Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

75. évf. 6. szám 2020. április 1. Niszán 7. 5780.

A koronavírus testi betegség, de afélelem, a bezártság, a szeretteinkértérzett aggodalom és az, hogy nemölelhetjük ôket magunkhoz, súlyosankárosítja a lelket is, ami pedig ismétvisszahathat fizikai állapotunkra.Szükség van orvosok mellett – mostvan szükség igazán, lelkészekre, rab-bikra is, a hit vigaszára – olvasható aMazsihisz honlapján.

A Zsidó Hírügynökség éppenezért sorozatot indított, amelybenfontos rabbik adják közre bölcs, vi-gasztaló gondolataikat. Minden napmegosztunk egyet Önökkel írásaik-ból. Maradjunk együtt. Vigyázzunkegymásra, kövessenek minket.

Elsôként a fiatal, nyitott ortodoxamerikai rabbi, Shmuly Yanklowitzgondolatait közöljük.

A koronavírus súlyos terhet rakottaz emberiség vállára, de közös, ösz-szehangolt fellépéssel, együttérzésselés elszántsággal megállíthatjuk,mielôtt még több élet vész el értelmet-lenül.

Az emberek félnek, és nem ok nél-kül. De a remény nem veszhet el.

1. „Felelôsök” keresése helyett segíts inkább

Látjuk, hogyan engedte szabadjáraez a válság a legrosszabb ösztönein-ket. Mivel a járvány Kínából indult el,némelyek a kínaiakat, vagy egyene-sen az ázsiaiakat kezdték hibáztatni a

Zsidó ima, könyörgés a világjárvány idején:

add, hogy együtt ôrizhessük az életet

A népszerû amerikai ortodox rabbi, Shmuly Yanklowitz a napokbankomponált egy imát, amelynek révén szeretteinket, magunkat és a vilá-got a Jóisten gondoskodó kegyelmébe ajánlhatjuk. A zsidó imarend, anapi háromszori, pontosan megadott idôben történô imádkozás mostmegtartó erô lehet, de mindig szokás volt az aktuális megpróbáltatásokalatt új imákat írni – olvasható a Mazsihisz honlapján.

Az ima segít, még akkor is, ha nem hiszünk esetleg címzettje létében. Azelmélyülés, a ráhagyatkozás, a befelé figyelés nyugtat. Ezért fordítottuk leÖnöknek Shmuly Yanklowitz rabbi imáját, amely a hagyományos imarendetszólaltatja meg a pillanatnyi szükségben.

Avraham Mlotek, a fiatal, nyitottortodox rabbi sorait közöljük, akirabbi Náhmánt idézi. Az egész világegy keskeny híd csupán, mégis fon-tos, hogy ne féljünk. Amikor a kö-zösségünk nem mûködhet tovább abetegség miatt, amely lehetetlennéteszi, hogy együtt legyünk, mit kelltenni?

Az egészségügyi elôírások betartá-sa olyan ilyenkor, mint a legszentebbvallási parancsolatnak engedelmes-kedni: a lélek megmentésének (hébe-rül pikuah nefes).

A kolerajárvány idején történt1846-ban, hogy Izrael Szalanter rabbiállítólag felment jom kippurkor (azengesztelés napján) a pulpitusra, nyil-vánosan kezet mosott, áldást mondotta kenyérre, és megette az év legszen-tebb böjtnapján. A zsidó közösség féltmegszegni a vallási parancsolatokat,de Szalanter rabbi emlékeztette a kö-zösséget arra, hogy veszélyes idôkbenjom kippurkor enni nem a Tóra meg-szegése, hanem a megszentelése.

Amikor az élet és a halál között kel-lett választani, a zsidók mindig az éle-tet választották. Így volt ez az idôkkezdete óta.

Éltünk már át hasonló idôket találé-konyan, amikor például Izraelben azÖböl-háború idején bunkerekben ün-nepelték a púrimot. Rabbi Náhmánazt mondja, nincs reménytelenség aFöldön, és nekünk el kell gondolkoz-nunk, mirôl beszél. Rabbi Náhmán,

A hit segít: 6 spirituális jó tanácsa rabbitól a vírus idejére

kitöréséért, ami abszurd. Továbbá vol-tak olyan zsidó közösségi vezetôk is,mint az az ultraortodox rabbi, aki azLMBTQ-közösséget tette felelôssé akoronavírus terjedéséért.

Ez a legrosszabb dolog, amit csinál-ni lehet: beleesni ilyenkor, amikor kü-lönösen nagy szükség van az együtt-mûködésre, a gyûlöletkeltés csapdájá-ba. A gyûlöletkeltés most különösensúlyos károkozás. Nemcsak mérgez,de el is terel a valódi, gyakorlati meg-oldások keresésétôl. Ahelyett, hogyazokhoz csatlakoznánk, akiknek alegfontosabb dolguk felelôsöket kine-vezni, keressünk inkább egy segítôcsoportot, és hozzájuk csatlakozzunk.Van úgy, hogy nem tudunk annyit se-gíteni, amennyit szeretnénk, mert tá-vol kell maradnunk a rászorulóktól,de valamennyit távolról is lehet tenni,épp ennek a módjait kell kitalálnunk.

2. Félj felelôsenIgen, kicsit félnünk kell. Nem sza-

bad hinni azoknak, akik szerint min-den rendben van, ne törôdj az egész-szel, élj tovább úgy, mint eddig. Ter-mészetes emberi vonás, hogy félünkaz ismeretlentôl és a bizonytalanság-tól. Bizonytalan idôkben élünk, és eztnem könnyû tartósan elviselni. Nenyomjuk el, ne tagadjuk le, inkábbpróbáljuk meg kontrollálni és „termé-kennyé” tenni félelmeinket.

Engedd meg magadnak, hogy félj.

Shmuly Yanklowitz

A rabbi vigasza vírus idején:„A világ egy keskeny híd, de fontos, hogy ne félj.”

Világ Ura,

Teremtônk, aki megszabadítasz Bennünket a bajtól,felkészületlenek vagyunk és ijedtek,útmutatásodért és segítségedért könyörgünk most.Adj kitartást a betegeknek,orvosaiknak erôt a gyógyításhoz,azoknak, akik a kór gyógymódját keresik, az átlátás képességét.Adj a kórházi dolgozóknak lehetôséget a szenvedés megszüntetésére,a vezetôknek felelôsséget, hogy igazat mondjanak,és ne éljenek vissza a beléjük vetett bizalommal.Segíts, hogy elkerüljük a pánikot,ne használjuk fel a félelmet és a gyanakvásta gyûlöletkeltés, az önzés és a bizalmatlanság erôsítésére,engedj együttéreznünk azokkal, akik megbetegedtek,mindazokkal, akik szenvednek a Földön.Hadd léphessünk most túl a minket elválasztó minden különbségen,

hogy együtt ôrizhessük az életet.

Teremtô, aki az Életet adja,adj nekünk derût a bizonytalanság óráján,jóságot, hogy segíthessünk a gyengébbnek,amennyire csak lehet.Segíts azoknak, akikre feladat vár,vállalni a szükséges kockázatot.Erôsítsd meg együttmûködésünket a vírus megfékezésére,segíts felismernünk, mit üzen életünk végtelen törékenysége,hogy a legtöbbet hozhassuk ki itt töltött, rövidke idônkbôl,hogy valódi kapcsolatokat teremtsünk,megerôsödjünk elhatározásunkban, hogy azt tegyük, amit kell, ami

tényleg a mi dolgunk.Legyen az az akaratod, Világ Alkotója,hogy együtt felülkerekedjünk ezen a veszélyen is,ahogy a múltban is megannyi válságon,amelyek megoldhatatlannak tûntek,segíts át minket ezen a megpróbáltatáson is,hogy tovább dolgozhassunk mindannyian mindannyiunkért,minden élet szentségéért.Legyél velünk ezen a nehéz órán.

aki depresszív volt, a fia halálát is el-gyászolta, és a zsidók számára nagyonnehéz idôkben élt, ô ne ismerte volnaa reménytelenséget, a kétségbeesést?

Bizonyosan ismerte. Egy életszem-léletet ajánlott nekünk, azt, hogy azegész világ egy keskeny híd csupán,de az a fontos csak, hogy ne féljünk.

A biztonság szent, és az egészség alegfontosabb. És minden zsidó ünneptanulsága az, hogy végül megmarad-tunk, és mentünk tovább.

Avraham Mlotek

Vigyázz a szeretteidre. De ne hagyd,hogy a félelem megbénítson. Bátrankell döntenünk az olyan helyzetek-ben, mint amilyennel most is szem-benézünk, bátran és világos fejjel.Az, hogy aggódunk, felelôsségre,végsô soron bátorságra kell tanítsonminket, hogy jobban vigyázhassunkegymásra.

3. Figyelj a gyengébbekreA koronavírus olyan, mint a biblia-

beli Ámálék, a zsidók ôsellensége, akia hátramaradókra, a gyengékre táma-dott rá. Ha ez utóbbiakat erôsítjük,óvjuk, azzal teljesítjük a púrimiidôszak különösen fontos parancsát,hogy töröljük el Ámálék gonoszságá-nak emlékét az Ég alól. A koronavírusa mi Ámálékunk.

Ebben a korban, amely annyira tö-rekszik arra, hogy szembefordítsonminket egymással, hogy felossza a vi-lágot „mi”-re és „ôk”-re, a járvány em-lékeztet bennünket, hogy végsô soroncsak „mi” van, mindannyian „mi” va-gyunk együtt a járvánnyal szemben.

4. Tekintsd szombatévnek akiesô munkanapokat

Az egyik legnagyobb gondolat,amelyet a judaizmus adott az emberi-ségnek, a szombat, a szent pihenésnapja. Nem semmittevés ez, hanemmegújulás, a lélek táplálása az elmé-lyülés révén. A járvány egyik társa-dalmi „mellékhatása”, hogy sokunkatakadályoz a munkában. Használjuk kibölcsen ezt a kényszerû pihenôidôt,törôdjünk magunkkal és a szeretteink-kel. A testi és lelki feltöltôdésmegerôsíthet minket a betegséggelszemben.

5. Légy megértôA bizonytalanság és a bezártság in-

gerlékennyé tesz. Ez a sérülékenységés a fájdalom palástolása. Nem tud-juk, ki min megy keresztül most. Avírus terjedése romba döntötte sokakmindennapjait, akik dolgozni szeret-nének a családjukért, élni az életüket.Megértônek kell lennünk és türelmes-nek. A válsághelyzetekben tanulhatóalázat segíthet meggyógyítani társa-dalmainkat.

6. A szeretet is „fertôz”Miközben fizikailag távol kell len-

nünk egymástól, fontos, hogy az egy-más iránt érzett szeretetünk akadály-talanul tovább tudjon terjedni. Ter-jesszünk derût, nyugalmat és bizako-dást. Ki-ki gondolja át, milyen szemé-lyes esélyt jelent ez a súlyos helyzetaz ô számára a lelki megújulásra,amely aztán részévé válhat közöserôfeszítéseinknek, hogy túljussunkezeken a nehéz idôkön.

Örökkévaló!Kérünk, segíts!

ÚJ ÉLET2 2020. ÁPRILIS 1.

Többek között mesefelolvasás, játékos próba, többféle sütemény, vala-mint beszélgetés is színesítette a Pápa és Környéke Zsidó KulturálisHagyományôrzô Egyesület púrimi ünnepségét a helyi zsinagógában – ír-ja a veol.hu.

Az alkalomra felekezeti hovatartozástól függetlenül várták az érdek-lôdôket. Az ünnep történetével Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke ZsidóKulturális Hagyományôrzô Egyesület elnöke ismertette meg a jelenlévôket.

– „Tegyétek azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá…” Az Eszter könyvé-ben olvasható sorok magukban foglalják a legvidámabb zsidó ünnep lényegét– fogalmazott Schmidt Orsolya. Megtudtuk, púrim emléknapja a zsidó naptárszerinti ádár hó 14-e, amely a polgári idôszámításban rendszerint februárravagy márciusra esik. Eredetét az ószövetségi Eszter könyve (pontosabban te-kercse) beszéli el.

– Arra emlékezünk, hogy a perzsa Áchásvéros király uralkodása alatt meg-hiúsult fôemberének, Hámánnak a gonosz szándéka a zsidó nép megsemmi-sítésére. Az Eszter könyvében leírt események idôszámításunk elôtt 450 kö-rül történhettek, a színterük Áchásvéros perzsa király birodalma. A cselek-mény egyik szála szerelmi történet: Áchásvéros elsô felesége, Vásti királynékegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nô, Eszter kerül, aki meghódítjaaz egész udvar és a király szívét is, de titokban tartja a származását. A cselek-mény politikai szála egy Hámán nevû udvari elöljáró és a zsidó Mordecháj,egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Mikor ugyanis Hámán meg-tudta, hogy Mordecháj zsidó, a hiúságában sértett fôminiszter elhatározta,hogy riválisával együtt kiirtja a birodalom teljes zsidóságát. Ezért fondorlatosbeszéddel, hamis vádakkal rávette Áchásvérost, hogy az királyi pecsétjévelszentesítve rendelje el a zsidók egy adott napon történô elpusztítását. Ezt anapot Hámán sorsvetéssel határozta meg. A kocka ádár hó 13-át dobta ki apusztulás napjául – emelte ki Schmidt Orsolya.

