Vezetéstechnika

A hátsó fék tudománya

FASTRIDE 2009. OKTÓBER86

ÍRTA: F

reon

f

ot

Ó:

med

iakö

nig,

arc

hÍV

NyomásNyomásalattalattKEVÉS OLYAN KÉRDÉS LÉTEZIK A MOTOROZÁSSAL KAP-

CSOLATBAN, AMELY ENNYIRE MEGOSZTANÁ A KÉTKEREKÛ

TÁRSADALMAT; ILYEN KÉRDÉS A HÁTSÓ FÉK HASZNÁLA-

TA. VAJON MIÉRT VAN AZ, HOGY EGYES EMBEREK EGÉSZ

ÉLETÜKBEN RÁ SEM NÉZNEK, MÍG MÁSOK LE SEM TUD-

JÁK VENNI RÓLA A LÁBUKAT?

Tény, és mi is aláírjuk, a hátsó fék – helyes és meg-felelô – használata nem

egyszerû dolog. Évekbe tellik, mi-re az ember tökélyre fejleszti a tudományát – ha egyáltalán elér-hetô ez a szint –, s a köztes út piszok rögös és megannyi nehé-zségbe ütközünk ezalatt. De mi-ért van ez? Hiszen az csak egy nyamvadt pedál a motor jobb ol-dalán, amely egy munkahenger és némi fékfolyadék segítségével nyomást gyakorol a hátsó féktár-csát harapó betétekre. Mi ebben a bonyolult? Mi lehet ilyen nehéz, amikor az autóban is van egy szép kis pedálunk, megnyomjuk, és az autó gyönyörûen lelassul?

Hát, hol is kezdjük? Természe-tesen négykeréken sem ilyen fel-hôtlen az élet, hogy rálépünk a fékre, és máris minden megol-dódott. Az tény, hogy a négy ta-padó felület és az ebbôl eredô stabilitás, egyensúly stb. miatt jóval kevesebb odafi gyelést igé-nyel, mint a motorok esetében – fôleg, a mai „szételektroniká-zott” autókban, ahol az ABS, a fékaszisztens és egyéb okossá-gok igyekeznek teljesen idióta-biztossá tenni a megállást.

Nálunk, „bájkereknél” a prob-léma több okra vezethetô visz-sza: ezek egy része biológiai, il-letve fi zikai; biológiai, mert a lábunk, a lábfejünk messze nem olyan érzékeny, nem tud olyan fi nom mechanikai „inputokat” bevinni, mint a kezünk és az uj-jaink. Amíg az elsô fékkaron akár egy ujjal képesek vagyunk csodát elôidézni, addig a lábunk ehhez a produkcióhoz képest élettelen fadarab, amely csak arra jó, hogy megtámassza a motort megállásnál. Nyilván, ez így igen sarkított példa, de azt hiszem, a lényeget érted.

A fi zikai része a dolognak több összetevôre oszlik; az el-sô ilyen maga a lassulás, a fé-kezés dinamikája. Alapesetben a motor súlyeloszlása 52-48% körül lehet – az elsô kerék javá-ra. Intenzív lassulás közben ez az arány 90-10%-re is átbil-lenhet, sôt, szélsôséges hely-zetekben (versenypályán, ra-gadós slicken, profi pilótával a nyeregben) még abszurdabb el-tolódás is adódhat.

A másik alapvetô problé-ma, hogy amíg az elsô fék ha-tásfoka hihetetlenül jó – rö-videbb távon lassítja le a motort, mint amennyi az adott

» VÉLEMÉNYEK

PRO ÉS KONTRAJOSH BROOKES – HM Plant Honda (no. 25), Brit Superbike bajnokság (BSB)„Én is használom a hátsó féket, persze, nem fék-távon, mert ott a motorfék bôségesen elegendô, hogy keresztben érkezzek – a hátsó fék hiányzik akkor a legkevésbé, mivel az összes súly a motor elején van. Kanyar közepén a fi nom hátsófékezés-sel szûkebben fordul a motor; mivel teljesen lapon vagy, az elsô féket életveszély húzni, ráadásul fel-egyenesedésre készteti a motort, ami megint csak

nem kedvez. A gyorsabb, nyújtott kanyarokban, ahol esetleg tökéletlen az aszfalt

kis hátsó fékkel stabilizálni tudod a motor hátulját, így a gázt sem kell elvenned –

két legyet ütsz egy csapásra.”

