Upload
vuhanh
View
230
Download
3
Embed Size (px)
Citation preview
A fizioterápia aktív funkcionális kezelés, melynek
legalapvetőbb eleme a gyógytorna, és célja a
mozgások lehetőség szerinti biztosítása.
Pantha rei
Mi a mozgás?
Mechanikailag - egy test térbeli helyzetének
változása az időben
• haladó
• forgó
Élettanilag - alapvető életjelenség
• helyváltoztató
• helyzetváltoztató
• „vegetatív” mozgások
A mozgás a mozgató szervrendszer működése
révén jön létre.
A mozgató szervrendszer nem egységes anatómiai
fogalom, hanem a mozgás létrejöttében
közreműködő szervrendszereknek – csontok,
ízületek, izmok, idegrendszer – komplex funkcionális
egységét jelenti, melynek működése az izomtónus
fenntartása, a testtartás, mozgás biztosítása.
A végtagok vázát a hosszú csöves csontok alkotják.
A végtagtengely – az úgynevezett konstrukciós
tengely – a végtag ízületein keresztül haladó
egyenes, mely a csontok hossztengelyével
rendszerint nem esik egybe.
Amennyiben valamely csont tengelye, vagy valamely
ízületet alkotó csontok által bezárt szög a végtag
konstrukciós tengelyétől a fiziológiásnál nagyobb
mértékben eltér, tengelydeformitásról beszélünk.
A csontok közötti összeköttetések formái:
a. Folytonosság- megszakítás nélkül
- syndesmosis (szalagos összeköttetés)
- synchondrosis (porcos)
- synostosis (csontos összeköttetés)
b. Folytonosság – megszakítással.
Azokat a csontok közötti összeköttetéseket, ahol az
összeköttetésben álló csontfelszíneket hyalin porc
borítja, ezen felszínek között folytonossági hiány
van, amit kötőszövetes tok, illetve szalagok hidalnak
át, zárt üreget képezve, ízületnek nevezzük.
Egy adott ízületben a mozgás az ízület
mozgástengelye körül történik, az ízület struktúrája
által meghatározott mechanizmus szerint.
Ízületek mozgástartománya: teljes, hasznos,
beszűkült, laza, kóros mozgathatóság.
Teljes mozgástartomány - a meghatározott struktúra
szerinti fiziológiás mozgásterjedelem.
Hasznos- az optimálison belüli legfontosabb
szögtartomány.
Beszűkült mozgás - ha a mozgásterjedelem a
fiziológiásnál kisebb, nem éri el a véghelyzetet.
Laza - ha a mozgástengely által meghatározott
irányú mozgás a fiziológiásnál nagyobb terjedelmű.
Kóros mozgathatóság – ha olyan irányban is van
mozgás, amit a normál ízületi struktúra fiziológiás
körülmények között nem enged meg.
Ízületi contractura – amikor a mozgáskorlátozottság
olyan nagy mértékű, hogy valamely síkban az ízületi
alaphelyzet sem érhető el.
A mozgás kivitelezésének aktív elemei az izmok,
melyek összehúzódásuk – azaz eredési és tapadási
pontjuk közelítése – révén az ízületekben a tengely
körüli forgást kivitelezik.
Az általuk létrehozott mozgás iránya elsősorban attól
függ, hogy az ízületi forgástengelyhez viszonyítva
eredésük, illetve tapadásuk hol helyezkedik el.
Az aktív izomerő függ:
az izomrostok számától, azaz a fiziológiai
keresztmetszettől
az izom hosszától
Maximális erőkifejtésre az izom a test nyugalmi
helyzetében elfoglalt nyugalmi hosszában képes.
Az izomerő mértékét klinikailag 0-5-ig skálán
határozzuk meg.
A végtagi mozgások nemcsak az egyes
ízületekben, hanem az egymás mögött
elhelyezkedő ízületi mozgások kombinációi révén
jönnek létre. Ezt a kapcsolatot nevezzük mozgási,
vagy kinetikus láncnak.
Nyitott kinetikus lánc Zárt kinetikus lánc
A harmonikus mozgásokat a piramis- és
extrapiramidalis rendszer működésének
funkcionális egysége hozza létre, akár akaratlagos,
akár automatikus mozgásról van szó.
