(A felnőttképzés módszertana I. 2. rész) - diakoldal.hu · 2017-10-03 · Feladat -Nagy S ándor rendszerez ése szerint az Andrag ógia BA k épz és feladatc éljai hogyan

FolyamatFolyamat

Cél

Tartalom

Folyamat Stratégia

Módszer(ek)

Eljárás

Szervezeti keret

Szervezési mód

Oktatási eszköz(ök)

TanulTanul áási szsi sz üüksks ééglet, glet, ccééll , ig, ig éényny

� Tanulási célok alapjai:� a tanuló egyéni céljai;� annak a munkakörnek a kompetenciái, amire képzünk;� egy tudományág tananyaga vagy témái.� A tanulási célok meghatározásakor a megállapítások

tartalmazzák:� Mit kell csinálnia a tanulónak?� Mi adott a tanuláshoz? (milyen feltételek biztosítottak ahhoz,

amit csinálni kell)� Mik a követelmények? /mit kell teljesítenie a tanulónak

előzetesen (bemenet), közben és a végén (kimenet)/


� Tanfolyami c élok és feladatok� Célok :� a tanfolyam általános vagy átfogó céljai. Azokat a

értékeket, előfeltevéseket körvonalazza, amelyeket a tanfolyamfejlesztő kíván közvetíteni.

� Feladatok (konkrét c élok, feladatc élok, célfeladatok) :

� az oktatás/képzés specifikus tanulási eredményeivel foglalkoznak;

� világosan meghatározzák, hogy a hallgatók minek a végzésére kell, hogy képessé váljanak. (lásd. Andragógia BA KKK)

TanulTanul áási szsi sz üüksks ééglet, cglet, c éél, l, igig éényny

� A célok meghatározását szüks églet és közöns égelemzés el őzi meg.

� A következő kérdésekre kell választ adni:� Mi az, amit Ön a tanfolyam szervezőjeként

megpróbál elérni, megvalósítani?� Minek a végzésére legyenek képesek a tanulók a

tanfolyam végére (pl. új információ szerzésére; készségek alkalmazására, attitűdök megváltoztatására)? Mi a szakértelem elfogadható szintje?

� Melyek a hallgatók belépő készségei (előfeltételek)?

TanulTanul áási szsi sz üüksks ééglet, cglet, c éél, l, igig éényny

� Milyen készségekkel és ismeretekkel kell rendelkezniük a hallgatóknak, hogy elvégezhessék a tanfolyamot?

� Melyek a fő témák, kérdések vagy törzsanyagok, amelyeket érinteni kell?

� Mi szükséges ahhoz, hogy ezt a tanfolyamot programjának más tanfolyamaihoz, vagy bármely más, a hallgató által felvett tanfolyamhoz kapcsolja?EZEKET A K ÉRDÉSEKET AZ OKTAT ÁSI FOLYAMAT MINDEN SZINTJÉN ÉRDEMES ÁTGONDOLNI (PL. ÓRATERV – TANT ÁRGY –MODUL – KÉPZÉSI PROGRAM)


�A feladatc élok olyan kijelentések, amelyek rámutatnak arra, hogy ma hallgatók milyen tevékenység végzésére, folytatására kell képesnek lenniük a program végére.

�A tanulási eredményekre vonatkozómegállapítások.

�A célok kidolgozása leglényegesebb lépés egy képzési program a tanfolyam tervezésében.


� A feladatc élok határozzák meg a következ őket :

� a képzés tartalmát,� a képzés stratégiáját,� a képzés szervezési módjait,� a képzés módszereit,� a képzés eszközeit (tankönyvek/kézikönyvek

kiválasztását, a tanulási anyag típusait),� a tanulók tanulási feladatainak kijelölését,� az értékelési eljárásokat.

FeladatFeladat ccééllokok

� A feladatcélok meghatározzák a következőket: �átadási módszerek� tanítási média� tanuló, értékelési stratégiák

� A feladatcélok, képzési célok többféle rendszerezése/taxonómiája jelenik meg


� A pedagógiai irodalom legismertebb célrendszerét Bloom és munkatársai dolgozták ki.

� A személyiség 3 területére irányoznak előfejlesztés célokat�kognitív (értelmi, intellektuális és gondolkodási

készségek) – ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis és értékelés

�pszichomotoros (tevékenységek, fizikai készségek) – utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizáció)

�affektív (attitűdök, értékek) – odafigyelés, reagálás, értékelés, organizáció, értékrendet tükröző viselkedés


� De Block taxonómiája� értelmi,� érzelmi,� tevékenységi, mozgási

folyamatokra vonatkozó, kézügyessége vonatkozó(pszichomotoros),

� volucionális, azaz szabad akaratból való.

� Nagy Sándor a Bloom-féle felfogásra építve

� az ismeretek területe,� a jártasságok és

készségek területe,� a képességek területe és� a magatartás dimenziói.

Feladat Feladat -- Nagy SNagy S áándor rendszerezndor rendszerez éésese szerint az Andragszerint az Andrag óógia BA kgia BA k éépzpzéés s feladatcfeladatc ééljai hogyan csoportosljai hogyan csoportos ííthatthat óók.k.

� Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján

� – szakirányú felkészültségüknek megfelelően –� képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén,

településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező , szervező , értékelő , irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére.

� A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

PPéélda klda k éépzpzéési csi c éélra (tallra (tal áálja ki milyen tlja ki milyen t íípuspus úú a ka kéépzpzéést)st)

� KÉPZÉSI CÉL

A képzésben résztvevők elsajátítják, új épületek építése során egyszerűbb földmunkák készítését, lábazati falak építését, térelválasztó és térhatároló falak nedvesség elleni szigetelését, nyílászáró szerkezetek beépítését, kémények, szellőzők, pillérek, falpillérek, falfülkék, boltívek, boltozatok falazását, lábazati burkolatok (külső-belső) készítését, előre gyártott elemekből állófödémszerkezet készítését, nyílásáthidalók beépítését, külső és belső falazatok és mennyezetek vakolómunkáinak végzését, aljzat betoni padló és falburkolatok készítéséhez szükséges egyszerűállványok építését. Fa és födémszerkezet hő és hangszigetelését, kőműves szerkezetek készítését, egyszerű állványok építését, önállóan, munkahelyi vezető irányítása mellett, illetve kiviteli tervek alapján.

� KŐMŰVES

� OKJ azonosító: 31 5216 14

PPéélda klda k éépzpzéési csi c éélra (tallra (tal áálja ki lja ki milyen tmilyen t íípuspus úú a ka kéépzpzéést)st)

� KÉPZÉSI CÉL� Olyan szakember képzése aki képes, a nyomtatás területén az íves

nyomógépek munkaterülete technológiai felépítése szerint, a géptermi anyagok és segédanyagok használatára. Úgy, mint a gépelőkészítés és a formaelőkészítés műveletei, továbbá az előkészített nyomóforma beigazítása az imprimatúra, illetve a próbanyomat műszaki paramétereinek megfelelően a nyomtatás íves nyomógépen. Ismereteket szerez továbbá a nyomdagépek technikai karbantartására, az érvénybe lévő munkavédelmi és tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

� NYOMDAI GÉPMESTER

� OKJ azonosító: 51 5243 01

PPéélda klda k éépzpzéési csi c éélra (tallra (tal áálja ki lja ki milyen tmilyen t íípuspus úú a ka kéépzpzéést)st)

� A képzés célja, olyan szakemberek képzése, akik a táplálkozási és élettani igények, a higién és gazdasági ügyviteli előírások figyelembevételével képesek az ellátottak szakszerű élelmezésére.

