névtörténet — nyelvtörténet — társadalomtörténet: MNyTK. 207. sz. (1996): 113–23.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35 (1998): 122–4,
126.
2. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 37 (1999): 334–5, 337.
3. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 299.
4. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 12, 14, 21–2.
5. TÓTH VALÉRIA: Archaizmusok és neologizmusok a magyar helynevekben. Hely-
névtörténeti tanulmányok 1. (2004): 183.
6. B. GERGELY PIROSKA: A történeti személynévkutatás újabb eredményei. In: Magyar
névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004.
19–20, 30.
7. VÁRNAI JUDIT: Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben.
47
Bp., 2005. 93.
8. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki mikrotoponímiai rendszerek népetimológiás vál-
tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 57, 70.
9. FARKAS TAMÁS: Családnévrendszer, névhasználat, névváltozás nyelvi-kulturális
kontaktushelyzetben. NÉ. 31 (2009): 27, 44.
10. FARKAS TAMÁS: Családnév-változtatás Magyarországon. NytudÉrt. 159. sz. Bp.,
2009. 41, 102.
11. N. KIS SZILVIA: Névszemantikai vizsgálatok az állatnevek körében. A lónevek ta-
nulságai. Bp.–Kaposvár, 2010. – 129.
12. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-
lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 9, 15.
13. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 227, 250.
14. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok
10 (2014): 19–32. – 31.
15. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a 13–14. századi nemzetségnevek értékeléséhez.
Századok 148 (2014): 471–94. – 472; 477.
16. FARKAS TAMÁS: Dimenzionális szemlélet a névkutatásban. Névtani Értesítő 36
(2014): 9–22. – 11, 14, 19.
17. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban.
Névtani Értesítő 36 (2014): 105–120. – 109, 119.
18. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche
Informationen 103 (2014): 480–90. – 480, 488.
19. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 12, 34, 35,37, 38, 184, 272.
20. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 207.
21. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 98, 190.
22. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
50. Utak, lehetőségek történeti helyneveink kutatásában: MNyTK. 209. sz. (1997): 227–36.
Hivatkozás:
1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 6.
2. TÓTH VALÉRIA: Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai
ómagyar korban. MNyTK. 209 (1997): 262.
3. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35 (1998): 122–4,
126.
4. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. (2001): 327.
5. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 223.
6. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 179, 183.
7. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 165; 181.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
9.
51. Név- és nyelvföldrajzi térképlapok az Árpád-korból. In: Szavak — nevek — szótárak. Írások Kiss
Lajos 75. születésnapjára. Szerk.: KISS GÁBOR és ZAICZ GÁBOR. Bp., 1997. 141–154.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a nyelvföldrajz. MNyj. 35 (1998): 126.
2. BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999):
48
75, 78.
3. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
4. KISS JENŐ szerk.: Magyar dialektológia. Bp., 2001. 123, 128.
5. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 225.
6. KOCÁN BÉLA: Az Árpád-kori Ugocsa vármegye helyneveinek nyelvi rétegei. In:
Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.
Debrecen–Bp., 2007. 101, 108.
7. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 28, 182.
8. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 16, 160.
9. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 56.
10. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 30, 162.
11.
52. Gondolatok a történeti helynévkutatásról: MNyj. 35 (1998): 121–9.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
2. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 45, 47–8.
3. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek
nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 131.
4. BÍRÓ FERENC: BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány
helynévrendszerében. Eger, 2002. 98.
5. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 230.
6. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. Helynév-
történeti tanulmányok 2. (2006): 45.
7. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-
ről: MNy. 103 (2007): 408–9, 414–8.
8. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 36, 219, 221,
227, 230, 232, 248.
9. TÓTH VALÉRIA: A patrocíniumi településnevek nyelvföldrajzi tanulságai. In:. Em-
lékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN ZSOLT.
Nyíregyháza, 2010. 133–40. – 135, 140.
10. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny
Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. Tóth, Valéria. Debre-
cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 175, 176, 177, 178, 180, 182, 183, 184, 185, 186,
188, 205.
11. TÓTH VALÉRIA: A természetes személynévadásról. Etimológiai, hangtörténeti meg-
jegyzések Anonymus egy személynevéhez. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):
51–76. – 53; 75.
12. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
53. Nyelvtörténet és számítógép. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. Szerk. V. RAISZ
RÓZSA és H. VARGA GYULA. MNyTK. 212. sz. (1999): 358–70.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 301.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
49
54. Névrendszertani megjegyzések a patrocíniumi helységnevek történetéhez: NÉ. 21 (1999): 66–70.
Hivatkozás:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 240. Olaszul.
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
3. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 46, 206.
4. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 125,
126, 135.
5. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. Helynév-
történeti tanulmányok 2. (2006): 31, 45.
6. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-
ről: MNy. 103 (2007): 418.
7. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 7, 8, 15, 111,
141, 220, 248.
8. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 257.
9. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny
Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. Tóth, Valéria. Debre-
cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 177, 192, 205.
10. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben.
Névtani Értesítő 34 (2012): 71–80. – 71; 79.
11. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
55. A helynevek rendszerének nyelvi leírásához: MNyj. 37 (1999): 207–216.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Helynevek a helynevekben. MNyj. 37 (1999): 436.
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.
3. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar
Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 127–8, 132, 140, 215–6.
4. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002):
46.
5. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek funkcionális-szemantikai vizsgálata a
XIX–XX. század fordulóján. NÉ.24 (2002): 39.
6. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Városaink főbb utcanév-változtatási tendenciái a
XX. század végén. Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.
HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002.
32.
7. BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.
Eger, 2002. 54–, 58, 82, 164, 201–2.
8. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. MNyj. 41 (2003):
160.
9. GYŐRFFY ERZSÉBET–RESZEGI KATALIN: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcioná-
lis-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata. MNyj. 41 (2003): 197.
10. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 102–4, 106,
122, 192–3, 219, 221–2.
11. FEHÉR KRISZTINA: Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnévkutatás első
korszakában. NÉ. 26 (2004): 87.
12. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 125–6,
135.
13. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek az első világháborútól a tanácsköztársaság
időszakának végéig. NÉ. 27 (2005): 220.
14. PELCZÉDER KATALIN: Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai
vizsgálata. NÉ. 27 (2005): 230.
15. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,
2004. 103–4, 106, 122, 193, 219, 221–2, 230.
50
16. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizs-
gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 179.
17. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szem-
pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 52–3, 55, 65.
18. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A növényzetre utaló helynevek. In: Nyelvek és nyelv-
változatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS
EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 248, 255.
19. N. CSÁSZI ILDIKÓ: Névváltozási jelenségek Zoboralja helyneveiben. NÉ. 29 (2007):
201–2, 210.
20. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-
ről. MNy. 103 (2007): 418.
21. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. Helynévtörténeti tanulmányok 3
(2008): 66–7.
22. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 162.
23. N. FODOR JÁNOS: A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről.
MNy. 104 (2008): 287, 295, 301, 305.
24. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 7, 8, 15, 55,
131, 141, 149, 150, 174, 179, 248.
25. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár és a leíró helynévtan
lehetséges interdiszciplináris kapcsolatai. Nyelv- és Irodalomtudományi
Közlemények 52 (2008): 81–88. – 83; 87.
26. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadásról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009):
37, 44.
27. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki mikrotoponímiai rendszerek népetimológiás vál-
tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 58–9, 70.
28. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdűnánáshoz tartozó
Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 132, 139.
29. N. FODOR JÁNOS: Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi
elemzése (1401–1526). NÉ 31 (2009): 222, 224.
30. HÁRI GYULA: Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. Bp. 2010. – 38, 73.
31. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 60, 212, 257.
32. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 60, 134, 228.
33. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-
ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 72, 90,
150.
34. FARKAS TAMÁS: A magyar családnévanyag fogalma és struktúrája. Mnyj. 48 (2010):
59–75. – 69, 74.
35. RESZEGI KATALIN: Possibilities of Onomatosystematical Comparative Research in
Uralian Languages. On the Examples of Early Hungarian Oronyms. Folia Uralica
Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 99, 110.
36. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 123, 147, 159, 193.
37. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 38, 125, 182.
38. F. LÁNCZ ÉVA: A tulajdonságra utaló családnevek kognitív megközelítésben. NÉ. 33
(2011): 29–39. – 29, 35.
39. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki domborzati névrendszer regionális arculata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 39–52. – 39, 51.
40. GYŐRFFY ERZSÉBET: A szleng helynevek névrendszertani helyéről. NÉ 33 (2011):
93–7. – 93, 97.
41. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 82; 85; 97.
42. PÁSZTOR ÉVA: A halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandósá-
gáról. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 101–110. – 103; 108.
43. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. Helynévtörténeti Tanulmányok 8
51
(2012): 121–132. – 122; 129.
44. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben.
Névtani Értesítő 34 (2012): 71–80. – 73; 79.
45. GYŐRFFY ERZSÉBET: A hivatalos név terminus. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):
27–35. – 29; 34.
46. N. FODOR JÁNOS: A természetes személynévadásról. Magyar Nyelvjárások 50
(2012): 37–50. – 40; 41; 47; 50.
47. BÁTORI ISTVÁN: Erdélyi vármegyék Árpád-kori településneveinek névrendszertani
elemzése. Juvenilia 5 (2013): 52–62. – 52; 56; 62.
48. KISS, MAGDALENA: Analiza funcţional-semantică a hidronimelor române din
bazinul Crişurilor. In: Name and Naming. Onomastics is Contemporary Public
Space. Szerk. Oliviu Felecan. Editura Mega, Baia Mare. 2013. 329–338. – 330–332,
337.
49. GYŐRFFY ERZSÉBET: The place of slang Toponyms in the toponymic system. Acta
Onomastica 54 (2013): 80–86. – 81.