– Mikor Mordecháj értesül a szörnyû veszélyrôl, Esztert kéri arra, próbáljameg elérni a királynál a döntés megváltoztatását. Ezután a királyné ravasz ter-vet eszel ki, és két egymást követô napon ô hívja meg magához Áchásvérostés Hámánt egy gazdag lakomára. A második napon a lakoma végeztével el-mondja a királynak származása titkát, és azt, milyen szörnyû sors vár rá és né-pére Hámán cselszövése miatt. A király, aki nagyon szereti Esztert, éktelenharagra gerjed Hámánnal szemben, kivégezteti a fôminisztert, és Mordechájtállítja a helyére, neki adva Hámán rangját, hatalmát és vagyonát is. Arra azon-ban még a királynak sincsen hatalma, hogy a zsidók elpusztítására korábbanmár kiadott engedélyt visszavonja. Eszter könyörgésére csak annyit tud tennia zsidók érdekében, hogy engedélyt ad nekik: fogjanak fegyvert és védjékmeg magukat a pusztulástól. Ez meg is történik, a zsidók harcba szállnak,legyôzik az elpusztításukra törô seregeket, így ádár hónap 14-ére elmúlik fe-jük fölül a halálos veszedelem. Ezt a napot azután púrimnak nevezik el, vi-dám örömünneppé teszik, és Eszter könyvében örökítik meg az utókor számá-ra – magyarázta.

Schmidt Orsolya hozzátette, az ünnep azóta is négy fontos parancsolatot,kötelezettséget (úgynevezett micvát) ír elô a zsidók számára. Idetartozik Esz-ter könyvének olvasása, a púrimi lakoma megtartása, valamint ajándékada-gok küldése a rokonoknak, barátoknak, továbbá a szegények megajándékozá-sa. Emellett fontos része még az ünnepnek a jelmezes-álarcos alakoskodás.

Az esemény vendégeire találós kérdések is vártak. Schmidt Dezsôné el-nökségi tag közremûködésével egy púrimi mesét hallgathattak meg a jelen-lévôk, akik végül hagyományos ünnepi süteményt és forró italt fogyaszthat-tak. Polgár Bettina

Tovább erôsödhet a Széchenyi IstvánEgyetem és Izrael kapcsolata

Az autóiparban, a precíziós mezôgazdaságban, valamint a gépész, vil-lamossági és informatikai területen mûködhet együtt a gyôri SzéchenyiIstván Egyetem és Izrael – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyen azintézmény vezetése fogadta Jákov Hadas-Handelsman nagykövetet.

Izrael új budapesti nagykövete, Jákov Hadas-Handelsman a múlt év végeóta tölti be tisztségét. A diplomata a közelmúltban Gyôrbe, a Széchenyi IstvánEgyetemre látogatott, ahol az intézmény nevében dr. Földesi Péter rektor és dr.Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes fogadta.

Valami megváltozott… Az emberéletében folytonos változások van-nak, melyekhez elôbb-utóbb adap-tálódik. Most eljött a globális al-kalmazkodás ideje…

Életem elsô nagy, makroszintûváltozását 2001. szeptember 11. hoz-ta. Akkor tapasztaltam meg elôször,hogyan tud egyik pillanatról a má-sikra megtörni a norma. Igaz, ekkormég csak 13 éves voltam, de USA-ban élô nagybátyám és családja miattmindig kiemelt figyelemmel kísér-tem az onnan érkezô híreket. Amikorláttam, hogy az ikertornyok leomla-nak, még nem fogtam fel, hogy ez avalóság. Aztán napokkal, hetekkel,hónapokkal és évekkel késôbb mártermészetesnek tekintjük azokat adolgokat, amik nem voltak azok ko-rábban. Ilyen például a számtalanbiztonsági intézkedés arepülôtereken vagy a fokozottrendôri készültség a közterületeken.Megszoktuk, természetesnek tartjuk.Az ember legnagyobb ellensége azember lett. Nem beszélve az azóta el-szabaduló nemzetközi terrorizmus-ról...

A jelenlegi helyzet sokban hason-lít szeptember 11-hez. Megváltozottvalami. Olyat tapasztalunk, amitmég nem. Szinte egyik pillanatról amásikra az emberek elkezdtek félniegy kórtól, mely halálos kimenetelûis lehet. A betegségektôl való féle-lem természetes jelenség. A történe-lem folyamán számos halálos jár-vánnyal küzdött meg az emberiség,pl. spanyolnátha, kolera. Azonbanúgy gondolom, hogy nem éri megszorongással tölteni az otthoni napo-kat, nincs realitása. Nagy befolyássalúgysem vagyunk ezen eseményekre.

Ömlött a sólet, sorakozott a flód-ni Hencidától Boncidáig, a várospolgármestere arról beszélt, meny-nyire fontos nekik közösségünksoproni taghitközsége, népszerû,fiatal rabbink, Deutsch Péter pe-dig a jámbor púrimi berúgást di-csérte fogékony közönségének.Szombatbúcsúztató, púrimotelôlegzô ünnepi vacsora a sopronihitközségen

Végy egy nagy múltú vidéki vá-rost, egy lelkes, barátságos, befoga-dó kis zsidó hitközséget, egy energi-kus, áldozatkész szervezôt és egy na-

gyobbacska teret. Ezt töltsd meg só-lettel, zöldséglevessel, flódnival ésélettel, ez a soproni csoda modellje.

Büchler András lett pár éve asoproni hitközség vezetôje, és a lel-kes közösség – persze nemelôzmények nélkül – kivirágzott, mi-óta latba vetette értükszervezôkészségét. Szombat este ahávdálá, a szombat búcsúztatásaután látszott csak, mennyire. Közelszázötven ember vett részt a púrimotbeharangozó, szombatbúcsúztató va-csorán, tömegek akarták látni, mittud a zsidó hagyomány a púrimi sza-

badulásról, a tavasz várásáról, illetvemit tud a kóser gasztronómia. Mittud együtt a tanítás bölcsessége és aflódni. Kiderült, hogy együtt bármireképesek.

Dr. Farkas Ciprián polgármesterköszöntötte az összegyûlteket, arrólszólt, hogy Sopron szövetének egyikszála a helyi zsidóság, amelyet ki-húzva megbontanánk ezt a szövetet.Ezért örül a város vezetôi és a helyihitközség közötti, különösen jó kap-csolatnak. Büchler András mindeztmegerôsítette. Az eseményen a tér-ség országgyûlési képviselôje, Dr.Barcza Attila is jelen volt.

A bûvészeket, Klein Juditék ze-nélését és az egyéb púrimi látvá-nyosságokat Deutsch Péter rabbi ta-nítása kísérte arról, mennyire fontosegyszer egy évben igazán elengednimagunkat, az év többi napján gondo-san fékezett ösztöneinket úgy sza-badjára engedni, hogy senki másnakne ártsunk vele. Annyit inni egyszer,kissé megfeledkezve magunkról,hogy ne tudjunk a gonosz Hámán ésa pompás Mordeháj között különbsé-get tenni. Továbbá szólt általában apúrimi micvákról. És rögtön el iskezdôdött ezek szellemében a buli.És tartott, ameddig a szem ellát. Ígykell hívôként ünnepelni, mert apúrim még a Messiás eljövetele utánis, örök idôkre megmarad nekünk.

Kónya Judit, az izraeli nagykövetség gazdasági és kereskedelmi titkára,Jákov Hadas-Handelsman nagykövet, dr. Földesi Péter rektor, dr. LukácsEszter oktatási rektorhelyettes és dr. Hanula Barna, az Audi HungariaJármûmérnöki Kar dékánja a megbeszélésen

A nagykövet elmondta, hogy harminc évvel ezelôtt, a szovjet blokk összeom-lása idején járt már a városban, amikor Bécsben dolgozott. Jelezte: tudja, milyenfejlôdésen ment keresztül azóta Gyôr, amely jelentôs autóipari, technológiaiközponttá vált. A megbeszélésen hangsúlyozta: célja, hogy együttmûködésilehetôségeket teremtsen, és erôsítse a két ország közötti, jelenleg is jó kapcso-latokat. Kifejtette, hogy az együttmûködés egyik területének a Gyôrben éstérségében elsôsorban az Audi révén meghatározó autóipart, illetve az autonómközlekedési rendszereket tartja. Ugyancsak sok lehetôséget lát a precíziósmezôgazdasági fejlesztésekben, amelyek jelentôsége a klímaváltozás miattegyre fontosabbá válik. Megjegyezte: néhány gyorsan alkalmazható megoldáskifejlesztésében a gyôri egyetem is partner lehet.

Dr. Földesi Péter többek között azt emelte ki, hogy az egyetem intenzív kap-csolatot ápol Izraellel, elsôsorban a kutatás-fejlesztés és az innováció terén. „Afelsôoktatási intézmények a társadalmi felelôsségvállalás jegyében résztvesznek a gazdaság fejlesztésében, beleértve a kis- és középvállalkozásokat.Ebben a munkában találtunk nagyon jó partnerre Izraelben, amelynek fontostapasztalatai vannak ezen a téren, és ezt a folyamatot szeretnék tovább erôsíteni”– fogalmazott.

A Széchenyi István Egyetem delegációja decemberben Izraelben tett láto-gatást a zsidó állam magyarországi nagykövetsége, valamint a Külgazdasági ésKülügyminisztérium közremûködésével. „Célorientáltan utaztunk: az autonómjármûvek kutatása, a kiemelt jelentôséggel bíró gépész, villamossági és infor-matikai terület, valamint a precíziós mezôgazdaság lehet elsôsorban a kutatásiegyüttmûködés alapja. Három egyetemmel – a Holon Institute ofTechnologyval, a Bar-Ilan Egyetemmel és a Technionnal – folytattunkmegbeszéléseket, és két Erasmus+ stratégiai megállapodást készítettünk elô” –ismertette dr. Lukács Eszter, hozzáfûzve, hogy szeretnének oktatói-kutatói éshallgatói cserekapcsolatokat létesíteni.

A gyôri találkozón Jákov Hadas-Handelsmannal sok információt osztottakmeg a Széchenyi István Egyetemrôl. Elhangzott, az intézmény büszke gyöke-reire, arra, hogy jogelôdjét mûszaki fôiskolaként alapították, miként arra is,hogy négy doktori iskolája, nyolc kompetenciaközpontja és a határon túli ma-gyarokat nem számítva 300 külföldi hallgatója van. Jövôre már 33 angol nyelvûképzési programban is tanulhatnak a diákok. Az egyetem campusát tavaly alegszebbnek választották Magyarországon, s a diplomata természetesen meg-tudhatta azt is, hogy az univerzitás milyen szoros kapcsolatot ápol az Audival.

Hancz Gábor Széchenyi István Egyetem

Minden más lesz?Gondolatok a Koronáról

Azonban most fel kell készülnünka pénztárcánkat és megszokott élet-vitelünket megváltoztató világrendreis. Sokan home office-ból dolgozhat-nak, jó páran elvesztették már most amunkájukat, az iskolákban bevezetika távoktatást, és a legfôbb kérés a la-kosság felé az, hogy maradjon ott-hon. Úgy gondolom, bár nem va-gyok orvos, csak felnôtt ember, hogyteljesen bezárkózva lehet, hogy a ko-ronavírust nem kapjuk el, viszont sú-lyos lelki és testi vonzattal járhat atotális karantén. Aki egészséges, an-nak szüksége van némi levegôre,még a leghidegebb téli napokon is,nem véletlen, hogy egyes gyermek-otthonokban a leghûvösebb idôben iskint alszanak a gyermekek (jól beta-karva) a levegôn. A bezártság men-tális elszigeteltséggel, befordulássaljárhat, ezért most jól jönnek a közös-ségi csatornák, kütyük, könyvek.

Feljebb említettem a pénztárcánkat.A gazdaságra pusztító hatást fog gya-korolni a jelenlegi próbatétel. A ma-gyar és a fejlett, de akár a közepesenfejlett gazdaságok egyik legfontosabbhúzóága a turizmus, ami most teljesenmegsemmisül. Ez egy ördögi kör, ésmint mindenben, itt is érvényesülnifog a pillangóhatás, ne higgyük, hogyha nincs közünk a turizmushoz, nemlesz ránk befolyással a krízis. Jelenhelyzet gazdasági szempontból a2008-as világválságra, illetve az1929-ben kezdôdött nagy gazdaságivilágválságra hajaz. Már a koronaví-rus-pánik kirobbanása elôtt beszéltekarról a szakemberek, hogy hamarosanújabb gazdasági válság vár a világra –megtörtént, itt van.

Mi változik a zsidó világban?Magyarországon a Mazsihisz az

általa fenntartott kórházakban karan-tént rendelt el (ez egyébként az ösz-szes magyar kórházra igaz), továbbábezáratta zsinagógáit. Magyarulnincs közösségi ima. A Chábád és azortodoxia által üzemeltetett zsinagó-gák (még) mûködnek. Az ima egyikfontos eleme a minjen (szó szerintszámot jelent), ami 10 zsidó férfiegyüttes jelenlétét jelenti egy térben.A kádist, az egyik legismertebb zsi-dó imát pl. csak minjenben lehet el-mondani (ezt mondjuk a halottakután is). Létezik a zsidóságban egyfogalom, mely mindent felülír, eznem más, mint a pikuáh nefes (ma-gyarul életmentésként fordíthatjukle). A szombatot, minden más fô ün-nepet és az összes szabályt meg lehetszegni abban az esetben, hogyhaéletveszélyrôl van szó. Kérdés, hogya jelen helyzetben mi a teendô. Fel-teszem, számos nagy rabbi, aki amodern kor kihívásaival foglalkozik,erre a problémára is keresi a választ.

Izraelben bevezették, hogy egy-szerre maximum 10 ember lehet egyhelyen (megfelelô távolságra egy-mástól). Pont egy minjennyi. A zsidóvallás legszentebb helyén, a Siratófal-nál is korlátozásokat rendeltek el.Nemrég jelent meg egy írás, miszerinta milánói zsidó közösség a másodikvilágháború óta nem volt ilyen nehézhelyzetben. Pár órája jelent meg egycikkben, hogy Ausztria jelentôsebbzsidó közösségeiben is beszüntetik aközösségi imákat, rendezvényeket.