�ÉLELMEZÉSVEZETŐ

FolyamatFolyamat

Cél

Tartalom

Folyamat Stratégia

Módszer(ek)

Eljárás

Szervezeti keret

Szervezési mód

Oktatási eszköz(ök)

A felnA feln őőttoktatttoktat áás didaktiks didaktik áája/mja/m óódszertanadszertanaA mA m óódszer fogalma dszer fogalma éés rokon fogalmai.s rokon fogalmai.

� stratégia: meghatározott célok elérését szolgálómódszerek, eljárások, eszközök, szervezési módok rendszere

� módszer (gör. methodus): út, eljárás

� oktatási m ódszerek: az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanulótevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra

� eljárások: módszervezérelt konkrét lépések

OktatOktat áási stratsi strat éégigi áákk

� A stratégiák meghatározásában központi szerepet tulajdonítottak a stratégiák célirányosságának.

� Célközpontú stratégiák.

CCéélklk öözpontzpont úú stratstrat éégigi áákk

� A stratégiák meghatározása, általános felépítése, az egymástól való megkülönböztetése a célok alapján történik

� 1: Információ tanítása bemutatás segítségével� 2: Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés

segítségével� 3: Készségtanítás direkt oktatás segítségével� 4: Szociális és tanulási készségek tanítása

kooperatív tanulás segítségével� 5: Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás

segítségével.

InformInform áácici óó tantan ííttáása bemutatsa bemutat áás s segseg íítsts ééggéévelvel

� Információk megszerzésére, tárolására és felidézésére irányuló tanítási stratégia.

� Tipikus tanulási helyzet: tanár aktív közlőtevékenysége, a tanuló aktív motivált figyelése.

� Módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, szemléltetés.

� Inkább tartalomtudás elsajátítása.

InformInform áácici óó tantan ííttáása bemutatsa bemutat áás s segseg íítsts ééggéévelvel

� A tanár fő tevékenysége:1. Az oktatás céljainak közlése, előzetes

ismeretek mozgósítása.2. Strukturáló elvek bemutatása:régi-új

ismeretek hasonló és eltérő vonásai.3. A tananyag világos, logikus közlése.4. A megértés ellenőrzése kérdések

segítségével.

FogalomtanFogalomtan ííttáás magyars magyar áázat zat éés s megbeszmegbesz éélléés segs seg íítsts ééggéévelvel

� A fogalmak a dolgokat lényeges ismertetőjegyek segítségével írják le.

� A dolgokat ezen ismertetőjegyek alapján osztályokba soroljuk, majd megvizsgáljuk, hogy az egyes jelenségek a fogalomhoz tartoznak-e vagy sem.

� Módszerei: magyarázat, megbeszélés.

FogalomtanFogalomtan ííttáás magyars magyar áázat zat éés s megbeszmegbesz éélléés segs seg íítsts ééggéévelvel

� A tanár fő tevékenységei:� a fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák

felidézése� az előismeretek függvényében a fogalomtanításnak két

alapváltozata van: � direkt bemutatás estén a tanár megnevezi, definiálja a

fogalmat, majd példákkal teszi világossá a fogalom határait;� fogalomelsajátítást akkor alkalmazhatjuk, ha a tanulók már

megfelelő előismeretekkel rendelkeznek a fogalomra vonatkozóan, ilyenkor példák és ellenpéldák elemzésével a tanulók maguk jutnak el a fogalom meghatározásáig.

� az elsajátítás ellenőrzése érdekében: példák és ellenpéldák� a tanár hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy az újonnan elsajátított

fogalmakat a már meglévő ismereteikbe illesszék.

KKéészsszs éégtangtan ííttáás direkt oktats direkt oktat áás s segseg íítsts ééggéévelvel

� Főként az alapvető készségek és az elemi ismeretek elsajátítására használják.

� Direktoktatás alapelve: a tanulók akkor sajátítják el az alapvető ismereteket és készségeket, ha a világos célokat elemeire bonjuk, határozott, de nem autokratív tanári irányítással végigvezetjük a tanulókat az elsajátítás menetén.

� Módszerei: magyarázat, szemléltetés, tanulók egyéni gyakorlása.

KKéészsszs éégtangtan ííttáás direkt oktats direkt oktat áás s segseg íítsts ééggéévelvel

� A tanár tevékenysége:� a tanár felvázolja az óra célját, felidézi az előzetes

ismereteket, érzékelteti az óra jelentőségét, bevonja a tanulókat az órai munkába;

� a tanár bemutatja az elsajátítandó ismereteket vagy készségeket;

� irányított gyakorlási lehetőségeket biztosít;� ellenőrzi a megértést;� további gyakorlási lehetőségeket biztosít.

SzociSzoci áális klis k éészsszs éégek tangek tan ííttáása sa kooperatkooperat íív tanulv tanul áás segs seg íítsts ééggéévelvel

� A stratégia lényege, hogy kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére.

� Baráti viszonyok alakulnak ki.� Fejlődik a kommunikációs készségük,

technikájuk.

SzociSzoci áális klis k éészsszs éégek tangek tan ííttáása sa kooperatkooperat íív tanulv tanul áás segs seg íítsts ééggéévelvel

� A tanár feladatai:� az óra céljainak pontos bemutatása� az alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban� a csoportok létrehozása, megszervezése� a csoportok munkájának segítése� a közös munka eredményének bemutatása, a

produktumok értékelése� a csoportos és egyéni teljesítmények értékelése.

A gondolkodA gondolkod áás fejleszts fejleszt éése se felfedezfelfedez ééses tanulses tanul áás segs seg íítsts ééggéévelvel

� Cél: a tanulók gondolkodtatása, a jelenségek felfedeztetése� A tanulók maguk konstruálják a gondolati rendszereiket.� A tanulók maguk vessenek fel kérdéseket, és keressenek

választ, elméleteket fogalmazzanak meg.� A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket, hanem

minden lehetséges esetben a tanulók felfedező, konstruálótevékenységét váltja ki és segíti →a tanár irányítása indirektebb.

� Módszerei: vita, projektmódszer, irányított kísérletezés.

A gondolkodA gondolkod áás fejleszts fejleszt éése se felfedezfelfedez ééses tanulses tanul áás segs seg íítsts ééggéévelvel

� A tanár feladatai:� a tanulók megismertetése a főbb célokkal� a kiinduló kérdések megfogalmazása, a felfedezés,

megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása� megbeszélés, a vita nyomon követése, háttérből

történő irányítása, saját vélemény közlése� következtetések megfogalmazásának elősegítése� a végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása,

rögzítése.

OktatOktat áási msi m óódszer,eljdszer,elj áárráás s fogalmafogalma

� Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanulótevékenységének részei, amelyek különbözőcélok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.

� Ezeket a módszereket különféle eljárások, fogások, tevékenységelemek, tanítási készségek alkotják.

A mA m óódszer fogalma dszer fogalma éés rokon fogalmai.s rokon fogalmai.

� Minden módszer arra szolgál , hogy valamely elérhető célt megvalósítsunk.

� A módszerek el őírják a használható használandóeljárásokat és az eljárások rendjét.