50. GYŐRFFY ERZSÉBET: Ont the term official name. Namn och Bygd 101 (2013):
155–163. – 158, 162.
51. BÁTORI ISTVÁN: Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának
tanulságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 53–60. – 54; 60.
52. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015.– 83, 112, 166, 208.
53. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –109.
54. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –137.
55. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjté-
séről, elemzési szempontjairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 103–120.
– 104; 117.
56. FARKAS TAMÁS: A magyar családnevek változástipológiájáról. Magyar Nyelv 111
(2015): 395–408. – 395, 407.
57. BÁTORI ISTVÁN: A telek mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):
95–116. – 104, 106.
58. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 123, 272.
59. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 21, 160.
60. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 9, 73, 82, 234.
61. BÁTORI ISTVÁN: Településnévformánsok a régiségben. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 61–90. – 82, 87.
62. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 37, 44.
63. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. –74, 79.
64. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 22, 57.
65. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 126, 158.
66. KOVÁCS HELGA: A középkori várnevek keletkezéstörténeti vizsgálata. Névtani Ér-
tesítő 39 (2017): 67–86. – 78, 80, 81, 84.
67. GYŐRFFY ERZSÉBET: Egy on-line helynévkompetencia-felmérés tanulságai. Magyar
Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 83.
68. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 162.
52
69.
56. Földrajzi közneveink szótáráról. In: Nép — nyelv — társadalom. Végh József emlékezetére. Szerk.
SZABÓ GÉZA, MOLNÁR ZOLTÁN. Szombathely, 2000. 63–73.
Hivatkozás:
1. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A növényzetre utaló helynevek. In: Nyelvek és nyelv-
változatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS
EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 251, 255.
2. VINCZE, LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde.
Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 223, 247.
3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár és a leíró helynévtan
lehetséges interdiszciplináris kapcsolatai. Nyelv- és Irodalomtudományi
Közlemények 52 (2008): 81–88. – 83; 87.
4. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznévi fogalmak megnevezési rendszerének tagoltsága a
romániai magyar nyelvjárásokban.. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 236–7,
243.
5. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. Helynévtörténeti Tanulmányok 8
(2012): 121–132. – 123; 126; 127; 129.
6. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 11, 12, 22, 29, 30, 73, 74, 160.
7. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
8. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
57. HOFFMANN ISTVÁN–(MATICSÁK SÁNDOR–NYIRKOS ISTVÁN): Együttműködési program az uráli
nyelvek névkutatása terén. NÉ. 22 (2000): 142–150.
Hivatkozás:
1. VINCZE, LÁSZLÓ: Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 359. Németül.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 61.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
58. Egy történeti helynévszótár tervéről. In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T.
MOLNÁR ISTVÁN–KLAUDY KINGA. Debrecen, 2000. 251–7.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
59. HOFFMANN ISTVÁN–(NEMES MAGDOLNA): Mutatvány földrajzi közneveink szótárából: Magyar
Nyelvjárások 38 (2000): 179–186.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
3. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 49, 163.
4.
60. Megjegyzések a helynevek szemantikai szerkezetéhez. In: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Szerk.
GECSŐ TAMÁS. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. Tinta Könyvkiadó, 2000.
110–119.
Hivatkozás:
1. NEMES MAGDOLNA: Összetétellel alakult földrajzi neveink. Hungarológia és
dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK
JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 91.
53
2. NEMES MAGDOLNA: Képzéssel alakult földrajzi köznevek. Köszöntő kötet B. Ger-
gely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc,
2002. 139, 142.
3. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 159, 162.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
61. Újabb eredmények a helynévtörténeti kutatásokban: Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 135–146.
Hivatkozás:
1. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.
Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 343; 344; 351.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
62. Az uráli névkutatás lehetőségeiről: MNy. 97 (2001): 29–34.
Hivatkozás:
1. N. KIS SZILVIA: Névszemantikai vizsgálatok az állatnevek körében. A lónevek ta-
nulságai. Bp.–Kaposvár, 2010. – 129.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
63. Mire jó a névtudomány? A finnországi névkultúráról: Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001):
225–235.
Hivatkozás:
1. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 25; 32; 44.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
3. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 139.
64. A helynevek szerkezetéről. In: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Szerk.
ANDOR JÓZEF–BENKES ZSUZSA–BÓKAY ANTAL. Bp., 2002. 237–41.
Hivatkozás:
1. NEMES MAGDOLNA: Összetétellel alakult földrajzi neveink. Hungarológia és
dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK
JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 91.
2. NEMES MAGDOLNA: Képzéssel alakult földrajzi köznevek. Köszöntő kötet B. Ger-
gely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc,
2002. 139, 142.
3. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-
névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 162.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
65. A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.
HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 9–22.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/2 (2002): 571. Olaszul.
54
2. PUSZTAI FERENC: MNy. 100 (2004): 482–3.
Hivatkozás:
1. VÖRÖS FERENC: A (történeti) személynévkutatás a Felvidéken különös tekintettel a
Trianon utáni fejleményekre. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.
FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 39.
2. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 42.
3. SÁNDOR ANNA: Miről vallanak egy török adóösszeírás zoboralji nevei? MNyTK. 225
(2006): 96, 100.
4. N. KIS SZILVIA: Névszemantikai vizsgálatok az állatnevek körében. A lónevek ta-
nulságai. Bp.–Kaposvár, 2010. – 129.
5. FARKAS TAMÁS: Terminológiai munkálatok a névkutatás terén. NÉ 33 (2011):
203–12. – 208, 210.
6. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.
Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 17; 186.
7. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 36; 44.
8. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi
jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század
elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és
Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 51; 60.
9. BAUKO JÁNOS: Magyar névkutatás a határokon túl. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ
MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi
Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 63–89. –
63; 81.
10. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 116;
137.
11. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 165.
12. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 36, 44.
13. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 80.
14. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 57.
15. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
16. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 140.
66. Egy újabb nyelvtörténeti adatbázisról. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk.
GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 65–8.
Hivatkozás:
1. RÁCZ ANITA: Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól. MNyj. 41
(2003): 497.
2. TÓTH VALÉRIA: Inetimologikus magánhangzók a magyar helynevekben. MNyj. 41
(2003): 628.
3. TÓTH VALÉRIA: Inetimologikus mássalhangzók a magyar helynevekben. MNy. 100
(2004): 321.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
55
67. Patak. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER
BORBÁLA. Bp., 2003. 664–73.
Hivatkozás:
1. GYŐRFFY ERZSÉBET–RESZEGI KATALIN: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcioná-
lis-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata. MNyj. 41 (2003): 199.
2. PÓCZOS RITA: A Garam és az Ipoly víznévrendszerének nyelvi rétegei. Helynévtör-
téneti tanulmányok 1. (2004): 112.
3. RESZEGI KATALIN: Bérc, hegy és halom a régi helyneveinkben. Helynévtörténeti
tanulmányok 1. (2004): 146, 148–50.
4. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-
veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 122, 131.
5. BÍRÓ FERENC: Folyó- és állóvizeket jelentő köznevek ómagyar kori településne-
vekben. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008.
104, 106.
6. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica
Uralica 7 (2008): 60, 72.
7. BÍRÓ FERENC: Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Érteítő
30 (2008): 75, 80.
8. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és
középmagyar kori névanyagában. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 127, 129.
9. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 126,
130.
10. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 67, 71, 73, 74, 193.
11. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 27, 70, 71, 86, 126, 182.
12. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. Helynévtörténeti Tanulmányok 8
(2012): 121–132. – 121; 129.
13. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori
oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139–55. – 144;
153.
14. NAGY MÁTÉ: A gorond lexéma etimológiai és szóföldrajzi vizsgálata. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 77–94. – 88, 89, 92.
15. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 14, 16, 64, 71, 98, 112, 160.
16. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 80, 234.
17. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-
rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):
91–101. – 91, 93, 94, 96, 99.
18. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
19. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
20. BÁBA BARBARA: A special context for the usage of geographical common words:
medieval charter writing practices. Nouvelle Revue d'Onomastique 59 (2017):
59–68. – 62, 64.
21. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 131, 134, 141.
22.
68. Nyirkos István hetvenéves: Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 9–17.
Hivatkozás:
1. MATICSÁK SÁNDOR: Nyirkos István 1933–2013. Nyelvtudományi Közlemények 109
(2013): 470–3. – 471; 472.
56
2. MATICSÁK SÁNDOR: Nyirkos István 1933–2013. Folia Uralica Debreceniensia 20
(2013): 395–400. – 395; 396.
69. Helynévgyűjtés és tudományos kutatás: Névtani Értesítő 25 (2003): 17–22.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
70. Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 1. (2004):
9–61.
Ismertetés:
1. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 28 (2006): 259.
2. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: RIOn. 11. (2005): 153.
3. GALLASY MAGDOLNA: MNy. 102 (2006): 224.
4. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 125–6. (angolul)
Hivatkozás:
3. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 130,
135.
4. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizs-
gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 160, 179.
5. RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótá-
ra. Debrecen, 2007. 70, 358.
6. TÓTH VALÉRIA: A -falva > -fa változás településneveinkkben Helynévtörténeti ta-
nulmányok 3 (2008): 114, 118.
7. RESZEGI KATALIN: A régi hegynevek névterjedelmének kérdéséről. Helynévtörténeti
tanulmányok 3 (2008): 136–7, 139, 144.
8. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 20, 38, 216,
248.
9. PÓCZOS RITA: A párhuzamos helynévadás. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI
ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 226, 229.
10. RESZEGI KATALIN: A hegynév terminus definiálása. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 246, 247.
11. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 268, 271.
12. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica
Uralica 7 (2008): 62, 72.
13. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadásról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009):
36, 42, 44.
14. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4
(2009): 92, 102.
15. SZŐKE MELINDA: A hiteles helyi oklevelek helynévi szórványainak nyelvészeti
hasznosíthatóságáról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 152–4, 157, 160.
16. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.
Bp., 2009. 67, 127.
17. BÍRÓ FERENC: Helynévhasználat Bél Mátyás Heves megye-ismertetésében. MNyj.
47 (2009): 62, 80.
18. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 33, 44.
19. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 84, 88, 92.
20. SLÍZ MARIANN: A helynévi adatok szerepe az Anjou-kori adatok vizsgálatában.
Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 106–7, 111.
21. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 183.
22. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 51, 53, 54, 258.
23. RESZEGI KATALIN: Possibilities of Onomatosystematical Comparative Research in
57
Uralian Languages. On the Examples of Early Hungarian Oronyms. Folia Uralica
Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 105, 110.
24. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 194, 228.
25. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-
ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 150.
26. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél nyelve és nyelvi közege. In: Klá-
risok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. CSISZÁR
GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 325, 326, 331.
27. KOVÁCS ÉVA: A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani
tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 51, 58.
28. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 126,
127, 130.
29. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 39, 43, 45, 46, 48, 60, 193.
30. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 7, 31, 119, 182.
31. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny
Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. Tóth, Valéria. Debre-
cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 180, 205.
32. SLÍZ MARIANN: Személynévadás az Anjou-korban. Budapest, 2011. – 205, 257.
33. MEGYERI-PÁLFFI ZOLTÁN: Egyes rendi jogintézmények hatása a nemesi családnév-
viselésre. NÉ. 33 (2011): 39–48. – 40, 47.
34. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében.
Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 55–74. – 65; 72.
35. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 69–75. – 69, 75.
36. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 49–60. – 52; 59.
37. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. Helynévtörténeti Tanulmányok 8
(2012): 121–132. – 125; 129.
38. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. –
60; 125.
39. N. FODOR JÁNOS: Megjegyzések népnévi eredetű tulajdonneveinkről. Névtani Érte-
sítő (2012): 179–91. – 182; 190.
40. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 35; 36; 139; 143; 213.
41. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 46; 55.
42. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 57; 61; 63; 68; 69; 70; 73; 75.
43. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynév-szociológia kutatási terüeletei, feladatai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 115–25. – 123.
44. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság bir-
tokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109–22. – 113; 121.
45. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei II. Az alapítólevél
hagionimái. Névtani Értesítő 35 (2013): 157–78. – 162; 176.
46. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 234, 250.
47. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai
értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 27, 28, 30, 31, 33, 36, 37, 39, 41,
50, 54.
48. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdé-
séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 60, 71.
49. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori
oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139–55. – 139;
140; 141; 143; 144; 145; 147; 149; 150; 151; 153.
58
50. SLÍZ MARIANN: A megkülönböztető névelemek és az oklevélírói gyakorlat.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 155–64. – 156; 164.
51. K. NÉMETH ANDRÁS: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához. In: A
múltnak kútja. Szerk. RÁCZ TIBOR. Szentendre, 2014. 177–188. – 178, 187.
52. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 85, 86, 95, 110.
53. KENYHERCZ RÓBERT: A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről. Nyelvtudományi
Közlemények 110 (2014): 205–26. – 213, 225.
54. SLÍZ MARIAN: Személynevek fordítása a kései ómagyar kori okleveleinkben.
Magyar Nyelvjárások 52 (2014): 73–88. – 79, 82, 87.
55. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two
mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2014): 337–62. – 241.
56. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 85, 91, 121, 123, 124, 125, 129, 130,
131, 136, 137, 138, 140, 142, 143, 144, 146, 147, 148, 156, 164, 165, 166, 167, 178,
181, 183, 185, 188, 194, 201, 215.
57. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 110, 122, 144, 175, 193, 194, 195, 196, 200, 208.
58. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 169; 181.
59. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke.
Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55–68. – 64; 67.
60. K. NÉMETH ANDRÁS: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. A
Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve. 37 (2015): 7–39. – 10, 15, 18, 27, 34.
61. KOVÁCS HELGA: A várnév mint helynévfajta. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):
107–119. – 117, 119.
62. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 86, 87, 89, 90, 92, 96, 97, 99, 101,
110, 272.
63. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Sze-
mélynevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 14, 17.
64. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 152, 153.
65. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 60, 61, 96, 97, 103, 108, 141, 144, 160.
66. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti
vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 18, 42.
67. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 59, 61, 62, 63, 64, 65,
66, 68.
68. PÓCZOS RITA: Elméletek a régi európai víznevekről. Magyar Nyelvjárások 54
(2016): 83–93. – 83, 92.
69. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 210, 234.
70. KOVÁCS HELGA: Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti
Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.
71. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 124, 137.
72. SLÍZ MARIANN: Személynévvizsgálatok a középkori magyarországról. Budapest,
2017. – 131, 163.
73. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szőke Melinda, A garamszentbenedeki apátság alapító-
levelének nyelvtörténeti vizsgálata. Magyar Nyelv 113 (2017): 369–374. – 372, 373.
74. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 164, 190.
75. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
76. KOVÁCS, ÉVA: On he Text Integration Procedures of the Toponymic Elements in the
59
Founding Charter of the Abbey of Százd. In: A Survey of Historical Toponomastics.
Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 19. – 19.
77. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
78. BÁBA BARBARA: A special context for the usage of geographical common words:
medieval charter writing practices. Nouvelle Revue d'Onomastique 59 (2017):
59–68. – 64.
79. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 24, 158.
80. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 33, 40, 44, 50, 73, 97, 99-101, 103, 104, 118.
81. MELINDA SZŐKE: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medi-
eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31–37, 39.
82.
71. Kiss Lajos (1922–2003): Magyar Nyelvjárások 42 (2004): 217–22. Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
72. Régi helyneveink mint (nyelv)történeti források. In: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl.
Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 192–8.
Ismertetés:
1. VÉGH FRUZSINA: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS
FERENC. Jászberény, 2004.: NÉ. 27 (2005): 318.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 228, 250.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 33, 44.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél nyelve és nyelvi közege. In: Klá-
risok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. CSISZÁR
GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 323, 331.
4. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 81, 109.
5. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
6. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
73. Régi helyneveink névadóinak kérdéséhez: NÉ. 27 (2005): 117–24.
Hivatkozás:
1. KENYHERCZ RÓBERT: Az etnikai viszonyok tükröződése a szókezdő mássalhang-
zó-torlódások körüli nyelvi változásban. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.
Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 91, 96.
2. BURA LÁSZLÓ: Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti, 2007. 102.
3. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-
ről: MNy. 103 (2007): 413, 418.
4. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 226, 248.
5. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. Helynévtör-
téneti tanulmányok 4 (2009): 25, 26, 33.
6. GYŐRFFY ERZSÉBET: A többnevűség és a szakasznevek folyóvízneveink körében.
Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 106–7, 113.
7. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Helynévtörténeti ta-
nulmányok 4 (2009): 168, 169.
8. TÓTH VALÉRIA: Elmélet és módszer a történeti helynévkutatásban, különös tekin-
tettel a településnevek változásaira. NÉ. 31 (2009): 180, 182.
9. TÓTH VALÉRIA: Adalékok személynévi eredetű településneveink nyelvi kérdéseihez.
MNyj. 47 (2009): 45, 59.
60
10. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány
kérdéséről. MNyj. 47 (2009): 105, 108.
11. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 123,
131.
12. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Füredi História 11
(2011): 6–10. – 9, 10.
13. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 40, 69, 183.
14. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-
lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 10, 15.
15. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben.
Névtani Értesítő 34 (2012): 71–80. – 78; 79.
16. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynév-szociológia kutatási terüeletei, feladatai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 115–25. – 124.
17. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the
establishment of the Hungarian State. In: Names in daily life. Proceedings of the 24th
International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.
–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1231.
18. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche In-
formationen 103 (2014): 480–90. – 482, 488.
19. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 176; 178; 181.
20. NAGY LEVENTE: Újabb erdélyi román személy- és helynévtörténeti kutatások.
Névtani Értesítő 37 (2015): 221–237. – 232, 235.
21. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 39, 160.
22. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 203, 208.
23. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 17, 63, 67, 108, 111, 112, 114, 190.
24. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
25. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
26. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 24, 120, 121, 158.
27. GYŐRFFY ERZSÉBET: Egy on-line helynévkompetencia-felmérés tanulságai. Magyar
Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 79, 83.
74. Címszóválasztás nyelvtörténeti szótárakban. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk.
MÁRTONFI ATTILA–PAPP KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN. Bp., 2006. 445–52.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 29, 248.
75. HOFFMANN ISTVÁN–(MATICSÁK SÁNDOR): A névkutatás kérdései a X. Nemzetközi Finnugor
Kongresszuson: Névtani Értesítő 28 (2006): 191–9.
Hivatkozás:
1. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 45.
2. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi
jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század
elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és
Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 60.
61
3. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
4. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
76. Szöveg és szórvány kapcsolata a Tihanyi apátság alapítólevelében. In: A mondat: kaland. Hetven
tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára. Szerk. GALGÓCZI LÁSZLÓ–VASS LÁSZLÓ. Szeged, 2006.
142–7.
Hivatkozás:
1. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk.
BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 268, 271.
2. SZŐKE MELINDA: A hiteles helyi oklevelek helynévi szórványainak nyelvészeti
hasznosíthatóságáról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 155, 160.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 38, 44.
4. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 84, 92.
5. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 86, 110.
6. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 193, 194, 208.
7. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-
járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 60, 68.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
9. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
10. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 98, 118.
77. Fehértói Katalin (1925–2006): Magyar Nyelvjárások 44 (2006): 177–82. Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 23.
