a belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzõ ... · 3 Az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdéseket tartalmazó tansegédletünkkel a belföldi közúti közlekedési

ELLENÕRZÕ KÉRDÉSEKa belföldi közúti közlekedési

szolgáltatást végzõ árufuvarozó

és autómentõ-vezetõ

szaktanfolyamok számára

Nemzeti Közlekedési Hatóság, 2008

2

Készítette és összeállította:

Takács Ferenc, Virágh Sándor

© Takács Ferenc, Virágh Sándor, 2007

Szakmailag ellenõrizte:

Andorkó János, Farkas Gábor, Hönig Árpád, Novák FerencSzabó Gábor, Dr. Szakács András, Szczepanik Roland

Ennek a tansegédletnek egyetlen részét sem lehet semmilyen formában lemásolni

a Nemzeti Közlekedési Hatóság írásbeli engedélye nélkül.

A korlátozás vonatkozik minden mechanikus (ideértve a fénymásolást is),

vagy elektronikus eszközön való rögzítésre és bármilyen információtároló

és lehívó rendszerre vagy hangfelvételre is.

Kiadja a Nemzeti Közlekedési Hatóság

Felelõs kiadó: Horváth Zsolt Csaba elnök

Mûszaki szerkesztõ: Bagi MiklósAz ábrákat rajzolta: Klobusitzky György

A kézirat lezárva: 2008. január 29.

TARTALOM

BEVEZETÉS .................................................................................................................................................................... 3

1. K Ö Z L E K E D É S I É S V E Z E T É S E L M É L E TI I S M E R E T E K ................................................................................. 4Közúti jelzések ..................................................................................................................................................................... 4Egyéb forgalmi szabályok és vezetéselmélet ..................................................................................................................... 12A jármûvek mérete, útvonalengedély ................................................................................................................................. 41A tehergépkocsik (vontatók) közlekedésben való részvételének feltételei ....................................................................... 44A nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalomkorlátozása ...................................................................................................... 44Pontrendszer, utánképzés .................................................................................................................................................. 47Térképismeret ...................................................................................................................................................................... 49A közúti szállításra vonatkozó szociális jogok és kötelezettségek .................................................................................... 51Tachográf készülék ............................................................................................................................................................ 54

2. Á R U F U V A R O Z Á S I I S M E R E T E K ............................................................................................................................ 58Fuvarvállalással kapcsolatos ismeretek ............................................................................................................................. 59Hûtõfuvarozás ...................................................................................................................................................................... 68Veszélyes áruk fuvarozása ................................................................................................................................................. 69Fuvarozás ............................................................................................................................................................................ 71Rakodási ismeretek ............................................................................................................................................................. 77Munkavédelem, tûzvédelem ............................................................................................................................................... 80Környezetvédelem ............................................................................................................................................................... 82

3. S Z Ó B E L I E L L E N Õ R Z Õ K É R D É S E K .................................................................................................................... 85Árufuvarozási ismeretek ...................................................................................................................................................... 85Üzemeltetési és hibaelhárítási ismeretek ........................................................................................................................... 87

3

Az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdéseket tartalmazó tansegédletünkkel a belföldi közúti közlekedési szolgáltatástvégzõ árufuvarozó (autómentõ) jármûvezetõk szaktanfolyami vizsgájára való felkészülést kívánjuk megkönnyíteni.

Kiadványunk nem pótolja, vagy helyettesíti a tananyagot feldolgozó jegyzetet illetõleg a tanfolyami órákon,konzultációkon való részvételt, mert ez csupán az ismeretek felmérésére, elmélyítésére, gyakorlásra szolgál.

A tesztkérdések lényegüket tekintve megegyeznek a tesztlapon szereplõkkel.Egy- egy kérdésekhez két vagy három válasz tartozik. A válaszok közül mindig csak egy a helyes. Az Ön

feladata, hogy a jót kiválassza, s az elõtte található négyzetbe tett „X” jellel megjelölje.A kérdéseket és a válaszokat figyelmesen olvassa el, s alaposan fontolja meg melyiket jelöli meg, mert több

válasz megadása, vagy a válaszadás elmulasztása a vizsgán hibának minõsül.A feladatok közül van olyan is, amelynél egy félbehagyott mondatot kell folytatni. Ilyen esetben az Ön feladata

a kijelentés vagy állítás befejezése. A válaszadónak azt kell eldöntenie, hogy összeolvasva melyik befejezésselválik igazzá a mondat.

Ahol a tesztkérdéshez rajz (grafika) is tartozik ott a feltett kérdésre úgy kell válaszolnia, hogy Ön az ábránlátható gépkocsi vezetõje helyébe képzeli magát.

Itt e kiadványban a tesztkérdések után, a következõ páratlan lap alján találhatja meg a helyes megoldásokat, ígyellenõrizheti tudását.A feladatok összeállításánál mi arra törekedtünk, hogy a kérdések minél inkább a közlekedés gyakorlatára irányuljanak, a

szükségessé váló döntéseket, tudnivalókat tükrözzék.

A tesztkérdések végén közreadjuk az „Üzemeltetési és hibaelhárítási ismeretek”, valamint az „Árufuvarozásiismeretek” tantárgyak szóbeli vizsgakérdéseit is, megkönnyítve ezzel a vizsgára való sikeres felkészülést.

Ha kellõen megtanulta a tananyagot, és valamennyi tesztkérdésre jól válaszolt, a vizsga már nem okozhat nehéz-séget.

Képzés és Vizsgafelügyeleti Fõosztály

BEVEZETÉS

Az elõzõ oldalpár megoldásai:4

NKH KÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁSI FÕOSZTÁLY

Takács–Virágh: Ellenõrzõ kérdések a belföldi közútiközlekedési szolgáltatást végzõ árufuvarozó és autómentõ-vezetõszaktanfolyamok számára

1. A táblával megjelölt úton éjszaka, gyér forgalomban nagy távolságot tesz meg. Az aláb-biak közül milyen veszéllyel számolhat?

� a) A leállósávon mûszaki okból félreállított, kivilágítás nélküli jármûvekre.� b) Az úttesttel párhuzamos vagy kereszt irányú – fokozott mértékû – gyalogosforgalomra.� c) Arra, hogy a sötét út ingerszegénysége, egyhangúsága fáradságérzetet, álmosságot okoz.

2. Figyelmetlensége miatt gépkocsijával túlhaladt azon a csomóponton, amelyen el kellettvolna hagynia a táblával jelölt utat. Mi a teendõje ilyen esetben?

� a) Lehúzódik a leállósávra és azon fokozott óvatossággal visszatolat.� b) A forgalom akadályozása nélkül visszafordul az úton.� c) Továbbhalad a legközelebbi lehajtásra alkalmas helyig, ahol a pályát elhagyva visszajuthat

az elvétett útra.

3. A lassítósávra lehúzódva hagyja el a táblával megjelölt utat. Hogyan érzékeli gépkocsijalassú fékezéssel csökkentett sebességét?

� a) Már a kis mértékû sebességcsökkentés is különösen lassú haladásnak tûnik.� b) Alig észrevehetõ.� c) Az ilyen lassítást csak a sebességmérõre tekintve lehet érzékelni.

4. A táblával megjelölt irányból kíván balra bekanyarodni. Tekintettel a másik úton közlekedõksebességére és távolságára, kell-e valamelyik irány megfigyelésére több idõt fordítania?

� a) Igen, a jobbról érkezõkre.� b) Igen, a balról érkezõkre.� c) Nem, elegendõ egy-egy pillantást vetni balra és jobbra.

5. A tábla felõl érkezve hogyan kell megközelítenie az útkeresztezõdést?� a) Úgy, hogy a sebességét már jó elõre egészen lassúra csökkenti.� b) Úgy, hogy közvetlenül az útkeresztezõdés elõtt erõteljesen fékezi jármûvét.� c) Lassítást követõen átkapcsol kisebb sebességfokozatba, hogy erõtartalék keletkezzen, amit

majd motorfékezésre, vagy gyorsításra használ fel.

6. Egy ilyen tábla hatálya alatt közlekedik. Megközelítheti-e az Ön elõtt haladó jármûveta táblán megjelöltnél kisebb távolságra?

� a) Legfeljebb akkor, ha az nem gépi meghajtású.� b) Csak akkor, ha jármûvével elõzésre készül fel.� c) Nem.

7. Érvényes-e a tábla utasítása a tehergépkocsira?� a) Igen.� b) Nem.

8. Érvényes-e a tábla utasítása a vontatóra?� a) Igen.� b) Nem.

9. Kistehergépkocsijának megengedett legnagyobb össztege nem haladja meg a 2500 kg-ot.Lakott területen belül milyen sebességgel haladhat a táblával jelzett útszakaszon?

� a) Legfeljebb 50 km/h sebességgel.� b) Legfeljebb 60 km/h sebességgel.� c) Legfeljebb 80 km/h sebességgel.

70 m

80

Közúti jelzések

1. KÖZLEKEDÉSI ÉS VEZETÉSELMÉLETI ISMERETEK

5

NKH KÉPZÉS ÉS V IZSGÁZTATÁSI FÕOSZTÁLY

10. Autópályán közlekedik kistehergépkocsijával. Haladhat-e a jelzõtáblával megjelölt sebes-séggel, ha jármûvének megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 2500 kg-ot?

� a) Igen.� b) Nem.

11. Lakott területen belül egy nehéz tehergépkocsival közlekedik. Mekkora lehet a jármûvelegnagyobb sebessége közvetlenül a jelzõtábla elhagyása után?

� a) Legfeljebb 70 km/h.� b) Legfeljebb 60 km/h.� c) Legfeljebb 50 km/h.

12. Kistehergépkocsija megengedett legnagyobb össztömege csak a pótkocsival együtt haladjameg a 3500 kilogrammot. Az ilyen jármûszerelvénynek jelez-e ez a tábla elõzési tilalmat?


13. A táblával megjelölt útszakaszon közlekedik lakott területen kívül. Mekkora követésitávolságot kell tartania, ha tehergépkocsija megengedett legnagyobb össztömege megha-ladja a 3500 kg-ot?

� a) Elég akkorát, hogy az elöl haladó jármû hirtelen fékezése esetén is meg tudjon állni.� b) Elegendõt ahhoz, hogy a két jármû közé legalább egy, elõzést végzõ személygépkocsi

biztonságosan besorolhasson.� c) Akkorát, amely nem kisebb, mint a tehergépkocsi mindenkori féktávolsága.

14. A táblával megjelölt útszakaszon közlekedik lakott területen kívül. Mekkora követésitávolságot kell tartania, ha tehergépkocsija megengedett legnagyobb össztömege megha-ladja a 3500 kg-ot?

� a) Elegendõt ahhoz, hogy az elöl haladó jármû mögött – ennek hirtelen fékezése esetén is – megtudjon állni.

� b) Elegendõt ahhoz, hogy a két jármû közé legalább egy, elõzést végzõ személygépkocsibesorolhasson.

� c) Akkorát, amely nem kisebb, mint a tehergépkocsi mindenkori féktávolsága.

15. A táblával jelölt útszakaszról bekanyarodhat-e az út másik oldalán levõ ingatlanra?


16. Mikor hajthat be gépkocsijával az ilyen táblával megjelölt útszakaszra?

� a) Csak a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakban.� b) Csak a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakon kívül.

17. Behajthat-e gépkocsjával az ilyen táblával megjelölt útszakaszra?

� a) Csak akkor, ha ott lakik vagy látogatóba érkezik oda.� b) Csak akkor, ha feladata ellátásához ez elkerülhetetlen és ezt utólag igazolni is tudja.� c) Igen, ha bármilyen jellegû úti célja az útszakaszon van.

70

KIVÉVE CÉLFORGALOM

0700-1900




18. Hogyan értelmezi ezt a jelzõtáblát?

� a) A jármûvek részére 2200-tól 0600-ig szabad az átmenõ forgalom.� b) A jármûvek, a célforgalom esetét kivéve, csak 0600-tól 2200-ig hajthatnak be az útszakaszra.� c) Csak a megjelölt idõszakban és akkor is csak célforgalomban szabad behajtani az útszakaszra.

19. Úti célja a táblával megjelölt útszakaszon van. Mikor hajthat be gépkocsijával a táblávalmegjelölt területre?

� a) Csak a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakban.� b) Csak a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakon kívül.

20. Jármûvével táblával megjelölt útszakaszon várakozik. Legkésõbb mikor kell a elhagyniaútszakaszt?

� a) A megjelölt idõszak végéig, azaz 1900-ig.� b) A megjelölt idõszak kezdetéig, azaz 0700-ig.

21. Behajthat-e tehergépkocsijával a táblával jelölt útra?

� a) Igen, a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakban és legfeljebb 20 km/h sebességgel, a gyalogo-sok zavarása nélkül.

� b) Igen, de csak célforgalomban, a kiegészítõ táblán megjelölt idõszakon kívül és legfeljebb20 km/h sebességgel, a gyalogosok veszélyeztetése nélkül.

� c) Nem.

22. Behajthat-e tehergépkocsijával a tábla által jelzett övezetbe, ha nem rendelkezik az útkezelõje által kiadott engedéllyel?

� a) Legfeljebb a kiegészítõ táblán feltüntetett idõszakon belül.� b) Legfeljebb a kiegészítõ táblán feltüntetett idõszakon kívül, amennyiben az övezetben lakik.� c) Nem.

23. Behajthat-e egy jármûszerelvénnyel az ilyen táblával megjelölt útra ha a vontató és apótkocsi megengedett legnagyobb össztömege külön-külön nem haladja meg a 10 tonnát,de az együttes tömegük azonban több ennél?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a jármûszerelvény tényleges össztömege az adott esetben nem éri el a 10 tonnát.� c) Nem.

24. Várakozhat-e gépkocsijával a táblával megjelölt útszakaszon?

� a) Igen, de csak a kiegészítõ táblán jelzett idõszakban.� b) Igen, kivéve a kiegészítõ táblán jelzett idõszakot.� c) Nem.

25. Jármûvével legkésõbb mikor kell elhagynia a táblával jelzett útszakaszt?

� a) A megjelölt idõszak végéig, azaz 1900-ig.� b) A megjelölt idõszak kezdetéig, azaz 0700-ig.


2200-0600


0700-1900


07h-19h

ZÓNA

0700-1900

0800-2200

10t

0700-1900

0700-1900

7


26. Behajthat-e tehergépkocsijával a táblával jelölt útra?

� a) Igen.� b) Csak nyitott kocsiszekrényû tehergépkocsival, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

nem haladja meg a 750 kilogrammot.� c) Nem.

27. Megállhat-e jármûvével a táblával megjelölt úton?

� a) Igen, de csak az útpadkán.� b) Igen, de csak az úttesten.� c) Nem.

28. Nyitott kocsiszekrényû tehergépkocsival behajthat-e a táblával megjelölt útra?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a tehergépkocsi legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegû.� c) Nem.

29. Behajthat-e az ilyen táblával megjelölt útszakaszra, ha tehergépkocsijának megengedettlegnagyobb össztömege meghaladja a 10 tonnát?

� a) Igen, de csak akkor, ha a jármû saját tömegének, valamint a rajta lévõ rakománynak és egyébtárgyaknak az együttes tömege az adott esetben kisebb 10 tonnánál.

� b) Nem.

30. Hogyan értelmezi a táblával jelzett behajtási tilalmat?

� a) A jármû bármely tengelyének a tényleges terhelésére vonatkozik a korlátozás.� b) A jármû bármely tengelyének a megengedett legnagyobb terhelésére vonatkozik a korlátozás.� c) A jármû valamennyi tengelyének együttes terhelésére vonatkozik a korlátozás.

31. Mely jármûnek jelez behajtási tilalmat ez a tábla?

� a) Minden olyan jármûnek, amelynek 5,5 t-nál nagyobb a tényleges össztömege.� b) Minden olyan jármûnek, amelynek a megengedett legnagyobb össztömege az 5,5 t-t

meghaladja, függetlenül a tényleges terheléstõl.� c) Csak az olyan jármûnek, amelynek saját tömege az 5,5 t-t meghaladja.

32. Behajthat-e a táblával megjelölt útra nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló jármûsze-relvénnyel?


33. Melyik jármûszerelvénnyel tilos behajtani a táblával jelölt útszakaszra?

� a) Mindegyikkel, amelyben a vonó jármû és a hozzá kapcsolt pótkocsi együttes megengedettlegnagyobb össztömege az 5 t-t meghaladja.

� b) Csak azzal, amelyben a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege az 5 t-t meghaladja.� c) Csak azzal, amelyben a pótkocsi tényleges össztömege az 5 t-t meghaladja.

34. Behajthat-e a táblával megjelölt útra, ha tehergépkocsijának hossza csak a hátra kinyúlórakományával együtt haladja meg a 10 métert?


10t

2,5 t

5,5 t

5t

10 m

1. c) 2. c) 3. a) 4. a) 5. c) 6. b) 7. a) 8. a) 9. c)

10. b) 11. c) 12. b) 13. b) 14. a) 15. a) 16. b) 17. c)




35. Nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló jármûszerelvénnyel behajthat-e a táblávalmegjelölt útra?

� a) Igen.� b) Csak célforgalomban.� c) Nem.

36. Az áru átadására megjelölt hely a jelzõtábla hatálya alatt van. Lerakodás céljából hol kell megállítaniaa tehergépkocsiját?

� a) Közvetlenül az átvevõhelynél, majd bekapcsolja a vészvillogót és igyekszik a lehetõleggyorsabban elvégezni a lerakódást.

� b) Gépkocsijával az úticélként megjelölt helyen feláll a járdára, hogy ne akadályozza ajármûforgalmat.

� c) A közelben keres egy olyan helyet, ahol a megállás már nem tiltott, és onnan juttatja el arakományát a címben megjelölt helyre.

37. Mennyi ideig tartózkodhat áruszállító jármûvével a rakodóhelyen a kiegészítõ táblán fel-tüntetett idõszakon és távolságon belül?

� a) A folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig.� b) Korlátlan ideig.

38. Tehergépkocsijával megállhat-e a táblával jelzett helyen és módon?

� a) Csak akkor, ha a jármû 6 m-nél nem hosszabb és 2 m-nél nem szélesebb.� b) Csak akkor, ha a tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg, és a járdán a gyalogosok

részére az elõírt szélességû területet szabadon hagyja.� c) Nem.

39. A táblával jelzett helyen jelenthet-e veszélyt a jármûszerelvény részére az úttesten lévõhosszú vízátfolyás?

� a) Igen.� b) Csak a téli idõszakban.� c) Nem.

40. Gépkocsija sebességének megválasztásánál figyelemmel kell-e lennie a tábla jelzésére?

� a) Igen.� b) Csak annyira, hogy ne lépje túl az abszolút sebességhatárt.� c) Nem.

41. Van-e valamilyen összefüggés gépkocsija haladási sebessége és a táblával jelzett helyközött?

� a) Igen, minél élesebbek a kanyarok, annál gyorsabban haladhat.� b) Igen, minél élesebbek a kanyarok, annál lassabban haladhat.� c) Nincs.

42. A táblával jelzett helyen ugyanazzal a sebességgel halad egy másik jármû mögött, mint amegelõzõ sík úton. Kell-e változtatnia gépkocsija korábban tartott legkisebb biztonságoskövetési távolságán?

� a) Igen a követési távolságot növelnie kell.� b) Igen a követési távolságot csökkentenie kell.� c) Nem.

20 m8h–13h

12%

9


43. A táblával jelzett helyen ugyanazzal a sebességgel halad, mint a megelõzõ sík úton. Egyerõteljes fékezés esetében változik-e gépkocsija fékútja?

� a) Igen, növekszik.� b) Igen, csökken.� c) Nem.

44. Milyen távolságot kell szabadon hagynia megálláskor az ilyen táblával jelzett útkeresztezõ-déstõl?

� a) Legalább 5 m-t.� b) Legalább 10 m-t.� c) Legalább 15 m-t.

45. A táblával jelzett helyen közlekedik. Hogyan kell fékeznie a kis tehergépkocsiját?� a) Az üzemi fékkel, szakaszosan.� b) Egyidejûleg az üzemi fékkel és a kézifékkel.� c) A megfelelõ fékhatást biztosító sebességfokozatba kapcsolva, motorfékkel és – ha szükséges

– üzemi fékkel.

46. A táblával jelzett helyen az üzemi fék kímélése érdekében a motorféket is igénybe kívánjavenni. Hol érdemes kisebb sebességfokozatba visszakapcsolnia?

� a) A jelzett hely kezdeti szakaszán.� b) A jelzett hely elõtt.� c) Bárhol és bármikor ahol az eddig alkalmazott sebességfokozat motorfékezésre már nem

eléggé hatásos.

47. Áruval megrakott nehéz tehergépkocsit vezet. Milyen tempóban érdemes ráhajtania atáblával jelzett útszakaszra?

� a) Lendületesen, hogy azután a sebességváltót üresbe téve gázadás nélkül, gurulva minélhosszabb utat tudjon megtenni.

� b) Mérsékelt sebességgel, hogy a lassítóféken (tartósféken) kívül lehetõleg ne kelljen fékeznie.� c) Állandó sebességgel, a korábbi haladási ütemen nem változtatva.

48. Nehéz tehergépkocsijával a táblával jelzett helyhez érkezik. Az alábbiak közül melyikmódszert célszerû követnie?

� a) Lassít, visszakapcsol a megfelelõ fékhatást biztosító sebességfokozatba, bekapcsolja alassítóféket és ha szükséges használja az üzemi féket.

� b) A gyújtás kikapcsolásával és a motorfék használatával engedi gurulni a tehergépkocsit.� c) Az üzemi légfékberendezéssel szakaszosan fékezi jármûvét.

49. Egy forgalmi akadály miatt pótkocsis tehergépkocsiját meg kell állítania. Hogyan fékezi ajármûszerelvényt a táblával jelzett helyen?

� a) Motorfékkel és lábfékkel óvatosan a megcsúszás határáig.� b) Kézi és lassítófékkel a biztonságos sebesség eléréséig.� c) Kézi és motorfékkel a megcsúszás határáig.

50. Esõs idõben a táblával jelzett helyen kell fékeznie. Mivel kell számolnia, ha tehergépkocsijahátsó kerekei megcsúsznak?

� a) A jármû fékútja a korábbihoz képest háromszorosára növekszik.� b) A tehergépkocsi kormányozhatatlanná válhat.� c) A tehergépkocsi az oldalerõk hatására kifarolhat.

51. Háromtengelyes nehéz tehergépkocsival közlekedik. Hogyan célszerû végrehajtania alassítófékezést a táblával jelzett idõjárási körülmények között?

� a) Csak motorfékkel.� b) Csak lassítófékkel.� c) Lábfékkel, a fékpedált finoman lenyomva, hogy a gépkocsi ne csússzon meg.

12%

12%

12%

12%

12%

18. c) 19. a) 20. a) 21. b) 22. b) 23. a) 24. b) 25. b) 26. a)

27. c) 28. c) 29. b) 30. a) 31. a) 32. a) 33. b) 34. b)




52. Mi a teendõje, ha a táblával jelzett helyen gépkocsija féktávolságának közelében gyalogo-sok haladnak át az úttesten?

� a) Állóra fékezi jármûvét, hogy biztosítsa partnereinek az õket megilletõ elsõbbséget.� b) Hang és fényjelzéssel figyelmezteti õket a veszélyes közlekedési helyzetre.� c) Fékezéssel mérsékli sebességét, hogy szükség esetén meg tudjon állni.

53. Számítania kell-e arra, hogy a táblával jelzett közlekedési partnerei másként viselkednek,mint a felnõtt társaik?

� a) Igen az eltérõ életkori sajátosságaik miatt.� b) Legfeljebb kisebb termetük okozhat gondot, mert nem látnak át a jármûvek felett és õket is

nehezebb Önnek idõben észlelnie.� c) Nem.

54. Jelenthet-e veszélyt a hegydomborulatok, erdõsávok mentén haladó, árufuvarozást végzõnyerges vontató számára a táblával megjelölt útszakasz?

� a) Igen a lökésszerû erõs oldalszél a szerelvény belengését, becsuklását okozhatja.� b) Csak akkor, ha a jámûszerelvény üresen, terhelés nélkül közlekedik.� c) Nem, a nagy tömegû jármûkombináció stabilitását az oldalszél nem tudja befolyásolni.

55. Télen a táblával jelzett idõjárási körülmények között vezeti pótkocsis tehergépkocsiját.Milyen veszéllyel számolhat egy erõs fékezés következtében?

� a) A kerekek megcsúszhatnak és a szerelvény becsuklik.� b) A jármûszerelvény fékútja – a száraz úthoz hasonlítva – kb. hatszoros lesz.� c) A pótkocsifék elõbb kezd mûködni, a szerelvény szétszakad.

56. Számíthat-e arra, hogy a táblával jelzett helyen a keresztezõ útról érkezõ gépjármûvekelsõbbséget fognak adni az Ön jármûvének?

� a) Igen, de csak a jobbról érkezõk.� b) Igen, de csak a balról érkezõk.� c) Igen, mind a jobbról, mind a balról érkezõk.

57. Pótkocsis tehergépkocsit vezet. Milyen veszéllyel számolhat a táblával jelzett úton amegjelölt idõjárási körülmények esetében?

� a) Világítás nélkül, vagy rosszul kivilágított jármûvek váratlan megjelenésére.� b) Az esõzés miatt csúszós úttesten a manõverezéseket óvatosan, mérsékelt sebességgel kell

végrehajtani.� c) A pótkocsi kígyózó, kacsázó mozgása miatt a jármûszerelvény irányíthatatlanná válhat.

58. Egy nehéz tehergépkocsi haladási sebességének a megválasztásánál figyelembe kell-evennie a táblával jelzett idõjárási körülményeket?

� a) Igen.� b) Csak télen fagypont közeli hõmérséklet esetében.� c) Nem, a nagy tömegû jármû számára a vizes felületû úttest nem jelenthet akadályt.

59. Miért kell csökkentenie gépkocsija tempós haladását a táblával megjelölt idõjárási körül-mények között?

� a) Mert nagy sebesség esetén csökken a tapadás az úttest és a gumiabroncsok között.� b) Mert a kerékfékszerkezetekbe jutó víz a fékhatást teljesen megszünteti.� c) Mert a gumiabroncsok ugráló mozgása miatt romlik a gépkocsi stabilitása.

11


60. A táblával jelzett úton kell-e számolnia azzal, hogy a gépes jármûhöz képest a pótkocsi eltéraz egyenes haladási iránytól?

� a) Igen.� b) Csak erõteljes fékezés esetén.� c) Nem.

61. A táblával jelzett úton kell-e számolnia azzal, hogy a gépes jármûhöz képest a pótkocsi eltéraz egyenes haladási iránytól?

� a) Igen, ha a nyomvályú szélessége nem egyezik meg a pótkocsi nyomtávjával.� b) Csak erõteljes fékezés esetén.� c) Nem.

62. Hogyan kell áthaladni a táblával megjelölt helyen?

� a) Megállás nélkül legalább 5 km/h átlagsebességgel.� b) Külön-külön kell megállnia a két vagy több sínpár elõtt, és ismételten meg kell gyõzõdnie a

továbbhaladás veszélytelenségérõl.

63. Önmagában elsõbbséget biztosít-e ez a tábla a jármûvekkel szemben a gyalogos részére, haaz úttesten nem látható az azonos jelentésû útburkolati jel?

� a) Igen, ha a gyalogos-átkelõhely útburkolati jel hó, sár vagy egyéb más ok miatt vált fel-ismerhetetlenné.

� b) Csak lakott területen belül.� c) Nem.

64. Mire kell számítania az ilyen táblával jelzett helyen álló autóbusz megközelítésekor?

� a) Arra, hogy az autóbusz elõtt az úttest szélén gépkocsik várakoznak.� b) Arra, hogy az autóbusz takarásából gyalogos léphet a gépkocsija elé.� c) Arra, hogy az autóbusz irányjelzés nélkül hirtelen elindul.

65. Egy nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló 16,5 m hosszú jármûszerelvényt vezet.Bekanyarodhat-e jobbra a belsõ forgalmi sávból, ha az útkeresztezõdés elõtt ilyen tábláthelyeztek el?

� a) Igen, ha a jármûszerelvény hossza miatt a bekanyarodást a külsõ sávból nem lehet végrehaj-tani.

� b) Csak akkor, ha annak az útnak az úttestje, amelyre bekanyarodik nem elég széles ahhoz, hogymanõverezés közben a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

� c) Nem.

66. Milyen az alapszíne az útbaigazítást adó tábláknak?

� a) Az autópályákon és autóutakon zöld, a fõútvonalakon kék, a lakott területekenlevõké pedig barna.

� b) Az autópályákon és autóutakon kék, a fõútvonalakon zöld, a lakott területekenlevõké pedig fehér.

� c) Az autópályákon és autóutakon barna, a fõútvonalakon fehér, a lakott területekenlevõké pedig kék.

67. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten gépkocsijával egy ilyen útburkolati jel felé közeledik.Mi a teendõje, ha Ön mellett az azonos irányba haladó másik gépkocsi fékezni kezd?

� a) Az útburkolati jel elõtt megállítja jármûvét.� b) Fékkészenlétben halad el mellette.� c) Fékezéssel lassítja jármûvét, mert nem haladhat el mellette.

Visegrád16 km

Esztergom38 km

11

35. a) 36. c) 37. a) 38. b) 39. a) 40. a) 41. b) 42. c) 43. b)

44. a) 45. c) 46. b) 47. b) 48. a) 49. a) 50. c) 51. c)




68. Már messzirõl látja, hogy a forgalomirányító fényjelzõ készülék az ábrázolt fényjelzésrevált. Az alábbiak közül mi a helyes eljárás?

� a) A sebességváltót üresbe kapcsolja és hagyja kigurulni a gépkocsiját.� b) Motorfékkel hagyja lelassulni jármûvét és csak a lámpához közel érve használja az üzemi

féket.� c) Sebességét nem csökkentve közelíti meg a jelzés helyét és ott erõteljesen fékez.

69. Hogyan kell értelmeznie az ábrán látható berendezés villogó fehér fényét?

� a) A készülék a vasúti átjárón való szabad, biztonságos áthaladás lehetõségét jelzi.� b) Fokozott figyelem mellett a vasúti átjárón át szabad haladani.� c) A jelzés feloldja a vasúti átjáró megközelítésére vonatkozó sebességkorlátozást.

Egyéb forgalmi szabályok és vezetéselmélet70. Szabályosan közlekedik-e az ábrán látható tehergép-

kocsi?

� a) Igen, mert a lehetséges mértékben jobbra tartva közleke-dik.

� b) Nem, mert a jármû rakománya a járda fölé nyúlik.

71. Szabályosan közlekedik-e az ábrán látható tehergép-kocsi?

� a) Igen, ha az utas gondoskodni tud arról, hogy a rakományel ne dõljön, le ne essék.

� b) Nem, mert álló utast szállítani nem szabad.

72. Szabályosan van-e kialakítva a tehergépkocsi rakfelüle-te a személyszállításhoz?

� a) Igen, ha az ülések megfelelõen rögzítve vannak.� b) Nem, mert az üléseket a menetirányra merõlegesen kell

felszerelni.

13


73. Az ábrán látható tehergépkocsira laza szerkezetû folya-mi kavicsot rakodnak. Köteles-e a gépkocsi vezetõjeelindulás elõtt letakarni a rakományt?

� a) Igen.� b) Csak ha erõs szél vagy az úttest egyenetlen állapota miatt

az elszóródás veszélye fennáll.� c) Nem.

74. A nyerges vontatóra helyezett nehéz konténer nagyrészt a nyeregszerkeze-tet terheli. Okozhat-e problémát az, hogy a félpótkocsi hátsó ikertengelyérea terhelésnek legfeljebb a 30%-a jut?


