A Zero Carbon Britain 2030

nyomán

„Meat is a wasteful use of water and creates a lot of greenhouse gases. It puts enormous pressure on the world’s resources. A vegetarian diet is better.”Lord Nicholas Stern of Brentford, Former Chief Economist of the World Bank; Professor and Chair of the Grantham Institute for Climate Change and the Environment at London School of Economics; and author of the Stern Review Report on the Economics of Climate Change.

Első lépésben felmérték a földhasználat károsanyag-kibocsátását és javaslatot tesznek a csökkentési lehetőségekre („PowerDown”);

Javaslatot tesznek összehozni a lakosság igényeit az alacsony CO2 kibocsátású rendszerekkel és az azokkal előállított termékekkel („PowerUp”);

Számításaik szerint azzal, hogy a lelegtető állattartás súlya csökken és nő a növénytermesztés aránya 60-70 %-val csökkenhet a CO2 emissziója;

A szerzők szerint a földhasználat az a terület, ahol negatív CO2 emisszió elérése is lehetséges, így ezeknél az elkerülhetetlen CO2 kibocsátási tényezőket minimum ki kell, hogy egyenlítsék, sőt a jövőben akár egy „sub-zero Britain” is létrejöhet.

A cél egy nutricionista közeli termelési mód, amiKitisztítja a mardék CO2-t a légkörből,Egészségesebb életmódot tesz lehetővé,Emellett védi a biodiverzitást, valamint segíti a

rekultivációt.

A terveik nemcsak a környezetet védik, de elősegítik a vidék fejlesztését is.

“A market signal of around Ł200/tonne CO2 by 2050, 15 times the current EU carbon price, is needed to hit the long–term target. This rises to Ł300-350/tonne CO2 if action is delayed or more stringent targets are set.” (UKERC, 2009)

Gazdasági szabályozóként azzal számoltak, hogy 2030-ban egy tonna CO2 ára Ł 500, ami ha nem lenne előfordulhatna, hogy nem foglalkoznak majd eléggé a környezeti problémákkal;

A lakosság ezáltal bekövetkező életmód és szemléletváltását a „carbon-price” hatással magyarázzák;

Az energianövények és szén-dioxid megkötő növények ültetése nem mehet az élelmiszertermelés rovására („biomassza-dilemma”).

A cél egy javarészt önellátó mezőgazdaság, amelyben az élelmiszer- és egyéb biomassza alapú anyagok exportjának a következő szintet vízionálnak: 15 % EU-ból, 7,5 % a trópusi országokból (tea stb.);

A világ összes CO2 kibocsátásának 18 % az erdőírtások miatt szabadul fel;

N2O - túlzott műtrágya használat miatt, emisszió 55 % CO2e;

CH4 - állattartásból (kérődzés és trágya) 40 % CO2e;

CO2 – talajokból szabadul fel a nagy része 5 % CO2e;

Quantities (1000 tonnes)

Area (1000 hectars)

Emissions (1000 tonnes CO2e)

GB crop production for direct consumption

25356 2121 9855

GB crop production for livestock feed

13179 1890 5975

Exports 3500 250 1653

All GB crop production 43035 4584 15828

GB production livestock products 5775 10930 52298

Total GB products 48810 13550 68125

Imported crop products for direct consumption

24412 4882 5371

Imported livestock feeds (estimated) 10141 3264 (4000)

Imported livestock products 1883 1150 13871

Total imports 36436 9269 19242

Total attributed to British consumption

57678 22846 82392

All crop consumption 50786 8179 18006

All livestock consumption 7658 172234 64386

Estimated annual sequestration 8000

Tőzeges-, mocsaras területek rekultivációja (legtöbb CO2-ot nyelik el);

500 ktCO2e/yr „carbon-price” kivetése a szennyvízre, a és szennyvízhálózatra;

Erdővel borított területek arányának növelése (prioritást élvez Nbr-ban);

Talajvédelem;

A közlekedés dekarbonizálása315 TWh biomasza energia 2030-ra;Kínai nád (mischantus) és egyéb CO2

megkötő, gyorsnövésű, rövid vágási idejű, évelő növények ültetése;

Ezek a fajok kevés nitrogént igényelnek és jól bírják a keményebb körülményeket;

Energianövények a biodízel szolgálatában (repce, napraforgó);

3,5 tonna CO2e mértékű emisszió csökkentés;

Termék-csere: 80-90 %-val csökkenteni a legeltető állattartásból származóak arányát, 10-60 %-val növelni a belterjes állattartás termékeinek arányát, a teljes fogyasztás 20 %-ra csökkenteni az élelmiszerimportot, 60 % növényi eredetű táplálék -60 % emisszió;

N2O csökkentés: -65 %, -10 millió tonna CO2e;„Szén-irányvonal” kijelölése és elérhető legjobb

technológiák elterjesztése: -10 % a szektor teljes káros-anyag kibocsátásából (CO2e);

Föld alatti (talajokban): váztalajokon 0,5 t/ha/év, helyreállított erdős területek 2-4 t/ha/év megkötés;Ezekkel az a baj, hogy nem stabil rendszerek, ezért

biofaszénben (biochar) való megkötés;Föld feletti megkötés:

“In situ”: erdőkben – 5-15 tCO2e/ha/év;Biomassza termények: energianövények

(energiaerdő, kínai nád stb.);Hosszú távra megkötött CO2 biomasszában

(hulladék is): - 24 millió tonna CO2e/év;Itt is csatornadíj és emissziós díjak.

Köszönöm aFigyelmet!