Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
fenntartási terve
Budapest
2014
Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási
terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM
rendeletben foglaltak alapján készült
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21.
postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168
E-mail: [email protected]
Web: http://www.dinpi.hu
Felelős tervező Baranyai Zsolt
Fehér Balázs
Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem)
Baranyai Zsolt (agrár)
Közreműködő szakértők --
© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció
nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
A HUDI20014 DEBEGIÓ-HEGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
Tartalomjegyzék
I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………...
1. A terület azonosító adatai …………………………………………………………………………………………………
1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......
1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….
1.3. Kiterjedés …………………………………………………………………………………………………………....
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ……………………………………………………………....
1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………......
1.6. Egyéb védettségi kategóriák………………………………………………………………………………………....
1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..
2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...
3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………..
3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………..
3.2. Kezelési javaslatok ……………………………………………………………………………………………….....
3.2.1. Élőhelyek kezelése …………………………………………………………………………………………….
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés …………………………………………………………………….
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ………………………………………………………………………………………
3.2.4. Kutatás, monitorozás …………………………………………………………………………………………..
3.2.5. Mellékletek …………………………………………………………………………………………………….
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ..
3.3.1. Agrártámogatások ……………………………………………………………………………………………..
3.3.2. Pályázatok ……………………………………………………………………………………………………..
3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………..
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja …………………………………………………………………..
3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..……
3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………...
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ……………………………………………………………..
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………...
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………...
1.1. Környezeti adottságok……………………………………………………………………………………………….
1.1.1. Éghajlati adottságok…………………………………………………………………………………………….
1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………...
1.1.3. Talajtani adottságok…………………………………………………………………………………………….
1.2. Természeti adottságok……………………………………………………………………………………………….
1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………...
1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok…………………………………………..
1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ……………………………………………..
1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok…………………………………………………………..
1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………...
1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………...
1.3.2. Tulajdoni viszonyok…………………………………………………………………………………………….
1.3.3. Területhasználat és kezelés …………………………………………………………………………………….
2. Felhasznált irodalom ………………………………………………………………………………………………………
3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..
I. Natura 2000 fenntartási terv
4
1. A terület azonosító adatai
1.1. Név
Tervezési terület neve: Debegió-hegy kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési terület
1.2. Azonosító kód
Tervezési terület azonosítója: HUDI20014
1.3. Kiterjedés
Tervezési terület kiterjedése: 84,7 ha
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek
1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok)
1.4.1.1. SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:
*6260 Pannon homoki gyepek
1.4.1.2. A tervkészítéshez felhasznált 2012. évi élőhelytérképen szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:
*6260 Pannon homoki gyepek
6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei
*7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival
7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
*91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta
ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
*91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
*91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)
1.4.2. Jelölő fajok
homoki kikerics (Colchicum arenarium)
magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
magyar futrinka (Carabus hungaricus)
5
1.5. Érintett települések
Pest megye
Sződ
Sződliget
A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM
rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi
számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A
jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.
Település Érintett terület
(ha)
Település területének
érintettsége (%)
Sződ 77,7 3,73
Sződliget 7 0,96
1.6. Egyéb védettségi kategóriák
Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító
jogszabály száma
országos jelentőségű védett
természeti terület Duna-Ipoly Nemzeti Park 29,8
34/1997. (XI. 20.) KTM
rendelet
országos jelentőségű védett
természeti terület ex lege védett lápterület 4,1 1996. évi LIII. törvény
1.7. Tervezési és egyéb előírások
1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv
A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelési tervének elkészítése folyamatban van.
1.7.2. Településrendezési eszközök
Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről
Sződ Község képviselő-testületének 6/2009. (VI. 24.) sz Ök. rendelete Sződ Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Sződliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (I. 04.) számú rendelete Sződliget Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről
1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek
A Debegió-hegy Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:
6
Váci Erdőtervezési Körzet
Hatályos körzeti erdőterv:
Váci Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2006. január 1. – 2015. december 31.)
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek
1.7.5. Halgazdálkodási tervek
1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és
Vízügyi Igazgatóság
1.7.7. Egyéb tervek
1.7.8. Jogerős engedélyek
7
2. Veszélyeztető tényezők
Kód Veszélyeztető tényező
neve Jelentősége
Érintett terület
nagysága (%)
Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és
milyen módon gyakorol hatást?
