Embed Size (px)
Citation preview
A Fővárosi Törvényszék Elnöke
2013.El.II.D.5/32.
A Fővárosi Törvényszék ElnökénekTájékoztatója
a Fővárosi Törvényszék2012. évi működéséről
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés 7
2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya 9
2.1. A létszámhelyzet általános alakulása 9
2.1.1. A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken 11
2.2. A bírósági vezetői beosztások betöltése a Fővárosi Törvényszéken 13
2.3. A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete 14
2.3.1. A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat 15
2.3.2. A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata, annak tapasztalatai 2012. évben 16
2.3.3. A bírák kijelölésének gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken 18
2.3.4. A bírák tartós távolléte 2012. évben és az ebből eredő „bírói létszámhiány” 18
2.3.5. A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken 19
2.3.6. A bírák lakóhelyének és beosztási helyének tényleges alakulása 2012. évben 20
2.3.7. A bírák ítélkezési tevékenységet meghaladó egyéb feladatellátásai 2012-ben 20
2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet 22
2.4.1. A titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken 22
2.4.2. A bírósági titkári álláshelyek betöltése és a szolgálati viszony megszűnések 23
2.5. A fogalmazói létszámhelyzet alakulása 24
2.6. A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet alakulása 25
2.6.1.A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat 27
2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása 28
2.7.1. Az igazságügyi alkalmazottak felvételével kapcsolatos pályázati eljárások gyakorlata 30
2.8. A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain foglalkoztatott ülnökök létszámhelyzete, alkalmazásuk gyakorlata 30
3. A Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai 31
3.1. Az ügyérkezés, befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános tendenciái 31
3.2. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain 37
3.2.1. Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok büntető (szabálysértési) szakágában 39
3.2.2. Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi szakágában 41
3.2.3. Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain 43
2
3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyeiben 47
3.3.1. Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának elsőfokú csoportjában 48
3.3.2. A Gazdasági Kollégium 48
3.3.3. A Közigazgatási Kollégium 48
3.3.4. A Büntető Kollégium 49
3.3.5. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes szakterületének ügyforgalma 51
3.4. Ügyforgalmi trendek a Fővárosi Törvényszék másodfokú szakterületein 53
3.4.1. A Polgári Kollégium 53
3.4.2. A Fővárosi Törvényszék munkaügyi fellebbviteli tanácsai 54
3.4.3. A Fővárosi Törvényszék gazdasági fellebbviteli tanácsai 54
3.4.4. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma 54
4. A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye 57
5. A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása 58
5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának gyakorlata 58
5.2. A bírósági fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata 61
5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata 63
6. A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése 66
6.1. A bírák képzettségi helyzete 66
6.1.1. A bírák oktatási tevékenysége 67
6.1.2. A bírák központi képzésben való részvételének gyakorlata, az egyéb képzési lehetőségek 67
6.1.3. A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének gyakorlata 69
6.2. A bírósági titkárok képzése 69
6.3. A fogalmazók képzése 70
6.4. A bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése 70
6.5. A Fővárosi Törvényszék által 2012. évben szervezett képzések, képzési formák 71
6.6. A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának működése, a dolgozók szakmai támogatottsága, az önképzés biztosítása 71
7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékelési rendje 72
7.1. A bírák Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata 72
7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata 73
3
7.3. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése az Iasz. IV. fejezete alapján 74
7.4. A 2012. évben adományozott kitüntetések, címek helyzete a Fővárosi Törvényszéken 74
8. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések 75
8.1. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata 78
8.2 A tanúgondozás gyakorlata 82
8.3. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések 82
8.4. A bírósági mediáció gyakorlata 83
8.5. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata 84
8.6. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működési feltételrendszerének kialakítása 2012. évben 85
9. A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság 88
9.1. Az értekezleti rend gyakorlata 88
9.2. A Fővárosi Törvényszék belső honlapjának működtetése 89
9.3. A Fővárosi Törvényszék külső honlapjának működtetése 90
9.4. Az elnöki, az OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók belső megosztásának gyakorlata 91
9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a Fővárosi Törvényszék sajtóbeli megjelenése 92
9.6. A nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei 93
9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségen túlmenő módozatai 94
9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák 95
9.9. A vezetői tisztségre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata 95
10. A Fővárosi Törvényszék más szervekkel való kapcsolata 96
10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolatok 96
10.2. Az Országos Bírói Tanáccsal fenntartott kapcsolat 97
10.3. A Fővárosi Törvényszék más bíróságokkal fennálló kapcsolata 97
10.4. Együttműködés más hivatásrendekkel, hatóságokkal, szervezetekkel 98
10.5. A Fővárosi Törvényszék oktatási intézményekkel fennálló kapcsolata 99
10.6. A Fővárosi Törvényszék kapcsolata civil szervezetekkel 100
10.7. A Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak alakulása 100
11. A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet 101
11.1. Az ügyelosztási és ügykiosztási rend 101
4
11.2. A bíróság fegyelmi helyzete 106
11.3. A bírósággal, a bírákkal, a bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások 107
11.3.1. A Fővárosi Törvényszék bíráival szemben indított büntető, szabálysértési eljárások 109
11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata 109
11.4.1. Közérdekű bejelentések 117
11.5. A bírói munka igazgatási ellenőrzésének gyakorlata 118
11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek bíróságunkon 121
11.7. A közadatok kezelésének rendje 122
11.8. A Fővárosi Törvényszék belső ellenőrzési rendszere 123
11.9. Egyéb kockázatelemzések, intézkedések az ellenőrzés területén 125
11.10. A Fővárosi Törvényszék bírósági épületeinek biztonsági helyzete 128
11.10.1. Az épületek személyi és technikai biztonsági felszerelése, 2012-ben elvett eszközök 128
11.10.2. Bombariadók 134
11.10.3. Rendkívüli események 134
12. A bírósági munkavégzés tárgyi feltételei 134
12.1. A bírósági épületek 134
12.1.1. A Fővárosi Törvényszék által bérelt épületek 141
13. A bíróság informatikai helyzete 143
13.1. A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának személyi állománya 143
13.2. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat érvényesülése 143
13.3. Az informatikai eszközállomány és annak állapota 144
13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése 145
13.5. Informatikai stratégia 146
13.6. A Fővárosi Törvényszék saját alkalmazásai az informatikai területen 146
13.7. Informatikai képzések 147
14. A Fővárosi Törvényszék pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása 148
14.1. 2012. évi költségvetés előirányzatai, módosított előirányzatai 149
14. 2. A kiadások 150
14.2.1. A személyi juttatások alakulása 150
14.2.2. Dologi kiadások 151
5
14.2.3. Felhalmozási kiadásaink 2012. évben 152
14.2.4. Központi pályázati fejlesztésekből megvalósuló beruházások 153
14.3. Bevételek a Fővárosi Törvényszék költségvetésében 154
14.4. A Fővárosi Törvényszék követelésállománya 154
15. A 2012. évre kitűzött célok és azok megvalósulása 155
15.1.Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ajánlásaiban, határozataiban, döntéseiben foglaltak végrehajtása 155
15.2. A Fővárosi Törvényszék elnöke által a kollégiumvezetők és kerületi bíróságok elnökei számára meghatározott igazgatási feladatok 2012. évben 157
15.3. Az elnöki pályázatban meghatározott, 2012. évre vonatkozó tervek megvalósulása 159
16. A 2013. év fontosabb igazgatási célkitűzései 161
17. Központi intézkedést igénylő javaslatok 163
MELLÉKLETEK 166
6
1. Bevezetés
A mögöttünk álló életszakaszok, időszakok után következő mérlegkészítés, az emberi gondolkodás, tervezés a mindennapi életvitel fontos része. Magánéletünkben és azon kívül is folyamatosan tervezünk és mérlegelünk, számításokat végzünk, előre és utólag elemezzük döntéseink helyességét, azt, hogy a befektetett energiák hozammal jártak-e. Magánéletünk, családi életünk tervezése során önmagában az ésszerű gondolkodás terel bennünket az említett útra. Munkánk ellátása során a számadás szükségszerű és törvényen alapuló kötelezettség. Fokozottan igaz ez akkor, ha a számadási kötelezettség egy teljes intézmény működésére vonatkozik, ahol a közpénzek legoptimálisabb felhasználásával kell eredményeket elérni.
A 2010. évi CLXXXIII. törvénnyel megváltozott szervezeti és jogállási törvényünk valamennyi bírósági vezető egyértelmű meghatározott kötelezettségévé tette az éves számadást, a pályázati célokról mérlegkészítést. Bár a gyakorlat a korábbi évtizedben is hasonló volt, azonban az új törvényi szabályozás egyértelművé tette azt. Számomra ez a gondolkodás, ez a törvényi kógencia nagyon szimpatikus. Mindez a vezetőket arra szorítja, hogy egyértelműen és világosan fogalmazzanak meg rövid és hosszú távú célkitűzéseket, s meghatározott rendben, az eszközök módszeres bemutatásával adjanak számot a megvalósítás mikéntjéről.
E gondolkodás jegyében fogalmaztam meg 2012. évben azokat az alapcélkitűzéseket a létszám, a bérgazdálkodás területén, az ingatlanfejlesztéseink kapcsán, melyek kivitelezését, végrehajtását elengedhetetlennek tartottam a Fővárosi Törvényszék működési feltételrendszerének megváltoztatása szempontjából.
A közel 30 éves fővárosi bírósági-törvényszéki munkavégzés, helyismeret alapján az elmúlt évtizedek pozitív és negatív folyamatait látva, pontosan tudtam és tudom azt, hogy munkakörülményeink, a feltételrendszer, amelyben dolgozunk varázsütésszerűen, egyik napról a másikra nem változtatható meg. Éppen ezért arra törekedtem, hogy a 2012. évre megfogalmazott – és elmozdulást biztosító – célkitűzéseink hatékony megoldási javaslatok legyenek, ugyanakkor a kivitelezés szempontjából a realitás talaján mozogjanak.
Az elmúlt évre megfogalmazott célkitűzések mögött alapelv volt, hogy a külső támogatás, segítség kérése mellett (előtt) a saját erőforrásainkat is megfelelően tekintsük át, és hasznosítsuk azokat a lehető legracionálisabb módon. Mindez egyúttal prioritási sorrendet is jelentett a feladatmeghatározások és támogatások összefüggésében.
A célkitűzések megvalósítása során folyamatosan támaszkodtam a közösségi véleményre, döntéseimről, azok indokairól az egyes bírósági szervezeti egységeket igyekeztem széles körben tájékoztatni.
7
A világos és végrehajtható célkitűzések meghatározása mellett mindvégig következetesen éltem a végrehajtás során a vezetői hatáskörök, feladatkörök megosztásának elvével. A Fővárosi Törvényszék igazgatása, bonyolult szervezeti rendszere csak akkor működtethető megfelelően, ha az irányításért felelős vezetők között a feladatmegosztás és a bizalmi elv érvényesül. E szemlélet a feladatok végrehajtásának hatékonyságát egyértelműen növelte, s ugyanakkor a kreatív együttgondolkodásnak is teret biztosított 2012-ben. Meggyőződésem, hogy a jelzett vezetői attitűd számos területen rejtett energiákat hozott a felszínre, működésünk sok területén megújulást eredményezett.
A bevezetőt követő hosszú oldalak a Fővárosi Törvényszék szervezeti egységeinek, működési területeinek összességét mutatják be az elmúlt esztendőt illetően, sőt sok esetben azon túlmutatva is. Úgy gondolom, hogy a 2012. évre kitűzött céljaink az év végére megvalósultak, elmozdulást hozva a Törvényszék életében.
Emberi tulajdonság, hogy a mögöttünk álló életszakaszokat, éveket újra és újra összehasonlítjuk abból a szempontból is, hogy azok könnyebbek vagy nehezebbek voltak a mindennapjaink alakulása során. Közhelyszerűen igaz ez az egyes intézmények működésének többéves összehasonlítása tükrében is, s e körben a kezdő gondolat szinte mindig ugyanaz: „Igen nehéz évet zárt a vizsgált intézmény”. Kerülni kívánom e sablonokat, a beszámolóban feltárt összehasonlítások, a matematika nyelvén megfogalmazott egzakt statisztikai adatok adjanak választ arra, hogy a nehézségek tükrében a Fővárosi Törvényszék tevékenységében a 2012. év hol foglal helyet. A válasz számomra egyértelmű, s azt hiszem, az összefoglalót végigolvasó számára is az lesz.
Újszerű az összefoglaló szerkezete. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének nemrég közzétett ajánlása alapján minden területre kiterjedően készítettem el a beszámolómat. A végére érve döbbenettel szembesültem annak terjedelmével. A széles körű elemző összefoglalás lefedi a Fővárosi Törvényszék valamennyi szervezeti egységének működését. Csak hosszabb idő távlatából mérlegelhető majd az ajánlás tematikussága, sokrétűsége, s egyáltalán az, hogy a hosszúság meddig tudja az olvasó figyelmét felkelteni és szinten tartani.
Gondolva azokra a kollégákra is, akik nem jogászként, vagy pedig jogászként, de valamennyi szervezeti egység működését nem ismerve átfogó képet kívánnak vagy kívántak kapni az elmúlt évi tevékenységünkről, a beszámoló rövidített formáját is közreadtam a Tisztelt Kollégák között 2012. I. negyedévében.
8
2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya
2.1. A létszámhelyzet általános alakulása
A társadalom különböző szféráiban a termelő és nemtermelő szervezetek működésének hatékonyságát összetett, bonyolult feltételrendszer határozza meg, ami részben a szervezet belső sajátosságai, részben pedig a külső körülmények által determinált. Így van ez a bíróságok esetében is, ahol a belső működtetéshez szükséges feltételrendszer biztosításán túl a külső körülmények is alapvetően befolyásolják a hatékony működés feltételrendszerét. A Fővárosi Törvényszék működési hatékonyságának megítélése szempontjából az elmúlt 10 esztendőben folyamatosan központi problémát jelentett a bírói létszám alulfinanszírozottsága, a munkateherrel arányban nem álló létszám-támogatottsága. A kérdéssel az elmúlt több mint egy évtizedben számos igazgatási vizsgálat foglalkozott, s valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy a Fővárosi Törvényszék önmagában az ügyérkezésből eredő részesedése, részben pedig a Fővárosi Törvényszékre érkező ügyek összetettsége, bonyolultsága folytán a bírósági rendszerben meghatározóan nagyobb bírói létszámmal támogatandó.
A bírói létszám növelésére történtek kísérletek részben az engedélyezett létszám bővítésével, részben pedig a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi feltételeinek megteremtésével. Mindez azonban az elmúlt években született vizsgálatok megállapításai szerint is kevés hatékonysággal járt; általában elmondható, hogy nem követte a bírósági feladatok bővülését, nem követte számos esetben a hatásköri változások adta munkateher-növekedést. Az erőforrások feladatarányos elosztása országos és törvényszéki szinten is kiemelt feladat, mert ez vezethet a munkateher arányos viseléséhez. Egyetértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai céljaként megfogalmazott elvvel, melynek keretében a bírósági erőforrások optimális elosztására és hasznosítására törekszik, 2012. évben – kiemelt létszámgazdálkodási célkitűzésként – belső létszám átcsoportosítással az egyes szervezeti egységek munkateher aránytalansága kiküszöbölésére törekedtem. A külső támogatás biztosítása mellett kiemelten fontosnak tartottam azt, hogy 2012. évben feltárjuk azokat a belső erőtartalékokat, amelyek az egyes szervezeti egységekben fellelhetők.
A belső létszám átcsoportosítás alapelvei a következők voltak:
• a bírói foglalkoztatás megszüntetése, minimálisra korlátozása azokon a szakterületeken ahol az utóbbi években megváltozott eljárási szabályok bírósági titkár, fogalmazó, ügyintéző önálló eljárását lehetővé teszik,
• az átirányítható bírói álláshelyek legnagyobb munkateherrel dolgozó szervezeti egységekbe telepítése (elsődlegesen a peres szakterületekre),
• az átirányított bírói álláshelyek nyomán szükségessé vált titkári, ügyintézői álláshelyek maradéktalan biztosítása,
• létszámelosztás és átirányítás a bírák adminisztratív munkaterhét csökkentő
9
teamek kialakítása céljából.
A belső erőforrások átcsoportosítása 2012. év végével befejeződött, a fenti elvek végrehajtása az egyes foglalkoztatási területeken megtörtént, így a saját működési kereteinken belül mindent megtettünk az egyes szervezeti egységek munkaterhének arányosítása érdekében.
A Fővárosi Törvényszék engedélyezett és ténylegesen betöltött dolgozói létszámának alakulását az alábbi táblázat mutatja be 2012. január 1-jei és 2012. december 31-ei időpontokban:
Beosztás 2012. január 1. napján 2012. december 31. napjánengedélyezett tényleges dolgozó engedélyezett tényleges dolgozó
bíró 720 746 703 720 734 678bírósági titkár 168 162 141 202 206 181bírósági fogalmazó 75 64 57 75 51 46tisztviselő 898 831 801 898 773 727bírósági ügyintéző 76 84 75 151 144 138végrehajtási ügyintéző 10 9 9 10 10 10írnok 429 512 497 429 535 510fizikai dolgozó 219 212 205 219 212 208összesen 2595 2620 2488 2704 2665 2498
A Fővárosi Törvényszék engedélyezett bírói létszáma az év során nem változott, azonban e körben feltétlenül említést érdemel az a körülmény, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 390/2012. (XI. 29.) számú határozatában – az országos munkateher arányosítás biztosítása érdekében – megkezdte a zárolt (nem budapesti) bírói álláshelyek átcsoportosítását. Az OBH elnökének fenti határozata alapján 2013. január 1. napjával a Fővárosi Törvényszéken 8 bírói állással növekedett a rendszeresített (engedélyezett) bírói létszám.Azon túl, hogy a jelzett bírói létszám átcsoportosítás nyilvánvalóan a pozitív folyamat első lépésének tekinthető, összességében, a belső erőforrások átcsoportosításával párhuzamosan feltétlenül alkalmas arra, hogy a munkateher arányosítása érdekében határozott lépéseket tegyünk.
Az engedélyezett és a ténylegesen dolgozó bírói létszám differenciáját a tartós távollét terhén alkalmazás adja, míg a 2012. december 31. napján tapasztalható dolgozói létszámot a 2012. második félévi nyugdíjazások nyomán kialakult helyzet, a munkavégzés alóli felmentések biztosítása determinálta.
Az áttekintő táblázat nyomán jól látható, hogy a Fővárosi Törvényszék titkári és
10
bírósági ügyintézői létszáma 2012. december 31. napjára jelentősen megnövekedett. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. június 15. napjával a Fővárosi Törvényszéken 33 bírósági titkári és 75 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. Az álláshelyek betöltését 2012. szeptember 1. napjától folyamatosan biztosítottuk, így e foglalkozási ágban 2012. év végére meghatározó jelentőségű a dolgozói létszám növekedése. A központi létszámbővítés komoly mozgásteret biztosított a Fővárosi Törvényszék vezetése számára: növelni tudtuk a bírósági teamek számát a kollégiumokban és a kerületi bíróságokon, a bírói létszámok átirányítása nyomán szabadon maradt felszámolási és cégreferádákat titkári és bírósági ügyintézői feladatkörbe adtuk, s ezen túlmenően szinte teljes körben általánossá tettük a titkári foglalkoztatást a szabálysértési szakterületen.
2.1.1. A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2005. évi 5. számú szabályzata alapján a tartósan távollevő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről rendelkezett. A szabályzat 4. § (3) bekezdésében a túlbetöltés engedélyezett keretszámát 25%-ban határozta meg, majd a 2011. május 3-án megtartott ülésén – módosítva a szabályzatát – úgy rendelkezett, hogy a Fővárosi Törvényszék esetében a tárgyévet megelőző évben tartósan távollevő bírák éves átlaglétszámának 50%-ában engedélyezett a túlbetöltések száma.
2009. és 2010. évben a Tanács 14 bírói túlbetöltést engedélyezett a Fővárosi Bíróság területén, majd 2011. évre a 82/2011. (V. 3.) OIT határozatában a túlbetöltések számát 16 főben állapította meg.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 280/2012. (IX. 25.) OBHE számú határozatában 2013. május 31. napjáig engedélyezte a Fővárosi Törvényszék egészére a tartós távollét terhén történő bírói alkalmazást, összességében 17 fős létszám vonatkozásában.
A tartósan távollévő álláshelyeken alkalmazott bírói létszám az alábbiakban került betöltésre az egyes szakágakban:
• Polgári Kollégium (1 fő)• Közigazgatási Kollégium (1 fő)• Büntető Kollégium (1 fő)• Pesti Központi Kerületi Bíróság (10 fő)• Budai Központi Kerületi Bíróság (1 fő)• Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (2 fő)• Fővárosi Munkaügyi Bíróság (1 fő)
A tartós távollét terhén történő alkalmazás lehetőségével az év során mindvégig éltünk, a 17 fős túlbetöltés a jelzett szervezeti egységekben realizálódott, enyhítve az
11
ott kialakult bírói munkaterhet. Álláspontom szerint az engedélyezett bírói létszám végleges, országos rendezéséig 2013. évben is feltétlenül indokolt a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi lehetőségének biztosítása a Fővárosi Törvényszéken.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 144/2008. (VI. 9.) és a 197/2008. (XI. 25.) OIT határozatában 2009. január 1 napjától 2011. december 31. napjáig a Fővárosi Bíróságon 30 megyei bírósági bírói, 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. A 30 megyei bírósági álláshely 2009. óta folyamatosan betöltött, annak bérmegtakarítás terhén történő fenntartását folyamatosan biztosítottuk 2012. december 31. napjáig. A bérmegtakarítás terhére fennálló törvényszéki bírói foglalkoztatás a kollégiumokban az alábbiak szerint teljesült 2012. évben:
• Büntető Kollégium 8 fő• Polgári Kollégium 13 fő• Gazdasági Kollégium 7 fő• Közigazgatási Kollégium 2 fő
Hasonlóan a tartósan távollévő bírák terhén történő többletfoglalkoztatáshoz, 2013. évtől is feltétlenül indokoltnak tartom ennek fennmaradását, mert a jelzett szervezeti egységeink munkaterhe a bérmegtakarítás terhén fenntartott foglalkoztatást szakmai szempontból indokolttá teszi.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 390/2012. (XI. 29.) OBHE számú határozata alapján az OIT 197/2008. (IX. 25.) határozatával ideiglenesen rendszeresített bírói álláshelyeink száma 2013. január 1-jétől 22-re csökkent, ilyen módon az álláshelyek ideiglenes jellegének fokozatos megszüntetése megkezdődött.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 144/2008. (VI. 9.) és a 197/2008. (XI. 25.) számú határozataival a korábban jelzett 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet is rendszeresítette.Sajnálatos módon az említett álláshelyek számomra elfogadhatatlan leépítése zajlott 2011. évben, mely intézkedést 2012. január 5. napjával azonnal felfüggesztettem. Ezen időponttól kezdődően az ideiglenesen rendszeresített álláshelyeken történő tisztviselői és ügyintézői állások létszámleépítése nem folytatódott, azonban 2012. január 1. napjával 16 tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői álláshelyet tartottunk mindössze nyilván a fenti OIT határozatok nyomán.
2012. évben – a racionális és takarékos gazdálkodás eredményeként – nem csupán a 30 fős törvényszéki bírói többletfoglalkoztatást, de a megmaradt 16 fős tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői alkalmazást is fenn tudtuk tartani.Tekintettel a Fővárosi Törvényszék 2012-2013. évben még jellemző átlag fölötti munkaterhére, a jelzett tisztviselői, ügyintézői alkalmazások továbbra is feltétlenül szükségesek.
12
2.2. A bírósági vezetői beosztások betöltése a Fővárosi Törvényszéken
A bírósági vezetői állások teljes áttekintését, azok indokoltságát kiemelt létszámgazdálkodási feladatnak tekintettem 2012. évre vonatkozóan. Fontos célként tűztem ki a vezető bírói álláshelyek felülvizsgálata során azt, hogy a jövőben kizárólag olyan szervezeti egységekben kapjanak a bírák vezetői beosztást, ahol tényleges csoportot, szervezeti egységet irányítanak, vezetnek. Ennek megfelelően az elmúlt esztendőben áttekintettük a vezető bírói álláshelyeket, s számos szervezeti egységben megszüntettük azokat. Így történt a Gazdasági Kollégiumon belül, a Cégbíróságon egyes csoportvezető bírói állásoknál, s ugyanígy jártam el a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki bírói álláshelyei tekintetében is. E bíróságon összesen 3 vezető bírói álláshely került megszüntetésre. A szervezeti egységet nem irányító vezető bírák álláshelyeinek átcsoportosítását is megkezdtük az elmúlt évben, így került sor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon önálló büntető ügyszakos csoportvezető bírói hely kialakítására. Hasonlóan jártam el a Fővárosi Törvényszék végrehajtói irodáját vezető csoportvezető bírói álláshely tekintetében is. Figyelemmel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék legnagyobb szervezeti egysége a Polgári Kollégium, indokolatlannak tartottam kizárólag egy kollégiumvezető helyettesi álláshely rendszeresítését. E szervezeti egységben az OBH elnökének engedélye alapján csoportvezetői álláshelyet kollégiumvezető helyettesi álláshelyre alakítottunk át, s azt pályázati úton 2013. első negyedévében betöltjük.
A vezető bírói álláshelyek fenti – a racionális létszámgazdálkodáson alapuló – átcsoportosításán túl elmondható, hogy 2012. évben számos vezető bírói álláshelyet átmenetileg megbízás útján töltöttünk be. E megoldással a vezetői feladatok ellátásának folyamatosságát maradéktalanul biztosítottuk. Az év során az Országos Bírósági Hivatal elnöke pályázatot írt ki a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettesi, polgári, gazdasági és büntető kollégiumvezetői álláshelyeire, amely álláshelyek részben 2012. évben, részben 2013-ban betöltésre kerültek. Az említett álláshelyeken túl 17 különböző szintű vezető bírói álláshelyet pályáztattunk, melyek szintén az elmúlt esztendőben, illetőleg 2013. év elején kerültek betöltésre. A vezetői álláshelyek pályázatainak elbírálása során a Bszi. és a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően a bírói testületek véleményét beszereztük, s azt két álláshelytől eltekintve maradéktalanul figyelembe vettük. A Büntető Kollégium kollégiumvezetői álláshely betöltése során az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben tért el az összbírói értekezlet állásfoglalásától, míg a Budai Központi Kerületi Bíróság esetében a bírói véleménynyilvánítás során kevesebb támogatást kapott pályázót neveztem ki a bíróság elnökének. Az előbbieken túlmenően valamennyi esetben a bírói testületek véleményével azonosan döntött a kinevezésre jogosult.
A törvényszéken és a kerületi bíróságain dolgozó, 2012. évben kinevezett bírósági vezetők beosztási helyét stb. a 3. számú melléklet részletesen tartalmazza.
Az elmúlt évtizedben végzett vezetési vizsgálatok folyamatosan elemezték a Fővárosi
13
Bíróság vezető bírói létszámát, áttekintve az igazgatott szervezeti egységek, az alkalmazottak számát. Az e körben végzett külső és belső átvilágítási anyagok sorra, rendre rögzítették azt, hogy a Fővárosi Bíróság vezetői létszáma az országos átlaghoz viszonyítottan alacsony, nem eltúlzott.
Az összefoglalóhoz 4.és 4/I számú mellékletként csatolt táblázatok részletesen bemutatják a Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságainak a szervezeti egységeit, a szervezeti egységekben dolgozó bírák létszámát. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható az, hogy az igazgatási és szakmai vezetők létszáma az irányított szervezeti egységek nagyságához igazodik, s mára az is elmondható, hogy minden vezető bíró esetében önálló szervezeti egység irányításáról beszélhetünk. Egyetlen vezető bírói álláshelyet tartunk nyilván a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán, ahol a vezető bíró bírósági ügyintézőket (cégszerkesztőket) irányít, mint önálló szervezeti egységet. A 2012. évben végrehajtott vezető bírói átcsoportosítások, vezető bírói álláshelyek megszüntetése nyomán álláspontom szerint a szakmai és igazgatási vezetői álláshelyek további fenntartása a mára kialakult formában feltétlenül indokolt.
2.3. A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete
A törvényszékek, a városi, kerületi bíróságok működése szempontjából a bírói létszám évközi módosulása, az engedélyezett és ténylegesen betöltött álláshelyeknek az alakulása, a tartós távollét terhén foglalkoztatottak létszáma mind-mind olyan tényezők, amelyek változásai közvetlen hatást gyakorolnak a bíróság működésére, eredményességére, időszerűségének alakulására. A bírói fluktuáció kérdése a Fővárosi Törvényszék működése során valamennyi esztendőben kiemelt kérdés volt. A tanácsok változása, a folyamatos átszignálások az ügyek érdemi feldolgozása és az időszerűségi mutató alakulása szempontjából feltétlenül kedvezőtlen irányba hatnak.
A Fővárosi Törvényszék fluktuációs mutatója a 2010. évben 3,2%-os, 2011-ben 5,4%-os volt, ami azt jelentette, hogy 2010-ben 23, míg 2011-ben 39 bírói álláshely vált üressé és került pályázati úton ismételten betöltésre.
Az Alaptörvény bírói felső korhatárt érintő rendelkezése nyomán már 2011. évben látható volt, hogy a magyarországi bíróságokat, s ezen belül a Fővárosi Törvényszéket jelentős bírói létszámmozgás érinti majd 2012-ben. Az említett törvényi rendelkezés folytán az elmúlt esztendőben összesen 47 bíró vonult nyugállományba. Figyelemmel a Fővárosi Törvényszék „bírói korfájára”, természetes, hogy a bírák legnagyobb része törvényszéki bíró volt e körben, s kisebb részt kerületi bíróságra beosztott bíró. Már a 2011. év végén kérte nyugállományba helyezését 8 kolléga, tényleges felmentésükre 2012. évben került sor, míg 11 bíró szolgálati viszonya lemondás útján szűnt meg.
Összességében a Fővárosi Törvényszéken 2012. december 31. napjával 84 bíró
14
szolgálati viszonya szűnt meg különböző jogcímen, amely fluktuáció példátlannak tekinthető a Fővárosi Törvényszék működésében.
A kollégák bírói felső korhatár elérése, nyugállományba vonulás, lemondás miatti távozása folytán jelentkező bírói létszámhiány (lásd a 6. számú mellékletet) kompenzálását jelentette a 2011. évi CXXXI. törvénnyel biztosított úgynevezett „előrehozott pályáztatási rendszer”, továbbá az a tény, hogy a távozó bírák nagyobb része munkavégzési kötelezettségeit a szolgálati viszony fennállása alatt mindvégig teljesítette, munkavégzés alóli mentesítést nem kért. Jelentős, hogy a 84 bírói álláshelyet érintő létszámmozgáson belül összesen 40 tanács esetében jelentkezett távollét miatti tényleges bírói létszámhiány.
2.3.1. A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt 2011. március 1. napjával alapvetően módosította a 2010. évi CLXXXIII. törvény. A törvénymódosítással párhuzamosan született meg a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet, ami a bírói álláshelyek pályáztatásának részletes szabályait – pontrendszeres szisztémához kötve – kialakította. Az új jogszabályi környezet alapjaiban módosította a bíróvá válás feltételrendszerét a korábbi évtized gyakorlatához képest, megnövelve a bírói tanácsok döntési felelősségét és egyben kompetenciáját is. Az elmúlt esztendőben a szisztéma kritikája különböző szakmai fórumokon több esetben elhangzott, az Országos Bírói Tanács 2012. évben részletesen foglalkozott – a bírói tanácsok elnökeit bevonva – a pontrendszer alkalmazásának szakmai tapasztalataival. Mindezt figyelembe véve a jövőben részben jogalkotási javaslatok körvonalazódnak, másrészt pedig kialakulhat a bírói tanácsok egységes jogértelmezési és jogalkalmazási gyakorlata, ami az egyéves szakmai tapasztalatok tükrében rendkívül fontos.
Magyarország Alaptörvényének rendelkezése alapján 2012. január 1. napjával megváltozott a bírákra vonatkozó felső korhatár mértéke. A jogalkotó a 2012. évi bírói nyugdíjazásokra figyelemmel előrehozott pályáztatási rendszert alakított ki, megalkotva a már említett 2011. évi CXXXI. törvényt, amely alapján a magyarországi bíróságokon 2011. december 15. napjáig összesen 129 helyi bírósági bírói álláshely pályáztatására került sor. A Fővárosi Bíróság tekintetében a jogalkotó 47 helyi bírósági álláshely előrehozott pályáztatására teremtett jogi és pénzügyi lehetőséget. A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságaira összesen 33 polgári ügyszakos, valamint 14 büntető ügyszakos bírói álláshely pályázati kiírására 2011. december 15. napjáig 181 pályázó terjesztett elő 208 pályázatot. A pályázatok értékelésére, elbírálására 2012. I. negyedévében került sor.
Az előrehozott pályázati eljárás azt eredményezte, hogy a nyugdíjba vonulók álláshelyén alkalmazott bírák 2012. április 1. napjával ünnepélyes formában kinevezésre kerülhettek, így a létszámmozgás negatív hatásai lényegesen korlátozottabban jelentkeztek.
15
2012. évben kiírt összesen 46 pályázat 53 álláshelyet érintett, részben vezető bírói, részben törvényszéki és kerületi, fővárosi közigazgatási és munkaügyi bírósági helyre vonatkozott:
• az OBH elnöke 4 vezető bírói pályázatot írt ki az év során (FT általános elnökhelyettese, büntető, polgári és gazdasági kollégium vezetője),
• 1 törvényszéki csoportvezető bírói álláshely került kiírásra,• 17 kerületi (FKMB) bírósági vezető bírói álláshelyet pályáztattunk,• 25 törvényszéki bírói álláshely és • 6 kerületi bírói álláshely pályáztatására tettünk javaslatot.
A 2012. évben kiírt pályázatok közül 13 pályázati álláshely betöltése 2013-ban zajlott, illetve van folyamatban.
A vezető bírói állások esetében 7 pályázat elbírálása 2013. évben (január 1. és március 1.) történt.
A pályázatok nagyobb része – a fenti adatokból jól láthatóan – törvényszéki bírói álláshelyekre vonatkozott. Ennek az az oka, hogy a kerületi bírósági álláshelyek pályáztatása zajlott először a 2011. évi CXXXI. törvény rendelkezései alapján, majd ezek eredményes, 2012. április 1-i betöltését követően kezdtük meg a törvényszéki álláshelyek kiírását. A Bjt. módosított rendelkezései, a 7/2011. (III.4) KIM rendelet szabályai ellenére változatlanul elmondható, hogy a bírói álláshelyeket legnagyobb részt bírósági titkárok nyerik el a pályázatok elbírálása során. A 2011. évi CXXXI. törvény alapján 2011. évben kiírt, de 2012-ben betöltött, és a 2012. évben kiírt és ebben az esztendőben betöltött bírói álláshelyeket elemezve az látható, hogy összesen 52 bírósági titkár és 9 más jogászi szakterületről érkező pályázó nyert 2012. évben bírói kinevezést. Összességében a pályázatok nyerteseinek 85,24%-a korábban titkárként dolgozott, nagyrészt a Fővárosi Törvényszék valamelyik szervezeti egységében, illetve más magyarországi bíróságon.
A pályázatok elbírálása során maximálisan figyelembe vettem és veszem a szakmai testületek, a kollégiumok, valamint a Bírói Tanács véleményét, állásfoglalását. Bírói álláshelyek tekintetében – szakmai indokok alapján – az elmúlt esztendőben 3 esetben tértem el a BT által felállított rangsortól, természetesen a törvény biztosította mozgástérben. A bírósági vezetői állások pályázati betöltése során 1 alkalommal javaslatot tettem a kinevező felé a véleményt nyilvánító testület által támogatottól eltérő pályázó kinevezésére, 1 esetben pedig a kinevezési jogkörömbe tartozó pályázat elbírálása során tértem el a közösségi vélemény-nyilvánítástól. Döntéseimet minden esetben nyilvánosan megindokoltam a véleményt nyilvánító testületek előtt.
2.3.2. A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata, annak tapasztalatai 2012. évben
Az elmúlt évben 16 bíró került áthelyezésre a Fővárosi Törvényszékről, illetve a
16
területén működő bíróságokról különböző szervezeti egységekbe. Az áthelyezésekre részben felsőbb bíróságokon, vagy más magyarországi bíróságon elnyert pályázat folytán került sor, illetve más esetekben a bírák beosztásra kerültek az Országos Bírósági Hivatalba. A Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságairól 12 fő a Fővárosi Törvényszék különböző kollégiumaiban nyert pályázat útján bírói álláshelyet, míg számos esetben az Országos Bírósági Hivatalból, a Kúriáról, vagy más szervezeti egységből került kolléga áthelyezésre. Az erre vonatkozó részletes adatok a 7. számú mellékletben kísérhetők figyelemmel.
A Fővárosi Törvényszéket érintő kirendelési gyakorlat 2012. évben speciálisan alakult. A Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságainak működőképességét az elmúlt esztendőben úgy tudtuk zökkenőmentesen biztosítani, hogy a 2011. évi CXXXI. törvény előrehozott pályáztatásának végrehajtásán túl folyamatosan éltünk a kerületi bírák törvényszékre történő kirendelésével. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvényben meghatározott bírói felső korhatár miatti, illetve az egyéb okból történő szolgálati viszony megszűnések legnagyobb részt a Fővárosi Törvényszéket érintették, az ítélkezési munka folyamatosságának biztosítását kizárólag a jelzett, nagyszámú kirendeléssel tudtam biztosítani. 2012. évben összesen 34 kerületi bírósági (fővárosi munkaügyi bírósági) bírót rendeltem ki az előbbi cél maradéktalan megvalósításáért a Fővárosi Törvényszékre.
A Fővárosi Törvényszék működőképességének biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektettem az elmúlt esztendő során arra, hogy az egyes szervezeti egységek között a munkateher arányosítását biztosítsuk. A kirendelések – legtöbb esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírói létszámának terhére – az alábbi szervezeti egységek között történtek az elmúlt esztendőben:
• 3 bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába,
• 1 bíró a Budai Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába,
• 1 bíró a Pesti Központi Kerületi Bírósáról a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra,
• 1 pesti központi kerületi bírósági bíró a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra,
• a Fővárosi Törvényszékre kirendelt budapesti II. és III. kerületi bírósági bíró kirendelésének megszüntetése és beosztása eredeti szolgálati helyére.
A jelzett kirendelések úgynevezett „rapid” kirendelések voltak, melyek azt célozták, hogy az egyes szervezeti egységekben jelentkező munkateher aránytalanságot a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljük. A célom e kirendelésekkel az volt, hogy gyors reakcióval megakadályozzuk azokat a negatív folyamatokat, amelyek később lényegesen nagyobb terhek mellett volnának megállíthatók. Elképzeléseim szerint a jövőben is rendszeresen élni kívánok a szervezeti egységek közötti kirendelés gyakorlatával, elkerülve azt, hogy egyes szervezeti egységekben a munkateher
17
lényegesen aránytalanabbá és kezelhetetlenné váljon.
2012. évben átdolgoztuk és hatályba lépett a Fővárosi Törvényszék 2. számú szabályzata, amely a helyi bírósági bírák Fővárosi Törvényszékre történő kirendeléséről rendelkezik. A szabályzat a jövőben világos rendszert szab a részben a munkateher arányosítása, részben pedig a szakmai továbbképzés, az ütemezett utánpótlás biztosítása céljából történő kirendeléseknek.
2.3.3. A bírák kijelölésének gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken
A bírák speciális, a törvényben meghatározott feladatkörökre, ítélkezési tevékenységre történő kijelölésére – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a megfelelő szakmai felkészültség figyelembevételével, a szakmai-igazgatási vezetői javaslat alapján történik. 2012. évben is a fiatalkorúak büntető ügyében történő, a büntetés-végrehajtási bírói feladatok ellátására irányuló, nyomozási bírói, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17.§. (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyek intézésére és végezetül a közigazgatási és munkaügyi ügyekben történő eljárásra vonatkozó kijelölési javaslatok érkeztek a szakági vezetőktől. Az elmúlt esztendőben (a 9. számú mellékletben részletekbe menően jelezve) összesen 34 bíró kijelölésére tettem javaslatot, illetve döntöttem a kijelölésről.
A kijelölés kérdéskörével kapcsolatban az elmúlt esztendőkben szakmai fórumokon újra és újra felmerült a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatának szükségessége, ugyanis a hatályos jogszabályok semmilyen igazolt többletkompetenciát (másoddiplomát, szakmai tanfolyam elvégzését, a MIA-n történt továbbképzésben való részvételt stb.) nem kívánnak meg a kijelölés előfeltételeként. Ilyen módon a törvényszékek elnökei a szakági vezetés által adott javaslatban megfogalmazott felkészültséget, igazolt kompetenciát tekintik a kijelölés alapjának.
2.3.4. A bírák tartós távolléte 2012. évben és az ebből eredő „bírói létszámhiány”
A Fővárosi Törvényszék működését hosszú évekre visszatekintve rendszeresen negatívan befolyásolja a bírák tartós távolléte. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mai napig hatályos 2005. évi 5. számú szabályzata a tartós távollét terhén alkalmazás kereteit kialakította, jelen pillanatban a Fővárosi Törvényszéken engedélyezett tartós távollét terhén foglalkoztatott bírói létszám 17 fő. Ez a létszám természetesen a tartós távollétek volumenét csak részben fedi le, ilyen módon a távollétek problematikájával, az ebből eredő negatív hatásokkal (ügyátosztások, megismételt eljárások stb.) minden esztendőben szinte minden szinten és valamennyi szakmai igazgatási vezetőnek meg kell küzdeni.
A Fővárosi Törvényszéken zömében a felmentési idők töltése, míg a kerületi bíróságokon a gyermekgondozás miatti távollét eredményezett az elmúlt esztendőben is „bírói létszámhiányt”: 116 bíró különböző jogcímen alapuló tartós távolléte eredményezett negatív tendenciákat. A távolléti napok teljes létszámra vetített
18
volumene 14.775 nap volt, melyen belül változatlanul a gyermekgondozás miatti távollét eredményezte a legjelentősebb bírói létszámkiesést (10. számú melléklet). Tekintettel arra, hogy tartós távollétek jelenségével továbbra is minden esztendőben számolnunk kell, ezért feltétlenül biztosítandó a jövőben is – minimálisan a módosított OIT szabályzatban meghatározott mértékben – a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi lehetősége. Fontosnak tartom, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rövidesen közzétételre kerülő „gazdálkodási szabályzatban” e lehetőség a jelzett módon kerüljön beépítésre. Ennek hiányában a bíróságok működőképessége nem biztosítható, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a jelenlegi szabályozás is szűk körben – nem lefedve a teljes távolléti létszámot – biztosít kompenzációt. A tartós távollétek miatt az egyes szervezeti egységekben kialakuló működési nehézségeket, munkateher aránytalanságokat rövidtávon a rugalmas kirendelések gyakorlatának fenntartásával kezelni tudjuk. Mindez azonban természetesen hosszú távú megoldást nem jelenthet, s e körben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a tartós távollét problematikája jellemző módon egyidejűleg több szervezeti egységben jelenik meg rendszerint.
2.3.5. A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken
A bírák gyakorlati idő szerinti megoszlása, az úgynevezett „bírói korfa” kiemelt jelentőségű kérdés, hiszen a bírósági működés időszerűsége, szakszerűsége szempontjából bír relevanciával. A 2012. év jelentősen erősítette a korábban már megindult folyamatot, amely nyomán azt rögzíthettük, hogy az utóbbi években a kerületi bíróságainkon meghatározó mértékben növekedett a kevesebb gyakorlattal rendelkező, pályakezdő bírák száma. A folyamatnak tehát évek óta szemtanúi vagyunk, azonban az Alaptörvényben meghatározott bírói nyugdíjkorhatárra figyelemmel ez az arány jelentősen változott 2012. évben.
A 2012. december 31. napján tényleges dolgozó bírói létszám 39,37%-a (289 fő) a Törvényszéken, míg 60,62% (445 fő) a kerületi (munkaügyi) bíróságokon dolgozott. A Törvényszékre beosztott bírák legnagyobb része (220 fő) 10 évet meghaladó tényleges bírói gyakorlattal rendelkezik, ami álláspontom szerint kedvező arány, s megfelel annak az alapelvárásnak, hogy a felsőbb bíróságokon alapvetően nagyobb gyakorlattal rendelkező bírák ítélkezzenek. A Törvényszéken dolgozó kollégák 23,87%-a 10 év alatti, azonban a nagyobb része (50 fő) 3 évet meghaladó gyakorlatot szerzett korábban. Az egyes szakágak vezetői a fellebbviteli ügyszak tekintetében alapvetően konzekvens gyakorlatot követnek, s ez jellemző a kollégiumi vélemény-nyilvánításokra is a fellebbviteli tanácsokban kiírt üres bírói álláshelyek pályázati betöltésekor: az álláshelyeket általában hosszabb elsőfokú gyakorlattal rendelkező bírák nyerik el. Ezzel szemben némi áttörést jelentettek az elmúlt években a megyei elsőfokú ügyszak esetében azok a döntések, amelyek nyomán kevesebb gyakorlattal rendelkező bírák, esetleg bírói gyakorlattal nem rendelkező jogászok pályázatai is támogatást kaptak.
19
A Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain dolgozó 445 bíró 30,78%-a határozott időre kinevezett kolléga, aki nem rendelkezik 3 éves bírói gyakorlattal. Nagyjából egyenlő arányt képvisel (26,96%) a 3-10 év közötti és a 10-20 év közötti (27,86%) gyakorlati idővel rendelkező bírói kar. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói utánpótlását alapvetően a 3-20 év közötti gyakorlattal rendelkező kerületi bírósági kar biztosítja, évekre visszatekintve jól látható, hogy a viszonylag stabil, nagyobb gyakorlattal rendelkező kerületi bírói kar tekinthető a legmobilisabb elemnek a korfán belül. 20 év fölötti bírói gyakorlattal a kerületi bírói létszám mindössze 14%-a rendelkezik, s a jelenlegi és várható bírói létszámmozgásokat is figyelembe véve prognosztizálható, hogy ez az arány a jövőben sem változik markánsan.
A tájékoztató 11. számú melléklete alapján látható, hogy a Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain dolgozó bírák legnagyobb hányada, 80,24%-a nő. Az elmúlt évtizedben a férfi/női arány 86% körül mozgott átlagosan, így az elmúlt évre tekintve némi módosulás tapasztalható. Törvényszéki szinten a nők aránya 78,89%, míg a kerületek (munkaügyi bíróság) esetében ez az arány 81,12%.
A bírói korfa, a tényleges életkor, illetőleg a nemek szerinti arány összevetése jelentős részben választ ad a tartós távollétek problematikájára is, hiszen egyértelműen rögzíthető, hogy a gyermekgondozás miatti távollétek aránya az elkövetkező esztendőkben sem fog csökkenni.
2.3.6. A bírák lakóhelyének és beosztási helyének tényleges alakulása 2012. évben
A Fővárosi Törvényszék területén 2012. december 31. napján ténylegesen dolgozó 734 bíró közül 151 főnek (20,57%) a lakóhelye nem volt azonos szolgálati helyével. Mindez a Törvényszéken dolgozó kollégák közül 59, míg a kerületi (munkaügyi) bíróság bírái közül 92 főt érintett. A lakóhely és a szolgálati hely egybeesésének kérdése részben a pénzügyi gazdálkodás szempontjából bír relevanciával (munkába járási költségtérítések biztosítása), másodsorban pedig a kirendelések racionális meghatározásakor lehet hatással.Összességében azonban rögzíthető, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói karának közel 80%-a Budapesten lakik, vagyis szolgálati és lakóhelyük azonos településen van (12. számú melléklet).
2.3.7. A bírák ítélkezési tevékenységet meghaladó egyéb feladatellátásai 2012-ben
E pontban azokat a speciális kijelölésen alapuló többletfeladatokat jelenítem meg, amelyeket bíráink a napi tárgyalási kötelezettségük teljesítése mellett 2012. évben rendszeresen elláttak. E körben természetesen mellőzöm a vezető bírák igazgatási feladatainak bemutatását, amelyeket általános jelleggel a Bszi., a Bjt. és a Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata rendeznek.
A 2011. évi 5. számú OIT szabályzattal módosított 1999. évi 9. számú OIT szabályzat
20
25.§-a alapján a Fővárosi Törvényszéken is folyamatos volt 2012. évben az instruktor bírói kijelölés. Az instruktor bírák részben vezető bírák, részben pedig beosztott bírák, akik nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek, s tárgyalási feladataik, egyéb igazgatási tevékenységük mellett látták el az instruktor bírói tevékenységet. Figyelemmel arra, hogy 2011. és 2012. évben is igen jelentős volt a határozott időre kinevezett pályakezdő bírák létszáma, ezért nem véletlen, hogy az egy időben (azonos hónapban) dolgozó instruktor bírák száma elérte a 70 főt is. A 13. számú táblázat alapján jól látható, hogy a 2012. április 1. napjával történt bírói kinevezések egyidejűleg milyen jelentős számú instruktor bírói kinevezést indukáltak. Az elmúlt esztendőben az instruktor bírói feladatok ellátása jelentős többletterhet rótt az érintett bírókra. Az instruktor bírói ellenőrzési, támogatási tevékenység dokumentálását végleges formában rögzítettük, egyszerűsítettük, és a lehetőségekhez képest elektronikus nyilvántartási útra tereltük. A rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok alapján az instruktor bírói rendszer hatékonyan működik, a kitűzött cél elérésére maximálisan alkalmas, azonban egyes kisebb szervezeti egységekben (kerületi bíróságokon) mára problémát jelent az a körülmény, hogy egy-egy instruktor bíróhoz adott esetben 2-3 instruált bíró kapcsolódik. 2012. év végével az instruktor bírák tevékenységét céljutalmazással honoráltam.
A Fővárosi Törvényszék bírái közül 25-en 2012. évben rendszeresen részt vettek az Országos Bírósági Hivatal által szervezett munkacsoportok működésében. Szakmai támogató tevékenységüket tárgyalási tevékenységük teljesítése mellett látták el főszabály szerint, kivételesen került sor tárgyalási kedvezmény igénybevételére. Az elmúlt esztendőben az alább felsorolt OBH munkacsoportok tevékenykedtek a Fővárosi Törvényszék bíráinak közreműködésével:
• Munkateher munkacsoport,• Kommunikációs munkacsoport, • Képzési munkacsoport, • Igazgatási részmunkacsoport,• Mediációs munkacsoport, • A bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat felülvizsgálatát végző
munkacsoport, • Közigazgatási-munkaügyi munkacsoport,• Bírósági integritás munkacsoport,• Végrehajtási munkacsoport, • Közbeszerzési munkacsoport.
A bírói alaptevékenység gyakorlásán túl a Fővárosi Törvényszék területén dr. Póta Péter bíró sajtószóvivői feladatokat lát el, dr. Horváth Zsolt csoportvezető bíró biztonsági vezetői tevékenységet végez, míg dr. Kiss Károly bíró honvédelmi-és polgári védelmi felelősként is működik.
21
2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet
A 2012. évre meghatározott létszámgazdálkodási feladataink között kiemelt szerepet tulajdonítottam annak, hogy a jövőben a bírósági titkárok által végezhető szakterületről fokozatosan a bírói foglalkoztatást kivonjuk. Ennek eredményes végrehajtásához a titkári létszám belső átcsoportosítására, továbbá titkári létszámbővítésre volt szükség.
2012. január 1. napján 168 engedélyezett és 162 tényleges betöltött titkári álláshelyet tartottunk nyilván a Fővárosi Törvényszéken. A tartósan távollévő bírósági titkárok száma az év első napján 21 fő volt. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8) számú döntésével 133 bírósági titkári álláshelyet rendszeresített a Fővárosi Törvényszéken. Ennek megfelelően az engedélyezett titkári létszámunk 2012. december 31. napján 202 főre növekedett. A titkári létszám átcsoportosítását, a megnövekedett titkári létszám szervezeti egységek közötti felosztását a mellékletként csatolt 14. számú táblázat tartalmazza. A táblázat alapján jól látható, hogy elsősorban a Polgári Kollégium megyei elsőfokú tanácsai mellett, a Gazdasági Kollégium Csőd-felszámolási Csoportjában, a Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában növeltük jelentősen a titkári létszámot a munkateher kiemelkedő nagyságára figyelemmel, illetve az önálló titkári foglalkoztatás biztosítása céljából. Az egyes szervezeti egységek között 2012. évre kialakított titkári létszámelosztást természetesen nem tekintem végleges helyzetnek, a munkateher változása a titkári létszám folyamatos mozgatásával, mobilizálásával jár együtt. Az egyes szervezeti egységekben a hátralékok feldolgozása után a szervezeti egység működését elemezzük, s ennek tükrében rendezzük át a titkári létszámot. Az év végével ténylegesen alkalmazott titkári létszámból 25 fő tartósan távol volt, amely nagyjából megfelel az első félévi helyzetnek. Összességében az év végével ténylegesen dolgozó 675 bíróra 181 fő titkár esett, amely a megnövelt létszám mellett is alacsonynak tekinthető. A bírósági titkárok tartós távollétének éves alakulását törvényszéki és kerületi szinten az időtartam és az okok szerinti megoszlásban a 15. számú melléklet részletezi. Tekintettel arra, hogy a titkárok legnagyobb számban pályakezdő fiatal jogászok, értelemszerűen a tartós távollét hátterében jelentkező ok szinte kizárólagosan a gyermekgondozás miatti távollét.
2.4.1. A titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken
Titkáraink legnagyobb része egy évet meg nem haladó szakmai gyakorlati idővel rendelkezik (46,60%), 78,64%-a pedig 3 év alatti gyakorlati idővel bír. Mindez igazolja az előbbi pontban tett megállapítást, miszerint titkáraink nagy hányada pályakezdő fiatal jogász, akik a bírói szerepkörre készülnek. Kisebb a 3-10 év közé eső gyakorlati idővel rendelkező titkárok létszáma (43 fő), akik között már számos esetben találunk olyan kollégát, aki a titkári tevékenységet élethivatásszerűen kívánja végezni. Titkáraink legnagyobb része (75,72%) a kerületi és munkaügyi bíróságon tölti
22
gyakorlatát, kisebb hányadban a Fővárosi Törvényszéken teljesítettek szolgálatot az év végével. Míg a Törvényszéken történő alkalmazás elsődleges szempontja a „bírói munkaerő kiváltása”, valamint a megyei elsőfokú ügyszakban a bírósági teamek kialakítása volt, addig az elsőfokú kerületi bírósági beosztás során természetesen figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy a titkárok bírói szerepkörre készülnek, s kinevezésük esetén alapvetően kerületi bíróságra történik a beosztásuk. A férfiak-nők aránya némiképpen másképp alakul a bírói kar nemek szerinti megoszlásához képest. Az alkalmazott titkárok 75,72%-a nő, ami azt jelenti, hogy a férfi titkárok létszámaránya jelentősebb a bíróihoz viszonyítottan. A különbség alapvetően 5%-os differenciát mutat a bírói karhoz képest, azonban jelentheti a trend lassú változását.
A titkári létszám nemek szerinti megoszlásának alapvetően a már korábban említett, a gyermekgondozás miatti tartós távollétek prognosztizálása szempontjából van jelentősége.
2.4.2. A bírósági titkári álláshelyek betöltése és a szolgálati viszony megszűnések
Az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozás a titkári álláshelyek betöltése vonatkozásban kötelező pályázati előírást nem tartalmaz, azonban az év során két esetben is éltünk nyilvános pályázati felhívás közzétételével. A titkári álláshelyek nyilvános pályáztatása átláthatóságot biztosít a létszámgazdálkodás területén, ugyanakkor a munkaadó számára szabadabb mozgásteret ad a titkári feladatra legalkalmasabbnak tekinthető személyek kiválasztásakor. 2012. május 20-i határidővel 10, míg 2012. július 31-i határidővel 33 titkári álláshelyet pályáztattunk. A 2012. május 20-i határidővel meghirdetett felhívásra 41 érvényes pályázat érkezett, így a meghirdetett helyek betöltésének akadálya nem volt. Az év során a pályázati kiírás nyomán álláshelyet nem nyert, azonban titkári munkára alkalmasnak ítélt személyekről nyilvántartást vezetünk továbbra is, s a későbbiekben az ismételt pályázati eljárás alkalmával – ahogy már eddig is – figyelembe vesszük korábbi jelentkezésüket.A második félévben meghirdetett 33 titkári álláshely 2012. év végéig betöltésre került.
Megnyugtatónak tartom azt a stabil létszámgazdálkodást biztosító tapasztalatot, hogy a meghirdetett titkári álláshelyek betöltésére mindig rendelkeztünk megfelelő, alkalmasnak ítélt pályázókkal.
A pályázati felhívások közzétételével párhuzamosan természetesen maradéktalanul biztosítjuk a fogalmazóink továbblépési lehetőségét, titkárrá válását. Ahogyan a pályázati elbírálások során, itt sem automatizmus működik, célunk a legkiválóbb jogászok kiválasztása, titkári kinevezése, akik a későbbiekben alkalmasak a bírói szerepkör ellátására.
2012. évben 21 bírósági fogalmazónk élt azzal a lehetőséggel, hogy a jogi szakvizsga
23
második része után pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt. Az előrehozott vizsgálat elősegítette azt, hogy a jogi szakvizsga eredményes teljesítése után, a megfelelő értékelés birtokában a titkári kinevezésre haladéktalanul sor kerülhessen.
Bírósági fogalmazóink titkári kinevezését megelőzően minden esetben értékelési eljárást végeztünk. A 2012. évben bírósági titkári kinevezést nyert fogalmazók közül 2 fő „alkalmas”, 21 fő „kiválóan alkalmas” minősítést nyert. Az értékelés eredménye változatlanul azt tükrözi, hogy a Fővárosi Törvényszéken a fogalmazók magas színvonalú munkát végeznek, arra törekednek, hogy szakmai tudásukat olyan szinten mélyítsék el, amely alkalmassá teszi őket a későbbiekben titkári foglalkoztatásra.
Az elmúlt években újra és újra felvetődő probléma, s jelenleg megoldást megnyugtatóan nem nyert, hogy az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó értékelési rendszer nem vált differenciálttá. Az értékelési szisztéma ma az Iasz. hatálya alá tartozó valamennyi dolgozóra egységesen kiterjed, a törvény mellékleteként kötelezően használandó értékelési lap nem tesz különbséget a különböző feladatkörökben eljáró igazságügyi alkalmazottak minősítése között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az elmúlt években az eljárási szabályok alapvetően megváltoztak, a titkárok egyre szélesebb körben egyesbíró feladatkörében járnak el, ilyen módon munkájuk értékelése a jelenleg irányadó értékelési lappal már „nem fedhető le”. Álláspontom szerint a jövőben kiemelt feladatnak kell tekinteni az igazságügyi alkalmazottak differenciált értékelési rendjének országosan egységes kialakítását.
Az értékelés tartalmi módosítása az előbbieken túl azért is fontos, mert annak kiemelt jelentősége lehet a szolgálati viszony meghosszabbítása, megszüntetése szempontjából. 2012. évben összesen 17 bírósági titkárunk szolgálati viszonya szűnt meg, részben a határozott idő lejártával, másrészt közös megegyezéssel és egyéb okból. A határozott idő lejártakor az esetek legnagyobb részében az alkalmasság hiánya merült fel, de nem egy esetben a közös megegyezéssel történő szolgálati viszony megszüntetés is annak a kompromisszumnak a megjelenése, mely szerint a felek közös álláspontja alapján a titkár nem volt alkalmas feladatai ellátására (17. számú melléklet).
2.5. A fogalmazói létszámhelyzet alakulása
Az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozás nyomán bírósági fogalmazói álláshely kizárólag pályázat útján tölthető be, ennek megfelelően évente két alkalommal kerül sor központi felvételi versenyvizsga meghirdetésére, majd a versenyvizsgát nyert pályázók kiválasztására.
A 2012. január 1-i állapot szerint az engedélyezett fogalmazói létszámunkból (75 fő) 64 fő volt a ténylegesen betöltött létszám. A tartósan távollévő bírósági fogalmazók száma az év elején 7 fő volt. 2012. január 16. napjától 14 fő, 2012. április 16. napjától 1 fő bírósági fogalmazót
24
neveztem ki.
2012. szeptember 30-i határidővel 30 fogalmazói álláshelyet pályáztattunk a Fővárosi Törvényszéken, amelyre összesen 112 érvényes pályázat érkezett. A 112 pályázaton belül 75 pályázó első helyen jelölte meg a Fővárosi Törvényszéket, mint választott munkahelyet. A 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett fogalmazói létszámunkból 51 fő volt a ténylegesen betöltött fogalmazói álláshely, figyelemmel az évközi bírósági titkári kinevezésekre is. 2013. elején 26 bírósági fogalmazói kinevezésre került ismételten sor, a kinevezettek közül korábban nyolcan bírósági ügyintézőként dolgoztak a Fővárosi Törvényszéken.
A 2012. december 31-én ténylegesen dolgozó 51 bírósági fogalmazó legnagyobb része a kerületi (munkaügyi) bíróságokon teljesített szolgálatot (88,23%). Fogalmazóink 70,58%-a 3 évet meg nem haladó joggyakorlati idővel rendelkezik, így a kisebb hányaduk rendelkezik 3 év feletti joggyakorlati idővel. Tekintettel az elmúlt évben jellemző bírói fluktuációra, titkáraink jelentős számban nyerhettek bírói kinevezést, ami a fogalmazók előrelépését is segítette a titkári kinevezésüket gyorsítva. A folyamat alapvetően jellemző a Fővárosi Törvényszék előmeneteli rendszerére, így elmondható, hogy a várakozási idők alapvetően nem hosszabbodnak meg olyan mértékben, mint sok más magyarországi törvényszéken.
A nemek szerinti megoszlás a fogalmazók körében hasonlóan alakul a titkároknál tapasztaltakhoz: a fogalmazók 74,50%-a nő, így a férfi-női arány némileg másképp alakul ebben a foglalkozási ágban is a bírákhoz viszonyítottan (19. számú melléklet).
2.6. A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet alakulása
A 2012. évre meghirdetett létszámgazdálkodási koncepcióm egyik alappillérének tekintettem a bírósági ügyintézői létszám jelentős bővítését, hiszen az elmúlt években szerzett vezetői tapasztalatok azt mutatták, hogy a bírósági ügyintézők kiváló szakmai támogatást tudnak nyújtani a bírósági teamekben, s ugyanakkor számos területen (például a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) önálló referáda kezelésére is alkalmasak. A korábbi években „minta jelleggel” felállított bírósági teameket úgy hoztuk létre, hogy egy-egy bírói tanács mellett a team egy bírósági titkárból, egy bírósági ügyintézőből, illetve egy tisztviselőből (írnokból) állott. A tapasztalatok azt mutatták a 2010-2011. években, hogy az így felállított és a bírói munkateher csökkentésére létrehozott teamek jelentősen növelték az adott tanács munkateljesítményét, és gyökeresen javították az időszerűséget. Az is elmondható sajátos tendenciaként, hogy a bírósági ügyintézői álláshelyekre jelentkezők jelentős része jogi doktori végzettséggel rendelkezik. Bár a jogalkotó a bírósági ügyintézői álláshely kialakításakor arra törekedett, hogy azt zömében főiskolai szintű végzettséggel rendelkező pályázók töltsék be, azonban mára a helyzet átalakult. Tekintettel a jogi egyetemek igen magas emissziós mutatóira, látható, hogy az ügyészségi, a bírósági fogalmazói álláshelyekre a jogi egyetemi végzettséggel
25
rendelkezők szűk köre kerül be a központi felvételi eljárás eredményeként. A jogi doktorátussal rendelkező kollégák más része így azt az utat választja pályázóként, hogy a bírósági szervezetbe bírósági ügyintézői munkát vállalva lép be. A tendencia egyrészt pozitív, mert a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők felkészültsége alapvetően magas színvonalú és alkalmasak az önálló munkavégzésre akár teamen belül, akár önálló referádát gondozva. Hátránya ennek a foglalkoztatásnak, hogy az így bíróságra kerülő kollégák legnagyobb részt bíróvá kívánnak válni a későbbiekben, tehát elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy mihamarabb bírósági fogalmazóvá legyenek. Ennek megfelelően – s ez már a múlt évi tapasztalatok alapján is elmondható – 2013-ban is számolnunk kell az így felvett bírósági ügyintézők fluktuációjával. Az elmúlt években az egységes szerkezetbe foglalt kormányrendelet a bírósági ügyintézők számára még mindig viszonylag szűk mozgásteret biztosított, biztosít az önálló munkavégzés szempontjából. Emellett azonban jól látható, hogy a kormányrendeletben meghatározott önálló feladatkörökön túl is érdemi munka végzésére alkalmazhatók a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők, s érdemben tudják segíteni az egyes ügyszakokban az előkészítő, illetve határozatszerkesztési feladatokat. A 2013. március 7. napján megtartott vezetői értekezleten elhangzott szakmai vélemények egyértelműen alátámasztották a team rendszer sikerességét, a bírósági ügyintézők foglalkoztatásának hasznosságát.
2012. év elején 76 engedélyezett bírósági és 10 végrehajtási ügyintézői álláshellyel rendelkezett a Fővárosi Törvényszék, a ténylegesen munkában állók létszáma is hasonlóképpen alakult. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI.8.) számú határozatával a Fővárosi Törvényszék területén 75 bírósági ügyintézői létszámot rendszeresített, amely a korábbi évekhez viszonyítottan rendkívüli előrelépésnek tekinthető. Míg a végrehajtási ügyintézői létszám alapvetően nem változott az év végével, addig a bírósági ügyintézőink engedélyezett létszáma 2012. december 31. napján 151 fő volt. A bírósági ügyintézői álláshelyeket az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. június 15. napjával rendszeresítette, melyeket pályázati úton töltöttünk be, hasonlóan a titkári álláshelyeinkhez.
A bíróságok központi internetes oldalán és a Fővárosi Törvényszék honlapján, a Facebook oldalon meghirdetett 75 bírósági ügyintézői álláshelyünkre összesen 113 fő jelentkezett, akik közül 94-en korábban nem álltak bírósági alkalmazásban. A Fővárosi Törvényszék területéről pályázó igazságügyi alkalmazottak közül 20 kolléga került bírósági ügyintézői munkakörbe, míg a külső jelentkezőkből 45 fő került kinevezésre 2012. szeptemberével. A 2012. december 31. napján 10 üres bírósági ügyintézői álláshelyet 2013. I. negyedévére eredményesen betöltöttük (20. számú melléklet).
A bírósági ügyintézők felvételét követően arra törekedtünk, hogy elsődlegesen a bírói álláshelyek átirányítása nyomán jelenlévő munkateher kezelésére osszuk be a Fővárosi Törvényszéken a felvett kollégákat, így a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságára 14, míg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
26
Csőd-felszámolási Csoportjába 10 bírósági ügyintéző került. Ezt meghaladóan részben a Törvényszéken, részben pedig a kerületi bíróságokon a teamek létszámát bővítettük bírósági ügyintézőkkel.
2012. december 31. napján az engedélyezett 151 bírósági ügyintézői álláshelyünkön összesen 144-en dolgoztak ténylegesen. Az alkalmazottak 45,83%-a egy évet meg nem haladó gyakorlati idővel rendelkezett bírósági ügyintézőként. A magasnak tűnő arány elsődleges oka az, hogy nagyobb részük jogi egyetemet végzett fiatal pályakezdőként került a Fővárosi Törvényszékre. A bírósági ügyintézők 29,16%-a 3-10 év közötti gyakorlati idővel rendelkezik. E körben részben már korábban kinevezett bírósági ügyintézőkről van szó, másrészt pedig olyan kollégákról, akik ügyintézői kinevezésüket megelőzően már jelentős tartamú bírósági gyakorlatot szereztek tisztviselőként. A bírósági ügyintézők nagyobb része, 82 fő a Fővárosi Törvényszéken, míg kisebb részük, 62 fő a kerületi bíróságokon dolgozott az év végével. A Törvényszéken – a korábban már jelzetteknek megfelelően – a Cégbíróságon dolgoznak legnagyobb számban (összesen 33 fő). A Büntető Kollégiumban 11, a Gazdasági Kollégiumban szintén 11, míg a Közigazgatási Kollégiumban 6, és a Polgári Kollégiumban 11 fő dolgozott az év végével bírósági ügyintézőként. A jelzett kollégiumokban elsődlegesen a megyei elsőfokú tanácsok mellett dolgozó teambe kerültek beosztásra. A Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain foglalkoztatott összesen 62 bírósági ügyintéző legnagyobb létszámban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott (28 fő), míg a többi kerületi bíróságokon 1-8 fő között változott a létszámuk. Az év végével alkalmazott bírósági ügyintézők 87,5%-a nő volt, amely arány a bírói foglalkoztatási ágon belüli arányt is jelentősen meghaladja.
A Fővárosi Törvényszék területén 2012. december 31. napjával összesen 10 végrehajtási ügyintézőt alkalmaztunk, akik a kerületi bíróságokon – végrehajtási ügyszakban és csoportokban – végezték a napi feladatokat. A 10 alkalmazott végrehajtási ügyintézőből mindössze 1 fő férfi. Annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain a végrehajtási ügyek száma jelentősen csökkent 2011. és 2012. év összehasonlításában, a jövőben a végrehajtási ügyintézői álláshelyek bővítése a szakmai színvonal emelése céljából feltétlenül indokolt. (A témakörhöz kapcsolódó melléklet: 21. számú)
2.6.1. A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat
Mind a bírósági, mind a végrehajtási ügyintézői álláshelyeinket az elmúlt esztendőben pályázati úton töltöttünk be. A korábban már jelzettek szerint a bírósági ügyintézői álláshelyeinkre nagy számban jelentkeztek jogi doktorátussal rendelkező kollégák, a saját tisztviselői karunkból pedig a meghirdetett pályázatokra összesen 20 fő nyújtott be bírósági ügyintézői kinevezésre irányuló pályaművet. 2013. I. negyedévére valamennyi bírósági ügyintézői álláshelyet betöltöttük pályázat útján.
27
A végrehajtási ügyintézői álláshelyeink esetében a pályázat kiírása a törvény kötelező rendelkezése alapján nem mellőzhető. 2012. évben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra vonatkozóan tettünk közzé pályázati felhívást végrehajtási ügyintézői állás betöltésére és a pályázó 2012. szeptember 17. napjával kinevezésre is került. 2012. november 30-i határidővel a Fővárosi Törvényszéken végrehajtó jelölti állást pályáztattunk. A pályázat közzétételére két alkalommal került sor, és összesen 9 pályázó terjesztett elő pályaművet. A pályáztatás eredményeként 2013. január 1. napjától a fővárosi törvényszéki végrehajtók irodájánál 1 tisztviselő került beosztásra végrehajtó-jelölti munkakörben. 2012. decemberében újabb végrehajtó-jelölti álláshelyet pályáztattunk, melynek elbírálása 2013. I. negyedévében esedékes.
A fent jelzett pályázatokat minden esetben nyilvánosan tettük közzé,, a nyilvánosságot széles körben biztosítva (Bírósági Közlöny, bíróságok központi honlapja, Fővárosi Törvényszék honlapja, Facebook). A pályázati feltételeket minden esetben világosan, pontosan körülírtan határoztuk meg, és a pályázatok elbírálása során valamennyi pályázó meghallgatásra került.
A végrehajtási ügyintézői, végrehajtó-jelölti állások tekintetében fluktuáció nem jellemző az elmúlt esztendőkben, míg a bírósági ügyintézői foglalkoztatási területen a fluktuáció oka – a korábban már jelzettek szerint – alapvetően az, hogy a jogi egyetemet végzett bírósági ügyintézők előbb-utóbb a bíróvá válás érdekében bírósági fogalmazói felvételin vesznek részt, s nyernek fogalmazói kinevezést. Mindez némiképpen instabillá teszi a bírósági ügyintézői alkalmazotti kört, azonban a magas kvalifikáció az alkalmazás szempontjából, a szakmai munka színvonala biztosítása érdekében mindenképpen előnyt jelent, s a jelenlegi trendeket látva számíthatunk arra, hogy a megüresedő bírósági ügyintézői álláshelyekre az elkövetkező években is minden alkalommal lesz elég számú pályázó.
2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása
A bírósági, végrehajtási ügyintézők létszámán kívül eső tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak engedélyezett létszáma 2012. januárjában összesen 1.546 fő volt, s ugyanez a számadat jellemző az év végével. Az alkalmazotti kör hosszú évek óta állandó fluktuációval érintett, ez elsősorban a fizikai és az írnoki állományra jellemző, de az utóbbi években biztosított jogszabályi rendelkezések folytán a tisztviselői körben is megjelent, tekintettel a nyugdíjbavonulás kibővített lehetőségére. Az elmúlt esztendőben 110 főnek szűnt meg közös megegyezéssel, lemondással, illetve nyugdíjbavonulással a szolgálati viszonya, de nem elhanyagolható azoknak a létszáma sem, akiknek a határozott idő lejárta végén vagy a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya alkalmatlanság miatt. A kialakult gyakorlat szerint a közvetlen szervezeti egység vezetők a munkáltatói jogkör gyakorlója felé a próbaidő alatt, illetve a határozott idő letelte előtt megfelelő szakmai értékelést nyújtanak, amelynek figyelembevételével kerülhet sor a szolgálati viszony meghosszabbítására vagy megszüntetésére. A bíróságon jellemző munkateher nagysága, a magas szintű elvárások miatt rendszeres a szolgálati viszonyok megszüntetése a nem megfelelő
28
munkavégzés miatt.
Évről-évre folyamatosan vizsgált kérdés (országos szinten is) a bírákra eső igazságügyi alkalmazotti létszám arányának alakulása. A Fővárosi Törvényszéken 2012. év végével ténylegesen dolgozó bírói létszámra (734 fő) vetítetten a bírósági tisztviselői arány 1,053% volt, az írnoki 0,729%, míg a fizikai dolgozói 0,289%. Annak dacára, hogy a bírósági ügyintézők létszáma 2012. évben jelentősen növekedett a Fővárosi Törvényszék területén, az általános tisztviselői, írnoki létszám még mindig alacsony, az országos átlag alatti.
Az év végével ténylegesen foglalkoztatott 1.520 igazságügyi alkalmazott legnagyobb hányada, 83,22%-a nő volt, és összesen 255 férfit alkalmaztunk. A férfi munkaerő legnagyobb része fizikai munkakörben a kerületi bíróságok, a Törvényszék gondnokságán, Gazdasági Hivatalában dolgozik, kisebb hányaduk írnokként vagy tisztviselőként a kezelőirodákban. Az alkalmazottak 10,26%-a 1 éves gyakorlattal sem rendelkezik, s elmondható, hogy ez az arány folyamatosan mozgónak tekinthető, fluktuálódó létszámarány is egyben. Mindamellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az alkalmazottak közül 2012. december 31. napjával 491 fő (32,30%) 3 éves bírósági gyakorlattal sem rendelkezett. A szolgálati viszonyok megszűnése – alapvetően alkalmatlanság miatt – a 0 és 3 közötti tartományban dolgozók esetében jellemző, tehát azt a 32,30%-os arányt érinti, melynek létszáma szinten folyamatos mozgásban van. Jellemzően a 3 évi szolgálati viszonnyal, több gyakorlati idővel rendelkezők már nem alkalmatlanság címén kerülnek ki az apparátusából, e körben inkább a nyugdíjazás, az egyéb okra visszavezethető közös megegyezéses megszüntetés, áthelyezés eredményezi a fővárosi törvényszéki szolgálati viszony megszűnését (lásd a 23. és 24. számú mellékletek részletezett adatait).
A fizikai alkalmazottak speciális foglalkoztatotti kört jelentenek a törvényszéken, illetve kerületi bíróságain. Az összesen 208 főre kiterjedő dolgozói létszám legnagyobb hányada kézbesítőként, hivatalsegédként dolgozik, míg más részük rendészi, portási, takarítói, illetve a fenntartás, karbantartás körében gondnoksági feladatokat lát el. A fizikai alkalmazottak foglalkoztatása körében is folyamatos fluktuációval küzdenek a szervezeti egységek, tekintettel arra, hogy az ott alkalmazott bérnek alapvetően kicsi a megtartó ereje. Jelentős e körben az a körülmény is, hogy a fizikai alkalmazottak nem tartoznak az Iasz. hatálya alá, így bérmegállapításukra az Mt. vonatkozik, ilyen módon ipso iure bekövetkező bérnövekményekről kizárólag a kötelező legkisebb munkabér megállapítása során beszélhetünk. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felhatalmazása alapján – a takarékos gazdálkodás elveit mindvégig figyelembe véve – 2012. első és utolsó negyedévében tudtam nyújtani kétszer 5%-os béremelést e dolgozói körnek a bérmegtakarítás terhére. Az említett béremeléssel az igazságügyi alkalmazottakhoz hasonló bérnövekményt tudtunk biztosítani 2012-ben, azonban még így is a legrosszabbul finanszírozott dolgozói körhöz tartozó kollégákról van szó. Az elmúlt években több esetben éltünk azzal a lehetőséggel, hogy e munkakörökben csökkent munkaképességű kollégákat alkalmaztunk.
29
2.7.1. Az igazságügyi alkalmazottak felvételével kapcsolatos pályázati eljárások gyakorlata
Az írnoki, tisztviselői, fizikai álláshelyek betöltése alapvetően pályázaton kívüli rendszerben történik a Fővárosi Törvényszéken. A jellemző az, hogy az önkéntes jelentkezők száma – önéletrajzok benyújtása – jóformán folyamatos, ilyen módon a kerületi bíróságok elnökei, illetőleg a Fővárosi Törvényszék vezetése szinte állandóan rendelkezik az utóbbi években megfelelő számú jelentkezővel. Az említett alkalmazási körökben az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó jogszabály nem ír elő egyébként pályázati kötöttséget, ennek ellenére az elmúlt évben is előfordult, hogy pályázati formához nem kötött álláshelyet az átláthatóság, a legjobb kiválasztás elvének biztosítása érdekében pályázati formában hirdettünk meg. Így történt ez 2012-ben az első félévében, illetőleg október 30. napjával a belső ellenőri álláshely pályáztatásakor. 2012. évben alkalmas pályázó a belső ellenőri álláshelyre nem nyújtott be pályaművet, míg a 2013. február 28. napjával meghirdetett belső ellenőri álláshelyre 7 pályázat érkezett. Ezek elbírálása befejeződött, a belső ellenőri álláshely 2013. március 18. napjával betöltésre került.