Ne felejtsük, a zsidó azon nagyonkevés nép egyike, mely milliónyimegpróbáltatást vészelt át a történe-lem folyamán…

A globális világ pozitív hatásaimellett most látjuk e jelenség negatívvetületét. Nem vigyáztunk a Föl-dünkre, most akarva-akaratlanulcsökkent a károsanyag-kibocsátás.Azt hitték sokan, hogy a természetfelett állnak, némi pénzzel körbejár-ták a világot, nem gondolva arra,hogy a naponta több millió fel- és le-szálló repülô által milyen ökológiailábnyomot hagynak maguk után.Igen, a negatív vetület, hogy ha nemutazgatnánk (utazgattunk volna)ennyire könnyedén, akkor lehet,hogy a mostani vírus is megáll Kíná-ban. Ez azonban mind csupán felté-telezés, mint ahogy az is, hogy aközeljövôben visszaáll az élet álta-lunk megszokott rendje.

Zsblog

Hagyományôrzô egyesület ünnepelt a pápai zsinagógában

Páratlan zsidó népünnepély Sopronban

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32020. ÁPRILIS 1.

ZZZZ ssss iiii dddd óóóó VVVV iiii llll áááá gggg hhhh íííí rrrr aaaa ddddóóóó

A Szochnut és más zsidó szervezetek is segítséget fognak nyújtani a ko-ronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került olasz zsidó közösségek-nek – írja a Ynet nyomán a Kibic március 12-én.

Ruth Dureghello, a 15 ezres római zsidó közösség vezetôje a Szochnut ésa Keren Hayesod szervezetek elnökeinek számolt be a koronavírus-járványmiatt kialakult válsághelyzetrôl. Dureghello szerint az olaszországi zsidóság– leszámítva a második világháború idôszakát – nem volt ilyen nehéz hely-zetben az elmúlt száz évben.

A római zsidó közösségben ugyan nem tudnak megbetegedésekrôl, de a bi-zonytalanság, az élelmiszer- és a gyógyszerhiány komoly gondot okoz, tájé-koztatott a vezetô. A karantén alatt lévô idôsek otthonának ellátása is nehéz-ségeket okoz a helyi közösségnek.

AfganisztánAz ország nyugati részén lévô

Herat városban mintegy 2700 évvelezelôtt jelentek meg az elsô zsidók. A19. század közepén mintegy 40.00hittestvérünk élt a régióban, akiknekaz elôdei elsôsorban Perzsiából kerül-tek Afganisztánba. Az elvándorlásokkövetkeztében a második világháborúelôtt már csak 3300 zsidó tartózkodottaz országban. Többségük Izrael Ál-lam kikiáltása után távozott. A közös-ség visszamaradt tagjai az 1979-bentörtént szovjet invázió, illetve az1990-ben kirobbant polgárháború mi-att hagyták el Afganisztánt, és Izrael-ben, az USA-ban, valamint a nyugat-európai államokban telepedtek le.Heratban eredetileg négy zsinagóga

„Ha szükség van ránk, segítünk! Maradjunk kap-csolatban, mert minden segítséget megadunk a rászo-rulóknak! Ez ma a Mazsihisz ars poeticája.” Az aláb-biakban Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökéneklevelét olvashatják.

Kedves barátaim!Mindnyájan sejtjük, hogy valami olyannak a kezdetén

tartunk, aminek még nem látjuk a végét. A bizonytalan-ság demoralizál, a bizonyosság viszont erôt ad, ezért tá-jékoztatlak benneteket közösségünknek a koronavírus-fertôzéssel kapcsolatos tevékenységérôl. Annak érdeké-ben, hogy bizonyosak legyetek abban, senkit nem ha-gyunk egyedül, a Mazsihisz aktívan, több tekintetbenkezdeményezôen dolgozik a járvány romboló hatásainakminimalizálása érdekében.

Mindenki számára azt tanácsoljuk: maradjatok otthon,s ha szükség van ránk, segítünk! Maradjunk kapcsolat-ban, mert minden segítséget megadunk a rászorulóknak!Ez ma a Mazsihisz ars poeticája. Elindult a call cente-rünk, ahol önkéntes pszichológusokkal, szociális munká-sokkal nyújtunk segítséget, folyamatban van az önkénte-sek szervezése, akik bevásárlásban, gyógyszerek beszer-zésében, vagy akár kutyasétáltatásban segíthetnek. Azönkéntesek szervezésében együttmûködünk zsinagógaiközösségeinkkel, a JDC-vel, a MAZS-zsal és más civilszervezetekkel, vidéki közösségeinktôl is hasonló híreketkapunk, s várjuk továbbra is a felajánlásokat.

Röviden összefoglalom, hogy vezetôi szinten eddigmilyen lépéseket tettünk.

Hosszú tárgyalásokat követôen zsinagógáink bezárásá-ról döntöttünk március 13-án, s köszönet nektek, hogynéhány kivételtôl eltekintve fegyelmezetten betartottátokaz utasítást. A tiltás mellett azonnal megszerveztük, hogyelérhetôek legyenek a mindennapi és a sábeszi ünnepiimáink. Rabbijaink is jelentkeztek internetes tartalmak-kal, büszkék lehetünk rájuk! Megkértünk benneteket,hogy idén a közösségi széderesték ne legyenek megtart-va, és mindenki szûk családi körben ülje meg ezt a külön-leges ünnepet. Ezzel párhuzamosan elkezdôdött egyszédertestét bemutató videó készítése, ami reményeink

szerint sok család számára fog segítséget nyújtani az ün-nep levezetéséhez. Ha minden feltétel teljesül, akkor Bu-dapesten a konyhánkról széderesti vacsorát lehet rendel-ni házhoz szállítással.

Még a kormányrendelet elôtt döntöttünk oktatási intéz-ményeink bezárásáról is, s örömmel tudatjuk: mindkétnagy zsidó iskola (Scheiber és Lauder) szinte zökkenô-mentesen állt át az alternatív oktatási formára. Kevés ti-zenkét osztályos iskola dicsekedhet ezzel! Bezártuk azidôsek napközi otthonait is, ami mindenki számára fáj-dalmas döntés volt, de megszerveztük, hogy igény eseténmindenkinek eljuttassuk otthonába a meleg ebédet. Sú-lyos döntést hoztunk a Síp utcai munkavégzésre: szinteaz egész ház otthonról dolgozik. Az átállás nehéz, devideokonferenciák, csoportos telefonálások révén folyika munka. Kórházunk a Mazsihisz legveszélyeztetettebbintézménye, így a kórház vezetésével azon dolgozunk,hogy a fertôzésveszélyt minimalizáljuk: látogatási tilal-mat rendeltünk el, a betegek pedig nem hagyhatják el akórházat.

Kedves barátaim!Láthatjátok, több intézkedésünkkel megelôztük az or-

szágos óvintézkedések elrendelését, a tilalmak és korláto-zások útvesztôiben pedig igyekeztünk új szolgáltatások-kal ellensúlyozni a helyzet nehezen elviselhetô következ-ményeit. Ez azt mutatja, hogy a magyarországi neológiaés az ennél szélesebben értelmezett magyarországi zsidóközösség képes a szolidaritásra, a felelôs gondolkodásraés a közös munkára, tisztában van az önzetlen ön-szervezôdés erejével, a bajban pedig teszi a dolgát. Mamég nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan lesz vége aveszélyhelyzetnek, de az bizonyos: a lelkiismeretünk tisz-ta, nincs okunk kishitûségre. Legyünk rá büszkék, hogyképesek vagyunk elôre gondolkozni, higgyünk magunk-ban, higgyünk büszke és független közösségünk erejében.

Vigyázzatok magatokra! Gut sábesz!Budapest, 2020. 03. 20.

Heisler Andráselnök

Mazsihisz

Higgyünk büszke és függetlenközösségünk erejében

Heisler András levele

A második világháború óta nemvolt ilyen nehéz helyzetben

az olaszországi zsidóság

A nagy zsinagóga Rómában

Argentina. Az AMIA elleni merénylet ügyében folytatott nyomozás anyaga amai napig titkosAfganisztán. A Yu Aw zsinagóga a restaurálás elôtt

volt. A Yu Aw zsinagóga és a mikveújjáépítése 2009-ben fejezôdött be. Akupola és belsô rész festését is helyre-állították, de vallási tárgyak nincse-nek a templomban. A rekonstrukcióelsôsorban turisztikai célokból tör-tént, amit az Aga Khan alapítvány ésmecénások támogattak. Gyökereiketkeresve, a városból elmenekült zsidókleszármazottai idônként felkeresik azsinagógát és a temetôt. Afganisztán-ban egyetlen zsidó, a 61 éves ZabolonSimantov maradt, aki a kabuli temp-lomot gondozza.

FranciaországA Leonard Blavatnik orosz szárma-

zású, brit–amerikai állampolgárságúfilantróp üzletember által alapítottBlavatnik Archívum Alapítvány „Út a

gyôzelem felé – szovjet zsidók a má-sodik világháborúban” címmel inter-aktív kiállítást rendezett Párizsban azOrosz Kulturális és TudományosKözpontban. A kiállításon videók,fényképek, levelek és újságcikkek se-gítségével mutatják be a zsidó kato-nák részvételét a Vörös Hadseregbenés a partizánalakulatokban. Az alapít-vány munkatársai mintegy ezer zsidóháborús veteránnal készítettek inter-jút, akiknek a fényképeit és életrajza-ikat dokumentálták. A kiállított anya-got már bemutatták Moszkvában,Szentpéterváron és Jekatyerinburg-ban. Párizst követôen Izraelben, majdBerlinben lesz látható a tárlat.

ArgentinaAlberto Fernández elnök a parla-

mentben bejelentette, hogy utasítottaa Szövetségi Nyomozó Szolgálatot,oldja fel az AMIA zsidó közösségiközpont ellen 1994-ben elkövetett és85 halálos áldozattal járó merényletügyében folytatott nyomozás teljesanyagának titkosítását. Ez volt a leg-

Franciaország. Leonard Blavatnik

súlyosabb merénylet Buenos Aires-ben az izraeli nagykövetséget 1992-ben ért, 29 személy halálát okozó ter-rortámadást követôen. A zsidó közös-ség mindkét támadásért Iránt és aHezbollahot tette felelôssé. Az állam-fô elrendelte, hogy a titkosszolgálat ajövôben nem használhat kényszerítôeszközöket és nem folytathat olyannyomozásokat, amelyek a rendôrségfeladatai közé tartoznak. Hangsúlyoz-ta, hogy biztosítani kell a szervezet te-vékenységének átláthatóságát is. 26évvel az AMIA ellen elkövetett me-rénylet után az argentin hatóságokmég nem találták meg sem azelkövetôket, sem a megbízóikat.

BulgáriaA bolgár legfelsôbb bíróság az idén

betiltotta a Hristo Lukov egykori ná-cibarát tábornok emlékére rendezettfáklyás felvonulást, amit a szélsô-jobboldali szervezetek 2003 óta rend-szeresen megtartottak. Lukov támo-

gatta a zsidók jogfosztását szolgálótörvények bevezetését, valamint abolgár fennhatóság alá került Mace-dóniában, Észak-Görögországban ésKelet-Szerbiában élô mintegy 11.000zsidó deportálását. Lukovot kommu-nista ellenállók lôtték agyon 1943-ban. 50.000 Bulgáriában élô zsidó el-hurcolására azonban nem került sor,mert a lakosság többségének felhábo-rodása, a görögkeleti egyház vezetéseés az uralkodó tiltakozása ezt meg-akadályozta. Ronald S. Lauder, a Zsi-dó Világkongresszus elnöke nyilatko-zatban méltatta a bolgár hatóságokdöntését, és megköszönte BojkoBoriszov miniszterelnök, valamintJordanka Fandakova szófiai polgár-mester támogatását a szélsôséges ren-dezvény betiltásában. A balkáni or-szágban jelenleg néhány ezer, szefárdhagyományokat követô zsidó él, akik-nek intézményeit a Salom nevûernyôszervezet fogja össze.

Kovács

Milo Hasbani, a 7000 fôt számláló milánói zsidó közösség vezetôje arrólszámolt be, hogy az iskolákat és az idôsek otthonát három hétre bezárták.Azoknak a közösségi tagoknak, akik karanténba kényszerültek, megpróbál-nak minél hatékonyabb segítséget nyújtani. Milánóban eddig négyen fer-tôzôdtek meg a zsidó közösség tagjai közül.

Isaac Herzog, a Szochnut és Sam Grundwerg, a Keren Hayesod elnökeazért tárgyalt olaszországi izraelita közösségi vezetôkkel, hogy szolidaritásu-kat fejezzék ki a járvány miatt nehéz helyzetbe került itáliai zsidóssággal.

A Szochnutnál úgy határoztak, hogy válságstábot állítanak fel, amely aKeren Hayesod és más szervezetek bevonásával fogja segíteni az olaszorszá-gi kilék szükségleteinek kielégítését a járvány idején. Elsôsorban az idôsek ésa karanténban lévôk ellátásában, illetve a távoktatás megszervezésében nyúj-tanának segítséget.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2020. ÁPRILIS 1.

A New York-i ENSZ-palotábanköszöntötték Arthur Schneier rabbit

New Yorkban, az ENSZ épületében ünnepelték Arthur Schneier fôrabbi90. születésnapját – írja az MTI.

A világ minden táján ismert és elismert felekezeti vezetôt köszöntô ünnepiceremóniát az ENSZ Civilizációk Szövetsége (United Nations Alliance ofCivilizations, UNAOC) szervezte, az eseményen jelen volt és beszédet mondottAntónio Guterres ENSZ-fôtitkár is. A fôrabbit jelenlétükkel megtisztelték ésköszöntötték az USA vallási vezetôi, a világszervezet csaknem 50 országánaknagykövete, köztük Bogyay Katalin rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,állandó ENSZ-képviselô.

