1

A fA fööldrajzildrajzi öövezetessvezetesséégg(Az(Az ééghajlatighajlati öövek)vek)

KKéészszíítette:tette: MucsiMucsi ZoltZoltáánn

ÉÉghajlat alakghajlat alakííttóó ttéényeznyez kk

ÉÉghajlatighajlati öövek kialakulvek kialakuláásasa ff bb okai:bb okai:A Nap sugA Nap sugáárzrzóó energienergiáájaja éés a fs a fööldrajzi szldrajzi széélesslesséég.g.A fA fööldfelszldfelszíín anyagan anyagaA domborzatA domborzat éés a tengerszint feletti magasss a tengerszint feletti magassáágg

ÉÉghajlat: valamely helynek azghajlat: valamely helynek az áátlagos idtlagos id jjáárráása.sa.

FFööldrajzildrajzi öövezetessvezetesséégg

KKéétt fféélele öövezetessvezetessééget kget küüllöönbnbööztethetztethetüünk meg:nk meg:VVíízszinteszszintes öövezetessvezetesséégg::

ÖÖvekvekTerTerüületekletekVidVidéékekkek

NyugatNyugat--keleti irkeleti iráányban hnyban húúzzóódnak vdnak véégig a kontinensengig a kontinensenFFüügggg legesleges öövezetessvezetesséég:g:

HegysHegyséégek, hegyvonulatok esetgek, hegyvonulatok esetéében beszben beszéélhetlhetüünk fnk füügggg legeslegesöövezetessvezetesséégrgr l, ahol a magassl, ahol a magassáág ng nöövekedvekedéésséével vvel vááltozik azltozik az‘é‘éghajlatghajlat’’. Ezt hegyvid. Ezt hegyvidéékiki ééghajlatnak nevezzghajlatnak nevezzüük.k.A fA füügggg legesleges öövezetessvezetesséég nem fg nem füügg a fgg a fööldrajzi helyzettldrajzi helyzett l,l,pusztpusztáán a tengerszint feletti magassn a tengerszint feletti magassáágtgtóól.l.

FFööldrajzildrajzi öövezetekvezetek1. Forró öv:

• egyenlít i éghajlat• átmeneti (szavanna, sztepp)

éghajlat• trópusi sivatagi éghajlat

2. Mérsékelt öv:• szubtrópusi (mediterrán,

monszun) éghajlat• óceáni éghajlat• nedves kontinentális éghajlat• száraz kontinentális éghajlat• mérsékelt övi sivatagi éghajlat• szubarktikus (tajga) éghajlat

3. Hideg öv:• tundra éghajlat• állandóan fagyos éghajlat

4. Hegyvidéki éghajlat

A forrA forróó (tr(tróópusi)pusi) öövezetvezetJellemzJellemz k:k:

ÉÉszakiszaki éés ds dééli szli széélesslesséég 30. fok kg 30. fok köözzöött tertt terüül ell el ( a R( a Rááktktéérríítt éés a Bakts a Baktéérrííttkköözzöött).tt).PolPolááris hatris hatáárráát a tengert a tengerááramlramláások msok móódosdosíítjtjáák. A kontinensek nyugatik. A kontinensek nyugatioldaloldaláán a hidegn a hideg ááramlramláások azsok az öövetvet öösszeszsszesz kkíítik, mtik, mííg a keleti oldalukon ag a keleti oldalukon ameleg tengermeleg tengerááramlramláások kiszsok kiszééleslesíítik.tik.Nagy a napsugarak hajlNagy a napsugarak hajláásszsszöögege (eg(egéészsz éévben, dvben, déélben klben köözel 90zel 90°°))ÉÉvi kvi köözzééphph mméérsrsééklet 20klet 20 ooCC--nnááll magasabbmagasabbÉÉvi kvi köözepes hzepes h ingingáás kicsis kicsi

HHáárom from f ééghajlatra osztjuk:ghajlatra osztjuk:egyenlegyenlíítt ii ééghajlatghajlatáátmeneti (szavanna)tmeneti (szavanna) éghajlatttéérríítt i (tri (tróópusi sivatagi)pusi sivatagi) éghajlat