75. Az ábrázolt forgalmi helyzetben a gépkocsi vezetõjénekhogyan kell megközelítenie a kijelölt gyalogos-átkelõ-helyet?

� a) Közvetlenül elõtte erõteljesen fékez, hogy a gyalogoselhaladhasson a jármû elõtt.

� b) Már jó elõre csökkentenie kell a jármûve sebességét, hogya gyalogos észrevegye az elsõbbségadási szándékát.

� c) Fokoznia kell a jármû sebességét, hogy csökkenjen agyalogos hamis biztonságérzete.

76. Az ábrázolt forgalmi helyzetben, ha a gyalogos és agépkocsi is tartja eddigi haladási ütemét, akkor összeüt-köznek. Mit kell tennie a gépkocsi vezetõjének?

� a) Gyorsítania kell a jármûvét, hogy a gyalogos elõtt érjen akijelölt gyalogos-átkelõhelyre.

� b) Mérsékelnie kell jármûve sebességét, hogy szükség sze-rint eleget tudjon tenni elsõbbségadási kötelezettségé-nek.

� c) Intenzív fékezéssel haladéktalanul meg kell állítania ajármûvét.

77. Az ábrázolt forgalmi helyzetben, ha a gyalogos megáll azúttest szélén, a gépkocsivezetõnek ...

� a) nem kell jármûve elõtt átcsalogatnia a gyalogost.� b) hangjelzéssel kell figyelmeztetnie a gyalogost a tovább-

haladás veszélyességére.� c) már a kijelölt gyalogos-átkelõhelyen lévõnek kell tekin-

tenie a gyalogost.

52. c) 53. a) 54. a) 55. a) 56. b) 57. b) 58. a) 59. a) 60. c)

61. a) 62. a) 63. a) 64. b) 65. c) 66. b) 67. c)




78. Mi a teendõje a gépkocsi vezetõjének, ha – féktávolságánkívül – látja, hogy az úttesten áthaladni szándékozógyalogos a járda szélén megáll?

� a) Gyorsítja jármûvét, hogy a partnerének ne kelljen sokatvárnia a gépkocsi elhaladására.

� b) Változatlan tempóban halad tovább, nehogy az áthaladásmegkezdésére bíztassa partnerét.

� c) Fékez, hogy a gyalogos a lassuló gépkocsit látva felismer-je az elsõbbségadási szándékát.

79. Az ábrázolt forgalmi helyzetben megközelítheti-e a gép-kocsi a gyalogos-átkelõhelyet a megengedett legnagyobbsebességhez közeli tempóban?

� a) Igen, mert ahol a sebesség csökkentésére van szükség, ottaz erre kötelezõ tilalmi táblát mindig elhelyezik.

� b) Csak akkor, ha vezetõje meggyõzõdött arról, hogy gyalo-gos nem közlekedik és mire a jármûve odaér, akkor semvárható a megjelenése.

� c) Nem.

80. Lakott területen a tehergépkocsi folyamatos jármûsor-ban a megengedett legnagyobb sebességhez közeli tem-póban halad. A kijelölt gyalogos-átkelõhelyhez közeled-ve köteles-e mérsékelni a sebességét?

� a) Igen, legalább olyan mértékben, hogy eleget tudjon tennielsõbbségadási kötelezettségének, s e tekintetben a gyalo-gosokat ne tévessze meg.

� b) Csak akkor, ha a gyalogosok karjelzéssel jelzik, hogy azúttestre kívánnak lépni.

� c) Nem, ilyen esetben a jármû lefékezésével a forgalomiviszonyokat nem szabad megváltoztatni.

81. Az ábrázolt forgalmi helyzetben tehergépkocsijával ha-ladhat-e tovább egyenesen?

� a) Igen, mert az elõjelzõ nyilak csak tájékoztató jellegûek.� b) Csak akkor, ha nem sérti a középsõ forgalmi sávban

közlekedõ személygépkocsi elsõbbségét.� c) Nem.

82. Országúton a szembõl érkezõ gépkocsi elõzés közben azÖn tehergépkocsijának a forgalmi sávjába hajt. Mikorviselkedik szabályosan?

� a) Ha hang- vagy fényjelzéssel figyelmezteti a veszélyhely-zetre.

� b) Ha blokkoló fékezéssel megállítja jármûvét.� c) Ha erõteljesen fékezi jármûvét és az úttest jobb szélére

húzódik.

15


83. Pótkocsis tehergépkocsival egyenes irányú hátramenet-ben kíván haladni. A pótkocsinak a rajzon látható kité-rése esetében Önnek elõször merre kell elfordítania akormánykereket, hogy az eltérést korrigálja?

� a) Az ��-val jelzett irányba.� b) A ��-vel jelzett irányba.

84. A nyerges szerelvénnyel egyenes irányú hátramenetbenkíván haladni. A pótkocsi kitérése esetében elõször mer-re kell elfordítania a kormánykereket?

� a) A törésvonal belsõ oldala felé, az ��-val jelölt irányba.� b) A törésvonal külsõ oldala felé, a ��-vel jelölt irányba.

85. A nyerges szerelvénnyel egyenes irányú hátramenetkor abal oldali külsõ visszapillantó tükörben a félpótkocsi ol-dalfala megjelenik. Merre kell elõször elforgatnia a kor-mánykereket, hogy a kívánt egyenes irányba haladjon?

� a) Az ��-val jelölt irányba.� b) A ��-vel jelõlt irányba.

86. A nyerges szerelvénnyel egyenes irányú hátramenetnél ajobb oldali külsõ visszapillantó tükörben a félpótkocsioldala megjelenik. Merre kell elõször elforgatnia a kor-mánykereket, hogy a kívánt irányba haladjon?

� a) Az ��-val jelölt irányba.� b) A ��-vel jelölt irányba.

87. Melyik nyomvonalon célszerû haladnia, ha a kapunkihajtva jobbra bekanyarodva kívánja az útját folytat-ni?

� a) A kapu jobb szélére húzódva, az ��-es nyomvonalon.� b) A kapu közepére húzódva, a ��-es nyomvonalon.� c) A kapu bal szélére húzódva, a ��-as nyomvonalon.

A B

A

A B

A B

B

3

21

68. b) 69. b) 70. b) 71. b) 72. a) 73. a) 74. a) 75. b) 76. b) 77. c)




88. Melyik nyomvonalon célszerû haladnia, ha a kapunkihajtva balra bekanyarodva kívánja az útját folytatni?

� a) A kapu jobb szélére húzódva, az ��-es nyomvonalon.� b) A kapu közepére húzódva, a ��-es nyomvonalon.� c) A kapu bal szélére húzódva, a ��-as nyomvonalon.

89. Az ábrán látható tehergépkocsi vezetõjének melyik part-nere van veszélyes holttérben?

� a) Az ��-es jelû.� b) A ��-es jelû.� c) A ��-as jelû.

90. Az ábrán látható tehergépkocsi az elõtte lévõ akadálykikerülésére készül. Melyik partnere van veszélyes holt-térben?

� a) Az ��-es jelû.� b) A ��-es jelû.� c) A ��-as jelû.

91. Az ábrázolt forgalmi helyzetben a bekanyarodni szándé-kozó tehergépkocsi vezetõje kikényszerítheti-e jármûveszámára az akadálytalan továbbhaladás jogát?

� a) Igen, a személygépkocsi köteles hátramenettel részéreszabaddá tenni az alárendelt utat.

� b) Nem, az a célszerû megoldás, ha megállítja a jármûvét ésjelzi partnerének, hogy lehetõvé fogja tenni részére azútkeresztezõdés elhagyását.

92. Az ábrázolt forgalmi helyzetben a tehergépkocsi vezetõ-jének meg kell-e állítania a jármûvét?

� a) Igen, mert a biztonságos kanyarodáshoz még beljebb kellhúzódnia, és evvel a szembõl érkezõ jármû vezetõjeláthatóan nem számol.

� b) Csak akkor, ha partnere sebessége eltúlzottan nagy, és ígynem tudja jobbra húzódásra kényszeríteni.

� c) Nem, a manõvert folyamatos lassú haladással végre lehethajtani.

12

3

12

3

12

3

17


93. Az ábrázolt forgalmi helyzetben hogyan alakul a tovább-haladás sorrendje?

� a) Egyidejûleg kell behajtaniuk az útkeresztezõdés közép-pontjáig, majd folyamatosan, egymás megkerülésévelhaladhatnak tovább.

� b) Egymás mellett érintõlegesen kell elhaladniuk úgy, hogyaz útkeresztezõdés középpontját nem kerülik meg.

� c) Kötelesek megállni, és udvariassági alapon a továbbhala-dás módját, illetve sorrendjét eldönteni.

94. Az ábrázolt forgalmi helyzetben a tehergépkocsi vezetõ-jének meg kell-e állítania jármûvét?

� a) Igen, mert partnerével udvariasan meg kell egyeznie atovábbhaladás módjáról.

� b) Csak akkor, ha a bekanyarodást a keresztezõdés közép-pontjának a megkerülésével nem tudja végrehajtani.

� c) Nem, a manõvert folyamatos lassú haladással végre lehethajtani.

95. Szabályos-e az ábrázolt pályavonal szerinti jobbra beka-nyarodás?


96. Az ábrázolt forgalmi helyzetben köteles-e a jármûszerel-vény vezetõje figyelemmel lenni a kerékpárosra?

� a) Igen, mert úgy kell bekanyarodnia, hogy közben másjármûvet nem veszélyeztethet.

� b) Nem, mert ilyenkor csak a kerékpárosnak kell figyelnie asaját biztonságára.

97. Mikor haladhat át az útkeresztezõdésen az � jelû mezõ-gazdasági vontató?

� a) A �� jelû motorkerékpár és a �� jelû személygépkocsielõtt elsõként.

� b) A �� jelû és �� jelû jármûvek elhaladása után.� c) Elsõként a �� jelû motorkerékpárral egyidejûleg.

78. c) 79. b) 80. a) 81. c) 82. c) 83. a) 84. a) 85. a) 86. b) 87. c)




98. Van-e elsõbbségadási kötelezettsége az � jelû mezõ-gazdasági vontató vezetõjének?

� a) Igen, a �� jelû személygépkocsi részére.� b) Nincs.

99. Melyik jármû haladhat tovább elsõként az ábrázoltforgalmi helyzetben?

� a) A z �� jelû lassú jármû.� b) A �� jelû személygépkocsi.� c) Az �� jelû személygépkocsi.

100. Szabályos-e, ha az � jelû nehéz tehergépkocsi lakott területen belül a berajzolt pályavonal szerinthajtja végre az elõzést?


101. Folytathatja-e az elõzést az � jelû nehéz tehergépkocsival, ha a külsõ sávon haladó jármûvek a követésitávolságot lényegesen meghaladó távközt tartanak egymás mögött?


102. Belekezdhet-e az Ön elõtt haladó összefüggõ gépkocsisor elõzésébe az � jelû nehéz tehergépkocsijával,ha a szabályos visszatérés helyét még nem látja?

� a) Igen, lakott területen és azon kívül egyaránt.� b) Igen, de csak lakott területen.� c) Nem.

19


103. Az � jelû nehéz tehergépkocsival lakott területen igénybe veheti-e a belsõ sávot folyamatos haladásra,ha a külsõ sávban forgalmi torlódás miatt csak lassan, araszolva tudna haladni?


104. Szabályos-e az � jelû nehéz tehergépkocsi-val lakott területen belül a berajzolt pályavo-nal szerinti közlekedés?


105. Szabályos-e a nehéz tehergépkocsival a berajzolt pályavonal szerinti elõzés?


106. A nehéz tehergépkocsi a következõ, még távoli útkeresztezõdésnél balra kíván bekanyarodni. Szabályo-san közlekedik-e az ábrázolt nyomvonalon?


107. Szabályos-e, ha az � jelû nehéz tehergépko-csi lakott területen kívül a berajzolt pályavo-nal szerint hajtja végre az elõzést?


108. Szabályosan tartózkodik-e egy helyben a tehergépkocsi?

� a) Igen, ha a rakodás folyamatos.� b) Igen, de csak akkor, ha a folyamatos

rakodás legfeljebb 5 percig tart.� c) Nem.

88. a) 89. a) 90. a) 91. b) 92. a) 93. c) 94. a) 95. a) 96. a) 97. b)




109. Szabályosan tartózkodik-e ezen a helyen a tehergépkocsi?

� a) Igen, ha a rakodás folyamatos.� b) Igen, de csak akkor, ha a folyamatos

rakodás legfeljebb 5 percig tart.� c) Nem.

110. Az egyirányú forgalmú út 8,5 m széles. Szabályosantartózkodik-e egy helyben a tehergépkocsi?

� a) Igen, ha a rakodás folyamatos.� b) Igen, de csak akkor, ha a folyamatos rakodás legfeljebb

5 percig tart.� c) Nem.

111. Szabályos helyen állt-e meg a tehergépkocsi a nem zártvillamospálya mellett?


112. Szabad-e az adott helyen tehergépkocsival várakozni?



� a) Igen, ha a rakodás folyamatos.� b) Igen, de csak akkor, ha a folyamatos rakodás legfeljebb

5 percig tart.� c) Nem.

21


114. A tehergépkocsira folyamatosan rakodnak. Mikor sza-bályos ez?

� a) Csak a kiegészítõ táblán jelzett idõszakban.� b) Csak a kiegészítõ táblán jelzett idõszakon kívül.� c) Idõszaktól függetlenül mindig.

115. Az egyirányú forgalmú út úttestje 6 m széles. Szabályo-san tartózkodik-e egyhelyben a tehergépkocsi?

� a) Igen, mert forgalommentes az úttest.� b) Igen, ha a vezetõ a jármûnél marad.� c) Nem.

116. A tehergépkocsira folyamatosan rakodnak. Mikor sza-bályos ez?

� a) Csak a 0900-tól 1600-ig terjedõ idõszakban.� b) Csak a 0900-tól 0600-ig terjedõ idõszakban.� c) Csak a 1600-tól 0600-ig terjedõ idõszakban.

117. Mikor szabad az adott helyen tehergépkocsival várakoz-ni?

� a) Csak a 0900-tól 0600-ig terjedõ idõszakban.� b) Csak a 1600-tól 0600-ig terjedõ idõszakban.� c) Sohasem.



600-1600

600-900

98. a) 99. c) 100. a) 101. b) 102. c) 103. b) 104. b) 105. a) 106. b)

107. a) 108. c)




119. A szembõl érkezõ gépkocsik közül melyiknek van elsõbbsége ott, ahol az úttest mindkét iránybólbelátható szakaszon egy forgalmi sávra szûkül?

� a) Annak, amelyik irányváltoztatás nélkül tudja az útját folytatni.� b) Annak, amelyik a másiknál hamarább ér az útszûkülethez.� c) Annak, amelyik a gyorsabb haladásra képes, és így elõbb tudja elhagyni a kritikus helyet.

120. Önt vészfékezésre kényszeríti egy szabálytalan sávváltoztatást végrehajtó gépkocsi. Az alábbiak közülmelyik esetben viselkedik szabályosan?

� a) Ha utánaered a szabálytalankodónak, és jól megnézi magának.� b) Ha figyelmeztetésül hosszan rádudál.� c) Ha türelmet és segítõkészséget mutat iránta.

121. Hogyan kell a közúti forgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani?

� a) Mindig meg kell találni azt az elõírást, amely szerint sikeresen érvényesítheti jogait másokkal szemben.� b) Elsõsorban az úti célt és az idõráfordítást kell mérlegelni úgy, hogy közben a pillanatnyi érdekeinek

megfelelõen rugalmasan alkalmazkodjon a szabályokhoz.� c) Úgy, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul

ne akadályozzon és ne zavarjon.

122. Hogyan kell teljesítenie elsõbbségadási kötelezettségét másik jármû részére nagy forgalmú úton?

� a) Úgy, hogy semmiképpen se kényszerítse partnerét haladási irányának vagy sebességének bármilyenmegváltoztatására.

� b) Úgy, hogy semmiképpen se kényszerítse partnerét haladási irányának vagy sebességének hirtelen megvál-toztatására.

� c) Úgy, hogy semmiképpen se kényszerítse partnerét haladási irányának vagy sebességének nagyobb mértékûmegváltoztatására.

123. Zavarhatja vagy akadályozhatja-e az Önnel szemben elsõbbséggel rendelkezõ gyalogost?

� a) Igen, nagy forgalom esetén még a jelentõsebb akadályozás is indokolt lehet.� b) A zavarás lehet indokolt, de akadályozni mindig tilos.� c) A zavarás és az akadályozás egyaránt tilos.

124. Vezethet-e jármûvet, ha szervezetében szeszesital-fogyasztásból származó alkohol van?

� a) Csak kisebb mértékû alkoholfogyasztás után, ha véralkoholszintje a 0,8‰-et (ezreléket) nem haladja meg.� b) Csak kerékpárt vagy lovas kocsit.� c) Nem.

125. A jármûvet legfeljebb olyan mértékben szabad megterhelni, hogy...

� a) a rakomány tömege ne haladja meg a jármû saját tömegét.� b) a jármû össztömege ne haladja meg a forgalmi engedélybe bejegyzett megengedett legnagyobb össztömeget.

126. A jármû és a rakomány együttes magassága nem haladhatja meg...

� a) a 3,8 m-t.� b) a 4 m-t.� c) a 3,5 m-t.

127. Meg kell-e jelölni a jármûvön túlnyúló rakományt?

� a) Csak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között.� b) Csak akkor, ha a túlnyúlás mértéke a 40 cm-t meghaladja.� c) Igen, minden esetben.

23


128. Általában hol kell jármûvével haladnia az úton?

� a) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, a lehetséges mértékben annak széléhez húzódva.� b) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, annak szélétõl legfeljebb egy méter távolságra.� c) A menetirány szerinti jobb oldalon, bárhol.

129. Hol kell közlekednie az úton, ha jármûvével – pl. mûszaki hiba miatt – csak lassan tud haladni?

� a) A leállósávon vagy az útpadkán.� b) Az úttest jobb oldalán, a forgalmi sáv közepén.� c) Ha az út- és forgalmi viszonyok lehetõvé teszik, szorosan az úttest jobb szélén.

130. Jármûve sebességét úgy kell megválasztania, hogy...

� a) a féktávolsága ne legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz.� b) a belátható útszakasz ne legyen hosszabb, mint a reakcióidõ alatt befutott út.� c) a féktávolsága ne legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz fele.

131. Hogyan kell a jármûve sebességét megválasztania a megengedett sebességhatárokon belül?

� a) Úgy, hogy meg tudjon állni a belátott útszakaszon belül, és minden olyan akadály elõtt, amelyre az adottkörülmények között számítania kell.

� b) Úgy, hogy bármely, az úttesten hirtelen felbukkanó váratlan akadály elõtt is meg tudjon állni.� c) Úgy, hogy a sebessége ne legyen kisebb az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességnél.

132. Mikor szabad a jármûvet hirtelen fékezni?

� a) Csak akkor, ha ezt a személy- és vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.� b) Csak akkor, ha az Ön mögött haladó jármû helyes követési távolságot tart.

133. Másik jármûvet csak olyan távolságban szabad követnie, amely...

� a) legalább akkora, mint a jármûvének a féktávolsága.� b) legalább akkora, hogy az elöl haladó hirtelen fékezése esetén is meg tudjon mögötte állni.� c) legalább akkora, mint az Ön jármûvének a fékútja.

134. Nagy forgalmú úton közlekedik. Kényszerítheti-e Önt enyhe lassításra az úttest szélérõl elindulógépkocsi?


135. Egy gépkocsi elõzését befejezve vissza kíván térni abba a forgalmi sávba, amelyben a manõvermegkezdése elõtt haladt. Köteles-e irányjelzést adni?

� a) Igen.� b) Nem kell, de megengedett, mert a szembõl érkezõk és a mögöttes forgalom tájékoztatása hasznos lehet

mindenki számára.

136. Megelõzheti-e azt a jármûvet, amely a balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, és az úttestfelezõvonala mellé sorol be?

� a) Igen, de csak jobbról.� b) Igen, jobbról is, balról is meg szabad elõzni.� c) Nem.

137. Az Ön elõtt haladó jármû az úttest felezõvonala felé húzódik. Megelõzheti-e jobbról, ha a jármûirányjelzõjével nem jelez balra bekanyarodási szándékot?


109. c) 110. a) 111. a) 112. a) 113. a) 114. c) 115. c) 116. b) 117. b) 118. a)




138. Olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten közlekedik, ahol a forgalom sûrûsége folytán asávokban összefüggõ jármûoszlopok alakultak ki. A gyorsabb elõrehaladás érdekében változtathat-eforgalmi sávot?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a sávjában bármilyen okból lelassul a forgalom és Ön meg akarja tartani az eddigi haladási

ütemét.� c) Nem.

139. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten kell-e a folyamatos elõzés ideje alatt végig irányjelzéstadni?


140. Ráhajthat-e a vasúti átjáróra, ha pl. egy esetleges forgalmi torlódás miatt nem biztos, hogy folyamatosanát tud haladni rajta?


141. Jobbra kíván bekanyarodni. Köteles-e az útkeresztezõdés elõtt az úttest jobb szélén levõ autóbuszforgalmi sávba besorolni?


142. Kell-e irányjelzést adni másik útra történõ bekanyarodáskor?

� a) Igen, minden esetben.� b) Igen, kivéve a körforgalomba való behajtást.� c) Nem.

143. Akadályozhatja-e megforduláskor a többi jármû forgalmát?


144. Elvégezheti-e az úttest széléhez, illetve a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenetet, haezzel a jármûforgalmat akadályozza?

� a) Igen, de csak akkor, ha a hátramenetet rövid idõ alatt be tudja fejezni.� b) Nem.

145. Az alábbiak közül mi okozhatja leginkább a jármûszerelvény felborulását?� a) Az erõs oldalszél.� b) A helytelen rakodás.� c) A hirtelen fékezés.

146. Alkalmazkodnia kell-e Önnek is a tehergépkocsi haladási sebességével a forgalmi viszonyokhoz?

� a) Igen, de ilyen esetben sem lépheti túl a megengedett legnagyobb sebességhatárt.� b) Igen, még a sebességhatárok kisebb fokú megsértése révén is.� c) Nem, a haladási sebességet mindig a rendelkezésére álló idõ és a kocsija teljesítõképessége alapján kell

megválasztania.

147. Gyorsabb elõrehaladás érdekében célszerû-e kis távolságon belül többször forgalmi sávot változtatni?

� a) Igen, mert az így nyert idõ gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetõvé.� b) Legfeljebb lakott területen.� c) Nem, mert az átlagsebesség alig, az üzemköltség és a baleseti veszély viszont lényegesen növekszik.

25


148. Nagyméretû tehergépkocsival országúton közlekedik. A visszapillantó tükörbõl látja, hogy a mögöttesszemélygépkocsi elõzésre készül. Köteles-e segíteni a manõver végre hajtását?

� a) Igen, az úttest szélére húzódással és – a szükséghez képest – lassítással.� b) Csak akkor, ha partnere nem viselkedik erõszakosan.� c) Nem.

149. A közlekedésben való alkalmasságot befolyásolja-e a jármûvezetõk adott lelkiállapota, közérzete?

� a) Igen.� b) Csak a gyakorlatlan, tapasztalatlan vezetõk esetében van a rossz mentális állapotnak a jármûvezetésre

hátrányos hatása.� a) Nem.

150. Használhatja-e jármûve ködfényszóróját a tompított fényszóró bekapcsolása nélkül?

� a) Ködben, sûrû hóesésben, igen.� b) Csak lakott területen kívül.� c) Nem.

151. Ugyanúgy lehet-e az elõzést végrehajtania a nyerges vontatóval, mint ha azt egy személygépkocsivaltenné?

� a) Igen, legfeljebb a jármû hosszúsága miatti elõzési útban van eltérés a két gépkocsi manõverezése között.� b) A manõver végrehajtása könnyebb, mert a tehergépkocsi teljesítménye nagyobb és a magasság-különbség

is jobb kilátást tesz lehetõvé.� c) Nem, mert a tehergépkocsi fajlagos teljesítménye kisebb, nehezebben gyorsul és a megengedett sebesség-

határa is alacsonyabb.

152. Tehergépkocsijával sûrû forgalmú párhuzamos közlekedésû úton – a forgalom ütemét felvéve –folyamatosan halad. A forgalmi sáv változtatása járhat-e valamilyen veszéllyel?

� a) Igen, mert gépkocsija holtterében nehezen észlelhetõ másik jármû haladhat.� b) Csak a kezdõ, tapasztalatlan vezetõ számára.� c) Nem, mert ilyen esetben az egész jármûsor együtt halad, lassít és gyorsít.

153. Nagy tengelytávolságú nyerges vontatóval jobbra kíván bekanyarodni. Helyes-e, ha az úttest jobbszélére sorol be?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha irányító személy segíti a manõver végrehajtását.� c) Nem, mert a hátsó tengely mögötti rész a járdát „kaszálja”.

154. A tehergépkocsi pótkocsiján egy nehéz gépet kell szállítania. Hol helyezi el?� a) A rakfelület közepén, hogy a terhelés egyenletes legyen.� b) A rakfelület végén, hogy megkönnyítse a fel és lerakást.� c) A rakfelület elején, hogy a rakományt legalább három oldalról tudja biztonságosan rögzíteni.

155. Vontatója nyitott pótkocsiján könnyen szóródó anyagot (pl.: földet, sódert, szemesterményt stb.) szállít.Köteles-e letakarással gondoskodni arról, hogy a rakomány le ne szóródjon?

� a) Igen.� b) Letakarni nem kell, de menet közben figyelemmel kell lennie arra, hogy az elszóródó anyag ne

veszélyeztesse közlekedési partnereinek a biztonságát.� c) Nem, bizonyos tûréshatár a közlekedési partnerektõl is elvárható.

156. Megtagadhatja-e a felrakóhelyrõl való elindulást, ha a jármûvén elhelyezett súlyos rakomány (pl. egyesztergapad) rontja a tehergépkocsi stabilitását?

� a) Igen.� b) Csak abban az esetben, ha a jármû stabilitását a rakomány számottevõen rontja.� c) Nem, a stabilitásveszteség sohasem befolyásolja a gépkocsi menetbiztonságát.

119. a) 120. c) 121. c) 122. b) 123. c) 124. c) 125. b) 126. b) 127. c) 128. a)

129. c) 130. a) 131. a) 132. a) 133. b) 134. a) 135. a) 136. a) 137. b)




157. A tehergépkocsi nyitott rakfelületérõl oldalra túlnyúló rakomány takarja a külsõ visszapillantótükrökben látott képet. Elegendõ-e, ha a mögöttes forgalmat csak hátra, illetve oldalra tekintgetve tudjafigyelemmel kísérni?

� a) Igen.� b) Csak nappal, jó látási viszonyok között.� c) Nem.

158. Túlnyúlhat-e a rakomány elõre a tehergépkocsi nyitott rakfelületén?� a) Legfeljebb a jármû elejéig.� b) Legfeljebb a kormány középpontjáig.� c) Nem.

159. Le szabad-e szerelnie a tehergépkocsi oldal- és hátfalait, ha a jármûvön a rakfelületnél szélesebb illetvehosszabb rakományt szállít?


160. Túlnyúlhat-e hátrafelé a nyerges vontató nyitott rakfelületû félpótkocsijának a rakománya?� a) Legfeljebb 2 méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra.� b) Legfeljebb 1 méterre.� c) Nem.

161. Köteles-e a tehergépkocsi nyitott rakfelületérõl oldalra kinyúló rakományt lámpával és fényvisszaverõvelmegjelölni?

� a) Igen minden esetben, még az álló jármûvön is.� b) Csak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, ha a jármû legszélsõ pontja az azonos oldalon levõ

helyzetjelzõ lámpájától – vízszintes irányban – 40 cm-nél nagyobb távolságban van.� c) Nem, de a jobb láthatóság érdekében a kivilágítása megengedett.

162. Szükséges-e a tehergépkocsi túlnyúló rakományát legalább 40×40 cm méretû piros vagy piros-fehércsíkos zászlóval, illetõleg táblával megjelölni?

� a) Igen minden esetben, még az álló jármûvön is.� b) Hátra igen, oldalra nem.� c) Nappal, jó idõben igen, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között azonban a zászlót lámpával kell

helyettesíteni.

163. Túlméretes nyerges vontatót vezet. Az alábbiak közül melyik kötelezettsége alól mentesíti az útvonal-engedély?

� a) Az autópályadíj megfizetése alól.� b) A menetíró készülék használata alól.� c) Az útvonalválasztás alól.

164. Túlsúlyos trailert vezet. Az alábbiak közül melyik kötelezettsége alól mentesíti az útvonalengedély?� a) Az útvonalválasztás alól.� b) A nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének a korlátozása alól.� c) A vezetési, megszakítási és pihenõidõk megtartása alól.

165. Közúti ellenõrzést végzõ hatósági személy „Megállj!” jelzést ad Önnek. Hol kell megállítania agépkocsiját?

� a) Az ellenõrzést végzõ személy mellett, úgy hogy a vezetõfülke ablakán azonnal ki tudja adni a kértokmányokat.

� b) A gépkocsi lökhárítója közvetlenül a jelzést adó személy elõtt legyen.� c) A jelzést adó közelében, ahol legkevésbé akadályozza a forgalmat, és balesetveszélyes helyzetet sem

teremt.

27


166. Vezetõi engedélye „B” és „C” kategóriára érvényes. Vezethet-e olyan tehergépkocsit, amelynek forgalmiengedélyébe bejegyezték, hogy nehéz pótkocsit vontathat?

� a) Igen, de csak a nehéz pótkocsi nélkül.� b) Csak akkor, ha legalább PÁV III. minõsítéssel is rendelkezik.� c) Nem, ilyen esetben is szükség van “E” kombinált kategóriás vezetõi engedélyre.

167. Hogyan kell a vészfékezést végrehajtania?

� a) A motorfék használatával, vagyis a tengelykapcsoló pedál benyomása nélküli intenzív fékezéssel.� b) A fék és a tengelykapcsoló pedál közel egyidejû benyomásával.

168. Lakott területen kívül nappal jó látási viszonyok között közlekedik. Folytathatja-e az útját, ha egykollégája azt jelzi, hogy jármûvének nem világít a bal oldali elsõ tompított fényszórója?

� a) Igen a legközelebbi olyan helyig, ahol a hiba kijavítható.� b) Legfeljebb az esti szürkület beálltáig.� c) Nem.

169. Lakott területen kívül egy lezárt sorompó felnyitására vár. Leállíthatja-e gépkocsijának motorját, éskikapcsolhatja-e a tompított fényszóróját, illetve nappali menetjelzõ lámpáját ?

� a) Igen.� b) Legfeljebb a motor leállítása a megengedett.� c) Nem.

170. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. A jobbra tartási kötelezettség szempontjából az alábbiakközül mit kell figyelmen kívül hagynia?

� a) Az autóbusz forgalmi sávot.� b) Az úttest párhuzamos közlekedésre való alkalmasságát.� c) A látási viszonyokat.

171. El lehet-e kerülni, hogy a gépkocsija kerekei egy mély kátyúba huppanjanak, ha a gödröt féktávolságonbelül észleli?

� a) Legfeljebb akkor, ha blokkoló fékezéssel állítja meg jármûvét.� b) Igen, ha szakaszosan fékez, hogy a megcsúszás veszélye nélkül lehessen kikerülni a gödröt.� c) Felesleges bármit is tennie, hiszen a kátyúba való behajtás a jó állapotban lévõ jármûvet sohasem károsítja.

172. Gépkocsija féktávolságán kívül látja, hogy útját fegyelmezetlen gyalogosok szabálytalan módon éshelyen keresztezik. Ösztönözheti-e õket hangjelzéssel az úttest haladéktalan elhagyására?