A rendezvényen beszédet mondott Miguel Ángel Moratinos spanyol poli-tikus-diplomata is, aki 2019. január 7-tôl tölti be az UNAOC fôképviselôi tiszt-ségét. Az ünnepségen részt vett mások mellett Gabriele Caccia érsek, aSzentszék állandó ENSZ-megfigyelôje, Elpidophoros érsek, az amerikai görögortodox érsekség prímája, Sheikh Musa Drammeh New York-i muszlimvezetô, Ashok Kumar Chhabra és Irinej Dobrijevic, a Szerb Ortodox EgyházKelet-amerikai Egyházmegyéjének püspöke.

Nem véletlen, hogyéppen peszách ünnepénolvassuk fel a zsinagó-gában az ismert Öt Te-kercs egyik legszebbi-két, az Énekek énekét(Sir hásirim). Ez a bûbá-jos bibliai könyv szoroskapcsolatban áll az elsôzarándokünnep, a pe-szách üzenetével, amelya zsidóság szabadság-szeretetét közvetíti a vi-lágnak.

Peszách mint a sza-badság ünnepe nem szo-rul bizonyítékra, mivelez történelmi tény. Ek-kor szabadultak ki a hé-ber törzsek az egyiptomirabszolgaságból, miutánaz Örökkévaló tíz csa-pást mért a kegyetlenegyiptomi rabszolgatar-tókra, akik az elsô geno-cídium „szellemi atyjai”voltak. Ez a szabadulástette lehetôvé a Tízparancsolat elfoga-dását, és ezzel vált néppé a Jákob 12fiából összeállt laza törzsi keret.

A dolog leírásának irodalmi feldol-gozását a peszáchi Haggadában talál-juk, ami a széderest olvasókönyve.Ott az áll, hogy „ha az Örökkévalónem szabadította volna ki ôseinketEgyiptomból, akkor mi és fiaink amai napig is vazallusai lennénk a fá-raónak”. Természetesen nem az óko-ri egyiptomi uralkodóról van csakszó, hanem minden korok fáraóiról,akár Hitlernek, akár Sztálinnak hív-ták ôket.

A fizikai felszabadulással meg-teremtôdött a lehetôsége a szellemifelszabadulásnak, a Tóra átvételénekis, ami biztosította és biztosítja nap-jainkig a zsidó nép egyedi jellegét,„másságát” a világ többi népévelszemben. A folyamat már Ábrahámidejében, az elsô ôsatya korábanmegkezdôdött, hiszen ô volt az elsôhéber (ivri), amit úgy értelmeznek,hogy a „túloldalról”, a Nagy Folyam(Eufrátesz) másik oldaláról jött. Böl-cseink ezt úgy magyarázták, hogy „azegész világ egy oldalon áll – és Ábra-hám a másik oldalon”.

A zsidó szabadságeszme a Tórábangyökerezik, amely tiltja más nációkleigázását, rabszolgasorban tartását,és parancsolataiban tiszteletet, szere-tetet és egyenlô bánásmódot ígér azidegennek, a jövevénynek. Az indo-kolásban jelen van Egyiptom: emlé-

Eleink peszáchi dilemmáiTermészetszerû, hogy a zsidó élet, a zsidó ünnepek elôírásai, szokásai sok

esetben óvatos megnyilvánulásokkal, kétkedéssel reagálnak a valóéletkörülmények jelenségeire, és keresik a válaszokat, vajon a mindennapok újtárgyainak használata s bizonyos élvezetek összeegyeztethetôk-e a zsidó ünnepmegtartásának szabályaival.

Talán így érthetô például néhány olyan, egykoron tapasztalt dilemma, amelypeszách kapcsán merült fel eleink körében.

Arról olvastam, számos zsidó férfiúpéldául arra gyanakodott: kedvencszivarjainak leveleit netán úgy sodor-ták, az úgynevezett záróréteg leveléttalán úgy rögzítették, hogy vizezettbúzakeményítôvel (értsd csirizzel)ragasztották. Ha így történt, nyilván-való, hogy a nagy ünnep idején tilos aszivarozás – vélte a szivarozás híve.

A másik gyanú és tiltó javallat azorron felszippantott, finomra ôröltdohánypor, a burnót vagy más néventubák peszáchi használatára vonatkozott. A peszáchi „fogyasztásvédô” valakiúgy vélte, hogy a dohányôrleményhez a profitéhes gyártó netán barnára pirítottkenyérmorzsát kever, tehát peszách idején nincs helye szippantásnak…

Állítólag sokáig vita folyt arról is, hogy szabad-e, illendô-e kávét fogyasztani.Vajon a tilos kovász mely válfajára gyanakodhattak?

1836-ban találta fel Irinyi János (Nagyléta, 1817 – Vértes, 1995) a gyufa azon– biztonságos – fajtáját, amely meggyújtásakor nem adott „félelmetes” hangotés nem lobbant hatalmas lánggal. Nem valószínû, hogy a nagy feltalálónak –akinek e találmányából más gazdagodott meg –, tudomása volt/lehetett arról,hogy a zsidóság egyes köreiben egy ideig a „gyújtófa” anyaga, használatabizony dilemmát okozott. És a kétkedô hogyan gyújtott gyertyafényt a homec-kereséshez?

Akkor lenne teljes a múltidézés, ha arról is tudnánk, vajon a gyanakvók netánfizikailag meg is semmisítették a szerintük tilosat, vagy talán ezeket szabá-lyosan eladták, s ünnep múltán visszavették?

Politzer Tamás

Izrael elrendelte az éttermek éskávézók bezárását

Benjámin Netanjahu ügyvivô miniszterelnök március 14-én újabb szigo-rú intézkedéseket vezetett be a koronavírus terjedésének megakadályozásaérdekében – olvasható az Új Kelet online honlapon.

Izraelben szombat estére a megerôsített koronavírusos esetek száma 193-ranôtt, két személy állapota súlyos, tízé közepesen súlyos. 40.000 polgár van je-

Szabadság, szerelemÉnekek éneke

kezz, hogy rabszolga voltál a Nílusországában, és ami neked rossz volt,azt ne tedd másnak sem.

A zsidó szabadságeszmének vanegy racionális valóságtartalma – azOrszág, az Ígéret Földje, amit a Tóra„kohanita (papi) királyság és szentnép”-ként aposztrofál – és egy szelle-mi, metafizikai vetülete, amit Bölcse-ink úgy fogalmaztak meg, hogy „azigazán szabad ember csak az lehet, akia Tórában búvárkodik”, vagyis elmé-lyül zsidóságában, tanulmányozza éselsajátítja azt. Ezt nem lehet elvenni azsidó embertôl, még a legsötétebbgálutban sem.

***Mi a kapcsolat a szabadságeszme és

a szerelem között?A válasz az Énekek éneke, amelyet

peszáchkor, a szabadság ünnepén ol-vasunk fel. Ez a gyönyörû lírikus köl-temény, amely a szerelemnek zengdicshimnuszt, Bölcseink értelmezésé-ben nem – vagy nem csak – egy idilli-kus szerelem leírása egy ifjú pásztorés pásztorlány között, hanem az Örök-kévaló és a zsidó nép között fennálló,néhol reménytelen szerelemrôl regél.Az allegória önálló életet él, és abbanBölcseink szerint maga az Örökkéva-ló a szeretô ifjú, és a Kneszet Jiszráél,Izrael közössége a szeretett ara.

Hogy jobban megértsük ezt, tud-nunk kell, hogy a héber nyelvben aszeretetet és a szerelmet egy szó feje-zi ki: áhává. A zsidó fogalomtárban

Félünnepi öröm (?)

három szeretetet-szerelmet ismerünk:Isten szeretete (áhávát hásém), a Tóraszeretete (áhávát hátorá) és a zsidóságszeretete (áhávát Jiszráél).

Ez a három definiálja a judaizmusérzelmi hozzáállását, kötôdéseinketezekhez az alapfogalmakhoz. Az elsô,Isten szeretete, parancsolatként vanjelen a Tórában, és ezt mindennapiimánkban mondjuk, naponta többszöris, közvetlenül a Smá Jiszráél hitvallá-sa után: „Szeresd az Örökkévalót, a teistenedet, teljes szíveddel…” (5. Mó-zes, 6,5)

A másik két szerelem – a Tóra ésIzrael szeretete – is ebbôl a parancso-latból fakad, ahogy azt Bölcseink aTalmudban kifejtik. A szeretet-szere-lemnek önzetlennek kell lenni, ahogyazt a midrás bölcsei kimondták: „Nemondd, hogy azért tanulok Tórát,hogy meggazdagodjak, vagy azért,hogy rabbinak nevezzenek, vagyazért, hogy (Istentôl) jutalmat kapjakezért, mivel írva van, hogy»szeresd!«, és ez azt jelenti, hogy fel-tétel nélkül, önzetlenül, önmagáért…”(Nedárim, 62)

***Tehát: a Teremtô szereti népét, Iz-

raelt, és vice versa. A zsidók szeretikaz Örökkévalót, ahogy a szabad em-ber szereti szabadságát, és azt nemcserélné fel semmivel. Ez a génjeik-ben van, ha néha nem is jut kifejezés-re. Ez a „szerelem” nem zökkenô-mentes; vannak problémák, mint min-den házaspár között, de már eltarttöbb mint 3000 éve. Az Örökkévalóhûséges, de féltékeny, jaj, ha magunk-ra haragítjuk, és az ara – mármint Iz-rael – kissé csapodár. A szabadság(peszách) és a szerelem (Énekek) kö-zötti koegzisztencia eltéphetetlen kö-telékké vált az évezredek folyamán.Lehetséges volna, hogy Petôfi meg-sejtett valamit ebbôl? Vagy, ami való-színûbb, az ô szabadsága nem ponto-san az, mint a miénk, és az ô „szerel-me” sem azon a szinten mozog, mintaz említett három szerelem…

Az Énekekrôl és annak szentségérôlélénk vita folyik Bölcseink között.Voltak, aki attól tartottak, hogy lesz-nek, akik szó szerint értik, és ezért in-dexre akarták tenni. Mások érzékeltékaz allegóriát, ami természetes, deamellett finom szövésû, nem vulgárismezbe van öltöztetve. A végsô szen-tenciát rabbi Akiba, a mártírhalált haltnagy tanaita mondta ki: „…az egész vi-lág nem ér annyit, mint az a nap, ami-kor az Énekek adatott Izraelnek. Mi-vel (ha) a Szent Iratok (a Biblia har-madik része) szent, akkor az Énekek aSzentek Szentje!” (Misná Jádájim, a3. fejezet végén)

***Álljon itt ízelítôül csak egy idézet

az Énekekbôl, amely, mint csepp atengerben, bemutatja Bölcseink hoz-záállását, a bibliai idill mélyebb értel-mét, a belsô üzenetet, az allegóriaszemüvegén keresztül láttatva:

„Mivel különb szerelmed a másoké-nál, oh, asszonyok szépe? Mivel kü-lönb szerelmesed a másokénál…?”(Énekek, 5,9) „Jeruzsálem lányai”,vagyis az allegóriában a népek, értet-lenül állnak a zsidó jelenséggel szem-ben: egy közösség, amely makacsulkitart Istene és Tórája mellett, annakellenére, hogy úgy tûnik, az elhagytaôt, és megkérdik: „Mivel különb sze-relmed a másokénál?”, vagyis „A vi-lág népei megkérdezik Izraeltôl: Mi-ben különbözik a te Istened a többiistentôl, hogy életeteket áldozzátokérte, hogy elégetnek és felnégyelnekbenneteket?!” (Rási, a midrás nyo-mán)

Peszáchkor próbáljuk meg érzékel-ni a szabadság mámoros atmoszférá-ját, amikor egy többmilliós rabszolganép felkerekedik, és maga mögötthagyja elnyomása színterét, mikor ategnapi elnyomók halottaikat temetik,az isteni tíz csapás tizedikének nyo-mában. Hiszen a Haggada kimondja,hogy minden nemzedékben úgy kelléreznünk, mintha magunk szabadul-tunk volna ki Egyiptomból…

Naftali Kraus

Illusztráció

Arthur Schneier (középen); balról a második António Guterres ENSZ-fôtitkár

A közlemény szerint António Guterres felidézte, hogy Arthur Schneier1930. március 20-án Bécsben egy rabbicsaládban született. Az 1938 novem-berében lezajlott kristályéjszaka után Budapestre menekültek, az ottani gettóbanélte át a vészkorszakot. Nagyszüleit, családtagjait Auschwitzba hurcolták, ottvesztették életüket. Arthur Schneier 1947-ben New Yorkba ment, a JesivaEgyetemen tanult, és 1962-ben a Park East zsinagóga rabbija lett. 1965-benmegalapította és azóta vezeti a Lelkiismeret Hangja (Appeal for Conscience)szövetséget, amely a vallásszabadság, az emberi jogok, a felekezetek közöttitolerancia elômozdítása és támogatása érdekében tevékenykedik. ArthurSchneier ezért a tevékenységéért a 2010. március 15-i nemzeti ünnep alkal-mából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggalkitüntetést.

A fôrabbit 90. születésnapja alkalmából korábban köszöntötte az EgyesültÁllamok elnöke, Donald Trump; Ferenc pápa; Bill Clinton volt amerikaielnök; Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter; Angela Merkel németkancellár; az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu; Izrael elnöke,Reuven Rivlin; Sebastian Kurz osztrák kancellár; a konstantinápolyi ortodoxegyházi vezetô, Bertalan ökumenikus pátriárka; Moszkva és egész Oroszországpátriárkája, Kirill ortodox püspök; VI. Mohammed, Marokkó királya. OrbánViktor miniszterelnök személyes üdvözletét és jókívánságát Bogyay Katalintolmácsolta a fôrabbinak.

