Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Neveléstudományi MA A cserkész őrsvezető képzés mint a nevelés színtere
Készítette:Németh Csenge Margit
Témavezető:
Trencsényi László
Habil. egyetemi docens
2012
2
1. A témaválasztás indoklása .................................................................................................. 3 2. Személyes bevezető ............................................................................................................ 4 3. Hipotézisek ......................................................................................................................... 5 4. Cserkészpedagógiai háttér a cserkésztörténet tükrében ...................................................... 5
4.1. A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia alapgondolatai ................................. 5 4.2. A magyarországi cserkészet történetének főbb eseményei és a cserkészpedagógia
alakulása ...................................................................................................................................... 8 4.3. A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története ..................................................... 14 4.4. A mai őrsvezetőképzés bemutatása ................................................................................. 18
4.5. A vezetőképzés hivatalos tematikája ................................................................................ 21 5. Kompetencia vizsgálat ...................................................................................................... 22 5.1. A vizsgálat helye, időpontja, körülményei ....................................................................... 22
5.2. Az alkalmazott módszerek, eljárások ............................................................................... 23 5.3. A nemzeti alaptanterv kompetenciái ................................................................................. 24 5.4. Az őrsvezetőképzés célrendszere ...................................................................................... 25 5.5. Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra fordítva .................................................... 26
5.6. Az interjúk elemzése ......................................................................................................... 34 5.6.1. A minta bemutatása .................................................................................................... 34 5.6.2. Az interjúk elemzésének eredményei ......................................................................... 42 5.6.3. A dokumentum elemzése és az interjúk adatainak egybevetése ................................ 44
5.6.4. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzattal nem
megfeleltethető elemek vizsgálata ............................................................................................ 45
5.6.5. A nagy százalékos eltérést mutató elemek vizsgálata ................................................ 47 5.7. A hipotézisek és a kapott eredmények összevetése .......................................................... 48
6. Összegzés .......................................................................................................................... 50 7. Kitekintés és zárszó .......................................................................................................... 51
Felhasznált irodalom ................................................................................................................. 52 Melléklet ................................................................................................................................... 54
3
1. A témaválasztás indoklása
A kulcskompetencia szakmai körökben a megújuló NAT miatt is állandóan az
érdeklődés középpontjában áll. Amikor témát kerestem, a számomra közel álló
ifjúságnevelés és a ma annyira divatos és viták célkeresztjében álló fogalom szerencsés
találkozásából született meg a gondolat, hogy a cserkész őrsvezetőképzésben
megvalósuló kompetenciafejlesztést vizsgáljam a Nemzeti alaptantervben
meghatározott kulcskompetenciákra alapozva. Annál is inkább, mert a 8 /a NAT-ban 9/
úgynevezett kulcskompetencia eredetileg az EU Lisszaboni Nyilatkozatának része,
melyben az „Életen át tartó tanuláshoz” (lifelong learning) szükséges
kulcskompetenciákat foglalták össze.1 Ezt az LLL korszerű elméletei (pl. Kraiciné,
2006) az LWL (lifewide learning) fogalmával is kiegészítik, vagyis azzal, hogy
„mindenütt tanulunk”, tehát megszűnik az iskola privilegizált szerepe.
Azért tartom relevánsnak a cserkészet vizsgálatát, mert az iskola melletti
tevékenység a mai ifjúság életében fontos szerepet tölt be (Vári, Bánfi, Felvégi, Krolopp
és Rózsa, é.n.).2 Ennek okán kiemelt helye lenne annak, hogy ismerjük ezeknek az
iskolán kívüli foglalkozásoknak a gyerekekre, serdülőkre gyakorolt hatását, a benne
rejlő lehetőségeket. Ezeknek a szervezeteknek, különóráknak a felmért és tudatosított
hatásrendszerükkel kellene dolgozniuk. Ezeket tovább kellene tökéletesíteni, csiszolni –
és itt nagy hangsúlyt kell helyezni a ”rejtett tantervi” tartalmakra.
Ezek közül a tanórán kívül szervezett tevékenységek közül tehát én a
cserkészeten, mint önkéntes ifjúsági szervezeten belül megvalósuló vezetőképzést
szeretném górcső alá venni. Ez a képzés a szervezet jól körülhatárolható, időben és
térben elválasztható egysége, így alkalmas a vizsgálatra. Arra vagyok kíváncsi, hogy ez
a programegyüttes – az előképzés, a tábor és az utóképzés, tehát az egész komplex,
kidolgozott folyamat – a Nemzeti alaptantervben maghatározott kulcskompetenciákkal
összehasonlításban mit tükröz.
Arra is szeretnék választ kapni, hogy ezek közül a fejlesztett tartalmak közül
melyek azok, amelyek a résztvevőkre a legnagyobb hatást gyakorolják.
1 Az uniós jogszabályok összefoglalói –
http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm
(2012.04.15.) 2 Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (é.n.): A tanulók
tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. –
http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)
4
Magam is cserkész révén ismerem a rendszert, amit vizsgálni szeretnék, de ilyen
irányú vizsgálatot még nem készített senki, így biztosan sok tanulsággal és további
kérdések felvetésével szolgálhat mind a cserkészet, mind más ifjúsági mozgalmak
számára.
2. Személyes bevezető
1996-ban lettem cserkész, és ettől az évtől kezdve egyre jobban átfonta életemet
a cserkész életforma, a cserkész eszme. Sokat köszönhetek ennek a mozgalomnak:
igazi, mély barátságokat, feledhetetlen élményeket és tapasztalatokat, elméleti és
gyakorlati ismereteket kaptam; formálta a jellememet, edzette és alakította fizikumomat,
gondolkodásomat és lelkemet. Először megtapasztaltam a gyakorlatát a cserkészetnek,
majd megismerkedtem a gyakorlat mögött húzódó elmélettel is. Mikor elindultam a
pedagógusi pályára vezető úton, igyekeztem mindent pedagógiai szemmel megvizsgálni
és átgondolni. Az egyetemi feladataim között is, ha lehetett, olyan témát választottam,
aminek segítségével még mélyebben megismerhettem a mozgalmat.
Azzal, hogy őrsvezetővé, segédtisztté, rajvezetővé, kiképzővé és végül kerületi
főtitkárrá váltam, mind annak a szolgálatába igyekeztem állítani, hogy másoknak is
megadjam mindazt a sok jót, amit én megkaptam, átélhettem. Ennek a dolgozatnak a
megírásakor is azt remélem, hogy nemcsak pedagógiai ismereteimet és tapasztalataimat
tudom elmélyíteni, hanem általa segíteni tudom a mozgalom, az őrsvezetőképzés
fejlődését is.
Mivel cserkész vagyok, dolgozatomban fokozottan igyekeztem figyelni arra,
hogy megtartsam a vizsgálat objektivitását, hogy a mozgalomhoz fűző érzelmi szálak ne
befolyásoljanak.
5
3. Hipotézisek
- Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület
fejlődésére hat.
- Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia
fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
- Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára,
valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a
legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
- Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy
erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége
alacsony lesz.
- Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT
nem tér ki.
4. Cserkészpedagógiai háttér a cserkésztörténet
tükrében
A vizsgált terület megértéséhez szükséges ismernünk a cserkészet céljait és
módszereit. Ezért a következőkben bemutatom a világ és a magyar cserkészet
történetének és pedagógiájának alakulását és jelenlegi állapotát.
4.1. A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia
alapgondolatai
A dolgozatomnak ez a része Lord Baden-Powell of Gilwell Cserkészet fiúknak
című munkája3 és A cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása Magyarországon a
megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig4 című dolgozatom alapján
készült.
3 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.
1994.
4 A dolgozatíró archívumából
6
A cserkészet megalapítója, Bi-Pi, teljes nevén Robert Stephenson Smyth Baden-
Powell, Gilwell lordja huszonhat tábortűzi beszélgetésben írta le a cserkészet lényegét a
Cserkészet fiúknak (Scouting for boys) című könyvében. A következőkben ennek a
munkának az alapján mutatom be a mozgalmat (Lord Baden-Powell of Gilwell, 1994.).
Az alapító mesékkel és történetekkel világít rá arra, hogy mit kíván elérni ennek a
világtestvériségnek a megalapításával. Mindenre gyakorlati tanácsot ad, és ez a
gyakorlatiasság adja meg egész pedagógiájának az alapját. Emellett természetesen
megjelenik az az embereszmény is, amivé szeretné, hogy minden fiú váljon. Ennek a
folyamatnak a mindennapi lépéseire is rávilágít. „Első lépés a jóakarat és kölcsönös
türelem, az igazság és igazságosság szellemének kifejlesztése az irigység, gyűlölet és
rosszakarat helyett.”5 – írja művében.
A gyakorlatiasság eredményeképpen egy sokoldalú felnőtt kerül ki ebből a
környezetből, aki tudatosan cselekszik, tudja a feladatát. A cserkész dolga, Bi-Pi szerint,
a békés felderítés a hazáért, ha kell, a kényelem és az élet feláldozása árán is. Minden
helyzetben találékonyak, magukra vigyáznak és egymást segítik. A parancsot /kérést/
azonnal, vonakodás nélkül teljesítik. Baden-Bowell kiemeli, hogy a cserkésznek meg
kell tanulnia a természetben a megfigyelést, a jelekből való olvasást, hogy így akárhol
tájékozódni tudjon, valamint hogy az emberek megjelenéséből, tetteiből is ki tudja
olvasni szándékukat. Ezek a gondolatok nem a harctérre vonatkoznak, hanem a
mindennapi életre, de érezhetjük, hogy a katonai előéletű alapító sok gondolatot és
fogást a hadsereg életéből, mindennapjaiból is ellesett.
A cserkésznek fontos erénye – a BiPi fogalmazta normák szerint – a
becsületesség, az igazmondás, a vallás és a becsület védelme. Segítőkész, udvarias,
takarékos és adakozó. Ahhoz, hogy meg tudja védeni hazáját és értékeit, egészségesnek,
erősnek és tevékenynek kell maradnia. Elengedhetetlenül fontos a napi jótett. Valamint
fontos, hogy tudja, hogyan kell ellátni a sérültet, és ezt nem csak elméleti tudással kell
megalapozni, hanem gyakorolni kell, hogy szükség esetén rutinos legyen az ápolásban.
Résen kell lenni, figyelni kell, és így – véleménye szerint – akár életet is menthet a
cserkész. Mindezen gondolatoknak a csúcsán pedig a hazaszeretet áll: „Bármit tesztek,
először hazátokra gondoljatok.”6 – írja Baden-Powell.
5 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.
1994. X.
6 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,
7
Fontos megemlíteni, hogy hosszú folyamat, kitartó felkészülés áll amögött, hogy
valaki végül cserkész lehessen. A cserkésszé váláshoz újoncpróbát kell tenni. Ezután
tehet cserkészfogadalmat az erre méltónak ítélt személy, amivel vállalja a fogadalomban
foglaltakat, a kötelességteljesítést és a cserkésztörvények megtartását.
Fontos, hogy a gyerekek megérezzék, hogy felelősek valamiért, valakiért, mert
ezáltal érhető el, hogy a felelősséggel járó dolgokat a mindennapokban is eredményesen
fogják elvégezni.az életben is a felelősséggel járó dolgokat eredményesen fognak.
Ennek a felelősség megtapasztalásnak a legjobb eszköze az őrsi keret, amibe hat-nyolc
fiú tartozik bele. Ebben a keretben az őrsért és a csapatért viselt felelősséget is megélik
a cserkészek. Az őrs vezetőjének szabad mozgástere van a munkavégzésben. Az
őrstagok hallgatnak a szavára a közös sikerek és eredmények elérése érdekében, és nem
a félelem miatt. Ez az együttműködés az alapja a munkájuknak. Az őrs vezetője ez által
tanulja meg a felelős viselkedést. Az őrsvezető feladata a tagok lelkesítése, a játékok és
a cserkészgyakorlatok irányítása. A gyerekek előtt mindenben jó példával kell járni,
mert amit az őrsvezető tesz, azt teszi a vezetett is, és amilyen az őrsvezető, olyan lesz az
őrse is.
„Szeretném, ha ti, őrsvezetők, egészen egyedül foglalkoznátok az őrsötökkel,
mert képesek vagytok rá, hogy minden fiút kézben tartsatok az őrsben, és rendes
gyereket faragjatok belőlük Semmi haszna sincs, ha négy vagy hat nagymenő fiútok
van, a többit meg semmire sem lehet használni. Meg kell próbálnotok, hogy
valamennyit egészen rendessé formáljátok.
E felé a cél felé a legfontosabb lépés a példamutatás, mivel amit ti tesztek, azt
teszik cserkészeitek is.
Mutassátok meg nekik, hogy követitek a parancsot, akár szóban kaptátok, akár
nyomtatott vagy írott szabály formájában, és végrehajtjátok, akár lát bennetek a
vezetőtök, akár nem. Mutassátok meg nekik, hogy tudtok különpróbát tenni, és
meglátjátok, a fiúkat alig kell majd győzködni, hogy kövessenek titeket. Ne felejtsétek
azonban, hogy vezetni kell őket, nem tuszkolni.”7
A gyerekeket párokba osztotta, hogy így együttdolgozva, mint bajtársak érjék el
céljaikat.
Számtalan cserkésztudást sorol fel Lord Baden-Powell, melyre szüksége lehet
Budapest. 15.
7 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,
Budapest. 25.
8
egy fiúnak. Mivel az egész cserkész lét a természet köré épül fel, így a tábor nagyon
fontos pontja a munkának, a nevelésnek, így részletesen felépített a leírása. Minden apró
momentumnak értelmes és kialakult folyamata van. Ezek nevelési és praktikus
gondolatok mentén épülnek fel. Baden-Powell kiemelten fontosnak tekinti az
erkölcsösséget, az önmegtartóztatást, a hűséget, az alázatosságot, a kitartást, a
takarékosságot és a vidámságot.
Hangsúlyozza az alapító a valamilyen valláshoz való tartozás fontosságát, és
annak a törvényeinek a betartását. Felhívja a figyelmet arra, hogy Isten adta a
természetet annak minden szépségével. Kiemeli az Isten és a felebarát szeretetet.
Fontosnak tartja a köszönő és kérő imádságot. Az ember célja szerinte a Földön az,
hogy jót tegyen, és hogy olyan jót tegyen, ami utána megmarad.
Tanácsolja, hogy két szakmát végezzen el mindenki, hogyha az egyikben
kudarcot vall, akkor ott legyen a másik. Hiszen olyan erős jellemekre van szükség, akik
hasznossá akarnak válni a munkahelyen, az életben.
Ahhoz, hogy jó állampolgárok legyenek a cserkészek a hazájukban és a
világban, mindenkit barátjuknak kell tekinteniük. Mindenkinek abban a helyzetben kell
a legjobbat tennie és összefognia a társaival, amibe beleszületett. Mindennel a hazáért, a
szakmáért, másokért tegyenek a cserkészek, és így megkaphatják azt, amire az életben
vágynak. Azt kéri, hogy a politikában minden irány megismerése után, az ország
érdekének a mérlegelése után szavazzanak a cserkészek, hiszen ez az állampolgársági
kötelességük. Bi-Pi egyértelműen elveti a háborút, és a megoldást abban látja, hogy
egymást meg kell ismerni, és barátságokat kell kötni a népek között, így lehetne
elérhető a világbéke.
4.2. A magyarországi cserkészet történetének főbb
eseményei és a cserkészpedagógia alakulása
A következő rész a cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása
Magyarországon a megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig című
dolgozatom alapján készült.8
Ezt a sokkomponensű, életprogramot adó eszmét igyekeztek átvenni, és a saját
arculatukra formálni a magyarok is.
8 A dolgozatíró archívumából
9
Magyarországon már 1909-ben, 2 évvel az első cserkésztábor után, és egy évvel
a Scouting for Boys megjelenése után Králik László, a nagybecskereki gimnázium
tanára már elolvasta a könyvet, és az iskolaújságba be is került a mű egy részének
fordítása. Evvel majdnem egy időben a Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban
megalakult az első csapat. Így kezdődött el a térhódítása a hazai cserkészetnek (Gergely,
1989).
A bi-pi-i alapelvek elfogadása, jellemes, egészséges, hasznos fiú ideál átvétele
volt a jellemző ekkor.
A magyar cserkészideál az emberebb ember és magyarabb magyar nevelése lett
a trianon utáni helyzet kialakulásával.
„A cinizmust, pesszimizmust, gyűlölködést épp úgy elveti, mint a beteges
ábrándozást. A való élet és tettek kemény országútján halad. A cserkész hisz Istenben,
szereti embertársait és bízik önmagában. Noha öntudatos magyar, nem becsüli le más
nemzetek teljesítményeit. Ellenkezőleg, hajlandó átvenni tőlük mindazt, ami jó, ami a
magyarságnak használhat.”9 Ezek a fennkölt gondolatok kísérték az első éveket
(Bodnár, 1989).
1912. december 28-án megszületett a Magyar Cserkészszövetség (Sík és Surján,
1998). 1913-ban összeolvadt a cserkész és az őrszem mozgalom. A valláserkölcsi
alapon álló cserkészet a liberális szellemű őrszemekkel szemben érvényesíteni tudta
nézeteit az egyesülés után, így gyakorlatilag semmilyen alapelvet nem kellett
megváltoztatni a szövetségben. Így jött létre az Országos Cserkész-Őrszem Szövetség
(Gergely, 1989).
Az első világháború a szervezet széthullását eredményezte. Sokféle törekvés
indult meg egymás mellett annak a kérdésnek a vitája mentén, hogy hogyan lépjen
tovább a mozgalom. 1917. szeptember 23-án megalakult a Magyar Cserkészcsapatok
Háborús Bizottsága, amelynek céljai között szerepelt cserkészkönyvek kiadása az
egységes nevelés és képzés megteremtésének a segítésére. A frontról egy katonai és egy
pacifista irányzat szivárgott be a szervezetbe, melyek a nevelést is igyekeztek ebbe az
irányba terelni. Végül 1919. szeptember 21-én alakult újjá a Magyar Cserkészszövetség.
Az új politikai környezet hatására az alapszabályban a „nemzeti eszme” szolgálatát és
az Istenhez való hűséget tették középponti helyre. Az 1920-as években a Magyar
Országos Véderő Egyesület a cserkészetben meglátta a lehetőségét annak, hogy azt
9 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 12.
