A hegykői temető

Készítette: Doszpod Leila

Történelem-Régészet Szak

Gepidák és langobardok

DOLTAAB.PTE

2015.01.14.

1

Bevezetés:

A dolgozatomban részletesebben ismertetem a hegykői temetőt. A temetkezési

szokásokat, valamit egyes sírok leleteit. Néhány szóban megemlítem a népcsoportot és

jellemzőit.

A langobard ember:

A temetők feltárásánál szembe találjuk magunkat a VI. század emberével, körülbelül abban a

helyzetben, ahogy a sírba helyezték.1 A régész másképp látja a régmúlt emberét mint az

antropológus, míg utóbbi a vizsgálandó csontokat látja csak addig az előbbi a rítus ás a

mellékletek alapján korszakhoz, társadalmi réteghez és etnikumhoz kapcsolja a látottakat.2

Tehát egyedeket lát és nem elvont populációt.3 A vizsgálatok kapcsán megfigyelhetőek voltak

az egyes emberek magasságai és jegyei.4A langobard férfiak, nem számítva a langobard

populációba a római maradványokat, csak nem mindannyian feltűnően magasak voltak.5

sírokban mért átlagos magasság 180cm arányos testalkatú és hosszú lábú erőteljes emberek

voltak. 6 Az asszonyok is 170cm magasak lehettek átlagos típusok de itt sem veszik

figyelembe a kis termetű provinciális származású szabad és rabszolga nőket.7A langobardok

meglehetősen esetlen emberek voltak. Arcvonásaik, koponya vonásaik semmitmondóak

szemben a hosszú arcú, erős markáns, sokszor sasorrú férfifejekkel. Kiszely István

antropológus, valamint Bartucz Lajos. Malán Mihály, Tóth Tibor kutatásai nyomán úgy

összegzett, hogy a pannoniai langobardok magas termetű, nordikus, nordikis- cro- magnoid

típusba tartózó erős izomtapadású nép voltak.8 Asszonyik között gyakori volt a gracil-

mediterrán típus.

A hegykői temető:

1 Bóna István: A középkor hajnala Gepidák és langobardok 1974 33. 2 U.Ó 33.3 U.Ó 33.4 U.Ó 33. 5 U.Ó 336 U.Ó 337 UÓ. 338 U.Ó 33.

2

A hegykői 6. századi temetőnek feltárása óta kiemelt figyelmet szentelt mind a hazai,

mind a külföldi kutatás.9 Előbbit a leginkább a temető és a róla elnevezett Hegykő- csoport

értelmezése és más langobard temetőktől való eltérése érdekelte, az utóbbit pedig a Nyugati

Merovingokkal való kapcsolat foglalkoztatta.10

A temető 81 sírjának 2009-ben megjelent teljes publikációjának segítségével az eddig csak

részleteiben ismert temető teljes egészének a feldolgozására.11

A temető mind a 81 sírja korhasztásos, viszont a sírok kialakítása, formája és szerkezete

változatos. Az egyszerű sírforma dominál, ami téglalap alakú egyszerű sírgödör, aminek

szögletes vagy lekerekített sarkai voltak. Megfigyelhető átmenet is mert például a 24. 26. sír

egyik vége lekerekített már majdnem félköríves, addig a 36. sír szabályos téglalap alakú.12 A

temető feltárásnál előkerültek ovális (35. sír) és trapéz alakú (55. sír) sírgödrök is. A Hegykői

temetőben faszerkezetnek nincsen nyoma, egyik sírban sem lehetett látni cölöp lyukakat amik

a halotti házra utalt volna.13 A 80 sír közül 77 darab egyenes falú, amik Uta von Freeden által

meghatározott G1 típusba tartoznak. Három sír padkás temetkezésű (18. , 73. és 80.sír) ezek

egyszerű padkás temetkezések. A Hegykői temető eloszlása jelentősen eltér a dunántúli

temetők többségétől így például Kajdacstól, Tamásitól és Szóládtól.14 A dunántúli temetők

többségében megtalálhatóak az egyszerű téglalap alakú sírgödrök, de döntő többségben a

hegykői temetőben vannak csak jelen és erre a temetőre is jellemzőek.15

A sírok méretadatai változóak, a gyermek sírok mindig kisebbek és sekélyebbek a felnőttek

sírjainál. A férfi és női sírok között a különbségek nem számottevőek. A fegyverrel eltemetett

férfiak sír mélysége általában 160, 8 centiméter még ezzel szemben a fegyver nélkülié 132,9

centiméter. Hasonló jelenség figyelhető meg a nőknél is itt a nemesfém ékszerekkel,

fibulákkal, fülbevalóval eltemetett nők vannak nagyobb mélységű sírokba temetve 166,7cm,

az ékszer nélküliek pedig 136,6 cm.16 A sírok mélységét feltehetően a halott életkora és a

vagyoni társadalmi hovatartozása határozta meg. A fegyveres vagy nemesfémmel eltemetett

emberek így mélyebb sírokban lettek eltemetve.

