A kötet A Közös Agrárpolitika - uni-nke.hu

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika rendszere

SzerkesztetteHALMAI PEacuteTER

A koumltet A modern aacutellam gazdasaacutegi szerepeacutenek leguacutejabb di-menzioacutei elnevezeacutesű Ludovika Kiemelt Kutatoacuteműhely keshyreteacuteben folytatott kutataacutesok eredmeacutenye Az Euroacutepai Unioacute kuumlloumlnlegesen oumlsszetett eacutes sokat vitatott politikaacuteja a Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) rendszereacutet annak egyes alapvető teshyruumlleteit tekinti aacutet eacutes elemzi Noha az agraacutergazdasaacuteg araacutenya a nemzetgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyekben meacuterseacuteklődik a KAP az euroacutepai integraacutecioacute hagyomaacutenyosan kiveacuteteles jelentőseacuteshygű teruumllete

A koumltet a koncepcionaacutelis alapok eacutes a kialakulaacutesi koumlshyruumllmeacutenyek taacutergyalaacutesaacutetoacutel elindulva bemutatja e koumlzoumls politika alapvető kategoacuteriaacuteit eacutes alrendszereit Behatoacutean taacutergyalja annak első eacutes maacutesodik pilleacutereacutet illetve reformshyfolyamatait a nemzetkoumlzi kereskedelem eacutes kereskedelemshypolitika oumlsszefuumlggeacuteseit tovaacutebbaacute a koumlzoumls piaci szervezetek illetve az egyseacuteges piacszervezeacutes rendszereacutet Nagy figyelshymet fordiacutet a keleti kibővuumlleacutesre az uacutej tagaacutellamok adaptaacuteshycioacutes folyamataira Reacuteszletesen bemutatja a maacutesodik pilshyleacutert a videacutekfejleszteacutes teruumlleteacutet az agraacuterstruktuacuteraacutet tovaacutebbaacute az aacutellatshy eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi illetve az eacutelelmiszeruumlgyi szabaacutelyozaacutest

A mű valamennyi az euroacutepai integraacutecioacute teacutemakoumlrei iraacutent eacuterdeklődő olvasoacute figyelmeacutebe teljes sziacutevből ajaacutenlhatoacute

A mű a KOumlFOP-212-VEKOP-15-2016-00001 bdquoA joacute kormaacutenyzaacutestmegalapozoacute koumlzszolgaacutelat-fejleszteacutesrdquo ciacutemű projekt kereteacutebenjelent meg

eacuteter

OumlZOumlS

AacuteRPO

Euroacutepai SzociaacutelisAlap

Vaacutekaacutet oldal

PB KORREKTUacuteRAPEacuteLDAacuteNYDIALOacuteG CAMPUS KIADOacute

A KOumlZOumlS AGRAacuteRPOLITIKA RENDSZERE

Szerkesztette Halmai Peacuteter

Dialoacuteg Campus Budapest 2020

copy Kiadoacute 2020copy Szerkesztő 2020

copy Szerzők 2020

A mű szerzői jogilag veacutedett Minden jog iacutegy kuumlloumlnoumlsen a sokszorosiacutetaacutes terjeszteacuteseacutes fordiacutetaacutes joga fenntartva A mű a kiadoacute iacuteraacutesbeli hozzaacutejaacuterulaacutesa neacutelkuumll reacuteszeiben

sem reprodukaacutelhatoacute elektronikus rendszerek felhasznaacutelaacutesaacuteval nem dolgozhatoacute felazokban nem taacuterolhatoacute azokkal nem sokszorosiacutethatoacute eacutes nem terjeszthető

SzerzőkElekes Andrea (3 fejezet)

Halmai Peacuteter (1 2 fejezet)Maaacutecz Mikloacutes (6 fejezet)

Nagy Attila (5 fejezet)Paacutel Zsombor (7 fejezet)

Szegedyneacute Fricz Aacutegnes (8 fejezet)Vaacutesaacutery Mikloacutes (4 fejezet)

Szakmai lektorokHalmai PeacuteterVajda Laacuteszloacute

A kiadvaacuteny a KOumlFOP-212-VEKOP-15-2016-00001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoA joacute kormaacutenyzaacutest megalapozoacute koumlzszolgaacutelat-fejleszteacutesrdquo elnevezeacutesű

kiemelt projekt kereteacuteben jelent meg

Tartalom

Bevezeteacutes 9

1 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika rendszere (Halmai Peacuteter) 1111 Előzmeacutenyek koncepcionaacutelis alapok 1112 Szerződeacuteses alapok 1513 Koumlzoumls piaci szervezetek (CMO) 2014 A KAP finansziacuterozaacutesa EMOGA EMGA EMVA 2915 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika doumlnteacuteshozatali eacutes veacutegrehajtaacutesi rendszere 3116 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika vaacuteltozaacutesai Az bdquoeredeti modellrdquo alapprobleacutemaacutei 35Aacutettekintendő fogalmak 44Felhasznaacutelt irodalom 46

2 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika reformja (Halmai Peacuteter) 4921 A KAP-reformot kikeacutenyszeriacutető teacutenyezők 4922 A reform elvi lehetőseacutegei 5023 A KAP 1992 eacutevi reformja 5624 Teruumlletpihenteteacutes teruumlleti alapuacute taacutemogataacutesok kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutesok 6025 A reform egyes alapvető ellentmondaacutesai 6526 A KAP-reform uacutejabb leacutepcsője az Agenda 2000 6927 A KAP-reform harmadik leacutepcsője a bdquofeacutelidejű feluumllvizsgaacutelatrdquo eacutes a 2003 eacutevi

reformdoumlnteacutes (Fischler-reform) 7128 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika 2013ndash2020 koumlzoumltti rendszere 7929 A KAP 2020 utaacuteni rendszere 89210 A szabaacutelyozaacutes joumlvője Radikaacutelis reform versus renacionalizaacutecioacute 98Aacutettekintendő fogalmak 100Felhasznaacutelt irodalom 101

3 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem (Elekes Andrea) 10531 A KAP eacutes a WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes 10532 Preferenciaacutelis kapcsolatok 119Aacutettekintendő fogalmak 132Felhasznaacutelt irodalom 133

4 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika aacutetveacutetele az uacutej tagaacutellamokban (Vaacutesaacutery Mikloacutes) 13741 A magyar csatlakozaacutes előzmeacutenyei 13742 Az Euroacutepai Unioacute keleti kibővuumlleacutese 13843 Az agraacuteradaptaacutecioacute koumlzgazdasaacutegi probleacutemaacutei 143

6 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika rendszere

44 A csatlakozaacutest megelőző folyamatok 14745 Az adaptaacutecioacute konstrukcioacuteja Csatlakozaacutesi szerződeacutesek 15046 A hazai adaptaacutecioacute menete eacutes felteacutetelei 15447 A KAP-reform implementaacutecioacuteja az uacutej tagaacutellamokban 16448 Taacutevolabbi kilaacutetaacutesok 181Aacutettekintendő fogalmak 182Felhasznaacutelt irodalom 183

5 Koumlzoumls piaci szervezetek koumlzoumls piacszervezeacutes (Nagy Attila) 18551 A koumlzoumls piaci szervezetek kialakulaacutesa fejlődeacutese rendszere műkoumldeacutesi

mechanizmusa 18652 A koumlzoumls piacszervezeacutes jelenlegi műkoumldeacutese legfontosabb eszkoumlzei 18953 Forgalmazaacutesi szabaacutelyok 202Aacutettekintendő fogalmak 213Felhasznaacutelt irodalom 214

6 A videacutekfejleszteacutes fogalma az Euroacutepai Unioacuteban (Maaacutecz Mikloacutes) 21561 Mi a videacutek 21562 Mit eacutertuumlnk videacutekfejleszteacutesen 21863 Az Euroacutepai Unioacute videacutekfejleszteacutesi politikaacutejaacutenak fejlődeacutese 22064 Az Euroacutepai Unioacute fejleszteacutesi strateacutegiaacutei eacutes programjai 22965 A videacutekfejleszteacutes ceacuteljai prioritaacutesai 23466 Az alapok műkoumldteteacuteseacutenek alapelvei 23967 A videacutekfejleszteacutesi program tartalma 24768 LEADERCLLD 26069 Az EMVA eacutes a toumlbbi ESB-alap koumlltseacutegveteacutese az Euroacutepai Unioacuteban

eacutes Magyarorszaacutegon 264610 A 2000ndash2020 koumlzoumltti magyar videacutekfejleszteacutesi programok aacuteltalaacutenos

jellemzői 268611 Oumlsszefoglaloacute gondolatok a videacutekfejleszteacutesről 269Aacutettekintendő fogalmak 269Felhasznaacutelt irodalom 270

7 Az Euroacutepai Unioacute agraacuterstruktuacuteraacuteja (Paacutel Zsombor) 27371 A mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi szerepe 27372 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes szerkezete 27573 Gazdasaacutegszerkezet 27874 A magyar mezőgazdasaacuteg helye az Euroacutepai Unioacuteban 28175 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes 28276 Hozamok 28677 Termeleacutekenyseacuteg 28878 Agraacuter-kuumllkereskedelem 290

7Tartalom

79 Joumlvedelem 293710 Eacutelelmiszer-fogyasztaacutes eacutes aacuterak 295Aacutettekintendő fogalmak 297Felhasznaacutelt irodalom 297

8 Az Euroacutepai Unioacute agraacutertermeacutek- eacutes eacutelelmiszer-szabaacutelyozaacutesi rendszere előiacuteraacutesai (Szegedyneacute Fricz Aacutegnes) 29981 Codex Alimentarius 30082 Szabvaacutenyalkotoacute szervezetek nemzetkoumlzi eacutes EU-szabvaacutenyok 30683 A szabvaacutenyok szerepe a szabaacutelyozaacutesban 30784 A koumlzoumls piaci szervezetekbe tartozoacute termeacutekek minőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa 30885 Az euroacutepai unioacutes eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes szabaacutelyai (eacutelelmiszertoumlrveacuteny

higieacuteniai csomag) 31386 Az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer-higieacuteniai szabaacutelyozaacutesa 31787 Az Euroacutepai Unioacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutesa 31988 Az euroacutepai unioacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutes alapjai 32589 Az Euroacutepai Unioacute aacutellaacutespontja a genetikailag moacutedosiacutetott organizmusokroacutel

(GMO) 328810 Az Euroacutepai Unioacute minőseacutegpolitikai szabaacutelyozaacutesa 330811 Az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes rendszere 333812 Teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutese 336Aacutettekintendő fogalmak 337Felhasznaacutelt irodalom 337

Bevezeteacutes

A koumltet A modern aacutellam gazdasaacutegi szerepeacutenek leguacutejabb dimenzioacutei elnevezeacutesű Ludovika Kiemelt Kutatoacuteműhely kereteacuteben folytatott kutataacutesokon alapul s a műhely egyik eredmeacuteny-termeacuteke A mű az Euroacutepai Unioacute kuumlloumlnlegesen oumlsszetett eacutes sokat vitatott koumlzoumls politikaacutejaacutenak a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutenak (KAP angolul Common Agricultural Policy ndash CAP) rendszereacutet annak egyes alapvető teruumlleteit tekinti aacutet eacutes elemzi Noha az agraacutergazdasaacuteg araacutenya a nemzet-gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyekben leacutenyegesen meacuterseacuteklődoumltt a Koumlzoumls Agraacuterpolitika az euroacutepai integraacutecioacute hagyomaacutenyosan kiveacuteteles jelentőseacutegű teruumllete

A koumltet a KAP koncepcionaacutelis alapjainak eacutes kialakulaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek taacutergyalaacutesaacute-toacutel elindulva e koumlzoumls politika alapvető kategoacuteriaacuteit eacutes alrendszereit mutatja be Behatoacutean taacutergyalja annak első eacutes maacutesodik pilleacutereacutet illetve reformfolyamatait Reacuteszletesen bemutatja a nemzetkoumlzi kereskedelem eacutes kereskedelempolitika oumlsszefuumlggeacuteseit tovaacutebbaacute a koumlzoumls pia-ci szervezetek illetve az egyseacuteges piacszervezeacutes rendszereacutet Nagy figyelemmel tekinti aacutet a keleti kibővuumlleacuteseacutet az uacutej tagaacutellamok adaptaacutecioacutes folyamatait

Reacuteszletesen elemzi a maacutesodik pilleacutert a videacutekfejleszteacutes teruumlleteacutet tovaacutebbaacute az Euroacutepai Unioacute szaacutemos teacutenyezőjeacutet koumlzoumlttuumlk a Koumlzoumls Agraacuterpolitika hataacutesaacutera is alakuloacute agraacuterstruktuacuteraacutejaacutet Be-fejezeacutesuumll az aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi illetve az eacutelelmiszeruumlgyi szabaacutelyozaacutest mutatja be

A kifejteacutes az alapoktoacutel kiindulva halad a bonyolultabb oumlsszefuumlggeacutesek bemutataacutesa feleacute Az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a koumlzoumls politika a szabaacutelyozaacutes eacutes az annak haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute megfontolaacutesok eacutes kompromisszumok megvilaacutegiacutetaacutesa aacutell Egyes teacutemakoumlroumlkneacutel meacutelyebb koumlzgazdasaacutegi elemzeacutes is olvashatoacute Az agraacuterstruktuacutera roumlvid aacutettekinteacutese tovaacutebbi adaleacutekokat nyuacutejthat a rendszer egyes hataacutesainak megeacuterteacuteseacutehez is

Az egyes fejezetek kulcsot kiacutenaacutelnak e bonyolult teruumllet megeacuterteacuteseacutehez A koumltet alapve-tően keacutezikoumlnyv de egyetemi tankoumlnyvkeacutent is felhasznaacutelhatoacute Az egyes fejezetek egymaacutesra eacutepuumllnek de igeacuteny szerint roumlvidebb modulok is kijeloumllhetők abboacutel Az egyes fejezetek veacutegeacuten aacutettekintendő fogalmak kiemeleacutese segiacutetheti a teacutemakoumlr meghataacuterozoacute kategoacuteriaacuteinak elsajaacutetiacute-taacutesaacutet Biztonsaacuteggal aacutelliacutethatoacute aki a koumltetben szereplő 282 fogalmat s a koumlzoumlttuumlk kialakuloacute kapcsolatokat oumlsszefuumlggeacuteseket pontosan eacuterti az tisztaacuteban van a Koumlzoumls Agraacuterpolitika leacute-nyegeacutevel eacutes rendszerszintű oumlsszefuumlggeacuteseivel

A koumltet keacuteziratai eredetileg a Koumlzoumls Agraacuterpolitika szuumlleteacutese az 1958 eacutevi stresai kon-ferencia hatvanadik eacutevforduloacutejaacutenak eacuteveacuteben 2018-ban keacuteszuumlltek el 2020 tavaszaacuten a szerzők lehetőseacuteget kaptak a szoumlveg időszerűsiacuteteacuteseacutere Az olvasoacute tehaacutet a szakkoumlnyvtől elvaacuterhatoacute legkorszerűbb ismeretekhez feacuterhet hozzaacute A szerzők legnagyobbreacuteszt az agraacuterpolitika mű-koumldteteacutese teruumlleteacuten dolgozoacute vezető szakemberek eacutes egyetemi oktatoacutek1

A koumltet szerkesztője

1 A szerkesztő pedig a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutet aacutetfogoacute moacutedon taacutergyaloacute koumltet szoumlvegeacutenek szerkesztői gondozaacute-saacutet ndash haacuterom koraacutebbi (1995 2002 eacutes 2007 eacutevi) mű utaacuten ndash immaacuter negyedik alkalommal veacutegezhette

Halmai Peacuteter

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (Common Agricultural Policy ndash CAP magyar roumlvidiacuteteacutessel KAP) az euroacutepai integraacutecioacute egyik legbonyolultabb teruumllete A Roacutemai Szerződeacutest (Szerződeacutes az Eu-roacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg leacutetrehozaacutesaacuteroacutel a tovaacutebbiakban Szerződeacutes) megelőző vitaacutekban meacuteg a KAP lehetőseacutege is megkeacuterdőjeleződoumltt Aacutem veacuteguumll az integraacutecioacute hiacutevei győzedelmes-kedtek Mint az egyik legfontosabb bdquokoumlzoumls politikardquo jelentős szerepet toumlltoumltt be a koumlzoumlsseacutegi egyuumlttműkoumldeacutes formaacutelaacutesaacuteban Noha az alapiacutetoacute Hatok mezőgazdasaacutegi adottsaacutegai taacutersadal-mi-gazdasaacutegi viszonyai elteacuterőek voltak a kuumlloumlnbseacutegek nem akadaacutelyoztaacutek meg a Koumlzoumls Agraacuterpolitika alapelveinek megfogalmazaacutesaacutet

11 Előzmeacutenyek koncepcionaacutelis alapok

111 Előzmeacutenyek

Az 1955 eacutevi messinai konferenciaacuten dőlt el ndash sok vita utaacuten ndash hogy az euroacutepai integraacutecioacute kieacutepiacuteteacutese folyamataacuteban a mezőgazdasaacutegot belefoglaljaacutek a koumlzoumls piac rendszereacutebe A mező-gazdasaacuteg termeacutekei feldolgozoacuteipari aacutegazatok inputjai illetve a munkaerőkoumlltseacutegek s a joumlve-delmek tekinteteacuteben ndash a jelzett időszakban ndash jelentős araacutenyt keacutepviselt az eacutelelmiszer-vaacutesaacuterlaacutesra fordiacutetott haacutenyad Az bdquoaacuteltalaacutenosrdquo koumlzoumls piac egyidejűleg az agraacuterpiacok nemzeti szegregaacute-cioacuteja nem lehetett fenntarthatoacute Ugyanakkor integraacutelt agraacuterpiac eseteacuten a koraacutebbi nemzeti agraacuterpolitikaacutek sem maradhattak fenn A kontinentaacutelis Euroacutepaacuteban koumlvetett agraacuterpolitikaacutek ugyanis hagyomaacutenyosan beavatkoztak a piaci folyamatokba az aacuteruk cserefelteacuteteleinek alakulaacutesaacuteba Az elteacuterő nemzeti agraacuterpolitikaacutek fennmaradaacutesa a koumlzoumls piac rendszereacuteben suacutelyos versenytorzulaacuteshoz vezetett volna Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a rendszer logikaacuteja szerint a mezőgazdasaacutegi bdquokoumlzoumls piac műkoumldeacuteseacutenek eacutes fejlődeacuteseacutenek egyuumltt kell jaacuternia a tagaacutellamok koumlzoumls agraacuterpolitikaacutejaacutenak kialakiacutetaacutesaacutevalrdquo1

Az agraacuterpolitikai beavatkozaacutesok elmeacuteleti alapjaacutet aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a mező-gazdasaacuteg sajaacutetos piaci kudarcai2 (market failures) keacutepezik a joumlvedelemdiszparitaacutes az in-stabilitaacutes az agraacuterstruktuacutera egyes sajaacutetossaacutegai a koumlrnyezetveacutedelem eacutes a kutataacutes-fejleszteacutes A hagyomaacutenyosan intervencionista kontinentaacutelis agraacuterpolitikaacutek az eacutelelmiszer-termeleacutes strateacutegiai jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyoztaacutek Figyelembe kiacutevaacutentaacutek venni a mezőgazdasaacutegi termeleacutes termeacuteszeti gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi sajaacutetossaacutegait

1 Szerződeacutes 32 cikkely (4) bekezdeacutes kiemeleacutes2 A piaci kudarcokat bdquopiaci eleacutegtelenseacutegeknekrdquo is nevezik

Ez utoacutebbiak koumlzoumltt alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel az euroacutepai mezőgazdasaacuteg szerkezete eacutes funkcioacutei sok tekintetben elteacuternek a tengerentuacuteli orszaacutegok magas versenykeacutepesseacutegű agraacutergazdasaacutegai-toacutel Ez utoacutebbiaktoacutel elteacuterően az euroacutepai mezőgazdasaacuteg eacutevszaacutezados hagyomaacutenyokra tekint vissza Jelentős szerepet toumllt be a gazdasaacutegban a termeacuteszeti erőforraacutesok felhasznaacutelaacutesaacuteban a koumlrnyezet alakiacutetaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a taacutersadalmi szerkezetben Kiemelendő az euroacutepai mező-gazdasaacuteg sűrűn lakott orszaacutegokban műkoumldik s jelentős a hozzaacutejaacuterulaacutesa a kis telepuumlleacutesek fennmaradaacutesaacutehoz (A tengerentuacuteli magas versenykeacutepesseacutegű mezőgazdasaacutegok ndash az Egyesuumllt Aacutellamokban Kanadaacuteban Argentiacutenaacuteban Ausztraacuteliaacuteban Uacutej-Zeacutelandon ndash toumlbbnyire ritkaacuten vagy viszonylag ritkaacuten lakott az euroacutepaival oumlssze nem hasonliacutethatoacute telepuumlleacutesszerkezettel jellemezhető teacuterseacutegekben folytatjaacutek az agraacutertermeleacutes jelentős reacuteszeacutet)

Az EU-orszaacutegokban az agraacutertermeleacutesnek nemcsak a veacutegtermeacutek-előaacutelliacutetaacutes a ceacutelja hanem a videacutek arculataacutenak megőrzeacutese a videacuteki koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutesa koumlrnyezeti javak előaacutelliacutetaacutesa E szerepet koraacutebban a mezőgazdasaacuteg bdquokettős hivataacutesaacutenakrdquo nevezteacutek Az utoacutebbi eacutevtizedben pedig a bdquomultifunkcionaacutelis mezőgazdasaacutegrdquo az uacutegynevezett euroacutepai mezőgazdasaacutegi modell koumlzponti teacutenyezője3 E modell oumlsszeegyeztethető a piacok megnyitaacutesaacuteval eacutes globalizaacutecioacutejaacuteval

E teljesiacutetmeacutenyek hozzaacutejaacuterulnak az EU-tagorszaacutegok eacuteletminőseacutegeacutehez A mezőgazdasaacuteg e poacutetloacutelagos szolgaacuteltataacutesai koumlzgazdasaacutegtani eacutertelemben koumlzjavaknak (public goods) mi-nősuumllnek E koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesa pusztaacuten a piac műkoumldeacutese alapjaacuten nem lehetseacuteges ahhoz az aacutellam (illetve a Koumlzoumlsseacuteg) taacutemogataacutesa is szuumlkseacuteges Maacutesfelől e sajaacutetos a koumlzvetlen ter-meacutek-előaacutelliacutetaacuteson tuacutelmenő funkcioacutek egyuacutettal versenyhaacutetraacutenynak tekinthetők a tengerentuacuteli versenytaacutersakhoz keacutepest (Utoacutebbiaknaacutel ugyanis effajta addicionaacutelis szerep nem haacuterul az ag-raacutergazdasaacutegra) E versenyhaacutetraacuteny kiegyenliacuteteacutese azaz az erőteljes kuumllső veacutedelem ugyancsak logikusnak tűnt (S az előzmeacutenyeket sem neacutelkuumlloumlzte a kontinentaacutelis agraacuterpolitikaacutekban)

Az agraacuterjoumlvedelem-politika tekinteteacuteben a piac (az agraacuteraacuterak) taacutemogataacutesaacutet eacutes az agraacuter-termeleacutekenyseacuteg noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket tekintetteacutek meghataacuterozoacute jelentőseacutegűeknek A mezőgazdasaacutegi aacuterak s azok reacuteveacuten a mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedelmeacutenek stabilizaacutelaacutesa az agraacuterpolitika klasszikus ceacutelkitűzeacutesei koumlzeacute tartozik Az OECD-orszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben hivatalosan is deklaraacuteltaacutek a mezőgazdasaacutegi aacuterak eacutes a termelői joumlvedelmek stabilizaacutelaacutesaacutenak igeacutenyeacutet (Winters 1990)

Az agraacutergazdasaacuteg tovaacutebbi fontos jellemzője az instabilitaacutes Az agraacuterpiacok befolyaacuteso-laacutesakor alapvető ceacutel a tuacutelzott kilengeacutesek a kroacutenikus hiaacutenyok eacutes feleslegek elkeruumlleacutese amely ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa agraacuterpiac-politikai inteacutezkedeacuteseket is igeacutenyel

A piacstabilizaacutecioacute igeacutenyeacuten tuacutel azzal valoacutejaacuteban ellenteacutetes moacutedon fontos szerepet kapott az előzetes megfontolaacutesok koumlzoumltt a főbb mezőgazdasaacutegi toumlmegtermeacutekekből az ellaacutetaacutesbiztonsaacuteg erősiacuteteacutese A Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesakor meacuteg csak 12 eacutev telt el a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute befejezeacutese oacuteta Az eacutehezeacutes eacutes az eacutelelmiszerhiaacuteny emleacutekei meacuteg igen frissek voltak az euroacutepaiak tudataacute-ban Alapvető s koumlzegyeteacuterteacutest eacutelvező volt tehaacutet az a toumlrekveacutes hogy ilyen helyzet toumlbbeacute ne alakuljon ki A nyugat-euroacutepai mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes (s annak reacuteveacuten az oumlnellaacutetottsaacutegi fok) noumlveleacuteseacutenek igeacutenye logikusnak s egyben neacutelkuumlloumlzhetetlennek tűnt

3 Az bdquoeuroacutepai mezőgazdasaacutegi modellrdquo illetve a multifunkcionaacutelis mezőgazdasaacuteg probleacutemakoumlreacuteről laacutesd Halmai 2004 121ndash131 Az Euroacutepai Tanaacutecs 1997-ben Luxembourgban tartott uumlleacuteseacuten elfogadott nyilatkozata taacutemogatta az euroacutepai mezőgazdasaacutegi modellt A KAP elmeacuteleti alapjairoacutel laacutesd Fertő (1999) Halmai (1995 2004 2007) Popp (2004)

13A Koumlzoumls Agraacuterpolitika rendszere

Maacutesfelől az agraacutergazdasaacuteg taacutersadalmi-gazdasaacutegi suacutelya az 1950-es eacutevekben joacuteval na-gyobb volt Euroacutepaacuteban mint jelenleg 1957-ben a hat alapiacutetoacute orszaacutegban a mezőgazdasaacutegi termelők leacutetszaacutema 175 millioacute volt miacuteg 2004-ben oumlsszesen 3 millioacute termelő gazdaacutelkodott Franciaorszaacutegban 1957-ben a munkaerő 35-a 2004-ben 4-a dolgozott a mezőgazda-saacutegban Az agraacuterneacutepesseacuteg hatalmas gazdasaacutegi eacutes ndash jelentős szavazoacuteereje miatt ndash politikai teacutenyező volt amelynek eacuterdekeit figyelembe kellett venni az euroacutepai integraacutecioacutes rendszer kieacutepiacuteteacuteseacuteneacutel is4

Mindezekre tekintettel az EK-tagorszaacutegok kormaacutenyai egyeteacutertettek a mezőgazdasaacuteg kuumlloumlnleges intervencionista kezeleacuteseacutevel Az eacutelelmiszeraacuterak harmonizaacutelaacutesaacutet pedig egyben a harmonizaacutelt ipari beacuterkoumlltseacutegek s iacutegy veacutegső soron az ipari termeacutekek koumlzoumls piaca kialakulaacutesa előfelteacuteteleacutenek tekintetteacutek

Valoacutejaacuteban a joacute mezőgazdasaacutegi adottsaacutegokkal rendelkező orszaacutegok ndash elsősorban Franciaorszaacuteg ndash kiharcoltaacutek hogy iparcikkpiacaik megnyitaacutesa elleneacuteben mezőgazda-saacuteguk taacutemogataacutesaacutenak finansziacuterozaacutesaacuteba az iparilag fejlettebb orszaacutegokat bevonjaacutek (laacutesd Delorme 1994)5 E probleacutema a Koumlzoumlsseacuteg (majd utoacutebb az Unioacute) kibővuumlleacutesekor mindany-nyiszor felmeruumll s kompromisszumok uacutetjaacuten oldoacutedik meg Az elsődleges mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg ndash az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes ndash hagyomaacutenyos funkcioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutet tovaacutebbi dimenzioacutekkal egeacutesziacutetetteacutek ki A fenntarthatoacute fejlődeacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes elleni kuumlzdelem a teruumllet- eacutes taacutejfejleszteacutes a videacutek gazdasaacutegaacutenak diverzifikaacutelaacutesa eacutes eacuteleacutenkiacuteteacutese vagy az energia eacutes bioanyagok előaacutelliacutetaacutesa egyaraacutent a Koumlzoumls Agraacuterpolitika alapvető elemeiveacute vaacuteltak Koumlvet-kezeacuteskeacuteppen a koumlzjavak eacutes a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg nem kereskedelmi (vagyis a piac aacuteltal nem elismert) funkcioacuteinak taacutemogataacutesa az uacutejabb mezőgazdasaacutegi eacutes videacutekfejleszteacutesi politikaacutek koumlztuumlk a KAP meghataacuterozoacute vonulataacutet keacutepviseli

112 A KAP elmeacuteleti alapja a multifunkcionaacutelis mezőgazdasaacuteg

Az EU mezőgazdasaacutegaacutenak taacutersadalmi-gazdasaacutegi szerepeacutet a GDP-előaacutelliacutetaacutesban illetve a foglalkoztataacutesban betoumlltoumltt suacutelyaacutenaacutel pontosabban mutatja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet illetve az erdőteruumllet araacutenya Annak meacuterteacuteke az EU-tagorszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben meghaladja a 80-ot Azaz Euroacutepaacuteban a foumlldfelsziacuten doumlntő reacuteszeacutet a mezőgazdasaacuteg gondozza E teruumlle-tek ndash beleeacutertve az erdőket is ndash az EU-ban jellemzően kultuacutertaacutejak Azaz rendszeres gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg aacuteltal gondozott fenntartott foumlldteruumlletek E taacutejak rendben tartaacutesa az eroacutezioacute megelőzeacutese a foumlldfelsziacuten noumlveacutenyekkel toumlrteacutenő boriacutetaacutesa az allergeacuten eacutes egyeacuteb gyomnoumlveacutenyek kiirtaacutesa a kuumlloumlnfeacutele koumlrnyezetveacutedelmi előiacuteraacutesok betartaacutesa a ruraacutelis taacutejakhoz kapcsoloacutedoacute kulturaacutelis oumlroumlkseacuteg megőrzeacutese egyaraacutent pozitiacutev externalitaacutesok koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti

4 A fejlett piacgazdasaacutegok tapasztalatai szerint az agraacuterneacutepesseacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese utaacuten is erős bdquoagraacuter lobbirdquo eacutes nyomaacutesgyakorloacute csoportok műkoumldnek amelyek megnyereacutese racionaacutelis cselekveacutesnek tűnik a bdquopolitikai piacrdquo szereplői szaacutemaacutera Laacutesd Niedegaard 1994

5 Valoacutejaacuteban a neacutemet agraacuterpolitika is protekconista iraacutenyuacute nyomaacutest gyakorolt s jelentős kompenzaacutecioacutet harcolt ki sajaacutet mezőgazdasaacutegi termelői szaacutemaacutera Laacutesd Hendriks 1991 Hendriks 1994

A mezőgazdasaacuteg a termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson tuacutel tehaacutet tovaacutebbi poacutetloacutelagos szolgaacuteltataacutesokat tel-jesiacutet a taacutersadalom reacuteszeacutere Ezeacutert a mezőgazdasaacuteg euroacutepai modelljeacutenek leacutenyeges sajaacutetossaacutega a toumlbb funkcioacute a multifunkcionalitaacutes6 A multifunkcionalitaacutes kulcselemei a koumlvetkezők

bull toumlbbszoumlroumls termeacutek- eacutes nemtermeacutek-kibocsaacutetaacutesok leacutetrehozaacutesa amelyeket a mező-gazdasaacuteg egyuumlttesen aacutelliacutet elő (egyuumlttes kibocsaacutetaacutes)

bull egyes nemtermeacutek-kibocsaacutetaacutesok az externalitaacutesok illetve a koumlzjavak jellemzőit mu-tatjaacutek

Alapvető keacuterdeacutes egyreacuteszt milyen moacutedon mozdiacutethatoacute elő e koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesa maacutesreacuteszt milyen szinten indokolt azok finansziacuterozaacutesa

A multifunkcionaacutelis jellemzők akkor vezetnek gazdasaacutegpolitikai akcioacutekhoz ha egyes joacuteleacutetnoumlvelő vagy joacuteleacutetcsoumlkkentő toumlbbszoumlroumls kibocsaacutetaacutesok eseteacuteben nincs magaacutenpiac Ha ilyen esetben politikai akcioacute szuumlkseacuteges az externalitaacutes internalizaacutelaacutesaacutera az eacuterintett teveacutekenyseacuteg jellemzői hataacutest gyakorolnak a tervezeacutesre eacutes a korrekcioacutes teveacutekenyseacuteg alkalmazaacutesaacutera

Alapvető ceacutel hogy a mezőgazdasaacuteg nemtermeacutek-kibocsaacutetaacutesai mennyiseacutegben oumlssze-teacutetelben eacutes minőseacutegben is feleljenek meg a taacutersadalom igeacutenyeinek A magaacuten- eacutes a koumlzjavak egyuumlttes előaacutelliacutetaacutesa eseteacuten a hateacutekonysaacuteg felteacutetele egyreacuteszt hogy a magaacutenjavak termeleacuteseacutet felhasznaacutelaacutesaacutet eacutes kereskedelmeacutet a piaci mechanizmus hataacuterozza meg Maacutesreacuteszt a taacutersadalom aacuteltal igeacutenyelt koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ceacutelzott eacutes szeacutetvaacutelasztott gazdasaacutegpolitikai inteacutezkedeacutesek szuumlkseacutegesek A ceacutel olyan joacute politikai gyakorlat kialakiacutetaacutesa bdquoamely az eacutelelmiszer- eacutes a nem-eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes toumlbbszoumlroumls ceacuteljaacutet a legkoumlltseacutegkiacutemeacutelőbb moacutedon eacuteri el figyelembe veacuteve a nemzetkoumlzi bdquoaacutetsugaacuterzoacuterdquo hataacutes koumlzvetlen eacutes koumlzvetett koumlltseacutegeitrdquo (OECD 2001 10)

Ugyanakkor nagy neheacutezseacuteget jelent a mezőgazdasaacutegi externalitaacutesok gazdasaacutegi koumlltseacute-geinek meghataacuterozaacutesa E koumlltseacutegek az elteacuterő felteacutetelek fuumlggveacutenyeacuteben igen elteacuterőek lehetnek A termeacuteszeti javak eacuterteacutekeacutenek meghataacuterozaacutesa is nagy neheacutezseacutegekkel jaacuter7 Eacuterdekes eredmeacute-nyeket hozhatnak azok a kutataacutesok amelyek a koumlrnyezeti javakkal kapcsolatos preferenciaacutek meghataacuterozaacutesaacutera iraacutenyulnak (Peacuteldaacuteul hipotetikus piac a megkeacuterdezettek multifunkcionaacutelis szolgaacuteltataacutesok iraacutenti fizeteacutesi szaacutendeacutekaacutenak feltaacuteraacutesa reacuteveacuten8)

E koumlzjavak valoacutedi eacuterteacutekeacuteről koumlltseacutegeiről egyelőre keveacutes ismeret aacutell rendelkezeacutesre Aacutem az bizonyos nem szabad javakroacutel van szoacute a mezőgazdasaacutegi termeleacutes soraacuten kapcsolt kibocsaacutetaacuteskeacutent előaacutelliacutetott pozitiacutev externalitaacutesok poacutetloacutelagos koumlltseacutegekkel jaacuternak (Azok mel-lőzeacutese alacsonyabb koumlltseacuteget eredmeacutenyezne)

6 Pretty eacutes szerzőtaacutersai szerint az euroacutepai bdquotermeacuteszetesrdquo biodiverzitaacutes az eacutevszaacutezadok oacuteta tartoacute gazdaacutelkodaacutes eredmeacutenye amely a videacuteket eacutes a taacutejat leacutetrehozta eacutes megformaacutelta A mezőgazdasaacuteg tovaacutebbi pozitiacutev melleacutek-hataacutesai ndash egyebek mellett ndash a rekreaacutecioacute előmozdiacutetaacutesa a viacutezgyűjtő teruumlletek rendben tartaacutesa a viharok elleni veacutedelem eacutes az aacuterviacutezkaacuterok megelőzeacutese a noumlveacutenytakaroacute fenntartaacutesa reacuteveacuten a levegő szeacuten-dioxid-tartalmaacutenak csoumlkkenteacutese a noumlveacutenyek eacutes a talaj reacuteveacuten stb (Pretty et al 2001 264) A pozitiacutev taacutersadalmi externalitaacutesok koumlzoumltt az OECD az egyeacutebkeacutent folyamatosan meacuterseacuteklődő mezőgazdasaacutegi munkalehetőseacutegeken tuacutel a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutehez eacutes a videacuteki koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutesaacutehoz toumlrteacutenő hozzaacutejaacuterulaacutest emelte ki (OECD 1997)

7 Egyes szerzők szerint a gazdasaacutegi kalkulaacutecioacutek jelenlegi rendszere leacutenyegesen alaacutebecsuumlli a termeacuteszeti tőke jelenlegi eacutes joumlvőbeli eacuterteacutekeacutet Laacutesd peacuteldaacuteul Costanza et al 1997 Daily 1997

8 Laacutesd peacuteldaacuteul Hanley et al 1998 Finn szerzők 2002 eacutevi empirikus kutataacutesai szerint a finn polgaacuterok aacutetlagosan eacutevi 94 euroacutet lenneacutenek hajlandoacuteak fizetni a mezőgazdasaacuteg multifunkcionaacutelis szolgaacuteltataacutesaieacutert A kutataacutes so-raacuten ndash kuumlloumlnboumlző moacutedon ndash feltaacutert fizeteacutesi szaacutendeacutek eacutevi oumlsszege 189ndash377 millioacute euroacute amely az eacutevi mezőgazdasaacutegi taacutemogataacuteshoz hasonliacutetva a szerzők szerint jelentősnek minősiacutethető (Yrjoumllauml-Kola 2004)

A fiskaacutelis foumlderalizmus elmeacutelete szerint (Pelkmans 2000 Baldwin-Wyplosz 2015 El Agraa 2011) a centralizaacutelt (esetuumlnkben koumlzoumlsseacutegi) finansziacuterozaacutes jelentős a hataacuterokat aacutetleacutepő pozitiacutev eacutes negatiacutev externalitaacutesok tovagyűrűző hataacutesok eseteacuten lehet indokolt

A KAP koumlzoumls finansziacuterozaacutesa tette lehetőveacute eredetileg a koumlzoumls agraacuterpiacot mint pozitiacutev externalitaacutest a tagorszaacutegok szaacutemaacutera Ugyanakkor az EU-tagaacutellamokban az agraacutertermeleacutesnek kezdettől fogva jelentős a koumlzvetlen termeacutek-előaacutelliacutetaacutest meghaladoacute ceacuteljai is voltak eacutes van-nak E multifunkcionaacutelis elemek leacutenyeges hataacuterokon tuacutelnyuacuteloacute externalitaacutesokat szolgaacutelnak A foumlldfelsziacuten aacutellapota jelentős hataacutest gyakorol a felsziacuteni vizek a levegő tisztasaacutegaacutera a fo-lyoacutek viacutezgyűjtő teruumlleteacutere tovaacutebbaacute az eacuteghajlatra Leacutenyeges az aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi aacutellattartaacutesi eacutes koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesi szempontok egyseacuteges eacuterveacutenyesiacuteteacutese a kuumlloumlnboumlző EU-tagaacutellamokban Koumlzoumls eacuterdek fűződik ahhoz hogy a taacutejak arculata a szegeacutenyebb orszaacute-gokban eacutes reacutegioacutekban is megfeleljen az euroacutepai modell igeacutenyeinek Mindezek egyuumlttesen euroacutepai koumlzjavaknak minősiacutethetők9

12 Szerződeacuteses alapok

121 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) ceacuteljai

Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute szerződeacutes (a tovaacutebbiakban EUMSz) aacuteltalaacutenos sza-baacutelyai a szabadkereskedelem eacutes az EU-n beluumlli verseny elveacuten alapulnak Aacutem a Szerződeacutes 38ndash44 cikkei alapvető kiveacutetelek lehetőseacutegeacutet tartalmazzaacutek a mezőgazdasaacutegi piacpolitika tekinteteacuteben10 E rendelkezeacutesek az euroacutepai integraacutecioacute kereteacuteben koumlzoumls piaci szervezetek leacutetrehozaacutesaacutet monetaacuteris inteacutezkedeacuteseket eacutes a szabad aacutermozgaacutes ellenőrzeacuteseacutet teszik lehetőveacute

Az EUMSz 38 cikke szerint a mezőgazdasaacutegot eacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekekkel toumlrteacutenő kereskedelmet be kell vonni a belső piacba Ha a 39ndash44 cikkek maacuteskeacutent nem rendelkeznek a belső piac leacutetrehozaacutesaacutera illetve műkoumldeacuteseacutere megaacutellapiacutetott szabaacutelyokat a mezőgazdasaacutegi termeacutekekre is alkalmazni kell

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika szuumlkseacutegesseacutegeacutet eredetileg az EGK-Szerződeacutes 38 cikke majd az EK-Szerződeacutes 32 cikke mondta ki A jelenleg hataacutelyos szoumlveget az EUMSz 38 cikke tartalmazza E cikk (4) bekezdeacutese szerint bdquoA mezőgazdasaacutegi termeacutekek belső piaca műkouml-deacuteseacutenek eacutes fejlődeacuteseacutenek egyuumltt kell jaacuternia [hellip] koumlzoumls agraacuterpolitika leacutetrehozaacutesaacutevalrdquo A Koumlzoumls Agraacuterpolitika fő ceacuteljait az EUMSz 39 cikke a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg

a) a mezőgazdasaacutegi termeleacutekenyseacuteg emeleacutese a műszaki fejleszteacutes fokozaacutesaacuteval a me-zőgazdasaacutegi termeleacutes eacuteszszerű fejleszteacuteseacutevel eacutes a termeleacutesi teacutenyezők ndash kuumlloumlnoumlsen a munkaerő ndash lehető legjobb felhasznaacutelaacutesaacuteval (agraacutermodernizaacutecioacutes ceacutel)

b) a mezőgazdasaacutegi lakossaacuteg szaacutemaacutera meacuteltaacutenyos taacutersadalmilag elfogadhatoacute joumlvedelmi eacutes eacuteletsziacutenvonal megteremteacutese (joumlvedelempolitikai ceacutel)

c) a mezőgazdasaacutegi termelők eacutes a fogyasztoacutek kuumllső hataacutesoktoacutel toumlrteacutenő veacutedelme az ag-raacuterpiacok stabilizaacutelaacutesaacuteval (piacstabilizaacutelaacutesi ceacutel)

9 Aacutem alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel a KAP-taacutemogataacutesok nagysaacutegrendje nem a fenti funkcioacutek alapos meacuterlegeleacutese alapjaacuten alakult ki (Fentebb maacuter jeleztuumlk a mezőgazdasaacutegi externalitaacutesok eacuterteacutekeleacuteseacutenek neheacutezseacutegeit) Az agraacutertaacute-mogataacutesok nagysaacutegrendje az EU-ban alapvetően a muacuteltbeli oumlsszegeken nyugszik Azok nagysaacutegrendje tehaacutet szuumlkseacutegkeacuteppen vitathatoacute (Halmai 2007)

10 E rendelkezeacutesek leacutenyegeacuteben a koraacutebbi EK-Szerződeacutes szoumlvegeacuten alapulnak

d) az eacutelelmiszer-ellaacutetaacutes hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesa (ellaacutetaacutesbiztonsaacutegi ceacutel)e) a fogyasztoacutei igeacutenyek elfogadhatoacute aacuteron toumlrteacutenő kieleacutegiacuteteacutese (eacutelelmiszer-politikai ceacutel)

A mezőgazdasaacutegi szektor tekinteteacuteben e ceacutelrendszer meghataacuterozaacutesaacuteval maacuter a Szerződeacutesben olyan szabaacutelyozaacutest vettek tervbe amely a gazdasaacuteg toumlbbi reacuteszeacutere elhataacuterozott vaacutemunioacuten eacutes az azonos versenyfelteacutetelek (level-playing field) kialakiacutetaacutesaacuten alapvetően tuacutelmegy Egyeacuteb-keacutent a mezőgazdasaacuteg teruumlleteacuten megvaloacutesiacutetandoacute integraacutecioacutenak szaacutemos akadaacutely aacutellna az uacutet-jaacuteban Az egyes tagaacutellamokban kuumlloumlnfeacutele intervencioacutes szabaacutelyozaacutes eacuterveacutenyesuumllt amelyeket harmonizaacutelni illetve leeacutepiacuteteni volt szuumlkseacuteges

A ceacutelok meghataacuterozaacutesa soraacuten mind a mezőgazdasaacutegi termeleacutes sajaacutetossaacutegait mind az ag-raacutergazdasaacutegnak a toumlbbi gazdasaacutegi teruumllettel fennaacutelloacute koumllcsoumlnoumls oumlsszefuumlggeacuteseit figyelembe kiacutevaacutentaacutek venni Egyetlen ceacutel sem kapott abszoluacutet elsőbbseacuteget hanem a megnevezett ceacutelok mindegyikeacutet csakis a toumlbbi ceacutelra valoacute hataacutesuk figyelembeveacuteteleacutevel kiacutevaacutentaacutek koumlvetni Ezzel termeacuteszetesen ceacutelkonfliktusokat hoztak leacutetre (Laacutesd reacuteszletesen Woumlhlken 1991 Koester 1992a Tracy 1993 ColmanndashRoberts 1994 stb) A ceacutelkonfliktusokat meacuteg tovaacutebb eacutelezte hogy a Szerződeacutes 139 cikkelye szerint a Koumlzoumlsseacuteg kereskedelempolitikaacutejaacutenak hozzaacute kellene jaacuterulna a vilaacutegkereskedelem harmonikus fejlődeacuteseacutehez

A Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten a tagorszaacutegok mezőgazdasaacutegi minisztereinek 1958 eacutevi stresai konferenciaacuteja (Tracy 1994) dolgozta ki a Koumlzoumls Agraacuterpolitika tervezeteacutet Ennek sarokpontjai

bull az agraacuterpiac koumlzponti szabaacutelyozoacute eleme az aacuter az EK-n beluumll koumlzoumls aacuterrendszert szuumlkseacuteges kialakiacutetani ehhez egyseacuteges piaci mechanizmus eacutes beavatkozaacutesi rend-szer eacutepuumll ki

bull az EK agraacuteraacuterait ndash a belterjesseacutegből eacutes a sajaacutetos struktuacuteraacutekboacutel fakadoacute magasabb koumlltseacutegek miatt ndash a vilaacutegpiaci aacuterak szintje felett kell meghataacuterozni e veacutegett kiterjedt importterheleacuteseket eacutes exportvisszateacuteriacuteteacutesi rendszert szuumlkseacuteges műkoumldtetni

bull az agraacuterjoumlvedelmek doumlntő reacutesze az aacuterakon keresztuumll realizaacuteloacutedik a szuumlkseacuteges taacute-mogataacutes az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedik

bull koumlzoumls peacutenzuumlgyi forraacutes megteremteacuteseacutere van szuumlkseacuteg amelyhez minden tagaacutellam hozzaacutejaacuterul s amelyik finansziacuterozza a KAP kiadaacutesait

bull szoros kapcsolat szuumlkseacuteges az agraacuterstruktuacutera alakulaacutesa eacutes a piacpolitika koumlzoumlttbull az agraacuterstruktuacutera javiacutetaacutesaacuteval lehetőveacute kell tenni hogy a mezőgazdasaacuteg szervesen

illeszkedjeacutek a nemzetgazdasaacuteg fejlődeacuteseacutenek egeacuteszeacutebebull fokozni kell a csalaacutedi gazdasaacutegok teljesiacutetmeacutenyeit eacutes versenykeacutepesseacutegeacutet

Az agraacuterpolitikai ceacutelok tovaacutebbi pontosiacutetaacutesa toumlrteacutent meg a Bizottsaacuteg első javaslataiban az Euroacutepai Parlament tanaacutecskozaacutesain eacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitika Kialakiacutetaacutesa eacutes Megvaloacutesiacutetaacutesa Euroacutepai Bizottsaacutega 1960 eacutevi javaslataiban E dokumentumok a valamennyi fontos teruuml-letet aacutetfogoacute oumlsszkoncepcioacute szuumlkseacutegesseacutegeacutet huacuteztaacutek alaacute Annak megfelelően a piacpolitika a struktuacuterapolitika a kereskedelempolitika eacutes a szociaacutelpolitika koumllcsoumlnhataacutesait egyaraacutent figyelembe kellett venni

A gyakorlatban a KAP ceacutelkitűzeacutesei a Roacutemai Szerződeacutes oacuteta nem vaacuteltoztak Megfo-galmazaacutesuk igen rugalmasnak bizonyult az 1980-as eacutevek oacuteta bevezetett szaacutemos reformot is kiaacutellta A KAP ceacutelkitűzeacuteseit ndash mint maacuter laacutethattuk ndash nem lehetseacuteges egyszerre eacutes teljes meacuterteacutekben eleacuterni Az unioacutes doumlnteacuteshozatal soraacuten tehaacutet mind a reformok hataacutelya mind pedig

eszkoumlzei tekinteteacuteben szeacuteles koumlrű meacuterlegeleacutesi lehetőseacuteg aacutell fenn A piacokon bekoumlvetkező fejlemeacutenyek illetve az euroacutepai inteacutezmeacutenyek aacuteltal kialakiacutetott prioritaacutesok folyamatos figye-lembeveacutetele egyaraacutent szuumlkseacuteges

A KAP-ra vonatkozoacute az EUMSz 39 cikkeacuteben meghataacuterozott egyedi ceacutelkitűzeacutesekhez tovaacutebbi az Unioacute valamennyi politikaacutejaacutera eacutes felleacutepeacuteseacutere alkalmazandoacute ceacutelok jaacuterulnak Utoacutebbiakat a szerződeacutes toumlbb rendelkezeacutese roumlgziacuteti A KAP teljes eacuterteacutekű ceacutelkitűzeacutesei koumlzeacute emelkedett a magas szintű foglalkoztataacutes előmozdiacutetaacutesa (9 cikk) a fenntarthatoacute fejlő-deacutes előmozdiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute koumlrnyezetveacutedelem (11 cikk) a fogyasztoacuteveacutedelem (12 cikk) az aacutellatjoacuteleacuteti koumlvetelmeacutenyek (13 cikk) a koumlzegeacuteszseacuteg veacutedelme [168 cikk (1) bekezdeacutes] vagy a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes teruumlleti koheacutezioacute (174ndash178 cikkek) A Bizottsaacuteg aacuteltal 2020 tavaszaacutera meghirdetett euroacutepai zoumlld megaacutellapodaacutes eacutes a bdquotermelőtől a fogyasztoacuteigrdquo strateacute-gia egyaraacutent megerősiacuteti hogy a mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmezeacutesi keacuterdeacutesek egyre toumlbb ponton kapcsoloacutednak egymaacuteshoz Maacutesfelől ndash a piacok megnyitaacutesaacuteval eacutes globalizaacuteloacutedaacutesaacuteval oumlssze-fuumlggeacutesben ndash a 207 cikk roumlgziacuteti a koumlzoumls kereskedelmi politika kereteacuteben a mezőgazdasaacutegi termeacutekek kereskedelmeacutere alkalmazandoacute elveket Veacutegezetuumll a mezőgazdasaacutegi termeacutekek előaacutelliacutetaacutesa eacutes kereskedelme a versenypolitika elvei aloacutel az elsődleges teveacutekenyseacuteg szerkezeti adottsaacutegai miatt kiveacutetelt keacutepez (42 cikk)

122 A szabaacutelyozaacutes fő teruumlletei

a) Koumlzoumls piacpolitika A Koumlzoumls Agraacuterpolitika legfontosabb teruumllete a mezőgazdasaacutegi pia-cok koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutesa A tagaacutellamok nemzeti agraacuterpiaci rezsimjei (vaacutem- eacutes lefoumlloumlzeacutesi rendszer piaci intervencioacute stb) alapvetően elteacuterőek voltak Ezeacutert aacutetmeneti időszak utaacuten fokozatosan eacutepiacutetetteacutek ki a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutet A fő ceacutelok eleacutereacuteseacutenek eacuterdekeacuteben leacutetre kell hozni a mezőgazdasaacutegi piacok koumlzoumls szervezeteacutet (Szerződeacutes 40 cikk 1 bekezdeacutes)

A koumlzoumls piaci szervezet a 39 cikk (3) bekezdeacutese szerint valamennyi szuumlkseacuteges bdquointeacutez-kedeacutest kuumlloumlnoumlsen az aacuterszabaacutelyozaacutesokat kuumlloumlnboumlző termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz eacutes forgalmazaacute-saacutehoz nyuacutejtott taacutemogataacutest taacuterolaacutessal eacutes kiegyenliacuteteacutessel kapcsolatos inteacutezkedeacuteseket a kivitel eacutes behozatal stabilizaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben leacutetrehozott koumlzoumls inteacutezmeacutenyeketrdquo foglalja magaacuteban Ezeket az eszkoumlzoumlket a Szerződeacutes csak peacuteldaszerűen emliacuteti meg egyeacuteb eszkoumlzoumlk sincsenek kizaacuterva A Tanaacutecs a Koumlzoumls Agraacuterpolitika ceacuteljai (mindenekelőtt a harmonizaacutelt agraacuterpiaci rendszer) eleacutereacuteseacutet szolgaacuteloacute eszkoumlzoumlket ndash a Szerződeacutes keretei koumlzoumltt ndash szabadon vaacutelasztja meg

A koumlzoumls piaci szervezetek11 (maacuteskeacutent rendtartaacutesok) haacuterom konstrukcioacuteja [39 cikk (2) bekezdeacutes] lehetseacuteges

bull koumlzoumls versenyszabaacutelyokbull az egyes aacutellamok piaci rendtartaacutesainak koumltelező koordinaacutecioacuteja illetvebull euroacutepai piaci rendtartaacutes kieacutepiacuteteacutese

Oumlnmagaacuteban a koumlzoumls versenyszabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesa a piac szabaacutelyozaacutesaacutet ceacutelzoacute nemzeti előiacuteraacutesokat eacuterveacutenyben hagynaacute azokat ndash a versenytorziacutetaacutesok elkeruumlleacutese veacutegett ndash pusztaacuten

11 A koumlzoumls piaci szervezetekről laacutesd reacuteszletesen az 13 alfejezetet eacutes a 6 fejezetet Jelenleg a hivatalos fordiacutetaacute-sokban bdquokoumlzoumls piacszervezeacutesrdquo kifejezeacutes szerepel E koumltet vaacuteltozatlanul az eredetileg is szereplő bdquokoumlzoumls piaci szervezetrdquo fogalmaacutet alkalmazza

oumlsszehangoljaacutek A maacutesodikkeacutent emliacutetett forma csak annyiban engedeacutelyezi a nemzeti piaci szervezeteket amennyiben azok a Szerződeacutes előiacuteraacutesainak megfelelnek Az euroacutepai piaci szervezet kieacutepiacuteteacutese eseteacuten viszont az eacuterintett termeacutekek piacaacutenak szabaacutelyozaacutesaacutet a Koumlzoumlsseacuteg szintjeacutere emelik E haacuterom lehetőseacuteg koumlzuumll elsősorban eacutes szinte kizaacuteroacutelagosan a harma-dik ndash az euroacutepai piaci szervezet ndash kieacutepiacuteteacutese eacutes alkalmazaacutesa valoacutesult meg

A mezőgazdasaacutegi szektort a Koumlzoumls Agraacuterpolitika leacutetrehozaacutesaacuteval koraacuten eacutes messzeme-nően beeacutepiacutetetteacutek a Koumlzoumlsseacuteg inteacutezmeacutenyi rendszereacutebe Legfontosabb teruumlletei tekinteteacuteben kuumlloumlnoumlsen az agraacuterpiac-politikaacuteban az agraacutergazdasaacuteg ezzel a Koumlzoumlsseacuteg szupranacionaacutelis jogalkotaacutesi eacutes doumlnteacutesi folyamataiba illeszkedett A nemzeti kormaacutenyok doumlnteacutesi illeteacutekes-seacutegeacutet nagyreacuteszt megvontaacutek

b) A mezőgazdasaacutegi politika maacutesik leacutenyeges teruumllete a struktuacuterapolitika12 A Szerző-deacutes 35 eacutes 42 cikkelye struktuacuterajaviacutetoacute eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutest elősegiacutető inteacutezkedeacuteseket szabaacutelyoz

c) A harmadik elem az agraacuterszabaacutelyozaacutes tovaacutebbi (horizontaacutelis) teruumlleteinek koumlzoumls-seacutegi harmonizaacutecioacuteja (peacuteldaacuteul az eacutelelmiszerjog az aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesok teruumlleteacuten)13 A Koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenos harmonizaacutecioacutes inteacutezkedeacutesei mellett e tekintetben kuumlloumln-leges előiacuteraacutesok eacuterveacutenyesuumllnek A koumlzoumls piaci szervezetek aacuteltalaacuteban az eacuterintett termeacutekek osztaacutelyszabaacutelyozaacutesaacutenak kidolgozaacutesaacutet is előiraacutenyoztaacutek Azok koumlzoumlsseacutegi termeacutekkategoacuteriaacutekat eacutes minőseacutegi előiacuteraacutesokat tartalmazhatnak a mezőgazdasaacutegi termeacutekekre vagy az azokboacutel szaacutermazoacute feldolgozott aacutellapotukban Az utoacutebbi esetben azonban szuumlkseacuteges hogy a termeacutek a Szerződeacutes I Melleacutekleteacuteben (mezőgazdasaacutegi illetve feldolgozott mezőgazdasaacutegi termeacutek-keacutent) szerepeljen (Laacutesd 11 taacuteblaacutezat)

11 taacuteblaacutezatAz EUMSz I Melleacuteklete a szerződeacutes 32 cikkeacuteben hivatkozott lista

A bruumlsszeli noacutemenklatuacuteraacuteban szereplő vaacutemtarifaszaacutem A termeacutekek leiacuteraacutesa

1 aacuterucsoport Eacutelő aacutellatok2 aacuterucsoport Huacutes eacutes eacutelelmezeacutesi ceacutelra alkalmas vaacutegaacutesi melleacutektermeacutekek3 aacuterucsoport Halak raacutekfeacuteleacutek eacutes puhatestűek4 aacuterucsoport Tejtermeacutekek madaacutertojaacutesok termeacuteszetes meacutez5 aacuterucsoport 0504 Aacutellati belső reacuteszek hoacutelyag eacutes gyomor (kiveacuteve a halakeacutet) egeacuteszben vagy

darabokban0515 Maacuteshovaacute nem sorolt vagy maacuteshol nem emliacutetett aacutellati termeacutek az 1 aacuteru-

csoport vagy a 3 aacuterucsoport szerinti emberi fogyasztaacutesra nem alkalmas eacutelettelen aacutellat

6 aacuterucsoport Eacutelő faacutek eacutes egyeacuteb noumlveacutenyek gumoacutek gyoumlkerek eacutes hasonloacutek vaacutegott viraacute-gok eacutes diacutesziacutető lombozat

7 aacuterucsoport Eacutelelmezeacutesi ceacutelra alkalmas zoumlldseacutegek gyoumlkerek eacutes gumoacutes gyoumlkerek8 aacuterucsoport Eacutelelmezeacutesi ceacutelra alkalmas gyuumlmoumllcs eacutes dioacute citrus- eacutes dinnyefeacuteleacutek heacuteja9 aacuterucsoport Kaacuteveacute tea eacutes fűszerek a mateacutetea (0903 vtsz) kiveacuteteleacutevel

12 A struktuacuterapolitikaacutet illetve az abboacutel kifejlődoumltt videacutekfejleszteacutesi politikaacutet a 6 fejezet taacutergyalja13 E teacutemakoumlroumlkről laacutesd bővebben a koumltet 9 fejezeteacutet

10 aacuterucsoport Gabonafeacuteleacutek11 aacuterucsoport Malomipari termeacutekek malaacuteta eacutes kemeacutenyiacutető sikeacuter inulin12 aacuterucsoport Olajos magvak eacutes olajtartalmuacute gyuumlmoumllcsoumlk kuumlloumlnfeacutele magvak eacutes gyuuml-

moumllcsoumlk ipari eacutes gyoacutegynoumlveacutenyek szalma eacutes takarmaacuteny13 aacuterucsoport ex 1303 Pektin15 aacuterucsoport 1501 Serteacuteszsiacuter eacutes egyeacuteb kiolvasztott serteacuteszsiradeacutek kiolvasztott baromfi-

zsiradeacutek1502 Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyuacute juh- vagy kecskefaggyuacute ezen

zsiradeacutekokboacutel előaacutelliacutetott faggyuacute (beleeacutertve az első leacutet [bdquopremier jusrdquo])

1503 Serteacuteszsiacutersztearin oleosztearin eacutes faggyuacutesztearin serteacuteszsiacuterolaj oleo olaj eacutes faggyuacuteolaj nem emulgeaacutelva keverve vagy baacutermilyen maacutes moacutedon elkeacutesziacutetve

1504 Halboacutel eacutes tengeri emlősből nyert zsiacuter eacutes olaj finomiacutetva is1507 Folyeacutekony vagy szilaacuterd stabilizaacutelt noumlveacutenyi olajok nyersen finomiacutetva

vagy tisztiacutetva1512 Aacutellati vagy noumlveacutenyi zsiacuterok eacutes olajok hidrogeacutenezve finomiacutetva is de to-

vaacutebb nem elkeacutesziacutetve1513 Margarin mesterseacuteges zsiradeacutek eacutes maacutes eacutetkezeacutesi ceacutelra alkalmas feldol-

gozott zsiradeacutek1517 Zsiacuteros anyagok illetve aacutellati vagy noumlveacutenyi viaszok feldolgozaacutesi mara-

deacutekai16 aacuterucsoport Huacutesboacutel halboacutel raacutekfeacuteleacutekből vagy puhatestűekből keacuteszuumllt termeacutekek17 aacuterucsoport 1701 Reacutepacukor eacutes naacutedcukor szilaacuterd aacutellapotban

1702 Egyeacuteb cukor cukorszirup műmeacutez (termeacuteszetes meacutezzel keverve is) karamell

1703 Melasz feheacuteriacutetve is1705 Iacutezesiacutetett vagy sziacutenezett cukor szirup eacutes melasz a baacutermilyen araacutenyban

hozzaacuteadott cukrot tartalmazoacute gyuumlmoumllcslevek kiveacuteteleacutevel18 aacuterucsoport 1801 Kakaoacutebab egeacuteszben vagy toumlrve nyersen vagy poumlrkoumllve

1802 Kakaoacuteheacutej -haacutertya -bőr eacutes kakaoacutehulladeacutek20 aacuterucsoport Zoumlldseacutegfeacuteleacutekből gyuumlmoumllcsből vagy maacutes noumlveacutenyreacuteszekből előaacutelliacutetott

keacutesziacutetmeacutenyek22 aacuterucsoport 2204 Szőlőmust erjedeacutesben vagy alkohol hozzaacuteadaacutesaacutetoacutel elteacuterő moacutedon lefojtva

2205 Friss szőlőből keacuteszuumllt bor szőlőmust alkohol hozzaacuteadaacutesaacuteval lefojtva2207 Maacutes erjesztett italok (peacuteldaacuteul almabor koumlrtebor eacutes meacutezbor)ex 2208ex 2209

Az e szerződeacutes I melleacutekleteacuteben felsorolt mezőgazdasaacutegi termeacutekekből nyert baacutermilyen erősseacutegű etil-alkohol eacutes szesz denaturaacutelva is a likő-roumlk egyeacuteb szeszesitalok eacutes szeszesitalok előaacutelliacutetaacutesaacutera hasznaacutelt oumlsszetett alkoholos keacutesziacutetmeacutenyek (bdquokoncentraacutelt kivonatokrdquo) kiveacuteteleacutevel

2210 Ecet eacutes ecetpoacutetloacutek23 aacuterucsoport Az eacutelelmiszeripar melleacutektermeacutekei elkeacutesziacutetett aacutellati takarmaacutenyok24 aacuterucsoport 2401 Feldolgozatlan dohaacuteny dohaacutenyhulladeacutek45 aacuterucsoport 4501 Termeacuteszetes parafa megmunkaacutelatlan apriacutetott szemcseacutezett vagy őroumllt

parafa parafahulladeacutek

54 aacuterucsoport 5401 Len nyersen vagy megmunkaacutelva de nem fonva lenkoacutec eacutes lenhulladeacutek (beleeacutertve a foszlatott rongyhulladeacutekot is)

57 aacuterucsoport 5701 Kender (Cannabis sativa) nyersen vagy megmunkaacutelva de nem fonva kenderkoacutec eacutes kenderhulladeacutek (beleeacutertve a foszlatott rongyhulladeacutekot is)

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese az EUMSz alapjaacuten

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika hataacutelya a Szerződeacutes I Melleacutekleteacuteben szabaacutelyozott termeacutekekre vo-natkozik (Bizonyos esetekben az egyes tovaacutebbi ndash magasabban feldolgozott ndash eacutelelmiszerekre is kiterjed a koumlzoumls agraacuterpiaci szabaacutelyozaacutes jellemzően az export- eacutes importrezsim egyes inteacutezkedeacutesei hataacutelya)14

13 Koumlzoumls piaci szervezetek (CMO)15

131 A piacrend alapvető sajaacutetossaacutegai

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika aacuteltal ceacutelul kitűzoumltt egyseacuteges euroacutepai mezőgazdasaacutegi piacot beluumll-ről szabad aacuteruforgalom egyseacuteges aacuterak eacutes koumlzoumlsseacutegi finansziacuterozaacutes s egyben a tagaacutellamok termeacutekeinek bdquotermeacuteszetes preferenciaacutejardquo jellemzi Ugyanakkor kezdettől fogva a KAP egyik legfőbb elve volt hogy az aacuternak a piacon a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat talaacutelkozaacutesaacutenak folyamataacuteban a piaci szereplők szabad alkuja eredmeacutenyekeacuteppen kell kialakulnia A be-avatkozaacutesoknak ndash akaacuter koumlzvetlen akaacuter koumlzvetett beavatkozaacutesokroacutel van szoacute ndash a piac normaacutelis műkoumldeacuteseacutet a piaci viszonyok fejleszteacuteseacutet modernizaacutelaacutesaacutet szuumlkseacuteges szolgaacutelniuk

Mindezt a koumlzoumls piacrend (maacuteskeacutent piaci rendtartaacutes eacutes piaci struktuacutera) reacuteveacuten mozdiacutetjaacutek elő A koumlzoumls piaci rendtartaacutes (vagy maacuteskeacutent koumlzoumls piaci szervezet) az agraacuteraacuterak kialakiacutetaacute-saacutenak a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat mennyiseacutegi kiegyenliacutetődeacuteseacutenek folyamatait fogja aacutet beleeacutertve e folyamatok fenntartaacutesaacutenak illetve javiacutetaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesi teacutenyezőit A piacszervezet pusztaacuten technikai keacuterdeacutesein tuacutel a hateacutekonysaacutegi koumlvetelmeacutenyek a meghataacuterozoacuteak ezeacutert a rendtartaacutesnak alapvető reacutesze a piaci verseny szabaacutelyozaacutesa A rendszer tehaacutet nem kizaacuterni hanem szabaacutelyozni kiacutevaacutenja a piaci szereplők teljesiacutetmeacutenyversenyeacutet (Heidhues 1977) A pia-ci rendtartaacutes is a Szerződeacutesben foglalt ceacutelok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere iraacutenyul s a Koumlzoumlsseacutegen beluumll mindenfeacutele diszkriminaacutecioacutet kizaacuter Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a belső piacon a versenykapcsolatok formaacutelaacutesa az elsődleges funkcioacuteja A rendtartaacutes tehaacutet koumlzponti befolyaacutesolaacutest jelent az agraacuter-piacok korlaacutetlanul szabad mozgaacutesaacuteba a piaci egyensuacutely lehetőleg folyamatos megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a mindenkori agraacuterpiac-politikai ceacutelok alapulveacuteteleacutevel

Ugyanakkor az 1990-es eacutevek koumlzepeacuteig doumlntően aacuterpolitikai megkoumlzeliacuteteacutest keacutepező pia-ci rendtartaacutes mellett a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban az agraacuterpiaci struktuacuteraacutek az eacuterteacutekesiacuteteacutesi felteacutetelek javiacutetaacutesaacutet a kiegyensuacutelyozottabb piaci alkuerőt a partnerek viszonylagos eseacutely-egyenlőseacutegeacutet előmozdiacutetoacute piacstruktuacutera-politika (laacutesd reacuteszletesen PlatendashBoumlckenhoff 1984)

14 Ezek az uacutegynevezett bdquoNon Annex Irdquo termeacutekek15 Az Euroacutepai Bizottsaacuteg dokumentumaiban a common market organisation hivatalos magyar nyelvű fordiacutetaacutesa

a koumlzoumls piacszervezeacutes E fejezetben szakirodalmi hagyomaacutenyok szerint a koumlzoumls piaci szervezet megnevezeacutest alkalmazzuk A keacutet kategoacuteria (koumlzoumls piaci szervezet illetve koumlzoumls piacszervezeacutes) tehaacutet szinonima

is folyamatosan eacuterveacutenyesuumll Noha ennek koumlzoumlsseacutegi erőforraacutesai a szűkebb eacutertelemben vett piaci rendtartaacuteseacutenaacutel joacuteval korlaacutetozottabbak az agraacuterpiac-politika e teruumllete is nagy jelen-tőseacuteggel biacuter Ezt igazolja az is hogy a nemzeti agraacutertaacutemogataacutesok koumlreacuteben fontos szerepet jaacutetszanak a piacstruktuacuteraacutet javiacutetoacute programok

A piaci rendtartaacutes aacuteltal előiacutert inteacutezmeacutenyi ndash peacuteldaacuteul intervencioacutes ndash aacuterak alapjaacuten az agraacuter-termeacutekek eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute tranzakcioacuteknak csak csekeacutely haacutenyada valoacutesul meg Az uumlgyletek doumlntő toumlbbseacutegeacuteben az eladoacute eacutes vevő szabad alkuja hataacuterozza meg az aacuterat Azaz az aacuterukat piaci aacuteron eacuterteacutekesiacutetik

A nagyobb piaci rendtartaacutesoknaacutel az aacuteralku intervallumaacutet a koumlzoumls piaci szervezetek ha-taacuteroljaacutek be Aacutem ennek elleneacutere a piaci aacuterak mozgaacutesi tartomaacutenya toumlbbnyire nem jelenteacutektelen Az inteacutezmeacutenyi aacuterak alapjaacuten a piaci szereplők szabad alkufolyamataacuteba toumlrteacutenő intervencioacute a KAP modellje szerint is kiveacutetelesnek mondhatoacute Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az EK agraacuterpiacaacutet taacutergyalva a szűkebb eacutertelemben vett bdquopiaci rendtartaacutesrdquo mellett szeacutelesebb kategoacuteriakeacutent eacuter-telmezzuumlk az agraacuterpiacrendet (Utoacutebbi a rendtartaacutes mellett a piaci tranzakcioacutek jellemző tovaacutebbi inteacutezmeacutenyeit s azok struktuacuteraacutejaacutet is magaacuteban foglalja)

A rendtartaacutes termeacutekspecifikus koumlzoumls piaci szervezetek formaacutejaacuteban műkoumldik A piac-rendek kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldeacutese rendkiacutevuumll szorosan kapcsoloacutedik a szoacuteban forgoacute termeacutek előaacutelliacutetaacutesi felhasznaacutelaacutesi kuumllkereskedelmi stb helyzeteacutehez Elteacuterő szabaacutelyozoacutek illetve szabaacutelyozoacutekombinaacutecioacutek lehetnek szuumlkseacutegesek az export- illetve az import tuacutelsuacutelya a szeacute-les koumlrben elterjedt vagy csak szűk termelőcsoportok aacuteltal termelt noumlveacutenyek tovaacutebbaacute aacutellati termeacutekek eseteacuteben16

Az EK-ban előaacutelliacutetott mezőgazdasaacutegi termeacutekek doumlntő toumlbbseacutege az 1970-es eacutevek elejeacutere a KAP koumlzoumls piaci szervezeteinek hatoacutekoumlreacutebe keruumllt A jelentősebb termeacutekek koumlzuumll egyeduumll az eacutetkezeacutesi burgonyaacutenak eacutes az alkoholnak nincs az EU-ban jelenleg sem piaci rendtartaacutesa

132 Nemzeti piacszabaacutelyozaacutesok korlaacutetai

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika s a koumlzoumlsseacutegi szintű rendtartaacutes kibontakozaacutesaacuteval a nemzeti piaci szabaacutelyozaacutest szupranacionaacutelis piaci szervezetek vaacuteltottaacutek fel Nemzeti piaci szervezetek tehaacutet csak annyiban aacutellhatnak fenn tovaacutebb amennyiben nem leacuteptek a helyuumlkre koumlzoumls piaci rendtartaacutesok (Megret 1990) Az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg kuumlloumlnboumlző iacuteteacuteleteiben a nemzeti jogalkotaacutes szaacutemaacutera a koumlzoumls mezőgazdasaacutegi piaci szervezetekre vonatkozoacute rendelkezeacutesek tekinteteacuteben szoros hataacuterokat vont

A jaacuteruleacutekos nemzeti szabaacutelyok (peacuteldaacuteul piaci szoumlvetseacutegekre illetve egyeacuteb piacszabaacute-lyozoacute szervezetekre vonatkozoacute normaacutek) nem aacutellhatnak ellenteacutetben az egyes koumlzoumls piaci szervezetek szabaacutelyozaacutesaival Figyelembe kell venniuumlk tovaacutebbaacute a szabad aacuteruforgalom a taacutemogataacutesszabaacutelyozaacutes unioacutes alapelveit (laacutesd a Szerződeacutes 83 eacutes a koumlvetkező cikkelyei) valamint a diszkriminaacutecioacute tilalmaacuteroacutel szoacuteloacute szabaacutelyokat

Ugyanakkor a versenyfelteacutetelek teljes kiegyenliacuteteacuteseacutehez a koumlzoumls piacszabaacutelyozaacutes oumlnma-gaacuteban nem elegendő A mezőgazdasaacutegi termelőket eacuterintő peacutenzuumlgyi szabaacutelyozaacutes az adoacutezaacutes a taacutersadalombiztosiacutetaacutes a hitelpolitika az infrastrukturaacutelis beruhaacutezaacutesok eacutes szolgaacuteltataacutesok finansziacuterozaacutesa illetve tovaacutebbi a termeleacutesi koumlltseacutegeket befolyaacutesoloacute szabaacutelyozaacutesok nemzeti

16 A főbb piaci szervezetek feleacutepiacuteteacuteseacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet az 5 fejezet taacutergyalja

hataacuteskoumlrben maradtak Azok kiegyenliacutetődeacutese csak az egyseacuteges piac kieacutepiacuteteacuteseacutevel indult meg s feltehetően meacuteg hosszabb időt igeacutenyel

133 A koumlzoumls piaci szervezetek (CMO) alapelvei

A fentiek tisztaacutezaacutesa mellett minden koumlzoumls piaci szervezet haacuterom alapelv megvaloacutesiacutetaacutesaacutera toumlrekszik

bull A piac egyseacutegesseacutege a tagorszaacutegok koumlzoumltti kereskedelemben azaz a termeacutekek szabad forgalma eacutes a versenyfelteacutetelek (mindenekelőtt az inteacutezmeacutenyi aacuterak) egyseacuteges sza-baacutelyozaacutesa az EU-n beluumll

bull A koumlzoumlsseacutegi preferencia a koumlzoumlsseacutegi eredetű agraacutertermeacutekek előnyben reacuteszesiacuteteacuteseacutet tűzi ki ceacutelul a harmadik orszaacutegokkal szemben azaz a koumlzoumlsseacutegen beluumlli termelők veacutedelme az olcsoacutebb agraacuterimporttoacutel 1995-ig elsősorban az azonos termeacutekek koumlzoumltti aacuterkuumlloumlnboumlzetet kiegyenliacutető lefoumlloumlzeacutessel

bull A peacutenzuumlgyi szolidaritaacutes alapjaacuten a koumlzoumls piaci szervezetek (a mezőgazdasaacutegi pia-cokon toumlrteacutenő beavatkozaacutesok) koumlltseacutegeit koumlzoumls peacutenzuumlgyi alapboacutel fedezik (Ez volt a kezdetekkor az EAGGF [European Agricultural Guidance and Guarantee Fund] az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garanciaacutelis Alap az EMOGA)17

134 A KAP piaci szervezet alapmodellje

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika az agraacuterpiac legkuumlloumlnfeacuteleacutebb szereplőit olyan helyzetbe kiacutevaacutenja hozni hogy viszonylag kiegyenliacutetett alkuerővel rendelkezzenek Iacutegy a piaci versenyben az azonos szuumlkseacutegletet kieleacutegiacutető termeacutek termelője szaacutemaacutera biztosiacutethatoacute az eseacutelyegyenlőseacuteg A Koumlzoumls Agraacuterpolitika nem szoacutel bele a piaci alkufolyamatba Az aacuter befolyaacutesolaacutesaacutet ceacutelzoacute beavatkozaacute-sait a hataacuterokra ndash az importverseny korlaacutetozaacutesaacutera ndash koncentraacutelja (A koumlzoumls piaci szervezet alapmodelljeacutet az 11 aacutebra mutatja be) Akcioacuteival ndash a kuumllső konkurenciaacutetoacutel toumlrteacutenő veacutedelem mellett ndash viszonylag egyenletesen vaacuteltozoacute aacuterak eleacutereacuteseacutet ceacutelozza meg

Az alaacutebbiakban előszoumlr az EU-n beluumlli illetve a harmadik orszaacutegokkal folytatott ke-reskedelemre vonatkozoacute elveket majd a koumlzoumls piaci szervezetek eszkoumlzeit mutatjuk be

Minimaacutelis importaacuter

Iraacutenyaacuter

Vilaacutegpiaci aacuter

Import-lefoumlloumlzeacutes

Intervencioacutes aacuter

Iraacutenyaacuter

Export-taacutemogataacutes

Import

Export

11 aacutebraA Koumlzoumls Agraacuterpolitika jellemző piacszabaacutelyozaacutesi modellje

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese

17 Laacutesd 14 pont

Belső piac

A Koumlzoumlsseacutegen beluumlli 1968 januaacuter 1-jeacuten leacutetrejoumltt vaacutemunioacute eredmeacutenyekeacuteppen a tagaacutellamok koumlzoumltt mindennemű vaacutem eacutes egyeacuteb hataacuteron toumlrteacutenő adoacuteztataacutes megszűnt Ennek alapjaacuten aacutel-talaacutenossaacutegban tiltott minden olyan nemzeti inteacutezkedeacutes amely valamilyen moacutedon gaacutetolja a javak szabad forgalmaacutet Egyik tagaacutellam sem tehet olyan inteacutezkedeacutest amely mennyiseacutegi-leg korlaacutetozza a felek koumlzoumltti aacuterucsereacutet akaacuter nyilvaacutenvaloacute moacutedon (mennyiseacutegi kontingensek meghataacuterozaacutesaacuteval) akaacuter keveacutesbeacute szembetűnően minimaacutelaacuterak kialakiacutetaacutesa reacuteveacuten

Az EU tilt minden olyan aacutellami monopoacuteliumot eacutes orszaacutegos szervezetet amely a tag-aacutellamok piaci szereplői koumlzoumltt folyoacute versenyben baacuterkit haacutetraacutenyos helyzetbe hozna Ugyaniacutegy hasonloacute tilalom eacuterveacutenyes a piacot torziacutetoacute aacutellami taacutemogataacutesokra

A vaacutemok eltoumlrleacutese azonban nem eacuterintette a tagaacutellamok kereskedelmi struktuacuteraacuteit adoacute-rendszereacutet eacutes koumlzigazgataacutesi jogszabaacutelyait Koumlvetkezeacuteskeacuteppen egeacuteszen 1993-ig (az egyseacuteges piac megvaloacutesiacutetaacutesaacuteig) az aacuteruk hataacuteron toumlrteacutenő aacutetszaacutelliacutetaacutesa soraacuten mindenkor eleget kellett tenni a fogadoacute orszaacuteg vaacutemkezeleacutesi valamint egyeacuteb toumlrveacutenyi előiacuteraacutesainak A koumlzoumlsseacutegi foacute-rumok minden olyan adoacute- vagy illeteacutekkiveteacutest engedeacutelyeztek amely peacuteldaacuteul azt buumlntette hogy az aacuteru nem felelt meg az importaacuteloacute orszaacuteg normaacuteinak illetőleg seacutertette az egeacuteszseacuteguumlgy a fogyasztoacutek veacutedelme tereacuten eacuterveacutenyes jogszabaacutelyokat vagy a koumlzrend fenntartaacutesaacutera vonatkozoacute jogszabaacutelyokat Mindez nem minősuumllt a szabad kereskedelmet akadaacutelyozoacute inteacutezkedeacutesnek

A tagaacutellamok koumlzoumltt csak 1993-ban szűntek meg teljesen a hataacuterok Az egyes tagaacutellamok jogszabaacutelyait a valoacutesaacutegos bdquobelső piacrdquo megteremteacuteseacutehez szuumlkseacuteges moacutedon harmonizaacuteltaacutek

Az EU belső agraacuterpiacaacuten ndash a koraacutebban elterjedt veacutelekedeacutesek aacuteltal felteacutetelezettneacutel ndash alap-vetőbb a piaci koordinaacutecioacute szerepe Valoacutejaacuteban adminisztratiacutev aacuterak a belső tranzakcioacutek tekinteteacuteben egyeduumll az intervencioacutes felvaacutesaacuterlaacutes kereteacuteben eacuterveacutenyesuumllnek Minden tovaacutebbi esetben a piaci partnerek elvileg teljes szabadsaacutegot eacutelveznek az uumlzleti felteacutetelek meg-hataacuterozaacutesaacuteban18 (E szabad forgalom araacutenya minden eacutevben meghaladja a mezőgazdasaacutegi aacuterueacuterteacutekesiacuteteacutes 90-aacutet) Ezeacutert ndash noha az inteacutezmeacutenyi aacuterak egyseacutegesek ndash a piaci aacuterak egyes reacutegioacutek illetve egyes időszakok koumlzoumltti elteacutereacutesei igen nagyok lehetnek egy-egy aacuteru piacaacuten

A kiacutevuumllaacutelloacute orszaacutegokkal folytatott kereskedelemre vonatkozoacute szabaacutelyok

a) Az aacuteltalaacutenos agraacuterimport-rezsimben fontos keacutet megkuumlloumlnboumlzteteacutesA koumlzoumls piaci szervezetek hatoacutekoumlreacutebe tartozoacute doumlntő fontossaacuteguacutenak tekintett mező-

gazdasaacutegi termeacutekek eseteacuteben az importszabaacutelyozaacutes alapvető eszkoumlze ndash egeacuteszen 1995 kouml-zepeacuteig ndash a lefoumlloumlzeacutes volt E megterheleacutes reacuteveacuten a ndash vilaacutegpiaci aacuteron ndash behozott termeacutek aacutera a koumlzoumlsseacutegi aacuter szintjeacutere emelkedett (A Koumlzoumlsseacuteg belső aacuterait mesterseacuteges eszkoumlzoumlkkel is taacutemogatva a kuumllpiaci aacuterak felett tartottaacutek)19

Az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg a lefoumlloumlzeacutest a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozta meg bdquoa kuumllkereske-delmet szabaacutelyozoacute jaacuterandoacutesaacuteg amely az aacuterpolitikaacuteval fuumlgg oumlssze tekintet neacutelkuumll arra hogy milyen hasonloacutesaacutegot mutat valamilyen adoacuteval vagy vaacutemmalrdquo (Megret 1990 111)

18 Valoacutejaacuteban az aacuteralakulaacutes az inteacutezmeacutenyi aacuterakon tuacutel tovaacutebbi (peacuteldaacuteul kereskedelempolitikai) eszkoumlzoumlkkel is befolyaacutesolhatoacute

19 Az aacuterelteacuteriacuteteacutes meacuterteacuteke eacutes mechanizmusa azonban az 1990-es eacutevektől a Koumlzoumls Agraacuterpolitika 1992 eacutevi reform-jaacutet koumlvetően leacutenyegesen megvaacuteltozott Laacutesd reacuteszletesen a 2 fejezetet

A lefoumlloumlzeacutes koumlzgazdasaacutegi szempontboacutel azonban uacutegyszoacutelvaacuten toumlkeacuteletes mozgoacutevaacutem (Platendash Boumlckenhoff 1984) A lefoumlloumlzeacutes alapvető ceacutelja az volt hogy a koumlzoumlsseacutegi termelők szaacutemaacutera aacutellandoacute eacutes joumlvedelmező belső aacuterszint kialakulaacutesaacutet mozdiacutetsa elő Meacuterteacuteke a behozott termeacute-kektől eacutes az időpontoktoacutel fuumlggően vaacuteltozott (vaacuteltozoacute lefoumlloumlzeacutes) A lefoumlloumlzeacutes maacutesik alapvető jellemzője autonoacutem azaz pusztaacuten az EK-szabaacutelyozaacutes alapjaacuten alkalmazott importterheleacutes amelyről a Koumlzoumlsseacuteg mintegy haacuterom eacutevtizeden aacutet nem kiacutevaacutent nemzetkoumlzi agraacuterkereskede-lem-politikai taacutergyalaacutesokat folytatni (A GATT Uruguay-forduloacuteja azonban ndash 1986ndash1994 koumlzoumltt ndash veacuteguumll elvezetett a lefoumlloumlzeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez)20

A lefoumlloumlzeacutes koumlvetkezteacuteben az eacuterintett termeacutekek importaacutera nem suumlllyedt a kuumlszoumlbaacuter alaacute A kuumlszoumlbaacuterakat pedig aacuteltalaacuteban joacuteval a vilaacutegpiaci aacuterak felett aacutellapiacutetottaacutek meg E me-chanizmus hataacutesaacutera az importaacutelt termeacutekek aacutera az EK-n beluumlli fő fogyasztoacutei piacokon nem csoumlkkenhetett az iraacutenyaacuter szintje alaacute A lefoumlloumlzeacuteseket jellemzően uacutegy szaacutemiacutetottaacutek ki hogy a szaacutelliacutetaacutesi eacutes kereskedelmi koumlltseacutegeket hozzaacuteadtaacutek a legalacsonyabb importaacuterhoz eacutes ezt az oumlsszeget levontaacutek az EK-iraacutenyaacuterboacutel A művelet eredmeacutenyekeacutent megjelenő oumlsszeget ve-tetteacutek ki lefoumlloumlzeacuteskeacutent A gabonalefoumlloumlzeacuteseket naponta igaziacutetottaacutek ki Maacutes termeacutekekneacutel (peacuteldaacuteul a marhahuacutes eacutes a tejtermeacutekek eseteacuteben) a moacutedosiacutetaacutesok hetente toumlrteacutentek A lefoumlloumlzeacutes (illetve baacutermely ahhoz hasonloacute szintű importterheleacutes) alkalmazaacutesa reacuteveacuten az importaacuteru draacute-gaacutebban ndash aacuteltalaacuteban sokkal draacutegaacutebban ndash leacutephetett csak piacra mint az EK-n beluumll termelt termeacutek (E bdquotiszta előnytrdquo amely koraacutentsem a szabadpiaci verseny logikaacutejaacuten alapul a ko-raacutebban jelzett alapelv ndash a bdquokoumlzoumlsseacutegi preferenciardquo ndash eacuterveacutenyesuumlleacutesi moacutedjaacutenak tekintetteacutek)

A GATT Uruguay-forduloacutejaacutet lezaacuteroacute egyik a mezőgazdasaacutegroacutel szoacuteloacute megaacutellapodaacutes (a to-vaacutebbiakban Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes) eacutertelmeacuteben 1995 juacutelius 1-jeacutetől a lefoumlloumlzeacuteseket vaacutemokkaacute kellett aacutetalakiacutetani E koumltelezettseacutegeacutenek eleget teacuteve az EU a megszűnő lefoumlloumlzeacutesek helyett specifikus vaacutemokat vezetett be (laacutesd 3 fejezet)

A tovaacutebbi mezőgazdasaacutegi termeacutekek koumlreacuteben aacuteltalaacuteban eacuterteacutekvaacutem biztosiacutetja a kuumllső veacutedelmet

A koumlzoumls vaacutemtarifa (Common Customs Tariff CCT) leacutetrehozaacutesakor az alkalmazandoacute vaacutemokat az alapiacutetoacute hat tagaacutellam aacuteltal alkalmazott nemzeti vaacutemok egyszerű szaacutemtani aacutetla-gakeacutent kaptaacutek E vaacutemok a koumlzoumls noacutemenklatuacutera bdquoautonoacutem vaacutemokrdquo oszlopaacuteban szerepeltek A koumlzoumls vaacutemtarifa leacutetrejoumltte oacuteta azonban toumlbb GATT (Aacuteltalaacutenos Vaacutem- eacutes Kereskedelmi Megaacutellapodaacutes) forduloacutera keruumllt sor Azokon a vaacutemok meacuterteacutekeacutet csoumlkkentetteacutek eacutes szerző-deacutesben roumlgziacutetetteacutek Ezek a vaacutemok ndash amelyek a koumlzoumls vaacutemtarifa bdquoszerződeacuteses vaacutemokrdquo osz-lopaacuteban szerepelnek ndash valamennyi WTO-tagaacutellam iraacutenyaacuteban eacuterveacutenyesek (A GATT illetve a WTO rendszereacuteben alapvető a diszkriminaacutecioacutementes elbaacutenaacutest kifejező bdquomost favoured nationrdquo ndash legnagyobb kedvezmeacuteny elve angol roumlvidiacuteteacutessel MFN E szerződeacuteses vaacutemokat MFN-vaacutemoknak is nevezik)

Az eacuterteacutekvaacutemokat referenciaaacuterak minimaacutelis importaacuterak illetve uacutejabban beleacutepeacutesi aacuterak21 egeacutesziacutetik ki A referenciaaacutertoacutel (illetve beleacutepeacutesi aacutertoacutel) elmaradoacute importaacuterak eseteacuten kiegyen-liacutető vaacutemot (counterwailing duty illetve charge) alkalmaznak Ugyancsak vaacutemot vetnek ki a feldolgozoacuteipar veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel22

20 E teacutemakoumlrről laacutesd a 3 fejezetet21 E kategoacuteriaacutek műkoumldeacuteseacutet egyes piaci szervezetek kapcsaacuten a 6 fejezet mutatja be22 A feldolgozott termeacutekekre (Non Annex I) kiroacutett vaacutemteher keacutet reacuteszből tevődik oumlssze Az egyik reacutesz az aacuteru

vaacutemeacuterteacuteke szaacutezaleacutekaacuteban meghataacuterozott vaacutem a maacutesik reacutesz pedig a termeacutek oumlsszeteacutetele alapjaacuten kalkulaacutelt vaacutem

A KAP-agraacuterimportrezsim aacuteltalaacutenos rendszereacuteben alkalmazott importterheleacutesek lo-gikaacuteja a koumlvetkezőkeacuteppen foglalhatoacute oumlssze

bull a vaacuteltozoacute lefoumlloumlzeacutesek nem egyeduumlli tiacutepusaacutet keacutepezteacutek a Koumlzoumls Agraacuterpolitika kere-teacuteben alkalmazott importterheleacutesnek egyes termeacutekek (peacuteldaacuteul a marhahuacutes) im-portjaacutet vaacutem eacutes lefoumlloumlzeacutes egyaraacutent illetve az alaplefoumlloumlzeacutesek mellett poacutetlefoumlloumlzeacutesek is terhelhetteacutek (peacuteldaacuteul serteacutes- eacutes baromfihuacutes tojaacutes)

bull az EU mezőgazdasaacutegi termelőinek veacutedelmeacuteben (bdquokoumlzoumlsseacutegi preferenciardquo) valami-feacutele fokozatossaacuteg eacuterveacutenyesuumll a doumlntő fontossaacuteguacutenak minősuumllő termeacutekcsoportok (gabona cukor tej marhahuacutes) reacuteszesuumllnek a legmagasabb veacutedelemben23 lefoumlloumlzeacutes illetve 1995 juacutelius 1-jeacutetől specifikus vaacutem formaacutejaacuteban

bull a KAP hataacutelya alaacute tartozoacute szaacutemos termeacutek (jellemzően zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutek) eseteacuteben minimaacutelis importaacuterakat eacutes kiegyenliacutető vaacutemokat alkalmaznak a szokaacutesos ad valorem vaacutemok kiegeacutesziacuteteacutesekeacuteppen

Neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve az Euroacutepai Unioacuten kiacutevuumllről eacuterkező behozatalhoz ndash regisztraacutecioacutes ceacutelboacutel ndash importengedeacutelyre van szuumlkseacuteg E rendszerre statisztikai okok miatt van szuumlkseacuteg Az engedeacutelyeket az intervencioacutes uumlgynoumlkseacuteg automatikusan kiadja Az engedeacutelyek korlaacute-tozott időtartamra (aacuteltalaacuteban 60 nap) eacutes meghataacuterozott mennyiseacutegre szoacutelnak Tovaacutebbi kouml-vetelmeacuteny a biztosiacuteteacutek leteacutetbe helyezeacutese amelyet nem teljesiacuteteacutes vagy reacuteszteljesiacuteteacutes eseteacuten araacutenyosan elvonnak

b) Az aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő importrezsim Az importszabaacutelyozaacutes aacuteltalaacutenos rendszereacutehez keacutepest az alaacutebbiak igeacutenyelnek kiemeleacutest

bull Preferenciaacutek Egyes nemzetkoumlzi szerződeacutesek alapjaacuten az EU bizonyos termeacutekekre illetve orszaacutegokra vonatkozoacutean az aacuteltalaacutenos rendtartaacutestoacutel elteacuterő kedvezmeacutenyes sza-baacutelyozaacutest is alkalmazhat24

E preferenciaacutek legjellemzőbb formaacuteja a vaacutemkvoacuteta kedvezmeacutenyes vaacutem esetleg vaacutemmentesseacuteg biztosiacutetaacutesa meghataacuterozott mennyiseacutegű agraacutertermeacutek importjaacutehoz E preferenciaacutelis vaacutem alacsonyabb mint az MFN-vaacutem A vaacutemkvoacuteta szerinti meny-nyiseacuteget meghaladoacute import utaacuten maacuter nem a preferenciaacutelis hanem az MFN-vaacutemot vetik ki Egyeacutebkeacutent a vaacutemkvoacuteta feletti import nem uumltkoumlzik tilalomba

bull Veacutedőzaacuteradeacutekok alkalmazaacutesaacutera a Tanaacutecs ndash valamelyik tagorszaacuteg vagy a Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten hozott ndash doumlnteacutese adott felhatalmazaacutest Ceacutelja a valoacutedi vagy veacutelt piaczavaraacutes megszuumlnteteacutese volt a harmadik orszaacutegboacutel szaacutermazoacute import megaka-daacutelyozaacutesa reacuteveacuten (E bdquodurva eszkoumlztrdquo csak ritkaacuten alkalmaztaacutek) 1995-től pedig maacuter kizaacuteroacutelag a WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutesa szerinti veacutedőinteacutezkedeacutesek alkal-mazhatoacutek (laacutesd 3 fejezet)

c) Az EU exportjaacutera vonatkozoacute rendszer A kivitel mindennemű mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesa eacutes vaacutemelőiacuteraacutesokkal valoacute korlaacutetozaacutesa tilos Eacuteppen iacutegy az exportmonopoacutelium is tilalomba uumltkoumlzik

23 E terheleacutes nemcsak megdraacutegiacutetotta az importot hanem az aacuteltalaacutenos importrezsimben az eacuterintett termeacutekből a legutoacutebbi időkig ndash preferenciaacutek neacutelkuumll ndash gyakorlatilag lehetetlenneacute tette a behozatalt (prohibitiacutev import-terheleacutes)

24 Az agraacuterkereskedelmi preferenciaacutek rendszereacutet a 3 fejezet mutatja be

Az exporttaacutemogataacutes (pontosabban visszateacuteriacuteteacutes) az euroacutepai termelők szaacutemaacutera elvileg a koumlzoumlsseacutegi intervencioacutes aacuter eacutes a vilaacutegpiaci aacuter koumlzoumltti kuumlloumlnboumlzetet egyenliacutetette ki E taacutemo-gataacutesok a WTO kereteacuteben koumltoumltt megaacutellapodaacutesok alapjaacuten fokozatosan teljesen megszűnnek

A koumlzoumls piaci szervezetek (CMO) fő belső eszkoumlzei

A belső piacok szabaacutelyozaacutesa ndash az export-import rezsim mint fő kereskedelempolitikai szabaacute-lyozoacuterendszer alkalmazaacutesa eacutes doumlntő szerepe mellett ndash alapvetően keacutetfeacutele moacutedon lehetseacuteges vagy az aacuterakat befolyaacutesoljaacutek vagy a koumlzvetlenuumll a piacra vitt mennyiseacuteget (Alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel szaacutemos piaci szervezetnek nem ceacutelja a belső piacok ndash belső aacuterak eacutes mennyiseacutegek ndash koumlzvetlen szabaacutelyozaacutesa Maacutesfelől a KAP eredeti modelljeacuteben kiveacuteteles volt a mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes az valoacutejaacuteban ellenkezett a rendszer alapelveivel A belső beavatkozaacutesok a rendszer kieacutepiacuteteacutese utaacuten annak belső feszuumlltseacutegei felhalmozoacutedaacutesaacuteval paacuterhuzamosan vaacuteltak gyakoribbaacute)

a) Az aacuteralakulaacutes befolyaacutesolaacutesa E szabaacutelyozaacuteson beluumll egyfelől a Koumlzoumls Agraacuterpolitika rend-szereacuteben talaacutelhatoacute (bdquoadminisztratiacutevrdquo vagy inteacutezmeacutenyi) aacuterak maacutesfelől a ndash kedvezőtlennek minősuumllő aacuteralakulaacutes eseteacuten alkalmazott ndash aacuterupiaci intervencioacutek aacutettekinteacutese szuumlkseacuteges

aa) Aacuterrezsim Ismeacutetelten alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel az EK belső agraacuterkereskedelmeacuteben ndash fő szabaacutelykeacutent ndash szabad a piaci aacuteralakulaacutes Emellett azonban a Koumlzoumls Agraacuterpolitika bizonyos aacuterakat előiacuter Ezeket nevezik bdquointeacutezmeacutenyirdquo vagy bdquoadminisztratiacutevrdquo aacuteraknak25 Azoknak haacuterom kategoacuteriaacuteja kuumlloumlnboumlztethető meg

Az iraacutenyaacuter a hivatalosan optimaacutelisnak tekintett aacuter amelyet a termelőnek elvileg meg kellene kapnia a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat egyensuacutelya eseteacuten A koumlzoumls piaci szervezetek bevezeteacutese utaacuten jelentős szerepuumlk volt az iraacutenyaacuteraknak Az intervencioacutes aacuterakat eacutes a kuumlszoumlbaacuterakat egy-araacutent az iraacutenyaacuterakboacutel szaacutermaztattaacutek Keacutesőbb azonban ndash a noumlvekvő strukturaacutelis feleslegek kialakulaacutesaacuteval ndash a belső aacuterrezsimben uacutegyszoacutelvaacuten csak jelkeacutepes jelentőseacuteguumlk maradt Pusztaacuten valamifeacutele ndash idealisztikus egyensuacutelyi aacutellapot eseteacuten eleacuterhető ndash koumlvetelmeacutenyt fejeztek ki A teacutenyleges piaci aacuterak csaknem mindig elmaradtak ettől az aacuterszinttől (Sőt az elmaradaacutes idővel egyre nagyobb meacuterteacutekűveacute vaacutelt) Aacutem mindveacutegig jelentős szerepet toumlltoumlttek be az im-portrezsimben (Mint azt maacuter bemutattuk a kuumlszoumlbaacuterak meghataacuterozaacutesaacutenaacutel az iraacutenyaacuterakboacutel indultak ki A marhahuacutes importszabaacutelyozaacutesaacuteban pedig az iraacutenyaacuterakhoz hasonloacute bdquotaacutejeacutekoztatoacute aacuterakrdquo szerepe volt alapvető)

A mezőgazdasaacutegi termelői aacuterak veacutedelme (s egyben a kiacutevaacutenatos aacuterakhoz ndash iraacutenyaacuter taacute-jeacutekoztatoacute aacuter ndash koumlzeliacuteteacutese) ceacuteljaacuteboacutel intervencioacutes aacuterat aacutellapiacutetanak meg Ha a teacutenyleges eladaacutesi aacuterak e bdquobiztonsaacutegi haacuteloacuterdquo szintje alaacute esnek a piaci aacuterak emeleacutese eacuterdekeacuteben műkoumldeacutesbe leacutepnek az intervencioacutes mechanizmusok A szigoruacutebban szabaacutelyozott piaci rendtartaacutesok eseteacuteben (gabona tejtermeacutekek marhahuacutes cukor stb) a termelők az eacutevente kiigaziacutetaacutesra keruumllő in-

25 Az oumlsszes belső agraacuterpiaci tranzakcioacutenak viszonylag csekeacutely reacutesze valoacutesul meg bdquoadminisztratiacutev aacuterakrdquo alap-jaacuten Szigoruacutean eacuterveacutenyesuumlltek viszont az előiacutert aacuterak a jelentős ndash nem ritkaacuten diszkriminatiacutev ndash importterheleacutest tartalmazoacute kuumllkereskedelmi rezsimben (A tranzakcioacutek ott is vilaacutegpiaci aacuteron szuumlletnek aacutem a behozatal peacutenz-uumlgyi terheinek kiszaacutemiacutetaacutesakor veszik figyelembe az bdquointeacutezmeacutenyirdquo ndash az importaacuterak beleacutepeacuteseacutere előiacutert minimaacute-lis ndash aacuterakat) E kuumllső veacutedelem azonban maacuter jelentősen meacuterseacuteklődoumltt

tervencioacutes aacuteron adhattaacutek el termeacutekeiket az intervencioacutes hatoacutesaacutegoknak (Ugyanakkor ezek nagykereskedelmi aacuterak tehaacutet az aacutetveacutetel paritaacutesa szerint meghataacuterozottak) A nemzeti inter-vencioacutes uumlgynoumlkseacutegek ndash amelyek az EU-s piaci szervezet veacutegrehajtaacutesaacuteeacutert felelősek ndash az elő-iacutert minőseacutegi felteacuteteleknek megfelelő termeacutekek felvaacutesaacuterlaacutesaacutera koumltelezettek az intervencioacutes időszakban Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az intervencioacutes aacuter valamifeacutele minimaacutelis garantaacutelt aacuterkeacutent műkoumldik Az intervencioacute kereteacuteben felvaacutesaacuterolt termeacutekeket intervencioacutes raktaacuterakban taacuteroljaacutek

Az importrezsimben foglalt kuumlloumlnfeacutele minimaacutelis importaacuterak (peacuteldaacuteul beleacutepeacutesi aacuter a kerteacute-szeti termeacutekek importjaacutenaacutel) a kuumllső veacutedelmi mechanizmus műkoumldeacuteseacutenek (az importterheleacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutenak) alapjaacutet keacutepezhetik (Az EU belső aacuterainaacutel illetve a harmadik orszaacutegok szaacutemiacutetott oumlnkoumlltseacutegeacuteneacutel alacsonyabb importaacuterak eseteacuten az importterheleacutes megaacutellapiacutetaacutesakor)

ab) Intervencioacutes inteacutezkedeacutesek Keacutet tiacutepusuk kuumlloumlnboumlztethető meg a termeacutekeket az illeteacutekes aacutellami szervek vaacutesaacuteroljaacutek fel eacutes raktaacuterozzaacutek (aacutellami in tervencioacute) felvaacutesaacuterlaacutes eacutes raktaacuterozaacutes magaacutenvaacutellalkozaacutesok reacuteveacuten

Az első esetben az EU az egyes orszaacutegok szerveit biacutezza meg a feladattal s azok iacutegy koumlzve-tiacutetőkkeacutent szolgaacuteljaacutek a KAP alkalmazaacutesaacutet Az unioacutes inteacutezmeacutenyek szabjaacutek meg a beavatkozaacutes taacutergyaacutet keacutepező aacuterucikkek eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek felteacuteteleit (Speciaacutelis inteacutezkedeacuteseket iacuternak elő az egyes termeacutekektől fuumlggően elsősorban szaacutembaveacuteteluumlk hataacuteridejeacutet illetően)

E teruumlletre is az egyseacuteges piac elve eacuterveacutenyes amely mindennemű megkuumlloumlnboumlztető inteacutezkedeacutest tilt eacutes iacutegy minden szinten alaacutetaacutemasztja a KAP alapelveit

Az aacutellami akcioacutekhoz hasonloacute eredmeacutenyre vezethet a magaacutenvaacutellalkozoacutei raktaacuterozaacutes oumlsz-toumlnzeacutese elsősorban taacutemogataacutesok (peacuteldaacuteul kamattaacutemogataacutes) nyuacutejtaacutesa reacuteveacuten Ilyen esetben a felvaacutesaacuterloacute szerződeacutest koumlt a beavatkozoacute szervvel eacutes ennek eacutertelmeacuteben ndash noha megtartja az iacutegy raktaacuterozott termeacutekek tulajdonjogaacutet ndash koumltelezi magaacutet arra hogy az aacuterut nem dobja piacra a megaacutellapodaacutesban roumlgziacutetett időpont előtt

Az aacutellami szervek reacuteszeacuteről toumlrteacutenő beavatkozaacutes eseteacuteben a termeacutekek forgalomba ho-zatalaacutet a koumlzoumlsseacutegi hatoacutesaacutegok doumlnteacutese rendeli el (E hatoacutesaacutegok aacutellapiacutetjaacutek meg mikor lehet keacutepes a piac a betaacuterolt mennyiseacuteg fogadaacutesaacutera)26 Az intervencioacutes raktaacuterakban taacuterolt felesleget jellemzően exportaacuteljaacutek illetve ndash ugyancsak az EU-n kiacutevuumll ndash eacutelelmiszersegeacutely-programok kereteacuteben hasznaacuteljaacutek fel Ugyanakkor bizonyos feleslegeket az Euroacutepai Unioacuten beluumll hasz-naacutelnak fel szociaacutelis eacutelelmiszer-juttataacutes (peacuteldaacuteul bdquokaraacutecsonyi vajrdquo) taacutemogatott aacuteron toumlrteacutenő feldolgozaacutes (peacuteldaacuteul a tejzsiacuterfelesleg levezeteacuteseacutere) illetve aacutellatok takarmaacutenyozaacutesa (peacuteldaacuteul a sovaacutenytejpor-termeleacutes toumlbb mint 50-aacutet) vagy maacutes alacsonyabb eacuterteacutekű felhasznaacutelaacutes (peacuteldaacuteul az asztalibor-felesleg alkohollaacute toumlrteacutenő lepaacuterlaacutesa) ceacuteljaacutera Egyes piaci szervezetekben pedig a felesleg denaturaacutelaacutesa (peacuteldaacuteul a zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs felesleg kivonaacutesa) is szuumlkseacuteges lehet

b) Mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes A termeleacutesre vonatkozoacute kontingens (kvoacuteta) bizonyos termeacutek előaacutelliacutetaacutesaacutet (eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutet) illetően mennyiseacutegi kuumlszoumlbeacuterteacuteket aacutellapiacutet meg Ennek tuacutelleacutepeacutese eseteacuten ndash enyheacutebb inteacutezkedeacuteskeacutent ndash maacuter nem eacuterveacutenyes a garantaacutelt aacuter illetőleg ndash szigoruacutebb inteacutezkedeacuteskeacutent ndash minden tuacutelleacutepeacutes a termelőt terhelő elvonaacutessal jaacuter

26 Alapvető elteacutereacutes hogy az intervencioacute reacuteveacuten valamely aacutetmeneti felesleg levezeteacutese valoacutesul-e meg uumltkoumlző keacuteszlet alkalmazaacutesaacuteval vagy tartoacutes strukturaacutelis feleslegek felvaacutesaacuterlaacutesaacutera keruumll-e sor

A garanciakuumlszoumlb alkalmazaacutesa ndash amelyet az EK 1984-ben illetve 1988-ban terjesztett ki szeacuteles koumlrben eacutes amely elsősorban a gabonafeacuteleacutekre a repceacutere a napraforgoacutera a szirupos gyuumlmoumllcsoumlkre vonatkozott ndash a cukorreacutepa-aacutegazatban (elteacuterő formaacuteban) maacuter koraacutebban is leacutetezett Ez utoacutebbi eseteacuteben a tagaacutellamok megkaptaacutek az orszaacutegos szinten megaacutellapiacutetott kvoacutetaacutet s azt maguk osztottaacutek fel a cukoripari vaacutellalatok koumlzoumltt az EK piaci szervezetben meghataacuterozott kriteacuteriumok szerint

Termeacuteszetesen maacutes a helyzet akkor ha a hatoacutesaacutegok a kvoacutetaacuten feluumll előaacutelliacutetott meny-nyiseacutegekre elvonaacutesokat vezettek be Ez elsősorban a tejaacutegazatra vonatkozott ahol a kvoacuteta tuacutelleacutepeacutese rendkiacutevuumll suacutelyos peacutenzuumlgyi szankcioacutet vont maga utaacuten

A tagaacutellamok ndash hogy orientaacutecioacutet szabhassanak a termeleacutesnek eacutes rendelkezhessenek struktuacuterapolitikai eszkoumlzoumlkkel ndash jogot kaptak raacute hogy a szaacutemukra garantaacutelt oumlsszes kvoacuteta kereteacuten beluumll tartaleacutekot keacutepezzenek E tartaleacutek (angol roumlvidiacuteteacutessel SLOM) tette lehetőveacute hogy taacutemogassaacutek azokat a termelőket akik fejleszteacutesi terv megvaloacutesiacutetaacutesaacuten faacuteradoztak vagy akiknek suacutelyos neheacutezseacutegekkel kellett megkuumlzdeniuumlk

Az egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezet 2007 eacutevi hataacutelybeleacutepeacutese előtt (12342007EK tanaacutecsi rendelet) 21 koumlzoumlsen szervezett egyedi piac leacutetezett egymaacutes mellett Azok szabaacutelyait kuumlloumln alaprendeletek tartalmaztaacutek A koumlzoumls piaci szervezetek eredetileg elsősorban a garantaacutelt aacuterakon alapultak Az inteacutezmeacutenyi aacuterakat a KAP reformfolyamataacuteban koumlzvetlen taacutemogataacutesok reacuteveacuten ndash előszoumlr teljes keacutesőbb reacuteszleges ellenteacutetelezeacutest nyuacutejtva ndash fokozatosan csoumlkkentetteacutek (Laacutesd 2 fejezet) A 2003 eacutevi reformtoacutel kezdődően a kuumlloumlnboumlző koumlzoumls piaci szervezetekbe beeacutepiacutetett koumlzvetlen taacutemogataacutesok nagy reacutesze a termeleacutestől fokozatosan fuumlggetlenneacute vaacutelt Azok a koumlzoumlsen szervezett piacokra vonatkozoacute rendeletekből (az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer veacutegrehajtaacutesa) előszoumlr az 17822003EK rendeletbe majd az bdquoaacutellapotfelmeacutereacutesrdquo elfogadaacutesaacutet koumlvetően az egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezetbe (732009EK rendelet) keruumlltek aacutet (Laacutesd 284 alfejezet A jelenlegi rendszert reacuteszleteiben az 5 fejezet taacutergyalja)

Az egymaacutest koumlvető reformok a beavatkozaacutesi eszkoumlzoumlket alapvetően aacutetalakiacutetottaacutek Azokat jelenleg olyan bdquobiztonsaacutegi haacuteloacuteknakrdquo tekintik amelyeket csak suacutelyos piaci zavarok miatt bekoumlvetkező vaacutelsaacutegok eseteacuten vetnek be (Laacutesd 284 alfejezet) Az inteacutezmeacutenyi (taacutemogatott) aacuterak koumlzoumltt csak az intervencioacutes aacuterak maradtak meg Az intervencioacute mindezek koumlvetkez-teacuteben nagymeacuterteacutekben csoumlkkent

135 Valutaaacuterfolyamok eacutes a piac egyseacutegesseacutege

A KAP eredeti modelljeacutenek egyik alapelve az EK- (inteacutezmeacutenyi) aacuterak koumlzoumlsseacutegi szintű meghataacuterozaacutesa Az aacuterakat a Koumlzoumlsseacuteg monetaacuteris egyseacutegeacuteben (az EUA-ban majd 1979-től az ECU-ben) fejezteacutek ki Eacuteppen iacutegy az importterheleacuteseknek eacutes export-visszateacuteriacuteteacuteseknek is egyseacuteges rendszerben szuumlkseacuteges műkoumldniuumlk a harmadik orszaacutegokkal folytatott kereske-delemben Az elszaacutemolaacutesi egyseacutegben megaacutellapiacutetott intervencioacutes aacuterakat importterheleacuteseket eacutes export-visszateacuteriacuteteacuteseket az agrimonetaacuteris rendszer kereteacuteben bdquozoumlldrdquo aacuterfolyamok reacuteveacuten szaacutemiacutetottaacutek aacutet nemzeti valutaacutera

A KAP konstrukcioacuteja szerint a bdquozoumlldrdquo aacuterfolyamok pontosan megegyeztek a tagorszaacute-gok bdquonormaacutelrdquo valutaaacuterfolyamaacuteval Ha e koumlvetelmeacuteny teljesuumllt akkor az inteacutezmeacutenyi aacuterak

az importterheleacutesek eacutes az export-visszateacuteriacuteteacutesek nemcsak nominaacutelisan hanem reaacuteleacuterteacutekben is azonosak lehettek az egyes orszaacutegokban27 Azaz a koumlzoumls piaci szervezet alapvető elve a piac egyseacutegesseacutege e felteacutetelek koumlzoumltt teljeskoumlrűen eacuterveacutenyesuumllhetett

Ugyanakkor keacutesőbb a valutaaacuterfolyamok stabilitaacutesaacutenak megbomlaacutesaacuteval ez az elv maacuter csorbaacutet szenvedett A probleacutema kezeleacuteseacutere alakult ki az agrimonetaacuteris rendszer aacutem annak bonyolult mechanizmusai tovaacutebbi torzulaacutesok veszeacutelyeit is magukban hordoztaacutek Az egy-seacuteges valuta az euroacute kialakulaacutesaacuteval az előbb jelzett probleacutemaacutek az euroacuteoumlvezetben automa-tikusan megszűntek

14 A KAP finansziacuterozaacutesa EMOGA EMGA EMVA

A KAP rendszereacutenek alapvető mozzanata a koumlzoumls finansziacuterozaacutes Meghataacuterozoacute a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes szerepe

bull a piaci taacutemogataacutesokat eacutes a koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesokat (ez a KAP első pilleacutere) a peacutenzuumlgyi szolidaritaacutes elve alapjaacuten teljes egeacuteszeacuteben a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes fedezi

bull az agraacuterstruktuacutera-politika majd a videacutekfejleszteacutes (a maacutesodik pilleacuter) finansziacuterozaacutesa az addicionalitaacutes elve szerint toumlrteacutenik annak forraacutesait reacuteszben a koumlzoumls reacuteszben a nemzeti koumlltseacutegveteacutesek (tovaacutebbaacute a kedvezmeacutenyezettek) fedezik (Azaz a videacutek-fejleszteacutesi programok toumlbbseacutegeacutenek a finansziacuterozaacutesa ebben az eacutertelemben a struk-turaacutelis politikaacutehoz hasonloacute)28

Az EUMSz 40 cikk (3) bekezdeacutese alapjaacuten 1962-ben hoztaacutek leacutetre az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alapot (EMOGA)

Az EMOGA keacutet reacuteszlegre tagoloacutedottbull a Garancia Reacuteszlegre amely eredetileg a piaci eacutes az aacutertaacutemogataacutesi politika eszkoumlze

eacutesbull az Orientaacutecioacutes Reacuteszlegre amely az agraacuterstruktuacuteraacutet aacutetalakiacutetoacute politika (utoacutebb videacutek-

fejleszteacutesi politika ndash laacutesd reacuteszletesebben a 6 fejezetben) finansziacuterozaacutesaacutet szolgaacutelja

A koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes legnagyobb reacuteszeacutevel egeacuteszen a legutoacutebbi időkig toumlbb mint 50-aacuteval az EMOGA gazdaacutelkodott Ez az araacuteny az 1970-es eacutevekben meacuteg meghaladta a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes 80-aacutet Ezt koumlvetően ndash szoros oumlsszefuumlggeacutesben a KAP kiigaziacutetaacutesaacuteval majd reformjaacuteval ndash fokozatosan meacuterseacuteklődoumltt A 2014ndash2020 koumlzoumltti időszakban a KAP-kiadaacutesok araacutenya a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesben maacuter csak 378 (Az EMOGA kiadaacutesainak alakulaacutesaacuteroacutel a 2014ndash2020 eacutevi időszakban laacutesd az 12 taacuteblaacutezatot)29

27 Termeacuteszetesen mindez az adminisztratiacutev aacuterakra vonatkozik Ismeacutetelten alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel az egyes nemzeti eacutes regionaacutelis piacok aacuterainak elteacutereacutesei ndash azok műkoumldeacutese soraacuten ndash jelentősek

28 A videacutekfejleszteacutes jellemzőit a 6 fejezet taacutergyalja reacuteszletesen29 A KAP-kiadaacutesok alakulaacutesaacutet a legutoacutebbi eacutevek tekinteteacuteben a 284 alfejezet elemzi

12 taacuteblaacutezatA 2014ndash2020 koumlzoumltti toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi terv egyes alapvető elemei

2007ndash2013 (milliaacuterd euroacute)

Vaacuteltozaacutes (milliaacuterd euroacute)

Vaacuteltozaacutes ()

EU teljes koumlltseacutegveteacutese 994 960 ndash34 97KAP-koumlltseacutegveteacutes 421 373 ndash48 89Koumlzvetlen taacutemogataacutesok (eacutes piaci inteacutezkedeacutesek) 319 278 ndash41 87

Videacutekfejleszteacutes 98 85 ndash13 87Magyarorszaacutegra jutoacute KAP-taacutemogataacutes 105 123 19 118Magyarorszaacuteg reacuteszesedeacutese a KAP-taacutemogataacutesokboacutel () 236 319 083 135

Magyarorszaacuteg koumlzvetlen taacutemogataacutesi allokaacutecioacuteja 66 89 23 135

Magyarorszaacuteg videacutekfejleszteacutesi allokaacutecioacuteja 39 34 ndash05 87

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg

A Garancia Reacuteszleg kiadaacutesai leacutenyegeacuteben kiterjedtek az exporttaacutemogataacutes eacutes az intervencioacutes kiadaacutesok egeacuteszeacutere Az 1992 eacutevi reform meghirdeteacuteseacutet koumlvetően a Garancia Reacuteszleg legna-gyobb kiadaacutesi teacuteteleacutet a mezőgazdasaacutegi termelőknek juttatott koumlzvetlen taacutemogataacutesok keacutepezteacutek

Az Orientaacutecioacutes Reacuteszleg a Koumlzoumls Agraacuterpolitika strukturaacutelis ceacutelkitűzeacutesei megvaloacutesiacutetaacutesaacutet segiacutetette elsősorban a koumlvetkező fő ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa reacuteveacuten

bull termeleacutesi felteacutetelek javiacutetaacutesabull az agraacutertermeleacutes struktuacuteraacutejaacutenak eacutes a termeacutekek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesabull az agraacutertermeacutekek eacuterteacutekesiacuteteacutesi felteacuteteleinek eacutes piaci eacuterteacutekesiacuteteacutesi rendszereacutenek javiacute-

taacutesabull az 1990-es eacutevektől szeacutelesebb videacutekfejleszteacutesi igeacutenyek (peacuteldaacuteul videacuteki koumlzoumlsseacutegek

taacutersadalmi-gazdasaacutegi eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacutese stb) előmozdiacutetaacutesa

A KAP kereteacuteben keacutepződő beveacutetelek (specifikus importterhek cukorilleteacutek stb) az 1970-es eacutevel elejeacuteig az EMOGA-kiadaacutesok 20-25-aacutet fedezteacutek A kiadaacutesok noumlvekedeacutese eacutes a beveacutetelek csoumlkkeneacutese nyomaacuten ez az araacuteny az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere 3 alaacute csoumlkkent

A legtoumlbb KAP-kiadaacutes valoacutejaacuteban a tagorszaacutegokban műkoumldő kifizető uumlgynoumlkseacutegek reacuteveacuten valoacutesul meg A Bizottsaacuteg a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesből a szabaacutelyos kifizeteacuteseket keacutet eacutes feacutel hoacutenapon beluumll refinansziacuterozza Minden koumlltseacutegveteacutesi (naptaacuteri) eacutev kiadaacutesai megfelelnek a tagorszaacutegok aacuteltal az előző eacutev oktoacuteber 16-a eacutes az adott eacutev oktoacuteber 15-e koumlzoumltt teljesiacutetett kiadaacutesoknak

2007-től az EMOGA koraacutebbi formaacutejaacuteban megszűnt Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garancia Alapot (EMGA) eacutes Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alapot (EMVA) hoztak leacutetre30

Az EMGA-boacutel kell finansziacuterozni a tagaacutellamok eacutes a Koumlzoumlsseacuteg koumlzoumltt megosztott iraacute-nyiacutetaacutessal

bull az export-visszateacuteriacuteteacuteseketbull a piaci intervencioacutet

30 Az 12902005EK tanaacutecsi rendelet szerint

bull a koumlzvetlen taacutemogataacutestbull a taacutejeacutekoztataacutesi cselekveacutesi programokat eacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek promoacutecioacutejaacutet

a Koumlzoumlsseacuteg belső piacaacuten eacutes harmadik orszaacutegokban

Az EMGA-boacutel fedezik centralizaacutelt iraacutenyiacutetaacutessalbull a meghataacuterozott aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezkedeacutesekhez nyuacutejtott

peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutestbull a koumlzvetlenuumll a Bizottsaacuteg aacuteltal vagy nemzetkoumlzi szervezetek bevonaacutesaacuteval veacutegzett

mezőgazdasaacutegi termeacutekek promoacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute teveacutekenyseacutegetbull a genetikai aacutellomaacuteny megőrzeacuteseacutere felteacuterkeacutepezeacuteseacutere oumlsszegyűjteacuteseacutere eacutes hasznosiacute-

taacutesaacutera iraacutenyuloacute inteacutezkedeacuteseketbull a mezőgazdasaacutegi szaacutemviteli informaacutecioacutes rendszerek kialakiacutetaacutesaacutet eacutes fenntartaacutesaacutetbull a mezőgazdasaacutegi vizsgaacutelati rendszereket beleeacutertve az agraacutergazdasaacutegok struktuacuteraacute-

jaacutera iraacutenyuloacute vizsgaacutelatokat

Az EMVA-boacutel a tagaacutellamok eacutes a Koumlzoumlsseacuteg koumlzoumltt megosztott iraacutenyiacutetaacutessal finansziacuterozzaacutek a videacutekfejleszteacutesi programokat31 (Laacutesd 6 fejezet)

Mindkeacutet Alapboacutel koumlzpontosiacutetott moacutedon finansziacuterozhatoacutek a Bizottsaacuteg kezdemeacutenyezeacute-seacutere eacutesvagy szaacutemaacutera a KAP megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek adminisztraacutecioacutes eacutes technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi eacuterteacutekeleacutesi audit- eacutes ellenőrzeacutesi cselekveacutesi programok

15 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika doumlnteacuteshozatali eacutes veacutegrehajtaacutesi rendszere

A doumlnteacuteshozatali rendszer az aacuteltalaacutenos mechanizmusba illeszkedik A doumlnteacutesek toumlbbseacutege jellemzően a koumlzoumls agraacuterpiaci (aacuter- export-import szabaacutelyozaacutesi piaci taacutemogataacutesi stb) poli-tika koumlreacutebe tartozott Azok mindegyike valamilyen koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutes formaacutejaacutet oumllti A unioacutes jogszabaacutelyok jelentős haacutenyada a Koumlzoumls Agraacuterpolitika megvaloacutesiacutetaacutesaacutet szolgaacutelja

A Bizottsaacuteg sajaacutet kezdemeacutenyezeacuteskeacutent vagy maacutesok (peacuteldaacuteul a Tanaacutecs) felkeacutereacutese alapjaacuten keacutesziacuteti el javaslataacutet Ennek soraacuten messzemenően figyelembe kiacutevaacutenjaacutek venni az agraacuterpolitika gazdasaacutegi peacutenzuumlgyi szociaacutelis eacutes koumlrnyezeti szempontjait

A Bizottsaacuteg igazgatoacutesaacutegai eacutes a tagaacutellamok szakeacutertőinek konzultaacutecioacuteja keacutepezi a javaslat elkeacutesziacuteteacuteseacutenek első faacutezisaacutet Maacuter ebben a kezdeti szakaszban is bevonjaacutek a szakmai szer-vezeteket eacuterdekkeacutepviseleti szerveket tanaacutecsadoacute bizottsaacutegokat a szabaacutelyozaacutes tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacuteba eacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek indokolaacutesaacuteba

A nyomaacutest gyakorloacute szervezetek koumlzuumll a legjelentősebb az EU mezőgazdasaacutegi szouml-vetseacutegeinek szervezete (COPA)32 jelentős meacuteg a mezőgazdasaacutegi szoumlvetkezetek koumlzoumlsseacutegi szervezete (COGECA)33 a fiatal gazdaacutek szervezete (CEJA)34 eacutes a fogyasztoacutei szervezetek

31 Leacutenyegesek a keacutet uacutej mezőgazdasaacutegi peacutenzalap eseteacuteben műkoumldő mechanizmusok elteacutereacutesei EMGA ndash nem el-kuumlloumlniacutetett előiraacutenyzatokat hasznaacutel EMVA ndash elkuumlloumlniacutetett előiraacutenyzatokat hasznaacutel elteacuterő a kifizeteacutesek uumlteme-zeacutese (EMGA ndash havi kifizeteacutes EMVA ndash negyedeacutevenkeacutenti kifizeteacutes) eacutes a szabaacutelytalansaacutegokat koumlvető behajtaacutes kezeleacutese sem egyezik

32 Comiteacute des Organisations Professionnelles Agricoles ndash COPA33 Comiteacute Geacuteneacuteral de la Coopeacuteration Agricole de lrsquoUnion Europeacuteenne ndash COGECA34 Conseil Europeacuteen des Jeunes Agriculteures ndash CEJA

szoumlvetseacutege (BEUC)35 A tanaacutecsadoacute bizottsaacutegok az egyes piaci szervezetekben eacuterdekelt piaci szereplőket keacutepviselik36

Az agraacuterpolitika kuumlloumlnoumlsen oumlsszetett keacuterdeacuteseit tekintve a Bizottsaacuteg egyes időszakok-ban igen nagy oacutevatossaacutegot tanuacutesiacutet (Valoacutejaacuteban a Bizottsaacuteg maacuter a javaslat elkeacutesziacuteteacutese soraacuten a nemzeti eacuterdekek figyelembeveacuteteleacutere toumlrekszik kuumlloumlnben a javaslat elfogadaacutesa is neheacutez-seacutegekbe uumltkoumlzne)37 Ilyenkor a roumlvid taacutevuacute leacutenyegeacuteben reagaacuteloacute jellegű inteacutezkedeacutesek a jel-lemzőek A felhalmozoacutedoacute feszuumlltseacutegek nyomaacuten a Bizottsaacuteg maacuter radikaacutelisabb javaslatokat is megfogalmaz aacutem azok gyakran nem jutnak tuacutel az egyes tagorszaacutegok mezőgazdasaacutegi minisztereit toumlmoumlriacutető Tanaacutecson

A Lisszaboni Szerződeacutes hataacutelybaleacutepeacutese előtt a Koumlzoumls Agraacuterpolitika teruumlleteacuten az alapel-jaacuteraacutes (maacuteskeacutent konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes) szabaacutelyai szerint toumlrteacutent a jogszabaacutelyok elfogadaacutesa azaz a Parlament veacutelemeacutenyeacutenek kikeacutereacutese utaacuten a Tanaacutecs doumlntoumltt A Tanaacutecs teveacutekenyseacutege soraacuten nagymeacuterteacutekben figyelembe vette az egyes teacutemaacutek kapcsoloacutedaacutesait oumlsszefuumlggeacuteseit Ezeacutert ndash a doumlnteacutest megkoumlnnyiacutetendő ndash az uacutegynevezett bdquocsomagokrardquo38 taacutemaszkodott

A Lisszaboni Szerződeacutes hataacutelybaleacutepeacuteseacutet koumlvetően a rendes jogalkotaacutesi eljaacuteraacutes (egyuumltt-doumlnteacutes)39 kereteacuteben a Tanaacutecs eacutes a Parlament egyuumlttesen doumlnt a jogi aktusok elfogadaacutesaacuteroacutel (Iacutegy szuumllettek meg 2013 decemberben a KAP legutoacutebbi alaprendeletei)

Az EUMSz azonban a Tanaacutecs javaacutera kiveacuteteleket alkalmaz a rendes eljaacuteraacutes aloacutel A 42 cikk (2) bekezdeacutese a versenyszabaacutelyok tekinteteacuteben előiacuterja bdquoa Tanaacutecs a Bizottsaacuteg javaslata alap-jaacuten taacutemogataacutes nyuacutejtaacutesaacutet engedeacutelyezheti a) szerkezeti vagy termeacuteszeti felteacutetelek miatt haacutet-raacutenyos helyzetben leacutevő uumlzemek veacutedelmeacutehez b) gazdasaacutegfejleszteacutesi programok kereteacutebenrdquo A 43 cikk (3) bekezdeacutese szerint bdquoa Tanaacutecs a Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten inteacutezkedeacuteseket fogad el az aacuterak a lefoumlloumlzeacutesek a taacutemogataacutesok eacutes a mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok roumlgziacuteteacuteseacutererdquo

A KAP megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban jelentős a Bizottsaacuteg (s kuumlloumlnoumlsen a DG AGRI) szerepe A koumlzvetlen veacutegrehajtaacutes a nemzeti szervezetek (mezőgazdasaacutegi miniszteacuteriumok kifizető uumlgynoumlkseacutegek vaacutem- eacutes peacutenzuumlgyi szervek) feladata (Ezt decentralizaacutelt menedzsmentnek ne-vezik) Kuumlloumlnlegesen fontos az akkreditaacutelt kifizető uumlgynoumlkseacutegek szerepe Ezek műkoumldeacuteseacutet a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyok betartaacutesa veacutegett a Bizottsaacuteg figyelemmel kiacuteseacuteri

A Bizottsaacuteg e koumltelezettseacutegeinek kereteit az EU-rendeletek eacutes a Tanaacutecs iraacutenyelvei pontosan kijeloumllik Ezeacutert a KAP iraacutenyiacutetaacutesa leacutenyegeacuteben technikai jellegű feladat a rendszer alkalmazaacutesa a folyamatosan vaacuteltozoacute felteacutetelekhez Aacutem ez esetenkeacutent toumlbbet is jelenthet pusztaacuten a szoros szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutenaacutel A gyakran vaacuteltozoacute eacutes gyors inteacutezkedeacutest igeacutenylő uumlgyekben (peacuteldaacuteul az intervencioacutes eacutes a taacutemogataacutesi rendszer a visszateacuteriacuteteacutes műkoumldteteacutese a keacuteszletezeacutesi politika menedzseleacutese stb) a Bizottsaacuteg aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlrben doumlnteacuteseket hozhat Ezzel a veacutegrehajtoacute inteacutezmeacuteny megfelelő manőverezeacutesi lehetőseacuteghez jutott Doumln-teacuteseinek ugyanakkor fontos peacutenzuumlgyi koumlvetkezmeacutenyei vannak a termelők a kereskedők a feldolgozoacutek eacutes az EU koumlltseacutegveteacutese szaacutemaacutera

35 Bureau Europeacuteen des Unions Consommateurs ndash BEUC36 1993 oacuteta 23 mezőgazdasaacutegi tanaacutecsadoacute bizottsaacuteg műkoumldik37 Koester 1992b 184ndash18538 Nugent 1994 138ndash14139 Az EUSz [a 42 cikk (1) eacutes a 43 cikk (2) bekezdeacutese] szerint a KAP teruumlleteacuten alkalmazandoacute bdquorendes jogalkotaacutesi

eljaacuteraacutesrdquo a konzultaacutecioacutes eljaacuteraacutes helyett az egyuumlttdoumlnteacutes legyen Az megerősiacutetette az Euroacutepai Parlament teljes eacuterteacutekű taacutersjogalkotoacutekeacutent betoumlltoumltt szerepeacutet a mezőgazdasaacuteg teruumlleteacuten

A Bizottsaacuteg oumlnaacutelloacute doumlnteacutesi hataacuteskoumlreacutet nem egyeduumll a bruumlsszeli tisztviselők gyakoroljaacutek Az egyes piaci szervezetek szabaacutelyozaacutesaacuteban jelentős szerepet kaptak a menedzsmentbizottsaacute-gok40 Ma maacuter tekintettel a koumlzoumls piaci szervezetek egyseacutegesiacuteteacuteseacutere egyetlen az agraacuterpiaci uumlgyekben illeteacutekes menedzsmentbizottsaacuteg műkoumldik E testuumllet tagjait a tagaacutellamok delegaacutel-jaacutek A Bizottsaacuteg aacuteltalaacuteban nem tesz semmilyen fontos leacutepeacutest a piaci szervezet iraacutenyiacutetaacutesaacutet illetően a menedzsmentbizottsaacuteg taacutejeacutekoztataacutesa neacutelkuumll A menedzsmentbizottsaacuteg negatiacutev doumlnteacuteseacutenek halasztoacute hataacutelya van A Bizottsaacuteg nem inteacutezkedhet azonnal s a vitaacuteban a Ta-naacutecs doumlnt (Egyes teacutemakoumlroumlkben ndash peacuteldaacuteul aacutellategeacuteszseacuteguumlgy vetőmag stb ndash szabaacutelyozaacutesi bizottsaacutegok műkoumldnek Ez utoacutebbi konstrukcioacute meacuteg toumlbb koumltoumlttseacuteget tartalmaz a Bizottsaacuteg cselekveacutesi szabadsaacutegaacutet illetően)

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika olyan sajaacutetos ceacutel- eacutes eszkoumlzrendszerrel rendelkezik amely spe-ciaacutelis a veacutegrehajtaacuteshoz szuumlkseacuteges nemzeti inteacutezmeacutenyi haacutetteacuter jelenleacuteteacutet felteacutetelezi eacutes igeacutenyli Amennyiben a kivaacutelasztott eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa ndash az esetleges eleacutegtelen inteacutezmeacutenyi keret-felteacutetelek koumlvetkezteacuteben ndash nem vagy csak reacuteszben valoacutesul meg akkor veszeacutelybe keruumllhet a kitűzoumltt ceacutelok teljesiacuteteacutese Az inteacutezkedeacutesek rendeletekben roumlgziacutetett veacutegrehajtaacutesaacuteval eacutes el-lenőrzeacuteseacutevel kapcsolatos oumlsszetett eacutes jelentős adminisztraacutecioacutes igeacutenyekkel jaacuteroacute igazgataacutesi folyamatok az EU egyes tagaacutellamainak nemzeti inteacutezmeacutenyeit ndash a Kifizető Uumlgynoumlkseacuteget illetve az Igazoloacute Testuumlletet stb ndash terhelik

Az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garancia Alapboacutel (EMGA-boacutel) eacutes az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alapboacutel (EMVA-boacutel) toumlrteacutenő teacutenyleges kifizeteacutesek felteacutetelezik a tagaacutellamok aacuteltal akkreditaacutelt eacutes az Unioacute Bizottsaacutega aacuteltal ellenőrzoumltt kifizető uumlgynoumlkseacutegek ndash a veacutegrehajtaacutesi inteacutezmeacutenyi rendszer kulcsszereplőjeacutenek de nem kizaacuteroacutelagos elemeacutenek ndash eacutes az Integraacutelt Igazgataacutesi eacutes Ellenőrzeacutesi Rendszer (IIER) leacutetrehozaacutesaacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet

A nemzeti szervezetek (a kifizető uumlgynoumlkseacutegek) funkcioacutei tehaacutet a KAP agraacuterpiaci rend-szereacuteben technikai jellegűek Reacuteszt vesznek az intervencioacutes felvaacutesaacuterlaacutesok a taacutemogataacutesok eacutes importterheleacutesek lebonyoliacutetaacutesaacuteban Elszaacutemolaacutesi eacutes regisztraacutelaacutesi feladatokat laacutetnak el

A Lisszaboni Szerződeacutes 2009 decemberi hataacutelybaleacutepeacutese utaacuten az egyuumlttdoumlnteacutes vaacutelt aacuteltalaacutenos szabaacutellyaacute az EU jogalkotaacutesaacuteban A Tanaacutecs eacutes az Euroacutepai Parlament egyuumlttesen alkottaacutek meg a KAP 2014ndash2020 eacutevi szabaacutelyozaacutesaacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutesok a koumlzoumls piaci szervezetek a videacutekfejleszteacutes eacutes a horizontaacutelis szabaacutelyozaacutes teruumlletein

A Bizottsaacuteg 2010 novemberi koumlzlemeacutenye majd a neacutegy alaprendeletre vonatkozoacute javaslata koumlzzeacuteteacutetele (2011 oktoacuteber) utaacuten az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2013 aacuteprilisaacuteig egyeztetett a tervezett szoumlvegekről Paacuterhuzamosan folyt az egyezteteacutes a toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keret (MFF) elfogadaacutesaacuteroacutel Az EU-kiadaacutesok felső hataacuteraacuteroacutel 2013 februaacuterban jutottak megaacutellapodaacutesra

A KAP-jogszabaacutelyok elfogadaacutesa eacuterdekeacuteben a Tanaacutecs a Parlament eacutes a Bizottsaacuteg keacutepviselői koumlzoumltt informaacutelis taacutergyalaacutesok folytak Ez utoacutebbiakat nevezteacutek trialoacutegusoknak A trialoacutegusokat a poziacutecioacutek egyezteteacuteseacutere eacutes a jogszabaacutely elfogadaacutesaacutehoz vezető uacutet tisztaacutezaacute-saacutera alkalmaztaacutek Az intenziacutev taacutergyalaacutesi időszakra 2013 aacuteprilis eacutes juacutenius koumlzoumltt keruumllt sor Mintegy 50 trialoacutegusra volt szuumlkseacuteg mielőtt politikai megaacutellapodaacutesra jutottak 2013 juacute-nius 26-aacuten a neacutegy alaprendelet tekinteteacuteben Az Euroacutepai Parlament a neacutegy alaprendeletet 2013 november 20-aacuten plenaacuteris szavazaacutessal fogadta el 2013 december 16-aacuten pedig a Tanaacutecs is elfogadta a neacutegy alaprendeletet (Azokat december 20-aacuten hirdetteacutek ki az EU Hivatalos

40 Eljaacuteraacutesukroacutel laacutesd Kende 1992

Lapjaacuteban A 2014ndash2020 koumlzoumltti veacutegrehajtaacutesi szabaacutelyokat delegaacutelt (aacutetruhaacutezott) aktusokkeacutent a Bizottsaacuteg 2014 maacuterciusaacuteban fogadta el s az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 2014 aacuteprili-saacuteban hagyta joacutevaacute

A tagaacutellamok a fentieket koumlvetően doumlnthettek a koumlzvetlen taacutemogataacutesok elveinek ki-vaacutelasztaacutesaacuteroacutel Kialakiacutetottaacutek tovaacutebbaacute a strateacutegiai ceacutelokat tartalmazoacute videacutekfejleszteacutesi prog-ramjaikat definiaacuteloacute partneri megaacutellapodaacutesokat A tagaacutellamok oumlsszesen 118 videacutekfejleszteacutesi programot nyuacutejtottak be az Euroacutepai Bizottsaacutegnak elfogadaacutesra Az elfogadaacutesi folyamat 2015 decembereacuteben fejeződoumltt be

151 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika veacutegrehajtaacutesa a komitoloacutegia alapvető teruumlletei41

A KAP megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban nagy aacutem nem kizaacuteroacutelagos az Euroacutepai Bizottsaacuteg (s kuumlloumlnoumlsen a Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacuteg) szerepe A KAP műkoumldeacuteseacutet a Bizottsaacuteg folyamatosan nyomon kiacuteseacuteri A koumlzvetlen veacutegrehajtaacutes a nemzeti szervezetek (mezőgazdasaacutegi miniszteacuteriumok intervencioacutes uumlgynoumlkseacutegek vaacutem- eacutes peacutenzuumlgyi szervek) feladata Azok mű-koumldeacuteseacutet a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyok betartaacutesa veacutegett a Bizottsaacuteg figyelemmel kiacuteseacuteri

A Bizottsaacuteg e koumltelezettseacutegeinek kereteit az EU-rendeletek eacutes a Tanaacutecs iraacutenyelvei pon-tosan kijeloumllik Ezeacutert a KAP iraacutenyiacutetaacutesa ndash a rendszer alkalmazaacutesa a folyamatosan vaacuteltozoacute felteacutetelekhez ndash leacutenyegeacuteben technikai jellegű feladat Aacutem ez esetenkeacutent pusztaacuten a szoros szabaacutelyok alkalmazaacutesaacutenaacutel toumlbbet is jelenthet A Tanaacutecs ugyanis a gyakran vaacuteltozoacute eacutes gyors inteacutezkedeacutest igeacutenylő uumlgyekben (peacuteldaacuteul az intervencioacutes eacutes a taacutemogataacutesi rendszer a vissza-teacuteriacuteteacutes műkoumldteteacutese a keacuteszletezeacutesi politika menedzseleacutese stb) doumlnteacutesi hataacuteskoumlreacutet aacutetruhaacutezta a Bizottsaacutegra Ezzel a veacutegrehajtoacute inteacutezmeacuteny megfelelő manőverezeacutesi lehetőseacuteghez jutott Doumlnteacuteseinek ugyanakkor fontos peacutenzuumlgyi koumlvetkezmeacutenyei vannak a termelők a kereske-dők a feldolgozoacutek eacutes az EU koumlltseacutegveteacutese szaacutemaacutera

A Bizottsaacuteg doumlnteacutesi hataacuteskoumlreacutet nem egyeduumll a bruumlsszeli tisztviselők gyakoroljaacutek A Ta-naacutecs kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute ndash tagaacutellamok keacutepviselőiből aacutelloacute ndash bizottsaacutegok eljaacuteraacutesait iacuterja elő (Ezt nevezik komitoloacutegiaacutenak) Az agraacuterpolitikai teruumlleten elsősorban menedzsmentbizottsaacutegi maacutesfelől szabaacutelyozaacutesi bizottsaacutegi eljaacuteraacutes a jellemző

A Lisszaboni Szerződeacutes felhatalmazaacuteson alapuloacute jogi aktusokat eacutes veacutegrehajtaacutesi ak-tusokat kuumlloumlnboumlztet meg A felhatalmazaacuteson alapuloacute jogi aktusok elfogadaacutesaacutet az eacuterintett alapjogi aktusban rendezik miacuteg a veacutegrehajtaacutesi aktusok elfogadaacutesa a 1822011EU euroacutepai parlamenti eacutes tanaacutecsi rendeletben (HL L 55 2011228 13 o) meghataacuterozott uacutej vizsgaacuteloacute-bizottsaacutegi eljaacuteraacutes vagy a tanaacutecsadoacute bizottsaacutegi eljaacuteraacutes szerint toumlrteacutenik A Bizottsaacuteg mező-gazdasaacutegi veacutegrehajtaacutesi aktusokra iraacutenyuloacute tervezeteinek toumlbbseacutege a vizsgaacuteloacutebizottsaacutegi eljaacuteraacutesok kereteacutebe illeszkedik amelyekben az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs bdquoellenőrzeacutesi joggalrdquo rendelkezik

41 A komitoloacutegiaacutera vonatkozoacute szabaacutelyokat tartalmaztaacutek Egyseacuteges Euroacutepai Okmaacuteny RSZ 202 cikk 1987-es komitoloacutegiai doumlnteacutes 1999-es komitoloacutegiai doumlnteacutes (1999468EK) Legutoacutebb az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 1822011EU rendelete (2011 februaacuter 16) hataacuterozta meg a Bizottsaacuteg veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlrei tagaacutellamok aacuteltal toumlrteacutenő ellenőrzeacuteseacutenek mechanizmusaacutet

A tanaacutecsadoacute bizottsaacutegok kereteacuteben az Euroacutepai Unioacute szakmai szervezetei ndash az EU Mezőgazdasaacutegi Szakmai Szervezeteinek Bizottsaacutega (COPA) illetve az EU Mezőgazdasaacutegi Szoumlvetkezeteinek Aacuteltalaacutenos Szoumlvetseacutege (Cogeca) reacuteveacuten ndash egyeacutebkeacutent koumlzvetett moacutedon mindig reacuteszt vettek az euroacutepai doumlnteacuteshozatali folyamatban A konzultaacutecioacute koumlreacutet a KAP alkalma-zaacutesa tekinteteacuteben a Bizottsaacuteg munkaacutejaacutet segiacutető ceacutelzattal kibőviacutetetteacutek a civil taacutersadalommal paacuterbeszeacutedet folytatoacute csoportokat hoztak leacutetre

A tanaacutecsadoacute bizottsaacutegok a Bizottsaacuteg doumlnteacuteseinek előkeacutesziacuteteacuteseacutet segiacutető testuumlletek A Bizott-saacutegot nem koumlti a testuumllet veacutelemeacutenye Valoacutejaacuteban azonban e veacutelemeacuteny nagy suacutellyal esik latba s a Bizottsaacuteg aacuteltalaacuteban taacutejeacutekoztatja a testuumlletet hogy mikeacuteppen vette figyelembe veacutelemeacutenyeacutet

16 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika vaacuteltozaacutesai Az bdquoeredeti modellrdquo alapprobleacutemaacutei

Az 1960-as eacutevek veacutegeacutere az EK a legtoumlbb agraacutertermeacutek piacaacutera veacutedelmi eacutes taacutemogataacutesi rend-szert eacutepiacutetett ki E rendszer ndash mikeacuteppen az alapvonaacutesaiboacutel egyenesen koumlvetkezik ndash erőteljesen szeacutetvaacutelasztotta a belső (koumlzoumlsseacutegi) eacutes a kuumllső piacokat

161 Noumlvekvő mezőgazdasaacutegi termeleacutekenyseacuteg ndash noumlvekvő feleslegek eacutes koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok

Az 1970-es eacutevek elejeacuteig tartott a KAP első fontos szakasza Ebben az időszakban eacutepiacutetetteacutek ki fokozatosan a koumlzoumls piacrendeket eacutes integraacuteltaacutek az agraacutertermeacutekek Koumlzoumlsseacutegen beluumlli piacaacutet Kezdetben a Hatok agraacuterpiac-politikaacutejaacutenak koordinaacutecioacuteja eacutes harmonizaacutecioacuteja az alacsony importaacuterakkal szembeni kuumllső veacutedelemre oumlsszpontosult A koumlzoumls belső (inteacutezmeacutenyi) aacuterszintet csak keacutesőbb hataacuteroztaacutek meg A meghataacuterozoacute jelentőseacutegű agraacutertermeacutekekre vonatkozoacute kouml-zoumls aacuterrendszer 1971 veacutegeacutere eacutepuumllt ki teljesen A Koumlzoumls Agraacuterpolitika fejlődeacuteseacutenek maacutesodik szakaszaacuteban (az 1980-as eacutevtized elejeacuteig) modernizaacuteltaacutek a gazdasaacutegokat A mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedelme koumlzeledett maacutes taacutersadalmi csoportok joumlvedelmeacutehez

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika kitűzoumltt ceacuteljainak megvaloacutesulaacutesaacutet tekintve az alaacutebbiak igeacute-nyelnek kiemeleacutest

a) Noumlvekvő mezőgazdasaacutegi termeleacutekenyseacuteg A leglaacutetvaacutenyosabb vaacuteltozaacutes a mezőgaz-dasaacutegi munka termeleacutekenyseacutegeacutenek emelkedeacuteseacuteben volt tapasztalhatoacute Valoacutejaacuteban az EK orszaacutegaiban a Koumlzoumls Agraacuterpolitika bevezeteacuteseacutet koumlvetően gyorsult fel a me-zőgazdasaacutegi modernizaacutecioacute s eacuteppen a KAP rendszere segiacutetett hozzaacute a korszerűbb technoloacutegiaacutek szeacuteles koumlrű alkalmazaacutesaacutenak finansziacuterozaacutesaacutehoz (LintnerndashMazey 1991 98ndash99) A mezőgazdasaacutegi munka termeleacutekenyseacutege 1965 eacutes 1985 koumlzoumltt az EK10-ek aacutetlagaacuteban eacutevente 5-kal nőtt Jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent az agraacuterfog-lalkoztataacutes araacutenya (A hat alapiacutetoacute tagorszaacutegban 1960-ban 152 millioacute fő 1990-ben pedig 46 millioacute fő dolgozott a mezőgazdasaacutegban Az EK Tizenkettek eseteacuteben a mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottak 1960 eacutevi 21-os araacutenya 1970-re 13-ra 1980-ra 10-ra 1985-re pedig 9-ra csoumlkkent)

b) Bővuumllő agraacutertermeleacutes Egyidejűleg a mezőgazdasaacutegi termeleacutes tovaacutebb noumlvekedett Ezt az 1980-as eacutevek elejeacuteig az emelkedő mezőgazdasaacutegi aacuterak is oumlsztoumlnoumlzteacutek Ugyan-akkor a fogyasztaacutes noumlvekedeacutese az EK orszaacutegaiban ndash adott fogyasztaacutesi sziacutenvonal a neacutepesseacuteggyarapodaacutes lassulaacutesa s a kereslet alacsony joumlvedelemrugalmassaacutega mellett ndash araacutenylag korlaacutetozott volt Hosszabb időszak aacutetlagaacuteban a mezőgazdasaacutegi termeleacutes eacutevi 2-kal noumlvekedett aacutem az eacutelelmiszer-fogyasztaacutes csak eacutevi 1-kal ndash sőt 1973ndash1988 koumlzoumltt maacuter csak eacutevi 05-kal ndash emelkedett

c) Noumlvekvő oumlnellaacutetaacutes Az elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacuteny a nagymeacuterteacutekű oumlnellaacutetaacutes lett az EK termeacutekeivel versenyző legtoumlbb termeacutek importja ndash a magas importterheleacutes miatt ndash csoumlkkent miacuteg az EK harmadik orszaacutegokba iraacutenyuloacute exportja ndash nem kis reacuteszben a magas taacutemogataacutesok miatt ndash noumlvekedett A Koumlzoumlsseacuteg eacutelelmiszer-oumlnellaacutetaacutesi szintje az alapiacutetaacuteskor mintegy 85 volt aacutem az 1980-as eacutevekre neacutehaacuteny termeacutekcso-port (olajos magvak feheacuterjetakarmaacutenyok egyes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutek juhhuacutes) kiveacuteteleacutevel meghaladta a 100-ot (Kuumlloumlnoumlsen nyomasztoacute strukturaacutelis toumlbbletek alakultak ki a gabona a cukor a tej eacutes tejtermeacutekek tovaacutebbaacute a marhahuacutes eseteacuteben)

d) A belső agraacuterpiac biztonsaacutega A Koumlzoumls Agraacuterpolitika alapvető ceacuteljai koumlzuumll megva-loacutesult a belső agraacuterpiac stabilizaacutelaacutesa s ndash azzal is oumlsszefuumlggeacutesben ndash a belső termeleacutes preferenciaacuteja A tagorszaacutegok koumlzoumltti agraacuterkereskedelem erőteljesen nőtt Meg-noumlvekedett a Koumlzoumlsseacuteg suacutelya az agraacuter-vilaacutegkereskedelemben Az EK az USA utaacuten a vilaacuteg legnagyobb agraacuterexportőreacuteveacute vaacutelt A feleslegek levezeteacuteseacutenek fő moacutedszere az export nagymeacuterteacutekű ndash egyes időszakokban esetenkeacutent mintegy 45-50-os ndash taacute-mogataacutesa volt ami hozzaacutejaacuterult a vilaacutegpiaci aacuterak csoumlkkeneacuteseacutehezUgyanakkor a termelőknek nyuacutejtott eacuterteacutekesiacuteteacutesi biztonsaacuteg a valoacutesaacutegos piaci viszo-nyoktoacutel fuumlggetleniacutetett intervencioacutes felvaacutesaacuterlaacutesok rendszere deformaacuteloacutedott Annak eredeti ceacutelja az időleges piaci ingadozaacutesok aacutethidalaacutesa kikuumlszoumlboumlleacutese volt Aacutem az in-tervencioacute a termeleacutes folyamatos noumlvekedeacutese miatt idővel maacuter rendszeres eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutevaacute vaacutelt Ezt előmozdiacutetotta hogy azt mennyiseacutegileg sokaacuteig nem korlaacutetoztaacutek Iacutegy a noumlvekvő feleslegek leacutenyegeacuteben automatikusan felvaacutesaacuterlaacutesra keruumlltek Ezeacutert a keacuteszletek s az intervencioacute koumlltseacutegei rendkiacutevuumll nagy meacuterteacutekben noumlvekedtek

e) Joumlvedelempolitika aacuterpolitika reacuteveacuten A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eredeti rendszere a mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedelmeacutet alapvetően az aacuterak reacuteveacuten kiacutevaacutenta stabilizaacutelni eacutes javiacutetani Eveacutegett az agraacutertermeacutekek toumlbbseacutegeacutere a vilaacutegpiacinaacutel joacuteval magasabb belső aacutersziacutenvonalat eacuterveacutenyesiacutetettek42

A koumlzoumls inteacutezmeacutenyes aacuterakat a Tanaacutecs eacutevente hataacuterozta meg Az 1973-as olajvaacutel-saacuteggal kezdődő időszak bdquokezdeti lenduumlletet adott a jelentős aacuteremeleacutesek sorozataacutenakrdquo (Tracy 1993 167) Egeacuteszen az 1980-as eacutevek elejeacuteig az eacuteves agraacuteraacuter-feluumllvizsgaacutelatok igyekeztek az inteacutezmeacutenyi aacuterakat az inflaacutecioacutes raacutetaacuteval paacuterhuzamosan noumlvelniA Koumlzoumls Agraacuterpolitika bevezeteacuteseacutet koumlvető eacutevekben a mezőgazdasaacutegi termelők jouml-vedelme koumlzeledett maacutes taacutersadalmi csoportok joumlvedelmeihez 1968 eacutes 1978 koumlzoumltt paacuterhuzamos (eacutevi 5-os meacuterteacutekű) reaacuteljoumlvedelem-noumlvekedeacutes mutatkozott az EK-ban a mezőgazdasaacutegi eacutes a nem mezőgazdasaacutegi szektorok koumlzoumltt Ugyanakkor az agraacuter-

42 Valoacutejaacuteban a mezőgazdasaacutegi joumlvedelmeket az agraacutertermeacutekek termelői aacuterain feluumll szaacutemos tovaacutebbi teacutenyező is befolyaacutesolja

termelők joumlvedelme az egyes orszaacutegokon beluumll is nagy szoacuteroacutedaacutest mutat A mező-gazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere aacuterak reacuteveacuten juttatott taacutemogataacutesok elsősorban a nagyobb meacuteretű aacuterutermelő gazdasaacutegoknak kedveztek

f) Fogyasztoacutei eacuterdekek Az EK Bizottsaacuteg eacuterteacutekeleacutese szerint a szabaacutelyozott agraacuterpiac joacutel szolgaacutelta a fogyasztoacutekat (LintnerndashMazey 1991 98) Gazdag eacutelelmiszer-vaacutelaszteacutek kifejlődeacuteseacutehez vezetett s kizaacuterta az időszakos szeacutelsőseacuteges aacutermozgaacutesokat A valoacute-saacutegban azonban az EK belső agraacuteraacuter-sziacutenvonala az 1980-as eacutevekben toumlbb mint 50-kal meghaladta a vilaacutegpiaci aacuterszintet Ez joacuteleacuteti haacutetraacutenyt jelent a nemzetgazdasaacutegok szaacutemaacutera s koumlzvetlenuumll is jelentős terhet haacuteriacutet a Koumlzoumlsseacuteg fogyasztoacuteira

g) Halmozoacutedoacute feszuumlltseacutegek noumlvekvő kiadaacutesok eacutes kereskedelempolitikai probleacutemaacutek Az export-visszateacuteriacuteteacuteseknek eacutes az agraacutertermeacutekek eacuterteacutekesiacuteteacutese kapcsaacuten nyuacutejtott egyeacuteb taacutemogataacutesoknak suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei voltak A koumlzoumlsseacutegi koumlltseacutegveteacutes legnagyobb ndash egyes esztendőkben annak 80-aacutet is meghaladoacute ndash teacuteteleacuteveacute duzzadtak a Koumlzoumls Agraacuterpolitika koumlltseacutegei43 Ugyanakkor a rendszer protekcionista eacutes diszkri-minatiacutev jellege noumlvekvő nemzetkoumlzi kereskedelempolitikai feszuumlltseacutegekhez vezetett

162 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eredeti aacuterszabaacutelyozaacutesi modelljeacutenek műkoumldeacutese A rendszer alapprobleacutemaacuteja

Az aacuterszabaacutelyozaacutesi modell műkoumldeacutese

Az aacuterstabilizaacutelaacutest eacutes -taacutemogataacutest ceacutelzoacute eredeti rendszert a legalapvetőbb (a gabona-) piaci szervezet alapjaacuten foglaljuk oumlssze A toumlbbi agraacutertermeacutek piaci rendtartaacutesa ettől neacutemileg elteacuterő volt aacutem a bemutatott seacutema alapelvei toumlbbeacute-keveacutesbeacute a KAP egeacutesz rendszereacutet jellemezteacutek

Az 12 aacutebra a buacutezapiaci szervezet modelljeacutet mutatja amely az 1960-as eacutevektől 1993-ig eacuterveacutenyesuumllt (A rendszert az 5 fejezetben reacuteszletesebben is bemutatjuk) A rend-szerben alkalmazott inteacutezmeacutenyi aacuterak koumlzoumltt az iraacutenyaacuterakat eacutevente uacutegy hataacuteroztaacutek meg hogy az EK leginkaacutebb gabonahiaacutennyal jellemezhető reacutegioacutejaacuteban (Duisburgban) meghataacute-rozott nagykereskedelmi aacuter eleacuterhető legyen Ha az emliacutetett teacuterseacutegben a helyi buacutezakiacutenaacutelat gyenge akkor a duisburgi aacuter valoacutesziacutenűleg magasabb lesz mint az EK piaci aacutetlagaacutera (Az iraacutenyaacuterakat a P4 jeloumlli az aacutebraacuteban) A kuumlszoumlbaacuterat (P3) ebből uacutegy szaacutemiacutetottaacutek ki hogy figyelembe vetteacutek a buacuteza szaacutelliacutetaacutesi eacutes disztribuacutecioacutes koumlltseacutegeit amelyek a legnagyobb importkikoumltőből (Rotterdamboacutel) a duisburgi koumlrzetbe szaacutelliacutetaacutes soraacuten felmeruumlltek Hogy az importaacutelt buacuteza a kuumlszoumlbaacuternaacutel alacsonyabb aacuteron ne leacutephessen be az EK-piacra vaacutelto-zoacute importlefoumlloumlzeacutest alkalmaztak (A vilaacutegpiaci aacuter ndash P1 ndash ugyanis joacuteval alacsonyabb volt mint a kuumlszoumlbaacuter ndash P3 Ezeacutert vetetteacutek ki a P3ndashP1 nagysaacuteguacute szakasznak megfelelő lefoumlloumlzeacutest amellyel megdraacutegiacutetottaacutek az importot)

43 A KAP rendszereacutetől eredetileg azt vaacutertaacutek hogy nettoacute joumlvedelmet hozhat (vagy legalaacutebbis oumlnfenntartoacute lesz) A politikai doumlnteacuteshozoacutek nem vetteacutek figyelembe hogy a kuumllső veacutedelem emelkedeacutese az import s egyuacutettal a be-vezetendő importterhek csoumlkkeneacuteseacutevel jaacuter

SEu (Kiacutenaacutelat)

Iraacutenyaacuter

Kuumlszoumlbaacuter

DEu (Kereslet)

Aacuter

Mennyiseacuteg QS1 QD0 QE QS0 QD1

12 aacutebraA Koumlzoumls Agraacuterpolitika aacuterrendszereacutenek seacutemaacuteja

Szabadkereskedelem (s a KAP hiaacutenya) eseteacuten a buacuteza aacutera a Koumlzoumlsseacutegben csupaacuten P1 lenne Enneacutel az aacuterszintneacutel az EK-felhasznaacuteloacutek QD0 mennyiseacuteget vaacutesaacuterolnaacutenak Abboacutel QS0 meny-nyiseacuteget az EK-termelők aacutelliacutetanaacutenak elő miacuteg a kereslet ezt meghaladoacute reacutesze (QD0ndashQS0) importboacutel nyerne kieleacutegiacuteteacutest

Inteacutezmeacutenyi aacuterak eseteacuten alapvető jelentőseacutegű azok meghataacuterozaacutesaacutenak szintje Magas veacutedelmet tartalmazoacute koumlzoumls piaci szervezetekben e parameacuteterek meghaladhatjaacutek az egyen-suacutelyi aacuterat (PE-t)

Az 12 aacutebra szerint a rendszer P4 ndash azaz az iraacutenyaacuternak megfelelő ndash aacutersziacutenvonalon QS1ndashQD1 szakasznak megfelelő toumlbbletkiacutenaacutelatot eredmeacutenyez (Miacuteg a kiacutenaacutelat enneacutel az aacuter-szintneacutel QS1 addig a kereslet csak QD1) Az agraacuterpiac-politika beavatkozaacutesa neacutelkuumll a piac uacutegy alkalmazkodik hogy a buacuteza aacutera az egyensuacutelyi aacuter (PE) iraacutenyaacuteban csoumlkken Ahhoz hogy a teacutenyleges piaci aacuterak az iraacutenyaacuterak koumlzeleacuteben alakuljanak e toumlbbletkiacutenaacutelatot a piac-szabaacutelyozaacutes rendszereacuteben valamilyen moacutedon ki kell vonni a piacroacutel E ceacutelboacutel az iraacutenyaacuter alatt intervencioacutes aacuterat (P2) hataacuteroznak meg Ha a buacuteza piaci aacutera P2 alaacute esik műkoumldeacutesbe leacutep az intervencioacute Az aacuter taacutemogataacutesa ceacuteljaacuteboacutel mindaddig amiacuteg a piaci aacuterak nem emel-kednek az intervencioacutes aacuterak foumlleacute felvaacutesaacuteroljaacutek a felkiacutenaacutelt termeacutenyt Ha az erőteljes kuumll-

kereskedelem-veacutedelemmel ndash vaacuteltozoacute importlefoumlloumlzeacutessel ndash taacutemogatott iraacutenyaacuter tartoacutesan az egyensuacutelyi aacuter felett helyezkedik el a piaci szervezetben a felesleg levezeteacutese veacutegett rendszeres intervencioacute vaacutelik szuumlkseacutegesseacute

Fenti oumlsszefuumlggeacutesek keacutepezik azoknak a nagy keacuteszleteknek az alapjaacutet amelyek a KAP kieacutepuumlleacuteseacutevel paacuterhuzamosan felhalmozoacutedtak illetőleg a hatalmas koumlltseacutegveteacutesi igeacutenyeknek amelyek a rendszer műkoumldeacuteseacuteből szaacutermaznak

Megjegyzeacutest igeacutenyelnek azonban az agraacutertermeacutekek jelentős reacutesze eseteacuteben az inter-vencioacutes aacuterak nem az aacutebraacuteban szereplő egyensuacutelyi aacuter (PE) felett keruumlltek meghataacuterozaacutesra nagyobb feleslegek nem keacutepződtek eacutes bizonyos meacuterteacutekű import is lehetseacuteges Aacutem a szigo-ruacutebban szabaacutelyozott piaci szervezetek44 inteacutezmeacutenyi aacuterai leggyakrabban a vilaacutegpiaci aacuterak (P1 illetve PW) felett helyezkedtek el

A feleslegek s a keacuteszletek belső (EK-n beluumlli) levezeteacuteseacutenek lehetőseacutegei korlaacutetozottak45 Azok csoumlkkenteacuteseacutenek keacutezenfekvő moacutedja az export lehet Aacutem az exporttaacutemogataacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges ha az EK belső aacuterai meghaladjaacutek a vilaacutegpiacon eleacuterhető aacuterakat (Eacuteppen fordiacutetott a helyzet mint az importlefoumlloumlzeacutes eseteacuteben A felhalmozott keacuteszletek exporteacuter-teacutekesiacuteteacuteseacutehez ugyanis azok kiacutenaacutelati aacuteraacutenak az 12 aacutebra szerint a P2 intervenioacutes aacuter ndash plusz taacuterolaacutesi eacutes az exportkikoumltőbe szaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegek ndash szintjeacuteről P1 vilaacutegpiaci aacutersziacutenvonalra sőt esetleg az alaacute kell csoumlkkennie Ehhez ndash eltekintve a taacuterolaacutesi eacutes szaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegek fede-zeacuteseacutenek igeacutenyeacutetől ndash P2ndashP1 nagysaacuteguacute exporttaacutemogataacutes szuumlkseacuteges E taacutemogataacutesok tovaacutebbi terheket jelentenek az EK koumlltseacutegveteacuteseacutere Ugyanakkor a fő vilaacutegkereskedelmi partnerek is egyre erősebb kritikaacutet gyakoroltak mind a gyakran szinte a piacroacutel kizaacuteroacute importrezsim (főleg a vaacuteltozoacute lefoumlloumlzeacutesek) mind az exportszubvencioacutek tekinteteacuteben

Joacuteleacuteti hataacutesok

A vilaacutegpiaci aacuterak felett meghataacuterozott inteacutezmeacutenyi aacuterak intervencioacutes garanciaacuteval kiegeacutesziacutetve tehaacutet szuumlkseacutegkeacuteppen feleslegekhez egyuacutettal magas importterheleacuteshez eacutes exporttaacutemogataacutes-hoz vezetnek Ha a kialakuloacute exportfelesleg az adott termeacutek teljes vilaacutegpiaci forgalmaacutehoz meacuterten nem jelentős mennyiseacutegű akkor oumlnmagaacuteban nem befolyaacutesolja a vilaacutegpiaci aacuterakat (Ezt a helyzetet nevezzuumlk bdquokis orszaacutegrdquo-modellnek)

A 13 aacutebra bal oldali reacutesze szerint az EU koraacutebban maacuter taacutergyalt inteacutezmeacutenyi aacuterainak al-kalmazaacutesa (PEu Pt) eseteacuten a kiacutenaacutelat meghaladja a keresletet Ezeacutert PEu aacuterszinten nem valoacutesul meg import s nem toumlrteacutenik Pt-Pw nagysaacuteguacute lefoumlloumlzeacutes sem A felesleget (SrsquondashDrsquo) intervencioacutes keacuteszletbe vaacutesaacuteroljaacutek fel annak exportjaacutet pedig PEundashPw nagysaacuteguacute export-visszateacuteriacuteteacutes teszi lehetőveacute ndash bdquokis orszaacutegrdquo-modell eseteacuten

44 A koumlzoumls piaci szervezetek csoportosiacutetaacutesaacuteroacutel laacutesd az 51 alfejezetet45 A szociaacutelis programok adminisztratiacutev eacutes tranzaktiacutev koumlltseacutegei magasak a szeacutelesebb koumlrben toumlrteacutenő juttataacutes

pedig kiszoriacutetaacutesi hataacuteshoz vezethetne (Azaz olyan fogyasztoacutekhoz juthatna az ingyenes vagy taacutemogatott aacuteruacute termeacutek akik azt egyeacutebkeacutent PEu aacuteron megvaacutesaacuterolnaacutek A beavatkozaacutes tehaacutet csak reacuteszben emelneacute az oumlssz-keresletet)

Mennyiseacuteg Mennyiseacuteg

Aacuter

EK Vilaacutegpiac Aacuter

PWrsquo

QD1 QD0 QS0 QS1 EK-export

QS1ndashQD1

13 aacutebraA Koumlzoumls Agraacuterpolitika joacuteleacuteti elemzeacutese (az 1992 előtti rendszer)

Forraacutes ColmanndashRoberts 1994

Az aacutebra jobb oldala viszont maacuter tuacutelleacutep a felteacutetelezeacutesen Az export-visszateacuteriacuteteacutes ugyanis lehetőveacute teszi hogy az intervencioacutes keacuteszletet a vilaacutegpiaci aacuterra tekintet neacutelkuumll eacuterteacutekesiacutetseacutek a vilaacutegpiacon E feleslegek doumlmpingkiacutenaacutelata az euroacutepai exportkeresleti goumlrbeacutet E pontban metszi E helyzetben a vilaacutegpiaci aacuter ceteris paribus Pw-ről Prsquow-re csoumlkken Ez viszont az ex-port-visszateacuteriacuteteacutes szuumlkseacuteges nagysaacutegaacutet noumlveli (PEundashPw)-ről (PEundashPrsquow)-re A rugalmatlan exportkeresleti goumlrbe mutatja hogy a Koumlzoumls Agraacuterpolitika bemutatott (eredeti) modellje leacutenyegeacuteben megszuumlntette az euroacutepai piaci aacuterak eacutes a vilaacutegpiaci aacuterak koumlzoumltti kapcsolatot Ugyan-akkor a levezeteacutesből kitűnhet a KAP aacuteltal leginkaacutebb veacutedett termeacutekek eseteacuteben az EU bdquonagy orszaacutegrdquo azaz agraacuterpolitikai inteacutezkedeacutesei koumlzvetlenuumll befolyaacutesolhatjaacutek a vilaacutegpiaci aacuterakat

E bemutatott mechanizmus mezőgazdasaacutegi termelőkre fogyasztoacutekra eacutes adoacutefizetőkre gyakorolt hataacutesai vizsgaacutelhatoacutek a joacuteleacuteti elemzeacutes reacuteveacuten mind az EU-ban mind a harmadik orszaacutegokban Az 13 aacutebra szerint az EU mezőgazdasaacutegi termelői aacuteltal megszerezhető ter-melői toumlbblet az export-visszateacuteriacuteteacutessel kiegeacutesziacutetett intervencioacute mechanizmusaacuteban (a+b+c) teruumlleten noumlvekszik a fogyasztoacutei toumlbblet (a+b) teruumllettel csoumlkken miacuteg az adoacutefizetők koumllt-seacutege (b+c+d) teruumllettel nő Ha az elemzeacutesbe a taacutemogatott export hataacutesaacutet a vilaacutegpiaci aacuterra (az utoacutebbi Pw-ről Pwrsquo-re csoumlkken) is belefoglaljuk akkor a termelők joacuteleacuteti toumlbblete a fo-gyasztoacutek terhe illetve az adoacutefizetők koumlltseacutege egyaraacutent nő A rendszer nettoacute hataacutesa a (b+d) holtteher-veszteseacuteg (deadweight loss) nettoacute transzfer a fogyasztoacutek eacutes az adoacutefizetők reacuteszeacuteről a mezőgazdasaacutegi szektorba A b teruumllet a fogyasztoacute magasabb aacuterak miatti joacuteleacuteti veszteseacute-geacutet mutatja miacuteg a d teruumllet a hateacutekonysaacuteg veszteseacutegeacutet mutatja amely az inputok keveacutesbeacute hateacutekony felhasznaacutelaacutesaacuteboacutel szaacutermazik

A fogyasztoacutei veszteseacuteg egeacutesze a kuumlloumlnboumlző kvantitatiacutev elemzeacutesek (laacutesd peacuteldaacuteul Atkin 1993) szerint mintegy 30 milliaacuterd GBP a holtteher-veszteseacuteggel egyuumltt koumlruumllbeluumll a teljes EU GDP 1-a volt Az alkalmazott eszkoumlzoumlk koumlvetkezteacuteben a buacuteza vilaacutegpiaci aacutera az 1990-es

eacutevek elejeacuten 6-kal volt alacsonyabb mint a bemutatott intervencioacutek neacutelkuumll lett volna E becsleacutesek kulcskeacuterdeacutese annak a meacuterteacuteke ahogyan a fogyasztoacutek a magasabb aacuterak reacuteveacuten a mezőgazdasaacutegi taacutemogataacutes koumlltseacutegeacutenek nagy reacuteszeacutet viselik

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eredeti aacuter- eacutes joumlvedelempolitikaacutet oumlsszekapcsoloacute modellje valoacute-jaacuteban eltorziacutetotta a mezőgazdasaacutegi aacuterak funkcioacuteit A joumlvedelempolitikai ceacutelok (az EU mező-gazdasaacuteg taacutemogataacutesa) miatt leacutenyeges meacuterteacutekben a vilaacutegpiaci aacuterak felett tartott inteacutezmeacutenyi aacuterak torz informaacutecioacutekat tovaacutebbiacutetottak a piaci szereplők feleacute magas aacuterak mellett is leacutetező keresletet amelynek biztosiacuteteacutekaacutet az intervencioacute (illetve veacutegső soron az exporttaacutemogataacutes) keacutepezte E rendszerben egyoldaluacute moacutedon az aacuterak elosztaacutesi funkcioacuteja keruumllt előteacuterbe s haacutet-teacuterbe szorult az egyensuacutelyi eacutes orientaacutecioacutes funkcioacute A joumlvedelemnoumlveleacutes fő ceacutelja a kibocsaacutetaacutes folyamatos noumlveleacutese lett Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a rendszer beeacutepiacutetett sajaacutetossaacutega volt a piaci szereplők folyamatos expanzioacutes keacutenyszere a termeleacutesnek a teacutenyleges piaci lehetőseacutegeket figyelmen kiacutevuumll hagyoacute aacutellandoacute noumlveleacutese

A KAP eredeti bdquooumlsszekapcsoltrdquo mechanizmusa tehaacutet a koraacutebbiaknaacutel nagyobb moder-nebb eacutes termeleacutekenyebb gazdasaacutegok kialakiacutetaacutesaacutet mozdiacutetotta elő Eacuteppen ezek az egyseacutegek jutottak a rendszerből szaacutermazoacute peacutenzuumlgyi transzferek nagy reacuteszeacutehez

A megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi joumlvedelem a megnoumlvekedett termelői toumlbblet kouml-vetkezmeacutenye Aacutem e joacuteleacuteti előnyt a rendszer eacuterteacutekeleacutese soraacuten oumlssze kell vetni a fogyasztoacutek eacutes az adoacutefizetők terheivel E bdquotranszferhateacutekonysaacutegi araacutenyrdquo az 1980-as eacutevek veacutegeacuten az EK egeacuteszeacuteben 32 volt aacutem ndash doumlntően az elteacuterő strukturaacutelis sajaacutetossaacutegok miatt ndash az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban csak 20 miacuteg Olaszorszaacutegban 47 volt (HarveyndashHall 1989) Előbbi araacuteny tanuacutesaacutega szerint a KAP eredeti modellje igen alacsony hateacutekonysaacuteggal műkoumldő joumlvedelem-politikaacutet tartalmazott46

Maacutesfelől a magas aacuterak reacuteveacuten eleacutert potenciaacutelis joacuteleacuteti toumlbblet jelentős reacutesze a magas inputkoumlltseacutegek reacuteveacuten az aacutegazatboacutel kivonaacutesra keruumll A noumlvekvő taacutemogataacutesok egyuumlttjaacutertak a foumlldkoumlltseacutegek noumlvekedeacuteseacutevel Ugyanakkor a mezőgazdasaacutegi inputok meghataacuterozoacute piacain a toumlkeacuteletlen verseny esetei a jellemzők E koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a KAP eredeti modellje je-lentős reacuteszben az inputokat előaacutelliacutetoacute szektorok joumlvedelmeacutet javiacutethatta

A KAP eredeti modellje a strukturaacutelis feleslegek megaacutelliacutethatatlannak tűnő s egyre koumlltseacutegesebb noumlvekedeacutese a jelzett allokaacutecioacutes zavarok mellett egyidejűleg egyre inkaacutebb meg-terhelte a koumlrnyezetet Az intenzitaacutes noumlveleacutese mindenekelőtt a nitrogeacutenműtraacutegya noumlvekvő felhasznaacutelaacutesa a nagyobb aacutellattartoacute telepek kialakulaacutesa az ivoacuteviacutezbaacutezis eacutes a felsziacuteni vizek nitraacutet- eacutes egyeacuteb mezőgazdasaacutegi eredetű szennyezeacuteseacutehez vezetett Egyidejűleg az intenziacutev mezőgazdasaacuteg tovaacutebbi hataacutesai (peacuteldaacuteul a hagyomaacutenyos mezsgyeacutek eltaacutevoliacutetaacutesa stb) a taacutej arculataacutenak vaacuteltozaacutesaacutet a biodiverzitaacutes csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek

A KAP eredeti modelljeacutenek kedvezőtlen hataacutesai nem csak a Koumlzoumlsseacutegen beluumll eacuter-veacutenyesuumlltek A vilaacutegpiaci aacuterak csoumlkkeneacutese a strukturaacutelis feleslegek doumlmpingje miatt (egyuumltt a tengerentuacuteli nagy agraacuterexportőroumlk viszontinteacutezkedeacuteseivel) a szegeacuteny orszaacutegok-ban aacutetmenetileg olcsoacutebb eacutelelmiszerhez juttatta a fogyasztoacutekat aacutem egyidejűleg korlaacutetozta sajaacutet mezőgazdasaacuteguk fejlődeacuteseacutet A harmadik orszaacutegokban a Koumlzoumls Agraacuterpolitika joacuteleacuteti hataacutesai a mezőgazdasaacuteg export-import poziacutecioacutejaacutetoacutel illetve a mezőgazdasaacutegi termelők eacutes a fogyasztoacutek politikai befolyaacutesaacutetoacutel fuumlggenek Iacutegy peacuteldaacuteul a nagy agraacuterexportőr orszaacute-

46 A bemutatott szaacutemok szerint a fogyasztoacutei eacutes adoacutefizetői terheknek csak egyharmada noumlvelte a mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedelmeacutet

gok kormaacutenyai aacuteltal a mezőgazdasaacutegi piacok eacutes a termelők joumlvedelme veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel hozott inteacutezkedeacutesek egyre nagyobb holtteher-veszteseacuteget okoztak47

163 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika korrekcioacuteja az 1980-as eacutevekben

A korlaacutetlan eacuterteacutekesiacuteteacutesi garanciaacutet nyuacutejtoacute agraacuterpiaci rendtartaacutes az ennek nyomaacuten a piaci lehetőseacutegektől fuumlggetlenuumll noumlvekvő termeacutekfelesleg az agraacutertaacutemogataacutes koumlltseacutegeinek fel-duzzadaacutesa a vilaacutegpiaci kereslet-kiacutenaacutelat egyensuacutelyaacutenak megbomlaacutesa eacutes az ebből eredő nemzetkoumlzi feszuumlltseacuteg az 1980-as eacutevtizedben a Koumlzoumls Agraacuterpolitika eszkoumlzeinek fokozatos moacutedosiacutetaacutesaacutet majd az eacutevtized koumlzepeacuten rendszereacutenek megreformaacutelaacutesaacutet tűzte napirendre

A KAP megkeruumllhetetlen aacutetalakiacutetaacutesaacutenak alapvető dilemmaacuteja volt hogyan drasztikus aacutercsoumlkkenteacutes avagy a kiacutenaacutelat mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesa reacuteveacuten kuumlzdje le a kroacutenikus struktu-raacutelis toumlbbleteket azoknak egyre inkaacutebb kezelhetetlen piaci eacutes peacutenzuumlgyi koumlvetkezmeacutenyeit Az 1980-as eacutevek elejeacutetől hozott inteacutezkedeacutesek ceacutelja a legkemeacutenyebb leacutepeacutesek elkeruumlleacutese volt Valoacutejaacuteban a lehetseacuteges eszkoumlzoumlk kombinaacutecioacutejaacutera toumlrekedtek s hangsuacutelyoztaacutek a mezőgazda-saacutegi termelők bdquotaacutersfelelősseacutegeacutenekrdquo fontossaacutegaacutet az agraacuterpiacok stabilizaacutelaacutesaacuteban

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika korrekcioacutejaacutenak fő elemei az 1980-as eacutevekbena) Restriktiacutev aacuterpolitika Az bdquointeacutezmeacutenyirdquo (azaz nem a piac hanem a KAP aacuteltal szabaacutelyo-

zott) aacuterak ECU-ben nominaacutelisan is befagyasztaacutesra keruumlltek (esetleg meacuterseacuteklődtek) azaz a reaacutelaacuterak az agraacutergazdasaacutegban folyamatosan csoumlkkentek az EK-ban (Aacutem bi-zonyos időszakokban az agrimonetaacuteris rendszer reacuteveacuten e restrikcioacute hataacutesai reacuteszben kikeruumllhetők voltak Az bdquointeacutezmeacutenyirdquo aacuterak alakulaacutesaacutet mutatja be az 14 aacutebra)

ndash lo

kaacutela

Aacuterak nemzeti valutaacuteban (nominaacutelis)

Koumlzoumls aacuterak ECU-ben

Aacuterak nemzeti valutaacuteban (reaacutel)

140130120

7273 7475 7677 7879 8081 8283 8485 8687 8889 9091

14 aacutebraA Koumlzoumls Agraacuterpolitika bdquointeacutezmeacutenyirdquo aacuterai

Forraacutes Tracy 1993

47 E kedvezőtlen hataacutesokkal is oumlsszefuumlggeacutesben e nagy exportőroumlk ndash az USA Ausztraacutelia Uacutej-Zeacuteland ndash erős nyomaacutesaacutera a GATT 1986-ban megkezdődő Uruguay-forduloacuteja egyik koumlzponti taacutergyalaacutesi teacutemaacutejaacutet a nemzetkoumlzi mezőgazdasaacutegi kereskedelem s azon beluumll a KAP kereskedelemtorziacutetoacute mechanizmusa keacutepezte Laacutesd 32 alfejezet

b) Koumlltseacutegveteacutesi restrikcioacute A restriktiacutev aacuterpolitikaacuteval s az bdquooumlsszekapcsolt modellrdquo kereteacuteben juttatott taacutemogataacutesok kordaacuteban tartaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel 1988-ban a Delors I csomag kereteacuteben a bruumlsszeli EK-koumlltseacutegveteacutes mezőgazdasaacutegi kiadaacutesai emel-kedeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesaacuteroacutel doumlntoumlttek (Ezt nevezik bdquomezőgazdasaacutegi koumlltseacutegveteacutesi iraacutenyelvnekrdquo vagy roumlvidebben bdquoagraacuteriraacutenyelvnekrdquo) Egyidejűleg ndash a termeleacutes bi-zonyos mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesaacuteval egyuumltt ndash az uacutegynevezett bdquostabilizaacutecioacutesrdquo szabaacute-lyozaacutes kereteacuteben a mezőgazdasaacutegi taacutemogataacutesok reaacuteleacuterteacutekeacutet 32-kal csoumlkkentetteacutek Az 1988ndash1992 koumlzoumltti időszakra a KAP kiadaacutesai bővuumlleacuteseacutenek uumltemeacutet az EK teljes GDP-noumlvekedeacutesi raacutetaacuteja 74-aacutera korlaacutetoztaacutek (Azaz 1 GDP-noumlvekedeacutes eseteacuten az agraacuterkassza ndash az EAGGF ndash maximum a koraacutebbi oumlsszeg 074-aacuteval nőhetett)

c) A mezőgazdasaacutegi termelők bdquotaacutersfelelősseacutegerdquo A piacstabilizaacutelaacutes felelőseacutenek immaacuter nem csak a koumlzoumlsseacutegi eacutes nemzeti hatoacutesaacutegokat tekintetteacutek A termelőket fokozatosan (a taacutersfelelősseacutegi jaacuteruleacutekok s egyeacuteb terhek reacuteveacuten) be kiacutevaacutentaacutek vonni a koumlzoumls agraacuter-piac-politika az agraacuterfeleslegek piacosiacutetaacutesaacutenak koumlltseacutegeacutebe Az uacutej megkoumlzeliacuteteacutes je-lentőseacutegeacutere utal hogy a termelői felelősseacuteg ndash neacutemi tuacutelzaacutessal ndash a koumlzoumls piaci szervezet bdquonegyedik alapelveacutenekrdquo minősuumllt (ColmanndashRoberts 1994 106)

d) Mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes A reaacutelaacuterak csoumlkkenteacutese mellett a mezőgazdasaacutegi kiacutenaacutelat korlaacutetozaacutesaacutenak maacutesik suacutelyponti eszkoumlzrendszere (Pontosabban az aacutergaranciaacutekat meghataacuterozott aacuterumennyiseacutegre korlaacutetoztaacutek) Ennek fő formaacuteibull Kvoacutetaszabaacutelyozaacutes 1984-ben vezetteacutek be a tejkvoacutetaacutet Ezt koumlvetően a kvoacutetaacutekat

toumlbb iacutezben csoumlkkentetteacutekbull Garanciakuumlszoumlb-szabaacutelyozaacutes 1988-ban vezetteacutek be a bdquostabilizaacutetorokrdquo kereteacuteben

Egyes termeacutekekneacutel maximaacutelis garantaacutelt mennyiseacutegeket (MGQ) hataacuteroztak meg (Peacuteldaacuteul a gabona az olajos magvak a feheacuterjenoumlveacutenyek a juh- eacutes kecskehuacutes a dohaacuteny eseteacuteben) Maacutes termeacutekekre intervencioacutes kuumlszoumlboumlket iacutertak elő (Peacuteldaacuteul a marhahuacutes egyes zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfajtaacutek eseteacuteben) Az első esetben a ter-melt mennyiseacuteg (illetve a juhaacutegazatban az anyajuhleacutetszaacutem) a maacutesodiknaacutel pedig az intervencioacute kereteacuteben felvaacutesaacuterolt mennyiseacuteg előiacutert kuumlszoumlbeacutenek tuacutelleacutepeacutese utaacuten eacuterveacutenyesuumllt ndash toumlbbnyire automatikus ndash aacuter- illetve egyeacuteb szankcioacute (peacuteldaacuteul a ter-melőket terhelő toumlbbletelvonaacutes)

e) Az intervencioacutes garanciaacutek korlaacutetozaacutesa A mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok mellett az in-tervencioacutes időszak megroumlvidiacuteteacutese illetve az intervencioacute kereteacuteben előiacutert minőseacutegi szabaacutelyok (illetőleg egyeacuteb felteacutetelek) szigoriacutetaacutesa is az intervencioacutes felvaacutesaacuterlaacutes csa-tornaacutejaacuteba keruumllő kiacutenaacutelat meacuterseacutekleacuteseacutet ceacuteloztabull Teruumlletpihenteteacutes (set aside) A bdquostabilizaacutetorokrdquo maacutesik alapelve a termeleacutesi

kapacitaacutesok kihasznaacutelaacutesaacutet oumlnkeacutentes alapon kiacutevaacutenta korlaacutetozni E szerint azok a termelők akik ndash a programhoz csatlakozva ndash szaacutentoacutefoumlldi teruumlletuumlk legalaacutebb 20-aacutet kivontaacutek a műveleacutes aloacutel (parlagon hagytaacutek vagy nem mezőgazdasaacutegi ceacutelra hasznosiacutetottaacutek) kompenzaacutecioacutes kifizeteacutesekre vaacuteltak jogosulttaacute (A rendszert bdquostruktuacuterapolitikai ceacutelzatuacuterdquo teruumlletpihenteteacutesnek nevezteacutek)

bull A mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes tovaacutebbi torzulaacutesokat hozott a Koumlzoumls Agraacuterpolitika eredeti (bdquooumlsszekapcsoltrdquo) modelljeacutenek műkoumldeacuteseacutebe48

48 A kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes szeacutelesebb elemzeacuteseacutet a 221 alfejezet tartalmazza

ndash a kvoacuteta mereviacuteti a termeleacutesi szerkezetet mivel jellemzően a koraacutebbi időszak baacutezisaacuten nyugszik alkalmazaacutesaacutenak jelentős adminisztratiacutev eacutes tranzaktiacutev koumllt-seacutegei vannak az adminisztratiacutev bdquotermeleacutesi engedeacutelyrdquo valoacutejaacuteban valamifeacutele bdquouacutej termeleacutesi teacutenyezőnekrdquo tekinthető amelynek koumlzvetlenuumll kimutathatoacute koumlltseacutegein tuacutel az erőforraacutes-allokaacutecioacute eltorziacutetaacutesa s mindezek reacuteveacuten noumlvekvő joacuteleacuteti veszte-seacutegek a koumlvetkezmeacutenyei

ndash a garanciakuumlszoumlboumlt a globaacutelis EK-termeleacutesre alkalmaztaacutek iacutegy a rendszerben jelen volt az uacutegynevezett bdquopotyautasrdquo (free rider) elv lehetőseacutege baacutermelyik egyedi termelő bőviacutethette a termeleacuteseacutet abban a remeacutenyben hogy a toumlbbiek csoumlkkentik azt

ndash a teruumlletpihenteteacutesi program hataacutesai korlaacutetozottak voltak az 1990ndash1991 piaci eacutev veacutegeacutere az EK gabonateruumlleteacutenek csak mintegy 25-a tartozott a prog-ramhoz de a termeleacutesre gyakorolt hataacutes keacutetseacutegtelenuumll meacuteg enneacutel is csekeacutelyebb volt a bdquokicsuacuteszaacutesrdquo joacutel ismert probleacutemaacutei miatt (A programban reacuteszt vevő ter-melők a legkeveacutesbeacute termeacutekeny foumlldjeiket vontaacutek ki a műveleacutesből)

A KAP korrekcioacutes inteacutezkedeacutesei a rendszer alapvető probleacutemaacuteit nem oldottaacutek meg Nem lehetett elodaacutezni nagyobb horderejű az bdquoeredeti modellrdquo alapjait megkeacuterdőjelező inteacutezke-deacutesek meghozatalaacutet

Aacutettekintendő fogalmak

ndash bdquoEuroacutepai mezőgazdasaacutegi modellrdquo ndash Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) leacutenyege ceacuteljai ndash Koumlzoumls piacpolitika ndash Koumlzoumls piaci szervezet (CMO) ndash Piaci rendtartaacutes ndash Mezőgazdasaacutegi eacutes feldolgozott mezőgazdasaacutegi termeacutek ndash A piac egyseacutegesseacutege ndash Koumlzoumlsseacutegi preferencia ndash Peacutenzuumlgyi szolidaritaacutes ndash Importrezsim ndash Lefoumlloumlzeacutes ndash Specifikus vaacutemok eacutes eacuterteacutekvaacutemok ndash Autonoacutem vaacutemok eacutes szerződeacuteses vaacutemok ndash Kuumlszoumlbaacuter ndash Referenciaaacuter ndash Minimaacutelis importaacuter ndash Beleacutepeacutesi aacuter ndash Kiegyenliacutető vaacutem ndash Poacutetvaacutem

ndash Preferencia ndash Vaacutemkvoacuteta ndash Veacutedőzaacuteradeacutek ndash Export-visszateacuteriacuteteacutes ndash Exportadoacute ndash Aacuterrezsim ndash Inteacutezmeacutenyi aacuter ndash Taacutejeacutekoztatoacute aacuter iraacutenyaacuter ndash Intervencioacutes aacuter ndash Felvaacutesaacuterlaacutesi aacuter ndash Alapaacuter ndash Intervencioacute ndash Magaacutentaacuterolaacutes ndash Uumltkoumlző keacuteszlet ndash Mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes ndash Kvoacuteta ndash Garanciakuumlszoumlb ndash Biztonsaacutegi haacuteloacute ndash bdquoZoumlldrdquo aacuterfolyam ndash Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) ndash EMOGA Garancia Osztaacutely ndash EMOGA Orientaacutecioacutes Osztaacutely ndash Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garancia Alap (EMGA) ndash Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alap (EMVA) ndash Integraacutelt Igazgataacutesi eacutes Ellenőrzeacutesi Rendszer (IIER) ndash Kifizető uumlgynoumlkseacuteg ndash Nyomaacutest gyakorloacute szervezetek ndash Iacuteraacutesos doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes az Euroacutepai Bizottsaacutegban ndash Mezőgazdasaacutegi Kuumlloumlnbizottsaacuteg (SCA) ndash Eacuteves aacuterfeluumllvizsgaacutelat (Annual price review) ndash Tanaacutecsadoacute bizottsaacuteg ndash Menedzsment bizottsaacuteg ndash Szabaacutelyozaacutesi bizottsaacuteg ndash Trialoacutegus ndash Oumlnellaacutetaacutesi fok ndash Eredeti (bdquooumlsszekapcsoltrdquo) modell ndash Joacuteleacuteti elemzeacutes ndash bdquoKis orszaacutegrdquo eacutes bdquonagy orszaacutegrdquo modell ndash bdquoTranszfer hateacutekonysaacutegi araacutenyrdquo ndash Stabilizaacutecioacutes szabaacutelyozaacutes ndash Termelői taacutersfelelősseacuteg ndash Teruumlletpihenteteacutes (set aside)

Felhasznaacutelt irodalom

Atkin M (1993) Snouts in the Trough European Farmers the Common Agricultural Policy and the Public Pursue Cambridge Woodhead

Baldwin R ndash Wyplosz C (2004) The Economics of European Integration McGraw-HillColman D ndash Roberts D (1997) The Common Agricultural Policy In Artis M J ndash Lee N eds

The Economics of European Union Oxford Oxford 92ndash119Costanza R ndash DrsquoArge R ndash Groot R de ndash Frber S ndash Crasso M ndash Hannon B ndash Lim-

burg K ndash Naeem S ndash OrsquoNeil R V ndash Paruelo J ndash Raskin R G ndash Sutton P ndash Belt M Van Den (1997) The value of the worldrsquos ecosystem services and natural capital Nature No 387 253ndash260 DOI httpsdoiorg101038387253a0

Daily G ed (1997) Naturersquos Services Societal Dependence on Natural Ecosystems Washington DC Island

Delorme H (1994) French Agricultural Policy Objectives In Kjeldahl R ndash Tracy M eds Renationalisation of the Common Agricultural Policy Belgium Agricultural Policy Studies

El-Agraa A (2004) The European Union Economics and Policies 7th ed Harlow Prentice HallFertő I (1999) A Euroacutepai Unioacute koumlzoumls agraacuterpolitikaacutejaacutenak gazdasaacutegtana II Koumlzgazdasaacutegi Szemle

46 eacutevf szeptemberi sz 813ndash822Halmai P szerk (2002) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2004) A reform oumlkonoacutemiaacuteja Budapest KJK KERSZOumlVHalmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHanley N ndash Kirkpatrick H ndash Oglethorpe D ndash Simpson I (1998) Principles for the provision

of public goods from agriculture modelling moorland conservation in Scotland In Antle J ndash Lekakis J ndash Zanias G eds Agriculture Trade and the Environment The Impact of Libera-lization on Sustainable Development Cheltenham Edward Elgar

Harvey D ndash Hall J (1989) PSEs Producer Benefits and Transfer Efficiency of the CAP and Alternatives Paper D8389 Newcastle upon Tyne

Heidhues T (1977) Agrarpolitik I Preis und Einkommenspolitik In Handwoumlrterbuch der Wirts-chaftswissenschaften Band I Tuumlbingen Goumlttingen

Hendriks G (1991) Germany and European Integration The Common Agricultural Policy An Area of Conflict Oxford Berg

Hendriks G (1994) German Agricultural Policy Objectives In Kjeldahl R ndash Tracy M eds Renationalisation of the Common Agricultural Policy Belgium Agricultural Policy Studies

Koester U (1992a) Grundzuumlge der landwirtschaftlichen Marktlehre Muumlnchen [sn]Koester U (1992b) Institutional Aspects of Agricultural Policy Reform in the European Commu-

nity In Becker T ndash Gray R ndash Schmitz A eds Improving Agricultural Trade Performance under the GATT Kiel Wissenschaftsverlag Vauk 181ndash197

Lintner V ndash Mazey S (1991) The European Community Economic and Political Aspects London ndash New York McGraw-Hill

Megret J ed (1990) Droit de Lrsquoexploitation Agricole Paris Ministeacutere de lrsquoagriculture et de la peacuteche (2000) Graph Agri Lrsquoagriculture la foret et les industries groalimentaires Paacuterizs

Niedergaard P (1994) The Political Economy of CAP-Reform In Kjeldahl R ndash Tracy M eds Renationalisation of the Common Agricultural Policy Belgium Agricultural Policy Studies

Nugent N (1994) The Goverment and Politics of the European Union London Macmillan

OECD (1997) Helsinki Seminar on Environmental Benefits from Agriculture OECDDG(97)110 Paris OECD

OECD (2001) Multifunctionality Towards an Analytical frameworkPelkmans J (2000) European Integration Methods and Economic Analysis Upper Saddle River

(US-NJ) Prentice HallPlate R ndash Boumlckenhoff E (1984) Grundlagen der Agrarmarktpolitik Muumlnchen Blv BuchverlagPopp J (2004) Az EU Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutejaacutenak elmeacutelete eacutes nemzetkoumlzi mozgaacutestere Budapest Eu-

roacutepai Agraacuterpolitika KftPretty J ndash Brett C ndash Gee D ndash Hine R ndash Mason Ch ndash Morrison J ndash Rayment M ndash Van

der Bijl G ndash Dobbs T (2001) Policy Challenges and Priorities for Internalizing the Exter-nalities of Modern Agriculture Journal of Environmental Planning and Management Vol 44 No 2 263ndash283

Tracy M (1993) Food and Agriculture in a Market Economy An Introduction to Theory Practice and Policy La Hutte Agricultural Policy Studies

Tracy M (1994) The spirit of Stresa European Review of Agricultural Economics Vol 21 No 3ndash4 357ndash374 DOI httpsdoiorg101093erae213-4357

Woumlhlken E (1991) Einfuumlhrung in die landwirtschaftsliche Marktlehre Stuttgart UlmerYrjoumllauml T ndash Jola J (2004) Preferences of Consumers in Terms of Multifunctional Agriculture

University of Helsinki (Keacutezirat)

2 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika reformja

Halmai Peacuteter

21 A KAP-reformot kikeacutenyszeriacutető teacutenyezők

Az 1990-es eacutevek elejeacuten megfogalmazoacutedoacute KAP-reform-dokumentumtervezetek a Koumlzoumls Agraacuterpolitika meghirdeteacutese oacuteta a legradikaacutelisabbak voltak A korrekcioacutekat egyre inkaacutebb meghaladoacute reform iraacutenyaacuteban kifejtett nyomaacutes egyfelől a Koumlzoumlsseacutegen beluumllről maacutesfelől a fő vilaacuteggazdasaacutegi partnerek reacuteszeacuteről eacuterkezett

Az alaacutebbiakban oumlsszefoglaljuk a reformot kikeacutenyszeriacutető fő teacutenyezőketa) Belső dimenzioacute A fő belső teacutenyezők az alaacutebbiak voltak

bull A rendszer belső logikaacuteja A Koumlzoumls Agraacuterpolitika műkoumldeacutese soraacuten folyamatosan uacutejratermelődő s a fokozatos korrekcioacutek reacuteveacuten ki nem kuumlszoumlboumllhető zavarok alap-vető vaacuteltozaacutesok igeacutenyeacutehez vezettek A radikaacutelis reform mellett szoacuteloacute ndash koraacutebban maacuter taacutergyalt ndash fő eacutervek a koumlvetkezők voltak ndash a magas inteacutezmeacutenyi aacuterak eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi garanciaacutek szuumlkseacutegkeacuteppen a termeleacutes

noumlvekedeacuteseacutehez vezettek ndash a noumlvekvő iraacutenyzatot mutatoacute termeleacutesi toumlbbletek a keacuteszletek (bdquovajhegyekrdquo

bdquogabonatengerekrdquo stb) noumlvekedeacuteseacutehez eacutesvagy noumlvekvő szubvencioacutet igeacutenylő exporthoz vezettek

ndash a nagyobb intenzitaacutes beeacutepiacutetett oumlsztoumlnzői egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetteacutek a koumlr-nyezetet

ndash a noumlvekvő koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok a gazdasaacutegok elenyeacutesző kisebbseacutegeacutehez jutottak az egyre nagyobb kiadaacutesok nem oldottaacutek meg aacuteltalaacuteban a mezőgaz-dasaacutegi joumlvedelmek probleacutemaacuteit

ndash fentiek (tovaacutebbaacute a rendszerben megvaloacutesuloacute redisztribuacutecioacute egyeacuteb torzulaacutesai) jelentős joacuteleacuteti veszteseacutegeket eredmeacutenyeztek elsősorban az EU-fogyasztoacutek eacutes az adoacutefizetők illetve a harmadik orszaacutegok exportőrei szaacutemaacutera

Mindezek a teacutenyezők az agraacuterpolitika aacuter- eacutes joumlvedelempolitikaacutet bdquooumlsszekapcsoloacuterdquo eredeti modelljeacutenek elviselhetetlen koumlltseacutegeit bizonyiacutetjaacutek A reform alapvető je-lentőseacutegű hajtoacuteereje az agraacuterpolitika peacutenzuumlgyi oumlsszeegyeztethetetlenseacutege az igeacute-nyekkel eacutes a lehetőseacutegekkel illetőleg a koumlltseacutegek eacutes hasznok tagaacutellamok eacutes ked-vezmeacutenyezetti kategoacuteriaacutek koumlzoumltti egyenlőtlen eloszlaacutesa volt A rendszer alapvető strukturaacutelis probleacutemaacuteit kuumlloumlnoumls eacutelesseacuteggel huacuteztaacutek alaacute a neacutemet uacutejraegyesiacuteteacutes koumlltseacutegveteacutesi (ezek koumlzoumltt az EMOGA-ra eacutes a strukturaacutelis alapokra haacuteruloacute) terhei Ugyanakkor a Koumlzoumls Agraacuterpolitika eredeti modellje finansziacuterozhatatlansaacutega mellett egyes tovaacutebbi kedvezőtlen hataacutesai miatt is fenntarthatatlannak bizonyult

bull A mezőgazdasaacuteg politikai jelentőseacutegeacutenek csoumlkkeneacutese Az agraacutergazdasaacuteg szerepe a Roacutemai Szerződeacutest koumlvető időszakhoz keacutepest időkoumlzben alapvetően megvaacutelto-zott A nemzetgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyben leacutenyegesen csoumlkkent a mezőgazdasaacuteg araacutenya A szigoruacutean bdquoaacutegazati politikaacutetrdquo keacutepviselő KAP meacuteg hagyomaacutenyos taacute-mogatoacutei koumlreacuteben is vesziacutetett koumlzponti eacutes autonoacutem jelentőseacutegeacuteből1

bull Az egyseacuteges belső piac hataacutesa A kereskedelem technikai hataacuterainak felszaacute-molaacutesa az EU-n beluumlli szaacutelliacutetoacutek koumlzoumltt erősiacutetette az eacutelelmiszerpiaci versenyt is Az egyseacutegesuumllő forgalmi terhek a mezőgazdasaacutegi inputkoumlltseacutegeket (geacutep műtraacutegya takarmaacuteny) befolyaacutesoljaacutek Az inputszfeacutera erősoumldő versenye elvileg olcsoacutebb beszerzeacutest tesz lehetőveacute aacutem az intenziacutevebb verseny miatt a kibocsaacutetaacutesi aacuterak is csoumlkkennek Kiemeleacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute az EK eacutelelmiszeriparaacuteban erősoumldő fuacutezioacutes iraacutenyzat Mindezek nyomaacuten egyes szakeacutertők a mezőgazdasaacutegi termelők alkupoziacutecioacutejaacutenak bdquolobbirdquo-lehetőseacutegeinek gyenguumlleacuteseacutet valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek

b) Nemzetkoumlzi dimenzioacute Az euroacutepai agraacuterpolitika integraacutecioacuteja az 1990-es eacutevek ele-jeacuteig a globaacutelis agraacuterkereskedelem-politikai haacutetteacuterrel szemben ment veacutegbe Iacutegy nem meglepő hogy az egymaacutest koumlvető GATT-forduloacutekat az EK eacutes az USA koumlzoumltti vitaacutek uraltaacutek E konfliktus maacuter a KAP bevezeteacutese utaacuten kialakult Uacutej szakaszba jutott az 1980-as eacutevtizedben s a GATT Uruguay-forduloacutejaacutenak koumlzponti keacuterdeacuteseacuteveacute vaacutelt (Laacutesd reacuteszletesen a 3 fejezetben)

Oumlsszegezve megaacutellapiacutethatoacute hogy a gazdasaacutegi felteacutetelek vaacuteltozaacutesa a koraacutebbi Koumlzoumls Agraacuter-politika kiegyensuacutelyozatlansaacutega eacutes nem kieleacutegiacutető hateacutekonysaacutega jelentős nyomaacutest fejtettek ki a KAP-reform iraacutent Aacutem mindez oumlnmagaacuteban nem volt eleacutegseacuteges a veacutedelem fenntartaacutesaacutet eacutes noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute toumlrekveacutesek ellensuacutelyozaacutesaacutehoz tovaacutebbaacute a kiterjedt eacutes valoacuteban meacutelyreha-toacute vaacuteltozaacutesokat iacutegeacuterő reform elfogadaacutesaacutehoz Egyes ismert agraacuterkoumlzgazdaacuteszok aacutellaacutespontja szerint bdquoa veacutegső reformcsomag inkaacutebb a kuumllső nyomaacutes mintsem a Koumlzoumlsseacutegen beluumlli erők mozgaacutesaacutenak eredmeacutenyerdquo2

22 A reform elvi lehetőseacutegei

A jelzett felteacutetelek koumlzoumltt aacuteltalaacutenos egyeteacuterteacutes alakult ki hogy bdquoa status quo folytataacutesa nem valoacutesaacutegos vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteg s a folyamatban leacutevő marginaacutelis kiigaziacutetaacutesoknaacutel toumlbbre van szuumlkseacutegrdquo (MacSharry 1991)

A koumlvetkezőkben a Koumlzoumls Agraacuterpolitika meacutelyrehatoacute aacutetalakiacutetaacutesaacutenak ndash az 1992 eacutevi refor-mot megelőzően koumlrvonalazhatoacute ndash alternatiacutev lehetőseacutegeit tekintjuumlk aacutet modellszerű formaacuteban Azok elemzeacutese soraacuten felhasznaacuteljuk az 162 pontnaacutel alkalmazott joacuteleacuteti elemzeacutes moacutedszereit

A lehetseacuteges megkoumlzeliacuteteacutesek fontos koumlzoumls sajaacutetossaacutega hogy azok kuumlloumlnboumlző ndash piac-konform illetve keveacutesbeacute piaci ndash moacutedon egyaraacutent a mezőgazdasaacutegi kiacutenaacutelat ezaacuteltal a struk-turaacutelis toumlbbletek eacutes a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesainak korlaacutetozaacutesaacutet ceacuteloztaacutek Aacutem mindezek moacutedozatait illetően az egyes vaacuteltozatok merőben elteacuterő konstrukcioacutekat tartalmaznak Azok

1 de Benedictis ndash de Fillipis ndash Salvatici 19942 Guyomard et al 1994 laacutesd hasonloacutean Summer 1994 Tangermann 1996

51A Koumlzoumls Agraacuterpolitika reformja

aacutettekinteacutese nemcsak a reform előzmeacutenyeinek rendszerezeacuteseacutehez hanem a Koumlzoumls Agraacuterpo-litika joumlvőbeli tovaacutebbi vaacuteltozaacutesainak megalapozaacutesaacutehoz is szuumlkseacuteges

A lehetseacuteges megkoumlzeliacuteteacutesek alapkeacuterdeacutese a koumlvetkező volt mi toumlrteacutenjen a KAP magas inteacutezmeacutenyi aacuteraival3 Az egyik lehetőseacuteg elvileg az aacuterak drasztikus csoumlkkenteacutese lehetett volna E vaacuteltozat megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak ndash ha azt egyeacuteb inteacutezkedeacutesek nem egeacutesziacutetik ki ndash koumlvet-kezmeacutenye a mezőgazdasaacutegi joumlvedelmek erőteljes csoumlkkeneacutese a gazdasaacutegok jelentős reacuteszeacute-nek megszűneacutese de mindezeken tuacutel veacutegső soron a mezőgazdasaacuteg bdquoeuroacutepai modelljeacutenekrdquo4 feladaacutesa lenne A maacutesodik szeacutelső lehetőseacuteg ndash bizonyos korrekcioacutek mellett ndash a magas aacuterak fenntartaacutesa aacutem egyidejűleg szeacuteles koumlrű eacutes szigoruacute kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese

Az elsőkeacutent emliacutetett lehetőseacuteg a jelzett időszakban nem keacutepezhette valoacutedi meacuterlegeleacutes taacutergyaacutet Aacutem bizonyos a kedvezőtlen hataacutesokat kiiktatoacute vagy meacuterseacutekelő inteacutezkedeacutesekkel kiegeacutesziacutetve a KAP inteacutezmeacutenyi aacuterainak jelentős csoumlkkenteacutese maacuter nem tűnt eleve lehetetlen-nek Ugyanakkor az 1980-as eacutevek inteacutezkedeacuteseinek logikaacuteja (a korrekcioacutek) alapjaacuten előszoumlr a kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi modell kiterjeszteacutese ndash mint az eredeti modell alternatiacutevaacuteja ndash igeacutenyel aacutettekinteacutest

221 Kiacutenaacutelatkorlaacutetozaacutes mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutessal

Mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes (peacuteldaacuteul kvoacutetaacutek) alkalmazaacutesaacuteval a toumlbblettermeleacutes elvben baacutermely kiacutevaacutenatos szinten korlaacutetozhatoacute miacuteg a taacutemogatott aacuterak a szuumlkseacutegesnek tartott szinten aacutellapiacutet-hatoacutek meg (KoesterndashTangermann 1990) E szabaacutelyozaacutes egyreacuteszt korlaacutetozhatja a koumlltseacuteg-veteacutesi kiadaacutesokat maacutesreacuteszt egyidejűleg ndash implicit moacutedon azaz a magas inteacutezmeacutenyi aacuterak fenntartaacutesaacuteval ndash megőrzi a mezőgazdasaacutegi termelőknek nyuacutejtott aacuter- eacutes joumlvedelemtaacutemogataacutest

A mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes5 hataacutesainak bemutataacutesaacutera ndash az kibocsaacutetaacutes szabaacutelyozaacutesa oldalaacuteroacutel ndash az 1983-ban bevezetett tejkvoacuteta peacuteldaacuteja adhat kiinduloacutepontokat Azt koumlvetően pedig ndash az input mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesa peacuteldaacutejakeacutent ndash az 1988-toacutel alkalmazott teruumllet-pihenteteacutesi rendszer termeleacutesi teacutenyezők aacuteraira gyakorolt hataacutesait tekintjuumlk aacutet

Kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes ndash a tejkvoacuteta peacuteldaacutejaacuten

A tejpiaci kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi mechanizmust a 21 aacutebra mutatja be Az aacutebra szerinti taacutemo-gatott aacuteron (PEu) az előaacutelliacutetott tej mennyiseacutege QEu A termelő (PEu times QEu) oumlsszegű beveacutetelhez juthat A tuacuteltermeleacutes miatt a kvoacutetaacutet enneacutel alacsonyabb mennyiseacutegneacutel (Qq-naacutel) hataacuteroztaacutek meg ugyanakkor a taacutemogatott aacuter tovaacutebbra is PEu maradt A mezőgazdasaacutegi termelő iacutegy a kiacute-naacutelati goumlrbe alacsonyabb pontja szerinti mennyiseacuteget aacutelliacutetja elő amely az adott faktoraacuterakon vaacutesaacuterolt inputok legkisebb koumlltseacutegű kombinaacutecioacuteja A kibocsaacutetaacutes e csoumlkkenteacuteseacutet szigoruacute

3 A 21 alfejezetben laacutethattuk hogy az eredeti modell alapprobleacutemaacuteja az aacuterelteacuteriacuteteacutes a magas inteacutezmeacutenyi aacuterak rendszere volt

4 Laacutesd 11 alfejezet5 Az 1 fejezetben a kiacutenaacutelati menedzsment tovaacutebbi lehetseacuteges eszkoumlzeit is jeleztuumlk Az alaacutebbiakban koumlzvetlenuumll

a kvoacutetaacutet ndash illetve az inputok oldalaacuteroacutel a teruumlletpihenteteacutest ndash taacutergyaljuk aacutem a koumlvetkezteteacutesek a mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes tovaacutebbi eszkoumlzeire is nagyjaacuteboacutel eacuterveacutenyesek

peacutenzuumlgyi szankcioacutek (elsősorban a poacutetjaacuteruleacutekilleteacutek6) mozdiacutetottaacutek elő Minthogy a kvoacutetaacutet az egyes gazdasaacutegok termeleacutese alapjaacuten juttattaacutek a kiacutenaacutelati goumlrbe SS-ről SSrsquo-re toloacutedott el A tejtermeleacutes korlaacutetozaacutesa elkeruumllhetetlenuumll a termelő joacuteleacuteti veszteseacutegeacutevel jaacuter Ugyanakkor annak tovaacutebbi csoumlkkeneacutese a (b+c) teruumlleten elkeruumllhető ha a hateacutekonyabb termelők a ke-veacutesbeacute hateacutekony gazdaacutektoacutel kvoacutetaacutet beacuterelhetnek vagy vaacutesaacuterolhatnak (Burrell 1989)

QEu QEu Qw Qq

Srsquo

PEu PEu

21 aacutebraKiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes

A kvoacuteta eladhatoacutesaacutega eacutes a felhasznaacutelt inputok aacutera koumlzoumltt bonyolult koumllcsoumlnhataacutes eacuterveacutenyesuumll Ha a kvoacutetaacutek aacutetruhaacutezaacutesa tilos akkor a tejtermeleacuteshez felhasznaacutelt foumlld aacutera nő meg amely a szektorban kialakuloacute toumlbbletjoumlvedelmet tuumlkroumlzi (d teruumllet nagysaacutegaacuteban) Ha a kvoacuteta egyen-suacutelyi aacuteron (PEundashPt) eladhatoacute akkor maga a kvoacutetajog vaacutelik vagyoni eacuterteacutekkeacute (PEundashPt)timesQq nagysaacutegban Minthogy a kvoacuteta eladhatoacutesaacutegaacutenak szabaacutelyozaacutesa hataacuterozza meg a kvoacutetajog vagyoni eacuterteacutekeacutenek megoszlaacutesaacutet a foumlldtulajdonos eacutes a beacuterlő koumlzoumltt ezeacutert a Koumlzoumlsseacuteg e reacutesz-letes szabaacutelyozaacutest a tagaacutellamok hataacuteskoumlreacutebe utalta

A tejkvoacuteta koumlzgazdasaacutegi eacuterteacutekeleacutese soraacuten egyreacuteszt a tejaacutegazat joumlvedelmeacutere gyakorolt hosszuacute taacutevuacute hataacutesaacutet szuumlkseacuteges vizsgaacutelni A kvoacuteta eacuterteacutekeacutet ndash akaacuter aacutetruhaacutezhatoacute a kvoacuteta akaacuter nem ndash beleszaacutemiacutetjaacutek a koumlltseacutegszerkezetbe s az a hosszuacute taacutevuacute aacutetlagkoumlltseacutegek noumlvekedeacuteseacutet okozza Maacutesfelől a tejaacutegazatban ndash a tovaacutebbra is magas aacuterak alapjaacuten ndash keacutepződő forraacutesok kivonhatoacutek eacutes maacutes kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutessal nem korlaacutetozott mezőgazdasaacutegi aacutegazat termeleacute-seacutenek noumlveleacuteseacutere hasznaacutelhatoacutek fel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen maacutes aacutegazatokban a tejkvoacuteta elleneacutere tovaacutebb noumlvekedhetnek a feleslegek Mindezek miatt a tejkvoacuteta ndash egyidejűleg szaacutemos torzulaacutest okozva ndash csak aacutetmenetileg enyhiacutethette a Koumlzoumls Agraacuterpolitika feleslegeit eacutes a koumlltseacutegveteacutesi feszuumlltseacutegeit Ugyanakkor nem vaacuteltoztatta meg az eredeti modell magas inteacutezmeacutenyi aacuterait

6 Laacutesd bővebben a tejpiaci rendtartaacutest

A teruumlletpihenteteacutes hataacutesa a termeleacutesi teacutenyezők aacuteraira

A teruumlletpihenteteacutes (set aside) ugyancsak szerepelt az 1980-as eacutevek kiigaziacutetaacutesi kiacuteseacuterletei koumlzoumltt Annak hataacutesaacutet a 21 aacutebra jobb oldalaacuten tanulmaacutenyozhatjuk A reformot megelőzően a magas aacuterak (PEu) eacuterveacutenyesuumlleacutese eseteacuten az oumlsszes termeacutes QEu(PEutimesSEu) beveacutetelt eredmeacutenyez Ha a taacutemogatott aacuter PW-re csoumlkken akkor a kiacutenaacutelat QW-re csoumlkken az oumlsszes beveacutetel pedig (PWtimesQW)-re meacuterseacuteklődik Alacsonyabb output aacuterak eseteacuten az inputkereslet is meacuterseacuteklődik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen leginkaacutebb a legkisebb kiacutenaacutelati rugalmassaacutegi termeleacutesi teacutenyezők (első-sorban a foumlld) aacutera csoumlkken miacuteg a nagyobb rugalmassaacutegi inputok felhasznaacutelt mennyiseacutege meacuterseacuteklődik

A teruumlletpihenteteacutesi rendszer (a foumlldhasznaacutelat mint fontos input mennyiseacutegi korlaacuteto-zaacutesa) a piaci szereplők inputkombinaacutecioacuteinak megvaacuteltozaacutesaacuteval jaacuter Annak koumlvetkezteacuteben a kiacutenaacutelati goumlrbe moacutedosul (SSrsquoS) A termeleacutesben maradoacute foumlld eacuterteacuteke tovaacutebbra is a hozam nettoacute eacuterteacutekeacutehez valamint a rendszerből eleacuterhető ndash a megfelelő noumlveacutenyhez tartozoacute ndash koumlzvetlen taacutemogataacuteshoz kapcsoloacutedik A parlagoltatott foumlldnek mint valoacutesaacutegos termeleacutesi teacutenyezőnek nincs eacuterteacuteke az csak a teruumlletpihenteteacutes utaacuteni taacutemogataacutes illetve a foumlldtulajdonos egyeacuteb nem vagyoni előnyei tőkeacutesiacuteteacuteseacuteből koumlvetkezik A termeleacutesben felhasznaacutelt eacutes a pihentetett foumlld eacuterteacutekeacutere gyakorolt hataacutes a kibocsaacutetaacutes eacuterteacutekeacutenek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel illetve a koumlzvetlen taacutemo-gataacuteshoz tartozoacute felteacutetelektől fuumlgg

A kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi rendszer fő probleacutemaacutei

A kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes tehaacutet ndash noha az bdquooumlsszekapcsolt modellrdquo bizonyos ellentmondaacutesainak meghaladaacutesaacutera alkalmas ndash suacutelyos uacutej probleacutemaacutekat is magaacuteval hoz

bull A kvoacutetaaacutetruhaacutezaacutes hateacutekonysaacutegi veszteseacutegei Noha az aacutetruhaacutezaacutes lehetőseacutege neacutemileg javiacutetja a rendszer műkoumldeacuteseacutet gyakran alkalmaznak a transzfer hateacutekonysaacutegaacutet kor-laacutetozoacute szabaacutelyokat (Peacuteldaacuteul ki vaacutesaacuterolhat illetve beacuterelhet kvoacutetaacutet mekkora lehet annak a nagysaacutega stb)

bull Zavarok maacutes termeacutekek piacaacuten A kvoacutetaacuteval korlaacutetozott teruumlletről az erőforraacutesok maacutes mezőgazdasaacutegi termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz aacuteramlanak s noumlvelik a piaci felesleget il-letve az esetleg szabaacutelyozatlan helyettesiacutető termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutet

bull A kvoacutetaacutek tehetetlenseacutege a kormaacutenyzati beavatkozaacutes uacutejratermeleacutese A kvoacutetaacutekat gyakran (peacuteldaacuteul az EU-ban a tejkvoacutetaacutet) ideiglenes inteacutezkedeacuteskeacutent vezetteacutek be Aacutem aacuteltalaacuteban az eredetileg szaacutendeacutekozottnaacutel hosszabb ideig vannak hataacutelyban bdquoHa egyszer a kvoacutetaacutekat maacuter bevezetteacutek neheacutez felszaacutemolni őket minthogy az jelentős aacutercsoumlkkenteacuteseket igeacutenyel amelyek politikailag csak ritkaacuten elfogadhatoacutekrdquo (Ko-esterndashTangermann 1990) A kvoacutetarendszer felszaacutemolaacutesaacutenak legnagyobb politikai probleacutemaacuteja e jogok elvonaacutesa jaacuterjon-e valamifeacutele kompenzaacutecioacuteval A kvoacuteta elvonaacutesa vagyoni veszteseacuteget okoz s az eacuterintett termelők kompenzaacutecioacutes igeacutenyt taacutemasztanak Ezeacutert koumlnnyebb kvoacutetaacutekat bevezetni mint azokat felszaacutemolni

bull A műkoumldeacutes eacutes a kikeacutenyszeriacuteteacutes koumlltseacutegei A mezőgazdasaacutegi kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes szaacutemos technikai neheacutezseacutegbe uumltkoumlzik Az input szabaacutelyozaacutesa meacutereacutese ndash minden torzulaacutes elleneacutere ndash koumlnnyebben eleacuterhető mint a kibocsaacutetaacuteseacute Alkalmazhatatlan a kvoacuteta ott ahol nincs fix meacutereacutesi pont (peacuteldaacuteul gabonatermeleacutes laacutesd Becker et al

1992) vagy ahol az eacuterteacutekesiacuteteacutesi korlaacutet kijaacutetszhatoacute Ugyanakkor az inputszabaacutelyozaacutest (peacuteldaacuteul a teruumlletpihenteteacutest) is koumlltseacuteges kikeacutenyszeriacuteteni

bull Az erőforraacutesok aacuterainak torziacutetaacutesa Az inputok mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesa az eacuterin-tett erőforraacutes aacuteraacutenak erőteljes torziacutetaacutesaacutet eredmeacutenyezheti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi szempontboacutel a kiacutenaacutelat hateacutekony hozzaacuteigaziacutetaacutesa a kereslethez meghataacuterozott (taacute-mogatott) aacuteron a foumlldinput mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesa uacutetjaacuten abszurdnak minősiacutethető (Cochrane 1959)

bull Politikai kockaacutezat A kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi programok csoumlkkenthetnek bizonyos piaci kockaacutezatokat de uacutej kockaacutezati elemet is visznek a termeacutekpiacokba a program-vaacuteltozaacutes kockaacutezataacutet E kockaacutezat a normaacutelis esetben tapasztalthoz keacutepest poacutetloacutelagos taacutersadalmi koumlltseacutegekkel jaacuter (LernerndashStanbury 1985) Valoacutejaacuteban tehaacutet a kvoacuteta-jaacuteradeacutek egy reacutesze bdquomeacuteltaacutenyos biztosiacutetaacutesi diacutejnak felel megrdquo (Alston 1992 91) Ugyanakkor a kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi inteacutezkedeacutesek aacuterstabilizaacuteloacute hataacutesa is korlaacutetozott ezeacutert a vilaacutegpiaci aacuterak instabilitaacutesa szeacuteles koumlrű kiacutenaacutelatkorlaacutetozaacutesi programokkal is csak korlaacutetozottan meacuterseacutekelhető Minthogy a kockaacutezatcsoumlkkenteacutes joacuteleacuteti eacutertelemben legalaacutebb olyan fontosnak tűnik mint az aacuterszintvaacuteltozaacutes okozta joacuteleacuteti hataacutes (Tyers 1991) a politikai doumlnteacuteshozoacutek ndash főleg hosszabb taacutevra ndash csak nehezen vaacutellalhatjaacutek a kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi rendszer valamennyi koumlvetkezmeacutenyeacutet

Oumlsszefoglaloacutean a kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi mechanizmusokra taacutemaszkodoacute agraacuterpiaci rendszer-ben tovaacutebbra is alapvető torzulaacutesok az erőforraacutesok hibaacutes allokaacutecioacuteja lenne a jellemző A kvoacutetaacutekkal illetve a mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes egyeacuteb formaacuteival oumlsszefuumlggő szaacutemos probleacute-maacutet elmeacuteleti eacutervek eacutes empirikus elemzeacutesek egyaraacutent alaacutetaacutemasztjaacutek Mindezekre tekintettel az aacutetfogoacute kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi mechanizmus koumlzgazdasaacuteg-tudomaacutenyi szempontboacutel nem elfogadhatoacute alternatiacuteva a piaci koordinaacutecioacuteval szemben

222 Az aacuter- eacutes a joumlvedelempolitika szeacutetvaacutelasztaacutesa koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutes

A taacutemogatott aacuterak csoumlkkenteacutese ezzel az EK belső aacuterai eacutes a vilaacutegpiaci agraacuteraacuterak kuumlloumlnbseacute-geacutenek meacuterseacutekeleacutese a KAP hagyomaacutenyos bdquooumlsszekapcsoltrdquo modelljeacutehez keacutepest nagyobb teret enged a piaci erők műkoumldeacuteseacutenek Az aacuterak stabilizaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben egyidejűleg fennmaradhat a piacszabaacutelyozaacutes bizonyos formaacuteja7

E megkoumlzeliacuteteacutessel szemben az egyik lehetseacuteges elleneacuterv szerint az aacuterkorlaacutetozaacutes oumln-magaacuteban nem csoumlkkenteneacute jelentősen a feleslegek termeleacuteseacutet E kritika azon a felteacutetelezeacutesen alapul hogy a mezőgazdasaacutegi kiacutenaacutelat aacuterrugalmassaacutega csoumlkkenő aacuterak eseteacuten igen alacsony (Egyesek uacutegy is eacutervelnek hogy az aacuterrugalmassaacuteg negatiacutev) Az empirikus elemzeacutesek azon-ban nem taacutemasztottaacutek alaacute ezt a neacutezetet (KoesterndashTangermann 1990 106)

A maacutesik fő ellenveteacutes ndash amely az agraacuterpolitikai doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera kuumlloumlnoumls hord-erejű ndash az aacutercsoumlkkeneacutes mezőgazdasaacutegi joumlvedelmekre gyakorolt hataacutesa Az EK tagaacutellamok toumlbbseacutegeacuteben az 1970-es eacutevek maacutesodik feleacutetől az agraacuterjoumlvedelmek meacuterseacuteklődtek E probleacutema

7 Ebben a szellemben javasoltak megoldaacutesokat toumlbbek koumlzoumltt KoesterndashTangermann 1976 Heidhuesndash JoslingndashRitson 1978 Tarditi 1984 MeesterndashStrijker 1985

tovaacutebbi az agraacuterpiacpolitika vaacuteltozaacutesaival oumlsszefuumlggő esetleges noumlvekedeacutese az abboacutel szaacuter-mazoacute politikai nyomaacutes eacutes feszuumlltseacutegek nem voltak elfogadhatoacuteak az agraacuterpolitika iraacutenyiacutetoacutei szaacutemaacutera Ezeacutert kuumlloumlnoumls figyelmet keltettek azok a ndash bdquolevaacutelasztottrdquo angolul decoupled ndash koumlz-vetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesok amelyek nem kapcsoloacutednak a termeleacutes volumeneacutehez s nem oumlsztoumlnzik a termeleacutes noumlvekedeacuteseacutet8

A befolyaacutesos mezőgazdasaacutegi lobbi reacuteszeacuteről maacuter e vaacuteltoztataacutes lehetőseacutege is komoly ellen-aacutellaacutesba uumltkoumlzoumltt Annak alapvető teacutenyezője volt hogy az esetleges kompenzaacutecioacute ndash az agraacuteraacuterak csoumlkkeneacutese utaacuten ndash a fogyasztoacutektoacutel szaacutermazoacute bdquolaacutethatatlanrdquo transzfereket a koumlltseacutegveteacutesből finansziacuterozott bdquolaacutethatoacuterdquo kifizeteacutesekkeacute konvertaacutelja (Azaz az implicit taacutemogataacutes explicitteacute vaacutelik) E konstrukcioacute s annak koumlvetkezmeacutenyei pedig politikai kockaacutezatot jelenthetnek A protekcionizmus rejtett transzfereinek nyiacutelt megjeleneacutese a taacutemogataacutesok radikaacutelis leeacutepiacuteteacuteseacutet megelőző ahhoz szuumlkseacuteges leacutepeacutesnek tűnt

Ugyanakkor az 1970-es eacutevtized veacutegeacutetől a helyzet megvaacuteltozott Egyfelől a noumlvekvő feleslegek eacutes a csoumlkkenő vilaacutegpiaci aacuterak miatt a taacutemogataacutes jelentős reacuteszeacutet egyre inkaacutebb koumlz-vetlenuumll az EK-koumlltseacutegveteacutes fedezte Maacutesfelől az 1980-as eacutevek koumlzepeacutetől a Bizottsaacuteg toumlbb dokumentuma is e taacutemogataacutesi forma alkalmazaacutesaacutet ajaacutenlotta a KAP taacutevlati aacutetalakiacutetaacutesaacutehoz (Ez azzal is oumlsszefuumlggoumltt hogy a bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo taacutemogataacutesokat az Uruguay-forduloacute ke-reteacuteben a főbb GATT-partnerek is elfogadtaacutek s azok csoumlkkenteacuteseacutet nem kiacutevaacutentaacutek előiacuterni)

A harmadik eredetileg a legkemeacutenyebb elleneacuterv hogy a kompenzaacutecioacutes ceacutelzatuacute koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesok nagy sőt noumlvekvő koumlltseacutegveteacutesi terhekkel jaacuterhatnak A magas EK-aacuterak fenntartaacutesaacutehoz ndash a KAP hagyomaacutenyos rendszereacutehez ndash keacutepest a kiadaacutesok aacutetmenetileg meacuteg noumlvekedhetnek is ha a koumlzvetlen kifizeteacutesek teljes kompenzaacutecioacutet nyuacutejtanaacutenak a mező-gazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera az aacutercsoumlkkeneacutesek elleneacuteben (Alston 1992 83) Tovaacutebbaacute ha a szaacutemiacutetaacutesokban a kormaacutenyzati transzferek teljes taacutersadalmi koumlltseacutege keruumll szaacutembaveacutetelre az aacutetalaacutenykeacutent nyuacutejtott kompenzaacutecioacutes kifizeteacutes nem felteacutetlenuumll hateacutekonyabb mint a termeacutek-piacokon keresztuumll megvaloacutesuloacute transzfer (AlstonndashHurd 1990)

A poacutetloacutelagos koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok elkeruumlleacuteseacutere keacutet moacuted kiacutenaacutelkozhat Egyfelől a fo-gyasztoacutei aacuteraknak a termelői aacuteraknaacutel kisebb meacuterteacutekű csoumlkkenteacutese Ez esetben a kuumlloumlnbseacuteg adoacute formaacutejaacuteban elvileg elvonhatoacute s abboacutel fedezhetőek lenneacutenek a koumlzvetlen transzferek (laacutesd KoesterndashTangermann 1976) Maacutesfelől a kompenzaacutecioacute degressziacutev lehetne Azaz bdquocsak egy meghataacuterozott joumlvedelemszint alatti mezőgazdasaacutegi termelők jutnaacutenakrdquo kom-penzaacutecioacutehoz (KoesterndashTangermann 1990)

A termeleacutestől (eacuterteacutekesiacuteteacutestől) bdquolevaacutelasztottrdquo joumlvedelemtaacutemogataacutesokkal kombinaacutelt aacuter-csoumlkkenteacutes elvileg akaacuter nettoacute taacutersadalmi joacuteleacuteti nyereseacuteg eleacutereacuteseacutet is lehetőveacute tenneacute A KAP 1980-as eacutevekben műkoumldő rendszereacuteben a fogyasztoacutek eacutes az adoacutefizetők magas aacutertaacutemogataacute-sokhoz valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesaacutenak csak mintegy egynegyede keruumllt a mezőgazdasaacutegi termelők-houmlz A koumlzvetlenuumll adott taacutemogataacutes a joumlvedelemtranszfer eacuteszszerűbb rendszereacutevel e joacuteleacuteti veszteseacuteg jelentős reacuteszeacutenek megtakariacutetaacutesaacutet iacutegeacuterte (A koumlzvetlen taacutemogataacutesokat alkalmazoacute rendszerben javulhat a bdquotovaacutebbiacutetaacutes hateacutekonysaacutegaacutenakrdquo araacutenya ndash a transfer ratio ndash azaz egy-seacutegnyi taacutemogataacutes nagyobb haacutenyada juthat el a taacutemogatni kiacutevaacutent taacutersadalmi csoporthoz) Ugyanakkor e kompenzaacutecioacutes taacutemogataacutesok egyuacutettal a foumlldteruumllet műveleacutesből valoacute kivonaacutesaacutera

8 Azaz az inteacutezmeacutenyi aacuterak nagymeacuterteacutekű csoumlkkenteacuteseacutevel illetve e koumlzvetlen taacutemogataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteval egy-idejűleg az EU mezőgazdasaacuteg kiacutenaacutelata nem haladnaacute meg az 12 aacutebra szerinti Qs1 mennyiseacuteget (Felteacuteve ha P2 intervencioacutes aacuter P1 ndash azaz a vilaacutegpiaci aacuter ndash szintjeacutere csoumlkken) Az bdquoaacutercsoumlkkenteacutes ndash koumlzvetlen taacutemogataacutesrdquo formulaacutet ndash tudomaacutesunk szerint ndash elsőkeacutent Koester eacutes Tangermann javasolta (KoesterndashTangermann 1976)

(vagy tovaacutebbi hasonloacute inputkorlaacutetozoacute inteacutezkedeacutesekre) vaacutellalt koumltelezettseacutegekkel is oumlssze-kapcsolhatoacutek Azaz a kompenzaacutecioacutes konstrukcioacute az előző ndash erősen aacutertaacutemogatoacute ndash rendszer aacutetalakiacutetaacutesa miatti termelői veszteseacutegek kiegyenliacuteteacutese mellett egyuacutettal kiacutenaacutelatkorlaacutetozoacute koumlvetelmeacutenytaacutemasztaacutest is lehetőveacute tesz

223 Az eredeti alternatiacuteva leacutenyege

A valoacutedi alternatiacuteva tehaacutet az volt hogy a koraacutebbinaacutel szigoruacutebb eacutes szeacutelesebb koumlrű mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesokkal avagy az aacuter- eacutes joumlvedelempolitika szeacutetvaacutelasztaacutesaacuteval (a GATT-forduloacuteban szorgalmazott decoupling reacuteveacuten) proacutebaacutelnak meg vaacutelaszt talaacutelni a KAP rendszereacutet eacutert ki-hiacutevaacutesokra Mindez egyuacutettal a Koumlzoumls Agraacuterpolitika konstrukcioacutejaacutet alapvetően aacutetalakiacutethat-ja A mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes suacutelyosan piactorziacutetoacute eszkoumlz amelynek jelentős tranzaktiacutev koumlltseacutegei joacuteleacuteti veszteseacutegei vannak A konstrukcioacutet tekintve sokkal inkaacutebb piackonform a maacutesik vaacuteltozat a bdquoszeacutetvaacutelasztaacutesrdquo az agraacuteraacuterak jelentős csoumlkkenteacutese egyidejűleg a terme-lők joumlvedelempoziacutecioacutejaacutenak a termeleacutes mennyiseacutegeacutehez nem koumltődő (azaz bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo) taacutemogataacutesokkal toumlrteacutenő stabilizaacutelaacutesa Aacutem a bdquoszeacutetvaacutelasztaacutesrdquo agraacuterpolitikai eacutertelemben toumlbb konfliktust hordoz koumlvetkezetes megvaloacutesiacutetaacutesa a poziacutecioacutek jelentős aacutetrendeződeacuteseacutet hozza Ezzel szemben a kiacutenaacutelatkorlaacutetozaacutes kuumlloumlnboumlző technikaacutei alkalmasak a struktuacutera konzervaacutelaacute-saacutera Ezeacutert a KAP eredeti (bdquooumlsszekapcsoltrdquo) rendszereacutenek kedvezmeacutenyezettjei elvileg sokkal inkaacutebb eacuterdekeltek lehettek az aacutertaacutemogataacutesokat fenntartoacute a koraacutebbi baacutezison alapuloacute meny-nyiseacutegi szabaacutelyozaacutes kieacutepiacuteteacuteseacuteben eacutes műkoumldeacuteseacuteben semmint a ndash főleg perspektivikusan ndash je-lentős kockaacutezatot tartalmazoacute s egyben az eredeti modellt meghaladoacute bdquoszeacutetvaacutelasztaacutesbanrdquo

23 A KAP 1992 eacutevi reformja

A bruumlsszeli Bizottsaacuteg aacutetfogoacute KAP-reform terveacutet 1991 juacuteliusaacuteban hoztaacutek nyilvaacutenossaacutegra (MacSharry 1991) A javaslat oacuteriaacutesi vihart vaacuteltott ki az euroacutepai ndash kuumlloumlnoumlsen a fran-cia ndash agraacutertaacutersadalomban Hosszas olykor keacuteshegyig menő vitaacutek utaacuten veacuteguumll 1992 maacutejusaacuteban az eredeti javaslat sok tekintetben meacuterseacutekelt vaacuteltozataacutet fogadtaacutek el

231 A reform fő ceacuteljai eacutes inteacutezkedeacutesei

A reform aacuteltalaacutenos ceacutelkitűzeacutesei eredetileg a koumlvetkezők voltakbull megfelelő szaacutemuacute gazdaacutelkodoacute megőrzeacutese a mezőgazdasaacutegi teruumlletekenbull a mezőgazdasaacutegi termelők koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesi szerepeacutenek erősiacuteteacutesebull videacutekfejleszteacutes nemcsak az agraacutertermeleacutes hanem a multiszektoraacutelis megkoumlzeliacuteteacutes

alapjaacutenbull a mezőgazdasaacutegi termeleacutes ellenőrzeacutese a piaci egyensuacutely megteremteacutese ceacuteljaacuteboacutelbull a koumlzoumls piaci szervezeteknek oumlsztoumlnoumlzniuumlk szuumlkseacuteges a kuumllterjesiacuteteacutest (extenzifi-

kaacutelaacutest)

bull az EU-nak vaacutellalnia kell a nemzetkoumlzi agraacuterkereskedelemben raacute haacuteruloacute felelős-seacuteget (mint e termeacutekek legnagyobb importőre eacutes maacutesodik legnagyobb exportőre a vilaacutegon)

bull a koumlzoumls piaci szervezetek alapelveit ndash egyseacuteges piac koumlzoumlsseacutegi preferencia peacutenz-uumlgyi szolidaritaacutes ndash az eredeti szaacutendeacutekoknak megfelelően szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesiacuteteni (a taacutemogataacutesok addigiaknaacutel jobb elosztaacutesa a termelők joumlvedelmeacutet koumlzvetlenuumll be-folyaacutesoloacute taacutemogataacutesi rendszer hateacutekonyabb műkoumldeacutese eacuterdekeacuteben)

bull a mezőgazdasaacutegi koumlltseacutegveteacutesnek a koraacutebbiaknaacutel jobban kell szolgaacutelnia a peacutenzuumlgyi szolidaritaacutest az arra leginkaacutebb raacuteszoruloacutek megsegiacuteteacutese reacuteveacuten ehhez a taacutemogataacutesok allokaacutecioacutejaacutenaacutel a gazdasaacutegok nagysaacutegaacutet joumlvedelmi helyzeteacutet tovaacutebbaacute regionaacutelis oumlsszefuumlggeacuteseket egyaraacutent figyelembe kell venni

Szembetűnő volt a Koumlzoumls Agraacuterpolitika joumlvedelemallokaacutecioacutera gyakorolt hataacutesainak kiemelt kezeleacutese9 A Bizottsaacuteg eredeti elkeacutepzeleacutesei hangsuacutelyoztaacutek a Koumlzoumls Agraacuterpolitika bdquoaacuternya-laacutesafinomiacutetaacutesardquo (modulation) szuumlkseacutegesseacutegeacutet a kisebb gazdasaacutegok fokozott taacutemogataacutesa ceacuteljaacuteboacutel10 Ugyancsak e ceacutelt szolgaacutelta a bdquopeacutenzuumlgyi szolidaritaacutesrdquo uacutejradefiniaacutelaacutesa az immaacuter nemcsak a koumlzoumls piaci szervezetek koumlzoumlsseacutegi finansziacuterozaacutesaacutet jelentette (a tagaacutellami finan-sziacuterozaacutes helyett) hanem egyuacutettal a taacutemogataacutesok termelők koumlzoumltti jobb elosztaacutesaacutenak igeacutenyeacutet is tartalmazta Mindezekhez keacutepest a koumlzvetlen koumlltseacutegveteacutesi megtakariacutetaacutesoknak a koraacuteb-biaknaacutel neacutemileg csekeacutelyebb hangsuacutelyt adtak

A reform meghirdetett fő iraacutenyvonala az aacuter- eacutes joumlvedelempolitika szeacutetvaacutelasztaacutesa (de-coupling) az inteacutezmeacutenyi aacuterak jelentős a vilaacutegpiaci aacuterakhoz koumlzeliacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute csoumlkkenteacutese ezzel egyidejűleg a termelők joumlvedelempoziacutecioacutejaacutenak koumlzvetlen taacutemogataacutesokkal (direct payments) toumlrteacutenő stabilizaacutelaacutesa Valoacutejaacuteban e koumlzvetlen kifizeteacutesek nagyjaacuteboacutel teljes ki-egyenliacuteteacutest iacutegeacutertek az aacutercsoumlkkeneacutes hataacutesaacutet az egyeacuteb peacutenzuumlgyi inteacutezkedeacutesek ellensuacutelyoztaacutek Az előiraacutenyzott inteacutezkedeacutesek eredetileg haacuterom eacutevet fogtak aacutet az 1993ndash1994 piaci eacutevtől az 1995ndash1996 piaci eacutevig terjedően

A meghirdetett inteacutezkedeacutesek elsősorban a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeleacutest az uacutegyne-vezett nagykultuacuteraacutek (gabona olajosmagvak feheacuterjehordozoacutek) piaci szervezeteit illetve az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazatok koumlzuumll doumlntően a marhahuacutes (reacuteszben a juhhuacutes) piaci szervezeteacutet eacuterintetteacutek Ezek az aacutegazatok az EU mezőgazdasaacutegi termeleacuteseacutenek mintegy 25-aacutet oumllelik fel A serteacutes- eacutes baromfiaacutegazatokat a gabonaaacuterak csoumlkkeneacutese reacuteveacuten koumlzvetett hataacutesok eacuter-teacutek A zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutek piacszabaacutelyozaacutesaacutet csak keacutesőbb 1996-ban moacutedosiacutetottaacutek Ugyanakkor a leginkaacutebb problematikus tej- eacutes cukorpiaci szervezet reformjaacutet csak a kouml-vetkező eacutevtizedben kezdteacutek meg

9 Laacutesd 1 fejezet10 A Bizottsaacuteg eredeti javaslata e ceacutelok jegyeacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok degressziacutev rendszereacutet tartalmazza

Ez haacutetraacutenyos lett volna a nagyobb s valoacutesziacutenűleg egyeacutebkeacutent is versenykeacutepesebb gazdasaacutegok szaacutemaacutera E javaslat elsősorban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg eacutes Daacutenia illetve Neacutemetorszaacuteg ellenaacutellaacutesaacuteba uumltkoumlzoumltt s a Tanaacutecs 1992 maacutejusi doumlnteacuteseacutebe nem keruumllt bele

232 A reform alapvető elemei

bull Az inteacutezmeacutenyi aacuterak csoumlkkenteacutese A KAP-reform inteacutezkedeacuteseinek koumlzeacuteppontjaacuteban a gabonapiaci szervezet aacutellt Ennek okai egyreacuteszt annak kiemelkedő jelentőseacutege a foumlldhasznaacutelatban maacutesreacuteszt a kuumlloumlnfeacutele noumlveacutenyek koumlzoumltti helyettesiacuteteacutesi lehetőseacutegek tovaacutebbaacute a keacutet mezőgazdasaacutegi főaacutegazat (noumlveacutenytermeleacutes illetve aacutellattenyeacuteszteacutes) kouml-zoumltti koumllcsoumlnhataacutesok a takarmaacutenypiac koumlzvetiacuteteacuteseacutevel A reform logikaacuteja leacutenyegeacuteben a koumlvetkező volt ndash a gabona inteacutezmeacutenyi aacuterait roumlvid időszak (3 eacutev) alatt nagyjaacuteboacutel a vilaacutegpiaci aacuterak

szintjeacutere kiacutevaacutentaacutek (koumlruumllbeluumll 30-kal) csoumlkkenteni azeacutert hogy noumlvekedjeacutek a belső kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szaacutermazeacutekos (takarmaacutenypiaci) kereslet

ndash az aacutercsoumlkkeneacutes hataacutesaacutera a termelők keveacutesbeacute intenziacutev (belterjes) termeleacutesi el-jaacuteraacutesokat alkalmaznak iacutegy csoumlkkenhetnek a hozamtrendek

ndash a kiacutenaacutelat roumlvid taacutevuacute csoumlkkenteacuteseacutet remeacutelteacutek a ndash koumlzvetlen kifizeteacutesek megszerzeacute-seacutehez fő szabaacutelykeacutent koumltelező ndash termőfoumlld-pihenteteacutestől (set aside)

ndash a csoumlkkenő kiacutenaacutelat eacutes a megnoumlvekvő belső kereslet reacuteveacuten az EK gabonapiacaacutenak koraacutebbinaacutel jobb egyensuacutelya tűnt eleacuterhetőnek

ndash az uacutej koumlzvetlen taacutemogataacutes az aacutetlagos termelő joumlvedelmeacutet stabilizaacuteltaAz aacutercsoumlkkeneacutestől elsősorban a gabona takarmaacutenyozaacutesi ceacuteluacute felhasznaacutelaacutesaacutenak noumlvekedeacuteseacutet vaacutertaacutek (A takarmaacutenyozaacutesra szolgaacuteloacute termeacutekek importjaacutet a reformot megelőzően a gabonafeacuteleacutek magas belfoumlldi aacutera eacutes az abrakhelyettesiacutetők feheacuterje-takarmaacutenyok vaacutemmentesseacutege oumlsztoumlnoumlzte)A reform alaacute keruumllő tovaacutebbi piaci szervezetek inteacutezmeacutenyi aacuterait is csoumlkkentetteacutek aacutem a csoumlkkeneacutes nem volt olyan kiterjedt koumlrű eacutes meacuterteacutekű mint eredetileg tervezteacutek (Alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel az inteacutezmeacutenyi aacuterak csoumlkkenteacutese nem felteacutetlenuumll eacutes automati-kusan vezet a piaci aacuterak csoumlkkeneacuteseacutehez)

bull Koumlzvetlen taacutemogataacutes A mezőgazdasaacutegi aacuterak csoumlkkeneacuteseacutet koumlzvetlen joumlvedelem-taacutemogataacutes ellensuacutelyozta E koumlzvetlen taacutemogataacutesok azonban korlaacutetozottak azok megszerzeacuteseacutet szigoruacute felteacutetelekhez koumltoumltteacutek

bull Kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes A feleslegek azonnali korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacuteben a fenti inteacutezke-deacuteseket szeacuteles koumlrű mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutessal egeacutesziacutetetteacutek ki A koumlzvetlen taacute-mogataacutesok felteacuteteleacuteuumll a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeleacutesben szigoruacute teruumlletpihenteteacutesi szabaacutelyokat a huacutesmarha- eacutes a juhtartoacutek eseteacuteben aacutellatleacutetszaacutem- illetve aacutellatsűrűseacutegi szabaacutelyokat iacutertak elő E bonyolult szabaacutelyok bonyolult adminisztraacutecioacute kieacutepiacuteteacuteseacutet igeacutenyelteacutek

bull A bdquokistermelőkrdquo egyszerűsiacutetett szabaacutelyozaacutesa A termeleacutes korlaacutetozaacutesa aloacutel mente-suumlltek a kistermelők Kistermelőnek az a gazda minősuumllt akinek foumlldje legfeljebb 92 t gabona termeleacuteseacutere alkalmas Minthogy a gabonafeacuteleacutek aacutetlagtermeleacutese a re-formot koumlzvetlenuumll megelőző eacutevekben a Koumlzoumlsseacuteg szintjeacuten 46 tha volt ez az előiacuteraacutes aacutetlagos minőseacutegű foumlldből mintegy 20 hektaacuternak felelt megAz aacutellattenyeacuteszteacutesben pontosabban a reform aacuteltal eacuterintett szarvasmarha- eacutes juh-tenyeacuteszteacutesben az tartozott e szabaacutelyozaacutesba akinek aacutellataacutellomaacutenya nem eacuterte el a 15 aacutellategyseacuteget (Egy tejelő teheacuten = 10 egyseacuteg egy 6-24 hoacutenapos noumlvendeacutek = 06 egyseacuteg egy anyajuh = 015 egyseacuteg) A 12 orszaacuteg aacutellattartoacuteinak mintegy fele tar-tozott e kategoacuteriaacuteba aacutellataacutellomaacutenyuk reacuteszesedeacutese azonban a 10-ot sem eacuterte el

bull Kiacuteseacuterő (kiegeacutesziacutető) inteacutezkedeacutesek A reform kiegeacutesziacutető inteacutezkedeacutesei (Accompanying Measures) a mezőgazdasaacuteg toumlbbes funkcioacuteja elismereacuteseacuten alapulnak Az eacutelelmiszerek megtermeleacutese mellett azoknak fontos szerepe lehet a termeacuteszeti koumlrnyezet a ha-gyomaacutenyos taacutejak megőrzeacuteseacuteben a kedvezőtlen adottsaacuteguacute teruumlleteken a gazdasaacutegi aktivitaacutes fenntartaacutesaacuteban E kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesek a reform fő (agraacuterpiac-politikai) iraacutenyaacutenak kiegeacutesziacuteteacuteseacutet szolgaacuteltaacutek a taacutemogatott inteacutezkedeacutesek egyreacuteszt hozzaacutejaacute-rulhattak a piaci feleslegek csoumlkkenteacuteseacutehez (peacuteldaacuteul a keveacutesbeacute intenziacutev termeleacutesi moacutedszerek taacutemogataacutesaacuteval egyes inputok termeleacutesből kivonaacutesaacuteval) maacutesreacuteszt azok oumlnmagukban is indokolhatoacute az eacuteletminőseacuteget javiacutetoacute ceacutelokat szolgaacuteltak (A koumlrnye-zetterheleacutes meacuterseacutekeleacutese az idős gazdaacutek visszavonulaacutesa stb)A kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesek a koumlvetkezők voltak ndash korai nyugdiacutej (előnyugdiacutej) az oumlregseacutegi nyugdiacutej korhataacuteraacutet meacuteg el nem eacutert idős

gazdaacutek visszavonulaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesaacutera ndash erdősiacuteteacutesi program a keveacutesbeacute termeacutekeny mezőgazdasaacutegi foumlldteruumlleteken ndash agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi programok

bull A termelők vaacutelasztaacutesi lehetőseacutege A reform az egyes termelőknek szaacutemos vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteget kiacutenaacutelt Alapvetően mindenkinek lehetőseacutege nyiacutelt arra hogy az előiacutert teruumlletpihenteteacutesi araacutenyt teljesiacutetse vagy kistermelőkeacutent fuumlggetleniacutetse magaacutet il-letőleg az előiacutert felteacutetelek szerinti reacuteszveacutetelről ndash s iacutegy a koumlzvetlen taacutemogataacutesroacutel is ndash teljesen lemondjon A programban reacuteszt vevők a teruumlletpihenteteacutesi taacutemogataacutes mellett baacutezisteruumlletuumlk tovaacutebbi reacuteszeacutere ndash termeszteacutesuumlknek megfelelően ndash megkaptaacutek a gabonafeacuteleacutek olaj- eacutes feheacuterjenoumlveacutenyek alapjaacuten eleacuterhető koumlzvetlen taacutemogataacutest A kistermelők a pihenteteacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel mentesuumlltek de csak a gabonafeacuteleacutek alapjaacuten megszerezhető taacutemogataacutest kaptaacutek teljes termőteruumlletuumlkre Tovaacutebbi meacuterle-geleacutest igeacutenyelt a gabona- illetve az egyeacuteb takarmaacutenytermő teruumlletek araacutenyaacutenak a meghataacuterozaacutesa Veacuteguumll meghataacuterozott felteacutetelek eseteacuten a koumlzvetlen taacutemogataacutes el-veszteacutese neacutelkuumll a pihentetett teruumlleteket nem eacutelelmiszer- (peacuteldaacuteul gyoacutegy- eacutes fűszer-) noumlveacutenytermeleacutesre hasznaacutelhattaacutek Eacuteppen iacutegy szeacuteles koumlrű meacuterlegeleacutest igeacutenyelt a kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesek programjaiban toumlrteacutenő reacuteszveacutetel is

bull Koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok A reformot megelőzően a KAP eredeti modelljeacuteben a magas aacuterak reacuteveacuten juttatott taacutemogataacutes terheinek nagy reacuteszeacutet az eacutelelmiszer-fogyasztoacutek vi-selteacutek Ha igaz hogy a termelők beveacutetele nem csoumlkken akkor ndash a reform koumlvetkez-teacuteben ndash a taacutemogataacutest teljes egeacuteszeacuteben az adoacutefizetők terheacutere a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesből kell fedezni Azaz a koraacutebbi implicit (magas aacuterak reacuteveacuten toumlrteacutenő) transzfer a reform utaacuten ndash a koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszereacuteben ndash laacutethatoacutevaacute vaacutelik A vaacuteltozaacutesok reacuteveacuten hateacutekonyabb s makrogazdasaacutegi szinten keveacutesbeacute koumlltseacuteges rendszer eseacutelye nyiacutelott meg Aacutem a vaacuteltozaacutesok roumlvidebb taacutevon noumlvelteacutek a KAP koumlltseacutegveteacutesi igeacutenyeacutet11

11 A Bizottsaacuteg 1991 februaacuteri tervezete szerint a vaacuteltozaacutesok bdquoa koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok emelkedeacuteseacutet okozhatjaacutek amennyiben a [hellip] fogyasztoacutek aacuteltal ndash a magasabb aacuterak reacuteveacuten ndash finansziacuterozott taacutemogataacutes egy reacutesze a koumlltseacuteg-veteacutesre haacuterul [hellip] a koumlltseacutegveteacutesi koumlvetkezmeacutenyek a vaacutelasztott parameacuteterektől illetve a hosszabb taacutevuacute piaci fejlemeacutenyektől fuumlggenek [hellip] nem szabad megfeledkezni a fogyasztoacutek aacuteltal eleacuterhető megtakariacutetaacutesokroacutel sem ha teljes meacuterleget akarunk vonni illetve hogy az uacutej politikaacutera koumlltoumltt peacutenz elősegiacuteti a politikai ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutetrdquo Laacutesd Tangermann 1998

Ez fontos elteacutereacutes peacuteldaacuteul az 1980-as eacutevek kiigaziacutetaacutesi kiacuteseacuterleteihez keacutepest Az utoacuteb-biak eseteacuteben a roumlvid taacutevuacute koumlltseacutegveteacutesi megtakariacutetaacutesok igeacutenye aacutellt előteacuterben s a ceacutelt ndash paradox moacutedon ndash akkor a koraacutebbinaacutel is piackorlaacutetozoacutebb beavatkozaacutesok (kvoacuteta garanciakuumlszoumlb stb) reacuteveacuten azaz a hateacutekonysaacutegot korlaacutetozoacute konstrukcioacutek aacuteltal proacutebaacuteltaacutek eleacuterni

bull Uacutej agrimonetaacuteris rendszer Mivel a hataacuterellenőrzeacutesek az egyseacuteges piac leacutetrejoumltteacutevel megszűntek az uacutej rendszerben egyetlen zoumlldaacuterfolyamot alkalmaztak valamennyi termeacutekre eacutes az oumlsszes olyan KAP-konstrukcioacutera amelyet az EMOGA Garancia Reacuteszlegeacuteből finansziacuteroztak

24 Teruumlletpihenteteacutes teruumlleti alapuacute taacutemogataacutesok kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutesok

Az 1992 eacutevi KAP-reform rendszereacutenek meacutelyebb feltaacuteraacutesaacutehoz előszoumlr annak keacutet alapvető jelentőseacutegű eleme a teruumlletpihenteteacutes eacutes a teruumlleti alapuacute taacutemogataacutesok elemzeacutese szuumlkseacuteges

241 A teruumlletpihenteteacutesi rendszer joacuteleacuteti hataacutesai

A teruumlletpihenteteacutes 1992-ben bevezetett rendszereacuteben keacutetfeacutele koumlzvetlen taacutemogataacutes műkoumldoumltt Egyreacuteszt a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermő teruumllet utaacuteni taacutemogataacutes (AAP arable area payment) maacutesreacuteszt a teruumlletpihenteteacutes alapjaacuten juttatott koumlzvetlen taacutemogataacutes (Az aacutellattenyeacuteszteacutesben pedig az aacutellatleacutetszaacutem illetve az aacutellatsűrűseacuteg szerint juttatjaacutek a koumlzvetlen taacutemogataacuteso-kat ndash ez a bdquoheadagerdquo)

A reform hataacutesait a 22 aacutebra mutatja12 A teruumlletpihenteteacutesi rendszer kiterjeszteacutese miatt csoumlkken a műveleacutesben tartott foumlldteruumllet Aacutem a reform az inteacutezmeacutenyi aacuterat is csoumlkkentette (PEuroacutel PEursquo-re) ezzel noumlvelte a keresletet QD-ről QDrsquo-re A termelők a pihentetett foumlldoumln koraacutebban betakariacutetott termeacutes beveacutetele illetve az uacutej rendszerben juttatott koumlzvetlen (teruuml-let illetve teruumlletpihenteteacutes utaacuteni) taacutemogataacutesok nettoacute hataacutesaacutet meacuterlegelik A termelőknek e rendszerben toumlrteacutenő reacuteszveacutetele akkor racionaacutelis ha e nettoacute hataacutes pozitiacutev A taacutemogatott (inteacutezmeacutenyi) aacuterak csoumlkkeneacutese a koumlzvetlen taacutemogataacutes eacutes a pihentetendő foumlldteruumllet araacutenya koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes alapjaacuten ndash leacuteveacuten a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagyvonaluacute ndash csaknem mindegyik termelő beleacutepett a rendszerbe A kiacutenaacutelati goumlrbe SS-ből SrsquoS-be toloacutedott el A kiacutenaacutelat QS-ről QSrsquo-re csoumlkkent egyidejűleg a vilaacutegpiacra exportaacutelt mennyiseacuteg (QSndashQD)-ről (QSrsquondashQDrsquo)-re meacuterseacuteklődoumltt miacuteg a vilaacutegpiaci aacuterak PW-ről PWrsquo-re nőttek

12 Az alaacutebbiakban Colman eacutes Franks gondolatmeneteacutere taacutemaszkodunk Laacutesd ColmanndashFranks 1999

mi j l

Srsquo S

drsquo

arsquo b

SEu DEu SEu

A KAP-reform (1992) előtt

Aacuter

PWrsquo

PEursquo

QS1QD0 QD1 QS0

crsquo

Mennyiseacuteg

A KAP-reform (1992) utaacutenAacuter

Mennyiseacuteg

22 aacutebraA gabonapiaci szervezet joacuteleacuteti hataacutesa

ForraacutesColmanndashFranks 1999

E vaacuteltozaacutesok egyuumlttes hataacutesa meacuterseacutekelte a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteboacutel (a koumlzoumls piaci szerve-zetek alapjaacuten) szaacutermazoacute veszteseacuteget (a+b)-ről (arsquo+brsquo+grsquo)-re Vaacuteltozott a termelői toumlbblet nagysaacutega (a+b+c)-ről [(arsquo+brsquo+crsquo)+AAP+teruumlletpihenteteacutesi taacutemogataacutes] oumlsszegre A net-toacute hataacutes a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutegaacutetoacutel fuumlgg A koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutes (b+c+d)-ről13 [(brsquo+crsquo+drsquo+grsquo)+AAP+teruumlletpihenteteacutes utaacuteni koumlzvetlen taacutemogataacutes] oumlsszegre vaacuteltozik A nettoacute hataacutes a PEu eacutes a PW koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegtől a teruumlletpihenteteacutesből szaacutermazoacute kiacutenaacutelat csoumlkken-teacuteseacutetől (a teruumlletpihenteteacutesben reacuteszt vevő termelők szaacutema az előiacutert teruumlletpihenteteacutesi araacuteny eacutes a kivont foumlldek termeleacutekenyseacutege alapjaacuten) valamint a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutegaacutetoacutel fuumlgg

E koumlzvetlen taacutemogataacutesokat eredetileg eacuteppen uacutegy szaacutemiacutetottaacutek ki hogy az aacutertaacutemogataacutes csoumlkkenteacuteseacutet kiegyenliacutetseacutek a termelők reacuteszeacutere (A keacutet kiacutenaacutelati goumlrbe ndash SS eacutes SrsquoS ndash koumlzoumltti te-ruumllet illetve a meg nem termelt gabona aacutera ndash P0 ndash eacutes az uacutej inteacutezmeacutenyi aacuter ndash PEursquo ndash koumlzoumltti aacuterkuuml-loumlnbseacuteg alapjaacuten) A teruumlleti alapuacute kifizeteacutesek (AAP) ndash a 22 aacutebraacuten az (i+j+l) teruumllet ndash azonban nem ellensuacutelyozzaacutek a teruumlletpihenteteacutes aacuteltal eacuterintett foumlldteruumlleten egyeacutebkeacutent eleacuterhető termelői toumlbbletet A termelői toumlbblet e veszteseacutegeacutet mutatja az aacutebraacuten a kombinaacutelt (drsquo+grsquo+aacuternyeacutekolt) te-ruumllet Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az oumlsszes koumlzvetlen taacutemogataacutes amelyet a termelő a teruumlletpihenteteacutesi rendszerben kapott a 22 aacutebra jobb oldalaacuten (i+j+l+drsquo+grsquo+aacuternyeacutekolt teruumllet) laacutethatoacute

A teruumlletpihenteteacutesi szabaacutelyok noumlvelik a szaacutentoacutefoumlldi teruumlletek kiacutenaacutelataacutenak rugalmatlan-saacutegaacutet Ha a teruumlletpihenteteacutes előiacutert koumltelező araacutenya α az oumlsszes kiacutenaacutelat S-ről Srsquo-be mozdul el Ha a foumlldkeresleti goumlrbe D a koumltelező teruumlletpihenteteacutes hataacutesaacutera az egyensuacutely E-ről Ersquo-re toloacutedik el A teruumlletpihenteteacutesi előiacuteraacutesok a teacutenylegesen alkalmazhatoacute termőfoumlld kiacutenaacutelataacutenak csoumlkkeneacuteseacutehez e teruumlletek kiacutenaacutelati aacuteraacutenak emelkedeacuteseacutehez vezetnek (laacutesd 23 aacutebra)

13 A reform előtti exporttaacutemogataacutes azaz az exportra keruumllő felesleg (QSndashQD) eacutes az export-visszateacuteriacuteteacutes (PEundashPW) szorzata

Srsquo

Ersquo

S τα

23 aacutebraA teruumlletpihenteteacutes lehetseacuteges hataacutesai

A 23 aacutebra szerint a teruumlletpihenteteacutes teacutenyleges araacutenya (τα) kisebb a hivatalos araacutenynaacutel E kicsuacuteszaacutesi hataacutes fő okai

Egyreacuteszt nem mindenki vesz reacuteszt a szaacutentoacutefoumlldi rezsimben baacuter a jelentős oumlsszegű koumlzvetlen taacutemogataacutesok miatt a kimaradoacutek araacutenya igen csekeacutely lehet Enneacutel joacuteval fonto-sabb hogy csak az aacuteltalaacutenos rendszerbe tartozoacutekat terheli teruumlletpihenteteacutesi koumltelezettseacuteg az uacutegynevezett kistermelőket nem (Az aacuteltalaacutenos rendszerhez a szaacutentoacutefoumlldi baacutezisteruumllet koumlruumllbeluumll 75-a tartozott)

Maacutesreacuteszt a termelők aacuteltalaacuteban a keveacutesbeacute termeacutekeny teruumlleteket hagyjaacutek parlagon (Ez utoacutebbit azonban empirikus kutataacutesok alapjaacuten Hodge et al 2003 vitatjaacutek)

Valoacutejaacuteban a KAP-reform rendszereacuteben a szaacutentoacutefoumlldi teruumlleti menedzsment keacutet elemre a baacutezisteruumlletre eacutes a teruumlletpihenteteacutesre eacutepuumllt A baacutezisteruumllet az egyes tagaacutellamok szintjeacuten nem keacutepviselt valoacutes keacutenyszert Ugyanakkor a teruumlletpihenteteacutesi koumltelezettseacuteg valoacutedi keacutenyszer a termelők szaacutemaacutera A bdquokicsuacuteszaacutesrdquo a reformot koumlvető eacutevekben megfigyelhető volt doumlntően a kistermelők mentesseacutege miatt 1996 utaacuten azonban a koumltelező eacutes az oumlnkeacutentes teruumlletpihen-teteacutes egyuumlttesen maacuter minden eacutevben meghaladta az előiacutert koumltelező meacuterteacuteket

A teruumlletpihenteteacutes keacutetszeresen is rontja a hateacutekonysaacutegot Valamely szűk termeleacutesi teacutenyező kihasznaacutelatlansaacutega kompenzaacutecioacute elleneacuteben joacuteleacuteti veszteseacuteget okoz A kihasznaacutelat-lan erőforraacutes elleneacuteben a termelő kaacuterpoacutetlaacutest kap Aacutem a taacutersadalmat nemcsak az erőforraacutes kihasznaacutelatlansaacutega miatt elmaradoacute haszon hanem az adoacutefizetők toumlbbletterhe is suacutejtja A teruumlletpihenteteacutes szembekeruumll a mezőgazdasaacutegi termeleacutekenyseacuteg noumlveleacuteseacutenek igeacutenyeacutevel mint a KAP egyik alapvető ceacuteljaacuteval Keyzer eacutes munkataacutersai szerint az EU15-ben a te-ruumlletpihenteteacutes joacuteleacuteti veszteseacutege mintegy 12 milliaacuterd euroacute eacutevente (Keyzer et al 2001) A teruumlletpihenteteacutes megszuumlnteteacutese a nettoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek 2-os noumlvekedeacuteseacutehez vezetne az EU15 mezőgazdasaacutegaacuteban

242 Teruumlleti alapuacute taacutemogataacutesok eacutes a foumlldaacuter

A teruumlleti alapuacute taacutemogataacutes transzferhateacutekonysaacutega joacuteval magasabb mint az aacutertaacutemogataacuteseacute Az OECD szerint az aacutertaacutemogataacutes fele az input-előaacutelliacutetoacutekhoz eacutes a foumlldtulajdonosokhoz keruumll a toumlbblettermeleacuteshez felhasznaacutelt erőforraacutesok haszonaacuteldozati koumlltseacutege koumlzel negyede a taacute-mogataacutesnak s csak alig toumlbb mint negyedreacutesz juthat abboacutel a mezőgazdasaacutegi termelőknek (OECD 2002)

Az OECD szerint a teruumlleti taacutemogataacutes toumlbb mint 90-a keruumll a foumlldtulajdonosokhoz Az EU15-ben 2000-ben a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet koumlruumllbeluumll 57-a volt a mezőgazdasaacutegi termelők tulajdonaacuteban Ezeacutert az EU-ban a teruumlleti alapuacute taacutemogataacutesok koumlzel felereacuteszben ma-radtak a mezőgazdasaacutegi termelőkneacutel A transzferhateacutekonysaacuteg tehaacutet keacutetszer akkora mint az aacutertaacutemogataacutes eseteacuteben

Az egyes tagaacutellamok koumlzoumltt a beacuterelt mezőgazdasaacutegi foumlldek araacutenya jelentősen elteacuter A transzferhateacutekonysaacuteg is jelentős meacuterteacutekben kuumlloumlnboumlzik az egyes tagaacutellamok koumlzoumltt A legmagasabb beacuterleti araacutennyal rendelkező Franciaorszaacuteg eseteacuteben 2001-ben a teruumlleti alap-taacutemogataacutesok transzferhateacutekonysaacutega csak 189 miacuteg a legalacsonyabb beacuterleti haacutenyaddal biacuteroacute Iacuterorszaacuteg eseteacuteben a transzferhateacutekonysaacuteg 759 (laacutesd Wichern 2004)

A teruumlleti alapuacute kifizeteacutesek inputkeresleti fuumlggveacutenyre gyakorolt hataacutesa a koumlvetkező-keacuteppen foglalhatoacute oumlssze Valamely input aacuteraacutet hataacutertermeleacutekenyseacutege (δqδx) szorozva a q kibocsaacutetaacutes p aacuteraacuteval hataacuterozza meg Ezeacutert az input keresleti goumlrbe is hataacutertermeacutek-beveacutetel goumlrbe A 24 aacutebraacuten MRP1 aacutebraacutezolja a kiinduloacute helyzetet ahol az optimaacutelis kereslet r1

1 faktoraacuternak felel meg A teruumlleti taacutemogataacutes bevezeteacutese az MRP1 goumlrbeacutet MRP2-be tolja el mert a foumlld hasznaacutelataacutenak beveacutetele a koumlzvetlen taacutemogataacutes (DP) oumlsszegeacutevel noumlvekedik (Wichern 2004)

X1X1opt

24 aacutebraInputkeresleti fuumlggveacuteny eacutes a teruumlleti taacutemogataacutesok hataacutesa

Forraacutes Wichern 2004

A foumlld kiacutenaacutelata csaknem teljesen rugalmatlan ezeacutert a koumlzvetlen taacutemogataacutes vaacuteltozatlan ke-reslet mellett a foumlldaacuter noumlvekedeacuteseacutehez vezet14 (r1

1 rarr r12)

A magas foumlldaacuter illetve a magas foumlldkoumlltseacuteg emeli a mezőgazdasaacutegi termeleacutes koumlltseacuteg-szintjeacutet A teruumlleti taacutemogataacutes jelentős reacutesze a foumlldaacuterban tőkeacutesedik ezeacutert hataacutesa ellent-mondaacutesos Egyreacuteszt ha koumlzvetlenuumll a foumlldet hasznaacuteloacute termelő jogosult a taacutemogataacutesra a taacutemogataacutes e termelő beveacuteteleacutet noumlveli Aacutem a magasabb foumlldaacuter illetve a magasabb beacuterleti diacutej a termelő koumlltseacutegeit noumlveli A sajaacutet foumlld utaacuten realizaacutelhatoacute toumlbblet a termelőneacutel marad Aacutem az nem felteacutetlenuumll addicionaacutelis joumlvedelem a sajaacutet foumlldet e felteacutetelek koumlzoumltt eredetileg is csak draacutegaacutebban tudta megvaacutesaacuterolni

A foumlldeacutert mint erőforraacuteseacutert folytatott versenyben minden foumlldbeacuterlő a taacutemogataacutesi transz-fer egy reacuteszeacutet a foumlldtulajdonosnak engedi aacutet Hasonloacutekeacuteppen ha valamely termelő foumlldet vaacutesaacuterol abban meg kell fizetnie a joumlvőbeli transzferek nettoacute jeleneacuterteacutekeacutet is E felteacutetelek kouml-zoumltt nehezebb a gazdasaacutegmeacuteret noumlveleacutese mint a foumlldhoumlz nem koumltődő taacutemogataacutes eseteacuteben

A magas foumlldaacuterak neheziacutetik a szerkezeti aacutetalakiacutetaacutest Gyengiacutetik a termőfoumlld alternatiacutev felhasznaacutelaacutesaacuteban (erdősiacuteteacutes stb) valoacute eacuterdekeltseacuteget Ugyanakkor ha a foumlldaacuter a kemikaacuteliaacutek (műtraacutegyaacutek stb) aacuteraacutehoz viszonyiacutetva emelkedik akkor erősoumldik a foumlldhasznaacuteloacute eacuterdekeltseacutege azok fokozott felhasznaacutelaacutesaacuteban

Neacutemet kutatoacutek azt vizsgaacuteltaacutek hogy a kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutes elmeacuteletileg vaacuterhatoacute tőkeacutesiacuteteacutese empirikusan mennyire figyelhető meg (BruumlmmerndashLoy 2001) Schleswig-Holstein 1986ndash1997 eacutevi adatainak felhasznaacutelaacutesaacuteval keacuteszuumllt tanulmaacutenyuk szerint teljes koumlrű tőkeacutesiacuteteacutes nem aacutellapiacutethatoacute meg aacutem a kapitalizaacutecioacute meacuterteacuteke időben noumlvekszik

243 Kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutesok

A reform rendszereacuteben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű az 1992 utaacuteni koumlzvetlen taacutemogataacutesi rend-szer konstrukcioacuteja eacutes műkoumldeacutese

A legalapvetőbb keacuterdeacutes mennyiben felelnek meg a szeacutetvaacutelasztaacutes (azaz az aacuter- eacutes a jouml-vedelempolitika elvaacutelasztaacutesa) koumlvetelmeacutenyeinek az 1992 utaacuten bevezetett koumlzvetlen taacutemo-gataacutesok E kifizeteacuteseket a mezőgazdasaacutegi termelők kibocsaacutetaacutesaacutetoacutel elvaacutelasztott moacutedon ha-taacuteroztaacutek meg Ugyanakkor azokat az inputokra vonatkozoacute előiacuteraacutesokkal (teruumlletpihenteteacutes a nem pihentetett teruumlletek műveleacutese aacutellatsűrűseacuteg esetleg meghataacuterozott koumlrnyezetkiacutemeacutelő technoloacutegiaacutek alkalmazaacutesa) kapcsoltaacutek oumlssze Maacutesfelől ndash a regionaacutelis aacutetlaghozamok vonat-kozaacutesaacuteban ndash koraacutebbi baacuteziseacuterteacutekeket vettek figyelembe

A bonyolult rendszer szaacutemos kritika taacutergyaacutet keacutepezte Az inputelőiacuteraacutesok eacutes a koraacutebbi outputbaacutezisok a tovaacutebbra is fennmaradoacute termeleacutesi koumltelezettseacuteg miatt az 1992 utaacuten be-vezetett koumlzvetlen taacutemogataacutesok tovaacutebbra is kapcsolt jellegűek maradtak

Szűkebb definiacutecioacute szerint csak azok a taacutemogataacutesok minősuumllnek bdquoszeacutetvaacutelasztottnakrdquo amelyek teljes meacuterteacutekben fuumlggetlenek a termeleacutestől eacutesvagy kifejezetten a termeleacutesi po-tenciaacutel csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyulnak (Az első tiacutepusba tartozik peacuteldaacuteul a koumlzjavak taacutemogataacutesa a koumlrnyezetveacutedelmi ceacuteluacute kifizeteacutes miacuteg a maacutesodikba az előnyugdiacutejazaacutes stb) Szeacutelesebb eacuterte-lemben azonban a bdquoszeacutetvaacutelasztaacutesrdquo eleacutegseacuteges kriteacuteriuma hogy a taacutemogataacutes nem az aktuaacutelis termeleacutesi mennyiseacuteg araacutenyaacuteban toumlrteacutenik (De Benedictis ndash De Fillipis ndash Salvatici 1994)

14 A borjak aacutera az aacutellatpreacutemium miatt hasonloacutekeacuteppen vaacuteltozik Aacutem a borjuacutekiacutenaacutelat rugalmasabb a foumlldkiacutenaacutelatnaacutel

Azaz keveacutesbeacute szigoruacute eacutertelemben a bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo taacutemogataacutesi konstrukcioacute kapcsoloacutedhat a termeleacutes fennmaradaacutesaacutehoz aacutem nem oumlsztoumlnoumlzheti a teveacutekenyseacuteg fokozaacutesaacutet

Miutaacuten a KAP-reform kereteacuteben bevezetett koumlzvetlen taacutemogataacutesokat nem az aktuaacutelis hanem a koraacutebbi termeacuteshozamok alapjaacuten hataacuteroztaacutek meg az uacutej rendszer a termeacuteshozamok noumlveleacuteseacuteben valoacute eacuterdekeltseacuteget meacuterseacutekelhette Adott felteacutetelek koumlzoumltt a gazdaacutelkodoacutek a csoumlk-kenő aacuterakra reagaacutelva csoumlkkenthetteacutek a termeleacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a konstrukcioacute csak a legszeacutelesebb eacutertelemben ndash s akkor is csak reacuteszben ndash teljesiacutetette a szeacutetvaacutelasztaacutes kriteacuteriumait

Maacutes eredmeacutenyt hozna azonban a szűkebb definiacutecioacute alkalmazaacutesa A koumlzvetlen taacutemogataacutes megszerzeacuteseacutehez a piaci szereplőknek folytatniuk kell a termeleacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen piacon maradnak azok a termelők is akik alacsonyabb aacuterak eacuterveacutenyesuumlleacutese eseteacuten termeleacutesuumlket feladtaacutek volna A termeleacutes tehaacutet valoacutesziacutenűleg nem csoumlkken olyan meacuterteacutekben mintha pusz-taacuten a mezőgazdasaacutegi aacuterak csoumlkkentek volna Iacutegy e konstrukcioacute nem volt teljesen koumlzoumlmboumls a termeleacutes mennyiseacutegeacutet tekintve Mindezek miatt az 1992 utaacuten bevezetett koumlzvetlen taacutemo-gataacutesok alapvetően kapcsolt (azaz a termeleacutestől nem teljesen elvaacutelasztott) kifizeteacutesek voltak

Ugyanakkor a reacuteszleges szeacutetvaacutelasztaacutes is leacutenyeges vaacuteltozaacutest jelentett a koraacutebbi rend-szerhez keacutepest A konstrukcioacute alapvetően elvaacutelasztotta a taacutemogataacutest a hozamtoacutel A termelő e rendszerben csak akkor alkalmaz poacutetloacutelagos inputokat ha ndash hozamnoumlvelő input felhasz-naacutelaacutesa eseteacuten ndash marginaacutelis aacuterbeveacutetele meghaladja az inputfelhasznaacutelaacutes hataacuterkoumlltseacutegeacutet15

Maacutesok viszont arra hiacutevtaacutek fel a figyelmet hogy a termelők baacutermely ciacutemen kapott poacutetloacutelagos beveacutetele potenciaacutelisan jobbra tolhatja el a kiacutenaacutelati goumlrbeacutet A termeleacutesi taacutemoga-taacutes ndash ceteris paribus ndash csoumlkkenti a termeleacutes fajlagos koumlltseacutegeacutet s ezeacutert ndash baacutermely aacuterszint mellett ndash noumlvelheti a megtermelt mennyiseacuteget Aacutem a teruumlletpihenteteacutesi előiacuteraacutes elvileg meg-akadaacutelyozhatja a toumlbblettermeleacutest

Az ugaroltataacutes szuumlkseacutegesseacutege pedig eacuteppen abboacutel fakadt hogy a Koumlzoumls Agraacuterpolitika kereteacuteben az aacuterszint csoumlkkenteacuteseacutere csak korlaacutetozottan volt moacuted (Doumlntően koumlltseacutegveteacutesi okboacutel ha az aacutercsoumlkkeneacutest teljes egeacuteszeacuteben kompenzaacutelni kiacutevaacutenjaacutek akkor a vilaacutegpiaci aacuterak sziacutenvonalaacutera meacuterseacuteklődő belső aacuterak oacuteriaacutesi koumlltseacutegveteacutesi terhet eredmeacutenyeztek volna Az en-neacutel meacuterseacutekeltebb aacutercsoumlkkeneacutes miatt a KAP kiadaacutesait reacuteszben tovaacutebbra is a fogyasztoacutektoacutel szaacutermazoacute ndash noha csoumlkkenő nagysaacuteguacute ndash transzfer fedezte)

A koumlvetkezőkben ndash az elemzeacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutehez ndash a reform koumlzponti kategoacuteriaacutejaacutet a szeacutet-vaacutelasztaacutes meacutelyebb elmeacuteleteacutet tekintjuumlk aacutet

25 A reform egyes alapvető ellentmondaacutesai

A reform kezdeteacutet koumlvető vaacuteltozaacutesok nyomaacuten ndash az egyes piaci szervezetekben elteacuterő meacuterteacutek-ben ndash a koraacutebbi rendszerneacutel erősebbeacute vaacuteltak a piaci hataacutesok Az aacuter- eacutes a joumlvedelempolitika viszonylagos szeacutetvaacutelasztaacutesa nyomaacuten az aacuterak ismeacutet visszanyerteacutek orientaacutecioacutes funkcioacutejukat Aacutem a vaacuteltozaacutesok nem eredmeacutenyezteacutek az EU agraacuterpiacaacutenak liberalizaacutelaacutesaacutet

15 Ha azonban a piaci szereplők szaacutemaacutera az effektiacutev (magatartaacutesukat orientaacuteloacute) aacuter a piaci aacuter eacutes az aacutetlagos koumlzvetlen taacutemogataacutes kombinaacutecioacuteja akkor az inputfelhasznaacutelaacutes hataacuterkoumlltseacutege emelkedhet s a hateacutekonysaacuteg kedvezőtle-nebb mint a teljes hozamszeacutetvaacutelasztaacutes eseteacuteben

bull a megreformaacutelatlan piaci szervezetekben (cukor tej bor stb) tovaacutebbra is a reform előtti szabaacutelyozoacute mechanizmusok eacuterveacutenyesuumlltek

bull tovaacutebbra is magas szinten maradt a kuumllső veacutedelembull versenykorlaacutetozoacute kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutesi előiacuteraacutesok eacuterveacutenyesuumlltek (azok koumlre a koraacutebbi

rendszerek fenntartaacutesa mellett meacuteg bővuumllt is a koumltelező teruumlletpihenteteacutesi eacutes aacutellat-sűrűseacutegi szabaacutelyokkal)

bull az agraacutertaacutemogataacutesok rendszere a vaacuteltozaacutesok elleneacutere bonyolult maradt toumlbb tekin-tetben torziacutetotta a piaci magatartaacutest

A rendszer fő probleacutemaacutei a koumlvetkezők1 A kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszereacutenek suacutelyos probleacutemaacuteit az előző pontban

maacuter reacuteszletesen elemeztuumlk (Egyes taacutemogataacutesi formaacutek fő jellemzőit a 21 taacuteblaacutezat tartalmazza)

21 taacuteblaacutezatA kuumlloumlnboumlző taacutemogataacutesi konstrukcioacutek fő jellemzői

bdquoKoumlzvetettrdquo taacutemogataacutes

bdquoKapcsoltrdquo koumlzvetlen taacutemogataacutes

Szeacutetvaacutelasztott taacutemogataacutes

Meghataacuterozoacute teacutenyezők koraacutebbi termeleacutes ndash + ndash folyoacute termeleacutes + ndash ndash inputtaacutemogataacutes ndash + ndash

Aacuterkuumlloumlnbseacuteg (EU belső aacuter ndash vilaacuteg-piaci aacuter) nagysaacutega magas csoumlkkenő csekeacutely (vagy nincs

aacuterkuumlloumlnbseacuteg)

Jellemző taacutemogataacutesi forma exporttaacutemogataacutes intervencioacutes teacuteriacuteteacutes

1992 utaacuteni KAP teruuml-leti alapuacute kifizeteacutes

bdquotoumlrteacutenelmirdquo teruumlleti alapuacute kifizeteacutes

Forraacutesa szerző szerkeszteacutese

A bdquokapcsoltrdquo taacutemogataacutesok tovaacutebbi fő neuralgikus pontjai ndash Nagy gazdasaacuteg nagy taacutemogataacutes A taacutemogataacutesok juttataacutesaacutenak lineaacuteris rend-

szere a termeleacutekenyebb a taacutemogataacutesokra keveacutesbeacute raacuteszorult nagy gazdasaacutegoknak kedvezett A taacutemogataacutes jelentős reacutesze a nagyobb szereplőkhoumlz jutott Az eacutevi 50 ezer euroacutenaacutel toumlbb koumlzvetlen taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő gazdasaacutegok ndash az oumlsszes alig valamivel toumlbb mint 15-a ndash a koumlzvetlen taacutemogataacutesok toumlbb mint egynegyedeacutet kaptaacutek 2003-ban (2003 eacutevi adatok szerint 516 millioacute euroacute az 500 ezer euroacute feletti oumlsszegre jogosult 640 igeacutenylőhoumlz jutott Az aacuteltaluk kapott taacutemogataacutes aacutetlagosan meghaladta a 800 ezer euroacutet Az oumlsszes igeacutenylő aacutetlaga egyeacutebkeacutent 5534 euroacute volt) E viszonyok egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetteacutek a rendszer legitimaacutecioacutejaacutet (2004-ben peacuteldaacuteul rendkiacutevuumll eacuteles hanguacute elemzeacutes jelent meg a legnagyobb brit kedvezmeacutenye-zettek koumlzoumlttuumlk duacutesgazdag főuacuteri csalaacutedok e rendszerből szaacutermazoacute transzfereiről Laacutesd Oxfam 2004 10ndash24)16

16 2015-től ndash tagaacutellamonkeacutent elteacuterő meacuterteacutekben ndash megkezdődoumltt a koumlzvetlen taacutemogataacutesok degresszioacuteja Aacutem az eloszlaacutes tovaacutebbra is egyenlőtlen Az EU28-tagaacutellamokban 2018-ban a gazdasaacutegok 752-a legfeljebb eacutevi 5 ezer euroacute koumlzvetlen taacutemogataacuteshoz jutott Ugyanakkor a gazdasaacutegok 194-a eseteacuteben e taacutemogataacutes eacuteven-

ndash A koumlzvetlen taacutemogataacutes tőkeacutesiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutege Miutaacuten a koumlzvetlen taacutemoga-taacutesok esetleges csoumlkkenteacuteseacuteről vagy keacutesőbbi teljes leeacutepiacuteteacuteseacuteről a KAP-rendszer 1992 eacutevi meghirdeteacutesekor nem doumlntettek az a mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera bdquoszerzett joggaacuterdquo vaacutelt (Elvileg koraacutebbi bdquoszerzett jogrdquo a KAP magas aacuterainak az abban foglalt joumlvedelemnek koumlzvetlen transzferreacute vaacuteltoztataacutesaacuteroacutel van szoacute) Miutaacuten inputokhoz (jellemzően a foumlldteruumllethez) koumltoumltt taacutemogataacutesroacutel van szoacute e taacutemogataacutesi jog a foumlldhasznaacutelathoz kapcsoloacutedik A foumlldhasznaacutelat vaacuteltozaacutesa szerint vaacuteltozik a kedvezmeacutenyezett szemeacutelye Valoacutejaacuteban azonban e transzfer doumlntő reacutesze a foumlldtulajdonoshoz jut E taacutemogataacutes a foumlld aacuteraacuteban keruumll tőkeacutesiacuteteacutesre Tőkehozamot jelent a jelenlegi foumlldtulajdonosoknak de nem hasznaacutel a joumlvőbe-lieknek Sőt a magasabb foumlldaacuterak miatt neheziacuteti a strukturaacutelis mozgaacutest (Azaz az uacutej szereplők megjeleneacuteseacutet a maacuter műkoumldő gazdasaacutegok foumlldkoncentraacutecioacutejaacutet vagy extenziacutevebb iraacutenyuacute aacutetalakulaacutesaacutet)

2 Noha a KAP-reform soraacuten a rendszer egeacuteszeacuteben koumlzelebb keruumllt a piachoz az al-lokaacutecioacutes rendszerben tovaacutebbra is jelentős sőt noumlvekvő volt a nem piaci teacutenyezők suacutelya Ez pedig uacutejabb torzulaacutesok lehetőseacutegeacutet tartalmazza ndash tovaacutebbra is draacutega maradt a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet ndash a struktuacutera mereviacuteteacutese a mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes kiterjedt alkalmazaacutesaacuteval a ko-

raacutebbi előnyoumlk megőrzeacuteseacutenek lehetőseacutege ndash a taacutemogataacutesok reacutegioacutek eacutes tagaacutellamok koumlzoumltti megoszlaacutesaacutenak nem piaci alapuacute vaacutel-

tozaacutesa (peacuteldaacuteul egyes mediterraacuten tagorszaacutegokban a gazdaacutek 94-97-a minősuumllt kistermelőnek s iacutegy mentesuumllt a teruumlletpihenteteacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel stb)

ndash interszektoraacutelis allokaacutecioacutes veszteseacutegek (a toumlbbletadoacuteterhek noumlvekvő bdquoholtterherdquo egyidejűleg keacutetseacuteges hogy a mezőgazdasaacutegi aacuterak csoumlkkeneacutese megjelenik-e a fo-gyasztoacutei aacuterak meacuterseacuteklődeacuteseacuteben)

ndash mindez egyuumltt jaacutert a koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok ndash az agraacuteriraacutenyelv hataacuterain toumlr-teacutenő ndash tuacutelfutaacutesaacutenak permanens veszeacutelyeacutevel

3 A KAP-reform noha kitűzoumltt ceacutelja a piaci hataacutesok szeacutelesebb koumlrű eacuterveacutenyesiacuteteacutese volt nem eredmeacutenyezte a koraacutebbi rendszer deregulaacutecioacutejaacutet Sőt az uacutej koumlzvetlen taacutemogataacutesi konstrukcioacute s az ahhoz kapcsoloacutedoacute inputellenőrzeacutes meacuteg fokozta is az adminisztraacute-cioacuteigeacutenyt s annak koumlltseacutegeit Az igazgataacutesi szervek mellett szaacutemottevő buumlrokratikus terhek haacuterulnak a mezőgazdasaacutegi termelőkre is

Baacutermely agraacuterpolitikai program (iacutegy a KAP-reform) tranzaktiacutev koumlltseacutegei aacutellami eacutes magaacuten-koumlltseacutegekből tevődnek oumlssze Az bdquooumlsszekapcsoltrdquo modell tranzaktiacutev koumlltseacutegei kizaacuteroacutelag a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes volumeneacutetől fuumlggtek Az eredeti modell kiacutenaacutelatkorlaacutetozaacutessal

te meghaladta az 50 ezer euroacutet Raacuteadaacutesul igen nagyok a tagaacutellamonkeacutenti elteacutereacutesek A mediterraacuten illetve a koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai gazdasaacutegok eseteacuteben 2018-ban a legfeljebb eacutevi 5 ezer euroacutehoz jutoacute gazdasaacutegok araacutenya jellemzően 80 feletti miacuteg ugyanez peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban 276 Hollandiaacuteban pedig 284 volt

(kvoacutetaacutek garanciakuumlszoumlboumlk) korrigaacutelt vaacuteltozataacutenak műkoumldteteacutese maacuter magasabb koumllt-seacutegekkel jaacutert Aacutem a bdquoszeacutetvaacutelasztaacutesrdquo az emliacutetettekneacutel joacuteval koumlltseacutegesebb rendszer A tranzaktiacutev koumlltseacutegeket befolyaacutesoloacute teacutenyezők koumlzuumll kuumlloumlnoumlsen az ellenőrzeacutes alaacute vont teacutenyezők volumene (a foumlldteruumllet eacutes az aacutellataacutellomaacuteny nagysaacutega valamint a program-ban reacuteszt vevők szaacutema eacutes egyeacuteb jellemzői) igeacutenyelnek kiemeleacutest A bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo rendszer hateacutekonysaacutegaacutet ezeken tuacutelmenően alapvetően eacuterinti hogy milyen a program reacutesztvevőinek regionaacutelis eloszlaacutesa illetve milyen a KAP veacutegrehajtaacutesaacuteval megbiacutezott aacutellami struktuacutera regionaacutelis kapacitaacutesa

Az uacutej mechanizmusok joacuteleacuteti elemzeacutese tehaacutet tovaacutebbi szempontokkal bőviacutetendő A fo-gyasztoacutei toumlbblet vaacuteltozaacutesai mellett a koumlvetkező teacutenyezőket is figyelembe kell venni

bull a termelői toumlbblet alakulaacutesaacutenaacutel szaacutemiacutetaacutesba kell venni a termelők tranzaktiacutev koumlltseacute-geinek noumlvekedeacuteseacutet

bull az iraacutenyiacutetaacutes koumlltseacutegtoumlbbleteacutet a kormaacutenyzati transzferek vaacuteltozaacutesaacutehoz hozzaacute kell adnibull a kormaacutenyzati kiadaacutesok noumlvekedeacuteseacutenek abszoluacutet nagysaacutegaacutet meacuteg a toumlbbletbeveacutetel

előteremteacuteseacutenek bdquoholtterheacutevelrdquo is meg kell noumlvelni

Ugyanakkor alaacutehuacutezaacutest igeacutenyel a tranzaktiacutev koumlltseacutegek nemcsak a bdquoszeacutetvaacutelasztaacutestrdquo szolgaacuteloacute agraacuterpiac-politikaacutekra jellemzőek A gazdasaacutegi rendszeren beluumll gyakorlatilag minden for-raacutestranszfer bizonyos nagysaacuteguacute bdquokoumlzvetiacuteteacutesirdquo koumlltseacuteggel jaacuter meacuteg nagyfokuacute hateacutekonysaacuteggal jellemezhető apparaacutetusok vagy magaacutenuumlgynoumlkoumlk műkoumldeacutese eseteacuten is Maacutesfelől a KAP eredeti modelljeacutenek fenntartaacutesa eacutes a helyzethez igazodoacute ndash tovaacutebbi restrikcioacutekat eacutes kiacutenaacutelatkorlaacutetozaacutest alkalmazoacute ndash folyamatos korrekcioacuteja (mikeacutent az az 1980-as eacutevtizedben toumlrteacutent) ugyancsak egyre nagyobb tranzaktiacutev koumlltseacutegekkel jaacuterna Azok esetleg eleacuterhetneacutek a bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo konstrukcioacute veacutegrehajtaacutesi koumlltseacutegeit is aneacutelkuumll hogy a reformtoacutel vaacutert aacutetfogoacute vaacuteltozaacutesokat szolgaacutelnaacutek

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a tranzaktiacutev kiadaacutesok noumlvekedeacutese oumlnmagaacuteban a reform koumlltseacutegeacutenek minősiacutethető Ha a reform egyeacutebkeacutent segiacutet a KAP probleacutemaacuteinak megoldaacutesaacuteban s az uacutej rend-szer bonyolultsaacutega eacutes műkoumldeacutesi koumlltseacutege kordaacuteban tarthatoacute akkor az esetleges toumlbbletterhek nem tűnnek elfogadhatatlannak

Az 1992 eacutevi KAP-reform koncepcioacuteja ndash minden teacutenyezőt veacutegiggondolva ndash mereacuteszen uacutejszerű megkoumlzeliacuteteacutesnek tekinthető A Koumlzoumls Agraacuterpolitika mindaddig megkeacuterdőjelez-hetetlen elemeit rendiacutetette meg Ezzel utat nyitott az aacutetfogoacute vaacuteltozaacutesoknak Aacutem a reform teacutenyleges konstrukcioacuteja eacutes megvaloacutesiacutetaacutesi moacutedja a meacutelyrehatoacute aacutetalakulaacutest s uacutej fenntarthatoacute rendszer kialakulaacutesaacutet nem tette lehetőveacute Az 1992-es inteacutezkedeacutesek nem lezaacutert s reacuteszletei-ben kidolgozott reformmodell puszta megvaloacutesiacutetaacutesaacutet ceacuteloztaacutek Sokkal inkaacutebb a folyamat kezdeteacutet jelentetteacutek

Az eredeti modell eacutes az eddigi KAP-reform-modell alapjellemzőit a 22 taacuteblaacutezat fog-lalja oumlssze

22 taacuteblaacutezatModellek eacutes megvaloacutesulaacutes

Eredeti (oumlsszekapcsolt modell) Eddigi KAP-reform-modell Alapkonstrukcioacute aacuterpolitika eacutes joumlvedelempolitika

oumlsszekapcsolaacutesa termelői joumlvede-lem magas aacuterak reacuteveacuten

aacuterpolitika eacutes joumlvedelempolitika szeacutetvaacutelasztaacutesa magas inteacutezmeacutenyi aacuterak csoumlkkenteacutese egyidejűleg uacutej (koumlzvetlen) taacutemogataacutes

Taacutemogataacutesi rendszer suacutelypontja koumlzvetett taacutemogataacutes magas terme-lői aacuterak fenntartaacutesa (intervencioacute exporttaacutemogataacutes)

bdquokapcsoltrdquo koumlzvetlen taacutemogataacutes koumlzvetlenuumll a termelők joumlvedelmeacutet noumlvelő transzfer

Kezdeti eredmeacutenyek utaacuten felsziacutenre keruumllő torzulaacutesok

bull eltorzult aacuterfunkcioacutekbull strukturaacutelis feszuumlltseacutegekbull koumlltseacutegveteacutesi feszuumlltseacutegbull allokaacutecioacutes probleacutemabull nemzetkoumlzi kereskedelempoli-

tikai konfliktusbull noumlvekvő koumlrnyezeti terheleacutes

bull csak reacuteszleges szeacutetvaacutelasztaacutesbull bdquoszerzett jogrdquobull transzferek tőkeacutesiacuteteacutesebull mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesbull bonyolult veacutegrehajtaacutes

26 A KAP-reform uacutejabb leacutepcsője az Agenda 2000

Az 1992 eacutevi reform bevezeteacuteseacutet koumlvetően oumlsszegyűlő tapasztalatok az előzőekben reacuteszlete-sen taacutergyalt belső probleacutemaacutek megkeruumllhetetlenneacute tetteacutek a reformfolyamat folytataacutesaacutet Egy-idejűleg fokozott hangsuacutelyt kapott a fenntarthatoacute egyensuacutely a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg a videacutekfejleszteacutes egyeacuteb formaacutei eacutes a termeacuteszeti erőforraacutesok megőrzeacutese szempontjai egyuumlttes figyelembeveacuteteleacutenek igeacutenye (peacuteldaacuteul Fischler 1995) E megkoumlzeliacuteteacutest fejezi ki a bdquotoumlbbfunk-cioacutesrdquo (multifunkcionaacutelis) mezőgazdasaacuteg koncepcioacuteja17 Annak kereteacuteben a mezőgazdasaacutegi termelők toumlbbfunkcioacutes szerepet toumlltenek be az agraacutertermeacutekek előaacutelliacutetoacutei a bdquovideacutek őreirdquo a termeacuteszeti erőforraacutesok kezelői egyuacutettal a bdquokoumlrnyezetveacutedelmi szolgaacuteltataacutesokrdquo teljesiacutetői (E funkcioacutek leacutenyegeacuteben a ruraacutelis szolgaacuteltataacutesok s az azok teljesiacuteteacutese fejeacuteben nyuacutejtott koumlz-vetlen taacutemogataacutesok akaacuter szerződeacutesekbe is foglalhatoacutek)

E megkoumlzeliacuteteacutesben a szűkebb oumlkonoacutemiai szempontokon joacuteval tuacutelmutatoacute teacutenyezők is szerepet kapnak18 Kuumlloumlnoumlsen fontosak a koumlrnyezet- eacutes taacutejgazdaacutelkodaacutesi illetve a szociaacutelis eacutes videacutekfejleszteacutesi oumlsszefuumlggeacutesek (Laacutesd reacuteszletesen a 6 fejezetet)

A Bizottsaacuteg 1997 juacuteliusaacuteban hozta nyilvaacutenossaacutegra Agenda 2000 ciacutemű dokumentumaacutet amelyet ndash az addigi vitaacutek tanulsaacutegait felhasznaacutelva ndash aacutetdolgozott formaacuteban javaslatkeacutent 1998 maacutercius 18-aacuten adott aacutet Hosszuacute eacutes kieacutelezett vitaacutek utaacuten 1999 maacuterciusaacuteban a berlini csuacutecstalaacutelkozoacuten veacuteguumll az eredeti bizottsaacutegi javaslatot toumlbb ponton leacutenyeges uacutejabb kompro-misszumok iraacutenyaacuteban moacutedosiacutetottaacutek Az Agenda 2000 elfogadott fő inteacutezkedeacutesei a koumlvetkezők

17 E koncepcioacute gyoumlkerei kezdettől fogva kimutathatoacutek a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban A multifunkcionaacutelis mező-gazdasaacutegi modell koncepcioacuteja azonban csak az 1990-es eacutevekben fogalmazoacutedott meg

18 Peacuteldaacuteul 1997 őszeacuten ismert szakeacutertők aacutetfogoacute koncepcioacutet dolgoztak ki a Koumlzoumls Agraacuter- eacutes Videacutekfejleszteacutesi Poli-tika (CARPE) bevezeteacuteseacutere Laacutesd Buckwell 1997

1 Tovaacutebbi aacutercsoumlkkenteacutes Az Agenda 2000 kereteacuteben elfogadott inteacutezkedeacutesek reacuteveacuten folytatoacutedott a KAP inteacutezmeacutenyi aacuterainak 1992-ben megkezdett csoumlkkenteacutese Aacutem az aacuterak meacuterseacutekeleacutese a berlini csuacutecs doumlnteacutese szerint ndash hogy az aacutercsoumlkkeneacutes elleneacuteben juttatandoacute koumlzvetlen taacutemogataacutes egy reacuteszeacutet megtakariacutetsaacutek ndash csekeacutelyebb volt mint a Bizottsaacuteg eredeti javaslata Iacutegy a gabona intervencioacutes aacutera csak keacutesőbb eacutes kisebb (15) meacuterteacutekben csoumlkkent A vaj eacutes a sovaacuteny tejpor aacutera csak 2005-től meacuterseacuteklődoumltt s a 15-os csoumlkkenteacutesi menetrendet egeacuteszen a 2007ndash2008 piaci eacutevig iraacutenyoztaacutek elő A marhahuacutes alapaacuteraacutet 20-kal csoumlkkentetteacutek

2 Reacuteszleges kompenzaacutecioacute koumlzvetlen taacutemogataacutes reacuteveacuten Az aacutercsoumlkkenteacuteseket koumlzvetlen taacutemogataacutesok ellensuacutelyoztaacutek aacutem a kiegyenliacuteteacutes a reform e szakaszaacuteban ndash a koumlltseacutegveteacutesi megtakariacutetaacutesok eacuterdekeacuteben ndash csak reacuteszleges volt (A gabona eseteacuteben 50)

3 Modulaacutecioacute 2000 januaacuter 1-jeacutetől a tagaacutellamok meghataacuterozott esetekben (legfeljebb 20-kal) csoumlkkenthetteacutek a koumlzvetlen taacutemogataacutesokat

bull ha a gazdasaacutegban alkalmazottak szaacutema ndash eacuteves munkaegyseacutegben kifejezve ndash a nem-zeti hatoacutesaacutegok aacuteltal meghataacuterozott kuumlszoumlbeacuterteacutek alatt maradt vagy

bull ha a gazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenye (joacuteleacutete) meghataacuterozott szintet meghaladt vagybull ha a taacutemogataacutesi rendszer kereteacuteben eszkoumlzoumllt kifizeteacutesek meacuterteacuteke meghaladta a nem-

zeti szinten meghataacuterozott maximaacutelis oumlsszeget

Az iacutegy keletkező megtakariacutetaacutesokkal a tagaacutellamok az előnyugdiacutejazaacutesra a haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletekre az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesekre az erdősiacuteteacutesre eacutes a videacutekfejleszteacutesre fordiacutethatoacute koumlzoumlsseacutegi forraacutesokat kiegeacutesziacutethetteacutek

4 Koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes (cross compliance) A koumlzvetlen taacutemogataacutesok kifizeteacuteseacutehez az egyes tagorszaacutegok poacutetloacutelag koumlrnyezetveacutedelmi koumltelezettseacutegek teljesiacuteteacuteseacutet is előiacuterhattaacutek

5 bdquoNemzeti boriacuteteacutekrdquo (national envelope) A koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiegeacutesziacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tagorszaacutegok a taacutemogataacutesok globaacutelis oumlsszegeacutet (nemzeti globaacutelis oumlsszeg ndash national global amounts) alkalmazhattaacutek a marhahuacutes illetve a tejpiaci szervezet kereteacuteben E rendszerben a tagorszaacutegok ndash meghataacuterozott objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten s a piac egyseacutegesseacutege elveacutenek seacuterelme neacutelkuumll ndash kezelhetteacutek a termeleacutesi gyakorlat eacutes felteacutetelek nemzeti illetve regionaacutelis elteacutereacuteseit

6 Mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutes A berlini csuacutecs doumlnteacutese szerint a koumltelező teruumlletpihenteteacutes meacuterteacuteke a baacutezisteruumllet 10-a volt A tovaacutebbi mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesi előiacuteraacutesok is fenn-maradtak A tejkvoacuteta műkoumldeacuteseacutet a 2007ndash2008 piaci eacutevig kiterjesztetteacutek 2005ndash2006-toacutel azonban szereacuteny meacuterteacutekben noumlvelteacutek a tejkvoacutetaacutet eacutes csoumlkkentetteacutek az inteacutezmeacutenyi aacuterakat (Azaz lassan de hozzaacutekezdtek a tejkvoacuteta taacutevlati megszuumlnteteacuteseacutehez)

7 Maacutesodik pilleacuter az integraacutelt videacutekfejleszteacutes A koraacutebban kuumlloumlnboumlző jogszabaacutelyokban talaacutelhatoacute inteacutezkedeacuteseket ndash uacutejabbakkal kiegeacutesziacutetve ndash egyetlen rendeletbe foglaltaacutek19 Oumlsszes-seacutegeacuteben azonban e ceacutelra tovaacutebbra is az agraacuterpiaci kiadaacutesoktoacutel joacuteval elmaradoacute forraacutesokat iraacutenyoztak elő

Az Agenda 2000 kereteacuteben meghataacuterozott inteacutezkedeacutesek heacutet eacutevre (2000ndash2006) vonatkoz-tak A koumlzoumls piaci szervezeteket eacuterintő inteacutezkedeacutesek a 2006ndash2007 piaci eacutevig a tejpiaci szervezet eseteacuteben a 2007ndash2008 piaci eacutevig terjedtek

19 Laacutesd reacuteszletesen a 6 fejezetet

Ugyanakkor a berlini csuacutecs hataacuterozatai meacuteg a fenti időszakban toumlbb piaci szervezet illetve teacutemakoumlr időkoumlzi feluumllvizsgaacutelataacutet is előiraacutenyoztaacutek (Azok koumlzoumltt 2002-ben a gabona illetve az olajnoumlveacuteny ugyancsak 2002-ben a mezőgazdasaacutegi kiadaacutesok 2002-től a tej 2000 veacutegeacutetől pedig a marhahuacutes koumlzoumls piaci szervezeteacutenek feluumllvizsgaacutelataacutet)

A berlini csuacutecson elfogadott koumlzeacuteptaacutevuacute peacutenzuumlgyi előiraacutenyzat a mezőgazdasaacutegi kiadaacutesok lehetseacuteges nagysaacutegaacutet joacuteval alacsonyabban huacutezta meg mint ahogyan az egyeacutebkeacutent az 1988-toacutel műkoumldő ndash s az 163-naacutel maacuter ismertetett ndash agraacuteriraacutenyelv szerint alakulhatott volna

Az EMOGA Garancia Reacuteszlegeacutenek kiadaacutesait ndash amelyek az agraacuterpiaci taacutemogataacutesokon tuacutel a videacutekfejleszteacutes kereteacutebe tartozoacute koraacutebbi bdquokiacuteseacuterő inteacutezkedeacuteseketrdquo is tartalmaztaacutek ndash gya-korlatilag befagyasztottaacutek Ezeacutert az agraacuterkiadaacutesok araacutenya a koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok koumlzoumltt tovaacutebb meacuterseacuteklődhetett

E doumlnteacutesek reacuteveacuten az Euroacutepai Unioacute leacutepeacuteseket tett a vilaacutegpiaci felteacutetelekhez toumlrteacutenő alkal-mazkodaacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitika belső probleacutemaacuteinak rendezeacutese illetve a kibőviacuteteacutesre valoacute felkeacuteszuumlleacutes iraacutenyaacuteba Aacutem a Bizottsaacuteg javaslataacuteban foglalt eredeti elkeacutepzeleacuteseket a tovaacutebbi kompromisszumos megoldaacutesok alapvetően felhiacutegiacutetottaacutek A doumlnteacutes suacutelyponti elemeit tekintve alapvetően csak kiigaziacutetaacutesnak volt minősiacutethető

E probleacutemaacutekra tekintettel előre laacutethatoacute volt az Agenda 2000 feluumllvizsgaacutelataacutenak szuumlkseacute-gesseacutege A főbb piaci szervezetek illetve a mezőgazdasaacutegi kiadaacutesok feluumllvizsgaacutelataacutet ndash mint laacutethattuk ndash maacuter maga az Agenda 2000 is előiraacutenyozta Annak igeacutenyeacutet kuumlloumlnoumls erővel huacuteztaacutek alaacute a 2000 veacutegeacutetől felleacutepő suacutelyos s egyebek mellett jelentős koumlltseacutegveteacutesi koumlvetkezmeacutenyek-kel jaacuteroacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi probleacutemaacutek Franz Fischler főbiztos szerint bdquoszaacutemos maacutes piaci szervezet feluumllvizsgaacutelataacutera is szuumlkseacuteg van [hellip] e feluumllvizsgaacutelatokat ceacutelszerű lenne egyetlen csomagban oumlsszevonnirdquo (Fischler 2001a)

27 A KAP-reform harmadik leacutepcsője a bdquofeacutelidejű feluumllvizsgaacutelatrdquo eacutes a 2003 eacutevi reformdoumlnteacutes (Fischler-reform)

271 A feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat kulcskeacuterdeacutesei

A KAP-reform tovaacutebbvitele a taacutevlatos agraacuterpolitika a fenntarthatoacutesaacuteg20 koumlvetelmeacutenyein alapulhat A fenntarthatoacutesaacuteg haacuterom dimenzioacuteja a koumlrnyezeti a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi egyaraacutent hangsuacutelyozandoacute bdquoBaacutermennyire is fontos a talaj termőkeacutepesseacutege a maradvaacuteny-anyagok alacsony szintje az aacutellataacutellomaacuteny egeacuteszseacutege eacutes maga az oumlkosziszteacutema a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi fenntarthatoacutesaacuteg eacuteppen olyan fontos Ezeacutert a gazdasaacutegilag nem egeacuteszseacuteges uumlzemek sem keacutepesek a fenntarthatoacute gazdaacutelkodaacutesra bdquoMezőgazdasaacutegunknak versenykeacute-pesnek kell lennie Tisztesseacuteges joumlvedelmet kell biztosiacutetani s a strukturaacutelis vaacuteltozaacutesokat elviselhetőveacute kell tennirdquo (Fischler 2001a)

20 A 2001 eacutevi goumlteborgi csuacutecson fogadta el az Euroacutepai Tanaacutecs a fenntarthatoacute fejlődeacutes strateacutegiaacutejaacutet (Sustainable Development Strategy ndash SDS) amely valamennyi koumlzoumls politika gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes koumlrnyezetveacutedelmi hataacutesaacutenak oumlsszehangolt vizsgaacutelataacutet eacutes a doumlnteacuteshozatal soraacuten toumlrteacutenő figyelembeveacuteteleacutet iacuterta elő A Bizottsaacuteg Towards a global partnership on Sustainable Development [COM (2002) 82] ciacutemű dokumentuma szerint e po-litikaacuteknak igazodniuk szuumlkseacuteges a fenntarthatoacute fejlődeacutes belső eacutes kuumllső ceacutelkitűzeacuteseihez

A Bizottsaacuteg eacutes egyes befolyaacutesos tagorszaacutegok a Koumlzoumls Agraacuterpolitika bdquofeacutelidejűrdquo fe-luumllvizsgaacutelataacutenak alkalmaacuteboacutel 2002ndash2003 soraacuten eleacuterkezettnek laacutettaacutek az időt az aacutetfogoacute eacuter-teacutekeleacutesre a meacutelyrehatoacute reform megindiacutetaacutesaacutera A taacutemogatott aacuterak helyett a termelőknek juttatott koumlzvetlen taacutemogataacutesok szerepeacutet kiacutevaacutentaacutek noumlvelni a koumlrnyezeti javak előaacutelliacutetaacutesa az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg eacutes az eacutelelmiszer-minőseacuteg javaacutera A bdquofeacutelidejűrdquo feluumllvizsgaacutelat tehaacutet moacutedot kiacutenaacutelt az Agenda 2000 egyes uumlgyek tekinteteacuteben kiaacutebraacutendiacutetoacute kompromisszumainak a meghaladaacutesaacutera

A feluumllvizsgaacutelat soraacuten felmeruumllt sarokpontok21 a koumlvetkezők voltakbull Teljes szeacutetvaacutelasztaacutes igeacutenye A taacutemogatott aacuterak jelentős csoumlkkenteacutese (elsősorban

a marhahuacutes- eacutes a tej- illetve ndash kisebb meacuterteacutekben ndash a gabonapiaci szervezetben) lehetőveacute tenneacute az exporttaacutemogataacutesok leacutenyeges meacuterseacutekleacuteseacutet taacutevlatilag azok teljes kiiktataacutesaacutet Egyidejűleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszereacutet koumlzeliacutethetneacutek a WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes szerinti bdquozoumlld dobozrdquo kriteacuteriumaihoz amelynek reacuteveacuten azok teljesen elvaacutelhatnaacutenak a folyoacute termeleacutestől

bull A bdquomaacutesodik pilleacuterrdquo (az integraacutelt videacutekfejleszteacutes) erősiacuteteacutese Egyreacuteszt a piacpolitikai illetve a videacutekfejleszteacutesi kiadaacutesok araacutenyaacutenak az utoacutebbi javaacutera toumlrteacutenő megvaacuteltozta-taacutesa volt a ceacutel Maacutesreacuteszt differenciaacutelni kiacutevaacutentaacutek a videacutekfejleszteacutes ceacuteljait azok koumlzoumltt nagyobb szerepet szaacutentak az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelemnek az eacutelelmiszer-bizton-saacutegnak eacutes az aacutellatveacutedelem erősiacuteteacuteseacutenek Tovaacutebbaacute a videacutekfejleszteacutes multiszektoraacutelis elemeinek suacutelyaacutet kiacutevaacutentaacutek noumlvelni A videacutekfejleszteacutes noumlvekvő szerepe a koraacutebbinaacutel decentralizaacuteltabb KAP-hoz vezethet el Egyidejűleg ezek az inteacutezkedeacutesek a nemzeti taacutersfinansziacuterozaacutes noumlvekvő suacutelyaacutet eredmeacutenyezhetik

bull Modulaacutecioacute eacutes degresszioacute A videacutekfejleszteacutesi kiadaacutesok araacutenyaacutenak noumlveleacuteseacutere nyuacutejthat moacutedot a koumlzvetlen taacutemogataacutesok reacuteszleges aacutetcsoportosiacutetaacutesa A modulaacutecioacutet az Agenda 2000 elfogadaacutesa utaacuten a gyakorlatban ndash korlaacutetozott meacuterteacutekben ndash csak az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Franciaorszaacuteg eacutes Portugaacutelia vezette be A KAP feluumllvizsgaacutelata soraacuten meacuterlegelni kiacutevaacutentaacutek egyreacuteszt a modulaacutecioacute koumltelező rendszereacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet illetve a tagaacutellamok aacuteltal rugalmasan alkalmazhatoacute konstrukcioacute bevezeteacuteseacutet Ugyanakkor erőteljesebb modulaacutecioacute reacuteveacuten az EU egeacuteszeacuteben taacutevlatilag akaacuter eacutevi mintegy 5 milliaacuterd euroacute oumlsszegű agraacutertaacutemogataacutes teljes elvaacutelasztaacutesaacutet laacutettaacutek lehetseacutegesnek (A modu-laacutecioacute az EU WTO taacutergyalaacutesi poziacutecioacutejaacutet is kedvezően eacuterinthette) A degresszivitaacutes a nagyobb versenykeacutepesebb s a koumlzvetlen taacutemogataacutesokra keveacutesbeacute raacuteszoruloacute gaz-dasaacutegoknak juttatott oumlsszegek meacuterseacutekeleacuteseacutet ceacutelozta a lineaacuteris rendszerrel szemben Ezzel hozzaacutejaacuterulhat a koumlzvetlen taacutemogataacutesi rendszer koumlltseacutegeinek meacuterseacutekleacuteseacutehez illetve uacutejabb megreformaacutelandoacute piaci szervezetekre toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutehez

bull Koumltelező felteacutetelesseacuteg (cross compliance) A felteacutetelesseacuteg az Agenda 2000 kezdeteacutetől nemzeti szinten maacuter opcionaacutelisan alkalmazhatoacute volt aacutem gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesaacutera alig volt peacutelda Az EU egeacuteszeacuteben koumltelezően eacuterveacutenyesiacuteteni kiacutevaacutent rendszerben a koumlr-nyezeti kriteacuteriumokon tuacutel foglalkoztataacutesi aacutellatjoacuteleacuteti illetve tovaacutebbi koumlvetelmeacutenyek is előiacuterhatoacutek mint az agraacutertaacutemogataacutesok felteacutetelei

21 Az EU hivatalos dokumentumainak megjeleneacutese előtt a feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat vaacuterhatoacute fő iraacutenyairoacutel laacutesd Hal-mai 2001 Halmai 2002 117ndash118

bull Aacutetalaacutenytaacutemogataacutes A KAP bonyolult rendszereacutenek egyszerűsiacuteteacutese eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute teacutetele alapvető koumlvetelmeacuteny volt Ennek egyik lehetőseacutege hogy a piacpolitika (a koumlzoumls piaci szervezetek) bonyolult taacutemogataacutesi konstrukcioacuteja helyett a kisebb gazdasaacutegok ndash meghataacuterozott meacuterteacutekben ndash egyszerűsiacutetett rendszerben juthattak ad-digi taacutemogataacutesaikhoz Minthogy e taacutemogataacutesok semmifeacutele termeleacutesi-eacuterteacutekesiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyhez nem koumltődtek azokat a KAP maacutesodik pilleacutereacutehez tartozoacute (azaz videacutekfejleszteacutesi) transzfernek tekintetteacutek E taacutemogataacutes egyetlen felteacutetele az adott termeleacutesi kapacitaacutes koumlrnyezetbaraacutet jellegeacutenek bizonyiacutetaacutesa volt Kialakiacutethatoacute volt azonban valamennyi gazdasaacuteg vonatkozaacutesaacuteban is egyseacuteges s egyben a koraacutebbinaacutel egyszerűbb taacutemogataacutesi konstrukcioacute peacuteldaacuteul a koraacutebban kapott taacutemogataacutesok hek-taacuteronkeacutenti oumlsszege keacutepezhetett baacutezist az egyes (koumlzoumlttuumlk a nagyobb) gazdasaacutegok taacutemogataacutesaacutehoz

Valoacutejaacuteban toumlbbeacute-keveacutesbeacute maacuter ismert javaslatok elemeinek uacutejszerű kombinaacutecioacuteja koumlr-vonalazoacutedott Azok azonban egyuumlttesen leacutenyeges vaacuteltozaacutest iacutegeacutertek Franz Fischler szerint mindezek reacuteveacuten a Koumlzoumls Agraacuterpolitika hosszabb taacutevon az integraacutelt videacuteki gazdasaacutegpolitika iraacutenyaacuteban vaacuteltozik s bdquofigyelembe veszi a taacutersadalom uacutej prioritaacutesait a taacutej- eacutes koumlrnyezeti szolgaacuteltataacutesok a meguacutejuloacute nyersanyagok a fenntarthatoacute termeleacutes iraacutenti igeacutenyeket A kor-maacutenyzati taacutemogataacutes csak a termelők vilaacutegosan meghataacuterozott ellenszolgaacuteltataacutesai fejeacuteben lesz nyuacutejthatoacuterdquo (Fischler 2001b)

Ugyanakkor igen bonyolult keacuterdeacutesek meruumlltek fel Raacuteadaacutesul a Bizottsaacutegnak a tag-orszaacutegok eacuterdekeinek eacuterzeacutekeny egyensuacutelyaacutet is szem előtt kellett tartania

272 A feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat ceacuteljai

A feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat elsődleges ceacutelja eredetileg az Agenda 2000-ben meghataacuterozott in-teacutezkedeacutesek hataacutesainak felmeacutereacutese eacutes tovaacutebbfejleszteacutese volt A Mezőgazdasaacutegi Miniszterek Tanaacutecsa a goumlteborgi csuacutecstalaacutelkozoacutera beterjesztett anyagaacuteban előbbieken tuacutel azt is keacuterte hogy a Bizottsaacuteg a 2002ndash2003 eacutevi feluumllvizsgaacutelatok soraacuten teacuterjen ki a koumlrnyezetre eacutes a fenn-tarthatoacute fejlődeacutesre gyakorolt hataacutesokra is

E ceacutelkitűzeacutesen tuacutelmenően a feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat lehetőseacuteget nyuacutejtott a Koumlzoumls Agraacuter-politika aacutetfogoacute aacutettekinteacuteseacutere a mezőgazdasaacuteggal eacutes agraacuterpolitikaacuteval kapcsolatos taacutersadalmi elvaacuteraacutesok meacuterlegeleacuteseacutere mindezek reacuteveacuten eseacutelyt kiacutenaacutelt a reform tovaacutebbviteleacutere A fenntarthatoacute mezőgazdasaacuteg eacutes videacutekfejleszteacutes igeacutenyeacuteből kiindulva leacutenyeges moacutedosiacutetaacutesok igeacutenye meruumllt fel a Koumlzoumls Agraacuterpolitika eszkoumlztaacuteraacuteban

bull A mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutet tűzteacutek ki ceacutelul az agraacuterpiaci rend-tartaacutesokban az intervencioacute egyre inkaacutebb maacuter csak biztonsaacutegi haacuteloacute szerepet toumllthetett be egyidejűleg az euroacutepai mezőgazdasaacuteg fokozottan hasznaacutelhatta ki a vilaacutegpiac pozitiacutev vaacuteltozaacutesait

bull A mezőgazdasaacutegi termeleacutesnek ndash a Bizottsaacuteg vonatkozoacute dokumentumai sze-rint ndash a piaci kereslethez eacutes a taacutersadalom egyeacuteb igeacutenyeihez kell alkalmazkodnia nem pedig a mesterseacutegesen leacutetrehozott aacuteroumlsztoumlnzőkhoumlz illetve a termeacutekspecifikus taacutemogataacutesokhoz Eacuteppen iacutegy azt sem tekintetteacutek kiacutevaacutenatosnak hogy a koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesok iraacutenyiacutetsaacutek a gazdaacutelkodoacutek termeleacutessel kapcsolatos doumlnteacuteseit

bull Az eacutelelmiszer-biztonsaacutegot minden vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi elemben eacuterveacutenyesiacutetve teljeskoumlrűen be kiacutevaacutentaacutek eacutepiacuteteni a KAP-ba

bull Tovaacutebbra is alapvető ceacutelkitűzeacutes maradt a mezőgazdasaacutegi joumlvedelmek taacutemogataacutesa eacutes stabilizaacutelaacutesa Ezeacutert a koumlzvetlen taacutemogataacutesoknak tovaacutebbra is szerepet szaacutentak a mezőgazdasaacutegi koumlzoumlsseacutegek tisztesseacuteges megeacutelheteacuteseacutenek elősegiacuteteacuteseacuteben

bull A hagyomaacutenyos eacutes kuumlloumlnleges termeacuteszeti eacuterteacutekre eacutepuumllő gazdaacutelkodaacutesi rendszerek ceacutelzottabb taacutemogataacutesaacutet tekintetteacutek szuumlkseacutegesnek a nagyobb fokuacute piacorientaacutecioacute lehetőseacutegeihez eacutes a minőseacutegi termeacutekek iraacutenti fogyasztoacutei kereslethez toumlrteacutenő alkal-mazkodaacuteshoz

bull Tovaacutebbi leacutepeacuteseket igeacutenyeltek annak elősegiacuteteacuteseacutere hogy az agraacutergazdasaacuteg meg tudjon felelni a taacutersadalom elvaacuteraacutesainak a koumlrnyezet veacutedelme tereacuten az előiacuteraacutesok jobb veacutegrehajtaacutesa a taacutemogataacutesi inteacutezkedeacutesek negatiacutev hataacutesainak csoumlkkenteacutese valamint a szolgaacuteltataacutesok fejleszteacutese reacuteveacuten Az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi eacutes aacutellatjoacuteleacuteti szempontokat teljeskoumlrűen be kiacutevaacutentaacutek eacutepiacuteteni a KAP-ba

bull A KAP keacutet pilleacutereacuteben nyuacutejtott taacutemogataacutesok kiegyensuacutelyozaacutesaacutet is ceacutelul tűzteacutek ki Megerősiacutetett videacutekfejleszteacutesi programok reacuteveacuten kiacutevaacutentaacutek az eacutelelmiszer-minőseacuteget a fenntarthatoacutesaacutegot valamint a hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacuteseacutet oumlsztoumlnoumlzni A jobb egyensuacutely a taacutemogataacutesok taacutersadalmilag elfogadhatoacutebb elosztaacutesaacutet mozdiacutethatja elő s hozzaacutejaacuterulhat a koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutehez Bőviacuteteni kiacutevaacutentaacutek a videacutekfejleszteacutes feladat-koumlreacutet kuumlloumlnoumls tekintettel a foglalkoztataacutesra eacutes a fenntarthatoacute fejlődeacutesre

bull A koumlltseacutegveteacutes stabilitaacutesaacutenak igeacutenye tovaacutebbra is meghataacuterozoacute jelentőseacutegű maradtbull Hangsuacutelyoztaacutek hogy olyan tovaacutebbi reformleacutepeacutesek szuumlkseacutegesek amelyek előse-

giacutethetik a mezőgazdasaacutegi szabaacutelyozaacutes eacutes a veacutegrehajtaacutesi eljaacuteraacutesok egyszerűsiacuteteacuteseacutet

273 A 2003 eacutevi reformdoumlnteacutes

A Tanaacutecs politikai eacutertelemben a 2003 juacutenius 26-i luxemburgi uumlleacuteseacuten fogadta el a KAP-reform harmadik szakaszaacutet keacutepviselő ndash toumlbb tekintetben kompromisszumos ndash csomagot

F Fischler buumlszkeacuten jelentette be bdquoVan KAP-reformunk [hellip] A koumlzvetlen taacutemogataacutes tuacutelnyomoacute reacutesze toumlbbeacute nem kapcsoloacutedik a termeleacuteshez A fogyasztoacutek eacutes adoacutefizetők jobb aacutet-tekinteacutesre tesznek szert eacutes toumlbb eacuterteacuteket kapnak peacutenzuumlkeacutertrdquo (Fischler 2004) Hasonloacutean pozitiacutev aacutellaacutespontot foglaltak el a leacutenyeges s a tovaacutebbiakban behatoacutean taacutergyalt kompromisszu-mok elleneacutere a reform mellett leginkaacutebb elkoumltelezett tagaacutellamok miniszterei A legnagyobb eredmeacutenynek a szeacutetvaacutelasztaacutes elveacutenek elfogadaacutesaacutet tekintetteacutek (Annak elleneacutere hogy annak gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesa kompromisszumokkal terhelt) bdquoA megaacutellapodaacutes azt tartalmazza amit akartunk ndash a valoacutedi vaacuteltozaacutestrdquo ndash mondta 2003 juacutenius 26-aacuten Luxemburgban M Beckett akkori brit miniszter (Horseman 2003 9)

A technikai reacuteszletek pontosiacutetaacutesa 2003 szeptember veacutegeacutere zaacuterult le A Tanaacutecs az uacutej reformleacutepcső alapvető jogszabaacutelyait koumlzoumlttuumlk az 17822003EK rendeletet 2003 szeptem-ber 29-eacuten bocsaacutetotta ki Ezt koumlvetően tovaacutebbi fontos jogalkotaacutesi leacutepeacutesekre is sor keruumllt22

22 Laacutesd a Tanaacutecs 1782ndash17882003EK rendeleteit a Bizottsaacuteg 22352003EK 22372003EK illetve 7952004EK rendeleteit

A 2002 juacuteliusi dokumentum fő elvei vaacuteltozatlanul eacuterveacutenyesek maradtak Az elfogadott inteacutezkedeacutesek tekinteteacuteben azonban leacutenyeges elteacutereacutesek is mutatkoztak

A 2003 juacuteniusi elfogadott reformcsomag legfontosabb elemei a koumlvetkezőkbull a termeleacutestől fuumlggetlen egyseacuteges teruumlletalapuacute kifizeteacutes (egyseacuteges taacutemogataacutes)23

az EU mezőgazdasaacutegi termelői szaacutemaacutera a termeleacutes felhagyaacutesaacutenak elkeruumlleacutese eacuter-dekeacuteben korlaacutetozott meacuterteacutekben ndash nemzeti implementaacutecioacute kereteacuteben ndash termeleacuteshez kapcsolt elemek fenntarthatoacutek voltak

bull e kifizeteacutes felteacutetele koumlrnyezetveacutedelmi eacutelelmiszer-biztonsaacutegi aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacutesz-seacuteguumlgyi aacutellatjoacuteleacuteti normaacutek valamint a mezőgazdasaacutegi teruumlletek bdquojoacute mezőgazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti aacutellapotbanrdquo tartaacutesa (koumltelező felteacutetelesseacuteg cross compliance)

bull megerősiacutetett videacutekfejleszteacutesi politika24 nagyobb EU-s peacutenzuumlgyi forraacutessal a koumlrnyezet veacutedelmeacutere a minőseacuteg eacutes az aacutellatjoacuteleacuteti koumlruumllmeacutenyek fejleszteacuteseacutere eacutes a gazdaacutelkodoacutek szaacutemaacutera 2005-től eacuteletbe leacutepő EU-s termeleacutesi normaacutek teljesiacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute uacutej inteacutezkedeacutesek

bull a videacutekfejleszteacutesi politika finansziacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben a nagyobb gazdasaacutegok reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesek csoumlkkenteacutese (modulaacutecioacute)

bull a peacutenzuumlgyi fegyelem javiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute mechanizmus amelynek ceacutelja a 2013 eacutevig terjedő időszakra meghataacuterozott taacutemogataacutes tuacutelleacutepeacuteseacutenek megelőzeacutese

bull a KAP koumlzoumls piaci szervezeteinek feluumllvizsgaacutelata25 annak kereteacuteben az alaacutebbi in-teacutezkedeacutesek ndash aszimmetrikus aacutercsoumlkkenteacutesek a tejaacutegazatban a vaj intervencioacutes aacuteraacutet neacutegy

eacutev alatt 25-kal csoumlkkentik (ez az Agenda 2000-ben meghataacuterozott meacuterteacuteket 10-kal meghaladoacute aacutercsoumlkkenteacutes) a sovaacuteny tejpor eseteacuteben marad az Agenda 2000-ben meghataacuterozott 15-os csoumlkkenteacutes

ndash a gabonaaacutegazatban a havi noumlvekmeacutenyek feleacutere csoumlkkenteacutese a koraacutebbi interven-cioacutes aacuter nem csoumlkkent

ndash reformok a rizs- a durumbuacuteza- a feheacuterje- a rostnoumlveacuteny kemeacutenyiacutetőburgonya- eacutes szaacuteriacutetott-takarmaacuteny-aacutegazatokban tovaacutebbaacute a heacutejas gyuumlmoumllcsűekneacutel

A KAP első pilleacutereacutenek struktuacuteraacuteja egyre inkaacutebb megvaacuteltozott Egyreacuteszt a koraacutebban kuumlloumlnaacutelloacute piaci szervezetek a reformfolyamatban (2007-től) egyseacuteges (egyetlen) koumlzoumls piaci szervezetteacute alakultak A koumlzvetlen taacutemogataacutesok a koumlzoumls piaci szervezetektől elvaacuteltak oumlnaacutelloacute szabaacutelyo-zaacutest kaptak26 Az első pilleacuter meghataacuterozoacute jelentőseacutegű alkotoacutereacutesze a koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszere A maacutesik alkotoacutereacutesz pedig a koumlzoumls piaci szervezetek (majd 2007-től szervezet) kereteacuteben megtalaacutelhatoacute piaci inteacutezkedeacutesek E beavatkozaacutesok a KAP leacutetrehozaacutesaacutenak kezde-teacutetől a rendszer alapvető műkoumldeacutesi felteacutetelei voltak A reformok soraacuten funkcioacutejuk aacutetalakult A KAP piaci eszkoumlzei fokozatosan csak aacutervaacutelsaacutegok eacutes piaci zavarok eseteacuten alkalmazott bdquobiztonsaacutegi haacuteloacutevaacuterdquo vaacuteltak

23 Angol roumlvidiacuteteacutessel SPS azaz Single Payment Scheme24 A videacutekfejleszteacutesi politika vaacuteltozaacutesairoacutel laacutesd a 6 fejezetet25 Annak eredmeacutenyekeacuteppen veacuteguumll 2007-ben egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezetet hozak leacutetre amely a koraacutebbi 21

koumlzoumls piaci szervezetet fogja aacutet (12342007EK rendelet HL L 299 20071116) 26 A 17822003EK rendelet majd az bdquoaacutellapotfelmeacutereacutesrdquo elfogadaacutesaacutet koumlvetően a 732009EK rendelet E teacutemakoumlrt

reacuteszletesen taacutergyalta Halmai 2004 2007 eacutes Vaacutesaacutery 2008

A koumlvetkezőkben a rendszer kulcsfontossaacuteguacute elemeacutet az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszert tekintjuumlk aacutet

274 Egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer (SPS)

A 2003 eacutevi reform alapjaacuten az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer (SPS)27 vaacuteltotta fel a kuumlloumlnfeacutele koumlzoumls piaci szervezetekben szabaacutelyozott koumlzvetlen taacutemogataacutest A termelők ndash fő szabaacutely-keacutent ndash referenciaoumlsszegen alapuloacute gazdasaacutegonkeacutenti taacutemogataacutesban (egyseacuteges gazdasaacuteg-taacutemogataacutes SFP)28 reacuteszesuumlltek29 Annak oumlsszege a 2000-től 2002-ig terjedő referencia-idő-szakon beluumll a szaacutentoacutefoumlldi rezsim a durumbuacuteza a huacutesmarha a juh a kemeacutenyiacutetőburgonya a feheacuterjenoumlveacutenyek a rizs a vetőmag eacutes a szaacuteriacutetott takarmaacuteny piaci szervezete kereteacuteben juttatott koumlzvetlen taacutemogataacutesok oumlsszegeacuten alapult30

A gazdasaacutegonkeacutenti taacutemogataacutest kifizeteacutesi jogosultsaacutegok szerint csoportokra bontjaacutek a kifizeteacutes megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben Minden egyes kifizeteacutesi jogosultsaacuteg kiszaacutemiacutetaacutesaacute-hoz a referenciateruumlletet elosztottaacutek azzal a teruumllettel (ideeacutertve a takarmaacutenytermeleacutesbe vont teruumlleteket is) amelyek alapjaacuten a referencia-időszakban a taacutemogataacutesi jogosultsaacuteg kialakult Ha a gazdasaacuteg nem rendelkezett az aacutellatleacutetszaacutemmal araacutenyos teruumllettel vagy amennyiben a kifizeteacutesi jogosultsaacuteg 10 ezer euroacute foumlloumltt volt speciaacutelis kifizeteacutesi jogosultsaacuteg leacutepett eacutelet-be a megfelelő felteacutetelekkel egyuumltt

Az egyseacuteges gazdasaacutegtaacutemogataacutes orszaacutegos kereteacutet (a nemzeti felső hataacuterroacutel laacutesd a 23 taacuteblaacutezatot) eacutes a speciaacutelis kifizeteacutesi jogosultsaacuteg kereteacutet előzetesen meghataacuteroztaacutek Ennek az oumlsszegnek meghataacuterozott haacutenyada kuumlloumlnleges helyzetekre volt tartaleacutekolhatoacute tagaacutellami szinten (nemzeti tartaleacutek)

A kuumlloumlnleges taacutemogataacutest (732009EK rendelet 68 cikk) maacuter nem csak az adott aacutegazat-ban lehetett felhasznaacutelni A haacutetraacutenyos helyzetű reacutegioacutekban tejet marhahuacutest kecske- eacutes juh-huacutest valamint rizst termelők illetőleg veszeacutelyeztetett gazdaacutelkodaacutesi aacutegazatok taacutemogataacutest kaphattak abboacutel E forraacutesboacutel tovaacutebbaacute kockaacutezatkezeleacutesi inteacutezkedeacutesek peacuteldaacuteul termeacuteszeti katasztroacutefaacutek hataacutesaacutet enyhiacutető biztosiacutetaacutesi programok vagy aacutellatbetegseacutegek eseteacutere leacutetrehozott koumlzoumls alapok voltak taacutemogathatoacuteak

Egyes tagaacutellamok ellenaacutellaacutesa miatt a 2003-ban elfogadott rendszer meghataacuterozott szabaacutelyok koumlzoumltt lehetőveacute tette a koumlzvetlen taacutemogataacutesok korlaacutetozott oumlsszekapcsolaacutesaacutet a ter-meleacutessel Ezeacutert a termeleacutes eacutes a taacutemogataacutesok szeacutetvaacutelasztaacutesa valoacutejaacuteban e rendszerben is csak reacuteszleges volt

27 Single payment scheme ndash SPS E pontban a 2015 előtti rendszer alapelemeit foglaltuk oumlssze28 Single farm payment ndash SFP29 E taacutemogataacutesok bonyolult felteacutetelei (a bdquostandardrdquo rendszer) helyett a csatlakozaacutesi szerződeacutes a 2004-ben illetve

azt koumlvetően csatlakozott orszaacutegok (iacutegy Magyarorszaacuteg) eseteacuteben aacutetmenetileg lehetőveacute tette az egyszerűsiacutetett teruumlleti alapuacute kifizeteacutesek (Simplified Area Payment Scheme ndash SAPS) rendszereacutenek alkalmazaacutesaacutet Laacutesd 4 fe-jezet

30 E taacutemogataacutesok koumlre időkoumlzben ndash a KAP-reform előrehaladaacutesaacuteval ndash tovaacutebbi megreformaacutelt koumlzoumls piaci szer-vezetekkel oumlsszefuumlggeacutesben nyuacutejtott taacutemogataacutesokkal bővuumllt ki (Peacuteldaacuteul a cukor- illetve a zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs koumlzoumls piaci szervezet reformjaacuteval ndash illetve tovaacutebbi piaci szervezetek aacutetalakiacutetaacutesaacuteval ndash kapcsolatban)

23 taacuteblaacutezatA nemzeti felső oumlsszeghataacuterok a koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszereacuteben (millioacute euroacuteban)

Naptaacuteri eacutev 2015 2016 2017 2018 2019 eacutes az azt koumlvető eacutev

Belgium 5361 5281 5202 5127 5053

Bulgaacuteria 7213 7924 7932 7948 7963

Cseh Koumlztaacutersasaacuteg 8745 8737 8728 8728 8728

Daacutenia 9166 9071 8976 8890 8804

Neacutemetorszaacuteg 5 1443 5 1104 5 0765 5 0475 5 0184

Eacutesztorszaacuteg 1219 1337 1455 1574 1694

Iacuterorszaacuteg 1 2150 1 2135 1 2119 1 2115 1 2111

Goumlroumlgorszaacuteg 2 0391 2 0151 1 9911 1 9691 1 9472

Spanyolorszaacuteg 4 8427 4 8517 4 8667 4 8800 4 8934

Franciaorszaacuteg 7 5537 7 5211 7 4884 7 4628 7 4372

Horvaacutetorszaacuteg 1306 1492 1865 2238 2611

Olaszorszaacuteg 3 9020 3 8508 3 7995 3 7519 3 7043

Ciprus 508 502 497 492 486

Lettorszaacuteg 1956 2224 2490 2759 3028

Litvaacutenia 4179 4425 4671 4920 5170

Luxemburg 336 335 335 335 334

Magyarorszaacuteg 1 2716 1 2704 1 2692 1 2692 1 2692

Maacutelta 51 50 49 48 47

Hollandia 7808 7683 7559 7441 7324

Ausztria 6931 6924 6918 6917 6917

Lengyelorszaacuteg 2 9873 3 0045 3 0216 3 0416 3 0615

Portugaacutelia 5658 5740 5821 5907 5994

Romaacutenia 1 6299 1 8138 1 8424 1 8728 1 9032

Szloveacutenia 1380 1370 1360 1351 1343

Szlovaacutekia 3807 3839 3872 3908 3944

Finnorszaacuteg 5233 5234 5235 5241 5246

Sveacutedorszaacuteg 6969 6973 6977 6987 6998

Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 3 5559 3 5633 3 5705 3 5811 3 5917

Megjegyzeacutes Horvaacutetorszaacuteg eseteacuteben a nemzeti felső oumlsszeghataacuter a 2020 naptaacuteri eacutevre 298 400 000 euroacute a 2021 naptaacuteri eacutevre 335 700 000

Az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer regionalizaacutecioacuteja soraacuten a tagorszaacutegbull a nemzeti felső hataacuter oumlsszegeacutet objektiacutev kriteacuteriumok szerint oszthatta fel a reacutegioacutek

koumlzoumlttbull elteacuterő meacuterteacutekű taacutemogataacutes volt alkalmazhatoacute a szaacutentoacutefoumlldi eacutes a gyepteruumlletekre

(a 2002 december 31-ei helyzet szerint)bull regionalizaacutecioacute eseteacuten a jogosultsaacuteg egyseacutegnyi eacuterteacuteke uacutejraszaacutemiacutethatoacute voltbull a 3 millioacute hektaacuternaacutel kevesebb jogosult teruumllettel rendelkező tagorszaacuteg egyetlen reacute-

gioacutenak minősuumllt

A regionalizaacutecioacute a koumlzvetlen kifizeteacutesek valamely ndash objektiacutev kriteacuteriumokon alapuloacute ndash reacute-gioacuteban toumlrteacutenő szeacuteles koumlrű uacutejraelosztaacutesaacutenak (egyebek koumlzoumltt az egyseacutegnyi jogosult teruumllet utaacuteni egyseacuteges kifizeteacutes) lehetőseacutegeit teremtette meg

A tagaacutellamok az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer implementaacutecioacuteja soraacuten nagyfokuacute mozgaacutesteacuterhez jutottak Koester kifejezeacuteseacutevel eacutelve a taacutegaacutellamok bdquoszignifikaacutens egeacuteruacutetrdquo-hoz jutottak a rendszer alkalmazaacutesaacuteban

A nemzeti implementaacutecioacute fő elemei voltakbull reacuteszleges oumlsszekapcsolaacutes lehetőseacutege az egyes taacutemogataacutesoknaacutelbull a bevezeteacutes időpontjaacutenak megvaacutelasztaacutesa (2005ndash2007 koumlzoumltt)bull koraacutebbi baacutezisidőszak (2000ndash2002 eacutev) a bdquotoumlrteacutenelmirdquo (referencia-időszakon alapuloacute)

modell vagy regionalizaacutecioacute regionaacutelis teruumlleti aacutetalaacutenytaacutemogataacutes bevezeteacutese illetve e kettő kevereacutekeacutenek (toumlrteacutenelmi-regionaacutelis hibrid) alkalmazaacutesa

bull nemzeti boriacuteteacutek maacuteskeacutent kuumlloumlnleges taacutemogataacutes bevezeteacutese (a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 10-aacuteig terjedő oumlsszeg) a kuumlloumlnboumlző gazdaacutelkodaacutesi tiacutepusok koumlzoumltt a koumlrnyezet veacute-delme a mezőgazdasaacutegi termeacutekek minőseacutege vagy eacuterteacutekesiacuteteacutese előmozdiacutetaacutesa alapjaacuten toumlrteacutenő uacutejraelosztaacutesa

A taacutemogataacutesi jogosultsaacuteg a termelők koumlzoumltt adott tagaacutellamon beluumll aacutetruhaacutezhatoacute A tagaacutellam kijeloumllhet olyan teruumlleteket amelyeken beluumll az aacutetvitel lehetőseacutege korlaacutetozott Ha valamely taacutemogataacutesi jogciacutemet maximum 5 eacuteven keresztuumll nem eacuterveacutenyesiacutetenek (rendkiacutevuumlli helyze-tektől eltekintve) akkor az a nemzeti tartaleacutekba keruumll

A modulaacutecioacute a koumlzvetlen taacutemogataacutesok meghataacuterozott szabaacutelyok szerinti csoumlkkenteacutese A modulaacutelt peacutenzoumlsszeget bonyolult szabaacutelyok szerint nagyobbreacuteszt az eacuterintett orszaacuteg tar-totta meg kisebb reacuteszben pedig uacutejrafelosztaacutesra keruumllhetett

A koumlzvetlen taacutemogataacutesra valoacute jogosultsaacuteg felteacutetele a megfelelő koumlrnyezetveacutedelmi aacutellat-joacuteleacuteti eacutelelmiszer-biztonsaacutegi eacutes munkaveacutedelmi előiacuteraacutesok eacuterveacutenyesiacuteteacutese (az egeacutesz gazdasaacuteg szintjeacuten) Ez a koumltelező koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes (felteacutetelesseacuteg) Ha a standardok betartaacutesaacutet a termelők elmulasztjaacutek akkor a vaacuterhatoacute kockaacutezat vagy az okozott kaacuter meacuterteacutekeacuteben csoumlk-ken a taacutemogataacutes Parlagteruumlletek (eacutes ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent koumlrnyezetveacutedelmi probleacutemaacutek) kialakulaacutesaacutenak elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesokban reacuteszesuumllő kedvezmeacutenye-zetteknek megfelelő aacutellapotban kell tartaniuk a mezőgazdasaacutegi teruumlletet Ez a rendelkezeacutes az egeacutesz gazdasaacutegra valamennyi aacutegazatra vonatkozik fuumlggetlenuumll attoacutel hogy művelt vagy műveleacutes aloacutel kivont foumlldteruumlletről van-e szoacute

28 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika 2013ndash2020 koumlzoumltti rendszere

A KAP-reform folyamataacutenak koumlvetkező leacutenyeges leacutepcsőfoka31 a 2013 utaacuteni rendszer meg-hataacuterozaacutesa volt Az Euroacutepai Bizottsaacuteg aacuteltal 2010ndash2011-ben szervezett eacutes lefolytatott az eacuter-dekeltek szeacuteles koumlreacutet mozgoacutesiacutetoacute előzetes veacutelemeacutenycsere soraacuten haacuterom fő ceacutelkitűzeacutes koumlruumll alakult ki egyeteacuterteacutes a joumlvőbeli KAP tekinteteacuteben

bull fenntarthatoacute eacutelelmiszer-termeleacutes biztonsaacutegos eacutes elegendő mennyiseacutegű eacutelelmiszer biztosiacutetaacutesa a noumlvekvő globaacutelis kereslet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a nagyobb fokuacute piac-ingadozaacutes figyelembeveacuteteleacutevel az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg fokozaacutesa eacuterdekeacuteben

bull fenntarthatoacute gazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti erőforraacutesokkal eacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes elleni kuumlzdelem a gazdaacutelkodoacuteknak a koumlrnyezeti szempontokat gyakran a gazdasaacutegossaacutegi szempontok eleacute szuumlkseacuteges helyezniuumlk ezeket a koumlltseacutegeket azonban a piac nem kompenzaacutelja

bull a teruumlleti egyensuacutely eacutes a videacuteki teacuterseacutegek soksziacutenűseacutegeacutenek megőrzeacutese a mezőgaz-dasaacuteg tovaacutebbra is az egyik legfőbb gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi hajtoacuteerő a videacuteki teruuml-leteken tovaacutebbaacute fontos teacutenyező a videacutek eacutelhetőseacutegeacutenek megőrzeacuteseacuteben

281 A vaacuteltozaacutesok fő iraacutenyai

A főbb kihiacutevaacutesok kezeleacutese eacuterdekeacuteben a Bizottsaacuteg a KAP joumlvőbeli iraacutenyaacutera vonatkozoacutean haacuterom lehetőseacuteget koumlrvonalazott

bull a KAP legeacutegetőbb hiaacutenyossaacutegainak kiigaziacutetaacutesa fokozatos vaacuteltoztataacutesokkalbull a KAP zoumlldebbeacute meacuteltaacutenyosabbaacute eredmeacutenyesebbeacute eacutes hateacutekonyabbaacute teacutetele valamintbull a joumlvedelemtaacutemogataacutes eacutes a piaci inteacutezkedeacutesek helyett a koumlrnyezeti eacutes eacuteghajlatpoli-

tikai ceacutelok előteacuterbe helyezeacutese

A Bizottsaacuteg mindhaacuterom lehetőseacuteg tekinteteacuteben a jelenlegi keacutetpilleacuteres szerkezet fenntartaacutesaacutet javasolta Az I pilleacuter a koumlzvetlen kifizeteacuteseket eacutes piaci inteacutezkedeacuteseket tartalmazza amelyekre vonatkozoacutean a szabaacutelyokat egyeacutertelműen unioacutes szinten hataacuterozzaacutek meg A II pilleacuter pedig a toumlbbeacuteves videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacuteseket oumlleli fel Utoacutebbiak tekinteteacuteben a lehetőseacutegek kereteacutet szinteacuten unioacutes szinten hataacuterozzaacutek meg aacutem a programok veacutegső kivaacutelasztaacutesa a tagaacutel-lamok vagy a reacutegioacutek hataacuteskoumlre koumlzoumls igazgataacutes kereteacuteben Tovaacutebbi koumlzoumls elem mindhaacuterom lehetőseacuteg tekinteteacuteben annak igeacutenye hogy a koumlzvetlen kifizeteacutesek joumlvőbeli rendszereacutet nem muacuteltbeli referencia-időszakok hanem objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten kiacutevaacutentaacutek meghataacuterozni

Az Euroacutepai Parlament az Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa eacutes a Bizottsaacuteg 2013 juacutenius 26-aacuten megaacutellapodaacutesra jutott a Koumlzoumls Agraacuterpolitika 2013 utaacuteni (valoacutejaacuteban a 2015ndash2020 eacutevi) idő-szakra vonatkozoacute rendszereacuteről Annak főbb alapelvei a koumlvetkezők voltak

A) Igazsaacutegosabb Koumlzoumls Agraacuterpolitika igeacutenye A koumlzvetlen kifizeteacutesek meacuteltaacutenyosabb az egyes tagaacutellamok reacutegioacutek illetve mezőgazdasaacutegi termelők egyseacutegnyi teruumlletre jutoacute

31 A 2003 eacutevi reformdoumlnteacutes felhatalmazaacutesa alapjaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2007ndash2008 soraacuten aacutettekintette a rendszer műkoumldeacutesi tapasztalatait eacutes 2008 maacutejusaacuteban koumlzzeacutetett javaslatai alapjaacuten a Tanaacutecs uacutejabb jogszabaacutelyokat alkotott A Bizottsaacuteg e feluumllvizsgaacutelat (Health Check vagy maacuteskeacutent aacutellapotfelmeacutereacutes) technikai jellegeacutet hangsuacutelyozta

taacutemogataacutesi szintjeacutenek koumlzeliacuteteacuteseacutet (konvergencia) tartalmazoacute rendszereacutet iraacutenyoztaacutek elő32 Az elsősorban a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok tagaacutellamok reacutegioacutek eacutes mezőgazdasaacutegi termelők koumlzoumltti elosztaacutesaacutera vonatkozott

B) A gazdaacutelkodoacutek helyzeteacutenek erősiacuteteacutese az eacutelelmiszerlaacutencban Az euroacutepai mezőgazdasaacuteg piaci orientaacutecioacutejaacutenak javiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute (nagyreacuteszt piacpolitikai) inteacutezkedeacutesek elő kiacutevaacutentaacutek moz-diacutetani hogy a termelők az eacutelelmiszer-ellaacutetaacutesi laacutenc fontos szereplőikeacutent műkoumldjenek koumlzre

C) Uacutej vaacutelsaacutegkezelő eszkoumlzoumlk bevezeteacuteseD) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika koumlrnyezetbaraacutet jellegeacutenek erősiacuteteacutese A mezőgazdasaacuteg bdquoki-

zoumlldiacuteteacuteserdquo a koumlzvetlen kifizeteacutesek 30-aacutet a koumlrnyezet veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek tel-jesiacuteteacuteseacutetől tetteacutek fuumlggőveacute A videacutekfejleszteacutesi programok koumlltseacutegveteacuteseacutenek legalaacutebb 30-aacutet agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesekre az oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutes taacutemogataacutesaacutera vagy koumlrnyezetbaraacutet beruhaacutezaacutesi projektek illetve innovaacutecioacutes inteacutezkedeacutesek finansziacuterozaacutesaacutera iraacute-nyoztaacutek elő Az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacuteseket szigoriacutetottaacutek

E) Hateacutekonyabb eacutes aacutetlaacutethatoacutebb Koumlzoumls Agraacuterpolitika igeacutenye Olyan eszkoumlzoumlket tervez-tek amelyek reacuteveacuten az EU-tagaacutellamok hateacutekonyan eacutes rugalmasan valoacutesiacutethatjaacutek meg a koumlzoumls ceacutelkitűzeacuteseket szem előtt tartva a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute kuumlloumlnbseacutegeket A videacutekfejleszteacutesi prog-ramok jobban illeszkedhettek a toumlbbi euroacutepai alaphoz Az inteacutezkedeacuteseket tengelyek koumlreacute csoportosiacutetoacute megkoumlzeliacuteteacutest rugalmasabb a nemzeti eacutes regionaacutelis sajaacutetossaacutegokhoz jobban alkalmazkodoacute strateacutegiai koumlzeliacuteteacutesmoacuted vaacuteltotta fel

A vaacuteltozaacutesokat koumlvetően erőteljes meacuterteacutekben megnőhettek az egyes tagaacutellamok koumlzoumltti elteacutereacutesek az első pilleacuter kuumlloumlnoumlsen a koumlzvetlen taacutemogataacutesi rendszer teruumlleteacuten Ugyanakkor vaacuteltozatlanul fennmaradt az első pilleacuter kiadaacutesainak teljes meacuterteacutekben koumlzoumls finansziacuterozaacutesa

