1

A FORMAIDŐZÍTÉS MAGYAR NYELVŰ IRODALMA IDŐRENDBEN

VADAS I. (1927): Forma és kondició minden sportág számára. Nemzeti Sport Lapkiadó Rt.

Budapest. 73 p

.SZN (1928): jelentés a IX. (amsterdami) olympiáról és a magyarok szerepléséről.

Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. Budapest. 16 p.

MISÁNGYI O: (1932): Az újkori atlétika története. I. kötet. Országos Testnevelési Tanács.

Budapest. 259 p.

DOROS GY. (1934): A sport gyakorlati pszichológiája. Hogyan lehet a sportpszichológia

segítségével fokozni a sportteljesítményt, 2. kiválogatni az emberanyagot. Merkantil Nyomda.

Budapest. 38 p

SÖNDERGAARD, D. V. (1940): Versenyek, csúcsteljesítmény, csillaghullás és bírálatok.

Testnevelés, (13) 10. 791-793.

HORVÁTH G. –S. (1948): Irányítható-e a formaingadozás. Atlétika, (2) 6. 5.

RAJKI B. (1950): Az úszóversenyző évi munkatervének felépítése. Sport és Testnevelés, 4.

20-22.

OTSB (1951): Az egész évi edzés tudományos elvei. Sport és Testnevelés, 10. 27-28.

BÉRES E. (1952): Egyéni sportmunkám. Sport és Testnevelés, 2. 27-30.

SIR J. (1952): Atlétáink az olimpián (helsinkiben). Sport és Testnevelés, 12. 21-27.

BAKÓ J. (1952): Férfiúszóink olimpiai szereplése. Sport és Testnevelés, 12. 19-20.

BAY B. (1953): A négy időszakos edzésrendszerről. B.T.S.B. Vívó Híradó, 6. 1-3.

VÁRSZEGI J. (1954): Az edző tervszerű munkája. Sport és Testnevelés, 1. 9-12.

KISMARTONI K.-SIR J. (1954): Atlétika. Útmutató a kezdő és alsó osztályú minősítésű

sportolók edzéstervének kidolgozásához. Módszertani füzetek. Sport Lap- és Könyvkiadó.

Budapest. 154 p.

ERDŐDI L. (1954): A sportoktatóképzés könyve. Sport Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 155

p.

MÁNDI GY. (1954): Az erőnlét, a forma és a „meglepetések” kérdése a sportban. Sport és

Testnevelés, 12. 3-4.

BARÓTI L.(1955): A formábahozó edzés a labdarúgósportban. Sport és Testnevelés, 2. 14-

17.

ERDŐDY I.(1955): Formábahozás az ökölvívósportban. Sport és Testnevelés, 1. 23-25.

ÉNEKES Á: (1955): Formábantartás az ökölvívósportban. Sport és Testnevelés, 1. 23-25.

2

BARÓTI L. (1955): A formábahozó edzés a labdarúgósportban. Sport és Testnevelés, 2. 14-

17.

ARNÓTI T.-KÉRY M. (1955): A melbourne-i olimpia bioklimatikus kérdései.

Testneveléstudomány, 2. 194-197.

ARNÓTI T. (1955): A melbourne-i olimpia sportorvosi kérdései. Testneveléstudomány, 3.

278-279.

SIR J. (1955): Mezei futás, formábahozó edzés, formábahozó versenyek. Sport és

Testnevelés, 4/5. 20-21.

HARMATI S. (1956): Az edzés és az edzés alapelvei. In: Bácsalmási P. (szerk.): Atlétika.

Sport Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 5-17.

PÁDER J. (1956): Kosárlabda csapatok felkészítése a négyidőszakos edzésrendszer

tapasztalatai alapján. Testneveléstudomány, 2. 116-122.

NAGY GY.-MMÉRAI F.(1958): Kézilabdacsapatok periódikus formaingadozása. Sport és

Tudomány, 6. 15-16.

BÁCSALMÁSI P.-FEHÉRVÁRI B.-HEPP F. (1958): Élsportolók felkészülési rendszere.

Sport és tudomány, 5. 3-5.

PÁLFAI J: (1958): Hogyan lehet megállapítani milyen formában van a sportoló? Sport és

Tudomány, 11. 4-5.

BÁCSALMÁSI P. (1959): A rúdugrók formábahozó edzése. Atlétikai Híradó, 3. 37-38.

KKERESZTY A. (1959): Hogyan lehet megállapítani, milyen formában van a sportoló?

Sport és tudomány 2. 10.

PÁTER J. (1959): Bioritmus és sport. Sport és testnevelés, 12. 6-7.