Az „akaratlagos mozgás” fogalom magyarázata
nem egységes, ami részben annak a
következménye, hogy a mozgási folyamatok
betanulásának fiziológiai mechanizmusait nem
ismerjük.
Akaratlagos helyett ezért tudatosnak nevezzük a
szándék szerinti mozgást.
Tudatosság szempontjából :
- elsődleges és
- másodlagos automatizmusok
Az elsődleges automatizmus veleszületett, mint pl.
a rágás, nyelés, vagy a karok együttmozgása járás
során, mely egyébként tanult folyamat.
A másodlagos automatizmusok elsajátítása tudatos
ismétléseket igényel.
A meghatározott sorrendben rögzült feltételes
reflexek sorozatát dynamikus stereotypiának
nevezzük.
A mozgáselmaradás oka lehet
arthrogen
myogen
neurogen
Ízületi mozgáskorlátozottság
trauma, rögzítés után
műtétet követő állapotok
izom-egyensúlyi zavar
arthrosis
Izomgyengeség (funkcionális vagy organikus eredet)
Izomtónus-eloszlási zavar
Egyensúlyzavar
Kóros járás, sántítás
Ez életkortól, a betegség kiváltó okától függetlenül
egyaránt igaz és általános érvényű.
A fiziotherápia eredményességében meghatározó
jelentőségű a gyógytornász egyénisége.
Ki a gyerek?
Miben más a gyermekkori fiziotherápia?
Csecsemőkorban alapvetően jellemző a
kooperáció hiánya.
Kisgyermekkorban a szülői jelenléttel mindig
számolni kell, ez nem mindig segítő tényező.
Kamaszkorban a többnyire panaszmentes kiskorú
ellenállásával kell számolni.
Kisgyermekkorban a fájdalomtól való félelem és
az egyensúlyérzék hiánya hátráltat.
De: kiváló adaptációs készség és fizikai
rugalmasság.
Mennyiben más a gyermek mozgató
szervrendszere?
A gyermek nem kicsinyített felnőtt!
a) fejlődő szervezet
b) testarányok
c) növekvő csontok
d) idegrendszer fejlődése
c. Növekvő csontok : a növekvő csontok –
különösen a köbös csontok apopysisei –
területében a szervezet bármely pontján
gyulladás jöhet létre.
A végtagcsontok epiphysis fugájának
károsodása, sérülése tengelyeltéréseket,
maradandó deformitásokat hozhat létre.
d. Idegrendszer fejlődése :
a velősödés még nem fejeződött be
velőcső – záródási zavarok
cauda ascensus
A normális mozgás feltételezi a mozgató
szervrendszer mindhárom elemének – a
csontok, ízületek, az izomzat és az
idegrendszer – anatómiai és funkcionális
épségét.
A mozgató szervrendszer bármely elemének akut
vagy krónikus strukturális károsodása működésbeli
eltérést – mozgási képtelenséget, mozgáskiesést,
mozgásbeszűkülést, rendellenes mozgásformákat -
azaz meghatározott mozgászavart idéz elő.
A létrejött kóros mozgásforma egyértelműen utal a
károsodás helyére, illetve típusára.
A mozgató szervrendszer bármely elemének
gyermekkorban bekövetkező károsodása a fejlődő
szervezetet éri, így a növekedés és a működés
egyaránt megzavart, ennek következtében komplex
mozgászavar alakul ki.
Jó regenerációs és gyógyulási hajlam, kiváló
adaptációs készség
de ezzel visszaélni soha nem szabad!
Két tilalomfa szegélyezi tevékenységünk útját: (Dr. Zinner Nándor)
„Majd kinövi” „Gyógyíthatatlan”
Sérülések, égések csecsemő- és
gyermekkorban.
A trauma a vezető halálok gyermekkorban.
14 éves kor alatt a hospitalizáció második
leggyakoribb oka.
Halálos kimenetelű sérülések:
• gépjármű-balesetek
• fulladásos halál, vízbefúlás
• gázolásos balesetek
• égések
Nem homogén betegcsoport, és a sérülési
mechanizmusok is különbözőek, alapvetően a
gyerek korától és aktivitási szintjétől függenek.
Szezonális csúcs: május – június
Napi csúcs: 18-22 óra
A sérülés helyszíne
- otthon - 47%
- iskola - 17%
- utca - 36%
SOHA NEM A GYERMEK A FELELŐS AZ ŐT
ÉRT BALESETÉRT!