10
bekebelezve a katonai utánpótlás helyszínévé tegye a mozgalmat. Mivel a szövetségnek
támaszra volt szüksége – amit megadhatott a MOVE –, megkezdték velük a
tárgyalásokat. Ez a militarizálódó vonal a világszövetségben aggályokat keltett, aminek
következtében a MOVE-ba való beolvadás félelme 1922-től megszűnt, de az
együttműködés továbbra is élő maradt (Gergely, 1989).
Már a kezdeti időkben is kardinális kérés volt a szakmailag jó vezetők jelenléte.
Az első világháború után Sík Sándor a következőképpen fogalmazta meg álláspontját:
„A vezetők kérdése az egész cserkészmozgalom legfontosabb kérdése. Hogy egy csapat
jó munkát fog-e végezni vagy nem, azon fordul, van-e jó vezetője. A cserkészet nevelő
munka, mégpedig egyéni nevelő munka, sikere tehát jóformán mindenestül a jó nevelők
egyéniségén fordul.”10
A vezetővé válás legfontosabb mozzanata az író fejtegetése
alapján az önnevelés, ami egy életen át tart. Olvasni, utazni, mások munkáját
megfigyelni és beszélgetni a vezetőtársakkal: ezek a legfontosabb elemei ebben az
időszakban az önnevelésnek (Gergely, 1989).
Az első világháború utáni baloldali forradalmi események következtében a
szövetségen belül, bár nem nagy számban, de felléptek a kívülről támogatott hangadók
az Isten és a haza iránti hűség eszméjével szemben. Eközben sokakban a trianoni
események megerősítették a magyarságtudat fontosságát, és azt a célt, hogy
Magyarország feltámasztására kell nevelni a magyar ifjakat (Sík és Surján, 1998).
Mindeközben, 1920-tól fővárosi tanárnők és lányiskolai pedagógusok
kezdeményezésére megindult a lánycserkészet is. A cserkészetnek ez a vonala „A női
lélek sajátosságaihoz alkalmazkodva óhajtott szolgálni.”11
A leány cserkészetben
mindenütt az országban uralkodó leány- és nőnevelési nézeteket építették be, eszerint
alakították át a cserkészet céljait, nevelési módszereit és eszközeit (Gergely, 1989). Ki
kell emelni, hogy a fiúk mellett a lányok is a magyar jövendő tartópilléreivé akartak
válni, a fiúkkal azonos törvényeket, azonos fogadalmat igyekeztek megélni (Bodnár,
1989).
Megfogalmazódott a leánycserkész eszményi képe, a leánycserkészet célja, ami
egy mondatba sűrítve a következő:... a cserkészet a jövő anyáit neveli.”12
A meginduló kiscserkészet a vallási és erkölcsi nevelés alapjainak a lefektetésére
helyezte a legnagyobb hangsúlyt. A jó tulajdonságokat kiemelte, a rosszakra rámutatott
10 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 62.
11 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 27.
12 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 90.
11
és igyekezett nyesegetni. Kerettörténete Kipling Mauglija volt, amiben Maugli, a sűrű
dzsungelben eltévedt gyerek, a cserkész farkaskölykök útját mutatja a bűn legyőzéséig.
Az öregcserkészet is létrejött az évek elteltével, és 1925-re kitűzte azt a célt, hogy a
cserkésznek felnőve is cserkésznek kell maradnia. Felhívták a figyelmet arra, hogy a
társadalom művelt, jellemes, fegyelmezett, példát mutató felnőtt tagjaként kell élniük.
(Gergely, 1989).
A cserkésznevelés legalapvetőbb eszközei és módszerei a következők voltak: a
cserkészotthon, a műhelymunkák, a rendgyakorlatok, a játékok, a sport, a szolgálatok, a
kivonulások, a művészeti munka, a táborozás és a próbáztatás. Ezek közül a
cserkésztábort és a csapatotthont emelném ki, melyek a szocializáció fontos eszközei.
Ezek a helyek a rendre, a közös munkára, a szolgálatra nevelik a cserkészeket. A
sportolást nem a versengés oldaláról, az eredményhajhászás perspektívájából nézték,
hanem a test egészségesen tartásáért, az akaraterő fejlesztéséért, a testi ügyesség és a
figyelem fejlesztéséért, a közösség formálásért végezték. Megjelent a gondolkodásban a
tömeges testi nevelés és a militarizálás gondolata is, ami sokakban aggodalmat keltett
(Gergely, 1989).
1933 után a befelé fordulás lett a jellemző, mert túlságosan a külsőségek nyertek
hangsúlyt a dzsembori megszervezése miatt. A próbarendszert –, ami a nevelés
iránymutatóját képezte – a bi-pi-i formára építve átszőtték magyar elemekkel (Bodnár,
1989).
1935 körül a pacifistákkal szemben megerősödött a militarista oldal, ami a
nevelés területén a honvédelemben való részvételt tűzte ki céljául, valamint más belső
változásokat is eredményezett. Központi helyre került a tekintélytiszteletre és az
elöljárók megbecsülésére való nevelés. A Hadügy Minisztérium befolyása is
egyértelműen érezhető volt. Ezen hatások következményeként került a repülésre, a
rádiózásra, a testi fejlesztésre nagyobb hangsúly. Ehhez állami támogatásokat is kapott a
szövetség. Ezek a változtatások lassan elvitték a baden-powell-i útról a cserkészetet,
megváltoztatták arculatát. Az eddig alapvető tevékenységek, mint a táborozás, az
országjárás vagy a tanonctáborozás 1936-ra teljesen eltűnt a gyakorlatból. És mivel a
cserkésznevelésben az eddigi tartalmak mellett egyre nagyobb teret kapott a katonai
előképzés, új próbarendszert dolgoztak ki (Gergely, 1989).
1943-ban központilag elrendelték a cserkész sportosztály megalakítását. Ennek
az alapgondolattal ellentétben álló lépésnek a hátterében is politikai és háborús nyomás
12
állt. (Gergely, 1989)
A második világháború után vissza kívántak térni a bi-pi-i tanításhoz, levetkőzve
a fasiszta, militarista és soviniszta, felvett vonásokat (Trencsényi, 2006). Emellett újra
hangsúly került a kezdettől vallott célra, arra, hogy a nemzetnek valláserkölcsi alapon
nyugvó megújulásra van szüksége, és ezt a változást kell elérni a cserkészet által. Azt
vallották, hogy ezt az ifjúság lelki elmélyülésével és testi megedződésével lehet és kell
elérni, hogy így „a cserkészmozgalom útján a jövő magyar társadalmának értékesebb
embereket és áldozatkészebb magyarokat”13
adjon a szövetség. Ennek eléréséhez
szerintük az egyénnek önmagában, és mint a nemzet tagjának is meg kellett újulnia (Sík
és Surján, 1998).
A Magyar Cserkészszövetség feloszlatása után, 1946-ban létrejött a Magyar
Cserkészfiúk Szövetsége, mely hajlandó volt az új rendszer elvárásainak eleget tenni. A
„demokratikus” elveknek, és így már a kormányzatnak is megfelelő cserkészszövetség
nevelési céljai a következők voltak: „a hazai ifjúság jellemének, lelkének és testének
demokratikus, szabadságszerető szellemben nevelése, a népi cserkészeszmének és a
dolgozók megbecsülésének úgy a köz-, mint a magánéletbe való bevitele és
érvényesítése.”14
Ezután a cserkészet teljes egyesítését az úttörőmozgalommal a következőképpen
jellemezte Kölley György, cserkész: „Mivel a cserkészetet nem lehetett átalakítani,
mivel a cserkészetből nem lehetett soha ateista, Istent és embert nem ismerő mozgalom,
természetes, hogy halálra volt ítélve.”15
A rendszerváltás idején újjáalakult liberálisabb Cserkészcsapatok Szövetségével
szemben a Magyar Cserkészszövetség csak a vallásukat gyakorló hívő embereket
tartotta elfogadható vezetőnek. A következő években megalakult szövetségek közül a
Magyar Cserkészszövetség –, amely ma is tagja a világszervezetnek – különböző okok
miatt szinte ”egyeduralomra” tett szett, így a következőkben csak ezzel az ággal fogok
foglalkozni (Derzsi, 2010).
A Magyar Cserkészszövetség felfogása szerint a régi meglátásokra kell építkezni
úgy, hogy a mai szükségleteket figyelembe veszik. A fiúk és a lányok esetében a célok
és az eszmények ugyan azok lettek, csak a hozzá vezető útnál tartották szem előtt a
13 Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton Áron Kiadó, Budapest.
18.
14 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom
„egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. 19.
15 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom
„egyesülése” 1948-ban. Budapest. 46.
13
biológiai és pszichológiai különbségeket, és azt, hogy a társadalomban milyen szerepet
kell majd betölteniük. Igyekszenek a cserkészvezetők a társadalom változásaival együtt
járó veszélyekre felkészíteni a cserkészeket, a felmerült kérdésekre választ adni. Az
egyénre összpontosítva a megértés, a döntés és a tett hármasát próbálja átadni minden
egyes tagnak. Az elkényeztetettséggel és a szófogadatlansággal szemben a kitartásra, a
szófogadásra és az engedelmességre tanítanak. A gyakorlati életre nevelés ma is sok
esetben a természetben, táborban, kirándulásokon történik, és természetesen a heti
foglalkozásokon. A kézművesség a kézügyesség fejlesztése mellett a népi identitást és a
nemi identitást is erősíteni hivatott. Ezek a felsorolt célok nem csak egymás mellett
állnak, hanem egymásra is nagyon komolyan épülnek. Ezeket figyelembe véve új
próbarendszerek jelentek meg a korosztályok számára, a régi tartalmakat néha új
köntösbe öltöztetve (Sík és Surján, 1998).
A nevelés teljesebbé tételéhez igyekszik a szövetség lépést tartani a pedagógiai
és pszichológiai kutatások eredményeivel, és ezek mentén, ha szükséges módosításokat
végez a kitűzött feladatokban. Emellett próbál ezek által még teljesebb képet adni a
vezetőknek, mindezzel a célok elérésének az eredményesebbé tételéhez téve hozzá.
Vizsgálja az érzelmi, az értelmi, a testi, a társas, a lelki területeket, és rámutat a múlt és
a környezet fontosságára. Külön foglalkozik a kiscserkészekkel (7-10 évesek), a
cserkészekkel (11-15 évesek), a kószákkal (16-19 évesek) és a vándorokkal (20-
évesek) (Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi
Balázs, É.n.). Az országos elnökség füzetek kiadásával, konferenciák szervezésével
segíti a csapatok életét, a célok, elérendő ideálok egységesítését.
A vezetőképzés állandó önvizsgálattal törekszik minél tökéletesebben
megvalósítani a cserkészet lelkének, az önkéntes vezetőknek a nevelését.
A cserkészet története tehát Magyarországon három nagy szakaszra osztható.
Kezdetben a tiszta baden-powel-i eszmékre alapozva indult a cserkészkedés,
természetesen magyar arculatúvá formálva, majd beférkőzött a politikai szándék a
szövetségbe. Végül az újjáalakulástól kezdve vissza próbáltak térni az alapértékekhez,
és a korszellemhez, és az elvárásokhoz igazítva formálták az eszközöket, hogy így még
hatékonyabban érjék el a kitűzött célokat.
A cserkész ideál – röviden összefoglalva – ma is az emberebb ember és a
magyarabb magyar nevelése, ugyan úgy, mint 1912-ben, a kezdetekkor. Ennek a célnak
a megvalósítása sajátos és egységes módszerek mentén valósult meg a kezdetektől
14
fogva: a cserkészfogadalom és a -törvények által, a cselekedve tanuláson keresztül, őrsi
rendszerben és a fokozatos és vonzó, tehát élménygazdag programok által.
A fogadalom és a törvények is tükrözik a mai alapértékeket és a célokat.
A fogadalom szövege így szól: „Én (NÉV) fogadom, hogy híven teljesítem
kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak, és Embertársaimnak tartozom.
Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt
mindenkor megtartom.”
A magyar cserkészet tíz törvénye pedig a következő:
„1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának,
és embertársainak tartozik.
3. A cserkész ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a
növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.”16
A fogadalom szövege és a tíz törvény is azokon az eszméken nyugszik ma is,
mint kezdetekkor, tehát a bi-pi-i elgondolást tükrözik. Ezt élték meg már 1912-ben is, és
ezeket követik a cserkészek ma is. A cél tehát ugyan az, csak az út – amin eljuthat oda a
mai magyar cserkész – változott meg kényszerűen az idő és a fejlődés szavának
engedelmeskedve.
4.3. A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története
A magyarországi cserkészet megindulásakor főleg felnőttek kezdték el a
csapatok szervezését, és csak később indult meg a vezetőképzés, ami által a
16 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcspatok Szövetsége,
Budapest. 267.
15
cserkészetben felnőtt tizenévesekre bízták a mozgalomba belépőket. Ezekben az első
időkben a csapatok tanították ki a vezetőiket, (ŐVVK története) de sajnos a jelentkezők
száma alacsony volt, így a hiány 1923-ra már olyan égető probléma volt, hogy a
cserkészsajtó is foglalkozott vele. 1924-ben merült fel az őrsvezető vezetőképzés
elindításának a gondolata, miután ebben az évben megindult a tiszti képzés (Gergely,
1989).
Az őrsvezetőket a kerület, a körzet (kerületen belüli kisebb egység) vagy a
csapat egyénileg vagy csoportban készítette fel a vezetésre. A jelöltek kiválasztása után
egy éves képzés következett, aminek a végén próbát kellett tenni. Ennek sikeres
teljesítése után kapta meg a jelölt a képesítését. Ebben az időben az őrsvezető feladata
elsősorban az őrs közösséggé kovácsolása, az őrs feladatainak a megszervezése és
program szervetés volt, a képzést a tisztek végezték (ŐVVK története).
Nagy lépést jelentett az 1927-es év, amikor is bérbe vette a Magyar
Cserkészszövetség a hárshegyi Cserkészparkot. (Innen az őrsvezetőképzés jelvénye: a
hárslevél.) Ennek első parancsnoka Sztrilich Pál volt, aki még ez év tavaszán
megszervezte a parkban az első országos őrsvezetőképző tábort, amit később számos
másik követett. A képzések egy hétig tartottak, általában a húsvéti szünetben, néha
pedig a nyári szünet elején kerültek megrendezésre. Egy-egy évben akár több száz jelölt
is megfordult ezeken a képzéseken. „A táborok programja forgószínpados formában
tartott gyakorlati kiképzésből, őrsi és raj minta-összejövetelekből, különböző
versenyekből, gyakorlatokból (pl. cserkészjáték, akadályverseny, éjjeli gyakorlat) és
világnézeti előadásokból állt.”17
1930-ra már tematikával rendelkezett a képzés, voltak
tanfolyamai és táborai. A vezetővé való felkészítés Gilwell-rendszerben zajlott – ezt a
külföldi minta alapján vette át a hazai képzés –, ami azt jelenti, hogy tartalmazott
szintfelmérést, elméleti képzést és elméleti feladatokat, legalább egy hetes tábort, ahol
megtapasztalhatták a jelöltek a határaikat és kiképzésben részesültek, valamint egy hat
hónapos vezetői munkát, aminek az elvégzése után érdemelték ki a képesítésüket
(ŐVVK története).
A problémák ezzel azonban nem szűntek meg. 1936-ban vezetőképző hálózat
kiépítésén kezdtek el dolgozni, amelyeket tanítóképzőkön, a teológián és egyetemeken
állítottak fel, de ezek színvonala nem érte el az eddig fennálló tisztképző táborokét
(Gergely, 1989).
17 ŐVVK története - http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)
16
1948 májusa után a vezetőképzés csak egyéni felkészítésre korlátozódott, és az
1956-os rövid újjáalakulás alatt sem sikerült képzést indítani. Emellett még nagy
érvágást jelentett az 1961 és 1963 közötti letartóztatási hullám, ami miatt megszűnt az
új vezető generáció kinevelése, és így csupán néhány közösség működött egymástól
elszigetelten (ŐVVK története).
A cserkészmunka továbbvitele a „II. világháború után a menekülttáborokban és
szorványban” (ŐVVK története) valósult meg. Passauban megalakult a Teleki Pál
Munkaközösség 1947. április 3-án, és ez év májusában őrsvezető vezetőképzőt is
tartottak Passau-Waldweke-ben. Nyáron Guttenburgban hirdettek vezetőképzést fiú és
lány altáborral, ahol a parancsnok v. kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt. A
következő nagy lépést Kővári Lajos és Bernhardt Béla tette meg, akik összegyűjtötték a
magukat Hontalan Sasok Vándor Kiképző Őrsének/Törzsének nevező közösséget, akik
küldetésüknek a tollal és tudással a magyarságért vívott harcban látták. (Jelvényük a
nyakkendő sarkában egy indiánfej, később két keresztbe fektetett toll volt.) Ennek 14
tagja a későbbiekben az USÁ-ban, Ausztráliában, Párizsban és Nagy-Britanniában élte
le életét (ŐVVK története).
Bodnár Gábor 1984-től irányította a vezetőképzést. Ugyan ebben az évben a
Hontalan Sasok 14 vezetőképző tábort tartottak, ebből is érzékelhető, hogy a külföldre
szakadt magyarok között a mozgalom pályája felfelé ívelt. 1951-ig a képzések
Németországban folytak, majd a következő évtől kezdve a világ számos pontján,
kerületenként zajlottak (I. Cserkészkerület: Európa, II. Cserkészkerület: Dél-Amerika,
III. Cserkészkerület: USA, IV. Cserkészkerület: Ausztrália, V. Cserkészkerület:
Kanada). A tematika és a módszertan azonban egységes maradt. A képzés központja
Fillmore lett, amit négy cserkész (Bodnár Gábor, dr. Gerencsér István, p. Kővári Lajos
és dr. Némethy György) adományozott a KMCSSZ-nek (Külföldi Magyar
Cserkészszövetség). A képzés külön fiú és lány csoportokkal dolgozott. A
középpontban az őrsi szellem erőssé válása, a közösség erőssé tétele és a módszertan
állt. Az 1961 utáni időszak sok máig érvényes újítást hozott a képzés történetében.
Kidolgozásra került a fiú táborokra Dr. Ádám János SJ irányítása alatt az NLÁ jelvény.