78. A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa. In: Helynévtörténeti tanulmá-
nyok 2. (2006): 67–82.
Ismertetés:
1. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 131. (angolul)
2. GALLASY MAGDOLNA: Névtani Értesítő 30 (2008): 278–9.
Hivatkozás:
1. JUHÁSZ DEZSŐ: Ómagyar helynévi nyomokon. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI
ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 171, 173, 174.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lo-
kalizálása. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
2008. 256, 266.
3. RÁCZ ANITA: Helynévképzők az ómagyar kori népnévi eredetű helynevekben.
MNyj. 46 (2008): 109, 123.
4. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 40, 45.
5. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
6. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 176, 183.
7. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. –
56; 126.
8. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok
10 (2014): 19–32. – 20; 23; 31.
62
9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 88, 110.
10. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 170; 181.
11. RÁCZ ANITA: Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen., 2016. – 96, 187.
12. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 73, 102, 190.
13. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
14. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
79. Mortis birtok a Tihanyi alapítólevélben: MNyj. 44 (2006): 29–67.
Hivatkozás:
1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Kesztölcről Fehérvárra menő hadút. NÉ. 29 (2007):
23–4, 45.
2. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-
veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 122, 131.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. Helynév-
történeti tanulmányok 3 (2008): 30–1, 36, 51.
4. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori
mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150.
5. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 51, 248.
6. JUHÁSZ DEZSŐ: Ómagyar helynévi nyomokon. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI
ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 169, 171, 173, 174.
7. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lo-
kalizálása. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
2008. 256, 257, 267.
8. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4
(2009): 88, 102.
9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink
szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 35, 44.
10. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 91–2.
11. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
12. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 176, 183.
13. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálá-
sa. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 68–71, 74–76, 79, 80, 82, 86,
104, 107.
14. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 49–60. – 51; 59.
15. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. –
62; 125.
16. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
17. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 89, 215.
18. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 155, 160, 208.
19. TÓTH VALÉRIA: Helynévgyűjtemények a névkutatás szolgálatában. In: Acta
Academiae Agriensis. XLII. Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 217–224. –
217; 220.
20. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
63
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
21. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
22. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
80. A Tihanyi alapítólevél szórványaihoz: Tichon, Balatin, Petra, Fuk: NÉ. 29 (2007): 7–22.
Ismertetés:
1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lo-
kalizálása. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,
2008. 256, 258, 267.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-
nulmányok 5 (2010): 88, 92.
2. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. MNy. 107 (2010):
295–307, 385–96. – 296–9, 302, 307, 386, 387, 393.
4. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél két vízrajzi nevéről. In: Karszt,
történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tisztele-
tére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 259–61. – 260, 261.
5. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 96, 97, 183.
6. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a
földrajzi nevekben. 1. rész. Magyar Nyelvőr 137 (2013): 155–71. – 156; 169.
7. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
8. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 72, 74, 190, 209.
9. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 170; 181.
10. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
11. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32.
12. ZÁNTÓ EDINA: Hogyan használható névtani kötet a középiskolai tanításban? Anya-
nyelv-pedagógia 11 (2018): 64–70. – 65, 68.
81. A Tihanyi alapítólevél nyelvészeti jelentősége. In: Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél
tiszteletére. Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Tihany, 2007. 61–6.
Ismertetés:
1. ZELLIGER ERZSÉBET: Érszegi Géza szerk. Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapí-
tólevél tiszteletére. Tihany, 2007. MNy. 104 (2008): 238.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Névtani Értesítő 30 (2008): 286.
Hivatkozás:
1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél két vízrajzi nevéről. In: Karszt,
történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tisztele-
tére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 259–61. – 259, 261.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Név anyanyelv, identitás összefüggései a középmagyar
kor boszorkánypereinek tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 133–42.
– 133, 142.
3. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-
lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 9, 15.
4. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
5. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche
Informationen 103 (2014): 480–90. – 480, 488.
64
6. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the
establishment of the Hungarian State. In: Names in daily life. Proceedings of the 24th
International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.
–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1226, 1231.
7. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 70, 209.
8. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
9. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 143, 152, 153.
10. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 32, 234.
11. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 201, 208.
12. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
13. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32.
14. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 118.
82. Nyelvi rekonstrukció — etnikai rekonstrukció. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk.
HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 11–20.
Ismertetés:
1. BÍRÓ FERENC: MNyj. 45 (2007): 125–6.
2. BÍRÓ, FERENC: Onomastica Uralica 7 (2008): 118–9. (angolul)
3. ZELLIGER ERZSÉBEZ: Névtani Értesítő 30 (2008): 283.
4. SZABÓ T. ANNAMÁRIA: Magyar Nyelv 105 (2009): 357–68: 364.
Hivatkozás:
1. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori vízneveinek nyelvi rétegei.
Acta Hungarica 18 (2008): 122, 133.
2. GYŐRFFY ERZSÉBET: A többnevűség és a szakasznevek folyóvízneveink körében.
Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 106–7, 113.
3. TÓTH VALÉRIA: Elmélet és módszer a történeti helynévkutatásban, különös tekin-
tettel a településnevek változásaira. NÉ. 31 (2009): 177, 182.
4. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 32, 228.
5. RÁCZ ANITA: Az ómagyar kori településnevekben előforduló ’német’ jelentésű
lexémák nyelvföldrajzi vizsgálata. NÉ. 33 (2011): 77–91. – 77, 86.
6. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Név anyanyelv, identitás összefüggései a középmagyar
kor boszorkánypereinek tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 133–42.
– 133, 142.
7. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynév-szociológia kutatási terüeletei, feladatai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 115–25. – 124.
8. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 233; 244; 246; 250.
9. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai
értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 18, 54.
10. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 197, 209.
11. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 124;
126; 137.
12. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
65
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 171; 172; 181.
13. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 77, 81.
14. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 17, 27, 29, 76, 272.
15. FARKAS TAMÁS: Családnév és etnikum: utak és lehetőségek a magyar és a nemzet-
közi alkalmazott névtani kutatásokban. In: VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól
a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz. UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.
Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 187–211. – 187; 206.
16. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 9, 10, 234.
17. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 202, 208.
18. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
19. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
20. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 24, 158.
83. Gisnav birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek
János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1:
354–70.
Hivatkozás:
1. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
2. KOVÁCS ÉVA: A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani
tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 57, 58.
3. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás filológiai kérdései. Helynévtörténeti
Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 38; 46.
4. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 49–60. – 53; 59.
5. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
6. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 88, 215.
7. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 55, 209.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 58.
9. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.
84. A név mint történeti forrás. In: Név és valóság.A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai
Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 20–9.
Ismertetés:
1. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 31 (2009): 232.
2. ZÁNTÓ EDINA: MNy. 106 (2010): 216–23. – 217. .
3. FARKAS TAMÁS: Nyr. 134 (2010): 125–8. – 125.
Hivatkozás:
1. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a
természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 40, 258.
2. MEGYERI-PÁLFFI ZOLTÁN: Név és jog. A névviselés jogi szabályozásának fejlődése
Magyarországon. Bp., 2013. 1q2q7; 260.
3. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. Helynévtörténeti
Tanulmányok 10 (2014): 33–52. – 35; 49.
4. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS
66
TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar
Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.
Bp., 2015. 23–47. – 35; 44.
5. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –103;
109.
6. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 172; 181.
7. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 9, 10, 190, 234.
8. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 62, 73, 98, 101, 190.
9. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
10. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 30,
128.
11. KOCÁN BÉLA: A helynévrendszer változása az ugocsai Hontpázmány-birtoktestben.
Névtani Értesítő 39 (2017): 87–98. – 87, 97.
85. A Tihanyi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani tanulságai. In: Helynévtörténeti
tanulmányok 3. (2008): 9–27.
Ismertetés:
1. HÁRI GYULA: NÉ 31 (2009): 252.
Hivatkozás:
1. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása.
Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 52, 64, 80.
2. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
3. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 5 (2010): 170, 183.
4. KOVÁCS ÉVA: A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani
tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 47, 52, 54, 55, 56,
58.
5. PÁSZTOR ÉVA: A történeti források szocioonomasztikai felhasználhatósága a hely-
névrendszerek vizsgálatában. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 133–50. –
135, 148.
6. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-
lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 16.
7. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról.
Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 7–36. – 34.
8. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
9. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the
establishment of the Hungarian State. In: Names in daily life. Proceedings of the 24th
International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.
–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1230, 1231.
10. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 10, 113, 200, 201, 202, 209.
11. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
12. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 153.
13. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 190, 196, 197, 200, 208, 209, 210, 211, 212,
217, 234.
67
14. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 99, 190.
15. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
16. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
17. KOCÁN BÉLA: A helynévrendszer változása az ugocsai Hontpázmány-birtoktestben.
Névtani Értesítő 39 (2017): 87–98. – 87, 97.
86. A személynévrendszerek leírásához. MNyj. 46 (2008): 5–20.
Hivatkozás:
1. FARKAS TAMÁS: Családnévrendszer, névhasználat, névváltozás nyelvi-kulturális
kontaktushelyzetben. NÉ. 31 (2009): 27, 44.
2. FARKAS TAMÁS: Családnév-változtatás Magyarországon. NytudÉrt. 159. sz. Bp.,
2009. 25, 102.
3. SLÍZ MARIANN: A történeti személynévkutatás terminológiájához. NÉ 32 (2010):
157–72. 158, 160, 171.
4. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-
ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 15–6, 84,
150.
5. SLÍZ MARIANN: Dominák és relicták: a nem és a társadalmi státusz hatása a 14. szá-
zadi oklevelek női neveire. In: Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tisztele-
tére. Szerk. CSISZÁR GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 311–7. – 311, 317.
6. VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA: A Győr vármegyei Újváros XVIII. századi
személynevei. Bp., 2011. – 9, 201.
7. N. FODOR JÁNOS: Családnevek történeti tanulságai Partium késő középkori és újkori
névanyaga alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 143–58. – 144, 158.
8. GYŐRFFY ERZSÉBET: A névszociológiai aspektusról a szleng helynevek kapcsán.
Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 53–60. – 56, 58–9.
9. FARKAS TAMÁS: Terminológiai munkálatok a névkutatás terén. NÉ 33 (2011):
203–12. – 27, 210.
10. TÓTH TEODÓRA: Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.
(Ismertetés.) Mnyj. 48 (2010): 267–72. – 270, 272.
11. VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA: Győr-Újváros 18. századi keresztneveinek
elemzése szociolingvisztikai megközelítésben. Mnyj. 48 (2010): 236–61. – 239, 261.
12. FARKAS TAMÁS: A magyar családnévanyag fogalma és struktúrája. Mnyj. 48 (2010):
59–75. – 59, 60, 74.
13. TÓTH VALÉRIA: Farkas Tamás, Családnév-változtatás Magyarországon. Magyar
Nyelvjárások 49 (2011): 170–9. – 176; 179.
14. FARKAS TAMÁS: Szempontok a magyar névtani terminológia megítéléséhez. Névtani
Értesítő (2012): 139–48. 144; 145; 147.
15. SLÍZ MARIANN: Terminusok keletkezése és változása. Névtani Értesítő (2012):
149–56. 150; 155.
16. BAUKO JÁNOS: A magyar és a szlovák (szláv) névtani terminológia összevetése.
Névtani Értesítő (2012): 157–66. 157; 164.
17. SLÍZ MARIANN: Tulajdonnév és kategorizáció. Magyar Nyelv 108 (2012): 282–91,
400–10. 287; 408.
18. MOZGA EVELIN: Szempontok az –s/-cs képzős ómagyar kori személyneveink vizs-
gálatához. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 153–67. – 154; 155; 156; 163;
166.
19. GYŐRFFY ERZSÉBET: A hivatalos név terminus. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):
27–35. – 27; 28; 34.
20. N. FODOR JÁNOS: A természetes személynévadásról. Magyar Nyelvjárások 50
(2012): 37–50. – 39; 41; 42; 43; 44; 50.
21. KECSKÉS JUDIT: Migráns gyermekek névhasználata. Egyénnév-választás nyel-
vi-kulturális kontaktushelyzetben. Névtani Értesítő 35 (2013): 209–20. – 211; 219.
22. SLÍZ MARIANN: A tulajdonnév funkciója a görög mitológiában. Névtani Értesítő 35
(2013): 221–9. – 221; 224; 228.
68
23. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 234; 242; 243; 250.
24. GYŐRFFY ERZSÉBET: Ont he term official name. Namn och Bygd 101 (2013):
155–163. – 156, 163.
25. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai
értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 18, 54.
26. BAUKO JÁNOS: A keresztnevek használata magyar–szlovák kétnyelvű környezetben.
In: Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO
JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Kö-
zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 5–27. – 8, 23.
27. SLÍZ MARIANN: A megkülönböztető névelemek és az oklevélírói gyakorlat.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 155–64. – 156; 164.
28. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás (1211) személyneveinek vizsgálatáról.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 165–78. – 165; 177.
29. TÓTH VALÉRIA: A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 179–204. – 179; 183; 185; 190; 191; 192;
194; 195; 199; 202.
30. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a 13–14. századi nemzetségnevek értékeléséhez.
Századok 148 (2014): 471–94. – 472; 486; 487; 489; 490.
31. TAKÁCS JUDIT: Keresztnévhasználat és névtipológia összefüggése. Folia Uralica
Debreceniensia 21 (2014): 157–166. – 163, 165.
32. SLÍZ MARIAN: Személynevek fordítása a kései ómagyar kori okleveleinkben.
Magyar Nyelvjárások 52 (2014): 73–88. – 83, 87.
33. FARKAS TAMÁS: Unconventional Anthroponyms in the Hungarian Surname
System In: Felecan Oliviu, Felecan Daiana (szerk.) Unconventional
Anthroponyms: Formation Patterns and Discursive Function. Cambridge:
Cambridge Scholars Publishing, 2014. pp. 108-121. – 109, 120.
34. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –103;
109.
35. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 129;
137.
36. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a helynévi eredetű személynevekről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 11 (2015): 121–136. – 121; 134.
37. SLÍZ MARIANN: A személyneveket érintő kontaktushatások tipológiája.
Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 137–150. – 143; 148.
38. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 33, 165.
39. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar
nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila
születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-
zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 71, 73, 76, 79, 85.
40. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 8, 25, 26, 37, 39, 44, 45, 50, 52, 53,
55, 56, 61, 113, 121, 128, 158, 159, 181, 182, 184, 205, 231, 142, 257, 259, 260, 272.
41. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 38, 44.
42. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei
Andrea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 73, 80.
43. SLÍZ MARIANN: Személynévvizsgálatok a középkori magyarországról. Budapest,
2017. – 30, 89, 134, 135, 163.
44. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 21, 190.
69
45. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 29, 59.
46. MOZGA, EVELIN: Aspects tothe Study of Old Hungarian Anthroponyms with –s/-cs
Formants. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen
University Press, 2017. 82–83. – 82.
47. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 108.
48. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 42, 47, 49, 158.
49. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 135, 136, 140.
87. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A régi magyar helynevek vizsgálatának alap-
kérdései. (Akadémiai doktori értekezés.) Tézisek. Névtani Értesítő 30 (2008): 232–8.
Hivatkozás:
1. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 193, 234.
2. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 31,
128.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 18.
88. Tolna. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. (2009): 185–92.
Ismertetés:
1. BÍRÓ FERENC: NÉ 32 (2010): 269–72.
Hivatkozás:
1. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 96, 102.
2. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.
126.
3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 110.
4. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 170; 181.
5. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 272.
6. KOVÁCS HELGA: Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti
Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 31, 53.
7. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 137, 190.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
9. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
89. A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől
a 16. század elejéig. Szerk. MADAS EDIT. Bp. OSzK., 2009. 13–31.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Széljegyzetek a Szovárd-kérdéshez. MNyj. 48 (2010): 5–21. – 10–1,
21.
2. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás filológiai kérdései. Helynévtörténeti
Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 37; 38; 46.
3. MEDGYESY S. NORBERT: Perenye vallási élete, szakrális és zenei néphagyománya.
In: MEDGYESY S. NORBERT szerk. Ecclesia Agathae. Magyar Napló. Bp., 2012.
257–436.
4. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 227; 229; 231; 250.
70
5. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás (1211) személyneveinek vizsgálatáról.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 165–78. – 172; 177.
6. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 110.
7. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 57, 215.
8. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 54, 55, 209.
9. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 12, 13, 15, 272.
10. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás jövevényszemélyneveinek vizsgálata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 69–80. – 70, 79.
11. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
12. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50, 108.
90. A helynév-etimológiától a helynév-rekonstrukció felé. In: Emlékkönyv Mező András tiszteletére.
Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN ZSOLT. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 2010. 63–70.
Ismertetés:
1. DITRÓI ESZTER: NÉ 33 (2011): 312–3.
Hivatkozás:
1. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –109.
2. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 181.
3. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
4. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
91. Víznevek a Kárpát-medencében: hidak nyelvek és kultúrák között. A víz kultúrája. Szerk. BARTHA
ELEK–KEMÉNYFI RÓBERT–LAJOS VERONIKA. Debrecen, 2010. 209–20.
Hivatkozás:
1. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. Helynév-
történeti Tanulmányok 5 (2010): 131, 137.
2. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 46, 147, 183.
3. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81; 97.
4. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai
elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 73; 99.
5. RESZEGI KATALIN: A névközösség fogalmához. Helynévtörténeti Tanulmányok 11
(2015): 165–176. – 169; 170; 175.
6. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 193, 235.
7. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 137.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
9. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
92. Dél-dunántúli helynevek a pécsi püspökség alapítólevelében. In: Tanulmányok Szabó József 70.
születésnapjára. Szerk. NÉMETH MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2010. 77–82.
Hivatkozás:
71
1. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 17, 57, 215.
2. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70, 71; 81.
3. SZŐKE MELINDA: A bakonybéli apátság 1037. évi alapítóleveléről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 12 (2016): 45–57. – 45, 55.
4. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 117, 118, 137.
5. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.
Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 151.
6. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
7. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
8. SZŐKE MELINDA: A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 137–152. – 143, 149.
9. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 10, 118.
10. PÓCZOS RITA: Szent István kori szórványok névtani vizsgálata. Magyar Nyelv 114
(2018): 392–410. – 402, 407.
11. MELINDA SZŐKE: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medi-
eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31, 39.
12.
13.
93. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 49–58.
Hivatkozás:
1. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynév-szociológia kutatási terüeletei, feladatai.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 115–25. – 124.
2. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 247; 250.
3. VANCO ILDIKÓ: Identitás és személynévhasználat. In: Tulajdonnevek a fordítás és a
kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN.
Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra,
2013. 102–112. – 104, 111.
4. TÓTH VALÉRIA: A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 179–204. – 179; 180; 181; 182; 185; 186;
192; 198; 202.
5. GYŐRFFY ERZSÉBET: The role of the mental map in socio-onomastic research. In:
Name and Naming. Proceedings of the Third International Conference on Onomas-
tics “Name and Naming”. Szerk. OLIVIU FELECAN. Editura Mega, Cluj-Napoca,
2015. 504–511. – 504, 511.
6. GYŐRFFY ERZSÉBET: A mentális térképezés helynév-szociológiai alkalmazásáról.
Névtani Értesítő 37 (2015): 99–117. – 99, 116.
7. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 13, 14, 165.
8. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynévismeretről. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 5–33.
– 32.
9. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 30, 39, 41, 42, 45, 46, 55, 59, 272.
10. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynévismeret és névközösség. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 155–169. – 163, 164, 167.
11. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 30, 59.
12. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 18.
13. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 7, 28, 30, 110, 158.
72
14. RESZEGI KATALIN: Pszicholingvisztika, neurolingvisztika és névkutatás. Névtani
Értesítő 39 (2017): 13–32. – 26, 29.
15. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév és identitás. Névtani Értesítő 39 (2017): 41–53. – 42,
43, 52.
16. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 133, 140.
17. GYŐRFFY ERZSÉBET: On the Characteristics of Toponymic Communities.
Onomastica Uralica 10 (2018): 5–18. – 16, 17.
18. KATALIN RESZEGI: Mental Aspects of Proper Names. Onomastica Uralica 10
(2018): 5–18. – 160, 162.
19.
94. Dunaföldvár régi Zemony nevéről. In: Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk.
CSISZÁR GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 155–61.
Ismertetés:
1. BÉNYEI ÁGNES: Klárisok. Két névtani vonatkozású emlékkönyvről. Névtani Értesítő
(2012): 252–5. 253.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 118, 209.
2. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 71; 81.
3. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 117, 120, 137.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
6. PÓCZOS RITA: Szent István kori szórványok névtani vizsgálata. Magyar Nyelv 114
(2018): 392–410. – 400, 401, 407.
7.
95. Pápa környéki helynevek történeti tanulságai. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk.
TUNGLI GYULA. Pápa, 2011. 7–18.
Ismertetés:
1. KOCSIS ZSUZSANNA: A pápai névtani konferencia előadásai. Névtani Értesítő
(2012): 256–7. 256.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
4. CZUCZOR SÁNDOR: Tényleg beszél a helynév. Almádi Füzetek 9. Balatonalmádi,
2018. – 98.
5.
96. A Tihanyi alapítólevél zakadat szórványairól. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és ta-
nulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011.
223–6.
Ismertetés:
1. BÉNYEI ÁGNES: Klárisok. Két névtani vonatkozású emlékkönyvről. Névtani Értesítő
(2012): 252–5. 255.
Hivatkozás:
1. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok
lokalizálása. Erdélyi Múzeum 2016/3: 51–96. – 72.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 59.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
73
97. Csűry Bálint, a debreceni egyetem tanára. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 41–50. —
Hivatkozás:
1. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
98. Elmélet és terminológia. Névtani Értesítő 34. (2012): 126–37.
Hivatkozás:
1. FARKAS TAMÁS: Szempontok a magyar névtani terminológia megítéléséhez. Névtani
Értesítő (2012): 139–48. 140; 145; 147.
2. SLÍZ MARIANN: Terminusok keletkezése és változása. Névtani Értesítő (2012):
149–56. 152; 154; 155.
3. BAUKO JÁNOS: A magyar és a szlovák (szláv) névtani terminológia összevetése.
Névtani Értesítő (2012): 157–66. 157; 164.
4. BÖLCSKEI ANDREA: A helynév-standardizáció terminológiájáról. Névtani Értesítő
(2012): 167–78. 172; 178.
5. BÖLCSKEI ANDREA: Az „Ungegn Glossary of terma for the standardization of
geographical names” című terminusjegyzék magyar változatának elkészítéséről.
Névtani Értesítő 35 (2013): 11–21. – 17; 20.
6. VOLEJNÍK, RADEK: Onomastické zprávy a poznámky. Acta Onomastica (2013):
337–47. 338.
7. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 102;
109.
8. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-
gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz
Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 35, 36, 37, 44.
9. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian
Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-
rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 70, 71, 72, 80.
10. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
11. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
99. Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50. (2012): 9–26.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-
séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 243; 251.
2. RESZEGI KATALIN: Különböző nyelvű helynévpárok reprezentácuója. Magyar
Nyelvjárások 51 (2013): 129–140. – 129, 130, 132, 134, 137, 139.
3. TÓTH VALÉRIA: A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései.
Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 179–204. – 188; 189; 191; 192; 193; 196;
197; 198; 199; 202.
4. FARKAS TAMÁS: Dimenzionális szemlélet a névkutatásban. Névtani Értesítő 36
(2014): 9–22. – 20.
5. RESZEGI KATALIN: Cognitive approach to Hungarian Toponymy. Onoma 48
(2013): 367–79. – 374, 378.
6. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 95;
109.
7. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 131;
137.
8. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
74
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 177; 181.
9. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –
192; 202.
10. RESZEGI KATALIN: A névközösség fogalmához. Helynévtörténeti Tanulmányok 11
(2015): 165–176. – 172; 175.
11. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynévismeretről. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 5–33.
– 31, 32, 33.
12. E. NAGY KATALIN: Helynév-szociológiai vizsgálatok két Hajdú-Bihar megyei tele-
pülésen. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 34–45. – 41, 44.
13. GYŐRFFY ERZSÉBET: The Toponymic Competence: A Case Study in the
Hungarian Settlement Tépe. Voprosy Onomasztiki 19/2 (2015): 83–100. – 98,
99.
14. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar
nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila
születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-
zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 72, 86.
15. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 10, 26, 48, 49, 51, 52, 53, 54, 57, 58,
59, 60, 73, 123, 273.
16. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynévismeret és névközösség. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 155–169. – 156, 163, 167.
17. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 9, 190.
18. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 30, 60.
19. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
20. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 102, 109, 158.
21. RESZEGI KATALIN: Pszicholingvisztika, neurolingvisztika és névkutatás. Névtani
Értesítő 39 (2017): 13–32. – 14, 24, 29.
22. RESZEGI KATALIN: Helynevek – térszemlélet – mentális térkép. A nyelv, a helyne-
vek és a tér összefüggései. Magyar Nyelv 114 (2018): 169–184. – 180, 182.
23. GYŐRFFY ERZSÉBET: On the Characteristics of Toponymic Communities.
Onomastica Uralica 10 (2018): 5–18. – 6, 16, 17.
24. KATALIN RESZEGI: Mental Aspects of Proper Names. Onomastica Uralica 10
(2018): 149–168. – 157, 162.
25.
100. Benkő Loránd, a névkutató. Magyar Nyelv 108 (2012): 138–45. — Újraközlése: In: Benkő Loránd
emlékezete. Szerk. JUHÁSZ DEZSŐ–KISS JENŐ. MNyTK. 238. sz. Bp., 2012. 19–26.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 181.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
101. Istókhalmától Stockholmig. Vázlat egy kutatási tervhez. In: Lapponicae investigationes et uralicae.
Szerk. WINKLER, EBERHARD–BARTENS, HANS-HERMANN–HASSELBLATT, CORNELIUS. Harrasowitz
Verlag, 2012. 61–9.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
75
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
102. Kiss Lajos, a helynévkutató: Nyelvtudományi Közlemények 108. (2012): 402–11. Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 25.
103. Kálmán Béla és a nevek világa. Nyelvtudományi Közlemények 109. (2013): 392–9.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 25.
104. Név és jelentés. In: A nevek szemiotikája. Szerk. Bauko János–Benyovszky Krisztián. Nyitrai
Konstantitn Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara–Magyar Szemiotikai Társaság.
Nyitra–Budapest, 2014. 5–21.
Hivatkozás:
1. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 95;
109.
2. RESZEGI KATALIN: A tulajdonnevek a gyermeki nyelvelsajátításban. Névtani
Értesítő 37 (2015): 83–97. – 83, 92, 95.
3. PÁJI GRÉTA: A nevek szemiotikája. (Ismertetés.) Névtani Értesítő 37 (2015):
271–274. – 271.
4. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus
Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 165.
5. SZOTÁK SZILVIA: Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben. Alsóőr. In:
VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz.
UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet. Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 131–145. – 131;
143.
6. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 190.
7. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 30, 60.
8. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 18.
105. Megjegyzések a személynevekkel azonos alakú helynevekről. In: Arcana tabularii. Tanulmányok
Solymosi László tiszteletére. Szerk. Bárány Attila–Dreska Gábor–Szovák Kornél. Buda-
pest–Debrecen, 2014. 2: 693–704.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 175, 176; 181.
2. RESZEGI KATALIN: A névközösség fogalmához. Helynévtörténeti Tanulmányok 11
(2015): 165–176. – 166; 175.
3. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 67, 91, 92, 93, 96, 98, 99, 105, 107, 108, 109, 184, 190.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49, 108.
106. Egy elfeledett földrajzi köznév nyomában. Helynévtörténeti Tanulmányok 10. (2014): 119–38. –
MTA–DE AKCs.
Hivatkozás:
76
1. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –
192; 202.
2. SEBESTYÉN ZSOLT: Helynévtörténeti Tanulmányok 10. Névtani Értesítő 37 (2015):
311–313. – 312.
3. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv–magyar kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti
Tanulmányok 11 (2015): 35–44. – 37; 42.
4. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 138, 160.
5. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
6. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
7. ZELLIGER ERZSÉBET: Földrajzi neveink eredetéről másképpen. Gondolatok néhány
közelmúltban megjelent kötet kapcsán. Névtani Értesítő 39 (2017): 183–189. – 186,
189.
107. A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés.
Szerk. Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabriella–Zsidai Zsuzsanna. MTA
Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2014. 211–218.
Ismertetés:
1. KLIMA LÁSZLÓ: Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabri-
ella–Zsidai zsuzsanna szerk. Magyar őstörténet (ismertetés). Nyelvtudományi
Közlemények 111 (2015): 494–513. – 505, 506.
Hivatkozás:
1. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-
pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 69; 81.
2. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.
Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 143, 154.
