A Depresszióipar és az A Depresszióipar és az életproblémák életproblémák

megoldásamegoldása

Szendi Gábor

klinikai szakpszichológus

tudományos munkatárs

Vázlat-amiről ma szó lesz

A depresszióipar kezdetei

A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre.

Antidepresszáns és placebo

A vizsgálatok sikertelenségének okai

Mellékhatások:öngyilkosság és a többi

Pszichoterápia és agyműködés

A „depresszió” és az életproblémák kognitív-viselkedésterápiás megközelítése

A depresszióipar kezdetei

Az első triciklikus antidepresszáns és az endogén vagy biológiai depresszió. Megéri-e ezt gyártani?

A nagy ötlet: ne a betegséghez keressünk gyógyszert, hanem a gyógyszerhez betegeket

Találjuk ki, miért hat a gyógyszer: a szerotonin hipotézis feltalálása

Gyártsunk gyógyszert a hipotézishez

Bizonyítsuk be, hogy az új szerek, a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) hatékonyak

A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre.

A DSM-rendszer „kibontakozása” és diktatúrája

A fenomenológiai betegségleírás csődje: minden út a biokémiai egyensúlyzavarhoz vezet: a biológiai depresszió és az életnehézségekre adott lelki reakciók összemosása

A kezelésrezisztens „depressziós” beteg fogalma

Hogyan változott évek során a diagnosztizált depressziósok száma

A különböző korszakokban születettek depresszióaránya.(Forrás: Peterson és mtsi., 1993)

%

1910 1925 1945 1960

Mekkora esélye van egy életév alatt a depresszióra a különböző évjáratú embereknek.

Antidepresszáns és placebo

Irving Kirsch és Guy Sapirstein (1998):Figyelve a Prozacra a placebot halljuk (Listening to Prozac, but hearing placebo)

alapfogalmak:Törzskönyvezési szabályok, randomizált placebokontrolos próbák, metaanalízis, gyógyhatás=gyógyszerhatás mínusz placebohatás

Törzskönyvezéshez elég két pozitív eredményű vizsgálat, nem számít, hány negatív eredményű született

1500 FDA-hoz benyújtott vizsgálatból 19 volt elemezhető: összesen 2318 személy vett részt, akik közül 1460 kapott aktív gyógyszert és 858 placebot.

Eredmény: a gyógyszerhatás 75%-a placebohatás volt, és csupán 25% hatás volt tulajdonítható a gyógyszer aktív hatóanyagának. Másként: az aktív gyógyszerhatást 100%-nak véve, a betegek pusztán placebot szedve is 75%-os javulást érnének el.

A vizsgálatokban a depresszióra nem ható, de aktív mellékhatásokkal bíró vegyületek is antidepresszív hatásúak voltak! Ez arra mutat, hogy minden szer antidepresszívumként hat, ha annak hiszi a beteg!

A gyógyszerhatás és a placebohatás 0.9 szinten korrelált, vagyis a gyógyszerhatás a placebohatás függvénye

Mi az aktív placebohatás? A mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez további járulékos -25%-os- placebohatással jár

A placebohatás, mint a gyógyszerhatás bejóslója: minél nagyobb a placeboválasz, annál nagyobb a

“gyógyszerhatás”. (forrás: Kirsch és Sapirstein, 1998).

Kirsch, I.; Moore, T.J.; Scoboria, A.; Nicholls, S.S.: (2002): A császár új gyógyszerei (The emperor's new drugs)

Az FDA-hoz törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatok elemzése. A hat leggyakoribb SSRI-t elemezték:Prozac, Seroxat, Zoloft, Efectin, Seropram, SerzoneElemzésük szerint a 47 vizsgálatból 30-ban (64%!) hatástalannak mutatkozott az antidepresszáns!Az átlagos placebohatás 82% volt, vagyis az aktív hatóanyag átlagosan 18% extrahatást tudott csak nyújtani.Ahol „hatékony” volt az antidepresszáns, az átlagos javulás 1.8 pont volt a Hamilton Depressziós Skálán, vagyis a „gyógyult” betegek 24-ről 20 pontra, a placebocsoport 24-ről 22-re csökkent a depressziópontszáma. (Maximum 68 pontos a skála.)

A gyógyszeripar varázsszava a statisztikailag szignifikáns. Ez azonban nem szól arról, klinikailag van-e egyáltalán értelme javuláskülönbségről beszélni. Az antidepresszáns vizsgálatok szerint nincs lényegi különbség aktív gyógyszer és placebo közt.

Mivel a tudományban a negatív vizsgálat is bizonyító erejű, kijelenthetjük, hogy

tudományosan nem igazolt, sőt cáfolt az antidepresszánsok hatásossága.

Más metaanalízisek, azonos eredménnyei

Szerzők Negatív vizsgálatok aránya

Greenberg és Fisher 1989 64%

AHCPR 1999 71%

Storosum és munkatársai 2001 69%

Kirsch, Scoboria, Moore 2002 57%

Khan és munkatársai 2002 53%

Khan és munkatársai 2003 68%

Melander és munkatársai 2003 50%

A vizsgálatok sikertelenségének okai

A DSM-IV a depresszió fogalmát parttalanul kitágította, a vizsgált betegminták többségükben hagyományos értelemben boldogtalannak, megkeseredettnek, balsorsúnak, elidegenedettnek, önértékelési zavarban szenvedőnek

A kezelések eredménytelenségének oka

A pszichiátriai ellátásban antidepresszáns t kapó betegek mindössze 15%-a kerülne be egy gyógyszervizsgálatba a beválogatási kritériumok alapján.