A jelzett nyilvános pályáztatáson túlmenően számos esetben előfordul, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői, vagy a Fővárosi Törvényszék vezetése úgynevezett „belső pályázatot” ír ki egyes tisztviselői, vezető fizikai alkalmazotti álláshelyek betöltésére (például bírósági vezető melletti csoportvezető tisztviselői álláshely betöltése esetén, gondnokság vezetői álláshely betöltésekor stb.). Az ilyen típusú pályáztatást törvényi kötelezettség nem terheli, azt nem írja elő, azonban a kialakult gyakorlatot megfelelőnek és fenntartandónak ítélem, tekintettel arra, hogy az esetek legnagyobb részében a bíróságon szerzett tapasztalat, gyakorlat az álláshely betöltése során nem mellőzhető.
2.8. A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain foglalkoztatott ülnökök létszámhelyzete, alkalmazásuk gyakorlata
Az ülnöki foglalkoztatás, az ülnöki alkalmazás a magyar jogban az elmúlt 20 év eljárási szabályainak változására figyelemmel fokozatosan szűkült. Mára legnagyobb hányadban a büntető szakterületen dolgoznak ülnök kollégák, míg a civilisztikai szakterületen munkaügyi, közigazgatási szakágban fordulnak elő.
30
A Fővárosi Törvényszék mellé a 2011-2015. évi ciklusra 137 ülnök került megválasztásra, ezen belül a pedagógus szakképzettséggel rendelkező ülnökök száma 29.
Bíróság Ülnökök száma Pesti Központi Kerületi Bíróság 131
Budai Központi Kerületi Bíróság 33
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 25
Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 17
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 35
Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 46
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 90
A Fővárosi Törvényszéken dolgozó büntető bírák mellé 57 ülnök került beosztásra, amely havonta 2-4 alkalomra kiterjedő elfoglaltságot jelent számukra. 67 ülnök ügyeleti feladatokat lát el, ami a nagy létszámra tekintettel csak havi 1 nap elfoglaltságot jelent, s nem eredményezi a bíró mellé kerülés folyamatos lehetőségét. A Törvényszékre megválasztott igen jelentős ülnöki létszámra figyelemmel legnagyobb részük tehát alapvetően ügyeleti feladatokat tud csak ellátni. A Pesti Központi Kerületi Bíróságra megválasztott ülnökök esetében a megfelelő rotációt a bíróság vezetése folyamatosan igyekszik biztosítani. A bíróság mellé megválasztott ülnökök behívási rendszere alapján mindössze 10 ülnök behívására nem került sor 2012. évben, így elmondható, hogy az ülnöki létszám megfelelően került megállapításra, s valamennyi ülnök számára lehetőséget teremtett a bíróság vezetése az ítélkezési munkában való részvételre. A többi kerületi bíróságon megválasztott ülnökök folyamatos foglalkoztatását is biztosítja a bíróság vezetése. Az alacsonyabb ülnöki létszámra figyelemmel a kisebb bíróságokon úgynevezett „állandó párosok” alakultak ki, melyek az adott tanács munkáját megbízhatóan segítik. Változatlan tendencia – az elmúlt évek helyzetét is értékelve –, hogy az ülnöki munkát vállalók legnagyobb része nyugdíjas.
3. A Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai
3.1. Az ügyérkezés, befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános tendenciái
A Fővárosi Törvényszék országos ítélkezésben betöltött szerepe, jelentősége az elmúlt évtizedben folyamatosan meghatározó volt. Az országos érkezésből való részesedésének aránya domináns, de alapvető az egyes ügytípusokból való kiemelt részesedésünk is. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a Fővárosi Törvényszék területén folyamatban lévő büntető és civilisztikai ügyek összetételüknél, bonyolultságuknál fogva lényegesen nagyobb munkaigényűek mint számos más törvényszék ügyei. A mindennapok igazolják azt, hogy a speciális ügyösszetételnél fogva a Fővárosi Törvényszék szinte folyamatosan a médiumok érdeklődésének középpontjában áll,
31
alig telik el egy-egy hét úgy, hogy a Fővárosi Törvényszék valamely ügyének tárgyalása, befejezése ne keltené fel a közvélemény érdeklődését. Országosan a bejegyzett cégek, gazdálkodó szervezetek cégnyilvántartási, cégtörvényességi eljárásai legnagyobb volumenben és legnagyobb súllyal a Fővárosi Törvényszék előtt folynak, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti perei meghatározóak összgazdasági szempontból, s ugyanígy kiemelkedőek azok a felszámolási, büntető, közigazgatási perek is, amelyek specialitásuknál fogva a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. 2011. óta az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek legnagyobb gyakorisággal a Fővárosi Törvényszék területén fordulnak elő. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres eljárásaiban előforduló kiemelt jelentőségű ügyek közel 80%-a Fővárosi Törvényszéken indul, míg a büntető ügykategóriába tartozó kiemelt jelentőségű ügyek közel 40%-a nálunk folyamatos.
Magyarország bíróságaira 2012. évben 1.129.104 peres és nemperes ügy érkezett összesen, ezen belül a peres érkezés 513.177 ügy volt. Az ország bíróságai a peres és nemperes ügyeket tekintve 1.115.848 ügyet fejeztek be, s ezen belül a peres ügyek befejezési száma 492.055 ügy volt.
Az alábbi táblázat az országos érkezés/befejezés adatait 2011. év összefüggésében ábrázolja.
Országos érkezés/befejezés 2012
Érkezett: 1.129.104 2011: 101,8%Befejezett: 1.115.848 2011: 98,6%
Peres:
Érkezett: 513.177 2011: 109,2%Befejezett: 492.055 2011: 102%
A táblázat alapján jól látható, hogy az ország bíróságaira több ügy érkezett az elmúlt esztendőben, s ez jellemző a Fővárosi Törvényszékre is. Szemben az országos érkezés/befejezés arányával a Fővárosi Törvényszék a hozzáérkezett ügyeknél lényegesen több ügyet fejezett be, így a hátralék képződés megállt.
Fővárosi Törvényszék
Érkezett: 352.789 2011: 104,8%Befejezett: 358.016 2011: 103,7%
32
Peres:
Érkezett: 111.460 2011: 96,62%Befejezett: 116.787 2011: 95,01%
A Fővárosi Törvényszék elmúlt évi teljesítményének értékelésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a 2012. évben befejezett 358.016 üggyel szemben 2011-ben 344.719 ügyet fejeztünk be, így 2012. évre a befejezések száma 13.297 üggyel meghaladta az előző évi volument. Figyelembe véve az év során jellemző bírói létszámmozgásokat, álláspontom szerint a teljesítmény kiemelkedőnek tekinthető.
A Fővárosi Törvényszék országos érkezésből és befejezésből való részesedési aránya alapvetően az elmúlt esztendőben is megfelelt az elmúlt 10 évi trendnek. 10 évre visszatekintve az átlagos érkezésben és befejezésben való részesedésünk 30% között mozgott, így alakult ez a 2012. évi mutatók tükrében is.
Nem változott a helyzet a kerületi (járásbírósági), törvényszéki első fokú, törvényszéki másodfokú érkezésből való részesedési arányunkat illetően sem. Változatlanul meghatározó – a szakmailag legnehezebbnek minősített megyei elsőfokú ügykör tekintetében – a megyei elsőfokú peres és nemperes ügyekből való részesedési arányunk. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a teljes és a peres megyei elsőfokú érkezésnek több mint 40%-a a Fővárosi Törvényszékre jut.
33
F ő v á ro s i T ö rv é n ys zé k / O rs zá g o s É rke zé s / B e fe je z é s
A 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13. napjától a civilisztikai és büntető és szakterületen új ügykategóriát, az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek kategóriáját alakította ki, mely ügytípus a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, polgári és büntető szakágunkban, ezen belül a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető szakágában átlagot meghaladó munkateher növekedést eredményezett, az e körbe eső ügyek bonyolultsága és a feszes eljárási határidők kialakítása miatt.
A törvény hatálybalépésekor országos viszonylatban a kiemelt jelentőségű büntető ügyek 33,60%-a, a polgári peres kiemelt jelentőségű ügyek 47,45%-a, és a gazdasági kiemelt jelentőségű peres ügyek 77%-a a Fővárosi Bíróságon volt folyamatban. 2011. december 31. napjával a Polgári Kollégiumban 33, a Gazdasági Kollégiumban 103, míg a Büntető Kollégiumban 244 kiemelt jelentőségű civilisztikai, illetve büntető peres ügyünk volt folyamatban. Ugyanebben az évben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 27, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságon 1 ügy volt folyamatban.
Sajnálatos módon a kiemelt jelentőségű ügyek dinamikus érkezését tapasztalhattuk a 2012. évben is a Fővárosi Törvényszék tekintetében.
A következő táblázat a beszámolási időszakra vonatkozóan mutatja be a Fővárosi Törvényszék egyes szakágaiba, illetőleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságra érkezett befejezett és folyamatban maradt kiemelt jelentőségű ügyeink alakulását.
34
Részesedés az Országos érkezésből
A táblázat alapján megállapítható, hogy 2012. évben összesen 317 kiemelt jelentőségű peres ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre, melyből 303 ügy a Törvényszéket (95%) érintette. A 317 kiemelt jelentőségű peres ügy érkezésével szemben a Törvényszék és két kerületi bírósága összesen 462 kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be, ami a később ismertetésre kerülő munkateher adatok mellett egyedülálló teljesítményként fogható fel. Az érkezett és befejezett kiemelt jelentőségű ügyek összevetése nyomán egyértelműen megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái – saját erejükből – mindent megtettek annak érdekében, hogy a szoros törvényi határidőkön belül intézendő kiemelt jelentőségű ügyek volumenét meghatározóan csökkentsék.
Az eltelt egy év során – a bírák munkaterhének csökkentése érdekében – a bírósági
35
Terület/ ügyszak
Polgári 30 68 16
Gazdasági 144 179 104
Büntető 129 186 208
Kerü
leti B
írósá
gok
PKKB
9 10 8
2 4 9
3 15 9
14 29 26
BKKB Büntető 0 1 0
A Fővárosi Törvényszék és a területéhez tartozó bíróságoknál lévő kiemelt jelentőségű ügyek a 2012. január 1. - 2012. december 31. közötti időszakban
2012. január 1.- december 31.
között érkezett kiemelt
jelentőségű ügyek száma
2012. január 1.- december 31.
között befejezett kiemelt
jelentőségű ügyek száma
2012. december 31-
én folyamatban maradt kiemelt
jelentőségű ügyek száma
Fővá
rosi
Törv
énysz
ék
Büntető ügyszak (B.II.csop.)Büntető ügyszak (B.III.csop.)Büntető ügyszak (B.IV.csop.)Büntető ügyszak összesen
szervezeti törvény 62.§. (2) bekezdése alapján 44 alkalommal éltem azzal a lehetőséggel az OBH elnöke felé, hogy más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügy tárgyalására. Javaslatom 8 büntető, 32 gazdasági és 4 polgári ügyet érintett, melyekből az Országos Bírósági Hivatal elnöke 5 büntető, 31 gazdasági és 2 polgári, összesen 38 ügy áthelyezését tartotta indokoltnak más, kisebb munkateherrel dolgozó, azonos hatáskörű bíróságra. Az „ügyáthelyezések” a napi sajtóban politikai asszociációktól sem mentes megítélést kaptak esetenként, álláspontom szerint megalapozatlanul.
Az ügyek áthelyezésének gondolata, az eljárásjogokba építése több európai országban bevett gyakorlat, Hollandiában hosszabb ideig úgynevezett megaügyi biztos is működött, aki a kiemelt bonyolultságú ügyek áthelyezésére jogosult volt. A 2010. évi CLXXXIII. törvény 2011. március 1. napjával a magyar jogrendbe is beépítette az ügyáthelyezés lehetőségét. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 2011. évben 12, a Fővárosi Bíróságot érintő ügyben rendelkezett úgy, hogy azokat más megyei bíróság tárgyalja.
2012. évben szakmai konszenzust alakítottam ki a polgári, gazdasági és büntető kollégium vezetőivel az alábbi elvek szerint :
• Ügyáthelyezésre kizárólag az érintett szakmai testület vezetője, szakmai szempontok mérlegelése alapján tehet javaslatot a bíróság elnökéhez.
• Egységes álláspont szerint kizárólag úgynevezett kiemelt jelentőségű ügy kerülhetett előterjesztésre bonyolultsága, terjedelme és a reá vonatkozó rövid eljárási, ügyintézési határidőkre tekintettel.
• Javaslat csak nagy munkateherrel érintett szervezeti egységből érkezhetett.
Javaslataim előterjesztése alkalmával mindvégig figyelembe vettem az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. év elején e körben kiadott ajánlását, majd az 58/2012. (IX.9.) OBT számú ajánlást, amely meghatározta az ügyáthelyezés szempontrendszerét.
Az Országos Bírói Tanács 2013. február 12. napján megtartott ülésén részletesen számot adtam javaslataimról, azokat a Tanács megalapozottnak, törvényesnek és szakmailag indokoltnak minősítve elfogadta az OBH elnökének döntéseit. Látva azt, hogy 2012. évben a három érintett kollégium az érkezett kiemelt jelentőségű ügyekhez képest lényegesen több kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be, s emellett a kollégiumban folyamatban maradt peres elsőfokú ügyek száma csökkent, az intézkedést változatlanul megalapozottnak és indokoltnak tartom. A 38 ügy áthelyezése tekintetében természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Fővárosi Törvényszékre az elmúlt esztendőben 352.789 ügy érkezett, így ehhez viszonyítottan a 38 ügy elenyésző hányadot képvisel.
36
3.2. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain
A kerületi (munkaügyi) bíróságaink működését, ügyforgalmi adatait, a hatásköri és illetékességi átrendeződés szempontjait a 2011-2012. évben megszületett jogszabályi rendelkezések módosították. A civilisztikai szakterületen a 2010. évi CLXXXIII. törvény 101.§-a a Pp. 23.§. (1) bekezdésének a.) pontjában szereplő értékhatárt módosította a vagyonjogi perekben. Már 2011. évben megállapítható volt, hogy ez a módosító rendelkezés nem eredményezett a kerületi bíróságok polgári és gazdasági peres érkezésében növekedést, sőt csökkenés tapasztalható az említett két év viszonylatában is. 2012. augusztus 1-i hatállyal a vagyonjogi perekre irányadó értékhatár ismételten módosult, a korábbi 10.000.000 forint helyett 30.000.000 forintot meghaladó pertárgyértékű vagyonjogi ügyek tartoznak a törvényszék elé. Bár a jogszabály módosítására az év második félévében került sor, s így kevesebb volt az esély arra, hogy kifejezett hatást gyakoroljon a bírósági szintek érkezési adataira, mára azonban egyértelműen látható, hogy a módosítás az év végével nem hatott a civilisztikai érkezésre közvetlenül egyetlen szinten sem. Mind a polgári peres, mind pedig a gazdasági peres kerületi bírósági ügyérkezésünk tovább csökkent: míg 2011-ben 43.873, addig 2012. évben 39.168 peres ügy érkezett a polgári ügyszakban a kerületi bíróságokra. A gazdasági szakterületen 2011-ben 6.928, míg 2012-ben 6.107 peres ügyünk érkezett. Összehasonlítva a Fővárosi Törvényszék polgári peres ügyeinek érkezési mutatóját ugyanerre az időszakra, azzal szembesülünk, hogy mindkét szakterületen növekedés tapasztalható. A Polgári Kollégium elsőfokú peres szakágába 2011-ben 5.780, míg 2012. évben 5.806 peres ügy érkezett. A gazdasági peres érkezés 2011-ben 2.249, míg 2012-ben 2.358 ügyet jelentett.
Összességében tehát jól látható, hogy a hatásköri feladatok átrendezése jogszabályi szinten ugyan bekövetkezett, azonban a vagyonjogi perek esetében ez tényleges hatást nem gyakorolt a Törvényszék érkezési mutatóira, ugyanakkor a kerületi bíróságok polgári és gazdasági peres ügy érkezése a korábbi négy év trendjét követve csökkent.
A büntető szakterületen a 2010. évi CLXXXIII. törvény 2011. március 1. napjával a közlekedési büntető ügyek, a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények tekintetében, majd 2011. szeptember 1. napjával a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások vonatkozásában módosította a székhelyi bíróságok kizárólagos illetékességi szabályait, általános illetékességet állapítva meg. Mindez a kerületi bíróságok között feladatátrendezéssel járt, s 2012-re vonatkozóan már jól látszik a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető peres és nemperes ügyeinek csökkenése, míg a többi kerületi bíróságon ezen ügytípusok változó volumenben növekedést mutattak. Azok a feltételezések, amelyek a kizárólagos illetékességi szabályok változásával párhuzamosan a kompetencia hiányát is felvetették 2011. évben, alaptalannak bizonyultak. A kerületi bíróságok bíráinak munkaterhe büntető szakágban az illetékességi szabályok megváltozása miatt változott ugyan, több bíróságon növekedést mutatott, azonban mindez nem eredményezett jelentős ügyteher növekedést. Azokon a bíróságokon, ahol a büntető szakágban megnövekedett bírói
37
munkateherrel szembesültünk az elmúlt esztendőben (például Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság), az ügyteher növekedésnek egyéb okai voltak. Összességében a jogalkotói elképzelés a Fővárosi Törvényszék területén realizálódott, a büntető szakági munkateher aránytalanság, amely a székhelyi bíróságot érintette, kiegyenlítődött, s az elmúlt évi ügyforgalmi adatok alapján egyértelműen látható, hogy a székhelyi bíróság is egyre kedvezőbb ügyforgalmi mutatókkal dolgozik.
A 2012. április 15. napján hatályba lépett új szabálysértési törvény, a 2012. évi II. törvény tapasztalatai, szakmai értékelése mára ismertté vált. Az Országos Bírósági Hivatalban felállított munkacsoport az új törvény részleges és átfogó módosítási tervezetével foglalkozik, melyre a Fővárosi Törvényszék szervezeti egységei is megtették részletes észrevételeiket. Sajnálatos módon a szabálysértési ügyek érkezése most már 3 év óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2010. évben 12.133 db, 2011-ben 15.504 db, míg 2012-ben 21.082 db szabálysértési peres ügyünk érkezett. A szabálysértési peres ügyérkezés folyamatos növekedése – ezzel párhuzamosan a nemperes ügyérkezés csökkenése – alapvetően a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásával áll összefüggésben. Az Alkotmánybíróság e körben hozott döntése alapján a bíróságok a meg nem fizetett pénzbírság elzárásáról tárgyalást kitűzve, peres eljárásban kénytelenek dönteni, miközben a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az eljárás alá vont személyek 75%-a az így kitűzött tárgyaláson nem jelenik meg. Éppen ezért messzemenően támogatható az OBH munkabizottságának azon javaslata, amely a törvény módosítását tartja indokoltnak e körben, az eljárási formát alapvetően visszaterelve a tárgyaláson kívüli ügyintézés szférájába. A jelentősen megnövekedett szabálysértési peres ügyérkezés feldolgozása céljából valamennyi kerületi bíróságunkon 2012-ben növeltük a titkári létszámot, s ezzel párhuzamosan alapvetően megszüntettük a bírói foglalkoztatást a szakágban. Erre gyakorlatilag már csupán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon van szűkebb körben példa. Az igazgatási intézkedés a kialakult ügyforgalmi helyzetre kívánt reagálni, azonban tekintettel arra, hogy a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásával összefüggő eljárás sematikus és a bíróvá válás tanulási folyamatában hasznos elemeket alapvetően nem tartalmaz, kedvezőtlen a mára kialakult konstelláció, amelyben a titkári létszámot kénytelenek vagyunk adminisztratív feladatellátására felhasználni. A jelenlegi helyzetet is értékelve, ismerve az OBH munkabizottságának szakmai koncepcióját, változatlanul alapvető célkitűzésnek tekintem a budapesti egységes szabályértési bíróság létrehozását, amely a 2012. évi II. törvény 41-42. és 141.§-ai módosításával realizálható.
A fenti folyamatok összegzéseként az látható, hogy a 2011-2012. évben hatályba lépett új törvényi rendelkezések nyomán a büntető szakágban a kizárólagos illetékesség szűkítésével megfelelő munkateher átrendeződés következett be a kerületi bíróságokon, a civilisztikai szakágban a vagyonjogi értékhatárt érintő hatásköri változás érkezéscsökkenést a Törvényszék elsőfokú peres szakágában nem eredményezett, ugyanakkor az ügyérkezés nem is növekedett a kerületi bíróságok
38
civilisztikai ügyszakában. A szabálysértési törvény hatálybalépésével párhuzamosan a szabálysértési peres ügyek változatlanul igen dinamikus érkezésnövekedést hoztak.A peres ügyek érkezését vizsgálva megállapítható, hogy 2010-2012 év között az ügyérkezés folyamatos csökkenést mutat. 2010-ben 89.584 db, 2011-ben 88.700 db, 2012-ben 86.422 db peres ügyünk érkezett, ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az érkezés 2009. évhez képest még mindig jelentős. 2009. évben 84.453 peres ügy érkezett kerületi bíróságainkhoz. Amennyiben a 2009. évet tekintjük bázisévnek az összehasonlítások szempontjából, akkor ehhez képest az érkezés valamennyi esztendőben meghaladta az akkori adatot. Míg 2009-ben a befejezésszám nem érte el az érkezett peres ügyek volumenét, addig 2010-től kezdődően igen pozitív tendencia figyelhető meg: 2010-ben 90.985 db, 2011-ben 94.490 db, míg 2012-ben 90.424 db ügyet fejeztek be a kerületi (munkaügyi) bíróságok. A legutóbbi évet vizsgálva látható, hogy az érkezés-befejezés aránya pozitív, a bíróságaink összesen 4.002 üggyel többet fejeztek be az érkezett ügyekhez viszonyítottan. Mindez azt eredményezi, hogy a folyamatban lévő peres ügyeink volumene évről-évre folyamatosan, jól érezhetően csökkent: 2009-ben 50.498 db, 2010-ben 49.098 db, 2011-ben 43.308 db és 2012-ben 39.306 db peres ügyet tartottunk nyilván az év végével (lásd a 27. számú melléklet adatsorait).Hasonló pozitív tendenciát rögzíthetünk a nemperes ügyek érkezésének és befejezésének összehasonlítása során, illetve a folyamatban maradt nemperes ügyek volumenét illetően (26. számú melléklet 4/a., 5/a. oldalai, valamint a 27. számú melléklet).
3.2.1. Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok büntető (szabálysértési) szakágában
Hat kerületi bíróságunk büntető szakágában (PKKB, BKKB, Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság) a befejezett peres büntetőügyek volumene meghaladta az érkezett ügyek számát. Legmarkánsabban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon figyelhető meg, ahol a folyamatban maradt ügyek száma jelentősen csökkent a korábbi évekhez viszonyítottan. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság esetében stagnálás, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság esetében pedig enyhe hátralékképződés tapasztalható még mindig. 2010. december 31. napján 16.216, míg 2011. december 31. napján 14.232, végül a beszámolási időszak végén 11.459 büntető peres ügyünk maradt folyamatban a kerületi bíróságokon. A trend igen pozitív, s jól látható, hogy 2011. és 2012. összehasonlításában további 2.773 üggyel csökkent a folyamatos peres ügyeink száma. A folyamatban lévő peres ügyek számának csökkenésével párhuzamosan az egyéni bírói munkateher a kerületi bíróságokon egyre kiegyenlítettebb. Két bíróságon a bírák előtt folyamatban lévő peres ügyek átlagos száma 100 alatt van, az átlagolt adatunk 113,64, amely egyre közelebb áll az országos átlaghoz. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tapasztalható kiugró munkateheradat oka még mindig az elmúlt évi bírói fluktuációra vezethető vissza, azonban 2013-ban már a munkateher jelentős csökkenést mutat az I. negyedév végével.
39
Az alábbiakban a kerületi bíróságok büntető szakágának adatait az országos adatok tükrében mutatom be.
Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számahelyi bíróságok
Büntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 25Országos átlag 23,62
Érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma
Büntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 12,36Országos átlag 13,71
Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számahelyi bíróságok
Büntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 14,65Országos átlag 14,60
Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok
Büntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 113,68Országos átlag 102,41Országos átlag FT és BKT nélkül
94,9
Az országos összehasonlítás tükrében az alábbi következtetések vonhatók le:
• A Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain dolgozó büntető ügyszakos bírák tárgyalási napjai jobban kihasználtak az országos átlagnál.
• A tárgyalt ügyek volumene magasabb.
40
• A kerületi bíróságokra érkezett peres ügyek átlagolt adata az év végére az országos átlag alá került.
• A kerületi bíróságainkon befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma meghaladja az országos átlagot.
• A folyamatban marad peres ügyeink egy bíróra jutó havi átlagos száma még mindig az országos átlag fölött van, de a korábbi évekhez viszonyítva jobban megközelíti azt.
A szabálysértési peres szakterületen hátralékképződés tapasztalható, és ez egységes valamennyi kerületi bíróságunkon. Míg 2011. december 31. napján 3.818 szabálysértési peres ügyünk volt folyamatban, ez a szám 2012. december 31. napjára 4.977 ügyre növekedett. Az év során 21.082 peres ügy érkezett, s ezzel szemben 19.923 ügyet fejeztek be összesen a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságai. Sajnálatos módon az rögzíthető, hogy egyetlen kerületi bíróság sem tudta a hozzáérkezett peres ügyek számát elérni a befejezésben, így a hátralékképződés valamennyi bíróságon nyomon követhető. A trend 2010. év óta negatív az érkezést illetően, mint azt a korábbiakban jeleztem, így a továbbiakban nem a titkári létszám extenzív bővítése lehet a megoldás az elmozdulás érdekében, hanem a jogszabály-módosítás, mert jelenleg az adminisztratív feladatok ellátása köt le jelentős titkári kapacitást. A szabálysértési nemperes ügyérkezésünk az elmúlt esztendőben csökkentő tendenciát mutatott: 2011. december 31. napjával 654 nemperes ügyet tartottunk nyilván, 2012-ben 3.320 nemperes szabálysértési ügyünk érkezett, s 3.837 ügyet fejeztünk be. A folyamatban maradt ügyek száma 137-re csökkent. Pozitívumnak tartom változatlanul azt, hogy a kiemelkedő, igen jelentős szabálysértési peres munkateher, ügyforgalom mellett és ellenére is a 4.977 folyamatban maradt szabálysértési peres ügyünkből mindössze 19 ügy esik az 1-2 éve folyamatban lévők közötti tartományba, így az eljárások időszerűsége a szakterületen biztosított.
3.2.2. Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi szakágában
Kerületi (munkaügyi) bíróságainkra az elmúlt év során 50.394 civilisztikai peres ügy érkezett, s ezzel szemben a bíróságaink 52.782 ügyet fejeztek be, így a folyamatban maradt peres ügyek száma tovább csökkent, annak volumene az év végével 22.870 volt. A 7 bíróság közül 5 bíróság az érkezett ügyekhez viszonyítottan több ügyet fejezett be, ugyanakkor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság kis különbséggel maradt alatta a befejezés számban az érkezésnek. A folyamatban maradt polgári peres ügyek volumene 2009. óta csökkentő tendenciát mutat, s ugyanez jellemző a gazdasági peres és munkaügyi peres ügyekre is. A polgári szakágban 2009-ben 22.702 db, 2010-ben 21.484 db, 2011-ben 18.555 db és 2012-ben 16.928 db peres ügyünk maradt folyamatban az év végével. A gazdasági peres szakterületen 2009-ben 5.459 db, 2010-ben 4.344db , 2011-ben 2.897 db, és végül 2012-ben 2.607 db peres ügyet tartottunk nyilván. A munkaügyi szakterületen 2009-ben 3.773 db, 2010-ben 3.818 db, 2011-ben 3.506 db és végül 2012-ben 3.335 db ügyünk volt folyamatban. A trend tehát egyértelműen kedvező, s ez érződik a bírói
41
tanácsok előtt folyamatban lévő peres ügyek számán, a bírói munkateher alakulásán is (lásd a 27. és 28/I-IV. számú mellékleteket).
A Budai Központi Kerületi Bíróságon, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, továbbá a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 2012. évben az egyéni bírói munkateher kedvezőtlenebbül alakult a többi kerületi bírósághoz viszonyítottan. Valamennyi szervezeti egységben a bírói fluktuáció, a KIM-be és az OBH-ba történt kirendelések okoztak munkateher növekedést. A kialakult helyzetet részben belső, részben külső segítséggel kezeltük 2012-ben, illetve kezeljük 2013-ban. A Budai Központi Kerületi Bíróság civilisztikai szakágában a családjogi csoport munkaterhe tekinthető kiemelkedőnek, a bíróság vezetése belső átszervezéssel rendezi a munkateher aránytalanságot. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon kialakult munkateher kezelése részben bírói álláshely átcsoportosításával történt, illetve történik, továbbá a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a társadalombiztosítási ügyek feldolgozására közigazgatási szakágban dolgozó bírákat osztott be. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon kialakult munkateher enyhítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróságról rendeltem ki átmenetileg polgári ügyszakos bírót, időlegesen megszüntettem a Fővárosi Törvényszékre történt kirendelését egy Budapesti II. és III. kerületi bírósági bírónak, továbbá 2013. március 10. napjával további egy civilisztikai ügyszakban dolgozó bíró tért vissza az óbudai bíróságra. A megtett igazgatási intézkedések mára éreztetik hatásukat, és várhatóan 2013. I. negyedévének végével az egyéni bírói munkateher ismételten beáll a korábbi években megszokott volumenre.
Az alábbi táblázatok az országos összehasonlítás tükrében elemzik a kerületi bíróságok helyzetét, tevékenységét.
Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számahelyi bíróságok
Civilisztikai ügyszak
Fővárosi Törvényszék 41,58Országos átlag 39,62
Érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma
Civilisztikai ügyszak
Fővárosi Törvényszék 23,92Országos átlag 22,93
42
Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok
Civilisztikai ügyszak
Fővárosi Törvényszék 25,05Országos átlag 23,78
Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok
Civilisztikai ügyszak
Fővárosi Törvényszék 130,27Országos átlag 120,80Országos átlag FT és BKT nélkül
108,15
A bemutatott összehasonlító adatsorok alapján a következők rögzíthetők:
• A Fővárosi Törvényszék civilisztikai szakágában dolgozó kerületi bírák a tárgyalási napokat hatékonyabban használják ki az országos átlagnál.
• Az érkezett peres ügyek volumene a Fővárosi Törvényszék területén még mindig meghaladja az országos átlagot.
• A Fővárosi Törvényszék kerületi bírái az országos átlagot meghaladóan fejeznek be havonta peres ügyeket.
• A Fővárosi Törvényszék kerületi bírái civilisztikai ügyszakban még mindig nagyobb munkateherrel dolgoznak az országos átlaghoz viszonyítottan.
3.2.3. Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain
A folyamatban maradt peres ügyek számának trendszerű csökkenéséhez hasonlóan az időszerűségi mutató is jelentősen javult a kerületi bíróságok összesített adatsorát vizsgálva. Az 1 éven túli ügyek volumene 2011. év végével 10.861 peres ügy volt, míg 2012. december 31. napjára 9.232 ügyre csökkent az ilyen ügyeink száma. A differencia 1.629 ügy. A 2 éven túli ügyek volumene 2011. év végén 3.999 ügy volt, míg 2012. végén 3.589, így ebben a kategóriában 410 peres üggyel csökkent a kiemelten hosszú pertartamú ügyek száma. Ugyan nem meghatározóan, de csökkenés tapasztalható az 5 éven túl folyamatos peres ügyek számát illetően is: 2011. december 31. napján 449, míg 2012. év végével 420 peres ügyet tartottunk összességében nyilván a kerületi (munkaügyi) bíróságainkon. Az összesített adatsor kedvező
43
tendenciájával párhuzamosan azonban az egyes szervezeti egységek időszerűségi helyzete eltérően alakult.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2011. december 31. napján összesen 6.683 db 1 éven túli peres ügyet tartottunk nyilván, míg ez a szám 2012. év végére 5.142 ügyre csökkent. A legmeghatározóbb csökkenést a büntető ügyszakban tapasztalhatunk, ahol 2011. évben 4.277, míg 2012. év végével 2.834 volt az 1 éven túli ügyek száma. A polgári ügyszakban 2011-ben 1.893, míg 2012. végén 1.862, a gazdasági ügyszakban 2011. év végén 513, míg 2012. végén 446 db 1 éven túli ügyet regisztráltunk. A 2 éven túli folyamatos ügyek száma 2011. december 31. napján 820 db volt, míg 2012. december 31. napjára 727 ügyre csökkent. Abszolút számban 93 db-bal (11,34%-kal) csökkent a 2 éven túli ügyek száma. A büntető tagozatban 2011. december 31. napján 1.692 darab 2 éven túli, míg 2012. december 31. napján 1.335 db 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván. Ebben az esetben is elmondható, hogy abszolút számban jelentősen, 357 darabbal (21,10%-kal) csökkent a 2éven túli ügyek száma A folyamatos ügyekhez viszonyított aránya természetesen magasabb a korábbinál, mert a jelentős befejezés következtében az összes folyamatos peres ügyszám meghatározóan csökkent. Az 5 éven túli ügyek tekintetében 2012. december 31. napjára a civilisztikai szakágban 115-ről 103-ra csökkent az elhúzó ügyek száma, míg a büntető ügyszakban a csökkenés 9,86%-os: 152 ügyről 137 ügyre csökkent az e kategóriába eső ügyek száma. A civilisztikai ügyszakban az összes folyamatos ügyhöz viszonyított arány 0,96%, míg büntetőben 2,12%.
A Budai Központi Kerületi Bíróság esetében 2011. december 31. napján az 1 éven túli ügyek száma 926 ügy volt, míg 2012. december 31. napjára 1.004 ügyre nőtt, 8,42%-kal a kategóriába eső ügyek volumene. A polgári ügyszakban 473 ügyről 535 ügyre, míg a büntető ügyszakban 384 ügyről 407 ügyre növekedett az 1 éven túli ügyek volumene. Ezzel szemben a gazdasági ügyszakban az 1 éven túli ügyek száma 69-ről 62-re csökkent.
A 2 éven túli ügyek volumene a civilisztikai ügyszakban 272 ügyről 249 ügyre (8,46%-kal) csökkent 2011 és 2012 viszonylatában. A folyamatban maradt ügyekhez viszonyított arány is csökkent 9,38%-ról 8,31%-ra. A büntető ügyszakban 2011. és 2012. év vége viszonylatában a 2 éven túli ügyek száma 8 üggyel, 106-ra növekedett, a folyamatban maradt ügyek számához viszonyított aránya 9,22%. Az 5 éven túli ügyek a civilisztikai szakágban 56 ügyről 48 ügyre csökkentek, ami 1,60%-a a folyamatban maradt ügyek számának. A büntető szakágban nőtt az 5 éven túli ügyek száma 6 ügyről 10-re, de ez az összes folyamatos ügy viszonylatában mindössze 0,87%-ot jelent.
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon a 2011. december 31. napján folyamatban maradt 1 éven túli ügyek száma 343 volt, míg ez 2012. december 31. napjára 385-re nőtt. A polgári szakágban az ügyek száma 279-ről 291-re, a gazdasági szakterületen 13-ről 17-re, míg a büntető szakterületen 51-ről 77-re növekedett. Bár növekedés
44
tapasztalható mindhárom szakterületen, azonban azok abszolút számban nem jelentős mértékűek és alapvetően az év közben zajlott bírói fluktuáció eredményeként jelentkeznek. A civilisztikai ügyszakban a 2 éven túli ügyek száma viszont 107 ügyről 90 ügyre csökkent (15,89%-kal), s aránya is csökkent a folyamatban lévő ügyekhez viszonyítottan (5,13%-ről 4,20%-ra). Kiemelendő, hogy az év végén nem maradt 2 éven túli gazdasági peres ügy a civilisztikai szakágban. A büntető ügyszakban a 2 éven túli ügyek száma 6-ról 10-re nőtt 2012. év végére, azonban a folyamatos ügyekhez viszonyított aránya még így is pusztán 1,58%. Az 5 éven túli ügyek alakulását illetően a polgári ügyszakban 2011. december 31. napján 10 db, 2012. december 31. napján 11 db ilyen ügyet tartottunk nyilván, amely az összes folyamatban maradt ügy 0,57%-át jelenti. Kiemelendő, hogy a bíróságon a gazdasági és a büntető szakágban 5 éven túl folyamatos peres ügy nincs.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon az 1 éven túl folyamatban lévő ügyek száma 2011. december 31. napján 347, míg 2012. december 31. napján 530 volt. A polgári szakágban 121 ügyről 114 ügyre csökkent az 1 éven túli ügyek száma, a gazdasági ügyszakban mindkét időpontban 8 darab 1 évet túli ügyet tartottunk nyilván, míg a büntető szakágban az 1 éven túli ügyek száma meredeken nőtt, 218 ügyről 408 ügyre. E mutató az egyik legkedvezőtlenebbnek tekinthető a kerületi bíróságok szakági összehasonlításában. A 2 éven túli ügyeket illetően a civilisztikai ügyszakban 47-ről 39-re csökkent, a folyamatban lévő ügyek számához viszonyított aránya 3,55%, ami kiváló eredménynek tekinthető. A büntető tagozatban kis mértékben nőtt a 2 éven túli ügyek száma, 66 ügyről 75-re, aránya 5,57%-ról 6,21%-ra növekedett. A polgári ügyszakban mindössze 2 db 5 éven túli ügyet tartottunk nyilván, ami 66,67%-os csökkenést jelent az előző évi 6 ügyhöz képest, s mindössze 0,20%-a a polgári peres ügyeknek. 5 éven túli gazdasági peres ügy nincs a bíróságon. Büntető szakágban a 2011. évi 5 db 5 éven túli ügyhöz képest 3 db-ot tartunk nyilván, ami 40%-os csökkenést jelent és az összes folyamatban maradt ügyhöz viszonyított aránya 0,25%. A bíróságon tehát alapvetően az 1 éven túl folyamatban lévő büntető peres ügyek száma jelent kritikus pontot, ahol a növekedés mértéke jelentős és egyúttal a 2 éven túli folyamatos ügyszámot növelheti rövidesen. A bíróságon elrendelt igazgatási intézkedések (tárgyalási pótnapok) kitűzése, a bírói létszám stabilizálása várhatóan eredményt hoz az időszerűségi mutató javulása szempontjából.
A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 2011. december 31-én 611, míg 2012. december 31-én 514 1 éven túl folyamatos ügyet tartottunk nyilván. A polgári szakágban 222 ügyről 228-ra nőtt az 1 éven túli ügyek száma, a gazdasági szakterületen 1-ről 2-re nőtt, míg a büntető szakágban 388-ről 284-re csökkent az 1 éven túl folyamatos büntető peres ügyek volumene. Összességében a trend pozitív, különösképpen a büntető szakágban. Ugyanez mondható el a 2 éven túli ügyeket illetően a bíróság büntető szakágában, mert 2012-ben a 2éven túli ügyek száma 104-ről 87-re (25,96%-kal) csökkent. A polgári szakágon belül a 2 éven túli ügyek volumene 2 üggyel nőtt, 94 ügyről 96 ügyre, ugyanakkor a szakágban az év végén folyamatban maradt peres ügyek száma 100-al csökkent, így a tendencia nem
45
tekinthető negatívnak. Az 5 éven túli ügyeket illetően a civilisztikai ügyszakban 16-ról 19-re nőtt 2012-ben a polgári peres ügyek száma, ez az összes folyamatban maradt peres ügy 1,66%-át jelenti, azonban a gazdasági szakágban továbbra sincs öt éven túl folyamatos ügy. A büntető szakágon belül 7-ről 9 ügyre növekedett az 5 éven túli ügyek száma, azonban az összes folyamatos peres ügyhöz viszonyított arány itt is igen alacsony, 0,96%.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 2011. december 31-én 969 db 1 éven túl folyamatos peres ügyet tartottunk nyilván, ennek száma 2012. december 31. napjára – örvendetes módon – 510-re csökkent. A polgári szakágban korábban 284, most 262 db 1 éven túli ügyet tartunk nyilván, a gazdasági szakterületen 27 ügyről 11-re csökkent az 1 éven túl folyamatos ügyek volumene, míg a büntető szakágban 658 ügyről 237 ügyre. A tendencia tehát feltétlenül pozitív. A 2 éven túl folyamatban lévő ügyek száma a civilisztikai szakágban 128-ról 120-ra csökkent, 2012. december 31-én a folyamatban maradt ügyekhez viszonyított aránya 8,59%. A büntető ügyek esetében a 2 éven túli ügyek száma 272-ről 237-re (12,86%-kal) csökkent, a folyamatos ügyszámhoz viszonyított arány azonban 22,09%, amely még mindig magasnak minősül. Az 5 éven túli ügyek helyzetét illetően a polgári szakágon belül 17-ről 19-re nőtt a kiemelten hosszú pertartamú ügyek száma, gazdasági ügyszakban változatlanul 2 ilyen ügyet tartunk nyilván. Mindez a civilisztikai ügyszakban folyamatban levő ügyek 1,50%-át jelenti. A büntető ügyszakban 2011. évhez viszonyítottan 34,61%-os a csökkenés. 2012. december 31-én 17 db 5 éven túli ügyet tartunk nyilván a korábbi 26-hoz viszonyítottan, ami az összes folyamatban maradt peres ügy 1,58%-át jelenti.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 2011. december 31-én 982, míg 2012. december végén 1147 peres ügy volt 1 éven túl folyamatban. A tendencia kedvezőtlen, s hasonlóan negatív helyzet tapasztalható a 2 éven túl folyamatban maradt ügyek alakulását illetően is: 2011. év végén 293, míg 2012. december 31-én 418 ilyen ügy volt a bíróságon, amely az összes folyamatban marad ügy 12,53%-át jelenti. Az 5 éven túli ügyek száma sajnálatos módon szintén növekedett, mert 2011. december 31-én 31, míg 2012. december 31-én 40 db ügyet regisztráltunk, ami az összes folyamatban lévő ügy 1,20%-a. Tekintettel arra, hogy mind az 1, mind a 2 és 5 éven túli ügyek volumene kedvezőtlen irányban alakult a bíróságon, a bíróság vezetése intézkedési tervet állított össze az elhúzódó eljárások nagyságrendi csökkentése érdekében. Kétségtelen tény, hogy a bíróságot a fluktuációs tényező jelentősen érintette 2012. évben, s az az időszerűség alakulására negatív hatást gyakorolt.
Összességében a Fővárosi Törvényszék igazgatási felügyelete alá tartozó kerületi bíróságokon az összesített időszerűségi adatok igen kedvező képet mutatnak, valamennyi vizsgált területen csökkent az elhúzódó ügyek száma . Kritikusnak tekinthető a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büntető szakágában kialakult helyzet az 1 éven túli ügyek tekintetében és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkaügyi csoportjában mind az 1, a 2 és az 5 éven túli ügyek helyzete. Mindkét szakterületen 2013-ban hatékony igazgatási intézkedésekkel kívánjuk a
46
kedvezőtlen tendenciát megváltoztatni. A kerületi bíróságok időszerűségi mutatóinak alakulását a további részletek tekintetében a 29-es számú melléklet tartalmazza.
3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyeiben
A Polgári Kollégium elsőfokú peres ügyszakának munkaterhe a 2003-ban bekövetkezett hatásköri változások folytán folyamatosan kiemelkedően nagy volt. Az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve azzal szembesülünk, hogy az utolsó, a hatásköri változások folytán még teljes évnek nem tekinthető 2003. évben az elsőfokú peres ügyérkezés 3257 ügy volt, s ha ezt összevetjük a legkedvezőtlenebb évnek tekinthető 2010. évi 6407-es mutatójával, látható, hogy az amplitúdó igen nagy, a differencia 3150 ügyet jelent. Mindez folyamatosan évről évre hátralékot képezve növekvő tendenciát mutatott 2004-2007. között 4400-4900 ügy között mozogva, majd 2008. és 2012. között 5061-6407 között mozogva. 2010. évhez képest ugyan némi csökkenés tapasztalható az érkezésben, azonban még a mai napig igen magas, s nem elhanyagolható az a körülmény, hogy 2011. évhez képest (5780) még 2012. évben is nőtt a peres ügyérkezésünk (5806). Történt mindez annak ellenére, hogy a jogalkotó 2012. augusztus 1-jén ismételten módosította a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontjában írt, a vagyonjogi perekre irányadó értékhatárt. A tagozat bírái 2009., 2010. évben nem tudtak lépést tartani az érkezett ügyek feldolgozásával, a befejezésszám alulmaradt az érkezett ügyek számához viszonyítottan. Kifejezetten kedvezőnek tekinthető a 2011., 2012. évi trend, amikor 5780 és 5806 peres érkezéssel szemben 6407 és 6164 peres befejezés áll. Mindez azt jelenti, hogy a hátralék feldolgozása megkezdődött, a folyamatban maradt peres ügyek száma 2010-től (a legkedvezőtlenebbnek tekinthető évtől) lassú csökkenést mutat. 2011. év végén 5326, míg 2012. év végén 4968 peres ügyet tartottunk nyilván a kollégiumban. Az elmúlt esztendőben további 358 peres üggyel csökkent a folyamatos ügyek száma, amely részben a kollégiumon belül bekövetkezett munkateher arányosításnak, a kerületi bíróságokat érintő bírói kirendeléseknek, részben pedig a bírói létszám bővítésének köszönhető. Az elmúlt esztendőben a nemperes területről 3 bírói álláshelyet irányítottam át a Polgári Kollégium elsőfokú peres ügyszakába, pályáztatva az álláshelyeket (lásd a 27-es és 30-as számú mellékleteket). Bár az egy működő tanácsra vetített, átlagolt folyamatos peres ügyszám (129,58) még mindig jóval meghaladja az országos átlagot, azonban a korábbi esztendők helyzetéhez viszonyítottan feltétlenül előremutató adat.
A bírói létszám bővítésén túl 2012. évben jelentősen növeltük a kollégium elsőfokú tanácsai mellett segítséget nyújtó titkárok és ügyintézők létszámát, így várhatóan a bírói adminisztratív munkateher csökkentése egészében csökkenti majd a szakágban dolgozó bírák munkaterhét. Mindamellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a Polgári Kollégium vezetésének új struktúrája 2013. első negyedévére véglegesen beáll, a vezetői létszám stabilizálódik, így a vezetői támogatás hatékonysága növelhető a szakágban.
47
3.3.1. Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának elsőfokú csoportjában
Örvendetes tény, hogy a 2011. december 31-én folyamatban volt 1 éven túli peres ügyek száma (2783) 2012. december 31-re csökkent, annak volumene 2706 ügy. Ezzel párhuzamosan sajnálatos módon a 2 éven túli ügyek száma 1480-ról 1630-ra növekedett, a folyamatban levő ügyekhez viszonyított aránya 32,81%, ami igen kedvezőtlen mutató. Hasonlóan negatív tendencia tapasztalható az 5 éven túl folyamatban lévő peres ügyek tekintetében is, mert a korábbi 218-ról 280-ra emelkedett , ami az összes folyamatban maradt ügy 5,64%-át teszi ki. 2013-ban a titkári-ügyintézői segítség biztosításával elsősorban a kiemelten hosszú pertartamú ügyek hatékonyabb előkészítését, feldolgozását, a bírói adminisztratív munkaterhek csökkentését kell biztosítani.
3.3.2. A Gazdasági Kollégium elsőfokú peres ügyszakának munkateher növekedése folyamatos 2003. óta , s ez az utóbbi három esztendőre is konzekvensen jellemző (lásd a 30-as számú mellékletet). Tíz év érkezési adatait áttekintve látható, hogy 2012. évben érkezett a legtöbb peres ügy (2358) a kollégiumba. A két szélső értéket figyelembe véve a differencia 806 ügy. Fontos eredménynek tekintem, hogy az elsőfokú tanácsok a 2012-ben érkezett 2358 peres üggyel szemben 2365 peres ügyet befejeztek, így az év végén folyamatban maradt peres ügyek száma gyakorlatilag nem változott, stagnálás tapasztalható. 2011. december 31-én 1661, míg 2012. december végén 1654 peres ügyet tartottunk nyilván, amely a bírói létszámmozgás mellett kifejezetten pozitív eredménynek tekinthető. Az egyéni bírói munkateher alakulása szempontjából tekintettel kell lenni arra, hogy a Gazdasági Kollégium elsőfokú tanácsai nemperes szakterületen, a felszámolási eljárásban is végeznek munkát, így tevékenységük lényegesen összetettebb. Ebben az összefüggésben kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy az időszerűségi mutató a kollégium elsőfokú ügyszakában markánsan javult. A 2011. december 31-én folyamatban volt 1 éven túli ügyek száma 727 ügy volt, míg ez 2012. december 31-re 567 ügyre csökkent. Sikerült a 2 éven túli ügyek számát is jelentősen csökkenteni 2012. december 31. napjára 355 ügyről 274 ügyre. Hasonló pozitív tendenciát rögzíthetünk az 5 éven túli ügyek alakulása tekintetében is, melyek száma 2011-ben 56, míg 2012. december 31-én 41 ügy volt. Az igen pozitív tendenciára tekintettel a létszám 2013. évi stabilizálódásával várhatóan az egyéni bírói munkateher tovább csökken, s az időszerűségi mutatók javulni fognak. A 2013. március 1. napjával kinevezett új kollégiumvezetés (csoportvezetés) határozott koncepciót fogalmazott meg az elsőfokú peres csoport munkaterhének csökkentése érdekében, ami hatékony igazgatási intézkedésekkel végrehajtható.
3.3.3. A Közigazgatási Kollégium hosszú időn keresztül az egyik legnagyobb munkateherrel dolgozó kollégiuma volt a Fővárosi Bíróságnak, Fővárosi Törvényszéknek. Az elmúlt tíz esztendő ügyforgalmi adatait, érkezését figyelemmel kísérve (lásd a 30-as számú mellékletet) jól látható, hogy a kollégium peres ügyérkezése 2004-től kezdődően folyamatosan számottevő növekedést mutat. A 2010.
48
év ebben a kollégiumban is jelentős érkezést eredményezett, a legmagasabbat 10 év összehasonlításában (6152). Figyelemre méltó, hogy a két szélső érték közötti differencia (a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb érkezési adat) 2501 ügy. A Közigazgatási Kollégium helyzetét alapvetően meghatározta az, hogy a Fővárosi Törvényszék igen széles körben rendelkezett kizárólagos illetékességgel egyes ügytípusok tekintetében. A jogalkotó 2011-2012. évben – alapjába elfogadva a szakmai előterjesztéseket – módosított a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességén, ennek köszönhetően 2012-ben már komoly érkezéscsökkenés tapasztalható. Míg 2011. évben 4711, addig 2012. évben 3918 peres ügy érkezett a kollégiumba. Kiemelendő, s a bírák és az igazgatási vezetés következetességének köszönhető az, hogy a 3918 érkezett peres üggyel szemben a kollégium 2012. év végével 4882 ügyet fejezett be, ami alapvetően meghatározta a hátralék csökkenését. Míg 2011. év végén 2962, addig 2012. év végén mindössze 1998 peres ügyünk volt folyamatban. A hatékony igazgatási intézkedések, a bírói munka igazgatási ellenőrzése, az egyéni bírói teljesítmények folyamatos növelése folyományaként a Közigazgatási Kollégium jelentős hátralékot feldolgozva markáns eredményt ért el 2012. év végére. Nagyon pozitívnak tartom az időszerűségi mutató alakulását a kollégiumban folyamatban maradt ügyek tekintetében. Míg 2011. december 31-én 806, addig 2012. év végével mindössze 389 db 1 éven túl folyamatos peres ügyet tartottunk nyilván. Hasonlóan kiemelkedő pozitív tendenciát rögzíthetünk a 2 éven túli ügyek feldolgozása tekintetében is, mert 2011. december 31-én 172 db, 2012. december végén pedig 82 db két éven túli ügy volt folyamatban. Az 5 éven túl folyamatos peres ügyek száma is meghatározóan csökkent az elmúlt esztendő végére. 2011. december 31-én 11, míg 2012. év végén 3 db ilyen peres ügyet tartottunk nyilván a Közigazgatási Kollégiumban. A kiváló eredménynek köszönhetően a működését 2013. január 1. napjával megkezdő Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Csoportja olyan ügyforgalmi mutatókkal indulhatott, amely az új bíróság időszerű ítélkezését hosszútávon megalapozhatja, s a vezetés számára egyidejűleg lehetőséget biztosít arra, hogy a szervezetési, igazgatási feladatokat a Munkaügyi Csoportra koncentrálja.
3.3.4. A Büntető Kollégium elsőfokú tanácsainak munkaterhét tíz évre visszamenőleg áttekintve jól látható, hogy 2009-től kezdődően három éven keresztül az érkezési mutatók igen kedvezőtlenül alakultak. 2009. évben 419, 2010-ben 502, míg 2011-ben 592 peres ügy érkezett a kollégium elsőfokú tanácsaihoz. 2012. évre az érkezés mérséklődött, és megközelíti a 2003-2008. között jellemző átlagos érkezési adatot. A pozitív tendencia lehetőséget biztosított az elmúlt évben arra, hogy az elsőfokú tanácsok hátralékot dolgozzanak föl. A kollégium elsőfokú tanácsait is érintette a bírói létszámmozgás, így kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy az érkezett 393 peres üggyel szemben 2012. év végével a tanácsok összesen 455 peres ügyet fejeztek be. Ennek köszönhetően a folyamatban levő peres ügyek száma csökkent, mert míg 2011. év végén 564, addig 2012. december 31-én 502 folyamatos peres ügyünk volt e szakterületen. Az ügyforgalmi adatok általános bemutatása során részletesen szóltam a kiemelt jelentőségű ügyek fővárosi törvényszéki helyzetéről. A Büntető Kollégiumba 2012.
49
évben 129 kiemelt jelentőségi peres ügy érkezett, ezzel szemben a kollégium 186 kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be. Ilyen módon a kollégium tanácsainak eredményessége kiválónak tekinthető. Az egyéni bírói teljesítmények, illetőleg a kollégium elsőfokú szakágának teljesítménye értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelt jelentőségű ügyeken túlmenően az egyéb okból soron kívüli ügyek volumene (fiatalkorúak büntetőügyei, fogvatartott terheltek ügyei, megismételt eljárások stb.) azt eredményezik, hogy az egyes tanácsok előtt folyamatban lévő peres ügyek minimálisan 50%-a soron kívül intézendő. Ebben a konstellációban a 2012. évben elért befejezésszám kifejezetten jó eredménynek tekinthető, ami a 2013. évi létszám stabilizálódással tovább javítható. Az ügyhátralék feldolgozása mellett azonban sajnálatos módon az időszerűségi mutató romlott ezen szakágban. Az 1 éven túl folyamatban levő peres ügyek száma 243 ügyről 290-re, a 2 éven túli ügyek száma 100-ról 141-re, míg az 5 éven túli ügyek volumene 20-ról 27 ügyre növekedett az elsőfokú tanácsok előtt. A 2012. évben végrehajtott létszámbővítéssel, továbbá a 2013. évre ütemezett további pályázati eljárásokkal a kollégium bírói létszáma stabilizálódni fog, amely az egyéni bírói munkateher további csökkenését eredményezi. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma Katonai Tanácsainak létszámát 2012. évben pályázati úton stabilizáltuk, a Katonai Tanács kiegyensúlyozottan működik, a kollégiumvezetés döntése alapján rendszeresen, folyamatosan tárgyal nem katonai büntetőügyeket is, tehermentesítve az ún. „civil” tanácsokat.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyszakának munkaterhét, tevékenységét az országos összehasonlítás tükrében az alábbi táblázatok mutatják be:
Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 9,94országos átlag 6,99
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 30,87
országos átlag 26,77
Az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 1,98országos átlag 1,61
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 15,14
országos átlag 14,21
50
Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 2,30országos átlag 1,87
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 16,80
országos átlag 15,40országos átlag FT és BKT nélkül 14,58
Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 30,42országos átlag 20,08
országos átlag FT és BKT nélkül 17,25Civilisztikai ügyszak
Fővárosi Törvényszék 129,58országos átlag 101,52
országos átlag FT és BKT nélkül 75,75
A táblázatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le tevékenységünkre, munkaterhünkre:
• A büntető szakágban a tárgyalási napok kihasználtsága lényegesen meghaladja az országos átlagot, s ugyanez jellemző a civilisztikai szakterületre.
• Az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma mind a büntető, mind a civilisztikai szakterületen meghaladja az országos átlagot.
• A befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos volumene mindkét szakágban magasabb, mint az országos átlag.
• A folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma büntető ügyszakban jelentősen, a civilisztikai szakágban pedig kirívóan meghaladja az országos átlagot.
3.3.5. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes szakterületének ügyforgalma
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbírósága, Csőd-felszámolási Csoportja a legjelentősebb és egyben a legnagyobb munkateherrel dolgozó önálló nemperes szakágak.
51
A Cégbíróság munkaterhe az elmúlt négy év viszonylatában folyamatos növekedést mutat: 2009. évben 143.063 db, 2010-ben 158.202 db, 2011. évben 191.633 db, míg 2012. évben 181.528 db ügy érkezett, amely mind az új bejegyzés, a módosítás és a cégtörvényességi eljárás kategóriájába tartozó ügytípusokat magába foglalja. Természetesen a legnagyobb számot minden esztendőben a módosítási (változásbejegyzési) kérelmek adják. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a cégtörvényességi eljárások volumene évről évre folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2011. év kivételével a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága valamennyi esztendőben több ügyet fejezett be az érkezett ügyek viszonylatában, így az időszerű ügyintézést biztosítani tudta. Ez irányadó a 2012. évre is, amikor az érkezett 181.528 üggyel szemben 182.821 ügyet fejezett be. Feszes ütemű munkavégzés mellett a 2012. évet időszerű ügyintézéssel tudtuk zárni.
A csőd-felszámolási eljárások érkezése 2009-től kezdődően folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt négy évben jellemző befejezési mutató (lásd a 27-es számú mellékletet) egyértelműen tükrözi, hogy a szakágban dolgozó bírák és titkárok éves szinten az érkezett ügyeket feldolgozni nem tudták, így 2009-től kezdődően évente 2000-es nagyságrendben az ügyhátralék folyamatosan növekedett. Míg 2009. december 31-én 13.441, addig 2012. december 31-én 19.887 ügyünk volt folyamatban a szakágban.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt 2012. évben 9 alkalommal módosították, a módosítások köréből kiemelendő a törvény 6. § (7) bekezdése, amely meghatározta a bírák és a bírósági titkárok által ellátható feladatokat. A törvényi rendelkezés végrehajtásaként 2012. évben 9 bírósági titkári álláshelyet és 10 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresítettünk a Csőd-felszámolási Csoportban a munkateher csökkentése érdekében. A létszámnövelés hatása 2012. év végére lassan érezhető volt, sőt a 2013. első negyedévi ügyforgalmi adatok alapján a hátralékfeldolgozás már egyértelműen érezhető.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbírósága vonatkozásában a 2011. évi CXCVII. törvényt 2012. március 1. napjától kedvezőtlen irányban módosította számunkra a jogalkotó. Az eredeti elképzelésekkel szemben a bírói munkateher növekedett, miközben a korábbi törekvésünk az ügyintézői feladatkör bővítése volt.A Cégtörvény 50. §-ában szabályzott változásbejegyzési eljárásban az ügyintéző csak közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég változásbejegyzési eljárásában járhat el, a Kft., illetve Zrt. változásbejegyzési eljárásának lefolytatása kizárólagos bírói hatáskörbe került. A Nyrt., a szövetkezet, a nonprofit cégek vonatkozásában az eljárás pedig változatlanul a bírák feladatkörében maradt.2013. első negyedévében már látható, hogy a törvényben meghatározott kötelező változásbejegyzési eljárások volumene olyan nagyságrendű, amely 2013. január hónapjára a Cégbíróság éves érkezésének a 70%-át elérte. A munkateher ennek nyomán a Cégbíróságon ismételten lényegesen meghaladja azt a nagyságrendet, amellyel az időszerű ügyintézés biztosítható volna. 2012. évben összességében 14
52
bírósági ügyintéző kinevezésével növeltük a Cégbíróság létszámát, s a munkateher csökkentését eredményezheti, hogy 2013. évben több, korábban nyugállományba vonult kolléga jelezte bírói visszafoglalkoztatási igényét a Cégbíróságon. A lehetőség megteremtésével 2013. nyarára a kialakult munkateher csökkenthető lesz.
A Cégtörvény 2012. március 1. napjától hatályos módosítása új jogintézményt vezetett be, a kényszertörlési eljárást. Az átmeneti szabályok visszamenőleges hatályt kimondó rendelkezései miatt 13.000 cég korábban befejezett törvényességi felügyeleti eljárásában az eljárást újra kell kezdeni, s ún. kényszertörlési eljárást kell lefolytatni. A kényszertörlési eljárás bevezetése összességében ugyan egyszerűsítette, gyorsította a vagyonnal nem rendelkező cégek kivezetését a gazdasági életből, azonban a Felszámolási Csoport munkaterhét átmenetileg megnövelte. Tekintettel arra, hogy a nyugállományba vonult bírák közül többen a Felszámolási Csoportban kívánják tevékenységüket folytatni, 2013. évben bővíthető a szakterületen dolgozók létszáma.
3.4. Ügyforgalmi trendek a Fővárosi Törvényszék másodfokú szakterületein
A Törvényszék 2012. évi fellebbviteli tevékenységének értékelése során messzemenően figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kerületi bíróságok jelentős befejezésszámot értek el 2011-2012. évben, ami egyidejűleg meghatározó érkezés növekedést eredményezett a fellebbviteli ügyszakban. A tanácsok működése szempontjából nagy jelentőséggel bír az a körülmény, hogy 2012. évben a nyugdíjazások leginkább a fellebbviteli tanácsokat érintették mind a polgári, mind a gazdasági, mind pedig a büntető ügyszakban. Ilyen módon a bírói létszámmozgás legkedvezőtlenebb hatást a kollégiumok fellebbviteli szakterületén eredményezett.
3.4.1. A Polgári Kollégiumban 2012-ben csökkent a peres ügyek érkezése 2011. viszonylatában, azonban a jelentős bírói létszámmozgás következtében a befejezésszám nem tudta követni az érkezett ügyek volumenét: 2011. évben 7732 érkezett peres üggyel szemben 7603 ügyet fejezett be a kollégium, míg 2012-ben az érkezett 7126 üggyel szemben 7098 ügyet. Ilyen módon a folyamatban maradt peres ügyek volumene 2010-2012. között gyakorlatilag stagnálást mutat, illetve enyhe növekedés tapasztalható (lásd a 27-es számú mellékletet). A munkateher csökkentése érdekében 2012. évben az a döntés született, hogy a jövőben további két polgári fellebbviteli tanácsot állítunk föl a kollégiumban, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a hátralék feldolgozása meginduljon, az egyes tanácsok munkaterhe csökkenjen. 2013. első negyedévében az ehhez szükséges előkészítő intézkedéseket megtettem, s emellett 2013. március első napjával 8 tanácselnöki (eredményes) pályázatot elbírálva kineveztem az új tanácselnököket.A nyugdíjba vonult bírák és tanácselnökök visszafoglalkoztatása során a tárgyaló tanácsok munkaterhe tovább csökkenthető részben a tanácsok létszáma növelésével, részben pedig azzal, hogy az ismételten munkába álló bírák tárgyaláson kívüli ügyintézést látnak majd el több tanács mellett. Az igazgatási, szervezési feladatok hatékonyságát növeli az is, hogy 2013. első negyedévének végére befejeződik a kollégium vezetői struktúrájának végleges kialakítása, a második kollégiumvezető
53
helyettesi álláshely betöltésre kerül. Az igazgatási feladatok arányos megosztása lehetőséget biztosít a tanácsoknak nyújtandó további támogatás szempontjából is. Bár a polgári fellebbviteli tanácsok előtt folyamatban lévő 1 éven túli ügyek száma 2011. és 2012. viszonylatában 21-ről 37-re nőtt, egyúttal a 2 éven túli ügyek volumene 3-ról 2-re csökkent 2012. december 31-ére. Ugyanakkor 5 éven túl folyamatos polgári peres ügy polgári fellebbviteli tanács előtt 2012. december 31-én nem volt. Ilyen módon a fellebbviteli tanácsok időszerűsége kiváló, a jelzett tanácsszám bővítéssel és egyéb igazgatási intézkedésekkel párhuzamosan várhatóan az 1 éven túl folyamatban levő peres ügyek volumene is csökkenni fog.
3.4.2. A Fővárosi Törvényszék munkaügyi fellebbviteli tanácsai éveken keresztül az átlagot meghaladó munkateherrel dolgoztak. 2012. évben részben az érkezés csökkenése következtében, részben a három fellebbviteli tanács folyamatos működésének köszönhetően jelentősen javult az érkezett és befejezett ügyek aránya. 2012-ben 972 peres üggyel szemben 1322 peres ügyet fejeztek be, ennek köszönhetően a folyamatban maradt peres ügyek száma jelentősen csökkent. Míg 2010. december 31-én 899, addig 2011. végén 798 db, 2012. év végén 448 db peres ügyet tartottunk nyilván folyamatos ügyként. A tanácsok munkaterhének, a folyamatos ügyek csökkenésének köszönhetően jelentősen javult a munkaügyi tanácsok időszerűségi mutatója is. 2011. december 31-én 88, míg 2012. december végén 18 db 1 éven túl folyamatos munkaügyi peres ügyet tartottunk nyilván. Bár a 2 éven túli ügyek száma 2-ről 3-ra növekedett 2011. és 2012. viszonylatában, azonban ezek az időszerűségi mutatók kiválónak tekinthetők. A tanácsok előtt 5 éven túl folyamatos munkaügyi peres ügy nincs. Mára elmondható, hogy a tanácsok létszámának és a tanácselnöki beosztások stabilizálódásának folyamata végére értünk, így várhatóan a munkaügyi fellebbviteli ítélkezés az elmúlt esztendőben jellemző kiegyensúlyozottságot és időszerűséget mutatja majd.
3.4.3. A Fővárosi Törvényszék gazdasági fellebbviteli tanácsait a 2012. évi nyugdíjazás kedvezőtlenül érintette. A fellebbviteli tanácsok száma csökkent, a fellebbviteli munka folyamatosságát részben többletmunka végzéssel, részben a kerületi bíróságokról kirendelt bírák beosztásával tudtuk biztosítani. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy a gazdasági fellebbviteli tanácsok az érkezett 951 peres üggyel szemben 923 peres ügy feldolgozását biztosították az elmúlt esztendőben. 2012. év végével, 2013. év elején a fellebbviteli tanácsok létszáma stabilizálódik, a szükséges pályázati eljárásokat lebonyolítottuk. 2013. évben négy gazdasági fellebbviteli tanács működik majd a kollégiumban, így a 2012. évben jellemző munkateher érezhetően csökken majd. A jelzett munkavégzési körülmények mellett ugyan nőtt az 1 éven túl folyamatos peres ügyek száma (9-ről 31-re), azonban összességében az időszerűségi mutatók kiválóak, hiszen 2012. december 31-én mindössze 4 db 2 éven túli peres ügyet tartottunk nyilván.
3.4.4. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának létszámát is érintette a 2012. évi bírói létszámmozgás, amelynek kedvezőtlen hatásait csak részben sikerült az év
54
során kiküszöbölni. Az év közben végrehajtott és a kerületi bíróságokat érintő kirendelésekkel a fellebbvitelben jelentkező érkezés növekedést és többletmunkaterhet nem tudtuk kompenzálni, így a kollégium ezen területén az ügyhátralék év végére növekedett.
Az egyes kerületi bíróságokon megjelent többletteljesítmény, befejezés növekedés értelemszerűen a Büntető Kollégium fellebbviteli tanácsai előtt érkezés növekedést jelent. Míg 2011. évben 2853, addig 2012. évben 3254 büntető peres ügy érkezett a fellebbviteli tanácsokhoz, a növekmény 401 ügy, amely a jelzett bírói létszámmozgással párhuzamosan már érezhető munkateher növekedést eredményezett. Bár a kollégium fellebbviteli tanácsai teljesítményüket növelték, hiszen míg 2011-ben 2713, addig 2012-ben 2761 peres ügyet fejeztek be, azonban a jelentős érkezés növekedés következtében az ügyhátralék nőtt. 2011. év végén 1133, míg 2012. december 31-én 1626 peres ügyet tartottunk folyamatos ügyként nyilván a Büntető Kollégium fellebbviteli ügyszakában (lásd a 27-es számú melléklet részletes adatait).A jelzett kedvezőtlen tendenciák ellenére a kollégium időszerűségi mutatói kiválóak. 2011. és 2012. év végén is 2-2 db volt az 1 éven túli ügyek száma, míg 2 és 5 éven túl folyamatos büntető peres ügy a kollégium fellebbviteli tanácsai előtt nem volt az év végével. Jelentős eredménynek tekintem azt, hogy az érkezés növekedés és bírói fluktuáció ellenére a kollégium fellebbviteli tanácsai teljesítményüket növelték 2011. viszonylatában. Előremutatónak tekinthetjük azt a körülményt, hogy mára valamennyi fellebbviteli tanácsunk háromtagú tanácsként működik, így a kölcsönös helyettesítések rendszere megszűnt. 2013. első negyedévének végével további egy fellebbviteli tanács felállítására kerül sor, amely alkalmas lesz a munkateher csökkentésére és kiegyenlítésére az egyes tanácsok között.
Az alábbi táblázatok az országos összehasonlítás tükrében mutatják a Fővárosi Törvényszék büntető és civilisztikai ügyszakában dolgozó tanácsok teljesítményét és munkaterhét:
Tárgyalt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 26,21országos átlag 26,58
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 25,42
országos átlag 22,96
55
Érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 29,92országos átlag 26,99
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 45,99
országos átlag 33,90országos átlag FT és BKT nélkül 27,96
Befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 25,39országos átlag 26,03
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 47,49
országos átlag 34,99országos átlag FT és BKT nélkül 28,44
Folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos számaBüntető ügyszak
Fővárosi Törvényszék 179,42országos átlag 162,41
Civilisztikai ügyszakFővárosi Törvényszék 240,06
országos átlag 133,45országos átlag FT és BKT nélkül 70,31
A bemutatott összehasonlító táblázatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:
• A tárgyalási napok kihasználtsága tekintetében a civilisztikai ügyszakban az országos átlagot meghaladjuk, míg a büntető szakágban az országos átlagot nem érjük el.
56
• Az érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma mind a büntető szakágban, mind pedig civilisztikai szakágban a Fővárosi Törvényszék vonatkozásában meghaladja az országos átlagot.
• A befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma a büntető szakágban az országos átlag alatt maradt, míg a civilisztikai szakágban jóval meghaladja a teljesítmény az országos átlagot.
• A folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma mindkét szakágban jelentősen, a civilisztikai ügyszakban kirívóan meghaladja az országos átlagot.
4. A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye
Hosszú évek óta rendszeres vizsgálat tárgyát képezi az a körülmény, hogy a kerületi, munkaügyi bíróságokon meghozott ügydöntő határozatok milyen arányban emelkednek fellebbviteli eljárás nélkül első fokon jogerőre. Az arány, a mérőszám természetesen nem kizárólagos kifejezője a bírói munka szakmai színvonalának, azonban egyfajta ügyfél elégedettségi mutatót feltétlenül tükröz, jelzi azt, hogy a bíróság elé került felek, állampolgárok, vádlottak jogorvoslati jog gyakorlása nélkül megnyugszanak-e a meghozott elsőfokú döntésben, azt megalapozottnak, törvényesnek tartják-e. A bírói munka minőségi színvonalának másik értékelési aspektusa a felülbírált határozatok megváltoztatása, részbeni megváltoztatási aránya, s ezen túlmenően elsősorban a hatályon kívül helyezési mutató alakulása.
A Fővárosi Törvényszék területén működő kerületi (munkaügyi) bíróságok 2012. évben összesen 56.947 határozatot hoztak, amelyből 46.385 határozat első fokon jogerőre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain 81,45%-os első fokon a jogerőre emelkedési mutató.
A felülbírálat tükrében a hatályon kívül helyezési mutató a Polgári Kollégium esetében átlagosan 4,72% melyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezési mutatója haladott meg. Ezzel szemben kiemelendő, hogy a Budai Központi Kerületi és a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon a hatályon kívül helyezési mutató 2,71% volt, ami a kerületek összesített mutatójában a legjobbnak számít (lásd a 33. számú mellékletet).
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma másodfokú tanácsai 2012. évben összesen 1114 ügyet bíráltak el a fellebbviteli eljárás keretében. A Fővárosi Törvényszék felügyelete alá tartozó 6 kerületi bíróság összesen 7511 gazdasági ügyet fejezett be, melyből 6397 ügy 2012. évben első fokon jogerőre emelkedett. Ennek megfelelően az elsőfokú jogerőre emelkedési mutató 85,16%-os, amely kiemelkedőnek tekinthető. Ezzel szemben a hatályon kívül helyezési mutató a Gazdasági Kollégium esetében 10,50%-os, amely lényegesen meghaladja a Polgári Kollégium mutatóját. Legkedvezőbb eredményt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság ért el a 4,17%-os mutatójával, míg a Budapesti IV. és XV. Kerületi
57
Bíróságon a mutató 24,32%-os volt. Abszolút számban mindez azonban 9 ügy hatályon kívül helyezését jelentette a felülbírált 37 ügyből. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság esetében a hatályon kívül helyezési mutató egyaránt 10% fölött volt. A 2013. március 7-én megtartott vezetői értekezlet egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a jövőben vizsgálni kell a hatályon kívül helyezési mutató alakulását, szakmai elemzéssel választ kell adni arra, hogy a civilisztikai szakágon belül a Gazdasági Kollégiumban tapasztalható eltérés milyen okokkal magyarázható (lásd a 34-es számú melléklet részletes adatait).
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma másodfokú tanácsai elé 2012. évben 3345 vádlott jelentett be fellebbezést. Az elsőfokú jogerőre emelkedés mutatóját természetesen e körben úgy kell számítani, hogy az egyes ügyekben egyes vádlottakra ugyanazon ügy az eljárás során első fokon jogerőre emelkedhet, míg másokra fellebbezési szakba kerül. Mindezt figyelembe véve első fokon 2012. évben 17.719 ügy fejeződött be, s a fellebbező vádlottak számát figyelembe véve az elsőfokú jogerőre emelkedési mutató 81,12%-os, mely szintén kiváló eredménynek tekinthető. A büntető fellebbvitel területén a kerületi bíróságok átlagos hatályon kívül helyezési mutatója 8,43%. A legjobb eredményt a Budai Központi Kerületi Bíróság érte el ebből a szempontból 2012. évben az 5,66%-os hatályon kívül helyezési mutatójával. A legkedvezőtlenebb helyzetet a Budapesti XVIII. és XIX., valamint a XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon rögzíthettünk azzal, hogy e bíróságokon a 10%-ot meghaladja a hatályon kívül helyezési mutató (lásd részletesen a 35-ös számú mellékletben).
A bírói munka egyéni teljesítményi mutatóit, annak minőségi elemeit az egyes szervezeti egységek vezetői részben munkaértekezleten ismertetik a bírákkal, részben pedig írásos formában továbbítják. Az egyéni teljesítményi mutatók, az egyéni teljesítmény minőségi aspektusainak elemzésére kerül sor a félév és évértékelő kerületi vezetői értekezleten, a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében is esetenként, illetőleg a Törvényszék elnökének szervezeti egységekben tett évértékelő látogatása alkalmával. A jelzett módszertan alkalmas arra, hogy az egyes bírói közösségek előtt ismertté tegye a szervezeti egységben dolgozók egyéni teljesítményét, bemutassa a közösség átlaga fölött és alatt teljesítményt nyújtók munkáját.
5. A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása
5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának gyakorlata
2012. év elején alapvető célkitűzésként fogalmaztam meg azt, hogy a jövőben a jogszabály adta lehetőségekkel élve igyekezni fogunk több szakterületen a bírói foglalkoztatást átalakítani, megszüntetni, titkári, bírósági ügyintézői foglalkoztatással „kiváltva”. Az év során a Polgári Kollégium Nyilvántartási Csoportjában, a kerületi bíróságok Szabálysértési Csoportjaiban, illetve szakágában, a Fővárosi Törvényszék
58
Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságánál és a Csőd-felszámolási Csoportban a foglalkoztatási struktúra átalakítását megkezdtük Az elmúlt év során 14 (nyugdíjazás folytán üressé vált) bírói álláshelyet irányítottam át a nemperes szakterületekről a peres szférába, elsődlegesen a nagy munkateherrel dolgozó kollégiumokba. Ez teremtette meg a lehetőségét a megyei elsőfokú tanácsok száma növelésének, annak, hogy újabb fellebbviteli tanácsokat alakítsunk ki. A létszám átirányításával természetesen az érintett szervezeti egységekben változatlanul fennálló feladatok végrehajtásáról megfelelően gondoskodtunk, a szervezeti egységekhez önálló titkári létszámot rendeltünk. Elsődlegesen tehát a bírói foglalkoztatás új alapokra helyezésre determinálta a titkári létszám szétosztását, másrészt a bírói tanácsok mellé rendelt teamek legfontosabb közreműködői a bírósági titkárok.
A bírósági titkárok önálló tevékenységet ellátva, referádát intézve az alábbi szakterületeken dolgoznak:
• Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma Nyilvántartási Csoportja,• Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma végrehajtási ügyintézés,• Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának Felszámolási Csoportja,• Közigazgatási Kollégiumban tárgyaláson kívüli önálló ügyintézés,• kerületi bíróságok büntető szakterületén büntető nemperes ügyintézés,• kerületi bíróságok szabálysértési szakterületén peres és nemperes ügyintézés,• kerületi bíróságok végrehajtási szakágában önálló ügyintézés,• a kerületi bíróságok előtt az egészségügyi törvény alapján folyó, pszichiátriai
osztályokon elhelyezett betegeket érintő speciális eljárás.
Nagy jelentőségű, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8.) számú döntésével 33 bírósági titkári álláshelyet rendszeresített a Fővárosi Törvényszéken 2012. június 15. napjával. Az álláshelyek pályázati betöltését követően 2012. őszére alapjaiban tudtuk megnövelni a bírósági titkári létszámot egyes szervezeti egységeinkben.
Az önálló feladatkörök kialakításával, a bírói foglalkoztatás átrendezésével párhuzamosan a bírósági teamek kialakítása is folyamatosan zajlott 2012. évben. Ilyen módon az egyes szervezeti egységek mindegyikére jellemző összességében, hogy az alkalmazott titkárokat részben a bírói munka „kiváltása” keretében, részben pedig a bírói tanácsok munkáját segítő teamekben alkalmazzák.
A 168 főről 202 főre növekedett titkári létszámunk szervezeti egységek közötti megoszlását a 14-es számú melléklet mutatja be részletesen.
