1

3DQQRQ�(J\HWHP�*HRUJLNRQ�0H]�JD]GDViJWXGRPiQ\L�.DU�.HV]WKHO\

Pannon University Georgikon Faculty of Agricultural Science Keszthely

Interdiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola

PhD School in Interdisciplinary Agricultural Sciences

,VNRODYH]HW��� Dr. Várnagy László egyetemi tanár DSc

Head of School: Dr. László Várnagy DSc

A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA

ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

WEEDS AND WEED CONTROL OF POTATO AND SENSITIVITY TESTS OF POTATO VARIETIES

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Main points of the dissertation

Készítette:

Dobozi Melinda

By

Melinda Dobozi

7pPDYH]HW��� Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens, DSc

Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár, CSc

Supervisors: Dr. Éva Lehoczky DSc

Dr. Sándor Horváth CSc

Keszthely

2006

1

1. Bevezetés és célkit&]pV

A burgonya (Solanum tuberosum L.) népélelmezési szempontból az egyik legfontosabb

Q|YpQ\�QN�� eOHOPLV]HUNpQW� YiOWR]DWRVDQ� HONpV]tWKHW��� N|QQ\HQ� HPpV]WKHW��� LJHQ� pUWpNHV� IHKpUMpW�tartalmazó, jó táplálkozás-pOHWWDQL�WXODMGRQViJRNNDO�UHQGHONH]��Q|YpQ\��0iQG\�- Csák 1965).

A fajtaváltás és a termesztéstechnolóJLD� NRUV]HU&VtWpVH� HUHGPpQ\HNpQW� D� KHNWiURQNpQWL�termésátlag az 1980-as években 17-18 tonnára növekedett. Napjainkban 30 ezer ha körüli a

EXUJRQ\DWHUP�� WHU�OHW� pV� ��� W�KD� N|U�OL� D� WHUPpViWODJ�� $]� HOP~OW� K~V]� HV]WHQG�� WHUPpViWODJDLW�összehasonlítva megállaptWKDWMXN�� KRJ\� D� KD]DL� KR]DPRN� MHOHQW�VHQ� HOPDUDGQDN� D� QDJ\�burgonyatermHV]W��RUV]iJRN�WHUPpViWODJDLWyO�����WiEOi]DW��

1. táblázat: A burgonya vetésterületének és termésátlagainak alakulása 1961 és 2004 között

Magyarországon (FAO adatok alapján)

1961 1980 2000 2004

Vetésterület ha 268 864 92 811 46 743 31 000

Termésátlag t/ha 6,80 14,99 18,73 20,96

$]� XWyEEL� pYHNEHQ� D� V]iQWyI|OGL� J\RPYHJHWiFLy� MHOHQW�V� YiOWR]iVRQ�PHQW� NHUHV]W�O�� (J\HV�fajok elterjedtek, míg mások visszaszorultak. A herbicidek rendszeUHV� KDV]QiODWD� VRUiQ�D�P&YHOW�WHU�OHWHN� J\RPIOyUiMD� NHGYH]�WOHQ� LUiQ\ED� DODNXOW� iW�� QHKH]HQ� LUWKDWy�� WROHUiQV� pV� UH]LV]WHQV�gyomfajok jelentek meg és terjedtek el (Reisinger 2001).

0LQGHQ�NXOW~UQ|YpQ\QHN�PHJYDQ�D�MHOOHP]��J\RPQ|YpQ\]HWH��$�J\RPIDM�|VV]HWpWelt számos

WpQ\H]��EHIRO\iVROKDWMD��W|EEHN�N|]|WW�D�WiSDQ\DJHOOiWRWWViJ�LV��/HKRF]N\ 1995).

$� EXUJRQ\iEDQ� VRN� J\RPIDM� IRUGXOKDW� HO�� �0D\NXVV ������� $]� �OWHWpVW� PHJHO�]��WDODMHO�NpV]tW�� PXQNiN� VRUiQ� D]� iWWHOHOW� pV� D� NRUD� WDYDVV]DO� FVtUi]y� 71-es és T2-es életforma

csoportba tartozó gyomnövényeket elpusztíthatjuk. Korai ültetés esetén a T2-es és T3-as

J\RPQ|YpQ\HNNHO� NH]G�GLN� D� EXUJRQ\D� WHU�OHW� J\RPRVRGiVD�� $]� HJ\HV� pOHWIRUPD� FVRSRUWRNED�tartozó gyomnövények közül a melegigényes T4-HV� IDMRN� D� OHJMHOHQW�VHEEHN� amelyek a

J\RPERUtWiV�PLQWHJ\�NpWKDUPDGiW�DGMiN��(]HNHW�N|YHWLN�D]�pYHO��IDMRN��+XQ\DGL������� $� EXUJRQ\D� Q|YpQ\YpGHOPpEHQ� NLHPHONHG�� V]HUHSH� YDQ� D� J\RPLUWiVQDN�� $� EXUJRQ\D�

J\RPHOQ\RPy� NpSHVVpJH� IHMO�GpVpQHN� NH]GHWpQ� J\HQJH�� NpV�EE� N|]HSHV��$� J\RPQ|YpQ\HN által

okozott károk mértéke és formái igen változatosak lehetnek. A versengés hatására csökken a

NXOW~UQ|YpQ\�WHUPpVpQHN�PHQQ\LVpJH�pV�PLQ�VpJH��DPLEHQ�QDJ\�MHOHQW�VpJH�YDQ�D�J\RPQ|YpQ\HN�által elvont víz és tápanyag hiányának (Lehoczky et al. 2003).

2

KíséUOHWHLQNEHQ� DUUD� NHUHVW�N� D� YiODV]W�� KRJ\� D]� HJ\HV� EXUJRQ\D� IDMWiN� KHUELFLGW&U��képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya

gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben és

KHUELFLGHV�YpGHNH]pV�QpON�O��9L]VJiOWXN�D]W�LV��KRJ\�D�WHU�OHWHQ�HO�IRUGXOy�J\RPQ|YpQ\HN�PLO\HQ�tápanyagfelvételi sajátosságokkal rendelkeznek, és hogyan befolyásolják a burgonya

tápanyagfelvételét herbicides kezelésben és gyomirtás nélküli területen.

CéOXO�W&]W�N�NL�D�EXUJRQ\D�pV�D�J\RPQ|YpQ\HN�NRPSHWtFLyMiQDN�WDQXOPiQ\R]iViW�V]DEDGI|OGL�körülmények között, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával.

3

2. Kísérleti anyag és módszer

Kutatásainkat üvegházban folytatott tenyészedényes, talajkultúrás kísérletben, valamint

szabadföldi kisparcellás burgonya gyomirtási kísérletekben végeztük (2. táblázat).