A04.03 pásztorkodás felhagyása,
legeltetés hiánya
H 6260 Pannon homoki gyepek
6410 Kékperjés láprétek meszes,
tőzeges vagy agyagbemosódásos
talajokon (Molinion caeruleae)
6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek
mocsárrétjei
7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
Cserjésedés
B01.02 beerdősítés / fásítás
idegenhonos fafajokkal
H 6260 Pannon homoki gyepek
91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és
magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta
ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae,
Salicion albae)
91I0 Euro-szibériai
erdőssztyepptölgyesek
tölgyfajokkal (Quercus spp.)
91F0 Keményfás ligeterdők nagy
folyók mentén Quercus robur, Ulmus
laevis és Ulmus minor, Fraxinus
excelsior vagy Fraxinus
angustifolia fajokkal (Ulmenion
minoris)
Élőhely megszűnése
C01.01 homok- és
kavicskitermelés
L 6260 Pannon homoki gyepek
Élőhely megszűnése
D01.01 ösvények, burkolatlan
utak, bicikliutak
H minden élőhely
D01.02 autópályák, autóútak, fő-
és mellékutak
M minden élőhely
E01.01 folyamatos városiasodás L 6260 Pannon homoki gyepek
91N0 Pannon homoki borókás-
nyárasok (Junipero-Populetum albae)
Élőhely-degradáció
E03.01 háztartás hulladék M minden élőhely
Élőhely-degradáció
G01.02 túrázás, lovaglás és nem
gépesített járművel
végzett tevékenység
M 6260 Pannon homoki gyepek
6410 Kékperjés láprétek meszes,
tőzeges vagy agyagbemosódásos
talajokon (Molinion caeruleae)
6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek
mocsárrétjei
7210 Meszes lápok télisással (Cladium
mariscus) és a Caricion
davallianae fajaival
7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
91N0 Pannon homoki borókás-
nyárasok (Junipero-Populetum albae)
Taposás
8
G01.03 motoros járművel végzett
tevékenység
L 6260 Pannon homoki gyepek
6410 Kékperjés láprétek meszes,
tőzeges vagy agyagbemosódásos
talajokon (Molinion caeruleae)
6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek
mocsárrétjei
7210 Meszes lápok télisással (Cladium
mariscus) és a Caricion
davallianae fajaival
7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
91N0 Pannon homoki borókás-
nyárasok (Junipero-Populetum albae)
Taposás
I01 idegenhonos inváziós
fajok jelenléte
M 6260 Pannon homoki gyepek
91N0 Pannon homoki borókás-
nyárasok (Junipero-Populetum albae)
Akác terjedése
6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek
mocsárrétjei
Solidago spp. terjedése.
J01.01 leégés H 6260 Pannon homoki gyepek
91I0 Euro-szibériai
erdőssztyepptölgyesek
tölgyfajokkal (Quercus spp.)
91N0 Pannon homoki borókás-
nyárasok (Junipero-Populetum albae)
Fajösszetétel-változás, degradáció
9
3. Kezelési feladatok meghatározása
3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése
A területen elsődleges természetvédelmi cél a homoki életközösség és természetes dinamikai
folyamatainak együttes megőrzése, melyhez előfeltétel a természetes homoki élőhelymintázat
helyreállítása az inváziós fajok teljes körű eltávolításával. A természetvédelmi kezelés tervezése a
minimálisan szükséges beavatkozások elve mentén történik, a terület védelme nem kötődik össze
aktív és folyamatos tájhasználattal.
3.2. Kezelési javaslatok
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000
terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit
tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem
állapít meg.”
Az alábbi előírások a debegió-hegy Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti
területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett
természeti területeken (Duna-Ipoly Nemzeti Park, ex lege védett lápterület) a hatósági eljárások
során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat.
3.2.1. Élőhelyek kezelése
A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok
tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok.
A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat,
fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust
érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok
beazonosítása.
Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok.
Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg.
Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést
igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen
található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó
élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól
távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A
gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a
kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait.
Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok
A területet a sittől, lakossági hulladéktól mentesíteni kell. Járművel történő közlekedés csak az
ingatlan-nyilvántartás szerint útként nyilvántartott területeken.
Kezelési egységek
10
A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR
alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok
alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le:
1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek
2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek
3. Kaszálásra és legeltetésre egyaránt javasolt területek
4. Idegenhonos fajokból álló és száraz cserjések
5. Őshonos fafajokból álló erdők
6. Idegenhonos fafajokból álló erdők
7. Szántóterületek
8. Mesterségesen kialakított élőhelyek
1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
B1b – Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok
B4 – Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek
J1a – Fűzlápok
M5 – Homoki borókás-nyárasok
P2a – Üde és nedves cserjések
A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken gazdálkodási tevékenység nem kívánatos. A területen
bármilyen beavatkozás csak természetvédelmi kezelés részeként történhet.