JAKE ZEMKE – AMA Formula Xtreme bajnok 2008„A motorokon van fék, így miért ne használnánk azokat. A megfelelôen kezelt hátsó fék nagyszerû eszköz a hatékony lassulás elérésben. Képzeld csak el, mi lenne, ha egy autón csak elôl lenne fék? Meny-nyivel nône a fékút? A válaszom: nagyon sokkal.”

RIZMAYER GÁBOR – IDM Superbike„Nálam a hátsó fék használata teljesen pálya- és kanyarfüggô. És akkor is csak bizonyos helyze-tekben; például féktávon, leginkább csak az elsô

féket húzom, s amikor a motor kezdem bekormá-nyozni az ívre, akkor szoktam kicsit rálépni – de ez pályánként és kanyaronként abszolút változó. És persze, ha véletlen elmértem volna egy féktá-vot vagy túl nagy tempóval érkezem, akkor azért

használom.”

tempóra való felgyorsulás-hoz kellett –, addig a hát-só fék inkább csak egy hú-zóhatásra képes, amely önmagában csak nagy kí-nok és keservek közt, igen hosszú idô alatt tud-na megállítani minket – és ebben az esetben az álló-ra fékezett hátsó kerékrôl még szó sem volt, amely csak növeli a fékutat, azaz a teljes megálláshoz szük-séges távot.

De akkor minek veszôd-nek a gyárak egy ilyen mi-haszna berendezés legyár-tásával, felszerelésével, hiszen legalább két kilóval könnyebb lehetne a moto-runk, és talán még a lista-ár is csökkenne pár ezer forinttal?

Egyszerû: mert a hát-só fék legalább olyan fontos kelléke a motornak, mint a gázmarkolat, vagy bármi más. Tény, hogy amíg gáz-kar nélkül egy métert sem mehetnél, addig hátsó fék nélkül elvegetál az ember valahogyan. És ez egy fon-tos momentum, mert ha nem használod, akkor csak vegetálsz. Lehet, ez így eb-ben a formában erôs és nyers, de valóban nem vé-letlenül, és puszta ballaszt-ként kerül fel a gépre. (A Honda és a többi gyár sem véletlenül fejlesztette ki a kombinált fékrendszerét, amely igyekszik kétkeréken is a lehetô legidiótabizto-sabbá tenni a lassulást...)

Hasznos holmiA hátsó fék olyan, mint a jó csaj vagy a karakteres motorok – nem adja köny-nyen magát, ám ha ráér-zel és elkapod a fonalat, le sem akarsz szállni róla. Mi – örömmel jelentjük – már eb-ben a stádiumban járunk, és elég nehéz lenne elképzelni a motorozást enélkül.

Hogy miért ez a nagy hát-szél ennek a „jelentéktelen” cuccnak? Az utca motoro-sa számára vett fontossági sorrend szerint: a) az elsô és a hátsó fék használatával a legrövidebb a fékút – punk-tum. Ezt vagy elhiszed, vagy nem, de ez így van. b) legyen az tanpálya vagy a sûrû vá-rosi forgalom mozgó aka-dályai, egyes helyzetekben