Az egyenlAz egyenlíítt ii ééghajlatghajlat

2

JellemzJellemz k azk az ééghajlatra:ghajlatra:A 10.A 10. éés 20. szs 20. széélesslesséégi fok kgi fok köözzöött, aztt, azEgyenlEgyenlíítt mentmentéén alakul ki.n alakul ki.Magas azMagas az éévi kvi köözzééphph mméérsrsééklet, 25klet, 25--2727 °°CCNagyon kicsiNagyon kicsi éévi kvi köözepeszepes hh ingingááss:: maxmax. 2,5. 2,5°°CCÁÁllandllandóó felszfelszáállllóó lléégmozggmozgááss soksok ééssegyenletes csapadegyenletes csapadéék:k: éévi mennyisvi mennyiséége 1500ge 1500mm felett van.mm felett van.A csapadA csapadéékk éévi jvi jáárráása alapjsa alapjáán ezt azn ezt azééghajlatot kghajlatot kéétszakaszos estszakaszos es zzóónnáának isnak isnevezik.nevezik.EgyetlenEgyetlen éévszakvszakFFüülledt, plledt, páárráás levegs leveg . A relat. A relatíívvppááratartalom 80ratartalom 80--85%85%A folyA folyóók vk víízjzjáárráása egyenletes.sa egyenletes.TermTerméészetes nszetes nöövvéénytakarnytakaróó: tr: tróópusi espusi es erderd ..Talaj:Talaj: lateritlaterit, t, táápanyagban szegpanyagban szegéény trny tróópusipusivvöörröösfsfööldld

EurEuráázsizsiáában:ban:IndonIndonéézz--szigetvilszigetviláággMalMaláájj--fféélszigetlsziget

AfrikAfrikáában:ban:KongKongóó--medencemedenceGuineaiGuineai--partvidpartvidéékkMadagaszkMadagaszkáár keleti feler keleti fele

AmerikAmerikáában:ban:AmazonasAmazonas--medencemedenceKaribKarib--szigetvilszigetviláág (Jamaica,g (Jamaica, HispaniolaHispaniola,, PuertoPuerto RicoRico))

Az egyenlAz egyenlíítt ii ééghajlat elghajlat el fordulforduláása:sa:

3

A szavannaA szavanna ééghajlatghajlat

ÉÉlet a szavannlet a szavannáák terk terüületletéénnKKéétt éévszakot lehet megkvszakot lehet megküüllöönbnbööztetni.ztetni.Ezeket a csapadEzeket a csapadéék mennyisk mennyiséége alapjge alapjáánnkküüllöönnííthetjthetjüük el:k el:

EsEs ss éévszakvszakSzSzáárazraz éévszakvszak

ÉÉvi kvi köözzééphph mméérsrsééklet 23klet 23--2929 °°C.C.A napiA napi hh ingingááss eses ss éévszakban kicsi, szvszakban kicsi, száárazrazéévszakban nagyobb. Azvszakban nagyobb. Az éévivi hh ingingááss a sza száárazrazéévszak kvszak köözeledtzeledtéével nvel n ..A forrA forróó öövezet legsvezet legs rr bben lakott terbben lakott terüületeiletei..JellemzJellemz talajttalajtíípus:pus: lateritlaterit. Szavannai. Szavannaivvöörröösfsfööldld a csapada csapadéék csk csöökkenkkenéésséével nvel n aahumusztartalomhumusztartalomA csapadA csapadéék mennyisk mennyiséége, ill. a szge, ill. a száárazraz ééssnedvesnedves éévszakok arvszakok aráánya alapjnya alapjáán nn néégygyvvááltozatltozatáát kt küüllöönbnbööztetjztetjüük meg: erdk meg: erd ss--, f, fááss--ffüüvesves--,f,füüves szavanna,ves szavanna, éés sztyepp.s sztyepp.

A szavannaA szavanna ééghajlat elghajlat el fordulforduláása:sa:

TTööbbek kbbek köözzöötttt……AmerikAmerikáában:ban:

YucatYucatáánn--fféélszigetlszigetOrinocoOrinoco--medencemedencea Brazila Brazil--felffelfööld dld déélili éés ks köözzéépsps rréészszéén.n.

AfrikAfrikáában:ban:KeletKelet--afrikaiafrikai--magasfmagasfööldldöönnSzudSzudáánbannbanaa ZambZambéézizi vvíízgyzgy jtjt terterüületletéénnNyugatNyugat--MadagaszkMadagaszkáárr

4

A trA tróópusi sivatagipusi sivatagi ééghajlatghajlat

JellemzJellemz kkA 20.A 20. éés 30. szs 30. széélesslesséégi fokok kgi fokok köözzöött, a ttt, a téérríítt kköörröök mentk mentéénn..Szelek: helyi szelek, mint szSzelek: helyi szelek, mint száámum,mum, sirokkisirokki,, gibligibli,, harmattharmattáánn..NincsNincs öösszefsszefüügggg nnöövvéényzete. Onyzete. Oáázisok (arzisok (aráányuk elenynyuk elenyéészsz ).).A FA Fööld legszld legszáárazabbrazabb ééghajlata:ghajlata:

22 éévszak: hvszak: h vvööss--szszááraz, forrraz, forróó--szszááraz (passzraz (passzáát leszt leszáállllóó áága)ga)AzAz éévi kvi köözzééphph mméérsrsééklet magasklet magasNagy napi hNagy napi h ingingáás (30s (30--4040 ooCC),), ééjszakai fagyokjszakai fagyokÉÉvi csapadvi csapadéékmennyiskmennyiséég kevesebb mint 250 mmg kevesebb mint 250 mm..HH vvöös sivatagok:s sivatagok:

a Bakta Baktéérríítt mentmentéénnÉÉvi kvi köözzééphph mméérsrsééklet: 14klet: 14--2020 °°C.C.CsapadCsapadéék: kk: köödszitdszitáálláásbsbóól.l.

5

IdId szakos folyszakos folyóók, sk, sóós tavak.s tavak.A terA terüület nagy rlet nagy réésze lefolysze lefolyáástalanstalanSivatagi vSivatagi vááztalajokztalajok (a m(a máálllláás his hiáánya miatt)nya miatt)FelszFelszíínformnformáálláás: aprs: apróózzóóddáás:s:

HomokbuckHomokbuckáák, tank, tanúúhegyek, sziklatornyokhegyek, sziklatornyokKK --, homok, homok--, kavics, kavics-- éés agyagsivatagoks agyagsivatagok

ElEl fordulforduláásuk:suk:ForrForróó sivatagok:sivatagok:

Szahara, KalahSzahara, Kalahááriri--sivatag,sivatag, NagyNagy--ViktViktóóriaria--sivatagsivatag (Ausztr(Ausztráália).lia).HH vvöös sivatagok:s sivatagok:

NamibNamib--sivatagsivatag,, AtacamaAtacama--sivatagsivatag

A trA tróópusi monszunpusi monszun ééghajlatghajlatJellemzJellemz ii

• A monszun kialakulását a kontinensek és azóceánok eltér mérséklete határozza meg. Nyárona tenger fel l a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz.Télen pedig a kontinens fel l a tenger felé fúj, és ezszáraz szél.

• A monszun szó az arab mausin-ból származik, amiévszakot jelent. A monszun kifejezés nem acsapadékra vonatkozik, hanem az évszakosszélirány-változásra. A monszun nem csak az indiaiszubkontinensre jellemz , a Föld más részein ismegtalálható pl.: Európában, Afrikában,Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugatipartjainál.

• A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a kontinens leveg je sokkalmelegebb, mint a víz felszíne, ezért a leveg a vízfel l a szárazföld felé áramlik. A nedves leveg és akontinentális eredet légtömegek találkozása idéziel a b séges csapadékot. Mivel az ott találhatóhegyek és dombok emel hatása is érvényesül,vannak helyek, ahol nagyon b séges, 1000 mm-t ismeghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlásfordított, ez a száraz szél.

6

SzubtrSzubtróópusipusi ééghajlatokghajlatokSzubtrSzubtróópusi monszunpusi monszun ééghajlatghajlat

JellemzJellemz kkÉÉghajlatghajlatáát a monszunszt a monszunszéél szabl szabáályozzalyozza

NyNyááron azron az óóceceáán feln fel l fl fúújjTTéélen a szlen a száárazfrazfööld felld fel llHirtelen monszunvHirtelen monszunvááltltáás hurriks hurrikáánok, orknok, orkáánok, tnok, táájfunokjfunok

33 éévszakvszakSzSzááraz, napsraz, napsüüttééses, enyhe tses, enyhe tééllRRöövid, forrvid, forróó, sz, szááraz tavaszraz tavaszFFüülledt, csapadlledt, csapadéékos, meleg nykos, meleg nyáárr

TermTerméészetes nszetes nöövvéénytakarnytakaróó: szavanna, monszunerd: szavanna, monszunerd ..IngadozIngadozóó vvíízjzjáárráássúú folyfolyóók, nyk, nyááriri ááradradáássalssal..TermTerméészetes nszetes nöövvéénytakarnytakaróó: bab: babéérlombrlombúú erderd (bab(babéérfa, prfa, pááfrfráányfenynyfeny ,,araukaraukááriaria, mocs, mocsáári ciprus)ri ciprus)..VVöörrööss-- éés ss sáárgafrgafööld (kevld (kevéés humusztartalommal)s humusztartalommal)..