A 2013 utaacuteni vaacuteltozaacutesok a KAP-reform folyamataacutenak meacuterseacutekelt uumltemű tovaacutebbviteleacutet jelentetteacutek Uacutej reformnak semmikeacuteppen sem voltak nevezhetők Minthogy az egeacutesz euroacutepai integraacutecioacute előtt igen suacutelyos jelenlegi eacutes joumlvőbeli kihiacutevaacutesok aacutelltak a fentebb koumlrvonalazot-taknaacutel meacutelyebb aacutetalakiacutetaacutesok igeacutenye is koumlrvonalazoacutedik A 2020 utaacuteni Koumlzoumls Agraacuterpolitika fő iraacutenyairoacutel 2017 veacutegeacuten a Bizottsaacuteg előzetes vitaanyagot tett koumlzzeacute amelynek szeacuteles koumlrű megvitataacutesaacutera 2018-ban keruumllt sor E vitaacutek tapasztalatai alapjaacuten kiacutevaacutentaacutek meghataacuterozni a keacuteszuumllő uacutej koumlzeacuteptaacutevuacute (2021ndash2026 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute) peacutenzuumlgyi tervvel szoros kapcsolatban a KAP 2020 utaacuteni fő iraacutenyait (Laacutesd BaksandashVaacutesaacutery 2018)

282 A koumlzvetlen kifizeteacutesek rendszereacutenek aacutetalakiacutetaacutesa

A koumlzvetlen kifizeteacutesek koraacutebbi rendszere muacuteltbeli referencia-időszakok alapjaacuten hataacuterozta meg az egyes tagaacutellamoknak ndash eacutes a tagaacutellamokon beluumll az egyes mezőgazdasaacutegi termelők-nek ndash jaacuteroacute taacutemogataacutesokat Az uacutej szakasz fő jellemzője aacutetteacutereacutes a szeacutetvaacutelasztott taacutemogataacutesokroacutel a multifunkcionaacutelis taacutemogataacutesi rendszerre Az aacuteltalaacutenos joumlvedelemtaacutemogataacutes kikuumlszoumlboumll-ve a baacuteziseacuteveket aacutetadja helyeacutet az eszkoumlzoumlk egyedi ceacutelkitűzeacuteseken nyugvoacute bdquoceacutelzottsaacutegnakrdquo (bdquotargetingrdquo) A mezőgazdasaacutegi uumlzemeknek folyoacutesiacutetott egyseacuteges taacutemogataacutesi oumlsszegeket szintekre vagy reacutetegekre eacutepuumllő 7 oumlsszetevőből aacutelloacute kifizeteacutesi rendszer vaacuteltja fel 1 bdquoalapki-fizeteacutesrdquo 2 bdquozoumlldrdquo kifizeteacutes a koumlrnyezetkiacutemeacutelő koumlzjavak javaacutera (oumlkoloacutegiai oumlsszetevő) 3 a fiatal

32 A toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keretről szoacuteloacute megaacutellapodaacutesra 2013 szeptember 24-eacuten keruumllt sor Annak kereteacuteben toumlbb tekintetben moacutedosiacutetottaacutek az eredeti juacuteniusi megaacutellapodaacutest

mezőgazdasaacutegi termelőknek nyuacutejtott kiegeacutesziacutető kifizeteacutes 4 aacutetcsoportosiacutetaacutessal nyuacutejthatoacute taacutemogataacutes amellyel megerősiacutethető a gazdasaacutegok első hektaacuterjaira vonatkozoacute taacutemogataacutes 5 kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacuteguacute teruumlleteken 6 terme-leacutestől fuumlggő taacutemogataacutesok 7 veacuteguumll egyszerűsiacutetett rendszer a mezőgazdasaacutegi kistermelők szaacutemaacutera Az uacutej hektaacuteronkeacutenti taacutemogataacutesok kizaacuteroacutelag az bdquoaktiacutev mezőgazdasaacutegi termelőkrdquo szaacutemaacutera eacuterhetők el Tovaacutebbaacute az egyes tagaacutellamok rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute koumlzvetlen kifizeteacutesi keretek fokozatos kiigaziacutetaacutesaacutet 2019 veacutegeacuteig hektaacuteronkeacutent euroacuteban kifejezett minimumoumlsszeg eleacutereacuteseacutet iacutertaacutek elő (Ez az uacutegynevezett bdquokuumllső konvergenciardquo folyamata)

A 2015-től eacuteletbe leacutepett vaacuteltozaacutesok a kifizeteacutesek egyeacutertelmű eacutes teacutenyleges koumlzeliacuteteacute-seacutet (konvergenciaacutejaacutet) eredmeacutenyezteacutek a tagaacutellamok koumlzoumltt eacutes az egyes tagaacutellamokon beluumll egyaraacutent A bdquokizoumlldiacuteteacutesi taacutemogataacutesrdquo (greening) bevezeteacutese koumlvetkezteacuteben a tagaacutellamok a rendelkezeacutesuumlkre aacutelloacute keret 30-aacutet bizonyos fenntarthatoacute gazdaacutelkodaacutesi moacutedok taacutemogataacute-saacutera fordiacutetjaacutek Azaz a taacutemogataacutes jelentős haacutenyadaacutet koumlrnyezeti koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesa alapjaacuten nyuacutejtjaacutek A kifizeteacutesek folyoacutesiacutetaacutesaacutenak felteacutetelekeacutent a kedvezmeacutenyezett mezőgazdasaacutegi termelőknek a joumlvőben is minden esetben be kell tartaniuk bizonyos koumlrnyezetveacutedelmi eacutes egyeacuteb szabaacutelyokat (koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes) (A 2015-től műkoumldő szabaacutelyozaacutes seacutemaacutejaacutet a 25 aacutebra foglalja oumlssze)

A taacutemogataacutesok progressziacutev csoumlkkenteacuteseeacutes maximalizaacutelaacutesa

Koumllc

soumlnouml

teacutes

bull R

aacutelaacutes

ndash eacute

aacutelto

zaacutes

Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes

A termeacuteszeti korlaacutetokra vonatkozoacute taacutemogataacutes

bull Szaacutemos aacutegazatrabull

keretoumlsszeg 5 vagy 10-aacuteig (tagaacutellam doumlnteacutese)

bull A termeacuteszeti korlaacutetokkal rendelkező teruumlletek szaacutemaacutera

bull oumlsszeg 5-aacuteig

Fiatal gazdaacutelkodoacutekra vonatkozoacute taacutemogataacutesi rendszerbull

keretoumlsszeg 2-aacuteigbull lt 40 eacutev

bull 5 eacuteven keresztuumllbull Teveacutekenyseacuteg megkezdeacuteseacutehez

koumltoumltt

bull Noumlveacutenytermeszteacutes

bull Aacutellandoacute legelőbull Oumlkoloacutegiai ceacutelteruumllet

bull oumlsszeg 30-a

Alaptaacutemogataacutesi rendszerbull Nemzeti vagy regionaacutelis

aacutetalaacuteny taacutemogathatoacute hektaacuteronkeacutent

bull Tagaacutellamok aacuteltal vaacutelaszthatoacute reacutegioacutek eacutes kriteacuteriumok

bull Uacutej jogosultsaacutegok 2014-benbull Mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg

bull Aktiacutev termelő meghataacuterozaacutesa

Kistermelők taacutemogataacutesi rendszere

bull A keacuterelmek eacutes az ellenőrzeacutesek egyszerűsiacuteteacutese

bull Az aacutetalaacutenyoumlsszegű

felteacutetelek mellett a tagaacutellam hataacuterozza meg

bull Beleacutepeacutes 2014-benbull

keretoumlsszeg 10-aacuteig

25 aacutebraA koumlzvetlen taacutemogataacutesok rendszere

Forraacutes BaksandashVaacutesaacutery 2014

283 A szabaacutelyozaacutes alapelemei

Alaptaacutemogataacutes (Basic Payment Scheme ndash BPS)33 A tagaacutellamok a koumlzvetlen kifizeteacutesek ceacuteljaacutera rendelkezeacutesuumlkre aacutelloacute keret legfeljebb 70-aacutet hasznaacutelhattaacutek fel az uacutej alaptaacutemogataacutesi rendszer kereteacuteben Az eacuterintett oumlsszegből le kellett vonni a kiegeacutesziacutető taacutemogataacutesokra (a fia-tal mezőgazdasaacutegi termelők kiegeacutesziacutető taacutemogataacutesaacutera eacutes egyeacuteb vaacutelaszthatoacute ceacutelokra peacuteldaacuteul a kedvezőtlen helyzetű teacuterseacutegek kiegeacutesziacutető taacutemogataacutesaacutera eacutes az aacutetcsoportosiacutetaacutessal nyuacutejthatoacute taacutemogataacutesra) előiraacutenyzott valamint a termeleacuteshez koumltoumltt (kapcsolt) taacutemogataacutes kereteacuteben kifizetett oumlsszegeket Az EU tizenkeacutet eacuterintett (2004-ben illetve 2007-ben csatlakozott) tagaacutellama eseteacuteben az egyszerűbb aacutetalaacutenyoumlsszegeken alapuloacute egyszerűsiacutetett teruumlletalapuacute taacutemogataacutesi rendszer (Simplified Area Payment Scheme SAPS) alkalmazaacutesi időszakaacutenak veacutege 2020-ig meghosszabbodott

Kuumllső konvergencia A koumlzvetlen kifizeteacutesek ceacuteljaacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute tagaacutellami kere-teket az egy hektaacuterra jutoacute oumlsszeg koumlzeliacuteteacutese eacuterdekeacuteben fokozatosan kiigaziacutetottaacutek34 Az aacutetla-gosnaacutel magasabb oumlsszegű taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő tagaacutellamok szaacutemaacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute oumlsszegeket pedig ennek megfelelően meacuterseacutekelteacutek

Belső konvergencia Azoknak a tagaacutellamoknak amelyekben muacuteltbeli referencia-idő-szakok alapjaacuten toumlrteacutenik a taacutemogataacutesok felosztaacutesa koumlzeliacuteteniuumlk kellett az egyseacutegesebb hek-taacuteronkeacutenti alaptaacutemogataacutesi szintek feleacute

A tagaacutellamok a 2015-től műkoumldő rendszerben bizonyos szaacutemuacute hektaacuterra aacutetcsoportosiacute-taacutessal nyuacutejthatoacute taacutemogataacutest alkalmazhattak (Redisztribuacutecioacute lehetőseacutege) A nemzeti keret legfeljebb 30-aacutet uacutejraoszthattaacutek a mezőgazdasaacutegi termelők koumlzoumltt az első 30 hektaacuter utaacuten fizetett taacutemogataacutes formaacutejaacuteban (Vagy az adott tagaacutellamban talaacutelhatoacute mezőgazdasaacutegi uumlze-mek aacutetlagos meacutereteacutenek megfelelő hektaacuterszaacutem utaacuten ha ez utoacutebbi meghaladja a 30 hektaacutert) Ez jelentős uacutejraelosztaacutesi hataacutest eredmeacutenyezhetett

A nagy mezőgazdasaacutegi uumlzemeknek nyuacutejtott taacutemogataacutes csoumlkkenteacutese Megaacutellapodtak az egyes mezőgazdasaacutegi uumlzemeknek nyuacutejtott eacutevi 150 ezer euroacutet meghaladoacute oumlsszegű taacutemo-gataacutesok koumltelező csoumlkkenteacuteseacuteről (bdquofokozatos csoumlkkenteacutesrdquo) A gyakorlatban az egyes mező-gazdasaacutegi uumlzemeknek alaptaacutemogataacutes formaacutejaacuteban nyuacutejtott taacutemogataacutes oumlsszege a 150 ezer euroacutet meghaladoacute oumlsszegek eseteacuteben legalaacutebb 5-kal csoumlkkent35 A foglalkoztataacutes figyelembeveacute-tele eacuterdekeacuteben a szaacutemiacutetaacutes elveacutegzeacutese előtt le lehetett vonni a beacuterkoumlltseacutegeket A tagaacutellamok az egyes mezőgazdasaacutegi termelőknek juttathatoacute oumlsszeget ndash a beacuterkoumlltseacutegeket is figyelembe veacuteve ndash 300 ezer euroacuteban maximalizaacutelhattaacutek

Fiatal mezőgazdasaacutegi termelők taacutemogataacutesa A generaacutecioacutes meguacutejulaacutes oumlsztoumlnzeacutese eacuterdekeacute-ben a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget megkezdő fiatal (40 eacutevesneacutel nem idősebb) mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera nyuacutejtott alaptaacutemogataacuteshoz a teveacutekenyseacuteg megkezdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute legfeljebb 5 eacutevig igeacutenybe vehető kiegeacutesziacutető taacutemogataacutes jaacuterult E taacutemogataacutes ndash amelynek fi-nansziacuterozaacutesaacutera a nemzeti keret legfeljebb 2-a volt fordiacutethatoacute ndash a rendszer minden tagaacutellam

33 Az SPS BPS-seacute alakult aacutet Az SAPS 2020-ig tovaacutebbra is fennmaradhat34 Azoknak a tagaacutellamoknak az eseteacuteben ahol a kifizeteacutes (euroacuteha-ban kifejezett) aacutetlagos oumlsszege a bemutatott

vaacuteltoztataacutesok előtt az unioacutes aacutetlag 90-a alatt volt A nemzeti kerethez tartozoacute oumlsszeg fokozatosan emelkedik (Az adott tagaacutellamra vonatkozoacute jelenlegi meacuterteacutek eacutes az unioacutes aacutetlag 90-a koumlzoumltti kuumlloumlnboumlzet 13-aacuteval)

35 Az e mechanizmussal bdquomegtakariacutetottrdquo oumlsszegek az eacuterintett tagaacutellambanreacutegioacuteban maradtak Aacutetkeruumlltek a meg-felelő videacutekfejleszteacutesi keretbe eacutes taacutersfinansziacuterozaacutesi koumlvetelmeacutenyek neacutelkuumll voltak felhasznaacutelhatoacutek

szaacutemaacutera koumltelező eleme volt Kiegeacutesziacutetette a videacutekfejleszteacutesi programok kereteacuteben a fiatal mezőgazdasaacutegi termelők segiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute egyeacuteb inteacutezkedeacuteseket

Mezőgazdasaacutegi kistermelői taacutemogataacutesi rendszer A tagaacutellamok aacuteltal opcionaacutelisan alkal-mazott rendszer kereteacuteben a taacutemogataacutest igeacutenylő baacutermely mezőgazdasaacutegi termelő doumlnthetett uacutegy hogy csatlakozik a mezőgazdasaacutegi kistermelői rendszerhez eacutes igeacutenybe veszi a tagaacutellam aacuteltal az uumlzemmeacuterettől fuumlggetlenuumll aacuteltalaacuteban 500 euroacute eacutes 1250 euroacute koumlzoumltti oumlsszegben meg-hataacuterozott eacuteves taacutemogataacutest A tagaacutellamok kuumlloumlnboumlző moacutedszerek koumlzuumll vaacutelaszthattak hogyan szaacutemiacutetjaacutek ki az eacuteves kifizeteacutes oumlsszegeacutet Ez az eacuterintett mezőgazdasaacutegi termelők eacutes a nemzeti hatoacutesaacutegok szaacutemaacutera rendkiacutevuumlli meacuterteacutekű egyszerűsiacuteteacutest jelentett A rendszerhez csatlakozoacutek a koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutessel kapcsolatos ellenőrzeacutesek eacutes szankcioacutek tovaacutebbaacute a bdquokizoumlldiacuteteacutesrdquo koumlvetelmeacutenye aloacutel mentesuumlltek (Az előzetes hataacutesvizsgaacutelatok szerint a KAP-taacutemogataacutest igeacutenylő mezőgazdasaacutegi termelők koumlruumllbeluumll egyharmada legfeljebb 3 hektaacuter teruumlleten gaz-daacutelkodott E teruumlletek az EU27 oumlsszes mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek mindoumlssze 3-aacutet tetteacutek ki) A mezőgazdasaacutegi kistermelői rendszer teljes koumlltseacutege nem haladhatja meg a nemzeti keret 10-aacutet36

Termeleacuteshez koumltoumltt (bdquooumlsszekapcsoltrdquo) taacutemogataacutes lehetőseacutege Azokban az aacutegazatokban vagy reacutegioacutekban ahol bizonyos ndash gazdasaacutegi eacutesvagy taacutersadalmi eacutesvagy koumlrnyezeti okokboacutel fontos ndash gazdaacutelkodaacutesi tiacutepusok illetve aacutegazatok neheacutezseacutegekkel kuumlzdoumlttek a termeleacutesi szintek fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellamok korlaacutetozott oumlsszegben uacutegynevezett termeleacuteshez koumltoumltt azaz valamely konkreacutet termeacutekhez kapcsoloacutedoacute taacutemogataacutest nyuacutejthattak Az erre fordiacutetott oumlsszeg a nemzeti keret legfeljebb 8-aacutet tehette ki

Haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal rendelkező teruumlletek kedvezőtlen helyzetű teacuter-seacutegek A tagaacutellamok (vagy reacutegioacutek) a nemzeti keret legfeljebb 5-aacutenak erejeacuteig kiegeacutesziacutető taacutemogataacutest nyuacutejthattak (a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyok szerint) haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal rendelkező teruumlletek javaacutera (E lehetőseacuteg kihasznaacutelaacutesa a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal rendelkező teruumlletek kedvezőtlen helyzetű teacuterseacutegek szaacutemaacutera nyuacutejthatoacute videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokat nem eacuterintette)

bdquoZoumlldiacuteteacutesrdquo (greening) Az eacuteghajlat eacutes a koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel kedvező meghataacuterozott mezőgazdasaacutegi gyakorlatot folytatoacute uumlzemek az alaptaacutemogataacutesi rendszer kereteacuteben nyuacutejtott kifizeteacuteseken feluumll tovaacutebbi taacutemogataacutesra vaacuteltak jogosulttaacute az alaptaacutemogataacutes igeacutenyleacutese ceacutel-jaacuteboacutel bejelentett hektaacuterok utaacuten A tagaacutellamok nemzeti keretuumlk 30-aacutet koumltelezően ennek finansziacuterozaacutesaacutera fordiacutetottaacutek A kizoumlldiacuteteacutesi koumlvetelmeacutenyek be nem tartaacutesa csoumlkkenteacuteseket eacutes szankcioacutekat vont maga utaacuten Azok oumlsszege bizonyos esetekben a kizoumlldiacuteteacutesi taacutemogataacutes oumlsszegeacutet meghaladhatta37 Kizoumlldiacuteteacutesi taacutemogataacutes kizaacuteroacutelag olyan teruumlletek szaacutemaacutera volt nyuacutejthatoacute amelyek utaacuten alaptaacutemogataacutes vagy egyseacuteges teruumlletalapuacute taacutemogataacutes igeacutenyelhető illetve a kizoumlldiacuteteacutesi koumltelezettseacutegek teljesuumllnek38

36 Kiveacuteve ha a tagaacutellam uacutegy doumlntoumltt hogy olyan meacuterteacutekű taacutemogataacutest biztosiacutet a kistermelőknek amelyet a rend-szeren kiacutevuumll is megkaptak volna

37 A kizoumlldiacuteteacutessel kapcsolatos szankcioacute meacuterteacuteke az 1 eacutes a 2 eacutevben legfeljebb 0 a harmadik eacutevben legfeljebb 20 a negyedik eacutevtől kezdve pedig legfeljebb 25 lehetett

38 Az oumlkoloacutegiai termeleacutesi rendszer kereteacuteben művelt teruumlletek baacuterminemű tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny előiacuteraacutesa neacutelkuumll olyan teruumlleteknek voltak tekintendők amelyek megfelelnek a kizoumlldiacuteteacutesi taacutemogataacutes igeacutenybeveacuteteleacutere vonat-kozoacute felteacuteteleknek

A szabaacutelyozaacutes a koumlvetkező haacuterom alapvető gyakorlatroacutel rendelkezettbull az aacutellandoacute legelők fenntartaacutesabull a noumlveacutenytermeszteacutes diverzifikaacutelaacutesa (a mezőgazdasaacutegi termelőnek legalaacutebb 2 ter-

meacutenyt kellett termesztenie ha az aacuteltala művelt teruumllet meghaladta a 10 hektaacutert eacutes legalaacutebb 3 termeacutenyt ha a teruumllet meghaladta a 30 hektaacutert A fő termeacuteny a meg-művelt teruumllet legfeljebb 75-aacutet a keacutet fő termeacuteny pedig a megművelt teruumllet leg-feljebb 95-aacutet foglalhatta el)

bull bdquooumlkoloacutegiai jelentőseacutegű teruumlletrdquo biztosiacutetaacutesa volt előiacuterva a mezőgazdasaacutegi uumlzemhez tartozoacute szaacutentoacutefoumlldek legalaacutebb 5-aacuten a 15 hektaacuternaacutel nagyobb szaacutentoacutefoumlldteruumllettel rendelkező mezőgazdasaacutegi uumlzemek toumlbbseacutegeacutenek eseteacuteben39

A kizoumlldiacuteteacutesi gyakorlatokkal egyeneacuterteacutekű teveacutekenyseacutegek A bdquokizoumlldiacuteteacutesi egyeneacuterteacutekűseacutegirdquo rendszer kereteacuteben a maacuter bevezetett koumlrnyezeti szempontboacutel előnyoumls gyakorlatok alkalma-zaacutesa fenti alapkoumlvetelmeacutenyek teljesiacuteteacuteseacutenek minősuumllt Peacuteldaacuteul az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi rendszerek egyeneacuterteacutekűnek minősuumllő gyakorlatokat is magukban foglalhattak40

A peacutenzeszkoumlzoumlk pilleacuterek koumlzoumltti aacutetcsoportosiacutetaacutesa A tagaacutellamok a koumlzvetlen kifi-zeteacutesekhez (1 pilleacuter) tartozoacute nemzeti keret legfeljebb 15-aacutet a nemzeti videacutekfejleszteacutesi keretbe aacutetcsoportosiacutethattaacutek Ezekre az oumlsszegekre nem vonatkozott a taacutersfinansziacuterozaacutesi koumlvetelmeacuteny A tagaacutellamok a nemzeti videacutekfejleszteacutesi keret legfeljebb 15-aacutet a koumlzvetlen kifizeteacutesek kereteacutebe csoportosiacutethattaacutek aacutet Ez az araacuteny ugyanakkor a koumlzvetlen kifizeteacutesek unioacutes teruumlleti aacutetlaga 90-aacutenaacutel alacsonyabb taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő tagaacutellamok eseteacuteben akaacuter a 25-ot is eleacuterhette

bdquoAktiacutev mezőgazdasaacutegi termelőkrdquo A reform szigoriacutetotta az aktiacutev mezőgazdasaacutegi terme-lőkre vonatkozoacute szabaacutelyt Koraacutebban korlaacutetozott szaacutemban olyan vaacutellalkozaacutesok is igeacutenyelhettek koumlzvetlen kifizeteacuteseket amelyek fő uumlzleti teveacutekenyseacutege nem mezőgazdasaacutegi jellegű volt

284 Egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezet Piaci inteacutezkedeacutesek

Mint laacutethattuk a koumlzoumls piaci szervezetek 2007-ben egyseacuteges (egyetlen) koumlzoumls piaci szer-vezetteacute alakultak aacutet Az egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezet szabaacutelyai kuumlloumlnoumlsen oumlsszetettek41

A szabaacutelyozaacutes jelenleg a belső piac teruumlleteacutere (piaci intervencioacute termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutesi in-teacutezkedeacutesek a forgalmazaacutesra eacutes a termelői szervezetekre vonatkozoacute szabaacutelyok) eacutes a harmadik orszaacutegokkal folytatott kereskedelemre (behozatali eacutes kiviteli tanuacutesiacutetvaacutenyok behozatali vaacute-mok vaacutemtarifaacutek adminisztraacutecioacuteja export-visszateacuteriacuteteacutesek stb) vonatkozik A vaacutellalkozaacutesokra eacutes az aacutellami taacutemogataacutesokra vonatkozoacute versenyszabaacutelyokat is magaacuteban foglalja A rendkiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek tekinteteacuteben egyfelől aacuteltalaacutenos rendelkezeacuteseket tartalmaz (aacuteringadozaacutesok vagy maacutes esemeacutenyek miatt bekoumlvetkező piaci zavarok megelőzeacutese az aacutellatbetegseacutegekkel eacutes a fo-

39 Ilyen teruumlletnek szaacutemiacutetottak a taacuteblaszegeacutelyek soumlveacutennyel faacuteval boriacutetott teruumlletek parlag taacutejkeacutepi jellemzők biotoacutepok veacutedelmi saacutevok erdősiacutetett teruumlletek

40 A szoacuteban forgoacute inteacutezkedeacutesek (eacutes aacuteltalaacuteban az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi rendszerek) bdquokettős finansziacuterozaacutesaacutenakrdquo elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben a videacutekfejleszteacutesi programokon keresztuumll teljesiacutetett kifizeteacuteseknek is figyelembe kellett venniuumlk az alapvető kizoumlldiacuteteacutesi előiacuteraacutesokat

41 Az alaprendelet 232 cikkeacutet a felhatalmazaacuteson alapuloacute jogi aktusokboacutel eacutes a veacutegrehajtaacutesi aktusokboacutel szaacutermazoacute nagyszaacutemuacute szabaacutely egeacutesziacuteti ki

gyasztoacutek koumlzegeacuteszseacuteget az aacutellatok vagy noumlveacutenyek egeacuteszseacutegeacutet fenyegető kockaacutezatok miatti bizalomveszteacuteseacutevel kapcsolatos piactaacutemogatoacute inteacutezkedeacutesek a piacon bekoumlvetkező suacutelyos egyensuacutelyhiaacuteny időszakaacuteban az oumlsszehangolt felleacutepeacutesekkel kapcsolatos inteacutezkedeacutesek stb) Maacutesfelől uacutej a mezőgazdasaacutegi aacutegazatban jelentkező esetleges vaacutelsaacutegok kezeleacuteseacutet előmozdiacutetoacute tartaleacutekalapot foglal magaacuteban

E tartaleacutekalap olyan uacutej eszkoumlz amelyből taacutemogathatjaacutek az aacutegazatot a termeleacutest vagy a forgalmazaacutest eacuterintő vaacutelsaacutegok idejeacuten A tartaleacutekalapot minden eacutevben a peacutenzuumlgyi fegyel-mi mechanizmus (13062013EU rendelet) kereteacuteben a koumlzvetlen kifizeteacutesek csoumlkkenteacutese reacuteveacuten fennmaradoacute peacutenzekből finansziacuterozzaacutek Amennyiben a tartaleacutekalap igeacutenybeveacuteteleacutere nem keruumll sor azt minden eacutevben elkuumlloumlniacutetik a termelők javaacutera A 2014ndash2020 koumlzoumltti idő-szakra a tartaleacutekalap heacutet eacuteves szinten egyenkeacutent 400 millioacute euroacutes reacuteszre oszlik (Oumlsszesen 2 800 millioacute euroacutet tesz ki) A tartaleacutekalap a piaci zavarok elhaacuteriacutetaacutesa eacuterdekeacuteben hozott rend-kiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek finansziacuterozaacutesaacutera hasznaacutelhatoacute fel

A gyors eacutes hateacutekony vaacutelaszinteacutezkedeacutesek eacuterdekeacuteben feluumllvizsgaacuteltaacutek az aacutellami interven-cioacute eacutes a magaacutenraktaacuterozaacutesi taacutemogataacutes rendszereacutet A vaj eacutes a sovaacuteny tejpor eseteacuteben egy hoacutenappal meghosszabbiacutetottaacutek az intervencioacutes időszakot a tej eacutes a sovaacuteny tejpor eseteacuteben bizonyos maximaacutelis eacuterteacutekek foumlloumltt automatikus eacuterteacutekesiacuteteacutesről rendelkeznek a vaj eseteacuteben 50 ezer tonnaacutera emelteacutek a roumlgziacutetett aacuteron toumlrteacutenő felvaacutesaacuterlaacutes maximaacutelis mennyiseacutegeacutet egyes oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel (OEM) vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel (OFJ) ellaacutetott sajtok magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutesra jogosultak

A kiacutenaacutelatszabaacutelyozoacute inteacutezkedeacutesek koumlzoumltt a cukorkvoacutetarendszer 2017 szeptember 30-aacuten megszűnt A 2016 eacutes 2030 koumlzoumltti időszakra uacutej engedeacutelyezeacutesi rendszert vezettek be az uacutej szőlő-uumlltetveacutenyekre vonatkozoacutean (A szőlőtelepiacuteteacutesek engedeacutelyezeacutese eacutevi akaacuter maximum 1-kal nőhet)

2015 maacuterciusaacutetoacutel a kvoacutetarendszer megszűnt a tejaacutegazatban A bdquotejre vonatkozoacute mini jogszabaacutelycsomagrdquo42 rendelkezeacuteseit amelyek a szerződeacuteses viszonyokat szabaacutelyozzaacutek a tej eacutes a tejtermeacutekek aacutegazataacuteban beeacutepiacutetetteacutek az uacutej rendeletbe E rendelkezeacutesek ceacutelja a tejterme-lők ellaacutetaacutesi laacutencban elfoglalt taacutergyalaacutesi poziacutecioacutejaacutenak erősiacuteteacutese E rendszerben a tagaacutellamok a mezőgazdasaacutegi termelőket eacutes a tejfeldolgozoacutekat iacuteraacutesbeli szerződeacutesek alkalmazaacutesaacutera kouml-telezhetik A mezőgazdasaacutegi termelők a rendelkezeacutesek alapjaacuten kollektiacuteven is megkoumlthetik a szerződeacuteseket a termelői szervezetek reacuteveacuten Termelői szervezetek szabaacutelyozhatjaacutek az OEM vagy OFJ aacuteltal veacutedett sajtok kiacutenaacutelataacutet is

A gyuumlmoumllcsoumlk eacutes a tej iskolai fogyasztaacutesaacutet elősegiacutető programokat meghosszabbiacutetottaacutek Az iskolai gyuumlmoumllcsfogyasztaacutest taacutemogatoacute program szaacutemaacutera elkuumlloumlniacutetett eacuteves koumlltseacutegveteacutest 90 millioacute euroacuteroacutel 150 millioacute euroacutera noumlvelteacutek

A mezőgazdasaacutegi termelők alkuerejeacutenek erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a termelői szervezetekre a termelői szervezetek toumlmoumlruumlleacuteseire eacutes a szakmakoumlzi szervezetekre vonatkozoacute rendelkezeacute-seket valamennyi reacuteszpiacra (agraacuteraacutegazatra) kiterjesztetteacutek E szervezetek finansziacuterozaacutesa a videacutekfejleszteacutes kereteacutebe tartozik Az oliacutevaolaj a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenyek eacutes a marhahuacutes aacutegazatban teveacutekenykedő termelői szervezetek tagjaik neveacuteben bizonyos felteacutetelek mellett reacuteszt vehetnek a kollektiacutev taacutergyalaacutesokon Meghataacuterozott esetekben az elismert termelői szervezetek azok egyesuumlletei eacutes az elismert aacutegazatkoumlzi szervezetek szaacutemaacutera az Euroacutepai Bizottsaacuteg engedeacutelyezheti hogy a piac stabilizaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben aacutetmeneti inteacutezkedeacuteseket (peacuteldaacuteul forgalomboacutel toumlrteacutenő kivonaacutes vagy magaacutenraktaacuterozaacutes) hozzanak

42 Laacutesd 2612012EU rendelet

285 A KAP-kiadaacutesok alakulaacutesa a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesben

A 2014ndash2020 koumlzoumltti toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keret A termeacuteszeti erőforraacutesok megőrzeacutese eacutes kezeleacutese fejezete (amelybe a KAP is tartozik) előiraacutenyzataacutet 2011 eacutevi aacuterakon 37317 milliaacuterd euroacuteban hataacuteroztaacutek meg Ez az oumlsszeg az EU28 teljes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesi előiraacutenyzataacutenak 389-a (Laacutesd 12 taacuteblaacutezat) Az első pilleacuter (azaz a mezőgazdasaacutegi piacok szabaacutelyozaacutesa eacutes a koumlzvetlen kifizeteacutesek) az oumlsszes tervezett koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes 289-aacutet teszi ki A videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek araacutenya pedig 8843 A 2020 eacutevre tervezett mezőgazdasaacutegi-videacutekfejleszteacutesi koumlltseacutegveteacutes 49 milliaacuterd euroacute azaz a teljes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes 349-a A koumlzeacuteptaacutevuacute idő-szak kezdeteacuten (2014-ben) ez az araacuteny 405 volt (Laacutesd 24 taacuteblaacutezat)

24 taacuteblaacutezatA Koumlzoumls Agraacuterpolitika finansziacuterozaacutesa

A KAP 2014ndash2020 KOumlZOumlTTI KOumlLTSEacuteGVETEacuteSE (EU28) 2014ndash2020 koumlzoumltt oumlsszesen (milliaacuterd euroacute folyoacute aacuterakon)

PIACSZERVEZEacuteSI INTEacuteZKEDEacuteSEK (KPSZ)a) Ciacutemzett beveacutetelekb) Vaacutelsaacutegtartaleacutek

A) KPSZ OumlSSZESEN [a)+b)]

19002(4704)+315517453 43

KOumlZVETLEN KIFIZETEacuteSEKc) A 2 pilleacuterbe toumlrteacutenő aacutetcsoportosiacutetaacutesokd) A koumlzvetlen kifizeteacutesekbe toumlrteacutenő aacutetcsoportosiacutetaacutesoke) AZ AacuteTCSOPORTOSIacuteTAacuteSOK NETTOacute EGYENLEGE [c)+d)]f) Vaacutelsaacutegtartaleacutek

B) KOumlZVETLEN KIFIZETEacuteSEK OumlSSZESEN [e)+f)]

298438(7369)

+ 3359(4010)(3155)

291273 7131 PILLEacuteR OumlSSZESEN [A+B] 308726 756VIDEacuteKFEJLESZTEacuteSI INTEacuteZKEDEacuteSEK

g) A 2 pilleacuterbe toumlrteacutenő aacutetcsoportosiacutetaacutesok nettoacute egyenlegeC) PILLEacuteR OumlSSZESEN (VIDEacuteKFEJLESZTEacuteS)

95577+ 401099587 244

2014ndash2020 KOumlZOumlTTI KAP OumlSSZESEN [A+B+C] 408313 100

Forraacutes Euroacutepai Parlament 2020

Az Euroacutepai Unioacute koumlltseacutegveteacuteseacuteben a mezőgazdasaacutegi kiadaacutesok araacutenya eacutevek oacuteta folyamatosan csoumlkken Az 1980-as eacutevek elejeacuten a KAP kiadaacutesai az unioacutes koumlltseacutegveteacutes 66-aacutet tetteacutek ki A 2014ndash2020 koumlzoumltti időszakban ugyanez az araacuteny maacuter csak 378 1992 ndash a KAP-reform kezdete ndash oacuteta a mezőgazdasaacutegi kiadaacutesok reaacuteleacuterteacuteke nem vaacuteltozott44 A KAP koumlltseacutegveteacutesi koumlltseacutege az EU bruttoacute hazai termeacutekeacutehez (GDP) viszonyiacutetva az 1990 eacutevi 054-roacutel 2020-ra 034-ra csoumlkkent

43 A mezőgazdasaacutegra vonatkozoacute toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keret 2015-ben moacutedosult mivel a tagaacutellamok a KAP keacutet pil-leacutere koumlzoumltti aacutetcsoportosiacutetaacutesok mellett doumlntoumlttek A 24 taacuteblaacutezat a koumlzoumls piaci szervezet a koumlzvetlen kifizeteacutesek eacutes a KAP kereteacuteben zajloacute videacutekfejleszteacutes veacutegleges peacutenzuumlgyi előiraacutenyzatait foglalja oumlssze

44 Kiveacuteve 1996-ban eacutes 1997-ben a kergemarhakoacuter-vaacutelsaacuteg eacutes haacuterom uacutej tagaacutellam csatlakozaacutesa koumlvetkezteacuteben

A kiadaacutesok megoszlaacutesa kategoacuteriaacutenkeacutent eacutes aacutegazatonkeacutent az alaacutebbiak szerint alakult Az első pilleacuter kiadaacutesainak (a 2018-as eacutevre vonatkozoacutean koumlzzeacutetett utolsoacute peacutenzuumlgyi beszaacutemoloacute szerint 443 milliaacuterd euroacute) 935-aacutet a mezőgazdasaacutegi termelőknek juttatott koumlzvetlen taacute-mogataacutesok (415 milliaacuterd euroacute) tetteacutek ki A koumlzvetlen taacutemogataacutesok 1992 oacuteta tartoacute jelentős noumlvekedeacuteseacutevel paacuterhuzamosan az EMGA toumlbbi kiadaacutesa leacutenyegesen meacuterseacuteklődoumltt Az export-taacutemogataacutesok 2018-ban megszűntek Az egyeacuteb piaci intervencioacutek (taacuterolaacutes promoacutecioacutes eacutes taacutejeacute-koztataacutesi teveacutekenyseacutegek iskolatej- eacutes -gyuumlmoumllcs programok) pedig maacuter csak 27 milliaacuterdot tesznek ki (A koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes 61-aacutet Laacutesd 25 taacuteblaacutezat)

25 taacuteblaacutezatA mezőgazdasaacutegi piacokon veacutegrehajtott intervencioacutekkal kapcsolatos EMGA-kiadaacutesok megoszlaacutesa

(millioacute euroacute)

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018Taacuterolaacutes 936 ndash1946 174 251 51 184 524 276 1823Export-vissza-teacuteriacuteteacutes 3851 1794 1467 624 45 03 06 0 01

Egyeacuteb piaci inteacutezkedeacutes 3 4548 3 4283 3 3445 3 2172 2 5796 2 6980 3 1852 3 061 2 5271

Oumlsszesen 3 9335 3 4131 3 5086 3 3047 2 5892 2 7167 3 2382 3 0886 2 7094

Forraacutes a Bizottsaacuteg peacutenzuumlgyi jelenteacutesei az Euroacutepai Parlamentnek eacutes a Tanaacutecsnak

Leacutenyeges a tagaacutellamok illetve a mezőgazdasaacutegi uumlzemek tiacutepusa szerinti megoszlaacutes (Laacutesd 26 taacuteblaacutezat) A 2018 eacutevi peacutenzuumlgyi eacutevben Franciaorszaacuteg volt a KAP első szaacutemuacute kedvez-meacutenyezettje (175) majd Spanyolorszaacuteg (114) Neacutemetorszaacuteg (108) eacutes Olaszorszaacuteg (94) koumlvetkezett Az EMVA teacutenyleges kifizeteacutesei tekinteteacuteben ugyanakkor az első helyen aacutelloacute keacutet kedvezmeacutenyezett Franciaorszaacuteg eacutes Romaacutenia (141 eacutes 94) volt majd Neacutemet-orszaacuteg (91) eacutes Olaszorszaacuteg (86) koumlvetkezett Kiemeleacutest igeacutenyel az EMGA-ban az uacutej tagaacutellamok (EU13) reacuteszesedeacutese viszonylag csekeacutely (2018-ban 225) Ugyanakkor ezek az orszaacutegok ndash minthogy mezőgazdasaacutegi struktuacuteraacutejuk modernizaacutecioacuteja eacutes videacutekfejleszteacutese prioritaacutest eacutelvez ndash az EMVA-boacutel jelentős araacutenyban reacuteszesuumllnek (323)

A 26 taacuteblaacutezat 2 oszlopa a KAP koumlzvetlen taacutemogataacutesainak egyenlőtlen eloszlaacutesaacutet mu-tatja a mezőgazdasaacutegi uumlzemekre vetiacutetve 2018-ban az EU28 KAP-taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő kedvezmeacutenyezettjei 752-a kevesebb mint 5 ezer euroacutet kapott eacutevente (Annak oumlsszege az EMGA aacuteltal kifizetett koumlzvetlen taacutemogataacutesok 157-aacutet tette ki) Ugyanakkor a mező-gazdasaacutegi uumlzemek igen kis csoportja (a 637 millioacuteboacutel 123 578 azaz 19) toumlbb mint 50 ezer euroacutet kap ami oumlsszesen 128 milliaacuterd euroacutet tesz ki (A 2015-ben oumlsszesen kifizetett koumlzvet-len taacutemogataacutesok 308-aacutet) A KAP-boacutel jelentős araacutenyban reacuteszesedő nagy mezőgazdasaacutegi uumlzemek (vagy taacutersasaacutegok) kuumlloumlnoumlsen a Cseh Koumlztaacutersasaacuteg Daacutenia az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Franciaorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia eseteacuteben jellemzők Ez a helyzet a taacutemogataacutes ceacutelszerűseacutegeacutenek eacutes legitimitaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutet vetheti fel45

45 Egyidejűleg peacuteldaacuteul az adoacutezaacutes progresszivitaacutesa az egyenlőtlenseacutegek elleni kuumlzdelem elveire tekintve

26 taacuteblaacutezatKAP-kiadaacutesok tagaacutellamonkeacutent eacutes gazdasaacutegcsoportonkeacutent (EU28 2018)

1 Tagaacutellamonkeacutenti megoszlaacutes Koumlzvetlen taacutemogataacutesokpiaci eacutes egyeacuteb inteacutezkedeacutesek

2018 videacutekfejleszteacutes 2018 (millioacute euroacute)

2 Az EMGA koumlzvetlen taacutemogataacute-saiboacutel reacuteszesuumllő gazdasaacutegok -os

araacutenya (2018)Tag-aacutellam

a) Koumlzvetlen taacutemogataacutesok

(1 pilleacuter ndash EMGA)

b) Oumlsszesen Első pilleacuter ndash EMGA (az a)

pont is)

c) Oumlsszes EMVA

(2 pilleacuter)

(b+c) a tel-jes unioacutes

oumlsszeg -aacuteban

d) le 5 000 euroacute taacutemo-gataacutesokkal

e) le 20 000 euroacute taacutemo-gataacutesokkal

f) le 50 000 euroacute taacutemo-gataacutesokkal

BE 5015 6089 691 12 3436 7475 395BG 7838 8155 2057 18 6773 9029 460HR 2405 2492 2061 08 9113 9878 023CZ 8341 8527 3246 20 5893 8145 1005DK 8274 8428 897 16 4880 7313 1305DE 48151 49997 11177 108 4485 8013 452EE 1226 1258 1281 04 7752 9096 367EL 20438 21169 5799 48 8197 9811 017ES 50723 55818 8997 121 6903 9061 208FR 71935 78228 17250 169 2755 5714 916IE 11970 12265 3187 27 4462 8884 129IT 36757 43228 10457 95 8169 9573 118CY 494 573 145 01 9462 9895 018LV 2281 2371 1926 08 8731 9639 123LT 4625 4914 2194 12 8639 9691 070LU 331 336 145 01 2650 5851 548HU 12796 13200 3859 31 7844 9286 260MT 51 53 93 00 9685 9919 010NL 7203 7786 807 15 2840 7145 373AT 6914 7194 5128 22 5779 9540 039PL 33646 34333 9445 78 8793 9903 023PT 6650 7696 5030 22 8706 9622 130RO 17745 18105 11461 52 9415 9843 058SI 1348 1422 1109 04 8005 9918 010SK 4384 4479 2002 11 7347 8658 848FI 5234 5323 3518 16 4725 8659 228SE 6856 6977 1956 16 5853 8333 508UK 31328 31813 5809 67 3056 6823 1039

EU27 (Ex UK)

38 3152 41 0418 11 5926 ndash ndash ndash ndash

EU28 41 4965 44 2231 12 1735 1000 7523 9221 194

Forraacutes a) eacutes b) oszlop Euroacutepai Bizottsaacuteg 12 peacutenzuumlgyi jelenteacutes ndash Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garancia-alap ndash EMGA 2018 A b) oszlop nem tartalmazza a Bizottsaacuteg koumlzvetlen kifizeteacuteseit (2018-ban 1414 millioacute

euroacute) c) oszlop Euroacutepai Bizottsaacuteg 12 peacutenzuumlgyi jelenteacutes az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alap-roacutel ndash EMVA 2018 ndash Oumlsszes tagaacutellami kifizeteacutes 10a taacuteblaacutezat (2007ndash2013 koumlzoumltti időszak) eacutes 10b taacuteblaacutezat

(2014ndash2020 koumlzoumltti időszak) d) e) eacutes f) oszlop Euroacutepai Bizottsaacuteg bdquoIndikatiacutev szaacutemok a 13072013EK tanaacutecsi rendelet alapjaacuten a termelőknek kifizetett koumlzvetlen taacutemogataacutesok taacutemogataacutesi osztaacutelyok szerinti felosztaacutesaacuteval

kapcsolatban ndash 2018-as peacutenzuumlgyi eacutevrdquo

29 A KAP 2020 utaacuteni rendszere

A legutoacutebbi eacutevekben jelentősen megvaacuteltoztak a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteval oumlsszefuumlggő alap-vető felteacutetelek

bull Jelentős csoumlkkeneacutes koumlvetkezett be a mezőgazdasaacutegi aacuterakban Az aacutercsoumlkkeneacutest mak-rogazdasaacutegi teacutenyezők geopolitikai feszuumlltseacutegek eacutes egyeacuteb keacutenyszeriacutető erők okoztaacutek

bull A kereskedelmi taacutergyalaacutesokat illetően eacuterzeacutekelhető hangsuacutelyeltoloacutedaacutes ment veacutegbe a toumlbboldaluacute megaacutellapodaacutesok helyett a keacutetoldaluacute megaacutellapodaacutesok keruumlltek előteacuterbe az EU pedig nyitott a globaacutelis piacok iraacutenyaacuteban

bull Az EU uacutej nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegeket vaacutellalt az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes meacuterseacutekleacutese tereacuten (a COP 21 reacuteveacuten) eacutes a nemzetkoumlzi fejleszteacutes szeacuteles koumlrű szempontjai tekin-teteacuteben (az ENSZ fenntarthatoacute fejleszteacutesi ceacuteljai reacuteveacuten) Az EU tovaacutebbaacute megfelelő vaacutelaszt keres az egyeacuteb alapvető geopolitikai fejlemeacutenyek koumlztuumlk a migraacutecioacute te-kinteteacuteben is

A Bizottsaacuteg toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keretről szoacuteloacute koumlzlemeacutenye hangsuacutelyozta a korszerűsiacutetett Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutenak elő kell segiacutetenie a mezőgazdasaacutegi aacutegazat teljes meacuterteacutekben fenntart-hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacutet eacutes a dinamikus videacuteki teacuterseacutegek kifejlődeacuteseacutet Euroacutepaacutenak intelligens reziliens fenntarthatoacute eacutes versenykeacutepes mezőgazdasaacutegi aacutegazatra van szuumlkseacutege annak eacuterdekeacuteben hogy biztosiacutetani tudja polgaacuterai szaacutemaacutera a biztonsaacutegos kivaacuteloacute minőseacutegű megfizethető taacuteplaacuteloacute eacutes vaacuteltozatos eacutelelmiszerek termeleacuteseacutet valamint lehetőveacute tegye erős taacutersadalmi-gazdasaacutegi szerkezet kieacutepiacuteteacuteseacutet a videacuteki teacuterseacutegekben A korszerűsiacutetett koumlzoumls agraacuterpolitikaacutenak ambici-oacutezusabb koumlrnyezetveacutedelmi eacutes eacuteghajlat-politikai toumlrekveacutesek felvaacutellalaacutesaacuten valamint a polgaacute-rok egeacuteszseacuteggel koumlrnyezetveacutedelemmel eacutes eacuteghajlat-politikaacuteval kapcsolatos vaacuterakozaacutesainak toumlrteacutenő megfeleleacutes reacuteveacuten noumlvelnie szuumlkseacuteges unioacutes hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutet

A Bizottsaacuteg a 2017 eacutevi munkaprogramjaacuteban előiraacutenyzottaknak megfelelően szeacuteles koumlrű egyezteteacutest folytatott a KAP egyszerűsiacuteteacuteseacuteről eacutes korszerűsiacuteteacuteseacuteről Mindezeket alapul veacuteve hoztaacutek nyilvaacutenossaacutegra 2017 november 29-eacuten Az eacutelelmiszer-aacutegazat eacutes a mezőgazdasaacuteg joumlvője ciacutemű koumlzlemeacutenyt E szakpolitikai dokumentum az idő proacutebaacutejaacutet kiaacutellni keacutepes KAP tekinteteacuteben felmeruumllő kihiacutevaacutesokat ceacutelkitűzeacuteseket eacutes lehetseacuteges iraacutenyvonalakat vaacutezolta fel Mindezekhez a KAP-nak egyszerűbbeacute eacutes korszerűbbeacute kell vaacutelnia s elő kell mozdiacutetania a mezőgazdasaacuteg fenntarthatoacutebbaacute teacuteteleacutet

A Bizottsaacuteg a 2020 utaacuteni időszak koumlzoumls agraacuterpolitikaacutejaacutenak főbb prioritaacutesaikeacutent ambici-oacutezusabb koumlrnyezetveacutedelmi eacutes eacuteghajlat-politikai toumlrekveacuteseket a taacutemogataacutesok ceacuteliraacutenyosabbaacute teacuteteleacutet valamint a kutataacutes az innovaacutecioacute eacutes a tanaacutecsadaacutes teruumlletei koumlzoumltti eredmeacutenyes oumlssze-koumltteteacutesek megteremteacuteseacutet jeloumllte meg A KAP teljesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben uacutej telje-siacuteteacutesi modell kialakiacutetaacutesaacutet tűzteacutek ki ceacutelul Abban a szakpolitikai hangsuacutely a megfelelőseacutegről a teljesiacutetmeacutenyre helyezhető aacutet Az EU eacutes a tagaacutellamok feladatai koumlzoumltt a szubszidiaritaacutes fokozottabb alkalmazaacutesaacuteval uacutej egyensuacutely teremthető Az uacutej modell ceacutelja strateacutegiai tervezeacutes szeacuteles koumlrű beavatkozaacutesok eacutes koumlzoumls teljesiacutetmeacutenymutatoacutek alapjaacuten az EU ceacutelkitűzeacuteseinek ha-teacutekonyabb megvaloacutesiacutetaacutesa Mindez egyben a joumlvőbeli KAP-on beluumlli eacutes az EU maacutes ceacuteljaival valoacute szakpolitikai oumlsszhang javiacutetaacutesaacutehoz is hozzaacutejaacuterulhat

291 Szubszidiaritaacutes differenciaacuteltabb szabaacutelyozaacutes lehetőseacutege

Az Euroacutepai Unioacute Műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes (EUMSz) a mezőgazdasaacutegot az EU eacutes a tag-aacutellamok megosztott hataacuteskoumlreacutebe utalja A koumlzoumls ceacutelokat szolgaacuteloacute koumlzoumlsen veacutegrehajtandoacute Koumlzoumls Agraacuterpolitika leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik A KAP jelenlegi teljesiacuteteacutesi rendszere a reacuteszletes unioacutes szintű koumlvetelmeacutenyeken alapul Szoros feluumlgyelet biacutersaacutegok eacutes peacutenzuumlgyi ellenőrzeacutesi inteacutezkedeacutesek jellemzik E szabaacutelyok gyakran a mezőgazdasaacutegi uumlzem szintjeacuteig reacuteszletesen előiacuteroacute jellegűek Az Euroacutepai Unioacute jelentősen elteacuterő mezőgazdasaacutegi eacutes eacuteghajlati koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt azonban az uniformizaacutelaacutes lehetőseacutegei korlaacutetozottak

A javaslat szerinti teljesiacuteteacutesi modell szerint az Euroacutepai Unioacute az alapvető politikai parameacutetereket hataacuterozza meg (a KAP ceacuteljait a beavatkozaacutes aacuteltalaacutenos tiacutepusait az alapkouml-vetelmeacutenyeket) A tagaacutellamok pedig nagyobb felelősseacuteget viselnek Elszaacutemoltathatoacutebbak a tekintetben hogyan valoacutesiacutetjaacutek meg a ceacutelkitűzeacuteseket eacutes a koumlzoumlsen meghataacuterozott ceacutelokat

A nagyobb fokuacute szubszidiaritaacutes alapjaacuten e ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten a helyi koumlruumllmeacutenyek eacutes szuumlkseacutegletek hateacutekonyabban vehetők figyelembe A KAP-beavatkozaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutenak moacutedjaacutet e rendszerben a tagaacutellamok hataacuterozhatjaacutek meg A jelenlegi iraacutenyiacutetaacutesi rendszerek tovaacutebbra is lehetőveacute teszik valamennyi szakpolitikai ceacutel hateacutekony nyomon koumlveteacuteseacutet eacutes el-eacutereacuteseacutet Ugyanakkor a tagaacutellamok nagyobb beleszoacutelaacutest kaphatnak a kedvezmeacutenyezettekre vonatkozoacute megfelelőseacutegi eacutes kontroll-keretszabaacutelyozaacutes tekinteteacuteben (Beleeacutertve az ellenőrzeacutest eacutes a szankcioacutekat is)

Az EU mezőgazdasaacutegi aacutegazata eacutes videacuteki teacuterseacutegei alapvető gazdasaacutegi koumlrnyezetveacutedelmi eacutes taacutersadalmi kihiacutevaacutesokkal szembesuumllnek Azok eacuterdemi az unioacutes dimenzioacutera kiterjedő vaacutelaszt igeacutenyelnek Ha a tagaacutellamok ndash eredmeacutenyorientaacuteltabb modellben ndash a KAP-on beluumll rendelkezeacutesre aacutelloacute szakpolitikai eszkoumlzoumlk kivaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes sajaacutetossaacutegaikhoz igaziacutetaacutesaacutehoz a ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben nagyobb jogot kapnak akkor meacuteg kisebb a valoacutesziacutenűseacutege annak hogy e szakpolitika tuacutelleacutepi a felleacutepeacutes araacutenyos szintjeacutet

A Bizottsaacuteg a lefolytatott vitaacutek s az uacutej toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keret alapjaacuten haacuterom rendeletre nyuacutejtott be javaslatot [COM(2018) 0392 0393 eacutes 0394 2018 juacutenius 1] Azok meghataacuterozzaacutek a KAP jogalkotaacutesi kereteacutet a 2021 eacutes 2027 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean A reform uacutej szaka-sza leacutenyegeacuteben a KAP veacutegrehajtaacutesi modelljeacutet eacuterinti Az eredmeacutenyeket eacutes a szubszidiaritaacutes elveacutet aacutelliacutetja a koumlzeacuteppontba A tagaacutellamoknak joacuteval jelentősebb szerep jut a mezőgazdasaacutegi beavatkozaacutesok kibontakoztataacutesaacuteban A joumlvőben az Euroacutepai Unioacute hataacuteroznaacute meg az alapvető parameacutetereket (a KAP ceacutelkitűzeacuteseit valamint a fő beavatkozaacutesi tiacutepusokat az első eacutes a maacuteso-dik pilleacuterben) A tagaacutellamoknak pedig a koumlzoumlsen meghataacuterozott eacutes szaacutemszerűsiacutetett egyedi ceacutelok eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges toumlbbeacuteves strateacutegiai terveket keacutesziacuteteneacutek el

A joumlvőbeli KAP kilenc ceacutelkitűzeacutesre oumlsszpontosiacutetana Azok a feladatok gazdasaacutegi koumlr-nyezeti eacutes szociaacutelis-teruumlleti sokfeacuteleseacutegeacutet tuumlkroumlzik A KAP keacutet pilleacutere eacutes a keacutet mezőgazdasaacutegi alap tovaacutebbra is fennmaradnak Integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes alapjaacuten kivaacutelasztott inteacutezkedeacutesekkel a nemzeti programok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet segiacutetik A koumlzvetlen (termeleacutestől fuumlggetlen eacutes terme-leacutestől fuumlggő) kifizeteacutesek tovaacutebbra is az uacutej KAP kiemelt elemeit keacutepezik

A KAP uacutej iraacutenyiacutetaacutesa mellett a reformjavaslatok tovaacutebbi sarkalatos pontjai a koumlvetkezőkbull Első pilleacuter Uacutej lenduumlletet kap a koumlzvetlen taacutemogataacutes aacutetcsoportosiacutetaacutesa A Bizottsaacuteg

60 ezer euroacute felett a kifizeteacutesek csoumlkkenteacuteseacutet valamint a mezőgazdasaacutegi uumlzemen-keacutent 100 ezer euroacutet meghaladoacute oumlsszegekre felső korlaacutet bevezeteacuteseacutet javasolja Az aacutega-

zati intervencioacutes programokat a koumlzoumls piaci szervezetből az uacutej nemzeti strateacutegiai tervekhez iraacutenyiacutetjaacutek aacutet

bull Uacutej zoumlld architektuacutera kieacutepiacuteteacutese A tervezeacutes eacutes az iraacutenyiacutetaacutes tekinteteacuteben egyaraacutent joacuteval rugalmasabb tervezett rendszer haacuterom fő eleme az uacutej felteacutetelrendszer (koumltelező de reacuteszleteiben rugalmasabb) az eacuteghajlattal eacutes koumlrnyezettel kapcsolatos programok (amelyeket az EMGA finansziacuterozna eacutes a jelenleg hataacutelyos zoumlld kifizeteacutes helyeacutebe leacutepneacutenek) valamint agraacuterkoumlrnyezet-veacutedelmi eacutes eacuteghajlatpolitikai inteacutezkedeacutesek (ame-lyeket az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alap [EMVA] finansziacuterozna)

bull Maacutesodik pilleacuter Az EMVA nem a koumlzoumls koheacutezioacutes politika kereteacutebe tartozoacute struktu-raacutelis alap lesz Egyszerűsiacuteteacutest javasolnak

A KAP aacuteltalaacutenos ceacutelkitűzeacutesei a mezőgazdasaacutegi uumlzemek gazdasaacutegi eacuteletkeacutepesseacutegeacutere rezi-lienciaacutejaacutera eacutes joumlvedelmeacutere a jobb koumlrnyezeti eacutes eacuteghajlat-politikai teljesiacutetmeacutenyre valamint a videacuteki teacuterseacutegek taacutersadalmi-gazdasaacutegi szerkezeteacutenek megerősiacuteteacuteseacutere oumlsszpontosulnak Abboacutel a ceacutelboacutel hogy tovaacutebbi előreleacutepeacuteseket lehessen eleacuterni a gazdaacutelkodaacutes az eacutelelmiszer-termeleacutes eacutes a videacuteki teacuterseacutegek fenntarthatoacute fejlődeacutese tereacuten Ezenkiacutevuumll a KAP aacutetfogoacute ceacutelki-tűzeacutesei koumlzeacute tartozik az ismeretek gyarapiacutetaacutesaacutenak az innovaacutecioacutenak eacutes a digitalizaacutecioacutenak a mezőgazdasaacutegban eacutes a videacuteki teacuterseacutegekben toumlrteacutenő előmozdiacutetaacutesa is

Az uacutej KAP a koumlvetkező konkreacutet ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutet szolgaacuteljabull a mezőgazdasaacutegi uumlzemek fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute joumlvedelem eacutes az uumlzemek rezilien-

ciaacuteja taacutemogataacutesa EU-szerte az eacutelelmezeacutesbiztonsaacuteg fokozaacutesa ceacuteljaacuteboacutelbull a piacorientaacuteltsaacuteg fokozaacutesa eacutes a versenykeacutepesseacuteg noumlveleacutese toumlbbek koumlzoumltt oly

moacutedon hogy nagyobb hangsuacutelyt kap a kutataacutes a technoloacutegia eacutes a digitalizaacutecioacutebull a mezőgazdasaacutegi termelők helyzeteacutenek javiacutetaacutesa az eacuterteacuteklaacutencbanbull hozzaacutejaacuterulaacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes meacuterseacutekleacuteseacutehez eacutes az ahhoz toumlrteacutenő alkalmazko-

daacuteshoz valamint a fenntarthatoacute energia hasznosiacutetaacutesaacutenak terjeszteacuteseacutehezbull a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes a termeacuteszeti erőforraacutesokkal ndash peacuteldaacuteul a viacutezzel a talajjal

eacutes a levegővel ndash toumlrteacutenő hateacutekony gazdaacutelkodaacutes taacutemogataacutesabull hozzaacutejaacuterulaacutes a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg veacutedelmeacutehez az oumlkosziszteacutema-szolgaacuteltataacutesok

gyarapiacutetaacutesa valamint az eacutelőhelyek eacutes a taacutejak megőrzeacutesebull a mezőgazdasaacutegi paacutelya vonzoacutevaacute teacutetele a fiatal mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera

valamint a vaacutellalkozaacutesfejleszteacutes videacuteki teacuterseacutegekben toumlrteacutenő előmozdiacutetaacutesabull a foglalkoztataacutes a noumlvekedeacutes a taacutersadalmi befogadaacutes eacutes a helyi fejleszteacutes elő-

mozdiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben ideeacutertve a biogazdasaacutegot eacutes a fenntarthatoacute erdő-gazdaacutelkodaacutest is

bull az unioacutes mezőgazdasaacuteg aacuteltal az eacutelelmiszerekkel eacutes az egeacuteszseacuteggel kapcsolatos taacutersadalmi igeacutenyekre adott vaacutelasz javiacutetaacutesa toumlbbek koumlzoumltt a biztonsaacutegos taacuteplaacuteloacute eacutelelmiszerek fenntarthatoacute termeleacutese eacutes az aacutellatjoacuteleacutet tereacuten

E ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a tagaacutellamoknak gondoskodniuk szuumlkseacuteges a KAP ke-reteacuteben nyuacutejtott taacutemogataacutesok egyszerűbbeacute eacutes eredmeacutenyesebbeacute teacuteteleacuteről Ehhez a rendeletben emliacutetett beavatkozaacutestiacutepusok alapjaacuten a sajaacutet koumlruumllmeacutenyeiknek megfelelő beavatkozaacutesokat fognak kidolgozni A tagaacutellamoknak kuumlloumlnoumls figyelmet kell fordiacutetaniuk a koumlrnyezet- eacutes eacuteg-hajlat-specifikus ceacutelokra a generaacutecioacutes meguacutejulaacutesra eacutes a szakpolitika veacutegrehajtaacutesaacutenak

korszerűsiacuteteacuteseacutere toumlrekedve a tudaacutes a tanaacutecsadaacutes eacutes az uacutej (digitaacutelis) technoloacutegiaacutek hateacuteko-nyabb felhasznaacutelaacutesaacutera

A tagaacutellamok a KAP-strateacutegiai tervben mutatjaacutek be a konkreacutet unioacutes ceacutelkitűzeacutesek tel-jesiacuteteacuteseacutehez javasolt beavatkozaacutesokat A jogszabaacutelyok szabaacutelyokat aacutellapiacutetanak meg a KAP-strateacutegiai terv tartalmaacuteroacutel A Bizottsaacutegnak pedig ellenőriznie kell eacutes joacutevaacute kell hagynia majd a terveket A KAP-strateacutegiai terv egyesiacuteteni fogja a KAP-hoz tartozoacute az EMGA (ideeacutertve a piacok koumlzoumls szervezeacuteseacuteről szoacuteloacute rendelet eacutertelmeacuteben eddig leacutetrehozott aacutegazati programokat) eacutes az EMVA kereteacuteben finansziacuterozott taacutemogataacutesi eszkoumlzoumlk zoumlmeacutet Iacutegy tag-aacutellamonkeacutent egyetlen egyseacuteges beavatkozaacutesi strateacutegia keacuteszuumll A KAP-strateacutegiai tervben a tagaacutellamok a koumlzoumlsen meghataacuterozott eredmeacutenymutatoacutek felhasznaacutelaacutesaacuteval megaacutellapiacutet-jaacutek a programozaacutesi időszakban eleacuterni kiacutevaacutent ceacutelokat

A KAP-strateacutegiai tervek kidolgozaacutesaacutet koumlvetően a tagaacutellamok a koumlzoumls mutatoacutek rend-szereacutere taacutemaszkodva eacutevente jelenteacutest keacutesziacutetenek a veacutegrehajtaacutesban eleacutert előrehaladaacutesroacutel A tagaacutellamok eacutes a Bizottsaacuteg nyomon koumlvetik az előrehaladaacutest eacutes eacuterteacutekelik a beavatkozaacutesok eredmeacutenyesseacutegeacutet

Koumlzvetlen kifizeteacutesek

Termeleacutestől elvaacutelasztott taacutemogataacutest a tagaacutellam azoknak a gazdaacuteknak nyuacutejthat akiknek a taacutemogathatoacute teruumllete meghaladja a tagaacutellam aacuteltal meghataacuterozott teruumlleti kuumlszoumlbeacuterteacuteket A tagaacutellamnak olyan kuumlszoumlbeacuterteacuteket kell meghataacuteroznia amely biztosiacutetja hogy a kifizeteacutes nem okoz araacutenytalanul nagy adminisztratiacutev terhet illetve hogy a kifizeteacutes hozzaacutejaacuterul a ki-tűzoumltt ceacutelok eleacutereacuteseacutehez

Taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese A javaslat adott naptaacuteri eacutevben a 60 ezer euroacutet meghaladoacute koumlzvetlen taacutemogataacutesok koumltelező csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozza elő

a) 60 ezer eacutes 75 ezer euroacute koumlzoumltt legalaacutebb 25-os csoumlkkenteacutesb) 75 ezer eacutes 90 ezer euroacute koumlzoumltt legalaacutebb 50-os csoumlkkenteacutesc) 90 ezer eacutes 100 ezer euroacute koumlzoumltt legalaacutebb 75-os csoumlkkenteacutesd) 100 ezer euroacutes taacutemogataacutesi szint foumlloumltt 100-os csoumlkkenteacutes

Az elvonaacutes előtt koumltelezően le kell vonni a munkabeacuterkoumlltseacutegeket valamint a munkaacutet veacutegző de azeacutert munkabeacuterhez nem jutoacute aacutem a vaacutellalkozaacutes gazdasaacutegi eredmeacutenyeacuteből reacuteszesuumllő szemeacutely aacuteltal kapott oumlsszeget A szaacutemiacutetaacutes soraacuten a tagaacutellamoknak mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutert fize-tett nemzeti vagy regionaacutelis aacutetlag-alapmunkabeacutert kell megszoroznia az eacuterintett gazdaacutelkodoacute aacuteltal bejelentett eacuteves munkaegyseacuteggel A cappinggel elvont forraacutesokat a tagaacutellamoknak elsődlegesen termeleacutestől elvaacutelasztott formaacuteban kiegeacutesziacutető redisztributiacutev fenntarthatoacutesaacutegi joumlvedelemtaacutemogataacutesra kell fordiacutetaniuk A tagaacutellam azonban doumlnthet uacutegy hogy az elvont forraacutesok egy reacuteszeacutet vagy egeacuteszeacutet aacutetcsoportosiacutetja videacutekfejleszteacutesre (may also use) Ebben az esetben az unioacutes taacutersfinansziacuterozaacutesi araacuteny 100 Az aacutetcsoportosiacutetaacutesra vonatkozoacute doumlnteacutest a KAP-strateacutegiai tervnek tartalmaznia kell Ezen forraacutesok aacutetcsoportosiacutetaacutesaacutera nem vonatko-zik az EMGA-ből EMVA-ba toumlrteacutenő aacutetcsoportosiacutetaacutesra meghataacuterozott 15(+15)-os kuumlszoumlb A doumlnteacutes 2023-ban feluumllvizsgaacutelhatoacute A Bizottsaacuteg delegaacutelt jogi aktusban hataacuterozhatja meg az elvonaacutes szaacutemiacutetaacutesi moacutedjaacutenak reacuteszletszabaacutelyait annak eacuterdekeacuteben hogy biztosiacutetsa a forraacute-sok megfelelő elosztaacutesaacutet a jogosult kedvezmeacutenyezettek koumlzoumltt

Termeleacutestől elvaacutelasztott taacutemogataacutes kifizeteacuteseacutere alkalmazhatoacute inteacutezkedeacutesek

a) Fenntarthatoacutesaacutegi alap-joumlvedelemtaacutemogataacutes (Basic Income Support for Sustaina-bility)Termeleacutestől elvaacutelasztottan eacuteves alapon taacutemogathatoacute hektaacuteronkeacutent keruumll kifize-teacutesre A taacutemogathatoacute teruumlletet a tagaacutellam hataacuterozza meg csak valoacutedi gazdaacutelkodoacute (genuine farmer) kaphatja A tagaacutellam doumlnthet uacutegy hogy aacutetalaacutenytaacutemogataacutest nyuacutejt a kisgazdasaacutegoknak azonban ezt a KAP taacutemogataacutesi terveacuteben kuumlloumln inteacutezkedeacuteskeacutent kell feltuumlntetniA taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapesetben azonos minden hektaacuterra azonban a tagaacutellam doumlnthet uacutegy hogy differenciaacutel az azonos taacutersadalmi-gazdasaacutegi vagy agronoacutemiai tulajdonsaacutegokkal rendelkező teruumlletek koumlzoumltt

b) Kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes (complementary redistributive income support)A taacutemogataacutesok nagy gazdasaacutegoktoacutel a kis- eacutes koumlzepes gazdasaacutegok iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő aacutetcsoportosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a tagaacutellamoknak kiegeacutesziacutető redisztributiacutev joumlvedelem-taacutemogataacutest kell nyuacutejtaniuk termeleacutestől elvaacutelasztottan eacuteves alapon taacutemogathatoacute hektaacuteronkeacutent azoknak a gazdaacuteknak akik jogosultak az alaptaacutemogataacutesra A tagaacutellam hataacuterozza meg a hektaacuteronkeacutenti taacutemogataacutesoumlsszeget eacutes a taacutemogathatoacute maximaacutelis hektaacuterszaacutemot is

c) Kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes fiatal gazdaacuteknakA generaacutecioacutes meguacutejulaacutes elősegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a tagaacutellam doumlnthet uacutegy hogy kiegeacute-sziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutest nyuacutejt azoknak a fiatal gazdaacuteknak akik uacutejonnan eacutes előszoumlr kezdenek mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegbe A taacutemogataacutest termeleacutestől elvaacutelasztottan eacuteves alapon taacutemogathatoacute hektaacuteronkeacutent fizetik ki

d) Oumlnkeacutentes taacutemogataacutesi rendszer koumlrnyezeti eacutes eacuteghajlatveacutedelmi ceacutelokra (eco-schemes)A tagaacutellamoknak a valoacutedi gazdaacutelkodoacutek szaacutemaacutera eacuteves alapon hektaacuteronkeacutent tovaacutebbi taacutemogataacutest kell nyuacutejtaniuk amennyiben a termelők olyan a koumlrnyezet eacutes az eacuteghajlat szaacutemaacutera hasznos mezőgazdasaacutegi gyakorlatot folytatnak amelyek meghaladjaacutek a koumltelező kondicionalitaacutesnaacutel előiacutert felteacuteteleket A gyakorlatok meghataacuterozaacutesa tag-aacutellami hataacuteskoumlr A taacutemogataacutes termeleacutestől elvaacutelasztottan eacuteves alapon taacutemogathatoacute hektaacuteronkeacutent keruumll kifizeteacutesre Az inteacutezkedeacutes meghirdeteacutesealkalmazaacutesa tagaacutellami szinten koumltelező a termelők azonban oumlnkeacutentes alapon csatlakozhatnaacutenak

Termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok kifizeteacuteseacutere alkalmazhatoacute inteacutezkedeacutesek

a) Termeleacuteshez koumltoumltt joumlvedelemtaacutemogataacutes (CIS)Tagaacutellami doumlnteacutes alapjaacuten a valoacutedi gazdaacutelkodoacuteknak nyuacutejthatoacute A taacutemogathatoacute aacutega-zatok koumlre csak minimaacutelis meacuterteacutekben vaacuteltozik a jelenleg hataacutelyos szabaacutelyokhoz keacute-pest gabonafeacuteleacutek olajos noumlveacutenyek feheacuterjenoumlveacutenyek huumlvelyesek len kender rizs csontheacutejasok kemeacutenyiacutetőburgonya tej eacutes tejtermeacutekek vetőmagok juh- eacutes kecskehuacutes marha eacutes borjuacute oliacutevaolaj selyemhernyoacute szaacuteriacutetott takarmaacuteny komloacute cukorreacutepa cukornaacuted eacutes cikoacuteria zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs roumlvid vaacutegaacutesforduloacutejuacute noumlveacutenyek tovaacutebbaacute egyeacuteb nem eacutelelmiszer jellegű termeacutenyek kiveacuteve azon fafajokat amelyekből poten-ciaacutelisan a fosszilis anyagok helyettesiacutetőjekeacutent szolgaacuteloacute termeacuteket aacutelliacutetanak elő Csak

azoknak az aacutegazatoknak nyuacutejthatoacute amelyek kuumlloumlnoumlsen fontosak gazdasaacutegi taacutersa-dalmi eacutes koumlrnyezetveacutedelmi szempontboacutel eacutes amelyek neheacutezseacutegekkel szembesuumllnek Eacuteves alapon hektaacuterszaacutem vagy aacutellategyseacuteg utaacuten fizethető

b) Termeacutenyspecifikus taacutemogataacutes a gyapot eseteacuteben

A rendszer feleacutepiacuteteacuteseacutet a koumlvetkező aacutebra szemleacutelteti

60 000 euroacute felett eacutes teljes elvonaacutes 100 000 euroacute felett

lteacutete

eacutegi s

zabaacute

A kouml

zet eacute

eacutegh

teacutebe

Termeleacuteshez koumltoumltt joumlvedelemtaacutemogataacutes (CIS)

Kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes Oumlnkeacutentes taacutemogataacutesi rendszer koumlrnyezeti eacutes kliacutemaveacutedelmi

ceacutelokra (echo-schemes)

Kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes(Complementary redistributive income support)

ndash redisztribuacutecioacute

Fenntarthatoacutesaacutegi alap-joumlvedelemtaacutemogataacutes(Basic Income Support for Sustainability) ndash SAPS

Kistermelőitaacutemogataacutes

26 aacutebraA koumlzvetlen taacutemogataacutesok vaacuterhatoacute rendszere 2020 utaacuten

Videacutekfejleszteacutes

A műveletek kivaacutelasztaacutesa soraacuten a KAP strateacutegiai tervezeacuteseacuteeacutert felelős iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacuteg vagy maacutes kijeloumllt koumlzbenső szervezet hataacuterozza meg az alaacutebbi inteacutezkedeacutesekhez tartozoacute kivaacutelasztaacutesi kriteacuteriumokat

Videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok kifizeteacuteseacutere alkalmazhatoacute inteacutezkedeacuteseka) Koumlrnyezeti eacuteghajlati eacutes maacutes iraacutenyiacutetaacutesi koumltelezettseacutegvaacutellalaacuteseacutert nyuacutejtott taacutemogataacutesok

A koumltelező agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesi eacutes eacuteghajlati előiacuteraacutesokon tuacutelmenően bizo-nyos minimumfelteacutetelekhez koumltve oumlnkeacutentes alapon nyuacutejthatoacute azon gazdaacutelkodoacutek szaacutemaacutera akik elősegiacutetik a KAP specifikus ceacuteljainak eleacutereacuteseacutet A vaacutellalaacutesoknak aacutel-talaacuteban 5-7 eacuteves időszakot kell aacutetoumllelniuumlk

b) Termeacuteszeti vagy egyeacuteb teruumlletspecifikus haacutetraacutenyokra nyuacutejtott taacutemogataacutesokTermeacuteszeti vagy egyeacuteb jellegű haacutetraacutenyok kapcsaacuten hektaacuter alapon a valoacutedi gazdaacutel-kodoacutek szaacutemaacutera eacutevente adhatoacute taacutemogataacutes

c) Bizonyos koumltelező előiacuteraacutesokboacutel szaacutermazoacute teruumlletspecifikus haacutetraacutenyokra nyuacutejtott taacutemogataacutesok

Teruumllet-specifikus haacutetraacutenyok kapcsaacuten gazdaacutelkodoacuteknak erdőtulajdonosoknak eacutes foumlldteruumlletek maacutes hasznaacuteloacuteinak nyuacutejthatoacute taacutemogataacutes A haacutetraacutennyal rendelkező teruumlletek meghataacuterozaacutesakor bevonhatoacutek a Natura 2000 az unioacutes iraacutenyelvek alapjaacuten kijeloumllt erdőteruumlletek egyeacuteb behataacuterolt termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek valamint a viacutez-gyűjtő-gazdaacutelkodaacutesi tervekben foglalt mezőgazdasaacutegi teruumlletek

d) Beruhaacutezaacutesi taacutemogataacutesokA tagaacutellamok taacutemogataacutesi terveacuteben meg kell hataacuterozni a ki nem vaacutelaszthatoacute be-ruhaacutezaacutesok listaacutejaacutet A jogszabaacutelyban meghataacuterozott listaacuteban szereplő elemek koumlzuumll legalaacutebb egyet ki kell vaacutelasztani Bizonyos kiveacutetelektől eltekintve a taacutemogathatoacute koumlltseacutegek maximum 75-aacuteig nyuacutejthatoacute

e) Fiatal gazdaacutelkodoacutek eacutes videacutekfejleszteacutesi vaacutellalkozaacutesok startuptaacutemogataacutesaFiatal gazdaacutelkodoacuteknak vagy videacuteki teruumlleteken folytatott nem mezőgazdasaacutegi jellegű teveacutekenyseacutegre de a mezőgazdasaacutegi joumlvedelmek diverzifikaacutecioacutejaacutehoz hozzaacute-jaacuteruloacute maximum 100 ezer euroacute eacuterteacutekű aacutetalaacutenyalapuacute taacutemogataacutes

f) Kockaacutezatkezeleacutesi eszkoumlzoumlkBiztosiacutetaacutesi diacutejakhoz vagy koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapokhoz valoacute peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutes A tagaacutellamoknak garantaacutelniuk kell hogy a taacutemogataacutes csak az aacutetlagos eacuteves termeleacutes legalaacutebb 20-aacutet meghaladoacute termeacuteskieseacutest vagy az előző haacuterom-eacuteves időszak illetve az előző oumlteacuteves időszakboacutel a legmagasabb eacutes legkisebb mu-tatoacute kizaacuteraacutesaacuteval szaacutemolt haacuteromeacuteves aacutetlagos termelői joumlvedelemveszteseacuteget fedezi A tagaacutellamoknak az elszaacutemolhatoacute koumlltseacutegek maximum 70-aacuteban kell korlaacutetozniuk a taacutemogataacutes meacuterteacutekeacutet

g) Szerveződeacutesek taacutemogataacutesaLegalaacutebb keacutet szervezet bevonaacutesaacuteval leacutetrejoumlvő a kuumlloumlnboumlző egyuumlttműkoumldeacutesi formaacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutet taacutemogatoacute intervencioacute

h) Mezőgazdasaacutegi tudaacutes- eacutes informaacutecioacutecsere taacutemogataacutesaAz informaacutecioacutes teveacutekenyseacutegekhez kapcsoloacutedoacute koumlltseacutegek maximum 75-aacuteig lenne nyuacutejthatoacute megfelelő indoklaacutes mellett ezen araacutenytoacutel elteacuterhetnek a tagaacutellamok

Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018 maacutejus 2-aacuten hozta nyilvaacutenossaacutegra a 2021ndash2027-es időszak toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi kereteacutere (multiannual financial framework ndash MFF) vonatkozoacute javaslataacutet A KAP eseteacuteben a 2021ndash2027-es időszakban is megmarad a keacutetpilleacuteres szerkezet a forraacutesokat to-vaacutebbra is az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garanciaalap (EMGA) eacutes az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Videacutekfejleszteacutesi Alap (EMVA) reacuteveacuten fizetik ki

Az Euroacutepai Unioacute a joumlvőben is a koumlltseacutegveteacutes jelentős reacuteszeacutet (a teljes időszakra vonat-kozoacute keret 285-aacutet) fordiacutetja majd a mezőgazdasaacutegra (Laacutesd 27 taacuteblaacutezat) Ugyanakkor reaacuteleacuterteacutekben rendkiacutevuumll jelentős az unioacutes agraacuterkiadaacutesok csoumlkkeneacutese (minus15) Annak okai a koumlvetkezők egyreacuteszt az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg (a koumlltseacutegveteacutes nettoacute hozzaacutejaacuteruloacuteja) kileacutepeacutese maacutesreacuteszt az unioacute uacutej prioritaacutesaiboacutel (migraacutecioacute kuumllső hataacuterok digitaacutelis gazdasaacuteg koumlzlekedeacutes) fakadoacute finansziacuterozaacutesi igeacutenyek A mezőgazdasaacutegra fordiacutethatoacute koumlltseacutegveteacutesi keret 2018 eacutevi vaacuteltozatlan aacuterakon 3242 milliaacuterd euroacute Az hasonliacutetandoacute oumlssze a megelőző (2014ndash2020-re vonatkozoacute) időszakkal levonva az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra fordiacutetott kiadaacutesokat (27 taacuteblaacutezat 1 oszlop) Az első pilleacuter tovaacutebbra is elsőbbseacuteget eacutelvez (Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Garanciaalap EMGA 784) joacutellehet 11-os meacuterteacutekben csoumlkkent Aacutem a videacutekfejleszteacutes forraacutesa a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesben 28-kal csoumlkken a megelőző koumlzeacuteptaacutevuacute időszakhoz keacutepest

27 taacuteblaacutezatA 2021ndash2027 eacutevi időszakra vonatkozoacute toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keret (TPK) eacutes a KAP-taacutergyalaacutesi javaslatok

Koumltelezettseacuteg-vaacutellalaacutesi elő-iraacutenyzatok

(milliaacuterd euroacute 2018-as folyoacute

aacuterakon)

EU27 2014ndash2020 (1)

Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2021ndash2027 koumlzoumltti idő-

szakra vonat-kozoacute javasla-ta (2018

maacutejus) (2)

(1)(2)

Az Euroacutepai Parlament 2021ndash2027 koumlzoumltti idő-

szakra vonat-kozoacute javasla-ta (2018 no-vember) (3)

(1)(3)

A finn elnoumlkseacuteg javaslata (2019 de-cember)

A Tanaacutecs elnoumlk-

seacutegeacutenek javaslata (2020 de-cember)

(1)(5)

A) Oumlsszes TPK koumltelezettseacuteg-vaacutellalaacutesi elő-iraacutenyzat

10822 11346 +5 13241 +22 10870 10948 +1

Az EU27 GNI -aacuteban 116 111 ndash 130 ndash 107 1074 ndash

B) KAP minus 1 pil-leacuter (EMGA) 2861 2542 minus11 2865 00 2542 2567 minus10

C) KAP ndash vi-deacutekfejleszteacutes (EMVA)

967 700 minus28 967 00 800 725 minus25

D) KAP OumlSZ-SZESEN (1 eacutes 2 pilleacuter) (B + C)

3828 3242 minus15 3832 00 3342 3292 minus14

E) KAP elő-iraacutenyzatok a GNI -aacuteban

354 285 ndash 289 ndash 307 301 ndash

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018 maacutejusi javaslatok) Euroacutepai Parlament (2018 november 14-ei aacutellaacutesfoglalaacutes Elfogadott szoumlvegek P8_TA(2018)0449) eacutes Tanaacutecs (2019 decemberi eacutes 2020 februaacuteri koumlvetkezteteacutestervezet)

Magyarorszaacuteg koumlzvetlen kifizeteacutesekre folyoacute aacuteron 8538 milliaacuterd (eacutevi 1219 milliaacuterd) miacuteg 2018-as aacuterakon koumlzel 7588 milliaacuterd euroacutet fordiacutethat A javaslat videacutekfejleszteacutesre heacutet eacutevre folyoacute aacuteron 2913 milliaacuterd euroacutet (eacutevi 416 202 millioacute euroacutet) miacuteg 2018-as aacuteron 2589 milliaacuterd euroacutet iraacutenyoz elő A piaci inteacutezkedeacutesek eseteacuteben folyoacute aacuteron 2257 millioacute euroacute aacutellna ren-delkezeacutesre Ez 2021ndash2027 koumlzoumltt folyoacute aacuteron oumlsszesen 11677 milliaacuterd euroacute forraacutest jelent Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera

Termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok A taacutemogataacutes meacuterteacuteke a tagaacutellami koumlzvetlen taacutemogataacutesi boriacuteteacutek 10-a Ettől elteacuterően toumlbb mint 10-ot is adhat az a tagaacutellam amely a koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute jelenleg hataacutelyos rendelet 53 cikk (4) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint az eacuteves nemzeti plafon toumlbb mint 13-aacutet hasznaacutelta oumlnkeacutentes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacute-sokra Az iacutegy megemelt taacutemogataacutesi meacuterteacutek azonban nem haladhatja meg azt a szaacutezaleacutekos meacuterteacuteket amelyet a Bizottsaacuteg a 2018-as igeacutenyleacutesi eacutevre termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacuteskeacutent joacutevaacutehagyott a tagaacutellamnak A taacutemogataacutes feheacuterjenoumlveacutenyek eseteacuteben tovaacutebbi 2-kal noumlvelhető

EMVA unioacutes taacutersfinansziacuterozaacutesi araacutenyok Az unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes maximaacutelis meacuterteacuteke a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutek eseteacuteben 70 a legkuumllső reacutegioacutek eacutes az eacutegei-tengeri szigetek ese-teacuteben 70 a termeacuteszeti vagy egyeacuteb teruumlletspecifikus haacutetraacutenyokra nyuacutejtott taacutemogataacutesok elszaacutemolhatoacute kiadaacutesai eseteacuteben 65 az egyeacuteb reacutegioacutek eseteacuteben 43 Az unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes minimaacutelis meacuterteacuteke 20

Fentiektől elteacuterően 100-os az EMVA-hozzaacutejaacuterulaacutes az EMGA-boacutel toumlrteacutenő forraacutesaacutet-csoportosiacutetaacutes valamint a taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese aacuteltal elvont forraacutesok aacutetcsoportosiacutetaacutesa eseteacuteben Az EMVA-hozzaacutejaacuterulaacutes maximaacutelisan 80-os lehet a management commitment a nem termelő beruhaacutezaacutesok az Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacuteg (EIP) valamint a LEADER eseteacuteben

Pilleacuterek koumlzoumltti aacutetcsoportosiacutetaacutes A tagaacutellamoknak lehetőseacuteguumlk lesz a koumlzvetlen taacutemo-gataacutesok eacutes EMVA koumlzoumltti forraacutesaacutetcsoportosiacutetaacutesra mindkeacutet iraacutenyban 15-os meacuterteacutekben Specifikus koumlrnyezeti vagy eacuteghajlati ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa eseteacuten az EMVA-ba tovaacutebbi 15 lenne aacutetcsoportosiacutethatoacute

Egyeacuteb peacutenzuumlgyi keacuterdeacutesek Az oumlsszes videacutekfejleszteacutesi forraacutes 025-aacutet kell a Bizottsaacuteg reacuteszeacutere technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra elkuumlloumlniacuteteni Koumlrnyezeti eacutes kliacutemaceacutelokra kell fordiacutetani az EMVA-forraacutesok minimum 30-aacutet amibe nem szaacutemiacutetanak bele a termeacuteszeti vagy egyeacuteb teruumlletspecifikus haacutetraacutenyokra nyuacutejtott taacutemogataacutesra fordiacutetott forraacutesok Az EMVA-forraacutesok minimum 5-aacutet LEADER-re 4-aacutet pedig technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra kell elkuumlloumlniacuteteni A fiatal gazdaacutelkodoacutek eacutes videacutekfejleszteacutesi vaacutellalkozaacutesok startuptaacutemogataacutesaacutera Magyarorszaacuteg eseteacuteben eacutevente 24395 millioacute euroacutet kell fordiacutetani a rendelet X Melleacuteklete alapjaacuten

Az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes elleni ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutera kell felhasznaacutelni a fenntarthatoacutesaacutegi alap-joumlvedelemtaacutemogataacutes eacutes a termeacuteszeti vagy egyeacuteb teruumlletspecifikus haacutetraacutenyokra nyuacutej-tott taacutemogataacutes 40-aacutet valamint az oumlnkeacutentes koumlrnyezeti eacutes kliacutemaveacutedelmi ceacutelokat szolgaacuteloacute taacutemogataacutes 100-aacutet

Monitoring jelenteacutesteacutetel eacutes eacuterteacutekeleacutes A tagaacutellamoknak a KAP teljesiacutetmeacutenyeacutenek meacute-reacutese eacuterdekeacuteben teljesiacutetmeacuteny- monitoring- eacutes eacuterteacutekeleacutesi keretet kell kidolgozniuk Ennek tartalmaznia kell az indikaacutetorokat (teljesiacutetmeacuteny eredmeacuteny eacutes hataacutes) az adatkezeleacutes szabaacute-lyait a monitoring eacutes eacuterteacutekeleacutesi teveacutekenyseacutegekről keacuteszuumllő rendszeres jelenteacuteseket tovaacutebbaacute az ex-ante az interim eacutes ex-post eacuterteacutekeleacuteseket valamint minden egyeacuteb a KAP-tervhez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacuteg eacuterteacutekeleacuteseacutet Valamennyi KAP-taacutemogataacutesi tervnek ugyanazokat az indikaacutetorokat kell alkalmaznia a ceacutelok kitűzeacuteseacutehez eacutes a terv veacutegrehajtaacutesaacutenak meacutereacuteseacute-hez Ezek a koumlzoumls indikaacutetorok lesznek az alapjai a monitoringnak eacuterteacutekeleacutesnek eacutes az eacuteves teljesiacutetmeacutenyjelenteacutesnek A koumlzoumls indikaacutetorok listaacutejaacutet a rendelet melleacuteklete tartalmazza Az eacuteves teljesiacutetmeacutenyjelenteacutest a tagaacutellamoknak 2023 februaacuter 15-eacuteig majd ezt koumlvetően 2030-ig minden eacutev februaacuter 15-eacuteig kell benyuacutejtaniuk a Bizottsaacutegnak Az eacuteves jelenteacutesben a tagaacutellamok konkreacutet szaacutemokkal taacutemasztjaacutek alaacute KAP-terveik veacutegrehajtaacutesaacutet Ha a teacutenyleges kibocsaacutetaacutes eacutes a kifizeteacutesek koumlzoumltt toumlbb mint 50-os az elteacutereacutes akkor ezt a tagaacutellamnak iacuteraacutes-ban kell indokolnia Abban az esetben ha a bejelentett eredmeacutenyindikaacutetor(ok) eacuterteacuteke toumlbb mint 25-kal elteacuter a kitűzoumltt ceacuteltoacutel a Bizottsaacuteg felkeacuterheti az adott tagaacutellamot arra hogy az nyuacutejtson be egy korrekcioacutes inteacutezkedeacuteseket tartalmazoacute akcioacutetervet

A joumlvőbeli koumlltseacutegveteacutesi kerettel kapcsolatos jelentős neacutezetkuumlloumlnbseacutegek a 2020 utaacuteni KAP meghataacuterozaacutesaacutet is megneheziacutetik46 (A 2020 tavaszaacuteig toumlrteacutenteket a 27 taacuteblaacutezat fog-lalja oumlssze)

A koumlltseacutegveteacutesi oumlsszefuumlggeacuteseken tuacutel is az Euroacutepai Parlament megnoumlvekedett szerepe a KAP-jogalkotaacutesban szuumlkseacutegkeacuteppen a koraacutebbiaknaacutel is kiterjedtebb vitaacutekkal jaacuter Mindezek miatt a koumlvetkező időszak KAP-szabaacutelyainak meghataacuterozaacutesa az eredetileg elgondoltnaacutel hosszabb időt igeacutenyel47

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika koumlvetkező időszakaacutera leacutenyeges hataacutest gyakorolhat az bdquoeuroacutepai zoumlld megaacutellapodaacutesroacutelrdquo folytatott vita Ez utoacutebbit a Bizottsaacuteg 2019 december 11-ei koumlzle-meacutenyeacutevel indiacutetotta meg [COM(2019) 0640] A zoumlld megaacutellapodaacutes fenntarthatoacute eacutes kliacutema-semleges noumlvekedeacutesi modell kialakiacutetaacutesaacutet iraacutenyozza elő 2050-re E modell jelentős hataacutest fejt ki az euroacutepai agraacuter-eacutelelmiszeripari rendszerre Toumlbb teruumlleten is konkreacutet javaslatok vaacuterhatoacutek Ilyen teacutemakoumlroumlk toumlbbek koumlzoumltt a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg az erdők vagy az uumlveghaacutez-hataacutesuacutegaacutez-kibocsaacutetaacutes szintje (Utoacutebbiba beleeacutertve az uacutegynevezett bdquotermelőtől a fogyasztoacuteigrdquo strateacutegiaacutet amelynek ceacutelja az eacutelelmezeacutesbiztonsaacuteg megerősiacuteteacutese a peszticidek műtraacutegyaacutek eacutes antibiotikumok hasznaacutelataacutenak csoumlkkenteacutese a mezőgazdasaacutegi innovaacutecioacute taacutemogataacutesa eacutes a fo-gyasztoacutek taacutejeacutekoztataacutesaacutenak javiacutetaacutesa) A zoumlld megaacutellapodaacutes kereteacuteben elfogadott cselekveacutesi iraacutenyvonalakat nemzeti strateacutegiai tervek koumlvetik amelyeket 2021 folyamaacuten terjesztenek elő eacutes ndash elvben ndash 2022-től hajtanak veacutegre

210 A szabaacutelyozaacutes joumlvője Radikaacutelis reform versus renacionalizaacutecioacute

A radikaacutelis reform ndash amelynek az alaacutebbiakban egy lehetseacuteges modelljeacutet koumlrvonalaz-zuk ndash kulcsfontossaacuteguacute teacutenyezője a koumlvetkezetes eacutes teljes szeacutetvaacutelasztaacutes (Halmai 2004) 48 A teljes szeacutetvaacutelasztaacutes szerkezeti szempontboacutel elvaacutelasztja a koumlzvetlen taacutemogataacutesokat a ter-meleacutestől Ebben a rendszerben nem lehetseacuteges reacuteszleges oumlsszekapcsolaacutes sem Ugyanakkor mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesok sem lehetseacutegesek A rendszer alapvető szabaacutelyai az egeacutesz EU-ban

46 A Tanaacutecs finn elnoumlkseacutege 2019 decembereacuteben a 2021ndash2027-es időszakra vonatkozoacute peacutenzuumlgyi keret globaacutelis szintje illetve a kiadaacutesoknak az unioacute hagyomaacutenyos politikaacutei (KAP koheacutezioacute) eacutes az uacutej prioritaacutesok koumlzoumltti el-osztaacutesa tekinteteacuteben kompromisszum eleacutereacuteseacutere tett kiacuteseacuterletet A javaslat a toumlbbeacuteves peacutenzuumlgyi keretet az euroacute-pai bruttoacute nemzeti joumlvedelem (GNI) 107-aacutera toumlrteacutenő meacuterseacutekleacuteseacutere iraacutenyult Ugyanakkor a videacutekfejleszteacutesi koumlltseacutegveteacutest 10 milliaacuterd euroacuteval noumlvelte volna Megaacutellapodaacutes azonban nem toumlrteacutent Az Euroacutepai Tanaacutecs el-noumlke Charles Michel 2020 februaacuter 20ndash21-eacuten előterjesztett javaslata csekeacutely meacuterteacutekben (a GNI 1074-aacutera) noumlvelni kiacutevaacutenta az előzőhoumlz keacutepest a 2021ndash2027 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute teljes koumlltseacutegveteacutest aacutem a KAP szaacutemaacutera elkuumlloumlniacutetett teljes oumlsszeget 5 milliaacuterd euroacuteval tovaacutebb csoumlkkentette (27 taacuteblaacutezat) A KAP eacutes a koheacute-zioacutes politika veacutedelmezői illetve a GNI 1-ra szűkiacuteteacuteseacutet szorgalmazoacute bdquopuritaacutenrdquo orszaacutegok veacutelemeacutenye koumlzoumltti eacuteles vaacutelasztoacutevonalat nem sikeruumllt megtoumlrni Iacutegy a 27 tagaacutellam keacutepviselői veacuteguumll megaacutellapodaacutes neacutelkuumll aacutelltak fel a taacutergyaloacuteasztaltoacutel

47 Az Euroacutepai Bizottsaacuteg egyeacuteves aacutetmeneti időszakra tett javaslatot Annak fő elemei jelenlegi szabaacutelyok alapjaacuten a megfelelő peacutenzuumlgyi keretek biztosiacutetaacutesa (business continuity) a koumlzvetlen kifizeteacutesek eacutes piaci inteacutezkedeacutesek folytataacutesa az első eacutes maacutesodik pilleacuter koumlzoumltti peacutenzuumlgyi rugalmassaacuteg fenntartaacutesaacuteval a videacutekfejleszteacutesi progra-mok folytataacutesa esetenkeacutent uacutej megoldaacutesokkal

48 A felvaacutezolt inteacutezkedeacutesek egy reacuteszeacutet a 2013 utaacuteni uacutejabb szabaacutelyozaacutes megvaloacutesiacutetotta E keacutezirat lezaacuteraacutesa idejeacuten meacuteg folyamatban van a 2020 utaacuteni agraacuterpolitikaacuteroacutel indiacutetott vita Az a jelenlegi ismeretek szerint tovaacutebbi taacute-mogataacutescsoumlkkenteacuteseket eacutes kiigaziacutetaacutesokat iraacutenyoz elő aacutem nem eredmeacutenyezneacute a jelenlegi rendszer meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesaacutet

azonosak A koumltelező felteacutetelesseacuteg koumlre a reaacutelis lehetőseacutegekkel paacuterhuzamosan bővuumllhet A teljes meacuterteacutekben szeacutetvaacutelasztott koumlzvetlen taacutemogataacutesok a multifunkcionaacutelis szolgaacuteltataacute-sok a koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesaacutehoz kapcsoloacutednaacutenak eacutes azok toumlbbletraacutefordiacutetaacutesait fedezneacutek (laacutesd ElekesndashHalmai 2009)

Egyidejűleg a piaci reformok elmeacutelyiacuteteacutese is megvaloacutesulhatbull ha az inteacutezmeacutenyi aacuterak a tartoacutesan előre jelezhető vilaacutegpiaci aacuterak szintjeacutere csoumlkken-

hetnekbull ha az intervencioacute kizaacuteroacutelag biztonsaacutegi haacuteloacute szerepet kapbull ha a kuumllső veacutedelem csoumlkken de tovaacutebbra is eacuterveacutenyesuumll koumlzoumlsseacutegi preferenciabull ha az uacutej tagorszaacutegokban szeacuteles koumlrű agraacuterpiac-fejleszteacutesi programok valoacutesulhatnak

meg (a nemzeti forraacutesokon kiacutevuumll a KAP taacutemogataacutesaival is) amelyek a piaci transz-parencia eacutes a mezőgazdasaacutegi alkuerő noumlveleacuteseacutet ceacutelozzaacutek

E felteacutetelek koumlzoumltt a piaci koordinaacutecioacute szerepe vaacutelhat meghataacuterozoacutevaacute Az erősoumldő felteacutetelesseacuteg eacutes a taacutemogataacutesok degresszioacuteja gyengiacuteteneacute a foumlldtulajdonosok poziacutecioacutejaacutet Javulna a taacutemogataacutesi transzfer A foumlldaacuterak eacutes beacuterleti diacutejak csoumlkkenneacutenek A mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedel-me emelkedne Egyidejűleg folytatoacutedna az euroacutepai agraacuterrendszer szerkezeti aacutetalakulaacutesa

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika radikaacutelis reformja valoacutejaacuteban az eddigi keacutetpilleacuteres szerkezet meghaladaacutesaacutet igeacutenyli Az uacutej első pilleacuter a koumlrnyezet eacutes egyeacuteb koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesaacutet diacutejazhatnaacute a szigoruacutebb előiacuteraacutesok teljesiacuteteacuteseacutet megnoumlvelt kifizeteacutesekkel Az uacutej maacutesodik pilleacuter pedig a vi-deacuteki gazdasaacuteg modernizaacutecioacutejaacutet a videacuteki koumlzoumlsseacutegek taacutersadalmi-gazdasaacutegi eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek eleacutereacuteseacutet szolgaacutelhatnaacute (Ilyen javaslatroacutel laacutesd Elekes et al 2009 ElekesndashHalmai 2009 ElekesndashHalmai 2010) E rendszerben e koumlzoumls politika tartalma alapvetően megvaacuteltozhat annak leacutenyegeacutet a koumlzoumls videacutekpolitika elnevezeacutes tuumlkroumlzhetneacute (laacutesd HalmaindashCsataacuterindash Vaacutesaacutery 2010)

A renacionalizaacutecioacute lehetőseacutege a KAP haacutettereacuteben mindveacutegig jelen volt Annak reacuteszleges formaacuteja is elkeacutepzelhető Felmeruumllhet ndash a koraacutebbi elkeacutepzeleacuteseken tuacutelmenően a 2003 utaacuteni elteacuterő nemzeti implementaacutecioacutekra is tekintettel ndash a koumlzvetlen taacutemogataacutesok reacuteszben renaciona-lizaacutelt (bdquovisszanemzetiesiacutetettrdquo) rendszereacutenek lehetőseacutege a tagorszaacutegok kormaacutenyai ndash az EU-s versenypolitika illetve az egyes kidolgozandoacute KAP-előiacuteraacutesok keretei koumlzoumltt ndash csaknem teljes oumlnaacutelloacutesaacutegot kaphatnaacutenak a koumlzvetlen taacutemogataacutesok allokaacutecioacutejaacuteban E lehetőseacuteg reacuteveacuten az adott nemzeti agraacuterszerkezethez jobban illeszkedő rendszer lenne kidolgozhatoacute (A koumlz-vetlen taacutemogataacutesok 2015-től beleacutepő rendszere toumlbb tekintetben e sajaacutetossaacutegokat tuumlkroumlzi) Ugyanakkor a KAP szupranacionaacutelis jellegeacutenek gyenguumlleacutese egyre inkaacutebb megkeacuterdőjelezheti annak koumlzoumls finansziacuterozaacutesaacutet (Kuumlloumlnoumlskeacuteppen a peacutenzuumlgyi szolidaritaacutest azaz az első pilleacuter teljes egeacuteszeacuteben koumlzoumls finansziacuterozaacutesaacutet) Felmeruumllhet a teljes a finansziacuterozaacutesra is kiterjedő renacionalizaacutecoacute igeacutenye is49

A radikaacutelis reform ndash elteacuterően a renacionalizaacutecioacutetoacutel ndash az eddigi reformok folytataacutesa elmeacutelyiacuteteacutese lehetne E megreformaacutelt koumlzoumls politika a 21 szaacutezadban is az euroacutepai integraacutecioacute alapvető eleme maradhatna

49 Ezt erősiacutetheti az EU nagymeacuterteacutekben megnoumlvekvő heterogenitaacutesa A fejlett tagaacutellamok sziacutevesebben aacuteldoznaacutenak kizaacuteroacutelag sajaacutet mezőgazdasaacuteguk taacutemogataacutesaacutera Ugyanakkor az egyre inkaacutebb nemzeti elteacutereacuteseket mutatoacute első pilleacuter a belső piac műkoumldeacuteseacuteben is zavart okozhat

Aacutem maacutes iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes sem lehetetlen a vilaacuteggazdasaacuteg aacutetfogoacute liberalizaacutelaacutesaacuteval paacuterhuzamosan ndash mint arra maacuter utaltunk ndash akaacuter a KAP teljes leeacutepiacuteteacutese is bekoumlvetkezhetne Mindazonaacuteltal ez utoacutebbi vaacuteltozat nem tűnik tuacutelzottan valoacutesziacutenűnek Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat meacutelyuumlleacuteseacutevel egyidejűleg alapvető a belső piac tekinteteacuteben is megkeruumllhetetlen koumlzoumls politika aligha lenne teljesen kiiktathatoacute Raacuteadaacutesul az euroacutepai taacutersadalmak valoacute-sziacutenűleg nem kiacutevaacutennak lemondani az bdquoeuroacutepairdquo stiacutelusroacutel az euroacutepai (multifunkcionaacutelis) mezőgazdasaacuteg poacutetloacutelagos ruraacutelis szolgaacuteltataacutesairoacutel

ndash Kiacutenaacutelatszabaacutelyozaacutes ndash Kvoacuteta ndash Teruumlletpihenteteacutes (set aside) ndash Szeacutetvaacutelasztaacutes (decoupling) ndash Koumlzvetlen taacutemogataacutes (direct payment) ndash Modulaacutecioacute ndash bdquoKistermelőrdquo ndash Kiacuteseacuterő (kiegeacutesziacutető) inteacutezkedeacutesek ndash Termelői taacutemogataacutes becsleacutese (PSE) ndash Teruumlleti alapuacute taacutemogataacutes ndash Kapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutes ndash Szeacutetvaacutelasztaacutes szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben ndash Teljes szeacutetvaacutelasztaacutes ndash Hateacutekony teljes szeacutetvaacutelasztaacutes ndash A szeacutetvaacutelasztaacutes meacuterteacuteke ndash Statikus eacutes dinamikus hataacutesok ndash Tőkeacutesiacuteteacutes (kapitalizaacutecioacute) ndash Tranzaktiacutev koumlltseacutegek ndash Renacionalizaacutecioacute ndash bdquoNemzeti boriacuteteacutekrdquo ndash Koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes ndash Fenntarthatoacutesaacuteg (sustainability) ndash Feacutelidejű feluumllvizsgaacutelat ndash Egyseacuteges gazdasaacutegtaacutemogataacutes (SPS) ndash Peacutenzuumlgyi mechanizmus ndash Referenciaoumlsszeg referenciateruumllet ndash Jogosult foumlldteruumllet ndash Taacutemogataacutesi jogosultsaacuteg aktivaacutelaacutesa ndash Reacuteszleges szeacutetvaacutelasztaacutes ndash Termeacutekspecifikus taacutemogataacutes ndash Nemzeti felső hataacuter ndash Nemzeti tartaleacutek ndash Integraacutelt Igazgataacutesi eacutes Ellenőrzeacutesi Rendszer ndash SPS regionalizaacutecioacuteja

ndash Joacute mezőgazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti aacutellapot ndash Reacuteszleges oumlsszekapcsolaacutes ndash Szeacutetvaacutelasztaacutesi modellek ndash Toumlrteacutenelmi modell ndash Regionaacutelis modell ndash Hibrid modell (statikusdinamikus) ndash Annuitaacutes ndash Nemzeti implementaacutecioacute ndash bdquoEgeacuteszseacuteguumlgyi Feluumllvizsgaacutelatrdquo (Health Check) ndash Egyszerűsiacuteteacutes ndash Nivellaacutecioacute ndash Marginaacutelis foumlldteruumllet ndash Extenzifikaacutecioacute ndash Egyseacuteges koumlzoumls piaci szervezet ndash Biztonsaacutegi haacuteloacute ndash Tartaleacutekalap ndash rendkiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek ndash termelői szervezetek ndash alaptaacutemogataacutesi rendszer (BPS) ndash progressziacutev taacutemogataacutescsoumlkkenteacutes maximalizaacutelaacutes ndash bdquozoumlldiacuteteacutesrdquo (greening) ndash fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa ndash termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes ndash termeacuteszeti korlaacutetokra vonatkozoacute taacutemogataacutes ndash kistermelői taacutemogataacutes ndash pilleacuterek koumlzoumltti aacutetcsoportosiacutetaacutes ndash bdquoaktiacutev mezőgazdasaacutegi termelőrdquo ndash szubszidiaritaacutes ndash strateacutegiai terv ndash koumltelező taacutemogataacutescsoumlkkenteacutes ndash fenntarthatoacutesaacutegi alap-joumlvedelemtaacutemogataacutes (BISS) ndash kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes (CRIS) ndash kiegeacutesziacutető joumlvedelemtaacutemogataacutes fiatal gazdaacuteknak ndash oumlnkeacutentes taacutemogataacutesi rendszer koumlrnyezet- eacutes eacuteghajlatveacutedelmi ceacutelokra ndash termeleacuteshez koumltoumltt joumlvedelemtaacutemogataacutes (CIS) ndash videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek ndash bdquoEuroacutepai Zoumlld Megaacutellapodaacutesrdquo ndash Teljes renacionalizaacutecioacute ndash bdquoZoumlld koumltveacutenyrdquo

Alston J M ndash Hurd BH (1990) Some Neglected Social Costs of Government Spending in Farm Programs American Journal of Agricultural Economics Vol 72 No 1 149ndash156 DOI httpsdoiorg1023071243154

Alston J M (1992) Economics of Commodity Supply Controls In Becker T ndash Gray R ndash Schmitz A eds Improving Agricultural Trade Performance under the GATT Kiel Wissenschafts verlag Vauk

Baksa A ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes (2014) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika alkalmazaacutesa Magyarorszaacutegon In Jaacutembor A ndash Mizik T szerk Bevezeteacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteba Budapest Akadeacutemiai

Baksa A ndash Vaacutesaacutery M ndash Gaacuteborneacute J Aacute ndash Kraacutenitz L (2018) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika műkoumldeacuteseacutenek 2020-utaacuten vaacuterhatoacute keretrendszere A 2020 utaacuten műkoumldő unioacutes agraacuterpolitikai inteacutezkedeacutesek eacutes koumlzvetlen taacutemogataacutesok vaacuterhatoacute felteacutetelrendszereacutenek bemutataacutesa Miskolc A Koumlzgazdasaacutegi-moacutedszertani keacutepzeacutes fejleszteacuteseacuteeacutert Alapiacutetvaacuteny

Becker T ndash Gray R ndash Schmitz A eds (1992) Improving Agricultural Trade Performance under the GATT Kiel Wissenschaftsverlag Vauk

Bruumlmmer B ndash Loy J P (2001) Der Einfluss staatlicher Ausgleichszahlungen auf Landpreise in Schleswig-Holstein Vortrag bei der 41 Jahrestagung de GEWiSoLa in Braunschweig In Brockmeier M ndash Isermeyer F ndash von Cramon-Taubadel S Hrsg Liberalisierung des Weltagrarhandels ndash Strategien und Konsequenzen Schriften Gesellschaft fuumlr Wirtschafts- und Sozialwissenschaften des Landbaues eV Vol 37 Muumlnster-Hiltrup Landwirtschaftsverlag 389ndash399 DOI httpsdoiorg1022004agecon209996

Buckwell A (1996) Towards a common agricultural and rural policy for Europe Winegarten Memorial lecture NFU 10th December

Buckwell A (1997) Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe European Economy No 3

Burrell A ed (1989) Milk Quotas in the European Community Wallingford (UK) CAB-InternationalBurrell A ndash Oskam A eds (2000) Agricultural Policy and Enlargement of European Union

Wageningen Wageningen PersCochrane W W (1959) Some Further Reflections on Supply Control American Journal of Agri-

cultural Economics Vol 41 No 4 679ndash717 DOI httpsdoiorg1023071234840Colman D ndash Franks J (1999) Agriculture In Atkinson B ndash Livesey F ndash Milward B Applied

Economics London MacMillanColman D ndash Roberts D (1997) The Common Agricultural Policy In Artis M J ndash Lee N eds

The Economics of European Union Oxford OxfordDe Benedictis M ndash De Filippis E ndash Salvatici L (1994) Nature and Causes fo CAP Changes

in the 80s and the Tentative Exploration of Potential Scenarios In Anania G ndash Carter C A ndash McCalla A F eds Agricultural Trade Conflicts and GATT San Francisco Westview

Elekes A ndash Halmai P (2009) The bdquohottest topicrdquo of the budgetary review will the CAP survive Intereconomics Vol 44 No 5 300ndash308 DOI httpsdoiorg101007s10272-009-0307-x

Elekes A ndash Halmai P (2010) A koumlltseacutegveteacutesi feluumllvizsgaacutelat bdquolegforroacutebbrdquo teacutemakoumlre A Koumlzoumls Agraacuterpolitika finansziacuterozaacutesa Kuumllgazdasaacuteg 54 eacutevf 1ndash2 sz 32ndash66

Elekes A ndash Halmai P ndash Papp G ndash Udovecz G ndash Vaacutesaacutery V (2009) A vision of the future of the Common Agricultural Policy Studies in Agricultural Economics No 110 23ndash42

Fischler F (1995) Előadaacutes az Outlookrsquo95 Agra Europe konferenciaacuten LondonFischler F (2001a) The CAP after Agenda 2000 The Achivements and Challenges Opening Add-

ress for International Green Week 2001 Berlin 18 January 2001Fischler F (2001b) Outlines vision for new EU rural policy Agra Europe (London) No 1951Fischler F (2004) Europe will plough on with its farm reforms Speech (IP04247) Washington

DC 20 February 2004

Guyomard H ndash Maheacute L ndash Roe T ndash Tarditi S (1994) The CAP Reform and US-EC Agricultural Trade Relations the GATT as a Cap on the CAP In Anania G ndash Carter C A ndash McCalla A F eds Agricultural Trade Conflicts and GATT San Francisco Westview

Halmai P szerk (2002) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda ndash Budapesti Agraacuterkamara

Halmai P (2004) A reform oumlkonoacutemiaacuteja Budapest KJKndashKERSZOumlVHalmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2020) Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kengyel Aacute szerk Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei

Budapest Akadeacutemiai KiadoacuteHalmai P ndash Csataacuteri B ndash Vaacutesaacutery V (2010) Uacutej videacutekpolitika feleacute Vaacuteltozoacute euroacutepai paradigma

noumlvekvő hazai kihiacutevaacutesok In Szarka L ndash Horaacutenyi K ndash Horvaacuteth Cs szerk Strateacutegiai kuta-taacutesok 2009ndash2010 Kutataacutesi jelenteacutesek Budapest Miniszterelnoumlki Hivatal ndash Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Heidhues T ndash Josling T ndash Ritson C (1978) Common Prices and Europersquos Farm Policy Themes Essays No 13 London Trade Policy Research Centre

Hodge I ndash Latacz-Lohmann U ndash McNally S ndash Renwick A ndash Rush C (2003) Beyound money for nothing beyound set-aside EuroChoises Vol 2 26ndash31

Horseman J (1994) Understanding the CAP Current Issues and Future Development Agra Europe Conference London

Horseman J (2003) CAP Reform 2003 Agra Europe Conference LondonKeyzer M et al (2001) Impact quantification of CAP adjustment in the context of the mid-term

review Amsterdam Stichting Onderzoek Wereldvoedselvoorzieniung van de Virje UniversiteitKoester U ndash Tangermann S (1976) Alternativen der Agrarpolitik Eine Kosten-Nutzen-Analyse im

Auftrag des Bundesministeriums fur Ernahrung Landwirtschaft und Forsten Landwirtschaft-Angewandte Wissenschaft Vol 182 MuumlnsterndashHiltrup Landwirtschaftsverlag

Koester U ndash Tangermann S (1990) The European Community In Sanderson F ed Agricul-tural Protectionism in the Industrialized World Washington DC RFF

Lerner G ndash Stanbury T (1985) Measuring the Cost of Redistributing Income by Direct Regula-tion Canadian Journal of Economics Vol 18

McSharry R (1991) Reflection Paper Green Europe 1 BrusselsMeester G ndash Strijker D (1985) Het Europees landbouwbeleid voorbij de scheidslijn van zelf-

voorziening (WRR V46) State Publishing Office The HagueOECD (2002) The Incidence and Transfer Efficiency of Farm Support Measures AGRCAAPM(2001)

24FINAL ParisOXFAM (2004) Spotlight on subsidies Cereal injustice under the CAP in Britain Oxfam Briefing

paper no 55Sanderson F ed (1990) Agricultural Protectionism in the Industrialized World Washington DC RFFSummer D A (1994) Agricultural trade Relations between the United Statesand teg European

Community Resent Events and Current Policy In Anania G ndash Carter C A ndash McCalla A F eds Agricultural Trade Conflicts and GATT San Francisco Westview

Vaacutesaacutery M (2008) Az agraacutertaacutemogataacutesi rendszer adaptaacutecioacuteja a koumlzvetlen taacutemogataacutesok implemen-taacutecioacutejaacutenak egyes oumlsszefuumlggeacutesei Budapest Agroinform

3 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem

Elekes Andrea

Az Euroacutepai Unioacute kereskedelempolitikai kapcsolatainak keacutet alapvető tiacutepusa a jellemző az uacutegynevezett nem diszkriminatiacutev rendszerek illetve a preferenciaacutelis rendszerek A nem diszkriminatiacutev rendszerek alapja a legnagyobb kedvezmeacutenyes elbaacutenaacutes elve inteacutezmeacutenyi ke-reteit pedig a GATT illetve 1995-től a WTO biztosiacutetja Az elmuacutelt eacutevtizedekben felgyorsult liberalizaacutecioacutes taacutergyalaacutesok eredmeacutenyekeacutent ilyen rendszer maacuter csak nagyon keveacutes orszaacutegot illetően van eacuterveacutenyben (peacuteldaacuteul USA1 Kiacutena Ausztraacutelia Uacutej-Zeacuteland2) Ezek is toumlbbnyire olyan orszaacutegok amelyekkel maacuter vagy szuumlletett megaacutellapodaacutes de az meacuteg nem leacutepett eacuteletbe vagy folyamatban vannak a taacutergyalaacutesok A nem diszkriminatiacutev rendszerek ismerete azon-ban meacutegis fontos hiszen az EU eacutes legnagyobb kereskedelmi partnerei koumlzoumltti kereskedelem szabaacutelyozaacutesi alapja maacutesreacuteszt a preferenciaacutelis konstrukcioacutek kiinduloacute pontja

31 A KAP eacutes a WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes

Az EU harmadik orszaacutegokkal folytatott agraacuterkereskedelmeacutenek kereteit a GATT Uruguay-forduloacuteja reacuteszekeacutent elfogadott Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes biztosiacutetja Az Uruguay-for-duloacute ndash a GATT-taacutergyalaacutesok soraacuteban előszoumlr ndash a nemzetkoumlzi kereskedelem olyan jelentős bdquoszuumlrke zoacutenaacuteibanrdquo nyitotta meg a liberalizaacutelaacutes lehetőseacutegeacutet mint a mezőgazdasaacuteg a tex-tiacuteliaacutek eacutes a ruhaacutezati termeacutekek a szolgaacuteltataacutesok eacutes a szellemi tulajdonjogok kereskedelme A forduloacuten haacuterom fő teruumlleten szuumlletett megaacutellapodaacutes piacra jutaacutes (importszabaacutelyozaacutes) exporttaacutemogataacutes eacutes belső taacutemogataacutes A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes valamint a WTO megalakulaacutesa alapvető hataacutessal volt az EU agraacuterkereskedelem-politikaacutejaacutera Az EU agraacuterkereskedelmi eacutes belső taacutemogataacutesi politikaacuteja első alkalommal keruumllt multilateraacutelis szabaacutelyozaacutes hataacutelya alaacute

Az alaacutebbiakban a Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes (a tovaacutebbiakban Megaacutellapodaacutes) főbb elmeit valamint az uacutej forduloacute (Doha Development Agenda) eddigi eredmeacutenyeit tekintjuumlk aacutet

1 Az EUndashUSA Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) taacutergyalaacutesok 2013 juacuteliusaacuteban kezdődtek aacutem 2016 oktoacutebereacuteben leaacutelltak Azoacuteta a fejezet lezaacuteraacutesaacuteig e teacuteren nem toumlrteacutent előreleacutepeacutes

2 Ausztraacuteliaacuteval eacutes Uacutej-Zeacutelanddal 2018 juacuteliusaacuteban kezdődtek meg a taacutergyalaacutesok A tervezett piacnyitaacutes vaacuterhatoacutean egyes mezőgazdasaacutegi termeacutekekre is kiterjed majd de e teruumlleten nem terveznek teljes liberalizaacutecioacutet a taacutergyaloacute-felek

311 A WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes3

A GATT (Aacuteltalaacutenos Vaacutemtarifa- eacutes Kereskedelmi Megaacutellapodaacutes) a nemzetkoumlzi kereskedelem uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyokat kiacutevaacutenja leeacutepiacuteteni Szabaacutelyai elvileg kezdettől ndash azaz 1947-től ndash ki-terjedtek az agraacuterkereskedelemre is Az EU azonban a KAP autonoacutem jellegeacutet hangsuacutelyozta s hosszuacute időn aacutet nem volt hajlandoacute arroacutel a GATT keretei koumlzoumltt taacutergyalni Az egyebek mellett a KAP protekcionizmusaacuteval is oumlsszefuumlggő az 1970-es eacutevektől felhalmozoacutedoacute feszuumlltseacutegek egyre inkaacutebb nemzetkoumlzi agraacuterkereskedelem-politikai konfliktusokhoz vezettek s a GATT Uruguay-forduloacuteja komoly kihiacutevaacutest jelentett a Koumlzoumls Agraacuterpolitika szaacutemaacutera4

31 taacuteblaacutezatA Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes aacutettekinteacutese

A Mező-gazdasaacutegi Megaacutellapo-daacutes alapvető inteacutezkedeacutesei

Megnevezeacutes Baacutezisidő-szak

Koumltelezettseacutegek (1995ndash2000)

Kiveacutetelek illetve tovaacutebbi inteacutezkedeacutesek

PIACRA JUTAacuteS

Termeacutekspecifikus vaacutemkeacutepzeacutesbull a nem vaacutemjellegű inteacutezkedeacutesek

vaacutemosiacutetaacutesabull koumltelezettseacutegek az alkalmazott

vaacutemteacutetelrebull koumltelező vaacutemteacutetelek aacutetveacutetele

1986ndash1988 Csoumlkkenteacutes meacuter-teacutekebull aacutetlagosan

36bull minimum

bull Special Treatment (Rice Clause) (kuuml-loumlnleges baacutenaacutesmoacuted rizszaacuteradeacutek)

bull Speciaacutelis veacutedőinteacutez-kedeacutesek (csak a vaacute-mosiacutetaacutes aacuteltal eacuterintett termeacutekek koumlreacuteben)

Termeacutekspecifikus minimaacutelis piacra jutaacutes (csak a vaacutemosiacutetaacutes aacuteltal eacuterintett koumlrben)bull vaacutemkvoacutetaacutek csoumlkkentett vaacutem-

mal (nagysaacuteguk fuumlgg a belső felhasznaacutelaacutestoacutel a baacutezisidő-szakban teljesiacutetett importtoacutel a baacutezisidőszakban műkoumldő pre-ferenciaacutektoacutel)

1986ndash1988 Noumlvekedeacutesa belfoumlldi fel-hasznaacutelaacutes 3-aacuteroacutel 5-ra

BELSŐ TAacuteMOGATAacuteS

Piaci aacutertaacutemogataacutesok meghataacutero-zaacutesararr koumlzvetlen illetve nem termeacutek-specifikus taacutemogataacutes rarr AMS reacuteveacuten toumlrteacutenő aggregaacutelaacutes

1986ndash1988 Csoumlkkenteacutesaz AMS eacuterteacutekeacute-nek 20-a

bull bdquokeacutek dobozrdquobull bdquozoumlld dobozrdquobull de minimisbull beacutekeklauzula

EXPORTAacute-MOGATAacuteS

Taacutemogatott exportmennyiseacutegek meghataacuterozaacutesa

1986ndash1990 Csoumlkkenteacutes 21 bull Front loading (előterheleacutes)

bull beacutekeklauzulabull eacutelelmiszersegeacutely

Exporttaacutemogataacutesra fordiacutetott koumllt-seacutegveteacutesi kiadaacutesok meghataacuterozaacutesa

1986ndash1990 Csoumlkkenteacutes 36

Forraacutes GATTWTO 1994 alapjaacuten a szerző szerkeszteacutese

3 Az alpont kidolgozaacutesa soraacuten felhasznaacuteltuk a szerző teacutemakoumlrben megjelent koraacutebbi cikkeit Elekes 1998 2002a 2002b ElekesndashHalmai 2005 2007 2008

4 Bővebben laacutesd peacuteldaacuteul JoslingndashTangermann 1999 Halmai 2004

107A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem

A taacutergyalaacutesok egyik legfontosabb ceacutelja az volt hogy visszaszoriacutetsaacutek esetleg kikuumlszoumlboumlljeacutek a mezőgazdasaacutegi politikaacutek kereskedelemkorlaacutetozoacute eacutes -torziacutetoacute inteacutezkedeacuteseit Az első komo-lyabb neheacutezseacuteg az egyes orszaacutegok taacutemogataacutesi szintjeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesa teruumlleteacuten jelent-kezett A mezőgazdasaacutegi protekcionizmus meacuterteacutekeacutenek eacutes struktuacuteraacutejaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera az aggregaacutelt taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutet (AMS ndash Aggregate Measures of Support) vezetteacutek be Az AMS a belső taacutemogataacutes korlaacutetozaacutesaacutenak alapja illetve lehetőseacuteget ad annak folyamatos nyomon koumlveteacuteseacutere Az AMS funkcioacuteja a taacutergyalaacutesok soraacuten fokozatosan szűkuumllt eacutes veacuteguumll szerepe csak a belső taacutemogataacutesra korlaacutetozoacutedott Az AMS a belső taacutemogataacutes korlaacutetozaacutesaacutenak alapja illetve segiacutetseacuteg a nyomon koumlveteacutesben

A taacutergyalaacutesok előrehaladaacutesaacutet a KAP reformja tette lehetőveacute 1991 juacuteniusaacutetoacutel a taacutergyalaacute-sok haacuterom fő teruumlletre koncentraacuteltak exporttaacutemogataacutes belső mezőgazdasaacutegi taacutemogataacutesok eacutes szabadabb piacra jutaacutes A Megaacutellapodaacutes leacutenyegeacutet a 31 taacuteblaacutezat foglalja oumlssze

Piacra jutaacutes

Valamennyi nem vaacutemjellegű importkorlaacutetozaacutest (kvoacutetaacutek vaacuteltozoacute lefoumlloumlzeacutesek stb) vaacutemokkal kellett helyettesiacuteteni (vaacutemosiacutetaacutes) A vaacutemokat ndash az uacutejakat is ndash aacutetlagosan 36-kal de legalaacutebb 15-kal kellett csoumlkkenteni a hateacuteves implementaacutecioacutes időszak soraacuten A Megaacutellapodaacutes szerinti agraacuterrezsimben a vaacutemosiacutetaacutes nyomaacuten kiszaacutemiacutetott importterhek maximaacutelis vaacutemok A teacutenyleges vaacutemok egyes esetekben alacsonyabbak a vaacutemegyeneacuterteacutekekneacutel Peacuteldaacuteul a baacute-zisidőszakban (azaz 1986ndash1988 koumlzoumltt) az EK-ban preferenciaacutelis felteacutetelekkel piacra leacutepő orszaacutegok tovaacutebbra is vaacuteltozatlan piacrajutaacutesi felteacuteteleket eacutelveznek (Peacuteldaacuteul az ACP-orszaacute-gokboacutel szaacutermazoacute cukor) Maacutesfelől az EU ndash a fenti baacutezisidőszak utaacuten ndash tovaacutebbi orszaacutegokkal is koumltoumltt agraacuterpreferenciaacutekat (jellemzően vaacutemkvoacutetaacutekat) tartalmazoacute megaacutellapodaacutesokat (Ezek koumlzeacute tartoztak a kelet- eacutes koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegokkal ndash koumlzoumlttuumlk Magyarorszaacuteggal ndash koumltoumltt Euroacutepai Megaacutellapodaacutesok is) Mindezek eseteacuteben a preferenciaacutek uacutejrataacutergyalaacutesaacutera keruumllt sor hiszen a magas vaacutemegyeneacuterteacutekek koumlvetkezteacuteben egyeacutebkeacutent erodaacuteloacutedtak volna az eredetileg nyuacutejtott kedvezmeacutenyek

Amennyiben a vaacutemosiacutetaacutest koumlvetően megnoumlvekvő import piaci zavarokat okozott szi-goruacutean meghataacuterozott szabaacutelyok alapjaacuten az eacuterintett orszaacuteg poacutetvaacutemot vethetett ki

Amennyiben a piacra jutaacutest koraacutebban importkvoacuteta vagy oumlnkeacutentes exportkorlaacutetozoacute megaacutellapodaacutes garantaacutelta a megleacutevő piacrajutaacutesi lehetőseacutegeket fenn kellett tartani legalaacutebb az 1986ndash88 eacutevi aacutetlagos szinten Ez az uacutegynevezett folyoacute (jelenlegi) piacra jutaacutes (current access) Legalaacutebb bizonyos fokuacute piacnyitaacutest azonban a Megaacutellapodaacutes valamennyi szektorban megkoumlvetelt (minimum access) A minimaacutelis (uacutej) piacra jutaacutes kereteacuteben importlehetőseacuteget (vaacutemkvoacutetaacutet) kellett biztosiacutetani a belső fogyasztaacutes 3-a erejeacuteig amely a hateacuteves időszak veacutegeacutere (azaz 2000-re) 5-ra emelkedett Ez az EU eseteacuteben főleg egyes eacuterzeacutekeny termeacutekek (peacuteldaacuteul huacutesok vaj tojaacutes buacuteza) eseteacuteben jelentett (toumlbbnyire minimaacutelis) teacutenyleges koumltelezettseacuteget A vaacutemkvoacutetaacuten beluumlli importra csoumlkkentett meacuterteacutekű (kedvezmeacutenyes) vaacutemokat alkalmaznak5

5 A piacrajutaacutesi koumltelezettseacutegekről tovaacutebbi informaacutecioacute itt wwwwtoorgenglishtratop_eagric_eag_intro02_ac-cess_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

Belső taacutemogataacutesok

A mezőgazdasaacutegi szektorban a belső taacutemogataacutesokat hat eacutev alatt 20-kal kellett csoumlkken-teni (A fejlődő orszaacutegokban 133-kal) A szaacutemiacutetaacutes alapja az AMS (Aggregate Method of Support) Az AMS minden taacutemogataacutesi politikaacutet tartalmaz a koumlvetkező kiveacutetelekkel kormaacutenyzati szolgaacuteltataacutesok (kutataacutes keacutepzeacutes marketing eacutes promoacutecioacute infrastruktuacutera) az eacutelelmiszer-ellaacutetaacutes biztonsaacutegaacutet szolgaacuteloacute koumlzraktaacuterozaacutes hazai eacutelelmiszersegeacutely termeleacutes-től fuumlggetlen joumlvedelemtaacutemogataacutes kormaacutenyzati peacutenzuumlgyi reacuteszveacutetel joumlvedelembiztosiacutetaacutesi eacutes joumlvedelemmel kapcsolatos szociaacutelis veacutedő programokban katasztroacutefaacuteval kapcsolatos kifizeteacutesek strukturaacutelis taacutemogataacutesok koumlrnyezetveacutedelmi kiadaacutesok regionaacutelis taacutemogataacutesok

Az AMS tehaacutet adott szektor kormaacutenyzati peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesaacutet szeacutelesebb eacutertelemben gyakorlatilag az aacutertaacutemogataacutes meacuterteacutekeacutet mutatja A WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutesaacuteban definiaacuteltak szerint a koumlzvetlen koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokon tuacutelmenően azokat a fogyasztoacutei joumlve-delemtranszfereket is tartalmazza melyekben a kuumlloumlnboumlző piactorziacutetoacute politikaacutek koumlvetkez-teacuteben a termelők reacuteszesuumllnek Az AMS kalkulaacutecioacuteja soraacuten az inteacutezmeacutenyi aacuter eacutes a fix kuumllső referenciaaacuter (vilaacutegpiaci aacuter) kuumlloumlnbseacutegeacutet a taacutemogataacutesban reacuteszesiacutethető termeacutes mennyiseacutegeacutevel szorozzaacutek meg (Azaz az AMS eseteacuteben a koumlltseacutegveteacutesi transzferen tuacutel az is taacutemogataacutes ha a termelő belfoumlldoumln magasabb aacuterat kap a termeacutekeacuteeacutert mint a vilaacutegpiacon) Az egyes termeacutekek eseteacuteben az implicit formaacuteban megjelenő aacutertaacutemogataacutest hozzaacuteadjaacutek maacutes termeacutekspecifikus taacutemogataacutesokhoz (Peacuteldaacuteul termeacutek-pecifikus műtraacutegya-taacutemogataacutes) Iacutegy kapjaacutek meg a termeacutek-specifikus AMS-t amit azutaacuten a de minimis kuumlszoumlbhoumlz (laacutesd keacutesőbb) viszonyiacutetanak A nem termeacutekspecifikus taacutemogataacutesokat kuumlloumln kalkulaacuteljaacutek eacutes az előzőekben leiacutertakhoz hasonloacutean csak akkor keruumllnek be az AMS-be ha tuacutelleacutepik a de minimis szintjeacutet

E moacutedszer valamennyi termeacuteket globaacutelisan aacutetfogja iacutegy szuumlkseacutegtelen termeacutekpoli-tikaacutenkeacutent specifikus koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes megaacutellapiacutetaacutesa Az AMS kalkulaacutecioacuteja soraacuten az 1986ndash88 eacuteveket vetteacutek alapul

Az uacutegynevezett bdquoegyeneacuterteacutekű taacutemogataacutesmeacuterceacutetrdquo (equivalent measurement of support) hasonloacute moacutedon szaacutemiacutetjaacutek ki a piaci aacutertaacutemogataacutes azon eseteiben ahol az AMS e komponen-seacutenek kiszaacutemiacutetaacutesa nem alkalmazhatoacute

Nem vonatkozik taacutemogataacutescsoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg a koumlvetkező politikaacutekra kutataacutes jaacutervaacuteny- eacutes betegseacuteg-ellenőrzeacutes keacutepzeacutes szaktanaacutecsadaacutes feluumlgyelet (ellenőrzeacutes) marketing eacutes promoacutecioacute infrastrukturaacutelis szolgaacuteltataacutesok (villamosenergia-ellaacutetaacutes utak traacutegyakezeleacutes stb)

Ugyancsak kiveacutetelt keacutepeznek azok az aacutellami keacuteszletekre vonatkozoacute taacutemogataacutesok amelyek eacutelelmezeacutesbiztonsaacutegi belső (belfoumlldi) eacutelelmiszer-segeacutelyezeacutesi ceacutelokat szolgaacutelnak tovaacutebbaacute amelyek a koumlvetkező konstrukcioacutek alapjaacutet keacutepezik kormaacutenyzati termeacutesbiztosiacutetaacutesi eacutes joumlvedelembiztonsaacutegi programok katasztroacutefaenyhiacuteteacutesi kifizeteacutesek a termelők nyugdiacutejba vonulaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő programok erőforraacutes-kiacutemeacutelő programok (peacuteldaacuteul teruumlletpihente-teacutes) beruhaacutezaacutesi taacutemogataacutesok a strukturaacutelis alkalmazkodaacutes elősegiacuteteacuteseacutere koumlrnyezetveacutedelmi programok eacutes regionaacutelis segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi programok A bdquoszeacutetvaacutelasztottrdquo (decoupled ndash ter-meleacutestől fuumlggetlen) joumlvedelemtaacutemogataacutes mentesiacutetendő a csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes aloacutel felteacuteve ha e joumlvedelemtaacutemogataacutes semmikeacuteppen nem kapcsoloacutedik a termeleacuteshez az előaacutelliacutetott mennyiseacuteghez illetve a piaci aacuterakhoz Ezek az uacutegynevezett specifikus termeacutek- (aacutegazati) politikai kiveacutetelek (zoumlld dobozba tartozoacute inteacutezkedeacutesek) Koumlzoumls jellemzőjuumlk hogy nincs vagy csak minimaacutelis kereskedelem- eacutesvagy termeleacutestorziacutetoacute hataacutesuk van aacutellamilag

finansziacuterozott program kereteacuteben biztosiacutetjaacutek (ideeacutertve a kieső aacutellami beveacuteteleket peacuteldaacuteul adoacutekedvezmeacutenyeket is) nem terhelik a fogyasztoacutekat eacutes nincs aacutertaacutemogatoacute hataacutesuk

A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes szoumlvege szerint bdquoa termeleacuteskorlaacutetozoacute programok kereteacuteben eacuterveacutenyesiacutetett koumlzvetlen taacutemogataacutesok sem esnek a belső (belfoumlldi) taacutemogataacutesok csoumlkkenteacuteseacutenek koumltelezettseacutege alaacuterdquo Ez azzal fuumlgg oumlssze hogy

bull az ilyen kifizeteacutesek fix (roumlgziacutetett) teruumlleten eacutes hozamokon alapulnakbull e kifizeteacutesek a termeleacutes baacutezisszintjeacutenek 85-aacutera vagy enneacutel kisebb reacuteszeacutere vonat-

koznakbull az aacutellattenyeacuteszteacutesben azokat fix (roumlgziacutetett) aacutellatleacutetszaacutemra adjaacutek

Ezek az uacutegynevezett keacutek dobozos taacutemogataacutesok (Alapvetően az USA eacutes az EU egyes taacutemo-gataacutesi programjai tartoznak e kategoacuteriaacuteba) A zoumlld dobozba tartozoacute termeleacutestől fuumlggetlen taacutemogataacutesokkal szemben e taacutemogataacutesok csak akkor nyuacutejthatoacutek a gazdaacuteknak ha termeleacutesi teveacutekenyseacuteget folytatnak aacutem a kifizeteacutes meacuterteacuteke nem fuumlgg a termeleacutes aktuaacutelis mennyiseacutegeacutetől

A megaacutellapodaacutes de minimis rendelkezeacutese szerint nem kell csoumlkkenteni azokat a keres-kedelemtorziacutetoacute belső taacutemogataacutesokat sem amelyek eseteacuteben a termeacutekspecifikus taacutemogataacutes aggregaacutelt eacuterteacuteke nem haladja meg a szoacuteban forgoacute mezőgazdasaacutegi termeacutek teljes termeleacutesi eacuterteacutekeacutenek 5-aacutet (fejlődő orszaacutegok eseteacuteben 10-aacutet) Nem kell csoumlkkenteni azokat a nem termeacutekspecifikus taacutemogataacutesokat sem amelyek nem eacuterik el a teljes mezőgazdasaacutegi termeleacutesi eacuterteacutek 5-aacutet (fejlődő orszaacutegok eseteacuteben 10-aacutet)6

Exporttaacutemogataacutes

A Megaacutellapodaacutes alaacuteiacuteroacutei kettős koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a taacutemogatott export tekinteteacutebena) Az exporttaacutemogataacutesra fordiacutetott koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokat 6 eacutev alatt 36-kal csoumlk-

kentikb) A taacutemogatott export volumeneacutet 6 eacutev alatt 21-kal meacuterseacutekelik

Mindkeacutet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes az 1986ndash1990 eacutevi referencia-időszakon alapul baacuter bizonyos rugalmassaacuteg (előterheleacutes ndash front loading) eacuterveacutenyesuumllt a koumltelezettseacutegek megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban (A fejlődő orszaacutegok eseteacuteben az emliacutetett kiadaacutesokat csak 24-kal az exportmennyiseacuteget pedig csupaacuten 14-kal kellett csoumlkkenteni az implementaacutecioacutes időszakban) A volumencsoumlk-kenteacutesi koumltelezettseacuteg a taacutemogatott exportra vonatkozik azaz nincs korlaacutetozaacutes a nem taacutemo-gatott export tekinteteacuteben Nem vonatkozik a 21-os taacutemogataacutescsoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg az eacutelelmiszersegeacutelyre illetve a feldolgozott termeacutekek exportjaacutera

Beacutekeklauzula

A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes fontos eleme ndash kuumlloumlnoumlsen az EU eacutes az USA vonatko-zaacutesaacuteban ndash az uacutegynevezett bdquobeacutekeklauzulardquo Eszerint az agraacuterpolitikai inteacutezkedeacutesek ndash ha

6 A belső taacutemogataacutesokroacutel az AMS kalkulaacutecioacutejaacuteroacutel eacutes a mentesiacutetett taacutemogataacutesi inteacutezkedeacutesekről tovaacutebbi informaacutecioacute itt wwwwtoorgenglishtratop_eagric_eag_intro03_domestic_ehtmbox (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

koumlzvetlenuumll nem aacutellnak szemben a Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes rendelkezeacuteseivel ndash nem vonhatoacuteak a WTO vitarendezeacutesi rendszereacutenek hataacutelya alaacute A Megaacutellapodaacutes pontosan szabaacute-lyozza hogy e formula milyen tiacutepusuacute inteacutezkedeacutesekre nem vonatkozik eacutes a reacutesztvevők bdquokellő oumlnkorlaacutetozaacutesaacutetrdquo igeacutenyli mielőtt baacutermely olyan esetben cselekszenek amelyre kifejezetten nem vonatkozik a beacutekeklauzula (13 cikkely)

Az EU szaacutemaacutera fontos eredmeacuteny volt hogy az USA az utolsoacute pillanatban elfogadta a beacutekeklauzula eacuterveacutenyesseacutegeacutenek haacuteromeacuteves kiterjeszteacuteseacutet a megaacutellapodaacutes hateacuteves lejaacuterataacuten tuacutel Ez azt jelentette hogy a KAP 2003-ig mentesuumllt mindennemű nemzetkoumlzi agraacuterkeres-kedelem-politikai kihiacutevaacutestoacutel

Baacuter a beacutekeklauzula 2003 decembereacuteig elvileg veacutedettseacuteget biztosiacutetott a KAP-inteacutezkedeacute-sek szaacutemaacutera neacutehaacuteny inteacutezkedeacutest illetően meacutegis sor keruumllt vitaacutekra A WTO uacutej vitarendezeacutesi eljaacuteraacutesa eacutertelmeacuteben a vitaacutes uumlgyek rendezeacutese előszoumlr konzultaacutecioacutet tesz szuumlkseacutegesseacute majd ennek eredmeacutenytelenseacutege eseteacuten vitarendező eljaacuteraacutes indul A megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacutese oacuteta a KAP toumlbb inteacutezkedeacuteseacutet (peacuteldaacuteul genetikailag moacutedosiacutetott termeacutekekre vonatkozoacute szabaacutelyo-zaacutes foumlldrajzi eredetmegjeloumlleacutes veacutedelme cukor exporttaacutemogataacutesa banaacutenpiaci rendtartaacutes borkereskedelem szabaacutelyozaacutesa stb) is megtaacutemadtaacutek a partnerorszaacutegok

Nemzeti koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok

Az Uruguay-forduloacute lezaacuteraacutesaacuteval előszoumlr keruumllt az agraacuterkereskedelem egeacutesze a nemzetkoumlzi kereskedelempolitikai szabaacutelyok keretei koumlzeacute A Megaacutellapodaacutes ndash amelyet 1994 aacuteprilisaacute-ban a marokkoacutei Marraacutekesben iacutertak alaacute ndash gyakorlatilag keacutet reacuteszből tevődik oumlssze Az egyik maga a Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes amely a fentebb ismertetett aacuteltalaacutenos szabaacutelyokat tartalmazza A maacutesik az orszaacuteg- eacutes termeacutekspecifikus koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesokat (commitments) foglalja magaacuteban7 A Megaacutellapodaacutes veacutegső dokumentumaacutenak alaacuteiacuteraacutesaacutet koumlvetően a koumltele-zettseacutegvaacutellalaacutesok jogilag keacutenyszeriacutető erejűveacute vaacuteltak Ettől kezdve tehaacutet az orszaacutegspecifikus koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok (Schedules) hataacuterozzaacutek meg hogy mit tehetnek illetve mit kell ten-niuumlk az egyes orszaacutegoknak Kuumlloumln megaacutellapodaacutest koumltoumlttek az aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi indokok alapjaacuten alkalmazhatoacute importszabaacutelyozaacutesroacutel (Aacutellat- eacutes Noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi Meg-aacutellapodaacutes ndash Agreement on the Application of Sanitary and Phytosanitary Measures SPS)

A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutesban foglalt koumltelezettseacutegek KAP-szabaacutelyokba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutenek jogi kereteit a 329094 EK rendelet8 biztosiacutetotta Ez eredetileg a KAP-ter-meacutekek nemzetkoumlzi kereskedelmeacutenek alaprendelete aacutem elismeri a WTO leacuteteacutet eacutes hataacutelyaacutet is A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutesboacutel adoacutedoacute reacuteszletes koumltelezettseacutegeket az eacuterintett piaci rendtartaacutesok tartalmazzaacutek9

7 Az EU koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesai toumlbbszoumlr moacutedosiacutetva lettek Reacuteszben a bőviacuteteacutesek reacuteszben egyes vitaacutes uumlgyek rendezeacuteseacuteből adoacutedoacute vaacuteltozaacutesok miatt

8 Council Regulation (EC) No 329094 of 22 December 1994 on the adjustments and transitional arrange-ments required in the agriculture sector in order to implement the agreements concluded during the Uruguay Round of multilateral trade negotiations Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentENTXTuri=CE-LEX31994R3290 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

9 A Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes alkalmazaacutesaacuteroacutel laacutesd peacuteldaacuteul Swinbank 1999 Tangermann 1996 eacutes 1998

312 Az uacutej WTO-forduloacute

Mivel az Uruguay-forduloacutet lezaacuteroacute megaacutellapodaacutes egyeacutertelmű koumltelezettseacuteget tartalmazott arra vonatkozoacutean hogy a mezőgazdasaacuteg eacutes a szolgaacuteltataacutesok tereacuten meacuteg 1999 veacutege előtt meg-kezdődjenek a multilateraacutelis taacutergyalaacutesok e keacutet teruumlleten ndash a Seattle-ben megrendezett WTO miniszteri konferencia (1999) kudarca elleneacutere ndash formaacutelisan megindultak a taacutergyalaacutesok Leacutenyegi előreleacutepeacutes azonban egeacuteszen a dohai miniszteri csuacutecstalaacutelkozoacuteig (2001 novembere) nem toumlrteacutent A kuumlloumlnboumlző teruumlleteken vaacuterhatoacute előnyoumlk eacutes koumlltseacutegek kiegyensuacutelyozaacutesa miatt ugyanis a tagaacutellamok toumlbbseacutege az aacutetfogoacute taacutergyalaacutesokat reacuteszesiacuteti előnyben

3121 Doha (2001) ndash Cancuacuten (2003)

Az uacutej forduloacute a Doha Fejleszteacutesi Program nevet kapta amit a miniszteri deklaraacutecioacute első bekezdeacutese is egyeacutertelműen kifejezeacutesre juttat bdquoA nemzetkoumlzi kereskedelem alapvető sze-repet jaacutetszhat a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem taacutemogataacutesaacuteban [hellip] A WTO-tagaacutellamok zoumlme fejlődő orszaacuteg Arra toumlrekszuumlnk ezeacutert hogy szuumlkseacutegleteiket eacutes eacuterdekeiket az e deklaraacutecioacuteban elfogadott munkaprogram koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetsukrdquo (WTO 2001) Maga a program meglehetősen korlaacutetozott volt A koraacutebban tervezett aacutem politikailag erősen vitatott teruumlletek egy reacutesze mint peacuteldaacuteul a kereskedelem eacutes a munkastandardok vagy a kereskedelem eacutes a koumlrnyezetveacutedelem kapcsolata kimaradt Sőt az uacutegynevezett szingapuacuteri keacuterdeacutesek (kereskedelem eacutes beruhaacutezaacutes kereskedelem eacutes versenypolitika koumlzbeszerzeacutesek transzparenciaacuteja a kereskedelem [technikai] előmozdiacutetaacutesa ndash trade facilitation) napirendre keruumlleacuteseacuteről is csak a koumlvetkező csuacutecstalaacutelkozoacuten doumlntoumlttek

A teacutenyleges taacutergyalaacutesok csak nagyon lassan indultak meg Időkoumlzben a Bizottsaacuteg meghirdette a KAP feacutelidejű feluumllvizsgaacutelataacutet eacutes eacuteletbe leacutepett ndash a legeacuterzeacutekenyebb termeacute-keket illetően is ndash az EBA-megaacutellapodaacutes (laacutesd keacutesőbb) Az EU csak ezt koumlvetően (2003 januaacuterjaacuteban) hozta nyilvaacutenossaacutegra modalitaacutestervezeteacutet amely a koumlvetkező főbb elemeket tartalmazta

bull Vaacutemcsoumlkkenteacutes az Uruguay-forduloacute mintaacutejaacutera (aacutetlagosan 36 minimum 15) vaacutem- eacutes kvoacutetamentes piacra jutaacutes a legszegeacutenyebb orszaacutegoknak vaacutemmentes piacra jutaacutes a fejlődő orszaacutegok fejlett orszaacutegokba iraacutenyuloacute agraacuterexportjaacutenak legalaacutebb az adott orszaacutegboacutel szaacutermazoacute import 50-aacuteig

bull Az exporttaacutemogataacutesra fordiacutetott kiadaacutesok 45-os csoumlkkenteacutese a taacutemogatott export mennyiseacutegeacutenek bdquojelentősrdquo csoumlkkenteacutese

bull A saacuterga dobozos belső taacutemogataacutesok 60-os csoumlkkenteacutese vaacuteltozatlan keacutek doboz10

A modalitaacutesok eredetileg megszabott hataacuteridejeacutet (2003 maacutercius 31) nem sikeruumllt betarta-ni 2003 juacuteniusaacuteban az EU elfogadta a Fischler-reformokat a KAP-reformok toumlrteacuteneteacutenek eddigi talaacuten legjelentősebb leacutepeacuteseacutet Szemben a MacSharry-reformokkal tehaacutet (amelyeket az Uruguay-forduloacute taacutergyalaacutesainak veacutegső faacutezisaacuteban fogadtak el) a Fischler-reformokat (eacutes az EBA-megaacutellapodaacutest) meacuteg a leacutenyegi taacutergyalaacutesok megindulaacutesa előtt elfogadtaacutek

10 A keacutesőbbiek soraacuten ez 60-os csoumlkkenteacutesre vaacuteltozott

2003 augusztusaacuteban az EU eacutes az USA majd az uacutegynevezett G-20 (koumlzepes eacutes nagy meacuteretű főleg nettoacute exportőr fejlődő orszaacutegok) csoport koumlzoumls keretmegaacutellapodaacutes-tervezetet terjesztett elő Mindkeacutet tervezet eleacuteg aacuteltalaacutenos volt ahhoz hogy Cancuacutenban taacutergyalaacutesi alapot keacutepezzen hiszen semmilyen konkreacutet elemet nem tartalmaztak a kereskedelmi liberalizaacutecioacute meacuterteacutekeacutet illetően inkaacutebb csak a taacutemogataacutescsoumlkkenteacutesi formulaacutekra iraacutenyultak A tervezetek tehaacutet inkaacutebb arra a keacuterdeacutesre adtaacutek meg a vaacutelaszt hogy hogyan kellene csoumlkkenteni a keres-kedelmi torziacutetaacutesokat eacutes nem arra hogy milyen meacuterteacutekben

Nem szuumlletett megaacutellapodaacutes a cancuacuteni miniszteri csuacutecstalaacutelkozoacuten sem A kudarcot alapvetően a szingapuacuteri keacuterdeacutesek okoztaacutek Az EU elfogadta ugyan hogy a fejlődő orszaacutegok szempontjaacuteboacutel legvitatottabb keacutet teruumllet (kereskedelem eacutes beruhaacutezaacutes valamint kereskede-lem eacutes versenypolitika) ne keruumlljoumln napirendre aacutem az Afrikai Unioacute (a vilaacuteg legszegeacutenyebb orszaacutegainak egy csoportja) azt szerette volna eleacuterni hogy egyaacuteltalaacuten ne terjedjenek ki a taacutergyalaacutesok a szingapuacuteri keacuterdeacutesekre miacuteg Japaacuten eacutes Deacutel-Korea valamennyiről taacutergyalni kiacutevaacutent A kudarcot tehaacutet az okozta hogy maacuter a taacutergyalaacutes koumlreacutebe bevonni kiacutevaacutent teruumlletek kivaacutelasztaacutesaacuteban sem sikeruumllt egyezseacutegre jutni

A GATTWTO toumlrteacuteneteacuteben előszoumlr az igazi konfrontaacutecioacute ezuacutettal nem a fejlett orszaacutegok koumlzoumltt hanem a fejlett eacutes fejlődő orszaacutegok koumlzoumltt bontakozott ki Kihasznaacutelva taacutergyalaacutesi poziacutecioacutejukat eacutes a megvaacuteltozott nemzetkoumlzi kapcsolatokat a fejlődő orszaacutegok a taacutergyalaacutesok blokkolaacutesaacuteval figyelmeztetteacutek a fejlett orszaacutegokat a forduloacute fejleszteacutesi ceacutelkitűzeacuteseacutere

Ezt koumlvetően neacutehaacuteny hoacutenapig gyakorlatilag semmi sem toumlrteacutent Az USA egyre inkaacutebb elhataacuteroloacutedott a koumlzoumls tervezettől pontosabban a multilateraacutelis taacutergyalaacutesok helyett inkaacutebb a regionaacutelis kereskedelmi megaacutellapodaacutesok iraacutenyaacuteba mozdult el

A forduloacutet veacuteguumll eacuteppen a mezőgazdasaacutegi taacutergyalaacutesokkal sikeruumllt uacutejraindiacutetani A taacuter-gyalaacutesi strateacutegia semmit sem vaacuteltozott előszoumlr a csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacutegek formaacuteja keruumllt napirendre a konkreacutet parameacuteterek meghataacuterozaacutesaacutet keacutesőbbre hagytaacutek E strateacutegia azonban maacuter eleve haacutetraacuteltatja a megaacutellapodaacutest hiszen a konkreacutetumok neacutelkuumll a taacutergyaloacute felek nem tudjaacutek felmeacuterni a koumlltseacutegeket eacutes az előnyoumlket

2003 december 31-eacuten bdquolejaacutertrdquo a beacutekeklauzula lehetőseacuteget teremtve arra hogy egyes KAP-politikaacutekat megtaacutemadjanak a kereskedelmi partnerek Valoacutesziacutenűleg ez a teacuteny is koumlz-rejaacutetszott abban hogy 2004 maacutejusaacuteban az EU elfogadta hogy csak egyetlen szingapuacuteri keacuterdeacutes (a kereskedelem technikai megkoumlnnyiacuteteacutese) keruumlljoumln a napirendre valamint hogy roumlgziacutetseacutek az exporttaacutemogataacutes megszuumlnteteacuteseacutenek hataacuteridejeacutet felteacuteve hogy e koumltelezettseacuteg az exporttaacutemogataacutes valamennyi formaacutejaacutera kiterjed

2004 nyaraacuten Genfben megszuumlletett ugyan a keretmegaacutellapodaacutes aacutem az meacuteg a koraacutebbi USAndashEU koumlzoumls tervezetneacutel is keveacutesbeacute volt ambicioacutezus nem tartalmazta a koumltelezettseacutegek csoumlkkenteacuteseacutenek alapjaacutet keacutepező formulaacutekat daacutetumokat a modalitaacutesokat illetően pedig szaacute-mos rugalmassaacutegi lehetőseacuteget sorolt fel

3122 Genftől (2004) a taacutergyalaacutesok felfuumlggeszteacuteseacuteig (2006)

A genfi keretmegaacutellapodaacutest koumlvetően az esemeacutenyek csak 2005 őszeacuten ndash a hongkongi csuacutecs-talaacutelkozoacutera keacuteszuumllve ndash gyorsultak fel 2005 oktoacutebereacuteben az EU tovaacutebb finomiacutetotta taacutergyalaacutesi aacutellaacutespontjaacutet Ajaacutenlata a koumlvetkezőket tartalmazta

bull a saacuterga dobozos taacutemogataacutesok 70-os csoumlkkenteacutese (60 az USA-t illetően)

bull a 90 foumlloumltti vaacutemok 60-os csoumlkkenteacutese (az eacuterzeacutekeny termeacutekek kiveacuteteleacutevel)bull a tagaacutellamok aacuteltal meghataacuterozott eacuterzeacutekeny termeacutekek szaacutema nem haladhatja meg

a vaacutemteacutetelek 8-aacutetbull a vaacutemcsoumlkkenteacutes meacuterteacuteke az eacuterzeacutekeny termeacutekekre alkalmazott vaacutemteacutetel 23-13-abull vaacutemkvoacutetaacutek meghataacuterozaacutesa az aktuaacutelis import eacutes nem a fogyasztaacutes alapjaacuten (az EU

meacuteg a taacutergyalaacutesok felfuumlggeszteacutese előtt jelezte azonban hogy meacutegis hajlandoacute el-fogadni a fogyasztaacuteson alapuloacute kalkulaacutecioacutet)

A hongkongi miniszteri deklaraacutecioacute (WTO 2005) csak nagyon kis előreleacutepeacutest jelentett a mezőgazdasaacutegi taacutergyalaacutesok tereacuten megaacutellapodaacutes szuumlletett arroacutel hogy a) neacutemi korlaacute-tozaacutestoacutel eltekintve vaacutem- eacutes kvoacutetamentes piacra jutaacutest biztosiacutetanak a legkeveacutesbeacute fejlett orszaacutegok exportja szaacutemaacutera eacutes b) 2013 december 31-ig a mezőgazdasaacutegban alkalma-zott exporttaacutemogataacutes minden formaacutejaacutet megszuumlntetik Tekintettel a taacutergyalaacutesok aacutellaacutesaacutera a deklaraacutecioacute meglehetősen irreaacutelis hataacuteridőket szabott meg a tovaacutebbi taacutergyalaacutesok meneteacutet illetően A modalitaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutet 2006 aacuteprilisaacutera a nemzeti koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok meghataacuterozaacutesaacutet 2006 juacuteliusaacutera a Doha-forduloacute lezaacuteraacutesaacutet pedig 2006 veacutegeacutere iraacutenyozta elő A miniszteri csuacutecstalaacutelkozoacute utaacuten alig toumlrteacutent valami majd 2006 juacuteliusaacuteban a taacutergyalaacute-sokat felfuumlggesztetteacutek

3123 A keretmegaacutellapodaacutes tervezete

A 2004 augusztusaacuteban elfogadott majd 2006-ban eacutes 2008-ban moacutedosiacutetott keretmegaacutella-podaacutes11 az esetleges veacutegső megaacutellapodaacutes alapparameacutetereit roumlgziacuteti12 E parameacutetereket a maacuter ismert haacutermas tagolaacutesban (piacra jutaacutes exporttaacutemogataacutes belső taacutemogataacutes) tekintjuumlk aacutet

Piacra jutaacutes

A dohai miniszteri deklaraacutecioacute a piacrajutaacutesi felteacutetelek jelentős meacuterteacutekű koumlnnyiacuteteacuteseacutere szoacute-liacutetja fel a tagaacutellamokat A piacra jutaacutes jelentős meacuterteacutekű javiacutetaacutesa vaacuterhatoacute az egyes orszaacutegok elteacuterő vaacutemtarifa-szerkezeteacutet is figyelembe vevő leacutepcsős formula reacuteveacuten A vaacutemcsoumlkkenteacutesek alapja a szerződeacuteses (eacutes nem az alkalmazott) szint A magasabb vaacutemoknaacutel nagyobb meacuterteacutekű a csoumlkkenteacutes baacuter neacutemi rugalmassaacuteg vaacuterhatoacute az eacuterzeacutekeny termeacutekeket illetően

A tervezet 4 saacutevot tartalmaz (laacutesd 32 taacuteblaacutezat) A besorolaacutes eacuterteacutekvaacutemok (annak hi-aacutenyaacuteban eacuterteacutekvaacutem-egyeneacuterteacutekek) alapjaacuten toumlrteacutenik Az egyes saacutevokon beluumll a csoumlkkenteacutes lineaacuteris A fejlett orszaacutegoknak 54-kal kell csoumlkkenteniuumlk a szerződeacuteses vaacutemok aacutetlagos szintjeacutet A vaacutemcsoumlkkenteacutest oumlt eacutev alatt hat egyenlő leacutepeacutesben kell megvaloacutesiacutetani

11 WTO (2008) Revised draft modalities for agriculture Eleacuterhető wwwwtoorgenglishtratop_eagric_eag-chairtxt_dec08_a_epdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

12 Kuumlloumln szektoraacutelis kezdemeacutenyezeacutes foglalkozik a gyapot keacuterdeacuteseacutevel de a keretmegaacutellapodaacutes kereskedelmi inteacutezkedeacutesei e termeacutekre is kiterjednek

32 taacuteblaacutezatLeacutepcsős vaacutemcsoumlkkenteacutes

Saacutev Kuumlszoumlbeacuterteacutekek A vaacutemcsoumlkkenteacutes meacuterteacuteke ()1 saacutev 0ndash20 502 saacutev 20ndash50 573 saacutev 50ndash75 644 saacutev gt75 70

Forraacutes WTO (2008) informaacutecioacutei alapjaacuten a szerző szerkeszteacutese

A vaacutemtarifaacutek bizonyos haacutenyadaacuteig (4)13 a tagaacutellamok termeacutekeik egy reacuteszeacutet eacuterzeacutekenynek minősiacutethetik de a leacutepcsős megkoumlzeliacuteteacutes aacutetfogoacute ceacutelja nem seacuteruumllhet Az eacuterzeacutekeny termeacutekek eseteacuteben a vaacutemcsoumlkkenteacutes meacuterteacuteke az egyeacutebkeacutent alkalmazandoacute csoumlkkenteacutes egyharmada fele vagy keacutetharmada lehet A piacrajutaacutesi felteacutetelek jelentős meacuterteacutekű javiacutetaacutesa az eacuterzeacutekeny termeacutekekre is vonatkozik s azt a vaacutemok csoumlkkenteacutese valamint a vaacutemkvoacutetaacutek noumlveleacutese reacuteveacuten kell biztosiacutetani Minden ilyen termeacutek eseteacuteben noumlvelni kell a vaacutemkvoacutetaacutet meacuteghozzaacute a leg-nagyobb kedvezmeacuteny elve alapjaacuten (azaz a kvoacutetaacutenak alapvetően minden orszaacuteg szaacutemaacutera el-eacuterhetőnek kell lennie) Az uacutej piacra jutaacutes meacuterteacutekeacutenek el kell eacuternie a hazai fogyasztaacutes 4-aacutet keacutetharmados elteacutereacutes eseteacuten 1-aacutet egyharmados elteacutereacutes eseteacuten eacutes 05-aacutet 50-os elteacutereacutes eseteacuten14 Kuumlloumln előiacuteraacutesok vonatkoznak a kiemelkedően magas (100 foumlloumltti) vaacutemokra

A tervezet a vaacutemeszkalaacutecioacutet csoumlkkentő inteacutezkedeacutest is tartalmaz amelynek ceacutelja a fel-dolgozott termeacutekre vonatkozoacute vaacutemok erőteljesebb csoumlkkenteacutese

A tervezet felhiacutevja a figyelmet a vaacutemkvoacuteta-adminisztraacutecioacute hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesaacute-ra hogy a tagaacutellamok ndash kuumlloumlnoumlsen a fejlődő orszaacutegok ndash teljes meacuterteacutekben kihasznaacutelhassaacutek a vaacutemkvoacutetaacutek nyuacutejtotta piacrajutaacutesi lehetőseacutegeket A fejlett orszaacutegoknak a vaacutemkvoacutetaacutek kere-teacuteben alkalmazott vaacutemokat 50-kal vagy 10-ra kell csoumlkkenteniuumlk attoacutel fuumlggően hogy melyik eredmeacutenyezi az alacsonyabb vaacutemteacutetelt Az implementaacutecioacute első napjaacuten a kvoacutetaacuten beluumlli importra alkalmazott vaacutem meacuterteacuteke nem lehet magasabb 175-naacutel Az 5 alatti szerződeacute-ses vaacutemokat maacuter az implementaacutecioacutes időszak első eacuteveacutenek veacutegeacutere nullaacutera kell csoumlkkenteni

A kuumlloumlnleges veacutedőzaacuteradeacutek aacuteltal eacuterintett vaacutemtarifasorok szaacutemaacutet 1-ra kell csoumlkkenteni eacutes heacutet eacutev alatt teljesen ki kell kuumlszoumlboumllni az alkalmazaacutesaacutet

Exportverseny

A tagaacutellamok egyeteacutertenek abban hogy a modalitaacutesokban reacuteszletesen szabaacutelyozzaacutek az export-taacutemogataacutes eacutes az azzal azonos hataacutesuacute egyeacuteb exportinteacutezkedeacutesek paacuterhuzamos megszuumlnteteacuteseacutet A szoumlveg szerint szabaacutelyozzaacutek az exporthitelek az eacutelelmiszersegeacutelyek eacutes az aacutellami keres-kedelmű vaacutellalatok teacutemakoumlreacutet eacuteppen uacutegy mint a koumlzvetlen exporttaacutemogataacutest A 2004 au-gusztusi keretmegaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben megszűnnek a koumlvetkezők

13 Amennyiben egy-egy orszaacuteg vaacutemtarifaacuteinak legalaacutebb 30-a az első saacutevba tartozik az eacuterzeacutekeny termeacutekek araacutenya 2-kal noumlvelhető

14 Amennyiben az import piacrajutaacutesi araacutenya maacuter eleve eleacuteri a 10-ot a fentiekneacutel kisebb meacuterteacutekű piacnyitaacutesi koumltelezettseacuteg eacuterveacutenyesuumll

bull Az exporttaacutemogataacutes (bdquoEU-tiacutepusuacuterdquo exporttaacutemogataacutes)bull A 180 napos visszafizeteacutesi időszakot meghaladoacute exporthitelek exporthitel-garanciaacutek

vagy biztosiacutetaacutesi programokbull Az ilyen exporthitelekhez kapcsoloacutedoacute a keacutesőbb megaacutellapiacutetaacutesra keruumllő alapelvekkel

oumlsszhangban nem aacutelloacute felteacutetelek Ezek az alapelvek toumlbbek koumlzoumltt a kamat fizeteacuteseacutere a minimaacutelis kamatra a minimaacutelis diacutejakra valamint minden maacutes elemre kiterjednek amelyek taacutemogataacutes vagy maacutes formaacuteban torziacutetjaacutek a kereskedelmet

bull Az aacutellami kereskedelmű vaacutellalatok kereskedelemtorziacutetoacute gyakorlata beleeacutertve a nekik vagy aacuteltaluk nyuacutejtott exporttaacutemogataacutes megszuumlnteteacuteseacutet a kormaacutenyzati fi-nansziacuterozaacutest valamint a kockaacutezatmegosztaacutest

bull A monopolerő joumlvőbeni hasznaacutelata tovaacutebbi taacutergyalaacutesok alapjaacutet keacutepezi ugyanakkor azok az aacutellami kereskedelmű vaacutellalatok amelyek kuumlloumlnleges privileacutegiumokat eacutel-veznek a hazai fogyasztoacutei aacuterstabilitaacutes megőrzeacutese valamint a biztonsaacutegos eacutelelmiszer-ellaacutetaacutes megteremteacutese eacuterdekeacuteben megőrizhetik monopolstaacutetusukat

bull A keacutesőbb elfogadaacutesra keruumllő hataacutelyos szabaacutelyokkal oumlsszhangban nem aacutelloacute eacutelel-miszersegeacutely Az ilyen szabaacutelyok ceacutelja a kereskedelmi kiszoriacutetoacute hataacutes elkeruumlleacutese Meacuterlegelik annak a lehetőseacutegeacutet hogy az eacutelelmiszersegeacutely kizaacuteroacutelag segeacutely formaacute-jaacuteban valoacutesuljon meg

A tagaacutellamoknak biztosiacutetaniuk kell azt is hogy megmaradjon a legkeveacutesbeacute fejlett eacutes a nettoacute eacutelelmiszer-importőr orszaacutegok differenciaacutelt baacutenaacutesmoacutedja

Az exporttaacutemogataacutes felszaacutemolaacutesa eacuteves leacutepeacutesekben toumlrteacutenik Időziacuteteacuteseacuteneacutel toumlrekednek arra hogy meglegyen a koherencia a tagaacutellamok belső reformleacutepeacuteseivel Az implementaacutecioacute soraacuten a tagaacutellamok egyenlően eacutes paacuterhuzamosan vaacutellaljaacutek a koumltelezettseacutegeket

A 2006 juacuteniusi megaacutellapodaacutes e teacuteren annyiban hozott uacutejat hogy meghataacuteroztaacutek az exporttaacutemogataacutes megszuumlnteteacuteseacutenek hataacuteridejeacutet A taacutemogataacutest 2008ndash2013 koumlzoumltt kell megszuumlntetni uacutegy hogy 2010-ig megszűnjoumln a taacutemogataacutes nagyobb reacutesze (progressziacutev csoumlk-kenteacutes) A 2008 eacutevi moacutedosiacutetott tervezet szerint 2010-ig a fent leiacutert moacutedon legalaacutebb 50-kal kell csoumlkkenteni az exporttaacutemogataacutesokra fordiacutetott koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesokat a fennmaradoacute reacuteszt pedig 2013-ig kell megszuumlntetni szinteacuten azonos leacutepeacutesekben Az exporttaacutemogataacutesban reacuteszeluumllő mennyiseacutegre mindoumlssze annyi kikoumlteacutest tartalmaz a tervezet hogy az nem halad-hatja meg a 2003ndash2005 koumlzoumltti baacutezisidőszaki szintet Taacutemogataacutes sem uacutejabb piacokon sem uacutejabb termeacutekekre nem alkalmazhatoacute Kuumlloumln roumlgziacuteteacutesre keruumllt a megaacutellapodaacutesban hogy gyapotra nem adhatoacute exporttaacutemogataacutes

Belső taacutemogataacutes

A dohai miniszteri deklaraacutecioacute a kereskedelemtorziacutetoacute belső taacutemogataacutesok jelentős meacuterteacutekű csoumlkkenteacuteseacutere szoacuteliacutetja fel a tagaacutellamokat A belső taacutemogataacutesokat illetően a keretmegaacutellapodaacutes alapelve az hogy a magasabb szintű kereskedelemtorziacutetoacute taacutemogataacutesokat nagyobb meacuterteacutek-ben kell csoumlkkenteni Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul az EU ndash mint a legnagyobb AMS-eacuterteacutekkel rendelkező WTO-tagaacutellam ndash mindenkineacutel nagyobb meacuterteacutekű csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteggel szembesuumll A fejlődő orszaacutegok eseteacuteben hosszabb a veacutegrehajtaacutes időszaka eacutes kisebb a csoumlk-kenteacutesi koefficiens

Az aacutetfogoacute csoumlkkenteacutes első leacutepeacutesekeacutent a kereskedelemtorziacutetoacute belső taacutemogataacutesok oumlsszege sem az első eacutevben sem az implementaacutecioacutes időszak soraacuten nem haladhatja meg az Uruguay-forduloacute eredmeacutenyekeacutent adoacutedoacute szerződeacuteses teljes AMS az 1995ndash200015 koumlzoumltti időszakon mint baacutezisidőszakon alapuloacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi termeleacutesi eacuterteacutek 10-aacutet16 (fejlődő orszaacutegok eseteacuteben 20-aacutet) valamint a WTO-naacutel nyilvaacutentartott keacutek dobozos taacutemogataacutesok baacutezisidőszaki aacutetlagos eacuterteacutekeacutet vagy a baacutezisidőszaki teljes mezőgazdasaacutegi termeleacutesi eacuterteacutek 5-aacutet (a kettő koumlzuumll a nagyobb keruumll beszaacutemiacutetaacutesra) A tervezet a belső taacutemogataacutesok saacutevos csoumlkkenteacuteseacutet iraacutenyozza elő (laacutesd 33 taacuteblaacutezat)

33 taacuteblaacutezatA belső taacutemogataacutes aacutetfogoacute csoumlkkenteacutese (AMS + keacutek doboz + de minimis)

Saacutev Kuumlszoumlb (milliaacuterd US$)

Csoumlkkenteacutes meacuterteacuteke Baacutezisidőszaki taacutemogataacutes csoumlkkenteacuteseacutenek időziacuteteacutese

1 0ndash10 55 25 azonnal fennmaradoacute reacutesz eacutevente azonos meacuterteacutekben csoumlkken 5 eacutev alatt

2 (USA Japaacuten) 10ndash60 70 13 azonnal fennmaradoacute reacutesz eacutevente azonos meacuterteacutekben csoumlkken 5 eacutev alatt

3 (EC) gt 60 80 13 azonnal fennmaradoacute reacutesz eacutevente azonos meacuterteacutekben csoumlkken 5 eacutev alatt

Amennyiben a fejlett tagaacutellam fentiek szerint szaacutemiacutetott aacutetfogoacute teljes belső taacutemogataacutesi eacuterteacuteke meghaladja a baacutezisidőszaki termeleacutesi eacuterteacutek 40-aacutet tovaacutebbi csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg ter-heli Annak meacuterteacuteke a maacutesodik eacutes harmadik saacutevban előiraacutenyzott csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg kuumlloumlnbseacutegeacutenek a fele azaz a jelenlegi tervezet szerint tovaacutebbi 5

A taacutemogataacutesokat oumlt eacutev alatt hat leacutepeacutesben kell csoumlkkenteniA szerződeacuteses AMS-szintek a leacutepcsőzetes megkoumlzeliacuteteacutes koumlvetkezteacuteben jelentős meacuter-

teacutekben csoumlkkennek (laacutesd 34 taacuteblaacutezat) A magasabb AMS-sel rendelkező orszaacutegok nagyobb meacuterteacutekű csoumlkkenteacutest hajtanak veacutegre Amennyiben az AMS eacuterteacuteke a teljes termeleacutesi eacuterteacutekre vetiacutetve magas (meghaladja annak 40-aacutet) hiaacuteba tartozik a keacuterdeacuteses tagaacutellam a maacutesodik saacutevba a magasabb (+10-os) csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg vonatkozik raacute Hasonloacute koumltelezettseacuteg vonatkozik a legalacsonyabb AMS-kategoacuteriaacutera is amennyiben az AMS eacuterteacuteke a teljes ter-meleacutesi eacuterteacutekre vetiacutetve magas (meghaladja annak 40-aacutet) tovaacutebbi csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg terheli amelynek meacuterteacuteke a sajaacutet eacutes a koumlvetkező saacutev taacutemogataacutescsoumlkkenteacutesi koumltelezettseacutegeacutenek a feleacutevel egyenlő (a legutoacutebbi tervezet szerint tovaacutebbi 75)

15 Fejlődő orszaacutegok eseteacuteben a baacutezisidőszak 1995ndash2000 vagy 1995ndash2004 a tagaacutellam doumlnteacuteseacutetől fuumlggően16 Ez valoacutejaacuteban a termeacutek- illetve nem termeacutekspecifikus AMS 5-5-a

34 taacuteblaacutezatAz AMS tervezett csoumlkkenteacutese

Csoumlkkenteacutes meacuterteacuteke

Baacutezisidőszaki taacutemogataacutes csoumlkkenteacuteseacutenek időziacuteteacutese

1 0ndash15 45 6 azonos meacuterteacutekű csoumlkkenteacutes 5 eacutev alatt

3 (EC) gt40 70 25 azonnal fennmaradoacute reacutesz eacutevente azonos meacuterteacutekben csoumlkken 5 eacutev alatt

Ezen tuacutelmenően kuumlloumln szabaacutelyok vonatkoznak a termeacutekspecifikus AMS-re a de minimisre valamint a keacutek dobozos taacutemogataacutesokra

Taacutergyalaacutesok folynak a de minimis taacutemogataacutesok csoumlkkenteacuteseacuteről (Jelenleg mentesuumll a taacutemogataacutescsoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel az adott termeacutek termeleacutesi eacuterteacutekeacutenek 5-aacutenaacutel kisebb meacuterteacutekű taacutemogataacutes) A tervezet szerint a fejlett orszaacutegok eseteacuteben a de minimis szintet minimum 50-kal kell majd csoumlkkenteni a megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacutesekor azonnal

A keacutek dobozos taacutemogataacutesok maximumaacutet a tagaacutellam 1995ndash2000 koumlzoumltti baacutezisidőszaki aacutetlagos termeleacutesi eacuterteacutekeacutenek 25-a alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg A felső hataacuter az implementaacutecioacutes időszak elejeacutetől eacuteletbe leacutep Neacutemi rugalmassaacutegra lesz ugyanakkor lehetőseacuteg amennyiben a tagaacutellam belső taacutemogataacutesaacutenak kiemelkedően nagy haacutenyadaacutet (a baacutezisidőszaki eacuterteacutek mini-mum 40-aacutet) iraacutenyiacutetotta aacutet a keacutek dobozba

A 2004 juacuteliusi keretmegaacutellapodaacutes 13 bekezdeacutese a Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes 6 cikkelyeacutenek 5 bekezdeacutese (keacutek doboz) feluumllvizsgaacutelataacutet iacuterja elő hogy a keacutek dobozba be-illeszthető legyen a termeleacutesi koumltelezettseacuteg neacutelkuumlli koumlzvetlen taacutemogataacutes mint uacutej kategoacuteria Az olyan termeleacutesi koumltelezettseacuteg neacutelkuumlli roumlgziacutetett eacutes meg nem vaacuteltoztathatoacute baacutezison alapu-loacute koumlzvetlen taacutemogataacutesokat oumlleli fel amelyek eleget tesznek a taacutemogataacutesban reacuteszesiacutethető mennyiseacutegre vonatkozoacute felteacuteteleknek A keretmegaacutellapodaacutes definiacutecioacuteja szerint termeleacutestől fuumlggetlen koumlzvetlen taacutemogataacutes az amely

bull roumlgziacutetett eacutes meg nem vaacuteltoztathatoacute baacutezisteruumlleten eacutes hozamokon alapul vagybull az aacutellattenyeacuteszteacutesi taacutemogataacutest az aacutellatok fix eacutes meg nem vaacuteltoztathatoacute szaacutema alapjaacuten

fizetikbull eacutes a kifizeteacutes alapja a fix eacutes meg nem vaacuteltoztathatoacute baacutezisszintű termeleacutes maximum