Prevenció:
• primer = konkrét megelőzés (parenting)
• szekunder = sérülés megelőzése
(védőfelszerelések, biztonsági ülés, stb.)
• tercier = a sérülés következményeinek
megelőzése (gyors és hatékony laikus
ellátás, gyors és informatív segélyhívás,
biztonságos szállítás, korrekt orvosi
ellátás)
Speciális sérülések:
a) szülési sérülések
b) bántalmazott gyermek
c) megrázott gyermek (Shaken baby sy.)
a. Szülési sérülések (1-2%):
• cefalhaematoma ( mennyisége miatt
hypovolaemiát okozhat)
• intracranialis vérzések
• kulcscsonttörés (4000 gr. felett 13%-ban)
• felkartörés
• combcsonttörés
b. Bántalmazott gyermek:
• többszörös sérülések
• nem egyidejű sérülések
• egymásnak ellentmondó anamnesztikus
adatok
c. Megrázott gyermek sy. - Shaken baby sy.:
• az agy coup-contracoup mechanizmussal
sérül
• retina bevérzés 70-75%-ban
Koponyasérülések
2-3 ‰ incidencia
Mortalitás vezető oka.
Gyermekkori specialitások:
• fejlődő agy
• tünetek sokszor kevésbé riasztóak
• fej-testarány különböző, nyakizomzat gyenge
• kevés a testfelszínhez viszonyított vérvolumen
• nagy a test többi részéhez viszonyítva
(újszülöttben az agytömeg/testtömeg arány 1:8,
felnőttben 1:40)
A sérülések lehetnek:
a) lágyrész ( nyílt sebek)
b) commotio cerebri (kórházi observatio szükséges,
24-36 órán át, reggeli emissio javasolt! )
c. csontsérülések = vonalas (rtg.-n 70%-a nem
ábrázolódik)
Koponyaalapi
impressziós koponyatörés
„pingponglabda” – újszülött- vagy korai
csecsemő korban, folytonossági hiány nélkül
táguló koponyatörés – duraszakadással társuló
vonalas törés, pseudo-meningocelet hozhat
létre
traumás suturolysis – megítélése, mint a
vonalas törésé
d. Intracranialis vérzések
subduralis – gyermekkorban többnyire halálos
epiduralis – ritkább, túlélési arány jobb, mint
felnőttkorban
intracerebralis haematoma – rapid és jelentős
oedema, mortalitása nagy
subarachnoidealis
diffus axonalis károsodás
GCS ( Glasgow Coma Score) alapján a súlyosság:
Enyhe 13-15 ICP fokozódás kockázata 3%
Közepes 9-12 ICP fokozódás kockázata 10-20%
Súlyos < 9
AVPU
Alert = éber
Voice = hangingerre reagál
Pain = fájdalomingerre reagál
Unresponsive
Koponyatrauma esetén a primer sérülés
irreverzibilis.
Cél: a secunder károsodások megelőzése.
Ezért elsődleges teendő a hypoxia megszűntetése.
Posttraumás állapot függ:
• a coma mélységétől
• a coma időtartamától (GCS)
• a postcomás amnézia időtartamától
• a gyerek korábbi személyiségétől
Fő startégia:
korai preventív szakasz (postacut comás fázis)
• contractura prevenció
• neuropsychológiai károsodások prevenciója
(szenzoros stimuláló, nyugodt környezet)
• szondatáplálás megszűntetése, nyelés,
rágás gyakoroltatása
tartós rehabilitáció időszaka
• motoros diszfunkciók terápiája
• önálló táplálkozás, elemi önkiszolgálás
tanítása
• viselkedés- és személyiségzavarok
• kognitív képességek
• kommunikációzavar terápiája
• közösségi reintegráció
• családterápia
• egyéb komplikációk kezelése
• epilepszia kialakulása valószínű
Gerinc
Az összes gerincsérülés 5-20%-a gyermekkorban
fordul elő.
Ennek 50-70%-a a nyaki gerincet ( C1-C3) érinti. ( A
gyermekkori törések < 1%-a)
Gyakoriságban ezt követi a ThoracoLumbalis:
a biztonsági öv haránt szárán túlhajló gerinc
sérülése.
50-90%-ban hasi sérüléssel szövődik.