� a) Igen.� b) Csak lakott területen kívül.� c) Nem.

173. Lakott területen kívül egy keskeny úton közlekedik. Mire számíthat, ha szembõl nagy sebességgel egynagyméretû nyerges szerelvény közeledik?

� a) A jármûszerelvény menetszele lesodorhatja gépkocsiját az úttestrõl.� b) A jármûszerelvény magához szívó hatására.� c) A félpótkocsi kígyózó, lengõ mozgására.

174. Jár-e valamilyen kockázattal az, ha lakott területen kívül cikkcakkban, szinte szlalomozva elõzgeti ajármûveket?

� a) Szabálysértés miatt megbüntethetik.� b) Irányának és sebességének gyors megváltoztatásával megbontja a forgalom egyensúlyát.� c) Nem.

138. c) 139. b) 140. b) 141. a) 142. b) 143. b) 144. a) 145. b) 146. a)

147. c) 148. a) 149. a) 150. a) 151. c) 152. a) 153. c) 154. a) 155. a) 156. b)




175. Egy váratlan fékezés következtében két jármû összeütközik. Szabálysértést követ-e el az a vezetõ,amelyik így szól a balesettel érintett partneréhez: „– És elismeri, hogy elém vágott? Elismeri vagyszétvágom az agyát!”?

� a) Igen, mert riadalmat kelt, másokat megbotránkoztat.� b) Csak akkor, ha fenyegetését be is váltja.� c) Nem, a szóbeli agresszió nem büntethetõ.

176. Befolyásolja-e a vezetésre való alkalmasságot a lázzal járó náthás megbetegedés?� a) Igen, ilyen esetben órákig, de akár napokig is alkalmatlanná válhat a vezetésre.� b) Csak az olyan személynél, akinek még nincs kellõ rutinja a vezetésben.� c) Nem, mert ha idõben felismeri teljesítõképességének a csökkenését, akkor jobban figyel partnereire és

önmagára.

177. Csökken-e az Ön biztonsága, ha növeli gépkocsija haladási sebességét?� a) Igen, minden esetben.� b) Csak akkor, ha egyidejûleg csökken a jármû feletti uralma is.� c) Sohasem.

178. A nagyobb haladási sebesség növeli-e egy lehetséges baleset kimenetelének a súlyosságát?� a) Igen.� b) Nem.

179. Befolyásolják-e az úttesten áthaladó gyalogosok viselkedését az idõjárási viszonyok?� a) Igen.� b) Legfeljebb a légköri frontok.� c) Nem.

180. Éjszaka köteles-e fényvisszaverõ mellényt (ruházatot) viselni, ha a hibaelhárítási vagy rakodásitevékenysége miatt az úttesten tartózkodik?

� a) Igen, lakott területen belül és kívül egyaránt.� b) Csak lakott területen kívül.� c) Nem.

181. Gépkocsival hogyan célszerû behajtani egy szûk kapualjba vagy garázsba, ha ott megfordulni nem lehet?� a) A gépkocsi orrával elõre hajtva (elõremenetben).� b) Hátramenetben.� c) Ez kizárólag a vezetõ rutinján, gyakorlottságán múlik.

182. Esõzés következtében az úttest szélén tócsák keletkeztek. Befolyásolja-e ez a gépkocsikra vonatkozójobbra tartási kötelezettségének mértékét?

� a) Igen.� b) Csak lakott területen belül.� c) Nem.

183. Milyen sûrûn kényszerül hirtelen (vész-) fékezésre egy jól felkészült, tapasztalt gépkocsivezetõ?

� a) Naponta akár többször is, hiszen elszomorítóan rossz a közlekedés gyakorlata.� b) Saját hibájából elvétve, mások miatt is ritkán.� c) Sohasem.

184. Menet közben mûködtetheti-e a kötéllel vagy rúddal vontatott, elromlott gépkocsijának mindkét oldalielsõ és hátsó irányjelzõjét (vészvillogóját)?

� a) Igen, ilyen esetben ez kötelezõ.� b) Csak lakott területen kívül.� c) Nem.

29


185. Sûrû ködben használhatja-e az úttest szélén álló gépkocsija megvilágítására a jármû ködlámpáit?

� a) Igen, mind a ködfényszórót, mind pedig a hátsó helyzetjelzõ ködlámpákat bekapcsolhatja.� b) Legfeljebb a hátsó helyzetjelzõ ködlámpákat.� c) Nem.

186. Balra bekanyarodást megelõzõen be szabad-e sorolnia az úttest közepén elhelyezett azonos irányúvillamos pályára.

� a) Igen.� b) Legfeljebb akkor, ha az úttest párhuzamos közlekedésre nem alkalmas, vagy ha alkalmas, de a forgalmi

sávokat útburkolati jellel nem jelölték meg.� c) Nem.

187. Egy közúti ellenõrzést végzõ rendõr állítja meg gépkocsiját. Személyazonosságának az igazolásáraelegendõ-e a vezetõi engedélye.

� a) Igen, erre a célra bármelyik jogosítvány alkalmas.� b) Csak az új kártyatípusú vezetõi engedély alkalmas erre.� c) Nem.

188. Egy közúti ellenõrzés alkalmával a rendõr meg tudja-e állapítani a gépkocsi vezetõjének kábítószeresbefolyásoltságát?

� a) Igen, ez azonnal felismerhetõ.� b) Általában igen, de a hatás fennállásának gyanúja esetén orvosi vizsgálatot kell végeztetni.� c) Nem.

189. Hogyan hatnak a jármûvezetõi képességre a kábítószerek.� a) Serkentõ hatásuk következtében csökken a reakcióidõ.� b) Nyugtató hatásuk következtében csökken a vezetéssel járó idegfeszültség.� c) A baleseti veszélyeztetettséget növelik.

190. Mi a feladata a gépkocsi üléstámláján lévõ fejtámlának?� a) A vezetéshez szükséges helyes fejtartás biztosítása.� b) Az út egyenetlenségei következtében keletkezõ vibrációk csillapítása.� c) Ütközéskor a fej túlzott hátrabillenésének, a nyakcsigolyák káros igénybevételének a megakadályozása.

191. Nappal, jó látási viszonyok között autópályán közlekedik. Köteles-e tompított fényszóróval vagynappali menetjelzõ lámpával kivilágítani a gépkocsiját?


192. Milyen lámpával kell kivilágítani nappal és jó látási viszonyok között a lakott területen kívül közlekedõgépkocsit?

� a) Tompított vagy távolsági fényszóróval.� b) Helyzetjelzõ lámpával.� c) Tompított fényszóróval vagy nappali menetjelzõ lámpával.

193. Adhat-e fényjelzést a távolsági fényszóró felvillantásával?� a) Igen, ha ez a közlekedés többi résztvevõjét nem vakítja el.� b) Nem.

194. Mikor szabad a forgalomban részt vevõ gépjármûvön ködfényszórót használni?� a) Csak az esti szürkület kezdetétõl a reggeli szürkület megszûnéséig terjedõ idõszakban.� b) Minden esetben, ha lakott területen kívül közlekedik.� c) Ha a látási viszonyok ezt indokolják.

157. c) 158. a) 159. a) 160. a) 161. b) 162. a) 163. c) 164. a) 165. c)

166. a) 167. b) 168. a) 169. b) 170. a) 171. b) 172. c) 173. b) 174. b)




195. Éjszaka, lakott területen egy közvilágítás nélküli sötét út úttestjén várakozik. Elegendõ-e a gépkocsijátaz úttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával kivilágítania?

� a) Igen, ha a jármû 6 méternél nem hosszabb, 2 méternél nem szélesebb, és pótkocsival vagy másvontatmánnyal nincs összekötve.

� b) Nem.

196. Szabad-e erõs ködben a várakozó gépjármûvön hátsó helyzetjelzõ ködlámpát használni?


197. Mi a teendõje, ha autópályán közlekedve jármûvén a közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszé-lyeztetõ mûszaki hibát észlel?

� a) Az autópályáról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton le kell térni.� b) Fokozott óvatossággal folytathatja útját az autópályán eredeti úti céljáig.� c) Legfeljebb 60 km/h sebességgel tovább közlekedhet.

198. Milyen sebességgel közlekedhet az elromlott jármûvet vontató gépjármûvel?


199. Ráhajthat-e másik útról az autópályára vagy autóútra az elromlott jármûvet vontató gépjármûvel?


200. Mi a teendõje, ha autópályán vagy autóúton elromlott jármûvet vontat?

� a) A legközelebbi lehajtásra szolgáló úton vagy útkeresztezõdésben le kell térnie az autópályáról, illetveautóútról.

� b) Legfeljebb 40 km/h sebességgel a leállósávon kell közlekednie.� c) Legalább 60 km/h sebességgel kell haladnia, hogy a forgalmat ne akadályozza.

201. Mi a károkozó jármûvezetõ kötelessége, ha személyi sérülés nélküli baleset folytán megrongálódottjármû vezetõje a helyszínen nincs jelen?

� a) Haladéktalanul rendõri intézkedést kell kérni.� b) Személyi adatait a helyszínen hátrahagyva az esetet a rendõrségnek kell bejelentenie.� c) Személyi adatait és a biztosítója nevét a helyszínen hátrahagyva az esetet a biztosítónak kell bejelentenie.

202. Meddig nyúlhat túl a rakfelületen elõre a rakomány a nyitott rakfelületû jármûvön?� a) Legfeljebb 2 m-re.� b) Legfeljebb a jármû elejétõl számított 40 cm-re.� c) Legfeljebb a jármû elejéig.

203. Meddig nyúlhat túl a rakfelületen hátra a rakomány a nyitott rakfelületû jármûvön?� a) Legfeljebb 2 m-re, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra.� b) Legfeljebb 40 cm-re.� c) Legfeljebb 2,5 m-re.

204. Az 1,8 m széles, nyitott rakfelületû tehergépkocsi és a kinyúló rakomány együttes szélessége legfeljebb...� a) 2 m lehet.� b) 2,5 m lehet.� c) 3 m lehet.

31


205. Tehergépkocsijának megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot. Szállíthat-ea forgalmi engedélyben feltüntetett személyek számánál több felnõtt utast?


206. Mikor kell az oldalra kinyúló rakományt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverõvelés lámpával megjelölni?

� a) Minden esetben.� b) Csak akkor, ha a rakomány legszélsõ pontja a rakfelület szélétõl – vízszintes irányban – 40 cm-nél nagyobb

távolságra van.� c) Csak akkor, ha a rakomány legszélsõ pontja a jármû azonos oldalon lévõ helyzetjelzõ lámpájától –

vízszintes irányban – 40 cm-nél nagyobb távolságra van.

207. Pótkocsit vontató gépjármûvének mekkora a megengedett legnagyobb sebessége?

� a) Lakott területen 40 km/h, autópályán 100 km/h, autóúton 80 km/h, egyéb helyen 60 km/h.� b) 40 km/h.� c) Autópályán 80 km/h, lakott területen 50 km/h, egyéb helyen 70 km/h.

208. Vontathat-e pótkocsit, ha gépkocsijának forgalmi engedélyében nincs ezt megengedõ bejegyzés?

� a) Igen, ha a jármûvet vonóhoroggal és elektromos csatlakozóval szerelték fel.� b) Nem.

209. Köteles-e a fuvarfeladat elvégzését megtagadni, ha az elindulás elõtti ellenõrzés alkalmával azttapasztalja, hogy tehergépkocsijának üzemifékrendszere meghibásodott?


210. Mirõl ismerhetõ fel a központi idegrendszer fáradása?

� a) Káprázás, fejfájás lép fel.� b) Az észlelési teljesítmény csökken, a mérlegelési, döntési folyamat idõben elnyúlik, elbizonytalanodik.� c) A vezetõ elálmosodik.

211. Az alábbiak közül mikor kell útvonalengedélyt kérni?� a) Ha a tehergépkocsit oly mértékben megterhelték, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömegét

meghaladja.� b) Ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön

jogszabályban meghatározott mértéket.

212. Mit kell tennie akkor, ha vezetés közben elfárad?

� a) Megáll, és pár perces testmozgással felfrissíti magát.� b) Kissé csökkenti a jármû sebességét.� c) Valamilyen üdítõitalt fogyaszt.

213. Szállíthat-e utast a tehergépkocsi billenõ rakfelületén?


214. Vezethet-e gépjármûvet az, aki gyógyszert szed?

� a) Igen, minden további káros következmény nélkül.� b) Nem, mert minden gyógyszer hátrányosan hat a vezetési képességre.� c) Bizonyos gyógyszerek szedése esetén errõl ki kell kérni a kezelõorvos véleményét.

175. a) 176. a) 177. b) 178. a) 179. a) 180. b) 181. b) 182. a) 183. b) 184. c)

185. b) 186. b) 187. b) 188. b) 189. c) 190. c) 191. a) 192. c) 193. a) 194. c)




215. Utazhat-e a tehergépkocsi rakfelületén utas (rakodó, szállítómunkás stb.) állva, a vezetõfülke tetejérevagy az oldalfalra támaszkodva?


216. Milyen hatása van az alkoholfogyasztásnak a mérlegelési, döntési folyamatra?

� a) Javítja az érzékelést.� b) Serkentõ hatásával gyorsítja a mérlegelési folyamatot.� c) Rontja a döntés pontosságát.

217. Megengedheti-e, hogy a tehergépkocsija rakfelületén szállított személy állva utazzon?


218. Miként befolyásolja a gépjármûvezetõ reakcióidejét az alkohol, egyes gyógyszerek és a fáradtsághatása?

� a) A reakcióidõ többszörösére növekedhet.� b) A reakcióidõ kismértékben csökken.� c) A reakcióidõ csak kismértékben növekszik.

219. Rögzíteni kell-e a tehergépkocsi rakfelületén szállított utas ülõhelyét?

� a) Igen.� b) Csak a nyitott rakfelületû tehergépkocsin.� c) Nem.

220. Miként hat a zaj a gépkocsivezetõ szervezetére?

� a) Fejfájást okoz.� b) Fokozza a vezetõ éberségét.� c) Ingerültséget, fáradtságot okoz.

221. Elegendõ-e éjszaka a tehergépkocsi rakfelületén túlnyúló rakomány megjelölésére az elõírásos lámpaés fényvisszaverõ?

� a) Igen, mert ez helyettesítheti a zászlót.� b) Nem, mert zászló vagy tábla is szükséges.

222. Hogyan kell lefékezni a gépkocsit, ha menet közben az üzemi fék hatástalanná válik?

� a) Az I. sebességfokozatba kapcsolva, motorfékkel.� b) A legnagyobb sebességfokozatba kapcsolva, motorfékkel.� c) A kézifékkel és motorfékkel.

223. Legfeljebb milyen hosszú tárgyat szabad zárt kocsiszekrényû tehergépkocsi tetõcsomagtartóján szállí-tani?

� a) Olyan hosszúságút, amely a tehergépkocsin sem elõre, sem hátra nem nyúlik túl 40 cm-nél jobban.� b) Olyan hosszúságút, mint a jármû teljes hossza, mert azon sem elõre, sem hátra nem nyúlhat túl.� c) Olyan hosszúságút, mint a tetõcsomagtartó.

224. Hogyan kell fékezni a gépkocsit lejtõmenetben?

� a) Lábfékkel, szakaszosan.� b) A megfelelõ fékhatást biztosító sebességfokozatba kapcsolva, motorfékkel, és ha szükséges, idõnként

lábfékkel.� c) Lábfékkel és kézifékkel egyidejûleg.

33


225. Elindulhat-e a telephelyrõl, ha a kinyúló rakomány miatt a tehergépkocsi oldalfalait nem rögzítette?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha úti célját kis forgalmú úton és idõszakban meg tudja közelíteni.� c) Nem, mert menet közben az oldalfalak lengése veszélyes.

226. Miért nem szabad – hosszú lejtõn lefelé haladva – az üzemi féket huzamosabb ideig mûködtetni?

� a) Mert a kerékfékszerkezetek túlságosan felmelegszenek, és emiatt a fékhatás nagymértékben csökken.� b) Mert a fékezett kerekek könnyebben megcsúszhatnak, és emiatt a gépkocsi kormányozhatatlanná válik.� c) Mert a fékberendezés tömítései, csõvezetékei kilyukadhatnak, és emiatt a fékberendezés üzemképtelenné

válik.

227. Részt vehet-e a közúti forgalomban, ha a rakomány magassága – a tehergépkocsija magasságávalegyütt – a 4 m-t meghaladja?

� a) Igen.� b) Csak az út kezelõjének hozzájárulásával, meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával.� c) Nem.

228. Meg lehet-e állítani a gépkocsit a féktávolságon belül észlelt akadály elõtt?

� a) Igen, ha az üzemifék-berendezés kifogástalanul mûködik.� b) Igen, ha a gumiabroncsok még nem kopottak.� c) Nem, az ütközés csak az akadály esetleges kikerülésével kerülhetõ el.

229. Részt vehet-e a közúti forgalomban, ha tehergépkocsiját oly mértékben megterhelték, hogy ténylegesössztömege a megengedett legnagyobb össztömegét meghaladja?


230. Elkerülhetõ-e a baleset, ha – a gépjármû elé – az úttestre féktávolságon belül gyalogos lép?

� a) Igen, fékezéssel és kikerüléssel.� b) Igen, vészfékezéssel.� c) Nem, mert a gépkocsit féktávolságon belül megállítani nem lehet.

231. Részt vehet-e a közúti forgalomban, ha a kinyúló rakomány és a tehergépkocsi együttes szélessége a2,5 m-t meghaladja.


232. A frontális ütközést csak az úttest elhagyásával tudja elkerülni. Mi a manõver végrehajtásának helyesmódja?

� a) Lehetõleg jobbra tér ki úgy, hogy a padkára futás elõtt intenzíven fékez.� b) Fokozatos jobbra húzódással tér le az úttestrõl.� c) Balra tér le az úttestrõl.

233. Tehergépkocsija nyitott rakfelületérõl a széles rakomány oldalirányban túlnyúlik. Meg kell-e jelölnie,ha a túlnyúlás a helyzetjelzõ lámpától számítva 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra?

� a) Igen, piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, ill. táblával.� b) Igen, elõre fehér fényû, hátra piros fényû lámpával.� c) Nem.

195. a) 196. a) 197. a) 198. b) 199. b) 200. a) 201. c) 202. c) 203. a) 204. b)

205. b) 206. c) 207. c) 208. b) 209. a) 210. b) 211. b) 212. a) 213. b) 214. c)




234. Hogyan kell országúton kanyarodni?

� a) A kanyar elõtt le kell lassítani a kanyarodási sebességre, majd a kanyarból kifelé jövet újra lehet gyorsítani,és kanyarodás közben a kormányt egyenletesen kell forgatni.

� b) A kanyarba befelé menet lassítani, majd kifelé jövet gyorsítani kell, és a kormányt egyenletesen kellforgatni.

� c) A kanyar elõtt le kell lassítani, majd kanyarodás közben gyorsítani kell, és a kormányt egyenletesen kellforgatni.

235. Elindulás elõtt köteles-e alaphelyzetben rögzíteni a különleges tehergépkocsi mozgó (lengõ) alkatrésze-it, amelyek elmozdulás esetén a jármûvön túlnyúlhatnak?


236. Milyen hosszúságú belátható szabad út szükséges az elõzés biztonságos végrehajtásához?

� a) Legalább az elõzési út hosszával megegyezõ.� b) Legalább az elõzési út hosszának a kétszerese.� c) Legalább az elõzési út hosszának a háromszorosa.

237. Elindulhat-e a telephelyrõl egy új fuvarfeladat végrehajtására, ha tehergépkocsijának a sebességírókészüléke (tachográfja) üzemképtelen?


238. Mennyire közelíthetõ meg az elõzendõ jármû felzárkózásból történõ elõzés elõtt?

� a) Annyira, hogy a távolság a két jármû között a féktávolságnak feleljen meg.� b) Néhány méterre, hogy az elõzési út hossza minél rövidebb legyen.� c) Csak annyira, hogy az elõzendõ jármû hirtelen fékezõ megállása esetén is még biztonságosan meg tudjon

állni.

239. Meddig közlekedhet még a közúti forgalomban egy olyan tehergépkocsival, amelynek a sebességírómûszere romlott el?

� a) A telephelyre való elsõ visszatérésig, de legfeljebb 8 órán át.� b) A telephelyre való elsõ visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át.� c) A legközelebbi olyan helyig, ahol a hiba elhárítható.

240. Mi a helyes magatartás akkor, ha éjjel, országúton, a távolsági fényszóró fényében erdei vad (pl. szarvas)tûnik fel?

� a) Intenzíven fékez, tompított fényre kapcsol és hangjelzést ad.� b) Továbbra is távolsági fénnyel halad és hangjelzést ad.� c) Kikapcsolja a gépjármû összes lámpáit és hangjelzést ad.

241. Milyen sebességgel haladhat tehergépkocsijával az autópályán?


242. Gépkocsjával lakott területen kívül 70 km-es sebességgel közlekedik. Mi a legfontosabb teendõje, hacsúszós útszakaszhoz közeledik?

� a) Felkészül arra, hogy bármelyik pillanatban fékeznie kell.� b) Kissé csökkenti a sebességet.� c) A sebességet lényegesen csökkenti.

35


243. Milyen sebességgel haladhat tehergépkocsijával az autóúton?


244. Téli idõszakban hol számolhat fokozottabban az úttest eljegesedésére a gépjármû vezetõje?

� a) Nyílt, szeles útszakaszon.� b) Hidakon, felüljárókon és erdõsávval védett útszakaszokon.� c) Aluljárókban, alagutakban és nyílt, szeles útszakaszokon.

245. Milyen sebességgel haladhat tehergépkocsijával lakott területen kívüli fõ- vagy mellékútvonalon?


246. Téli idõben, a telephelyen éjszakára leállított gépkocsit hogyan célszerû rögzíteni?

� a) Sebességbe kapcsol, a kéziféket behúzza.� b) A gépkocsit ékkel és sebességbe kapcsolva rögzíti, a kéziféket nem húzza be.� c) A kéziféket behúzza, és ékkel is biztosítja az elmozdulás ellen.

247. Milyen sebességgel haladhat tehergépkocsijával lakott területen?

� a) Legfeljebb 40 km/h sebességgel.� b) Legfeljebb 50 km/h sebességgel.

248. Mire kell számítani a megállóban álló autóbusz megközelítésekor?

� a) Arra, hogy a busz takarásából figyelmetlen gyalogos léphet elénk az úttestre.� b) Arra, hogy a busz váratlanul kiindulhat a megállóból, és ezzel hirtelen fékezésre kényszeríthet minket.� c) Arra, hogy a busz elõtt várakozó gépkocsi van.

249. Mekkora követési távolságot kell tartania autópályán, ha tehergépkocsija megengedett legnagyobbössztömege meghaladja a 3500 kg-ot?

� a) Elegendõt ahhoz, hogy az elöl haladó jármû mögött - annak hirtelen fékezése esetén is – meg lehessen állni.� b) Elegendõt ahhoz, hogy a két jármû közé legalább egy, elõzést végzõ személygépkocsi biztonságosan

besorolhasson.� c) Legfeljebb akkorát, amely nem kisebb, mint a tehergépkocsi mindenkori féktávolsága.

250. Mit kell tennie, ha a nagyobb sebességgel haladó gépkocsi jobb oldali kerekei az úttestnél mélyebbútpadkára kerülnek?

� a) Erõteljes fékezéssel lassít, majd hirtelen kormánymozdulattal visszairányítja a gépkocsit az úttestre.� b) A gépkocsit egyenes irányban tartja, motorfékkel lassít, majd óvatosan visszairányítja az úttestre.

251. Általában mekkora követési távolságot kell tartania lakott területen kívül, ha tehergépkocsija megen-gedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot?

� a) Legfeljebb akkorát, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó jármû hirtelen fékezése esetén is meglehessen állni.

� b) Elegendõt ahhoz, hogy a két jármû közé legalább egy, elõzést végzõ személygépkocsi biztonságosanbesorolhasson.

� c) Legfeljebb akkorát, amely nem kisebb, mint a tehergépkocsi mindenkori féktávolsága.

252. Mit kell tennie, ha a nagyobb sebességgel haladó gépkocsi egyik elsõ gumiabroncsából a levegõ hirtelenmegszökik?

� a) A kézifékkel le kell fékeznie a gépkocsit.� b) Az üzemi fékkel le kell fékeznie a gépkocsit.� c) Azonnali ellenkormányzással és óvatos lassítással kell a gépkocsit irányban tartani.

215. b) 216. c) 217. b) 218. a) 219. a) 220. c) 221. b) 222. c) 223. b) 224. b)

225. c) 226. a) 227. b) 228. c) 229. c) 230. a) 231. b) 232. a) 233. a)




253. Lakott területen kívül közlekedik egy 10 m hosszú tehergépkocsival. Mi a teendõje, ha sûrû forgalom-ban tehergépkocsija és az elöl haladó jármû közé besorol egy elõzést végrehajtó személygépkocsi?

� a) Csökkenti az eddig tartott követési távolságát, hogy a nagy távköz ne csábítsa újabb elõzésre a mögöttehaladókat.

� b) Felzárkózik, és csak az összeütközés lehetõségét kizáró követési távolságot tart a személygépkocsitól.� c) Fokozatosan felveszi az adott helyzetben biztonságos követési távolság kétszeresét, megtoldva azt egy

személygépkocsi hosszával.

254. A légfékes vagy a hidraulikus fékes gépkocsival kell-e nagyobb követési távolságot tartani?

� a) A hidraulikus fékes gépkocsival, mert a fék késedelmi ideje nagyobb, mint a légféké.� b) A légfékes gépkocsival, mert nagyobb a fék késedelmi ideje és a fékútja, mint a hidraulikus féké.� c) A hidraulikus fékes gépkocsival, mert a fékezõerõ kisebb, mint a légféknél.

255. Behajthat-e tehergépkocsijával a lakó-pihenõ övezetbe, ha az ott folyó építkezéshez szállít építõanyagot?� a) Igen.� b) Csak akkor, ha tehergépkocsijának össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot.� c) Nem.

256. Üres vagy rakománnyal terhelt állapotban következhet-e be könnyebben a tehergépkocsi kerekeinektúlfékezése (blokkolása)?

� a) Üres gépkocsi esetén.� b) Részben terhelt gépkocsi esetén.� c) Teljesen terhelt gépkocsi esetén.

257. Áruszállítás céljából behajthat-e tehergépkocsijával a lakó-pihenõ övezetbe?

� a) Igen, korlátozás nélkül.� b) Csak akkor, ha a jármû megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-t.� c) Nem.

258. Légfékes tehergépkocsit fékez. Mitõl függõen választja meg a fékerõt, ha el akarja kerülni a kerekekmegcsúszását?

� a) A terheléstõl és a rakomány méretétõl függõen.� b) Az útviszonyoktól és a fék állapotától függõen.� c) A terheléstõl és az útviszonyoktól függõen.

259. Mi a teendõje, ha nagyméretû tehergépkocsijával nem lehet jobbra bekanyarodni az úttest jobbszélérõl?

� a) Fokozott óvatossággal besorol az úttest felezõvonaláig, esetleg a menetirány szerinti bal oldalra, és a többijármû veszélyeztetése nélkül kanyarodik be. Szükség esetén irányító személy segítségét is kérheti.

� b) Más útvonalon kell megközelítenie az úticélját.

260. Hogyan mûködtethetõ az elektrodinamikus retarder?

� a) Kézikapcsolóval, amely több fokozatban állítható.� b) A fékpedál kisméretékû lenyomásával.� c) Lábkapcsolóval.

261. Ki a felelõs a bekanyarodás szabályos végrehajtásáért, ha a manõverhez irányító személy segítségeszükséges?

� a) A gépkocsivezetõ.� b) Az irányító személy.� c) A felelõsség egyenlõ mértékben megosztott a vezetõ és az irányító személy között.

37


262. Hogyan mûködtethetõ a hidrodinamikus retarder?

� a) Vezérlõszeleppel, az olajtöltés mértékének változtatásával.� b) A tengelykapcsoló-pedál lenyomásával.� c) A sebességváltókarba épített nyomógombbal.

263. A hátramenetet irányító gépkocsikísérõ jogosult-e megállítani a forgalomban részt vevõket a manõvervégrehajtásának az idejére?


264. Miért elõnyös a retarder használata hosszan tartó fékezés esetén?

� a) Mert kímélve az üzemifék-berendezést, megakadályozható a kerékszerkezetek túlzott melegedése, afékhatás csökkenése.

� b) Mert ezáltal megakadályozható a légfékberendezés levegõnyomásának csökkenése.� c) Mert ezáltal megakadályozható a motor túlpörgése.

265. Milyen vonóeszközt használhat a 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû, motor-hibás tehergépkocsi vontatásához?

� a) Csak vontatókötelet.� b) Csak vontatórudat.� c) Akár vontatókötelet, akár vontatórudat.

266. Hogyan kell fékezni a nagy össztömegû tehergépkocsit vagy autóbuszt hosszabb lejtõmenetben?

� a) A lábfékkel, szakaszosan.� b) A megfelelõ fékhatást biztosító sebességfokozatba kapcsolva és tartósfékkel (retarderrel).� c) Lábfékkel és a rugóerõ-tároló kézifékkel egyidejûleg.

267. Szabad-e utast szállítani a nyerges vontató félpótkocsiján?


268. Milyen irányban igyekszik elmozdítani a rakományt a tehetetlenségi erõ fékezéskor?

� a) Oldalirányba.� b) A gépkocsi menetirányába, elõre.� c) A gépkocsi menetirányával ellenkezõ irányba, hátra.

269. Szabad-e személyt szállítani a tehergépkocsi pótkocsiján?


270. A helytelenül elhelyezett rakomány miatt az egyik kerék terhelése nagyobb, mint a másiké. Mi lehetennek a következménye egy erõteljes fékezéskor?

� a) A rakomány elmozdul.� b) A jobban terhelt kerék gumiabroncsa fokozott mértékben kopik.� c) A kevésbé terhelt kerék megcsúszik.

271. Szabad-e személyt szállítani a mezõgazdasági vontató pótkocsiján?

� a) Igen, akár az elsõ, akár a második pótkocsin.� b) Csak az elsõ, nem billenõ rakfelületû pótkocsin.� c) Nem.

234. a) 235. a) 236. b) 237. b) 238. c) 239. b) 240. a) 241. b) 242. c) 243. c)

244. b) 245. c) 246. b) 247. b) 248. a) 249. a) 250. b) 251. b) 252. c)




272. Hogyan célszerû rögzíteni a lejtõs úton várakozó tehergépkocsit?

� a) Rögzítõfékkel és a kerekeket ékkel kitámasztva.� b) Rögzítõfékkel, és sebességfokozatba kapcsolva.� c) Sebességfokozatba kapcsolva, és a kerekeket ékkel kitámasztva.

273. Feltétele-e a pótkocsi vontatásának, hogy ezt a gépkocsi forgalmi engedélyébe tett bejegyzéssel aközlekedési hatóság engedélyezze?


274. Szabad-e eljegesedett úton az egyszerû kipufogóféket használni?

� a) Igen, mert a hajtott kerekek megcsúszásának veszélye így a legkisebb.� b) Nem, mert a hajtott kerekek megcsúszhatnak, és a gépkocsi kifarolhat.

275. A tehergépkocsi pótkocsiját csak olyan mértékben szabad megterhelni, hogy...

� a) az össztömege ne érje el a vonó jármû megengedett legnagyobb össztömegének a felét.� b) az össztömege a forgalmi engedélyben meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg.