Jelenlegi aacutellapotaacuteban a keretmegaacutellapodaacutes csak a termeleacutesi koumltelezettseacuteget tiltja eacutes semmifeacutele felteacutetelt nem tartalmaz a taacutemogataacutesok eacutes a piaci aacuterak viszonyaacuteroacutel Ilyen előiacuteraacutes hiaacutenyaacuteban akaacuter a piaci aacuterak fuumlggveacutenyeacuteben vaacuteltozoacute (jelenleg saacuterga dobozos) taacutemogataacutesok is beilleszthetőek lenneacutenek a keacutek dobozba ha a toumlbbi felteacutetelnek egyeacutebkeacutent eleget tesznek Fontos az is hogy miacuteg koraacutebban a termeleacuteskorlaacutetozoacute programokkal oumlsszekapcsolt koumlzvetlen taacutemogataacutesokra semmilyen korlaacutetozaacutes nem vonatkozott addig a keretmegaacutellapodaacutes a teljes mezőgazdasaacutegi termeleacutesi eacuterteacutek 25-aacuteban meghataacuterozott felső hataacutert iraacutenyoz elő az oumlsszes ndash azaz az uacutej kategoacuteriaacutet is magaacuteban foglaloacute ndash keacutek dobozos taacutemogataacutesra

Az uacutej kategoacuteriaacutera egyeacutertelműen azeacutert van szuumlkseacuteg hogy az USA jelenleg saacuterga dobozos piaci ingadozaacutesokat ellensuacutelyozoacute (countercyclical payments)17 taacutemogataacutesai beilleszthetőek legyenek a keacutek dobozba (Roberts 2005) (Jelenleg azok nem felelnek meg a keacutek dobozos kriteacuteriumoknak hiszen a taacutemogataacuteshoz nem kapcsoloacutedik termeleacuteskorlaacutetozoacute inteacutezkedeacutes)

A jelenlegi megaacutellapodaacutes kereteacuteben a keacutek doboz lehetőveacute tette hogy a tagaacutellamok csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg neacutelkuumll alkalmazzanak piactorziacutetoacute taacutemogataacutesokat felteacuteve hogy azokhoz valamilyen termeleacuteskorlaacutetozoacute inteacutezkedeacutes kapcsoloacutedik A termeleacuteskorlaacutetozoacute inteacutezke-deacutes ugyanis korlaacutetozza a taacutemogataacutes termeleacutesoumlsztoumlnző eacutes piactorziacutetoacute hataacutesaacutet Az uacutej kategoacuteria uacutegy tűnik egyelőre nem igazaacuten egyeztethető oumlssze az eredeti szaacutendeacutekkal Oumlnmagaacuteban az hogy nincs termeleacutesi koumltelezettseacuteg meacuteg nem jelenti azt hogy a taacutemogataacutes ne oumlsztoumlnoumlzneacute a termeleacutest Mineacutel magasabb a piacon kiacutevuumllről szaacutermazoacute joumlvedelem araacutenya a termelő teljes beveacuteteleacuteben annaacutel stabilabb a joumlvedelmi helyzete Sokkal stabilabb mint a pusztaacuten piaci aacuterbeveacutetelekre szaacutemiacutetoacute termelőkeacute E stabilabb joumlvedelmi haacutetteacuternek szaacutemos hataacutesa lehet peacutel-daacuteul noumlvelheti a termelők hitelkeacutepesseacutegeacutet akik akaacuter termeleacutesi kapacitaacutesaikat is noumlvelhetik

Szigoriacutetaacutes ugyanakkor a koraacutebbiakhoz keacutepest az a kikoumlteacutes hogy a baacutezis fix eacutes meg nem vaacuteltoztathatoacute E kikoumlteacutes megelőzi azokat a potenciaacutelis torziacutetaacutesokat amelyek a termelők baacute-zisfrissiacuteteacutesi vaacuterakozaacutesaiboacutel adoacutedhatnak (laacutesd az USA 2002 eacutevi mezőgazdasaacutegi toumlrveacutenye)18 Amennyiben azonban a termelők a taacutemogataacutesi rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera uacutej taacutemogataacutesok be-vezeteacuteseacutere szaacutemiacutetanak (peacuteldaacuteul a folyamatosan vaacuteltozoacute EU-s Koumlzoumls Agraacuterpolitika eseteacuteben) a magasabb baacutezis eacuterdekeacuteben igyekeznek maximaacutelisan kihasznaacutelni termeleacutesi lehetőseacutegeiket (Hiszen a baacutezist mindig koraacutebbi termeleacutesi adatok alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg)

A hong-kongi miniszteri deklaraacutecioacute eacutertelmeacuteben kuumlloumln kezeli a tervezet a gyapottal kapcsolatos belső taacutemogataacutest A termeacutekspecifikus AMS-csoumlkkenteacutes meacuterteacutekeacutet kuumlloumln keacutep-lettel hataacuterozzaacutek meg A kereskedelemtorziacutetoacute belső taacutemogataacutesok csoumlkkenteacuteseacutet a normaacutel implementaacutecioacutes időszak harmada alatt kell megvaloacutesiacutetani (A fejlődő orszaacutegok csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacutege alacsonyabb esetuumlkben az implementaacutecioacutes időszak hosszabb)

3124 A 2013 eacutevi Bali- illetve a 2015 eacutevi Nairobi-csomag agraacuterkereskedelmi doumlnteacutesei

A 2013-ban Indoneacuteziaacuteban majd 2015-ben Kenyaacuteban tartott miniszteri konferenciaacuten el-fogadott csomagok a koumlvetkező agraacuterkereskedelmi keacuterdeacutesekre teacutertek ki

bull Reacuteszletesen szabaacutelyoztaacutek mely esetekben mentesuumllhet a belső taacutemogataacutesra vonat-kozoacute csoumlkkenteacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel a fejlődő orszaacutegok biztonsaacutegos eacutelelmiszerellaacute-taacutesaacutet biztosiacutetoacute koumlzraktaacuterozaacutes

bull A vaacutemkvoacutetaacutek aacutetlaacutethatoacutebb adminisztraacutecioacuteja

17 Az USA piaci ingadozaacutesokat ellensuacutelyozoacute taacutemogataacutesa a piaci aacuterak fuumlggveacutenyeacuteben vaacuteltozoacute meacuterteacutekű Amikor a vilaacutegpiaci aacuterak csoumlkkennek annak oumlsszege nő amikor a vilaacutegpiaci aacuterak emelkednek a taacutemogataacutes csoumlkken

18 Az Egyesuumllt Aacutellamok belső taacutemogataacutesai koumlzuumll a fix oumlsszegű koumlzvetlen taacutemogataacutes tekinthető a legszeacutetvaacutelasztot-tabbnak hiszen a termeleacutestől eacutes az aacuteraktoacutel egyaraacutent fuumlggetlen Oumlsszegeacutet termeleacutesi egyseacutegre vetiacutetve hataacuteroztaacutek meg (peacuteldaacuteul veacuteka) eacutes koraacutebbi termeacutekspecifikus programok teruumlleti eacutes hozamadatai alapjaacuten fizetik ki A taacute-mogataacutes akkor is jaacuter ha a gazda nem termel valamint baacutermit termelhet a gyuumlmoumllcs eacutes a zoumlldseacuteg kiveacuteteleacutevel A szeacutetvaacutelasztottsaacuteg meacuterteacutekeacutet azonban jelentősen csoumlkkenti az a teacuteny hogy a 2002 eacutevi mezőgazdasaacutegi toumlrveacuteny lehetőveacute tette a baacutezisteruumllet frissiacuteteacuteseacutet az 1998ndash2001 eacutevek aacutetlagaacutera

bull A zoumlld doboz aacuteltalaacutenos szolgaacuteltataacutesok ciacutemszava alaacute tartozoacute taacutemogataacutesok listaacutejaacutenak a bőviacuteteacutese (foumlldhasznaacutelat foumlldreform viacutezmenedzsment eacutes maacutes joacuteleacutetnoumlvelő prog-ramok)

bull Ismeacutet roumlgziacuteteacutesre keruumllt hogy az exporttaacutemogataacutes minden formaacutejaacutet csoumlkkenteni a taacutemogataacutes aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutet eacutes nyomon koumlvethetőseacutegeacutet pedig javiacutetani kell A Nairobi-csomag alapjaacuten a fejlett orszaacutegoknak azonnal meg kell szuumlntetniuumlk a fennmaradoacute exporttaacutemogataacutesaikat miacuteg a fejlődő orszaacutegoknak (neacutehaacuteny kiveacuteteltől eltekintve) 2018 veacutegeacuteig kell ezt teljesiacuteteniuumlk19

A taacutergyalaacutesok egyelőre nem zaacuterultak le aacutetfogoacute megaacutellapodaacutes nem szuumlletett

32 Preferenciaacutelis kapcsolatok

Az EK Koumlzoumls Kereskedelempolitikaacutejaacuten (EK Szerződeacutes 133 cikkely) alapuloacute kapcsolatok nem preferenciaacutelis jellegűek Preferenciaacutelis elemeket elvileg a kuumlloumlnboumlző taacutersulaacutesi eacutes egyuumltt-műkoumldeacutesi megaacutellapodaacutesok tartalmazhatnak A taacutersulaacutesi kapcsolatok a Roacutemai Szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesakor az akkori tagorszaacutegok gyarmataira eacutes tengerentuacuteli teruumlleteire vonatkoztak (laacutesd a Szerződeacutes 182ndash188 cikkelyeacutet) Az egykori gyarmatok fuumlggetlenneacute vaacuteltak aacutem alapvető eacuterdekuumlk maradt az EK-val fenntartott inteacutezmeacutenyes eacutes preferenciaacutelis kapcsolat A Koumlzoumlsseacuteg kereskedelem- eacutes agraacuterkereskedelem-politikaacutejaacutenak teljes kibontakozaacutesa ugyanakkor sok-sziacutenű preferenciaacutelis kapcsolatok kieacutepiacuteteacuteseacutevel jaacutert egyuumltt

A preferenciaacutek hierarchiaacutejaacutenak csuacutecsaacuten azok a megaacutellapodaacutesok aacutellnak amelyekben az Euroacutepai Unioacute vaacutemunioacutet helyez kilaacutetaacutesba az alaacuteiacuteroacute felekkel E megaacutellapodaacutesok az egymaacutes koumlzoumltti forgalomban a vaacutemok eltoumlrleacuteseacutet tartalmazzaacutek A toumlbbi preferenciaacutelis megaacutellapodaacutes annyiban teacuter el az előzőektől hogy azok csupaacuten az ipari termeacutekeket illetően helyeznek kilaacutetaacutesba szabadkereskedelmet A preferenciaacutelis kapcsolatok oumlvezetek szerint az alaacutebbi csoportokba sorolhatoacutek

a) EFTA-orszaacutegok (szimmetrikus szerződeacuteses preferencia)b) Vaacutemunioacute (Andorra San Marino Toumlroumlkorszaacuteg)c) Euroacutepaacuten kiacutevuumlli (uacutej tiacutepusuacute) kereskedelmi vagy gazdasaacutegi partnerseacutegi megaacutellapo-

daacutesok (szimmetrikus szerződeacuteses preferencia)d) Euroacutepaacuten kiacutevuumlli mediterraacuten teacuterseacuteg ndash euro-mediterraacuten partnerseacuteg (keacutetoldaluacute egyuumltt-

műkoumldeacutesi megaacutellapodaacutesok aszimmetrikus szerződeacuteses preferenciaacutek) ndash taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok ndash meacutely eacutes aacutetfogoacute szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutesok

e) Afrikai karib-tengeri eacutes csendes-oacuteceaacuteni (ACP-) orszaacutegok20 (cotonoui megaacutellapodaacutes viszonossaacuteg neacutelkuumlli preferenciaacutek 2008-ig 2008-toacutel partnerseacutegi megaacutellapodaacutes vagy GSP)

19 Bővebben laacutesd WTO (2013) Bali Package Eleacuterhető wwwwtoorgenglishthewto_eminist_emc9_eba-lipackage_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07) WTO (2015) Nairobi Package Eleacuterhető wwwwtoorgenglishthewto_eminist_emc10_enairobipackage_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

20 Az ACP-orszaacutegok csoportjaacutet 79 afrikai karib-teacuterseacutegi eacutes csendes-oacuteceaacuteni orszaacuteg alkotja amelyekkel az EU speciaacutelis kapcsolatot tart fenn A megaacutellapodaacutesroacutel bővebben laacutesd httpseur-lexeuropaeulegal-contentHUTXTuri=celex22000A1215(01) (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

f) Nyugat-balkaacuteni stabilizaacutecioacutes eacutes taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok (főszabaacutelykeacutent szim-metrikus szerződeacuteses preferencia az agraacuterkereskedelemben aszimmetrikus konst-rukcioacutek)

g) ASEAN-orszaacutegok (szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutest ceacutelzoacute bilateraacutelis taacutergyalaacutesok egyes orszaacutegokkal)

h) Latin-Amerika (taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok)i) Aacuteltalaacutenos vaacutemkedvezmeacutenyrendszer (GSP)

A koumlvetkezőkben az a)ndashi) pontoknaacutel szereplő preferenciaacutelis kapcsolatok főbb jellemzőit foglaljuk oumlssze

a) EFTA-orszaacutegok

Az Euroacutepai Gazdasaacutegi Teacuterseacuteg kereteacuteben 1993-toacutel az egyseacuteges piac neacutegy alapszabadsaacutega ndash Svaacutejc kiveacuteteleacutevel ndash az EFTA-tagaacutellamokra is kiterjed21 A mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari ter-meacutekek kereskedelmeacutet azonban tovaacutebbra is keacutetoldaluacute megaacutellapodaacutesok szabaacutelyozzaacutek ezek a KAP eacuterzeacutekeny termeacutekeire (peacuteldaacuteul egyes marhahuacutesboacutel keacuteszuumllt termeacutekek tejtermeacutekek zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutek) vaacutemkvoacutetaacutekat is tartalmaznak22 A vaacutemkvoacuteta meacuterteacutekeacuteig az im-port toumlbbnyire vaacutemmentes a vaacutemkvoacutetaacutet meghaladoacute importra viszont az eredeti (magasabb) vaacutemteher vonatkozik A kedvezmeacutenyek viszonossaacutegon alapulnak a kedvezmeacutenyezett ter-meacutekek listaacutejaacutet a vonatkozoacute vaacutemteacuteteleket eacutes vaacutemkvoacutetaacutekat a megaacutellapodaacutesok tartalmazzaacutek

b) Vaacutemunioacute

Andorra23 eacutes San Marino24 helyzete meglehetősen sajaacutetos Vaacutemunioacutet alkotnak a koumlzoumlsseacuteggel reacuteszei az euroacutezoacutenaacutenak ugyanakkor nem reacuteszei az egyseacuteges piacnak A vaacutemunioacute eacutertelmeacuteben az egymaacutes koumlzoumltti aacuteruforgalomra (iacutegy a mezőgazdasaacutegi termeacutekekre) nem vonatkoznak kor-laacutetozaacutesok miacuteg a kiacutevuumllaacutelloacute harmadik orszaacutegokkal szemben az unioacutes szabaacutelyok eacuterveacutenyesek Speciaacutelis helyzetben van Monaco is Franciaorszaacuteggal koumltoumltt megaacutellapodaacutesa reacuteveacuten reacutesze a koumlzoumlsseacutegi vaacutemteruumlletnek az euroacutezoacutenaacutenak eacutes az egyseacuteges piacnak Mindhaacuterom orszaacuteggal folynak a taacutergyalaacutesok a taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesroacutel

Toumlroumlkorszaacuteg 1959-ben adta be taacutersulaacutesi keacuterelmeacutet az EGK-nak A taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes (Ankara Megaacutellapodaacutes) 1964-ben leacutepett eacuteletbe E megaacutellapodaacutes iraacutenyozta elő a koumlzoumlsseacuteg eacutes Toumlroumlkorszaacuteg koumlzoumltti vaacutemunioacute leacutetrehozaacutesaacutet 1987-ben Toumlroumlkorszaacuteg tagsaacutegi keacuterelmet nyuacutej-

21 Mezőgazdasaacutegi eacutes halaacuteszati termeacutekekről bővebben laacutesd Az Euroacutepai Unioacute Hivatalos Lapja 1994 II2 fejezet22 Bővebben laacutesd Az Euroacutepai Unioacute Hivatalos Lapja 1972 1973 1997 200223 Bővebben laacutesd Council Decision of 26 November 1990 on the conclusion of the Agreement in the form of an

exchange of letters between the European Economic Community and the Principality of Andorra (90680EEC) Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeuresourcehtmluri=cellar05053075-1b35-4f3c-8690-d2499475dbf3000402DOC_1ampformat=PDF (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

24 Agreement on customs union and cooperation between the European Economic Community and the Republic of San Marino Official Journal of the European Communities No C 30212 Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentENTXTPDFuri=OJC1991302FULLampfrom=en (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

tott be 1995-ben szuumlletett meg a megaacutellapodaacutes a vaacutemunioacute leacutetrehozaacutesaacuteroacutel de csak 1999-től tekinti az EU Toumlroumlkorszaacutegot potenciaacutelis tagjeloumlltnek A gazdasaacutegi eacutes politikai feszuumlltseacutegek miatt a taacutergyalaacutesok rendkiacutevuumll lassan haladnak

Toumlroumlkorszaacuteg tehaacutet elvileg vaacutemunioacutet alkot a koumlzoumlsseacuteggel az azonban nem felel meg a vaacutemunioacutera vonatkozoacute felteacuteteleknek hiszen nem terjed ki a mezőgazdasaacutegi termeacutekekre A taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a vaacutemunioacute csak akkor vaacutelik teljesseacute e tekintetben ha Toumlroumlkorszaacuteg teljes meacuterteacutekben alkalmazza a Koumlzoumls Agraacuterpolitika vonatkozoacute inteacutezkedeacuteseit25 (A kereskedelempolitika tereacuten a fő probleacutemaacutet a feldolgozott eacutelelmiszerek mezőgazdasaacutegi alaptermeacutek-tartalma alapjaacuten harmadik orszaacutegokkal szemben alkalmazott piacveacutedelem harmonizaacutelaacutesa jelenti)

2016-ban a Bizottsaacuteg elfogadta a toumlroumlk csatlakozaacutes taacutergyalaacutesi iraacutenyelveit a taacutergyalaacute-sok azonban csak azt koumlvetően kezdődhetnek meg hogy a Tanaacutecs joacutevaacutehagyja azokat (Erre a fejezet megiacuteraacutesaacuteig nem keruumllt sor)

c) Euroacutepaacuten kiacutevuumlli (uacutej tiacutepusuacute) kereskedelmi vagy gazdasaacutegi partnerseacutegi megaacutellapodaacutesok

Kanadaacuteval 2009-ben kezdődtek taacutergyalaacutesok Az aacutetfogoacute gazdasaacutegi eacutes kereskedelmi meg-aacutellapodaacutest (Comprehensive Economic and Trade Agreement CETA) 2016-ban iacutertaacutek alaacute 2017-től leacutepett ideiglenes hataacutelyba A megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a mezőgazdasaacutegi termeacutekek kereskedelmeacutenek nagy reacutesze teljesen liberalizaacutelva lett Jelentősen javultak peacuteldaacuteul a sajt a bor eacutes paacuterlatok a csokolaacutedeacute eacutes egyeacuteb eacutedesipari termeacutekek valamint a kenyeacuter- eacutes teacutesztafeacuteleacutek piacrajutaacutesi felteacutetelei A megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a vaacutemmentesseacute vaacuteloacute mezőgazdasaacutegi ter-meacutek eseteacuteben nem alkalmazhatoacute exporttaacutemogataacutes fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a keacuterdeacuteses mező-gazdasaacutegi termeacutekeket feldolgozatlan formaacuteban vagy maacutes termeacutekbe beeacutepiacutetve exportaacuteljaacutek Egyes eacuterzeacutekeny termeacutekek eseteacuteben (peacuteldaacuteul EU marha- eacutes serteacuteshuacutes Kanada sajt) vaacutemkvoacuteta nyitaacutesaacutera keruumllt sor amely kereteacuteben az import vaacutemmentesseacute vaacutelt A megaacutellapodaacutes fontos reacuteszeacutet keacutepezi a foumlldrajzi eredetmegjeloumlleacutes veacutedelme E veacutedelem 143 unioacutes termeacutek (koumlztuumlk a szegedi szalaacutemi) kanadai eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutet teszi lehetőveacute az EU-szabaacutelyozaacutessal azonos szintű eredetveacutedelem mellett Nem toumlrteacutent piacnyitaacutes a baromfi- eacutes tojaacutesszektorban eacutes az EU to-vaacutebbra is alkalmazza a zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcspiaci rendtartaacutes beleacutepőaacuter-rendszereacutet26

Japaacutennal 2012-ben kezdődtek meg a taacutergyalaacutesok eacutes 2017-ben szuumlletett meg a gazdasaacutegi partnerseacutegi megaacutellapodaacutes27 A megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben az EU eacutes Japaacuten koumllcsoumlnoumlsen eltoumlrlik a vaacutemok jelentős reacuteszeacutet eacutes a japaacuten piac nyitottabbaacute vaacutelik a koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacutegi termeacute-kek szaacutemaacutera Jelentős kedvezmeacutenyek leacutepnek eacuteletbe az EU fő mezőgazdasaacutegi exporttermeacuteke a serteacuteshuacutes eseteacuteben A feldolgozott serteacuteshuacutes exportja vaacutemmentesseacute a friss serteacuteshuacutes pedig majdnem vaacutemmentesseacute vaacutelik (a vaacutemteher jelentős meacuterteacuteben csoumlkken) A marhahuacutesra vonat-kozoacute kedvezmeacutenyek 15 eacuteves aacutetmeneti időszak alatt leacutepnek eacuteletbe a vaacutemok 385-roacutel 9-ra csoumlkkennek A megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel azonnal vaacutemmentesseacute vaacutelik a koumlzoumlsseacutegből

25 Bővebben laacutesd Decision No 195 of the EC-Turkey Association Council of 22 December 1995 on implementing the final phase of the Customs Union Official Journal L 035 13021996 Chapter II Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=CELEX21996D0213280129ENHTML (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

26 Bővebben laacutesd Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2017 27 A fejezet iacuteraacutesakor ratifikaacutecioacute alatt A megaacutellapodaacutes 2019 februaacuter 1-jeacuten eacuteletbe leacutepett

szaacutermazoacute bor eacutes maacutes alkoholos italok exportja Eltoumlrleacutesre keruumll szaacutemos sajtfeacuteleseacuteg jelenleg meglehetősen magas vaacutemteacutetele miacuteg maacutes sajtokra vaacutemmentes kvoacutetaacutet hataacuteroztak meg Aacutet-meneti időszak utaacuten ugyan de szaacutemos feldolgozott termeacutek (toumlbbek koumlzoumltt a teacuteszta a csoko-laacutedeacute a kakaoacute eacutedesseacutegek eacutes paradicsomkeacutesziacutetmeacutenyek) importja is vaacutemmentesseacute vaacutelik miacuteg maacutes termeacutekekre vaacutemmentes vagy kedvezmeacutenyes (csoumlkkentett vaacutemteacutetelű) vaacutemok melletti vaacutemkvoacutetaacutekat nyitnak meg A konstrukcioacute az EU piacaacutet illetően is hasonloacute A mezőgazda-saacutegi termeacutekek zoumlme azonnal vaacutemmentesseacute vaacutelik Egyes eacuterzeacutekeny termeacutekek (peacuteldaacuteul hal eacutes halkeacutesziacutetmeacutenyek) eseteacuteben a vaacutemmentesseacuteg csak 15 eacutev aacutetmeneti időszak utaacuten leacutep eacuteletbe Tovaacutebbra is alkalmazzaacutek a zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcspiaci rendtartaacutes beleacutepőaacuter-rendszereacutet egyes feldolgozott termeacutekek eseteacuteben pedig csak (koumlruumllbeluumll 50-os) vaacutemcsoumlkkenteacutes toumlrteacutenik a 15 eacuteves aacutetmeneti időszak alatt A kanadai megaacutellapodaacuteshoz hasonloacutean e megaacutellapodaacutesnak is fontos reacuteszeacutet keacutepezi a foumlldrajzi eredetmegjeloumlleacutes veacutedelme E veacutedelem toumlbb mint 200 unioacutes termeacutek japaacuten piacon toumlrteacutenő eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutet teszi lehetőveacute az EU-szabaacutelyozaacutessal azonos szintű eredetveacutedelem mellett Az EU uacutej tiacutepusuacute megaacutellapodaacutesainak megfelelően e megaacutellapodaacutes maacuter munkasztenderdeket koumlrnyezet- fogyasztoacute- eacutes adatveacutedelmi rendelkezeacuteseket is tartal-maz Kuumlloumln fejezet foglalkozik a fenntarthatoacute fejlődeacutessel eacutes első alkalommal eacutepiacutetettek be a paacuterizsi kliacutemamegaacutellapodaacutesra toumlrteacutenő hivatkozaacutest28

Az EU eacutes Deacutel-Korea koumlzoumltti szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutes ideiglenesen 2011-ben hivatalosan 2015-ben leacutepett eacuteletbe Az első uacutej tiacutepusuacute megaacutellapodaacutes amely eacuteletbe leacutepett Az EU-ba iraacutenyuloacute agraacuterexport jelentős reacutesze azonnal kisebb reacutesze aacutetmeneti időszakot koumlvetően vaacutelik vaacutemmentesseacute Korea fokozatosabban nyitja meg piacaacutet az EU exportja előtt Egyes termeacutekek (peacuteldaacuteul bor) azonnal vaacutemmentesseacute vaacutelnak miacuteg maacutes termeacutekeket illetően (a termeacutek eacuterzeacutekenyseacutegeacutetől fuumlggően) 351018 eacutev aacutetmeneti időszakot iktatnak be Mivel a ki-induloacute aacutetlagos vaacutemsziacutenvonal magas eacutes a termeacutekeknek csak nagyon kis koumlre volt eredetileg vaacutemmentes Korea jelentős piacnyitaacutest hajt veacutegre Kiveacutetelt talaacuten csak a koreai rizspiac jelent ahol egyaacuteltalaacuten nem volt piacnyitaacutes29

d) Euroacutepaacuten kiacutevuumlli mediterraacuten teacuterseacuteg

Az EU szoros kapcsolatokat igyekszik kieacutepiacuteteni a mediterraacuten reacutegioacute szomszeacutedos orszaacutegai-val Ennek fő eszkoumlze az uacutegynevezett Barcelona-folyamat reacuteszekeacutent 1995-ben bevezetett Euro-mediterraacuten Partnerseacuteg A multilateraacutelis eacutes bilateraacutelis elemeket egyaraacutent tartalmazoacute kapcsolat eredetileg 12 orszaacutegra terjedt ki Algeacuteria Ciprus Egyiptom Izrael Jordaacutenia Libanon Maacutelta Marokkoacute Palesztina Sziacuteria Tuneacutezia eacutes Toumlroumlkorszaacuteg30

28 Bővebben laacutesd European Commission (2018) Proposal for a Council Decision on the signing on behalf of the European Union of the Economic Partnership Agreement between the European Union and Japan [COM(2018) 193 final] Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentENTXTuri=CELEX3A52018PC0193 (A le-toumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

29 Bővebben laacutesd Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2010) A Tanaacutecs hataacuterozata (2010 szeptember 16) az egyreacuteszről az Eu-roacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai eacutes maacutesreacuteszről a Koreai Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltti szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutesnak az Euroacutepai Unioacute neveacuteben toumlrteacutenő alaacuteiacuteraacutesaacuteroacutel eacutes ideiglenes alkalmazaacutesaacuteroacutel Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentHUTXTPDFuri=OJL2011127FULLampfrom=EN (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

30 Ciprus eacutes Maacutelta 2004-től EU-tagaacutellam Toumlroumlkorszaacutegot laacutesd keacutesőbb

Az EU taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok rendszereacutet hozta leacutetre31 amely kereteacuteben kizaacuteroacutelag aacuterukereskedelemre kiterjedő viszonossaacutegon alapuloacute szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutest iacutert alaacute a reacutegioacute nyolc orszaacutegaacuteval (Liacutebiaacutera eacutes Sziacuteriaacutera nem terjed ki) Az uacutej megaacutellapodaacutesok tovaacutebbi ceacuteljai stabilitaacutes eacutes beacuteke gazdasaacutegi eacutes peacutenzuumlgyi partnerseacuteg euro-mediterraacuten szabad-kereskedelmi oumlvezet taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis partnerseacuteg regionaacutelis integraacutecioacute oumlsztoumlnzeacutese A legfontosabb kereskedelmi inteacutezkedeacutesek ipari termeacutekek eseteacuten vaacutemmentes piacra jutaacutes mezőgazdasaacutegban progressziacutev liberalizaacutecioacute a szolgaacuteltataacutesok eacutes a beruhaacutezaacutesok fokozatos liberalizaacutelaacutesa viszonossaacutegon alapuloacute kedvezmeacutenyek Mindehhez az EU peacutenzuumlgyi eacutes tech-nikai segiacutetseacuteget nyuacutejt (MEDA)

A megaacutellapodaacutesok eacutertelmeacuteben a mezőgazdasaacutegi termeacutekek zoumlme vaacutemmentesen jut-hat be a koumlzoumlsseacutegbe Kiveacutetelt csak neacutehaacuteny gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacutele keacutepez E termeacutekekre vaacutemkvoacutetaacutekat hataacuteroztak meg A vaacutemkvoacuteta kereteacuteben az import toumlbbnyire vaacutemmentes a kvoacutetaacuten feluumlli importra pedig aacuteltalaacuteban kedvezmeacutenyes (csoumlkkentett) vaacutemteacutetel vonatko-zik A kedvezmeacutenyek aacuteltalaacuteban aszimmetrikusak a partnerorszaacutegok lassabban eacutes kisebb meacuterteacutekű liberalizaacutecioacutet hajtanak veacutegre Aacutetmeneti időszakot koumlvetően azonban a legtoumlbb unioacutes mezőgazdasaacutegi termeacutek vaacutemmentesseacuteget eacutelvez Kiveacutetelt elsősorban egyes gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutek jelentenek amelyek eseteacuteben az aacutetmeneti időszakot koumlvetően sem valoacutesul meg a vaacutemmentesseacuteg csupaacuten csoumlkkentett vaacutemteacutetel alkalmazandoacute

A taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok kereteacuteben 2011-től bilateraacutelis taacutergyalaacutesok kezdődtek az alapmegaacutellapodaacutes kiegeacutesziacuteteacutese kiterjeszteacutese eacuterdekeacuteben toumlbbek koumlzoumltt a mezőgazdasaacuteg teruumlleteacuten A taacutergyalaacutesok ceacutelja meacutely eacutes aacutetfogoacute szabadkereskedelmi oumlvezet leacutetrehozaacutesa Egyip-tommal Jordaacuteniaacuteval Marokkoacuteval32 eacutes Tuneacuteziaacuteval Jelenleg is folynak az eacuterintett orszaacutegokkal a ndash mezőgazdasaacutegi kedvezmeacutenyeket is tartalmazoacute ndash taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutergyalaacutesok

A regionaacutelis egyuumlttműkoumldeacutes oumlsztoumlnzeacutese a kedvezmeacutenyre jogosiacutetoacute szaacutermazoacute termeacutek33 minősiacuteteacutes megszerzeacutese eacuterdekeacuteben az EU minden megaacutellapodaacutesban szorgalmazza a partne-rek paacuten-euromediterraacuten szaacutermazaacutesi kumulaacutecioacute alkalmazaacutesaacutet amely rendszerben az EFTA-orszaacutegok eacutes egyes nyugat-balkaacuteni orszaacutegok is reacuteszt vesznek34

31 Bővebben laacutesd Algeacuteria Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2005 Egyiptom Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2004 eacutes 2010 Izrael Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2000a Jordaacutenia Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2002 Libanon Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2006 Marokkoacute Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 2000b Palesztin Nemzeti Hatoacutesaacuteg Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 1997 Tuneacutezia Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa 1998

32 Marokkoacuteval 2013-ban kezdődtek meg a taacutergyalaacutesok aacutem 2014 oacuteta nem tartottak uacutej forduloacutet33 A szaacutermazaacutesi szabaacutelyok voltakeacuteppen annak az eszkoumlzei hogy meg lehessen azt az orszaacutegot hataacuterozni

ahonnan az aacuteru szaacutermazik azaz nem azt az orszaacutegot ahonnan az aacuterut feladtaacutek hanem azt ahol a termeacuteket termelteacutek vagy feldolgoztaacutek bizonyos tarifaacutelis vagy nem tarifaacutelis inteacutezkedeacutesek alkalmazaacutesaacutenak ceacuteljaacuteboacutel A kedvezmeacutenyes szaacutermazaacutesi szabaacutelyokat annak eacuterdekeacuteben kell alkalmazni hogy a kedvezmeacutenyes elbaacutenaacutest (legyen az egyoldaluacute vagy szerződeacuteses) azon orszaacuteg szaacutermazoacute termeacuteke kapja meg amelyiknek szaacutentaacutek Bővebben laacutesd httpsnavgovhunavvamvaminformaciokszarmazasEK_szabalyrendszerhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

34 Bővebben laacutesd httpsnavgovhunavvamvaminformaciokszarmazasEK_szabalyrendszerhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

e) ACP-orszaacutegok

A Roacutemai Szerződeacutes 4 fejezete rendezte az eredeti hat tagaacutellam gyarmatainak eacutes tenge-rentuacuteli teruumlleteinek kapcsolatait a Koumlzoumlsseacuteggel Az afrikai orszaacutegok fuumlggetlenneacute vaacutelaacutesaacutet koumlvetően e taacutersulaacutesi kapcsolatokat uacutej alapokra helyezteacutek 1963 juacutelius 20-aacuten iacutertaacutek alaacute az első Yaoundeacute-megaacutellapodaacutest a Koumlzoumlsseacuteg tagorszaacutegai eacutes 18 afrikai orszaacuteg koumlzoumltt E szerződeacutes szeacuteles koumlrű koumllcsoumlnoumls agraacuterkereskedelmi preferenciaacutekat is tartalmazott 1969-ben koumltoumltteacutek meg a Yaoundeacute II megaacutellapodaacutest

A vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyek (olajvaacutelsaacuteg a nyersanyagaacuterak emelkedeacutese a koumllcsoumlnoumls ala-pon nyuacutejtott preferenciaacutek megkeacuterdőjelezeacutese a GATT-ban az EK bővuumlleacutese) egyre inkaacutebb uacutej alapokra helyezett szerződeacutes kidolgozaacutesaacutet igeacutenyelteacutek Az uacutej megaacutellapodaacutest 1975 februaacuter 28-aacuten iacutertaacutek alaacute Lomeacuteban Togo fővaacuterosaacuteban

Annak fő rendelkezeacutesei a kereskedelmi egyuumlttműkoumldeacutesre az alapanyag-termelő or-szaacutegok exportjaacutenak stabilizaacutelaacutesaacutera az ipari egyuumlttműkoumldeacutesre a peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesra eacutes a technikai egyuumlttműkoumldeacutesre iraacutenyultak Az 5 eacutevre szoacuteloacute szerződeacutest 1981-ben a Lomeacute II megaacutellapodaacutes koumlvette a Lomeacute III megaacutellapodaacutest pedig 1984 decembereacuteben iacutertaacutek alaacute

Mindegyik emliacutetett szerződeacutes egyuacutettal az alaacuteiacuteroacute orszaacutegok koumlreacutenek bővuumlleacuteseacutehez vezetett (A kiszeacutelesedeacutes nyomaacuten beszeacutelnek bdquoACP-orszaacutegokroacutelrdquo az afrikai karibi eacutes csendes-oacutece-aacuteni partnerekről) A Lomeacute III megaacutellapodaacutes uacutej mezőgazdasaacutegi fejezettel bővuumllt ki amely az EK-nak az ACP-orszaacutegok agraacuterpolitikai ceacuteljait (szerkezetaacutetalakiacutetaacutes noumlvekvő oumlnellaacutetaacutes mezőgazdasaacutegi modernizaacutecioacute stb) taacutemogatoacute inteacutezkedeacuteseit tartalmazza

1989 december 15-eacuten iacutertaacutek alaacute a 10 eacutevre szoacuteloacute (1990ndash2000) Lomeacute IV megaacutellapodaacutest Miacuteg a koraacutebbi megaacutellapodaacutesok koumlzeacuteppontjaacuteban az eacuterintett orszaacutegokban tapasztalhatoacute eacutelel-miszerhiaacuteny aacutellt a Lomeacute IV maacuter a bdquopeacutenzhiaacutenytrdquo is figyelembe vette Az ACP-orszaacutegok ugyanis igen komoly peacutenzuumlgyi vaacutelsaacuteggal kuumlzdoumlttek reacuteszben az 1980ndash1987 koumlzoumltt meg-duplaacutezoacutedoacute adoacutessaacutegterhek maacutesreacuteszt a mezőgazdasaacutegi termeacutekaacuterak ugyanezen időszakra eső (koumlruumllbeluumll 50-os) hanyatlaacutesa miatt A Lomeacute IV iacutegy ndash megtartva a hosszuacute taacutevuacute fejleszteacutesi ceacutelokat ndash maacuter peacutenzuumlgyi eacutes technikai segiacutetseacuteget is nyuacutejt amelyek formaacuteja toumlbbnyire segeacutely eacutes nem hitel (A Koumlzoumlsseacuteg nem tartozik a fő hitelezők koumlzeacute iacutegy koumlzvetlenuumll nem jaacuterulhat hozzaacute az adoacutessaacutegterhek csoumlkkenteacuteseacutehez A hitelek helyett adott segeacutelyek azonban legalaacutebb nem noumlvelik tovaacutebb az ACP-orszaacutegok adoacutessaacutegaacutet)

A Lomeacute IV megaacutellapodaacutes 2000 februaacuterjaacuteban jaacutert le Meglehetősen nagy volt a bizonyta-lansaacuteg a megaacutellapodaacutes joumlvőjeacutet illetően Ennek oka az volt hogy az első Lomeacute-megaacutellapodaacutes alaacuteiacuteraacutesa oacuteta jelentősen megvaacuteltoztak a koumlruumllmeacutenyek A nyersanyagaacuterak rendkiacutevuumll alacso-nyak voltak a fejlett orszaacutegoknak maacuter nem jelentett akkora probleacutemaacutet a nyersanyagforraacutesok biztosiacutetaacutesa mint koraacutebban Megvaacuteltoztak a kereskedelmi prioritaacutesok raacuteadaacutesul a megaacutella-podaacutes nyuacutejtotta preferenciaacutek hateacutekonysaacutega is megkeacuterdőjeleződoumltt Egyre erősebb taacutemadaacutes eacuterte a Lomeacute-megaacutellapodaacutest a WTO reacuteszeacuteről is a nem ACP-tag fejlődő orszaacutegok haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacuteskeacutent eacuterzeacutekelteacutek a Lomeacute-megaacutellapodaacutes GSP-neacutel nagyobb kedvezmeacutenyeit35 (Az aacutellandoacute taacutemadaacutesok egyik legnyilvaacutenvaloacutebb teruumllete az EU banaacutenpiaci rendtartaacutesa volt)

35 A megaacutellapodaacutes 2000 februaacuter 29-ig mentesseacuteget (waiver) eacutelvezett a WTO diszkriminaacutecioacutementes szabaacutelyait illetően

Az EU fentiekre figyelemmel keacutenytelen volt uacutej alapokra helyezni az ACP-orszaacutegokhoz fűződő kapcsolatait Az V megaacutellapodaacutest 2000 maacutejusaacuteban iacutertaacutek alaacute Ez maacuter tartalmazza hogy az EU 2005-től a regionaacutelis szabadkereskedelmi oumlvezeteknek ad prioritaacutest fokozatosan megszuumlntetve a koraacutebbi inteacutezkedeacuteseket Az ACP-orszaacutegokkal alaacuteiacutert Lomeacute-megaacutellapodaacutesok helyeacutet fokozatosan az immaacuter viszonossaacutegon alapuloacute regionaacutelis gazdasaacutegi partnerseacutegi meg-aacutellapodaacutesok (Regional Economic Partnership Agreements ndash REPAs) veszik aacutet36 A gazda-saacutegi partnerseacutegi megaacutellapodaacutesok ceacutelja az eacuterintett orszaacutegok vilaacuteggazdasaacutegi integraacutecioacutejaacutenak az elősegiacuteteacutese A megaacutellapodaacutes neacutegy fő pilleacuteren nyugszik

1 Partnerseacuteg (EU-piacnyitaacutes ACP kiacutenaacutelati kapacitaacutesok erősiacuteteacutese tranzakcioacutes koumllt-seacutegek csoumlkkenteacutese)

2 Regionaacutelis integraacutecioacute (az ACP-orszaacutegok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes erősiacuteteacutese)3 Fejleszteacutes (a megaacutellapodaacutes integraacutecioacuteja az aacutetfogoacute [ACP] fejleszteacutesi strateacutegiaacuteba az EU

taacutemogataacutesi politikaacuteiba)4 WTO-kompatibilitaacutes megteremteacutese

Az egymaacutest koumlvető megaacutellapodaacutesok oumlnmagukban nem szuumlntetteacutek meg a KAP szigoruacute importrezsimjeacutet Baacuter az ACP-orszaacutegokboacutel szaacutermazoacute import zoumlme teljes vaacutemmentesseacuteget eacutelvez az nem vonatkozik a KAP eacuterzeacutekeny termeacutekeire A Koumlzoumlsseacuteg az eacuterzeacutekeny termeacutekek koumlzuumll kedvezmeacutenyt biztosiacutet a cukor a banaacuten37 a marhahuacutes a rizs a kukorica valamint egyes kerteacuteszeti eacutes troacutepusi termeacutekek importjaacutera

Az ACP-orszaacutegoknak juttatott agraacuterkereskedelmi preferenciaacutek főbb jellemzőibull a kedvezmeacutenyek viszonossaacuteg neacutelkuumlliek38 (azaz az EU nem tartott igeacutenyt az eacuterintett

orszaacutegokba iraacutenyuloacute agraacuterexportja preferenciaacutelis kezeleacuteseacutere)bull egyseacuteges szaacutermazaacutesi szabaacutelyok eacuterveacutenyesiacuteteacutese (bdquoszaacutermazoacuterdquo azaz kedvezmeacutenyes el-

baacutenaacutesban reacuteszesuumllő termeacutek a toumlbb ACP-orszaacutegban előaacutelliacutetott termeacutek is)bull az ACP-orszaacutegok reacuteszeacuteről az EK-nak nyuacutejtott engedmeacutenyek pusztaacuten a legnagyobb

kedvezmeacuteny elveacutet eacutes a diszkriminaacutecioacutementesseacuteget tartalmazzaacutek

36 Az eacuterintett orszaacutegok heacutet reacutegioacutet alkottak Cariforum (csendes-oacuteceaacuteni) Nyugat-Afrika Koumlzeacutep-Afrika Kelet- eacutes Deacutel-Afrika Kelet-afrikai Koumlzoumlsseacuteg Deacutel-afrikai Fejleszteacutesi Koumlzoumlsseacuteg EPA Csoport eacutes csendes-oacuteceaacuteni reacutegioacute

37 A 2009 eacutevi genfi banaacutenkereskedelemi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben jelentősen vaacuteltozott az EU banaacutenra vonat-kozoacute importszabaacutelyozaacutesa A latin-amerikai orszaacutegokkal eacutes az USA-val koumltoumltt koumlzel 15 eacutevnyi vitaacutet lezaacuteroacute megaacutellapodaacutes gyakorlatilag megszuumlnteti az ACP-orszaacutegoknak koraacutebban biztosiacutetott preferenciaacutet 2010-ben ezeacutert a Bizottsaacuteg elfogadta a 10 banaacutenexportőr ACP-orszaacutegra kiterjedő kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesek bevezeteacuteseacutet Az inteacutezkedeacutesek ceacutelja a szerkezetvaacuteltaacutes a szektor versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a gazdasaacutegi diverzifikaacutecioacute eacutes az esetleges negatiacutev taacutersadalmi eacutes koumlrnyezeti hataacutesok ellensuacutelyozaacutesaacutenak a taacutemogataacutesa a 2012ndash2013 eacuter-teacutekesiacuteteacutesi eacutevben orszaacutegspecifikus moacutedon Bővebben laacutesd Regulation (EU) No 13412011 Of The European Parliament And of the Council of 13 December 2011 amending Regulation (EC) No 19052006 establishing a financing instrument for development cooperation Official Journal of the European Union L34734-40 30122011

38 A cotonoui megaacutellapodaacutes a viszonossaacuteg neacutelkuumlli preferenciaacutekat 2007 december 31-ig biztosiacutetotta 2008 januaacuter 1-jeacutetől sajaacutetos helyzet aacutellt elő Azok az orszaacutegok amelyek a WTO-előiacuteraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute partnerseacutegi megaacutellapodaacutest iacutertak alaacute eacutelvezhetteacutek az abban foglalt kedvezmeacutenyeket Amennyiben ilyen megaacutellapodaacutes nem volt vagy meacuteg nem leacutepett eacuteletbe az eacuterintett orszaacutegra a GSP-rendszer vonatkozott

bull kuumlloumlnleges szabaacutelyozaacutes az ACP-orszaacutegokboacutel szaacutermazoacute cukorexportra (cukorjegyző-koumlnyvek amelyek meghataacuterozott kvoacuteta ndash eacutevi 13 millioacute tonna naacutedcukor ndash garantaacutelt aacuteron39 toumlrteacutenő bejutaacutesaacutet teszik lehetőveacute az EK-ba orszaacutegonkeacutenti kvoacutetaacutekra bontva)40

bull speciaacutelis marhahuacutes-importrezsim (eacuterteacutekvaacutem neacutelkuumlli csoumlkkentett ndash neacutehaacuteny szaacuteza-leacutekos ndash specifikus vaacutem melletti kvoacutetaacutek hat ACP-orszaacuteg szaacutemaacutera)

bull zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs importkedvezmeacutenyek (vaacutemmentes illetve vaacutemkedvezmeacutennyel toumlrteacutenő szaacutelliacutetaacutesok lehetőseacutege egyes termeacutekekneacutel kvoacutetaacutek mennyiseacutegi felső hataacuterok szezonaacutelis korlaacutetozaacutesok mellett)

bull kuumlloumlnleges szabaacutelyozaacutes eacuterveacutenyesuumll a dohaacuteny- a rizs a takarmaacutenykiegeacutesziacutetők eacutes to-vaacutebbi termeacutekek eseteacuteben

bull az ACP-orszaacutegok agraacuterexport-beveacuteteleinek stabilizaacutelaacutesa az aacuteringadozaacutesok meacuter-seacutekleacutese a STABEX-rendszer reacuteveacuten (Meghataacuterozott agraacutertermeacutekek exportbeveacuteteleit a megelőző 4 eacutev aacutetlagaacutehoz ndash mint referenciaszinthez ndash viszonyiacutetjaacutek s ha e beveacutetelek attoacutel meghataacuterozott meacuterteacutekben elmaradnak kompenzaacutecioacutet nyuacutejtanak az EU aacuteltal biztosiacutetott forraacutesokboacutel)

A cotonoui megaacutellapodaacutes 2020 februaacuterjaacuteban hataacutelyaacutet veszti ezeacutert a Tanaacutecs 2018 juacuteniusaacuteban elfogadta az EU eacutes az ACP-orszaacutegok koumlzoumltti joumlvőbeli megaacutellapodaacutesra vonatkozoacute taacutergyalaacutesi megbiacutezaacutest Az előkeacutesziacutető dokumentumok alapjaacuten az EU a partnerek szaacutemaacutenak csoumlkkenteacute-seacutet (az eacuterintett orszaacutegok nagyobb reacutegioacutekba toumlmoumlriacuteteacuteseacutet) szeretneacute eleacuterni s a tervezett meg-aacutellapodaacutesok a koraacutebbiakon tuacutel a koumlvetkező főbb teruumlletekre terjedneacutenek ki demokraacutecia eacutes az emberi jogok gazdasaacutegi noumlvekedeacutes eacutes beruhaacutezaacutesok eacuteghajlatvaacuteltozaacutes szegeacutenyseacuteg felszaacutemolaacutesa beacuteke eacutes biztonsaacuteg migraacutecioacute eacutes mobilitaacutes41

f) Nyugat-balkaacuteni stabilizaacutecioacutes eacutes taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesok

A nyugat-balkaacuteni teacuterseacuteg orszaacutegaival stabilizaacutecioacutes eacutes taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesokat iacutert alaacute az EU A megaacutellapodaacutesok szabadkereskedelmi oumlvezet leacutetrehozaacutesaacutet ceacutelozzaacutek az eacuterintett orszaacutegok csatlakozaacutesaacutehoz koumlzeledve egyre nagyobb meacuterteacutekű kereskedelmi liberalizaacutecioacuteval a mező-gazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari termeacutekeket illetően Ilyen megaacutellapodaacutes jelenleg Macedoacuteniaacuteval Albaacuteniaacuteval Szerbiaacuteval Montenegroacuteval Bosznia eacutes Hercegovinaacuteval valamint Koszovoacuteval

39 A cukor-aacutertaacutemogataacutes tervezett 36-os csoumlkkenteacuteseacutet az EU strukturaacutelis alkalmazkodaacutesi taacutemogataacutessal kom-penzaacutelja

40 A cukorrendtartaacutes 2006 eacutevi reformjaacutet koumlvetően uacutegynevezett kiacuteseacuterő inteacutezkedeacuteseket vezettek be a cukorprotokoll aacuteltal lefedett 18 orszaacutegra vonatkozoacutean Az inteacutezkedeacutesek ceacutelja az uacutej felteacutetelekhez toumlrteacutenő alkalmazkodaacutes elő-segiacuteteacutese a 2007ndash2013 koumlzoumltti időszakban Mivel a reform gyakorlatilag megszuumlntette az eacuterintett orszaacutegoknak koraacutebban biztosiacutetott preferenciaacutet a taacutemogataacutesok tekinteteacuteben a hangsuacutely a szerkezetvaacuteltaacutes a szektor verseny-keacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a gazdasaacutegi diverzifikaacutecioacute eacutes az esetleges negatiacutev taacutersadalmi eacutes koumlrnyezeti hataacutesok ellensuacutelyozaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacutera helyeződoumltt Bővebben laacutesd Regulation (EC) No 2662006 of the European Parliament and of the Council of 15 February 2006 establishing accompanying measures for Sugar Protocol countries affected by the reform of the EU sugar regime

41 Bővebben laacutesd European Parliament (2018) A renewed partnership with the countries of Africa the Caribbean and the Pacific Eleacuterhető wwweuroparleuropaeuRegDataetudesBRIE2018615670EPRS_BRI(2018)615670_ENpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

van eacuterveacutenyben A legtoumlbb mezőgazdasaacutegi termeacutek maacuter vaacutem- eacutes kvoacutetamentesen juthat be az EU piacaacutera Kiveacutetelt egyes halaacuteszati termeacutekek a marhahuacutes a bor eacutes a cukor jelent42

Szerbiaacuteval eacutes Montenegroacuteval megkezdődtek a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok Macedoacutenia 2005 Albaacutenia 2014 oacuteta tagjeloumllt Bosznia eacutes Hercegovina valamint Koszovoacute potenciaacutelis tagjeloumllt

g) ASEAN-orszaacutegok43

Az EUndashASEAN-taacutergyalaacutesok 2007-ben kezdődtek 2009-ben a regionaacutelis taacutergyalaacutesokat felfuumlggesztetteacutek majd megaacutellapodtak abban hogy inkaacutebb bilateraacutelis szabadkereskedelmi taacutergyalaacutesokat folytatnak Szingapuacuterral eacutes Malajziaacuteval 2010-ben44 Vietnaacutemmal 2012-ben Thaifoumllddel 2013-ban45 Mianmarral (Burma)46 2014-ben a Fuumlloumlp-szigetekkel47 eacutes Indo-neacuteziaacuteval pedig 2016-ban kezdődtek meg a taacutergyalaacutesok

Szingapuacuterral lezaacuterultak a taacutergyalaacutesok Keacutet kuumlloumln megaacutellapodaacutes szuumlletett egy sza-badkereskedelmi eacutes beruhaacutezaacutesveacutedelmi megaacutellapodaacutes Az uacutej tiacutepusuacute megaacutellapodaacutesoknak megfelelően a megaacutellapodaacutes tuacutelmutat a vaacutemok (eacutes egyeacuteb kereskedelmi korlaacutetozaacutesok) koumll-csoumlnoumls eltoumlrleacuteseacutet ceacutelzoacute bdquoegyszerűrdquo szabadkereskedelmi megaacutellapodaacuteson A megaacutellapodaacutes kiemelten foglalkozik a zoumlld noumlvekedeacutessel a zoumlld technoloacutegia előtt aacutelloacute kereskedelmi korlaacutetok lebontaacutesaacuteval illetve a koumlrnyezetveacutedelmi szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutevel Kiterjed a fenntarthatoacute fejlődeacutesre a koumlzbeszerzeacutesekre a szellemi tulajdonjog veacutedelmeacutere valamint versennyel kapcsolatos keacuterdeacutesekre

A megaacutellapodaacutes eacuterdekesseacutege hogy nem tesz kuumlloumlnbseacuteget ipari eacutes mezőgazdasaacutegi termeacute-kek koumlzoumltt A piacnyitaacutes aszimmetrikus Szingapuacuter a megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel azonnal eltoumlrli a vaacutemokat (igaz a kereskedelem zoumlme maacuter napjainkban is vaacutemmentes) Az EU 3-5 eacutev aacutetmeneti időszak alatt fokozatosan eacutepiacuteti le a meacuteg megleacutevő korlaacutetozaacutesokat Ez nem vonat-kozik az EU gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegpiaci rendtartaacutesaacuteban alkalmazott beleacutepőaacuter-rendszerre

42 Bővebben laacutesd a vonatkozoacute bilateraacutelis megaacutellapodaacutesokat43 Association of Southeast Asian Nations (ASEAN) 1967-ben a thaifoumlldi Bangkokban alapiacutetotta Indo-

neacutezia Malajzia a Fuumlloumlp-szigetek Szingapuacuter eacutes Thaifoumlld Keacutesőbb csatlakozott Brunei Vietnaacutem Laosz Mianmar (Burma) eacutes Kambodzsa Haacuterom pilleacutere van politikai-biztonsaacutegi koumlzoumlsseacuteg gazdasaacutegi koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalmi-kulturaacutelis koumlzoumlsseacuteg A 2015-ben leacutetrejoumltt gazdasaacutegi koumlzoumlsseacuteg ceacutelja az egyre meacutelyuumllő gazda-saacutegi integraacutecioacute Ceacuteljaik koumlzoumltt szerepel az ASEAN szabadkereskedelmi oumlvezet (AFTA) leacutetrehozaacutesa amely kereteacuteben koumlzoumls effektiacutev preferenciaacutelis vaacutemrendszert alkalmaznak Az alapiacutetoacute tagok egymaacutes koumlzoumltti ke-reskedelmeacutenek zoumlme maacuter vaacutemmentes de az uacutej tagaacutellamok is joacutel haladnak a liberalizaacutelaacutes tereacuten Bővebben laacutesd wwwaseanorg

44 Malajzia keacutereacuteseacutere 2012-ben a taacutergyalaacutesok leaacutelltak a fejezet lezaacuteraacutesaacuteig eacuterdemi előreleacutepeacutes nem toumlrteacutent 45 2014-ben a katonai hatalomaacutetveacutetel miatt a taacutergyalaacutesok leaacutelltak Az EU aacutellaacutespontja szerint a taacutergyalaacutesok akkor

folytathatoacutek ha demokratikusan vaacutelasztott civil kormaacuteny keruumll az orszaacuteg eacuteleacutere 46 2018 juacuteliusaacuteig neacutegy taacutergyalaacutesi forduloacute volt A tervezett megaacutellapodaacutes reacuteszletei azonban egyelőre nem ismertek

Mianmar egyelőre a GSP kereteacuteben reacuteszesuumll preferenciaacutelis baacutenaacutesmoacutedban 47 A Fuumlloumlp-szigetekkel 2018 juacuteliusaacuteig mindoumlssze keacutet taacutergyalaacutesi forduloacute volt Az aacuterukereskedelemmel kapcsolatos

elkeacutepzeleacutesek egyelőre nem ismertek

Annak csak az eacuterteacutekvaacutem reacuteszeacutet toumlrlik el a beleacutepőaacuter-rendszerrel oumlsszefuumlggő (esetlegesen alkalmazandoacute) specifikus vaacutem tovaacutebbra is megmarad48

Lezaacuterultak a taacutergyalaacutesok Vietnaacutemmal is Szinteacuten uacutej tiacutepusuacute megaacutellapodaacutes tehaacutet az aacuterukereskedelem szabaacutelyozaacutesaacuten tuacutel a koumlvetkező teruumlleteket is lefedi szolgaacuteltataacutesok beruhaacutezaacutesok e-kereskedelem koumlzbeszerzeacutes aacutellami tulajdonuacute vaacutellalatok verseny szel-lemi tulajdonjog veacutedelme fenntarthatoacute fejlődeacutes Kuumlloumln fejezet foglalkozik a meguacutejuloacute energiaforraacutesokkal kapcsolatos kereskedelem eacutes befekteteacutes nem vaacutem jellegű korlaacutetozaacute-saival Az aacuterukereskedelemre vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes (az exporttaacutemogataacutes kiveacuteteleacutevel) nem tesz kuumlloumlnbseacuteget mezőgazdasaacutegi eacutes ipari termeacutekek koumlzoumltt A megaacutellapodaacutes eacutertel-meacuteben szinte az oumlsszes vaacutemot (eacutes nem vaacutem jellegű korlaacutetozaacutest) eltoumlrlik A liberalizaacutecioacutet mindkeacutet feacutel fokozatosan valoacutesiacutetja meg Az EU 7 Vietnaacutem 10 eacutev alatt A megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a felek nem alkalmazhatnak exporttaacutemogataacutest a partner teruumlleteacutere iraacutenyuloacute mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari termeacutekeket illetően Vietnaacutem eseteacuteben lassabb a libe-ralizaacutecioacute a dohaacuteny eacutes dohaacutenyipari termeacutekek egyes alkoholos termeacutekek illetve a legtoumlbb feldolgozott eacutelelmiszer eseteacuteben (itt a legmagasabb a kiinduloacute vaacutemteacutetel) Az EU a baromfi (maacutej kiveacuteteleacutevel) eacutes tojaacutes egyes halaacuteszati termeacutekek a rizs a kemeacutenyiacutető egyes huacuteskeacutesziacutet-meacutenyek a cukor valamint a kakaoacute eacutes kakaoacutet tartalmazoacute eacutelelmiszerek importja előtt bontja le lassabban az akadaacutelyokat49 A megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacuteig Vietnaacutem a GSP kereteacuteben reacuteszesuumll preferenciaacutelis baacutenaacutesmoacutedban

Indoneacuteziaacuteval folyamatban vannak a taacutergyalaacutesok A ceacutel itt is szabadkereskedelmi meg-aacutellapodaacutes A Bizottsaacuteg taacutergyalaacutesi tervezete alapjaacuten e megaacutellapodaacutes is toumlbb mint egyszerű szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutes A tervek szerint kiterjed majd a koumlvetkező teruumlletekre verseny szellemi tulajdonjog veacutedelme koumlzbeszerzeacutes kis- eacutes koumlzepes vaacutellalkozaacutesok aacutellami tulajdonuacute vaacutellalatok digitaacutelis kereskedelem energia eacutes nyersanyagok fenntarthatoacute fejlődeacutes A piacra jutaacutes teruumlleteacuten nem tesznek kuumlloumlnbseacuteget mezőgazdasaacutegi eacutes ipari termeacutekek koumlzoumltt A termeacutekek toumlbbseacutegeacutere a megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacutet koumlvetően azonnal eltoumlrlik a vaacutemokat (eacutes egyeacuteb kereskedelmi korlaacutetozoacute inteacutezkedeacuteseket) Az egyelőre meg nem nevezett eacuterzeacutekeny termeacutekek (motor kiveacuteteleacutevel) eseteacuteben vagy aacutetmeneti időszakot koumlvetően valoacutesul meg a vaacutem-mentesseacuteg vagy csak vaacutemcsoumlkkenteacutes esetleg vaacutemkvoacuteta kereteacuteben nyuacutejtott kedvezmeacuteny-eacuterveacutenyesiacuteteacutes toumlrteacutenik50 A megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacuteig Indoneacutezia a GSP kereteacuteben reacuteszesuumll preferenciaacutelis baacutenaacutesmoacutedban

48 Bővebben laacutesd European Commission (2018) EU-Singapore trade and investment agreements (authentic texts as of April 2018) Eleacuterhető httptradeeceuropaeudoclibpressindexcfmid=961 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

49 Bővebben laacutesd European Commission (2016) EU-Vietnam Free Trade Agreement Agreed text as of Ja-nuary 2016 Eleacuterhető httptradeeceuropaeudoclibpressindexcfmid=1437 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

50 Bővebben laacutesd European Commission (2018) The texts proposed by the EU for the trade deal with Indonesia Eleacuterhető httptradeeceuropaeudoclibpressindexcfmid=1620 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

h) Latin-Amerika

A koumlzoumlsseacuteg eacutes a Mercosur51 koumlzoumltti kapcsolatokat reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesi keretmeg-aacutellapodaacutes szabaacutelyozza52 A megaacutellapodaacutes elsősorban kereskedelmi eacutes gazdasaacutegi egyuumltt-műkoumldeacutesi keacuterdeacuteseket szabaacutelyoz (piacra jutaacutes liberalizaacutelaacutes eacuterzeacutekeny termeacutekek azonosiacutetaacutesa minőseacutegi tanuacutesiacutetvaacutenyok koumlzeliacuteteacutese) de egyuumlttműkoumldeacutest szorgalmaz az energiaszektor a koumlzlekedeacutes a telekommunikaacutecioacutes eacutes informaacutecioacutes technoloacutegia a koumlrnyezetveacutedelem kutataacutes-fejleszteacutes eacutes az uumlzleti teveacutekenyseacutegek tereacuten is Maacuter ebben a megaacutellapodaacutesban is megjelennek befekteteacutesi eacutes szellemi tulajdonjog veacutedelmeacutevel kapcsolatos keacuterdeacutesek A ceacutel reacutegioacutek koumlzoumltti taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa E keretmegaacutellapodaacutes alapjaacuten indultak meg a koumlzoumlsseacuteg eacutes a Mercosur koumlzoumltti uacutejabb taacutergyalaacutesok 2016-ban A tervezet nem csak az aacuterukereskedelemmel foglalkozik Kiterjed a szolgaacuteltataacutesokra a fenntarthatoacute fejlődeacutes-re a koumlzbeszerzeacutesre a szellemi tulajdonjog veacutedelmeacutere a kis- eacutes koumlzepes vaacutellalkozaacutesokra valamint az aacutellami tulajdonuacute vaacutellalatokkal kapcsolatos keacuterdeacutesekre A Bizottsaacuteg taacutergyalaacutesi tervezeteacuteben kuumlloumln fejezetben jelenik meg a mezőgazdasaacuteg Az toumlbbnyire a hataacutelyos WTO-előiacuteraacutesok szerinti szabaacutelyozaacutest iacuter elő Keacutet teruumlletet emel ki az exporttaacutemogataacutest (ideeacutertve az exportőroumlknek nyuacutejtott hiteleket is) valamint a boraacuteszati termeacutekek kereskedelmeacutere vo-natkozoacute szabaacutelyozaacutest53

A kereskedelmi kapcsolatokat valoacutejaacuteban a keretmegaacutellapodaacuteson kiacutevuumlli teacutenyezők hataacute-rozzaacutek meg Argentiacutena 2014-ig a GSP kereteacuteben reacuteszesuumllt preferenciaacutelis baacutenaacutesmoacutedban Mivel 2014 januaacuter 1-jeacutevel a Vilaacutegbank magasabb joumlvedelmi kategoacuteriaacuteba sorolta kikeruumllt a GSP hataacutelya aloacutel Uacutejabb megaacutellapodaacutes hiaacutenyaacuteban a kereskedelmi kapcsolatok alapjaacutet ndash Braziacute-liaacutehoz eacutes Uruguayhoz hasonloacutean ndash a WTO vonatkozoacute megaacutellapodaacutesai keacutepezik Paraguay eacutes Boliacutevia tovaacutebbra is GSP-preferenciaacutet eacutelvez

Az EU eacutes Mexikoacute koumlzoumltti kereskedelmet alapvetően az EUndashMexikoacute globaacutelis meg-aacutellapodaacutes szabaacutelyozza54 A latin-amerikai orszaacutegok koumlzuumll Mexikoacuteval lett előszoumlr alaacuteiacuterva aacutetfogoacute megaacutellapodaacutes A megaacutellapodaacutes globaacutelis elnevezeacuteseacutet indokolja hogy az aacuteru- eacutes szol-gaacuteltataacuteskereskedelmen kiacutevuumll szaacutemos maacutes teruumlletet is lefed tőkemozgaacutes eacutes kifizeteacutesek koumlzbeszerzeacutes verseny szellemi tulajdonjog veacutedelme peacutenzuumlgyi szolgaacuteltataacutesok valamint

51 A Mercosur egy koumlzoumls piacot ceacutelzoacute eddigi eredmeacutenyeit tekintve inkaacutebb kereskedelmi megaacutellapodaacutes Ceacutelja a tagaacutellamok koumlzoumltti kereskedelem liberalizaacutelaacutesa Alapiacutetoacute tagaacutellamai Argentiacutena Braziacutelia Paraguay Uruguay Keacutesőbb csatlakozott Venezuela (2016-toacutel tagsaacutega felfuumlggesztve) eacutes Boliacutevia Taacutersult tagok Chile Kolumbia Ecuador Guyana Peru eacutes Suriname Megfigyelői staacutetusszal rendelkezik Uacutej-Zeacuteland eacutes Mexikoacute Bővebben laacutesd wwwmercosurint

52 A Tanaacutecs 1999279EK Hataacuterozata (1999 maacutercius 22) az egyreacuteszről az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg eacutes tagaacutellamai maacutes-reacuteszről a Deacutel-amerikai Koumlzoumls Piac (Mercosur) eacutes reacuteszes aacutellamai koumlzoumltt leacutetrejoumltt reacutegioacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesi keretmegaacutellapodaacutesnak az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg neveacuteben valoacute megkoumlteacuteseacuteről Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentHUTXTPDFuri=CELEX31999D0279ampfrom=EN (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

53 Bővebben laacutesd European Commission (2016) EU draft textual proposals related to agriculture in Trade Part of EU-Mercosur Association Agreement Eleacuterhető httptradeeceuropaeudoclibdocs2017apriltradoc_155480pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

54 2000658EC Council Decision of 28 September 2000 concerning the conclusion of the Economic Partners-hip Political Coordination and Cooperation Agreement between the European Community and its Member States of the one part and the United Mexican States of the other part

szaacutemos szektoraacutelis egyuumlttműkoumldeacutes A megaacutellapodaacutes az aacuteru- eacutes szolgaacuteltataacuteskereskedelem viszonossaacutegon alapuloacute progressziacutev liberalizaacutelaacutesaacutet iraacutenyozza elő Az aacuterukereskedelemben nem tesz kuumlloumlnbseacuteget mezőgazdasaacutegi eacutes ipari termeacutekek koumlzoumltt A kereskedelemre vo-natkozoacute reacuteszt keacutesőbb aacutetfogoacute szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutessaacute fejlesztetteacutek55 Az uacutej megaacutellapodaacutes maacuter kuumlloumln szabaacutelyozza a mezőgazdasaacutegi eacutes ipari termeacutekek kereskedelmeacutet A Mexikoacuteboacutel illetve EU-boacutel szaacutermazoacute mezőgazdasaacutegi termeacutekekre heacutet kategoacuteriaacutet hataacuteroz-tak meg Az első kategoacuteriaacuteban a megaacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacutet koumlvetően azonnal eltoumlroumllteacutek a vaacutemokat A 2ndash4 kategoacuteriaacuteba tartozoacute termeacutekekneacutel a vaacutemok fokozatos megszuumlnteteacuteseacutere keruumllt sor A toumlbbi kategoacuteriaacuteba sorolt termeacutek eseteacuteben csak vaacutemcsoumlkkenteacutes vagy vaacutemkvoacute-taacuten beluumlli vaacutemcsoumlkkenteacutes valoacutesult meg 2016-ban uacutejabb taacutergyalaacutesok kezdődtek a globaacutelis megaacutellapodaacutes modernizaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben Neacutehaacuteny technikai reacuteszlettől eltekintve 2018 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett az elvi megaacutellapodaacutes a kereskedelmi reacuteszről56 amely jelentő-sen noumlveli a vaacutemmentesseacute vaacuteloacute mezőgazdasaacutegi termeacutekek araacutenyaacutet Az uacutej megaacutellapodaacutes jelentős piacnyitaacutest jelent az EU mezőgazdasaacutegi termeacutekei szaacutemaacutera toumlbbek koumlzoumltt a koumlvet-kező termeacutekeket illetően baromfihuacutes serteacuteshuacutes sajt csokolaacutedeacute eacutes eacutedesseacuteg teacutesztafeacuteleacutek E termeacutekek importja mennyiseacutegi korlaacutetozaacutes neacutelkuumll vaacutemmentesseacute vaacutelik A megaacutellapodaacutes fontos reacuteszeacutet keacutepezi a foumlldrajzi eredetmegjeloumlleacutes veacutedelme E veacutedelem 340 unioacutes termeacutek mexikoacutei eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutet teszi lehetőveacute az EU-szabaacutelyozaacutessal azonos szintű eredetveacutedelem mellett A megaacutellapodaacutes előiacuterja az EU-sztenderdeknek (műszaki fogyasztoacutei koumlrnyezeti aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi valamint GMO) valoacute megfeleleacutesi koumltelezettseacuteget Mexikoacute unioacutes piacra jutaacutesaacutet illetően korlaacutetozott (reacuteszleges) liberalizaacutecioacute valoacutesul meg a marhahuacutes a csirkemell a tojaacutes a banaacuten neacutehaacuteny serteacuteshuacutesboacutel keacuteszuumllt termeacutek a nyerscukor eacutes az etanol eseteacuteben Aacutetmeneti időszak utaacuten vaacutemmentesseacute vaacutelik a mexikoacutei meacutez (7 eacutev) alma (10 eacutev) eacutes konzervőszibarack (7 eacutev) importja Kuumlloumln melleacutekletben szabaacutelyozzaacutek a bor eacutes paacuterlatok kereskedelmeacutet ahol csak reacuteszleges piacnyitaacutes vaacuterhatoacute

Taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes aacutell fenn az EU eacutes Chile koumlzoumltt A megaacutellapodaacutes alapvetően szabadkereskedelmi megaacutellapodaacutest tartalmaz hiszen az ipari termeacutekekre legkeacutesőbb a meg-aacutellapodaacutes eacuteletbeleacutepeacuteseacutet koumlvető 3 eacuteven beluumll megszűntek a vaacutemok miacuteg a mezőgazdasaacutegi termeacutekek eseteacuteben a liberalizaacutecioacute nem teljes A mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari termeacutekek liberalizaacutecioacuteja aszimmetrikus Chile a termeacutekek szeacutelesebb koumlreacuteneacutel alkalmazott azonnali vaacutemmentesseacuteget Az EU eseteacuteben eacuterzeacutekenynek minősuumll peacuteldaacuteul a marhahuacutes a baromfihuacutes a sajt eacutes egyes huacuteskeacutesziacutetmeacutenyek E termeacutekekre a kedvezmeacutenyes piacra jutaacutes toumlbbnyire vaacutem-kvoacutetaacutehoz koumltoumltt vagy viszonylag hosszuacute akaacuter 10 eacutevet is eleacuterő aacutetmeneti időszakot hataacuteroztak meg A zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcspiaci rendtartaacutes termeacutekeineacutel a kedvezmeacuteny csak az eacuterteacutekvaacutemra vonatkozik Chile a mezőgazdasaacutegi termeacutekek zoumlmeacutere azonnali vaacutemmentesseacuteget alkalmaz hosszabb aacutetmeneti időszak meghataacuterozaacutesaacutera csak neacutehaacuteny termeacutek (peacuteldaacuteul serteacuteshuacutes oliacutevo-laj) eseteacuteben keruumllt sor A megaacutellapodaacutes kuumlloumln szabaacutelyozza a boraacuteszati termeacutekek eacutes paacuterlatok

55 Decision No 22000 of the EC-Mexico Joint Council of 23 March 2000 Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeuresourcehtmluri=cellara024c280-a801-4dcd-bc46-a3afdd86c3ba000502DOC_1ampformat=PDF (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

56 European Commission (2018) New EU-Mexico agreement The Agreement in Principle and its texts Eleacuterhető httptradeeceuropaeudoclibpressindexcfmid=1833 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

kereskedelmeacutet E teacuteren liberalizaacutecioacutet nem iraacutenyoz elő Diszkriminaacutecioacutementes elbaacutenaacutest iacuter elő kiteacuter a foumlldrajzi eredetveacutedelem a minőseacuteg eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutes egyes keacuterdeacuteseire57

2017-ben napirendre keruumllt a megaacutellapodaacutes modernizaacutelaacutesa Az uacutej tiacutepusuacute megaacutellapodaacute-soknak megfelelően sokkal aacutetfogoacutebb inteacutezkedeacutesek vaacuterhatoacutek Az eddig megjelent dokumen-tumok alapjaacuten az uacutej megaacutellapodaacutes a koumlvetkező teruumlletekre terjed majd ki az aacuterukereskedelem tovaacutebbi liberalizaacutelaacutesaacuten tuacutel fenntarthatoacute fejlődeacutes kereskedelem eacutes nemek koumlzoumltti egyenjo-guacutesaacuteg aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgy korrupcioacute elleni kuumlzdelem verseny a kereskedelem technikai felteacuteteleinek javiacutetaacutesa digitaacutelis kereskedelem energia eacutes nyersanyagok szellemi tulajdonjog veacutedelme koumlzbeszerzeacutes befekteteacutes szolgaacuteltataacuteskereskedelem kis- eacutes koumlzepes vaacutellalkozaacutesok aacutellami tulajdonuacute vaacutellalatok

i) Aacuteltalaacutenos vaacutemkedvezmeacutenyrendszer (GSP)

Az EK az ENSZ Kereskedelmi eacutes Fejleszteacutesi Konferencia (UNCTAD) kezdemeacutenyezeacuteseacutere a fejlődő orszaacutegok gazdasaacutegi fejlődeacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere 1971 juacutelius 1-jeacuten vezette be az aacuteltalaacute-nos preferenciarendszert avagy aacuteltalaacutenos vaacutemkedvezmeacutenyrendszert (Generalised System of Preferences GSP)58 A GSP-rendszer kereteacuteben a fejlődő orszaacutegokboacutel szaacutermazoacute kuumlloumlnfeacutele aacuterucikkekre autonoacutem moacutedon kedvezmeacutenyes vaacutemelbaacutenaacutest eacuterveacutenyesiacutetenek Az importaacuterak meacuterseacutekleacuteseacutevel a fejlődő orszaacutegok termeacutekeinek kedvezőbb piacrajutaacutesi felteacuteteleit kiacutevaacutenjaacutek megteremteni

A GSP csak meghataacuterozott termeacutekekre vonatkozik Az ipari termeacutekekre ndash fő szabaacutely-keacutent ndash vaacutemmentesseacuteget biztosiacutetanak Neacutehaacuteny termeacutekneacutel kvoacutetaacutekat aacutellapiacutetottak meg a teljes importot illetve az egyes fejlődő orszaacutegok reacuteszesedeacuteseacutet illetően

Preferenciaacutelis importrezsim (vaacutemkedvezmeacuteny) vonatkozik koumlruumllbeluumll 320 mező-gazdasaacutegi termeacutekre is baacuter e termeacutekekkel kapcsolatban az EK termelői kettős veacutedelemben reacuteszesuumllnek a preferenciaacutek modulaacutecioacuteja illetve a veacutedőzaacuteradeacutek reacuteveacuten A preferenciaacutek mo-dulaacutecioacuteja azt jelenti hogy a termeacutekek eacuterzeacutekenyseacutegi fokaacutenak megfelelően kuumlloumlnboumlző szintű kedvezmeacutenyeket biztosiacutetanak (az alkalmazott vaacutemteher az LNK59-vaacutem 85 70 35 vagy 0-a) A mezőgazdasaacutegi termeacutekekneacutel a kedvezmeacuteny csak az importteher ad valorem reacuteszeacutere vo-natkozik A veacutedőzaacuteradeacutek pedig lehetőveacute teszi a Koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera hogy abban az esetben ha az import a koumlzoumlsseacutegi agraacutertermelők suacutelyos seacuterelmeacutevel fenyegetne a kedvezmeacutenyeket reacuteszben vagy teljes egeacuteszeacuteben felfuumlggesszeacutek

A GSP rendszereacutet toumlbb iacutezben moacutedosiacutetottaacutek Annak kereteacuteben 1999-től egyszerűsiacutetetteacutek a preferenciaacutek rendszereacutet egyseacutegesiacutetve az ipari eacutes mezőgazdasaacutegi termeacutekekre vonatkozoacute

57 Bővebben laacutesd Agreement establishing an association between the European Community and its Member Sta-tes of the one part and the Republic of Chile of the other part Eleacuterhető httpseur-lexeuropaeuresourcehtmluri=cellarf83a503c-fa20-4b3a-9535-f1074175eaf0000402DOC_2ampformat=PDF (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

58 Az EK elsőkeacutent hirdette meg a GSP-t Azoacuteta a toumlbbi fejlett ipari orszaacuteg is eacuterveacutenyesiacuteti sajaacutet engedmeacutenyeit59 LNK legnagyobb kedvezmeacutenyes vaacutemteacutetel (angol roumlvidiacuteteacutes MFN ndash most favoured nation)

főbb felteacuteteleket Az 1995-ben bevezetett rendszer egyik legfontosabb viacutevmaacutenya a meny-nyiseacutegi eacutes vaacutemkvoacutetaacutek eltoumlrleacutese volt ami a preferenciaacutek jobb kihasznaacutelaacutesaacutet eredmeacutenyezte

Az uacutejabb rendszerben a kedvezmeacutenyezett orszaacutegok fejlettseacutege alapjaacuten kuumlloumlnboumlző prefe-renciaacutelis fokozatokat aacutellapiacutetottak meg Annak soraacuten az eacuterintett orszaacutegok egy főre jutoacute joumlve-delmeacutet illetve az uacutegynevezett specializaacutecioacutes indexet (adott orszaacuteg reacuteszesedeacutese az EU teljes mezőgazdasaacutegi importjaacuteboacutel) vetteacutek figyelembe Az uacutej inteacutezkedeacutesek eacutertelmeacuteben a preferencia aacutetmeneti jellegű lett 1998 januaacuter 1-jeacutetől a fejlettebb orszaacutegok kizaacuterhatoacutek a rendszerből

2006-toacutel a rendszer alapvetően megvaacuteltozott Haacuterom alrendszer leacutepett eacuteletbe1 Aacuteltalaacutenos rendszer vaacutemmentesseacuteg vagy vaacutemkedvezmeacuteny bizonyos termeacutekekre2 GSP+ toumlbbletkedvezmeacuteny bizonyos orszaacutegoknak60 Kuumlloumln kell keacuterveacutenyezni

eacutes a sztenderd GSP-kriteacuteriumokon tuacutel tovaacutebbi felteacuteteleknek kell megfelelnie az eacuterintett orszaacutegoknak A seacuteruumlleacutekenyseacutegi kriteacuterium szerint csak meghataacuterozott importreacuteszesedeacutes alatt jogosultak az eacuterintett orszaacutegok tovaacutebbi kedvezmeacutenyekre a fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuterium pedig kuumlloumlnboumlző nemzetkoumlzi emberi jogi eacutes munka-jogi sztenderdek koumlrnyezetveacutedelmi előiacuteraacutesok betartaacutesaacutet kormaacutenyzati gyakorlatok koumlveteacuteseacutet iacuterja elő61

3 Fegyverek kiveacuteteleacutevel minden (everything but arms EBA) vaacutem- eacutes kvoacutetamentes piacra jutaacutes minden termeacutekre (a fegyverek kiveacuteteleacutevel) Neacutehaacuteny termeacutek eseteacuteben a bevezeteacutes fokozatos banaacuten (2006) rizs cukor (2009) A 49 legkeveacutesbeacute fejlett orszaacutegra vonatkozik62

A rendszer uacutejdonsaacutega a koncentraacutecioacute amennyiben az adott orszaacutegboacutel szaacutermazoacute import meghaladja a teljes GSP-import 15-aacutet a preferencia megszűnik63

ndash Preferenciaacutelis rendszerek ndash Aacuteltalaacutenos preferenciarendszer (GSP) ndash GSP+ ndash Fegyverek kiteacuteteleacutevel minden (EBA) ndash ACP-orszaacutegok ndash Lomeacute-megaacutellapodaacutesok

60 GSP+ orszaacutegok (2018 juacutelius 9-i aacutellapot szerint) Oumlrmeacutenyorszaacuteg Boliacutevia Zoumlld-foki Koumlztaacutersasaacuteg Gruacutezia Kirgizisztaacuten Mongoacutelia Pakisztaacuten Paraguay Fuumlloumlp-szigetek eacutes Sriacute Lanka

61 Bővebben laacutesd itt httptradeeceuropaeudoclibdocs2013decembertradoc_152024pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

62 A kedvezmeacutenyezett orszaacutegok listaacutejaacuteroacutel laacutesd A Bizottsaacuteg 14212013EU felhatalmazaacuteson alapuloacute rendelete (2013 oktoacuteber 30) az aacuteltalaacutenos tarifaacutelis preferenciaacutek rendszereacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 9782012EU euroacutepai

parlamenti eacutes tanaacutecsi rendelet I II eacutes IV melleacutekleteacutenek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel63 Bővebben laacutesd Regulation (EU) No 9782012 of the European Parliament and of the Council of 25 October 2012

applying a scheme of generalised tariff preferences and repealing Council Regulation (EC) No 7322008 El-eacuterhető httpseur-lexeuropaeulegal-contentENTXTPDFuri=CELEX32012R0978ampfrom=EN (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 07)

ndash Partnerseacutegi megaacutellapodaacutesok ndash Stabilizaacutecioacutes eacutes partnerseacutegi megaacutellapodaacutesok ndash STABEX-rendszer ndash WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes ndash Blair House Megaacutellapodaacutes ndash Piacra jutaacutes ndash Vaacutemosiacutetaacutes (tariffikaacutecioacute) ndash Vaacutemegyeneacuterteacutek ndash Poacutetvaacutem ndash Folyoacute piacra jutaacutes (current access) ndash Minimum piacra jutaacutes (minimum access) ndash AMS (Aggregate Method of Support) ndash bdquoZoumlld dobozrdquo ndash bdquoKeacutek dobozrdquo ndash bdquoSaacuterga dobozrdquo ndash De minimis ndash Exporttaacutemogataacutes-csoumlkkenteacutes ndash Beacutekeklauzula ndash Vaacutemeszkalaacutecoacute ndash Doha Fejleszteacutesi Program ndash Hongkongi miniszteri deklaraacutecioacute ndash 2004 eacutevi keretmegaacutellapodaacutes ndash Leacutepcsős formula

Elekes A (1998) Tuacuteleacuteli-e a Koumlzoumls Agraacuterpolitika a GATTWTO-forduloacutet eacutes a keleti bőviacuteteacutest Kuumll-gazdasaacuteg 42 eacutevf 6 sz 48ndash58

Elekes A (2002a) Agraacuterkereskedelmi preferenciarendszer In Halmai P szerk Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda ndash Budapesti Agraacuterkamara

Elekes A (2002b) A WTO Mezőgazdasaacutegi Megaacutellapodaacutes In Halmai P szerk Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda ndash Budapesti Agraacuterkamara

Elekes A (2007) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem In Halmai P szerk Az Eu-roacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda 177ndash208

Elekes A ndash Halmai P (2005) A nemzeti agraacuterpolitika szűkuumllő lehetőseacutegei ndash Koumlrvonalazoacutedik az uacutej WTO mezőgazdasaacutegi megaacutellapodaacutes Kuumllgazdasaacuteg 49 eacutevf 11ndash12 sz 76ndash95

Elekes A ndash Halmai P (2008) A WTO Doha-forduloacuteja ndash (Reacutesz)eredmeacutenyek tapasztalatok kilaacutetaacutesok Kuumllgazdasaacuteg 52 eacutevf 9ndash10 sz 34ndash77

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (1997) Euro-Mediterranean Interim Association Agreement on trade and cooperation between the European Community of the one part and the Palestine Liberation Organization (PLO) for the benefit of the Palestinian Authority of the West Bank and the Gaza Strip of the other part Official Journal of the European Union L 187

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (1998) Euro-Mediterranean Agreement establishing an association between the European Communities and their Member States of the one part and the Republic of Tu-nisia of the other part L 97

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2000a) Euro-Mediterranean Agreement establishing an association between the European Communities and their Member States of the one part and the State of Israel of the other part Official Journal of the European Union L 147

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2000b) Euro-Mediterranean Agreement establishing an association bet-ween the European Communities and their Member States of the one part and the Kingdom of Morocco of the other part Official Journal of the European Union L 070

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2002) Euro-Mediterranean Agreement establishing an Association between the European Communities and their Member States of the one part and the Hashemite King-dom of Jordan of the other part Official Journal of the European Union L 129

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2004) Euro-Mediterranean Agreement establishing an Association between the European Communities and their Member States of the one part and the Arab Republic of Egypt of the other part Official Journal of the European Union L 304 (30092004)

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2005) Council Decision of 18 July 2005 on the conclusion of the Euro-Me-diterranean Agreement establishing an Association between the European Community and its Member States of the one part and the Peoplersquos Democratic Republic of Algeria of the other part Official Journal of the European Union Vol 48

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2006) Euro-Mediterranean Agreement establishing an Association between the European Community and its Member States of the one part and the Republic of Lebanon of the other part Official Journal of the European Union L 143

Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa (2010) Council Decision of 9 October 2009 on the signing and conclusion of the Agreement in the form of an Exchange of Letters between the European Community and the Arab Republic of Egypt concerning reciprocal liberalisation measures on agricultural products processed agricultural products and fish and fishery products the replacement of Protocols 1 and 2 and their annexes and amendments to the Euro-Mediterranean Agreement establishing an association between the European Communities and their Member States of the one part and the Arab Republic of Egypt of the other part Official Journal of the Euro-pean Union L 106

GATTWTO (1994) Agreement on Agriculture Eleacuterhető wwwwtoorgenglishdocs_elegal_e14-ag_01_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Josling T ndash Tangermann S (1999) Implementation of the WTO Agreement on Agriculture and Developments for the Next Round of Negotiations European Review of Agricultural Econo-mics Vol 26 No 3 371ndash388

Halmai P (2004) A reform oumlkonoacutemiaacuteja EU Koumlzoumls Agraacuterpolitika forduloacutepont vagy kiigaziacutetaacutes Budapest KJK-KERSZOumlV

Roberts I (2005) WTO Agreement on Agriculture The Blue Box in the July 2004 Framework Agreement ABARE eReport 054 Canberra March

Swinbank A (1999) EU Agriculture Agenda 2000 and the WTO Commitments The World Eco-nomy Vol 22 No 1 41ndash54

Tangermann S (1996) Implementation of the Uruguay Round Agreement on Agriculture Issues and prospects Journal of Agricultural Economics Vol 47 No 1ndash4 315ndash337

Tangermann S (1998) The Reform of the Common Agricultural Policy In Ingersent K A ndash Rayner A J ndash Hine R C eds An Ex-post Review of the 1992 MacSharry Reform London Palgrave Macmillan

WTO (2001) Doha Ministerial Declaration wwwwtoorgenglishthewto_eminist_emin01_emindecl_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

WTO (2005) Ministerial Declaration Eleacuterhető wwwwtoorgenglishthewto_eminist_emin05_efinal_text_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

WTO (2008) The July 2008 package Eleacuterhető wwwwtoorgenglishtratop_edda_emeet08_ehtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

4 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika aacutetveacutetele az uacutej tagaacutellamokban

Vaacutesaacutery Mikloacutes

41 A magyar csatlakozaacutes előzmeacutenyei

A magyar csatlakozaacutes hosszuacute előkeacutesziacutető szakasz eredmeacutenyekeacutent valoacutesult meg E folyamat-ba illeszkedett az agraacutergazdasaacuteg is Az 1990-es eacutevek elejeacutetől ndash az Euroacutepai Megaacutellapodaacutes alapjaacuten ndash fokozatosan aacutetveacutetelre keruumlltek az acquis communautaire fontos elemei Azzal paacuterhuzamosan fokozatos kereskedelmi liberalizaacutecioacute valoacutesult meg

E folyamat fő szakaszai az alaacutebbiakAz 1960-as eacutevektől kieacutepuumllő koumlzoumls piaci szervezetek a magas koumlzoumlsseacutegi preferencia

(laacutesd 133 pont) a magyar agraacuterexport szaacutemaacutera haacutetraacutenyos sőt diszkriminatiacutev felteacuteteleket eredmeacutenyeztek Magyarorszaacuteg ndash az 1973 eacutevi GATT-tagsaacuteg elleneacutere ndash aacutellami kereskedelmű orszaacutegnak minősuumllt s viselnie kellett e kategoacuteria haacutetraacutenyos kereskedelempolitikai koumlvetkez-meacutenyeit E felteacutetelek koumlzoumltt Magyarorszaacuteg csak technikai koumlnnyiacuteteacuteseket tudott kiharcolni illetve a juhhuacutes tekinteteacuteben szektoraacutelis megaacutellapodaacutes reacuteveacuten javiacutetotta piacrajutaacutesi felteacuteteleit Az aacutetfogoacute rendezeacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutesei nem voltak megvaloacutesiacutethatoacutek

bull Az 1980-as eacutevek koumlzepeacutetől a megvaacuteltozoacute nemzetkoumlzi politikai leacutegkoumlrben immaacuter lehetseacutegesseacute vaacuteltak az aacutetfogoacute rendezeacutest ceacutelzoacute taacutergyalaacutesok 1988 szeptembereacuteben az Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegekkel koumltoumltt Egyuumlttműkoumldeacutesi Megaacutellapodaacutes a kapcsolatok normalizaacutelaacutesaacutet s egyuacutettal ndash 5 eacutev alatt ndash a kereskedelmi diszkriminaacutecioacutek leeacutepiacuteteacuteseacutet a legnagyobb kedvezmeacuteny elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet tűzte ki ceacutelul

bull Az 1989-ben felgyorsuloacute toumlrteacutenelmi horderejű folyamatok hataacutesaacutera az EU jelentős agraacuterkereskedelmi preferenciaacutekat nyuacutejtott az aacuteltalaacutenos preferenciarendszer (GSP) kiterjeszteacutese reacuteveacuten

bull 1989 őszeacutetől meruumllt fel a taacutersulaacutesi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek lehetőseacutege Az 1990 juacute-niusi dublini csuacutecson taacutersulaacutesi taacutergyalaacutesokra hiacutevtaacutek meg az akkori visegraacutedi haacutermak orszaacutegait (Csehszlovaacutekiaacutet Lengyelorszaacutegot Magyarorszaacutegot) Az eredmeacutenyes taacuter-gyalaacutesok alapjaacuten 1991 december 16-aacuten Bruumlsszelben a haacuterom orszaacuteg egyidejűleg iacuterta alaacute az Euroacutepai Megaacutellapodaacutest mint a taacutersulaacutesi kapcsolatok leguacutejabb formaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute megaacutellapodaacutest E szerződeacutes deklaraacuteltan a keacutesőbbi csatlakozaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutet szolgaacutelta Jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacutegeket iacutert elő az eacuterintett koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai orszaacutegoknak Szeacuteles koumlrű keacutetoldaluacute konszolidaacutelt kereskedelmi kedvez-meacutenyeket (koumlzoumlttuumlk agraacuterkereskedelmi preferenciaacutekat) nyuacutejtott Az eacuterintett orszaacuteg gazdasaacutegi aacutetalakulaacutesaacutet adaptaacutecioacutes keacutepesseacutegeinek noumlveleacuteseacutet segiacutető taacutemogataacutesokat is előiraacutenyoztak Szabaacutelyoztaacutek a politikai koordinaacutecioacutet is

bull Szemben az ipari szabadkereskedelemmel az agraacutergazdasaacutegban koncesszioacutes rend-szer azaz meghataacuterozott korlaacutetozott koumllcsoumlnoumls de aszimmetrikus kereskedelmi kedvezmeacutenyek rendszere műkoumldoumltt1 2000-től e preferenciaacutek meacuterteacuteke jelentősen emelkedett a mennyiseacutegi korlaacutetok meacuterseacuteklődtek A preferenciaacutelis kereskedelem ezt koumlvetően maacuter leacutenyegeacuteben egyenranguacute reacutesze volt a belső piacnak a piaci ver-senynek (Halmai 2002)

42 Az Euroacutepai Unioacute keleti kibővuumlleacutese

421 A beleacutepeacutes koumlvetelmeacutenyei A koppenhaacutegai kriteacuteriumok

1993 juacuteliusaacuteban az Euroacutepai Tanaacutecs a koppenhaacutegai csuacutecson meghataacuterozta a tagsaacutegra paacutelyaacute-zoacute koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai orszaacutegok szaacutemaacutera a csatlakozaacutes kriteacuteriumait Az uacutegynevezett bdquokoppenhaacutegai kriteacuteriumokrdquo szerint a tagjeloumllt orszaacutegnak

bull stabilan műkoumldő demokratikus inteacutezmeacutenyrendszerrel kell rendelkeznie amely ga-rantaacutelja a jogaacutellam eacutes az emberi jogok teacutenyleges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet eacutes biztosiacutetja a ki-sebbseacutegek veacutedelmeacutet jogaik tiszteletben tartaacutesaacutet (politikai kriteacuteriumok)

bull műkoumldő piacgazdasaacuteggal kell rendelkeznie tovaacutebbaacute keacutepesnek kell lennie az Euroacutepai Unioacuteban megleacutevő piaci erők versenyeacuteben toumlrteacutenő helytaacutellaacutesra

bull keacutepesnek kell lennie a tagsaacutegboacutel szaacutermazoacute koumltelezettseacutegek teljesiacuteteacuteseacutere (az acquis communautaire adaptaacutelaacutesaacutera eacutes alkalmazaacutesaacutera) beleeacutertve a politikai gazdasaacutegi eacutes peacutenzuumlgyi unioacute ceacuteljait is

Ugyanakkor tovaacutebbi fontos felteacutetel az EU befogadoacute kapacitaacutesa illetve az integraacutecioacute szintjeacute-nek szorossaacutegaacutenak megőrzeacutese Ezzel az EU vilaacutegosan kifejezte a csatlakozni szaacutendeacutekozoacute aacutellamok belső folyamatai aacutetalakulaacutesaacutenak probleacutemaacutei elvaacutelaszthatatlanok a bőviacuteteacutes keacuterdeacuteseacutetől maacutesreacuteszt az unioacute bőviacuteteacutese csak tovaacutebbfejleszteacutese (meacutelyiacuteteacutese) fuumlggveacutenyeacuteben valoacutesulhat meg

A koppenhaacutegai kriteacuteriumok politikai deklaraacutecioacutenak tekinthetők Annak kuumlloumlnoumls jelentőseacutege az EU toumlrteacutenete soraacuten előszoumlr fogalmazta meg valamely csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegcsoport szaacutemaacutera a beleacutepeacutes felteacutetelrendszereacutet

422 A kriteacuteriumoktoacutel a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokig

A koppenhaacutegai kriteacuteriumok meghataacuterozaacutesa utaacuten az EU keleti kibőviacuteteacuteseacutenek fontos aacutellomaacutesai1 előcsatlakozaacutesi strateacutegia (pre-accession strategy) koumlrvonalazaacutesa amely az Euroacutepai

Megaacutellapodaacutest koumltoumltt orszaacutegok teljes tagsaacutegra toumlrteacutenő felkeacutesziacuteteacuteseacutet szolgaacutelta annak kereteacuteben az uacutegynevezett strukturaacutelt paacuterbeszeacuted inteacutezmeacutenyesiacuteteacutese az eacuterintett orszaacute-gokkal tovaacutebbaacute az egyseacuteges belső piac aacutetveacuteteleacutehez ndash az 1994 decemberi esseni csuacutecs alapjaacuten az 1995 juacuteniusi cannes-i csuacutecson ndash Feheacuter Koumlnyvet fogadtak el amely koumlzel 1100 (nagyreacuteszt jogalkotaacutesi feladatot keacutepező) inteacutezkedeacutest ajaacutenlott

1 Jellemzően vaacutemkvoacutetaacutek keretei koumlzoumltt nyuacutejtott vaacutem- eacutes lefoumlloumlzeacuteskedvezmeacutenyeket

139A Koumlzoumls Agraacuterpolitika aacutetveacutetele az uacutej tagaacutellamokban

2 csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokat iraacutenyoztak elő a felveacuteteluumlket keacuterő koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai illetve mediterraacuten orszaacutegokkal az 1996ndash1997 eacutevi az EU inteacutezmeacutenyi reformjaacutet ceacutelzoacute kormaacutenykoumlzi konferencia lezaacuteraacutesaacutet koumlvető 6 hoacutenap muacuteltaacuten Az 1997 oktoacutebereacuteben alaacuteiacutert Amszterdami Szerződeacutes utaacuten az 1997 december 12ndash13-i luxemburgi csuacutecson a koumlvetkező formulaacutet fogadtaacutek el a bőviacuteteacutesi folyamat 1998 tavaszaacutetoacutel valamennyi felveacuteteleacutet keacuterő orszaacuteggal megkezdődik de a taacutergyalaacutesok csak a Bizottsaacuteg orszaacutegveacute-lemeacutenyei szerint legfelkeacuteszuumlltebbekkel (Csehorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg Szloveacutenia Eacutesztorszaacuteg eacutes Ciprus) kezdődtek meg 1998 maacutercius 31-eacuten

E megoszlaacutes azonban nem jelentett eacuteles hataacutervonalat A jeloumlltek felkeacuteszuumlltseacutegeacutet eacutevente feluumll-vizsgaacuteltaacutek a Bizottsaacuteg aacuteltal keacutesziacutetett aacutetfogoacute eacuterteacutekeleacutes illetve az egyes orszaacutegok előrehaladaacutesaacutet bemutatoacute eacuteves jelenteacutesek (Regular Report) alapjaacuten 1999 decembereacuteben a helsinki csuacutecs a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok kiszeacutelesiacuteteacuteseacuteről hataacuterozott s az uacutegynevezett bdquomaacutesodik koumlrberdquo tartozoacute orszaacutegokkal is a taacutergyalaacutesok megkezdeacuteseacuteről doumlntoumltt (Szlovaacutekia Lettorszaacuteg Litvaacute-nia Romaacutenia Bulgaacuteria illetve az időkoumlzben ismeacutet felveacuteteleacutet keacuterő Maacutelta)

A csatlakozaacutesi strateacutegia a Csatlakozaacutesi Partnerseacuteg (Accession Partnership) kereteacuteben a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokat folytatoacute tiacutez koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai orszaacuteg szaacutemaacutera az EU programokat hataacuterozott meg az egyeacuteni felkeacuteszuumlleacutes taacutemogataacutesaacutera A Csatlakozaacutesi Partner-seacuteggel oumlsszhangban kellett lennie a tagjeloumllt sajaacutet kormaacutenya aacuteltal elfogadott felkeacuteszuumlleacutesi programjaacutenak az acquis communautaire aacutetuumllteteacuteseacutenek eacutes alkalmazaacutesaacutenak menetrendjeacutet tartalmazoacute inteacutezkedeacutescsomagnak az uacutegynevezett Koumlzoumlsseacutegi Viacutevmaacutenyok Aacutetveacutetele Nem-zeti Programjaacutenak (National Programme for the Adoption of the Acquis ndash NPAA roumlviden Nemzeti Program) A Csatlakozaacutesi Partnerseacutegek eacutes a Nemzeti Programok ndash amelyek leacutenye-geacuteben egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepeinek felelnek meg eacutes amelyek elfogadaacutesa előtt a felek egymaacutessal konzultaacuteltak ndash veacutegrehajtaacutesaacutet az Euroacutepai Megaacutellapodaacutesok alapjaacuten leacutetrehozott taacutersulaacutesi inteacutez-meacutenyek kiacuteseacuterteacutek figyelemmel A Csatlakozaacutesi Partnerseacuteg fő eleme volt hogy a programok veacutegrehajtaacutesaacutera az EU a maga reacuteszeacuteről technikai eacutes anyagi forraacutesokat biztosiacutetott utoacutebbiakat mindenekelőtt az uacutegynevezett előcsatlakozaacutesi alapok (Pre-Accession Funds) azaz a PHARE (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) eacutes a SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) programok Mindhaacuterom program aacuteltalaacutenos ceacutelja az volt hogy csoumlkkentse a taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi kuumlloumlnbseacutegeket Magyarorszaacuteg eacutes az EU koumlzoumltt tovaacutebbaacute hogy segiacutetse elő a csatlakozaacutesra valoacute felkeacutesziacuteteacutest azaz a tagjeloumllt aacutellamok szabaacute-lyozaacutesi technikai eacutes adminisztratiacutev tekintetben keacutepesek legyenek a programokat kezelni ezzel egyuumltt keacutepesseacute vaacuteljanak a majdani tagsaacuteg kezdeteacutetől is a maacuter a tagaacutellamokat megillető programok eacutes inteacutezkedeacutesek műkoumldteteacuteseacutere A PHARE programot az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg 1989-ben indiacutetotta uacutetjaacutera eredetileg azzal a ceacutellal hogy taacutemogataacutest nyuacutejtson a politikai de-mokraacutecia megszilaacuterdiacutetaacutesaacutehoz (ekkor meacuteg csak Lengyelorszaacuteg eacutes Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera) tovaacutebbaacute a programon beluumll nagyobb hangsuacutelyt kaptak a peacutenzuumlgyi eacutes beruhaacutezaacutesi taacutemogataacute-sok a koumlrnyezetveacutedelem eacutes a privatizaacutecioacute Az ISPA fele-fele araacutenyban a koumlrnyezetveacutedelmi eacutes koumlzlekedeacutesi infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet taacutemogatta a koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacutegokban A harmadik előcsatlakozaacutesi alap a SAPARD ceacutelja a fenntarthatoacute mezőgazdasaacuteg eacutes videacutek-fejleszteacutes előmozdiacutetaacutesa Ezzel egyuumltt a PHARE technikailag az Euroacutepai Regionaacutelis Fejlesz-teacutesi Alap az ISPA a Koheacutezioacutes Alap a SAPARD pedig a mezőgazdasaacutegi alapok elődjeacutenek tekinthető Az előcsatlakozaacutesi alapokroacutel veacuteguumll az 1999 maacuterciusi berlini csuacutecson doumlntoumlttek

ekkor iraacutenyoztaacutek elő a 2000ndash2006 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacute koumlltseacutegveteacutest a Bizottsaacuteg aacuteltal megjelentetett Agenda 2000 ciacutemű dokumentum elfogadaacutesaacuteval egyuumltt (NFUuml 2013)

A bőviacuteteacutesi folyamat az unioacute eacutes a tagjeloumlltek koumlzoumltti szoros eacutes folyamatos egyuumlttműkouml-deacutesre eacutepuumll amelyben mindenkinek megvannak a kijeloumllt feladatai A folyamat a paacuterbeszeacuteden eacutes az egyeacuteni felkeacuteszuumlleacutesen alapul A csatlakozaacutes konkreacutet felteacutetelei azonban a bőviacuteteacutesi folya-mat reacuteszeacutet keacutepező ndash toumlbb szakaszboacutel aacutelloacute ndash csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokon dőltek el

423 Az uacutej tagaacutellamok felveacuteteleacutenek eljaacuteraacutesi menete A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok2

Az EK Szerződeacutes 49 cikke szerint a paacutelyaacutezoacute orszaacutegnak a Tanaacutecshoz kell benyuacutejtania beleacute-peacutesi szaacutendeacutekaacutet A Tanaacutecs ezt koumlvetően felkeacuteri a Bizottsaacutegot hogy keacutesziacutetsen jelenteacutest uacutegy-nevezett (orszaacuteg)veacutelemeacutenyt (franciaacuteul elterjedt neacuteven bdquoavisrdquo-t) a jeloumllt orszaacuteg tagsaacutegra valoacute alkalmassaacutegaacuteroacutel3 A Tanaacutecs a Bizottsaacuteg veacutelemeacutenyeacutenek ismereteacuteben konszenzussal doumlnt a csatlakozaacutesi keacuterelem elfogadaacutesaacuteroacutel vagy elutasiacutetaacutesaacuteroacutel Ha a Tanaacutecs aacutellaacutespontja pozitiacutev akkor az EU csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokat kezd a jeloumllt orszaacuteggal

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok hivatalosan a tagaacutellamok eacutes a jeloumllt orszaacuteg kormaacutenyai kouml-zoumltt bilateraacutelis alapon folynak E taacutergyalaacutesok szerkezetuumlk szerint keacutet oumlsszetevőből aacutellnak a koumlzoumlsseacutegi joganyag aacutettekinteacuteseacuteből eacutes a konkreacutet eacuterdemi taacutergyalaacutesokboacutel

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok első szakasza a koumlzoumlsseacutegi joganyag aacutetvilaacutegiacutetaacutesa az uacutegy-nevezett bdquoacquis screeningrdquo Ennek soraacuten a taacutergyaloacutepartnerek aacutettekintetteacutek az Euroacutepai Unioacute ndash 1998ndash2002 koumlzoumltt folytatott taacutergyalaacutesain ndash 31 fejezetben oumlsszefoglalt joganyagaacutet Minden egyes fejezet aacutetvilaacutegiacutetaacutesa keacutet szakaszboacutel aacutell Azokra a reacuteszekre amelyek eseteacuteben valamifeacutele eacuteszreveacutetelt tesz vagy aacutetmeneti koumlnnyiacuteteacutest keacuter valamelyik feacutel a taacutergyalaacutesok keacute-sőbbi uacutegynevezett eacuterdemi szakaszaacuteban visszateacuternek

Ez utoacutebbi keacutepezi a taacutergyalaacutesok maacutesodik oumlsszetevőjeacutet Eacuterdemi taacutergyalaacutesi forduloacutera va-lamely fejezetben akkor keruumllhet sor ha annak aacutetvilaacutegiacutetaacutesa lezaacuterult Az eacuterdemi taacutergyalaacutesok menete az aacutetvilaacutegiacutetaacuteshoz hasonloacutean fejezetenkeacutent sorban halad Azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy az egyes fejezetek csak akkor zaacuterulnak le ha a taacutergyalaacutesokon megvaloacutesuloacute egyezteteacuteseket koumlvetően egyik oldalon sem marad vitatott pont Azokat a fejezeteket azonban ahol marad ilyen feacutelreteszik Miutaacuten minden fejezetet aacutettekintettek a megmaradt rendezetlen keacuterdeacute-seket koumlzoumls csomagban igyekeznek megtaacutergyalni Ez a taacutergyalaacutesok legnehezebb eacutes hosszaacutet tekintve legbizonytalanabb kimenetelű szakasza ahol minden a felek kompromisszum-keacuteszseacutegeacuten muacutelik

A screening lebonyoliacutetaacutesaacuteeacutert a Tanaacutecs megbiacutezaacutesa alapjaacuten az Euroacutepai Bizottsaacuteg a fele-lős az bdquoaacutetvilaacutegiacutetaacutesrdquo a Bizottsaacuteg eacutes az adott kormaacuteny koumlzoumltt zajlik Ugyanakkor az eacuterdemi taacutergyalaacutesokat a tagjeloumllt orszaacuteg az EU15 kormaacutenyaival folytatja kormaacutenykoumlzi konferencia kereteacuteben

A taacutergyalaacutesok eredmeacutenye egyeacutertelműen a kormaacutenykoumlzi konferenciaacutekon dől el Itt hataacuteroznak arroacutel hogy valamely tagjeloumllt milyen teruumlleteken kaphat bizonyos ideig tartoacute

2 Az alaacutebbiakban nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodtunk Horvaacuteth (2005) illetve Halmai (2002 2007) munkaacuteira3 A Bizottsaacuteg veacutelemeacutenyeacuteben nemcsak a paacutelyaacutezoacute orszaacuteg alkalmassaacutegaacutet de esetleges tagsaacutegaacutenak az unioacute műkouml-

deacuteseacutere gyakorolt hataacutesaacutet is vizsgaacutelja

aacutetmeneti mentesiacuteteacuteseket koumlnnyiacuteteacuteseket (uacutegynevezett derogaacutecioacutekat) hogy az EU reacuteszeacuteről milyen technikai adaptaacutecioacutekat kell veacutegrehajtani a koumlzoumlsseacutegi jogszabaacutelyokon (peacuteldaacuteul a tag-jeloumllt veacutedjegyeinek beiktataacutesa) vagy hogy a tagjeloumlltnek milyen befizeteacuteseket kell teljesiacutete-nie a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes feleacute eacutes onnan milyen nagysaacutegrendben szaacutemiacutethat taacutemogataacutesokra valamint hogy a kuumlloumlnboumlző koumlzoumlsseacutegi inteacutezmeacutenyek műkoumldeacuteseacutebe hogyan kapcsoloacutedhat be

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok lezaacuterultaacutet megelőzően koumlzvetlenuumll a csatlakozaacutesi szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa előtt a tagaacutellamok eacutes a jeloumllt orszaacuteg kormaacutenyai koumlzoumltt leacutetrejoumltt politikai egyezseacuteget koumlvetően az Euroacutepai Parlament a hozzaacutejaacuterulaacutesi eljaacuteraacutes kereteacuteben joacutevaacutehagyja vagy elutasiacutetja a jeloumllt orszaacuteg csatlakozaacutesaacutet Amennyiben a Parlament hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet adta a tagaacutellamok eacutes a jeloumllt orszaacuteg alaacuteiacuterjaacutek a csatlakozaacutesi szerződeacutest amelyet ezt koumlvetően minden alaacuteiacuteroacute or-szaacutegban ratifikaacutelni kell Ez aacuteltalaacuteban a nemzeti parlamentekben toumlrteacutenik egyedi szabaacutelyozaacutes szerint azaz az egyes tagaacutellamok eacutes a jeloumllt orszaacuteg alkotmaacutenyos előiacuteraacutesainak megfelelően Mivel a beleacutepeacutes aacuteltalaacuteban alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutessal is jaacuter a csatlakozoacute aacutellam rendszerint a neacutepszavazaacutes inteacutezmeacutenyeacutet is alkalmazza

A taacutergyalaacutesok soraacuten a Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 3 fejezeteacutert volt felelős mezőgazdasaacuteg halaacuteszat eacutes regionaacutelis politika A mezőgazdasaacutegot eacuterintő csat-lakozaacutesi taacutergyalaacutesok első szakasza a koumlzoumlsseacutegi joganyag aacutetvilaacutegiacutetaacutesa 1998 szeptember eacutes 1999 november koumlzoumltt zajlott Az aacutetvilaacutegiacutetaacutes soraacuten megvizsgaacuteltaacutek hogy az EU teljes joganyagaacutet (a viacutevmaacutenyok rendeletek iraacutenyelvek doumlnteacutesek biacuteroacutesaacutegi hataacuterozatok stb) Ma-gyarorszaacuteg aacutet tudta-e uumlltetni sajaacutet jogrendjeacutebe illetve a csatlakozaacutes utaacuten keacutepes-e azokat alkalmazni Az eacuterintett nyolc aacutetvilaacutegiacutetaacutesi forduloacute4 a mezőgazdasaacuteg teljes teruumlleteacutet lefedte Ezek az alaacutebbiak

a) szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenyek zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcsb) aacutellategeacuteszseacuteguumlgyc) Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) Integraacutelt Igaz-

gataacutesi eacutes Ellenőrzeacutesi Rendszer (IIER)5 intervencioacute videacutekfejleszteacutes korai nyug-diacutejazaacutes agraacuter-koumlrnyezetveacutedelem erdeacuteszet feldolgozaacutes eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutes taacutemogataacutesa

d) aacutellatok eacutes aacutellati termeacutekek tej marha juh kecske serteacutes baromfi tojaacutes albumin meacutez

e) kereskedelmi mechanizmusok minőseacutegpolitika agrimonetaacuteris rendszer aacutellami taacutemogataacutesok tesztuumlzemi rendszer (FADN) Non-Annex termeacutekek

f) noumlveacutenyek eacutes noumlveacutenyi termeacutekek bor cukor dohaacuteny rizs komloacute banaacuten gyapot oliacutevaolaj selyemhernyoacute rostlen eacutes kender vetőmag szaacuteriacutetott takarmaacuteny viraacuteg eacutes eacutelő noumlveacuteny

g) noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyh) Agenda 2000

Az aacutetvilaacutegiacutetaacutes soraacuten azonosiacutetott fő taacutergyalaacutesi teacutemaacutekra vonatkozoacutean dolgoztaacutek ki a magyar mezőgazdasaacutegi taacutergyalaacutesi aacutellaacutespontot (a poziacutecioacutes dokumentumot) amelyet 1999 november 29-eacuten Bruumlsszelben adtak aacutet Ezt koumlvetteacutek a technikai konzultaacutecioacutek szakteruumlleti egyezteteacutesek

4 Minden forduloacute multilateraacutelis (informaacutecioacuteszolgaacuteltatoacute) eacutes bilateraacutelis (probleacutemafeltaacuteroacute) szakaszboacutel aacutellt5 Az IIER reacuteszeacutet keacutepező Mezőgazdasaacutegi Parcella Azonosiacutetoacute Rendszer (MePAR) a direkt taacutemogataacutesok jogosultsaacutegi

haacutettereacutenek ellenőrzeacuteseacutere a keacuterelmek kezeleacuteseacutere eacutes az NVT-programok valamint a NATURA 2000 teruumlletek nyilvaacutentartaacutesaacutera szolgaacutel tovaacutebbaacute az EMOGA-ra benyuacutejtott keacuterelmek 80-aacutenak taacuteveacuterzeacutekeleacuteses ellenőrzeacuteseacutet hivatott biztosiacutetani

Az Euroacutepai Bizottsaacuteg vitaanyagot keacutesziacutetett amelyben a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokon az EU aacuteltal keacutepviselendő aacuteltalaacutenos alapelveket fektette le Ezt előszoumlr 2002 januaacuterjaacuteban koumlvetke-ző Koumlzoumls Aacutellaacutespontjaacutet pedig 2002 juacuteniusaacuteban adtaacutek koumlzre Az első dokumentum az egyes tagjeloumllt orszaacutegokra neacutezve meacuteg nem tartalmazott specifikus informaacutecioacutekat miacuteg a maacutesodik a koumlltseacutegveteacutest eacuterintő unioacutes poziacutecioacutekat

Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a 2002 maacutercius 21-eacuten megtartott főtaacutergyaloacutei forduloacuten a nouml-veacuteny- eacutes aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi reacuteszfejezeteket tovaacutebbi taacutergyalaacutest nem igeacutenylőnek minősiacutetet-te egyben ndash a tagjeloumlltek koumlzuumll elsőkeacutent ndash elfogadta Magyarorszaacuteg ezeken a teruumlleteken benyuacutejtott aacutetmeneti mentesseacutegi igeacutenyeit (toumlbbek koumlzoumltt ez nagy kapacitaacutesuacute vaacutegoacutehidakra tojoacutetyuacutek-ketrecekre vonatkozott) Az Euroacutepai Unioacute 2002 november 20-aacuten hozta nyilvaacute-nossaacutegra uacutejabb Koumlzoumls Aacutellaacutespontjaacutet amely minden egyes (oumlsszesen 95) magyar taacutergyalaacutesi poziacutecioacute eseteacuteben tartalmazta az unioacutes aacutellaacutespontot (legtoumlbb esetben a maacuter koraacutebbi megaacutella-podaacutesokat) 2002 november veacutegeacutere az eredetileg megfogalmazott 95 poziacutecioacuteboacutel maacuter csak mindoumlsszesen 10 igeacutenyelt tovaacutebbi egyezteteacutest6

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok tovaacutebbi leacutenyeges teacutemakoumlreacutet keacutepezte a termeleacutesi kvoacutetaacutek keacuter-deacutese A tuacuteltermeleacutes megakadaacutelyozaacutesa eacutes a piaci egyensuacutely eleacutereacutese fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben az unioacute szaacutemos mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacuteben termeleacutesi kvoacutetaacutet alkalmazott Ez egyes esetekben szigoruacute mennyiseacutegi korlaacutetot jelentett (peacuteldaacuteul tejkvoacuteta) maacutes esetekben a kvoacuteta a koumlzoumlsseacutegi koumlltseacutegveteacutesből taacutemogatott mennyiseacuteg felső hataacuteraacutet jelentette (peacuteldaacuteul gabona- szarvasmarha- juhkvoacutetaacutek) A taacutergyalaacutesok soraacuten sikeruumllt eleacuterni hogy a termeleacutesi kvoacutetaacutek mindenhol eacuterjeacutek el a 2000ndash2002 koumlzoumltti időszakra aacuteltalaacutenossaacutegban jellemző magyar terme-leacutest sőt egyes esetekben fejlődeacutesi lehetőseacuteget is biztosiacutetsanak (peacuteldaacuteul huacutesmarha cukor) Az EU-s szabaacutelyozaacutes szaacutemos mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacuteben nem aacutellapiacutetott meg termeleacutesi kvoacutetaacutet ilyen a baromfi- eacutes serteacutesaacutegazat a zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs szektor termeacutekei a vetőmag- eacutes gyoacutegynoumlveacutenyaacutegazat eacutes egyeacuteb kisaacutellatok peacuteldaacuteul nyuacutel galamb

A csatlakozaacutesi szerződeacutes 2003 aacuteprilis 16-i alaacuteiacuteraacutesa utaacuten Magyarorszaacuteg aktiacutev megfi-gyelői staacutetuszt kapott az unioacutes inteacutezmeacutenyekben (munkacsoportok szakeacutertői bizottsaacutegok egyeacuteb uumlleacutesek munkaacutejaacuteban) valoacute reacuteszveacutetel eacuterdekeacuteben Az uacutegynevezett interim vagyis aktiacutev megfigyelői időszak tapasztalatai jelentősen segiacutetetteacutek a sikeres tagaacutellami műkoumldeacutesre valoacute felkeacuteszuumlleacutest A hazai szakeacutertőknek ebben a perioacutedusban maacuter hozzaacute kellett szokniuk hogy a munkaacutehoz szuumlkseacuteges dokumentumok csak angol nyelven aacutellnak rendelkezeacutesre azok ter-jedelmeacutere eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute idő roumlvidseacutegeacutere valoacute tekintettel magyar nyelvre toumlrteacutenő fordiacutetaacutesuk nem kivitelezhető Az EU-integraacutecioacutet megelőző időszakban maacuter eacuterezhető volt hogy a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutes aacutetveacutetele rendkiacutevuumlli erőfesziacuteteacuteseket kiacutevaacuten Szigoruacute joghar-monizaacutecioacutes inteacutezmeacutenyfejleszteacutesi eacutes megfelelő szintű adminisztratiacutev kapacitaacutes egyuumlttes megteremteacuteseacutet igeacutenyelte (FVM 2003)

Ezzel paacuterhuzamosan az agraacuterminiszteacuterium egy nagyszabaacutesuacute aacutetfogoacute termelői felkeacute-sziacutetői programba fogott 2003 első feacuteleacuteveacuteben azzal a ceacutellal hogy az agraacuterszereplők keacutepesek legyenek az uacutej koumlruumllmeacutenyekhez rugalmasan alkalmazkodni az előnyoumlket kiaknaacutezni eacutes a ke-letkező veszeacutelyeket kockaacutezatokat elhaacuteriacutetani A csatlakozaacutes 2004 maacutejus 1-jei időpontjaacutera Magyarorszaacutegnak be kellett fejeznie jogharmonizaacutecioacutes eacutes inteacutezmeacutenyfejleszteacutesi feladatait

6 Ezek koumlzuumll kiemelkedő jelentőseacutegű volt az EU-taacutemogataacutesok legnagyobb reacuteszeacutet eacutelvező szaacutentoacutefoumlldi noumlveacuteny-termeszteacutes taacutemogathatoacute teruumlletnagysaacutega illetve a taacutemogataacutesi oumlsszeg meghataacuterozaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges toumlrteacutenelmi gabona termeacutesaacutetlag meghataacuterozaacutesa a szarvasmarha-aacutegazat kvoacutetakeacuterdeacutesei valamint a bortermő zoacutenaacutek be-sorolaacutesa

A csatlakozaacutesi felkeacuteszuumlleacutes fontos elemeacutet a hazai agraacuterpolitika (taacutemogataacutesi rendszer) eacutes a mi-niszteacuterium (haacutetteacuterinteacutezeti) szervezeti rendszereacutenek EU-konform aacutetalakiacutetaacutesa jelentette

43 Az agraacuteradaptaacutecioacute koumlzgazdasaacutegi probleacutemaacutei7

Az EU keleti kibőviacuteteacutese oacuteriaacutesi vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett A 2004ndash2007 koumlzoumltt csatlakozott 10 uacutej tagorszaacuteg teruumllete toumlbb mint 1 millioacute neacutegyzetkilomeacuteter lakossaacuteguk meghaladja a 100 millioacute főt Ugyanakkor a kibőviacuteteacutes alapprobleacutemaacuteja a tagorszaacutegok eacutes a tagjeloumlltek gazdasaacutegi fejlettseacutegeacutenek jelentős kuumlloumlnbseacutege

Alaacutehuacutezaacutest igeacutenyelnek az alaacutebbiakbull a tagjeloumlltek alacsonyabb gazdasaacutegi fejlettseacutegeacutet jelzik az egy főre jutoacute GDP eacuterteacutekei

a 2004-ben csatlakozott orszaacutegokban annak aacutetlaga a fele a 2007-ben csatlakozott keacutet orszaacutegban pedig csak az egyharmada az EU15 orszaacutegok aacutetlagaacutenak (vaacutesaacuterloacuteerő-paritaacutesban)

bull a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes csoumlkkentheti az elmaradaacutest aacutem egyes orszaacutegokban tovaacutebbra is jelentős strukturaacutelis probleacutemaacutek jelentkeznek

bull e felteacutetelek koumlzoumltt a mezőgazdasaacuteg araacutenya mind a joumlvedelemtermeleacutesben mind a foglalkoztatottsaacutegban joacuteval meghaladja a fejlett nyugat-euroacutepai orszaacutegok szintjeacutet (Peacuteldaacuteul 2005-ben Lengyelorszaacuteg eseteacuteben a foglalkoztatottak 17-a miacuteg Romaacute-niaacuteban 33-a veacutegzett mezőgazdasaacutegi munkaacutet)

431 Csatlakozaacutesi forgatoacutekoumlnyvek

A koraacutebbi kibővuumlleacutesek soraacuten szerzett tapasztalatok is megerősiacutetik hogy a csatlakozaacutes kuuml-loumlnlegesen fontos eacutes bonyolult teruumllete a Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) rendszereacutebe toumlrteacutenő beilleszkedeacutes

Az eddigi csatlakozaacutesok forgatoacutekoumlnyvei alapjaacuten keacutet fő agraacutergazdasaacutegi adaptaacutecioacutes forgatoacutekoumlnyv koumlrvonalazhatoacute

bull csatlakozaacutes aacutetmeneti időszak beiktataacutesaacuteval vagybull a KAP teljes aacutetveacutetele aacutetmenet neacutelkuumll (ez utoacutebbit nevezik bdquobig bangrdquo-nek is)

A mediterraacuten orszaacutegok 1980-as eacutevekben bekoumlvetkezett csatlakozaacutesai eseteacuteben hosszuacute aacutet-meneti időszak alkalmazaacutesa reacuteveacuten valoacutesult meg az agraacutergazdasaacuteg adaptaacutecioacuteja

Az aacutetmenet legfontosabb feladata a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyok eacutes az ezek alkalmazaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges EU-konform nemzeti inteacutezmeacutenyrendszer aacutetveacutetele illetve kialakiacutetaacutesa volt A mű-koumldeacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet sajaacutetossaacutegaiknak megfelelő formaacuteban ndash aacutem a koumlzoumlsseacutegi jog elsőbbseacutege mellett ndash a tagorszaacutegok hozzaacutek leacutetre

Az EU-tagorszaacutegok eacutes az uacutej tagok koumlzoumltt a csatlakozaacuteskor azonnal ndash aacutem az 1990-es eacutevekig nem fokozatok neacutelkuumll ndash alkalmazni kellett a tagaacutellamok koumlzoumltt eacuterveacutenyes pia-ci szervezetet azaz az uacutejonnan csatlakozoacutek eacutes az addigi EU-tagok koumlzoumltt liberalizaacuteltaacutek

7 A teacutemakoumlrről laacutesd reacuteszletesen ndash maacutes művek mellett HalmaindashPaacutelovits 1997 Halmai 2001 2002 2004 Elekes et al 2003 Vaacutesaacutery 2008 Vaacutesaacutery et al 2013

az agraacuter-kuumllkereskedelmet Az aacutetmeneti szakaszban keruumllt sor az aacuterak a taacutemogataacutesok eacutes az egyeacuteb előiacuteraacutesok oumlsszehangolaacutesaacutera

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok mozgaacutesszabadsaacutega szinte kizaacuteroacutelag a koumlzoumls piaci szerve-zetek alkalmazaacutesaacutenak időpontjaacutera illetve az az aloacuteli időleges kiveacutetelek (derogaacutecioacutek) enge-deacutelyezeacuteseacutere vonatkozott

Az egyseacuteges belső piac megteremteacutese alapvetően moacutedosiacutetotta a koraacutebbi koumlruumllmeacutenyeket A nemzeti hataacuterellenőrzeacutesek megszuumlnteteacutese (1993 januaacuter 1-jeacutetől) az acquis communautai-re teljes aacutetveacutetele eseteacuten leacutenyegeacuteben kizaacuterja az agraacuterpiaci rendtartaacutesokba vont reacuteszpiacok baacutermely nemzeti szabaacutelyozaacutesi elteacutereacuteseacutet Ugyanakkor a Koumlzoumls Agraacuterpolitika 1992-től meg-kezdett reformja sok tekintetben ugyancsak uacutej helyzetet teremt a csatlakozaacutes lehetseacuteges felteacuteteleit illetően Mindezt megerősiacutetik az 1995 eacutevi kibővuumlleacutes (azaz Ausztria Finnorszaacuteg eacutes Sveacutedorszaacuteg csatlakozaacutesa) agraacutergazdasaacutegi adaptaacutecioacutejaacutenak felteacutetelei

432 Agraacutergazdasaacutegi transzformaacutecioacute eacutes a KAP kiterjeszteacutese8

4321 Az aacutetalakulaacutes fő jellemzői9

A gazdasaacutegi aacutetalakulaacutes a mezőgazdasaacuteg teruumlleteacuten drasztikus vaacuteltozaacutesokkal jaacutert Noha az aacutetalakuloacute orszaacutegok koumlzoumltti elteacutereacutesek jelentősek az aacutetalakulaacutes fontos koumlzoumls jellemzői

bull a liberalizaacutelaacutes eacutes a deregulaacutecioacute folyamataival paacuterhuzamosan jelentős piacveszteacutes eacuterte az agraacutergazdasaacutegot erőteljesen romlott az interszektoraacutelis cserearaacuteny

bull a dekollektivizaacutelaacutes eacutes privatizaacutecioacute előrehaladt de az agraacuterstruktuacuteraacutek csak reacuteszle-gesen szilaacuterdultak meg egyidejűleg polarizaacutelt uumlzemi szerkezet alakult ki (egyik poacuteluson a nagy meacuteretű aacuterutermeleacutest folytatoacute kommercializaacutelt egyseacutegek maacutesik oldalon pedig a bdquofeacutelig oumlnellaacutetoacuterdquo ndash semi subsistance ndash egyseacutegek laacutesd Pouliquen 2001 MathijsndashNoev 2002)

bull jelentősek az inteacutezmeacutenyi probleacutemaacutek egyreacuteszt az erőforraacutespiacok (foumlld tőke) maacutes-reacuteszt az agribusiness kapcsolati rendszere teruumllteacuten ezeacutert korlaacutetozottak az alkalmaz-kodaacutes inteacutezmeacutenyi felteacutetelei illetve kedvezőtlen a mezőgazdasaacutegi termelők alkuereje

Mindezek a folyamatok a mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeinek visszaeseacuteseacutevel jaacutertak Marcours eacutes Swinnen szerint a visszaeseacutest az inteacutezmeacutenyi probleacutemaacutek eacutes a taacutemogataacutesok csoumlkkeneacutese okoztaacutek (MarcoursndashSwinnen 2002) Jelentősen csoumlkkentek a beruhaacutezaacutesok (CsaacutekindashNash 1997 69ndash70) Az aacutetalakulaacutes makrogazdasaacutegi felteacutetelei a transzformaacutecioacutes kriacute-zis illetve az azt koumlvető depresszioacute megneheziacutetetteacutek a sikeres aacutetalakulaacutest eacutes konszolidaacutecioacutet

4322 A KAP keleti kiterjeszteacutese

A KAP keleti aacutetveacutetele konszolidaacutelt struktuacuteraacutek szaacutemaacutera is komoly kihiacutevaacutest jelent A koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai orszaacutegok (KKEO-k) agraacutergazdasaacutegainak beilleszteacutese viszont toumlrteacutenelmileg

8 Laacutesd Halmai 2002 20079 Laacutesd Halmai 1992 SiposndashHalmai 1987 1988a 1988b 1993

peacutelda neacutelkuumlli feladatot jelent az uacutegynevezett transzformaacutecioacutes kriacutezis időszakaacuteban (vagy az azt koumlzvetlenuumll koumlvető időszakban) egyidejűleg kell a struktuacuteraacutekat megszilaacuterdiacutetani eacutes az EU egyseacuteges belső piacaacuteba illetve a koumlzoumls politikaacutek rendszereacutebe beilleszkedni

A KKEO-k nagy termeleacutesi potenciaacutellal rendelkeznek Aacutem azt a suacutelyos strukturaacutelis peacutenzuumlgyi eacutes iraacutenyiacutetaacutesi hiaacutenyossaacutegok valamint a politikai eacutes gazdasaacutegi aacutetalakulaacutes koumlvet-kezteacuteben az elmuacutelt eacutevekben csak korlaacutetozottan hasznaacuteltaacutek ki

Az agraacuterszerkezetet jelentős strukturaacutelis probleacutemaacutek terhelik A toumlrpe- eacutes a kisuumlzemek oumlsszesseacuteguumlkben nem keacutepesek a gyors aacutetaacutellaacutesra A versenyben nem kieleacutegiacutető gazdasaacutegi ere-juumlkre figyelemmel vagy noumlvekedniuumlk szuumlkseacuteges vagy el kell tűnniuumlk E struktuacuteravaacuteltaacutes gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes politikai meggondolaacutesokboacutel egyaraacutent taacutemogataacutest eacutes koumlnnyiacuteteacutest igeacutenyel Ezzel paacuterhuzamosan szuumlkseacuteges mind a mezőgazdasaacutegi uumlzemek mind a videacuteki infrastruktuacutera modernizaacutecioacuteja Ez nemcsak a tőke eleacuterhetőseacutegeacutet hanem az inteacutezmeacutenyek fejlődeacuteseacutet is jelenti iacutegy peacuteldaacuteul műkoumldőkeacutepes tőke- eacutes foumlldpiacokat jobb szakmai keacutepzeacutest informaacutecioacutet eacutes tanaacutecsadaacutest A mezőgazdasaacutegi beszerzeacutesi eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi piacok az iparhoz eacutes eacutelelmiszeriparhoz hasonloacutean a nyugati sziacutenvonalhoz keacutepest keveacutesseacute hateacutekonyak A ver-senykeacutepesseacuteg gyengeseacutegei korlaacutetozzaacutek az eacutepiacutetett agraacutergazdasaacutegok teljesiacutetmeacutenyeacutet

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika keleti kiterjeszteacutese (egyebek mellett) a koumlvetkező fő probleacutemaacute-kat vetette eacutes veti fel

bull a jelentős koumlltseacutegveteacutesi terhekbull a magas KAP-aacuterak aacutetveacutetelebull a KAP-kiacutenaacutelatellenőrzeacutes aacutetveacutetelebull a koumlzvetlen taacutemogataacutesok adaptaacutecioacuteja

Az alaacutebbiakban e teacutenyezőket tekintjuumlk aacutet roumlviden

4323 Koumlltseacutegveteacutesi terhek

A KAP keleti iraacutenyuacute kiterjeszteacutese jelentős toumlbbletkoumlltseacutegekkel jaacuter ez pedig tovaacutebb noumlvelheti az EU-koumlltseacutegveteacutes feszuumlltseacutegeit Egyes kutatoacutek (peacuteldaacuteul Buckwell 1996) felhiacutevtaacutek a figyel-met a jelenlegi KAP-nak a KKEO-ra toumlrteacutenő kiterjeszteacutese tekinteteacuteben nem a koumlltseacutegveteacutesi teher a fő ndash illetve kizaacuteroacutelagos ndash probleacutema Az EU ilyen jelentős kibővuumlleacutese bdquonem uacuteszhatoacute meg jelentős koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok neacutelkuumll ha a csatlakozoacute orszaacutegok annyival szegeacutenyebbek eacutes annyival mezőgazdasaacutegibb jellegűek mint az EU15-oumlk Euroacutepa e remeacutenyeink szerint di-namikus reacuteszeacutenek integraacutelaacutesa jelentős gazdasaacutegi lehetőseacutegeket is feltaacuterrdquo (Buckwell 1996)

4324 A magas aacutersziacutenvonal aacutetveacuteteleacutenek buktatoacutei

Valamely csatlakozaacutes előtt aacutelloacute orszaacutegban a taacutemogatott aacuterszintek noumlvekedeacuteseacutenek erős koumlz-gazdasaacutegi korlaacutetai vannak

bull az agraacuteraacuterak szintjeacutenek esetleges noumlvekedeacutese ndash tekintettel az eacutelelmiszer-vaacutesaacuterlaacutesra fordiacutetott kiadaacutesok jelentős araacutenyaacutera ndash suacutelyos taacutersadalmi koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuterna

bull a feldolgozaacutes eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutes teruumlleteacuten műkoumldő nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban keveacutesbeacute versenykeacutepes vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera nehezen megoldhatoacute helyzetet

eredmeacutenyezne a nyersanyagaacuterak jelentős noumlvekedeacutese egyidejűleg a fogyasztoacutei piacon eacuteleződő versenyhelyzet

bull a magasan taacutemogatott aacuterszint erős termeleacutesoumlsztoumlnző hataacutest fejtene ki ami noumlvelneacute az intervencioacutes eacutes az exporttaacutemogataacutesi igeacutenyeket ez a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely mel-lett a WTO-koumltelezettseacutegek betartaacutesaacutet is neheziacuteteneacute

bull a magasan taacutemogatott belső aacuterak alaacuteaacuteshatnaacutek a reacutegioacute orszaacutegai agraacutertermeacutekeinek nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutegeacutet ugyanakkor a noumlvekvő eacutelelmiszeraacuterak miatt noumlvekvő beacuterkoumlltseacutegek koumlvetkezteacuteben esetleg csoumlkkenne a toumlbbi aacutegazat versenykeacutepesseacutege is

Ugyanakkor a jelzett aacuterelteacutereacutes meacuterteacuteke a csatlakozaacutesig jelentősen meacuterseacuteklődoumltt Egyreacuteszt a KKEO agraacuteraacuterainak noumlvekedeacutese maacutesreacuteszt az EU-aacuterak meacuterseacuteklődeacutese a kuumlloumlnbseacuteget csoumlk-kentette (E hataacutest az uacutej tagorszaacutegok nemzeti valutaacuteinak folyamatos reaacutelfeleacuterteacutekelődeacutese tovaacutebb erősiacutetette)

4325 A kiacutenaacutelat-ellenőrzeacutes aacutetveacutetele

A KAP aacutetveacutetele egyidejűleg reacuteszletes gazdasaacutegonkeacutenti kiacutenaacutelat-ellenőrző inteacutezkedeacutesek alkal-mazaacutesaacutenak bevezeteacuteseacutet igeacutenyelte Az aacutetalakuloacute gazdasaacutegszerkezet a formaacutelis eacutes informaacutelis foumlldbeacuterleti szerződeacutesek (orszaacutegonkeacutent is vaacuteltozoacute) helyzete megneheziacutetette a szaacutentoacutefoumlldek műveleacutesből valoacute kivonaacutesaacutenak ellenőrzeacuteseacutet vagy a tejkvoacuteta alkalmazaacutesaacutet A birtokmeacuteretek nagyfokuacute szeacutetaproacutezoacutedaacutesa miatt a termelők szeacuteles koumlre mentesuumllne a teruumlletkivonaacutesi koumlte-lezettseacutegek aloacutel

4326 A koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiterjeszteacutese10

Toumlbb tanulmaacuteny is megvizsgaacutelta a KAP koumlzvetlen kifizeteacuteseinek a kelet- eacutes koumlzeacutep-euroacutepai orszaacutegok mezőgazdasaacutegi termelőire toumlrteacutenő kiterjeszteacutese előzetesen vaacuterhatoacute hataacutesait Az EU agraacuterpolitikai elemzői maacuter koraacutebban megkeacuterdőjelezteacutek ennek ceacutelszerűseacutegeacutet (EB 1996)

Fenti aacutellaacutespont fő eacutervei az alaacutebbiakbull A kifizeteacutesek oumlnmagukban nem leacutenyegi elemei a KAP-elveknek Eredetileg aszerint

differenciaacuteltaacutek őket hogy a KAP 1992 eacutevi reformja mekkora veszteseacuteget okozott az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterbeveacutetelben Ezeacutert bdquoegyeacutertelműen uacutegy lehet eacutervelni hogy a KKEO-termelők nem jogosultak kifizeteacutesre minthogy semmilyen veszteseacuteget nem szen-vednek az EU-tagsaacuteg koumlvetkezteacuteben Ez indokolhatja hogy a csatlakozaacutes felteacutetelei mieacutert legyenek maacutesok a KKEO-k mint a koraacutebban beleacutepők eseteacutebenrdquo (EB 1996)

bull Baacuter e transzfer bevezeteacutese valamifeacutele kezdő loumlkeacutest adhat a gazdasaacutegnak egyes vi-deacuteki koumlrzetekben a kifizeteacutesek vaacuterhatoacutean noumlvelneacutek a mezőgazdasaacutegi foumlldek aacuteraacutet eacutes ezaacuteltal akadaacutelyoznaacutek a gazdasaacutegok eacutes aacuteltalaacuteban a mezőgazdasaacuteg szerkezetvaacutel-taacutesaacutet

bull Az EU-tagsaacutegot felteacutetelezve a mezőgazdasaacutegi termelők eleve jobban jaacuternaacutenak az EU-csatlakozaacutes koumlvetkezteacuteben ndash a magasabb mezőgazdasaacutegi aacuterak reacuteveacuten ndash mint

10 Laacutesd ElekesndashHalmai 2005 ElekesndashHalmaindashVelikovszky 2006 Vaacutesaacutery 2008

a toumlbbi aacutellampolgaacuter Ugyanakkor a toumlbbletpeacutenzmennyiseacuteg egyuacutettal toumlbbletkeres-lethez s az inflaacutecioacutes nyomaacutes erősoumldeacuteseacutehez vezethetne

bull A kifizeteacutesek eloszlaacutesa ndash a Koumlzoumlsseacuteg adoacutefizetőinek szempontjaacuteboacutel ndash meglehetősen oumlnkeacutenyes lenne (bdquoallokaacutecioacutes probleacutemardquo) Ha a kifizeteacutesben csak a foumlld hasznaacute-loacuteit reacuteszesiacutetik akkor is előfordulhat hogy azokboacutel elsősorban a foumlldtulajdonosok profitaacutelnak Egyes eacuterintett orszaacutegokban a foumlldek jelentős haacutenyadaacutet vaacuterosi lakosok birtokoljaacutek Felvethető a keacuterdeacutes mieacutert reacuteszesuumlljenek a KAP-taacutemogataacutesokboacutel nagy araacutenyban olyan vaacuteroslakoacutek akik toumlrteacutenelmi okok folytaacuten jutottak foumlldhoumlz

bull Nemcsak a tulajdoni struktuacutera de a birtokszerveződeacutes is radikaacutelisan elteacuter az EU-ban eacutes a legtoumlbb KKEO-ban A foumlldeknek aacuteltalaacuteban csak kis haacutenyadaacutet művelik az EU-koncepcioacute szerinti csalaacutedi gazdasaacutegok kereteacuteben A mezőgazdasaacutegi termeleacutes nem jelenteacutektelen reacutesze nagy meacuteretű profiteacuterdekelt gazdasaacutegokban folyik E nagy bdquoipari farmoknakrdquo jutoacute transzfer a koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiterjeszteacutese eseteacuten jelentős volna Hataacutesa a videacutek joumlvedelmeacutere eacutes fejlődeacuteseacutere előzetesen nehezen felmeacuterhető

bull Ha e kifizeteacuteseknek lenne is bizonyos pozitiacutev hataacutesuk az agraacuterszektorra vizsgaacute-landoacute ndash vetetteacutek fel az EU-szakeacutertők ndash vajon nem lenne-e a haszon jobban ceacutelzott eszkoumlzoumlkkel noumlvelhető A strukturaacutelis inteacutezkedeacuteseket megfelelőbbeknek tekintetteacutek a gazdasaacuteg tartoacutes fejlődeacuteseacutet eacutes a felzaacuterkoacutezaacuteshoz szuumlkseacuteges időt leroumlvidiacuteteni keacutepes felteacutetelek kialakiacutetaacutesaacutera

Ugyanakkor nehezen keacutepzelhető el olyan Koumlzoumls Agraacuterpolitika amelyben a termelők fele (aacuteltalaacuteban a gazdagabbak) jelentős koumlzvetlen taacutemogataacutesokhoz jut miacuteg a KKEO mező-gazdasaacutegi termelői abban nem reacuteszesuumllhetnek E kuumlloumlnbseacutegteacutetel diszkriminaacutecioacute s egyben suacutelyos versenyhaacutetraacuteny lenne az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok agraacuterpiaci szereplői szaacutemaacutera

44 A csatlakozaacutest megelőző folyamatok

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok soraacuten toumlbb fontos maacuter a nemzeti adaptaacutecioacutet lehetőveacute tevő folya-matot eacutes inteacutezkedeacutest alkalmaztak Ezek koumlzuumll a SAPARD-program kialakiacutetaacutesa eacutes az agraacuter-kereskedelem liberalizaacutecioacuteja eacuterdemel kiemeleacutest

441 A SAPARD-program alkalmazaacutesa

A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium a Magyarorszaacuteg SAPARD Terve 2000ndash2006 ciacutemű programdokumentumot a Tanaacutecs 126899 EK rendelete alapjaacuten keacutesziacutetette el amelyet 1999 decembereacuteben hivatalosan benyuacutejtott a Bizottsaacuteghoz

A SAPARD-program alapvető ceacutelja az volt hogy a csatlakozoacute orszaacutegok az EMOGA-boacutel finansziacuterozott agraacuterstruktuacutera- eacutes videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesekre vonatkozoacute koumlzoumlsseacutegi jog-szabaacutelyokat aacutetvegyeacutek illetve hogy ezaacuteltal hozzaacutejaacuteruljon a fenntarthatoacute eacutes versenykeacutepes agraacutergazdasaacuteg kialakiacutetaacutesaacutehoz valamint a videacutek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutehez A program ceacutelzott toumlrekveacutese volt

bull noumlvelni a magyar agraacutergazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutetbull csoumlkkenteni a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute kaacuteros koumlrnyezeti hataacutesokat

bull elősegiacuteteni a videacuteki teacuterseacutegek adaptaacutecioacutes keacutepesseacutegeacutetbull elősegiacuteteni a munkahelyteremteacutest eacutes munkahelymegtartaacutestbull felkeacutesziacuteteni a tagjeloumllt orszaacutegokat a videacutekfejleszteacutesi forraacutesok fogadaacutesaacutera

Az eacuterintett orszaacutegoknak egy programdokumentumot kellett elkeacutesziacuteteniuumlk a KAP II pilleacutere aacuteltal meghataacuterozott prioritaacutesok valamint az orszaacutegspecifikus ceacutelkitűzeacuteseik alapjaacuten A prog-ramdokumentum alapjaacuten lehetett lehiacutevni a rendelkezeacutesre aacutelloacute keretet Az EU eacuteves szinten 520 millioacute euroacutet hataacuterozott meg a SAPARD-programra a csatlakozni kiacutevaacutenoacute orszaacutegok szaacutemaacutera Magyarorszaacuteg 38 millioacute euroacutet kapott eacuteves szinten amely az akkori aacuterfolyamon (1999-es 1 euroacute = 250 forint) 95 milliaacuterd forintnak szaacutemiacutetott Magyarorszaacutegnak a sajaacutet koumlltseacutegveteacuteseacuteből 3 milliaacuterd forintot kellett biztosiacutetania a taacutersfinansziacuterozaacutesi koumltelezettseacutegkeacutent Tehaacutet Magyar-orszaacuteg teljes eacuteves kerete hozzaacutevetőlegesen 125 milliaacuterd forint volt

A SAPARD-program inteacutezkedeacutesei az alaacutebbiak voltakbull agraacuterstruktuacutera-fejleszteacutesi inteacutezkedeacutesekbull mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok beruhaacutezaacutesainak taacutemogataacutesabull mezőgazdasaacutegi eacutes halaacuteszati termeacutekek feldolgozaacutesaacutenak eacutes marketingjeacutenek fejleszteacutesebull szakkeacutepzeacutesbull agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmet eacutes taacutejfenntartaacutest szolgaacuteloacute termeleacutesi moacutedszerek elterjesz-

teacutesebull termelői csoportok felaacutelliacutetaacutesa műkoumldteteacutese

A program inteacutezkedeacuteseit meg kellett bontani agraacuterstruktuacutera-fejleszteacutesre vonatkozoacute inteacutezke-deacutesekre koumlrnyezeti inteacutezkedeacutesekre videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesekre eacutes technikai segiacutetseacuteg-nyuacutejtaacutesra Az agraacuterstruktuacutera-inteacutezkedeacutesek koumlzeacute tartozott a mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok beruhaacutezaacutesainak taacutemogataacutesa a mezőgazdasaacutegi eacutes halaacuteszati termeacutekek feldolgozaacutesaacutenak eacutes marketingjeacutenek fejleszteacutese eacutes a szakkeacutepzeacutes valamint a termelői csoportok felaacutelliacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese a koumlrnyezetiek koumlzeacute az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmet eacutes taacutejfenntartaacutest szolgaacuteloacute termeleacutesi moacutedszerek elterjeszteacutese A videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek koumlzoumltt a falufejleszteacutest eacutes -feluacutejiacutetaacutest a videacutek taacutergyi eacutes szellemi oumlroumlkseacutegeacutenek veacutedelmeacutet eacutes megőrzeacuteseacutet a teveacutekenyseacutegek diverzifikaacutelaacutesaacutet alternatiacutev joumlvedelemszerzeacutest biztosiacutetoacute gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek fejleszteacute-seacutet valamint a videacuteki infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet eacutes javiacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekre volt lehetőseacuteg A program forraacutest biztosiacutetott a technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesra is amely leacutenyegeacuteben a program neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere informaacutecioacutes anyagok keacutesziacuteteacuteseacutere előadaacutesok eacutes tanfolyamok szervezeacuteseacutere szolgaacutelt A programdokumentum elfogadaacutesaacutenak csuacuteszaacutesa miatt csak a mező-gazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari beruhaacutezaacutesok a szaktanaacutecsadaacutes a falufejleszteacutes a diverzifikaacutecioacute eacutes a videacuteki infrastruktuacutera fejleszteacutese jogciacutemek indultak el A mezőgazdasaacutegi inteacutezkedeacutesekre fordiacutetott oumlsszeg a teljes forraacutes 624-aacutet tette ki miacuteg a videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek 365-ban reacuteszesuumlltek a forraacutesboacutel a szaktanaacutecsadaacutes pedig 11-ot tett ki

A SAPARD-program lebonyoliacutetaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute inteacutezmeacutenyi feladatokat 2003 juacute-lius 1-től a SAPARD Hivatal eacutes az Agraacuterintervencioacutes Koumlzpont oumlsszevonaacutesa utaacuten a Mező-gazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Hivatal (MVH) mint aacuteltalaacutenos jogutoacuted laacutetta el (MAacuteK 2020)

Magyarorszaacutegnak a csatlakozaacutest megelőzően tervdokumentumot kellett benyuacutejtani a keacutet reacuteszleghez kapcsoloacutedoacute nemzeti program elkeacutesziacuteteacuteseacuteről Magyarorszaacutegon az EMOGA

Orientaacutecioacutes Reacuteszlegeacutet az Agraacuter Videacutekfejleszteacutesi Operatiacutev Program (AVOP) miacuteg a garancia reacuteszlegeacutet a Nemzeti Videacutekfejleszteacutesi Terv (NVT) testesiacutetette meg11

442 Az agraacuterkereskedelem fokozatos liberalizaacutecioacuteja

Az 1990-es eacutevek elejeacutetől ndash az Euroacutepai Megaacutellapodaacutes alapjaacuten ndash fokozatosan aacutetvetteacutek az kouml-zoumlsseacutegi joganyag elemeit Azzal paacuterhuzamosan kereskedelmi liberalizaacutecioacute is megvaloacutesult Szemben az ipari szabad kereskedelemmel az agraacutergazdasaacutegban koncesszioacutes rendszer azaz meghataacuterozott korlaacutetozott koumllcsoumlnoumls de aszimmetrikus kereskedelmi kedvezmeacutenyek rendszerekeacutent műkoumldoumltt 2000-től e preferenciaacutek meacuterteacuteke jelentősen emelkedett a mennyi-seacutegi korlaacutetok meacuterseacuteklődtek A preferenciaacutelis kereskedelem ezt koumlvetően maacuter leacutenyegeacuteben egyenranguacute reacutesze volt a belső piacnak a piaci versenynek

Az EU eacutes Magyarorszaacuteg koumlzoumltti agraacuterkereskedelmi kapcsolatok liberalizaacutelaacutesaacuteban a csatlakozaacutes előtt jelentős előreleacutepeacutest jelentett a 2000 juacuteliusaacutetoacutel eacuterveacutenyes uacutejabb kereske-delmi egyezmeacuteny amely maacuter az agraacuterpiacot is eacuterintette A vaacutemok lebontaacutesaacuten tuacutel tovaacutebbi eredmeacutenynek tekinthető hogy uacutej addig szinte nem is exportaacutelt cikkek keruumlltek fel a ked-vezmeacutenyes listaacutera valamint az egyazon termeacutekekre toumlbbfeacutele kedvezmeacutenyszintet biztosiacutetoacute kvoacutetaacutek oumlsszevonaacutesa

A megaacutellapodaacutes haacuterom csoportba foglalta az eacuterintett mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszer-ipari termeacutekeket

a) A bdquokeacutetnullaacutes megoldaacutesrdquo termeacutekeineacutel mindkeacutet feacutel koumllcsoumlnoumlsen eltoumlroumllte a vaacutemokat mennyiseacutegi megkoumlteacutes neacutelkuumll A legkeveacutesbeacute eacuterzeacutekeny termeacutekek tartoztak ide egyebek mellett a koumlvetkezők tenyeacuteszaacutellatok sonka belsőseacutegek olajos magvak cukorreacutepa deacuteligyuumlmoumllcs dioacute kaacuteveacute fűszerek

b) A bdquoneacutegynullaacutes megoldaacutesrdquo termeacutekeineacutel mindkeacutet feacutel eltoumlroumllte a vaacutemokat eacutes az export-taacutemogataacutesokat egyaraacutent az addig eleacutert legnagyobb export mint kvoacuteta szintjeacuteig Idetartozott a baromfihuacutes a serteacuteshuacutes a sajt eacutes a buacuteza

c) A bdquoklasszikus listardquo az 1991 eacutevi taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutesban roumlgziacutetettekhez hasonloacute vaacutemkedvezmeacutenyes kvoacutetaacutekat tartalmazott A magyar export jelentős teacutetelei kuko-rica meacutez spaacuterga gomba szilva soumlraacuterpa marhahuacuteskeacutesziacutetmeacuteny tartoacutesiacutetott eacutedes pap-rika Az import fontosabb teacutetelei rizs rozs vaacutegaacutesi melleacutektermeacutek noumlveacutenyi hagyma eacutes gumoacute paradicsom noumlveacutenyolaj (FVM 2002)

Az uacutej tagaacutellamok egymaacutes koumlzoumltti kereskedelmi megaacutellapodaacutesainak (Central European Free Trade Agreement CEFTA) koumlszoumlnhetően koumlzvetlenuumll a csatlakozaacutes előtt jelentős integraacutecioacute koumlvetkezett be mind a mezőgazdasaacutegi kereskedelem mind pedig az agraacuterpiacok tekinteteacuteben Szaacutemos EU10-beli mezőgazdasaacutegi termelőt segiacutetett az hogy az EU-val toumlrteacutenő mezőgazdasaacutegi kereskedelem folyamatos liberalizaacutecioacuteja megvaloacutesult A mezőgazdasaacutegi termeacutekekre vonat-kozoacute keacutetoldaluacute kereskedelmi egyezmeacutenyeket egyreacuteszt az Euroacutepa Megaacutellapodaacutest jelentette

11 Ezt koumlvette a Daraacutenyi Ignaacutec Terv ndash Uacutej Magyarorszaacuteg Videacutekfejleszteacutesi Program (DIT-UacuteMVP) amely a 2007ndash2013-as időszakra vonatkozott

Ennek eacutertelmeacuteben az EU eacutes a tagjeloumllt aacutellamok koumlzoumltti kereskedelmi kapcsolatok alapjait roumlgziacutetetteacutek eacutes ezek arra iraacutenyultak hogy leeacutepiacutetseacutek a kereskedelmi korlaacutetokat (FVM 2003)

A bdquodupla profitrdquo megaacutellapodaacutes kiterjesztette a liberalizaacutecioacute folyamataacutet eacuterzeacutekenyebb szektorokban olyan termeacutekekre amelyek eseteacuteben belső KAP-taacutemogataacutest alkalmaznak ma-gasabb hataacuterveacutedelemmel paacuterosulva mint peacuteldaacuteul gabonaacutek tejtermeacutekek marhahuacutes eacutes juhhuacutes Ezek az egyezmeacutenyek segiacutetetteacutek az EU10-ek felkeacuteszuumlleacuteseacutet abban hogy ugyanazon belső piacon műkoumldjenek eacutes versenyezzenek A 10 tagjeloumllt koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai orszaacuteg nouml-velni tudta az alapvető mezőgazdasaacutegi termeacutekek EU-ba iraacutenyuloacute exportjaacutet a bdquodupla nullardquo eacutes bdquodupla profitrdquo kereskedelmi egyezmeacutenyek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet koumlvető keacutet eacutev soraacuten (2000 juacute-liustoacutel 2002 juacuteliusig) az azt megelőző keacuteteacuteves perioacutedushoz keacutepest

Az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok koumlzoumltt a mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi szerepeacutet valamint hateacutekonysaacutegaacutet eacutes versenykeacutepesseacutegeacutet illetően elteacuterők a kuumlloumlnbseacutegek Ezek az orszaacute-gok bizonyos szempontboacutel haacutetraacutenyban voltak az EU-val szemben a taacutemogatottsaacutegi szintet illetően mind a kuumllső mind a sajaacutet piacaikon Ugyanakkor sajaacutet piacaik veacutedettek is voltak a nagy mennyiseacutegű (de a hazainaacutel gyengeacutebb minőseacutegű) importtermeacutektől Ezen orszaacutegok mezőgazdasaacutegai az EU-adaptaacutecioacutes folyamatban komolyabb alkalmazkodaacutesra keacutenyszeruumlltek mint a toumlbbi aacutegazat Ez alapvetően a komparatiacutev előnyoumlkkel rendelkező eacutes versenykeacutepes agraacutertermeacutekekre valoacute specializaacuteloacutedaacutest igeacutenyelt tovaacutebbaacute szemleacuteletvaacuteltaacutest is a feldolgozott termeacutekek iraacutenyaacuteban Ezenfeluumll rendkiacutevuumll fontos a szerepe a megfelelő marketingmunkaacutenak a piaci igeacutenyekhez valoacute jobb alkalmazkodaacutesnak a koumlrnyezetbaraacutet technoloacutegiaacutek alkalmazaacute-saacutenak az unioacutes szabaacutelyok eacutes előiacuteraacutesok pontos betartaacutesaacutenak valamint az agraacuter-infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutenek

45 Az adaptaacutecioacute konstrukcioacuteja Csatlakozaacutesi szerződeacutesek

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok leacutenyegeacuteben a nizzai csuacutecson elfogadott strateacutegiai dokumentum (Road Map bdquouacutetitervrdquo) szerint haladtak előre 2001-ben 2002-re a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutest eacuterintő legnehezebb taacutergyalaacutesi fejezetek (koumlzoumlttuumlk a mezőgazdasaacuteg) illetve inteacutezmeacutenyi tartalmi fejezetek maradtak (Halmai 2007)

451 A koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiterjeszteacutese

A leacutenyeges koumlltseacutegveteacutesi hataacutesra tovaacutebbaacute az előző pontnaacutel megfogalmazott szempontokra is figyelemmel a 2002 eacutevi csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok egyik legbonyolultabb eacutes legnehezebb teacutemakoumlre volt a koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiterjeszteacutese az uacutej tagorszaacutegokra12 2002 januaacuterjaacuteban az Euroacutepai Bizottsaacuteg munkadokumentumot (Issues Paper) bocsaacutetott vitaacutera e teacutemakoumlrről A dokumentum 10 eacutevig tartoacute leacutepcsős a tagaacutellamok aacuteltal megiacuteteacutelt lehetseacuteges oumlsszegek 25-os szintjeacuten kezdődő adaptaacutecioacutes moacutedszert ajaacutenlott a koumlzvetlen taacutemogataacutesok kiterjeszteacuteseacutere E taacutemogataacutesok nemzeti kiegeacutesziacuteteacuteseacutet a vitaanyag leacutenyegeacuteben kizaacuterta A veacutegrehajtaacutes meg-

12 Valoacutejaacuteban sokaacuteig meacuteg az is vitatott volt az EU15 orszaacutegaiban hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutes egyaacuteltalaacuten kiterjed-jen-e az uacutej tagorszaacutegokra Laacutesd peacuteldaacuteul 1995 decembereacuteben a madridi csuacutecsra beterjesztett dokumentumot vagy az Agenda 2000 1997 juacuteliusi tervezeteacutet illetve az EU15 2000 juacuteniusi koumlzoumls poziacutecioacutes dokumentumaacutet

koumlnnyiacuteteacuteseacutere az EU15-ben akkor műkoumldő uacutegynevezett standard rendszer helyett lehetőseacuteget kiacutenaacutelt az egyszerűsiacutetett teruumlleti kifizeteacutesi rendszer alkalmazaacutesaacutera

A tagjeloumllt orszaacutegok szakeacutertői vitaacuteba szaacutelltak a fenti tanulmaacuteny aacutellaacutespontjaacuteval Hang-suacutelyoztaacutek a konstrukcioacute haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutest s versenyhaacutetraacutenyt jelentene az uacutej tagorszaacutegok termelői szaacutemaacutera

A 2002 oktoacuteberi bruumlsszeli csuacutecstalaacutelkozoacuten az EU15 orszaacutegok megaacutellapodtak a KAP joumlvőbeli finansziacuterozaacutesaacuteroacutel Annak kereteacuteben a tagaacutellamok megegyeztek az uacutej tagaacutellamoknak nyuacutejtott agraacutertaacutemogataacutesokroacutel is Az uacutej tagaacutellamok termelői aacutetmeneti időszak neacutelkuumll reacutesze-sedhetnek a KAP piaci taacutemogataacutesaacuteboacutel (Aacutertaacutemogataacutesok intervencioacute exporttaacutemogataacutesok) A koumlzvetlen taacutemogataacutesokkal kapcsolatban leacutenyegeacuteben a 2002 januaacuteri dokumentum (Issues Paper) szerinti leacutepcsős formulaacutet fogadtaacutek el Az EU15 koumlzoumls poziacutecioacutes dokumentumaacutet az ag-raacutertaacutemogataacutesokroacutel csak 2002 november veacutegeacuten adtaacutek aacutet Ezt koumlvetően a mezőgazdasaacutegi taacuter-gyalaacutesi fejezetben eacuterdemi taacutergyalaacutesok maacuter nem folytak A nyitott keacuterdeacuteseket mindenekelőtt a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keleti kiterjeszteacuteseacutenek uumlgyeacutet a 2002 december 13-i koppenhaacutegai csuacutecstalaacutelkozoacutenak a legfelsőbb szinten kellett eldoumlntenie

A koppenhaacutegai csuacutecson a leacutepcsős formulaacutet fogadtaacutek el Ugyanakkor a megaacutellapodaacutes lehetőseacuteget nyuacutejtott a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutesből fedezett koumlzvetlen taacutemogataacutesok nemzeti ki-egeacutesziacuteteacuteseacutere

A csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesokat az egyes orszaacutegokkal egyenkeacutent folytattaacutek eacutes zaacutertaacutek le A csatlakozaacutesi megaacutellapodaacutesok az egyes orszaacutegok felkeacuteszuumlltseacutege eacuterdekei eacutes igeacutenyei szerint szaacutemos elteacutereacutest is tartalmaznak Aacutem a 2004 eacutevi csatlakozaacutesok alapkonstrukcioacuteja azonos A csatlakozaacutes alapvető agraacutergazdasaacutegi rendelkezeacuteseiben nincs leacutenyeges minőseacutegi kuumlloumlnbseacuteg az egyes orszaacutegok koumlzoumltt (Ugyanez a konstrukcioacute eacuterveacutenyes Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria 2007 eacutevi csatlakozaacutesaacutera is) A koumlvetkező pontban a magyar csatlakozaacutes agraacutergazdasaacutegi felteacuteteleit foglaljuk oumlssze (Halmai 2007)

452 Magyarorszaacuteg fő agraacutergazdasaacutegi csatlakozaacutesi felteacutetelei

A csatlakozaacutes konkreacutet felteacutetelei hosszas taacutergyalaacutesok utaacuten alakultak ki A csatlakozaacutesi alku sarokpontjai a koumlvetkezők voltak

1 Nincs aacutetmeneti szakasz a belső piac ndash neacutehaacuteny aacutetmeneti mentesseacuteg technikai adap-taacutecioacutek mellett ndash a beleacutepeacutest koumlvetően azonnal kiterjedt a magyar gazdasaacutegra iacutegy az agraacuter-gazdasaacutegra is A piaci taacutemogataacutesok mint az intervencioacute eacutes exporttaacutemogataacutes a csatlakozaacutest koumlvetően megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll vonatkoztak a magyar piaci szereplőkre is Ez azt je-lentette hogy a magyar agraacutertermelők eacutes -forgalmazoacutek a tagsaacuteg első napjaacutetoacutel teljes joggal vettek reacuteszt a koumlzoumlsseacutegi intervencioacutes rendszerben eacutes paacutelyaacutezhatnak exporttaacutemogataacutesokra Tovaacutebbaacute a koumlzoumlsseacutegi jogszabaacutelyok aacuteltal biztosiacutetott intervencioacutes felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak egyes ter-meacutekek piacroacutel toumlrteacutenő aacutetmeneti vagy veacutegleges kivonaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute taacutemogataacutesok (peacuteldaacuteul borfelesleg lepaacuterlaacutesi taacutemogataacutesa zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs szektor kivonaacutesi taacutemogataacutesai eacutes egyes feldolgozaacutesi taacutemogataacutesai serteacuteshuacutes magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutesa) illetve az exporttaacutemogataacutesok 100-os szinten eacuterveacutenyesuumlltek a magyar termelők eseteacuteben is13 Ezenfeluumll aacutetmenet neacutelkuumll

13 A csatlakozaacuteskor az volt a felteacutetelezeacutes hogy mindezek eredmeacutenyekeacutent az eacuterteacutekesiacuteteacutesi biztonsaacuteg szaacutemottevően javulhat a koraacutebbinaacutel sokkal kiszaacutemiacutethatoacutebbaacute eacutes tervezhetőbbeacute vaacutelik a beveacutetel

alkalmaztaacutek egyes a kvoacutetaszabaacutelyozaacutes koumlreacutebe tartozoacute termeacutekek taacutemogataacutesait amelyek nem tartoztak a koumlzvetlen taacutemogataacutesi rendszer kereteacutebe (szaacuteriacutetott takarmaacuteny konzervipari felhasznaacutelaacutesra keruumllő paradicsom őszibarack eacutes vilmoskoumlrte)

2 A mennyiseacutegi keretszaacutemok toumlbbnyire megengedteacutek a magyar agraacutertermeleacutes neacutemi bőviacuteteacuteseacutet aacutem a koraacutebbi ndash az 1990-es eacutevek előtti ndash magasabb termeleacutesi baacutezist nem sikeruumllt elfogadtatni a reacutegi tagaacutellamokkal

3 A Koumlzoumls Agraacuterpolitika legnagyobb taacutemogataacutesi teacuteteleacutet a koumlzvetlen teruumlletalapuacute taacute-mogataacutesokat fokozatosan folyoacutesiacutetottaacutek Ennek alapjaacuten az első eacutevben a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes az uacutejonnan csatlakozoacute orszaacutegok (iacutegy Magyarorszaacuteg) szaacutemaacutera jaacuteroacute teljes koumlzvetlen taacutemoga-taacutesi oumlsszeg 25-aacutet majd 5 illetve 10-os leacutepeacutesekben egyre noumlvekvő reacuteszeacutet fedezte majd a 100-ot 2013-ban eacuterte el E taacutemogataacutest nemzeti forraacutesokboacutel legfeljebb 30-kal ki lehetett egeacutesziacuteteni (top up)14 A keacutet forraacutesboacutel (koumlzoumlsseacutegi koumlltseacutegveteacutes + nemzeti top up) legfeljebb 100 folyoacutesiacutethatoacute A fokozatos bevezeteacutest a koumlvetkező aacutebra szemleacutelteti (Halmai 2007)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

uacutej EU-tagaacutellamok Nemzeti kiegeacutesziacuteteacutes reacutegi EU-tagaacutellamok

41 aacutebraA koumlzvetlen taacutemogataacutes szintjeacutenek vaacuteltozaacutesa a reacutegi eacutes az uacutej tagorszaacutegok eseteacuteben ( 2004ndash2013)

Megjegyzeacutes az EU15 koumlzvetlen taacutemogataacutesi szintje = 100

E taacutemogataacutesok bonyolult EU-felteacutetelei (a bdquostandardrdquo rendszer) helyett a csatlakozaacutesi szerző-deacutes legfeljebb 3+2 eacutevre biztosiacutetotta az egyszerűsiacutetett teruumlleti alapuacute kifizeteacutesek (Single Area Payment Scheme ndash SAPS) folyoacutesiacutetaacutesaacutet A koumlzvetlen kifizeteacutesek szaacutentoacute- illetve legelőteruuml-letekre jaacutertak kedvezmeacutenyezettjeik a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermesztők illetve a legelteteacuteses aacutellattartaacutest (szarvasmarha juh) folytatoacutek

14 Valamennyi 2004-ben csatlakozott orszaacuteg eseteacuteben hasonloacute felteacuteteleket szabtak meg A koumlzvetlen taacutemogataacutes reacuteszleges fokozatosan noumlvekvő finansziacuterozaacutesa a csatlakozaacutes felteacutetele volt ndash leacutepcsős formula

4 A csatlakozaacutesi szerződeacutes szerinti videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok egyreacuteszt az EMOGA Orientaacutecioacutes Reacuteszlegeacuteből a Strukturaacutelis Alapok szabaacutelyai szerint jellemzően beruhaacutezaacutesi ceacutelo-kat szolgaacuteltak (Agraacuter- eacutes Videacutekfejleszteacutesi Operatiacutev Program ndash AVOP) Maacutesreacuteszt az EMOGA Garancia Reacuteszlegeacuteből az uacutegynevezett kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesek (mezőgazdasaacutegi foumlldteruumlletek erdősiacuteteacutese korai nyugdiacutej kedvezőtlen adottsaacuteguacute eacutes koumlrnyezetveacutedelmi megszoriacutetaacutesok alaacute tartozoacute teruumlletek taacutemogataacutesa agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes) illetve az uacutej tagorszaacutegok aacutet-meneti taacutemogataacutesi lehetőseacutegei (feacutelig oumlnellaacutetoacute gazdasaacutegok taacutemogataacutesa termelői csoportok leacutetrehozaacutesaacutenak taacutemogataacutesa EU-előiacuteraacutesoknak toumlrteacutenő megfeleleacutes technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes) ceacuteljaira volt taacutemogataacutes nyuacutejthatoacute a Nemzeti Videacutekfejleszteacutesi Program kereteacuteben

5 Nemzeti taacutemogataacutes Az uacutej tagorszaacutegoknak (iacutegy Magyarorszaacutegnak) a csatlakozaacutest koumlvető 4 hoacutenapon beluumll be kellett jelenteniuumlk az Euroacutepai Bizottsaacutegnaacutel nemzeti taacutemogataacute-saikat A tagsaacuteg harmadik eacuteveacutenek veacutegeacuteig azokat oumlsszhangba kellett hozniuk a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyokkal vagy be kellett fejezniuumlk folyoacutesiacutetaacutesukat Az Euroacutepai Bizottsaacuteg a haacuterom eacutev letelte előtt is vizsgaacutelhatta ezeket a taacutemogataacutesokat s utasiacutethatta az uacutej tagaacutellamot a taacutemogataacutes azonnali megszuumlnteteacuteseacutere Uacutej nemzeti taacutemogataacutes csak az Euroacutepai Bizottsaacuteg joacutevaacutehagyaacutesaacuteval volt bevezethető A Bizottsaacuteg a joacutevaacutehagyaacutes kereteacuteben azt vizsgaacutelja hogy az adott taacutemo-gataacutes oumlsszhangban aacutell-e a KAP elveivel eacutes szabaacutelyozaacutesi gyakorlataacuteval illetve nem seacuterti-e az egyenlő piaci versenyfelteacutetelek elveacutet Amennyiben a taacutemogataacutest nem hagytaacutek joacutevaacute annak folyoacutesiacutetaacutesa tilos az esetleg koraacutebban kifizetett oumlsszegeket pedig a kedvezmeacutenyezettekkel kamatostul vissza kellett fizettetni

6 Tovaacutebbi technikai eredmeacutenyek Toumlbb a magyar agraacutertermeleacutes szaacutemaacutera leacutenyeges teacutemakoumlrben ideiglenes mentesseacuteg illetve technikai adaptaacutecioacute szerepelt a megaacutellapodaacutesban (Peacuteldaacuteul a 28-os zsiacutertartalmuacute tej forgalmazaacutesaacutenak a lehetőseacutege a Rizlingszilvaacuteni fajtaneacutev hasznaacutelata aacutellatveacutedelmi előiacuteraacutesok stb) E szabaacutelyok zoumlkkenőmentesebbeacute tetteacutek a magyar csatlakozaacutest aacutem az előiacutert időpontra a speciaacutelis aacutetmeneti szabaacutelyozaacutes megszűnt

7 A tőke szabad aacuteramlaacutesa ciacutemű (4) fejezet kereteacuteben kuumlloumlnoumlsen bonyolult eacutes eacuterzeacutekeny teacutemakoumlr volt a mezőgazdasaacutegi termőfoumlld tulajdonaacutenak kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuterok aacuteltal toumlrteacutenő megszerzeacutese E lehetőseacuteget a hataacutelyos magyar toumlrveacuteny (az 1994 eacutevi LV toumlrveacuteny15) tiltotta

Magyarorszaacuteg eredetileg tiacutezeacuteves ideiglenes mentesseacuteget keacutert e szabaacutelyozaacutes fenntartaacutesaacutera (Az aacutellampolgaacutersaacuteg alapjaacuten toumlrteacutenő megkuumlloumlnboumlzteteacutes egyeacutebkeacutent seacuterteneacute az EK Szerződeacutest) 2001 juacuteniusaacuteban a taacutergyaloacute felek heacuteteacuteves aacutetmeneti mentesseacutegben aacutellapodtak meg

Kiveacutetelt keacutepezett a Magyarorszaacutegon letelepedő uacutegynevezett oumlnfoglalkoztatoacute mező-gazdasaacutegi termelő (self-employed farmer) aki mezőgazdasaacutegi termőfoumlldet vaacutesaacuterolhatott ha folyamatosan eacutes legaacutelisan legalaacutebb 3 eacuteve Magyarorszaacutegon tartoacutezkodott eacutes ez idő alatt mezőgazdasaacutegi termeleacutest folytatott

Magyar aacutellaacutespont szerint e felteacutetelrendszer a spekulaacutecioacutes ceacuteluacute foumlldvaacutesaacuterlaacutesok lehetőseacutegeacutet zaacuterta ki Ugyanakkor a csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok befejező szakaszaacuteban tovaacutebbi ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacutetoacutel fuumlggő ndash 3 eacutevi (azaz oumlsszesen 10 eacutevi) moratoacuterium lehetőseacutegeacuteben aacutellapodtak meg e teacutemakoumlrben A foumlldbeacuterlet tekinteteacuteben nem eacuterveacutenyesuumll aacutetmeneti időszak Magyar-orszaacutegnak e teruumlleten maacuter a csatlakozaacutes kezdeteacutetől olyan szabaacutelyokat kellett alkalmaznia amelyek az EU-tagaacutellamok termeacuteszetes eacutes jogi szemeacutelyei szaacutemaacutera a megfelelő magyar piaci szereplőkkel azonos lehetőseacutegeket tartalmaztak (nemzeti elbaacutenaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese) (Halmai 2007)

15 Majd ezt moacutedosiacutetotta a 2004 eacutevi XXXVI toumlrveacuteny

453 A koumlzvetlen taacutemogataacutesok adaptaacutecioacuteja SAPS nemzeti kiegeacutesziacutető taacutemogataacutes lehetőseacutege

A csatlakozaacutesi szerződeacutes alapjaacuten a 2004-ben csatlakozott uacutej tagorszaacutegok (koumlzoumlttuumlk Magyar-orszaacuteg) a koumlzvetlen taacutemogataacutesok folyoacutesiacutetaacutesa tekinteteacuteben keacutet rendszer koumlzoumltt vaacutelaszthattak

bull az uacutegynevezett standard rendszer az EU15-ben akkor (azaz a 2003 eacutevi KAP-reform implementaacutecioacutejaacutet megelőzően) műkoumldő kapcsolt ndash az egyes piaci szervezetekbe il-lesztett ndash koumlzvetlen taacutemogataacutesok alkalmazaacutesaacutet jelentette

bull kizaacuteroacutelag az uacutej tagok reacuteszeacutere aacutetmenetileg lehetőveacute vaacutelt az egyszerűsiacutetett teruumlleti taacutemogataacutesi rendszer (Single Area Payment Scheme ndash SAPS) alkalmazaacutesa

Az egyszerűsiacutetett rendszerben a termelők a taacutemogataacutest nem a standard rendszer azaz koraacuteb-bi illetve jelenlegi szektoraacutelis jellemzők (peacuteldaacuteul szaacutentoacutefoumlldi baacutezisteruumllet referenciahozam aacutellatleacutetszaacutem stb) szerint kapjaacutek Az egyszerűsiacutetett rendszerben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alapja az egy hektaacuterra jutoacute nemzeti alapon (azaz orszaacutegos aacutetlagkeacutent) kiszaacutemiacutetott aacutetlagos taacutemogataacutesi oumlsszeg Ezt az aacutetlagos oumlsszeget szorozzaacutek meg a termelő jogosult teruumlleteacutenek nagysaacutegaacuteval Ez a megoldaacutes hasonliacutet a 2003 eacutevi reform egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszereacuteben a regionalizaacutelt modellhez A fő elteacutereacutes az hogy az SAPS rendszereacuteben minden termelő reacuteszesuumll a taacutemo-gataacutesboacutel (Koumlzoumlttuumlk a zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs illetve a burgonyatermelők is)

Az egyszerűsiacutetett rendszerben nincs teruumlletpihenteteacutesi koumltelezettseacuteg tovaacutebbaacute nem eacuter-veacutenyesuumllnek a koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes koumltelező előiacuteraacutesai A termelőknek csak a bdquojoacute mező-gazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti aacutellapotrdquo felteacutetelrendszereacutet kell teljesiacuteteniuumlk