3. SZŐKE MELINDA: A bakonybéli apátság 1037. évi alapítóleveléről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 12 (2016): 45–57. – 45, 55.
4. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 70, 84, 190.
5. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
6. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
7. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 119.
108. A névtan és a társtudományok. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21.
század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor In-
tézet. Bp., 2015. 11–22.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Magyar névkutatás a 21. század elején. Rivista Italiana di
Onomastica XXII/2 (2016): 826–827. – 826.
2. BÖLCSKEI ANDREA: Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk.: Magyar névkutatás a
21. század elején. Névtani Értesítő 38 (2016): 229–232. – 229.
Hivatkozás:
1. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi
jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század
elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és
Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 60.
2. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 93;
94; 109.
77
3. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN
szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-
ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 116;
123; 137.
4. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
5. SCHIRM ANITA: Adalékok a nyelvhasználók családnevekkel kapcsolatos isme-
retéhez. Névtani Értesítő 38 (2016): 67–78. – 67, 17.
6. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 7, 8, 73, 191.
7. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
8. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21.
9. MODRIÁN-HORVÁTH, BERNADETT: Mariann Slíz—Tamás Farkas hrsg. Magyar
névkutatás a 21. század elején. Acta Onomastica 49 (2018): 307–315. – 308, 309.
10. KATALIN RESZEGI: Mental Aspects of Proper Names. Onomastica Uralica 10
(2018): 149–168. – 150, 163.
11.
109. Nagykörű és Tapolcafő. Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat. In: A nyelv dimenziói.
Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsu-
zsanna. ELTE BTK, Bp., 2015. 376–387.
Ismertetés:
1. HORVÁTH BRIGITTA: Két névtani vonatkozású köszöntő kötetről. Névtani
Értesítő 38 (2016): 291–295. – 293, 294.
Hivatkozás:
1. HANKUSZ ÉVA: Összevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről. Magyar
Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. – 63, 64, 65, 69, 71, 72, 73, 74, 75, 76.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
4. SZEMÁK ÉVA: Névsűrűségi vizsgálatok a Csengeri járásban. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 111–120. – 111, 112, 119.
5. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,
2018. – 29, 158.
110. Adalékok a mikrotoponimák kronológiai jellegzetességeihez. In: Acta Academiae Agriensis XLII.
Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 93–103.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
111. Hoffmann István(–Tóth Valéria), Magyar Nemzeti Helynévtár. Névtani Értesítő 37. (2015):
195–202. – MTA–DE AKCs.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica XXII/2 (2016): 843–844. –
843.
Hivatkozás:
1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Repertorio nazionale dei toponimi ungheresi. Rivista Italiana
di Onomastica XXII/2 (2016): 900. – 900.
2. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 61.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
78
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
4. MIKESY GÁBOR: A Magyar Nemzeti Helynévtárról. A koncepció és a megvalósulás
problémái. Névtani Értesítő 39 (2017): 155–167. – 155, 162, 165, 167.
112. Hoffmann István(–Tóth Valéria), Szempontok a 11. századi nyelvi és az etnikai rekonstrukció kér-
déséhez. Helynévtörténeti Tanulmányok 11. (2015): 7–16. – MTA–DE AKCs.
Ismertetés:
1. IMREH RÉKA: Helynévtörténeti Tanulmányok 11. Névtani Értesítő 38 (2016):
297–299. – 297.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani sajá-
tosságai. Nyelvtudományi Közlemények 112 (2016): 285–297. – 286, 296.
2. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 235.
3. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 202, 208.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 61.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
6. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 121–135. – 121, 133.
7. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 105, 119.
8. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica
Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 54.
9.
113. Hoffmann István: A helynevek kormeghatározó értékéről. In: Az ember és a nyelv – térben lés idő-
ben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla.
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 39–49. – MTA–DE AKCs.
Ismertetés:
1. MÁLNÁSI FERENC: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T.
Attila születésének 110. évfordulóján. Magyar Nyelvőr 140 (2016): 373–374. –
373.
2. KAZSIMÉR SOMA BALÁZS: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv
Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján. Névtani Értesítő 39 (2017):
240–242. – 240, 241.
3. P. KOCSIS RÉKA: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T.
Attila születésének 110. évfordulóján. Magyar Nyelv 113 (2017): 243–246. – 244.
Hivatkozás:
1. ANDRÁS ZSELYKE: Hatás és utóhatás – Szabó T. Attila pályájának, munkásságának
stációi. Erdélyi Múzeum 78 (2016): 135–142. – 137, 138.
2. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 147, 148, 235.
3. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 65, 67, 68, 69, 70, 71, 89, 103, 191.
4. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
5. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
6. BÁRTH M. JÁNOS: Erdélyi településnév-típusok a névföldrajzi adatok tükrében. In:
BENŐ ATTILA et al. szerk. Tudomány, közösség és magyarságtudomány a nyelvi
dimenziók tükrében. Termini Egyesület. Törökbálint, 2017. 10–20. – 16, 18.
7. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 131, 137, 162.
8.
79
114. Szentmárton a magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 85–104.
Ismertetés:
1. TÖRÖK TAMÁS: Helynévtörténeti Tanulmányok 12. Névtani Értesítő 39 (2017):
271–272. – 271.
Hivatkozás:
1. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 60.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 49.
115. Hoffmann István(–Tóth Valéria), A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi
Kárpát-medencében. Századok 150 (2016): 257–318.
Hivatkozás:
1. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani sajá-
tosságai. Nyelvtudományi Közlemények 112 (2016): 285–297. – 286, 296.
2. KOVÁCS HELGA: Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti
Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.
3. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 33, 35, 147, 163, 235.
4. BÁTORI ISTVÁN: Településnévformánsok a régiségben. Helynévtörténeti Tanulmá-
nyok 13 (2017): 61–90. – 63, 65, 87.
5. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-
névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 117, 137.
6. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kér-
dése. Magyar Nyelv 113 (2017): 1–9. – 6, 8.
7. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti
kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH
MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 202, 208.
8. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 30, 31, 61.
9. B. SZABÓ JÁNOS–SUDÁR BALÁZS: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301). 1. rész:
1-2. generáció. In: SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai
magyar történelemről. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017.
223–252. – 225, 246.
10. NAGY IVÁN: Kísérlet a 10. századi Kárpát-medence etnikai rekonstrukciójára. In:
SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai magyar történelemről.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017. 357–398. – 364, 365, 381,
382, 396.
11. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21, 52, 108.
12. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 121–135. – 121, 133.
13. BÁRTH M. JÁNOS: Erdélyi településnév-típusok a névföldrajzi adatok tükrében. In:
BENŐ ATTILA et al. szerk. Tudomány, közösség és magyarságtudomány a nyelvi
dimenziók tükrében. Termini Egyesület. Törökbálint, 2017. 10–20. – 16, 18.
14. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 105, 119.
15. ZOLTÁN ANDRÁS: Rannyij szlavjanobolgarszkij vklad v vengerszkij jazik. Studia
Slavica Hungarica 63 (2018): 171–180. – 174, 179.
16. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica
Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 54.
17. ANITA RÁCZ: Chronologie relative des types de toponymes. Onomastica Uralica 12
(2018): 315–328. – 316, 325.
18. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi
Társaság, Bp., 2018. – 139, 163.
19.
80
116. Víznevek és településnevek etnikumtörténeti tanulságai. Történeti Földrajzi Közlemények 5/3–4
(2017): 47–61.
Hivatkozás:
1. VÉKONY VIVIEN: A sok(a) és a nép(e) mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 163–180. – 169, 178.
D) Tudományos munkák bírálata:
117. Baranya megye földrajzi nevei: MNy. 82 (1986): 486–94.
Hivatkozás:
2. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 361.
3. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.
Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.
118. JUHÁSZ DEZSŐ, A magyar tájnévadás: MNy. 85 (1989): 364–7.
Hivatkozás:
1. GERSTNER, KÁROLY–ÖRDÖG, FERENC: Onoma 30 (1990–1991): 369.
2. JUHÁSZ DEZSŐ: A tájnevek vitás kérdéseihez. MNy. 87 (1991): 338.
3. KÓSA LÁSZLÓ: Észrevételek és kiegészítések Juhász Dezső „A magyar tájnévadás”
című munkájához. MNy. 87 (1991): 330.
4. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 333.
119. Könyv a finn helynevekről. (EERO KIVINIEMI, Perustietoa paikannimistä.): MNyj. 28–29 (1990):
157–64.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 77.
2. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a helynévi eredetű személynevekről. Helynévtörténeti
Tanulmányok 11 (2015): 121–136. – 127; 134.
3. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 149, 272.
4. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 139.
120. KISS LAJOS, Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. NytudÉrt. 139. sz.: MNy. 93 (1997): 87–97.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 339.
2. KENYHERCZ RÓBERT: Helynévkutatás és hangtörténet avagy a helynevek forrásér-
téke. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008.
178, 179, 181.
3. TÓTH VALÉRIA: Elmélet és módszer a történeti helynévkutatásban, különös tekin-
tettel a településnevek változásaira. NÉ. 31 (2009): 179, 182.
4. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 18; 213.
5. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdé-
séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 59, 60, 71.
6. SHERWOOD, PETER: Hungarian as L2: some problems as seen from abroad.
Hungarologische Beiträge 12 (1999): 157–167. – 162, 167.
121. KISS LAJOS, Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba, 1999: Magyar Nyelv 99
(2003): 225–9.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 52.
81
122. MEZŐ ANDRÁS, Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.: Sza-
bolcs–szatmár–beregi Szemle 38 (2003): 485–90.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 63.
123. BENKŐ LORÁND, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. Bp., 2003.:
MNy. 100 (2004): 209–16.