2. táblázat: A tenyészedényes és a szabadföldi kisparcellás kísérletek összefoglalása

Kísérlet Év Helyszín Fajták Herbicidek Vizsgálatok

Üvegházi tenyészedényes

2001 2002

Regionális Burgonyakutatási Központ

üvegháza

+HUEROyJLDL�pV�1|YpQ\YpG�V]HU�Kémiai Tanszék laboratóriuma

Lilla, White Lady, Hópehely,

Százszorszép

Patoran 50 WP, Sencor 70 WG,

Command 48 EC

Friss és száraz hajtástömeg, Gumótömeg, Hajtáshossz

Szabadföldi kisparcellás

2001 2002

Regionális Burgonyakutatási Központ

kísérleti területe

White Lady, Hópehely

Patoran 50 WP, Dual Gold 960 EC, Command 48 EC Sencor 70 WG,

Titus 25 DF

Gyomfelvételezések Tápanyag-

kompetíciós vizsgálatok

A kísérletek a Pannon� (J\HWHP� *HRUJLNRQ� 0H]�JD]GDViJWXGRPiQ\L� .DU� 5HJLRQiOLV�Burgonyakutatási Központjának üvegházában és kísérleti területén folytak 2001-ben és 2002-ben. A

WiSDQ\DJYL]VJiODWRN�D�.DU�+HUEROyJLDL�pV�1|YpQ\YpG�V]HU�.pPLDL�7DQV]pNpQHN�ODERUDWyULXPiEDQ�történtek.

2.1. A tenyészedényes kísérletek leírása

A kísérlet beáOOtWiViW� WDODMPLQWDYpWHO� pV� WDODMYL]VJiODW� HO�]WH� PHJ�� 9L]VJiOWXN� D� WDODM�kémhatását, kötöttségét, valamint nitrogénnel, foszforral és káliummal való ellátottságát. A kísérleti

WDODM� .HV]WKHO\U�O� V]iUPD]y� 5DPDQQ-IpOH� EDUQD� HUG�WDODM� YROW�� $� WDODM� VHPOHJHV� kémhatású,

közepesen kötött talaj. Nitrogén-ellátottsága közepes, foszfor és káliumellátottsága igen jó. A

NtVpUOHWEHQ���� O�&UWDUWDOP~�WHQ\pV]HGpQ\HNEHQ�QHYHOW�N�D�Q|YpQ\HNHW��(J\�WHQ\pV]HGpQ\EH����NJ�légszáraz, átrostált talajt töltöttünk. Tenyészedényenként három darab kisgumót ültettünk.

$�JXPyNDW�D�NtVpUOHW�EHiOOtWiVD�HO�WW�HO�KDMWDWWXN��hOWHWpVVHO�HJ\LG�EHQ�P&WUiJ\iW�LV�MXWWDWWXQN�ki. Tenyészedényenként 1,54 g ammónium-nitrátot és 1,63 g kálium-nitrátot kevertünk a talajba. A

burgonya klórral szembeni érzékenysége miatt nem alkalmaztunk kálium-NORULG�P&WUiJ\iW� A herbicideket 200 ml permetlében, a tenyészedények talajának felszínére juttattuk ki. A

növényeket naponta igény szerint, hetente egyszer súlyra (a maximális vízkapacitás 60%-ig)

öntöztük. A kísérleteket négy ismétlésben végeztük. A kísérletben alkalmazott herbicidek és

dózisuk a 3. táblázatban látható.

4

3. táblázat: A kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk

Kereskedelmi név és hatóanyag Szántóföldi dózis Kísérleti dózis

kontroll - -

PATORAN 50 WP (metobromuron) 4,0 kg/ha 28,17 mg/tenyészedény

SENCOR 70 WG (metribuzin) 1,2 kg/ha 08,45 mg/tenyészedény

COMMAND 48 EC (klomazon) 0,1 l/ha 07,04 µl/tenyészedény

2001-ben május 10-én ültettük a burgonyát . A herbicides kezeléseket május 14-én végeztük

el. A kísérlet lebontása augusztus 10-én történt. 2002-ben szintén május 10-én történt az ültetés, a

KHUELFLGHV�NH]HOpVHN�LG�SRQWMD�PiMXV����YROW��$�NtVpUOHWHW�DXJXV]WXV��-én bontottuk le. $�WHQ\pV]LG��alatt folyamatosan mértük a növények hajtáshosszát és levélszámát. A kísérlet lebontásával

HJ\LG�EHQ�PHJKDWiUR]WXN�D�EXUJRQ\D�Q|YpQ\HN�IULVV�KDMWiV�pV�JXPyW|PHJpW��PDMG�NpV�EE�D�V]iUD]�tömeget. A kapott eredményeket SPSS statisztikai programcsomag segítségével dolgoztuk fel.

2.2. A kisparcellás kísérletek leírása

Ezekben a kísérletekben 5 herbicidet alkalmaztunk 11 kezelésben kijuttatva. 9 herbicides

kezelést végeztünk, melyek között voltak preemergens és posztemergens kezelések és kombinációk

egyaránt. A kísérletekben két fajta, a White Lady és a Hópehely szerepelt. A parcellák négysorosak,

9,2 m hosszúak voltak.

A kezelések között volt gyomlált és kezeletlen, gyomos kontroll is. A kísérletet 4 ismétlésben

végeztük. A kísérlet kezeléseit a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat: A kisparcellás kísérletben alkalmazott kezelések

Kezelés kódja Herbicid Hatóanyag Kísérleti dózis Kijuttatás ideje

1 Patoran 50 WP metobromuron 4 kg/ha preemergens

2 Patoran 50 WP + Dual Gold 960 EC metobromuron + s-

metolaklór 4 kg/ha +1,6 l/ha preemergens

3 Dual Gold 960 EC s-metolaklór 1,6 l/ha preemergens

4 Sencor 70 WG metribuzin 1,2 kg/ha preemergens

5 Sencor 70 WG metribuzin 0,75 kg/ha posztemergens

6 Sencor 70 WG + Titus 25 DF + Trend metribuzin + rimszulfuron

0,75 kg/ha +60 g/ha + 0,1 %

posztemergens

7 Titus 25 DF + Trend rimszulfuron 60 g/ha +

0,1 % posztemergens

8 Command 48 EC + Titus 25 DF + Trend klomazon + rimszulfuron 0,1 l/ha +60 g/ha +

0,1 % klomazon premergens és

rimszulfuron posztemergens

9 Command 48 EC klomazon 0,1 l/ha premergens

10 Gyomlált kontroll

11 Kezeletlen, gyomos kontroll

5

2001-ben április 25-én történt az ültetés. A preemeregens kezeléseket május 9-én, a

posztemergens kezeléseket június 6-án végeztük el. A betakarítás augusztus 29-én volt. 2002-ben

április 23-án ültettük a burgonyát. Május 2-án végeztük a preemergens kezeléseket, május 22-én a

posztemergens kezeléseket. A betakarítás augusztus 27-én volt.