A jeles eseményen az ünnepelt személyes kérésére játszhatott Mága Zoltán.Errôl a mûvész tájékoztatta az MTI-t.

lenleg otthoni karanténban, köztük közel 1000 orvos, több mint 600 nôvér, 170mentôs és 80 gyógyszerész.

Netanjahu szerint az izraelieknek hozzá kell szokniuk egy új napi rutinhoz akoronavírus megfékezése érdekében.

„Itt a cél az életmentés. Háborúban vagyunk. Az ellenségünk egy láthatatlanvírus.”

Az izraeli miniszterelnök ismételten hangsúlyozta a személyes higiénia fon-tosságát, és felszólította a lakosságot, hogy tartsanak két méter távolságot egy-mástól, és ha a munkájukat otthonról is el tudják végezni, végezzék otthonról.

Az új intézkedések magukban foglalják a 10 fônél nagyobb összejövetelekbetiltását, valamint a kávézók, éttermek, mozik, színházak és egyéb szórakozó-helyek, továbbá a még nyitva lévô oktatási intézmények bezárását.

Netanjahu közölte, a terrorelhárításban használt digitális eszközöket fogjákhasználni a koronavírus-hordozók nyomon követésére.

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52020. ÁPRILIS 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSSzolidaritás

az elválhatatlanokkal300 nô vett részt azon a sivatagi sétán, amelyen azoknak a nôknek a prob-

lémájára kívánják felhívni a figyelmet, akiktôl megtagadták a válást a fér-jeik. Izraelben ugyanis csak a férj engedélyével lehet válni.

Több száz nô vett részt azon a 24 órás, sivatagi sétán, ahol az ún. agunák,vagyis a „megláncolt”, a házasságból ki nem engedett nôk problémájára kíván-ják felhívni a figyelmet. Az eseményt harmadik éve rendezik meg a nôk a válá-sukban segítô Yad La’isha nevû szervezet támogatásával, olvasható a TheTimes of Israel beszámolójában.

Izraelben a házasságot és a válást kizárólag a vallási felügyeleti hatóságengedélyezheti, vagyis a Fôrabbinátus. A válások a zsidó törvények szerintzajlanak, ami azt jelenti, hogy a férj beleegyezése, döntése kell a váláshoz, ésezt a nônek el kell fogadnia. Ha a férfi ezt megtagadja, akkor a nô bennragad aházasságban, és továbbra is férjezettnek tekintik a vallási hatóságok, valamintaz állam. Sok esetben a férj makacsságból nem enged, vagy csak nagyobbpénzösszeg ellenében hajlandó megadni a beleegyezését, vagy akkor, ha a nôlemond a tartásdíjról. A szakértôk szerint ez a kínzás, az abúzus egyik formájá-nak tekinthetô.

A 18 kilométeres sétán vallásos és világi, fiatal és idôsebb nôk találkoztak azország különbözô pontjairól. Helyzetük, hátterük nagyon különbözô, mégisugyanaz történt velük. A szervezôk ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet arra,hogy mindez bármelyik nôvel megtörténhet Izraelben.

„Hihetetlen, hogy 2020-ban még mindig harcolnunk kell a nôk szabad-ságáért”, mondta Pnina Omer, a Yad La’isha igazgatója. Csak az elmúlthónapban 12 nôt szabadított meg a házasságától a szervezet, köztük volt olyanis, aki 20 éve várt erre a pillanatra.

Nem lehet tudni, pontosan hány aguna él Izraelben. A rabbinikus bíróságok-nak sokszor nincs mozgásterük a kérdésben. Néha próbálnak szankciókatbevezetni azokkal a férfiakkal szemben, akik bizonyítottan csak makacsságbólnem engedik el a feleségüket. Ilyenkor megtiltják nekik, hogy elhagyják azországot, vagy akár a munkahelyük megszüntetését is elrendelhetik, vagykérhetik a letartóztatásukat, ám ezek ritka esetek.

A nôk történetei között nincs két egyforma. Az egyik elmesélte, hogy már azesküvôje napján megkezdôdött a bántalmazása, mások viszont átlagos házas-ságról számoltak be, ahol az elején szerették egymást a felek. Voltak, akikmélyen haragudtak a vallási hatóságokra, az államra, amiért elrabolták a szabad-ságukat, mások viszont arról számoltak be, hogy tisztelik a zsidó vallásitörvényeket. Voltak olyanok is, akik hálásak a rabbinikus bíróságoknak, ésérezték, hogy a bíró az ô oldalukon áll, csak a törvény köti a kezét.

Sok nô kétségbe volt esve, amiért képtelen újraházasodni, mások a hivata-lokkal folytatott reménytelen küzdelmekrôl számoltak be, és arról, hogy a kor-mányzati szervek végig feleségként kezelték ôket jóval azután, hogy a kapcso-latuk véget ért a férjjel. Voltak, akik az elveszett idôt siratták, mások viszonthálásak voltak a Yad La’ishának, amiért visszaadta a szabadságukat.

Az egyik nô elmesélte, hogy amikor megismerkedett a férjével, aki egy hotel-ben dolgozott, a férfi azt mondta neki, hogy egy jeruzsálemi árva. Késôbbkiderült, hogy egyik állítás sem volt igaz, sôt a férfi csak a pénze miatt vette ela nôt, akinek akkoriban rákja volt. A nô végül meggyógyult, és el akart válni. Aházasság 5 hónapig tartott, a válási procedúra 6 éve folyik.

Orly Vital 12 éve nem tud elválni a férjétôl. Most lesz 5 éve, hogy a férjeegyszer csak eltûnt. Kisétált a rabbinikus bírósági meghallgatásról, és nyomaveszett. „Senki sem tudja, hol van. Eltûnt, a telefonján nem elérhetô. A családjaazt hitte, hogy külföldre ment, de ôt eltiltották a külföldre költözéstôl, így ha ezmegtörtént, akkor illegálisan vagy hamis útlevéllel hagyta el az országot”,meséli a nô.

Vital 12 éve jelentette be, hogy válni szeretne, de a bíróság csak 7 évvelkésôbb deklarálta, hogy a férfi szándékosan akadályozza a válást. Vital és aférje tinédzserként ismerkedett meg, mindketten világiak voltak. 18 évesenkezdtek vallásos életet élni, majd késôbb összeházasodtak és 4 gyerekükszületett.

Vital elmondása szerint a házassága néhány év után romlott meg, és a helyzetetbonyolította, hogy a két család között kemény anyagi vita állt fenn. Amikor a nô aválás mellett döntött, gyorsan rájött, hogy nem lesz könnyû dolga.

„Sokszor azt súgta a fülembe, hogy addig nem adja a beleegyezését aváláshoz, amíg nem adok pénzt az anyjának”, mesélte. „Mindig mindent suttog-va mondott, mert félt, hogy rögzíteni fogom a szavait, úgy, ahogy ô mindentrögzített, amit én mondtam neki.”

Vital azt szeretné, ha több olyan bíró lenne, aki világossá teszi a férjekszámára, hogy a válás nem alku tárgya. De a bíróságok azonnal engedményeketkérnek mindkét féltôl, és arra bátorítják a férfiakat, hogy lehetetlen anyagikövetelésekkel álljanak elô. Mivel Vital férje eltûnt, a válást nem lehet azótasem végrehajtani.

Eközben Vital az Em Habanim nonprofit szervezet igazgatója lett. Az EmHabanim ultraortodox nôk és családjaik válását segíti, egy ilyen szervezettámogatása annak idején jól jött volna Vitalnak is.

„Ez az én bosszúm a férjemen: továbbléptem az életemmel, dolgozom ésboldog vagyok. Nem tudta elvenni a boldogságomat annak ellenére, hogy miat-ta nem tudok újra megházasodni, nem lehet kapcsolatom, se több gyerekem”,tette hozzá. „Ez az én személyes elégtételem.”

Kibic nyomán

Hetvenéves a Moszad,

a világ egyiklegjobb titkos-

szolgálataAz izraeli titkosszolgálatot a vi-

lág egyik legerôsebbjeként tartjaszámon a szakma és a közvéle-mény, méghozzá joggal: az 1949.december 13-án alapított szervezetszámos elhíresült akcióval szolgál-ta meg a hírnevét. Évi 10 milliárdsékeles költségvetésével és 7 ezeralkalmazottjával a Nyugat máso-dik legnagyobb titkosszolgálata aCIA után.

A Moszadot, pontosabban annakelôdszervezetét az országalapítóBen-Gurion, Izrael elsô miniszterel-nöke hivatali idején hozták létre. Aneve HaMoszad leModi’inv’leTafkidim Mejuhadim, a Hír-szerzés és Különleges MûveletekIntézete.

Az elmúlt hetven évben a rejtélyescég számos alkalommal bizonyította,hogy jó okkal tartják a világ egyiklegjobb és leghatékonyabb titkosszol-gálatának. Gondoljunk csak AdolfEichmann 1961-es elrablására Argen-tínából, az 1972-es müncheni olimpi-án történt túszdráma kezelésére, vagyaz iráni atomprogram dokumentuma-inak 2018-as megszerzésére.

A céget 2016 óta Joszi Cohen ve-zeti, akinek az irányítása alatt aMoszad magas színvonalú mûvelete-ket hajt végre annak érdekében,hogy Erec biztonsággal legyen képesmegvédeni önmagát a túlélés érdeké-ben. Egy olyan kicsi állam esetében,mint Izrael, amelyet szinte mindenoldalról ellenséges országok fenye-getnek, a biztonságpolitika valódiélet-halál kérdés.

A Moszad éves költségvetése je-lenleg mintegy 10 milliárd sékel, acégnek kb. 7000 alkalmazottja van,így a nyugati világ második legna-gyobb titkosszolgálata a CIA mö-gött.

Szudánból éltetik IzraeltAz utóbbi idôben meghökkentô

jelenséget tapasztalt az izraeli kül-ügyminisztérium: a közösségi mé-diában (Facebook, Twitter,YouTube, Instagram stb.) mûköd-tetett kormányzati profilokonmuszlim kommentelôk arab nyel-ven éltetik a zsidó népet és Izraelt.A kommentek Szudánból szár-maznak, szóval a magyarázat azlehet, hogy az afrikai országbanpozitív visszhangra lelt BenjáminNetanjahu izraeli kormányfô ésAbdel Fattah Al-Burhan szudánivezetô találkozója.

Benjámin Netanjahu izraeli mi-niszterelnök és a Szudánban nemrég

Netanjahu Al-BurhanFotó: Middleeastmonitor.com

hatalomra került Abdel Fattah Al-Burhan tábornok, az országot irá-nyító katonai tanács vezetôje hivata-los megbeszélést tartott Ugandában,ahol megállapodtak arról, hogy azafrikai ország megnyitja légterét aDél-Amerikába tartó izraelirepülôgépek számára.

Az azóta eltelt idôben ellepték azizraeli kormányzat közösségi médiá-ban mûködtetett oldalait a pozití-vabbnál pozitívabb kommentek,amelyeket a muszlim Szudánból ír-tak. A Facebookon, a Twitteren, aYouTube-on vagy az Instagramon aszudáni kommentelôk arab nyelvenéltetik a zsidó népet és Izraelt, továb-bá üdvözlik a két ország között újab-ban kialakult jó viszonyt.

Az izraeli diplomácia szerint a kö-zösségi oldalak mûködtetése óta ed-dig olyasmire nem volt példa, hogyegy muszlim országból ilyen sokmeleg hangú, pozitív üzenet érkez-

zen a zsidó államnak és a zsidó nép-nek címezve.

Egy Juszuf nevû kommentelô aztírta, hogy a két nép közötti normálisviszony és a fejlôdés megalapozásá-hoz az együttmûködés a megoldás,egy Mohamed nevû internetezôolyan képet posztolt, amelyen a szu-dáni és az izraeli zászló együtt látha-tó, mások pedig úgy kezdték neveznia zsidó államot, hogy Izrael testvér(Sister Israel).

Izrael számára azért fontos a szu-dáni nyitás, mert ha az izraelirepülôgépek Szudán légterét hasz-nálva repülhetnek Dél-Amerika felé,azzal órákkal lerövidítik az utat, aminem elhanyagolható az üzemanyag-költségek miatt. Abdel Fattah Al-Burhan tábornoknak pedig azért fon-tos Netanjahu barátsága, mert ezzelnövelheti elfogadottságát a nagypo-litika világában, azon belül Wa-shingtonban.

Izraelbôl érkezhet a koronavírus elleni védôoltás

Izraeli kutatók állítják, áttörést értek el a koronavírus elleni védôoltáskifejlesztésében. A madarakon már sikeresen tesztelt vakcina pár hónapalatt az embereket támadó vírus ellen is hatékony lehet.

Az izraeli Migal kutatóintézet munkatársai sajtótájékoztató keretében jelen-tették be, hogy tudományos áttörést értek el a koronavírus elleni védôoltáskifejlesztésében, adta hírül a Ynet. A kutatók elmondták, az áttörést amadarakat támadó koronavírus elleni vakcina tesztelése közben érték el.

Miután a szárnyasokon elvégzett kísérletek sikeresek lettek, a kutatókösszehasonlították a madarakat támadó vírust a jelenlegi járványért felelôskórokozóval, és arra jutottak, hogy a genetikai állományuk nagy hasonlósá-got mutat. Valamint kimutatták, hogy a két vírus fertôzési mechanizmusamegegyezik.

Az izraeli tudósok most a hatósági engedélyekre várnak, hogy megkezd-hessék a vakcina a COVID-19 vírushoz történô átalakítását. A Migalmunkatársai úgy vélik, akár három hónapon belül eljuthatnak az emberitesztelés biztonsági fázisáig.