Az uacutej tagaacutellamok a mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacuteseket a maacuter emliacutetett kiegeacutesziacutető nemzeti koumlzvetlen taacutemogataacutes ndash egyszerűbben top up reacuteveacuten (Comp-lementary National Direct Payment CNDP) egeacutesziacutethetik ki E kiegeacutesziacuteteacutes szektor alapuacute (Aacutegazati boriacuteteacutekok formaacutejaacuteban lehetseacuteges) Az egyes aacutegazatok nemzeti forraacutesok felhasznaacute-laacutesaacuteval megemelt koumlzvetlen taacutemogataacutesa legfeljebb eacutevente a koppenhaacutegai megaacutellapodaacuteson alapuloacute leacutepcsős formula szerinti szaacutezaleacutek plusz 30 lehet16 (Halmai 2007)

46 A hazai adaptaacutecioacute menete eacutes felteacutetelei

2004 maacutejus 1-jeacutetől vaacutelt Magyarorszaacuteg az Euroacutepai Unioacute tagjaacutevaacute A magyar agraacutergazdasaacuteg ettől az időponttoacutel az euroacutepai agraacuterrendszerben a KAP eacutes a belső piac koumlzegeacuteben műkoumldik A beilleszkedeacutes első időszakaacutenak fő tapasztalatai az alaacutebbiakban oumlsszegezhetők

461 A KAP taacutemogataacutesi rendszer kezdeti adaptaacutecioacuteja

A KAP-adaptaacutecioacute meghataacuterozoacute jelentőseacutegű teacutenyezője a taacutemogataacutesi rendszer aacutetveacutetelea) Koumlzvetlen taacutemogataacutesok A koumlzvetlen taacutemogataacutesok aacutetveacuteteleacutenek felteacutetelei sokaacuteig tisz-

taacutezatlanok voltak 2003 augusztusaacuteig a standard rendszer aacutetveacutetele volt napirenden Veacuteguumll

16 A tejaacutegazat eseteacuteben enneacutel magasabb araacutenyuacute kiegeacutesziacutető nemzeti koumlzvetlen taacutemogataacutes is lehetseacuteges

az egyszerűsiacutetett rendszer (SAPS) mellett doumlntoumlttek Ennek eacutertelmeacuteben az egy hektaacuterra jutoacute nemzeti alapon (orszaacutegos aacutetlagkeacutent) kiszaacutemiacutetott aacutetlagos taacutemogataacutesi oumlsszegből (ezt az oumlssze-get szorozzaacutek meg a termelő jogosult teruumlleteacutenek nagysaacutegaacuteval) valamennyi termelő reacutesze-suumllhet a teruumlletpihenteteacutesi koumltelezettseacuteg betartaacutesa neacutelkuumll mindoumlssze a joacute mezőgazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti aacutellapot felteacutetelrendszereacutenek teljesiacuteteacutese mellett

Az aacutetveacutetelkor fő szabaacutely szerint legalaacutebb 1 hektaacuter nagysaacuteguacute mezőgazdasaacutegi teruumllet volt taacutemogathatoacute illetve legalaacutebb 03 hektaacuter szőlő vagy gyuumlmoumllcsoumls e teruumlleten teljesiacuteteni kellett a bdquojoacute mezőgazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti aacutellapotrdquo koumlvetelmeacutenyeit a gyep- eacutes legelőteruumllet eseteacuten legalaacutebb 05 szaacutemosaacutellathektaacuter aacutellatsűrűseacuteget kellett eleacuterni

Az egyszerűsiacutetett kifizeteacutesre jogosult foumlldteruumllet17 becsuumllt nagysaacutega 2004-ben 4355 millioacute hektaacuter volt A koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutes ceacuteljaacutera a bdquoleacutepcsős formulardquo alapjaacuten 2004-ben kifizethető oumlsszeg oumlsszesen 306 millioacute euroacute volt A lehetseacuteges legnagyobb koumlz-vetlen taacutemogataacutes ezeacutert az első eacutevben 306 millioacute euroacute4355 millioacute hektaacuter azaz 7022 euroacutehektaacuter volt Ugyanakkor a benyuacutejtott igeacutenyleacutesek szerinti foumlldteruumllet eleacuterte a 48 millioacute hek-taacutert Ezeacutert az egy hektaacuterra jutoacute oumlsszeget araacutenyosan csoumlkkenteni kellett18 (Hasonloacute eljaacuteraacutesra keruumllt sor a keacutesőbbiekben is peacuteldaacuteul 2005-ben eacutes 2006-ban A taacutemogataacutes oumlsszege termeacute-szetesen ndash oumlsszhangban a bdquoleacutepcsős formulaacutevalrdquo ndash nőtt eacutes 2013-ig minden eacutevben tovaacutebbra is noumlvekedett) (Halmai 2007)

A kiegeacutesziacutető nemzeti taacutemogataacutesok a kezdeti időszakban a huacutesmarha a teheacutentej az anyajuh a dohaacuteny a rizs a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeleacutes a heacutejas gyuumlmoumllcsűek (mandula mogyoroacute dioacute) tovaacutebbaacute az energetikai ceacutelboacutel termesztett laacutegy eacutes faacutes szaacuteruacute noumlveacutenyek terme-leacutese eseteacuten voltak igeacutenybe vehetők

A bevezetett rendszer valoacutejaacuteban igen bonyolulttaacute vaacutelt Noha az EU koumlzoumls koumlltseacuteg-veteacuteseacuteből finansziacuterozott egyszerűsiacutetett teruumlleti alapuacute rendszer (SAPS) valoacuteban viszony-lag egyszerű konstrukcioacute aacutem az ahhoz kapcsoloacutedoacute nemzeti kiegeacutesziacutető kifizeteacutes (top up) rendszere attoacutel toumlbb tekintetben leacutenyegesen elteacuterő A kiegeacutesziacutető nemzeti kifizeteacutesek al-kalmazaacutesa eseteacuten valoacutejaacuteban egyidejűleg keacutet egymaacutestoacutel elteacuterő rendszert kell műkoumldtetni Ez nagy terhet jelent a veacutegrehajtoacute inteacutezmeacutenyeknek maacutesreacuteszt neheacutezseacuteget okozhat a piaci szereplők szaacutemaacutera

b) A taacutemogataacutesi adaptaacutecioacute kuumlloumlnlegesen fontos teruumllete a taacutemogataacutesok folyoacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges inteacutezmeacutenyek ellenőrző mechanizmusok kieacutepiacuteteacutese eacutes akkreditaacutecioacuteja A Koumlzoumls Agraacuterpolitika veacutegrehajtaacutesaacutet decentralizaacutelt (azaz hazai) menedzsment valoacutesiacutetja meg Annak neacutelkuumlloumlzhetetlen eleme a kifizető uumlgynoumlkseacuteg kieacutepiacuteteacutese eacutes akkreditaacutecioacuteja

A kifizető uumlgynoumlkseacuteg kieacutepiacuteteacutese Magyarorszaacutegon nagy keacutesedelemmel valoacutesult meg A 2003 nyaraacuten a koraacutebbi Agraacuterintervencioacutes Koumlzpont (AIK) eacutes a Sapard Hivatal oumlsszevonaacutesa reacuteveacuten leacutetrehozott Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Hivatalt (MVH) 2004 maacutejusaacutetoacutel fel-teacutetelesen akkreditaacuteltaacutek19 (Az akkreditaacutecioacutera az FVM-miniszter jogosult) Ezzel a kifizető uumlgynoumlkseacuteg megkezdhette munkaacutejaacutet aacutem abban szaacutemos neheacutezseacuteg adoacutedott A toumlbb mint

17 A 2003 juacutenius 30-aacuten kultuacuteraacutellapotban tartott mezőgazdasaacutegi teruumllet18 Ez nem jelent haacutetraacutenyt az aacutegazat szereplői szaacutemaacutera A koumlzvetlen taacutemogataacutes legfeljebb a felső hataacuter szerinti

oumlsszeg lehet Ezen oumlsszeg kiosztaacutesa akkor lehetseacuteges ha a jogos igeacutenyleacutesek teruumllete eleacuteri a 435 millioacute hektaacutert19 2005-re az MVH struktuacuteraacuteja eacutes teveacutekenyseacutege is leacutenyegesen fejlődoumltt Fokozatosan lekuumlzdoumltteacutek a koraacutebbi keacute-

sedelmeket 2005 december 15-eacuten az FVM-miniszter a Hivatal veacutegleges akkreditaacutecioacutejaacuteroacutel doumlntoumltt

200 ezer SAPS- illetve top up keacuterelem feldolgozaacutesa azok helysziacuteni ellenőrzeacutese az első eacutevben csak nagy keacuteseacutessel volt lehetseacuteges Raacuteadaacutesul az bdquoeacuteles műkoumldeacutesrdquo időszakaacuteban kellett az MVH teljes kieacutepiacuteteacuteseacutet illetve az Integraacutelt Igazgataacutesi eacutes Ellenőrzeacutesi Rendszer (IIER) fejleszteacuteseacutet is megvaloacutesiacutetani

c) Fentiekkel is oumlsszefuumlggeacutesben a csatlakozaacutes első eacuteveacuteben a termelőket megillető taacutemo-gataacutesok kifizeteacutese csak nagy keacuteseacutessel indulhatott el A bdquoreacutegirdquo (nemzeti) taacutemogataacutesok maacuter az uacutej EU-taacutemogataacutesok meacuteg nem voltak hozzaacutefeacuterhetőek Mindez aacutetmenetileg finansziacuterozaacutesi neheacutezseacutegekhez likviditaacutesi reacutes kialakulaacutesaacutehoz vezetett (Halmai 2006) 2005-től az elmaradt taacutemogataacutesokat kifizetteacutek a termelőknek

A csatlakozaacutest koumlvetően eleacuterhetőveacute vaacutelt koumlzvetlen taacutemogataacutesok jelentősen noumlvelteacutek a mezőgazdasaacutegi termelők beveacuteteleit Aacutem a termelők joumlvedelmeinek alakulaacutesaacutera a taacutemoga-taacutesi rendszeren tuacutel szaacutemos tovaacutebbi teacutenyező (aacuter- eacutes koumlltseacutegviszonyok versenykeacutepesseacuteg stb) gyakorol hataacutest Az euroacutepai csatlakozaacutes hatalmas uacutej lehetőseacutegeket nyitott meg az agraacutergaz-dasaacuteg szaacutemaacutera is Aacutem a beilleszkedeacutes aacuteltalaacuteban mindig szaacutemos feszuumlltseacuteggel jaacuter Kuumlloumlnoumlsen eacuterveacutenyes mindez az aacutetalakuloacuteban levő sokaacuteig a transzformaacutecioacutes kriacutezis aacuteltal suacutejtott hazai mezőgazdasaacuteg eseteacuteben (Halmai 2007)

462 A magyar agraacutergazdasaacuteg helyzeteacutenek eacuterteacutekeleacutese a csatlakozaacutest koumlvető időszakban

A mezőgazdasaacuteg tradicionaacutelisan jelentős (gazdasaacutegi suacutelyaacutet messze meghaladoacute) szerepet toumllt be hazaacutenkban noha a nemzetgazdasaacutegon beluumlli reacuteszaraacutenya ndash a nemzetkoumlzi tendenciaacuteknak megfelelően ndash fokozatosan meacuterseacuteklődik

Az Euroacutepai Unioacutehoz toumlrteacutenő csatlakozaacutest koumlvetően tovaacutebb folyt illetve toumlbb tekintetben erősoumldoumltt a mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt poziacutecioacutejaacutenak csoumlkkeneacutese Az aacutegazat reacuteszaraacutenya a foglalkoztataacutesban eacutes a GDP-reacuteszesedeacutesben betoumlltoumltt szerepe erőteljesebben a beruhaacutezaacutesokban eacutes a bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutekben meacuterseacutekeltebben vaacuteltozott ugyanakkor az eacutelelmiszeripar kritikus helyzetbe keruumllt Ezek a tendenciaacutek joacutel megfigyelhetők a 41 taacuteb-laacutezat adatait vizsgaacutelva

A mezőgazdasaacutegi alapanyag-előaacutelliacutetaacutes szorosan oumlsszekapcsoloacutedik az inputokat előaacutelliacutetoacute ipari haacutetteacuterrel valamint a feldolgozoacute eacutes kereskedelmi teveacutekenyseacutegekkel Ezek oumlsszesseacute-geacuteben maacuter igen jelentős nemzetgazdasaacutegi suacutelyt keacutepviselnek az agribiznisznek nevezett komplexum hozzaacutejaacuterulaacutesa a nemzetgazdasaacuteg oumlsszteljesiacutetmeacutenyeacutehez 2010-ben 10-12-ra volt tehető (Kapronczai 2010)

A mezőgazdasaacuteg bruttoacute termeleacutese a 2004 eacutevi kiemelkedő (230-os) noumlvekedeacutest koumlvetően kisebb meacuterteacutekben csoumlkkent 2005-ben 85-kal 2006-ban pedig 22-kal A mezőgazdasaacutegi bruttoacute kibocsaacutetaacutes eacutes a hozzaacuteadott eacuterteacutek alakulaacutesa folytatta a csatlako-zaacutest megelőző trendet Ennek kereteacuteben a mezőgazdasaacuteg reacuteszaraacutenya a bruttoacute kibocsaacutetaacutes-ban 2006-ra eleacuterte a 4-ot A hozzaacuteadott eacuterteacutek is hasonloacute tendenciaacutet mutatott viszont 2008ndash2010 koumlzoumltt legfőkeacutepp a kedvezőbb időjaacuteraacutesi koumlruumllmeacutenyek miatt megkoumlzeliacuteti a rendszervaacuteltaacutes előtti szint 70-aacutet

41 taacuteblaacutezatAz eacutelelmiszer-gazdasaacuteg eacutes a mezőgazdasaacuteg helye a nemzetgazdasaacutegban

Eacutev

A mezőgazdasaacutega reacuteszaraacutenya Eacutelelmiszer ital dohaacutenyaacuteru

Fogyasztoacuteiaacuter-indexelőző eacutev = 1000a foglal-

koztataacutes-ban b

a bruttoacute hazaitermeacutek (GDP)a fogyasztaacutesband

reacuteszaraacutenyakuumllkereske-

delmiforgalmaacutenak egyenlegee

milliaacuterd forint

a fogyasz-taacutesband

azexport-

banctermeleacutes-

bena beruhaacute-

zaacutesbanfolyoacute aacuteron eacutelelmiszere oumlsszesen

2000 66 59 47 276 69 3022 1092 10982001 63 57 55 269 75 3748 1138 10922002 62 50 55 267 68 3089 1054 10532003 55 46 61 274 65 3031 1027 10472004 53 51 43 268 60 2231 1065 10682005 50 44 45 264 58 1811 1025 10362006 49 42 42 258 55 2148 1077 10392007 47 42 37 252 63 3605 115 10802008 45 40 47 260 67 3734 1102 10612009 46 35 56 269 73 3476 1044 10422010 45 35 48 275 69 4642 1032 10492011 49 45 56 280 75 5949 1039 10662012 52 38 58 268 82 7636 1057 10592013 47 46 57 255 98 1 04930 1028 10172014 46 47 57 255 91 943 996 9982015 48 45 47 259 872 9309 1009 9992016 5 46 52 253 86 8963 1007 10042017 5 44 44 296 88 1 0010 1028 1024

Megjegyzeacutes a) Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat aacutegba sorolt gazdasaacutegi szervezetek b) A munkaerő-felmeacutereacutes adatai c) A szabvaacutenyos nemzetkoumlzi kereskedelmi osztaacutelyozaacutes (SITC) szerint d) A haacuteztartaacutesok javak rendelteteacutese (COICOP) szerinti hazai fogyasztaacutesi kiadaacutesaiboacutel e) Termeacutek- eacutes szolgaacuteltataacutescsoportok szerint

Forraacutes KSH 2018

A termeleacutesi hateacutekonysaacuteg viszont alacsonyabb mint az EU15 aacutetlagaacuteban egy hektaacuter mező-gazdasaacutegi teruumlletre jutoacute termeacutek-előaacutelliacutetaacutes eacuterteacuteke alig toumlbb mint fele (2006 548) a reacutegi tagaacutellamok aacutetlagaacutenak eacutes alig haladja meg Lengyelorszaacutegeacutet (2006 529) eacutes Szlovaacutekiaacuteeacutet (2006 474) A fő okokat reacuteszint az eltorzult termeleacutesi szerkezetre technoloacutegiai fejletlen-seacutegre eacutes a gazdaacutelkodoacutek alacsonyabb termeleacutesi sziacutenvonalaacutera lehet visszavezetni A mező-gazdasaacuteg bruttoacute kibocsaacutetaacutesi eacuterteacuteke (amely nem tartalmazza a termeleacutes soraacuten felhasznaacutelt sajaacutet előaacutelliacutetaacutesuacute termeacutekek eacuterteacutekeacutet) a csatlakozaacutest megelőző időszakban joacuteval alacsonyabb eacuterteacuteket mutatott a csatlakozaacutes utaacuteni neacutemi kilengeacutes (2008 +322 milliaacuterd forint) elleneacutere kouml-zel azonos szinten maradt Az aacutegazat teljes kibocsaacutetaacutesi eacuterteacutekeacuteből a noumlveacutenytermeszteacutes bruttoacute kibocsaacutetaacutesa majdnem 56-os az aacutellattenyeacuteszteacuteseacute 36-os a mezőgazdasaacutegi szolgaacuteltataacutesokeacute eacutes nem elvaacutelaszthatoacute maacutesodlagos teveacutekenyseacutegekeacute pedig koumlzel 8-os reacuteszaraacutenyt keacutepviselt Ezzel paacuterhuzamosan megaacutellt az eacutelelmiszeripar bruttoacute termeleacuteseacutenek 2003 oacuteta tartoacute folyamatos csoumlkkeneacutese A neacutegy főneacutel toumlbbet foglalkoztatoacute vaacutellalkozaacutesok adatai alapjaacuten az aacutegazat folyoacute

aacuteron szaacutemiacutetott bruttoacute termeleacutesi eacuterteacuteke fokozatosan noumlvekedett az időszakban Ugyanakkor a csatlakozaacutes utaacuten folytatoacutedott a termeleacutesi szerkezet extenziacutev iraacutenyuacute torzulaacutesa a noumlveacuteny-termeszteacutes (azon beluumll a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes doumlntően a gabonatermeszteacutes) araacutenya noumlvekedett miacuteg az aacutellattenyeacuteszteacutes araacutenya tovaacutebb meacuterseacuteklődoumltt illetve alacsony szinten stagnaacutel (42 aacutebra)

szolgaacuteltataacutesok eacutes maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek

eacutelő aacutellatok eacutes aacutellati termeacutekek oumlsszesennoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes kerteacuteszeti termeacutekek oumlsszesen

42 aacutebraA fő aacutegazatok termeleacuteseacutenek araacutenyvaacuteltozaacutesa ( 2000ndash2017)

E vaacuteltozaacutes a mezőgazdasaacutegi termeleacutesi szerkezet nagyfokuacute leegyszerűsoumldeacuteseacutet az egyelőre intervencioacutes garanciaacutet eacutelvező toumlmegtermeacutekek araacutenyaacutenak noumlvekedeacuteseacutet valoacutejaacuteban egyre inkaacutebb a struktuacutera noumlvekvő eltorzulaacutesaacutet eredmeacutenyezi A jelzett iraacutenyzat a mezőgazdasaacuteg eltartoacute-keacutepesseacutegeacutenek tovaacutebbi csoumlkkeneacuteseacutehez vezet A folyamat nagymeacuterteacutekben visszavezethető a kedvező koumlzoumls piaci inteacutezkedeacutesekre Legfőkeacutepp a koumlzvetlen taacutemogataacutesok eacutes az intervencioacutes inteacutezkedeacutesek hataacutesaacutera mozdult el a mezőgazdasaacuteg termeleacutesi szerkezete Az intervencioacutes rendszer aacutetalakulaacutesa utaacuten doumlntően a taacutemogataacutesok aacuteltal vezeacuterelt moacutedon a noumlveacutenytermeszteacutes dominanciaacuteja egyeacutertelmű Mindez jelentős torzulaacuteshoz vezetett ami a mezőgazdasaacuteg el-tartoacutekeacutepesseacutegeacutenek tovaacutebbi csoumlkkeneacuteseacutet a piaci egyensuacutely tartoacutes megbilleneacuteseacutet eacutes az aacutegazat szerepeacutenek eacutes műkoumldeacuteseacutenek instabilitaacutesaacutet okozta jelentős eacutes toumlbb esetben drasztikus sőt visszafordiacutethatatlan koumlvetkezmeacutenyeket poziacutecioacuteveszteacutest eredmeacutenyezve20

20 Hasonloacute iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes mutathatoacute ki a szomszeacutedos orszaacutegok relaacutecioacutejaacuteban is az aacutegazatok koumlzoumltti hangsuacutelyel-toloacutedaacutes tekinteteacuteben

A noumlveacutenytermeszteacutes bruttoacute kibocsaacutetaacutesaacutenak keacutetharmada a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermesz-teacutesből egyharmada zoumlldseacuteg- szőlő- eacutes gyuumlmoumllcstermeszteacutesből szaacutermazik A szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes szerkezeteacuteben keacutet szaacutemottevő vaacuteltozaacutes volt felfedezhető az utoacutebbi eacutevek-ben A gabonafeacuteleacutek veteacutesszerkezeti araacutenya kismeacuterteacutekben ugyan de csoumlkkent a csatlakozaacutes oacuteta főleg tuacuteltermeleacutesi probleacutemaacutek miatt ezzel szemben viszont a koumlnnyen eacuterteacutekesiacutethető olajos magvuacuteakeacute folyamatosan noumlvekedett A gabonafeacuteleacutek koumlzuumll a kalaacuteszosok mennyiseacutege fogyatkozott a kukoricaacuteeacute viszont noumlvekedett Erre magyaraacutezatul szolgaacutelhat hogy a ka-laacuteszosok termeszteacutese soraacuten nagyobb az időjaacuteraacutesi vaacuteltozaacutesokboacutel keletkező seacuteruumlleacutekenyseacuteg A KAP-ot illetőn megfogalmazott termelői vaacuterakozaacutesok soraacuten a csatlakozaacutest koumlvetően műkoumldeacutesbe leacutepő intervencioacutes rendszer reacuteveacuten megjelenő piaci biztonsaacutegi haacuteloacute egyeacutertelműen erősiacutetette a kukorica poziacutecioacutejaacutet de az intervencioacutes rendszer aacutetalakulaacutesa elleneacutere megőrizte dominanciaacutejaacutet

Az aacutellattenyeacuteszteacutes az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben szaacutemos vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll a rendszervaacuteltaacutes utaacuten aacutetalakultak a tulajdonviszonyok a termeleacutes szerkezete megvaacuteltoztak a piaci koumlruumllmeacutenyek fogyasztoacutei szokaacutesok eacutes a taacutersadalom szemleacutelete Az EU-csatlakozaacutes-sal bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok ndash a Koumlzoumls Agraacuterpolitika abrakfogyasztoacute aacutegazatokat keveacutesseacute preferaacuteloacute gyakorlata a piacnyitaacutes koumlvetkezteacuteben fellenduumllő import ndash inkaacutebb a noumlveacuteny-termeszteacutesi aacutegazat erősiacuteteacuteseacutet ezzel paacuterhuzamosan az aacutellataacutellomaacuteny tovaacutebbi csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek

Az aacutellattenyeacuteszteacutes bruttoacute termeleacutese fokozatosan csoumlkkent a csatlakozaacutes utaacuteni időszakban A csoumlkkeneacutes 2013-ig tartott utaacutena a stagnaacutelaacutes eacutes emelkedeacutes jeleit lehet megfigyelni Az aacutega-zatot eacutert piaci zavarok egy reacutesze előre kiszaacutemiacutethatoacute volt azonban toumlbb előre fel nem meacutert neheacutezseacuteg (peacuteldaacuteul olcsoacute importeacutelelmiszerek eacutelőaacutellat-behozatal a reacutegi tagaacutellamokboacutel eacutes egyes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamokboacutel peacuteldaacuteul Lengyelorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia) is jelentkezett Ennek koumlszoumlnhetően suacutelyos alkalmazkodaacutesi probleacutemaacutek alakultak ki21 A legdrasztikusabb visszaeseacutes a tejelőteheacuten- eacutes a serteacutesaacutellomaacutenyban koumlvetkezett be de a baromfiaacutellomaacuteny is jelentősen csoumlkkent A termelők veszteseacutegeihez az eacuteleződő piaci versenyen tuacutel a szigorodoacute tartaacutesi koumlvetelmeacutenyek is hozzaacutejaacuterultak Mivel ezen aacutegazatok szerepe meghataacuterozoacute a hazai agraacuteriumban a gazdaacutelkodoacutek szeacuteles koumlrben eacuterintettek ezeacutert az alkalmazkodaacutes zavarai suacute-lyos aacutetteacuteteles hataacutesokkal jaacutertak

Magyarorszaacutegon sajaacutetos moacutedon elszakadt az aacutellattartaacutes a foumlldhasznaacutelattoacutel ami jelentős meacuterteacutekben jaacuterul hozzaacute az aacutegazat visszafejlődeacuteseacutehez a noumlveacutenytermeszteacutes eacutes aacutellattenyeacuteszteacutes araacutenyaacutenak torzulaacutesaacutehoz A noumlveacutenytermeszteacutest folytatoacute gazdaacutelkodoacutek doumlntően a KAP piaci szabaacutelyozaacutesaacutenak eacutes a koumlzvetlen taacutemogataacutesok szerkezeteacutenek megfelelően racionalizaacuteljaacutek műkoumldeacutessel kapcsolatos doumlnteacuteseiket A biztos beveacutetel eacutes a rentaacutebilis gazdaacutelkodaacutes eacuterdekeacuteben visszafejlesztik aacutellattenyeacuteszteacutesi kapacitaacutesaikat vagy csoumlkkenő meacuterteacutekben fordiacutetanak forraacute-sokat beruhaacutezaacutesokra Az emelkedő takarmaacutenyaacuterak valamint a keletkező traacutegya megfelelő kezeleacuteseacutenek koumlltseacutege is az aacutellattenyeacutesztőkre nehezedik akiknek nagy reacutesze a teveacutekenyseacuteg feladaacutesaacutera keacutenyszeruumll mivel tőkehiaacuteny koumlvetkezteacuteben nincs lehetőseacuteguumlk fejleszteacutesek ki-vitelezeacuteseacutere

21 Az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazatok koumlzuumll a KAP szabaacutelyozaacutesaacuteban lazaacutebban aacutetteacutetelesebben reacuteszt vevő aacutegazatok eseteacuteben a koraacutebban jelentős nemzeti transzferek (peacuteldaacuteul exporttaacutemogataacutes a tejaacutegazat esteacuteben a minőseacutegi aacutertaacutemogataacutes) beleacutepeacutesig valoacute fenntartaacutesa erősiacutetette az aacutetaacutellaacutes idejeacuten felmeruumllő probleacutemaacutekat Ugyanakkor a 2015 utaacuteni taacutemogataacutesi rendszer aacutetalakiacutetaacutesa jelentősen javiacutetott az aacutegazat eredmeacutenyesseacutegeacuten

42 taacuteblaacutezatAz aacutellataacutellomaacuteny vaacuteltozaacutesa (ezer db 2000ndash2016)

Eacutev Szarvasmarha Serteacutes Juh Baromfi2000 805 4 834 1 129 37 0162001 783 4 822 1 136 43 2792002 770 5 082 1 103 40 9092003 739 4 913 1 296 47 2682004 723 4 059 1 397 41 3302005 708 3 853 1 405 41 0762006 702 3 987 1 298 39 6772007 705 3 871 1 232 38 2812008 701 3 383 1 236 39 7162009 700 3 247 1 223 40 2642010 682 3 169 1 181 42 2132011 697 3 044 1 120 41 4772012 760 2 989 1 185 38 5462013 782 3 004 1 214 37 9002014 802 3 136 1 185 38 5992015 821 3 124 1 190 40 3342016 852 2 907 1 141 40 185

A videacuteki telepuumlleacutesek hagyomaacutenyos aacutellattartoacute koumlrzeteiben neacutehol a kuumlloumlnboumlző engedeacutelyezeacutesi eacutes taacutemogataacutesi eljaacuteraacutesok tuacutelzott adminisztratiacutev terheket roacutenak az aacutellattenyeacutesztőkre A hatoacutesaacutegok a szűkebb iraacutenyiacutetaacutesi teruumlleten egymaacutestoacutel fuumlggetlen nyilvaacutentartaacutesok igazolaacutesok rendszereacutet alakiacutetjaacutek ki a koumlrnyezetveacutedelem az eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacuteg vagy a taacutemogataacutes-ellenőrzeacutes teruumlleteacuten Ennek eredmeacutenyekeacutent az aacutegazat a hagyomaacutenyos videacuteki eacuteletkoumlzoumlsseacutegek egyik alapvető teveacutekenyseacutegekeacutent megjelenő joumlvedelemkiegeacutesziacutető szerepeacutet tekintve is vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből

463 Aacuterupiaci zavarok adaptaacutecioacutes sokkok22

Az EU-csatlakozaacutes a versenyfelteacutetelek alapvető megvaacuteltozaacutesaacuteval egyidejűleg a versenykeacute-pesseacutegi probleacutemaacutek nyiacutelt felsziacutenre keruumlleacuteseacutevel jaacutert A piaci zavarok egy reacutesze előre laacutethatoacute volt kuumlloumlnoumlsen az aacutellattenyeacuteszteacutes fontos aacutegazatai (vaacutegoacuteserteacutes vaacutegoacutebaromfi teheacutentej-előaacutelliacutetaacutes) teruumlleteacuten Ezen tuacutelmenően szaacutemos tovaacutebbi zoumlkkenő előre nem vaacutert zavar is felleacutepett (Peacutel-daacuteul egyes kerteacuteszeti illetve eacutelelmiszeripari termeacutekek olcsoacute importja maacutes tagorszaacutegokboacutel vagy az EU-val preferenciaacutelis kapcsolatokkal rendelkező orszaacutegokboacutel)

22 Halmai 2006

Kuumlloumlnoumlsen a jelzett aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazatokban suacutelyos alkalmazkodaacutesi probleacutemaacutek alakultak ki A legnagyobb visszaeseacutes a tejtermeleacutesben koumlvetkezett be Jelentősen csoumlk-kent a tejelő teheacutenaacutellomaacuteny a serteacutes- eacutes a baromfiaacutellomaacuteny Az eacuteleződő piaci versenyen tuacutel a szigorodoacute tartaacutesi koumlvetelmeacutenyek is hozzaacutejaacuterultak az aacutellomaacuteny csoumlkkeneacuteseacutehez

Suacutelyos visszaeseacutes jellemzi a serteacutesaacutegazatot A hazai serteacutesaacutellomaacuteny leeacutepuumlleacuteseacutevel egy-idejűleg folyamatos piaci kereslet mutatkozott amelyet a hazai termeleacutes nem tudott kihasz-naacutelni A tesztuumlzemi rendszerből szaacutermazoacute koumlltseacuteg-joumlvedelem adatok szerint az aacutetlagosnaacutel magasabb koumlltseacutegekkel termelő piaci szereplők szeacuteles koumlrben szorultak ki a termeleacutesből aacutem a hateacutekonyabb szereplők sem tudtaacutek a piaci lehetőseacutegeket kihasznaacutelni A szerkezeti aacutetalakulaacutes megkezdődoumltt ami ndash a versenykeacutepesseacuteg kedvezőtlen alakulaacutesa miatt ndash a hazai aacutellomaacuteny leacutenyeges csoumlkkeneacuteseacutet hozta Egyidejűleg erőteljesen nőtt a vaacutegoacuteserteacutes importja a toumlbbi EU-tagorszaacutegboacutel

A jelzett aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazatok a magyar agraacuterszerkezetben kulcsfontossaacuteguacuteak nagy szaacutemuacute szereplőt eacuterintenek Azok suacutelyos alkalmazkodaacutesi zavarai tovagyűrűző hataacute-sokkal jaacuternak

Joacuteval kedvezőbb szinte keacutenyelmesnek laacutetszoacute a helyzete az intervencioacuteval taacutemogatott gabonatermeleacutesnek 2004-ben eacutes 2005-ben is jelentős volt a hazai gabonatermeleacutes Rend-kiacutevuumll nagy felesleg alakult ki Az aacutellattenyeacuteszteacutes (s iacutegy a takarmaacutenykereslet) visszaeseacutese eacutes az export logisztikai korlaacutetai miatt a hazai termeleacutes EU-orszaacutegokban peacuteldaacutetlanul magas haacutenyada keruumllt az intervencioacute rendszereacutebe Maacuter e keacuteszletek taacuterolaacutesa is nagy gondot okozott Eacuterteacutekesiacuteteacutesre sokaacuteig annak csak toumlredeacuteke keruumllt (A 2005 eacutevi magyar gabonaintervencioacutes felajaacutenlaacutes oumlnmagaacuteban az EU25 mintegy 63-a volt)23

Jelentős intervencioacutek toumlrteacutentek a feleslegek levezeteacutese eacuterdekeacuteben a szőlő-bor eacutes a cu-koraacutegazatban is E beavatkozaacutesokra (mindenekelőtt a gabonaintervencioacutera) EU-tagsaacuteg hiaacutenyaacuteban pusztaacuten nemzeti inteacutezkedeacutesek kereteacuteben nem nyiacutelott volna moacuted Ezeacutert a piaci zavarok meacuteg suacutelyosabbak lenneacutenek a jelzett aacutegazatokban Aacutem hateacutekony szerkezeti alkal-mazkodaacutes neacutelkuumll e massziacutev strukturaacutelis feleslegek levezeteacutese csak korlaacutetozott ideig vaacuterhatoacute a KAP rendszereacutetől

464 Tovaacutebbi magyar sajaacutetossaacutegok

A taacutemogataacutesok noumlvekvő szerepe a joumlvedelemkeacutepződeacutesben A koumlzvetlen taacutemogataacutesok (SAPS + top up) hataacutesaacutera is nőtt a gazdasaacutegok műtraacutegya- eacutes noumlveacutenyveacutedőszer-felhasznaacutelaacutesa A kedvező időjaacuteraacuteson tuacutel a noumlvekvő inputfelhasznaacutelaacutes is hozzaacutejaacuterult a termeacutesaacutetlagok noumlvekedeacuteseacutehez Ugyanakkor kuumlloumlnoumlsen 2004-ben eacutes 2009-ben erőteljesen nyitott az agraacuterolloacute24 amelynek alakulaacutesaacutet a koumlvetkező aacutebra szemleacutelteti

23 Ez is hozzaacutejaacuterult keacutesőbb a piaci inteacutezkedeacutesek feluumllvizsgaacutelataacutehoz eacutes az intervencioacutes rendszer felfuumlggeszteacuteseacutehez24 Az agraacuterolloacute a mezőgazdasaacuteg termelőiaacuter-indexeacutenek eacutes a mezőgazdasaacutegi raacutefordiacutetaacutesok aacuterindexeacutenek a haacutenyado-

saacuteval hataacuterozhatoacute meg

Agraacuterolloacute

43 aacutebraAz agraacuterolloacute alakulaacutesa Magyarorszaacutegon ( 2000ndash2017)

Forraacutes KSH 2018 alapjaacuten a szerző szerkeszteacutese

Az aacutegazatban kimutatott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek 2004-ben mintegy 50-kal noumlvekedett (Az a meacuteg nem realizaacutelt termeacutekeket illetve az esedeacutekes aacutem meacuteg nem folyoacutesiacutetott taacutemogataacute-sok oumlsszegeacutet is tartalmazta) Minthogy a gabonafelesleg az intervencioacute rendszereacutebe keruumllt a joumlvedelemkeacutepződeacutesben noumlvekvő szerepet toumlltenek be a taacutemogataacutesi transzferek

43 taacuteblaacutezatBruttoacute eacutes nettoacute aacutelloacuteeszkoumlz-felhalmozaacutes a mezőgazdasaacutegban (folyoacute aacuteron milliaacuterd forint)

Eacutev Bruttoacute aacutelloacuteeszkoumlz-felhalmozaacutes Eacuterteacutekcsoumlkkeneacutes Nettoacute aacutelloacuteeszkoumlz-felhalmozaacutes1998 137010 100681 363281999 136314 137419 ndash11052000 140421 151013 ndash105922001 188813 161937 268762002 215841 166842 489992003 235169 173004 621652004 152813 192340 ndash395272005 156617 197819 ndash412022006 136360 210920 ndash745612007 177159 222288 ndash451292008 200137 236847 ndash367102009 247943 244863 30802010 194034 250780 ndash567462011 216313 258398 ndash420852012 229080 266603 ndash375232013 243206 270340 ndash271342014 281828 281416 04122015 234459 288888 ndash544292016 224375 291827 ndash67452

Megjegyzeacutes az aacutellatok bruttoacute felhalmozaacutesa neacutelkuumll beruhaacutezaacutesi taacutemogataacutesForraacutes KSH 2018

Folytatoacutedoacute tőkeleeacutepuumlleacutes25 Az adaptaacutecioacute folyamataacuteban a noumlvekvő taacutemogataacutesok a kimu-tatott joumlvedelemnoumlvekedeacutes elleneacutere a csatlakozaacutest koumlvetően a beruhaacutezaacutesok csoumlkkentek 2004-től ismeacutet negatiacutev a mezőgazdasaacutegban a nettoacute felhalmozaacutes Az EU-csatlakozaacutest koumlvetően is folytatoacutedik a tőkefeleacuteleacutes toumlbb mint negyed szaacutezada tartoacute folyamata (Laacutesd 43 taacuteblaacutezat)

Noumlvekvő belső piaci kereskedelem a nettoacute export megszűneacutese Az 1990-es eacutevek elejeacutetől egyeduumll a magyar agraacutergazdasaacuteg eacutert el a koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai tagjeloumllt orszaacutegok koumlzuumll tartoacutesan nettoacute exportőri poziacutecioacutet az EU15 orszaacutegaival folytatott agraacuterkereskedelemben A csatlakozaacutest koumlvetően egyreacuteszt szembetűnő a kereskedelemterelő hataacutesok felerősoumldeacutese a csatlakozaacutes első eacuteveacuteben a teljes eacutelelmiszerexport 68-a iraacutenyult a toumlbbi tagorszaacutegba illet-ve az import 83-a szaacutermazott a toumlbbi tagorszaacutegboacutel Koumlzben jelentősen csoumlkkent a magyar aktiacutevum az EU15 orszaacutegaiban A kilenc uacutej tagorszaacuteg eseteacuteben pedig 2005-ben negatiacutev volt a magyar agraacuter-kuumllkereskedelem meacuterlege Az EU belső piacaacuten meacuterseacuteklődő majd 2006-től erőteljesen bővuumllő aktiacutevum az aacutegazat kuumllpiaci teacuternyereacuteseacutet igazolja Az egyseacuteges belső piac jelentette előnyoumlk fokozatos kihasznaacutelaacutesa soraacuten 2012-ben eacuterte el az aktiacutevum a rekordeacuterteacuteket 35 milliaacuterd euroacutet (Laacutesd reacuteszletesen VaacutesaacuteryndashVasa [2015])

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

saacutegi

reacutesz

eacutes

aacuterd

euroacute

Export Import Egyenleg Export reacuteszesedeacutes Import reacuteszesedeacutes

44 aacutebraA magyar agraacuter-kuumllkereskedelem alakulaacutesa (milliaacuterd euroacute)

25 A teacutemakoumlrt aacutetfogoacutean elemezte Halmai 2003

47 A KAP-reform implementaacutecioacuteja az uacutej tagaacutellamokban26

A csatlakozaacutesi szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten de meacuteg a csatlakozaacutes időpontja előtt fogadtaacutek el a 2003 juacuteniusi KAP-reformcsomagot (Laacutesd e koumltet 2 fejezeteacutet tovaacutebbaacute Halmai 2010 2015) A doumlnteacutesek megvaloacutesulaacutesaacutenak speciaacutelis szabaacutelyai az uacutej tagaacutellamok tekinteteacuteben az alaacutebbiak

A koumlzvetlen taacutemogataacutesok leacutepcsős formula szerint toumlrteacutenő kiterjeszteacutese koumlvetkezteacuteben a modulaacutecioacute illetve a peacutenzuumlgyi fegyelem mechanizmusa csak az EU15-ben juttatott koumlz-vetlen taacutemogataacutesok szintjeacutenek eleacutereacuteseacutetől (2013-toacutel) leacutepett műkoumldeacutesbe

44 taacuteblaacutezatA 2016-ban KAP koumlzvetlen kifizeteacutesben reacuteszesuumllt mezőgazdasaacutegi teruumllet nagysaacutega

az uacutej tagaacutellamokban hektaacuter

Tag-aacutellam

Taacutemogataacutesi forma

Hasznosiacute-tott mező-gazdasaacutegi teruumllet

Potenciaacuteli-san taacutemogat-hatoacute teruumllet (BPS SAPS

+ SFS)

Teacutenylegesen taacutemogathatoacute teruumllet (BPS

SAPS + SFS)

A potenciaacutelisan eacutes a teacutenylegesen taacute-mogathatoacute teruumllet

kuumlloumlnbseacutege

A teacutenylegesen taacute-mogathatoacute teruumllet eacutes az oumlsszes mező-gazdasaacutegi teruumllet

kuumlloumlnbseacutegehektaacuter hektaacuter

HR BPS 1 546 020 1 090 260 1 039 253 ndash51 007 ndash5 ndash506 767 ndash33MT BPS 11 580 8 003 7 979 -24 0 -3 601 ndash31SI BPS 477 670 452 193 446 325 ndash5 868 ndash1 ndash31 345 ndash7

BPS-t hasznaacuteloacute tag-aacutellamok oumlsszesen 128 861 060 115 483 596 111 026 911 ndash4 456 685 ndash4 ndash17 834 149

BG SAPS 5 021 410 3 746 894 3 710 529 ndash36 365 ndash1 ndash1 310 881 ndash26CZ SAPS 3 488 790 3 541 284 3 539 607 ndash1 677 0 50 817 1EE SAPS 1 003 510 953 576 948 992 ndash4 583 0 ndash54 518 ndash5CY SAPS 112 310 138 683 136 366 ndash2 317 ndash2 24 056 21LV SAPS 1 930 600 1 695 273 1 687 896 ndash7 377 0 ndash242 704 ndash13LT SAPS 2 954 070 2 849 827 2 823 791 ndash26 036 ndash1 ndash130 279 ndash4HU SAPS 5 348 970 4 942 768 4 902 047 ndash40 721 ndash1 ndash446 923 ndash8PL SAPS 14 405 600 14 207 400 14 135 082 ndash72 318 ndash1 ndash270 518 ndash2RO SAPS 13 520 850 9 245 118 9 166 812 ndash78 307 ndash1 ndash4 354 038 ndash32SK SAPS 1 918 880 1 872 808 1 858 512 ndash14 296 ndash1 ndash60 368 ndash3

SAPS-ot hasznaacuteloacute tagaacutellamok oumlsszesen 49 704 990 43 193 631 42 909 634 ndash283 997 ndash1 ndash6 795 356

EU28 oumlsszesen 178 566 050 158 677 227 153 936 545 ndash4 740 682 ndash3 ndash24 629 505 ndash14

Megjegyzeacutes Megjegyzendő hogy alapesetben a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagysaacutega nagyobb mint a potenciaacute-lisan taacutemogathatoacute teruumllet meacuterete eacutes ebből fakadoacutean a teacutenylegesen taacutemogathatoacute teruumllet nagysaacutega Egyes orszaacute-gok eseteacuteben előfordul hogy a nemzeti jogi sajaacutetossaacutegok miatt alacsonyabb a koumlzvetlen kifizeteacutesekkel eacuterintett teruumllet nagysaacutega a teljes mezőgazdasaacutegi teruumllethez keacutepest Ilyen esetre keruumll sor akkor ha peacuteldaacuteul a koumlzoumlsen hasznaacutelt foumlldteruumllet nem reacutesze a teljes mezőgazdasaacutegi teruumlletnek A koumlzoumlsen hasznaacutelt teruumllet toumlbb szemeacutely vagy egy szemeacutely aacuteltal birtokolt foumlldteruumllet amelyen maacutes emberektermelők bizonyos szerzett jogokkal (legelteteacutes fakitermeleacutes vagy kaszaacutelaacutes biztosiacutetaacutesa) rendelkeznek

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018a

26 Az Euroacutepai Unioacute uacutej tagaacutellamok alatt a koumlvetkező orszaacutegokat eacutertjuumlk a 2004-ben csatlakozott Cseh Koumlz-taacutersasaacutegot (CZ) Eacutesztorszaacutegot (EE) Ciprust (CY) Lengyelorszaacutegot (PL) Lettorszaacutegot (LT) Litvaacuteniaacutet (LV) Magyarorszaacutegot (HU) Maacuteltaacutet (MT) Szloveacuteniaacutet (SI) Szlovaacutekiaacutet (SK) a 2007-ben csatlakozott Bulgaacuteriaacutet (BG) eacutes Romaacuteniaacutet (RO) valamint a 2013-ben csatlakozott Horvaacutetorszaacutegot (HR)

A csatlakozaacutesra vonatkozoacute első elkeacutepzeleacutes szerint csak aacutetmeneti lett volna a SAPS-rendszer eacutes az uacutej tagaacutellamoknak27 legkeacutesőbb 2010 veacutegeacuteig aacutet kellett volna teacuterniuumlk az egyszerűsiacutetett rendszerről (SAPS) az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer (SPS) alkalmazaacutesaacutera28 Ugyanakkor a tagaacutellami lobbiteveacutekenyseacuteg reacuteveacuten előbb a 2007ndash2013-as perioacutedus veacutegeacuteig majd egeacuteszen 2020-ig lehetőseacuteg nyiacutelt a SAPS-rendszer tovaacutebbviteleacutere Ez kiemelten fontos annak a 10 orszaacutegnak akik jelenleg is hasznaacuteljaacutek

A csatlakozaacutest koumlvetően igaz evolutiacutev jelleggel a tagaacutellamok jelentős meacuterteacutekű koumlltseacuteg-veteacutesi forraacuteshoz jutottak Ezek jelentős meacuterteacutekben voltak keacutepesek fejleszteni eacutes stabilizaacutelni az aacutegazat műkoumldeacuteseacutet A koumlltseacutegveteacutes fokozatos bővuumlleacutese s 2014 utaacuteni aacutetalakulaacutesa koumlvet-kezteacuteben az uacutej tagaacutellamok 2017-re a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 215-aacutet a piaci inteacutezkedeacutesek 106-aacutet eacutes a videacutekfejleszteacutesi forraacutesok 33-aacutet hasznaacuteljaacutek fel Ez alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy tovaacutebbra is a reacutegi tagaacutellamok az eacuterdemi haszoneacutelvezői a koumlzoumls koumlltseacutegveteacutes mező-gazdasaacutegra fordiacutethatoacute kereteinek

45 taacuteblaacutezatKAP-kiadaacutesok az uacutej tagaacutellamokban 2017-ben (ezer euroacute)

EU-tagaacutellamok Koumlzvetlen kifizeteacutesek Piaci inteacutezkedeacutesek Videacutekfejleszteacutes OumlsszesenBulgaacuteria 77 408 375 34 041 1 151 991Cseh Koumlztaacutersasaacuteg 837 551 27 728 344 509 1 209 788Eacutesztorszaacuteg 113 912 1 036 122 865 247 137Horvaacutetorszaacuteg 198 895 10 384 282 343 491 621Ciprus 49 742 7 265 18 895 75 902Lettorszaacuteg 203 771 14 496 155 139 373 407Litvaacutenia 437 174 8 006 230 452 675 632Magyarorszaacuteg 1 257 586 54 857 488 621 1 801 064Maacutelta 5 043 490 13 915 19 448Lengyelorszaacuteg 3 354 843 118 943 1 192 025 4 665 812Romaacutenia 1 690 659 42 904 1 186 544 2 920 107Szloveacutenia 135 771 8 581 119 684 264 036EU13 8 794 412 306 802 4 404 390 14 555 096EU15 32 060 071 2 581 203 8 947 154 43 663 813EU28 40 854 483 2 888 005 13 351 544 58 218 909

Forraacutes EB 2018b

471 Tagaacutellami kondiacutecioacutek a 2015ndash2020-as időszakban

Az 13072013EU rendelet eacutes annak felhatalmazaacuteson alapuloacute eacutes veacutegrehajtaacutesi jogi aktusai koumltelezik a tagaacutellamokat hogy eacutertesiacutetseacutek a Bizottsaacutegot a moumlgoumlttes jogi rendelkezeacutesekkel oumlsszhangban hozott doumlnteacuteseikről Ezt kuumlloumlnboumlző leacutepeacutesekben veacutegezteacutek A tagaacutellamoknak 2014 augusztus 1-jeacuteig kellett eacutertesiacuteteniuumlk a Bizottsaacutegot a főbb politikai doumlnteacuteseikről

27 Kiveacutetelt keacutepez Szloveacutenia Maacutelta eacutes Horvaacutetorszaacuteg amelyek kezdettől fogva a standard rendszert vaacutelasztottaacutek28 Laacutesd bővebben 5832004EK rendelet

a koumlzvetlen kifizeteacutesek veacutegrehajtaacutesa eacutes azok megfelelő peacutenzuumlgyi juttataacutesai tekinteteacuteben29 Ez alapjaacuten az uacutej tagaacutellamok vonatkozaacutesaacuteban az alaacutebbi ismeacuterveket lehet oumlsszefoglalni

4711 Koumlzvetlen taacutemogataacutesi rendszer fő szakpolitikai doumlnteacutesei

Pilleacuterek koumlzoumltti rugalmassaacuteg

A koumlzvetlen kifizeteacutesek eacuteves peacutenzuumlgyi kerete30 eseteacuteben FR LV UK BE CZ DK EE DE EL NL RO a videacutekfejleszteacutesre rendelkezeacutesre aacutelloacute eacuteves keretre31 vonatkozoacutean HR MT PL SK HU jelezte hogy forraacutesok aacutetcsoportosiacutetaacutesa szuumlkseacuteges Az uacutej tagaacutellamokban megjelenő aacutetcsoportosiacutetaacutesi meacuterteacuteket a koumlvetkező taacuteblaacutezat tartalmazza

46 taacuteblaacutezatA pilleacuterek koumlzoumltti aacutetcsoportosiacutetaacutes meacuterteacutekei az uacutej tagaacutellamokban

Peacutenzuumlgyi eacutev 2015 2016 2017 2018 2019 2020Keacuterelmezeacutesi eacutev 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Aacutetcsoportosiacutetaacutes a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokra(a nemzeti boriacuteteacutek szaacutezaleacuteka legfeljebb 15)

LV 75 75 75 75 75 75CZ ndash 34 34 34 13 13EE ndash 61 143 150 149 150RO ndash 18 23 22 00 00

Aacutetcsoportosiacutetaacutes a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokra nemzeti boriacuteteacutek -a (legfeljebb 15)HR 150 150 150 150 150 150MT 00 08 16 24 31 38PL 250 250 250 250 250 250SK 213 213 213 213 213 213HU ndash 150 150 150 150 150

Forraacutes EB 2016

Az I pilleacuterből a II pilleacuterbe aacutetcsoportosiacutetott peacutenzeszkoumlzoumlk 11 tagaacutellam vonatkozaacutesaacuteban 6 eacutev alatt oumlsszesen 64 milliaacuterd euroacutet tesznek ki Az oumlt tagaacutellam amely a II pilleacuterről az I pilleacuterbe iraacutenyiacutetotta aacutet a forraacutesokat az inteacutezkedeacutes 6 eacuteve alatt 34 milliaacuterd euroacute forraacutest csoportosiacutetott aacutet

29 Az eacutertesiacuteteacutes kiterjed a 1 koumltelező koumlzvetlen kifizeteacutesi rendszerek (egyseacuteges teruumlletalapuacute taacutemogataacutesi rendszer alapfizeteacutesi rendszer [SAPSBPS] eacutes fiatal gazdaacutelkodoacuteknak fizetett taacutemogataacutesok) eacutes 2 az oumlnkeacutentes rendsze-rek (redisztributiacutev kifizeteacutes termeacuteszeti haacutetraacutennyal eacuterinett teruumlletek kifizeteacutese az oumlnkeacutentes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes a kistermelői taacutemogataacutesi rendszer) felteacuteteleire eacutes peacutenzuumlgyi kereteire A tagaacutellamok doumlnteacutest hoztak a kifizeteacutesek csoumlkkenteacuteseacuteről egyes jogciacutemekben a jogi szemeacutelyek vagy csoportok tagjainak szintjeacuten toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesroacutel beleeacutertve a peacutenzuumlgyi fegyelmet a koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute minimumkoumlvetelmeacutenyeket eacutes az aktiacutev mezőgazdasaacutegi termelői felteacutetellel kapcsolatos doumlnteacuteseket A zoumlldiacuteteacutesi komponens főbb szakpo-litikai vaacutelasztaacutesai koumlzoumltt az aacutellandoacute gyepekkel az oumlkoloacutegiai foacutekuszteruumlletek teacuteteleacutevel (EFA) eacutes az aacutetvaacuteltaacutesi eacutes suacutelyozaacutesi teacutenyezők hasznaacutelataacuteval kapcsolatos keacuterdeacutesek szerepeltek

30 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendeleteacutenek II Melleacuteklete tartalmazza31 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU rendeleteacutenek I Melleacuteklete tartalmazza

Az aacutetcsoportosiacutetaacuteson tuacutel a tagaacutellamok főbb szakpolitikai doumlnteacuteseinek aacutettekinteacutese a kouml-vetkező taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute

47 taacuteblaacutezatA nemzeti taacutemogataacutesi rendszerekre vonatkozoacute főbb tagaacutellami doumlnteacutesek az uacutej tagaacutellamokban

Tagaacutellam

SAPS-rendszer hasznaacute-

Regionaacutelis BPS hasznaacute-lata a 23-as cikk alapjaacuten

Rediszt-ributiacutev kifizeteacutes

Taacutemoga-taacutes csoumlk-kenteacutes hiaacutenya

Termeacuteszeti haacutetraacutennyal kuumlzdő teruumlle-

tek taacutemogataacutesa

Termeleacutes-hez koumltoumltt taacutemoga-taacutes ndash VCS

Kister-melői

taacutemoga-taacutes ndash SFS

BG X X X XCZ X XEE X X XHR X X X XCY X XLV X X XLT X X X XHU X X XMT X XPL X X X XRO X X X X XSI X XSK X X

EU13 oumlsszesen 10 0 5 3 0 13 9EU15 oumlsszesen 0 6 4 3 1 14 6EU28 oumlsszesen 10 6 9 6 1 27 15

Forraacutes EB 2016

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a SAPS-rendszert jelenleg alkalmazoacute 10 tagaacutellam uacutegy doumlntoumltt hogy 2020-ig fenntartja az alaptaacutemogataacutes ezen formaacutejaacutet32 Ez azt is jelenti hogy egyetlen tagaacutellam sem eacutelt azzal a lehetőseacuteggel hogy megkuumlloumlnboumlztesse az SAPS kifizeteacuteseacutet amely 2018-től lehetőveacute tette volna a BPS hasznaacutelataacutet A 18 BPS-t hasznaacuteloacute tagaacutellam koumlzuumll 6 vaacutelasztotta az alap-jogiaktus 23 cikke szerint a BPS regionalizaacutelaacutesaacutet de a BPS-t hasznaacute-loacute uacutej tagaacutellamok nem eacuteltek ezzel Oumlsszesen 9 tagaacutellam doumlntoumltt a redisztributiacutev uacutejraelosztoacute kifizeteacutes mellett BE (csak Valloacutenia) DE FR UK (csak Wales) mellett az 2004 utaacuten csatla-kozottak koumlzuumll BG HR LT PL eacutes RO eacutelt ezzel az inteacutezkedeacutessel Ezek koumlzuumll 6 uacutegy doumlntoumltt hogy nem alkalmazza a taacutemogataacutes csoumlkkenteacuteseacutet PL BG eacutes UK (Wales) a redisztributiacutev kifizeteacutessel egyuumltt a taacutemogataacutescsoumlkkenteacutes mechanizmusaacutet is alkalmazza Csak egy tagaacutellam (DK) hozza leacutetre az első pilleacuter szerinti kedvezőtlen teruumlleteket eacuterintő kifizeteacutest ezzel egyuumltt oumlsszesen 27 tagaacutellam (DE az egyetlen amely nem alkalmazza) oumlsztoumlnzi a nemzeti tekintet-ben eacuterzeacutekeny aacutegazatokat a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesokkal Oumlsszesen 15 tagaacutellam ebből 9 uacutej vezette be a kistermelői taacutemogataacutest

32 Minden SAPS-tagaacutellam (Eacutesztorszaacuteg eacutes Ciprus kiveacuteteleacutevel) 2015-ben eacutelt az aacutetmeneti nemzeti taacutemogataacutes (TNA) alkalmazaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutevel A nemzeti forraacutesok ilyen iraacutenyuacute hasznaacutelataacuteroacutel szoacuteloacute hataacuterozat eacutertelmeacuteben az eacuteves alapon nyuacutejtott kifizeteacutese ndash amiacuteg a tagaacutellam SAPS-t alkalmaz ndash 2020-ig baacutermely eacutevben nyuacutejthatoacute

48 taacuteblaacutezatAz uacutej tagaacutellamok aacuteltal alkalmazott inteacutezkedeacutesek araacutenya a teljes tagaacutellami koumlltseacutegveteacutesből

Tag-aacutellam

BPS SAPS Redisztributiacutev taacutemogataacutes

Fiatalgazda- taacutemogataacutes

Termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes

2015 2016 2015 2016 2015 2016 2015 2016 2015 2016BG 475 478 71 71 05 01 150 150CZ 548 548 02 02 150 150EE 660 660 03 03 37 37HR 430 435 100 100 20 15 150 150CY 611 613 10 07 79 80LV 535 534 15 16 150 150LT 383 388 150 150 18 13 150 150HU 548 546 02 04 150 150MT 124 124 04 04 572 572PL 457 457 83 83 10 10 150 150RO 507 507 52 53 18 08 123 131SI 540 535 10 15 150 150SK 565 567 05 03 130 130EU13 aacutetlag 365 365 529 530 91 91 09 08 165 165

EU28 aacutetlag 549 547 529 530 75 81 13 12 125 125

Megjegyzeacutes A szaacutemok egy tizedesjegyre kerekiacutetve jelennek meg (az eacutertesiacuteteacutesek toumlbb decimaacutelis eacuterteacuteket tartal-maznak)A BPS felső hataacuteraacutenak az 13072013EU rendelet 22 cikkeacutenek (2) bekezdeacuteseacuteben lehetőveacute tett emeleacutese előtt

Forraacutes EB 2016

Taacutemogataacutescsoumlkkenteacutes

A kifizeteacutesek csoumlkkenteacuteseacutere vonatkozoacute tagaacutellami doumlnteacutesek a koumlvetkező gyakorlat szerint valoacutesultak meg Oumlsszesen 6 tagaacutellam nem alkalmazza a taacutemogataacutes csoumlkkenteacuteseacutet (BE [csak Valloacutenia] DE FR HR LT eacutes RO) A toumlbbi tagaacutellam koumlzuumll neacutemelyek differenciaacutelnak de toumlbb csak a koumltelező 5-os elvonaacutesi szintet alkalmazza 15 tagaacutellam (CZ DK EE ES CY LV LU MT NL PT SI SK FI SE UK ndash Anglia) csak a minimaacutelis elvonaacutesi szintet iacuterta elő Ezen tuacutel 9 olyan orszaacuteg van BE ndash Flandria BG IE EL IT HU AT PL UK (Anglia kiveacuteteleacutevel) ahol 100-os elvonaacutesi meacuterteacuteket alkalmaznak a teljes elvonaacutes kezdő oumlsszeg-hataacutera 150 ezer euroacutetoacutel (BE ndash Flandria IE EL AT PL UK ndash Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg) 600 ezer euroacuteig (UK ndash Skoacutecia) terjed A tagaacutellamok elsődleges becsleacutesei alapjaacuten a taacutemogataacutescsoumlk-kenteacutes meacuterteacuteke a 2015ndash2019 koumlzoumltti 5 eacuteves időintervallumban 553 millioacute euroacute (111 millioacute euroacute per eacutev) koumlruumll alakul Az unioacutes jogszabaacutelyok szerint ez a teljes oumlsszeg videacutekfejleszteacutesi programok kereteacuteben keruumll felhasznaacutelaacutesra33

33 Az 13072013EU rendelet 25 cikkeacutenek (7) bekezdeacutese alapjaacuten A jogciacutem kereteacuteben aacutetcsatornaacutezott forraacutesok 100 unioacutes finansziacuterozaacutesuacute programokra hasznaacutelhatoacutek fel

49 taacuteblaacutezatA taacutemogataacutescsoumlkkenteacutes megoszlaacutesa az uacutej tagaacutellamokban

Csoumlkkenteacutesi oumlsszeghataacuter

150 000 150 000 176 000 300 000

Munkabeacuter figyelembeveacuteteleeuroacute felett

Csoumlkkenteacutes meacuterteacuteke 5 100 100 100

szaacutezaleacutek

BG X X X

EE X X

LV X X

HU X X

SI X X

Forraacutes EB 2016

Az oumlnkeacutentes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes (VCS)

A termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutest alkalmazoacute 27 tagaacutellam koumlzuumll 9 tagaacutellam (CY DK EE EL IE LU NL AT UK) a teljes tagaacutellami boriacuteteacutekjaacutenak kevesebb mint 8-aacutet hasznaacutelja fel Ezzel egyuumltt 11 tagaacutellam a lehetseacuteges maximumot 13-ot allokaacutelt az eacuterzeacutekeny aacutegazatokra (BG CZ FR HR HU LT LV PL SE SI SK) Ezenfeluumll toumlbb orszaacuteg is eacutelt a kiegeacutesziacutető feheacuterjetaacutemogataacutes adta mozgaacutesteacuterrel

A tagaacutellamok aacuteltal a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok kereteacuteben felhasznaacutelt forraacute-sok meacuterteacuteke oumlsszesen eacutevi 41 milliaacuterd euroacutet tesz ki ami mintegy 257 inteacutezkedeacutes koumlzoumltt oszlik meg34

34 A 2016-os keacuterelmezeacutesi eacutevben a tagaacutellamoknak lehetőseacuteguumlk nyiacutelt moacutedosiacutetani kiegeacutesziacuteteni vagy oumlsszevonni az egyes jogciacutemeket ezzel egyuumltt kezdemeacutenyezhetteacutek a jogosultsaacutegi felteacutetelek moacutedosiacutetaacutesaacutet

410 taacuteblaacutezatA termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok jogciacutemenkeacutenti megjeleneacutese az uacutej tagaacutellamokban

Aacutegazat BG CY CZ EE HR HU LT LV MT PL RO SI SK Az oumlsszes VCS-n beluumlli araacuteny

Marha- eacutes borjuacutehuacutes X X X X X X X X X X X X 42Gabona X X 2Szaacuteriacutetott takarmaacuteny 0Len X 0Gyuumlmoumllcs eacutes zoumlldseacuteg X X X X X X X X X X X X X 5Huumlvelyesek X 0Kender X X 0Komloacute X X X X 0Tej eacutes tejtermeacutekek X X X X X X X X X X X X X 20Dioacutefeacuteleacutek 0Olajnoumlveacutenyek X 0Oliacutevaolaj 2Feheacuterjenoumlveacutenyek X X X X X X X X X 10Rizs X X 1Vetőmagok X X 0Juh- eacutes kecskehuacutes X X X X X X X X X X X X 12Selyemhernyoacute v X 0Kemeacutenyiacutetőburgonya X X X 0Cukorreacutepa X X X X X X 4Naacuted eacutes cikoacuteria 0Roumlvid vaacutegaacutesforduloacutejuacute noumlveacutenyek 0

Forraacutes EB 2016

A leginkaacutebb taacutemogatott aacutegazatok a koumlvetkezők marha- eacutes borjuacutehuacutes (42) tej eacutes tejtermeacutekek (20) juh- eacutes kecskehuacutes (12) feheacuterjenoumlveacutenyek (10) valamint gyuumlmoumllcs eacutes zoumlldseacuteg (5) Csak tiacutez tagaacutellam doumlntoumltt uacutegy hogy taacutemogatja a cukoraacutegazatot az EU-ban ennek reacuteveacuten a nemzeti programokhoz rendelt forraacutes az oumlsszes keret 4-a Ezekben az eacuterteacutekekben maacuter benne vannak a regionaacutelisan műkoumldő jogciacutemek is Ezek IT (oliacutevaolaj szoacuteja feheacuterjenoumlveacutenyek gabona eacutes durumbuacuteza) PL (komloacute) eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg (marha- juh- eacutes kecskehuacutes) eacutes SI (tejtermeacutekek) alkalmazott ceacutelzott inteacutezkedeacutesek a regionaacutelisan felmeruumllő piaci eacutes ter-melő helyzeteket kezelik

Redisztributiacutev kifizeteacutes

A redisztributiacutev uacutejraelosztoacute kifizeteacutes veacutegrehajtaacutesa tekinteteacuteben meg kell jegyezni hogy egyetlen tagaacutellam sem vaacutelasztotta a rendszer regionalizaacutelt vaacuteltozataacutet Ezzel egyuumltt 3 olyan tagaacutellam van amelyek a taacutemogataacutes oumlsszegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet vaacutelasztottaacutek DE (nagyobb oumlsszeget alkalmaz az első 30 hektaacuter utaacuten a 30 hektaacutert koumlvető 16 hektaacuterhoz keacutepest) PL (az első 3 hektaacuter eseteacuteben nem fizet taacutemogataacutest) RO (alacsonyabb oumlsszeget ha-taacuterozott meg az első 5 hektaacuter utaacuten) Az uacutejraelosztaacutest biztosiacutetoacute kifizeteacutesekről reacuteszletesebb informaacutecioacutek az alaacutebbi taacuteblaacutezatban foglalhatoacutek oumlssze

411 taacuteblaacutezatA redisztribuacutecioacute alkalmazaacutesaacutenak főbb parameacuteterei az uacutej tagaacutellamokban

Tagaacutellam A redisztribuacutecioacuteval taacutemogatott egyseacutegek

A redisztributiacutev kifizeteacutes becsuumllt egyseacutegeacuterteacuteke (a tag-aacutellami notifikaacutecioacuten alapuloacute előzetesen becsuumllt adatok)

BG Az első 30 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 77 euroacuteHR Az első 30 aktivaacutelt jogosultsaacuteg 34 euroacuteLT Az első 30 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 50 euroacute

PLA teljes teruumllet első 3 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 0 euroacuteA koumlvetkező 301ndash30 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 41 euroacute

ROA teljes teruumllet első 5 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 5 euroacuteA koumlvetkező 501ndash30 megaacutellapiacutetott jogosult hektaacuter 45 euroacute

Forraacutes EB 2016

Zoumlldiacuteteacutes ndash az eacuteghajlat eacutes koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel előnyoumls mezőgazdasaacutegi gyakorlatokra nyuacutejtandoacute taacutemogataacutes

A 2015-től bevezetett taacutemogataacutesi konstrukcioacute legnagyobb uacutejdonsaacutega volt az eacuteghajlat eacutes koumlr-nyezet szempontjaacuteboacutel előnyoumls mezőgazdasaacutegi gyakorlatokra nyuacutejtandoacute taacutemogataacutes (zoumlldiacuteteacutes) bevezeteacutese35 A tagaacutellamok szaacutemaacutera egyseacutegesen a nemzeti keretuumlk 30-aacutet kitevő forraacutest lefedő uacutej jogciacutem a tagaacutellamok szaacutemaacutera jelentős adminisztratiacutev eacutes ellenőrzeacutesi toumlbbletterhet jelentett

A legalaacutebb egy zoumlldiacuteteacutesi koumltelezettseacuteg hataacutelya alaacute tartozoacute mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet az EU teljes mezőgazdasaacutegi hasznosiacutetaacutesuacute teruumlleteacutenek 75-aacutet tette ki ami 1349 millioacute ha

A mezőgazdasaacutegi termelők koumlzuumll a legalaacutebb egy koumlrnyezetveacutedelmi koumltelezettseacuteg telje-siacuteteacuteseacutevel eacuterintettnek minősuumllt a koumlzvetlen kifizeteacutes kedvezmeacutenyezettjeinek mintegy 40-a ami 27 millioacute termelőnek felel meg

Azok a teruumlletek amelyekre a zoumlldiacuteteacutes kereteacuteben előiacutert koumltelezettseacutegek nem vonatkoznakbull vagy nem tartoznak a koumlzvetlen kifizeteacutesek rendszere alaacute (ez az EU oumlsszes mező-

gazdasaacutegi teruumlleteacutenek mintegy 11-aacutet jelenti)bull vagy a zoumlldiacuteteacutesi koumltelezettseacutegek aloacutel mentesuumllő teruumlleteknek szaacutemiacutetanak azaz peacutel-

daacuteul a kistermelői rendszerbe vagy oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutesba bevont teruumlletről van

35 Megjegyezeacutest igeacutenyel hogy az oumlkoloacutegiai gazdasaacutegok jelleguumlkből fakadoacutean oumlsszhangban vannak a zoumlldiacuteteacutesi előiacuteraacutesokkal eacutes toumlbb esetben tuacutel is mutatnak rajtuk ebből kifolyoacutelag nem kell a zoumlldiacuteteacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacuteteniuumlk 2015-ben oumlsszesseacutegeacuteben az oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodoacutek koumlzel 100 ezer fős koumlzoumlsseacutege a koumlzvetlen taacute-mogataacutesban reacuteszesuumllő termelők koumlzel 2-aacutet adta Neacutegy tagaacutellamban (CZ EE LV AT) az oumlkoloacutegiai gazdasaacutegok a teljes mezőgazdasaacutegi teruumllet toumlbb mint 10-aacuten teveacutekenykedtek Az oumlkoloacutegiai gazdasaacutegok teljes teruumlleteacuteben az aacutellandoacute gyepteruumlletek araacutenya a legmagasabb Ez aloacutel csak IT LT eacutes RO keacutepez kiveacutetel A gyepek araacutenya egyes orszaacutegok eseteacuteben kifejezetten magas peacuteldaacuteul CZ (43) EE (25) AT (23) SK (21) eacutes FI (82) Az aacutellandoacute gyepteruumlletek nagy araacutenya az oumlkoloacutegiai gazdasaacutegokban egyeacutebkeacutent tuumlkroumlzi az euroacutepai oumlkoloacutegiai gazdasaacutegok tipikus szerkezeteacutet hiszen az oumlkoloacutegiai gazdasaacutegokban az aacutellandoacute gyepteruumllet araacutenya a teljes teruumllet 46-a miacuteg a konvencionaacutelis gazdasaacutegok eseteacuteben ez az eacuterteacutek 30

szoacute vagy csak olyan teruumllet amely a 10 hektaacuternaacutel kevesebb szaacutentoacuteteruumlletű gazda-saacutegokhoz tartozik36

bull vagy aacutellandoacute noumlveacutenykultuacuteraacutejuacute teruumlletek (uumlltetveacutenyek) amelyek az EU oumlsszes mező-gazdasaacutegi teruumlleteacutenek 7-aacutet teszik ki

Az ilyen teruumlletek meacuteg akkor is reacuteszesuumllnek a zoumlldiacuteteacutesben ha nem teljesiacutetenek egyeacuteb zoumll-diacuteteacutesi előiacuteraacutest

0BG CZ EE HR CY LV LT HU MT PL RO SI SK EU28

45 aacutebraA legalaacutebb egy zoumlldiacuteteacutesi koumltelezettseacuteggel eacuterintett megművelt mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes

mezőgazdasaacutegi hasznosiacutetaacutesuacute teruumllethez keacutepest az uacutej tagaacutellamokban 2015

Forraacutes EB 2018e

Zoumlldiacuteteacutes ndash a termeacutenydiverzifikaacutecioacute alaacute eső teruumlletek

A termeacutenydiverzifikaacutecioacute hataacutelya alaacute tartozoacute termelők mintegy 80 millioacute hektaacuter szaacutentoacute-teruumlletet műveltek az előiacuteraacutes bevezeteacuteseacutenek első eacuteveacuteben Ez az EU teljes szaacutentoacuteteruumlleteacutenek 75-aacutet teszi ki

Azok a termelők akiket nem eacuterint a koumltelezettseacuteg vagy nem vesznek(vehetnek) igeacutenybe koumlzvetlen taacutemogataacutest vagy mentesuumllnek a koumltelezettseacuteg aloacutel Az EU szintjeacuten a diverzifikaacute-cioacute aloacutel mentesiacutetett gazdasaacutegok toumlbb mint 50-a kevesebb mint 10 hektaacuter szaacutentoacuteteruumlleten gazdaacutelkodott Az ilyen meacuteretű uumlzemek araacutenya MT HR eacutes RO eseteacuteben magas Egyeacuteb men-tesseacutegeket elsősorban gyepteruumlletek vagy parlagon hagyott teruumlletek utaacuten vesznek igeacutenybe a gazdaacutelkodoacutek erre főleg UK NL LU IE eacutes PT eseteacuteben van peacutelda

A legalaacutebb keacutet noumlveacuteny eacutes a legalaacutebb haacuterom noumlveacuteny termeszteacuteseacutere vonatkozoacute előiacuteraacutesok az unioacutes szaacutentoacuteteruumlletek 11 eacutes 64-aacutet eacuterintik Az uacutej tagaacutellamok eseteacuteben megfigyelhető előiacuteraacutesok teruumlleti megoszlaacutesaacutet a koumlvetkező aacutebra szemleacutelteti

36 Mivel az ilyen teruumlletek eseteacuteben szaacutemos alkalommal aacutetfedeacutest lehet megaacutellapiacutetani az eacuterintett teruumlletek pontos szaacutezaleacutekos araacutenyaacutet nem lehet megaacutellapiacutetani

termeacutenydiverzifikaacutecioacuteval nem eacuterintett teruumlletek

legalaacutebb 2 noumlveacuteny termeszteacutese koumltelező (10ndash30 ha)

legalaacutebb 3 noumlveacuteny termeszteacutese koumltelező (gt30 ha)

BG CZ EE HR CY LV LT HU MT PL RO SI SK EU28

1009080706050403020100

46 aacutebraA termeacutenydiverzifikaacutecioacuteval eacuterintett szaacutentoacutefoumlldi foumlldteruumlletek araacutenya az oumlsszes teruumllethez keacutepest a leg-

alaacutebb 2 noumlveacutenyre eacutes legalaacutebb 3 noumlveacutenyre vonatkozoacute előiacuteraacutesok fuumlggveacutenyeacuteben az uacutej tagaacutellamokban

Zoumlldiacuteteacutes ndash aacutellandoacute gyepteruumlletek

A tagaacutellamok koumlvetik az aacutellandoacute gyepteruumlleteket eacuterintő vaacuteltozaacutesokat annak eacuterdekeacuteben hogy fenntartsaacutek ezeket a teruumlleteket a szeacuten-dioxid megkoumlteacuteseacutere Ezt nemzeti vagy regionaacutelis szinten a referencia-időszakra vonatkozoacute eacuterteacutekek eacutes eacuteves araacutenyok oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval lehet megtenni Amennyiben az eacuteves eacutes a referencia-időszak araacutenya koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg meghaladja az 5-ot azaz a gyepfeltoumlreacutesek ilyen elteacutereacutest eredmeacutenyeznek a referenciaacutehoz keacutepest a tag-aacutellamok visszaaacutelliacutetaacutesi koumltelezettseacuteget iacuternak elő a mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera Unioacutes szinten egyeacutebkeacutent az aacutellandoacute gyepteruumlletek araacutenya az oumlsszes mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllethez viszonyiacutetva eleacuteri a 30-ot

IE UK eacutes SI eseteacuteben a legmagasabb az aacutellandoacute gyepteruumllet araacutenya az oumlsszes mezőgaz-dasaacutegi teruumllethez viszonyiacutetva Az IE eacutes haacuterom brit reacutegioacute (Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg Skoacutecia eacutes Wales) eseteacuteben ez az araacuteny mintegy 90-ot tesz ki Az aacutellandoacute gyepteruumlletek a toumlbbi tagaacutellam eseteacuteben 40-60 koumlruumlli eacuterteacuteket keacutepviselnek CY (2) FI (6) eacutes DK (9) eseteacuteben lehet a legkisebb gyepteruumlletaraacutenyt kimutatni Maacutelta viszont egyaacuteltalaacuten nem rendelkezik aacutellandoacute gyepteruumllettel 2015-ben eacutes 2016-ban az aacutellandoacute gyepek araacutenya 5 tagaacutellamban toumlbb mint 5-kal csoumlkkent (CY EE egy francia reacutegioacute RO eacutes UK ndash Anglia) Ekoumlzben 6 tagaacutellam (CY DE EE LU IT PT) egy előzetes engedeacutelyezeacutesi vagy figyelmeztető rendszert vezetett be hogy szorosan koumlvesse a vaacuteltozaacutes tendenciaacutejaacutet

ndash10

47 aacutebraAz aacutellandoacute gyepteruumlletek araacutenya az oumlsszes mezőgazdasaacutegi teruumllethez viszonyiacutetva az uacutej tagaacutellamokban

Megjegyzeacutes Maacutelta nem rendelkezik aacutellandoacute gyepteruumllettel

Zoumlldiacuteteacutes ndash oumlkoloacutegiai foacutekuszteruumllet

Az oumlkoloacutegiai jelentőseacutegű teruumlletek (EFA) nyilvaacutentartaacutesaacutenak ceacutelja a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg javiacutetaacutesa Ennek eacuterdekeacuteben a teljes szaacutentoacuteteruumllet legalaacutebb 5-aacutenak a gazdasaacuteg szaacutentoacuteteruuml-leteacutehez viszonyiacutetva ilyen felteacuteteleknek kell megfelelnie Az EFA alaacute tartozoacute gazdaacutelkodoacutek koumlruumllbeluumll 75 millioacute hektaacuter szaacutentoacuteteruumlletet művelnek ami az EU teljes szaacutentoacuteteruumlleteacutenek koumlzel 70-aacutet teszi ki

A koumltelezettseacuteg alaacute nem eső gazdasaacutegok nem tartoznak a koumlzvetlen kifizeteacutesek rend-szereacutebe vagy mentesuumllnek a koumltelezettseacuteg aloacutel Az EU egeacuteszeacutet illetően az EFA-szabaacutelyok betartaacutesa aloacutel mentesiacutetett gazdasaacutegok mintegy 65-aacutenak kevesebb mint 15 hektaacuter szaacutentoacutefoumlldje van Mivel 12 tagaacutellamban kisebb uumlzemmeacuteretű termelők gazdaacutelkodnak a meacuterethataacuterboacutel fakadoacute mentesseacuteg esetuumlkben koumlruumllbeluumll a termelők 100-aacutenak ad felmenteacutest az előiacuteraacutes teljesiacuteteacutese aloacutel Ezzel szemben EE eacutes FI eseteacuteben az erdeacuteszeti mentesseacuteg adja a mentesseacuteg csaknem 100-aacutet miacuteg LV eacutes SE eseteacuteben a mentesuumllők 50-aacutenak emiatt nem kell az EFA-koumlvetelmeacutenyeket teljesiacuteteni Tovaacutebbi jelentős mentesseacutegeket eacutelveznek a termelők PT LU IT SI eacutes UK eseteacuteben a gyepteruumlletekre feheacuterjenoumlveacutenyekre vagy parlagon hagyott teruumlletekre vonatkozoacute koumlnnyiacuteteacutes miatt

Az EFA-koumltelezettseacuteg veacutegrehajtaacutesa eacuterdekeacuteben 2015-ben ndash abszoluacutet eacuterteacutekben suacutelyozaacutesi teacutenyezők alkalmazaacutesa neacutelkuumll ndash 10 millioacute hektaacuter foumlldet jelentettek be Az 5-os minimaacutelis EFA-teruumllet a suacutelyozaacutesi teacutenyező figyelembeveacuteteleacutevel egyeacutebkeacutent az EU mezőgazdasaacutegi te-ruumlleteacutenek a 9-aacutet fedi le ami majdnem keacutetszerese az előiacutert eacuterteacuteknek Az EFA kereteacuteben elszaacutemolt szaacutentoacuteteruumlletek araacutenya kuumlloumlnoumlsen magas MT (21) HR (16) eacutes ES (16) ese-teacuteben miacuteg DK DE AT SI eacutes FI eseteacuteben az EFA-val eacuterintett szaacutentoacuteteruumlletek araacutenya csak 5 eacutes 7 koumlzoumltt mozog Az egeacutesz EU-t tekintve egyeacutebkeacutent az EFA-val eacuterintett szaacutentoacutefoumlldi

teruumlletek araacutenya 13 kiemelkedő eacuterteacuteket egyeacutebkeacutent NL MT (26) BE (22) eacutes HR (22) eseteacuteben lehet kimutatni

2015-ben a leggyakrabban bejelentett EFA-tiacutepusok a teacutenylegesen vagy potenciaacutelisan termelő mezőgazdasaacutegi teruumlletekhez kapcsoloacutedoacutean a koumlvetkezők voltak

1 nitrogeacutenmegkoumltő noumlveacutenyek (a teacutenyleges EFA-teruumllet 373-a)2 maacutesodveteacutes (334) eacutes3 parlagon hagyott teruumllet (259)

Ez a haacuterom teacutenyező az oumlsszes EFA-elem aacuteltal lefedett teruumllet 94-aacutet tette ki37 Az egyeacuteb teruumlletek mint peacuteldaacuteul a taacutejkeacutepi elemek (peacuteldaacuteul faacutes saacutev magaacutenyosan aacutelloacute fa kunhalom) vagy a taacuteblaszegeacutely csak 17-ot eacutes a 07-ot eacutertek el

A tagaacutellami szinten megjelenő EFA-elemek foumlldrajzi alapokon megvaloacutesuloacute elemzeacutese kereteacuteben elmondhatoacute hogy a taacutejkeacutepi elemek eacutes a taacuteblaszegeacutelyek EFA-elemkeacutent megvaloacute-suloacute elszaacutemolaacutesa jelentős meacuterteacutekben csak IE UK eacutes MT eseteacuteben mutathatoacute ki A parlagon hagyott teruumlletek inkaacutebb egyes mediterraacuten orszaacutegokban (ES PT eacutes CY) valamint eacuteszaki tagaacutellamokban (peacuteldaacuteul FI eacutes LV) jelentek meg nagy szaacutemban A nitrogeacutenmegkoumltő kultuacuteraacutek inkaacutebb HR CZ IT PL eacutes RO eseteacuteben fordulnak elő nagy szaacutemban A maacutesodveteacutes alkal-mazaacutesa pedig BE DK DE LU eacutes NL eseteacuteben volt bevett gyakorlat

Parlagon hagyott teruumllet

Oumlkoloacutegiai jelentőseacutegű maacutesodveteacutes

Terasz

Erdőszeacutelek menteacuten fekvő taacutemogathatoacute hektaacutersaacutev

Nitrogeacutenmegkoumltő noumlveacutenyek

Taacutejkeacutepi elemek

Taacuteblaszegeacutely

Agraacuter-erdeacuteszeti teruumllet

0 20 40 60 80 100

48 aacutebraAz egyes EFA-elemek fő tiacutepusainak megosztaacutesa az uacutej tagaacutellamokban

(a suacutelyozaacutesi teacutenyezők alkalmazaacutesaacutet koumlvetően)

37 A suacutelyozaacutesi teacutenyezők alkalmazaacutesa utaacuten a haacuterom meghataacuterozoacute EFA-elem egyuumlttesen neacutemi csoumlkkeneacutes utaacuten az oumlsszes EFA-teruumllet 93-aacutet eacuterte el

2016-ban eacutes 2017-ben a zoumlldiacuteteacutes eseteacuteben a fő mutatoacutekat eacuterintően jelentős elteacutereacutest nem le-hetett kimutatni A legtoumlbb mutatoacuteban csak neacutehaacuteny szaacutezaleacutekpontos elteacutereacutest lehetett unioacutes szinten kimutatni

412 taacuteblaacutezatA zoumlldiacuteteacutesre vonatkozoacute egyes mutatoacuteszaacutemok oumlsszehasonliacutetaacutesa (EU28 2015ndash2017)

Megnevezeacutes 2015 2016 2017

Zoumlldiacuteteacutessel eacuterintett teruumlletek araacutenya az oumlsszes mezőgazdasaacutegi teruumllethez keacutepest 40 41 41

Zoumlldiacuteteacutessel eacuterintett termelők araacutenya az oumlsszes termelőhoumlz keacutepest 75 78 79

A termeacutenydiverzifikaacutecioacuteval eacuterintett szaacutentoacutefoumlldi teruumlletek araacutenya 75 77 77

Aacutellandoacute gyepek araacutenya a teljes mezőgazdasaacutegi teruumllet vonatkozaacutesaacuteban 30 30 29

EFA hataacutelya alaacute tartozoacute szaacutentoacutefoumlldi teruumllet araacutenya az oumlsszes szaacutentoacutefoumlldi teruumllethez keacutepest 70 71 71

EFA-teruumlletek araacutenya a szaacutentoacutefoumlldi teruumllethez keacutepest (suacutelyozaacutessal) 13 14 15

EFA-teruumlletek araacutenya a szaacutentoacutefoumlldi teruumllethez keacutepest (suacutelyozaacutes neacutelkuumll) 9 9 10

A fiatal mezőgazdasaacutegi termelők taacutemogataacutesa

A fiatal mezőgazdasaacutegi termelők taacutemogataacutesa (YFP) a tagaacutellamok eseteacuteben koumltelező a ter-melők szaacutemaacutera oumlnkeacutentesen vaacutelaszthatoacute kifizeteacutes A legfeljebb 40 eacuteves koruacute mezőgazdasaacutegi termelőket ceacutelozza meg akik előszoumlr kezdenek mezőgazdasaacutegi termeleacutesbe vagy akik maacuter leacutetrehoztaacutek a gazdasaacutegukat a program első keacuterelmeacutet megelőző 5 eacutevben A YFP fel-ső hataacutera a koumlzvetlen kifizeteacutesek kereteacutenek 2-a Ha egy tagaacutellamban szuumlkseacuteges oumlsszeg meghaladja a YFP szerinti becsuumllt peacutenzuumlgyi szuumlkseacutegletkeacutent bejelentett szaacutezaleacutekos araacutenyt akkor a tagaacutellamoknak csoumlkkenteniuumlk kell az alapfizeteacuteseket mindenkinek hogy fedezzeacutek ezt a hiaacutenyt a legfeljebb 2-os hataacutereacuterteacutekig

A tagaacutellami műkoumldeacutes sajaacutetossaacutegait illetően az alaacutebbi megaacutellapiacutetaacutesok foglalhatoacutek oumlsszebull 6 tagaacutellam (IE EL ES NL AT PT) jelentette be hogy a 2016-os időszakra vonat-

kozoacute peacutenzuumlgyi kereteacutenek legfeljebb 2-aacutet fordiacutetja erre a jogciacutemre 13 tagaacutellam (BE DE FR HR IT LV LT LU PL SI FI SE UK) 1 eacutes 2 koumlzoumltti eacuterteacuteket jelentett le A fennmaradoacute 9 tagaacutellam (BG CZ DK EE CY HU MT RO SK) kevesebb mint 1-ot tervezett erre az inteacutezkedeacutesre 2015-ben a fiatal gazda jogciacutemre allokaacutelt forraacutesok a teljes koumlzvetlen taacutemogataacutesi keret 133-aacutet tetteacutek ki 2016-ban ez az eacuterteacutek 123-ra csoumlkkent38

38 A csoumlkkeneacutes lehetseacuteges okakeacutent jelent meg hogy toumlbb tagaacutellam is tuacutelbecsuumllte a tervezett felhasznaacutelaacutes meacuterteacutekeacutet eacutes a valoacutes tapasztalok alapjaacuten korrekcioacutet hajtott veacutegre Ezzel egyuumltt mivel a YFP-re fordiacutetott forraacutesokat ceacutelzott eacutes elkuumlloumlniacutetett forraacuteskeacutent kell kezelni az elkuumlloumlniacutetett keret kihasznaacutelatlansaacutega forraacutesveszteacutest okoz a tagaacutellamnak

bull A YFP kiszaacutemiacutetaacutesaacutenak moacutedjaacutet illetően 14 tagaacutellam eacutes 3 reacutegioacute vaacutelasztotta az aacutetlagos eacuterteacuteket ami az egy hektaacuterra vetiacutetett tagaacutellami aacuteltalaacutenos koumlzvetlen taacutemogataacutesi eacuterteacutek 25-a (BE ndash Flandria BE ndash Valloacutenia DK IE FR CY LT LV HU NL AT PL SI SK FI SE UK ndash Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg) Egy tagaacutellam aacutetalaacutenydiacutejat (LU) vezetett be A fennmaradoacute 11 tagaacutellam eacutes 3 reacutegioacute uacutegy doumlntoumltt hogy az alaptaacutemogataacutes 25-aacutet adjaacutek a termelőknek (BPS alapon DE HR PT UK ndash Wales SAPS alapon BG CZ EE RO vagy a jogosultsaacutegok aacuteltalaacutenos eacuterteacuteke alapjaacuten EL ES IT MT UK ndash Anglia eacutes UK ndash Skoacutecia)

bull 15 tagaacutellam eacutes 5 reacutegioacute a taacutemogataacutesi jogosultsaacutegok felső hataacuteraacutet vagy a hektaacuterok szaacutemaacutet a 90 ha vagy 90 jogosultsaacuteg eacuterteacutekeacuteben hataacuterozta meg (BE ndash Valloacutenia BE ndash Flandria CZ DE DK ES IT CY LT LV HU MT NL PT SI FI SE UK ndash Skoacutecia UK ndash Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg) Miacuteg keacutet tagaacutellam eacutes egy reacutegioacute (EL HR eacutes UK ndash Wales) uacutegy doumlntoumltt hogy a minimaacutelisan megengedett eacuterteacuteket 25 jogosult-saacutegban vagy hektaacuterban hataacuterozza meg a toumlbbi tagaacutellam eseteacuteben 25 eacutes 90 koumlzeacute esett a maximaacutelisan taacutemogathatoacute hektaacuter illetve taacutemogataacutes

bull Az orszaacutegok toumlbbseacutege uacutegy doumlntoumltt hogy nem vezet be a lehetseacuteges termelők ese-teacuteben az unioacutes jogszabaacutelyi alapokon tuacuteli tovaacutebbi alkalmassaacutegi kriteacuteriumokat a meg-felelő keacuteszseacutegek eacutes keacutepzeacutes tekinteteacuteben 9 tagaacutellam eacutes 3 reacutegioacute alkalmazta ezeket a kriteacuteriumokat (BE ndash Flandria BE ndash Valloacutenia BG IE ES FR HR LU AT PT SK eacutes UK ndash Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg) Ezek koumlzuumll BE ndash Valloacutenia ES FR LU PT eacutes SK a keacutepzeacutesi eacutes keacutepzettseacutegi kriteacuteriumot is előiacuterta baacuter ezeket toumlbbseacutegben elsősorban alternatiacutevakeacutent alkalmaztaacutek Ezenkiacutevuumll IE ES HR LU SK eacutes UK ndash Eacuteszak-Iacuteror-szaacuteg a jogi szemeacutelykeacutent keacuterelmezők eseteacuteben vezetett be tovaacutebbi taacutemogathatoacutesaacutegi kriteacuteriumokat

A kistermelői rendszer

A kistermelői rendszert (SFS) alkalmazoacute 15 tagaacutellam koumlzuumll BG DE EE EL HR MT AT PL eacutes RO a koumlzvetlen taacutemogataacutes oumlsszege alapjaacuten eacutevente egyszerűen meghataacuteroztaacutek az eacuterintett termelőket megillető oumlsszeget BG ezenkiacutevuumll 500 euroacutera felkerekiacuteti az alacso-nyabb oumlsszegeket 4 tagaacutellam (ES IT HU eacutes SI) vaacutelasztotta azt a rendszert amelyben a kistermelőket megillető taacutemogataacutesi oumlsszeget az egyes reacutesztvevők eseteacuteben a 2015-ben megaacutellapiacutetott eacuterteacutekek alapjaacuten hataacuterozzaacutek meg HU 500 euroacutera kerekiacuteti fel azon termelők taacutemogataacutesaacutet akik alacsonyabb oumlsszegre lenneacutenek jogosultak 2 tagaacutellam (LV eacutes PT) a kis-termelői taacutemogataacutesi rendszer kereteacuteben aacutetalaacutenyoumlsszeget (500 euroacute) vezetett be minden reacutesztvevő szaacutemaacutera HR eacutes SI eseteacuteben 657 eacutes 1050 euroacuteban aacutellapiacutetottaacutek meg a maximaacutelis szintet a toumlbbi alkalmazoacute tagaacutellam eseteacuteben ez az unioacutes jog alapjaacuten meghataacuterozott 1250 euroacute39

39 A 2015 eacutevi kifizeteacutes oumlsszegeacutet azon koumlzvetlen kifizeteacutesek teljes eacuterteacuteke alapjaacuten szaacutemiacutetjaacutek ki amelyekre a mező-gazdasaacutegi termelő 2015-ben jogosult volna ha a normaacutel taacutemogataacutesi rendszerben marad

413 taacuteblaacutezatA kistermelői taacutemogataacutesi rendszer meghataacuterozaacutesaacutenak elvei az uacutej tagaacutellamokban

Tag-aacutellam

A kifizeteacutes meghataacuterozaacutesaacutenak moacutedszere

Maximum-oumlsszeg euroacuteban

Eacutevenkeacutent meghataacuterozott oumlsszeg A 2015 eacutevben meghataacuterozott oumlsszeg Aacuteltalaacuteny-

oumlsszeg 500

euroacuteig fel-kerekiacutetve

500 euroacuteig felkerekiacuteteacutes

Nincs fel-kerekiacuteteacutes

Van kiigaziacutetaacutes a kuumllső konver-gencia miatt

Nincs kiigaziacutetaacutes a kuumllső konver-gencia miatt

BG X 1250

EE X 1250

HR X 657

LV X 500

HU X X 1250

MT X 1250

PL X 1250

RO X 1250

SI X 1050

Forraacutes EB 2016

A kistermelői igeacutenyeket a tagaacutellamok keacutetfeacutelekeacuteppen roumlgziacutethetteacutekbull Az egyik vaacuteltozat szerint az uacutej taacutemogataacutesi rendszer alkalmazaacutesa első eacuteveacutenek oktoacuteber

15-eacuteig lehetett benyuacutejtani ilyen keacuterelmet40

bull A maacutesik vaacuteltozat automatikus befogadaacutest tett lehetőveacute Ezzel oumlsszesen kilenc tag-aacutellam eacutelt EL ES HR IT MT AT PL PT RO

A minimaacutelis koumlvetelmeacutenyek eacutes az aktiacutev gazdaacutelkodoacutekra vonatkozoacute előiacuteraacutes

A koumlzvetlen taacutemogataacutesok igeacutenybeveacutetele soraacuten minimaacutelis koumlvetelmeacutenyek bevezeteacuteseacutere nyiacutelt lehetőseacuteg a tagaacutellamok szaacutemaacutera Iacutegy doumlntoumlttek arroacutel hogy kifizeteacutesi kuumlszoumlbeacuterteacuteket vezetnek be ez alatt nem toumlrteacutenik kifizeteacutes Ezzel egyuumltt a minimaacutelis taacutemogathatoacute teruumllet nagysaacutegaacutet is roumlgziacutetetteacutek amely 03 hektaacutertoacutel (CY eacutes MT) egeacuteszen 5 hektaacuterig terjed (UK ndash Anglia) Az uacutej tagaacutellamok eseteacuteben megjelenő hataacutereacuterteacutekeket a koumlvetkező taacuteblaacutezat tartalmazza

Az uacutegynevezett aktiacutev termelői előiacuteraacutes kereteacuteben is lehetőseacuteg van arra hogy a koumlzvetlen taacutemogataacuteshoz valoacute hozzaacutefeacutereacutest a tagaacutellamok korlaacutetozzaacutek Fő szabaacutely szerint olyan terme-lők juthatnak taacutemogataacuteshoz akik eacuterdemi mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget veacutegeznek Ennek kereteacuteben az alaacutebbi tagaacutellami lehataacuterolaacutesokat lehet oumlsszefoglalni

40 A megadott hataacuteridőn tuacuteli keacutesedelmes jelentkezeacutes a kistermelői taacutemogataacutesi rendszerben toumlrteacutenő reacuteszveacutetelre nem lehetseacuteges

414 taacuteblaacutezatA koumlzvetlen taacutemogataacutesok igeacutenybeveacutetele soraacuten előiacutert minimaacutelis felteacutetelek

Tagaacutellam Minimaacutelis teruumlletnagysaacuteg hektaacuter

Hektaacuter eacutesvagy aacutellategyed utaacuten kifizethető legkisebb taacutemogataacutes oumlsszege euroacute

BG 05 100CZ 10 EE 10 100HR 10 100CY 03 100LV 10 100LT 10 100HU 10 100MT 03 100PL 10 200RO 10 100SI 10 100SK 10 100

Forraacutes EB 2016

7 tagaacutellam (BG DE EE IT MT NL RO) doumlntoumltt uacutegy hogy teveacutekenyseacutegeket vagy vaacutellal-kozaacutesokat poacutetloacutelagosan ad az unioacutes jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott negatiacutev listaacutehoz Az uacutej tagaacutellamok koumlzuumll BG a kormaacutenyzati eacutes oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi szerveket eacutes azok eacuterde-keltseacutegeit zaacuterta ki EE az erdőgazdasaacutegokat miacuteg RO az unioacuteban legszeacutelesebb koumlrben bőviacute-tette a negatiacutev listaacutet RO eseteacuteben a koumlvetkező teveacutekenyseacuteget veacutegzők nem vehetnek igeacutenybe koumlzvetlen taacutemogataacutest eacutepiacutetőipari ceacutegek nemzeti eacutes magaacuten-erdőgazdasaacutegok boumlrtoumlnoumlk vala-mint a koumlzoumlsseacutegek vaacuterosok oumlnkormaacutenyzatok megyeacutek eacutes a teruumlleti koumlzigazgataacutesi szervek

472 Egyeacuteb tagaacutellami hataacutesok eacutes koumlvetkezmeacutenyek

A mezőgazdasaacutegi joumlvedelem a csatlakozaacutest koumlvető időszakban jelentősen nőtt az uacutej tagaacutella-mokban Ennek eredmeacutenyekeacutent az egyes nemzetgazdasaacutegokban eleacuterhető aacutetlagos joumlvedelemhez fokozatosan koumlzeliacutetett az agraacuteriumban foglalkoztatottak aacuteltal eleacuterhető joumlvedelem sziacutenvonala

Az előbbi aacutebraacuten egyeacutertelműen megjelenik hogy az EU egeacuteszeacutet illetően a mezőgazda-saacutegi joumlvedelem szintje aacuteltalaacuteban leacutenyegesen alacsonyabb mint a teljes nemzetgazdasaacutegban eleacuterhető aacutetlagjoumlvedelem Elmondhatoacute hogy az EU15-ben az oacuteraacutenkeacutenti mezőgazdasaacutegi be-veacutetelek ndash 2009-et leszaacutemiacutetva ndash az aacutetlagos joumlvedelem 53-64-a koumlzoumltt ingadoztak eacutes doumlntően stagnaacuteloacute trendet mutattak Az EU uacutej tagaacutellamaiban a mezőgazdasaacutegi beveacutetelek gyorsabb uumltemű felzaacuterkoacutezaacutesaacutenak lehettuumlnk a tanuacutei Noha alacsonyabb baacutezisroacutel indult a fejlődeacutes mint a reacutegi tagaacutellamokban 2016-ra a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg reacuteveacuten eleacuterhető joumlvedelem araacutenya meghaladta a reacutegi tagaacutellamok szintjeacutet Ennek eredmeacutenyekeacutent az oacuteraacutenkeacutenti mezőgazdasaacutegi joumlvedelem 2007-ben csak a teljes gazdasaacutegban eleacuterhető aacutetlag egyharmada volt de 2014-re megkoumlzeliacutetette az EU15 eacuterteacutekeacutet eacutes eleacuterte az 54-ot majd 2016-ra 70-ra emelkedett Megjegyzeacutest igeacutenyel hogy nemcsak a mezőgazdasaacutegban hanem az egeacutesz gazdasaacutegban gyorsabban nőnek a joumlvedelmek az uacutej tagaacutellamokban mint az EU15 orszaacutegaiban

302007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Reacutegi tagaacutellamok (EU15) Uacutej tagaacutellamok (EU13)

49 aacutebraA mezőgazdasaacutegi joumlvedelem alakulaacutesa a nemzetgazdasaacutegi aacutetlagos joumlvedelem araacutenyaacuteban

Forraacutes EB 2018c

Taacutemogataacutesok araacutenya eacutes jelentőseacutege a tagaacutellamokban

A KAP fokozatos fejlődeacutese soraacuten napjainkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy az unioacutes mezőgazdasaacutegi termelők igen nagy meacuterteacutekben fuumlggnek a taacutemogataacutesok kuumlloumlnboumlző vaacuteltozataitoacutel (peacuteldakeacutent leg-inkaacutebb a koumlzvetlen kifizeteacuteseket a nemzeti taacutemogataacutesokat valamint a videacutekfejleszteacutes jogciacuteme reacuteveacuten eleacuterhető forraacutesokat kell megemliacuteteni) A koumlzvetlen kifizeteacutesek reacuteszesedeacutese az unioacutes aacutetlag tekinteteacuteben a mezőgazdasaacutegi teacutenyezők joumlvedelmeacuteben 2011ndash2015 koumlzoumltt 27 volt

0BG CZ EE HR CY LT LV HU MT PL RO SI SK EU27 EU15 EU13

Koumlzvetlen taacutemogataacutesok Oumlsszes aacutellami taacutemogataacutes

410 aacutebraA koumlzvetlen kifizeteacutesek eacutes egyeacuteb taacutemogataacutesok araacutenya az oumlsszes mezőgazdasaacutegi joumlvedelemben

( 2011ndash2015 aacutetlag)Forraacutes EB 2018d

A koumlzvetlen taacutemogataacutesok araacutenya az aacutetlagnaacutel joacuteval magasabb volt a Cseh Koumlztaacutersasaacutegban Iacuterorszaacutegban Luxemburgban Szlovaacutekiaacuteban eacutes Sveacutedorszaacutegban ahol toumlbb mint 40-os eacuterteacute-ket lehetett kimutatni Ezzel szemben Horvaacutetorszaacutegban Cipruson Maacuteltaacuten eacutes Hollandiaacuteban 15-ot sem eacuterte el az eacuterteacutek A termelők szaacutemaacutera eleacuterhető oumlsszes joumlvedelemtranszfert fi-gyelembe a teljes aacutellami taacutemogataacutes aacutetlagosan az EU mezőgazdasaacutegi termelői joumlvedelmeacutenek 38-aacutet eacuterte el a 2011 eacutes 2015 koumlzoumltti adatok vizsgaacutelata alapjaacuten

Az aacutellami taacutemogataacutes mezőgazdasaacutegi joumlvedelemben valoacute reacuteszesedeacuteseacutenek e kuumlloumlnbseacute-ge nagymeacuterteacutekben tuumlkroumlzi a tagaacutellamok jelenlegi taacutemogataacutesaacutenak eloszlaacutesaacutet (elsősorban az EU15-tagaacutellamok koraacutebbi termeleacutesi eredmeacutenyei valamint az EU13-ban a gazdasaacutegok szerkezete eacutes a taacutemogathatoacute foumlldteruumlletek alapjaacuten lehet eacuterdemi kuumlloumlnbseacutegeket kimutatni) Ez oumlsszhangban van a tagaacutellamok szakosodaacutesaacuteval eacutes az egeacutesz EU-ban a mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek kuumlloumlnbseacutegeivel is

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a kuumlloumlnboumlző taacutemogataacutesok egyes tagaacutellamokban elteacuterő suacutellyal jelennek meg Ez alapjaacuten toumlbb csoport is kialakiacutethatoacute

bull meghataacuterozoacute a termeleacutestől fuumlggetleniacutetett koumlzvetlen kifizeteacutesek araacutenya (DK NL DE eacutes RO)

bull meghataacuterozoacute a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok araacutenya (FI LV eacutes PT)bull nagyon nagy szerepet jaacutetszik a mezőgazdasaacutegi joumlvedelmekben a kedvezőtlen adott-

saacuteguacute teruumlletek (LFA) taacutemogataacutesa (FI LU eacutes MT)bull egyeacuteb videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacuteseknek (koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesek eacutes a nem-

zeti feltoumllteacutesek is) van nagy szerepe (AT EE LU eacutes SI)

48 Taacutevolabbi kilaacutetaacutesok

Az uacutej tagorszaacutegok koumlzoumlttuumlk Magyarorszaacuteg agraacutergazdasaacutega szaacutemaacutera a csatlakozaacutes jelentős lehetőseacutegeket nyitott meg A csaknem 510 millioacute fogyasztoacutet aacutetfogoacute belső piac koraacutebban elkeacutepzelhetetlen teret nyit a versenykeacutepes agraacutertermeleacutes szaacutemaacutera

Ugyanakkor a csatlakozaacutesi folyamat nagy erővel hozta felsziacutenre az eacuterintett agraacutergaz-dasaacutegok szerkezeti probleacutemaacuteit Az adaptaacutecioacute előrehaladaacutesaacuteval e probleacutemaacutek (a versenykeacute-pesseacuteg az agraacuterstruktuacutera gyengeseacutegei tovaacutebbi nemzetgazdasaacutegi poziacutecioacuteveszteacutes veszeacutelye) egyre erősebben jelentkeztek

A csatlakozaacutes kezdeti időszakaacuteban a figyelem eacuterthető moacutedon az EU-taacutemogataacutesok fo-lyoacutesiacutetaacutesaacutera iraacutenyult E teacuteren a koraacutebbi felkeacuteszuumlleacutesbeli elmaradottsaacutegokat az eacuterintett orszaacute-gok nagy erőfesziacuteteacutesekkel toumlbbnyire sikeresen lekuumlzdoumltteacutek hiszen minden tagorszaacuteg elemi nemzeti eacuterdeke a szaacutemaacutera eleacuterhető EU-taacutemogataacutesok pontos eacutes visszafizeteacutesektől mentes felhasznaacutelaacutesa A lemaradaacutes gyors lekuumlzdeacuteseacutenek kedvező hataacutesakeacutent toumlbb adminisztratiacutev eacutes ellenőrzeacutesi folyamatot a reacutegi tagaacutellamokban alkalmazott eljaacuteraacutesokhoz keacutepest hateacutekonyab-ban vezettek be eacutes alkalmaztak Peacuteldakeacutent emliacutethető meg hogy toumlbb uacutej tagaacutellamban maacuter eacutevek oacuteta elektronikus keacuterelmezeacutesi rendszert alkalmaznak miacuteg egyes reacutegi tagaacutellamokban meacuteg papiacuteron zajlik a keacuterelembeadaacutes

Az adaptaacutecioacute tartoacutes sikereacutenek koumlzponti teacutenyezője azonban a piaci helytaacutellaacutes a verseny-keacutepesseacuteg A koumlzvetlen taacutemogataacutesok tereacuten az uacutej tagorszaacutegok haacutetraacutenyaacutera fennaacutelloacute taacutemogataacutesi diszparitaacutes 2013-ra megszűnt ami maacuter oumlnmagaacuteban kedvezően eacuterintette az uacutej tagok verseny-poziacutecioacuteit Aacutem a versenykeacutepesseacutegi kihiacutevaacutes oacuteriaacutesi

bull a KAP-reformfolyamat előrehaladaacutesa tovaacutebb noumlveli a belső piaci verseny intenzitaacutesaacutetbull a taacutemogataacutesi rendszer valamint annak aacutetalakulaacutesa a KAP-reformokhoz kapcsoloacutedoacute

ciklusokkal egyuumltt folyamatos szemleacuteletmoacutedvaacuteltaacutest igeacutenyel a termelőktől ami ha-taacutessal van az aacutegazat finansziacuterozaacutesi helyzeteacutere is

bull fokozoacutedik a koumlrnyezeti eacutes eacuteghajlatveacutedelmi inteacutezkedeacutesek jelentőseacutege eacutes az ezek ke-reteacuteben elvaacutert termelői teljesiacuteteacutesek amelyek a technoloacutegiailag keveacutesbeacute fejlett vagy alacsonyabb meacuterethateacutekonysaacuteguacute uumlzemek szaacutemaacutera fokozott terhet fognak jelenteni

bull a gazdasaacutegi konvergencia a reaacutelfolyamatok feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezet amely kuumlloumlnoumlsen az alacsony termeleacutekenyseacutegű aacutegazatok versenykeacutepesseacutegeacutet eacuterinti kedvezőtlenuumll

bull az adaptaacutecioacute előrehaladaacutesaacuteval mind a reaacutelbeacuterek mind a foumlldkoumlltseacuteg jelentősen emel-kedhetnek ugyanakkor szaacutemiacutetani lehet az energia- eacutes takarmaacutenykoumlltseacutegek tovaacutebbi emelkedeacuteseacutere is

bull szaacutemos uacutej tagaacutellamot felkeacuteszuumlletlenuumll eacuterhet a kliacutemavaacuteltozaacutes valamint az input- eacutes outputpiacokon megjelenő aacuteringadozaacutes jelentette negatiacutev hataacutesok kezeleacuteseacutenek igeacutenye ebből kifolyoacutelag felerősoumldik a kockaacutezatkezeleacutes szerepe eacutes jelentőseacutege

bull neheacutezseacuteget okoz a nemzeti forraacutesok ceacutelzott felhasznaacutelaacutesaacutenak hiaacutenya probleacutemaacutes a nemzeti kedvezőtlen folyamatok lokaacutelis kezeleacutese

bull mindezek miatt az agraacutergazdasaacutegban a termeleacutekenyseacuteg leacutenyeges emeleacutese a verseny-keacutepesseacuteg alapvető felteacutetele

A termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutese csak az agraacuterszerkezet hateacutekonysaacutegalapuacute aacutetalakiacutetaacutesa reacuteveacuten valoacutesulhat meg A neacutelkuumlloumlzhetetlen szerkezeti vaacuteltozaacutesok alapvető teacutenyezője a piaci struktuacutera javiacutetaacutesa a koraacutebbi szorosabb piaci kapcsolat eacutes hateacutekonyabb egyuumlttműkoumldeacutest eredmeacutenyező kapcsolati rendszer kialakiacutetaacutesa lehet E folyamatok előmozdiacutetaacutesaacuteban pozitiacutev szerepet toumllt-hetnek be a Koumlzoumls Agraacuterpolitika taacutemogataacutesai is

ndash Aacutellami kereskedelmű orszaacuteg ndash Szektoraacutelis megaacutellapodaacutes ndash Euroacutepai Megaacutellapodaacutes ndash Koppenhaacutegai kriteacuteriumok ndash Előcsatlakozaacutesi strateacutegia ndash Csatlakozaacutesi taacutergyalaacutesok ndash Csatlakozaacutesi Partnerseacuteg ndash Koumlzoumlsseacutegi Viacutevmaacutenyok Aacutetveacutetele Nemzeti Program ndash Előcsatlakozaacutesi alapok ndash Uacutej tagaacutellamok felveacuteteleacutenek eljaacuteraacutesi menete ndash Orszaacutegveacutelemeacuteny ndash Koumlzoumlsseacutegi joganyag aacutetvilaacutegiacutetaacutesa (acquis screening) ndash Agraacuter-adaptaacutecioacute koumlzgazdasaacutegi probleacutemaacutei ndash Csatlakozaacutesi forgatoacutekoumlnyvek ndash Agraacutergazdasaacutegi transzformaacutecioacute ndash bdquoLeacutepcsősrdquo formula

ndash Kiegeacutesziacutető nemzeti taacutemogataacutes (bdquotop uprdquo) ndash Egyszerűsiacutetett teruumlleti alapuacute taacutemogataacutes (SAPS) ndash Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Hivatal ndash pilleacuterek koumlzoumltti rugalmassaacuteg ndash redisztributiacutev taacutemogataacutes ndash fiatalgazda-taacutemogataacutes ndash termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes ndash zoumlldiacuteteacutes ndash kistermelői taacutemogataacutesi rendszer ndash taacutemogataacutesi diszparitaacutes

Buckwell A (1996) Towards a common agricultural and rural policy for Europe Winegarten Memorial lecture NFU Shaftesbury Avenue London on 10th December

Csaacuteki Cs ndash Nash J (1997) The agrarian economies of Central and Eastern Europe and the Com-monwealth of Independent States Situation and perspectives Washington DC World Bank

Elekes A ndash Halmai P ndash Uzonyi Gyoumlrgyneacute ndash Vaacutesaacutery V (2003) Az Euroacutepai Unioacute Koumlzoumls Agraacuter-politikaacuteja Fogalomtaacuter Budapest Agroinform

Elekes A ndash Halmai P ndash Velikovszky L (2006) How decoupled is the European Unionrsquos Single Farm Payment 26th Conference of the International Association of Agricultural Economists Queensland Australia on 12ndash18th August Eleacuterhető httpsideasrepecorgpagsiaae0625339html (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Elekes A ndash Halmai P (2005) Declining bdquoCommonrdquo Agricultural Policy CAP reform of 2003 and its national implementation in the member states The XIth EAAE Congress The Future of Rural Europe in the Global Agri-Food System Copenhagen on 24ndash25th August Eleacuterhető httpscoreacukdownloadpdf7026206pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (1996) European Economy No 2 The CAP and Enlargement ndash Economic Effects of the Compensation payments Brussels

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2016) Direct payments 2015ndash2020 Decisions taken by Member States Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesagriculturefilesdirect-supportdirect-paymentsdocssimplementation-decisions-ms-2016_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 04 11)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018a) Direct payments Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesagricul-turefilesstatisticsfacts-figuresdirect-paymentspdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 06 18)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018b) Statistical factsheet 2018 maacutejus Eleacuterhető httpseceuropaeuinfositesinfofilesfood-farming-fisheriesfarmingdocumentsagri-statistical-factsheet-eu_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 05 13)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018c) CAP post-2013 Key graphs amp figures Share of direct payments and total subsidies in agricultural factor income Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesagricul-turefilescap-post-2013graphsgraph4_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 05 03)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018d) CAP post-2013 Key graphs amp figures Evolution of agricultural income as a share of average income in the economy Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesagriculturefilescap-post-2013graphsgraph5_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 05 03)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018e) Green direct payments Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesag-riculturefilesstatisticsfacts-figuresgreen-direct-paymentspdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 06 11)

Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium (2002) Melleacutekletek a MagyarndashEU agraacuterkeres-kedelemben az exportunk szaacutemaacutera biztosiacutetott kedvezmeacutenyekről Euroacutepai Integraacutecioacutes Főosztaacutely belső anyag

Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium (2003) Az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesa az agraacuter-aacutegazatban Euroacutepai Integraacutecioacutes Főosztaacutely belső anyag

Halmai P (1992) Veszeacutelyek eacutes remeacutenyek Kriacutezisben a bdquosikeraacutegazatrdquo Budapest MTA KTIHalmai P ndash Paacutelovits B (1997) Az EU-tagsaacuteg agraacutergazdasaacutegi hataacutesmechanizmusai Kuumllgazdasaacuteg

41 eacutevf 2 szHalmai P (2001) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kende T ndash Szűcs T szerk Az Euroacutepai Unioacute politi-

kaacutei Budapest OsirisHalmai P szerk (2002) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2003) Agraacuteraacutetalakulaacutes tőkeleeacutepuumlleacutes beruhaacutezaacutesok Fejleszteacutes eacutes Finansziacuterozaacutes 1 eacutevf

4 sz 8ndash18Halmai P (2004) Az agraacutergazdasaacuteg EU-adaptaacutecioacuteja Vaacuterhatoacute feszuumlltseacutegek gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalom-

politikai kihiacutevaacutesok Politikatudomaacutenyi Szemle 13 eacutevf 1ndash2 sz 203ndash222Halmai P (2006) Integration of the Hungarian Agro-economy into the EU ndash Squeaky Adaptation

Long-term Structural Tensions Development and Finance Vol 4 No 2 32ndash41Halmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2010) Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kengyel Aacute szerk Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei

Budapest Akadeacutemiai KiadoacuteHalmai P (2015) Koumlzoumls mezőgazdasaacutegi politika In Kende T szerk Bevezeteacutes az Euroacutepai Unioacute

politikaacuteiba Budapest Wolters KluwerKapronczai I (2010) A magyar agraacutergazdasaacuteg az adatok tuumlkreacuteben az EU csatlakozaacutes utaacuten Budapest

Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet Eleacuterhető httprepoakigovhu3151ai_2010_12pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

KSH (2018) Mezőgazdasaacutegi szaacutemlaacutek rendszere folyoacute alapaacuteron (1998ndash) Eleacuterhető wwwkshhudocshunxstadatxstadat_evesi_omr002bhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 09 13)

Marcours K ndash Swinnen J (2002) Patterns of Agrarian Transition Economic Development and Cultural Change Economic Development and Cultural Change Vol 50 No 2 365ndash394

Mathijs E ndash Noev N (2002) Commercialization and Subsistence in Transition Agricultre Em-pirical Evidence from Albania Bulgaria Hungary and Romania EAAE-Congress Zaragoza Commercialization and Subsistence in Transaction Xth EAAE Congress lsquoExploring Diversity in the European Agri-Food Systemrsquo Zaragoza (Spain) 28ndash31 August

Pouliquen A (2001) Competitiviteacutes et revenus agricoles dans les secteurs agri-alimentaires des PECO Implications avant et apregrave adheacutesion pour les marcheacutes et la politique de IrsquoUE Brussels Independent Study Commissioned by DG Agriculture

Sipos A ndash Halmai P (1987) A mezőgazdasaacuteg szervezetrendszere a gazdasaacutegi reformfolyamatban Gazdasaacuteg 20 eacutevf 41ndash84

Sipos A ndash Halmai P (1988a) Vaacutelaszuacuteton az agraacuterpolitika A mezőgazdasaacuteg szervezeti rendszere a reformfolyamatban Budapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

Sipos A ndash Halmai P (1988b) Organisation System and Economic Mechanism in Hungarian Agriculture Acta Oeconomica Vol 39 No 3ndash4 199ndash230

Sipos A ndash Halmai P (1993) Jelenkori agraacuterprobleacutemaacutek Gazdasaacuteg 26 eacutevf 2 sz 47ndash60Vaacutesaacutery M ndash Vasa L (2015) Agraacuterkereskedelmi eredmeacutenyek a tiacutezeacuteves unioacutes tagsaacuteg feacutenyeacuteben Kuumll-

uumlgyi Szemle 14 eacutevf 1 sz 117ndash140

5 Koumlzoumls piaci szervezetek koumlzoumls piacszervezeacutes

Nagy Attila

Az Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutegaacutenak piacaacutet napjainkban az aacutegazati sajaacutetossaacutegokat tuumlkroumlző de egyseacuteges uacutegynevezett koumlzoumls piacszervezeacutesi rendelet szabaacutelyozza A piacszabaacutelyozaacutes toumlbb mint 50 eacuteves toumlrteacuteneteacuteben 2007-ig a termeacutekpaacutelyaacutenkeacutenti aacutegazatonkeacutenti szabaacutelyozaacutes volt a jellemző azonban 2007-ben az oumlsszesen 21 kuumlloumlnboumlző szabaacutelyozaacutest oumlsszevontaacutek Iacutegy egyseacuteges koumlzoumls piacszervezeacutes joumltt leacutetre amely a koraacutebbi szaacutemos aacutegazati jogszabaacutelyt egyetlen rendeletbe foglalta eacutes az oumlsszes EU-ban alkalmazott piaci inteacutezkedeacutest tartalmazta

A jelenleg hataacutelyban leacutevő 13082013EU (2013 december 17) euroacutepai parlamenti eacutes ta-naacutecsi rendelet a 2007-es szabaacutelyozaacutes tovaacutebbfejlesztett vaacuteltozata Tovaacutebbi egyszerűsiacuteteacuteseket eacutes a koraacutebbinaacutel is horizontaacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest alkalmaz Koraacutebban termeacutekenkeacutent aacutegaza-tonkeacutent kieacutepiacutetett koumlzoumls piaci szervezetek műkoumldtek esetenkeacutent egeacuteszen elteacuterő szabaacutelyozaacutesi elemekkel Egyes aacutegazatokban a termeleacutest korlaacutetozoacute kvoacutetarendszer műkoumldoumltt miacuteg maacutes aacutegazatokban csak a kereslet-kiacutenaacutelat szabaacutelyozaacutesaacutera keruumllt sor peacuteldaacuteul az export oumlsztoumlnzeacute-seacutevel Az aacutegazatok adottsaacutegait figyelembe veszi a jelenlegi szabaacutelyozaacutes is Aacutem a koraacutebbi aacutegazatonkeacutenti szabaacutelyozaacutes helyett nem az egyes aacutegazatok rendelkeznek piacszabaacutelyozaacutesi eszkoumlzoumlkkel hanem a kuumlloumlnboumlző piaci eszkoumlzoumlket alkalmazzaacutek egyes aacutegazatokban E meg-kuumlloumlnboumlzteteacutes maacutes neacutezőpontboacutel is jelentőseacuteggel biacuter

A piaci eszkoumlzoumlk egyseacutegesiacuteteacutese azt is jelenti hogy a mezőgazdasaacutegi piacok koumlzoumls szervezeacuteseacuteben rendelkezeacutesre aacutelloacute piaci eszkoumlzoumlk egy-egy csoportja maacutes eacutes maacutes ceacutelt szolgaacutel A termelői joumlvedelmek kiegeacutesziacuteteacutese maacuter nem a piaci inteacutezkedeacutesektől fuumlgg ezt a szerepet a koumlzvetlen kifizeteacutesek vetteacutek aacutet A piaci eszkoumlzoumlk ceacutelja a piaci probleacutemaacutek vaacutelsaacutegok gyors kezeleacutese valamint a tartoacutesan jelentkező vilaacutegpiaci probleacutemaacutek illetve az EU eacutes a vilaacutegpiac koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek EU-szintű kezeleacutese

A KAP-reform 2020 utaacuten is folytatoacutedik Az Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018 juacuteniusaacuteban hozta nyilvaacutenossaacutegra a 2021ndash2027 koumlzoumltti koumlltseacutegveteacutesi időszakra vonatkozoacute jogszabaacutelyterveze-teket A koumlzoumls piacszervezeacutes tekinteteacuteben a legszembetűnőbb vaacuteltozaacutes a termeacutekspecifikus taacutemogataacutesokat (peacuteldaacuteul nemzeti meacuteheacuteszeti programok boraacuteszat taacutemogataacutesai iskolatej- eacutes iskolagyuumlmoumllcs-programok stb) a koumlzoumls strateacutegiai terv rendelete szabaacutelyozza A koumlzoumls piacszervezeacutesi rendelet toumlbb koumlzoumls szabaacutelya maacuter nem vagy csak eacuterintőlegesen lesz eacuterveacutenyes ezekre a taacutemogataacutesi programokra Ugyanakkor a termeacutekspecifikus taacutemogataacutesi programok megszűnneacutenek vagy szűkuumllneacutenek Ilyen eacutertelemben a 2007-es reform nagyobb vaacuteltozaacutest hozott akkor a kuumlloumln termeacutekpaacutelya-szabaacutelyozaacutesokat oumlsszevontaacutek A KAP 2020-jogszabaacutely-javaslatokban ilyen meacuterteacutekű moacutedosiacutetaacutesok nem toumlrteacutentek Aacutem a koumlzoumls piacszervezeacutesről csak leegyszerűsiacutetett szinte csak a biztonsaacutegi haacuteloacute eacutes a piaci szerveződeacutesek (termelői csoportok termelői szervezetek szakmakoumlzi szervezetek) szabaacutelyozaacutesaacutet tartalmazoacute rendelet lesz

51 A koumlzoumls piaci szervezetek kialakulaacutesa fejlődeacutese rendszere műkoumldeacutesi mechanizmusa1

A mezőgazdasaacutegban a koumlzoumls piacszervezeacutes gondolata koraacuten felmeruumllt de nem az egeacutesz mezőgazdasaacutegot oumlsszefogoacute minden aacutegazatra kiterjedő egyseacuteges rendszer leacutetrehozaacutesa volt a fő ceacutel hanem a termeleacutes noumlveleacutese majd keacutesőbb a termeleacutes noumlvekedeacutese miatt keletkező feleslegek levezeteacutese eacutes kezeleacutese Az egyes mezőgazdasaacutegi aacutegazatokat kuumlloumlnboumlző meacuterteacutek-ben eacuterintetteacutek a piaci probleacutemaacutek ezeacutert elteacuterő szabaacutelyozaacutesok keletkeztek Termeacuteszetesen a hasonloacute probleacutemaacutekkal szembesuumllő aacutegazatokban hasonloacute inteacutezkedeacutesek jelentek meg de nem azzal a ceacutellal hogy azok aacuteltalaacutenos minden aacutegazatban alkalmazhatoacute piaci eszkoumlzoumlk-keacute vaacuteljanak hanem egyszerűen csak azeacutert mert praktikusnak eacutes logikusnak tűnt az adott aacutegazatban maacutesik aacutegazatban maacuter alkalmazott hateacutekony eszkoumlz alkalmazaacutesa

Elsőkeacutent a gabonapiaci szabaacutelyozaacutest (uacutegynevezett gabonapiaci szervezetet) hoztaacutek leacutetre 1962-ben amelynek műkoumldeacutese aztaacuten 1967-re teljesedett ki Ekkor vezetteacutek be a koumlzoumls belső piaci aacuterakat valamint a harmadik orszaacutegokra vonatkozoacute egyseacuteges felteacuteteleket az aacuter-lefoumlloumlzeacutesi rendszert amelynek kereteacuteben a beszedett vaacutemokboacutel finansziacuteroztaacutek az exportot Azoacuteta a rendszert toumlbbszoumlr is aacutetalakiacutetottaacutek az alapelvek viszont sokaacuteig ugyanazok marad-tak A rendszer aacutetfogoacute reformja 1992-ben kezdődoumltt a MacSharry-reformmal majd folyta-toacutedott az Agenda 2000 programmal illetve 2003-ban sor keruumllt egy uacutejabb KAP-reformra a bdquoMid-term Reviewrdquo-ra azaz a feacutelidei feluumllvizsgaacutelatra Mindez oda vezetett hogy az aacuter-taacutemogataacutesokat felvaacuteltottaacutek a koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesok amelyek toumlbbseacutegeacutet maacuter nem a megtermelt mezőgazdasaacutegi termeacutekek mennyiseacutegeacutehez koumltoumltteacutek eacutes egyre nagyobb szerepet kapott a videacutekfejleszteacutes eacutes a nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacuteg tehaacutet a koumlrnyezeti eacutes a gazdasaacutegi fenntarthatoacutesaacuteg Keacutesőbb 2007-ben egyseacutegesiacutetetteacutek a koraacutebban 21 agraacuteraacutegazat piaci szer-vezeteacutet 2013-ban pedig az uacutegynevezett koumlzoumls piacszervezeacutesi rendeletben megerősiacutetetteacutek a termelői eacutes szakmakoumlzi szerveződeacuteseket valamint a piaci vaacutelsaacuteginteacutezkedeacuteseket

511 A piaci szervezetek fő tiacutepusai

A koumlzoumls piacszervezeacutest 2007-ig agraacuterpiaci rendtartaacutesnak nevezteacutek amely szaacutemos piaci szervezetből aacutellt termeacutekcsoportonkeacutent kuumlloumln-kuumlloumln szabaacutelyozaacutessal Az egyes piaci szer-vezetek szuumlkseacutegkeacuteppen jelentős meacuterteacutekben elteacutertek egymaacutestoacutel A fogalmak eacutes eszkoumlzoumlk kuumlloumlnbseacutegei mellett az egyes piaci szervezetek műkoumldeacutesi moacutedja is elteacutert egymaacutestoacutel amely az eacuterintett termeacutekek előaacutelliacutetaacutesi felhasznaacutelaacutesi kuumllkereskedelmi eacutes maacutes sajaacutetossaacutegaihoz iga-zodott Elteacuterő volt a szabaacutelyozaacutes az export- illetve az import tuacutelsuacutelyaacuteval jellemezhető piaci szervezetek a szeacuteles koumlrben elterjedt vagy csak szűkebb termelőcsoportok aacuteltal termelt noumlveacutenyek tovaacutebbaacute aacutellati termeacutekek eseteacuteben is

Az EU agraacuterpiaci szervezeteinek leacutenyegeacuteben haacuterom tiacutepusa alakult ki1 Kuumllső veacutedelem eacutes intervencioacute Ezen piaci rendtartaacutesok eseteacuteben az EU hataacuteraacutet meg-

ceacutelzoacute ndash magas vaacutemterheleacutest tartalmazoacute importszabaacutelyozaacutes ndash eacutes taacutemogataacutest nyuacutejtoacute exportszabaacutelyozaacutes a belső aacuterak stabilizaacutelaacutesaacutenak igeacutenyeacutevel kapcsoloacutedott oumlssze Iacutegy

1 Az alaacutebbiakban nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodtunk a koumlvetkező műre Halmai 2007 Felhasznaacuteltuk tovaacutebbaacute Elekes et al 2003 Halmai 2001 2010 2015 műveit

187Koumlzoumls piaci szervezetek koumlzoumls piacszervezeacutes

a kuumllső veacutedelem mellett belső aacuterrezsim is műkoumldoumltt adminisztratiacutev (bdquointeacutezmeacutenyirdquo) aacuterakkal alapaacuter intervencioacutes aacuter kuumlszoumlbaacuter Ezek az aacuterak alkottaacutek az intervencioacutes rendszert amelynek koumlreacutebe alapvető fontossaacuteguacute termeacutekek tartoztak az EU mező-gazdasaacutegaacuteban termelt termeacutekek mintegy 65-a (gabona rizs cukor tejtermeacutekek marha- juh- eacutes serteacuteshuacutes egyes zoumlldseacutegek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk asztali borok oliacutevaolaj) E koumlroumln beluumll meacuteg megkuumlloumlnboumlztethetők a bdquoszigoruacutebban szabaacutelyozottrdquo jellemzően termeleacuteskorlaacutetozaacutesi rendszerrel is rendelkező piaci rendtartaacutesok (mindenekelőtt a gabona a tej a cukor eacutes a marhahuacutes piaci szervezete) illetve a bdquolaza tiacutepusuacute szabaacute-lyozaacutesrdquo (peacuteldaacuteul serteacuteshuacutes egyes zoumlldseacutegek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk stb) Utoacutebbiak eseteacuteben a piaci egyensuacutely rugalmasabb biztosiacutetaacutesaacutera olyan aacuteltalaacutenosabb eszkoumlzoumlk keruumlltek bevezeteacutesre mint peacuteldaacuteul a magaacutentaacuterolaacutes a termelői szervezetek taacutemogataacutesa a fe-lesleg esetleges denaturaacutelaacutesa stb Fontos azonban hangsuacutelyozni hogy a bdquoszigoruacutebbrdquo piaci szervezetekbe tartozoacute termeacutekek eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek doumlntő haacutenyada sem az inter-vencioacute kereteacuteben valoacutesult meg hanem a szabadpiacon Az intervencioacutes eacuterteacutekesiacuteteacutes csak a piaci beavatkozaacutessal eacuterintett a piac aacuteltal fel nem vett feleslegkeacutent jelentkező termeacutekmennyiseacutegre vonatkozott Egyes rugalmasabban szabaacutelyozott rendtartaacutesok (peacuteldaacuteul a serteacuteshuacutes) eseteacuteben az eszkoumlzoumlk koumlzoumltt a gyakorlatban csak elmeacuteleti lehetőseacuteg volt a koumltelező felvaacutesaacuterlaacutes a valoacutesaacutegban ezt csak ritkaacuten alkalmaztaacutek A piaci vaacutelsaacutegok kezeleacuteseacutere ezen aacutegazatokban inkaacutebb a magaacutentaacuterolaacutes alkalmazaacute-saacutera keruumllt sor

2 Kuumllső veacutedelem intervencioacute neacutelkuumll E termeacutekkoumlrbe aacuteltalaacuteban nem az alapvető el-sődleges jelentőseacutegű eacutelelmiszerek tartoznak illetve olyan termeacutekek amelyek elő-aacutelliacutetaacutesa toumlbbeacute-keveacutesbeacute fuumlggetlen a foumlldtől mint termeacuteszeti erőforraacutestoacutel Az eacuterintett termeacutekek (tojaacutes baromfi minőseacutegi borok viraacutegok egyes zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutek) az EU mezőgazdasaacutegi termeleacuteseacutenek koumlruumllbeluumll 20-aacutet keacutepviselteacutek E piaci szerve-zetek eseteacuteben szuumlkseacutegtelenek voltak a belső piac taacutemogataacutesaacutet ceacutelzoacute intervencioacutek Ezekben az aacutegazatokban a piaci szervezet mint szabaacutelyozaacutes kizaacuteroacutelag az import- eacutes az exportrezsimre korlaacutetozoacutedott

3 A kuumllső veacutedelem hiaacutenya egyidejűleg koumlzvetlen taacutemogataacutes E csoportba jellemzően olyan termeacutekek tartoznak amelyekből az EU nettoacute importőr (repce napraforgoacute oliacutevaolaj gyapot dohaacuteny feheacuterjetakarmaacutenyok stb ez az EU mezőgazdasaacutegi terme-leacuteseacutenek koumlruumllbeluumll 3-a) E termeacutekek eseteacuteben liberaacutelis importrezsim eacuterveacutenyesuumllt ugyanakkor koraacutebban a hazai termeleacutes veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel a feldolgozoacuteipar kompen-zaacutecioacutes ceacuteluacute taacutemogataacutest kapott (A taacutemogataacutes az EK belső aacuterai eacutes az azoknaacutel jellem-zően joacuteval alacsonyabb vilaacutegpiaci aacuterak kuumlloumlnbseacutegeacutet hidalta aacutet iacutegy a feldolgozoacuteipar eacuterdekelt lehetett a koumlzoumlsseacutegi eredetű nyersanyag felvaacutesaacuterlaacutesaacuteban) E rendszert utoacutebb az adott termeacuteket előaacutelliacutetoacute mezőgazdasaacutegi termelők koumlzvetlen taacutemogataacutesa vaacuteltotta fel Egyes speciaacutelis termeacutekek eseteacuteben eleve teruumlletegyseacutegre vagy egyseacutegnyi ter-meacutekre vetiacutetett aacutetalaacutenytaacutemogataacutest alkalmaztak (len- kender- komloacute eacutes vetőmag-termeleacutes) Az eszkoumlzoumlk kuumlloumlnleges kombinaacutecioacuteja jellemezte a durumbuacuteza piaci szervezeteacutet Ugyanakkor 1992 utaacuten a gabonapiaci szervezet reformja nyomaacuten a teruumlletpihenteteacutessel oumlsszekapcsolt koumlzvetlen joumlvedelemtaacutemogataacutesok nagy szerepet kaptak a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeleacutes befolyaacutesolaacutesaacuteban is E konstrukcioacutek viszonylag meacuterseacutekelt aacutersziacutenvonalat eredmeacutenyeztek viszont biztosiacutetottaacutek a termelők joumlvedelmeacutet eacutes a koumlzoumlsseacutegi termeleacutes fennmaradaacutesaacutet

512 Az egyseacuteges piacszervezeacutes kialakulaacutesa

Az 1996ndash2005 eacutevi koumlltseacutegveteacutesi kiadaacutesok alapjaacuten a koumlvetkező keacutep bontakozott ki a koumlzoumls piaci szervezetek kiadaacutesainak mintegy 80-a jutott az első csoportba sorolt piaci rendtar-taacutesokra A maacutesodik a kiadaacutesok 3-aacutet miacuteg a harmadik azok csaknem 10-aacutet keacutepviselte Ugyanakkor az egyseacuteges taacutemogataacutesi rendszer bevezeteacuteseacutet koumlvetően az I pilleacuter koumlzvetlen taacutemogataacutesai maacuter nem kapcsoloacutedtak egy-egy koumlzoumls piaci szervezet műkoumldeacuteseacutehez

A KAP-reformfolyamatok soraacuten a fenti bdquoklasszikusrdquo osztaacutelyozaacutes hataacuterai egyre inkaacutebb elmosoacutedtak Az első eacutes a maacutesodik tiacutepus eseteacuteben a kuumllső veacutedelem szintje ndash a WTO-koumltele-zettseacutegek teljesiacuteteacuteseacutevel is oumlsszefuumlggeacutesben ndash jelentősen csoumlkkent Csoumlkkentek az importter-hek illetve igen nagy meacuterteacutekben meacuterseacuteklődtek az exporttaacutemogataacutesok Ugyancsak csoumlkkent a belső aacutergaranciaacutek szintje sőt egyes bdquoszigoruacutebban szabaacutelyozottrdquo piaci szervezetek (peacuteldaacuteul a marhahuacutes) eseteacuteben egyre inkaacutebb a magaacutentaacuterolaacutes alkalmazaacutesa lett eacuteletszerű eacutes nem az in-tervencioacute Megkezdődoumltt a mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesok korlaacutetozaacutesok leeacutepiacuteteacutese is A lazaacutebban szabaacutelyozott piaci szervezetek eseteacuteben is a beavatkozaacutesok meacuterseacutekleacutese a piaci koordinaacutecioacute szerepeacutenek noumlvekedeacutese lett a fő iraacuteny

Nagy jelentőseacutegű vaacuteltozaacutes ment veacutegbe a KAP-reform soraacuten kialakult koumlzvetlen taacute-mogataacutesi rendszerben A koumlzvetlen taacutemogataacutesok elkuumlloumlnuumlltek a piaci szervezetektől eacutes keacutet rendszer alakult ki a bdquoSingle Payment Schemerdquo (SPS) amelyben a taacutemogataacutes a gazdasaacuteg meacutereteacuten alapul eacutes a bdquoSingle Area Payment Schemerdquo (SAPS) amelyben a taacutemogataacutes alapja a megművelt foumllteruumllet Magyarorszaacutegon a SAPS-rendszert vezetteacutek be

A koraacutebbi rendszer leacutenyeges technikai vaacuteltozaacutesaacutet jelentette az egyseacuteges (egyetlen) kouml-zoumls piaci szervezet uacutej neveacuten egyseacuteges koumlzoumls piacszervezeacutes leacutetrehozaacutesa

A piaci folyamatok vaacuteltozaacutesa valamint a szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet aacutetalakulaacutesa is abba az iraacutenyba mozdult hogy az intervencioacutet eacutes mennyiseacutegi szabaacutelyozaacutesokat (kvoacutetaacutekat) folya-matosan megszuumlntetteacutek Elsőkeacutent a boraacutegazatban szűnt meg a termeleacuteskorlaacutetozoacute rendszer 2006-ban majd a tejaacutegazatban 2014-ben veacuteguumll pedig a cukorkvoacuteta szűnt meg 2017-ben

A piacszervezeacutesben megleacutevő eszkoumlzoumlk azt ceacutelozzaacutek hogy piaci beavatkozaacutesra csak piaci probleacutema eseteacuten keruumlljoumln sor csak a szuumlkseacuteges meacuterteacutekben Ennek megfelelően egy uacutegynevezett biztonsaacutegi haacuteloacute rendszere alakult ki amely minden koraacutebbi piaci eszkoumlzt iacutegy peacuteldaacuteul az intervencioacutet vagy a magaacutentaacuterolaacutest is tartalmazza azonban ezen eszkoumlzoumlk alkal-mazaacutesaacutet nem koumlti aacutegazatokhoz eacutes legfőkeacuteppen nem teszi koumltelezőveacute A biztonsaacutegi haacuteloacute maacutera sokkal inkaacutebb menuumlrendszerben műkoumldő hasznaacutelhatoacute beavatkozaacutes lista amelyből az EU eacutes a tagaacutellamok csak piaci vaacutelsaacuteg eseteacuten alkalmazzaacutek a felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlket

Mindemellett az EU-ban folyamatosan zajlik az egyszerűsiacuteteacutesi folyamat A bdquotechnikai egyszerűsiacuteteacutesrdquo (mint horizontaacutelis akcioacute) ceacutelja a jogi keret az adminisztratiacutev eljaacuteraacutesok eacutes me-nedzsmentmechanizmusok feluumllvizsgaacutelata korszerűsiacuteteacutese a nagyobb koumlltseacuteghateacutekonysaacuteg eleacutereacutese valamint a szakpolitikai ceacutelok eredmeacutenyesebb megvaloacutesiacutetaacutesa aneacutelkuumll hogy az ak-tuaacutelis szakpolitikai keret megvaacuteltozna

Az egyetlen piaci rendtartaacutes egyszerűbb jogi keretet teremtett 21 aacutegazatspecifikus ta-naacutecsi rendelet helyett egyetlen aacutetfogoacute rendeletet kell alkalmazni amely az emliacutetetteken kiacutevuumll egyeacuteb nem szektorspecifikus rendeleteket is magaacuteba olvaszt Harmonizaacutelta a szabaacutelyokat a piacpolitika klasszikus teruumlletein (peacuteldaacuteul intervencioacute magaacutentaacuterolaacutes) horizontaacutelis inteacutez-kedeacuteseket hozott leacutetre Az egyszerűsiacuteteacutes ndash ami nem pusztaacuten konszolidaacutecioacute ndash megnyilvaacutenult a jogi aktusokinteacutezkedeacutesek szaacutemaacutenak drasztikus csoumlkkenteacuteseacuteben az eszkoumlzoumlk eacutes inteacutez-

kedeacutesek harmonizaacutelaacutesaacuteban a transzparencia fokozaacutesaacuteban a hozzaacutefeacuterhetőseacuteg noumlveleacuteseacuteben valamint az adminisztraacutecioacutes koumlltseacutegek csoumlkkenteacuteseacuteben

Az egyszerűsiacuteteacutes termeacuteszetesen szaacutemos keacuterdeacutest probleacutemaacutet is felvetett A mezőgaz-dasaacutegban a heterogeacuten termeacuteszeti adottsaacutegok a jellemzőek Jelentős elteacutereacutesek mutatkoznak az uumlzemszerkezetben eacutes figyelembe kell venni a WTO kuumllső nyomaacutesaacutet Az EU doumlnteacutes-hozatali mechanizmusaacutet aacutethatja az aacutellamigazgataacutesi hagyomaacutenyok soksziacutenűseacutege valamint a tagorszaacutegok eacutes inteacutezmeacutenyek elteacuterő szintű eacutes minőseacutegű eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető keacutepesseacutege

52 A koumlzoumls piacszervezeacutes jelenlegi műkoumldeacutese legfontosabb eszkoumlzei2

521 A biztonsaacutegi haacuteloacute ndash piaci intervencioacute eacutes magaacutentaacuterolaacutes

A piacok stabilizaacutelaacutesa eacutes a mezőgazdasaacutegboacutel eacutelők megfelelő eacuteletsziacutenvonalaacutenak biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben valamint figyelembe veacuteve egyreacuteszt az egyes aacutegazatok elteacuterő igeacutenyeit maacutesreacuteszt a kuumlloumlnboumlző aacutegazatok koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesokat aacutegazatonkeacutent elteacuterő differenciaacutelt piac-taacutemogataacutesi rendszert alakiacutetottak ki valamint koumlzvetlen taacutemogataacutesi rendszereket vezettek be A piactaacutemogataacutes kereteacuteben alkalmazott inteacutezkedeacutesek intervencioacute vagy magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutes formaacutejaacuteban valoacutesulhatnak meg

Az egyeacutertelműseacuteg eacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg eacuterdekeacuteben az intervencioacutera vonatkozoacute rendelke-zeacuteseket koumlzoumls jogszabaacutelyi szerkezetbe foglaltaacutek Ezt szolgaacutelja az a rendszer hogy az egyes piaci eszkoumlzoumlket aktivaacuteloacute aacuterak tekinteteacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni a referencia-kuumlszoumlb-eacuterteacutekek eacutes az intervencioacutes aacuterak koumlzoumltt Ennek soraacuten kuumlloumlnoumlsen fontos annak egyeacutertelműveacute teacutetele hogy csak az aacutellami intervencioacute ceacuteljaacuteboacutel meghataacuterozott intervencioacutes aacuter felel meg a mezőgazdasaacutegroacutel szoacuteloacute WTO-megaacutellapodaacutes 3 melleacuteklete 8 pontjaacutenak első mondataacuteban emliacutetett bdquoalkalmazott szabaacutelyozott aacuternakrdquo (piaci aacutertaacutemogataacutes) A piaci intervencioacute vagy maacutes neacuteven beavatkozaacutes nemcsak aacutellami intervencioacute formaacutejaacuteban valoacutesulhat meg hanem előre meghataacuterozott aacuterak alkalmazaacutesa neacutelkuumll maacutes formaacuteban is A WTO szempontjaacuteboacutel piaci intervencioacutenak szaacutemiacutet ugyanis minden olyan inteacutezkedeacutes amely a belső piac normaacutel műkoumldeacuteseacutebe beavatkozik peacuteldaacuteul az export taacutemogataacutesa vagy aacutellami felvaacutesaacuterlaacutes neacutelkuumll toumlr-teacutenő termeacutekkivonaacutes (magaacutentaacuterolaacutes) is

A koraacutebbi koumlzoumls piacszervezeacutes kereteacuteben alkalmazott gyakorlat eacutes a megszerzett tapasztalatok alapjaacuten az intervencioacutes rendszerek az egyes eacuterintett aacutegazatok tekinteteacuteben az eacutev bizonyos időszakaiban aacutellnak rendelkezeacutesre Az intervencioacutes aacuterak egyes termeacutekek bizonyos mennyiseacutegeire vonatkozoacutean roumlgziacutetett aacuterak egyeacuteb esetekben pedig paacutelyaacutezati uacuteton aacutellapiacutetjaacutek meg azokat

A jelenlegi szabaacutelyozaacutesban az alaacutebbi referencia-kuumlszoumlbeacuterteacutekek meghataacuterozaacutesaacutera keruumllt sora) a gabonaaacutegazat tekinteteacuteben 10131 euroacutetonna ami a raktaacuterba szaacutelliacutetott aacuteruk nagy-

kereskedelmi kirakodaacutes előtti aacutellapotaacutera vonatkozikb) a haacutentolatlan rizs tekinteteacuteben a meghataacuterozott szabvaacutenyos minőseacuteg eseteacuteben 150

euroacutetonna ami a raktaacuterba szaacutelliacutetott aacuteruk nagykereskedelmi kirakodaacutes előtti aacutella-potaacutera vonatkozik

2 A fejezet nagymeacuterteacutekben az 13082013EU (2013 december 17) euroacutepa parlamenti eacutes tanaacutecsi rendelet szoumlve-geacutere taacutemaszkodik

c) a szabvaacutenyos minőseacutegű csomagolatlan cukor tekinteteacuteben a gyaacutertelepi referencia-kuumlszoumlbeacuterteacutekbull a feheacuter cukor eseteacuteben 4044 euroacutetonnabull a nyerscukor eseteacuteben 3352 euroacutetonna

d) a marha- eacutes borjuacutehuacutesaacutegazat tekinteteacuteben 2224 euroacutetonna a legalaacutebb nyolc hoacutenapos szarvasmarhafeacuteleacutek hasiacutetott testeacutere vonatkozoacute unioacutes osztaacutelyozaacutesi rendszer szerinti hasiacutetott testre

e) a tej- eacutes tejtermeacutekaacutegazat tekinteteacutebenbull 24639 euroacute100 kg a vaj eseteacutebenbull 16980 euroacute100 kg a sovaacuteny tejpor eseteacuteben

f) a serteacuteshuacutes tekinteteacuteben 150939 euroacutetonna a suacutely eacutes a sziacutenhuacutestartalom alapjaacuten meg-hataacuterozott szabvaacutenyos minőseacutegű hasiacutetott testre a serteacutesek hasiacutetott testeacutere vonatkozoacute unioacutes osztaacutelyozaacutesi rendszerrel oumlsszhangban az alaacutebbiak szerintbull legalaacutebb 60 kg de 120 kg-ot el nem eacuterő toumlmegű hasiacutetott testek bdquoErdquo osztaacutelybull legalaacutebb 120 kg de legfeljebb 180 kg toumlmegű hasiacutetott testek bdquoRrdquo osztaacutely

g) az oliacutevaolaj-aacutegazat tekinteteacutebenbull 1 779 euroacutetonna az extra szűz oliacutevaolaj eseteacutebenbull 1 710 euroacutetonna a szűz oliacutevaolaj eseteacutebenbull 1 524 euroacutetonna a keacutetfokos szabadzsiacutersav-tartalommal rendelkező bdquolampanterdquo

oliacutevaolaj eseteacuteben ez az oumlsszeg tonnaacutenkeacutent 3670 euroacuteval csoumlkken a zsiacutersavtar-talom minden tovaacutebbi foka utaacuten

522 Az intervencioacutera eacutes magaacutentaacuterolaacutesra vonatkozoacute alapelvek

Az intervencioacute kereteacuteben toumlrteacutenő felvaacutesaacuterlaacutesra vagy a magaacutentaacuterolaacuteshoz nyuacutejtott taacutemogataacutesra kizaacuteroacutelag az Euroacutepai Unioacuteboacutel szaacutermazoacute termeacutekek jogosultak A noumlveacutenyekből előaacutelliacutetott ter-meacutekek illetve a tejből előaacutelliacutetott termeacutekek csak abban az esetben jogosultak a fent emliacutetett felvaacutesaacuterlaacutesra vagy taacutemogataacutesra ha azokat az unioacuteboacutel szaacutermazoacute noumlveacutenyből illetve az uni-oacuteban termelt tejből aacutelliacutetottaacutek elő

5211 Intervencioacute

Intervencioacute kereteacuteben felvaacutesaacuterolhatoacute termeacutekek koumlrea) koumlzoumlnseacuteges buacuteza durumbuacuteza aacuterpa eacutes kukoricab) haacutentolatlan rizsc) a 0201 10 00 eacutes a 0201 20 20 ndash 0201 20 50 KN-koacuted alaacute tartozoacute marha- eacutes borjuacutehuacutes-

aacutegazati friss vagy hűtoumltt huacutesd) joacutevaacutehagyott unioacutes vaacutellalkozaacutes aacuteltal előaacutelliacutetott vaj amelynek minimaacutelis vajzsiacutertar-

talma 82 toumlmegszaacutezaleacutek maximaacutelis viacuteztartalma pedig 16 toumlmegszaacutezaleacutek eacutes amely koumlzvetlenuumll eacutes kizaacuteroacutelag olyan pasztőroumlzoumltt tejsziacutenből keacuteszuumllt amelyet koumlzvetlenuumll eacutes kizaacuteroacutelag teheacutentejből nyertek

e) joacutevaacutehagyott unioacutes vaacutellalkozaacutes aacuteltal teheacutentejből porlasztaacutesos eljaacuteraacutessal előaacutelliacutetott kivaacuteloacute minőseacutegű sovaacuteny tejpor amelynek minimaacutelis feheacuterjetartalma a zsiacutermentes szaacuterazanyag 340 toumlmegszaacutezaleacuteka

Intervencioacutera az alaacutebbi időszakokban nyiacutelik lehetőseacutega) a koumlzoumlnseacuteges buacuteza a durumbuacuteza az aacuterpa eacutes a kukorica tekinteteacuteben adott eacutev no-

vember 1-jeacutetől maacutejus 31-igb) a haacutentolatlan rizs tekinteteacuteben adott eacutev aacuteprilis 1-jeacutetől juacutelius 31-igc) a marha- eacutes borjuacutehuacutes tekinteteacuteben egeacutesz eacutevbend) a vaj eacutes a sovaacuteny tejpor tekinteteacuteben adott eacutev maacutercius 1-jeacutetől szeptember 30-ig

A buacuteza a vaj eacutes a sovaacuteny tejpor eseteacuteben az intervencioacutes időszak automatikusan megnyiacutelik minden eacutevben a toumlbbi termeacutek eseteacuteben a piaci helyzet fuumlggveacutenyeacuteben az Euroacutepai Bizottsaacuteg tesz javaslatot intervencioacute alkalmazaacutesaacutera Ha az aktuaacutelis piaci helyzet uacutegy kiacutevaacutenja az Eu-roacutepai Bizottsaacuteg meghosszabbiacutethatja az intervencioacutes időszakot3 Erre peacuteldaacuteul 2015-ben sor is keruumllt mikor az alacsony tejaacuterak miatt kialakult tejpiaci vaacutelsaacutegra tekintettel az Euroacutepai Bizottsaacuteg a vaj eacutes sovaacuteny tejpor intervencioacutes időszakaacutet 2015 oktoacuteber 1-jeacutetől 2016 februaacuter 29-ig meghosszabbiacutetotta

5221 Magaacutentaacuterolaacutes

A magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutesra jogosult termeacutekek koumlrea) feheacuter cukorb) oliacutevaolajc) lenrostd) legalaacutebb nyolc hoacutenapos szarvasmarhafeacuteleacutek friss vagy hűtoumltt huacutesae) koumlzvetlenuumll eacutes kizaacuteroacutelag teheacutentejből nyert tejsziacutenből előaacutelliacutetott vajf) sajtg) teheacutentejből előaacutelliacutetott sovaacuteny tejporh) serteacuteshuacutesi) juh- eacutes kecskehuacutes

Magaacutentaacuterolaacutesi4 taacutemogataacutes meghirdeteacuteseacutere akkor keruumllhet sor ha az eacuterintett termeacutekekre vonatkozoacute jegyzett unioacutes piaci aacutetlagaacuterak referencia-kuumlszoumlbeacuterteacutekek eacutes termeleacutesi koumlltseacutegek vaacuteltozaacutesa azt indokolttaacute teszik vagy az aacutegazaton beluumlli haszonkulcsokra jelentős negatiacutev hataacutest gyakorloacute kuumlloumlnoumlsen suacutelyos piaci helyzet alakul ki vagy az az adott gazdasaacutegi fej-lemeacutenyek nyomaacuten szuumlkseacuteges

3 Az intervencioacutes aacuter az az aacuter amelyen a termeacutekeket aacutellami intervencioacute kereteacuteben felvaacutesaacuteroljaacutek amennyiben az intervencioacute roumlgziacutetett aacuteron toumlrteacutenik Ha az intervencioacutet paacutelyaacutezat uacutetjaacuten hirdetik meg az intervencioacutes aacuter az a legmagasabb aacuter amelyen az aacutellami intervencioacutera jogosult termeacutekeket felvaacutesaacuteroljaacutek

4 A magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutes ceacutelja az eacuterintett termeacutekek eseteacuteben keletkezett piaci aacuterutoumlbbletek ideiglenes ki-vonaacutesa a piacroacutel A magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutest csak addig szabad fenntartani amiacuteg a piaci aacuterak rendeződnek eacutes a piac alkalmassaacute vaacutelik a betaacuterolt keacuteszletek fokozatos levezeteacuteseacutere Ennek eacuterdekeacuteben a leggyakrabban alkalmazott magaacutentaacuterolaacutesi konstrukcioacute aacuteltalaacuteban toumlbb taacuterolaacutesi időszak lehetőseacutegeacutet is biztosiacutetja

A magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutesokat Magyarorszaacuteg ugyan kismeacuterteacutekben de aktiacutevan hasz-naacutelja Azok kuumlloumlnoumlsen a serteacuteshuacutes eseteacuteben kiemelt jelentőseacutegűek Hazaacutenkban 2007-ben 1335 tonna 2011-ben 1825 tonna miacuteg 2014-ben 300 tonna serteacuteshuacutes volt magaacutentaacuterolaacutesban hazaacutenkban Ezek az akcioacutek az eacuterintett piaci szereplők veacutedelmeacutet ceacuteloztaacutek Az adott piaci helyzetben a felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak tovaacutebbi csoumlkkeneacuteseacutet feacutekezteacutek illetve megaacutelliacutetottaacutek

523 Taacutemogataacutesi programok

A koumlzoumls piacszervezeacutes keretein beluumll toumlbb taacutemogataacutesi program is műkoumldik amelyeknek nem elsődleges ceacutelja a piac stabilizaacutelaacutesa de fontos eszkoumlzoumlk az egeacuteszseacuteges eacuteletmoacuted egyes regionaacutelis hagyomaacutenyok vagy maacutes koumlzceacutelok eleacutereacuteseacutehez

5231 Iskolagyuumlmoumllcs- eacutes iskolazoumlldseacuteg-program

Az iskolagyuumlmoumllcs- eacutes iskolazoumlldseacuteg-program kereteacuteben taacutemogataacutes nyuacutejthatoacute az oktataacutesi inteacutezmeacutenyekben tanuloacute gyermekeknek a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazat a feldolgozottgyuuml-moumllcs- eacutes feldolgozottzoumlldseacuteg-aacutegazat valamint a banaacutenaacutegazat termeacutekeivel toumlrteacutenő ellaacutetaacutesaacutehoz valamint ezen termeacutekek logisztikaacutejaacutehoz eacutes elosztaacutesaacutehoz az eszkoumlzoumlkhoumlz a neacutepszerűsiacuteteacuteshez a monitoringhoz az eacuterteacutekeleacuteshez valamint a kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesekhez

A programban reacuteszt venni kiacutevaacutenoacute tagaacutellamoknak nemzeti vagy regionaacutelis szinten elő-zetes strateacutegiaacutet kell kidolgozniuk a program veacutegrehajtaacutesaacutera A tagaacutellamoknak rendelkezniuumlk szuumlkseacuteges a program eredmeacutenyesseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesekről is amelyek koumlzeacute tartozhat az egeacuteszseacuteges taacuteplaacutelkozaacutesi szokaacutesokkal a helyi eacutelelmiszerlaacutencokkal eacutes az eacutelelmiszer-pazarlaacutes elleni kuumlzdelemmel kapcsolatos oktataacutest szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekről szoacuteloacute taacutejeacutekoztataacutes A tagaacutellamok strateacutegiaacuteik kidolgozaacutesakor listaacutet aacutelliacutetanak oumlssze az adott program kereteacuteben engedeacutelyezhető gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazati feldolgozottgyuumlmoumllcs- eacutes feldolgozottzoumlldseacuteg-aacutegazati valamint banaacutenaacutegazati termeacutekekről

A termeacutekeket objektiacutev kriteacuteriumok alapjaacuten nemzeti szinten vaacutelasztjaacutek ki amely kri-teacuteriumok koumlzoumltt szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes koumlrnyezeti megfontolaacutesok a szezonaacutelis jelleg a vaacuteltozatossaacuteg a fajta vagy a termeacutenyek eleacuterhetőseacutege a lehetőseacutegekhez meacuterten előnyben reacuteszesiacutetve az unioacutes eredetű termeacutekeket eacutes kuumlloumlnoumlsen a helyi beszerzeacutest a helyi piacokat a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokat eacutes a koumlrnyezeti előnyoumlket

Az Euroacutepai Unioacute ezenkiacutevuumll ndash az 13062013EU rendelet 6 cikke alapjaacuten ndash finansziacute-rozhat az iskolagyuumlmoumllcs- eacutes iskolazoumlldseacuteg-programhoz kapcsoloacutedoacute taacutejeacutekoztataacutesi monitor-ing- eacutes eacuterteacutekeleacutesi inteacutezkedeacuteseket is beleeacutertve a programmal kapcsolatos figyelemfelkelteacutest eacutes a kapcsoloacutedoacute haacuteloacutezatba szervezeacutesi inteacutezkedeacuteseket is

Magyarorszaacutegon az iskolagyuumlmoumllcs-program sikeresen műkoumldik 2015-ben mint-egy 557 ezer gyermek kapott koumlruumllbeluumll 29 heacuteten keresztuumll friss zoumlldseacuteget eacutes gyuumlmoumllcsoumlt Ez az iskolaacutes gyermekek toumlbb mint 95-aacutet jelentette

5232 Iskolatejprogram

Az iskolatejprogram kereteacuteben az oktataacutesi inteacutezmeacutenyekben tanuloacute gyermekeknek az egyes tejtermeacutekekkel eacutes feldolgozott tejtermeacutekekkel5 valoacute ellaacutetaacutesaacutehoz nyuacutejthatoacute taacutemogataacutes Ezen termeacutekkoumlr magaacuteban foglalja a folyadeacutektejet iacutezesiacutetett tejalapuacute italokat joghurtokat sava-nyiacutetott tejtermeacutekeket eacutes a sajtot is

2015 augusztus 1-jeacutetől a programban reacuteszt venni kiacutevaacutenoacute tagaacutellamoknak ndash nemzeti vagy regionaacutelis szinten ndash előzetes strateacutegiaacuteval szuumlkseacuteges rendelkezniuumlk a program veacutegre-hajtaacutesaacutera A tagaacutellamok rendelkezhetnek a program eredmeacutenyesseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kiacuteseacuterő inteacutezkedeacutesekről is amelyek koumlzeacute tartozhat peacuteldaacuteul az egeacuteszseacuteges taacuteplaacutelko-zaacutesi szokaacutesokkal a helyi eacutelelmiszerlaacutencokkal eacutes az eacutelelmiszer-pazarlaacutes elleni kuumlzdelemmel kapcsolatos oktataacutest szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekről szoacuteloacute taacutejeacutekoztataacutes

A tagaacutellamok az unioacutes taacutemogataacuteson feluumll mind az iskolagyuumlmoumllcs- eacutes iskolazoumlldseacuteg- mind pedig az iskolatejprogramban nyuacutejthatnak nemzeti taacutemogataacutest

A programokban reacuteszt vevő tagaacutellamok a termeacutekosztaacutes helysziacuteneacuten felhiacutevjaacutek a figyel-met a taacutemogataacutesi programra eacutes az Euroacutepai Unioacutenak a programmal kapcsolatos taacutemogatoacute szerepeacutere amit plakaacuteton kell joacutel laacutethatoacute helyen megjeleniacuteteni

Magyarorszaacutegon az iskolatejprogram sikeresen műkoumldik eacutevről eacutevre noumlvekszik a prog-ramban ellaacutetott gyermekek szaacutema Miacuteg peacuteldaacuteul 2010-ben 164 ezer gyermek vett reacuteszt a programban addig 2015-ben maacuter toumlbb mint 470 ezer gyermek kapott naponta friss tej-termeacuteket

600 000

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

02009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

51 aacutebraAz iskolatejprogramban reacuteszt vevő gyermekek szaacutema (2009ndash2016)

Forraacutes FM 2017

5 A 0401 a 0403 a 0404 90 eacutes a 0406 KN-koacuted (Kombinaacutelt noacutemenklatuacutera ndash Vaacutemtarifaszaacutem) vagy a 2202 90 KN-koacuted alaacute tartozoacute termeacutekek vonatkoznak erre

5233 Az oliacutevaaacutegazatot taacutemogatoacute programok

Az oliacutevaolaj eacutes eacutetkezeacutesi oliacutevabogyoacute előaacutelliacutetaacutesaacutehoz Goumlroumlgorszaacuteg Franciaorszaacuteg eacutes Olasz-orszaacuteg kuumlloumln taacutemogataacutesi programot indiacutethat

5234 A zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsaacutegazat taacutemogataacutesai

A gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazat termelői szervezetei eacutes azok taacutersulaacutesai műkoumldeacutesi alapot hozhatnak leacutetre Az alapot a koumlvetkezőkből finansziacuterozzaacutek

a) peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutesokbull a termelői szervezet tagjai eacutesvagy maga a termelői szervezet vagybull termelői szervezetek taacutersulaacutesai e taacutersulaacutesok tagjai reacuteveacuten

b) a Bizottsaacuteg aacuteltal meghataacuterozott a termelői szervezeteknek vagy ezek taacutersulaacutesainak nyuacutejthatoacute unioacutes peacutenzuumlgyi taacutemogataacutes amennyiben az emliacutetett taacutersulaacutesok operatiacutev programot vagy reacuteszleges operatiacutev programot nyuacutejtanak be iraacutenyiacutetanak eacutes hajtanak veacutegre

A műkoumldeacutesi alapok kizaacuteroacutelag a tagaacutellamoknak benyuacutejtott eacutes aacuteltaluk joacutevaacutehagyott operatiacutev programok finansziacuterozaacutesaacutera hasznaacutelhatoacutek fel

A gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazati operatiacutev programok legalaacutebb haacuteromeacuteves eacutes legfeljebb oumlteacuteves időtartamra szoacutelnak A programok akkor elfogadhatoacutek ha a termelői szervezetek szaacutemaacutera előiacutert teveacutekenyseacutegek koumlzuumll legalaacutebb kettőt folytatnak Ilyen teveacutekenyseacutegek lehet-nek peacuteldaacuteul

a) a termeleacutes tervezeacutese ideeacutertve a termeleacutes eacutes a fogyasztaacutes előrejelzeacuteseacutet eacutes monitoringjaacutetb) a termeacutekek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a friss eacutes a feldolgozott termeacutekek eseteacuteben isc) a termeacutekek kereskedelmi eacuterteacutekeacutenek noumlveleacutesed) a friss vagy feldolgozott termeacutekek promoacutecioacutejae) koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesek ndash kuumlloumlnoumlsen a viacutezre vonatkozoacutean ndash eacutes koumlrnyezet-

kiacutemeacutelő termeleacutesi moacutedszerek a biogazdaacutelkodaacutest is beleeacutertvef) vaacutelsaacutegmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes (Forraacutes 13082013EU rendelet)

A vaacutelsaacutegmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes ceacutelja a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegpiaci vaacutelsaacutegok elkeruumlleacutese eacutes ke-zeleacutese eacutes ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a koumlvetkezőkre terjed ki

a) a forgalomba hozott mennyiseacuteg kezeleacuteseacutet hateacutekonyabbaacute tevő beruhaacutezaacutesokb) keacutepzeacutesre vonatkozoacute inteacutezkedeacutesek eacutes a legjobb gyakorlatok csereacutejec) promoacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute akaacuter a megelőzeacutes eacuterdekeacuteben akaacuter vaacutelsaacuteg idejeacutend) a koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos adminisztratiacutev

koumlltseacutegek taacutemogataacutesae) gyuumlmoumllcsoumlsoumlk uacutejratelepiacuteteacutese amennyiben ez a koumltelező kivaacutegaacutest koumlvetően egeacuteszseacuteg-

uumlgyi vagy noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi okokboacutel szuumlkseacuteges eacutes amennyiben azt a tagaacutellam illeteacutekes hatoacutesaacutega rendeli el

f) piacroacutel toumlrteacutenő aacuterukivonaacutesg) zoumlldszuumlret vagy a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutek be nem takariacutetaacutesah) betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutes

A betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutes taacutemogataacutesaacutenak hozzaacute kell jaacuterulnia a termelők beveacuteteleacutenek biztosiacute-taacutesaacutehoz olyan esetekben amikor a termelők termeacuteszeti katasztroacutefaacutek kedvezőtlen időjaacuteraacutesi jelenseacutegek betegseacutegek vagy kaacutertevőfertőzeacutesek koumlvetkezteacuteben veszteseacutegeket szenvednek el

A termelői szervezetek a vaacutelsaacutegmegelőzeacutesi eacutes kezeleacutesi inteacutezkedeacutesek finansziacuterozaacutesaacute-hoz piaci felteacutetelekkel koumllcsoumlnt vehetnek fel Ebben az esetben a tőke eacutes a koumllcsoumln utaacuten jaacuteroacute kamatok visszafizeteacutese az operatiacutev program reacuteszeacutet keacutepezheti eacutes iacutegy jogosult lehet unioacutes peacutenzuumlgyi taacutemogataacutesra

A vaacutelsaacutegmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes eseteacuteben a bdquozoumlldszuumlretrdquo eacutes a bdquobe nem takariacutetaacutesrdquo alatt az alaacutebbi teveacutekenyseacutegekre nyiacutelik lehetőseacuteg

a) bdquozoumlldszuumlretrdquo a nem forgalmazhatoacute eacuteretlen termeacutekek egy adott teruumlleten veacutegzett teljes betakariacutetaacutesa az eacuterintett termeacutekek nem lehetnek kaacuterosodottak a zoumlldszuumlret előtt sem eacuteghajlati okokboacutel sem betegseacuteg miatt sem egyeacuteb okokboacutel

b) bdquobe nem takariacutetaacutesrdquo a folyoacute termeleacutesi ciklus megszakiacutetaacutesa az eacuterintett teruumlleten uacutegy hogy a termeacutek joacutel fejlett eacutes egeacuteszseacuteges szeacutep eacutes forgalmazhatoacute minőseacutegű A ter-meacutekek eacuteghajlati jelenseacutegek vagy betegseacuteg miatti megsemmisuumlleacutese nem minősuumll be nem takariacutetaacutesnak

Az operatiacutev programoknak keacutet vagy toumlbb koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutest szuumlkseacuteges tartal-mazniuk eacutes a programok kiadaacutesainak legalaacutebb 10-aacutenak koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacuteseket ajaacutenlatos szolgaacutelnia

Az unioacutes peacutenzuumlgyi taacutemogataacutes megegyezik a peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutesok teacutenylegesen be-fizetett oumlsszegeacutevel eacutes legfeljebb a felmeruumllt teacutenyleges kiadaacutesok 50-aacuteig terjedhet Az unioacutes peacutenzuumlgyi taacutemogataacutes maximaacutelis meacuterteacuteke az egyes termelői szervezetek eacutesvagy ezek taacutersulaacutesai aacuteltal forgalmazott termeacutekek eacuterteacutekeacutenek 41-a A termelői szervezetek eseteacuteben ez a szaacute-zaleacutekaraacuteny azonban a forgalmazott termeacutekek eacuterteacutekeacutenek 46-aacutera noumlvelhető amennyiben a forgalmazott termeacutekek oumlsszeacuterteacutekeacutenek 41-aacutet meghaladoacute oumlsszeget csak vaacutelsaacutegmegelőzeacutesi eacutes -kezeleacutesi inteacutezkedeacutesek ceacuteljaira hasznaacuteljaacutek fel Termelői szervezetek taacutersulaacutesai eseteacuteben ez a szaacutezaleacutekeacuterteacutek a forgalmazott termeacutekek eacuterteacutekeacutenek 47-aacutera noumlvelhető amennyiben a forgalmazott termeacutekek eacuterteacutekeacutenek 41-aacutet meghaladoacute oumlsszeget csak a termelői szerveze-tek taacutersulaacutesa aacuteltal a tagjai neveacuteben veacutegrehajtott vaacutelsaacutegmegelőzeacutesi eacutes -kezeleacutesi inteacutezkedeacutesek ceacuteljaira hasznaacuteljaacutek fel

A termelői szervezet keacutereacuteseacutere ndash valamely operatiacutev program vagy az operatiacutev program valamely reacutesze tekinteteacuteben ndash az 50-os felső hataacuter 60-ra emelhető amennyiben a szoacute-ban forgoacute program az alaacutebbi felteacutetelek legalaacutebb egyikeacutet teljesiacuteti

a) toumlbb olyan unioacutes termelői szervezet nyuacutejtja be amelyek kuumlloumlnboumlző tagaacutellamokban toumlbb aacutellamot eacuterintő rendszerek kereteacuteben műkoumldnek

b) szakmakoumlzi alapon műkoumldő rendszerbe bekapcsoloacutedott egy vagy toumlbb termelői szervezet nyuacutejtja be

c) kizaacuteroacutelag a 8342007EK tanaacutecsi rendelet (1) hataacutelya alaacute tartozoacute biotermeacutekek ter-meleacuteseacutere vonatkozoacute egyedi taacutemogataacutest eacuterinti

d) olyan elismert termelői szervezet első benyuacutejtott operatiacutev programja amely keacutet elismert termelői szervezet egyesuumlleacuteseacuteből joumltt leacutetre

e) termelői szervezetek elismert taacutersulaacutesaacutenak első benyuacutejtott operatiacutev programjaf) olyan tagaacutellamok termelői szervezetei nyuacutejtjaacutek be amelyekben a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlld-

seacutegtermeacutes kevesebb mint 20-aacutet forgalmazzaacutek termelői szervezetek

g) az EUMSz 349 cikkeacuteben emliacutetett legkuumllső reacutegioacutek egyikeacutenek termelői szervezete nyuacutejtja be

Az 50-os felső hataacuter 100-ra emelkedik a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutek piacroacutel toumlrteacutenő kivonaacutesa eseteacuteben akkor ha a kivont mennyiseacuteg nem haladja meg az egyes termelői szer-vezetek aacuteltal forgalmazott termeacutekek mennyiseacutegeacutenek 5-aacutet eacutes rendelteteacutese

a) ingyenes szeacutetosztaacutes a tagaacutellamok aacuteltal e ceacutelboacutel elismert joacuteteacutekonysaacutegi szervezetek eacutes alapiacutetvaacutenyok koumlreacuteben a teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesra olyan szemeacute-lyek megsegiacuteteacuteseacutere akiknek a koumlzsegeacutelyezeacuteshez valoacute jogaacutet a nemzeti jog elismeri kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a leacutetszuumlkseacutegletek tereacuten hiaacutenyt szenvednek vagy

b) ingyenes szeacutetosztaacutes a tagaacutellamok aacuteltal kijeloumllt buumlnteteacutes-veacutegrehajtaacutesi inteacutezmeacutenyek iskolaacutek egyeacuteb jogszabaacutelyban meghataacuterozott inteacutezmeacutenyek gyermekuumlduumllteteacutesi taacute-borok koacuterhaacutezak eacutes idősotthonok koumlreacuteben amelyek minden szuumlkseacuteges leacutepeacutest meg-tesznek annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy az iacutegy szeacutetosztott mennyiseacutegek csak az ilyen leacutetesiacutetmeacutenyek aacuteltal szokaacutesosan vaacutesaacuterolt mennyiseacutegek kiegeacutesziacuteteacuteseacutet keacutepezzeacutek

Olyan reacutegioacutekban ahol a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazatban a termelők szervezettseacutegeacutenek foka kuumlloumlnoumlsen alacsony a Bizottsaacuteg ndash a tagaacutellamok kellően indokolt keacutereacuteseacutere ndash engedeacutelyezheti a tagaacutellamoknak hogy a termelői szervezetek szaacutemaacutera az unioacutes peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutes leg-feljebb 80-aacutet kitevő nemzeti peacutenzuumlgyi taacutemogataacutest fizessenek Ez a taacutemogataacutes a műkoumldeacutesi alapot egeacutesziacuteti ki

A tagaacutellamok nemzeti keretet hoznak leacutetre amely tartalmazza a koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesekkel kapcsolatos aacuteltalaacutenos felteacuteteleket A tagaacutellamok az aacuteltaluk javasolt keretet benyuacutejtjaacutek a Bizottsaacutegnak amely a benyuacutejtaacutest koumlvető haacuterom hoacutenapon beluumll moacutedosiacutetaacutesokat iacuterhat elő amennyiben uacutegy veacuteli hogy a javaslat nem jaacuterul hozzaacute az EUMSz 191 cikkeacuteben valamint a hetedik unioacutes koumlrnyezetveacutedelmi cselekveacutesi programban roumlgziacutetett ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutehez Az egyeacuteni gazdasaacutegokat eacuterintő operatiacutev programok aacuteltal taacutemogatott beruhaacutezaacutesok eseteacuteben is szem előtt kell tartani a szoacuteban forgoacute ceacutelkitűzeacuteseket

Minden tagaacutellam leacutetrehozza a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegpiachoz kapcsoloacutedoacute fenntarthatoacute operatiacutev programokra vonatkozoacute nemzeti strateacutegiaacutejaacutet

5235 A szőlő- eacutes boraacutegazat taacutemogataacutesi programjai

A szőlő- eacutes boraacutegazatban 5 eacuteves taacutemogataacutesi programok műkoumldnek amelyek időtartamukban nem illeszkednek az EU aacuteltalaacutenos 7 eacuteves koumlltseacutegveteacutesi ciklusaihoz ezeacutert a koumlltseacutegveteacutesi ter-vezeacuteskor az aacutegazat taacutemogataacutesait determinaacutecioacutekeacutent kell kezelni A szőlő- eacutes boraacutegazat 5 eacuteves taacutemogataacutesi ciklusokban műkoumldik jelenleg (a keacutezirat lezaacuteraacutesakor) a 2014ndash2018 időszakban jaacuterunk a koumlvetkező 5 eacuteves időszak 2019ndash2023 lesz Fontos szabaacutely hogy a szőlő- eacutes boraacutegazat taacutemogataacutesi programjai nem hasznaacutelhatoacuteak fel a tagaacutellamok videacutekfejleszteacutesi programjaiban szereplő inteacutezkedeacutesekhez iacutegy peacuteldaacuteul a beruhaacutezaacutesi videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokban nem szerepelhetnek olyan jogciacutemek amelyeket a tagaacutellam a boraacutegazati taacutemogataacutesi programjaacuteban műkoumldtet Ha peacuteldaacuteul a taacutemogataacutesi program reacutesze a szerkezetaacutetalakiacutetaacutes amelynek kereteacuteben szőlőművelő geacutepeket taacutemogat egy tagaacutellam akkor a videacutekfejleszteacutesi programban a szőlő-műveleacutesre maacuter nem lehet geacutepberuhaacutezaacutesi taacutemogataacutesra jogciacutemet meghirdetni

A szőlő- eacutes bortermelő tagaacutellamok oumlteacuteves taacutemogataacutesi programot nyuacutejtanak be a Bizottsaacuteg reacuteszeacutere amely programnak a koumlzoumls piacszervezeacutesi rendeletben meghataacuterozott taacutemogathatoacute inteacutezkedeacutesek koumlzuumll legalaacutebb egyet tartalmaznia kell Termeacuteszetesen a tagaacutellami programok figyelembe vehetik a regionaacutelis sajaacutetossaacutegokat