SZN (1959): A csúcsformát nem lehet kierőszakolni. Sport és testnevelés, 11. 12.

BÁCSALMÁSI P. (1960): A formaidőzítés elvi és gyakorlati kérdései. Sport és Testnevelés,

2. 20-22.

PETIKE L. (1960): Hozzászólás a formaidőzítés kérdéséhez. Sport és Tudomány, 3. 69-70.

PETIKE L. (1960): Hozzászólás a formaidőzítés kérdéséhez. Sport és Testnevelés, 4. 116-

117.

BOZSÓ Z. (1960): Hozzászólás a formaidőzítés kérdéséhez. Sport és Testnevelés, 5. 142-14.

PÁLFAI J. (1960): A sportolók lelki felkészítése a versenyekre. Sport és Tudomány, 6. l78-

l79.

LEMHÉNYI D: (1960): Hogyan időzített válogatott vízilabda csapatunk az 1958. évi.

Európabajnokságra. Sport és tudomány, 4. 102-103.

NÁDORI L. (1961): A négyidőszakos edzésrendszer jelentősége és tartalma. (A korszerű

edzésmunka követelményei). Sport- Lapkiadó és Propaganda V. Budapest. 26 p.

NÁDORI L. (1961): Tanácsok a formában tartó időszakra. Sport és Tudomány, 1. 38-39.

SZALAI I. (1961): A formábahozás élettani alapjai, különös tekintettel a formaingadozás

megszüntetésére I-III. Sport és tudomány, 9. 266-267. ; 10. 298-299. ; 11. 338-339.

KUTAS I. (szerk.) [1962]: Eddzünk korszerűen. Sport. Budapest. 262 p

.

3

NÁDORI L: (1962): Edzés-versenyzés. Testnevelés Tudományos Tanács. Budapest. 127 p.

VERES GY. (1962): Erősödés és formaidőzítés súlyemelésben. Sport és Tudomány, 1. 46-47.

NABATNYIKOVA, M. J. (1963): A sportoló edzésének távlati tervezése. Sport. Budapest.

59 p.

AROLD I. (1964): Az állóképességi edzés. TF Közleményei, IV. 1. 154-161.

SÖJTÖR J. (1964): Bognár Judit súlylökő edzése .A kétlábas indulás és a terhelés

hullámszerű ciklusokban való adagolásának szerepe az 1963-as év eredményeiben. Atlétika,

2/3. 2-7.

VÁRSZEGI J. (1965): Csúcsforma az atlétikai dobószámokban. Sportélet, 1. 8-9; 2. 2-4.

ABÁD J. (1965): A formábahozás edzésidőszakáról. Röplabda, 1. 1.

FEJES Z. (1966): A csúcsteljesítményekre való felkészítés folyamata. Testneveléstudomány,

1. 16-26.

ZALKA A. (1966): A forma tényezői a sportjátékokban. TF Közlemények, 6. 77-84.

HEPP F. (1966; szerk.): A tokiói olimpia tapasztalataiból. MTS OT Módszertani és

Tudományos osztálya. Budapest.172 p.

SZN (1966; szerk.): A II. Nemzetközi Sporthéten (Mexikóban) résztvett magyar

sportküldöttség tapasztalatairól. MTS OT Módszertani és Tudományos Osztálya. Budapest.

73 p.

NÁDORI L. (1966; szerk.): Időszerű sportmódszertani kérdések. MTS Budapesti Tanácsa.

Budapest. 143 p.

COUSILMAN, J. E. „DOC” (1967): „Nekünk nem a stilusfejlesztés, hanem a csúcsforma-

időzítés a legfőbb feladatunk”. Sportélet, 8. 15.

MÓNUS A. (1967): Pszichikai erőnlét és eredményesség. Sportélet, 3. 28-29.

PÁLFAI J. (1967; szerk.): Külföldi akklimatizációs tapasztalatok. MTS Módszertani és

Tudományos Osztálya. Budapest. 91 p.

PÁLFAI J. (1967; szerk.): Az élvonalbeli versenyzők felkészítésének alapvető vonásai. MTS

Módszertani és Tudományos Osztálya. Budapest. 141 p.

NÁDORI L: (1968): A versenyzés helye az évi felkészülésben. In: Edzéselmélet. Sport.

Budapest. 145-146.

FEJES Z. (1968): A biológiai ritmus és a formaidőzítés néhány problémája. Atlétika, 7. 1-4.

TARRNAWA F. (1968). A formában tartás módszerei. Röplabda, 3. 12-15.