a hátsó fék használata nél-kül az adott manôver csak igen nagy rutinnal/tapasz-talattal vagy szimplán kivi-telezhetetlen. A sorok köz-ti csorgás ugyan törvénybe ütközik, mégis a városi köz-lekedés alapeleme, és ez az, ami igazán megkülönböztet minket a dugóban álló au-tóktól. Ám ez a móka csep-pet sem veszélytelen, mert rengeteg ismeretlent tar-togat a folyamatosan vál-tozó mátrixban – bármi-kor kiléphet két autó közül egy gyalogos, szabálytalan bringás, egy türelmet au-tós hirtelen sávot vált, és még ezernyi hasonló. Ilyen-kor refl exbôl húzol egy satut az elsô féken, s ha szeren-cséd van, csak egy stoppie-t nyomsz, ha pedig retkes az amúgy is egyenetlen, poros út, akkor az elsô kerék nagy valószínûséggel valamelyik irányba fog távozni, te pedig szépen arcraesel. (Sajnos egyszer pont a jobb lábtar-tókonzolom volt törött, így nem volt hátsó fékem sem, az elsô villa pályára volt ke-ményítve, s egy vészféke-zésnél szépen ki is esett az eleje, pedig hátsó fékkel si-mán megmenthettem vol-na a szitut – és a motor ol-dalát. Azóta a sorok közti csorgásnál – és szinte majd-nem mindig – a jobb lábam a fékpedál felett egy centire „levitál”, így ha úgy adódik, képes vagyok azonnal ráhat-ni. Valóban hasznos, mert az elsô fék hatására összeül a motor eleje, s ilyenkor elég nehéz hirtelen iránytváltoz-tani. A hátulja kellôképpen lassítja a motort, és még manôverezni is tudom.)

Aztán jönnek az olyan ext-rémebb dolgok, mint az egy-kerék, amely a hátsó fék „fedezése” nélkül felér az öngyilkossággal, hiszen egy bizonyos pont után már hiá-ba csukod el koppra a gázt, a hanyattesést a hátsó fé-ken kívül semmi mással nem tudod megakadályozni.

Az elmebetegebb mezs-gyén továbbvándorolva ott az egyik kedvenc utcai és pálya-idôtöltésünk – a féktávon ke-resztben csúsztatás. Saj-nos, a supermotósok által felállított szinttôl ugyan még távol vagyunk, de a motor- és

Vito Guareschi a

Streetfi ghter nyergében

– keresztben...

hátsó fék együttes alkal-mazásával már elég imp-resszíven tudunk megér-kezni egy lámpához vagy keresztezôdéshez. Ez így elég idióta és „mûmájer” dolognak tûnhet, ám egy vészhelyzetben már egyál-talán nem fossuk le a bo-kánk, ha véletlen a motor keresztben áll alattunk.

Gyakorlat tEsziTapasztalatom szerint a kezdô motorosok sok-kal több bizalmat szavaz-nak a hátsó féknek (mert itt még nem ismerik az el-sô fék képességeit és a korlátaival sincsenek tisz-tában), de csak addig, míg egy állóra fékezett hát-só kerékkel nem esnek jól

FASTRIDE 2009. OKTÓBER88

››› GYORSTALPALÓ › vezetÉSTECHNIKA

» VÉLEMÉNYEK

PRO ÉS KONTRADAVID CHECA – Yamaha GMT94 Superbike vb. / Endurance világbajnok

„Még anno Carlos, a bátyám tanított motorozni – beleértve az off-roadot és supermotót is – így nem kérdés, hogy haszná-

lom-e. De pont ebbôl kifolyólag úgy állítom be a hátsó féket, mint a krosszmotoromon, ergo legyen egy kis játéka, mielôtt el-

kezdene fogni. Ez az adagolhatóság kulcsfontosságú, mert az egybôl blokkoló fék rosszabb, mintha semmi sem lenne. Ka-

nyarok elôtti féktávon a hátsó fékkel kezdem a rutint, mert így „letapasztom” a kereket a földhöz, amely nehezebben jön fel

az elsô féktôl. De a hátulját is csak érzéssel nyomom, amint érzem, hogy megcsúszik, már veszem is el a fékerôt, aztán ha

megint rendesen forog, újra adagolni kezdem. A második lépésben a váltón pakolom vissza a sebességeket, majd utoljára

megkezdem az intenzív fékezést az elsô fékkel. A hátsó fékkel csúsztatva a motor hátulját máris hegyesebb szögben tudom bekormányozni a motort, így ezzel is nyerek

egy kis idôt. Ha még mindig túl nagy a tempó, és a motor szélesíti az ívet a kanyar közepén, fi nom hátsó fékkel szûkíteni tu-

dok rajta, és így biztosan oda érkezem, ahová kell. Bizonyos helyzetekben kigyorsítás közben is enyhén nyomom a hátsó féket, mert egyrészt ez ellensú-

lyozza az esetleges hirtelen gázreakciókat, megszünteti a kerék kipörgését, illetve a motor egykerekezési hajlamát is csökkenti. Egyedül az egyenesekben

nem használom, de ott csak a gázra és a legnagyobb tempó elérésére összpontosítok. Aztán kezdôdik elôlrôl az egész...”

