A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA 19. évfolyam, 1. …kaposvar.egyhazmegye.hu/wp-content/uploads/2013/09/Spiritus_2017... · A csendnek hatalma is van, hogy megérezd, neked miért

Lelki erőmű Felsőmocsoládon 4-5Negyed század Balatonszentgyörgyön 6Jubileum az óvodában 9Börtönkápolnát szenteltek 11

A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA ✤ 19. évfolyam, 1. szám 2017. április

T A R T A L O M

Érvek nagypéntekért

Dr. Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya is karakteresen kiállt nagy-péntek munkaszüneti nappá nyilvání-tásáért. A február 20-án este elhangzott felszólalását az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ország-gyűlés!

„Korunk emberének az a benyomá-sa, hogy már nem tud versenyezni a rohanó idővel, a változó világgal. És mégis a harmadik keresztény évezred hajnalán sem változott a helyzet. A hit szempontjából ugyanott vagyunk, mint az első húsvét hajnalán. A helyzet azóta sem változott.

Az emberiség azon része, amely nem tud hinni a feltámadásban, ma is szo-morúan bandukol élete országútján…”

(Folytatás az 3. oldalon)

A csendrőlAhogy advent várakozó csendje an-

gyalos dinamizmustól fűtött, úgy nagy-péntek isteni csendje válasz az ember csendjére. Tehát éber. Eme csend nem pusztán hallgatás, a nem zaj állapota, a nincs hazug némasága…

Finomra szőtt, szemmel nem érzé-kelhető, füllel is csupán töredékesen befogadható állapot a lét teraszán, hol nyugodtan szembenézhetsz önmagad kicsinységével bátorságot merítve Annak szeméből, vére pirosából, Ki gazdája a befelé figyelőnek.

A csendnek kora van… A gyermek okkal hallgat, fülel, szemlélődik egy-két évig, mielőtt megszólal. A kisgyermeki kontemplációnak sűrűsége van… Eme „halmazállapot” teszi őt képessé a majda-ni képtelenségek túlélésére, elengedésére. Személye annyira válik egésszé, Terem-tőjében egészségessé, amennyire sűrűre szövögette a Vele fenntartott védőhálót. Ő, a gyermek tehát valóban felel az Isten-fiú születés előtti, később haláltusa közeli beszédes csendjére…

Ifjúsági találkozó Balatonszemesen. Február 18-án ismét lélek-kapuk nyíltak, megélhettük a találkozás, a közösség erejének örömét Balatonszemesen, ahol 19. alkalommal hozott össze időset, fiatalt, kicsit és nagyot a Jóisten a hagyományosan remek hangulatú ifjúsági találkozó keretében.

Tudósításunk a 13. oldalon Fotó: Hunyadi László

Nem véletlenül vall a bűnökkel teli felnőtt, jelesül Kosztolányi Dezső így saját, még ártatlan gyermekénjének, hogy „Gyónok Neki és áldozok / és megsiratom Őt, ki elment.”

A csendnek lelke is van, hisz isteni természetű…

(Folytatás a 2. oldalon)

Fotó: IFJ. LŐRINCZ FERENC

2 SPIRITUS ✙ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA ✙ 2017. ÁPRILIS

(Folytatás az 1. oldalról)Az Alkotó is megpihent a nap-

palok, szárazok, vizek kimunkálása után az éjszakák egyszerű békéjé-ben, hol a sötétség forrásává válik az újabb fénynek.

„Te leszel az egyetlen, akinek a csillagai nevetni is tudnak!” – biz-tatja a kicsiny herceg pilótáját, hogy értse: a végtelenül hallgatagnak tűnő éj is elmúlik egyszer…

A csendnek hangja van… Nem tévesztendő össze a márvány-nyá nemesült, avagy málló múlt nyikorgó ajtóival, de a harsány jövendő hódító hívságával sem; a fonémák sosem hagyják el torkodat, mert magát az Életet nem mondhatod ki magadból,

A csendről VÖRÖS KLÁRA

LAUDAÉn a teremtményed vagyok,Te a Teremtőm.Én a képmásod vagyok,Te a Szent Arc.Én a milliárdból vagyok,Te az Egyszülött.Én a juhod vagyok,Te az őrzőm.Én az adósod vagyok,Te a gazdagítóm.

Én vágyakozom utánad,Te öröktől szeretsz.Én Neked akarom adni magam,Te már értem áldoztad az életedet.Én elbotlom,Te felemelsz.Én kutatlak,Te ismersz.

Nélküled nincs erőm, kenyerem, házam, nevem,Tőled kaptam mindenem.Nélküled szomjazó vagyok, otthontalan, névtelen tántorgó és nincstelen.

Én vagyok a bűnös, a mezítelennek gyáva, és én vagyok a kísértésekkel küzdő,kinek törékeny tisztasága. De én vagyok az,akinek a szívében laksz.De én vagyok az,aki folyton Hozzád beszél.De én vagyok az, aki a Te szemeddel akar látni.De én vagyok az, aki sír, ha megérinted. De én vagyok az,aki gyönyörködik békédben. De én vagyok az, akiben nem szűnik meg a hála,a dicsőítés, az áldás, a köszönet és az örök imádás.Ámen.

Heiligenkreuz, 2016. június 18.

hisz annak Ura nem te vagy… Ennek okán a csendnek kódolható tisztasága is van, mert kapcsolat-ban maradtál, s nem azonosultál önmagad erejével, külsejével, egójával. Egy keveset megértettél ugyan Belőle, Ki jelen van, még-pedig úgy, hogy téged – ki olykor elhagyod a jobbik részt –, elfogad, sőt befogad.

A csendnek hatalma is van, hogy megérezd, neked miért nincs… Lelked terézes várkastélyát megnyithatod, ha akarod..., ütőered dobbanását lázas eggyé álmodha-tod, ha vállalod…, szépítő akarásod pólya-keresztszövetté varrhatod, ha magadat átadod…

L. PÁLOS ÉVA

FOTÓ

: IFJ

. LŐ

RIN

CZ

FER

ENC

3SPIRITUS ✙ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA ✙ 2017. ÁPRILIS

(Folytatás az 1. oldalról)– írta 2003-ban Jakubinyi György,

Gyulafehérvár érseke, húsvéti körleve-lében.

Tisztelt Országgyűlés!A kereszténység legnagyobb ünnepe

húsvét. A keresztény egyházak tanítása szerint ez az ünnep az emberiség meg-váltásának ünnepe, melynek kiemelkedő napja nagypéntek az áldozathozatal, a megváltás szimbóluma. Nagypéntek nem egyszerűen a gyásznak, hanem az Úr keresztáldozatának, a megváltásnak a napja. Ilyenkor a hívő ember csendben el-mélkedik, magába fordul, és új erőt merít a hétköznapokhoz. Ezt nem lehet másképp megtenni, mint gondolatainkba merülve, kötöttségek nélkül és csak erre való odafi-gyeléssel. Ez nem ideológiai, eszmei vagy vallási kérdés, ez több annál, mert vannak pillanatok, amikor mindenkinek számot kell vetnie saját életének küzdelmeivel, szenvedéseivel, reményeivel. Ez lehetőség, hogy érzékelje a hétköznapok értékeit, gyarapodó életének sikereit, valósághű-en láthassa saját sorsát. Erre tanítanak bennünket az ünnepek. Esélyt kell adni a számvetés készítésére!