Hivatkozás:
1. TÓTH VALÉRIA: BENKŐ LORÁND, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Ár-
pád-kori tulajdonnevekről. Bp., 2003. MNyj. 42 (2004): 105–16. – 105.
2. TÓTH VALÉRIA: A természetes személynévadásról. Etimológiai, hangtörténeti meg-
jegyzések Anonymus egy személynevéhez. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):
51–76. – 53; 75.
3. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32, 92.
124. BENKŐ LORÁND, Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történeté-
ről. Bp., 2002.: Magyar Nyelvjárások 42 (2004): 209–16.
Hivatkozás:
1. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 165, 215.
2. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32, 92.
125. FEHÉRTÓI KATALIN, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Bp., 2004.: Nyelvtudományi Közlemé-
nyek 102 (2005): 300–11.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32, 92.
126. TERHI AINIALA–MINNA SAARELMA–PAULA SJÖBLOM, Nimistöntutkimuksen perusteet. Helsinki,
2008. Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 217–25.
Hivatkozás:
2. TAKÁCS JUDIT: Keresztnévhasználat és névtipológia összefüggése. Folia Uralica
Debreceniensia 21 (2014): 157–166. – 163, 165.
3. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2017. – 46, 191.
4. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-
mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 132, 135, 136,
140.
127. BENKŐ LORÁND, A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Bp., 2009.
MNy. 106 (2010): 470–8.
Hivatkozás:
1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szivárvány a harmatcseppen, avagy a Szovárd-kérdés és a
történeti névtudomány. NÉ. 32 (2010): 151–5. – 152, 155.
2. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a 13–14. századi nemzetségnevek értékeléséhez.
Századok 148 (2014): 471–94. – 471.
3. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 183, 272.
4. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 32, 92.
5. NÉMETH DÁNIEL: Adalékok a Σά βαρτοι ̓ά σφαλοι szin-
tagma kutatástörténetéhez. Magyar Nyelv 114 (2018): 87–94. – 88, 89, 94.
E) Kisebb tudományos érdekű közlemények
128. Váradi regestrum, 1208–1235. In: „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16.
82
század elejéig. Szerk. MADAS EDIT. Bp. OSzK., 2009. 217.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50.
129. Előszó. In: Szülőföld és nyelvi hagyomány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból. A Debreceni
Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 88. szám. Debrecen, 2009. 5–6.
Ismertetés:
1. SZABÓ JÓZSEF: Nyr. 134 (2010): 250–3. – 250.
130. A Kiss Lajos-díj 2012. évi nyertese: dr. N. Fodor János. Névtani Értesítő 34 (2012): 193–94.
Hivatkozás:
1. VOLEJNÍK, RADEK: Onomastické zprávy a poznámky. Acta Onomastica (2013):
337–47. 338.
131. Dénes György. 1923–2015. Névtani Értesítő 37 (2015): 335–337.
Hivatkozás:
1. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the
Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 25.
F) Kéziratos munkák
132. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. (A régi magyar helynevek vizsgálatának alap-
kérdései.) Akadémiai doktori értekezés. Debrecen, 2007. 302 lap.
Hivatkozás:
1. GYŐRFFY ERZSÉBET: Old Hungarian river names in the multilingual Carpathian ba-
sin. In: Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact: Pro-
ceedings of the 23rd International Congress of Onomastic Sciences. Toronto,
Kanada, 2008. Szerk. AHRENS, W. – EMBLETON, S. – LAPIERRE, A. Toronto, 2009.
454–459. – 455, 459.
2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. MNy. 107 (2010):
295–307, 385–96. – 296, 393.
3. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 31, 32, 85, 86, 229.
4. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-
ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 123,
131.
5. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél nyelve és nyelvi közege. In: Klá-
risok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. CSISZÁR
GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 331.
6. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Füredi História 11
(2011): 6–10. – 8, 10.
7. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi
Kiadó, Debrecen, 2011. – 12, 14, 15, 19, 21–4, 27, 33, 45, 60, 97, 123, 157, 161, 172,
173, 194.
8. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-
adó, Debrecen, 2011. – 8, 40, 41, 45, 118, 129, 154, 183.
9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei I. Középkori okle-
veleink teonímái. NÉ. 33 (2011): 9–28. – 9, 10, 27.
10. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok. Mnyj. 48
(2010): 37–47. – 38, 43, 46.
11. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 24; 29; 30; 35; 38; 41; 82; 97; 166;
190; 192; 213.
12. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.
Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 63; 68; 71; 75.
13. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdé-
séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 60, 61, 64, 71.
83
14. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,
diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 85, 110.
15. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti
vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 131, 133, 140, 185, 215.
16. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi
Kiadó, 2015. – 11, 209.
17. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.
Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 166; 181.
18. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Debrecen, 2016. – 7, 14, 39, 46, 58, 61, 63, 65, 71, 96, 97, 98, 105, 107, 108, 109,
111, 112, 113, 115, 117, 118, 121, 129, 160.
19. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti
vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 10, 18, 28, 37, 42.
20. PÓCZOS RITA: Elméletek a régi európai víznevekről. Magyar Nyelvjárások 54
(2016): 83–93. – 83, 92.
21. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv 113
(2017): 167–178. – 177.
22. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-
versity Press. Debrecen, 2017. – 28, 58.
23. NAGY IVÁN: Kísérlet a 10. századi Kárpát-medence etnikai rekonstrukciójára. In:
SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai magyar történelemről.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017. 357–398. – 359, 364, 382,
393, 395.
24. SZŐKE MELINDA: A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről. Magyar Nyelvjárások
55 (2017): 137–152. – 143, 149.
25. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-
temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 10, 105, 118.
26. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-
graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):
131–144. – 139, 141.
27. KATALIN RESZEGI: Names of Man-made Places and Natural Landscape Objects.
Onomastica Uralica 11 (2018): 199–208. – 199, 201, 202, 204, 206.
28.
G) Szerkesztői tevékenység
(Itt csak az általam szerkesztett munkákról készült ismertetések szerepelnek.)
gh) Tudományos sorozatok, önálló könyvek
133. Selected Bibliography of the Uralian Languages. Onomastica Uralica 1a, b. Debrecen–Helsinki,
2001. 469 p.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/1 (2002): 267–9. Olaszul.
2. KALLASMAA, MARJA: Linguistica Uralica (Tarttu) 38 (2002): 156.
3. BÖLCSKEI ANDREA: MNy. 98 (2002): 363–4.
4. LARSSON, LARS-GUNNAR: Namn och Bygd 91 (2003):180–2.
134. HOFFMANN, ISTVÁN–(NYIRKOS, ISTVÁN–ÖRDÖG, FERENC): Hungarian Onomastics in Onoma.
Onomastica Uralica 1c. Debrecen–Helsinki, 2002. 289 lap.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/2 (2002): 570. Olaszul.
135. HOFFMANN ISTVÁN–(JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS). Hungarológia és dimenzionális nyelvszem-
lélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 389
lap.
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/2 (2002): 571. Olaszul.
2. PUSZTAI FERENC: MNy. 100 (2004): 482–5.
136. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Debrecen, 2004. 207
lap.
84
Ismertetés:
1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica 11. (2005): 153.
2. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 28 (2006): 258–62.
3. GALLASY MAGDOLNA: MNy. 102 (2006): 221–4.
4. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 124–34. (angolul)
137. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 2. Debrecen, 2006. 224
lap.
Ismertetés:
1. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 124–34. (angolul)
2. GALLASY MAGDOLNA: Névtani Értesítő 30 (2008): 278–82.
138. HOFFMANN ISTVÁN–(JUHÁSZ DEZSŐ) szerk. Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Debre-
cen–Budapest, 2007. 343 lap.
Ismertetés:
1. BÍRÓ FERENC: Magyar Nyelvjárások 45 (2007): 125–35.
2. BÍRÓ, FERENC: Onomastica Uralica 7 (2008): 117–24. (angolul)
3. ZELLIGER ERZSÉBET: Névtani Értesítő 30 (2008): 282–4.
4. SZABÓ T. ANNAMÁRIA: Magyar Nyelv 105 (2009): 357–68.
139. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Onomastica Uralica 5. Debrecen–Helsinki, 2007. 172
lap.
Ismertetés:
1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 287–8.
140. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 3. Debrecen, 2008. 224
lap.
Ismertetés:
1. HÁRI GYULA: NÉ 31 (2009): 251–5.
141. HOFFMANN, ISTVÁN–(TÓTH, VALÉRIA): Onomastica Uralica 7. Debrecen–Helsinki, 2008. 168 lap.
Ismertetés:
1. BÖLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 32 (2010): 273–4.
142. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 4. Debrecen, 2008. 193
lap
Ismertetés:
1. BÍRÓ FERENC: NÉ 32 (2010): 269–72.
143. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 5. Debrecen, 2010. 271
lap
Ismertetés:
1. VÖRÖS OTTÓ: NÉ 33 (2011): 337–9.
144. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Debrecen, 2011. 225
lap
Ismertetés:
1. HÁRI GYULA: Névtani Értesítő (2012): 265–267.
145. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 7. Debrecen, 2012. 172
lap
Ismertetés:
1. HAINDRICH HELGA ANNA: Névtani Értesítő 35 (2013): 295–7.
2. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Erdélyi Múzeum 76 (2014): 123–129.
146. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Debrecen, 2012. 172
lap
Ismertetés:
1. HÁRI GYULA: Névtani Értesítő 35 (2013): 297–9.
147. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 9. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2013. 186 lap
Ismertetés:
1. BÉNYEI ÁGNES: Névtani Értesítő 36 (2014): 287–311.
148. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 10. Debreceni Egyetemi
Kiadó. Debrecen, 2014. 206 lap
Ismertetés:
1. SEBESTYÉN ZSOLT: Névtani Értesítő 37 (2015): 311–313.