� A hogyan kérdésre keressük a választ a módszer megválasztásakor.

� A módszerek nem önmagukban adnak mintát, hanem mindenkor azt mutatják meg, hogy bizonyos célok elérése esetén milyen eljárássorozat a leggazdaságosabb , melyik vezet a legbiztosabb eredményre.

� A tanítás-tanulás m ódszereit befolyásolják küls őtényezők (pl. id ő, források), de mindig van némi tere a m ódszerválasztásnak.

CsoportmCsoportm ééretret� Az ismeretek átadása egy nagyobb csoportnak azért hasznos mert,- ugyanabban az időben mindenkinek ugyanazt az információt adhatjuk;- biztosítjuk a csoport – kölcsönhatást;- segítjük az egyének együttműködését a csoportban egy közös cél

elérésére;- időt takaríthatunk meg.� Az ismeretek átadása egy kisebb csoportoknak időigényes ugyan,

de:- sokkal jobban megismerhetjük a egyéni igényeket és árnyaltabbak

lehetünk az igények kielégítésében;- sokkal jobban megismerhetjük az egyének felfogását az anyagunkról és

az általuk tapasztalt tanulási nehézségeket;- könnyebben illeszthetjük előadásaink tempóját az egyéni tanulási

sebességekhez.

A mA m óódszer megvdszer megv áálasztlaszt áássáát befolyt befoly áásolsol óóttéényeznyezőőkk

1. az oktatás törvényszerűségei ill. alapelvei (oktatás folyamata).

2. az oktatás céljai és feladatai.

3. az elsajátítandó tudás vagy készség jellege és módszerei.

4. a tanulók tanulási feltételei, különböző jellemzői (életkor,

előismeret, óra hangulata).

5. a külső feltételek (csoportméret, rendelkezésre álló erőforrások

pl. idő).

6. az oktatók személyisége, felkészültsége, adottságai,

erősségei.

MMóódszercsoportok, mdszercsoportok, m óódszerfajtdszerfajt áák.k.

� A módszereket számos szempont alapján szokták csoportosítani:� Inform áció forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli),

szemléletes, gyakorlati.� A tanulók által végzett megismer ő tevékenység szerint:

receptív (befogadó); reproduktív; részben felfedező; heurisztikus, kutató jellegű.

� A tanulási munka irányításának szempontja alapján: tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú (frontális munka, csoportmunka, párban tanulás, egyéni tanulás).

� Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása; a képességek tanítása-tanulása; az alkalmazás; a rendszerezés és a rögzítés.

StratStrat éégia gia –– mmóódszer dszer –– eljelj áárráás s öösszefsszef üügggg éésese

� Egyes módszerek különféle stratégiák elemei lehetnek és ezzel együtt az eljárások is különféle módszerek építőkövei lehetnek

� stratégia: információtanítás� módszer: magyarázat � eljárás: példák alkalmazása

� stratégia: fogalomtanítás � módszer: megbeszélés � eljárás: kérdezés.

Feladat Feladat –– MMóódszerek dszerek csoportoscsoportos ííttáásasa

� Előadóközpontú módszerek� Részvevőközpontú módszerek

� Előadás� Előadássorozat� Projektmódszer� Magyarázat� Kooperatív módszerek

(Csoportmunka)� Vitatechnikák � Elbeszélés� Szemléltetés (demonstráció)� Tréning� Megbeszélés� Előadói vita� Szituációs módszerek

(Esetjáték, szerepjáték, szimuláció)

MMóódszerek csoportosdszerek csoportos ííttáásasa

1. Előadóközpontúmódszerek

� Előadás� Előadássorozat� Magyarázat� Elbeszélés� Szemléltetés� Megbeszélés� Előadói vita

2. Résztvev őközpontúmódszerek

� Kooperatív módszerek(Csoportmunka)

� Projektmódszer� Tréning� Szituációs módszerek

(Esetjáték, szerepjáték, szimuláció)

� Vitatechnikák

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekElElőőadadáás, els, előőadadáássorozatssorozat

� Monologikus, szóbeli közlés, egy-egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtése

� Egymásra épülő témakörök anyagából, több alkalommal egymást követően az előadó(k) a témakör mélyebb kifejtését és megismertetését teszi(k) lehetővé.

� cél: új ismeretek közlése, a tananyag bevezetése, az érdeklődés felkeltése

� előnyei:� hatékony az ismeretközvetítésben� a lényeget jobban kiemeli� lehetőség van a kérdezésre.� hátrányai:� kevésbé alkalmas az önálló gondolkodás, a véleményalkotás és a

probléma megoldási képesség fejlesztésére� kevés a kapcsolat az előadó és a hallgatók között� az együtt haladás látszatát kelti� idő- és helyfüggő.


Mikor érdemes előadást tartani? � nagy létszámú hallgatóságot akarunk gyorsan tájékoztatni� a közlésnek, nincs más egyszerűbb módja (pl. nincs írásos

anyag)� érdeklődést akarunk kelteni valamilyen új dolog iránt� nagy mennyiségű információt akarunk eljuttatni rövid idő

alatt.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerek dszerek Az elAz előőadadáás fels fel ééppííttéésséét meghatt meghat áározroz óó ttéényeznyezőőkk

� az előadás célja (kiknek, mit és miért?);� az előadott anyag újszerűsége , érvényességi köre;� a témával kapcsolatos helyi problémák,

háttérismeretek, egyéb információs csatornák,� a résztvevők várható összetétele, előzetes ismeretei

és felkészültsége, motiváltsága, aktivitása;� a szemléltetés és az előadást oldó módszerek

lehetősége� az előadással kapcsolatos véleményét nyilvánítsa ki� tisztelje a hallgatóságot, értékeljen reálisan.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerek dszerek A jA j óó elelőőadadáás ks k öövetelmvetelm éényeinyei

� szerezzen információt az előadás céljáról, körülményeiről, az előzményekről, a hallgatóságról

� építsen a hallgatóság előzetes tudására, élettapasztalataira� tervezze meg az előadást, készítsen vázlatot;� előadása legyen felépített, könnyen követhető szerkezete legyen,

amelynek részei legyenek koherensek� ne legyen hosszabb 50 percnél � soha ne olvassa fel előadását;� a mondanivalót példákkal tegye szemléletessé, � egészítse ki az előadást prezentációs módszerekkel (szövegekkel,

képekkel).


Az előadó szempontjából hasznos:- informalitásra való törekvés;- előadás közben mozgás;- a hallgatóság figyelmi görbéjének figyelembe

vétele;- a hanglejtés, hangerő és beszédtempó

változtatása;- eszközök használata;- leglényegesebb mondandó az előadás elején

vagy végén.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerek dszerek Az elAz előőadadáás szerkezetes szerkezete

1. Bevezetés, el őzetes tudás összefoglalása (többféle módon történhet, függ a hallgatóság életkorától, a rendelkezésre álló időtől stb.)

• célja az előadó és hallgatóság közötti kapcsolat kialakítása

• az előadó ismerteti az előadás célját• 10 percnél nem lehet több (50 perces előadás

esetén).


2.Kifejtés (30 perc)• A téma kibontása és tisztázása.• A kifejtés szerkezetének kialakításakor, több út

követhetőa) hierarchikus kifejtés esetén az előadás

logikája a megvilágítandó fogalom egyre kisebb részegységekre bontását követi

b) szekvenciális elrendezés esetén valamilyen szempont szerint rendezzük el a mondanivalónkat (pl. időrend).