A Törvényszék Polgári Kollégiumában az elmúlt esztendőben 13 titkár dolgozott, kiváltva teljes egészében a Nyilvántartási Csoport munkáját, két titkár pedig önálló referádával végrehajtási ügyeket intézett. A kollégium vezetése 6 tanácsot segít közvetlenül bírósági titkárral (teammel), akik a teljes érkező kurrenciát kezelik, a szükséges intézkedéseket megteszik, az érkezett új ügyek előkészítését végzik,
59
továbbá a befejezett ügyek kurrenciáit is folyamatosan ellátják. Az előbbieken túl természetesen az egyes tanácsok számára érdemi és nem érdemi határozattervezeteket készítenek.Hasonló feladatokat láttak el az év során a Büntető Kollégiumba beosztott titkárok, akik elsőfokú tanácsok munkáját segítették.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába 2012. évben 19 titkár került beosztásra, ebből 16 fő a Felszámolási Csoportban dolgozott, 3 fő pedig a peres ügyszakban. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (7) bekezdése a 2012. július 24-től hatályos taxációban rendelkezett a bíró által kizárólagosan meghozható határozatokról, megteremtve a lehetőségét annak, hogy minden egyéb területen bírósági titkár járjon el. Az év második félévében az ún. „kényszer-végelszámolásból” átfordult felszámolási eljárásokat titkárok intézték. Az elmúlt évi felszámolási eljárással kapcsolatos statisztikák egyértelműen igazolják azt, hogy az e körbe eső ügyek több mint 60%-a ún. „egyszerűsített felszámolási eljárás”, melyben a titkárok önállóan eljárhatnak. A jelentős titkári és bírósági ügyintézői létszámbővítés várhatóan 2013-ban érezteti a hatását a Felszámolási Csoportban, az ügyteher csökkenni fog. A Gazdasági Kollégium vezetése az előbbieken túl a titkárokat részben a végrehajtási szakterületen, részben pedig az elsőfokú peres tanácsokba osztotta be, ahol a teamek kurrenciális ügyintézéssel foglalkoztak. A teamekben dolgozó titkárok feladata elsődlegesen a kiemelten hosszú pertartamú (2 és 3éven túli) ügyek előkészítése volt. A korábbiakban bemutatott időszerűségi mutató javulás, mely valamennyi szakterületen érződött a Gazdasági Kollégiumban, egyértelműen azt támasztja alá, hogy a peres tanácsok teammel történő megsegítése hatékony előrelépést jelent.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságán mindössze egy titkárt alkalmazunk, aki a Cégtörvény 1/A. §-ában meghatározott titkári hatáskörbe tartozó ügyekben jár el. A Cégbíróságon alapvetően a bírósági ügyintézői foglalkoztatást részesítettük előnyben a titkárival szemben.
A Közigazgatási Kollégium számára igen jelentős előrelépést jelentett az, hogy 2012. július 24. napjától a törvényi változás következtében a bírósági titkárok önállóan eljárhatnak a közigazgatási nemperes ügyekben. A Közigazgatási Kollégium nemperes ügyérkezése 2012. évben átlagosan 100 ügy volt havonta, melyet titkárok intéztek. Ezen túlmenően a peres tanácsok megsegítése céljából osztotta be a kollégium vezetője a titkárokat bírák mellé, általában két bíró mellett egy titkárt alkalmazva. A titkárok a kurrenciális ügyintézésen túlmenően elsődlegesen a kiemelten hosszú pertartamú ügyek előkészítésében, feldolgozásában vettek részt. A Közigazgatási Kollégium időszerűségi mutatóinak gyökeres javulása összefüggésben áll az alkalmazott titkári létszámmal.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése önálló feladatkörben a titkárokat a Perenkívüli Csoport nemperes területén és végrehajtási ügyszakában alkalmazta, továbbá a Szabálysértési Csoportban. A Nyomozási bírói Csoportba titkári foglalkoztatás azért került bevezetésre, mert e csoportban zajlik a Pesti Központi
60
Kerületi Bíróság büntető nemperes ügyeinek intézése. Ezen túlmenően a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése az egyes peres csoportokban alakított ki teamet a biztosított titkári létszámból.A Budai Központi Kerületi Bíróság vezetése önálló tevékenységi körben a szabálysértési szakterületen, az egészségügyi törvény által meghatározott eljárásban, a magánvádas ügyek esetében a személyes meghallgatásos eljárásban, a végrehajtási eljárásban titkárokat alkalmazott. Ezen túlmenően mind a büntető, mind a polgári ügyszakban a bírák adminisztratív munkaterhének csökkentése céljából is beosztásra kerültek titkárok tanácsok mellé. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a szabálysértési és a végrehajtási ügyszakban, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a perenkívüli, végrehajtási szakterületen, a szabálysértési területen és a büntető nemperes szakterületen alkalmazott önálló tevékenységgel titkárokat. A titkárok mindkét bíróságon bíró melletti adminisztratív feladatokat is elláttak.A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon önálló feladatkörben a szabálysértési és a végrehajtási ügyszakban dolgoztak titkárok, míg a büntető és a polgári szakágban 2-2 titkár dolgozott a bírák adminisztratív munkaterhe csökkentése céljából. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon a titkárok a végrehajtási, a szabálysértési, a büntető nemperes szakterületen önállóan tevékenykednek, illetve a magánvádas ügyekben a személyes meghallgatásokat is önállóan végzik. A fentieken túl a titkárok a peres tanácsok munkájába is bekapcsolódtak. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon a beosztott titkárok alapvetően a bírák melletti adminisztratív munkateher csökkentése céljából végeztek kurrenciális, határozatszerkesztési és egyéb munkákat. Ezen túlmenően önálló feladatkörben a végrehajtási ügyek intézését is ellátták.
Az egyes szervezeti egységekben bemutatott titkári foglalkoztatás összességében azt jelzi, hogy a kollégiumok vezetői, a kerületi bíróságok elnökei éltek a jogszabályi lehetőségekkel, s azokon a területeken, ahol a bírói foglalkoztatás korlátozható, vagy kizárható a titkári alkalmazást teljes körűvé tették. 2012. évben a Fővárosi Törvényszék területén 44 bírósági titkár kapott kijelölést a szabálysértési ügyek intézésére. A kijelölési eljárás folyamatos, tekintettel arra, hogy a titkárok beosztása is rotálódik, ezért újabb és újabb kollégák kerülnek e szakterületre.
Titkáraink nagyobb része bíró jelölt, azaz a hagyományos fogalmazói, titkári pályát követi, míg kisebb részük élethivatásszerűen dolgozik titkárként. Az élethivatásszerűen titkárként dolgozó kollégák legnagyobb számban az egészségügyi törvény szerinti bírósági eljárásban, a végrehajtási és kisebb részben a szabálysértési ügyszakban dolgoznak.
A Fővárosi Törvényszéken és a felügyelete alá tartozó kerületi (munkaügyi) bíróságokon 2012. évben 47 bírósági titkárunk kapott bírói kinevezést.
5.2. A bírósági fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata
A bírósági fogalmazók engedélyezett létszámával, a felvételi eljárás metodikájával és
61
az egyes szervezeti egységek közötti szétosztásával a korábbi fejezetben részletesen foglalkoztam, s e témakörhöz kapcsolódott az 1., 2., 18., 19. számú melléklet. A foglalkoztatás gyakorlatára a még hatályban lévő OIT szabályzat, a Fővárosi Törvényszék Oktatási Szabályzata irányadó azzal, hogy felső szinten beosztásukat a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait ellátó elnökhelyettes irányítja. A fogalmazók 11 hónapot büntető első fokon (kerületi bíróságon), 2 hónapot büntető másodfokú gyakorlaton töltenek, míg 11 hónapot a kerületi bíróságok polgári elsőfokú tanácsai mellett, majd 2 hónapot a polgári fellebbvitelben dolgoznak. Ezen túlmenően 10 hónapos fakultatív időszak áll rendelkezésükre. A kerületi (munkaügyi) elsőfokú gyakorlatot nem feltétlenül és nem mechanikusan követi a fellebbviteli bíróságra történő beosztás, ennek az az oka, hogy a tényleges joggyakorlati helyen (kerületi bíróság) is folyamatosan fogalmazói létszámot kívánunk biztosítani. Ennek megfelelően a fellebbviteli gyakorlatra arányosítva és ütemezve kerülnek. Fogalmazóink joggyakorlati idejüket instruktor bírák mellett töltik. Instruktorok a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetői, kollégiumvezető helyettesei, tanácselnökei, a kerületi bíróságok elnökei, elnökhelyettesei, csoportvezető bírái, valamint azok a bírák, akiket az instruktori jegyzékre fölveszünk. Instruktor bíróvá az a bíró válhat, aki megfelelő és megalapozott szakmai gyakorlattal rendelkezik és gondoskodik arról, hogy a mellette dolgozó fogalmazó megfelelő tanulmányokat és joggyakorlatot, továbbá napi munkavégzést teljesítsen. Az instruktor bírókról az oktatási év elején készül az instruktor bírói jegyzék. Az instruktor bírói jegyzéket a kerületi bíróságokon az elnök, a Fővárosi Törvényszéken a kollégiumvezető, kollégiumvezető helyettes a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait ellátó elnökhelyettessel egyetértésben állítja össze, melyet a Fővárosi Törvényszék elnöke jóváhagy. Az instruktor a hozzá beosztott fogalmazó tevékenységét az ún. „instruktori vélemény” megnevezésű űrlapon havonta értékeli, és azt a fogalmazóval minden esetben ismerteti. Az instruktori véleményeket a Fővárosi Törvényszék oktatási felelőse (elnökhelyettese) részére minden esetben meg kell küldeni. Az instruktorokkal az oktatási felelős rendszeres kapcsolatot tart, és közvetlenül is figyelemmel kíséri az instruktor bíró mellé beosztott fogalmazó szakmai fejlődését, továbbá az instruktor bíró munkamódszereit. A Polgári, Büntető és Gazdasági kollégiumban a fogalmazóink elsősorban a fellebbviteli ügyszakban dolgoznak és folytatnak tanulmányokat, de esetenként az elsőfokú gyakorlatot is megismerik. Az elmúlt év során a Közigazgatási Kollégiumba is beosztásra kerültek fogalmazók annak érdekében, hogy szélesebb körű jártassággal rendelkezzenek és más szakterületet is megismerhessenek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése a polgári és büntető csoportok között arányosan megosztva alkalmazta az év során a beosztott fogalmazókat. Azokon a szakterületeken, ahol a titkárok önálló aláírási joggal rendelkezve önálló tevékenységet végeznek (szabálysértési csoport, vh. csoport stb.) alapvetően nem jellemző a fogalmazói beosztás. A fogalmazók elsődlegesen a klasszikus polgári és büntető peres csoportokban szereznek gyakorlatot részben bírói tanács mellé beosztva, részben pedig a bírói adminisztratív munkateher csökkentése céljából létrehozott teamekben. A teamek irányítását titkár végzi, a teamben fogalmazó és bírósági ügyintéző dolgozik. Ilyen módon a P. I-es csoportban 1, a P. III-as csoportban 2, a P. IV-es csoportban 1, a Gazdasági Csoportban 1, a B. II-es csoportban és a B. III-as
62
csoportban 1-1 team dolgozott 2012. évben, ahová fogalmazó beosztásra került. Mind az önállóan, közvetlenül bírák mellé, mind pedig a teamekbe beosztott fogalmazók szakmai fejlődése nagymértékű, munkájuk pedig kifejezetten hasznosítható volt. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon összesen az elmúlt esztendőben 79 kijelölt instruktor bíró vett részt a fogalmazók képzésében. A többi kerületi bíróságokon az a jellemző, hogy egy-egy bíró mellett teljesítenek szolgálatot a fogalmazók, azonban a szakágon belül a rotáció a gyakorlat. Az érintett bírák valamennyien kijelölt instruktor bírák voltak és szakmai feladatukat megfelelően ellátták.
2012. évben összesen 19 fogalmazó tette le a jogi szakvizsgát a Fővárosi Törvényszék területén,. 3 fő kitűnő, 12 fő jeles, 2 fő négyes és 2 fő hármas eredménnyel végzett. Az elért eredmények (17 fő kitűnő-jeles-négyes) álláspontom szerint megfelelően tükrözik azt a magas színvonalú joggyakorlati képzést, amelyet a Fővárosi Törvényszék hosszú évtizedek óta biztosít a fogalmazók számára.
5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata
A bírósági ügyintézők fővárosi törvényszéki létszámhelyzetéről, a létszám év közben bekövetkezett változásáról és egyéb lényeges körülményekről a korábbiakban részletesen beszámoltam (2., 20., 21. számú táblázatok). Az ügyintézőkre vonatkozók jogi szabályozás az elmúlt 10 évben két alkalommal jelent meg a magyar jogban. Első ízben a szabályozás metodikája az volt, hogy a civilisztikai és büntető szakterületen önálló rendelkezések születtek, majd 2008-ban egységes kormányrendeletbe foglalta a jogalkotó az ügyintézőkre vonatkozó szabályokat, amely az általános szabályokon túlmenően a szakágakra bontva is megjelenítette az önálló eljárási lehetőségeket. Az akkori szabályozásnak nóvuma volt, hogy az igazgatási jogkörben eljáró bírósági ügyintéző szerepét is megjelenítette. Bár az ügyintézők önálló jogköre bővítésének kérdése évről évre felmerül szakmai-igazgatási vitákon, azonban mára már jól látható, hogy a felsőfokú tisztviselői feladatkör igen értékes, komoly helyet foglal el a magyar bírósági rendszerben. A kialakult szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányrendeletben lebontott feladatkörökön túlmenőn a magas színvonalú kvalifikációval, felsőfokú végzettséggel rendelkező bírósági ügyintézők hatékony támogatást tudnak nyújtani a bírák mellett akár önállóan, akár pedig teambe beosztva. Ennek kedvező tapasztalatait az elmúlt esztendőben ismét észlelhettük, s azokat a 2013. március 7-én megtartott kerületi vezetői értekezlet is megerősítette. Jelentős az is, hogy egyes szakterületeken (pl.: Cégbíróság) a felsőfokú végzettségű bírósági ügyintézők önálló feladatokat is ellátnak, ezzel a bírói feladatkört kiváltva. Újdonsága az ügyintézői jogintézmény fejlődésének annak gyakorlati tapasztalata, hogy az utóbbi években egyre jellemzőbbé válik - mint azt fentebb már bemutattam - a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők alkalmazása a magyarországi bíróságokon. Mindez a szakmai színvonal emelkedését jelenti, ugyanakkor kódolt fluktuációs elem is, hiszen a jogi egyetemet végzett bírósági ügyintézők jelentős számban a későbbiekben bíróvá szeretnének válni a fogalmazói, titkári pályaívet leírva.
63
Nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8.) számú döntésével a Fővárosi Törvényszéken 2012. június 15. napjával 75 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. Míg 2012. január 1. napján 76, addig 2012. december 31-én 151 fő volt az engedélyezett bírósági ügyintézői létszámunk. Bár az egy bíróra vetített bírósági ügyintézői arány 0,21, ami alacsonynak mondható, ugyanakkor az elmúlt évi létszámbővítés mindenképpen markáns előrelépést jelent. Általánosságban rögzíthető, hogy az egyes szervezeti egységeinkben (kollégiumok, kerületi, munkaügyi bíróság) önálló referádával, önálló aláírási jogkörrel dolgoztak a bírósági ügyintézők (Cégbíróság), míg más szervezeti egységekben jellemző módon bíró mellett, teamben tevékenykedtek.
A Törvényszék Polgári Kollégiumában a bírósági ügyintézők bírói tanácsokban dolgoztak, elsődleges feladatuk a kurrenciális és az ügyintézési hátralék feldolgozása, a bírói munka időszerűségének javítása volt. A kollégiumban az elsőfokú csoportban 6 bírósági ügyintéző dolgozott, majd a későbbiekben az OBH elnöki rendelkezés nyomán további 8 ügyintéző került beosztásra. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában 11 bírósági ügyintéző dolgozik, akik bírák mellett, tanácsban közreműködnek a kurrenciális és adminisztratív feladatok ellátásában. A szeptember 1-jétől felállításra került nemzetközi ügyintéző team, amelyben két bíró dolgozik, két bírósági ügyintézői megerősítést kapott a feladat kiemelt jellegére figyelemmel. A Közigazgatási Kollégiumban 6 bírósági ügyintéző dolgozik a kijelölt tanácsokban a kurrenciális és adminisztratív munkateher csökkentése érdekében. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába összesen 10 bírósági ügyintéző került beosztásra, akik a felszámolási ügyszakban támogatják a titkárok munkáját. Ilyen módon a bírák munkaterhét csökkentendő titkári-ügyintézői teamek alakultak. Említést érdemel, hogy a csődügyek szakterületére is beosztásra került egy bírósági ügyintéző, aki a csődügyek teljes előkészítését és kurrenciális ügyintézését végzi a bíró mellett.A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 14 fős ügyintézői létszámbővítés zajlott 2012-ben, mintegy kiváltva az átirányított bírói létszámot. A bírósági ügyintézők az alapbejegyzési eljárásban a Ctv. 48. §-ában szabályozott egyszerűsített eljárásban járnak el cégformától függetlenül, a nem jogi személyiségű társaságok (Bt., Kkt. és egyéni cég) változásbejegyzési kérelmeit bírálják el. A Ctv. 87. §-ában meghatározott törvényességi felügyeleti eljárásban az ügyintézők önállóan járnak el, továbbá a Ctv. 89. és 90. §-ában szabályozott eljárásban dolgoznak a cég megszűntnek nyilvánításáig. A jelzett feladatokon túl a bírák kurrenciális és egyéb adminisztratív tevékenységét látják el. Az év során bevezetett létszámbővítés a korábban megjelölt okokon túl azért is jelent nagy előrelépést, mert a 2013. első hónapjában bekövetkezett dömpingszerű ügyérkezést a megnövelt létszám hatékonyabban tudja feldolgozni.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése a 2012. évi jelentős ügyintézői létszámbővítést elsődlegesen a team-rendszer keretében hasznosítja. Mindez azt jelenti, hogy a 14 fős létszám fejlesztés alapvetően a polgári és a büntető peres csoportokban működő teamekbe került beosztásra. A polgári ügyszakban a
64
kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint a bírói utasításnak megfelelően önállóan eljárva, önálló aláírási joggal rendelkezve a meghozott végzések és megtett intézkedések mellett a bíró utasításának megfelelően elkészítik a nem érdemi határozat-tervezeteket, intézkedés-tervezeteket. A büntető ügyszakban az ügyintézők a tárgyalási jegyzőkönyvek szerkesztését, az értesítők kiállítását és az előkészítő szakban ellátható feladatokat (ismeretlen helyen tartózkodó személyek felkutatása stb.) látnak el. Tekintettel arra, hogy a szabálysértési nyilvántartási rendszer Magyarországon egységessé vált és az adatbevitel a bevezetés óta igen nagy munkaterhet ró a bíróságokra, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjában két ügyintézői álláshely került kialakításra az adatbevitel azonnali biztosítása céljából. A fentieken túl a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése igazgatási feladatokra is rendszeresen beosztott bírósági ügyintézőket (pl. irodavezetői feladatok ellátása, továbbá a vezetők melletti álláshelyek ügyintézővel történő betöltése). A Budai Központi Kerületi Bíróságon az ügyintézők egy része irodavezetői feladatot lát, el míg hárman a végrehajtási ügyszakban előkészítő tevékenységet végeznek titkárok mellett. Egy ügyintéző a Szabálysértési Csoportban a titkárok munkáját készíti elő, segíti. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon büntető ügyszakban tevékenykedik bírósági ügyintéző, aki bírói tanácsok munkáját segíti. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon részben polgári, részben büntető tanácsban dolgoznak ügyintézők, illetőleg a végrehajtási ügyszakba egy fő került beosztásra. Szakmai igazgatási feladatot lát el a büntető iroda vezetőjeként egy bírósági ügyintéző, míg egy fő igazgatási munkát végez a bíróság elnökhelyettese mellett, aki a támogatást elsősorban az OBT tagságára figyelemmel veszi igénybe. A Budapesti XX., XXI. és XXIIII. Kerületi Bíróságon azonos létszámban, három-három bírósági ügyintéző dolgozik a civilisztikai és a büntető szakágban. Polgári tagozatban több tanács mellett a kurrenciális munkateherben, az adminisztratív feladatok ellátásában tevékenykednek, s ezen túlmenően az ügyfélfogadási időben a szakszerűbb tájékoztatás érdekében közreműködnek az irodai feladatokban. A megelőző távoltartási ügyek teljes körű előkészítését végzik a meghallgatás kitűzéséig, s emellett anonimizálási feladatokat látnak el. A büntető ügyszakban dolgozó ügyintéző az elnöki kezelőirodán dolgozik, míg egy fő az elnök mellett látja el a büntető ügyszakban végezhető kurrenciális ügyintézést. Két bírósági ügyintéző a szabálysértési ügyeket tárgyaló titkárok mellett előkészítő, kiadói és határozatszerkesztői tevékenységet végez.
Álláspontom szerint a bírósági ügyintézők foglalkoztatása, létszámbővítése komoly eredményeket hozott a bírósági szervezetben. Kétségtelen, hogy az 56/2008. (III. 26.) Kormányrendeletben foglalt peres és perenkívüli szakterületen ellátható feladatok taxációja szűk körű. Azonban látható, hogy az ügyintézők – felsőfokú végzettségük alapján – a kormányrendeletben megjelenített feladatkörökön lényegesen túlmenő egyéb, érdemi előkészítő munkát is ellátnak, sőt számos esetben határozatok tervezetének elkészítésében is közreműködnek. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy több esetben a bírósági vezetők mellett komoly
65
igazgatási feladatokat és ellenőrző vizsgálatokat végeznek.
6. A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése
6.1. A bírák képzettségi helyzete
A bíráink többletkvalifikációval kapcsolatos helyzete az elmúlt 15 évben gyökeres változáson ment keresztül. Míg 20-30 évvel ezelőtt a másoddiplomás, szakjogászi képzettséggel rendelkező bíró szinte ismeretlen volt bíróságainkon (hiszen szakjogászi képzés is elvétve fordult elő), addig mára e többletkvalifikáció egyre jellemzőbbé válik. Egyes kollégák már a joggyakorlati időszak során, fogalmazói, titkári tanulmányaik alkalmával jelentkeznek posztgraduális képzésre és szereznek másoddiplomát. Ezt az eljárást támogathatónak tartom, mert a későbbiekben, a bírói munka terhe mellett e képzésekben való részvétel egyre nehezebb. A jelenleg hatályos jogrendünk alapvetően nem támaszt többletkvalifikációs kritériumokat az alkalmazások során, s ugyanez jellemző a bírói kijelölések esetén is, s csak igen szűk körben (pl.: iparjogvédelmi szakterületen) nem nélkülözhető a szakmai munka ellátása szempontjából a többletkvalifikáció. A Törvényszéken és igazgatási felügyelete alá tartozó kerületi (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon összesen 127 bíró, a bírák 18%-a – elsősorban a fiatalabb bírói korosztály – rendelkezik szakjogászi végzettséggel, azonban a másoddiplomások száma természetesen meghaladja az előbbi volument. E bírák legnagyobb része egy, 12 fő két szakjogászi végzettséget szerzett, míg 1 bíró három szakjogászi többletkvalifikációval rendelkezik. Legnagyobb számú a gazdasági büntető szakjogászi diploma (28 fő), míg jelentős az európai jogi szakjogászi végzettségek száma is (26 fő). Ezt meghaladóan a biztosítási szakjogászi végzettséggel rendelkezők volumene jelentős (11 fő). Részletes adatok a szakjogászi képzettséggel kapcsolatban a 36. számú mellékleten kísérhetők figyelemmel.
A jogi egyetemi képzés elmúlt húszéves átalakulásával párhuzamosan a diploma megszerzésének feltételei is megváltoztak, ma már nyelvvizsga megléte szükséges a diploma kiállításához. Ennek megfelelően a nyelvvizsgával rendelkező bírák száma jelentősen megnövekedett az utóbbi 10 évben a Fővárosi Törvényszéken. Bíráink 50,83%-a rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával, a nyelvvizsgák száma összesen 524. Jellemzően a nyelvvizsgák kategóriáit tekintve a középfokú nyelvvizsgák száma a domináló (440), míg 84 felsőfokú nyelvvizsgát tartunk nyilván. 222 fő egy nyelvvizsgával rendelkezik, míg 130 fő két nyelvvizsgával. Három nyelvvizsgája 14 bírónak van. Bár az arány azt tükrözi, hogy a bírák több mint a fele rendelkezik nyelvismerettel, azonban valójában a konkrét igények felmerülése során viszonylag kevesen vállalkoznak fordítási, tolmácsolási, egyéb feladatok végrehajtására. Az előbbiek egyszerű oka természetesen az, hogy a nyelvvizsga megszerzése és a tudásszint folyamatos fenntartása különböző kategóriák. A Fővárosi Törvényszék vezetése következetesen támogatja azokat a kollégákat, akik magas szintű nyelvismerettel napi feladat végrehajtására vállalkoznak. Ennek megfelelően
66
Törvényszékünkön az idegen nyelvismereti pótlék megállapítása és folyósítása – igazolt és rendszeres nyelvhasználat mellett – biztosított (lásd a 37-es számú melléklet részletes adatait).
6.1.1. A bírák oktatási tevékenysége
Bíráink a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait irányító elnökhelyettesének szervezésében a fogalmazók tanulóköri képzésében rendszeresen és igen nagy számban vesznek részt az oktatási tervben meghatározottak szerint. Természetes, hogy e körben a legmagasabb szakmai felkészültséggel, legbiztosabb tárgyi tudással rendelkező kollégák kapnak felkérést és kijelölést az előadások és a tanulókörök megtartására. A Törvényszék vezetése a képzésben folyamatosan résztvevő bírák alkalmazásán túl arra törekszik, hogy megfelelő rotáció alakuljon ki, s valamennyi alkalmas és vállalkozó bíró lehetőséget kapjon az oktatási munkában való közreműködésre.Nem elhanyagolható bíráink külső szervezetek oktatói munkájában való részvétele sem. Összességében 53 bíránk végez különböző felsőoktatási intézményekben (elsősorban jogi karokon), – sokan középfokú intézményekben – oktatói tevékenységet, s jelentős számban közreműködnek a Magyar Igazságügyi Akadémia szakmai rendezvényein előadóként (lásd a 38-as számú táblázat részletező adatait).
6.1.2. A bírák központi képzésben való részvételének gyakorlata, az egyéb képzési lehetőségek
Bíráink központi képzésen való részvétele részben a kötelező képzési rendszerből, részben pedig a fakultatív elemekből áll. Egyértelműen rögzíthető, hogy a kötelező részvétellel érintett képzéseken túl a Fővárosi Törvényszék bírái igen nagy érdeklődéssel tekintenek a Magyar Igazságügyi Akadémia központi rendezvényeire, részvételük – nyilvánvalóan a budapesti lakóhely, mint adottság miatt is – minden esetben kiemelkedő. A képzési programok kiválasztásakor alapvetően nem csupán a szakági elhelyezkedés determináló, mert bíráink rendszeresen részt vesznek az olyan képzési programokban is, amely általános felkészítést ad, általában a bírói szerepkörrel kapcsolatos (pl. konfliktuskezelés, tárgyalótermi stresszhelyzetek kezelésével kapcsolatos továbbképzések, e-learning oktatások stb.). 2012. évben összesen 906 bírói jelentkezés volt a Magyar Igazságügyi Akadémiára a Fővárosi Törvényszékről, mely a korábbi években kialakított elektronikus rendszeren, kétlépcsős jóváhagyási szint betartásával zajlik. A kiemelt témakörökben, előadássorozatok esetében nem ritka az ún. pótjelentkezések benyújtása, melyeket a szolgálati úton keresztül véleményezünk, s csak indokolt esetben továbbít a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese a Magyar Igazságügyi Akadémia felé. A jelentkezésekkel összefüggő probléma, hogy bár a kollégák elektronikus úton jelentkeznek a képzési programokra, jelentkezésük további állapotáról már nem kapnak egyértelmű tájékoztatást. A tárgyalások kitűzéséhez, az egyéb bírói feladatok zökkenőmentes intézéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy a bíráink a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzenek arról, hogy a képzésekre történt jelentkezéseiket az
67
Akadémia elfogadta-e. A bírák „belső” képzési rendszere alapvetően a Fővárosi Törvényszék kollégiumaihoz kapcsolódik. 2013. évben a Polgári, a Gazdasági és a Büntető Kollégium a rövidesen hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, illetve Büntető Törvénykönyv képzését ütemezte szisztematikusan. A képzés természetesen a Magyar Igazságügyi Akadémián folyó képzéssel is összekapcsolódik, azonban nagyon fontos a helyi keretek megadása ebből a szempontból. A „nagy kollégiumi” szisztémához hasonlóan a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai és büntető szakági kiskollégiumi rendszere hasonló tematizáltságban dolgozza föl a hatályba lépő új, nagy anyagi jogszabályokat.
A szakmai konzultációs rendszerek működése mellett kiemelést érdemel, hogy egyes szervezeti egységekben a belső hálózaton történő továbbképzési, információ átadási szisztéma is jellemzővé vált. A kollégiumok a képzés ezen módját is támogatják és kereteit biztosítják, sőt mára kialakult, hogy a kollégiumon belül is megteremtődött a feladatmegosztás a vezetők között, így a jogszabálykövetésnek, a joggyakorlat, a jogalkalmazás szempontjából fontos döntések és tanulmányok közzétételének önálló felelőse van.A továbbképzési szisztémánk korábban jelzett elemein túlmenően jelentősnek tartom azt, hogy megújult a Fővárosi Törvényszék 2. számú szabályzata, amely a bírák szakmai célú kirendeléséről szól. Felelevenítettük a korábbi gyakorlatot, s rendelkeztünk a szakmai vezetőkkel egyetértésben a régen bevált kirendelési forma ismételt bevezetéséről és rendszeressé tételéről a Fővárosi Törvényszéken. A három hónapra szóló szakmai kirendelés közvetlen tudásszerzést, konzultációs lehetőséget biztosít az elsőfokú (kerület, közigazgatási és munkaügyi) bíráknak, ugyanakkor a Törvényszék vezetése számára is fontos üzenetet hordoz: felsőbb bírósági pályázatok támogatása során közvetlen információt jelenthet a kerületi (közigazgatási és munkaügyi) bírák felkészültségről, személyiségéről. Kiemelendő, hogy a helyi bíróságok képzési ütemtervüket, javaslatukat az új szabályzat szerint pontosan meghatározott rendben és határidőben terjesztik a kollégiumok vezetőihez. 2013. évben már e szisztéma alapján indul meg szakmai kirendelések új gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken. A bírói önképzés fontos keretét biztosítja a Fővárosi Törvényszék Könyvtára és fiókkönyvtárai, azonban természetesen a legjelentősebb támogatást és szolgáltatást a Központi Könyvtárunk adja. Bíráink rendszeresen élnek a könyvtári szolgáltatás formáival. A könyvtári használat (350 fő) viszonylag kisebb volument érint, azonban a könyvtárközi kölcsönzés, illetve az elektronikus továbbítás eszközével a bírák széles körben élnek. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára az elmúlt esztendőben is arra törekedett, hogy egyre több távoli elérésű dokumentumot szolgáltasson. Az e-könyvtárat a Törvényszék által előfizetett és az otthoni munkavégzést segítő HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Justicia online adatbázisa, az előfizetett folyóirat és egyéb adatbázisok, valamint az e-Corvina Integrált Könyvtári Rendszer elektronikus dokumentumtára alkotja. A könyvtár intranetes honlapján teszi közzé az előfizetett adatbázisok, valamint az OBH, MIA internetes honlapjáról elérhető és az országos bírósági katalógus e-Corvina adatbázisából letölthető dokumentumok hozzáférését. Ugyanitt közvetlen eléréssel hozzáférhető a Magyar Közlöny online is. Bíráink a
68
könyvtári e-szolgáltatásokat folyamatosan és rendszeresen igénybe veszik szakmai munkájuk támogatása és önképzésük biztosítása céljából.
6.1.3. A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének gyakorlata
A 2011. április 8. napjával módosított 1999. évi 9. számú OIT szabályzat 25. §-a bevezette az instruktor bírói intézményt, melyet a pályakezdő, határozott időre kinevezett bírák esetében alkalmaznak a törvényszékek. A szisztéma az 1980-as években még élő instruktori rendszer „újraélesztése” volt, s gyakorlatilag azonos intervallumban, egy éven keresztül a pályakezdő bíró szakmai támogatását és ellenőrzését jelenti. Az instruktor bírói kijelölésekről részletesen a 13-as számú melléklet ad tájékoztatást.
A Fővárosi Törvényszék egységes instruktor bírói rendszerének kialakítása céljából elnöki intézkedést adtam ki 2012-ben, amely nyomán pontosan meghatároztuk az ellenőrzött szakterületeket, az ellenőrzés módját és a dokumentálás rendszerét. Nóvumot jelent az ellenőrzési, támogatási rendszerben az, hogy 2012. évben mindezt elektronikus alapra helyeztük, ami folyamatos, közvetlen információ áramlást biztosít a pályakezdő, határozott időre kinevezett bírák tevékenységéről a kollégiumvezetők részére. Az elmúlt esztendőben egyetlen esetben döntöttem úgy, hogy a határozott időre kinevezett pályakezdő bíró mellé az egy év leteltét követően továbbra is instruktor bírót jelöltem ki. Valamennyi más esetben az instruálási időszak eredményesnek bizonyult, az egy év végével újabb instruktor bíró kijelölésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy az instruktor bírói feladatok ellátása a bírák számára a tárgyalási tevékenység teljesítése mellett igen nagy munkaterhet jelentett, ezért 2012. december hónapjában valamennyi, 2012. december 31. napjáig befejezett instruálási tevékenységet egy hónapi céljutalmazással honoráltam.
6.2. A bírósági titkárok képzése
A 2012. december 31-én engedélyezett titkári létszámunkból 26 fő rendelkezett szakjogászi végzettséggel, ami azonban nem azonos a másoddiplomások számával. A szakjogászi végzettségek száma 28 volt, tekintettel arra, hogy 2 fő két szakjogászi képzettséggel rendelkezett. A szakjogászi végzettségek közül az európai jogi szakjogászi másoddiploma a legnépszerűbb a titkárok körében. A részletes adatokat lásd a 39-es számú mellékletben.Titkáraink közül – tekintettel arra, hogy a titkárok kötött munkaidőben dolgoznak az egyes szakterületeken, ami kevésbé nyújt lehetőséget az önálló oktatási tevékenységre – .a bírákhoz képest szűkebb körben, jelenleg 2 fő végez oktatási tevékenységet polgári jogi és közigazgatási jogi szakterületen. 2012-ben 271 alkalommal jelentkeztek titkáraink a központi (MIA által meghirdetett) különböző képzésekre. A képzések egy részre a kötelező tréning keretébe tartozik, azonban jellemző a fakultatív képzésekre való rendszeres jelentkezés is. Az egyes
69
kerületi bíróságokon szervezett szakmai konzultációkon, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szervezett kiskollégiumokon a bírák mellett a titkárok is rendszeresen részt vesznek az oktatási programokban. 2012. évben a Gazdasági Kollégiumba beosztott titkárok rendszeres képzésben részesültek a felszámolási ügyszakban.
6.3. A fogalmazók képzése
A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírósági fogalmazók – amint korábban jeleztem – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatályában fenntartott szabályzata és a Fővárosi Törvényszék oktatási szabályzata alapján 11 hónapot polgári, büntető elsőfokú gyakorlaton töltenek, míg 2 hónapot fellebbviteli ügyszakban. A 10 hónapos fakultatív időszak már a bírói pályára való felkészülés előkészítése. 2012-ben három tanulókör működött. A tanulókörökön belül két-két tanulócsoport. Az egy éven belüli egy-egy tanulócsoport indítását az indokolta, hogy az egyik csoportot polgári, míg a másik csoportot büntető ügyszakban indítottuk. A 2010. évi tanulókör 2012. decemberében befejezte a tanulóköri foglalkozásokat. 2013. január 1-jével 26 új fogalmazó felvételével újabb tanulókört indítottunk, itt már csak egy tanulócsoportot, mert valamennyi fogalmazó büntető ügyszakban kezdi tanulmányait. Ezzel 2013. évben három tanulókör működik a Fővárosi Törvényszéken.
A saját tanulóköri képzésen túlmenően fogalmazóink 2012. évben részt vettek a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett központi képzésben is, s rendszeresen bekapcsolódtak a kerületi (munkaügyi) bíróságokon szervezett szakmai konzultációk, kiskollégiumi ülések munkájába.
6.4. A bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése
A Fővárosi Törvényszék igazságügyi alkalmazottai közül 38 fő vett részt 2012-ben a központi képzésekben. E képzések alapvetően speciális szakmai továbbképzést jelentettek a Gazdasági Hivatal dolgozói, a könyvtárosok, a belső ellenőrök, a statisztikusok, informatikusok részére. A Fővárosi Törvényszék saját oktatási programjában rendszeres Büsz-oktatást szervez, s lebonyolítja egyúttal a tanfolyamok végén a vizsgáztatási feladatokat is. 2012-ben stresszkezelő, ügyfélkezelő tanfolyam indult a Törvényszéken és annak szervezeti egységeiben a nemjogi beosztású dolgozók részére. A tanfolyamot felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető bírósági ügyintéző szervezte. A tanfolyam sikeressége igazolódott olyannyira, hogy más törvényszékek is jelezték igényüket az előadás megtartására. 2013. évben e-learning oktatást kívánunk szervezni a bíróságra belépő igazságügyi alkalmazottak részre, akik az alapismereteket távoktatás keretében is elsajátíthatják. Emellett természetesen a sok év óta kialakult, hagyományos igazságügyi alkalmazotti instruktori rendszer is megfelelően működik.
70
6.5. A Fővárosi Törvényszék által 2012. évben szervezett képzések, képzési formák
A Fővárosi Törvényszék minden év novemberében a kerületi bíróságoktól, kollégiumoktól érkezett szakmai javaslatok alapján összeállítja a következő évi oktatási tervet. A 2012. évben realizálódott oktatási terv az alábbi programokat tartalmazta:
• fogalmazóképzés (tanulókörök, gólyatábor, tárgyalási gyakorlat, stb.),• Büsz-oktatás (a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Fővárosi
Törvényszéken),• stresszkezelő, ügyfélkezelő tanfolyam a nemjogi beosztású dolgozók részére,• jogesetmegoldó konzultáció fogalmazók és titkárok részére, • a szabálysértési ügyekre kijelölt titkárok számára szervezett képzés,• képzés a határozatszerkesztés témakörében titkároknak,• Büsz-oktatás titkárok részére,• Vh. oktatás a fogalmazók és titkárok részvételével,• panasznapi ismeretek a titkárok és a fogalmazók részére,• empátia, szimpátia a tárgyalóteremben, képzés bírák részére,• a tárgyalótermi stresszhelyzet kezelése titkárok számára.
A képzések formája jellemzően előadás volt, de az interaktivitás, a jelenlévők bevonása az oktatásba is mindvégig megtörtént.
6.6. A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának működése, a dolgozók szakmai támogatottsága, az önképzés biztosítása
A Fővárosi Törvényszék Könyvtára hálózati könyvtárként működik, összekapcsolva a Törvényszék területén működő kerületi bíróságok könyvtáraival, továbbá az Országos Bírósági Könyvtári rendszerrel, valamint az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtáraival. Mára elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszék, illetve a kerületi bíróságok könyvtárai élén minden esetben megfelelő felsőfokú képzettséggel rendelkező szakkönyvtárosok dolgoznak. Könyvtárosaink 2012. évben is részt vettek az OBH, MIA képzésein, továbbá jelentős szakmai konferenciákon (pl. Könyvtáros Vándorgyűlés, OGYK digitális könyvtár projekt zárórendezvény stb.). A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának hatékony gazdálkodását 2012. évben az jellemezte, hogy lényegesen megváltozott a beszerzés stratégiája, jelentősen lecsökkent a papír alapon elérhető dokumentumok beszerzése. Ezzel párhuzamosan az elektronikus úton elérhető dokumentumok száma jelentősen növekedett. Mindez számottevő költségmegtakarítást eredményezett a Törvényszék számára. A könyvtári munka aktivitását tükrözi, hogy az elmúlt esztendőben a kölcsönzésből visszavett kötetek száma 1162, az újonnan kikölcsönzött kötetek száma 819 volt. A helyben használat tekintetében az előző évivel megegyeznek a mutatók, ugyanakkor a könyvtárközi kölcsönzés és az elektronikus formában elküldött dokumentumok száma jelentős növekedést mutat. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára 187 dokumentumot
71
szerzett be könyvtárközi kölcsönzés keretében, és a könyvtár 279 dokumentumot szolgáltatott a bírák, titkárok, igazságügyi alkalmazottak kérésének megfelelően. A könyvtár intranetes honlapja folyamatosan frissül, állandó tájékoztatást nyújt a könyvtári állományról, a szolgáltatásokról. 2012. évre sikerült a Fővárosi Törvényszék elektronikus könyvtárát kialakítani és stabilizálni. Ennek részét képezi a HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Justicia online adatbázisa, az e-Corvina Integrált Könyvtári Rendszer. 2012-ben a Justicia online adatbázisa bővült a kiadó e-könyveivel, e-kommentárjaival, így lehetőség nyílt arra, hogy a Törvényszék valamennyi bírája az otthoni munkavégzés alkalmazása során is felhasználhassa a korábban csak korlátozott példányszámban beszerzett papír alapú kiadványokkal azonos elektronikus dokumentumokat. Intranetes folyamatos tájékoztatás mellett a könyvtár két alkalommal nyílt napot szervezett, és 2012-ben 28 alkalommal csoportosan látogatták dolgozók a Törvényszék könyvtárát, ismerkedve annak állományával és szolgáltatásaival. Összességében megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék központi és fiókkönyvtárai a modern kor igényeinek mindenben megfelelnek.
7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékelési rendje
7.1. A bírák Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata
A 2011. évi CLXII. törvény V. számú fejezete 2012. január 1. napjával megváltoztatta a bírák munkájának értékelési szabályait. Az 1997. évi LXVII. törvény szakmai tapasztalatai az elmúlt évtizedben ismertek voltak, ezért a jogalkotó kísérletet tett a szabályozás módosítására. Tekintettel arra, hogy a 2010. évi CLXXXIII. törvény már módosító rendelkezéseket tartalmazott, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2011. évben a bírák munkájának részletes értékelési szempontjait átdolgozta. Jelenleg a módosított OIT szabályzat, valamint a Bjt. rendelkezései szerint zajlik a bírák munkájának értékelése a Fővárosi Törvényszéken azzal, hogy 2012. évben a jogállási törvény e körben ismételten módosult („az alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” formáció hatályon kívül helyezésre került). Vezetőtársaimmal hosszú évek óta figyelemmel kísérjük a bírák munkájának értékelését, az értékeléseken két évtized óta személyesen részt veszek. Azt kell megállapítanunk, hogy a megváltozott jogszabályi rendelkezések és háttérszabályozás ellenére elmondható, hogy az értékelési anyagok egységessége a mai napig hiányzik. Az értékelést végző bírák az értékelés fogalomrendszerében eltérő interpretációkkal élnek, amely az értékelési anyagok szempontjából igen kedvezőtlen. Az értékelési fogalmak ismételt meghatározása, az értékelés módszertanának újragondolása és egységesítése feltétlenül indokolt a magyarországi bíróságokon. A fogalomrendszer eltérő használata eltérő következtetésekhez vezet a vizsgálati anyagokban. Ennek is számos példáját láttuk az elmúlt időszakban a bíróvizsgálatok alkalmával. Nem egyszer azzal szembesülünk, hogy a szóbeli értékelésen válik világossá az, hogy az értékelő egyes fogalmakat milyen tartalommal töltött ki, amely számos esetben azt eredményezi, hogy az értékelési lap egyes elemei utóbb módosításra kerülnek. Komoly problémát jelent az értékelési anyagok eltérő terjedelme is. Mindaddig, amíg az Országos Bírósági Hivatal az értékelés új szempontrendszerét, az egységes
72
fogalomrendszert és gyakorlatot nem alakítja ki, célszerű a Fővárosi Törvényszéken belül az egységesítés irányába elmozdulni. Ennek érdekében a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese szakmai anyagot készített mintegy vitaindítóként, amely alkalmas arra, hogy a felsőbb szintű szabályozásig a belső koherencia feltételrendszerét kialakítsa.
2012. évben 36 fő határozott idejű bíró és 63 fő határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatára került sor. A határozott időre kinevezett bírák közül ketten ismételten határozott idejű kinevezést kaptak, míg 34 fő határozatlan idejű bírói kinevezésére tettem javaslatot, tekintettel arra, hogy az értékelés „alkalmas” minősítést tartalmazott. A határozatlan időre kinevezett bírák értékelésénél 17 bíró „kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas”, 10 bíró „kiválóan alkalmas”, 11 bíró „alkalmas”, míg 1 bíró „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” értékelést kapott. Tekintettel az év közben bekövetkezett jogszabály módosulásra, ez utóbbi értékelési kategóriát már nem alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy a korábban feltárt hiányosságok kiküszöbölésre kerüljenek, a jelzett kolléga esetben a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében kísérjük figyelemmel tevékenységét. 21 bíró esetében a bírói vizsgálat halasztásra került, míg 3 bíró esetében részben a szolgálati viszony megszűnte, részben pedig az áthelyezés determinálta az elrendelt vizsgálat megszüntetését.
A korábban jelzett egységesítési szándék biztosítása céljából felmerült annak lehetősége, hogy 2013. évben a nyugdíjazás után visszatérő bírákból, úgynevezett „értékelő teamet” alakítsunk ki az egyes szakágakban, melyek megfelelő szakmai kompentenciával és egységes szemléletmóddal, vizsgálati módszerekkel megteremthetik a kívánt cél elérését.
7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata
A tanácselnöki feljegyzések időszerű vezetésével kapcsolatban az elmúlt években több probléma jelentkezett. Számos esetben tapasztaltuk, hogy az elektronikus rendszer nem megfelelően működött, illetve a feljegyzések számos esetben késedelmesen készültek el. A feljegyzéseket eltérő módon részben a tanácselnökök, részben az adott ügy előadó bírája készíti, illetve készítette el. A jövőben feltétlenül indokolt egységesíteni az eljárás rendjét, meg kell szüntetni a párhuzamosságot az elektronikus, illetve a papír alapú nyilvántartási rendszerben, az informatikai rendszer szakmai vezetők által jelzett hiányosságait a jövőben ki kell küszöbölni. A tárgyban kiadott elnöki intézkedést aktualizálni kell, és biztosítani kell a tanácselnöki feljegyzések megismerhetőségének rendszerességét. A Fővárosi Ítélőtábla papír alapon továbbítja jelenleg a tanácselnöki feljegyzéseket a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetői részére, azok ilyen módon válnak megismerhetővé a kollégiumokban dolgozó bírák számára.
73
7.3. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése az Iasz. IV. fejezete alapján
A Fővárosi Törvényszék éves munkaterve, annak melléklete pontosan meghatározza valamennyi esztendőre a tervezett igazságügyi alkalmazotti értékelések rendjét. Az értékelést az egyes szervezeti egységek vezetői végzik, majd azok továbbításra kerülnek a Fővárosi Törvényszék Titkárságára. A Polgári Kollégiumunkban 2 titkár és 6 tisztviselő, a Gazdasági Kollégiumban 5 tisztviselő, illetve bírósági ügyintéző, a cégbíróságunkon 8 tisztviselő, bírósági ügyintéző, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon összesen 43, a Budai Központi Kerületi Bíróságon 12, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 3, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon 2 fő, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 9 igazságügyi alkalmazott (2 fogalmazó és 1 titkár), a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 5 tisztviselő, végezetül a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 3 tisztviselő értékelését végezték el a szakmai vezetők.
A 2011. évi beszámolóban és a jelen beszámoló korábbi részében jelzetteket megerősítve feltétlenül módosításra szorul az igazságügyi alkalmazottakról szóló jogi szabályozás az értékelés rendjét tekintve. Az értékelés cizelláltabb módját kell megteremteni, melyben külön válik az egyesbíró jogkörében eljáró titkár, a bírósági titkár, az önálló jogkörben eljáró bírósági ügyintéző, egyéb ügyintéző, tisztviselő értékelése. A jelenleg alkalmazott értékelési lap ennek nem felel meg, ugyanakkor a kialakult gyakorlat szerint azt a bírósági szakmai vezetők kiegészítő összefoglalókkal támasztják alá.
7.4. A 2012. évben adományozott kitüntetések, címek helyzete a Fővárosi Törvényszéken
A 2012. évben adományozott és a kitüntetéssel, egyéb címek viselésével kapcsolatos részletes összefoglalót lásd a 41. számú mellékletben.
A Bjt. módosításával párhuzamosan a bírói életpályamodell fontos eleme valósult meg azáltal, hogy a kollégák azonos bírósági szinten eltöltött 20 éves gyakorlati idő után magasabb bírói beosztásra jogosító cím viselésre és az azzal járó anyagi elismerésre jogosultak. Mindez az 1996-ban megfogalmazott bírósági reform részét képezte már, azonban az elmúlt évtizedek során a jogalkotásban nem realizálódott. Ilyen módon rendkívül nagy előrelépésnek tekintjük a ma hatályos jogi rendelkezést. 2012. évben 33 kollégánk kapott címzetes táblabírói elismerést, míg 31 fő címzetes törvényszéki bíróvá vált. Természetesen a címek alapvetően ipso iure illették meg a kollégákat, vagyis nem diszkrecionális jogkörben, az OBT által adományozott címekről van szó. Összességében, valamennyi címet, elismerést figyelembe véve – melyek adományozása az Országos Bírói Tanácshoz, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kapcsolódik (ipso iure járó címzetesi elismerések) – a Fővárosi Törvényszéken 180 kolléga rendelkezik külön elismeréssel. Mindez rendkívül alacsony szám a Fővárosi Törvényszék teljes dolgozói létszámához viszonyítva, annak
74
7,2%-a. Az elmúlt évek elismerési, címadományozási gyakorlatát az OBT-nek felül kell vizsgálnia, a jövőben törekednie kell a létszámarányosításra, az igazságosabb elismerési rendszer kialakítására. Összességében álláspontom szerint a jelenlegi elismerési formák megfelelőek, de számkereteiket illetően szűk keresztmetszetet biztosítanak. Tekintettel arra, hogy a „külső” elismerések száma korlátozott, s az egyre kevésbé támogatott, a jövőben a bíróságon belüli elismerési formák körét célszerű bővíteni.
8. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések
A Fővárosi Törvényszék szervezeti egységeinek nagyságából adódóan a kollégiumi ülések, a széleskörű szakmai konferenciák hatékonyságának kérdése komoly problémaként merül fel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes szakági problémák megbeszélése kisebb szakmai tanácskozásokon, szűkebb körben jelent hatékony feldolgozást. Mindez a kerületi bíróságokon (munkaügyi bíróságon) a szakágak létszámából adódóan problémát nem jelent, ezért a szakmai értekezletek teljes létszám mellett is hatékonyan működtethetők. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kiskollégiumi rendszere már túl tág keretet ad a szakmai konzultációnak, így e körön túlmenően is jelentős formák a csoportértekezletek, melyek egy-egy kisebb bíróság létszámával azonos bírói, titkári, fogalmazói létszámot jelentenek.
A kollégiumi ülések előre ütemezetten, a munkatervben meghatározottak szerinti zajlottak valamennyi kollégiumunkban, s a kollégiumi szakmai anyagok megfelelően dokumentálásra is kerültek. Az összeállított emlékeztetőt valamennyi ügyszakban dolgozó bíró elektronikus úton megkapja. A kerületi (munkaügyi) bíróságok és a kollégiumok szakmai kapcsolattartását a jövőben kiemelt feladatnak tekintjük. 2012. évben a kollégiumok új vezetése felállt, a kapcsolatfelvétel megtörtént az egyes szervezeti egységekkel. A kollégiumok vezetői rendszeresen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kollégiumi ülésekre a kerületi bíróságok vezetőit, szakmai irányítóit meghívják, akik a kollégiumon belül elfogadott szakmai iránymutatásokat továbbítani tudják az ügyszakba beosztott bírák felé. Ugyanakkor határozott célként fogalmazódott meg 2013. évre az, hogy a jövőben az egyes szakterületeken dolgozó tanácselnökök a kerületi bíróságokon rendszeres szakmai konzultációt tartsanak.
Amint korábban jeleztem, az egyes kollégiumok – az erőteljes specializáltság, valamint a nagy bírói létszám miatt – az elmúlt évben számos esetben tartottak a szakágban érintett bírák részvételével csoportértekezletet, szakmai konzultációt a jogegységesség biztosítása érdekében.
A Polgári Kollégium 2012-ben 17 témakörben szervezett szakmai értekezletet: • Szakmai konzultáció a hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos
jogszabályváltozás és annak gyakorlati kérdései kapcsán• A Kúria 1/2011. PJE határozatának elemzése • A hibás teljesítéssel kapcsolatos gyakorlati, jogalkalmazási problémák • A nemzetközi kézbesítés szabályai
75
• A kiemelt ügyek kezeléstechnikája • Az idegen pénznemben teljesítendő tartozás és késedelmi kamat kérdései • A perköltséggel kapcsolatos jogalkalmazási problémák • A szakértői díj mérséklése • A költségkedvezmények és ezek alkalmazása a másodfokú határozatok
tükrében • A sajtó helyreigazítási és személyhez fűződő jogsértés megállapítása• A civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályváltozások elemzése• A határozat megtámadási perek gyakorlata• A hitelintézetek elleni, szerződés érvénytelenségi perek gyakorlati tapasztalatai • Az ügyész keresetindítási jogköre • A kötelező jogi képviselettel kapcsolatban felmerült kérdések • Az eljárás félbeszakadásának gyakorlati problémái, a Fővárosi Ítélőtábla
1/2005. (V.9) és a Pécsi Ítélőtábla 1/2005. (V.25.) kollégiumi véleménye, illetve ajánlása
• 2012. november 26. napján a kerületek szakmai vezetőinek, a másodfokú tanácsok elnökeinek és a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökeinek meghívása mellett közös konzultáció zajlott „a joggyakorlat alakulása a házastársi és élettársi vagyonközösség megszüntetése iránti perekben a közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdonostársainak perben állásával” kapcsolatban.
A Büntető Kollégium az elmúlt esztendőben kiemelten foglalkozott a kerületi szakmai vezetők bevonásával az alábbi kérdésekkel:
• A büntethetőség elévülésének számítása, annak gyakorlati kérdései • Bírói mulasztások az elévüléssel kapcsolatos büntetőügyekben • Az úgynevezett „távollétes” eljárások jogértelmezési kérdései • A nemzetközi ügyintézés büntető eljárásjogi gyakorlata
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának új vezetése a Fővárosi Főügyészség vezetésével felvette a kapcsolatot, a szakmai konzultációk rendszeresek, így az együttműködés törvényben megengedett keretei biztosítottak. A kollégium vezetése a kerületi bíróságokat felkereste, s 2013-ra biztosított lesz a helyi konzultációs rendszer is, melyben a kollégium vezetésén túl tanácselnökök, másodfokú bírák is részt vesznek.
Az információ átadása, a konzultáció mellett nagyon fontosnak tartom, hogy a Büntető Kollégium honlapját 2012-ben megújult formában működteti, melyen állandó figyelemfelhívások szerepelnek az új jogszabályokra vonatkozóan, az iránymutató felsőbb bírósági döntések tekintetében.
A Gazdasági Kollégium elsőfokú peres szakági vezetése (csoportvezető, csoportvezető-helyettes) az információátadás és a szakmai továbbképzés jól kialakított rendszerét dolgozta ki. Ez alapján a kollégium peres ügyszakban dolgozó bírái kéthavonta tartanak rendszeresen szakmai értekezletet, ugyanakkor az értekezletek
76
közötti elektronikus információ áramlás is folyamatosan biztosított azáltal, hogy a kollégium vezetése a peres ügyszak csoportvezető-helyettesét kifejezetten a szakmai anyagok összeállításával, az állandó jogszabálykövetéssel bízta meg. A fellebbviteli tanácsok (3 tanács) heti rendszerességgel tárgyalják meg és egyeztetik szakmai álláspontjaikat az ítélkezés során felmerült szakmai kérdésekkel kapcsolatban. A Felszámolási Csoportban havi/kéthavi rendszerességgel került sor szakmai értekezlet megtartására, míg a Cégbíróságon a vitás jogalkalmazási kérdések vonatkozásában csoportvezetői és kollégiumvezető-helyettesi konzultáció rendszeres. Mindezek mellett az elektronikus információ átadás, szakmai anyagok közzététele folyamatos.
A 2012-ben elemzett legfontosabb szakmai témakörök: • Az úgynevezett „devizahiteles” perek aktuális kérdései • A látszólagos keresethalmazat eljárási kérdései • A kiemelt gazdasági ügyekkel kapcsolatos bírói gyakorlat alkalmazása• A fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos bírói gyakorlat kérdései
A Közigazgatási Kollégium nagyságrendje lehetővé teszi azt, hogy a kollégiumi üléseken érdemi szakmai konzultáció történjen. Bár a referádák szakosítottak, azonban e kollégiumban általában a teljes bírói kar részvételével zajlanak a szakmai konzultációk, továbbképzések. Az elmúlt esztendőben az úgynevezett „energia” ügytípushoz kapcsolódó joggyakorlatot tekintette át a kollégium, az ezzel összefüggő ítélőtáblai és kúrai szakmai véleményeket. További kiemelést érdemel a gyülekezési joggal kapcsolatban megtartott kibővített létszámú, országos szakmai konferencia megtartása. A szakmai konzultációk mellett a Közigazgatási Kollégium vezetése rendszeres szakmai előkészítő anyagokat készített az év során több tárgykörben, melyek a Kúriához is eljutottak, és kiemelést érdemel a Munkaügyi Bírósággal együtt tartott konzultációk sora, amely megalapozta a 2013. január 1. napjával létrejött Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kialakítását, létrehozását is.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság – az elmúlt 10 éves hagyományt folytatva – a tavalyi esztendőben is megtartotta mindkét szakágban kiskollégiumi üléseit, melyeken a szakágban dolgozó bírákon túl a titkárok és fogalmazók is részt vettek. A régóta kialakult gyakorlatnak megfelelően a kiskollégiumi üléseken rendszeresen előadóként részt vettek a Fővárosi Törvényszék tanácselnökei, bírái.
A kisebb kerületi bíróságok havi rendszerességgel tartottak a különböző szakágakban szakmai konzultációt. Kiemelt feladat volt 2012. évben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság számára az új Mt. szakmai-előkészítő feldolgozása, az új jogszabályi rendelkezések alkalmazására történő felkészülés, ami eredményesen megvalósult. A szakmai kapcsolattartás rendszeres a három fellebbviteli munkaügyi tanáccsal, ami az első és másodfokú joggyakorlat folyamatos elemzését is jelenti, s külön említést érdemel az úgynevezett
77
„figyelő” rendszer közvetlenül támogatva a bírói, titkári munkát, hiszen a tárgyhónapban érkezett szakmai folyóiratoknak, jogszabályváltozásoknak az összességét foglalja össze. 2013 kiemelt feladata valamennyi bíróságunkon a kollégiumok irányításával az új Polgári és Büntető Törvénykönyv megtárgyalása szakmai továbbképzéseken, kapcsolódva a központi képzéshez. Ennek folyamata megindult, s a hatálybalépésig rendszeres lesz. A kisebb szervezeti egységek a központi (kollégiumi) képzés mellett természetesen az új törvényi rendelkezések részletesebb elemzését is elvégzik. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék kiemelten nagy szervezeti egység, a kisebb csoportokban zajló továbbképzések elengedhetetlenül fontosak valamennyi bíró, titkár és fogalmazó számára.
8.1. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata
A Polgári perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény (Pp.). 386/B. §-a alapján – a kiemelt jelentőségű perekben – a Polgári Kollégium vezetője 2012. évben 25 ügyben rendelte el a soron kívüli eljárást.Fentieken túl 2012. évben a 163 soron kívüli eljárás engedélyezése iránti kérelem érkezett, melyből 78 kérelem elsőfokú peres ügyben, 53 kérelem a másodfokú ügyszakban, 27 kérelem peren kívüli nyilvántartási ügyben, 5 kérelem végrehajtási ügyekben került előterjesztésre.
A kérelmek többségének indoka a távoli határnap kitűzése, az eljárás elhúzódása, a kérelmező fél rossz egészségi állapota, idős kora volt. A kérelmekben hivatkoztak továbbá a per tárgyára, a per tárgyának értékére, az eljáró bíró nem megfelelő eljárására, az alapvető jogok sérelmére, kiskorú gyermekek érdekeire, a másik fél rosszhiszemű magatartására, egyes esetekben egészen speciális indokokra (pl. a közelgő olimpiai játékokra,) s több ügyben fordult elő, hogy a felek nem jelölték meg kérelmük indokát.
Az elsőfokú ügyszakban összesen 5 esetben, a havonta felmerülő nagy összegű kamatfizetési kötelezettségre, a felperes keresetlevelének az érkezéshez képest majd egy éven túli lajstromozására, a felperes gazdasági helyzetére, az eljárás addigi indokolatlan elhúzódására, illetve végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben a kérelmező személyi körülményeire figyelemmel a másodfokú ügyszakban összesen 2 esetben a felperes valószínűsített érdeksérelmére, illetve a felperesi keresettel összefüggésben folyamatban volt bírósági eljárások tartamára tekintettel került sor soron kívüli eljárás elrendelésére.
A Polgári Kollégiumban a soron kívüli eljárásokban az intézkedések megtételének és az eljárási határidők megtartásának ellenőrzése folyamatos, ami a tapasztalatok szerint hatékonyan segíti elő ezen ügyek időszerű intézését.
A kérelmek elutasításának indokai: jórészt a bírósági ügyvitel szabályairól szóló, 14/2002. (VIII. 1.) IM. rendelet 33/B. § (3) bekezdésben foglalt okok fennállásának
78
hiánya, s több esetben a kérelem benyújtását követően az abban hiányolt határnap kitűzése, az érdemi döntés meghozatala megtörtént, ezért a kérelem okafogyottá vált.
A Büntető Kollégiumban az előző évhez hasonlóan továbbra is az a megállapítás tehető, hogy az első fokú tanácsok előtt folyamatban levő ügyek nagy része törvényi kötelezettségnél fogva soron kívüli eljárást igényel: pl. az év végén folyamatban maradt ügyek 41,8%-a kiemelt jelentőségű ügy volt és a 2012. évi peres érkezés 44%-a is kiemelt jelentőségű ügyet érintett. A jogszabály kötelező előírásán kívüli soron kívüli ügyintézés elrendelésére egy ízben került sor, ahol a kitűzést és a határozathozatal időszerűségét folyamatosan figyelemmel kísérte a kollégiumvezető.
A Gazdasági Kollégiumban a peres és felszámolási ügyszakban az előző évekhez képest jelentősen lecsökkent a soron kívüli eljárás elrendelése iránti kérelem, 2012-ben a számuk 52 db (felszámolási eljárásban 28 db, gazdasági peres ügyszakban 14 első és 6 másodfokú ügyben, a többi végrehajtási eljárással és gazdasági nemperes eljárással kapcsolatban). Az 52 kérelemből 13 esetben (másodfokú eljárásban 2, peres első fokú eljárásban 1, a felszámolási eljárásban 10) .került sor elrendelésére. A többi ügyben az elrendelés mellőzésének indoka az részben, hogy a kérelem beérkezése előtt sor került arra az intézkedésre, ami miatt azt előterjesztették, részben mert a kérelem teljesen alaptalan volt vagy nem az eljárás, hanem csak egy-egy intézkedés soron kívüli megtételére vonatkozott.
A kiemelt jelentőségű perekben – 130 db ügyben – hivatalból, az ügy kiszignálásával egyidejűleg. rendelte el a kollégiumvezető a soron kívüli eljárást. Ezeken kívül külön kérelem nélkül soron kívül intézték az 5 éven túl folyamatban lévő ügyeket, valamint azokat az ügyeket, amelyekben a törvény rendeli el a soron kívüli eljárást (pl. a váltóperek, a tagkizárásra irányuló ügyek), így az év során havonta változó számban, de minden hónapban 200 db-ot meghaladó nagyságrendben tárgyaltak ilyen pereket.
A Cégbíróságon céges ügyben 20, törvényességi felügyeleti eljárásban 6 esetben került sor soron kívüli eljárásra. A céges ügyekben általában pályázatok, közbeszerzési eljárásban való részvétel, a törvényességi felügyeleti eljárásokban pedig az eljárás elhúzódása volt a kérelem tárgya és az elrendelés indoka. A csoportvezetők minden esetben ellenőrizték az érintett ügyben folyó ügyintézést, szükség szerint igazoló jelentést kérve az eljáró bírótól, kisebb súlyú esetben a bírót szóbeli figyelmeztetésben részesítve.
A Közigazgatási Kollégiumban 37 kérelemből 9 esetben került sor a soronkívüliség elrendelésére. Igazgatási jogkörben eljárva 21 db ügyben rendelt el a kollégium vezetése soronkívüliséget a kollégium bírójával szemben folytatott célvizsgálat eredményeként, mert megállapítást nyert, hogy a bíró 2-3 év óta semmilyen intézkedést nem tett az ügyben. A bíró utóbb tisztségéről lemondott, ellene büntető eljárás indult. Kérelemre engedélyezett soronkívüliség esetén az elrendelés indoka, hogy olyan
79
hosszú ideig nem történt érdemi intézkedés az ügyben, ami hátrányosan érintette a kérelmező felet. A soronkívüliség megtartását az iratok vizsgálatával ellenőrizte a vezetés.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári tagozatában 2820, a büntető ügyekben 2685 törvényen alapuló soronkívüliséget élvező ügy érkezett 2012-ben. A soron kívüli eljárás iránt érkezett kérelmek száma a fenti megoszlásban 219, illetve 20, melyből csupán 18, illetve 1 esetben került sor az elrendelésre.
Tapasztalat, hogy a felek a polgári területen többnyire a családjogi jellegű, valamint a végrehajtással kapcsolatos ügyekben élnek ilyen beadvánnyal, gyakran olyan esetekben is, amikor a jogszabály értelmében egyébként is soron kívül kell eljárni. A beérkezett kérelmekhez képest alacsony azoknak az ügyeknek a száma, ahol a kérelem teljesítésére került sor, aminek az indoka részint az, hogy 2012-ben az ügyérkezés és ebből adódóan az egy bíró kezén folyamatban lévő ügyek száma nem tette indokolttá az elrendelést, tekintettel arra, hogy az időszerűség enélkül is biztosított volt; részint a soronkívüliség teljes eljárásra történő elrendelése helyett gyakran célravezetőbb egy-egy intézkedés megtételére előírni a soronkívüliséget, jellemzően az első tárgyalás kitűzése, vagy a későbbiekben a következő tárgyalás soron kívüli kitűzése kapcsán. A soronkívüliség iránti kérelem teljesítésének oka a korábbi évekhez hasonlóan elsődlegesen a kérelmező életkora vagy súlyos betegsége, amennyiben ezt igazolja; másodlagosan az a körülmény, hogy az eljárás elhúzódott bármely oknál fogva.
A polgári tagozatban a törvényen alapuló soronkívüliség ellenőrzése a csoportvezetők feladata, és erről az éves jelentésben kötelesek számot adni.Az elrendelt soronkívüliség érvényesülésének nyomon követése folyamatos és rendszeres oly módon, hogy mindaddig amíg folyamatban van az ügy, addig az elnöki irat nyilvántartásban van, a csoportok vezetői rendszeresen jelentik az ügyek állását. Amennyiben szükség volt rá, a szakági elnökhelyettes intézkedett a tárgyalási nap előbbre hozatala iránt.
Büntető tagozatban azon ügyek tekintetében, ahol a terhelt előzetes fogvatartásban van, a kiemelt ügyekben, illetve a melyekben hatályon kívül helyezés folytán indult újra az eljárás a havi statisztika alkalmával a bírónak számot kellett adnia a csoportvezető felé a kitűzött határnapról.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon az elmúlt évben összesen 497 soron kívül intézendő peres ügy folyt a bíróságon, ebből jogszabályon alapult 347. A végrehajtási ügyszakban 779 ügyben kellett a törvény erejénél fogva soron kívül eljárni.Összesen 46 soron kívüli eljárást kezdeményeztek 2012-ben a bíróságon, ezek közül 21 a vagyonjogi, 17 a családjogi perekben, 1 büntető ügyben, míg 7 db végrehajtási ügyben érkezett. A kérelmekben megjelölt okok leggyakrabban a gyermekek érdekeire, illetve elnehezült anyagi helyzetükre hivatkozás, sok esetben az eljárás elhúzódása, illetve
80
idős kor, betegség miatt kérik a soron kívüli eljárást. A törvény általi soronkívüliség betartását a csoportvezetők havi rendszerességgel, a kérelemre elrendelt soron kívüli eljárásokat a bíróság elnöke, a titkárság közreműködésével 3 havonta. ellenőrzik.Az ellenőrzések elsősorban a határnapok kitűzésére irányulnak, amit a BIRO program segítségével a legegyszerűbb megtenni. Ahol nincs kitűzve határnap, ott a bírótól az ellenőrzést végző felvilágosítást kér, és ha nincs elfogadható oka a kitűzés elmaradásának, annak pótlására hívja fel a bírót.
2012-ben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság polgári ügyszakában 57, a büntető ügyszakban 4, a végrehajtási ügyszakban 661 db törvény által soron kívül intézendő ügy érkezett. A bíróság elnöke a polgári ügyszakban 3, a végrehajtási ügyszakban 1 esetben rendelt el soron kívüli eljárást, míg erre büntető ügyben nem került sor.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bírósághoz 2012. évben 24 soronkívüliség iránti kérelem érkezett: polgári ügyszakban 14, büntető tagozatban 5, végrehajtási ügyekben 4 és 1 gazdasági ügyben). 22 esetben elutasításra került sor, mert a polgári tagozatban egyébként is két-három hónap a tárgyalási időköz, két alkalommal már a kérelem benyújtását megelőzően elintéződött az ügy, ezért nem kellett dönteni. Az elutasított kérelmekből 11 esetben egyúttal tárgyalási határnap kitűzésének időpontjáról is értesítették a kérelmezőket.
A XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon büntető ügyszakban 2012. december 31-én 103 olyan ügy volt folyamatban, amelyben jogszabályi vagy ügyviteli előírás alapján kellett soron kívül intézkedni: 30 foglyos ügy, 26 ügy fiatalkorú terhelttel, 13 kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatos ügy, 15 ügyben összbüntetési eljárás indult, 19 hatályon kívül helyezett ügy.
A törvényi rendelkezés alapján soron kívül intézendő polgári ügyek száma a peres ügyek mintegy 20 %-át teszik ki (gyermekelhelyezés, tartás, végrehajtás stb.).
A bíróságra 2012-ben összesen 25 soronkívüliség elrendelésére irányuló kérelem érkezett, ebből – a felek személyi, egészségügyi körülményeire figyelemmel – 3 volt alapos, míg 14 elutasításra került. A fennmaradó ügyekben egyéb, nem a soronkívüliség körében megteendő intézkedésre volt szükség.
Az ellenőrzés az elrendelt soronkívüliségeknél havonta (másfél havonta) az irat konkrét vizsgálatával, arról feljegyzés készítésével, egyéb soronkívüliségeknél esetileg, szükség szerint, szúrópróbaszerűen történik.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra az év folyamán összesen 35 soron kívüli eljárás iránti kérelem érkezett, ebből egy büntető ügyszakban, ami elutasítást nyert. A civilisztikai ügyszakban a 34 ügyből 25-t polgári peres ügyben (20 családjogi, 2 végrehajtási, 3 egyéb vagyonjogi per), 8-t végrehajtási ügyben, 1-t pedig peren kívüli ügyben nyújtottak be és 2 polgári peres ügyben került sor az elrendelésre
81
a kérelmező idős korára és megromlott egészségi állapotára figyelemmel.
A soronkívüliség szabályainak betartását az elnöki irat nyilvántartásba helyezésével, valamint a havi statisztikai adatszolgáltatáskor rendszeresen ellenőrzik, de az 5 éven túli ügyek nagy számára figyelemmel a büntető csoportvezető bíró eseti ellenőrzéseket is végez.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke 2012-ben 19 ügyben rendelt el soronkívüliséget, jogszabályon alapuló soron kívüli eljárás 123 db volt.
8.2. A tanúgondozás gyakorlata
A Fővárosi Törvényszéken jó ideje ismert a Somogy Megyei Bíróság által 2011-ben a tanúgondozási rendszer kiépítésével kapcsolatban indított kezdeményezés, szakmai dolgozat. A Fővárosi Törvényszéken zajló átalakítási munkák, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság elhelyezésével kapcsolatos elképzelések teljesülésével párhuzamosan kívánjuk a két főépületben az úgynevezett tanúszobát kialakítani. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék főépületében 1.000 négyzetméternyi terület a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kiköltözésével szabaddá vált, 2013. évben – az átalakítási és felújítási munkák során – kialakítható az a meghallgató helyiség, amely akár videó konferenciás szisztémával összekötve is biztosíthatja az elkülönített, biztonságos, fenyegetettségtől mentes tanúmeghallgatás körülményeit.
8.3. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai elképzeléseivel messzemenően egyetértve a Fővárosi Törvényszék is megtette 2012. évben az első lépéseket annak érdekében, hogy a civilisztikai (elsődlegesen családjogi), büntetőjogi szakterületen folyó eljárásaink, szolgáltatásaink lényegesen ügyfélcentrikusabbak, a speciális ügyféli körre koncentrálóbbak legyenek.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon kijelölésre került az úgynevezett „gyermekbarát” meghallgató szoba, amely speciális berendezési tárgyakkal, kiegészítőkkel, játékokkal kerül majd felszerelésre. Mindez biztosítja azt, hogy a családjogi, gyermekelhelyezési, speciális büntetőügyekben a tanúként meghallgatott kiskorúak kevésbé elidegenedett, distanciát teremtő környezetben tegyék meg nyilatkozataikat, váljanak nyitottabbá, közreműködőbbé az eljárás során. Az ilyen típusú ügyekben eljáró bírók eddig is keresték a kezeléstechnikát, oldva a tárgyalás elidegenedett légkörével együtt járó feszültségeket, kötetlenebb kontaktust próbáltak teremteni a tanúkkal, a meghallgatott gyermekekkel, akik nem egy esetben speciális sértetti pozícióban is előfordulnak. Amennyiben a meghallgatásra kijelölt helyszín, közeg közelebb áll az életkori sajátosságoknak megfelelően a kihallgatott személyhez, úgy a kapcsolat is formalizmusmentesebbé, őszintébbé tehető. Ezt szolgálja a jelzett meghallgatószoba, amely a tapasztalatok szerint elsődlegesen a már jelzett két szakterületen kerül majd felhasználásra. Tekintettel arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ilyen típusú
82
büntető és családjogi perek legnagyobb volumenét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, ezért feltételezhetően a speciális tanúszoba (gyermekbarát meghallgatószoba) kihasznált lesz. A helyszínt természetesen a Fővárosi Törvényszék bírái, illetve más kerületi bíróság bírái is használhatják mindaddig, amíg valamennyi szervezeti egységben kialakításra nem kerül az e célra rendelt meghallgató helyiség.
Bár az e tárgykörben eljáró bírák esetében a másoddiplomás képzés nem követelmény, azonban egyre fontosabbá válik, hogy a speciális meghallgatotti körre, a különleges eljárási rendre tekintettel folyamatos továbbképzésben, felkészítésben részesüljenek, amely keretében pedagógiai, pszichológiai ismereteket szerezhetnek. Messzemenően egyetértek az OBH elnökének e körben megfogalmazott stratégiai kitűzéseivel, s örömmel tapasztaltam azt, hogy a Magyar Igazságügyi Akadémián már 2013. I. félévében megkezdődnek azok a pszichológiai tréningek, amelyek a kiskorúak, gyermekek meghallgatási módszertanára koncentrálnak, ezzel segítve az Fk. büntetőügyekben és családjogi ügyekben eljáró bírák napi munkáját.
A Fővárosi Törvényszék bírái már 2012. évben komoly segítséget nyújtottak a bemutatott kezdeményezéshez, s emellett aktívan közreműködnek a kiskorúak idézéshez kapcsolódó tájékoztatók összeállításában, kialakításában.
Egyedülálló kezdeményezés a Fővárosi Törvényszék Facebook oldalon való jelenléte. E témakörről a korábbiakban már részletesen beszámoltam, itt külön kiemelést érdemel a Facebook-on mindenki számára hozzáférhető úgynevezett „Őrszem” rovatunk, mely kifejezetten a gyermekbarát és gyermekközpontú igazságszolgáltatás vezérelvét követve a fiatalokkal való kapcsolatfelvételt, kommunikációt célozta és célozza. Az „Őrszem” rovat kellő empátiával, nyílt kapcsolatteremtő módon szólítja meg a fiatalokat, akik feltételezésünk szerint bűncselekmények, családon belüli erőszak áldozataivá váltak vagy válhattak, házassági bontóperek elszenvedői, vagy a láthatáshoz fűződő szülői agresszivitás, visszaélések passzív alanyai. Az „Őrszem” rovat a jelzett témakörökben könnyen olvasható, értelmezhető, ugyanakkor a fiatalkorúakat, gyermekkorúakat sújtó legnagyobb problémákat veti fel, s ad azokra választ. A jövőben az „Őrszem” rovat a fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel kapcsolatban, egyéb büntető szakterületen felmerülő kérdésekre próbál majd választ adni.
Az eddig négy témakörben közzétett felvilágosító anyagot több, mint ezren olvasták, látogatták, véleményezték. A kezdeményezés álláspontom szerint újszerű, nehéz témákat közérthető formában megközelítő és megjelenítő, így kifejezetten alkalmas a célcsoport megszólítására, a fiatalokkal való párbeszéd kialakítására.
8.4. A bírósági mediáció gyakorlata
Az ügyfélbarát igazságszolgáltatás feltételrendszerének kialakítása keretében a Fővárosi Törvényszék is megkezdte a bírósági mediáció tárgyi és személyi feltételeinek kidolgozását. 2012. I. félévében összeállítottuk azon kollégák névsorát,
83
akik a mediátori tevékenységet nyugállományba vonulásukra tekintettel szívesen vállalták volna. A Fővárosi Törvényszék területéről 8 nyugállományba vonult bíró jelezte azt, hogy titkári álláshelyen e tevékenységet szívesen folytatná. Többen közülük korábban családjogi szakterületen dolgoztak, így határozott álláspontjuk és kialakult elképzelésük volt a mediátori tevékenységről. Az év során bekövetkezett jogszabály módosítások nyomán e kollégák 2013-ban bírói álláshelyre kerülnek vissza, így a korábban félbeszakadt tevékenységüket bíróként és nem pedig mediátorként kívánják folytatni. Ilyen módon a korábbi előkészítő munkát át kellett tekintenünk és új struktúra kialakításában kell gondolkodnunk. A kezdeti lépéseket 2012-ben megtettük, ennek eredményeként a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében a közvetítői helyiség kialakításra került, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságról kijelöltük azt a kollégát, aki a mediációval kapcsolatos valamennyi koordinátori feladatot ellátja a Fővárosi Törvényszék területén. A tevékenységre vonatkozó felvilágosítás, figyelemfelhívás is megkezdődött a Törvényszék területén, számos helyen információs plakátokkal hívjuk fel az ügyfelek figyelmét a bírósági mediáció lehetőségére.