ZALKA A. (1968): A teljesítményt, a formát meghatározó tényezők szerepe . A labdarúgás

időszerű kérdései. Kn. Budapest. 115-133.

SZN (1968): Formaidőzítés. Sportélet. 7. 27.

MOLNÁR S.-SZÉCSÉNYI J: (1968): Az edzéstervezés módszertani és gyakorlati kérdései.

MTS OT Szakszövetségi és módszertani Osztály. Budapest.

FEJES Z. (1968): A biorizmus és a sportfelkészültség néhány összefüggése. Atlétika, 7. 1-4.

FFEJES Z. (1969): Élvonalbeli atléták felkészítése a nagy világversenyekre. MTS OT

Módszertani és Tudományos osztálya. Budapest. 64 p.

4

HARMATI S. (1969): Új módszerek a magyar válogatott dobóatléták felkészülésében.

Magyar Testnevelési Főiskola Tudományos Közlemények, 1. 229-238

COUNSILMAN, J. E: (1970): Évi edzésterv készítés. In: Az úszás tudománya. Sport.

Budapest. 237-280.

NÁDORI L. (1970): A csúcsforma időzítése elsősorban pszichológiai kérdés. Tudományos

Sportélet, 5. 3-4.

PÁDER J: (1972a): A sportolók felkészítésének néhány alapelve. Sportvezető, 2. 12-14.

PÁDER J: (1972b): Edzésről, versenyzésről. Sportvezető, 4. 16-17.

PÁDER J. (1972c): Olimpiai felkészülésünk és versenysportunk néhány kérdése. A sport és

testnevelés néhány időszerű kérdése. 6. 115-135.

NÁDORI L: (1972 a): Versenyzés. In: Az edzés elmélete és módszertana. Sport. Budapest.

181-196.

NÁDORI L. (1972b): A formaidőzítés néhány időszerű kérdése. Testneveléstudomány, 2. 52-

56.

NYULÁSZI J. (1972): Fejezet a formaidőzítés külföldi folyóirat szakirodalmának

bibliográfiájából. Testneveléstudomány, 2. 78-84.

KÁRPÁTI K. (1972a): A formaidőzítés módja és mértéke. Tudományos Sportélet, 5. 6-7.

KÁRPÁTI K. (1972b): Formaidőzítés. Sportélet, 11. 28.

GARAY S. (1972/1974): A formábahozás feladatai. In: Császi S.-Istvánfi CS. (szerk.):

Edzéselmélet. Szöveggyűjtemény V. Tankönyvkiadó. Budapest. 65-68.

GARAY S.(1972/1974): A formaidőzítésről. In: Császi S:- Istvánfi Cs.(szerk.): Edzéselmélet.

Szöveggyűjtemény V. Tankönyvkiadó. Budapest. 175-177.

SZÉCSÉNYI J.-MOLNÁR S. (1977): Edzéstervezés. OTSH Sportágak Főosztálya.

Budapest. 93 p.

FKOMAROV, A.-TITOV, G. (1973; 1977): Dobóatléták felkészítése versenyre. In:

Nyulászi J. (szerk.): Válogatott cikkek. Atlétikai dobások. A Testnevelési Főiskola Könyvtára.

Budapest. 59-61.

NAGYKÁLDI CS. (1977): A formábahozás és időzítés pszichodiagnosztikai elemzése. TF

Közleményei. Elmélet a gyakorlatért, 2. 31-47

FEJES Z. (1978): Korszerű edzés az atlétikában. Sport. Budapest. 296 p.

HARSÁNYI L: (1978): Atléták felkészülésének ellenőrzése munka közben. Testnevelés- és

sporttudományos közlemények, 2. 193-205.

NAGYKÁLDI CS.-PILVEIN M. (1979): Válogatott sportlövők formaellenőrzése

pszichológiai vizsgálatokkal. Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1 83-95.

NÁDORI L: (1980): Formaidőzítés. In: Edzéselmélet és módszertan. TF Továbbképző

Intézet. Budapest. 49-51.

OZSVÁTH K.-PILVEIN M.-NAGYKÁLDI CS. (1980): A sportforma változása néhány

teljesítményfaktor tükrében. TF Tudományos közlemények, 2. 37-56.

HARSÁNYI L: (1980): Általános tudnivalók. In: Atlétika jegyzet a segédedzői tanfolyam

hallgatói részére. TF Továbbképző Intézet. Budapest. 4-15.

5

PÁDER J: (1981): A moszkvai olimpia tapasztalatai. A sport és testnevelés időszerű

kérdései, 24. 5-23.

SZABÓ J. (1981): Időzítés a csapatjátékokban. Sportvezető, 2. 20-23.