A thoracalis csigolyák törése:
• nagy energiájú sérülés
• hasi vagy mellkasi sérüléssel társul
• gyakran myelon károsodással is jár
A lumbalis gerinc sérülései késői kamaszkorig
ritkák.
SCIWORA = Spinal Cord Injury Without
Radiologic Abnormality
Fontos a tertier preventio: a megfelelően stabilizált
beteg szállítása!
Ez csak nyakrögzítő gallér + homokzsák + rögzítő
szalagok + emelt backpad
alkalmazása tudja biztosítani!
Mellkasi sérülések
• a 2. leggyakoribb halálok (25%)
• 90%-ban tompa
• Bordatörés, ptx ritka, de ventil ptx!
• Tüdő-contusio – ritkán igényel lélegeztetést
Hasi sérülések
• a 3. leggyakoribb halálok (10%)
• a kismedence mélysége kicsi, nem ad kellő
védelmet sérülések esetén.
Leggyakoribb hasi sérülés a lépruptura.
Törekedni kell a lép legalább egy részének
megtartására.
A máj sérüléseit stabil keringés mellett
konzervatívan kezeljük.
A máj-resectio mortalitása 25-30%.
Medencetörés
Gyakorisága 1-5%. Gyermekkorban a medence
rugalmasabb, mint felnőttnél.
Instabilitásának fizikális vizsgálatával a vérzést
jelentősen fokozni lehet.
Rtg. felvétel csak gonad takarás nélkül.
a) linea terminallis alatti és feletti stabil törések
b) gyűrűtörések
c) gyűrűtörés, egyidejű lysissel = Rotatios és
verticalis instabilitás
Késői szövődmények:
• funkcionális rövidülés
• medence-deformitás
• combfej-károsodások
Polytrauma
Az össz-mortalitás több, mint 50%-át jelenti.
(beékelődés, magas harántlaesio, szív- és
nagyérsérülés, kivérzés)
A súlyosan sérült gyermek ellátási algoritmusa =
felnőtt ellátása + sajátosságok.
Eltérések:
1. Sérülés típusa
2. Farmakológia: (dozírozás) 1 hó 1/8
1 év 1/4
7 év 1/2
12 év 3/4
3. Anatómia ( légúti eltérések, a szervek
egymáshoz közelebb vannak)
4. Élettan ( FRC kisebb, mint felnőttkorban,
rugalmasabb csontok, kevesebb zsírszövet,
fokozott hővesztés, eltérő vitalis paraméterek:
40-60/perc légzésszám, Fr. 110-160/min,
vérvolumen 80 ml/tskg, a csecsemő
hypoglykaemiára hajlamos) Célvérnyomás
(syst) 70+ 2xév
Amputaló sérülések
Amputáció
• totalis
• subtotalis (keringés hiánya)
Replantáció revascularisatio
Makroamputatum (izomelemeket tartalmaz,
csuklótól, bokától proximálisan)
Mikroamputatum ( izomelemeket nem tartalmaz,
csuklótól, bokától distalisan)
Feltételek: személyi, tárgyi, beteg, amputatum
Indikáció: felnőttnél soliter hosszú ujjat nem
replantalunk, gyerekeknél még azt is!
Kontraindikáció:
• ha az amputatum alkalmatlan
• beteg általános állapota
ÉLETET VAGY A VÉGTAGOT?
ÉLETET ÉS A VÉGTAGOT !
Kis amputatum replantatioja után nincs növekedési
zavar.
Nagy amputatumon: 5,5-20%-os hossznövekedési
zavar alakulhat ki!
Végtagsérülések, csonttörések
Az összes gyermekkori sérülések 50-60%-át
jelentik.
Törésformák a gyermekkorban:
• hajlás – az ulna és a fibula típusos sérülési
formája kisgyerekkorban
• tórusztörés – a meta-diaphysis határán,
kompressziós erő-behatásra
• zöldgallytörés
• teljes törés
A teljes törés lehet:
• haránttörés
• spiráltörés
• ferde törés
• pillangótörés
• axialis (longitudinalis) törés
• darabos törés
Egyéb törésformák:
• stressz-törés
• szakításos törés (apophysisek területében)
• patológiás törés (csont-cysta)
Az élettani különbségek alapvető oka a növekvő
szervezet, a fokozott biológiai aktivitás.
• remodellálódás (korfüggő!)