A polgári kormány már máskor is hitet tett amellett, hogy vallja a keresztény értékrendet, az ebből adódó szellemi és lelki kötelezettségeket. Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti Hitvallásban elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző

vallási hagyományait! Mindannyiunk figyelmét felhívja: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”.

Természetes, hogy a kormány a nemzet ünnepei mellett támogatja a hagyománya-inkat megtartó hit nevezetes ünnepeit is. Lehetőséget kíván teremteni arra, hogy mindenki kötöttség nélkül élhesse meg az „ünnepek ünnepét”.

Varga László református lelkész, aki 2010 és 2014 között a KDNP országgyű-lési képviselője volt, 2011. május 9-én önálló képviselői indítványában kezdemé-nyezte a munkaszüneti napok számának bővítését. Ő is nagypéntekre gondolt, a következő indokolással:

„Nagypéntek ünnepe az Európa öna-zonosságát jelentő keresztény kultúra alapvető, egyik kiemelkedő napja, amit minden magát keresztény egyháznak valló közösség a legnagyobb ünnepei között tart számon. Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Jézus Krisztus megváltó halálára. Munkácsy Mihály Krisztus tri-lógiájától kezdve az útszéli keresztig min den erre a napra emlékeztet, éppen ezért szükség lenne ezt a napot munkaszünetté

nyilvánítani, ezzel is lehetőséget adni a hívő emberek számára az elmélyülésre, az áhítatra”.

Vannak, akik azt kifogásolják, miért ez a sok ünnep. Miért kell gyarapítani munkaszüneti napok számát? Ez a kérdés mindig csak akkor vetődik fel a kételkedők részéről, amikor hitbeli elkötelezettségün-ket akarjuk megerősíteni.

Ugyanis, ha visszatekintünk a XVIII. század Európájára, láthatjuk, hogy 120-140 olyan vasár- és ünnepnap volt, melyeken nemcsak a vallási, de a világi törvények is tiltották a munkavégzést. A fejlődő kapitalizmus idején a sza-badnapok, az ünnepnapok számának csökkentése a termelés növelését, több bevételt és a nagyobb haszon elérését szolgálta. Ez a haszonelvű szemlélet továbbment a XX. században, egészen a rendszerváltozásig.

A magyar kormány hitet tett amellett, hogy az életet befolyásoló ünnepeket a lakosság szabadon, kötöttségek nélkül, nyugodtan, családi körben, szeretetben élhesse meg. A mai eltorzult, erőszakos, teljesítménykényszeres világban, sokkal nehezebb az igazi értékeket felismerni. Ezért fontosak az ünnepek. Ezért a pol-gári kormánynak segítenie kell abban, hogy a jó, kiegyensúlyozott élet ígére-tét az emberek ne csak gazdaságilag, hanem lelki és szellemi értelemben is felfedezzék.

A kormány a maga sajátos eszközei-vel csak azt tudja tenni, hogy nagypén-teket munkaszüneti nappá nyilvánítja, de ahhoz, hogy ez a nap igazi ünnep legyen, az egyházak segítségére nagyon nagy szükség van. Ha körültekintünk szomszédos országokban, akkor látjuk, hogy nagypéntek Lengyelországban, Szlovákiában már régóta ünnep, míg Csehországban 2016-ban vált azzá, de Európa jó néhány országában, így például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában jelen-leg is munkaszüneti nap.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák az Egyes törvényeknek a Nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló T/12969 számú törvényjavaslatot!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!DR. MÁTRAI MÁRTA

Érvek nagypéntekért

A Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi szerzőhármas Mária evangéliuma című rockoperáját – amelynek huszonhat éve volt az ősbemutatója –, Vándorfi László rendezésében a veszprémi Pannon Várszínház művészei is színre vitték. Tavaly nyáron több Balaton-parti településen is bemutatták, így a balatonlellei és a siófoki közönség is tapsolt a méltán népszerű műnek. Jézust György-Rózsa Sándor játszotta, aki a kaposvári Jézus Krisztus Szupersztár című produkcióban is Jézust alakította.


NagyböjtbenA húsvét előtti negyven napos időszak

már gyermekkoromban is rendkívüli fon-tossággal bírt, bár egészen mást jelentett számomra akkor, mint amit jelent ma. Gyermekként a tavasz közeledtét, a húsvéttal együtt járó hímes tojást és az ajándékokat jelentette, míg ma a hitemben való elmé-lyülést jelenti.

A keresztúti ájtatosságot imádkozva gondolatban ott látom magamat én is a tö-megben, amely kétezer évvel ezelőtt Jézust

a Golgotára kísérte. Mélységes szégyent érzek a krisztusi, önzetlen szeretet láttán, és vágyat, hogy hozzá hasonlíthassak. De kár, hogy nagyon messze vagyok Tőle! Emberi gyarlóságomban csak könyörögni tudok: taníts meg, Uram, miként követhet-nélek?! Eszembe jut a keresztanyám, aki már húsz éve nincs mellettem, akit nemcsak szerettem, hanem csodáltam is mély hitéért. Nagyböjtben naponta csak egyszer étkezett, akkor sem lakott jól, hisz húst egyáltalán nem evett, péntekenként pedig csak vizet ivott. Ma sem tudom, honnan vette az erőt hozzá, hogy képes legyen végigböjtölni a negyven napot. Már felnőtt voltam, amikor egyszer megpróbáltam én is utánozni őt, de

csúfosan megbuktam. Ma már tudom, hogy akkoriban sokkal inkább a fogyás reménye, a hiúság vezérelt, és nem a hit. Napjainkban is sokan vannak, akik nagyböjtben külön-böző fogyókúrákba kezdenek böjt címén, és nem veszik észre, hogy ezek a böjtnek kikiáltott koplalások milyen messze is vannak a nagyböjti önmegtartóztatástól. A valódi nagyböjt nem a szervezet tisztítókú-rája, hanem bűnbánat, ima, áldozatvállalás, mellyel Isten iránti feltétlen szeretetünket kívánjuk kimutatni.

Gyakran oly hamar kimondjuk: készek vagyunk mindenre, amit Isten kíván tőlünk. Aztán ahogy észrevesszük a keresztet a vál-lunkon, nyomban megrémülünk. Hányszor

A karizmatikus megújulás ismert alakja, Margaritha Valappila, a Németországban élő, indiai származású szerzetesnővér, valamint az ugyancsak német Manfred Huber atya tartott nagyböjti lelkigyakor-latot a felsőmocsoládi Kacskovics-Bánó-kastélyban. Az ötnapos „lelki welness” – amely Vizy Márton és felesége, Júlia bá-mulatos szervezőmunkáját dicséri – kiváló alkalom volt arra, hogy kinyíljon a lélek, hiszen nem lehet közömbös számunkra, hogy megkeresztelt emberek eltávolodjanak az Úrtól, és idegen isteneket imádjanak. A résztvevők – mintegy nyolcvanan sereg-lettek össze az ország különböző részeiről –, tapasztalhatták, óriási erő rejlik a zenés dicsőítésben, a szentségimádásban, a rózsa-füzér-imában, a szentmisében, s azt is, hogy a bűnbánat tisztára mossa a lelket.