PÁDER J. (1981): Felkészülés. In: Kosárlabdázás. Sport. Budapest. 407-486.

NÁDORI L: (10981): Formaidőzítés. In: Az edzés elmélete és módszertana. Sport. Budapest.

76-80

SZABÓ S. A.-MASZLOBOJEV, V. J.(1981): Feltételezett bioritmus hatásának vizsgálata a

súlyemelők versenyeredményeire. Testnevelés- és sporttudomány, 2. 60-62.

HORTOBÁGYI T. (1982): Formaidőzítés és fedettpályás versenyzés. Atlétika, 3. 45-46.

NÁDORI L. (1982): Hogy a hajó gyorsabban haladjon. Formaidőzítés – vizsgafeladat.

Sportvezető, 3. 21-22.

NÁDORI L: (1983): Az edzéstervezés időszerű kérdései. Testnevelés- és sporttudomány, 1.

2-12.

KOZMANOVICS E.-NÁDORI L.(1983): A nemzeti csapatoknak a XXIII. Olimpiai

játékokra való felkészülésének sajátosságai, tekintettel Los Angeles környezeti feltételeire.

Testnevelés- és sporttudomány, ¾. 38-59.

HORTOBÁGYI T. (1983): Formaidőzítés és fedettpályás versenyzés. Atlétika, 1. 41-44.

NÁDORI L. (1985): Formaidőzítés. In: Edzéselmélet és módszertan. TF Továbbképző

Intézete. Budapest. 92-100.

TÓTH Á. (1984): Az úszó válogatott keret munkájának értékelése az 1980-84-es felkészülés

tükrében, A Testnevelési Főiskola közleményei, 3. 65-

ZALKA A: (1985): A formát befolyásoló tényezők. Labdarúgás, 3. 28-29.

NÁDORI L: (1986): Az edzéstervezés lépcsői. In: Edzéstervezés. Sport Budapest. 22.

HARSÁNYI L. (1986): A felkészülés ellenőrzésének tapasztalatai. Testnevelés- és

sporttudomány, 2. 16-26.

SEBŐ A.–HARSÁNYI L. (1988): A formaidőzítés mértékének vizsgálata. Atlétika, 8. 1-6.

SZABÓ S. A. (1988): Korszerű edzésmetodika súlyemelésben – egy nemzetközi

edzőtovábbképző tanfolyam tükrében. Testnevelés- és sporttudomány, 4. 185-190.

SZABÓ S: A: (1989): Korszerű edzésmetodika súlyemelésben – egy nemzetközi

edzőtovábbképző tanfolyam tapasztalatai V. Testnevelés- és sporttudomány, 4. 164-169.

ZALKA A: (1991): A labdarúgás elmélete és módszertana. Sport. Budapest. 221 p.

PAVLIK G.-OLEXÓ ZS.-BATOVSZKY K. (1991): Vízilabda-játékosok kondicionális

állapotának ellenőrzése egyszerű úszóteszt segítségével. Eredmények az életkor

függvényében. Sportorvosi Szemle, 1. 17-30.

HARSÁNYI L: (1992a): A párhuzamos és blokkszerű éves felkészülés. Mester-edző, 2. I-IV:

HARSÁNYI L: (1992b): Az edzés egy éven belüli szakaszai. OTSH-MTSTT. Budapest. 133

p.

HARSÁNYI L.(1992c): A blokkszerű terhelés az éves felkészülésben. Testnevelés- és

sporttudomány, 3. 109-119.

FODOR T: (1992a): Élversenyzők felkészítésének és ellenőrzésének elméleti kérdései a

küzdősportágakban. A Magyar Testnevelési Egyetem közleményei, 2/3. 131-143.

FODOR T.(1992b): A birkózók speciális állóképessége és fejlesztésének módszerei. A

Magyar Testnevelési Egyetem közleményei, 2/3. Melléklet. 3-72.

6

FODOR T: (1992c): Kötöttfogású birkózók felkészítése világversenyekre a volt szovjet

válogatottban. Testnevelés- és sporttudomány, 2. 51-63.

SÁTORI J. (1993): A magyar úszósikerek nyomában. Mester-edző, különszám. 1. 1-2.

RIGLER E. (1993): Edzettség, sportforma, teljesítmény. In: Az általános edzéselmélet és

módszertan alapjai. I. rész. Alapfogalmak. A terhelés. OTSH. Budapest. 66-68.

HARSÁNYI L: (1993): A távlati edzés tervezése. (Az olimpiai felkészülés). A Magyar

Testnevelési Egyetem közleményei, 2. 45-67.