$� KHUELFLGHNHW� KiWL� SHUPHWH]�JpSSHO� MXWWDWWXN� NL�� NH]HOpVHQNpQW� ��� OLWHU� SHUPHWOpEHQ�� $�gyomlált kontrollban hetente végeztünk kézi gyomlálást. A kezeletlen kontroll parcellákon nem

W|UWpQW�J\RPLUWiV�D�EXUJRQ\D��OWHWpVpW�O�D�EHWDNDUtWiVLJ� Mindkét kísérleti évben három alkalommal végeztünk gyomfelvételezéseket a

Balázs-8MYiURVL�PyGV]HU�DODSMiQ��D�SUHHPHUJHQV�NH]HOpVHN�HO�WW��D�SRV]WHPHUJHQV�NH]HOpVHN�HO�WW�pV�a sorok záródásakor. A dolgozatban ez utóbbi felvételezés eredményei kerülnek ismertetésre.

2002-EHQ� D� NtVpUOHWL� SDUFHOOiNRQ� YROW� OHKHW�VpJ�QN� D� EXUJRQ\D� pV� D� J\RPQ|YpQ\HN�kompetíciójának vizsgálatára. A burgonya virágzása után, június 18-án mintát vettünk a burgonya

Q|YpQ\HNE�O��$�SDUFHOOiNRQ�EHO�O�� m2-HV�PLQWDWHUHNHW�MHO|OW�QN�NL��DPHO\HNU�O�EHJ\&MW|WW�N�D]�RWW�HO�IRUGXOy� YDODPHQQ\L� J\RPQ|YpQ\W� IDMRQNpQW�� $� J\RPRV� NRQWUROO� SDUFHOOiNRQ� Q�WW� EXUJRQ\D�biomassza tömegét összehasonlíWRWWXN� D� J\RPLUWRWW� SDUFHOOiNRQ� Q�WW� EXUJRQ\ipYDO�� $� KHUELFLG�NH]HOpVHN� N|]�O�� D� NHGYH]�� J\RPLUWy� KDWiVW� EL]WRVtWy� SUHHPHUJHQs SENCOR 70 WG (1,2 kg/ha)

kezelést választottuk.

Mintavételkor mértük a gyomnövények friss hajtástömegét és a burgonya friss hajtás- és

JXPyW|PHJpW�� PDMG� NpV�EE� D� J\RPRN� pV� D� EXUJRQ\D� V]iUD]� KDMWiV- és gumótömegét. A

növényminták laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk a N-, P-, K- és Ca-koncentrációjukat.

A tápelemkoncentráció és a biomasszatömeg ismeretében számítottuk a növények által a vizsgálat

LG�SRQWMiLJ� IHOYHWW� WiSDQ\DJRN� PHQQ\LVpJpW�� $� NtVpUOHWL� DGDWRN� IHOGROJR]iVD� 6366� VWDWLV]WLNDL�programcsomag segítségével történt.

6

3. Eredmények és értékelésük

3.1. Tenyészedényes kísérlet

A fajták között különbségek mutatkoztak a friss hajtástömegben mért eredmények alapján. A

kontrollban a legnagyobb friss tömeget a Lilla fajtánál mértük, növényenként átlagosan 49,1 g volt

a hajtástömeg. A legalacsonyabb tömeget a White Lady fajtánál tapasztaltuk, ahol 33,3 g volt a

hajtások friss tömege.

A herbicidek hatására bekövetkezett változások a Hópehely IDMWiQiO�QHP�YROWDN�MHOHQW�VHN� A

White Lady és Százszorszép fajtáknál mindhárom herbicides kezelés hatására növekedés következett

be a hajtások friss tömegében.

2002-EHQ� QHP� W|UWpQW� MHOHQW�V� YiOWR]iV� D� NRQWUROOEDQ� D� IDMWiN� IULVV� KDMWiVW|PHJpEHQ� A

kezelések hatására a Lilla és Hópehely fajtáknál nem történtek lényeges változások. Nem

WDSDV]WDOWXQN�V]iPRWWHY��FV|NNHQpVW�YDJ\�Q|YHNHGpVW�D�NRQWUROOKR]�YLV]RQ\tWYD��$�White Lady és

Százszorszép� IDMWiNQiO� D]RQEDQ� MHOHQW�V� Q|YHNHGpVW� ILJ\HOW�QN�PHJ�D� IULVV� W|PHJEen mindhárom

herbicides kezelésben.

2001-ben a száraz tömeg mérésekor is tapasztaltunk szignifikáns különbséget a fajták és a

kezelések között egyaránt. A friss hajtástömegben mért eredményekhez hasonlóan alakult a száraz

hajtástömeg is.

A 2001-es kísérlet alapján megállapítható, hogy a Hópehely fajtánál a szárazanyagban sem

N|YHWNH]HWW� EH� V]iPRWWHY�� YiOWR]iV� D� KHUELFLG� NH]HOpVHN� KDWiViUD�� $� White Lady-nél és a

Százszorszép-nél növekedést állapítottunk meg a herbicides kezelésekben, azonban a változások

csak a Százszorszép fajtánál voltak szignifikánsak. A kezelések hatására a Lilla fajtánál – hasonlóan

a friss hajtástömeghez – a szárazanyagban is csökkenést tapasztaltunk, amely csökkenés

matematikailag igazolható volt.

A száraz hajtástömegben 2002-ben kapott eredmények – a friss hajtástömeghez hasonlóan –

tendenciájukban megegyeznek a 2001-es eredményekkel.

$�NtVpUOHW� OHERQWiVD�XWiQ�PpUW�N�D�WHQ\pV]HGpQ\HNEHQ�IHMO�G|WW�JXPyN�W|PHJpW�LV��$�PpUpV�után kapott eredmények szerint 2001-ben, a kontrollban a Lilla, a White Lady és Hópehely fajtáknak

azonos volt a gumótömegük, növényenként átlagosan 99,16 g. Ennél szignifikánsan kevesebb,

72,5 g volt a Százszorszép fajta gumótömege a herbicid nélküli kontrollban. A gumótömegben

mindhárom fajtánál csökkenést tapasztaltunk a herbicides kezelések hatására.

7

A változás szignifikáns volt a Lilla, White Lady és Hópehely fajtáknál a metribuzin

kezelésben, valamint a Hópehely-nél a klomazon kezelésben is. A 2001-es eredményekhez képest

nagyobb gumótömegeket kaptunk a következ��pYEHQ������-ben.

A növények hajtáshosszában is voltak szignifikáns különbségek a fajták és a kezelések között

is. 2001-ben a kontrollban az eddigi paraméterekhez hasonlóan a hajtáshossz is a Lilla fajtánál volt

a legnagyobb, 55,75 cm. Ennél szignifikánsan kevesebb volt a másik három vizsgált fajta

hajtáshossza.