3.Következtetés, összefoglalás és zárás

• Biztosítja az előadás koherenciáját, hogy a hallottak beépüljenek a hallgatóság meglévő ismeretrendszerébe, tartós emlékezetébe.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerek dszerek MagyarMagyar áázatzat

- monologikus szóbeli közlése- előadás keretében alkalmazott módszer- célja törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek,

fogalmak megértésének elősegítése

� Három form ája létezik(Brown és Armstrong, 1984):� Az értelmező ~ adott fogalmakat értelmez és példákkal

világítja meg tartalmát. Kérdése: Mi? Mit? � A leíró ~ egy folyamat, vagy struktúra leírására szolgál.

Kérdőszava: hogyan? � Az okfeltáró ~ a jelenségek, összefüggések okainak

feltárását szolgálja. Kérdőszava: miért?


� A hatékony magyarázat ism érvei: • logikus• világos• érdekes• tömör

• egyszerű• szenvedélyes

• érzelmekkel kísért


1. A célok megfogalmazása2. Példák kiválasztása és bemutatása3. A magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak

alkalmazása4. Audiovizuális eszközök alkalmazása6. Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása7. A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele8. Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata9. Kérdések feltétele10. Mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód11. Vázlat készítése.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekElbeszElbesz éélléés (les (le íírráás)s)

� Monologikus szóbeli közlés. � Célja egy-egy jelenség, esemény, folyamat,

személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatása.

� Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképfelvételek, hangfelvételek hozzájárulhatnak a módszer élményszerűségéhez, világosságához, érthetőségéhez.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzemlSzeml ééltetltet éés (demonstrs (demonstr áácici óó))

� Az oktatási módszer alkalmazása során a tanulmányozandó jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.

� Lehet közvetlen és közvetett is.� A módszer az oktatási folyamatban hozzájárul

� a képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez,� a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához,� a tanulók, résztvevők érdeklődésének felkeltéséhez,� a tanultak alkalmazásához.

� Vannak tevékenységek, amelyek ~ nélkül nem sajátíthatók el (pl. úszás, hangszeres zene,sebészeti műtéti munka).

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzemlSzeml ééltetltet éés (demonstrs (demonstr áácici óó))

� A demonstráció hasznos, mert:- felkelti az egyének figyelmét;- könnyen érthető;- meggyőző – „itt és most” van, és az imitálás a tanulás

igen hatásos módja;- összeköti az elméletet és a gyakorlatot.� Hátrányai:- gyakran nehéz biztosítani, hogy mindenki figyeljen;- mindenkinek jelen kell lenni.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekMegbeszMegbesz ééllééss

� Dialogikus szóbeli közlés, � Az előadó lehetőséget ad a résztvevőknek a megszólalásra, a

résztvevők az ismereteket, az előadó kérdései kapcsán, gyakran önállóan dolgozzák fel.

� Feltételei:� a résztvevők előismerete;� érdeklődése, kommunikáló kedve;� a megbeszélés indítása problémafelvető, felfedeztető legyen;� a megbeszélés irányítása szempontjából lényeges indító, továbbvivő és

ellenőrző kérdések jól tervezettek legyenek;� a légkör kötetlen és nyitott legyen,amelyben kérdezni és hibázni is lehet;� az előadó a háttérből, rugalmasan, de határozottan irányítson;� biztosítsa,hogy mindenki részt vegyen;� a felfedezett hibákat tapintatosan korrigálja;� a válaszokból gyűjtse össze a konstruktív elemeket, amelyekből világos

kép állhat össze a témáról.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekMegbeszMegbesz ééllééss

� Az előadó irányításától függően a megbeszélés igen tág skálán mozog,

� a szabad kérdésfeltevéstől,� egészen a résztvevőktől komoly szellemi,

erőkifejtést igénylő változatig.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekMegbeszMegbesz éélléés, tanbeszs, tanbesz éélgetlget ééss

E módszer három lényeges alkotóeleme: 1. a strukturálás - strukturálja az ismeretszerzés

folyamatát; kérdéseivel, a hallgatóság aktivizálásával hozza felszínre a problémákat,

2. a kérdezés� nyitott kérdés (beindít egy beszélgetést, megnyitja a

kérdezettet, sok információt hoz a felszínre)� zárt kérdés (konkrét információkra kérdez rá)� pontosító kérdés (a szóban forgó dolog részleteire

kérdez rá, segít összpontosítani, konkrét és részletes információt ad)

� alternatív kérdés (a választás lehetőségét kínálja fel)3. ellenőrzés, visszacsatolás.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekMegbeszMegbesz éélléés, tanbeszs, tanbesz éélgetlget ééss

� A jó kérdezés jellemz ői� Pontos, világos, rövid és egyértelmű� Feleljen meg a résztvevők előzetes ismereteinek� Az egész hallgatóságnak szóljanak� Legyenek gondolkodtató jellegűek� Csak ritkán tegyünk fel fogalmak, szabályok

felidézésére vonatkozó kérdéseket.� Rossz kérdezési eljárások� Ne tegyünk fel szuggesztív kérdéseket� Ne ismételjük a kérdéseket� Ne válaszoljuk meg a kérdéseket� Ne ismételjük meg a válaszokat.

1. El1. Előőadadóókköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekElElőőadadóói vitai vita

� Az adott téma bizonyos részeinek megbeszélése céljából létrehoznak egy 3-4 szakértőből álló „panelt”. Minden paneltag módot kap egy rövid prezentációra, majd vitát folytatnak. A hallgatóság is módot kap, hogy kérdéseket tegyen fel az egész panelra vonatkozóan.

Feladat Feladat -- elelőőadadáásvsv áázlatzlat

� Készítsen előadásvázlatot az Internet szerepéről, hasznosságáról

� Nyugdíjas célcsoportnak� Álláskeresők számára� Kisgyermekes szülők számára

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerek

�Kooperatív módszerek(Csoportmunka)

�Projektmódszer�Vitatechnikák�Szituációs módszerek(Esetjáték, szerepjáték, szimuláció)

�Tréning

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerek� Kerete a csoportmunka� Lényege :egy adott foglalkozás résztvevői (a plénum), egy előre

meghatározott feladatot, 3-6 fős kiscsoportra bontva, a foglalkozásvezető részvétele nélkül, együttműködve oldanak meg.

� Csoport: „mi-tudat”, közös cél, közösséghez tartozás érzése� Plénum: teljes csoport együttese� A csoportmunka el őnyei: munkavégzés és az együttműködés

szabályai, a csoporttagok közötti bizalom, a résztvevők egymástól is tanulnak;

� A csoportmunka hátrányai : nagy létszám esetén nem alkalmazható, csak jól felkészült vezető irányíthatja, költségigényes módszer.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekKooperatKooperat íív mv m óódszerekdszerek

� A kooperatív tanulás során a résztvevők a tananyag nagy részét maguktól, kis csoportokban sajátítják el a felnőttoktatósegítségével. A tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul.

� Segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, ill. hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

� Az ismeretek és intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van, a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekKooperatKooperat íív mv m óódszerekdszerek

� Felnőttoktató-felnőtt tanuló interakció zajlik, amelyben alapvetően a pedagógus megfigyelő, segítő szerepet tölt be.