Egy embereken használt védôoltás tesztelése és engedélyeztetése általábanévekig is eltarthat, a kutatók azonban most abban reménykednek, hogy ajárvány erôsödése miatt felgyorsulhatnak ezek a folyamatok.

Kibic

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2020. ÁPRILIS 1.

Döbbenetes felmérés kerültnyilvánosságra

Ötletes megoldással olvasták a tórát

a karanténban lévôknekAz izraeli fôrabbi nem engedélyezte, hogy tóratekercset vigyenek be a

koronavírussal fertôzöttek közé, mivel azt nem lehet fertôtleníteni. Akórház így is megoldotta.

A Petach Tikvában található HaSaron Kórházban 21 koronavírussal fer-tôzöttet kezelnek, elkülönítve mindenki mástól. A karanténban lévôk közötttöbb vallásos beteg is található. Az osztály vezetôje ezért szeretett volna be-vinni egy tórát a betegeknek, hogy megtarthassák a hagyományos szombatiszertartást.

A kórház kikérte errôl David Lau izraeli askenázi fôrabbi véleményét, akinem adott engedélyt arra, hogy tóratekercset vigyenek be a koronavírussalfertôzött betegek közé. A fôrabbi arra hivatkozott, hogy azt nem lehet fer-tôtleníteni. Engedélyezte viszont, hogy már pénteken, éjfél után megtörtén-hessen a tóraolvasás.

A kórházban ennek megfelelôen egy igen ötletes megoldást találtak a prob-lémára: a távgyógyításra használt Telemedicine rendszerén keresztül olvastákfel az aktuális hetiszakaszt a karanténban lévô fertôzötteknek. Az elkülönítet-tek ezenkívül kaptak imakönyveket, hogy abban az idôpontban, amikor a zsi-nagógákban istentiszteletet tartanak, ôk is imádkozhassanak.

Kibic

A 101 éves asszony több emlékétis elmesélte, ami a német diktátor-hoz fûzôdik. Például azt, hogymindig SS-tisztek kísérték a kocsi-jától az ajtóig, nehogy a bejáratigmegpróbálják megölni.

Adolf Hitlerrel élt évekig egy ház-ban fiatalkorában egy most 101 éveszsidó nô.

Alice Frank Stock az 1920-as és30-as években Németországban nôttfel, és hosszú ideig ugyanabban a la-kóépületben lakott, mint a németdiktátor, sôt a közvetlen szomszéd-ságában.

„Egy nagy házban laktunk, aminekkét bejárata volt. A miénk a 14-es la-kás volt, a másik pedig a 13-as vagya 15-ös, amiben Hitler lakott” –mondta.

Az asszony elmesélte, hogy bárszomszédok voltak, ô és a családjacsak néhányszor látta Hitlert. A sza-kácstól és a többi lakótól viszont hal-lottak pletykákat, és több furcsaságrais felfigyeltek. Például amikor egy-szer kihoztak az épületbôl egy ko-porsót, amiben állítólag a diktátorunokahúga feküdt.

„Szerintem ô is ott lakott, és ott ishalt meg. Mindenki találgatta, hogyhogyan és mikor hunyt el. Sejtettem,hogy egy nô fekszik a koporsóban,de soha nem erôsítették meg, hogypontosan ki, és nem is beszélhettünkróla nyíltan” – emlékezett visszaAlice.

Késôbb kiderült, hogy valóbanHitler unokahúgát, Geli Raubalt vit-ték a koporsóban, aki 23 éves korá-ban, nagybátyja lakásában öngyilkoslett. Állítólag Hitler fegyverévelvégzett magával, de a halálánakkörülményeirôl máig vitatkoznak. Apletykák szerint egyébként a diktátorés unokahúga (aki Hitler féltestvéré-nek lánya volt) titkos viszonyt foly-tattak a 19 év korkülönbség és a ro-koni kapcsolat ellenére. Errôl még

A Fiumei úti sírkert és a szom-szédos Salgótarjáni utcai zsidótemetô nemcsak az elmúlás színte-rei, de emlékezetpolitikánk szervesrésze is – hangsúlyozta RadnainéFogarasi Katalin, a Nemzeti Örök-ség Intézetének (NÖRI) fôigaz-gatója az átadáson. Az ünnepségena Fiumei úti sírkert felújított észa-ki árkádsorát, valamint a Salgó-tarjáni utcai zsidó temetô rekonst-ruált falát adták át.

A most megújult északi árkádsor89 méter hosszú, 18 méter széles,csaknem 20 méter magas. Az északiárkádok alatt 86 síremlék található,melybôl 18 védett sírhely. Itt nyug-szik többek között a Gundel, aJungfer és a Lingel család is.

Mint Radnainé Fogarasi Katalin,a Nemzeti Örökség Intézeténekfôigazgatója elmondta: az árkádso-rok négy kupolacsarnokának már-ványmozaik falképeinek megôrzéseazért is kiemelkedô jelentôségû,mert ezek a sírkert szecessziós ékkö-vei. A most felújított árkádsor elsômozaikját Dudits Andor tervezte.

Izraeli rabbik: ne látogassák a Siratófalat

a járvány idejénLau és Joszéf fôrabbik szerint a zsidó vallási törvények elôírják

járvány idején az egészségügyi hatóságok utasításainak betartását.A Siratófalat egyelôre nem zárják le ugyan a látogatók elôl a Covid-19

okozta járvány idejére, de a jeruzsálemi szent helyet fenntartó alapítvány kor-donokkal kisebb szakaszokra fogja felosztani a fal elôtti területet annakérdekében, hogy 100 embernél többen ne zsúfolódhassanak össze. Mindezzelegyütt az askenázi és a szefárdi fôrabbi is arra kéri a zsidókat, hogy lehetôlegkerüljék el a Siratófal látogatását – írja a Kibic.

David Lau és Jichák Joszéf külön jelentettek meg a koronavírus-járvány-nyal kapcsolatos közleményeket. Ebben arra figyelmeztetik a vallásoslakosságot, hogy mindenképpen tartsák be az egészségügyi hatóságok utasítá-sait a járvány terjedésének lassítása érdekében.

Az askenázi fôrabbi a fentieken kívül arra is kitért, hogy a karanténbanlévôknek és a veszélyeztetett csoportokhoz tartozóknak otthon kell imád-kozniuk. Az imádkozást pedig úgy idôzítsék, hogy az egybeessen aközösségekben tartott istentiszteletekkel.

Lau rabbi arról is írt, hogy a válság idôtartamára felfüggesztésre kerül abetegek és idôsek látogatásának parancsolata. Az askenázi fôrabbi arra kértea közösségeket, találjanak ki más megoldást azoknak a magányos szemé-lyeknek a megsegítésére, akiknek nincs már senkijük.

Fajtánk egyik legfontosabb tu-lajdonsága az egyetnemértés, és ezígy van jól, mert ha mindig min-denben egyetértenénk, akkor mi-nek volnánk ketten, egy is eléglenne… Így viszont a folyamatos vi-tatkozásokkal igazolni tudjuk lé-tünket, és hát azért ez is valami!Aztán ha idônként nekem lenneigazam, akkor az ugyebár nekemlenne sikerélmény (lám milyenokos vagyok!), ha meg idônkéntneked, akkor az meg ugyebár ne-

kem lenne sikerélmény (lám mi-lyen udvarias vagyok!)…

A vitatkozás további nagyelônye, hogy frissen tartja az emberelméjét, rákényszeríti a gondolko-dásra, bizony! Mert hát oda kell fi-gyelni a másikra. Azért kell odafi-gyelni, hogy észrevegyük, ha márabbahagyta a sok zöldség összeha-doválását, mert akkor végre nyu-godtan elmondhatjuk, hogy mikéntis vannak a dolgok valójában.

Hát valahogy így.

Elkészült a Salgótarjáni utcaizsidó temetô rekonstruált fala

Felidézte: az árkádsorok építése ótaeltelt több mint 100 esztendô alatt alegutóbbi átfogó felújításra az 1970-es évek közepén került sor. Az észa-ki árkádsor felújítási munkái 2017-ben kezdôdtek meg.

A mûemléki munkálatok maguk-ban foglalták a vörösréz lemezzel fe-dett tetôszerkezet, a keménymészkôhomlokzatok, kupolák, kripták, tera-szok és mellvédek, a gipszmennye-zetek, a kriptaemelôk felújítását, va-lamint a muranói üvegmozaik felüle-tek restaurálását.

A két és fél évnél is tovább tartórestaurálási és felújítási munkálatok-ra több mint bruttó 1 milliárd forintotfordított a NÖRI a kormány által biz-tosított központi költségvetési for-rásból. Kiemelte: a Salgótarjáni utcaitemetôben 2018 novemberébenkezdôdött meg a déli kerítésszakaszteljes rekonstrukciója.

A nyomvonalszakasz rekonstruk-ciója csaknem 1000 tonna súlyú, 12ezer 500 darab egyedileg méretezettés kézi erôvel megmunkáltkeménymészkô felhasználásával va-

lósult meg. A teljes munka másfélévet vett igénybe mintegy bruttó 2milliárd forint értékben.

„A Nemzeti Örökség Intézetébenazt gondoljuk, hogy az emlékezetpo-litika egyik legkézzelfoghatóbb kife-jezôdése ez a sírkert, amely az egyet-len olyan temetôje Magyarország-nak, ami nemzeti emlékhely. Ne-künk a sírkert ápolása, gondozása, ésmegismertetése a következô generá-ciókkal maga az emlékezetpolitika”– hangsúlyozta a NÖRI fôigazgatója.

Orbán Balázs, a Miniszterelnök-ség parlamenti és stratégiai államtit-kára kiemelte: Széchenyi István amagyarság életét generációkon átmeghatározó család tagjaként vetettefel a nemzet nagyjai számára létre-hozott sírkert gondolatát. A Fiumeiúton megnyílt köztemetô a 19. szá-zad végére nemzeti kegyhellyé, azemlékezés helyévé vált – mondta.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézeténekfôigazgatója

Az európaiak ötöde hiszi, hogytitkos zsidó összeesküvés irányítjaa világot – ez derült ki egyfelmérésbôl, amelyben 16 európaiországban 16 ezer embert kérdez-tek meg. A megkérdezettek ugyan-csak egyötöde úgy látja, hogy „azsidók saját javukra használják kia holokausztban elszenvedette-ket”. A felmérés a magyar Tett ésVédelem Alapítvány megbízásábólkészült – írja a Daily Mail, amelytovábbi felméréseket is idézett,amelyek szintén az antiszemitiz-mus erôsödését és az antiszemitaindíttatású gyûlölet-bûncselekmé-nyek számának emelkedését mu-tatják Európában.

A felmérés alig néhány nappalazután került nyilvánosságra, hogyNémetországban szélsôjobboldali tá-madás történt törökök ellen. Azelkövetô szintén arról beszélt, hogyhisz a különféle antiszemita összees-küvés-elméletekben.

A megkérdezettek negyede egyet-ért azzal az állítással, miszerint „azizraeli politikát látva megértem,hogy némelyek miért gyûlölik a zsi-dókat”. Több mint 30 százalék értegyet azzal, hogy „a második világ-háborúban a nemzetem tagjai ugyan-annyit szenvedtek, mint a zsidók”.

Arra is rávilágított a kutatás, hogya holokauszttal kapcsolatos revizio-

nizmus és a klasszikus antiszemitasztereotípiákban való hit a kontinenskeleti részén elterjedtebb, mint anyugatin.

A decemberben és januárban vég-zett felmérés eredményeit aEuropean Jewish Association konfe-renciáján mutatták be Párizsban. Aszervezet most felhívást intézett azeurópai vezetôkhöz, hogy tegyékmagukévá a szervezet akciótervét.

Ez egyebek között elôirányozza,hogy különmegbízottakat neveznekki az antiszemitizmus elleni harcra,melyet a tantervekbe is bevesznek,és törvényi úton tiltják az antiszemi-ta és náci jelképek nyilvános haszná-latát.

A cikk ismertetett más felmérése-ket is, amelyek arról tanúskodnak,hogy Európában fokozódik az anti-szemitizmus, és jelentôs mértékbenemelkedett az antiszemita indíttatásúgyûlölet-bûncselekmények száma.Egy uniós felmérés szerint számoseurópai országban a zsidók maguk isérzékelik az antiszemitizmuserôsödését, s közel 50 százalékuk félattól, hogy nyilvános térben sértésekvagy zaklatások érik ôket azért, mertzsidók. Több mint harmaduk pedigtettleges bántalmazástól is tart.

A felmérésrôl hírt adott számosmás orgánum is.

HírKlikk

Egyetnemértés

Hitler szomszédságábanlakott évekig

Hitler pártjában is tudtak, sôt nem isnézték jó szemmel.

Az idôs asszony arról is mesélt,hogy bár soha nem beszélt a németpolitikussal, egyszer-kétszer látta ôt,amikor hazajött, sôt egyszer az ope-rában is találkozott vele. Az iskolánkeresztül kapott jegyeket a királyipáholyba, de amikor odaült volna, azôrködô SS-tisztek azt mondták, hogynem mehet oda, üljön két sorral lej-jebb. Késôbb Alice felnézett a kirá-lyi páholyba, és látta, hogy Hitler ültott.

A nyugdíjas nô arra is tisztán em-lékszik, hogy amikor a Führer haza-ért, a kocsiból elôször két SS-tisztugrott ki, hogy közrefogják Hitlert,és szinte berohantak vele az épület-be, nehogy azon a rövid úton valakimegpróbálja megtámadni vagy meg-ölni ôt.

Alice azt is elmondta, hogy márakkor is féltek az emberek a megtor-lástól, amikor Hitlernek még nemvolt akkora hatalma, mint a másodikvilágháború idején.

