A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános és szolgáltatás általános

szabályairól szóló törvény (Ket.)szabályairól szóló törvény (Ket.)

Papp Kornél irodavezetőPapp Kornél irodavezető

A közigazgatás fogalma A politika által gyakran motivált, mindig valamilyen közfeladatra, közcélra,

közszolgáltatásra irányuló végrehajtó, szervező, rendező tevékenység, mely gyakran a közhatalom birtokában, mindig a jog keretei között működik, sajátos szervezettel és személyzettel

rendelkezik.

A sajátos szervezetrendszer Államigazgatás - centralizált

koncentrált általános hatáskörű: Kormány különös hatáskörű: minisztérium

dekoncentrált általános hatáskörű: megyei kormányhivatal különös hatáskörű: központi hivatalok (MÁK)

Önkormányzati igazgatás - decentralizált

Paraadminisztráció - decentralizált

A paraadminisztráció fogalma

„para-” [gör.] = ahhoz hasonló, majdnem olyan, de nem teljesen

tevékenyen részt vesznek a közigazgatási teendők ellátásában

a decentralizáció termékei

Paraadminisztratív szervek köztestületek

MTA, szakmai és gazdasági kamarák stb. közalapítványok magánszemélyek

repülőgép vagy hajó kapitánya közszolgáltató szervek

közintézmény, közintézet,közüzem stb.nem állami – hatósági engedéllyel !!!

Közigazgatási cselekmények

jogi hatás nélküli cselekmény közigazgatási aktus – van jogi hatás

= a közigazgatás valamely szervének közfeladata, közszolgáltatása keretében, annak teljesítésére irányuló akarat-nyilatkozata a kívánt jogi hatás elérésére.

Az aktusok osztályozása Közigazgatási jogi aktusok

egyoldalú közhatalmi aktus (pl. kérelem) közintézményi stb. aktus (pl. határozat

felvételről) – leggyakoribb!!! működési aktus (pl. utasítás konkrét

ügyben) Kétoldalú (pl. közoktatási megállapodás)

Nem közigazgatási jogi aktusok munkajogi, pénzügyi jogi, polgári jogi

Az aktusok érvényességi kellékei I.

Alkalmassági feltétel érthetőség (pl. a rendelkező rész

tartalmazzon állítmányt) egyértelműség: a döntéshozó fejezze ki

pontosan, hogy mi a döntése célra alkalmasság (pl. a szankció ne

hiányozzon)

Az aktusok érvényességi kellékei II. Jogi feltételek:

Pozitív feltételek legyen joga aktuskibocsátásra az aktus

kibocsátójának [= ha feladattal, hatáskörrel, illetékességgel bír]

az aktus legyen jogszerű [= magasabb jogszabályba ne ütközzön, jogi normán alapuljon, feleljen meg a kibocsátó belső normájának (pl. SZMSZ)]

az aktust a jogszabály szerinti eljárási rendben kell kibocsátani

Negatív feltétel: ne legyen semmis

1993/LXXIX. tv. [Kt.] 83.§ (1)

A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott

esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

2011/CXC. tv. [Knt.] 37. § (1)

Kt. 83.§ (2) és Knt. 37. § (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a

kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

Az eljárást megindító kérelem

Alapeljárási kérelem Jogorvoslati kérelem

felülbírálati kérelem egyéni érdeksérelemre hivatkozással tanulói jogviszony létesítés/ megszüntetés,

óvodai felvétel/kizárás ill. fegyelmi ügyekben másodfok a fenntartó, egyéb esetben min. 3 tagú bizottság

törvényességi kérelem jogszabálysértésre hivatkozással a másodfok mindig a fenntartó

A másodfok lehetőségei

a kérelem elutasítása a döntés elmulasztójának döntésre

utasítása (felhívása) cassatio = megsemmisítés ill. új

döntésre felhívás reformatio = a fenntartó esetén a

döntés megváltoztatása (kivétel mérlegelés alapján hozott döntés súlyosbítása)

Eljárási szabályok

a Kt. 83. § és Knt. 38. § 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

[különösen a 36. §] közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004/CXL. tv. [Ket.]

A Ket. szerepe az eljárásban a Ket. általánosan másodlagos, azaz minden

szabályát megelőzi az ügyfajtáról szóló anyagi jogszabály eljárási szabálya [Kt., 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet]

A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, elmulasztására, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra alkalmazni kell [Kt.83. § (7) bek. és Knt. 38. § (3) bek.]

A közlésre alkalmazni kell [83. § (9) bek. és Knt. 38. § (5) bek.]

A határidő számítása Általában napokban számítjuk (30 nap). Nem számít bele a határidőbe:

kézbesítés napja szóbeli közlés napja hirdetménynél a kifüggesztés és levétel napja

Hónapokban, években megadott határidőnél az a lejárat napja, ami számánál fogva megfelel a kezdőnapnak.