• túlnövekedés
• progresszív deformitás
• álízület hiánya ( ha van, az mindig iatrogen)
• rövid gyógyulási idő
• refractura
o korai (eredeti törés helyén, vs. rövid
rögzítési idő)
o késői (malsanatio esetén)
A hosszú végtagcsontok tagolódása: diaphysis,
metaphysis, epiphysis, illetve az epiphysis-
porclemez.
A gyermekkori csont legjellegzetesebb sajátossága
a csontok hossznövekedése az epiphysis-fuga
területében.
Az epiphysisek sérüléseit Salter-Harris szerint
osztjuk fel.
A növekedési zavar mértéke függ:
• kortól, nemtől
• a sérülés helyétől
• a dislocatio mértékétől
Minél nagyobb az elsődleges dislocatio, annál
nagyobb a csontnövekedési zavar kialakulásának
veszélye.
A szártörések kezelési elvei:
• a makromozgást kapcsolja ki
• ne károsítsa a porcot és ne stimulálja a
periosteumot
• legyen gyermekbarát
A gyermekek igényei fokozódnak!
NE FÁJJON!
GYORSAN GYÓGYULJON!
NE KELLJEN GIPSZET VISELNI!
HAMAR HAZA LEHESSEN MENNI!
LEHESSEN UTAZNI!
Általánosságban elmondható, hogy a végtagi
törések kezelése
50%-ban konzervatív
40%-ban minimál-invazív
10%-ban műtéti feltárást igénylő.
Túlnövekedés: Konzervatív 0,5-3,5 cm
Operatív 0,5-1,5 cm
Minimál-invazív 0-0,5 cm
Humerus - törések
a) Proximalis physis ( Salter II.)
A dislocatio mindig elülső- és lateralis
b) Diaphysealis törések – ritka, 3 - 12 év között,
prox. meta-diaph. határon
c) Supracondylaris humerus törés ( az összes
könyöktáji törés 60%-a!)
• gyakori
• sikertelen repositio
• rossz késői eredmények
Mechanizmus szerint: 98%-ban extensios
2%-ban flexios
Radiológiai értékelése nehéz.
Hüter háromszög: az olecranon és a két
epicondylus hajlított könyök mellett egyenlő szárú
háromszöget képez. Nyújtott könyök esetén egy
egyenesbe esnek.
( Supracondylaris törésnél ép, ficamnál eltolódik)
A radiológiai tájékozódásban segít:
• fiziológiás valgus
• a humerus hosszetengelye és a trochlea
humeri által oldalból bezárt szög
• Baumann szög: a humerus hossztengelyére
állított merőleges és a capitulum humeri
epiphysis-fugája által bezárt szög. (15-20 fok)
Extensios sérülések Baumann szerinti felosztása:
• dislocatio nélküli
• hátsó dislocatio, a hátulsó corticalis ép
• hátsó dislocatio, teljes törés.
A könyöktáji sérülések esetén a gipszet rögzítő
kötést az utolsó szál pólyáig mindig fel kell
vágni!
48 órán át a keringés rendszeres ellenőrzése
szükséges!
N. Ulnaris sérülése esetén:
• A hüvelyk addukció
• Ujjak terpesztése – zárása
• IV. - V. ujjak teljes extenziója
esik ki
Pronatio dolorosa infantum = „pulled
elbow”
Típusosan 1-4 éves korban fordul elő, a radius-fej
izolált ficama.
Gyakran a könyök hajlításával, az alkar
supinatiojakor spontán reponálódik. Rögzítés csak
ismételt ficamnál szükséges.
Monteggia-sérülés
• a radiusfej ficamodik
• az ulna törik
• a membrana interossea, a lig. anulare és a
chorda obliqua szakad
Típusai:
• extensios = a radiusfej előre ficamodik, az
ulnaris szöglet varus-antecurvatio
• flexios = a radiusfej hátraficamodik, az ulna
varus-recurvatios szögletbe törik
• lateralis = mind a radiusfej-ficam, mind az ulna
szöglete lateralis
Galeazzi törés
Gyermekkorban igen ritka. A radius törik, a distalis
ulnavég ficamodik, a membrana interossea és a
distalis ízületi discus szakad.
Alkartörés
Lehet zöldgally, vagy dislocalt törés.