Lelki erőmű Felsőmocsoládon

– Mindegyikünk Isten tulajdona, s az Úr-nak valamennyiünkkel terve van – mondta Margaritha nővér, aki huszonhat esztendeje járja a világot, hogy hirdesse Isten örömhí-rét. – Németországban fokozatosan kiürül-nek a templomok, de Magyarországon azt

tapasztalom, sokkal több a jámbor ember.A nyolcvan felé közeledő Margaritha

nővért egyébként tizennyolc évvel ezelőtt dr. Rumszauer Miklós plébános hívta meg először, amire a szerzetesnővér is emlékez-tetett, és azóta többször is mesélt életéről, és

Ártó ruhák, ékszerek…

A közbenjáró ima során több személynek is javasolta a nővér, hogy cserélje ki a medálját, mert kereszt vagy csodásérme helyett például skorpió, kígyó, bagoly, netén ötágú csillag, halálfej, van a nyakában, amelyektől jobb, ha megszabadulnak. Az egyik részt-vevő pólóján – amelyet ajándékba kapott – egy hindu isten sziluettje volt. A szerzetesnővér azt tanácsol-ta: aprítsa miszlikre a pólót.

Nagyböjti lelkigyakorlat a sebzettségről, a bűnről, a bűnbánatról, a kiengesztelődésről, a gyógyulásról és a Szentlélek munkájáról


teszünk hangzatos felajánlásokat, hisz mi sem könnyebb annál mindaddig, amíg jól megy sorunk. De mihelyt az élet próbára tesz minket, mi csodálkozunk el a legjobban, és igyekszünk kibújni a próbatétel alól. A keresztünktől, legyen bár jelentéktelenül apró csupán, megrettenve máris szabadulni szeretnénk. Hányszor elhatározzuk, hogy változtatunk életünkön, hisz megvizsgálva lelkiismeretünket, mindig találunk benne valami kivetni- vagy helyrehoznivalót. Nincs alkalmasabb időpont a nagyböjtnél arra, hogy imádságba merülve, bűneinket megbánva közeledjünk Istenhez. Mindeh-hez azonban nem elég csak az elhatározás, elsősorban bátorság kell, hogy képesek

jelek kísérték; a könnyes tekintet, a felfaka-dó, majd zokogássá fokozódó sírás vagy a mély múltbarévedés, némelyeknél a csönd, mindennél beszédesebb volt. Elhangzott: nem őrizhetjük sérelmeinket, mindenkivel ki kell békülnünk. Még azokkal is, akikre húsz éve gyűlölettel tekintünk. Ez azonban általában nem megy könnyen. Vagy azért, mert nem vagyunk képesek megbocsátani, vagy az illető nem képes nekünk megbocsátani. Az is gyakori, hogy önmagunkkal sem tudunk kiengesztelődni, haragszunk Istenre. Fontos momentum e folyamatban az is, hogy nem ismerjük őseink életét, nincs tudomásunk az általuk elkövetett bűnökről, amelyek – bármily hihetetlen – sokadíziglen hatnak ránk. Csalá-dunkra, életünkre, kapcsolatainkra, tetteinkre.

Ilyen „felvezetés” után tehettük le bűnein-ket. Dr. Rumszauer Miklós, Keczeli Károly, Rajkai István, Tomanek Péter, Nikli Zsolt plébánosok gyóntattak; a német nyelvterü-letről érkezők Huber atyát kereshették meg. Margaritha nővér meg is jegyezte az este folyamán: mennyivel szebb lett az arcotok!

A lelkigyakorlat utolsó napján a Szentlé-lekről esett a legtöbb szó, amely erős köte-lékként megújít bennünket, szabaddá tesz, segít abban, hogy mindenkor a szabadságot képviseljük. Ezért fontos tudnunk: a Szent-lélek akkor is aktív, amikor pihenünk. Ne zárkózzunk el ajándékai, adományai elől! Legyünk gyermeklelkűek, engedelmesek, rendeljük alá magunkat Istennek, s így nagyobb eséllyel lehetünk még nyitottab-bak rá! Kapcsoljuk ki az intelligenciánkat, legyünk egyszerűek, és akkor valóban ajándékként élhetjük meg a Szentlélek működését! Megkaphatjuk a nyelvimát, látomások, sugallatok, szimbolikus képek segíthetnek abban, hogy még tökéletesebben teljesíthessük Isten akaratát. Ha megadjuk a Teremtőnek, hogy életünkben rendet tegyen, akkor minden rendben lesz. Bennünk és körülöttünk is. Az ima pedig lehetővé teszi számunkra, hogy ne gyengüljön, s ne vesz-szen el belőlünk az öröm, mert csak a sugár-zó ember tud másokat is örömre hangolni.

LŐRINCZ SÁNDOR (Kaposvár)Fotó: NAGY ZOLTÁN

példák, tanúságtételek sorával igazolhatta, miként igazítja lépteinket a Teremtő.

– Ha bennetek él a Szentlélek, akkor miért olyan szomorú az arcotok? – kérdezte a nővér, majd tovább fűzte a szót: – Ha Isten Szent-lelkét hagyjuk magunkban működni, akkor nem követünk el bűnöket. Jézus mindent meg akar újítani bennünk. Isten a szeretet, és aki a szeretetben marad, Istenben marad.

Javasolta, Jézusnak kell az első helyet adni életünkben. Ő az egyetlen szabadító és megváltó. Isten nem követ el hibát, csupán lehetőséget ad arra, hogy megtérjünk. Nincs más dolgunk, mint Isten kezét szorosabban megfogni. Ha nem él bennünk Isten, belülről halottak vagyunk, és képtelenek a szeretetre, s ha az Urral hadakozunk, könnyedén bevonz-hatjuk életünkbe mások démonait. A gonosz lélek pedig képes uralni gondolatainkat...

A gyerekkora óta papnak készülő Huber atya – csakúgy, mint Margaritha nővér – bibliai igehelyek tucatjaival igazolta megállapításait, élettapasztalatait. A Szentírás ugyanis minden-re választ ad; Jézus és az apostolok pontosan fogalmaznak. Az atya beszélt a hitpróbákról is, amelyek által a lelkünk meggyógyul, ám akadnak szép számmal olyanok is, akik azt gondolják: a hit nem más, mint illúzió. Utalt Marxra is, aki a nép ópiumának tartotta a vallást, ami elbutítja az embereket. Mint megjegyezte, szerencsére ez az ideológia már rég halott.

Tanított az imáról is. Mint megjegyezte: az igazi imádság engedelmesség. A bűn pedig azzal kezdődik, hogy nem bízunk Istenben.

A félelem akadálya a bizalomnak. Kitért az igazságtalanságra is. János apostolnál is olvashatjuk: Minden igazságtalanság bűn. A kísértés is bűnre vezet, mondván: „nem eszik olyan forrón a kását”, vagy: „az isteni paran-csok betarthatatlanok.” Így a ma emberének engedéllyel kell rendelkeznie a bűnhöz, pedig a Szentlélek erejével minden parancs betart-ható, ám ehhez elengedhetetlen a Lélekben való megújulás.