276. Mire érzékeny leginkább a forgózsámolyos kormányzású pótkocsi vontatás közben?

� a) Arra, hogy a forduláshoz nagyon széles útfelületre van szükség.� b) Arra, hogy a pótkocsi egy bizonyos sebesség elérése után kígyózó, ún. kúszó mozgást végez.� c) Arra, hogy a pótkocsi borulékony.

277. Túlnyúlhat-e hátra a rakfelületen a pótkocsit vontató jármû rakománya?

� a) Igen, de legfeljebb 1 m-re.� b) Igen, de legfeljebb 40 cm-re.� c) Nem.

278. Van-e nyomeltérése a jármûszerelvény pótkocsijának kanyarodáskor?

� a) Igen, a kanyar külsõ oldala felé.� b) Igen, a kanyar belsõ oldala felé.� c) Nincs, a pótkocsi pontosan követi a gépes kocsi nyomvonalát.

279. Ön a 9 m hosszú jármûszerelvénnyel lakott területen kívül egy másik jármû mögött halad. Mekkorakövetési távolságot kell tartania?

� a) Legalább akkorát, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó mögött minden esetben biztonságosan megtudjon állni.

� b) Legalább akkorát, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó hirtelen fékezése esetén is meg tudjon állni.� c) Akkorát, hogy a két jármû közé legalább egy – elõzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan

besorolhasson.

280. Milyen általános szabályt követ, ha nyerges vagy pótkocsis szerelvénnyel kanyarhoz közeledik?

� a) A kanyarban fékez, majd kanyar után gázt ad.� b) A kanyar elõtt fékez, egyenletesen kanyarodik, majd fokozatosan gázt ad.� c) A kanyar elõtt fékez, a kanyarban gázt ad.

281. Mikor hajthat jármûszerelvényével az autópálya leállósávjára?

� a) Ha sûrû forgalomban a gyorsabban haladóknak szabad utat kíván biztosítani.� b) Ha mûszaki hiba miatt kényszerül megállásra, vagy ha a forgalom ellenõrzését végzõ személy állítja meg.� c) Ha lényegesen lassabban halad, mint a többi gépkocsi.

39


282. Mi a teendõje a pótkocsis szerelvény becsuklásakor?

� a) Erõteljesen fékez, és a kormányt a csúszás irányába fordítja.� b) Gázt ad, ellenkormányoz, és a pótkocsira ható fékkel a pótkocsit kicsit fékezi.� c) Gázt ad, de a kormányt nem fordítja el.

283. Nagy forgalmú úton a jobbra bekanyarodást a mezõgazdasági vontató két pótkocsija miatt csak azúttest középvonalához húzódás után tudná végrehajtani. Mi a teendõje?

� a) Nem kanyarodhat be, hanem tovább kell mennie.� b) Besorol az úttest felezõvonala mellé és fokozott óvatossággal – szükség esetén erre alkalmas irányító

személy igénybevételével – úgy kanyarodik, hogy a többi jármûvet ne veszélyeztesse.� c) Köteles gondoskodni arra alkalmas irányító személy közremûködésérõl és az azonos irányú jármûforgalom

megállításáról.

284. Mi a teendõje a nyerges szerelvény becsuklásakor?

� a) Erõteljesen fékez, és a kormányt a csúszás irányába fordítja.� b) Gázt ad, ellenkormányoz.� c) Gázt ad, de a kormányt nem fordítja el.

285. Köteles-e kivilágítani éjszaka az õrizetlenül hagyott, lekapcsolt pótkocsiját, ha azt egy közvilágításnélküli, sötét úttesten hagyja?

� a) Igen.� b) Nem, elegendõ az elakadást jelzõ háromszög kihelyezése.

286. A nyerges vontató pótkocsija oldalirányba csúszik. Miként érzékelhetõ a látszólagos becsuklás?

� a) Közvetlenül nem érzékelhetõ, csak a visszapillantó tükörbõl.� b) Közvetlenül érzékelhetõ, mivel a pótkocsi egy egységet képez a vontatóval.� c) Közvetlenül érzékelhetõ, ha a pótkocsi nagyobb súlyú rakománnyal terhelt.

287. Hogyan kell a bekanyarodást végrehajtani az olyan nagyméretû jármûszerelvénnyel, amellyel abekanyarodás általános szabályai nem tarthatók be?

� a) Minden esetben arra alkalmas irányító személy igénybevételével.� b) Szükség esetén arra alkalmas irányító személy igénybevételével úgy, hogy a bekanyarodó jármûszerelvény

a többi jármûvet ne veszélyeztesse.� c) Úgy, hogy a bekanyarodó jármûszerelvény a többi jármûvet ne akadályozza.

288. Hogyan fékezi a pótkocsis szerelvényt csúszós úton?

� a) Kézifékkel óvatosan, a megcsúszás határáig.� b) Kézi- és lábfékkel óvatosan, a megcsúszás határáig.� c) Motorfékkel és lábfékkel elõvigyázatosan, a megcsúszás határáig.

289. Közvilágítás nélküli, sötét úttesten várakozik. Elegendõ-e a pótkocsival összekapcsolt gépjármûvét azúttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával kivilágítania?

� a) Igen, ha a jármûszerelvény 6 m-nél nem hosszabb és 2 m-nél nem szélesebb.� b) Nem.

290. Mi a tennivalója akkor, ha fékezéskor a nyerges szerelvény hajtott (B tengely) kerekei megcsúsznak?

� a) Nem változtatja a fékezõerõt, csak megfelelõ kormánymozdulattal a farolást ellensúlyozza.� b) Tovább növeli a fékezõerõt, hogy a szerelvény hamarabb megálljon.� c) Csökkenti a fékezõerõt, a kormányt pedig a csúszás irányába fordítja.

253. c) 254. b) 255. a) 256. a) 257. b) 258. c) 259. a) 260. a) 261. a) 262. a)

263. b) 264. a) 265. b) 266. b) 267. b) 268. b) 269. b) 270. c) 271. b)




291. Meg kell-e jelölnie elakadást jelzõ háromszöggel az útpadkán hagyott, lekapcsolt pótkocsit?


292. Légfékes pótkocsit vontat, fokozatos fékezésnél észleli, hogy a pótkocsi megtolja a vontatót, és csakazután fékezõdik. Ebbõl mire következtet?

� a) Természetes jelenség, a hosszabb csövek miatt a pótkocsi fékberendezése csak késve jöhet mûködésbe.� b) A pótkocsi fékberendezése csak késve kezd mûködni, a féket be kell szabályozni.� c) A pótkocsifék hatástalan, tovább közlekedni tilos.

293. Meg kell-e jelölni az úttesten vagy a leállósávon levõ fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelzõ három-szöggel?

� a) Igen, lakott területen kívül és belül egyaránt.� b) Csak lakott területen kívül.� c) Nem.

294. Mi lehet a következménye annak, ha a nyerges szerelvény rakománya nagyrészt a pótkocsi tengelyétterheli?

� a) A kormányzás könnyebb, a szerelvény menetstabilitása jobb.� b) A pótkocsi gumiabroncsainak igénybevétele nagyobb, de a becsuklás veszélye csökken.� c) A hajtott tengely kerekeinek oldalstabilitása csökken, a szerelvény könnyen becsuklik, a kormányzás

bizonytalan.

295. Helyes-e, ha üres gépkocsival megrakott pótkocsit vontat?

� a) Igen, mert a megrakott pótkocsi nehezebben csúszik meg.� b) Igen, mert megrakott pótkocsit vontatva a gépes kocsi könnyebben kormányozható.� c) Nem, mert fékezéskor a gépes kocsi kerekei könnyen megcsúszhatnak, a szerelvény becsuklik.

296. Nyerges vontatóval kéttartályos (pl. cementszállító) pótkocsit vontat. Melyik tartályt üríti ki elõször, haa másik tele tartályt még továbbszállítja?

� a) Elõször az elsõ, majd a hátsó tartályt.� b) Elõször a hátsó, majd az elsõ tartályt.� c) A kiürítés sorrendje közömbös.

297. Milyen veszéllyel számolhat, ha a légfékes, pótkocsis szerelvényt hirtelen, erõteljesen fékezi?

� a) A pótkocsifék csak késve kezd mûködni, a pótkocsi rátol a gépes kocsira.� b) A pótkocsifék elõbb kezd mûködni, a szerelvény leszakadhat.

298. Miként kapcsolja össze helyesen a nyerges vontatót a pótkocsival?

� a) Beállítja a pótkocsi kellõ magasságát, alátolat, majd a pótkocsit ráereszti a vontatóra.� b) A vontatóval alátolat, majd a pótkocsi királycsapját a vontató kapcsolószerkezetébe süllyeszti.� c) Ellenõrzi a pótkocsi és a csap magasságát, a vontatóval félig alátolat, újból megvizsgálja a felfekvõ- és

kapcsolólap magasságát, majd összekapcsolás után biztosítja a zárszerkezetet.

299. Hogyan kapcsolja le helyesen a pótkocsit a nyerges vontatóról?

� a) Rögzíti a pótkocsit, kihúzza a királycsapot a kapcsolószerkezetbõl, majd elindul a vontatóval.� b) Megemeli a pótkocsit, megnyitja a zárszerkezetet, majd elindul a vontatóval.� c) Annyira megemeli a rögzített pótkocsit, hogy a vontató hátsó tengelye tehermentesüljön, megnyitja a

zárszerkezetet, majd elindul a vontatóval.

41


300. Melyik jármûvet közelíti a másikhoz a gépes kocsi és a pótkocsi összekapcsolásakor?

� a) A pótkocsit közelíti a rögzített vontatóhoz.� b) Mindegy, hogy melyik jármûvet közelíti a másikhoz, ha közben figyeli a segédkezõ személy jelzéseit.� c) A vontatót közelíti a rögzített pótkocsihoz, közben figyeli a segédkezõ személy jelzéseit.

301. Hogyan rögzíthetõ a gépes kocsiról lekapcsolt légfékes pótkocsi?

� a) Csak a kerék alá helyezett ékekkel.� b) Csak a pótkocsi légfékberendezésével.� c) A pótkocsi légfékberendezésével és mechanikus kézifékkel.

302. Síkos, lejtõs úton nehézpótkocsis szerelvényt vezet. Szabad-e csak kipufogófékkel lassítani, ha apótkocsin kipufogófékkel összekapcsolható elektromágneses szelep nincs?

� a) Igen, mert a megcsúszás veszélye kisebb.� b) Igen, mert így kíméli az üzemi féket.� c) Nem, mert a pótkocsi nem fékezõdik, ezért a szerelvény könnyen megcsúszhat.

303. Milyen távolságot kell szabadon hagynia megálláskor tehergépkocsijával a kijelölt gyalogos-átkelõhelyelõtt?

� a) Legalább 5 m-t.� b) Legalább 10 m-t.� c) Legalább 15 m-t.

304. Szabad-e megállni az 1 t-nál nagyobb tengelyterhelésû jármûvel járdán?


305. Kaphat-e útvonalengedélyt az olyan tehergépkocsi amelynek az áruval megrakott össztömege megha-ladja a forgalmi engedélyben megjelölt megengedett legnagyobb össztömegét?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha az eltérés nem több 10%-nál.� c) Nem.

306. Köteles-e irányjelzéssel jelezni a megállási szándékát?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a megállás irányváltoztatással is jár.� c) Nem.

A jármûvek mérete, útvonalengedély307. Kell-e útvonalengedélyt kérni az olyan nyitott rakfelületû tehergépkocsi részére, amelynek hossza 14 méter?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha majd túlnyúló rakománnyal fog közlekedni.� c) Nem.

308. Legfeljebb milyen hosszú lehet az a nyerges vontatóból és félpótkocsijából álló jármûszerelvény, amelymég útvonal engedély nélkül vehet részt a közúti forgalomban?

� a) a 12 méter.� b) a 16,5 méter.� c) a 18,75 méter.

272. a) 273. a) 274. b) 275. b) 276. b) 277. c) 278. b) 279. c) 280. b) 281. b)

282. b) 283. b) 284. b) 285. a) 286. a) 287. b) 288. c) 289. b) 290. c)




309. Mekkora a jármû – külön engedély nélküli – megengedett legnagyobb szélességi mérete?

� a) 250 cm.� b) A fokozott hõszigetelésû jármûvek felépítményének szélessége legfeljebb 260 cm lehet, egyéb más

jármûveké pedig 255 cm.� c) 275 cm.

310. Gyorsan romló élelmiszert kell szállítania egy 2,6 méter széles fokozott hõszigetelésû tehergépkocsival.Teljesítheti-e a fuvarfeladatot, ha nem rendelkezik az illetékes közútkezelõ útvonalengedélyével?

� a) Igen.� b) Csak kis forgalmú úton és idõben, ha a célállomás 50 km-en belül van.� c) Nem.

311. Elindulhat-e a rakodóhelyrõl, ha nyitott rakfelületû tehergépkocsija és az oldalra túlnyúló rakományegyüttes szélessége 2,6 méter?

� a) Igen, de ilyen esetben fokozott figyelemmel kell közlekednie.� b) Csak az illetékes közútkezelõ erre vonatkozó útvonalengedélyének a birtokában.� c) Nem, mert a forgalomban való részvétele így balesetveszélyes lenne.

312. A 12 méter hosszú, nyitott rakfelületû tehergépkocsiról a rakomány hátra 50 centimétert túlnyúlik.Elindulhat-e a felrakodóhelyrõl a fuvarfeladatát végrehajtani?

� a) Igen, a túlnyúló rakomány megjelölésére vonatkozó szabályok megtartásával.� b) Csak az illetékes közútkezelõ útvonalengedélyének a birtokában.� c) Nem, az elindulást meg kell tagadnia.

313. Legfeljebb milyen széles lehet – külön engedély nélkül – egy nyitott rakfelületû tehergépkocsi?

� a) 2,50 méter.� b) 2,55 méter.� c) 2,60 méter.

314. Mi számít a tehergépkocsi szélességi méreteibe – a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából?

� a) A hóláncok és más hasonló, kerekekre idõlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések.� b) Azok a visszapillantó tükrök, amelyek elõre és hátra – legfeljebb 150 N erõ hatására – hajolnak el.� c) Az oldalra kinyúló rakomány.

315. Részt vehet-e a közúti forgalomban egy olyan tehergépkocsiból és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel,amelynek hossza 20 méter?

� a) Igen, útvonalengedélyre nincs szüksége.� b) Csak az illetékes közútkezelõ hozzájárulásával, meghatározott útvonalon és feltételekkel.� c) Nem.

316. Részt vehet-e a közúti forgalomban egy olyan nyergesvontatóból és a félpótkocsiból álló jármûszerel-vénnyel, amelynek együttes hosszúsága 18 méter?


317. Részt vehet-e a közúti forgalomban, ha a nyergesvontatójának a hosszúsága – a nyitott pótkocsiról hátratúlnyúló rakományával együtt – 16 méter?


43


318. Elindulhat-e a rakodóhelyrõl, egy olyan tehergépkocsiból és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel,amelynek hosszúsága a hátra 40 cm-re túlnyúló rakományával együtt 18 méter?

� a) Igen, útvonalengedélyre nincs szüksége.� b) Csak az illetékes közútkezelõ hozzájárulásával, meghatározott útvonalon és feltételekkel.� c) Nem, a túlnyúlást meg kell szüntetni.

319. Elindulhat-e a felrakóhelyrõl, ha az ott elvégzett mérlegeléskor megállapítják, hogy az ömlesztett áruvalmegrakott tehergépkocsijának össztömege 20 tonna?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha össztömege és a tengelyterhelése a forgalmi engedélyben megjelölt megengedett legna-

gyobb össztömegét illetve tengelyterhelést nem haladja meg.� b) Csak az illetékes közútkezelõ engedélyével.

320. Részt vehet-e a közúti forgalomban, egy 30 tonna megengedett legnagyobb össztömegû háromtengelyestehergépkocsival, ha a felrakóhelyen elvégzett mérlegeléskor megállapítják, hogy a jármû rakománnyalterhelt tényleges össztömege 26 tonna?

� a) Igen.� b) Csak az illetékes közútkezelõ hozzájárulásával, meghatározott útvonalon és feltételekkel.� c) Nem.

321. Mikor kell útvonalengedélyt kérni az ömlesztett árut fuvarozó kéttengelyes tehergépkocsi közútiforgalomban való részvételéhez?

� a) Ha össztömege a 18 tonnát meghaladja.� b) Csak akkor, ha össztömege a 20 tonnát meghaladja.� c) Csak akkor, ha össztömege a 24 tonnát meghaladja.

322. Mennyi a megengedett legnagyobb össztömege egy háromtengelyes tehergépkocsinak?

� a) 20 tonna.� b) 22 tonna.� c) 24 tonna.

323. Ikertengelyes gépes kocsiból és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel kell hátrafelé mennie. Célszerû-eaz emelhetõ hátsó tengelyt felemelni, hogy az a terhelés alól mentesítve legyen?

� a) Igen, minden esetben ezt kell tennie.� b) Igen, feltéve, hogy ilyen módon a stabil tengelyt nem terheli túl.� c) Nem.

324. Elindulhat-e a fuvarfeladat végrehajtására, ha tehergépkocsija tömegének valamint a rajta lévõszemélyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege meghaladja a jármû megengedettlegnagyobb össztömegét?

� a) Igen, ha a túlsúly nem több mint az egyébként megengedett terhelés 10 %-a.� b) Legfeljebb akkor, ha a forgalomban való részvételéhez elõzetes útvonalengedélyt kér.� c) Nem.

325. Részt vehet-e a közúti forgalomban egy 30 tonna megengedett legnagyobb össztömegû háromtengelyestehergépkocsival, ha a felrakóhelyen elvégzett mérlegeléskor megállapítják, hogy a jármû rakománnyalterhelt tényleges össztömege 21 tonna?

� a) Igen.� b) Csak az illetékes közútkezelõ hozzájárulásával, meghatározott útvonalon és feltételekkel.� c) Nem.

291. b) 292. b) 293. b) 294. c) 295. c) 296. b) 297. a) 298. c) 299. c) 300. c)

301. c) 302. c) 303. c) 304. b) 305. c) 306. a) 307. a) 308. b)




326. Mit jelent a tehergépkocsi forgalmi engedélyében szereplõ megengedett legnagyobb össztömeg be-jegyzés?

� a) Az üzemanyaggal feltöltött, és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármûtömegét.

� b) A jármûvön levõ személyeknek, rakománynak és egyéb más tárgyaknak a megengedett együttes legnagyobbtömegét.

� c) Az illetékes hatóság által meghatározott olyan tömeget, amelyet a jármû össztömege nem haladhat meg.

A tehergépkocsik (vontatók) közlekedésben való részvételénekfeltételeiA nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalomkorlátozása

327. Érvényes-e a nehéz tehergépkocsikra vonatkozó hétvégi közlekedési korlátozás arra a tehergépkocsira,amely rakomány nélkül közlekedik és így a tényleges össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát, demegengedett legnagyobb össztömege több annál?


328. Ünnepnapokon érvényes-e a nehéz tehergépkocsikra vonatkozó közlekedési korlátozás arra a vontató-ra amelynek a megengedett legnagyobb össztömege csak a pótkocsival együtt haladja meg a 7,5 tonnaössztömeget?

� a) Ha a pótkocsijával közlekedik, akkor igen.� b) Csak akkor, ha a tényleges tömege is eléri a 7,5 tonnát.� c) Nem.

329. Érvényes-e a településtisztasági szolgáltatásokat ellátó tehergépkocsi tevékenységére a nehéz tehergép-kocsik hétvégi illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?

� a) Igen, ha megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.� b) Csak ünnepnapokon.� c) Nem.

330. Érvényes-e a mûszaki és baleseti mentést ellátó tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi illetveünnepnapi közlekedési korlátozása?


331. Érvényes-e a terménybetakarításhoz használt pótkocsis tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsikhétvégi illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?


332. Érvényes-e az élõ állatok szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi illetveünnepnapi közlekedési korlátozása?


45


333. Érvényes-e a friss tej szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi, illetve ünnep-napi közlekedési korlátozása?


334. Érvényes-e a sportrendezvényekhez berendezések szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergép-kocsik hétvégi illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?

� a) Igen.� b) Csak ünnepnapokon.� c) Nem.

335. Érvényes-e a lakossági költöztetést végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi illetveünnepnapi közlekedési korlátozása?


336. Érvényes-e a kevert betont szállító tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi, illetve ünnepnapiközlekedési korlátozása?


337. Érvényes-e a forgalmazásra szánt folyékony tüzelõanyagot szállító tehergépkocsira a nehéz tehergép-kocsik hétvégi, illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?

� a) Igen.� b) Ha legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztályú besorolású, akkor nem.� c) Környezetvédelmi osztályos besorolásától függetlenül nem.

338. Érvényes-e a postai levelek, csomagok szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégiilletve ünnepnapi közlekedési korlátozása?


339. Érvényes-e a forgalmazásra szánt üzemanyagot szállító tartányos nyerges vontatóra a nehéz tehergép-kocsik hétvégi illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?

� a) Igen.� b) Ha legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztályú besorolású, akkor nem.� c) Környezetvédelmi osztályos besorolásától függetlenül nem.

340. Érvényes-e a bort szállító tartányos nyergesvontatóra a nehéz tehergépkocsik hétvégi illetve ünnepnapiközlekedési korlátozása?


341. Érvényes-e a saját számlás faáru szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi,illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?


309. b) 310. a) 311. b) 312. a) 313. b) 314. c) 315. b) 316. b) 317. a) 318. a)

319. b) 320. b) 321. b) 322. c) 323. b) 324. c) 325. a)




342. Érvényes-e a radioaktív anyagok szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi,illetve ünnepnapi közlekedési korlátozása?


343. Érvényes-e a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegûként kezelt külde-mények szállítását végzõ tehergépkocsira a nehéz tehergépkocsik hétvégi, illetve ünnepnapi közlekedésikorlátozása?

� a) Igen, ha a jármû megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.� b) Csak ünnepnapokon.� c) Nem.

344. Érvényes-e személyes használatra szolgáló építõanyagok nem kereskedelmi szállítását végzõ nehéz te-hergépkocsira a hétvégi, illetve ünnepnapi közlekedési korlátozás?

� a) Igen, ha a jármû megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.� b) Csak ünnepnapokon.� c) Nem.

345. Hogyan kell értelmeznie július 1. és augusztus 31. között a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésikorlátozását, ha az egyik munkaszüneti nap hétfõre esik?

� a) Szombaton 15 órától hétfõ 22 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.� b) Szombaton 22 órától hétfõ 22 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.� c) Vasárnap 8 órától hétfõ 20 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.

346. Hogyan kell értelmeznie július 1. és augusztus 31. között a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésikorlátozását, ha az egyik munkaszüneti nap péntekre esik?

� a) Péntek 8 órától vasárnap 22 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.� b) Csütörtök 22 órától vasárnap 22 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.� c) Péntek 14 órától vasárnap 24 óráig idõben folyamatosan van érvényben a korlátozás.

347. Március 15-én egy olyan nyergesvontatót vezet, amely az adott naptári évre felmentést kapott az NKH-tól a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozása alól. Köteles-e magánál tartania az ezt igazolóengedélyt, valamint a felmentés okát tartalmazó iratot?

� a) Igen.� b) Csak a közlekedési korlátozás alóli felmentést adó NKH engedélyét.� c) Legfeljebb az eredeti okmányok másolatát, mert ezek az üzembentartó belsõ dokumentumai.

348. Melyik idõszakban van érvényben szombat – amennyiben az nem munkanap – 15 órától vasárnap22 óráig a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének a korlátozása?

� a) Július 1-tõl augusztus 31-ig.� b) Szeptember 1-tõl június 30-ig.� c) November 4-tõl december 31-ig.

349. Melyik idõszakban van érvényben a megelõzõ nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon22 óráig a nehéz tehergépkocsik közlekedésének a korlátozása?

� a) Július 1-tõl augusztus 31-ig.� b) Szeptember 1-tõl június 30-ig.� c) November 4-tõl december 31-ig.

350. Szeptember 1. és június 30-a közötti idõszakban, szombati napokon közlekedhet-e a papírárut fuvarozónehéz tehergépkocsival?

� a) Igen, mert ebben az idõszakban nincs közlekedési korlátozás.� b) Legfeljebb 22 óráig.� c) Nem.

47


351. Július 1. és augusztus 31. közötti idõszakban szombati napokon közlekedhet-e építõanyagot fuvarozónehéz tehergépkocsival?

� a) Igen, mert ebben az idõszakban nincs közlekedési korlátozás.� b) Legfeljebb 15 óráig.� c) Legfeljebb 22 óráig.

352. Érvényes-e minden vasárnap a félkész termékeket belföldön fuvarozó nehéz tehergépkocsikra a hét-végi idõszakos forgalmi korlátozás?

� a) Igen, egész évben a vasárnap 24 órájában.� b) Igen, egész évben, de csak vasárnap 22 óráig.� c) November 4 és december 31. közötti idõszak kivételével, mindig.

Pontrendszer, utánképzés353. Hány közúti közlekedési elõéleti pontot adhat a helyszínen intézkedõ rendõr egy közlekedési szabály-

sértésért?

� a) Legfeljebb 2 pontot.� b) Legfeljebb 1–5 pontot.� c) Legalább 6 pontot.

354. Hány közúti közlekedési elõéleti pontot adhat az eljáró hatóság a pontrendszer hatálya alá esõ bûn-cselekményekért?

� a) Legfeljebb 7 pontot.� b) Legfeljebb 8 pontot.� c) Legalább 9 pontot.

355. A közúti közlekedési elõéleti pontrendszer figyelembevételével mikor vonja vissza a közlekedésiigazgatási hatóság a vezetõi engedélyt?

� a) Ha a jármûvezetõ nyilvántartott pontjainak a száma három éven belül eléri vagy meghaladja a 18-at.� b) Ha a jármûvezetõ nyilvántartott pontjainak a száma két éven belül eléri a 16-ot.� c) Ha a jármûvezetõ nyilvántartott pontjainak a száma egy éven belül eléri a 9-et, és az ilyenkor kötelezõ

utánképzésen nem vesz részt.

356. Csökkentheti-e az illetékes hatóság az önkéntes utánképzésen résztvevõ gépkocsivezetõ közúti közleke-dési elõéleti pontjainak a számát?

� a) Igen, akár elõzetesen is meg lehet akadályozni a késõbb kapott pontok bejegyzését.� b) Igen, a nyilvántartott pontok számát 12 pontig 9 ponttal, 13–17 pont között pedig 6 ponttal.� c) Nem.

357. Mi a célja a közúti közlekedési elõéleti pontrendszernek?

� a) A rendszeresen szabálysértõ gépkocsivezetõk névjegyzékbe való gyûjtése.� b) Az, hogy gyengítse a rendszeresen fegyelmezetlenül közlekedõk biztos anyagi helyzetét.� c) Az önkéntes közlekedési jogkövetés elõsegítése és a biztonság javítása.

358. Mit tud tenni a vezetõi engedélyének megõrzése érdekében a gépkocsivezetõ, ha közlekedési elõéletipontjainak a száma megközelíti a 18-t?

� a) Önkéntes utánképzésen vesz részt, és a továbbiakban fegyelmezettebben közlekedik.� b) Csak annyit, hogy szabálykövetõ, példamutató vezetésével nem növeli tovább pontjainak a számát.� c) Csak azt, hogy mindaddig nem vezeti jármûvét, amíg az elõször szerzett pontjainak életkora el nem éri

a három évet.

326. c) 327. a) 328. a) 329. c) 330. c) 331. c) 332. c) 333. c) 334. c) 335. c)

336. a) 337. b) 338. c) 339. b) 340. a) 341. a)




359. Mikor kap elõször figyelmeztetõ levelet a közlekedési igazgatási hatóságtól a többször szabálysértõmódon közlekedõ gépkocsivezetõ az összegyûlt közlekedési elõéleti pontjainak számáról?

� a) Amikor pontjainak a száma elérte a10-et.� b) Amikor pontjainak a száma elérte a12-et.� c) Amikor pontjainak a száma elérte a14-et.

360. Egy szabálysértést követõen a gépkocsivezetõ részére a rendõr helyszíni bírságot szab ki. Azonnaladja-e hozzá a közlekedési elõéleti pontot?

� a) Igen, függetlenül attól, hogy a vezetõ elismeri-e a szabálysértés megtörténtét, vagy tagadja annakelkövetését.

� b) Csak a helyszíni bírság elfogadása esetén, miután kitöltötték az ilyen esetben használatos nyomtatványt,és azt a vezetõ aláírta.

� c) Nem, ezt mindig a helyszíni bírságtól független, külön szabálysértési eljárást követõen állapítják meg.

361. A gépkocsit gyorshajtás miatt a rendõr megállítja. Kaphat-e a vezetõ ilyen esetben közlekedési elõéletipontot?


362. Általában hány évig tartják nyilván az adott napon szerzett közlekedési elõéleti pontokat?

� a) A megszerzését követõ két évig.� b) A megszerzését követõ három évig.� c) A megszerzését követõ négy évig.

363. Mikor kaphatja vissza a vezetõi engedélyét az a 18 közlekedési elõéleti pontot összegyûjtõ vezetõ, akiutólag igazolni tudja, hogy utánképzésen vett részt?

� a) Azonnal ha az utánképzési igazolást bemutatta.� b) A vezetõi engedély leadását követõ három hónap után.� c) A vezetõi engedély leadását követõ hat hónap után.

364. A Nyilvántartó értesíti a gépkocsivezetõt, hogy részére bejegyezte a 12. közlekedési elõéleti pontot. Ilyenesetben elkerülheti-e még a vezetõi engedélyének a bevonását?

� a) Igen, ha a továbbiakban fegyelmezett, szabálykövetõ viselkedésével nem kerül konfliktusba partnereivel,és a közlekedés rendjével.

� b) Csak akkor, ha a továbbiakban csupán utasként vagy gyalogosként vesz rész a közlekedésben.� c) Nem.

365. Kinek kell utánképzésen részt vennie?

� a) Akinek „kezdõ” vagy „ideiglenes” minõsítésû a vezetõi engedélye.� b) Akirõl egy közúti ellenõrzés alkalmával kiderül, hogy hiányos a közlekedési szabályismerete.� c) Akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt a jármûvezetéstõl legalább 6

hónapra eltiltott.

366. Utánképzésen való részvétel nélkül visszakaphatja-e a vezetõi engedélyét az a személy akinek vezetõiengedélyét a közúti közlekedési elõéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonja?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha nem „hivatásos” vezetõ.� c) Nem.

49


Térképismeret367. Az országos közutak milyen útkategóriákba vannak sorolva?

� a) Autópályák, autóutak, fõútvonalak és alárendelt utak.� b) Gyorsforgalmi utak, fõutak, mellékutak.� c) Állami, megyei és önkormányzati utak.

368. Az országos közutak hálózatában mely utak tartoznak a gyorsforgalmi utak közé?

� a) Az autópályák és az autóutak.� b) Az elsõ és a másodrendû fõutak.� c) Az autópályák és az autóutak csomóponti ágai.

369. Az országos közutak hálózatában mely utak tartoznak a mellékutak közé?

� a) A gyorsforgalmi utak csomóponti ágai.� b) A másodrendû fõutak.� c) Az összekötõ utak.

370. Az országos közutak hálózatában az alábbiak közül mely utak tartoznak a fõutak közé?

� a) A gyorsforgalmi utak csomóponti ágai.� b) Az autópályák és az autóutak.� c) Az összekötõ utak.

371. Hazánkban milyen betûvel jelölik a gyorsforgalmi utakat?

� a) „A” betûjelzéssel.� b) „E” betûjelzéssel.� c) „M” betûjelzéssel.

