Leonardo Pisano (1170-1250) olasz kereskedő-matematikus, a századfordulón egyike volt azoknak, akik a tízes alapú, helyi értékes rendszerre épülő számírási módot Európában meghonosították. Leonardo, ismertebb nevén Fibonacci kora matematikai ismereteit Liber Abaci címen ismert munkájában foglalta össze. E híres munkájában található a következő probléma, amit Fibonacci nyulaiként is gyakran emlegetnek:

„Hány pár nyúlra szaporodik egy év alatt a kezdeti pár, ha tudjuk, a nyulak két hónap alatt válnak ivaréretté, és ezután minden pár minden hónapban egy új párnak ad életet és mindegyikük életben marad?”

MegoldásMegoldás Az első hónapban egy nyúl-párunk van, és ugyanannyi

lesz a másodikban is; a párok száma csak a harmadik hónapban változik egyről kettőre

A következő hónapban a szülők újabb párnak adnak életet, így a párok száma háromra nő, az ötödik hónapban azonban már az új pár is szaporulatképes, így az új párok száma kettővel nő, és az összes párok száma ötre gyarapodik

A következő hónapban már mindkét ifjabb generáció hoz létre utódokat, és a párok száma hárommal növekedve nyolcra változik

Eltelt idő

Párok száma

Az egyes hónapokhoz tartozó nyúl-párok szám át leíró: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, … számsor Fibonacci-sorozat néven vonult be a matematika történetébe

A sorozat előállításának alapja az a tulajdonság, mely szerint a harmadik elemtől kezdve bármely elem az előző kettő összege

A sorozat első két elemét azonban meg kell adni; ezek értéke a Fibonacci-sorozat esetén 1

A sorozat definíciója ennek megfelelően: a1=1, a2=1 és an=an-1+an-2, ha n>2

Minden pozitív egész szám felírható különböző Fibonacci-számok összegeként; ha a Fibonacci-számok között nem lehet két egymást követő, akkor a felírás egyértelmű.

A Fibonacci-sorozat elemei azonban nem alkotnak mértani sorozatot, az egymást követő elemek hányadosa nem állandó

Az elemek számának növelésével azonban ez a hányados egy állandó számhoz, a "φφ"-hez közelít

Írjuk fel a Fibonacci sorozat első néhány elemét és vizsgáljuk meg a szomszédos elemek hányadosát!

A hányados értéke a 10. elemtől közelít a 1,618-hoz, azaz az aranymetszési állandóhoz, a "φφ"-hez

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

an 1 1 2 3 5 8 13 21 34 55

an+1/an 1 2 1,5 1,667 1,6 1,625 1,615 1,619 1,617 1,618

A Fibonacci-sorozat és az aranymetszésA Fibonacci-sorozat és az aranymetszés

A Fibonacci-sorozat szoros kapcsolatban van az aranymetszéssel.

A Fibonacci-sorozat elemei nem alkotnak mértani sorozatot, az egymást követő elemek hányadosa nem állandó, ami különösen jól látszik alacsony sorszámok esetén.

Az elemek számának növelésével azonban ez a hányados egy állandó számhoz közelít.

Fibonacci-spirál Fibonacci-spirál

A Fibonacci-spirál egy olyan logaritmikus spirál, ami egy negyed fordulat alatt nő a φ-szeresére (φ – ‘aranyszám’). A Fibonacci-spirálon egyenlő távolságra pontokat elhelyezve azok „spirálkarokká” állnak össze, és ezen karok száma Fibonacci-szám lesz.

A Fibonacci-spirál mentén elhelyezett gömbök optimális elrendezést adnak abban az értelemben, hogy nagyon sok gömböt elhelyezve is azok egyenletesen oszlanak el.

Fényképészetben Az aranymetszés két részre oszt egy

szakaszt. Matematikailag a nagyobb rész úgy aránylik a kisebbhez, mint az egész a nagyobbhoz. A képet az aranymetszés szerint nagyjából 5:8 arányban felosztó vonalakat harmonikus osztóvonalaknak is nevezzük. A felosztás az emberi szem számára különösen kellemes, hiszen a tekintet előszeretettel vándorol a különféle nagyságú képmezők között, és szereti a harmóniát is.

Fényképészetben Fibonacci-spirál

FényképészetbenAranymetszés

Természetben

A virágok szirmai sokszor Fibonacci-szám:  liliom, ; az őszirózsának 21; egyes százszorszépeknek 34; más százszorszép-fajoknak pedig 55 vagy 89 szirma van.

Természetben

Készítette

Farkas Bálint Törőcsik Kristóf Fehér Zoltán