A mára ismertté vált jogszabályi rendelkezések következtében több titkár kolléga jelezte a mediációs munkában való közreműködési szándékát, így e kollégák mediátori tanfolyamra történő beiskolázását tervezzük 2013. I. félévében. E kollégák felkészítéséig külső közvetítő látja el a mediátori tevékenységet a Fővárosi Törvényszék területén.
Az ügyfélbarát igazságszolgáltatás témaköréhez lásd a 42., 43., 44., 45. és 46. számú mellékleteket.
8.5. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata
A törvényi rendelkezések kiegészítéseként 2011. évben született elnöki intézkedés a bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlatának egységesítése céljából. Ezt az elnöki intézkedést 2012. évben felülvizsgáltam és a szervezeti egységek, szakmai vezetők széleskörű véleményezése után a rendelkezést új tartalommal és formában hatályba léptettük. Az elnöki intézkedés a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével, megvonásával és ismételt engedélyezésével kapcsolatos szabályokat világossá, egyértelművé és ezáltal a vezetői gyakorlatot kiszámíthatóvá teszi.A munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével szorosan összefügg az új instruktor bírói intézmény és szabályozás. Az instruktori jellemzések, éves összefoglalók részletes, átfogó képet adnak a bírók munkájáról, s egyidejűleg a munkahelyen kívüli munkavégzés előterjesztése során stabil, megalapozott hátteret biztosítanak a döntéshozónak. Ennek nyomán több esetben előfordult, hogy az instruktor bíró véleményét figyelembe véve a szervezeti egység vezetője nem engedélyezte a munkahelyen kívüli munkavégzést.
A Fővárosi Törvényszék Szervezeti és működési szabályzatában, továbbá a munkahelyen kívüli munkavégzéssel összefüggésben hozott elnöki intézkedésben az
84
engedélyezés alapszisztémáját úgy állapítottam meg, hogy az első engedélyezés a kollégiumvezetőkhöz, a kerületi bíróságok elnökeihez tartozik. A Fővárosi Törvényszék elnöke az engedélyezés visszavonása során, illetőleg az ismételt engedélyezés esetében, vagyis a legsúlyosabb intézkedési formáknál kapcsolódik be. Az igazgatási/szakmai vezetők határozott tapasztalata az, hogy az egyes mulasztások, hiányosságok nyomán megvont munkahelyen kívüli munkavégzés hatékony eszköznek bizonyul a feltárt hibák kiküszöbölése szempontjából. Ez az igazgatási eszköz a vezetők gyakorlata szerint lényegesen hatékonyabb és komolyabb eredményt hoz, mint más típusú retorziós intézkedések meghozatala (például fegyelmi eljárás megindítása).
A Törvényszék Polgári Kollégiumában az elmúlt esztendőben 4 bíró kapott engedélyt munkahelyen kívüli munkavégzésre, illetve 2 bíró esetében a korábban biztosított kedvezményt – a munkavégzésben bekövetkezett lényeges pozitív változásra figyelemmel – határozott időre ismételten biztosítottam. A Gazdasági Kollégiumban 4 bíró kapott 2012. évben munkahelyen kívüli munkavégzésre engedélyt, visszavonásra nem került sor. A Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában 1 bíró kapott munkahelyen kívüli munkavégzésre engedélyt 2012-ben, engedélymegvonásra nem került sor. A Büntető Kollégiumban a meglévő engedélyek visszavonásra nem kerültek, illetve új engedélyezés nem volt 2012-ben.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon az elmúlt esztendőben 21 bíró terjesztett elő munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezése iránti kérelmet, melynek 17 esetben a bíróság elnöke helyt adott. 2 bíró esetében a munkahelyen kívüli munkavégzés kedvezménye megvonásra került. Nóvumot jelent, s ez a PKKB és a BKKB gyakorlatát is érinti, hogy az elhelyezési körülmények nehézsége, továbbá az érintett szakterületi munka jellege miatt az egyesbíró jogkörében eljáró szabálysértési titkárok részére is engedélyezésre került munkahelyen kívüli munkavégzés kivételesen indokolt esetekben.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon 2012. évben 4 bíró részesült a munkahelyen kívüli munkavégzés kedvezményében, visszavonásra nem került sor. A további kerületi bíróságokat illetően a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 3 bíró kapott engedélyt a munkahelyen kívüli munkavégzésre 2012-ben, míg 1 bírót érintett a kedvezmény megvonása. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon egy bíró részesült 2012. évben a kedvezményben, míg egy korábbi visszavonást követően 1 bíró kapott ismételten határozott időre szóló kedvezményt.
8.6. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működési feltételrendszerének kialakítása 2012. évben
A jogalkotó 2013. január 1. napjától új, helyi szintű szakbíróságot, a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat alakította ki a magyar bírósági rendszerben. Az elmúlt esztendőben az új szakbíróság szervezeti, működési feltételrendszerének kialakításával
85
kapcsolatos előkészítő intézkedéseket megtettük, továbbá a szakmai konferenciákon rendszeresen részt vettünk, azokon aktívan közreműködtünk. Állandó kapcsolatot tartottunk az Országos Bírósági Hivatal által létrehozott előkészítő bizottsággal, e körben az adatszolgáltatásainkat megfelelően biztosítottuk. A szisztéma szakszerű kialakítás érdekében rendszeres kapcsolatot tartottunk a Kúria tanácselnökével is, illetve az általa végzett előkészítő munkát folyamatosan támogattuk.
2012. évben előkészítettük a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöki, elnökhelyettesi álláshelyével kapcsolatos pályázati felhívásainkat, a pályázati eljárást lefolytattuk, így 2013. január 1. napjától az új bírósági szervezetnek kinevezett elnöke és elnökhelyettese van.
Felvettük a kapcsolatot a Fővárosi Ítélőtábla elnök asszonyával, annak érdekében, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumából a Fővárosi Törvényszékre áthelyezésre kerülő bírák beosztásával, munkafeltételeinek kialakításával kapcsolatban átmenetileg a legoptimálisabb körülményeket alakítsuk ki.
A Közigazgatási és Munkaügyi Munkacsoport, valamint az OBH elnökének iránymutatása alapján elvégeztük a folyamatban lévő ügyek áttételével, megküldésével kapcsolatos, továbbá migrálási feladatokat, kialakítottuk a lajstromozás, a postázás, az iratszállítás legracionálisabb metodológiáját.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága jelenleg elkülönülten, két épületben működik, s ugyanez jellemző a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumában dolgozó közigazgatási és munkaügyi tanácsokra is. A helyzet természetesen nem optimális, így a lehetőségekhez képest kellett a működtetés megfelelő feltételeit kialakítani.
Az elképzelésünk az, hogy a jövőben a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága, továbbá a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiuma új épületben, egységes elhelyezéssel működjön. Mindez a jelenlegi széttagolt helyzetből adódó működtetési, ellenőrzési nehézségeket kiküszöbölné, ugyanakkor folyamatos lehetőséget teremtene a szakmai együttműködésre az elsőfokú és a másodfokú szinten, valamint a különböző szakágakban dolgozó bírák számára. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert az új törvényi szabályozás alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium úgy épül föl, hogy annak tagja valamennyi, a szakágban dolgozó elsőfokú és másodfokú bíró. Ilyen módon a fizikai elhelyezés optimalizálása feltétlenül erősíteni fogja a szakmai együttműködés keretét.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Csoportjának jelenlegi elhelyezésével összefüggő bérleti szerződést már az egységes elhelyezési koncepció jegyében hosszabbítottuk meg mindössze 2014. május hónapjáig. A Munkaügyi Csoport elhelyezését biztosító bérleti szerződés szintén 2014. évben jár le. A bérleti jogviszonyok egy időben történő megszüntetésével 2015. évre kialakítható az
86
új elhelyezési koncepció. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának közigazgatási tanácsai jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Budapest, II. kerület Feketesas utcai objektumában működnek. A Fővárosi Ítélőtábla elnökének döntése és engedélye alapján e tanácsok, melyek azonosak a korábban a Fővárosi Ítélőtáblán működő és elhelyezett közigazgatási tanácsokkal, a korábbi szolgálati helyükön végzik munkájukat.
Az egységes elhelyezés kialakításával kapcsolatos felmérések befejeződtek, ennek nyomán megállapítható, hogy az új objektumban mintegy 6000 nm elhelyezés garantálja majd a kulturált és szakszerű munkavégzés feltételrendszerét. Tekintettel arra, hogy a szakágban dolgozó bírák igen jó elhelyezési körülmények között dolgoznak ez idő szerint is, alapelvként fogalmaztuk azt meg, hogy a jelenleginél rosszabb helyzetbe az egységes objektum kialakítása során sem kerülhetnek. Az előzetes egyeztetések nyomán a Budapest, XIV. kerület, Colombus utca 19-27. szám alatt lévő, ún. „ELGI” épülete merült fel, mint alkalmas objektum bírósági feladat ellátására. Az MNV Zrt-vel történő előzetes egyeztetések megkezdődtek, így nem látom akadályát annak, hogy a tervezési közbeszerzési eljárás 2013. évben befejeződjön, melynek nyomán a kivitelezési munkálatok 2014. év végére befejezhetők lesznek.
A jelenlegi széttagolt elhelyezés ellenére a közigazgatási és munkaügyi szakterületen dolgozó bírák 2012. évben több alkalommal szakmai tanácskozást, találkozót tartottak, ami a két szakág hatékony együttműködésének alapja.Mindaddig is, amíg az egységes elhelyezés kereteit nem tudjuk biztosítani, fontosnak tartom a rendszeres kapcsolattartást.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2012. évi működési mutatóit tekintve megállapítható, hogy a közigazgatási csoport igen nagy hátralékot feldolgozva, kiváló időszerűségi mutatókkal kezdte meg működését 2013. január 1-től az új formációban.A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 2012. évben zajlott jelentős bírói, titkári fluktuáció eredményeként az ügyforgalmi és időszerűségi mutatók romlottak. A bíróság vezetése igazgatási intézkedéseket vezetett be 2013. január 1. napjától, mellyel a munkateher arányosítását biztosítják a két szakág között. Ilyen módon a jövőben a társadalombiztosítási szakterületen a közigazgatási csoportban dolgozó bírák is eljárnak majd. Ezen túlmenően a munkaügyi csoportot vezetői szakmai elnökhelyettes a bírói munka igazgatási ellenőrzésének hatékonysága növelése érdekében szintén intézkedési programot alakított ki.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetői álláshelye betöltetlen, ezért fontosnak tartom az álláshely mielőbbi, igazgatási feladatokkal történő megbízás útján betöltését, s ezzel párhuzamosan az ismételt pályázati kiírást. Az igazgatási munka folyamatosságának biztosítása érdekében a jelenleg széttagolt elhelyezés mellett működő szervezeti egységben a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási
87
Kollégiumának korábbi vezetőjét bíztam meg az igazgatási feladatok ellátásával.
Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi elhelyezési körülmények között is a közigazgatási és munkaügyi fellebbvitel ügyforgalmi és időszerűségi mutatói kiválóak. A két szakában 2013. évben jellemző eredmények megtartásával együtt kiemelt feladat az elsőfokú bírákkal történő szakmai kapcsolat hatékony kiépítése.
9. A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság
9.1. Az értekezleti rend gyakorlata
A Fővárosi Törvényszék éves munkaterve határozza meg azokat a legmagasabb, igazgatási szinten szervezett értekezleteket, amelyek akár a bírák teljes körű részvételére vagy valamennyi bírósági vezető részvételére vonatkoznak. Ilyen módon kerülnek kitűzésre a következő évre ütemezett összbírói értekezletek, a kerületi vezetői értekezletek, valamint az egyes szervezeti egységek (kollégiumok, kerületi bíróságok, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, FTGH, titkárság stb.) éves munkaértekezletei, melyeken a szervezeti egységek vezetői számot adnak az igazgatott egység éves működéséről.
2012. évben 4 összbírói értekezletet tartottunk kifejezetten a bírák nyugdíjazása folytán megüresedett álláshelyek betöltésével, a pályázatokkal összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletei mindig nagy bírói létszám részvételével zajlanak, jelentős eredménynek és előrelépésnek tekintem 2012. évben azt, hogy a bírói vélemény-nyilvánítás elektronikus formáját kialakítottuk, melynek részletesen kidolgozott elnöki szabályzat adja hátterét. Az így bevezetett vélemény-nyilvánítás biztosította azt, hogy a bírák szavazataikat elektronikus formában, rövid határidőn belül leadhatták, s a rendszer az eredményt automatikusan azonnal előállította. A korábbi évtizedben tapasztalt hosszú várakozások, az eredménytelen vélemény-nyilvánítás negatív következményei a jelenleg használt rendszerben megszűntek. Fontos leszögezni azt is, hogy a vélemény-nyilvánítások teljes anonimitását a rendszer és az anonim kártyahasználat maximálisan biztosítja.
A munkatervünkben meghatározottak szerint valamennyi kollégiumunk megtartotta a kitűzött ülését, erre szükség szerint, de évente minimálisan 4 alkalommal került sor. Az elmúlt esztendőben a kollégiumok jóval több ülést tartottak, tekintettel a Törvényszéken nagy számban kiírt bírói és vezetőbírói álláshelyek pályáztatására, a kollégiumi vélemény-nyilvánítás kötelezettségére. Amint korábban jeleztem, a kollégiumi szakmai munka, a szakmai konzultációk egyre inkább átalakulnak, tekintettel arra, hogy a civilisztikai kollégiumok igen nagy létszámúak és erősen specializáltak az egyes szakterületek. Ilyen módon valamennyi kolléga és a meghívott kerületi bírák részvételével zajló, teljes létszámú kollégiumi ülés hatékonysága a Gazdasági és Polgári Kollégiumban mára némiképpen megkérdőjelezhető. Éppen ezért az elmúlt esztendőben erősödött a kisebb egységekben, csoportokban tartott szakmai konzultációk jelentősége, s álláspontom
88
szerint ez lesz a jövő útja a továbbiakban is. A korábbiakban a megtartott kollégiumi ülésekről, a kisebb szervezeti egységekben zajlott szakmai konzultációkról, azok tematikájáról részletesen beszámoltam. 2013. év kiemelt feladatának tekintem a civilisztikai szakágban a Ptk., a Büntető Kollégiumban a Btk. tematikus képzésével, értelmezésével összefüggő kollégiumi üléseket. A folyamat elkezdődött, s összekapcsolódik a központi oktatással is. Természetes azonban az, hogy a központi oktatás mellett a belső, saját képzés, illetve önképzés jelentősége kiemelkedő. Fontosnak tartom az úgynevezett „kihelyezett értekezletek” gyakoribbá tételét az egyes kerületi bíróságokon. A Polgári, Gazdasági és Büntető Kollégium vezetői – kinevezésüket követően – valamennyi kerületi bírósággal felvették a kapcsolatot, s a jövőben akár a kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, csoportvezetők irányításával, illetve tanácselnökök közreműködésével biztosítani fogjuk a helyi bíróságokon is a közvetlen konzultáció és továbbképzés lehetőségét.
2013. év kitüntetett feladata továbbá a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium működésének hatékony megszervezése, a kollégiumvezetői állás mielőbbi betöltése. A jelenlegi konzultációk a közigazgatási és munkaügyi szakág bírái között, illetőleg az első fokon és a fellebbviteli ügyszakban dolgozó kollégák tekintetében ad hoc jelleggel szerveződnek, így 2013-ban e törekvésnek tudatossá és szisztematikussá kell válni.
A 2012. év értékelése valamennyi szervezeti egységükben „éves munkaértekezlet” keretében megtörtént. Az e témakörben szervezett valamennyi kollégiumi ülésen, kerületi bírósági értekezleten részt vettem, véleményeztem a szervezeti egységek munkáját, a szervezeti egységeket vezetők tevékenységét, s egyúttal részletesen beszámoltam a Fővárosi Törvényszék elmúlt évi munkájáról. E közvetlen kapcsolattartási formát a jövőben is különös jelentőségűnek tartom, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a Törvényszék elnöke közvetlen információkhoz jusson, illetve a Törvényszék megelőző évi működéséről az összbírói értekezlet nyújtotta kereteknél jóval kisebb, befogadhatóbb értekezleti formában számoljon be.
A kerületi bíróságok elnökei, csoportvezetői, saját munkatervük szerint, illetve havonta szervezett igazgatási és szakmai értekezleteken adták át 2012. évben a törvényszéki értekezleteken elhangzott információkat. Az információk továbbításán az elmúlt évben is javítottunk, lényeges elemmé vált az elektronikus forma, ami garantálja azt, hogy széles körben, továbbá a megfelelő célcsoportokhoz az adatok, tájékoztatók, egyéb információk biztosan eljutnak. E tevékenységben kulcsfontosságú szerepet játszik a Fővárosi Törvényszék intranetes oldala, ami 2012. óta folyamatosan közvetíti a friss információkat.
9.2. A Fővárosi Törvényszék belső honlapjának működtetése
Miként fentebb már jeleztem, az információ átadás, a kapcsolattartás alapvetően új, XXI. századi formái erődösnek és válnak egyre jellemzőbbé a Törvényszék működése
89
során is. A értekezletek papír alapú, nehézkes összehívásán és megtartásán időszerűségében és hatékonyságában gyorsan túllépő elektronikus információ áramlás meghatározóvá válik és vált a szervezeti egységeinkben. Mára nyilvánvaló az információ áramlás ezen formájának nélkülözhetetlensége, sok területen kizárólagossá válása, s ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a bíróságon dolgozó új jogászi és nem jogászi nemzedék számára a kommunikációnak ez a formája már az életvitel, a mindennapi kapcsolattartás szerves részét képezi.
Egyetértve és csatlakozva az OBH elnökének e körben megfogalmazott stratégiai elképzeléseihez, folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk belső hálózatunkat, s ezzel párhuzamosan a Fővárosi Törvényszék külső megjelenését, internetes honlapját is teljes egészében megújítottuk.
A Fővárosi Törvényszék Titkársága, a Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az intranetes rendszerünk alapvető működtetője, „információ frissítője”. A napi aktualitásokon, a napi híreken túlmenően, különböző menüpontok alatt a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő információk és ügyintézések érhetők el, közvetlen menüponton a Kisbíró olvasható, a dolgozókat érintő, a sajtóban megjelent hírekről, eseményekről naprakész tájékoztatást kapnak a kollégák az internetes és az intranetes oldalon egyaránt. A belső honlapról közvetlenül elérhető a Fővárosi Törvényszék Facebook oldala is, amelyet a Sajtóosztály szerkeszt napi frissítéssel. A Törvényszék belső honlapján „Hírek” címszó alatt az utazásokkal, kiküldetésekkel kapcsolatos felhívások, tudnivalók is folyamatosan olvashatók, hasznos információk találhatók a sajtóérdeklődés középpontjában álló ügyek intézésével kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Csatlakozva az OBH kezdeményezéséhez, a Fővárosi Törvényszék többször fordult az alkotó kedvű kollégákhoz művészeti tevékenységük bemutatása, kiállításon történő részvétele érdekében.
Összességében a Törvényszék belső, intranetes oldala folyamatosan változó és bővülő, a szakmai-igazgatási információkon is túlmenő adatokkal, felhívásokkal segíti és tájékoztatja munkatársainkat.
9.3. A Fővárosi Törvényszék külső honlapjának működtetése
A Fővárosi Törvényszék külső honlapja 2012. évben átalakult, lényegesen informatívabbá, megjelenésében korszerűbbé és színvonalasabbá vált. A változás középpontjában az időszerű, hatékony és szakszerű megjelenés, az állampolgári igények kielégítése, a gyors információ és felvilágosítás adás alapgondolata állott. Mindez az új vezetés igen határozott ügyfélcentrikus koncepcióján alapul. A honlap látogatottsága egyértelműen igazolja azt, hogy egyre többen érdeklődnek a Törvényszék szakmai munkája iránt, s igen széles körben igénylik a tájékoztatás e formáját.
90
A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya minden nap szemlézi az írott és az elektronikus médiában megjelenő híreket, amelyekből a bíróságot érintő, illetve a bíróságra vonatkozó cikkeket és hanganyagokat feltölti a Törvényszék internetes felületének kezdőoldalára, a „Hírek” rovatba. Külön ablakban, mindig a hírfolyam tetején olvashatók azok az anyagok, amelyekben a Fővárosi Törvényszék vezetői, nyilatkozatra jogosult bírái, illetve a Törvényszék sajtószóvivője nyilatkozik, külön ikonnal jelezve, hogy írott vagy képes hanganyagról van szó. A honlap főoldalán a „Sajtószoba” link alatt található rovatokat a Sajtóosztály tölti fel információkkal. Az online sajtószoba azt a célt szolgálja, hogy átláthatóbbá tegyük a Fővárosi Törvényszék ítélkező tevékenységét, segítsük a sajtó munkatársainak szakmai munkáját. A felületen megtalálhatók a Fővárosi Törvényszék legfrissebb hírei, sajtóközleményei, valamint a szakmai háttéranyagok is. A sajtó részére készített tárgyalási jegyzéket havi bontásban önálló menüpontban tesszük közzé, és az érdeklődök folyamatos tájékoztatást kaphatnak az Európai Bíróság és a Strasbourgi Bíróság ítéleteiről is. A felület 2012-ben úgynevezett „Médiatár” újdonsággal bővült. Ezen belül a videótárban több, közérdeklődésre számot tartó ügy ítéletének kihirdetéséről készült hang-és képfelvételt lehet megtekinteni.
Újszerű kezdeményezés, s ezt egyetlen magyarországi törvényszék sem követte ezidáig, a Facebook oldalon való megjelenés. A cél egyértelműen a napi kapcsolat kialakítása volt a fiatalabb generációkkal, akik számára a Facebook oldal folyamatosan használt információs bázis, kommunikációs csatorna. A Fővárosi Törvényszék Facebook oldalának látogatottsága a „kitörési pont” sikerességét egyértelműen igazolja, így az oldalt a jövőben is napi szinten frissítjük, aktualizáljuk.
9.4. Az elnöki, az OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók belső megosztásának gyakorlata
A fent bemutatott elektronikus kommunikációs rendszereink mára lehetővé teszik azt, hogy a központi igazgatástól érkező dokumentumok közvetlenül, akár aznap továbbításra kerülhessenek az egyes szervezeti egységekhez, bírákhoz. Az elmúlt esztendőben az információáramlásnak ezt a módját alkalmaztunk zömében a központi igazgatás döntéseinek, körleveleinek továbbítására. Ugyanez jellemző a belső szabályzatok, intézkedések, elnöki döntések megismertetése során is. Tipikus az, hogy a bírósági vezetőknek továbbított felhívások, tájékoztatások, intézkedések a szervezeti egységek vezetőitől is – a saját kiegészítő intézkedéssel, felhívással – elektronikus úton jutnak el a szervezeti egységben dolgozókhoz.
Az igen széles kört érintő tájékoztatók, felhívások részben közvetlenül elérhetők az internetes csatornáink útján, s egyidejűleg az intranetes hírek között is folyamatosan közzétesszük ezeket.
91
Az információáramlás 2012. évben felgyorsított folyamata és módszere részben az elnöki ügyviteli-igazgatási munkában, annak időszerűségében hozott komoly előrelépést, másrészt a szakmai területen is jellemzővé vált, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői (kollégiumvezetők, kerületi bírósági elnökök, elnökhelyettesek és csoportvezetők) a minden bíró, titkár fogalmazó számára fontos szakmai és igazgatási információkat közvetlenül, elektronikus úton juttatják el az érintettekhez.
A fenti folyamat az OBH elnökének információáramlással kapcsolatos stratégiai elképzelésének a végrehajtását is jelenti, ami egyértelműen komoly előrelépést és hatékonyságnövekedést eredményezett. A gyakran igen rövid határidőkkel teljesítendő igazgatási feladatok végrehajtása során jelentős vívmánynak tekintem, hogy a hagyományos papír alapú – az ügyviteli szabályokban még megtartott – megjelenítés mellett, azzal párhuzamosan, sőt azt megelőzve jutnak már el a felhívások, intézkedési javaslatok, panaszok stb. a címzett vezetőtársakhoz. Mindez 2012. évben a vezetői kommunikációt is felgyorsította, hatékonyabbá tette. A fenti gondolatok szorosan összefüggnek azzal, hogy a jövőben erősíteni szeretnénk az informatikai beszerzések területén az úgynevezett „mobileszközök” körét, ami részben az ítélkezési munka segítése során (pl. másodfokú tanácsok működtetése), de az igazgatási,vezetői munka területén is jelentős hatékonyságnövelő támogatás lehet.
9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a Fővárosi Törvényszék sajtóbeli megjelenése
Az elmúlt év elején alapcélkitűzésként fogalmaztam meg a Fővárosi Törvényszék sajtótevékenységének, sajtómegjelenésének fokozását, a sajtószóvivői rendszer korábban jól bevált gyakorlatának visszaállítását. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék a bírósági szervezeti rendszeren belül kiemelkedő szerepet játszik, s az itt folyamatban lévő civilisztikai és büntető ügyek jellemző módon a közérdeklődés által fokozottan kísértek, továbbá munkánk, eredményeink, nehézségeink megjelenítése is fontos feladat, 2012-ben sokat tettünk a Törvényszék Sajtóosztályának megerősítése érdekében.
2012. óta dr. Póta Péter fővárosi törvényszéki büntető ügyszakos bíró folyamatosan ellátja a sajtószóvivői feladatokat, megjelenése a televíziókban, rádiókban, írott és elektronikus sajtóban mindennapossá vált. Célkitűzésünk nem változott, a jövőben is a gyors, hatékony reakciók elvét követve, s ezzel párhuzamosan a „megelőző információ átadás” gyakorlatát folytatva szeretnénk e tevékenységet erősíteni.
A szóvivői rendszer kialakítása, „élővé tétele” mellett a 2011. évet értékelő összbírói értekezletet követően, majd 2012 novemberében nagyszabású, a Fővárosi Törvényszék működését átfogó sajtótájékoztatót tartottunk, melyre – a visszajelzések alapján is – egyre nagyobb igény van. A Fővárosi Törvényszék markáns, egységes arculatának megjelenítése a szóvivői tevékenység, a közlemények rendszeressége mellett vezetői feladat is. Erre a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is erősíti a bíróság, a bírák megbecsülését, tekintélyét.
92
Az arculattervezést 2012-ben kiemelt feladatnak tekintettük, új, igényes bemutatóalbumot készítettünk a Törvényszékről, számos nagyszabású szakmai konferenciát szerveztünk.
A Fővárosi Törvényszék 2003. óta sikeresen részt vesz a Sziget Fesztivál Civil Sziget elnevezésű munkában, amely kommunikációs, társadalmi kapcsolattartó és építő programjaink között 2012. augusztus 8-13. napján is fontos szerepet kapott. Az úgynevezett „Szigetbíróság” az elmúlt esztendőben az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Bírói Egyesület közös szervezésében valósult meg, amely az azonosan megfogalmazott kommunikációs stratégiai célok realizálását is jelentette mindhárom szervezet részéről.
A fentieken túl a Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya gyakorlatilag napi 24 órás szolgálatot ellátó kapcsolattartó és információs pont is egyben. A sajtó képviselőivel kialakított szakmai együttműködés kiválónak mondható, széles körű. Az osztály munkatársai 2012. évben is készséggel álltak rendelkezésre, s valamennyi megkeresést nyitottan fogadtak, az információtovábbítást maradéktalanul biztosították.
A külső és belső visszajelzések nyomán álláspontom szerint egyértelműen megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék sajtótevékenysége 2012. évben megújult, lényegesen széles körűbbé és nyitottabbá vált, ami alkalmas volt az információátadásra, illetőleg a bírósági működés bemutatására, a tekintély fokozására.
2013. évben e folyamatot szeretnénk továbbra is fenntartani, erősíteni, továbbá az osztály keretei között a nemzetközi kapcsolatainkat új alapokra helyezni, illetőleg újraéleszteni. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok, igazgatási intézkedések 2013. március hónapjában megkezdődtek.
9.6. A nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiájaként megfogalmazott elképzeléshez a Fővárosi Törvényszék maradéktalanul csatlakozott. E körben a Fővárosi Bíróság korábban szintén eredményes, „nyitott” gyakorlatot folytatott. Azt a stratégiai elképzelést – egyébként is egyetértve vele –, hogy a bíróság működését az állampolgárokhoz közelebb kell vinni, be kell mutatni a működés hátterében lévő elemeket, nehézségeket, feltétlenül és messzemenően támogatjuk. Ezt szolgálta az internetes honlap megújítása, a Fővárosi Törvényszék Facebook oldalának megnyitása, és ezt szolgálja a „nyitott bíróságok” program keretében az aktív közreműködés.
2012. évben a Törvényszék főépületében, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon „nyitott bírósági napokat” szerveztünk. 2012. május hónapjában a Fővárosi Törvényszék titkárai és fogalmazói közreműködésével középiskolás diákoknak, érdeklődőnek mutattuk be a Fővárosi
93
Törvényszéken működő bírói, igazságszolgáltatási munkát.
E napok keretében lehetőséget biztosítottunk a két legpatinásabb épületünk, a Fővárosi Törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság főépületének bejárására és legszebb helyiségeinek bemutatására. A háromnapos program naponkénti zárásaként a Fővárosi Törvényszék dísztermében titkáraink, illetőleg szóvivőnk előadást tartottak és konzultációs lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek a magyar bírósági szervezeti rendszer működéséről, a Fővárosi Törvényszék rendszeren belül elfoglalt speciális helyzetéről.
2012. évben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság is szervezett „nyitott bíróság” programot, melynek keretében két szakközépiskolai osztály két esetben látogatta meg a bíróságot, ahol a szervezet működéséről kaptak tájékoztatást, betekinthettek a bírói, a bírósági munka mindennapjaiba. A találkozó alkalmával rendelkezésre álló konzultációs lehetőséggel a látogatók szívesen éltek. Ugyanezen bíróság egyik bírája játékos vetélkedővel kapcsolt össze egy iskolában megtartott jogi tárgyú foglalkozást.
Összességében a programban való részvételt sikeresnek tartom, azonban a jövőben tovább kell bővíteni a kerületi (közigazgatási-munkaügyi) bíróságok nagyobb arányú bevonásával. Ugyanakkor természetes az is, és alapvetően ez fogalmazódik meg, hogy a látogatók elsősorban a két kiemelkedő szépségű és nagyságú épületben tartanak igényt „nyitott bíróságok” rendezvény megszervezésére.
9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségen túlmenő módozatai
A Fővárosi Törvényszék valamennyi szervezeti egységén belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított az ügyfél tájékoztatási rendszer. Ez részben tájékoztató irodák, panaszirodák és panasznapok, továbbá ügyfél tájékoztató irodaként is működő kezelőirodák rendszerét foglalja magába.
Az ügyfelek tájékoztatásának előbbieken túlmenő, interneten, továbbá a Fővárosi Törvényszék Facebook-ján történő módozatairól a korábbiakban részletesen szóltam.
A tájékoztató irodai és kezelőirodai – törvényen alapuló – ügyfélkiszolgáló, ügyfélfogadó szisztémákon túl a Törvényszék főépületében úgynevezett Információs Szolgálat működik, amely a felvilágosítás adáson túlmenően komoly, magas színvonalú jogi tanácsadási tevékenységet is végez. A Szolgálat 2012. évben 218 munkanapon működött és összesen 18.541 ügyfelet szolgált ki. 7.315 ügyfelet telefonon, 11.226 ügyfelet pedig személyesen, akik közül érdemi jogi felvilágosítást, tájékoztatást 1.944-en kértek. Az iroda teljes napi ügyfélforgalmi átlaga 85,1 fő/nap, ami minimális csökkenést jelent a 2011. évi ügyfélforgalomhoz képest. A jogi munkában, a jogi felvilágosításban és tanácsadásban a civil szervezetekre vonatkozó jogi háttér iránti érdeklődés volt a legjellemzőbb, ezen túlmenően az új
94
Munka törvénykönyve hatályba lépését követően jelentkeztek az ügyfelek legtöbb esetben személyesen, telefonon vagy elektronikus úton. Az új szabályozással kapcsolatban túlnyomó részben a ki nem fizetett munkabérek, a munkaidő tényleges be nem tartása és a jogellenes elbocsátással kapcsolatos kérdéskörök merültek fel a felvilágosítás kérések során.
Az Információs Szolgálat a jogi tárgyú segítségnyújtás és támogatás mellett nagyon sok, a tárgyalások helyszínére, időpontjára, az épületen belüli eligazodásra vonatkozó és egyéb, nem csupán a Törvényszék főépületét érintő információt nyújtott a hozzá forduló állampolgároknak.. 2013. évre vonatkozóan határozott célkitűzésünk a Fővárosi Törvényszék főépületében, a földszinti territóriumon modern, korszerű felszereltségű, a legszélesebb körű tájékoztatást nyújtó, úgynevezett „ügyfélcentrum” kialakítása. Az ügyfélcentrumon keresztül a szolgálató jelleget erősíteni szeretnénk, levéve a terhet a kezelőirodákról, tájékoztató irodákról. A központi ügyfélszolgálati centrum nem csupán a Törvényszék főépületére vonatkozó információkat szolgáltatna, hanem valamennyi szervezeti egységünkre, a kollégiumokra, a kerületi bíróságokra egyaránt.
Elképzeléseink szerint az új rendszerben a modern technika, technológia valamennyi vívmányát hasznosítani szeretnénk: általános tájékoztatás kivetítő rendszerekben, call-center szolgáltatás stb. A digitális kijelzőrendszerek használata mellett folyamatosan frissített, tájékoztatást nyújtó kiadványok terjesztését is tervezzük. Az ügyfélcentrum és a főépületben működő kezelőirodák lokalizált, földszinten történő elhelyezésével párhuzamosan az ügyfelek épületen belüli fölösleges mozgását korlátozni tudnánk, s a tárgyalásoktól független felvilágosítás adást, információ áramlást és ügyféli kiszolgálást az ügyfélcentrum és a kezelőirodák összeköttetésében, kapcsolatában is közvetlenül garantálnánk.
9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák
A Fővárosi Törvényszék épületéről az új, igényes kiadványunk 2012. évben készült el, melyet a szervezeten belüli és szervezeten kívüli ajándékozási célokra is egyaránt felhasználunk. A kiadvány két nyelvű (angol-magyar), így külföldi kollégák látogatása esetén is alkalmas protokollajándék.
2012. évben megújult a Kisbíró című újságunk, új rovatok, korszerű témák megjelenítésével.
2013-ban a Kisbírónak ismételten új megjelenési formát, új arculatot szánunk, ami így ritkábban, de nagyobb terjedelemben, igényesebb külsőt öltve jelenik majd meg.
9.9. A vezetői tisztségre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata
A Fővárosi Törvényszék elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői álláshelyeinek
95
pályáztatása során – elektronikus formában – a legszélesebb körű nyilvánosságot biztosítottuk és biztosítjuk a pályaművek megismerésére: a Fővárosi Törvényszék Novell-ablakában a pályázatok ikon alatt tekinthetők meg azok a pályaművek, melyeket később a törvény kötelező rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete véleményez.
A kollégiumvezető-helyettesi álláshelyek, kerületi elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezető, csoportvezető-helyettes bírói álláshelyek pályáztatása során elektronikus formában vagy papír alapon a szervezeti egységre vonatkozóan biztosítjuk teljes körben a nyilvánosságot. Mindez azt jelenti, hogy azok a bíró kollégák, akik a pályázattal érintett szervezeti egységben dolgoznak, valamennyien megismerhetik a pályaművet, majd az alapján titkosan véleményt nyilvánítanak a pályázatról, a pályázók személyéről.
2012. évben törvényszéki és kerületi bírósági szinten is igen széles körben került sor vezető bírói álláshelyek pályáztatására, a véleményt nyilvánító bírói testületek, szervezetek, azok valamennyi bírója a pályaműveket megismerhette.
Nagyon fontos és az új jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos elem, hogy a pályaművek tartalma, a pályázatokban vállalt célok és célkitűzések évről-évre ismertetésre kerülnek minden szervezeti egységben a korábbi év teljesítménynek értékelése során. Az új törvényi rendelkezés alapján a szervezeti egységek vezetői évente egyszer számot adnak a pályaműben vállalt célkitűzések végrehajtásáról, illetve annak meghiúsulásáról. Ilyen módon a korábban megfelelő körben, nyilvánosan közzétett pályaművek kontrollja is megtörténik a kitűzött célok megvalósulása szempontjából.
A vezetői tisztségekre benyújtott pályaművek szélesebb körű megismerését biztosította 2012-ben a Kisbíróban megjelent számos interjú, melyekben a frissen kinevezett vezetők bemutatkoztak és bemutatták vezetői pályázatuk legfőbb célkitűzéseit.
10. A Fővárosi Törvényszék más szervekkel való kapcsolata
10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolatok
Az Országos Bírósági Hivatal különböző szervezeti egységeivel, vezetőivel a Fővárosi Törvényszék vezetői, számos bírája operatív napi kapcsolatot tartanak, illetve több jól artikulált együttműködési formában szerepelünk. Ezek közül a legjelentősebbek a 2012. évben létrehozott úgynevezett OBH munkabizottságok voltak, melyekben a Fővárosi Törvényszék bírái, titkárai aktív részvétellel, nagy számban szerepeltek. Az előbbieken túl igen sok jogszabály-véleményezési, szabályzat-véleményezési (ajánlás, stb.) eljárásban vett részt a Fővárosi Törvényszék, annak kerületi bíróságai. A legtöbb esetben az OBH elnöki intézkedésekbe szakmai javaslataink beépültek. A szakmai javaslatok összeállítása során arra törekedtünk, hogy valamennyi szervezeti egység véleménye ismertté váljon.
96
Az elmúlt esztendőben számos olyan konferenciát, rendezvényt tartottunk a Fővárosi Törvényszéken, melyre az OBH vezetőit rendszeresen meghívtuk.
A kapcsolatok most jelzett valamennyi formáját szeretnénk 2013. évben változatlanul fenntartani, hiszen a Törvényszék 2012. évi széles körű támogatása alapját is a már jelzett jó igazgatási és szakmai együttműködés biztosította.
10.2. Az Országos Bírói Tanáccsal fenntartott kapcsolat
Az Országos Bírói Tanácsba a Fővárosi Törvényszék két tagot delegálhatott, így e szervezettel a kapcsolattartás közvetlen, s ennek keretében a Fővárosi Törvényszék működéséről, helyzetéről folyamatos képet tudunk nyújtani részére. Ennek számos esetben, így például a más, azonos határkörű bíróságok kijelölési gyakorlatával összefüggésben, a Cégbíróságon kialakult munkateher mutatók elemzése során kiemelt jelentősége volt.
Korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként annak üléseiről a Kisbíró című lapban számoltam be részletesen. Mára, a megváltozott jogszabályi és OBT SZMSZ rendelkezések nyomán, az OBT jegyzőkönyvei teljes terjedelemben minden bíró és bírósági alkalmazott számára hozzáférhetők, így a Tanács ülésein zajlott vitákról, a döntések hátteréről bárki közvetlen és autentikus információt szerezhet.
10.3. A Fővárosi Törvényszék más bíróságokkal fennálló kapcsolata
A Fővárosi Törvényszék számos más törvényszékkel tart fent szakmai, együttműködési kapcsolatot. Külön kiemelést érdemel a Budapest Környéki Törvényszékkel fennálló kapcsolat, melynek során elsődlegesen vezetői szintű egyeztetések zajlanak, ami a közös érdekérvényesítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A Fővárosi Törvényszéken 2012-ben megtartott szakmai rendezvényeken a Budapest Környéki Törvényszék bírái több esetben részt vettek. Hasonlóan jó szakmai kapcsolatot ápolunk a Kúriával, egymás szakmai rendezvényein rendszeresen részt veszünk, s 2012. évben közös szakmai rendezvényt is tartottunk a gyülekezési jog témakörében.
2012-től új alapokra helyeztük együttműködésünket a Fővárosi Ítélőtáblával. Ennek szakmai kereteit a kollégiumvezetői kapcsolatok adják, míg vezetői szinten több bíróság igazgatási együttműködésének új feltételrendszerét alakítottuk ki. Igen nagy segítséget jelentett 2012. évben a Fővárosi Ítélőtábla elnökének támogatása, miszerint a Törvényszék közigazgatási másodfokú tanácsainak elhelyezését a korábbi helyen, a Fővárosi Ítélőtábla Feketesas utcai épületében biztosította. A jövőben a jelzett szakmai kapcsolatok, igazgatási együttműködés továbbfejlesztésére törekszünk .
A szakmai-igazgatási kapcsolatokon túlmenően hagyománnyá vált jó viszonyt ápolunk a BKT, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék, a Kecskeméti
97
Törvényszék dolgozóival a regionális sportnapok megrendezésével.
10.4. Együttműködés más hivatásrendekkel, hatóságokkal, szervezetekkel
A Fővárosi Törvényszék vezetése 2012. évben hatékony igazgatási együttműködési kapcsolatot alakított ki a Fővárosi Főügyészség új vezetésével. Az év során számos igazgatási kérdést rendszeresen egyeztettünk, ennek eredményeként létrehozzuk 2013. évben a Budapest II. kerület Fő utcában elhelyezésre kerülő egységes Nyomozási Bírói Csoportot, s ezzel párhuzamosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében biztosítunk megfelelő elhelyezést az ügyeletes és előállítási feladatokat végző ügyész kollégáknak. Sikerült jó kapcsolatot kiépíteni az év során a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, amely szintén vezetői szintű együttműködést jelent. Az együttműködés keretében lehetőségünk nyílik a szakmai vezetők által felvetetett nehézségek, problémák társszervek felé jelzésére, illetőleg a megoldási javaslatok közös kialakítására.
A kialakult gyakorlat szerint a felső vezetői kapcsolatok megerősítését követően és azzal párhuzamosan szakmai vezetői együttműködési rendszerek épülnek ki, ez jellemző pl. a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma vezetése és a Fővárosi Főügyészség büntető szakági vezetése között. Terveink szerint a kapcsolattartás a jövőben egymás szakmai konferenciáin, kollégiumi ülésein, egyéb munkaértekezletein (összbírói értekezlet) való részvételt is jelenti, sőt a Fővárosi Főügyészséggel a fogalmazók kölcsönös képzésére vonatkozóan is együttműködési megállapodás körvonalazódik.
2012. évre vonatkozóan kiemelést érdemel Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatával és Polgármesteri Hivatalával kialakított együttműködési kapcsolatunk. Ennek keretében lehetőségünk nyílt arra, hogy a Budapest V. kerület Balaton utca 11-16. szám alatt lévő önkormányzati ingatlant kedvezményesen bérbe vegyük, ami elhelyezést biztosít mára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának. Ugyanígy említést érdemel a Kispest önkormányzati testületével, polgármesteri hivatalával 2012-ben kialakított jó viszony, melynek eredményeként a testület támogatását élvezve kedvező paraméterekkel bérelhettünk önkormányzati ingatlant a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság bővítése céljából.
Végezetül kiemelendő a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, illetve a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Parancsnokával kialakított gyümölcsöző kapcsolat. Az együttműködés keretében az év során a szakértőink folyamatosan egyeztetést végeztek és vizsgálták annak a lehetőségét, hogy a bűnjelként lefoglalt ruházati cikkek, cipők stb. márkátlanítását miképpen lehetne büntetés-végrehajtási intézetekben elvégezni. 2012. év végére a szakértői egyeztetések befejeződtek és a Fővárosi Törvényszék elnökeként a BVOP Országos Parancsnokával aláírhattam azt az együttműködési megállapodást, amely a korábbi, költséges és pazarló bűnjeltárolási és megsemmisítési gyakorlatot a jövőre nézve felváltotta.
98
A két intézmény között kialakított együttműködés országos sajtóvisszhangra talált és fogadtatása igen pozitív volt.
A Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Fővárosi Törvényszék vezetése, így egymás szakmai rendezvényein kölcsönösen részt vettünk. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Réti László úr az „Ütjük a mércét?” szakmai konferenciánkon előadóként szerepelt, s emellett számos napi szakmai egyeztetés történt (például az ügyvédnap kialakítása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kezelőirodájában, a lajstromadatbázisba betekintés jogi és technikai kérdéseinek vizsgálata).
A nagy jogászi hivatásrendek, ügyészség, bíróság, ügyvédség párbeszédében, együttműködésében, annak folyamatos fenntartásában a Fővárosi Törvényszék 2012-ben aktív szerepet vállalt és 2013-ra is hasonlóképpen készülünk szakmai konzultációkkal, tanácskozásokkal, rendezvényekkel. Felső vezetői szinten az egyeztetések operatívak és formalizmusmentesek, számos esetben kerül sor a mindennapokban szakmai megbeszélésekre (például Legfőbb Ügyészséggel elhelyezési problémák megtárgyalása, az elévült büntető ügyek kapcsán szerzett szakmai tapasztalatok egyeztetése).
A fentieken túlmenően elmondható, hogy valamennyi kerületi bíróság elnöke jó viszonyt ápol a helyben működő polgármesteri hivatallal, rendőrkapitánysággal. A 2012. és 2013. évben kinevezett vezetőtársaimat az együttműködés felvételére, a kapcsolattartás kialakítására hívtam fel.
10.5. A Fővárosi Törvényszék oktatási intézményekkel fennálló kapcsolata
A Törvényszék elnökeként az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánjával tartok közvetlen és rendszeres igazgatási kapcsolatot, valamint a Jogi Továbbképző Intézet vezetőjével. Ezen túlmenően a Budapesten működő jogi karok részéről rendszeresen kapok meghívást, míg a vidéki jogi karokat illetően a Pécsi Állam-és Jogtudományi Kar vezetésével működtem együtt, illetve vettem részt szakmai rendezvényeiken.
A vezetői kapcsolatokon túlmenően elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái, dolgozói – a korábban jelzettek szerint – viszonylag széles körben végeznek oktatási tevékenységet a jogi karokon, továbbá középfokú oktatási intézményekben.
A jövőben a tudományegyetemekkel fenntartandó kapcsolatot erősíteni szeretném, s az új nagy kódexek hatálybalépése során indokoltnak tartom konzultációinkon a tudomány képviselőinek jelenlétét is.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának III. és IV. éves joghallgatói számára rendszeres tárgyaláshallgatási gyakorlatot, a Kanizsai
99
Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, továbbá a Gundel Károly Ingatlanforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulói részére rendszeres tárgyaláslátogatást biztosít, illetve külön kapcsolatot tart az egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékével – annak vezetőjével –, ahonnan joghallgatók 6 hetes joggyakorlatra érkeznek a bíróságra.
A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya szervezésében 2012. évben 54 diák tett látogatást a Fővárosi Törvényszéken, a diákok a Bethlen Gábor Közlekedési-és Közgazdasági Szakközépiskolából, az Atalanta Oktatási Központtól, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karáról, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről és a Károly Gáspár Református Egyetemről érkeztek.
10.6. A Fővárosi Törvényszék kapcsolata civil szervezetekkel
2012. évben, ahogyan a korábbi esztendőkben is, a Magyar Bírói Egyesülettel a Fővárosi Törvényszék vezetése, bírái folyamatos és élő kapcsolatot tartottak, a Fővárosi Törvényszék különböző szakmai rendezvényein a Magyar Bírói Egyesület vezetői és az érdeklődő bíró kollégák rendszeresen részt vesznek. A Magyar Bírói Egyesület üléseinek budapesti szervezése során a Fővárosi Törvényszék aktív szerepet vállalt az elmúlt években, több esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság közreműködését kérve. Élő kapcsolatot tartunk fenn az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetével, annak fővárosi alapszervezetével. A Fővárosi Törvényszék vezetői értekezleteinek az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti titkára állandó résztvevője. Titkár asszony jelzéseit, felkéréseit minden esetben örömmel fogadtuk és azokra a rendezvényekre, amelyekre meghívást kaptunk, mindannyiszor elmentünk. Az évközi problémafelvetések, melyek a dolgozói érdekképviselet körében merültek fel, minden alkalommal válaszra találtak részünkről.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon működik a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 15. számú alapszervezete, melynek vezetőjével szintén rendszeres kapcsolatot tartunk.
10.7. A Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak alakulása
A Fővárosi Törvényszék 2012. évben számos nemzetközi delegációt fogadott, s mutatta be számukra működését. Ennek során vezetői szintű találkozásokra került sor, illetőleg bíráink, titkáraink, fogalmazóink bevonásával előadásokat tartottunk a magyar igazságszolgáltatási rendszer felépítéséről, tevékenységéről, a Fővárosi Törvényszék általános helyzetéről. A hozzánk látogató külföldi bírák, igazságügyi irányító szervezetekben működő kollégák, a kölcsönösséget hangsúlyozva, megelégedéssel zárták látogatásaikat.
2012. évben a Fővárosi Törvényszékre a Pekingi Felső Népbíróság, a Krosnói Bíróság, a Vietnámi Legfelsőbb Népi Bíróság, a Södertörnsi Városi Bíróság, valamint
100
a Holland Fiatal Büntető Ügyvédek Egyesülete, illetve a Sanghaji Népi Felső Bíróság delegációja tett látogatást.
A Fővárosi Törvényszék dolgozói közül 2012. évben 26 bíró, 6 titkár, 1 tisztviselő vett részt 13 országban (Hollandia, Dánia, Görögország, Németország, Románia, Koszovó, Spanyolország, Anglia, Montenegró, Lettország, Csehország, Portugália, Lengyelország) 27 különböző szakmai konferencián és továbbképzésen, melyek jelentős részét az Európai Jogakadémia (ERA) és az Európai Bíróképző Hálózat (EJTN) szervezte.
2013. évtől aktív nemzetközi kapcsolatépítést tervezünk, ennek érdekében március 1. napjától a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya élére vezetőt neveztem ki. A nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező kolléga alkalmas a Fővárosi Törvényszék korábbi nemzetközi kapcsolatainak áttekintésére és újabbak kiépítésére. A kapcsolatok kialakítása során elsődleges célom, hogy a szakmai munkában közreműködő kollégák vegyenek részt külföldi tapasztalatcseréken.
11. A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet
11.1. Az ügyelosztási és ügykiosztási rend
A Fővárosi Törvényszék ügyelosztási rendjének meghatározására a 2011. évi CLXI. törvény és a Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezéseinek betartásával kerül sor minden esztendőben. Ennek során a törvény 8.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott elvet maradéktalanul tiszteletben tartva a 9. §. (1) bekezdése szerint határozom meg az ügyelosztási rendet a Bírói Tanács és a kollégiumok véleményének beszerzésével.
A Bszi. 151.§. (1) bekezdésének d.) pontja alapján a Fővárosi Törvényszék Bírói Tanácsa előtt eleget tettem tájékoztatási kötelezettségemnek 2012-ben is, az ügyelosztási rendet a Tanács elfogadta. A tájékoztatáson túlmenően az ügyelosztási rendet a Bírói Tanács tagjai elektronikus formában is megkapták.
Az ügyelosztási rend kialakítása – természetesen – elsődlegesen a szakágak vezetőinek javaslata alapján történik, így zajlott ez 2012. évben is a kollégiumok, a kerületi, Fővárosi Munkaügyi Bíróság esetében is. Az ügyelosztási rend közzétételéről megfelelően gondoskodtunk, az elektronikus formában bárki számára rendszeresen hozzáférhető.
A 2011. évi CLXI. törvény 9.§. (1) bekezdése alapján az ügyelosztási rendet szolgálati érdekből, a bíróság működését érintő fontos okból szinten minden esztendőben számos esetben módosítanunk kell, ilyen szempontból a 2012. év kiemelt volt a bíróság vezetése számára.
A Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon zajlott bírói létszámmozgás, az új
101
bírói kinevezések, az ügyelosztási rend folyamatos módosítását, pontosítását igényelte. Mindezt havi jelentéstétel mellett maximálisan biztosítottuk, s a módosított ügyelosztási rend az elmúlt év során mindvégig hozzáférhető volt az állampolgárok számára.
A személyi változásokon túlmenően a munkateher arányosításának elvét követve is több szervezeti egységünkben módosult 2012. évben az ügyelosztási rend.
Ilyen módon az ítélkezés időszerűségének javítása, a munkateher arányosítás érdekében módosult – kollégiumi szakmai konszenzuson alapulva – a Polgári Kollégium elsőfokú csoportjában a referádák összetétele, az ügyelosztás rendje.
Szintén a munkateher arányosítása és az ügyek ésszerű határidőn belül történő befejezése tette szükségessé a Polgári Kollégium másodfokú tanácsainál 2012. július 1. napjával az új ügyelosztási rend bevezetését. Valamennyi másodfokú polgári tanács ügytípusához végrehajtási nemperes ügyek és néhány jelentős érkezést produkáló pertípus (kártérítés, kölcsönügyletekből folyó viták, díjbeszedő és közüzemi peres, parkolási pótdíj iránt érvényesített követelések) kiosztásra kerültek, amely a munkateher arányosítását, s a könnyebben befejezhető ügyek arányosabb szétosztását is eredményezte. Mindezt részben dolgozói, részben állampolgári érdekek biztosítása követelte meg. Fontos, hogy az elmúlt esztendőben az egyes tanácsokhoz rendelt ügytípusok listája szélesedett, s ez szerencsés elmozdulást biztosít az úgynevezett „automatikus ügykiosztás felé”.
A munkateher arányosítását némiképpen igen, az ügyelosztási rendet alapvetően nem befolyásolta az a körülmény, hogy az év során a Bszi. 62.§. (1) bekezdése alapján előterjesztést tettem kiemelt jelentőségű ügyek más, azonos hatáskörű bírósághoz történő áthelyezésére.
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában 2012. évben az ügyelosztás rendje jelentősen változott, melynek oka elsődlegesen az új kollégiumvezetés munkateher arányosítási célkitűzése volt. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú tanácsok erős specializáltsága némiképpen csökkent, s bizonyos specifikációk megtartása mellett az ügyelosztási rend itt is elindult az automatikus kiosztás irányában. Mindez azt jelenti, hogy az első és másodfokú tanácsok alapvetően valamennyi ügykategóriát tárgyalnak, tárgyalhatnak az új ügyelosztási rend alapján .
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes ügyszakában a felszámolási ügyek kiosztása automatikusan történik, míg azt a peres első és másodfokú ügyszakban az ügyek tárgya szerinti szakosodás, valamint a bírókra jutó kiemelt jelentőségű, folyamatban lévő peres ügyek volumene határozta meg.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának új vezetése az ügyelosztási rend meghatározása tekintetében 2012. évben koncepciót váltott, s jellemzővé tette azt, hogy a Gazdasági Kollégiumban dolgozó bírák mind a peres, mind a nemperes
102
ügyszakban, különböző típusú ügyekben eljárhatnak. Mindez a munkateher arányosítás célját hivatott elősegíteni, s arra a körülményre kíván reagálni az új ügyelosztási rend, hogy a peres tevékenység mellett a jelentős nemperes hátralék feldolgozásában is részt kell vállalni a peres ügyszakos bíráknak.
A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán az ügyelosztási rend alapján az ügyintézők az alapbejegyzésnél, az egyszerűsített eljárásokban, valamint a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok alap és változásbejegyzési kérelmeinek elbírálásában, továbbá a cégformától független adatok bejegyzése során járnak el, melyeket a Cégtörvény 26.§-a a hatáskörükbe utal. A jogi személyiségű cégek cégformától nem független adatokat tartalmazó változásbejegyzési kérelmeinek elbírálása a bírák feladatkörébe tartozik. Az alapelv a nehéz cégügyek tekintetében (közhasznú társaságok, szövetkezetek, Nyrt-k) a bírák közötti automatizmus szerinti, munkateher arányosításra koncentráló ügyelosztás, s ugyanezek az elvek irányadóak a törvényességi felügyeleti ügyek tekintetében. Mindez tehát azt jelenti, hogy alapvetően a nehézséget kifejező ügytárgy szerinti differenciálás jellemző az ügyelosztás során, azon belül azonban a kiosztás automatikusan történik. Távollétek, eseti jelleggel történő hiányzások esetén a kiosztás automatikusan, valamennyi bírót érintően zajlik a Cégbíróságon.
A Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában az ügyelosztási rend 2012. év I. negyedévében átalakításon ment keresztül, ennek alapját ebben a kollégiumban is a munkateher-arányosításra törekvés adta. A közigazgatási eljárások speciális jellegére figyelemmel a referádák, a tanácsok specifikációi több területen megmaradtak, ugyanakkor bizonyos, dömpingszerűen érkező ügyek kategóriájában (pl. adóügyek) az automatikus kiosztás érvényesül a munkateher arányosítás szempontjai alapján.
A kerületi (munkaügyi) bíróságok esetében a bíróság nagyságához mérten az ügyelosztási rend némiképpen követi a csoportokra bontott strukturális igazgatást. Mindez azt jelenti, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróságon egyes csoportok kizárólag a csoporthoz tartozó szakágba érkező civilisztikai, büntető vagy szabálysértési ügytípust tárgyalják, ilyen módon az ügyelosztási rendben is ennek megfelelően szerepelnek a szervezeti egységen belüli bírák, titkárok. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tagoltságából adódóan a civilisztikai ügyszakon belül is szakági csoportok működnek. Így a P. I. Csoport bírái lakás-és helyiségbérleti jogviszonyokból, a társasházak belső jogviszonyából eredő pereket, a birtokvitákat és a használat rendezésével kapcsolatos ügyeket tárgyalják. Emellett a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel, utazási szerződésekkel kapcsolatos jogviták tartoznak főszabály szerint a csoport profiljába. A P. III. Csoport általános vagyonjogi csoportként működik, dologi és kötelmi jogi, egyes öröklési jogi tárgyú perekben jár el. A P. IV. Csoport elsősorban a házassági, származás megállapítása iránti, szülői felügyelettel kapcsolatos, gondnoksági, gyermekelhelyezési, örökbefogadás felbontása iránti pereket tárgyal. A munkateher arányos biztosítása érdekében a csoport végrehajtás megszüntetése iránti, továbbá
103
biztosítási szerződésből eredő, szerződésen kívüli kár megtérítése, parkolási díj, közüzemi díj, kölcsöntartozás megfizetése iránti pereket is intéz.
A Gazdasági Csoport bírái a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiben járnak el, és a munkateher arányosítása érdekében 2012-ben a pénz-és hitelintézetek által a magánszemélyekkel szemben hitel-és kölcsönszerződésekből eredő követelés érvényesítése iránt kezdeményezett peres ügyeket is intézték.
A bíróság Perenkívüli Csoportjának bírái a még folyamatban lévő fizetési meghagyásos ügyeket, letéti kérelmekkel, külföld iratok kézbesítésével kapcsolatos, előzetes bizonyítással összefüggő, a pszichiátriai betegek kezelésével kapcsolatos bírósági felügyeleti ügyeket, továbbá a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos eljárásokat bonyolítják le.
A bíróságon 2012. évben két büntető peres alapcsoport és egy úgynevezett kiemelt nehézségű büntető ügyeket tárgyaló speciális büntető csoport működött. A B. II. Csoportba az Fk. ügyek, illetve a kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyek specifikációs ügyként érkeztek, a B. III. Csoporthoz a közlekedési bűncselekmények, továbbá a foglalkozás körében elkövetett gondatlan bűncselekmények tartoztak, míg a B. IV. Csoportban a nagy tárgyi súlyú vagy nehéz jogi megítélésű ügyeket tárgyalják.
Az ügyelosztási rend a fentieknek megfelelően alakult a jelzett civilisztikai és büntető csoportokban. A büntető szakág elosztási rendje az elmúlt években folyamatos átalakuláson ment keresztül és alapvetően csoportok közötti automatikus – minden ügytípusra kiterjedő – ügyelosztási rend vált jellemzővé. A fent jelzett specifikációk maradtak az egyes csoportok kizárólagos ügyelosztási körében. 2013. évre a jelzett csoportbontás, s ügyelosztási rend alapvetően megváltozott, s mára három, azonos nagyságrendű, valamennyi ügytípust tárgyaló büntetőcsoportról beszélhetünk alapvetően.
Speciális az ügyelosztási rend alakulása szempontjából a PKKB Nyomozási és Szabálysértési Csoportja, hiszen az érintett szakterületnek megfelelő tárgykörben érkeznek kizárólag ügyek, amit a Nyomozási Bírói Csoport tekintetében a büntető nemperes ügyek érkezése egészített még ki 2012. évben. Az ügyeleti, készenléti feladatok hatékony ellátása érdekében a Nyomozási Bírói Csoport ügyelosztási rendje úgy került kialakításra, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartással kapcsolatos polgári nemperes eljárásokban is döntenek az ide beosztott bírók a hétvégi és munkaszüneti napokon.
Mind a büntető, mind a polgári szakágban jellemző, hogy egyes specifikációk (egyes speciális tudást igénylő referádák) kivételével a kiosztás alapvetően a munkateher arányosság biztosítása érdekében automatikusan történik, s a szervezeti egységbe érkező valamennyi ügytípusra kiterjed.
A büntető szakág B. IV. Csoportjában – mivel 2012. évben is a csoport a kiemelt
104
jelentőségű ügyeket és más, úgynevezett „megaügyeket” tárgyalt – az ügyek kiosztása kifejezetten a munkateher arányosság szempontjait figyelembe vevő egyedi szignálással történt. Ebben a csoportban az automatizmus a működés sajátos jellegéből adódóan a kiosztás területén fel sem merülhetett.
A Nyomozási Bírói, valamint a Szabálysértési Csoport alapvetően a munkateher arányosítás szempontjait figyelembe vevő, azonban az ügy tárgy szerinti automatikus szignálást tartott fönn.
Hasonló megkülönböztetés, a szakágon belüli csoportbontás kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróságon jellemző a kerületi bíróságok közül. A Budai Központi Kerületi Bíróságon belül a büntető peres szakágban az ügyelosztási rend az automatikus kiosztást követi és követte. Ez alól kivételt képezett a 2011. március 1. napjával, illetve szeptember 1. napjával a kizárólagos illetékesség átalakulásával párhuzamosan érkezett Fk. és közlekedési büntető ügyek kiosztása, melyet a bíróság vezetése fokozatosan, a munkateher szempontok figyelembevételével kezdett a tanácsokra osztani.
A Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási és Szabálysértési Csoportja önálló szakterületként, elkülönített szervezeti egységként működött 2012. évben, így az ügyelosztási rend csak a szakterülethez tartozó ügytípusokra terjed ki. E körben az automatikus kiosztás jellemző.
A bíróság önálló vagyonjogi és családjogi csoporttal rendelkezik. 2012 vége óta a Vagyonjogi Csoportban is, míg a Családjogi Csoportban már a korábbi időszakban is az automatikus kiosztás érvényesült, és ez azt jelentette, hogy az ügyelosztási rend alapján valamennyi bíró minden ügykategóriába tartozó munkában részt vett.
A Budapesti II. és III. Kerületi, a Budapesti IV. és XV. Kerületi, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi és a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságokon a két nagy kerületi bírósághoz hasonló csoportszintű szakosodás nem jellemző. Ezzel szemben az egyes tanácsok között bizonyos fokú szakosítottság, specializáció értelemszerű, a kiosztás rendje érkezési sorrendben a munkateher arányok fenntartására figyelemmel történik. Egyes szakterületeken a kiosztás automatikus (pl. végrehajtás, szabálysértési szakterület).
A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon az elmúlt esztendőben az ügyek kiosztása alapvetően automatikus rendben történt, amely alól a kivételt a bíróság vezetése jól meghatározta (pl. újrainduló ügyek, hatályon kívül helyezett ügyek, perújítási ügyek, különösen bonyolult, nagy jártasságot vagy speciális jogismeretet igénylő ügyek, kizárás miatt különleges kezelést igénylő ügyek). Az automatikus kiosztástól eltérést az objektív szempontok határozhatják meg, az erre vonatkozó rendelkezés átlátható és megfelel a törvényi szabályoknak.
Összességében a Fővárosi Törvényszék – álláspontom szerint – az ügyelosztási rendjét
105
a törvényi előírásoknak megfelelően, a szakági specifikációkat figyelembe véve állította össze 2012. évben is. Számos szakterületen az ügyelosztási renden belül az ügyek kiosztása automatikusan történik, az ettől eltérést minden esetben szakmai vagy igazgatási indokok alátámasztották. Az ügyek nagy volumenű átosztására került sor 2012. évben, tekintettel arra, hogy a Törvényszék bírái az átlagot jóval meghaladó számban vonultak nyugállományba vagy szűnt meg szolgálati viszonyuk egyéb okból. A korábbiakban jelzett bírói létszámmozgás különböző nagyságrendű átszignálást eredményezett az egyes szervezeti egységeknél.
11.2. A bíróság fegyelmi helyzete
2012. évben a Fővárosi Törvényszék területén működő bírói karból 7 bíróval szemben indult fegyelmi eljárás, melyből öt írásbeli figyelmeztetéssel, kettő a szolgálati bíróság által jogerősen kiszabott megrovás büntetéssel zárult. Valamennyi esetben jogerősen megállapításra került, hogy az érintett bírák a szolgálati viszonyukból eredő kötelezettségeiket vétkesen megszegték, s így került sor jogkövetkezmény alkalmazására. A kötelezettségek megszegése alapvetően mulasztásban nyilvánult meg: több esetben az érintett bíró írásbafoglalási vagy felterjesztési késedelme tette indokolttá a fegyelmi eljárás elrendelését, más esetben bírói mulasztásként a kurrenciális ügyintézés elhúzódása okozott ügyféli érdeksérelmet.Fegyelmi eljárás indult egy bíróval szemben büntető peres ügyek ügyintézési késedelme, ebből fakadó elévülés miatt, míg egy esetben vezetői intézkedések elmulasztása, illetve az elfogatóparancs kibocsátását követő súlyos fokú bírói mulasztás alapozta meg a fegyelmi eljárást és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményt. Két esetben a fegyelmi eljárás alá vont bíró magatartása a bíróság függetlenségébe, pártatlanságába vetett bizalom megingatására volt alkalmas, ennek nyomán került sor jogkövetkezmény alkalmazására.
2012. évben a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma Katonai Tanácsánál, illetőleg a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumánál derült fény olyan bírói mulasztásokra, melyek kirívóan súlyosak voltak, s a határozatok írásbafoglalásával és felterjesztésével összefüggő határidők nagyfokú, több éves megsértését jelentették. Kirívó bírói mulasztásként rögzítettük az elektronikus tárgyalási napló adatainak meghamisítását, valótlan adatok feltüntetését, továbbá nem valósnak tűnő közokiratok készítését. A jelzett ügyekben érintett bírák egyike sem dolgozik a Fővárosi Törvényszéken. Két fő szolgálati viszonya 2011. évben, míg lemondás nyomán egy bíró szolgálati viszonya 2012-ben szűnt meg .
2012. év első félévének végével került feltárásra számos olyan bírói mulasztás, amely nagy számú büntető ügy elévüléséhez vezetett. A bírák mulasztásának súlyát fokozta, hogy egy esetben vezető bíróról volt szó, akinek a mulasztások ellenőrzése kiemelt feladata lett volna, melyet folyamatosan elhanyagolt. Emellett a saját referádájában is több ügy a mulasztása miatt elévült. A mulasztások felderítését nagymértékben hátráltatta az a körülmény, hogy a bírósági lajstromadatbázisban valótlan adatok (tárgyalási határnapok, tárgyalási napló adatai) kerültek feltüntetésre. A legsúlyosabb
106
mulasztások e körben két bírót érintettek, akikkel szemben a fegyelmi eljárás megindítása indokolt volt, azonban bírói tisztségükről a mulasztások feltárása után mindketten azonnal lemondtak.
Az igazságügyi alkalmazottakat illetően 2012. évben a Fővárosi Törvényszék Fegyelmi Tanácsa egy fővárosi törvényszéki tisztviselőt megrovás fegyelmi büntetésben részesített, míg egy budai központi kerületi bírósági titkár esetében az előmeneteli rendszerben történő várakozási időt két évvel meghosszabbította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Fegyelmi Tanácsa egy esetben a bíróság írnokát megrovás büntetésben részesítette, míg egy esetben a bírósági írnokot az előmeneteli rendszerben egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül három esetben pesti központi kerületi bíróság titkár írásbeli figyelmeztetésben részesült. Végezetül a Pesti Központi Kerületi Bíróság Fegyelmi Tanácsa egy esetben a bíróság irodavezető tisztviselőjének felelősségét állapította meg, s vele szemben fegyelmi eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazott.
A fegyelmi eljárások megindítására a legtöbb esetben ügyviteli szabályok megsértése, határidők, elmulasztása, késedelmes kiadások és ügyintézések miatt került sor. Az ügyintézési mulasztásokon túl két esetben a fegyelmi tanács megállapította, hogy az igazságügyi alkalmazott kijelentéseivel, agresszív fellépésével, magatartásával szegte meg a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen.
A korábban bemutatott és fegyelmi eljárások alapjául szolgáló magatartások közül egy eset minősült olyannak, melyben a bíróval szemben büntető eljárást kellett kezdeményeznem feljelentés megtételével.
Összességében a bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal szemben indított és 2012. évben lezárt fegyelmi eljárások száma a dolgozói létszámhoz viszonyítottan alacsony, azonban három esetben a bírói mulasztások súlya kiemelkedő volt. A több évet meghaladó felterjesztési késedelmek, a büntető peres ügyek elévülése, a több éves intézkedési késedelmek kialakulása, s azoknak a lajstromadatbázis manipulációján alapuló elfedése a Törvényszék életében ritkán előforduló, atipikus mulasztásfajták. A jelzett mulasztások súlyát az is tükrözi, hogy az érintettek valamennyi esetben lemondtak bírói tisztségükről vagy a szolgálati viszonyuk megszűnt.
11.3. A bírósággal, a bírákkal, a bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások
2012. év elején 183, év végén 224 volt (ebből 4 db az egyéb munkaügyi per) a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Bíróság) ellen 2003-2012 között – az Alaptörvény bírói felső korhatárt érintő rendelkezése alapján nyugdíjazott bírák által a jogviszonyuk jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi pereken túli – bírósági eljárások száma.
A megindított perek tárgya bírósági jogkörben okozott kártérítés, mely mögött
107
személyiségi jogi jogsérelem, közérdekű adat kiadásának hiánya miatti, az eljárás elhúzódásával összefüggő kártérítési igény állt, míg a büntető szakterületen bírói mulasztásból eredő jogsérelem miatt (összbüntetésbe foglalás elmaradása, előzetes fogvatartással kapcsolatos intézkedések elmulasztása stb.) indultak peres eljárások a Törvényszékkel szemben.A keresetlevelekben rendszerint az érdemi döntést is sérelmezték, sok esetben annak felülvizsgálatát szerették volna elérni. Az is jellemző, hogy az alapeljárás jogerős befejezését megelőzően vagy a jogorvoslati lehetőségek kimerítése nélkül nyújtanak be ilyen kérelmeket.
A 2012. évben beadott kártérítési igények egy része a Gazdasági Kollégiumot, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát érintette, viszonylag nagy számban a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai (végrehajtási) ügyszakban hozott döntései kapcsán kezdeményeztek eljárást a felperesek, míg a kisebb szervezeti egységhez (kerületi bíróságok) kapcsolódóan viszonylag kevés kártérítési eljárás indult.
Az eljárások elhúzódására alapított méltányos elégtétel iránti igények, még inkább a marasztalások száma elenyésző a Törvényszék területén indított peres és nem peres eljárások számához képest. A Ptk. 349. §-a szerinti felelősség megállapítására is csak igen ritka esetben kerül. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) iránymutató gyakorlata szerint a döntéseknél a bírói függetlenség, a szabad mérlegelés alapelve érvényesül, erre tekintettel csak abban az esetben kerül megállapításra a bíróság felelőssége, ha az ítélete kirívóan téves, nyilvánvalóan alaptalan a mérlegelés, illetve a jogi döntés.
A büntetőeljárással kapcsolatos érdemi döntések miatti kártérítési igények is rendre alaptalannak bizonyulnak.
Mind a civilisztikai, mind pedig a büntető ügyeknél gyakran terjesztenek elő keresetet – sok esetben visszatérő ügyfelek, érdekképviselőként fellépő személyek és szervezetek – a személyiségi jogok megsértésére hivatkozva, általában eredménytelenül.
2012-ben 10 peres eljárás kapcsán, a jogerős ítélet alapján vagy peren kívüli megegyezés folytán összesen 7.666.934 Ft kártérítést fizetett a Törvényszék.
Az elmúlt esztendőben a felső korhatár alaptörvényi meghatározása nyomán 47 bírót érintő szolgálati viszony megszüntetések miatt összesen 30-an indítottak munkaügyi pert a Fővárosi Törvényszék ellen. A munkaügyi perekben a szolgálati viszony megszüntetése jogellenességének megállapításán túl a bírák a kiesett illetmény, annak késedelmei kamatai iránti, illetőleg egyéb kártérítési, vagyoni és nem vagyoni igényt terjesztettek elő a Fővárosi Törvényszék alperessel szemben. Az elsőfokú határozatok mára megszülettek, így az eljárások jogerős befejezése 2013. április-május hónapjára tehető.
108
Figyelemmel az új Bszi., Bjt. rendelkezésekre a korábban nyugállományba vonult bírák ismételt foglalkoztatásának rendezése 2013. első félévében zajlik majd. A Fővárosi Törvényszék a visszafoglalkoztatáshoz szükséges és a kifizetendő kiesett illetményekre vonatkozó financiális háttérrel csak részben rendelkezik, így az engedélyezett bírói létszámon túli foglalkoztatás pénzügyi fedezetét intézményi szinten soron kívül kell biztosítani.
11.3.1.A Fővárosi Törvényszék bíráival szemben indított büntető, szabálysértési eljárások
2012. évben a Fővárosi Törvényszék egy bírója ellen indult büntetőeljárás, akinek a szolgálati viszonya lemondására figyelemmel időközben megszűnt.A bírói karból két fővel szemben indult az elmúlt év során szabálysértési eljárás, amelyeket a hatóság utóbb megszüntetett.
11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata
A korábbi évek tapasztalatainak megfelelően 2012-ben is megfigyelhető volt, hogy a Fővárosi Törvényszék területére panaszként benyújtott beadványok majdnem fele – ebben az évben 42,84%-a – többségében az ügyek érdemére vonatkozó, az eljárási törvények által meghatározott különböző kérelmeket indítványokat tartalmazott, illetőleg a bíróság döntésével kapcsolatos sérelmeiket jelezték ezekben a felek. Az összes beadvány száma a tavalyi évhez képest 3,81%-kal csökkent, ugyanakkor 10.61%-os volt az igazgatási jogkörben intézhető tényleges panaszok számának növekedése.Hasonlóan növekedett az alapos és alaptalan panaszok száma, azonban most is jóval meghaladta az alaptalan panaszok száma az alaposakét: az összes panasz 70,82%-a bizonyult a kivizsgálását követően ilyennek.
A Fővárosi Bíróság elnökének a panaszok intézésére vonatkozó korábbi intézkedései, majd az év közepén hatályba lépett, a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás szabályainak megfelelően a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságai erre kijelölt vezetői az érkezett panaszokat határidőben megvizsgáltak, a szükséges intézkedéseket – annak teljesítését ellenőrizve – megtették, s minderről a panasz előterjesztőjét udvarias levélben, a késedelmek, hiányosságok miatt elnézést kérve megfelelően tájékoztatták.
Mindezek ellenére megállapítható, hogy a panaszlevelek hangneme, terjedelme egyes esetekben a bíróságot, a bírókat sértő módon meglehetősen kulturálatlan, továbbá változatlanul sokszor fordul elő, hogy ugyanaz az ügyfél – mintegy levelezve a bíróság vezetőjével – több egymást követő panaszos tartalmú beadványt terjeszt elő, illetve nem fogadja el a részére adott választ, arra azonnal reagál, ebben új körülményeket, új sérelmet előadva. Az átosztással, ügyelosztással kapcsolatos vezetői intézkedést sérelmező panaszok pedig azt jelzik, hogy az ügyfelek egyre érzékenyebben reagálnak a törvényes bíró
109
kijelölésének folyamatára, a törvényes bíró személyének változására.
2012. december 15-én lépett hatályba az az elnöki intézkedésem, amely ténylegesen 2013-tól határozza meg – az OBH elnökének utasításában foglaltakra figyelemmel – a közérdekű bejelentések és panaszok elintézéséről szóló tájékoztatásom rendjét. A törvényszék területén ügyfél-elégedettségi adatlapot 2012-ben még nem rendszeresítettem.
A Polgári Kollégiumhoz érkezett 101 db, nem panasznak minősülő, a jogerősen, illetve első fokon befejezett (29, illetve 5), valamint a folyamatban lévő ügyekben érkezett beadványok esetén a kollégium vezetése minden esetben tájékoztatta az előterjesztőt arról, hogy
• a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatára, megváltoztatására igazgatási jogkörben nincs lehetőség, továbbá felvilágosítást adott a bírósági határozatok ellen igénybe vehető rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről,
• az első fokú ítélet érdemi felülvizsgálatára igazgatási jogkörben nincs lehetőség, a panaszbeadványában foglaltakat az ítélet elleni fellebbezésben terjesztheti elő,
• a per érdemi részében való döntés kérdését illetően Magyarország Alaptörvényének 26. cikk (1) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 2011. évi CLXI. törvény 3.§-a értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
A 60 alaptalan panasz nagyobb részében (35 esetben) az előterjesztő az eljárás elhúzódását, a kézbesítés szabálytalanságát, a tárgyalási határnap kitűzésének, ideiglenes intézkedési kérelem, perfeljegyzési kérelem elbírálásának, jegyzőkönyv megküldésének hiányát, az eljáró bíró szabálytalan eljárási cselekményeit sérelmezte. A panaszolt ügyek iratainak áttekintését követően megállapítható volt, hogy a késedelem a felek magatartására, hiányos kérelmeikre volt visszavezethető; az ügyintézés az ügy összes körülményét mérlegelve az ésszerűnek mondható időt nem haladta meg. Az ügyekben a bírák a Pp. rendelkezéseinek megfelelően jártak el, erről, valamint a szükséges mértékben az eljárási lehetőségeikről a kollégiumvezetés felvilágosítást adott a panaszosoknak.