(A lányoknál szellem alakot kaptak a kiképzettek, az arra érdemes kiképzők pedig fa
nyakkendőgyűrűt, ami fonásra hasonlít, és bele van írva az NLÁ.) 1971-ben a fillmore-i
lány táborban először játszották a Pál utczai fiúk keretmesét, ami a mai napig
meghatározó hagyomány alapjait tette le. Gyakorlati szempontokat szem előtt tartva
szintén a lány képzést reformálták meg először – egymáson gyakorolták a lányok a
17
próbaanyagot. Ennek az átalakításnak a vezetője Némethyné Kesserű Judit és Dömötör
Éva volt. (A 80-as évektől már nem egymáson, hanem gyerekeken történt a mintázás,
így tették még élet közelibbé a gyakorlás időszakát.) Erre az időszakra tehető a táborba
lépés feltételeinek a meghatározása is, ami a megfelelő cserkészpróbák ismeretét és
magyarságismeretet foglalt magába. (Ennek elsajátítására előkészítő tábort és
tanfolyamot is bevezettek.) Mindezek hozományaként alakult ki egy átgondolt tíz napos
tábor, aminek alapjain a mai képzések is nyugszanak. A keretmese 1998-tól a Dobó
István vezette Egervár védelme volt, ezzel is mélyítve a résztvevők magyarságtudatát.
Ennek vezetői: Pigniczky Eszter és Szórád Gábor voltak (ŐVVK története).
A magyarországi képzés 1988-tól indult meg. Először tanfolyamok indultak,
majd 1989-ben és 1990-ben a KMCSSZ fogadott Eibisbergben 33 őrsvezető-jelöltet.
Itthon az első őrsvezető vezetőképző tábort p. Görbe László SCH. P. Katalinpusztán
vezette a fillmore-i tapasztalatai alapján, megtartva a Gilwell-rendszert. Kiképzőtársai a
KMCSSZ-ben végzett vezetők közül kerültek ki. Az újításokra nyitott új
vezetőképzésért felelős vezetőtiszt nyomán itt is az élményre és a gyakorlatiasságra
került a hangsúly. 1991-ben Gödöllőn megrendezésre került az újjáalakulás utáni első
központi vezetőképző tábor, melynek kiscserkész- és cserkészőrsvezető vezetőképző és
segédtiszti vezetőképző altábora is indult. (A táborparancsnok Edöcsény András, az
őrsvezető vezetőképzés altáborparancsnoka pedig Grynaeus András volt.) Az
őrsvezetők képzésében meghonosodott az NLÁ és a mintázás, „nyulazás” néven. A
képzések megindulásával felmerült az igény az egységesítésre, amit a kiképzők közös
felkészítésével próbáltak elérni, sajnos kevés eredménnyel. Ugyanezen okból kiadta a
vezetőképzésért felelős vezetőtiszt az őrsvezetőképzés és a segédtiszt képzés
segédkönyvét, ami szabályzati háttér híján csupán ajánlásként funkcionált. A hazai
cserkészetbe is visszatért az élet. Az ország kerületeiben szinte mindenhol megindult a
helyi őrsvezető és segédtiszt képzés a központi képzések mellett. Ezeknek a jelvényei,
anyaga és a színvonala központi szabályozás híján széles skálát mutatott (ŐVVK
története).
Kiemelkedő esemény, hogy 1993-ban megszűnt a központi vezetőképzés, mivel
az országos vezetőtiszt és az országos vezetőképző vezetőtiszt is lemondott. A
felszereléseket a kerületek között osztották szét. A központi szabályozás még mindig
fennálló igénye miatt 1995-ben az Országos Intéző Bizottság határozata alapján
vezetőképző szabályzaton kezdenek el dolgozni a tapasztalt képzésvezetők és vezetők,
ami 1996. február 3-ára el is készül, de az országos vezetőtiszt nem fogadja el. Így
18
végül csak 1997-ben jelent meg a vezetőképzés kereteit szabályozó, átdolgozott
Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat (VKKMISZ), melynek
módosítása 2000. október 7-én lépett életbe (ŐVVK története).
Jelenleg az őrsvezetőképzés a kerületekben kisebb nagyobb kihagyásokkal
működik. (2007-ben öt, 2008-ban és 2009-ben hét, 2010-ben négy, 2011-ben pedig a
tizenegyből hat kerület tartott őrsvezetőképzést (Éves beszámoló, Az országos
vezetőtiszt beszámolója).)
4.4. A mai őrsvezetőképzés bemutatása
Dolgozatomban az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táboron keresztül
vizsgálom meg a magyar őrsvezetőképzést. Azért tartom lehetségesnek, hogy ennek a
képzésnek a vizsgálata után általános következtetéseket vonjak le, mert közismerten
egységes vezetői kultúrára épül a magyarországi őrsvezetőképzés, azt az Országos
Vezetőtiszt fogja össze.18
A képzés elvi alapjait ma is lényegében a baden-powelli
hagyomány adja (Baden-Powell, 1994).
A következőkben az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táborának
képzésvezetőjével, Ábrányi-Balogh Péterrel készített interjúm alapján mutatom be a
jelenleg működő képzést.19
Felépítését tekintve Gilwell rendszerben dolgoznak a kiképzők (tehát akik a
jelentkező 14 és 18 év közötti, cserkész múlttal rendelkező jelölteket nevelik, képzik ez
alatt az egy év alatt). Az egész folyamat három elemből épül fel: előképzésből, nyári
táborból és utóképzésből. Szeptemberben és októberben igényfelmérést tartanak, ami
januárra véglegesül. Tavasszal négy előképzési alkalom van, két hivatástisztázás
céljából, egy akadályverseny és egy tanfolyami (képzési) hétvége. Nyáron tíz napos
módszertani táboron vesznek rész azok, akik megfelelő színvonalon teljesítették a
kiadott feladatokat. A tábor a tényleges képzés leghangsúlyosabb eleme. Itt történik a
legtöbb tudásmegosztás, gyakorlati képzés és szemlélet átadás. A tábor után októberig a
csapatban és egyénileg utófeladatokat teljesítenek az őrsvezető jelöltek, valamint részt
vehetnek egy korosztály-specifikus továbbképzésen. Az utolsó megmérettetésük az
október eleji próbázás, amire már csak azokat a cserkészeket hívják meg, akiket a tábori
18 Országos Vezetőtiszt oldala - http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23 (2012.04.17.)
19 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
19
teljesítményük és az elvégzett utófeladataik alapján méltónak és alkalmasnak tartanak a
képesítés megadására. Végül a próba sikeres letétele után kapják meg a cserkészek az
őrsvezetői képesítést, amit egy kerületi, sorszámmal ellátott betétlap, két – az
egyenruhára felvarrható – őrsvezetői csík és a bronz hárslevél jelképez.
A képzésen javarészt az I. és X. cserkészkerületek 14-18 (de főleg 15-17) éves
cserkészei vesznek részt, de más kerületekből is jönnek fiatalok, átlagosan 5-10-en.
Hogy ki érkezik a képzésre, azt a jelölt helyi vezetője, a csapatparancsnok dönti el a
személyes ismeretség, az alkalmasság és a csapatban végzett munka alapján.
A jelöltekre nézve maximum 108 fővel tud dolgozni a képzés. Ezt a keretet
általában nem töltik meg a cserkészek, évente körülbelül 90-100 vezető kap képesítést.
Kiképzőként 25-30 felnőtt cserkész szolgál (ők végzik a képzést és nevelést), akiknek
15-25 mameluk (korábban már végzett őrsvezető, a kiképzőnél kevésbé felelősségteljes
feladattal járó tisztség) segíti a munkáját. A jelölteket három, 30-40 fős altáborban
képezik: PUF (Pál utczai fiúk), EGER (az egri vár védelme a törökkel szemben) és
EGOM (Szent István király) keretmesével. (A keretmese azt jelenti, hogy a tábor, sőt
akár minden tábori mozzanat egy történetre van felfűzve. Mindenkinek megvan a
szerepe ebben a kialakított világban. Ebben az „elvarázsolt dimenzióban” élik át a
cserkészek a tábor mindennapjait.) Emellett van GH (gazdasági hivatal), ami az ellátást
biztosítja – beszerzi és szükség esetén elkészíti az ételt, megvásárolja a
fogyóeszközöket. Itt körülbelül tíz ember tartózkodik egyszerre. Vannak táborőrzők
(körülbelül szintén tízen), akik éjjel-nappal vigyázzák a tábor területét (baltások). Ezen
kívül említeni kell még a Nyúl altábort, akik a tízből csak öt napot töltenek a
helyszínen. Ők azok a gyerekek, akiken egy-egy foglalkozás keretében a jelöltek –
felügyelet alatt – kipróbálhatják az őrsvezetést. Körülbelül hatvan gyerek és hat-tíz
vezető vesz részt ebben az altáborban.
A képzés teljes költségvetése körülbelül 4 millió forint, amit a jelöltek, a
mamelukok és a kiképzők fizetnek, illetve a két cserkészkerület is jelentős támogatással
segíti az utánpótlás kinevelését. Jelenleg a hétvégék díja 3000 Ft, a táboré 23000 Ft,
tehát próbálják minél kisebb összegből, a színvonal csökkenése nélkül megszervezni
képzést. Szociális rászorultság esetén a tábordíjra lehet támogatást igényelni a
cserkészkerületektől, ezzel is igyekeznek megadni az esélyegyenlőséget a cserkészeten
belül.
Az előképzés során a vezetői hivatás (elméleti és gyakorlati feladatok), lelki élet,
Istenkapcsolat, önismeret, önnevelés a központi elem. A képzési hétvégén ismerkednek
20
meg az őrsvezetés alapjaival, a gyakorlati tudással. Ezen felül fejlődés- és
személyiséglélektani ismereteket kapnak, illetve a cserkészet alapjait tudatosítják
(célok, módszerek, miértek). A táborban némely anyagokat átismételnek, de javarészt a
gyakorlati őrsvezetői munka által megkövetelt tudásanyagok és példák kerülnek
átadásra (módszertan, nevelési ismeretek, fegyelmezés, programszervezés) kiegészítve
egy cserkész(vezető) számára alapműveltségként is hasznos képzésekkel
(környezettudatosság, fiú-lány kapcsolat, túlélés, néptánc, kézügyesség, népdalok,
EINK – azaz a szövetség Egységes ifjúságnevelési koncepciója).
A tábor egy napja igen szigorú napirend szerint alakul, melynek célja részben a
fegyelemre, időbeosztásra, pontosságra nevelés, részben a megfelelő keretek megadása,
hogy a szükséges mennyiségű képzés beleférjen az időbe. A tábor elején a jelöltek még
frissek, így a legfontosabb képzéseket ekkor tartják meg. Az anyagok elhelyezkedése
ahhoz is igazodik, hogy a táborban kapnak-e feladatot azzal kapcsolatban (például
munkatervírás) vagy sem. A nyári képzés közepére esik a vasárnap, amikor szentmise is
van, így kicsit megpihenhetnek a jelöltek. A vallásos lelkület megteremtése az egész
képzésen átívelő elem. Az Istenkapcsolat fontossága megjelenik a törvényekben és a
fogadalomban; része a tábor mindennapjainak a reggeli, esti, étkezés előtti és utáni ima.
A képzés fő célja a jelöltek személyiségfejlődésének elősegítése. További
(al)cél, hogy a jelölt (cserkész)vezetettből vezetővé váljon. A képzés így alapvetően arra
készít fel, hogy vezetők, nevelők váljanak a cserkészekből. A vezetés itt főképp a
gyakorlati szervezési műveletekre vonatkozik, a nevelés pedig mindenképp egy felnőtt
vezető által meghatározott és felügyelt úton történik. (Legalábbis ez az ideál.)
Akik elvégzik a képzést, leteszik az őszi próbát, azok őrsvezetői képesítést
kapnak. Ezzel a kiképzők azt jelentik ki, rájuk lehet bízni 6-8 gyereket, akiknek a
nevelésében innentől kezdve részt vesznek a felnőtt rajparancsnok felügyelete mellett.
Ehhez a vezetői munkához kapják eszközül a képzés alatt a megszervezendő őrsi
programokat, amiknek a megfelelő megtervezéséhez a kiképzők ismeretekkel
igyekeznek felvértezni őket.
A képzés érdekessége a körülötte levő sok titok. Ennek oka, hogy a közös titok a
közösségi szellem, az összetartozás elmélyítésének egyik eszköze. Ezen kívül a titkok
nagy része azért titok, hogy a következő generációnak is élményt tudjon nyújtani a
képzés. Így egyrészt nem kell minden évben újra kitalálni a meglepetéseket és élményt
nyújtó eseményeket, másrészt a meglévő dolgokat tökéletesíteni, csiszolni tudják.
21
A cserkészet sok rövidítést használ, amelyek által nyelvileg is szubkultúrába
tartozóvá válhat a cserkész. Ezek közül az őrsvezetőképzéssel kapcsolatban a
következőket emelném ki: ŐV: őrsvezető, kv.: képzés vezető, apk.: altáborparancsnok,
pk.: parancsnok, tpk.: táborparancsnok, mami: vagyis mameluk, (aki segíti a kiképzők
munkáját), kk.: azaz kiképző és hivfelk.: vagyis hivatásfelkészítő.
Ebből az összefoglalóból láthatjuk, hogy milyen összetett, sok elemből
összeálló, kiforrott, de mégis alakulni képes rendszer az, amiben a mozgalom a vezetőit
képzi.
4.5. A vezetőképzés hivatalos tematikája
A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata mellékletei
között tartalmazza a vezetőképzés tematikáját, ami alapján a vezetőképző táborok
képzési anyagát kialakítják. Dolgozatomban a hivatásfelkészítés résznél a VKKMISZ-i
(a cserkészet protestáns lelkiségi mozgalma) tematikát vettem alapul. Ezeket a képzési
tartalmakat feleltettem meg a Nemzeti alaptanterv – 2012 vitaanyag kulcskompetenciáit
alkotó ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek (1. melléklet).
22
5. Kompetencia vizsgálat
5.1. A vizsgálat helye, időpontja, körülményei
Az interjúk nagy részét 2012. február 18-án és 19-én a zebegényi általános
iskolában vettem fel a képzésvezető engedélyével az Első és Tízedik Cserkészkerületi
Őrsvezetőképzésnek az első, hivatástisztázó alkalmán. Ezen a hétvégén jelen voltak
kiképzők, mamelukok és jelöltek is, így a képzés minden szintje képviseltette magát.
Közülük kiválasztottam ki 24 interjú alanyt. A beszélgetések egy üres teremben
zajlottak, ahova egyesével érkeztek a beszélgető partnerek. Ezen kívül április 6-án
vettem fel egy interjút egy üres, a beszélgetés nyugalmát biztosító cserkészházban. Az
interjú alanyai nem tudták, hogy miről fog szólni a beszélgetés. A kérdéseket azok
feltételekor hallották először (2. melléklet).
Az alanyok kiválasztása a nemek arányának, a tábor elvégzésének vagy a
kiképzéségben való tapasztaltságnak a figyelembevételével történt. Az altábori
megoszlás nem volt szempont az alanyok kiválasztásánál.
Összesen tehát 25 cserkésszel készült interjú, akik közül 10 jelölt, 5 mameluk és
10 kiképző volt.
Az interjúk elején elmondtam, hogy a beszélgetésekről hanganyag készül,
aminek alapján fogom elvégezni a feldolgozást. A felvételek elkészítésébe az alanyok
beleegyezésüket adták. Ezen kívül biztosítottam őket arról, hogy a közölt anyag a
vizsgálatba úgy fog bekerülni, hogy abban a tábori titkok nem lesznek megtalálhatóak,
csak általános információként fognak megjelenni, így azokról nyugodtan beszélhetnek.
Ezen kívül megtekintettek egy rajzot, amin a tábori élet általános, mindennapi
mozzanatai sematikusan jelennek meg. Ez az élmények könnyebb mozgósítását
szolgálta (3. melléklet).
23
5.2. Az alkalmazott módszerek, eljárások20
A választott módszer a fejlesztett kulcskompetenciák feltárásában a kikérdezés
és a tartalomelemzés volt. "A kikérdezés módszerének lényege, hogy valamely kutatás
keretében kérdések segítségével információkat gyűjtünk, s ezek alapján
következtetéseket vonunk le."21
"A kikérdezés segítségével megkísérelhetjük valamely összefüggés feltárását,
tendencia kitapintását, szabályszerűség igazolását, illusztrálását. Ebben az esetben
követelmény a reprezentativitás, a megbízhatóság ... és az érvényesség ... biztosítása."22
A nyílt kérdésekből felépülő irányított beszélgetés lehetővé teszi, hogy a
válaszoló saját érzéseit, gondolatait közölje. A szóbeli kikérdezésnél "a kérdező és a
kérdezett/ek között személyes interakciós kapcsolat van."23
Az ezt magába foglaló egyéni kikérdezés és az ezen belüli strukturált interjú
abban az esetben alkalmas a kutatásra, amennyiben a kérdések feltevője határozott
elképzeléssel rendelkezik arról, hogy mire kíváncsi, mit szeretne a válaszolótól
megtudni. Leginkább vélemény és hozzáállás mérésére alkalmas. „Megfelelő megoldás
lehet nézetek, … életmódba betekintést engedő adatok gyűjtéséhez. ... ugyan azt, ugyan
olyan sorrendben kell kérdezni, ... a kérdésekhez egyéni kiegészítést, magyarázatot nem
fűzhet..." 24
a kérdező.
A kérdések megírásakor figyelni kell az egyszerű és érthető megfogalmazásra,
az egyértelműségre és a sugalmazás elkerülésére.
Feltételezésem szerinte ennek a módszernek az alkalmazásával úgy fogok a
feltett hipotéziseimre alátámasztó vagy cáfoló választ kapni, hogy a kérdések az
alanyokra a legminimálisabb befolyással leszek.
Krippendorf szerint a tartalomelemzés „…adatokból az adatok
összefüggésrendszerére levonható érvényes, megismételhető következtetéseket
20 Előző szakdolgozatom felhasználásával: Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az
általános iskolában. Budapest: ELTE TÓK, 2010
21 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171.
22 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171.
23 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 172.
24 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 179.
24
fogalmaz meg”.25
Ahhoz, hogy a felvett anyagokból következtetéseket lehessen levonni,
olyan adatokat kell létrehozni, amelyek a vizsgáló alapkategóriáiba besorolhatóak.
Ezeknek a kategóriáknak a meghatározásakor a kutatás célját kell szem előtt tartani. És
az így feldolgozott adatokból lehetséges a vizsgálat hipotéziseire, feltevéseire
meghatározni a választ – az alátámasztást vagy a cáfolatot. Végül pedig az
eredményekből, a kutatás szempontjából értelmezhető következtetéseket lehet levonni.
