Életforma alatt a hasonló morfológiai megjelenéső és hasonlóéletritmusú növények csoportját értjük, melyek a makroklíma kedvezıtlen ritmikus jelenségeihez (pl. száraz vagy hideg idıszak) harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak. Az életforma a kedvezıtlen idıszak (nyugalmi szakasz) átvészelésére kialakult adaptáció során jön létre. A Raunkiaer-féle életforma koncepció az átvészelı szervek helyzetére alapozott. Lényege, hogy a víz- és hıellátásipesszimumban (téli hideg vagy nyári szárazság) adott általános növényi válaszok lemérhetık azon, hogy a kedvezıtlen idıszakban milyen védelemben részesülnek a legérzékenyebb szövetrendszerekbıl felépülı megújuló szervek (rügy ill. a magban lévı embrió). Az életformák szerinti értékelést elsısorban a periodikusan változó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.

A gyomnövények életforma-rendszere

Egyévesek (Therophyta) – ThEgyéves lágyszárúak, a kedvezıtlen idıszakot (nyári meleg, téli hideg + szárazság) mag formájában vészelik át.

T1 – ısszel csírázó, tavasszal magot érlelı

Nyár végén, ısszel csíráznak, a téli hideget csíranövény vagy tılevélrózsa alakjában vészelik át, életciklusuk a tavasz végéig véget ér, a nyári szárazság idején már mag alakban vannak (tyúkhúr, borostyánlevelő veronika, egyes árvacsalán fajok, pásztortáska).

T2 – ısszel csírázó, nyár elején magot érlelı

A T1-hez hasonlóan kettıs alkalmazkodású, de hosszabb élető fajok, ısszel csíráznak, aratásig magot érlelnek (meddı rozsnok, ragadós galaj, pipacs, kék búzavirág, bürök gémorr).

T3 – tavasszal csírázó, nyár elején magot érlelı

Tavasszal csíráznak, nyár elején magot érlelnek, így mindkét kedvezıtlen idıszakot mag alakjában vészelik át (vadrepce, repcsényretek, büdös zsázsa).

T4 – nyár elején csírázó, ısszel magot érlelıTavasz végén (nyár elején) csíráznak, életciklusuk késı ıszig tart.A kedvezıtlen idıszakot (téli hideg) mag alakban vészelik át, melegigényesek, a nyári szárazságot jól bírják, erıteljes és mély gyökérzetőek (fehér libatop, fekete csucsor, parlagfő, szırös disznóparéj).

Kétévesek (Hemitherophyta) – HT

Kétéves lágyszárúak, az elsı vegetációs idıszak végén fedetlen rügy, a második végén mag alakban vészelnek át. Átmenetet képeznek a hemikriptofiton és a terofiton életforma között.(közönséges bojtorján, terjıkekigyószisz, útszéli bogáncs, szöszös ökörfarkkóró, vadmurok)

Talajszintben telelı évelık (Hemikryptophyta) – HÉvelı lágyszárúak, föld feletti hajtástengelyük a kedvezıtlen idıszakban elpusztul, átvészelı szervük talajfelszín közelben található fedetlen rügy, melyet a talaj legfelsı rétege, az avar és a növény elszáradt levelei védenek. Fıleg a mérsékelt és hideg övi területekre, gyepekre, és kultúrterületekre jellemzık.

H1 – bojtos gyökérzetőek

Sem földfeletti, sem földalatti vegetatív szaporodásra nem képesek(pelyhes selyemperje, békaszittyó, fenyérfő, gyepes sédbúza).

H2 – indás évelık

Földfeletti indáikkal vegetatív szaporodásra képesek, fıleg rétek, legelık, ruderális területek növényei (szürke madársóska, kerek repkény)

3.2.1. inda

3.2. F3.2. Fööld feletti mld feletti móódosult szdosult száárak ill. hajtrak ill. hajt áásoksok

H3 – vegetatív szaporodásra képes karógyökerőek

Karógyökereiken járulékos rügyek vannak, feldarabolódás vagy a földfeletti rész elpusztulása esetén regenerálódni tudnak. A rendszeres talajmővelést nem bírják, fıleg rétek, legelık növényei (pongyola pitypang, erdei turbolya, komló, réti lórom).

H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerőekKarógyökereiken nincsenek járulékos rügyek, regenerálódásra nem képesek (nadragulya, alkörmös fajok, közönséges orbáncfő, mezei iringó)

H5 – ferde gyöktörzses évelıkSekélyen gyökerezık, vegetatív szaporodásra nem képesek. A ferdén növı gyöktörzs feldarabolódása esetén vegetatív szervéalakul. Elsısorban gyepes területek növényei (pl. fekete peszterce, sédkender, falgyom, vérehulló fecskefő).

Talajfelszín alatt évelık (Geophyta) – GÉvelı lágyszárúak, föld felett hajtástengelyük a kedvezıtlen idıszakban elpusztul, átvészelı

szervük különbözı földbeli szerveken találhatófedetlen rügy, melyet a talaj véd.