2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
B5 – Nem zsombékoló magassásrétek
D1 – Meszes láprétek, rétlápok (Caricion davallianae)
OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek
GY01 Felülvetés nem megengedett.
11
GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.
GY03 Műtrágyázás nem megengedett.
GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
GY07 Szerves trágyázás nem megengedett.
GY09 Fogasolás nem megengedett.
GY10 Tárcsázás nem megengedett.
GY11 Hengerezés nem megengedett.
GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.
GY13 Kiszántás nem megengedett.
GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.
GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.
GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére
törekedni kell.
GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.
GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő
megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.
GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti
nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a
működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.
GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges.
GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.
GY83 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.
GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából
indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.
GY85 Vadriasztó lánc használata kötelező.
GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.
GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-
át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.
GY93 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.
GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.
GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl
egyeztetni szükséges.
12
GY118 Élőhelyrekonstrukció.
3. Kaszálásra és legeltetésre egyaránt javasolt területek
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
D2 – Kékperjés rétek
D34 – Mocsárrétek
G1 – Nyílt homokpusztagyepek
H5b – Homoki sztyeprétek
OB – Jellegtelen üde gyepek
OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
OD – Lágyszárú évelő özönfajok állományai
OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet
GY01 Felülvetés nem megengedett.
GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.
GY03 Műtrágyázás nem megengedett.
GY05 Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.
GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
GY07 Szerves trágyázás nem megengedett.
GY09 Fogasolás nem megengedett.
GY10 Tárcsázás nem megengedett.
GY11 Hengerezés nem megengedett.
GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.
GY13 Kiszántás nem megengedett.
GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.
GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.
13
GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére
törekedni kell.
GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.
GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő
megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.
GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti
nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a
működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.
GY36 A terület túllegeltetése tilos.
GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.
GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.
GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.
GY68 Legeltethető állatfaj: juh.
GY72 Kaszálás június 15. után lehetséges.
GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.
GY83 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.
GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából
indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.
GY85 Vadriasztó lánc használata kötelező.
GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.
GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-
át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.
GY93 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.
GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei
dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás.
GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk
visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni,
ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.
GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl
egyeztetni szükséges.
GY118 Élőhelyrekonstrukció.
4. Idegenhonos fajokból álló és száraz cserjések
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések
14
P2c – Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok
A kezelési egységhez tartozó cserjések visszaszorítása javasolt kis léptékű élőhelykezelési
beavatkozásokkal (kézi cserjevágás, lehordás önkéntesek és közmunkások segítségével).
Inváziós és idegenhonos fajok vegyszeres és mechanikai kezelése, a vegyszerezés
jogszabályoknak megfelelő képesített szakember irányításával, szelektív módszerekkel
(injektálás, ecsetelés, pontpermetezés).
A cserjések visszaszorítása után a területeket legeltetéssel és kaszálással hasznosíthatók (előírások:
lásd ott.)
5. Őshonos fafajokból álló erdők
J4 – Fűz-nyár ártéri erdők
RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok
RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők
E01 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából
kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként.
E03
A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az
erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy
faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása.
E05 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.
E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
E11 A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet
szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával).
E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.
E18 A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az
elő- és véghasználatok során.
E19 Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének
megkímélése.
E20 Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési
időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.
E24 Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát
biztosítani kell.
E26
Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását,
fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző
összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.
E29 A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell
elvégezni.
E47 Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.
E50 A vágásterületen történő égetés tilos.
E51 Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.
15
E60 A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30%-os záródást elérő
erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni.
VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen
alakítható ki.
6. Idegenhonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
S1 – Ültetett akácosok
S2 – Nemesnyárasok
S3 – Egyéb tájidegen lombos erdők
S4 – Erdei- és feketefenyvesek
S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai
S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok
E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.
E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.
E20 Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési
időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.
E24 Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát
biztosítani kell.
E50 A vágásterületen történő égetés tilos.
E51 Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.
VA01 Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen
alakítható ki.
7. Szántóterületek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.
SZ04 Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.
16
SZ05 Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%,
de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni.
SZ19 Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.
SZ20 Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.
SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.
SZ22 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.
SZ24 Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.