A helyi bíróságok vezetői az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI.15.) utasítás 10.§ (1) bekezdése alapján 4 panaszt továbbítottak a kollégiumba, amelyekben a kérelmezők a Fővárosi Törvényszék illetékessége területén működő bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben benyújtott panaszaikra kapott elnöki tájékoztatást nem fogadták el, ezért panaszuk ismételt kivizsgálását kérték. Valamennyi esetben megállapítható volt, hogy a helyi bírósági vezetők a panaszt teljes körűen megvizsgálták, az eljáró bírák az ügyekben mindvégig a Pp. rendelkezéseinek megfelelően jártak el.
110
A 9 alapos panasz közül hét elsőfokú ügyekben, kettő peren kívüli ügyekben érkezett az alábbiak miatt:
• A fél az utolsó beadványa óta bíróságtól semmilyen eljárási cselekményről nem kapott értesítést,
• a külföldi bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő végzését a bíróság nem kézbesítette a számára,
• a határozathirdetésen kihirdetett ítéletet írásba foglalva nem adta át a felek részére, és az írásba foglalt ítélet azóta sem kézbesítette a bíróság,
• érdemi intézkedés a fellebbezés tárgyában nem történt,• a tárgyaláson az eljáró bíró a szóban előterjesztett beavatkozási kérelmet nem
foglalta jegyzőkönyvbe, az eljáró bíró nyilatkozataival megsértette személyiségi jogait.
• a fellebbezése folytán hozott másodfokú határozatot a bíróság nem kézbesítette számára,
• a végrehajtás elrendelése nem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba,• a másodfokú bíróság által pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzéssel
kapcsolatban nem történt intézkedés,• nem került kiutalásra a bírói letétbe helyezett megváltási ár,• fizetési meghagyás iránti kérelem hosszú ideig nem került kibocsátásra (2 eset).
Valamennyi esetben megállapítható volt a bíróság részéről a mulasztás, illetve késedelem, ezért a kollégium vezetése elrendelte a soron kívüli intézkedést, mindezekről tájékoztatva panaszost.
A Büntető Kollégiumot érintő panaszok száma elenyésző. Az elutasított panaszoknál általában az igazgatási vezetőtől várták a konkrét bírói döntések megváltoztatását. Összesen három esetben videofelvétel másolata kiadása, illetve büntetés-végrehajtási iratokba való betekintés megtagadása,továbbá iratmásolat kiadásának elmulasztása volt a sérelem tárgya, megállapítható volt azonban, hogy a bíróság mindhárom esetben megfelelően járt el. A részben alapos panaszok a tárgyaláson hallgatóságként jelenlévő személyazonosságával, az eljárás elhúzódásával és az elfogató parancs visszavonásának hiányával, a lefoglalt dolog kiadásával, illetve a Törvényszék ülnökének civil életben tanúsított magatartásával voltak kapcsolatosak. A panaszok vizsgálata során érdeksérelmet okozó bírói mulasztás nem volt megállapítható, az ülnök foglalkoztatása pedig fokozatosan megszűnt.
A Gazdasági Kollégiumban elutasított panaszok az előző évekhez hasonlóan legnagyobb részt a felszámolási ügyszakot érintették: ezekben az ügyfelek a törvényben meghatározott határidő be nem tartását, a lassú ügyintézést, az érdemi intézkedés elmaradását, a késedelmes felterjesztést kifogásolták, illetve 3 esetben az átosztással, ügyelosztással kapcsolatos vezetői intézkedést sérelmezték. A panaszok egyrészt nem voltak összefüggésbe hozhatóak bírói mulasztással, jórészt a jogvita természetéből fakadtak, illetve olyan okokra voltak visszavezethetőek, amelyekre
111
nincs ráhatásunk (kézbesítési problémák, felszámoló eljárása), másrészt már a beérkezésekor okafogyottak voltak, mert a tárgyukat képező intézkedést a bírák korábban már megtették. Az alapos panaszok a felszámolási ügyszakban 6, a peres ügyszakban 2 ügyet érintettek, a késedelmes ügyintézéssel, jogszabály téves értelmezésével, illetve intézkedés elmulasztásával álltak összefüggésben. A panaszok nyomán a kollégium vezetője a késedelemmel kapcsolatos esetekben felhívta az érintettek figyelmét a határidők pontos betartására, egy esetben elrendelte a soron kívüli eljárást. Valamennyi panasz esetében a kivizsgálás eredményéről az ügyfelet tájékoztatta.
A Cégbíróságon az alaptalannak bizonyult panaszok jelentős része irányult arra, hogy a Cégbíróság vezetője utasítsa meghatározott tartalmú végzés kiadására a bírót, illetve quasi jogorvoslattal éltek a bíróság határozatai ellen, így kívánva pótolni a perrendtartásszerűen elő nem terjesztett fellebbezéseket.Az alapos panaszok közül 9 az eljárás elhúzódását, a bíróság késedelmes ügyintézését vagy az intézkedés elmulasztását sérelmezte, 1 pedig az eljáró ügyintéző jogértelmezését vitatta. A Cégbíróság vezetője az érintett bírókat szóbeli figyelmeztetésben részesítette, felhívta őket az ésszerű és törvényes határidőn belüli ügyintézésre, az ügyintézőt a helyes gyakorlat folytatására, a panaszosokat az intézkedést követően írásban tájékoztatta az ügy állásáról.
A Közigazgatási Kollégiumhoz érkezett beadványok nagyobbik része kizárási kérelem, soron kívüli eljárás iránti kérelem, egyéb, tájékoztatásra vonatkozó beadvány volt.
A 3 alapos panasz alapján megállapítható volt, hogy• a bíró helytelen gyakorlatot folytatott, miszerint a kézbesítési vélelemhez nem
csatolta a vonatkozó határozatot,• a jogorvoslati kérelem felterjesztése több hónapon keresztül elmaradt, • az eljáró bíró a betegségére történő hivatkozással a tárgyalást közvetlenül a
megkezdését megelőző halasztotta el úgy, hogy a betegséget utóbb nem igazolta.
A kollégium vezetője minden esetben az eljáró bírók figyelmét szóban felhívta a helytelen gyakorlat mellőzésére azzal, hogy a továbbiakban a kifogásolt gyakorlatra, illetve a panasszal érintett bírókra külön figyelmet fordít.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Polgári tagozatához benyújtott alaptalan panaszok közül 24 esetben a sérelem bírói intézkedéssel volt kapcsolatos, míg a további 18 ügyben igazságügyi alkalmazott intézkedését érintette a bejelentés. A megalapozatlan bejelentések esetében jellemzően a panaszos maga is hozzájárult a késedelem bekövetkeztéhez azzal, hogy nem tett eleget a bíróság felhívásainak, vagy a bíróság már korábban intézkedett. Elutasítást kapott pl. az a panasz, ahol az volt a sérelem tárgya, hogy a végrehajtási ügyben nem bíró, hanem bírósági titkár járt el.
112
A 61 darab alapos panaszban a bírói intézkedés elmulasztását, a téves ügykezelést, illetve a késedelmes intézkedést sérelmezték (pl. a jogerőről a bíró az értesítést nem küldte meg, a kézbesítésre vonatkozó bírói utasítás rossz volt, téves címet, vagy címzettet adott meg, a bíró indokolatlanul nem engedélyezte másolat kiadását a félnek).A jelentős részben a végrehajtási ügyeket érintő panaszok magyarázata az, hogy 2009. évben 52.776 db, 2010. évben 67.599 db, 2011. évben 60.702 db és még 2012. évben is 21.435 db végrehajtással kapcsolatos kérelem érkezett, melyek feldolgozása olyan munkaterhet eredményezett, ami lehetetlenné tette annak időszerűségét még besegítések ellenére is. Emiatt jelentős intézkedési- és kiadási késedelmek következtek be, ami megnövelte a panaszok számát. Ugyanakkor a végrehajtási ügyek intézésével kapcsolatos késedelmek, az érkezés csökkenése mellett a folyamatos munkaszervezéssel, a besegítések megszervezésével mind az érdemi munka, mind a kiadás terén lényegesen csökkenthetők 2013-ban.A bírói intézkedéssel illetve a végrehajtási kérelmekkel kapcsolatos panaszok esetében haladéktalanul a szükséges intézkedés megtételére sor került a mulasztás, intézkedés pótlásával, esetenként soronkívüliség elrendelése mellett, illetve a téves intézkedés korrigálásával. A panaszos minden esetben válaszlevélben kapott tájékoztatást a késedelem okáról és a szükséges intézkedések megtételéről.
A panasznak nem minősülő beadványok általában eljárási kifogások, kizárási kérelmek, az ügy érdemével kapcsolatos nyilatkozatok, észrevételek. Több esetben a bíró határozatainak felülvizsgálatát kérik a bíróság elnökétől, különösen az ítéletek és a költségmentesség engedélyezésével kapcsolatos határozatok esetében, s gyakori, hogy az ítélet elleni fellebbezésnek minősíthető sérelmeiket panaszként terjesztik elő. Ezekben az esetekben egyrészt haladéktalanul felhívást kap a bíró, hogy a szükséges intézkedést tegye meg, másrészt a beadvány előterjesztője írásban kap tájékoztatást a megtett intézkedésekről és arról, hogy beadványa tartalma szerint nem minősül panasznak, igazgatási jogkörben, panaszeljárás keretében az nem vizsgálható.
A Büntető tagozat 42 darab alaptalan panasza esetében a sérelem bírói vagy titkári intézkedéssel volt kapcsolatos, ebből 29 büntető eljárásban, 4 db nyomozási bírói eljárásban, és 8 db pedig szabálysértési eljárásban. A megalapozatlanság oka pl. hogy
• a panaszos a megfelelő eljárási szabályokat nem ismerte (büntető eljárási törvény, szabálysértési törvény),
• a panaszos maga is hozzájárult a panaszt megalapozó eljárási cselekmény megvalósulásához,
• azt kérte a panaszos, hogy az elnök vagy az elnökhelyettes a bírót a konkrét ügyben utasítsa, vagy kérje számon,
• a panaszos azt kifogásolta, hogy az ügyben eljáró bíró bizonyos bizonyítékokat milyen módon értékelt.
8 alapos panaszban 7 esetben a bírói, vagy titkári intézkedés elmulasztását, 1 esetben pedig a kezelőiroda nem megfelelő eljárását sérelmezték (pl. az eljáró titkár a személyes meghallgatás keretei között a feljelentettel szemben nem az eljárási
113
szabályoknak megfelelő intézkedést tette, a panaszos által határidőben benyújtott fellebbezést nem érdemben bírálták el, a kezelőiroda az időben érkezett ügyvédi kérelem ellenére, az ítélkezési szünetre történő hivatkozással, nem bocsátotta rendelkezésre a kért orvos szakértői véleményt). 3 részben alapos panaszból 1 esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság honlapján található ügyfélfogadási idő naprakészségének hiányát sérelmezte a panaszos, 2 ügyben a bírói, illetve titkári intézkedés nem megfelelő voltát kifogásolták. Ezekben az esetekben az anyagi és eljárási szabályoknak megfelelő volt a bíró vagy titkár intézkedése, azonban az iratok áttanulmányozása után megállapítható volt a késedelmes intézkedés vagy annak hiányos volta.Az alapos panaszok esetén a büntető elnökhelyettes, vagy a közvetlen igazgatási vezető igazoló jelentés megtételére szólította fel az érintett bírót vagy titkárt, és a panasz ügyintézést követően személyes megbeszélés keretében hívta fel az érintett bíró vagy titkár figyelmét a továbbiakban követendő eljárási gyakorlatra. Mindig visszaellenőrzésre került, hogy az érintett bíró vagy titkár megtette-e a szükséges intézkedést. A panasz előterjesztője minden esetben tájékoztatást kapott az ügyintézés eredményéről és a megtett intézkedésről.
Több esetben hasonló jellegű eljárási, illetve ügyintézési probléma felmerülésének észlelésekor a büntető elnökhelyettes körlevélben hívta fel a bírák figyelmét a helytelen gyakorlatra, vagy a rendszeresen megtartásra kerülő csoport értekezletek részét képezte a probléma megbeszélése.
A panasznak nem minősülő beadványok kizárási kérelmek, az ügy érdemével kapcsolatos nyilatkozatok, észrevételek, jegyzőkönyv kijavítása iránti igények, fellebbezések, a bíró határozatának a bíróság elnöke, elnökhelyettese általi felülvizsgálatára irányuló kérelmek voltak.A fenti beadványok megvizsgálását követően intézkedés történt azok utóiratként történő szerelése, a büntető eljárás szabályainak megfelelő elintézése iránt. Amennyiben az ügyben további bírói intézkedésre volt szükség, a beadvány a csoportvezetőn keresztül megküldésre került az érintett bíróhoz. A beadvány előterjesztője írásban kapott tájékoztatást a megtett intézkedésekről és arról, hogy beadványa tartalma szerint nem minősül panasznak, igazgatási jogkörben, panaszeljárás keretében az nem vizsgálható.
A Budai Központi Kerületi Bírósághoz érkezett alapos panaszokból 6 bíróra, 2 titkárra vonatkozott. A bírói panaszok tárgya adminisztrációs tévedések, jegyzőkönyv késedelmes kiadása, a hirdetményekre vonatkozó új jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyása, tanú négy órát meghaladó várakoztatása, másolat kiadásának indokolatlan elutasítása voltak. A titkári panaszok téves intézkedéseket sérelmeztek.
Az alapos panaszokat a bíróság vezetése megbeszélte az érintettekkel, és felhívta a figyelmet a megfelelő ügyintézésre, a jogszabályi rendelkezések betartására.
Az alaptalan panaszokban a panaszosok sérelmezték, hogy
114
• a bíróság igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatást nyújt, • a bíróság csak ellenőrzést követően fizette ki a rendőr tanú utazási költségét• az ügyfél nem nézhette meg a befejezett ügy iratát, mert az a bírónál volt otthon
az ítélet írásba foglalása miatt,• késedelmes ügyintézés volt (holott az adott intézkedés a jogszabályoknak
megfelelő határidőben történt).
A panasznak nem minősülő beadványok konkrét ügyekben az elnök intézkedésére, az eljáró bíró utasítására irányultak, fellebbezést, végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, illeték mértékének felülvizsgálata, jegyzőkönyv kijavítása, soronkívüliség elrendelése iránti kérelmet, eljárási, elfogultsági kifogást tartalmaztak, vagy csupán az ügy állásáról, vagy egyéb ügyekben kértek tájékoztatást.
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra alaptalan panaszok ügyintézési, eljárási késedelem, bírói alkalmatlanságra hivatkozás, jogerős határozat vitatása, bírói-ügyészi összejátszás vélelme miatt, „Talmudi” törvények megváltoztatása érdekében kerültek benyújtásra.
A 13 db részben vagy egészben alapos panaszdöntő része késedelmes vagy hibás bírói, jegyzői intézkedésre vonatkozott. A bíróság vezetése a panaszokat valamennyi esetben haladéktalanul megbeszélte az ügyben eljárt bíróval, igazságügyi alkalmazottal, a hiba azonnali kijavítására és jövőbeni elkerülésére hívta fel őket. A panaszokból levonható általános következtetéseket szakmai értekezleteken beszélik meg.
A panasznak nem minősülő beadványok többsége perbeli eljárási, a per érdemére vonatkozó kérelem, eljárási szabálytalansága miatti, elfogultsági kifogás, jogorvoslati kérelem, feljelentés, végrehajtással, végrehajtóval kapcsolatos kifogás, kérelem volt.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra 18 beadványból 7 polgári, 3 végrehajtási, 3 büntető, 1 peren kívüli, 1 szabálysértési és 3 egyéb témával kapcsolatban érkezett. A kérelmek egy része a határozatok megváltoztatására, jegyzőkönyv kijavítására irányult, végrehajtási kifogások voltak. Az igazgatási jogkörben megvizsgált 14 panaszból 1 bizonyult alaposnak. Ebben az esetben a bíró rosszulléte miatt elhagyta a tárgyalótermet az utolsó ügyének megkezdése előtt, amikor még a tárgyalásra idézett ügyfél nem érkezett meg. A bíró hosszan tartóan nem érezte jól magát, a jegyzője azonban elmulasztott szólni az akkor már várakozó peres félnek a történtekről. A bíróság elnöke a jegyzőt szóbeli figyelmeztetésben részesítette.
Alaptalan volt pl. az a panasz, amelyikben sérelmezték a bíró tárgyalásvezetési stílusát, továbbá amelyik az egyik biztonsági őr magatartására irányult, mert nem engedélyezte átvizsgálás nélkül az ügyfél belépését. Egy szabálysértési ügyben a sértett kifogásolta, hogy nem tudja intézni kárigényét határozat nélkül (holott azt a rendőrkapitányság kézbesíti), másik ügyben a per tárgyának megjelölését kifogásolta az ügyfél a tárgyalási jegyzéken, és annak ellenére, hogy a bíró kívánsága szerint megváltoztatta azt, ismételten panaszt nyújtott be.
115
A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon a 11 panaszból 5 polgári ügyet, 5 büntető ügyet érintett, 1 pedig egyéb jellegű panasz volt. A nem panasznak minősülő beadványok az ügyek érdemére vonatkoztak, míg a panaszok az eljárások elhúzódását sérelmezték.
A beadványok előterjesztőit a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese minden alkalommal ellátta a szükséges tájékoztatással.
A Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság hoz érkezett beadványokból 21 érintett polgári ügyet, 7 büntető ügyet, az igazgatási jogkörben vizsgálható panaszok száma összesen 7 volt.
Az alaptalan panaszokban egy vádlott sérelmezte, hogy az iratbetekintéskor a kezelőirodán a büntetőiratban a feljelentés nem volt fellelhető, egy másik ügyfél a folyamatban lévő elhúzódó pereiről kigyűjtött felsorolás megküldését kérte a Fővárosi Törvényszék elnöke részére, két esetben a bíró betegsége miatt az ügy átosztását kérték.
Az alapos panaszok polgári ügyeket érintettek, melyekből kettőben tisztviselői mulasztás történt, egyben a panasz folyományaként az ügyet az eljáró bíró tartós távollétére tekintettel, az eljárás elhúzódásának megelőzése végett át kellett osztani másik tanácsra. Tisztviselőt érintő alapos panaszok tárgya jellemzően az ügyirat nem megfelelő kezelése, rendszerezése, szerelése volt. Mindkét esetben a tisztviselő szóbeli figyelmeztetést és felhívást kapott a precízebb, figyelmesebb munkavégzésre. A mulasztásnak olyan következménye, amely az eljárás menetét jelentősen befolyásolta volna, vagy a fél jogsérelmet szenvedett volna, nem volt.
A panasznak nem minősülő ügyekben a felek, tanúk az eljáró bíró számukra kedvezőtlen döntését sérelmezték, a jegyzőkönyv hiányosságát kifogásolták, az ügyük állásáról kértek tájékoztatást, soronkívüliség elrendelését kérelmezték, illetékköteles iratmásolat illetékmentes biztosítását kérték stb.
Az elbírálást követően a panaszosok írásbeli tájékoztatása a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – minden esetben megtörtént.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság
A részben vagy egészben alapos panaszok ismétlődésének megelőzése érdekében a bíróság vezetősége az érintett bíró figyelmét minden esetben felhívta a mulasztás jellegéhez igazodóan a jövőben követendő eljárásra, továbbá a mulasztás orvoslására előírt intézkedés végrehajtásának ellenőrzése is megtörtént.
A panaszügyek intézésének gyakorlata szerint a panaszügyet intéző vezető a beérkezett panaszt észrevételre adja ki az érintett bírónak. A bíró észrevételét
116
figyelembe véve a panaszügyet intéző vezető az irat áttanulmányozását követően válaszol a panaszosnak.
A 2012. évi panaszbeadványok adatai
Szervezeti egység Érkezett Nem minősült
panasznak illetve az
ügy érdemi elbírálására vonatkozott
Más bíróságot érintett,
más hatóság hatáskörébe
tartozó
Igazgatási jogkörben vizsgálható
Alaptalan Alapos/részben alapos
Átlagos elintézési idő/nap
FT Polgári Kollégium 186 101 14 71 60 11 17FT Büntető Kollégium 59 35 5 19 15 4 3
FT Gazdasági Kollégium 73 13 7 53 45 8 8FT Cégbíróság 31 1 0 30 20 10 10
FT Közigazgatási Kollégium
154 101 0 53 50 3 15-30
PKKB Büntető 65 12 0 53 42 11 10PKKB Polgári 129 26 0 103 42 61 13
BKKB 59 28 0 31 23 8 7Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
67 32 0 35 22 13 7
Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
18 4 0 14 13 1 3
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
31 20 0 11 10 1 3
Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
28 21 0 7 4 3 5
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
57 16 0 41 23 18 10
Összesen 957 410 26 521 369 152 9 (átlag)
11.4.1. Közérdekű bejelentések
A Gazdasági Kollégium felszámolási ügyszakában egy bejelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy az egyik felszámoló cég működése nem felel meg a törvényes követelményeknek. Ez a bejelentés vezetői intézkedést nem igényelt, mert a Cégbíróságon a törvényességi felügyeleti eljárás, a minisztériumban pedig a felszámolói névjegyzék felülvizsgálata már folyamatban volt.
A Közigazgatási Kollégiumban egy szervezet olyan, több évvel ezelőtt jogerősen befejezett, felülvizsgálattal elbírált ügyben tett bejelentést az akkor II. r. felperest képviselő felszámoló kijelölésének jogszerűtlenségével kapcsolatban, amely ügyben
117
félként nem vett részt, ezért beadványa érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került.
A Fővárosi Bíróság elnökének 2001.El.II.B.13/50-I. számú szabályzata I/1/c. pontja alapján a bíróságok épületeibe az ügyvédek és ügyvédjelöltek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők, illetve a 19/2006. (IV.24.) IM rendelet alapján kiállított igazolvánnyal rendelkező igazságügyi szakértők fényképes igazolványuk felmutatásával biztonságtechnikai ellenőrzés nélkül léphetnek az épületbe. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a bejelentő jogtanácsos azt sérelmezte, hogy a jogtanácsosok számára, az ügyészekkel, ügyvédekkel és szakértőkkel szemben, nem biztosított az átvizsgálás nélküli, gyorsított belépés lehetősége.
További egy alaptalan beadvány közérdekű bejelentésként érkezett a II. és III. Kerületi Bíróságra.
11.5. A bírói munka igazgatási ellenőrzésének gyakorlata
A bírói munka igazgatási ellenőrzésének hátterét a Bszi-ben, illetőleg Bjt-ben megfogalmazott vezetői feladatokon és kötelezettségeken túl a ma még hatályban lévő, többször módosított 1999. évi 9. számú OIT szabályzat adja. Az OIT szabályzatot a Fővárosi Bíróság elnökének többször módosított igazgatási ellenőrzési szabályzata „bontja le” mint végrehajtási rendelkezés, amely az ellenőrzött tárgyköröket és az ellenőrzési módszertant határozza meg. Az elnöki intézkedés – az elmúlt évek során végrehajtott módosítások ellenére – elavult és nem biztosítja az egységes igazgatási ellenőrzés módszertanát. Bár 2012. évben a kérdéssel több alkalommal foglalkoztunk, a szakmai vezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének e körben rövidesen kiadásra kerülő döntése előtt célszerűtlen az alacsonyabb szintű szabályozást újraalkotni.
Ennek megfelelően az ellenőrzési módszertan a korábbi évekhez viszonyítva nem változott, és az ellenőrzési tárgykörök is alapvetően a korábbi évek tematikáját követték. Ezek közül a legfontosabbak 2012. évben a kollégiumokban és a kerületi (munkaügyi) bíróságokon a következők voltak:
• az érkezett peres és nemperes ügyekben megtett első bírói (titkári) intézkedések időszerűsége,
• a kurrenciális ügyintézés időszerűségének biztosítása,• a kiemelten hosszú pertartamú ügyek időszerű ügyintézése, annak
irattanulmányozással egybekötött ellenőrzése,• a tárgyalási napok száma, a tárgyalási napok kihasználtságának ellenőrzése,• az írásbafoglalási késedelmek folyamatos figyelemmel kísérése,• a felterjesztési késedelmek folyamatos figyelemmel kísérése,• a soron kívüli ügyintézés biztosítása, különös tekintettel a kiemelt jelentőségű
ügyekre.
118
Az ellenőrzési módszertan az egyes szakterületeken számos esetben módosult, következetesebbé, szigorúbbá vált. A Polgári Kollégium vezetése folyamatos ellenőrzési metodikát vezetett be az elsőfokú csoport esetében a bírói intézkedések időszerűsége, a tárgyalási napok kihasználtsága, az írásbafoglalási és felterjesztési kötelezettségek területén. Az eljáró vezetők (kollégiumvezető, helyettesei és csoportvezető bírák) az ellenőrzést minden esetben megfelelően dokumentálták, s indokolt esetben igazgatási intézkedésre tettek javaslatot. Ennek nyomán a vezetők több esetben fegyelmi eljárást kezdeményeztek 2013. év elején. A fegyelmi eljárásokat ügyintézési (kurrenciális) késedelem, írásbafoglalási és felterjesztési határidők elmulasztása alapozta meg.
A kollégiumvezetés hasonló következetességgel ellenőrizte a fellebbviteli tanácsok ügyintézésének időszerűségét, a tanácsok teljesítményi mutatóit, a tárgyalási napok kihasználtságát. Az igazgatási ellenőrzés e körben is eredményes volt, a fellebbviteli ügyszak kiváló időszerűségi mutatóit az év során megőrizte.
A Büntető Kollégium új vezetése a havonta figyelemmel kísért statisztikai táblákat megújította, az ellenőrzés a tárgyalási tevékenységre is érdemben kiterjed. A tárgyalási jegyzékek napi leadását a kollégium vezetése ellenőrzi, ennek nyomán a tárgyalási napok kihasználtsága, a napolások, halasztások okainak vizsgálata szúrópróbaszerű irattanulmányozással egybekötött. A soron kívül intézendő ügyek állását – irattanulmányozással is egybekötötten – a kollégium vezetése folyamatosan ellenőrizte, s ezen belül kiemelten kísérte figyelemmel az ún. „foglyos” ügyek kitűzöttségét, a bírói intézkedések időszerűségét, valamint a kiemelt jelentőségű ügyek intézésének határidejét. Az új elnöki intézkedés nyomán az írásbafoglalási határidők ellenőrzése feszesebb lett, s folyamatos kollégiumvezetői kontroll alatt áll. A következetes igazgatási ellenőrzés eredményeként az egyéni bírói teljesítmények a kollégium elsőfokú ügyszakában nőttek. A fellebbviteli tanácsok esetében – az évközi létszámmozgás ellenére – az időszerűségi mutatók továbbra is kedvezően alakultak, melyet a kollégium vezetése igazgatási ellenőrzés keretében folyamatosan figyelemmel kísért.
A Gazdasági Kollégium az elmúlt esztendőben szintén a még hatályos 2001.El.II.B.32/3. számú, illetve azt módosító elnöki intézkedés tematikája szerint végezte igazgatási ellenőrzési tevékenységét. Az ellenőrzés súlypontját a 2012. évben elsődlegesen a tárgyalási napok kihasználtsága, a kiemelt jelentőségű ügyek ügyintézési gyakorlata, az írásbafoglalási és felterjesztési határidők megtartása, a törvényes tárgyalási időközök biztosítása, továbbá az elhúzódó perek irattanulmányozással egybekötött vizsgálata képezte.
Az igazgatási ellenőrzés következetességét mutatja, hogy a kollégiumban hátralék feldolgozás zajlott a peres ügyszakban, az időszerűségi mutató pedig számottevően javult. A kollégium felszámolási csoportjában elsődlegesen az egyéni bírói teljesítmények, s irattanulmányozással egybekötötten az időszerű ügyintézés folyamatos ellenőrzése
119
zajlott. Az év során tapasztalt bírói mulasztások nyomán részben igazoló jelentések tételére hívta fel a kollégium vezetése a 60 napon túl elintézetlen ügyek esetében a bírót, továbbá egyéni konzultációkon, illetve két szakmai értekezleten értékelték a feltárt mulasztásokat, s a változtatás lehetséges módját. A feltárt késedelmek kiküszöbölése érdekében a bírák és a kollégium vezetése az elmúlt esztendőben a szükséges intézkedéseket megtette, azonban e körben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a Felszámolási Csoport az elmúlt esztendőben is jóval az átlagot meghaladó munkateherrel végezte feladatát.
A kollégium vezetése a cégbírósági bírák egyéni teljesítményét az év során folyamatosan figyelemmel kísérte, ellenőrizve a bejegyzési és törvényességi eljárások keretén belül az eljárási határidők megtartását, az eljárások időszerűségét. Hátralékképződés, mulasztás feltárása esetén a kollégium vezetése az érintett kollégák munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó kedvezményét átmenetileg megvonta.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának vezetése 2012. évben komplex intézkedési tervet állított össze a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében, melyen belül kiemelt hangsúlyt kapott a tárgyalási napok kihasználtsága, a bírói intézkedések időszerűsége, továbbá az elhúzódó perek irattanulmányozással egybekötött figyelemmel kísérése. Az igazgatási intézkedések komoly mulasztásokat tártak fel, bírói szolgálati viszony megszüntetésére is sor került ezek miatt. A fokozott igazgatási ellenőrzés a kollégium működési hatékonyságát jelentősen javította. Az ügyhátralék számottevően csökkent, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek volumene lényegesen kevesebb volt az év végén az év elejei adatokhoz viszonyítottan.
A kerületi (munkaügyi) bíróságok elnökei, szakági elnökhelyettesei, csoportvezetői az elmúlt esztendőben szintén a 2001. El. II. B. 32/3. számú elnöki rendelkezés nyomán vizsgálták a bírói munka igazgatási úton figyelemmel kísérhető területeit. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a 2010. El. II. B. 1/16. szám alatt kiadott, két évvel korábban megújított elnöki intézkedés adta alapját az igazgatási ellenőrzésnek. Valamennyi kerületi bíróságon kiemelt terület volt az elmúlt év során a tárgyalási napok kihasználtsága, a kurrenciális ügyintézés időszerűségének figyelemmel kísérése, az egyéni bírói teljesítmények vizsgálata, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek intézésének irattanulmányozással egybekötött ellenőrzése, továbbá az írásbafoglalási és felterjesztési késedelmek vizsgálata.
A határozatok írásbafoglalási késedelmeinek elkerülése érdekében valamennyi kerületi (munkaügyi) bíróságon jól kialakított, ún. „figyelemfelhívó” szisztéma működik, amely a kezelőirodai kimutatásokon alapul, s lehetőséget biztosít arra, hogy a vezetők az eljárási határidők lejárta előtt jelezzék az intézkedési kötelezettséget a bírónak. E rendszert kifejezetten hatékony igazgatási intézkedésnek tartom, mert elsődlegesen a mulasztások elkerülése a kitűzött cél, nem pedig a mulasztás bekövetkezése utáni retorzíós eljárás.
Összességében rögzíthető, hogy a Fővárosi Törvényszék kollégiumainak vezetői,
120
valamint a kerületi bíróságok elnökei 2012. évben megfelelően eleget tettek a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében meghatározott feladataiknak.
Az ellenőrzés során és annak végeredményeként:
• a feltárt hiányosság kiküszöbölésére a szükséges intézkedést megtették,• fegyelmi eljárás kezdeményezésére tettek javaslatot,• munkahelyen kívüli munkavégzés megvonásáról intézkedtek, • kisebb súlyú mulasztás esetén személyes konzultációt folytattak,• évente értékelték (többségében félévente) az egyes szervezeti egységekben a
bírói munka igazgatási ellenőrzésének tapasztalatait,• eleget tettek a kiemelt ellenőrzési területeken a havi jelentéstételi
kötelezettségüknek (írásbafoglalási, felterjesztési késedelmek),• a bírói munka igazgatási ellenőrzésének általános tapasztalatairól összefoglaló
véleményben számoltak be 2012. évre vonatkozóan,• a 2013. március 7. napján megtartott kerületi vezetői értekezlet a 2012. évi
tapasztalatokat megvitatta és értékelte.
2013. évre kiemelt feladatnak tekintem az igazgatási ellenőrzés új, belső szabályozásának kidolgozását. Ennek alapját a megújított, átdolgozott 1999. évi 9. számú OIT szabályzat adhatja, mely várhatóan OBH elnöki döntés formájában jelenik meg. Az elmúlt esztendőben több olyan elnöki intézkedést léptettem hatályba, melyek a bírói munka igazgatási ellenőrzésének részterületeit érintették, vagy ahhoz szorosan kapcsolódtak (pl.: az írásbafoglalási és felterjesztési késedelmek esetén követendő vezetői intézkedések, a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével, megvonásával kapcsolatos vezetői intézkedések). Az elmúlt évben feltárt mulasztások nyomán a szükséges intézkedéseket - a korábbi fejezetben jelzett módon - fegyelmi, kivételesen büntetőeljárás kezdeményezésével megtettem. A munkahelyen kívüli munkavégzés megvonását követő ismételt engedélyezési eljárásban nagy hangsúlyt fektettem annak figyelemmel kísérésére, hogy a korábban feltárt hiányosságok megszűnjenek az újabb engedélyezési eljárás időszakára. Az elmúlt esztendőben bekövetkezett Bjt. módosításokra figyelemmel azokban az esetekben, ahol a korábban zajlott bíróvizsgálat „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” megjegyzéssel fejeződött be, a vizsgálatban feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében minden esetben elrendeltem a bíró munkájának fokozott igazgatási ellenőrzését (PKKB, FT Gazdasági Kollégium).
11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek bíróságunkon
A Fővárosi Törvényszék területén a Bjt-ben meghatározott összeférhetetlenségi esetek száma az elmúlt évtizedben igen csekély volt, jelen pillanatban két pesti központi kerületi bírósági bíró vonatkozásában merült fel együttalkalmazási tilalom. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2015. január 31. napjáig az együttalkalmazási tilalom alól felmentést adott az érintett bíráknak, amely döntést az Országos Bírói
121
Tanács 94/2012. számú határozatával felülvizsgált és hatályában fenntartott.
A Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságának igazságügyi alkalmazottai között 2012. évben egy esetben merült föl együttalkalmazási tilalom, amely alól az Iasz. rendelkezései alapján a felmentést megadtam.
11.7. A közadatok kezelésének rendje
A közérdelű adatokat a Fővárosi Törvényszék a saját honlapján teszi közzé a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, folyamatosan frissítve azokat. 2012-ben még hatályban volt a Fővárosi Bíróság elnökének körlevele, amely meghatározta, hogy a közérdekű adatokat milyen struktúrában, milyen tartalommal, milyen időközönként aktualizálva, melyik szervezeti egységnek kell elhelyezni a Törvényszék honlapjának erre a célra kialakított felületén. A tavalyi évben a honlappal együtt megújultak ezek az oldalak is, formájában, szerkezetében egységes megjelenést biztosítva a honlapon szereplő valamennyi információnak.2012. december 31-től hatályos a Fővárosi Törvényszék 59. számú szabályzata a közérdekű adatok közzétételéről, ami az OBH elnökének a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alkalmazásáról rendelkező szabályzatról szóló 19/2012. (X. 18.) OBH utasítását figyelembe véve határozza meg a megváltozott jogszabályi követelményeknek megfelelően, az utasításban nem szereplő kérdések vonatkozásában – aktualizálva a már korábban kialakított rendszert – a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos rendet, a feladatokat és az ezek elvégzéséért felelős személyi kört.
A közérdekű adatokról való tájékoztatás része a megismerésre irányuló egyedi igénylésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás. Ennek rendjét 2012-ben még a korábbi, fővárosi bírósági szabályzat határozta meg, azonban 2012. december 31-én – szintén a fenti OBH utasítás alapján – hatályba lépett a Fővárosi Törvényszék 17. számú szabályzata a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylések teljesítésének rendjéről, ami ténylegesen 2013-tól rendelkezik az adatok igénylésével és azok szolgáltatásával kapcsolatos feladatokról.
2012-ben elutasításra kerültek azok a kérelmek amelyek a Törvényszék területén működő egyes bírák évenkénti kötelező mentálhigiéniás szűrésével, illetve a foglalkozás egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos – álláspontunk szerint nem közérdekű – adatok közlésére irányult. Elsődlegesen a Pp-ben megkövetelt jogi érdek igazolásának hiánya miatt nem küldtük meg egy kérelmező részére egy folyamatban levő peres ügy iratait, továbbá erre vonatkozó nyilvántartás hiányában nem tudtunk adatot szolgáltatni a toborzáshoz kötődő, valamint az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüggesztett, illetve azon munkaügyi perek számáról, ahol a bíróság elutasította az Alkotmánybírósághoz fordulás iránti kérelmet.
Két kérelem nyert teljesítést az elmúlt évben, melyek közül az egyik egy egyéb háborús bűntettel megvádolt személy ügyében kihirdetett első- és másodfokú ítéletek
122
anonimizált másolatának megküldését jelentette, a másik esetben pedig arra a kérdésre, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái elfogadhatnak-e, elfogadtak-e munkájukkal kapcsolatban bármilyen szolgáltatást akár ingyenesen is, a kérelmező tájékoztatást kapott a Bjt. vonatkozó szabályairól.Az közérdekű adat megismerése iránti igényekről az Info. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke részére az adatszolgáltatást a tavalyi évben is határidőben teljesítettem.
11.8. A Fővárosi Törvényszék belső ellenőrzési rendszere
A Fővárosi Törvényszék pénzügyi gazdálkodási tevékenységével szorosan összefüggő és beruházásaihoz kapcsolódó ellenőrzési tevékenység megerősítését kiemelt feladatnak tekintettem 2012. évben. Ennek érdekében a 2012. évi belső ellenőrzési tervet széleskörűen, valamennyi legfontosabb beruházásunkat és beszerzésünket felügyelve határoztam meg. Új szemléletet jelentett a szaktanácsadói tevékenység aktívabb kihasználása, amely már a folyamatokba beépített ellenőrzés lehetőségét is magában hordozta. A belső ellenőri létszám növelése érdekében 2012. évben két alkalommal írtam ki újabb ellenőri álláshelyekre pályázatot, melyek betöltésére 2013. évben került sor.
A belső ellenőrzés megerősítését, hatékonyabbá tételét célozta 2012. évben az ún. kontrolleri funkció kialakítása, az álláshely betöltése.
A 2012. évre jóváhagyott ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési osztályunk végrehajtotta, a terv szerint 9 rendszeres és 1 soron kívüli ellenőrzést végzett az elmúlt esztendőben. A soron kívüli ellenőrzés a FTGH-ban használt Andoc ügykezelő szoftver beszerzésével kapcsolatos átfogó ellenőrzés volt.
Az ellenőrzések közül kifejezetten utóellenőrzés volt a szerződések nyilvántartása, a szerződéskötés folyamatának ellenőrzése és utóellenőrzést hajtottunk végre az Informatikai Főosztály tevékenységének átfogó vizsgálatával kapcsolatban.Kiemelt tevékenységet jelentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság felújításának átfogó vizsgálata, az FT Gazdasági Kollégiuma épületének épületenergetikai korszerűsítése című KEOP pályázat lebonyolításának folyamatos ellenőrzése. A Fővárosi Törvényszék 2011. évi költségvetési beszámolójának készítése folyamatát, a beszámoló leltárakkal, analitikával történő alátámasztását a Belső Ellenőrzési Osztály elvégezte. Az ellenőrzés szabálytalanságot nem észlelt, a mérlegalátámasztó leltárakat rendben elkészítették. A 2011. évi beszámoló határidőre átadásra került az OBH részére. A Fővárosi Törvényszék gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatainak teljes aktualizálását tartottuk szükségesnek az új jogszabályi rendelkezések hatálybalépése nyomán, melyek körében a belső ellenőrzés folyamatos véleményezési, tanácsadói tevékenységet végzett. A gazdálkodási tárgyú szabályzatok teljes körű felsorolását mellőzve, kiemelem az átdolgozott és aktualizált szabályzataink közül a Fővárosi Törvényszék 10. számú, a leltárkészítésről és a leltározásról, a 11. számú, a felesleges vagyontárgyainak hasznosításáról, selejtezéséről, a 15. számú a kötelezettségvállalás,
123
utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjéről, a 18. számú, a Gazdasági Hivatal bevételi ügyviteli eljárási rendjéről, a 19. számú, a közbeszerzésekről, a 22. számú a gépjárművek üzemeltetéséről és igénybevételéről, a 23. számú, a Törvényszék Gazdasági Hivatalának ügyrendjéről, a 35. számú, a Gazdasági Hivatal letétkezelési és ügyviteli eljárási rendjéről, a 36. számú, a pénz- és értékkezelésről, a 49. számú, a cafeteriáról és az 56. számú, a szerződéskötésről szóló szabályzatát.
A jelzett szabályzatok felülvizsgálata, átdolgozása a szakmai vélemények beszerzése, a belső ellenőrzési és a kontrolleri szakmai véleményezés után született meg. Mindez azt eredményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék (megújított) Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően, és a vonatkozó magas szintű szabályozást lebontva (Áht., Ávr., Bkr.), eleget tettünk a pénzkezeléssel, kötelezettségvállalással, gazdálkodással kapcsolatos valamennyi átfogó szabályzat elkészítésére, illetve módosítására vonatkozó kötelezettségnek.A törvényi előírások szerint 2012. évben elkészítettük a 2013. évi ellenőrzési tervet, valamint a 2011. évi ellenőrzésekről az intézkedési tervek megvalósulását kontrolláltuk folyamatosan.
A belső ellenőrzés 2012. évben egy alkalommal végzett tanácsadási tevékenységet munkacsoportban való részvétellel, a szerződések nyilvántartási rendszerének új alapokra helyezésével kapcsolatban. E körben az ellenőri tevékenység jelentősége fokozott volt, hiszen új, a legfelső vezetői szint számára is alkalmas és naprakész szerződésnyilvántartó rendszer kidolgozásáról volt szó.
A Belső Ellenőrzési Osztály ellenőrei a Bkr. 24. §-ában foglalt képzettségi és gyakorlati követelményeknek 2012. évben is megfeleltek és rendelkeztek az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel.
A Belső Ellenőrzési Osztály dolgozói a 28/2011. (VIII. 3.) Ngm. rendeletben meghatározott továbbképzéseken részt vettek, így a velük szemben támasztott követelményeket ebben a tekintetben is teljesítették.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, valamint az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központ által szervezett és a költségvetési intézmények vezetőinek, valamint gazdasági vezetői részére előírt e-learning tanfolyamon a bíróság elnökeként részt vettem, s a képzési kötelezettséget teljesítve eredményes vizsgát tettem.
A Fővárosi Törvényszék Belső Ellenőrzési Osztálya 2012. évben széles körű, hatékony ellenőrzési munkát végzett, segítve a bíróság vezetőinek napi munkavégzését és ellenőrzési kötelezettségét. A belső ellenőrzések nyomán feltárt hiányosságokat az ellenőri munkát követő intézkedési tervekben a szervezeti egységek vezetői rögzítették, s a végrehajtások során kiküszöbölték. Mindezt az év során végzett utóellenőrzések alátámasztották.
124
11.9. Egyéb kockázatelemzések, intézkedések az ellenőrzés területén
A megerősített belső ellenőrzés mellett 2012. évben kiemelt fontosságúként kezeltük a gazdálkodás, pénzügyi gazdálkodás és beruházási, pénzkezelési területeken a folyamatba épített kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenység fokozását. 2012. januárjában azzal szembesültem, hogy a Fővárosi Törvényszék naprakész, jól követhető, a feladatokat pontosan rögzítő és időszerűen jelző ún. szerződésnyilvántartó rendszerrel nem rendelkezik. Mindez a vezető intézkedések hatékonyságát és időszerűségét kérdőjelezhette meg. A kérdést kiemelten fontosnak tartottam tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék folyó szerződéseinek volumene olyan nagyságrendű, amely a szükséges és időszerű előkészítés során csak akkor kezelhető, ha a vezetői kontrolling rendszer stabil, naprakész és mindenki által áttekinthető nyilvántartási szisztémán alapul. A megfogalmazott vezetői követelményeket az akkor hatályos nyilvántartási rendszer nem tudta kiszolgálni, nem volt egységes, nem volt naprakész, előkészítő intézkedések pedig jellemző módon késedelmekkel, hiányosan történtek.
A világosan megfogalmazott vezetői követelményrendszer nyomán 2012. januárjában megkezdődött a Fővárosi Törvényszék kontrollerének, Informatikai Főosztályának, Gazdasági Hivatala dolgozóinak bevonásával az új szerződésnyilvántartási rendszer kialakítása. A nyilvántartó program a Novell Vibe rendszerbe került beépítésre, amely rendszerben, gyakorlatilag valamennyi hatályos és lejárt szerződésünk, akár alapadati szinten (szkennelt alapszerződéssel stb.) rendelkezésre áll. A program biztosítja azt, hogy a Fővárosi Törvényszék működésével összefüggésben megkötött
• valamennyi szerződés folyamatosan nyomon követhető legyen,• a szerződéskötés módosításának, megszüntetésének szabályszerűsége
ellenőrizhető legyen,• a napi vezetői munkát figyelemfelhívással, az előkészítő szakban felmerülő
feladatokra történő utalással segítse.
A program 2012. évben bemutatásra került legfelsőbb vezetői szinten, majd a kerületi vezetői értekezlet is megtekintette, s támogatta azt. Nagy jelentőségűnek tartom a rendszer kialakítását, amely a vezetői munkát lényegesen megkönnyítette, ugyanakkor a szerződéskötési folyamatokat stabilizálta, naprakésszé tette. Az Országos Bírósági Hivatal a szerződésnyilvántartó programunkat sikeresnek minősítette, s alkalmasnak találta arra, hogy azzal az év során szervezett „akadémiai informatikai börzén” megjelenjünk. Szereplésünk széleskörű pozitív visszajelzést kapott, s mára elmondható, hogy számos intézmény (bíróság) érdeklődik a nyilvántartó program alkalmazásáról a bevezetés szándékával.
A belső kontrolling megerősítésének a szerződés nyilvántartási program hatékony, látványos és sikeres megjelenési formája volt, azonban a kontrolleri tevékenység, az e körben 2012. évben elvégzett munka nem merült ki a jelzett program felépítésében, összeállításában.
125
A Fővárosi Törvényszék kontrollere az alábbi területeken végez és végzett 2012. évben folyamatos feladatellátást:
• a Fővárosi Törvényszék egésze szempontjából fontos folyamatok, tevékenységek, állapotok együttes, komplex rendszerszemléletű figyelemmel kísérése, értékelése,
• a FEUVE rendszer fő pilléreit alkotó ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend összehangolása, folyamatos felülvizsgálata,
• a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének segítése,• a szabályzatok felülvizsgálatában való folyamatos közreműködés,
kezdeményező javaslattétel,• aktív részvétel a kockázatkezelésben,• az integritásfelelősi feladatok ellátása,• kiemelt gazdasági/pénzügyi projektek tervezésében való aktív részvétel, a
megvalósulási folyamat ellenőrzése,• a korábban bemutatott szerződés nyilvántartó program folyamatos figyelemmel
kísérése,• a bíróság elnöke, elnökhelyettese által meghatározott projektfeladatokban,
munkacsoportokban való szakmai részvétel, közreműködés.
A fenti feladatkörökben a kontrolleri tevékenység 2012. évben - dacára annak, hogy e körben a kezdeti lépéseket tettük - kifejezetten sikeresnek tekinthető. A szabályzatok megszerkesztése, aktualizálása, módosítása területén a kontrolling funkció kiemelten működött a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, a kockázatkezelésről, a szerződéskötésről és az Európai Uniós projektek lebonyolításának rendjéről szóló 27-es, 28-as, 56-os és 57-es számú szabályzataink megalkotása során.
Tekintettel arra, hogy az ún. kontrolleri funkciót 2012. évben azért alakítottuk ki, hogy az az egyes intézkedéseink során folyamatelemezésként is működjön, nagy jelentőségűnek tartom az intézkedési terveinkkel, belső ellenőri jelentésekkel, illetve az azok nyomán történt végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos kontrolleri véleményezést. Mindez 2012. évben az alábbi témakörökben kapott kiemelt jelentőséget:
• az idegen eszközök bírósági épületekbe behozatalával kapcsolatos szabályozás véleményezése,
• a költségjegyzékek vizsgálata tárgyú ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési terv kidolgozása,
• a Fővárosi Törvényszék ellenőrzési nyomvonalának előkészítése,• a gazdálkodási szabályzat tervezetével kapcsolatos szakmai véleményezés, az
egységes iratkezelési szabályzat tervezetével kapcsolatos kontrolleri véleményezés,
• a pénzügyi csoport tevékenységének ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedési
126
terv véleményezése, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet tervezetének szakmai véleményezése,
• a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya tevékenysége ellenőrzése, a belső ellenőri jelentéshez kapcsolódó intézkedési terv átfogó véleményezése, javaslatok e körben.
A Fővárosi Törvényszék kontrollere számára kiemelt feladatként határoztuk meg 2012. évben az FTGH teljes körű átvilágítását. Az átvilágítás részeként a Törvényszék kontrollere a Gazdasági Hivatal ún. „tevékenységi térképét” elkészítette, amely tevékenységi térkép valamennyi, a Gazdasági Hivatalban ellátott munkafolyamat részletes bemutatását, elemzését tartalmazza. A tevékenységi térkép teljesítmény mutatókkal összekapcsolt kiegészítése jelenleg folyamatban van. A Gazdasági Hivatalban végzett munkafolyamatok teljes átláthatóvá tétele alapcélkitűzésünk, ennek keretében a racionális munkaszervezés, a leggazdaságosabb feltételrendszer kialakítása és a létszámgazdálkodás új alapokra helyezése alapkövetelményként került meghatározásra. A teljesítménymutatók kidolgozását követően zajlik a tevékenységi térkép nyomán az átvilágítási anyag értékelése 2013. évben, majd ennek következményeként a munkafolyamatok indokolt átalakítása, a belső átszervezés és új létszámgazdálkodási elvek meghatározásra.
A kontrolleri tevékenység köréből kiemelést érdemel a 2012. évben megkezdődött az ún. szabálytalansági eljárások nyilvántartásának kialakítása. A nyilvántartás vezetésének legfőbb célja, hogy az előforduló szabálytalanságokat elemezve ne csak a szabálytalanság kezelésére tudjunk koncentrálni, hanem azok megelőzésére is. A hatékony, preventív megoldások hamarabb meghozzák az elvárt eredményt, mint a kárenyhítést szolgáló utólagos intézkedések.
Az elmúlt évi kontrolleri tevékenység keretében - befejezésül - kiemelem a „költségjegyzékek vizsgálata” belső ellenőrzési anyag nyomán készített intézkedési terv összeállítását, az azzal kapcsolatos további elemzéseket, illetve a folyamat végrehajtás irányítását. Kontrollerünk irányításával munkacsoport jött létre, amely az intézkedési terv végrehajtását tűzte ki célul. A munkacsoport létrehozásának oka az volt, hogy olyan, a manuális nyilvántartást korszerű informatikai programmal kiváltó rendszert szeretnénk kialakítani, amely a költségjegyzékek vezetésével kapcsolatos feladattömeget teljes egészében lefedi. A munkacsoport jelenleg a polgári peres és nemperes ügyek vonatkozásában dolgozik a költségjegyzékek elektronikus vezetésével és nyilvántartásával kapcsolatos program megvalósításán. A program tesztelése megtörtént, a szervezeti egységek vezetőinek a Fővárosi Törvényszék kontrollere előadás keretében azt bemutatta, 2013. januárjától pedig megkezdődtek az egyes szervezeti egységekben a helyszíni oktatások.
Összességében álláspontom az, hogy a kontrolleri funkció kialakításával a Fővárosi Törvényszék ellenőrzési rendszere lényegesen megerősödött. A folyamatba épített elemzések nagy mértékben segítették és segítik a Törvényszék vezetésének napi
127
pénzügyi, gazdálkodási és egyéb tárgyú irányító tevékenységét. Az új intézmény és feladatkör kialakításával sikerült a Törvényszék belső ellenőrzési rendszerét kiegészíteni, hatékonyabbá tenni.
11.10. A Fővárosi Törvényszék bírósági épületeinek biztonsági helyzete
A Fővárosi Törvényszék és a hozzátartozó kerületi bíróságok, Fővárosi Munkaügyi Bíróság épületében 2012. évben a biztonsági, védelmi rendszereket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, nagymértékben a financiális lehetőségeink korlátai között üzemeltettük. Mindez azt jelenti, hogy az egyes épületek védelmi, biztonsági szintje eltérést mutat egymástól, több épületünkben a védelmi, biztonsági rendszer további bővítésre, korszerűsítésre, illetve a meglévő rendszerek pedig fejlesztésre szorulnak.
A Fővárosi Törvényszék főépületében, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Budai Központi Kerületi Bíróságon, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tárgy- és személyvizsgáló rendszer működik. A kisebb szervezeti egységekben a kézi keresők és az őrszolgálat ellátása mellett a tárgyvizsgáló berendezések hiányoznak, ilyen módon a beléptetés biztonsága kritikus.
A Fővárosi Törvényszék a legnagyobb épületeiben, illetve a kisebb épületekben a Bánhida Kft., mint külső védelmet nyújtó szervezet közreműködésével látja el az őrzési, védelmi tevékenységet, ugyanakkor szinte valamennyi szervezeti egységben jellemző az úgynevezett portai, portási, rendészi szolgálat is.
A minősített adatok kezelését a Fővárosi Törvényszéken két helyszínen végezzük: a budai területen lévő bíróságok a Katonai Tanács Fő utcai épületében, míg a pesti részen található bíróságok a Törvényszék Markó utca 27. szám alatti TÜK irodájában.A fizikai- és tempest előírásoknak a minősített adat védelméről szóló törvény előírásai szerint 2014. december 31-re kell megfelelnünk.A fizikai biztonsági feltételek kialakítása mindkét épületben folyamatban van, várhatóan 2013. nyarára, az egységes nyomozási bírói csoport létrehozásával befejezésre kerül.A tempest (kisugárzás-védelem) követelményeinek a helyiségek kiválasztásával tettünk eleget.
11.10.1. Az épületek személyi és technikai biztonsági felszerelése, 2012-ben elvett eszközök
Fővárosi Törvényszék központi épülete (Markó u. 25.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
7 ,5 fő 2 fő 2 fő
128
Biztonság technikai eszközök: • Csomagvizsgáló röntgengép• Fémkereső kapu• Kézi fémkereső• Zárt láncú kamerarendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
1506 db 210 db 819 db 7 db 6 db
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 3 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni.
Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (Nádor u. 28.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
1 fő 1 fő 1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Zárt láncú kamerarendszer • Riasztórendszer
Pesti Központi Kerületi Bíróság központi épülete (Markó u. 25.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
7 fő 2 fő 2 fő
Biztonság technikai eszközök: • Csomagvizsgáló röntgenrendszer• 2db. fémkereső kapu• Kézi fémkereső• Zárt láncú kamerarendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
3065 db 484 db 1578 db 31 db 28 db
129
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 8 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni.
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszak (Csalogány u. 47-49.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
1 fő 1 fő 1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Budai Központi Kerületi Bíróság (Budakeszi út 51/b.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
3 fő 1 fő 1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Csomagvizsgáló röntgengép• Fémkereső kapu• Kézi fémkereső• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
960 db 284 db 548 db 16 db 21 db
Fővárosi Törvényszék Irattára (Soroksári út 53-55.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
1 fő 1 fő 1 fő
130
Biztonság technikai eszközök: • Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkaügyi ügyszak (Királyfürdő u. 4.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
1 fő 1 fő 1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Kézi fémkereső• Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
198 db 21 db 18 db 0 db 3 db
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 1 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni.
Gazdasági Hivatal (Balaton u. 16.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
07-19 óráig
1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Gazdasági Kollégium (Varsányi I. u. 40/44.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
1 fő 1 fő 1 fő
131
Biztonság technikai eszközök: • Riasztórendszer
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (Miklós u. 2.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
07-17 óráig
1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Kézi fémkereső• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
95 db 28 db 13 db 0 db 0 db
Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság (Tavasz u. 21.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
07-17 óráig
2 fő
Biztonság technikai eszközök: • Fémkereső kapu• Kézi fémkereső• Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
420 db 73 db 132 db 7 db 6 db
132
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság (Kossuth tér 7/9.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
07-17 óráig
1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Kézi fémkereső• Zárt láncú kamerarendszer• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
210 db 154 db 70 db 0 db 0 db
Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (Rákóczi F. u. 78/82.)
Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap
Munkaszüneti nap
07-17 óráig
17-07 óráig
2 fő 1 fő 1 fő
Biztonság technikai eszközök: • Kézi fémkereső• Riasztórendszer
Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben :Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
385 db 88 db 176 db 8 db 2 db
A Fővárosi Törvényszék épületeiben felderített tárgyak összesen 2012.Szúró- vágóeszköz
Gáz-spray
Egyéb veszélyes eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver
7245 db 1437 db 3548 db 82 db 68 db
2012. évben a beléptetés ellenőrzés során mindösszesen 12.380 db, a Fővárosi Törvényszék épületeiből kitiltott eszköz felderítésére és bevitelének megakadályozására került sor.
133
11.10.2. A Fővárosi Törvényszéken és egyes kerületi bíróságain (jellemzően a Pesti Központi Kerületi Bíróságon) 2012. évben összesen 22 alkalommal volt bombariadó. A kisebb szervezeti egységeinkben (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma) az érintett szervezeti egység teljes egészében kiürítésre került az átvizsgálás időszakában. Ezzel szemben a Fővárosi Törvényszéken, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bejelentett bombariadók esetében az épület átvizsgálása, tűzszerészeti ellenőrzése a munkafolyamat ellátása mellett zajlott. A bejelentett bombariadókról az Országos Bírósági Hivatal elnökét minden esetben azonnal tájékoztattuk, a feljelentések megtörténtek. Az elmúlt évben bejelentett 22 bombariadó közül egyetlen esetben sem sikerült a bejelentő személyét azonosítani a feljelentés nyomán.
11.10.3. A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében 2012. évben 9 alkalommal történt rendkívüli esemény. A rendkívüli események hátterében lopási cselekmények, a bíróság épületében elkövetett bűncselekmény (fizikai atrocitás, erőszakos fellépés, az ügyben eljáró bíró fenyegetése, az ellenérdekű fél fenyegetése) állt. A rendkívüli eseményt valamennyi alkalommal azonnal jelentettük az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a feljelentést a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságon minden esetben megtettük.
12. A bírósági munkavégzés tárgyi feltételei
12.1. A bírósági épületek
A Fővárosi Törvényszék kiemelkedően nagy ingatlanállománnyal gazdálkodó szervezet, az ingatlanok jelentős része a Fővárosi Törvényszék kizárólagos kezelésében van, s e körben a Törvényszék a tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja, míg igen nagyon számú ingatlanbérleménnyel rendelkezünk, amely a folyamatos működtetés elengedhetetlen feltétele. Ingatlanaink műszaki állapota eltérő, felújítottsági fokuk jelentős eltéréseket mutat.
A Fővárosi Törvényszék főépülete (1055 Budapest Markó utca 27.)
A Fővárosi Törvényszék főépületében összesen 15 nagy szervezeti egység működik, alapvetően elmondható, hogy a szervezeti egységek elhelyezése szűkös, sok esetben méltatlan munkavégzési feltételeket biztosító. A bírák, bírósági dolgozók elhelyezése számos esetben olyan helyiségekben történt, ahol a munkavégzés tárgyi feltételei sem megfelelően biztosítottak, hiszen sem a természetes világítás, sem a természetes szellőztetés feltételrendszere nem adott.
2012. évben kiemelt célkitűzésként fogalmaztam meg a főépület elhelyezési körülményeinek megváltoztatását. Az ehhez kapcsolódó első lépéseket 2012. évben megtettük. A Budapest V. Kerület Polgármesteri Hivatalával kötött igen kedvező bérleti konstrukciónak köszönhetően 2012. év IV. negyedévében sikerült a
134
Törvényszék főépületében mintegy 1.000 négyzetméternyi területet felszabadítani azáltal, hogy onnan a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát elköltöztettük. A felszabadított terület átalakítása 2013. év I. félévének feladata, amely biztosítani fogja a kezelőirodák földszinti elhelyezését, az ügyfélcentrum kialakítását, illetőleg a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő dolgozószobák megszüntetését, a kollégák számára új elhelyezés biztosítását. E lépést kezdetinek tekintem, hiszen a főépület megfelelő átalakítását a III. emeleti terület bírósági használatbavétele jelentené megnyugtatóan. Az épület homlokzata és a tető felújítása 1997-re befejeződött, a folyamatos és gondos karbantartásnak köszönhetően az állapota jó.
Az épületben elhelyezett bútorzat teljes egészében eklektikus, az elmúlt évtizedek ötletszerű beszerzéseit, illetve a pénzügyi kényszerpályák összes nyomát magán viseli. Az 1970-es évektől napjainkig valamennyi bútorfajta megtalálható az épületben. Az épület teljes felújítása során a bútorzat egységes kialakítását biztosítani kell, mert ebben a formában méltatlan a Fővárosi Törvényszékhez. A 2013. évben a földszinti területen kialakítandó új tárgyalótermek terveztetésekor az egységes tárgyalótermi kép kialakítására törekedni kell, a bútorzatot úgy kell megterveznünk, hogy az a későbbiek során is elfogadható és más tárgyalótermekben kialakítható legyen, ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy az épület archaizáló képéhez illeszkedjen. Ennek érdekében egyes tárgyalókat korhű állapotban, nemes fa felhasználásával kell kialakítani, követve a Fővárosi Törvényszék legdíszesebb tárgyalóinak berendezését, annak stílusát. E körben a sikeresen felújított PKKB épület berendezési koncepciója irányadó lehet.
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának Katonai Tanácsa (1027 Budapest Fő utca 70-78.) a Budapesti Rendőr-főkapitányság kezelésében lévő objektum ugyan műemléki védettség alatt áll, azonban erősen leromlott állagú. Az épületet számos szervezet használja, kisebb területen a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán kívül az épületben nyert elhelyezést a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói és Szabálysértési Csoportja. Az épület részleges, illetve átfogó felújításra szorul. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt években kisebb karbantartási munkákat végzett az általunk használt szárnyakon, melyek részben a leromlott állapotú ablakok kisebb felújítására, illetve a vizes blokkok korszerűsítésre irányultak. Az épületben általunk használt dolgozószobák általában leválasztott helyiségek, az elhelyezés alapvetően szűkös. A használt bútorzat eklektikus képet mutat, az 1970-es évek úgynevezett „BV bútoraitól” kezdve a legutóbbi években beszerzett laminált borítású bútorokig gyakorlatilag minden előfordul. Az épület jelenlegi állapotában, számos helyen leromlott külsejével, a használt bútorzattal a bírósági tekintély kifejezésére nem alkalmas.
Elképzeléseink szerint – a Legfőbb Ügyészség közreműködésével – 2013. szeptember 1. napjától e szervezeti egységben kezdi meg működését a Fővárosi Törvényszék egységes Nyomozási Bírói Csoportja, amely egyúttal a Budai Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának elköltöztetésével jár majd. Az egységes Nyomozási Bírói Csoport kialakításával párhuzamosan legfeljebb kisebb felújítási munkákat tud a Fővárosi Törvényszék saját erejéből vállalni, elsősorban a működtetés
135
folyamatos biztosítása érdekében.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság főépülete (1055 Budapest Markó utca 25.)
A Fővárosi Törvényszék főépülete mellett a Pesti Központi Kerületi Bíróság főépülete a Fővárosi Törvényszék legnagyobb alapterületű, legjelentősebb igazságügyi palotája. Az épület műemléki védettségű, felújítása 1999-2012. között folyamatosan külső és belső rekonstrukcióval egybekötötten zajlott. Az épületben 14 nagy szervezeti egység került elhelyezésre. A felújítás több, mint egy évtizeden keresztül tartott, melynek teljes költsége meghaladta a 6 milliárd forintot. A felújítás alapvetően biztosította azt, hogy a kormányzati negyedben elhelyezkedő épület ma már méltó és korhű szépségével megfelelően szolgálja az igazságszolgáltatási funkciót, a tekintélyt megőrizve. Az átalakításoknak köszönhetően mintegy 100 tárgyalóterem kialakítására került sor, megvalósult az ügyfélnyitottságú és zárt terület elválasztása. A dolgozószobák 2-4 személyesek, és ezek kizárólag a kártyás beléptetőrendszeren keresztül közelíthetők meg. A bírák többsége jegyzőjével együtt nyert elhelyezést. Az épület bútorozása egységes, jó minőségű. A tárgyalótermek jelentős része egységes, modern bútorozású, a bírósági funkciónak és tekintélymegőrzésnek megfelel. Ezen túlmenően 27 tárgyalóterem eredeti állapotú felújítására került sor, ezekben részben a még meglévő és Mahunka Imre fagépműhelyében készült bútorzat teljes rekonstrukciójával, illetve az előbbinek megfelelő, úgynevezett utángyártott, de azonos faanyagból készített bútorozás található. E tárgyalótermek kiemelkedő szépségűek, a bírósági tekintélyt maximálisan szolgálják. Az elmúlt évtizedben felújításra került a PKKB külön védettséget élvező könyvtára, amely eredeti bútorozással, 100 fő elhelyezésére, rendezvények tartására is alkalmas.
Az épület tetőcseréje 1999-ben lezajlott, külső homlokzati felújítása megtörtént. Jelenleg az első és a második belső udvarok belső homlokzatának felújítása kiemelt jelentőségű feladat, tekintettel arra, hogy a belső homlokzat az utóbbi években folyamatosan hullik, kárt okozva az ott parkoló gépjárművekben. A belső homlokzat felújításának becsült költsége 1 milliárd forint.
A bíróság főépületének felújítása magas színvonalon, értékmegőrzéssel történt, azonban nem hagyható figyelmen kívül e körben az a körülmény, hogy az ablakok cseréje a több mint 10 éves program keretében nem történt meg, csak részleges felújításuk zajlott, ilyen módon az elkövetkező években ezekkel az elmaradt munkálatokkal is számolnunk kell. A felújítás e körben szakaszos lehet, s a pénzügyi lehetőségeinket figyelembe véve a Fővárosi Törvényszék főépületi felújítása mindenképpen megelőzi majd a jelzett ablakcseréket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja (1062 Budapest Bajza utca 52.)
Az épület kezelője a Fővárosi Törvényszék, használója a Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja, illetve az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Iroda.
136
A PKKB által használt épületrész állaga megfelelő, azonban a dolgozók elhelyezése túlzsúfoltságot mutat. A bútorzat megfelelő állapotú. Az épület tetőszerkezete felújításra szorul, mely várhatóan igen jelentős költséget jelent. Az épület pincehelyiségei erősen vizesednek, az irattári funkció ellátására mára már nem alkalmasak. Ilyen módon az irattárazási feladatok végrehajtását más objektumokban (PKKB nagyirattára, Soroksári úti ingatlan) kell biztosítanunk.
A Budai Központi Kerületi Bíróság főépülete (1021 Budapest Budakeszi út 51/B.)
Az 1995-ben átadott épület a megfelelő gondoskodás és karbantartás eredményeként még mindig elegáns külsejűnek, a bírósági funkció ellátására alkalmasnak tekinthető. Az épületben 10 nagy szervezeti egység működik, a dolgozók az ügyfelektől elzárt területen 2-4 személyes szobákban kerültek elhelyezésre. A tárgyalótermek egy része klimatizált. Az épület bútorzata teljesen egységes, megfelelő színvonalú. 2013-ben az épület tárgyalótermeinek klimatizálását tovább folytatjuk, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban a bírósági dolgozók, az ügyfelek egy része több alkalommal rosszul lett a 40 C°-ot meghaladó hőmérséklet miatt. A következő években a belső falak festését, az ablakok, mázolását ütemeznünk kell, továbbá több helyiségben a szőnyegpadlókat parkettára kell cserélnünk. Emellett fontos feladat az irattári territórium szellőztetésének megfelelő kialakítása. Bár az épület állapota jól karbantartott, felszereltsége, bútorzata jó, azzal számolnunk kell, hogy további létszámbővítés az épületben már nem lehetséges, a jelenlegi kihasználtság mellett az elérte határait.
A Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási és Szabálysértési Csoportja (1027 Budapest Fő utca 70-78.)
A szervezeti egység elhelyezéséről, annak körülményeiről a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégium Katonai Tanácsánál részletesen szóltam.
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (1035 Budapest Miklós utca 2.)
Az épület 1953-ban épült, korábban hosszú évtizedeken keresztül nem bírósági funkciót látott el. Az épületben jelenleg 9 nagy szervezeti egység került elhelyezésre, melynek következtében folyosói szakaszok kerültek leválasztásra dolgozószobák kialakítására. A dolgozói létszám utóbbi években bekövetkezett növekedésével az elhelyezés egyre kritikusabb, a tárgyalótermi kapacitás nem biztosított. A dolgozószobák 4-6 személyesek, a bírák elhelyezése az elmélyült munkavégzésre nem alkalmas. Ugyanez jellemző a kezelőirodákra is, alapterületük kicsi és zsúfolt. A tárgyalótermek és a dolgozószobák bútorzata alapvetően szegényes, 30-40 évvel ezelőtti úgynevezett „BV-s bútorokkal” biztosított. A bútorzat eklektikus képe, elhasználtsága miatt gyakorlatilag teljes egészében cserére szorul. A szomszédos ingatlan 350 négyzetméternyi területének törvényszéki kezelésbe adásával az elhelyezési körülmények javíthatók, melyeket alapvetően a tetőtér beépítése oldana meg. A tetőtér beépítésével a bírói dolgozók kialakíthatók volnának, így a
137
tárgyalótermek számát növelni tudnánk. A beruházás az elkövetkező években elengedhetetlenül szükséges a zökkenőmentes működtetés érdekében. Az épület energetikai mutatóin feltétlenül javítani kell, külső hőszigetelése indokolt és a teljes külső nyílászáró csere. Célunk, hogy e projektet pályázati források kutatásával és elnyerésével – hasonlóan a Fővárosi Törvényszék Varsányi Irén utcai épületének energetikai korszerűsítéséhez – tudjuk megvalósítani.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság (1043 Budapest Tavasz utca 21.)
Az épület teljes körű felújítása 2012-ben fejeződött be. Az épület alapobjektuma kiemelkedő szépségű, műemléki védettségű, melyhez a stílusosan kapcsolt belső szárnyak, belső udvar szervesen illeszkedik. A teljes rekonstrukció során sikerült az ügyfelek által használt territóriumot teljes egészében elválasztani a dolgozói területtől, dolgozószobáktól. Az épület teljesen újrabútorozott, az irodák modern felszereltségűek, a tárgyalótermekbe pedig új és régi típusú bútorok egyaránt kerültek. Az épület energetikai jellemzői jók, megfelelő energetikai tanúsítvánnyal rendelkezünk. 2012. évben az épület felújításával, építésével kapcsolatos rendezetlen jogi kérdéseket megnyugtatóan lezártuk, a Legfőbb Ügyészséggel sikerült megállapodnunk. A garanciális munkák elvégzése folyamatos, ezzel kapcsolatban a szükséges felméréséket 2012-ben végrehajtottuk.
A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság (1091 Budapest Kossuth tér 7-9.)
A bíróság több, mint 10 éve költözött a jelenlegi objektumba, korábban túlzsúfolt, méltatlan elhelyezési körülmények között működött. A 2000-ben befejeződött felújítás után az épület igen korszerűnek, egységesen bútorozottnak, a modern kor követelményeinek megfelelőnek tűnt.
Az épületben 7 nagy szervezeti egység működik, melyek elhelyezése mára túlzsúfolttá vált. A dolgozószobák kicsi alapterületűek, a bútorozottságra is figyelemmel néhány fő elhelyezése biztosított kizárólag azokban. Az elmúlt években bekövetkezett létszámbővítések nyomán a kispesti bíróság elhelyezési körülményein gyökeresen javítanunk kell. Az ehhez szükséges lépéseket 2012. évben megtettük. Az épületegyütteshez szorosan kapcsolódó és a Magyar Posta által már nem használt, önkormányzati tulajdonban lévő objektumot bérbe vettük, az épület tervezési és felújítási költségeit a Fővárosi Törvényszék 2012. évben megtakarította. Ilyen módon 2013. évben a tervezési és felújítási munkálatok megkezdődhetnek és várhatóan az év végével be is fejeződnek. Az új szárnyban önálló irodai centrumot fogunk kialakítani, a kezelőirodákat elköltöztetjük, így a tárgyalótermi kapacitás lényegesen javítható a főépületben. Terveink szerint a két épületszárny megfelelő összeköttetéssel rendelkezik majd, így az átjárhatóság közvetlenül biztosított lesz. Az épület energetikai korszerűsítése az elkövetkező években nem mellőzhető feladat, ennek keretében külső hőszigetelésre, tetőjavításra, padlásszigetelésre, továbbá a kazánház korszerűsítésére kell sort kerítenünk. Hasonlóan az óbudai bíróság energetikai korszerűsítéséhez, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság felújítását
138
is pályázati forrásból tervezzük.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (1211 Budapest Rákóczi Ferenc utca 78-82.)
A kerületi bíróság teljes rekonstrukciója 2002-ben fejeződött be, állapota jó minőségű. A bútorzat egységesen került kialakításra, az alkalmas a feladatok ellátására, a tekintély megőrzésére.
A tárgyalótermi kapacitás a létszámbővítés eredményeként folyamatosan csökkent, így 2012. évben már újabb tárgyalótermet kellett kialakítanunk a szabálysértési feladatok ellátása céljából. Kisebb felújítási munkák az épületben folyamatosan adódtak, 2012-ben a belső parkolórendszer burkolását, korszerűsítését végeztük el. A folyamatos állagmegóvó munkálatokkal az épület hosszú időn keresztül jó műszaki állapotban tartható.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a PKKB Gazdasági és Szabálysértési Csoportja (1027 Budapest Varsányi Irén utca 38-40.)
Az épületben 9 nagy szervezeti egység működik, kerületi bírósági és törvényszéki egységek egyaránt. Az épület maximális kihasználtsággal működik, a dolgozók kicsiny alapterületű, túlzsúfolt szobákban kaptak elhelyezést. Az épület energetikai szempontból igen kedvezőtlen paramétereket mutatott, a nyílászárók balesetveszélyes állapotban voltak az elmúlt évtizedben.
Az épület energetikai korszerűsítése, melybe homlokzatszigetelés, ablakcserék és kazánkorszerűsítés tartozik, az elnyert uniós pályázat keretében jelenleg is tart. A támogatási összeg mintegy 500 milliós nagyságrendet ért el. Az épület belső festése az elnyert pályázat keretében nem kapott támogatást, ezért erre saját forrást kell biztosítanunk 2013-ban. Elképzeléseink szerint 2013. I. félévének végére az épületből a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportját – mely igen nagy létszámú szervezeti egység – teljes egészében elköltöztetjük az MNV Zrt. által a Törvényszék kezelésében átadott ingatlanba (Budapest VIII. Kerület II. János Pál pápa tér 7-9.). A szervezeti egység átköltöztetése a Gazdasági Kollégium bíráinak megfelelő elhelyezését biztosítja, s a Felszámolási Csoportban 2012. évben zajlott létszámbővítést is megfelelően kompenzálja majd.
Az elkövetkező években a belső átalakítások és festés mellett az elektromos hálózat és a világítás teljes felújítását kell ütemezni. Ennek keretében napelemes energiafelhasználást tervezünk, amely telepítésre az épület tetőszerkezete alkalmas. Az épületben használt bútorzat szegényes, de egységes. A bútorzat egységes szempontú, fokozatos cseréjét tervezzük az elkövetkező években a belső felújítások lezárásával.
139
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (1050 Budapest Nádor utca 28.)
Az épület dolgozószobáinak többsége tisztasági festést kapott, az elhelyezési körülmények a Fővárosi Törvényszék egyéb szervezeti egységeihez viszonyítottan jónak mondhatók. Az épület energetikai szempontból elavultnak tekinthető, külső hőszigeteléssel, padlásszigeteléssel jelentős energiamegtakarítást érnénk el. A Cégbíróság irattározási problémái miatt az utóbbi években számos dolgozószobát cégiratokkal töltöttek fel, melynek megszüntetése zajlik napjainkban. A Törvényszék által használt új irattári objektumban már jelenleg 10.000 folyóméternyi cégiratot helyeztünk el, így várhatóan a Nádor utcai épületben teljes egészében meg tudjuk szüntetni az irodai irattározást, amely rendkívül pazarló megoldás volt a dolgozók hátrányára. A dolgozószobák bútorozása eklektikus, erősen elhasználtak, így a csere ebben a szervezeti egységben is időszerűvé vált.
A Fővárosi Törvényszék Központi Irattára, bűnjelraktára (1095 Budapest Soroksári út 53-55.)
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. július 19. napján adta az ingatlant a Fővárosi Törvényszék birtokába. Az ingatlant korábban a Magyar Nemzeti Bank használta, átadásakor az ingatlan jó műszaki állapotban volt. Az új ingatlangazdálkodási koncepció keretében kívántunk a jelzett ingatlant a Fővárosi Törvényszék használatába venni, részben a rendkívül szűkös irattározási problémáink enyhítése céljából, részben pedig a bérlemények indukálta bérleti díjak csökkentése céljából. E két koncepciónak a jegyében részben irattári funkciót alakítottunk ki az ingatlanon belül, részben pedig a korábbi, úgynevezett „kis bűnjelraktárat” (kézi bűnjelraktár) megszüntettük, s a bérleti szerződést felmondtuk. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának irattárát (mintegy 10.000 folyóméter) a korszerű, gördíthető állványokon már elhelyeztük, a beszállítás befejeződött, s 2013. I. félévében megkezdődik az egyéb szervezeti egységek (kerületi bíróságok, FT Központi Irattára stb.) iratainak átszállítása is. E projekt keretében kívánjuk a közjegyzői irattárat is megfelelően kialakítani az új objektumban.
A Budapest XXI. Kerület Központi úti 1-15. szám alatti bérleményből a bűnjeleket elszállítottuk, azok áttekinthető, kulturált elhelyezése a Soroksári úti objektumban 2013. év végével befejeződött. A szükséges dolgozói létszámot biztosítva a bűnjelek fogadása, átadás-átvétele az új helyszínen biztosított. Tekintettel arra, hogy a Soroksári úti ingatlannak a Fővárosi Törvényszék a kezelője, ilyen módon kizárólag a fenntartási, üzemeltetési költségek terhelik a Törvényszéket, így a 1211 Budapest Központi út 1-15. szám alatti ingatlan kiváltásával jelentős (több 10 milliós) költségmegtakarítást értünk el.
140
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának új elhelyezése (1055 Budapest Balaton utca 16.)