372. Hogyan alakul a szektorelvre épülõ fõ- és mellékutak számozási rendszere?

� a) Az 1. számú fõúttól kiindulva, az óramutató járásával megegyezõ irányban növekedve.� b) Az 1. számú fõúttól kiindulva, az óramutató járásával ellenkezõ irányban növekedve.

373. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Tatabánya–Gyõr–Hegyeshalomútvonalon?

� a) Az 1-es számú.� b) A 2-es számú.� c) A 8-as számú.

374. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest-Vác-Parassapuszta útvonalon?


375. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Gyöngyös–Miskolc–Tornyosnémetiútvonalon?


376. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik az, amelyiknek kiindulópontja nem Budapesten van?� a) Az 5-ös számú.� b) A 6-os számú.� c) A 8-as számú.

342. a) 343. c) 344. a) 345. a) 346. a) 347. a) 348. a) 349. b) 350. b) 351. b)

352. b) 353. b) 354. c) 355. a) 356. b) 357. c) 358. a)




377. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Kecskemét–Szeged–Röszke útvonalon?

� a) A 3-as számú.� b) A 4-es számú.� c) Az 5-ös számú.

378. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Dunaujváros–Pécs–Barcs útvonalon?

� a) Az 5-ös számú.� b) A 6-os számú.� c) A 7-es számú.

379. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykani-zsa–Letenye útvonalon?

� a) A 6 -os számú.� b) A 7-es számú.� c) A 8-as számú.

380. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Székesfehérvár–Veszprém–Szentgotthárdútvonalon?

� a) A 6-os számú.� b) A 7-es számú.� c) A 8-as számú.

381. Az egyszámjegyû elsõrendû fõutak közül melyik halad a Budapest–Szolnok–Debrecen–Záhony útvo-nalon?

� a) A 3-as számú.� b) A 4-es számú.� c) Az 5-ös számú.

382. Hazánkban hány szektoralkotó elsõrendû egyszámjegyû fõút van?

� a) Hét.� b) Nyolc.� c) Kilenc.

383. Az alábbiak közül mi a jellemzõje az autós- vagy úttérképnek?

� a) Az utak kiemelése a méretarányosnál szélesebb jelöléssel.� b) A nagy méretarány.� c) A domborzat részletes ábrázolása.

384. Mit jelent a méretarány a térképen?

� a) A kisebbítés arányát.� b) Az utak számozását.� c) Az útszakaszok hosszát.

385. Hogyan tudja megállapítani a térképrõl, hogy melyik a keleti, illetve nyugati irány?� a) A helységnevekre merõleges irányból, hogy fenn van nyugat, lenn pedig kelet.� b) A helységnevekkel párhuzamos irányból, jobb kéz felé van a keleti, bal kéz felé pedig a nyugati égtáj.� c) A térkép jobb alsó sarkában ezt mindig feltüntetik.

386. Mit jelent, ha egy térkép méretaránya 1:50 000?� a) Azt, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 50 000 mm-t jelent.� b) Azt, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 50 000 cm-t jelent.� c) Azt, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 50 000 m-t jelent.

51


387. Ha az autóstérképen a méretarány 1: 150 000, akkor ott 1 centimétert hány kilométernek kell tekinteni?

� a) 1,5 kilométernek.� b) 15 kilométernek.� c) 150 kilométernek.

388. Mikor közelítenek jobban a térképrõl leolvasott adatok a valósághoz?

� a) Ha minél kisebb szám van a méretarány-mutató hányadosában.� b) Ha minél nagyobb szám van a méretarány-mutató hányadosában.

389. Az alábbiak közül melyik a részletes, jól áttekinthetõ várostérkép méretaránya?

� a) 1: 10 000.� b) 1: 50 000.� c) 1: 750 000.

390. Mikor célszerû nagy méretarányú autóstérképet használni?

� a) Ha minél kisebb, több részletet tartalmazó területi egységet akar áttekinteni.� b) Ha minél nagyobb területet akar egyszerre az országból vagy országrészbõl áttekinteni.

391. Mire szolgálnak a betû- és számjellel ellátott négyzetrácsok az autóstérképen?

� a) Segítségével a névmutatóban a keresett település helye könnyen behatárolható.� b) A földfelszín meghatározott részének koordinátáit jelölik.� c) A kicsinyítés mértékét, a térképre írt arányokat mutatják.

392. Hogyan tudja megállapítani a térképrõl, hogy melyik az északi, illetve a déli irány?

� a) A helységnevekre merõleges irány, fent van észak, lent pedig dél.� b) A helységnevekkel párhuzamos irány, jobb keze felé van a déli, bal keze felé pedig az északi égtáj.� c) A térkép jobb alsó sarkában ezt mindig külön feltüntetik.

A közúti szállításra vonatkozó szociális jogok és kötelezettségek393.Mennyi lehet a belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzõ gépkocsivezetõ napi vezetési ideje?

� a) Általában 8 óra, ami heti 3 alkalommal további 1 órával meghosszabbítható.� b) Általában 9 óra, ami heti 2 alkalommal további 1 órával meghosszabbítható.� c) Általában 10 óra, amit heti 3 alkalommal legfeljebb 1 órával csökkenthetõ.

394. Általában mennyi idõt kell pihenéssel eltöltenie a napi munkája befejezését követõen?

� a) 24 óránként 8 órát.� b) 24 óránként 11 órát.� c) 24 óránként 16 órát.

395. Csökkenthetõ-e a napi egybefüggõ pihenõideje egy adott héten belül?

� a) Igen, kétszer, legfeljebb 12 órára.� b) Igen, legfeljebb háromszor, minimum 9 órára.� c) Nem.

396. Mi számít be az árufuvarozást végzõ gépkocsivezetõ napi pihenõidejébe?� a) Az a napi idõszak, melynek során szabadon rendelkezik az idejével, és amely a „rendszeres napi pihenõidõt”

és a „csökkentett pihenõidõt” foglalja magába.� b) A gépkocsival való forgalmi veszteglések alatti kisebb-nagyobb várakozások összessége.� c) Az a napi idõszak, melynek során nem vezet gépkocsit.

359. b) 360. b) 361. a) 362. b) 363. c) 364. a) 365. c) 366. c) 367. b) 368. a)

369. c) 370. a) 371. c) 372. a) 373. a) 374. b) 375. c) 376. c)




397. Beleszámít-e a gépkocsivezetõ pihenõidejébe a rakodásra, illetve az úti okmányokra történõ várakozás?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha ennek az ideje meghaladja az 1 órát.� c) Nem.

398. A gépkocsivezetõ napi 11 órás pihenõideje hetente hány alkalommal csökkenthetõ?

� a) Legfeljebb 1 alkalommal, 4 órával, de a ki nem vett pihenõidõt a heti pihenõidõ alkalmával összevontankell eltölteni.

� b) Legfeljebb 2 alkalommal, 3 órával, de a ki nem vett pihenõidõt a heti pihenõidõ alkalmával összevontankell eltölteni.

� c) Legfeljebb 3 alkalommal, 2 órával.

399. Felbonthatja-e két vagy több részre a „rendszeres napi pihenõidejét az árufuvarozást végzõ gépkocsi-vezetõ?

� a) Legfeljebbkét idõszakra, melynek az elsõ része szünet nélkül legalább 3 óra, második része pedig szünetnélkül legalább 9 óra.

� b) Legfeljebb 3 idõszakra, de az utolsó résznek szünet nélkül legalább 8 órának kell lennie.� c) Nem.

400. Mennyi a gépkocsivezetõ heti pihenõideje?

� a) Általában 40 óra.� b) Általában 45 óra.� c) Általában 48 óra.

401. Napi pihenõidejét a vezetõ eltöltheti-e gépkocsijában?

� a) Legfeljebb akkor, ha a jármû álló helyzetben van és kényelmes fekvõhely áll a rendelkezésére.� b) Igen, ha ez idõ alatt a jármûvet kollégája vezeti, és biztonságos fekvõhely áll a rendelkezésére.� c) Nem.

402. Legalább hány perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania négy és fél órás folyamatos gépkocsi-vezetést követõen?

� a) Legalább 15 percet, kivéve, ha pihenési idõszakot kezdett meg.� b) Legalább 30 percet, kivéve, ha pihenési idõszakot kezdett meg.� c) Legalább 45 percet, kivéve, ha pihenési idõszakot kezdett meg.

403. Mennyi ideig vezetheti áruszállítást végzõ nehéz tehergépkocsiját folyamatosan?

� a) Legfeljebb 3 órát.� b) Legfeljebb négy és fél órát.� c) Legfeljebb öt és fél órát.

404. Árufuvarozást végzõ tehergépkocsijával több száz km-t kell megtennie. Eloszthatja-e a vezetés közbenikötelezõ szünetet több részletre?

� a) Igen, bármilyen idõközökre felbonthatja a négy és fél órára jutó 45 percet.� b) Legfeljebb két részre, melynek elsõ része legalább 15, a második pedig legalább 30 perc.� c) Nem.

405. Tehergépkocsijával árufuvarozási fuvarfeladatot lát el. A vezetést megszakító állásidõben végezhet-evalamilyen más munkát?

� a) Igen.� b) Csak az árufuvarozáshoz tartozó adminisztrációs munka, pl.: a fuvarlevél kitöltése, a számlák ellenõrzése

stb. a megengedett.� c) Nem.

53


406. Árufuvarzást végzõ tehergépkocsiját kompon szállítják. Pihenõidõnek lehet-e tekinteni a vízi jármûvönvárakozással eltöltött legalább tizenöt percet?


407. Tehergépkocsiját kombinált fuvarozás keretében vasúton (RO-LA) szállítják egy olyan kirakodóállomásig, ahonnan majd a saját kerekein gördül tovább. Csökkentett napi pihenõidõnek tekintheti-eazt a 10 órás idõt, amit a vonaton tölt el?

� a) Igen, ha megfelelõ háló- vagy fekvõhely áll a rendelkezésére.� b) Nem.

408. A vezetõ pihenõidejének lehet-e tekinteni azt az egyhelyben tartózkodást, amely alatt a gépkocsira azárurakodás történik?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a 45 percet meghaladja.� c) Nem.

409. Tehergépkocsija folyamatos vezetését meg kellett szakítania, azért hogy, a defektes kereket kicserélje.Pihenõidõnek tekinthetõ-e ez a vezetést megszakító hibaelhárító tevékenység?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a hibaelhárítás a 45 percet meghaladja.� c) Nem.

410. Szabálysértést követ-e el, ha az analóg menetíró készülékébe oda nem illõ, másfajta korongot helyez?� a) Igen.� b) Csak akkor, ha az így rögzített sebességértékek a ténylegesnél kisebbek lesznek.� c) Nem.

411. Az alábbiak közül melyik tehergépkocsi kapott mentességet a menetíró mûszer (tachográf) felszerelé-sének a kötelezettsége alól?

� a) Amelynek a megengedett legnagyobb össztömege csak az általa vontatható pótkocsi megengedettlegnagyobb össztömegével együtt haladja meg a 3500 kg-ot.

� b) A közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény) üzemeltetésében lévõ, amellyel –közútiközlekedési szolgáltatásnak nem minõsülõ szállítást végeznek.

� c) Amelyet közlekedési szolgáltatásban árufuvarozásra használnak, de útvonala belföldi forgalomban az 50kilométert nem haladja meg.

412. Mit kell érteni a hét fogalma alatt, a közúti szállításra vonatkozó szociális jogok és kötelezettségekszempontjából?

� a) Hétfõ 00. 00 órától vasárnap 24. 00 óra közötti idõt.� b) Az adott hónap elsõ munkanap 00. 00 órájától számított hetedik nap a mindenkori naptári hét.� c) Hétfõ 00. 00 órától péntek 24. 00 óra közötti idõ.

413. Általában mennyi a gépkocsivezetõ rendszeres napi pihenõidejének a mértéke?

� a) 24 óránként 11 óra.� b) Naptári naponként 10 óra.� c) Naptári naponként 8 óra.

414. Mennyire csökkenthetõ a gépkocsivezetõ 45 órás heti pihenõideje?

� a) Legfeljebb 24 órára, ha a különbséget, a tárgyhetet követõ harmadik hét vége elõtt pótolják.� b) Legfeljebb 40 órára, ha a különbséget, a tárgyhetet követõ második hét vége elõtt pótolják.� c) Legfeljebb 36 órára, ha a különbséget, a tárgyhetet követõ harmadik hét vége elõtt pótolják.

377. c) 378. b) 379. b) 380. c) 381. b) 382. b) 383. a) 384. a) 385. b) 386. b)

387. a) 388. a) 389. a) 390. b) 391. a) 392. a) 393. b) 394. b) 395. b) 396. a)




415. Mennyi lehet a gépkocsivezetõ heti legtöbb vezetési ideje?

� a) 40 óra.� b) 45 óra.� c) 56 óra.

416. Mennyi lehet a gépkocsivezetõ kétheti legtöbb vezetési ideje?

� a) 80 óra.� b) 90 óra.� c) 108 óra.

417. A gépkocsivezetõ pihenõidejének lehet-e tekinteni az egyhelyben tartózkodás idejét, ami alatt afuvarozás útiokmányainak az elkészítésével foglalkozik?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a 45 percet meghaladja.� c) Nem.

418. Árufuvarozást végzõ gépkocsiját megállítja egy közúi ellenõrzést végzõ rendõr. Vizsgálhatja-e amegelõzõ napok munkatevékenységére vonatkozó tachográf adatokat?

� a) Igen, az adott munkanap és a megelõzõ 28 napokra vonatkozó adatokat.� b) Legfeljebb az adott hét és az ezt megelõzõ 15 nap adatait.� c) Nem, csupán az adott nap adatit ellenõrizheti.

419. Az elõzõ napi vagy heti pihenõidõ vége után mennyi újabb pihenõidõt kell tartania a gépkocsivezetõnekminden 24 órás idõszakon belül?

� a) Legalább 8 órát.� b) 9 órát, amit hetente két alkalommal, 1 órával lehet csökkenteni.� c) 11 órát, amit hetente három alkalommal, 9 órára lehet csökkenteni.

Tachográf készülék

420. Mit jelent a (kalapács) piktogram a tachográf készülék idõcsoport kapcsolóján?

� a) Egyéb várakozást, mint például visszfuvarra, okmányokra várást stb.� b) Vezetésközi pihenõt.� c) A vezetési idõn kívül minden egyéb munkával töltött idõt, mint például rakodás, vámkezelés, javítás.

421. Az alábbiak közül mit jelent az (átlósan áthúzott négyzet) piktogram a tachográf készülék idõcsoportkapcsolóján?

� a) Várakozási idõt, vagyis olyan idõszakot, amikor a vezetõnek csak azért kell a helyén tartózkodnia, hogybármikor újra kezdhesse a vezetés vagy más munkát.

� b) Vezetésközi pihenõt, rendszeres napi pihenõidõt.� c) A vezetésen kívül más munkavégzést, mint például rakodást, vámkezelést stb.

422. Mit jelent az (ágy) piktogram a tachográf készülék idõcsoport kapcsolóján?� a) A várakozási idõt, mint például visszfuvarra, okmányokra várást stb.� b) A napi pihenõidõt.� c) A vezetési idõt és minden egyéb munkával töltött idõt.

423. A gépkocsi vezetõje elvesztette a digitális tachográfhoz tartozó vezetõi kártyáját. Az ellenõrzést végzõközlekedési felügyelõ meg tudja-e állapítani, hogy az illetõ idõközben mennyi vezetési idõt teljesített?

� a) Igen, mert a tachográf memóriájában megtalálhatók ugyanazok az adatok amik a kártyán voltak.� b) Csak az adott napra vonatkozó adatokat tudja lekérdezni a tachográf memóriájából.� c) Nem.

55


424. Hány nap történéseit képes tárolni a digitális tachográf gépkocsivezetõi kártyája?

� a) Legfeljebb 7 napot.� b) Legfeljebb 14 napot.� c) Legalább 28 napot.

425. Hogyan olvasható ki a gépkocsivezetõ egyes munkamozzanatainak az idõtartama a digitális tachográfból?� a) Kizárólag az erre szolgáló kártyaleolvasó számítástechnológiai eszköz segítségével.� b) Kinyomat (print-out) létrehozásával vagy az erre szolgáló kártyaleolvasó eszköz segítségével.� c) A készülék fedõlapján található digitális kijelzõrõl.

426. Szükség van-e a hagyományos papírkorongra a digitális tachográf mûködtetéséhez?� a) Igen, a gépkocsival történõ elindulás elõtt ki kell tölteni a készüléktípushoz tartozó diagramlapot, majd ezt

be kell helyezni a készülékbe.� b) Nem, az adatok az adott személyhez kötött gépkocsivezetõi kártyán tárolódnak.

427. Hány nap történéseit képes tárolni a digitális tachográf memória kártyája?

� a) 30 napot.� b) 90 napot.� c) 365 napot.

428. Árufuvarozást végzõ tehergépkocsijával autópályán közlekedik. Mi a teendõje, ha forgalmi torlódásmiatt nem tud eljutni a legközelebbi várakozásra alkalmas helyig a vezetési idõ lejárta elõtt?

� a) A leállósávon állítja meg gépkocsiját, és ott várja ki a megszakításra elõírt idõ elteltét.� b) Kikapcsolja a tachográf mûszert.� c) Továbbhalad a várakozásra alkalmas helyig és ott az adatrögzítõlap hátoldalára rávezeti a megszakítási idõ

elhalasztásának az okát.

429. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Beszámítanak-e a vezetési szünetek a napi pihenõidejébe?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a megszakítási idõket a vezetési tevékenység végére gyûjti össze.� c) Nem.

430. Melyik idõcsoportot jelöli a tachográf készüléken látható (kormánykerék) piktogram?

� a) Vezetésen kívüli egyéb munkaidõt, mint például rakodás, vámkezelés, javítás stb.� b) A vezetésközi pihenõt.� c) A vezetési idõt.

431. Mi történik akkor, ha a digitális tachográf kapcsolóját a jármû megállításakor nem állítja át rendelke-zésre állási idõre vagy pihenõidõre és a készülék „egyéb munkának” regisztrálja az ezutáni idõszakot?

� a) Elmarad a pihenõ- vagy a megszakítás regisztrációja és így Ön – a vonatkozó szabályok szerint – nemteljesíti az ezekre az idõkre vonatkozó elõírásokat.

� b) Nincs semmi jelentõsége a mulasztásnak, ha szükség esetén munkatársai igazolni tudják, hogy ezt az idõta munkahelyén (telephelyén) töltötte.

� c) A készülék rövid idõn belül automatikusan érzékeli a mulasztást és azonnal átkapcsol a rendelkezésre állásiidõre.

432. Ön a vezetõi kártyájával bejelentkezett gépkocsija digitális tachográfjának fedélzeti egységébe. Azelindulás elõtt át kell-e kapcsolnia „vezetési idõ” tevékenységre, amikor készülék képernyõjén megje-lenik az alapállapot kijelzés?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha a bejelentkezés és az elindulás között 15 percnél hosszabb idõ telt el.� c) Nem.

397. c) 398. c) 399. a) 400. b) 401. a) 402. c) 403. b) 404. b) 405. c) 406. b)

407. a) 408. c) 409. c) 410. a) 411. b) 412. a) 413. a) 414. a)




433. Automatikusan milyen idõt regisztrál a digitális tachográf, ha a gépkocsi forgalmi torlódás vagy mások miatt a jármûsorban vesztegel?

� a) Egyéb munkaidõt.� b) Vezetési szünetet.� c) Vezetési idõt.

434. Részt vehet-e a közúti forgalomban egy digitális tachográf készülékkel felszerelt tehergépkocsival,ha Önnek még nincs jármûvezetõi kártyája?

� a) Igen.� b) Legfeljebb lakott területen és csak akkor, ha a telephelytõl nem megy távolabb mint 20 km.� c) Nem.

435. Gépkocsija digitális tachográffal van ellátva. Ha Ön rendelkezik gépjármûvezetõi kártyával,a munkanap végén kell-e kinyomatot készítenie a napi fuvartevékenységének igazolása céljából?


436. A digitális tachográf készülék melyik egysége tárolja a gépkocsivezetõ tevékenységére vonatkozóadatokat?

� a) A gépkocsivezetõi kártya és a fedélzeti egység.� b) Csak a fedélzeti egység.� c) Csak a gépkocsivezetõi kártya.

437. Hol kell igényelnie a digitális tachográfhoz a gépjármûvezetõi kártyát?

� a) A lakhely szerint illetékes rendõrhatóságnál.� b) A lakhely szerint illetékes okmányirodán.� c) A lakhelye szerint illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális igazgatóságánál.

438. Hol kell igényelnie a digitális tachográfhoz a gépjármûvezetõi kártyát?

� a) A munkáltatójától, azaz fuvarozást végzõ vállalkozás vezetõjétõl.� b) A lakhelye szerint illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális igazgatóságánál.� c) A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületétõl.

439. Mire szolgálnak a digitális tachográf kártyák?

� a) A gépkocsivezetõ által elvégzett szaktanfolyamok sikeres vizsgáinak az igazolására.� b) Külföldön készpénzfizetés nélkül lehet vele üzemanyagot vásárolni, útdíjat fizetni, pótalkatrészt vásá-

rolni.� c) A típusától függõen a digitális tachográf fedélzeti egysége által készített adatok tárolására, letöltésére,

a személyek azonosítására, a közúti ellenõrzések megvalósítására.

440. Hány típusa van a digitális tachográfkártyának?

� a) Kettõ: a gépjármûvezetõi és az ellenõri.� b) Három: a gépjármûvezetõi, a mûhely és az ellenõri.� c) Négy: a gépjármûvezetõi, az üzembentartói, a mûhely és az ellenõri.

441. Hogyan kell a digitális tahográf gépjármûvezetõi kártya iránti kérelmet benyújtani a lakhely szerintilletékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális igazgatóságához?

� a) Kizárólag személyesen.� b) Postán, ajánlott küldeményként.� c) Személyesen vagy megbízott útján.

57


442. Mennyi idõn belül kell jeleznie a lakhely szerint illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionálisigazgatóságánál, ha elveszette, vagy ellopták a gépjármûvezetõi kártyáját?

� a) Egy munkanapon belül.� b) Két munkanapon belül.� c) Hét napon belül.

443. Mennyi idõre érvényes a gépjármûvezetõi kártya?

� a) Egy évre.� b) Öt évre.� c) Visszavonásig.

444. Gépkocsija digitális tachográffal van ellátva. A jármû álló helyzetében hol illetve hogyan ellenõrizhetia saját vezetési tevékenységére vonatkozó adatokat?

� a) A fedélzeti egység képernyõjén az adatokat meg lehet jeleníteni, vagy ki lehet nyomtatni.� b) Csak a gépkocsi telephelyén az üzembentartói vagy a mûhelykártya segítségével.� c) Csak a munkanap végén kinyomat készítésével.

445. Mi történik ha megtelik a gépkocsivezetõi kártya memóriája?

� a) A fedélzeti egység kikapcsol, a készülék további adatrögzítést nem végez.� b) A készülék felülírja a rajta lévõ adatokat.� c) A készülék tovább írja, de nem rögzíti az adatokat.

446. Milyen kártyával történhet a fedélzeti egység letöltése?

� a) Csak a gépkocsivezetõi kártyával.� b) Csak az üzembentartói kártyával.� c) Az üzembentartói-, a mûhely- vagy az ellenõri kártyával.

447. Honnan lehet tudni, hogy mûködik-e a gépkocsi digitális tachográfja?

� a) A rendszer nem ad hibajelzést, felismeri a beillesztett kártyákat és kezelõszervei megfelelõen mûködnek.� b) A készülék mûködésjelzõ ellenõrzõ lámpája világít.

448. Milyen irányban álljon a gépjármûvezetõi kártyán az Ön fényképe amikor behelyezi a digitálistachográf fedélzeti egységének a kártyanyílásába?

� a) A kártyán lévõ kép felfelé, a chip pedig lefelé nézzen.� b) A kártyán lévõ kép lefelé, a chip pedig felfelé nézzen.

449. Digitális tachográf esetében lehetõsége van-e a vezetõnek a munka végzésével kapcsolatos adatok kézibevitelére ?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha erre a munkáltatójától külön engedélyt kért és kapott.� c) Nincs.

450. Menet közben jelzi-e a menetíró készülék a vezetési idõ túllépésének a veszélyét?

� a) Igen.� b) Csak az idõ túllépésének a megtörténtét.� c) Nem.

415. c) 416. b) 417. c) 418. a) 419. c) 420. c) 421. a) 422. b) 423. a) 424. c)

425. b) 426. b) 427. c) 428. c) 429. c) 430. c) 431. a) 432. c)




Az árufuvarozási tevékenységre vonatkozó szabályok

1. Az alábbiak közül mi tartozik a közúti közlekedési szolgáltatói tevékenység körébe?� a) Egy vállalkozás tulajdonában álló árunak a telephelyérõl a feldolgozó üzemébe való szállítása.� b) A jármûvel díj ellenében végzett árufuvarozás.� c) A saját számlás áruszállítás.

2. Az alábbiak közül mi tartozik a közúti közlekedési szolgáltatói tevékenység körébe?� a) A gépkocsi értékesítése, a lízingelése, a bérbeadása és az autókölcsönzés.� b) A saját számlás áruszállítás és a gépjármûvezetés oktatása.� c) Jármûvel díj ellenében végzett bérvontatás és az autómentés.

3. Mi minõsül közúti árufuvarozásnak?� a) Közúton gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval, lassú jármûvel végzett minden teherszállítás.� b) Fuvarozási szerzõdés alapján, díj ellenében végzett árutovábbítás, bérvontatás és autómentés.� c) Gépkocsival közúti közlekedési szolgáltatás keretében végzett bármely tevékenység.

4. Mely hatóság ad ki újat az elveszett vagy megsemmisült vezetõi engedélye helyett?� a) A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága.� b) A rendõrhatóság.� c) Az okmányiroda.

5. Az alábbiak közül mire szolgál a gépkocsi tachográf készüléke?� a) A jármû helyének meghatározásához ad pontos tájékoztatást mûholdak segítségével.� b) Rögzíti a gépkocsivezetõ vezetéssel, pihenéssel és egyéb munkavégzéssel eltöltött idejét.� c) A jármû üzemanyag-fogyasztását ellenõrzi, illetve szabályozza.

6. Az alábbiak közül melyik követelménynek kell megfelelnie, ha belföldön egy 7,5 tonna megengedettlegnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsival közúti árufuvarozást kíván végezni?

� a) Közúti árufuvarozási engedéllyel és jármûvezetõi igazolvánnyal kell rendelkeznie.� b) Belföldi árufuvarozó (autómentõ) szaktanfolyami vizsgát kell tennie, és legalább PÁV III. minõsítéssel kell

rendelkeznie.� c) Legalább PÁV II.-es minõsítéssel és az illetékes területi közlekedési felügyelet által kiadott közösségi

engedéllyel kell rendelkeznie.

7. Tehergépkocsival árufuvarozást végez. Egy közúti ellenõrzésnél mivel bizonyíthatja, hogy rendelkezika tevékenység végzéséhez szükséges PÁV minõsítéssel?

� a) Csak az okmányiroda által kiállított külön igazolással.� b) A vezetõi engedélye erre vonatkozó bejegyzésével, PÁV, illetve KFF határozattal, vagy az okmányiroda

által kiállított, ilyen igazolást tartalmazó okirattal.� c) Csak a vezetõi engedélyével.

8. Árufuvarozást végez egy 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival.Szükséges-e megújítani az öt évnél régebbi dátummal érvényesített PÁV III. minõsítését?


9. Gépkocsivezetõi munkakörben árufuvarozási tevékenységet végez. Ki köteles gondoskodni az Önszemélyi okmányainak az érvényesítésérõl?

� a) A tevékenységet kérõ fuvaroztató.� b) Ezt saját magának kell megtennie.� c) A fuvarozást végzõ vállalkozás szakmai vezetõje.

2. ÁRUFUVAROZÁSI ISMERETEK

59


10. Árufuvarozói tevékenységet végez egy 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladógépkocsival. Szükséges-e, hogy a PÁV minõsítésének igazolását tartalmazó külön okirattal is rendelkezzen?

� a) Igen, a fuvarozási tevékenységhez az okmányiroda által kiállított ilyen igazolásra feltétlenül szükség van.� b) Csak akkor, ha az ilyen minõsítése nincs bejegyezve a vezetõi engedélyébe.� c) Nem.

11. Árufuvarozói tevékenységet végez egy tehergépkocsival. A kártya formátumú jogosítványára rányom-tatták az Ön PÁV minõsítését. Szükséges-e, hogy az okmányirodában beszerezzen egy errõl szólóigazolást tartalmazó okiratot is?

� a) Igen, mert közúti ellenõrzés alkalmával ilyen okiratot is kérnek.� b) Csak akkor, ha gépkocsija megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.� b) Nem.

12. Túlsúlyos vagy túlméretes áruk szállítására alkalmas trélerrel kíván közlekedni. Kell-e az ilyen jármûvezetéséhez külön szakvizsgát tennie?

� a) Igen, a Közlekedési Hatóság által kiállított szakkísérõ képesítéssel kell rendelkeznie.� b) Csak akkor, ha útját szakkíséretet ellátó pilotkocsi nem segíti.� c) Nem.

13. Túlsúlyos vagy túlméretes áruk szállítását végzõ tréler szakkíséretét ellátó pilotkocsival kíván munkátvégezni. Kell-e az ilyen jármû vezetéséhez külön szakvizsgát tennie?

� a) Igen, a KFF, illetve NKH Központi Hivatala által kiállított szakkísérõ képesítéssel kell rendelkeznie.� b) Csak akkor ha, az Európai Közösség más országaiban is ilyen tevékenységet akar végezni.� c) Nem.

14. Tehergépkocsival belföldi árufuvarozási tevékenységet kíván végezni. A munkavállaláshoz szükséges-e, hogy legalább PÁV III. minõsítéssel rendelkezzen?

� a) Igen, ez elengedhetetlen feltétele az ilyen tevékenységnek.� b) Csak akkor, ha a vezetni kívánt gépkocsi megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7,5 tonnát.� c) Nem, az ilyen munka elvégzéséhez nincs szükség PÁV minõsítésre.

15. Árufuvarozói tevékenységet végez egy nehéz tehergépkocsival. Szükséges-e, hogy rendelkezzen a PÁValkalmasságát tartalmazó külön okirattal is, ha e minõsítését a vezetõi engedélyébe korábban márbejegyezték?

� a) Igen, kérésére az okmányiroda kiállít egy ilyen okiratot.� b) Nem.

16. A küldemény továbbításához, illetve annak az útközben történõ hatósági ellenõrzéséhez szükségesokmányokat...

� a) a fuvarozó köteles beszerezni.� b) a gépkocsivezetõ köteles beszerezni.� c) a feladó köteles rendelkezésre bocsátani.

Fuvarvállalással kapcsolatos ismeretek17. Az árufuvarozáshoz kiállított tehergépkocsijának egyik tengelye túlterheltté vált a rakomány egye-

netlen elhelyezésének a következtében. Mit kell tennie, ha a rakodók nem hajlandók a szállítmánytátrendezni?

� a) Megtagadja az árufuvarozás megkezdését.� b) A fuvarozást meg kell kezdenie, a fizetendõ túlsúlydíjakat majd a feladónak kell megfizetni.� c) Fokozott figyelemmel teljesíti a fuvarfeladatot, de a fuvaroztatót utólag tájékoztatja a jármû jövõbeni

túlterhelésének megakadályozása céljából.