9 Koncz István A hegykői 6. századi temető időrendje és kapcsolatrendszere Archaeologiai Értesítő 139 (2014) 71.10 U.Ó 71.11 U.Ó.71.12 U.Ó.72.13 U.Ó.72.14 U.Ó.72.15 U.Ó.7216 U.Ó 71.

3

A temető átlagos sír mélysége felnőtt sírok kapcsán, 145,23 cm ami elmarad a pannóniai

langobard temetőknél tapasztalt sír mélységektől. A Kajdacsi temető átlagos sír mélysége

238,3 míg Tamásiban 197,8 cm és Vörösön 239,1 cm. A hegykői temető legnagyobb

mélységű sírja a 18. ami 220cm mély és ezzel nem éri el a többi temető átlagos sír mélységét.

A temető sírjainak nagy része Ny- K- i tájolású, ami a langobard temetkezésben általános, de

ennek megjelennek más változatai is például: DNY- ÉK , NYDNY- KÉK de azért jelentős

eltéréssel nem kell számolni. 17 A temetőben megvizsgált 77 sírjából (ezek voltak vizsgálható

állapotban) négy estben jelentkezett a koporsó nyoma. A vizsgált sírok számához viszonyítva

ez a típus csak 5%. A négy sírból háromnál deszka koporsó nyomai figyelhetők meg a

negyediknél pedig nem figyelhető meg a koporsó típusa. A koporsós sírok a 4., 18., 70. és a

73. sírok voltak. Ebből a 18. és a 73. sír egyben padkás temetkezés is. A Tamási, Kajdacsi és

Vörsi temetőnél sokkal magasabb számban van jelen a koporsós temetkezés mint a

Hegykőinél. Nem egyenletes az eloszlásuk, sokkal gyakrabban kerül elő fegyveres férfi vagy

ékszer mellékletes női sírokból ezek között a temetkezések között jóval nagyobb arányban

vannak jelen. A Hegykői temetőnél is megfigyelhető ez az elosztás, a 70. és a 73. sír fegyver

mellékletes férfi, még a 4. és 18. sír ékszeres mellékletes női sír volt. A sírok vizsgálatainál

több esetben is felmerült az e kérdés, hogy az elhunytat valamilyen szövetbe tekerték és úgy

helyezték a sírba. Erre a karok és lábak szoros természetellenes elhelyezkedése illetve a

lábfejek lefeszített állása utal. Valószínűleg ezzel magyarázható a koporsók kis száma is.18

A temető jellegzetessége az, hogy a sírokban ritka az állat vagy étel melléklet. Öt sírból

került elő kerámia és további háromból állatcsont ételmellékletként. A 77 vizsgált sírból tehát

csak nyolc tartalmazott ételmellékletet, ami 10,4%.19 A többi vizsgált temető így például

Tamási. Kajdacsi és a Vörsi temetőben ezek az arányok sokkal magasabbak a Hegykői

temetőinél. Nem csak a csontok aránya hanem a kerámiák száma is többségben. Az

állatcsontok disznótól és szárnyasoktól valók. Ezek a fajták megoszlanak a temetőknél, de a

Vörsi temetőből nem került elő szárnyas csont. A Hegykői temető jellegzetessége a juh csont

ami csak innen került elő. 20

Leletanyag:

17 U.Ó 73. 18 U.Ó. 7319 U.Ó. 7420 U.Ó. 74.

4

A vizsgált temetők sírjai közül csak 23 sír keltezhető, a többi sírnál a keltező értékű leletek

hiánya a hallottak életkorával vonható összefüggésbe, valamint a korabeli sírrablásokkal. A

gyermek sírok csak elvétve keltezhetőek.

A női sírokban lévő mellékletek jellegéből adódóan, gyorsan változó a praktikussága mellett

díszítő funkciót is ellátó tárgyak elsősorban ékszerek.21 Ezek miatt jobban keltezhetőek, mint

a férfi sírok. Ez azért jellemző, mert a férfi sírok fegyver mellékletei sokkal lassabban

változtak ezek első sorban funkcionális fegyverek voltak. Ezekben a sírokban inkább a

divattal változó övcsatok nyújtanak támpontot a keltezéshez, de ezek inkább a 6. századtól

keltezhetőek pontosabban.

