A „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia,

Gyermekszegénység elleniprogram bemutatása

Dandé IstvánMTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda

Sásd, 2010. 06. 08.

Egy kis történelem

• 2005. MTA Gyerekszegénység ElleniProgramiroda megalakul

• 2005-2006. A gyermekszegénység elleniprogram (rövid program) kidolgozása kb. 100 szakember részvételével

Egy kis történelem 2.• 2006-2007: A „Legyen jobb a gyermekeknek!”

Nemzeti Stratégia elkészítése• 2006: A szécsényi alkalmazási kísérlet kezdete• 2007: A Stratégiáról (2007-2032) szóló 47/2007.

(V. 31.) OGY határozat elfogadása• 1092/2007. kormányhatározat az OGY határozat

végrehajtásával kapcsolatos kormányzatifeladatokról (2007-2010.)

Egy kis történelem 3.

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 • Növekvő gond a gyermekszegénység• A gyermekszegénység és az inaktivitás

csökkentése azért az aprófalvas, városhiányos térségekben kiemeltenfontos, mert ezzel megtörhetjük a szegénység és a kirekesztődésújratermelődését

A szegénységről• A szegények aránya Magyarországon valamivel

kisebb, mint az EU 25-ben (Mo 13% , EU 25: 16%);

• A gyermekszegénység azonban az átlagosnálvalamivel nagyobb;

• Ezért azon 5 ország között vagyunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására

Anyagi depriváció

• A szűkösség általában nagyobb az újtagállamokban, mint a régiekben.

• Jellegzetes a kevésbé egészségestáplálkozás és a nagyobb arányúdíjhátralék.

A gyerekek helyzete Magyarországon Európáhozképest:

Szegénység okai (Átlagos gyerekszegénységi arány: EU:19%, MO:20%)

Egyedülálló szülők Szegénységi kockázat valamivel kisebb , mint EU25 (34%-33%)

3 és többgyerekescsaládok

Szegénységi kockázat valamivel nagyobb (25%-28%)

Területi egyenlőtlenségek Becslések szerint: Magyarországon különösen nagyok és növekvők. Nyugathoz képest sajátosság: Gyerekszegénység egyre inkább falusi, mint városi jelenség

Oktatás Szegregáltabb, szülői háttér hatása szokatlanul nagy (PISA)

Foglalkoztatás • Szülői (különösen anyai) foglalkoztatás Európában egyiklegalacsonyabb

• Az összes gyerek 14%-a foglalkoztatott nélküli háztartásban él(negyedik legrosszabb EU 25-ben, átlag 10% alatt)

A szülői munkavállalás hatása

Gyerekszegénység alakulása Magyarországonaz utóbbi években, 1

1. Gyermekszegénység 2001 után csökkent, 2006 óta kicsit nőtt:

Gyerekszegénység alakulása Magyarországonaz utóbbi években,2

Mi a szegénység?• Szűkös és bizonytalan jövedelem• Létbizonytalanság• Elégtelen és egészségtelenebb táplálkozás• Rossz lakásviszonyok• Kielégítetlen szükségletek• A fejlődéshez szükséges változatos környezeti ingerek hiánya• Szorongás• Diszkrimináció, előítéletesség• Rosszabb egészségi állapot• Rövidebb várható élettartam• Előre jelezhető iskolai lemaradás• Rossz munkaerőpiaci „érték”• Szegregáció, izoláltság• Rosszabb minőségű szolgáltatások• A gazdasági, politikai és kulturális életben való részvétel nem megfelelő szintje• Sérti az emberi méltóságot• Megfosztja az embereket alapvető emberi jogaik gyakorlásától• Gazdasági és társadalmi instabilitáshoz vezethet, ha tömeges• Az egész társadalom életminőségét, végső soron akár fennmaradását veszélyezteti.

Miért a gyerekek?• A mai gyerek a holnap• A gyerekeknek nincs idejük várni! A korai életévekben

elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatássalvannak.

• A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a későbbikompenzálás.

• Újratermelődik (szegény gyerekeknek nagyvalószínűséggel szegény gyermekei lesznek)

Miért a gyerekek?