Az épület a Belváros-Lipótváros Főváros V. Kerület Önkormányzatának tulajdonában áll, azt korábban ügyvédi iroda funkcióra bérelték. A bérlemény teljes alapterülete 1.123 négyzetméter, amely ingatlant az igen kedvező bérleti szerződés 2012. évben történt megkötése nyomán teljes körben felújítottunk és alkalmassá tettünk a gazdasági hivatali feladatok ellátásra. Az épület bútorzottsága, területkihasználása igen jó, a Gazdasági Hivatal dolgozói megfelelő körülmények között folytatják munkájukat az új objektumban. E lépéssel 2012-ben sikerült a Fővárosi Törvényszék főépületét részben tehermentesíteni, új területet nyerni az igazságszolgáltatási funkció átalakítása érdekében.
12.1.1. A Fővárosi Törvényszék által bérelt épületek
A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Bírósága (1027 Budapest Királyfürdő utca 4.) igen jó elhelyezési körülmények között működik mintegy 2.500 négyzetméternyi alapterületen. Az épülethez 200 négyzetméternyi irattár és raktár, továbbá 20 darab gépkocsi parkolóhelye is kapcsolódik. Az épület állapota, felszereltsége és bútorozottsága kiváló.
A bérleti szerződés 2014. december 31. napján jár le, a bérleti díj és a bérlethez kapcsolódó szolgáltatások éves bruttó díja 200 millió forint. Elképzelésünk szerint a 2013. január 1. napjával munkáját több helyszínen, több objektumban megkezdő, de egységes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. évtől új, egyetlen épületben nyerne elhelyezést. Ennek helyszíneként 2012. évben a már megtekintett Budapest, XIV. kerület, Colombus u. 19-21. szám alatti, mintegy 6000 nm-nyi alapterületű objektum szolgálna. Mindez azt jelenti, hogy a jelzett ingatlan bérleti jogviszonyát 2015. évben már nem kívánjuk meghosszabbítani. Az egységes ingatlangazdálkodási koncepciónk fő része a költséghatékonyság, költségtakarékosság, így az új bíróság elhelyezését úgy kívánjuk kialakítani, hogy e körben a bérleti konstrukciót teljes egészében mellőzzük. A jelzett XIV. kerületi ingatlan az MNV Zrt. rendelkezési körébe tartozik, így az ingyenesen átengedhető a Fővárosi Törvényszék kezelésébe.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma, Gazdasági Kollégiuma épületegyüttese (1027 Budapest, Csalogány utca 47-49.)
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2009. óta a jelzett bérelt ingatlanban került elhelyezésre, melynek területe 2363 nm. Ugyanebben az épületben nyert elhelyezést a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának valamennyi másodfokú tanácsa, majd később a Felszámolási Csoport dolgozóinak egy része. A bérleti jogviszony még 2014. évben áll fenn, s e bérleti szerződés megszüntetését is tervezzük a korábban már bemutatott egységes ingatlangazdálkodási koncepció jegyében. Mindez azt jelenti, hogy 2015. évtől a Fővárosi Törvényszék Gazdasági
141
Kollégiumának másodfokú tanácsait és Felszámolási Csoportját a Varsányi Irén utcában lévő ingatlanban szeretnénk egységesen elhelyezni, s e koncepciót szolgálja a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának 2013. évi elköltöztetése. Az egységes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elhelyezését – az első- és a másodfokú ügyszakot egyaránt – ahogy már jeleztem a Budapest, XIV. kerület Colombus utca 19-21. szám alatti ingatlanban tervezzük.
A Fővárosi Törvényszék Központi Bűnjelraktára (1211 Budapest, Acélcső utca 2-20.)
A Fővárosi Törvényszék – a központi bűnjelkezelési és tárolási program megvalósulásáig – változatlanul eleget tesz a jogszabály adta kötelezettségének, biztosítva a bűnjelkezelés, tárolás feltételrendszerét. A bérelt terület 4652 nm, éves bérleti díja meghaladja a 23 millió forintot. A bérlet területen csarnok található, mely a legnagyobb értékű személygépkocsik és vagyontárgyak elhelyezését biztosítja, ugyanakkor a gépjárművek legnagyobb része a szabad ég alatt, állagromlásnak és pusztulásnak kitéve helyezkedik el. Az utóbbi egy esztendőben a bűnjelkezelési és tárolási stratégia felülvizsgálata keretében igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a bűnjeltárgyakkal érintett büntetőeljárások gyorsabban befejezést nyerjenek, illetőleg az előzetes értékesítés keretében tárolásuk a lehető legrövidebb időn belül megszűnjön. A bérleti jogviszonyunk 2014. év március 31. napjáig áll fenn. Amennyiben a jogalkotás változatlanul kiemelt kérdésként kezeli a központi bűnjelkezelés és tárolás kérdéskörét, számíthatunk arra, hogy a bérleti jogviszonyunk megszűnhet. A Magyar Igazságügyi Akadémián 2012. évben e témakörben tartott szakmai előadások sokat ígérőek és előremutatóak voltak, az utóbbi hónapokban azonban a jogalkotás nem lépett előre.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja külön objektuma (1084 Budapest, Tolnai Lajos utca 39-41.)
Az épület a BRFK kezelői jogában áll, itt korábban a PKKB Nyomozási Bírói Csoportja dolgozott, míg 2010. év óta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportjának ad helyszínt. Korábban a csoport végrehajtási ügyszaka működött az épületben, jelenleg részben irattári funkciót tölt be, részben pedig az elmefelügyeletet végző szervezeti egység tevékenykedik az épületben. A bérelt terület nagysága 240 nm. Az épület éves bérleti díja alig haladja meg az 1.000.000 forintot, azonban hosszú távon várhatóan az épület bérleti jogviszonyát megszüntetjük.
A Fővárosi Törvényszék külső irattára (1054 Budapest, Zoltán utca 8., illetve Garibaldi u. 3.)
Az ingatlan bérbeadója Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületének Önkormányzata, a használt bérlemény 754 nm alapterületű. Az ingatlant a Fővárosi Törvényszék és más szervezeti egységeinek irattári elhelyezési problémáinak enyhítése céljából használjuk, a bérleti jogviszony határozatlan időre szól. A bérleti díj
142
6,9 millió forint évente. A jövőben az egységes irattári koncepció és elhelyezés kialakításával a Soroksári úti objektum és a Zoltán utcai objektum egymáshoz való viszonyát tisztázni kell, az irattári holtanyag két ingatlan közötti megosztását, elhelyezését racionálisan felül kell vizsgálni.
13. A Fővárosi Törvényszék informatikai helyzete
13.1. A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának személyi állománya
A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya 2012. május 15-éig 39 fővel, majd 44 fővel végezte napi tevékenységét. A létszámbővítés átcsoportosítás eredményeként zajlott, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Műszaki Osztályától vezetői döntés nyomán egyes feladatkörök (telefonok beszerzésével, mobiltelefonok igénylésével, fenntartásával stb. kapcsolatos feladatok) átkerültek az Informatikai Főosztály tevékenységi körébe. A Fővárosi Törvényszék jelzett informatikai állománya magában foglalja a Törvényszéken, illetve a kerületi bíróságokon szolgálatot teljesítő tisztviselőket, technikusokat stb.
A jelzett létszám a 2012. évi feladatok ellátására elegendő volt azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának vezetője az elmúlt esztendőben felkérés alapján az Országos Bírósági Hivatal informatikai főosztályvezetői feladatait is ellátta. A párhuzamos feladatellátás 2013. évre megszűnt.
13.2. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat érvényesülése
A Fővárosi Törvényszék Informatikai Biztonsági Szabályzatának megfelelően az IBSZ-vizsga minden felhasználó esetében kétévi intervallumra tekinthető érvényesnek, s a korábbi szabályozás nem változott, valamennyi felhasználónak érvényes IBSZ-vizsgával kell rendelkeznie. 2012. évben valamennyi felhasználó sikeres IBSZ-vizsgát tett. Az IBSZ-vizsga a Fővárosi Törvényszék intranet oldalán elérhető „oktató” portálon keresztül biztosított. Az új belépők szintén az „oktató” portálon keresztül teljesítik az IBSZ-vizsgát a jogosultság biztosításától számított két héten belül, és csak a sikeres vizsgát követően kaphatnak jogosultságot a Fővárosi Törvényszék informatikai rendszereihez. 2012-ben az Informatikai Főosztályra 1839 jogosultságot kérő és megszüntető lap érkezett, ami a jelentős fluktuációt önmagában is mutatja.
143
13.3. Az informatikai eszközállomány és annak állapota
A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain a bírák 100%-os informatikai eszközállománnyal rendelkeznek. A munkaállomások száma 2012. december 31-ei állapot alapján az alábbiak szerint alakult:
Informatikai eszközök Garanciális(db)
MunkaállomásPC 2091 db 50 db
vékonykliens 887 db 50 db
Nyomtató
Helyi 747 db 15 db
Hálózati 92 db 10 db
Multifunkciós 189 db 17 db
MonitorCRT 948 db ---
TFT/LCD/LED 2246 db 452 db
Notebook 61 db 5 db
A munkaállomások 67,68 %-a cserére szorul, mert azok elavultak, tekintettel arra, hogy életkoruk a 6 évet meghaladta. A jelzett eszközök ugyan munkavégzésre alkalmasak még, azonban a napi fenntartásukhoz egyre nagyobb javítási költség kapcsolódik.
Hatékonynak bizonyult az a korábbi vezetői döntés, amely nyomán egyes szervezeti egységeinkben ún. vékony klienses rendszer került kialakításra. Az avultsági mutatóra figyelemmel 2012-ben 17 terminál, 93 monitor, 50 db alapgép, 9 nyomtató és 1 db laptop selejtezése történt.
Az alábbi kördiagramok a munkaállomás típusokat és azok megoszlását mutatják be:
1. Munkaállomás típusok megoszlása
144
61887
2091
NotebookVékony-kliensAsztali PC
2. Monitor típusok megoszlása
3. A géppark megfelelőségének és elavultságának megoszlása
13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése
A Novell rendszerek szolgáltatásait problémamentesen használja a Fővárosi Törvényszék és annak kerületi bíróságai. Az operációs rendszerrel összefüggésben merültek fel nehézségek, amely a bejelentkezést, a hálózati meghajtókat érintette és a nyomtatók elérése volt bizonytalan. Az SSO alkalmazás a régi típusú gépekre nem került feltelepítésre, mivel a kliens oldali erőforrásigény miatt ezek a gépek oly mértékben lassultak volna le, hogy működésképtelenné válhattak volna.
A víruskereső program napi használata a felhasználói munkavégzésben komoly lelassulást eredményez, s ezt az egyes szervezeti egységek, azok vezetői folyamatosan jelzik a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya felé.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma terminálszerverének vírusfertőzése miatt 2012. évben egy alkalommal volt fennakadás. A terminálszerverek újratelepítése szükséges, mert a rendszer lassulása a felhasználók munkáját mára akadályozza. E
145
2246
948
LED-LCD-TFTCRT
982
2057
MegfelelőCserére szorul
problémát elsődlegesen azoknál a szervezeti egységeknél kell soron kívül orvosolni, ahol a felhasználók aránya kiemelkedően nagy.
13.5. Informatikai stratégia
2012. évben kialakításra került a Fővárosi Törvényszék új informatikai stratégiája, amely közvetlenül kapcsolódik a Törvényszék főépületének ingatlangazdálkodási és létszámgazdálkodási koncepciójához is.
A meglévő informatikai géppark ütemezett cseréjét központi pályázati úton kívánjuk a jövőben biztosítani. A bevezetőben bemutatott, s jelentősen elavult informatikai géppark állapota számos szervezeti egységünkben kritikussá vált, s a megfelelő belső erőforrások hiányára figyelemmel kiemelten nagy hangsúlyt kell fektetnünk a pályázati forrásokra. Ennek keretében 2012. évben az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiájához csatlakozva megtettük a szükséges lépéseket, közös pályázati koncepció is összeállításra került. E pályázati koncepció keretében szeretnénk az elavult géppark cseréjét lebonyolítani, részben pedig a Fővárosi Törvényszék főépületében kialakításra kerülő ügyfélcentrumot, kezelőirodai centrumot felszerelni, továbbá a bírák informatikai eszközzel történő ellátását biztosítani. A benyújtott pályázatunk jelenleg elbírálás alatt áll.A jövőben elképzeléseink szerint az eszközállomány újításakor lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetnénk az ún. mobileszközök beszerzésére. Tekintettel arra, hogy a „távoli asztal” kapcsolat révén biztosított hozzáférések, az online rendszerben működő jogi és egyéb adatbázisok már nem feltételezik a bíróság épületében való mindennapos, folyamatos benntartózkodást, a mobil eszközök preferálásával a hatékony munkahelyen kívüli és munkahelyen belüli munkavégzés feltételrendszerét is biztosítani tudjuk. Az új beszerzési koncepció szervesen összefügg az ingatlangazdálkodási koncepciónkkal is, hiszen a távoli asztal kapcsolat révén a fellebbviteli tanácsok kapcsolattartását és működtetését is új alapra tudjuk mobileszközök biztosításával helyezni.
A 2013. évben kialakításra kerülő ügyfélcentrumot a legkorszerűbb, könnyen kezelhető és mindenki számára hozzáférhető ügyfélbarát informatikai eszközökkel kívánjuk felszerelni, amely a humánerőforrás racionálisabb felhasználását is biztosíthatja majd.
13.6. A Fővárosi Törvényszék saját alkalmazásai az informatikai területen
2012. évben e területen is koncepcióváltást fogalmaztunk meg. Az Informatikai Főosztály, számos jól felkészült szakemberrel végzi napi munkáját a Törvényszéken és külső szervezeti egységeiben. A tevékenységek áttekintése, elemzése során azzal szembesültünk, hogy az informatikai szakterületen dolgozó munkatársak legtöbb energiája a rendszer fenntartásával, működtetésével, hibaelhárítással kapcsolatos. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy számos területen szabad kapacitások állnak rendelkezésre, az önálló kezdeményezések, a kreatív megoldások lehetősége is nyitott
146
lenne, többek között a saját fejlesztések preferálásával. A saját fejlesztések önmagukban könnyebb felhasználhatóságot biztosítanak, hiszen belülről, a folyamatokat értő, jól ismerő, elemző szakemberek közreműködése útján születnek, s emellett természetesen a folyamatokat kontrollálhatjuk, támogathatjuk bírák, titkárok és egyéb érdemi ügyintézést végző tisztviselők bevonásával. Az elmúlt évek fejlesztései azzal szembesítettek, hogy sok esetben a külső informatikai szakemberek gyakorlatilag a belső folyamatok ismerete és értése nélkül a bíróság által alapjaiban biztosított szellemi tőkére építették az informatika nyelvére történő „lefordítást”, programtervezést és fejlesztést. Amennyiben a fejlesztések belülről indulnak, az együttműködési tér és az együttműködők köre is lényegesen más, nem beszélve a költséghatékonyság kérdéseiről. Végezetül a saját fejlesztések a továbbfejlesztések szempontjából sem elhanyagolhatók, hiszen az elmúlt évtized mindvégig terhes volt azzal a problémával, hogy az egyes programok avultsága bekövetkezésekor a további fejlesztések, fejleszthetőségek komoly jogi és financiális akadályokba ütköztek. Ezen is próbál a Fővárosi Törvényszék változtatni, s e körben csatlakozik az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai koncepciójához.
A saját fejlesztésű programjaink közül a korábbiakban már részletesen ismertettem az ún. „szerződésnyilvántartó programunkat”, amely országos sikerrel és elismeréssel került bemutatásra a Magyar Igazságügyi Akadémián. Ma ott tartunk, hogy számos bíróság jelzi a program átvételének igényét. A program fejlesztése, kidolgozása a Törvényszék informatikai és gazdasági szakembereinek köszönhető. A saját fejlesztésű programjaink közül kiemelem a költségjegyzékek nyilvántartásával, vezetésével kapcsolatos, az elnöki iktatórendszer kialakításával, a beléptető rendszer továbbfejlesztésével, a jogosultságkezelő ÁNYK nyomtatvány kialakításával összefüggő programfejlesztéseket. Az instruktor bírák elektronizált programverziója szintén nagy előrelépés volt és a papírhasználat kiváltását, az egységes jelentéstételt erősítette. A tanácselnöki feljegyzések szintén saját fejlesztésű program, amely 2013-ban további fejlesztésre érett. Az előbbieken túl, a legjelentősebb programfejlesztések mellett egyéb fejlesztések is a Fővárosi Törvényszék dolgozóinak kreativitását és ötletgazdagságát tükrözték (digitális hangrögzítés, telefonközpont bővítése, sajtótitkárság telefonhívás rögzítése, távoli asztal kapcsolat kialakítása stb.).
13.7. Informatikai képzések
Az informatikai képzésekre, oktatásokra a Fővárosi Törvényszék 2012. évben kiemelt figyelmet fordított. Új belépők esetében az oktató portálon keresztül informatikai ismeretfelmérést végzünk. Ezzel már a belépők esetében azonnal tiszta képet kapunk az ismeretanyagot illetően, s modellezni tudjuk az oktatási igényt. Mindez a tervezhetőséget könnyíti. Az alapoktatások mellett egyéb, az ítélkezési munkát segítő oktatási programokat szerveztünk 2012. évben, amely összesen 156 fő támogatását, oktatását jelentette.
Szakmai konferenciákon, informatikai képzéseken informatikusaink, továbbá azon a bíró kollégák révén, akik az egyes fejlesztésekben folyamatosan közreműködtek
147
(Ügyfélkapcsolatok elektronizálása, Csőd-civil európai uniós forrásból finanszírozott rendszer, stb.) mindvégig aktívan részt vettünk.
A szakmai tanfolyamok közül a Moodle-Tutori képzést, az instruktor bírói program rendszergazdai képzését, a Linux adminisztrátori képzését kiemelem, melyeken a megszerzett ismereteket informatikusaink folyamatosan tudásátadással biztosították valamennyi informatikai szakember részére.
Az EKOP kiemelt projekt oktatásain a felhasználók mellett az informatikus munkatársaink is mindvégig jelen voltak. Ilyen módon az oktatás belső feltételrendszere biztosított volt.
14. A Fővárosi Törvényszék pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása
2012. év elején igen szigorú, feszes, takarékossági intézkedéseken alapuló pénzügyi, gazdálkodási programot hirdettünk meg, melyet az év végével eredményesen végrehajtottunk. Fő célkitűzésem volt, hogy a 2011-ben tapasztalt normatív jutalmazást (OIT jutalom) megszüntessük, amely mintegy 56 millió forint elszámolását jelentette 2011. évben. Kiemelt feladatnak tekintettem azt, hogy 2012. évben az OIT 144/2008. (VI. 9.) számú határozatával biztosított és még meglévő 50 fős dolgozói létszám „leépítését” megállítsuk, s az ehhez kapcsolódó financiális hátteret a takarékos gazdálkodás eredményeként maximálisan biztosítsuk. 2012. évben további létszámleépítés nem volt a Fővárosi Törvényszéken, s a takarékos gazdálkodásunk eredményeként sikerült az említett dolgozói kör bérét és az ahhoz kapcsolódó járulékokat az év utolsó hónapjáig megnyugtató módon kigazdálkodni. A takarékosság jegyében az év során céljutalmazásra nem került sor, az év végén képződött megtakarítás terhére azonban az instruktor bírák áldozatos tevékenységét megköszönve, valamennyi 2012. évben befejezett instruálási tevékenység után az érintett instruktor bírónak 1 havi illetményt állapítottam meg.A takarékosság jegyében tettünk lépést az új ingatlangazdálkodási koncepció végrehajtására, a bérleti konstrukciók szűkítésére. Ennek eredményeként sikerült a korábbi cégbírósági irattárral és kis bűnjelraktárral kapcsolatos bérleti szerződéseket megszüntetni, s az MNV Zrt. által átengedett, ingyenes használatú, csak fenntartási költséggel együtt járó Soroksári úti ingatlan működtetését megkezdeni. A takarékos gazdálkodás eredményeként a Fővárosi Törvényszék 2012. évben működőképességét mindvégig megőrizte. E mellett számos kisebb beruházást tudtunk végrehajtani az egyes szervezeti egységeinkben. Takarékos gazdálkodásunk eredményeként 2013. évi teljesítéssel eszközbeszerzéseket hajtottunk végre, melyek a Törvényszék főépületében kialakításra kerülő új tárgyalótermek, ügyfélcentrum, dolgozószobák korszerű bútorozását jelentik majd.Megfelelően kigazdálkodtuk és biztosítjuk a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság új épületszárnyának tervezési és kivitelezési költségeit. Az év során befejeztük a Pesti Központi Kerületi Bíróság nagy rekonstrukcióját, amely szintén jelentős előrelépésnek tekinthető. A takarékos gazdálkodás eredményeként az év során
148
biztosítani tudtam a fizikai munkakörben dolgozók kétszeri béremelését, ami az első negyedévben 5%-os, majd az utolsó negyedévben további 5%-os bérnövekményt jelentett részükre. A tudatos pénzügyi gazdálkodás eredménye az, hogy 2012. évben a Budapest, V. kerület, Balaton utca 16. szám alatti új bérleményünkben korszerűen és színvonalasan ki tudtuk alakítani a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala elhelyezését. Komoly eredménynek tartom, hogy az év során mindvégig fedezni tudtuk a fizetési előlegek folyósítását, s a legrászorultabb kollégáink esetében a szociális segélyezést is. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének bankköltség támogatása mellé az év végével Edenred-utalványt tudtunk nyújtani valamennyi munkatársunk részére.
14.1. 2012. évi költségvetés előirányzatai, módosított előirányzatai
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT ALAKULÁSA
adatok eFt-ban
MegnevezésEredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés
2011 2012 % 2011 2012 % 2011 2012 %
KIADÁSOK
Személyi juttatás 10.894.493 12.139.874 111,43 10.385.825
11.420.598 109,96 10.359.268 11.390.955 109,96
Munkaadókat terh.járulékok 2.674.617 3.007.113 112,43 2.656.910 3.004.374 113,08 2.632.975 2.960.866 112,45
Dologi kiadások és egyéb 2.130.001 1.957.700 91,91 3.508.143 3.554.671 101,33 3.238.365 3.315.836 102,39
Egyéb műk.c.pe.,ei.maradv.átad.
0 0 0 1.597 0 1.597
Intézményi beruházás 10.000 74.300 743,00 74.083 329.926 445,35 37.743 238.459 631,80
Felújítások 0 0 94.255 301.846 320,24 38.282 299.692 782,85
Központi beruházás 0 0 574.845 0 0,00 574.845 0 0,00
Összesen: 15.709.111 17.176.987 109,36 17.294.061
18.613.012 107,63 16.881.478 18.207.405 107,85
BEVÉTELEK
Intézményi működési bevétel 1.243.400 478.000 38,44 1.276.017 513.328 40,23 1.257.224 515.002 40,96
Egyéb műk.c.pe.átvét. 0 0 0 0 0 0
Támogatásért felhalm.bevétel 0 0 3.489 280.958 8.052,68 3.489 280.958 8.052,68
Előző évi felh.c.előir.mar.átvétel 0 0 98.053 85.406 87,10 98.053 85.406 87,10
Felhalmozási bevétel 0 0 0 213 0 213
Költségvetési támogatás 14.465.711 16.700.987 115,45 15.661.845
17.339.317 110,71 15.661.845 0 0,00
Összesen: 15.709.111 17.178.987 109,36 17.039.404
18.219.222 106,92 17.020.611 881.579 5,18
Pénzf.nélk.bev.(el. évi maradv. ig.v.)
0 0 254.657 393.790 154,64 254.657 393.790 154,64
Mindösszesen: 15.709.111 17.178.987 109,36 17.294.061
18.613.012 107,63 17.275.268 1.275.369 7,38
149
A fenti táblázat alapján jól látható, hogy az előirányzatok mind a személyi juttatás, mind pedig a munkaadókat terhelő járulékok tekintetében növekedtek a 10%-os, 2012. január 1. napjától hatályos illetményemelésre figyelemmel.
Az intézmény működtetése szempontjából alapvetően nem változott a korábbi években jellemző működési mechanizmus: a jelentős dologi hiányt a személyi juttatás előirányzatán képződő megtakarításból kellett finanszíroznunk. Ugyanez jellemző a külső személyi juttatások során jelentkező éves hiány kezelésével kapcsolatban is. A működtetéshez szükséges előirányzat átcsoportosításokat – az előbbiekben már írt takarékos gazdálkodásra figyelemmel – megfelelően elvégeztük, így az év végével mind a dologi, mind pedig a külső személyi juttatások előirányzatán átcsoportosítással biztosítottuk az összegeket.
14. 2. A kiadások
14.2.1. A személyi juttatások alakulása
A 2012. évben bekövetkező jogszabály módosulások eredményeként a személyi juttatások előirányzatát az alábbiak érintették:
• a minimálbér változása,• a családi kedvezmény alakulása,• a nyugdíjjárulék fizetésének felső határa, szociális hozzájárulási adó
bevezetése,• a természetbeni juttatás és ennek adóalapja,• az adókulcs változása,• az adóalap meghatározása, az ún. fél szuperbruttó bevezetése,• az adójóváírás megszűnése.
A személyi juttatások előirányzatát alapjaiban meghatározta az előzőekben már jelzett illetményemelés, továbbá a fizikai munkakörben dolgozók számára az év során kigazdálkodott 2x5%-os bérnövekmény. A cafetéria rendszert fejezeti és intézményi szinten 200.000 forint/fő/év kerettel változatlanul biztosítani tudtuk. Az Iasz. hatálya alá tartozó dolgozók részére a bérkompenzáció formájában a keresetkiegészítést a vonatkozó jogszabály előírásai szerint mindvégig folyósítottuk. Az elemi költségvetés készítésekor az intézményi engedélyezett létszámunk 2595 fő volt, míg az év végére 2704 főre módosult. Ennek oka elsődlegesen a 2012. június 15. napjával bekövetkezett titkári, bírósági ügyintézői létszámbővülés volt. A személyi juttatásokra, a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt összesen 14 milliárd 351 millió 821 ezer forintot költöttünk. A rendszeres személyi juttatásokra 9 milliárd 605 millió 749 ezer forintot fordítottunk, amely fedezte a kötelező előresorolást, a bírókat érintő különjuttatás költségét.
A nem rendszeres személyi juttatásokra 1 milliárd 338 millió 335 ezer forintot
150
használtunk fel, melynek keretében az elmúlt évben a jubileumi jutalmat, a cafetéria keretet és egyéb nem rendszeres személyi juttatást folyamatosan biztosítottuk. A korábbi évhez képest a normatív jutalom megszűnt, amint azt a bevezetőben jeleztem. Túlórára, készenléti és ügyeleti, valamint helyettesítési díjra 55 millió 146 ezer forintot használtunk fel, míg a munkához kapcsolódó egyéb juttatásokra (keresetkiegészítés, szabadságmegváltás, távolléti díj) 147 millió 879 ezer forintot költöttünk. A 2012. évben bekövetkezett nyugdíjazásokra figyelemmel a jubileumi jutalmak kifizetése lényegesen nagyobb létszámot érintett a tervezetnél: 264 fő részére,összesen 334 millió 156 ezer forintot fizettünk ki. A személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások 624 millió 454 ezer forintot tettek ki, ami magában foglalta a cafetéria rendszerben kifizetett üdülési csekket, a helyi közlekedési költségtérítést, a munkába járással kapcsolatos költségtérítést, a melegétkezési utalványokat, a SZÉP kártyára utalt összegeket, a bankköltségtérítés , valamint az év végi ajándékutalványok összegét. A cafeteria rendszeren belül 10 millió 774 ezer forintot használtunk fel iskolakezdési támogatásra. A szociális juttatásokra ebben az évben 6 millió 71 ezer forinttal többet költöttünk, mint tavaly. A szociális segélyekre 12 millió 380 ezer forintot, a temetési segélyekre pedig 8 millió 973 ezer forintot nyújtottunk összesen 281 fő részére, összegében gyakorlatilag azonosan a tavalyi kifizetéssel.
A személyi juttatások köréből mind belső, mind külső átcsoportosításra sor került az év folyamán. A rendszeres személyi juttatásból külső jogcímekre 1 milliárd 243 millió 664 ezer forintot csoportosítottunk át, amelyből dologi kiadásokra 1 milliárd 30 millió 720 ezer forint, külső beruházásra 27 millió 559 ezer forint, saját beruházásra 72 millió forint, a bérkompenzáció előzetes elszámolására 7 millió 255 ezer forint, áthelyezésekhez kapcsolódóan 6 millió130 ezer forint jutott, míg 100 millió forint elvonásra került.
A munkaadókat terhelő járulékokra 2 milliárd 960 millió 866 ezer forintot utaltunk át, amelyből 14 millió 581 ezer forint táppénz hozzájárulás és 115 millió 24 ezer forint egészségügyi hozzájárulás volt.
14.2.2. Dologi kiadások
A dologi kiadások tekintetében az intézmény – mint korábban már jeleztem – az eredeti előirányzat szintjén jelentősen alulfinanszírozott volt. A személyi juttatások körében jelzett átcsoportosítással, amely meghaladta az 1 milliárd forintot, tudtuk biztosítani működőképességünk fenntartását. Készletbeszerzésre 173 millió 663 ezer forintot költöttünk, amely elsősorban irodaszerek, nyomtatványok, kis értékű tárgyi eszközök, ezen belül számítástechnikai eszközök, nyomtatópatronok, tonerek beszerzését jelentette. A beszerzések 5 millió 951 ezer forinttal növekedtek 2011-hez képest. Csökkent a folyóirat beszerzésre fordított költségünk, a Fővárosi Törvényszék Szállítási Csoportjának átszervezésével
151
párhuzamosan jelentősen csökkent a hajtó és kenőanyagra fordított költségünk. Közel a felére csökkent a munkaruha, védőruha beszerzésére fordított kiadásunk.
A szolgáltatási kiadásaink az év során 1 milliárd 695 millió 558 ezer forinttal realizálódtak. A jelentősebb kiadások e körben a következők voltak:
• bérleti kiadások 406 millió 725 ezer forint értékben,• közüzemi szolgáltatási díjak teljesítése 251 millió 279 ezer forint,• karbantartás 105 millió 889 ezer forint, amely 4 millió 392 ezer forinttal
kevesebb a 2011. évihez képest,• postaköltség, amely 512 millió 216 ezer forintot tett ki, amely a korábbi
esztendőhöz viszonyítottan 1,55%-os költségnövekedést jelent,• őrzésvédelem 145 millió 90 ezer forint ráfordítást mutatott az elmúlt év során,• bankkölcsönként 17 millió 601 ezer forintot fizettünk ki, ami 25,1%-os
növekedést jelent 2011. viszonylatában.Az igazságügyi alaptevékenységben közreműködők díjaira az elmúlt esztendőben is igen jelentős hányadot fordítottunk, ennek összege 732 millió 174 ezer forint volt. Ennek legjelentősebb tételei a következők voltak:
• intézeti szakértői díjak 104 millió 312 ezer forint,• intézeti tolmácsdíj 72 millió 244 ezer forint,• önálló bírósági végrehajtók előlege 35 millió 180 ezer forint,• szakértői díjak 230 millió 908 ezer forint,• kirendelt védők díja 198 millió 251 ezer forint,• pártfogó ügyvédi díj 1 millió 546 ezer forint,• ügygondnoki díj 56 millió 646 ezer forint,• egyéb tolmácsdíj 64 millió 902 ezer forint.
A fenti kiadások áfa vonzata 511 millió 414 ezer forint volt.
14.2.3. Felhalmozási kiadásaink 2012. évben
A 2011. évi maradvány terhére a következő beruházásokat és felújításokat hajtottuk végre 2012. évben:
• az Alkotmány utcai előkert vízlevezetésének, a megsüllyedt burkolatnak a javítása,
• az Fővárosi Törvényszék tartalékenergia-ellátásának kiépítése,• a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság udvari parkolójának
újraburkolása,• a BKKB kör ablakainak cseréje, bojlercsere, irodák, előterek festése,• az Fővárosi Törvényszék Cégbírósága irattári liftjének felújítása,• a Gazdasági Kollégium duplex liftjének felújítása,• a PKKB fűtésének korszerűsítése, termosztatikus szelepek beépítése,
152
• a PKKB összetett védelmi rendszerének befejezése,• a szerverszoba automatikus tűzjelző rendszerének kiépítése,• a beléptető rendszer bővítése a PKKB-n.
Az év során a takarékos gazdálkodásunk eredményeként az alábbi beruházási, felújítási tevékenységeket végeztük el és annak financiális fedezetét biztosítottuk:
• a PKKB Bajza utcai, Perenkívüli Csoportjának tetőjárda felújítása,• a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büféjének kialakítása, a belső udvari
szegélyezések elkészítése,• a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Balaton utcai objektumának teljes
felújítása, a vagyonvédelmi rendszerének és informatikai rendszerének kialakítása, a villamoshálózat bővítése és eszközbeszerzés,
• a PKKB épületében az összetett védelmi rendszer további kialakítása, bútorbeszerzések, a lift toronyburkolatának munkálatai stb.
A felhalmozási kiadások keretében jelzett beruházások és felújítások mellett kis értékű irodatechnikai eszközöket (magnetofonok, iratmegsemmisítők) 651 ezer forint értékben, egyéb kisebb tárgyi eszközöket (hűtő, mikró, iratszállító kocsik) 2 millió 173 ezer forint értékben, míg kis értékű kommunikációs eszközöket (telefonok, magnódeckek, leíró magnók) 2 millió 73 ezer forint értékben szereztünk be 2012. évben. Az év közben felmerült irodatechnikai eszközigényeket a saját költségvetési előirányzatunk terhére, vagy pedig korábbi beszerzésből 2012-ben minden esetben biztosítani tudtuk a szervezeti egységek részére. Bár az év során folyamatos igényként merült fel a hagyományos kazettás magnók beszerzése, s ennek eleget is tettünk, azonban az év végére azzal szembesültünk, hogy e kis értékű műszaki cikkek vásárlása várhatóan a jövőben komoly nehézségeket jelent majd. A gyártók és beszállítók köre jelentősen szűkült, így számítanunk kell arra, hogy a jövőben feltétlenül a digitális diktafonok jelentik majd a megfelelő megoldást, annak dacára, hogy kollégáink jó része ragaszkodik a korábban használt eszközökhöz.
Jelentős előrelépést tudtunk tenni az elmúlt év végével a járműpark korszerűsítése és fejlesztése terén. A 7 db személygépkocsiból és 2 db szállításra alkalmas gépjárműből (mikrobusz és kis furgon) járműparkunk az elmúlt 10 esztendőben jelentősen elöregedett. A járművek elhasználódási szintje 84,7%-os. A Törvényszék tulajdonában levő tehergépjármű (éves fenntartási költsége az utóbbi három évben meghaladta az évi 1 millió forintot), továbbá a legelhasználtabb állapotú személygépkocsijaink eladása mellett döntöttünk 2012. év végével. Ezzel párhuzamosan iratszállításra alkalmas Skoda Oktavia Combi típusú gépkocsikat (2 db), továbbá 1 db Citroën típusú mikrobuszt szereztünk be, mely szintén alkalmas iratszállításra.
14.2.4. Központi pályázati fejlesztésekből megvalósuló beruházások
2012. januárjában hozzákezdtünk a KEOP-5.3.0/A/09. számú projekt kivitelezéséhez. A projekt 500 millió forint uniós támogatásban részesül, s a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma épületének teljes energetikai korszerűsítését foglalja magában.
153
A korábbiakban részletesen bemutattam a projekt elemeket (nyílászárócserék, homlokzati szigetelés, kazáncsere, stb.). A projekt befejezési határideje 2013. júniusa, amely tartható. Az Energia Központ a Törvényszék eddigi pénzügyi, gazdálkodási eljárását szabályosnak minősítve a számlák 99,5%-át kifizette.
2012. szeptemberében - az Informatikai Főosztály tevékenységének bemutatása során már jelzett – újabb Európai uniós pályázaton indultunk, az EKOP 3.1.3. információs és kezelőirodai szolgáltatások elektronizálása, megújítása és ügyfélcentrum kialakítása címmel. Az elérhető támogatás nagysága 400 millió forint.
14.3. Bevételek a Fővárosi Törvényszék költségvetésében
Az intézményi működési bevételek eredeti előirányzata 478 millió forint volt, amely a 2011. évi eredeti előirányzathoz viszonyítottan lényegesen kevesebb. Ennek oka a jogszabályi változás, hiszen 2012. januárjától a büntető jellegű intézményi bevételek az állami költségvetést illetik, így az intézményi költségvetésben a továbbiakban nem használhatók fel. A módosított előirányzatunk (teljesítés) 515 millió 2 ezer forint lett, így az eredeti előirányzatot jelentősen meghaladtuk.
A felhalmozási bevételek a költségvetési támogatás részét képezik. Miután 2012-ben a központi beruházás megszűnt, az erre a célra szánt forrásokat az intézmények közvetlenül kapják, így már csak intézményi beruházás és felújítás címeken kezelünk bevételeket.
Az intézményi beruházás előirányzata 74 millió 300 ezer forint, a módosított és a teljesítési előirányzat 81 millió 655 ezer forint volt, ami költségvetési támogatásból nyert finanszírozást. További forrást jelentett a 2011. évi maradvány (36 millió 340 ezer forint) és a személyi juttatás, valamint a hozzá kapcsolódó járulékok átcsoportosítása.
14.4. A Fővárosi Törvényszék követelésállománya
2012-ben a közhatalmi bevételek alakulásának főbb összetevői az alábbiak voltak:• az éves összes előírás 2 milliárd 155 millió 249 ezer forint,• évi befizetés 1 milliárd 106 millió 470 ezer forint,• visszautalás 18 millió 555 ezer forint,• behajthatatlanság miatti hitelezési
veszteség leírása 305 millió 558 ezer forint,• egyéb ok miatti törlés 89 millió 818 ezer forint,• közhatalmi nettó bevétel 1 milliárd 86 millió 834 ezer forint.
Az év folyamán 16.295 db egységes értesítés érkezett az FTGH-ba, 930-al kevesebb, mint 2011. évben. Az értesítőkhöz összesen 167 millió 570 ezer forinttal több előírás társult, amely 8%-os emelkedésnek felel meg.
154
Az önálló bírósági végrehajtóknak az év folyamán 35 millió 180 ezer forintot utaltunk ki, ebből 2 millió 290 ezer forint térült meg, amely 6,5%-nak felel meg. Bírságokból (pénzbüntetésből, pénzmellékbüntetésből, rendbírságból, vagyon-elkobzásból) összesen 57 millió 71 ezer forint került törlésre az elmúlt évben.Az átváltoztatható jogcímekből való törlés alapja részben a büntetés büntetés-végrehajtási intézetben való letöltése, vagy részbeni letöltése, az esetenként tévesen kiállított egységes értesítés, olyan bírósági döntés, mely a korábbi jogerős döntést bírálja felül, kegyelem stb.
A költségjellegű követelésekből összesen 32 millió 747 ezer forint 290 tételben került 2012. évben törlésre.
Az állam által előlegezett költségek, szakértői díjak, bűnügyi költség, pénz és rendbírság, rendőri elővezetési és kísérési költségek, szabálysértési eljárási költségek, állam által előlegezett egyéb költségek, mint behajthatatlan követelések hitelezési veszteségként történő leírása 2012-ben az OIT vonatkozó és hatályban levő 2011. évi szabályzata alapján zajlott. Behajthatatlanság címén 305 millió 558 ezer forint került hitelezési veszteségként leírásra, összesen 9348 tétel tekintetében. Az átlagosan egy tételre jutó hitelezési veszteségként leírt követelés értéke 32 687 forint volt, s ezen belül megállapítható, hogy a bűnügyi költség összegének a leírása volt a legmagasabb százalékosan, majd ezt a pénz- és rendbírság követte. E körben tehát az állam által előlegezett költségek gyakorlatilag évről évre folyamatosan nem térülnek meg, behajthatatlanok.
A pénzügyi-gazdálkodási, ingatlangazdálkodási helyzetünk, eredményeink részletes bemutatását követően álláspontom szerint rögzíthető az, hogy 2012. év végén sikeres költségvetési évet zártunk. A Fővárosi Törvényszék működőképességét mindvégig pontosan biztosítani tudtuk, a 2011. évi áthúzódó maradványok és a 2012. évi takarékos gazdálkodás folytán kialakult megtakarításokból sikeresen gazdálkodtunk. Hatékony és időszerű előirányzat átcsoportosításokkal fedezni tudtuk a különböző előirányzatokon jelentkező hiányt (dologi hiány, külső személyi juttatás során jelentkező hiány), s emellett számos olyan felújítási és beruházási intézkedést tudtunk végrehajtani, ami a Fővárosi Törvényszék valamennyi dolgozójának érdekét szolgálta.
15. A 2012. évre kitűzött célok és azok megvalósulása
15.1.Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ajánlásaiban, határozataiban, döntéseiben foglaltak végrehajtása
Az elmúlt esztendőben az Országos Bírósági Hivatal elnöke az OIT korábbi szabályzatait, ajánlásait teljes körűen felülvizsgálta, azok egy részét hatályában fenntartotta, számos esetben új döntés, ajánlás született.
A Fővárosi Törvényszék elnökségén külön munkacsoportot állítottunk össze annak
155
érdekében, hogy az OBH elnöki döntések, határozatok, ajánlások megfelelően beépüljenek a Fővárosi Törvényszék szabályzataiba, elnöki intézkedéseibe. Ez a munka 2012. év során folyamatosan zajlott, olyan módon, hogy már az év elején meghatároztuk a munkacsoportban a prioritási sorrendet a feladatok végrehajtása szempontjából. Ennek megfelelően 2012. év elején átdolgoztuk a Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzatát, egyszerűsítve és áttekinthetőbbé téve annak szerkezetét. A szabályozás átalakítása során figyelembe vettük az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai elképzeléseket (pl. munkateher arányosítás, vezetői létszám arányosítása, szervezeti egységek feladatköreinek artikulált elhatárolása, feladatlebontások stb.). Az év során megjelent OBH elnöki döntések nyomán a Fővárosi Törvényszék valamennyi hatályos szabályzatát és elnöki intézkedését felülvizsgáltuk, átdolgoztuk, s azokat a magasabb rendű szabályozásnak megfelelően hatályba léptettük. A szabályzatok és elnöki intézkedések végleges formájának elfogadása előtt azokat igen széles körben (kollégiumok, kerületi bíróságok, más szervezeti egységek) véleményeztettük.
Az OBH elnöke által 2012. év során a takarékos gazdálkodás jegyében kiadott döntéseket maradéktalanul végrehajtottuk, e körben elnöki intézkedések formájában szereztem érvényt az OBH elnöki iránymutatásnak. Álláspontom szerint a központi igazgatás elvárásai teljesültek azáltal, hogy a Fővárosi Törvényszék pénzügyi stabilitását, működőképességét az év során maximálisan megőrizte, s előremutató beruházásokba, ingatlanfejlesztésekbe kezdhetett.
A munkateher arányosítás területén az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai elképzeléseknek megfelelően végrehajtottam a belső munkateher arányosítást. Ennek keretében a bírói/titkári/bírósági ügyintézői foglalkoztatást új alapokra helyeztük, a nemperes területeken a bírói foglalkoztatást korlátoztuk, titkári, ügyintézői alkalmazással kiváltva. Ennek eredményeként 14 törvényszéki bírói álláshely került átcsoportosításra a peres szférába, biztosítva törvényszéki első- és másodfokú peres álláshelyek pályázati kiírását, illetve új fellebbviteli tanácsok felállítását. A munkateher arányosítás körében maradéktalanul betartottam az OBH elnökének 3/2012-es számú ajánlását, amely a Bszi. 62. § (1) bekezdésében meghatározott javaslattétel során irányadó volt. Az ajánlás alapján a szükséges előkészítő javaslatokat, kollégiumi véleményeket és statisztikai adatszolgáltatásokat maradéktalanul teljesítettük, s csak ezután került sor az áthelyezési indítvány megtételére.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok kialakításával, létrehozásával összefüggésben az OBH elnöke az év során számos iránymutatást, egyedi döntést hozott, melyek előkészítésében a Fővárosi Törvényszék szakbírái folyamatosan részt vettek. A működési, működtetési feltételrendszert kialakítottuk az utasítások alapján, s felkészültünk a 2013-2014. évi feladatok végrehajtására, előkészítésére is.
Megkezdtük a gyermekbarát igazságszolgáltatással, a mediációval kapcsolatos stratégiai elképzelések végrehajtását a Törvényszék szintjén a Pesti Központi Kerületi
156
Bíróság szervezeti keretében. A feladat teljesítése folyamatos, tekintettel az új, nyugdíjazásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, illetve a bíróság felújítási munkálataira.
Az OBH kommunikációs stratégiáját végrehajtva megújítottuk a Fővárosi Törvényszék internetes honlapját és az intranetes információs bázisunkat. A sajtószabályzat rendelkezéseinek megfelelően a Sajtóosztály szélesebb körű, kreatívabb és proaktív munkát végez számos területen (pl. Facebook-on való jelenlét, célcsoportok tudatos, támogató jellegű megszólítása).
Az Országos Bírósági Hivatal működését az év során mindvégig támogattuk olyan formában is, hogy a Fővárosi Törvényszékről, illetve annak szervezeti egységeiből nagy számú bírói, titkári, fogalmazói és tisztviselői beosztást biztosítottunk. A támogatás részben az OBH különböző szervezeti egységeibe történt rövidebb, vagy hosszútávú beosztást, de ezzel párhuzamosan különböző munkacsoportokban való folyamatos részvételt is jelentette.
15.2. A Törvényszék elnöke által a kollégiumvezetők és kerületi bíróságok elnökei számára meghatározott igazgatási feladatok 2012. évben
A Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzatának teljes körű átdolgozását követően, majd annak OBH elnöki jóváhagyása után valamennyi kollégiumvezető számára külön igazgatási feladatként határoztam meg a kollégiumok ügyrendjének összeállítását. Koncepcionális kérdésként kezeltük az ügyrendek külön összeállítását és megjelenítését, hiszen azok különböző részletességgel az SZMSZ-be kerültek korábban beépítésre. Mindez a szervezeti és működési szabályok túlrészletezettségét, túlszabályozottságot eredményezte, s már már a kezelhetetlenség, a nehéz áttekinthetőség jelentkezett a legmagasabb szintű belső szabályozás esetében.A kollégiumvezetők az ügyrendeket valamennyi kollégiumra elkészítették 2012. évben, amely minden bíró számára hozzáférhetővé vált. Az ügyrendek jóváhagyása előtt a kollégiumvezetők azokat a kollégium tagjaival véleményeztették, megvitatták.
Kötelező igazgatási feladatként határoztam meg valamennyi kollégiumvezető és kerületi bíróság elnöke számára a belső munkateher arányosítást, az erőforrások racionális átcsoportosítását. Mindez természetesen szoros összefüggésben állt a 2012. év elején meghirdetett elnöki programmal.A kollégiumok vezetői a korábban már bemutatott tematika szerint az ügyelosztási rendet alapvetően megváltoztatták, létszámot csoportosítottak át a nemperes és a peres szféra között, illetve az első- és másodfokú tanácsok tekintetében.Hasonló intézkedéseket hajtottak végre a kerületi bíróságok elnökei is, melyekről a létszámgazdálkodás témakörében részletesen szóltam. Ennek megfelelően a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Budai Központi Kerületi Bíróságon, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon a polgári szakág munkateher arányosítását biztosították megfelelő intézkedésekkel, s emellett valamennyi kerületi bíróságon általánossá vált a szabálysértési szakterületen a titkári foglalkoztatás. A munkateher arányosítás
157
témakörében a Pesti Központi Kerületi Bíróság kiemelt feladatként készítette elő a büntető szakág új csoportstruktúrájának létrehozását.
Kitüntetett igazgatási feladatként jelöltem meg az egyes szervezeti egységek vezetői számára a nyugdíjazás folytán üressé vált bírói referádák hatékony kezelését, újraosztását. A 2012. április 1-jével lezajlott új bírói kinevezések nyomán, s az ezzel párhuzamosan folyó kirendelések, Fővárosi Törvényszékre történt felrendelések során a referádák gazdátlanul nem álltak, a szakmai igazgatási vezetők az új kinevezésekkel, felrendelésekkel párhuzamosan gondoskodtak az ügyek haladéktalan átosztásáról. Számos szervezeti egység vezetője titkári, fogalmazói közreműködést határozott meg a referádák kurrenciális ügyintézése érdekében.
A 2012. június 15-ével rendszeresített új titkári, ügyintézői álláshelyek arányos szétosztása nyomán, az igazgatási vezetők a bírói foglalkoztatás átalakítása után valamennyi érintett szervezeti egységben kialakították a foglalkoztatás új szisztémáját. Így történt ez a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumában létrehozott teamekben a Felszámolási Csoportban, a Polgári Kollégium Nyilvántartási Csoportjában, a Cégbíróságon munkába állított ügyintézők esetében is. Ezen túlmenően rendelkezésemnek megfelelően a bírósági elnökök és kollégiumvezetők kialakították a bírói munkaterhet csökkentő titkári/ügyintézői teameket, melyek működéséről részletesen beszámoltam.
A bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében jelentős ellenőrzési feladatként határoztam meg a kollégiumvezetők, bírósági elnökök számára az írásbafoglalási, felterjesztési késedelmekkel kapcsolatos intézkedéseket, a büntető ügyek elévülésének elkerülése érdekében végrehajtandó szakmai vezetői intézkedéseket, jelentéstételeket, továbbá a kiemelten hosszú pertartamú ügyek esetében az irattanulmányozással egybekötött ellenőrzést. Az igazgatási vezetők a jelzett szakterületeket a rendelkezés szerint 2012. évben fokozott figyelemmel kísérték, az igazgatási ellenőrzés eredményéről részletes összefoglalóban számoltak be, illetőleg a 2013. március 7-én megtartott kerületi vezetői értekezleten egyéni beszámolót tartottak. Az elrendelt intézkedés sorozat eredményes volt, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek száma a Fővárosi Törvényszéken több mint 5%-kal csökkent az év végére, a munkateher számos szervezeti egységünkben kiegyensúlyozottá, arányossá, sok esetben az országos átlaghoz közelítővé vált. Az írásbafoglalási, felterjesztési késedelmek nyomán, valamint az elévült büntetőügyekkel kapcsolatban feltárt bírói mulasztások alapján a kerületi bíróságok elnökei, a kollégiumvezetők minden esetben határidőben jelezték a mulasztást, s igazgatási intézkedést kértek.
158
15.3. Az elnöki pályázatban meghatározott, 2012. évre vonatkozó tervek megvalósulása
A 2011. évről készített elnöki beszámoló végén négy nagy szakterületen fogalmaztam meg célkitűzéseimet:
• a bírósági létszámgazdálkodás területén,• a Fővárosi Törvényszék ingatlangazdálkodási gyakorlatával összefüggésben,• a Törvényszék pénzügyi gazdálkodásának új alapokra helyezésével
összefüggésben,• egyéb igazgatási célkitűzéseket.
A tavaly elkészített beszámoló VIII. fejezetében a célkitűzéseket részletes kidolgozva, áttekintő táblázatban is összefoglaltam a könnyebb követhetőség érdekében.
Az elmúlt évre kitűzött célokat és azok megvalósulását, vagy annak hiányát az alábbi táblázat áttekinthetően mutatja be:
2012. év igazgatási célkitűzéseiKitűzött cél Megvalósítás, vagy annak elmaradása
létszám arányosítás az egyes szervezeti egységek közötta foglalkoztatási struktúra átalakításabírói létszámbővítés a Polgári, Büntető és Közigazgatási Kollégiumban
14 törvényszéki bírói nemperes ügyszakban rendszeresített álláshely átcsoportosítása a peres ügyszakba elsőfokú, másodfokú bírói álláshelyek kialakítása,a „rugalmas kirendelések” gyakorlata: a nehéz helyzetben lévő szervezeti egységek ellehetetlenülése előtt azonnali beavatkozás (pl.: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság polgári tagozat, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büntető tagozat, Közigazgatási Kollégiumba kirendelt bírák)33 titkári és 75 bírósági ügyintézői álláshely betöltése 2012. június 15-től, s arányos szétosztása a szervezeti egységek között, a bíró munkáját segítő teamek kialakítása
a Törvényszék első- és másodfokú tanácsai zökkenőmentes működésének biztosítása
a folyamatos kirendelések biztosításával (mely valamennyi kerületi bíróságot érintett) a Törvényszék működési mutatói számos területen javultak, a kirendelt bírák és felkért tanácselnökök az ítélkezés stabilitását és folyamatosságát maximálisan biztosították
kollégiumvezető helyettesi álláshely kialakítása a Polgári Kollégiumban
csoportvezető tanácselnöki álláshely átalakítása a végrehajtók irodája éléről, az OBH elnökének engedélye alapján kollégiumvezető helyettesi álláshellyé alakítása,az álláshely pályáztatása lezajlott, a kinevezés megtörtént
a 144/2008. (VI. 9.) OIT határozattal rendszeresített álláshelyek pénzügyi fedezetének biztosítása
a takarékos gazdálkodás eredményeként az álláshelyek pénzügyi fedezetét az év során kigazdálkodtuk, egyetlen dolgozó szolgálati viszonyának megszüntetése sem következett be,a dolgozói létszámot fenntartottuk
költséghatékonyabb ingatlangazdálkodási koncepció
a Soroksári úti ingatlan kezelésbe vétele (MNV Zrt.-től díjmentesen)Budapest, V. kerület, Balaton utca 16. szám alatti bérlemény kialakítása,a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság bővítése,bérleti konstrukció megszüntetése: csepeli cégirattár, bűnjelraktár
159
új kerületi bíróság létrehozása (Budapesti X., XIV., XVI. és XVII. kerületek)
a felajánlott ingatlanok alkalmatlansága folytán a feladat átütemezésre került
a Fővárosi Törvényszék elhelyezési körülményeinek javításaFTGH elköltöztetése a Markó utca 27. szám alatti főépületből,Soroksári úti központi irattár kialakítása
a PKKB szervezeti egységeinek összevonása
PKKB és BKKB Szabálysértési Csoportja 2013. első félévében a Budapest, VIII. kerület, II. János Pál pápa tér 7. szám alá költözhet,egységes Szabálysértési Bíróság kialakítása, Budapest, XIV. kerület, Városligeti fasor 9-11. szám alatt,egységes Nyomozási Bírói Csoport működése a Budapest, II. kerület, Fő utca .70-78. szám alatt
a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság elhelyezési körülményeinek javítása
kiváló anyagi kondíciókkal a szerződéskötés lezajlott a bírósági épülettel szomszédos Posta épület tekintetében,a kivitelezés 2013-ban megvalósul
a PKKB Perenkívüli Csoportja elhelyezésével kapcsolatos jogi helyzet rendezése
az egyeztetési tárgyalások eredményre vezettek az MNV Zrt-vel és az OFFI-val, az FT a kezelője a teljes ingatlannak, a jogi rendezés befejeződött
az FT Gazdasági Kollégiuma, PKKB Gazdasági Csoportja elhelyezési és működési feltételeinek javítása
az EKOP projekt eredményesen végrehajtásra kerül, a kivitelezés befejezése 2013. június
kisebb felújítási munkák a BKKB-n, a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon
a festési, mázolási és belső parkolórendszer felújítási munkák befejeződtek 2012-ben
irattári kapacitás bővítése, az elhelyezési körülmények javítása
kapcsolódtunk a KIM által meghirdetett központi kormányzati irattári programhoz, kivitelezése folyamatos,saját erőből megvalósítottuk a Soroksári úti központi irattári elhelyezést, amely hosszú időre megoldást jelent az FT számára
közjegyzői irattár és közjegyzői okiratok elhelyezése a Soroksári úti objektumban az elhelyezés feltételeit biztosítottuk mind az okiratok, mind pedig a közjegyzői iratok tekintetében
új szerződésnyilvántartó program kialakítása a pénzügyi gazdálkodás naprakészsége érdekében
a saját fejlesztésű program kialakítása befejeződött 2012. március 31. napjáig, a programot számos magyarországi intézmény teszteli sikeressége folytán
a pénzügyi ellenőrzés fokozása, a kontrolling rendszer erősítése
a Belső Ellenőrzési Osztály létszámát 1 fővel bővítettük, további 1 álláshely pályázati betöltése folyamatos,a kontrolleri álláshelyet kialakítottuk, működése folyamatos 2012. óta
a Fővárosi Törvényszék oktatási tevékenységének erősítése a MIA oktatási programjához kapcsolódóan megkezdtük a Ptk., Btk. oktatását, számos sikeres oktatási rendezvényt szerveztünk 2012-ben a jogi és nemjogi munkakörben dolgozók számára
FT kezelőirodáinak átfogó vizsgálata az FT Polgári elsőfokú Kezelőirodája átfogó lezajlott, annak utóvizsgálata is,az FT Büntető Kollégium Katonai Tanácsának irodavizsgálatát befejeztük, utóellenőrzése lezajlott,az FT Büntető Kezelőirodájának vizsgálata folyamatban van
az FT honlapjának megújítása, a Törvényszéket bemutató album összeállítása
a honlap megújítása a stratégiai céloknak megfelelően 2012. első negyedévében megtörtént, az FT Facebook jelenléte proaktív módon biztosított, az önálló arculattervezés számos formáját sikeresen megvalósítottuk (FT album)
a Fővárosi Törvényszék sajtótevékenységének erősítése Dr. Póta Péter 2012. március 1. napjától sajtószóvivőként dolgozik a Fővárosi Törvényszéken, jelenléte rendszeressé vált,2012. áprilisában és novemberében széleskörű, átfogó, sajtótájékoztatót tartottunk, bemutatva a Fővárosi Törvényszék működését,FT Sajtóosztály tevékenységi köre lényegesen szélesebbé vált
160
büntető és civilisztikai FT döntvénytár elektronikus kialakítása
a szakmai egyeztetések és próbaüzem a Montana Kft-vel lezajlott 2012. évben, a továbbfejlesztés az OBH informatikai főosztályával együtt indokolt
a Fővárosi Törvényszék SZMSZ-ének és belső szabályzatainak aktualizálása
az FT SZMSZ-ét teljes egészében átdolgoztuk, a Törvényszék valamennyi szabályzatát és elnöki intézkedését a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően módosítottuk
A fenti táblázatban szereplő célkitűzéseket 2012. év elején fogalmaztam meg, s megállapítható, hogy vezetőtársaim, kollégáim támogatásával azok megvalósítása megtörtént.
16. A 2013. év fontosabb igazgatási célkitűzései
Célkitűzések a létszámgazdálkodás területén:
• a munkateher arányos létszámgazdálkodás folyamatos fenntartása a kollégiumok és kerületi bíróságok között,
• a „rapid” kirendelések gyakorlatának biztosítása munkateherarány eltolódás észlelése esetén,
• a Törvényszék elnökhelyettesi álláshelyének pályázati úton történő betöltése, • a nyugdíjba vonult kollégák méltányos, célszerű, munkaterhet csökkentő
visszafoglalkoztatása az egyes szakágakba,• Büntető Kollégiumban 1, a Polgári Kollégiumban 2 fellebbviteli tanács
kialakítása a munkateher arányosítása érdekében,• a létszámstabilitás feltételrendszerének biztosítása valamennyi szervezeti
egységben.
A munkavégzés és az elhelyezési körülmények feltételeinek javítása 2013. évben:
• a Fővárosi Törvényszék főépületében üressé vált 1000 nm-nyi terület szakszerű tervezés utáni felújítása, tárgyalótermek, ügyfélcentrum, kezelőirodai centrum kialakítása, a bírák, a dolgozók elhelyezési körülményeinek javítása,
• a Fővárosi Törvényszék egységes Nyomozási Bírói Csoportjának elhelyezése 2013. szeptember 30-ig, a Budapest, II. kerület, Fő utca 70-78. szám alatti épületben,
• a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma felújítási munkálatainak befejezése, az új elhelyezési körülmények tervezése és kialakítása a Varsányi Irén utcában,
• a PKKB és a BKKB szabálysértési szervezeti egységeinek egy épületbe történő költöztetése 2013. nyarán a Budapest, VIII. kerület, II. János Pál pápa tér 7. szám alá,
• közreműködés a BKT területén kialakításra kerülő egységes szabálysértési
161
bíróság tervezésében, a tervezési és kivitelezési igények pontos modellezése 2013. április-májusára,
• a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon megkezdett felújítási munkák 2013. első félévi befejezése, az udvari terület átalakításával kapcsolatos koncepció, továbbá a tetőtér beépítés lehetséges megoldásának összeállítása,
• a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság új épületszárnyának tervezése és kivitelezése 2013. évben,
• a Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdett tárgyalótermi klimatizálási program folytatása,
• a Budapest, IX. kerület Soroksári út 53-55. szám alatti központi irattári centrum polcozásának folytatása,
• a Budapest, XIV. kerület Colombus utca 19-21. szám alatt található ingatlan átalakításával, felújításával kapcsolatos tervezési eljárás megindítása, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiuma egységes elhelyezését biztosítva.
Célkitűzések a Fővárosi Törvényszék pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban 2013. évben:
• a 2012. évben bevezetett és megvalósított, átlátható, racionális, s takarékos gazdálkodás változatlan fenntartása,
• a tartós távollét terhén alkalmazás pénzügyi feltételeinek változatlan biztosítása 2013. évben is,
• az instruktor bírák anyagi elismerésének fenntartása 2012. évhez hasonlóan,• a szociális segélyek, fizetési előlegek limitált biztosítása 2012. évhez
hasonlóan,• az Iasz. 102. § (1) bekezdés szerint biztosítható alapilletmény-emelés átfogó
felülvizsgálata és rendezése az év során,• együttműködés az Országos Bírósági Hivatallal a nyugdíjas
visszafoglalkoztatás pénzügyi feltételrendszerének megteremtése során.
A 2013. év egyéb igazgatási célkitűzései:
• az időszerűségi mutató javítása a Fővárosi Törvényszék Polgári és Büntető Kollégiuma elsőfokú tanácsainál, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Munkaügyi Csoportjában, továbbá a Budapesti IV. és XV., és XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság büntető szakágában,
• az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatának megjelenéséig a bírák értékelési rendjének egységesítése a rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok alapján,
• a mediátori tevékenység feltételrendszerének továbbfejlesztése, a tanúgondozás
162
kereteinek kialakítása az egyes bíróságokon,• a belső szakmai továbbképzési rendszer erősítése, figyelemmel a hatályba lépő
nagy kódexekre (Ptk., Btk.),• a Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak megújítása,
kapcsolatépítés, különös figyelemmel a gyakorlati szakmai tapasztalatcserékre,• a Fővárosi Törvényszék megerősített és hatékonyabb érdekérvényesítése az
egyes peres eljárásokban az Országos Bírósági Hivatal Jogi és Képviseleti Főosztályán keresztül,
• a Fővárosi Törvényszék Titkárságának tehermentesítése, feladatarányosítások,• a 2013. évben hatályba lépő költségvetési és gazdasági tárgyú jogszabályok,
valamint OBH elnöki utasítások alapján a belső szabályzataink és elnöki intézkedések átdolgozása, aktualizálása (gazdálkodási szabályzat, a bírói munka igazgatási ellenőrzésével kapcsolatos szabályzat, a bírák értékelési rendjére vonatkozó szabályzat).
17. Központi intézkedést igénylő javaslatok
Kiemelten fontos feladatnak tartjuk az eddigi több évtizedes tapasztalat alapján a bírák munkájának értékelése tárgyában az országosa egységes szemlélet és szabályozás megalkotását, javaslom a munkabizottság eddigi eredményeinek áttekintését, s szabályozás kiadását 2013-ban. A bírák egységes, új értékelési rendjének kialakításával párhuzamosan feltétlenül szükséges az 1997. évi LXVIII. törvény értékelési rendszerének átgondolása és módosítása, tekintettel arra, hogy a hatályos, egységes értékelési rend alkalmatlan az egymástól lényegesen különböző feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottak (pl. egyesbíró feladatkörében eljáró titkárok) munkájának szakszerű értékelésére.
Hasonlóan kiemelten fontos kérdés a bíróság vezetői számára az 1999. évi 9. számú OIT szabályzat módosított kidolgozása; a bíróságok igazgatásáról szóló szabályzat működésünk szempontjából „alap-szabályzatnak” tekinthető, így a 2013. évi megszerkesztése és közzététele nagy segítséget nyújtana a bírósági elnökök, vezetők számára.
Ugyanígy különösen jelentősnek tartom a bíróságok gazdálkodását rendező szabályzat végleges formátumú megszerkesztését, s a szakmai viták lezárása után a hatályba léptetését.
A 2013. évben várható nyugdíjas „visszafoglalkoztatás” pénzügyi feltételrendszereit a Fővárosi Törvényszék önállóan biztosítani nem tudja, ezért e körben az OBH, a fejezeti költségvetés támogatását kérjük.
163
Tisztelt Kollégák!
2012. év elején ígéretet tettem arra, hogy a Fővárosi Törvényszék helyzetét nem kisebb toldozgatásokkal kívánjuk javítani, rendezni, hanem világosan megfogalmazott és reális célok mentén, valamennyi működési területen megújítást szeretnék végrehajtani a szükséges és indokolt mértékben. A kitűzött alapcél egyértelmű volt, s ma sem változott: jobb elhelyezési és munkakörülmények biztosítása mellett a munkateher enyhítése és arányosítása minden szervezeti egységünkben. 2012. évben úgy érzem az első lépéseket a kitűzött irányba az ingatlangazdálkodási, pénzügyi, létszámgazdálkodási területeken megtettük. Az erőforrások belső feltárása és mobilizálása megkezdődött. Számos szervezeti egységünkben a munkateher csökkent, illetve arányosabbá vált.
Annak ellenére, hogy a 2012. év soha nem látott bírói létszámmozgást eredményezett a Fővárosi Törvényszék életében, az elért eredményeink, mutatóink kimagaslóak. A Fővárosi Törvényszék bírói karának helytállása, elkötelezettsége 2013. évben is igazolódott. Köszönöm minden bíró társamnak, vezetőtársaimnak a helytállást, köszönöm azt, hogy az elnöki program végrehajtásában mindvégig következetesen támogattak. Köszönöm az Országos Bírósági Hivatal elnökének és dolgozóinak a támogatást, a pénzügyi és létszámgazdálkodás területén nyújtott segítséget. Köszönöm a Kúria elnökének és a Fővárosi Ítélőtábla elnökének az éves szakmai együttműködést, azt, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak munkájában a Fővárosi Törvényszék bírái részt vehettek. Köszönöm a Fővárosi Ítélőtábla szakmai vezetőinek nyitottságát, együttműködését, a bíróság elnökének pedig támogatását az elhelyezési nehézségeink kapcsán. Örülök, hogy 2012. évben a társszervezetekkel, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, fővárosi parancsnokával, a Fővárosi Főügyészséggel és a Budapesti Rendőr-Főkapitánysággal új alapokra helyezhettük szakmai együttműködésünket.
Köszönettel tartozom azért, mert a társszervek a protokolláris együttműködési renden túl tényleges támogatást biztosítottak a Fővárosi Törvényszéknek, s a közös gondolkodásunk valódi eredményeket hozott.
2012. a szándékolt és az előre nem tervezett mozgások intenzív éve volt. A változást átfogó léptékben akartuk, így sok területet érintettünk tudatosan. A változást a jogalkotás is eredményezte. A soha eddigihez nem mérhető bírói létszámmozgás nehéz időszakot eredményezett életünkben. Köszönet azoknak, akik e változás sodró lendületében soha nem feledkeztek meg bírói esküjükről és küldetésükről: magas szakmai színvonalon kiegyensúlyozott, hatékony ítélkezési tevékenységet folytattak. Ezt tapasztaltam a Fővárosi Törvényszékre kirendelt bíráknál, a felkért tanácselnökök munkája során és a kerületi bíróságokra 2012. április 1. napjával kinevezett pályakezdő bírák és valamennyi munkatársam esetében. A nehézségek közepette a kar összefogott, munkateljesítményben és eredményeiben pedig felülmúlta az előző évek színvonalát.
164
A nyugdíjas kollégáinkat kellő tisztelettel, méltányos érdekeiket szem előtt tartva alkalmazzuk majd 2013. évben bíróságunkon, s reményeim szerint a létszám növekedésével munkaterhünk tovább enyhülhet.
Kérem Tisztelt Kollégáimat, hogy az elnöki program 2013. évre ütemezett célkitűzéseit támogassák változatlanul.
Budapest, 2013. április 3.
Tisztelettel
Dr. Fazekas Sándorelnök
165
MELLÉKLETEK
166
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 58 56 59 3 3 3 62 60 64 39 39 37 26 25 28 99 93 100bírósági titkár 1 1 1 1 1 1 20 18 18 1 1 1 7 9 9 18 18 17bírósági fogalmazó 6 4 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 5 2 2tisztviselı 45 46 45 8 7 7 51 38 35 60 41 39 21 18 16 55 52 49bírósági ügyintéz 10 11 11 0 0 0 13 11 11 33 33 31 6 6 6 11 11 11írnok 22 25 24 1 1 1 46 57 55 39 55 53 14 17 17 23 40 40fizikai 2 8 7 3 2 2 13 15 15 17 16 15 4 4 4 0 1 1öszesen: 144 151 150 16 14 14 206 199 198 189 185 176 78 79 80 211 217 220
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 3 3 3 0 0 0 0 0 0 0 1 0 290 280 294bírósági titkár 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 50 50 49bírósági fogalmazó 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 6 5tisztviselı 47 35 34 109 96 93 39 39 38 20 17 17 455 389 373bírósági ügyintéz 12 9 9 0 1 1 0 0 0 0 0 0 85 82 80írnok 11 11 10 2 11 11 0 0 0 5 9 9 163 226 220fizikai 19 6 5 63 62 61 0 0 0 0 1 1 121 115 111összesen: 94 66 63 174 170 166 39 39 38 25 28 27 1176 1148 1132
Polgári Kollégium
Elnökség és Titkárság FTGH FT Informatikai Fıo. FTVI+ Közj. Ir. Kez. Ir. Fıvárosi Törvényszék összesen
1. melléklet
A 2012. december 31. állapot szerinti létszám ügyszakonkénti megoszlása
FİVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK
Büntetı Kollégium Katonai Tanács Gazdasági Kollégium Cégbíróság Közigazgatási Kollégium
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 97 100 87 107 115 93 31 32 25 0 0 0 235 247 205bírósági titkár 27 30 26 45 42 39 0 1 0 0 0 0 72 73 65bírósági fogalmazó 21 15 14 20 15 14 0 0 0 0 0 0 41 30 28tisztviselı 76 66 59 91 89 87 22 14 13 30 20 18 219 189 177bírósági ügyintézı 10 10 9 15 12 11 2 2 2 4 4 4 31 28 26végrehajtási ügyintézı 0 0 0 3 3 3 0 0 0 0 0 0 3 3 3írnok 61 61 57 82 82 75 4 16 14 0 14 14 147 173 160fizikai 11 10 10 10 9 9 2 2 2 17 17 17 40 38 38összesen: 303 292 262 373 367 331 61 67 56 51 55 53 788 781 702
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 21 23 21 32 36 26 0 0 0 2 2 2 55 61 49bírósági titkár 11 11 9 9 9 8 0 0 0 0 0 0 20 20 17bírósági fogalmazó 3 2 1 3 2 2 0 0 0 0 0 0 6 4 3tisztviselı 20 15 12 28 27 27 0 0 0 10 10 7 58 52 46bírósági ügyintézı 2 1 0 7 7 7 0 0 0 0 0 0 9 8 7végrehajtási ügyintézı 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1írnok 12 12 12 20 20 20 0 0 0 5 10 10 37 42 42
fizikai 0 0 0 1 1 1 0 0 0 13 14 14 14 15 15összesen: 69 64 55 101 103 92 0 0 0 30 36 33 200 203 180
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 10 10 8 21 19 17 0 0 0 0 0 0 31 29 25bírósági titkár 3 3 2 11 12 11 0 0 0 0 0 0 14 15 13bírósági fogalmazó 2 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 4 4 4tisztviselı 14 11 11 20 19 19 0 0 0 4 4 4 38 34 34bírósági ügyintézı 1 1 1 4 4 3 0 0 0 1 1 1 6 6 5végrehajtási ügyintézı 0 0 0 3 3 3 0 0 0 0 0 0 3 3 3írnok 4 4 4 12 11 10 0 0 0 0 0 0 16 15 14fizikai 0 0 0 5 5 5 0 0 0 4 4 4 9 9 9összesen: 34 31 28 78 75 70 0 0 0 9 9 9 121 115 107
BKKB
Bp-i II. és III. K.B.
KERÜLETI BÍRÓSÁGOK
PKKB
Büntetı ügyszak Polgári ügyszak Gazdasági ügyszak egyéb összesen:
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 9 10 8 15 16 16 0 0 0 0 0 0 24 26 24bírósági titkár 7 8 7 6 6 4 0 0 0 0 0 0 13 14 11bírósági fogalmazó 0 0 0 3 3 2 0 0 0 0 0 0 3 3 2tisztviselı 8 3 3 15 15 15 0 0 0 5 5 5 28 23 23bírósági ügyintézı 2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 2 1 1végrehajtási ügyintézı 0 0 0 2 2 2 0 0 0 0 0 0 2 2 2írnok 10 10 10 10 11 11 0 0 0 0 0 20 21 21
fizikai 1 1 1 1 1 1 0 0 0 4 4 4 6 6 6összesen: 37 33 30 52 54 51 0 0 0 9 9 9 98 96 90
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 12 13 13 15 16 16 0 0 0 0 0 0 27 29 29bírósági titkár 7 6 4 4 7 6 0 0 0 0 0 0 11 13 10bírósági fogalmazó 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 4 2 2tisztviselı 19 17 16 14 14 14 0 0 0 3 3 2 36 34 32bírósági ügyintézı 4 4 4 1 1 1 0 0 0 2 2 2 7 7 7végrehajtási ügyintézı 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0írnok 3 3 3 9 9 7 0 0 0 3 4 4 15 16 14fizikai 3 3 3 3 3 3 0 0 0 4 4 4 10 10 10összesen: 50 48 45 48 50 47 0 0 0 12 13 12 110 111 104
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 12 13 12 18 19 15 0 0 0 0 0 0 30 32 27bírósági titkár 5 5 3 8 8 7 0 0 0 0 0 0 13 13 10bírósági fogalmazó 0 0 0 3 1 1 0 0 0 0 0 0 3 1 1tisztviselı 9 9 8 24 16 16 0 0 0 6 6 39 31 24bírósági ügyintézı 2 2 2 2 3 3 0 0 0 0 1 1 4 6 6végrehajtási ügyintézı 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1írnok 8 8 7 7 8 6 0 0 0 0 7 7 15 23 20fizikai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 11 11 11 11 11összesen: 36 37 32 63 56 49 0 0 0 17 25 19 116 118 100
Bp-i IV. és XV. K.B.
Bp-i XVIII. és XIX. K.B.
Bp-i XX., XXI. és XXIII. K.B.
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 0 0 0 28 30 25 0 0 0 0 0 0 28 30 25bírósági titkár 0 0 0 9 8 6 0 0 0 0 0 0 9 8 6bírósági fogalmazó 0 0 0 2 1 1 0 0 0 0 0 0 2 1 1tisztviselı 0 0 0 25 21 18 0 0 0 0 0 0 25 21 18bírósági ügyintézı 0 0 0 7 6 6 0 0 0 0 0 0 7 6 6végrehajtási ügyintézı 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0írnok 0 0 0 16 19 19 0 0 0 0 0 0 16 19 19fizikai 0 0 0 8 8 8 0 0 0 0 0 0 8 8 8összesen: 0 0 0 95 93 83 0 0 0 0 0 0 95 93 83
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.bíró 161 169 149 236 251 208 31 32 25 2 2 2 430 454 384bírósági titkár 60 63 51 92 92 81 0 1 0 0 0 0 152 156 132bírósági fogalmazó 28 21 19 35 24 22 0 0 0 0 0 0 63 45 41tisztviselı 146 121 109 217 201 196 22 14 13 58 48 36 443 384 354bírósági ügyintézı 21 19 17 36 33 31 2 2 2 7 8 8 66 62 58végrehajtási ügyintézı 0 0 0 10 10 10 0 0 0 0 0 0 10 10 10írnok 98 98 93 156 160 148 4 16 14 8 35 35 266 309 290
fizikai 15 14 14 28 27 27 2 2 2 53 54 54 98 97 97összesen: 529 505 452 810 798 723 61 67 56 128 147 135 1528 1517 1366
eng. tényl. dolg.bíró 720 734 678bírósági titkár 202 206 181bírósági fogalmazó 75 51 46tisztviselı 898 773 727bírósági ügyintéz 151 144 138végrehajtási ügyintéz 10 10 10írnok 429 535 510fizikai 219 212 208összesen: 2704 2665 2498
Mindösszesen:
FT és Kerületi Bíróságok összesen:
Kerületi bíróságok összesen:
Büntetı ügyszak Polgári ügyszak Gazdasági ügyszak egyéb
FMüB
Beosztás
(munkakör)eng.
1 fı bíróra
esı iü-i alk.
aránya (fı)
1 fı iü-i
alk. aránya
bíróhoz
viszonyítva
(fı)*
tényleges1 fı bíróra
esı iü-i alk.
aránya (fı)
1 fı iü-i
alk. aránya
bíróhoz
viszonyítva
(fı)*
dolgozó1 fı bíróra
esı iü-i alk.
aránya (fı)
1 fı iü-i
alk. aránya
bíróhoz
viszonyítva
(fı)*
bíró 720 734 678
bírósági titkár 202 0,281 3,564 206 0,281 3,563 181 0,267 3,746
bírósági fogalmazó 75 0,104 9,600 51 0,069 14,392 46 0,068 14,739
tisztviselı 898 1,247 0,802 773 1,053 0,950 727 1,072 0,933
bírósági ügyintézı 151 0,210 4,768 144 0,196 5,097 138 0,204 4,913
végrehajtási ügyintézı 10 0,014 72,000 10 0,014 73,400 10 0,015 67,800
írnok 429 0,596 1,678 535 0,729 1,372 510 0,752 1,329
fizikai dolgozó 219 0,304 3,288 212 0,289 3,462 208 0,307 3,260
összesen: 2704 2665 2498
2. melléklet
A 2012. december 31. napján aktuális állapot szerinti engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet aránya
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig
Fővárosi Törvényszék
1. Dr. Fazekas Sándor elnök 2012-01-05 2018-01-04 elnöki kinevezés2. Dr. Polgárné dr. Vida Judit általános elnökhelyettes 2012-11-01 2018-10-31 elnökhelyettesi kinevezés
3. Dr. Péntek László 2012-07-01 2013-06-30
FT Polgári Kollégium
1. kollégiumvezető 2012-11-01 2018-10-31
2. mb. csoportvezető 2012-01-01 2013-12-313. Dr. Gyarmathy Judit mb. csoportvezető 2012-02-27 2013-02-284. Dr. Kovács Helga Mariann mb. csoportvezető 2012-02-27 2012-12-31
FT Büntető Kollégium
1. Dr. Mikó Gergely kollégiumvezető 2012-06-01 2018-05-31
2. Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna mb. kollégiumvezető-helyettes 2012-07-01 2013-06-30
3. Dr. Horváth Zsolt csoportvezető 2010-05-01 2016-04-30
FT Katonai Tanács
1. Dr. Tóth Szabolcs csoportvezető 2012-12-01 2018-11-30 csoportvezetői kinevezés
Megjegyzés(főbb változások)
igazgatási feladatok ellátásával megbízott kollégiumvezető-
helyettes - mb. elnökhelyettes
Dr. Szemán Felicitász vezetői tisztségéről lemondott 2012.04.30.
napjával.