EgyenlEgyenl tlen csapadtlen csapadéékeloszlkeloszláás, folys, folyóókk ááradradáása.sa.FelszFelszíínformnformáálláás: aprs: apróózzóóddáás (ts (téélen), mlen), máálllláás (nys (nyááron)ron)

SzSzéél, folyl, folyóókk

A mediterrA mediterráánn ééghajlatghajlat

JellemzJellemz iiA 30.A 30. éés 45. fokok ks 45. fokok köözzööttttÉÉvivi hh ingingááss a Fa Fööldkldköözizi--tenger ktenger köörnyrnyéékkéén nagy,n nagy,mmáásutt, hideg tengersutt, hideg tengerááramlatoktramlatoktóóll éérintettrintettterterüületeken kisebb (San Francisco).leteken kisebb (San Francisco).NyNyáár: passzr: passzáát leszt leszáállllóó áágaga forrforróó, sz, szááraz,raz,napsnapsüüttééses idses idTTéél: nyugatias szelekl: nyugatias szelek ciklonok, csapadciklonok, csapadéékk

Az egyetlen terAz egyetlen terüület, ahol a tlet, ahol a téélilicsapadcsapadéékmaximum jellemzkmaximum jellemz . A csapad. A csapadéékkmennyismennyiséégege éévi 400vi 400--800 mm.800 mm.

A napsA napsüüttéésesses óórráák szk szááma nagy.ma nagy.A folyA folyóók vk víízszintingadozzszintingadozáása nagysa nagy..TermTerméészetes nszetes nöövvéénytakarnytakaróó: kem: keméénylombnylombúú éésstt levellevel erderdFahFahééjszjszíínn talajok,talajok, terraterra rossarossa, k, köözepeszepeshumusztartalomhumusztartalomFelszFelszíínformnformáálláás: folys: folyóók, aprk, apróózzóóddáás, lejts, lejt lemoslemosááss..ElEl fordulforduláása:sa:

FFööldkldköözizi--tengertenger éés mells melléékei, Fokvkei, Fokvááros kros köörnyrnyééke,ke,KaliforniaiKaliforniai--ssüüllyedllyedéékk, D, Déélnyugatlnyugat--AusztrAusztráálialia

7

A mA méérsrséékeltkelt öövezetvezet

JellemzJellemz kk44 éévszakvszak,, áám azm az éévszakok egymvszakok egymááshoz viszonyshoz viszonyíított idtott id beni arbeni aráánya az Egyenlnya az Egyenlíítt tt llvalvalóó ttáávolsvolsáággal vggal vááltozik: az egyenlltozik: az egyenlíítt i oldalon a nyi oldalon a nyáár 4r 4--5 h5 hóónapig is tarthat, mnapig is tarthat, míígga sarkokhoz ka sarkokhoz köözelebb eszelebb es oldalon a toldalon a téél akl akáár 7r 7--8 h8 hóónapig is tarthat.napig is tarthat.AzAz éévi kvi köözzééphph mméérsrsééklet tklet táág hatg hatáárok krok köözzöött mozogtt mozog:: --1010 °°CC éés 10s 10 °°C kC köözzöött.tt.AzAz éévi kvi köözepeszepes hh ingingááss azaz óóceceáánini ééghajlat kivghajlat kivéételteléével, mindenvel, mindenüütt meghaladja att meghaladja anapinapi hh ingingáástst..Nyugatias szNyugatias szééllA nyA nyáári fri féélléévben a napsugarak nagyobb hajlvben a napsugarak nagyobb hajláásszsszööggel esnek be, ezggel esnek be, ezéért hosszabbakrt hosszabbaka nappalok, valamint a nya nappalok, valamint a nyáár az egr az egéészsz öövben meleg. (Az Egyenlvben meleg. (Az Egyenlíítt hhööz kz köözelebbizelebbirréészen akszen akáár 15, a sarkok felr 15, a sarkok fel li oldalon pedig nli oldalon pedig nééhháány hny héétenten áát 24t 24 óórrááig isig istarthatnak a nappalok.)tarthatnak a nappalok.)CsapadCsapadéék:k: éévi mennyisvi mennyiséége kge köözepes, vagy kevzepes, vagy kevéés. A mennyiss. A mennyiséége a tengerpartoktge a tengerpartoktóóllttáávolodva csvolodva csöökken.kken.A mA méérsrséékeltkelt öövv ééghajlatai:ghajlatai:

óóceceááninikontinentkontinentáális (szlis (száárazfrazfööldi):ldi):

nedvesnedvesszszáárazraz

mméérsrséékeltkelt öövi sivatagivi sivatagi

ÓÓceceáánini ééghajlatghajlat

AzAz ééghajlat jellemzghajlat jellemz i:i:A kontinensekA kontinensek nyugati partszegnyugati partszegéélylyéénnalakul ki,alakul ki, áám ott sem szm ott sem széélesebb plesebb páárr100 km100 km--nnéél.l.FF ééghajlat alakghajlat alakííttóó ttéényeznyez : a nyugati: a nyugatiszelekszelek ááltal szltal száállllíított nedves,tott nedves,viszonylag enyheviszonylag enyhe óóceceááni lni léégtgtöömegek.megek.KiegyenlKiegyenlíített idtett id jjáárráás. (Oka: a vs. (Oka: a víízznagy fajhnagy fajh je.)je.)Nagy pozitNagy pozitíív hv h mméérsrséékleti kkleti küüllöönbsnbséégga ta tööbbi mbbi méérsrséékeltkelt ééghajlathozghajlathozviszonyviszonyíítva (a meleg tengertva (a meleg tengerááramlramláások,sok,pl.: Golfpl.: Golf--ááramlramláás az oka).s az oka).HH vvöös nys nyáárr (a legmelegebb h(a legmelegebb hóónapnapkköözzééphph mméérsrsééklete 10klete 10--2020 °°C)C), enyhe, enyhettééll (a leghidegebb h(a leghidegebb hóónapnapkköözzééphph mméérsrsééklete is 0klete is 0 °°C felett van).C felett van).Kis napiKis napi ééss éévivi hh ingingááss

8

Egyenletes, bEgyenletes, b sséégesges csapadcsapadéékk ( a partokat( a partokat öövezvez hegyvonulatok nyugati lejthegyvonulatok nyugati lejt jjéénnakakáár 2000 mm)r 2000 mm) BB vizviz , egyenletes v, egyenletes víízjzjáárráássúú folyfolyóókkA levegA leveg ppááratartalma magasratartalma magas (80(80--90%)90%), gyakori a k, gyakori a kööd, a borultsd, a borultsáágg (60(60--70 %)70 %),,kevkevéés a napss a napsüüttéésesses óórráák szk száámama. A h. A hóó is gyakori, fis gyakori, f leg a sarkkleg a sarkköörröök kk köözelizelividvidéékeken.keken. ÁÁm csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig.m csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig.Az erAz er s ciklontevs ciklontevéékenyskenyséég miattg miatt áállandllandóó aa szszéél.l.NNöövvéénytakarnytakaróó::

lomberdlomberd : t: töölgyesek, blgyesek, büükkkköössöök, tk, t zegmohalzegmohaláápokpok. Ezeket azonban nagyr. Ezeket azonban nagyréésztsztkiirtottkiirtottáák, helyk, helyüüket zket zööld legelld legel k foglaltk foglaltáák el.k el.

Talaj:Talaj:bbarna erdarna erd talajtalaj, magas humusztartalom., az es, magas humusztartalom., az es k miatt a tk miatt a táápanyag a mpanyag a méélybelybe szszáállllíítodiktodik

FelszFelszíínformnformáálláás: csapads: csapadéékk--, foly, folyóóvizek, mvizek, máálllláássTagolt partvonal, folyTagolt partvonal, folyóótorkolatok: jtorkolatok: jóó kikkikööttéésisi éés hajs hajóózzáási feltsi feltéételeket biztosteleket biztosíítanaktanakElEl fordulforduláása:sa:

ÉÉszakszak--SpanyolorszSpanyolorszáágtgtóól azl az éé.sz.sz. 70. fok. 70. fokááig (Franciaorszig (Franciaorszáág nagy rg nagy réésze,Beneluxsze,Benelux--áállamok,llamok,NagyNagy--Britannia,Britannia, ÍÍrorszrorszáág, Dg, Dáánia, Norvnia, Norvéégia nyugati partjai).gia nyugati partjai).ÉÉszakszak--Amerika nyugati partjain azAmerika nyugati partjain az éé.sz.sz. 42. 42--62. foka k62. foka köözt (San Francisco), Dzt (San Francisco), Dééll--AmerikaAmerikanyugati partjain, anyugati partjain, a d.szd.sz. 37. 37--5555°°..AusztrAusztrááliliáábanban VictoriaVictoria ééss ÚÚjj--DDééll--WalesWales áállamok,llamok, TasmTasmáániania,, ÚÚjj--ZZéélandland..