BITTER SÁNDOR – versenyzô„Nem vagyok egy nagy hátsó fék párti, mert egy tisztességes féktávon úgy is a levegôben van a motor hátulja, akkor taposni pedig tök felesleges. Ellenben néha ut-

cai versenyeken vagy pályák bizonyos kanyarjai elôtt, amikor keresztbe kell tenni a motor hátulját, a motorfékkel kiegészülve megcsúsztatom, így hegyesebb szög-

ben tudok ráfordulni az ívre. Ezt leszámítva nem nagyon nyomom...”

HENZSEY „HENZSI” CSABA – versenyzô„Valóban mondhatjuk hogy ’hátsófék mizéria’ – mindenkit érdekel, aki szeretne még gyorsabb lenni a pályákon. Eleinte egyáltalán nem használtam, örültem hogy

egyáltalán körbetalálok a pályán. Na, meg minek nyomjam a hátsó féket, ha a kerék úgy is fent van a levegőben egy komolyabb féktávnál. De ebben az évben a Bi-

motával a szűk, és éles kanyarok előtt, illetve a visszafordítóknál néha használom, hogy egy kicsit elmenjen keresztbe a hátulja, ezáltal már eleve irányba állítva a

motort, így elérve a könnyebb és gyorsabb kanyarodást. Persze, sokat segít, ha pl. valaki motokrosszozott előtte egy keveset, mert ott jóval nagyobb hangsúly van a

hátsó féken, és nem idegen, ha a motor keresztbe megy az ember alatt. Na, meg persze fontos alkalmazási terület, ha az ember elnéz valamit és vészfékezni kell,

vagy a kavicsban illetve a füvön próbálunk megállni. Akkor aztán taposom kegyetlenül! De igazából úgy is mindenkinek az érzékein múlik... Óvatosan ki kell pró-

bálni és mindenki eldönti jó-e vagy sem. Szerintem hasznos dolog és legfőképpen nagyon látványos is!”

GYÔRFI ALEN – versenyzô„Én használom de nem nagy mértékben....csak mikor féktávon vagyok, és a motor stabilitásába is segít egy picit...meg persze kanyarba néha ha kicsit „sok” lett..

de akkor is csak óvatosan.”

GARABA ATTILA – versenyzô, pályainstruktor„Tény, hogy egy nagyon hasznos dolog a motoron, de csak akkor, ha fi noman és érzéssel kezeljük. Ha állóra fékezed a kereket, annak nem sok hasznát venni. Mi-

vel nagyon nehéz jól használni, ezért csak ritkán nyomom. Ha nem nincs meg a kellô összhang, a csúszókuplung nélküli motorokon képes felerôsíteni a hátsó ke-

rék pattogási hajlamát, és ezáltal több gondot okoz, mint amennyi pozitívuma lenne. Pályán, bizonyos kanyarok elôtt, ahol a teljesen zárt gáz már kevés, kissé el-

spórolva, enyhe hátsó fékkel szépen kivitelezhetô a feladat – így az elsô fék okozta terhelésváltás és bebólintás is elmarad. Vészhelyzetben feltétlenül ajánlatos,

fôleg a kavicságyban, mert ott az elsô fékkel azonnal belefúrod magad a talajba. Persze, amikor a rázókôhöz érsz, engedd fel a fékeket, mert az aszfalt és a rázókô,

vízlevezetô vagy a talaj találkozásakor ha fékezel, megdobhatja a motort, és ahelyett, hogy szimplán kiszaladnál a pályáról, szép nagyot fogsz esni. A füvön vagy a

sóderban már megint fékezheted a hátulját, de csak mértékkel.”