Ez a metódus többszöri megismétlés esetén, azonos feltételek mellett azonos eredményt
kell, hogy adjon.
Az irányított beszélgetések tartalomelemzéssel átláthatóak, összehasonlíthatóak
és elemezhetőek. Ennek a módszernek a segítségével tudtam a NAT és a vezetőképző
tábor kompetenciaelemeit egy értelmezési szintre emelni, és így a vizsgálatra
alkalmassá tenni.
5.3. A nemzeti alaptanterv kompetenciái
A kompetenciák 2006-tól az Európai Unió oktatáspolitikájának a
középpontjában állnak, így hazánkban a 2003-as NAT felülvizsgálatakor szintén fontos
helyet foglalt el a kulcskompetencia kérdésköre. Vass Vilmos így nyilatkozott a
felülvizsgálattal kapcsolatban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben: „A munkálatok
egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hazai tartalmi-tantervi szabályozás rendszerében
tovább erősödjön a képességfejlesztő, kompetencia alapú folyamat… Az uniós
kompetenciafogalom leszögezi, hogy a kulcskompetenciák azok a kompetenciák,
amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez,
az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A NAT-
bizottság úgy döntött, hogy a 2003. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatai
strukturáltabban bontsák le az Európai Unió jelenlegi kulcskompetencia-
keretrendszerét.”26
Az új, 2012-es NAT vitaanyaga is lényegében azokkal a
kulcskompetenciákkal dolgozik, amiket 2007-ben meghatároztak. (Változásként találjuk
a természettudományos kompetencia helyett a természettudományos és technikai
kompetenciát, valamint a hatékony, önálló tanulás az utolsó helyre került a hatodikról.)
A dolgozat a Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag című
dokumentumán alapszik. Az ebben meghatározott kilenc kulcskompetencia a
25 Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 332.
26 A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában –
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html (2012.04.15.)
25
következő: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika
kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia,
szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség és végül a hatékony,
önálló tanulás.
Ezeknek a kompetenciáknak felosztását a dokumentum Szükséges ismeretek,
képességek, attitűdök pontjai alapján tettem meg, így összesen 105 itemre bontottam a
kilenc kulcskompetenciát (4. melléklet).
5.4. Az őrsvezetőképzés célrendszere
Az őrsvezetőképzésnek is megvan az a célrendszere, ami felé irányítják és
segítik a jelölteket a képzés folyamán. Ez a célrendszer az emberebb ember és a
magyarabb magyar eszmén alapulva neveli a vezetőket úgy, hogy eszerint neveljék
majd ők is a rájuk bízott gyerekeket. Az őrsvezetőképzés elvi alapjait a követezőkben
foglalja össze a képzés vezetése:
„Az őrsvezetőképzés legfontosabb célkitűzése az a szemléletváltás, amit az
őrsvezetőjelölt személyiségének fejlesztése során el kívánunk érni: vezetettből vezetővé
válni. Emellett célunk, hogy jelöltjeink a képzési alkalmak során nyújtott folyamatos
lelki és szellemi fejlődés lehetőségeit megragadva formálódjanak, és egyre inkább
elköteleződjenek a cserkészmozgalom és annak elvei, értékei iránt. Ezt kiegészítendő
kapnak vezetési ismereteket és olyan cserkésztudásbeli képzést, melyek a
cserkészvezetőnél hangsúlyosabban elvárhatók... A VK egyéb szintjeihez képest
kiemelt fontosságú az őrsvezetőképzésben a cserkészet alapvető közösségi
formációjának, az őrsnek mint egységnek a megismerése és minden hozzá kötődő
vezetői tudás megszerzése.
Az őrsvezető számunkra azt a fiatal cserkészt jelenti, aki képes a rábízott 6-8 fős
cserkészőrsöt közösséggé formálni, tagjait jó példával és a cserkészmódszerrel a
jellemes életre nevelni, mindezt összhangban végezve a feljebbvalói által meghatározott
nevelési koncepcióval. Vezetettjeinél egy-két évvel idősebb, koránál fogva, nem
feltétlenül kiforrott és jellemes egyén kell, hogy legyen, aki azonban a rátermett felnőtt
ember jellemzőihez szükséges csírákat magában hordja azzal a vággyal együtt, hogy
folyamatos önnevelés és önképzés által példaértékűen tudja teljesíteni kötelességeit
Isten, Haza, Családja és Embertársai felé egyaránt. … Ilyen őrsvezetői ideált
igyekeznek a kiképzők az őrsvezetőjelöltek elé állítani és minden szavukkal,
26
cselekedetükkel azon vannak, hogy az erre az eszményre nyitott cserkészeket segítsék a
vezetővé válásban.”27
5.5. Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra
fordítva
Az eddig ismertetett, kulcskompetenciákat megadó 105 item közül 68-at
feleltetettem meg a Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat
elemeivel 30 item került még megnevezésre a VKKMISZ-en kívüli tartalomból a
táborok belső tematikája alapján. A 105 lebontott itemből 6 itemet feleltettem meg
olyan tartalommal, ami a VKKMISZ-ben nem szerepel, de képzésben ismert, a tábori
anyagokban megnevezésre kerül. A többi esetben VKKMISZ-ben megadott, vagy a
VKKMISZ-ben megadott és az azon kívüli elemek egymás mellett fordulnak elő (4.
melléklet).
A táblázat színkód alapján került felosztásra, és ezt alkalmaztam a VKKMISZ
elemek megfeleltetésénél is (5. melléklet). A Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános
vitaanyag kulcskompetenciáinak elemei közül azokat, amelyeket nem tudtam sem a
VKKMISZ-nek, sem a kiegészítő elemeknek megfeleltetni, kiemeltem piros színnel. (4.
melléklet) (Ez a jelölés a 5. mellékletben is megjelenik.)
A kulcskompetenciák lebontott elemei közül az anyanyelvi kommunikáció
92 %-ban, az idegen nyelvi kommunikáció 40 %-ban, a matematika kompetencia 67 %-
ban, a természettudományos és technikai kompetencia 88 %-ban, a digitális
kompetencia 25 %-ban, a szociális és állampolgári kompetencia 70 %-ban, a
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 94 %-ban, az esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejezőképesség 46 %-ban és a hatékony önálló tanulás 70 %-ban jelenik
meg a cserkész tematikában. Ebből láthatjuk, hogy az anyanyelvi kommunikáció, a
természettudományos és technikai kompetencia valamint a kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia elemei majdnem minden esetben megjelennek a cserkész
őrsvezetőképző tematikájában, míg az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális
kompetencia alacsony arányban van csak jelen (1. táblázat).
27 Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.)
27
a
kulcskompetencia
itemeinek a száma
a
kulcskompetencia-
elemek és a
VKKMISZ és
kiegészítő elemek
közötti
megfeleltetések
száma (db)
a megjelenő
itemek
százalékos
aránya (%)28
anyanyelvi
kommunikáció 12 11 92
idegen nyelvi
kommunikáció 5 2 40
matematika kompetencia 6 4 67
természettudományos és
technikai kompetencia 8 7 88
digitális kompetencia 8 2 25
szociális és állampolgári
kompetencia 27 19 70
kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia 18 17 94
esztétikai-művészeti
tudatosság és
kifejezőképesség 11 5 46
a hatékony, önálló
tanulás 10 7 70
1. táblázat: A kulcskompetenciák elemeinek megjelenési aránya a VKKMISZ elemeihez
viszonyítva. (A százalékok kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.)
Az idegen nyelvi és a digitális kompetencia alacsony jelenlétének az okát abban
láthatjuk, hogy a dokumentum 2000-ben került kiadásra, tehát a kulcskompetenciák
meghatározása előtt, így elméletileg sem volt lehetséges annak figyelembevétele, de
talán érdemes lenne ennek tükrében átgondolni a tematikát. A hétköznapi életben a
digitális kompetencia központba kerülése abból adódik, hogy a kétezres évek környéke
óta intenzív fejlődésen ment keresztül ez a terület. Ennek fejlesztése tehát
mindenképpen szükséges lenne a cserkészetben is, hiszen Baden-Powell eszménye – a
munkahelyen és az életben hasznos ember – ennek a területnek a fejlesztésével, a
digitális kompetencia kimunkálásával lehet csak igazán a cserkész (Baden-Powell,
1994).
28 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 12 összetevőre bontott kompetencia 11
eleméhez van kapcsolódó VKKMISZ tartalom, és ez a NAT-hoz viszonyítva 92 %-os érintkezést
jelent a két rendszer között.
28
Érdemes lenne az idegen nyelvi kommunikációra is nagyobb hangsúlyt
fektetetni a cserkészeten belül, azonban nem biztos, hogy a vezetőképzésnek ennek a
színterévé kell várnia. Ennek felmérése és átgondolása is érdekes kérdés lehet. (A
nemzetközi táborozások, dzsemborik, testvércsapati kapcsolatok állnak jelenleg
leginkább az idegen nyelvi kompetencia kialakulásának a támogatására.)
A VKKMISZ tematikájának és a kiegészített elemeknek megfeleltetett
kulcskompetencia-elemek vizsgálatánál láthatjuk, hogy a legmagasabb arányt a 46
esetben előforduló, tehát 49 %-os előfordulást mutató szociális és állampolgári
kompetencia jelenti, tehát majdnem minden második elemnél megjelenik. A 19
kulcskompetencia-elem 78 esetben található meg (5. melléklet), ez pedig 411 %-os
jelenlétet jelent (2. táblázat). A fenti számok azt mutatják, hogy a szociális és
állampolgári kompetencia központi helyen szerepel a képzésben, hiszen a
cserkészmódszer két fontos pillére „a kisközösségi (őrsi) rendszer”29
és „a magyar
kultúra ápolása különös tekintettel a népi hagyományainkra”30
ezzel a kompetenciával
szoros kapcsolatban áll. Az előképzések találkozásai és élményei, a mély témák
felvetése a kiscsoportos beszélgetéseken, a táborban, az ismeretlen emberekkel való
szokatlan és egymásrautaltsággal teli helyzetbe csöppenés, a közös programok és
élmények, a tábori és őrsi közös és együttműködést igénylő munka, a játékok és a
tábortüzek (Bakay, 2008) az átélt élményeken keresztül a szociális kompetencia
fejlődésére szolgálnak. Emellett elméleti ismeretekkel is gazdagodnak a cserkészek a
Lélektan, a Közösségformálás, a Lelki elsősegély, Az őrsvezető és őrsvezetés a táborban
és még számos képzési tartalmon keresztül (5. melléklet).
Az állampolgári kompetencia a cserkészetben kiemelten fontos: „Bármit tesztek,
először hazátokra gondoljatok.”31
– emelhetjük ki megint az alapító gondolatát a
magyar kultúra ápolása mellé. A cserkészetben a magyar zászló tövében reggel és este
elhangzó Himnusz, Szózat és más nemzet imádságok, a népdalok tanulása (Bakay,
2008), a képzések között a Magyarságtudat (Regös munka az őrsben.), a Magyarok a
világban, a Helyünk a magyarságban és a Cserkésztörténelem, MCSSZ áll evvel a
kompetenciával szoros kapcsoltban (5. melléklet).
29 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)
30 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)
31 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,
Budapest. 15.
29
Érdekes a 37 VKKMISZ-i és kiegészítő elemhez kapcsolódó
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, ami így 39 %-ban jelenik meg a 94
item között. A 17 kompetenciaeleme pedig összesen 108 alkalommal lelhető fel az
VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett, ez 635 %-os jelenlétet jelent (2. táblázat). Ez
a magas szám is arra enged következtetni, hogy nagy hangsúllyal és sokirányú
fejlesztéssel jelenik meg a képzésben a kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia. Sok lehetőséget rejt magában az az alapgondolat, hogy a „folyamatos és
ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben”32
mint cserkészmódszer
áll a mozgalom, így a képzés középpontjában is. A vezető feladata a heti rendszerességű
őrsgyűlés megtervezése, megszervezése és levezetése, majd értékelése is. A képzési
anyagban ezzel kapcsolatban jelenik meg a Munkaterv készítése, a Felkészülés az
őrsgyűlésre, a Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, a Kirándulás
szervezés, -vezetés és még számtalan tartalom (5. melléklet). Feltehetően a fenti cél és a
megadott tartalmak miatt erős lehet a hatás a kezdeményezőképesség és a vállalkozói
kompetencia elemire.
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség csupán öt kompetencia
iteme 31 esetben jelenik meg az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett. Ez elég
magas, 620 %-os, tehát több, mint hatszoros jelenlétet jelent. A 31 elem pedig összesen
27 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett oszlik el, ami az összes (94) elemre vetítve
29 %-os előfordulást jelent (2. táblázat). A tábor életében az építmények esztétikus
megoldása, az egyenruha szabályos viselése, a rend megtartása elvárás volt a
kezdetekben, és ma is az (Baden-Powell, 1994; Bakay, 2008). A cserkészet egy
kiemelkedő ága a kultúra ápolását kiemelten gyakorló regösség, ami szakágként is
működik a cserkészeten belül. Itt megvalósul a hagyományos kézművességek
megismerése, a belekóstolás a népi képzőművészetbe. A vezetőképzésben az esztétikai-
művészeti tudatosságot fejleszti a Magyarságtudat (Regösmunka az őrsben), az
Énektanítás, a Mese és a Tábori építmények (5. melléklet).
Az anyanyelvi kommunikáció 11 eleme 47 esetben jelenik meg, ez 427 %-os
előfordulást, tehát több, mint négyszeres jelenlétet jelent, ami a képzési tartalom
hangsúlyosságára mutat rá. A 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elemből pedig az
anyanyelvi kommunikáció elemei 24 esetben fordulnak elő, ez 26 %-os megjelenést
jelent minden elemre nézve, tehát a vizsgált itemek egynegyedénél megjelennek az
32 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink - A cserkészet céljai és módszerei
(2012.04.15.)
30
anyanyelvi kommunikáció elemei (2. táblázat). A képzés során állandó
megnyilvánulásra van lehetősége a jelölteknek, és sok esetben ezek alól a megteremtett
helyzetek alól nem lehetséges, hogy kibújjanak. A kiscsoportos beszélgetéseknél inkább
a lehetőség adott, a minta őrgyűlés tartásánál azonban egyedül van a cserkész a
nyulakkal, vagyis a gyerekekkel, akiknek játékot kell tanítania, tudást kell átadnia,
utasításokat kell osztania. A képzési tartalomból az anyanyelvi kompetencia fejlődésére
hat például a Vitakultúra, a Fegyelmezés, a Mese és az Énektanítás. Emellett az
őrsvezetőknek aktív kapcsolatot kell ápolniuk a szülőkkel, ebben a témakörben ad
támpontot Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) című képzési elem. A
magyar nyelv és kultúra ápolása is fontos célja a mozgalomnak33
(különösen a külföldi
magyar cserkészeknél (ŐVVK története)), ezért szerepel a képzési anyagban a népdal
tanulás, a mese, és ezen belül a magyar népmese, valamint a táborok keretmeséi, amik a
magyar történelem regényeit, mondáit ölelik fel. Az 1929-ben először kiadott, Bárdos
Lajos által szerkesztett 101 magyar népdal adta meg az alapját a cserkészek
népdalkultúrájának.34
Ezt az örökséget adja tovább az őrsvezetőképzés is a jelöltjeinek
(5. melléklet).
A 15 %-os előfordulású hatékony önálló tanulás kulcskompetenciájának 7
kompetenciaeleme 14 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (314 %-os
jelenlét) 22 esetben (2. táblázat). Az önálló tanulás fontosságát abban is láthatjuk, hogy
már 1921-ben Majoros Dezső a következőképpen okította a Magyar Cserkész folyóirat
kiadványában a cserkészeket: „A gyakorlati cserkészmunka és ismeretek tekintetében
szintén az elérhető legnagyobb tökéletességre kell törekedned. … Kiképzésed módját
illetőleg pedig mindezt szorgalmas magántanulmányozás, illetőleg tisztednek az
útmutatása, közvetlen tanítása utján lehet legjobban elsajátítani, a kettőt okosan
ötvözve.”35
(eredeti helyesírással) Az őrsvezetőképzésben a jelöltek ezzel kapcsolatos
legfontosabb és legdirektebb képzése Az őrsvezető önképzése, de ehhez a témához
kapcsolódik a Próbarendszer is, ami időről időre, szintről szintre megadja, mit kell
megismernie a cserkésznek (5. melléklet).
A természettudományos és technikai kompetencia 7 kompetenciaeleme 9
VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (243 %-os előfordulás) összesen 17
alkalommal, ami 10 %-os jelenlétet mutat (2. táblázat). Baden-Powell elképzelésében
33 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink
(2012.04.15.)
34 Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs.
35 Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat, Budapest. 24-25.
31
egy természetben önmagát ellátni képes cserkész kristályosodott ki (Baden-Powell,
1994), és a cserkészmódszer is kiemeli, hogy a megvalósuló programok „főként a
természetben”36
legyenek. Bi-Pi technikai megvalósításra is ad tanácsokat a cserkészet
alapjainak a megvetésekor (például híd építésére, tábori szövőszék készítésére vagy
sátorverésre) (Baden-Powell, 1994). Ezek az elemek a mai cserkészmunkában is
központi helyet foglalnak el. A hatodik cserkésztörvény is ezt a természet közeli
látásmódot támasztja alá: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a
növényeket.” (Baden-Powell, 1994) Az akadályverseny és a tábor is az erdőben van,
ahol minden építményt a környezet adta lehetőségeket kihasználva, de a környezetet
kímélve kell magvalósítani. A tábor végén pedig úgy kell elhagyniuk a résztvevőknek
az erdőt, mintha nem lett volna ott tíz napig senki (tehát az emberi nyomokat
maradéktalanul el kell tüntetni). A tábori építmények felállítása a technikai lehetőségek
végiggondolásával és kipróbálásával történik meg. És ha valami nem működőképes,
akkor azt a készítő vagy készítők a maguk bőrén tapasztalják meg. (Például leszakad a
pad a nem megfelelő kötözés vagy a nem jól kiválasztott faanyag miatt.) A
természettudományos és technikai kompetencia is alátámasztásra kerül különböző
képzésekkel. Itt említhetjük a Természetismeretet, az Időjárási ismeretet, a Környezet és
természetvédelmet, a Térképhasználatot és a Tábori építményeket (5. melléklet).