A kezelésekben mindhárom fajtánál rövidebb lett a hajtások hossza. A csökkenés csak a

Hópehely és a Százszorszép fajtáknál nem volt szignifikáns a metobromuron kezelésben, ezen kívül

a herbicid kezHOpVHN� KDWiViUD� D� EXUJRQ\D� Q|YpQ\HN� KDMWiVKRVV]iEDQ� EHN|YHWNH]�� YiOWR]iVRN�matematikailag igazolhatóak voltak.

2002-ben mindhárom herbicid kezelés hatására csökkenést tapasztaltunk a vizsgált fajtáknál ebben a

paraméterben.

A tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk a burgonya nitrogén-, foszfor-, kálium-, és

kalcium-koncentrációját is. A fajták közül a White Lady rendelkezett a legalacsonyabb

tápelem-koncentrációval a kontrollban.

A White Lady és Százszorszép� IDMWiNQiO� D�PHWULEX]LQ� NH]HOpVEHQ� Q�WW� D�1-koncentráció és

felvétel a hajtásban. A Hópehely esetében növekedést tapasztaltunk a N-felvételben a klomazon

kezelés hatására. A White Lady és Hópehely fajtáknál mindhárom herbicid kezelés hatására

növekedett a P-koncentráció és felvétel, és ez mindkét fajta esetén matematikailag igazolható volt.

Mind a négy fajtánál növekedést tapasztaltunk a K-koncentrációban a herbicid kezelések hatására.

A Lilla HVHWpEHQ�D�FV|NNHQ��ELRPDVV]D�SURGXNFLyEDQ�Q|YHNHGHWW�D�.-koncentráció, de a felvett K

PHQQ\LVpJH�V]LJQLILNiQVDQ�NHYHVHEE�YROW�D�ELRPDVV]iEDQ�EHN|YHWNH]��YiOWR]iVRNQDN�PHJIHOHO�HQ� A White Lady, Százszorszép és Hópehely fajtáknál a metribuzin és klomazon kezelések

hatására szignifikánsan növekedett a hajtások Ca-koncentrációja és a Ca-felvétel. A Lilla esetében a

FV|NNHQ��ELRPDVV]D�SURGXNFLyQDN�PHJIHOHO�HQ�FV|NNHQpV�YROW�WDSDV]WDOKDWy�D�&D-felvételben is.

$�.�&D�DUiQ\�YiOWR]iViEyO� D�Q|YpQ\�NHGYH]�WOHQ�KDWiVokkal szembeni kompenzációra való

törekvésére következtethetünk. A Százszorszép fajtánál a metribuzin, míg a White Lady fajtánál

PLQGKiURP�KHUELFLG�NH]HOpV�KDWiViUD�V]LJQLILNiQVDQ�Q�WW�D�.�&D�DUiQ\��(]�D]W�MHOHQWL��KRJ\�- kálium

és kalcium szabályozó szerepét ismerve –� D� Q|YpQ\� NHYpVEp� NpSHV� NRPSHQ]iOQL� D� NHGYH]�WOHQ�környezeti hatásokat.

8

3.2. Kisparcellás kísérlet

A szabadföldi kisparcellás kísérletben két fajtával végeztünk vizsgálatokat abból a célból,

KRJ\� N�O|QE|]�� KHUELFLGHN� LOOHWYH� KHUELFLG� NRPELQiFLók hatását vizsgáljuk a burgonya

gyomosodási viszonyaira. E célból gyomfelvételezéseket végeztünk az egyes kezelésekben. Ebben

a kísérletben két fajta szerepelt, a White Lady és a Hópehely.

A kezelésenként összes gyomborítások a Hópehely parcellákon nagyobbak voltak, tehát ez a

fajta gyengébb gyomelnyomó képességgel rendelkezik, mint a White Lady.

$�NH]HOpVHN�N|]�O� HOV�� pYEHQ�D�PHWREURPXURQ�– s-metolaklór kezelésben kaptuk a legjobb

eredményt, itt tapasztaltuk a legalacsonyabb összes gyomborítást. A leggyomosabb kezelés a White

Lady fajtánál a klomazon – rimszulfuron kezelés volt. A Hópehely fajtánál a klomazon kezelésben

YROW� D� OHJQDJ\REE� D� J\RPRVRGiV�� $�PiVRGLN� pYEHQ� LV� pU]pNHOKHW�� YROW� D� N�O|QEVpJ� D� NpW� IDMWD�gyomelnyomó képességében, a Hópehely�IDMWiQiO�MyYDO�QDJ\REE�PpUWpN&�YROW�D�J\RPRVRGiV�

3.3. A kompetíciós vizsgálatok eredményei

A gyomos kontroll parcellákon 12 gyomfajt felvételeztünk, amelyek közül a legnagyobb

tömegben a Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia, az Amaranthus chlorostachys és a

Chenopodium album� IRUGXOW� HO���$�PHOHJLJpQ\HV�� 74-es életformájú gyomnövények domináltak.

KéW�pYHO��J\RPIDM�YROW�PHJWDOiOKDWy�H]HNHQ�D�SDUFHOOiNRQ��D�Convolvulus arvensis és a Lathyrus

tuberosus.

$� KHUELFLGGHO� NH]HOW� J\RPLUWRWW� SDUFHOOiNRQ� �� J\RPIDM� IRUGXOW� HO��� PHO\HN� N|]�O� OHJQDJ\REE�tömegben a Convolvulus arvensis, az Echinochloa crus-galli, az Amaranthus blitoides és az

Amaranthus chlorostachys volt megtalálható. Ezeken a parcellákon is domináns volt a melegigényes

HJ\Q\iUL�J\RPRN�HO�IRUGXOiVD� A burgonya átlagos víztartalma (hajtás+gumó) 88,6 % volt, a gyomoké átlagosan 75,6 %. A

gyomnövény fajok hajtásainak víztartalma 65-83 % között változott.

Nagy víztartalmú volt a Setaria glauca, a Solanum nigrum és az Echinochloa crus-galli,

viszonylag kisebb víztartalma volt az Abutilon theophrasti, a Polygonum aviculare és a

Chenopodium album fajoknak.

9

$�KHUELFLGHV�NH]HOpV�NHGYH]��KDWiViQDN�N|V]|QKHW�HQ�D�EXUJRQ\D�JXPyW|PHJH�����-kal több

volt a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Azaz a gyomnövények tömeges, nagyarányú jelenléte

akár 30 %-RV� JXPyW|PHJ� FV|NNHQpVW� LV� HO�LGp]KHW�� $� J\RPRNNDO� YDOy� YHUVHQJpV hatására a

gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg.

A gyomos kontrollban a gyomnövények összesen 4,3 g nitrogént vettek fel, ami 1 ha-ra

vetítve 43 kg-nak felel meg. 1 ha-ra vonatkoztatva a gyomok 6 kg foszfort, 37 kg káliumot és 22 kg

kalciumot vettek fel a talajból. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a

foszfor, a kálium és a kalcium 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben.