Rosnerné dr. Romenda ZsuzsannaDr. Ábrán József 2012.06.30.
napjával bírói tisztségéből felmentésre került.
Dr. Homolya Szilvia
Dr. Frech Ágnes 2012.06.30. napjával bírói tisztségéből
felmentésre került.Dr. Péntek László megbízva igazgatási (elnökhelyettesi)
feladatok ellátásával.
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
FT Közig. Kollégium
1. 2012-03-01 2012-12-31
2. Dr. Réthy Edit csoportvezető 2008-03-01 2014-02-283. csoportvezető-helyettes 2010-07-01 2016-06-30
1. kollégiumvezető 2012-11-01 2018-10-31
2. Karacsné dr. Orosz Gabriella csoportvezető 2010-09-01 2016-08-313. Dr. Elek Orsolya csoportvezető-helyettes 2010-09-01 2016-08-314. Dr. Tóth Gyula mb. csoportvezető 2012-09-01 2013-08-31
FT Cégbírósága
1. Dr. Kenesei Judit kollégiumvezető-helyettes 2008-12-01 2014-11-30
2. Dr. Hámori Andrea mb. csoportvezető (elnöki bíró) 2012-10-01 2013-03-31
3. csoportvezető 2010-06-01 2016-05-31
4. Dr. Erdélyi Katalin mb. csoportvezető 2012-04-01 2012-12-31
Dr. Kopinja Máriaigazgatási feladatok ellátásával
megbízott kollégiumvezető-helyettes - mb. kollégiumvezető
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet 2012.01.01. napjával áthelyezve a
Kúriára.
Dr. Huber Gábor
FT Gazd. Kollégium
Dr. Maka Mária Dr. Kiss Gábor 2012.05.01. napjával áthelyezve a Kúriára.
Dr. Hámori Andrea 2012. 06.01.- 2012.09.30. beo OBH-ba.
Dr. Lahucsky HajnalkaDr. Bacsy Kázmér 2012.06.30.
napjával bírói tisztségéből felmentésre került.
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
PKKB
1. Dr. Ribai Csilla elnök 2012-11-01 2018-10-31
2. Dr. Rózsáné dr. Szilágyi Sarolta Zsuzsanna mb. általános elnökhelyettes 2012-07-01 2013-11-30
3. elnökhelyettes 2012-11-01 2018-10-31
4. Dr. Szabó Tamás Attila elnökhelyettes 2012-11-01 2018-10-31
5. Dr. Kassai Árpád Mihály csoportvezető, elnöki bíró 2009-02-01 2015-01-31 kirendelve FT-re
PKKB P. I. Csoport
1. Dr. Fónyi Albert csoportvezető 2008-09-15 2014-09-142. csoportvezető-helyettes 2008-09-15 2014-09-143. Dr. Szentpéteri Marietta Katalin csoportvezető-helyettes 2012-05-15 2018-05-14 csoportvezető-helyettesi kinevezés
PKKB P. III. Csoport
1. csoportvezető 2009-01-01 2014-12-312. csoportvezető-helyettes 2013-01-15 2019-01-14 ismételt vezetői kinevezés3. Dr. Gyuris Judit csoportvezető-helyettes 2009-12-01 2015-11-30
Dr. Fazekas Sándor a FT kinevezett elnöke.
Dr. Ribai Csilla a PKKB kinevezett elnöke.
Grimné dr. Fancsali ZsuzsannaDr. Bánhidi Istvánné 2011.12.31.
napjával bírói tisztségéből felmentésre került.
Dr. Kiss Éva 2012.06.30. napjával bírói tisztségéből felmentésre került.
Dr. Pappné dr. Jenei Andrea (titk. vez.) csoportvezetői kinevezése
megszüntetésre került 2012.11.05. napjával.
Dr. Sulai Tibor
Dr. Haupt EgonDr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
PKKB P. IV. Csoport
1. Dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet csoportvezető 2008-09-15 2014-09-142. csoportvezető-helyettes 2009-12-01 2015-11-30
3. mb. csoportvezető-helyettes 2012-09-01 2013-03-31
1. Dr. Vidor László csoportvezető 2007-06-01 2013-05-31
1. csoportvezető 2008-01-01 2013-12-312. csoportvezető-helyettes 2008-01-01 2013-12-31
PKKB B. II. Csoport
1. csoportvezető 2012-11-01 2018-10-31
2. mb. csoportvezető-helyettes 2012-03-01 2012-12-31
Dr. Bódisné dr. Besenyei Kinga
Dr. Madlena ErzsébetDr. Kozák Henriett 2012.09.30.
napjával lemondott vezetői tisztségéről.
PKKB Bk. Csoport
Dr. Vidor László felső korhatár változása kapcsán nyugállományba
vonult 2012.12.31. napjával.
PKKB Szabálys. Csop.
Dr. Fekecs BeátaBenkéné dr. Urbancsek Viktória
Dr. Hirtling IbolyaDr. Bodor Tibor Orbán 2012.06.30. napjával bírói
tisztségéből felmentésre került.
Kerekesné dr. Makranczi Zita Grimné dr. Fancsali Zsuzsanna a PKKB kinevezett elnökhelyettese.
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
PKKB B. III. Csoport
1. mb. csoportvezető-helyettes 2012-01-01 2012-12-31
2. Dr. Rimai Tibor 2012-04-01 2012-12-31
3. Dr. Gyárfás Krisztina mb. csoportvezető-helyettes 2012-06-01 2012-12-31
PKKB B. IV. Csoport
1. csoportvezető-helyettes 2009-12-01 2015-11-30
1. Dr. Csonka Ildikó csoportvezető 2010-10-05 2016-10-042. csoportvezető-helyettes 2010-11-01 2016-10-31
3. Dr. Varga Erika mb. csoportvezető-helyettes 2012-11-01 2013-04-30
2. csoportvezető 2011-01-15 2017-01-143. csoportvezető-helyettes 2011-01-15 2017-01-14
Dr. Cseszlainé dr. Boros Judit
csoportvezető-helyettes, mb. csoportvezető
Dr. Szűcs István Ádám 2012.08.30. napjával lemondott bírói
tisztségéről. Dr. Rimai Tibor megbízva csv.
bírói feladatokkal.
Szinessyné dr. Bardocz Krisztina
PKKB Gazd. Csoport
Papné dr. Lemle IzabellaDr. Szabó Tamás Attila a PKKB
kinevezett elnökhelyettese.
PKKB Pk. Csoport
Dr. Izsai KrisztinaDr. Portisch Éva Erika
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
BKKB
1. Dr. Kun Zsuzsanna elnök 2012-11-01 2018-10-31
2. Lovász Andrásné dr. elnökhelyettes 2008-09-15 2014-09-14
1. Kárásziné dr. Kicsiny Noémi csoportvezető 2007-11-01 2013-10-31
1. Dr. Oros Ágnes Katalin csoportvezető 2011-07-01 2017-06-302. mb. csoportvezető-helyettes 2012-01-01 2013-06-30
1. Dr. Ocskó Katalin Éva mb. csoportvezető 2012-06-01 2013-02-28 korábban felkéréssel
BKKB büntető ügyszak
1. Dr. Bárány Mária mb. csoportvezető 2012-11-15 2013-05-14
BKKB Nyom. Bírói és Szab. sért. Cs.
1. Sárrétiné dr. Szilágyi Mónika csoportvezető 2009-02-01 2015-01-312. Dr. Huszti Tünde mb. csoportvezető-helyettes 2011-12-01 2013-06-30
Dr. Szepes András László 2012.06.30. napjával bírói
tisztségéből felmentésre került.
BKKB Pk. Csoport
BKKB Vagyonj. Csoport
Pumné dr. Szvoboda Erna
BKKB Családj. Csoport
Dr. Kun Zsuzsanna a BKKB kinevezett elnöke.
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
1. elnök 2012-11-01 2018-10-31
2. Imréné dr. Horváth Katalin elnökhelyettes 2008-07-01 2014-06-30
1. Dr. Kovács József mb. csoportvezető 2012-06-01
1. Dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó elnök 2011-01-02 2017-01-012. elnökhelyettes 2009-11-01 2015-10-31
1. Dr. Tóth Péter csoportvezető 2011-06-01 2017-05-31
1. elnök 2008-07-01 2014-06-302. Trappné dr. Kiszely Rita elnökhelyettes 2008-09-15 2014-09-14
1. Dr. Urbán Ildikó csoportvezető 2012-05-01 2018-04-30
Bp-i II. és III. Kerületi Bíróság
Kádárné dr. Báló Ágnes Judit Dr. Mikó Gergely a FT kinevezett kollégiumvezetője.
Bp-i II. és III. Ker. Bír. bünt. ügyszak
pály. elbír. A megbízás 2013.02.28. napjáig szólt, utána kinevezésre került.
Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság
Dr. Kercsmarics Marianna
Bp-i IV. és XV. Ker. Bír. polgári üsz.
Bp-i XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
Dr. Nadabán Ferenc Sándor
Bp-i XVIII. és XIX. KB polgári üsz.
Bírósági vezetők (kinevezéssel és megbízással) 2012. december 31-én(név szerinti, 2012. évi változásokkal) 3. melléklet
Név Vezetői tisztség Mettől Meddig Megjegyzés(főbb változások)
1. Dr. Kelemen Gyöngyi elnök 2010-12-01 2016-11-302. elnökhelyettes 2010-12-01 2016-11-30
1. Dr. Filipp Mónika Julianna csoportvezető 2011-06-01 2017-05-31
2. csoportvezető 2010-04-15 2016-04-14
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
1. Dr. Simon Éva mb. elnök 2012-01-01 2012-12-31
2. Dr. Laczó Adrienn Lilla mb. elnökhelyettes 2012-01-16 2012-12-31
3. Dr. Farkas Gabriella mb. csoportvezető 2012-01-16 2012-12-31
Bp-i XX., XXI. és XXIII. Ker. Bír.
Dr. Mizsei Ibolya
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB polgári üsz.
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB büntető üsz.
Dr. Demeter Andra
Dr. Handó Tünde 2012.01.01. napjától az OBH elnöke.
Dr. Suba Ildikó 2012.01.01. napjával beosztva a Kúriára.
Sipőczné dr. Tánczos Rita 2011.11.01. napjától beosztva FT-re.
4. melléklet
engedélyezett bírói létszám tényleges bírói létszám* dolgozó bírói létszám**
Fővárosi Törvényszék 3 - 3 - 3 -elnök - - - - - -általános elnökhelyettes - - - - - -elnökhelyettes - - - - - -
58 - 56 - 59 -kollégiumvezető 60 20,69 58 20,71 61 20,75kollégiumvezető-helyettes 59 20,34 57 20,36 60 20,41csoportvezető 58 20,00 56 20,00 59 20,07
3 - 3 - 3 -csoportvezető 2 0,69 2 0,71 2 0,68
62 - 60 - 64 -kollégiumvezető 100 34,48 98 35,00 100 34,01csoportvezető 27 9,31 28 10,00 28 9,52csoportvezető-helyettes 26 8,97 27 9,64 27 9,18csoportvezető 22 7,59 22 7,86 24 8,16FT Cégbírósága 39 - 39 - 37 -kollégiumvezető-helyettes 38 13,10 38 13,57 36 12,24csoportvezető (elnöki bíró) 37 12,76 37 13,21 35 11,90csoportvezető 36 12,41 36 12,86 34 11,56csoportvezető 0 0,00 0 0,00 0 0,00FT Közig. Koll. 26 - 25 - 28 -kollégiumvezető 25 8,62 24 8,57 27 9,18csoportvezető 0 0,00 0 0,00 0 0,00csoportvezető-helyettes 0 0,00 0 0,00 0 0,00
99 - 94 - 100 -kollégiumvezető 98 33,79 93 33,21 99 33,67csoportvezető 39 13,45 91 32,50 97 32,99csoportvezető 39 13,45 91 32,50 97 32,99csoportvezető 2 0,69 2 5,56 2 0,68Összesen 290 - 280 - 294 -
Egy vezetői beosztásra jutó bírói létszám aránya a törvényszéken és a kerületi (munkaügyi) bíróságokon (2012. december 31-ei állapot szerint)
Vezetői tisztség (kinevezéssel v. megbízással)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a FT eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a FT eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a FT eng. bírói
létszámához képest (%)
FT Bünt. Koll.
FT Bünt. Koll. Kat. Tanács
FT Gazd. Koll.
FT Polg. Koll.
engedélyezett bírói létszám tényleges bírói létszám* dolgozó bírói létszám**
PKKB 7 - 5 - 5 -elnök 234 99,57 246 99,60 204 99,51általános elnökhelyettes 231 98,30 243 98,38 201 98,05elnökhelyettes (B) 93 39,57 98 39,68 85 41,46elnökhelyettes (P) 135 57,45 144 58,30 115 56,10
0 0,00 0 0,00 0 0,0034 - 36 - 32 -
csoportvezető 33 14,04 35 14,17 31 15,12csoportvezető-helyettes 32 13,62 34 13,77 30 14,63
36 - 40 - 32 -csoportvezető 35 14,89 49 19,84 31 15,12csoportvezető-helyettes 33 14,04 47 19,03 29 14,15csoportvezető-helyettes 33 14,04 47 19,03 29 14,15
10 - 9 - 8 -csoportvezető-helyettes 9 3,83 8 3,24 7 3,41
7 - 7 - 7 -csoportvezető 6 2,55 6 2,43 6 2,93csoportvezető-helyettes 5 2,13 5 2,02 5 2,44
6 - 6 - 6 -csoportvezető 5 2,13 5 2,02 5 2,44
29 - 33 - 24 -csoportvezető 28 11,91 32 12,96 23 11,22csoportvezető-helyettes 26 11,06 30 12,15 21 10,24csoportvezető-helyettes 26 11,06 30 12,15 21 10,24
40 - 41 - 31 -csoportvezető 39 16,60 40 16,19 30 14,63csoportvezető-helyettes 37 15,74 38 15,38 28 13,66csoportvezető-helyettes 37 15,74 38 15,38 28 13,66
32 - 35 - 32 -csoportvezető 31 13,19 34 13,77 31 15,12csoportvezető-helyettes 29 12,34 32 12,96 29 14,15csoportvezető-helyettes 29 12,34 32 12,96 29 14,15
31 - 32 - 25 -csoportvezető 30 12,77 31 12,55 24 11,71csoportvezető-helyettes 28 11,91 29 11,74 22 10,73csoportvezető-helyettes 28 11,91 29 11,74 22 10,73
3 - 3 - 3 -csoportvezető 2 0,85 2 0,81 2 0,98csoportvezető-helyettes 1 0,43 1 0,40 1 0,49Összesen 235 - 247 - 205 -
Vezetői tisztség (kinevezéssel v. megbízással)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
csoportvezető (elnöki bíró - polg. üsz.)PKKB B.II. Csop.
PKKB B.III. Csop.
PKKB B.IV. Csop.
PKKB Szab. sért. Csop.
PKKB Bny. Csop.
PKKB P. I. Csop.
PKKB P. III. Csop.
PKKB P. IV. Csop.
PKKB Gazd. Csop.
PKKB Perenkívüli Csop.
engedélyezett bírói létszám tényleges bírói létszám* dolgozó bírói létszám**
BKKB 2 - 2 - 2 -elnök 54 98,18 60 98,36 48 97,96elnökhelyettes 53 96,36 59 96,72 47 95,92
24 - 28 - 19 -csoportvezető 23 41,82 27 44,26 18 36,73csoportvezető-helyettes 22 40,00 26 42,62 17 34,69
6 - 6 - 6 -csoportvezető 5 9,09 5 8,20 5 10,20
2 - 2 - 1 -csoportvezető 1 1,82 1 1,64 0 0,00
16 - 17 - 16 -csoportvezető 15 27,27 16 26,23 15 30,61
5 - 6 - 5 -csoportvezető 4 7,27 5 8,20 4 8,16csoportvezető-helyettes 3 5,45 4 6,56 3 6,12Összesen 55 - 61 - 49 -
2 - 2 - 2 -elnök 30 96,77 28 96,55 24 96,00elnökhelyettes 29 93,55 27 93,10 23 92,00
9 - 9 - 8 -csoportvezető 8 25,81 8 27,59 7 28,00
20 - 18 - 15 -
Összesen 31 - 29 - 25 -2 - 2 - 2 -
elnök 23 95,83 25 96,15 23 95,83elnökhelyettes 22 91,67 24 92,31 22 91,67
8 - 9 - 7 -nincs vezetői státusz 0 0,00 0 0,00 0 0,00
14 - 15 - 15 -csoportvezető 13 54,17 14 53,85 14 58,33Összesen 24 - 26 - 24 -
2 - 2 - 2 -elnök 26 96,30 28 96,55 28 96,55elnökhelyettes 25 92,59 27 93,10 27 93,10
11 - 12 - 12 -nincs vezetői státusz 0 0,00 0 0,00 0 0,00
14 - 15 - 15 -csoportvezető 13 48,15 14 48,28 14 48,28Összesen 27 - 29 - 29 -
2 - 2 - 2 -elnök 29 96,67 31 96,88 26 96,30elnökhelyettes 28 93,33 30 93,75 25 92,59
11 - 12 - 11 -csoportvezető 10 33,33 11 34,38 10 37,04
17 - 18 - 14 -csoportvezető 16 53,33 17 53,13 13 48,15Összesen 30 - 32 - 27 -
Vezetői tisztség (kinevezéssel v. megbízással)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
BKKB Vagyonjogi Csop.
BKKB Családjogi Csop.
BKKB Perenkívüli Csop.
BKKB Büntető Csop.
BKKB Nyom. Bírói és Szsért. Csop.
Bp-i II. és III. KB
Bp-i II. és III. KB büntető üsz.
Bp-i II. és III. KB polg. üsz.
Bp-i IV. és XV. KB
Bp-i IV. és XV. KB bünt. üsz.
Bp-i IV. és XV. KB polg. üsz.
Bp-i XVIII. és XIX. KB
Bp-i XVIII. és XIX. KB bünt. üsz.
Bp-i XVIII. és XIX. KB polg. üsz.
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB bünt. üsz.
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB polg. üsz.
engedélyezett bírói létszám tényleges bírói létszám* dolgozó bírói létszám**
Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2 - 2 - 2 -elnök 27 96,43 29 96,67 24 96,00elnökhelyettes 26 92,86 28 93,33 23 92,00Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírái 26 - 28 - 23 -csoportvezető 25 89,29 27 90,00 22 88,00Összesen 28 - 30 - 25 -Mindösszesen: 720 - 734 - 678 -
** A tényleges bírói létszám csökkentve a tartósan távollévők és a szervezeti egységtől kirendelt bírák létszámával, és megemelvea szervezeti egységhez máshonnan kirendelt bírák létszámával.
Vezetői tisztség (kinevezéssel v. megbízással)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
a szervezeti egységnél / egy vezetőre
aránya a bíróság eng. bírói
létszámához képest (%)
* Az engedélyezett álláshelyeken, továbbá bérmegtakarítás terhére (tt., 144-es hat., 2012.04.01-jei kinev.) nyilvántartott bírák létszáma.
száma
(fı)
aránya
(%)
száma
(fı)
aránya
(%)
száma
(fı)
aránya
(%)
Fıvárosi Törvényszék
22 290 13,182 4,545 7,586 280 12,727 4,545 7,857 294 13,364 4,545 7,483
PKKB 28 235 8,393 3,571 11,915 247 8,821 3,571 11,336 205 7,321 3,571 13,659
BKKB 9 55 6,111 11,111 16,364 61 6,778 11,111 14,754 49 5,444 11,111 18,367
Bp-i II. és III. KB
3 31 10,333 33,333 9,677 29 9,667 33,333 10,345 25 8,333 33,333 12,000
Bp-i IV. és XV. KB
3 24 8,000 33,333 12,500 26 8,667 33,333 11,538 24 8,000 33,333 12,500
Bp-i XVIII. és XIX. KB
3 27 9,000 33,333 11,111 29 9,667 33,333 10,345 29 9,667 33,333 10,345
Bp-i XX., XXI. ésXXIII. KB
4 30 7,500 25,000 13,333 32 8,000 25,000 12,500 27 6,750 25,000 14,815
Fıvárosi Mü-i Bíróság
3 28 9,333 33,333 10,714 30 10,000 33,333 10,000 25 8,333 33,333 12,000
Kerületek
és mü. össz.53 430 8,113 1,887 12,326 454 8,566 1,887 11,674 384 7,245 1,887 13,802
Mindösszesen 75 720 9,600 1,333 10,417 734 9,787 1,333 10,218 678 9,040 1,333 11,062
Megjegyzés: A vezetıi létszámban szerepel dr. Lahucsky H., dr. Réthy E., dr. Huber G. és dr. Kassai Á. M. is. (Nincs irányított bírói létszám esetükben.)
Tényl.
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák
Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
Dolgozó
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák
Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
4/I. Melléklet
Kimutatás a kinevezett és megbízott bírósági vezetık (te. nélkül) létszámának a bírói (te-kel együtt) létszámhoz való arányáról (2012. december 31.)
Szervezeti egységVezetık
száma
Engedélyezett bírói létszám viszonylatában Tényleges bírói létszám viszonylatában Dolgozó bírói létszám viszonylatában
Eng.
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák
Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
száma
(fı)
aránya
(%)
száma
(fı)
aránya
(%)
száma
(fı)
aránya
(%)
Fıvárosi Törvényszék
19 290 15,263 5,263 6,552 280 14,737 5,263 6,786 294 15,474 5,263 6,463
PKKB 27 235 8,704 3,704 11,489 247 9,148 3,704 10,931 205 7,593 3,704 13,171
BKKB 9 55 6,111 11,111 16,364 61 6,778 11,111 14,754 49 5,444 11,111 18,367
Bp-i II. és III. KB
3 31 10,333 33,333 9,677 29 9,667 33,333 10,345 25 8,333 33,333 12,000
Bp-i IV. és XV. KB
3 24 8,000 33,333 12,500 26 8,667 33,333 11,538 24 8,000 33,333 12,500
Bp-i XVIII. és XIX. KB
3 27 9,000 33,333 11,111 29 9,667 33,333 10,345 29 9,667 33,333 10,345
Bp-i XX., XXI. ésXXIII. KB
4 30 7,500 25,000 13,333 32 8,000 25,000 12,500 27 6,750 25,000 14,815
Fıvárosi Mü-i Bíróság
3 28 9,333 33,333 10,714 30 10,000 33,333 10,000 25 8,333 33,333 12,000
Kerületek
és mü. össz.52 430 8,269 1,923 12,093 454 8,731 1,923 11,454 384 7,385 1,923 13,542
Mindösszesen 71 720 10,141 1,408 9,861 734 10,338 1,408 9,673 678 9,549 1,408 10,472
Megjegyzés: A vezetıi létszámban nem szerepel dr. Lahucsky H., dr. Réthy E., dr. Huber G. és dr. Kassai Á. M.. (Nincs irányított bírói létszám esetükben.)
Tényl.
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
Dolgozó
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
Kimutatás a kinevezett és megbízott bírósági vezetık (te. nélkül) létszámának a bírói (te-kel együtt) létszámhoz való arányáról
(2012. december 31.)
Szervezeti
egység
Vezetık
száma
Engedélyezett bírói létszám viszonylatában Tényleges bírói létszám viszonylatában Dolgozó bírói létszám viszonylatában
Eng.
bírói
létszám
(fı)
Egy vezetıre
jutó bírák Vezetık
aránya a
bírói
létszámho
z (%)
Fıv.
Munkaügyi
Bír.
Polg. Bünt. Gazd. Cég Közig. Polg. Bünt. Gazd. Polg. Bünt. Polg. Bünt. Polg. Bünt. Polg. Bünt. Polg. Bünt. Munkaügy
áthelyezés 4 5 2 0 0 11 1 1 0 2 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 15
bírói felsı korhatár - 70.
életév (kérelmére, 2011-ben
hatályos Btj. szerint)
1 0 0 0 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
bírói felsı korhatár - 62.
életév (kérelmére, 2012-ben
hatályos Btj. szerint)
0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
bírói felsı korhatár (Alaptörv.
szerinti felsı korhatár, Bjt.
hat. kív. helyezett 90. § ha)
pont szerint)
13 6 5 6 2 32 3 3 3 9 0 2 2 0 1 1 2 0 2 1 0 1 0 0 0 0 0 47
dolgozó halála 1 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
eskütétel hiánya 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
lemondás 0 2 0 2 1 5 3 2 0 5 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11
nyugdíjba vonulás 2011. évi
kérelemre2 0 1 0 0 3 1 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5
Összesen: 21 14 8 8 4 55 9 8 3 20 0 3 3 1 1 2 2 1 3 1 0 1 0 0 0 0 0 84
Bp-i XX., XXI. és
XXIII. K. B.
Össz. Össz.Mind-
összesen
Bp-i II. és III.
K. B.
Össz.
Bp-i IV. és
XV. K. B.
Össz.
Bp-i XVIII. és
XIX. K. B.
Össz.
5. melléklet
Bírói szolgálati jogviszony megszőnése jogcím szerinti csoportosításban
Megszőnés indoka
Törvényszék
Össz.
PKKB
Össz.
BKKB
Össz.
6. melléklet
Ok
Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságokMindösszesen
Bírák Bírák
távollét távollét távollét
fő nap fő nap fő nap
Bírói felső korhatár 22 1472 67 5,841 10 622 62 2,468 32 2094 65 8,310
Lemondás 3 147 49 0,583 2 66 22 0,262 5 213 36 0,845
Nyugállomány 3 192 64 0,762 0 0 0 0,000 3 192 64 0,762
28 1811 65 7,187 12 688 57 2,730 40 2499 62 9,917
2012-ben 252 munkanap.
A bírói szolgálati viszony megszűnések jogalapja (lemondás, felmentés - nyugd. -, felső korhatár), a megszűnés miatt számítható összes munkanap kiesése és az ebből számítható "bírói létszámhiány"
"Bírói létszámhiány"/fő
"Bírói létszámhiány"/fő
"Bírói létszámhiány"/főkiesett napok
átlagosan/főkiesett napok átlagosan/fő
kiesett napok átlagosan/fő
Felmentési idő miatti kiesés összesen:
7. melléklet
2012-évi áthelyezések
Név Áthelyezés honnan Áthelyezés idıpontja
Áthelyezés hova
Fluckné dr. Papácsy Edit OBH 2012. 01. 13. FT Elnökség Dr. Laczó Adrienn Lilla Kúria 2012. 01. 16. FMÜB Dr. Majercsik Erika Kúria 2012. 02. 01. FMÜB Baloghné dr. Horváth Viktória Rózsa
Miskolci VB 2012. 04. 01. PKKB
Novákné dr. Nagy Judit Monori VB 2012. 04. 01. PKKB Dr. Szabó Eszter Szegedi VB 2012. 04. 01. PKKB Dr. Kiss Károly Szegedi TSz 2012. 06. 01. FTBK Dr. Hámori Andrea OBH 2012. 10. 01. FT Cégbíróság Dr. Benedek Judit OBH 2012. 11. 12. FT Polg. Koll. (Elnökség) Dr. Örkényi László FTPK 2012. 03. 01. OBH Dr. Németh Nándor FTBK 2012. 03. 15. FÍT Dr. Vincze Piroska FTBK 2012. 03. 15. FÍT Dr. Ujvári Ákos BKKB 2012. 03. 15. FÍT Dr. Sasvári Péter FTGK 2012. 04. 01. Székesfehérvári VB Dr. Rácz Júlia Ágnes PKKB 2012. 03. 15. Esztergomi VB Dr. Simon Gabriella Bp-i IV. és XV.
KB 2012. 04. 01. Monori VB
Dr. Kiss Gábor FT Gazd. Koll. 2012. 05. 01. Kúria Sipıczné dr. Tánczos Rita FT Polg. Koll. 2012. 05. 01. Kúria Dr. Hámori Andrea FT Cég 2012. 06. 01. OBH Dr. Vadász Viktor PKKB 2012. 08. 01. OBH Dr. Krecsik Eldoróda FTBK 2012. 09. 05. Kúria Dr. Csák Zsolt FTBK 2012. 09. 01. Kúria Dr. Vaskuti András FTBK 2012. 09. 01. Kúria Dr. Pataki Árpád FTPK 2012. 09. 01. Kúria Dr. Sári Péterné FTPK 2012. 09. 01. OBH Dr. Jávori Tünde Bp-i XVIII. és
XIX. KB 2012. 02. 01. FTBK
Dr. Illés Krisztina Bp-i IV. és XV. KB
2012. 04. 23 FTPK
Dr. Andrássy Mónika FT Polg. Koll. 2012. 04. 01. Bp-i XVIII. és XIX. KB Dr. Matosek Edina PKKB 2012. 06. 01. FTPK Dr. Szabó Csilla PKKB 2012. 06. 01. FTPK Dr. Mikó Gergely Bp-i II. és III. KB 2012. 06. 01. FTBK Dr. Albertné dr. Lackner Gertrúd Bp-i II. és III. KB 2012. 07. 01. FTBK Dr. Pap Eszter BKKB 2012. 07. 01. FTPK Dr. Szalai Géza PKKB 2012. 07. 01. FTBK Hajba Krisztina Regina Bp-i II. és III. KB 2012. 07. 01 FTBK Dr. Dobos Katalin FMÜB 2012. 08. 01. FTPK Dr. Kovács Zsuzsanna PKKB 2012. 08. 01. FTPK Dr. Remes Gábor BKKB 2012. 12. 15. FTKK
Az elmúlt évben 16 fı (12 fıvárosi és 4 kerületi bírósági bíró) került áthelyezésre a Fıvárosi Törvényszékrıl, illetve a területén mőködı bíróságokról. Az OBH-ba 4 fı, a Fıvárosi Ítélıtáblára 3 fı, a Kúriára 6 fı, a Monori Városi Bíróságra 1 fı, a Székesfehérvári Városi Bíróságra 1 fı, az Esztergomi Városi Bíróságra 1 fı. Áthelyezéssel 12 fı kerületi bírósági bíró került a Fıvárosi Törvényszék valamely kollégiumához és 1 fı fıvárosi törvényszéki bíró kerületi bíróságra. További 3 fı OBH-ba beosztott bíró és 1 fı szegedi törvényszéki bíró került a Fıvárosi Törvényszékre, továbbá 2 fı Kúriára beosztott bíró a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságra, valamint 1 fı szegedi városi bírósági bíró, 1 fı monori városi bírósági bíró és 1 fı miskolci városi bírósági bíró került a PKKB-ra. Az áthelyezések 10 db vezetıi beosztást érintettek az alábbiak szerint: 1 fıvárosi törvényszéki kollégiumvezetı áthelyezve Kúriára (dr. Kiss Gábor) 1 fıvárosi törvényszéki csoportvezetı bíró beosztva OBH-ba (dr. Hámori Andrea) 1 kerületi bírósági elnök áthelyezve Fıvárosi Törvényszékre (dr. Mikó Gergely) 2 fıvárosi törvényszéki tanácselnök áthelyezve FÍT-re (dr. Németh Nándor és dr. Vincze Piroska) 4 fıvárosi törvényszéki tanácselnök beosztva Kúriára (dr. Csák Zsolt, dr. Krecsik Eldoróda, dr. Pataki Árpád és dr. Vaskuti András) 1 fıvárosi törvényszéki tanácselnök beosztva OBH-ba (dr. Sári Péterné)
8. melléklet
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. január hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 6 hónap 2
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Elnökség 6 hónap 1
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Titkárság 6 hónap 1
Fıvárosi Közig. és Mü-i Bíróság - FT Polgári Kollégium 3 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. február hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 7 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. április hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Közigazgatási Kollégium 9 hónap 2
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 9 hónap
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 9 hónap
9 hónap 1
8,5 hónap 2
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 9 hónap 1
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Gazdasági Kollégium 8,5 hónap 3
Pesti Központi Kerületi Bíróság - Bp-i IV. és XV. KB 9 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Közigazgatási Kollégium 9 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Gazdasági Kollégium 8,5 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 8,5 hónap 1
Bp-i II. és III. Kerületi Bíróság - FT Gazdasági Kollégium 6 hónap 1
Bp-i II. és III. Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 9 hónap 1
Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 8,5 hónap 1
Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 7 hónap 1
Fıvárosi Közig. és Mü-i Bíróság - FT Polgári Kollégium 4 hónap 1
Fıvárosi Közig. és Mü-i Bíróság - FT Közigazgatási Kollégium 9 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. május hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 8 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. június hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 7 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. július hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
FT Büntetı Kollégium - Pesti Központi Kerületi Bíróság 1 év 1
FT Büntetı Kollégium - Bp-i II. és III. Kerületi Bíróság 6 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. augusztus hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
2
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium
FT - Pesti Központi Kerületi Bíróság 9 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. szeptember hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 6 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 4 hónap 1
Bp-i II. és III. Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 6 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. október hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
FT Polgári Kollégium - Pesti Központi Kerületi Bíróság 1 év 1
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Büntetı Kollégium 1 év 1
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 3 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Gazdasági Kollégium 6 hónap 1
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB - FT Polgári Kollégium 3 hónap 1
Fıvárosi Közig. és Mü-i Bíróság - FT Polgári Kollégium 6 hónap 1
Kirendelések - törvényszéki hatáskörben - 2012. november hónapban
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 7 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - FT Polgári Kollégium 6 hónap 1
Kirendelés - OBHE hatáskörben - Kúriára
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
FT Büntetı Kollégium - Kúria 5 hónap 1
Budai Központi Kerületi Bíróság - Kúria 3 hónap 1
Kirendelés - OBHE hatáskörben - Ítélıtábláról Fıvárosi Törvényszékre
Kirendelés iránya Kirendelés tartama Kirendelt bírák száma
6 hónap 1
9,5 hónap 1Fıvárosi Ítélıtábla - FT Büntetı Kollégium
9. melléklet
Szervezeti egység Fıvárosi Törvényszéken Kerületi (munkaügyi) bíróságon
Fiatalkorúak büntetıügyében történı eljárásra 3 18
Büntetés-végrehajtási bírói feladatok ellátására 2 0
Nyomozási bírói feladatok ellátására 2 6
Büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény
17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott
ügyekben történı eljárásra
0 6
Közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljárásra 0 4
2012-ben kijelölt bírák
10. melléklet
fı napkiesett napok átlagosan/fı
fı napkiesett napok átlagosan/fı
fı napkiesett napok átlagosan/fı
Gyermekgondozás 9 1893 210 8 58 9747 168 39 67 11640 378 47
Egyéb 3 274 91 1 5 362 72 1 8 636 163 2
Felmentési idı 28 1811 65 7 13 688 53 3 41 2499 61 10
Összesen 40 3978 366 16 76 10797 293 43 116 14775 602 59
2012-ben 252 munkanap.
távollét"Bírói
létszámhiány"/fı
távollét"Bírói
létszámhiány"/fı
A bírák tartós távolléte törvényszéki/helyi bírósági szinten, tartama és okok szerinti megoszlása és az ebbıl eredı összes munkanap kiesés és az ebbıl számítható "bírói létszámhiány"
Ok
Fıvárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságokMindösszesen
Bírák Bírák
távollét"Bírói
létszámhiány"/fı
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 0 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 3 3 22 0 11 2 2 2 4 0 3 0 1 4 3 11 46 11 49
1-3 évig 0 0 2 1 0 0 2 6 2 3 6 10 20 27 3 8 3 4 0 1 2 1 1 3 2 5 31 49 37 59
3-10 évig 3 4 4 11 1 3 3 5 6 10 17 33 14 53 4 12 4 3 3 5 4 3 0 10 0 5 29 91 46 124
10-20 évig 9 23 5 29 2 20 1 6 5 40 22 118 5 63 0 13 0 9 2 3 0 11 1 10 0 7 8 116 30 234
20 év felett 10 17 1 8 2 11 0 0 3 28 16 64 4 30 0 9 0 2 0 5 1 4 0 5 0 4 5 59 21 123
Összesen 22 45 12 49 5 34 6 18 16 82 61 228 46 195 7 53 9 20 7 18 7 22 2 29 6 24 84 361 145 589
Mindösszesen 31 30 445 734289 241 60 29 25 29
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
KB.
FMB Össz.
67 61 39 24 98
Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
II. és III.
KB
11. melléklet
A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása(2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján)
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mind-össz.Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.Cégbír.
Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.Cégbír.
Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
II. és
III. KB
IV. és
XV. KB
XVIII.
és XIX.
KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
KB.
FMB Össz.
bírói létszám (fı) 67 61 39 24 98 289 241 60 29 25 29 31 30 445 734
budapesti lakóhelyő bíró
(fı) 48 52 33 19 78 230 198 48 16 18 25 23 25 353 583vidéki
lakóhelyő bíró (fı) 19 9 6 5 20 59 43 12 13 7 4 8 5 92 151
lakóhely és beosztás
egybeesése (%)71,642 85,246 84,615 79,167 79,592 79,585 82,158 80 55,172 72 86,207 74,194 83,333 79,326 79,428
12. melléklet
A bírák lakóhelyének és beosztási helyének egybeesése(2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján)
Szerv. egység
Fıvárosi Törvényszék kerületi (közig. és mü-i) bíróságok
Mind-össz.
13. melléklet
2012. évi instruktorbírói kijelölések
Hónapok száma
Instruktorbírói
feladatok
ellátására kijelölt
bírák száma
Adott hónapban
fennálló,
instruktorbírói
feladatokra
kijelölt bírák
száma
Az
instruktorbírói
kijelölés mellett
egyéb vezetıi
tisztséget* ellátó
bírák száma
2012. január 6 26 10
2012. február 3 28 13
2012. március 4 32 16
2012. április 40 66 23
2012. május 1 67 23
2012. június 1 67 22
2012. július 4 70 22
2012. augusztus 2 66 20
2012. szeptember 2 66 20
2012. október 0 65 20
2012. november 2 63 18
2012. december 0 60 18
* Bírósági vezetık (a tanácselnökökkel együtt)
Titkári létszámhelyzet a bírói létszám együttes megjelenítésével
engedélyeze
tt titkár
engedélyeze
tt bíró
tényleges
titkár
tényleges
bíró
dolgozó
titkár
dolgozó
bíró
engedélyezet
t titkár
engedélyezet
t bíró
tényleges
titkár
ténylege
s bíró
dolgozó
titkár
dolgozó
bíró
1 3 1 1 1 1 2 3 2 3 2 3
10 95 9 106 8 103 18 99 18 93 16 100
1 55 1 61 1 60 2 58 2 56 2 59
12 106 8 113 8 108 21 101 19 99 19 101
4 26 2 27 2 24 7 26 7 25 7 28
72 235 71 232 62 32 72 235 74 247 67 205
17 55 18 54 16 47 20 55 20 61 17 49
13 31 14 31 12 31 14 31 15 29 13 25
11 24 11 24 9 24 13 24 14 26 11 24
10 27 10 27 8 26 11 27 13 29 10 29
11 30 10 29 8 27 13 30 13 32 10 27
6 28 7 28 6 25 9 28 9 30 7 25
168 715 162 733 141 508 202 717 206 730 181 675
Bp-i IV. és XV. KB
Bp-i XVIII. és XIX. KB
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB
Fıvárosi Munkaügyi B
Összesen
FT Büntetı Kollégium
FT Gazdasági Kollégium+Cégb.
FT Közigazgatási Kollégium
PKKB
BKKB
Bp-i II. és III. KB
14. melléklet
Szervezeti egység
2012. január 1-jei állapot 2012. december 31-i állapot
Elnökség
FT Polgári Kollégium
Polg. Bünt. Gazd. Közig.
január 1 0 0 0 1 4 1 1 0 0 0 0 8
február 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
március 1 0 0 0 0 2 0 1 0 1 0 0 5
április 0 0 0 0 0 2 2 0 1 0 1 1 7
május 0 0 0 1 0 0 1 0 1 1 1 1 6
június 0 0 0 0 0 6 1 0 0 2 0 0 9
július 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 5
augusztus 1 0 1 0 0 3 1 1 1 1 0 0 9
szeptember 3 0 3 0 0 3 2 0 2 0 0 0 13
október 4 0 6 2 0 5 2 0 1 0 1 0 21
november 0 0 0 0 0 1 0 2 0 1 0 0 4
december 1 0 2 0 0 3 0 0 1 0 1 0 8
Összesen: 11 1 13 3 1 30 11 5 7 6 5 3 96
Bp-i
XVIII. és
XIX. K.
B.
Bp-i
XX.,
XXI. és
XXIII.
K. B.
Fıv.
Munka-
ügyi Bír.
Mind-összesen
14/I. melléklet
Titkári kinevezések 2012. évben szervezeti egység szerinti csoportosításban
Hónap
Törvényszék FT Cég-
bíróság
a
PKKB BKKBBp-i II. és
III. K. B.
Bp-i IV.
és XV. K.
B.
fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag fı hó átlag
Gyermekgondozás 3 29 9,67 1 12 12 2 18 9 17 161 9,47 23 220 9,6 27 265 9,81 5 48 9,6 6 68 11,3 47 433 9,21 85 814 9,58 108 1034 9,57
Egyéb 0 0 0 1 6 6 0 0 0 3 16 5,33 4 22 5,5 0 0 0 1 12 12 0 0 0 1 1 1 2 13 6,5 6 35 5,83
Felmentési idı 0 0 0 0 0 0 1 1,5 1,5 32 72 2,25 33 73,5 2,2 1 0,5 0,5 0 0 0 0 0 0 31 59 1,9 32 60 1,86 65 133 2,05
Összesen 3 29 9,67 2 18 9 3 20 10,5 52 249 4,79 60 316 5,3 28 266 10,3 6 60 10 6 68 11,3 79 493 6,24 119 887 7,45 179 1202 6,72
távollét távollét
Összesen
távollét távollét távollét távollét távollét távollét távollét távollét távollét
Egyéb ig. alk. Összesen Titkárok FogalmazókBír./vh.
ügyintézıkEgyéb ig. alk.
15. melléklet
A titkárok, fogalmazók, bírósági és végrehajtási ügyintézık, valamint egyéb igazságügyi alkalmazottak tartós távolléte törvényszéki/kerületi (munkaügyi) bírósági szinten, idıtartam és okok szerinti megoszlásban
Ok
Fıvárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságokMindösszesen
Titkárok FogalmazókBír./vh.
ügyintézık
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 0 0 0 1 6 7 0 1 0 3 2 9 8 21 5 24 3 8 1 4 1 6 1 5 1 4 1 3 13 54 21 75
1-3 évig 0 1 0 1 0 4 0 0 1 4 1 2 2 12 9 19 2 4 1 3 1 3 0 3 1 3 0 3 14 38 16 50
3-10 évig 1 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 4 1 6 7 8 1 2 0 6 1 2 1 3 2 2 0 1 12 24 13 30
10-20 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1
20 év felett 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 1 1 0 2 6 12 0 1 1 8 3 15 11 39 21 52 6 14 2 13 3 11 2 11 4 9 1 7 39 117 50 156
Mindösszesen 13 8 156 20650 73 20 15 14 132 2 18 1 9 18
II. és III.
KB
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
KB.
FMB Össz.Cégbír.Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
16. melléklet
A titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása(2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján)
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mind-össz.Elnökség
Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.
Polg. Bünt. Gazd. Közig.
határozott idı lejártával 0 0 3 0 3 0 0 0 0 0 0 6
áthelyezéssel 0 0 0 0 2 1 0 1 0 0 0 4
közös megegyezéssel 0 0 0 0 2 0 1 1 0 2 0 6
felmentéssel 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1
Összesen: 0 0 3 0 8 0 1 2 0 2 0 17
A 2012. évben 1 fı fogalmazó igazságügyi szolgálati viszonya szőnt meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, közös megegyezéssel.
Bp-i
XX.,
XXI. és
XXIII.
K. B.
Fıv.
Munkaü
gyi Bír.
Mind-összesen
17. melléklet
A bírósági titkárok szolgálati jogviszony megszőnések szerinti csoportosítása
Megszőnés indoka
Törvényszék
PKKB BKKBBp-i II. és
III. K. B.
Bp-i IV.
és XV. K.
B.
Bp-i
XVIII. és
XIX. K.
B.
engedélyezett tényleges dolgozó engedélyezett tényleges dolgozó
12 10 9 12 6 541 36 31 41 30 286 5 5 6 4 34 4 3 4 4 43 3 3 3 3 24 2 2 4 2 23 3 3 3 1 12 1 1 2 1 1
75 64 57 75 51 46Fıvárosi Munkaügyi B.
Összesen:
PKKB
BKKB
Bp-i II. és III. KB
Bp-i IV. és XV. KB
Bp-i XVIII. és XIX. KB
Bp-i XX., XXI. és XXIII. KB
18. melléklet
Fogalmazói létszámhelyzet
Szervezeti egység2012. január 1-jei állapot 2012. december 31-i állapot
Fıvárosi Törvényszék
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 2 4 1 0 0 1 0 1 2 0 0 0 0 1 5 7 6 8
2 évig 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 2 6 1 2 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 3 10 4 11
3 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 5 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 6 1 6
3 év felett 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 9 0 0 0 2 0 1 0 0 0 0 0 0 1 12 2 13
Összesen 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 1 1 3 3 6 24 2 2 0 4 0 3 2 0 0 1 0 1 10 35 13 38
Mindösszesen 1 1 45 516 30 4 4 3 20 4 0 0 0 2
II. és III.
KB
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI. és
XXIII.
KB.
FMB Össz.Cégbír.Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
19. melléklet
A fogalmazók gyakorlati idejének és nemének megoszlása(2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján)
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mindössz.Elnökség
Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.
Bírósági üi. 37 45 40 17 17 15 5 5 3 5 5 5 0 0 0 5 5 5 4 4 4 3 3 3 39 39 35 76 84 75
Végrehajtási
üi.0 0 0 3 3 3 1 1 1 3 3 3 2 1 1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 10 9 9 10 9 9
Összesen 37 45 40 20 20 18 6 6 4 8 8 8 2 1 1 5 5 5 5 5 5 3 3 3 49 48 44 86 93 84
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.
Bírósági üi. 85 82 80 31 28 26 9 8 7 6 6 5 2 1 1 7 7 7 4 6 6 7 6 6 66 62 58 151 144 138
Végrehajtási
üi.0 0 0 3 3 3 1 1 1 3 3 3 2 2 2 0 0 0 1 1 1 0 0 0 10 10 10 10 10 10
Összesen 85 82 80 34 31 29 10 9 8 9 9 8 4 3 3 7 7 7 5 7 7 7 6 6 76 72 68 161 154 148
tényl. dolg.
XX., XXI.és XXIII.
KB.FMB
eng. tényl. dolg. eng.dolg.PKKB BKKB II. és III. KB IV. és XV. KB XVIII. és XIX. KB
tényl. dolg.
2012. december 31. napján
MunkakörFıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok Kerületi Bíróságok
FT + Kerületi
Bíróságok
eng. tényl.
XX., XXI.és XXIII.
KB.FMB
eng. tényl. dolg. eng.dolg.PKKB BKKB II. és III. KB IV. és XV. KB XVIII. és XIX. KB
20. melléklet
A bírósági és végrehajtási ügyintézık létszámhelyzete 2012. január 1. és 2012. december 31. napján
2012. január 1. napján
MunkakörFıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Kerületi Bíróságok
összesen
FT + Kerületi
Bíróságok
eng. tényl.
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 2 3 0 4 3 3 3 11 0 4 2 6 10 31 2 10 1 2 0 1 0 1 0 2 0 2 1 3 4 21 14 52
1-3 évig 0 2 0 2 2 3 0 13 0 2 0 2 2 24 0 5 0 1 0 0 0 0 0 2 0 1 0 1 0 10 2 34
3-10 évig 1 2 0 5 0 0 0 6 0 0 0 1 1 14 0 11 0 4 1 4 0 0 0 3 0 3 0 1 1 26 2 40
10-20 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
20 év felett 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 3 7 0 11 5 6 3 30 0 6 2 9 13 69 2 26 1 7 1 5 0 1 0 7 0 6 1 5 5 57 18 126
Mindösszesen
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1
1-3 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1
3-10 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 1 0 0 1 3 1 3
10-20 évig 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 0 4
20 év felett 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 1 1 2 0 2 0 0 0 1 0 0 1 9 1 9
Mindösszesen
Összesítés 7 7 6 72 15411 82 31 9 9 3
0 1 0 10 10
10 11 11 33 6
0 0 3 1 3 2
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
KB.
FMB Össz.
0 0 0 0 0
Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
II. és III.
KB
144VÉGREHAJTÁSI ÜGYINTÉZİK
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mindössz.Elnökség
Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.Cégbír.
6 1 7 6 6 62
Össz.
10 11 11 33 6 11 82 28 8
BKKBII. és III.
KB
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
KB.
FMBGazd.
Koll.Cégbír.
Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB
21. melléklet
A bírósági és végrehajtási ügyintézık gyakorlati idejének és nemének megoszlása (2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján
BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZİK
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mindössz.Elnökség
Bünt.
Koll.
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.
tisztviselı 456 429 421 221 206 195 58 59 57 38 31 28 28 22 21 35 28 28 37 31 29 25 25 22 442 402 380 898 831 801
írnok 163 184 180 147 172 169 37 41 40 16 25 21 20 27 27 15 22 22 15 25 22 16 16 16 266 328 317 429 512 497
fizikai 118 110 104 43 44 43 14 14 14 9 9 9 6 6 6 10 10 10 11 11 11 8 8 8 101 102 101 219 212 205
Összesen 737 723 705 411 422 407 109 114 111 63 65 58 54 55 54 60 60 60 63 67 62 49 49 46 809 832 798 1546 1555 1503
eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg. eng. tényl. dolg.
tisztviselı 455 389 373 219 189 177 58 52 46 38 34 34 28 23 23 36 34 32 39 31 24 25 21 18 443 384 354 898 773 727
írnok 163 226 220 147 173 160 37 42 42 16 15 14 20 21 21 15 16 14 15 23 20 16 19 19 266 309 290 429 535 510
fizikai 121 115 111 40 38 38 14 15 15 9 9 9 6 6 6 10 10 10 11 11 11 8 8 8 98 97 97 219 212 208
Összesen 739 730 704 406 400 375 109 109 103 63 58 57 54 50 50 61 60 56 65 65 55 49 48 45 807 790 741 1546 1520 1445
tényl. dolg.
XX., XXI.és XXIII.
KB.FMB
eng. tényl. dolg. eng.dolg.PKKB BKKB II. és III. KB IV. és XV. KB XVIII. és XIX. KB
tényl. dolg.
2012. december 31. napján
MunkakörFıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok Kerületi Bíróságok
FT + Kerületi
Bíróságok
eng. tényl.
XX., XXI.és XXIII.
KB.FMB
eng. tényl. dolg. eng.dolg.PKKB BKKB II. és III. KB IV. és XV. KB XVIII. és XIX. KB
22. melléklet
A tisztviselı, írnokok, fizikai dolgozók létszámhelyzete 2012. január 1. és 2012. december 31. napján
2012. január 1. napján
MunkakörFıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Kerületi Bíróságok
összesen
FT + Kerületi
Bíróságok
eng. tényl.
ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı ff nı
1 évig 6 7 3 7 2 12 7 8 1 4 2 11 21 49 9 36 4 10 2 2 1 7 1 2 3 3 1 5 21 65 42 114
1-3 évig 25 32 1 15 8 31 3 6 3 13 3 25 43 122 18 77 3 24 3 6 4 6 1 10 4 4 2 8 35 135 78 257
3-10 évig 39 63 4 22 4 19 4 40 1 9 3 20 55 173 5 130 4 34 3 21 2 12 0 15 4 17 2 11 20 240 75 413
10-20 évig 28 45 1 17 3 27 2 28 0 5 3 16 37 138 4 95 3 21 0 14 1 12 2 21 0 23 2 13 12 199 49 337
20 év felett 7 33 1 18 0 4 2 12 0 3 0 10 10 80 1 25 0 6 0 7 0 7 0 8 0 7 0 4 1 64 11 144
Összesen 105 180 10 79 17 93 18 94 5 34 11 82 166 562 37 363 14 95 8 50 8 44 4 56 11 54 7 41 89 703 255 1265
Mindösszesen
* Elnökség, Titkárság, FTGH, Informatika, VH-Kjö. Iroda
65 48 792 1520728 400 109 58 52 60285 89 110 112 39 93
II. és III.
KB
IV. és
XV. KB
XVIII. és
XIX. KB
XX.,
XXI.és
XXIII.
FMB Össz.Cégbír.Közig.
Koll.
Polg.
Koll.Össz. PKKB BKKB
23. melléklet
Az egyéb igazságügyi alkalmazottak gyakorlati idejének és nemének megoszlása(2012. december 31-ei tényleges létszámadatok alapján)
Gyakorlati idı
Fıvárosi Törvényszék kerületi (mü-i) bíróságok
Mindössz.Egyéb
szerv.
egys.*
Bünt.
Koll.
Gazd.
Koll.
Bír./vh.üi.
Tv. Írnok Fiz.Bír./vh
.üi.Tv. Írnok Fiz.
Bír./vh.üi.
Tv. Írnok Fiz.Bír./vh.
üi.Tv. Írnok Fiz.
Bír./vh.üi.
Tv. Írnok Fiz.Bír./vh.
üi.Tv. Írnok Fiz.
Bír./vh.üi.
Tv. Írnok Fiz.Bír./vh.
üi.Tv. Írnok Fiz.
áthelyezés 0 6 1 0 7 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 3 0 1 5 15
azonnali hat. próbaidı alatt 1 0 3 0 4 0 0 7 1 8 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14
dolgozó halála 0 0 1 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
felm. akalmatlanság 0 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
felmentés 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 3
határozott idı lejárta 1 1 6 4 12 0 0 11 2 13 0 0 3 0 3 0 0 1 2 3 0 0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33
közös megegyezés 0 10 7 9 26 0 6 11 4 21 0 1 4 1 6 0 1 1 2 4 0 0 2 0 2 0 2 1 1 4 0 2 2 0 4 0 0 0 0 0 67
lemondás 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 3 0 0 3 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5
nyugdíj 1 17 3 0 21 0 5 2 1 8 0 3 1 1 5 0 1 0 0 1 0 1 1 0 2 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 38
Összesen: 3 38 21 14 76 0 12 32 8 52 0 8 9 2 19 0 4 2 4 10 0 1 6 0 7 0 3 1 1 5 0 2 2 0 4 1 4 0 1 6 179
Bp-i XX., XXI. és XXIII. K. B.
Össz.
Fıv. Munkaügyi Bír.
Össz.Mind-
összesen
Bp-i II. és III. K. B.
Össz.
Bp-i IV. és XV. K. B.
Össz.
Bp-i XVIII. és XIX. K. B.
Össz.
24. melléklet
A bírósági ügyintézık, végrehajtási ügyintézık és egyéb igazságügyi alkalmazottak megszőnések szerinti csoportosítása
Megszőnés indoka
Törvényszék
Össz.
PKKB
Össz.
BKKB
Össz.
Munkakör Fıvárosi Törvényszékkerületi
(munkaügyi) Összesen
Anyagmozgató 3 0 3
Fenntartás-karbantartás 19 2 21
Gépkocsivezetı 7 0 7
Gondnoksági feladatok 1 3 4
Házfelügyelı 2 1 3
Kézbesítı-hivatalsegéd 34 61 95
Mőszaki 3 0 3
Nyomdai 3 0 3
Rendész-Portás 11 15 26
Takarító 22 6 28
Távbeszélıközpont-kezelı 7 4 11
Teremır 0 4 4
Összesen: 112 96 208
25. melléklet
A fizikai alkalmazottak munkaköreinek megnevezése és az egyes
munkakört betöltık száma (törvényszéki/kerületi (munkaügyi) bírósági
szinten
26. melléklet
ügyforgalmáról és tevékenységérıl
2012.év
STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS
A FİVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK
cím oldalszám
Ügyforgalmi statisztika a Fıvárosi Törvényszék területéhez tartozó kerületi bíróságokonösszesen és ügyszakonként………………………………………………………………………………………….1A Fıvárosi Törvényszék elsı fokú ügyei ügyszakonként………………………………………………………………2A Fıvárosi Törvényszék másodfokú ügyei ügyszakonként………………………………………………………………3A Fıvárosi Törvényszék, mint elsı és másodfokú bíróság peres ügyforgalmának alakulása
a mőködı és a tárgyaló tanácsok ( egyesbírók ) számával összevetve………………………………………………………….3.aÜgyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítva
Érkezett peres ügyek száma…………………………………………………………………………………………..4Érkezett nemperes ügyek száma…………………………………………………………………………………………………………………….4.aBefejezett peres ügyek száma…………………………………………………………………………………………5Befejezett nemperes ügyek száma……………………………………………………………………………………………………………………5.aFolyamatban maradt peres ügyek száma…………………………………………………………………………….6Folyamatban maradt nemperes ügyek száma…………………………………………………………………………………………………………………….6.a
Az eljárás idıtartama az idıszak során befejezett peres ügyekbenügyszakonként………………………………………………………………………………………………………….7
Az eljárás idıtartama az idıszak végén folyamatban maradt peres ügyekbenügyszakonként……………………………………………………………………………………………………………8
A kerületi bíróságoknál folyamatban maradt polgári, közigazgatási, gazdaságiés munkaügyi peres ügyek megoszlása az érkezés óta eltelt idıtartam szerint…………………………………………………………………………………………………………..9
A kerületi bíróságoknál folyamatban maradt büntetı peres ügyek számánakmegoszlása az érkezés óta eltelt idıtartam szerint……………………………………………………………..10
A kerületi bíróságoknál 1 éven túl folyamatban maradt peres ügyek változásabíróságonként és ügyszakonként…………………………………………………………………………………………………………..11
A kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi peresügyeinek adatai……………………………………………………………………………………………………….12
A kerületi bíróságok ügyforgalmi adatai polgári, gazdasági és munkaügyi nemperes ügyekben……………………………………………………………………………………………..13
A kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyforgalmának alakulása a mőködı és a tárgyaló tanácsok ( egyesbírók ) számával összevetve…………………………………………………………………………………………………………….14
Büntetı peres ügyek a kerületi bíróságoknál……………………………………………………………………………………………………………..15Büntetı nemperes ügyek a kerületi bíróságoknál……………………………………………………………………………………………………………15.aA kerületi bíróságok büntetı peres ügyforgalmának alakulása a mőködı és a
tárgyaló bírák számával összevetve…………………………………………………………………………………………………..16A szabálysértési ügyek ügyforgalma és idıtartam szerinti megoszlása
a kerületi bíróságoknál…………………………………………………………………………………………………..17A Cégbíróság ügyforgalma iratfajták szerinti bontásban………………………………………………………………………………………………………………18Másodfokú határozatok kimutatása büntetı ügyszakban…………………………………………………………………………………………………………….19Másodfokú határozatok kimutatása polgári ügyszakban…………………………………………………………………………………………………………….20Másodfokú határozatok kimutatása gazdasági ügyszakban…………………………………………………………………….……………………………………….21Felülvizsgálati eljárások a büntetı ügyszakban………………………………………………………………………22Felülvizsgálati eljárások a polgári ügyszakban……………………………………………………………………….23Felülvizsgálati eljárások a gazdasági ügyszakban…………………………………………………………………..24Végrehajtási ügyforgalom adatai a beszámolási idıszak és az elızı év azonos……..idıszakához viszonyítva……………………………………………………………………………………………….25
T A R T A L O M J E G Y Z É K
1. oldal
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
21 752 45 275 47 492 19 535
18 855 39 168 41 095 16 928
2 897 6 107 6 397 2 607
902 19 918 19 713 1 107
41 91 115 17
248 8 632 8 455 425
264 7 049 6 910 403
349 4 146 4 233 262
14 629 25 840 28 629 11 840
14 232 14 946 17 719 11 459
12 816 11 682 14 236 10 262
1 231 3 029 3 244 1 016
185 235 239 181
397 10 894 10 910 381
64 5 030 5 037 57
30 3 591 3 594 27
ebbıl 0 4 4 0
74 2 510 2 518 66
259 3 354 3 355 258
4 472 24 402 23 760 5 114
3 818 21 082 19 923 4 977
Szabálysértési nemperes ügyek 654 3 320 3 837 137
3 522 5 237 5 407 3 352
3 506 5 119 5 290 3 335
16 118 117 17
Bírósági végrehajtási ügyek ügyforgalmi adatai 28 134 36 164 56 460 7 838
Egyéb nemperes ügyek
Szabálysértési ügyek összesen
Szabálysértési peres ügyek
Munkaügyi Bíróság ügyei összesen
Munkajogi peres ügyek
Munkajogi nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek
Bny. ügyek
ebbıl
elızetes letartóztatás ügyében hozottintézkedések száma
óvadékkal kapcsolatos ügyek
Tárgyalás mellızésével elbírált ügyek ( Be.543.§.,544.§ )
Büntetı ügyek összesen
Büntetı peres ügyek
ebbıl
Közvádas
Magánvádas
Pótmagánvádas
Polgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Polgári és gazdasági nemperes ügyek
ebbıl
fizetési meghagyás
eü. elrendelés
eü. felülvizsgálat
egyéb
Ügyforgalmi statisztika a Fıvárosi Törvényszék területéhez tartozókerületi bíróságokon összesen és ügyszakonként
2012. év
Az eljárás tárgya
ügyek száma
Polgári és gazdasági peres ügyek összesen
2. oldal
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
5 401 6 175 6 549 5 027
5 326 5 806 6 164 4 968ebbıl 75 93 120 48
75 369 385 59ebbıl 59 213 226 46
223 861 793 291
1 662 2 439 2 438 1 663
1 661 2 358 2 365 1 654
1 81 73 9
17 950 12 783 10 846 19 887514 23 212 23 411 315
4 326 133 042 132 068 5 30011 733 25 274 27 342 9 6653 548 5 192 6 528 2 212
2 962 3 918 4 882 1 998
586 1 274 1 646 214
945 2 000 2 035 910
564 393 455 502537 371 424 48427 22 31 18
381 1 607 1 580 408
2 358 358 2
2 240 240 2
ebbıl 0 3 3 0
0 1 1 0
379 1 248 1 221 406
Katonai ügyek összesen 142 231 368 5
134 138 272 0131 130 261 0
3 8 11 08 93 96 5
5 51 51 5
0 17 17 0
ebbıl 0 0 0 0
2 37 39 0
1 4 5 0Szabadságvesztés 3 171 6 398 5 830 3 739
Közérdekő munka 2 592 7 110 5 908 3 794
Bírósági végrehajtási ügyek ügyforgalmi adatai 283 1 706 1 553 436
BüntetésvégrehajtásiCsoport ügyforgalma
Kny. ügyek
ebbıl
elızetes letartóztatás ügyében hozottintézkedések száma
óvadékkal kapcsolatos ügyek
Tárgyalás mellızésével elbírált ügyek ( Be.543.§.,544.§ )
egyéb nemperes
Egyéb nemperes ügyek
Katonai peres ügyek
ebbılKözvádas
Pótmagánvádas
Katonai nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek
Bny. ügyek
ebbıl
elızetes letartóztatás ügyében hozottintézkedések száma
óvadékkal kapcsolatos ügyek
Tárgyalás mellızésével elbírált ügyek ( Be.543.§.,544.§ )
Közigazgatási ügyek összesen
Közigazgatási peres ügyek
Közigazgatási nemperes ügyek
Büntetı ügyek összesen
Büntetı peres ügyek
ebbılKözvádas
Pótmagánvádas
Gazdasági nemperes ügyek
Csıd-, felszámolási eljárás
Cég
Új bejegyzés
Módosítás
Cég törvényességi eljárás
Iparjogvédelmi perek
Polgári nemperes ügyek
Iparjogvédelmi ügyek
Társadalmi szervezetek, alapítványok
Gazdasági ügyek összesen
Gazdasági peres ügyek
A Fıvárosi Törvényszék elsı fokú ügyei ügyszakonként2012. év
Az eljárás tárgya
ügyek száma
Polgári ügyek összesen
Polgári peres ügyek
3. oldal
3 530 10 180 9 994 3 716
2 841 7 126 7 098 2 869
eb
bıl
0 0 0 0
689 3 054 2 896 847
645 1 149 1 114 680
591 951 923 619
54 198 191 61
822 1 005 1 367 460
798 972 1 322 448
24 33 45 12
1 319 9 313 8 834 1 798
1 133 3 254 2 761 1 626
Közvádas 1 070 3 084 2 600 1 554
ebbıl Magánvádas 47 132 122 57
Pótmagánvádas 16 38 39 15
186 6 059 6 073 172
21 3 065 3 038 48
13 2 803 2 773 43
ebbıl 0 3 3 0
165 2 994 3 035 124
4 700
3 038
6 122 121 7
Peres és nemperes bünt. ügyekbentanácsülésen hozott határozat( kivéve Bnyf. )
Tanácsülésen befejezettBnyf. határozatok
Szabálysértési ügyek összesen
Büntetı nemperes ügyek összesen
Bnyf. ügyek
ebbıl
elızetes letartóztatás ügyében hozottintézkedések száma
óvadékkal kapcsolatos ügyek
Egyéb nemperes ügyek
Gazdasági nemperes ügyek
Munkajogi ügyek összesen
Munkajogi peres ügyek
Munkajogi nemperes ügyek
Büntetı ügyek összesen
Büntetı peres ügyek összesen
Polgári ügyek összesen
Polgári peres ügyek
Társadalombiztosítási határozatfelülvizsgálata
Polgári nemperes ügyek
Gazdasági ügyek összesen
Gazdasági peres ügyek
A Fıvárosi Törvényszék másodfokú ügyei ügyszakonként2012. év
Az eljárás tárgya
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
ügyek száma
3.a. oldal
Polgári 36,17 13,38 14,20 137,35 29,13 16,61 17,63 170,55
Gazdasági 21,75 9,03 9,06 76,05 17,96 10,94 10,97 92,09
Közigazgatási 23,54 13,87 17,28 84,88 19,44 16,80 20,93 102,78
Büntetı 23,69 1,38 1,60 21,19 16,50 1,98 2,30 30,42
Katonai tanácsokbüntetı ügyei 1,67 6,89 13,57 0,00 1,27 9,06 17,85 0,00
Összesen 106,82 9,84 11,03 85,40 84,30 12,47 13,98 108,21
Polgári 15,08 39,38 39,22 190,25 11,27 52,69 52,48 254,57
Gazdasági 3,25 24,38 23,67 190,46 2,21 35,86 34,80 280,09
Munkajogi 4,00 20,25 27,54 112,00 2,92 27,74 37,73 153,42
Büntetı 11,25 24,10 20,45 144,53 9,06 29,93 25,40 179,47
Összesen 33,58 30,53 30,04 165,63 25,46 40,27 39,62 218,46
Az egy tárgyalóbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
ÜgyszakMőködı
bírákszáma
Az egy mőködı bíróra jutó érkezés
havi átlaga
Az egy mőködı bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy mőködıbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
Tárgyalóbírákszáma
Az egy tárgyaló bíróra jutó érkezés
havi átlaga
Az egy tárgyaló bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy tárgyaló bíróra jutó érkezés
havi átlaga
Az egy tárgyaló bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy tárgyalóbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
A Fıvárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság peres ügyforgalmánakalakulása a mőködı és tárgyaló tanácsok számával összevetve
2012.év
A Fıvárosi Törvényszék mint elsı fokú bíróság peres ügyforgalmánakalakulása a mőködı és tárgyaló bírák számával összevetve
2012.év
ÜgyszakMőködı
bírákszáma
Az egy mőködı bíróra jutó érkezés
havi átlaga
Az egy mőködı bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy mőködıbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
Tárgyalóbírákszáma
4. oldal
46 210 44 061 95,35
9 813 9 661 98,45
8 023 8 021 99,98
7 008 7 158 102,14
5 236 5 638 107,68
6 470 6 764 104,54
5 940 5 119 86,18
88 700 86 422 97,43
Polgári 5 780 5 806 100,45
Gazdasági 2 249 2 358 104,85
Közigazgatási 4 711 3 918 83,17
*Büntetı 672 531 79,02
I. fok összesen 13 412 12 613 94,04
Polgári 7 732 7 126 92,16
Gazdasági 1 266 951 75,12
Munkajogi 1 199 972 81,07
Büntetı 2 853 3 254 114,06
Szabálysértési 194 122 62,89
II. fok összesen 13 244 12 425 93,82
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T ö
r v
é n
y s
z é
k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaÉrkezett peres ügyek száma
2012.év
BíróságokÉrkezés2011. év
Érkezés2012. év
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
4. a. oldal
21 506 18 440 85,74
10 696 10 043 93,89
1 089 651 59,78
1 042 627 60,17
993 662 66,67
3 860 3 709 96,09
198 118 59,60
39 384 34 250 86,96
Polgári 445 369 82,92
**Gazdasági 90 81 90,00
Közigazgatási 1 424 1 274 89,47
*Büntetı 1 790 1 700 94,97
I. fok összesen 3 749 3 424 91,33
Polgári 3 135 3 054 97,42
Gazdasági 226 198 87,61
Munkajogi 80 33 41,25
Büntetı 6 493 6 059 93,32
II. fok összesen 9 934 9 344 94,06
Mindösszesen : 53 067 47 018 88,60
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.**a cégbíróság adatait nem tartalmazza.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T ö
r v
é n
y s
z é
k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaÉrkezett nemperes ügyek száma
2012.év
BíróságokÉrkezés2011. év
Érkezés2012. év
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
5. oldal
51 639 48 049 93,05
9 567 9 535 99,67
8 164 7 691 94,21
6 912 7 156 103,53
5 319 5 576 104,83
6 637 7 127 107,38
6 252 5 290 84,61
94 490 90 424 95,70
Polgári 6 407 6 164 96,21
Gazdasági 2 534 2 365 93,33
Közigazgatási 5 884 4 882 82,97
*Büntetı 691 727 105,21
I. fok összesen 15 516 14 138 91,12
Polgári 7 603 7 098 93,36
Gazdasági 1 104 923 83,61
Munkajogi 1 300 1 322 101,69
Büntetı 2 713 2 761 101,77
Szabálysértési 191 121 63,35
II. fok összesen 12 911 12 225 94,69
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T ö
r v
é n
y s
z é
k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaBefejezett peres ügyek száma
2012.év
BíróságokBefejezés2011. év
Befejezés2012. év
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
5. a. oldal
22 705 18 683 82,29
10 705 10 029 93,69
1 118 653 58,41
981 760 77,47
1 068 661 61,89
3 895 3 674 94,33
203 117 57,64
40 675 34 577 85,01
Polgári 549 385 70,13
**Gazdasági 111 73 65,77
Közigazgatási 1 269 1 646 129,71
*Büntetı 1 713 1 676 97,84
I. fok összesen 3 642 3 780 103,79
Polgári 2 906 2 896 99,66
Gazdasági 240 191 79,58
Munkajogi 87 45 51,72
Büntetı 6 477 6 073 93,76
II. fok összesen 9 710 9 205 94,80
Mindösszesen : 54 027 47 562 88,03
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.**a cégbíróság adatait nem tartalmazza.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T ö
r v
é n
y s
z é
k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaBefejezett nemperes ügyek száma
2012.év
BíróságokBefejezés2011. év
Befejezés2012. év
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
6. oldal
23 564 19 576 83,08
4 874 5 000 102,59
2 878 3 208 111,47
2 642 2 644 100,08
2 545 2 607 102,44
3 299 2 936 89,00
3 506 3 335 95,12
43 308 39 306 90,76
Polgári 5 326 4 968 93,28
Gazdasági 1 661 1 654 99,58
Közigazgatási 2 962 1 998 67,45
*Büntetı 698 502 71,92
I. fok összesen 10 647 9 122 85,68
Polgári 2 841 2 869 100,99
Gazdasági 591 619 104,74
Munkajogi 798 448 56,14
Büntetı 1 133 1 626 143,51
Szabálysértési 6 7 116,67
II. fok összesen 5 369 5 569 103,73
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T
ö r
v é
n y
s z
é k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaFolyamatban maradt peres ügyek száma
2012. december 31.
Bíróságok
Folyamatbanmaradt2011.
december 31.
Folyamatbanmaradt2012.
december 31.
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
6. a. oldal
1 083 840 77,56
410 424 103,41
52 50 96,15
171 38 22,22
61 62 101,64
176 211 119,89
16 17 106,25
1 969 1 642 83,39
Polgári 75 59 78,67
**Gazdasági 1 9 900,00
Közigazgatási 586 214 36,52
*Büntetı 389 413 106,17
I. fok összesen 1 051 695 66,13
Polgári 689 847 122,93
Gazdasági 54 61 112,96
Munkajogi 24 12 50,00
Büntetı 186 172 92,47
II. fok összesen 953 1 092 114,59
Mindösszesen : 3 973 3 429 86,31
*az adatok tartalmazzák a katonai tanácsok ügyeit is.**a cégbíróság adatait nem tartalmazza.
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületek összesen
F ı
v á
r o
s i
T
ö r
v é
n y
s z
é k
I. fo
kúII.
fokú
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Ügyforgalmi adatok az elızı év azonos idıszakához viszonyítvaFolyamatban maradt nemperes ügyek száma
2012. december 31.
Bíróságok
Folyamatbanmaradt2011.
december 31.
Folyamatbanmaradt2012.
december 31.
Elızı év azonosidıszakának
%- ában
7. oldal
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám SzámVált.
%-ban
Polgári peres ügyek 41 095 17 679 43,02 10 023 24,39 8 309 20,22 3 602 8,77 848 2,06 634 1,54 5 874 5 084 86,55
Gazdasági peres ügyek 6 397 3 014 47,12 1 436 22,45 1 095 17,12 539 8,43 186 2,90 127 1,98 1 537 852 55,43
Büntetı közvádas ügyek 14 236 3 037 21,33 1 766 12,41 3 139 22,05 3 632 25,51 1 554 10,92 1 108 7,78 6 855 6 294 91,82
Magánvádas ügyek 3 244 1 684 51,91 620 19,11 421 12,98 314 9,68 139 4,28 66 2,04 426 519 121,83
Pótmagánvádas ügyek 239 81 33,89 22 9,21 40 16,74 38 15,90 33 13,81 25 10,46 88 96 109,09
Szabálysértési ügyek 19 923 14 180 71,17 4 270 21,43 1 292 6,48 179 0,91 2 0,01 0 0,00 207 181 87,44
Munkaügyi perek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon 3 848 1 087 28,25 986 25,62 743 19,31 665 17,28 215 5,59 152 3,95 1 169 1 032 88,28
Társadalombíztosítási ügyek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon 1442 369 25,59 401 27,81 404 28,02 218 15,12 41 2,84 9 0,62 302 268 88,74
Polgári ügyek 6 164 2 250 36,50 963 15,62 933 15,14 935 15,17 494 8,01 589 9,56 2 234 2 018 90,33
Gazdasági ügyek 2 365 856 36,19 381 16,11 398 16,83 396 16,74 155 6,55 179 7,57 748 730 97,59
Közigazgatási ügyek 4 882 1 174 24,05 927 18,99 1 367 28,00 1 091 22,35 228 4,67 95 1,95 1 156 1 414 122,32
Büntetı ügyek 455 85 18,68 52 11,43 100 21,98 124 27,25 48 10,55 46 10,11 189 218 115,34
Katonai ügyek 272 82 30,15 31 11,40 49 18,01 78 28,68 20 7,35 12 4,41 106 110 103,77
Polgári ügyek 7 098 1 973 27,80 3 073 43,29 1 921 27,06 126 1,78 3 0,04 2 0,03 179 131 73,18
Gazdasági ügyek 923 129 13,98 271 29,36 484 52,44 37 4,01 2 0,21 0 0,00 9 39 433,33
Munkajogi ügyek 1 322 185 13,99 333 25,19 566 42,81 227 17,17 10 0,76 1 0,08 474 238 50,21
Büntetı közvádas ügyek 2 600 419 16,12 1 274 49,00 889 34,19 18 0,69 0 0,00 0 0,00 7 18 257,14
Magánvádas ügyek 122 38 31,15 61 50,00 22 18,03 1 0,82 0 0,00 0 0,00 0 1 0,00
Pótmagánvádas ügyek 39 9 23,08 17 43,59 13 33,33 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0 0,00
Szabálysértési ügyek 121 121 100,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0 0,00
3 év felett1 éven túli
ügyek2011.évben
1 éven túli ügyek2012. évben
KE
RÜ
LET
IB
ÍRÓ
SÁ
GO
KFİ
VÁ
RO
SI T
ÖR
VÉ
NY
SZ
ÉK
I. F
OK
Ú Ü
GY
EK
II.F
OK
Ú Ü
GY
EK
Az eljárás idıtartama az idıszak során befejezett peres ügyekben ügyszakonként2012. év
Az eljárás tárgya
Az érkezés napjától eltelt idıtartam
Összesen0 - 3 hónap 3 - 6 hónap 6 - 12 hónap
1 - 2 évközött
2 - 3 évközött
8. oldal
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám Szám Vált. %-ban
Polgári peres ügyek 16 928 6 954 41,08 3 497 20,66 3 185 18,82 2 176 12,85 577 3,41 539 3,18 3 272 3 292 100,61
Gazdasági peres ügyek 2 607 1 043 40,01 521 19,98 486 18,64 352 13,50 119 4,56 86 3,31 631 557 88,27
Büntetı közvádas ügyek 10 262 1 599 15,58 1 773 17,28 2 739 26,69 2 423 23,61 1 032 10,06 696 6,78 5 533 4 151 75,02
Magánvádas ügyek 1 016 359 35,34 188 18,50 208 20,47 179 17,62 59 5,81 23 2,26 354 261 73,73
Pótmagánvádas ügyek 181 37 20,44 22 12,16 38 20,99 44 24,31 13 7,18 27 14,92 89 84 94,38
Szabálysértési ügyek 4 977 4 433 89,07 386 7,76 138 2,77 19 0,38 1 0,02 0 0,00 43 20 46,51
Munkaügyi perek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon 2 544 560 22,01 438 17,22 598 23,51 567 22,29 231 9,08 150 5,89 804 948 117,91
Társadalombíztosítási ügyek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon 791 221 27,94 176 22,25 195 24,65 162 20,48 34 4,30 3 0,38 178 199 111,80
Polgári ügyek 4 968 864 17,39 558 11,23 840 16,91 1 076 21,66 726 14,61 904 18,20 2 783 2 706 97,23
Gazdasági ügyek 1 654 518 31,32 241 14,57 328 19,83 293 17,72 139 8,40 135 8,16 727 567 77,99
Közigazgatási ügyek 1 998 624 31,23 520 26,03 465 23,27 307 15,37 63 3,15 19 0,95 806 389 48,26
Büntetı ügyek 502 64 12,75 45 8,96 103 20,52 149 29,68 77 15,34 64 12,75 243 290 119,34
Katonai ügyek 0 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 58 0 0,00
Polgári ügyek 2 869 1 421 49,53 951 33,15 460 16,03 35 1,22 2 0,07 0 0,00 21 37 176,19
Gazdasági ügyek 619 159 25,69 165 26,66 264 42,65 27 4,36 3 0,48 1 0,16 9 31 344,44
Munkajogi ügyek 448 163 36,38 178 39,73 89 19,87 15 3,35 3 0,67 0 0,00 88 18 20,45
Büntetı közvádas ügyek 1 554 568 36,55 628 40,41 356 22,91 2 0,13 0 0,00 0 0,00 2 2 100,00
Magánvádas ügyek 57 42 73,68 11 19,30 4 7,02 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0 0,00
Pótmagánvádas ügyek 15 11 73,33 3 20,00 1 6,67 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0 0,00
Szabálysértési ügyek 7 7 100,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0,00 0 0 0,00
3 év felett
1 éven túli ügyek2011.
dec.31.