SZ27 Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést.
SZ37 Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.
SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.
SZ46 Melioráció tilos.
SZ48 Drénezés tilos.
SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.
SZ54 Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós
növényfajok irtását.
8. Mesterségesen kialakított élőhelyek
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési
egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):
U10 – Tanyák, családi gazdaságok
U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók
U9 – Állóvizek
A kezelési egységhez tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása, az U4 területén
rekultiváció, majd élőhely-rekonstrukció.
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések
3.2.4. Kutatás, monitorozás
3.2.5. Mellékletek
17
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében
3.3.1. Agrártámogatások
3.3.2. Pályázatok
3.3.3. Egyéb
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja
3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök
Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap
3.4.2. A kommunikáció címzettjei
A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg:
- területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák
A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények.
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel
A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor
egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a
területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal
kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók
gazdafórumok keretében valósulnak meg.
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó
dokumentáció
19
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése
1.1. Környezeti adottságok
A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a
következő kistájat érinti:
Pesti-hordalékkúpsíkság.
A tervezési terület környezeti adottságai a kistáj megfelelő környezeti adottságain keresztül
kerülnek bemutatásra.
1.1.1. Éghajlati adottságok
Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C.
Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 °C, a legalacsonyabb hőmérsékletek -
15,5 es -15,8 °C között változik.
Az évi csapadékösszeg É-on 500-580 mm, a középső és D-i részeken 520-550 mm, a fővárostól
DK-re eső kisebb területeken még az 520 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban 300-330 mm.
Az ariditási index É-on 1,20-1,25, a középső és D-i vidékeken 1,25-1,35.
1.1.2. Vízrajzi adottságok
A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó
patakok tagolják. A tájat a száraz éghajlat miatt jelentős vízhiány jellemzi.
1.1.3. Talajtani adottságok
A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. Jellemző talajtípusok a futóhomok,
humuszos homok, réti talajok, lápos réti talajok.
A lápos réti talajok mintegy 25%-án láprétek tálalhatók. A láprétek jelentős részén korábban
tőzegkitermelés folyt.
A táj K-i részén, főként futóhomok és löszszerű üledék alapkőzetű barnaföldek találhatók.
1.2. Természeti adottságok
1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek
20
Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás
(A-D)
6260 Pannon homoki gyepek B
Élőhely neve
Pannon homoki gyepek
Élőhely kódja: 6260
Élőhely előfordulásai a területen:
Élőhely területi aránya:
Élőhely kiterjedése a területen: 50,82 ha.
Élőhely jellemzése:
Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek
feleltethető meg:
G1 – Nyílt homokpusztagyepek Definíció: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony,
maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek.
Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot.
H5b – Homoki sztyeprétek Definíció: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei.
Élőhely természetességi - degradáltsági
értékelése:
Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely állapota veszélyeztetett, a kis kiterjedésű előfordulások
helyzete többnyire kritikus.
Veszélyeztető tényezők: invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), túllegeltetés (A04.01 „i” „i”),
alullegeltetés (A04.03 „i” „i”), cserjésedés, természetes szukcesszió
(K02.01 „i” „i”),, illegális területhasználat (technikai és lovas sportok)
(G01.03.02 „i” „i”) (G01.02 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), Katonai
használat (G04. „i” „i”), területhasználat változás (E „i” „i”) ,
vadlétszám összetétele és növekedése (F03.01.01 „i” „i”), hulladék
lerakás (H05.01 „i” „i”)
1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok
21
Irányelv melléklete Faj név Population
(A-D)
II. homoki kikerics (Colchicum arenarium) C
Faj magyar neve (tudományos neve)
homoki kikerics (Colchicum arenarium)
Irányelv melléklete: II.
Faj előfordulásai a területen:
Állománynagyság (jelöléskor): 2000 egyed
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Állomány változásának
tendenciái és okai:
Faj veszélyeztetettsége: viszonylag sokfelé elterjedt stabil populációk, az erdészeti
gyakorlat veszélyezteti. A faj összességében közepesen
veszélyeztetett.
