Mócsy Ildikó

A természettudomány

A természettudomány szakágazatai:

- alap tudományok:

fizika

kémia

biológia

földtudományok

csillagászat

- alkalmazott tudományok:

mérnöki

mezőgazdaság

orvostudomány

- matematika, társadalom tudományokat

(filozófiát, szociológiát)

Budapest, 2010. december 3-4.

A természettudományi kutatások módszerei:

- megfigyelés (passzív, aktív)

- feltevés

- a matematikai képletekben való kifejezés,

modellezés

Dolgozat célja:

Budapest, 2010. december 3-4.

Első megfigyelések:

- az élővilág

- az anyag tulajdonsága, kölcsönhatások,

viselkedési formák

Az anyagismeret az ősember tűzgyújtásával kezdődött

Egységes a természettudomány – fizika

(fizika görögül fűzisz – természet)

Csillagászat

Társadalmi, vallási szükséglet

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Atomista elmélet Leukiposz (i.e.490 -470- )

Démokritosz (i.e.470–460 – i.e. 370)

Arisztotelész : Démokritosz-ról a „Meteorológia”- ban

„ Nézete szerint a szubsztanciák oly kicsinyek, hogy kibújnak az észlelésünk alól, mindenféle formáik és mindenféle alakjaik és nagyság szerinti eltéréseik vannak. Ezekből immár, mint elemekből származtatja és állítja össze a szemmel látható, illetve az érzékelhető tömegeket.”

Budapest, 2010. december 3-4.

Epikurosz (i.e.341 – 270)

- testek, űr

- föld, ég, víz

Alapelvek:

- semmi sem keletkezik a semmiből

- semmi nem múlik el a nem létezőbe

- világmindenség változatlan

- lehet ezen belül más világ is

Empedoklész (i. e. 484 – i.e.424)

- empedoklészi kozmikus ciklus

négy elem, halmazállapot

Budapest, 2010. december 3-4.

A levegő

- létezésének bizonyítása

Budapest, 2010. december 3-4.

Arisztotelész (i.e.384–322), bölcsész, filozófus,

természettudós

Budapest, 2010. december 3-4.

Megjelent könyvei:

8 - FIZIKA - tér, idő és kapcsolatuk - mozgások - mechanika- hidrosztatika

4 - VILÁGRENDSZERRŐL

2 - KELETKEZÉSRŐL és ENYÉSZÉSRŐL

1 – 1 AZ ÁLLATOK TERMÉSZETRAJZAAZ ÁLLATOK RÉSZEIRŐLAZ ÁLLATOK NEMZÉSÉRŐLAZ ÉRZÉKEKRŐL

- állatok és növények szokásai, tulajdonságai - osztályozta az általa ismert 540 állatfajt

Theophrasztosz (i.e.371–287)

Botanikai tankönyvsorozat „Historia Plantarum”

9 kötet „ A növények természetrajza”

6 kötet „A növények okairól”

„A kövekről” – ásványi anyagok

Arkhimédész (i.e.287–212)

Budapest, 2010. december 3-4.

arkhimédészi csavar első csigasor emelő elve mozgó testek pályája tömegközpont statika sűrűség felhajtó erő hidrosztatikai egyensúly

Matematika: számrendszer 1064

statisztika

kör k/D = T/r2

π (pi)

Éggömbök szerkesztése

Arkhimédészi csavar

Budapest, 2010. december 3-4.

Legendák

- Szürakusza védelme

- Marcellus - római hadvezér

„Ne zavard a köreimet”

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Eratoszthenész (i.e.276–194) filozófus, költő, zenész,

matematikus, csillagász, földrajz tudós

Föld kerületeHold méreteHold - Föld távolság Az ókor első világtérképe

Könyvei „Geógrafia”„ Csillaggá változások”

Mezopotámiában:

első természettudományi kísérletek: kerék

eke

csatornák, gátak, mocsarak lecsapolása

Könyv „Gilgames” (i.e. 3500)

12 agyagtáblán

Egyiptomban

Hosszúságmérés

Építészet

Időszámítás – nap járása- 365 nap (30x12 +5) 4 évenként +6

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Epikurosz mellszobra

(Párizs, Louvre Múzeum)Epikurosz,

részlet egy Raffaello Sanzio festményből

Budapest, 2010. december 3-4.

DémokritoszDiego Velasquez

1628-1629

DémokritoszAntoine CoypelLouvre, Párizs

DémokritoszLeon-Alexandre Delhomme

Lyoni Szépművészeti Múzeum

Arisztotelész

Budapest, 2010. december 3-4.

„Arisztotelész-kráter” a Holdon „ 6123 Aristoteles” (ideiglenes jelöléssel 1987 SH2)

egy kisbolygó a neve - 1987 Eric Walter Elst

Raffaello: részlet „Athéni iskola” Arisztotelész

Rembrandt : Arisztotelész Homérosz mellszobra előtt

Budapest, 2010. december 3-4.

India (i.e. 320 – i.e. 550) aranykor

építkezés

vízhálózat

csatorna hálózat

réz tárgyak

Kína (i.e.2100– IXX.) – öt elem tana

Konfucius (Kung Fu-Ce) (i.e.551–479), a kelet bölcse

Tanulmányai, írásai : Változások könyve, Dalok könyve, Írások könyve, Tavasz és ősz és Szertartások feljegyzései

iránytű

papír

nyomtatás

puskapor

porcelán

selyem

Budapest, 2010. december 3-4.

FIZIKA név magába foglalta

KémiaFizika

TermészetrajzCsillagászat

Növény és állattanOrvostudomány

Mezőgazdasági ismeretekÉpítészet

MatematikaFilozófia, logika,bölcsészet

Budapest, 2010. december 3-4.