Ruben Xaus a Hypermotard tesztjén

– a mellékelt ábra is jól bizonyítja, egy

profi nak nem kell ûrtechnika az ilyen

mutatványokhoz; elég neki a motor és

a hátsó fék...

892009. OKTÓBER FASTRIDE

A HÁTSÓ FÉK TUDOMÁNYA

TUDtad-e?

?VALENTINO ROSSI is használja a hátsó féket – és nem is keve-set. A Doktor féktávokon, egyene-

sekben „pulzáló” mozdulatokkal tapossa a pedált – amikor érzi, hogy a hátulja meg-csúszik, kissé felengedi, majd megint ad-dig növeli a fékerôt, míg ismét meg nem csúszik.

Egyes helyzetekben – féktávokon – csak annyira nyomja, hogy a hátsó kerék kissé lelassuljon (utólérje a motorfék tem-póját), s már kezdi is keresztben csúsztat-ni a gépet, így hegyesebb szögben érkezik az apexra, és hamarabb tudja megkezde-ni a kigyorsítást.

?Egy jó minôségû – tuning – fék-tárcsával és a hozzá tartozó be-tétekkel nemcsak az elsô fék, de

a hátsó teljesítménye és adagolhatósága is jócskán javítható. Fontos, hogy legyen a fékpedálnak valamennyi útja, mielôtt az fogni kezd. Ha rögtön blokkolja a hátsó ke-reket, az nagyon nem jó, ezért vagy ál-líts rajta a munkahengernél, vagy vidd el egy szervízbe. Az olyan márkák, mint az EBC, a Braking vagy a Galfer a szerintünk ajánlott márkák.

SZAK- VÉLEMÉNY

» EXTRÉM

PÉLDA

SÁGI TIBOR – motorosrendôr, vezetéstechnikai „guru”„A mérnökök nem csak pluszsúlyként sze-relték fel a hátsó féket, de sajnos elterjedt a köztudatban, hogy nincs semmi haszna, ezért a motorosok nagyrésze sosem hasz-nálja. Tény, hogy nem eredményez olyan mértékû lassulást, mint az elsô fék, de bi-zonyos helyzetekben, helyeken, mint a tan-pálya, létfontosságú. A hátsó fék lenyomá-sával a motor hátulja összenyomódik; ezt kihasználva, kormányráhatással kombinálva a motor a kanyar íve felé „beesik”, így igen szûken tudunk fordulni. Fontos, hogy min-dig lehelletfi nom mozdulatokkal kezeljük! Nem kérdés, hogy a fékút az elsô és a hátsó fék együttes használata mellett a legrövidebb (ezt mindenki megmérheti saját magának). Tény, hogy ezt megtanítani nem könnyû do-log, mert minden motoron másként mûködik a fék, máshol kezd el fogni, ill. a fékhatás is eltérô. Pont ezért mindenkinek saját ma-gának kell kísérleteznie a saját motorjával, és idôvel szépen rá lehet érezni. A vezetés-technikai gyakorlatok nagy részét stabil gáz-zal kell végrehajtani, ám a gázmarkolatok-ban van némi holtjáték, amelyet nem mindig tudunk kézzel korigálni – ezt a hátsó fékkel gyönyörûen ki lehet simítani.

Sokat járunk formagyakorlatozni (de em-líthetném a delegációk kíséretét is, amikor szabályos alakzatban kell haladnunk/felve-zetnünk), ilyenkor adott gáz mellett mind-annyian a hátsó fékkel stabilizáljuk a moto-rokat. De a tanpályán kívül is hasznos, mert a hátsó fékkel még nagyobb tempónál is könnyebb rátennünk a motort az ívre.”

