A csángó

magyarokKépek a múltból, s a jelenből.

felső Moldva

alsó Moldva

A „csángók”: a Romániában elszórtan élő, a székelyekétől eltérő, ősi kultúrájukat megőrző, magyar népcsoportok neve. Négy, jól körülhatárolható területen élnek.

Gyimesek Barcaság

Gyimesi szorosban 7; Brassó közelében (Barcaságban) 7; és Moldvában 53 településen élnek a csángók. A csángók lélekszáma, közel 240 ezer fő. Ma már másutt is, pl. Déván, számos csángó család él.

zöld a régi hatá-rainkon belül,kék kék Kárpá-ton túl élőcsángók földje.

Bukovina

Bákó - megyei (moldvai) csángók, a házaik előtt. A katona, az I. világháborús román egyenruhában.

A csángó népek eredete Nagy valószínűséggel, még a honfoglalás körüli időkben, a Kárpátok vonalában, az ősmagyar törzsektől leszakadt népcsoportok utódai. Sokan állítják: ők őrizték meg leginkább az ősi magyar kultúrát.

Egy csángó falu népe, valahol a Gyimesekben.

Egyes néprajzszakértők, a kunok utódainak vélik őket.(Kérdéses!)

A „csángó” névről:

- A csángó szót eredeztetik, a „csángat”, azaz csenget, kolompol igéből. ~ Mert ők –meglehet-, pásztorok voltak. A pásztor pedig kolompolt, amikor végig ment a falun a jószág terelésekor.

- Talán több indokkal mondhatjuk, hogy a nevük, ma is használt „csángál” igéből származik, amelynek a jelentése: kószál, kóborol, csatangol. Ezek az emberek „el csángáltak”, a táraiktól valamilyen ok miatt elkóboroltak.

- Ezek a családok, már kideríthetetlen ok miatt, a Kárpátok tövébe költöztek, vagy ott lemaradtak a többi magyartól. E két lehetőség közül bármelyik is, a közösségtől való elszakadást jelenti. És ugye, ezt az eltávolodást ők, a „csángál” szóval tudták megnevezni.

A „tisztaszoba”, a gazdaasszonyával. Általában a piros, a fehér és kisebb mértékben fekete színek érvényesülnek.

A népművészetük egészen sajátos, és a székelyekéhez csak alig hasonlítható.

A csángó népművészetről

Valójában, máig sem sokat változott, csak azért tűnik egyszerűbbnek, mert ezek a képek még fekete-fehér technikával készültek.

A régi ruháikban

Csángó leányok ünnepi ruhában, egy fellépésen

Gazdagon hímzett „mellyes”

Öltözetük remekei színesben

A magyar-falusi csángó lányok.

Csángó férfiak ropják a csűrdöngölőt, /A csűr előtt!/

Székely jegyespár A kép csak összehasonlítás, a székely és csángó öltözethez!

Gyimesfelsőlok A Mezőségtől kelet felé, a Gyimesi szorosban, az első csángó község.

Árpád-házi Szent Erzsébet Székely – Csángó Gimnázium és Kollégium, ahol színvonalas oktatást kapnak az ottani magyar fiatalok. Létesítése Berszán Lajos atya nevéhez kötődik.

Csángó falu -Gyimesközéplok-, télen. A Kárpátokban minden falu ilyen, sőt, még ilyenebb, ha eljön a zimankó.

Templomba menet

Gyimesközéplok: falurészlet nyáron

A bemutatott képek nagy része régi felvétel. Ma már mást is láthatunk: modern házakat, autókat, TV-t, számítógépet. Ám a Kárpáton túli csángók között járva, úgy érzi az ember, hogy egy korszakot visszalépett az időben.

Gyimesbükk

Gyimesbükk a legkeletibb magyar település, a Kárpátok tövében.

Csángók lakják.

Térképvázlat és magyarázata:-A piros kör, Gyimesbükk.- A sűrű pontsor, a történelmi Magyarország határa.- Bákó és Onyest vidéke, az ottani csángók hazája.- Pákó, az első moldvai falu.

.Pákó

Gyimesbükk, magyar határőrhely volt. Az egykor városi rangú település határában áll, a Rákóczy vár. A ‘30-as években még jó állapotban lévő várból ma már, a romjai is csak alig vannak meg.

A II. világháború vége felé, itt védte a magyar határt Sebő Ödön főhadnagy és amaroknyi legénysége, a „Halálra ítélt zászlóalj”. Könyvének sokatmondó címe ez.

Egy régi, és a napjainkban készültkép a várról.

Gyimesbükkön, vasútállomással szemben van Antal Mária tanítónő, gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménye. A kép ízelítő a látnivalókból. A magángyűjtemény gazdája, jó szívvel várja a látogatót.

A Kárpátok tövében - innen, és túl -, még ennyi sok helyen élnek magyarok, csángó magyarok.

A csángók falvai

Csángó család, valahol Moldvában

Csángó lakodalom, már a mai világban.

Egy nemrég rendezett csángó-fesztiválon készült kép. Igyekeznek megmutatni magukat!

A bukovinai székelyek

Szólni kell róluk azért, mert sokan, a kellő ismeret hiányában, csángónak nevezték őket is.

- Való igaz, hogy ők is el csángáltak, de inkább lenne helyes az, hogy ők elmenekültek Erdélyből. A madefalvi vérengzés után, a Kárpáton túlra költöztek, s alapítottak ott öt falut. Ők a határőr-székelyek voltak, nem csángók. Hevesen tiltakoznak is, a csángó megnevezés ellen. Tudni való, hogy még a lakóhelyük sem azonos.

- Az ő 5 falujuk Bukovinában, a Szeret folyó partján: Andrásfalva; Hadikfalva; Józseffalva; Istensegíts; és Fogadjisten. „Sokat mondó” nevű települések, mert Hadik András tábornok, József főherceg nevére emlékeztet. Ugyanis ők segítettek nekik új hazát teremteni. Az Istensegíts, és a Fogadjisten helynévhez –úgy gondolom-, nem szükséges magyarázat.

A bukovinai székelyek öltözete, bár ez a ruha sem egészen eredeti, hanem színpadi fellépő. /Kakasd, bukovinai székelyek lakta település Tolnában./

A Kakasdra települt, bukovinai-székelyek népdalköre

A látott képsor kevés, a csángó történelem, és néprajz bemutatására. Valószínű, az ismereteim sem elegendőek! Legyen ez csupán némi ízelítő arról, hogy valahol nagyon messze a határainktól élnek magyarok, akik nem a divat miatt, hanem őszinte, belső indíttatástól vezérelve, vallják meg a magyarságukat.

V É G E

Horváth György 2011