A középkor a „sötétség” korszaka

alkímia

asztrológia

Természeti skála „scala naturae”

Természetrajz (növény és állatvilág):

Hildegard von Bingen (1099–1179)

Albertus Magnus (1200–1280)

II. Frigyes német-római császár (1194-1250)

Budapest, 2010. december 3-4.

Tudományos forradalom

Nikolaus Kopernikusz (1473–1543)

a Föld kering a Nap körül

Johannes Kepler (1571 - 1630)

a bolygó mozgás törvényei

Galileo Galilei (1564–1642)

teleszkóp

tehetetlenség törvénye (dinamika)

Budapest, 2010. december 3-4.

Issac Newton (1643–1727)

mozgás törvények – klasszikus fizika gravitációs gyorsulás tömegvonzás optika

Robert Hooke (1635–1703)

a fény hullám és részecske természete szélmérő rugó biológia

Christian Huygens (1629 – 1695)

a fény hullám és részecske természete optika

Evangelista Toricelli (1608–1547)

barométer légnyomás

Budapest, 2010. december 3-4.

Benjamin Franklin (1706–1790)

elektromos jelenségek

időjárás - vulkánkitörések

Daniel Bernoulli (1700–1782)

statisztika

termodinamika

Benjamin Thomson (1753–1814)

mechanikai energia átalakulása

James Prescott Joule (1818–1899)

az energia megmaradása

James Clerk Maxwell (1831–1879)

elektromágneses elmélet

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

1897-elektron, Joseph John Thomson (1856 – 1940)1895-röntgensugár, Wilhelm Conrad Röntgen (1845 – 1923) 1896- radioaktivitás Henry Bequerel (1852- 1908) 1896-1910-magfizika,Pierre Curie (1859 – 1906)

Maria Curie ( 1867 – 1934) 1909-1911- atommag, Ernest Rutherford (1870 – 1937) 1932- neutron, James Chadwick (1891 – 1974)

Albert Einstein (1879 – 1955): relativitás elmélete,

kvantummechanika, a statisztikus mechanika,

kozmológia, fényelektromos jelenség, E=mc2

Az atom szerkezete:

1961 – kvarkelmélet, Gell Mann (1929 -

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Relativisztikus nehézion-ütköztetése

A neutron kvarkszerkezete: udd

A proton: uud

Az anyag kvarkokból áll

„Ennyi csak az ember és nem több: u és d kvarkok és elektronok iszonyatos mennyiségű, de rendezett halmaza.”

2005 a FIZIKA év

27 tudományág

7.1028 db. u kvark6,5.1028 db. d kvark2,5.1028 db. elektron

Budapest, 2010. december 3-4.

1751–1858 a kémia átmeneti korszakaúj elemek, új vegyületek

Joseph Black (1728–1799): “kötött levegő”Antoine Laurent Lavoisier (1743–1794): CO2, O2

Joseph Priestly (1733–1804): NOx, CO, SO2

Christian Friedrich Schönbein (1779–1868): O3

1859–1916 a modern kémia korszakaKőolaj hasznosítás

Johann Wolfgang Döbereiner (1780-1849) - elemek tulajdonságai periodikusan ismétlődnek, növekvő atomtömeg mentén. 1828-ban „triád”

John Newlands (1837-1898) – 1865-ben az elemek növekvő atomtömeg szerint, minden nyolcadik hasonló fizikai és kémiai sajátosságokat mutat

Dimitrij Mengyelejev (1834-1907) – táblázat (60 elemre)- előre vetíthető egy-egy elem létezését

1917-től napjainkig folytatódik a modern kémia

9 szak 25 tudományág

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

William Harvey (1578-1657): élettani kutatások

Carl von Linné (1707–1778): élő és fosszilis szervezetek osztályozása

Karl Friederich Burdach (1800)Gottfried Reinhold Treviranus (1802)Jean-Baptiste Lamarck (1802)

élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, felépítésük, működésük, szerveződési szintjeik, környezettel való kapcsolatuk

Gregor Mendel (1822-1884): genetika James D.Watson (1928– ), Francis Crick (1916– ): DNS Carl Woese (1928– ): molekuláris kutatások

13 szak22 tudományág

Budapest, 2010. december 3-4.

FÖLDRAJZ (geografia) FÖLDTAN (geológia)

természeti és társadalmi jelenségek kapcsolata, kölcsönhatása

szilárd kéreg (litoszféra)vízburok (hidroszféra)levegőburok (atmoszféra)az élet területe (bioszféra)

a csillagok és a bolygók keletkezéseFöld története Föld felépítéseFöld szerkezete

földrajz + földtan 29 tudományág

Alexander von Humboldt (1769 -1859): biogeografia

Budapest, 2010. december 3-4.

élőlényközpontú

Ernst Häckel (1834–1919)

élőlények és a környezet kapcsolata

Környezet: meghatározás természetes mesterségesA környezet szennyezésXIX. sz. Dánia – környezetvédelem, Skandináv államok, Európa,

Észak-Amerika Kezdetben: biológusok, ökológusok, kémikusok, fizikusok

Ma: KÖRNYEZETTUDOMÁNY: az alap- és alkalmazott tudományágakat, a társadalomtudományok egy részét és a matematikát foglalja magába – interdiszciplináris –természettudomány

EGYETELEN TUDOMÁNYÁG SEM NÉLKÜLÖZHETI A KÖRNYZETTUDOMÁNYT

Budapest, 2010. december 3-4.

9 tudományág

22 tantárgyMatematika,

Jog

Közgazdaságtan

Szociológia

Budapest, 2010. december 3-4.

Ókori természet-

tudomány

művelési formája

Budapest, 2010. december 3-4.

Egyiptom

Mezopotámia

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4.