A kontinentA kontinentáálislis ééghajlatokghajlatok

A nedves kontinentA nedves kontinentáálislis ééghajlat jellemzghajlat jellemz i:i:

A dA dééli fli féélglgöömbmböön teljesen hin teljesen hiáányzik,nyzik,mert ezeken a szmert ezeken a széélesslesséégeken ottgeken ottnincsenek sznincsenek száárazfrazfööldek.ldek.KialakulKialakuláássáában a napsugban a napsugáárzrzááson kson kíívvüül al aszszáállllíított ltott léégtgtöömegeknek is fontosmegeknek is fontosszerepe van.szerepe van.ÉÉvi kvi köözzééphph mméérsrsééklete: 0klete: 0--1010 °°C kC köözzöött.tt.NagyNagy éévivi hh ingingááss: 20: 20 °°C fC fööllöött.tt.JellemzJellemz ek a hirtelenek a hirtelenhh mméérsrséékletvkletvááltozltozáások.sok.A kA küüllöönbnböözz hh mméérsrséékletklet lléégtgtöömegekmegektaltaláálkozlkozáássáán tornn tornááddóók alakulnak kik alakulnak ki((ÉÉszakszak--Amerika).Amerika).A csapadA csapadéék mennyisk mennyiséége 500ge 500--1000 mm1000 mmkköözzöött van, tavasz vtt van, tavasz véégi, nygi, nyáár elejir elejicsapadcsapadéékmaximum jellemzkmaximum jellemz . A t. A téélilicsapadcsapadéék javark javaréészt hszt hóó..IngadozIngadozóó vvíízjzjáárráássúú folyfolyóók (Duna,k (Duna,Rajna).Rajna).

9

•• A lA léégnyomgnyomáás ts téélen magas, nylen magas, nyááronronalacsony.alacsony.

•• Az uralkodAz uralkodóó szszééll ááltalltaláában nyugati.ban nyugati.•• RelatRelatíív pv pááratartalom 70% kratartalom 70% köörrüül mozog.l mozog.•• NNöövvéénytakarnytakaróó::

•• lomberdlomberd•• erderd ssztyeppssztyepp•• talaja: barna erdtalaja: barna erd talaj magastalaj magas

humusztartalommal.humusztartalommal.•• ElEl fordulforduláása tsa tööbbek kbbek köözzöötttt……::

•• KKáárprpáátt--medence, Ausztria egy rmedence, Ausztria egy réésze,sze,PPóó--alfalfööld (Olaszorszld (Olaszorszáág), az USAg), az USAkköözzéépsps áállamai, Nllamai, Néémetorszmetorszáág,g,LengyelorszLengyelorszáág, kg, köözzéép Oroszorszp Oroszorszáág,g,ÉÉszakkeletszakkelet--KKíínana

A szA szááraz kontinentraz kontinentáálislis ééghajlat jellemzghajlat jellemz i:i:NagyNagy éévivi hh ingingáássAlacsony relatAlacsony relatíív pv pááratartalomratartalom mmagasagasnynyáári hri h mméérsrsééklet.klet.KevKevéés csapads csapadéék (450 mmk (450 mm--nnééllkevesebb)kevesebb) nnagy azagy az óóceceáánoktnoktóól vall valóóttáávolsvolsáág, sok esetben medencejelleg.g, sok esetben medencejelleg.A folyA folyóók idk id szakosak, vagy vszakosak, vagy víízjzjáárráásuksukerer sen ingadozsen ingadozóó..KKéét vt vááltozat:ltozat:

ÉÉves csapadves csapadéék <200 mm: sivatagik <200 mm: sivatagivvááltozatltozatÉÉves csapadves csapadéék >200 mm:k >200 mm:sztyeppvsztyeppvááltozatltozat

NNöövvéénytakarnytakaróó::FFüüves sztyeppves sztyepp

Talaja:Talaja:csernozjomcsernozjom, gesztenyebarna, gesztenyebarnamezmez sséégi talaj (rgi talaj (röövidfvidfüüvv pusztpusztáák)k)magas humusztartalommagas humusztartalom

FelszFelszíínformnformáálláás: aprs: apróózzóóddáás, szs, szééll

A vA vááltozatok jellemzltozatok jellemz i:i:SztyeppvSztyeppvááltozat:ltozat:•• ÓÓceceáántntóól tl táávol esnek.vol esnek.•• Nagy kNagy küüllöönbsnbséég azg az éévivi

kköözzééphph mméérsrséékletek kkletek köözzöött (tt (éészakonszakon00°°C, dC, déélen +10len +10°°C fC fööllöött is).tt is).

•• TTéél:l:•• éészakon: dermesztszakon: dermeszt en hidegen hideg•• ddéélen: alig 0len: alig 0°°C alattC alatt

•• CsapadCsapadéék: 200k: 200--450 mm k450 mm köözzöötttt•• ElEl fordulforduláás:s:

•• azaz ÉÉszakszak--amerikai Pramerikai Prééri,ri, PatagPatagóóniania,,az orosz sztyeppaz orosz sztyeppéékk

Sivatagi vSivatagi vááltozat (mltozat (méérsrséékeltkelt öövi sivatagivi sivatagiééghajlat):ghajlat):

•• ugyanazok a tugyanazok a téényeznyez k alakk alakíítjtjáák, mintk, minta sztyeppva sztyeppvááltozatot,ltozatot, áám a csapadm a csapadéékkéévi mennyisvi mennyiséége 200 mm alattige 200 mm alatti..