10

4. Új tudományos eredmények

1. A tenyészedényes kísérlet eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a négy tesztelt

EXUJRQ\DIDMWD� HOWpU�� KHUELFLGpU]pNHQ\VpJJHO� UHQGHONH]LN�� $� KHUELFLGpU]pNHQ\VpJEHQ� WDSDV]WDOW�különbségek a burgonya növények növekedési paramétereiben (friss és száraz hajtástömeg,

gumótömeg, hajtáshosszúság) nyilvánultak meg. A vizsgált burgonyafajták közül a White Lady

Hópehely és Százszorszép fajták a metribuzin és klomazon hatóanyagú herbiciddel szemben

bizonyultak érzékenynek. Ennél a két fajtánál ez a gumótömeg kb. 30 %-os csökkenésében

nyilvánult meg.

2. A tenyészedényes kísérletek eredményei szerint a burgonya növények herbicidérzékenysége a

fajták tápanyagfelvételében is megnyilvánult. A White Lady fajtánál a metribuzin és klomazon

hatóanyagokkal végzett kezelések hatására mindegyik vizsgált tápelem (N, P, K, Ca) felvételében

növekedés következett be. A Százszorszép fajtánál ugyanezen hatóanyag hatására növekedett a

K/Ca arány.

3. A kompetíciós vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a gyomnövények tömeges, nagyarányú

jelenléte akár 30 %-os gumócsökkenést iV� HO�LGp]KHW��A kísérletek eredményei szerint a sikeres

KHUELFLGHV�NH]HOpV�NHGYH]��KDWiViQDN�N|V]|QKHW�HQ�D�EXUJRQ\D�JXPyW|PHJH�����-kal több volt a

kezeletlen, gyomos kontroll parcellákon növekedett burgonya gumótömegéhez képest.

4. A gyomokkal való versengés hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a

hajtástömeg.

5. A tápelemfelvétel vizsgálatakor kapott eredményeink alapján megállapíthattuk, hogy a gyomos

kontrollban a gyomnövények 30 %-kal több nitrogént vettek fel, mint a burgonya. A gyomirtott

SDUFHOOiNRQ�Q�tt burgonya 10 %-kal több nitrogént vett fel, mint a gyomos kezelésben. A gyomos

kontrollban a burgonya növények foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal

kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben.

6. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium

mennyisége 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben.

11

5. Az értekezés témakörében írt publikációk jegyzéke

0DJ\DU�Q\HOY&�OHNWRUiOW�IRO\yLUDWEDQ� Lehoczky Éva – Dobozi Melinda – Gyüre Klára: Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a

tápanyagversengésre

Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19 – 30. 2003. ,GHJHQ�Q\HOY&�lektorált folyóiratban: M. Dobozi – S. Horváth: Investigations on the effects of some herbicides on the growth and the quality of potato varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 931-935, 2002. M. Dobozi – É. Lehoczky: Influence of preemergent herbicides on the growth of some potato varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 925-930, 2002. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva: Influence of soil herbicides on the growth of potato

Acta Biologica Szegediensis, Volume 46 (3-4), 197-198, 2002. Melinda Dobozi - Sándor Horváth: Study of the effect of different herbicides on the weed flora of potato

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 755-759. 2004. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky: Competition for nutrients between weeds and potato

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 353- 359. 2004. 0DJ\DU�Q\HOY&�NRQIHUHQFLD�NLDGYiQ\EDQ�PHJMHOHQW�SXEOLNiFLyN� Dobozi Melinda– Horváth Sándor – Lehoczky Éva: .�O|QE|]��KHUELFLGHN�KDWiVD�D�EXUJRQ\D�J\RP|VV]HWpWHOpUH

II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 90-94, 2001. Dobozi Melinda: Burgonya gyomosodásának vizsgálata vegyszeres gyomirtási kísérletben

VII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely kiadvány, 2002. Dobozi Melinda - Lehoczky Éva: Talajherbicidek hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) tápanyagfelvételére XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, Siófok konferencia kiadvány, 187-193, 2002. Dobozi Melinda – Horváth Sándor – Lehoczky Éva: Gyomosodási viszonyok a burgonyában vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen konferencia kiadvány, 187 – 192, 2002.

12

Dobozi Melinda – Lehoczky Éva: A burgonya gyomosodási viszonyainak vizsgálata

XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány 2003. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatása a burgonya tápanyagfelvételére

IX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, konferencia kiadvány, 2003. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Gyüre Klára: A burgonya és a gyomnövények kompetíciójának vizsgálata szabadföldi kísérletben

III. Növénytermesztési Tudományos nap, GöG|OO��3roceedings, 102 – 108. 2003. ,GHJHQ�Q\HOY&�NRQIHUHQFLD�NLDGYiQ\EDQ�PHJMHOHQW�SXEOLNiFLyN� Melinda Dobozi – Éva Lehoczky – Sándor Horváth – Zsanett Kiss: Investigations of the effect of soil herbicides on the growth of potato

55th International Symposium on Crop Protection, Ghent, 2003. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky – Sándor Horváth: Weed conditions of potato in a weed control trial

7th EWRS Mediterranean Symposium, Adana, 2003. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky: Study on the nutrient content of weeds in potato

3rd International Plant Protection Symposium Debrecen Proceedings 2003.

Egyéb témakörben írt publikációk jegyzéke ,GHJHQ�Q\HOY&�OHNWRUiOW�IRO\yLUDWEDQ� É. Lehoczky – E. Nádasy – P. Lukács – M. Dobozi: Influence of different pre – emergent herbicides on the growth of faba bean (vicia faba l.) Varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVII, 629 – 633. 2000. É. Lehoczky – J. Pardi – T. Szalai – M. Dobozi:

Effect of preemergent herbicides on the growth of sunflower varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 937-941, 2002. É. Lehoczky – E. Benkovits – M. Dobozi: Sensitivity test of some oilsquash varieties against preemergent herbicides

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 949-954, 2002. 0DJ\DU�Q\HOY&�NRQIHUHQFLD�NLDGYiQ\EDQ�PHJMHOHQW�SXEOLNiFLyN� Lehoczky Éva – Dobozi Melinda - Nádasyné Ihárosy Erzsébet – Lukács Péter: Lóbab fajták herbicidérzékenységének tesztelése

42. Georgikon Napok, Keszthely konferencia kiadvány, I. kötet, 290. oldal. 2000. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Hucker Attila – Lukács Péter: Herbicidek hatása a lóbab növekedésére és tápanyagfelvételére

XI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány, 11. oldal. 2001.

13

Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Hucker Attila – Lukács Péter: Herbicid hatásvizsgálatok lóbab fajtákkal

47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest konferencia kiadvány, 124. oldal. 2001. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatásának vizsgálata lóbab fajtákkal

II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 95-99, 2001.