� A tanulók közötti intenzív, kölcsönös felelősségen alapuló, egymást ellenőrző, megerősítő és támogatóegyüttműködés alakul ki.

� A feladatokat közösen tervezik, osztják el, koordinálják a csoporttagok munkáját és megszervezik a csoportok közötti kapcsolatokat.

� A csoporton belül kialakulnak végrehajtó és szociális készségeket igénylő különféle szerepek (jegyző, nyomolvasó, időfigyelő, bátorító stb.).


� A moderátor szerep egy olyan módszer alkalmazása, amely a csoportmunkára épül és célja szabályozni a csoport tevékenységét, viselkedését indirekt módon, építve a csoportdinamikai folyamatok tudatos alkalmazására.

� Különösen a csoportmunka tréning formájánál alkalmazzák hatékonyan.

� A moderátor vagy tréner szerep speciális pedagógiai-pszichológiai felkészültséget igényel.

� A csoportdinamikai folyamatokat tudatosan alkalmazzák. � Építenek a résztvevők meglévő tapasztalataira, továbbá a

csoportmegbeszéléseket a moderációs technikák alkalmazásával hatékonyabbá teszik.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerek� A moderátor feladatai:� a csoportot irányítani, kiindulási alapot adni, informálni és

szervezni;� az erre alkalmas módszertani eszköztár alkalmazásával a

csoportvélemények és szükségletek átláthatóságáról gondoskodni;

� a visszajelzés; a közbeavatkozás lehetőségének megteremtése ;

� a résztvevők megfigyelése és közvetlen megszólítása. � Könnyed (facilitáló) légkört teremteni, hogy megkönnyítsük

a kommunikációt a csoportban, a kölcsönös szimpátián alapuló kapcsolatokat lehetővé tegyük, és hogy könnyebb legyen elindítani a tanulási folyamatokat.


� Megpróbálni tartózkodni mindenféle direkt vezetői szereptől, hogy a csoport maga fejlődhessen. Fő cél a csoport önirányítása

� Az igazolásokat, elszámoltatást elkerülni, hogy feszült hangulat ne keletkezhessen.

� Gyakran dicsérni, megerősíteni, hogy a résztvevők egymásnak is képesek legyenek pozitív visszajelzést adni.

� Elkerülni a versenyt a résztvevőkkel a tárgyi kompetencia terén, de a saját szakmai kompetenciát bátran alkalmazni.

� Óvatos közvetítéssel megpróbálni a kívülállókat bevonni. � Megfigyelni a csoport hangulatát és arra ösztönözni őket, hogy a

csoportfolyamatra reflektáljanak.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekProjektmProjektm óódszerdszer

� A projekt általános értelemben egy meghatározott időegység alatt elvégzendőkomplex feladat feltételeit, folyamatát és eredményeit meghatározó tervezet.

A projekt fő jellemz ői:� egyedi szervezeti környezetben megtervezett és

végrehajtott lépéssorozat;� konkrét célokat meghatározott idő alatt kíván

elérni;� a célok eléréséhez meghatározott (humán és

anyagi) erőforrásokat rendel.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekProjektmProjektm óódszerdszer� A cél valamilyen konkrét produktum létrehozása,

probléma megoldása� A projektmódszer lényege tehát, hogy egy gyakorlati

probléma, feladat megoldása során a résztvevők megszerzik azokat a – különbözőtudományterületekhez tartozó – ismereteket, amelyeket egyébként csak különálló tárgyak tananyagaként tanultak volna meg.

� A projektoktatás tehát� széles tantárgyi koncentrációt feltételez; ezáltal

komplex szemléletmód kialakítására törekszik;� a valós élet problémáit dolgozza fel;� a gyakorlati élettel kapcsolatos ismerettartalmak

feldolgozása tevékenységorientált.


� A projekt–módszer általános célkit űzései:� A tanulási és tevékenységi formák érvényesülése az

egyéni sajátosságok figyelembevételével� Az egyéni képességek és szükségletek felismerése és

továbbfejlesztése� A cselekvési képességek fejlesztése és a felelősség

vállalása� A problémaérzékenység fejlesztése� A kreativitás és innovatív készségek fejlesztése� A szocializációs képességek fejlesztése� A szervezőképesség fejlesztése


� A projektm ódszer alkalmazásának feltételei� a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása, téma sokféle lehet,

de előre tisztázni kell, hogy pontosan milyen célokat is szolgál az adott projekt.

� a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák; a tanár csak irányító; fontos, hogy mindenki kapjon valamilyen feladatot a munkában);

� adatgyűjtés � a téma feldolgozása (a tanár inkább csak megfigyelő, segítő; fontos,

hogy a résztvevők egyéni tapasztalatok alapján dolgozzanak)� a kivitelezés;� zárás, értékelés, amely magában foglalja a projekt bemutatását.

(szervezhető kiállítás, konferencia, internetes honlap, stb.)� továbbfejlesztés (további feladatok, esetleg új projektek kidolgozása)

A projektoktatás technikái

Tanulói kezdeményezésre épülő

technikákEgyüttműködésre késztető technikák Kreatív felfedeztető, kutató technikák

BeszélgetésJátékok (népi, szerepjáték,

dramatizálás)Szakirodalom feltárása

Vita kezdeményezése Bábozás Interjú az adatközlőkkel

Felidézés, élménybeszámoló Dramatikus helyzetgyakorlatok Poszter készítése

Problémafelvetés Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Kiállítás rendezése

Ötletbörze Céhalapítás Papírkészítés, vízvizsgálat

ProgramválasztásCsoportalakítás (névválasztás, címer-

és zászlókészítés)Vizsgálódás és mintavétel

Kreatív műhelymunkák választása Vetélkedő, verseny Képeslapkészítés

Önálló adatgyűjtés Alkotás Térképkészítés, térképhasználat

Új útvonalak kitalálása Hangtérkép

Eredeti helyszínek felkeresése Tantúra


� Szűk tartalmú projekt: a feladat egyetlen probléma kizárólag szakspecifikus kifejtése. A szűk tartalom nem jelenti, nem jelentheti a terjedelem és az időtartam korlátozását.

� Multidiszciplináris projekt: a cél egy adott probléma teljes körű összefüggéseinek feltárása. Előnye, hogy azonos rendezőelv ellenére különböző érdeklődésű és képességűgyermekek közösen vehetnek benne részt.


� Produktuma alapján :� tárgy, modell

� írásmű,� színpadi előadás, videó� kiállítás� nyilvános vita, tárgyalás� rendezvény, kirándulás� Időtartama alapján :� rövid távú projekt� közép távú projekt:1-2 hete vesz igénybe. Leggyakoribb elnevezése a

témahetek.� hosszú távú projekt: több hete vesz igénybe, elsődlegesen a diákok

szabadidejében valósul meg. Megvalósítása időben nem folyamatos.


� A projektoktatás kritériumai� A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a tervezés

közösen történjék.� A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a

valóságos helyzetekhez.� Adjon módot individualizált munkára.� Adjon módot csoportmunkára.� Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el.� A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy

megváltoztatására vonatkozzék.� Az oktatók és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal

rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt.� A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját

döntéseikért� A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező tanácsadó

funkcióba.


� Feladat - Egy rövid példa a projektmódszer bemutatására

� FA� Művészet, történelem, biológia, földrajz,

vallás, környezetvédelem

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áákk

� Vitatechnik ák: a felnőttek ismeretszerzésének és kompetenciái, cselekvési modelljei fejlesztésének sajátos módszerei, amelyek a foglalkozásvezetők és a résztvevők közös aktivitására épülnek.