A taacutemogataacutesi programoknak legalaacutebb a koumlvetkező elemeket koumltelező tartalmazniuka) a javasolt inteacutezkedeacutesek reacuteszletes bemutataacutesa eacutes szaacutemszerűsiacutetett ceacutelkitűzeacuteseib) a konzultaacutecioacutek eredmeacutenyeic) a vaacuterhatoacute technikai gazdasaacutegi koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesok felmeacutereacutesed) az inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutenak uumltemezeacutesee) aacuteltalaacutenos finansziacuterozaacutesi taacuteblaacutezat amely bemutatja a felhasznaacutelandoacute forraacutesokat

eacutes a forraacutesoknak az inteacutezkedeacutesek koumlzoumltti tervezett indikatiacutev felosztaacutesaacutet a koumlltseacuteg-veteacutesi kereteknek megfelelően

f) a monitoring eacutes eacuterteacutekeleacutes soraacuten alkalmazandoacute kriteacuteriumok eacutes szaacutemszerűsiacutetett mu-tatoacutek valamint a taacutemogataacutesi programok megfelelő eacutes hateacutekony veacutegrehajtaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera hozott inteacutezkedeacutesek

g) a taacutemogataacutesi program veacutegrehajtaacutesaacuteeacutert felelős illeteacutekes hatoacutesaacutegok eacutes szervek ki-jeloumlleacutese

Taacutemogathatoacute inteacutezkedeacutesek

A taacutemogataacutesi programok az alaacutebbi inteacutezkedeacutesek koumlzuumll egyet vagy toumlbbet tartalmazhatnaka) promoacutecioacuteb) a szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesa eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesac) zoumlldszuumlretd) koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapoke) betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutesf) beruhaacutezaacutesokg) boraacutegazati innovaacutecioacuteh) melleacutektermeacutek-lepaacuterlaacutes

A promoacutecioacutes taacutemogataacutes ceacutelja az unioacutes borokat eacuterintő taacutejeacutekoztatoacute eacutes promoacutecioacutes inteacutezkedeacutesek finansziacuterozaacutesa a tagaacutellamokban Az inteacutezkedeacutesnek a bor felelősseacutegteljes moacutedon toumlrteacutenő fo-gyasztaacutesaacutera az eredetmegjeloumlleacutesekre eacutes a foumlldrajzi jelzeacutesekre vonatkozoacute unioacutes rendszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutesra vagy harmadik orszaacutegokban az unioacutes borok versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutera kell iraacutenyulnia

Az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel illetve a borszőlő fajtaacutejaacutenak jelzeacuteseacutevel ellaacutetott borok eseteacuteben kizaacuteroacutelag az alaacutebbi teveacutekeny-seacutegek taacutemogathatoacutek

a) olyan PR-teveacutekenyseacutegek illetve promoacutecioacutes eacutes reklaacutemteveacutekenyseacutegek amelyek első-sorban az unioacutes termeacutekek aacuteltal a minőseacuteg az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg eacutes a koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel nyuacutejtott magas sziacutenvonal kiemeleacuteseacutet ceacutelozzaacutek

b) nemzetkoumlzi jelentőseacutegű esemeacutenyeken vaacutesaacuterokon vagy kiaacutelliacutetaacutesokon valoacute reacuteszveacutetelc) taacutejeacutekoztatoacute kampaacutenyok kuumlloumlnoumlsen az eredetmegjeloumlleacutesekre a foumlldrajzi jelzeacutesekre

eacutes a biotermeleacutesre vonatkozoacute unioacutes rendszerek kapcsaacuten

d) uacutej piacok felmeacutereacutese a piacbőviacuteteacutes eacuterdekeacutebene) a taacutejeacutekoztatoacute eacutes promoacutecioacutes inteacutezkedeacutesek eredmeacutenyeit felmeacuterő tanulmaacutenyok

A taacutejeacutekoztatoacute vagy promoacutecioacutes inteacutezkedeacutesekhez nyuacutejtott unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes nem haladhatja meg a taacutemogathatoacute kiadaacutesok 50-aacutet

A szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutehoz eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute inteacutezkedeacutesek ceacutelja a bortermelők versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa A szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesa eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesa kizaacuteroacutelag akkor taacutemogathatoacute ha a tagaacutellamok benyuacutejtjaacutek a termeleacutesi poten-ciaacuteljukra vonatkozoacute jegyzeacuteket A szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesi taacutemo-gataacutesa ndash amely a fenntarthatoacute termeleacutesi rendszerek javiacutetaacutesaacutehoz eacutes a boraacutegazat koumlrnyezeti hataacutesainak meacuterseacutekeleacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat ndash kizaacuteroacutelag a koumlvetkező teveacutekenyseacutegek koumlzuumll egyre vagy toumlbbre nyuacutejthatoacute

a) fajtavaacuteltaacutes ideeacutertve az aacutetoltaacutessal toumlrteacutenő fajtavaacuteltaacutest isb) a szőlőuumlltetveacutenyek aacutettelepiacuteteacutesec) szőlőuumlltetveacutenyek uacutejratelepiacuteteacutese amennyiben ez a koumltelező kivaacutegaacutest koumlvetően egeacutesz-

seacuteguumlgyi vagy noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi okokboacutel szuumlkseacuteges eacutes amennyiben azt a tagaacutellam illeteacutekes hatoacutesaacutega rendeli el

d) a szőlőuumlltetveacuteny termeszteacutestechnoloacutegiai moacutedszereinek javiacutetaacutesa kuumlloumlnoumlsen a fenn-tarthatoacute termeleacutes fejlett rendszereinek bevezeteacutese

A termeacuteszetes eacutelettartamuk veacutegeacutehez eacuterő szőlőuumlltetveacutenyek rendes meguacutejiacutetaacutesa ugyanannak a parcellaacutenak ugyanazzal a borszőlőfajtaacuteval eacutes ugyanolyan szőlőtermeszteacutesi rendszerrel toumlr-teacutenő uacutejratelepiacuteteacutese nem taacutemogathatoacute A tagaacutellamok tovaacutebbi előiacuteraacutesokat is megaacutellapiacutethatnak kuumlloumlnoumlsen a meguacutejiacutetott szőlőuumlltetveacutenyek koraacutet illetően

A szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesi taacutemogataacutesa ndash ideeacutertve a szőlőuumll-tetveacuteny termeszteacutestechnoloacutegiai moacutedszereinek javiacutetaacutesaacutet is ndash kizaacuteroacutelag az alaacutebbi formaacutekban valoacutesulhat meg

a) a termelők ellenteacutetelezeacutese az inteacutezkedeacutes veacutegrehajtaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute beveacutetelkieseacuteseacutertb) a szerkezetaacutetalakiacutetaacutes eacutes az aacutetaacutelliacutetaacutes koumlltseacutegeihez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutes

A termelők szaacutemaacutera a beveacutetelkieseacuteseacutert nyuacutejtott ellenteacutetelezeacutes a vonatkozoacute veszteseacuteg akaacuter 100-aacutet is fedezheti eacutes az alaacutebbi opcioacutekban valoacutesulhat meg

a) a telepiacuteteacutesi jogra vonatkozoacute aacutetmeneti szabaacutelyozaacutest meghataacuterozoacute rendelkezeacuteseitől elteacuterve az aacutetmeneti szabaacutelyozaacutes időtartamaacutenak veacutegeacuteig egy meghataacuterozott haacuterom eacutevet meg nem haladoacute időtartamra szoacuteloacutean a reacutegi eacutes az uacutej szőlőuumlltetveacutenyek egyuumlttes fenntartaacutesaacutenak engedeacutelyezeacutese

b) peacutenzbeli ellenteacutetelezeacutes

A szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutenak eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesaacutenak teacutenyleges koumlltseacutegeihez valoacute unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes nem haladhatja meg az 50-ot A keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekban a szerkezetaacutetalakiacute-taacutes eacutes aacutetaacutelliacutetaacutes koumlltseacutegeihez nyuacutejtott unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes meacuterteacuteke azonban akaacuter 75 is lehet

A bdquozoumlldszuumlretrdquo a meacuteg eacuteretlen aacutellapotban leacutevő szőlőfuumlrtoumlk teljes megsemmisiacuteteacutese vagy eltaacutevoliacutetaacutesa eacutes ennek koumlvetkezteacuteben az eacuterintett teruumllet termeacuteshozamaacutenak nullaacutera valoacute csoumlk-kenteacutese A zoumlldszuumlreti taacutemogataacutes az unioacutes borpiacon a kereslet eacutes a kiacutenaacutelat meacuterlegeacutenek helyreaacutelliacutetaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute a piaci vaacutelsaacuteg megelőzeacutese eacuterdekeacuteben

A koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutemogataacutes azon termelőknek nyuacutejt segiacutetseacuteget akik a piaci ingadozaacutesok ellen kiacutevaacutenjaacutek biztosiacutetani magukat A koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutemogataacutes az alap adminisztratiacutev koumlltseacutegeit fedező aacutetmeneti eacutes csoumlkkenő meacuterteacutekű taacutemogataacutes formaacutejaacuteban nyuacutejthatoacute

A betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutes taacutemogataacutesa a termelők beveacuteteleacutenek biztosiacutetaacutesaacutehoz jaacuterul hozzaacute olyan esetekben amikor a termelők termeacuteszeti katasztroacutefaacutek kedvezőtlen időjaacuteraacutesi jelenseacutegek betegseacutegek vagy kaacutertevőfertőzeacutesek koumlvetkezteacuteben veszteseacutegeket szenvednek el A biztosiacutetaacutesi szerződeacutesekben meg kell koumlvetelni hogy a kedvezmeacutenyezettek megtegyeacutek a szuumlkseacuteges kockaacutezatmegelőzeacutesi inteacutezkedeacuteseket A betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutes taacutemogataacutesa unioacutes peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutes formaacutejaacuteban nyuacutejthatoacute

Taacutemogataacutes nyuacutejthatoacute a feldolgozoacuteleacutetesiacutetmeacutenyekre boraacuteszati infrastruktuacuteraacutera valamint marketingstruktuacuteraacutekra eacutes -eszkoumlzoumlkre iraacutenyuloacute taacutergyi vagy immateriaacutelis beruhaacutezaacutesokhoz E beruhaacutezaacutesok ceacutelja hogy javiacutetsaacutek a vaacutellalkozaacutes oumlsszteljesiacutetmeacutenyeacutet eacutes a piaci igeacutenyekhez valoacute alkalmazkodaacutesaacutet valamint noumlveljeacutek annak versenykeacutepesseacutegeacutet eacutes ceacuteljuk a szőlőből keacuteszuumllt termeacutekek előaacutelliacutetaacutesa vagy forgalmazaacutesa toumlbbek koumlzoumltt az energiatakareacutekossaacuteg a globaacutelis energiahateacutekonysaacuteg eacutes a fenntarthatoacute folyamatok javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

A beruhaacutezaacutesi taacutemogataacutes maximaacutelis meacuterteacutekea) kizaacuteroacutelag a 2003361EK bizottsaacutegi ajaacutenlaacutes (1) szerinti mikro- kis- eacutes koumlzeacutepvaacutellal-

kozaacutesokra alkalmazhatoacuteb) ezen tuacutelmenően az EUMSz 349 cikkeacuteben emliacutetett legkuumllső reacutegioacutek valamint

a 2292013EU euroacutepai parlamenti eacutes tanaacutecsi rendelet 1 cikkeacutenek (2) bekezdeacuteseacuteben meghataacuterozott kisebb eacutegei-tengeri szigetek valamennyi vaacutellalkozaacutesa tekinteteacuteben is alkalmazhatoacute

A 2003361EK ajaacutenlaacutes melleacutekleteacutenek I ciacuteme 2 cikkeacutenek (1) bekezdeacutese alaacute nem tartozoacute 750 alkalmazottnaacutel kevesebbet foglalkoztatoacute vagy 200 millioacute euroacutenaacutel kevesebb aacuterbeveacutetellel rendelkező vaacutellalkozaacutesok eseteacuteben a maximaacutelis taacutemogataacutesintenzitaacutes megfeleződik

Nem nyuacutejthatoacute taacutemogataacutes a neheacutez helyzetben leacutevő vaacutellalkozaacutesok megmenteacuteseacutehez eacutes szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutehoz nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutesok tekinteteacuteben neheacutez helyzetben leacutevő vaacutellalkozaacutesok reacuteszeacutere

A taacutemogathatoacute beruhaacutezaacutesi koumlltseacutegekhez nyuacutejtott unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes maximaacutelis meacuterteacutekea) 50 a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekbanb) 40 a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutektoacutel elteacuterő reacutegioacutekbanc) 75 a legkuumllső reacutegioacutekban (Forraacutes 13082013EU rendelet)

Taacutemogataacutes nyuacutejthatoacute boraacutegazati innovaacutecioacutehoz uacutej termeacutekek eljaacuteraacutesok eacutes technoloacutegiaacutek ki-fejleszteacuteseacutere iraacutenyuloacute taacutergyi vagy immateriaacutelis beruhaacutezaacutesokhoz A taacutemogataacutes ceacutelja hogy javiacutetsa a szőlőből keacuteszuumllt unioacutes termeacutekek eacuterteacutekesiacutethetőseacutegeacutet eacutes versenykeacutepesseacutegeacutet eacutes annak a tudaacutestranszfer is a reacuteszeacutet keacutepezheti

Taacutemogataacutes nyuacutejthatoacute a borkeacutesziacuteteacutes melleacutektermeacutekeinek oumlnkeacutentes vagy koumltelező lepaacuter-laacutesaacutehoz A taacutemogataacutes oumlsszegeacutet az előaacutelliacutetott szesz alkoholtartalmaacutenak teacuterfogatszaacutezaleacutekaacutera eacutes hektoliterenkeacutent kell roumlgziacuteteni A taacutemogataacutesban reacuteszesuumllt lepaacuterlaacutesboacutel szaacutermazoacute alko-holt ndash a versenytorziacutetaacutes elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben ndash kizaacuteroacutelag ipari vagy energetikai ceacutelokra szabad felhasznaacutelni

51 taacuteblaacutezatMagyarorszaacuteg aacuteltal 2014ndash2018 koumlzoumltt meghirdetett eacutes tervezett taacutemogataacutesi programok (ezer euroacuteban)

Inteacutezkedeacutes 12342007EK rendelet 2014 2015 2016 2017 2018 Oumlsszesen

SPS 0 0 0 0 0 0Promoacutecioacutes teveacutekenyseacuteg harmadik orszaacutegok piacaacutera 103p cikk 1 000 1 000 1 000 2 000 2 000 7 000

Szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutet-alakiacutetaacutesa eacutes aacutetaacutellaacutesa 103q cikk 22 603 22 603 26 603 25 603 25 603 123 015

Zoumlldszuumlret 103r cikk 0 0 0 0 0 0Kockaacutezati alap 103s cikk 0 0 0 0 0 0Szuumlreti biztosiacutetaacutes 103t cikk 0 0 0 0 0 0Beruhaacutezaacutesok 103u cikk 4 000 4 000 0 0 0 8 000Melleacutektermeacutek lepaacuterlaacutes 103v cikk 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500 7 500Oumlsszesen 29 103 29 103 29 103 29 103 29 103 145 515

Forraacutes FM 2014

A piaci taacutemogataacutesoktoacutel fuumlggetlen uacutej taacutemogataacutesi konstrukcioacute lehetőseacutege jelent meg 2016 utaacuten A szőlő- eacutes borpiaci szabaacutelyozaacutesban a kvoacutetarendszert felvaacuteltoacute uacutej elemkeacutent jelent meg a telepiacuteteacutesi engedeacutelyezeacutesi rendszer 2016-toacutel Ennek kereteacuteben a tagaacutellamok eacutevente legfeljebb 1-kal noumlvelhetik a szőlőteruumlletuumlket Mivel ezek a teruumlletek minden esetben uacutej teruumlletek bevonaacutesaacutet jelentik a szőlőtermeszteacutesbe a klasszikus szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes nem eleacuterhető e teruumlletekre Az Euroacutepai Bizottsaacuteg ezeacutert megteremtette a lehetőseacutegeacutet annak hogy a tagaacutellamok a videacutekfejleszteacutesi programjaik kereteacuteben az uacutej borszőlőuumlltetveacutenyek telepiacuteteacuteseacutere taacutemogataacutest biztosiacutetsanak E lehetőseacuteggel Magyarorszaacuteg is eacutelt meghirdetteacutek az uacutej borszőlő-uumlltetveacutenyek taacutemogataacutesaacutet biztosiacutetoacute paacutelyaacutezati felhiacutevaacutest amely 2018-toacutel paacutelyaacutezhatoacute

5236 A meacuteheacuteszeti aacutegazat taacutemogataacutesa

A meacuteheacuteszeti termeacutekek termeleacuteseacutere eacutes forgalmazaacutesaacutera vonatkozoacute aacuteltalaacutenos felteacutetelek javiacutetaacute-sa ceacuteljaacuteboacutel a tagaacutellamok haacuteromeacuteves időszakra szoacuteloacute nemzeti programokat dolgozhatnak ki a meacuteheacuteszeti aacutegazatra vonatkozoacutean A meacuteheacuteszeti programokhoz nyuacutejtott unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutes a viselt kiadaacutesok 50-aacuteval egyeneacuterteacutekű Az unioacutes hozzaacutejaacuterulaacutesra valoacute jogosultsaacuteg eacuterdekeacute-ben a tagaacutellamoknak tanulmaacutenyt kell keacutesziacuteteniuumlk a teruumlletuumlkoumln műkoumldő meacuteheacuteszeti aacutegazat termeleacutesi eacutes forgalmazaacutesi szerkezeteacuteről

A meacuteheacuteszeti programokban az alaacutebbi inteacutezkedeacutesek szerepelhetneka) technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes a meacuteheacuteszek eacutes a meacuteheacuteszek szervezetei reacuteszeacutereb) a meacutehcsalaacutedokat megtaacutemadoacute kaacutertevők eacutes betegseacutegek ndash kuumlloumlnoumlsen a varroatoacutezis ndash el-

leni veacutedekezeacutesc) a vaacutendormeacuteheacuteszet eacuteszszerűsiacuteteacutesed) a meacuteheacuteszeti termeacutekek elemzeacuteseacutet veacutegző laboratoacuteriumok taacutemogataacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezke-

deacutesek annak elősegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben hogy a meacuteheacuteszek forgalmazzaacutek termeacutekeiket eacutes noumlveljeacutek azok eacuterteacutekeacutet

e) az unioacuteban talaacutelhatoacute kaptaacuterak aacutellomaacutenypoacutetlaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacutera iraacutenyuloacute inteacutez-kedeacutesek

f) egyuumlttműkoumldeacutes szakosodott szervekkel a meacuteheacuteszettel eacutes a meacuteheacuteszeti termeacutekekkel kapcsolatos alkalmazott kutataacutesi programok veacutegrehajtaacutesa tereacuten

g) piacmonitoringh) a termeacutekek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa a termeacutekekben rejlő lehetőseacutegek jobb piaci ki-

hasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben

524 Szőlőtelepiacuteteacutesi engedeacutelyezeacutesi rendszer

A koumlzoumls piacszervezeacutesi rendeletben meghataacuterozott eacutes osztaacutelyozott borszőlőfajtaacutek csak engedeacutely birtokaacuteban telepiacutethetők vagy telepiacutethetők uacutejra A tagaacutellamok az engedeacutelyt a termelők aacuteltal benyuacutejtott objektiacutev eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutestől mentes jogosultsaacutegi kriteacute-riumoknak megfelelő keacuterelmek alapjaacuten hektaacuterban kifejezett meghataacuterozott teruumllet tekin-teteacuteben adjaacutek meg Az engedeacutelyt a termelő diacutej fizeteacutese neacutelkuumll kapja meg Az engedeacutelyek a megadaacutesuk időpontjaacutetoacutel szaacutemiacutetott haacuterom eacutevig eacuterveacutenyesek Amennyiben a termelő nem hasznaacutelja fel a reacuteszeacutere megadott engedeacutelyt annak eacuterveacutenyesseacutegi ideje alatt igazgataacutesi szankcioacutekra szaacutemiacutethat

A tagaacutellamok minden eacutevben akkora teruumlletre biztosiacutetanak engedeacutelyt uacutej telepiacuteteacutesek szaacute-maacutera amely megfelel a teruumlletuumlkoumln maacuter szőlővel betelepiacutetett teljes teruumllet 1-aacutenak az előző eacutev juacutelius 31-i adatokat figyelembe veacuteve A tagaacutellamok azonban nemzeti szinten alacsonyabb szaacutezaleacutekos eacuterteacuteket is alkalmazhatnak eacutes az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy ol-talom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel biacuteroacute borok termeleacuteseacutere jogosult teruumlletek vagy foumlldrajzi jelzeacutest nem viselő teruumlletek eseteacuteben regionaacutelis szinten korlaacutetozhatjaacutek az engedeacutelyek ki-bocsaacutetaacutesaacutet (veacutedelmi mechanizmus)

A szakmai szervezetek szerepe feleacuterteacutekelődik mivel az uacutej rendszerben a tagaacutellamok figyelembe vehetnek olyan ajaacutenlaacutesokat amelyeket a boraacutegazatban műkoumldő elismert szak-mai szervezetek termelői eacuterdekcsoportok vagy a tagaacutellami jogszabaacutelyok alapjaacuten elismert szakmai szervezetek tesznek felteacuteve hogy az ajaacutenlaacutesok megteacutetele előtt az eacuterintett foumlldrajzi teruumlleten reprezentatiacutev eacuterdekelt felek megaacutellapodaacutest koumltoumlttek Az ajaacutenlaacutesok legfeljebb haacute-rom eacutevre szoacutelhatnak

A tagaacutellamok automatikusan megadjaacutek az engedeacutelyt azon termelők reacuteszeacutere akik 2016 januaacuter 1-jeacutet koumlvetően szőlőt vaacutegnak ki majd keacuterelmet nyuacutejtanak be Ily moacutedon a ki-vaacutegott teruumllettel ndash tiszta szőlőtermő teruumlletben kifejezve ndash megegyező nagysaacuteguacute teruumlletet lehet engedeacutelyezni (uacutejratelepiacuteteacutes)

A tagaacutellamok az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlld-rajzi jelzeacutessel biacuteroacute szőlő termeleacuteseacutere jogosult teruumlleteken szakmai szervezet aacuteltal keacutesziacutetett ajaacutenlaacutes alapjaacuten azon szőlőkre korlaacutetozhatjaacutek az uacutejratelepiacuteteacutest amelyek az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutes vagy az oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutes tekinteteacuteben a kivaacutegott szőlővel azonos felteacuteteleket teljesiacutetenek

A termelőknek sajaacutet koumlltseacuteguumlkoumln ki kell vaacutegniuk a szőlőt az engedeacutely neacutelkuumll betele-piacutetett teruumlleteken

53 Forgalmazaacutesi szabaacutelyok6

Egyes mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az Euroacutepai Unioacuteban forgalmazaacutesi szabaacutelyok vonatkoznakA forgalmazaacutesi előiacuteraacutesok az alaacutebbi aacutegazatok eacutes termeacutekek koumlzuumll egyre vagy toumlbbre

alkalmazhatoacuteka) oliacutevaolaj eacutes eacutetkezeacutesi olajbogyoacuteb) gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutekc) feldolgozott gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegtermeacutekekd) banaacutene) eacutelő noumlveacutenyf) tojaacutesg) baromfihuacutesh) emberi fogyasztaacutesra szaacutent kenhető zsiacuteroki) komloacute

A forgalmazaacutesi előiacuteraacutesok az alaacutebbi szabaacutelyozaacutesokat foglalhatjaacutek magukbana) műszaki meghataacuterozaacutesok megjeloumlleacutesek eacutes kereskedelmi megnevezeacutesekb) osztaacutelyozaacutesi kriteacuteriumok peacuteldaacuteul osztaacutelyok suacutely meacuteret kor eacutes kategoacuteria szerinti

besorolaacutesc) a fajok a noumlveacutenyfajta vagy az aacutellatfaj illetve a kereskedelmi tiacutepusd) kiszereleacutes a koumltelező forgalmazaacutesi előiacuteraacutesokhoz kapcsoloacutedoacute ciacutemkeacutezeacutes csomagolaacutes

a csomagoloacutekoumlzpontokra alkalmazandoacute szabaacutelyok jeloumlleacutes a betakariacutetaacutes eacuteve eacutes kuuml-loumlnleges kifejezeacutesek hasznaacutelata

e) a kuumlllem az aacutellag a huacutesossaacuteg a termeacutekjellemzők eacutes a viacuteztartalom szaacutezaleacutekos araacutenya

f) a termeleacutes soraacuten hasznaacutelt kuumlloumlnleges anyagok illetve oumlsszetevők vagy alkotoacuteelemek ideeacutertve ezek mennyiseacutegeacutet tisztasaacutegaacutet eacutes azonosiacutetaacutesaacutet

g) a gazdaacutelkodaacutes tiacutepusa eacutes a termeleacutesi moacutedszer ndash ideeacutertve a boraacuteszati eljaacuteraacutesokat is ndash valamint a fenntarthatoacute termeleacutes fejlett rendszerei

h) must eacutes bor haacutezasiacutetaacutesa ndash ideeacutertve a vonatkozoacute fogalommeghataacuterozaacutesokat is ndash ke-vereacutes eacutes az arra vonatkozoacute korlaacutetozaacutesok

i) a begyűjteacutes gyakorisaacutega szaacutelliacutetaacutes tartoacutesiacutetaacutes eacutes kezeleacutes taacuterolaacutesi moacutedszer eacutes hőmeacuter-seacuteklet taacuterolaacutes eacutes szaacutelliacutetaacutes

j) a termeleacutes helye eacutes a szaacutermazaacutesi hely a baromfihuacutes eacutes a kenhető zsiacuterok kiveacuteteleacutevelk) egyes anyagok eacutes eljaacuteraacutesok alkalmazaacutesaacutera vonatkozoacute korlaacutetozaacutesokl) egyedi felhasznaacutelaacutesm) a jeloumlleacuteseknek eacutes kereskedelmi megnevezeacuteseknek meg nem felelő termeacutekek elhe-

lyezeacuteseacutere tartaacutesaacutera eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutere eacutes felhasznaacutelaacutesaacutera valamint a melleacutektermeacutekek elhelyezeacuteseacutere vonatkozoacute felteacutetelek

A zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcs- a komloacute- eacutes a boraacutegazatokban az aacutegazati sajaacutetossaacutegokat is fi-gyelembe vevő tovaacutebbi szabaacutelyokat is alkottak amelyek a fenti elvek menteacuten de az egyes termeacutekek adottsaacutegait toumlrteacutenelmi jellegeacutet eacutes piaci jellemzőit is figyelembe veszik

A fenti szabaacutelyokon tuacutel egyes termeacutekek eseteacuteben a tagaacutellamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabaacutelyokat amelyek kuumlloumlnboumlző minőseacutegi szinteket aacutellapiacute-tanak meg a kenhető zsiacuterok vonatkozaacutesaacuteban E szabaacutelyoknak lehetőveacute kell tenniuumlk az em-liacutetett minőseacutegi szinteknek kuumlloumlnoumlsen a termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz felhasznaacutelt nyersanyagokra a termeacutekek eacuterzeacutekszervi tulajdonsaacutegaira valamint fizikai eacutes mikrobioloacutegiai stabilitaacutesaacutera vonatkozoacute kriteacuteriumok alapjaacuten toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacutet

A bdquohagyomaacutenyosrdquo kifejezeacutes jelzia) adott termeacutek unioacutes vagy nemzeti jogszabaacutely alapjaacuten oltalom alatt aacutelloacute eredetmeg-

jeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel van ellaacutetva vagyb) az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel

ellaacutetott termeacutek előaacutelliacutetaacutesi vagy eacuterleleacutesi eljaacuteraacutesaacutet illetve minőseacutegeacutet sziacuteneacutet szaacuterma-zaacutesi helyeacutenek jellegeacutet vagy valamely a termeacutek toumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutedoacute esemeacutenyt

531 Egyes aacutegazatokra vonatkozoacute egyedi szabaacutelyok (kvoacutetarendszerek kvoacutetaacutek kivezeteacutese)

5311 Cukoraacutegazat

A cukoraacutegazatban a 20162017-as gazdasaacutegi eacutev veacutegeacuteig a termeleacutest korlaacutetozoacute kvoacutetarendszer műkoumldoumltt amely tagaacutellamokra lebontott termeleacutesi kvoacutetaacutekat jelentett Magyarorszaacuteg a kvoacute-tarendszerben 105 420 tonna cukorkvoacutetaacuteval rendelkezett A kvoacutetarendszer reacuteszeacutet keacutepezte a cukorreacutepa minimaacutelaacuteraacutenak meghataacuterozaacutesa is amelyet eacutevente a Tanaacutecs aacutellapiacutetott meg Az elmuacutelt eacutevekben ennek aacutetlagos meacuterteacuteke 26 euroacutetonna volt

A cukorreacutepa eacutes a cukornaacuted vaacutesaacuterlaacutesaacutenak felteacuteteleit ezen beluumll toumlbbek koumlzoumltt a veteacutes előtti szaacutelliacutetaacutesi szerződeacuteseket az egyreacuteszről a cukorreacutepa eacutes a cukornaacuted unioacutes termelői ndash vagy a nevuumlkben eljaacuteroacute azon szervezetek amelyeknek tagjai ndash maacutesreacuteszről az unioacutes cukorgyaacutertoacute vaacutellalkozaacutesok ndash vagy a nevuumlkben eljaacuteroacute azon szervezetek amelyeknek tagjai ndash koumlzoumltti szakmaacuten beluumlli iacuteraacutesos megaacutellapodaacutesok szabaacutelyozzaacutek A cukorgyaacutertoacute vaacutellalkozaacutesoknak eacuter-tesiacuteteniuumlk kell a gyaacutertaacutes helye szerinti tagaacutellam illeteacutekes hatoacutesaacutegait a szakmaacuten beluumlli meg-aacutellapodaacutesokroacutel eacutes szerződeacutesekről eacutes meg kell kuumlloumlnboumlztetniuumlk a kvoacutetacukorra eacutes a kvoacutetaacuten feluumlli cukorra vonatkozoacute megaacutellapodaacutesokat eacutes szerződeacuteseket

A Bizottsaacuteg kuumlloumlnoumlsen a kvoacutetarendszer megszűneacuteseacutet koumlvető időszaktoacutel kezdődően a cukorpiaci aacuterak jelenteacuteseacutere szolgaacuteloacute informaacutecioacutes rendszert hozhat leacutetre amely a cukorpiaci aacuterszintek koumlzzeacuteteacuteteleacutere szolgaacuteloacute inteacutezkedeacuteseket is magaacuteban foglalhat

A cukrot izogluumlkoacutezt illetve inulinszirupot gyaacutertoacute vaacutellalkozaacutesok birtokaacuteban leacutevő cukorkvoacuteta izogluumlkoacutezkvoacuteta illetve inulinszirup-kvoacuteta alapjaacuten termeleacutesi diacutejat kell kivetni

Termeleacutesi visszateacuteriacuteteacutes nyuacutejthatoacute a cukoraacutegazatban ha kvoacutetacukor gyaacutertaacutesaacutehoz nem aacutell rendelkezeacutesre a vilaacutegpiaci aacuternak megfelelő aacuteron toumlbbletcukor vagy behozott cukor toumlbblet-izogluumlkoacutez vagy toumlbblet-inulinszirup

A Bizottsaacuteg az unioacutes piac megfelelő szintű cukorellaacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges ideiglenes inteacutezkedeacuteseket is hozhat Az inteacutezkedeacutesek a szuumlkseacuteges mennyiseacuteg tekinteteacuteben eacutes a szuumlkseacuteges időre kiigaziacutethatjaacutek a behozott nyerscukor utaacuten fizetendő vaacutem szintjeacutet

Kvoacutetaacuten kiacutevuumlli termeleacutes

A kvoacutetaacuten feluumll előaacutelliacutetott cukrot izogluumlkoacutezt vagy inulinszirupota) fel lehet hasznaacutelni egyes termeacutekek feldolgozaacutesaacutehozb) aacutet lehet vinni a koumlvetkező gazdasaacutegi eacutev kvoacutetatermeleacuteseacutebec) fel lehet hasznaacutelni a legkuumllső reacutegioacutek kuumlloumlnleges ellaacutetaacutesi rendszereacutebend) exportaacutelni lehet a Bizottsaacuteg aacuteltal meghataacuterozott mennyiseacutegi korlaacutetozaacutesokon beluumll

vagye) a belső piacra lehet bocsaacutetani abboacutel a ceacutelboacutel hogy a kiacutenaacutelatot az előzetes ellaacutetaacutesi

meacuterleg alapjaacuten a kereslethez igaziacutetsaacutek

Az egyeacuteb mennyiseacutegekre toumlbbletilleteacuteket vet ki a Bizottsaacuteg

5312 Boraacutegazat

A tagaacutellamok szőlőkatasztert vezetnek amely naprakeacutesz informaacutecioacutekat tartalmaz a termeleacutesi potenciaacutellal kapcsolatban 2016 januaacuter 1-jeacutetől ez a koumltelezettseacuteg csak azokra a tagaacutellamokra alkalmazandoacute amelyek leacutetrehozzaacutek a szőlőuumlltetveacutenyek engedeacutelyezeacuteseacutere vonatkozoacute rend-szert vagy nemzeti taacutemogataacutesi programot leacuteptetnek eacuteletbe A koumltelezettseacuteg 2015 december 31-ig nem vonatkozik azokra a tagaacutellamokra amelyekben az osztaacutelyozott borszőlőfajtaacutekkal betelepiacutetett oumlsszteruumllet kevesebb mint 500 hektaacuter Azok a tagaacutellamok amelyek taacutemogataacutesi programjaiban szerepel a szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesa eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesa is a szőlőkataszter alapjaacuten minden eacutevben maacutercius 1-jeacuteig benyuacutejtjaacutek a Bizottsaacutegnak a termeleacutesi potenciaacuteljukra vonatkozoacute naprakeacutesszeacute tett jegyzeacuteket

5313 Tej- eacutes tejtermeacutekaacutegazat

A tej- eacutes tejtermeacutekaacutegazatban a tagaacutellamok doumlnthetnek uacutegy hogy iacuteraacutesbeli szerződeacutest kell koumltni vagy ajaacutenlatot kell tenni minden olyan esetben amikor a teruumlletuumlkoumln beluumll egy mezőgazdasaacutegi termelő egy nyerstej-feldolgozoacutenak nyers tejet szaacutelliacutet Ha a tagaacutellam elő-iacuterja a koumltelező szerződeacutest arroacutel is doumlntenie kell hogy a felek koumlzoumltt koumltoumltt ilyen szerződeacutes a szaacutelliacutetaacutes mely szakaszaacutera vagy szakaszaira vonatkozik ha a nyers tej szaacutelliacutetaacutesaacutet egy vagy toumlbb begyűjtő veacutegzi

A szerződeacutest vagy ajaacutenlatota) a szaacutelliacutetaacutes megkezdeacutese előtt kell elkeacutesziacutetenib) iacuteraacutesban kell roumlgziacuteteni eacutesc) annak tartalmaznia kell kuumlloumlnoumlsen az alaacutebbi elemeket

bull a szaacutelliacutetott tejeacutert fizetendő aacuterat amely

ndash aacutellandoacute eacutes a szerződeacutesben roumlgziacutetett eacutesvagy ndash kiszaacutemiacutetaacutesa a szerződeacutesben megaacutellapiacutetott kuumlloumlnboumlző teacutenyezők oumlsszesiacuteteacuteseacutevel

toumlrteacutenik amelyek koumlzoumltt szerepelhetnek a piaci fejlemeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutet tuumlk-roumlző piaci mutatoacutek a szaacutelliacutetott mennyiseacuteg eacutes a szaacutelliacutetott nyers tej minőseacutege vagy oumlsszeteacutetele

bull a szaacutelliacutethatoacute eacutesvagy szaacutelliacutetandoacute nyers tej mennyiseacutegeacutet eacutes e szaacutelliacutetaacutesok uumlteme-zeacuteseacutet

bull a szerződeacutes időtartamaacutet amely lehet hataacuterozott vagy hataacuterozatlan eacutes a felmon-daacutesi zaacuteradeacutekot

bull a kifizeteacutesi időszakokra eacutes eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute reacuteszleteketbull a nyers tej aacutetveacuteteleacutere vagy szaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute rendelkezeacuteseket valamintbull a vis maior eseteacuten alkalmazandoacute szabaacutelyokat

A mezőgazdasaacutegi termelők nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozoacutek aacuteltal koumltoumltt nyerstej-szaacutel-liacutetaacutesi szerződeacutesek valamennyi elemeacuteről a felek szabadon taacutergyalhatnak

Az elismert tej- eacutes tejtermeacutekaacutegazati termelői szervezetek taacutergyalaacutesokat folytathatnak mezőgazdasaacutegi termelő tagjaik neveacuteben koumlzoumls termeleacutesuumlk egy reacutesze vagy egeacutesze tekinteteacute-ben a nyers tejnek a termelő aacuteltal a nyers tej feldolgozoacuteja vagy begyűjtője szaacutemaacutera toumlrteacutenő szaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute szerződeacutesről A termelői szervezet taacutergyalaacutesokat folytathat

a) fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a mezőgazdasaacutegi termelők aacutetruhaacutezzaacutek-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem

b) fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a taacutergyalt aacuter azonos-e a mezőgazdasaacutegi termelő tagok egy reacuteszeacutenek vagy oumlsszesseacutegeacutenek koumlzoumls termeleacutese tekinteteacuteben

c) felteacuteve hogy az adott termelői szervezet tekinteteacuteben valamennyi alaacutebbi felteacutetel teljesuumllbull az ilyen taacutergyalaacutesok aacuteltal eacuterintett nyers tej mennyiseacutege nem haladja meg a teljes

unioacutes termeleacutes 35-aacutetbull az ilyen taacutergyalaacutesok aacuteltal eacuterintett nyers tejnek baacutermely adott tagaacutellamban ter-

melt mennyiseacutege nem haladja meg az adott tagaacutellam teljes nemzeti termeleacuteseacutenek 33-aacutet eacutes

bull az ilyen taacutergyalaacutesok aacuteltal eacuterintett nyers tejnek baacutermely tagaacutellamba szaacutelliacutetott meny-nyiseacutege nem haladja meg az adott tagaacutellam teljes nemzeti termeleacuteseacutenek 33-aacutet

A fentieken tuacutel egy elismert termelői szervezet vagy azok taacutersulaacutesa ndash korlaacutetozott időtar-tamra ndash koumltelező szabaacutelyokat aacutellapiacutethat meg az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel ellaacutetott sajt kiacutenaacutelataacutenak a szabaacutelyozaacutesaacutera

532 Termelői szervezetek szakmakoumlzi szervezetek

5321 Termelői szervezetek

A tagaacutellamok ndash keacuterelem alapjaacuten ndash elismerhetik azokat a termelői szervezeteket amelyeka) valamely meghataacuterozott aacutegazatban műkoumldő termelőkből aacutellnakb) a termelők kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumlttek leacutetre

c) meghataacuterozott ceacutelokkal műkoumldnek amelyek legalaacutebb egyike az alaacutebbiakra vonat-kozhatbull a termeleacutes megtervezeacuteseacutenek eacutes a kereslethez valoacute hozzaacuteigaziacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa

kuumlloumlnoumlsen a minőseacuteg eacutes a mennyiseacuteg tekinteteacutebenbull a kiacutenaacutelati oldal koncentraacutecioacuteja eacutes a tagok aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekek forgalomba

hozatala toumlbbek koumlzoumltt koumlzvetlen uumlzletszerzeacutes reacuteveacutenbull a termeleacutesi koumlltseacutegeknek eacutes a koumlrnyezetveacutedelmi eacutes aacutellatjoacuteleacuteti előiacuteraacutesok teljesiacuteteacutese

ceacuteljaacuteboacutel veacutegrehajtott beruhaacutezaacutesok megteacuteruumlleacuteseacutenek optimalizaacutelaacutesa eacutes a termelői aacuterak stabilizaacutelaacutesa

bull kutataacutesok folytataacutesa eacutes kezdemeacutenyezeacutesek kidolgozaacutesa a fenntarthatoacute terme-leacutesi moacutedszerekkel innovatiacutev gyakorlatokkal a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteggel eacutes a piac alakulaacutesaacuteval kapcsolatban

bull a koumlrnyezetkiacutemeacutelő termeszteacutesi gyakorlatok eacutes termeleacutesi technikaacutek illetve meg-felelő aacutellatjoacuteleacuteti gyakorlatok eacutes technikaacutek hasznaacutelataacutenak előmozdiacutetaacutesa valamint technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes az ilyen gyakorlatok eacutes technikaacutek alkalmazaacutesaacutehoz

bull a termeleacutesi szabvaacutenyok hasznaacutelataacutenak előmozdiacutetaacutesa eacutes az ehhez biztosiacutetott technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes a termeacutekminőseacuteg javiacutetaacutesa valamint oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel vagy nemzeti minőseacuteg-igazoloacute ciacutemkeacutevel ellaacutetott termeacutekek fejleszteacutese

bull a melleacutektermeacutekek eacutes a hulladeacutekok kezeleacutese kuumlloumlnoumlsen a viacutez a talaj eacutes a taacutej minőseacutegveacutedelme tekinteteacuteben valamint a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg megőrzeacutese vagy előmozdiacutetaacutesa

bull hozzaacutejaacuterulaacutes a termeacuteszeti erőforraacutesokkal valoacute fenntarthatoacute gazdaacutelkodaacuteshoz eacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes meacuterseacutekleacuteseacutehez

bull kezdemeacutenyezeacutesek kidolgozaacutesa a promoacutecioacute eacutes a forgalmazaacutes tereacutenbull a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazatban műkoumldő operatiacutev programok kidolgozaacutesabull a szuumlkseacuteges technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes biztosiacutetaacutesa a hataacuteridős piacok eacutes a bizto-

siacutetaacutesi rendszerek alkalmazaacutesaacutehoz (Forraacutes 13082013EU rendelet)

A tej- eacutes tejtermeacutekaacutegazatban azok a termelői szervezetek ismerhetők el amelyeka) a termelők kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumlttek leacutetreb) meghataacuterozott ceacutelokkal műkoumldnek amelyek koumlzuumll egy vagy toumlbb az alaacutebbiakra

vonatkozhatbull a termeleacutes megtervezeacuteseacutenek eacutes a kereslethez valoacute hozzaacuteigaziacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa

hozatalabull a termeleacutesi koumlltseacutegek optimalizaacutelaacutesa eacutes a termelői aacuterak stabilizaacutelaacutesa

A tagaacutellamok ndash keacuterelem alapjaacuten ndash elismerhetik a termelői szervezetek azon taacutersulaacutesait amelyek meghataacuterozott aacutegazatokban műkoumldnek eacutes elismert termelői szervezetek kezde-meacutenyezeacuteseacutere joumlttek leacutetre

5322 Szakmakoumlzi szervezetek

A tagaacutellamok ndash keacuterelem alapjaacuten ndash elismerhetik azokat a szakmakoumlzi szervezeteket amelyeka) a termeleacuteshez eacutes az eacutelelmiszer-ellaacutetaacutesi laacutenc koumlvetkező szakaszainak legalaacutebb egyi-

keacutehez kapcsoloacutedoacute gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek keacutepviselőiből aacutellnak egy vagy toumlbb aacutegazat termeacutekeinek előaacutelliacutetaacutesa vagy kereskedelme a forgalmazaacutest is beleeacutertve

b) az őket alkotoacute szervezetek vagy egyesuumlletek oumlsszesseacutegeacutenek vagy egy reacuteszeacutenek a kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumlttek leacutetre

c) tagjaik eacutes a fogyasztoacutek eacuterdekeit figyelembe veacuteve meghataacuterozott ceacutellal műkoumldnek amelyek egyike toumlbbek koumlzoumltt az alaacutebbiakra vonatkozhatbull a termeleacutes eacutes a piac ismereteacutenek eacutes aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak noumlveleacutese toumlbbek koumlzoumltt a maacuter

megkoumltoumltt szerződeacutesek tekinteteacuteben a termeleacutesi koumlltseacutegekre az aacuterakra ndash adott esetben aacuterindexekkel kiegeacutesziacutetve ndash a mennyiseacutegekre eacutes a szerződeacuteses idő-tartamra vonatkozoacute oumlsszesiacutetett statisztikai adatok koumlzzeacuteteacutetele eacutes a potenciaacutelis joumlvőbeli regionaacutelis nemzeti vagy nemzetkoumlzi szintű piaci fejlemeacutenyek elemzeacutese reacuteveacuten

bull a termeleacutesi potenciaacutel előrejelzeacutese eacutes a piaci aacutertendenciaacutek feljegyzeacutesebull a termeacutekek forgalomba hozatala jobb koordinaacutecioacutejaacutenak elősegiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsen

piackutataacutes eacutes piaci tanulmaacutenyok reacuteveacutenbull a potenciaacutelis exportpiacok felkutataacutesabull az unioacutes szabaacutelyoknak megfelelő szabvaacutenyos szerződeacutesmintaacutek kidolgozaacutesa a me-

zőgazdasaacutegi termeacutekek felvaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera toumlrteacutenő eladaacutesa eacutesvagy a feldolgozott termeacutekek nagy- eacutes kiskereskedők szaacutemaacutera toumlrteacutenő szaacutelliacutetaacutesa tekinteteacuteben figye-lembe veacuteve a tisztesseacuteges versenyfelteacutetelek kialakiacutetaacutesaacutenak eacutes a piaci torzulaacutesok elkeruumlleacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet

bull a termeacutekekben rejlő lehetőseacutegek teljesebb koumlrű kiaknaacutezaacutesa toumlbbek koumlzoumltt az eacuter-teacutekesiacuteteacutesi piacok szintjeacuten valamint a gazdasaacutegi versenykeacutepesseacuteg eacutes az innovaacutecioacute megerősiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutesek kidolgozaacutesa

bull azon informaacutecioacutek biztosiacutetaacutesa eacutes kutataacutesok elveacutegzeacutese amelyek ahhoz szuumlkseacutegesek hogy a termeleacutes innovatiacutevabbaacute eacuteszszerűbbeacute eacutes hateacutekonyabbaacute vaacuteljon illetve a piaci igeacutenyeknek valamint a fogyasztoacutei iacutezleacutesnek eacutes elvaacuteraacutesoknak jobban meg-felelő termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes adott esetben feldolgozaacutesaacutera eacutes forgalmazaacutesra iraacutenyuljon kuumlloumlnoumls tekintettel a termeacutekminőseacutegre eacutes ezen beluumll is az oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutessel vagy oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutessel ellaacutetott termeacutekek sajaacutetossaacutegainak megőrzeacuteseacutere valamint a koumlrnyezetveacutedelemre

bull az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi keacutesziacutetmeacutenyek noumlveacutenyveacutedő szerek hasznaacutelataacutenak csoumlk-kenteacuteseacutet az egyeacuteb adaleacutekok jobb kezeleacuteseacutet a termeacutekek minőseacutegeacutenek valamint a talaj- eacutes viacutezveacutedelemnek a biztosiacutetaacutesaacutet az eacutelelmiszer-biztonsaacutegnak ndash elsősorban a termeacutekek nyomon koumlvethetőseacutege reacuteveacuten toumlrteacutenő ndash előmozdiacutetaacutesaacutet valamint az aacutel-latok egeacuteszseacutegeacutenek eacutes joacuteleacuteteacutenek javiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute lehetőseacutegek felkutataacutesa

bull olyan moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk kidolgozaacutesa amelyek segiacutetseacutegeacutevel a termeacutek mi-nőseacutege a termeleacutes eacutes adott esetben a feldolgozaacutes eacutes a forgalomba hozatal oumlsszes szakaszaacuteban javiacutethatoacute

bull az oumlkoloacutegiai termeleacutes valamint az eredetmegjeloumlleacutesek minőseacutegi veacutedjegyek eacutes foumlldrajzi aacuterujelzők veacutedelme oltalma eacutes előmozdiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő baacuter-milyen teveacutekenyseacuteg veacutegzeacutese

bull kutataacutesok oumlsztoumlnzeacutese eacutes folytataacutesa az integraacutelt termeszteacutes a fenntarthatoacute termeleacutes vagy egyeacuteb koumlrnyezetbaraacutet termeszteacutesi moacutedszerek tereacuten

bull egeacuteszseacuteges eacutes felelős fogyasztaacutesi mintaacutek előmozdiacutetaacutesa a belső piacon eacutesvagy a veszeacutelyes fogyasztaacutesi mintaacutekhoz kapcsoloacutedoacute aacutertalmakroacutel szoacuteloacute taacutejeacutekoztataacutes

bull a belső eacutes kuumllső piacokon a termeacutekek fogyasztaacutesaacutenak előmozdiacutetaacutesa eacutesvagy a ter-meacutekekkel kapcsolatos informaacutecioacutek nyuacutejtaacutesa

bull a melleacutektermeacutekek kezeleacuteseacutehez valamint a hulladeacutek csoumlkkenteacuteseacutehez eacutes kezeleacute-seacutehez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutes (Forraacutes 13082013EU rendelet)

Az alaacutebbi aacutegazatokban műkoumldő termelői szervezeteket ndash keacutereacutesre ndash a tagaacutellamoknak el kell ismerniuumlk (koumltelező elismereacutes)

bull gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazat az eacuterintett aacutegazatba tartozoacute egy vagy toumlbb termeacutek te-kinteteacuteben eacutesvagy a kizaacuteroacutelag feldolgozaacutesra szaacutent ilyen termeacutekek vonatkozaacutesaacuteban

bull az oliacutevaolaj eacutes az eacutetkezeacutesi olajbogyoacute aacutegazatabull selyemhernyoacute-aacutegazatbull komloacuteaacutegazatbull az oliacutevaolaj eacutes az eacutetkezeacutesi olajbogyoacute aacutegazataacuteban valamint a dohaacutenyaacutegazatban

Abban az esetben ha egy tagaacutellam adott gazdasaacutegi teacuterseacutegeacuteben vagy teacuterseacutegeiben műkoumldő elismert termelői szervezet termelői szervezetek elismert taacutersulaacutesa vagy elismert szakma-koumlzi szervezet valamely adott termeacutek előaacutelliacutetaacutesaacutenak kereskedelmeacutenek vagy feldolgozaacutesaacutenak tekinteteacuteben reprezentatiacutevnak minősuumll az eacuterintett tagaacutellam a szervezet keacutereacuteseacutere ndash korlaacuteto-zott időtartamra ndash koumltelezőveacute teheti a szoacuteban forgoacute gazdasaacutegi teacuterseacutegben vagy teacuterseacutegekben műkoumldő egyeacuteb a szervezethez nem tartozoacute gazdasaacutegi szereplők ndash egyeacutenek vagy csopor-tok ndash szaacutemaacutera az emliacutetett szervezeten beluumlli egyes megaacutellapodaacutesokat doumlnteacuteseket vagy oumlsszehangolt magatartaacutesokat (a szabaacutelyok kiterjeszteacutese) A bdquogazdasaacutegi teacuterseacutegrdquo olyan hataacuteros vagy szomszeacutedos termeleacutesi reacutegioacutekboacutel aacutelloacute foumlldrajzi oumlvezet amelyekben a termeleacutesi eacutes a piaci eacuterteacutekesiacuteteacutesi koumlruumllmeacutenyek azonosak

Valamely szervezet vagy taacutersulaacutes akkor minősuumll reprezentatiacutevnak ha az adott tagaacutellam eacuterintett gazdasaacutegi teacuterseacutegeacuteben vagy teacuterseacutegeiben

a) az eacuterintett termeacutek vagy termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutenak kereskedelmeacutenek vagy feldolgo-zaacutesaacutenak alaacutebbi reacuteszeacutet aacutetfogjabull a gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegaacutegazati termelői szervezetek eseteacuteben a 60-ot illetvebull maacutes esetekben legalaacutebb keacutetharmadot eacutes

b) a termelői szervezetek eseteacuteben az eacuterintett termelők legalaacutebb 50-a a termelői szervezetek tagjai koumlzeacute tartozik

Kiterjeszteacutest az alaacutebbi ceacutelok egyikeacutere lehet keacuternia) a termeleacutesre eacutes a piacra vonatkozoacute jelenteacutesteacutetelb) a termeleacutesre vonatkozoacutean az unioacutes vagy nemzeti szabaacutelyokban meghataacuterozottaknaacutel

szigoruacutebb szabaacutelyokc) az unioacutes szabaacutelyoknak megfelelő szabvaacutenyos szerződeacutesmintaacutek kidolgozaacutesa

d) forgalmazaacutese) koumlrnyezetveacutedelemf) a termeacutekekben rejlő lehetőseacutegek előmozdiacutetaacutesaacutet eacutes kiaknaacutezaacutesaacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekg) az oumlkoloacutegiai termeleacutes valamint az eredetmegjeloumlleacutesek a minőseacutegi veacutedjegyek

eacutes a foumlldrajzi jelzeacutesek veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekh) a termeacutekek eacuterteacutekeacutenek kuumlloumlnoumlsen a koumlzegeacuteszseacuteget nem veszeacutelyeztető uacutej felhasznaacutelaacutesi

moacutedok aacuteltal toumlrteacutenő noumlveleacuteseacutere iraacutenyuloacute kutataacutesoki) a termeacutekek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute tanulmaacutenyokj) kutataacutes kuumlloumlnoumlsen az olyan műveleacutesi moacutedszerek teruumlleteacuten amelyek lehetőveacute teszik

a noumlveacutenyveacutedő szerek eacutes az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi keacutesziacutetmeacutenyek hasznaacutelataacutenak csoumlkken-teacuteseacutet eacutes biztosiacutetjaacutek a talaj veacutedelmeacutet valamint a koumlrnyezet aacutellapotaacutenak veacutedelmeacutet vagy fejleszteacuteseacutet

k) a minőseacutegi minimumkoumlvetelmeacutenyek valamint a csomagolaacutesra eacutes a kiszereleacutesre vonatkozoacute minimumszabaacutelyok meghataacuterozaacutesa

l) a minősiacutetett vetőmag hasznaacutelata eacutes a termeacutekminőseacuteg ellenőrzeacutesem) aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi eacutes eacutelelmiszer-biztonsaacutegn) a melleacutektermeacutekek kezeleacutese

Ha elismert termelői vagy szakmakoumlzi szervezet szabaacutelyai kiterjeszteacutesre keruumllnek eacutes azok az aacutegazatban műkoumldő gazdasaacutegi szereplőknek az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi eacuterdekeacutet szolgaacuteljaacutek akkor a tagaacutellam uacutegy hataacuterozhat hogy azoknak a gazdasaacutegi szereplőknek akik nem tagjai a szervezetnek de az emliacutetett teveacutekenyseacutegekből fakadoacute előnyoumlket eacutelvezik be kell fizetni-uumlk a szervezet szaacutemaacutera az annak tagjai aacuteltal fizetett peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutes egeacuteszeacutet vagy annak egy reacuteszeacutet A befizetett oumlsszegnek a teveacutekenyseacuteggel kapcsolatban felmeruumllt koumlltseacute-geket kell szolgaacutelni

533 Export-import szabaacutelyozaacutes

Behozatali eacutes kiviteli engedeacutelyek Az alaacutebbi termeacutekeknek az Euroacutepai Unioacuteban valoacute szabad forgalomba bocsaacutetaacutes ceacuteljaacuteboacutel toumlrteacutenő behozatala vagy az unioacuteboacutel valoacute kivitele engedeacutely bemutataacutesaacutehoz koumlthető

a) gabonab) rizsc) cukord) vetőmage) oliacutevaolaj eacutes eacutetkezeacutesi olajbogyoacutef) a len- eacutes kenderaacutegazaton beluumll a kender vonatkozaacutesaacutebang) gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutekh) feldolgozott gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacuteki) banaacutenj) bork) eacutelő noumlveacutenyl) marha- eacutes borjuacutehuacutesm) tej eacutes tejtermeacutekek

n) serteacuteshuacuteso) juh- eacutes kecskehuacutesp) tojaacutesq) baromfihuacutesr) mezőgazdasaacutegi eredetű etil-alkohol

Az engedeacutelyek az unioacute egeacutesz teruumlleteacuten eacuterveacutenyesekA Bizottsaacuteg a nemzetkoumlzi szerződeacutesekkel oumlsszhangban hataacuterozhat meg behozatali

vaacutemokat a mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacutebenA mezőgazdasaacutegi termeacutekek eseteacuteben a koumlzoumls vaacutemtarifaacuteban megaacutellapiacutetott vaacutemteacutetelek

mellett kiegeacutesziacutető behozatali vaacutemokat is lehet alkalmazni azoknak a kaacuteros hataacutesoknak a megelőzeacutese vagy ellensuacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben amelyek az unioacutes piacot a szoacuteban forgoacute ter-meacutekek behozatala koumlvetkezteacuteben esetleg eacuterhetik amennyiben

a) a behozatal az unioacute aacuteltal a Kereskedelmi Vilaacutegszervezetnek bejelentett szintneacutel (bdquokuumlszoumlbaacuterrdquo) alacsonyabb aacuteron toumlrteacutenik vagy

b) a behozatal mennyiseacutege egy adott eacutevben egy meghataacuterozott szintet (bdquokuumlszoumlbmeny-nyiseacutegrdquo) meghalad

Az export-visszateacuteriacuteteacutes ceacutelja hogy az export vilaacutegpiaci aacuteron toumlrteacutenő lebonyoliacutetaacutesaacutehoz a nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokboacutel eredő korlaacutetokon beluumll az emliacutetett aacuterfolyamok vagy aacuterak eacutes az unioacutes aacuterak koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg export-visszateacuteriacuteteacutes reacuteveacuten kiegyenliacutetődjoumln Ennek eacuterde-keacuteben az export-visszateacuteriacuteteacutes ndash fokozatosan veacutegleg megszűnő rendszerben ndash a koumlvetkező termeacutekek eseteacuteben alkalmazhatoacute

a) gabonab) rizsc) cukord) marha- eacutes borjuacutehuacutese) tej eacutes tejtermeacutekekf) serteacuteshuacutesg) tojaacutesh) baromfihuacutes

534 Piaci zavarok kezeleacutese rendkiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek

5341 Rendkiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek

Annak eacuterdekeacuteben hogy hateacutekonyan eacutes eredmeacutenyesen lehessen felleacutepni speciaacutelis esetek-ben a Bizottsaacuteg az adott piaci helyzet kezeleacuteseacutehez szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket hozhat Ezek azok az esetek amikor a belső vagy a kuumllső piacokon bekoumlvetkező jelentős aacuteremelkedeacutes vagy -csoumlkkeneacutes piaci zavar kialakulaacutesaacutenak veszeacutelyeacutevel fenyeget illetve amikor egyeacuteb a piacot jelentősen megzavaroacute vagy ennek veszeacutelyeacutet előrevetiacutető esemeacutenyek eacutes koumlruumllmeacutenyek meruumllnek fel eacutes ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hataacutesai valoacutesziacutenűsiacutethetően

fennmaradnak vagy tovaacutebb romlanak Ezek az inteacutezkedeacutesek azonban csak abban az esetben hozhatoacutek meg ha a koumlzoumls piacszervezeacutesi rendeletben megleacutevő egyeacuteb inteacutezkedeacutesek eleacutegte-lennek bizonyulnak

Amennyiben piaci zavar kialakulaacutesaacuteval fenyegető rendkiacutevuumll suumlrgető okok azt szuumlkseacute-gesseacute teszik suumlrgősseacutegi eljaacuteraacutes is alkalmazhatoacute amikor a Bizottsaacuteg sajaacutet hataacuteskoumlrben jaacuter el E rendkiacutevuumll suumlrgető okok koumlzoumltt szerepelhetnek az olyan helyzetek amikor azonnal fel kell leacutepni a piaci zavar kezeleacutese vagy megelőzeacutese eacuterdekeacuteben Ebben az esetben a piaci zavar kialakulaacutesaacutenak veszeacutelye olyan gyorsan vagy vaacuteratlanul jelentkezik hogy azonnali felleacutepeacutesre van szuumlkseacuteg a helyzet hateacutekony eacutes eredmeacutenyes kezeleacutese vagy annak megakadaacutelyozaacutesa eacuter-dekeacuteben hogy a piaci zavar kialakuljon fennmaradjon eacutes suacutelyosabb vagy elhuacutezoacutedoacute piaci zavarraacute fajuljon Erre van szuumlkseacuteg akkor is amikor az azonnali felleacutepeacutes keacuteslelteteacutese a piaci zavar teacutenyleges bekoumlvetkezeacuteseacutehez vagy suacutelyosbiacutetaacutesaacutehoz vezetne illetve a keacutesőbbiekben maacuter toumlbb inteacutezkedeacutest tenne szuumlkseacutegesseacute a veszeacutely vagy zavar orvoslaacutesaacutera vagy pedig kaacuteros ha-taacutest gyakorolna a termeleacutesre vagy a piaci felteacutetelekre

Ezen inteacutezkedeacutesek ndash a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszeacutelyeacutenek kezeleacuteseacutehez szuumlkseacuteges meacuterteacutekben eacutes időtartamra ndash kiterjeszthetik vagy moacutedosiacutethatjaacutek a koumlzoumls piac-szervezeacutesi rendeletben biztosiacutetott egyeacuteb inteacutezkedeacutesek hataacutelyaacutet Ezenkiacutevuumll időbeli tartamaacutet vagy maacutes aspektusait export-visszateacuteriacuteteacuteseket aacutellapiacutethatnak meg vagy reacuteszben vagy teljes koumlrűen felfuumlggeszthetik a behozatali vaacutemokat toumlbbek koumlzoumltt bizonyos mennyiseacutegek vagy időszakok tekinteteacuteben

Az aacutellatbetegseacutegekhez valamint a koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi illetve aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteg-uumlgyi veszeacutelyekből eredő fogyasztoacutei bizalomveszteacuteshez kapcsoloacutedoacute inteacutezkedeacutesek kereteacuteben a Bizottsaacuteg rendkiacutevuumlli taacutemogataacutesi inteacutezkedeacuteseket fogadhat el a neheacutez helyzetbe keruumllt piac tekinteteacuteben

Ezek az inteacutezkedeacutesek a koumlvetkező aacutegazatok baacutermelyike eseteacuteben alkalmazandoacuteka) marha- eacutes borjuacutehuacutesb) tej eacutes tejtermeacutekekc) serteacuteshuacutesd) juh- eacutes kecskehuacutese) tojaacutesf) baromfihuacutes

Szuumlkseacuteg eseteacuten a Bizottsaacuteg kibőviacutetheti a fenti termeacutekek koumlreacutetA fenti inteacutezkedeacuteseket a tagaacutellamok kezdemeacutenyezeacuteseacutere kell meghozni Azonban

csak akkor ha az eacuterintett tagaacutellam haladeacutektalanul megtette a betegseacuteg felszaacutemolaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges egeacuteszseacutegveacutedelmi eacutes aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezkedeacuteseket Csak abban a meacuterteacutekben eacutes arra az időtartamra van erre moacuted amely a szoacuteban forgoacute piac taacutemogataacutesaacutehoz felteacutetle-nuumll szuumlkseacuteges

Az unioacute ezen inteacutezkedeacutesekhez a tagaacutellamok aacuteltal viselt kiadaacutesok 50-aacuteval egyen-eacuterteacutekű taacutersfinansziacuterozaacutest nyuacutejt A marha- eacutes borjuacutehuacutesaacutegazat a tej- eacutes a tejtermeacutekaacutegazat a serteacuteshuacutesaacutegazat valamint a juh- eacutes kecskehuacutesaacutegazat tekinteteacuteben azonban az unioacute a szaacutej- eacutes koumlroumlmfaacutejaacutes elleni kuumlzdelem eseteacuteben a kiadaacutesok 60-aacuteval egyeneacuterteacutekű taacutersfinansziacute-rozaacutest nyuacutejt

5342 Egyedi probleacutemaacutek kezeleacutese

A Bizottsaacuteg egyedi probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera szolgaacuteloacute szuumlkseacuteges eacutes indokolhatoacute szuumlkseacuteg-helyzeti inteacutezkedeacuteseket fogadhat el Az ilyen inteacutezkedeacutesek elteacuterhetnek a koumlzoumls piacszervezeacutesi rendelet egyeacuteb inteacutezkedeacuteseitől de csak a felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges meacuterteacutekig eacutes a felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges időtartamra Egyedi probleacutemaacutek megoldaacutesa eacuterdekeacuteben kellően indokolt rendkiacutevuumll suumlrgős esetben amely olyan helyzetekhez kapcsoloacutedik amelyek valoacutesziacutenűsiacutethetően a ter-meleacutesi eacutes a piaci koumlruumllmeacutenyek olyan gyors rosszabbodaacutesaacutet okozzaacutek amelyet a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesek keacutesedelmes elfogadaacutesa eseteacuten nehezen lehetne kezelni a Bizottsaacuteg suumlrgős-seacutegi eljaacuteraacutest is alkalmazhat Az egyedi probleacutemaacutek kezeleacuteseacutere meghirdetett inteacutezkedeacutesek legfeljebb tizenkeacutet hoacutenapig maradhatnak hataacutelyban Amennyiben az emliacutetett időtartam letelteacutet koumlvetően az emliacutetett inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutehoz vezető egyedi probleacutemaacutek tovaacutebb-ra is fennaacutellnak a Bizottsaacuteg a probleacutema tartoacutes megoldaacutesa eacuterdekeacuteben a sajaacutet hataacuteskoumlrben hozhat meacuteg inteacutezkedeacuteseket

5343 Megaacutellapodaacutesok eacutes doumlnteacutesek suacutelyos piaci egyensuacutelytalansaacuteg idejeacuten

A piacon uralkodoacute suacutelyos egyensuacutelytalansaacutegok idejeacuten a Bizottsaacuteg versenyjogi mentesseacuteget adhat az elismert termelői szervezetek ezek taacutersulaacutesai valamint az elismert szakmakoumlzi szervezetek megaacutellapodaacutesai eacutes doumlnteacutesei tekinteteacuteben azonban ezek a doumlnteacutesek nem aacuteshatjaacutek alaacute a belső piac megfelelő műkoumldeacuteseacutet kizaacuteroacutelag az eacuterintett aacutegazat stabilizaacutelaacutesaacutera toumlreked-hetnek eacutes besorolhatoacutek az alaacutebbi kategoacuteriaacutek koumlzuumll legalaacutebb egybe

a) piacroacutel toumlrteacutenő aacuterukivonaacutes vagy a termeacutekek ingyenes szeacutetosztaacutesab) feldolgozaacutesc) magaacutentaacuterolaacutesd) koumlzoumls promoacutecioacutes inteacutezkedeacuteseke) minőseacutegi koumlvetelmeacutenyekkel kapcsolatos megaacutellapodaacutesokf) a noumlveacutenyeket eacutes aacutellatokat suacutejtoacute kaacutertevők eacutes betegseacutegek unioacuten beluumlli terjedeacuteseacutenek

megakadaacutelyozaacutesaacutehoz vagy az unioacuteban bekoumlvetkezett termeacuteszeti katasztroacutefaacutek kouml-vetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutehez szuumlkseacuteges mezőgazdasaacutegi inputanyagok koumlzoumls be-szerzeacutese

g) a termeleacutes ideiglenes tervezeacutese figyelembe veacuteve a termeleacutesi ciklus sajaacutetos jellegeacutet

A koumlzoumls piacszervezeacutes a 2000-es eacutevek előtt a legnagyobb EU-s koumlltseacutegveteacutessel műkoumldő taacutemogataacutesi boriacuteteacutek volt azonban a piacszabaacutelyozaacutes aacutetalakulaacutesa a WTO-megaacutellapodaacutesok eacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek a koumlzvetlen piactaacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutenek csoumlkkenteacuteseacutet egyes taacutemogataacutesformaacutek eltűneacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek A piacszabaacutelyozaacutes az elmuacutelt eacutevtizedekben egyre inkaacutebb aacutetalakult piacszervezeacutesseacute A szabaacutelyozaacutesban nem a taacutemogataacutesok meacuterteacuteke lett a legfontosabb hanem azok hateacutekonysaacutega valamint az a szemleacutelet hogy a lehető legkisebb piaci beavatkozaacutessal az inteacutezkedeacutesek hozzaacutejaacuteruljanak a piaci egyensuacutely mielőbbi visszaaacutelliacute-taacutesaacutehoz Az agraacuteraacutegazat taacutemogataacutesainak mennyiseacutegi reacutesze aacutetkeruumllt a koumlzvetlen taacutemogataacutesi boriacuteteacutekba a piaci taacutemogataacutesok ceacutelja a piac egyensuacutelyaacutenak fenntartaacutesa

Az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutes oacuteta a magyar piaci szereplők aktiacutevan hasznaacuteljaacutek a meg-hirdetett piaci eszkoumlzoumlket Az elmuacutelt koumlzel maacutesfeacutel eacutevtizedben sor keruumllt Magyarorszaacutegon

gabonaintervencioacutera serteacuteshuacutes-magaacutentaacuterolaacutesra export-visszateacuteriacuteteacutes igeacutenyleacuteseacutere szinte minden aacutegazatban valamint reacuteszt vettuumlnk a rendkiacutevuumlli piaci inteacutezkedeacutesekben peacuteldaacuteul a zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcs- vagy a tejaacutegazatban meghirdetett piactaacutemogataacutesokban is A piaci inteacutezkedeacutesek Magyarorszaacutegon koumlzvetlenuumll eacutes a toumlbbi tagaacutellam aacuteltal igeacutenybe vett eszkouml-zoumlkoumln keresztuumll a koumlzvetett hataacutesokban is eacuterezhetőek a legtoumlbb esetben a piaci aacuterakban

A legtoumlbb piaci eszkoumlz fontos a gyakorlatban a hazai eacuterintettek szaacutemaacutera Kiemelkedő jelentőseacutegű a szakmakoumlzi szervezetekkel oumlsszefuumlggő a piaci zavarelhaacuteriacutetoacute valamint a bor-aacutegazattal ndash kuumlloumlnoumlsen a szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacuteval ndash kapcsolatos inteacutezkedeacutesek neacutepszerűseacutege Az integraacutelt aacutegazati egyuumlttműkoumldeacutes teremtheti meg a versenykeacutepes gazdaacutelko-daacutest Elismert szakmakoumlzi szervezetek műkoumldnek a zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs a tej- eacutes tejtermeacutek- a vetőmag- a bor- a serteacutes- marha- eacutes baromfihuacutes- eacutes tojaacutesaacutegazatokban Az egyuumlttműkoumldeacutes aacutegazatonkeacutent vaacuteltozoacute meacuterteacutekben de tuacutelnyomoacute reacuteszben aacutetfogja a termeleacutest feldolgozaacutest eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutest is

ndash koumlzoumls piaci szervezet ndash agraacuterpiaci rendtartaacutes ndash koumlzoumls piacszervezeacutes ndash egyseacuteges (egyetlen) koumlzoumls piacszervezeacutes ndash piaci eszkoumlzoumlk egyseacutegesiacuteteacutese ndash piaci szervezetek tiacutepusai ndash biztonsaacutegi haacuteloacute ndash piaci intervencioacute ndash magaacutentaacuterolaacutes ndash intervencioacutes aacuter ndash referencia-kuumlszoumlbeacuterteacutek ndash magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacutes ndash termelői szervezetek ndash taacutemogataacutesi programok ndash műkoumldeacutesi alap ndash operatiacutev program ndash vaacutelsaacutegmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes ndash szőlőuumlltetveacutenyek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesa eacutes aacutetaacutelliacutetaacutesa ndash zoumlldszuumlret ndash koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alap ndash betakariacutetaacutesi biztosiacutetaacutes ndash termeleacutesi diacutej ndash termeleacutesi visszateacuteriacuteteacutes ndash szakmakoumlzi szervezet ndash koumltelező elismereacutes ndash szabaacutelyok kiterjeszteacutese ndash behozatali eacutes kiviteli engedeacutelyek ndash kiegeacutesziacutető behozatali vaacutemok

ndash piaci zavarok kezeleacutese ndash rendkiacutevuumlli inteacutezkedeacutesek ndash suumlrgősseacutegi eljaacuteraacutes ndash versenyjogi mentesseacuteg

Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13062013EU rendelete (2013 december 17) a koumlzoumls agraacuterpolitika finansziacuterozaacutesaacuteroacutel iraacutenyiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes monitoringjaacuteroacutel eacutes a 35278EGK a 16594EK a 279998EK a 8142000EK az 12902005EK eacutes a 4852008EK tanaacutecsi rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről

Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13082013EU rendelete (2013 december 17) a mezőgazdasaacutegi termeacutekpiacok koumlzoumls szervezeacuteseacutenek leacutetrehozaacutesaacuteroacutel eacutes a 92272EGK a 23479EK az 10372001EK eacutes az 12342007EK tanaacutecsi rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről

Elekes A ndash Halmai P (2008) A WTO Doha-forduloacuteja ndash (Reacutesz)eredmeacutenyek tapasztalatok kilaacutetaacutesokKuumllgazdasaacuteg 52 eacutevf 9ndash10 sz 34ndash77

Halmai P (2001) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kende T ndash Szűcs T szerk Az Euroacutepai Unioacute politi-kaacutei Budapest Osiris

Halmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2010) Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kengyel Aacute szerk Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei

Budapest AkadeacutemiaiHalmai P (2015) Koumlzoumls mezőgazdasaacutegi politika In Kende T szerk Bevezeteacutes az Euroacutepai Unioacute

politikaacuteiba Budapest Wolters Kluwer

6 A videacutekfejleszteacutes fogalma az Euroacutepai Unioacuteban

Maaacutecz Mikloacutes

61 Mi a videacutek

A koumlvetkezőkben teacutemaacutenknak megfelelően az Euroacutepai Unioacute aacuteltal alkalmazott statisztikai moacutedszertant mutatjuk be A statisztikai videacutekfogalomtoacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetni a videacuteki teruumlletek lehataacuterolaacutesaacutet Ez utoacutebbit a taacutemogataacutespolitikaacuteban bizonyos taacutemogataacutesok jogosult-saacutegi felteacutetelekeacutent szabjuk meg ha azt szeretneacutenk hogy egyes taacutemogataacutesok csak videacuteki vagy csak vaacuterosi teacuterseacutegekben legyenek hozzaacutefeacuterhetők A videacutek lehataacuterolaacutesa tagaacutellami hataacuteskoumlr peacuteldaacuteul Magyarorszaacutegon sem az EU itt leiacutert statisztikai terminoloacutegiaacutejaacutet alkalmazzuk

Az EU-ban a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok nemcsak az itt leiacutert videacuteki teruumlleteken el-eacuterhetőek de meacuteg csak nem is a tagaacutellamok aacuteltal lehataacuterolt videacuteki teruumlleteken (tipikusan ilyen peacuteldaacuteul az agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes AKG ami minden mezőgazdasaacutegi teruumlleten alkalmazhatoacute sőt alkalmazni is kell fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a teruumllet faluhoz vagy vaacuteros-hoz tartozik-e) Egyes taacutemogataacutestiacutepusoknaacutel viszont (leginkaacutebb a videacuteki teacuterseacutegfejleszteacutes eacutes LEADER eseteacuteben) egyeacutertelműen meg kell hataacuterozni hogy mely telepuumlleacutesen eacutelők vehetik igeacutenybe ekkor van jelentőseacutege a lehataacuterolaacutesnak

611 Az Euroacutepai Unioacute aacuteltal alkalmazott statisztikai moacutedszertan

A moacutedszert az EU statisztikai hivatala az Eurostat alkalmazza annak eacuterdekeacuteben hogy oumlssze tudja hasonliacutetani a vaacuterosban eacutes videacuteken eacutelő populaacutecioacute jellemzőit 2010-ben az Eu-roacutepai Bizottsaacuteg (a tovaacutebbiakban EB vagy Bizottsaacuteg) uacutej tipoloacutegiaacutet hozott leacutetre az OECD moacutedszertana alapjaacuten amelyben az alapvetően videacuteki az aacutetmeneti eacutes az alapvetően vaacuterosi teacuterseacutegek fogalmaacutet hasznaacutelja

A fenti EU-szaacutemiacutetaacutes moacutedszertana populaacutecioacutes raacutecsot alkalmaz ahol egy cella egy neacutegyzetkilomeacuteter A cellaacutekboacutel olyan vaacuterosi klasztereket hoznak leacutetre amelyekben a neacutep-sűrűseacuteg neacutegyzetkilomeacuteterenkeacutent minimum 300 fő a minimaacutelis neacutepesseacuteg 5000 fő Minden cella amely ezeken a vaacuterosi klasztereken kiacutevuumll esik videacutekinek minősuumll A vaacuterosi klaszterek meghataacuterozaacutesaacutehoz a cellaacuteknak eacuterintkezniuumlk kell egymaacutessal (akaacuter aacutetloacutesan is) Ha a koumlzponti cella a neacutepsűrűseacutegi kuumlszoumlbeacuterteacutek felett van akkor az egy csoportba keruumll a koumlrnyező nyolc cellaacuteval amelyek meghaladjaacutek a neacutepsűrűseacutegi kuumlszoumlbeacuterteacuteket

A teacuterseacuteg videacutekinek valoacute minősiacuteteacutese egyebekben megegyezik az OECD-moacutedszertannal

612 A videacuteki teruumlletek lehataacuterolaacutesa Magyarorszaacutegon

Magyarorszaacutegon az egymaacutest koumlvető videacutekfejleszteacutesi programokban a vaacuteros-videacutek elvaacutelasztaacutes nem koumlzigazgataacutesi besorolaacutes hanem a telepuumlleacutes meacuterete illetve a neacutepsűrűseacuteg alapjaacuten toumlrteacute-nik A programok alapjaacuten videacutekinek minősuumll az a telepuumlleacutes amelynek neacutepsűrűseacutege a 120 főkm2-t nem haladja meg vagy a lakossaacutega 10 ezer főneacutel kevesebb kiveacuteve a budapesti agglomeraacutetum telepuumlleacuteseit de beleeacutertve azon nem videacutekinek szaacutemiacutetoacute telepuumlleacuteseket ame-lyekben a teljes neacutepesseacuteg toumlbb mint 2-a eacutel kuumllteruumlleteken Ez a lehataacuterolaacutes ugyanakkor a 2014ndash2020-as videacutekfejleszteacutesi programnak csak a 6 prioritaacutesaacutera eacuterveacutenyes a toumlbbi prioritaacutes illetve tengely eseteacuteben a teruumlleti lehataacuterolaacutes inteacutezkedeacutesenkeacutent vaacuteltozoacute lehet

613 Mi jellemzi a videacuteki teruumlleteket Magyarorszaacutegon eacutes az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute 28 tagaacutellamaacuteban 2016-ban a lakossaacuteg toumlbb mint 553-a eacutelt az EU-meg-hataacuterozaacutes szerinti alapvetően videacuteki vagy aacutetmeneti teacuterseacutegekben amely az EU teruumlleteacutenek 882-a (alapvetően videacuteki teruumllet 44 ahol a lakossaacuteg 24-a eacutel) ezeacutert a videacutekfejleszteacutes rendkiacutevuumll fontos szakpolitikai teruumllet Magyarorszaacutegon ezek a szaacutemok alapvetően videacuteki teruumllet 276 aacutetmeneti teacuterseacuteg 718 a keacutet teacuterseacutegben egyuumltt a lakossaacuteg 821-a eacutel (EU 2017)

A videacuteki teruumlleteket aacuteltalaacutenossaacutegban a gyengeacutebb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny jellemzi amely toumlbb teacutenyezőből tevődik oumlssze

bull elvaacutendorlaacutes eacutes a lakossaacuteg oumlregedeacutesebull alacsonyabb keacutepzettseacutegbull alacsonyabb munkatermeleacutekenyseacutegbull a koumlzszolgaacuteltataacutesok aacuteltalaacutenosan alacsonyabb szintje

Hogyan iacuterhatjuk le a videacuteki teacuterseacutegek aacutellapotaacutet statisztikai mutatoacutekkal a statisztikailag videacuteknek minősuumllő teruumlleteken Az EU a videacuteki teruumlletek jellemzőit az uacutegynevezett kontextusindikaacute-torokkal meacuteri (laacutesd keacutesőbb) Ezekből ragadunk ki az alaacutebbiakban egy-egy jellemző peacuteldaacutet

Egy főre eső GDP

A videacuteki teruumlletek haacutetraacutenyaacutet talaacuten ez a mutatoacute fejezi ki legjobban Miacuteg az EU 28 tagorszaacute-gaacuteban 2016-ban az aacutetlag egy főre eső GDP 29 ezer euroacute volt addig a videacuteki teruumlleteken csak 19 802 euroacute (vaacuterosokban 34 107 euroacute) Magyarorszaacutegon az egy főre eső GDP-aacutetlag 11 500 euroacute a videacuteki teruumlleteken 6782 euroacute vaacuterosokban 22 103 euroacute

Neacutepsűrűseacuteg

Az EU 28 tagorszaacutegaacuteban 2016-ban a neacutepsűrűseacuteg 1171 főkm2 a videacuteki teruumlleteken 512 főkm2 a vaacuterosokban 4443 főkm2 Magyarorszaacutegon az aacutetlag 1058 főkm2 a videacuteki teruumlleteken 728 főkm2 a vaacuterosokban 33495 főkm2

217A videacutekfejleszteacutes fogalma az Euroacutepai Unioacuteban

Munkatermeleacutekenyseacuteg

Az EU oumlsszesseacutegeacuteben 2016-ban egy fő 57 4167 euroacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő videacuteki teruumlleten 42 2592 euroacutet miacuteg a vaacuterosokban 63 7303 euroacutet Magyarorszaacutegon oumlsszesen 21 7058 euroacute az egy főre eső hozzaacuteadott eacuterteacutek videacuteken 17 4274 euroacute a vaacuterosokban 24 1701 euroacute Az EU-ban a teljes hozzaacuteadott eacuterteacutek 133-aacutet miacuteg Magyarorszaacutegon 121-aacutet termelik meg a videacuteki teruumlleteken

Keacutepzettseacuteg

Az EU 17 millioacute videacuteki korai iskolaelhagyoacuteja (azok a 18ndash24 eacutevesek akik csak alapszintű oktataacutesban reacuteszesuumlltek eacutes nem is kiacutevaacutennak tovaacutebbtanulni) a teljes EU-lakossaacuteg korai isko-laelhagyoacuteinak 155-aacutet jelenti Az EU 2020 ceacutelja a korai iskolaelhagyoacutek szaacutemaacutenak 10-os csoumlkkenteacutese a teljes EU-neacutepesseacutegben

Az egyetemi oktataacutesban reacuteszesuumllők araacutenya a videacuteki teruumlleteken mindoumlssze 2455 Az EU 2020 aacuteltal megkiacutevaacutent araacuteny 40 a teljes EU-neacutepesseacutegben A tovaacutebbtanulaacutesi lehe-tőseacutegek ilyen alacsony szintje lehet a legfontosabb oka annak hogy sokan elvaacutendorolnak vaacuterosokban vagy kuumllfoumlldoumln keresnek lehetőseacuteget

Videacuteki szegeacutenyseacuteg

Az EU-n beluumll 2015-ben a szegeacutenyseacuteggel fenyegetett neacutepesseacuteg 238 volt a videacuteki teruumlle-teken ez a szaacutem 255 vaacuterosokban 24 Magyarorszaacutegon ezek a szaacutemok teljes neacutepesseacuteg 282 videacuteki teruumllet 325 vaacuteros 216 Oumlsszesseacutegeacuteben a vaacuterosokban toumlbb szegeacuteny eacutel de a szegeacutenyek teljes lakossaacuteghoz viszonyiacutetott araacutenya mint laacutetszik a videacuteki teruumlleteken a na-gyobb A szegeacutenyseacuteggel valoacute fenyegetettseacuteg raacuteadaacutesul leginkaacutebb a fiatalokat eacuterinti Ez uacutejabb oka a negatiacutev migraacutecioacutes raacutetaacutenak tehaacutet a videacuteki teruumlletekről valoacute elvaacutendorlaacutesnak

A 2014ndash2020 koumlzoumltti unioacutes programidőszakra vonatkozoacutean a Magyarorszaacutegnak jutoacute unioacutes forraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutenak keretdokumentumaacutet jelentő Partnerseacutegi Megaacutellapodaacutes (PM) megaacutellapiacutetaacutesai szerint a videacuteki teacuterseacutegek demograacutefiai helyzete folyamatos romlaacutest mutat A teruumlleti elteacutereacuteseket vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az alapvető eacutes aacutetmeneti videacuteki teacuterseacutegek toumlbbseacutegeacutet idősoumldeacutes suacutejtja A regisztraacutelt aacutellaacuteskeresők araacutenya joacuteval meghaladja az or-szaacutegos aacutetlagot (videacuteki teacuterseacutegek 73 orszaacutegos aacutetlag 55) Hasonloacute kuumlloumlnbseacuteget mutat a 180 napon tuacuteli regisztraacutelt aacutellaacuteskeresők araacutenya is (videacuteki teacuterseacutegek 35 orszaacutegos aacutetlag 27) Az eloumlregedeacutesen tuacutel az euroacutepai videacuteki teacuterseacutegek doumlntő toumlbbseacutegeacutere jellemző elvaacutendorlaacutes is komoly probleacutemaacutet jelent a vaacutendorlaacutesi kuumlloumlnboumlzet csaknem 27 ezer fő volt a videacuteki teacuter-seacutegek rovaacutesaacutera 2002 eacutes 2011 koumlzoumltt A telepuumlleacuteseket neacutepesseacutegkategoacuteria szerint vizsgaacutelva minden 10 ezer főneacutel alacsonyabb neacutepesseacutegű telepuumlleacutest oumlsszesseacutegeacuteben vaacutendorlaacutesi veszteseacuteg jellemzett A videacuteki eacuteletminőseacuteget a videacuteken eacutelő lakossaacuteg vaacutellalkozaacutesi eacutes munkavaacutellalaacutesi felteacuteteleit ndash kuumlloumlnoumlsen a tanyaacutes aproacutefalvas teacuterseacutegekben ndash rontja az alapvető szolgaacuteltataacutesok infrastruktuacutera (uacutethaacuteloacutezat stb) orszaacutegos aacutetlagnaacutel alacsonyabb sziacutenvonala A hazai felnőtt lakossaacuteg 40-a digitaacutelisan iacuteraacutestudatlan kuumlloumlnoumlsen jellemző ez a kistelepuumlleacuteseken eacutelőkre

Nagy a lemaradaacutes az idősek haacutetraacutenyos helyzetűek eacutes alacsony veacutegzettseacutegűek koumlreacuteben A ro-maacutek toumlbb mint 60-a videacuteken falusias koumlrnyezetben toumlbbnyire perifeacuterikus teacuterseacutegekben eacutel A kihasznaacutelhatoacute termeacuteszeti vagy kulturaacutelis eacuterteacutekekkel nem rendelkező nagyvaacuterosoktoacutel taacutevoli videacuteki teruumlleteken a mutatoacutek rosszabbak az aacutetlagnaacutel a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes elvaacutendorlaacutes meacuteg inkaacutebb eacuterinti ezeket

A bdquovideacutekirdquo jelző semmikeacuteppen nem azonos az elmaradottal Euroacutepaacuteban de Magyar-orszaacutegon beluumll is rendkiacutevuumll sokfeacutele videacuteki teruumllet leacutetezik Sok videacuteki teruumllet tud eacutelni a le-hetőseacutegeivel eacutepiacuteteni megleacutevő adottsaacutegaira mint az emliacutetett termeacuteszeti vagy kulturaacutelis eacuterteacutekek vagy a taacutersadalmi tőke Az utoacutebbi eacutevek hatalmas infokommunikaacutecioacutes fejlődeacutese a globalizaacutecioacute a nagyvaacuterosok hatoacutekoumlreacutet jelentősen megnoumlvelte a lakossaacuteg szeacuteles koumlre szaacute-maacutera tette lehetőveacute hogy videacuteken eacuteljen de vaacuterosban dolgozzon ez pedig nemcsak a videacute-ken eacutelőknek jelent lehetőseacuteget hanem a vaacuterosi lakossaacuteg videacutekre koumlltoumlzeacuteseacutet is oumlsztoumlnoumlzheti Az infokommunikaacutecioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szeacutelesiacuteti a tanulaacutesi lehetőseacutegeket a szolgaacutel-tataacutesokhoz valoacute hozzaacutejutaacutest is

62 Mit eacutertuumlnk videacutekfejleszteacutesen

Jelen fejezetben videacutekfejleszteacutesen kizaacuteroacutelag az EU videacutekfejleszteacutesi politikaacutejaacutet eacutertjuumlk a videacutekfejleszteacutes fogalmaacutet ezeacutert e politika szinonimaacutejakeacutent hasznaacuteljuk Ezt azeacutert fontos leszoumlgezni mert az EU-n kiacutevuumlli szakirodalom videacutekfejleszteacutes-meghataacuterozaacutesa elteacuter ettől tovaacutebbaacute a tagorszaacutegok is alkalmaznak nemzeti koumlltseacutegveteacutesuumlk terheacutere egyeacuteb videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacuteseket (Magyarorszaacutegon ilyen peacuteldaacuteul a tanyaprogram) A videacutekfejleszteacutes ilyen eacutertelemben elsősorban taacutemogataacutespolitika a tagorszaacutegok aacuteltal befizetett forraacutesok bizonyos szempontok szerinti uacutejraelosztaacutesaacutet jelenti Az EU a taacutemogataacutesra jogosult inteacutezkedeacutesek pontos leiacuteraacutesaacuteval segiacuteti hogy a videacutekfejleszteacutes a tagorszaacutegok aacuteltal meghataacuterozott koumlzoumls taacutevlati ceacutelokat szolgaacutelja

Az EU videacutekfejleszteacutesi politikaacuteja jelenlegi formaacutejaacuteban a Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) fejlődeacuteseacutevel joumltt leacutetre annak agraacuter-struktuacuterapolitikai elemeiből amelyek az agraacuterszektor szerkezeti probleacutemaacuteira keresteacutek a megoldaacutest Ma maacuter videacutekfejleszteacutesen az agraacutergazdasaacuteg soksziacutenű taacutersadalmi szerepeacutet valamint a mezőgazdasaacuteg eacutes a szeacuteles eacutertelemben vett videacuteki gazdasaacuteg oumlsszefuumlggeacuteseit feltaacuteroacute az egyenlőtlenseacutegeket kezelő valamint a koumlrnyezeti keacuter-deacuteseket is magaacuteban foglaloacute politikaacutet eacutertjuumlk amelynek veacutegső ceacutelja hogy a videacuteki teacuterseacutegek a taacutersadalomban betoumlltoumltt gazdasaacutegi oumlkoloacutegiai eacutes szociaacutelis funkcioacuteik ellaacutetaacutesaacutera tartoacutesan keacutepesek legyenek Ceacutelja hogy javiacutetsa a foglalkoztataacutesi helyzetet a joumlvedelemszerkezetet a lakhataacutesi koumlruumllmeacutenyeket eacutes a szolgaacuteltataacutesok szintjeacutet lehetőseacutegeihez meacuterten megőrizze vagy noumlvelje a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutet megőrizze annak eacuteletformaacutejaacutet valamint a kulturaacutelis haacutettereacutet is a hagyomaacutenyos foglalkozaacutesokat eacuteteleket nyelvet oumlltoumlzkoumldeacutest eacutes szokaacutesokat

A koumlzponti beavatkozaacutest (tehaacutet a videacutekfejleszteacutesi politika műkoumldteteacuteseacutet) indokolja az a meggyőződeacutes hogy a videacuteki teruumlletek alkalmazkodoacutekeacutepesseacutege korlaacutetozott miutaacuten a piaci mechanizmusok ezeken a teruumlleteken kuumlloumlnboumlző okokboacutel nem tudnak zavartalanul műkoumldni

Taacutemogataacutes neacutelkuumll a videacuteki teacuterseacutegek nem tudjaacutek kieleacutegiacuteteni a taacutersadalom veluumlk szemben taacutemasztott igeacutenyeit a karbantartott taacuteji eacutes eacutepiacutetett eacuterteacutekeket az egeacuteszseacuteges koumlrnyezet fenn-tartaacutesaacutet A videacutek eacuterteacutekeinek fenntartaacutesa gazdasaacutegosan csak egy-egy szerencseacutes helyzetű

teacuterseacutegben egy-egy speciaacutelis termeacutek eseteacuteben lehetseacuteges a fenntartaacutes amuacutegy aacuteltalaacuteban csak vissza nem teacuteruumllő gazdasaacutegi aacuteldozatvaacutellalaacutes reacuteveacuten biztosiacutethatoacute

Az EU videacutekfejleszteacutesi politikaacuteja mindazonaacuteltal nem kezelheti a videacuteki teruumlletek oumlsszes probleacutemaacutejaacutet Ezek koumlzuumll joacute neacutehaacutenyat a nemzeti regionaacutelis vagy helyi keretek koumlzoumltt kell megoldani (itt nemcsak taacutemogataacutesokra gondolunk hanem foumlldpolitikaacutera oktataacutespolitikaacutera egeacuteszseacuteguumlgyre stb)

Az EU videacutekfejleszteacutesi politikaacuteja nem vaacutelaszthatoacute el azoktoacutel az aacuteltalaacutenos oumlsszefuumlggeacutesektől amelyek koumlzoumltt kialakult A videacutekfejleszteacutes a KAP II pilleacutere tehaacutet az EU agraacuterpolitikaacutejaacutenak reacutesze Fontos szerepe van ennek koumlvetkezteacuteben a mezőgazdasaacuteg szerkezeti aacutetalakiacutetaacutesaacuteban Teruumlleti jellege koumlvetkezteacuteben ugyanakkor vaacutelaszt kell adnia a videacuteki teruumlletek gazdasaacutegi szociaacutelis eacutes koumlrnyezeti probleacutemaacuteira valamint be kell aacutegyaznia a mezőgazdasaacutegot eacutes az erdeacute-szetet a videacuteki gazdasaacuteg keretei koumlzeacute A videacutekfejleszteacutesi programoknak mindhaacuterom elemet (gazdasaacutegfejleszteacutes koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes videacuteki eacuteletminőseacuteg fejleszteacutese) vizsgaacutelniuk kell eacutes mindhaacutermat kezelniuumlk kell ceacutelzott taacutemogataacutes formaacutejaacuteban A haacuterom elemre jutoacute forraacutesoknak lehetőseacuteg szerint egyensuacutelyban kell lenniuumlk a felosztaacutest a programok aacuteltal megfogalmazott erősseacutegek-gyengeseacutegek befolyaacutesoljaacutek de egyik elem sem kihagyhatoacute vagy csoumlkkenthető araacutenytalanul

A videacuteki teruumlletek szeacuteles skaacutelaacuteja a sarkkoumlroumlktől a sivatagokig a kieső taacutevoli teruumlletek-től a vaacuterosokat koumlruumllvevő teruumlletekig valamint az a koumlvetelmeacuteny hogy a politikaacutenak az EU szintjeacuten kell toumlbbleteacuterteacuteket leacutetrehoznia szuumlkseacutegesseacute teszi a ceacutelok egyeacutertelmű meghataacuterozaacutesaacutet ugyanakkor az eszkoumlztaacuternak kellően szeacuteles koumlrűnek kell lennie hogy az egymaacutestoacutel nagyon elteacuterő karakterű eacutes helyzetben leacutevő teruumlletek probleacutemaacuteit kezelni tudja

Sokszor felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mennyiben kuumlloumlnboumlzik a videacutekfejleszteacutes a teruumllet-fejleszteacutestől a regionaacutelis politikaacutektoacutel A kuumlloumlnbseacutegeket az EU szintjeacuten a koumlvetkezőkben tudjuk megfogalmazni

1 A videacutekfejleszteacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitika reacutesze miacuteg a teruumlletfejleszteacutes az EU ko-heacutezioacutes politikaacutejaacutenak (tehaacutet a kuumlloumlnboumlző reacutegioacutek fejlettseacutege koumlzeliacuteteacuteseacutenek az el-maradottabb reacutegioacutek fejleszteacuteseacutenek) eszkoumlze A videacutekfejleszteacutesnek is van koheacutezioacutes (felzaacuterkoacuteztatoacute) eleme ennek oumlsszetevői valoacuteban nem sokban kuumlloumlnboumlznek a koheacutezioacutes politika eszkoumlzeitől egyes elemeit mindkeacutet politika taacutemogathatja (tipikus peacuteldaacuteja ennek a videacuteki mikrovaacutellalkozaacutesok fejleszteacutese) Itt hozzaacute kell tennuumlnk hogy a keacutet eszkoumlz (videacutekfejleszteacutes eacutes regionaacutelis politika) egyszerre nem taacutemogathat azonos inteacutezkedeacuteseket vagy teacuterbeli (videacuteki teruumllet ndash nem videacuteki teruumllet ami nem azonos a videacutek-vaacuteros elvaacutelasztaacutessal) vagy időbeli lehataacuterolaacutest kell alkalmazni

2 A videacutekfejleszteacutes sokkal koumltoumlttebb eszkoumlzrendszerrel (előre definiaacutelt inteacutezkedeacutesek) dolgozik

3 A videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek legnagyobb reacuteszeacuteneacutel (2 3 4 5 prioritaacutes laacutesd keacutesőbb) meghataacuterozoacute az agraacuteriumhoz (mezőgazdasaacuteg elsődleges eacutelelmiszer-fel-dolgozaacutes) vagy az erdeacuteszethez valoacute koumltődeacutes

4 A videacutekfejleszteacutes egyes taacutemogataacutestiacutepusai (teruumllet- vagy aacutellatleacutetszaacutem-alapuacute kompen-zaacutecioacutes taacutemogataacutesok) ismeretlenek a koheacutezioacutes politika eszkoumlztaacuteraacuteban

5 A videacutekfejleszteacutes inteacutezmeacutenyrendszere a KAP inteacutezmeacutenyrendszereacutebe illeszkedik a koheacutezioacutes politikaacutenak maacutes inteacutezmeacutenyei vannak Baacuter a keacutet inteacutezmeacutenyrendszer ha-sonloacute de vannak egymaacutestoacutel teljesen elteacuterő elemei

6 Az inteacutezmeacutenyrendszerhez hasonloacutean a monitoring- eacutes eacuterteacutekeleacutesi rendszer is elteacuterő

A keacutet politika koumlzeliacuteteacutese EU-szintű toumlrekveacutes eacutes koumltelezettseacuteg eleacuterendő strateacutegiai ceacuteljaik azonosak (laacutesd EU 2020 strateacutegia) de fontos hangsuacutelyozni hogy keacutet oumlnaacutelloacute (szak)politikai eszkoumlzről beszeacuteluumlnk Ezen tuacutel a maacuter emliacutetett elvaacutelasztaacutesi keacutenyszer (kettős finansziacuterozaacutes lehetőseacutegeacutenek kizaacuteraacutesa) a keacutet politika szoros integraacutecioacutejaacutet haacutetraacuteltatja sok esetben lehetet-lenneacute teszi

63 Az Euroacutepai Unioacute videacutekfejleszteacutesi politikaacutejaacutenak fejlődeacutese1

631 Toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

A videacutekfejleszteacutesi politika az Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap (EMOGA) orientaacutecioacutes reacuteszlegeacutenek leacutetrehozaacutesaacuteval joumlhetett leacutetre Az 1960-as eacutevek koumlzepeacutetől az orientaacutecioacutes reacuteszleg finansziacuterozta a mezőgazdasaacutegi uumlzemek termeleacutesi struktuacuteraacutejaacutenak illetve az agraacutertermeacutekek feldolgozaacutesi eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi felteacuteteleinek fejleszteacuteseacutet A hangsuacutely tehaacutet a fizikai tőkebefekteteacuteseken azaz a beruhaacutezaacutesokon volt az agraacuter-struktuacuterapolitika keacutet suacutelyponti teruumlleteacuten az uumlzemen beluumll eacutes a feldolgozaacutesi laacutencban A beruhaacutezaacutesok taacutemogataacutesa a szektor versenykeacutepesseacutegeacutet volt hivatott noumlvelni

Az 1970-es eacutevek elejeacuten az akkori mezőgazdasaacutegi biztosroacutel Mansholt-tervnek nevezett dokumentum reacuteszekeacutent maacuter az emberi erőforraacutesok fejleszteacutese is előteacuterbe keruumllt peacuteldaacuteul a korkedvezmeacutenyes nyugdiacutej eacutes a szakkeacutepzeacutest taacutemogatoacute inteacutezkedeacutesek formaacutejaacuteban Az első teruumlletileg lehataacuterolt taacutemogataacutes az 1970-es eacutevek koumlzepeacuten a kedvezőtlen adottsaacuteguacute teruumlle-tekre (KAT) vonatkozoacute iraacutenyelv elfogadaacutesa volt Ez lehetőveacute tette hogy bizonyos mutatoacutek alapjaacuten meghataacuterozzanak olyan teruumlleti egyseacutegeket amelyek magasabb teruumlletalapuacute taacute-mogataacutesra jogosultak Erre a speciaacutelis toumlbblettaacutemogataacutesra a kedvezőtlen adottsaacuteguacute enneacutel fogva alacsony joumlvedelmezőseacutegű teruumlletek vaacuteltak jogosulttaacute A ceacutel az volt hogy megaacutelliacutetsaacutek a mezőgazdasaacutegboacutel eacutes a videacuteki teruumlletekről valoacute elvaacutendorlaacutest amely egyes videacuteki teruumlletek tuacuteleacuteleacuteseacutet illetve a termeacuteszeti koumlrnyezet eacutes a taacutej fenntartaacutesaacutet veszeacutelyeztette Ezzel előszoumlr jelent meg a teruumlleti elem az agraacuter-struktuacuterapolitikaacuteban amely egyszerre ceacutelozta a gazda-saacutegi a taacutersadalmi eacutes a termeacuteszeti egyensuacutely megteremteacuteseacutet illetve megtartaacutesaacutet

Az 1970-es eacutevek veacutegeacutere ndash azzal hogy a fő ceacutelok az eacuteletkeacutepes meacuteretű gazdasaacutegok leacutet-rehozaacutesa illetve a gazdasaacutegok eacutes a piac oumlsszekapcsolaacutesa lettek ndash a KAP reacuteszekeacutent egy uacutej struktuacuterapolitikai oumlsszetevő jelent meg baacuter ezen agraacuter-struktuacuterapolitikai ceacutelok taacutemogataacute-saacutenak suacutelya a piacszabaacutelyozaacutesi elemhez keacutepest joacuteval kisebb volt

Az 1980-as eacutevekben a teruumlleti elem nagyobb jelentőseacuteghez jutott Megszuumllettek az első teruumlleti alapon lehataacuterolt programok a strukturaacutelis alapok (tehaacutet a regionaacutelis politikai eszkoumlzoumlk) eacutes a KAP oumlsszekapcsolaacutesaacutera (peacuteldaacuteul Hainaut Belgium) 1988-toacutel az EMOGA orientaacutecioacutes reacuteszlege a strukturaacutelis alapok (laacutesd keacutesőbb) egyike lett iacutegy a regionaacutelis politi-kaacutek maacuter integraacuteltaacutek magukba az agraacuter-struktuacuterapolitika eszkoumlzeit is illetve hozzaacutejaacuterultak a mezőgazdasaacutegi termeleacutes alkalmazkodaacutesaacutehoz eacutes az agraacutertermelők joumlvedelemforraacutesainak bőviacuteteacuteseacutehez Ekkor jelent meg a videacutekfejleszteacutes agraacutertermeleacutesen tuacutelmutatoacute politikakeacutent valoacute eacutertelmezeacutese

1 Laacutesd Csataacuteri et al 2009 2010 Elekes et al 2003 Halmai 2001 2004 2007 2010 2015 JaacutemborndashMizik szerk 2014 Koacutenya 2012 Maaacutecz 2001 SzűcsndashMaaacutecz 2012

Az 1990-es eacutevek elejeacuten kezdődoumltt a KAP reformja amelyet az tett szuumlkseacutegesseacute hogy a termeleacutesoumlsztoumlnzeacutes eleacuterte hataacuterait (az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg aacutetcsapott tuacuteltermeleacutesbe az in-tenziacutev talajműveleacutes visszafordiacutethatatlan koumlrnyezeti kaacuterokat okozott) Ez magaacuteval hozta haacuterom inteacutezkedeacutes bevezeteacuteseacutet illetve megerősiacuteteacuteseacutet amelyeket az EMOGA Garancia-reacuteszlegeacuteből finansziacuteroztak korkedvezmeacutenyes nyugdiacutej agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes illetve a mezőgazdasaacutegi teruumlletek erdősiacuteteacutese Ezaacuteltal a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok koumlre kibővuumllt eacutes a videacutekfejleszteacutes koumlrnyezeti oumlsszefuumlggeacutesei is konkreacutet formaacutet kaptak de mint a fentiek-ből kitűnik a kuumlloumlnboumlző inteacutezkedeacuteseket keacutet kuumlloumlnaacutelloacute peacutenzuumlgyi alapboacutel finansziacuteroztaacutek a versenykeacutepesseacuteghez koumltődő taacutemogataacutesokat eacutes a beruhaacutezaacutesokat az EMOGA Orientaacutecioacutes reacuteszlegeacuteből a joumlvedelempoacutetloacute eacutes a koumlrnyezet megoacutevaacutesaacutet szolgaacuteloacute taacutemogataacutesokat az EMO-GA Garanciareacuteszlegeacuteből

Az 1990-es eacutevek koumlzepeacuten tehaacutet a videacutekfejleszteacutes sok kuumlloumlnfeacutele inteacutezkedeacutest jelentett amelyeket egy-egy speciaacutelis probleacutema megoldaacutesaacutera vezettek be azonban a rendszer nem aacutellt oumlssze egyseacuteges egeacutesszeacute Az egyseacuteges videacutekfejleszteacutesi politika igeacutenye előszoumlr az Euroacutepa Ta-naacutecs Parlamenti Koumlzgyűleacutese aacuteltal 1996-ban elfogadott Videacuteki Teacuterseacutegek Euroacutepai Kartaacutejaacuteban jelent meg A Karta fogalmazta meg előszoumlr hogy a videacuteknek

bull gazdasaacutegi (a lakossaacuteg eacutelelmiszerrel toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa a gazdaacutelkodoacutek keacutepzettseacute-guumlknek megfelelő joumlvedelmeacutenek biztosiacutetaacutesa meguacutejuloacute nyersanyagok termeleacutese kis mezőgazdasaacutegi eacutes nem mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok eacutes szolgaacuteltataacutesok taacutemogataacutesa a piheneacutes eacutes a turizmus taacutemogataacutesa a genetikai alapok fenntartaacutesa)

bull oumlkoloacutegiai (az eacutelet bioloacutegiai alapjainak ndash foumlld viacutez eacutes levegő ndash megőrzeacutese a megleacutevő biotoacutepok eacutes a taacutejak a biodiverzitaacutes tehaacutet az aacutellat- eacutes noumlveacutenyfajok illetve a taacutejak vaacuteltozatossaacutegaacutenak fenntartaacutesa a vadaacutellatok megoacutevaacutesa) eacutes

bull szociokulturaacutelis (helyi koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutesa a vaacuterosiakkal azonos eacuteletfelteacutetelek a modern informaacutecioacutes technoloacutegiaacutek biztosiacutetaacutesa)

funkcioacutei vannak

A Kartaacuteval csaknem egy időben szinteacuten 1996-ban az iacuterorszaacutegi Corkban megtartott konfe-renciaacuten az EU (akkor meacuteg Euroacutepai Koumlzoumlsseacutegek) tagaacutellamai megfogalmaztaacutek a videacutekfejleszteacutes alapelveinek 10 pontjaacutet2

1 A videacutek előnyben reacuteszesiacutetendő A videacutekfejleszteacutesnek az Euroacutepai Unioacute program-jaacuteban elsők koumlzt kell szerepelnie eacutes alapvető politikaacutevaacute kell vaacutelnia Ennek ceacutelja a falvakboacutel valoacute elvaacutendorlaacutes megfordiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg lekuumlzdeacutese a foglalkoz-tataacutes eacutes eseacutelyegyenlőseacuteg oumlsztoumlnzeacutese a jobb minőseacutegre egeacuteszseacutegre biztonsaacutegra szemeacutelyes fejlődeacutesre eacutes kikapcsoloacutedaacutesra valoacute igeacuteny kieleacutegiacuteteacutese a videacuteki eacuteletsziacuten-vonal emeleacutese A videacuteki eacutes vaacuterosi teruumlletek koumlzoumltt meg kell teremteni az igazsaacute-gosabb egyensuacutelyt

2 Integraacutelt megkoumlzeliacuteteacutes A videacutekfejleszteacutesi politika koncepcioacuteja multidiszciplinaacuteris alkalmazaacutesa multiszektoraacutelis teruumlleti dimenzioacuteja vilaacutegos

3 Diverzifikaacutecioacute (toumlbb laacutebon aacutellaacutes) A gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis teveacutekenyseacuteg diverzifi-kaacutecioacuteja eacuterdekeacuteben nyuacutejtott taacutemogataacutes fő ceacutelja a keretek biztosiacutetaacutesa az oumlnfenntartoacute magaacuten- eacutes koumlzoumlsseacutegre alapozoacute kezdemeacutenyezeacutesek reacuteszeacutere beruhaacutezaacutes szakmai

2 Laacutesd wwwterporthuwebfm_send545 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

segiacutetseacuteg uumlzleti szolgaacuteltataacutesok megfelelő infrastruktuacutera oktataacutes keacutepzeacutes az in-formaacutecioacutes technika viacutevmaacutenyainak beeacutepiacuteteacutese A kisvaacuterosok mint a videacuteki teruumlletek szerves reacuteszeinek eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel kulcsteacutenyezőinek a megerősiacuteteacutese eacutes az eacuteletkeacutepes videacuteki koumlzoumlsseacutegek fejleszteacuteseacutenek valamint a falvak meguacutejulaacutesaacutenak az elősegiacuteteacutese

4 Fenntarthatoacutesaacuteg A videacutekfejleszteacutesnek olyan formaacuteja taacutemogatandoacute amely fenn-tartja az euroacutepai videacuteki taacutejak (termeacuteszeti erőforraacutesok biodiverzitaacutes eacutes kulturaacutelis identitaacutes) minőseacutegeacutet oly moacutedon hogy azok a koumlvetkező nemzedeacutekek lehetőseacutegeit illetően nem csorbulnak

5 Szubszidiaritaacutes Az EU videacuteki teruumlleteinek sokfeacuteleseacutege koumlvetkezteacuteben a videacutek-fejleszteacutesi politikaacutenak a szubszidiaritaacutes elveacutet kell koumlvetnie tehaacutet a doumlnteacuteseket meg-hozni a szabaacutelyokat megalkotni a lehető legalacsonyabb igazgataacutesi szinten kell Amennyire lehetseacuteges a politika legyen decentralizaacutelt eacutes a kuumlloumlnboumlző eacuterintett (helyi regionaacutelis nemzeti eacutes euroacutepai) szintek egyuumlttműkoumldeacuteseacuten illetve szoumlvetkezeacuteseacuten alapuloacute A reacuteszveacutetelre eacutes a bdquolentről felfeleacuterdquo toumlrteacutenő megkoumlzeliacuteteacutesre kell helyezni a hangsuacutelyt amely kihasznaacutelja a videacuteki koumlzoumlsseacutegek kreativitaacutesaacutet eacutes szolidaritaacutesaacutet

6 Egyszerűsiacuteteacutes A jogszabaacutelyalkotaacutes tekinteteacuteben a videacutekfejleszteacutesi politikaacutenak ne-vezetesen annak mezőgazdasaacutegi elemeacutenek radikaacutelis egyszerűsiacuteteacutesen kell aacutetesnie

7 Programozaacutes A videacutekfejleszteacutesi programok alkalmazaacutesaacutenak alapja a koherens eacutes aacutetlaacutethatoacute eljaacuteraacutesmoacuted Minden reacutegioacutenak csak egy videacutekfejleszteacutesi programja lehet amelyet egyseacutegesen kell veacutegrehajtani

8 Finansziacuterozaacutes A helyi videacutekfejleszteacutesi projektek elősegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben oumlsztouml-noumlzni kell a helyi peacutenzuumlgyi erőforraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutet Taacutemogatni kell a peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutet a videacuteki hitelezeacutesi formaacutekban oumlsztoumlnoumlzni a magaacuten- eacutes a kouml-zoumlsseacutegi finansziacuterozaacutesi formaacutek szinergiaacutejaacutet a kisvaacutellalkozaacutesokra haacuteruloacute peacutenzuumlgyi terhek enyhiacuteteacuteseacutet a bankszektor (aacutellami eacutes magaacuten) eacutes egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők aktiacutevabb reacuteszveacuteteleacutet

9 Igazgataacutes A regionaacutelis eacutes helyi oumlnkormaacutenyzatok valamint a koumlzoumlsseacutegre alapuloacute csoportok adminisztratiacutev keacutepesseacutegeacutet eacutes hateacutekonysaacutegaacutet fokozni kell technikai segiacutet-seacutegnyuacutejtaacutessal keacutepzeacutessel a videacuteki teruumlletek haacuteloacutezatba kapcsolaacutesaacuteval

10 Eacuterteacutekeleacutes kutataacutes Az eljaacuteraacutesok aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak a koumlzpeacutenzek joacute felhasznaacutelaacutesaacutenak a kutataacutes eacutes innovaacutecioacute oumlsztoumlnzeacuteseacutenek valamint a helyes informaacutecioacutekon alapuloacute taacutersadalmi vita biztosiacutetaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben meg kell erősiacuteteni a nyomon koumlveteacutest (monitoring) az eacuterteacutekeleacutest ideeacutertve a kedvezmeacutenyezettek szempontjaacuteboacutel toumlrteacutenő eacuterteacutekeleacutest

Mindez megerősiacuteteacutest nyert az Agenda 2000 reformprogram kereteacuteben amely a versenykeacutepes mezőgazdasaacuteg a koumlrnyezetveacutedelem eacutes az uacutej tagaacutellamok csatlakozaacutesaacutera valoacute felkeacuteszuumlleacutes je-gyeacuteben mind a KAP mind a strukturaacutelis alapok reformjaacutet tartalmazta A videacutekfejleszteacutesi politika uacutejragondolaacutesa maacuter annak a felismereacutesnek a hataacutesa alatt toumlrteacutent hogy

bull a mezőgazdasaacutegnak a termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson tuacutel szerepe van a termeacuteszeti eacutes taacutersadalmi koumlzjavak előaacutelliacutetaacutesaacuteban is

bull a videacutekfejleszteacutesnek a koumlrnyezet megoacutevaacutesaacutet eacutes a videacuteki taacutersadalom egeacuteszeacutenek igeacute-nyeit is szolgaacutelnia kell

Az Agenda 2000-rel a videacutekfejleszteacutes a KAP II pilleacutereacuteveacute vaacutelt feladata egyreacuteszről a KAP I pilleacutereacuteben talaacutelhatoacute piaci inteacutezkedeacutesek reformjaacutenak teljesseacute teacutetele maacutesreacuteszről a struktu-raacutelis alapok ceacuteljaihoz valoacute hozzaacutejaacuterulaacutes volt

Minden addig leacutetező taacutemogataacutesi eszkoumlztinteacutezkedeacutest egyseacuteges jogszabaacutelyi szerke-zetbe foglaltak Az inteacutezkedeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera a tagaacutellamoknak illetve a reacutegioacuteknak toumlbbeacuteves programokat kellett alkotniuk Az 12571999EK rendelet ndash az akkori videacutek-fejleszteacutesi rendelet ndash 22 inteacutezkedeacutesből aacutelloacute vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteget kiacutenaacutelt amelyekből a tagaacutellamok oumlsszeaacutelliacutethattaacutek sajaacutet videacutekfejleszteacutesi programjukat uacutegy hogy az az agraacuter-szerkezetaacutetalakiacutetaacutest a koumlrnyezetveacutedelmet eacutes a mezőgazdasaacutegon kiacutevuumlli videacutekfejleszteacutest a legjobban szolgaacutelja

2000-ben indult el a LEADER koumlzoumlsseacutegi kezdemeacutenyezeacutes (laacutesd ott) 3 generaacutecioacuteja az alulroacutel joumlvő helyi videacutekfejleszteacutesi programok taacutemogataacutesa ceacuteljaacuteboacutel

2003-ban a KAP feacutelidős eacuterteacutekeleacutese az II pilleacuter tovaacutebbi reformjaacutet eredmeacutenyezte egyreacuteszt bevezette az egyseacuteges uumlzemtaacutemogataacutest maacutesreacuteszt meghataacuterozta azon koumlrnyeze-ti koumlz- aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi valamint aacutellatjoacuteleacuteti előiacuteraacutesokat amelyek betartaacutesa a taacutemogataacutesok ndash ideeacutertve a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesokat is ndash kifizeteacuteseacutenek felteacuteteleacuteveacute vaacutelt (koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutes) Lehetőveacute tette tovaacutebbaacute az uacutegynevezett modulaacutecioacutet amely-nek kereteacuteben a tagaacutellamok az I pilleacuterből a II pilleacuterbe csoportosiacutethatnak aacutet taacutemogataacutesi forraacutesokat A videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek koumlzeacute beillesztetteacutek tovaacutebbaacute az EU-előiacuteraacute-soknak valoacute megfeleleacutest az eacutelelmiszer-minőseacutegi rendszerekben valoacute reacuteszveacutetelt taacutemogatoacute inteacutezkedeacuteseket valamint az aacutellatjoacuteleacuteti inteacutezkedeacutest amelyek teljesebbeacute tetteacutek az I pilleacuter taacutemogataacutesainak koumlreacutet

2003 novembereacuteben Salzburgban videacutekfejleszteacutesi konferenciaacutera keruumllt sor a Bizott-saacuteg eacutes a tagaacutellamok reacuteszveacuteteleacutevel amely a videacutekfejleszteacutesi politika koumlvetkező haacuterom ceacuteljaacutet hataacuterozta meg

bull az agraacuteraacutegazat (eacutelelmiszer-termeleacutes) versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacutesebull koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes eacutes taacutejveacutedelembull az eacuteletminőseacuteg javiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben eacutes a gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek diver-

zifikaacutecioacutejaacutenak (vaacuteltozatossaacute teacuteteleacutenek) előmozdiacutetaacutesa

Az Euroacutepai Unioacute videacutekfejleszteacutesi politikaacuteja ettől az időponttoacutel kezdve e haacuterom teruumllet taacutemo-gataacutesaacutet előmozdiacutetaacutesaacutet tűzte ki ceacuteljaacuteul A haacuterom ceacutel haacuterom iraacutenyiacutetaacutesi rendszer ndash gazdasaacuteg-politika koumlrnyezeti politika eacutes szociaacutelis politika ndash egyseacutegeacutet jelenti

A salzburgi konferencia javasolta azt is hogy a LEADER koumlzoumlsseacutegi kezdemeacutenyezeacutest integraacuteljaacutek a videacutekfejleszteacutesi programok fő aacuteramaacuteba eacutes a videacutekfejleszteacutest helyezzeacutek egy-seacuteges programozaacutesi eacutes finansziacuterozaacutesi keretek koumlzeacute

A KAP keacutet pilleacutereacutebe tartozoacute inteacutezkedeacutesek aacuteltal taacutemogatott teruumlleteknek iacutegy kialakult a koumlvetkező aacutebraacuten bemutatott szerkezete

i taacutem

aacutesok

I pilleacuter II pilleacuter

videacute

teacutes

eacutelelmiszer-termeleacutes

koumlrnyezet-gazdaacutelkodaacutes

videacuteki teruumlletek fejleszteacutese

61 aacutebraA KAP szerkezete

videacutekfejleszteacutes

koumlrnyezeti funkcioacute

videacutekieacuteletminőseacuteg

az agraacuterszektor versenykeacutepesseacutege

szerkezet-aacutetalakiacutetaacutesa

koumlrnyezet taacutejgazdaacutelkodaacutes

videacuteki gazdasaacuteg videacuteki koumlzoumlsseacutegek

eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes

62 aacutebraA videacutekfejleszteacutes funkcioacutei

A videacutekfejleszteacutes tehaacutet szektoraacutelis politikaacuteboacutel (mezőgazdasaacutegi szektorpolitika) erős teruumlleti dimenzioacuteval rendelkező politikaacutevaacute vaacutelt Az aacuteltala lefedett teruumllet immaacuter magaacuteban foglalja az agraacutergazdasaacutegot az erdeacuteszetet a nem művelt termeacuteszeti teruumlleteket eacutes a falvakat kis-vaacuterosokat is A videacutekfejleszteacutes elvileg lefedi mindazokat a fejleszteacutesi teruumlleteket amelyek nem koumlthetők a nagyvaacuterosokhoz

Mindezt megerősiacutetette az OECD 2006-ban megjelentett A videacuteki teacuterseacutegek uacutejra felfede zeacutese ciacutemű dokumentuma amely megaacutellapiacutetja hogy a sikeres regionaacutelis politika eacutes videacutekfejleszteacutes felteacutetele az a fajta paradigmavaacuteltaacutes amely a feluumllről lefeleacute tervezett koumlzpontilag iraacutenyiacutetott csak taacutemogataacutesokra eacutepiacutetett politika helyett az alkalmazott eszkoumlzoumlk sokkal szeacutelesebb koumlreacutet eacutes a taacutersadalmi reacuteszveacutetelt helyezi előteacuterbe Olyan fejleszteacutesi stra-

teacutegiaacutet kell alkotni amely minden befolyaacutesoloacute teacutenyezőt figyelembe vesz az infrastruktuacuteraacutet a rendelkezeacutesre aacutelloacute munkaerőt a helyi vaacutellalkozaacutesok oumlsszeteacuteteleacutet Nagyobb figyelmet kell szentelni a helyi erőforraacutesoknak eacutes tudaacutesnak mint a kiacutevuumllről bevitt beruhaacutezaacutesoknak eacutes tőkeacute-nek Mindezt a helyi szereplőkkel koumlzoumlsen kell megalkotni bevonva a nemzeti a regionaacutelis eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacutes egyeacuteb eacuterdekelteket is a koumlzponti kormaacutenyzat csoumlkkenő szerepvaacutellalaacutesa mellett Ezek eredmeacutenyekeacuteppen multiszektoraacutelis teacuterseacutegkoumlzpontuacute fejleszteacutes valoacutesul meg amely segiacutet meghataacuterozni eacutes kiaknaacutezni a videacuteki teacuterseacutegek vaacuteltozatos fejleszteacutesi potenciaacuteljaacutet Az Uacutej videacuteki paradigma szerint ezeacutert a helyre kell koncentraacutelni a szektorok helyett tehaacutet a videacutekfejleszteacutesnek nem a mezőgazdasaacutegboacutel eacutelők joumlvedelmi helyzeteacutet kell javiacutetania hanem a videacuteki teacuterseacutegek versenykeacutepesseacutegeacutet kell szolgaacutelnia a videacuteki eacuterteacutekek fel-taacuteraacutesaacuteval a kihasznaacutelatlan forraacutesok felhasznaacutelaacutesaacuteval (OECD 2006)

A 2007ndash2013-as programozaacutesi időszak a videacutekfejleszteacutes tovaacutebbi oumlnaacutelloacutesodaacutesaacutet hozta az EU az 12902005EK rendelettel egyseacuteges videacutekfejleszteacutesi alapot hozott leacutetre (EMVA) Ezzel megteremtődoumltt a videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek finansziacuterozaacutesaacutenak koumlzoumls alapja

A Tanaacutecs 16982005EK rendelete az EMVA-boacutel nyuacutejtandoacute videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutes formaacuteiroacutel felteacuteteleiről inteacutezmeacutenyrendszereacuteről rendelkezik Ennek alapjaacuten a videacutekfejlesz-teacutesi taacutemogataacutesokat egyseacuteges programozaacutes peacutenzuumlgyi menedzsment eacutes ellenőrzeacutesi rendszer alapjaacuten lehetett a kedvezmeacutenyezettekhez eljuttatni A rendelet a videacutekfejleszteacutes fő ceacuteljai alapjaacuten neacutegy uacutegynevezett fejleszteacutesi tengelyt jeloumllt ki eacutes meghataacuterozta az egyes tengelyekre a videacutekfejleszteacutesi tervekben (nemzeti vagy reacutegioacutes) elkuumlloumlniacutetendő legkisebb forraacutesaraacutenyt

A neacutegy tengely a koumlvetkező voltI Az agraacutergazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeII Koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes eacutes foumlldhasznaacutelatIII Diverzifikaacutecioacute eacutes eacuteletminőseacutegIV LEADER

A 2007ndash2013-as időszakban az EMVA megszűnt mint strukturaacutelis alap Ezeacutert ezekben az eacutevekben a regionaacutelis politikaacutek eacutes a videacutekfejleszteacutes egymaacutestoacutel kuumlloumlnaacutelloacutean műkoumldtek azzal egyuumltt persze hogy a tagorszaacutegoknak koumltelesseacuteguumlk volt a kuumlloumlnboumlző alapokboacutel fi-nansziacuterozott inteacutezkedeacutesek eacutes taacutemogataacutesok oumlsszehangolaacutesa

2011-ben a 2014ndash2020-as időszakra valoacute felkeacuteszuumlleacutest maacutes alapokon kezdte el az Euroacutepai Bizottsaacuteg Megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy a videacutekfejleszteacutes eacutes a regionaacutelis politikaacutek elvaacutelasztaacutesa nem szolgaacutelta a videacutek eacuterdekeit ezeacutert az EMVA ismeacutet a strukturaacutelis alapok uacutej nevuumlkoumln az Euroacutepai Strukturaacutelis eacutes Beruhaacutezaacutesi Alapok (ESBA) egyike lett A taacutemogataacutesi rendszer egyseacutegesiacuteteacuteseacutet koumltelezettseacuteggeacute tette hogy 2010-ben megjelent az EU 2020 strateacutegia amely egyeacutertelmű ceacutelokat eacutes prioritaacutesokat hataacuterozott meg az egeacutesz EU szaacutemaacutera a foglalkoztataacutes a kliacutemavaacuteltozaacutes hataacutesainak enyhiacuteteacutese eacutes a noumlvekedeacutes teruumlleteacuten iacutegy a taacutemogataacutesoknak szuumlk-seacutegkeacuteppen ezeket a ceacutelokat kell egyseacutegesen szolgaacutelniuk

A 2014ndash2020-as operatiacutev programok eacutes a videacutekfejleszteacutesi program megalkotaacutesa soraacuten ezzel egyuumltt egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy az alapok egyseacuteges kezeleacuteseacutere egymaacutest kiegeacutesziacutető jellegeacutenek keacutezzelfoghatoacutevaacute teacuteteleacutere meacuteg nincs meg az oumlsszes felteacutetel Baacuter a nagy ceacutelok kouml-zoumlsek az Euroacutepai Regionaacutelis Fejleszteacutesi Alap (ERFA) eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Alap (ESZA) amelyek a videacuteki teruumlleteket is taacutemogathatnaacutek sőt a koheacutezioacute az egyes teacuterseacutegek fejlettseacutege kiegyenliacuteteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben taacutemogatniuk is kellene egyeacutertelműen szinte csak a vaacuterosokra koncentraacutelnak A Bizottsaacuteg a maacuter emliacutetett elvaacutelasztaacutesi keacutenyszer (kettős finansziacuterozaacutes kizaacuteraacutesa)

miatt valamint az alapok forraacutesainak koncentraacutelaacutesa eacuterdekeacuteben csak nagyon indokolt eset-ben teszi lehetőveacute hogy a videacuteki teruumlleteket baacutermilyen moacutedon finansziacuterozzaacutek az ERFA-boacutel eacutes az ESZA-boacutel figyelmen kiacutevuumll hagyva a haacuterom alap forraacutesai koumlzoumltti nagysaacutegrendbeli kuumlloumlnbseacuteget Ugyaniacutegy nem koumlzeledtek egymaacuteshoz a programokat műkoumldtető inteacutezmeacute-nyek sem az unioacutes rendeletek miatt nem lehet az EMVA-t eacutes a toumlbbi ESB-alapot ugyan-olyan hivatalokkal iraacutenyiacutetani Legjobb peacutelda az integraacutelt kezeleacutes neheacutezseacutegeire a LEADER tovaacutebbfejleszteacutesekeacutent beharangozott Koumlzoumlsseacutegvezeacuterelt Helyi Fejleszteacutes (CLLD) amelyet a fejleszteacutespolitika uacutej eszkoumlzekeacutent minden alap eacutes operatiacutev program alkalmazhatott volna azonban az egyes forraacutesok felhasznaacutelaacutesaacutenak inteacutezmeacutenyrendszeri eacutes eljaacuteraacutesrendi oumlsszehan-golaacutesa oly sok keacuterdeacutest eacutes bizonytalansaacutegot eredmeacutenyezett hogy a toumlbbalapos CLLD-t veacuteguumll csak igen korlaacutetozottan paacuter tagaacutellamban sikeruumllt elindiacutetani Ugyaniacutegy a legtoumlbb orszaacuteg-ban nem sikeruumllt megvaloacutesiacutetani hogy 2014ndash2020 koumlzoumltt adott fejleszteacuteshez beruhaacutezaacuteshoz toumlbb alap forraacutesait is fel lehessen hasznaacutelni (integraacutelt fejleszteacutesek) Egymaacuteshoz kapcsoloacutedoacute beruhaacutezaacutesokra tovaacutebbra is kuumlloumln-kuumlloumln kell paacutelyaacutezni az egyes alapokhoz ennek minden adminisztraacutecioacutes terheacutevel eacutes kockaacutezataacuteval egyuumltt

A 2016 szeptember 5ndash6 koumlzoumltt megtartott corki konferenciaacuten (Cork 20 Euroacutepai Videacutekfejleszteacutesi Konferencia)3 az EU 28 tagaacutellamaacutenak kuumlldoumlttseacutegei kidolgoztaacutek eacutes Phil Hogan az EU mezőgazdasaacutegi eacutes videacutekfejleszteacutesi biztosa vezeteacuteseacutevel kihirdetteacutek az agraacuter-videacutekfejleszteacutes alapvető dokumentumaacutet a cork nyilatkozatot A Konferencia 10 pontboacutel aacutelloacute programot fogalmazott meg

1 Videacuteki joacuteleacutet elősegiacuteteacutese A videacutek meguacutejuloacutekeacutepesseacutegeacutenek kiaknaacutezaacutesa elmarad a lehetőseacutegektől A videacutekfej-leszteacutesi politikaacuteknak a vaacuteltozatos videacuteki teruumlletekre eacutepuumllő fejleszteacutesi strateacutegiaacutekra eacutes a toumlbb szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesre kellene alapulni

2 Videacuteki eacuterteacutektermeleacutesi laacutencok erősiacuteteacuteseAz unioacutes politikaacuteknak jobban kell oumlsszpontosiacutetania a videacuteki eacuterteacutektermelői laacutencok eacutes haacuteloacutezatok integraacutelt fejleszteacuteseacutere Uacutej megkoumlzeliacuteteacutesre van szuumlkseacuteg ahhoz hogy a fogyasztoacutek eacutelelmiszer-minőseacuteggel kapcsolatos aggodalmai eacutes az egeacuteszseacuteges eacutete-lekre valoacute igeacutenyuumlk vaacutelaszokra talaacuteljanak

3 A videacutek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseA videacuteki teacuterseacutegekbe valoacute befekteteacutesnek a taacutersadalom szaacutemaacutera hasznos hozzaacuteadott eacuterteacutekek termeleacuteseacutere kell foacutekuszaacutelnia A politikaacuteknak olyan fenntarthatoacute kezdemeacute-nyezeacuteseket kellene taacutemogatni amelyek a versenykeacutepes videacuteki gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutet eacutes a soksziacutenű mezőgazdasaacutegi termeleacutes noumlvekedeacuteseacutet oumlsztoumlnzik

4 A videacuteki koumlrnyezet megőrzeacuteseA megfelelő koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes kulcsfontossaacuteguacute szerepet toumllt be az ember eacutes koumlrnyezete kapcsolataacuteban Kiemelt fontossaacuteguacute hogy a videacutekfejleszteacutesi politi-kaacutekban hangsuacutelyosan jelenjenek meg az euroacutepai termeacuteszeti eacutes kulturaacutelis eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutere iraacutenyuloacute elkeacutepzeleacutesek

5 A termeacuteszeti erőforraacutesok hateacutekony kezeleacuteseA noumlvekvő igeacuteny a taacuteplaacuteleacutek takarmaacuteny eacutes maacutes termeacutekek iraacutenyaacuteba egyre nehezedő nyomaacutest gyakorol a termeacuteszeti erőforraacutesokra Szuumlkseacuteg van innovatiacutev tudomaacutenyos alapon műkoumldő eacutes mindenki szaacutemaacutera eleacuterhető megoldaacutesokra amelyekkel toumlbbet

3 Laacutesd httpsenrdeceuropaeusitesenrdfilescork-declaration_hupdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 13)

lehet termelni kevesebből eacutes az erőforraacutesaink nagyobb eseacutellyel lehetnek eleacuterhetőek meacuteg a joumlvő generaacutecioacute szaacutemaacutera is

6 Felleacutepeacutes a kliacutemavaacuteltozaacutessal szembenA videacuteki eacutes vaacuterosi teruumlleteken egyaraacutent kihiacutevaacutest jelent a megvaacuteltozott klimatikus viszonyokhoz valoacute alkalmazkodaacutes A videacutekfejleszteacutesi politikaacuteknak az olyan stra-teacutegiaacutek taacutemogataacutesaacutera kellene oumlsszpontosiacutetaniuk amelyek a hateacutekony adaptaacutecioacutera eacutes a klimatikus hataacutesok enyhiacuteteacuteseacutere iraacutenyulnakA Paacuterizsi Megaacutellapodaacutes globaacutelis eacuteghajlatvaacuteltozaacutesi egyezmeacuteny amely 2015 de-cember 12-eacuten joumltt leacutetre Paacuterizsban Ez volt a 21 eacuteves uumlleacutese (COP 21) az 1992-ben alaacuteiacutert ENSZ eacuteghajlatvaacuteltozaacutesi keretegyezmeacutenyeacutenek (UNFCCC) eacutes a kiotoacutei jegyző-koumlnyvet alaacuteiacuteroacute orszaacutegok 11 talaacutelkozoacuteja A talaacutelkozoacute ceacutelja a vilaacuteg minden orszaacutegaacutera kiterjedő jogilag koumltelező erejű aacuteltalaacutenos egyezmeacuteny megalkotaacutesa volt a kliacutema-vaacuteltozaacutes uumlgyeacuteben A megaacutellapodaacutes a 2020 utaacuteni időszakra vonatkozik eacutes reacuteszeacutet keacutepezi egy a globaacutelis felmelegedeacutes meacuterteacutekeacutenek bdquojoacuteval 2degC alattrdquo tartaacutesaacutet szolgaacuteloacute cselekveacutesi terv is

7 Az innovaacutecioacute eacutes tudaacutesaacutetadaacutes taacutemogataacutesaA videacuteki koumlzoumlsseacutegeknek is reacuteszt kellene venniuumlk a tudaacutesalapuacute gazdasaacutegban annak eacuterdekeacuteben hogy teljes meacuterteacutekben hasznosiacutetani tudjaacutek a kutataacutes-fejleszteacutes leguacutejabb eredmeacutenyeit Ennek a folyamatnak a megerősiacuteteacuteseacutere a videacuteki gazdaacutek eacutes vaacutellalkozoacutek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutest tudaacutesaacutetadaacutest eacutes haacuteloacutezatosodaacutest kellene taacutemogatni

8 A videacuteki fejleszteacutesek iraacutenyiacutetaacutesaacutenak javiacutetaacutesaA koumlzoumlsseacutegi alapon műkoumldő csoportok valamint a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacuteny-zatok adminisztratiacutev kapacitaacutesa eacutes hateacutekonysaacutega fejleszteacutesre szorul A LEADER eacutes maacutes hasonloacute programok sikereire alapozva kellene bottom-up tiacutepusuacute helyi koumlzoumlsseacutegvezeacuterelt kezdemeacutenyezeacuteseket taacutemogatni annak eacuterdekeacuteben hogy a videacuteki potenciaacutelt meacuteg hateacutekonyabban ki lehessen aknaacutezni

9 A videacutekfejleszteacutesi politikaacutek koumlzvetiacuteteacuteseacutenek eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute teacuteteleacutenek javiacutetaacutesaA ceacutelzottabb eacutes ugyanakkor rugalmasabb videacutekfejleszteacutesi politikaacutek kialakiacutetaacutesa alapvető fontossaacuteguacute termeacuteszetesen azoknak tuacutelzottan bonyolulttaacute eacutes aacutetlaacutethatatlannaacute teacuteteleacutenek az elkeruumlleacuteseacutevel Hateacutekony eacutes okos adminisztratiacutev eszkoumlzoumlk leacutetrehozaacutesaacuteval eacutes bevezeteacuteseacutevel csoumlkkenteni lehetne az adminisztratiacutev terhet a kedvezmeacutenye-zettek eacutes a nemzeti eacutes regionaacutelis hatoacutesaacutegok eseteacuteben is

10 Az elszaacutemolhatoacutesaacuteg eacutes teljesiacutetmeacuteny javiacutetaacutesa

A videacutekfejleszteacutesi politikaacuteknak koumlvetkezetesnek elszaacutemolhatoacutenak eacutes az eleacuterni kiacutevaacutent ceacutellal oumlsszhangban kell lenniuumlk4 Kitekintve a 2021ndash27-es programozaacutesi időszakra A Bizottsaacuteg 2021ndash2027-re vonatkozoacute KAP-jogszabaacutelytervezeteiből amelyek e sorok megiacuteraacutesakor meacuteg hosszas tagorszaacutegi (Tanaacutecs) eacutes euroacutepai parlamenti vitaacutek előtt aacutellnak maacuter laacutetszik

bull a videacutekfejleszteacutes ismeacutet kikeruumll a strukturaacutelis politikaacutek (ESBA-alapok) koumlzuumll eacutes ki-zaacuteroacutelag a Koumlzoumls Agraacuterpolitika reacutesze lesz

bull a videacutekfejleszteacutest tagaacutellamonkeacutent a KAP I pilleacutereacutevel egyuumltt kell tervezni

4 Laacutesd httpshirlevelegovhu20160911kihirdettek-az-eu-agrar-videkfejlesztesenek-alapveto-dokumentumat-a-cork-i-nyilatkozatot (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 13)

bull a videacutekfejleszteacutes suacutelypontjai a koumlrnyezet (kliacutema) az innovaacutecioacute eacutes a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa lesznek

bull mindezek egyuumltt azt jelentik hogy a videacutekfejleszteacutest alapvetően az agraacuterpolitikai ceacutelok fogjaacutek vezeacuterelni nem elfelejtve a strukturaacutelis politikaacuteval valoacute oumlsszhang szuumlk-seacutegesseacutegeacutet eacutes a videacutekfejleszteacutes taacutersadalompolitikai jelentőseacutegeacutet

A forraacutesok tekinteteacuteben a Bizottsaacuteg javaslatai meacuteg szinteacuten vitaacutek előtt aacutellnak azonban a kouml-zoumlsseacutegi forraacutesok szűkuumlleacutese (Nagy-Britannia kileacutepeacutese) miatt a KAP forraacutesai szűkuumllni fognak a szűkuumlleacutes pedig sokkal inkaacutebb fogja jellemezni a KAP II tengelyeacutet (videacutekfejleszteacutes) mint a KAP I tengelyeacutet

Ezeacutert szuumlkseacuteges leszoumlgezni hogy a tovaacutebbiakban a videacutekfejleszteacutes 2020-ig tartoacute sza-baacutelyozaacutesaacuteval foglalkozunk a 2021-től koumlvetkező időszakra vonatkozoacutean nem bocsaacutetkozunk joacuteslatokba

632 A videacutekfejleszteacutes a KAP ceacuteljain beluumll

A 2013-as KAP-reform alapdokumentumai meghataacuteroztaacutek hogy a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutenak milyen kihiacutevaacutesokra kell vaacutelaszt adnia Ezek gazdasaacutegi (eacutelelmiszer-biztonsaacuteg eacutes globali-zaacutecioacute a termeleacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese aacuteringadozaacutes magas beszerzeacutesi aacuterak a gazdaacutelkodoacutek kiszolgaacuteltatott helyzete az eacutelelmiszerlaacutencban) koumlrnyezeti (erőforraacutes-hateacutekonysaacuteg viacutez- eacutes ta-lajminőseacuteg az eacutelőhelyek eacutes a biodiverzitaacutes fenyegetettseacutege) eacutes teruumlleti (a videacuteki teruumlletek kedvezőtlen demograacutefiai gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis helyzete) termeacuteszetűek

Ennek megfelelően a KAP ceacuteljai1 gazdasaacutegos eacutelelmiszer-termeleacutes2 a termeacuteszeti erőforraacutesok fenntarthatoacute kezeleacutese eacutes kliacutemaveacutedelem valamint3 kiegyensuacutelyozott teruumlleti fejlődeacutes

Laacutethatoacute hogy a videacutekfejleszteacutes mindhaacuterom KAP-ceacutel megvaloacutesulaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterul hiszen jelentős teacutenyező a gazdaacutelkodaacutes joumlvedelmezőveacute teacuteteleacuteben (peacuteldaacuteul beruhaacutezaacutesok eacutes kockaacutezat-kezeleacutes) a koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesban eacutes a videacuteki teacuterseacutegek fejleszteacuteseacuteben is

A videacutekfejleszteacutesnek ezzel egyuumltt sok olyan ceacutelja van az elvaacutendorlaacutes megelőzeacutese a sze-geacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem a munkahelyteremteacutes serkenteacutese eacutes az eseacutelyegyenlőseacuteg kialakiacutetaacute-sa amelyek nem koumlthetők kizaacuteroacutelag az agraacutergazdasaacuteghoz A mezőgazdasaacutegban dolgozoacutek mezőgazdasaacutegon kiacutevuumlli munkavaacutellalaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a falvak a taacutej keacutepeacutenek aacuteltalaacutenos rendezeacuteseacutenek igeacutenyeacutevel a videacuteken eacutelő agraacuter- eacutes nem agraacuter neacutepesseacuteg eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek eacuteletsziacutenvonalaacutenak javiacutetaacutesaacuteval a videacutekfejleszteacutes taacutersadalmi szerepe tuacutelmutat az agraacuterpolitika hatoacutekoumlreacuten A videacuteki teruumlletek azzal egyuumltt hogy sokszor elmaradottabbak a vaacuterosoknaacutel lehetőseacutegeket nyuacutejtanak az uacutej aacutegazatokban megleacutevő noumlvekedeacutesi tartaleacutekok a rekreaacutecioacute tovaacutebbaacute a vonzoacute lakoacute- eacutes munkakoumlrnyezet fejleszteacutese tekinteteacuteben

A mezőgazdasaacuteg eacutes az erdeacuteszet gazdasaacutegi suacutelya valamint a foglalkoztataacutesban betoumlltoumltt szerepe folyamatosan csoumlkken A videacuteki teruumlleteken a szeacuteles eacutertelemben vett agraacutergazdasaacuteg csak az egyik ndash eacutes sokszor nem is a legfőbb ndash joumlvedelemforraacutes

Ahogy a videacutekfejleszteacutes nem azonos csak a mezőgazdasaacuteg fejleszteacuteseacutevel az agraacuter-szektor sem azonos a videacuteki gazdasaacuteggal de annak legfontosabb aacutellandoacute eleme A szektor

fontos forraacutesa a joumlvedelmeknek eacutes a foglalkoztataacutesnak meacuteg akkor is ha araacutenya a GDP-ben illetve a foglalkoztataacutesban nem meghataacuterozoacute Baacuter a mezőgazdasaacuteg az elmuacutelt eacutevek gazda-saacutegi-taacutersadalmi aacutetalakulaacutesaacutet koumlvetően elvesztette a nemzetgazdasaacutegban koraacutebban betoumlltoumltt fontos szerepeacutet de meacuteg mindig sok videacuteki telepuumlleacutes ndash elsősorban a kisebb falvak ndash egyetlen gazdasaacutegi baacutezisa Az agraacuteraacutegazat jelentőseacutege joacuteval tuacutelnő a GDP-n beluumll elfoglalt reacuteszaraacutenyaacuten Az egeacutesz eacutelelmiszer-gazdasaacuteg az eszkoumlzgyaacutertoacutektoacutel kezdve az eacutelelmiszer-kereskedelemig maacuter a GDP 30-aacutet foglalja magaacuteban (Koacutenya 2012)

Tovaacutebbaacute a mezőgazdasaacuteg eacutes az erdeacuteszet mint a fő teruumllethasznaacuteloacutek hataacuterozzaacutek meg alapvetően a taacutej arculataacutet Ezaacuteltal szerepuumlk a videacutek fejleszteacutesi lehetőseacutegeinek kiaknaacutezaacutesaacute-ban nem megkeruumllhető

A videacutekpolitikaacutenak a mezőgazdasaacutegot szeacutelesebb oumlsszefuumlggeacutesben kell kezelnie Meg kell erősiacutetenie a mezőgazdasaacuteg szerepeacutet a koumlrnyezet megoacutevaacutesaacuteban a biztonsaacutegos eacutelelmiszer-termeleacutesben a videacuteki munkaerő eacutes neacutepesseacuteg megtartaacutesaacuteban

A videacutekfejleszteacutes tehaacutet egyszerre terjeszti ki a videacutek fogalmaacutet az agraacutergazdasaacutegon tuacuteli oumlsszetevőkre eacutes az agraacutergazdasaacuteg szerepeacutenek eacutertelmezeacuteseacutet az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacuteson tuacutelra

64 Az Euroacutepai Unioacute fejleszteacutesi strateacutegiaacutei eacutes programjai

641 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia

Az bdquoEuroacutepa 2020rdquo az Euroacutepai Unioacute 2010-ben uacutetnak indiacutetott 10 eacutevre szoacuteloacute noumlvekedeacutesi eacutes foglalkoztataacutesi strateacutegiaacuteja5 Ceacutelja volt egyreacuteszt az Unioacute kivezeteacutese a 2008-ban kezdő-doumltt gazdasaacutegi vaacutelsaacutegboacutel maacutesreacuteszt annak elősegiacuteteacutese hogy az EU orvosolni tudja az unioacutes noumlvekedeacutesi modell hiaacutenyossaacutegait eacutes megteremtse az intelligens fenntarthatoacute eacutes befogadoacute noumlvekedeacutes felteacuteteleit

A strateacutegia oumlt kiemelt ceacutel formaacutejaacuteban hataacuterozta meg milyen eredmeacutenyeket kell az Eu-roacutepai Unioacutenak 2020 veacutegeacutere eleacuternie a koumlvetkező teruumlleteken 1 kutataacutes eacutes fejleszteacutes 2 eacuteg-hajlat-politikaenergiauumlgy 3 oktataacutesuumlgy 4 taacutersadalmi befogadaacutes valamint 5 a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem

A strateacutegia ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet heacutet kiemelt kezdemeacutenyezeacutes (bdquoInnovatiacutev Unioacuterdquo bdquoMozgaacutesban az ifjuacutesaacutegrdquo bdquoEuroacutepai digitaacutelis menetrendrdquo bdquoErőforraacutes-hateacutekony Euroacute-pardquo bdquoIparpolitika a globalizaacutecioacute koraacutebanrdquo bdquoUacutej keacuteszseacutegek eacutes munkahelyek menetrendjerdquo bdquoSzegeacutenyseacuteg elleni euroacutepai platformrdquo) segiacuteti Ezek a kezdemeacutenyezeacutesek keretet biztosiacutetanak ahhoz hogy koumllcsoumlnoumlsen felerősiacutetseacutek egymaacutest azok az erőfesziacuteteacutesek amelyeket az Euroacutepai Unioacute eacutes a tagaacutellami hatoacutesaacutegok az Euroacutepa 2020 strateacutegia prioritaacutesainak megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacute-ben tesznek az innovaacutecioacute a digitaacutelis gazdasaacuteg a foglalkoztataacutes az ifjuacutesaacuteg az iparpolitika a szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelem valamint az erőforraacutes-hateacutekonysaacuteg tereacuten

A strateacutegiaacuteban megfogalmazott ceacutelkitűzeacutesek eleacutereacuteseacutet maacutes unioacutes szintű eszkoumlzoumlk is segiacutetik iacutegy peacuteldaacuteul az euroacutepai egyseacuteges piac az unioacutes koumlltseacutegveteacutes eacutes az EU kuumllkapcsolati politikaacuteja

5 Laacutesd httpseur-lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=COM20102020FINHUPDF (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 13)

Az Euroacutepa 2020 veacutegrehajtaacutesa eacutes a megvaloacutesiacutetaacutes nyomon koumlveteacutese az euroacutepai szemesz-ter ndash a gazdasaacutegi eacutes koumlltseacutegveteacutesi politikaacutek koordinaacutecioacutejaacutenak eacuteves ciklusa ndash kereteacuteben valoacute-sul meg (Laacutesd reacuteszletesen Halmai 2020a b) Az Euroacutepa 2020 strateacutegia olyan noumlvekedeacutest hivatott megvaloacutesiacutetani amely

bull intelligens azaz az oktataacutesi a kutataacutesi eacutes az innovaacutecioacutes beruhaacutezaacutesokra oumlsszpontosiacutetbull fenntarthatoacute mert kulcseleme az alacsony szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutesuacute gazdasaacutegra

valoacute aacutetaacutellaacutes eacutesbull inkluziacutev azaz a megleacutevő belső erőforraacutesokra eacutepiacutet mivel nagy hangsuacutelyt fektet

a munkahelyteremteacutesre eacutes a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere

642 Az Euroacutepa 2020 strateacutegia ceacuteljai

2020-ra az EU egeacuteszeacutenek teljesiacutetenie kell az alaacutebbi oumlt ceacutelt1 Foglalkoztataacutes

bull Biztosiacutetani kell hogy a 20ndash64 eacutevesek koumlreacuteben a foglalkoztatottsaacuteg araacutenya eleacuterje a 75-ot

2 Kutataacutes-fejleszteacutes (K+F)bull Az Euroacutepai Unioacute GDP-jeacutenek 3-aacutet a kutataacutesba eacutes a fejleszteacutesbe kell fektetni

3 Eacuteghajlatveacutedelem eacutes fenntarthatoacute energiagazdaacutelkodaacutesbull Az uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutet 20-kal csoumlkkenteni kell az 1990-es

szinthez keacutepest (vagy akaacuter 30-kal ha adottak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelek)bull A meguacutejuloacute energiaforraacutesok araacutenyaacutet 20-ra kell noumlvelnibull Az energiahateacutekonysaacutegot 20-kal kell javiacutetani

4 Oktataacutesbull A korai iskolaelhagyoacutek araacutenyaacutet 10 alaacute kell csoumlkkentenibull El kell eacuterni hogy a 30 eacutes 34 eacutev koumlzoumltti unioacutes lakosok legalaacutebb 40-a felsőfokuacute

veacutegzettseacuteggel rendelkezzen5 Kuumlzdelem a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes ellen

bull Legalaacutebb 20 millioacuteval csoumlkkenjen azok szaacutema akik nyomorban eacutes taacutersadalmi kirekesztettseacutegben eacutelnek illetve akik eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekesztődeacutes reaacutelis veszeacutelyt jelent

Az oumlt unioacutes szintű ceacutel alapjaacuten minden egyes EU-tagaacutellam nemzeti ceacutelokat hataacuteroz meg figyelembe veacuteve az egyes orszaacutegok kuumlloumlnboumlző helyzeteacutet eacutes a helyi viszonyokat Teljesiacuteteacute-suumlknek nem felteacutetele a terhek megosztaacutesa olyan koumlzoumls ceacutelokroacutel van szoacute amelyek eleacutereacuteseacutehez tagaacutellami eacutes unioacutes inteacutezkedeacutesekre egyaraacutent szuumlkseacuteg van

A ceacutelok egymaacutessal oumlsszefuumlggnek eacutes egymaacutest erősiacutetikbull az oktataacutes toumlkeacuteletesiacuteteacutese elősegiacuteti hogy javuljon a foglalkoztathatoacutesaacuteg eacutes csoumlkkenjen

a szegeacutenyseacutegbull a gazdasaacutegi eacuteletben veacutegzett kutataacutesi-fejleszteacutesi eacutes innovaacutecioacutes teveacutekenyseacutegek meg-

sokszorozoacutedaacutesa eacutes a forraacutesfelhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak javiacutetaacutesa reacuteveacuten Euroacutepa versenykeacutepesebbeacute vaacutelik eacutes uacutej munkahelyek joumlnnek leacutetre

bull a koumlrnyezetkiacutemeacutelő technoloacutegiaacutekba toumlrteacutenő beruhaacutezaacutes hozzaacutejaacuterul az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes elleni kuumlzdelemhez egyuacutettal pedig uacutej uumlzleti eacutes foglalkoztataacutesi lehetőseacutegeket teremt (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2014)

Az unioacutes tagaacutellamok mindegyike elkoumltelezte magaacutet amellett hogy teljesiacuteti az Euroacutepa 2020 strateacutegiaacuteban megfogalmazott ceacutelkitűzeacuteseket A megvaloacutesiacutetaacutes eacuterdekeacuteben az unioacutes ceacutelok alapjaacuten nemzeti ceacutelokat hataacuteroztak meg eacutes noumlvekedeacutesoumlsztoumlnző szakpolitikaacutekat dolgoz-tak ki A noumlvekedeacutest azonban csak akkor sikeruumllhet a kiacutevaacutent meacuterteacutekben előmozdiacutetani ha az egyes orszaacutegok egyeacuteni erőfesziacuteteacuteseiket ceacutelzottan eacutes oumlsszehangoltan hajtjaacutek veacutegre Ezeacutert az Euroacutepai Bizottsaacuteg leacutetrehozta a gazdasaacutegpolitikai koordinaacutecioacute eacutevente ismeacutetlődő ciklusaacutet az euroacutepai szemesztert Az EB minden eacutevben reacuteszletesen elemzi a gazdasaacutegi eacutes struktu-raacutelis reformokroacutel szoacuteloacute tagaacutellami programokat eacutes a koumlvetkező 12-18 hoacutenapra ajaacutenlaacutesokat fogalmaz meg az egyes tagorszaacutegok szaacutemaacutera (orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesok) Az euroacutepai szemeszter azzal indul ndash rendszerint az eacutev veacutege feleacute ndash hogy a Bizottsaacuteg elfogadja az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutest Az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutesben a Bizottsaacuteg meghataacuterozza hogy a koumlvetkező eacutevben mely ceacutelok jelentenek prioritaacutest az EU szaacutemaacutera a noumlvekedeacutesoumlsztoumlnzeacutes eacutes a munkahelyteremteacutes tereacuten

Az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutes alapjaacuten az EU kormaacuteny- eacutes aacutellamfői maacuterciusban unioacutes szakpolitikai iraacutenymutataacutest bocsaacutetanak ki a tagaacutellamok szaacutemaacutera Az Euroacutepai Tanaacutecs tavaszi uumlleacuteseacuten az aacutellam- eacutes kormaacutenyfők az eacuteves noumlvekedeacutesi jelenteacutes alapjaacuten aacutettekintik

bull az aacuteltalaacutenos makrogazdasaacutegi helyzetetbull az oumlt unioacutes ceacutel megvaloacutesiacutetaacutesa tereacuten eleacutert előrehaladaacutestbull a kiemelt kezdemeacutenyezeacutesek kereteacuteben eleacutert eredmeacutenyeket

A Tanaacutecs szakpolitikai iraacutenymutataacutessal szolgaacutel a koumlltseacutegveteacutesi eacutes a makrogazdasaacutegi struk-turaacutelis reformok valamint a gazdasaacutegi noumlvekedeacutest oumlsztoumlnző teruumlletek vonatkozaacutesaacuteban eacutes ta-naacutecsokat fogalmaz meg a lehetseacuteges kapcsoloacutedaacutesi pontokkal kapcsolatban A tagaacutellamok aacuteprilisban benyuacutejtjaacutek a rendezett aacutellamhaacuteztartaacutes leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute terveiket (stabilitaacutesi illetve konvergenciaprogramok) eacutes előterjesztik milyen reformok eacutes inteacutezkedeacutesek reacuteveacuten kiacutevaacutennak előrehaladaacutest eleacuterni az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev (belső erőforraacutesokra eacutepiacutető) noumlvekedeacutes feleacute a foglalkoztataacutes a kutataacutes az innovaacutecioacute az energiauumlgy eacutes a taacutersa-dalmi befogadaacutes teruumlleteacuten (nemzeti reformprogramok) A Bizottsaacuteg maacutejusbanjuacuteniusban kieacuterteacutekeli ezeket a programokat eacutes megfogalmazza az orszaacutegspecifikus ajaacutenlaacutesokat Ezt koumlvetően a Tanaacutecs megvitatja az Euroacutepai Tanaacutecs pedig joacutevaacutehagyja az ajaacutenlaacutesokat Iacutegy te-haacutet a tagaacutellamok maacuter az Unioacutetoacutel kapott szakpolitikai tanaacutecsok birtokaacuteban kezdhetik meg a koumlvetkező eacutevre tervezett koumlltseacutegveteacutesuumlk veacuteglegesiacuteteacuteseacutet

Veacutegezetuumll a Tanaacutecs juacutenius veacutegeacuten vagy juacutelius elejeacuten hivatalosan is elfogadja az orszaacuteg-specifikus ajaacutenlaacutesokat Ha a tagorszaacutegok a megadott időkereten beluumll nem tesznek leacutepeacuteseket az ajaacutenlaacutesokban foglaltak megvaloacutesiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel szakpolitikai figyelmezteteacutesben lehet őket reacuteszesiacuteteni Tuacutelzott makrogazdasaacutegi eacutes koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutelyhiaacuteny eseteacuten oumlsztoumlnoumlzőket eacutes szankcioacutekat is eacuteletbe lehet leacuteptetni annak eacuterdekeacuteben hogy a tagaacutellamok veacutegrehajtsaacutek a szuumlkseacuteges inteacutezkedeacuteseket (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2014)

643 A Horizont 2020 program

Az Euroacutepa 2020 programhoz hasonloacutean 2014-től 2020-ig tartoacute keretprogram a Horizont 2020 program amely a regionaacutelis politikaacutekhoz eacutes a videacutekfejleszteacuteshez nem kapcsoloacutedik koumlzvetlenuumll de ceacuteljait minden EU-s fejleszteacutesi programnak figyelembe kell vennie eacutes azok veacutegrehajtaacutesaacutet elő kell segiacutetenie Nagyon fontos hogy a program a fejleszteacutesi politikaacutekban 2020-ig koumlzponti jelentőseacutegű innovaacutecioacutes fejleszteacutesek egyik fő finansziacuterozoacuteja A Horizont 2020 az Unioacute kutataacutes-fejleszteacutesi eacutes innovaacutecioacutes politikaacutejaacutet 2014ndash2020 koumlzoumltt meghataacuterozoacute program amely minden eddigineacutel nagyobb koumlzel 79 milliaacuterd euroacutes koumlltseacutegveteacutessel gaz-daacutelkodik A program a kontinens globaacutelis versenykeacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute Euroacutepa 2020 strateacutegia bdquoInnovatiacutev Unioacuterdquo elnevezeacutesű kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseacutenek egyik alappilleacutere

Haacuterom kezdemeacutenyezeacutest (FP ndash Kutataacutesi Technoloacutegiafejleszteacutesi eacutes Demonstraacutecioacutes Keret-program CIP ndash Versenykeacutepesseacutegi eacutes Innovaacutecioacutes Keretprogram EIT ndash Euroacutepai Innovaacutecioacutes eacutes Technoloacutegiai Inteacutezet) foglal magaacuteban eacutes a koraacutebbi keretprogramoknaacutel egyszerűbb admi-nisztraacutecioacutet valamint uacutej innovaacutecioacuteorientaacutelt szemleacuteletet vezet be A Horizont 2020 program kivaacuteloacutesaacutegi alapon nemzetkoumlzi versenyben koumlzvetlenuumll Bruumlsszelből elnyerhető paacutelyaacutezati forraacutesokat jelent vagyis a rendelkezeacutesre aacutelloacute peacutenzuumlgyi keretből mindegyik tagaacutellam any-nyit hasznosiacutet amennyire keacutepes a paacutelyaacutezatok bruumlsszeli elbiacuteraacutelaacutesaacutenaacutel doumlntő szempont a ki-vaacuteloacutesaacuteg a magas szakmai szintű eacutes joacutel menedzselt konzorcium illetve az unioacutes szinten is meacuterhető hataacutes

A program kiemelt ceacutelja hogy a tudomaacutenyos aacutettoumlreacutesekből uumlzleti lehetőseacutegeket biztosiacutetoacute innovatiacutev termeacutekek eacutes szolgaacuteltataacutesok szuumllethessenek ezeacutert a kutataacutestoacutel a piaci hasznosiacutetaacutesig terjedően az innovaacutecioacutes laacutenc minden szakaszaacutehoz taacutemogataacutest nyuacutejt A hangsuacutelyt a taacutersa-dalmi kihiacutevaacutesok kezeleacuteseacutere eacutes az Euroacutepai Unioacute taacutersadalmaacutet eacuterintő probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera helyezik (peacuteldaacuteul egeacuteszseacuteguumlgy energia koumlzlekedeacutes teruumlletein) Egyszerűsiacutetik az adminiszt-ratiacutev szabaacutelyokat eacutes eljaacuteraacutesokat aacutettekinthetőbbeacute teszik a finansziacuterozaacutesi rendszert gyorsiacutetjaacutek a szerződeacuteskoumlteacutest a paacutelyaacuteztataacutes szinte teljes meacuterteacutekben elektronikus uacuteton toumlrteacutenik A prog-ram kiemelten kezeli a kis- eacutes koumlzeacutepvaacutellalkozoacutei szektort a Horizont 2020 program egyik fontos uacutejdonsaacutega hogy a kkv-k taacutemogataacutesaacutera uacutej eszkoumlzt vezet be az Euroacutepai Bizottsaacuteg amely az innovaacutecioacutes laacutenc teljes folyamataacuteban ndash az oumltlettől a piaci bevezeteacutesig ndash veacutegigkiacuteseacuteri a kkv-kat Egy-egy vaacutellalkozaacutes oumlnaacutelloacutean is paacutelyaacutezhat a kiiacuteraacutesokra miacuteg koraacutebban ez csak nemzetkoumlzi konzorciumokban volt lehetseacuteges

A Horizont 2020 program szerkezete haacuterom pilleacuterre eacutepuumll1 Kivaacuteloacute tudomaacuteny ndash az EU-nak a tudomaacutenyos kivaacuteloacutesaacuteg tereacuten vilaacutegviszonylatban

betoumlltoumltt vezető szerepeacutenek megerősiacuteteacuteseacutet ceacutelozza2 Vezető ipari szerep ndash Euroacutepa vezető szerepeacutet hivatott megalapozni a kutataacutes-fej-

leszteacutes eacutes innovaacutecioacute teruumlleteacuten amit a kulcsfontossaacuteguacute technoloacutegiaacutek taacutemogataacutesaacuteval a tőkeacutehez valoacute szeacutelesebb koumlrű hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesaacuteval valamint a kis- eacutes koumlzeacutep-vaacutellalkozaacutesok segiacuteteacuteseacutevel terveznek eleacuterni

3 Taacutersadalmi kihiacutevaacutesok ndash az Euroacutepa egeacutesze szaacutemaacutera kihiacutevaacutest jelentő taacutersadalmi keacuterdeacutesek megoldaacutesaacutehoz kiacutevaacuten hozzaacutejaacuterulni az egeacuteszseacuteguumlgy eacutelelmezeacutesbiztonsaacuteg eacutes fenntarthatoacute mezőgazdasaacuteg az energia a koumlzlekedeacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes eacutes koumlrnyezetveacutedelem valamint az inkluziacutev innovatiacutev eacutes biztonsaacutegos taacutersadalmak teruumlletein (Nemzeti Innovaacutecioacutes Hivatal 2014)

644 Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacuteg a fenntarthatoacute eacutes termeleacutekeny mezőgazdasaacutegeacutert

Az Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacutegek (EIP) 2014-től uacutej eszkoumlzt jelentenek az EU kutataacutesi eacutes innovaacutecioacutes teveacutekenyseacutegeacuteben Az EIP-ek a globaacutelis kihiacutevaacutesokra kiacutevaacutennak vaacutelaszt adni a taacutersadalom joacuteleacuteteacutet szolgaacuteljaacutek tovaacutebbaacute hozzaacute kiacutevaacutennak jaacuterulni a kapcsoloacutedoacute szektorok eacutes piacok modernizaacutecioacutejaacutehoz

Az EIP-ek a teljes kutataacutesi eacutes innovaacutecioacutes laacutencban koumlzreműkoumldnek egyuumlttműkoumldeacutesre keacutesztetve annak minden magaacuten- eacutes koumlzszereplőjeacutet EU- nemzeti eacutes regionaacutelis szinten egy-araacutent annak eacuterdekeacuteben hogy a) a kutataacutesi eacutes fejleszteacutesi erőfesziacuteteacutesek hateacutekonysaacutega nagyobb legyen b) a bemutatoacute eacutes kiacuteseacuterleti beruhaacutezaacutesokat koordinaacuteljaacutek c) a szuumlkseacuteges rendeletek eacutes szabvaacutenyok a lehető leggyorsabban megszuumllethessenek eacutes d) felkeltseacutek az igeacutenyt kuumllouml-noumlsen egy jobban koordinaacutelt koumlzbeszerzeacutesen keresztuumll hogy a talaacutelmaacutenyok uacutej technoloacutegiaacutek mineacutel előbb a piacra keruumllhessenek

A legfontosabb hogy ezek a teveacutekenyseacutegek ne egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll menjenek veacutegbe mint az aacuteltalaacuteban szokaacutesos hanem az EIP-ek segiacutetseacutegeacutevel a leacutepeacuteseket egymaacutessal oumlsszehangol-tan egymaacutesra eacutepiacutetve lehessen megtenni megszuumlntetve ezzel a keacutenyszerű megtorpanaacutesokat

Az EIP-ek oumlsszerendezik egyszerűsiacutetik eacutes koordinaacuteljaacutek a megleacutevő eszkoumlzoumlket eacutes kezde-meacutenyezeacuteseket valamint ahol szuumlkseacuteges uacutejakkal egeacutesziacutetik ki azokat Ez koumlnnyebbeacute teszi a part-nerek szaacutemaacutera az egyuumlttműkoumldeacutest valamint jobb eacutes gyorsabb eredmeacutenyekhez vezet Ezaacuteltal a leacutetező eszkoumlzoumlket egy egyseacuteges koherens politikai keretbe helyezik Legfontosabb teacutenyező a rugalmassaacuteg hiszen nem lehet minden helyzetre megfelelő egyseacuteges szabaacutelyokat alkotni

EIP-eket csak ott indiacutethatnak eacutes csak olyan teveacutekenyseacutegekből aacutellhatnak ahol a koumlz-ponti kormaacutenyzati beavatkozaacutes egyeacutertelműen indokolt eacutes ahol az unioacutes szintű nemzeti eacutes regionaacutelis egyuumlttműkoumldeacutes a kutataacutes-fejleszteacutest valamint az igeacuteny oldalon a ceacutel eleacutereacuteseacutet igazolhatoacutean gyorsabbaacute eacutes hateacutekonyabbaacute teszi

Oumlsszesen oumlt EIP indult el a 2014ndash2020-as tervezeacutesi időszakban1 EIP az aktiacutev eacutes egeacuteszseacuteges oumlregedeacuteseacutert2 EIP a fenntarthatoacute eacutes termeleacutekeny mezőgazdasaacutegeacutert3 EIP az intelligens vaacuterosokeacutert eacutes koumlzoumlsseacutegekeacutert4 EIP a viacutezeacutert5 EIP a nyersanyagokeacutert

Az oumlt EIP az EU 2020 strateacutegia bdquoInnovatiacutev Unioacuterdquo kiemelt kezdemeacutenyezeacuteseacutet hivatott alaacute-taacutemasztani egy versenykeacutepesebb gazdasaacuteg nagyobb foglalkoztataacutes eacutes jobb eacuteletminőseacuteg eacuterdekeacuteben

Az EIP-et a fenntarthatoacute eacutes termeleacutekeny mezőgazdasaacutegeacutert (EIP-AGRI) 2012-ben indiacutetotta el az EB Ceacutelja hozzaacutejaacuterulni egy versenykeacutepes eacutes fenntarthatoacute mezőgazdasaacutegi eacutes erdeacuteszeti szektor műkoumldteteacuteseacutehez amely bdquotoumlbbet eacuter el kevesebbőlrdquo Elősegiacuteti az egyenletes eacutes aacutellan-doacute eacutelelmiszer- takarmaacuteny- eacutes eacutelőanyag-ellaacutetaacutest valamint a veacuteges termeacuteszeti erőforraacutesok fenntarthatoacute kezeleacuteseacutet Az EIP-AGRI ennek eacuterdekeacuteben egyuumlttműkoumldeacutesre keacuteszteti az inno-vaacutecioacute szereplőit gazdaacutelkodoacutekat tanaacutecsadoacutekat kutatoacutekat vaacutellalkozoacutekat nem kormaacutenyzati szervezeteket (NGO-k) eacutes hidakat eacutepiacutet a kutataacutes eacutes a gyakorlat koumlzoumltt

Az EIP-AGRI innovaacutecioacutes modellje azonban tuacutelmutat azon hogy a laboratoacuteriumi ered-meacutenyeket a gyakorlatba uumlltesse (ez a lineaacuteris innovaacutecioacutes modell) bdquoInteraktiacutev innovaacutecioacutes

modelltrdquo valoacutesiacutet meg amely a szereplőket arra inspiraacutelja hogy olyan toumlbbszereplős projek-tekben vegyenek reacuteszt amelyek egy adott probleacutemaacutera keresik a vaacutelaszt vagy egy konkreacutet lehetőseacuteget dolgozzanak ki Ezekben az uacutegynevezett operatiacutev csoportokban uacutej meglaacutetaacutesok eacutes oumltletek szuumlletnek eacutes a megleacutevő tudaacutes olyan megoldaacutesokban egyesuumll amelyeket gyorsabban lehet a gyakorlatba uumlltetni Ez a moacutedszer minden reacutesztvevő reacuteszeacuteről oumlsztoumlnzi az innovaacutecioacutet eacutes elősegiacuteti a kitűzoumltt kutataacutesi ceacutelok eleacutereacuteseacutet

Az EIP-AGRI-n beluumll megvaloacutesuloacute innovaacutecioacute lehet technoloacutegiai nem technoloacutegiai szervezeti vagy taacutersadalmi alapulhat uacutej vagy megleacutevő gyakorlaton Az uacutej oumltlet lehet egy uacutej termeacutek gyakorlat szolgaacuteltataacutes gyaacutertaacutesi moacuted stb Az oumltlet akkor vaacutelik innovaacutecioacutevaacute ha szeacuteles koumlrben elfogadottaacute vaacutelik eacutes bebizonyosodik hogy a gyakorlatban is hasznos Azt hogy mi a valoacutedi innovaacutecioacute csak hosszabb idő eltelte utaacuten lehet megmondani

Az innovaacutecioacuteba gyakorlati szereplőket is szuumlkseacuteges tehaacutet bevonni nemcsak mint egy kiacuteseacuterlet alanyait hanem felhasznaacutelva vaacutellalkozaacutesi tudaacutesukat eacutes tapasztalatukat eacutes koumlzoumls tulajdont leacutetrehozva veluumlk

65 A videacutekfejleszteacutes ceacuteljai prioritaacutesai

651 A videacutekfejleszteacutes 6 prioritaacutesa eacutes 18 foacutekuszteruumllete

Az EMVA alaprendelete az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU rendelete eacutertel-meacuteben a videacutekfejleszteacutesi ceacutelkitűzeacutesek teljesiacuteteacuteseacutere hat a koumlzoumls strateacutegiai keret tematikus ceacutelkitűzeacuteseinek megfeleltethető unioacutes videacutekfejleszteacutesi prioritaacutes kereteacuteben keruumllhet sor

1 A tudaacutesaacutetadaacutes eacutes az innovaacutecioacute előmozdiacutetaacutesa a mezőgazdasaacutegban az erdőgazdaacutel-kodaacutesban eacutes a videacuteki teacuterseacutegekbenEzen beluumll az uacutegynevezett foacutekuszteruumlleteka) az innovaacutecioacutenak az egyuumlttműkoumldeacutesnek eacutes a tudaacutesbaacutezis gyarapiacutetaacutesaacutenak az oumlsz-

toumlnzeacutese a videacuteki teacuterseacutegekbenb) a kapcsolatok erősiacuteteacutese a mezőgazdasaacuteg az eacutelelmiszer-termeleacutes eacutes az erdőgaz-

daacutelkodaacutes valamint a kutataacutes eacutes az innovaacutecioacute koumlzoumltt egyebek mellett a koumlrnyezet-gazdaacutelkodaacutes eacutes a koumlrnyezeti teljesiacutetmeacuteny javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

c) az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacutes a szakkeacutepzeacutes előmozdiacutetaacutesa a mezőgazdasaacutegi eacutes az erdeacuteszeti aacutegazatban

2 A mezőgazdasaacutegi uumlzemek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa eacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa valamennyi reacutegioacuteban eacutes a mezőgazdasaacutegi termeleacutes valamennyi tiacutepusa eseteacuteben va-lamint az innovatiacutev gazdaacutelkodaacutesi technoloacutegiaacutek eacutes a fenntarthatoacute erdőgazdaacutelkodaacutes előmozdiacutetaacutesaFoacutekuszteruumlleteka) valamennyi mezőgazdasaacutegi uumlzem gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa valamint

a mezőgazdasaacutegi uumlzemek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutenak eacutes korszerűsiacuteteacuteseacutenek a meg-koumlnnyiacuteteacutese mindenekelőtt a piaci jelenleacutet a piacorientaacuteltsaacuteg eacutes a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek diverzifikaacutelaacutesaacutenak fokozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

b) a megfelelően keacutepzett mezőgazdasaacutegi termelők mezőgazdasaacutegi aacutegazatba valoacute beleacutepeacuteseacutenek megkoumlnnyiacuteteacutese eacutes ezen beluumll is kuumlloumlnoumlsen a generaacutecioacutes meguacutejulaacutes elősegiacuteteacutese

3 Az eacutelelmiszerlaacutenc szervezeacuteseacutenek ndash toumlbbek koumlzoumltt a mezőgazdasaacutegi termeacutekek fel-dolgozaacutesaacutenak eacutes forgalmazaacutesaacutenak az aacutellatjoacuteleacutetnek eacutes a mezőgazdasaacuteg tereacuten alkal-mazott kockaacutezatkezeleacutesnek ndash az előmozdiacutetaacutesaFoacutekuszteruumlleteka) az elsődleges termelők versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa meacutegpedig azaacuteltal hogy

megfelelőbb moacutedon integraacuteljaacutek őket az agraacuter-eacutelelmiszeripari laacutencba a minőseacuteg-rendszerek reacuteveacuten a mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacuterteacutekeacutenek noumlveleacutese valamint a helyi piacokon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban tovaacutebbaacute a termelői csoportokban eacutes szervezetekben eacutes a szakmakoumlzi szervezetekben folytatott promoacutecioacute

b) a mezőgazdasaacutegi uumlzemekben megvaloacutesuloacute kockaacutezatmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes taacutemo-gataacutesa

4 A mezőgazdasaacuteggal eacutes az erdőgazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos oumlkosziszteacutemaacutek aacutellapo-taacutenak helyreaacutelliacutetaacutesa megőrzeacutese eacutes javiacutetaacutesaFoacutekuszteruumlleteka) a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg helyreaacutelliacutetaacutesa megőrzeacutese eacutes javiacutetaacutesa beleeacutertve a Natura

2000 teruumlleteken eacutes a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlleteken jelentős termeacuteszeti eacuterteacuteket keacutepviselő gaz-daacutelkodaacutest valamint az euroacutepai taacutejak aacutellapotaacutenak helyreaacutelliacutetaacutesaacutet megőrzeacuteseacutet eacutes javiacutetaacutesaacutet

b) a viacutezgazdaacutelkodaacutes javiacutetaacutesa a műtraacutegya- eacutes peszticidhasznaacutelat szabaacutelyozaacutesaacutenak javiacutetaacutesaacutet is beleeacutertve

c) a talajeroacutezioacute megelőzeacutese eacutes a talajgazdaacutelkodaacutes javiacutetaacutesa5 Az erőforraacutes-hateacutekonysaacuteg előmozdiacutetaacutesa valamint a karbonszegeacuteny eacutes az eacuteghajlat-

vaacuteltozaacutes hataacutesaival szemben ellenaacutelloacutekeacutepes gazdasaacuteg iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő elmozdulaacutes taacutemogataacutesa a mezőgazdasaacutegi az eacutelelmiszeripari eacutes az erdeacuteszeti aacutegazatbanFoacutekuszteruumlleteka) a mezőgazdasaacuteg aacuteltali viacutezfelhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesab) a mezőgazdasaacuteg eacutes az eacutelelmiszer-feldolgozoacute iparaacuteg aacuteltali energiafelhasznaacutelaacutes

hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesac) a meguacutejuloacute energiaforraacutesok a melleacutektermeacutekek a hulladeacutekok a maradeacutekanyagok

eacutes maacutes nem eacutelelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasaacutegi ceacutelokra toumlrteacutenő aacutet-adaacutesaacutenak eacutes felhasznaacutelaacutesaacutenak megkoumlnnyiacuteteacutese

d) a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazoacute uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok eacutes ammoacutenia kibocsaacute-taacutesaacutenak csoumlkkenteacutese

e) a szeacutentaacuterolaacutes eacutes -megkoumlteacutes előmozdiacutetaacutesa a mezőgazdasaacutegban eacutes az erdőgazdaacutel-kodaacutesban