A legalacsonyabb jelenlétet az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett a
matematikai kompetencia (6 előfordulással 6 %-os jelenlét), az idegen nyelvi
kommunikáció (2 előfordulással 2 %-os jelenlét) és a digitális kompetencia (2
előfordulással 2 %-os jelenlét) mutatja (2. táblázat). Ezeknek a megerősítésén el lehetne
gondolkodni annak tükrében, hogy mi is a képzés célja.
A matematikai kompetencia alacsony jelenlétének oka a gyakorlatias
képzésfelépítésben keresendő. Amire szüksége van egy vezetőnek, az matematikai
szempontból az alkalmazási része bizonyos ismereteknek. Egy kirándulás szervezésénél
szükséges, hogy a pénzügyekkel tisztában legyen, és kalkulálni tudjon vele, felmérje,
hogy mekkora távolságot tud megtenni a résztvevőkkel, a távolságot meg tudja becsülni
a térképen különböző módszerek segítségével, valamint hogy a tábori eszközök
elkészítésénél képes legyen becslésre és mérésre. Ezért van például Adminisztráció,
pénzügyek, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai és Tábori
építmények képzés a tábor folyamán (5. melléklet).
36 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink
(2012.04.15.)
32
Az idegen nyelvi kommunikáció csupán a kultúrákkal szembeni tisztelet
magadása és az irántuk való érdeklődés felkeltése szempontjából jelenik meg a képzés
folyamán. A cserkész testvériség gondolata az alapítótól kezdve indult el a
mozgalomban (Baden-Powell, 1994). Erre a baráti, elfogadó viszony ápolására
irányulnak a dzsemborik és a nemzetközi testvércsapatok közös táborozásai és
programjai is (Bakay, 2008). A képzés tematikájában a Magyarok a nagyvilágban és a
Cserkésztörténelem, MCSSZ témakörében jelenik meg a más nemzetekkel való
kapcsolat (5. melléklet).
A digitális kompetenciát annak a használatára való rászoktatással fejleszti a
képzés. Az első képzésvezetői levél felhívja a figyelmet a hivatalos honlapra, ahol
megtalálhatják az aktuális információkat a jelöltek, a hírlevélre, amiről a levelek érkezni
fognak, és az elektronikus levelezési címre, amin feltehetik kérdéseiket és
problémáikkal a kiképzőkhöz fordulhatnak. A levél nyomatékosan felhívja a figyelmet
erre a kommunikációs csatornára: „Amint láthatod, nagyban támaszkodunk arra, hogy a
világhálós lehetőségekkel élve minél egyszerűbben tudjunk kommunikálni. Emiatt
fontos, hogy Te is élj ezekkel a lehetőségekkel, ha pedig valamiért akadályoztatva vagy,
kérünk, hogy azt jelezd felénk személyesen a képzési alkalmak bármelyikén.”37
37 Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala –
http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)
33
a megjelenő
kulcskom-
petencia elemek
száma a
megfeleltetett
VKKMISZ és
kiegészítő
itemek mellett
(db)38
a kulcskom-
petencia
elemek és a
VKKMISZ és
kiegészítő
elemek közötti
megfelel-
tetések száma
(db)39
a megjelenő
és a
megfelel-
tetett itemek
százalékos
összevetése a
kompe-
tencia
elemeire
nézve (%)40
a
VKKMISZ-i
és kiegészítő
itemek
száma,
amelyben
megtalál-
hatóak a
kulcskom-
petencia
elemek (db)41
az összes
VKKMISZ-i
és kiegészítő
itemen belül
előforduló
kompetencia-
elem
százalékos
megjelenése
(%)42
anyanyelvi
kommunikáció 47 11 427 24 26
idegen nyelvi
kommunikáció 2 2 100 2 2
matematika
kompetencia 8 4 200 6 6
természet-
tudományos és
technikai
kompetencia 17 7 243 9 10
digitális
kompetencia 2 2 100 2 2
szociális és
állampolgári
kompetencia 78 19 411 46 49 kezdeményező
képesség és
vállalkozói
kompetencia 108 17 635 37 39 esztétikai-
művészeti
tudatosság és
kifejező-
képesség 31 5 620 27 29
a hatékony,
önálló tanulás 22 7 314 14 15
2. táblázat: A NAT 2012 vitaanyaga kulcskompetenciái és a VKKMISZ-i tematika
megfeleltetésének elemzése darabszámos és százalékos kimutatásokkal. (A százalékok
kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.)
38 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy 47 esetben jelent meg ennek a
kompetenciának az eleme a VKKMISZ tematika elemei mellett.
39 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt mutatja, hogy hány kompetenciaelem kerülhetett
megnevezésre a VKKMISZ elemei mellett.
40 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 11 NAT kompetenciaelem 47 esetben
jelent meg a VKKMISZ elemek mellett, tehát több, mint négyszeres megjelenést mutat az elemek
számára nézve.
41 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 47 NAT kompetenciaelem 24 VKKMISZ
elem mellett találó meg.
42 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elem 26 %-
a mellett található NAT kompetenciaelem.
34
Az itt leírt kulcskompetenciákkal megfeleltetett képzési anyagok csak
potenciális lehetőséget jelentenek. Annak megvalósulása minden esetben az
őrsvezetőképzés képzésvezetőjén, aki a képzés minőségéért felelős, az
altáborparancsnokokon, akik a táborban a kisebb egységben megvalósuló képzést
irányítják, és a kiképzőkön múlik, akik a képzés folyamatában tudásátadóként és
vezetőként vesznek részt. A megvalósult kulcskompetencia fejlesztését külön vizsgálat
keretében lehetne felmérni, ám ez a vizsgálat jelen a dolgozatnak a kereteit már
meghaladja.
5.6. Az interjúk elemzése
Az interjúk elkészítésével arra kerestem a választ, hogy a hivatalos tematikához
viszonyítva mik azok az elemek, amik hangsúlyosak a képzés folyamán, és mik azok,
amik esetleg perifériára kerültek. Tehát friss eredménnyel kívántam megmérni a
használatban lévő tematikát, aminek adatai alapján arra a kérdésre keresem a választ,
hogy mely NAT kulcskompetenciákra és mekkora hangsúly kerül a képzés folyamán.
Mivel a minta nagysága nem reprezentatív, ezért nem lehetséges belőle általános
következtetések levonása, csupán tendenciákról beszélhetünk azok eredményeinek
vizsgálatakor.
5.6.1. A minta bemutatása
A megkérdezett jelöltek nemi eloszlása 6 lány/nő és 4 fiú/férfi (1., 2. és 3.
diagram). Átlagéletkoruk 19 év (4. diagram) (a legfiatalabb 16, a legidősebb 24 éves).
Nyolcan a fővárosban ketten a főváros körüli agglomeráció falvaiban laknak (5.
diagram). Kilencen járnak vagy jártak gimnáziumba, és csupán egyvalaki végzett
szakközépiskolában. Jelenleg egyetemre 2-en járnak, és egy személy végzett OKJ-s
képzést. A jelöltek között tehát magasan vannak reprezentálva a gimnáziumba járók (6.
diagram). Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 1,4 cserkész van (7.
diagram), 9,5 éve cserkészek (8. diagram), 3,8 éve végezték el a vezetőképzőt (9.
diagram) és 4,2 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). (Hárman kezdtek el képesítés nélkül,
a csapat kérésére őrsöt vezetni.) A megkérdezettek közül hatan végeztek PUF
altáborában, hárman EGOM altáborában és egy személy Eger altáborában (11.
diagram).
35
Az öt mameluk került be a mintába. Ők valamikor mint a tábor segítői vettek
részt a képzésben, őrsvezetői képesítéssel rendelkeznek, tehát valamikor mint jelölt már
voltak táborban és megkapták a képesítésüket. Közülük három lány/nő és két/férfi fiú
teszi ki a mintát. (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 20,8 év (4. diagram). Négyen a
fővárosban laknak, egy lány pedig egy Budapest körüli városban él (5. diagram).
Mindnyájan gimnáziumba jártak, egyikőjük jelenleg OKJ-s képzést végez, míg a
többiek egyetemisták (6. diagram). Átlagosan 0,4 testvérük cserkész (7. diagram), 13,4
éve cserkészek (8. diagram), 5 éve van képesítésük (9. diagram) és 4,6 éve vezetnek
őrsöt (10. diagram). A megkérdezettek közül egy PUF-os, egy EGOM-os és három egri
mameluk volt. Mindnyájan ugyan abban az altáborban voltak mamelukok, mint ahol
jelöltként végeztek (11. diagram).
A mintába került kiképzők (,akik szintén képesítéssel rendelkező vezetők) között
hat lány/nő és négy fiú/férfi van (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 22,8 év (4.
diagram). Kilencen élnek közülük Budapesten, és egy kiképző él egy főváros körüli
városban (5. diagram). Mindegyikük gimnáziumot végzett, és mindnyájan egyetemre
járnak vagy jártak (6. diagram). A cserkésztestvéreik száma átlagosan 0,6 fő (7.
diagram), átlagosan 11,6 éve cserkészek (8. diagram), 7,8 éve van képesítésük (9.
diagram) és 7,8 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). Közülük ketten kezdtek el korábban
őrsöt vezetni, mint megszerezték az őrsvezetőképzőben a képesítésüket. 5-en PUF
altáborban és 5-en EGOM altáborban végeztek, mamelukok hárman voltak EGOM
alátborában és egy fő volt PUF altáborában, kiképzők PUF altáborban 6-an, EGOM
altáborban pedig 4-en voltak (11. diagram).
A 25 megkérdezett nemi eloszlása összességében 15 lány és 10 fiú volt, tehát a
lányok a minta háromötödét, míg a fiúk a kétötödét tették ki. (Ennyi adatból nem
vonhatunk le mély következtetéseket a vezetők nemi eloszlására. Ennek a vizsgálata
meghaladja a dolgozat kereteit.) (1., 2. és 3. diagram)
36
1. diagram: A megkérdezett lányok/nők eloszlása aszerint, hogy jelölti,
mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.
2. diagram: Az interjúban résztvevő fiúk/férfiak eloszlása aszerint, hogy jelölti,
mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.
37
3. diagram: Az egész mintamegoszlása a legmagasabb betöltött státus szerint.
A minta átlagéletkora 20,87 év (a legfiatalabb 16, a legidősebb 29 éves volt,
tehát a szórás elég nagy, a módusz a 21 év volt 5 elemmel (4. diagram).)
4. diagram: A megkérdezettek megoszlása a kategóriák átlagéletkora szerint.
Huszonegyen a fővárosban, ketten egyéb városban, ketten a főváros körüli
agglomeráció falvaiban laknak (5. diagram). Ennek a kirívó eredménynek a hátterében
egyrészt az áll, hogy az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőivel, mamelukjaival
és kiképzőivel készítettem az interjúkat, ez a két kerület pedig Budát és Pestet, valamint
ezek környékét foglalja magában. A két kerületben a csapatok eloszlása erőteljesen a
38
fővárosra koncentrálódik. Az I. cserkészkerületben 17 csapat nem budai
(Százhalombattától Esztergomig) szemben a 30 fővárosban elhelyezkedő csapattal. A
X. cserkészkerületben 33 nem pesti csapat van (Mátraballától Verőcéig) és 30 csapat
működik a fővárosban a Duna keleti partján. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a
nem fővárosi csapatok a kis csapatok közé sorolhatóak – ennek oka talán a főváros
közelsége miatt bejáró diákok budapesti cserkész-gyökérverésében kereshető. Emellett
statisztikailag bizonyított, hogy a vezetőképzés nagy csapatokból érkező jelöltekkel
foglalkozik – ennek okát is érdekes lenne vizsgálat tárgyává tenni.43
5. diagram: A megkérdezettek eloszlása lakóhelyük szerint.
A megkérdezettek közül huszonnégyen járnak vagy jártak gimnáziumba, és
csupán egyvalaki végzett szakközépiskolában. Egyetemre 16-an járnak vagy jártak, és
két személy végzett OKJ-s képzést (6. diagram). Összességében is tehát magasan
vannak jelen a gimnáziumba járók vagy végzettek, valamint az egyetemisták, és akik
egyetemet végeztek. Ez arra mutat rá, hogy a cserkész vezetők túlnyomó többsége
értelmiségi családból származik, akiknek magas az iskolai végzettségük.44
43 Az adatok a kerületek irattárából származnak, amihez mint cserkészvezető, hozzáféréssel
rendelkezem.
44 Vári Péter - Bánfi Ilona - Felvégi Emese - Krolopp Judit - Rózsa Csaba - Szalay Balázs (é.n.): A
tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. –
http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)
39
6. diagram: A megkérdezettek eloszlása tanulói státus illetve iskolai végzettség
alapján.
Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 0,8 cserkész van, ami nem
mondható magasnak (7. diagram). A legtöbb hat cserkésztestvér volt, de 11-en
nyilatkoztak úgy, hogy nincsen cserkész testvérük.
7. diagram: A megkérdezettek cserkész testvéreinek átlagos száma.
11,5 éve cserkészek átlagosan az interjúalanyok, tehát sok tapasztalattal
rendelkeznek a cserkész életformával kapcsolatban (8. diagram). Átlagosan 5,53 éve
végezték el a vezetőképzőt (9. diagram), valamint 5,53 éve vezetnek őrsöt (10.
diagram), tehát vezetői tapasztalattal is rendelkeznek, az ismereteiket gyakorlatban is
elmélyíthették. (Összesen öten kezdtek el képesítés nélkül, a csapat kérésére őrsöt
40
vezetni – ez rámutat a mozgalom vezetői nehézségeire, ami bár az adatok szerint nem
számottevő, de a jelenléte mindenképpen kitapintható.)
8. diagra: A megkérdezettek cserkészetben eltöltött éveinek átlagos száma a
megkérdezett csoportokra vetítve.
9. diagram: A képesítés óta eltelt évek átlagos száma az egyes csoprtokra
vetítve.
41
10. diagram: Az őrsvezetésben eltöltött évek átlagos száma a megkérdezett
csoportokra vetítve.
A megkérdezettek közül 12-en végeztek PUF altáborában, 9-en EGOM
altáborában és 4-en Eger altáborában (11. diagram). Ennek az aránytalanságnak az oka
az ebből a szempontból véletlenszerű kiválasztásból adódik. Ez az Egerben végzettek
nézőpontjának kisebb érvényesülését jelenti, de mivel mindhárom altábor ugyanazzal a
központi tematikával dolgozik, ezért a lényegi eredményeket ez a tény nem
befolyásolja.
11. diagram: A megkérdezettek eloszlása arra nézve, hogy melyik altáborban
végezték el a képzésnek a tábori és az utóképzési részét.
0 2 4 6 8 10 12 14
PUF EGOM
Eger Jelöltként az altábora:
PUF EGOM
EGER Mamelukként altábora:
PUF EGOM
EGER Kiképzőként altábora:
Az altábor, amiben elvégezte a tábort
Jelölt
Mameluk
Kiképző
42
5.6.2. Az interjúk elemzésének eredményei
Az interjúk tartalomelemzése után egyértelműen körvonalazódott, hogy
mindenki számára a legnagyobb hatású képzési témakör a Vezetési ismeretek. Általában
a tervezéssel, őrsvezetői szervezési feladatokkal állnak kapcsolatban a mindenki által
említett elemek (6. melléklet).
A kulcskompetenciákra és a megkérdezettekre lebontva (3. táblázat) azt látjuk,
hogy mind a három csoportnál magas százalékban vannak az anyanyelvi
kommunikációs elemek, amik a magyar nyelv ápolásának, az őrsi programvezetésnek,
az őrsvezetéssel kapcsolatos kommunikációs helyzetmegoldások megalapozásának a
szolgálatában állnak (5. melléklet).
A képzés és főleg a tábor fontos eleme az idővel való gazdálkodásra nevelés,
amit 90 %-ban említettek is (A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése –
időbeosztás). A társadalmi és szociális kapcsolatok központiságát a 80 %-ban előkerülő
Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) képzés mutatja. A praktikus
ismeretek elsajátítása közül leginkább az Adminisztráció és pénzügyek jelent meg
szintén 80 %-ban. Fontos a képzésben az is, hogy a jelöltek személyisége megfelelő
legyen a vezetésre, ezért fontos, hogy 60 %-ban előkerült az Önismeret és önnevelés
valamint a tábori Tábortüzek. Ez utóbbi elem a tudatos élményfeldolgozás, önkifejezés
színtere.45
Tehát a fent említett tartalmak a leghangsúlyosabbak a képzésben, mivel szinte
mindenki vagy a válaszolók magas százaléka beszélt róla.
A jelöltekkel készített interjúkban 19 VKKMISZ elem nem került szóba egy
esetben sem. Ebből arra következtethetünk, hogy ezekre nem tevődik megfelelő
hangsúly a képzésben, hiszen a 10 megkérdezett jelöltből egyetlen egy sem említette,
így az ezekkel kapcsolatos kompetenciaelemek valószínűleg alacsony mértékben vagy
nem fejlődnek. Azonban azt sem zárhatjuk ki, hogy ”rejtett tantervi” elemként
megtörténik a fejlesztésük, csak a „cselekedve tanulás”46
elvének érvényesülésével a
résztvevőkben ez a tartalom nem tudatosodik.
A mamelukok körében 28 VKKMISZ elem nem került elő a 64-ből. Ez azért is
érdekes adat, mert a mamelukok kétszer élték át a tábort, és valamennyire a rendszer
45 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
46 Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-
content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)
43
hátterébe is betekintést nyertek. A 77 általuk említett elemből is csak 27 olyan van, amit
legalább 60 %-uk közölt. Kiemelném itt az Őrsi rendszert, a Cselekedve tanulást, a
Törvények és a fogadalom jelentőségét, ami a cserkészet alapját képezi, és a mamelukok
körében nem került elő. A jelenség hátterében az a köztudott felépítse állhat a képzési
ranglétrának, hogy a mamelukok már nem az őrsvezetővé válás rögös útját járják, és
még nincsenek olyan nagy felelősséggel felruházva, de már belepillanthatnak a
háttérben zajló munkálatokba. Ebből következően számukra a képzés bár egyértelműen
a fejlődés színtere, de sokkal több felhőtlen élményt szerezhetnek ebben az állapotban.
Emiatt szorulhat kicsit háttérbe a tábornak a képzési tartalma, és kerülhet előtérbe a sok
átélt élmény és benyomás.47
A kiképzők a jelöltekhez hasonlóan szintén 19 VKKMISZ elemet hagytak
teljesen figyelmen kívül. Náluk sem került elő a Cselekedve tanulás sok más elem
mellett.