� A vita mindig ellentétes n ézetek szembes ítését jelenti.

� Alapvető célja az eltérő, szembenálló nézetek (vélemények, állítások) ütköztetése, a vitapartner meggyőzése, egyfajta konszenzus megteremtése érdekében.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áákk

A vitam ódszer jellemz ői : � célja az új ismeretek megszerzése, ill. a

gondolkodási és kommunikációs képességek fejlesztése;

� fejleszti az értelmi erőket, versengés jellege miatt egyfajta érzelmekkel telített dialógus, amely a vitapartnereknél, és a hallgatóságnál fokozza a téma iránti érdeklődést;

� a tények, adatok, következtetésekkel történőmunka logikus gondolkodásra nevel, ill. hozzájárul ahhoz, hogy a vitázó felek jobban megismerjék egymást.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áák k -- Kiscsoportos vitatechnikKiscsoportos vitatechnik áákk

� A.) Kiscsoportos vitatechnikák� Kiscsoportnyi résztvev ő, többszöri hozzászólás,

érvelés és cáfolás lehet ősége adott.� 1.) Kiscsoportos problémamegoldó vita� 6-8 főnyi, egymást ismerő csoport esetén szokták

alkalmazni.� Rendszerint egy konkrét probléma megoldását célozza. � Feltétele, hogy a résztvevők azonos szinten álljanak

képzettség és tájékozottság, illetve vita- és kommunikációs készség terén.

� Előnye, hogy minden résztvevőt bevon a munkába, hátránya, hogy viszonylag kevés érv jut felszínre.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áák k -- Kiscsoportos vitatechnikKiscsoportos vitatechnik áákk

� 2.) Szövegelemzés� Átmenetet képez a vitatechnikák és a szituációs

módszerek között.� A foglalkozásvezető szöveggel indít, közlendője

lehet írásos anyag, rendelet, szabályzat, cikk-vagy szakirodalomrészlet.

� Az 5-6 fős csoportok egyéni olvasás után közös választ adnak az elemzést irányító kérdésekre.

� Ez lehet állásfoglalás, kritikai észrevétel, hiba-vagy éppen jobb megoldás keresése.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áák k -- Nagycsoportos vitatechnikNagycsoportos vitatechnik áákk

� B.) Nagycsoportos vitatechnikák� Ezt a fajta vitatechnikát a felnőttképzésben pl. az előadásokhoz

társítják, mert lehetőséget teremt a résztvevők aktivizálására, tapasztalataik, véleményeik cseréjére.

� A nagycsoportos vitatechnikák esetében a létszám 30 fő felett van.� 1.) Parlamentáris módszer� A tanulók bekapcsolódhatnak kérdéseikkel, megjegyzéseikkel az

előadás közben felvetett téma feldolgozásába. � A kérdésekre azonnali válasz érkezik, többnyire röviden. � A módszer célja, hogy közös munka alakuljon ki, felkeltse és

fenntartsa az érdeklődést az előadás iránt, visszajelzést kapjon az előadó a résztvevők tájékozottságáról (ezáltal lassíthatja és gyorsíthatja az előadás menetét), és a felvetődött kérdésekre válaszokat kapjanak a tanulók.


� 2.) Impulzusmódszer� Az előadás és a beszélgetés tervszerű váltakozásán alapuló improvizáló

jellegű, aktivizáló módszer.� Az előadótól előkészületeket igényel, át kell gondolni hogyan

szakaszolja az előadást és az egyes részegységeket milyen kérdésekkel, feladatokkal vezet fel.

� 3.) Noteszmódszer� A módszer célja az előzetes ismeretek feltárása és a résztvevők

aktivizálása.� A foglalkozásvezető a rendezvény előtt néhány héttel – tapasztalat és

problémagyűjtés céljából néhány önként vállalkozó résztvevőnek kérdéseket küld.

� A foglalkozást a résztvevők képviselői indítják az összegyűjtött megjegyzések ismertetésével.

� A résztvevők szavazással eldöntik, melyekkel kívánnak foglalkozni valamilyen módon.

� Ezután 5-6 tagú csoportokban megvitatják a kérdést, kialakítják a csoportvéleményt, amelyeket a plénum előtt ismertetnek.


4) Ötletbörze� Problémamegoldó jellegű vitatechnika.� A résztvevők álláspontjának összegyűjtését jelenti abból a célból,

hogy az ötletek és javaslatok vitájának eredményeként alakuljon ki az optimális javaslat.

� Menete:� Szabályok ismertetése, � Pontos kérdésfeltevés� A gyors szóbeli ötletek rövid feljegyzése táblára, írásvetítőre� Közös rangsorolás, értékelés� Zárás.


� Sikeres megvalósításánál szigorúan tartanunk kell magunkat az alábbi négy alapszabályhoz:

� ítélkezés felfüggesztése: semelyik résztvevő nem mondhat (negatív) ítéletet egy ötletről, vagy az ötlet gazdájáról;

� kölcsönös megtermékenyítés: a másik ötletét fel lehet használni, tovább lehet gondolni minden sértődés nélkül (nincs plagizálás);

� mennyiségre törekvés: mivel minden ötlet elfogadható, ezért a mennyiséget és nem a minőséget részesítjük előnyben;

� szabadon szárnyalás: gátlástalanul elgondolkodunk a problémán, ötleteinket - lehetnek jók, „rosszak”, értelmesek és őröltek -egyaránt lejegyezzük.


� Az alapszabályokon kívül figyelni kell a következőkre:� A vezető személye. A vezető nem mindig a szervezet igazgatója! Inkább olyan személyt

válasszunk, akire a többiek (kollegák, önkéntesek) hallgatnak. Többnyire pozitív, kreatív személyiség, akinek mindig van valamilyen jó ötlete. Nem árt, ha már vett részt ötletrohamon. Az ő feladata a megannyi ötlet mederben terelése, szükség esetén új ötletek felvetése.

� A csoport összetétele. Csak azok lehetnek jelen az ötletbörzén, akik aktívan részt is vesznek. A csendes megfigyelőket, illetve az állandóan a régi megszokott dolgokhoz ragaszkodókat és az agresszív (üzletkötő stílusú) személyeket a siker érdekében zárjuk ki.

� Soha ne mondjuk meg, hogy meddig tart az ötletbörze!� Kérjük meg a meghívottakat, hogy még az ötletbörze előtt gondolkodjanak el a

problémán! � Az időpont és a hely kiválasztása� Legalkalmasabbak a délutáni, vagy esti órák, vagy a hétvége. Keressünk egy nyugodt

helyet, a telefont kapcsoljuk ki. � A székeket helyezzük el U alakban, a vezető az alakzat nyitott szárai között üljön

jegyzeteivel, vagy álljon a flipchart-nál!� Soha ne készítsünk hangfelvételt!


�5.) 66-os, vagy Philips-módszer�A 66-os módszer az ötletbörze egy válfaja, célja az alkotóproblémamegoldás és az ötleteket rendező tevékenység együttes gyakoroltatása.�Menete �– az előadó kérdést tesz fel, a résztvevők válaszként ötleteket gyűjtenek írásban, saját táblán vagy plakáton, 6 fős csoportok, 6 percen keresztül. Az ötletgyűjtés sorban megy, ha valakinek nincs gondolata, passzol, ebben a szakaszban nincs indoklás és vita sem.�- ezután a csoportok egy választott csoportképviselőközreműködésével beszámolnak a plénumnak, vagy körbejárva megnézik egymás gyűjtését és a legjobbnak tartott gondolatokat átveszik.�- utána néhány perc alatt rendszerezik, súlyozzák a javaslatokat.