Veszélyeztető tényezők: teljes talajelőkészítés az erdészeti művelésben, erdőtelepítés (B02
„i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i2)
1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok
Irányelv melléklete Faj név Population
(A-D)
II. magyar futrinka (Carabus hungaricus) C
II. magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) C
22
Faj magyar neve (tudományos neve)
magyar futrinka (Carabus hungaricus)
Irányelv melléklete:
Faj előfordulásai a területen:
Állománynagyság (jelöléskor): 5001-10000 egyed
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Állomány változásának
tendenciái és okai:
Faj veszélyeztetettsége: Fragmentálódott poulációi teljesen izoláltak. Veszélyeztetett
Veszélyeztető tényezők: legeltetés (A03.01 „i” „i”), felszántás(A02.03 „i” „i”), fásítás (B01
„i” „i”), beépítés (E „i” „i”)
Faj magyar neve (tudományos neve)
magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
Irányelv melléklete:
Faj előfordulásai a területen:
Állománynagyság (jelöléskor):
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Állomány változásának
tendenciái és okai:
Faj veszélyeztetettsége: természetvédelmi helyzete nem ismert, feltehetőleg erősen
veszélyeztetett
Veszélyeztető tényezők: rossz erdészeti gyakorlat, mely homogenizálja és ültetvénnyé teszi
az erdőket. (B02 „i” „i”)
23
1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok
Magyar név Tudományos név Védettség
(V, FV)
Jelentőség
(1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)
1.3. Területhasználat
1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás
1.3.2. Tulajdoni viszonyok
1.3.3. Területhasználat és kezelés
1.3.3.1. Mezőgazdaság
A tervezési terület száraz gyepterületein sohasem folyt intenzív növénytermesztés. Szórványosan
volt jelen az állattartás, legfőképp áthajtó legeltetés formájában (kis létszámú juhnyájjal). A
termőhelyként gyenge adottságú gyepterületek hasznosítását illetve a nyílt homoki gyepek
megkötését erdősítéssel próbálták megoldani, csekély sikerrel.
1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás
A tervezési területen kizárólag állami tulajdonban lévő erdők vannak, amelyek vagyonkezelését az
Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete látja el. Az itt található részletek összterülete azonban nem éri el a
20 hektárt (16,8 ha).
A korábbi telepítések eredményeképp jelenleg kizárólag idegenhonos állományok (elsősorban
akácosok és fenyvesek) találhatóak a területen, amelyek a termőhelynek sem felelnek meg, ezért a
természetvédelmi célok mellett gazdasági célú fenntartásuk sem indokolt.
1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat
A tervezési terület a Sződ-Vácrátót FTK vadásztársaság területén fekszik. Ugyanakkor, mint lakott
területek közé ékelt és országos főutakkal, vasúttal tagolt terület, vadgazdálkodási jelentőséggel
gyakorlatilag nem bír. Apróvad a területen szórványosan van jelen, így hasznosítása nem mérvadó,
a nagyvad-fajok pedig leginkább váltóvadként jelennek meg, jelentős problémát okozva a
társaságnak a vadütközések miatt.
A földrajzi adottságok miatt a halászat és horgászat nincs jelen a területen.
1.3.3.4. Vízgazdálkodás
A tervezési területen vízgazdálkodási tevékenység nem folyik. A területtel határos található Sződ-
Rákos-patak partmenti sávjait a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság illetve a Gödöllő-Vác
Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat kezelésében állnak.
1.3.3.5. Turizmus
24
A tervezési terület gyakorlatilag mentes a szervezett turizmustól. Egy időben a szakmai turizmus (a
fokozottan védett fóti boglárkalepke okán) jelenleg pedig a lovas turizmus térhódítása jelent
megnövekedett terhelést a terület egyes részein.
Sződ település tervi között szerepel egy tanösvény kialakítása, amely a terület értékeit mutatná be
kötött nyomvonalon futva szakmai vezetőfüzet és táblák segítségével.
1.3.3.6. Ipar
Ipari jelenlét a tervezési területen nem volt és jelenleg sem található.
1.3.3.7. Infrastruktúra
A területet gyakorlatilag kettészeli az M2 autóút, nyugatról pedig egy másik vonalas létesítmény, a
Szob-Budapest közt futó 70. számú vasútvonal határolja.
Az M2 bővítése napirenden van, amely tovább szűkíti a tervezési terület élőhelyeit, különösen ha a
kelet-nyugati átjárást biztosító (jelenleg csak felüljáróként létező) vonal is megépítésre kerül.
1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák
A tervezési területen ilyen jellegű terület nem található.
3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer
A tervezési területen ismereteink szerint agrártámogatási rendszer nem működik.
25
2. Felhasznált irodalom
Szerkesztés alatt
A HUDI20014 DEBEGIÓ-HEGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
26
3. Térképek
- Áttekintő térkép
- Á-NÉR élőhelytérkép