Azt már Margaritha nővér tanításában hallottuk: itt van a kegyelem ideje, melyből mindenki részesülhet. Istennek nincsenek mostohagyermekei. Annak azonban, aki szeretne e kegyelemből részesülni, meg kell nyitnia a szívét. Arról is szólt, hogy a mai, különösen kaotikus világban szinte önmagukat kínálják a zsákutcákba vezető tévutak, amelyekre – mivel nincsenek kellő ismeret birtokában – sokan rálépnek. A New Age térhódítása különös veszélyt jelent. Óvakodnunk kell egyebek mellett a jóslástól, a boszorkányok tanácsaitól, a reikiről, a ki-neziológiától, a sátáni zenéktől és filmektől, a fehér és a fekete mágiától, a törökszemtől, a horoszkóptól, s olyan könyvektől, mint a Harry Potter. (Bővebben Gál Péter A New Age keresztény szemmel című kötetében. A szerk.) A dohányzás, a piercing és a tetoválás sem Isten óhaja.

A megbocsátásról, annak gyakran rögös útjáról is hallottunk, ám csak akkor tisztulhat meg a lelkünk, ha kiengesztelődünk. Ezért úgynevezett „vezetett” ima hangzott el, amely fogantatásunk pillanatától fogva napjainkig vette nagyító alá sebzettségünket – édes-anyánkkal, édesapánkkal, testvérünkkel, roko-nokkal, egykori barátokkal, munkatársakkal. A kapcsolatok gyógyulását látható, hallható

legyünk leküzdeni önmagunkkal szembeni elfogultságunkat, hogy alázattal vállunkra tudjuk venni mi is a keresztünket.

Jézus nélkül minderre képtelenek len-nénk, hisz a legkisebb keresztnek is elvi-selhetetlenül nehéz a súlya. Hiába hisszük erősnek magunkat, a kereszt, melyet visel-nünk kell, előbb-utóbb felülmúlja erőnket, és összeroskadunk a szenvedés súlya alatt. Csak a hit által vagyunk képesek újból felegyenesedni és haladni tovább életünk rögös útján.

Nehéz önzetlen lélekkel másokért szenvedni, nyitottnak, nagylelkűnek, szeretőszívűnek lenni a durvákkal, a gonoszlelkűekkel, az értelmetlenekkel, a

tapintatlanokkal szemben. Emberi termé-szetünknek ellentmond a krisztusi parancs. Bizony nehéz keresztény lelkülettel for-dulni embertársaink felé, amikor jó szán-dékunkat félreértik, amikor rosszakarattal gyanúsítanak, amikor megrágalmaznak minket. Ilyenkor egyedül a hit adhat erőt, hogy képesek legyünk elviselni az igaz-ságtalanságokat.

Jézus keresztútja és kereszthalála arra tanít minket, hogy minden szenvedés erősíti a lelket, s a szenvedésből mindenkor áldás-forrás fakad, mert minden nagypéntek után eljön a húsvét, a feltámadás, az Élet.

LÉVAY MÁRIA(Fonyód)

Üzlet a Szentlélekkel

Margaritha nővér szerint sok tanult ember nem érti meg, miként lehet új-jászületni a Szentlélekben. Azt mondta: Én huszonhat éve üzletet kötöttem vele, és mindig én voltam a nyertes. Az én üzletem virágzik, de nagyon sok ke-reszt is van az úton, s ez jó jel.


Március 8-án este ünnepi szentmise keretében adott hálát Brieber László balatonszentgyörgyi plébános az elmúlt negyedszázadért. Mint a szentmise bevezetőjében elmondta, hogy 25 éve ez a nap vasárnapra esett, még arra is emlékezik, hogy mi volt az első szentbe-szédében. Eljöttek a hívek a szomszédos településekről: Balatonkeresztúrról, Ba-latonberényből, Vörsről és mindazokból a falukból, ahol 25 év alatt szolgált. A szentmise homíliáját Szűcs Imre nagy-kanizsai plébános mondta, aki felolvasta

Vidám bátorítás Brieber atyától

Negyed század Balatonszentgyörgyön

A Somogy Megyei Önkormányzat régóta megkülönböztetett figyelmet fordít a helyi természeti kincsek és az épített örökség védelmére, a megyéhez kötődő életművek elismerésére és népszerűsíté-sére, s így Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címet adományoz mindazon természeti, szakrális, kulturális, néprajzi és építészeti értékeknek, amelyek nélkül szegényebb lenne ez az országnyi megye. Az utóbbi években a Somogy Megyei Értéktár Bizottság is tevékenyen bekapcsolódott az értékmentésbe, s a te-lepülésekről beérkező javaslatok alapján dönt arról, mi kerüljön be az értéktárba.

A megyei értéktárba idén „beemelt” kincstulajdonosok – éppen egy tucatnyian

Bővült a somogyi kincsestárHarangláb, útmenti keresztek, kálvária, templom és plébánia a díjazottak között

A gamási templom is bekerült az értéktárba

Gamási templombelső

– már a megyehéten megkapták szimboli-kus ajándékukat. A zselici hársmézen, az ebédvesztő-pusztai haranglábon, a gamási világháborús emlékművön, az őrtilosi ütegálláson, a mesztegnyői kisvasúton kívül az értéktárba bekerültek Gölle

a hetvenkét tanítvány szétküldését. Felidézte Brieber László atya szeretetre méltó egyéniségének vonásait: mennyi embert vigasztalt meg, mennyi embert biztatott válságos élethelyzetében, mennyi embert oldozott fel bűneiből ezen a helyen 25 év alatt. Elmondta, hogy Brieber atya az imádságban me-rített erőt küldetése teljesítéséhez. A szentmise után a balatonszentgyörgyi önkormányzat adott fogadást a helyi művelődési házban a meghívott vendé-geknek, ahol Farkas László Nándor, a

település polgármestere köszönte meg mindazt a sok jót, amit Brieber atya tett az emberekért. Mint megjegyezte: Brieber atyának is köszönhető, hogy falujukban áldott béke uralkodik. A papság nevében Kiss Iván marcali es-peres-plébános mondott köszöntőt, aki azt emelte ki, hogy Brieber László az a paptestvér, aki ma is mindig vidáman bátorítja a többieket, mindennap felhívja az egyházmegyében azt az atyát, akinek névnapja vagy születésnapja van. Az ün-nepségen a környék papsága is részt vett.


Kaposvár Városért kitüntetést vett át az idei, januári városnapon Szita Károly polgármestertől dr. Fábry Kornél egy-kori kaposfüredi plébános, aki jelenleg a 2020-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága főtitkáraként tevékenykedik.