Egyáltalán nem került a beszélgetésekben elő 13 VKKMISZ elem. Ezek közül
kiemelendő az Erkölcstan, hiszen a képzésről kikerülő cserkészek példaképi szerepbe
kerülnek, ezért kifejezetten fontos, hogy a cserkészet eszméinek és a kor etikájának
megfelelően, a szülők előtt is felvállalhatóan viselkedjenek.48
(Ez az elem átadható
implicit közlés nélkül is, mégis fontosnak tartanám a tudatosítását.) Hangsúlyosan
kellene, hogy megjelenjen a Próbarendszer, hiszen köztudottan ez alapján dolgoznak
az őrsvezetők, ez irányítja év közben a munkájukat. A próbarendszer adja meg a
cserkészekegységes alaptudásának egyik pillérét, így központi helyen kellene, hogy
elhelyezkedjen. „A magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi
hagyományainkra”49
cserkészmódszerre való tekintettel érdemes lenne még
elgondolkodni a Magyarok a nagyvilágban és a Helyünk a magyarságban itemek
előkerülésének hiányán. Ezek a tartalmak a fiatalok identitásának formálásában nagy
szerepet tölthetnének be, valamint a szociális és állampolgári kompetencia
fejlesztésében is nagy szerepük lehetne. A cselekedve tanulás elve szintén lehet ”rejtett
tantervi” elem, de véleményem szerint itt is fontos lenne a tudatosítás.
A többi nem előforduló item között lehetnek olyanok, amiket nem tart fontosnak
a képzés vezetése, ezért nem tesz rá akkora hangsúlyt; ebben az esetben pedig a
47 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. 48
Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.)
49 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink
(2012.04.15.)
44
tematika átgondolásának felvetése lehet, hogy időszerű lenne. Ennek megítélésére
azonban egy külön vizsgálatot lenne érdemes elvégezni.
5.6.3. A dokumentum elemzése és az interjúk
adatainak egybevetése
Az 5.5-ös pontban ismertetett VKKMISZ és kiegészítő elemek mellett
előforduló kompetenciaelemek százalékos arányát vetettem össze az interjúkban
megkapott százalékos adatok átlagértékével, hogy megtudjam, mennyiben áll
kapcsolatban a tematika azzal, amit megélnek a képzés résztvevői (3. táblázat). (Teljes
táblázat a mellékletben. – 7. melléklet)
az összes
VKKMISZ-i és
kiegészítő itemen
belül előforduló
kompetenciaelem
százalékos
megjelenése (%)
átlagos
százalékos
megoszlás (%) anyanyelvi
kommunikáció 26 29 idegen nyelvi
kommunikáció 2 1 matematika
kompetencia 6 7 természettudományos
és technikai
kompetencia 10 8
digitális kompetencia 2 0,1
szociális és állampolgári
kompetencia 49 36 kezdeményezőképesség
és vállalkozói
kompetencia 39 48 esztétikai-művészeti
tudatosság és
kifejezőképesség 29 22 a hatékony, önálló
tanulás 15 21
3. táblázat: A VKKMISZ-szel és a kiegészítő elemekkel megfeleltetett kompetencia
tartalmak százalékos aránya és az interjúkban megjelenő tartalmak átlagos százalékos
aránya.
Láthatjuk, hogy kisebb eltérésekkel, de tendenciájában megegyezik a két
adatsor. 1-3 %-os eltérést mutat az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi
kommunikáció, a matematika kompetencia, valamint a természettudományos és
45
technikai kompetencia. Ezeknek tehát a meghatározott képzési arányai a résztvevők
személyes tapasztalatai szerint is hasonlóan alakulnak.
A tematikában meghatározott kezdeményezőképességre és vállalkozói
kompetenciára, valamint a hatékony, önálló tanulásra feltételezhetően nagyobb a hatása
a képzésnek, mint a tematika alapján vélhettük, hiszen átlagosan 9 %-kal és 6 %-kal
több esetben jelenik meg az interjúkban ez a két elem, mint a tematikában.
Ezzel szemben a szociális és állampolgári kompetencia, valamint az esztétikai-
művészeti tudatosság és kifejezőképesség átlagosan 13 %-kal és 7 %-kal kevesebb
esetben kerül kifejezésre, tehát nincsen benne a résztvevők köztudatában. Itt okként
ismét a ”rejtett tantervi” tartalomra vagy a nem megfelelő képzési metódusra
következtethetünk, aminek megállapítása külön kutatást igényelne.
5.6.4. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási
és Igazolási Szabályzattal nem megfeleltethető
elemek vizsgálata
A beszélgetések során előkerültek olyan elemek is, amiket nem tudtam
megfeleltetni a VKKMISZ pontjainak, ezeket, mint ”rejtett tantervi” elemeket tudtam a
rendszer részeként értelmezni (6. melléklet).
A szertartások, az együttműködés, a közös élmények és a barátságok kötése is
nagy arányban fordul elő. Ezeknek fontos szerepe van, hiszen az őrsi közösség
megteremtésének átélése fontos eleme a képzésnek, és az együtt átélt titkos szertartások
is ennek a szolgálatában állnak. 50
Ezek a tartalmak hatnak a szociális és állampolgári
kompetenciára is.
A közösség és az egyén élményfeldolgozása miatt fontos eleme a tábornak az
esti tábortűz (Bakay, 2008), ami vélhetően az esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség szolgálatában is áll.
Amint Ábrányi-Balogh Pétertől is megtudhattam, a tábor a gyakorlaton
keresztül, a cselekedve tanulás elvén igyekszik sok mindent átadni a jelölteknek.51
Ennek megvalósulását támasztja alá az az adat, miszerint számos gyakorlati cserkész-
ismeretet itt sajátítanak el a jelöltek (sátorverés, bivakolás – szabadban való éjszakázás,
többféle tűzrakás, főzés, étkezés). Ezek hatását feltételezhetjük a természettudományos
50 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
51 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
46
és technikai kompetenciára, valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói
kompetenciára.
A tábori élet fegyelme és rendje a jelöltek nevelésére és a rendelkezésre álló idő
minél jobb kihasználására szolgál.52
Ennek a célnak a megvalósulásának szolgálatában
áll az interjúkban megjelent szigorúság, fegyelem és pontosság.
A táborban a foglalkozásokon a kiképzők és a mamelukok arra mutatnak példát,
és a kiadott feladatokkal a jelölteket arra sarkallják, hogy ismereteiket élvezetesen adják
át. Ennek érdekében ismert játékokat alakítanak át, fantáziájukat megmozgatva új
tevékenységeket találnak ki, hogy elérjék a kitűzött célt.53
Ezt a képzési tartalmat
támasztja alá a Meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása elem megjelenése, ami
feltehetően a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára hat.
A vezetővé váláshoz szükséges ismeretek is megjelentek a VKKMISZ elemein
kívül. Ezek között van a tervezés, az összefüggések látása, rendszerben gondolkodás és
a programszervezés, amik egy őrs vezetéséhez elengedhetetlen képességeket,
ismereteket és attitűdöket tartalmaznak, és amik a kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia elemének felelnek meg.
Számos, az egyének alapműveltségét bővítő hasznos elméleti ismerettel is
szolgál a képzés.54
Ezek közül került például megnevezésre a New Age képzés, ami a
jelöltek vallási tájékozottságának növelésére szolgál, és a szociális és állampolgári
kompetencia fejlesztésére lehet hatással.
A jelölteket nem csak oktatják, de nevelik is a kiképzők,55
ezt hangsúlyozzák a
kiképzőkre és az önmaguk jellemfejlődésére vonatkozó megjelent elemek. A kiképzőket
példaként látják a fiatalok, a képzést pedig szemlélet átadásként értékelik. Fejlődést
tapasztaltak az önállóságukban, a vezetői hivatásuk tisztázásában, a vezetés
felelősségének tudatosodásában, a kitartásukban, az alázatuk növekedésében,
életvezetési látásmódjukban, önbizalmukban és elköteleződésükben. Ezek az elemek
feltételezésem szerint a szociális és állampolgári kompetenciára, valamint a
kezdeményező képességre és vállalkozói kompetenciára is hatnak.
Nemcsak a VKKMISZ-szel, hanem a NAT-tal sem tudtam megfeleltetni a
spirituális tartalmakat – például a lelki elmélyülést –, ami a cserkészet központi eleme,
52 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
53 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
54 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
55 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
47
hiszen a magyar cserkésztörvények és a fogadalom is tartalmazza azokat (Baden
Powell, 1994).
5.6.5. A nagy százalékos eltérést mutató elemek
vizsgálata
Végül azt vizsgáltam meg, hogy melyek azok az elemek, amelyek nagy,
legalább 40 %-os eltérést mutatnak a megkérdezett csoportok között.
A Hitvallás ismeret a jelöltek körében mutat sokkal alacsonyabb előfordulást,
mint a mamelukok körében. Általában a vallási ismeretekre nem került nagy hangsúly
egyik csoportnál sem, és ez a jelölteknél való tudatosodásban kiemelkedően alacsony
értéket mutat. A gyakorlati oldal ebben a kérdésben is megmutatkozik, hiszen a lelki
elmélyülés összességében 56 %-os megjelenésű (6. melléklet).
A VKKMISZ tartalmat tekintve Az őrsgyűlés vezetése, az SOS (teendők
válsághelyzetben), a Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, az Alaki ismeretek,
formaságok és a Tábori építmények erőteljes hangsúlybeli különbséget mutatnak a
mamelukokra, kisebb különbséget a kiképzőre nézve. Ezen tartalmak erősítését érdemes
lehet átgondolni.
A VKKMISZ-en kívüli kiegészítő elemek közül érdekes, hogy a jelöltek
egyáltalán nem érzik az erdőt, mint helyszínt, önmagában fejlesztő környezetnek. A
jelöltek a másik két csoportnál drasztikusan kisebb arányban tapasztalják a képzésben
az elfogadásban való fejlődést, és a közösen végzett munka fejlesztő hatását. Az
interjúkban kapott plusz szempontok megvizsgálásánál azt láthatjuk, hogy a jelöltekben
a Lelki elmélyülés, az Együttműködés, A meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása, a
Pontosság, az Életvezetés és az Összefüggések látása, rendszerben gondolkodás szintén
nem került felszínre. A fenti eredmények két dologból adódhatnak: vagy úgy történik
meg ezeknek az elemeknek a hatása, hogy azt a résztvevők nem érzékelik, vagy a
vezetők által megtervezett ilyen irányú tartalmi elem nem érvényesül megfelelően. (Az
ilyen irányú vizsgálat külön kutatást érdemelne.)
A mamelukok eredményeit középpontba helyezve azt látjuk, hogy náluk A
kiképzés módszerei, az Adminisztráció és pénzügyek, az Őrsvezető a tábortűznél, a
Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, a Módszertani játékok és a Tábori
építmények képzési tartalom nem kapott akkora hangsúlyt. A beszélgetésekből kiemelt
elemek közül a Kitartás nincsen benne a csoport köztudatában. Ezeknek az adatoknak a
48
hátterében az 5.6.2-es pontban említett táborhierarchiai felépítésből adódó táborélmény
állhat.
A mamelukok és a jelöltek között is alacsony arányban jelent meg a
kiképzőkhöz képes a 10 napos terhelés a táborban, A saját erőkkel való tisztába kerülés
elérése, az Akadályverseny/táborkapu próba/utópróba és A kiadott feladatok esztétikus,
a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás. Ebből
következtethetünk arra, hogy a tábor egésze, az elő- és utóképzés elemei, valamint a
feladatvégzéssel kapcsolatos elvárások fejlesztő hatása nem tudatosodik a két
csoportban.
A jelöltek és a kiképzők együtt három esetben értek el alacsony százalékot: az
elfogadás és a közös munkavégzés területén, valamint az Alaki ismeretek, formaságok
témakörében. A mamelukokat és a kiképzőket vizsgálva a beszélgetésekből kiemelt
elemek közül pedig a Kitartás és a New Age képzési tartalom nincsen benne a csoport
köztudatában. Ezeknek az elemeknek a hiánya a ”rejtett tantervi” megjelenésük miatt
lehetséges. Ennek tudatosításán érdemes lehet elgondolkodni. A New Age képzés ebből
a csoportból az a tartalom, ami feltehetően azért jelent meg nagy arányban a jelöltek
között, mert ez az elem nem olyan régen került be a tematikába így az átlagosan 3,8 éve
vezetőképzést végzett jelöltek nagyobb százalékban élték azt át, mint az átlagosan 5 és
7,8 éve végzett mamelukok és kiképzők.
Figyelemre méltó, hogy nincsenek olyan elemek, ahol a kiképzők egyedül értek
volna el alacsony értéket. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy ők ismerik leginkább a
tábort, annak céljait és felépítését. Ez a képzés viszonylagos, de javítható
egységességére és tudatosságára mutat rá.
5.7. A hipotézisek és a kapott eredmények
összevetése
- Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület
fejlődésére hat.
Az eredmények alapján ez a hipotézis bizonyítást nyert, mert bár
különböző mértékben, de minden kulcskompetencia megfeleltetésre került a
cserkész őrsvezetőképző tematikájával. A dokumentumban 2 %-tól 49 %-ig
terjedt az egyezés százalékos aránya, míg a gyakorlati tapasztalat alapján 0,1 %
és 48 % között vannak ezek az értékek (3. táblázat).
49
- Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia
fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
A vizsgálat eredményeit tekintve valóban azt látjuk, hogy mind a
kompetenciaelemek cserkész őrsvezetőképzés tematikájával történt
megfeleltetésekor, mind az interjúk eredményei alapján ez a két fejlődésében
legkevésbé támogatott terület, így ez a hipotézis is alátámasztást nyert (3.
táblázat).
- Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára,
valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a
legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
Az adatok elemzése alapján valóban a kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia áll a képzés egyik hangsúlyos helyén – a tematika
alapján a második, míg az interjúk elemzése alapján az első helyen –, így a
hipotézisnek ez a fele alátámasztást nyert. Ezzel szemben csak a hatodik helyen
áll a természettudományos és technikai kompetencia. A másik legmagasabb
százalékos arányokat mutató kulcskompetencia pedig a szociális és állampolgári
kompetencia. Ez áll az első helyen a tematikával való megfeleltetésnél, míg
második helyen az interjúk eredményei szerint. Ezzel kimondhatjuk, hogy a
hipotézis ezen része az eredmények alapján cáfolatot nyert (3. táblázat).
- Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy
erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége
alacsony lesz.
A vizsgálat eredményeinek az elemzésekor valóban azt látjuk, hogy az
idegen nyelvi kommunikációra és a digitális kompetenciára kevés tartalmi eleme
van a cserkész őrsvezetőképzésnek, míg a szociális és állampolgári
kompetenciára és a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára
számos elemével tud hatni, tehát ez a hipotézis is megerősítést nyert.
- Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT
nem tér ki.
A vizsgálat egy olyan elemre mutatott rá, amihez nincsen a Nemzeti
alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyagában megfeleltethető kompetenciaelem,
ez pedig a spirituális fejlődés lehetőségének a területe. Ezzel bár csak egy
elemmel, de megerősítést nyert a hipotézis.
50
6. Összegzés
Úgy látom, hogy az iskola mellett, azzal karöltve a cserkészet jó
kompetenciafejlesztő lehetőség lehet, de látni kell a jelenlegi erősségeit és gyengeségeit
is. Az őrsvezetőképzés az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai kompetenciát és
a digitális kompetenciát jelen tematikája szerint csupán kis mértékben tudja fejleszteni,
de nagy hatással van a szociális és állampolgári kompetenciára, a
kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára, valamint az anyanyelvi
kommunikációra és az esztétikai-művészeti tudatosságra és kifejezőképességre is.
Ezeket az eredményeket nem csak a dokumentumelemzés, hanem az interjúk vizsgálata
is megerősítette, tehát elmondhatjuk, hogy a tematika nagy részben fedi a valóságot.
Az interjúk felhívták a figyelmet olyan tartalmakra, amiknek fejlesztése nem
jelenik meg, legalábbis nem tudatosodik a résztvevőkben. Ezekre, és főleg ezek közül
azokra az elemekre, amik a cserkészet eszmei és módszertani alapjait jelentik, érdemes
lenne figyelmet fordítani.
A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzathoz és az
alapkutatáshoz az interjúk azon elemeivel tesznek hozzá, amik csak itt, a
beszélgetésekben jelentek meg. Ezek a fogalmak legtöbb esetben ”a rejtett tanterv”
részei, ezért nincsenek benne a szabályzatban. Ez a megfigyelés arra világít rá, hogy a
cserkészetben is nagy szerepe van ennek a tartalomcsoportnak.
51
7. Kitekintés és zárszó
A dolgozatból kiindulva érdemes lenne kompetenciaelemzéssel is megvizsgálni
a cserkész őrsvezetőképzést. Megmérni, hogy az egyes kulcskompetenciák fejlődésére
milyen erős eszerint a képzés.
Érdekes lenne megvizsgálni az őrsvezetőképzéssel kapcsolatos attitűdöt, olyan
mintával, amiben a résztvevők összetétele a valóságot tükrözi (tehát körülbelül 10 %
körüli a mamelukok és a kiképzők aránya 90 % jelölttel szemben). Ez azért fontos,
mert az előbbi két csoport a rendszer elkötelezettje, hiszen ők valósítják meg a
megadott tartalmakat, a hivatás tudat, a pozitív élmények és kapcsolatok azok, amik
miatt ismételten részt vesznek a képzésen. Ezzel a motivációs háttérrel pedig erősen
torzítanák a vizsgálat eredményét.
Érdemes lenne az őrsvezetőképzés vezetésével foglalkozóknak elgondolkodni
azon, hogy a jelenleg kevés elemmel támogatott kulcskompetenciákra nagyobb
hangsúlyt fektessen. Ilyen szempontból is modernizálják az évről évre amúgy is fejlődő
képzést.56
Végül pedig ajánlom a dolgozat eredményeit a cserkészetben minden neveléssel
foglalkozó vezetőnek, különös tekintettel az őrsvezetőképzésben tevékenykedőkre, a
más ifjúsági mozgalomban tevékenykedőknek, valamint azoknak is, akik keresik az
iskolán belüli és kívüli nevelés összhangját.
56 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
52
Felhasznált irodalom
- A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-
modszereink (2012.04.15.)
- Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala–
http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)
- A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában –
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html
(2012.04.15.)
- Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2011. – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-
content/uploads/2011/04/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf
(2012.04.15.)
- Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2012. – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-
content/uploads/2012/03/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf
(2012.04.15.)
- Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/
(2012.04.17.)
- Az uniós jogszabályok összefoglalói –
http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learni
ng/c11090_hu.htm (2012.04.15.)
- Bakay Kornél (2008): Ragyogj, cserkészliliom! Koronás Kerecsen Kiadó, H.n.
- Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs.
- Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó,
Zalaegerszeg.
- Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi
Balázs (É.n.): Cserkészet: az egész ember nevelése. Nevelési tükör vezetői
közösségeknek. – http://www.mcssz.hu/wp-content/uploads/2008/11/einkfuzet1-
st.pdf (2012. 01. 20)
- Derzsi Ottó (é.n.): Egy elhúzódó és szomorkás cserkész zászlóbontás. Új
Ifjúsági Szemle, 7. 1. sz. 59-68. –
http://www.uisz.hu/archivum/uisz_22_derzsi.pdf (2012.04.04.)
- Éves beszámoló – http://www.mcssz.hu/szovetsegunk/eves-beszamolo
(2012.02.22.)
53
- Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl
Kiadó, Budapest.
- Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és
kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
- Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar
Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.
- Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat,
Budapest.
- Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a
pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
- Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag - www.ofi.hu/nat-2012 (2012.
02. 14.)
- Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az általános iskolában.
Budapest: ELTE TÓK, 2010
- Országos Vezetőtiszt oldala - http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23
(2012.04.17.)
- ŐVVK története – http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)
- Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton
Áron Kiadó, Budapest.
- Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a
pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
- Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az
Úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság,
Budapest.
- Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay
Balázs (é.n.): A tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50.
7-8. sz. 15-26. – http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116
(2012.04.04.)
- Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat –
http://www.cserkesz.hu/oib/wp-
content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)
54
Melléklet
1. melléklet
Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata –
http://www.cserkesz.hu/oib/wp-content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.
02. 22.)
A. Hivatásfelkészítés:
I. Rövidített tematika a Táborkereszt lelkiségi közösség javaslata alapján
1. Istennek tettem fogadalmat
1. A természet a teremtő Atyát hirdeti. (Isten a Teremtőnk.)
2. Jézus a főcserkész. (Példát adott.)
3. A cserkészetbe is a Szentlélek működik. (Jóra késztet.)
2. Ősvezetőnek készülök
1. Testi, lelki adottságaim. (Milyen vagyok?)
2. A boldogság ösvényén. (Életemet formálom.)
3. Valaki vár engem. (Örök életem van.)
3. „Minden erőnek forrása”
1. „Alázatos szívvel fordulok Tehozzád” (Kiválasztott.)
2. „Támaszd meg az én gyengeségemet” (Felemelt.)
3. „A Te dicsőségedet növeljem” (Megszentelt.)
4. „Tedd eredményesség munkámat”
1. A cserkészet. (Hivatás.)
2. A fogadalom. (Igen a meghívásra.)
3. Az őrsvezetés. (Megszentelt.)
II. Rövidített tematika az Ichtüsz lelkiségi közösség javaslata alapján
1. Bibliai ismeret
2. Hitvallásismeret
3. Egyházismeret
4. Erkölcstan
B. A cserkészet alapjai
1. Őrsi rendszer
2. Őrsi szellem
55
3. Az őrs megteremtése
4. Az őrsvezető feladata és kötelességei
5. Próbarendszer
C. Nevelési alapok
1. A törvények és a fogadalom jelentősége
2. Vezetéslélektan
3. Önismeret és önnevelés
4. Önfegyelem
5. Illemtan
6. Vitakultúra
7. Motiváció
8. Gesztusok
9. Fegyelmezés
10. Lélektan
11. Közösségformálás
12. Őrsi napló
13. Problémák az őrsben
14. Lelki elsősegély
15. Az őrsvezető egyénisége
16. Magyarságtudat. (Regösmunka az őrsben.)
17. Magyarok a világban
18. Helyünk a magyarságban
19. Az őrsvezető könyve
20. Az őrsvezető önképzése
D. A magyar cserkészet szervezeti felépítése, működése
1. Korosztályos cserkészet (kiscserkész, rover.)
2. Szakágak
3. Cserkésztörténelem, MCSSZ
4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.)
E. Vezetési ismeretek
1. Munkaterv készítés
2. A kiképzés módszerei
3. Felkészülés az őrsgyűlésre
4. Az őrsgyűlés vezetése
56
5. Az őrsvezetői füzet
6. Az őrsvezető írásmunkái
7. Adminisztráció, pénzügyek
8. Az őrsi sarok
9. SOS (teendők válsághelyzetben.)
F. Kiképzés eszközei és gyakorlata
1. Őrsvezető és őrsvezetés a táborban
2. Őrsvezető a tábortűznél
3. Akadály verseny
4. Keretmese
5. Kézügyesség, mint kiképzési eszköz
6. Próbáztatás
7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok
8. Mese
9. Énektanítás
10. Cselekedve tanulás
11. Módszertani játékok (pl. a következők oktatásához: törvények,
térképhasználat, tájékozódás, tűzrakás, menetrendhasználat, csomók,
felszerelés, málházás, útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás, posta- és
telefonhasználat, hírközlés, KRESZ, alaki, baleset-megelőzés, elsősegély,
szerszámhasználat, növényismeret, stb.)
G. Cserkészet gyakorlata
1. A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett
2. A jelszó, köszönés, a cserkészjelvény és –egyenruha jelentősége
3. Alaki ismeretek, formaságok
4. Természetismeret
5. Környezet és természetvédelem
6. A természetjárás szabályai
7. Térképhasználat tájékozódás
8. Kirándulás-szervezés, -vezetés
9. A portyaszervezés alapjai
10. Időjárási ismeretek
11. Tábori építmények
57
2. melléklet
A vizsgálat interjú kérdései
A jelöltek interjúkérdései:
1. Nemed?
2. Korod?
3. Milyen településen élsz?
4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;
szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)
5. A családban van-e más cserkész?
6. Mikor lettél cserkész?
7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?
8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint
elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)
9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?
10. Mi volt a legmeghatározóbb élményed?
11. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?
a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.
12. Mit adott neked az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el tudtál
sajátítani?
13. Milyen képzésekre emlékszel?
14. Milyen forgókra emlékszel?
15. Milyen feladatokra emlékszel?
16. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanultál a táborban?
17. Miben fejlődtél a táborban?
18. Az utóképzés mit adott számodra?
19. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudtál a képzés
folyamán, amik által elsajátítottál valamit, amit eddig nem tudtál?
20. Miben lettél több, amikor befejezted a képzést?
21. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
58
A mamelukok interjúkérdései:
1. Nemed?
2. Korod?
3. Milyen településen élsz?
4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;
szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)
5. A családban van-e más cserkész?
6. Mikor lettél cserkész?
7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?
8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint
elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)
9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?
10. Mikor voltál mameluk?
11. Melyik altáborban voltál mameluk?
12. Milyen élmény volt így a tábor?
13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed?
a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.
14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?
15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el
tudnak sajátítani?
16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését?
17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését?
18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését?
19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban?
20. Miben fejlődnek a táborban?
21. Az utóképzés mit ad számukra?
22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés
folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak?
23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést?
24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
59
A kiképzők interjúkérdései:
1. Nemed?
2. Korod?
3. Milyen településen élsz?
4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;
szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)
5. A családban van-e más cserkész?
6. Mikor lettél cserkész?
7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?
8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint
elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)
9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?
10. Mikor voltál kiképző? Hányszor?
11. Melyik altáborban voltál kiképző?
12. Milyen élmény volt így a tábor?
13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? – mint jelölt
14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?
a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.
15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el
tudnak sajátítani?
16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését?
17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését?
18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését?
19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban?
20. Miben fejlődnek a táborban?
21. Az utóképzés mit ad számukra?
22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés
folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak?
23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést?
24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
60
3. melléklet
A tábori élet általános, mindennapi mozzanatainak sematikusan megjelenítése az
interjúkhoz
61
4. melléklet
A NAT kompetenciaelemei és az azokkal megfeleltetett VKKMISZ elemek
Szín kódok:
- Piros színnel vannak kiemelve azok a kompetencia elemek és elemrészek, amik
nem lettek megfeleltetve sem VKKMISZ sem kiegészítő elemeknek.
- A VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek kék színnel és aláhúzással
vannak kiemelve.
NAT kulcskompetenciák VKKMISZ őrsvezetőképzés tematika elemek és a
VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek
anyanyelvi
kommunikáció
(megfelelő) szókincs
nyelvtan és nyelvi
funkciók ismerete
Illemtan, Vitakultúra, Fegyelmezés, Az őrs kapcsolatai
(cserkészek, szülők, társadalom.), SOS (teendők
válsághelyzetben.), Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj-
és csapatjátékok
szóbeli és írásbeli
kapcsolattartás fő típusai
Illemtan, Vitakultúra, Gesztusok, Fegyelmezés, Az őrs
kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), A
portyaszervezés alapjai
irodalmi és nem irodalmi
szövegek ismerete
Biblia ismeret, Egyházismeret, Az őrsvezető könyve,
Cserkésztörténelem, MCSSZ, Felkészülés az
őrsgyűlésre, Mese
nyelvi stílusok fő
sajátosságainak ismerete Őrsvezető a tábortűznél, A portyaszervezés alapjai
változatos helyzetekben
szóban és írásban
érintkezni tud másokkal
Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Illemtan,
Vitakultúra, Lélektan, Lelki elsősegély, Az őrs
kapcsolatai (Cserkészek, szülők, társadalom.), Az
őrsvezető írásmunkái, SOS (teendők válsághelyzetben.),
Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, A
portyaszervezés alapjai
kommunikáció figyelése
és szituációhoz alakítása
Vezetéslélektan, Illemtan, Vitakultúra, Lélektan, Lelki
elsősegély, Az őrs kapcsolatai (Cserkészek, szülők,
társadalom.), SOS (teendők válsághelyzetben.),
Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok,
Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
62
valóság és
valóságértelmezés
kifejezése, másét
megismerni és a magáéval
összehasonlítani, ütköztetni
Önismeret és önnevelés, Lélektan, Lelki elsősegély,
Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi
és raj összejövetelek/
nyelvhasználattal ismeretek
szerzése, gazdagítása, új
tudást létrehozni
(Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/
kiscsoportos beszélgetés
különböző típusú szövegek
megkülönböztetése és
felhasználása
Mese, Énektanítás, pl. katona dal/menetelő dal vagy
esti dal tanítása
információ keresése,
gyűjtése, feldolgozása és
közvetítése
Munkaterv készítés, Cselekedve tanulás /Minta őrsi
összejövetel/
segédeszközök használata,
szóbeli és írásbeli érvek
helyes kifejezése
Illemtan, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/
idegen nyelvi
kommunikáció
lexikális, funkcionális,
grammatikai és
szövegalkotási ismeretek
szocio- és interkulturális
ismeretek
önálló tanulás stratégiái és
az ehhez szükséges
eszközös használata
a kulturális sokféleség
tiszteletben tartása Magyarok a világban
a nyelvek, kultúrák közötti
kommunikáció iránti
érdeklődés és kíváncsiság
Cserkésztörténelem, (MCSSZ)
matematika kompetencia
"számok, mértékek,
struktúrák, az
alapműveletek és az
alapvető matematikai
fogalmak, jelölések és
összefüggések készség
szintű tudása"
Adminisztráció, pénzügyek, Kirándulás-szervezés, -
vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
alapvető matematikai elvek
és törvényszerűségek
felismerése a természetben
Tábori építmények
problémák megoldása a
mindennapokban
Problémák az őrsben, Tábori építmények, Cselekedve
tanulás /Minta őrsi összejövetel/
érvek láncolatának a
követése Vitakultúra
matematikai nyelven
megfogalmazott törvények
63
megértése
igazság tisztelete, "hogy a
világ rendje megismerhető,
megérthető, leírható"
természettudományos és technikai kompetencia
"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"
Természetismeret, Időjárási ismeretek
az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása
Környezet és természetvédelem, Tábori higiéné
a tudományos elméletek szerepének megértése a társadalmi folyamatokban, az alkalmazások és a technológiák előnyei, kockázatai a társadalomra
a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása
Módszertani játékok (pl. …csomók, szerszámhasználat, növényismeret…), Természetismeret, Tábori építmények
kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket
Természetismeret, Tábori építmények
nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
Természetismeret, Környezet és természetvédelem
tiszteli a biztonságot Őrsvezető a tábortűznél, Térképhasználat, tájékozódás, Tábori építmények, Tábori higiéné
tiszteli a fenntarthatóságot Környezet és természetvédelem, Élet az erdőben
digitális kompetencia
számítógépes alkalmazások - "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén."
Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés
64
az IKT hogyan segíti a kreativitást és az innovációt
az elérhető információ hitelességének és megbízhatóságának megítélése, a kiszűrés alapvető technikája
az IKT interaktív használatának veszélye, etikai elvei
Illmtan /netikett/
információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, kritikus alkalmazás, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése
"komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén"
kritikus és megfontolt attitűd - "az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes" alkalmazásáért
"a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel"
szociális és állampolgári kompetencia
"a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az" ismerete
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Cserkészsajtó
"az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete"
65
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
Őrsi rendszer, Őrsi szellem, Az őrs megteremtése, Vezetéslélektan, Illemtan, Fegyelmezés, Lélektan, Közösségformálás, Problémák az őrsben, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Az őrsvezető önképzése, Korosztályos cserkészet, SOS (teendők válsághelyzetben.), Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Tábori építmények, Cserkészsajtó
"a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív" elemzése
"a döntéshozatalban ... való" részvétel
Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az
őrsben
"az emberi jogok teljes körű" tisztelete
Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása)
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban
Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az őrsben
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
Helyünk a magyarságban, A jelszó, a köszönés, a cserkészjelvény és -egyenruha jelentősége, Őrsi és altábori összetartás, Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása, Felelősség vállalás a vezetettekért
"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete
Helyünk a magyarságban, Környezet és természetvédelem, Illemtan
"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
Önismeret és önnevelés, Önfegyelem, Lélektan, Tábori higiéné, Reggeli torna
66
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
"tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban"
"a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése"
"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése
Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
bizalom keltése a beszélőpartnerben
Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
empátia Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás
elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze
együttműködés Cselekedve tanulás. Egyéni, őrsi és altábori feladatok
magabiztosság Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/,
Feladatok beadása
integritás
"társadalmi-gazdasági fejlődés" iránti érdeklődés
"interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés"
"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"
Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás
elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze
"a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése"
10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése
"a változások iránti fogékonyság"
Önismeret és önfegyelem, Az őrsvezető önképzése, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"
Akadály verseny/táborkapu próba/utópróba, Keretmese
"a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás
Adminisztráció, pénzügyek
"a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi" feltételei
67
tervezés
Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
szervezés
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
irányítás
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
vezetés
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
feladatok megosztása Egyéni, őrsi és altábori feladatok.
elemzés Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/,
Tábori építmények
kommunikáció Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/,
Morze, (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés
jó ítélőképesség Az őrsgyűlés vezetése, Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, SOS (teendők válsághelyzetben.), Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
tapasztalatok értékelése Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/, Tábori építmények, A feladatok elvégzésére szánt idő és
erőforrás megítélése – időbeosztás
"kockázatfelmérés és -vállalás"
Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, SOS (teendők válsághelyzetben.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi
összejövetel/, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai
68
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
Az őrsvezető feladatai és kötelességei, Munkaterv készítés, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsvezető írásmunkái, Adminisztráció és pénzügyek, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények, Egyéni, őrsi és altábori feladatok végzése
"etikus magatartás" Erkölcstan, Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai
függetlenség Az őrsvezető önképzése, Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett
"alkotó- és újító készség"
Az őrs megteremtése, Az őrsvezető feladata és kötelességei, Önismeret és önnevelés, Közösségformálás, Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/, Módszertani játékok /alakítása, kitalálása/, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
Önismeret és önnevelés, Motiváció, Előképzés - hivatás tisztázás, a képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron keresztül
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
"a helyi, a nemzeti, az európai
és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása
Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás,
Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
"a főbb művészeti alkotásoknak értő és beleérző" ismerete
"az európai országok,
nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
Őrsi napló, Az őrsvezető írásmunkái, Az őrsvezetői füzet, Énektanítás, A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás, Kisebbségek
"művészi önkifejezés" Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése
"művészi érzék" Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése
69
"műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"
Filmelemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)
"a saját nézőpont összevetése mások véleményével'
"a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása"
"a művészet szeretete" "a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Gesztusok, Lélektan, Közösségformálás, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Helyünk a magyarságban, Az őrsvezető önképzése, Az őrs kapcsolatrendszere (cserkészek ,szülők, társadalom), SOS (teendők válsághelyzetben), A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett
A hatékony, önálló tanulás
" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése, Szakágak, Cselekedve tanulás
"ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait"
Az őrsvezető önképzése
"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése
írás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése
számolás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
IKT-eszközök használata által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
70
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának
kritikus mérlegelése"
Az őrsvezető önképzése, Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által.
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
Próbarendszer, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsgyűlés vezetése, Az őrsvezetői füzet, Az őrsvezető írásmunkái, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Egyéni, őrsi és altábori feladatok
"tanulás iránti belső motiváció"
Az őrsvezető önképzése
71
5. melléklet
A VKKMISZ elemeinek és a kiegészítő elemeknek az összevetése a NAT itemeivel.