� 6.) Méhkas vagy zümmögő munkacsoport� Feladattal indító vitatechnika.� 15 fős csoportokban 15-20 perc alatt megbeszélést folytatnak a

résztvevők az adott témában tapasztalataik összegyűjtése, összevetése céljából.

� A csoportok alkalmi vezetői összegezve beszámolnak a plénumnak.

� Az összegzett anyag képezi a közös vita alapját.

� Az összefoglalás és értékelés a moderátor feladata.� Előnye rövid idő alatt a vélemények sokaságát hozza felszínre.� Aktivizál, fokozza az együttműködési készséget.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekVitatechnikVitatechnik áák k -- EgyEgyééb, vitatechnikb, vitatechnik áához khoz k öözelzeláállll óó mmóódszerekdszerek

C.) Egyéb, vitatechnikához közelálló módszerekEgyéb vitatechnikák� kerekasztal - először az összes résztvevő ismerteti az

álláspontját valamely vitakérdésben, azután ezeket nyilvánosan esetleg a hallgatóság bekapcsolásával megvitatják.

� fórum� panel-vita: 4-5 fő indítja, a többiek később� pódium-vita: ugyanaz csak szakértők végzik� szakaszos vita: laikusok, majd szakértők vitája� szabad vita: bármiről bárhogyan.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzituSzitu áácici óós ms m óódszerek dszerek

� Az aktivizáló módszerek fontos csoportja� Jellemzőjük: a résztvevők szóbeli, írásos vagy

videoanyag alapján képzeletbeli helyzetbe kerülnek a résztvevők. Az életből vett vagy ahhoz hasonló problémát kell saját tapasztalataik, vagy a tanultak alapján, a szerepek tanulmányozása és eljátszása révén megoldaniuk.

� Form ái:� Esetjáték (esetpélda,esettanulmány)� Szerepjáték� Szimuláció� Mikrofoglalkozás

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzituSzitu áácici óós ms m óódszerek dszerek -- esetjesetj ááttéékk

� Esetpélda: a valóság egyetlen konfliktusát kell itt írásban vagy technikai eszközzel bemutatni.

� Incidens-módszer: Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a foglalkozásvezető két-három fontos, a döntéshez nélkülözhetetlen elemet ad meg a helyzetismertetésben.

� Esettanulmány: Bonyolult esetre épülő, hosszabb időt és komoly előkészítést igénylőmódszer.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekEsetjEsetj ááttéék k -- EsettanulmEsettanulm áányny

� Ezzel a módszerrel egy probléma speciális részleteit mutatjuk be, általában írásos formában és arra kérjük az résztvevőket, hogy az adott tényekre alapozva tegyenek javaslatot a lehetőlegjobb megoldásra.

� Fel kell készülniük a javaslat megvitatásán túl a döntés hátterének és érveinek bemutatására.

� Jellemz ői� Hosszú előkészítési időt igényel.� Az oktatónak alaposan ismerni kell az anyagot.� Világos és tömör tájékoztatást kell adni a résztvevők

számára.� Kérdezési és összefoglalási készséggel kell rendelkeznie a

foglalkozás vezetőjének, hogy a főbb pontokat mindenkivel megossza.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzituSzitu áácici óós ms m óódszerek dszerek -- szerepjszerepj ááttéékk

� Mikrofoglalkozás� Általában az előadó-, a tréner-, a vezetőképzés

záró eleme.� A résztvevők valódi feladatot oldanak meg ,

valóságos résztvevőkkel. Az értékelés ezután a "gyakorló" csoporttal közösen történik.

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekSzituSzitu áácici óós ms m óódszerek dszerek -- szerepjszerepj ááttéékk

� Lényege : foglalkozásvezető szóbeli, vagy írásbeli helyzetismertetése után a résztvevők önként vállalt szerepek megalkotásával és eljátszásával szimulálják a problémát s egyfajta megoldásra jutnak.

� A drámajátékszerű megoldásoknál azon van a hangsúly, hogy a szereplők jól jelenítik-e meg a megformált személyiségtípusok gondolkodásmódját. A plénum többi tagja nézőként, figyelik az eseményeket, eredményét megvitatja és értékeli.

� Ideje néhány perctől 20-30 percig terjed.� A szerepjáték szimulációvá válik , ha folyamatosan és intenzíven

hajtjuk végre a feladatot, hosszabb időn keresztül dolgozzuk ki az anyagot és időközönként új problémákkal és bonyodalmakkal bővítjük a feladatot.(menedzsment képzésekben egy üzleti szimuláció inkább napokig, mint órákig tart).

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekTrTrééningning

� Kiscsoportos (általában 5-20 fő) készségfejlesztőmódszer képzett vezető (tréner) irányításával adott, szűk témakör köré szerveződve pl. önismeret, kommunikáció, együttműködés.

� A tréning lényege, hogy a résztvevők az új ismereteket, kompetenciákat nem elméletben sajátítják el, hanem csoportmunkában tevékenykedve, min.4 órás tömbösített formában.

� A tréning cselekvésorientált jellegű, ami a résztvevők tudatos, önként vállalt, hatékony együttműködésén alapul, s amely révén a résztvevők képessé válnak a hatékony csoportmunkára és a prezentációk megtartására.


A trénerek :, tanácsokkal látja el a résztvevőt, hogy az fejlődjön és elérje a kívánt magatartást, célt

A tréner legfontosabb tulajdonságai:� képes függetleníteni magát saját

véleményétől, képes elfogadni mások véleményét;

� vállalja önmagát, egyes szám elsőszemélyben beszél, de a munka folyamatában semleges, véleményével háttérben marad;

� valamennyi partner véleményét tárgyilagosan és egyformán fontosként kezeli;


A főbb általános tréneri attit űdök, kompetenciák :

� kreativitás; � magabiztos fellépés;� magas szintű kommunikációs képesség:

választékos szóbeli kifejezés, és az ezt kísérőnonverbális kommunikációs elemek tudatos alkalmazása, a vokális eszközök változatos használata;

� módszertani, didaktikai ismeretek;� empátia, a beleélés képessége;


A főbb k ülönös tréneri attit űdök, kompetenciák :

� a módszereket a tartalomtól, céltól, helyzettől, időtől, célcsoporttól függően képes alakítani;

� a nyílt, őszinte és jó hangulatú csoportlégkört megteremti és fenntartja;

� gyors felismerő és reagálási képesség; � jó szervezői készség;� képes a csoport koordinálására, de képes a

háttérben maradni;


A tréning szab ályai:� Az "itt és most" szabálya: csak azzal

foglalkozunk, ami itt, a tréningen történik velünk.

� Egyes szám első személy: én-jelentések. Saját érzéseinkről beszélünk!

� Nem minősítünk!� Titoktartás: ami a tréningen történik, az a

csoporté, senki másra nem tartozik!