SIPOS A. (1994): A magaslati edzés. (Könvismertetés). Országos Testnevelési és

Sporthivatal. Budapest. 55 p.

OROSZ P: (1995): Edzéstervezés a labdarúgásban I-III. Kispad, 1. 12

NÁDORI L: (1995): Formaidőzítés. In: Sportelmélet és módszertan Janus Pannonius

Tudományegyetem. Pécs. 66-69.

NÉMETH L: (1995): A számítógép az ember segédeszköze. Mester-edző, 4. 3-8.

LOCHMAYER GY. (1996): Az újkori olimpiai kvalifikációs rendszer tapasztalatai.

Előadás. Atlanta és Dallas tanulságai konferencia. Budapest, 1996. december 18.

SZŐTS G.- SÓS CS.- PETREKANITS M. FRENKL R. (1997): A három makrociklusos

felkészülési rendszer nyomon követése orális glukóz toleranciateszt és spiroergometria

segítségével junior korú úszókon. Testnevelés- és sporttudomány, 1. 8-15.

TIHANYI J. (1999): Terhelés – regeneráció – csúcsforma. Előadás. Budapest, június 21.

FRENKL R. (1999): Életmód, dopping, nemi élet, csúcsteljesítmény. Magyar Edző, 4. 3-5.

HARSÁNYI L. (1999a): Az akklimatizáció. Magyar Edző, 4. 6-9.

HARSÁNYI L: (1999b): A csúcsteljesítmény-edzés. Magyar Edző, 4. 16-19.

HIRT K. (1999): Magaslati edzés és formaidőzítés. Magyar Edző, 2. 11-13.

NÁDORI L. (1999): Formaidőzítés. Magyar Edző, 3. 4-5.

RADÁK ZS.(1999): A formaidőzítés mérésének lehetősége. Magyar Edző, 3. 9.

DUBECZ J. (1999): Gondolatok a sportjátékosok formaidőzítéséhez. Magyar Edző, 10-15.

BÁN S. (1999): Az úszók teljesítmény-élettani vizsgálatának alkalmazása az

edzéstervezésben. In: Mónus A. (szerk.): III. Országos Sporttudományi Kongresszus II. Kötet

Magyar Sporttudományi Társaság. Budapest. 129-134.

SÓS CS. (1999): Az úszók formaidőzítésének alapjai. Magyar Edző, 3. 6-8.

HARSÁNYI L. (2000): A formaidőzítés és a közvetlen versenyelőkészület. Magyar Edző, ¾.

20-31.

NÁDORI L: (2001): Sportelmélet és módszertan. PTE természettudományi Kar. Pécs.

Második kiadás. 333 p.

HARSÁNYI L: (2001a): A formaidőzítés és a közvetlen versenyelőkészület. In:

Edzéstudomány II. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. 64-77.

HARSÁNYI L: (2001b): A terhelésadagolás alapjai. Magyar Edző, ¼. 24- 29.

DUBECZ J. (2002): A terhelés, az edzés optimalizálása – elsősorban csapatsport szempontú

megközelítésben. Magyar Edző, 1. 17-37.

KISS L. (2002): Amit az élversenyzők edzéstervének tervezéséről tudni kell. Magyar Edző,

4. 25-27.

7

SÁNTICS B. (2005): A magyar élvonalbeli úszók három makrociklusú felkészítési

rendszerének alapelemei. In: Mónus A. (szerk.): IV: Országos Sporttudományi Kongresszus I.

Magyar Sporttudományi Társaság. Budapest. 228-230.

HARSÁNYI L: (2005): Az alkalmazkodás a sportbeli felkészülésben. In: Mónus A. (szerk.):

IV. Országos Sporttudományi Kongresszus I. Magyar Sporttudományi Társaság. Budapest.

203-207.

HARSÁNYI L: (2006): A felkészülés szabályozása. Kalokagáthia, ½. 121-129.

SÁNTICS B: (2006): A mezociklus jelentősége az úszók kondicionális

képességfejlesztésének rendszerében. In: SZN (szerk.): 2006 a sport éve a Pécsi

Tudományegyetemen. Universitas Quinqueeclesiensis 1367. Pécs. 31-39.

MÉREI L. (2007): Tapasztalatszerzés Pekingben. Magyar Edző, 2. 20-22.

FÜREDI M: (2007): Ebben a csapatban több van….(úszás) Magyar Edző, 2. 4-7.

EGRESSY J.- SÓS CS.-(2007): A formábahozás időszaka. In: Tóth Á.-Sós Cs.-Egressy J.:

Úszás edzésmódszertan. SE Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest. 153-159.