Biztos Kezdet• Filozófia, amely áthatja a kisgyerekek számára szolgáltatást nyújtó

intézmények és szakemberek munkáját.• A gyermeki szükségletek középpontba állítása• Az optimális kisgyerekkori fejlődés feltételeinek biztosítása, ezáltal az iskolai

és felnőttkori hátrányok csökkentése• A fejlődésben való elmaradás korai felismerése, a megfelelő diagnosztikai

és fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása• A szülői szerepek, kompetenciák megerősítése fejlesztése• A gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek, információk terjesztése• A gyerekek fejlődésében szerepet játszó személyek közötti együttműködés

fejlesztése• Egyik megjelenési formája a gyerekház.• http://www.youtube.com/watch?v=OKuAtQkElX0

A Nemzeti Stratégia céljai

• egy generáció alatt a jelenleginek töredékérecsökkentse a gyermekek és családjaikszegénységének arányát;

• felszámolja a gyermeki kirekesztés ésmélyszegénység szélsőséges formáit;

• átalakítsa azokat a mechanizmusokat ésintézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és kirekesztést.

A NS alapelvei

• A prevenció elve• A gyermekérdek mindent átható elvként

kezelésének elve• A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb

helyzetben lévők fokozott védelmének elve –• Az egyenlő esélyű hozzáférés elve

A NS beavatkozási területei

Jobb lakáskörülmények

Korai képességfejlesztés és szegregáció‐mentes 

iskola

Anyagi helyzet javítása

Foglalkoztatás

Egészségesebb gyerekkor

Jobb szolgáltatások

Jobb lakáskörülmények

A Nemzeti Stratégiamegvalósítása

• 2005. Elindul a szécsényi alkalmazási kísérlet az MTA Gyerekprogram Irodájának közreműködésével

• 1092/2007. (XI. 29.) Kormányhatározat a Nemzeti Stratégia megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2007-2010.

• Megvalósítása főként az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiban

A Nemzeti Stratégiamegvalósítása

TÁMOP 5.2.1.Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése

A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program módszertani megalapozása

TÁMOP 5.2.2. és 5.2.4. programok megalapozása

Szociális és Munkaügyi Intézet

Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére

TÁMOP 5.2.3. program megalapozása

MTA Gyerekesély Programiroda

A Nemzeti Stratégiamegvalósítása

Mi a komplex kistérségiprogram?

• A Nemzeti Stratégia, a gyerekszegénység elleniküzdelem helyi megvalósítása

• Szerves része a kistérség jövőképének• Nincs modell, mindegyik egyedi: eltérő

szükségletek, eltérő lehetőségek, eltérőmegoldások

• Szécsény: “akciókutatás”, alkalmazási kísérlet, egy lehetséges út

Mit tehet egy kistérség?

• Hosszú távú, kistérségi szinten összehangolt gondolkodás, stratégiaitervezés

• Közösségi együttműködés, partneri kapcsolatok fejlesztése, • A 12 kistérség együttműködése, közös érdekérvényesítés• Helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés, munkaerő-

fejlesztés• A szociális gazdaság fejlesztése• Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése• Intézmények és szakemberek együttműködésének fejlesztése,

szakmai műhelyek, stb.• A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása

Mit tehet egy kistérség?• Biztos Kezdet Gyerekházak és a filozófia bevitele a

meglévő intézményrendszerbe• a közoktatás fejlesztése érdekében: iskolai

koordinátorok, napközi, tábor, tanoda, mestertanár, módszertani fejlesztések, stb.

• szolgáltatások és programok a fiatalok társadalmirészvételének és munkaerőpiaci esélyeinek javításaérdekében: ifjúsági klubok, szórakozás

• információs társadalom fejlesztése: IT mentorok• forrásfejlesztés

Mit tehetnek a szegénységbenélők és szerveződéseik, az őket

támogató hálózatok?

• Állam és állampolgár viszonyának újrafogalmazása – a kistérségek, mint új “centrumok” ismeretében (Varsányi Erika: Helyhatóságok és állampolgárok a magyar ugaron - Civil Szemle, 2005/2)• Mennyire vagyunk hitelesek?• Merjük-e küzdésre biztatni a helyi állampolgárokat?

A program elérhetőségeiMTA Gyerekprogram Iroda, 1112 Budapest, Budaörsi út 45. www.gyerekesely.hutamop521@gyep.core.hu

Dandé Istvándande.istvan@gmail.com30.871.2339