G1 – tarackosok, rizómásokMódosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú (tarackbúza, siskanádtippan, mezei zsurló, nagy csalán), gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú(keserőfő fajok, nád)

3.1.1. gyöktörzs vagy rizóma

3.1. F3.1. Fööldbeli mldbeli móódosult szdosult száárak ill. hajtrak ill. hajt áásoksok

G2 – gumósokA földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóváalakul. A közbülsı, meg nem vastagodott részek évente elpusztulnak, így a következı évben minden gumóból új növény fejlıdik (mogyorós lednek, vízi menta, csicsóka)

3.1.3.1.szárgumó

3.1.3.2. ággumó

G3 – szaporítógyökeresek

Az átvészelı szaporítógyökerek (gyökértarackok) többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk a járulékos rügyek szabálytalanul helyezkednek el, csomókkal nem tagoltak. A szaporítógyökérbıl eredı gyökerek függılegesen, mélyen (1-2 m) hatolnak a talajba (apró szulák, mezei aszat, selyemkóró).

G4 – hagymások és hagymagumósokÁtvészelı szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek (ernyıs madártej, kígyóhagyma, üstökös gyöngyike, kónya madártej)

3.1.4. hagyma3.1.4. hagyma

3.1.5. hagymagumó

Törpecserjék (Nanofanerofiton – N)

Fás növények, melyek 0,5 m-nél alacsonyabbak, bazitonelágazásúak, a szár teljes mértékben elfásodik, átvészelı

szervük fedett rügy (csarab).

N – félcserjék (Nanophanerophyta)

Félfás növények, lehetnek a törpecserjéknél magasabbak is, baziton elágazásúak, csak a száruk alsó része fásodik el, a felsı része a kedvezıtlen idıszakban elfagy vagy elszárad, átvészelı szervük fedett rügy (földi szeder, málna).

M – cserjék (Mikrophanerophyta)

Fás növények, melyek 0,5-5 m magasak, baziton elágazásúak, koronát fejlesztenek, törzset nem vagy csak rövidet, átvészelıszervük fedett rügy (gyalogakác, ördögcérna).

M M– fák (Mega- és Mezophanerophyta)

Fás növények, melyek 5 m-nél magasabbak, akroton elágazásúak, törzset és koronát fejlesztenek, átvészelı szervük fedett rügy. (zöld juhar, bálványfa)

E– fánlakók (Epiphyta)

(sárga fagyöngy, fehér fagyöngy)

Az évelı gyomnövények szaporodása• Szaporodási stratégiák

– Maggal való szaporodás jelentısebb: nagy maghozam, hatékony terjesztés, az ivartalan szaporodás alárendelt jelntıségő

fodros lórom, kúszó boglárka, közönséges cickafark

– Maggal és vegetatív úton való szaporodás egyforma jelentıségő: veszélyes, nehezen irtható szántóföldi gyomnövények is tartoznak ebbe a csoportba.

selyemkóró, sövényszulák, fenyércirok

– Vegetatív úton való szaporodás jelentısebb: a megtelepedés évében kizárólag a szaporodás vegetatív formája figyelhetı meg.

tarackbúza, csillagpázsit, mezei aszat

• A vegetatív szaporodási módok jelentısége• Elıny:

– több tápanyag az utódok számára– jobb kompetíciós képesség– jobb herbicid tolerancia

• Hátrány: – azonos génkészlet– kisebb terjedési távolság– alacsonyabb utódszám

Az évelık regenerálódását befolyásoló tényezık

Vegetatív szervek aktivitásának periodicitása

• május - június: endogén rügynyugalom a tarackbúzánál, a selyemkórónál: szeptember

• tél: a tarackok nincsenek mélynyugalmi állapotban, a hımérséklet határozza meg a fejlıdést

• fajonként, elterjedési területenként változó

Korrelatív gátlás

• apikális dominancia intakt növényekben: az axillárisrügyek kihajtását a hajtáscsúcs gátolja. Ha a hajtáscsúcsot eltávolítjuk az axilláris rügyek fejlıdésnek indulnak

• minden tarackos, rizómás növényre jellemzı

• a rügyek kb. 95 %-a nyugalomban van, 5%-ból fejlıdnek hajtások

• talajmővelés után három héttel az eredeti állapot visszaáll

• A tarackbúza 15 cm-es tarackból egy év alatt 33 mellékhajtást és 9,9 m hosszúságú tarackot fejlesztett

Környezeti hatások

• a mélység szerepe a regenerálódásban- 15 cm alatt rohamosan csökkent- 30 cm alatt megszőnt- 2,5-5 cm az optimális mélység

• hımérséklet- 5-40 °C az optimális tartomány- 20-25 °C a legkedvezıbb

• fény- fitokrómrendszer irányítja

• nitrogén- magas N-szint: 74 %-os, alacsony N-szint: 33 %-os a rizómákkihajtásának mértéke

• szaporító szerv mérete: a tarack hossza és a kihajtórügyek száma között negatív összefüggés van