A gravitációs modell kiskereskedelmi alkalmazásának módszertani

Készítette: Poreisz VeronikaPhD. hallgató

A gravitációs modell kiskereskedelmi alkalmazásának módszertani kérdései

• A gravitációs modell bemutatása• A legfontosabb változatok• Alkalmazási területek a

kiskereskedelemben• Gyakorlati példák

Az előadás tartalma

Dátum: 23.05.04. Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató2

• Fizikai analógiákon alapuló modellcsalád– Súlypontmódszer– Potenciálmodell– Gravitációs modell

• A gravitációs modell alapja– Tömegvonzás törvénye

• Testek tömegükkel egyenesen arányosan, míg távolságuk négyzetével fordítottan arányosan vonzzák egymást

• Alkalmazható térbeli vizsgálatokra

A gravitációs modell bemutatása I.


• Nagyságukból adódóan a tér elemei vonzást gyakorolnak a környező területekre

• Tömegszerű mozgásokat vizsgál, nem egyéneket• Egyszerre van jelen a kezdeményező (vonzás) és a

korlátozó tényező (távolság)• A modell alkalmazási területei:

– Vonzáskörzetek lehatárolása– Vonzásintenzitás kimutatása– Népesség-és anyagmozgások vizsgálata– Regionális növekedés– Város belső szerkezetének vizsgálata– Nemzetközi kereskedelem

A gravitációs modell bemutatása II.


• Vizsgálati egység meghatározása– Mikro-és maktrostrukúrákra is alkalmazható– Pl.: ország, régió, települések, városrészek, központok,

üzletek• Tömeg meghatározása

– Nem a „fizikai tömeg”– Népesség, intézményi kapacitás, gazdasági mutatók– Komplex mutató

• Távolság meghatározása– Függ a vizsgálat tárgyától– Pl.: légvonal, közúti távolság, km vagy idő, tömegközlekedési

járatsűrűség, költség stb.– Objektív – szubjektív távolság

A gravitációs modell bemutatása III.

A paraméterek meghatározása


• A kitevő értékének meghatározása (Hoover, 1971)– Függ a személyektől, céltól, utazási és kiindulási helytől– Alacsony (1,5-2)

• a városok központi kerületeibe utazásoknál• tisztviselői rétegek, vállalati vezetők utazásainál• üdülési-pihenési célú utazásoknál (szemben a munkába járással)

– Magas (2 feletti)• a központi kerületekből kifelé utazás esetén, • fizikai munkások esetén (szemben a szellemi dolgozókkal)• általános vagy középiskolába történő utazásokkor (a munkába

járáshoz hasonlítva)– Tapasztalati kitevő

• A képlet kiválasztása– Vizsgálat tárgyától függ


A gravitációs modell bemutatása IV.

A paraméterek meghatározása

A legfontosabb modellváltozatok I.


=

• Reilly-féle alapformula:

• „A” város vonzáskörzete: – Aij - két központ i és j közötti

előrelátható kölcsönhatás– P - a népesség– Dij - a két központ távolsága

• Város belső szerkezetének vizsgálata (Carrel-Bevis): – Iij az i-edik és j-edik városrész

közti kapcsolat intenzitása– Pi és Pj az i-edik és j-edik városrészek

súlya– Dij a két városrész közti távolság– b a tapasztalati hatványkitevő– G a tapasztalati gravitációs konstans (ált. 1)

• Fogyasztási kiadások és kereskedelmi forgalom Sij=KiEiAjF(dij)– Sij az i területről érkezett fogyasztók kiadása j központban– Ei az i terület összkiadása– Aj a j központ kereskedelmi vonzása– Sj a j központ kereskedelmi forgalma– F(dij) az i-ből j-be irányuló utazás taszítása– Ki az arányossági konstans vagy konkurencia faktor

A legfontosabb modellváltozatok II.


• Töréspont két vonzáskörzet között (Converse, 1949):– Db: a töréspont a két város közt– D: a két település közti távolság– Pa/Pb: a két város népességének aránya

A legfontosabb modellváltozatok III.