� A tréningek lefolytatása� A tréning és a résztvevők céljainak összehangolása� Kellemes munkafeltételek, környezet biztosítása� Hangulatalapozás� Motiváció kialakítása� Hatékony feladatvezetés� Csoportalakítás� Csoportszabályok ismertetése és elfogadtatása� Problémamegoldás.


A tréningek értékeléseElső szint: a hagyományos tréningértékelési űrlap

Második szint : rávilágítani arra, hogy mit tanultak a résztvevők

Harmadik szint: a tanultak használatának értékelése

Negyedik szint: a tréning hatása a szervezetreLényeg a visszacsatolás!

2. R2. Réésztvevsztvev őőkköözpontzpont úú mmóódszerekdszerekTrTrééning ning -- feladatok tfeladatok t ééma szerintma szerint

� A csoportkohézió erősítése� Csoportközi együttműködés� Csoportközi és szervezeti

kommunikáció� Csoporton belüli

együttműködés� Csoportos döntéshozatal� Empátia� Értékek és normák tisztázása� Érzések kifejezése egymással

szemben� Feszültség- és szorongásoldás� Hatalom és befolyás

� A kommunikáció stílusa és hatékonysága

� Nem verbális kommunikáció� Az önfeltárás serkentése� Segítő kapcsolat� Szakmai fogalmak és

kategóriák megismerése� Személyes kapcsolatok

elmélyítése� Személyészlelés� Szerepek a csoportban� Szervezet� Verbális kommunikáció


� A tréningek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges ismernünk a tréning során előtérbe kerülőfőbb feladattípusok at.

� Műfaj szerinti csoportosítás:� Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok� Interaktív gyakorlatok� Önismereti kérdőívek, feladatok� Akváriumgyakorlatok� Csoportos feladatmegoldások� Kombinált feladatmegoldások� Szerepjátékok� Zárógyakorlatok.


� A csoport indulását támogató, eredményes munkáját megalapozó feladatok. Pl. névhúzással, bemutatkozással.

� Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok� A tagok közötti interakción alapulnak, általában két vagy

több személy verbális vagy nem verbális üzenetet vált. A rajzos, asszociációs, valamint az érzékelésen alapulójátékok tartoznak ebbe a csoportba.

� Interaktív gyakorlatok� Papír-ceruza tesztek, amelyeket a részvevők amguk

vagy egymásnak értékelnek. Segítenek az önismeret fejlesztésében, személyiség feltárásában.

� Önismereti kérdőívek, feladatok


� 3-4 személynek a kör közepén kel eljátszania egy szituációt, például meg kell vitatniuk egy témát. A többiek megfigyelő szerepűek, a játék végén válhatnak aktívvá.

� Akváriumgyakorlatok� A problémamegoldó jellegű és csoportos élményszerű

feladatok tartoznak ebbe a körbe. Az együttműködés, a közös munka a meghatározó.

� Csoportos feladatmegoldások� Ezekben a feladatokban keveredik az egyéni és

csoportos munka. Egy téma egyéni vagy csoportos feldolgozását követően plenáris módon megbeszélhetők a tanulságok.

� Kombinált feladatmegoldások


� Helyzetgyakorlatok, a szituációk, szerepek eljátszása lehetővé teszi az érzelmi átélést és a kockázatmentes helyzetben tapasztalati úton történő ismeretszerzést.

� Szerepjátékok� A gyakorlatok célja a csoport lezárásának, a

hazatérés tudatosításának megerősítése.� Zárógyakorlatok

PPééldld áák az egyes feladattk az egyes feladatt íípusokrapusokra

� Ismerkedés� Mondatbefejezések� Jutalomosztás� Személyészlelési változatok� Szájról szájra� Ház, fa kutya� Tulajdonságskála

EllenEllen őőrzrzőő kkéérdrd ééseksek� Milyen elemei vannak az oktatási folyamatnak?� Milyen típusa lehetnek a képzési/tanfolyami céloknak?� Hogyan jellemezné a feladatcélokat?� A célrendszerek csoportosítása közül egy szerzőnek ismertesse az elképzelését

(Bloom, De Block, Nagy)!� Értelmezze a stratégia, módszer eljárás fogalmakat az oktatási folyamat

szempontjából! � Melyek a célközpontú oktatási stratégiák?� Mutassa be az információtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során

alkalmazott módszerek kapcsán!� Mutassa be a fogalomtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során

alkalmazott módszerek kapcsán!� Mutassa be a készségtanítás stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során

alkalmazott módszerek kapcsán!� Mutassa be gondolkodás fejlesztése stratégiát! Írjon konkrét példákat a stratégia során

alkalmazott módszerek kapcsán!� Mutassa be a szociális- és tanulási készségek tanítása stratégiát! Írjon konkrét

példákat a stratégia során alkalmazott módszerek kapcsán!

EllenEllen őőrzrzőő kkéérdrd ééseksek� Milyen viszonyban van egymással az oktatási stratégia – módszer – eljárás? Illusztrálja példával!� Soroljon fel oktatási módszereket!� Soroljon fel előadóközpontú módszereket!� Soroljon fel résztvevőközpontú módszereket!� Jellemezze az előadás módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze a magyarázat módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze az elbeszélés módszerét! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze a szemléltetés módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze a megbeszélés módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze a moderátor szerepet!� Jellemezze a tréning módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Soroljon fel tréneri kompetenciákat!� Jellemezze a vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Mutassa be a kiscsoportos vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi

tapasztalatai alapján!� Mutassa be a nagycsoportos vitatechnikákat, mint módszert! Írjon konkrét példát tanulmányi

tapasztalatai alapján!� Jellemezze a projektmódszert! Írjon konkrét példát tanulmányi tapasztalatai alapján!� Jellemezze az esettanulmány, szimuláció – szerepjáték módszereket!� Saját tanulása során milyen módszerekkel találkozott, milyen előnyei és hátrányai voltak ezeknek?� Melyek az oktatási módszer kiválasztásának szempontjai?

FelhasznFelhaszn áált irodalomlt irodalom� Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, Okker Kiadó

� Cserné Adermann Gizella (2006): A felnőttek tanulásának, tanításának új, korszerűmódszerei az élethosszig tartó tanulás aspektusából. In Koltai Dénes – Lada László (szerk.): Az andragógia korszerű eszközeiről és módszereiről. Budapest, Nemzeti Felnőttképzési Intézet 85-104.o.

� Cserné Adermann Gizella: Felnőtteket tanítani – a laikus tanításfelfogás csapdái. InFeketéné Szakos Éva (szerk.): Fókuszban a felnőttek tanulása. Gödöllő, Szent István Egyetem, 2006. 53-58. o.

� Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In Falus Iván (szerk.) (2003):Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó244-296.o.

� Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. In: Mihály Ottó (szerk.): Altern módszerek 1. OKI Iskolafejlesztési Központ Budapest 1991.

� Henci Lajos (szerk.)(2009): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest V. fejezet 9-15.fejezet

� Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Budapest, Új Mandátum 85-156.o.

� M. Nádasi Mária: Projektoktatás .Gondolat Kiadói Kör Budapest, 2003.

� Tompa Klára (1997): Taneszköz. In Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai lexikon.Budapest, Keraban Kiadó 451. o.

� Zrinszky László (2005): A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker 161-178.o.

Documents

(A felnőttképzés módszertana I. 2. rész) - diakoldal.hu · 2017-10-03 · Feladat -Nagy S ándor rendszerez ése szerint az Andrag ógia BA k épz és feladatc éljai hogyan