Fábry Kornél ötgyerekes katolikus családban nevelkedett, s a Manilában rendezett ifjúsági világtalálkozón már egyértelmű lett számára: papnak hív-ja az Úr. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, 2000-ben szentelték fel. Az Emmánuel Közösség tagjaként Párizsban tanult, majd a kaposvári Szent Imre-templomban Varga László plébános mellé került, és kétéves káplánság után Rómában, az örök városban szerzett szak-licenciát és doktorit. 2008-ban Balás Béla megyéspüspök Kaposfüredre helyezte, s Kornél atya fiatalos hévvel, kiváló szervezőkészséggel vetette bele magát a szolgálatba, a templomrekonstrukcióba és

útmenti keresztjei is, amelyeket a helybéli családok állíttattak. A legrégebbi, hálából állíttatott kőkereszt kétszázötven éves, a legfiatalabb pedig 1981-ből való. A göllei temetődombon található kálvária szintén megőrzendő érték. 1907-ben Sütő Gyula plébános kezdeményezésére kezdték meg

A Kemény mag győzöttSzerencsére ezek az értékek nem holt kincsként vannak jelen a so-mogyiak, főleg a diákok életében. A közelmúltban például a kaposvári Vármegyeháza nagytermét népesí-tették be a fiatalok. Itt rendezték meg a „Somogyi értékek” középdöntőjét, amelyen többek között a somogyvári Kupavárhegyről is kérdezték őket, ahol Szent László király feltételezett első nyughelye volt. Népi hangszer-bemutatót tartottak, a buzsáki lányok büszkén mutatták meg a település gazdag hímzésvilágát, de az ecsenyi tutyikészítésről – merthogy ez is somogyi örökség – is hallottak a versenyzők, akik közül a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpont „Kemény mag” nevű csapata bizo-nyult a legkiválóbbnak.

L. S.

Zsolnay stációkép a göllei kálvárián.

építését, a homokkőből faragott, ezért sérülékeny stációoszlopokra, valamint a szobrokra és a keresztekre való pénzt néhány lokálpatrióta helybéli család adta össze. A kerámia domborművek a pécsi Zsolnay gyárból kerültek ki, s dacolnak az idővel. A 2006-ban megújult kálvária – az önkormányzat gondozásában –, helyi építészeti értékvédelem alatt áll.

Az épített örökség kategóriában ugyan-csak „befutó” lett a gamási plébánia – el-sősorban a belső terek falfestményei miatt –, s a későbarokk, 1814-ben épült, majd 1886-ban átépített, műemléki védelem alatt álló Nagyboldogasszony-templom is. Isten hajlékának külső és belső felújí-tása a 200. évfordulóra fejeződött be, a belső falfestményeket és mívesen faragott oltárokat is restaurálták. Emlékszem, Nikli Zsolt plébános jótékonysági bált is szervezett e nemes célért, s mivel kiváló zenész is, tangóharmonikával állt ki a közönség elé…

(LŐRINCZ)

A megyeszékhely elismerte a plébánosból lett főtitkár munkáját

a plébániai építkezésbe – nagy holdudvart vonzva maga köré.

E rangos kitüntetés átvételét követően arról kérdeztük, milyen érzés volt ott állni a kaposvári Szivárvány Kultúrpalota szín-padán, s hallani a közönség vastapsát. Azt mondta, felettébb felemelő és megható. Kiváltképpen azért örült, mert mások is észrevették ténykedését, igyekezetét. Azt mondta, csak tette a dolgát; azt csinálta, amit Jézus kért tőle.

A közelmúltban dr. Erdő Péter bíbo-ros elszólította Kaposfüredről, s helyére Tomanek Péter atya került. A Nemzetközi

Eucharisztikus Kongresszus Titkársága főtitkára lett, és e komoly, felelősségteljes pozícióban is meglehetősen szerteágazó a munkája. Mint megtudtuk, a Szentszék-től már megkapták a forgatókönyvet, ami alapján elő kell készíteni a 2020-as eseményt. A három témajavaslatot már felterjesztette a bíboros a Vatikánba; Fe-renc pápa április elejére választ közülük. Ezt követően logópályázatot hirdetnek, és elindul azoknak a világi híveknek szóló képzés, akik a kongresszus kapcsán összekötő szerepet vállalnak a plébániák és a közösségek között. L. S.


Krisztus szorongató szeretete Krisztus szorongató szeretete – ez volt az idei, január 15-22 között zajló ökumenikus imahét mottója.

A kaposvári katolikus templomokban készült Hegedüs György képriportja.


A kaposvári Szent Margit Katolikus Óvoda ebben a tan-évben ünnepli alapításának 25. jubileumi évfordulóját. E jeles ünnepet az intézmény összekap-csolta Szent Margitnak, az óvo-da védőszentjének ünnepével.

A január 18-án rendezett ünnepség a Nagyboldogasz-szony Iskolaközpont diákjainak zenés játékával kezdődött, majd Mészáros Ágnes óvodavezető köszöntötte a közönséget a zsú-folásig megtelt csoportszobá-ban. A sokszínű, számos óvodás szavalattal és hangszeres mű-sorral tarkított rendezvényen a fenntartó nevében Nagy Vendel címzetes apát beszélt az óvoda kezdeti éveiről, a fejlődésről és a mostani körülményekről egy-aránt. Kérdésfelvetéssel próbálta mindenki számára megvilágítani

Huszonöt éves a Szent Margit Katolikus ÓvodaSzent Gellért-díjjal ismerték el Czmerk Istvánné óvodapedagógus munkáját

az okot, hogy miért is fontos a katolikus egyháznak, hogy sikeres óvodát működtessen a megyeszékhelyen? A válasz természetesen bibliai forrásból származott, mely szerint „En-gedjétek hozzám a gyermeke-ket, mert ilyeneké a mennyek országa.” Hogyha övék ez az ország, akkor már ebben a kor-ban is meg kell valósítani Isten országát, Jézushoz kell vinni a kicsiket – nyomatékosította.

Az óvoda sikereinek ismer-tetése után felszentelte az intéz-mény legújabb büszkeségét, az első világháború előtti időkből származó, s a közelmúltban felújított Szent Margit-szobrot, amely az óvoda legújabb és leglátványosabb szimbóluma-ként az óvoda előterében lett elhelyezve.

A negyedszázados időszak lezárásához kapcsolódan került sor egy elismerő díj átadására is. Balás Béla megyéspüspök Szent Gellért-díjjal ismerte el Czmerk Istvánné óvodapedagógus munkáját, aki 1993-tól elköte-lezett és példaértékű munkát végez az óvodáért.

Ezt követően Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere mondta el ünnepi gondolatait, kiemelve a város és az óvoda harmónikus kapcsola-tát, sorolva a számos programot és aktivitást, amihez a városi önkormányzat is jelentős tá-mogatást nyújt. Biztosította az intézményt a további támogató háttérről és sok sikert kívánt a folytatáshoz. Ezt követően felkötötte az emlékszalagot az óvoda új zászlajára, mely

ugyancsak az ünnepi esemény-hez kapcsolódóan készült el, rajta az intézmény jelképeivel.

Az óvoda történetéről Mé-száros Ágnes óvodavezető szá-molt be, a vendégek elé idézve a kezdeti időket, beszélve az elmúlt időszak jelentős fejlesz-téseiről és megfogalmazva az óvoda elött álló célokat és le-hetőségeket. Büszkén számolt be a számtalan eseményről és programról, amely megha-tározta az intézmény elmúlt éveit, beszélt az intézmény Vöröskereszt Bázisovivá válá-sáról, a csatlakozást a Zöldovi programhoz és hogy az óvoda a hitéleti tevékenységéhez kap-csolódóan nemrégiben KETT módszer referenciaintézmény-nyé is vált.