Élettelen tuskónak érzed a lábad, és ez a tény meg-gátol a hátsó fék normális használatában? Ha igen, ak-kor sem kell elkeseredned, mert a Speedycom nevû an-gol cég készít kormánycsutkára szerelhetô hátsó féket. Ez az okos

kis motyó lehetôvé teszi, hogy a lábadnál jóval érzékenyebb hü-velykujjaddal tudd adagoolni a hátsó féket. Felül láthatod kiszerelt

formában; a piros tekerôvel az áttételt tudod állítani. A munka-henger egy 13-as Brembo egység. Alul felszerelt állapotban fi gyel,

míg bal oldalt Shane Byrne BSB-s versenymotorjának kormányát

látod, amelyen szintén ott díszeleg a hüvelykujjas fék. Nagyon okos fejlesztés, de a 399 fontos ára igencsak sokkoló. /www.speedycom.co.uk/

Az off-road mellett a stunt a másik mûfaj, ahol az élet elkép-zelhetetlen a hátsó fék nélkül. Nyilván terepen még érthetô, hiszen ott az elsô fék néha nagyobb veszélyeket hordoz, mintha ott sem lenne. Ám a stunt világában még külön-legesebb igényeknek kell technikailag megfelelni, hi-szen az elsô kerék csak ritkán érintkezik a földdel. Mind itthon, mind külföldön gyakoriak a felspécizett, illetve a kormányról vagy egyéb más helyrôl kezel-hetô hátsó fékek – mert ugyebár a tankon vagy a kor-mányon ülve nehéz lenne a fékpedált taposni. A má-sik ok, amiért a stuntversenyzôk extrém féktuninghoz folyamodnak, az az általuk épített rendszerek jobb ke-zelhetôsége és a fi nomabb adagolhatóság. Egy hátra szerelt nagyobb átmérôjû tárcsától és egy négydugaty-tyús radiális (elsô) nyeregtôl mindent várnánk, csak nem a jobb adagolhatóságot vagy a fi nomabb mûködést. Pedig így van...

Jobbra a brit nagyöreg, Kevin Carmichael Speed Triple-jének

hátsó fertálya látható a széria féknyereggel és a pluszban felerôsített

négydugós nyereggel (és annak speciális konzoljával). Az idegen testet a

kormány jobb oldaláról, egy plusz munkahengerrel lehet mûködtetni.

pofára (ezt én is sikeresen elôadtam anno esôben, hideg gumival fehéraszfalton...). A legtöbben ezen a pon-ton búcsútintenek a pedál-nak, s megbarátkoznak az elsô fékkel. Én ennél kitar-tóbb vagyok, és nem ke-vés gyakorlás és használat után már úgy érzem, egész jól tudom uralni a motor há-tulját. És ezt a versenypá-lyán is kamatoztatni tudom. Nem volt egyszerû menet, s nem keveset szívtam vele féktávokon, hiszen a gyors visszaváltásoktól, a kemény elsôfékezéstôl elkönnyül a motor hátulja, s ilyenkor a

legkisebb hátsófékre is kor-csolyázni kezd a gép seg-ge – és más sem hiányzik bekormányzás elôtt, mint-hogy keresztben álljon a motor alattad. De sok gya-korlással és odafi gyeléssel (na, meg némi szaktanács-csal a profi któl) kidolgoz-tam a számomra nyerô tak-tikát (persze, nem vagyok Rossi, és még lenne hová gyorsulni, de legalább haté-konyan lassulok): a kanyar elôtt még az egyenesben a hátsó fékkel kezdem a lassí-tást, majd elkezdem a visz-szaváltást és az elsô mo-torfékhullám után kezdem

adagolni az elsô féket is. Így a motor hátulja odatapad a földhöz, és nem akar folya-matosan stoppiezni. Ezt ne vedd készpénznek, ám ne-kem bevált, de mindenki-nek saját magának kell ki-tapasztalnia és rájönnie a titok nyitjára.

Elôre szólok, nem könnyû a történet, piszkos hosszú az út a sikerhez, de megéri, mert a saját biztonságod a tét! Reméljük, hasznos volt ez a rövid szöszenet, illet-ve a versenyzôktôl és egyéb moto-szakiktól begyûjtött vélemények! És ne feledd: nyomd a pedált! «