Női sírok leletanyagai:

Korong fibulák:

A 21. sírból egy aranyozott ezüst középen gránátberakással és az körül sugár irányú

vésetekkel díszített korongfibula került elő. A fibula a Nikitsch- Hegykő- típusba sorolható, a

kevés szánú nyugati párhuzam miatt a kutatás langobard készítménynek tartja. Ezen típusok

legközelebbi típusa szintén a Hegykő-csoportba sorolható nikitsch/fülesi temető 24. sírjából

került elő.22 Párhuzamai ismertek az altenerdingi temetőből is. A fibula típusának

megjelenését az 5. század végére a 6. század elejére teszik, de a 6. század második felében is

használatban van. A korai keltezés valószínűségét az adja, hogy ez a típus a langobard kori

Itáliából nem került elő.23 A 4. a 18. és a 72. sírból előkerült fibulák mindegyike rozettás az

egész felületükön díszítettek. Viszont a formai és díszítésbeli hasonlóságuk ellenére a

berakások tagolása alapján Kathrin Vielitz tipológiája alapján nem tartoznak azonos típusba. 24

A forma az egész Meroving világban elterjedt, a pannóniai darabokat a kutatás nyugati

importként értelmezi. Az andernachi temető 55. sírjából előkerült fibulát, valamint a

weingarteni 507. és 511. sírok – típusukat tekintve egyébként eltérő – korongfibuláit Horváth

Eszter a hegykői példányok műhely azonos darabjaiként határozta meg.25 A típus megjelenése 21 U.Ó 74. 22 U.Ó 75. 23 U.Ó 75. 24 Horváth 2012, 89; Vielitz 2003, 34 (B3. típus).25 Koch 1990, 50–52, 236, 17–18. t.

5

a 6. század elejére keltezhető és a 6. században végig divatban volt. A 72. sírból előkerült,

teljes felületén berakással díszített korongfibula kétzónás korongibula. Bár a típus az

egyzónás korongfibula összetettebb változata, használati idejükben nem számolhatunk éles

kronológiai különbséggel. Horváth Eszter az altenerdingi 256. sírból előkerült példányt a

hegykői 72. sír fibulájának, műhely azonos” darabjaként határozta meg. A típus megjelenése,

akárcsak az egyzónás korongfibuláké, a 6. század elejére tehető, de használatának fénykora a

6. század közepe volt.26

Karperecek:

A temető feltárásakor négy sírból karperec került elő. A 21. sírból egy enyhén kiszélesedő

végű vésett vonalakkal díszített bronzból készült karperec került elő. A karperecen még

látszanak az egykori aranyozás nyomai. A 36., 38. és a 45. sírból sokkal egyszerűbb

kivitelezésű karperecek kerültek elő. A 36. sír karperece vasból még a másik kettőé bronzból

készült. Ezen belül a 38. sír karperecének végeit egybe kalapálták. A karperecek metszete

ovális vagy kör alakú.27

A 21. sír kiszélesedő végű karperece párhuzamai alapján meglehetősen széles idősávra

keltezhető. A típus a 6. század legelején jelenik meg, és egyes változatai megélik a 7. század

középső harmadát is. A díszítetlen, egyszerű bronz karpereceket több generáción keresztül

használhatták.28 Általánosságban elmondható, hogy fokozatos romlás figyelhető meg a

díszített nemesfémből vagy annak felhasználásával készített változatok felől, a legegyszerűbb

bronzból készült formák felé. Ez az ékszertípus a langobard pannóniai temetőkben nagyon

ritka, de a típus maga ismert az itáliai langobard temetőkből. 29

A hegykői maszkos fibulák:

26 Koncz István A hegykői 6. századi temető időrendje és kapcsolatrendszere Archaeologiai Értesítő 139 (2014 75. 27 U.Ó 78. 28 U.Ó 78. 29 U.Ó 79.