14

6. A tézisekben hivatkozott irodalmak jegyzéke

Hunyadi K. 1997. A burgonya gyomnövényei, gyomirtása. In: Glits M. – Horváth J. – Kuroli G. –

3HWUyF]L�,���V]HUN����1|YpQ\YpGHOHP��0H]�JD]GD�.LDGy�%XGDSest, pp. 207-209.

Lehoczky, É. 1995. Effect of nitrogen fertilization on crop-weed competition. 9th EWRS

Symposium Budapest, 1995. pp. 577-583.

Lehoczky É. – Dobozi M. – Gyüre K. 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának

tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar Gyomkutatás és

Technológia 4. (1) 19-30.

Maykuss, F. 1993. Kartoffeln: Herbizide bleiben erste Wahl. Pflanzenarzt – Sonderteil

Pflanzenschutz – Praxis (2) 26-29.

Mándy Gy. – Csák Z. 1965. A burgonya. Akadémiai Kiadó Budapest.

Reisinger, P. 2001. Weed surveys on farmlands in Hungary (1947-2000). Magyar Gyomkutatás és

Technológia 2. (1) 3-13.

15

1. Introduction and aims of the research

Potato (Solanum nigrum L.) is one of the most important crop for human food in the world as

well as in Hungary. It can make variability as food, digestible easily and has a very valuable

protein.

Because of variety change and modernizing of the crop technology tuber yields has increased

to 17-18 t/ha in the 1980’s. Nowadays potato is grown on 30000 ha and its yield is about 20 t/ha.

Comparing the tuber yields of the past 20 years we have found that national yields are backward

significantly from the yields of the great potato growing countries (Table 1.).

Table 1. Field and tuber yield of potato between 1961 and 2004 in Hungary (based on FAO data)

1961 1980 2000 2004

Field ha 268 864 92 811 46 743 31 000

Tuber yield t/ha 6,80 14,99 18,73 20,96

In the years past the arable weed population changes expressively. Some of the weed species

spreaded and other ones were thrust. In the course of permanent use of herbicides weed flora of

agricultural fields has changed disadvantageously: tolerant and resistant weed species has occured

and spreaded (Reisinger 2001).

Each crop has own special weed flora wich can be influenced by several factors. An important

part of the weed – crop competition is done for the nutrients (Lehoczky 1995).

Potato has a lot of weed species (Maykuss 1993). Before planting we can exterminate weeds

with life form T1 and T2. In case of early planting the spreading of the weeds starts with T2 and T3

weeds. In potato weeds with life form T4 are the most important: these weeds are forming 60 % of

the weed cover. Annual weeds succeed these weed species (Hunyadi 1997).

Weed control has a significant role on plant protection of potato and it is one of the most

important factors for a succesful crop production. From the beginning of the growing season until a

plant height of 25-30 cm potato is very susceptible to weed infestation. Quantitiy and forms of

damages caused by weeds can be diversed. Because of nutrient and water uptake by weeds quantity

and quality of potato the crop can decrease significantly.

During our experimental works our aim was that find the differences between the sensitivity

of potato varieties. We has examined the influence of herbicides on the weed flora of potato with or

without herbicide treatments.

16

Nutrient uptake of the weeds and potato in herbicide treatment and untreated, weedy control

plots was examined.

Our aim was the study of competition of potato and weeds in filed trials with the examination

of biomass production and nutrient uptake by plants.

17

2. Materials and methods

Pot experiments under green house conditions and weed control trials in potato were made

(Table 2.).

Table 2. Summary of pot experiments and field trials

Experiment Year Place Varieties Herbicides Examinations

Pot experiments

in green house

2001

2002

Green house of Regional Potato

Research Centre

Department of Herbology and

Pesticide Chemistry

Lilla,

White Lady,

Hópehely,

Százszorszép

Patoran 50 WP,

Sencor 70 WG,

Command 48 EC

Fresh and dry shoot

weight,

Tuber weight,

Shoot length

Field trials 2001

2002

Experimental fields of Regional

Potato Research Centre

White Lady,

Hópehely

Patoran 50 WP,

Dual Gold 960 EC,

Command 48 EC

Sencor 70 WG,

Titus 25 DF

Weed mappings

Nutrient uptake of

weeds and potato

Experiments were caried out in green house and experimental fields of Pannon University

Georgikon Faculty of Agriculture Regional Potato Research Centre in 2001 and 2002.

Examinations of nutrient uptake by plants were made in the laboratory of Department of Herbology

and Pesticide Chemistry.

2.1. Description of pot experiments

Before set up the studies soil sampling and soil examinations were made and the following

parameters were measured: soil pH, restriction, and nitrogen, phosphorus and potassium supply of

the soil. The soil used was Eutric cambisol from Keszthely. Nitrogen supply of the soil was

average, phosphorus and potassium supply of the soil was wery good. In the pot experiments three

tubers were planted in 12 l containers filled with 11 kg air dry soil.

NH4NO3 (1.54 g/pot) and K2SO4 (1.63 g/pot) fertilizers were applied at the same time.

Herbicides were applied in a 200 ml spray/container. Watering was done daily on demand and

weekly to reach 60 % of the maximum water capacity of the soil. Treatments were replicated four

times. Herbicides and their doses are indicated in Table 3.

18

Table 3. Herbicide treatments and doses

Herbicides and active ingredients Field doses Experimental doses

control - -

PATORAN 50 WP (metobromuron) 4,0 kg ha-1 28,17 mg pot-1

SENCOR 70 WG (metribuzin) 1,2 kg ha-1 08,45 mg pot-1

COMMAND 48 EC (chlomazone) 0,1 l ha-1 07,04 µl pot-1

In 2001 tubers were planted on 10th May and herbicide treatments were applied on 14th May.

Plants were grown until 10th August. In 2002 we planted the tubers on 10th May and applied

herbicide treatments on 13th May. The experiment was finished on 9th August.

The plants were grown until ripening then different growth parameters were evaluated (fresh

and dry shoot weight, tuber weight, shoot length). Nutrient uptake of potato was measured. The

experimental results were analysed by using SPSS (Standard Package of Statistical Software,

Version 7.5).

2.2. Description of field trials

In these trials the effect of 5 herbicides was examined in 11 treatments with four replication.

Pre-emergence and post-emergence treatments and their combinations were applied in these trials.

There were hand-weeded and untreated, weedy control plots set up in the trials. Two varieties called

White Lady and Hópehely were planted. Experimental plots were four rows wide and 9,2 m long.

28 potato tubers were planted in a row. Three rows of each plot were harvested. Treatments of the

trials are is Table 4.