•• ElEl fordulforduláása:sa:•• TaklaTakla--MakMakáán, Gn, Góóbibi--sivatag (sivatag (ÁÁzsia),zsia),

HalHalááll--vvöölgy,lgy, AtacamaAtacama--sivatagsivatag(Amerika).(Amerika).

10

AA szubarktikusszubarktikus ééghajlat (tajga)ghajlat (tajga)

JellemzJellemz i:i:

A kontinentA kontinentáálislis ééghajlat erghajlat er sen szsen széélsls ssééges vges vááltozataltozata..Csak azCsak az éészaki fszaki féélglgöömbmböönn taltaláálhatlhatóó..A napsugA napsugáárzrzáás a legfontosabbs a legfontosabb ééghajlat alakghajlat alakííttóó ttéényeznyez ..AzAz éévi kvi köözzééphph mméérsrsééklet 0klet 0--((--10)10) ooCC kköözzöötttt vanvan..KKéétt éévszakot kvszakot küüllöönbnbööztetztetüünk meg:nk meg:

RRöövid, meleg nyvid, meleg nyáárrHosszHosszúú, hideg t, hideg téél: minimum 5l: minimum 5--6 h6 hóónap, de aknap, de akáár 8 is lehet.r 8 is lehet.RRöövidvid áátmenetitmeneti éévszakok,vszakok, ááltalltaláában egy hban egy hóónapnnapnáál nem hosszabbak.l nem hosszabbak.

AzAz éévi kvi köözepes hzepes h ingingáás itt a legnagyobb a Fs itt a legnagyobb a Fööldldöönn:: VerhojanszkVerhojanszk: 65: 65°°C, abszolC, abszolúúttingingáás:s: VerhojanszkVerhojanszk 103,9103,9°°C. (aC. (a verhojanszkiverhojanszki hidegkatlan)hidegkatlan)KevKevéés csapads csapadéék,k, sok helyen msok helyen méég a sivatagig a sivatagi éértrtééket semket sem ééri el. Kri el. Kicsi a picsi a páárolgrolgááss azazalacsony halacsony h mméérsrsééklet miatt.klet miatt.CsapadCsapadéékmaximum nykmaximum nyááron, minimum tron, minimum téélen.len.A lA léégnyomgnyomáás ts téélen magas (sziblen magas (szibéériai maximum), nyriai maximum), nyááron alacsony. Tron alacsony. Téélen heveslen hevesszszéélviharok, melyeketlviharok, melyeket burrburráánnaknnak (Eur(Euráázsia), illetvezsia), illetve blizzardnakblizzardnak (Amerika) h(Amerika) híívnak.vnak.IngadozIngadozóó vvíízjzjáárráássúú folyfolyóókkTermTerméészetes nszetes nöövvéénytakarnytakaróó: tajga: tajga –– fenyfeny fa, nyfa, nyíírfa.rfa.

A fenyA feny erderd k talaja:k talaja: podzolpodzol. K. Kéépzpz ddéésséét ert er sen befolysen befolyáásolja a csapadsolja a csapadéékkmennyismennyiséége. Tge. Táápanyagban szegpanyagban szegéény. Elny. El fordul mfordul méég szg szüürke erdrke erd talaj is.talaj is.LLáápok, mocsarak keletkeznekpok, mocsarak keletkeznekCsuszamlCsuszamláások, talajfolysok, talajfolyáásoksok..FelszFelszíínformnformáálláás: aprs: apróózzóóddáás, folys, folyóók hordalk hordaléékszkszáállllííttáásasaA lakossA lakossáág fakitermelg fakitermelééssel, prssel, préémesmes áállatok tenyllatok tenyéésztsztéésséével foglalkozikvel foglalkozikElEl fordulforduláása:sa:

OroszorszOroszorszáágg éészaki rszaki réésze, Alaszka, Kanada, Finnorszsze, Alaszka, Kanada, Finnorszáág, Svg, Svéédorszdorszáágg éészaki rszaki réésze.sze.

A hidegA hideg öövv

JellemzJellemz kk::Anticiklonokat szAnticiklonokat száállllííttóó sarki szelek hatsarki szelek hatáása alattsa alatt ááll.ll.AzAz éévi kvi köözzééphph mméérsrséékletklet a legalacsonyabb az ega legalacsonyabb az egéész Fsz Fööldldöön.n.AA hh ingingááss kisebb, mint akisebb, mint a szubarktikusszubarktikus ééghajlaton.ghajlaton.A csapadA csapadéék az egk az egéészsz éévben kevvben kevéés. Js. Jóó rréészszéétt öösszefsszefüüggggbelfbelfööldi jldi jéég borg boríítja.tja.KKéétt ééghajlatotghajlatot kküüllöönnííthetthetüünk el:nk el: tundratundra ééss áállandllandóóan fagyosan fagyosééghajlatot.ghajlatot.