1 éven túli ügyek2012.dec.31
KE
RÜ
LET
I
BÍR
ÓS
ÁG
OK
Fİ
VÁ
RO
SI T
ÖR
VÉ
NY
SZ
ÉK
I. F
OK
Ú Ü
GY
EK
II.F
OK
Ú Ü
GY
EK
Az eljárás idıtartama az idıszak végén folyamatban maradt peres ügyekben ügyszakonként2012. december 31.
Az eljárás tárgya
Az érkezés napjától eltelt idıtartam
Összesen0 - 3 hónap 3 - 6 hónap 6 - 12 hónap
1 - 2 évközött
2 - 3 évközött
9. oldal
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám %
P. I. csoport 2 111 790 37,42 446 21,13 451 21,36 266 12,60 73 3,46 85 4,03
P. III. csoport 3 088 1 435 46,47 527 17,07 474 15,35 408 13,21 157 5,08 87 2,82
P. IV. csoport 3 104 1 124 36,21 591 19,04 660 21,26 571 18,40 92 2,96 66 2,13
P. V. csoport 2 437 918 37,67 528 21,67 488 20,02 336 13,79 100 4,10 67 2,75
10 740 4 267 39,73 2 092 19,48 2 073 19,30 1 581 14,72 422 3,93 305 2,84
2 995 1 188 39,67 627 20,93 583 19,47 348 11,62 113 3,77 136 4,54
2 142 971 45,33 481 22,46 382 17,83 218 10,18 49 2,29 41 1,91
1 099 606 55,14 202 18,38 169 15,38 83 7,55 19 1,73 20 1,82
1 161 439 37,81 275 23,69 217 18,69 134 11,54 44 3,79 52 4,48
1 398 526 37,63 341 24,39 247 17,67 164 11,73 49 3,51 71 5,07
3 335 781 23,42 614 18,41 793 23,78 729 21,86 265 7,95 153 4,58
22 870 8 778 38,38 4 632 20,25 4 464 19,51 3 257 14,24 961 4,20 778 3,40
lakáscsoport
vagyonjogi csoport
családjogi csoport
gazdasági csoport
P. III. csoport :
P. IV. csoport :
P. V. csoport :
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Munkaügyi perek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon
Kerületi bíróságok összesen
P. I. csoport :
2 - 3 év között 3 év felett
PKKB
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
A kerületi bíróságoknál folyamatban maradt polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyek megoszlásaaz érkezés óta eltelt idıtartam szerint
2012. december 31.
Bíróságok
Az érkezés napjától eltelt idıtartam
Összesen0 - 3 hónap 3 - 6 hónap 6 - 12 hónap 1 - 2 év között
10. oldal
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám % Szám %
B. II. csoport 2 908 610 20,98 514 17,68 743 25,55 580 19,94 289 9,94 172 5,91
B. III. csoport 3 433 463 13,49 474 13,81 804 23,42 893 26,01 457 13,31 342 9,96
összesen 6 341 1 073 16,92 988 15,58 1 547 24,40 1 473 23,23 746 11,76 514 8,11
B. IV. csoport 113 0 0,00 1 0,88 11 9,73 26 23,01 19 16,81 56 49,56
6 454 1 073 16,63 989 15,32 1 558 24,14 1 499 23,23 765 11,85 570 8,83
1 150 203 17,65 233 20,26 307 26,70 301 26,17 65 5,65 41 3,57
633 214 33,81 169 26,70 173 27,33 67 10,58 8 1,26 2 0,32
1 208 192 15,89 219 18,13 389 32,20 333 27,57 47 3,89 28 2,32
941 178 18,92 187 19,87 292 31,03 197 20,94 57 6,06 30 3,18
1 073 135 12,58 186 17,33 266 24,79 249 23,21 162 15,10 75 6,99
11 459 1 995 17,41 1 983 17,31 2 985 26,05 2 646 23,09 1 1049,63 746 6,51
*Közvádas, magánvádas és pótmagánvádas ügyek együtt.
** A BI. Csoport megszüntetése következtében a csoport birái és ügyei a B.II, B.III és B.IV mutatói között jelennek meg.
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Kerületi bíróságok összesen
2 - 3 év között 3 év felett
PKKB
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
A kerületi bíróságoknál folyamatban maradt *büntetı peres ügyek számának megoszlásaaz érkezés óta eltelt idıtartam szerint
2012. december 31.
Bíróságok
Az érkezés napjától eltelt idıtartam
Összesen 0 - 3 hónap 3 - 6 hónap 6 - 12 hónap 1 - 2 év között
11. oldal
2011.dec.31.
2012.dec.31.
2011.dec.31.
2012.dec.31.
2011.dec.31.
2012.dec.31.
2011.dec.31.
2012.dec.31.
2011.dec.31.
2012.dec.31.
szám szám szám szám szám szám szám szám szám szám
Pesti Központi Kerületi Bíróság 1 893 1 862 98,36 513 446 86,94 0 0 0,00 4 277 2 834 66,26 10 6 60,00
Budai Központi Kerületi Bíróság 473 535 113,11 69 62 89,86 0 0 0,00 384 407 105,99 30 10 33,33
II. és III. Kerületi Bíróság 279 291 104,30 13 17 130,77 0 0 0,00 51 77 150,98 0 0 0,00
IV. és XV. Kerületi Bíróság 121 114 94,21 8 8 100,00 0 0 0,00 218 408 187,16 3 0 0,00
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 222 228 102,70 1 2 200,00 0 0 0,00 388 284 73,20 0 0 0,00
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
284 262 92,25 27 22 81,48 0 0 0,00 658 486 73,86 0 0 0,00
Munkaügyi perek a Fıvárosi Munkaügyi Bíróságon
0 0 0,00 0 0 0,00 982 1 147 116,80 0 0 0,00 0 0 0,00
Kerületi bíróságok összesen 3 272 3 292 100,61 631 557 88,27 982 1 147 116,80 5 976 4 496 75,23 43 16 37,21
1 éven túli ügyek 1 éven túli ügyek 1 éven túli ügyek 1 éven túli ügyek
Változás%-ban
Változás%-ban
Változás%-ban
Változás%-ban
Változás%-ban
A kerületi bíróságoknál 1 éven túl folyamatban maradt peres ügyek változása bíróságonként és ügyszakonként2012. december 31.
Bíróság
Ü g y s z a k
Polgári Gazdasági Munkaügyi és Tb. Büntetı Szabálysértés
1 éven túli ügyek
12. oldal
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
P. I. csoport 2 190 4 881 4 960 2 111
P. III. csoport 3 738 8 839 9 489 3 088
P. IV. csoport 4 182 6 021 7 099 3 104
P. V. csoport 2 579 5 285 5 427 2 437
12 689 25 026 26 975 10 740
2 900 6 016 5 921 2 995
2 085 5 067 5 010 2 142
1 280 3 150 3 331 1 099
1 261 2 479 2 579 1 161
1 537 3 537 3 676 1 398
3 506 5 119 5 290 3 335
25 258 50 394 52 782 22 870
lakáscsoport
vagyonjogi csoport
családjogi csoport
gazdasági csoportP. V. csoport :
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületi bíróságok összesen
P. I. csoport :
P. III. csoport :
P. IV. csoport :
PKKB
Pesti Központi Kerületi Bíróságösszesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
A kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyeinek adatai
2012. év
Az eljárás tárgya
ügyek száma
13. oldal
415 9 494 9 361 548
fizetési meghagyás 22 48 61 9
elme elrendelés 187 4 276 4 207 256
elme felülvizsgálat 46 1 703 1 638 111
318 7 202 7 154 366
fizetési meghagyás 11 14 17 8
elme elrendelés 56 3 272 3 170 158
elme felülvizsgálat 109 3 709 3 655 163
15 155 148 22
fizetési meghagyás 1 11 12 0
elme elrendelés 1 0 1 0
elme felülvizsgálat 0 0 0 0
18 135 136 17
fizetési meghagyás 3 9 12 0
elme elrendelés 0 0 0 0
elme felülvizsgálat 0 0 0 0
12 98 101 9
fizetési meghagyás 2 4 6 0
elme elrendelés 0 0 0 0
elme felülvizsgálat 0 0 0 0
124 2 834 2 813 145
fizetési meghagyás 2 5 7 0
elme elrendelés 4 1 084 1 077 11
elme felülvizsgálat 109 1 637 1 617 129
16 118 117 17
fizetési meghagyás 0 1 1 0
elme elrendelés 0 0 0 0
elme felülvizsgálat 0 0 0 0
918 20 036 19 830 1 124
fizetési meghagyás 41 92 116 17
elme elrendelés 248 8 632 8 455 425
elme felülvizsgálat 264 7 049 6 910 403
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Összesen
ebbı
l
Kerületibíróságokösszesen
Összesen
ebbı
l
XVIII. és XIX.KerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
XX., XXI. és XXIII.KerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
II. és III.KerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
IV. és XV.KerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
PestiKözpontiKerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
BudaiKözpontiKerületiBíróság
Összesen
ebbı
l
A kerületi bíróságok ügyforgalmi adatai polgári, gazdasági és munkaügyinemperes ügyekben
2012. év
Bíróság
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
ügyek száma
14. oldal
P. I. csoport 21,25 19,14 19,45 99,34 17,39 23,39 23,77 121,39P. III. csoport 29,50 24,97 26,81 104,68 24,92 29,56 31,73 123,92P. IV. csoport 31,33 16,02 18,88 99,07 25,34 19,80 23,35 122,49P. V. csoport 25,75 17,10 17,56 94,64 20,84 21,13 21,70 116,94
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen 107,83 19,34 20,85 99,60 88,49 23,57 25,40 121,37
Budai Központi Kerületi Bíróság 24,83 20,19 19,87 120,62 19,62 25,55 25,15 152,65
II. és III. Kerületi Bíróság 18,17 23,24 22,98 117,89 16,15 26,15 25,85 132,63
IV. és XV. Kerületi Bíróság 13,71 19,15 20,25 80,16 11,10 23,65 25,01 99,01
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 11,92 17,33 18,03 97,40 9,41 21,95 22,84 123,38
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 15,17 19,43 20,19 92,16 11,90 24,77 25,74 117,48
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 22,60 18,88 19,51 147,57 18,92 22,55 23,30 176,27
Kerületi bíróságok összesen: 214,23 19,60 20,53 106,75 175,59 23,92 25,05 130,25
P. I. csoport: lakáscsoport
P. III. csoport: vagyonjogi csoport
P. IV. csoport: családjogi csoport
P. V. csoport: gazdasági csoport
Az egy tárgyaló bíróra jutó érkezés havi átlaga
Az egy tárgyaló bíróra jutó befejezés havi átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutófolyamatbanmaradt ügyek
száma
PK
KB
A kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyforgalmának alakulásaa mőködı és tárgyaló bírák számával összevetve
2012. év
ÜgyszakMőködı
bírákszáma
Az egy mőködı bíróra jutó érkezés havi átlaga
Az egy mőködı bíróra jutó befejezés havi átlaga
Az egy mőködı
bíróra jutófolyamatbanmaradt ügyek
száma
Tárgyalóbírákszáma
15. oldal
ÍtélettelEgyébmódon
B. II. csoport 4 012 4 999 3 044 450 1 505 343 4 907 2 908
B. III. csoport 3 662 4 822 2 615 606 1 601 1136 4 008 3 433
összesen 7 674 9 821 5 659 1 056 3 106 1 479 8 915 6 341
B. IV. csoport 98 182 129 24 29 141 451 113
7 772 10 003 5 788 1 080 3 135 1 620 9 366 6 454
1 536 1 776 979 101 696 339 1 435 1 150
1 598 1 535 714 93 728 257 806 633
1 435 1 388 719 98 571 272 1 329 1 208
1 440 1 609 967 67 575 401 1 313 941
1 165 1 408 722 136 550 461 1 105 1 073
14 946 17 719 9 889 1 575 6 255 3 350 15 354 11 459
*Közvádas, magánvádas és pótmagánvádas ügyek együtt.
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Kerületi bíróságok összesen
tárgyaláson kívül befejezett
ügyek
PKKB**
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
*Büntetı peres ügyek a kerületi bíróságoknál2012. év
Bíróságok Érkezett Befejezett
A befejezésbılElnapolásbizonyítás
kiegészítésevégett
Elnapolás és
halasztás egyébokból
Folyamatbanmaradt
tárgyaláson
15.a oldal
B. II. csoport 592 623 26 0 0 0 597 43
B. III. csoport 520 531 14 0 3 0 514 59
összesen 1 112 1 154 40 0 3 0 1 111 102
B. IV. csoport 60 56 4 0 0 0 52 5
Nyomozási bírák 5 854 5 848 1 794 3 328 0 168 558 96
7 026 7 058 1 838 3 328 3 168 1 721 203
2 436 2 440 401 1 709 2 0 328 46
194 187 6 0 1 0 180 14
280 287 1 0 1 0 285 17
294 279 1 0 0 0 278 49
664 659 271 0 0 0 388 52
10 894 10 910 2 518 5 037 7 168 3 180 381
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Kerületi bíróságok összesen
Idegen-rendészeti
ügyEgyéb ügy
PKKB*
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
Büntetı nemperes ügyek a kerületi bíróságoknál2012. év
Bíróságok Érkezett Befejezett
A befejezésbıl
Folyamatbanmaradt
Tárgyalásmellızésével
elbíráltügyek
Nyomozásibírói
feladatkörbetartozó ügyek
Bíróságimentesítés
irántiügy
16. oldal
B. II. csoport 31,21 10,71 13,35 93,18 26,86 12,45 15,51 108,27
B. III. csoport 30,27 10,08 13,27 113,41 24,73 12,34 16,25 138,82
összesen 61,48 10,40 13,31 103,14 51,59 12,40 15,86 122,91
B. IV. csoport 9,21 0,89 1,65 12,27 7,77 1,05 1,95 14,54
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen 70,69 9,16 11,79 91,30 59,36 10,91 14,04 108,73
Budai Központi Kerületi Bíróság 15,06 8,50 9,83 76,36 12,78 10,02 11,58 89,98
II. és III. Kerületi Bíróság 8,04 16,56 15,91 78,73 7,08 18,81 18,07 89,41
IV. és XV. Kerületi Bíróság 6,26 19,10 18,48 192,97 5,14 23,27 22,50 235,02
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 9,50 12,63 14,11 99,05 7,91 15,17 16,95 118,96
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 10,50 9,25 11,17 102,19 8,57 11,33 13,69 125,20
Kerületi bíróságok összesen: 120,05 10,37 12,30 95,45 100,84 12,35 14,64 113,64
*Közvádas, magánvádas és pótmagánvádas ügyek együtt.
Az egy tárgyaló bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy tárgyalóbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
PK
KB
A kerületi bíróságok *büntetı peres ügyforgalmának alakulása a mőködı és tárgyaló bírák számával összevetve2012.év
ÜgyszakMőködı
bírákszáma
Az egy mőködı bíróra jutó
érkezés havi átlaga
Az egy mőködı bíróra jutó
befejezés havi átlaga
Az egy mőködıbíróra jutó
folyamatbanmaradt ügyek
száma
Tárgyalóbírákszáma
Az egy tárgyaló bíróra jutó
érkezés havi átlaga
17. oldal
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám %
Pesti Központi Kerületi Bíróság 2 382 2 234 93,79 101 4,24 41 1,72 6 0,25 0 0,00
Budai Központi Kerületi Bíróság 855 620 72,52 150 17,54 75 8,77 9 1,05 1 0,12
II. és III. Kerületi Bíróság 433 409 94,46 19 4,39 5 1,15 0 0,00 0 0,00
IV. és XV. Kerületi Bíróság 337 320 94,96 13 3,86 4 1,18 0 0,00 0 0,00
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 505 495 98,02 10 1,98 0 0,00 0 0,00 0 0,00
XX., XXI. és XXIII.Kerületi Bíróság 465 355 76,34 93 20,00 13 2,80 4 0,86 0 0,00
Kerületi bíróságok összesen 4 977 4 433 89,07 386 7,76 138 2,77 19 0,38 1 0,02
a kerületi bíróságoknál az idıszak végén folyamatban maradt ügyekben2012. december 31.
Bíróság
Az eljárás idıtartama
Összesen0 - 3 hónap 3 - 6 hónap 6 - 12 hónap 1 - 2 év között 2 év felett
Kerületi bíróságok összesen 654 3 320 3 837 137
Szabálysértési peres ügyek idıtartam szerinti megoszlása
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 15 270 281 4
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5 211 202 14
II. és III. Kerületi Bíróság 30 302 318 14
IV. és XV. Kerületi Bíróság 129 212 337 4
Pesti Központi Kerületi Bíróság 433 1 920 2 264 89
Budai Központi Kerületi Bíróság 42 405 435 12
2012. év
Bíróság
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
Kerületi bíróságok összesen 3 818 21 082 19 923 4 977
Szabálysértési nemperes ügyek ügyforgalma a kerületi bíróságokon
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 174 1 719 1 388 505
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 446 2 062 2 043 465
II. és III. Kerületi Bíróság 223 1 356 1 146 433
IV. és XV. Kerületi Bíróság 201 2 573 2 437 337
Pesti Központi Kerületi Bíróság 2 190 11 263 11 071 2 382
Budai Központi Kerületi Bíróság 584 2 109 1 838 855
Szabálysértési peres ügyek ügyforgalma a kerületi bíróságokon2012. év
Bíróság
Elızıidıszakról
folyamatbanmaradt
Érkezett Befejezett
Idıszakvégén
folyamatbanmaradt
18. oldal
0 4
0 0
13 800 13 994
3 938 3 988
89 485 86 832
9 788 9 604
9 313 9 140
13 438 13 024
0 0
0 0
0 0
2 2
27 33
5 4
0 0
0 0
3 401 3 337
996 984
4 959 4 800
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
1 1
2 682 2 635
0 0
0 0
0 2 828
3 129 3 146
868 717
129 117
0 0
293 289
156 254 155 479
* Érdemi elbírálás után az érkeztetéshez képest elvégzett korrekciók
Elekrtonikus irat
Módosítás (pénzforgalmi j.)
Névfoglalási kérelem
Összesen :
Újraindítás
Kijavító és egyéb kérelmek
Ismételt Kht.változás
Egyéb korrekciós tételek*
Ismételt alapbejegyzés
Igazolási kérelem
Kezdıirat Gmk-Kk.
Átalakulás Gmk-vá
Egyéb befejezés
Érdemi végzés
Fellebbezés
Átalakulás egyéb céggé
Átalakulás Rt-vé
Átalakulás KHT-vé
Átalakulás Szövetkezetté
Ismételt váltáltozás bejegyzés
Újraindítás (alap)
Székhelyáthelyezés
Végelszámolás
Üzletrész átruházás
Átalakulás közös vállalattá
Átalakulás Kkt-vé
Átalakulás Bt-vé
Átalakulás Kft-vé
Hiánypótlás
Kezdı iratok
Áttétel
Módositás
Felszámolás
Törlés iránti kérelem
A cégbíróság ügyforgalma iratfajták szerinti bontásban2012. év
IratfajtákÉrkezés összesen
Befejezés összesen
Tévesen iktatott iratok
19. oldal
Pesti Központi Kerületi Bíróság 2 134 0 886 41,52 1 069 50,09 94 85 8,39
Budai Központi Kerületi Bíróság 389 0 148 38,05 219 56,30 17 5 5,66
II. és III. Kerületi Bíróság 241 0 100 41,49 117 48,55 20 4 9,96
IV. és XV. Kerületi Bíróság 156 0 54 34,62 90 57,69 6 6 7,69
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 157 0 71 45,22 69 43,95 11 6 10,83
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 268 0 114 42,54 126 47,01 16 12 10,45
Kerületi bíróságok összesen 3 345 0 1 373 41,05 1 690 50,52 164 118 8,43
Hatályon kívül helyezés Hat.kívülhelyezésaz összes%-ában
megalapozatlanelj.szab.
sért.
A Fıvárosi Törvényszék Büntetı Kollégiuma másodfokú tanácsainakhelybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság Vádlottak
számaösszesen
Fellebbezés elútasítása
Helyben-hagyás
Helyben-hagyás és
fellebb.elut.az összes%-ában
Megvál-toztatás
Megváltoz-tatás
az összes%-ában
20. oldal
helyben- megvál- megvál- hatályon hatályon
hagyás toz- toztatás Pp.251§ kívül kívől helye- Egyéb Egyéb
az összes tatás az összes (1) (2) (3) helyezés zés az összes bef. bef. %
%-ában összesen %-ában összesen %-ában
Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 873 2 461 50,50 466 343 809 16,60 10 180 66 256 5,25 1 354 27,79
Budai Központi Kerületi Bíróság 1 290 834 64,65 118 101 219 16,98 2 26 7 35 2,71 202 15,66
II. és III. Kerületi Bíróság 1 195 660 55,23 131 91 222 18,58 1 51 9 61 5,10 246 20,59
IV. és XV. Kerületi Bíróság 646 406 62,85 57 55 112 17,34 1 23 6 30 4,64 98 15,17
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 590 371 62,88 58 37 95 16,10 1 15 0 16 2,71 108 18,31
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 601 405 67,39 46 53 99 16,47 2 14 6 22 3,66 75 12,48
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 1 367 713 52,16 158 127 285 20,85 17 46 27 90 6,58 279 20,41
Közjegyzıi iratok 799 501 62,70 10 27 37 4,63 0 26 0 26 3,25 235 29,41
Kerületi bíróságok összesen 11 361 6 351 55,90 1 044 834 1 878 16,53 34 381 121 536 4,72 2 597 22,86
egészben
A Fıvárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma másodfokú tanácsainak
helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság ÖsszesenHelyben-hagyás
Megváltoztatáshatályon kívül helyezés
Pp.252.§
részben
21. oldal
helyben- megvál- megvál- hatályon hatályon
hagyás toz- toztatás Pp.251§ kívül kívől helye- Egyéb Egyéb
az összes tatás az összes (1) (2) (3) helyezés zés az összes bef. bef. %
%-ában összesen %-ában összesen %-ában
Pesti Központi Kerületi Bíróság 807 422 52,29 83 110 193 23,92 2 47 34 83 10,29 109 13,51
Budai Központi Kerületi Bíróság 122 56 45,90 17 18 35 28,69 0 4 10 14 11,48 17 13,93
II. és III. Kerületi Bíróság 89 45 50,56 11 10 21 23,60 0 2 7 9 10,11 14 15,73
IV. és XV. Kerületi Bíróság 37 13 35,14 6 3 9 24,32 1 4 4 9 24,32 6 16,22
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 11 7 63,64 0 0 0 0,00 0 0 0 0 0,00 4 36,36
XX., XXI. és XXIII.Kerületi Bíróság
48 23 47,92 4 5 9 18,75 0 0 2 2 4,17 14 29,17
Kerületi bíróságok összesen 1 114 566 50,81 121 146 267 23,97 3 57 57 117 10,50 164 14,72
egészben
A Fıvárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma másodfokú tanácsainak
helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság ÖsszesenHelyben-hagyás
Megváltoztatáshatályon kívül helyezés
Pp.252.§
részben
22. oldal
hatályban hatályon kívül indítványt megváltoztató eljárást
fenntartó helyezı elutasító határozat megszüntetı
határozat határozat határozat 1998. évi XIX. határozat
1998.évi XIX.törvény 426.§
1998. évi XIX. törvény 428. §
1998.évi XIX.törvény 424.§
(1)bek. a)pont törvény 427. §
1998. évi XIX. Törvény 424.§(1) bekezdés a)pont
Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 1 19 1 16 41
Budai Központi Kerületi Bíróság 4 4 5 1 9 23
II. és III. Kerületi Bíróság 2 0 3 0 0 5
IV. és XV. Kerületi Bíróság 0 0 2 0 1 3
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 0 2 0 0 1 3
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 1 0 4 1 0 6
Kerületi bíróságok összesen : 11 7 33 3 0 81
Fıvárosi Törvényszék mint elsıfokú bíróság : 7 1 10 0 7 25
Fıvárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság : 1 0 0 0 1 2
Mindösszesen: 19 8 43 3 8 108
A felülvizsgálati eljárások eredménye büntetı ügyszakban
2012. év
Bíróság
Felülvizsgálati eljárások eredménye határozat típusok szerint
Összesen
23. oldal
Pp.252.§ Pp.252.§
(1)-(2) (3)
Fıvárosi Törvényszék 269 3 38 0 131 16 19 3 1 0 12 18 6 8 11 0 3
Pesti Központi Kerületi Bíróság 175 1 63 0 76 2 6 2 0 0 8 10 4 0 3 0 0
Budai Központi Kerületi Bíróság 50 0 23 0 21 1 1 0 0 0 3 1 0 0 0 0 0
II. és III. Kerületi Bíróság 57 0 24 0 24 2 0 0 0 0 2 1 1 2 0 1 0
IV. és XV. Kerületi Bíróság 18 0 12 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 18 0 10 0 4 0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 0 0
XX., XXI. és XXIII.Kerületi Bíróság 15 0 8 0 5 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0
Kerületi bíróságok összesen 602 4 178 0 267 21 26 5 1 0 27 31 12 11 15 1 3
Helyben-hagyás
megváltoztatás új eljárásra utasításPp.252.§
(1) (2)Pp.252.§
(3)részben egészben
Megváltoztatása Hatályon kívül helyezése
ítélet részítélet végzés részben egészben
I. fokú ítéletII.fokú bíróság
új eljárásra utasítása
Permegszüntetése
A polgári ügyek felülvizsgálati eljárása során hozott határozatok eredményeia Fıvárosi Törvényszék és a területén mőködı kerületi bíróságok vonatkozásában
2012. év
BíróságVizsgáltügyekszáma
Kérelem visszavonása
Hivatalbólelutasítás
Felülvizsgálatieljárás
megszüntetése
A II. fokú ítélet
Hatályában fenntartása
24. oldal
Pp.252.§ Pp.252.§(1)-(2) (3)
Gazdasági Kollégium 80 0 11 0 48 0 3 4 0 0 7 0 1 1 4 0 1
Pesti Központi Kerületi Bíróság 21 0 6 0 11 0 0 0 0 0 2 1 0 0 1 0 0
Budai Központi Kerületi Bíróság 3 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
II. és III. Kerületi Bíróság 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
IV. és XV. Kerületi Bíróság 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 4 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0
Kerületi bíróságok összesen 108 0 20 0 61 0 3 4 0 0 9 1 3 1 5 0 1
Helyben-hagyás
megváltoztatás új eljárásra utasításPp.252.§
(1) (2)Pp.252.§
(3)részben egészben
Megváltoztatása Hatályon kívül helyezése
ítéletrész-ítélet
végzés részben egészben
I. fokú ítélet II.fokú bíróságúj eljárásra
Permegszün-
tetése
A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatok eredménye a Fıvárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál
2012. év
BíróságVizsgáltügyekszáma
Kérelem vissza-vonása
Hivatal-ból
elutasí-tás
Felül-vizsgálatieljárás
megszün-tetése
A II. fokú ítélet
Hatályában fenntartása
25. oldal
Pesti Központi Kerületi Bíróság 54 451 26 064 47,87 60 702 21 435 35,31 89 089 41 652 46,75 26 064 5 847 22,43
Budai Központi Kerületi Bíróság 988 515 52,13 6 183 3 565 57,66 6 656 3 551 53,35 515 529 102,72
II. és III. Kerületi Bíróság 716 306 42,74 5 216 2 895 55,50 5 626 2 645 47,01 306 556 181,70
IV. és XV. Kerületi Bíróság 446 229 51,35 4 691 3 074 65,53 4 908 3 073 62,61 229 230 100,44
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 640 446 69,69 3 834 1 874 48,88 4 028 2 037 50,57 446 283 63,45XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 1 389 501 36,07 4 478 2 733 61,03 5 366 2 955 55,07 501 279 55,69
Munkaügyi Bíróság 102 73 71,57 617 588 95,30 646 547 84,67 73 114 156,16
Kerületi Bíróságok összesen: 58 732 28 134 47,90 85 721 36 164 42,19 116 319 56 460 48,54 28 134 7 838 27,86
Gazdasági Kollégium 55 60 109,09 473 420 88,79 468 430 91,88 60 50 83,33
Polgári Kollégium 454 223 49,12 1 936 1 286 66,43 2 167 1 123 51,82 223 386 173,09
Fıváros összesen: 509 283 55,60 2 409 1 706 70,82 2 635 1 553 58,94 283 436 154,06Mindösszesen( Kerületi Bíróságok + Fıváros )
59 241 28 417 47,97 88 130 37 870 42,97 118 954 58 013 48,77 28 417 8 274 29,12
Végrehajtó iroda 14 369 16 598 115,51 9 767 9 838 100,73 7 538 6 385 84,70 16 598 20 051 120,80
Folyamatban maradt2012.
december 31-én
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Érkezés2012.
év
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Befejezett2011.
év
Befejezett2012.
év
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Folyamatban maradt2011.
december 31-én
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
A megyei törvényszéki végrehajtó tevékenysége2012.év
Fıvárosi Bíróság
Ügyforgalom
Elızı idıszakról
folyamatbanmaradt2011.
január 1-jén
Elızı idıszakról
folyamatbanmaradt2012.
január 1-jén
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Érkezés2011.
év
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Befejezett2011.
év
Befejezett2012.
év
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Folyamatban maradt2011.
december 31-én
Folyamatban maradt2012.
december 31-én
Bírósági végrehajtási ügyek lajstromának adatai a beszámolási idıszak és az elızı év azonos idıszakához viszonyítva
2012.év
Végrehajtói irodák
Ügyforgalom
Elızı idıszakról
folyamatbanmaradt2011.
január 1-jén
Elızı idıszakról
folyamatbanmaradt2012.
január 1-jén
Elızı év azonos
idıszakának%- ában
Érkezés2011.
év
Érkezés2012.
év
27. melléklet
2009. 2010. 2011. 2012. 2009. 2010. 2011. 2012. 2009. 2010. 2011. 2012.
42 637 45 324 43 873 39 168 41 672 46 542 46 502 41 095 22 702 21 484 18 855 16 928
9 314 8 026 6 928 6 107 9 019 9 141 8 375 6 397 5 459 4 344 2 897 2 607
16 135 17 977 16 455 14 946 15 718 17 867 18 439 17 719 16 106 16 216 14 232 11 459
10 536 12 133 15 504 21 082 10 315 11 356 14 922 19 923 2 458 3 236 3 818 4 977
5 831 6 124 5 940 5 119 5 868 6 079 6 252 5 290 3 773 3 818 3 506 3 335
84 453 89 584 88 700 86 422 82 592 90 985 94 490 90 424 50 498 49 098 43 308 39 306
239 014 122 968 20 877 19 918 260 259 147 410 22 103 19 713 26 570 2 128 902 1 107
11 938 13 057 11 900 10 894 11 974 13 029 11 938 10 910 407 435 397 381
7 015 7 097 6 409 3 320 6 791 7 241 6 431 3 837 821 676 654 137
1 038 698 198 118 1 028 778 203 117 101 21 16 17
259 005 143 820 39 384 34 250 280 052 168 458 40 675 34 577 27 899 3 260 1 969 1 642
Munkajogi nemperes ügyek
nemperes ügyek összesen
A Fı
váro
si T
örvé
nysz
ék t
erül
etéh
ez t
arto
zó k
erül
eti b
írós
ágok
Polgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Büntetı peres ügyek
Szabálysértési peres ügyek
Munkajogi peres ügyek
peres ügyek összesen
Polgári és gazdasági nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek
Szabálysértési nemperes ügyek
A Fıvárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai
Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciái 2009.,2010.,2011 és 2012. év viszonylatában
Terü
let
Az eljárás tárgyaÉrkezett Befejezett
Idıszak végén folyamatbanmaradt
5 590 6 407 5 780 5 806 5 519 6 163 6 407 6 164 5 709 5 953 5 326 4 968
2 207 2 323 2 249 2 358 2 288 2 374 2 534 2 365 1 997 1 946 1 661 1 654
5 316 6 152 4 711 3 918 5 061 5 468 5 884 4 882 3 451 4 135 2 962 1 998
419 502 492 393 394 447 448 455 465 520 564 502
243 199 180 138 194 221 243 272 219 197 134 0
13 775 15 583 13 412 12 613 13 456 14 673 15 516 14 138 11 841 12 751 10 647 9 122
6 804 4 559 1 505 1 230 6 823 4 822 1 647 1 178 703 440 298 350
1 227 664 90 81 1 329 729 111 73 81 16 1 9
1 388 1 489 1 424 1 274 1 276 1 434 1 269 1 646 376 431 586 214
1 493 1 650 1 641 1 607 1 659 1 642 1 561 1 580 293 301 381 408
109 161 149 93 111 161 152 96 11 11 8 5
10 639 12 487 13 093 12 783 8 200 10 225 10 846 10 846 13 441 15 703 17 950 19 887
143 063 158 202 191 633 181 528 147 467 160 983 184 128 182 821 11 849 9 068 16 573 15 280
164 723 179 212 209 535 198 596 166 865 179 996 199 714 198 240 26 754 25 970 35 797 36 153
7 821 7 039 7 732 7 126 8 220 7 417 7 603 7 098 3 090 2 712 2 841 2 869
1 405 1 206 1 266 951 1 637 1 189 1 104 923 412 429 591 619
1 113 1 133 1 199 972 866 1 136 1 300 1 322 902 899 798 448
2 568 2 694 2 853 3 254 3 369 2 666 2 713 2 761 965 993 1 133 1 626
66 138 194 122 69 138 191 121 3 3 6 7
12 973 12 210 13 244 12 425 14 161 12 546 12 911 12 225 5 372 5 036 5 369 5 569
3 522 2 660 3 135 3 054 3 228 3 014 2 906 2 896 814 460 689 847
404 332 226 198 390 344 240 191 80 68 54 61
52 55 80 33 43 44 87 45 20 31 24 12
5 700 6 623 6 493 6 059 5 633 6 656 6 477 6 073 203 170 186 172
9 678 9 670 9 934 9 344 9 294 10 058 9 710 9 205 1 117 729 953 1 092
Munkajogi nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek összesen
nemperes ügyek összesen
nemperes ügyek összesen
A Fıvá
rosi
Tör
vén
yszé
k
más
odfo
kú
ügy
ei ü
gysz
akon
kén
t
Polgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Munkajogi peres ügyek
Büntetı peres ügyek összesen
Szabálysértési ügyek összesen
peres ügyek összesen
Polgári nemperes ügyek
Gazdasági nemperes ügyek
Gazdasági nemperes ügyek
Közigazgatási nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek
Katonai nemperes ügyek
Csıd-, felszámolási eljárás
Cégügyek
A Fıvá
rosi
Tör
vén
yszé
k e
lsı f
okú
ügy
ei ü
gysz
akon
kén
tPolgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Közigazgatási peres ügyek
Büntetı peres ügyek
Katonai peres ügyek
peres ügyek összesen
Polgári nemperes ügyek
28/I. melléklet
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
88,49 25 026 26 975 10 740 23,57 25,40 121,37
19,62 6 016 5 921 2 995 25,55 25,15 152,65
16,15 5 067 5 010 2 142 26,15 25,85 132,63
11,10 3 150 3 331 1 099 23,65 25,01 99,01
9,41 2 479 2 579 1 161 21,95 22,84 123,38
11,90 3 537 3 676 1 398 24,77 25,74 117,48
18,92 5 119 5 290 3 335 22,55 23,30 176,27
175,59 50 394 52 782 22 870 23,92 25,05 130,25
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
59,36 7 772 10 003 6 454 10,91 14,04 108,73
12,78 1 536 1 776 1 150 10,02 11,58 89,98
7,08 1 598 1 535 633 18,81 18,07 89,41
5,14 1 435 1 388 1 208 23,27 22,50 235,02
7,91 1 440 1 609 941 15,17 16,95 118,96
8,57 1 165 1 408 1 073 11,33 13,69 125,20
100,84 14 946 17 719 11 459 12,35 14,64 113,64Kerületi bíróságok összesen
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság
Kerületi bíróságok összesen
Eljáró bíróság
Büntetı peres ügyek a kerületi bíróságoknál
tárgyaló
bírák száma
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
érkezés havi
átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
befejezés havi
átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
folyamatban
maradt ügyekperes ügyek száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen
Budai Központi Kerületi Bíróság
II. és III. Kerületi Bíróság
IV. és XV. Kerületi Bíróság
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes kerületi (munkaügyi) bíróságokon különféle ügyszakokban 2012. évben
Eljáró bíróság
polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyek
tárgyaló
bírák száma
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
érkezés havi
átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
befejezés havi
átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
folyamatban
maradt ügyek
számaperes ügyek száma
28/II. melléklet
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
38,00 9 494 9 361 548 20,82 20,53 14,42
14,00 7 202 7 154 366 42,87 42,58 26,14
14,00 155 148 22 0,92 0,88 1,57
2,00 135 136 17 5,63 5,67 8,50
6,00 98 101 9 1,36 1,40 1,50
12,00 2 834 2 813 145 19,68 19,53 12,08
16,00 118 117 17 0,61 0,61 1,06
102,00 20 036 19 830 1 124 16,37 16,20 11,02
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
7,00 7 026 7 058 203 83,64 84,02 29,00
6,00 2 436 2 440 46 33,83 33,89 7,67
8,04 194 187 14 2,01 1,94 1,74
6,26 280 287 17 3,73 3,82 2,72
9,50 294 279 49 2,58 2,45 5,16
1,00 664 659 52 55,33 54,92 52,00
37,80 10 894 10 910 381 24,02 24,05 10,08* nincs ügyintézı, titkári létszám , a dolgozó bírói létszámmal számolva
** 2012.december 31.-állapot szerinti tényleges létszám (bíró,titkár,fogi,bír-i üi.) a Személyügyi és Munkaügyi Osztály nyilvántartásából
Kerületi bíróságok összesen
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen**
Budai Központi Kerületi Bíróság**
II. és III. Kerületi Bíróság*
IV. és XV. Kerületi Bíróság*
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság*
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság**
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság**
Kerületi bíróságok összesen
Eljáró bíróság
Büntetı nemperes ügyek a kerületi bíróságoknál
eljáró bírák
(ügyintézı,tit-
kár) száma
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó érkezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó befejezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(tik.,ügyint.)jutó
folyamatban
maradt ügyeknemperes ügyek száma
Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen**
Budai Központi Kerületi Bíróság**
II. és III. Kerületi Bíróság*
IV. és XV. Kerületi Bíróság*
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság*
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság**
Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes kerületi (munkaügyi) bíróságokon különféle ügyszakokban 2012. évben
Eljáró bíróság
polgári, gazdasági és munkaügyi nemperes ügyek
eljáró bírák
(ügyintézı,tit
kár) száma
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó érkezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó befejezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(tik.,ügyint.)jutó
folyamatban
maradt ügyeknemperes ügyek száma
28/III. melléklet
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
29,13 5 806 6 164 4 968 16,61 17,63 170,55
17,96 2 358 2 365 1 654 10,94 10,97 92,09
19,44 3 918 4 882 1 998 16,80 20,93 102,78
16,5 393 455 502 1,98 2,30 30,42
1,27 138 272 0 9,06 17,85 0,00
84,30 12 613 14 138 9 122 12,47 13,98 108,21
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
8,00 1 230 1 178 350 12,81 12,27 43,75
21,75 81 73 9 0,31 0,28 0,41
23,54 1 274 1 646 214 4,51 5,83 9,09
10,00 1 607 1 580 408 13,39 13,17 40,80
1,67 93 96 5 4,64 4,79 2,99
49,00 12 783 10 846 19 887 21,74 18,45 405,86
73,00 181 528 182 821 15 280 207,23 208,7 209,32
186,96 198 596 198 240 36 153 88,51 88,36 193,37* nincs ügyintézı, titkári létszám , a dolgozó bírói létszámmal számolva
** 2012.december 31.-állapot szerinti tényleges létszám (bíró,titkár,fogalmazó, bír-i.üi.) a Személyügyi és Munkaügyi Osztály nyilvántartásából
Cégügyek**
nemperes ügyek összesen
Polgári nemperes ügyek**
Gazdasági nemperes ügyek*
Közigazgatási nemperes ügyek*
Büntetı nemperes ügyek**
Katonai nemperes ügyek*
Csıd-, felszámolási eljárás**
Az eljárás tárgyaeljáró bírák
(ügyintézı,tit-
kár) száma
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó érkezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(titk.,ügyint.)
jutó befejezés
havi átlaga
Az egy eljáró
bíróra
(tik.,ügyint.)jutó
folyamatban
maradt ügyek
száma
nemperes ügyek száma
Polgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Közigazgatási peres ügyek
Büntetı peres ügyek
Katonai peres ügyek
peres ügyek összesen
Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki elsıfokú ügyekben a különféle ügyszakokban 2012.évben
Az eljárás tárgyatárgyaló bírák
száma
Az egy
tárgyaló bíróra
jutó érkezés
havi átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
befejezés havi
átlaga
Az egy tárgyaló
bíróra jutó
folyamatban
maradt ügyek
számaperes ügyek száma
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
11,27 7 126 7 098 2 869 52,69 52,48 254,57
2,21 951 923 619 35,86 34,80 280,09
2,92 972 1 322 448 27,74 37,73 153,42
9,06 3 254 2 761 1 626 29,93 25,40 179,47
25,46 12 303 12 104 5 562 40,27 39,62 218,46
érkezett befejezettfolyamatban
maradt
15,08 3 054 2 896 847 16,88 16,00 56,17
3,25 198 191 61 5,08 4,90 18,77
4,00 33 45 12 0,69 0,94 3,00
11,25 6 059 6 073 172 44,88 44,99 15,29
33,58 9 344 9 205 1 092 23,19 22,84 32,52
*nincs kifejezetten nemperes ügyekben eljáró tanács, a dolgozó tanácsok létszámával számolva
Gazdasági nemperes ügyek
Munkajogi nemperes ügyek
Büntetı nemperes ügyek összesen
nemperes ügyek összesen
*dolgozó
tanácsok
száma
Az egy
dolgozó
tanácsra jutó
érkezés havi
átlaga
Az egy
dolgozó
tanácsra jutó
befejezés
havi átlaga
Az egy
dolgozó
tanácsra jutó
folyamatban
maradt ügyek
száma
nemperes ügyek száma
Polgári nemperes ügyek
Polgári peres ügyek
Gazdasági peres ügyek
Munkajogi peres ügyek
Büntetı peres ügyek összesen
peres ügyek összesen
Az eljárás tárgya
28/IV. melléklet
Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokú ügyekben a különféle ügyszakokban 2012.évben
Az eljárás tárgyatárgyaló
tanácsok
száma
Az egy
tárgyaló
tanácsra jutó
érkezés havi
átlaga
Az egy
tárgyaló
tanácsra jutó
befejezés
havi átlaga
Az egy
tárgyaló
tanácsra jutó
folyamatban
maradt ügyek
száma
peres ügyek száma
2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A
A dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás
kerületi foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban
bíróságok ügyek ügyek 2011. 1 éven túli 1 éven túli 2011. 2 éven túli 2 éven túli 2011. 5 éven túli 5 éven túli 2011.
száma száma évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez
összesen összesen viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva
polgári 10 591 8 902 84,05 1 893 1 862 98,36 619 562 90,79 91 83 91,21gazdasági 2 098 1 838 87,61 513 446 86,94 201 165 82,09 24 20 83,33büntetı 8 685 6 454 74,31 4 277 2 834 66,26 1 692 1 335 78,90 152 137 90,13összesen 21 374 17 194 80,44 6 683 5 142 76,94 2 512 2 062 82,09 267 240 89,89
polgári 2 546 2 636 103,53 473 535 113,11 240 223 92,92 52 42 80,77gazdasági 353 359 101,70 69 62 89,86 32 26 81,25 4 6 150,00büntetı 1 431 1 150 80,36 384 407 105,99 98 106 108,16 6 10 166,67összesen 4 330 4 145 95,73 926 1 004 108,42 370 355 95,95 62 58 93,55
polgári 1 874 1 944 103,74 279 291 104,30 104 90 86,54 10 11 110,00
II. és III. gazdasági 211 198 93,84 13 17 130,77 3 0 0,00 0 0 0,00
Kerületi Bíróság büntetı 577 633 109,71 51 77 150,98 6 10 166,67 0 0 0,00
összesen 2 662 2 775 104,24 343 385 112,24 113 100 88,50 10 11 110,00
polgári 1 174 1 017 86,63 121 114 94,21 45 37 82,22 6 2 33,33
IV. és XV. gazdasági 106 82 77,36 8 8 100,00 2 2 100,00 0 0 0,00
Kerületi Bíróság büntetı 1 185 1 208 101,94 218 408 187,16 66 75 113,64 5 3 60,00
összesen 2 465 2 307 93,59 347 530 152,74 113 114 100,88 11 5 45,45
polgári 1 261 1 148 91,04 222 228 102,70 94 95 101,06 16 19 118,75
XVIII. és XIX. gazdasági 0 13 0,00 1 2 200,00 0 1 0,00 0 0 0,00
Kerületi Bíróság büntetı 1 144 941 82,26 388 284 73,20 104 87 83,65 7 9 128,57
összesen 2 405 2 102 87,40 611 514 84,12 198 183 92,42 23 28 121,74
polgári 1 413 1 281 90,66 284 262 92,25 117 109 93,16 17 19 111,76
XX.,XXI. és XXIII. gazdasági 124 117 94,35 27 11 40,74 11 11 100,00 2 2 100,00
Kerületi Bíróság büntetı 1 363 1 073 78,72 658 237 36,02 272 237 87,13 26 17 65,38
összesen 2 900 2 471 85,21 969 510 52,63 400 357 89,25 45 38 84,44
Fıvárosi Munkaügyi
Bíróságmunkaügyi
és Tb. perek3 506 3 335 95,12 982 1 147 116,80 293 418 142,66 31 40 129,03
BKKB
29. melléklet
Az idıszerőségi adatok a kerületi ( munkaügyi ) bíróságon az elızı évvel összehasonlítva1, 2, és 5 éven túli ügyek alakulása
( folyamatban maradt ügyek )
ügyszakok
PKKB
2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
Polgári 3 257 4 620 4 487 4 814 4 976 5 061 5 590 6 407 5 780 5 806
Gazdasági 1 552 1 824 1 981 1 932 2 054 1 877 2 207 2 323 2 249 2 358
Közigazgatási 3 651 4 654 5 156 5 935 5 260 5 181 5 316 6 152 4 711 3 918
Büntetı 345 377 397 378 332 362 419 502 592 393
Katonai 545 462 376 270 283 212 243 199 180 138
Összesen 9 350 11 937 12 397 13 329 12 905 12 693 13 775 15 583 13 512 12 613
Fıvá
rosi
Tör
vény
szék
1.f
ok30. melléklet
A Fıvárosi Törvényszék megyei elsı fokú peres ügyérkezése, ügyszakonként 2003.-2012.közötti idıszakban
Terület Ügyszakperes ügyérkezés
évben
2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A
dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás
Terület foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban
ügyek ügyek 2011. 1 éven túli 1 éven túli 2011. 2 éven túli 2 éven túli 2011. 5 éven túli 5 éven túli 2011.
száma száma évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez
összesen összesen viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva
polgári 5 326 4 968 93,28 2 783 2 706 97,23 1 480 1 630 110,14 218 280 128,44gazdasági 1 661 1 654 99,58 727 567 77,99 355 274 77,18 56 41 73,21
közigazgatási 2 962 1 998 67,45 806 389 48,26 172 82 47,67 11 3 27,27büntetı(katonai nélkül)
564 502 89,01 243 290 119,34 100 141 141,00 20 27 135,00
katonai 134 0 0,00 58 0 0,00 12 0 0,00 1 0 0,00összesen 10 647 9 122 85,68 4 617 3 952 85,60 2 119 2 127 100,38 306 351 114,71
31. melléklet
Az idıszerőségi adatok a Fıvárosi Törvényszéken az elızı évvel összehasonlítva1, 2, és 5 éven túli ügyek alakulása
( folyamatban maradt ügyek )
ügyszakok
FıvárosiTörvényszék
I. fok
2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A 2011. 2012. A
dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás dec.31-én dec.31-én változás
Terület foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban foly.maradt foly.maradt %-ban
ügyek ügyek 2011. 1 éven túli 1 éven túli 2011. 2 éven túli 2 éven túli 2011. 5 éven túli 5 éven túli 2011.
száma száma évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez ügyek ügyek évhez
összesen összesen viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva száma száma viszonyítva
polgári 2 841 2 869 100,99 21 37 176,19 3 2 66,67 29 0 0,00
gazdasági 591 619 104,74 9 31 344,44 0 4 0,00 0 0 0,00
munkaügyi 798 448 56,14 88 18 20,45 2 3 150,00 15 0 0,00
büntetı 1 133 1 626 143,51 2 2 100,00 0 0 0,00 0 0 0,00
összesen 5 363 5 562 103,71 120 88 73,33 5 9 180,00 44 0 0,00
32. melléklet
Az idıszerőségi adatok a Fıvárosi Törvényszéken az elızı évvel összehasonlítva1, 2, és 5 éven túli ügyek alakulása
( folyamatban maradt ügyek )
ügyszakok
FıvárosiTörvényszék
II. fok
helyben- megvál- megvál- hatályon hatályon
hagyás toz- toztatás Pp.251§ kívül kívől helye- Egyéb Egyéb
az összes tatás az összes (1) (2) (3) helyezés zés az összes bef. bef. %
%-ában összesen %-ában összesen %-ában
Pesti Központi Kerületi Bíróság 22 724 4 873 2 461 50,50 466 343 809 16,60 10 180 66 256 5,25 1 354 27,79
Budai Központi Kerületi Bíróság 5 106 1 290 834 64,65 118 101 219 16,98 2 26 7 35 2,71 202 15,66
II. és III. Kerületi Bíróság 4 431 1 195 660 55,23 131 91 222 18,58 1 51 9 61 5,10 246 20,59
IV. és XV. Kerületi Bíróság 2 986 646 406 62,85 57 55 112 17,34 1 23 6 30 4,64 98 15,17
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2 550 590 371 62,88 58 37 95 16,10 1 15 0 16 2,71 108 18,31
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 3 298 601 405 67,39 46 53 99 16,47 2 14 6 22 3,66 75 12,48
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 5 290 1 367 713 52,16 158 127 285 20,85 17 46 27 90 6,58 279 20,41
Közjegyzıi iratok - 799 501 62,70 10 27 37 4,63 0 26 0 26 3,25 235 29,41
Kerületi bíróságok összesen 46 385 11 361 6 351 55,90 1 044 834 1 878 16,53 34 381 121 536 4,72 2 597 22,86
Pp.252.§
részben egészben
33. melléklet
A Fıvárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma másodfokú tanácsainak
helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság
Elsı fokon
jogerısen
befejezett
ügyek összesen
Fellebbe-
zett ügyek
összesen
Helyben-
hagyás
Megváltoztatáshatályon kívül helyezés
helyben- megvál- megvál- hatályon hatályon
hagyás toz- toztatás Pp.251§ kívül kívől helye- Egyéb Egyéb
az összes tatás az összes (1) (2) (3) helyezés zés az összes bef. bef. %
%-ában összesen %-ában összesen %-ában
Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 251 807 422 52,29 83 110 193 23,92 2 47 34 83 10,29 109 13,51
Budai Központi Kerületi Bíróság 815 122 56 45,90 17 18 35 28,69 0 4 10 14 11,48 17 13,93
II. és III. Kerületi Bíróság 579 89 45 50,56 11 10 21 23,60 0 2 7 9 10,11 14 15,73
IV. és XV. Kerületi Bíróság 345 37 13 35,14 6 3 9 24,32 1 4 4 9 24,32 6 16,22
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 29 11 7 63,64 0 0 0 0,00 0 0 0 0 0,00 4 36,36
XX., XXI. és XXIII.
Kerületi Bíróság378 48 23 47,92 4 5 9 18,75 0 0 2 2 4,17 14 29,17
Kerületi bíróságok összesen 6 397 1 114 566 50,81 121 146 267 23,97 3 57 57 117 10,50 164 14,72
Pp.252.§
részben egészben
34. melléklet
A Fıvárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma másodfokú tanácsainak
helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság
Elsı fokon
jogerısen
befejezett ügyek
összesen
Fellebbe-
zett ügyek
összesen
Helyben-
hagyás
Megváltoztatás
hatályon kívül helyezés
Pesti Központi Kerületi Bíróság 10 003 2 134 0 886 41,52 1 069 50,09 94 85 8,39
Budai Központi Kerületi Bíróság 1 776 389 0 148 38,05 219 56,30 17 5 5,66
II. és III. Kerületi Bíróság 1 535 241 0 100 41,49 117 48,55 20 4 9,96
IV. és XV. Kerületi Bíróság 1 388 156 0 54 34,62 90 57,69 6 6 7,69
XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 1 609 157 0 71 45,22 69 43,95 11 6 10,83
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 1 408 268 0 114 42,54 126 47,01 16 12 10,45
Kerületi bíróságok összesen 17 719 3 345 0 1 373 41,05 1 690 50,52 164 118 8,43
Megvál-
toztatás
Megváltoz-
tatás
az összes
%-ában
Hatályon kívül helyezésHat.kívül
helyezés
az összes
%-ábanmegalapozatlan
elj.szab.
sért.
35. melléklet
A Fıvárosi Törvényszék Büntetı Kollégiuma másodfokú tanácsainak
helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyezı határozatai
2012. év
Bíróság
Elsı fokon
jogerısen
befejezett
ügyek
összesen
Fellebbezett
ügyek a
vádlottak
száma
alapján
összesen
Fellebbezés
elutasítása
Helyben-
hagyás
Helyben-
hagyás és
fellebb.elut.
az összes
%-ában
36. melléklet
Szakjogászi végzettség megnevezése Végzettségek száma
Bankszakjogász 4
Biztosítási szakjogász 11
Európai jogi szakjogász 26
Európai szakjogász 7
Gazd. Bj. Szakjogász 28
Gazdasági szakjogász 1
Ingatlanforgalmi szakjogász 5
Iparjogvédelmi szakjogász 1
Környezetvédelmi szakjogász 5
Közgazdasági szakjogász 3
Közlekedési szakjogász 8
Külkereskedelmi szakjogász 5
Társasági jogi szakjogász 5
Társasági szakjogász 5
Egyéb szakjogász 13
Összesen: 127
1 szakjogászi végzettséggel rendelkezik 100
2 szakjogászi végzettséggel rendelkezik 12
3 szakjogászi végzettséggel rendelkezik 1
Összesen: 113
Szakjogászi végzettséggel rendelkezı bírák
Szakjogászi végzettséggel rendelkezı bírák száma
Felsıfokú Középfokú
Angol 30 204 234
Egyéb 0 4 4
Eszperantó 1 5 6
Francia 2 33 35
Latin 0 4 4
Német 43 128 171
Olasz 3 18 21
Orosz 4 41 45
Román 1 0 1
Spanyol 0 2 2
Szerb, horvát, szlovák 0 1 1
Összesen: 84 440 524
1 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 222
2 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 130
3 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 14
Összesen nyelvvizsgával rendelkezik: 366
37. melléklet
Bírák nyelvismerete
NyelvismeretNyelvvizsga foka
Összesen
38. melléklet
OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
Bírák
NÉV BÍRÓSÁG BEOSZTÁS OKTATÁSI INTÉZMÉNY OKTATOTT TANTÁRGYbíró ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjog Különös Rész
Dr. Szalai Géza bíró ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőeljárás jogbíró Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Büntetőjog a bíróság gyakorlatában
Dr. Gimesi Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Büntetőeljárási jog
bíró ELTE Állam- és Jogtudományi Kar igazságügyi protokollDr. Szabó Gábor tanácselnök Magyar Igazságügyi Akadémia tárgyalásvezetési gyakorlat
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíróELTE Állam- és Jogtudományi Kar élettársi, házassági vagyonjogBudapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti képzés családjog
Dr. Éles Anita Kinga bíró Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK polgári eljárásjog
bíró
fizetési meghagyás, kötelmi jogfizetési meghagyás, kötelmi jog
KIM
Magyar Igazságügyi Akadémia végrehajtási perek, bírósági adatvédelemDr. Bérces Renáta bíró Civil Média személyiségi jog, sajtójogDr. Ocskó Eszter bíró Károli Gáspár Református Egyetem polgári jog II., polgári jog IV.
Dr. Császár P. Emőke tanácselnökJogi Szakvizsga BizottságIgazságügyi Szakértői Vizsgabizottság jogi oktatásPázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Deák Intézet jogi szakvizsga előkészítés
kollégiumvezető OBH, MIA, BÜK, szakjogászképzés (több alkalom)tanácselnök MIA (1 alkalom)tanácselnök MIA (3 alkalom)
Dr. Gáll Krisztina tanácselnök MIA (3 alkalom)bíró MIA (3 alkalom)
Dr. Kocsi Balázs bíró szakjogászképzés (2 alkalom) csődDr. Juhász Csaba bíró ELTE (3 alkalom)
bíró
Dr. Póta Péter
Fővárosi Törvényszék Büntető
KollégiumIdzigné dr. Novák Csilla
tanácselnök mb. kollégiumvezető-
helyettesDr. Szemán Felicitász
Fővárosi Törvényszék Polgári
KollégiumDr. Kerepesy Krisztián
System Media Kft. Diamond Consulting Kft.
Pp-ről, Gt-bőlVerlag Dashöfer Szakkiadó Kft. kötelmi jogi webinárium
polgári eljárásjog, eu.közösségi jog
Dr. Maka Mária
Fővárosi Törvényszék
Gazdasági Kollégium
Pp., Ptk., felszámolás, gazdasági jogDr. Kisrákói Annamária Pp., Ptk. Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia Pp., Ptk.
Pp., Ptk. Egriné dr. Salamon Emma Pp., Ptk.
Pp.
Dr. Vitál-Eigner Beáta
Fővárosi Törvényszéki
Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképző Intézete
Jogi és közigazgatási alapismeretek, általános közigazgatási ismeretek
bíró Budapest Főváros Kormányhivatala Államigazgatás
Pest Megyei Kormányhivatal Államigazgatás
bíró ELTE Igazságügyi szak cégjog
bíró
Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
jogi asszisztensi képzés, cégjog
Dr. Ribai Csilla elnökELTE Állami és Jogtudományi Kar
polgári eljárásjog
Dr. Gulyás Géza bíró Büntető anyagi jog
Dr. Németh Leona bíró KOTK Oktatási Központ Jogi Asszisztensképző Büntető anyagi és eljárásjogDr. Balázs Gábor bíró Budapesti Gazdasági Főiskola Biztosítástan
Dr. Szakály Noémi bíró KOTK Oktatási Központ Polgári perrendtartás, Bírósági ügyvitel
Dr. Bíró Ágnes Györgyi bíró Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Intézete bank szakjogászDr. Pólya Gábor bíró Károlyi Gáspár Református Egyetem ÁJK polgári jog, EU jog
Dr. Aszódi László bíró jogi tantárgyak
Dr. Vitál-Eigner Beáta
Fővárosi Törvényszéki
Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
Dr.Rónay RenátaFővárosi
Törvényszék CégbíróságaDr.Osvald Csilla
ingatlanforgalmi szakjogász szak, közigazgatási eljárás
Károlyi Mihály Két Tannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
Pesti Kerületi Központi Bíróság
Elnökség
Pesti Központi Kerületi Bíróság B.II.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
Pesti Központi Kerületi Bíróság
Gazdasági Csoport
Pesti Központi Kerületi Bíróság
P.III. Pécsi Tudományegyetem Jogi asszisztens képzése, KOTK
csoportvezető
Magyar Igazságügyi Akadémia családjog nemzetközi vonatkozásai
bíró Magyar Igazságügyi Akadémia családjog nemzetközi vonatkozásai bíró ELTE Jogi Továbbképző Intézetbíró MIA végrehajtásbíró MIA ( alkalmanként ) végrehajtás, egyéb nemperes
Dr. Éliás Dávid bíróKOTK
szociológia, büntetőjogi alapfogalmak
Dr. Gór Zoltán bíró
Dr. Márkus Eszter bíró ELTE ÁJK összehasonlító jogtörténetbíró Károli Gáspár Református Egyetem felszámolási jog
bíró család jog
Dr. Pákozdi Zoltán bíró BÜSZ, Polgári jog, Polgári eljárásjog
Szabóné dr. Beke Andrea bíróMagán Jogi Suli Kft.
bíró Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Dancsné dr. Simon Máriabíró
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Budapest Főváros Kormányhivatala (alkalomszerű) Közigazgatási hatósági eljárás
bíró Építésügy, kisajátítási eljárásMBA
bíróKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Alaptörvény; AdatvédelemNemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzési törvényELTE-ÁJK Polgári peres eljárásjog; Pénzügyi jog; Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Jogi alapok
Dr. Dudás Dóra Virág bíró ELTE-ÁJK Jogszociológia
Dr.Kristófné dr.Kontra Erzsébet
Pesti Központi Kerületi Bíróság
P.IV.
Magyar Igazságügyi Akadémia, ORFK, BRFK állományának mentori képzése
Pp., Csjt., megelőző távoltartás, megelőző távoltartás
Dr.Bódisné dr.Besenyei Kinga csoportvezető helyettes
Magyar Igazságügyi Akadémia, ORFK, BRFK állományának mentori képzése
Pp., bizonyítási eljárás, megelőző távoltartás
Dr.Madlena Erzsébet mb. csoportvezető helyettes
Dr.Várai-Jeges AdriennDr.Kozák Henriette Pp., családjog nemzetközi vonatkozásaiDr. Portisch Éva Erika Pesti Központi
Kerületi Bíróság PKDr. Izsai KrisztinaPesti Központi
Kerületi Bíróság B.III.
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
Schola Európa Akadémia bírósági ügyvitel, Pp.
Dr. Varga Vivien Éda
Dr. Sinkuné dr. Földvári Mária Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi
Bíróság School Europa Jogi Asszisztens IskolaBudapesti XX., XXI.
és XXIII. Kerületi Bíróság
Büntető anyagi jog, Büntető eljárásjogi, Büntetés-végrehajtási és Római jog
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit
Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság - közigazgatási
ügyszak
Büntetés-végrehajtási jog; Jogi szakvizsgáztatásKözigazgatási szakvizsgáztatás; Jogi szakvizsgáztatás
Dr. Drávecz Margit GyöngyvérTrend Hungary Kft.
Dr. Szecskó József
Dr. Gyekiczky Tamás kirendelt bíró (PKKB)
bíró
ELTE-ÁJK Munkajog
PTE-ÁJK
Kincsesné dr. Szalai Kornélia bíró KOTK Oktatási Központ Munkajog
Dr. Halász Krisztián bíróELTE Jogi Továbbképző Intézet (felkérésre) Kollektív munkajog
Az új Munka Törvénykönyve
Dr. Kulisity Mária Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság - munkaügyi ügyszak
System Média Oktató és Tanácsadó Kft. (eseti)Az új Munka Törvénykönyve trükkjei, buktatói; Adatvédelem és személyhez fűződő jogok; Munkaviszony létesítése; Munkahelyi adatvédelem
Diamond Top Consult Kft (eseti)
Munkajogi szakjogász és szakokleveles tanácsadó képzés
Diamond Top Consult Kft. (eseti)
39. melléklet
Szakjogászi végzettség megnevezése Végzettségek száma
Bankszakjogász 2
Biztosítási szakjogász 2
Európai jogi szakjogász 10
Gazd. Bj. Szakjogász 6
Ingatlanforgalmi szakjogász 3
Egyéb szakjogász 5
Összesen: 28
1 szakjogászi végzettséggel rendelkezik 24
2 szakjogászi végzettséggel rendelkezik 2
Összesen: 26
Szakjogászi végzettséggel rendelkezı titkárok
Szakjogászi végzettséggel rendelkezı titkárok száma
40. melléklet
Felsıfokú Középfokú
Angol 21 99 120
Egyéb 0 0 0
Eszperantó 0 1 1
Francia 3 17 20
Latin 0 9 9
Német 14 57 71
Olasz 3 5 8
Orosz 0 6 6
Román 2 1 3
Spanyol 0 2 2
Szerb, horvát, szlovák 0 0 0
Cseh, szlovák 1 0 1
Összesen: 44 197 241
1 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 87
2 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 65
3 nyelvvizsgával rendelkezik/fı 8
Összesen nyelvvizsgával rendelkezik: 160
Titkárok nyelvismerete
NyelvismeretNyelvvizsga foka
Összesen
41. melléklet
Kitüntetés megnevezése2012-ben
adományozott/fı
Kitüntetéssel
rendelkezık
száma összesen
2012. évben
Táblabírói cím 33 35Címzetes törvényszéki bíró 31 84Fıtanácsos 0 2Tanácsos 3 40FT Aranygyőrője 2 9Juhász Andor díj 1 9Bírósági Szolgálatért Oklevél 1 1
Összesen: 71 180
Táblabírói, törvényszéki bírói, fıtanácsosi, tanácsosi címmel,
aranygyőrővel és Juhász Andor díjjal rendelkezık száma 2012-ben
42. melléklet
İrszem - avagy „keressük a bajt”, de csak azért, hogy segíthessünk!
Válnak a szüleid. Tele vagy félelemmel, kérdeznél, de nem tudod kihez fordulj? Bántanak otthon vagy az iskolában, de nem mersz szólni, mert úgy gondolod, nincs segítség? Egy füves cigi a barátokkal, majd autóba ültél és a rendırségen kötöttél ki? Netán egy átmulatott éjszaka után átadtad a volánt kevésbé ittas barátodnak, és most te is a vádlottak padján ülsz? Esetleg munkát keresel nyárra, de bizalmatlan vagy, mert tavaly becsaptak? Bizonyára veled is elıfordult már, hogy tanácstalanul álltál egy-egy probléma elıtt. Nem tudtad, mihez is kezdj, kihez fordulj, kitıl kérj segítséget. És, hogy egyáltalán van-e segítség? Félelem, pánik, rosszabbnál rosszabb döntések. Ugye, ismerıs! Pedig van megoldás. Merj szólni, merj kérdezni! Mi is segítünk! Nem „okoskodunk”, nem kioktatunk, „csupán” érthetıen elmagyarázzuk, megmagyarázzuk a jogszabályok adta lehetıségeiteket, na meg azt is, hogy a felelıtlenség adott esetben mivel járhat. Már ami a jogi vonatkozásait illeti. Elmondjuk, mikor mit tehettek, kihez fordulhattok, milyen lehetıségeitek vannak. Kérdezhettek, és kérdezzetek is! Ha nem akarjátok az üzenıfalon megosztani a problémátokat, küldjetek üzenetet! Konkrét, folyamatban lévı pereket nem oldunk meg, az továbbra is a bíróság dolga. De segítünk mindenben, amiben tudunk! Nos, akkor most felejtsük el, hogy paragrafusok, bekezdések, alperes meg felperes. Ellenben nézzünk konkrét problémákat! Család, iskola, munkahely, buli…. Adódik itt kérdés bıven! Ezek megválaszolásában segít nektek az İRSZEM, ami nem benneteket tart szemmel, hanem a felmerülı problémákat, de csak is azért, hogy segíthessünk!
43. melléklet
İRSZEM
Mi a helyzet a családban?
Válnak a szüleid? Nem könnyő. Minden, ami eddig biztos volt, bizonytalan lett, ráadásul az is, hogy kihez kerülsz. Ha édesanyád és édesapád nem egyezett meg abban, hogy melyiküknél maradj, úgy kérd meg azt a szülıt, akivel együtt akarsz élni, hogy jelezze a bíróságon: szeretnéd, ha téged is meghallgatnának. Természetesen önállóan is kérheted a meghallgatásod a bíróságtól. Jogod van ugyanis ahhoz, hogy (jogászian úgy mondják, érdekeltként) elmondhasd a bíróságon, hogy te édesanyáddal vagy édesapáddal szeretnél élni, és azt is, hogy miért. Amennyiben betöltötted már a 14. életéved, úgy a gyermekelhelyezés során kötelezı megkérdezni tıled, hogy te mit szeretnél. Amikor a bíró meghallgat, a szüleid és az ügyvédek nem lehetnek a tárgyalóteremben. Nyugodtan tudsz beszélni, mondj el mindent ıszintén! A bíró nem hallgat ki, nem von kérdıre, nem számoltat el téged. Meghallgat, elbeszélget veled. Nincs mitıl tartanod! Van egy testvéred, és attól félsz, hogy „szétszakítanak” benneteket?
Ha te vagy a kisebb, úgy kérd meg a bátyádat vagy nıvéredet, hogy beszéljen azzal a szülıvel, akivel maradni akartok. Mondja el neki: ti nem akartok elszakadni egymástól, és ezt a bíróságon is el akarjátok mondani. A bíróság többnyire a fiatalabb testvért hallgatja meg elıször, majd ezt követıen az idısebbet. Szülık és jogi képviselık itt sincsenek jelen. A bíróság különös figyelmet fordít arra, hogy lehetıleg egy szülınél maradjanak a kiskorú gyermekek. Ritkán és különösen indokolt esetben helyezi el a bíróság a testvéreket külön-külön a szülıknél. A bíróság azonban mindig csak a végsı állomás! A bíróságra csak akkor kell jönnötök, ha a szülık az elhelyezésetekben otthon nem egyeztek meg veletek. A kiskorú gyermekek elhelyezésérıl ugyanis elsıdlegesen a szülık döntenek. Üljetek le beszélni, és mondjátok el mit szeretnétek! Ha nem sikerül, tegyétek meg ezt a bíróságon is. Próbáljátok meg, hiszen rólatok van szó! Várjuk kérdéseiteket!
44. melléklet İRSZEM
Kinél, mikor, hány napot?
Megint lemaradsz a nyári táborról, mert „láthatás” van?
Elvált szülık gyermekeként olykor kicsit bonyolult az élet. Nektek magyarázzam?! Amikor a szülık azt gondolják, hogy mindent elrendeztek, kinél, mikor hány napot töltesz, na bumm, jön nyári szünet, a haverokkal a tábor. Vagy nem mehettél el idén sem, mert az a hét, a külön élı szülıé? Te is voltál már hasonló cipıben? Ilyenkor az a legjobb és a legtöbb, amit tehetsz, ha elmondod a szüleidnek, hogy ettıl és eddig nyári táborba mennél a barátokkal, és ez neked nagyon fontos! Nagyon szereted ıket, de Az lenne a kívánatos, ha a szülık az elfoglaltságaidat figyelembe véve – a felosztandó idıbıl leszámítva - osztanák fel egymás között a szünetet, és így nem vágnák ketté a te programodat! Ez esetben csak te tudod ıket meggyızni, a bíróság ott és akkor nem dönthet abban, hogy apád/anyád helyett a nyári táborban a helyed. Beszélj velük, ha idén nem is, jövıre majd sikerül! Elıbb-utóbb ık is felnınek hozzád! A nyári szünetnél csak az ünnepek és a hétvégék macerásabbak?
Elvált szülık gyerekeként mit is lehetne kívánni, mint hogy bárcsak lenne két karácsony, két húsvét, persze csak addig, amíg nem lehet egy idıben két helyen lenni. Ameddig azonban ez naptárilag nem megoldható, marad az egyezség, vagy a bírói döntés. Ha az ünnep napján nem engednek el a másik szülıhöz, akkor sajnos azt külön töltitek. A bíróság akkor és ott nem tud ez ellen fellépni. Ellenben ha mindezt a külön élı szülı bejelenti ezt a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál, akkor a kapcsolattartás akadályozása miatt felelısségre vonják a szülıt, és megbírságolják. Ha pedig szó sincs tiltásról, csak te nem mész el, mert épp haragszol apádra/anyádra, és látni sem akarod, akkor ne feledd! Annak a szülınek okozol kellemetlenséget, nem mellesleg igen magas összegő bírságot is, akivel egyébként neked semmi bajod. A gyámhivatal ilyenkor nem veheti figyelembe, hogy te éppen meg akartad leckéztetni a távol élı szülıdet; kapcsolattartás akadályozása miatt megbünteti azt, akinél laksz. Gondolj csak bele, mivel jár mindez! Ne feledd, bármi is történt közöttük, ık a szüleid! Édesapád és édesanyád! A másiknak is vannak érzései, ı is szeretné veled tölteni a hétvége, a szünet ráesı részét, így a karácsonyt és húsvétot is. A szülı-gyerek viszony nem múlik el, ık a szüleid maradnak! Ami pedig a hétköznapokat, a hétvégéket illeti! A külön élı szülınek joga van ahhoz, hogy találkozzon veled, hogy nála is tölts napokat. Ha nem akarsz elmenni hozzá, nem akarsz nála aludni, úgy mindenképpen próbáld meg tisztázni vele, hogy ennek mi az oka.
Kicsi a lakása, egy szobában kellene aludnod nyolc emberrel? Igen, ezek nem optimális körülmények, de ettıl még ne szakítsd meg vele a kapcsolatot! Beszéljétek meg, találjatok közösen megoldást. Kérhetitek a bíróságtól a kapcsolattartás megváltoztatását; például azt, hogy a láthatás reggeltıl-estig tartson, és így nem kell ott aludnod. Az iskolai, a sport, és egyéb hivatalos elfoglaltságaidra el kell hogy engedjenek, bármelyik szülı hetérıl, hétvégéjérıl is van szó! Ha nem mész el édesapádhoz/édesanyádhoz, annak valóban alapos indokának kell lennie. Ha valóban okod van arra, hogy nem keresed fel ıt, akkor mondd el ennek okát, aggályaidat a veled élı szülınek, aki majd jelez a bíróság felé a kapcsolattartás megváltoztatását kérve. Ugye nem felejtetted el, indokolatlan esetben bírságolják a másik szülıt! Fordulj hozzánk, ha kérdéseid vannak!
45. melléklet Fordulj hozzánk, ha kérdéseid vannak! İRSZEM
Szívesen találkoznál édesapáddal/édesanyáddal, ám ı nem kíváncsi rád? A külön élı szülınek joga és kötelessége a kapcsolattartás, kényszeríteni azonban nem lehet erre. Ez ügyben hiábavaló bírósághoz fordulni. Hosszabb ideig - akár napokig is - egyedül vagy a lakásban, mert a „veled élı”
szülı csak olykor-olykor jár haza? Félsz? Nincs mit enned? Fázol? Szólj a másik szülıdnek, nagymamádnak, nagynénédnek, és ık majd intézkednek. Lehetıség van ugyanis arra, hogy máshol helyezzenek el. Például a nagymamádnál. A gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt a szülı, az ügyész és a gyámhatóság jogosult. Gyermektartás-rokontartás
Nem tudod kifizetni az ebédet, a napközit, nem tudod megvenni a tanszered, testnevelés holmid, mert édesapád/édesanyád nem fizet tartásdíjat, és egy fizetésbıl nem telik rá? Ilyenkor a veled élı szülınek kérnie kell a bíróságtól, hogy kötelezze a másik szülıt a tartásdíj megfizetésére. Amennyiben már nagykorú vagy és nappali tagozatos tanulmányokat folytatsz - szakképzı iskolában, középiskolában tanulsz, valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamra, fıiskolára, egyetemre jársz - az elsı szakma megszerzéséhez szüksége ideig a külön élı szülıtıl úgynevezett rokontartást követelhetsz.. Ilyenkor igazolnod kell, hogy a tanulmányaid mellett képtelen vagy kenyérkeresı munkát végezni, amibıl az iskolai kiadásokat és a megélhetésed További kérdéseid vannak? Írj nekünk!
46. melléklet
İRSZEM
Bántanak, megaláznak, molesztálnak?
Nehéz errıl beszélni, tudjuk! Mégis, feltétlenül kérj segítséget, ha a családon belül
sérelem ér, molesztálnak! Jelezd a testi fenyítést, vagy ha bántalmazást szenvedsz, ami
testileg és lelkileg is nyomot hagy! Szólj azonnal akkor is, ha szexuálisan molesztálnak a
családon belül. Akiket érint, tudják mirıl van szó. Mondjátok el annak, akiben bíztok, és
a jelzés eljut a rendırségig, bíróságig!
Alaptalanul azonban ne vádolj meg senkit! Dühbıl, méregbıl, ellenérzések miatt ne
állíts valótlanságot édesapád/édesanyád új társáról! Súlyos következményei lehetnek, ha
alaptanul vádolod molesztálással, így ı akár még elızetes letartóztatásba is kerülhet!
Ha sérelem ér, azonban ne várj hetekig, hónapokig!
Hívd a rendırséget, ha édesapád veri édesanyádat, téged, testvéreidet, vagy épp
olyannyira részeg, hogy elzavar, vagy el kell menekülnötök a lakásból.! Ilyenkor az
agresszív szülı úgynevezett ideiglenes megelızı távoltartását rendelhetik el. Ez azt
jelenti, hogy a rendırség maximum 72 órára eltávolíthatja a lakókörnyezetbıl a dühöngı
családtagot, a bíróság pedig legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja ennek tartamát, ha
indokoltnak találja. A bántalmazó ezalatt nem mehet haza, és köteles magát távol tartani
a bántalmazottaktól. Az ideiglenes megelızı távoltartás esetén a szülıi felügyeleti jog és
a kapcsolattartás is szünetel.
Ha tehát azonnali segítségre van szükséged, akkor hívd a rendırséget!
Amennyiben már régebb óta szenvedtek ettıl a problémától, akkor a bírósághoz is be
lehet nyújtani a távoltartás iránti kérelmet. Szülı, nagyszülı - nevedben csak ık -
nagykorú testvéred, házastárs, élettárs, egyeneságbeli rokon ugyancsak kérelmezheti a
távoltartást a bíróságtól. Ennek tartama maximum 30 nap lehet.
Ha kérdésed, vannak, tedd fel! Segítünk!