Mellékhatások: öngyilkosság és a többi

Már az 1990-es évektől számtalan esetleírás vált ismertté, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkossági hajlamot.

David Healy és Chris Whitaker 2003 a gyógyszervizsgálatok elemzésével arra következtetett, hogy az antidepresszánsok szedése alatt az öngyilkossági kísérleteket 2.2-szer, a befejezett öngyilkosságok pedig 6.8-szer gyakoribbak.

Healy újraelemezte a Zoloft és a Seroxat törzskönyvezésre benyújtott – meghamisított adatait, és a következőt kapta:

0,00%

0,20%

0,40%

0,60%

0,80%

1,00%

1,20%

1,40%

1,60%

Zoloft Placebo Seroxat Placebo

A Zoloft kétszeres, a Seroxat több mint hétszeres kockázatot jelent öngyilkossági esemény szempontjából a

törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatokban

Jed Boardman és David Healy 2001 2.5 millió North Staffordshire-i személy adatát felhasználva kiszámolták, az öngyilkossági kockázat hatszoros a Prozac-szedőknél, és az SSRI-ok esetén átlagosan 3.44-szer gyakoribb az öngyilkosság azokkal összehasonlítva, akiket nem kezeltek.

Számos egyéb elemzés hatására az FDA 2004-ben a gyerekekre vonatkozóan, de 2005-ben már a felnőttekre is érvényesen előírta, hogy a gyógyszer-tájékoztatón „fekete keretben” vastag betűkkel álljon a figyelmeztetés, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkosságot. Az európai hatóságok 2005 áprilisában ugyancsak kiadtak ilyen figyelmeztetést.

Egyéb mellékhatások

Egy levélváltás a weben a Mozgóvilágban megjelent Depresszióipar cikkem nyomán:

„Tisztelt Szendi Úr!Sületlenségeket beszél, és ami nagyobb baj, terjeszt, de úgy hiszem ezt ön is tudja és leginkább önmagát kívánja ezen tevékenységével a figyelem középpontjába állítani.”

A levélre „Áldozat” jeligével a következő választ írta valaki:„Tisztelt Hozzászóló!

Szedte a fent említett gyógyszerek bármelyikét is? Én igen (Seroxatot) és ez a méreg tönkre tette az életemet! A szedése után jelentkező elvonási tünetek iszonyatosak. Azóta teljesen leépültem fizikailag és pszichésen. Túl vagyok életem első öngyilkossági kísérletén, pedig a gyógyszer előtt életvidám ember voltam, soha meg sem fordult a fejemben ilyesmi! Marékszámra szedem a gyógyszereket az azóta kialakult betegségeimre. Előtte makkegészséges ember voltam, orvosokat csak hírből ismertem. Pánikbetegségre adták nekem ezt a gyógyszert, de visszasírom a pánikrohamos hónapokat!”

Mániás, agitált, szorongásos állapot, amely pszichózisig fajulhat. Egy amerikai vizsgálatban a zárt osztályra kerülte 16% SSRI-pszichózis miatt került be. Stimuláns hatás!

Bizarr, irreális viselkedés, agresszivitás, öngyilkosság

Depresszió

Vérzékenység (gyomorvérzések, véraláfutások, stb.)

Fokozott rákkockázat

Terhességi és magzati ártalmak. A fejlődő agyra beláthatatlan következményei vannak a gyógyszerhatásnak

Szexuális funkciózavarok, impotencia, libidócsökkenés

Fokozott infarktus és sztrókkockázat

Enzimdeffektus (enzimhiány miatti mérgezés)

Maradandó agyi elváltozások, homloklebeny szindróma

Pszichoterápia és agyműködés

Számos vizsgálat igazolta, hogy a pszichoterápiás beavatkozások komoly agyműködésbeli változásokat eredményeznek, vagyis a „beszélgetés” módosítja az agyműködést.

Kényszerbetegségben a gyógyszer és a viselkedésterápia azonos módon módosította az agyműködést

Pókfóbiások gyógyulása után megszűnt az agyban kimutatható félelmi válasz

Pszichoterápiára gyógyuló depressziós betegeknél szintén markáns agyműködés-változás alakult ki

A depresszió kognitív-viselkedésterápiás felfogása

A depressziós ember negatívan látja önmagát, a világot és a jövőt. A depressziós gondolkodásra jellegzetes kognitív torzítások, vagy gondolkodási hibák a jellemzőekPl. Fekete-fehér gondolkodás: vagy jó vagy rossz Katasztrófizálás: borzalmas lesz, ha nem sikerülGondolatolvasás: biztos utál engemTúláltalánosítás: minden ember gazember„Kell” állítások: muszáj ötösre vizsgáznomPozitívumok kiszűrése: csak véletlen sikerült

A feladat: automatikus, rejtett negatív gondolatok feltárása és módosítása. Az emberek folyamatosan kommentálják saját helyzetüket, viselkedésüket, a velük történteket, de ez sokszor rejtett, mert megszokott, egyfajta „háttérzaj” csupán.

ABC módszer:

Az emberek azt hiszik, események, másik viselkedése váltja ki belőlük a negatív érzéseket. Valójában az A esemény kiváltotta C érzelmet a B rejtett gondolatok idézik elő. Vagyis A esemény értelmezése az, ami kiváltja a negatív érzelmeket.

Ma kezdődik életünk hátralévő része