„Volt egy csodálatos szakácsnônk,aki mélyen katolikus volt, és nagyonHitler-ellenes. Amikor egyszer meg-látott egy képet Hitlerrôl egy falon,azt mondta: »Igen, fel kellene akasz-tani, de nem így!« Erre én azt mond-tam: Mindannyiunkat koncentrációstáborba fogsz juttatni” – mesélte.

Amikor megkérdezték tôle, hogy ômit mondana Hitlernek, ha akkortudta volna azt, amit most, így felelt:„Nem akarnék beszélni vele, mert azérzéseim túl erôsek lennének. Egy-szerûen nem tudnék.”

Alice Frank Stock az ausztriaiAugsburgban született zsidó család-ba. Csak 3 hónapos volt, amikor1918-ban Münchenbe költöztek,ezért Németországban nôtt fel. 17évesen Svájcba ment tanulni, mertakkor már egyre nagyobb veszélytjelentett zsidónak lenni Németor-szágban. Csupán két nappal a máso-dik világháború kirobbanása elôttköltözött ki a családja Londonba.

Az asszony szerencsére megúsztaa világháborúval járó borzalmakat.Dolgozott az Egyesült Királyságbanés Párizsban is – itt ismerte meg aférjét, akivel 38 évig jártak együtt,mielôtt összeházasodtak. 2009-benköltöztek az angliai Bristolba, ahol aférje született, az asszony pedig –már egyedül – a mai napig is ott la-kik egy idôsotthonban.

Nemrég ünnepelte a 101. születés-napját, és úgy gondolja, jó élete volteddig. Azt ajánlja, aki hasonlóanszép kort szeretne megélni, menjensokat kirándulni és hegyet mászni,alkalmanként pedig igyon egy pohárvörösbort.

szeretlekmagyarorszag.hu

Alice Frank Stock

Mojzes Ivrat rovata

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72020. ÁPRILIS 1.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYES

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á R

Április 3. péntek Niszán 9. Gyertyagyújtás 6.59

Április4. szombat Niszán 10. Szombat kimenetele 8.06

Április 8. szerda Niszán 14. Erev peszách

Április 9–16. PESZÁCH

Április 16. csütörtök MÁZKIR Újhold

Üzemorvosi, háziorvosi rendelésZuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig.Dr. Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III.1. 320-4778. www.drviragdental.hués www.mini-implantatum.hu

Licites eljárással eladó a Bp. III.,Czetz János utcában lévô 30 m2-esönálló garázs, 6.000.000 Ft induló-áron. Érdeklôdni lehet munkaidôbena 06-30-217-3460 telefonszámon.

Gyûjtô venne bélyeggyûjteményt,képeslapokat. 06-20-522-5690, este06-1-322-8439.

Régiség, festmény, ékszer, ha-gyaték vétele a legmagasabb áron,azonnali készpénzfizetéssel. KáraiGaléria, 1077 Budapest, Wesselé-nyi u. 9., a Dohány-zsinagóga mö-gött. 06-1-344-2728, 06-20-924-5370, karaigaleria@karaigale-ria.hu, 25 éve a magyar mûkeres-kedelemben.

Az Ovitz család az erdélyi Rozá-lia faluból származik, és a 20. szá-zad egyik nagyon különleges – ámkevéssé ismert – története az övék.

Ovitz Izsák Simon 1868-ban szü-letett, rendes magasságú, ortodoxzsidó szülôk gyerekeként. Törpeségemiatt – összesen kilencvenkét centivolt – a szülei úgy döntöttek, hogytanulni küldik a fiút, aki így az akko-riban napokig tartó esküvôkön ját-szotta a mókamester és vôfély szere-pét. Késôbb vándorrabbiként, kóser-sági szakértôként és szórakoztató-ként kereste kenyerét. Két rendestermetû feleségétôl összesen tízgyermeke született 1886 és 1921 kö-zött. A testvérek közül heten ala-csony növésûek voltak, és mindany-nyian megérték a felnôttkort.

Izsák legfiatalabb gyermeke, PerlaPiroska csak hétéves volt, amikor azapja meghalt. Addigra nagyobb test-vérei már megtanulták tôle a komi-kusi mesterséget, sôt anyjukelôrelátásának köszönhetôen kiválózenészek is lettek, akik gyerekeknekkészített vonós hangszereken és do-bokon játszottak. Izsák második fe-lesége két évvel a férje után hunyt el,de olyan tanáccsal látta el gyermeke-it, amely egész életükben, sôt azutánis elkísérte ôket, és valószínûleg en-nek köszönhetik sikereiket és szeren-csés megmenekülésüket mindAuschwitzból, mind a kommunistá-vá váló és bezárkózó Romániából.Batja üzenete egyszerûen hangzott:„Tûzön-vízen át ôrizzétek egymást,soha ne hagyjátok el a másikat, és él-jetek egymásért!” A megvalósításaazonban – fôleg a borzalmakkal teli20. században – már nem lehetettolyan könnyû.

A liliputi együttes – sikerekaz 1930-as években

A kis erdélyi falut és környékét ha-mar kinôtte a csapat, amely egyéb-ként a világ eddig ismert legnépe-sebb törpecsaládja is egyben. Turnéi-kon bejárták egész Romániát, Ma-gyarországot és Csehszlovákiát, éshatalmas sikereket értek el. Zenésmûsoraik során jiddisül, magyarul,románul és németül énekeltek. 1940-ben, Erdély magyar elfoglalása utánéletbe léptek a zsidótörvények, ame-lyek azt is megtiltották, hogy zsidóknem zsidókat szórakoztassanak. Ne-kik azonban sikerült különleges en-gedélyt szerezniük, és egészen 1944-ig, a németek magyarországi és erdé-

lyi bevonulásáig folytatták fellépése-iket. Ekkor azonban nem volt me-nekvés, és az egész családot, vala-mint kettôjük házastársát és egyikükkisgyermekét a falu többi, nagyjábólhatszázötven zsidó lakosával együttdeportálták. Az egyik testvérük meg-szökött, de ôt késôbb megölték.

Mengele, az életmentô szörnyetegAuschwitzban semmi esélyük nem

lett volna a túlélésre, de Mengele ha-talmas tudományos lehetôséget látottabban, hogy egy ilyen népes törpe-családot, valamint rendes magasságúrokonaikat vizsgálatoknak vessenalá, és bebizonyíthassa, hogyan de-generálódik a zsidó „faj”. Így is cso-dával határos, hogy ôk és rajtuk kí-vül másik tizenkét ember, valódi éshazudott családtagjaik is megmene-kültek. A kísérletek szörnyûek vol-tak, és nyolc hónapon keresztül zaj-lottak: naponta többször vért vettektôlük, éheztették ôket, kihúzták a fo-gaikat és egyéb rettenetes dolgokatmûveltek velük. Mivel Mengele nemtalált semmilyen tudományos ma-gyarázatot a törpeségükre, és egyál-talán nem sikerült semmilyen tudo-mányos eredményre jutnia a kínzása-ival, az egyetlen, nagyközönségnek– náci tábornokoknak – tartottelôadására magával vitte a halálra ré-mült törpéket, akiknek végig mezte-lenül kellett állniuk a színpadon. AzOvitz család tagjai hamar felismer-ték azonban, hogy életük Mengelekezében van, és bármennyire is elle-nükre volt, végig kedvesen viselked-tek vele. Ezt Perla mindig kiemelte avele készített interjúkban, és arról ismesélt, hogy úgy tûnt, a doktornak isnagyon fontos volt az ô kényszere-dett elismerésük és megjátszott sze-retetük. Maguk sem hitték volna,hogy megérik az elôre nem láthatófelszabadulást, különösen mivel soktörpe társukat, akik egyedül vagyketten érkeztek a haláltáborba, meg-ölték.

Arról nem szól a fáma, hogy mitörtént velük a tábor felszabadításaés nyolc hónappal késôbbi hazatéré-sük között. A falu ugyan megmaradt,de a házukat lerombolták, és velükegyütt csak ötven zsidó jött vissza.Ismét elôrelátásuknak és szerencsé-jüknek köszönhetô, hogy elôzôlegelásták a vagyonukat, és hazatérésükután épségben megtalálták az elrej-tett ékszereket és aranyat, így leg-alább nem földönfutóként kellett új-rakezdeniük mindent.

Izrael1949-ben érkeztek Haifára, és ott

is telepedtek le. Hihetetlen, de márhárom hónappal az alija után újraelkezdtek fellépni, és ismét sikerültbefutniuk. A legnagyobb színháza-kat töltötték meg szerte az ország-ban, és zenés mûsorukat az új be-vándorlók életérôl szóló humorosszkeccsekkel egészítették ki, ame-lyeket az egyik testvér, Ábrahámírt. Az 1950-es évek közepén azon-ban visszavonultak a szerepléstôl,mert a legidôsebb testvérek már jó-val túl voltak a hatvanon, és azauschwitzi kísérletek is maradandókárosodást okoztak bennük. A to-vábbra is együtt élô testvérek és akét házas férfi felesége és gyerme-kei új vállalkozásba fogtak: sikerültjogot szerezniük két mozi kibérlésé-re és üzemeltetésére, ezzel foglal-koztak tíz éven keresztül. Ábrahámés Miki voltak az elsôk, akik elmen-tek, 1972-ben; a legidôsebb kortFranciska érte meg, aki kilencven-nyolc évesen halt meg. Utoljára pe-dig a legfiatalabb testvér, Perlahunyt el, akit 2001-ben temettek aközös családi sírhelyre Haifán. Aférfiak leszármazottai rendes ma-gasságúak, és nem folytatták szüle-ik karrierjét.

Könyvek, filmek, interjúkA döbbenetes történet csak vi-

szonylag késôn került nyilvános-ságra: Elizabeth Moskovitz köny-ve, A sátán árnyékában 1987-benjelent meg. Perlát csak késôn fedez-ték fel – vagy csak ekkorra állt ké-szen arra, hogy elmesélje a történe-tüket –, de élete utolsó éveiben többinterjút is adott. Az újságcikkekenkívül készült róla egy dokumen-tumfilm is 1999-ben Liebe Perlacímmel, és 2005-ben adta ki JehudaKoren és Eilat Negev a Lélekbenóriások voltunk címû könyvet.2006-ban egy amerikai dokumen-tumfilmet is forgattak a családról,amely magyar szinkront is kapott.Avi Neser filmrendezôt a testvérekmoziüzemeltetô korszaka ihlettemeg, és bár nem említik meg ôketnév szerint, egyértelmûen az egyiknôvérrôl mintázta Szilviát, akit ahíres, román származású, alacsonynövésû színésznô, Bat-El Papurajátszik A kerítô címû 2010-es alko-tásban.

Korányi Eszter/Izraelinfó

– Kovács Gábort, lapunk munka-társát a MEASZ Radnóti anti-rasszista díjjal tüntette ki. Elismerés-sel adózva sok éves önzetlen munká-jáért, szeretettel köszöntjük ôt olva-sóink és az Új Élet nevében.

– 1%. Kérjük, segítse személyi jöve-delemadója 1%-ával a már igen idôs (85év feletti) Jad Vasem-kitüntetetteket,akik 1944-ben életük kockáztatásávalmentették a zsidó üldözötteket. Köszön-jük támogatását. Igaz Emberekért Ala-pítvány. Adószámunk: 18040094-1-42.

– A Veszprémi Zsidó Örökségi Ala-pítvány köszönetet mond mindazoknak,akik a 2018. évi személyi jövedelemadó-juk 1%-át az alapítvány részére felaján-lották. Az így kapott 116.339 Ft-ot aveszprémi zsidóság történetérôl szólókötet nyomdai és könyvbemutatói költ-ségeire fordítjuk, a kuratórium döntésealapján. Reméljük, hogy a 2019. évrôlbeadott bevallásukban még többen fog-ják 1%-os felajánlásukat alapítványunkrészére megtenni, amit elôre is köszö-nünk. Adószámunk: 18927467-1-19.

K e r e s é sAz Arolsen Archives és a Magyar Vöröskereszt Keresôszolgálata (1051

Budapest, Arany János u. 31.) a nácizmus áldozatai hozzátartozóinakszeretné visszajuttatni az áldozatoktól hátramaradt tárgyakat.

Az áldozatok, akiknek a hozzátartozóit keressük:WAGAPOW, Andrej; született: 1922. december 17.; nincs több személyes

adat; fogság helye: Neuengamme koncentrációs tábor; fogolyszám: 68044Tárgy: 1 db zsebóraMagyar Vöröskereszt hivatkozási száma: 000956

WEISS/WEISZ Árpád; született: 1898. május 20.; nincs több személyesadat; fogság helye: Neuengamme koncentrációs tábor; fogolyszám: 65191

Tárgy: 1 db karóra, 1 db gyûrû, 1 db pecsétgyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási száma: 000957

SCHANGLER Henri; született: 1901. január 25.; nincs több személyesadat; fogság helye: Neuengamme koncentrációs tábor; fogolyszám: 30878

Tárgy: 1 db gyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási száma: 000958

RECHINTZER János; született: 1910. július 4., születés helye:Martonvásár; fogság helye: Neuengamme koncentrációs tábor;fogolyszám: 65669

Tárgy: 1 db zsebóraMagyar Vöröskereszt hivatkozási száma: 000968

A hét törpe Hófehérke nélkülAz Ovitz család

Pedikûr-manikûr! Várjuk kedvesvendégeinket a Lollo szalonban, a1085 Bp., Gyulai Pál utca 6. számalatt. Bejelentkezés: pedikûr, láb-ápolás: 06-30-210-3271; kézápolás,manikûr, mûkörömépítés: 06-30-556-4696.

Fiatalos, sportos, magára és kör-nyezetére is igényes, 60-as, buda-pesti nô megismerkedne hasonló tu-lajdonságokkal bíró, független férfi-val. 06-20-851-9034.