Ugyancsak jó volt hallani, hogy az óvoda által kínált sokszínű, lendületes, dina-mikus tevékenységet kitűnő nevelői közösség biztosítja. Jelentős műszaki fejlesztések is történtek az elmúlt időszak-ban. Ennek eredményeként az óvoda mára a város egyik leg-korszerűbb, legbiztonságosabb és legszebb infrastruktúrával rendelkező intézményévé vált, ahol jelenleg négy csoportban, közel 80 kisgyermek tölti mindennapjait.

A rendezvény kísérő prog-ramjaiként gyermekrajz-kiállítást tekinthettek meg a vendégek, „Ilyennek látom Szent Margitot” címmel, fotókiállítás keretében megnézhették az óvoda múltjáról és jelenéről készült képeket, és a programhoz tartozott még az egyházi liturgia tárgyaiból álló kiállítás is.

V. R. (Kaposvár)Fotó: SZERAFIN ZOLTÁN


A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ szín-házi előcsarnokában március 20-ig volt látogatható a somogyi mártírpapokról szóló kiállítás. „A legfőbb és legfontosabb, hogy nevük fel van írva a mennybe.” A régi egyházmegyés felosztás szerint ők a mi papjaink is, ráadásul Hajnal Zénónak nagykanizsai, illetve kiskanizsai kötődése is van – mondta a megnyitón Szűcs Imre atya, aki szerint mindannyiunk erkölcsi kötelessége a mártírpapok szellemi hagyatékának gondozása. „Most amikor egyfajta válsággal küzd a papi hivatás, ők erősítést és bátorítást adhatnak a ma fiataljainak, hogy érdemes az életüket másoknak szentelni. Jézus is azt mondja: amit közületek a legkisebbnek tesztek, azt nekem teszitek" – fogalmazott Szűcs Imre plébános.

Csurgón, a Máriás-kút szomszédságában (ahol a legenda szerint IV. Béla imád-kozott népéért Máriához), a volt téesz-gépállomás és a bezárt, pusztuló sajtüzem helyén nemrég nyílt meg egy hármas célt szolgáló turiszti-kai központ: történelmi park, zarándokszállás és rendez-vényterem is várja az ideláto-gatókat. A zarándokszállással Csurgó városa hamarosan csatlakozik a nemzetközi Mária-út Baranya-somogyi útvonalához. Ez azt is jelenti, hogy programjaink között rendszeresen fogunk kínálni vallási-egyházturisztikai ren-dezvényeket.

Első ilyen rendezvényünk az ökumenikus imahét előtt nem is egy, hanem három eseményt foglalt magába: egy előadás a világ vallásairól, egy kiállítás megnyitása és egy bemutató.

„Világvallások – ami kö-zös bennük és ami nem” cím-mel Mohay Borbála középis-kolai tanár (Bp., ELTE Tre-fort Gyakorló Gimnázium) vetítettképes előadásában összefoglalót adott a hat nagy világvallás keletkezéséről, elterjedéséről, jellemzőiről. Kiemelte a hasonlóságokat, bemutatta az alapítókat, el-

helyezte a vallásokat a törté-nelem idővonalán és korunk világtérképén, s mindezzel kicsit érthetőbbé is tette szá-munkra a mai világban zajló eseményeket.

Ezután Marics József berzencei plébános, püspö-ki tanácsos megnyitotta „A diktatúra somogyi mártír-papjai” c. kiállítást, melyet ő maga állított össze, bemutatva Martincsevics Pál gyékényesi, Padányi Sándor inkei plébá-nos és Hajnal Zénó nagyatádi ferences házfőnök életét és vértanúságuk körülménye-it: 1945-ben gyilkolták meg

Somogyi mártírpapok Csurgón

mindhármukat bolgár és szov-jet katonák.

Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a Kaposvári Egyházmegye a Somogy Megyei Kormányhivatal galériájában mutatta be tab-lósorozatát. A kiállítás kez-deményezője, gondozója és a vándorkiállítások szer-vezője Rajkai István atya Kaposvárról, a Hősök temp-lomából. Az első állomáson a csurgói középiskolások (Csokonai református gim-názium, Kolping középisko-la) rendhagyó hittanórákon ismerkednek a mártír papok

Nagykanizsára is eljutott a vándorkiállítás

történetével, és megtekint-hetik azt a bemutatót is, amelyet a szervezők az öku-menikus imahét alkalmához kötve gyűjtöttek össze: há-rom keresztény gyülekezet papi öltözékeit, istentiszteleti tárgyait hozzák közel hívő és nem hívő látogatókhoz egyaránt a csurgói Jézus Szíve Plébánia, a Csurgói Református Egyházközség, a csurgói, gyékényesi és porrogszentkirályi evangéli-kus gyülekezetek lelkipász-torainak segítségével.

BAKONYI IBOLYA(Csurgó)

P. Hajnal Zénó OFM (1920-1945)

Padányi Sándor (1884-1945)

Martincsevits Pál (1909-1945)

Marics József plébános a megnyitón, Fotó: Kanizsa TV


Balás Béla, a Kaposvá-ri Egyházmegye püspöke szentelte fel a Szent Lénárd ferencesről elnevezett új börtönkápolnát múlt év december 22-én.

A karácsony előtti ün-nepélyes alkalmat Nagy István bv. ezredes, intézet-parancsnok nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a fogvatartottak vallásgya-

Felszentelték az új börtönkápolnátkorlására mostantól sokkal kultúráltabb kereteket tu-dunk biztosítani, mint eddig.

Kiemelte, hogy a ke-resztút lett a helyiség egyik meghatározó eleme, amely Jézus szenvedésének tizen-négy stációját mutatja be. Az egységes stílusban ké-szült képeket az intézetben lévő egyik tehetséges elítélt festette meg, aki alkotása-it az intézetnek ajánlotta fel.

A kápolnában helyet ka-pott az adományként ér-kezett új oltár is, amelyet Meiszterics László készített Lukácsi Géza börtönlelkész közreműködésével.

A megyéspüspök köszön-tőjében hangsúlyozta, hogy örömmel tett eleget a meg-hívásnak, mivel a vallásgya-korláshoz méltó helyiség kialakítását ő is hiánypótló-nak tartja.

Beszédét a kápolna fel-szentelése, majd az ünnepi szentmise követte, amelyen Lukácsi Géza, az intézet lelkésze segédkezett. A püs-pök reményei szerint minél többen fogják látogatni majd az új kápolnát, továbbá hisz abban, hogy az a hit és imád-ság helye lesz a jövőben. Útravalóul elmondta, hogy a szorongás és félelem a belső rácsok lebontásával

szüntethető meg, a valódi szabadsághoz, lelki egész-séghez pedig Istenen keresz-tül juthatunk el.

A rendszerváltást követő időszakban kialakított régi kápolnát 1999-ben szentelték fel, 2000. szeptember 15-től pedig elkezdődött a börtön-lelkészi szolgálat Kaposvá-ron. A helyiség – más kö-zösségi tér hiányában – több funkcióval működött egé-szen a tavalyi évig, amikor lehetőség nyílt a börtönépü-let tetőterében két, teljesen új terem kialakítására, amelyet az intézet pályázati forrásból tudott megvalósítani.

A kápolna névadója a XVIII. században élt Szent Lénárd ferences lelkipásztor, aki több mint negyven éven át szolgált Itáliában népmisz-szionáriusként.