433. a) 434. c) 435. b) 436. a) 437. c) 438. b) 439. c) 440. c) 441. a) 442. c)

443. b) 444. a) 445. b) 446. c) 447. a) 448. b) 449. a) 450. a)




18. Mit kell tennie, ha az áruátvételnél azt látja, hogy a küldemény csomagolása sérült?

� a) Ha a jármûvét és az áru épségét nem veszélyezteti, átveszi a küldeményt, de a fuvarlevélbe a sérülés tényétbejegyezi.

� b) A fuvaroztató költségére átcsomagolja vagy átcsomagoltatja.� c) Az áru felvételét meg kell tagadnia.

19. Mit kell tennie, ha a fuvaroztató – az Ön figyelmeztetése ellenére – az árut úgy rakta fel a jármûvére,hogy az a közlekedés biztonságát veszélyezteti?

� a) Az áruszállítást elvégzi, de a fuvarlevélbe bejegyezi a fenntartását.� b) Megtagadja a fuvarozás elvégzését.� c) Az árut a fuvaroztató költségére más rakodószemélyzettel megigazíttatja.

20. Mit kell tennie akkor, ha Önt az árufuvarozásra szánt rakomány külsõ áruátvételével bízzák meg?

� a) Elegendõ a kocsiszekrényen lévõ zárak és a plombák épségét ellenõrznie.� b) Csak a csomagolás sértetlenségét és az áru mennyiségét kell vizsgálnia.� c) Csupán a fuvaroztató írásos árunyilatkozatát kell átvennie, mert ilyen esetben az egységrakomány bontatlan

csomagolású.

21. Mit kell érteni az fuvarozásra szánt rakomány belsõ áruátvétele alatt?

� a) Az árunak szakértõ által történõ részletes megvizsgálását, mely a minõség ellenõrzésére is kiterjed.� b) Az árudarabok épségének és minõségének vizsgálatát és átvételét.� c) A rakományegységben elhelyezett árudarabok mennyiségi átvételét.

22. Mit ellenõriznek a fuvarozásra elõkészített rakomány belsõ áruátvétele alkalmával?

� a) Az egységrakományokban levõ árudarabok mennyiségét, darabszámát.� b) Az egyes árudarabok minõségét.� c) Az egységrakományok csomagolásának a sértetlenségét.

23. Fuvarozásra történõ áruátvétel alkalmával mikor kell belsõ tartalomellenõrzést kérnie?

� a) Csak akkor, ha ennek a szükségességét az Ön munkáltatója kifejezetten kérte.� b) Csak akkor, ha az áru csomagolása sérült.� c) Ha csalás vagy valamilyen más visszaélés gyanúja merül fel.

24. Megkövetelheti-e a feladó, hogy a fuvarozásra szánt áru átvételekor, annak bruttó súlyát vagy egyéb másmódon kifejezett mennységét Ön ellenõrizze?

� a) Igen, ha õ a fuvaroztató, de ilyen esetben a fuvarozó igényelheti az ellenõrzés költségeinek megtérítését.� b) Csak gyorsan romló, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer szállítása esetében.� c) Nem.

25. Gépkocsijával áruátvétel céljából érkezik a felrakóhelyre. Joga van-e Önnek belsõ tartalomvizsgálatotkérni, ha alapos gyanúja van arra, hogy a feladó valótlan adatokat írt a fuvarlevélre?

� a) Igen, ilyen esetben a feladó jelenlétében a tartalomvizsgálatot el kell végezni.� b) Csak a hatóság ellenõreinek az értesítésére van lehetõsége.� c) Nem, Ön mindig köteles elfogadni a feladó nyilatkozatát.

26. Áruátvétel céljából érkezik a felrakóhelyre. Feladata-e Önnek a fuvarozásra szánt rakomány minõségivizsgálata a gépkocsiba történõ berakása elõtt?

� a) Igen.� b) Csak gyorsan romló élelmiszer szállítása esetén.� c) Nem.

61


27. Ragaszkodhat-e a feladó ahhoz, hogy Ön a fuvarozásra szánt árut ne csak mennyiségileg, hanemminõségileg is átvegye?

� a) Igen, de errõl elõzetesen köteles Önt tájékoztatni, hogy megfelelõen fel tudjon készülni a feladat szakszerûellátására.

� b) Csak nagy értékû áru fuvarozása esetében.� c) Nem, a minõségi áruátvétel nem a gépkocsivezetõ feladata.

28. Árufuvarozást végezõ tehergépkocsija megrakodásánál mire kell feltétlenül tekintettel lennie, hagyûjtõ-terítõ feladatot végez?

� a) A fuvaroztatónak az áruszállítással kapcsolatos kiadásaira, költségeire.� b) A rakott gépkocsival megtett út hosszára.� c) Az áruk jellemzõire, az egyberakhatóságukra, a lerakásra való elõkészítettségükre.

29. Hogyan kell a tehergépkocsijával a rámpához állnia, ha a rakodást ott fogják elvégezni?

� a) Elõzetesen a megfelelõ oldalfalat lenyitja, majd szorosan a rámpa mellé áll.� b) Szorosan a rámpa mellé áll, majd az oldalfalat lenyitja, hogy a szállítandó árut csúsztatni, gördíteni lehessen

a rakfelületre.� c) A megfelelõ oldalfal lenyitását követõen kb. 0,3 m távolságra a rámpa mellé áll, hogy a hézag kis lejtéssel

áthidalható legyen.

30. Mi az árufuvarozást végzõ gépkocsi mûszaki érkeztetése?

� a) A gépkocsi mûszaki hibáinak szakmûhelyben történõ kijavíttatása.� b) A gépkocsi és okmányainak leadása és a szükséges javítások felmérése.� c) A fuvarozott áru lerakásának az ellenõrzése.

31. Mikor tekinthetõ befejezettnek az árufuvarozást végzõ tehergépkocsira történõ felrakodás, ha azt afeladó végezte?

� a) Azonnal, amikor a tehergépkocsi rakfelületét a szállítandó áru felrakását követõen lezárják.� b) Amikor a teljes árumennyiséget a jármûbe berakták, és a fuvarozáshoz szükséges okmányokat Ön átvette.� c) Amikor az áruval megrakott tehergépkocsijával a felrakóhelyet a közútra ráhajtva elhagyta.

32. Köteles-e ellenõrizni, hogy az átadási címben megjelölt helyen tartózkodó személy jogosult-e az Ön általfuvarozott áru átvételére?


33. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Az alábbiak közül mikor fogadhat el utasítást a rakományátvevõjétõl?

� a) Ha a feladó a fuvarlevélbe bejegyezte: „Az átvevõ rendelkezésre jogosult”.� b) Csak az áru kiszolgáltatása közben, a küldemény rendeltetési helyén.� c) Csak az áru kiszolgáltatása elõtt.

34. Mikor tekinthetõ befejezettnek a fuvarozott áru kiszolgáltatása?� a) Azonnal, amikor az árut a címben megjelölt helyen a jármûrõl lerakták.� b) Amikor bejelenti a megérkezését a címzettnek.� c) Az áru átvételét az átvevõ a fuvarlevélen aláírásával igazolja.

35. Árufuvarozást végzõ tehergépkocsijával – ha a szerzõdésben másképp nem rendelkeztek – mikorjelentkezhet a címzettnél, hogy a rakományát lerakja?

� a) Reggel 6.00 óra és este 22.00 óra között bármikor.� b) Megérkezésekor azonnal, függetlenül attól, hogy ott mikor van a hivatalos nyitvatartás, illetve az áruátvétel

ideje.� c) A lerakóhely nyitvatartási és árufogadási idejében.

1. b) 2. c) 3. b) 4. c) 5. b) 6. b) 7. b) 8. b) 9. b)

10. b) 11. c) 12. c) 13. a) 14. b) 15. b) 16. c) 17. a)




36. Jogosult-e a fuvaroztató az árufuvarozásra Önnek átadott egységes küldeményt megosztani, és akiszolgáltatást különbözõ helyeken lévõ címzettekhez irányítani?

� a) Igen, az ilyen utasítás végrehajtása mindig kötelezõ, a fuvarozó vállalkozás értesítésére, illetve bele-egyezésére nincs szükség.

� b) Csak akkor, ha a megosztás azonos helységen belül történik.� c) A fuvarozó vállalkozás beleegyezése nélkül nem.

37. Belföldi árufuvarozásra átvehet-e sérült vagy hiányos küldeményt?

� a) Igen, ha a feladó szavát adja, hogy vállalja érte a felelõsséget.� b) Csak akkor, ha a fuvarlevélen pontosan leírja a kifogásait, és azt a feladó aláírásával elismeri, továbbá

ismételt utasításával megerõsíti.� c) Nem.

38. Mit tehet az átvevõ, ha Ön késedelmesen szolgáltja ki a fuvarozott árut?

� a) Az árut fenntartással veszi át.� b) Az árut csökkent értékûként veszi át.� c) Nem veszi át az árut.

39. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Áruátvételnél köteles-e Ön azt vizsgálni, hogy a küldeményhiányos-e?

� a) Igen.� b) Csak akkor ha, ezt a fuvaroztató kifejezetten kéri.� c) Nem.

40. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Áruátvételnél köteles-e Ön vizsgálni a küldemény azonosságát?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha ezt a fuvaroztató kifejezetten kéri.� c) Nem.

41. A fuvarozásra szánt rakomány átvételnél köteles-e Ön vizsgálni, hogy a küldemény vagy annakcsomagolása sérült-e?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha ezt a fuvaroztató kifejezetten kéri.� c) Nem.

42. Az alábbiak közül milyen következménye lehet annak, ha Ön több órás késedelemmel áll ki tehergép-kocsijával az árufelvételhez a megadott címre?

� a) A fuvaroztató szerzõdésszegésért felelõsségre vonhatja.� b) A fuvaroztató elállhat a szerzõdéstõl, és a fuvarozót kártérítési felelõsség teheli.� c) A késésnek nincs jelentõsége, ha a fuvaroztatót egyébként anyagi kár nem éri.

43. Gépkocsijával árufuvarozást végez. A feladó közvetlenül a rakomány kiszolgáltatása elõtt adhat-eÖnnek olyan utasítást, amely az eredeti szerzõdést, – az áru továbbítását érintõen – egyoldalúanmódosítja?


44. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Mi a teendõje, ha a fuvaroztató utólagos rendelkezését közvetettúton pl. az egyik kollégájától kapja meg?

� a) Az utasítás végrehajtása elõtt ellenõriznie kell annak valódiságát.� b) A munkát az utasítást közlõ személy felelõsségére, haladéktalanul el kell végeznie.� c) A feladat elvégzését követõen köteles a fuvaroztatót pótlólag értesíteni.

63


45. Köteles-e a feladónak azt a rendelkezését végrehajtani, amit Ön az árufuvarozás végrehajtása közben,utólag kapott meg?

� a) Igen, amennyiben a feladó az utólagos rendelkezésre jogosult, és az utasítást az Önt alkalmazó fuvarozásivállalkozó is jóváhagyta.

� b) Csak akkor, ha az Önnek nem jelent többletmunkát, fáradtságot.� c) Nem.

46. Árufuvarozási tevékenysége közben meddig adhat Önnek a feladó utólagos rendelkezést?

� a) Csak amíg a jármû a felrakodás területét el nem hagyta.� b) Amíg a feladó a fuvarokmányokat át nem adta.� c) Amíg az árut ki nem szolgáltatta, és ha ezt a rendelkezést az Önt alkalmazó fuvarozási vállalkozó is

jóváhagyta.

47. Kettébonthatja-e a tehergépkocsiján fuvarozott egységrakományt a feladó utólagos rendelkezésealapján?


48. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Figyelmen kívül hagyhatja-e az útirányra vonatkozó utasításokat,ha egyébként a kiszolgáltatási határidõt nem tudná teljesíteni?


49. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Mi az Ön feladata a rakomány kirakása közben?

� a) Ügyelnie kell a tevékenység folyamatos végzésére, a munka idõben történõ befejezésére.� b) Irányítania kell a kirakásban részt vevõ emberek munkáját.� c) A fuvarlevél vagy az árujegyzék segítségével figyelemmel kell kísérnie az árudarabok kirakását.

50. Mi a teendõje, ha a megrendelõ minõségi kifogás miatt csak vonakodva, hosszas rábeszélés utánkéslekedve hajlandó átvenni Öntõl a fuvarozott árut?

� a) Ha a problémákról már értesítette a megbízóját, újabb utasításig az árut nem szolgáltathatja ki.� b) Meg kell gyõznie, hogy az áru kifogástalan állapotban került hozzá, nincs oka a reklamációra.� c) Ha az eredeti feltételekkel veszi át az árut, akkor kiszolgáltathatja azt részére.

51. Mi a teendõje, ha a fuvarozott küldemény kiszolgáltatásakor észreveszi, hogy néhány árudarabcsomagolása megsérült?

� a) Az átvevõvel közösen belsõ tartalomvizsgálatot végez, és ennek az eredményérõl jegyzõkönyvet vesz fel.� b) A sérült csomagolású árut vissza kell szállítania a feladónak.� c) Nem kell az átvevõ figyelmét felhívnia a problémára, ez a fuvarozás természetes velejárója.

52. Mi a teendõje, ha a fuvarozott küldemény kiszolgáltatásakor azt tapasztalja, hogy a lezárt csomagokbannem a fuvarlevélen szerepelõ áru van?

� a) Az eltérésrõl jegyzõkönyvet vesz fel és azt az átvevõvel aláíratja, az irat eredeti példányát magánál kelltartania.

� b) A fuvarlevél adatait a valóságnak megfelelõen módosítania kell.� c) Telefonon értesítenie kell a megbízóját, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket.

53. Mit kell tennie, ha a lerakóhelyen kiderül, hogy több áru van a tehergépkocsiján, mint amennyi azáruokmányokon szerepel?

� a) A többletet köteles a jármûvén tartani, és azt a feladónak visszaadni.� b) Jegyzõkönyvet kell felvennie, és az átvevõvel igazoltatnia kell a többletmennyiség átvételét.� c) A többlet-árumennyiséget megtarthatja magának, vagy eladhatja az átvevõnek.

18. a) 19. b) 20. b) 21. c) 22. a) 23. c) 24. a) 25. a) 26. c)

27. c) 28. c) 29. c) 30. b) 31. b) 32. a) 33. a) 34. c) 35. c)




54. Adott esetben kinek a feladata a fuvarozott küldemény kiszolgáltatásánál az áruhiány vagy a többletmegállapítása?

� a) Csak az árut átvevõ személyé.� b) Csak az Öné, azaz a gépkocsivezetõé.� c) Az Öné és az árut átvevõ személyé egyaránt.

55. Mi a teendõje, ha a kiszolgáltatás alkalmával a fuvarozott áru hiányos volta miatt nézeteltérése támadaz átvevõvel?

� a) Az áruokmányon kell feltüntetnie a hiányért felelõs személy nevét és a kár nagyságának az összegét.� b) Az eltérés okainak a felderítésére a rendõrhatóságot kell felkérnie.� c) Ténymegállapító jegyzõkönyvet kell felvennie, és azt az átvevõvel aláíratja.

56. Mi a teendõje, ha a bizalmatlan átvevõ utólagos mérlegelést kér a fuvarozott áru kiszolgáltatá-sakor?

� a) Segíti a mérlegelés elvégzését és ellenõrzi annak az eredményét.� b) Írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy az áru tömege a fuvarozás ideje alatt nem változott, a mérlegelés

megismétlésére nincsen szükség.� c) Köteles határozottan visszautasítani az utánmérlegelés kérelmére vonatkozó igényt .

57. Kiszolgáltatáskor az átvevõ a fuvarozott árut súly szerint kívánja átvenni. Megtagadhatja-e a mér-legelés elvégzését?

� a) Igen, ha berakodáskor a mérlegelés már megtörtént, és a mérlegjegyet az átvevõnek már átadta.� b) Csak akkor, ha berakodáskor az áruátvétel nem súly szerint történt.� c) Nem.

58. Árufuvarozás közben mi minõsül kiszolgáltatási akadálynak?

� a) Ha Önnek fel nem róható okok miatt gépkocsijával késve érkezik a megadott címre.� b) Ha az átvevõ minõségi kifogás miatt megtagadja az áru átvételét.� c) Ha az áru a fuvarozás során közúti baleset követketében megsemmisült.

59. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Fuvarozási akadály esetén mi a teendõje, ha a küldeménytárukísérõ gondozza?

� a) Az árukísérõ jóváhagyását kell kérnie kerülõ útirányon történõ haladáshoz.� b) Az árukísérõ rendelkezéseit követve kell a továbbhaladás útvonalát megválasztania, vagy a feladási helyre

történõ visszafuvarozást végrehajtania.� c) A fuvaroztató feltételezhetõ akarata szerint kell az árukísérõ feladatait meghatároznia, hogy a kényszerû

késlekedésbõl lehetõség szerint kár ne keletkezzen.

60. Az alábbiak közül mi a teendõje, ha az árufuvarozás során közúti balesetet szenved?

� a) Ha az esemény veszélyezteti a fuvar idõbeni teljesítését, azt azonnal jelzi az Önt foglalkoztató fuvarozóvállalkozás felé.

� b) A jelentõs késést okozó eseményt is csak a fuvarfeladat befejeztekor kell jelentenie a fuvaroztatónak.� c) Végzi az ilyen esetben szükséges teendõket, az eseményrõl csak az illetékes rendõrhatóságot kell

tájékoztatnia.

61. Fuvarozási akadály esetén mit tehet, ha kellõ idõben nem kap utasítást a további teendõkre?

� a) A megbízó érdekeit szem elõtt tartva, a legjobb tudása szerint kell eljárnia.� b) Saját érdekeinek megfelelõen cselekszik.� c) Visszaszállítja a jármûvén fuvarozott árut a felrakóhelyre.

65


62. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Kiszolgáltatási akadály esetén mi a teendõje, ha ismételt kéréseellenére sem kap utasítást a további eljárásra vonatkozóan?

� a) A rendelkezésre jogosult költségére lerakathatja az árut, és harmadik személy õrizetére bízhatja.� b) Köteles addig várni, amíg a rendelkezésre jogosult nem dönt az áru további sorsáról.� c) Az eredeti címen, saját költségére, lerakathatja az árut.

63. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Mi a feladata Önnek kiszolgáltatási akadály esetén?

� a) Értesítenie kell a fuvarozó vállalkozást, a vállalkozás pedig majd értesíti a megbízót.� b) Haladéktalanul értesítenie kell az áru átvevõjét.� c) Türelemmel meg kell várnia az akadály megszûnését, a fuvaroztató vagy a címzett felé nincs tájékoztatás

adási kötelezettsége.

64. Mi a teendõje, ha az átvevõ a fuvarozott áruval kapcsolatos minõségi észrevételét rá akarja vezetni afuvarlevélre?

� a) Az észrevételt Ön sajátkezûleg írja rá a fuvarlevélre és a bejegyzést az átvevõvel aláíratja.� b) Értesítenie kell a fuvarozó vállalkozást, a vállalkozás pedig majd tájékoztatja a megbízót.� c) A beírást nem engedheti meg, mert az átvevõ semmit sem írhat rá a fuvarlevélre.

65. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Mi minõsül kiszolgáltatási késedelemnek?

� a) Ha saját vagy a fuvarozási vállalkozás hibáján kívül esõ okból határidõ után adja át a címzettnek az árut.� b) Ha az átvevõ árukár miatt nem veszi át az árut.� c) Ha határidõn belül saját, vagy a fuvarozó vállalkozás hibájából nem szolgáltatja ki az árut.

66. Árufuvarozást végzõ gépkocsija rakodóberendezéssel van ellátva. Az áru fel- vagy lerakásánál átenged-heti-e másoknak a hidraulikus rakománymozgató kezelését?

� a) Igen, ha az illetõ azt állítja, hogy ért a gép szakszerû kezeléséhez, és az elvégzett munkáért is vállalja afelelõsséget.

� b) Legfeljebb az áru kísérõjének, ha az megfelelõ képzettséggel rendelkezik a tevékenységhez.� c) Nem.

67. Milyen átlagsebességgel számítják ki az árufuvarozás határidejét kocsirakományú küldeményeknél, haa fuvarlevél, vagy a fuvarozási szerzõdés konkrét érkezési idõpontot nem tartalmaz?

� a) 10 km/h-val.� b) 20 km/h-val.� c) 30 km/h-val.

68. Mi minõsül fuvarozási határidõnek?

� a) Az a naptári nap, amikor az árut legkésõbb ki kell szolgáltatni.� b) A fuvarozásra szánt árunak a gépkocsra történõ berakásának a napja.� c) A fuvarozási szerzõdés elévülésének a napja.

69. Mikor minõsül elveszettnek a fuvarozott áru?

� a) Legfeljebb a kiszolgáltatási határidõ letelte után 30 nappal.� b) A kiszolgáltatási határidõ letelte után 8 nappal.� c) Azonnal a kiszolgáltatási határidõ letelte után.

70. Mentesülhet-e a fuvarozási vállalkozás a kártérítési kötelezettség alól, ha fuvarozás közben keletkezettaz árukár?

� a) Igen, ha rakodók hibája miatt keletkezett a kár, mert nem kellõ gondossággal rögzítették a rakományt.� b) Csak akkor, ha Ön és a fuvarozó vállalkozás mindent megtettek az áru épsége érdekében, és a kár a fuvarozó

mûködési körén kívül esõ, külsõ okok miatt következett be.� c) Nem.

36. c) 37. b) 38. a) 39. a) 40. a) 41. a) 42. b) 43. b) 44. a)

45. a) 46. c) 47. b) 48. b) 49. c) 50. c) 51. a) 52. a) 53. b)




71. Követelhet-e Öntõl kártérítést a fuvaroztató a kívülrõl nem észrevehetõ hibás csomagolásból eredõárusérülésért?

� a) Igen, ha a kár az Ön árufuvarozási tevékenységi körén belül keletkezett.� b) Csak akkor, ha nem a fel- vagy lerakás közben, hanem a fuvarozás során keletkezett a kár.� c) Nem.

72. A gépkocsi üzemeltetõje részére milyen károkat térít a biztosító a kötelezõ felelõsségbiztosítás alapján?

� a) Az alap- és törésbiztosítás alapján nem térített minden más kárt, amely a gépkocsi tartozékaiban keletkezett.� b) A baleset által másoknak okozott károkat, amelyekért a gépkocsi üzemben tartója a felelõs.� c) A „saját hibás” sérüléseket és az ismeretlenek által okozott károk helyreállítását.

73. Eltérõ megállapodás hiányában, mikor kell kártérítést fizetni a késedelmes kiállás miatt?

� a) Ha a késés a 10 percet meghaladja.� b) Ha a késés a 20 percet meghaladja.� c) Ha a késés a 30 percet meghaladja.

74. Elszámolhatja-e költségként munkaadójának a közúti ellenõrzés alkalmával Önre kirótt helyszíni bír-ságot?

� a) Igen, mert minden az árufuvarozással kapcsolatos kiadás a fuvarozó vállalkozást terheli.� b) Csak akkor, ha az nem az Ön szabályszegésének a következménye.� c) Nem, a közúton kirótt helyszíni bírságot a gépkocsivezetõ sohasem háríthatja tovább.

75. Az alábbiak közül hogyan kell eljárnia az árufuvarozói feladatának a végrehajtása során?

� a) Csak a fuvarozó vállalkozás és saját érdekeit köteles képviselni.� b) Csak a közlekedés biztonságát és a saját jól felfogott érdekeit kell szem elõtt tartania.� c) A legcélszerûbb módon kell a munkáját ellátnia, tevékenysége során a fuvarozó és a fuvaroztató akaratát,

érdekeit egyaránt képviselnie kell.

76. A fuvarozó vállalkozás vezetõjének az utasítására részt vesz a rakodásban. Ki köteles a kárt megtéríteni,ha az Ön szakszerûtlen tevékenysége következtében a rakfelületen az áru megsérül?

� a) Ön a gépkocsivezetõ.� b) A fuvaroztató, mert a rakodás közben bekövetkezett árukárért mindig õ a felelõs.� c) A fuvarozó vállalkozás.

77. Mi a teendõje ha, fuvarozás közben gépkocsija rakfelületén elhelyezett rakományban kár keletkezett?

� a) A sérült áru megjavításával, szükség szerint cseréjével a kárt el kell lepleznie.� b) A nehéz útviszonyokra történõ hivatkozással a felelõsséget magáról el kell hárítania.� c) A kár nagyságának megállapítása és az elvárható gondossággal történõ csökkentése.

78. Mit kell tennie, ha a kiszolgáltatás alkalmával az Ön által fuvarozott áru megsérült?

� a) Ténymegállapító jegyzõkönyvet kell felvennie.� b) A sérülés tényét a fuvarlevélen rögzítenie kell.� c) A felelõsséget a rakodókra kell áthárítania.

79. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Kell-e a fuvarlevélen rögzítenie azt, hogy ténymegállapító jegyzõkönyvfelvételére került sor?

� a) Igen, a fuvarlevél fuvarozói példányán.� b) Csak akkor, ha az árukár meghaladja a 10 000 Ft-t.� c) Nem.

67


80. Ki köteles a fuvaroztató kárát megtéríteni, ha más jármû hibája miatt kelekezett baleset alkalmával afuvarozott áru megsérül?

� a) A károkozó gépkocsi vezetõje és a fuvarozást végzõ vállalkozás egyetemlegesen.� b) A fuvaroztató kárát a fuvarozó (vagy a biztosítója), a fuvarozó kárát a károkozó gépkocsi üzemben tartója

(vagy biztosítója).� c) A balesetért felelõs gépkocsi vezetõje.

81. A fuvarozói felelõsségbiztosítás alapján a biztosító mikor nem téríti meg az árufuvarozás soránkeletkezett kárt?

� a) Ha a kár fuvarozási késedelem miatt keletkezett.� b) Ha a kár közúti baleset következtében keletkezett.� c) Ha a kár a tevékenységet végzõ gépkocsivezetõ mulasztása miatt keletkezett.

82. Az alábbiak közül Ön mikor tartozik felelõsséggel a fuvarozott áruban keletkezett kárért?

� a) Ha a kár az áru belsõ tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása miatt következett be.� b) Ha nem vette észre, hogy a berakodást hibásan végezték és a kár ennek következtében keletkezett.� c) Ha a kár a rakomány nem megfelelõ rögzítésének a következtében keletkezett.

83. Mikor tartozik a gépkocsivezetõ teljes kártéritési kötelezettséggel a fuvarozott áruban keletkezettkárokért?

� a) Ha a kár fuvarozási akadály következtében keletkezett.� b) Ha a kár megakadályozásának nem a lejobb módját választotta.� c) Ha a kárt szándékosan okozta.

84. A kiszolgáltatás után ki köteles bizonyítani, hogy az árufuvarozás ideje alatt keletkezett kár acsomagolási hiányosságából eredt?

� a) A fuvaroztató.� b) A fuvarozó.� c) A rakodást végzõ személy.

85. Mire kötelezhezik, ha az árufuvarozás során a rakományában keletkezett kár az Ön mulasztásának akövetkezménye?

� a) Csak az áru értékcsökkenésének a megtérítésére.� b) Csak a rongálódás kiküszöbölésére.� c) A értékcsökkenés megtérítésére vagy a rongálódás kiküszöbölésére.

86. Olyan küldeményt vett át fuvarozásra, amelynek megrongálódott csomagolásáról már a felrakás elõttis tudomása volt. Tartozik-e felelõsséggel, ha menet közben az ismert ok miatt a rakományban árukárkeletkezett?

� a) Igen, mert ilyen esetben meg kell tagadnia az áru átvételét.� b) Ha a hibás csomagolás tényét a fuvarlevélbe bejegyezte és a fuvaroztató írásba adta, hogy vállalja a

hiányosságból adódó felelõsséget, akkor nem.� c) Csak akkor, ha az árukár eléri vagy meghaladja a rakomány összértékének 25%-át.

87. Gépkocsijával közúti árufuvarozást végez. Adott esetben megtagadhatja-e a megbízójának a küdeményszállítására vonatkozó utasítását?

� a) Igen, ha annak végrehajtása veszélyeztetné a közlekedés biztonságát vagy másokat megkárosítana.� b) Csak akkor, ha az utasítás akadályozná a tevékenysége gyors és gazdaságos végrehajtásában.� c) Nem.

54. c) 55. c) 56. a) 57. c) 58. b) 59. b) 60. a) 61. a)

62. a) 63. a) 64. b) 65. c) 66. b) 67. b) 68. a) 69. b) 70. b)




88. Az alábbiak közül mit szabályoz az ATP egyezmény?

� a) A gyorsan romló és emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek szállítását és az ilyen szállításhoz használteszközökkel szemben elvárt követelményeket.

� b) A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos követelményeket, normákat.� c) A fuvarozást végzõ vállalkozások és ezek alkalmazottainak a jogait és kötelezettségeit.

89. Mire szolgál az ATP bizonyítvány?

� a) A tehergépkocsi belföldi árufuvarozásra való alkalmasságának az igazolására.� b) A veszélyes anyagot fuvarozó tehergépkocsi forgalomban való mûszaki alkalmasságának az igazolására.� c) A mélyhûtött, gyorsan romló és emberi fogyasztásra szánt élelmiszert szállító jármû hûtõfelépítményének

mûszaki alkalmasságának az igazolására.

90. Mire szolgál a thermoscript mûszer?

� a) A motor hûtésének és a fülke fûtésének a szabályozására.� b) A légkondícionáló berendezés vezérlésére.� c) A hûtõkocsi rakodóterének a hûtési, illetve fûtési hõmérsékletének a rögzítésére.

91. Mélyhûtött és gyorsan romló áruk fuvarozását végzi. Szükséges-e a hûtõlapon rögzített hõmérsékletadatait valakivel igazoltatnia?

� a) Igen, az áru átvételekor a feladóval, kiszolgáltatásakor pedig az átvevõvel.� b) Csak a kiszolgáltatást követõen az átvevõvel.� c) Nem.

92. Mélyhûtött és gyorsan romló áruk fuvarozását végzi. Kinek a belsõ dokumentuma a thermoscriptszalagvagy -korong?

� a) A fuvarozóé.� b) Az árut átvevõ megbízotté.� c) A fuvaroztatóé.

93. Hûtõfuvarozás alkalmával mettõl meddig kell mûködtetni a fagyasztott árut szállító hûtõgépesgépkocsin a thermoscript mûszert?

� a) Az elõhûtéstõl a kirakodásig.� b) A napi elsõ elindulástól a telephelyre való visszaérkezésig.� c) Az áru átvételétõl a lerakóhelyre történõ megérkezésig.

94. Mélyhûtött és gyorsan romló áruk fuvarozását végzi. Megtekintheti-e a thermoscript mûszer adatait azáru átvételével megbízott személy?

� a) Igen, a fuvarfeladat végeztével a mûszer által rögzített adatatokat – kérés nélkül is – meg kell mutatni neki.� b) Csak akkor, ha a fuvarozó ezt külön engedélyezi.� c) Nem.

95. Hûtõfuvarozás esetén általában mit lehet alapbizonylatnak tekinteni a hûtési díjak megállapításához?� a) A thermoscriptszalagot vagy -korongot.� b) A fuvarlevelet.� c) A hûtõlapot.

96. Hûtõgépes tehergépkocsijával gyorsan romló élelmiszer fuvarozására kap megbízást. Kell-e ellenõrizniea jármû rakodóterének a hõmérsékletét?

� a) Igen, az elõhûtéstõl az áru átadásáig.� b) Legfeljebb egyszer, közvetlenül az áru felrakását követõen.� c) Nem.

Hûtõfuvarozás

69


97. Hûtõgépes tehergépkocsijával mélyhûtött, gyorsan romló élelmiszer fuvarozására kap megbízást. Meg-tagadhatja-e a nem megfelelõ hõmérsékletû áru átvételét?