11

A tundraA tundra

JellemzJellemz i:i:

KevKevéés hs hóótakartakaróó, ny, nyááron elolvad.ron elolvad.22--4 h4 hóónap knap köözzééphph mméérsrsééklete 0klete 0°°C fC fööllöött van.tt van.A talaj 1 mA talaj 1 m--nnéél ml méélyebben sosem enged fel.lyebben sosem enged fel.AzAz éévi kvi köözzééphph mméérsrsééklet: 0klet: 0 ééss --1212°°C kC köözzöött vtt vááltozik.ltozik.ÉÉvivi hh ingingááss::

A meleg tengerA meleg tengerááramlramláások hatsok hatáása alattsa alatt áállllóó terterüületeken kicsi.leteken kicsi.A tA tööbbi terbbi terüületen 30leten 30°°C is meghaladhatja.C is meghaladhatja.

CsapadCsapadéék: a legtk: a legtööbb helyen 400 mm alatt. Csapadbb helyen 400 mm alatt. Csapadéékmaximumkmaximumnynyááron, minimum tron, minimum téélen van. Nagyon kis intenzitlen van. Nagyon kis intenzitáássúú. 80%. 80%--a ha hóóformformáájjáában esik, mely 7ban esik, mely 7--9 h9 hóónapig meg is marad.napig meg is marad.ErEr s szs széélviharok.lviharok.NNöövvéényzet: tundranyzet: tundraTalaja: tundratalaj, talajszerkezet hiTalaja: tundratalaj, talajszerkezet hiáányzik.nyzik.

ElEl fordulforduláása:sa:Izland nagy rIzland nagy réésze, Skandinsze, Skandináávia magasfvia magasfööldjei. Lappfldjei. Lappfööld.ld.ÉÉszakszak--AmerikaAmerika éészaki rszaki réésze. Grsze. Gröönland peremternland peremterüületei. Azletei. AzAntarktiszAntarktisz éészaki rszaki réészeiszei éés a ks a köörnyezrnyez szigetek.szigetek.

AzAz áállandllandóóan fagyosan fagyos ééghajlatghajlat

12

JellemzJellemz i:i:

33--6 h6 hóónapig tart aznapig tart az ééjszakajszaka ééssugyanannyi ideig a nappal.ugyanannyi ideig a nappal.EgyetlenEgyetlen éévszak: tvszak: tééllÉÉvi kvi köözzééphph mméérsrsééklet:klet: --1515°°CCkköörrüül. Abszoll. Abszolúút minimumok at minimumok atengerttengert l tl táávol esvol es terterüületekenletekenalakulhatnak ki.alakulhatnak ki.A csapadA csapadéékk éévivi öösszege 100 mm,sszege 100 mm,ami csak hami csak hóó formformáájjáában hullik.ban hullik.NNééhol 2hol 2--3000 m vastag j3000 m vastag jéégtakargtakaróó..Az Antarktisz partjain szinteAz Antarktisz partjain szinteáállandllandóó szszéélvihar.lvihar.ElEl fordulforduláása:sa:

GrGröönlandnland éés a ps a póólushoz klushoz köözelizeliszigeteken.szigeteken.azaz AntarktiszonAntarktiszon..

HegyvidHegyvidéékiki ééghajlatokghajlatok

JellemzJellemz i:i:

A tengerszint feletti magassA tengerszint feletti magassáág alakg alakíítja.tja.MindenMinden ééghajlatighajlati öövben megtalvben megtaláálhatlhatóóak.ak.A tengerszint feletti magassA tengerszint feletti magassáággalggalcscsöökken azkken az éévivi hh ingingááss..CsapadCsapadéékeloszlkeloszláás: a hegyss: a hegyséég szg széél fell fel lilioldala sok csapadoldala sok csapadéékot kap.kot kap.ElEl fordulforduláása:sa:

EurEuráázsiaizsiai--hegyshegyséégrendszer 3000mgrendszer 3000mfeletti tagjai.feletti tagjai.EtiEtióópp--magasfmagasfööldldöön, Atlaszn, Atlasz--hegyshegyséég,g,KeletKelet--afrikai vulkafrikai vulkáánok.nok.AndokAndok éés Szikls Sziklááss--hegyshegyséég magasabbg magasabbvonulataivonulatai éés vs vöölgyei.lgyei.