67 éves nô lakhatásért besegítéstvállal idôsgondozói végzetséggel.Fôzés, sütés, egyéb. 06-30-205-7835.

Hírek, eseményekröviden

Apolló Kabaré Vonósnégyes címû je-lenetében aratta.

Szôke Szakáll híres bohózata örök-zöldnek bizonyult: még Salamon Bélaéletében többször felújították, sôt a te-levízió is rögzítette, s azóta is több al-kalommal láthatta a közönség kíván-ságmûsorokban. Ebben a jelenetbenhangzik el egyik szállóigévé váltmondása, a „Szintén zenész!”

A korabeli Budapest majd mindenkabaréjában fellépett, majd 1923-banmegalapította és Nagy Endrével közö-

8 ÚJ ÉLET8 2020. ÁPRILIS 1.

SPÁNN GÁBOR

Bankolok„Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest?” Ez a Bertolt Brecht

által megfogalmazott bon mot jutott eszembe nemrégiben, amikor sajnosszemélyes dolgom akadt bankomban.

Az, hogy a zsidók szeretik a pénzt és tudnak bánni vele, régi sztereotí-pia, amit a nálunk alig megtalálható antiszemiták kedvvel úgy használ-nak, hogy a pénzeink a zsidók kezében vannak, hiszen a bankárok mindzsidók. Ma már mind a külvilágban, mind itthon a kereskedelmi bankoktulajdonosai majdnem ismeretlenek. Ha valaki mégis veszi a fáradságotés kíváncsi rá, hogy egy-egy bank kié, az néhány évnyi nyomozás után ráfog jönni, hogy kibogozhatatlan céghálókon keresztül nemzetközi kon-zorciumok állnak valahol a sor végén, és nem zsidók.

Szerény pénzügyi ismereteim szerint kis hazánkban zsidó banktulajdo-nos nincs is. Ezt csak azért írom le, mert úgy alakult, hogy televíziós ét-vágyam miatt kimerítettem az eddig rendelkezésemre álló csatorna kíná-latát sorozatok tekintetében. Elôkerült egy másik, ahova interneten ke-resztül kell regisztrálni. Angolul és számítógépül is jól tudó fiam megtet-te nekem ezt a szívességet, azaz csak tette volna. Egész odáig eljutottunk,amikor azt kérte a személytelen szoftver, hogy adjuk meg abankkártyaszámomat. Rendelkezem – kényszerûségbôl – kedvenc ban-kom egyik kártyájával. Fiam közölte, hogy a multinacionális szolgáltatócég visszalöki a felajánlott kártyát kommentár nélkül, viszont feltüntetiazt a három, nemzetközileg is ismert kártyatípust, ami dombornyomású,és avval kezdhetem csak az élvezkedést. Abból, hogy a birtokomban lévôkártya Hegyeshalom után már csak betörésnél használható zárnyitásra,nem vontam le következtetést, viszont feleségemmel együtt bevonultunkabba a kereskedelmi bankba, ahol évtizedek óta tartom számlámat.

Itt nagy nehezen sorra kerülve, a nagyon kedves ügyintézô hölgy közöl-te, semmi akadálya, hogy kapjak egy új, dombornyomású kártyát, csakaz a baj, hogy ahhoz a kamatozó számlához, amelyikre csekélyke hono-ráriumaim és a nyugdíjam befolyik, bankkártya nem igényelhetô. Ezértnyissunk egy új lakossági számlát. Ez fél óra és néhány ezer forint… Ami-kor ez megtörtént, biztatott a hölgy, hogy most már nem sok idô, és csi-nálja a bankkártya adminisztrációját. Majd egyszer csak felszólított,hogy legyek szíves egy elém tett tableten legalább hatszor egy elég szûköstéglalap alakú felületbe az általa adott érintô tollal, lehetôleg azonosanaláírni. Mivel ezt a játékot az óvodás korombéli zsírkrétás ablaküvegeskísérlet óta nem játszottam, embert próbáló volt a feladat. Egyszer azértkellett újra hatszor aláírnom, mert nem volt elég olvasható a gép számá-ra a szignóm, aztán megint hatszor azért, mert a nevem utolsó betûjénekfarka néhány millimétert kilógott a keretbôl. Ekkor már kotorásztamzsebemben a nyugtatómért…

Mikor ezzel végeztünk, mondom neki, hogy akkor talán adja ide a kár-tyát, hogy mehessünk. Mosolyogva közölte, hogy a kártya nincs a birto-kukban, azt egy megbízott kft. készíti személyenként külön, és átfutásiideje kb. 1 hét. Értesíteni fognak, amikor is menjek be újra, átvenni azt.Én hivatkoztam fájós hátamra és arra, hogy meg vagyok róla gyôzôdve,hogy innen 300 km-re bármelyik irányban egy ilyen ügylet egyszer né-hány perc alatt lebonyolítható. Ô azt mondta, hogy ez lehet, de az ô bank-juknál ez a rend. De ha a kedves ügyfél úgy kívánja, kipostázzák a készbankkártyát. Megnyugvó mosolyomat látva hozzátette: megjegyzem, az-zal nem sokra megy a kedves ügyfél, mert a PIN-kódért, amivel a kártyátbe lehet „élesíteni”, személyesen be kell jönni. Na ekkor már elszakadt acérna. Kibukott belôlem az ôsi átok: Jöjjön be egy bankkártya miattönökhöz az, akinek a táncos nénikéje a wienerwaldi erdôben aludt háti-zsákban fára akasztva, hogy a ruhája ne gyûrôdjön!

Errôl a hölgyrôl és fônökeirôl ismeretlenül is ki merem jelenteni, hogybiztosan nem zsidók, és nem értenek a pénzhez, mert ilyen akciókkal csakkiutálhatják az ügyfeleket, és nem szerezhetik.

Búcsúzóul a hölgy azt mondta, hiába ideges a kedves ügyfél, ha nekemezek az elôírások, és én ebbôl egyet nem tartanék be, akkor kirúgnának,és munkanélküli lennék. Errôl magamban tartva, de eszembe jutott a ré-gi zsidó vicc:

Kohn úgy nô fel, hogy nem tanul meg sem írni, sem olvasni, de jövede-lemre szüksége lenne, ezért jelentkezik bóhernek. Természetesen seholsem veszik fel analfabéta mivolta miatt. Ekkor bedühödik, összeszedi kismegtakarított pénzét, és meg sem áll Amerikáig. New York-ban akikötôben, kiszállva a hajóról, rá akar gyújtani, de nincs cigarettája. Ésekkor tapasztalja meg, hogy sem a kikötôben, sem a betorkolló utcákbansehol nincs egy trafik. Összes pénzét belefektetve, szimatától vezetvemegnyit egy parányi trafikot.

A bolt rettentô jól megy, annyira, hogy egy év múlva már egy egészbolthálózatot mondhat magáénak, és milliomos lesz. Már nem gyôzi ott-hon tartani a sok pénzét, így bemegy egy bankba, hogy számlát szeretnenyitni. Öt perc alatt elintézik a papírmunkát, majd ráböknek két iratra,hogy itt szíveskedjen aláírni. Ô zavartan feleli: azt kérem, nem tudom,mert én se írni, se olvasni nem tudok. A tisztviselôbôl akaratlanul kibugy-gyan a kérdés: Uram! A kiejtésén hallom, külföldi. Nem tudom, hogyhonnan jött, az útlevele szerint egy éve van itt, és ez alatt már milliomoslett. Mibôl? Mire ô azt feleli: trafikokból. Csak megkérdezem: ha nemjön el több ezer kilométerre, a saját hazájában ennyi idô alatt mi lett vol-na magából? Mire Kohn kis gondolkodás után így válaszol: nyugdíjassámesz Pakson.

...és ideje vana nevetésnek

Olyan volt a színpadon, mintha ôsem értené, hogy kerül ilyen finomhelyre. Ô volt a megtestesült, ízig-vérig kispolgár, aki igazságot szol-gáltatott ennek a sokat szidott osz-tálynak. Elbûvölôen csúnya óriás-csecsemô, a világ legzseniálisabbfutballszurkolója, az MTK leghíre-sebb drukkere, Kellér Dezsô és NótiKároly állandó színésze.

135 éve, 1885. március 4-én a kár-pátaljai Beregrákoson született Sala-mon Béla, a magyar kabarészínpadegyik legnagyobb egyénisége, akineknevéhez olyan szállóigék fûzôdnek,mint a Ha én egyszer kinyitom a szá-mat, ha én egyszer elkezdek beszélni!és a Lepsénynél még megvolt.

Az elemi iskolát Berettyóújfalubanvégezte, majd Pesten a Wesselényi ut-cában mûködô izraelita polgári iskolatanulója lett, ahol padtársa egy KannGyula nevû fiú volt, aki késôbb KabosGyulaként vált ismertté.

Salamon színi tanulmányokat nemfolytatott, kereskedôsegédbôl lettmûkedvelô színész, „hivatásosként”elôször 1913-ban a Royal Orfeum,majd a Royal Sörkabaré színpadán lé-pett fel. Elsô nagy sikerét 1921-ben az

135 éve született Salamon Béla, a magyarkabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége

Vallási vezetôÖNINTERJÚ

– Hohó, akkor most a rabbikról lesz szó! Kitaláltam, rabbi úr?– Nem találta ki! Ismétlem: vallási vezetô!– Hát a rabbik nem azok?– A kívülállóknak kétségtelenül, de a belsôknek ez csak egy cím!– Akkor van valamilyen rangsor?– Van! Vallási vezetô, rabbihelyettes, rabbi, fôrabbi!– És mi a különbség?– Aki nem végezte el az ORZSE-t, az vallási vezetô, aki elvégezte, az a

másik három!– És tessék mondani, mi a különbség tudásban a helyettes és a rabbi

között?– Ez az elsô kérdés, amire nem tudok felelni, mivel más szakmákban a

helyettesnek természetesen ugyanannyit kell tudnia, mint annak, akithelyettesít!

– És ha egy rabbihelyettestôl kérdeznek valamit, mondhatja-e, hogynem tudom, én csak helyettes vagyok?

– Ez a második kérdés, amire nem tudok válaszolni!– És mi van akkor, ha valaki nem az ORZSE-n, hanem egy jó hírû,

külföldi rabbiképzôben végez, majd hazajön, és honosítják a diplomáját?– Ez jó kérdés! Mint megtudtam, a honosítás okirata ugyanolyan értékû,

mintha az ORZSE-n végzett volna!– És akkor rabbi lesz?– Nem! Mert ehhez szükséges a Síp utcával kompatibilis irat is!– Na jó, rabbi úr! Legközelebb meggondolom, mit kérdezek!

Kardos Péter

A kis Kohnt korholja az apja:– No fiam, mikor javítod ki végre

azt az egyest matematikából?– Nem tudom, papa. A tanárnô

sosem adja ki az osztálynaplót akezébôl.

***Dr. Schwarz, az orvos a vizsgála-

tok után szomorúan mondja a diag-nózist Kohnnak:

– Kohn úr, nem adok önnek többethat hónapnál.

– Köszönöm, doktor úr, az ôszintevéleményét. Én is ôszinte leszek:momentán nincs pénzem, nem tudokfizetni a vizsgálatokért.

– Na jó – mondja az orvos –, adokönnek még hat hónapot!

***– Miért nem dobják el láncaikat a

kapitalista országok proletárjai?– Mert a lánc végén ott a

slusszkulcs.

Salamon Béla Madaras Vilma és Járai Katalin színmûvésznôk társaságában 1962-ben

sen igazgatta a Teréz Körúti Színpa-dot.

Zsidó származása miatt 1939-tôl1945-ig színházban nem játszhatott,csak a zsidótörvények miatt a szín-padtól eltiltott mûvészeket tömörítôOMIKE Mûvészakció estélyein lépettfel idônként 1940 és 1944 között.

A háború után rendszeresen játszotta Kamara Varietében, 1951-es meg-alakulásától kezdve haláláig a VidámSzínpad tagja volt, ahol a közönségigazi kedvencének számított.

Élete végéig a félszegségében is ra-vasz kisember figuráját alakította ki-válóan, nagy sikerû kabarétréfákegész sorában. A pesti átlagpolgár ál-landó szerepkörében – hol epésen, holérzelmesen – a jogos indulatokat isképes volt kifejezésre juttatni.

A maga korában hihetetlenül nép-szerû volt, ha belépett a színpadra,percekig tartó tapsvihar fogadta.

A magánéletben is kedves, vidám,közvetlen ember élvezte a közönségszeretetét, bárkivel, bárhol szívesenleállt diskurálni, soha semmilyen fel-kérést nem utasított vissza.

Többször fellépett például a lipót-mezei elmegyógyintézet ápoltjai elôttjótékony célú elôadásokon. A futbal-lért fiatal kora óta rajongott: az MTKtörzsszurkolójaként is ismertté vált.

„Színésznek kegyetlenül rossz volt.Salamon Bélának: egyedülálló zseni.Egyszeri, megismételhetetlen, utánoz-hatatlan, követhetetlen” – mondta ró-la Szuhay Balázs, egykori partnere éskollégája.

Salamon önmagán is tudott nevetni.Hatalmas méretû lábai állandóélcelôdés tárgyai voltak, de nem bán-ta, még rá is játszott. Arra a kérdésre,hogy hányas cipôt hord, így válaszolt:„Negyvennyolcasat, inkább szorítsonegy kicsit.”

Számos filmben játszott epizódsze-repeket, emellett folyóiratokban kro-kikat, karcolatokat publikált. Hej,színmûvész címû kötete 1939-ben, aSzódásüveg és környéke 1963-ban je-lent meg. Érdemes mûvészi címét1958-ban kapta. Budapesten halt meg1965. június 15-én.