6

A nagyméretű fibulapár egyedülálló jelentőségű. Széles koszorúval övezett fején kis emberi

maszk foglal helyet. Fejlapjának közepén rombusz alakú, négyszögletes alsó lemezének

szélén kettős kör alakú rekeszes berakású piros gránátok voltak. A felső része gondosan

aranyozott, a fejlap szélét díszítő állatfejek éppúgy, mint a fibula felületdíszítése, a típus az

Odoaker- kori művészet egy késői változata. 30 Európa más területein elterjedt rokon alakú

négyszögletes lemezű maszkos fibulákat Herbert Kühn cividalei típusnak nevezte el. Kühn

szerint valamennyi az itáliai langobardoknál készült és onnan terjedt el Svájcon és az Alpokon

keresztül a Felső-Duna és a Rajna-vidékére. A cividalei típusú fibulákat, az eredetelméletéhez

és az elterjedésükhöz igazodva 575-650 közé teszi. Azonban a fibulák alapja a Hegykői

darabvolt. Erre az utal, hogy csak ezen a fibulán található igazi rekeszekben igazi ékkő. At

összes többin csak rekesz díszítés figyelhető meg és az ékkövek öntött utánzatai. A

felületének kidolgozásával, véseteinek tisztaságával mintáinak logikájával, értelmével messze

kimagaslik valamennyi rokona közül.31 A párhuzamba állítással egy nagyon fontos tény

állapítható meg mégpedig az, hogy az összes többi csak utánzat. A Hegykői fibula sírba tétele

nem sokkal 568 előtti időkre tehető, mert alig kopott. A műhely ahol készült a langobard nép

területén volt. A fibula pontos másolata a cividalei S. Giovanni temetőből került elő, de mint

már említettem ezen jól kivehető, hogy csak másolat. Valószínűsíthető, hogy egy hegykői

típusú fibuláról készítették az öntőmintáját.32 A Cividale környékén talált maszkos fibula, egy

még sokkal távolabbi rokona a Hegykői típusnak. Díszítményei áttörtek, pont úgy ahogyan a

krefeld- stratumi fibulának. Az viszont nem zárható ki, hogy az Alpoktól északra lévő rokon

maszkos fibulák valóban a cividaleieket utánozzák. Ez a korábbi Duna menti összeköttetések

ismeretében nem szükségszerű. De valami mindig lemaradt vagy valami idegen került rájuk,

ennek a típusnak a végső utánzata a köln- müngersdorfi fibula, amely már barbár jellegű és

helyi díszítő jegyek érvényesülnek rajta.

A hegykői temető 18. sírjából előkerült maszkos fibulapár új fényt vet arra az eddig is

sejthető szerepre, amelyet a Meroving kori ékszerművesség kialakulásában a Duna- vidéki

germánok játszottak.33

30 Bóna István A középkor hajnala Gepidák és langobardok a Kárpát- medencében 51. 31 U.Ó 51.32 U.Ó 51. 33 Bóna István A középkor hajnala Gepidák és langobardok a Kárpát – medencében 52.

7

Összegzés: A Hegykői temető jellegében eltér a klasszikusnak vett langobard temetőktől. De

összességében a rítusok és a mellékletek miatt nagyon hasonlóak. A hegykői temetőt használó

népesség elkülönülése arra következtet minket, hogy a langobardokat ne etnikailag és

kulturálisan egységes népcsoportnak tekintsük hanem egy közös cél vezérelte politikai

egységnek akik a 6. század első felében megszerezték Pannónia felett az uralmat.34 A hegykői

temető népessége a langobardként meghatározott többi temetővel való kapcsolata és a

korabeli Pannóniában betöltött szerepe alapján langobardnak tekinthető.

Képek:

34 ? Koncz István A hegykői 6. századi temető időrendje és kapcsolatrendszere Archaeologiai Értesítő 139 (2014) 92.

8

1. ábra A hegykői temető időrendje 35

35 Koncz István Archaeologiai Értesítő 139 (2014) 71–98

9

2. ábra Sírszerkezetek 36

3. ábra A Hegykői maszkos fibulapár37

36 Koncz István Archaeologiai Értesítő 139 (2014) 71–98

37 Bóna István A középkor hajnala Gepidák és langpobardok 42. kép

10

4. ábra A Hegykői fibulapár sokszorosan nagyított képe38

38 Bóna István A középkor hajnala Gepidák és langpobardok 43. lép

11

Bibliógráfia

Bóna István: VI. századi germán temető Hegykőn (Germanisches Gräberfeld aus dem 6. Jh. in Hegykő). SSz 14/3, 198–204. 1960

Bóna István: A középkor hajnala Gepidák és langobardok a Kárpát- medencébenCorvina Kiadó Budapest 1974

Magyar régészet az ezredfordulón Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Budapest 2003 289-299.

Koncz István: A Hegykői 6. századi temető időrendje és kapcsolat rendszere Archeológiai Értesítő 139 Budapest 2014 71-98.

12