� a) Igen, mert ha nem teszi meg, a mulasztás következtében keletkezõ károkért felelõsség terheli.� b) Csak akkor, ha erre a fuvaroztató elõzetesen felhatalmazta.� c) Nem, de a megengedett értéktõl való eltérés tényét a hûtõlapra fel kell jegyeznie.

98. Hûtõgépes gépkocsival a fuvarfeladatát befejezte. Mit kell tennie a thermoscript mûszer szalagjávalvagy korongjával?

� a) Át kell adnia a címzettnek.� b) Át kell adnia a fuvarozó vállalkozás megbízottjának.� c) Az iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával kell megõriznie.

99. Kell-e a hûtõgépes tehergépkocsi vezetéséhez ATP-s szakvizsgával rendelkeznie?

� a) Igen, egy ilyen szaktanfolyam elvégzését igazoló oktatási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.� b) Csak az emberi fogyasztásra szánt, gyorsan romló élelmiszer fuvarozása esetében.� c) Nem, az ilyen munkához az adott körülmények ismerete és kellõ szakmai felkészültség elegendõ.

100. Hûtõfuvarozás esetén bizonyítható-e utólag, hogy a fuvarozás ideje alatt a rakodótérben a hõmérsékletaz elõírásoknak megfelelõ volt?

� a) Igen, a thermoscript-szalag vagy -korong adataival, amely a gépkocsi teremhõmérsékletét rögzítette.� b) Legfeljebb a hûtésre vonatkozó adatokat tartalmazó hûtõlap lehet alkalmas ennek az igazolására.� c) Nem, a rakodótér hõmérsékletét áruátvételkor kell ellenõrizni, ezzel kapcsolatban utólagos reklamációra

a fuvaroztatónak már nincs letõsége.

Veszélyes áruk fuvarozása101. Mire szolgál az ADR oktatási bizonyítvány?

� a) Igazolja, hogy a tulajdonosa mely veszélyes áruosztályokba tartozó árukat fuvarozhat.� b) Igazolja, hogy a tulajdonosa a túlsúlyos, illetve a túlméretes gépkocsik vezetéséhez szükséges vizsgákat

letette.� c) Igazolja, hogy a tulajdonosa a gyorsan romló, szabályozott hõmérsékletû áruk szállításához elõírt

tanfolyamot elvégezte.

102. Mire szolgál az ADR jóváhagyási igazolás?� a) Igazolja, hogy a jármûvön milyen veszélyességi osztályba tartozó áru szállítható.� b) Igazolja, hogy a gépkocsi alkalmas élõállat szállításra.� c) Igazolja, hogy a gépkocsi az Európai Közösség területén való árufuvarozásra alkalmas.

103. Undort keltõ anyag fuvarozására kap megbízást. Kell-e az ilyen rakomány szállításához külön szak-vizsgát tennie?

� a) Igen, undort keltõ anyagot csak a reá vonatkozó szabályok ismeretébõl tett sikeres vizsgáról szóló igazolásbirtokában szállíthat.

� b) Csak akkor, ha az 1995. 09. 01. elõtt kiadott, 6.2 osztály szállítására érvényesített ADR oktatásibizonyítvánnyal nem rendelkezik.

� c) Nem, elegendõ, ha ismeri az ilyen anyagok fuvarozására vonatkozó munkavédelmi elõírásokat.

104. A vezetõi engedélye mellé szükséges-e valamilyen szakirányú végzettségrõl szóló igazolás, ha undortkeltõ anyagot szállító tehergépkocsit kíván vezetni?

� a) Igen, az erre is érvényes ADR oktatási bizonyítvány, vagy az undort keltõ anyagok belföldi közútiszállításra vonatkozó szabályokból tett vizsgáról szóló „Igazolás”.

� b) Csak ADR oktatási bizonyítvány birtokában vezethet ilyen rakománnyal terhelt jármûvet.� c) Nem, elegendõ, ha ismeri az ilyen anyagok fuvarozására vonatkozó munkavédelmi elõírásokat.

71. c) 72. b) 73. c) 74. b) 75. c) 76. c) 77. c) 78. a) 79. a)

80. b) 81. a) 82. c) 83. c) 84. b) 85. c) 86. b) 87. a)




105. ADR oktatási bizonyítványt kíván szerezni. Köteles-e az ilyen vizsgára felkészítõ tanfolyamon résztvenni?

� a) Igen.� b) Csak a gyakorlati foglalkozásokon.� c) Nem.

106. A már meglévõ nem tartányos szállítási módra elõírt ADR képesítése mellé újabb osztályok anyagainakszállításához elõírt képesítést kíván szerezni. Köteles-e újabb szaktanfolyamon részt venni?

� a) Igen, kiterjesztõ tanfolyamot kell végeznie.� b) Csak a gyakorlati foglalkozásokon.� c) Nem.

107. Az alábbiak közül melyik veszélyes árut nem kell az ADR rendelkezéseinek figyelembevételévelfuvaroznia?

� a) A kiskereskedelmi csomagolásban lévõt.� b) A radioaktív anyagot.� c) A gyúlékony, de szilárd anyagot.

108. Útközben jut tudomására, hogy az Ön tájékoztatása nélkül veszélyes árut raktak az áruszállításifeladatot végzõ tehergépkocsijára. Mit kell tennie?

� a) Az árufelvétel helyére azonnal vissza kell szállítania a veszélyes anyagot.� b) Köteles az esetrõl jegyzõkönyvet felvenni és az árut a megfelelõ bárcákkal megjelölni, majd ezt követõen

a címzetthez eljuttatni.� c) Értesíti a fuvarozó vállalkozást és az árut – a feladó költségére – lerakathatja, megsemmisíttetheti vagy

ártalmatlanná tetetheti.

109. Veszélyes anyag fuvarozásánál hol vannak leírva azok az intézkedések, amelyeket rendkívüli eseményalkalmával Önnek be kell tartania?

� a) A fuvarlevélben.� b) Az írásbeli utasításban.� c) Az útvonalengedélyben.

110. Vannak-e olyan árucsoportok, amelyek ki vannak zárva az árufuvarozásból?

� a) Igen, pl. azok, amelyek veszélyességük miatt különleges óvintézkedést igényelnek vagy ilyen jogszabályitilalom vonatkozik rájuk.

� b) Csak a növény és állategészségügyi korlátozás alá esõ áruk.� c) Nincsenek.

111. Gépkocsijával veszélyes anyagot kell fuvaroznia. Ki a felelõs az ilyen árut szállító jármû szakszerûmegrakásáért?

� a) A feladó.� b) Ön, a gépkocsivezetõ.� c) A rakodó.

112. Mirõl ismerheti fel a veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabot?� a) A csomagolásának az anyagáról.� b) A küldeménydarabon elhelyezett veszélyességi bárcáról.� c) A küldeménydarabon elhelyezett kezelési bárcáról.

113. Mit jelöl a veszélyes anyagot szállító jármû elején és hátulján levõ narancssárga táblán szereplõ alsószámsor?

� a) A szállított anyag ADR azonosítási (UN) számát.� b) A szállított anyag mennyiségét (kg-ban).� c) A szállított anyag veszélyességét.

71


114. Gépkocsijával veszélyes anyagot fuvaroz. Mit jelöl a szállított anyag narancssárga alapszínû veszélytjelzõ tábláján szereplõ felsõ számsor?

� a) A szállított anyag ADR azonosítási (UN) számát.� b) A szállított anyag veszélyének jellegét.� c) A szállított küldeménydarabok számát.

115. Mi a jelentése a veszélyes anyagot szállító jármû elején és hátulján elhelyezett narancssárga alapszínû,téglalap alakú táblán szereplõ számoknak?

� a) A felsõ szám a veszély jellegét, az alsó az anyag azonosítási számát jelenti.� b) A felsõ szám a fõ veszélyt, az alsó a járulékos veszélyt jelenti.� c) A felsõ szám az összeférhetõségre, az alsó a veszély jellegére utal.

Fuvarozás116. Tehergépkocsival árufuvarozást végez. Mi a teendõje az Önnek átadott jármû- és menetokmányokkal

kapcsolatban?

� a) Az indítás felvételekor tételesen ellenõrznie kell a meglétüket, illetve az érvényességüket.� b) Elindulás elõtt köteles ellenõrizni, hogy a fuvaroztató helyesen töltötte-e ki a fuvarokmányokat.� c) A beírt adatok valódiságát kell tételesen ellenõriznie.

117. Elindulhat-e az áruszállítást végzõ tehergépkocsival, ha a fuvaroztató nem állít ki fuvarlevelet?

� a) Igen, ha a szállítólevél alapján saját maga kiállít egy fuvarlevelet, és azt a fuvaroztatóval aláiratja.� b) Csak akkor, ha a feladó nyilatkozik arról, hogy vállalja a fuvarlevél hiánya miatti felelõsséget.� c) Nem, ragaszkodnia kell a feladó által kiállított fuvarlevélhez.

118. Kinek a feladata ellenõrizni, hogy a szolgáltatáshoz szükséges árufuvarozási engedélyek rendelkezésreállnak-e?

� a) A fuvarozó vállalkozás megbízottjának.� b) A fuvaroztatónak.� c) Az áru átadójának.

119. Szabad-e Önnek bármilyen adatot javítania a fuvarozásra feladott áru számláján?

� a) Igen.� b) Csak az áru feladójának az engedélyével.� c) Nem.

120. Szabad-e kitörölnie vagy kifestenie a fuvarlevélbe bejegyzett téves adatokat?

� a) Igen.� b) Csak az áru feladójának az engedélyével.� c) Nem.

121. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Ki javíthatja ki a hibásan bejegyzett adatokat a rakományhoztartozó fuvarlevélben?

� a) Aki a hibát észreveszi.� b) Csak Ön, a gépkocsivezetõ.� c) Akinek az adott adat bejegyzése a kötelessége.

88. a) 89. c) 90. c) 91. a) 92. a) 93. a) 94. b) 95. c) 96. a)

97. a) 98. b) 99. c) 100. a) 101. a) 102. a) 103. b) 104. a)




122. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Az áru kiszolgáltatása idején módosíthatja-e a fuvarlevélbebeírt, az áru mennyiségére vonatkozó adatokat?

� a) Igen.� b) Csak a fuvarozó vállalkozás vezetõjének az engedélyével.� c) Nem.

123. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Szükség esetén hogyan kell helyesbítenie a fuvarlevélbe beírttéves adatot?

� a) A helytelen adatot törölni kell, és helyére lehet beírni a javított adatot.� b) A téves adat áthúzását követõen a helyes adat föléírásával.� c) Új fuvarlevelet kell kiállítani, a korábban beírt adatokon már nem szabad változtatni.

124. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Milyen okmányokat vehet át a feladótól?

� a) Minden olyan fuvarozással összefüggõ okmányt, amelyet Önnek átad.� b) Csak a fuvarlevélbe bejegyzett okmányokat.� c) Csak a hatósági ellenõrzésekhez szükséges okmányokat.

125. Tehergépkocsijával árufuvarozást végez. Köteles-e az átvett fuvarozási okmányok adattartalmánaka helyességét ellenõrizni?

� a) Igen.� b) Csak gyorsan romló, fagyasztott élelmiszer szállítása esetén kell az okmányok helyes kitöltését ellenõriznie.� c) Nem, Ön csak a szükséges okmányok meglétéért felel.

126. Az árufuvarozás megkezdése elõtt köteles-e ellenõrizni, hogy a feladó a tevékenység végzéséhezszükséges minden okmányt átadta-e Önnek?

� a) Igen, mert a fuvarozáshoz szükséges okmányok meglétéért felelõsséggel tartozik.� b) Csak veszélyes anyag szállítása esetén van ilyen kötelezettsége.� c) Nem, mert Ön csak az átadott okmányok megõrzésére kötelezhetõ.

127. Tehergépkocsival árufuvarozást végez. Kinek a feladata a berakás során az árudarabok és a fuvarlevéladatainak az egyeztetése?

� a) Az Ön feladata, aki a gépkocsit vezeti.� b) A feladó feladata.� c) A rakodást ténylegesen végzõ személy feladata.

128. Mi a teendõje, ha az árufuvarozást végzõ tehergépkocsijára történõ felrakodáskor az árudarabok és afuvarlevél adatainak egyeztetésére nincs lehetõség?

� a) A fuvarlevélbe köteles bejegyezni az ellenõrzés elmaradásának tényét és okát.� b) A feladónak nyilatkozatot kell adnia, hogy a berakott áru megegyezik a fuvarlevél adataival.� c) Az elindulást meg kell tagadni.

129. Mit kell tennie a hibásan kitöltött a fuvarlevéllel?

� a) Meg kell semmisítenie.� b) A bizonylatokra vonatkozó szabályok figyelembevételével át kell adnia a fuvarozó vállalkozás részére.� c) A területileg illetékes közlekedési hatósághoz kell eljuttatnia.

130. Árufuvarozást végzõ gépkocsiját egy rendõr a közúton megállítja. Az alábbiak közül mire terjedhet kia hatósági ellenõrzés?

� a) A gépkocsi kapacitáskihasználására és a szállított áru fajtájára.� b) A fuvarozás értékének a nagyságára és az ellenszolgáltatás módjára.� c) A vezetõ személyének azonosítására, életkorára, a vezetéshez rendelt szakmai képesítésekre.

73



� a) A gépkocsi kapacitáskihasználására és a szállított áru fajtájára.� b) A menetíró készülék hitelesítésének a meglétére, mûködõképességének a vizsgálatára.� c)A fuvarozás ellenértékének a nagyságára és az ellenszolgáltatás módjára.


� a) A jármû megengedett legnagyobb össztömegére, a sebességére, az ülõhelyek számára.� b) A fuvarozás ellenértékének a nagyságára és az ellenszolgáltatás módjára.� c) A gépkocsi kapacitáskihasználására és a szállított áru fajtájára.

133. Kinek a feladata az árufuvarozást végzõ tehergépkocsi rakományának a rögzítése és szállításbiztonságának ellenõrzése?

� a) A szabályos elhelyezés és a rögzítés a feladóé, az ellenõrzés az Öné.� b) A szabályos elhelyezés és az ellenõrzés egyaránt az Öné.� c) A szabályos elhelyezés és a rögzítés az Öné, az ellenõrzés a feladóé.

134. Általában kinek a feladata az árufuvarozást végzõ gépkocsi áruval történõ megrakása?

� a) Az Öné, azaz a gépkocsivezetõé.� b) A feladóé vagy az általa megbízott személyeké.� c) A fuvarozást elvállaló vállalkozás által felkért személyeké.

135. A fuvaroztató kérésére részt vesz a rakodásban. Ki köteles a munka közben keletkezett kárt megtéríteni,ha a rongálódás az Ön figyelmetlensége miatt keletkezett?

� a) Ön, a gépkocsivezetõ.� b) A fuvarozó.� c) A fuvaroztató, aki a munkában való közremûködését kérte.

136. Gépkocsijával árufuvarozást végez. Kit terhel a felelõsség, ha a jármû rakfelületén elhelyezett áru nincsmegfelelõen rögzítve?

� a) Önt, a gépkocsivezetõt.� b) A fuvaroztatót.� c) A felrakást végzõ személyt.

137. Fuvarozhat-e olyan munkagépet, amelynek súlyelosztása instabillá, borulékonnyá teszi a tehergép-kocsiját?

� a) Igen.� b) Csak útvonalengedély birtokában, ha haladását kisérõkocsi biztosítja.� c) Nem.

138. Mi a teendõje, ha azt tapasztalja, hogy jármûvének stabilitását rontja a rakfelületen elhelyezett nagytömegû és méretû áru?

� a) Ha nem számottevõ a stabilitás romlása, akkor folytathatja az útját, de vezetés közben figyelembe veszi ajármû megváltozott menettulajdonságait.

� b) A problémára felhívja a fuvaroztatónak a figyelmét, és csak akkor továbbítja a rakományt, ha õ vállaljaa baleseti kockázatért a felelõsséget.

� c) Bármilyen stabilitás veszteség esetén meg kell tagadnia az áruszállítást.

105. a) 106. a) 107. a) 108. c) 109. b) 110. a) 111. b) 112. b) 113. a)

114. b) 115. a) 116. a) 117. a) 118. a) 119. c) 120. c) 121. c)




139. A rakományt úgy kell elhelyezni és rögzíteni a jármûvön, hogy az normális közlekedési viszonyok között...

� a) a jármû oldalfalait ne terhelje.� b) ne tudjon elmozdulni, felborulni, leesni, elszóródni.� c) az elsõ tengelyt kevésbé, a hátsót jobban terhelje.

140. Hogyan kell a rakományt elhelyezni a jármû rakfelületén?

� a) A hátsó kerekeket jobban terhelje, és rögzítve legyen.� b) Az elsõ kerekeket jobban terhelje, és rögzítve legyen.� c) A kerekeket megközelítõleg egyformán terhelje, és rögzítve legyen.

141. A helytelenül elhelyezett rakomány miatt a tehergépkocsi egyik kerekének a terhelése nagyobb, minta másiké. Erõteljes fékezéskor mi lehet ennek a következménye?

� a) A rakomány elmozdul.� b) A jobban terhelt kerék gumiabroncsa fokozott mértékben kopik.� c) A kevésbé terhelt kerék megcsúszik.

142. Helyes-e, ha üres tehergépkocsival megrakott pótkocsit vontat?

� a) Igen, mert a pótkocsi nehezebben csúszik meg.� b) Nem, mert fékezéskor a gépes kocsi kerekei könnyen megcsúszhatnak, a szerelvény becsuklik.

143. Hogyan kell lenyitni a tehergépkocsi rakfelületének oldalfalát?

� a) Két személy az oldalfalat a két végén fogva – a biztosítás kioldása és az oldalkapcsok megnyitása után –óvatosan leengedi.

� b) Az oldalkapcsok megnyitása után a gépkocsivezetõ az oldalfalat az egyik végén fogva, óvatosan leengedi.� c) A gépkocsivezetõ az oldalkapcsok megnyitása után, az oldalfalat középen fogva lassan leengedi.

144. Általában milyen magasra rakhatók a nyitott rakfelületû tehergépkocsin az olyan – nem összekötözött– rakományok, amelyek a rázkódástól, fékezéstõl elcsúszhatnak?

� a) Az oldalfalak felsõ széle felett 10 cm-ig.� b) Az oldalfalak felsõ széle alatt 10 cm-ig.� c) Az oldalfalak magasságának a feléig.

145. Általában milyen magasra rakhatók a tehergépkocsin az olyan rakományegységek (pl. láda, hordó),amelyek stabilitás hiányában az oldalfalakon átgördülhetnek?

� a) A felsõ szélük nem érheti el az oldalfalak magasságát.� b) A magasságuk (átmérõjük) fele nem érheti el az oldalfalak felsõ szélét.� c) Az alapfelületük nem kerülhet az oldalfalak magasságának a felénél magasabbra.

146. Milyen magasra rakhatók az ömlesztett anyagok (pl. gabona, homok stb.) a tehergépkocsi nyitottrakfelületén?

� a) Legfeljebb az oldalfalak felsõ széléig.� b) Legfeljebb az oldalfalak magasságának a feléig.� c) Legfeljebb az oldalfalak felsõ széle alatt 10 cm-ig.

147. Az alábbiak közül mikor kell a tehergépkocsira oldalfal-magasítót szerelni?

� a) Magas rakomány vagy nagy testû élõ állat szállítása esetén.� b) Nagy súlyú tárgyak szállítása esetén.� c) Nagy terjedelmû tárgyak szállítása esetén.

75


148. Hogyan kell a rakományt a pótkocsis szerelvényen elhelyezni, ha azt nem egy helyen rakják le?

� a) Úgy, hogy elõbb a gépes kocsi, majd a pótkocsi ürüljön ki.� b) Úgy, hogy elõbb a pótkocsi, majd a gépes kocsi ürüljön ki.

149. Milyen veszéllyel kell számolnia, ha a tehergépkocsin a nagy tömegû rakomány (pl. gép, láda) súly-pontja magasan van?

� a) A rakomány könnyen elcsúszhat, ezért a gépkocsi padlójához kell kötni.� b) Nagy a borulási veszély, ezért különösen kanyarodás közben óvatosan haladjon.� c) A rakomány könnyen hátrabillenhet, ezért óvatosan induljon és fékezzen.

150. Függ-e a tehergépkocsin elhelyezett rakomány rögzítéséhez szükséges erõ nagysága a szállítmány és arakfelület közötti súrlódóerõtõl?

� a) Igen, ha nagyobb a súrlódás, akkor kisebb rögzítõerõ szükséges.� b) Nem, a súrlódás nem befolyásolja a szükséges rögzítõerõ nagyságát.

151. Gépkocsija rakfelületén a szállítmány rögzítését végzi. Mit kell használnia akkor, ha a hevederttöbbször át kell vetnie a rakományon?

� a) Horgot, amelyet a hevederbe akasztva kell rögzíteni.� b) Karikát, a hevedert azon átfûzve.� c) Speciális háromszögletû fémkeretet, amelyen a hevedert átfûzve, annak teljes felületén egyenletesen

felfekszik.

152. Kell-e védeni a tehergépkocsin elhelyezett árut rözítõ hevedert akkor, ha a rakomány sarkai élesek?

� a) Igen, élvédõvel vagy több rétegben összehajtott, kemény papírral.� b) Nem, mivel a hevedert olyan bevonattal látták el, ami megóvja a sérüléstõl.

153. Szabad-e a gépkocsi rakományának a rögzítésére szolgáló hevedert más célra is használni?

� a) Igen, pl. teheremelésre vagy a gépkocsi vontatásra.� b) Csak akkor, ha a heveder használat közben nem gyûrõdik.� c) Nem, az ilyen heveder csak a rakomány rögzítésére használható.

154. A gépkocsi rakományát hevederrel rögzíteni, lefeszíteni ...

� a) mindig csak függõleges irányban kell.� b) mindig csak ferde irányban kell.� c) függõleges, ferde és átlós irányban is szabad.

155. Szabad-e a gépkocsin elhelyezett rakomány rögzítésére használt kötözõheveder megfeszítéséhez segéd-eszközt használni (pl. feszítõvas, emelõszár stb.)?

� a) Igen, sõt elõnyös, mert a rakomány biztonságosabban rögzíthetõ.� b) Nem, mert a heveder károsodhat.

156. Milyen esetekben hat függõleges (fel-le) irányú erõ a gépkocsi rakományára menet közben?

� a) Fékezéskor és emelkedõn haladva.� b) Egyenetlen úttesten, bukkanóban.� c) Induláskor és lejtõn haladva.

157. Menet közben milyen esetekben hat elõre, hosszirányú erõ a gépkocsi rakományára?

� a) Fékezéskor és emelkedõn haladva.� b) Egyenetlen úttesten, bukkanóban.� c) Fékezéskor, lejtõmenetben, frontális ütközéskor.

122. c) 123. b) 124. a) 125. c) 126. a) 127. a) 128. a) 129. b) 130. c)

131. b) 132. a) 133. a) 134. b) 135. a) 136. a) 137. c) 138. a)




158. Milyen esetekben hat hátrafelé, hosszirányú erõ a gépkocsi rakományára menet közben?

� a) Induláskor, emelkedõn haladva, hátulról ütközéskor.� b) Fékezéskor és lejtõmenetben.� c) Bukkanóban és egyenetlen úttesten.

159. Milyen esetekben hat oldalirányú erõ a gépkocsi rakományára menet közben?

� a) Fékezéskor és lejtõn haladva.� b) Kanyarmenetben, az úttest oldallejtése esetében.� c) Induláskor és emelkedõn haladva.

160. Kezelheti-e Ön a tehergépkocsira szerelt önrakodó berendezést?

� a) Igen, minden külön vizsga nélkül.� b) Csak akkor, ha a rakodógépre érvényes gépkezelõi bizonyítványa van.� c) Nem, a rakodógépet minden esetben más személynek kell kezelnie.

161. Az alábbiak közül mi a feladata a fuvarozást végzõ gépkocsi árukísérõjének?

� a) A fuvarozás útvonalának a kijelölése, valamint útelágazásoknál a továbbhaladás irányának a meghatározása.� b) A fel- és lerakodások szabályos végrehajtásának megszervezése és az ellenõrzése.� c) A fuvarozott áru felügyelete és gondozása.


� a) Az árut kísérõ iratok kezelése.� b) Az Ön tevékenységének az irányítása, ellenõrzése.� c) A megszakítási- és pihenõidõk alatt a gépkocsi vezetése.


� a) A rakodás szabályos és folyamatos végrehajtásának a biztosítása.� b) Fuvarozási és kiszolgáltatási akadályok esetében a rendelkezések adása.� c) A fuvarozás útvonalának a meghatározása, a pihenõhelyek kijelölése.

164. Az alábbiak közül mikor köteles a feladó kísérõt adni az árufuvarozást végzõ gépkocsihoz?

� a) Építõ és tûzelõanyag fuvarozása esetén.� b) Nagy értékû régiségek és mûvészeti tárgyak fuvarozása esetén.� c) Gyorsan romló, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer szállítása esetén.

165. Árufuvarozás esetén a feladó jogosult-e a tehergépkocsihoz kísérõt adni?

� a) Igen, ha azt szükségesnek ítéli, és a fuvarozó ehhez hozzájárul.� b) Csak meghatározott árukhoz.� c) Nem.

166. Általában hány fõ kísérõt adhat a feladó az árufuvarozást végzõ gépkocsihoz?

� a) Egyet.� b) Kettõt.� c) Amennyit szükségesnek lát.

167. Kinek a feladata gondoskodni a fuvarozott árut kísérõ személy úti okmányairól?

� a) A fuvaroztatónak.� b) A kísérõnek saját magát kell felszerelnie a szükséges iratokkal.� c) A fuvarozónak.

77


168. Az alábbiak közül mi az árukísérõ személy feladata a küldemény fuvarozása során?

� a) A fel és lerakáshoz szükséges alkalmi mukaszerzõdések megkötése.� b) Segítõ személyként a gépkocsi irányítását végezni, mint például: tolatásnál, megfordulásnál, szûk úton

történõ bekanyarodásnál.� c) Az áru gondozása és az okmányok kezelése.

169. Ki határozhatja meg az árukísérõ tartózkodási helyét az áruszállítást végzõ gépkocsin?

� a) Ön, a gépkocsi vezetõje.� b) A kísérõ saját maga.� c) A fuvaroztató.

Rakodási ismeretek

170. Hogyan kell táblaüveget (síküveget) a tehergépkocsi rakfelületén szállítania?

� a) Csak állítva, ládákban, rekeszekben vagy kalodában, elmozdulás ellen merevítve, illetve rögzítve.� b) Csak fektetve, a ládákat két sorban egymásra helyezve.� c) Az egymásra fektetett táblákat keresztirányban, kétszer átkötve.

171. Általában hogyan kell kábeldobokat a gépkocsi rakfelületén szállítania?

� a) A méretüktõl függõen, hossz- vagy keresztirányban felállítva, tengely- és gurulási irányban megfelelõ faalátétekkel rögzítve.

� b) Csak fektetve, tengelyirányban rögzítve.� c) Csak palettán, a palettákra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

172. Csöveket, üreges profilokat a tehergépkocsin úgy kell elhelyezni, hogy...

� a) a teher súlypontja a rakodófelület hossztengelyében legyen, és a csövek a homlokfalig érjenek (hézag nemaradjon!).

� b) a teher súlypontja a rakodófelület hossztengelyében legyen, a csövek és a homlokfal között legalább ½ mhelyet kell hagyni.

173. Milyen tehergépkocsin fuvarozhat fémlemezeket?

� a) Amelynek a rakfelülete csúszásgátló, erõs az oldala, és megerõsített a homlokfala (pl. lánccal).� b) Amelynek megerõsített a homlokfala, és az oldalfala rakoncákkal van felszerelve.� c) Amelynek a rakfelülete csúszásgátló, és zárt a rakodótere.

174. Tehergépkocsiján fémlemezeket kell fuvaroznia. Hogyan kell átkötni a fémlemez-csomagokat, ha arakfelületen kettõnél több ilyen csomagot raknak egymásra?

� a) Elegendõ keresztirányban kétszer átkötni.� b) Elegendõ hosszirányban kétszer átkötni.� c) Kereszt- és hosszirányban egyaránt kétszer kell átkötni.

175. Megbonthatja-e a tehergépkocsiján szállított, átpántolt fémlemez csomagot, ha az árukísérõje azt kériÖntõl, hogy a csomag tartalmát ossza szét a különbözõ helyeken lévõ átvevõk között?

� a) Igen.� b) Csak akkor, ha fémlapok felülete nem csúszós.� c) Újra pántolás nélkül nem.

139. b) 140. c) 141. c) 142. b) 143. a) 144. b) 145. b) 146. a) 147. a)

148. b) 149. b) 150. a) 151. c) 152. a) 153. c) 154. c) 155. b) 156. b) 157. c)




176. Tehergépkocsijával élõ állatokat kell fuvaroznia. Szükséges-e az ilyen feladat végrehajtásához szaktan-folyamot végeznie?

� a) Igen, az állatok védelmérõl és kímélésérõl szóló szaktanfolyam elvégzését igazoló oklevéllel kellrendelkeznie.

� b) Csak akkor, ha kísérõje nem rendelkezik szakírányú végzettséggel.� c) Nem, de a megfelelõ hozzáértés ilyenkor sem mellõzhetõ.

177. Belföldön szükséges-e útitervet készíteni a nagytestû élõállatok fuvarozásához?

� a) Igen, minden esetben.� b) Csak akkor, ha a fuvarozás idõtartama meghaladja a 8 órát.� c) Nem.

178. Szarvasmarhák fuvarozására kap megbízást. Van-e valamilyen elõírás arra vonatkozóan, hogy milyenalapterületet kell egy állat részére biztosítania?

� a) Igen, a felrakható állatok férõhelyszükségletét a vonatkozó rendelet elõírásainak figyelembevételével kellmeghatároznia.

� b) A felrakható állatok száma nincs semmilyen feltételhez kötve, csupán csak arra kell ügyelnie, hogyútközben ne pusztuljanak el.

179. Nagytestû élõállatok fuvarozásához kinek kell az erre vonatkozó szakirányú képzettséggel rendelkeznie?

� a) Csak a gépkocsivezetõnek.� b) A kísérõnek.� c) A feladónak.

180. Hogyan kell a kisebb testû állatokat (pl. juh, nyúl, baromfi stb.) szállítani?

� a) Minél több részre osztott rekeszekben, hogy kisebb legyen az állatok sérülésének a veszélye.� b) Hálóval fedett, osztatlan rakfelületen, hogy onnan ne tudjanak kiugorni.� c) Külön-külön megkötözve õket, a rakfelületen egymás mellé helyezve.

181. Köteles-e alkalmazni az állatok védelmérõl és kímélésérõl szóló rendelet szabályait, ha az állatokfuvarozásának a távolsága nem több, mint 50 kilométer?

� a) Igen.� b) Csak nagy testû állatok esetében, például lovak szállításánál.� c) Nem.

182. Hogyan szállíthatók lovak, megfelelõ erõs oldalfallal ellátott tehergépkocsin?

� a) A rakfelületen lehetõleg menetirányban elõrefelé álljanak, közéjük és a szügyük elé rudakat kell rögzíteni.� b) A rakfelületen lehetõleg keresztirányban álljanak, egymás mellett, szorosan.� c) A rakfelületen lehetõleg a menetiránynak háttal álljanak, szorosan egymás mellett.

183. Hogyan szállíthatók szarvasmarhák megfelelõ oldalfallal ellátott tehergépkocsin?

� a) A rakfelületen kereszt- vagy hosszirányban egymáshoz szorosan állítva, fejüket alacsonyra és rövidrekötve.

� b) A rakfelületen csak hosszirányban állítva, a fejüket lehetõleg magasra kötve.� c) A rakfelületen csak keresztirányban állítva, fejüket magasra kötve.