Forrás: Sikos T. T. (2000): Marketingföldrajz, VÁTI, Budapest, 51. oldal

• Valószínűségi kereskedelmi gravitációs modell (Huff, 1962):– Pij az i területről j területre

történő utazás valószínűsége– Sj a j bevásárlóközpont mérete– Tij az utazási idő i-ből j-be– a különböző utazási célokra számított kitevő

• Fogyasztók elvárt számának meghatározása Eij= Pij * Cj– Eij az i területről érkező fogyasztók elvárt száma j központban– Ci pedig az i-ben lévő vásárlók száma

• Kereskedelmi terület meghatározása– Tj jelöli j cég(ek) kereskedelmi területét, ami az

összes elvárt vásárló száma adott régióban akik j-t preferálják– Pij annak a valószínűsége, hogy az i-beli fogyasztó j-ben vásárol– Ci az i-ben tartózkodó fogyasztók száma

A legfontosabb modellváltozatok IV.


• A gravitációs modelleknek léteznek korlátos verziói is – Az áramlás ismertsége szerint csoportosítjuk– Adott áramlásokra van előzetes becslés korlát

• 4 alaptípus– Feltétel nélküli– Kibocsátási oldalról korlátozott– Vonzási oldalról korlátozott– Mindkét oldalról korlátozott

• Külkereskedelem (Africano – Magelhães, 2005)lnXij=0+1ln(Yi*Yj)+2ln(Yci*Ycj)+3lnDistij+

Export GDP GDP/fő Táv. Hiba 1 – egyes változók megbecsülni kívánt paraméterei

A legfontosabb modellváltozatok V.


• Kereskedelmi vonzásterek lehatárolása (Reilly, 1929)– Bolthálózatok adatainak segítségével (Touminen, 1949)– Kiskereskedelmi foglalkoztatottak számával (Thorvid, 1963)

• Kereskedelmi terület és fogyasztók elvárt számának meghatározása (Huff, 1962, 1964)

• Személy-és áruáramlások (Carrell-Bevis, 1957, Hoover, 1971)• Kiskereskedelmi egységek telepítése (Lakshmaman és Hansen, 1965)• Üzlet és bevásárlóközpont imázsának mérése (Huff modelljének

Stanley és Sewall általi kiegészítése, 1976)• Tömegkommunikációs média iránti kereslet (Braunstein, 1976)• Nemzetközi kereskedelem modellezése

– Körültekintést igényel– Halmozott adatok

• Városon belüli mozgások (Nagy G., 1996)

Alkalmazási területek a kiskereskedelemben


• Nagy G. (1996): Településen belüli mozgások Győr egyes városrészei között

– Képlet: Iij: G*(Pi*Pj) / dijb , kitevő: Hoover ajánlása alapján

– Városrészek: súlypontok meghatározása (forgalom, népesség térbeli eloszlása)

– Adatbázis: cégek árbevétele, népesség– Távolság

• Tömegközlekedés járatideje percben• Fizikai távolság

– 3 modell (eltérő súlyok)1. A városrészek árbevételi adatai2. A kiskereskedelmi alapterület3. Alapterület és városrész népessége

– Eredmények: • Csatolt városrészek – alacsony intenzitás • Belváros – legerősebb vonzás • Szub-centrumok• Csak belvároshoz kötődő mozgások

Gyakorlati példák a modell alkalmazására I.


• Nagy G.(2011): Várostérségek lehatárolása gravitációs modellel– Népességszámon alapuló – Gazdasági teljesítményen alapuló – bruttó árbevétel– Szolgáltatásban játszott szerep alapján – komplex mutató

• Város által nyújtott szolgáltatási kör intenzitása + súlyozás• Boltegységek

Gyakorlati példák a modell alkalmazására II.




Forrás: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. , 669. o.

Városi központok és elméleti vonzásterek a szolgáltatás-kínálat alapján



Forrás: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. , 670. o.

A gravitáció vonzás intenzitása a szolgáltató centrumok alapján

Domináns és intenzív vonzáskörzetek

• Jakab M. Z. – Kovács M. A. – Oszlay A. (2000): Csehország, Lengyelország és Magyarország egyensúlyi külkereskedelme– Egyenlet: Xij=αYj

β1Liβ2Yj

β3Ljβ4Dij

β5Aijβ6

• Xij – az i-edik ország folyó áron vett exportja j-edik orzságba

• Y – GDP, L – népesség• Aij – kereskedelmet hátráltató ill. esősegítő tényezők• α – konstans, β – paraméterek (becslés)

– 53 ország, FDI-vel bővítve 28 OECD tagállam

Gyakorlati példák a modell alkalmazására III.