6 A taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacutese eacutes a gazdasaacutegi fejlődeacutes taacutemogataacutesa a videacuteki teacuterseacutegekbenFoacutekuszteruumlleteka) a diverzifikaacutelaacutesnak kisvaacutellalkozaacutesok alapiacutetaacutesaacutenak eacutes fejleszteacuteseacutenek valamint

a munkahelyteremteacutesnek a megkoumlnnyiacuteteacuteseb) a helyi fejleszteacutes előmozdiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekbenc) az informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutek hozzaacutefeacuterhetőbbeacute teacutetele hasznaacute-

latuk előmozdiacutetaacutesa eacutes minőseacuteguumlk javiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben

Euroacutepa 2020 strateacutegia

Koumlzoumls Strateacutegiai Keretrendszer (KSK)

Partnerseacutegi megaacutellapodaacutes

Videacutekfejleszteacutes EMVA

Toumlbbi ESB- alap ERFA ESZA KA ETHA

Tudaacutes-transzfer

eacutes innovaacutecioacute

Verseny-keacutepesseacuteg eacutes a

gazdasaacutegok eacutelet-keacutepesseacutegeacutenek

fenntartaacutesa

Eacutelelmiszer-laacutenc-

szerveződeacuteskockaacutezat-kezeleacutes

Mezőgazdasaacutegieacutes erdeacuteszeti

Erőforraacutes-hateacutekonysaacutegelőmozdiacutetaacutesaoumlkosziszteacutemaacutek

helyreaacutelliacutetaacutesa

Aacutetfogoacute ceacutelokinnovaacutecioacute

koumlrnyezet kliacutema

Taacutersadalmi kirekeszteacutes eacutes

szegeacutenyseacuteg ellenikuumlzdelem gazdasaacutegi

fejlődeacutes videacuteken

63 aacutebraA videacutekfejleszteacutes tervezeacutesi hierarchiaacuteja

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese az Euroacutepai Bizottsaacuteg alapjaacuten laacutesd httpseceuropaeucommissionpresscornerdetailenIP_12_236 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

A prioritaacutesok hasznaacutelata a koraacutebbi tengelyek helyett abboacutel a felismereacutesből szuumlletett hogy egy-egy inteacutezkedeacutes nemcsak egy megnevezett ceacutelhoz tud hozzaacutejaacuterulni hanem toumlbbhoumlz is Iacutegy peacuteldaacuteul egy beruhaacutezaacutes amely noumlveli a versenykeacutepesseacuteget egyben előmozdiacutethatja az erő-forraacutes-hateacutekonysaacutegot is (peacuteldaacuteul fűteacutes-korszerűsiacuteteacutes) Az inteacutezkedeacutesek iacutegy szabadabban rugalmasabban hasznaacutelhatoacutek a programban vaacutellalt koumltelezettseacutegek teljesiacuteteacuteseacutere

Miutaacuten az EMVA az ESB-alapok egyike a 11 tematikus ceacutelhoz ugyanuacutegy hozzaacute kell jaacuterulnia mint a hat prioritaacutes teljesuumlleacuteseacutehez A tervezeacutes szempontjait figyelembe veacuteve ezeacutert szuumlkseacuteg volt arra hogy a 18 prioritaacutest oumlsszekoumlsseacutek a tematikus ceacutelokkal csak iacutegy lehet meg-mondani hogy egy-egy tematikus ceacutelra mekkora forraacutest tervez a tagaacutellam Az egymaacuteshoz rendeleacutest az 61 taacuteblaacutezat mutatja Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy mieacutert van szuumlkseacuteg reacuteszben egyező reacuteszben meacutegis maacutes prioritaacutesokra a videacutekfejleszteacutesben ha egyseacuteges fejleszteacutespoli-tikaacuteroacutel beszeacuteluumlnk A vaacutelaszt a videacutekfejleszteacutes kettős termeacuteszeteacuteben kell keresnuumlnk amely szerint a videacutekfejleszteacutes ugyanuacutegy reacutesze a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacutenak mint a regionaacutelis poli-tikaacutenak iacutegy ceacuteljait ehhez a kettősseacuteghez kell igaziacutetani

61 taacuteblaacutezatA videacutekfejleszteacutesi foacutekuszteruumlletek eacutes az ESBA tematikus ceacutelok megfelelteteacutese

Videacutekfejleszteacutesi foacutekuszteruumlletek ESBA tematikus ceacutelok1 prioritaacutes a tudaacutesaacutetadaacutes eacutes az innovaacutecioacute előmozdiacutetaacutesa a mezőgazdasaacutegban

az erdőgazdaacutelkodaacutesban eacutes a videacuteki teacuterseacutegekben(a) az innovaacutecioacutenak az egyuumlttműkoumldeacutesnek eacutes a tu-daacutesbaacutezis gyarapiacutetaacutesaacutenak az oumlsztoumlnzeacutese a videacuteki teacuterseacutegekben

1 a kutataacutes a technoloacutegiai fejleszteacutes eacutes az innovaacutecioacute erősiacuteteacutese

(b) a kapcsolatok erősiacuteteacutese a mezőgazdasaacuteg az eacutelel-miszer-termeleacutes eacutes az erdőgazdaacutelkodaacutes valamint a kutataacutes eacutes az innovaacutecioacute koumlzoumltt egyebek mellett a koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes eacutes a koumlrnyezeti teljesiacutetmeacuteny javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

(c) az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacutes a szakkeacutepzeacutes előmozdiacutetaacutesa a mezőgazdasaacutegi eacutes az erdeacuteszeti aacutega-zatban

10 az oktataacutesba eacutes a keacutepzeacutesbe toumlbbek koumlzoumltt a szak-keacutepzeacutesbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutes a keacuteszseacutegek fejleszteacutese eacutes az egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes eacuterdekeacuteben

2 prioritaacutes a mezőgazdasaacutegi uumlzemek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa eacutes a versenykeacutepesseacuteg fokozaacutesa valamennyi reacutegioacuteban eacutes a mezőgazdasaacutegi termeleacutes valamennyi tiacutepusa eseteacuteben valamint az innovatiacutev gazdaacutelkodaacutesi technoloacutegiaacutek eacutes a fenntarthatoacute erdőgazdaacutelkodaacutes előmozdiacutetaacutesa

(a) valamennyi mezőgazdasaacutegi uumlzem gazdasaacutegi tel-jesiacutetmeacutenyeacutenek javiacutetaacutesa valamint a mezőgazdasaacutegi uumlzemek szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutenak eacutes korszerűsiacuteteacuteseacute-nek a megkoumlnnyiacuteteacutese mindenekelőtt a piaci jelenleacutet a piacorientaacuteltsaacuteg eacutes a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek diverzifikaacutelaacutesaacutenak fokozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

3 a kkv-k a mezőgazdasaacutegi illetve a halaacuteszati eacutes ak-vakultuacutera-aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutenek a noumlveleacutese

(b) a megfelelően keacutepzett mezőgazdasaacutegi termelők mezőgazdasaacutegi aacutegazatba valoacute beleacutepeacuteseacutenek meg-koumlnnyiacuteteacutese eacutes ezen beluumll is kuumlloumlnoumlsen a generaacutecioacutes meguacutejulaacutes elősegiacuteteacutese

3 prioritaacutes az eacutelelmiszerlaacutenc szervezeacuteseacutenek ndash toumlbbek koumlzoumltt a mezőgazdasaacutegi termeacutekek feldolgozaacutesaacutenak eacutes forgalmazaacutesaacutenak az aacutellatjoacuteleacutetnek eacutes a mezőgazdasaacuteg tereacuten alkalmazott

kockaacutezatkezeleacutesnek ndash az előmozdiacutetaacutesa(a) az elsődleges termelők versenykeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesa meacutegpedig azaacuteltal hogy megfelelőbb moacute-don integraacuteljaacutek őket az agraacuter-eacutelelmiszeripari laacutencba a minőseacutegrendszerek reacuteveacuten a mezőgazdasaacutegi termeacute-kek eacuterteacutekeacutenek noumlveleacutese valamint a helyi piacokon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban tovaacutebbaacute a termelői csopor-tokban eacutes szervezetekben eacutes a szakmakoumlzi szerveze-tekben folytatott promoacutecioacute

(b) a mezőgazdasaacutegi uumlzemekben megvaloacutesuloacute kockaacute-zatmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes taacutemogataacutesa

4 prioritaacutes a mezőgazdasaacuteggal eacutes az erdőgazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos oumlkosziszteacutemaacutek aacutellapotaacutenak helyreaacutelliacutetaacutesa megőrzeacutese eacutes javiacutetaacutesa

(a) a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteg helyreaacutelliacutetaacutesa megőrzeacutese eacutes javiacutetaacutesa beleeacutertve a Natura 2000 teruumlleteken eacutes a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlleteken jelentős termeacuteszeti eacuterteacuteket keacutepviselő gazdaacutelkodaacutes valamint az euroacutepai taacutejak aacutellapotaacutenak helyreaacutelliacutetaacutesa megőrzeacute-se eacutes javiacutetaacutesa

5 az eacuteghajlatvaacuteltozaacuteshoz valoacute alkalmazkodaacutes a koc-kaacutezatmegelőzeacutes eacutes -kezeleacutes előmozdiacutetaacutesa6 a koumlrnyezet megoacutevaacutesa eacutes veacutedelme eacutes az erőforraacutes-felhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak előmozdiacutetaacutesa

(b) a viacutezgazdaacutelkodaacutes javiacutetaacutesa a műtraacutegya- eacutes peszti-cidhasznaacutelat szabaacutelyozaacutesaacutenak javiacutetaacutesaacutet is beleeacutertve

(c) a talajeroacutezioacute megelőzeacutese eacutes a talajgazdaacutelkodaacutes javiacutetaacutesa

5 prioritaacutes az erőforraacutes-hateacutekonysaacuteg előmozdiacutetaacutesa valamint a karbonszegeacuteny eacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes hataacutesaival szemben ellenaacutelloacutekeacutepes gazdasaacuteg iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő elmozdulaacutes taacutemogataacutesa

a mezőgazdasaacutegi az eacutelelmiszeripari eacutes az erdeacuteszeti aacutegazatban(a) a mezőgazdasaacuteg aacuteltali viacutezfelhasznaacutelaacutes hateacutekony-saacutegaacutenak fokozaacutesa

6 a koumlrnyezet megoacutevaacutesa eacutes veacutedelme eacutes az erőforraacutes-felhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak előmozdiacutetaacutesa

(b) a mezőgazdasaacuteg eacutes az eacutelelmiszer-feldolgozoacute iparaacuteg aacuteltali energiafelhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesa

4 az alacsony szeacuten-dioxid-kibocsaacutetaacutesuacute gazdasaacuteg feleacute toumlrteacutenő elmozdulaacutes taacutemogataacutesa minden aacutegazatban

(c) a meguacutejuloacute energiaforraacutesok a melleacutektermeacutekek a hulladeacutekok a maradeacutekanyagok eacutes maacutes nem eacutelelmi-szer jellegű nyersanyagok biogazdasaacutegi ceacutelokra toumlr-teacutenő aacutetadaacutesaacutenak eacutes felhasznaacutelaacutesaacutenak megkoumlnnyiacuteteacutese

(d) a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazoacute uumlveghaacutezhataacutest okozoacute gaacutezok eacutes ammoacutenia kibocsaacutetaacutesaacutenak csoumlkken-teacutese

(e) a szeacutentaacuterolaacutes eacutes -megkoumlteacutes előmozdiacutetaacutesa a mező-gazdasaacutegban eacutes az erdőgazdaacutelkodaacutesban

6 prioritaacutes a taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacutese eacutes a gazdasaacutegi fejlődeacutes taacutemogataacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben

(a) a diverzifikaacutelaacutesnak kisvaacutellalkozaacutesok alapiacutetaacutesaacutenak eacutes fejleszteacuteseacutenek valamint a munkahelyteremteacutesnek a megkoumlnnyiacuteteacutese

8 a fenntarthatoacute eacutes minőseacutegi foglalkoztataacutes vala-mint a munkavaacutellaloacutei mobilitaacutes taacutemogataacutesa

(b) a helyi fejleszteacutes előmozdiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegek-ben

9 a taacutersadalmi befogadaacutes előmozdiacutetaacutesa eacutes a szegeacuteny-seacuteg valamint a haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes elleni kuumlzdelem

(c) az informaacutecioacutes eacutes kommunikaacutecioacutes technoloacutegiaacutek hozzaacutefeacuterhetőbbeacute teacutetele hasznaacutelatuk előmozdiacutetaacutesa eacutes minőseacuteguumlk javiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben

2 az IKT-khoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesnek azok hasznaacutelataacute-nak eacutes minőseacutegeacutenek a javiacutetaacutesa

Forraacutes Magyarorszaacuteg kormaacutenya 2020 eleacuterhető wwwpalyazatgovhunode56582 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

652 Az aacutetfogoacute ceacutelok innovaacutecioacute koumlrnyezet kliacutema

A prioritaacutesok mindegyike hozzaacutejaacuterul az innovaacutecioacuteval a koumlrnyezettel valamint az eacuteghajlat-vaacuteltozaacutes meacuterseacutekleacuteseacutevel eacutes az ahhoz valoacute alkalmazkodaacutessal kapcsolatos aacutetfogoacute ceacutelkitűzeacutesek teljesuumlleacuteseacutehez

Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy a tagaacutellami vagy reacutegioacutes programokban ki kell mu-tatni hogy a prioritaacutesokhoz rendelt inteacutezkedeacutesek az aacutetfogoacute ceacutelokat vagy azok valamelyikeacutet lefedik ezzel is hozzaacutejaacuterulva az Euroacutepa 2020 strateacutegia megvaloacutesulaacutesaacutehoz

Az ismertetett strateacutegiai programok eacutes fejleszteacutesi politikaacutek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet a 64 aacutebraacuten mutatjuk be

Euroacutepa 2020 strateacutegia azintelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev

noumlvekedeacuteseacutert

Koumlzoumls

Agraacuter-

politika

gazdasaacutegos eacutelelmiszer-termeleacutes

a termeacuteszetierőforraacutesok fenntarthatoacute kezeleacutese eacutes kliacutemaveacutedelem

kiegyensuacutelyozottteruumlleti fejlődeacutes

ESB-alapok 11 tematikus

ceacutelkitűzeacutes

Horizont 2020 agraacuterkutataacutes

Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacuteg a fenntarthatoacute eacutes termeleacutekeny mezőgazdasaacutegeacutert

I pilleacuter

II pilleacuter

Videacutek-fejleszteacutes

6 prioritaacutes

64 aacutebraAz EU fejleszteacutesi programjainak egymaacutesra eacutepuumlleacutese

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg 2010 2012ndash2020 2020

66 Az alapok műkoumldteteacuteseacutenek alapelvei

Az ESB-alapok iacutegy a videacutekfejleszteacutesi alap műkoumldeacutese egyaraacutent oumlt alapelvre eacutepuumll Ezek a programozaacutes az addicionalitaacutes a partnerseacuteg a szubszidiaritaacutes eacutes a koncentraacutecioacute De meg kell emliacuteteni olyan szabaacutelyokat is amelyek aacuteltalaacutenossaacutegban jellemzik a programokat Ezek az utoacutefinansziacuterozaacutes eacutes az uacutegynevezett n+3 szabaacutely

661 Programozaacutes

Minden ESB-alapot tagaacutellami vagy regionaacutelis szinten program alapjaacuten kell elosztani A program biztosiacutetja hogy a forraacutesok nem ad hoc doumlnteacutesek alapjaacuten hirtelen felmeruumllő igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutere hanem hosszuacute taacutevra tervezve a valoacutes szuumlkseacutegletek alapjaacuten jutnak el a kedvezmeacutenyezettekhez A program időtartama mindig illeszkedik az unioacutes koumlltseacutegveteacutesi ciklushoz ami legtoumlbb esetben heacutet eacutev Ugyanakkor a heacuteteacuteves hossz a programban foglalt inteacutezkedeacutesek lekoumlteacuteseacutere vonatkozik Lekoumlteacutesnek nevezzuumlk amikor a taacutemogataacutesi doumlnteacutes

megszuumlletik eacutes erről a taacutemogataacutesi szerződeacutes vagy hataacuterozat elkeacuteszuumll A taacutemogataacutes kifizeteacutese ugyanis sok esetben (jellemzően beruhaacutezaacutesok) utoacutefinansziacuterozaacutes alapjaacuten toumlrteacutenik a kifizeteacutes csak akkor toumlrteacutenik meg ha a kedvezmeacutenyezett a taacutemogatott ceacutelt megvaloacutesiacutetotta (elveacutegezte a beruhaacutezaacutest) eacutes erről a szaacutemlaacutet (illetve a koumlltseacutegeket oumlsszesiacutető kifizeteacutesi keacuterelmeket) be-nyuacutejtja a kifizeteacutest veacutegző szervnek A szerv a szaacutemlaacutek ellenőrzeacutese utaacuten teljesiacuteti a kifizeteacutest (vagyis a koumlltseacutegek meghataacuterozott araacutenyban toumlrteacutenő visszafizeteacuteseacutet) Az utoacutefinansziacuterozaacutesra a taacutemogataacutesok hateacutekonysaacutegaacutenak a koumlzpeacutenz veacutedelmeacutenek eacuterdekeacuteben van szuumlkseacuteg annak eacuterdekeacuteben hogy csak a valoacuteban megvaloacutesult projektek reacuteszesuumlljenek taacutemogataacutesban Ha a taacutemogataacuteshoz maacuter a taacutemogataacutesi doumlnteacutessel egyuumltt hozzaacute lehetne jutni a tervezett de veacuteguumll meg nem valoacutesult projektekre kifizetett taacutemogataacutesok a valoacuteban megvaloacutesiacutetott projektekre jutoacute forraacutesoumlsszeget csoumlkkenteneacutek

A lekoumlteacutestől tehaacutet megkuumlloumlnboumlztetjuumlk a kifizeteacutest A program heacuteteacuteves ciklusa alapvetően a lekoumlteacutesre vonatkozik a heacutet eacutev alatt van lehetőseacutege a tagaacutellamnak a programban szereplő oumlsszegek elosztaacutesaacutera A lekoumlteacutes eacutes kifizeteacutes kuumlloumlnbseacutege az ami egy-egy program iraacutenyiacute-toacute hatoacutesaacutegaacutenak (IH) talaacuten a legnehezebben aacutethidalhatoacute probleacutema leginkaacutebb beruhaacutezaacutesok eseteacuteben hiszen a kedvezmeacutenyezett akaacuter a nemzeti jogszabaacutelyban vagy paacutelyaacutezati kiiacuteraacutesban meghataacuterozott utolsoacute pillanatig vaacuterhat a megvaloacutesiacutetaacutessal Ha ekkor azonban meacutegsem valoacutesiacutetja meg a beruhaacutezaacutest (amelyekhez raacuteadaacutesul jellemzően a legnagyobb forraacutest igeacutenylő taacutemoga-taacutesokat veszik igeacutenybe) a lekoumlteacutes nem vaacutelik kifizeteacutesseacute a forraacutes bdquobennragadrdquo az iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacutegnak tehaacutet uacutejra meg kell nyitnia a paacutelyaacutezaacutesi lehetőseacuteget vagy aacutet kell csoportosiacutetania a fel nem hasznaacutelt oumlsszegeket

A taacutemogataacutesi doumlnteacutestől a megvaloacutesiacutetaacutesig adhatoacute idő leroumlvidiacuteteacutese nem felteacutetlenuumll joacute megoldaacutes hiszen egy beruhaacutezaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa meacuteg ha kis beruhaacutezaacutesroacutel van is szoacute ren-geteg időt vehet igeacutenybe az engedeacutelyek beszerzeacuteseacutetől (eacutepiacuteteacutesi beruhaacutezaacutesok) az oumlnreacutesz elő-teremteacuteseacuten keresztuumll akaacuter a kedvezőtlen időjaacuteraacutes miatti leaacutellaacutesokig A megvaloacutesiacutetaacutesra adott idő leroumlvidiacuteteacutese tehaacutet azt eredmeacutenyezheti hogy a beruhaacutezaacutes kuumllső teacutenyezők miatt nem tud megvaloacutesulni a forraacutes ismeacutet bent marad Az IH-nak ndash a kifizető uumlgynoumlkseacuteggel egyuumltt ndash te-haacutet meg kell talaacutelnia az egyensuacutelyt az inteacutezkedeacutes tiacutepusaacutetoacutel fuumlggően a nem tuacutel hosszuacute de nem is tuacutel roumlvid engedeacutelyezett lekoumlteacutesi időszak koumlzoumltt

A kifizeteacutes az ESB-alapok alaprendelete eacutertelmeacuteben egeacuteszen 2023 december 31-ig tehaacutet a programozaacutesi időszak lezaacuteraacutesa utaacuten meacuteg haacuterom eacutevig megtoumlrteacutenhet Ezt nevezzuumlk n+3 szabaacutelynak ami az egyes programokra allokaacutelt eacuteves forraacutesokra is eacuterveacutenyes az eacuteves oumlsszeget az adott eacutevet koumlvető haacuterom eacuteven beluumll kell kifizetni Az n+3 szabaacutelyt nemcsak az utoacutefinansziacuterozaacutes (a lekoumlteacutest mint iacutertuk eacutevekkel keacutesőbb koumlvetheti a kifizeteacutes) indokolja hanem az is hogy a kifizetett taacutemogataacutesokkal a taacutemogataacutest kezelő szervnek (videacutekfejleszteacutes eseteacuteben ez a Kifizető Uumlgynoumlkseacuteg KUuml) a Bizottsaacuteg feleacute is el kell szaacutemolnia ami a szaacutemlaacutek ellenőrzeacuteseacuten tuacutel tovaacutebbi jelentős adminisztraacutecioacutes terhet jelent A Bizottsaacuteg a tagaacutellam feleacute ugyanuacutegy utoacutefinansziacuterozaacutes rendszere alapjaacuten fizet (kiveacuteve a tagaacutellamnak fizetett előleget) tehaacutet csak szaacutemlaacuteval vagy egyeacuteb moacutedon igazolt oumlsszegeket teacuteriacutet a tagaacutellamnak Egy-egy program koumlltseacutegveteacutese nem előre kifizetett eacutes bankban tartott oumlsszeg hanem egy keret amely lehiacutevhatoacute az EU koumlltseacutegveteacuteseacuteből amennyiben a kifizeteacutesek szabaacutelyosak voltak Az az oumlsz-szeg amelyet a tagaacutellam a rendelkezeacutesre aacutellaacutes utaacuten haacuterom eacutevig nem hiacutev le elveacutesz a tagaacutellam szaacutemaacutera de ez nem visszafizeteacutest jelent hanem a lehetőseacutegtől valoacute eleseacutest

Annak eacuterdekeacuteben hogy a tagaacutellam a lehetőseacuteggel eacutelni tudjon a lehető legjobb taacutemo-gataacutesfelhasznaacutelaacutesi uacutegynevezett abszorpcioacutes keacutepesseacuteggel kell rendelkeznie Az abszorpcioacutes

keacutepesseacuteg noumlveleacuteseacutere akkor van szuumlkseacuteg ha egy-egy inteacutezkedeacutesre viszonylag nagy oumlsszeg eacutes nagyszaacutemuacute de a teljes lekoumlteacuteshez nem felteacutetlenuumll elegendő kedvezmeacutenyezett jut Ebben az esetben a tagorszaacutegnak erőfesziacuteteacuteseket kell tennie annak eacuterdekeacuteben hogy a taacutemogataacutest valoacuteban igeacutenybe tudjaacutek venni a potenciaacutelis kedvezmeacutenyezettek Ilyenkor mineacutel nagyobb szaacutemuacute esetlegesen eacuterintett kedvezmeacutenyezett eacuterdeklődeacuteseacutet kell felkelteni adott taacutemogataacutesi forma iraacutent Erre szolgaacutelnak a taacutejeacutekoztataacutesi kampaacutenyok egyes keacutepzeacutesek tanaacutecsadaacutes stb

A program heacutet illetve az n+3 szabaacutely eacutertelmeacuteben tiacutez eacuteve alatt termeacuteszetesen vaacuteltozaacute-sok aacutellhatnak be egyes prioritaacutesokra vagy inteacutezkedeacutesekre elkuumlloumlniacutetett oumlsszegek keveacutesnek bizonyulnak maacuteshol kisebb az eacuterdeklődeacutes a vaacutertnaacutel Vaacuteltozhatnak tovaacutebbaacute a veacutegrehajtaacutes koumlruumllmeacutenyei a jogosultak koumlre a teruumlleti vagy az időbeli lehataacuterolaacutes stb Ezekben az esetek-ben programmoacutedosiacutetaacutesra van szuumlkseacuteg A program moacutedosiacutetaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint a programot magaacutet az egyes programok monitoringbizottsaacutegai hagyjaacutek joacutevaacute Moacutedosiacutetaacutest kezdemeacutenyezhet az iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacuteg de a monitoringbizottsaacuteg tagjai is Miutaacuten a program teljes kereteacutenek felhasznaacutelaacutesa az IH felelősseacutege legtoumlbbszoumlr ő kezdemeacutenyezi az inteacutezkedeacutesek koumlzoumltti aacutet-csoportosiacutetaacutest Az ilyen moacutedosiacutetaacutesok a programciklus veacutege feleacute koumlzeliacutetve gyakoribbaacute vaacutel-nak mert ekkor maacuter nemcsak a lekoumlteacutesi hanem a kifizeteacutesi adatok is rendelkezeacutesre aacutellnak eacutes laacutetszik hogy mely inteacutezkedeacutesek eseteacuteben van meacuteg igeacuteny eacutes lehetőseacuteg forraacutesok elkoumllteacuteseacutere illetve melyek azok ahol maacuter biztosan nincs meg erre az eseacutely

A Bizottsaacuteg 8082014EU veacutegrehajtaacutesi rendelete eacutertelmeacuteben a program leacutenyegeacutet eacuterin-tő programmoacutedosiacutetaacutes (peacuteldaacuteul az EMVA-boacutel szaacutermazoacute hozzaacutejaacuterulaacutes meacuterteacutekeacutenek meg-vaacuteltoztataacutesa) a programozaacutesi időszak soraacuten legfeljebb haacuteromszor javasolhatoacute az utolsoacutet 2020 szeptember 30-ig be kell nyuacutejtani

A toumlbbi moacutedosiacutetaacutestiacutepus tekinteteacuteben (mint peacuteldaacuteul inteacutezkedeacutesek koumlzoumltti forraacutesaacutet-csoportosiacutetaacutes) egyszeri javaslat nyuacutejthatoacute be naptaacuteri eacutevenkeacutent eacutes programonkeacutent kiveacuteve 2023-ban amikor toumlbb javaslat is előterjeszthető azon moacutedosiacutetaacutesok tekinteteacuteben amelyek kizaacuteroacutelag a finansziacuterozaacutesi terv kiigaziacutetaacutesaacutet eacuterintik Az utolsoacute ilyen moacutedosiacutetaacutest 2023 szep-tember 30-ig lehet benyuacutejtani Figyelembe veszik tehaacutet az n+3 szabaacutelyt illetve azt hogy a programkifizeteacutes utolsoacute eacuteveacuteben a teljes lehiacutevaacutes eacuterdekeacuteben illetve mivel a lekoumlteacutesek sok esetben ekkor vaacutelnak kifizeteacutesseacute a forraacuteshiaacutenyos inteacutezkedeacutesek kereteacutenek poacutetlaacutesa eacuterdekeacuteben meacuteg a legveacutegső pillanatban is szuumlkseacuteg lehet forraacutesaacutetcsoportosiacutetaacutesra

Soron kiacutevuumlli moacutedosiacutetaacutesra is lehetőseacuteg van ha termeacuteszeti katasztroacutefa toumlrteacutenik vagy ha vaacuteltoznak az unioacutes jogszabaacutelyok illetve a 2019-es eredmeacutenyesseacutegi feluumllvizsgaacutelatot koumlvetően

662 Addicionalitaacutes

Addicionalitaacutes alatt az ESB-alapok legtoumlbb inteacutezkedeacutese eseteacuteben koumltelező taacutersfinansziacuterozaacutest eacutertjuumlk amely azt jelenti hogy egy projekt megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak forraacutesa legalaacutebb haacuterom forraacutes-boacutel szaacutermazik EU-taacutemogataacutes nemzeti oumlnreacutesz eacutes sajaacutet reacutesz Az EU-taacutemogataacutes eacutes a nemzeti oumlnreacutesz egyuumlttesen a koumlzkiadaacutes a sajaacutet reacutesz a magaacutenforraacutes A nemzeti oumlnreacutesz nem felteacutetlenuumll a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesből szaacutermazik lehet tartomaacutenyi regionaacutelis forraacutes vagy mindezek egyuumltt Itt roumlgtoumln meg kell jegyezni hogy a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok nagy reacuteszeacutet ki-tevő foumlld- vagy aacutellatszaacutemalapuacute kompenzaacutecioacutes taacutemogataacutesok eseteacuteben nincs sajaacutet reacutesz csak EU-s eacutes nemzeti reacutesz

Mieacutert van szuumlkseacuteg a taacutersfinansziacuterozaacutesra A koumlzkiadaacutes eacutes a projekt teljes koumlltseacutegeacutenek megosztaacutesa is ugyanazt a ceacutelt szolgaacutelja a koumlzoumls felelősseacuteget a megvaloacutesiacutetaacutesban A taacutemoga-taacutes oumlsszegeacutenek biztosiacutetaacutesaacuteban osztozik az EU eacutes a tagaacutellam vagy a reacutegioacute annak eacuterdekeacuteben hogy magukeacutenak eacuterezzeacutek a taacutemogataacutes kifizeteacuteseacutenek felelősseacutegeacutet valamint a kedvezmeacute-nyezett is legyen tudataacuteban hogy nemcsak a taacutevoli eacutes megfoghatatlan EU hanem a sajaacutet aacutellama is taacutemogatja Tovaacutebbaacute ha a taacutemogataacutest szabaacutelytalanul fizetik ki nem vonhatoacute visz-sza a kedvezmeacutenyezettől vagy nem fizetik az a nemzeti koumlltseacutegveteacutesre is hataacutessal legyen A projekt teljes koumlltseacutegeacutenek megosztaacutesa a koumlzforraacutes eacutes a magaacutenforraacutes koumlzoumltt tehaacutet hogy a kedvezmeacutenyezettnek ndash sok esetben jelentős ndash sajaacutet forraacutest is fel kell hasznaacutelnia szinteacuten azt a ceacutelt szolgaacutelja hogy a projekt ne valami feluumllről kapott ajaacutendeacutek hanem sajaacutet erőfesziacuteteacutes eredmeacutenye legyen sajaacutet kockaacutezattal A koumlzkiadaacutesmagaacutenforraacutes araacutenya a taacutemogataacutesintenzitaacutes A kompenzaacutecioacutes taacutemogataacutesok eseteacuteben taacutemogataacutesintenzitaacutesroacutel nem beszeacutelhetuumlnk illetve az intenzitaacutes ezekneacutel az inteacutezkedeacutesekneacutel 100

A taacutemogataacutesintenzitaacutes ha a kedvezmeacutenyezett magaacutenszemeacutely vagy vaacutellalkozaacutes jellem-zően alacsonyabb mint ha a koumlzszfeacuteraacuteba tartozik (peacuteldaacuteul oumlnkormaacutenyzat) A szabaacutelyozaacutes azt ismeri el hogy az oumlnkormaacutenyzat koumlltseacutegveteacutese jellemzően sokkal behataacuteroltabb mint egy vaacutellalkozaacuteseacute ezeacutert meacuteg kis oumlnreacuteszt is csak nehezen tud előteremteni Raacuteadaacutesul az oumln-reacutesz is koumlzkiadaacutes iacutegy a projektmegvaloacutesiacutetaacutes forraacutesainak haacutermas felosztaacutesa oumlnkormaacutenyzat vagy aacutellami szerv eseteacuteben nem is eacuterveacutenyes Az aacutellami szerveket eacutes az oumlnkormaacutenyzatokat a koraacutebbi tervezeacutesi időszakokban suacutejtotta az a koumltelezettseacuteg hogy projektmegvaloacutesiacutetaacutes so-raacuten felmeruumllt aacuteltalaacutenos forgalmi adoacutera (aacutefa) taacutemogataacutest nem vehettek fel (ez a toumlbbi paacutelyaacutezoacute eseteacuteben is iacutegy van) azonban ők az aacutefaacutet nem is tudtaacutek visszaigeacutenyelni A 2014ndash2020-as szabaacutelyozaacutes lehetőveacute teszi a vissza nem igeacutenyelhető aacutefa taacutemogataacutesi oumlsszegbe valoacute beszaacute-miacutetaacutesaacutet Ez nagy koumlnnyebbseacuteg peacuteldaacuteul az oumlnkormaacutenyzatoknak azonban az is igaz hogy az aacutefa taacutemogataacutesa EU-forraacutes aacutetforgataacutesa nemzeti koumlltseacutegveteacutesi beveacutetelleacute ami egyeacuteb ese-tekben nem megengedett

663 Taacutersfinansziacuterozaacutes eacutes taacutemogataacutesintenzitaacutes az EMVA eseteacuteben

Az EMVA-rendelet mind a lehetseacuteges maximaacutelis eacutes minimaacutelis EMVA-hozzaacutejaacuterulaacutes meacuterteacutekeacutet (az EU-forraacutes araacutenyaacutet a koumlzkiadaacuteson beluumll) mind a lehetseacuteges maximaacutelis taacutemogataacutesintenzitaacutest roumlgziacuteti Ez utoacutebbit csak a mezőgazdasaacuteggal kapcsolatos taacutemogataacutesok eseteacuten (az uacutegynevezett I melleacuteklet szerinti ndash az EU műkoumldeacuteseacutet szabaacutelyozoacute szerződeacutes EUMSz I melleacuteklete szerin-tindash aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt kifejezeacutes szerint Annex I termeacutekek termeleacuteseacutenek taacutemogataacutesa ami a mezőgazdasaacutegban megtermelt legfeljebb elsődlegesen feldolgozott termeacutekeket jelenti) A toumlbbi taacutemogataacutesra (tovaacutebbfeldolgozott eacutelelmiszerek előaacutelliacutetaacutesa erdeacuteszeti taacutemogataacutesok szolgaacuteltataacutesok videacuteki teacuterseacutegek nem mezőgazdasaacutegi taacutemogataacutesa stb) az aacutellami taacutemoga-taacutesokra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos EU-szabaacutelyok eacuterveacutenyesek ezek koumlzuumll leginkaacutebb relevaacutensak az uacutegynevezett de minimis eacutes az uacutegynevezett csoportmentesseacutegi rendeletek

A taacutersfinansziacuterozaacutes araacutenya tehaacutet a lehetseacuteges maximaacutelis EMVA-araacuteny a koumlzforraacuteson beluumll megegyezik a toumlbbi ESB-alap eseteacuteben alkalmazott araacutennyal

bull a taacutemogathatoacute koumlzkiadaacutesok 85-a a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekban eacutes a legkuumllső reacute-gioacutekban (Magyarorszaacuteg eseteacuteben minden megye kiveacuteve a koumlzeacutep-magyarorszaacutegi megyeacuteket)

bull a taacutemogathatoacute koumlzkiadaacutesok 75-a az aacutetmeneti reacutegioacutekban tehaacutet minden olyan reacutegioacute eseteacuteben ahol az egy főre jutoacute GDP a 2007ndash2013-as időszakban nem eacuterte el az EU256 aacutetlagos GDP-jeacutenek a 75-aacutet de ahol az egy főre jutoacute GDP meghaladja az EU277 aacutetlagos GDP-jeacutenek a 75-aacutet

bull a taacutemogathatoacute koumlzkiadaacutesok 63-a az egyeacuteb aacutetmeneti reacutegioacutek eseteacutebenbull a taacutemogathatoacute koumlzkiadaacutesok 53-a a fejlett reacutegioacutekban (Magyarorszaacuteg eseteacuteben

a koumlzeacutep-magyarorszaacutegi megyeacutek eacutes Budapest)

Az EMVA hozzaacutejaacuterulaacutesaacutenak minimaacutelis meacuterteacuteke 20 Minimaacutelis EMVA-forraacutest azeacutert szuumlk-seacuteges meghataacuterozni hogy jobb koumlltseacutegveteacutesi helyzetben leacutevő orszaacutegok eseteacuteben is biztosiacutetva legyen hogy megmarad a taacutemogataacutesok EU-s jellege ne lehessen a teljes taacutemogataacutest nemzeti forraacutesokboacutel fedezni A tagaacutellam ugyanis doumlnthet uacutegy hogy nem veszi igeacutenybe a maximaacutelis EMVA-hozzaacutejaacuterulaacutest ekkor nagyobb sajaacutet koumlltseacutegveteacutesből megnoumlvelheti a videacutekfejleszteacutesre jutoacute taacutemogataacutest (a taacutemogataacutesok intenzitaacutesaacutet azonban nem amennyiben az roumlgziacutetve van a jogszabaacutelyokban)

bull A taacutersfinansziacuterozaacutesi araacutenyra sok kiveacutetel is vonatkozik a taacutersfinansziacuterozaacutes a koumlvet-kező esetekben lehet magasabb vagy kell koumltelezően alacsonyabbnak lennie 80 a fejlett eacutes aacutetmeneti 90 a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutek eseteacuteben a tudaacutesaacutetadaacutes (keacutepzeacutes) eacutes taacutejeacutekoztataacutesi teveacutekenyseacutegek taacutemogataacutesa a termelői csoportok eacutes szervezetek leacutet-rehozaacutesaacutenak taacutemogataacutesa valamint az egyuumlttműkoumldeacutesek taacutemogataacutesa a LEADER valamint a fiatal gazdaacutek induloacute taacutemogataacutesa kapcsaacuten

bull 75 (tehaacutet a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutek eseteacuteben az aacuteltalaacutenosnaacutel alacsonyabb8) az olyan műveletek eseteacuteben amelyek hozzaacutejaacuterulnak a koumlrnyezettel tovaacutebbaacute az eacuteghajlatvaacutel-tozaacutes meacuterseacutekleacuteseacutevel eacutes az ahhoz valoacute alkalmazkodaacutessal kapcsolatos beruhaacutezaacutesok az erdőtelepiacuteteacutes eacutes faacutesiacutetaacutes eacutes az agraacuter-erdeacuteszeti rendszerek leacutetrehozaacutesa az agraacuter-koumlr-nyezetveacutedelemi eacutes eacuteghajlattal kapcsolatos műveletek (AKG) az oumlkoloacutegiai gazdaacutel-kodaacutes a Natura 2000 kifizeteacutesek eacutes a viacutez keretiraacutenyelvhez9 kapcsoloacutedoacute kifizeteacutesek a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek szaacutemaacutera teljesiacutetett kifizeteacutesek az erdő-koumlrnyezetveacutedelmi eacutes eacuteghajlattal kapcsolatos szolgaacuteltataacutesok eacutes termeacuteszetmegőrzeacutesi inteacutezkedeacutesek eseteacuteben

bull 100 az unioacutes szintű peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk eseteacuteben (laacutesd keacutesőbb)bull az eacuterintett inteacutezkedeacutes tekinteteacuteben alkalmazandoacute hozzaacutejaacuterulaacutesi araacuteny tovaacutebbi 10

szaacutezaleacutekponttal noumlvelve az egyeacuteb peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlkre biztosiacutetott hozzaacutejaacuterulaacutes eseteacuteben

bull 100 a KAP I pilleacuterből esetlegesen aacutetcsoportosiacutetott forraacutesok eseteacuteben

6 Az EU reacutegi tagaacutellamai + a 2004-ben csatlakozott 10 orszaacuteg7 Az EU25 + Romaacutenia eacutes Bulgaacuteria (Horvaacutetorszaacuteg a kalkulaacutecioacuteban nem szerepel 2013-ban lett tagaacutellam)8 Az alacsonyabb taacutersfinansziacuterozaacutest az indokolja hogy az EU a koumlrnyezettel eacutes kliacutemaacuteval kapcsolatos taacutemoga-

taacutesok eseteacuteben nagyobb tagaacutellami felelősseacutegvaacutellalaacutest vaacuter el9 Az Euroacutepai Unioacute viacutezuumlgyi szabaacutelyozaacutesa a Viacutez Keretiraacutenyelv (200060EK Water Framework Directive) A Viacutez

Keretiraacutenyelv a neveacuteből fakadoacutean bdquokeretetrdquo kiacutevaacuten biztosiacutetani a viacutezzel kapcsolatos szabaacutelyozaacutesoknak azzal az aacuteltalaacutenos ceacutellal hogy a patakok tavak eacutes felsziacuten alatti vizek uacutegynevezett bdquojoacute aacutellapototrdquo eacuterjenek el Ez reacuteszle-tesen a koumlvetkezőket jelenti a vizekkel kapcsolatban leacutevő eacutelőhelyek veacutedelme aacutellapotuk javiacutetaacutesa a fenntarthatoacute viacutezhasznaacutelat elősegiacuteteacutese a hasznosiacutethatoacute viacutezkeacuteszletek hosszuacute taacutevuacute veacutedelmeacutevel a szennyezőanyagok kibocsaacute-taacutesaacutenak csoumlkkenteacuteseacutevel a viacutezminőseacuteg javiacutetaacutesa a felsziacuten alatti vizek szennyezeacuteseacutenek fokozatos csoumlkkenteacutese eacutes tovaacutebbi szennyezeacutesuumlk megakadaacutelyozaacutesa az aacutervizek eacutes az aszaacutelyok oumlkoloacutegiai hataacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese

A taacutemogataacutes-intenzitaacutesok illetve az adhatoacute legmagasabb taacutemogataacutesi oumlsszegek az EMVA-rendelet II melleacutekleteacuteben szerepelnek itt csak a leacutenyegesebbeket kiemelve

bull tanaacutecsadaacutesi szolgaacuteltataacutesok uumlzemvezeteacutesi eacutes helyettesiacuteteacutesi szolgaacuteltataacutesok eseteacuteben 1500 euroacute tanaacutecsadaacutesonkeacutent tanaacutecsadoacutek keacutepzeacuteseacutere 200 ezer euroacute haacuteromeacuteves idő-szakonkeacutent

bull minőseacutegrendszerekhez kapcsoloacutedoacute taacutejeacutekoztataacutesi eacutes promoacutecioacutes teveacutekenyseacutegek ese-teacuteben a taacutemogathatoacute koumlltseacuteg 70-a

bull a mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacutes az eacutelelmiszerek minőseacutegrendszerei eseteacuteben 3000 euroacute mezőgazdasaacutegi uumlzemenkeacutent eacutevente

bull mezőgazdasaacutegi beruhaacutezaacutesok eseteacuteben a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekban 50 a fejlett reacute-gioacutekban 40 ami tovaacutebbi 20 szaacutezaleacutekponttal noumlvelhető ndash felteacuteve hogy a maximaacutelis kombinaacutelt taacutemogataacutesi meacuterteacutek nem haladja meg a 90-ot ndash a fiatal mezőgazdasaacutegi termelők vagy olyan fiatal mezőgazdasaacutegi termelők akik a taacutemogataacutes iraacutenti keacuterelem benyuacutejtaacutesaacutet megelőző oumlt eacutevben maacuter megkezdteacutek mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteguumlket kollektiacutev beruhaacutezaacutesok eacutes integraacutelt projektek a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal eacutes egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek az EIP kereteacuteben taacutemogatott műveletek tovaacutebbaacute AKG-hoz eacutes oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacuteshoz kapcsoloacutedoacute beruhaacutezaacutesok eseteacuteben

bull elsődleges eacutelelmiszer-feldolgozaacutes beruhaacutezaacutesai eseteacuteben a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekban 50 a fejlett reacutegioacutekban 40 ami tovaacutebbi 20 szaacutezaleacutekponttal noumlvelhető az EIP kereteacuteben taacutemogatott vagy a termelői szervezetek egyesuumlleacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute műve-letek eseteacuteben felteacuteve hogy a maximaacutelis kombinaacutelt taacutemogataacutesi meacuterteacutek nem haladja meg a 90-ot

bull nem termelő beruhaacutezaacutesok valamint mezőgazdasaacutegi eacutes erdőgazdaacutelkodaacutesi infra-struktuacutera eseteacuteben 100

bull a termeacuteszeti katasztroacutefaacutek aacuteltal kaacuterosiacutetott mezőgazdasaacutegi termeleacutesi potenciaacutel hely-reaacutelliacutetaacutesa eacutes megfelelő megelőző inteacutezkedeacutesek eseteacuteben 80 kollektiacutev beruhaacutezaacute-soknaacutel 100

bull a termeacuteszeti katasztroacutefaacutek eacutes katasztroacutefaesemeacutenyek aacuteltal kaacuterosiacutetott mezőgazdasaacutegi teruumllet eacutes termeleacutesi potenciaacutel helyreaacutelliacutetaacutesa eacuterdekeacuteben veacutegrehajtott műveletek taacute-mogathatoacute beruhaacutezaacutesi koumlltseacutegei eseteacuteben 100

bull fiatal mezőgazdasaacutegi termelőnkeacutent nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacutegenkeacutent 70 ezer euroacute az induloacute taacutemogataacutesokra 15 ezer mezőgazdasaacutegi kisuumlzemek taacutemo-gataacutesa eseteacuteben

bull agraacuter-erdeacuteszeti rendszerek leacutetrehozaacutesa eseteacuteben 80bull erdőgazdaacutelkodaacutesi technoloacutegiaacutekra valamint erdei termeacutekek feldolgozaacutesaacutera eacuterteacuteke-

siacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok eseteacuteben a keveacutesbeacute fejlett reacutegioacutekban 65 a fejlett reacutegioacutekban 40

bull termelői csoportok eacutes szervezetek leacutetrehozaacutesa eseteacuten az elismereacutest koumlvető első oumlt eacutev soraacuten az eacuterteacutekesiacutetett termeleacutes 10-a eacutevenkeacutent legfeljebb 100 ezer euroacute A taacutemoga-taacutesnak folyamatosan csoumlkkennie kell

bull AKG eseteacuteben 600 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent az eacutevelő noumlveacutenyek eseteacuteben 900 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent a specializaacutelt eacutevelő noumlveacutenyek eseteacuteben 450 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent az egyeacuteb foumlldhasznaacutelati moacutedok eseteacuteben 200 euroacute

szaacutemosaacutellat-egyseacutegenkeacutent (szaacutee) eacutes eacutevenkeacutent a tenyeacuteszteacutesből valoacute kivonaacutes veszeacutelye aacuteltal fenyegetett helyi fajtaacutek eseteacuteben

bull oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutes eseteacuteben 600 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent az eacutevelő noumlveacute-nyek eseteacuteben 900 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent a specializaacutelt eacutevelő noumlveacutenyek ese-teacuteben 450 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent az egyeacuteb foumlldhasznaacutelati moacutedok eseteacuteben

bull Natura 2000 kifizeteacutesek eseteacuteben maximum 500 euroacute hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent a legfeljebb oumlt eacutevig tartoacute kezdeti időszakban ezutaacuten maximum 200 euroacute hektaacuteron-keacutent eacutes eacutevenkeacutent

bull a viacutezkeretiraacutenyelvhez kapcsoloacutedoacute kifizeteacutesek eseteacuteben maximum 50 euroacute hektaacute-ronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent

bull haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek szaacutemaacutera teljesiacutetett kifizeteacutesek eseteacuteben 25 euroacute hektaacuteronkeacutenti eacutes eacutevenkeacutenti minimum a taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő kedvezmeacutenyezett mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek aacutetlaga alapjaacuten 250 euroacute hektaacuteronkeacutenti eacutes eacutevenkeacutenti maximum 450 euroacute hektaacuteron-keacutenti eacutes eacutevenkeacutenti maximum a hegyvideacuteki teruumlletek eseteacuteben

bull erdő-koumlrnyezetveacutedelmi eacutes eacuteghajlattal kapcsolatos szolgaacuteltataacutesok eacutes erdőveacutedelem eseteacuteben hektaacuteronkeacutent eacutes eacutevenkeacutent 200 euroacute

bull termeacuteny- aacutellat- eacutes noumlveacutenybiztosiacutetaacutes eseteacuteben 65 a fizetendő biztosiacutetaacutesi diacutejboacutelbull kedvezőtlen eacuteghajlati jelenseacutegek aacutellat- eacutes noumlveacutenybetegseacutegek kaacutertevőfertőzeacutesek va-

lamint koumlrnyezeti esemeacutenyek eseteacutere leacutetrehozott koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok eseteacuteben 65 a taacutemogathatoacute koumlltseacutegekből

bull joumlvedelemstabilizaacuteloacute eszkoumlz eseteacuteben 65 a taacutemogathatoacute koumlltseacutegekből

A toumlbbi taacutemogataacutesra mint emliacutetettuumlk az aacutellami taacutemogataacutes szabaacutelyai eacuterveacutenyesekA tagaacutellam vagy reacutegioacute doumlnthet uacutegy hogy a kedvezmeacutenyezetteknek nem adja meg

a lehetseacuteges legmagasabb taacutemogataacutest ez attoacutel fuumlgg hogy mekkora forraacutest szaacuten egy-egy inteacutezkedeacutesre illetve mennyi kedvezmeacutenyezettre szaacutemiacutet Agraacuterpolitikai vagy fejleszteacutes-politikai keacuterdeacutes hogy sok kedvezmeacutenyezettnek juttatunk de kevesebb taacutemogataacutest vagy keveacutes kivaacutelasztottnak toumlbbet

A taacutemogataacutesintenzitaacutes megaacutellapiacutetaacutesa a jogszabaacutelyok adta kereteken beluumll az iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacuteg egyik legnagyobb felelősseacuteggel jaacuteroacute doumlnteacutese ndash a keacutesőbb taacutergyalandoacute kivaacutelasztaacutesi kriteacuteriumok megaacutellapiacutetaacutesa mellett Ezen beluumll is leginkaacutebb a beruhaacutezaacutesok kuumlloumlnoumlsen az ag-raacuter- eacutes eacutelelmiszeripar taacutersfinansziacuterozaacutesi araacutenya eacuterdemel figyelmet a toumlbbi esetben az aacuteltalaacutenos aacutellami taacutemogataacutesi szabaacutelyok eacuterveacutenyesek vagy oumlnkormaacutenyzati beruhaacutezaacutesokroacutel beszeacuteluumlnk ahol az intenzitaacutesi eacuterteacutekek legtoumlbbszoumlr magasabbak Laacutethatoacute hogy az agraacuterberuhaacutezaacutesokra maga az alapjogszabaacutely is viszonylag alacsony maximaacutelis taacutersfinansziacuterozaacutesi eacuterteacuteket aacutellapiacutet meg Ez indokolt abboacutel a szempontboacutel hogy lehetőleg csak olyanok kapjanak taacutemogataacutest akik hozzaacute tudjaacutek adni a kellő sajaacutet forraacutest ezaacuteltal a beruhaacutezaacutest sajaacutetjuknak eacuterzik felelősen doumlntenek arroacutel hogy paacutelyaacuteznak-e csak olyan beruhaacutezaacutesba fognak bele amit valoacuteban mű-koumldtetni kiacutevaacutennak a tovaacutebbiakban A magas oumlnreacutesz viszont azt is eredmeacutenyezi hogy csak olyanok fognak paacutelyaacutezni akikneacutel maacuter elegendő tőke halmozoacutedott fel bdquoa peacutenzt az kapja akinek maacuter eleve voltrdquo Tegyuumlk hozzaacute hogy az utoacutefinansziacuterozaacutes alapelve is ezt erősiacuteti hiszen előre finansziacuterozni egy beruhaacutezaacutest csak az tud akineacutel maacuter megvan a kellő tőke vagy pedig hitelkeacutepes eacutes a bankoktoacutel hozzaacute tud ahhoz jutni A hitelkeacutepes sajaacutet forraacutest felmutatni tudoacute

koumlr az is ahol a holtteher (laacutesd fent) a leginkaacutebb jelentkezik tehaacutet a beruhaacutezaacutest taacutemogataacutes neacutelkuumll is meg tudtaacutek volna valoacutesiacutetani

A magas oumlnreacutesszel tehaacutet a koumlzpeacutenzt veacutedjuumlk alacsony oumlnreacutesszel lesznek olyanok akik-neacutel a tőkehiaacuteny valoacuteban hasznos eacutes aacutetgondolt beruhaacutezaacutest hiuacutesiacutet meg sokan lesznek viszont olyanok is akik a taacutemogataacutes iacutegeacutereteacutevel baacutermibe belevaacutegnak legfeljebb veacuteguumll nem valoacutesiacutetjaacutek meg azt Ez sok lekoumltoumltt de ki nem fizetett forraacutest rosszabb esetben taacutemogataacutes-visszafize-teacutesi koumltelezettseacuteget eredmeacutenyez a program nem hajthatoacute veacutegre uumltemesen a kiiacuteraacutesok keacuteseacutese miatt sokan elesnek a taacutemogataacutestoacutel akik pedig megvaloacutesiacutetottaacutek volna a beruhaacutezaacutest Ezt kell tehaacutet meacuterlegelni a lehetseacuteges maximaacutelis intenzitaacutes csoumlkkenteacutesekor illetve ezt meacuterlegelteacutek az alapjogszabaacutely megalkotoacutei is A keacutet megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltti konfliktust peacuteldaacuteul a peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa (laacutesd keacutesőbb) tudnaacute feloldani az oumlnreacutesz hitelből toumlrteacutenő biztosiacutetaacutesaacuteval eacutes az utoacutefinansziacuterozaacutes aacutethidalaacutesaacuteval

664 Partnerseacuteg szubszidiaritaacutes koncentraacutecioacute

A partnerseacuteg alapelve szerint a programok leacutetrehozaacutesaacuteba nemcsak az EB-t eacutes a tagaacutellamot illetve a reacutegioacutet kell bevonni hanem az oumlsszes eacuterdekelt szereplőt szakmai szervezeteket oumlnkormaacutenyzatokat nem kormaacutenyzati szerveket illetve akaacuter a szeacuteles koumlzveacutelemeacutenyt is a le-hetőseacutegek adta kereteken beluumll A programok tervezeteacutet ezeacutert szakmai vitaacutera kell bocsaacute-tani iacuteraacutesban (ennek ma a legelterjedtebb moacutedja az interneten valoacute koumlzzeacuteteacutetel) de minden egyeacuteb moacutedszert is fel kell hasznaacutelni arra hogy minden eacuterintett (stakeholder) veacutelemeacutenye tuumlkroumlződjoumln az elfogadott programban szakmai vitaacutek konferenciaacutek sajtoacutemegjeleneacutes stb Termeacuteszetesen a meghataacuterozoacute a programot elkeacutesziacutető kormaacutenyszerv illetve maga a kormaacuteny aacutellaacutesfoglalaacutesa ezt alapjaiban befolyaacutesolhatja az EB veacutelemeacutenye Az eacuterintettek veacutelemeacutenyeacutenek figyelembeveacutetele az adott szerv jelentőseacutegeacutetől suacutelyaacutetoacutel is fuumlgg Azt is meacuterlegelni kell hogy egymaacutesnak ellentmondoacute veacutelemeacutenyek hogyan fogadhatoacutek el ezeacutert az EB feleacute be kell mutat-ni hogy a programkeacutesziacutető mennyi eacutes milyen veacutelemeacutenyeket kapott eacutes azokat hogyan vette figyelembe vagy mieacutert hagyta figyelmen kiacutevuumll Sok eacuterintett termeacuteszetes igeacutenye hogy maacuter a programozaacutes első perceacutetől veacutegig jelen lehessen a folyamatban a programkeacutesziacutetőnek vi-szont annyi jogszabaacutelyi koumltoumlttseacutege van a kormaacuteny eacutes az EB reacuteszeacuteről annyi igeacuteny jelentkezik naacutela hogy a programvaacuteltozatokat csak bizonyos időkoumlzoumlnkeacutent tudja koumlzrebocsaacutetani a vitaacutek eredmeacutenyeacutet pedig sokszor feluumlliacuterjaacutek a finansziacuterozoacutek szempontjai Ezzel egyuumltt mindent meg kell tenni hogy a program tartalma a taacutersadalom minden reacutetegeacutenek veacutelemeacutenyeacutet tuumlkroumlzze

A partnerseacuteg nemcsak a program keacutesziacuteteacutese hanem veacutegrehajtaacutesa soraacuten is alapelv ekkor a partnerseacuteg megtestesiacutetője a monitoringbizottsaacuteg (laacutesd keacutesőbb)

A szubszidiaritaacutes mint maacuter koraacutebban emliacutetettuumlk azt jelenti hogy a doumlnteacuteseket meg-hozni a szabaacutelyokat megalkotni a lehető legalacsonyabb igazgataacutesi szinten kell A bdquolehető legalacsonyabbrdquo jelentheti a tagaacutellami szintet (a videacutekfejleszteacutes eseteacuteben peacuteldaacuteul a legtoumlbb paacutelyaacutezatot orszaacutegosan iacuterjaacutek ki) de jelentheti a kisteacuterseacutegi szintet is (jellemző peacutelda a LEADER helyi videacutekfejleszteacutesi strateacutegia) Aacuteltalaacutenossaacutegban mineacutel bdquokoumlzelebb vanrdquo a doumlnteacuteshozaacutes a sza-baacutelyozaacutes aacuteltal eacuterintettekhez (taacutemogataacutes eseteacuteben a kedvezmeacutenyezettekhez) annaacutel jobb de persze ennek vannak korlaacutetai hiszen baacutermennyire hasznos lenne ugyanazt a taacutemogataacutest kisteacuterseacutegenkeacutent maacutes-maacutes felteacutetelekkel kiiacuterni az adminisztraacutecioacute a taacutemogataacutesok kiosztaacutesa egy ponton tuacutel kaotikussaacute vaacutelik eacuteppen az eacuterintettek kaacuteraacutera

A koncentraacutecioacute mint az ESB-alapok iacutegy a Koumlzoumls Strateacutegiai Keretrendszer (KSK) egyik alapelve azt jelenti hogy az EU forraacutesait a lehető legceacutelzottabban kell felhasznaacutelni A lehetseacuteges videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek viszonylag alacsony szaacutema eleve a koncentraacutecioacute iraacutenyaacuteba hat de ezen tuacutel is toumlrekedni kell arra hogy a taacutemogataacutes mineacutel kevesebb inteacutezke-deacutesen keresztuumll jusson el a kedvezmeacutenyezettekhez a ceacutelokat viszont nagyon gondosan meg kell hataacuterozni igazodva az EU 2020 ceacuteljaihoz

67 A videacutekfejleszteacutesi program tartalma

A videacutekfejleszteacutesi program koumltelező fejezeteit az Euroacutepai Bizottsaacuteg hataacuterozta meg a tag-aacutellamok egyeteacuterteacuteseacutevel Ennek megfelelően a programnak tartalmaznia kell

1 az előzetes (ex ante) eacuterteacutekeleacutest beleeacutertve a strateacutegiai koumlrnyezeti vizsgaacutelatot (SKV) is2 a SWOT-analiacutezist eacutes a szuumlkseacutegletek beazonosiacutetaacutesaacutet3 a strateacutegia leiacuteraacutesaacutet4 az előfelteacutetelek (ex ante kondicionalitaacutesok) teljesiacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute eacuterteacutekeleacutest5 az eredmeacutenyesseacutegmeacutereacutesi keret leiacuteraacutesaacutet6 a kivaacutelasztott alkalmazandoacute inteacutezkedeacutesek leiacuteraacutesaacutet7 az eacuterteacutekeleacutesi tervet8 a peacutenzuumlgyi tervet9 az indikaacutetortervet10 a kiegeacutesziacutető nemzeti finansziacuterozaacutesra vonatkozoacute informaacutecioacutekat11 a taacutemogataacutesoknak az EU-s aacutellami taacutemogataacutesokkal kapcsolatos szabaacutelyai szerinti

eacuterteacutekeleacuteseacutet12 a toumlbbi ESB-alap eacutes az egyeacuteb EU-s finansziacuterozaacutesi eszkoumlzoumlk (peacuteldaacuteul LIFE-prog-

ram10) hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet a videacutekfejleszteacuteshez13 a program veacutegrehajtaacutesaacutet megvaloacutesiacutetoacute inteacutezmeacutenyek leiacuteraacutesaacutet illetve a veacutegrehajtaacutest

szabaacutelyozoacute jogi kereteket14 a partnerek bevonaacutesaacutera tett inteacutezkedeacuteseket illetve a partnerseacuteg kereteacuteben a program

kialakiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben lefolytatott konzultaacutecioacutekat15 a nemzeti videacuteki haacuteloacutezat leiacuteraacutesaacutet16 a programmal kapcsolatban a megbiacutezhatoacutesaacuteg az ellenőrizhetőseacuteg eacutes a hibaacutek el-

koumlveteacutese kockaacutezataacutenak előzetes eacuterteacutekeleacuteseacutet17 a tematikus alprogramokat

671 A videacutekfejleszteacutes főbb inteacutezkedeacutesei

A koumlvetkezőkben aacutettekintjuumlk az EMVA-rendeletben foglalt videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacuteseket Az inteacutezkedeacuteseket ndash mint maacuter emliacutetettuumlkndash haacuterom csoportba sorolhatjuk

1 A toumlbbletkoumlltseacutegek eacutesvagy elmaradt joumlvedelem kompenzaacutelaacutesaacutera szolgaacuteloacute inteacutezke-deacutesek Ezen taacutemogataacutesokat jellemzően a foumlldteruumllet nagysaacutega vagy az aacutellatok szaacutema

10 A LIFE az EU koumlrnyezeti termeacuteszetmegőrzeacutesi eacutes kliacutemaveacutedelmi teveacutekenyseacutegeket finansziacuterozoacute peacutenzuumlgyi esz-koumlze 1992 oacuteta a LIFE mintegy 4200 projektet finansziacuterozott 34 milliaacuterd euroacute eacuterteacutekben

alapjaacuten aacutellapiacutetjaacutek meg A taacutemogataacutesi eacutes a kifizeteacutesi keacuterelmezeacutes alapjaacuten a KAP I pil-leacutereacutebe tartozoacute taacutemogataacutesokra hasonliacutetanak keacuterelmezeacutesuumlk is sokszor az egyseacuteges keacute-relemben toumlrteacutenik Kifizeteacutesuumlk nem szaacutemla alapon toumlrteacutenik hanem eacuteves juttataacuteskeacutent a teruumlletalapuacute kifizeteacutesekkel egyuumltt Jellemző inteacutezkedeacutesek az agraacuter-koumlrnyezetgaz-daacutelkodaacutesi műveletek a Natura 2000 teruumlletek a haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal rendelkező teruumlletek taacutemogataacutesai Hogy mennyi a toumlbbletkoumlltseacuteg eacutes a veacutelt elmaradt joumlvedelem azt pontosan ki kell szaacutemolni eacutes a videacutekfejleszteacutesi programban is koumlzoumllni kell de a kifizeteacutes nem haladhatja meg az EMVA-rendelet II melleacutekleteacuteben koumlzoumllt maximaacutelis eacuterteacutekeket (laacutesd fent a taacutemogataacutesi intenzitaacutesoknaacutel)

2 Beruhaacutezaacutesi tiacutepusuacute taacutemogataacutesok A taacutemogataacutesi keacuterelmet (amely lehet paacutelyaacutezat is) eacutes a kifizeteacutesi keacuterelmet projektenkeacutent kell benyuacutejtani A finansziacuterozaacutes utoacutelag (a projekt befejezeacutese vagy egyes meacuterfoumlldkoumlvek teljesiacuteteacutese utaacuten) toumlrteacutenik a projekt megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz sokszor nagymeacuterteacutekű oumlnreacutesz felhasznaacutelaacutesa is szuumlkseacuteges A taacute-mogataacutesra előleg vehető fel

3 Egyeacuteb taacutemogataacutesok Az egyeacuteb taacutemogataacutesok rendkiacutevuumll sokfeacuteleacutek ezeacutert nem lehet azokat kuumlloumln-kuumlloumln kategoacuteriaacutekba sorolni Lehetnek egyoumlsszegű kifizeteacutesek (peacuteldaacuteul keacutepzeacutes tanaacutecsadaacutes vagy induloacute taacutemogataacutes ndash fiatal gazdaacutek) eacuteves degressziacutev kifize-teacutesek (termelői csoportok) Kuumlloumln kezeleacutes alaacute esnek a műkoumldeacutesikoumlltseacuteg-kifizeteacutesek (technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes LEADER-akcioacutecsoportok)

A taacutemogataacutesok lehetseacuteges maximaacutelis meacuterteacutekeacutet a taacutersfinansziacuterozaacutes soraacuten maacuter leiacutertuk itt kuumlloumln nem jelezzuumlk

672 Keacutepzeacutes eacutes tanaacutecsadaacutes

A keacutepzeacutesi inteacutezkedeacutes kereteacuteben a szakkeacutepzeacuteshez eacutes a keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute felleacutepeacutesek valamint demonstraacutecioacutes eacutes taacutejeacutekoztataacutesi teveacutekenyseacutegek taacutemogathatoacutek A szak-keacutepzeacuteshez eacutes a keacuteszseacutegek elsajaacutetiacutetaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek magukban foglalhatnak tanfolyamokat szakmai talaacutelkozoacutekat eacutes szemeacutelyre szabott keacutepzeacutest is

A tanaacutecsadaacutesi taacutemogataacutes taacutemogatja magaacutet a gazdaacutelkodoacutet a tanaacutecsadaacutes igeacutenybeveacuteteleacuteben a tanaacutecsadoacutei szolgaacuteltataacutes megteremteacuteseacutet eacutes a tanaacutecsadoacutek keacutepzeacuteseacutet is

Legtoumlbbszoumlr egyoumlsszegű kifizeteacutesek

673 A mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacutes az eacutelelmiszerek minőseacutegrendszereinek taacutemogataacutesa

Az EU-ban az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetoacutek szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző minőseacutegrendszerek leacuteteznek ame-lyekben a termeacutek sajaacutetos jellemzői vagy a sajaacutetos gazdaacutelkodaacutesi vagy termeleacutesi moacutedszerek (peacuteldaacuteul oumlkoloacutegiai termeacutekek) alapjaacuten vehetnek reacuteszt a gazdaacutelkodoacutek vagy vaacutellalkozoacutek A taacute-mogataacutes az e rendszerekhez valoacute csatlakozaacutest teszi lehetőveacute vagy mozdiacutetja elő

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok taacutemogataacutesa szempontjaacuteboacutel fontos hogy a taacutemogataacutes oumlnkeacuten-tes mezőgazdasaacutegitermeacutek-tanuacutesiacutetaacutesi rendszerekhez valoacute csatlakozaacuteshoz is jaacuter amelyeket

a tagaacutellamok a legjobb gyakorlatokra vonatkozoacute unioacutes iraacutenymutataacutesoknak megfelelőkeacutent ismernek el

Taacutemogathatoacutek taacutejeacutekoztataacutesi eacutes promoacutecioacutes teveacutekenyseacutegek a rendszerekbe valoacute beleacutepeacutes eacutes a tagsaacuteggal jaacuteroacute egyeacuteb kifizeteacutesek is Ez utoacutebbi esetben a taacutemogataacutes eacuteves legfeljebb oumlt eacuteven keresztuumll nyuacutejthatoacute

674 Taacutergyi beruhaacutezaacutesok a mezőgazdasaacutegban eacutes az eacutelelmiszeriparban

Ezen inteacutezkedeacutes alaacute tartozik minden mezőgazdasaacutegi erdeacuteszeti eacutes eacutelelmiszeripari termelő eacutes nem termelő beruhaacutezaacutes ennek megfelelően a videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok igen nagy reacute-sze az inteacutezkedeacutes koumlreacutebe tartozik Ebben az esetben ezeacutert nagy jelentőseacutege van annak hogy az iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacuteg az inteacutezkedeacutesen beluumll milyen műveleteket taacutemogat Mint maacuter jeleztuumlk ezt meghataacuterozza hogy az inteacutezkedeacutes mely foacutekuszteruumlletekhez kapcsoloacutedik eacutes milyen in-dikaacutetorok tejesiacuteteacutese koumltődik hozzaacute

Mint az inteacutezkedeacutes neve is mutatja utoacutefinansziacuterozaacutesuacute szaacutemla- vagy egyszerűsiacutetett elszaacutemolaacutesuacute projekteket taacutemogat

Elsősorban a maacuter emliacutetett Annex I-be tartozoacute elsődleges feldolgozaacutesuacute mezőgazdasaacutegi termeacutekek előaacutelliacutetaacutesa taacutemogathatoacute kiveacuteteles esetben a tovaacutebbfeldolgozaacutes is

Taacutemogathatoacutek ingatlanberuhaacutezaacutesok geacutepbeszerzeacutesek valamint a kiadaacutesokhoz kapcso-loacutedoacute aacuteltalaacutenos koumlltseacutegek peacuteldaacuteul az eacutepiacuteteacuteszek meacuternoumlkoumlk diacutejai tanaacutecsadaacutesi diacutejak a koumlrnye-zeti eacutes a gazdasaacutegi fenntarthatoacutesaacutegra vonatkozoacute tanaacutecsadaacutessal kapcsolatos diacutejak a meg-valoacutesiacutethatoacutesaacutegi tanulmaacutenyok koumlltseacutegeit is beleeacutertve szaacutemiacutetoacutegeacutepes szoftverek beszerzeacutese erdőgazdaacutelkodaacutesi tervek kidolgozaacutesaacutenak koumlltseacutegei

A taacutemogataacuteshoz legfeljebb 50 előleg vehető fel (az utoacutefinansziacuterozaacutes eacutes az oumlnreacutesz aacutet-hidalaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben) megfelelő biztosiacuteteacutek felmutataacutesaacuteval

Oumlntoumlzeacutesi beruhaacutezaacutes eseteacuteben a beruhaacutezaacutes csak abban az esetben taacutemogathatoacute ha ren-delkezeacutesre aacutell vagy a beruhaacutezaacutes reacuteszekeacutent kieacutepuumll egy olyan viacutezfogyasztaacutesmeacuterő rendszer amely a taacutemogatott beruhaacutezaacutes szintjeacuten lehetőveacute teszi a viacutezfogyasztaacutes meacutereacuteseacutet valamint ha előzetes eacuterteacutekeleacutes azt aacutellapiacutetja meg hogy a beruhaacutezaacutes a megleacutevő berendezeacutes vagy rendszer műszaki parameacutetereiből kiindulva legkevesebb 5 eacutes 25 koumlzeacute tehető meacuterteacutekű potenciaacutelis viacutezmegtakariacutetaacutest eredmeacutenyez majd Ha a beruhaacutezaacutes olyan talajviacutezből vagy felsziacuteni vizek-ből aacutelloacute viacuteztesteket eacuterint amelyek a viacutezgyűjtő-gazdaacutelkodaacutesi tervben ndash viacutezmennyiseacuteggel kapcsolatos okok miatt ndash joacute aacutellapotnaacutel11 ndash rosszabb minősiacuteteacutest kaptak akkor a becsuumllt viacutezmegtakariacutetaacutesnak legalaacutebb 50-nak kell lennie Amennyiben a beruhaacutezaacutes az oumlntoumlzoumltt teruumllet noumlveleacuteseacutere iraacutenyul hataacuteselemzeacutessel kell bizonyiacutetani hogy ez nem jaacuter majd haacutetraacuteny-nyal a koumlrnyezetre neacutezve Az emliacutetett joacutenaacutel rosszabb minősiacuteteacutesű teruumlleteken az oumlntoumlzoumltt teruumllet a taacutemogataacutesboacutel nem noumlvelhető

11 Joacute aacutellapot A vizek viacutez keretiraacutenyelv szerinti joacute aacutellapota egyreacuteszt az emberi egeacuteszseacuteg maacutesreacuteszt az oumlkoszisz-teacutemaacutek aacutellapotaacuteboacutel indul ki Akkor tekinthető egy viacuteztest joacute aacutellapotuacutenak ha az ivoacuteviacutezellaacutetaacutesra vagy egyeacuteb ceacutelra (rekreaacutecioacute oumlntoumlzeacutes) hasznaacutelt viacutez minőseacutege megfelel a hasznaacutelat aacuteltal szabott koumlvetelmeacutenyeknek illetve a vizektől fuumlggő oumlkosziszteacutemaacutek műkoumldeacuteseacutet nem zavarjaacutek az ember aacuteltal okozott vaacuteltozaacutesok

A beruhaacutezaacutesokkal kapcsolatban fontos hangsuacutelyozni hogy a fő toumlrekveacutes nem a mező-gazdasaacutegi erdeacuteszeti eacutes eacutelelmiszeripari vaacutellalkozaacutesok egyszerű poacutetloacute vagy uacutej beruhaacutezaacutesainak taacutemogataacutesa eacutes ezaacuteltal joumlvedelmi helyzeteacutenek javiacutetaacutesa hanem olyan beruhaacutezaacutesok taacutemoga-taacutesa amelyek hozzaacutejaacuterulnak

bull az energiahateacutekonysaacuteg noumlveleacuteseacutehez (szigeteleacutes fűteacutes vilaacutegiacutetaacutes)bull a viacutezfelhasznaacutelaacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutehez (ezeacutert kap kiemelt szerepet az oumln-

toumlzeacutes taacutemogataacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa amellett hogy a viacutezkeacuteszletek veacutedelmeacutet is ceacute-lozza)

bull meguacutejuloacute energia felhasznaacutelaacutesaacutehoz (napenergia szeacutelenergia hulladeacutekfelhasznaacutelaacutes alternatiacutev fűteacutesi rendszerek)

bull innovatiacutev alkalmazaacutesokhoz

A beruhaacutezaacutesoknak tehaacutet a foacutekuszteruumlletek mineacutel nagyobb szaacutemaacutet kell megceacutelozniuk a prog-ramoknak pedig ezen inteacutezkedeacutes kereteacuteben kell leginkaacutebb toumlrekedniuumlk az aacutetfogoacute ceacutelok (koumlrnyezet kliacutema innovaacutecioacute) teljesiacuteteacuteseacutere

675 Termeacuteszeti kaacuterok helyreaacutelliacutetaacutesa

Taacutemogathatoacute a termeacuteszeti katasztroacutefaacutekra valoacute felkeacuteszuumlleacutes valamint a bekoumlvetkezett ka-tasztroacutefa utaacuteni kaacuterenyhiacuteteacutes is tehaacutet olyan megelőző inteacutezkedeacutesekre iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok amelyek ceacutelja a valoacutesziacutenűsiacutethető termeacuteszeti katasztroacutefaacutek kedvezőtlen eacuteghajlati esemeacutenyek eacutes katasztroacutefaesemeacutenyek koumlvetkezmeacutenyeinek meacuterseacutekleacutese illetve a termeacuteszeti katasztroacutefaacutek kedvezőtlen eacuteghajlati esemeacutenyek eacutes katasztroacutefaesemeacutenyek aacuteltal kaacuterosiacutetott mezőgazdasaacutegi foumlldteruumlletek eacutes termeleacutesi potenciaacutel helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok Ez utoacutebbi esetben a beruhaacutezaacutes teljes egeacuteszeacuteben taacutemogathatoacute oumlnreacutesz felhasznaacutelaacutesa neacutelkuumll ndash az utoacutefinansziacuterozaacutes viszont eacuterveacutenyes Nem taacutemogathatoacute ellenben a beveacutetelkieseacutes ellenteacutetelezeacutese

676 Fiatal gazdaacutelkodoacutek induloacute taacutemogataacutesa

A fiatal mezőgazdasaacutegi termelők toumlbb inteacutezkedeacutesből is kaphatnak taacutemogataacutest sőt a legtoumlbb esetben a taacutemogataacutesintenzitaacutes tekinteteacuteben kedvezmeacutenyben reacuteszesuumllnek a legfontosabb taacutemogataacutesi forma azonban hogy legfeljebb 70 ezer euroacutet legalaacutebb keacutet reacuteszletben oumlt eacuteven beluumll felvehetnek induloacute taacutemogataacuteskeacutent A taacutemogataacutes felteacutetele hogy a 40 eacutevesneacutel fiatalabb kedvezmeacutenyezett uumlzleti tervet keacutesziacutetsen amelyben vaacutellalja hogy 18 hoacutenapon beluumll aktiacutev mezőgazdasaacutegi termelőveacute vaacutelik

A taacutemogataacutes keacutetseacutegkiacutevuumll nagy szerepet jaacutetszik a mezőgazdasaacutegi termelők aacutetlag-eacuteletkoraacutenak csoumlkkenteacuteseacuteben fiatalok videacuteken valoacute letelepedeacuteseacuteben iacutegy a videacutekfejleszteacutes ceacuteljait nagymeacuterteacutekben szolgaacutelja de azt is meg kell jegyezni hogy sok esetben nem uacutej mezőgazdasaacutegi termelők jutnak taacutemogataacuteshoz hanem a csalaacutedi vaacutellalkozaacutes tovaacutebb-viteleacutehez jutnak a fiatalok forraacuteshoz iacutegy uacutej szereplők csak korlaacutetozottan jelennek meg az inteacutezkedeacutes hataacutesaacutera

677 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes diverzifikaacutelaacutesa

A mezőgazdasaacutegi termeleacutest folytatoacutek toumlbb laacutebon aacutellaacutesaacutenak a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg mellett maacutes nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg beindiacutetaacutesaacutenak eacutes fejleszteacuteseacutenek diverzi-fikaacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesa fontos a videacuteki lakossaacuteg joumlvedelmi helyzeteacutenek javiacutetaacutesa ezaacuteltal helyben tartaacutesa szempontjaacuteboacutel

A mezőgazdasaacutegi termelők ezeacutert a fiatal gazdaacutekhoz hasonloacute induloacute egyoumlsszegű vagy toumlbb reacuteszletben nyuacutejtott taacutemogataacutest eacutesvagy utoacutefinansziacuterozott beruhaacutezaacutesi taacutemogataacutest kap-hatnak ha megleacutevő teveacutekenyseacuteguumlk mellett uacutejat indiacutetanak (peacuteldaacuteul videacuteki bolt szolgaacuteltataacutes a gazdasaacuteg teruumlleteacuten beluumll vagy azon kiacutevuumll)

Vaacutellalkozaacutes beindiacutetaacutesaacutera felvett taacutemogataacutes eseteacuten a fiatal gazdaacutekhoz hasonloacutean uumlzleti tervvel lehet paacutelyaacutezni

Miutaacuten nem mezőgazdasaacutegi termeleacutesről van szoacute a taacutemogataacutes meacuterteacutekeacutet az EMVA-rendelet nem tartalmazza az aacutellami taacutemogataacutes szabaacutelyainak eacutes a programban bemutatott strateacutegiaacutenak megfelelő meacuterteacutekű taacutemogataacutes adhatoacute az inteacutezkedeacutesre jutoacute oumlsszes forraacutes figyelembeveacuteteleacutevel

678 Nem mezőgazdasaacutegi mikro- eacutes kisvaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesa

A diverzifikaacutecioacutes inteacutezkedeacuteshez hasonloacute de nem mezőgazdasaacutegi termelők aacuteltal paacutelyaacutezhatoacute taacutemogataacutesi forma amely nem a mezőgazdasaacutegi termelők joumlvedelmi helyzeteacutenek javiacutetaacutesaacutet hanem a videacuteken eacutelő nem mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozoacutek vagy magaacutenszemeacutelyek helyben ma-radaacutesaacutet vagy vaacuterosiak videacutekre telepuumlleacuteseacutet szolgaacutelja amellett hogy adott esetben a videacuteki szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutet is javiacutetja

679 Alapvető szolgaacuteltataacutesok eacutes a falvak meguacutejiacutetaacutesa a videacuteki teacuterseacutegekben

Rendkiacutevuumll oumlsszetett inteacutezkedeacutes a diverzifikaacutecioacute eacutes a mikrovaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesaacuteval egyuumltt kiteszi a 2007ndash2013-as III tengelyes tehaacutet a videacuteki teacuterseacutegek fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacuteseket a nem mezőgazdasaacuteghoz kapcsoloacutedoacute videacutekfejleszteacutest

Taacutemogathatoacutebull a videacuteki teacuterseacutegekben talaacutelhatoacute telepuumlleacutesek eacutes falvak valamint az aacuteltaluk biztosiacutetott

alapvető szolgaacuteltataacutesok fejleszteacuteseacutere valamint a Natura 2000 teruumlletek eacutes egyeacuteb magas termeacuteszeti eacuterteacuteket keacutepviselő teruumlletek veacutedelmeacutere eacutes kezeleacuteseacutere vonatkozoacute tervek kidolgozaacutesa eacutes naprakeacutesszeacute teacutetele

bull beruhaacutezaacutesok a kis meacuteretű infrastruktuacutera valamennyi tiacutepusaacutenak leacutetrehozaacutesa fej-leszteacutese vagy bőviacuteteacutese tereacuten beleeacutertve a meguacutejuloacute energiaacuteval eacutes az energiameg-takariacutetaacutessal kapcsolatos beruhaacutezaacutesokat is

bull szeacuteles saacutevuacute infrastruktuacutera beleeacutertve annak leacutetrehozaacutesaacutet fejleszteacuteseacutet eacutes kiterjeszteacuteseacutet is passziacutev szeacuteles saacutevuacute infrastruktuacutera eacutes hozzaacutefeacutereacutes biztosiacutetaacutesa szeacuteles saacutevuacute szolgaacutel-tataacutesokhoz eacutes nyilvaacutenos e-kormaacutenyzati megoldaacutesokhoz

bull a videacuteki neacutepesseacuteg szaacutemaacutera nyuacutejtott helyi alapvető ndash toumlbbek koumlzoumltt szabadidős eacutes kulturaacutelis teveacutekenyseacutegekkel kapcsolatos ndash szolgaacuteltataacutesok eacutes a kapcsoloacutedoacute infra-struktuacutera leacutetrehozaacutesaacutera fejleszteacuteseacutere vagy bőviacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok

bull a rekreaacutecioacutes infrastruktuacutera a turistaacutek taacutejeacutekoztataacutesa eacutes a kis meacuteretű turisztikai infra-struktuacuteraacutek tekinteteacuteben megvaloacutesiacutetott koumlzhasznuacute beruhaacutezaacutesok

bull a falvak kulturaacutelis eacutes termeacuteszeti oumlroumlkseacutegeacutenek a videacuteki taacutejaknak eacutes a nagy ter-meacuteszeti eacuterteacutekű teruumlleteknek a megőrzeacuteseacutevel helyreaacutelliacutetaacutesaacuteval eacutes korszerűsiacuteteacute-seacutevel ndash az ezekhez kapcsoloacutedoacute taacutersadalmi-gazdasaacutegi szempontokat valamint a koumlrnyezettudatossaacutegot ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket is beleeacutertve ndash kapcsolatos tanulmaacute-nyok eacutes beruhaacutezaacutesok

bull olyan beruhaacutezaacutesok amelyek a teveacutekenyseacutegek aacutethelyezeacuteseacutere eacutes a videacuteki telepuumlleacute-seken illetve azokhoz koumlzel talaacutelhatoacute eacutepuumlletek vagy maacutes leacutetesiacutetmeacutenyek aacutetalakiacutetaacutesaacutera iraacutenyulnak az eacuteletminőseacuteg javiacutetaacutesa vagy a telepuumlleacutes koumlrnyezeti teljesiacutetmeacutenyeacutenek fokozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

A VP a szeacuteles saacutevuacute infrastruktuacutera fejleszteacuteseacutet nem taacutemogatja minden ilyen tiacutepusuacute fejleszteacutes a GINOP reacutesze A VP tovaacutebbaacute erősen lecsoumlkkenti a nem termelő csak a videacuteki eacutelet minőseacute-geacutet javiacutetoacute beruhaacutezaacutesok volumeneacutet miutaacuten koumlzkeletű az a veacutelekedeacutes hogy a videacutekfejleszteacutesi forraacutesok nagy reacutesze az elmuacutelt időszakokban csak templom- eacutes főteacuterfeluacutejiacutetaacutesra ment Ez caacute-folhatoacute a forraacutesfelhasznaacutelaacutes oumlsszeteacuteteleacutevel az viszont keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy az ilyen be-ruhaacutezaacutesok csak aacutetmenetileg jelentettek munkahelyteremteacutest (akkor sem biztos hogy videacuteki vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera) Azt is hozzaacute kell tenni ugyanakkor hogy ezeket a beruhaacutezaacutesokat jellemzően oumlnkormaacutenyzatok valoacutesiacutetottaacutek meg amelyeknek maacutes forraacutesuk nem volt arra hogy a telepuumlleacutesek keacutepeacutet javiacutetsaacutek maacuterpedig a telepuumlleacutesek aacuteltalaacutenos aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesa is eszkouml-ze lehet a lakossaacuteg helyben tartaacutesaacutenak A VP-n beluumll is volt toumlrekveacutes peacuteldaacuteul a belteruumlleti utak javiacutetaacutesa taacutemogathatoacutesaacutegaacutenak bevezeteacuteseacutere ez viszont akkora forraacutest igeacutenyelne amire a VP koumlltseacutegveteacutese nem ad lehetőseacuteget meacuteg akkor sem ha az inteacutezkedeacutes sokkal nagyobb suacutelyt kapna A forraacutes lecsoumlkkenteacutese tehaacutet azt jelenti hogy a telepuumlleacuteseknek az EU-s forraacutes helyett maacutes forraacutesboacutel kell fejleszteacuteseiket megvaloacutesiacutetani (mint emliacutetettuumlk a VP-n kiacutevuumll maacutes OP-k a videacuteki telepuumlleacuteseket nem taacutemogatjaacutek iacutegy ez a lehetőseacuteg sem aacutell fenn)

Szinteacuten kimaradt a VP-ből a turisztikai infrastruktuacutera fejleszteacutese Ennek veacutelhetően az az oka hogy az előző tervezeacutesi időszakokban a turisztikai infrastruktuacutera-fejleszteacutes fogalma sokak szemeacuteben leszűkuumllt a magaacutenszaacutellaacuteshely-fejleszteacutesre amelyről viszont azt tartjaacutek hogy leginkaacutebb csalaacutedi haacutezak feleacutepiacuteteacuteseacutere szolgaacutelt amelyek a projekt fenntartaacutesi idejeacutenek lejaacuterta utaacuten valoacuteban csalaacutedi haacutezkeacutent fognak funkcionaacutelni Biztosan van erre is peacutel-da viszont azt is el kell mondani hogy egyreacuteszt a turisztikai fejleszteacutes sokkal toumlbbet jelent szaacutellaacuteshelyfejleszteacutesneacutel (emliacutethetők itt a falusi vendeacutegasztal ndash sajaacutet termeacutekek kiacutenaacutelaacutesandash kiraacutenduloacute-pihenőhelyek tuacuterauacutetvonalak kialakiacutetaacutesa stb) maacutesreacuteszt a falusi turizmus kieacutepiacuteteacutese bizonyiacutethatoacutean az egyik leghateacutekonyabb joumlvedelemkiegeacutesziacutető teveacutekenyseacuteg mezőgazdasaacutegi eacutes nem mezőgazdasaacutegi termeleacutesből eacutelők szaacutemaacutera elsősorban persze turisztikai vonzerővel rendelkező videacuteki teacuterseacutegekben

6710 Az erdőteruumlletek fejleszteacuteseacutere eacutes az erdők eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek javiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok erdő-koumlrnyezetveacutedelem

Az erdőgazdaacutelkodaacutes taacutemogataacutesaacutera ndash a maacuter emliacutetett erdeacuteszeti beruhaacutezaacutesokon tuacutel ndash kuumlloumln inteacutezkedeacutescsoport szolgaacutel amely magaacuteban foglalja a koumlvetkező inteacutezkedeacuteseket

bull erdőtelepiacuteteacutes eacutes faacutesiacutetaacutesbull agraacuter-erdeacuteszeti rendszerek leacutetrehozaacutesabull az erdőtuumlzek termeacuteszeti katasztroacutefaacutek eacutes katasztroacutefaesemeacutenyek aacuteltal okozott erdő-

kaacuterok ndash toumlbbek koumlzoumltt kaacuterokozoacutek eacutes koacuterokozoacutek elszaporodaacutesa valamint az eacuteghaj-lattal kapcsolatos fenyegeteacutesek aacuteltal előideacutezett kaacuterok ndash megelőzeacutese eacutes helyreaacutelliacutetaacutesa

bull az erdei oumlkosziszteacutemaacutek ellenaacutelloacute keacutepesseacutegeacutenek eacutes koumlrnyezeti eacuterteacutekeacutenek valamint az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes meacuterseacutekleacuteseacutere valoacute keacutepesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok

bull erdőgazdaacutelkodaacutesi technoloacutegiaacutekra valamint erdei termeacutekek feldolgozaacutesaacutera mobi-lizaacutelaacutesaacutera eacutes eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute beruhaacutezaacutesok

bull erdő-koumlrnyezetveacutedelmi eacutes eacuteghajlattal kapcsolatos műveletek eacutes termeacuteszetmegőrzeacutes

Az erdeacuteszeti taacutemogataacutesok eseteacuteben inteacutezkedeacutesenkeacutent vaacuteltozik hogy csak magaacutentulajdonban vagy oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő erdők eseteacuteben vehetők fel vagy pedig aacutellami erdők (koumlztulajdonban leacutevő erdők) is jogosultak-e a taacutemogataacutesokra

Az erdősiacuteteacutes eacutes faacutesiacutetaacutes kereteacuteben a taacutemogataacutes oumlsszetevői a telepiacuteteacutesi koumlltseacutegek az el-maradt beveacutetelek kompenzaacutelaacutesa eacutes a telepiacuteteacutes koumlltseacutegeihez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutes hosszuacute taacutevon 12 eacuteven aacutet Aacutellami erdőkben csak a telepiacuteteacutes koumlltseacutegei taacutemogathatoacutek

Agraacuter-erdeacuteszeti rendszereknek az olyan foumlldhasznaacutelati rendszerek tekintendők ame-lyekben ugyanazon a foumlldteruumlleten faacutekat is nevelnek eacutes mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is folytatnak A taacutemogataacutes az ezek leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos koumlltseacutegek fedezeacuteseacutet valamint a fenntartaacutesi koumlltseacutegeket fedező legfeljebb oumlt eacuteven aacutet nyuacutejthatoacute hektaacuteronkeacutenti eacuteves kifize-teacuteseket foglalja magaacuteban

Az erdőkaacuterok megelőzeacuteseacutere szolgaacuteloacute infrastruktuacutera taacutemogataacutesaacuteban eacutes a kaacuterok helyre-aacutelliacutetaacutesaacutenak taacutemogataacutesaacuteban aacutellami tulajdonban leacutevő erdők is reacuteszesuumllhetnek Beveacutetelkieseacutes ellenteacutetelezeacuteseacutere a taacutemogataacutes nem adhatoacute

Az erdő-koumlrnyezetveacutedelmi kifizeteacutesek csak azokra a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesokra terjed-hetnek ki amelyek tuacutelmutatnak a nemzeti erdőtoumlrveacutenyben vagy maacutes vonatkozoacute nemzeti jogszabaacutelyban meghataacuterozott koumltelező előiacuteraacutesokon A programban minden ilyen koumlvetelmeacutenyt azonosiacutetani kell A koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutet oumlt eacutevtől heacutet eacutevig terjedő időtartamra kell vaacutellalni A kifizeteacutesek ellenteacutetelezeacutest biztosiacutetanak a kedvezmeacutenyezettek szaacutemaacutera a vaacutel-lalt koumltelezettseacutegek koumlvetkezteacuteben felmeruumllő toumlbbletkoumlltseacutegek eacutes elmaradt beveacutetel egy reacutesze vagy egeacutesze tekinteteacuteben

6711 Termelői csoportok eacutes szervezetek leacutetrehozaacutesa

A termelői csoportok taacutemogataacutesa a koumlvetkező ceacutelokra adhatoacutea) a termelői csoportokban vagy szervezetekben tagsaacuteggal rendelkező termelők ter-

meleacuteseacutenek eacutes teljesiacutetmeacutenyeacutenek a piaci koumlvetelmeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutesab) az aacuteruk koumlzoumls forgalomba hozatala beleeacutertve az eacuterteacutekesiacuteteacutesre valoacute előkeacutesziacuteteacutest

az eacuterteacutekesiacuteteacutes koumlzpontosiacutetaacutesaacutet eacutes a nagy teacutetelben vaacutesaacuterloacutek ellaacutetaacutesaacutetc) koumlzoumls szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesa a termeleacutessel eacutes kuumlloumlnoumlsen a betakariacutetaacutessal eacutes a ren-

delkezeacutesre aacutellaacutessal kapcsolatos informaacutecioacutekra vonatkozoacutean valamint

d) egyeacuteb termelői csoportok eacutes szervezetek aacuteltal veacutegezhető teveacutekenyseacutegek peacuteldaacuteul a vaacutellalkozoacutei eacutes marketingkeacuteszseacutegek fejleszteacutese valamint innovaacutecioacutes folyamatok megszervezeacutese eacutes előmozdiacutetaacutesa

A taacutemogataacutes csak uumlzleti terv alapjaacuten elismert csoportoknak adhatoacute A taacutemogataacutest az uumlzleti terv alapjaacuten aacutetalaacutenyoumlsszegű taacutemogataacuteskeacutent eacuteves reacuteszletekben degressziacuteven (eacutevente csoumlk-kenő reacuteszletekben) kell kifizetni az attoacutel az időponttoacutel szaacutemiacutetott legfeljebb oumlt eacuteven keresztuumll amikor a termelői csoportot vagy szervezetet elismerteacutek

6712 Agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesi eacutes eacuteghajlattal kapcsolatos műveletek

Az agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesi (AKG) taacutemogataacutesok a videacutekfejleszteacutesi programokban hagyomaacutenyosan a legnagyobb volumenű taacutemogataacutest keacutepviselik a kompenzaacutecioacutes (toumlbblet-koumlltseacutegeket eacutes elmaradt joumlvedelmet poacutetloacute) taacutemogataacutesok koumlzoumltt Az AKG az inteacutezkedeacutesek szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel biacuter ugyanis koumltelező belefoglalni minden videacutekfej-leszteacutesi programba eacutes a tagorszaacuteg teljes teruumlleteacuten eleacuterhetőveacute kell tenni (nem szűkiacutethető le peacuteldaacuteul a videacuteki teruumlletekre)

Az AKG kereteacuteben a mezőgazdasaacutegi termelők vagy mezőgazdasaacutegi termelői csopor-tok oumlnkeacutentes alapon vaacutellaljaacutek olyan műveleteknek mezőgazdasaacutegi foumlldteruumlleten toumlrteacutenő veacutegrehajtaacutesaacutet amelyek az agraacuter-koumlrnyezetveacutedelmi eacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacuteshoz kapcsoloacutedoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumlzuumll egy vagy toumlbb teljesiacuteteacuteseacuteből aacutellnak Az ezen inteacutezkedeacuteshez kapcsoloacutedoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutet oumlt eacutevtől heacutet eacutevig terjedő időtartamra kell vaacutellalni Csak az egyeacuteb jogszabaacutelyok aacuteltal koumltelezőveacute tett koumlvetelmeacutenyeken tuacutel vaacutellalt kouml-telezettseacutegek taacutemogathatoacuteak

Az AKG koumlvetelmeacutenyeit az EU-előiacuteraacutesokra alapozva a tagaacutellamok hataacuterozzaacutek meg Magyarorszaacutegon az NVT-ben eacutes az UacuteMVP-ben ceacutelprogramokhoz lehetett csatlakozni a ceacutelprogramok előiacuteraacutesainak teljesiacuteteacuteseacutet eacutevente ellenőrizteacutek

Fontos hogy csak olyan koumlvetelmeacutenyeket aacutellapiacutetsanak meg amelyek teljesiacuteteacutese valoacuteban toumlbbletkoumlltseacutegeket eacutesvagy joumlvedelemkieseacutest okoz az AKG ne vaacuteljon a teruumlletalapuacute I pilleacuteres kifizeteacutesek egyszerű kiegeacutesziacutetőjeacuteveacute joumlvedelempoacutetlaacutes helyett extraprofittaacute

Kuumlloumln tagaacutellami szabaacutelyozaacutest igeacutenyel hogy az AKG aacuteltal taacutemasztott koumlvetelmeacutenyek eacutes a KAP I pilleacutereacuteben koumltelező zoumlldiacuteteacutes koumlvetelmeacutenyei ne fedjeacutek egymaacutest kettős finansziacuterozaacutes ne toumlrteacutenjen azaz ugyanazeacutert a teveacutekenyseacutegeacutert keacutetszeres kompenzaacutecioacute ne legyen felvehető

A tagaacutellamoknak biztosiacutetaniuk kell hogy az AKG kereteacutebe tartozoacute műveletek veacutegre-hajtaacutesaacutet vaacutellaloacute szemeacutelyek szaacutemaacutera biztosiacutetsaacutek az ilyen műveletek veacutegrehajtaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges ismereteket eacutes informaacutecioacutekat Ezt megtehetik toumlbbek koumlzoumltt az adott koumltelezettseacutegvaacutellalaacuteshoz kapcsoloacutedoacute szaktanaacutecsadaacutes uacutetjaacuten eacutesvagy azaacuteltal hogy az ezen inteacutezkedeacutes alapjaacuten toumlrteacutenő taacutemogataacutesnak felteacuteteleacuteuumll szabjaacutek a megfelelő keacutepzeacutesben valoacute reacuteszveacutetelt

6713 Oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutes

Az oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutesra vonatkozoacute inteacutezkedeacutes előiacuteraacutesai hasonloacuteak az AKG-hoz egeacute-szen a 2007ndash2013-as programozaacutesi időszak veacutegeacuteig a keacutet inteacutezkedeacutes nem is vaacutelt el egymaacutestoacutel

A kedvezmeacutenyezettek szaacutemaacutera a vaacutellalt koumltelezettseacutegek koumlvetkezteacuteben felmeruumllő toumlbblet-koumlltseacutegek eacutes elmaradt beveacutetel egy reacutesze vagy egeacutesze tekinteteacuteben kell a taacutemogataacutest nyuacutejtani Olyan mezőgazdasaacutegi termelőknek illetve mezőgazdasaacutegi termelők olyan csoportjainak iacuteteacutelhető oda taacutemogataacutes a mezőgazdasaacutegi teruumllet utaacuten hektaacuteronkeacutent akik illetve amelyek oumlnkeacutentes alapon vaacutellaljaacutek hogy aacutetteacuternek az oumlkoloacutegiai gazdaacutelkodaacutesi gyakorlatok eacutes moacuted-szerek alkalmazaacutesaacutera illetve a joumlvőben is folytatjaacutek azt

Taacutemogataacutes csak azokra a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesokra nyuacutejthatoacute amelyek tuacutelmutatnak a koumltelező előiacuteraacutesokon a műtraacutegya eacutes a noumlveacutenyveacutedő szerek hasznaacutelataacutera vonatkozoacute kap-csoloacutedoacute minimumkoumlvetelmeacutenyeken valamint a nemzeti jogszabaacutelyokban meghataacuterozott vonatkozoacute koumltelező koumlvetelmeacutenyeken

A koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesoknak oumlt eacutevtől heacutet eacutevig terjedő időtartamra kell szoacutelniuk

6714 Natura 2000 kifizeteacutesek eacutes a viacutezkeretiraacutenyelvhez kapcsoloacutedoacute kifizeteacutesek

Szinteacuten a felmeruumllő toumlbbletkoumlltseacutegek eacutes elmaradt beveacutetel ellenteacutetelezeacutese ceacuteljaacuteboacutel toumlrteacutenő taacutemogataacutesi forma amely mezőgazdasaacutegi termelőknek eacutes magaacuten-erdőgazdaacutelkodoacuteknak valamint magaacuten-erdőgazdaacutelkodoacutek taacutersulaacutesainak iacuteteacutelhető oda a koumltelező előiacuteraacutesokon feluumlli vaacutellalaacutesok fejeacuteben

Kedvezmeacutenyezettek lehetnek azok a gazdaacutelkodoacutek akik a taacutemogataacutest a koumlvetkező te-ruumlletekre veszik fel

bull Natura 2000 mezőgazdasaacutegi eacutes erdőteruumlletekbull egyeacuteb olyan koumlruumllhataacuterolt termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek amelyeken a gazdaacutelkodaacutesra

vagy az erdőkre alkalmazandoacute koumlrnyezetveacutedelmi korlaacutetozaacutesok vannak eacuterveacutenyben felteacuteve hogy e teruumlletek araacutenya videacutekfejleszteacutesi programonkeacutent legfeljebb a program teruumlleti hataacutelya alaacute tartozoacute a Natura 2000 haacuteloacutezathoz tartozoacutekeacutent kijeloumllt teruumlletek 5-a

bull a viacutez keretiraacutenyelv alapjaacuten a viacutezgyűjtő-gazdaacutelkodaacutesi tervekbe felvett mezőgazdasaacutegi teruumlletek

6715 Haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek szaacutemaacutera teljesiacutetett kifizeteacutesek

Haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal rendelkező teruumlletek a koumlvetkezők lehetneka) hegyvideacuteki teruumlletekb) a hegyvideacuteki teruumlleteken kiacutevuumlli egyeacuteb jelentős termeacuteszeti haacutetraacutenyokkal rendelkező

teruumlletek eacutesc) egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek

A hegyvideacuteki teruumlleteken kiacutevuumlli teruumlletek akkor minősuumllnek jelentős termeacuteszeti haacutetraacutenyok-kal rendelkező eacutes ezaacuteltal taacutemogathatoacute teruumlletnek [b) pont] ha a mezőgazdasaacutegi teruumlletet legalaacutebb 60-ban az alaacutebb felsorolt kedvezőtlen adottsaacutegok legalaacutebb egyike suacutejtja olyan meacuterteacutekben hogy az eleacuteri az EMVA-rendelet III melleacutekleteacuteben feltuumlntetett kuumlszoumlbeacuterteacuteket az alaacutebbi teacutenyezők vonatkozaacutesaacuteban

1 alacsony hőmeacuterseacuteklet2 szaacuterazsaacuteg3 tuacutelzott talajnedvesseacuteg4 a talaj korlaacutetozott viacutezelvezető keacutepesseacutege5 a talaj kedvezőtlen szerkezete eacutes koumlvesseacutege6 csekeacutely gyoumlkerezeacutesi meacutelyseacuteg7 a talaj kedvezőtlen keacutemiai tulajdonsaacutegai8 meredek lejtő

A taacutemogataacutes juttataacutesaacutenak ezeacutert előfelteacutetele hogy a tagaacutellam felmeacuterje mezőgazdasaacutegi te-ruumlleteit eacutes koumlzigazgataacutesi egyseacutegenkeacutent megaacutellapiacutetsa hogy mely teruumlletek jogosultak a taacute-mogataacutesra A teruumlletek lehataacuterolaacutesa utaacuten uacutegynevezett finomhangolaacutest kell veacutegezni abboacutel a ceacutelboacutel hogy kizaacuterjaacutek azokat a teruumlleteket amelyeken a jelentős termeacuteszeti haacutetraacutenyokat sikeruumllt beruhaacutezaacutesok vagy gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegek reacuteveacuten felszaacutemolni vagy ha bizonyos termeleacutesi moacutedszerek vagy gazdaacutelkodaacutesi rendszerek ellenteacutetelezik a beveacutetelkieseacutest (peacuteldaacuteul egyes preacutemiumtermeacutekek aacutera amelyeket az adott teruumlleten termelnek eacuteppen a kedvezőtlen adottsaacutegok miatt eleve rendkiacutevuumll magas)

A sajaacutetos haacutetraacutennyal suacutejtott teruumlletek [c) pont] olyan teruumlletek ahol ndash baacuter a gazdaacutelko-daacutes tartoacutesan veszteseacutegesndash szuumlkseacuteges foumlldgazdaacutelkodaacutest folytatni a koumlrnyezet veacutedelme vagy javiacutetaacutesa a taacutej megőrzeacutese eacutes a teacuterseacuteg idegenforgalmi potenciaacuteljaacutenak fenntartaacutesa illetve a partvideacutek veacutedelme eacuterdekeacuteben A sajaacutetos haacutetraacutenyokkal suacutejtott teruumlleteknek a termeacuteszetes termeleacutesi felteacutetelek szempontjaacuteboacutel hasonloacute mezőgazdasaacutegi teruumlletekből kell aacutellniuk ame-lyek oumlsszteruumllete nem haladhatja meg az eacuterintett tagaacutellam teruumlleteacutenek 10-aacutet E teruumlleteket szinteacuten előzetesen szuumlkseacuteges lehataacuterolni

Magyarorszaacutegon hegyvideacutekinek minősuumllő teruumlletek nincsenek jellemzőek viszont a b) pontban emliacutetett egyeacuteb valamely jelentős haacutetraacutennyal kuumlzdő teruumlletek

A haacutetraacutenyos termeacuteszeti adottsaacutegokkal vagy egyeacuteb sajaacutetos haacutetraacutenyokkal rendelkező teruumlletek mezőgazdasaacutegi termelőinek jaacuteroacute kifizeteacutesek eacutevente a mezőgazdasaacutegi teruumllet utaacuten hektaacuteronkeacutent iacuteteacutelhetők oda a mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera az eacuterintett teruumlleten folyoacute mezőgazdasaacutegi termeleacutest suacutejtoacute haacutetraacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesben felmeruumllő toumlbbletkoumlltseacutegek eacutes elmaradt beveacutetel teljes vagy reacuteszleges ellenteacutetelezeacutese ceacuteljaacuteboacutel

A termeacuteszeti haacutetraacutennyal eacuterintett teruumlletek araacutenya az uacutej lehataacuterolaacutes alapjaacuten hazaacutenkban 207 ami unioacutes oumlsszehasonliacutetaacutesban alacsony (VP 2014ndash2020)

Az ilyen tiacutepusuacute inteacutezkedeacutesek egeacuteszen a 2007ndash2013-as programozaacutesi időszak veacutegeacuteig kedvezőtlen adottsaacuteguacute teruumlletek (KAT) neacuteven futottak a lehataacuterolaacutest azonban a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszakban maacuter teljesen uacutej alapokra kellett helyezni

6716 Aacutellatjoacuteleacutet

Ezen inteacutezkedeacutes kereteacuteben azoknak a mezőgazdasaacutegi termelőknek iacuteteacutelhetők oda aacutellatjoacuteleacuteti kifizeteacutesek akik oumlnkeacutentes alapon vaacutellaljaacutek olyan műveletek veacutegrehajtaacutesaacutet amelyek egy vagy toumlbb aacutellatjoacuteleacuteti koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes teljesiacuteteacuteseacuteből aacutellnak

Az aacutellatjoacuteleacuteti kifizeteacutesek csak a koumltelező előiacuteraacutesokon eacutes egyeacuteb vonatkozoacute koumltelező kouml-vetelmeacutenyeken tuacutelmutatoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesokra terjednek ki A programban azonosiacutetani

kell ezeket a vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket A szoacuteban forgoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutet egytől heacuteteacuteves időtartamig terjedő időszakra kell vaacutellalni A kifizeteacutesek odaiacuteteacuteleacutese eacutevente toumlrteacutenik eacutes azok ellenteacutetelezeacutest biztosiacutetanak a mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera a vaacutellalt koumltelezettseacuteg koumlvetkezteacuteben felmeruumllő toumlbbletkoumlltseacutegek eacutes elmaradt beveacutetel egeacutesze vagy egy reacutesze tekinteteacuteben

6717 Egyuumlttműkoumldeacutesek taacutemogataacutesa

Az egyuumlttműkoumldeacutesek taacutemogataacutesa a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszak uacutej inteacutezkedeacutese Tu-datosan lazaacutebban szabaacutelyozott a toumlbbi inteacutezkedeacutesneacutel ami abboacutel a felismereacutesből adoacutedik hogy az egyuumlttműkoumldeacutesek igen hateacutekonyan tudjaacutek szolgaacutelni a videacutekfejleszteacutes ceacuteljait de rendkiacutevuumll sokfeacutele egyuumlttműkoumldeacutes leacutetezhet amelyeket ezeacutert egyseacutegesen szabaacutelyozni sem lehet Ami oumlsszefogja a taacutemogatott egyuumlttműkoumldeacuteseket az az innovatiacutev ceacutel tehaacutet hogy az oumlsszefogaacutes maga is egy innovatiacutev eljaacuteraacutes kidolgozaacutesa eacuterdekeacuteben joumljjoumln leacutetre vagy olyan uacutej teruumllete-ket ceacutelozzon meg ahol az egyuumlttműkoumldeacutes eddig nem volt jellemző de semmikeacuteppen nem volt taacutemogatott Kiemelendő hogy az EIP operatiacutev csoportok (laacutesd fent) ezen inteacutezkedeacutesen keresztuumll juthatnak műkoumldeacutesi taacutemogataacuteshoz illetve a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok joacutereacuteszt ezen in-teacutezkedeacutesek segiacutetseacutegeacutevel tudnak megszerveződni promoacutecioacutet folytatni

Az inteacutezkedeacutes kereteacuteben nyuacutejtott taacutemogataacutes azt a ceacutelt szolgaacutelja hogy előmozdiacutetsa a legalaacutebb keacutet szereplő reacuteszveacuteteleacutevel megvaloacutesuloacute egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteit ezen beluumll kuumlloumlnoumlsen a koumlvetkezőket

a) egyuumlttműkoumldeacutesre iraacutenyuloacute megkoumlzeliacuteteacutesek az unioacutes mezőgazdasaacutegi aacutegazat erdeacute-szeti aacutegazat eacutes eacutelelmiszerlaacutenc kuumlloumlnboumlző szereplői koumlzoumltt valamint egyeacuteb olyan szereplők ndash toumlbbek koumlzoumltt termelői csoportok szoumlvetkezetek eacutes szakmakoumlzi szer-vezetek ndash koumlzoumltt akik illetve amelyek hozzaacutejaacuterulnak a videacutekfejleszteacutesi politika ceacutelkitűzeacuteseinek eacutes prioritaacutesainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz

b) uacutej klaszterek eacutes haacuteloacutezatok kieacutepiacuteteacutesec) a mezőgazdasaacuteg termeleacutekenyseacutegeacutet eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet ceacutelzoacute EIP operatiacutev cso-

portok leacutetrehozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese

A megvaloacutesuloacute egyuumlttműkoumldeacutesnek kuumlloumlnoumlsen a koumlvetkezőkhoumlz kell kapcsoloacutedniabull kiacuteseacuterleti projektekbull uacutej termeacutekek gyakorlatok folyamatok eacutes technoloacutegiaacutek kifejleszteacutese a mezőgazdasaacutegi

az eacutelelmiszeripari eacutes az erdeacuteszeti aacutegazatbanbull kis gazdasaacutegi szereplők koumlzoumltt a koumlzoumls munkafolyamatok megszervezeacutese eacutes az esz-

koumlzoumlk eacutes a forraacutesok megosztaacutesa tereacuten valamint a videacuteki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgaacuteltataacutesok fejleszteacutese eacutesvagy marketingje tekinteteacuteben folytatott egyuumlttműkoumldeacutes

bull horizontaacutelis eacutes vertikaacutelis egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutesi laacutenc szereplői koumlzoumltt a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok eacutes a helyi piacok leacutetrehozaacutesa eacutes fejleszteacutese eacuterdekeacuteben

bull a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok eacutes a helyi piacok fejleszteacuteseacutevel kapcsolatos helyi kontex-tusban veacutegrehajtott promoacutecioacutes teveacutekenyseacutegek

bull az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes hataacutesainak meacuterseacutekleacutese vagy az ahhoz valoacute alkalmazkodaacutes ceacutel-jaacuteboacutel veacutegrehajtott koumlzoumls felleacutepeacutesek

bull koumlrnyezetveacutedelmi projektekre eacutes alkalmazaacutesban leacutevő koumlrnyezetveacutedelmi gyakor-latokra iraacutenyuloacute koumlzoumls megkoumlzeliacuteteacutesek a hateacutekony viacutezgazdaacutelkodaacutest a meguacutejuloacute energia alkalmazaacutesaacutet eacutes a mezőgazdasaacutegi taacutejkeacutep megőrzeacuteseacutet is ideeacutertve

bull horizontaacutelis eacutes vertikaacutelis egyuumlttműkoumldeacutes az ellaacutetaacutesi laacutenc szereplői koumlzoumltt az eacutelelmi-szer- eacutes az energiatermeleacutesben valamint az ipari folyamatokban valoacute felhasznaacutelaacutesra szaacutent biomassza fenntarthatoacute biztosiacutetaacutesa tereacuten

bull a LEADER helyi fejleszteacutesi strateacutegiaacutektoacutel elteacuterő maacutes partnerek csoportjait bevonoacute helyi strateacutegiaacutek veacutegrehajtaacutesa

bull erdőgazdaacutelkodaacutesi uumlzemtervek vagy azokkal egyeneacuterteacutekű eszkoumlzoumlk kidolgozaacutesabull a mezőgazdasaacutegi termelői teveacutekenyseacutegek diverzifikaacutelaacutesa meacuteghozzaacute az egeacuteszseacuteguumlgyi

ellaacutetaacutessal a szociaacutelis integraacutecioacuteval a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteggal eacutes a koumlrnyezeti eacutes eacutelelmiszeruumlgyi oktataacutessal kapcsolatos teveacutekenyseacutegekre bontaacutes formaacutejaacuteban

A jogosult koumlltseacutegek a koumlvetkezők lehetnekbull az eacuterintett teruumlletre vonatkozoacute tanulmaacutenyok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegi tanulmaacutenyok koumllt-

seacutegei valamint az uumlzleti terv az erdőgazdaacutelkodaacutesi uumlzemterv vagy az azzal egyen-eacuterteacutekű eszkoumlz illetve helyi fejleszteacutesi strateacutegia kidolgozaacutesaacutenak koumlltseacutegei

bull az eacuterintett teruumlleten folytatott szervezeacutesi teveacutekenyseacutegek koumlltseacutegei valamely koumlzoumls teruumlleti projekt megvaloacutesiacutethatoacutevaacute teacutetele vagy egy projektnek a mezőgazdasaacuteg ter-meleacutekenyseacutegeacutet eacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutet ceacutelzoacute euroacutepai innovaacutecioacutes partnerseacutegnek ope-ratiacutev csoportja aacuteltali veacutegrehajtaacutesa eacuterdekeacuteben A klaszterek eseteacuteben a szervezeacutesi teveacutekenyseacutegek keacutepzeacutesek szervezeacuteseacutere a tagok koumlzoumltti haacuteloacutezateacutepiacuteteacutesre eacutes uacutej tagok beszervezeacuteseacutere is iraacutenyulhatnak

bull az egyuumlttműkoumldeacuteshez kapcsoloacutedoacute műkoumldeacutesi koumlltseacutegekbull az uumlzleti tervek a koumlrnyezetveacutedelmi tervek az erdőgazdaacutelkodaacutesi uumlzemtervek vagy

azokkal egyeneacuterteacutekű eszkoumlzoumlk a helyi fejleszteacutesi strateacutegiaacutek veacutegrehajtaacutesaacutehoz kap-csoloacutedoacute egyedi projektek koumlzvetlen koumlltseacutegei vagy egyeacuteb innovaacutecioacutes ndash koumlztuumlk teszteleacutesi ndash ceacuteluacute felleacutepeacutesek koumlzvetlen koumlltseacutegei

bull promoacutecioacutes teveacutekenyseacutegek koumlltseacutegei

Uumlzleti terv koumlrnyezetveacutedelmi terv erdőgazdaacutelkodaacutesi uumlzemterv vagy valamely azzal egyen-eacuterteacutekű eszkoumlz illetve fejleszteacutesi strateacutegia veacutegrehajtaacutesa eseteacuten a tagaacutellamok a taacutemogataacutest nyuacutejthatjaacutek egy az egyuumlttműkoumldeacutes koumlltseacutegeit eacutes a veacutegrehajtott projektek koumlltseacutegeit egyaraacutent magaacuteban foglaloacute keretoumlsszeg formaacutejaacuteban vagy fedezhetik kizaacuteroacutelag az egyuumlttműkoumldeacutes koumlltseacutegeit eacutes a projekt veacutegrehajtaacutesaacutenak finansziacuterozaacutesaacutehoz maacutes inteacutezkedeacutesekhez vagy maacutes unioacutes alapokhoz tartozoacute peacutenzeszkoumlzoumlket hasznaacutelhatnak fel

6718 Kockaacutezatkezeleacutes

A kockaacutezatkezeleacutes taacutemogataacutesa a KAP I pilleacutereacuteből keruumllt aacutet a videacutekfejleszteacutesbe a 2014ndash2020-as programozaacutesi időszakban egyben a kockaacutezatkezeleacutes uacutej formaacuteit is taacutemogathatoacutevaacute tette

A kockaacutezatkezeleacutes taacutemogataacutesa a koumlvetkezőkre terjedhet ki1 kedvezőtlen eacuteghajlati esemeacutenyek aacutellat- vagy noumlveacutenybetegseacutegek kaacutertevőfertőzeacutes

vagy koumlrnyezeti esemeacuteny aacuteltal a mezőgazdasaacutegi termelőknek okozott gazdasaacutegi veszteseacutegek ellen koumltoumltt termeacuteny- aacutellat- eacutes noumlveacutenybiztosiacutetaacutes biztosiacutetaacutesi diacutejaihoz nyuacutejtott peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutesok

2 koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok szaacutemaacutera kedvezőtlen eacuteghajlati esemeacutenyek aacutellat- vagy noumlveacutenybetegseacutegek kaacutertevőfertőzeacutes vagy koumlrnyezeti esemeacuteny aacuteltal okozott gazdasaacutegi veszteseacutegek mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera toumlrteacutenő peacutenzuumlgyi ellen-teacutetelezeacuteseacutehez nyuacutejtott peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutesok

3 koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alapok szaacutemaacutera nyuacutejtott peacutenzuumlgyi hozzaacutejaacuterulaacutesok formaacutejaacuteban biztosiacutetott joumlvedelemstabilizaacuteloacute eszkoumlz amelynek ceacutelja ellenteacutetelezeacutes nyuacutejtaacutesa azoknak a mezőgazdasaacutegi termelőknek akiknek joumlvedelme jelentős meacuter-teacutekben visszaesett

A 2 eacutes 3 pont koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg hogy a 2 pont eseteacuteben valamilyen katasztroacutefa koumlvet-kezteacuteben toumlrteacutenő gazdasaacutegi veszteseacutegről a 3 pont eseteacuteben előre nem meghataacuterozott okboacutel toumlrteacutenő (peacuteldaacuteul gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg exportpiac kieseacutese stb) joumlvedelemkieseacutesről van szoacute

A koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alap olyan a tagsaacutegi viszonnyal rendelkező mezőgaz-dasaacutegi termelők biztosiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a tagaacutellam aacuteltal a nemzeti jogaacuteval oumlsszhangban akkre-ditaacutelt rendszer amelynek kereteacuteben kompenzaacutecioacutes kifizeteacutesben reacuteszesuumllnek azok a tagok akik a fenti okok miatt gazdasaacutegi veszteseacutegeket szenvedtek el illetve akiknek joumlvedelme jelentős meacuterteacutekben visszaesett

A taacutemogataacutes kiterjed a koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alap leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos igazgataacutesi koumlltseacutegekre legfeljebb haacuterom eacutevre elosztva fokozatosan csoumlkkentve illetve a koumllcsoumlnoumls kockaacutezatkezeleacutesi alap aacuteltal a mezőgazdasaacutegi termelők szaacutemaacutera peacutenzuumlgyi ellen-teacutetelezeacuteskeacutent kifizetett oumlsszegekre is

6719 Technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes

A technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes (TS) nem taacutemogataacutesi inteacutezkedeacutes alapvetően a program veacutegrehaj-taacutesaacutet teszi lehetőveacute a tagaacutellami iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacutegok eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemaacutera biztosiacutet forraacutest ahhoz hogy a programhoz kapcsoloacutedoacute koumltelező feladatokat EU-s taacutersfinansziacuterozaacutes segiacutetseacutegeacutevel tudja veacutegrehajtani

A technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egy reacuteszeacutet maga a Bizottsaacuteg hasznaacutelja fel szinteacuten a progra-mokhoz kapcsoloacutedoacutean monitoring audit eacuterteacutekeleacutes stb ceacutelokra az EMVA eseteacuteben kiemel-ten az euroacutepai videacutekfejleszteacutesi haacuteloacutezat eacutes az EIP-haacuteloacutezat leacutetrehozaacutesaacutehoz eacutes műkoumldteteacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute koumlltseacutegek finansziacuterozaacutesaacutera tovaacutebbaacute az unioacutes minőseacutegrendszerek aacuteltal alkalma-zott jeloumlleacutesekhez eacutes szimboacutelumokhoz kapcsoloacutedoacute felleacutepeacutesekre Erre a ceacutelra a tagaacutellamok programjuk koumlltseacutegveteacuteseacutenek 025-aacutet a Bizottsaacutegra ruhaacutezzaacutek

A tagaacutellami előkeacutesziacuteteacutesi iraacutenyiacutetaacutesi monitoring eacuterteacutekeleacutesi taacutejeacutekoztataacutesi eacutes kommuni-kaacutecioacutes haacuteloacutezateacutepiacuteteacutesi panaszkezeleacutesi kontroll- eacutes auditinteacutezkedeacutesekre a program koumlltseacuteg-veteacuteseacutenek 4-a hasznaacutelhatoacute fel Ajaacutenlott hogy a tagaacutellam a technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacuteson beluumll kuumlloumln oumlsszeget fordiacutetson a kedvezmeacutenyezettek adminisztratiacutev terheinek csoumlkkenteacuteseacutet

szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekre beleeacutertve az elektronikus adatcsere-rendszereket valamint a tagaacutellam hatoacutesaacutegainak eacutes a kedvezmeacutenyezetteknek ezen alapok kezeleacuteseacutevel eacutes igeacutenybeveacuteteleacutevel kap-csolatos kapacitaacutesai megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacuteseket

Az EMVA eseteacuteben a technikai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesboacutel koumltelező fedezni a nemzeti videacutek-fejleszteacutesi haacuteloacutezat leacutetrehozaacutesaacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet

68 LEADERCLLD

A LEADER (francia betűszoacute Liaison Entre Actions pour le Developpement de lrsquoEconomie Rurale = koumlzoumlsseacutegi kezdemeacutenyezeacutes a videacuteki gazdasaacuteg fejleszteacuteseacuteeacutert) a videacutekfejleszteacutesi in-teacutezkedeacutesek koumlzoumltt kuumlloumlnleges szerepet toumllt be ezeacutert indokolt azoktoacutel kuumlloumln taacutergyalni Volta-keacuteppen nem is inteacutezkedeacutes hanem tervezeacutesi moacutedszertan amely nagyszaacutemuacute inteacutezkedeacutest fed le de a videacutekfejleszteacutesi programban ettől fuumlggetlenuumll kuumlloumln inteacutezkedeacuteskeacutent szerepel Sokak szemeacuteben a LEADER maga a videacutekfejleszteacutes hiszen videacuteki telepuumlleacuteseken jaacuterva gyakran lehet a neacutevvel talaacutelkozni a valoacutesaacutegban azonban messze nincs iacutegy a 6 prioritaacutes egy inteacutez-kedeacutese amely a legtoumlbb tagorszaacutegban csak a forraacutesok 5-aacutet hasznaacutelja fel

1991-ben uacutegynevezett koumlzoumlsseacutegi kezdemeacutenyezeacuteskeacutent indult de 2007-től maacuter a vi-deacutekfejleszteacutesi programok koumltelező eleme 2014-től szerepe tovaacutebb bővuumllt maacuter nemcsak az EMVA hanem a toumlbbi ESB-alap forraacutesait is lehet LEADER-szerűen felhasznaacutelni iacutegy neve is megvaacuteltozott eacutes aacuteltalaacutenos megnevezeacutessel koumlzoumlsseacutegvezeacuterelt helyi fejleszteacutesnek nevezik (community-led local development CLLD) de az EMVA vonatkozaacutesaacuteban tovaacutebbra is LEAD-ER-ről beszeacuteluumlnk Ez annaacutel is inkaacutebb indokolt mert a 2014ndash2020-as programok elfogadaacutesa raacutemutatott hogy a LEADER kiterjeszteacutese a toumlbbi alapra egy-keacutet kiveacuteteltől eltekintve nem tud megvaloacutesulni Ennek legfőbb oka a koraacutebban maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett lehataacuterolaacutescentrikus bizottsaacutegi megkoumlzeliacuteteacutes Hiaacuteba van meg a jogszabaacutelyi hivatkozaacutes az EMVA-n kiacutevuumlli ESB-alapok a videacuteki teruumlletek finansziacuterozaacutesaacutet nem tekintik feladatuknak iacutegy az alapok koumlzoumls felhasznaacutelaacutesa a videacuteki teruumlleteken lehetetlenneacute vaacutelik

A LEADER leacutenyege az alulroacutel felfeleacute toumlrteacutenő tervezeacutes eacutes veacutegrehajtaacutes ami azt jelenti hogy a tagaacutellami videacutekfejleszteacutesi programon beluumll a forraacutesok egy reacuteszeacutet helyi (kisteacuterseacutegi) szinten megalkotott strateacutegiaacutek alapjaacuten osztjaacutek szeacutet Sok kis videacutekfejleszteacutesi program (kouml-zoumlsseacutegvezeacuterelt helyi fejleszteacutesi strateacutegia) joumln leacutetre amelyek az ott eacutelőknek fontos inteacutezke-deacuteseket tartalmaznak A program megalkotoacutei a helyi koumlzigazgataacutes a vaacutellalkozoacutek eacutes civil szervezetek aacuteltal alkotott uacutegynevezett helyi akcioacutecsoportok (HACS) amelyekben egyik szfeacutera araacutenya sem lehet nagyobb 49-naacutel A HACS feladata a strateacutegiaalkotaacuteson tuacutel a he-lyi program lebonyoliacutetaacutesa amihez teacutenyleges doumlnteacuteshozatali jogkoumlrt is kap Egy-egy HACS teruumllete foumlldrajzilag oumlsszefuumlggő 10 eacutes 100 ezer koumlzoumltti lakossaacutegszaacutemuacute telepuumlleacutescsoport A HACS-ok teruumlleteacutenek elismereacutese az iraacutenyiacutetoacute hatoacutesaacuteg feladata iacutegy az IH doumlnti el azt is hogy a videacuteki teruumlletek mekkora haacutenyadaacuten ismer el HACS-okat A doumlnteacutest a forraacutesok nagy-saacutega befolyaacutesolhatja Mindenkeacuteppen indokolt a teljes videacuteki teruumllet lefedeacutese HACS-okkal hiszen a le nem fedett teruumlleteken lakoacutek a LEADER taacutemogataacutesi lehetőseacutegeacuteből kimaradnak

A LEADER-nek az eacutevek soraacuten reacuteszletes moacutedszertana alakult ki amely azonban tiszta formaacutejaacuteban csak keveacutes helyen tud műkoumldni Miutaacuten a LEADER-tervezeacutest eacutes -veacutegrehajtaacutest a nagy VP-tervezeacutes eacutes -programozaacutes kereteibe kell illeszteni elkeruumllhetetlen a helyi ceacutelok koumlzponti feluumllvizsgaacutelata ami konfliktusokhoz vezet

A LEADER-nek heacutet alappilleacutereacutet szokaacutes emliacuteteni amely meghataacuterozza ezt a tiacutepusuacute fejleszteacutest 1 teruumlletalapuacute fejleszteacutes 2 alulroacutel eacutepiacutetkező megkoumlzeliacuteteacutes 3 haacuteromoldaluacute part-nerseacuteg (vaacutellalkozoacutei civil eacutes koumlzszfeacutera) 4 innovaacutecioacute 5 integraacutelt aacutegazatkoumlzi megkoumlzeliacuteteacutes (gazdasaacutegi koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmiszociaacutelis ceacutelok amelyek koumlzuumll keacutetseacutegkiacutevuumll a taacutersadalmiszociaacutelis vonatkozaacutes a legmeghataacuterozoacutebb) 6 haacuteloacutezati műkoumldeacutes (eredmeacutenyek tapasztalatok eljaacuteraacutesok eacutes moacutedszerek csereacuteje az EU-n beluumll a HACS-ok koumlzoumltt a kormaacutenyzati szervek bevonaacutesaacuteval) 7 kooperaacutecioacute (kuumlloumlnboumlző HACS-ok koumlzoumls projektjei)

A LEADER veacutegrehajtaacutesa nagy vonalakban a koumlvetkező leacutepeacutesekből aacutell1 Az IH felhiacutevaacutesaacutera bizonyos telepuumlleacutesi koumlr helyi akcioacutecsoportot alakiacutet Az akcioacute-

csoport meacutereteacutere vonatkozoacutean az IH az EU-kereteken beluumll szűkebb korlaacutetokat is szabhat

2 Az IH megadja a felhatalmazaacutest az akcioacutecsoportnak a strateacutegia elkeacutesziacuteteacuteseacutere3 Az akcioacutecsoport jogi szemeacutelykeacutent (aacuteltalaacuteban egyesuumlletkeacutent) megalakul Ez nem

koumltelező leacutepeacutes de miutaacuten az akcioacutecsoport maga is taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő kedvez-meacutenyezett praktikus ha az IH ezt előiacuterja Maacutes Magyarorszaacutegon nem alkalmazott moacutedszer hogy a HACS igazgataacutesi eacutes peacutenzuumlgyi keacuterdeacutesekben vezető partnert jeloumll ki tagjai koumlzuumll iacutegy a HACS-nak nem kell jogi szemeacutelynek lennie

4 A HACS elkeacutesziacuteti a strateacutegiaacutet Ehhez igeacutenybe vehet kuumllső szakeacutertőket de megiacuterhatja sajaacutet maga is Miutaacuten a strateacutegia megalkotaacutesa maacuter jelentős forraacutesokat igeacutenyelhet az IH felkeacuteszuumlleacutesi taacutemogataacutest nyuacutejthat maacuter a strateacutegia iacuteraacutesaacutenak folyamaacuten A stra-teacutegia megfelelő kidolgozaacutesa akaacuter feacutel-egy eacutevet is igeacutenybe vehet ezeacutert a felkeacuteszuumlleacutesi taacutemogataacutes a HACS műkoumldeacuteseacutenek fontos felteacutetele A felkeacuteszuumlleacutesi taacutemogataacutes fel-hasznaacutelhatoacute keacutepzeacuteseken valoacute reacuteszveacutetelre keacutepzeacutesek tartaacutesaacutera (paacutelyaacutezoacutek felkeacutesziacuteteacutese) tanulmaacutenyiacuteraacutesra konzultaacutecioacute igeacutenybeveacuteteleacutere stb A felkeacuteszuumlleacutesi taacutemogataacutes akkor sem vonhatoacute vissza ha a strateacutegiaacutet veacuteguumll nem fogadjaacutek el Az IH egyeacutebkeacutent ilyen esetben akkor jaacuter el helyesen ha tovaacutebbi időt ad a HACS-nak uacutejabb konzultaacutecioacutekat keacutepzeacuteseket tart eacutes ismeacutet lehetőseacuteget ad a strateacutegia benyuacutejtaacutesaacutera

5 A strateacutegiaacutet az IH elfogadja Az IH-nak a strateacutegiaacutek kivaacutelasztaacutesaacutehoz ugyanuacutegy kivaacutelasztaacutesi kriteacuteriumokat kell koumlzzeacutetennie mint az egyes videacutekfejleszteacutesi in-teacutezkedeacutesek eseteacuteben A taacutemogataacutesban reacuteszesuumllő strateacutegiaacutekat bizottsaacutegnak kell kivaacutelasztania az IH egyeteacuterteacutese eseteacuten a bizottsaacuteg doumlnteacuteseacutet hagyja joacutevaacute

6 A strateacutegia alapjaacuten a HACS műkoumldeacutesi koumlltseacuteg elszaacutemolaacutesaacutera jogosult7 A HACS a strateacutegiaacuteban foglaltaknak megfelelően ndash az IH-val egyeztetve kiiacuterja

a paacutelyaacutezatokat A paacutelyaacutezatkiiacuteraacutesra sokfeacutele megoldaacutes leacutetezik a lehetőseacuteg lehet fo-lyamatosan nyitott (ez a legjobb megoldaacutes a kedvezmeacutenyezettek szempontjaacuteboacutel) de vonatkozhat csak adott paacutelyaacutezati időszakokra (ez abboacutel a szempontboacutel praktikusabb hogy megkoumlnnyiacuteti a paacutelyaacutezatok egymaacuteshoz viszonyiacutetaacutesaacutet a pontozaacutest eacutes a forraacutes-gazdaacutelkodaacutest tovaacutebbaacute az IH eacutes a KUuml szaacutemaacutera adminisztratiacutev koumlnnyebbseacuteg mivel csak egy-egy adott időszakban kell a paacutelyaacutezatok eacuterteacutekeleacuteseacutet veacutegezni igaz akkor joacuteval nagyobb szaacutemban)

8 A beeacuterkezett paacutelyaacutezatokat a HACS eacuterteacutekeli de a KUuml-nek is eacuterteacutekelnie kell azokat az alapjogosultsaacutegok az EU-szabaacutelyoknak valoacute megfeleleacutes szempontjaacuteboacutel to-vaacutebbaacute a projektek adminisztratiacutev eacutes helysziacuteni ellenőrzeacuteseacutet is a KUuml-nek kell veacute-geznie A HACS veacutegezhet a KUuml aacuteltal delegaacutelt feladatokat is ez azonban nem

a legszerencseacutesebb megoldaacutes mert nagy a veszeacutelye hogy adminisztratiacutev hatoacutesaacutegi feladatai miatt szolgaacuteltatoacute jellege haacutetteacuterbe szorul

9 A HACS-nak mindekoumlzben folyamatosan el kell veacutegeznie a paacutelyaacutezatok kiiacuteraacutesaacuteval eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutevel egyeneacuterteacutekűen fontos teveacutekenyseacutegeacutet a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutest a kedvez-meacutenyezettek taacutejeacutekoztataacutesaacutet a paacutelyaacutezatok kommunikaacutelaacutesaacutet a lehetseacuteges kedvez-meacutenyezettek felkutataacutesaacutet eacuterdeklődeacutesuumlk felkelteacuteseacutet (projektgeneraacutelaacutes) a segiacutetseacuteget a paacutelyaacutezatiacuteraacutesban (ami semmikeacuteppen nem a paacutelyaacutezatok megiacuteraacutesaacutet jelenti) A leg-jobb megoldaacutes ha a beadott paacutelyaacutezat egy interaktiacutev folyamat veacutege ami a kedvez-meacutenyezett eacutes a HACS koumlzoumltt zajlik a ceacutel meghataacuterozaacutesaacutetoacutel kezdve az adminisztratiacutev buktatoacutek elkeruumlleacuteseacuten keresztuumll a minőseacutegi paacutelyaacutezat megalkotaacutesaacuteig Fontos tovaacutebbaacute hogy a taacutemogataacutesban veacuteguumll nem reacuteszesuumllők uacutejra paacutelyaacutezhassanak akaacuter ugyanarra a projektre is uacutejabb interaktiacutev folyamat soraacuten A HACS-nak tehaacutet nem egy buumlrok-ratikus inteacutezmeacutenynek kell lennie hanem a teruumlleteacuten eacutelőknek egy biztos pontot kell jelentenie ahovaacute paacutelyaacutezati oumltleteikkel baacutermikor fordulhatnak

10 A HACS-nak folyamatos teveacutekenyseacutege a kapcsolateacutepiacuteteacutes tagaacutellamon beluumll eacutes azon kiacutevuumll tapasztalatcsere maacutes EU-s HACS-okkal reacuteszveacutetel a nemzeti videacuteki haacuteloacutezat eacutes az Euroacutepai Videacuteki Haacuteloacutezat munkaacutejaacuteban

11 A HACS veacutegzi a monitoring- eacutes az eacuterteacutekeleacutesi teveacutekenyseacuteget amelyet sajaacutet helyi strateacutegiaacuteja illetve a videacutekfejleszteacutesi program szaacutemaacutera előiacuter

12 A teveacutekenyseacutege ellenteacutetelezeacutesekeacutent kapott műkoumldeacutesi koumlltseacuteggel havi rendszeres-seacuteggel elszaacutemol a KUuml feleacute

A strateacutegiaacutenak vannak koumltelező elemei ezek koumlzuumll legfontosabbakbull a strateacutegia aacuteltal lefedett teruumllet eacutes lakossaacuteg meghataacuterozaacutesabull a teruumllet fejleszteacutesi szuumlkseacutegleteinek eacutes lehetőseacutegeinek elemzeacutese beleeacutertve az erős-

seacutegek gyengeseacutegek lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek elemzeacuteseacutetbull a strateacutegia eacutes ceacutelkitűzeacutesei leiacuteraacutesabull cselekveacutesi terv amely bemutatja hogyan toumlrteacutenik a ceacutelkitűzeacutesek alapjaacuten az inteacutez-

kedeacutesek meghataacuterozaacutesabull a strateacutegia iraacutenyiacutetaacutesi eacutes monitoring inteacutezkedeacuteseinek leiacuteraacutesa amely bemutatja ho-

gyan keacutepes a helyi akcioacutecsoport veacutegrehajtani a strateacutegiaacutet valamint az eacuterteacutekeleacutesre vonatkozoacute konkreacutet inteacutezkedeacutesek leiacuteraacutesa

bull a strateacutegia peacutenzuumlgyi terve beleeacutertve az egyes eacuterintett ESB- alapokboacutel tervezett forraacuteselosztaacutest

A LEADER nagy előnye hogy a strateacutegiaacutejaacuteban foglalt inteacutezkedeacutesek eseteacuteben nem kell az EMVA eacutes toumlbbi ESB-alap koumlzoumltti lehataacuterolaacutest vagy az EMVA toumlbbi inteacutezkedeacuteseacutetől toumlrteacutenő lehataacuterolaacutest figyelembe vennie elvileg baacutermilyen inteacutezkedeacutest tervezhet amely az EU 2020 strateacutegia ceacuteljaihoz illeszkedik Ez lehetőveacute teszi az akcioacutecsoportok szaacutemaacutera hogy olyan az operatiacutev programokboacutel kimaradoacute ceacutelokat taacutemogassanak mint a videacuteki gazdasaacutegfejleszteacutes videacuteki szegeacutenyseacuteg kezeleacutese kirekesztett taacutersadalmi csoportok integraacutecioacutejaacutenak elősegiacuteteacutese videacuteki foglalkoztataacutesi programok stb Hogy a lehataacuterolaacutesi probleacutemaacutek mieacutert akadaacutelyozzaacutek a CLLD kiteljesiacuteteacuteseacutet azzal magyaraacutezhatoacute hogy az EMVA-n kiacutevuumlli toumlbbi alap eseteacuteben maacuter az operatiacutev programban meg kell indokolni hogy mieacutert van szuumlkseacuteg CLLD tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegre eacutes ez az indoklaacutes az aminek soraacuten a Bizottsaacuteg a tapasztalatok alapjaacuten leg-

toumlbbszoumlr nem laacutetja kellően alaacutetaacutemasztottnak azt hogy a videacuteki teacuterseacutegek finansziacuterozaacutesaacuteban maacutes alap is reacuteszt vegyen

A LEADER toumlrteacutenete kiacutevuumllaacutelloacute szaacutemaacutera sikertoumlrteacutenet lehet hiszen 30 eacutev alatt kis kouml-zoumlsseacutegi kezdemeacutenyezeacutesből a videacutekfejleszteacutesi politika reacuteszeacuteveacute majd a videacutekfejleszteacutesi politika koumltelező elemeacuteveacute vaacutelt 2014-től pedig maacuter maacutes alapokat is lehet LEADER-szerűen tervezni Akik koumlzelebbről ismerik azonban tudjaacutek hogy baacuter egyes teruumlleteken valoacuteban sikeres (peacutel-daacuteul haacuteloacutezatba szerveződeacutes legjobb tapasztalatok csereacuteje aktiacutev nemzetkoumlzi teveacutekenyseacuteg) mint taacutemogataacutesi program nem vaacutelt aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute A LEADER magyarorszaacutegi tapasztalatai alapjaacuten ezeacutert szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni hogy egy ilyen a kedvezmeacutenyezettek eacuterdekeit messzemenően figyelembe vevő a videacutekfejleszteacutes aacuteltalaacutenos ceacuteljait talaacuten a legjobban koumlvetni tudoacute programot mieacutert oumlvez folyamatos bizalmatlansaacuteg A bizalmatlansaacutegot bizonyiacutetja egyreacuteszt a toumlbbi alapok fent emliacutetett tartoacutezkodaacutesa de az is hogy az 5 koumltelező forraacuteson kiacutevuumll a legtoumlbb tagaacutellam az EMVA-n beluumll sem juttat e ceacutelra forraacutest

A vaacutelasz a bizalmatlansaacuteg okaira talaacuten leginkaacutebb az alulroacutel felfeleacute eacutepiacutetkező veacutegre-hajtaacutesban kereshető A HACS-ok szaacutemaacutera szeacuteles koumlrű jogosiacutetvaacutenyokat ad az EU ezaacuteltal koumlzponti doumlnteacutesek helyett helyi doumlnteacutesekre helyezi a hangsuacutelyt iacutegy az IH uacutegy eacuterezheti hogy a forraacutesok egy reacutesze elosztaacutesaacuteban nem a koumlzponti elvaacuteraacutesok eacuterveacutenyesuumllnek helyi szereplők egymaacutes koumlzoumltti peacutenzosztaacutesa folyik Ezt a megfelelő strateacutegiaacutek elfogadaacutesaacuteval ki lehet persze kuumlszoumlboumllni de a gyanuacute mindenkeacuteppen koumlrbelengi a moacutedszert

Maacutesik probleacutema hogy az EU peacutenzuumlgyi eacutes igazgataacutesi szabaacutelyai nem vesznek tudo-maacutest a LEADER-moacutedszer sajaacutetossaacutegairoacutel a forraacutesok helyben valoacute kiosztaacutesaacuteroacutel az Euroacutepai Szaacutemvevőszeacutek is toumlbbszoumlr megaacutellapiacutetotta hogy kockaacutezatokat hordoz magaacuteban nem kel-lően szabaacutelyozott folyamat nem koumlvethető teljes meacuterteacutekben a forraacutesok uacutetja Az IH eacutes a KUuml ezeacutert meacuteg szigoruacutebb eljaacuteraacutesokat vezet be a HACS-okat fuumlggő helyzetbe hozzaacutek a helyi veacutegrehajtaacutestoacutel idegen struktuacuteraacutekat keacutenyszeriacutetenek raacutejuk (a HACS peacuteldaacuteul csak arroacutel doumlnt-het hogy egy paacutelyaacutezat megfelel-e a strateacutegiaacutejaacuteban foglaltaknak de a kivaacutelasztaacutesban maacutes szerepe nincs) iacutegy a helyi inteacutezkedeacutesek maacuter szinte semmiben nem kuumlloumlnboumlznek a koumlzponti inteacutezkedeacutesektől a HACS elveszti kapcsolataacutet a paacutelyaacutezoacuteival

A fuumlggő helyzetet tovaacutebb erősiacuteti hogy a műkoumldeacutesi forraacutesokat az IH biztosiacutetja a KUuml feleacute kell azokkal elszaacutemolni raacuteadaacutesul utoacutefinansziacuterozott moacutedon iacutegy a HACS napi műkoumldeacutese folyamatos bizonytalansaacutegban van forraacutesai baacutermikor lecsoumlkkenthetők szabaacutelytalansaacuteg gya-nuacuteja miatt felfuumlggeszthetők szabaacutelytalansaacuteg gyanuacuteja pedig gyakran felmeruumll koumlzpontilag finansziacuterozott szervekneacutel kuumlloumlnoumlsen ha kis meacuteretűek a szaacutemvitelben sokszor gyakorlat-lanok Ezt a helyzetet csak uacutegy lehet oldani ha a HACS-nak egyeacuteb műkoumldeacutesi forraacutesai is vannak hitelt azonban gyakorlatilag nem vehet fel hiszen a kamatkoumlltseacutegek nem elszaacutemol-hatoacutek az EU-taacutemogataacutesboacutel Az utoacutefinansziacuterozaacutes haacutetraacutenyait a remeacutenyek szerint csoumlkkentheti a joumlvőben az egyszerűsiacutetett koumlltseacutegelszaacutemolaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes

A műkoumldeacutesi koumlltseacutegekkel kapcsolatban Magyarorszaacutegon gyakran eacuteri az akcioacutecsoportokat az a vaacuted hogy a LEADER-forraacutesok nagy reacuteszeacutet magukra koumlltik Ha megneacutezzuumlk a szaacutemo-kat azt kapjuk hogy a magyarorszaacutegi 95 helyi akcioacutecsoport műkoumldeacutesi koumlltseacutege az UacuteMVP eseteacuteben a program oumlsszesen 9 (7+2) eacuteveacutere 4347 millioacute euroacute egy akcioacutecsoportra eacutevente 50 845 euroacute mintegy 15 millioacute forint ami a pazarloacute koumlltseacutegveteacutes vaacutedjaacutenak semmikeacuteppen nem felel meg ha tekintetbe vesszuumlk az aacutetlagban haacuterom alkalmazottat az irodafenntartaacutes koumlltseacutegeit a tetemes uumlzemanyag-koumlltseacutegeket

A LEADER-ről oumlsszefoglaloacutean kijelenthető hogy joacute moacutedszer bizonyos taacutemogataacutesok elosztaacutesaacutera az egyetlen hateacutekony moacutedszer A videacuteki teruumlletek nagy reacuteszeacutet suacutejtoacute suacutelyos probleacutemaacutekra (elvaacutendorlaacutes elszegeacutenyedeacutes stb) megfelelő vaacutelaszt adhat kuumlloumlnoumlsen ha az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltalaacutenos forraacuteshiaacutenyaacutet is tekintetbe vesszuumlk A LEADER az egyetlen taacutemogataacutesi moacuted ahol olyan egeacuteszen kis meacuteretű projekteket lehet taacutemogatni amelyekre az orszaacutegos kiiacuteraacutesuacute jogciacutemek nem alkalmasak Ezek pont azok a jogciacutemek amelyekre a kouml-zoumlsseacutegek sehonnan maacuteshonnan nem kapnak taacutemogataacutest ideeacutertve az aacutellami koumlltseacutegveteacutest is A videacutekfejleszteacutesi taacutemogataacutesok koumlzoumltt tehaacutet indokolt lenne nagyobb szerepet biztosiacutetani szaacutemaacutera Mindenkeacuteppen tovaacutebb kell tehaacutet dolgozni azon hogy elfogadott moacutedszerreacute vaacuteljon a videacutekfejleszteacutesi sőt a fejleszteacutesi programozaacuteson beluumll aacuteltalaacuteban

69 Az EMVA eacutes a toumlbbi ESB-alap koumlltseacutegveteacutese az Euroacutepai Unioacuteban eacutes Magyarorszaacutegon

691 Az ESB-alapok koumlltseacutegveteacutese 2014ndash2020 koumlzoumltt az Euroacutepai Unioacuteban eacutes Magyarorszaacutegon

A videacutekfejleszteacutesi forraacutesokkal kapcsolatban termeacuteszetesen a legfontosabb keacuterdeacutes hogy meny-nyi forraacutes jut e ceacutelokra Jelenleg a 2014ndash2020-as koumlltseacutegveteacutesi időszakot tudjuk vizsgaacutelni A keacuterdeacutesre a forraacutesok nagysaacutega oumlnmagaacuteban nem ad vaacutelaszt hiszen nyilvaacutenvaloacutean mindig keveacutes a forraacutes arra hogy mindent megvaloacutesiacutetsunk belőle amire a jogszabaacutely lehetőseacuteget ad de abban is van igazsaacuteg hogy nincs olyan keveacutes forraacutes amit ne lehetne joacutel elkoumllteni

A videacutekfejleszteacutes toumlbbi EU-s szakpolitikaacutehoz keacutepest elfoglalt suacutelyaacuteroacutel viszont sokat elmond ha az EU oumlsszes illetve a Magyarorszaacutegnak juttatott forraacutesaikat hasonliacutetjuk oumlssze

Ezeacutert haacuterom oumlsszehasonliacutetaacutest veacutegzuumlnk1 Az EMVA illetve a videacutekfejleszteacutesi program forraacutesa az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon2 A KAP I eacutes II pilleacutereacutenek forraacutesa az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon3 A videacutekfejleszteacutesre jutoacute forraacutesok az EU-csatlakozaacutesra valoacute felkeacuteszuumlleacutes oacuteta eltelt

időben

Az EMVA illetve a toumlbbi ESB-alap forraacutesaacutet az uacutegynevezett toumlbboldaluacute peacutenzuumlgyi keret (Multilateral Financial Framework MFF) hataacuterozta meg 2013 februaacuterjaacuteban Ezt a heacuteteacuteves keretet hosszuacute taacutergyalaacutesok eacutes egyezteteacutesek utaacuten veacutegső formaacutejaacuteban az Euroacutepai Tanaacutecs (az aacutel-lam- aacutes kormaacutenyfők foacuteruma) majd az Euroacutepai Parlament fogadja el

Az MFF szerkezeteacuteből az alapokra jutoacute forraacutesok pontosan nem laacutethatoacutek mivel azokat maacuter a Bizottsaacuteg szaacutemolja ki az alapadatokra taacutemaszkodva A videacutekfejleszteacutesre jutoacute forraacutesokat a koraacutebbi koumlltseacutegveteacutesi időszakok MFF-taacuteblaacutezatai kuumlloumln nem tartalmaztaacutek a mostani az első koumlltseacutegveteacutesi időszak amikor erről is doumlntoumlttek a vezetők Ennek oka az hogy az oumlsszes eloszthatoacute forraacutes csoumlkkent a koraacutebbi időszakokhoz keacutepest (a tagaacutellamok nem jaacuterultak hoz-zaacute a nagyobb EU-s koumlltseacutegveteacutesbeli szerepvaacutellalaacutesukhoz) a tagaacutellamok szaacutema pedig nőtt iacutegy a videacutekfejleszteacutest is az alku reacuteszeacuteveacute tetteacutek hogy suacutelyozni tudjanak az orszaacutegok koumlzoumltt aki toumlbb koheacutezioacutes forraacuteshoz jutott annak a videacutekfejleszteacutesi koumlltseacutegveteacuteseacuteből vettek vissza eacutes fordiacutetva Ez iacutegy persze meglehetős leegyszerűsiacuteteacutese a taacutergyalaacutesoknak hiszen rengeteg alku eacutes kompenzaacutecioacute eredmeacutenye a kialakult koumlltseacutegveteacutes

Az MFF a 2014ndash2020-as időszakban 2013-as aacuterakon 1 082 555 millioacute euroacutet azaz 108 ezer milliaacuterd euroacutet osztott fel Ebből az 1a sorra (bdquoversenykeacutepesseacuteg a noumlvekedeacuteseacutert eacutes a munkahelyekeacutertrdquo) 13 azaz 142 133 millioacute euroacute az 1b sorra (bdquogazdasaacutegi szociaacute-lis eacutes teruumlleti koheacutezioacuterdquo) 34 azaz 366 791 millioacute euroacute a koheacutezioacutes politikaacutekra oumlsszesen (1a eacutes 1b sorok) 509 milliaacuterd euroacute 2 sorra (a bdquofenntarthatoacute noumlvekedeacutes termeacuteszeti erőforraacutesokrdquo ami a KAP-nak felel meg)) 420 034 millioacute euroacute ebből a KAP I pilleacuterre az MFF 29-a 312 735 millioacute euroacute a videacutekfejleszteacutesre az MFF 9-a 95 577 millioacute euroacute jutott

62 taacuteblaacutezatA 2014ndash2020-as MFF-forraacutesok megoszlaacutesa a haacuterom vizsgaacutelt teruumlleten (millioacute euroacute)

Koheacutezioacutes alapok 508 924KAP I 312 735KAP II videacutekfejleszteacutes 95 577

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese az Euroacutepai Tanaacutecs alapjaacuten laacutesd wwwconsiliumeuropaeuhupolicieseu-bud-getary-systemmultiannual-financial-frameworkmff-2014-2020 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

63 taacuteblaacutezatA Magyarorszaacutegnak jutoacute forraacutesok alapok szerint 2014ndash2020-ban (euroacute)

ERFA 10 756 780 690 431ESZA 4 712 139 925 189KA 6 025 427 012 242EMVA 3 455 336 493 138ETHA 39 096 293 01Oumlsszesen 24 988 780 413 100

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese az Euroacutepai Bizottsaacuteg alapjaacuten laacutesd httpseceuropaeuinfopublicationspart-nership-agreement-hungary-2014-20_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Fejleszteacutesi programok szerint Magyarorszaacutegon a felosztaacutes a koumlvetkezőkeacuteppen neacutez ki ered-meacutenyesseacutegmeacutereacutesi keret neacutelkuumll csak unioacutes forraacutes taacutersfinansziacuterozaacutes neacutelkuumll

64 taacuteblaacutezatA Magyarorszaacutegnak jutoacute forraacutesok fejleszteacutesi programok szerint (euroacute)

Gazdasaacutegfejleszteacutesi eacutes innovaacutecioacutes operatiacutev program (GINOP) 7 475 353 227Teruumllet- eacutes telepuumlleacutesfejleszteacutesi operatiacutev program (TOP) 3 069 402 945Koumlzigazgataacutes- eacutes koumlzszolgaacuteltataacutes-fejleszteacutesi operatiacutev program (KOumlFOP) 812 607 481Versenykeacutepes Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg operatiacutev program (VEKOP) 435 881 232Koumlrnyezeti eacutes energiahateacutekonysaacutegi operatiacutev program (KEHOP) 3 024 089 692Integraacutelt koumlzlekedeacutesfejleszteacutesi operatiacutev program (IKOP) 3 070 799 732Emberierőforraacutes-fejleszteacutesi operatiacutev program (EFOP) 2 399 405 940Videacutekfejleszteacutesi program (VP) 3 430 667 652Magyar halgazdaacutelkodaacutesi operatiacutev program (MAHOP) 36 750 516

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese a Magyar kormaacuteny alapjaacuten laacutesd wwwpalyazatgovhudoc4378 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

A magyar VP a fentiek alapjaacuten heacutet eacutev alatt az EU koumlltseacutegveteacuteseacuteből 345 milliaacuterd euroacutet oszthat el A fejleszteacutesi programok forraacutesait neacutezve ez nem tűnik keveacutesnek ha viszont figyelembe vesszuumlk hogy a maacuter emliacutetett lehataacuterolaacutesi koumltelezettseacuteg miatt a videacuteki teruumlletek szinte csak az EMVA-forraacutesokat vehetik igeacutenybe akkor kimondhatoacute hogy a Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet 666-ban kitevő alapvetően videacuteki teruumlletek eacutes 331-ban kitevő aacutetmeneti teruumlletek 13-nyi forraacuteshoz jutnak ami viszont maacuter meglehetős araacutenytalansaacutegot jelez

692 A KAP keacutet pilleacutereacutenek koumlltseacutegveteacutese az Euroacutepai Unioacuteban eacutes Magyarorszaacutegon 2014ndash2020-ban

Az MFF alapjaacuten a KAP I pilleacutere a 2014ndash2020-as koumlltseacutegveteacutesi időszakban 25223 milliaacuterd euroacutes koumlltseacutegveteacutessel gazdaacutelkodhat miacuteg a KAP II pilleacutere 953 milliaacuterd euroacuteval Magyaror-szaacutegon a KAP I pilleacuterből koumlzvetlen kifizeteacutesekre a heacutet eacutev alatt 88 milliaacuterd euroacute jut a KAP II pilleacuterre 345 milliaacuterd A KAP II pilleacutereacutenek forraacutesa tehaacutet az EU-ban 378-a a KAP I pil-leacuternek Magyarorszaacutegon 392-a Hozzaacute kell tenni hogy mind a KAP I pilleacutereacutenek mind a KAP II pilleacutereacutenek eacuteves koumlltseacutegveteacutesi plafonjai is jogszabaacutelyban roumlgziacutetettek iacutegy van olyan eacutev amikor ez az araacuteny meacuteg rosszabb de miutaacuten a KAP I pilleacutereacutenek kifizeteacutesei nem huacutezoacuted-nak aacutet egyik eacutevről a maacutesikra a KAP II pilleacutereacutei pedig igen (n+3 szabaacutely lekoumlteacutes-kifizeteacutes elvaacutelaacutesa egymaacutestoacutel) a kuumlloumlnbseacutegek kiegyenliacutetődnek

A videacutekfejleszteacutesi forraacutesoknak legalaacutebb 50-a ndash az 1ndash5 prioritaacutesok jelentős reacutesze ndash szin-teacuten a gazdaacutelkodoacuteknak jut iacutegy ez a koumlr mindkeacutet KAP-pilleacuter legfőbb kedvezmeacutenyezettje Magyarorszaacutegon

693 A magyar videacutekfejleszteacutesi programok koumlltseacutegveteacutese 2000ndash2020

EU-s eacutertelemben vett videacutekfejleszteacutesi programozaacutes 2000 oacuteta leacutetezik Magyarorszaacutegon ekkor indult el a SAPARD neacuteven ismert program (Special Assistance Program for Agri-culture and Rural Development) amely a videacutekfejleszteacutes szaacutemaacutera leacutetrehozott uacutegynevezett előcsatlakozaacutesi alap volt a veacuteguumll 2004-ben csatlakozott 10 orszaacuteg szaacutemaacutera Magyarorszaacuteg SAPARD-terveacutet csak 2002-ben fogadtaacutek el a teacutenyleges taacutemogataacutesok 2003-ban indultak el Az eredetileg heacutet eacutevre (2000ndash2006) szoacuteloacute terv forraacutesait iacutegy Magyarorszaacuteg veacuteguumll haacuterom eacutev (2002ndash2004) alatt hasznaacutelta fel

A 2004ndash2006-os a 2004-ben csatlakozott orszaacutegok szaacutemaacutera csonka programozaacutesi időszakban Magyarorszaacutegon keacutet EU-s taacutersfinansziacuterozaacutesuacute videacutekfejleszteacutesi program futott az AVOP (Agraacuter-videacutekfejleszteacutesi Operatiacutev Program) eacutes az NVT (Nemzeti Videacutekfejleszteacutesi Terv) Ebben az időszakban EMVA meacuteg nem leacutetezett az AVOP-ot az EMOGA (Euroacutepai Mezőgazdasaacutegi Orientaacutecioacutes eacutes Garancia Alap) orientaacutecioacutes reacuteszlege (a videacutekfejleszteacutesi for-raacutesok) finansziacuterozta az NVT-t a Garanciareacuteszleg (koumlzvetlen taacutemogataacutesok eacutes piaci inteacutez-kedeacutesek amelyek koumlzoumltt voltak kifejezetten videacutekfejleszteacutesi ceacuteluacute taacutemogataacutesok amelyek keacutesőbb az EMVA-ba keruumlltek mint peacuteldaacuteul fiatal gazdaacutek agraacuter-koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes kedvezőtlen adottsaacuteguacute teruumlletek stb)

A 2007ndash2013-as programozaacutesi időszakban az ekkor leacutetrehozott EMVA taacutersfinansziacute-rozta az immaacuter egyseacuteges videacutekfejleszteacutesi rendelet alapjaacuten az UacuteMVP-t (Uacutej Magyarorszaacuteg Videacutekfejleszteacutesi Program)

A 2014ndash2020-as programot egyszerűen Videacutekfejleszteacutesi Programnak hiacutevjuk eacutes VP-keacutent roumlvidiacutetjuumlk

Az oumlt program forraacutesait neheacutez oumlsszehasonliacutetani hiszen a teljes program koumlltseacutegveteacutese csak az UacuteMVP eacutes a VP eseteacuteben oumlsszevethető Eacuterdemes azonban aacutettekinteni az eacuteves koumllt-seacutegveteacuteseket hogy legyen keacutepuumlnk a Magyarorszaacutegnak jutoacute videacutekfejleszteacutesi forraacutesokroacutel A SAPARD ilyen szempontboacutel nehezen eacuterteacutekelhető hiszen fő ceacutelja az inteacutezmeacutenyrendszer felkeacutesziacuteteacutese volt eacutes kompenzaacutecioacutes kifizeteacuteseket Magyarorszaacutegon nem is finansziacuterozott Az AVOP eacutes az NVT forraacutesait oumlsszeadva lehet a 2004ndash2006-os forraacutesokat megiacuteteacutelni

Mindezek alapjaacuten a koumlvetkező szaacutemokat kapjuk (csak az EU-forraacutest vesszuumlk figyelem-be magyar taacutersfinansziacuterozaacutes neacutelkuumll)

bull a SAPARD koumlltseacutegveteacutese 2133 millioacute euroacute volt eacuteves koumlltseacutegveteacutese iacutegy 711 millioacute euroacute

bull Az AVOP eacutes az NVT oumlsszes koumlltseacutegveteacutese 918028 millioacute euroacute ebből az eacuteves koumllt-seacutegveteacutes 306 millioacute euroacute

bull Az UacuteMVP koumlltseacutegveteacutese 386 milliaacuterd euroacute eacuteves koumlltseacutegveteacutese 55144 millioacute euroacutebull A VP koumlltseacutegveteacutese 345 milliaacuterd euroacute eacuteves koumlltseacutegveteacutese 4936 millioacute euroacute

A videacutekfejleszteacutesi forraacutesok tehaacutet egyenletesen emelkedtek a tagsaacuteg első tiacutez eacuteveacuteben 2014-től azonban csoumlkkennek a VP az UacuteMVP 8951-aacutet teszi ki a csoumlkkeneacutes tehaacutet toumlbb mint 10 A csoumlkkeneacutes magaacuteban is viszonylag nagymeacuterteacutekű de ha meacuteg azt is hozzaacutetesszuumlk hogy toumlbb eddig KAP I-es inteacutezkedeacutes aacutetkeruumllt a KAP II-be (peacuteldaacuteul kockaacutezatkezeleacutes) tovaacutebbaacute hogy Magyarorszaacuteg eacutelni kiacutevaacuten a KAP II-ből a KAP I-be valoacute aacutetcsoportosiacutetaacutes lehetőseacutegeacutevel valamint hogy a taacutersfinansziacuterozaacutesi araacutenyok vaacuteltoztak (a lehetseacuteges maximaacutelis EU-s forraacutes nőtt) iacutegy a magyar koumlltseacutegveteacutes eacutelve a lehetőseacuteggel maacuter kevesebb forraacutessal jaacuterul hozzaacute a videacutekfejleszteacutesi programhoz a csoumlkkeneacutes maacuter akaacuter 25-30-os ami a programozaacutest alap-jaiban vaacuteltoztatja meg az előző eacutevekhez keacutepest

A videacutekfejleszteacutesi forraacutesok csoumlkkeneacuteseacutenek kiegyenliacuteteacuteseacutere eredetileg tervben volt hogy a koheacutezioacutes forraacutesokat a videacuteki teruumlletekre is kiterjesztik de ez a maacuter emliacutetett leha-taacuterolaacutesi probleacutemaacutek miatt tovaacutebbaacute amiatt hogy a Magyarorszaacutegra jutoacute koheacutezioacutes forraacutesok maguk is mintegy 15-kal csoumlkkentek csak igen korlaacutetozottan koumlvetkezett be A GINOP finansziacuterozza a vaacuterosiak mellett a videacuteki mikro- kis- eacutes koumlzeacutepvaacutellalkozaacutesokat is (baacuter ennek negatiacutev hataacutesa is lehet nevezetesen hogy ceacutelzott taacutemogataacutes hiacutejaacuten a videacuteki vaacutellalkozaacutesok a paacutelyaacutezaacutes soraacuten haacutetraacutenyba keruumllnek a vaacuterosiakkal szemben) eacutes a bizonyos meacutereten feluumlli elsődlegesen feldolgozott eacutelelmiszert előaacutelliacutetoacute vaacutellalkozaacutesokat A TOP a helyi gazdasaacutegot a turizmust eacutes a meguacutejuloacuteenergia-előaacutelliacutetaacutest egyes videacuteki teacuterseacutegekben is finansziacuterozza Az EFOP a taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutes aacuteltal vezeacuterelt teacuterseacutegi integraacutelt programban a videacuteki teacuterseacutegekben is finansziacuteroz projekteket

65 taacuteblaacutezatA magyar videacutekfejleszteacutesi programok oumlsszes eacutes eacuteves forraacutesa (euroacute)

Program Teljes EacutevesSAPARD 233 720 524 77 906 841

AVOP+NVT 317 218 750 +600 810 217 =918 028 967

306 009 655

UacuteMVP 3 860 091 392 551 441 627

VP 3 455 336 493 493 619 499

Megjegyzeacutes Az eacuteves koumlltseacutegveteacutes ebben az esetben egyszerű osztaacutes eredmeacutenye a programokban meghataacuterozott eacuteves koumlltseacutegveteacutesek neacutemileg vaacuteltoztak

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese a Magyar kormaacuteny adatai alapjaacuten laacutesd SAPARD-AVOP-NVT httpssapard-avop-nvtkormanyhunv UacuteMVP wwwterporthuvidekfejlesztesuj-magyarorszag-videkfejlesztesi-program

VP 2014-2020 wwwpalyazatgovhunode56582 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

610 A 2000ndash2020 koumlzoumltti magyar videacutekfejleszteacutesi programok aacuteltalaacutenos jellemzői

A programok aacutettekinteacutese utaacuten felmeruumll a keacuterdeacutes hogy van-e koumlzoumls jellemzőjuumlk az eddig lezajlott a jelenleg is zajloacute illetve a taacutergyalaacutes alatt aacutelloacute videacutekfejleszteacutesi programoknakA vaacutelasz egyeacutertelműen igen A koumlzoumls jellemzők a koumlvetkezők

a) A programok forraacutesai doumlntő reacuteszben az agraacuterszektor tőkepoacutetlaacutesaacutet szolgaacuteltaacutekszolgaacuteljaacutek Ez laacutetszik az agraacuterberuhaacutezaacutesok taacutemogataacutesaacutenak magas araacutenyaacuteboacutel de meacuteg az NVT- illetve az UacuteMVP AKG-forraacutesain beluumll is a doumlntő reacuteszt a viszonylag egyszerűen teljesiacutethető integraacutelt szaacutentoacutefoumlldi ceacutelprogram tette ki ami a foumlldalapuacute taacutemogataacutes kiegeacutesziacutető forraacutesakeacutent műkoumldoumltt

b) A videacuteki teruumlletek fejleszteacuteseacutere szaacutent forraacutesok alacsony eacutes egyre csoumlkkenő reacutesz-araacutenya A SAPARD-ban meacuteg 32 volt az ilyen jellegű kifizeteacutes az AVOP-ban 265 az UacuteMVP-ben 1848 a VP tervezete szerint maacuter csak 158

c) A keacutepzeacutesre szaktanaacutecsadaacutesra szaacutent forraacutesok kiriacutevoacutean alacsony szintje az UacuteMVP-ben eacutes a VP-ben is 18

d) Az AKG araacutenya az AVOP+NVT-ben meacuteg 47 volt a II tengely az UacuteMVP-ben 324 a VP-ben a koumlrnyezeti inteacutezkedeacutesek (koumlruumllbeluumll a volt II-es tengelyes in-teacutezkedeacutesek) araacutenya 34 ezen beluumll viszont az AKG a teljes programnak maacuter csak 16-a A koumlrnyezeti inteacutezkedeacutesek araacutenya tehaacutet a keacutet heacuteteacuteves programban szinten marad az AKG szűkuumll de ez joacutereacuteszt a fent emliacutetett szaacutentoacutefoumlldi integraacutelt program elmaradaacutesaacutenak tudhatoacute be ami pozitiacutev fejlemeacuteny

e) Az oumlsszetettebb nagyobb adminisztraacutecioacutet igeacutenylő de a videacutek ceacuteljait jobban szol-gaacuteloacute inteacutezkedeacutesek keruumlleacutese a programozaacutes soraacuten Ide sorolhatoacuteak ndash csak a VP-t te-kintve ndash a peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa a REL az egyuumlttműkoumldeacutes az integraacutelt inteacutezkedeacutesek de maga a LEADER is

611 Oumlsszefoglaloacute gondolatok a videacutekfejleszteacutesről

Az unioacutes videacutekfejleszteacutesi programok nem tudtaacutek eacutes nem tudjaacutek megoldani a videacutek probleacute-maacuteit Aacutellandoacutean vaacuteltozoacute jogi koumlrnyezetben műkoumldnek nem oumlroumlk eacuterveacutenyű alapveteacutesekre eacutepuumllnek Fel tudjaacutek erősiacuteteni a tagorszaacutegok erőfesziacuteteacuteseit egyes ceacuteljaik eleacutereacutese eacuterdekeacuteben hozzaacute tudnak jaacuterulni egyes inteacutezkedeacutesek sikereacutehez ndash amennyiben azok egyeznek az Eu-roacutepai Unioacute ceacuteljaival ndash de alapvető vaacuteltozaacutesokat nem tudnak indukaacutelni A videacuteki teruumlletek adott taacutersadalmi gazdasaacutegi eacutes koumlrnyezeti koumlzegben leacuteteznek ahol a taacutemogataacutesok nyuacutejtaacutesa csak egy teacutenyező a sok koumlzuumll amely e koumlzeget alakiacutetja A tagorszaacutegoknak az a felelősseacutege hogy a taacutemogataacutesokat olyan ceacutelokra nyuacutejtsaacutek amelyekkel nem egy-egy pontszerű hiaacutenyt poacutetolnak hanem hosszabb taacutevuacute javuloacute tendenciaacutekat tudnak beindiacutetani

ndash videacutek ndash teacuterseacutegek ndash videacutekfejleszteacutes ndash Videacuteki Teacuterseacutegek Euroacutepai Kartaacuteja ndash videacutekfejleszteacutes alapelvei ndash KAP II pilleacutere ndash videacutekfejleszteacutesi politika ceacuteljai ndash uacutej videacuteki paradigma ndash EMVA ndash videacutekfejleszteacutesi tengelyek ndash Corki Nyilatkozat (2016) ndash Euroacutepa 2020 strateacutegia ndash Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacuteg ndash videacutekfejleszteacutesi prioritaacutesok ndash videacutekfejleszteacutesi foacutekuszteruumlletek ndash ESB-alapok ndash műkoumldeacutesi alapelvek ndash taacutersfinansziacuterozaacutes ndash taacutemogataacutesintenzitaacutes ndash videacutekfejleszteacutesi program ndash videacutekfejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek ndash LEADER ndash CLLD (Community-led Local Development) ndash helyi akcioacutecsoportok (HACS) ndash AVOP ndash NVP ndash UacuteMVP ndash VP

Baksa A ndash Vaacutesaacutery M (2013) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika Magyarorszaacutegon Vaacuterhatoacute kilaacutetaacutesok Buda-pest MNVH

Buckwell A (1998) Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe (Report of an Expert Group) EU Comission DG VI 1998 (73 Rural Development Incentives)

Csataacuteri B ndash Halmai P ndash Toacuteth E (2009) A videacutek joumlvője ndash az agraacuterpolitikaacutetoacutel a videacutekpolitikaacuteig In Banczerowski Januszneacute ndash Baacuterdosi Vilmosneacute Horaacutenyi K ndash Horvaacuteth Cs ndash Szemenyei I ndash Wagner P szerk Strateacutegiai kutataacutesok 2008ndash2009 Kutataacutesi jelenteacutesek Budapest Miniszterelnoumlki Hivatal ndash Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Csataacuteri B ndash Halmai P ndash Vaacutesaacutery V (2010) Uacutej videacutekpolitika feleacute Vaacuteltozoacute euroacutepai paradigma noumlvekvő hazai kihiacutevaacutesok In Szarka L ndash Horaacutenyi K ndash Horvaacuteth Cs szerk Strateacutegiai kuta-taacutesok 2009ndash2010 Kutataacutesi jelenteacutesek Budapest Miniszterelnoumlki Hivatal ndash Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Euroacutepai Bizottsaacuteg (1996) Cork-i nyilatkozat The Cork Declaration Eleacuterhető httpsenrdeceuropaeusitesenrdfilescork-declaration_hupdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2006) Cork 20 Euroacutepai Videacutekfejleszteacutesi Konferencia Cork 20 Nyilatkozat An-golul Rural Development Conference Cork 20 Declaration Eleacuterhető httpsenrdeceuropaeusitesenrdfilescork-declaration_hupdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2010) Euroacutepa 2020 Az intelligens fenntarthatoacute eacutes inkluziacutev noumlvekedeacutes strateacutegiaacute-ja ndash Europe 2020 A European strategy for smart sustainable and inclusive growth Eleacuterhető httpseceuropaeueu2020pdfCOMPLET20EN20BARROSO20202000720-20Europe20202020-20EN20versionpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizotsaacuteg (2012) Sajtoacutekoumlzlemeacuteny A Bizottsaacuteg megtette javaslataacutet a Strukturaacutelis Alapokra vonatkozoacute koumlzoumls programozaacutesi eszkoumlzrendszerre ndash Commission proposes one programming tool for all structural funds Eleacuterhető httpseceuropaeucommissionpresscornerdetailenIP_12_236 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2012ndash2020) Euroacutepai Innovaacutecioacutes Partnerseacuteg ndash Mezőgazdasaacuteg Eleacuterhető httpseipfmgovhupage=pagesamppage_name=eip-agri Angolul European Innovation Partnership ndash Agriculture Eleacuterhető httpseceuropaeueipagricultureen (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Az Euroacutepa 2020 strateacutegia roumlviden Eleacuterhető httpeceuropaeueurope2020europe-2020-in-a-nutshellindex_huhtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Az euroacutepai szemeszter Eleacuterhető httpseceuropaeuinfobusiness-eco-nomy-euroeconomic-and-fiscal-policy-coordinationeu-economic-governance-monitoring-prevention-correctioneuropean-semester_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014ndash2020) Mi a Horizont 2020 program ndash What is Horizon 2020 Eleacuterhető httpseceuropaeuprogrammeshorizon2020what-horizon-2020 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2017) A Koumlzoumls Agraacuterpolitika indikaacutetorai ndash Comon Agricultural Policy-Common agricultural policy indicators Eleacuterhető httpseceuropaeuinfofood-farming-fisheriesfarm-ingfacts-and-figuresperformance-agricultural-policycap-indicators_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2020) A koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteroacutel dioacuteheacutejban Eleacuterhető httpseceuropaeuinfofood-farming-fisherieskey-policiescommon-agricultural-policycap-glance_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2020) Euroacutepai Strukturaacutelis eacutes Befekteteacutesi Alapok Eleacuterhető httpseceuropaeuinfofunding-tendersfunding-opportunitiesfunding-programmesoverview-funding-pro-grammeseuropean-structural-and-investment-funds_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Halmai P (2004) Az agraacutergazdasaacuteg EU-adaptaacutecioacuteja Vaacuterhatoacute feszuumlltseacutegek gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalom-politikai kihiacutevaacutesok Politikatudomaacutenyi Szemle 13 eacutevf 1ndash2 sz 203ndash222

politikaacuteiba Budapest Wolters KluwerHalmai P (2020a) Euroacutepai gazdasaacutegi integraacutecioacute Budapest Dialoacuteg Campus Eleacuterhető httpstu-

dasportaluni-nkehutudastar-reszletekid=12345678915859 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 08 11)Halmai P (2020b) Meacutelyintegraacutecioacute A Gazdasaacutegi eacutes monetaacuteris Unioacute oumlkonoacutemiaacuteja Budapest Aka-

deacutemiai Kiadoacute (Megjeleneacutes alatt)Jaacutembor A ndash Mizik T szerk (2014) Bevezeteacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteba Budapest Akadeacutemiai KiadoacuteKoacutenya E (2012) A SAPARD program hataacutesa a koumlzeacutep-kelet euroacutepai orszaacutegok videacutekfejleszteacutesi rend-

szereacuteben doktori eacutertekezeacutes Goumldoumlllő SZIEMaaacutecz M (2001) A videacutekfejleszteacutes helye szerepe eacutes fejlődeacutesi lehetőseacutegei az Euroacutepai Unioacuteban

doktori eacutertekezeacutes Goumldoumlllő SZIEMagyar SAPARD AVOP eacutes NVT programok Eleacuterhető httpssapard-avop-nvtkormanyhunvt

