A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I. évfolyamán

2011. április 1. – április 29.

Hét Időpont Téma1. IV. 1. (5) A Weende-i takarmány-analitikai rendszer, takarmányok

szárazanyag és víztartalma, takarmányok N-tartalmú anyagai, fehérje minősítés, takarmányok zsírszerű anyagai

2. IV. 8. (5) Növényi rostok, szénhidrátok, ásványi anyagok, vitaminok, antinutritív anyagok

3. IV. 15. (5) Emészthetőség, takarmányok táplálóértékének mérése, takarmány-kiegészítők, keveréktakarmány gyártás

4. IV. 29. (5) A ló emésztési sajátosságai, tenyészkancák, mének, csikók, munka és sport lovak takarmányozásának sajátosságai

A félév elfogadásának feltételei:

• az előadások és gyakorlatok látogatása• A gyakorlatok anyagából írt ZH-n min. 60%-

os eredmény • az egyéni feladatok határidőre történő

beadása

A Weende-i takarmányanalitikai rendszerTakarmány minta

víztartalom szárazanyag-tartalom

szennyeződések (föld, homok)

hamutartalom szervesanyag-tartalom

valódi hamu

Nitrogén mentes kivonható anyagok

nyersrostnyersfehérje nyerszsír

amid anyagokvalódi fehérje

Néhány lényeges eltérés az állatok és a növények összetételében

• Szénhidrát–tartalom: növény >állat– növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb.– állati sejtfal: fehérje, lipidek

• Zsírtartalom: állat >< növény– növény: keményítő a tartalék táplálóanyag– de vannak olajban gazdag növények– állat: zsír az energia raktár

• Fehérjetartalom: állat >=< növény– az életkorral, vegetációs idővel változik

• Rosttartalom: csak növény• Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem• Ásványi anyagok: növények (N, P, K); állatok (Ca, P)

Víz Sz.a. Zsír Fehérje Rost Szénhidrát Hamu

legelő fű 780 220 11 44 45 98 22búza 130 870 19 122 23 689 17tej 876 124 36 33 - 47 8

burgonya 760 240 1 22 7 197 13szója mag

110 890 190 340 70 250 34

extr. szója

100 900 14 493 33 294 66

napra-forgó

84 916 460 180 155 90 34

hús 720 280 42 214 - 6 15

Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg)

Takarmányok víztartalma

• Állatok 50 - 80%• A vízhiányt az állatok nem képesek

tolerálni• Legfőbb szerepe:

– táplálóanyagok szállítása– a metabolikus végtermékek eltávolítása– enzimműködés (hidrolízis)– hőháztartás

Vízforrások:ivóvíztakarmánymetabolikus víz (szénhidrátok, zsírok elégetésekor)

Halmazállapot szerint:folyékony – lédús – száraz takarmány tej tök gabona magvak savó répafélék extrahált darákzöld- búzakorpatakarmányok

A takarmányok víztartalma befolyásolja a

• táplálóértéket (koncentrált; terimés)– koncentrált: egységnyi tömegben sok táplálóanyagot,

kevés vizet és rostot tartalmaz– terimés: egységnyi mennyiségben kevés

táplálóanyagot, sok rostot, vizet tartalmaz• szállíthatóságot

– vizet szállítani nem érdemes• eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%;

széna 16-18%)• a tejelő állatok teljesítményét

– a terimés, lédús takarmányok kedvezően befolyásolják a gazdasági állatok tejtermelését

Takarmányok szárazanyag – tartalma

• Eredeti - 100%-os - légszáraz szárazanyag-tartalom– eredeti: az a szárazanyag-tartalom, amely a betakarításkor,

etetéskor jellemző a takarmányokra– 100%-os szárazanyag-tartalom: laboratóriumi kategória, a

víztartalom teljes eltávolításával nyerhető– légszáraz szárazanyag-tartalom: a teljesen beszárított minta a

levegő páratartalmát felveszi, majd tömege állandósul (84-86%)• Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat

elfogyasztani (fizikailag)• Jóllakottsági érzés• Nagyobb sz.a. több táplálóanyag • Koncentrált takarmányok