1

2

• a szakiskolai képzésben tanítók körében elsőként a kereskedelmi iskolai tanárok képzését szabályozták (1872)

• a felsőbb kereskedelmi iskolák szaktanárai kezdetben jogászok, matematikusok vagy államszámviteli vizsgát tett szakemberek voltak

• a kereskedelmi tanári képesítés követelményei a külhoni országokban az 1800-as végén kerültek kidolgozásra és érvényesítésre– Ausztria (1870), Franciaország (1893), Bajorország (1895)

• a hazai kereskedelmi tanári képesítés és képzés szabályai, a hazai középtanodai tanári képesítés és képzés részeként, illetve azzal közel egyidejűleg, azonos minták alapul vételével kerültek kidolgozásra

3

A tanárképzést szolgáló korabeli keretek• a középtanodai tanárképzésben

– tanári képesítő vizsga szabályzata (1849, 1853, 1861, 1875, 1882, 1883, 1888, 1893)

– tanárvizsgáló bizottságok felállítása (1862,1863)– tanárképezdék létrehozása (1871/72, Trefort:

1873/74)• a kereskedelmi tanárképzésben

– kereskedelmi iskolai tanári képesítés (1872, 1895)– kereskedelmi iskolai tanárvizsgáló bizottság (1895)– tanárképző intézetek létrejötte

• a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet (1898)• a Gazdasági Szaktanárképző Intézet (1936)

4

• az egyetemi szaktárgyakban való kellő felkészültség bizonyítása mellett megfelelő jártasság tanúsítása a filozófiában, az anyanyelvben és a német nyelvben

• a tanári képesítő vizsga részei1. általános vizsga2. szakvizsga

• a tanári képesítő vizsga módjai1. házi dolgozat2. zárthelyi dolgozat3. szóbeli vizsga4. próbaelőadás

5

• a szaktanulmányok megszerzése– a pesti egyetem bölcsész kar és– a műegyetem rendes előadásain

• a pesti egyetemi szeminárium és néhány órás nevelési témájú előadás

• pedagógiai képzés és a képesítés részeként a pedagógiai felkészültség vizsgálata még nem szerepelt az elvárások között

• az 1862. és 1863. évi tanári képesítési szabályok 1875-ig voltak érvényben

• a kereskedelmi iskolai tanárok képesítése a reáltanodai tanári képesítés szerint folyt 1872-től, de a jelölteknek csak a szakvizsgát kellett letenniük

6

Kereskedelmi iskolai tanári képesítés - 1895

• a kereskedelmi iskolai tanárjelölteknek is kellett a szakvizsga mellett alapvizsgát tenni– előfeltétel: négy félévi tanulmányok a pesti/műegyetemen, alapvizsga követelmények szaktárgyanként differenciáltan

• Felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság létrehozása a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság részeként

Kereskedelmi iskolai tanárképzés• Tanárképző Intézet létrehozása

1898-ban, célja:– útmutatás a tanításra– az egyetemen nem tanult

tárgyak oktatása (speciális intézeti előadások és szemináriumi gyakorlatok)

– szakmai- és pedagógiai gyakorlat megszerzése

– jelöltek szakvizsgálatra való előkészítése

• képzés pesti/műegyetemen• gyakorló iskola a Budapesti

Kereskedelmi Akadémia felső kereskedelmi iskolája (hospitálás, próbaelőadás)

7

Kereskedelmi iskolai tanári képesítés

• négy szakcsoportban, különböző szakirányokon,ezek

– A (4), B (3), C (2) szakcsoportokban különböző tárgyakra és e mellett kiegészítő képesítések

– a kereskedelmi iskolai tanári képesítés megszerzése a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság részét képező felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság előtt letett vizsga keretében

• a Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság 1920-ban bekerült a pesti egyetem Közgazdaságtudományi kar Kereskedelmi szakosztályába

Kereskedelmi iskolai tanárképzés1908: a Kereskedelmi Iskolai

Tanárképző Intézet szervezeti szabályzata szerint a pedagógiai vizsga kötelező a kereskedelmi iskolai tanárjelölteknek is – kollégium lehetőségével

1910/11: új néven - Állami Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet

1920: a pesti egyetemen létrehozott Közgazdaságtudományi Kar Kereskedelmi szakosztályának részeként működött tovább – a képzést a Kar biztosította

1924: tanári képesítő vizsga részei1. alapvizsga2. szakvizsga3. pedagógiai vizsga

1928: önálló gyakorló iskola a felső kereskedelmi iskolai tanárképzés támogatására

8

Kereskedelmi iskolai tanári képesítés

– a felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság a közgazdaságtudományi képzéssel együtt 1934-ben átkerült a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre

Kereskedelmi iskolai tanárképzés1934: a gazdasági szakiskolai tanárok

képzése a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem feladata lett

1935: Országos Felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság önálló szervezetként működik – tagjai a József Nádor Műszaki Egyetem karainak azon tanárai, akik a ker. isk. jelölteket tanították

1936: a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet új néven és bővebb tanárképesítési jogkörrel az Állami Felső Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetté, majd rövid időn belül Gazdasági Szaktanárképző Intézetté alakult át

9

Feladata

• a gazdasági (kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági) tanári pályákra készülők pedagógiai felkészítésének és gyakorlatának biztosítása

• a gazdasági szaktanári képesítő vizsgára való előkészítés

10

A tanári képesítésre csak a Gazdasági Szaktanárképző Intézet tagjai jelentkezhettek

I. kereskedelmi szakcsoportok

II. műszaki tárgycsoportok

III. mezőgazdasági tárgycsoportok

valamely szaktárgyának gazdasági szakiskolában/középiskolában való tanításra

A gazdasági szaktanári képesítő vizsga részei

1. alapvizsga2. szakvizsga3. pedagógiai vizsga

A gazdasági szaktanári képesítés eredményeként elnyerhető képesítések

I. kereskedelemi területen A,B,C,D,EII. műszaki területen 1-7.III. mezőgazdasági 1-

2.

tárgycsoportokban

11

1948.• megszűnt a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

folyó gazdasági szaktanárképzés - a Közgazdaságtudományi Kar önálló egyetemmé vált (MKKE)

1950.• a Műszaki egyetem indult tanárképzés az ipari szakiskolák tanárainak

képzésére - Műszaki Tanárképző Intézet létrehozásával• mezőgazdasági szaktanárképzés Gödöllőn indult - Mezőgazdasági

Szaktanárképző Intézet létrehozásával1951.• főiskolai szintű műszaki tanárképzés az ország különböző részein1958/59/60• elsőként a B szakcsoportban,majd az A szakcsoportban indult be a

közgazdász tanárképzés háromszakos, majd kétszakos képzésként1960-tól• a szakmai tanárképzés szervezetei fokozatosan a szaktudományos

képzést nyújtó felsőoktatási intézménybe integrálódtak• kezdetben pedagógiai és pszichológiai tanszékek, majd intézetté

szerveződött formában biztosítják a szakmai tanárképzés személyi és tárgyi feltételeit

12

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

Szabóné dr. Berki Éva

berki.e@eik.bme.hu