Table 4. Treatments used in field trials

Code Herbicides Active ingredients Experimental doses Method of use

1 Patoran 50 WP metobromuron 4 kg/ha Preemergence

2 Patoran 50 WP + Dual Gold 960 EC metobromuron +

s-metolachlor 4 kg/ha +1,6 l/ha Preemergence

3 Dual Gold 960 EC s-metolachlor 1,6 l/ha preemergence

4 Sencor 70 WG metribuzin 1,2 kg/ha Preemergence

5 Sencor 70 WG metribuzin 0,75 kg/ha Posztemergence

6 Sencor 70 WG + Titus 25 DF + Trend metribuzin + rimsulfuron 0,75 kg/ha +60 g/ha +

0,1 % Posztemergence

7 Titus 25 DF + Trend rimsulfuron 60 g/ha +

0,1 % Posztemergence

8 Command 48 EC + Titus 25 DF + Trend chlomazone + rimsulfuron

0,1 l/ha +60 g/ha + 0,1 %

chlomazone premergence and rimsulfuron postemergence

9 Command 48 EC chlomazone 0,1 l/ha premergence

10 Hand-weeded control

11 Untreated, weedy control

19

In 2001 planting was made on 25th April. Pre-emergence herbicides were applied on 9th May.

Post-emergence applications were made on 6th June. Potatoes were harvested on 29th August. In

2002 planting was made on 23rd April. Pre-emergence herbicides were applied on 2nd May. Post-

emergence applications were made on 22nd May. Potatoes were harvested on 27th August.

Herbicides was sprayed in 11 l suspension/plots. In hand-weeded control hand-weedings were

made weekly. There was not weed control in the untreated plots from planting until harvesting.

During the growing season weed mappings were made three times by Balázs-Ujvárosi

method.

In 2002 we had possibility to examine competition between weeds and potato. Samplings

were made after flowering of potato. Potato (shoot and tuber) and weed samples were collected

from 1 m2 sampling areas from the untreated (weedy) control plots and from those ones, wich were

treated with herbicides. Treatment pre-emergence SENCOR 70 WG (metribuzin) was chosen from

among the herbicide treatments.

Fresh and dry shoot weight of weeds and potato, and tuber weight was measured. Each weed

species were examined so their role in the competition for nutrients could be also studied. Nitrogen,

phophorus, potassium and calcium uptake of weeds and potato was determined. The experimental

results were analysed by using SPSS (Standard Package of Statistical Software, Version 7.5).

20

3. Results

3.1. Pot experiments

In 2001 differences could be found between varieties in fresh weight. In control pots the

highest shoot weight was measured for Lilla: it was 41,9 g. The slowest fresh shoot weight was 33,3

g and it was measured in White Lady .

Changes in this parameter were not significant in case of Hópehely. It was found that fresh

shoot weight has increased because of all the three herbicide treatments in White Lady and

Százszorszép.

In 2002 there was not any important differences in fresh weight of control plants. Comparing

the effect of herbicide treatments to changes in control it was found that there were not any

significant decrease or increase in case of Lilla and Hópehely. However, in White Lady and

Százszorszép considerable increase was observed in fresh weight because of the herbicide

treatments.

The herbicide induced changes in dry weight were similar to those of the fresh weight. The

tendency of result we had in 2002 is similar to the results of 2001.

Differences were found in tuber weight of potato varieties. The least tuber weights were found

for Százszorszép variety in control. Tuber weights of Lilla, White Lady and Hópehely was just the

same: 99,16 g tuber weight was measured. Based on our results we have found that tuber weight has

decreased because of all the three herbicide treatments. This change was significant in case of Lilla,

White Lady and Hópehely in metribuzin treatment and in case of Hópehely in chlomazone

treatment, too.

Tuber weights we had in 2002 were higher than in 2001, but changes in this parameter were

similar to the results we measured in 2001.

There was significant differences between varieties and treatments in the shoot length of

potato plants. Similar to the other measured parameters shoot length was the highest in case of

Lilla: shoot length of control plants was 55,75 cm. In case of the other tested varieties this

parameter was less significantly.

Because of herbicide treatments shoot length decreased in all the four varieties. This change

was not significant in case of Hópehely and Százszorszép only in treatment metobromuron. In 2002

herbicides influenced decrease of shoot length of the tested potato varieties.

21

In pot experiments nitrogen, phosphorus, potassium and calcium concentration of potato

shoots was examined and amounts of nutrients taken up by potato shoots were also calculated.

In White Lady and Százszorszép varieties nitrogen concentration and uptake increased

significantly because of metribuzin treatment. Beause of chlomazone increase of nitrogen uptake of

potato was measured in case of Hópehely.

From among the nutrients measured phosphorus concentration was the least in the shoots of

potato. In the case of White Lady and Hópehely varieties phosphorus concentration and uptake

increased significantly in all treatments.

In all the four varieties potassium concentration increased because of the treatments. In case of

Lilla potassium concentration increased but the potassium uptake of the shoots decreased

significantly.

In case of White Lady, Százszorszép and Hópehely calcium concentration and uptake by potato

has increased significantly because of metribuzin and chlomazone. Biomass production and calcium

uptake of Lilla has decreased.

The rate of K/Ca has increased in case of Százszorszép in metribuzin treatment and in case of

White Lady because of all the three herbicide treatments.

3.2. Field trials

In field trials the effect of herbicides and herbicide combinations on the weed flora of potato

was examined. Weed mappings were made in these trials.

Total weed cover in the treatments were higher in plots planted with Hópehely thus this

variety has weaker competitive ability than White Lady.

First year among the treatments the slowest weed cover has found in

metobromuron-s-metolachlor treatment. Weed cover was the slowest in this treatment. In case of

White Lady the highest weed cover was measured in chlomazone – rimszulfuron treatment. In plots

planted with Hópehely weed cover was the highest in chlomazone treatment.

Based on our results we have found that total weed cover was higher also in case of Hópehely

in 2002.

3.3. Results of the examination of competition

12 weed species were collected from the untreated, weed plots. Among these weed species

Solanum nigrum, Ambrosia artemisiifolia, Amaranthus chlorostachys and Chenopodium album

were spreaded in high mass. Weeds with life form T4 were dominated. There were two annual weed

in these plots: Convolvulus arvensis and Lathyrus tuberosus.

22

On the plots treated with herbicide 9 weed species has occured. Among these weeds

Convolvulus arvensis, Echinochloa crus-galli, Amaranthus blitoides and Amaranthus chlorostachys

were found with high mass. Weeds with life form T4 were dominated in this treatment.

The average water content of potato (shoot and tuber) was 88, 6 %, and water content of

weeds was 75,6 %. Among the weeds Setaria glauca, Solanum nigrum and Echinochloa crus-galli

have a lot of water.

Based on the results of the examination of competition we have found that weeds can cause

decrease in tuber weight with 30 %. Tuber weight of potato was more 30 % as compared to those

ones derived from plots untreated. Because of competition tuber weight decreased in higher rate

than the shoot weight.

Based on our results we have found that the nutrient uptake of the weeds was significant. On

the weedy plots weeds have taken up 4,35 g nitrogen, 0,26 g phosphorus, 3,10 g potassium and 1,57

g calcium altogether. These nutrient quantities correspond to 43,5 kg/ha nitrogen, 2,6 kg/ha

phosphorus, 31 kg/ha potassium and 15,7 kg/ha calcium.