(Forrás: SMBV Intézet)


Múlt év december 10-én ünnepélyes kere t ek közö t t ava t ták f e l é s szentelték meg a jelentős állami támogatással épült Zselic Katolikus Idősek Otthonát Zselickislakon. A kilencvenöt személy befogadására alkalmas intézményt – amelyet Zöldy Pál vezet – Balás Béla kaposvári megyéspüspök áldotta meg.

Az avatóünnepségen többek között megjelent Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil kapcso-latokért felelős államtitkára, a Ma-gyar Nemzeti Bank részéről Naszvadi György, örökös államtitkár. Soltész Miklós felolvasta Orbán Viktor mi-niszterelnök levelét. Ebben egyebek mellett ez áll: „Kedves Beton Atya! Egy nemzet közösségének erkölcsi tartása nemcsak arra terjed ki, hogy segítse a fiatalok törekvéseit, hanem arra is, hogy megbecsülje idős tagjait, akik egykor értük dolgoztak. Vissza kell adni a sze-retetet és gondoskodást nekik, mert úgy igazságos, hogy szép és nyugodt idős kor legyen a tevékeny munka jutalma, és nem a magány. Ehhez a munkához kívánok sok erőt és egészséget!”

Püspöki áldás az otthonraBalás Béla: Ajtaja tárva legyen égnek, földnek!

Balás Béla megyéspüspök a követke-ző szavakkal áldotta meg az egyházme-gye legújabb intézményét, amelyet már megszerettek az otthonlakók:

– Az egyik legkedvesebb magyar sza-vunk az „otthon”. Nincs otthona a kivert kutyának, az árva gyereknek, a száműzöt-teknek, vagy a raboknak. Jézus Krisztus-nak szava szerint viszont van otthona a szelídnek, a tisztának, a szenvedőnek.

A Magyar Kormány és a Kaposvári Egyházmegye megpróbál „otthont”

teremteni sokunknak. Nem hajléktalan szállót készítünk, többet szeretnénk, mint menedékhelyet. Talán a régi karácsonyi gyermekének emlékeztet a hely felelősségére, szépségére: Mennyország ajtaja, nyílj ki csak egy cseppet, nyílásodon által lopva, hogy belessek!

Adja meg a Jóisten, hogy a Zselic Otthon ajtaja tárva legyen égnek, földnek!

Legyen áldott ez a Ház, a benne lakók, az itt dolgozók!

Sebestyén Péter, a marosvásárhelyi Szent Imre Egyházközség plébánosa Ezüstbeszéd című kötetét mutatták be február 7-én az esti misét követően a Szent Imre Kollégium nagytermében. A szerzőt – aki 2006-tól a marosvásárhelyi templom plébánosa –, Varga László plébános, püspöki helynök köszöntötte.

A kötet születésének körülményei-ről, az egyberostált szentbeszédekről, esszékről, példaképekről, a kisebbségi létben élő magyar hívek vallásgya-korlásáról Lőrincz Sándor, lapunk főszerkesztője kérdezte az ezüstmisés szerzőt, aki szolgálatában nemcsak a hitvédelmet tartja fontosnak, hanem

a rábízottak identitásának megőrizte-tését, és az anyanyelv-ápolást is. Szó esett a mindennapok és az ünnepek hangulatáról, az odaát is tapasztalha-tó paphiányról csakúgy, mint a lelki szépség ismérveiről, az erdélyi ember jellemvonásairól, s a gyógyító csendről. A tizenöt kötetes plébános azt vallja: Lelkünk csendje a szavak zajszűrésével kezdődik, s a csend nem más, mint Isten szívdobogását hallgatni.

A jó hangulatú könyvbemutatót dedikálás követte; Sebestyén Péter atya korábban megjelent köteteiből is kedvére válogathatott a közönség.

Fotó: PÓRA GABRIELLA

EzüstbeszédBemutatták a marosvásárhelyi plébános kötetét


Február 18-án ismét lélek-kapuk nyíltak, megélhettük a találkozás, a közösség erejének örömét Balaton-szemesen, ahol 19. alkalommal hozott össze időset, fiatalt, kicsit és nagyot a Jóisten ifjúsági találkozó keretében.

Borza Miklós, balatonszemesi plé-bános azzal a szép gondolattal nyitotta meg a találkozót, hogy amit itt kapunk, azáltal legyünk jobbak és egyre több jót tegyünk másokkal. Vigyük tovább a lelkünkben és adjuk tovább a szeretetet.

Legyünk tiszták, hősök, szentek! – hangzott el a tanítás során Roca Daniel esperes, babócsai plébánostól a felhívás, mely az egész találkozó szellemiségét áthatotta. Több értékes gondolata között felhívta a fiatalok fi-gyelmét arra, hogy a szentmisére járás nem kedv kérdése, hanem kötelesség a keresztény ember számára, abban az értelemben, ahogy az édesanya is felkel a gyermekét éjszaka megetet-ni – szeretettel, jó szívvel vállalni a kötelességeimet. A felnőttek, szülők ne csak küldjék, vigyék a gyermeket a templomba! Ne hagyják, hogy az „ágyikó melege” vagy a „gagyi tévé” érzelmileg befolyásolja a gyermeket!

Szent László király emlékévében fontos, hogy a lelkünk egyre nemesebbé váljon, hagyjuk, hogy Isten vezessen, legyünk példaképek a környezetünkben, „világítsunk”, bocsássunk meg annak is, aki ellenségesen viselkedik. Ne legyen „ciki” jónak lenni!

Róka Dani atya még arra is felhív-ta a hallgatóság figyelmét (humoros hasonlattal), hogy olyan nincs, hogy valakinek nincs bűne. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs bűne, akkor három lehetőség van: Vehet egy repülője-gyet Rómába a szentté avatására, helyet cserélhet a Mária-szoborral, vagy megpróbálhatja felébreszteni a lelkiismeretét.

A tanítással párhuzamosan Nyéky Kálmán kaposvári plébános, a kicsik nagy örömére, Riska és Csibe segítségé-vel elevenítette fel Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének életét.

A vidám hangulatú előadást, melyet a Török Daniella által vezetett énekek tet-tek mozgalmassá, a kicsik nagy tapssal jutalmazták.

A szentségimádás és az azt követő szentmise alatt is a zenei szolgálatot a nagykanizsai Magvető közösség végez-te. Memi (Némethné Horváth Emília) és csapatának dalai ismét magasba emelték lelkünket.

A falu „gasztroangyalai” (lelkes hívek) immár 19. alkalommal gon-doskodtak arról, hogy a hasunk is megemlegesse a találkozót. A finom szendvicsek mellett pogácsa, sütemény és tea is várt ránk.

A délutáni program során a kisebbe-ket kézműves foglalkozásokra hívtuk, szép számmal jöttek is. Az ügyes kezű gyerekek a siófoki ferences nővérek, Koncsag Renáta helyi hitoktató, Niki, Zsú és Bözsi segítségével készítettek szebbnél szebb dolgokat.

Tiszták, hősök, szentek. . .Ifjúsági találkozó Balatonszemesen – immár 19. alkalommal

Ezzel párhuzamosan a nagyobbakat egy stratégiai játék – Út a dicsőséghez – várta, melyet Nagy Attila, Kollár Róbert, Illyés Richárd és Müller Tamás vezetett. Az izgalmas játék végén a legjobbat királlyá koronázták.