Ha a lejárat napja munkaszüneti nap, akkor a lejárat napja a következő munkanap 24. órája.

Különbözik az anyagi jogi és eljárásjogi határidő számítása.

Jogorvoslati határidők

Az elsőfokú határozat ellen a Kt. 83. § (2) ill. Knt. 37. § (2) alapján 15 nap jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén

A másodfokú határozat ellen a Kt. 83. § (8) ill. 38. § (4) alapján 30 nap jogszabálysértés esetén

A jogerő

Első fok ha 15 napon belül nem nyújtottak be eljárást

megindító kérelmet ha a fellebbezésről lemondanak

Másodfok a közléssel jogerős azonnali végrehajtását rendelheti el a

döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja

A határozat A határozat anyagi jogi értelemben

egy végleges döntés, méghozzá érdemi döntés, amely az első fokú eljárást lezárja.

Tartalma lehet: valamely jog megállapítása valamely kötelem kimondása bizonyítvány, igazolvány kiállítása nyilvántartásba vétel

Alakszerű határozat részei I. Fejrész

az intézmény megnevezése az ügy száma az ügyintéző neve az ügyfél neve, lakcíme az ügy tárgya a „Határozat” szó

Rendelkező rész az intézmény döntése a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának

helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás

Alakszerű határozat részei II.

Indoklás a megállapított tényállás az elfogadott bizonyítékok az ügyintézési határidő leteltének napja azokat a jogszabály helyeket, amelyek

alapján az intézmény a határozatot hozta

a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályokra történő utalás

Alakszerű határozat részei III.

Záró rész hely; idő; hatáskör gyakorlójának neve; kiadmányozó neve, beosztása (de csak ha nem ő

a hatáskör gyakorlója is egyben); pecsét; kiadmányozó aláírása (megegyezik a szerv

vezetőjével, ha nem: „nevében és meghatalmazásában” – LB 1/2003. KPJE]

Nem alakszerű határozat jegyzőkönyvbe foglalt határozat hozható, ha a

jogszabály nem zárja ki, a kérelmező jelen van és nem kéri a határozat kézbesítését

ügyiratra feljegyzett határozat hozható, ha az ügyfél szóban előterjeszti kérelmét, és azt az eljáró szerv azonnal teljesíti

jogszerű hallgatás esetén [az ügyfél vmely jog megszerzésére írásban eljárást indít, nincs ellenérdekű ügyfél, határidőn belül a hatóság semmilyen döntést nem hoz, a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.]

bizonyítvány, igazolvány kiállítása

A jegyzőkönyv

A Ket. szerint 11 esetben kötelező felvenni, pl.: tárgyalás lefoglalás ügyfél meghallgatása tanú meghallgatása kérelem szóbeli előterjesztése bizonyítási cselekmény

A jegyzőkönyv részei I. Fejrész

az intézmény megnevezése, az ügy tárgyának a száma, az ügyintéző neve.

Személyi rész meghallgatott neve; lakcíme; ejárásjogi helyzete figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire

(hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette)

A jegyzőkönyv részei II.

Érdemi rész tárgybeli kérdések, arra adott válaszok,

észrevételek, értelemszerű elemek rögzítése;

képviselő észrevétele

A jegyzőkönyv részei III. Záró rész

hely, dátum; meghallgatott személy és képviselőjének, továbbá

tanúnak, ügyintézőnek, a jegyzőkönyv vezetőjének oldalankénti aláírása, méghozzá (Ket. ezt sem írja) az utolsó gépelt sor alá közvetlenül).

Aláírás előtt vagy át kell neki adni átolvasásra, vagy előtte fel kell olvasni a jegyzőkönyvet.

Amennyiben van észrevétele, záradék formájában rögzítik azt.

Ha megtagadják az aláírást, azt is záradékban kell rögzíteni az „Okkal/ok nélkül megtagadta az aláírást.” Ha kér egy példányt másolatban, azt át kell adni neki.

A képviselet Törvényes: pl. családjogi törvény kimondja, hogy a

gyermeket a szülő képviseli. Meghatalmazotti: olyan megbízási jogviszony,

amikor a gyermek/szülő helyett, az ő nevében a meghatalmazott egy meghatározott ügyben adott cselekményeket végez.

bárki lehet, általában azonban ügyvéd vagy közeli hozzátartozó

eredeti példányban kell majd benyújtani, vagy hitelesített formában csatolni az iratokhoz; közokirati vagy teljesen bizonyító magánokirati formát kell produkálni.

Ügygondnoki: gyámhatóság rendeli ki (pl. külföld)

Köszönöm a figyelmet!

Papp Kornél irodavezetőMRE Zsinati Oktatási Iroda

Tel: 06-1/460-0710Fax: 06-1/460-0711

Mobil: 06-30/638-6645Email: papp.kornel@reformatus.hu