Weeds have taken up by 90 % nitrogen, and 85 % phosphorus, potassium and calcium less in

weedless parcels than in the untreated, weedy control.

23

4. New scientific results

Pot experiments under green house conditions and field trials were have done in two

experimental years. Based on our experimental results we have made found the following new

scientific results:

1. The results of pot experiments sindicate that there are differences in susceptibility of

potato vaieties against the used herbicides. These differences have manifested in

growth parameters of potato plants (fresh and dry shoot weight, tuber weight and

shooth lenght).

Among the tested varieties White Lady and Százszorszép were susceptible against

metribuzin and chlomazone. In case of these varieties tuber weight has decreased

by 30 %.

2. Based on the results of pot experiments we have found that susceptibility os potato

has manifested in nutrient uptake of potato varieties. In case of White Lady uptake of

all the tested nutrient elements (N, P, K and Ca) has increased in treatment metribuzin.

In case of Százszorszép the rate K/Ca has increased becaused of metribuzin.

3. Based on the results of the examination of competition we have found that weeds can

cause decrease in tuber weight with 30 %. Tuber weight of potato was more 30 % as

compared to those ones derived from plots untreated..

4. Because of competition tuber weight decreased in higher rate than the shoot weight.

5. In weedy plots weeds have taken up by 30 % nitrogen more than potato. In plots

treated with herbicide potato plants have taken up by 10 % nitrogen more than weeds.

We have found that phosphorus, potassium and calcium Ca uptake of potato was

reduced by 17, 22 and 30 %, respectively due to the presence of the weeds.

6. Weeds have taken up by 90 % nitrogen, and 85 % phosphorus, potassium and calcium

less in weedless parcels than in the untreated, weedy control.

24

5. Publications in the subject of the dissertation

Scientific papers in Hungarian languauge: Lehoczky Éva – Dobozi Melinda – Gyüre Klára: Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a

tápanyagversengésre

Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19 – 30. 2003. Scientific papers in foreign languauge: M. Dobozi – S. Horváth: Investigations on the effects of some herbicides on the growth and the quality of potato varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 931-935, 2002. M. Dobozi – É. Lehoczky: Influence of preemergent herbicides on the growth of some potato varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 925-930, 2002. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva: Influence of soil herbicides on the growth of potato

Acta Biologica Szegediensis, Volume 46 (3-4), 197-198, 2002. Melinda Dobozi - Sándor Horváth: Study of the effect of different herbicides on the weed flora of potato

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 755-759. 2004. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky: Competition for nutrients between weeds and potato

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 353- 359. 2004. Proceedings in Hungarian language: Dobozi Melinda– Horváth Sándor – Lehoczky Éva: .�O|QE|]��KHUELFLGHN�KDWiVD�D�EXUJRQ\D�J\RP|VV]HWpWHOpUH

II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 90-94, 2001. Dobozi Melinda: Burgonya gyomosodásának vizsgálata vegyszeres gyomirtási kísérletben

VII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely kiadvány, 2002. Dobozi Melinda - Lehoczky Éva: Talajherbicidek hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) tápanyagfelvételére XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, Siófok konferencia kiadvány, 187-193, 2002. Dobozi Melinda – Horváth Sándor – Lehoczky Éva: Gyomosodási viszonyok a burgonyában vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen konferencia kiadvány, 187 – 192, 2002.

25

Dobozi Melinda – Lehoczky Éva: A burgonya gyomosodási viszonyainak vizsgálata

XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány 2003. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatása a burgonya tápanyagfelvételére

IX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, konferencia kiadvány, 2003. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Gyüre Klára: A burgonya és a gyomnövények kompetíciójának vizsgálata szabadföldi kísérletben

,,,��1|YpQ\WHUPHV]WpVL�7XGRPiQ\RV�QDS��*|G|OO��3URFHHGLQJV��102 – 108. 2003. Proceedings in foreign language: Melinda Dobozi – Éva Lehoczky – Sándor Horváth – Zsanett Kiss: Investigations of the effect of soil herbicides on the growth of potato

55th International Symposium on Crop Protection, Ghent, 2003. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky – Sándor Horváth: Weed conditions of potato in a weed control trial

7th EWRS Mediterranean Symposium, Adana, 2003. Melinda Dobozi – Éva Lehoczky: Study on the nutrient content of weeds in potato

3rd International Plant Protection Symposium Debrecen Proceedings 2003.

Other publications Scientific papers in foreign languauge: É. Lehoczky – E. Nádasy – P. Lukács – M. Dobozi: Influence of different pre – emergent herbicides on the growth of faba bean (vicia faba l.) Varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVII, 629 – 633. 2000. É. Lehoczky – J. Pardi – T. Szalai – M. Dobozi:

Effect of preemergent herbicides on the growth of sunflower varieties

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 937-941, 2002. É. Lehoczky – E. Benkovits – M. Dobozi: Sensitivity test of some oilsquash varieties against preemergent herbicides

Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 949-954, 2002. Proceedings in Hungarian language: Lehoczky Éva – Dobozi Melinda - Nádasyné Ihárosy Erzsébet – Lukács Péter: Lóbab fajták herbicidérzékenységének tesztelése

42. Georgikon Napok, Keszthely konferencia kiadvány, I. kötet, 290. oldal. 2000. Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Hucker Attila – Lukács Péter: Herbicidek hatása a lóbab növekedésére és tápanyagfelvételére

XI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány, 11. oldal. 2001.

26

Dobozi Melinda – Lehoczky Éva – Hucker Attila – Lukács Péter: Herbicid hatásvizsgálatok lóbab fajtákkal

47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest konferencia kiadvány, 124. oldal. 2001. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatásának vizsgálata lóbab fajtákkal

II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 95-99, 2001.

27

6. References in the thesis

Hunyadi K. 1997. A burgonya gyomnövényei, gyomirtása. In: Glits M. – Horváth J. – Kuroli G. –

3HWUyF]L�,���V]HUN����1|YpQ\YpGHOHP��0H]�JD]GD�.LDGy�%XGDSHVW��SS� 207-209.

Lehoczky, É. 1995. Effect of nitrogen fertilization on crop-weed competition. 9th EWRS

Symposium Budapest, 1995. pp. 577-583.

Lehoczky É. – Dobozi M. – Gyüre K. 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának

tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar Gyomkutatás és

Technológia 4. (1) 19-30.

Maykuss, F. 1993. Kartoffeln: Herbizide bleiben erste Wahl. Pflanzenarzt – Sonderteil

Pflanzenschutz – Praxis (2) 26-29.

Mándy Gy. – Csák Z. 1965. A burgonya. Akadémiai Kiadó Budapest.

Reisinger, P. 2001. Weed surveys on farmlands in Hungary (1947-2000). Magyar Gyomkutatás és

Technológia 2. (1) 3-13.