A találkozót a Novák Gergő vezette táncház zárta, melyben a talpalávalót a Dió banda húzta.

Személyes élményeim közül a találko-zás örömét emelném ki. Olyan világban élünk, ahol szinte minden elektronikusan történik, ahol az embereknek nincs idejük, akaratuk a személyes találkozásra, nem tudnak minőségi időt eltölteni egymással. Ebben a világban ritka értékes dolog egy ilyen találkozó. Ahol kisgyermek, kamasz és felnőtt egyaránt barátságokat köt. Különleges barátságok ezek, melyek az isteni szeretetben gyökereznek, köttetnek és sokszor örökre szólnak.

BALOGH ERZSÉBET (Lad)Fotó: HUNYADI LÁSZLÓ


A Marcali Római Katolikus Egyházközség minden évben – a farsangi időszakban – szer-vezi meg a mindig sok embert vonzó közös-ségi bálját. E rendezvény azonban nemcsak a keresztény hívek, hanem minden jó szándékú ember előtt nyitva áll, azok számára is, akik szeretnek közösségben lenni és együtt ünne-pelni, beszélgetni, táncolni, miközben minden évben finom vacsora várja a bálozókat.

Az idei XVII. Marcali Katolikus Bált február 4-én tartották meg a Marcali Gyer-mekélelmezési Központban (GYÉK). A rendszerváltozást követően az egyházközség kezdetben a saját közösségi házában kezdte újra feleleveníteni ezt a régi hagyományt, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel lassan kinőtték a régi kereteket, így évek óta már a GYÉK ad otthont a rendezvénynek.

A bált mindig nagy készülődés és szervezés előzi meg, így volt ez a mostani alkalommal is. A szervezőmunkából ezúttal is Sávoly Andrea és Gelencsér Róbert, a GYÉK vezetője, illet-ve az egyházközség világi elnöke vették ki részüket: hiszen gondoskodni kellett a finom vacsoráról és egy változatos zenés-táncos, verses programról. Az este háziasszonya dr. Szerbné Kramcsák Ilona nyugalmazott tanár-nő volt. A rendezvényen közreműködött még Markos Antal, valamint a Marcali Szivárvány Nyugdíjasklub csoportja, akik a ’60-70-es éveket idéző retro-táncprodukciót adtak elő.

A jelenlévő mintegy 140 fő, akik az egészen fiataloktól az idősebbek korosztályokig kép-viseltették magukat, vastapssal jutalmazták a látványos előadást.

Ezt követően Kiss Iván c. prépost, es-peres-plébános köszöntötte a résztvevőket. Felidézte beszédében, hogy a katolikus bá-loknak Marcaliban is már régi hagyományai vannak. A világháború előtt ugyanis nagy si-kerrel tartottak elődeink bálokat, amelyek a közösség összetartására szolgáltak. Ezekről korabeli írásokban olvashatunk, illetőleg az idős emberek is szívesen emlékeznek vissza a régi mulatságokra. A háborút követően aztán ezeket a rendezvényeket, a fennálló hatalom sokáig nem engedélyezte. Végül csak a rendszerváltozás után éledhetett újjá ez az egyházi szokás is. Iván atya, mint elmondta, a XVII. Marcali Katolikus Bál lassan nagykorú lesz. Beszédében kiemelte, hogy e bálok résztvevői között valamennyi korosztály, s az orvostól a nyugdíjasig min-denki képviselteti magát. Nagyszerű e kö-zösségben vidáman eltölteni egy közös estét.

Végül pedig kiemelte, hogy mint minden évben, az idén is jótékony célokat szolgál a bál, és a hittanos gyermekek nyári tábo-roztatását támogatják a belépőjegyek és a tombola árából. Befejezésképpen a hittanos gyermekek részéről Király Kristóf általános iskolás tanuló köszönte meg mindenkinek

Marcaliban mulattakJótékony célokat szolgál a lassan nagykorúvá váló keresztény bál

a részvételt és a gyermekeknek felajánlott támogatásokat.

A nyitó táncot követően kezdődött a finom vacsora felszolgálása és elfogyasztása, majd később folytatódott a nagysikerű tombola-sorsolással. A vidám hangulatú katolikus bált hajnalig tartó zene és tánc zárta. A jelenlévők közül sokan már most megfogalmazták azon óhajukat, hogy már alig várják a 2018-as mulatságot.

KISS KÁLMÁN (Marcali)


CD-ajánlóBámulatra méltó misszió az, amit a Böszörményi Gergely vezette Stereo Kft végez. Számos evangelizációs tevékenységük közül hadd emeljem ki a Református Zenei Fesztiválok

megrendezését a Művészetek Palo-tájában, illetve a koncert CD-n, majd 2009-től DVD-n való megörökítését. Ezúttal már a XV. korongot hall-gathatjuk, amelyre a MÜPA Bartók hangversenytermében 2016. július 2-án rögzített hangverseny anyaga került. A Református énekek című CD-n is éteri magasságba csalogat

bennünket a „szárnyas szó”. Tizenöt énekkar ad ízelítőt gazdag reperto-árjából; köztük határon túli kórusok is – felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről. Ezúttal Bagdy Emőkét, a pszichológiatudományok kandidá-tusát kérték fel igeolvasásra, s Halász Béla délvidéki református püspök áldotta meg a közreműködőket és a közönséget.

Beszerezhető: Periferic Records - Stereo Kft . Budapest , Bartók Béla út 59. tel.: +36-1-385-63-43 [email protected]

A délelőtti szentmisét követően, március 5-én nyílt meg dr. Fülöp Péter kiállítása a kaposvári Szent Margit-templom hittantermében, amely kamaratárlatok kiváló helyszíne. A Csiky Gergely Színház megbízott igazgatója az El Caminon készített fotóiból válogatott. A tárlatnak Szita Károly, Ka-

posvár polgármestere volt a fővédnöke, a híveket Gelencsér Attila országgyűlési képviselő köszöntötte. A kiállítást dr. Rumszauer Miklós plébános nyitotta meg, s mint megjegyez-te: az útnak számtalan kegyelmi ajándéka van. A felvételeket március 31-ig tekinthették meg az érdeklődők.

A kaposvári Szent Margit-templom hittantermében

Fotókiállítás az El Caminoról

SPIRITUS ✙ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA • Szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Tagjai: KISS IVÁN, LÕRINCZ SÁNDOR (elnök), DR. RUMSZAUER MIKLÓS, VARGA LÁSZLÓ • Felelõs kiadó: DR. RUMSZAUER MIKLÓS • Szerkesztõség: Kaposvár, Dr. Kovács Sebestény Gyula u. 2. • Telefon: 82/512-394 • Tipográfia, nyomdai elõkészítés: VÁRNAI KÁROLY – www.igrafika.hu • A lap készült a VUPE 2008 Kft. gondozásában.

Documents

A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA 19. évfolyam, 1. …kaposvar.egyhazmegye.hu/wp-content/uploads/2013/09/Spiritus_2017... · A csendnek hatalma is van, hogy megérezd, neked miért