• proximalis harmadi
• középső harmadi
• distalis harmadi törés
Műtét szükséges
• kiterjedt lágyrészsérülés
• reponálhatatlan törés
Combnyaktörés
A combnyaktörés ritkább, a combcsonttörés
gyakoribb, mint felnőttkorban.
Akut műtéti ellátást igényel ( csavarozást)
Az intracapsularis haematomát le kell bocsátani!
• feltárással
• punctioval
• drain behelyezésével / drain nélkül
Combcsonttörés (diaphysis-törés)
Ha a femur velőűrének 80%-át fém tölti ki, a törés
mozgás-stabil, külső rögzítés nem szükséges,
gyorsan terhelhető és mozgatható.
Kezelése:
medencegipsz „overhead” TEN
II.típusú, hosszú, ferde, ékkitöréssel járó instabil
törésnél:
• TEN + „rögzítő bögre”
• Fixateur externe
Spirál- törésnél, supracondylaris törésnél
• fixateur lemez vagy TEN
12 éves kor felett nagy súlyú nagy kamasznál
reteszelt LFN vagy felfúrás nélküli tibia velőűrszeg a
választandó megoldás.
A femur distalis epiphysis-
sérülése
A Salter I.-II. és a VI. formák extraarticularisak.
Kezelésük: fedett repositio + hajlított térdhelyzetben
medencegipsz.
Salter III. típus törési síkja T
Salter IV. typus törési síkja Y formájú.
Feltárásos repositiot igényelnek.
Tibia- és lábszártörések
A. Növekedést nem befolyásoló törések
• 10%- a tibia proximalis metaphysisének törései
= gyakran alakul ki progresszív valgus-
deformitás (pes anserinus begyűrődése?)
• 50% - a tibia distalis metaphysisének törései
• 40% - a lábszár diaphysisének törései
(komplett, egyszerű, darabos)
Kezelése: ( instabil, polytrauma,”floating knee”) TEN
Cél: törvégek min. 50%-a érintkezzen
A tengelyeltérés 10 foknál ne legyen több
B. A növekedést befolyásoló törések
• a tibia proximalis epiphysis-törései (Salter III-IV)
• eminentia intercondyloidea abruptio
• tuberositas tibiae törése
Bokatörések: (24-38%)
• Növekedést nem befolyásoló törések
(Salter I.-II.)
• Progresszív növekedési zavart okozó törések
(Salter III.-IV., a törés áthalad a növekedési
zónán)
• Átmeneti törésformák:
o Tillaux: a lig.tibiofibulare ant. kiszakítja
a tibia distalis epiphysisének
anterolateralis részét
o triplane törés: a Tillaux-törés SalterII.
formával kombinálva
Quo ad vitam Quo ad futuram
A gyermektraumatológia célja megtartani
- az életet
- a végtagot
- a funkciót
- az esztétikumot
- a növekedést
ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK
90%-ban háztartási balesetek, a sérültek kétharmada
a 0-4 éves korosztályban van. Leggyakrabban a fej,
az arc, a nyak, a mellkas, valamint az alkarok, kezek
érintettek.
Az égési sérüléseket osztályozhatjuk
• a sérülés kiterjedése
• az égés mélysége
• a kiváltó ok
alapján.
Az égés mélysége szerint:
• epidermalis (gr.I)
• dermalis ( gr.II.)
• subdermalis (gr.III.)
A kiváltó ok alapján formái :
• forrázás (80%) – általában felületes égést okoz
• lángégés (10%) – a bőr teljes vastagságát érinti
• kontakt égés – forró tárgyak érintése, tűzhelyre,
fűtőtestre esés – mély égés
• vegyi égések
o savak- koagulációs nekrózis
o lúgok - kollikvációs nekrózis
• elektromos égés
o háztartási áram
o magasfeszültségű áram –
mélyreható, izomzatra is ráterjedő
szövetelhalás
Égésbetegség = a bőr károsodása + szisztemás
tünetek. (Haemodinamikai zavar, endokrin szervek
károsodása, metabolikus- és anyagcsere zavarok )
Szakaszai:
• sokk
• infectios szak - Staphylococcus sepsishez
vezethet
• reparatio szaka – az esetek 20-30 %-a
hegesedéssel gyógyul
A hegesedés a kötőszövetek növekedéssel
fokozódó zsugorodását, az ízületek körül azok
contracturáját eredményezi.
Kontraktúra profilaxis!