184. Egy 12 tonna megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival ömlesztett árut szállít. Ren-delkeznie kell-e Önnek a megrakott jármû össztömegét tartalmazõ valamilyen igazolással?

� a) Igen, vagy a tengelyterhelés mérés, illetõleg a rakomány súlyának mérlegelése alapján kiállított – jármû-tömegbizonylattal.

� b) Csak akkor, ha a fuvaroztató külön jelzi, hogy igényt tart erre a bizonylatra.� c) Nem.

79


185. Mi a teendõje az ömlesztett áru szállításához kiállított jármû-tömegbizonylattal?

� a) A lerakást követõen át kell adnia a fuvaroztatónak.� b) Az áruszállítás befejezését követõen a fuvarlevélhez kell csatolnia, mert az annak a mellékletét

képezi.� c) Az áruszállítást követõen vissza kell juttatnia a mérlegelést végzõ állomásnak.

186. Mivel bizonyíthatja lerakásnál a megrendelõnek a tehergépkocsin fuvarozott ömlesztett áru mennyi-ségét?

� a) A fuvarlevélbe bejegyzi a rakomány súlyát és ezt aláíratja a feladóval.� b) A feladóhelyen hitelesített mérlegelés alapján kiállított jármû-tömegbizonylattal.� c) A fuvarozási szerzõdéssel, valamint a gépkocsi forgalmi engedélyébe bejegyzett megengedett legnagyobb

terhelés bemutatásával.

187. Egy 12 tonna megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival ömlesztett árut kell szállítania.Mi a teendõ, ha a felrakást végzõ személy a jármû-tömegbizonylat kiállítási kötelezettségének nem tudeleget tenni?

� a) Meg kell tagadnia az áru fuvarozásának az elvégzését.� b) A fuvarlevélbe kell bejegyeznie a mérlegelés során kapott eredményt.� c) A feladónak írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania a megrakott jármû össztömegérõl, amit Ön igazolható

módon átvesz.

188. Ömlesztett árut szállít egy 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival.Rendelkeznie kell-e a felrakó helyen mérlegelés alapján kiállított jármû-tömegbizonylattal?

� a) Igen, minden esetben.� b) Igen, kivéve ha valamilyen ok miatt a mérlegelést végzõ személy ilyen bizonylatot nem tud kiállítani, mert

ez esetben írásbeli nyilatkozatot kell adnia a fuvarozott rakomány mennyiségérõl.� c) Nem.

189. Gépi rakodás közben tartózkodhat-e valaki az önürítõs tehergépkocsi rakfelületén vagy a vezetõ-fülkéjében?

� a) Igen, mindkét helyen.� b) A rakfelületen nem, a vezetõfülkében pedig csak a jármû vezetõje.� c) Nem, egyik helyen sem.

190. Mikor indulhat el a billentõ rakfelületû tehergépkocsival, billentés után?

� a) Ha már teljesen kiürült a rakfelület.� b) Ha a rakfelület teljesen visszasüllyedt az alaphelyzetébe, és rögzítve van.� c) A rakfelület süllyesztése közben lassú menetben.

191. Befolyásolja-e a menetbiztonságot, ha a tartályos jármû tartálya csak félig van feltöltve folyadékkal?

� a) Igen, a folyadék elmozdul gyorsításkor, fékezéskor és kanyarodáskor, és ez rontja a gépkocsi stabilitását.� b) Legfeljebb kanyarodáskor.� c) Nem, de a futómû és a fékek igénybevétele nagyobb.

192. Mire kell ügyelnie vezetés közben, ha a tartályos jármûve csak félig van feltõltve folyadékkal?

� a) Mérsékelt sebességgel kell haladnia, különösen kanyarban, egyenletesen kell gyorsítania, illetve lassítania.� b) Az elmozduló folyadék gyorsan végrehajtott manõverezés közben kiömölhet.� c) Kerülnie kell az intenzív fékezést, mert az elmozduló folyadék tönkreteszi a tartály hullámtörõ lemezeit.

158. a) 159. b) 160. b) 161. c) 162. a) 163. b) 164. b) 165. a) 166. a) 167. a)

168. c) 169. a) 170. a) 171. a) 172. a) 173. a) 174. c) 175. c)




193. Nyerges vontatóval kéttartályos (pl. cementszállító) pótkocsit vontat. Melyik tartályt kell kiürítenieelõször, ha a másik tele tartályt még továbbszállítja?

� a) Elõször az elsõ, majd a hátsó tartályt.� b) Elõször a hátsó, majd az elsõ tartályt.� c) A kiürítés sorrendje közömbös.

194. Hogyan kell a tehergépkocsi rakfelületén a hordós árut szállítani?� a) Állítva és fektetve is szállíthatók.� b) Csak állítva szállíthatók.� c) Csak fektetve szállíthatók.

195. Mire kell ügyelnie rakodólapra, rakodóállványra helyezett áru gépkocsijára történõ rakodásakor?� a) A raklapokat szorosan egymás mellé kell helyezni, hogy az áru lehetõleg az egész rakfelületet töltse be.� b) A raklapok között hézagot kell hagyni, és külön-külön kell az egyes rakodólapokat, illetve az állványokat

rögzíteni.� c) Az oldalfalak és a raklapok között néhány centiméter hézagot kell hagyni.

Munkavédelem, tûzvédelem196. Mikor szabad a gépkocsi motorjának zárt hûtõrendszerét megbontani, pl. a hûtõsapkát levenni?� a) Csak akkor, ha elõzõleg a hûtõfolyadékot a rendszerbõl eltávolítják.� b) Csak akkor, ha a hûtõfolyadék már lehûlt, hõmérséklete +50 °C-nál kisebb.� c) A motor leállítását követõen azonnal.

197. Szabad-e az ékszíjak vagy egyéb forgó alkatrészek közelében munkát vagy azokon beállítást, illetveegyéb munkát végezni, ha a gépkocsi motorja mûködik?

� a) Igen, fokozott óvatossággal.� b) Csak a szakirányú végzettséggel rendelkezõ szerelõnek.� c) Nem, mert az balesetveszélyes.

198. Szabad-e a tehergépkocsi vezetõfülkéje elõtt tartózkodni a fülke billentésekor?� a) Igen.� b) Nem.

199. A gépkocsi (pótkocsi) emelését elvégezni...� a) csak megfelelõ teherbírású és rendszeresen ellenõrzött emelõvel szabad.� b) bármilyen emelõvel szabad, amely a jármû tengelye alá helyezhetõ.� c) csak hidraulikus emelõvel szabad.

200. Hogyan szabad a tehergépkocsit (pótkocsit) a gépkocsi emelõjével megemelni?� a) A jármû rögzítése, a kerekek kiékelése után, csak az emelési pontokon.� b) A jármû rögzítése után, a gépkocsi bármely pontján.� c) A jármû rögzítése után, a gépkocsi középvonalában.

201. Mikor végezhet a gépkocsi megemelt rakfelülete alatt javítási, karbantartási munkát?

� a) Ha a megemelt rakfelület üres, és azt rúddal biztonságosan kitámasztották.� b) Ha gondoskodott arról, hogy a rakfelületen elhelyezett áru le ne essék, ki ne szórodjék.� c) Ha a hidraulikus emelõszerkezet a rakfelület megemelt helyzetében rögzíthetõ.

202. Mi a teendõje, ha az akkumulátor ellenõrzésekor, karbantartásakor sav (elektrolit) fröccsen a bõrére?

� a) A folyadékot tiszta ronggyal le kell törölni.� b) Szappannal és bõ folyóvízzel le kell mosni.� c) Azonnal orvoshoz kell fordulni.

81


203. A telephelyen hosszabb idõre leállított haszongépjármûvet kell-e áramtalanítani?


204. Mikor szabad kapualjban (nem középületben) gépkocsit tárolni?

� a) Ha az egyik oldalán való közlekedésre legalább 1 m széles út szabadon marad.� b) Ha az egyik oldalán való közlekedésre legalább 2 m széles út szabadon marad.� c) Ha az mindkét oldalán való közlekedésre legalább 1-1 m széles út szabadon marad.

205. Egy épület udvarában tárolt gépkocsit az ajtótól, ablaktól, lépcsõtõl hány méter távolságra szabadelhelyezni?

� a) Legalább 1 m távolságra.� b) Legalább 2 m távolságra.� c) Legalább 3 m távolságra.

206. Telephelyen, több gépkocsi tárolása esetén mennyi helyet kell hagyni az egymás mellett álló jármûvekközött?

� a) Annyit, hogy a gépkocsik ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességben nyithatók legyenek.� b) Annyit, hogy a gépkocsik ajtajai mindkét oldalon nyithatók legyenek.� c) Annyit, hogy a gépkocsivezetõ a vezetõfülke ajtaján bejuthasson a jármûbe.

207. Telephelyen, több gépkocsi tárolása esetén mennyi helyet kell hagyni az egymás mögött álló jármûvekközött?

� a) Legalább 2,0 m távolságot.� b) Legalább 1,5 m távolságot.� c) Legalább 0,8 m távolságot.

208. Milyen típusú szabványos elsõsegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani a tehergépkocsin,a mezõgazdasági vontatón és a lassú jármûvön?

� a) „A” típusút.� b) „B” típusút.� c) „C” típusút.

209. Ki a felelõs a gépkocsi tûzvédelméért, a jármû üzemeltetése alatt?

� a) A jármû üzemben tartója.� b) A jármû vezetõje.� c) A jármû tulajdonosa.

210. Ki köteles ellenõrizni – indulás elõtt –, hogy a tehergépkocsin (vontatón) van-e az elõírásnak megfelelõ,szabványos méretû, üzemképes tûzoltó készülék?

� a) A gépkocsi üzemben tartója.� b) A garázs- vagy portaszolgálat, vagy ha az nincs, akkor Ön, a gépkocsi vezetõje.� c) Ön, a gépkocsi vezetõje.

211. Mi okoz leggyakrabban gépkocsitüzet?

� a) A gumiabroncsok túlmelegedése.� b) Elektromos rövidzárlat vagy a tüzelõanyag szivárgása a tüzelõanyag-ellátó rendszerben.� c) A kipufogó- és a szívócsõ túlmelegedése.

176. c) 177. b) 178. a) 179. b) 180. a) 181. c) 182. a) 183. a) 184. a)

185. b) 186. b) 187. c) 188. c) 189. c) 190. b) 191. a) 192. a)




212. Milyen hiba okozhat gumiabroncstüzet a tehergépkocsin?

� a) Ha a kézifék nincs teljesen oldva.� b) Ha a kerékcsapágyak szorulnak.� c) Ha az ikerkerekek egyike defektes.

213. Baleset, illetve rövidzárlat megelõzése végett milyen sorrendben kell az akkumulátor kábeleit le-, vagybekötni (pl. akkumulátorcserénél)?

� a) Leszereléskor elõször a negatív sarut kell levenni, felszereléskor pedig elõször a pozitív sarut kellfelhelyezni.

� b) Leszereléskor elõször a pozitív sarut kell levenni, felszereléskor pedig elõször a negatív sarut kellfelhelyezni.

� c) A le- és felszerelést mindig a negatív saruval kell kezdeni.

214. Milyen tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani a 3500...12 000 kg megengedett legnagyobbössztömegû tehergépkocsin, mezõgazdasági vontatón és lassú jármûvön?

� a) 1 db 12 kg-os, szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.� b) 2 db 6 kg-os, szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.� c) 1 db 6 kg-os, szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.

215. Milyen tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani a 12 000...24 000 kg megengedett legnagyobbössztömegû tehergépkocsin, mezõgazdasági vontatón és lassú jármûvön?

� a) 1 db 12 kg-os szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.� b) 2 db 6 kg-os szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.� c) 1 db 6 kg-os szabványos porral oltó tûzoltó készüléket.

Környezetvédelem216. Szabálysértést követ-e el, ha gépkocsija hamutartójából az úttestre borítja a cigarettacsikkeket vagy

egyéb más hulladékot?


217. Az érvényes „környezetvédelmi igazolólap” azt bizonyítja, hogy a hozzá tartozó gépkocsi...

� a) motorja nem bocsát ki szén-monoxidot.� b) zajszintje és rádiófrekvenciás sugárzása a megengedett érték alatt van.� c) légszennyezõ anyag kibocsátása a megengedett érték alatt van.

218. Mire szolgál a gépkocsiknál a környezetvédelmi felülvizsgálat?

� a) A motor szén-monoxid kibocsátási tilalmának az ellenõrzésére.� b) A motor mûködésével együtt járó zajszint, valamint a gyújtóberendezés által keltett rádiófrekvenciás

sugárzás ellenõrzésére.� c) A kipufogó gázokkal kibocsátott levegõszennyezõ anyagok mennyiségének ellenõrzésére, illetve

csökkentésére.

219. Gépkocsija hátsó rendszámtáblájáról elveszett a plakett (öntapadós matrica), amelyen a környezetvédelmifelülvizsgálat érvényessége látható. Kaphat-e helyette másikat?

� a) Igen, az igazolólap alapján bármelyik felülvizsgáló szervezet az elveszett pótlására új plakettet helyezhetfel a rendszámtáblára.

� b) Csak ideiglenes jellegût, amely a tizenöt napon belüli új felülvizsgálat idejéig érvényes.� c) Nem. A környezetvédelmi felülvizsgálatot haladéktalanul újra el kell végeztetni.

83


220. A környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsi igazolólapja...

� a) hatósági engedélynek minõsül, ezért a vezetõnek a forgalomba való részvétel esetén ezt mindig magánál kelltartania.

� b) nem minõsül hatósági engedélynek, elvesztése esetén másodlatot adnak ki helyette.� c) a jármû üzemben tartójának a belsõ dokumentuma, azt másnak még ideiglenesen sem adhatja át.

221. Milyen következménnyel járhat, ha olyan gépkocsival vesz részt a forgalomban amelynek érvénytelena környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló igazolólapja?

� a) Szabálysértés miatt megbüntethetik, mert érvényes hatósági engedély nélkül közlekedik.� b) A forgalmi engedélyt és a rendszámtáblákat a helyszínen elveszik.� c) Mulasztást követ el, legfeljebb szóbeli figyelmeztetésben részesül.

222. A katalizátorral ellátott gépkocsi motorja...

� a) a környezetet kevésbé szennyezi.� b) jóval nagyobb teljesítményt nyújt, mint a katalizátor nélküli.� c) jóval hosszabb élettartamú, mint a katalizátor nélküli.

223. Hol kell végezni a gépkocsi felsõ és alsó mosását?

� a) Ahol a szennyvizet a föld gyorsan felszívja.� b) Ahol a szennyvíz a csatornába vezethetõ.� c) Az erre a célra épített kocsimosóban, ahol a szennyvizet tisztítják.

224. Részt vehet-e a közúti forgalomban, ha dízelmotoros gépkocsija kipufogó füstjének koromtartalmatúllépi a vonatkozó rendeletben megengedett mértéket?

� a) Ha a gépkocsi tüzelõanyag-fogyasztása a gyári elõírást legfeljebb 5 %-al lépi túl, akkor még igen.� b) Csak akkor, ha a motor mûködése még egyenletes, kopogásmentes.� c) Nem, mert a környezetet (levegõt) nagyon szennyezi.

225. Részt vehet-e a közúti forgalomban egy olyan dízelmotoros gépkocsival, amelynek kipufogófüstjefekete színû, erõsen kormozó?

� a) Igen, mert ez természetes jelenség, amit az égésnél keletkezõ gázok lecsapódása okoz.� b) Csak lakott területen kívül, ahol ez a lakosságot nagyon nem zavarja.� c) Nem.

226. A gépkocsi motorjából, hajtómûvébõl leeresztett, fáradt olajat...

� a) össze kell gyûjteni, további hasznosítás végett.� b) ki szabad önteni, mivel környezetbarát, a talajt nem szennyezi.� c) a szabadban el kell égetni, hogy a csatornába, talajba ne jusson, a környezetet ne szennyezze.

227. A gépkocsi hûtõjének a fagyálló folyadéka...

� a) a csatornába, talajra kiönthetõ, mert anyaga gyorsan elbomlik, a környezetet nem szennyezi, nem károsítja.� b) vízzel bõségesen felhigítva a közmûcsatornába önthetõ.� c) a környezetet erõsen szennyezi, ha a talajba vagy a csatornába jut.

228. Elégetheti-e a szabadban gépkocsija elhasználódott, kopott gumiabroncsait?

� a) Igen, de csak lakott területen kívül, mert az égésnél keletkezõ sûrû füst szúrós szaga a közelben tartozkodókszámára kellemetlen.

� b) Csak olyan helyen, ahol az égetésnél keletkezõ nagy füst a környéken lakókat, illetve az úton közlekedõketnem zavarja.

� c) Nem, mert a benne levõ kén az égetés következtében nagyon szennyezi a levegõt.

193. b) 194. a) 195. a) 196. b) 197. c) 198. b) 199. a) 200. a) 201. a) 202. b)

203. a) 204. b) 205. b) 206. a) 207. c) 208. b) 209. b) 210. c) 211. b)




229. Van-e valamilyen káros hatása annak, ha gépkocsija üzemeltetéséhez használt folyékony anyagokvalamelyike pl. üzemanyag, motorolaj stb. kerül a talajba?

� a) Igen, mert az ilyen anyagok a táplálkozási láncba beépülve közvetett módon károsító hatást fejtenek ki azemberekre.

� b) Legfeljebb elméletileg bizonyítható a káros hatásuk az élõ környezetre.� c) Nincs, az ilyen anyagok rövid idõn belül elbomlanak, felszívódnak.

230. Az alábbiak közül mikor kell a gépkocsiját új környezetvédelmi felülvizsgálatra elvinni?

� a) Ha elveszett vagy megrongálódott a hátsó rendszámtábláról a plakett, amely az utolsó ilyen vizsgálatérvényességét igazolta.

� b) Ha elveszett vagy megrongálódott a környezetvédelmi igazolólapja, és új forgalmi engedélyt nem kell,illetve nem akar csináltatni.

� c) Ha idõközben a motor károsanyag emissziója meghaladta a vonatkozó rendeletben meghatározott értéketés ezért azt újra kellett szabályozni.

85


212. c) 213. a) 214. c) 215. a) 216. a) 217. c) 218. c)

219. a) 220. a) 221. a) 222. a) 223. c) 224. c) 225. c) 226. a) 227. c) 228. c)

Árufuvarozási ismeretek1. Ismertesse a munkavégzés szabályait, a munkavállaló jogait, kötelezettségeit!

2. Ismertesse a rendes munkaidõre vonatkozó elõírásokat!

3. Ismertesse a pihenõidõ formáit és jellemzõit!

4. Melyek a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok?

5. Ismertesse a gépjármûvezetõk munka- vezetési- és pihenõidejére vonatkozó elõírásokat !

6. Melyek a PTK szerint, a szerzõdés általános szabályai, mi tekinthetõ szerzõdésszegésnek?

7. Melyek a szerzõdéskötéssel járó kötelezettségek, mely szerzõdés tekinthetõ semmis szerzõdésnek?

8. Milyen árutovábbítás nem tekinthetõ közlekedési szolgáltatásnak, és mi a fuvarozás rövid meghatáro-

zása?

9. Sorolja fel a közlekedési hatósági engedéllyel gyakorolható közúti közlekedési szolgáltatások fajtáit!

10. Ismertesse a közlekedési hatóság részére tett bejelentéssel végezhetõ közúti közlekedési szolgáltatá-

sok típusait!

11. Melyek a tehergépkocsival gyakorolt árufuvarozás, tehertaxizás, autómentes végzésének tárgyi feltét-

elei?

12. Ismertesse a gyûjtõ(darabáru)-fuvarozás fogalmát, és az ezzel kapcsolatos elõírásokat!

13. Hogyan választja meg legcélszerûbben a fuvarozási útvonalát?

14. Mit ért fuvarozási akadály alatt?

15. Sorolja fel a különleges feltételekkel fuvarozható áruk fajtáit!

16. Mit ért rendelkezési jog alatt és mi a határidõ fogalma?

17. Mi a gépkocsivezetõ teendõje az áru elveszése, megsérülése vagy hiánya esetén?

18. Ismertesse a nehéz tehergépjármûvek hétvégi közlekedésének fõbb szabályait, mely idõszakra és mi-

lyen jármûvekre vonatkozik a szabályozás?

19. Hogyan történik a túlsúlyos és túlméretes jármûvekkel való fuvarozás, szükséges-e valamilyen enge-

dély ehhez?

20. Milyen fuvarozást nevezünk kombinált fuvarozásnak?

21. Tehergépkocsival végzett fuvarozás során milyen tartalmú és formátumú fuvarlevelet kell vezetni?

22. Személygépkocsival gyakorolt fuvarozás esetén milyen fuvarlevelet kell vezetni?

23. Ismertesse a fuvarlevél vezetésének, tárolásának és õrzésének elõírásait, hol található meg az erre

vonatkozó szabályozás!

24. Mi a különbség a fuvarlevél, a menetlevél és az útnyilvántartás tartalma és felhasználási területe

között, fuvarozás esetén, a közúton melyik okmányt ellenõrizhetik ezek közül?

25. Ismertesse a tachográf lapjainak kezelésére vonatkozó elõírásokat!

26. Hogyan szerez tudomást a jármû vezetõje a tachográf bármilyen meghibásodásáról, mi ilyenkor a

tennivalója, meddig közlekedhet elromlott tachográffal a jármû?

27. Melyik hatóságok és milyen ellenõrzéseket végezhetnek jármûvel kapcsolatban? Milyen következ-

ménye lehet az ellenõrzések során tapasztalt hiányosságoknak?

3. SZÓBELI ELLENÕRZÕ KÉRDÉSEK




28. Ismertesse a tehertaxi-fuvardíjat (alapdíj, egységdíj)!

29. Mit ért a „legcsekélyebb fuvardíj” fogalmán?

30. Mit ért számlaadási kötelezettség alatt?

31. Hogyan történik a fuvardíj kiegyenlítése?

32. A személygépkocsival díj ellenében végzett árufuvarozás (kiscsomag fuvarozás) esetén a szállított áru

elhelyezésének milyen szabályait ismeri?

33. Milyen alkalmassági elõírások vonatkoznak az árufuvarozást, tehertaxizást, autómentést végzõ sze-

mély-, illetve tehergépkocsik vezetõire, külön kiemelve a PAV, és a szaktanfolyami elõírásokat?

34. Milyen okmányokat köteles a fuvarozást végzõ tehergépkocsi vezetõje – a végzett szolgáltatással

kapcsolatban – a közlekedés során magánál tartani?

35. Mely hatóságok, milyen szankciókat alkalmazhatnak az engedély nélküli árufuvarozás, illetve a köz-

lekedési hatóság tilalma ellenére, illetve a bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetében?

36. Mely gépkocsivezetõknek kell (Uniós) Jármûvezetõi igazolvánnyal rendelkeznie közúti közlekedési

szolgáltatás gyakorlása során, és melyek a kiadás feltételei?

37. Milyen mértékegységekkel fejezhetõk ki a rakományok jellemzõi?

38. Szállítás közben milyen külsõ és belsõ igénybevételek érik az árut?

39. Melyek a bérelt jármûvekkel végzett árufuvarozás szabályai, mely okmányokat kell a gépkocsivezetõnek

bérlet esetén kiegészítõ okmányként magánál tartani?

40. Melyek a jármûkiválasztás szempontjai, használhat-e külföldi hatósági jelzésû jármûvet fuvarozás

céljára?

41. Milyen biztonsági elõírásokat kell figyelembe vennie rakodáskor?

42. Hogyan történik a rakomány elhelyezése és rögzítése a jármûvön?

43. Ismertesse a menet közben fellépõ erõhatásokat!

44. Ismertesse a rakodóhelyre való beállás biztonsági szabályait!

45. Hogyan történik a telephelyen a tolatás, a közlekedés és jármû irányítása?

46. Ismertesse a tehertaxiként üzemeltethetõ gépkocsikra vonatkozó, felszerelésükre vonatkozó elõírásokat!

47. Ismertesse a tehertaxihoz rendszeresített fuvardíjjelzõk fajtáit és a szabadjelezõre vonatkozó elõírásokat

(elhelyezés, mûködés, szín stb.)!

48. Ismertesse a tehertaxihoz használatos fuvardíjjelzõ kezelési módját!

49. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a jármû és jármûszerelvény megrakásakor? Hogyan ér-

vényesíti ezeket?

50. Ismertesse a rakomány-elhelyezés hatását a jármû (-szerelvény) menetviselkedésére!

51. Milyen mértékû és irányú erõhatásokat kell számításba venni a rakomány rögzítésekor?

52. Ismertesse a szállított áru védelmében szükséges teendõket, az árukíséret szabályait!

53. Melyek a veszélyes árukra vonatkozó fuvarvállalás alapfeltételei?

54. Milyen rakományrögzítõ eszközöket ismer? Ismertesse ezek jellegzetes alkalmazási körülményeit!

55. Hogyan történik az egységrakományok rakodása, kezelése és rögzítése?

56. Hogyan történik a tábla és a síküveg rakodása, kezelése és rögzítése?

57. Hogyan történik a kábeldob rakodása, kezelése és rögzítése?

58. Hogyan történik a csövek és az üreges profilok rakodása, kezelése és rögzítése?

87


229. a) 230. b)

59. Hogyan történik a lemezek rakodása, kezelése és rögzítése?

60. Hogyan történik az élõ állat rakodása, kezelése és rögzítése?

61. Hogyan történik a bútorok rakodása, kezelése és rögzítése?

62. Hogyan történik az ömlesztett- és folyékony rakományok rakodása, kezelése és rögzítése?

63. Hogyan történik a gépek és alkatrészek rakodása, kezelése és rögzítése?

64. Hogyan történik a papírtermékek rakodása, kezelése és rögzítése?

65. Hogyan történik a hordós áru rakodása, kezelése és rögzítése?

66. Hogyan történik a palackok rakodása, kezelése és rögzítése?

67. Hogyan történik a hûtött áruk rakodása, kezelése és rögzítése?

68. Hogyan történik a fûrészelt faáru rakodása, kezelése és rögzítése?

69. Hogyan történik a rakodólapon szállított áru rakodása, kezelése és rögzítése?

70. Hogyan történik a konténerek és csereszekrények rakodása, kezelése és rögzítése?

71. Hogyan történik a tartányjármûvek és tankkonténerek rakodása, kezelése és rögzítése?

72. Ismertesse a karbantartás és javítás általános biztonsági elõírásait!

73. Hogyan vontatná el az elromlott jármûvet?

74. Hogyan történik a jármûvek mozgatása az üzem területén?

75. Hogyan történik a kerékcsere? Ismertesse a szerelõaknában történõ munkavégzésnél betartandó mun-

kavédelmi elõírásokat!

76. Mire kell ügyelnie munkavédelmi szempontból a jármûvek és az alkatrészek mosásánál?

77. Hogy történik az akkumulátor, az elhasznált kenõanyag és a segédanyag kezelése munkavédelmi és

környezetvédelmi szempontból?

78. Sorolja fel az egyéni védõfelszerelések és a munkaruha viselésének szabályait!

79. Sorolja fel a szükséges teendõket baleset esetén!

80. Ismertesse a telephelyen való közlekedésénél betartandó biztonsági szabályokat!

81. Ismertesse a rakodást könnyítõ segédberendezések elterjedt fajtáit és mûködtetésük során betartandó

biztonsági elõírásokat!

82. Ismertesse a gépkocsitárolók tûzvédelmi elõírásait és a jármûvek tárolásának szabályait!

83. Ismertesse az üzemanyagtöltõ állomásra vonatkozó tûzrendészeti szabályokat!

84. Hogy végzi a gépkocsi áramtalanítását? Mire kell vigyáznia munkavédelmi, és mire tûzvédelmi szem-

pontból?

85. Ismertesse a jármûvön végzett hegesztés szabályait tûzvédelmi szempontból!

86. Hogyan történik télen a gépkocsi elõmelegítése? Mire kell ügyelnie tûzvédelmi szempontból?

87. Ismertesse a teendõket jármûtûz észlelése esetén !

88. Hogyan alkalmazza a tûzoltó készülékeket? Ismertesse a tûzoltó készülékek megjelöléseit és alkalma-

zásuk módját!

89. Ismertesse a tûzoltás szabályait! Hogyan történik a jármûtûz oltása?

90. Ismertesse a tûzvédelmi rendelkezések megszegésének jogkövetkezményeit!

91. Mi okozza a leggyakrabban a gépkocsitüzet?

92. Milyen környezetkárosító hatásokat ismer menet közben és tankolásnál?

93. Milyen környezetkárosító hatásokat ismer olajcserénél és kocsimosásnál?

88

94. Milyen környezetkárosító hatásokat ismer akkumulátor töltésénél, javításánál, illetve cseréjénél?

95. Milyen környezetkárosító hatásokat ismer hûtõfolyadék cserénél?

96. Milyen környezetkárosító hatásokat ismer gumicserénél?

Üzemeltetési és hibaelhárítási ismeretek1. Ismertesse a gépjármûvek, jármûszerelvények napi karbantartási feladatait!

2. Ismertesse a szívó- és a kipufogórendszer karbantartását!

3. Ismertesse a hûtõberendezések ellenõrzését és karbantartását!

4. Ismertesse a dízelmotorok üzemanyagellátó berendezésének felépítését, ellenõrzését és karbantar-

tását!

5. Ismertesse a motorok kenési rendszerének ellenõrzését és karbantartását!

6. Ismertesse a mechanikus tengelykapcsoló mûködését, ellenõrzését!

7. Ismertesse az erõátviteli berendezés ellenõrzését és karbantartását!

8. Ismertesse az elsõ futómû ellenõrzését és karbantartását!

9. Ismertesse a gumiabroncsok fajtáit, a használatukra, a mintázatukra, a profil mélységre vonatkozó

elõírásokat!

10. Ismertesse a kormányzott kerekek, a kormányszerkezetek és a mechanikus kormánymûvek ellenõrzését

és karbantartását!

11. Ismertesse a szervokormányok mûködési elvét, ellenõrzését és karbantartását!

12. Ismertesse a fékekre vonatkozó hatósági elõírásokat!

13. Ismertesse a hidraulikus fékberendezések ellenõrzésének mûveleti sorrendjét és a rögzítõfékre vonat-

kozó elõírásokat!

14. Ismertesse az egy- és kétkörös légfékrendszer felépítését!

15. Ismertesse az egy- és kétvezetékes pótkocsi légfékrendszer mûködési elvét!

16. Ismertesse a pótkocsifékerõ-módosító szerepét és mûködtetését!

17. Ismertesse a légfékrendszer ellenõrzését és karbantartását!

18. Ismertesse a fékbetétek vastagságának ellenõrzését és fékpofák utánállítását!

19. Ismertesse a légfék-fagymentesítõ berendezések feladatát, mûködését és kezelését!

20. Ismertesse a lassítófékek (tartósfék) feladatát, mûködését (kipufogó, hidrodinamikus, elektromos ör-

vényáramú)!

21. Ismertesse az akkumulátor ellenõrzését és karbantartását!

22. Ismertesse a generátor és a feszültségszabályozó feladatát, mûködését, ellenõrzését!

23. Ismertesse a dízel-hidegindító berendezések feladatát, mûködését és ellenõrzését!

24. Ismertesse a világító- és jelzõberendezések ellenõrzését és karbantartását!

25. Ismertesse a pótkocsi és a nyerges félpótkocsik le- és felkapcsolásának módját!

26. Hogyan történik a vonófej és a vonószem ellenõrzése és karbantartása?

27. Ismertesse a nyeregszerkezet ellenõrzését és karbantartását!

Documents

a belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzõ ... · 3 Az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdéseket tartalmazó tansegédletünkkel a belföldi közúti közlekedési