• Udvari B. (2012): Az Aid for Trade hatásai a kereskedelemre– Segélyek és kereskedelem, mint

gazdaságfejlesztő eszköz összekapcsolása– Két ország közti bilaterális kereskedelem– Külkereskedelmi gravitációs modell kibővítése

• Teljes kereskedelmi forgalom i ország és EU közt• Fejlődő ország GDP-je * EU teljes GDP-je• 2006-2010 között, 2006 a bázisév• EU-ból érkező teljes AfT támogatás, • ACP, olajexportőr, legkevésbé fejlett ország

Gyakorlati példák a modell alkalmazására IV.


Összegzés

• Gravitációs modell– Előnye a hátránya is egyben – Egyszerű modell

• Korlátok– Kevés adat vonatkozik területi interakciókra– Adathiány

• Esetleges kutatási irányok– Kitevők alkalmazásának vizsgálata– Városon belüli mozgások (Győr – hogyan

változott?)– Regionális vonzáskörzetek (Győr)

19 Dátum: 23.05.04. Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

Africano, A. P. – Magelhães, M. (2005): FDI and trade in Portugal: a gravity analysis. FEP Working Papers, 174, Faculdade de Economia de Porto.

Benko, G. (1999): Regionális tudomány, Dialóg-Campus, Pécs-BudapestBeluszky P. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. – Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a

területi kutatásokban (szerk.:Sikos T. T.), Akadémiai Kiadó, BudapestBraunstein Y. M. (1976): A gravity model analysis of the demand for mass communications, Regional Science an Urban

Economics 6., North Holland, pp. 289-308Cadwallader, M. (1975): A Behavioural Model of Consumer Spatial Decision-Making, Economic Geography 51: 284-291

in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, LondonSikos T. T. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. (szerk.), Akadémiai Kiadó, BudapestCarrell, J. D. – Bevis, H. W. (1957): Predicing Local Travel in Urban Regions, Pap. and Prec. of Reg. Ass., Vol. 3. in: Sikos

T. T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19, Akadémiai Kiadó, BudapestConverse, P. D. (1949): New Laws of Retail Gravitation, Journal of Marketing, 14. pp. 379-384, in Sikos T., T. szerk.

(1984): Földrajzi Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, BudapestDusek T. (2003): A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása, Tér és Társadalom, 17. Évf. 2003/1 41-

58.p.Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, LondonHoover, E. M (1971): In Introduciton to Regional Economics, A. A. Knopf, New York in Sikos T., T. szerk. (1984): Földrajzi

Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, BudapestHuff (1962): Determination of Intra-Urban Retail Trade Areas, Real Estate Research Program. Los Angeles, Ca.:

University of California in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London

Huff (1964): Defining and Estimating a Trade Area. Journal of Marketing 28: 34-38. in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London

Jakab M. Z. – Kovács M. A. – Oszlay A. (2000): A külkereskedelmi integráció – becslések három kelet-közép-európai ország egyensúlyi külkereskedelmére, Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf, 2000. szeptember, 719-470. o.

Források I.


Források II.

Lakshmanan, R. T. – Hansen, W. G. (1965): A Retail Market Potential Model. Journal of American Institute of Planners May in: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. 2011 November

Mayo, E. J. – Jarvis, L. P. – Xander, J. A. (1988): Beyond the Gravity Model, Journal of the Academy of Marketing Science, Vol 16, No. 3-4.

Nagy G. (2003): A gravitációs modell alkalmazási lehetőségei a településen belüli mozgások tanulmányozására, Tér és Társadalom, 10. évf. 1996/2-3. 149-156. oldal.

Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. 2011 November

Nemes Nagy J. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. – Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban (szerk.:Sikos T. T.), Akadémiai Kiadó, Budapest

Reilly, W. J. (1931): The Law of Retail Gravitation, Knikborcker Press, New YorkSchiller R. (2001): The Dynamics of Property Location - Value and the factors wich drive the location of shops, offices

and other land uses, Spon Press, London and New YorkSikos, T. T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, BudapestSikos, T. T. (2000): Marketingföldrajz, VÁTI, BudapestThorvid, A. C. (1963): Ett förstök till indelming ov Svergie i ekonomista regioer. Statistiks Tidskrif, in: Nagy G. (2011): A

gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. 2011

Tuominen, O. (1949): Das Einflussgebiet der Stadt Turku. Im System der Einflussgebiete Südwest-Finland.Fennia, 71. in Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában,

Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. 2011 NovemberUdvari B. (2012): Az Európai Unió nemzetközi fejlesztési politikájának értékelése: a kereskedelempolitikai eszközök adta

lehetőségek, Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani Doktori Iskola, Szeged

21 Dátum: 23.05.04. Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Documents

A gravitációs modell kiskereskedelmi alkalmazásának módszertani