Szín kódok: digitális kompetencia
anyanyelvi kommunikáció szociális és állampolgári kompetencia
idegen nyelvi kommunikáció kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
matematika kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
természettudományos és technikai kompetencia
a hatékony, önálló tanulás
Rövidített tematika az Ichtüsz
lelkiségi közösség javaslata alapján NAT kompetenciák ismeretei, képességei és
attitűdjei
1. Bibliai ismeret irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
2. Hitvallásismeret -
3. Egyházismeret irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
4. Erkölcstan "etikus magatartás"
A. A cserkészet alapjai
1. Őrsi rendszer
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
2. Őrsi szellem
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
3. Az őrs megteremtése
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
"alkotó- és újító készség"
4. Az őrsvezető feladata és
kötelességei "munkavégzés egyénileg és csapatban"
"alkotó- és újító készség"
5. Próbarendszer
" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"
olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
72
B. Nevelési alapok
1. A törvények és a fogadalom
jelentősége -
2. Vezetéslélektan
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
3. Önismeret és önnevelés
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
"a változások iránti fogékonyság"
"alkotó- és újító készség"
"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
4. Önfegyelem
"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
"a változások iránti fogékonyság"
"etikus magatartás"
5. Illemtan
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése
az IKT interaktív használatának veszélye, etikai elvei
"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
73
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
"etikus magatartás"
6. Vitakultúra
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
érvek láncolatának a követése
7. Motiváció
"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának
és céljának kritikus mérlegelése"
8. Gesztusok
szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
9. Fegyelmezés
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
10. Lélektan
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
11. Közösségformálás
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
"alkotó- és újító készség"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
74
12. Őrsi napló
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
13. Problémák az őrsben
problémák megoldása a mindennapokban
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
14. Lelki elsősegély
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
15. Az őrsvezető egyénisége
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
16. Magyarságtudat. (Regösmunka
az őrsben.)
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
17. Magyarok a világban
a kulturális sokféleség tiszteletben tartása
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
75
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
18. Helyünk a magyarságban
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
19. Az őrsvezető könyve irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
20. Az őrsvezető önképzése
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
"a változások iránti fogékonyság"
tervezés
függetlenség
"alkotó- és újító készség"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
"ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait"
"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"
olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
76
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának
és céljának kritikus mérlegelése"
"tanulás iránti belső motiváció"
C. A magyar cserkészet szervezeti
felépítése, működése
1. Korosztályos cserkészet
(kiscserkész, rover.)
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
2. Szakágak " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
3. Cserkésztörténelem, MCSSZ
irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek,
szülők, társadalom.)
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése
bizalom keltése a beszélőpartnerben
D. Vezetési ismeretek
1. Munkaterv készítés
információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése
tervezés
"kockázatfelmérés és -vállalás"
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
"alkotó- és újító készség"
2. A kiképzés módszerei -
3. Felkészülés az őrsgyűlésre
irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
tervezés
"kockázatfelmérés és -vállalás"
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
77
"alkotó- és újító készség"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
4. Az őrsgyűlés vezetése
szervezés
irányítás
vezetés
jó ítélőképesség
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
5. Az őrsvezetői füzet
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
6. Az őrsvezető írásmunkái
szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
7. Adminisztráció, pénzügyek
"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek
és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"
"a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
8. Az őrsi sarok -
9. SOS (teendők válsághelyzetben.)
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
78
jó ítélőképesség
"kockázatfelmérés és -vállalás"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
E. Kiképzés eszközei és gyakorlata
1. Őrsvezető és őrsvezetés a
táborban
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
jó ítélőképesség
2. Őrsvezető a tábortűznél
nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
tiszteli a biztonságot
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
3. Akadály verseny
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
"alkotó- és újító készség"
4. Keretmese
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
"alkotó- és újító készség"
5. Kézügyesség, mint kiképzési
eszköz
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
"alkotó- és újító készség"
6. Próbáztatás
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
79
7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-,
raj- és csapatjátékok
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
szervezés
irányítás
vezetés
8. Mese
irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
9. Énektanítás
különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
szervezés
irányítás
vezetés
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
10. Cselekedve tanulás /Minta őrsi
és raj összejövetel/
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése
segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése
problémák megoldása a mindennapokban
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
"a döntéshozatalban ... való" részvétel
80
"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban
"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése
bizalom keltése a beszélőpartnerben
empátia
együttműködés
magabiztosság
"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
feladatok megosztása
elemzés
kommunikáció
tapasztalatok értékelése
"kockázatfelmérés és -vállalás"
"alkotó- és újító készség"
" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
11. Módszertani játékok (pl. a
következők oktatásához: törvények,
térképhasználat, tájékozódás,
tűzrakás, menetrendhasználat,
csomók, felszerelés, málházás,
útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás,
posta- és telefonhasználat, hírközlés,
KRESZ, alaki, baleset-megelőzés,
elsősegély, szerszámhasználat,
növényismeret, stb.)
a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
"alkotó- és újító készség"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
F. Cserkészet gyakorlata
1. A napi jótett tudatosítása,
gyakorlása, őrsi jótett
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
81
2. A jelszó, köszönés, a
cserkészjelvény és -egyenruha
jelentősége
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
3. Alaki ismeretek, formaságok "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
"etikus magatartás"
4. Természetismeret
"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"
a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása
kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
5. Környezet és természetvédelem
az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása
nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
tiszteli a fenntarthatóságot
"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete
6. A természetjárás szabályai
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
"etikus magatartás"
7. Térképhasználat tájékozódás tiszteli a biztonságot
8. Kirándulás-szervezés, -vezetés
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
jó ítélőképesség
"kockázatfelmérés és -vállalás"
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
"alkotó- és újító készség"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
9. A portyaszervezés alapjai
nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek
és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"
82
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
jó ítélőképesség
"kockázatfelmérés és -vállalás"
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
"alkotó- és újító készség"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
10. Időjárási ismeretek
"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"
11. Tábori építmények
"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek
és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"
alapvető matematikai elvek és törvényszerűségek felismerése a természetben
problémák megoldása a mindennapokban
a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása
kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket
tiszteli a biztonságot
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
tervezés
szervezés
irányítás
vezetés
elemzés
jó ítélőképesség
tapasztalatok értékelése
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
"alkotó- és újító készség"
"művészi önkifejezés"
"művészi érzék"
83
A VKKMISZ-ben meg nem jelenő elemek
(Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés
nyelvhasználattal ismeretek szerzése, gazdagítása, új tudást létrehozni
kommunikáció
Tábori higiéné
az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása
tiszteli a biztonságot
"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
Élet az erdőben tiszteli a fenntarthatóságot
Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés
számítógépes alkalmazások - "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén."
Cserkészsajtó
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
Néptánc tanítás
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása
"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"
Döntés az őrsben
"a döntéshozatalban ... való" részvétel
"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban
84
Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása)
"az emberi jogok teljes körű" tisztelete
Őrsi és altábori összetartás
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
Reggeli torna "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
"a változások iránti fogékonyság"
Egyéni, őrsi és altábori feladatok.
együttműködés
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
feladatok megosztása
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
Egymás elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül ismeretlen emberek kerülnek össze
empátia
"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"
10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése "a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése"
Akadály verseny/táborkapu próba/utópróba
"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"
Morze kommunikáció
A feladatok elvégzésére szánt idő és
erőforrás megítélése – időbeosztás tapasztalatok értékelése
Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett függetlenség
Előképzés - hivatás tisztázás "a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
Kisebbségek
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben)
"művészi önkifejezés"
"művészi érzék"
Tábori ügyességek készítése "művészi önkifejezés"
Film elemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)
"műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"
85
Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának
és céljának kritikus mérlegelése"
Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
Felelősség vállalás a vezetettekért
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére
irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
Feladatok beadása magabiztosság
A képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron
"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
86
6. melléklet
Az interjúk elemzésének százalékos adatai a VKKMISZ-re és a kiegészítő elemekre
nézve
Rövidítések:
- szumj: az elemek megjelenése a jelöltekre nézve
- szumm: az elemek megjelenése a mamelukokra nézve
- szumk: az elemek megjelenése a kiképzőkre nézve
- szumö: az elemek megjelenése mindhárom csoportra nézve
- j%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve
- m%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve
- k%: az elem előfordulásának százalékos aránya a kiképzőkre nézve
- ö%: az elem előfordulásának százalékos aránya minden interjúalanyra nézve
Szín kódok:
- világosszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között
legalább 40 %-os eltérést mutatnak
- sötétszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között több mint
40 %-os eltérést mutatnak
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
1. Bibliai ismeret 0 0 0 0 0 0 0 0
2. Hitvallásismeret 1 3 4 8 10 60 40 32
3. Egyházismeret 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Erkölcstan 0 0 0 0 0 0 0 0
A. A cserkészet alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0
1. Őrsi rendszer 2 0 3 5 20 0 30 20
2. Őrsi szellem 4 1 8 13 40 20 80 52
3. Az őrs
megteremtése 4 1 9 14 40 20 90 56
4. Az őrsvezető
feladata és kötelességei 1 2 5 8 10 40 50 32
5. Próbarendszer 0 0 0 0 0 0 0 0
B. Nevelési alapok 0 0 0 0 0 0 0 0
1. A törvények és a
fogadalom jelentősége 1 0 1 2 10 0 10 8
87
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
2. Vezetéslélektan 5 2 10 17 50 40 100 68
3. Önismeret és
önnevelés 6 5 10 21 60 100 100 84
4. Önfegyelem 2 0 0 2 20 0 0 8
5. Illemtan 1 0 0 1 10 0 0 4
6. Vitakultúra 1 0 0 1 10 0 0 4
7. Motiváció 1 2 5 8 10 40 50 32
8. Gesztusok 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Fegyelmezés 4 1 1 6 40 20 10 24
10. Lélektan 5 2 9 16 50 40 90 64
11. Közösségformálás 5 2 5 12 50 40 50 48
12. Őrsi napló 1 0 0 1 10 0 0 4
13. Problémák az
őrsben 2 1 1 4 20 20 10 16
14. Lelki elsősegély 0 0 1 1 0 0 10 4
15. Az őrsvezető
egyénisége 1 1 3 5 10 20 30 20
16. Magyarságtudat.
(Regösmunka az
őrsben.) 2 1 2 5 20 20 20 20
17. Magyarok a
világban 0 0 0 0 0 0 0 0
18. Helyünk a
magyarságban 0 0 0 0 0 0 0 0
19. Az őrsvezető könyve 0 0 0 0 0 0 0 0
20. Az őrsvezető
önképzése 2 1 5 8 20 20 50 32
C. A magyar cserkészet
szervezeti felépítése,
működése 0 0 0 0 0 0 0 0
1. Korosztályos
cserkészet (kiscserkész,
rover.) 5 3 7 15 50 60 70 60
2. Szakágak 0 0 0 0 0 0 0 0
3. Cserkésztörténelem,
MCSSZ 4 1 1 6 40 20 10 24
4. Az őrs kapcsolatai
(cserkészek, szülők,
társadalom.) 8 2 5 15 80 40 50 60
D. Vezetési ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0
1. Munkaterv készítés 10 4 10 24 100 80 100 96
2. A kiképzés
módszerei (módszertan) 10 3 10 23 100 60 100 92
88
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
3. Felkészülés az
őrsgyűlésre 10 5 10 25 100 100 100 100
4. Az őrsgyűlés
vezetése 4 4 7 15 40 80 70 60
5. Az őrsvezetői füzet 0 0 0 0 0 0 0 0
6. Az őrsvezető
írásmunkái 10 5 10 25 100 100 100 100
7. Adminisztráció,
pénzügyek 8 2 6 16 80 40 60 64
8. Az őrsi sarok 0 0 0 0 0 0 0 0
9. SOS (teendők
válsághelyzetben.) 0 2 1 3 0 40 10 12
E. Kiképzés eszközei és
gyakorlata
1. Őrsvezető és
őrsvezetés a táborban 1 0 2 3 10 0 20 12
2. Őrsvezető a
tábortűznél 6 1 5 12 60 20 50 48
3. Akadály verseny 0 0 2 2 0 0 20 8
4. Keretmese 3 3 4 10 30 60 40 40
5. Kézügyesség, mint
kiképzési eszköz 0 2 3 5 0 40 30 20
6. Próbáztatás 1 0 1 2 10 0 10 8
7. Játéktanítás,
játékvezetés, őrsi-, raj-
és csapatjátékok 6 1 7 14 60 20 70 56
8. Mese 2 1 3 6 20 20 30 24
9. Énektanítás 3 0 3 6 30 0 30 24
10. Cselekedve tanulás
(minta őrs és raj
összejövetelek) 2 0 0 2 20 0 0 8
89
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
11. Módszertani játékok
(pl. a következők
oktatásához: törvények,
térképhasználat,
tájékozódás, tűzrakás,
menetrendhasználat,
csomók, felszerelés,
málházás, útjelek, jeladás,
karjelek, rovásírás, posta-
és telefonhasználat,
hírközlés, KRESZ, alaki,
baleset-megelőzés,
elsősegély,
szerszámhasználat,
növényismeret, stb.) 10 3 10 23 100 60 100 92
F. Cserkészet gyakorlata 0 0 0 0 0 0 0 0
1. A napi jótett
tudatosítása, gyakorlása,
őrsi jótett 0 0 0 0 0 0 0 0
2. A jelszó, köszönés, a
cserkészjelvény és -
egyenruha jelentősége 0 0 1 1 0 0 10 4
3. Alaki ismeretek,
formaságok 1 3 2 6 10 60 20 24
4. Természetismeret 2 1 1 4 20 20 10 16
5. Környezet és
természetvédelem 0 0 2 2 0 0 20 8
6. A természetjárás
szabályai 1 1 0 2 10 20 0 8
7. Térképhasználat
tájékozódás 2 0 2 4 20 0 20 16
8. Kirándulás-
szervezés, -vezetés 7 4 7 18 70 80 70 72
9. A portyaszervezés
alapjai 10 5 9 24 100 100 90 96
10. Időjárási ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0
11. Tábori építmények 7 1 8 16 70 20 80 64
(Kommunikáció a
"forgókon")
Forgószínpadok/
kiscsoportos beszélgetés 4 1 3 8 40 20 30 32
A képzés elvégzéséért
való küzdés a feladatokon
és a táboron keresztül 1 0 0 1 10 0 0 4
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
90
10 napos terhelés a
táborban, a saját erőkkel
való tisztába kerülés
elérése 3 1 7 11 30 20 70 44
A feladatok elvégzésére
szánt idő és erőforrás
megítélése – időbeosztás 9 4 6 19 90 80 60 76
A kiadott feladatok
esztétikus, a megadott
paramétereknek megfelelő
elvégzésére irányuló
elvárás 2 1 6 9 20 20 60 36
Akadályverseny/táborkapu
próba/utópróba 2 1 6 9 20 20 60 36
Az információk e-mailen
való közvetítése, e-mailes
kommunikáció,
segédanyagok internetes
közvetítése, honlapon való
információközlés 0 0 0 0 0 0 0 0
Cserkészsajtó 0 0 0 0 0 0 0 0
Döntés az őrsben 2 0 0 2 20 0 0 8
Egyéni döntés a képzés
elvégzése mellett 0 0 2 2 0 0 20 8
Egyéni, őrsi és altábori
feladatok végzése 2 5 5 12 20 100 50 48
Egymás elfogadása a
kiscsoporton, az őrsön és
az altáboron belül –
ismeretlen emberek
kerülnek össze 1 4 4 9 10 80 40 36
Élet az erdőben 0 2 1 3 0 40 10 12
Feladatok beadása. 0 0 0 0 0 0 0 0
Felelősség vállalás a
vezetettekért 3 1 5 9 30 20 50 36
Figyelemösszpontosítás a
folyamatos terhelés által. 1 0 1 2 10 0 10 8
Film elemzés (Kóristák)
(utóbbi két évben) 0 0 1 1 0 0 10 4
Keretmese (Szt. István,
Eger vár, Pál utczai fiúk) 3 2 3 8 30 40 30 32
Kisebbségek 1 0 3 4 10 0 30 16
Morze 0 0 0 0 0 0 0 0
Néptánc tanítás 2 0 0 2 20 0 0 8
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
91
Önbemutatás kreatív
önkifejezésen keresztül az
első hétvégén (utóbbi két
évben) 0 2 3 5 0 40 30 20
Őrsi és altábori összetartás 0 0 1 1 0 0 10 4
Őrsi, altábori és képzési
titkok tiszteletben tartása 0 0 0 0 0 0 0 0
Reggeli torna 1 1 0 2 10 20 0 8
Tábori higiéné 0 0 0 0 0 0 0 0
Tábori szabályok ismerete
és elfogadása a képzés és
a tábor folyamán 2 3 4 9 20 60 40 36
Tábori ügyességek
készítése 3 1 1 5 30 20 10 20
Vallási sokszínűség
tiszteletben tartása – külön
istentisztelet szervezése,
odafigyelés az
imádságoknál (pl.
adventisták szombatjának
tiszteletben tartása) 0 1 0 1 0 20 0 4
Csak az interjúkban
említett elemek
A fent meg nem jelent
egyéb cserkész elméleti
ismeretek (pl. Rovásírás,
nemi szerepek…) 2 1 0 3 20 20 0 12
A fent meg nem jelent
egyéb cserkész gyakorlati
ismeretek (pl. csomózás,
szerszámhasználat,
sátorverés, tűzrakás,
varrás, kémiai
kísérletek…) 5 2 6 13 50 40 60 52
A meglévő tartalmak
kreatív továbbgondolása 1 4 6 11 10 80 60 44
Alázat 1 1 1 3 10 20 10 12
Barátságok kötése 5 3 5 13 50 60 50 52
Cél meghatározás 2 2 2 6 20 40 20 24
Egyéb élmények 5 1 5 11 50 20 50 44
Együttműködés 0 4 7 11 0 80 70 44
Életvezetés 1 3 5 9 10 60 50 36
Elköteleződés 0 0 2 2 0 0 20 8
Előképzés – hivatás
tisztázás 1 2 4 7 10 40 40 28
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%
92
Főzés, étkezés 5 1 2 8 50 20 20 32
Kitartás 4 0 4 8 40 0 40 32
Lelki elmélyülés 4 4 6 14 40 80 60 56
Meseerdő 1 1 0 2 10 20 0 8
New age/szekták 5 0 1 6 50 0 10 24
Önállóság 0 0 2 2 0 0 20 8
Önbizalom 0 0 2 2 0 0 20 8
Összefüggések látása,
rendszerben gondolkodás 1 3 3 7 10 60 30 28
Példakép 1 2 2 5 10 40 20 20
Pontosság 2 3 5 10 20 60 50 40
Program szervezés 7 3 9 19 70 60 90 76
Szemlélet adás 0 1 3 4 0 20 30 16
Szertartás 5 4 7 16 50 80 70 64
Szigorúság, fegyelem 3 2 1 6 30 40 10 24
Tábortűz 6 1 3 10 60 20 30 40
Tervezés 10 5 10 25 100 100 100 100
Toborzás 1 0 0 1 10 0 0 4
Tudásátadás mikéntje 2 0 3 5 20 0 30 20
Tudatos vezetés 3 2 3 8 30 40 30 32
Vélemény adása, értékelés 4 2 4 10 40 40 40 40