(A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)Magyar UacuteMVP program Eleacuterhető wwwterporthuvidekfejlesztesuj-magyarorszag-videkfejlesz-

tesi-program (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)Magyar Videacutekfejleszteacutesi Program 2014ndash2020 Eleacuterhető wwwpalyazatgovhunode56582 (A letoumllteacutes

daacutetuma 2020 05 05)Magyarorszaacuteg Partnerseacutegi Megaacutellapodaacutesa 2014ndash2020 Eleacuterhető httpseceuropaeuinfopublications

partnership-agreement-hungary-2014-20_hu (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)Magyarorszaacutegi operatiacutev programok 2014ndash2020 Eleacuterhető wwwpalyazatgovhudoc4378 (A letoumllteacutes

daacutetuma 2020 05 05)Nemzeti Innovaacutecioacutes Hivatal (2014) A Horizont 2020 program Eleacuterhető wwwh2020govhuhori-

zont2020-program (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)OECD Rural Policy Reviews (2006) The New Rural Paradigm Policies and Governance OECDSzűcs I ndash Maaacutecz M szerk (2012) A hazai agraacuterszabaacutelyozaacutes feleacutepiacuteteacutese inteacutezmeacutenyrendszere Eacuterthető

eacutes vilaacutegos sorozat Budapest Magyar Agraacuterkamara ndash SzaktudaacutesToumlbboldaluacute Peacutenzuumlgyi Keret Multilateral Financial Framework MFF 2014ndash2020 Eleacuterhető www

consiliumeuropaeuhupolicieseu-budgetary-systemmultiannual-financial-frameworkmff-2014-2020 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Viacutez keretiraacutenyelv azon beluumll Magyarorszaacuteg viacutezgyűjtő-gazdaacutelkodaacutesi terve (eacute n) Eleacuterhető wwwvizugyhuindexphpmodule=contentampprogramelemid=61 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

7 Az Euroacutepai Unioacute agraacuterstruktuacuteraacuteja

Paacutel Zsombor

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika reacuteszletes bemutataacutesa eacutes elemzeacutese utaacuten e rendszert szembesiacuteteni szuumlkseacuteges az Euroacutepai Unioacute teacutenylegesen műkoumldő agraacuterszerkezeteacutevel az agraacuterstruktuacuteraacuteval1

71 A mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi szerepe

Az Euroacutepai Unioacutet alkotoacute orszaacutegok neacutepesseacutege gazdasaacutegaacutenak meacuterete eacutes gazdasaacutegi fejlettseacutege koumlzoumltt oacuteriaacutesi kuumlloumlnbseacutegek vannak (Halmai 2007) A 2004 utaacuten csatlakozott 13 tagorszaacuteg a neacutepesseacuteg oumltoumldeacutet adta 2017-ben reacuteszesedeacutesuumlk a GDP-ből viszont 15 volt A haacuterom leg-nagyobb nemzetgazdasaacuteg Neacutemetorszaacuteg az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg eacutes Franciaorszaacuteg a GDP toumlbb mint feleacutet a neacutepesseacuteg 42-aacutet tette ki Az egy főre jutoacute GDP tekinteteacuteben pedig Luxemburg Iacuterorszaacuteg eacutes Ausztria aacutell az eacutelen miacuteg Bulgaacuteria Horvaacutetorszaacuteg zaacuterja a sort A keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzoumltt toumlbb mint oumltszoumlroumls a kuumlloumlnbseacuteg igaz 2007 oacuteta 16 szaacutezaleacutekponttal csoumlkkent

A mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi szerepe jelentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat a tagorszaacute-gok koumlzoumltt (Halmai 2007) A mezőgazdasaacuteg reacuteszesedeacutese a makrogazdasaacutegi mutatoacutekboacutel a keleti eacutes deacuteli tagorszaacutegokban a legmagasabb miacuteg a nyugati eacutes eacuteszaki tagorszaacutegokban a legalacsonyabb Az EU egeacuteszeacuteben a mezőgazdasaacuteg a bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek 16-aacutet aacutelliacutetotta elő 2017-ben ugyanakkor Romaacuteniaacuteban Bulgaacuteriaacuteban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban 4-5 kouml-zoumltti ez a mutatoacute miacuteg Luxemburgban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban nem eacuteri el az 1-ot sem A foglalkoztataacutes eseteacuteben meacuteg eacutelesebbek a kuumlloumlnbseacutegek A Koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacuteben a foglalkoztatottak 4-a dolgozik főaacutellaacutesban az aacutegazatban Romaacuteniaacuteban a mező-gazdasaacuteg adja a foglalkoztatottak oumltoumldeacutet Goumlroumlgorszaacutegban eacutes Lengyelorszaacutegban a tizedeacutet Ezzel szemben az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Belgiumban eacutes Maacuteltaacuten a foglalkoztatottak 1-a dolgozik az aacutegazatban

Az elmuacutelt eacutevtizedekben a legtoumlbb tagorszaacutegban meacuterseacuteklődoumltt a mezőgazdasaacuteg reacuteszese-deacutese a bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutekből eacutes a foglalkoztataacutesboacutel Ez a gazdasaacutegi fejlődeacutes velejaacuteroacuteja termeacuteszetes folyamat mivel a nemzetgazdasaacuteg diverzifikaacuteloacutedik uacutej teveacutekenyseacutegek jelennek meg valamint a legtoumlbb esetben a mezőgazdasaacuteg lassabban fejlődik mint a nemzetgazdasaacuteg egeacutesze Emellett a technoloacutegiai fejlődeacutes eacutes a gazdasaacutegstruktuacutera vaacuteltozaacutesaacutenak eredmeacutenye-keacutent hosszuacute taacutevon csoumlkken a mezőgazdasaacuteg munkaerő iraacutenti igeacutenye ezzel paacuterhuzamosan a nemzetgazdasaacuteg toumlbb dinamikusan fejlődő aacutegazataacuteban emelkedik a foglalkoztataacutes

A tagorszaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek tovaacutebb csoumlkkentek a szeacutelső eacuterteacutekek koumlzoumltti kuuml-loumlnbseacutegek meacuterseacuteklődtek A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya 2007-ben

1 Laacutesd Csataacuteri et al 2009 2010 Elekes et al 2003 Halmai 2001 2002 2004 2007

eacutes 2017-ben is a legmagasabb Romaacuteniaacuteban a legalacsonyabb Luxemburgban volt de a kouml-zoumlttuumlk leacutevő kuumlloumlnbseacuteg 56-roacutel 45 szaacutezaleacutekpontra meacuterseacuteklődoumltt A foglalkoztataacutesi araacuteny tekinteteacuteben a Romaacutenia eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg 245-ről 193 szaacutezaleacutek-pontra csoumlkkent

71 taacuteblaacutezatAz Euroacutepai Unioacute főbb makromutatoacutei eacutes a mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi reacuteszesedeacutese

Mezőgazdasaacuteg reacuteszesedeacutese

Neacutepesseacuteg (millioacute fő)

GDP megoszlaacutesa

Egy főre jutoacute GDP az EU28 szaacutezaleacutekaacuteban

Bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutekből ()

Foglalkoztataacutesboacutel ()

2017 2007 2017 2007 2017EU28 5115 1000 1000 17 16 51 39Belgium 114 26 1166 10 07 18 11Bulgaacuteria 71 07 492 55 43 72 68Csehorszaacuteg 106 18 884 22 23 36 28Daacutenia 57 14 1252 14 13 28 21Neacutemetorszaacuteg 825 199 1232 08 07 22 12Eacutesztorszaacuteg 13 02 772 35 28 47 34Iacuterorszaacuteg 48 17 1844 12 10 48 42Goumlroumlgorszaacuteg 108 14 674 34 40 106 115Spanyolorszaacuteg 465 84 925 27 29 44 43Franciaorszaacuteg 670 136 1042 18 17 34 25Horvaacutetorszaacuteg 42 05 616 44 37 107 64Olaszorszaacuteg 606 113 959 21 21 38 36Ciprus 09 01 838 23 20 36 21Lettorszaacuteg 20 03 672 37 39 97 69Litvaacutenia 28 04 782 39 34 111 74Luxemburg 06 03 2534 05 03 18 11Magyarorszaacuteg 98 13 683 40 39 46 50Maacutelta 05 01 961 20 11 18 11Hollandia 171 43 1284 20 21 27 19Ausztria 88 22 1276 16 13 49 35Lengyelorszaacuteg 380 52 698 34 24 140 100Portugaacutelia 103 15 770 23 22 75 40Romaacutenia 196 24 627 61 48 258 203Szloveacutenia 21 03 848 21 21 77 46Szlovaacutekia 54 08 769 40 36 42 27Finnorszaacuteg 55 12 1091 27 27 43 34Sveacutedorszaacuteg 100 24 1220 16 12 20 15Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 658 136 1053 06 07 13 10

Forraacutes EUROSTAT

Azt fontos kiemelni hogy a mezőgazdasaacuteg nem csupaacuten aacuterutermelő aacutegazat szerepe a GDP-hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa mellett jelentős a biztonsaacutegos egeacuteszseacuteges eacutelelmiszer-termeleacutesben a termeacuteszeti erőforraacutesokkal valoacute hateacutekony eacutes fenntarthatoacute gazdaacutelkodaacutesban a videacuteki foglal-koztataacutesban valamint a soksziacutenű vaacuteltozatos videacuteki taacutej fenntartaacutesaacuteban

275Az Euroacutepai Unioacute agraacuterstruktuacuteraacuteja

72 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes szerkezete

Az Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutega erősen koncentraacutelt a kibocsaacutetaacutes nagy reacuteszeacutet a reacutegi tagor-szaacutegok adjaacutek eacutes reacuteszesedeacutesuumlk az elmuacutelt 10 eacutevben csak enyheacuten csoumlkkent Az EU15 orszaacutegai 2017-ben a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes 834-aacutet adtaacutek 02 szaacutezaleacutekponttal kevesebbet mint 2016-ban eacutes 04 szaacutezaleacutekponttal kevesebbet mint 2007-ben Az oumlt legnagyobb termelő or-szaacuteg (Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg) 2017-ben az EU mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesaacutenak koumlzel keacutetharmadaacutet (616-aacutet) adta A ma-gyar mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa 19-a volt az EU28 kibocsaacutetaacutesaacutenak

rszaacute

eacutemet

aacutegO

aacutegSp

zaacuteg

suumllt

Kiraacute

lysaacute

rszaacute

omaacuten

aacutenia

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

Iacuterors

zaacuteg

rszaacute

rtugaacute

eacutedor

szaacuteg

zaacuteg

aacutegBu

lgaacuter

tvaacuten

lovaacute

vaacuteto

rszaacute

zaacuteg

veacuteni

aEacutes

szaacuteg

aacutelta

71 aacutebraAz Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesaacutenak orszaacutegonkeacutenti megoszlaacutesa (2017 )

Forraacutes EUROSTAT Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer maacutesodik előzetese

A Koumlzoumlsseacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak szerkezete kiegyensuacutelyozott Az EU teljes szolgaacuteltataacutesokkal eacutes maacutesodlagos teveacutekenyseacutegekkel egyuumltt meacutert alapaacuteras kibocsaacutetaacutesaacuteboacutel 2017-ben a noumlveacutenyi eacutes kerteacuteszeti termeacutekek 501-ot az aacutellatok eacutes aacutellati termeacutekek 412-ot tettek ki az elmuacutelt 10 eacutevben ez az araacuteny nem vaacuteltozott eacuterdemben A fennmaradoacute reacuteszt a mezőgazdasaacutegi szol-gaacuteltataacutesok eacutes a maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek adtaacutek

Ugyanakkor a tagaacutellamok koumlzoumltt jelentősek az elteacutereacutesek A noumlveacutenytermeszteacutes araacutenya a deacuteli illetve keleti orszaacutegokban Romaacuteniaacuteban Goumlroumlgorszaacutegban Bulgaacuteriaacuteban Spanyolorszaacutegban eacutes Magyarorszaacutegon a legmagasabb az aacutellattenyeacuteszteacutes reacuteszesedeacutese pedig az eacuteszaknyugati orszaacutegokban uacutegymint Iacuterorszaacutegban Daacuteniaacuteban Belgiumban Luxemburgban eacutes az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a legjelentősebb Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy az EU reacutegi tagaacutellamaiban magasabb az aacutellattenyeacuteszteacutes reacuteszesedeacutese a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesboacutel ami kedvezőbb szerkezetet takar eacutes hozzaacutejaacuterul a kiegyensuacutelyozottabb kibocsaacutetaacuteshoz valamint kedvező a hozzaacuteadott eacuterteacutek eacutes a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutese szempontjaacuteboacutel

Az uacutej tagorszaacutegokban emelkedett a noumlveacutenytermeszteacutes araacutenya a csatlakozaacutes oacuteta amely az alaacutebbi fő okokkal magyaraacutezhatoacute A Koumlzoumls Agraacuterpolitika szerkezete a noumlveacutenytermeszteacutest reacuteszesiacuteti előnyben emellett nem volt eleacuteg forraacutes a beruhaacutezaacutesigeacutenyes aacutellattenyeacuteszteacutes fejlesz-teacuteseacutehez Ugyanakkor az EU-csatlakozaacutes eacuteles versenyt eredmeacutenyezett a reacutegi tagorszaacutegok mo-dern technoloacutegiaacutet alkalmazoacute aacutellattartoacuteival Az aacutellattenyeacuteszteacutes termeleacutese keveacutesbeacute rugalmas nehezebben alkalmazkodik a piaci vaacuteltozaacutesokhoz ezeacutert peacutenzuumlgyi kockaacutezatai magasabbak Azt is meg kell emliacuteteni hogy az aacutellattenyeacuteszteacutes minden napra munkaacutet ad a gazdaacutelkodoacutek-nak ezeacutert is vonzoacutebb sokak szaacutemaacutera a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes

Iacuterors

zaacuteg

Daacuten

Maacutel

yesuuml

raacutely

saacuteg

rszaacute

szaacuteg

Eacuteszt

aacutegSz

loveacute

Neacutem

szaacuteg

Sveacuted

aacutegH

zaacuteg

rszaacute

rtugaacute

zaacuteg

rszaacute

orvaacute

zaacuteg

vaacuteki

zaacuteg

aacutenia

szaacuteg

aacuteria

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

aacutenia

72 aacutebraAz aacutellattenyeacuteszteacutes reacuteszesedeacutese a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesboacutel (2017 )

A legtoumlbb mezőgazdasaacutegi aacutegazat eseteacuteben Franciaorszaacuteg a legnagyobb termelő (buacuteza kuko-rica aacuterpa repce bor szarvasmarha tej baromfi) a szoacuteja eseteacuteben Olaszorszaacuteg a legnagyobb kibocsaacutetoacute a cukorreacutepa eacutes a burgonya legnagyobb előaacutelliacutetoacuteja Neacutemetorszaacuteg a serteacutes a friss zoumlldseacutegek a friss gyuumlmoumllcsoumlk az olajbogyoacute eacutes a tojaacutes eseteacuteben Spanyolorszaacuteg vezet miacuteg az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg a Koumlzoumlsseacuteg első szaacutemuacute juhtenyeacutesztője

Az Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutegaacutenak munkaerő-felhasznaacutelaacutesa jelentősen csoumlkkent az elmuacutelt 10 eacutevben ami a folyamatos koncentraacutecioacutera a szerkezet- eacutes technoloacutegiavaacuteltaacutesra mutat raacute A kibocsaacutetaacutesukhoz viszonyiacutetva magas az uacutej tagorszaacutegok munkaerő-felhasznaacutelaacutesa de az esetuumlkben nagyobb a csoumlkkeneacutes meacuterteacuteke is Az EU mezőgazdasaacutega 2017-ben 95 mil-lioacute eacuteves munkaerőegyseacuteget hasznaacutelt fel Ez azt jelenti hogy a mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg veacutegzeacutese 2017-ben annyi időt koumltoumltt le a nem fizetett eacutes az időszakos munkaveacutegzeacutest is figye-lembe veacuteve mintha 95 millioacutean egeacutesz eacutevben teljes munkaidőben dolgoztak volna Ebből a reacutegi tagaacutellamok 514 az uacutejak 486-ban reacuteszesedtek vagyis az uacutej tagaacutellamok reacuteszesedeacute-se a munkaerő-felhasznaacutelaacutesboacutel haacuteromszorosa a kibocsaacutetaacutesban keacutepviselt araacutenyuknak Ez a jouml-vedelmezőseacuteg szempontjaacuteboacutel nem kedvező valamint azt mutatja hogy az uacutej tagorszaacutegok toumlbb eacutelőmunkaacutet eacutes kevesebb tőkeacutet alkalmaznak a termeleacutes soraacuten Tiacutezeacuteves taacutevlatban (2007 eacutes 2017 koumlzoumltt) az EU mezőgazdasaacutegaacutenak munkaerő-felhasznaacutelaacutesa oumltoumldeacutevel csoumlkkent ezen beluumll az uacutej tagorszaacutegokban negyedeacutevel (268) a reacutegi tagorszaacutegokban 126-kal csoumlkkent a munkaerő-felhasznaacutelaacutes

A csoumlkkeneacutes elsősorban a nem fizetett (csalaacutedi) munkaerő-felhasznaacutelaacutesnak tudhatoacute be hiszen az negyedeacutevel esett vissza a fizetett munkaerő-felhasznaacutelaacutes enyheacuten emelkedett (+12) Ez a folyamat is a szerkezetvaacuteltaacutesra mutat raacute mivel a koncentraacutecioacuteval paacuterhuzamosan egyre inkaacutebb elmozdul a mezőgazdasaacuteg az oumlnellaacutetaacutestoacutel az aacuterutermeleacutes feleacute eacutes a nagyobb gazdasaacutegokban szuumlkseacuteg van foglalkoztatottakra is A foglalkoztataacutes csoumlkkeneacutese elsősorban a kisebb gazdasaacutegokban figyelhető meg (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017)

72 taacuteblaacutezatA munkaerő-felhasznaacutelaacutes alakulaacutesa az Euroacutepai Unioacuteban (1000 eacuteves munkaerőegyseacuteg)

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017Oumlsszes munkaerő-felhasznaacutelaacutes

EU28 11 878 11 592 11 223 10 345 10 073 10 028 9 913 9 737 9 504 9 490 9 488EU15 5 580 5 434 5 197 5 212 5 087 5 030 4 933 4 900 4 867 4 852 4 877EU13 6 298 6 157 6 026 5 133 4 986 4 997 4 980 4 837 4 637 4 637 4 610

Nem fizetett munkaerő-felhasznaacutelaacutesEU28 9 428 9 165 8 863 7 998 7 739 7 688 7 603 7 360 7 088 7 055 7 010EU15 3 918 3 789 3 614 3 583 3 467 3 432 3 335 3 269 3 203 3 175 3 153EU13 5 510 5 376 5 249 4 415 4 272 4 256 4 268 4 091 3 885 3 880 3 856

Fizetett munkaerő-felhasznaacutelaacutesEU28 2 450 2 427 2 360 2 347 2 334 2 339 2 310 2 377 2 416 2 434 2 478EU15 1 662 1 645 1 583 1 629 1 620 1 598 1 598 1 631 1 664 1 677 1 724EU13 7874 78151 77763 71808 71408 742 712 747 752 758 754

Forraacutes EUROSTAT Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer

A termeleacutes intenzitaacutesaacuteban rejlő kuumlloumlnbseacutegeket joacutel mutatja az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute alapaacuteron szaacutemiacutetott kibocsaacutetaacutes Ebben a mutatoacuteban a reacutegi tagorszaacutegok jelen-tős előnye figyelhető meg A reacutegi tagaacutellamok 2017-ben egy hektaacuteron aacutetlagosan 2807 euroacute eacuterteacutekű termeacuteket aacutelliacutetottak elő az EU13-ban ez a mutatoacute 1370 euroacute volt az előbbi eacuterteacuteknek

a fele (49-a) Az egyseacutegnyi munkaerőre vetiacutetett kibocsaacutetaacutest tekintve meacuteg nagyobb a reacutegi tagorszaacutegok előnye Az EU15 aacutetlagaacuteban egy munkaerőegyseacutegre 2017-ben 731 ezer euroacute kibocsaacutetaacutes jutott miacuteg az uacutej tagaacutellamok eseteacuteben ez az eacuterteacutek 154 ezer euroacute volt a reacutegi tagorszaacutegok eacuterteacutekeacutenek oumltoumlde (21-a) A fenti kuumlloumlnbseacutegek elsősorban a fejlettebb agro-technoloacutegia hasznaacutelataacuteval magasabb automatizaacuteltsaacuteggal a jobb teljesiacutetmeacutenyű genetikai alapokkal magasabb inputhasznaacutelattal az aacutellattenyeacuteszteacutes magasabb araacutenyaacuteval eacutes a jobb infrastruktuacuteraacuteval magyaraacutezhatoacuteak

73 taacuteblaacutezatA mezőgazdasaacutegi termeleacutes intenzitaacutesa

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017Hektaacuterra jutoacute kibocsaacutetaacutes (euroacuteha)

EU28 1 992 2 115 1 834 2 063 2 257 2 338 2 402 2 367 2 329 2 272 2 391EU15 2 356 2 449 2 146 2 438 2 635 2 767 2 828 2 792 2 763 2 673 2 807EU13 1 108 1 295 1 038 1 141 1 333 1 291 1 362 1 327 1 273 1 287 1 370

Eacuteves munkaerő egyseacutegre jutoacute kibocsaacutetaacutes (euroacuteEacuteME)EU28 30 825 33 352 30 679 35 929 40 184 41 553 43 152 43 372 43 865 42 798 45 049EU15 54 976 58 518 55 692 59 915 65 919 69 552 72 435 72 203 72 043 69 976 73 097EU13 9 427 11 140 9 109 11 576 13 926 13 370 14 147 14 168 14 289 14 361 15 379

Forraacutes az EUROSTAT Economic accounts for agriculture- values at current prices (aact_eaa01) (httpsappssoeurostateceuropaeunuishowdodataset=aact_eaa01amplang=en) agricultural labour input statistics absolute figures (aact_ali01) (httpsappssoeurostateceuropaeunuishowdodataset=aact_ali01amplang=en)

eacutes Crop production in national humidity (apro_cpnh1) (httpsappssoeurostateceuropaeunuishowdodata-set=apro_cpnh1amplang=en) adatai alapjaacuten (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

73 Gazdasaacutegszerkezet

Az Euroacutepai Unioacuteban 2016-ban 105 millioacute gazdasaacuteg 1733 millioacute hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletet művelt A gazdasaacutegok harmada Romaacuteniaacuteban 13-a Lengyelorszaacutegban 11-a Olaszorszaacutegban eacutes 9-a Spanyolorszaacutegban műkoumldoumltt Ezekben a szaacutemokban a tagorszaacutegok statisztikai hivatalai aacuteltal hasznaacutelt kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegkuumlszoumlboumlk is szerepet jaacutetszanak

Toumlbbeacuteves taacutevlatban a gazdasaacutegok szaacutemaacutenak jelentős csoumlkkeneacutese figyelhető meg 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt az uumlzemek negyede szűnt meg A tagorszaacutegok mindegyikeacuteben csoumlkkent a gazdasaacutegok szaacutema Ezzel paacuterhuzamosan folyamatos a koncentraacutecioacute a birtokmeacuteretek nouml-vekedeacutese Miacuteg 2005-ben 12 2016-ban maacuter 17 hektaacuter jutott egy gazdasaacutegra Az uacutej tagorszaacute-gokban a kisebb birtokmeacuteretekneacutel fogva is gyorsabb a koncentraacutecioacute az EU13 orszaacutegaiban 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt 51-kal az EU15 orszaacutegaiban 39-kal noumlvekedett az egy gazdasaacutegra jutoacute mezőgazdasaacutegi teruumllet

Termeacuteszetesen jelentősek a tagorszaacutegok gazdasaacutegszerkezete koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek A leg-nagyobb birtokmeacuteretek Csehorszaacutegban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Szlovaacutekiaacuteban Daacuteniaacuteban Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban figyelhetők meg Ezzel szemben Maacuteltaacuten Cipruson Romaacuteniaacuteban Szloveacuteniaacuteban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a legelaproacutezoacutedottabb a birtokszerkezet

zaacuteg

suumllt

Kiraacute

lysaacute

aacutenia

vaacuteki

rszaacute

eacutemet

aacutegEacutes

szaacuteg

Sveacuted

aacutegFi

szaacuteg

Iacuterors

zaacuteg

rszaacute

lgaacuter

tvaacuten

rtugaacute

orvaacute

zaacuteg

szaacuteg

rszaacute

zaacuteg

veacuteni

oumlroumlg

aacutegR

omaacuten

aacutelta

73 aacutebraAz egy gazdasaacutegra jutoacute mezőgazdasaacutegi teruumllet az EU-tagorszaacutegokban 2016-ban

Forraacutes EUROSTAT gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesok

Az Unioacuteban sok a 2 hektaacuter alatti kisgazdasaacutegmezőgazdasaacutegi haacuteztartaacutes a foumlldhasznaacutelatuk azonban nem jelentős Az EU uumlzemeinek 42-a hasznaacutel 2 hektaacuternaacutel kisebb mezőgazdasaacutegi teruumlletet reacuteszesedeacutesuumlk a teljes foumlldhasznaacutelatboacutel 2 volt 2016-ban A kisgazdasaacutegok araacutenya Maacuteltaacuten Cipruson Bulgaacuteriaacuteban Romaacuteniaacuteban eacutes Magyarorszaacutegon meghaladja a 70-ot miacuteg Finnorszaacutegban Sveacutedorszaacutegban Daacuteniaacuteban Iacuterorszaacutegban eacutes az Egyesuumllt Kiraacutely saacutegban nem eacuteri el az 5-ot Ezen kisuumlzemek araacutenya a foumlldhasznaacutelatban 46 Maacuteltaacuten 15 Cipruson eacutes 12 Romaacuteniaacuteban ezzel szemben a toumlbbi tagorszaacutegban legfeljebb neacutehaacuteny szaacutezaleacutek

A versenytaacuters agraacutertermelő orszaacutegokhoz viszonyiacutetva az Euroacutepai Unioacute birtokmeacuteretei kicsinek szaacutemiacutetanak Az egy gazdasaacutegra jutoacute mezőgazdasaacutegi teruumllet Braziacuteliaacuteban 64 Chileacuteben 107 az Egyesuumllt Aacutellamokban 170 Kanadaacuteban 315 Argentiacutenaacuteban 590 hektaacuter Ausztraacuteliaacuteban pedig meghaladja a 3000 hektaacutert (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017)

A foumlldhasznaacutelatban jelentős a haszonbeacuterlet szerepe az EU mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek 43-aacutet hasznaacuteltaacutek beacuterlők 2013-ban A tagorszaacutegok koumlzoumltt nagy kuumlloumlnbseacutegek figyelhetők meg A teruumllet mintegy neacutegyoumltoumlde volt beacuterlemeacuteny Szlovaacutekiaacuteban Maacuteltaacuten eacutes Franciaorszaacutegban miacuteg Iacuterorszaacutegban eacutes Lengyelorszaacutegban csupaacuten 16-os volt ez az araacuteny

lovaacute

Maacutel

zaacuteg

aacuteria

Neacutem

szaacuteg

sEacutes

szaacuteg

rszaacute

tvaacuten

eacutedor

szaacuteg

vaacuteto

rszaacute

zaacuteg

szaacuteg

aacutegSp

zaacuteg

Daacuten

yesuuml

raacutely

saacuteg

veacuteni

omaacuten

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

gaacutelia

rszaacute

gIacutero

rszaacute

74 aacutebraA beacuterelt teruumlletek araacutenya a mezőgazdasaacutegi teruumlletből 2013-ban

zaacuteg

vaacuteki

zaacuteg

Eacuteszt

aacutegLu

Neacutem

szaacuteg

aacuteria

rszaacute

tvaacuten

orvaacute

zaacuteg

Sveacuted

aacutegLe

zaacuteg

veacuteni

szaacuteg

zaacuteg

Iacuterors

zaacuteg

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

aacutenia

Maacutel

aacutenia

suumllt

Kiraacute

lysaacute

rtugaacute

75 aacutebraA 40 eacutevneacutel fiatalabb gazdaacutelkodoacutek araacutenya az EU-tagorszaacutegokban 2016-ban

Az Euroacutepai Unioacuteban komoly probleacutema a gazdataacutersadalom eloumlregedeacutese a gazdaacutelkodoacutek egy-harmada 65 eacutevneacutel idősebb volt 2016-ban miacuteg a 40 eacutevneacutel fiatalabbak araacutenya mindoumlssze 11 volt A 40 eacutev alatti gazdaacutelkodoacutek araacutenya Ausztriaacuteban Lengyelorszaacutegban eacutes Szlovaacutekiaacuteban a legmagasabb (mintegy egyoumltoumld) miacuteg Cipruson Portugaacuteliaacuteban eacutes az Egyesuumllt Kiraacutely-saacutegban csak neacutehaacuteny szaacutezaleacutekot tesz ki A gazdaacutelkodoacutek toumlbbseacutege (58) 55 eacutevneacutel idősebb az Euroacutepai Unioacuteban araacutenyuk Cipruson Portugaacuteliaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban meghaladja a keacutet-harmadot miacuteg Ausztriaacuteban Finnorszaacutegban eacutes Lengyelorszaacutegban csak minden harmadik gazda idősebb 55 eacutevneacutel

74 A magyar mezőgazdasaacuteg helye az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek 30-a talaacutelhatoacute Magyarorszaacutegon eacutes az EU mezőgazdasaacutegi munkaerő-felhasznaacutelaacutesaacutenak 45-48-aacutet adta hazaacutenk az elmuacutelt eacutevekben A magyar mezőgazdasaacuteg az EU mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesaacutenak eacutes hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek eacutevek oacuteta stabilan mintegy 2-aacutet teszi ki reacuteszesedeacutese a termeleacutesi teacutenyezők joumlvedelmeacuteből enneacutel magasabb koumlzel 22-25-os volt

Hazaacutenk mezőgazdasaacutega az unioacutes csatlakozaacutes oacuteta jelentős meacuterteacutekben fejlődoumltt hateacutekony-saacutega versenykeacutepesseacutege eacutes joumlvedelmezőseacutege elkezdett felzaacuterkoacutezni a reacutegi tagorszaacutegokeacutehoz Enneacutelfogva a magyar mezőgazdasaacuteg reacuteszesedeacutese nőtt a termeleacutesi eacutes joumlvedelmi mutatoacutekban Ugyanakkor hazaacutenk mezőgazdasaacutegaacuteban meacuteg sok tartaleacutek rejtőzik adottsaacutegainak meacuteg jobb kihasznaacutelaacutesaacuteval szerepe az EU mezőgazdasaacutegaacuteban a koumlvetkező eacutevekben tovaacutebb nőhet

76 aacutebraA magyar mezőgazdasaacuteg az EU-ban 2017-ben ()

Forraacutes EUROSTAT beruhaacutezaacutes eacutes mezőgazdasaacutegi teruumllet 2016

A magyar mezőgazdasaacuteg reacuteszesedeacutese a noumlveacutenyi termeacutekek kibocsaacutetaacutesaacuteboacutel 2-24 az aacutellat-tenyeacuteszteacutesből pedig 16-18-os volt az utoacutebbi eacutevekben Hazaacutenk teljesiacutetmeacutenye kuumlloumlnoumlsen magas a gabona (főkeacutent a kukorica) az olajos magvak (elsősorban a napraforgoacute) termeleacute-seacuteben valamint a baromfitenyeacuteszteacutesben

Friss z

oumlldseacute

Noumlveacuten

eszteacute

Buacuteza

Kukori

caAacuterpa

Ipari n

oumlveacuten

Olajos

noumlveacute

Napraf

orgoacute

Friss g

yuumlmoumllc

soumlk

Szőlő

Aacutellatte

nyeacutes

zteacutes

Szarva

Baromfi

Tojaacutes

Serteacutes

Mezőg

saacutegi

saacutetaacutes

77 aacutebraMagyarorszaacuteg reacuteszesedeacutese az EU mezőgazdasaacutegaacutenak kibocsaacutetaacutesaacuteboacutel 2017-ben

(a repce eacutes a napraforgoacute 2016-os adat)

75 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes

Az Euroacutepai Unioacute mezőgazdasaacutegaacutenak kibocsaacutetaacutesa kiegyensuacutelyozott feleacutet a noumlveacutenyi termeacutekek neacutegytizedeacutet az aacutellatok aacutellati termeacutekek a fennmaradoacute reacuteszt a mezőgazdasaacutegi szolgaacuteltataacutesok maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek tetteacutek ki 2017-ben A noumlveacutenytermeszteacutesen beluumll a legjelentősebb a gabonafeacuteleacutek szerepe a teljes mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes toumlbb mint tizedeacutet adtaacutek Kedvező hogy a munkaigeacutenyes eacutes magasabb hozzaacuteadott eacuterteacuteket termelő noumlveacutenytermeszteacutesi kultuacuteraacutek (friss zoumlldseacutegek friss gyuumlmoumllcsoumlk szőlő bor oliacuteva oliacutevaolaj valamint a diacutesznoumlveacutenyek eacutes faiskolaacutek) a kibocsaacutetaacutes negyedeacutet tetteacutek ki Az aacutellattenyeacuteszteacutesen beluumll a legjelentősebb a szarvasmarha-aacutegazat (vaacutegoacutemarha eacutes tej) amely a teljes kibocsaacutetaacutes koumlzel negyedeacutet keacutepvi-selte Eacuterdemes megjegyezni hogy a vaacutegoacutemarha-kibocsaacutetaacutes mintegy keacutetharmada tejhasznuacute teheacuten (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017) Emellett fontos meacuteg a serteacutes- eacutes a baromfiaacutegazat (vaacutegoacute-baromfi eacutes tojaacutes) szerepe

Gabona 108

Friss zoumlldseacutegek 79

Szőlő bor 56

Takarmaacuteny-noumlveacutenyek 55

Friss gyuumlmoumllcsoumlk 5Diacutesznoumlveacutenyek eacutes faiskolaacutek 5

Olajos noumlveacutenyek 29

Burgonya 26Oliacuteva oliacutevaolaj 19

Cukorreacutepa 09Feheacuterjenoumlveacutenyek 04

Egyeacuteb noumlveacutenyi termeacutek 18

Tej 139

Serteacutes 89

Szarvasmarha 82

Baromfi 5Tojaacutes 24

Juh eacutes kecske 14

Egyeacuteb aacutellati termeacutek 15Szolgaacuteltataacutesok 48

Maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek 38

78 aacutebraAz EU mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesaacutenak szerkezete 2017-ben ()

A legtoumlbb mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacuteben noumlvekedett az Euroacutepai Unioacute termeleacutese az elmuacutelt tiacutez eacutevben A fontosabb termeacutekek koumlzuumll csak a vaacutegoacutemarha a vaacutegoacutejuh eacutes a cukor előaacutelliacutetaacutesa csoumlkkent de ez utoacutebbi eseteacuteben a cukorkvoacuteta 2017-es eltoumlrleacutese jelentős vaacuteltozaacutesokat hozott

74 taacuteblaacutezatAz Euroacutepai Unioacute termeleacutese neacutehaacuteny fontos mezőgazdasaacutegi termeacutekből (ezer tonna)

2000ndash2002 2015ndash2017 Vaacuteltozaacutes ()Buacuteza 130 159 153 316 +178Kukorica 59 153 61 286 +36Cukor 20 207 17 131 ndash152Cukorreacutepa 135 172 112 465 ndash168Marhahuacutes 8 526 8 038 ndash57Serteacuteshuacutes 21 887 23 526 +75Baromfihuacutes 11 154 14 183 +272Juhhuacutes 1 170 974 ndash168Tej 150 510 163 493 +86Friss tejtermeacutekek 46 719 46 807 +02Vaj 2 210 2 415 +93Sajt 8 077 10 005 +239Sovaacuteny tejpor 1 177 1 550 +317Teljes tejpor 848 742 ndash124

Forraacutes OECD-FAO Agricultural Outlook 2017ndash2026 Database laacutesd httpsstatsoecdorgIndexaspxData-SetCode=HIGH_AGLINK_2017 (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

Az Euroacutepai Unioacute a jelentősebb agraacutertermelők koumlzeacute szaacutemiacutet baacuter az elmuacutelt 10-15 eacutevben toumlbb mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacuteben is vesztett a vilaacutegpiaci reacuteszesedeacuteseacuteből a harmadik orszaacute-gok toumlbbek koumlzoumltt Braziacutelia javaacutera Az EU adja a vilaacuteg buacutezatermeleacuteseacutenek mintegy oumltoumldeacutet eacutes ez az araacuteny nem vaacuteltozott eacuterdemben az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben Ezzel szemben az EU kukoricapiaci reacuteszesedeacutese 10-ről 6-ra meacuterseacuteklődoumltt mikoumlzben a termeacutesmennyiseacuteg nem vaacuteltozott jelentősen Ez elsősorban az USA eacutes Kiacutena noumlvekvő termeleacuteseacutenek tudhatoacute be Az EU tovaacutebbra is nettoacute importőr kukoricaacuteboacutel

2000ndash2002 2015ndash2017

79 aacutebraAz Euroacutepai Unioacute reacuteszesedeacutese neacutehaacuteny fontos mezőgazdasaacutegi termeacutek termeleacuteseacuteből ()

Forraacutes OECD-FAO Agricultural Outlook 2017ndash2026 Database

Az EU termeleacutese a vilaacuteg serteacuteshuacutestermeleacuteseacutenek oumltoumldeacutet teszi ki ugyanakkor a noumlvekvő ter-meleacutes elleneacutere a 2000-es eacutevek eleje oacuteta csoumlkkent a reacuteszesedeacutese elsősorban Kiacutena az USA eacutes Braziacutelia dinamikusan bővuumllő kiacutenaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent Hasonloacutekeacuteppen meacuterseacuteklődoumltt az EU reacuteszesedeacutese a marhahuacutes a baromfihuacutes eacutes a juhhuacutestermeleacutesből is Az EU marhahuacutes-termeleacuteseacutenek piacveszteacutese moumlgoumltt a termeleacutes csoumlkkeneacutese valamint a versenytaacuters orszaacutegok elsősorban Braziacutelia Kiacutena Toumlroumlkorszaacuteg eacutes Mexikoacute termeleacuteseacutenek noumlvekedeacutese aacutell Az Euroacutepai Unioacute adja a vilaacuteg baromfihuacutes-kibocsaacutetaacutesaacutenak 12-aacutet az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben ez a reacute-szesedeacutese meacuterseacuteklődoumltt ami moumlgoumltt az EU termeleacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben noumlvekvő brazil kiacutenai eacutes USA-termeleacutes aacutell A juhhuacutes piaci reacuteszesedeacuteseacutenek csoumlkkeneacutese a termeleacutes meacuterseacuteklő-deacuteseacutenek eacutes a versenytaacutersak elsősorban Kiacutena termeleacutese emelkedeacuteseacutenek a koumlvetkezmeacutenye Az Euroacutepai Unioacute a vilaacuteg maacutesodik legnagyobb tejtermelője India utaacuten a vilaacutegtermeleacutes oumltoumldeacutet adva Az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben India Kiacutena eacutes az USA termeleacutese dinamikusan bővuumllt ennek betudhatoacutean az EU vilaacutegpiaci reacuteszesedeacutese a noumlvekvő kibocsaacutetaacutes elleneacutere csoumlkkent

A sajt eacutes a sovaacuteny tejpor eseteacuteben az EU a vilaacuteg legnagyobb termelője piaci reacuteszesedeacutese a 2015ndash2017 koumlzoumltti eacutevekben a termeleacutes koumlzel feleacutet illetve harmadaacutet tette ki A friss tej-termeacutekek eacutes a vaj eseteacuteben India aacutetvette a vezeteacutest miacuteg a teljes tejpor eseteacuteben Uacutej-Zeacuteland előzte meg a Koumlzoumlsseacuteget

Az Euroacutepai Unioacute oumlnellaacutetoacute a legtoumlbb mezőgazdasaacutegi termeacutekből (termeleacutese meghaladja a fogyasztaacutesaacutet) ez aloacutel a juhhuacutes a kukorica a szoacuteja eacutes a napraforgoacute keacutepez kiveacutetelt Az oumlnel-laacutetottsaacutegi szint kiugroacutean magas az exportorientaacutelt termeacutekek a sovaacuteny eacutes a teljes tejpor ese-teacuteben mivel a termeleacutes a fogyasztaacutes keacutetszereseacutet tesz ki (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017) A toumlbbi termeacutek eseteacuteben az oumlnellaacutetottsaacuteg 100 eacutes 127 koumlzoumltt alakult 2015 eacutes 2017 koumlzoumltt

75 taacuteblaacutezatAz EU oumlnellaacutetottsaacutegi szintje neacutehaacuteny fontos mezőgazdasaacutegi termeacutek eseteacuteben

2015 2016 2017

Buacuteza 127 116 122

Kukorica 81 90 88

Repce 100 102 99

Napraforgoacute 56 56 61

Szoacuteja 38 39 38

Cukor 80 95 110

Marhahuacutes 101 102 103

Serteacuteshuacutes 110 113 112

Baromfihuacutes 104 104 105

Juhhuacutes 86 87 91

Friss tejtermeacutekek 102 103 102

Vaj 108 108 106

Sajt 107 107 108

Sovaacuteny tejpor 208 203 192

Teljes tejpor 224 207 210

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacutega

Az EU reacuteszesedeacutese a fontosabb mezőgazdasaacutegi termeacutekek exportjaacuteboacutel vaacuteltozatosan alakult 2000 oacuteta A buacuteza a marhahuacutes a serteacuteshuacutes a juhhuacutes eacutes a sovaacuteny tejpor eseteacuteben eacuterdem-ben emelkedett a Koumlzoumlsseacuteg szerepe a nemzetkoumlzi kereskedelemben ennek koumlszoumlnhetően a serteacuteshuacutes- eacutes a sovaacutenytejpor-export koumlzel harmadaacutet eacutes a buacutezaexport koumlzel oumltoumldeacutet adta 2015 eacutes 2017 koumlzoumltt Ezzel szemben az EU reacuteszesedeacutese csoumlkkent a cukor a baromfihuacutes a vaj eacutes a teljes tejpor eseteacuteben ami annak koumlszoumlnhető hogy a versenytaacuters orszaacutegok kivi-tele dinamikusabban bővuumllt Az EU tovaacutebbra is a vilaacuteg sajtexportjaacutenak koumlzel egyharmadaacutet adja hasonloacutean a 2002 eacutes 2004 koumlzoumltti eacutevekhez

2000ndash2002 2015ndash2017

710 aacutebraAz EU reacuteszesedeacutese neacutehaacuteny fontosabb mezőgazdasaacutegi termeacutek exportjaacuteboacutel

Megjegyzeacutes cukor 2001ndash2003 tejtermeacutekek 2002ndash2004

76 Hozamok

Az EU hozamai a főbb szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenyek eseteacuteben nemzetkoumlzi viszonylatban is igen magasak ami elsősorban a kedvező termeacuteszeti adottsaacutegoknak az intenziacutev termeleacutesi rend-szereknek illetve a magas szintű agrotechnoloacutegiaacutenak eacutes szaktudaacutesnak koumlszoumlnhető A reacutegi tagorszaacutegokban magasabbak a hozamok mint az uacutejakban de az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben folyamatos volt az utoacutebbiak felzaacuterkoacutezaacutesa Ebben annak is szerepe volt hogy az EU15 orszaacutegaiban lelassult a hozamnoumlvekedeacutes az alaacutebbi okok miatt a magas szintű termeleacutesi rendszerek megkoumlzeliacutetetteacutek az elmeacuteleti maximumot a tovaacutebbi eacuterdemi előreleacutepeacuteshez aacutetuumltő erejű innovaacutecioacute szuumlkseacuteges A Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban nagyobb teret nyertek a termeleacutestől elvaacutelasztott taacutemogataacutesok amelyek az extenziacutevebb termeleacutest oumlsztoumlnzik Tovaacutebbaacute a kliacutema-vaacuteltozaacutes is kaacuterosan hat a hozamokra (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017)

A kukorica eseteacuteben az EU hozamai magasak de elmaradnak az USA eacutes Kanada hozamaitoacutel mivel azon orszaacutegokban engedeacutelyezett a GMO-noumlveacutenyek termeszteacutese Ennek elleneacutere a reacutegi tagorszaacutegok kukoricahozama (kuumlloumlnoumlsen Neacutemetorszaacutegeacute eacutes Olaszorszaacutegeacute) megkoumlzeliacuteti az USA szintjeacutet a magas szintű agrotechnoloacutegiaacutenak koumlszoumlnhetően Minden főbb termelő orszaacutegban nagy ingadozaacutest mutatnak a kukoricahozamok de az ezredforduloacute oacuteta jelentős meacuterteacutekben emelkedtek

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

USA Kanada Ausztraacutelia EU Ukrajna Braziacutelia

711 aacutebraA főbb termelő orszaacutegok kukoricahozama (tonnahektaacuter)

Forraacutes FAOSTAT

Az EU rendelkezik a legmagasabb buacutezahozamokkal a főbb termelő orszaacutegok koumlzuumll amiben a kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok mellett a fejlett agrotechnoloacutegiaacutenak is szerepe van (Eu-roacutepai Bizottsaacuteg 2017) A kukoricaacuteval oumlsszehasonliacutetva a buacutezahozamok kiegyensuacutelyozottak

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU Ukrajna USA Kanada Oroszorszaacuteg Ausztraacutelia

712 aacutebraA főbb termelő orszaacutegok buacutezahozama (tonnahektaacuter)

Forraacutes FAOSTAT

Az Euroacutepai Unioacute tejhozama a versenytaacuters orszaacutegokkal oumlsszehasonliacutetva magasnak szaacutemiacutet A tagorszaacutegok eacuteves tehenenkeacutenti tejhozama megkoumlzeliacuteti a 7 ezer kilogrammot mikoumlz-ben a nagyreacuteszt legeltető termeleacutesi rendszerrel rendelkező Uacutej-Zeacutelandon alig haladja meg a 4 ezer kilogrammot Az USA-ban a kevereacutektakarmaacuteny az elterjedt ennek is koumlszoumlnhe-tően a tejhozam meghaladja a 10 ezer kilogrammot tehenenkeacutent Az EU-ban vaacuteltozatos a tejelő tehenek takarmaacutenyozaacutesa toumlbbek koumlzoumltt Iacuterorszaacutegban elsősorban legelőre alapozott miacuteg Eacuteszak-Olaszorszaacutegban eacutes Spanyolorszaacutegban a vaacutesaacuterolt takarmaacuteny a meghataacuterozoacute En-nek koumlszoumlnhetően joacuteval egyenletesebb az időjaacuteraacutesnak keveacutesbeacute kitett az EU-termeleacutes mint peacuteldaacuteul Ausztraacuteliaacuteban vagy Uacutej-Zeacutelandon Ugyanakkor a takarmaacutenyaacuterak hataacutesa is nagyobb az unioacutes termelőkre Az EU tejhozama folyamatosan nő a javuloacute genetikai haacutetteacuternek tartaacutes-technoloacutegiaacutenak eacutes takarmaacutenyozaacutesnak koumlszoumlnhetően (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017)

10 000

12 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

USA EU Ausztraacutelia Uacutej-Zeacuteland Kiacutena Braziacutelia India

713 aacutebraA főbb termelő orszaacutegok tejhozama (kgteheacuteneacutev)

Forraacutes FAOSTAT

77 Termeleacutekenyseacuteg

A vilaacuteg eacutelelmiszer-termeleacutese noumlvekvő szaacutemuacute eacutes egyre jelentősebb kihiacutevaacutesok eleacute neacutez Eleacuteg itt keresleti oldalon a neacutepesseacutegnoumlvekedeacutesre az urbanizaacutecioacutera eacutes a javuloacute eacuteletsziacutenvonalra kiacutenaacutelati oldalon pedig az eacuteghajlatvaacuteltozaacutesra a termeacuteszeti erőforraacutesok ndash mint a termőfoumlld oumlntoumlzőviacutez ndash szűkuumlleacuteseacutere eacutes az ezekből koumlvetkező a termeleacutes koumlrnyezetterheleacuteseacutet korlaacutetozoacute szabaacutelyozaacutesokra vagy a fejlett vilaacuteg gazdataacutersadalmaacutenak eloumlregedeacuteseacutere gondolni A fen-tiek hataacutesaacutera az euroacutepai mezőgazdasaacuteg eseteacuteben kulcskeacuterdeacutes a termeleacutes hateacutekonysaacutegaacutenak a noumlveleacutese vagyis toumlbbet termelni kevesebb raacutefordiacutetaacutessal

A teljes teacutenyezőtermeleacutekenyseacuteg aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt a termeleacutekenyseacuteg vaacuteltozaacutesaacuteroacutel A mutatoacute a kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak azt a reacuteszeacutet foglalja magaacuteban amely nem az intenziacute-

vebb inputhasznaacutelattal magyaraacutezhatoacute hanem a technoloacutegia a termeleacutesszervezeacutes eacutes a me-nedzsment hateacutekonysaacutega javulaacutesaacutenak koumlszoumlnhető Az EU teljes teacutenyezőtermeleacutekenyseacutege 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt tovaacutebb nőtt de kisebb meacuterteacutekben mint az azt megelőző tiacutez eacutevben Miacuteg 1995 eacutes 2005 koumlzoumltt a termeleacutekenyseacuteg eacuteves noumlvekedeacutese meghaladta az 1-ot 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt 07-ra lassult (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2016 eacutes 2017) Oumlsszesseacutegeacuteben 8-kal nőtt az EU mezőgazdasaacutegaacutenak teljes teacutenyezőtermeleacutekenyseacutege 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt

Ugyanakkor jelentős a kuumlloumlnbseacuteg a reacutegi eacutes az uacutej tagorszaacutegok termeleacutekenyseacutegeacutenek noumlvekedeacutesi uumlteme koumlzoumltt A reacutegi tagorszaacutegok mezőgazdasaacutegaacutenak termeleacutekenyseacutege 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt eacutevente 05-kal az uacutej tagorszaacutegokeacute 16-kal emelkedett Ennek koumlszoumln-hetően a 11 eacutev alatt eleacutert javulaacutes az előbbi esetben 6 az utoacutebbiban 18 volt Ez egyreacuteszt annak koumlszoumlnhető hogy az uacutej tagorszaacutegokban keacutesőbb kezdődoumltt eacutes meacuteg most is nagymeacuter-teacutekű a struktuacuteravaacuteltaacutes a koncentraacutecioacute eacutes a termeacutekpaacutelya szerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesa Emellett a termeleacutekenyseacuteg emelkedeacuteseacuteben fontos a technoloacutegiaacutet a logisztikaacutet a kutataacutes-fejleszteacutest eacutes az infrastruktuacuteraacutet eacuterintő beruhaacutezaacutesok szerepe Veacuteguumll azt is meg kell emliacuteteni hogy az uacutej tagorszaacutegok termelői sok esetben a reacutegi tagorszaacutegokban maacuter alkalmazott technoloacutegiaacutet szer-vezeacutesi eacutes marketingmegoldaacutesokat veszik aacutet ami szinteacuten magyaraacutezza a gyorsabb fejlődeacutest (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2016)

Az egyes tagorszaacutegok termeleacutekenyseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacuteben jelentősek a kuumlloumlnbseacutegek A legnagyobb meacuterteacutekben a balti orszaacutegok Belgium Spanyolorszaacuteg eacutes Portugaacutelia teljes teacute-nyezőtermeleacutekenyseacutege javult 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt Ezzel szemben Maacuteltaacuten nagymeacuterteacutekben Neacutemetorszaacutegban Daacuteniaacuteban eacutes Szloveacuteniaacuteban enyheacuten meacuterseacuteklődoumltt a mutatoacute

rszaacute

tvaacuten

zaacuteg

rszaacute

rtugaacute

liaEacutes

szaacuteg

aacutenia

vaacuteki

zaacuteg

aacuteria

zaacuteg

aacutegSv

eacutedor

szaacuteg

orvaacute

zaacuteg

szaacuteg

Iacuterors

zaacuteg

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

suumllt

Kiraacute

lysaacuteg

veacuteni

aacutenia

Neacutem

szaacuteg

Maacutel

714 aacutebraA mezőgazdasaacuteg teljes teacutenyezőtermeleacutekenyseacutegeacutenek vaacuteltozaacutesa az Euroacutepai Unioacuteban 2005 eacutes 2016 koumlzoumltt

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacuteg CAP kontextus indikaacutetorok laacutesd httpseceuropaeuinfofood-farming-fisheriesfarmingfacts-and-figuresperformance-agricultural-po-

licycap-indicatorscontext-indicators_en (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05)

78 Agraacuter-kuumllkereskedelem

Az Euroacutepai Unioacute szempontjaacuteboacutel csak a harmadik orszaacutegokkal folytatott kereskedelem szaacute-miacutet kuumllkereskedelemnek miacuteg a tagorszaacutegok eseteacuteben az egymaacutessal folytatott kereskedelem is ezeacutert az EU kuumllkereskedelme kisebb mint a tagorszaacutegok kuumllkereskedelmeacutenek oumlsszege A tagorszaacutegok kuumllkereskedelmeacutenek koumlzel haacuteromnegyede iraacutenyult a belső piacra eacutes kicsit toumlbb mint negyede a harmadik orszaacutegokba 2016-ban baacuter egy eacutevtized alatt ez utoacutebbi jelen-tősen emelkedett (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2017)

Az agraacutertermeacutekek iraacutenti kereslet eacutes kiacutenaacutelat foumlldrajzilag egyre inkaacutebb szeacutetvaacutelik egymaacutes-toacutel ezeacutert folyamatosan bővuumll az agraacuter-kuumllkereskedelem A vilaacuteg legnagyobb agraacuterexportőre az Euroacutepai Unioacute eacutes az USA koumlzel azonos kivitellel őket koumlveti Braziacutelia Kiacutena eacutes Kanada Az Euroacutepai Unioacute 2013 oacuteta a vilaacuteg vezető agraacuterexportőre

EU28 USA Braziacutelia Kiacutena Kanada

129 128

131 131

138132

2015 2016 2017

715 aacutebraA vilaacuteg vezető agraacuterexportőrei (milliaacuterd euroacute)

Forraacutes Euroacutepai Bizottsaacuteg Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacuteg

Az importoldalon is az EU eacutes az USA aacutell az eacutelen majd Kiacutena Japaacuten eacutes Kanada koumlvetkezik Az agraacuter-kuumllkereskedelem főbb szereplői alapvetően haacuterom csoportba sorolhatoacutek az EU USA Kiacutena eacutes Kanada jelentős mezőgazdasaacutegi termeleacutessel rendelkezik esetuumlkben az export eacutes az import egyaraacutent nagymeacuterteacutekű Braziacutelia Argentiacutena Ausztraacutelia eacutes Uacutej-Zeacuteland elsősorban exportőroumlk az importjuk elhanyagolhatoacute meacuterteacutekű Japaacuten eacutes Oroszorszaacuteg ezzel szemben a vezető importőroumlk koumlzoumltt szerepelnek (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018)

EU28 USA Kiacutena Japaacuten Kanada

114110

112 112

117 115

2015 2016 2017

716 aacutebraA vilaacuteg vezető agraacuterimportőrei (milliaacuterd euroacute)

Az Euroacutepai Unioacute eacutevek oacuteta a vilaacuteg vezető agraacuterexportőre eacutes -importőre (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018) Agraacuterkivitele 2007 eacutes 2017 koumlzoumltt 2009-et kiveacuteve minden eacutevben emelkedett en-nek koumlszoumlnhetően 2017-ben uacutejabb rekordeacuterteacuteket eacutert el Az EU agraacuterexportja 2017-ben 138 milliaacuterd euroacute volt 51-kal toumlbb mint 2016-ban Az exporttal paacuterhuzamosan a Koumlzoumlsseacuteg agraacuterimportja is jelentősen bővuumllt csak 2009-ben eacutes 2016-ban maradt el az egy eacutevvel ez-előttitől Az EU agraacuterimportja 2017-ben 117 milliaacuterd euroacutera bővuumllt ezzel 45-kal haladta meg a 2016 eacutevit Az EU agraacuterexportja a keacutetszereseacutere bővuumllt 2007 eacutes 2017 koumlzoumltt eacutes 2010 oacuteta az export meghaladja az importot is vagyis a koumlzoumlsseacuteg agraacutertermeacutekekből nettoacute exportőr A kuumllkereskedelmi toumlbblet 205 milliaacuterd euroacutet tett ki 2017-ben 9-kal bővuumllt egy eacutev alatt

Az agraacutertermeacutekek jelentős meacuterteacutekben jaacuterulnak hozzaacute az Euroacutepai Unioacute teljes kuumllke-reskedelmeacutehez araacutenyuk meghaladja a bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutekből valoacute reacuteszesedeacutesuumlket Az agraacutertermeacutekek reacuteszesedeacutese a termeacutekexportboacutel 75 az importboacutel 66 volt 2016-ban kuumllkereskedelmi toumlbbletuumlk a teljes toumlbblet koumlzel feleacutet adta

A kuumllkereskedelem reacuteszesedeacutese egyre magasabb az EU agraacutertermeleacuteseacuteből ennek koumlszoumlnhetően a kuumllpiacok egyre fontosabbak az agraacutergazdasaacuteg fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel Az export araacutenya a feldolgozatlan termeacutekek termeleacutesi eacuterteacutekeacuteből 2008 eacutes 2016 koumlzoumltt 77-roacutel 123-ra a feldolgozott termeacutekek eseteacuteben 67-roacutel 105-ra bővuumllt (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018)

A kivitel termeacutekskaacutelaacuteja szeacuteles a termeacutekpaacutelya minden szegmenseacuteből megtalaacutelhatoacutek benne termeacutekek a feldolgozatlan toumlmegtermeacutekektől kezdve a magasan feldolgozott egye-di igeacutenyeket kieleacutegiacutető eacutelelmiszeripari termeacutekekig Ugyanakkor a feldolgozott termeacutekek a meghataacuterozoacuteak ami kedvező a hozzaacuteadott eacuterteacutek a kivitel kiegyensuacutelyozott noumlvekedeacutese eacutes a foglalkoztatottsaacuteg szempontjaacuteboacutel Az EU agraacuterexportjaacutenak toumlbb mint neacutegytizedeacutet tetteacutek ki a magasan feldolgozott eacutelelmiszerek 2017-ben ez az araacuteny az elmuacutelt eacutevtizedben folyamatosan emelkedett (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018)

Az export termeacutekszerkezete meacuterseacutekelten koncentraacutelt A legjelentősebb termeacutekcsoportot a bor a szeszes italok eacutes a csecsemőtaacutepszerek jelentetteacutek 2017-ben a teljes kivitel 22-aacutet adva Ezt koumlvetteacutek a kuumlloumlnboumlző ehető keacutesziacutetmeacutenyek a csokolaacutedeacute eacutes a serteacuteshuacutes egyaraacutent 4-os reacuteszesedeacutessel Az első hat termeacutekcsoport reacuteszesedeacutese a teljes agraacuterexportboacutel enyheacuten meghaladta az egyharmadot

Bor 86

Szeszes italok 78

Csecsemőtaacutepszerek 53

Egyeacuteb ehető keacutesziacutetmeacutenyek 44

Csokolaacutedeacute cukorkajeacutegkreacutem 4

Serteacuteshuacutes 37

Egyeacuteb 662

717 aacutebraAz EU agraacuterexportjaacutenak szerkezete 2017-ben ()

Ezzel szemben az import nagy reacuteszeacutet a toumlmegtermeacutekek adjaacutek alacsonyabb feldolgozottsaacute-gi fokkal A magasan feldolgozott termeacutekek reacuteszesedeacutese az importboacutel mindoumlssze 17 volt 2017-ben Ez az eacuterteacutek nagysaacutegrendekkel elmarad az exportban keacutepviselt araacutenyuktoacutel ami az EU agraacuterszektoraacutenak versenykeacutepesseacutegeacutet mutatja (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018)

Az agraacuterimport alapvetően haacuterom fő kategoacuteriaacuteboacutel aacutell olyan termeacutekekből amelyet eacuteghajlati adottsaacutegok miatt nem vagy csak kis mennyiseacutegben termel az EU (toumlbbek kouml-zoumltt troacutepusi gyuumlmoumllcsoumlk) takarmaacuteny-alapanyagok (toumlbbek koumlzoumltt szoacuteja napraforgoacuteda-ra) illetve alapanyagok az eacutelelmiszeripar szaacutemaacutera (toumlbbek koumlzoumltt paacutelmaolaj) (Euroacutepai Bizottsaacuteg 2018)

Az agraacuterimport eseteacuteben enyheacuten magasabb a koncentraacutecioacute A haacuterom legjelentősebb termeacutekcsoport a troacutepusi gyuumlmoumllcsoumlk a nyers kaacuteveacute eacutes tea eacutes az olajdaraacutek az import negye-deacutet a paacutelmaolajjal a friss gyuumlmoumllcsoumlkkel eacutes a szoacutejababbal kiegeacuteszuumllve toumlbb mint 40-aacutet adta 2017-ben

Az Euroacutepai Unioacute agraacuterexportjaacutenak legfontosabb ceacutelorszaacutega az USA Kiacutena Svaacutejc Oroszorszaacuteg eacutes Japaacuten a teljes agraacuterkivitel 40-aacutet adva Az EU agraacuterimportjaacutenak főbb szaacutermazaacutesi orszaacutegai Braziacutelia az USA Argentiacutena Ukrajna eacutes Kiacutena

Troacutepusi gyuumlmoumllcsoumlk 12

Nyers kaacuteveacute eacutes tea 7

Olajosmagdara 6

Paacutelmaolaj 6

Friss gyuumlmoumllcsoumlk 5

Szoacutejabab 4Egyeacuteb 60

718 aacutebraAz EU agraacuterimportjaacutenak szerkezete 2017-ben ()

79 Joumlvedelem

Az elmuacutelt eacutevtizedben a mezőgazdasaacutegi termeleacutes joumlvedelmezőseacutege laacutetvaacutenyosan emelkedett az euroacutepai Unioacuteban ugyanakkor jelentős kuumlloumlnbseacutegek figyelhetők meg A joumlvedelmezőseacuteg az uacutej tagorszaacutegokban nagyobb meacuterteacutekben javult mint a reacutegiekben Ennek hataacutesaacutera eacuterdemi felzaacuterkoacutezaacutes toumlrteacutent A mezőgazdasaacutegi munka joumlvedelmezőseacutegeacutenek alakulaacutesaacutet joacutel tuumlkroumlzi az eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem vaacuteltozaacutesa Ez a mutatoacute 2007 eacutes 2017 koumlzoumltt a reacutegi tagorszaacutegokban 16 az uacutej tagorszaacutegokban 72-kal emelkedett Ez annak az eredmeacute-nye hogy az uacutej tagorszaacutegokban nagyobb meacuterteacutekben nőtt a reaacuteljoumlvedelem valamint jobban csoumlkkent a mezőgazdasaacuteg munkaerő-felhasznaacutelaacutesa A joumlvedelem noumlvekedeacuteseacutet a Koumlzoumls Ag-raacuterpolitika forraacutesainak csatlakozaacutes utaacuteni meredek emelkedeacutese eacutes a fejlett mezőgazdasaacuteggal rendelkező tagorszaacutegokban alkalmazott termeleacutesi technoloacutegiaacutek aacutetveacutetele is elősegiacutetette

204060

140160180200

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

EU28 EU15 EU13

719 aacutebraAz eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem vaacuteltozaacutesa az Euroacutepai Unioacuteban (2007 = 100)

Az eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem 2007 eacutes 2017 koumlzoumltt Bulgaacuteriaacuteban Szlovaacutekiaacute-ban eacutes Romaacuteniaacuteban toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett de Magyarorszaacutegon is toumlbb mint keacutetharmaddal noumlvekedett Ezzel szemben Maacuteltaacuten egyharmaddal Luxemburgban egyne-gyeddel esett vissza de csoumlkkent Finnorszaacutegban Szloveacuteniaacuteban Belgiumban Ausztriaacuteban eacutes Sveacutedorszaacutegban is

aacuteria

vaacuteki

omaacuten

zaacuteg

rszaacute

zaacuteg

gaacutelia

suumllt

Kiraacute

lysaacute

tvaacuten

iaIacutero

rszaacute

aacutegH

Neacutem

szaacuteg

vaacuteto

rszaacute

aacutenia

rszaacute

gEacutes

szaacuteg

rszaacute

oumlroumlg

aacutegAu

eacutedor

szaacuteg

veacuteni

szaacuteg

aacutelta

720 aacutebraAz eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem 2007 eacutes 2017 koumlzoumltti vaacuteltozaacutesa (2007 = 100)

Az eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem vaacuteltozaacutesaacutet a reaacuteljoumlvedelem eacutes a munkaerő-felhasznaacutelaacutes kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben okozta A reaacuteljoumlvedelem a tagorszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben emelkedett miacuteg a munkaerő-felhasznaacutelaacutes mindoumlssze Iacuterorszaacutegban eacutes Maacuteltaacuten bővuumllt Az EU szintjeacuten a joumlvedelmezőseacuteg 32-os javulaacutesa a reaacuteljoumlvedelem 5-os noumlvekedeacuteseacutenek eacutes a mun-kaerő-felhasznaacutelaacutes 20-os csoumlkkeneacuteseacutenek a koumlvetkezmeacutenye A reacutegi tagorszaacutegokban 16-kal noumlvekedett a joumlvedelmezőseacuteg mivel 14-kal noumlvekedett a reaacuteljoumlvedelem eacutes 13-kal csoumlkkent a munkaerő-felhasznaacutelaacutes Az uacutej tagorszaacutegok joumlvedelmezőseacutegeacutenek 72-os javulaacutesa a reaacuteljoumlvedelem 26-os emelkedeacuteseacutenek eacutes a munkaerő-felhasznaacutelaacutes 27-os csoumlkkeneacuteseacute-nek koumlszoumlnhető Az eacutelenjaacuteroacute orszaacutegok koumlzuumll Bulgaacuteriaacuteban eacutes Szlovaacutekiaacuteban a munkaerő-fel-hasznaacutelaacutes csoumlkkeneacutese Romaacuteniaacuteban eacutes Magyarorszaacutegon a reaacuteljoumlvedelem emelkedeacutese volt

a meghataacuterozoacute Előbbiek eseteacuteben negyedeacutevel noumlvekedett a reaacuteljoumlvedelem eacutes feleacutevel csoumlk-kent a munkaerő-felhasznaacutelaacutes Romaacuteniaacuteban feleacutevel emelkedett a reaacuteljoumlvedelem eacutes mintegy negyedeacutevel csoumlkkent a munkaerő-felhasznaacutelaacutes Magyarorszaacutegon a reaacuteljoumlvedelem 57-os noumlvekedeacutese mellett 7-kal csoumlkkent a munkaerő-felhasznaacutelaacutes Azokban az orszaacutegokban amelyekben csoumlkkent a joumlvedelmezőseacuteg (Maacuteltaacutet kiveacuteve) a reaacuteljoumlvedelem eacutes a munkaerő-felhasznaacutelaacutes is visszaesett

ndash30

ndash20

ndash10

EU28 EU15 EU13

Reaacuteljoumlvedelem vaacuteltozaacutesa

Munkaerő-felhasznaacutelaacutes vaacuteltozaacutesa

Eacuteves munkaerőegyseacutegre jutoacute reaacuteljoumlvedelem vaacuteltozaacutesa

721 aacutebraA joumlvedelmezőseacuteg oumlsszetevőinek 2007 eacutes 2017 koumlzoumltti vaacuteltozaacutesa ()

710 Eacutelelmiszer-fogyasztaacutes eacutes aacuterak

Az eacutelelmiszerekre eacutes alkoholmentes italokra fordiacutetott kiadaacutesok araacutenya szoros oumlsszefuumlggeacutesben van a gazdasaacutegi fejlettseacuteggel Mineacutel fejlettebb egy orszaacuteg annaacutel kisebb az alapvető szuumlk-seacutegletekre (toumlbbek koumlzoumltt eacutelelmiszerekre) fordiacutetott kiadaacutesok araacutenya eacutes annaacutel toumlbb elkoumllthető joumlvedelem marad egyeacuteb ceacutelokra A Koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacuteben a haacuteztartaacutesok kiadaacutesaik 15-aacutet koumlltoumltteacutek eacutelelmiszerekre eacutes alkoholmentes italokra 2017-ben Ez az araacuteny Romaacute niaacuteban Bulgaacuteriaacuteban eacutes Lettorszaacutegban meghaladta a 20-ot miacuteg az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Iacuter-orszaacutegban eacutes Ausztriaacuteban 10-11-ot keacutepviselt

omaacuten

lgaacuter

zaacuteg

vaacuteto

rszaacute

zaacuteg

aacutenia

Eacuteszt

aacutegG

oumlroumlg

aacutegPo

rtugaacute

lovaacute

zaacuteg

rszaacute

zaacuteg

szaacuteg

veacuteni

aacutelta

rszaacute

eacutedor

szaacuteg

aacutegH

Daacuten

eacutemet

aacutegLu

Iacuterors

zaacuteg

suumllt

Kiraacute

lysaacute

722 aacutebraAz eacutelelmiszerek eacutes alkoholmentes italok reacuteszesedeacutese az oumlsszes kiadaacutesboacutel 2017 ()

Forraacutes EUROSTAT harmonizaacutelt fogyasztoacuteiaacuter-index szaacutemiacutetaacutesaacutehoz hasznaacutelt suacutelyok alapjaacuten

Daacuten

eacutedor

szaacuteg

Iacuterors

zaacuteg

rszaacute

aacutegM

aacutelta

Neacutem

szaacuteg

Goumlr

oumlgor

szaacuteg

loveacute

vaacuteto

rszaacute

rtugaacute

zaacuteg

rszaacute

gEacutes

szaacuteg

suumllt

Kiraacute

lysaacute

lovaacute

zaacuteg

rszaacute

tvaacuten

lgaacuter

zaacuteg

aacutenia

723 aacutebraAz eacutelelmiszerek eacutes alkoholmentes italok aacuterainak araacutenya az Euroacutepai Unioacuteban 2017-ben (EU28 = 100)

Az Euroacutepai Unioacute tagorszaacutegainak eacutelelmiszeraacuteraiban jelentős kuumlloumlnbseacutegek fedezhetők fel amit elsősorban az adoacuterendszer az eacutelelmiszer-kereskedelem szerkezete a beacuterkoumlltseacutegek eacutes a fogyasztoacutei preferenciaacutekboacutel adoacutedoacute minőseacutegi kuumlloumlnbseacutegek magyaraacuteznak A fejlettebb orszaacutegokban toumlbbnyire draacutegaacutebbak az eacutelelmiszerek A legmagasabb eacutelelmiszer-aacutersziacutenvonal 2017-ben Daacuteniaacuteban Sveacutedorszaacutegban eacutes Ausztriaacuteban volt megfigyelhető miacuteg Romaacuteniaacuteban Lengyelorszaacutegban eacutes Bulgaacuteriaacuteban voltak a legolcsoacutebbak az eacutelelmiszerek Daacutenia eacutes Romaacutenia aacuterszintje koumlzoumltt 24-szeres volt a kuumlloumlnbseacuteg

ndash agraacuterstruktuacutera ndash főaacutegazati araacutenyok ndash a termeleacutes intenzitaacutesa ndash gazdasaacutegszerkezet ndash birtokszerkezet ndash uumlzemnagysaacuteg ndash haszonbeacuterlet ndash termeleacutesi szerkezet ndash oumlnellaacutetottsaacutegi fok ndash termeleacutekenyseacuteg ndash eacuteves munkaerő egyseacuteg

Csataacuteri B ndash Halmai P ndash Toacuteth E (2009) A videacutek joumlvője ndash az agraacuterpolitikaacutetoacutel a videacutekpolitikaacuteig In Banczerowski Januszneacute ndash Baacuterdosi Vilmosneacute Horaacutenyi K ndash Horvaacuteth Cs ndash Szeme-nyei I ndash Wagner P szerk Strateacutegiai kutataacutesok 2008ndash2009 Kutataacutesi jelenteacutesek Budapest Miniszterelnoumlki Hivatal ndash Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Csataacuteri B ndash Halmai P ndash Vaacutesaacutery V (2010) Uacutej videacutekpolitika feleacute Vaacuteltozoacute euroacutepai paradigma noumlvek-vő hazai kihiacutevaacutesok In Szarka L ndash Horaacutenyi K ndash Horvaacuteth Cs szerk Strateacutegiai kutataacutesok 2009ndash2010 Kutataacutesi jelenteacutesek Budapest Miniszterelnoumlki Hivatal ndash Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2016) Productivity in EU agriculture ndash slowly but steadily growing EU Agricul-tural Markets Briefs No 10 December 2016 Eleacuterhető httpseceuropaeuagriculturesitesag-riculturefilesmarkets-and-pricesmarket-briefspdf10_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 16)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2017) Facts and figures on EU agriculture and the CAP Euroacutepai Bizottsaacuteg Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacutega Eleacuterhető httpseceuropaeuinfofood-farming-fisheriesfarmingfacts-and-figuresperformance-agricultural-policystudies-and-re-portseconomic-analyses-and-briefs_en (A letoumllteacutes daacutetuma 2018 06 16)

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2018) Agri-food trade in 2017 another record year for EU agri-food trade Euroacute-pai Bizottsaacuteg Mezőgazdasaacutegi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Főigazgatoacutesaacutega Eleacuterhető httpseceuropaeuinfositesinfofilesfood-farming-fisheriesnewsdocumentsagricultural-trade-report_map2018-1_enpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 16)

Halmai P szerk (2002) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2004) Az agraacutergazdasaacuteg EU-adaptaacutecioacuteja Vaacuterhatoacute feszuumlltseacutegek gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalom-

politikai kihiacutevaacutesok Politikatudomaacutenyi Szemle 13 eacutevf 1ndash2 sz 203ndash222Halmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2010) Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kengyel Aacute szerk Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei

8 Az Euroacutepai Unioacute agraacutertermeacutek- eacutes eacutelelmiszer-szabaacutelyozaacutesi rendszere előiacuteraacutesai1

Szegedyneacute Fricz Aacutegnes

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika alapvető ceacutelkitűzeacutesei koumlzeacute tartozott a biztonsaacutegos joacute minőseacutegű eacutes meacuteltaacutenyos aacuteron toumlrteacutenő eacutelelmiszer-ellaacutetaacutes biztosiacutetaacutesa A mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacutes eacutelel-miszerek minőseacutegeacutere iraacutenyuloacute koumlzoumls szabaacutelyozaacutes a megalakulaacutesa utaacuten azonnal megkezdő-doumltt A tagaacutellamok elteacuterő eacutelelmiszer-biztonsaacutegi minőseacutegi koumlvetelmeacutenyei az aacuteruk szabad aacuteramlaacutesaacutenak korlaacutetjaacutet technikai akadaacutelyaacutet keacutepezteacutek Az eacutelelmiszerek műszaki-minőseacutegi koumlvetelmeacutenyeire vonatkozoacute egyseacuteges szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesa hosszadalmas folyamat volt Egy-egy koumlzoumlsseacutegi jogszabaacutely kidolgozaacutesa eacuteveket vett igeacutenybe mivel a Tanaacutecsban egyhanguacute doumlnteacutesre volt szuumlkseacuteg Amennyiben valamelyik tagorszaacuteg attoacutel tartott hogy a harmonizaacutelt előiacuteraacutes sajaacutet gazdasaacutegaacutera haacutetraacutenyos lesz (peacuteldaacuteul csoumlkkenő export munkahelyek elveszteacutese versenyhaacutetraacuteny) megakadaacutelyozhatta annak elfogadaacutesaacutet Neacutehaacuteny termeacutekre eacutes termeacutekcso-portra elkeacuteszuumllt az oumlsszeteacutetelre eacutes az előaacutelliacutetaacutesi eljaacuteraacutesra vonatkozoacute toumlbbszoumlri moacutedosiacutetaacuteson aacutetesett de ma is eacuterveacutenyes iraacutenyelv A termeacutekelőiacuteraacutesoknak ezt a szabaacutelyozaacutesi moacutedjaacutet verti-kaacutelis szabaacutelyozaacutesnak nevezzuumlk A szabaacutelyozott termeacutekek peacuteldaacuteul kakaoacute csokolaacutedeacute egyes cukorfeacuteleseacutegek gyuumlmoumllcslevek dzsemek lekvaacuterok gyorsfagyasztott zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs aacutesvaacutenyvizek kaacuteveacutekivonatok stb

Az eacutelelmiszerek termeacutekfajtaacutetoacutel fuumlggetlen horizontaacutelis szabaacutelyozaacutesa kezdettől fogva a fogyasztoacutek egeacuteszseacutegveacutedelmeacutet eacutes biztonsaacutegaacutet szolgaacutelja A horizontaacutelis szabaacutelyozaacutesok valamely termeacutekcsoportra vagy a termeacutekek oumlsszesseacutegeacutere vonatkoznak peacuteldaacuteul az adaleacutek-anyagok tisztasaacutegaacutera az eacutelelmiszerekkel eacuterintkező anyagokra eacutes taacutergyakra az eacutelelmiszerek jeloumlleacuteseacutere az eacutelelmiszer-higieacuteniaacutera a hatoacutesaacutegi eacutelelmiszer-ellenőrzeacutesre a besugaacuterzaacutessal kezelt eacutes gyorsfagyasztott termeacutekekre kuumlloumlnleges taacuteplaacutelkozaacutesi ceacuteluacute eacutelelmiszerekre a biotechnikai eljaacuteraacutessal leacutetrehozott geacutenmoacutedosiacutetott (GMO) noumlveacutenyi termeacutekekre stb

A kereskedelmi akadaacutelyok elhaacuteriacutetaacutesaacutenak egyik megoldaacutesa az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutele-teinek aacuteltalaacutenosiacutetaacutesa Aacuteltalaacutenosiacutethatoacute hataacutelyuacute hataacuterozataacuteban (a dijoni feketeribizli-likőr uumlgyeacuteben) 1979-ben a Biacuteroacutesaacuteg a Franciaorszaacutegban előaacutelliacutetott Bols Cregraveme de Cassis gyuuml-moumllcslikőr eseteacuteben az aacuteruk szabad mozgaacutesaacutenak elveacutet erősiacutető precedenseacuterteacutekű doumlnteacutest hozott Annak alapjaacuten baacutermely aacuteru amelyet valamelyik tagorszaacutegban az ottani előiacuteraacutesok-

1 A fejezet megiacuteraacutesa soraacuten nagymeacuterteacutekben felhasznaacutelaacutesra keruumllt Halmai 2007 teacutemakoumlr szerinti fejezete Laacutesd tovaacutebbaacute ElekesndashHalmaindashUzonyi GyoumlrgyneacutendashVaacutesaacutery 2003

nak megfelelően aacutelliacutetottak elő eacutes forgalmaznak a Koumlzoumlsseacuteg egeacuteszeacuteben is forgalmazhatoacute (koumllcsoumlnoumls elismereacutes elve)2

81 Codex Alimentarius

A Codex Alimentarius azaz a nemzetkoumlzi eacutelelmiszertoumlrveacuteny a fogyasztoacutek az eacutelelmi-szer-előaacutelliacutetoacutek a feldolgozoacutek a nemzeti eacutelelmiszer-ellenőrző hatoacutesaacutegok eacutes a nemzetkoumlzi eacutelelmiszer-kereskedelem szaacutemaacutera az egeacutesz vilaacutegon elfogadott koumlzoumls hivatkozaacutesi alap A szabvaacutenyosiacutetaacutesi szervezetet az ENSZ keacutet szakosiacutetott szervezete az Eacutelelmezeacutesi eacutes Mező-gazdasaacutegi Vilaacutegszervezet (Food and Agriculture Organization FAO) eacutes az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet (World Health Organization WHO) hozta leacutetre 1962-ben A FAOWHO koumlzoumls szabvaacutenyosiacutetoacute programjaacutenak ceacutelja

bull a fogyasztoacutek egeacuteszseacutegeacutenek veacutedelme eacutes a tisztesseacuteges kereskedelem biztosiacutetaacutesabull a nemzetkoumlzi szervezetek szabvaacutenyosiacutetaacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek elősegiacuteteacutesebull a szabvaacutenyosiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg prioritaacutesainak meghataacuterozaacutesa kezdemeacutenyezeacutese

eacutes iraacutenyiacutetaacutesa a megfelelő szervezeteken keresztuumllbull regionaacutelis eacutes nemzetkoumlzi szintű szabvaacutenyok kidolgozaacutesa ahol lehetseacuteges egyuumltt-

műkoumldeacutes maacutes nemzetkoumlzi szabvaacutenyosiacutetaacutesi szervezetekkelbull szabvaacutenyok megjelenteteacutese

A Codex Alimentarius szabvaacutenyok joacute gyakorlatok eacutes uacutetmutatoacutek gyűjtemeacutenye A szabvaacutenyok keacutet fő csoportba sorolhatoacutek meghataacuterozott termeacutekhez kapcsoloacutedoacute szabvaacutenyok eacutes aacuteltalaacutenos horizontaacutelis szabvaacutenyok

A termeacutekszabvaacutenyok egy-egy termeacutek jellemzőit minőseacutegi parameacutetereit iacuterjaacutek le A leg-toumlbb termeacutekpaacutelya rendelkezik szabvaacutenyokkal gabonafeacuteleacutek zsiacuterok eacutes olajok hal eacutes halter-meacutekek friss zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs feldolgozott zoumlldseacuteg eacutes gyuumlmoumllcs gyuumlmoumllcslevek tej eacutes tejtermeacutekek cukor kakaoacute eacutes csokolaacutedeacute

A horizontaacutelis szabvaacutenyoknak aacuteltalaacutenos eacutes termeacutekspecifikus előiacuteraacutesai is lehetnek Az eacutelelmiszerek jeloumlleacuteseacutevel kapcsolatos szabvaacutenyok az aacuteltalaacutenos minden csomagolt eacutelel-miszerre vonatkozoacute előiacuteraacutesok mellett termeacutekspecifikus előiacuteraacutesokat is tartalmaznak Egy meghataacuterozott jellemzőt szabaacutelyoznak a maximaacutelis szermaradeacutekeacuterteacutekeket (maximum residue limits ndash MRL) tartalmazoacute szabvaacutenyok amely szermaradeacutekok szaacutermazhatnak noumlveacutenyveacutedő szerekből vagy aacutellatgyoacutegyaacuteszati szerekből Az aacuteltalaacutenos szabvaacutenyok koumlzeacute tartoznak meacuteg az adaleacutekanyagok felhasznaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute szabvaacutenyok a toxinok eacutes szennyezőanyagok maximaacutelis eacuterteacutekeacutet meghataacuterozoacute szabvaacutenyok is

2 A forgalmazaacutes technikai akadaacutelyaacutet keacutepező eseteket bemutatoacute az EU Bizottsaacuteg megrendeleacuteseacutere az 1990-es eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacuteny szaacutemos korlaacutetot taacutert fel Ezek koumlzuumll kiemelkedik a neacutemet bdquosoumlrtisztasaacutegi toumlrveacutenyrdquo amely szerint nem nevezhető soumlrnek (ezeacutert nem forgalmazhatoacute) az a termeacutek amely viacutezen malaacutetaacuten soumlreacutelesztőn eacutes komloacuten kiacutevuumll maacutes komponenst is tartalmaz A szaacuterazteacuteszta-tisztasaacutegi toumlrveacuteny Olaszorszaacutegban Franciaorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban volt eacuterveacutenyben s azt jelentette hogy teacuteszta csak durumbuacutezaacuteboacutel keacutesziacutet-hető Laacutegy buacutezaacuteboacutel keacuteszuumllt lisztet nem volt szabad a teacutesztaacutehoz adni Franciaorszaacuteg nem engedeacutelyezte a cukor helyett az aszpartaacutem nevű eacutedesiacutetőszer sem csokolaacutedeacute-alapanyagkeacutent kemeacutenyiacutetett noumlveacutenyi olajok felhasznaacutelaacutesaacutet Neacutemetorszaacuteg nem engedeacutelyezte a noumlveacutenyi zsiacutertartalmuacute jeacutegkreacutemek forgalomba hozatalaacutet A felsorolt esetek megszuumlnteteacutese a belső piac zavartalan termeacutekfolyama mellett az EU egeacutesze tekinteteacuteben nagyobb gyaacutertaacutesi egyseacutegeket a nyersanyagok szeacutelesebb eacutes olcsoacutebb vaacutelaszteacutekaacutet ezaacuteltal fogyasztoacuteiaacuter-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett

301Az Euroacutepai Unioacute agraacutertermeacutek- eacutes eacutelelmiszer-szabaacutelyozaacutesi rendszerehellip

Fontos szerepuumlk van az analitikai eacutes mintaveacuteteli moacutedszereknek a szabvaacutenyokban a meghataacuterozott kuumlloumlnboumlző hataacutereacuterteacutekek meghataacuterozaacutesaacuteban

A Codex gyakorlati szabaacutelyaiban (Codex code of practice) hataacuterozzaacutek meg a termeleacutes feldolgozaacutes szaacutelliacutetaacutes taacuterolaacutes szabaacutelyait amelyek a biztonsaacutegos eacutelelmiszer előaacutelliacutetaacutesaacutenak alapjaacutet keacutepezik Az eacutelelmiszer-higieacutenia aacuteltalaacutenos elvei koumlzoumltt keruumllt meghataacuterozaacutesra toumlb-bek koumlzoumltt a veszeacutelyelemzeacutes eacutes kritikus ellenőrzeacutesi pont (HACCP ndash Hazard Analysis and Critical Control Point) eacutelelmiszer-biztonsaacutegi iraacutenyiacutetaacutesi rendszer

A Codex-uacutetmutatoacutek (Codex Guidelines) keacutet csoportba sorolhatoacutekbull kulcsfontossaacuteguacute teruumlletekhez meghataacuterozott alapelvek mikrobioloacutegiai kockaacutezat-

becsleacutes eacutelelmiszerek kockaacutezatbecsleacutese import-export ellenőrzeacutes eacutes bizonylatolaacutes esszenciaacutelis taacutepanyagok eacutelelmiszerhez adaacutesa

bull uacutetmutatoacutek az alapelvek vagy aacuteltalaacutenos Codex-szabvaacutenyok magyaraacutezataacutera peacuteldaacuteul a taacutepanyag-oumlsszeteacuteteli aacutelliacutetaacutesok a bioeacutelelmiszerek jeloumlleacutese stb

A Codex munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit joacutel mutatja az elfogadott dokumentumok szaacutemabull Termeacutekszabvaacutenyok ndash 186bull Termeacutekre vonatkozoacute uacutetmutatoacutek gyakorlati szabaacutelyok ndash 46bull Aacuteltalaacutenos jeloumlleacutesi szabvaacutenyok ndash 9bull Aacuteltalaacutenos higieacuteniai uacutetmutatoacutek gyakorlati szabaacutelyok ndash 8bull Kockaacutezatbecsleacutesi uacutetmutatoacutek ndash 3bull Szennyezőanyag-szabvaacuteny uacutetmutatoacute gyakorlati szabaacutely ndash 12bull Adaleacutekanyaggal kapcsolatos előiacuteraacutes ndash 1112bull Ellenőrzeacutesi bizonylatolaacutesi eljaacuteraacutes ndash 8bull Analitikai mintaveacuteteli szabaacutely ndash 15bull Noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutek hataacutereacuterteacuteke ndash 2930bull Aacutellatgyoacutegyoacutegyaacuteszatiszer-maradeacutek hataacutereacuterteacuteke ndash 441bull Regionaacutelis uacutetmutatoacutek ndash 3

811 A Codex Alimentarius műkoumldeacutese

A Codex tagja lehet minden orszaacuteg amely tagja a FAO-nak eacutesvagy a WHO-nak 2013-ban a tagok szaacutema 189 orszaacuteg eacutes egy szervezet az Euroacutepai Unioacute Szavazati joggal csak a tag-orszaacutegok rendelkeznek A szabvaacutenyosiacutetaacutesi munkaacuteban tanaacutecskozaacutesi joggal tovaacutebbi 224 szervezet keacutepviselteti magaacutet

812 A Codex Alimentarius szervei

Főbizottsaacuteg (Codex Alimentarius Commission ndash CAC)

A Codex Alimentarius Főbizottsaacutega az ENSZ Koumlzgyűleacuteshez hasonloacutean a tagorszaacutegok dele-gaacutetusainak reacuteszveacuteteleacutevel eacutevente egyszer uumlleacutesezik Genfben vagy Roacutemaacuteban amelyen a meg-figyelőszervezetek is reacuteszt vesznek A CAC a Codex legfőbb doumlnteacuteshozoacute szerve Ceacutelokat elveket eacutes a konkreacutet szabvaacutenyalkotaacutesi munka kereteit hataacuterozza meg doumlnt a dokumentumok

elfogadaacutesaacuteroacutel Munkaacutejaacutet a tagaacutellamok keacutepviselőiből vaacutelasztott elnoumlk illetve haacuterom elnoumlk-helyettes iraacutenyiacutetja

Veacutegrehajtoacute Bizottsaacuteg (Executive Committee)

A Főbizottsaacuteg uumlleacutesei koumlzoumltti időszakban a Főbizottsaacuteg neveacuteben eljaacuterva iraacutenyiacutetja feluumlgyeli a szervezetben folyoacute munkaacutet Szuumlkseacuteg szerinti gyakorisaacuteggal uumlleacutesezik Tagjai a Főbizottsaacuteg elnoumlke eacutes helyettesei a regionaacutelis koordinaacutecioacutes szakbizottsaacutegokat (hat ilyen szakbizottsaacuteg van) vezető uacutegynevezett regionaacutelis koordinaacutetorok eacutes egy-egy tag a vilaacuteg heacutet fő teacuterseacutegeacuteből

Titkaacutersaacuteg

A FAO szeacutekhelyeacuten Roacutemaacuteban műkoumldő Titkaacutersaacuteg feladata hogy a szabvaacutenyosiacutetaacutesi munkaacutehoz szuumlkseacuteges haacutetteacuterfeladatokat ellaacutessa Ezek koumlzeacute tartozik a kuumlloumlnboumlző dokumentumok elő-keacutesziacuteteacutese tovaacutebbiacutetaacutesa a tagok eacutes a szakbizottsaacutegok valamint a CAC szaacutemaacutera az uumlleacutesekhez kapcsoloacutedoacute egyes szakmai feladatok koordinaacutelaacutesa az uumlleacutesekről jelenteacutes keacutesziacuteteacutese Fontos feladata a Codex Alimentarius honlapjaacutenak műkoumldteteacutese (wwwcodexalimentariusorg)

A dokumentumok kidolgozaacutesa nagyszaacutemuacute a vilaacuteg kuumlloumlnboumlző orszaacutegaiban műkoumldő szakbizottsaacutegokban folyik A szakbizottsaacutegok műkoumldeacuteseacuteben koumlzoumls hogy egy-egy tagaacutellam laacutetja el az adott szakbizottsaacuteg titkaacutersaacutegihaacutezigazda (host country) szerepeacutet

Aacuteltalaacutenos Szakbizottsaacutegok (General Subject Committees)

Az eacutelelmiszerlaacutenc egeacuteszeacutet eacuterintő teacutemaacutekkal foglalkoznak a horizontaacutelis szakbizottsaacutegok aacuteltalaacutenos elvek higieacutenia jeloumlleacutes analitika eacutes mintaveacutetel noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutekok aacutellat-gyoacutegyaacuteszati maradeacutekok szennyező anyagok eacutelelmiszer-adaleacutekanyagok import- eacutes export-bizonyiacutetvaacutenyok kuumlloumlnleges taacuteplaacutelkozaacutesi ceacuteluacute eacutelelmiszerek

Az egyes szakbizottsaacutegok tesznek javaslatot a kidolgozandoacute dokumentumokra eacutes a Fő-bizottsaacuteg egyeteacuterteacutese eseteacuten elveacutegzik azok kidolgozaacutesaacutet A veacuteglegesiacutetett dokumentumok a Főbizottsaacuteg joacutevaacutehagyaacutesa utaacuten vaacutelnak a Codex Alimentarius-rendszer reacuteszeacuteveacute

Termeacutek Szakbizottsaacutegok (Commodity Committees)

Ezek annyiban teacuternek el az aacuteltalaacutenos szakbizottsaacutegoktoacutel hogy csak egy-egy termeacutekcso-porttal foglakoznak (vertikaacutelis munka) A Termeacutek Szakbizottsaacutegok viszont egy idő utaacuten (ha az adott termeacutek szabaacutelyait elkeacutesziacutetetteacutek) munkaacutejukat felfuumlggesztve uacutegynevezett alvoacute bizottsaacutegokkaacute vaacutelnak A 2018-ban aktiacutev oumlt Szakbizottsaacuteg Friss Gyuumlmoumllcs eacutes Zoumlldseacuteg Fel-dolgozott Gyuumlmoumllcs eacutes Zoumlldseacuteg Zsiacuterok eacutes Olajok Cukor Hal eacutes Haltermeacutekek

Analitikai eacutes Mintaveacuteteli Moacutedszerek Codex Szakbizottsaacuteg (Codex Committee on Methods of Analysis and Sampling ndash CCMAS)

A CCMAS titkaacutersaacutegi feladatait 1972 oacuteta Magyarorszaacuteg laacutetja el A szakbizottsaacuteg eacutevente egyszer Budapesten tartja az eacutertekezleteacutet

A CCMAS hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute feladatoka) az analitikai eacutes mintaveacuteteli Codex-moacutedszerek kidolgozaacutesi kriteacuteriumainak megha-

taacuterozaacutesab) a Codex eacutes maacutes analitikai eacutes mintaveacuteteli moacutedszerekkel foglalkozoacute nemzetkoumlzi

szervezetek koumlzti koordinaacuteloacute testuumllet szerepeacutenek betoumllteacutesec) a b) szakaszban emliacutetett szervezetek ajaacutenlaacutesai alapjaacuten olyan analitikai eacutes mintaveacuteteli

referencia-moacutedszerek megadaacutesa amelyek megfelelnek a Codex-szabvaacutenyok ceacuteljaira eacutes amelyek aacuteltalaacuteban toumlbb eacutelelmiszer eseteacuten alkalmazhatoacutek

d) a Codex Termeacutek Szakbizottsaacutegok aacuteltal javasolt analitikai eacutes mintaveacuteteli moacutedszerek aacutettekinteacutese ha szuumlkseacuteges moacutedosiacutetaacutesa eacutes ha megfelelőek elfogadaacutesa kiveacuteve az eacute-lelmiszerekben talaacutelhatoacute noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutekok eacutes aacutellatgyoacutegyaacuteszati szermara-deacutekok analitikai eacutes mintaveacuteteli moacutedszereit a mikrobioloacutegiai minőseacuteg eacutes biztonsaacuteg valamint az eacutelelmiszer-adaleacutekanyagok előiacuteraacutesainak valoacute megfeleleacutes megiacuteteacuteleacuteseacutere szolgaacuteloacute moacutedszereket amelyek nem tartoznak e Szakbizottsaacuteg feladatkoumlreacutebe

e) mintaveacuteteli tervek eacutes eljaacuteraacutesok kidolgozaacutesaf) a Főbizottsaacuteg vagy baacutermely Codex Szakbizottsaacuteg aacuteltal előterjesztett speciaacutelis min-

taveacuteteli eacutes analitikai probleacutemaacutek megvitataacutesag) az eacutelelmiszer-vizsgaacuteloacute laboratoacuteriumok jaacutertassaacutegaacutenak valamint a laboratoacuteriumi

minőseacutegbiztosiacutetaacutesi rendszereknek az elbiacuteraacutelaacutesaacutera szolgaacuteloacute eljaacuteraacutesok protokollok iraacutenyelvek eacutes kapcsoloacutedoacute anyagok kidolgozaacutesa

Ideiglenes Kormaacutenykoumlzi Ceacutelbizottsaacutegok (Ad hoc Intergovernmental Task Forces)

Abban kuumlloumlnboumlznek a szakbizottsaacutegoktoacutel hogy mandaacutetumuk meghataacuterozott időre (5 eacutev) eacutes csak előre meghataacuterozott dokumentumok leacutetrehozaacutesaacutera szoacutel Műkoumldeacutesi rendjuumlk azonos a Szakbizottsaacutegokeacuteval 2014-ben a Takarmaacuteny Ceacutelbizottsaacuteg műkoumldoumltt

Regionaacutelis Koordinaacutecioacutes Szakbizottsaacutegok (Coordinating Committees)

A Codex-csalaacuted az egeacutesz vilaacutegot keacutepviselő elteacuterő fejlettseacutegű kultuacuteraacutejuacute szokaacutesuacute orszaacutegok-boacutel aacutell A vilaacuteg hat teacuterseacutegeacuteben ndash Afrika Aacutezsia Euroacutepa Latin-Amerika eacutes Karib-teacuterseacuteg Koumlzel-Kelet Eacuteszak-Amerika eacutes deacutelnyugat-csendes-oacuteceaacuteni teacuterseacuteg ndash műkoumldő koordinaacutecioacutes szakbizottsaacutegok az egyes teacuterseacutegek eacuterdekeinek keacutepviseleteacutet laacutetjaacutek el Ez alapvetően keacutetiraacute-nyuacute teveacutekenyseacuteget jelent Egyreacuteszről a Codex-munka (strateacutegiaacutek munkatervek konkreacutet dokumentumok kidolgozaacutesa) sajaacutet eacuterdekeik szerinti befolyaacutesolaacutesa maacutesreacuteszt oumlnaacutelloacute csak a sajaacutet teacuterseacuteguumlkre vonatkozoacute dokumentumok (jellemzően az aacuteltalaacutenos elvek peacuteldaacuteul

kockaacutezatelemzeacutes konkreacutet eacuterveacutenyre juttataacutesa) kidolgozaacutesa Műkoumldeacutesuumlk rendje a toumlbbi szakbizottsaacutegeacuteval azonos Elnoumlkeiket regionaacutelis koordinaacutetoroknak nevezik eacutes tagjai a Veacutegrehajtoacute Bizottsaacutegnak

A Codex alapelve hogy a doumlnteacuteseket konszenzussal vagyis minden orszaacuteg egyeteacuterteacute-seacutevel kell meghoznia Az eljaacuteraacutesi rendben (Procedural Manual) pontosan leiacutert munkamenet a szakmailag illeteacutekes szakbizottsaacutegok kezdemeacutenyezeacuteseacutere indul el A szakbizottsaacuteg (a do-kumentum pontos neveacutevel a kidolgozaacutes reacuteszletes indoklaacutesaacuteval) javaslatot tesz a Főbizott-saacutegnak a munka elindiacutetaacutesaacutera

Az Codex-dokumentumok leacutetrehozaacutesa a koumlvető munkaleacutepcsők (Steps) szerint toumlrteacutenik1 Első leacutepcsőben a Főbizottsaacuteg vagy a Veacutegrehajtoacute Bizottsaacuteg megvizsgaacutelja hogy a Co-

dex-kriteacuteriumoknak eacutes -prioritaacutesoknak megfelel-e a javaslat eacutes pozitiacutev doumlnteacutesben engedeacutelyezi a munkaacutet

2 Maacutesodik leacutepcsőben a szakbizottsaacutegi uumlleacutesen a feladatra jelentkező eacutes a Szakbizottsaacuteg aacuteltal elfogadott tagorszaacuteg szakeacutertői elkeacutesziacutetik a dokumentum első tervezeteacutet (pro-posed draft standard)

3 Harmadik leacutepcsőben az első tervezetet a Titkaacutersaacuteg minden tagorszaacutegnak eacutes az adott szakbizottsaacuteg munkaacutejaacuteban reacuteszt vevő megfigyelő szervezetnek veacutelemeacutenyezeacutesre megkuumlldi

4 Negyedik leacutepcsőben a Szakbizottsaacuteg uumlleacuteseacuten taacutergyaljaacutek meg a tervezetet Itt doumlntenek az előző leacutepcsőben iacuteraacutesban megkuumlldoumltt valamint az uumlleacutesen felvetett eacuteszreveacutetelekről eacutes a Titkaacutersaacuteg ezzel moacutedosiacutetja az első tervezetet

5 Oumltoumldik leacutepcsőben a Szakbizottsaacuteg az első tervezetet benyuacutejtja a Főbizottsaacutegnak vagy a Veacutegrehajtoacute Bizottsaacutegnak amely (ha az megfelel a Codex-elveknek -szabaacutelyoknak) azt tervezetteacute (draft standard) nyilvaacuteniacutetja eacutes a tovaacutebbi munkaacutet engedeacutelyezi

6 Hatodik leacutepcsőben a tervezetet a Titkaacutersaacuteg ismeacutet megkuumlldi veacutelemeacutenyezeacutesre a ta-gorszaacutegoknak eacutes megfigyelő szervezeteknek Ha a tervezet teacutemaacuteja ezt szuumlkseacutegeseacute teszi akkor az eacuterintett aacuteltalaacutenos Codex-szakbizottsaacutegok (peacuteldaacuteul jeloumlleacutes analitika higieacutenia stb) veacutelemeacutenyeacutet is ki kell keacuterni Ezzel azt biztosiacutetjaacutek hogy peacuteldaacuteul a ter-vezet jeloumlleacutesi szabaacutelyai oumlsszhangban legyenek az aacuteltalaacutenos jeloumlleacutesi szabaacutelyokkal

7 Hetedik leacutepcsőben ismeacutet a Szakbizottsaacuteg uumlleacutese taacutergyal az iacuteraacutesban megkuumlldoumltt va-lamint az uumlleacutesen felmeruumllt veacutelemeacutenyekről eacutes ezzel a tervezet taacutergyalaacutesaacutet befejezi azt joacutevaacutehagyaacutesra a Főbizottsaacutegnak benyuacutejtja

8 Nyolcadik leacutepcsőben a Főbizottsaacuteg hataacuteroz a tervezetről Elfogadaacutesa eseteacuten a do-kumentum a Codex Alimentarius-dokumentumrendszer reacuteszeacuteveacute vaacutelik

Az eljaacuteraacutesi rend szerint gyorsiacutetott munkarend is leacutetezik Ha a dokumentum elfogadaacutesa suumlrgős eacutes az első tervezet munkaacutei soraacuten a szoumlvegről teljes konszenzus alakult ki az oumltoumldik leacutepcső (a Veacutegrehajtoacute Bizottsaacuteg elfogadaacutesa) utaacuten a koumlvetkező leacutepcsők kihagyaacutesaacuteval benyuacutejthatoacute a Főbizottsaacutegnak szabvaacutennyaacute nyilvaacuteniacutetaacutesra

Az eljaacuteraacutesi rend lehetőveacute teszi hogy a szakbizottsaacuteg a dokumentum egy-egy prob-leacutemaacutejaacutenak megoldaacutesaacutera szűkebb (a vitaacuteban leginkaacutebb eacuterintett neacutehaacuteny tagaacutellamboacutel aacutelloacute) munkacsoportot (Working Group) hozzon leacutetre ezek a szakbizottsaacutegi uumlleacutes idejeacuten vagy azon kiacutevuumll kuumlloumln uumlleacuteseznek (uacutegynevezett fizikai munkacsoport) illetve az uumlleacutest megelőzően elektronikusan taacutergyalnak (elektronikus munkacsoport)

813 A Codex munkaacutejaacutenak tudomaacutenyos haacutettere

A Codex-dokumentumok tekinteacutelye elismertseacutege nagymeacuterteacutekben koumlszoumlnhető tudomaacutenyos megalapozottsaacuteguknak

A Codex-munkaacutenak elindiacutetaacutesa oacuteta roumlgziacutetett eacutes koumlvetkezetesen eacuterveacutenyre juttatott alap-elve hogy a kidolgozott dokumentumoknak tudomaacutenyos elemzeacuteseken kell alapulniuk

Ennek eacuterdekeacuteben a Codex rendkiacutevuumll nagy suacutelyt helyezbull a szabaacutelyozaacutes tudomaacutenyos elveinek kidolgozaacutesaacutera (peacuteldaacuteul kockaacutezatbecsleacutes)bull a vilaacutegon megleacutevő tudomaacutenyos eredmeacutenyek oumlsszegyűjteacuteseacuterebull a meacuteg kellően nem tisztaacutezott keacuterdeacutesek kutataacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacuteseacutere

A szabvaacutenyosiacutetaacutesi munkaacutet a Codextől fuumlggetlen a FAO eacutes a WHO aacuteltal műkoumldtetett haacuterom testuumllet segiacuteti

bull FAOWHO Eacutelelmiszer-adaleacutek Szakeacutertői Bizottsaacuteg (JECFA) 1955-ben alapiacutetottaacutek az eacutelelmiszerekben felhasznaacutelhatoacute adaleacutekanyagok a mennyiseacutegek a tisztasaacutegi kouml-vetelmeacutenyek stb megaacutellapiacutetaacutesaacutera

bull FAOWHO Noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutek Eacutertekezletek (JMPR) 1963-ban alapiacutetottaacutek a felhasznaacutelhatoacute noumlveacutenyveacutedőszerek eacutes megengedett maradeacutekaik megaacutellapiacutetaacutesaacutera

bull FAOWHO Mikrobioloacutegiai Kockaacutezatbecsleacutesi Szakeacutertői Eacutertekezletek (JEMRA) 2000-ben alapiacutetottaacutek a mikrobioloacutegiai koumlvetelmeacutenyek korszerű elveken alapuloacute megaacutellapiacutetaacutesaacutera

Ezek a szervezetek nem elveket tudomaacutenyos veacutelemeacutenyeket roumlgziacutetenek hanem meghataacuterozzaacutek azokat az anyagokat eacutes hataacutereacuterteacutekeiket amelyek a fogyasztoacutek egeacuteszseacutegeacutenek veszeacutelyezteteacutese neacutelkuumll hasznaacutelhatoacutek Az aacuteltaluk megaacutellapiacutetott eacuterteacutekek a megfelelő Codex-szakbizottsaacutegok (adaleacutek noumlveacutenyveacutedőszer higieacutenia) kidolgozandoacute dokumentumainak alapjaacuteul szolgaacutelnak Ezen bizottsaacutegok tagjait nem a tagorszaacutegok vagy megfigyelő szervezetek delegaacuteljaacutek hanem a nyilvaacutenos felhiacutevaacutesra jelentkező legkivaacuteloacutebb szakeacutertők koumlzuumll vaacutelasztjaacutek ki

A vilaacutegkereskedelem fejleszteacuteseacutet az azt akadaacutelyozoacute teacutenyezők fokozatos felszaacutemolaacutesaacute-val segiacuteteni akaroacute GATT-egyezmeacuteny (General Agreement on Trade and Traffic ndash Aacuteltalaacutenos Kereskedelmi eacutes Vaacutemegyezmeacuteny) kereteacuteben egy eacutevtizedig folyoacute vilaacutegmeacuteretű taacutergyalaacutesok eredmeacutenyekeacutent 1995-ben leacutetrejoumltt Vilaacutegkereskedelmi Szervezet a WTO (World Trade Organization) keacutet igen fontos egyezmeacutenyt fogadott el a kereskedelmet akadaacutelyozoacute uacutegy-nevezett technikai akadaacutelyok megszuumlnteteacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere E bdquotechnikai akadaacutelyokrdquo alatt az egyes orszaacutegok elteacuterő szabaacutelyait előiacuteraacutesait ellenőrzeacutesi engedeacutelyezeacutesi rendszereit eacutertik amelyek megneheziacutetik draacutegiacutetjaacutek lassiacutetjaacutek a termeacutekek kereskedelmeacutet

A TBT (Technical Barriers of Trade ndash Kereskedelem Technikai Akadaacutelyai) egy aacuteltalaacutenos minden termeacutekre kiterjedő egyezmeacuteny amely elismeri hogy minden orszaacutegnak joga van a fogyasztoacute veacutedelmeacuteben szuumlkseacuteges szabaacutelyozaacutesi ellenőrzeacutesi inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutera Ezen inteacutezkedeacutesek azonban nem vaacutelhatnak a kuumllfoumlldi termeacutekeket a belfoumlldivel szemben haacutetraacutenyos helyzetbe hozoacute akadaacutelyokkaacute Nem haladhatjaacutek meg az eacuteszszerű szinteket Ezt az bdquoeacuteszszerűseacutegetrdquo a vonatkozoacute nemzetkoumlzi dokumentumok vagy ezek hiaacutenyaacuteban tudo-maacutenyos eredmeacutenyek alapjaacuten lehet elfogadni

Az SPS (Sanitary and Phyto Sanitary ndash Egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes Noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi) egyez-meacuteny jellegeacuteből koumlvetkezően elsősorban az eacutelelmiszereket eacuterinti Ez az egyezmeacuteny maacuter neacutev

szerint emliacutetve rendszeresen a Codexre hivatkozik mint olyan dokumentumok forraacutesaacutera amely az eacuteszszerűen elvaacuterhatoacute fogyasztoacutei veacutedelmet jelenti A Codexben roumlgziacutetett előiacuteraacutesoknaacutel szigoruacutebb nemzeti szabaacutelyok tehaacutet a kereskedelem indokolatlan akadaacutelyozaacutesaacutet jelenthetik

Mindkeacutet egyezmeacuteny a WTO kereteacuteben felaacutelliacutetandoacute reacuteszleg feladataacutevaacute teszi a betar-tataacutes vagyis a nemzeti szabaacutelyozaacutes esetleges bdquoeacuteszszerűtlenrdquo a kereskedelmet akadaacutelyozoacute voltaacutenak vizsgaacutelataacutet eacutes az ez ellen megteendő konkreacutet leacutepeacuteseket

A Codex-szabvaacutenyok nemzeti szabaacutelyozaacutesba valoacute bevezeteacuteseacutenek haacuterom moacutedozata lehetseacuteges

bull teljesen aacutetveszi a dokumentumotbull reacuteszlegesen (csak bizonyos elemeit) veszi aacutetbull nem veszi aacutet de a nemzetkoumlzi kereskedelemben alkalmazza tehaacutet a Codexnek

megfelelő termeacutekek behozatalaacutet nem gaacutetolja

814 Az Euroacutepai Unioacute eacutes a Codex Alimentarius

Az Euroacutepai Unioacute 2003 oacuteta egyeduumlli szervezetkeacutent tagja a Codex Alimentariusnak Az EU keacutepviseleteacutet a Bizottsaacuteg laacutetja el Az EU eacutes mind a 28 tagaacutellam aktiacutevan reacuteszt vesz a Codex Alimentarius munkaacutejaacuteban Az uumlleacuteseket megelőzően a Bizottsaacuteg koordinaacutelaacutesaacuteval kialakiacutetjaacutek a koumlzoumls aacutellaacutespontot minden egyes keacuterdeacutesben Az unioacutes szinten harmonizaacutelt keacuterdeacutesekben peacuteldaacuteul egyes eacutelelmiszer-biztonsaacutegi uumlgyekben az EU Bizottsaacuteg az unioacutes szinten nem har-monizaacutelt keacuterdeacutesekben az EU-s elnoumlkseacuteget vivő tagaacutellam keacutepviseli Szavazati joggal csak a tagaacutellamok rendelkeznek ezeacutert az uumlleacuteseken nyilatkozni kell az EU-nak arroacutel hogy haacuteny tagaacutellam aacutellaacutespontjaacutet keacutepviseli az adott uumlleacutesen Az euroacutepai eacuterdekek keacutepviselete eacuterdekeacuteben ezeacutert nagyon fontos hogy mineacutel toumlbb unioacutes eacutes unioacuten kiacutevuumlli euroacutepai orszaacuteg szemeacutelyesen keacutepviseltesse magaacutet az uumlleacuteseken

82 Szabvaacutenyalkotoacute szervezetek nemzetkoumlzi eacutes EU-szabvaacutenyok

Az Euroacutepai Szabvaacutenyuumlgyi Bizottsaacuteg (Comiteacute Europeacuteen de Normalisation ndash CEN) 1961 oacuteta műkoumldik Tagjai az EU- eacutes az EFTA-orszaacutegok szabvaacutenyosiacutetoacute inteacutezmeacutenyei A CEN meg-alakulaacutesa előtt (eacutes jelenleg is) a Nemzetkoumlzi Szabvaacutenyuumlgyi Szervezet (International Orga-nization for Standardization ndash ISO) nemzetkoumlzi szabvaacutenyokat alkot A CEN tagjai aacuteltalaacuteban ISO-tagok is Egyuumlttműkoumldeacutesuumlk eredmeacutenyekeacutent az ISO-szabvaacutenyokat a CEN vaacuteltozatlan formaacuteban EN jeleacutevel ellaacutetva adja ki

A CEN kereteacuteben folytatott szabvaacutenyosiacutetaacutes főbb jellemzői egyseacuteges vizsgaacutelati eacutes min-taveacuteteli moacutedszereket hoznak leacutetre horizontaacutelis moacutedszerkeacutent jeloumllik az oumlsszes eacutelelmiszer vizsgaacutelataacutera alkalmas eljaacuteraacutesokat (adaleacutek- eacutes szennyezőanyagok vizsgaacutelata) ideeacutertve az eacutelel-miszerrel eacuterintkező anyagok vizsgaacutelataacutet is a szeacuteles szakeacutertői baacutezison nyugvoacute munkaacuteval szabvaacutenyokkal egyseacutegesiacutetik az eacuterintett eljaacuteraacutesokat

Magyarorszaacutegon a szabvaacutenyosiacutetaacutesroacutel szoacuteloacute 1995 eacutevi XXVIII toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben a Ma-gyar Szabvaacutenyuumlgyi Testuumllet (MSZT) keacutepviseli Magyarorszaacutegot az euroacutepai eacutes nemzetkoumlzi szervezetekben vesz reacuteszt ezek munkaacutejaacuteban Az MSZT egyuumlttműkoumldik az Euroacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai szabvaacutenyuumlgyi testuumlleteivel a koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutesboacutel adoacutedoacute koumltelezettseacutegek

veacutegrehajtaacutesa eacuterdekeacuteben Nemzetkoumlzi szinten elfogadott szabvaacutenyokon alapuloacute tanuacutesiacutetaacutesi rendszert műkoumldtet a rendszertanuacutesiacutetaacutes tereacuten olyan informaacutecioacutes szolgaacuteltataacutest műkoumldtet amely a nemzeti szabvaacutenyokon tuacutel tartalmazza az euroacutepai valamint a nemzetkoumlzi szabvaacute-nyok adatait mindenki szaacutemaacutera eleacuterhető moacutedon

Az euroacutepai szabvaacuteny nemzeti aacutetveacutetele a nem kompatibilis szabvaacuteny visszavonaacutesaacuteval az EN jel nemzeti szabvaacutenyjellel toumlrteacutenő kiegeacutesziacuteteacuteseacutevel (peacuteldaacuteul MSZ ENhellip) valoacutesul meg A szabvaacutenyok ajaacutenlottak nem koumltelezőek a termelőre Ugyanakkor a gyaacutertoacute biztos lehet abban hogy termeacuteke megfelel az EU aacuteltalaacutenos biztonsaacutegi szabvaacutenyainak amennyiben a CEN-előiacuteraacutesnak megfelel Az ISO eacutes a CEN koumlzoumltti megaacutellapodaacutes reacuteszekeacutent a CEN aacutetveszi az ISO-szabvaacutenyokat Kuumlloumln figyelmet eacuterdemelnek az ISO-ban kidolgozott minőseacuteguumlgyi rendszerszabvaacutenyok (az ISO 90002000-es sorozat az ISO 22000-es sorozat) amelyeket a CEN EN jelű szabvaacutenykeacutent fogad el A szabvaacutenyosiacutetaacutes uacutej koncepcioacuteja hozzaacutejaacuterult az egy-seacuteges piac fejlődeacuteseacutehez Az euroacutepai szabvaacutenyosiacutetaacutesi rendszer fontos szerepet kapott a belső kereskedelemben a termeacutekeknek a tagorszaacutegok koumlzti szabad aacuteramlaacutesaacuteban (CEN 17ndash18)

Nemzetkoumlzi Aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi Szervezet Office International des Epizooties ndash OIE Az aacutellatbetegseacutegek elleni nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutes eredmeacutenyekeacuteppen 1924 januaacuter 24-eacuten alakiacutetottaacutek meg az OIE-t A szervezet mint nemzetek koumlzoumltti szervezet felelős az aacutellat-egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes aacutellatjoacuteleacuteti szabaacutelyozaacutes javiacutetaacutesaacuteeacutert A WTO egyik referenciaszervezete amelynek 2013-ban 178 orszaacuteg volt a tagja Az OIE regionaacutelis eacutes alregionaacutelis irodaacutekat tart fenn egyuumlttműkoumldik szaacutemos nemzetkoumlzi eacutes regionaacutelis szervezettel

Nemzetkoumlzi Noumlveacutenyveacutedelmi Egyezmeacuteny International Plant Protectional Agree-ment ndash IPPC Az ICCP a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute nemzetkoumlzi egyez-meacuteny amelyet 181 orszaacuteg iacutert alaacute Ceacutelja hogy a termesztett eacutes a vadon előforduloacute noumlveacutenye-ket megveacutedje a kaacutertevőktől visszaszoriacutetsa azok elterjedeacuteseacutet Az IPPC titkaacutersaacutegi feladatait a FAO laacutetja el

83 A szabvaacutenyok szerepe a szabaacutelyozaacutesban

A gyaacutertoacutekkal szembeni minőseacuteg- eacutes biztonsaacutegi kihiacutevaacutesok hataacutesaacutera adta ki 1987-ben az ISO a 9000-es szabvaacutenysorozatot a vaacutellalati minőseacutegiraacutenyiacutetaacutesi rendszer oumlnkeacutentes feleacutepiacuteteacuteseacutere A szabvaacutenysorozat a vaacutellalati minőseacutegbiztosiacutetaacutesi elemeket aacutelliacutetja műkoumldőkeacutepes rendszer-be3 Ez a sorozat aacuteltalaacutenosan alkalmazhatoacute nincs eacutelelmiszergyaacutertaacutesra specifikus előiacuteraacutesa A hazai eacutelelmiszergyaacutertoacute uumlzemek toumlbbseacutege az 1990-es eacutevekben az ISO 9002 szabvaacutenynak megfelelő biztosiacutetaacutesi rendszert vezette be A szabvaacutenysorozat feluumllvizsgaacutelata eredmeacutenye-keacutepp 2000-ben adta ki az ISO a 90012000 szabvaacutenyt amely a tanuacutesiacutetaacutesi koumlvetelmeacutenyeket a 90002000 szabvaacutenyt amely a definiacutecioacutekat tartalmazza tovaacutebbaacute a 90042000 szabvaacutenyt amely a fejleszteacuteshez szuumlkseacuteges uacutetmutatoacute Magyar vaacuteltozata MSZ EN ISO jelzettel keruumllt forgalomba

A koumlrnyezetiraacutenyiacutetaacutesi rendszerekről az ISO 14 000 szabvaacutenysorozat 2004-ben keacuteszuumllt el Hazai fordiacutetaacutesa MSZ EN ISO 140012005 jelzettel hozzaacutefeacuterhető Az eacutelelmiszer-biztonsaacutegi

3 Az a teacuteny hogy a gyaacutertoacute uumlzem tanuacutesiacutetott minőseacutegbiztosiacutetoacute rendszert műkoumldtet csak felteacutetel de nem garancia a kibocsaacutetott termeacutek megfelelőseacutegeacutere A termeacutek megfelelő ha a vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesokat (rendele-teket iraacutenyelveket) kieleacutegiacuteti

iraacutenyiacutetaacutesi rendszerekre az ISO 9001 szabvaacuteny feleacutepiacuteteacuteseacutere taacutemaszkodoacute ISO 220002005 szabvaacuteny vonatkozik A folyamatkoumlzpontuacute szabvaacuteny a HACCP-rendszer alapelveit integ-raacutelja azokkal a szabaacutelyozaacutesokkal amelyek az eacutelelmiszerlaacutencban a laacutenc koumlvetkező tagjaacute-hoz tovaacutebbiacutetott termeacutek eacutelelmiszer-biztonsaacutegaacutenak fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacutegesek Az alciacutem bdquoAz eacutelelmiszerlaacutencban reacuteszt vevő szervezetekre vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyekrdquo jelzi hogy az uacutej fogalom az eacutelelmiszerlaacutenc beeacutepuumllt az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg fogalomtaacuteraacuteba A szabvaacuteny oumlsszekapcsolja a HACCP-rendszert azokkal a programokkal amelyek az eacutelelmiszerlaacutenc koumlvetkező tagjaacutehoz tovaacutebbiacutetott termeacutekre vonatkozoacute azonosiacutetott veszeacutelyek csoumlkkenteacuteseacutehez szuumlkseacutegesek A laacutenc teljesseacutege (mezőgazdasaacutegi termelők elsődleges eacutelelmiszer-előaacutelliacutetoacutek eacutelelmiszergyaacutertoacutek kereskedők) kiterjed a beszaacutelliacutetoacutei koumlrre (noumlveacutenyveacutedőszer- eacutes műtraacutegya-gyaacutertoacutek aacutellatgyoacutegyaacuteszati szereket előaacutelliacutetoacutek adaleacutekanyag-gyaacutertoacutek fuvarozoacutek raktaacuterozoacutek geacutepgyaacutertoacutek tisztiacutetoacuteszereket gyaacutertoacutek csomagoloacuteanyag-előaacutelliacutetoacutek)

A szabaacutelyozaacutes alapelve hogy nem minden szabaacutelyozaacutesi pont kritikus ezeacutert a veszeacutelyt elhaacuteriacutetoacute kritikus inteacutezkedeacutesek mellett a veszeacutelyt csoumlkkentő joacute cselekveacutesi gyakorlatoknak (joacute gyaacutertaacutesi joacute mezőgazdasaacutegi joacute higieacuteniai joacute disztribuacutecioacutes joacute aacutellatgyoacutegyaacuteszati gyakorlat) is helyuumlk van

A minőseacutegbiztosiacutetoacute rendszerszabvaacutenyok vaacutellalati alkalmazaacutesaacutet tanuacutesiacutettatni kell A tanuacute-siacutetaacutest az EN 45000 szabvaacutenysorozatban előiacutert koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő szervezet veacutegzi

A hazai rendszertanuacutesiacutetoacute szervezeteknek rendelkezniuumlk kell a magyar Nemzeti Akk-reditaacuteloacute Testuumllet akkreditaacutecioacutejaacuteval A tanuacutesiacutetvaacutenyok koumllcsoumlnoumls nemzetkoumlzi elfogadaacutesa ceacuteljaacute-boacutel a 90-es eacutevek elejeacuten leacutetrejoumltt az IQNet az Iraacutenyiacutetaacutesi Rendszereket Tanuacutesiacutetoacute Szervezetek Nemzetkoumlzi Haacuteloacutezata amelynek tagjai (Magyarorszaacuteg reacuteszeacuteről a Magyar Szabvaacutenyuumlgyi Testuumllet) egymaacutes tanuacutesiacutetaacutesait elismerik

84 A koumlzoumls piaci szervezetekbe tartozoacute termeacutekek minőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa

Az egyes termeacutekfeacuteleacutekre az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok mellett termeacutekspecifikus koumlvetelmeacutenyek eacuterveacutenyesuumllnek Az előiacutert eacuterteacutekek alkalmasak a termeacutekek osztaacutelyba sorolaacutesaacutera az osztaacutelyos minősiacuteteacuteshez tartozoacute aacuter megaacutellapiacutetaacutesaacutera toumlbb felhasznaacuteloacutei ceacutel (peacuteldaacuteul takarmaacutenybuacuteza du-rumbuacuteza) eseteacuten a megfelelőseacuteg eldoumlnteacuteseacutere A specifikus koumlvetelmeacutenyek meghataacuterozaacutesa neacutelkuumlloumlzhetetlen a piaci rendtartaacutesok műkoumldteteacuteseacutehez a piaci intervencioacutehoz a termeacutek- eacutes a magaacutentaacuterolaacutesi taacutemogataacuteshoz

841 Noumlveacutenyi eredetű termeacutekek minőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa

A gabonafeacuteleacutekre az olajnoumlveacutenyekre a cukrokra valamint a friss gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacuteg-feacuteleacutekre4 vonatkozoacute EU-előiacuteraacutesokat tekintjuumlk aacutet roumlviden a koumlvetkezőkben

a) Gabonafeacuteleacutek (buacuteza rozs aacuterpa durumbuacuteza kukorica nemescirok) A minőseacuteget leiacuteroacute szabaacutelyok egyseacuteges rendszerben megjelenő koumlvetelmeacutenyei

4 A gyuumlmoumllcs- eacutes zoumlldseacutegfeacuteleacutek szabaacutelyozaacutesaacutenak alapjaacutet az ENSZ EGB-előiacuteraacutesok jelentik

bull fizikai koumlvetelmeacutenyek illat sziacuten nedvesseacutegtartalom kifogaacutesolhatoacute alkotoacutereacuteszek mennyiseacutege

bull technoloacutegiai koumlvetelmeacutenyek feheacuterjetartalom szedimentaacutecioacutes eacuterteacutek Hagberg-szaacutem

bull egyeacuteb koumlvetelmeacutenyek hektoliter-suacutely amilolites aktivitaacutes (csak kenyeacuterbuacutezaacutenaacutel) A gabonafeacuteleacutek minőseacutegi koumlvetelmeacutenyeit a 81 taacuteblaacutezat tartalmazza

81 taacuteblaacutezatIntervencioacuteban aacutetvett gabonafeacuteleacutek minőseacutegi minimum-előiacuteraacutesai

Durumbuacuteza Buacuteza Rozs Aacuterpa KukoricaA) Viacuteztartalom legfeljebb 145 145 145 145 145B) Egyeacuteb seacutertetlengabonamagvak legfeljebb 12 12 12 12 12

Hibaacutek ndash ndash ndash ndash ndash1 toumlroumltt szemek araacutenya 6 5 5 5 102 hibaacutes szemek araacutenya 5 7 5 12 5

a) zsugorodott ndash ndash ndash ndashb) egyeacuteb gabonaszem 3 ndash ndash

5ndash

c) rovarraacutegott szemek ndash ndash ndash ndashd) szaacuteriacutetaacuteskor tuacutelheviacutetett

szemek 050 050 3 3 3

3 foltos szemek 5 ndash ndash ndash ndashfuzaacuteriummal fertőzoumlttszemek 15 ndash ndash ndash ndash

4 csiacuteraacutezott szemek 4 4 4 6 65 vegyes szennyeződeacutesek 3 3 3 3 3

a) aacutertalmas eacutes egyeacuteb magvak 010 010 010 010 010

b) tuacutelszaacuteriacutetaacutes miatt kaacuterosult szemek 005 005 ndash ndash ndash

c) idegen anyagok ndash ndash ndash ndash ndashd) magheacutej ndash ndash ndash ndash ndashe) anyarozs 005 005 005 ndash ndashf) romlott szem ndash ndash ndash ndash ndashg) rovartest vagy reacuteszei ndash ndash ndash ndash ndash

C) Fajsuacutely min 78 73 70 62 ndashD) Feheacuterjetartalom 115 115 ndash ndash ndashE) Hagberg-eseacutesi szaacutem 220 220 120 ndash ndashF) Zelany-index ndash 22 ndash ndash ndash

Forraacutes CAP Monitor 2006

b) Az olajos noumlveacutenyek koumlzuumll a napraforgoacutemag eacutes a repcemag minőseacutegeacutet szabaacutelyozzaacutek reacuteszletes előiacuteraacutesok Az olajtartalom a viacuteztartalom eacutes a kevereacutekesseacuteg (idegen magvak jelenleacutete) keacutepezik az oumlsszeteacutetel meghataacuterozoacute teacutenyezőit Az eacutetolajat a feldolgozaacutes moacutedja szerint szűz hidegen sajtolt eacutes finomiacutetott eacutetolajkeacutent nevezik meg

c) Cukrok A hataacutelyos szabaacutelyozaacutes feacutelfeheacuter feheacuter extra feheacuter kristaacutelyosiacutetott cukrokra vonatkozik A polarizaacutecioacutera az invertcukor-tartalomra a nedvesseacutegtartalomra eacutes a maradeacutek keacuten-dioxidra ad előiacuteraacutest Szabaacutelyozza az eacuterteacutekelhető pontok (hamutar-talom sziacuten oldat sziacutene) szaacutemiacutetaacutesi moacutedjaacutet A cukortermeacutekek koumlzuumll a cukor- eacutes az in-vertcukoroldatra a glukoacutezra a szaacuteriacutetott glukoacutezszoumlrpre a dextroacutez-monohidraacutetra a viacutezmentes dextroacutezra vonatkozik

d) A koumlzoumls piaci szervezetben meghataacuterozott friss zoumlldseacutegekre eacutes gyuumlmoumllcsoumlkre terjed ki a szabaacutelyozaacutes A Bizottsaacuteg veacutegrehajtaacutesi rendeletben hataacuterozta meg a termeacutek-specifikus forgalmazaacutesi előiacuteraacutesokat alma citrusfeacuteleacutek kivi fejes salaacuteta fodros en-diacuteviasalaacuteta eacutes szeacuteles levelű endiacuteviasalaacuteta őszibarack eacutes nektarin koumlrte szamoacuteca eacutetkezeacutesi paprika csemegeszőlő paradicsom eseteacuteben5

Az EU-szabaacutelyozaacutesban meghataacuterozottnaacutel gyengeacutebb minőseacutegű termeacutek nem keruumllhet forgalomba A minimaacutelis koumlvetelmeacutenyekbull eacutep seacuteruumlleacutestől madaacuterkaacutertoacutel rovarkaacutertoacutel mentesbull egeacuteszseacuteges kaacutertevőktől kaacutertevők okozta kaacuterosodaacutestoacutel mentesbull tiszta laacutethatoacute tisztaacutetalansaacutegtoacutel (foumlld szennyeződeacutes traacutegya) mentesbull friss nem lehet fonnyadtbull idegen szagtoacutel iacuteztől mentes nem eacuterintkezhet iacutezt szagot aacutetadoacute anyaggal (csoma-

goloacuteanyagok ragasztoacuteanyagok jeloumllőfesteacutekek)bull rendellenes meacuterteacutekű kuumllső nedvesseacutegtől mentes esőtől mosoacuteviacuteztől mentes

harmat vagy paacuterakondenzaacutecioacute okozta nedvesseacuteg nem zaacuterhatoacute kibull megfelelően fejlett a fogyasztoacutehoz csak az optimaacutelis fejlettseacutegű illetve eacuterett-

seacutegű aacuteru juthat el

A friss zoumlldseacuteget eacutes gyuumlmoumllcsoumlt a felsorolt jellemzők a suacutely eacutes meacuteret alapjaacuten mi-nőseacutegi osztaacutelyokba (extra I II oszt) soroljaacutek Az aacuteru csomagolaacutesi egyseacutegeire tűreacuteshataacuter eacuterveacutenyes azaz a jelzett meacuterettől eacutes a jelzett minőseacutegi osztaacutelytoacutel az aacuteru meghataacuterozott szaacutezaleacutekaacuteig elteacuterhet Elteacuterő minőseacutegű egyedek extra minőseacuteg eseteacuten aacuteltalaacuteban 5-10 koumlzoumltt I eacutes II osztaacutely eseteacuten 10-15 koumlzoumltt fordulhatnak elő Enneacutel nagyobb araacuteny eseteacuten az aacuterut alacsonyabb osztaacutelyba soroljaacutekA termeacuteknek homogeacutennek kell lennie (azonos fajta eredet minőseacutegi kategoacuteria eacuterettseacuteg esetleg sziacuten)A csomagolaacutes moacutedja a minőseacutegi osztaacutelyba sorolaacutestoacutel fuumlgg A csomagolt termeacutek megjeloumlleacuteseacutehez a koumlvetkező adatokat kell feltuumlntetni csomagoloacute vagy feladoacute neve ciacuteme a termeacutek megnevezeacutese fajtaacuteja szaacutermazaacutesi orszaacuteg (esetleg termeszteacutesi hely) minőseacutegi osztaacutely meacuteretosztaacutelyozaacutes suacutely vagy darabszaacutemOumlmlesztett aacuteru megjeloumlleacuteseacutehez szuumlkseacuteges adatok szaacutermazaacutesi orszaacuteg minőseacutegi osztaacutely fajtaAz importtermeacutekekre vonatkozoacute előiacuteraacutesok az EU-előiacuteraacutesokkal azonosak Az import minőseacutegvizsgaacutelata a vaacutemolaacutes helyeacuten csak az EU hataacuteraacuten mintaveacuteteles minősiacuteteacutessel toumlrteacutenik Amennyiben a termeacutek a jelzett minőseacutegi osztaacutelytoacutel illetve a vonatkozoacute előiacuteraacutesoktoacutel elteacuter az aacuterut

5 Ha egy termeacutek eleget tesz az ENSZ Euroacutepai Gazdasaacutegi Bizottsaacutega (ENSZ EGB) aacuteltal elfogadott hataacutelyos előiacuteraacutesnak uacutegy kell tekinteni hogy a termeacutek megfelel az aacuteltalaacutenos forgalmazaacutesi előiacuteraacutesnak

bull visszakuumlldikbull uacutejraosztaacutelyozzaacutekbull alsoacutebb osztaacutelyba soroljaacutekbull egyeacuteb ceacutelra (peacuteldaacuteul friss fogyasztaacutes helyett feldolgozaacutes) iraacutenyiacutetjaacutek az exportőr

eacutes importőr beleegyezeacuteseacutevel illetve koumlzreműkoumldeacuteseacutevel

A zoumlldseacutegek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk megfelelőseacutegeacutenek alapvető kriteacuteriuma hogy feluumlletuuml-koumln eacutes belsejuumlkben ne tartalmazzanak olyan noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutekokat amelyek az emberi egeacuteszseacutegre kaacuterosak A hataacuterellenőrzeacutes soraacuten veacuteletlenszerűen vett mintaacutek vizsgaacutelata alapjaacuten doumlntenek az aacuteru megfelelőseacutegeacuteről A harmadik orszaacutegokboacutel szaacuter-mazoacute aacuterut noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiacuteseacuteri amely hatoacutesaacutegi bizonylat arroacutel hogy csak engedeacutelyezett aktiacutev anyagokat tartalmazoacute vegyszerekkel vagy maacutes aacutegen-sekkel kezelteacutek az aacuterut s a szermaradvaacuteny a koumlzoumlsseacutegi hataacutereacuterteacuteket nem haladja meg

842 Aacutellati eredetű termeacutekek minőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa

Az aacutellati izomszoumlvetre (tőkehuacutes) a tejre eacutes a tojaacutesra egyaraacutent eacuterveacutenyesek a fogyasztoacute biz-tonsaacutegaacutet garantaacuteloacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlvetelmeacutenyek A főbb termeacutekcsoportok6 specifikus minőseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutesaacutet az alaacutebbiak jellemzik

a) Vaacutegoacutemarha-minősiacuteteacutes A feldolgozoacuteipar eacutes a tőkehuacutes-csomagoloacutek a huacutes toumlmegeacutet minőseacutegi araacutenyait a faggyuacute mennyiseacutegeacutet a huacutes-csont eacutes huacutes-faggyuacute araacutenyt az eacutelet-kort a hasiacutetott feacuteltesttoumlmeget az eacuterettseacuteget tekintik minőseacutegi teacutenyezőknek s a kouml-vetkező fő kategoacuteriaacutekba soroljaacutek bika- tinoacute-(oumlkoumlr) teheacuten- eacutes uumlszőhuacutes A fogyasztoacute a huacutes konyhatechnikai eacutes eacutelvezeti eacuterteacutekeacutet befolyaacutesoloacute jellemzőket (sziacuten maacutervaacutenyo-zottsaacuteg vaacuterhatoacute iacutezletesseacuteg omloacutessaacuteg) tekinti elsődlegesnek

b) A marhahuacutespiacokon toumlrteacutenő szerkezetvaacuteltaacutes soraacuten eacutes a huacutes eacuterteacutekesiacuteteacutese megkoumlny-nyiacuteteacuteseacutenek eacuterdekeacuteben 1981-ben egyseacuteges seacutemaacutet (EUROP-rendszer) dolgoztak ki az EU kereteacuteben amely figyelembe veszi az egyes kereskedelmi osztaacutelyokat (laacutesd 82 taacuteblaacutezat) A marhahuacutespiaci szervezetben az intervencioacutes aacuterat bizonyos huacutesmi-nőseacuteg szaacutemaacutera hataacuterozzaacutek meg (Hiacutemnemű kifejlett marha az R3-as kereskedelmi osztaacutelyba tartozoacute ketteacutehasiacutetott fiatal bika eacutes oumlkoumlr)

c) Serteacutesminősiacuteteacutes A vaacutegaacutes utaacuteni objektiacutev minősiacuteteacutes uacutetjaacuten hataacuterozzaacutek meg az eacutelő serteacutes vaacutegoacuteeacuterteacutekeacutet A zsiacutermentes huacutestartalom (haraacutentcsiacutekolt izom) szaacutezaleacutekaacutet a hasiacutetott serteacutes oumlsszsuacutelyaacutera vonatkoztatva aacutellapiacutetjaacutek meg az EUROP-rendszerben (A 60 eacutes a feletti sziacutenhuacutestartalom a legjobb S osztaacutelyba tartozik) Az osztaacutelyozaacutesi moacuted-szert a meacutereacutes kiviteleacutet az adatok statisztikai eacuterteacutekeleacuteseacutet a moacutedszer tűreacuteseacutet nemzeti előiacuteraacutesok szabaacutelyozzaacutek

d) Baromfihuacutes-minősiacuteteacutes A minőseacuteg eacutes suacutely szerinti osztaacutelyozaacutesra a csomagolaacutesra raktaacuterozaacutesra szaacutelliacutetaacutesra kikeacutesziacuteteacutesre megjeloumlleacutesre feliratozaacutesra vonatkozoacute kouml-zoumlsseacutegi szabaacutelyok egyre pontosabb eacutes finomabb koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak A baromfihuacutesokat keacutet minőseacutegi osztaacutelyba soroljaacutek Megszabjaacutek a darabolt test viacuteztartalmaacutet

6 A legutoacutebbi eacutevekben megvaloacutesult a juh- eacutes kecskehuacutes a nyuacutel- eacutes a vadhuacutes minősiacuteteacuteseacutenek EK-szabaacutelyozaacutesa is

82 taacuteblaacutezatSzarvasmarha-minősiacuteteacutes (EUROP-rendszer)

a) A hasiacutetott test főleg az eacuterteacutekes testreacuteszek (comb haacutet lapocka) formaacuteiOsztaacutelyozaacutesa Leiacuteraacutes

E = kivaacuteloacute Az oumlsszes testforma domboruacute ndash kuumlloumlnoumlsen domboruacute az izomzat kuumlloumlnlegesen joacutel fejlettU = nagyon joacute Az oumlsszes testforma domboruacute az izomzat nagyon joacutel fejlettR = joacute Az oumlsszes testforma egyenes az izomzat joacutel fejlettO = elfogadhatoacute A testforma egyenestől homoruacuteig az izomzat aacutetlagosan fejlettP = gyenge Az oumlsszes testforma homoruacutetoacutel nagyon homoruacuteig az izomzat gyengeacuten fejlett

b) A hasiacutetott test faggyuacutessaacutegaOsztaacutelyozaacutes Leiacuteraacutes

1 = nagyon keveacutes Nincs vagy keveacutes faggyuacute2 = keveacutes Veacutekony faggyuacutereacuteteg az izom csaknem mindenhol joacutel laacutetszik3 = aacutetlagos A comb eacutes a lapocka kiveacuteteleacutevel az izmokat faggyuacute fedi a melluumlregben csekeacutely faggyuacute-

lerakoacutedaacutes4 = sok Az izmokat faggyuacute fedi azonban a combon eacutes a lapockaacuten az izom reacuteszben laacutethatoacute5 = nagyon sok Az egeacutesz testet faggyuacute fedi a melluumlregben vastag faggyuacutelerakoacutedaacutes

Forraacutes 141998 (IV 3) FM rendelet alapjaacuten a szerző szerkeszteacutese

e) Tej- eacutes tejtermeacutek-minősiacuteteacutes Romlaacutesra valoacute hajlamuk neacutelkuumlloumlzhetetlenseacuteguumlk az eacuter-zeacutekeny korosztaacutelyok (kisgyermekek oumlregek) eacutetkezeacuteseacuteben elfoglalt poziacutecioacutejuk ki-tuumlntetett az egeacuteszseacuteges taacuteplaacutelkozaacutessal egybeforrt imaacutezsuk miatt e termeacutekkoumlrt koraacuten eacutes igen szeacuteleskoumlrűen szabaacutelyoztaacutek A szabaacutelyozaacutest a piaci szervezet eacutes a higieacuteneacutes vonatkozaacutesok vezeacuterelteacutekA termeacutekutaacutenzatoktoacutel toumlrteacutenő eacuteles megkuumlloumlnboumlzteteacutesuumlk miatt meghataacuteroztaacutek azokat a megnevezeacuteseket (tej vaj sajt stb) amelyek csak tejből keacuteszuumllt termeacutekekre hasz-naacutelhatoacutek A tagaacutellamoknak lehetőseacuteguumlk volt arra hogy tovaacutebbra is alkalmazzanak egyes megnevezeacuteseket olyan termeacutekek eseteacuteben amelyek nem tejből keacuteszuumllnek Magyarorszaacutegon az alaacutebbi megnevezeacutesek hasznaacutelata tovaacutebbra is jogszerű vajretek gyuumlmoumllcssajt (peacuteldaacuteul birsalmasajt) disznoacutesajt vagy huacutessajt vagy fejsajt haltej kakaoacutevaj koacutekusztej mogyoroacutevaj vajbab vajkoumlrte7A fogyasztoacutei tej koumlzoumls piacon beluumlli szabad aacuteramlaacutesa eacuterdekeacuteben ndash a lehetseacuteges eljaacuteraacutesok (pasztőroumlzeacutes ultramagas hőmeacuterseacutekletű [UHT-] kezeleacutes sterilezeacutes) de-finiaacutelaacutesaacuteval majd a nyers tej eacutes a tejtermeacutekek gyaacutertaacutesaacutehoz alkalmas tej jellem-zőinek leiacuteraacutesaacuteval ndash egyseacutegesiacutetetteacutek a hőkezelt tej fogalmaacutet A tejre eacutes tejtermeacutekre mikrobioloacutegiai hataacutereacuterteacutek-előiacuteraacutesokat tettek koumlzzeacute amelyek a gyoacutegyszerhataacutesuacute szermaradvaacutenyokra eacuterveacutenyes hataacutereacuterteacutekkel egyuumltt nyerstej-aacutetveacuteteli illetve keacuteszter-meacutek-forgalmazaacutesi kriteacuteriumkeacutent eacuterveacutenyesuumllnek A tej esetleges hamisiacutetaacutesaacutet (vizezeacutes lefoumlloumlzeacutes) a fagyaacutespont eacutes a sűrűseacuteg meacutereacuteseacutevel ellenőrzik A tej eredeti viacuteztartalmaacutet a technoloacutegia soraacuten (peacuteldaacuteul UHT-kezeleacutes gőzbefuacutevaacutessal) megnoumlvelni nem szabad

7 A Bizottsaacuteg 2010791EU hataacuterozata (2010 december 20) az 12342007EK tanaacutecsi rendelet XII melleacuteklete III1 pontjaacutenak maacutesodik bekezdeacuteseacuteben emliacutetett termeacutekek jegyzeacutekeacuteről

A piaci szervezet szempontjaacuteboacutel jelentős tejtermeacutekek vaacutemszabaacutelyainak meghataacutero-zaacutesa soraacuten az eacuterintett termeacutek reacuteszletes oumlsszeteacuteteleacutet a csomagolaacutes moacutedjaacutet eacutes egyseacutegeacutet is feltuumlntetteacutek A termeacutek oumlsszeteacutetele nem taacutergya semmifeacutele maacutes szabaacutelyozaacutesnak

f) Tojaacutesminősiacuteteacutes A koumlzoumlsseacutegi szabaacutelyozaacutes szigoriacutetaacutesaacutet a szalmonelloacutezisok felleacutepeacutese suumlrgette A piaci forgalom szaacutemaacutera minőseacutegi eacutes suacutelykategoacuteriaacutekat keacutepeztek (A ka-tegoacuteria = friss tojaacutes B = keveacutesbeacute friss vagy hűtoumltt C = ipari felhasznaacutelaacutesra) Extra friss a heti keacutet alkalommal begyűjtoumltt tojaacutes A tojaacutes suacutelykategoacuteriaacutei XL gt73 gramm L 63ndash73 gramm M 53ndash63 gramm S lt53 gramm A csomagolaacutes raktaacuterozaacutes szaacutel-liacutetaacutes jeloumlleacutes is a szabaacutelyozaacutes taacutergya Az ipari felhasznaacutelaacutesra gyaacutertott tojaacutestermeacutekek (leacutetojaacutes poriacutetott fagyasztott) szabaacutelyozaacutesa az aacutellati eredetű termeacutekekre aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyes higieacuteniai koumlvetelmeacutenyeket (mikrobioloacutegiai hataacutereacuterteacutekek) eacutes szermarad-vaacuteny- (gyoacutegyszerhataacutesuacute anyagok hormonok antibiotikumok peszticidek deter-gensek) hataacutereacuterteacutekeket valamint a csomagolaacutesra taacuterolaacutesra szaacutelliacutetaacutesra jeloumlleacutesre vonatkozoacute előiacuteraacutesokat tartalmazza

85 Az euroacutepai unioacutes eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes szabaacutelyai (eacutelelmiszertoumlrveacuteny higieacuteniai csomag)

851 Az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszerjogaacutenak aacuteltalaacutenos elvei eacutes koumlvetelmeacutenyei

Az EU-n beluumll biztosiacutetani kell az emberi egeacuteszseacuteg magas szintű veacutedelmeacutet Ennek egyik felteacutetele hogy minden aacutellampolgaacutera szaacutemaacutera azonos koumlvetelmeacutenyek szerint előaacutelliacutetott biztonsaacutegos eacutelelmiszer aacutelljon rendelkezeacutesre Ez csak akkor eacuterhető el ha az eacutelelmiszerlaacutenc minden elemeacutere kiterjedően ndash a szaacutentoacutefoumlldtől az asztalig szemleacutelet alapjaacuten ndash unioacutes szintű eacutelelmiszerjogot alakiacutetanak ki

Az eacutelelmiszerlaacutenc minden eleme hataacutessal lehet az eacutelelmiszer-biztonsaacutegra ezeacutert fi-gyelembe kell venni az eacutelelmiszer-termeleacutesi folyamat minden aspektusaacutet az alapanyagok eacutes a takarmaacuteny előaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel az eacutelelmiszerek fogyasztoacutehoz valoacute jutaacutesaacuteig

Az eacutelelmiszerjog aacuteltalaacutenos elveiről eacutes koumlvetelmeacutenyeiről az Euroacutepai Eacutelelmiszerbiztonsaacutegi Hatoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesaacuteroacutel eacutes az eacutelelmiszer-biztonsaacutegra vonatkozoacute eljaacuteraacutesok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 1782002EK rendelete (a tovaacutebbiakban 1782002EK rendelet) bdquomegteremti az emberi egeacuteszseacuteg magas szintű veacutedelmeacutenek eacutes az eacutelelmiszerekkel oumlsszefuumlggő fogyasztoacutei eacuterdekveacutedelem biztosiacuteteacutekaacutenak alapjaacutet figyelembe veacuteve az eacutelelmiszer-kiacutenaacutelat soksziacutenűseacutegeacutet beleeacutertve a hagyomaacutenyos termeacutekeket mikoumlzben biztosiacutetja a belső piac hateacutekony műkoumldeacuteseacutet A rendelet roumlgziacuteti az egyseacuteges alapelveket eacutes koumltelezettseacutegeket a szilaacuterd tudomaacutenyos alapok megteremteacuteseacutenek előfelteacuteteleit a hateacutekony szervezeti meg-oldaacutesokat valamint az eacutelelmiszer- eacutes takarmaacutenybiztonsaacuteg uumlgyben a doumlnteacutesi folyamatot segiacutető eljaacuteraacutesokatrdquo

E rendelet meghataacuterozza az bdquoeacutelelmiszerrdquo fogalmaacutet amelybe beletartozik minden olyan feldolgozott reacuteszben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termeacutek amelyet emberi fogyasztaacutesra szaacutennak illetve amelyet vaacuterhatoacutean emberek fogyasztanak el Az eacutelelmiszer fogalmaacuteba beletartozik az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes -feldolgozaacutes vagy -kezeleacutes soraacuten szaacutendeacute-kosan hozzaacuteadott baacutermely anyag toumlbbek koumlzoumltt a viacutez is

Nem minősuumll eacutelelmiszernek a takarmaacuteny az eacutelő aacutellat a betakariacutetaacutes előtti noumlveacutenyek a gyoacutegyszerek a kozmetikai termeacutekek a dohaacuteny eacutes dohaacutenytermeacutekek a kaacutebiacutetoacuteszerek va-lamint a szermaradvaacutenyok eacutes szennyezeacutesek

Az EU-s eacutelelmiszerjog szerint eacutelelmiszeripari vaacutellalkozaacutes az a nyereseacutegeacuterdekelt vagy nonprofit koumlz- vagy magaacutenvaacutellalkozaacutes amely az eacutelelmiszerek termeleacuteseacutevel feldolgozaacutesaacuteval eacutes forgalmazaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő teveacutekenyseacuteget folytat Az eacutelelmiszeripari vaacutellalkozoacute legyen az termeacuteszetes vagy jogi szemeacutely felelős az aacuteltala ellenőrzoumltt eacutelelmiszeripari vaacutellalkozaacuteson beluumll az eacutelelmiszerjog koumlvetelmeacutenyeinek betartaacutesaacuteeacutert

Az eacutelelmiszerjog szempontjaacuteboacutel igen leacutenyeges hogy bdquoforgalomba hozatalnakrdquo szaacutemiacutet az eacutelelmiszer vagy takarmaacuteny keacuteszen tartaacutesa eladaacutes ceacuteljaacutera beleeacutertve az eacutelelmiszer vagy takarmaacuteny eladaacutesra valoacute felkiacutenaacutelaacutesaacutet vagy az eacutelelmiszerek eacutes takarmaacutenyok ingyenes vagy elleneacuterteacutek fejeacuteben toumlrteacutenő aacutetadaacutesaacutenak baacutermely egyeacuteb formaacutejaacutet valamint az eacutelelmiszerek eacutes takarmaacutenyok eladaacutesaacutet forgalmazaacutesaacutet vagy aacutetadaacutesaacutenak egyeacuteb moacutedjaacutet

A 1782002EK rendelet eacutelelmiszerek valamint takarmaacutenyok termeleacuteseacutere feldolgozaacute-saacutera eacutes forgalmazaacutesaacutera vonatkozik Az eacutelelmiszerjog ceacutelja hogy az Euroacutepai Unioacute teruumlleteacuten megvaloacutesuljon az eacutelelmiszerek eacutes takarmaacutenyok szabad mozgaacutesa A rendelkezeacutesek előkeacute-sziacuteteacutese vagy bevezeteacutese soraacuten tekintettel kell lenni a nemzetkoumlzi szabvaacutenyokra kiveacuteve ha a vonatkozoacute szabvaacutenyok vagy azok egyes reacuteszei nem alkalmasak az eacutelelmiszerjog toumlrveacutenyes ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera illetve tudomaacutenyos okok szoacutelnak ellene vagy ha a vonatkozoacute szabvaacutenyok az EU-ban megfelelőnek minősiacutetett veacutedelmet nem biztosiacutetjaacutek

Az emberi eacutelet eacutes egeacuteszseacuteg magas szintű veacutedelmeacutenek eacuterdekeacuteben az eacutelelmiszerjognak a kockaacutezatelemzeacutesre kell taacutemaszkodnia A bdquokockaacutezatelemzeacutesrdquo haacuterom oumlsszefuumlggő elem-ből aacutell bdquokockaacutezateacuterteacutekeleacutesbőlrdquo bdquokockaacutezatkezeleacutesbőlrdquo eacutes a bdquokockaacutezati kommunikaacutecioacuteboacutelrdquo A kockaacutezateacuterteacutekeleacutes olyan tudomaacutenyosan megalapozott eljaacuteraacutes amely a veszeacutely azonosiacutetaacute-saacutet a veszeacutely jellemzeacuteseacutet a veszeacutelynek valoacute kitettseacuteg eacuterteacutekeleacuteseacutet eacutes a kockaacutezat jellemzeacuteseacutet foglalja magaacuteban A kockaacutezatkezeleacutes soraacuten az eacuterdekelt felekkel konzultaacutelva a kockaacutezateacuter-teacutekeleacutes eredmeacutenyei alapjaacuten meacuterlegelik az alternatiacutevaacutekat amelyek a megfelelő megelőzeacutesi eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesokat eredmeacutenyezhetik

A kockaacutezati kommunikaacutecioacute a kockaacutezatelemzeacutes utolsoacute eleme amely a veszeacutelyekről a kockaacutezatokroacutel a kockaacutezateacuterteacutekelők a kockaacutezatkezelők a fogyasztoacutek az eacutelelmiszer- eacutes a ta-karmaacutenyipari vaacutellalkozaacutesok a tudoacutesok eacutes egyeacuteb eacuterdekelt felek koumlzoumltti kommunikaacutecioacutet jelenti

Peacutelda Az eacutelelmiszer-ellenőrző hatoacutesaacuteg egy eacutelelmiszerben noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutek mennyiseacutegeacutet vizsgaacutelja

bull kockaacutezateacuterteacutekeleacutes a noumlveacutenyveacutedőszer-maradeacutek mennyiseacutege magasabb a megengedett hataacutereacuterteacutekneacutel

bull kockaacutezatkezeleacutes a termeacuteket emberi fogyasztaacutesra alkalmatlannak minősiacutetikbull kockaacutezati kommunikaacutecioacute a hatoacutesaacuteg az eacuterintett előaacutelliacutetoacuteval elemzi a magasabb nouml-

veacutenyveacutedőszer-maradeacutek jelenleacuteteacutenek lehetseacuteges okait Amennyiben a termeacuteket maacuter eacuterteacutekesiacutetetteacutek inteacutezkedni kell annak visszahiacutevaacutesaacuteroacutel

Az eacutelelmiszerjog feladata hogy a fogyasztoacutek eacuterdekeinek veacutedelmeacutet szolgaacutelja ezeacutert olyan rendelkezeacuteseket kell hozni amelyek megelőzik a megteacutevesztő gyakorlatok alkalmazaacutesaacutet az eacutelelmiszerek hamisiacutetaacutesaacutet valamint a fogyasztoacutekat feacutelrevezető gyakorlatok alkalmazaacutesaacutet

Az Euroacutepai Unioacute teruumlleteacuten forgalmazott harmadik orszaacutegboacutel szaacutermazoacute eacutelelmiszerek-nek meg kell felelniuumlk az unioacutes eacutelelmiszerjog szerint előaacutelliacutetott felteacuteteleknek

Az Euroacutepai Unioacute eacutes a tagaacutellamok hozzaacutejaacuterulnak az eacutelelmiszerekre eacutes a takarmaacutenyokra vonatkozoacute nemzetkoumlzi műszaki szabvaacutenyok eacutes a koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi illetve a noumlveacutenyegeacutesz-seacuteguumlgyi szabvaacutenyok kidolgozaacutesaacutehoz Hozzaacutejaacuterulnak az eacutelelmiszerekre eacutes takarmaacutenyokra vonatkozoacute meghataacuterozott inteacutezkedeacutesek egyeneacuterteacutekűseacutegeacutenek elismereacuteseacuteről szoacuteloacute megaacutella-podaacutesok előkeacutesziacuteteacuteseacutehez eacutes megkuumlloumlnboumlztetett figyelmet szentelnek a fejlődő orszaacutegok kuumlloumlnleges fejleszteacutesi peacutenzuumlgyi eacutes kereskedelmi igeacutenyeinek

Az eacutelelmiszerjog fontos eleme a nyomonkoumlvethetőseacuteg Ez azt jelenti hogy a termeleacutes feldolgozaacutes eacutes forgalmazaacutes minden szakaszaacuteban biztosiacutetani kell az eacutelelmiszerek a takar-maacutenyok az eacutelelmiszer-termeleacutesre szaacutent aacutellatok valamilyen eacutelelmiszerbe vagy takarmaacutenyba bekeruumllő egyeacuteb anyagok uacutetjaacutenak nyomonkoumlvethetőseacutegeacutet A vaacutellalkozoacuteknak rendelkezniuumlk kell olyan rendszerekkel eacutes eljaacuteraacutesokkal amelyek lehetőveacute teszik a termeacutek nyomonkoumlvet-hetőseacutegeacutet

852 Euroacutepai Eacutelelmiszerbiztonsaacutegi Hatoacutesaacuteg (European Food Safety Authority ndash EFSA)

A 1782002EK rendelet hozta leacutetre az Euroacutepai Eacutelelmiszerbiztonsaacutegi Hatoacutesaacutegot (European Food Safety Authority ndash a tovaacutebbiakban EFSA) Az EFSA feladata hogy tudomaacutenyos tanaacutecsokat adjon eacutes tudomaacutenyos illetve szakmai segiacutetseacuteget nyuacutejtson a koumlzoumlsseacutegi toumlrveacuteny-hozaacutesnak eacutes politikaacuteknak minden olyan teruumlleten amelynek koumlzvetlen vagy koumlzvetett hataacutesa van az eacutelelmiszerek eacutes takarmaacutenyok biztonsaacutegaacutera Az EFSA feladata tovaacutebbaacute hogy mint fuumlggetlen tanaacutecsadoacute testuumllet felhiacutevja a figyelmet az eacutelelmiszerekkel eacutes takarmaacutenyokkal kap-csolatos kockaacutezatokra Az EFSA a Bizottsaacuteg eacutes a tagaacutellamok szorosan egyuumlttműkoumldnek annak eacuterdekeacuteben hogy elősegiacutetseacutek a kockaacutezateacuterteacutekeleacutes a kockaacutezatelemzeacutes eacutes a kockaacutezati kommunikaacutecioacute teacutenyleges egyseacutegesseacutegeacutenek megteremteacuteseacutet

Az EFSA szakmai műkoumldeacuteseacutet a 14 tagboacutel aacutelloacute Igazgatoacutetanaacutecs biztosiacutetja Tagjait a Par-lamenttel valoacute konzultaacutecioacutet koumlvetően a Bizottsaacuteg nevezi ki Az uumlgyvezető igazgatoacute felelős a szervezet napi teveacutekenyseacutegeacuteeacutert Biztosiacutetja hogy az elfogadott munkaprogram szerint veacute-gezze a szervezet a feladataacutet Az EFSA mellett műkoumldő Tanaacutecsadoacute Foacuterum tanaacutecsokkal segiacuteti az uumlgyvezető igazgatoacutet a szervezet feladatainak ellaacutetaacutesaacuteban Az uumlgyvezető a tudomaacutenyos szakveacutelemeacutenyek iraacutenti keacutereacutesek fontossaacutegi sorrendjeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz is keacuterheti a Foacuterum szakveacutelemeacutenyeacutet A Tudomaacutenyos Bizottsaacuteg eacutes az aacutellandoacute tudomaacutenyos testuumlletek ndash mind-egyik sajaacutet illeteacutekesseacutegi teruumlleteacuten ndash felelősek a Hatoacutesaacuteg tudomaacutenyos szakveacutelemeacutenyeinek elkeacutesziacuteteacuteseacuteeacutert Az EFSA megalakulaacutest koumlvetően az alaacutebbi 8 tudomaacutenyos testuumlletet aacutelliacutetottaacutek fel amelyekben fuumlggetlen szakeacutertők teveacutekenykednek

bull eacutelelmiszer-adaleacutekanyagok eacutes iacutezesiacutetők eacutelelmiszeripari segeacutedanyagok eacutes eacutelelmiszerrel eacuterintkező anyagok tudomaacutenyos testuumllete

bull aacutellatok takarmaacutenyozaacutesaacutera hasznaacutelt adaleacutekanyagok termeacutekek eacutes anyagok tudomaacute-nyos testuumllete

bull noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi noumlveacutenyveacutedelmi termeacutekek eacutes szermaradvaacutenyaik tudomaacutenyos testuumllete

bull geacutentechnoloacutegiaacuteval moacutedosiacutetott szervezetek tudomaacutenyos testuumllete

bull dieacutetaacutes termeacutekek taacuteplaacutelkozaacutes eacutes allergiaacutek tudomaacutenyos testuumlletebull bioloacutegiai veszeacutelyek tudomaacutenyos testuumlletebull eacutelelmiszerlaacutencba bekeruumllő szennyezőanyagok tudomaacutenyos testuumlletebull aacutellategeacuteszseacuteguumlgy eacutes aacutellatveacutedelem tudomaacutenyos testuumllete

853 Suumlrgősseacutegi riasztoacuterendszer ndash Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF)

A 1782002EK rendelet alapjaacuten hoztaacutek leacutetre a suumlrgősseacutegi riasztoacuterendszert (a tovaacutebbiak-ban RASFF) A RASFF-haacuteloacutezat tagjai a tagaacutellamok a Bizottsaacuteg eacutes az EFSA A haacuteloacutezat műkoumldteteacuteseacuteeacutert a Bizottsaacuteg felelős Amennyiben a haacuteloacutezat valamelyik tagja eacutelelmiszerek-ből eacutes takarmaacutenyokboacutel eredő az emberi egeacuteszseacuteget veszeacutelyeztető suacutelyos koumlzvetlen vagy koumlzvetett kockaacutezatroacutel szerez tudomaacutest ezt az informaacutecioacutet a suumlrgősseacutegi riasztoacuterendszer kereteacuteben haladeacutektalanul jelenti a Bizottsaacutegnak amely haladeacutektalanul tovaacutebbiacutetja az infor-maacutecioacutet a haacuteloacutezat tagjainak

A RASFF rendszereacuteben a beeacuterkező bejelenteacutesek az eacutelelmiszer-biztonsaacutegi kockaacutezat meacuterteacuteke alapjaacuten lehetnek riasztaacutesok (alert) taacutejeacutekoztataacutesok (information notification) vagy hataacuter-visszautasiacutetaacutes (border rejection notification)

A riasztaacutesokat a RASFF-koumlzpont emelkedő sorrendű szaacutemokkal jelzi 0001-től foumllfeleacute (eacutevszaacutemsorszaacutem peacuteldaacuteul 20120006)

A taacutejeacutekoztataacutesok eseteacuteben az eacutertesiacuteteacutes nem tesz szuumlkseacutegesseacute gyors felleacutepeacutest egy maacutesik tagorszaacutegban (peacuteldaacuteul a termeacutek meacuteg nem eacuterte el a piacukat a termeacutek szavatossaacutega lejaacutert a termeacutek nem jutott a piacra) A taacutejeacutekoztataacutesok formaacutei 2011 februaacuter 1-től

bull Taacutejeacutekoztataacutes nyomon koumlveteacutesre (information notification for follow-up) olyan ter-meacutekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes amelyet egy maacutesik tagorszaacutegban hoztak vagy hozhatnak forgalomba

bull Taacutejeacutekoztataacutes ndash figyelemfelhiacutevoacute (information notification for attention) olyan ter-meacutekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes amelyet ndash csak az eacutertesiacutető tagorszaacutegban forgalmaznak vagy ndash nem hoztak forgalomba vagy ndash maacuter nem forgalmaznak

A taacutejeacutekoztataacutesokat a RASFF-koumlzpont 2008 januaacuter 1-től a riasztaacutesokkal egyuumltt emelkedő sorrendű szaacutemokkal jelzi (eacutevszaacutemsorszaacutem peacuteldaacuteul 20120001)

Hataacuteraacutetkelőhelyen toumlrteacutent visszafordiacutetaacutes eseteacuten koumlzvetlen vagy koumlzvetett egeacuteszseacuteguumlgyi kockaacutezat miatt visszafordiacutetanak egy teacutetelt eacutes erről eacutertesiacutetik a tagaacutellamokat Az informaacuteci-oacutekat a RASFF-koumlzpont eacutevszaacutemmal eacutes AAA-toacutel indulva betűvel jelzi (eacutevszaacutembetű peacuteldaacuteul 2012AAB)

854 A Bizottsaacuteg munkaacutejaacutet segiacutető Aacutellandoacute Bizottsaacuteg (Standing Committee)

A 1782002EK rendelet aacuteltal leacutetrehozott Eacutelelmiszerlaacutenc eacutes Aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi Aacutellandoacute Bizottsaacuteg (Standing Committee on the Food Chain and Animal Health (a tovaacutebbiakban SCFCAH) a Bizottsaacuteg teveacutekenyseacutegeacutet segiacuteti Tagjai a tagaacutellamok keacutepviselői elnoumlke a Bi-

zottsaacuteg keacutepviselője A SCFCAH 12 szekcioacuteban veacutegzi a munkaacutejaacutet A bizottsaacuteg az elnoumlke kezdemeacutenyezeacuteseacutere vagy valamelyik tag iacuteraacutesbeli keacuterelmeacutere megvizsgaacutelhat minden az adott szekcioacuteval kapcsolatos keacuterdeacutest 2014-ben az Aacutellandoacute Bizottsaacuteg elnevezeacutese Noumlveacuteny Aacutellat Eacutelelmiszer eacutes Takarmaacuteny Aacutellandoacute Bizottsaacuteg (SCPAFF ndash Standing Committee on Plants Animals Food and Feed)

86 Az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer-higieacuteniai szabaacutelyozaacutesa

Az eacutelelmiszerjog egyik alapvető ceacutelja az emberi eacutelet eacutes egeacuteszseacuteg magas szintű veacutedelme A 1782002EK rendelet megaacutellapiacutetotta a nemzeti eacutes koumlzoumlsseacutegi eacutelelmiszerjog egyseacuteges alap-elveit eacutes fogalommeghataacuterozaacutesait Az eacutelelmiszer-higieacutenia aacuteltalaacutenos szabaacutelyait első iacutezben a 93423EGK iraacutenyelv hataacuterozta meg Emellett szaacutemos iraacutenyelvet fogadtak el a Szerződeacutes I melleacutekleteacuteben szereplő termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes forgalmazaacutesaacutera vonatkozoacutean kuumlloumlnoumls tekintettel az egeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesokra A tapasztalatok azt mutattaacutek hogy az unioacutes szintű veacutedelmet az eacutelelmiszer-higieacutenia teruumlleteacuten is az iraacutenyelvi szabaacutelyozaacutest felvaacuteltoacute rendeletek uacutetjaacuten lehet a legmagasabb szinten biztosiacutetani Az uacutegynevezett bdquohigieacuteniai csomagrdquo kereteacuteben 2004-ben megjelent rendeletek megerősiacutetetteacutek az eacutelelmiszer-higieacutenia unioacutes alapjait eacutes az aacutel-lati eredetű eacutelelmiszerekre vonatkozoacutean kuumlloumlnleges higieacuteniai szabaacutelyokat aacutellapiacutetottak meg

Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs eacutelelmiszer-higieacuteniaacuteroacutel szoacuteloacute 8522004EK rendelete aacutellapiacutetja meg az eacutelelmiszeripari vaacutellalkozaacutesokra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos szabaacutelyokat az alaacutebbi elvek menteacuten

bull az eacutelelmiszer-biztonsaacutegeacutert az eacutelelmiszeripari vaacutellalkozoacute az elsődleges felelősbull az eacutelelmiszer-biztonsaacutegot a teljes eacutelelmiszerlaacutencon keresztuumll biztosiacutetani kellbull HACCP-rendszer műkoumldteteacuteseacutenek szuumlkseacutegszerűseacutegebull helyes gyakorlatokat leiacuteroacute uacutetmutatoacutek kidolgozaacutesaacutenak eacutes alkalmazaacutesaacutenak szuumlkseacute-

gesseacutegebull tudomaacutenyos kockaacutezateacuterteacutekeleacutesen alapuloacute mikrobioloacutegiai kriteacuteriumok eacutes hőmeacuterseacutek-

let-szabaacutelyozaacutesi koumlvetelmeacutenyek bevezeteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegebull biztosiacutetani kell hogy a harmadik orszaacutegokboacutel szaacutermazoacute eacutelelmiszerek az unioacutes kouml-

vetelmeacutenyeknek feleljenek meg

A rendeletet nem kell alkalmazni a magaacutenceacuteluacute hasznaacutelatra előaacutelliacutetott eacutelelmiszerek eseteacuteben valamint a kis mennyiseacutegű eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eseteacuteben

A higieacuteniai rendeletek vonatkozaacutesaacuteban az alaacutebbi definiacutecioacutek ismerete alapvetően szuumlkseacutegesAz bdquoeacutelelmiszer-higieacuteniardquo alatt azokat az inteacutezkedeacuteseket eacutes felteacuteteleket eacutertjuumlk amelyek

a veszeacutelyek ellenőrzeacuteseacutehez eacutes valamely eacutelelmiszer emberi fogyasztaacutesra valoacute alkalmassaacutegaacute-nak az eacutelelmiszer szaacutendeacutekolt felhasznaacutelaacutesaacutenak figyelembeveacuteteleacutevel toumlrteacutenő biztosiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacutegesek

Az elsődleges termeleacutesből szaacutermazoacute termeacutekeket beleeacutertve a termőfoumlldből aacutellatte-nyeacuteszteacutesből halaacuteszatboacutel eacutes vadaacuteszatboacutel szaacutermazoacute termeacutekeket bdquoalaptermeacutekeknekrdquo nevezzuumlk A bdquofeldolgozatlan termeacutekekrdquo olyan eacutelelmiszerek amelyeken meacuteg nem veacutegeztek feldolgozaacutest eacutes idetartoznak a szeacutetvaacutelasztott reacuteszekre osztott elvaacutegott szeletelt kicsontozott daraacutelt megnyuacutezott őroumllt vaacutegott tisztiacutetott darabolt kifejtett toumlrt hűtoumltt fagyasztott meacutelyfa-gyasztott vagy kiolvasztott eacutelelmiszerek A bdquofeldolgozaacutesonrdquo az eredeti termeacuteket leacutenyegesen

megvaacuteltoztatoacute baacutermely teveacutekenyseacuteget beleeacutertve a melegiacuteteacutest fuumlstoumlleacutest paacutecolaacutest eacuterleleacutest szaacuteriacutetaacutest mariniacuterozaacutest kivonaacutest extrudaacutelaacutest vagy e folyamatok valamely kombinaacutecioacutejaacutet kell eacuterteni

Az eacutelelmiszeripari vaacutellalkozoacuteknak biztosiacutetaniuk kell hogy az eacutelelmiszerek termeleacuteseacute-nek feldolgozaacutesaacutenak eacutes forgalmazaacutesaacutenak az ellenőrzeacutesuumlk alaacute tartozoacute valamennyi szakasza megfeleljen a higieacuteniai rendeletben megaacutellapiacutetott vonatkozoacute higieacuteniai koumlvetelmeacutenyeknek

A rendelet I melleacuteklete reacuteszletesen ismerteti az elsődleges termeleacutesre vonatkozoacute higi-eacuteniai rendelkezeacuteseket A II melleacutekletben pedig nyolc fejezetben reacuteszletezve a valamennyi eacutelelmiszeripari vaacutellalkozoacutera vonatkozoacute aacuteltalaacutenos higieacuteniai koumlvetelmeacutenyek talaacutelhatoacutek

bull az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetoacute eacutes -forgalmazoacute helyre vonatkozoacute aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenyekbull kuumlloumln rendelkezeacutesek az eacutelelmiszer-előaacutelliacutetoacute eacutes -forgalmazoacute helyrebull ideiglenes előaacutelliacutetoacute eacutes forgalmazoacute helyekre (peacuteldaacuteul mozgoacuteaacuterusok jaacuterművei)

eacutes az aacuterusiacutetoacute automataacutekbull szaacutelliacutetaacutesbull berendezeacutesekre vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyekbull eacutelelmiszer-hulladeacutekbull viacutezellaacutetaacutesbull szemeacutelyi higieacuteniabull eacutelelmiszerekre alkalmazandoacute rendelkezeacutesekbull eacutelelmiszerek egyedi eacutes gyűjtőcsomagolaacutesabull hőkezeleacutesbull keacutepzeacutes

Veszeacutelyelemzeacutes kritikus szabaacutelyozaacutesi pontok ndash HACCP (A Codex Alimentariusban szerep-lő alapelvek figyelembeveacuteteleacutevel) A HACCP-rendszer tudomaacutenyos rendszerszerű moacuted-szer a kockaacutezatok felismereacuteseacutere meghataacuterozaacutesaacutera eacutes elhaacuteriacutetaacutesaacutera az elsődleges termeleacutes a feldolgozaacutes a forgalmazaacutes taacuterolaacutes soraacuten A HACCP-rendszer az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg megelőző eacutes koumlltseacuteghateacutekony eljaacuteraacutesa A HACCP-rendszer alkalmazaacutesi iraacutenyelveacutet a Codex Alimentarius Főbizottsaacuteg 22 uumlleacuteseacutenek jegyzőkoumlnyve (1997) tartalmazza

Helyes gyakorlatokroacutel szoacuteloacute uacutetmutatoacutek kidolgozaacutesa A rendelet arra oumlsztoumlnzi a tag-aacutellamokat hogy a hatoacutesaacutegok a fogyasztoacutek keacutepviselői valamint az adott szakaacutegazatban teveacutekenykedő eacutelelmiszeripari vaacutellalkozoacutek bevonaacutesaacuteval a helyes gyakorlatokroacutel szoacuteloacute uacutetmu-tatoacutekat dolgozzanak ki Az uacutetmutatoacuteknak figyelemmel kell lenniuumlk a Codex Alimentarius vonatkozoacute szabaacutelyaira is Magyarorszaacutegon 2009-ben kezdődoumltt meg a joacute higieacuteniai gyakor-lati uacutetmutatoacutek kidolgozaacutesa 2013-ig 22 szakaacutegazatra keacuteszuumllt uacutetmutatoacute amelyek mindenki szaacutemaacutera ingyenesen elektronikus uacuteton eleacuterhetők

1 Uacutetmutatoacute az eacutelelmiszer- eacutes italadagoloacute automataacutek műkoumldteteacutese eacutes az italcsapolaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz

2 Uacutetmutatoacute a serteacutes- eacutes marhavaacutegaacutes -bontaacutes -darabolaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz3 Uacutetmutatoacute a baromfi eacutes nyuacutelfeacuteleacutek vaacutegaacutesaacutenak eacutes darabolaacutesaacutenak joacute higieacuteniai gyakor-

lataacutehoz4 Uacutetmutatoacute a huacuteskeacutesziacutetmeacutenyek gyaacutertaacutesa joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz5 Uacutetmutatoacute a halfeldolgozaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz6 Uacutetmutatoacute a gyorsfagyasztott termeacutekek joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz (aktualizaacutelva

2016 december)

7 Uacutetmutatoacute a konzervipar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz (aktualizaacutelva 2016 december)8 Uacutetmutatoacute a savanyiacutetott termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutenak joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz9 Uacutetmutatoacute a noumlveacutenyolajgyaacutertaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz10 Uacutetmutatoacute a tej eacutes tejtermeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutenak joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz11 Uacutetmutatoacute a jeacutegkreacutemgyaacutertaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz12 Uacutetmutatoacute a malomipar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz13 Uacutetmutatoacute a suumltőipar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz14 Uacutetmutatoacute a cukoripar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz15 Uacutetmutatoacute az eacutedesipar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz16 Uacutetmutatoacute a szaacuterazteacuteszta előaacutelliacutetaacutesaacutenak joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz17 Uacutetmutatoacute a tojaacutestermeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutera tojaacutes csomagolaacutesaacutera vonatkozoacute joacute higieacuteniai

gyakorlataacutehoz18 Uacutetmutatoacute a hűtoumltt eacutelelmiszerek hidegkonyhai keacutesziacutetmeacutenyek joacute higieacuteniai gyakor-

lataacutehoz19 Uacutetmutatoacute a szeszesital-gyaacutertaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz20 Uacutetmutatoacute a soumlripar joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz21 Uacutetmutatoacute az alkoholmentes italok gyaacutertaacutesaacutenak joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz22 Uacutetmutatoacute a szikviacutez- szoacutedagyaacutertaacutes joacute higieacuteniai gyakorlataacutehoz

A 8522002EK rendeletben megaacutellapiacutetott szabaacutelyokon feluumll az aacutellati eredetű eacutelelmiszerekre kiegeacutesziacutető higeacuteniai szabaacutelyokat aacutellapiacutet meg az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 8532004EK rendelete Aacutellati eredetű termeacuteket csak a tagaacutellamok illeteacutekes hatoacutesaacutegai aacuteltal engedeacutelyezett uumlzemben lehet előaacutelliacutetani ezeket az eacutelelmiszereket kizaacuteroacutelag a rendeletben reacuteszletesen sza-baacutelyozott aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi jeloumlleacutessel vagy a termeacuteken elhelyezett ovaacutelis alakuacute jeloumlleacutessel szabad forgalomba hozni Az ovaacutelis jelben szerepelnie kell az orszaacutegneacutev ISO-szabvaacuteny szerinti keacutetbetűs koacutedjaacutenak valamint a leacutetesiacutetmeacuteny engedeacutelyezeacutesi szaacutemaacutenak A rendelet eacutertelmeacuteben az aacutellati eredetű termeacutekeket a szuumlkseacuteges bizonyiacutetvaacutenyok eacutes okmaacutenyok kiacuteseacuterik

Az aacutellati eredetű termeacutekek ellenőrzeacutesekor a koumlzegeacuteszseacuteguumlgyre adott esetben az aacutellatok egeacuteszseacutegeacutere eacutes joacuteleacuteteacutere vonatkozoacute szempontokra is figyelemmel kell lenni A 8542004EK rendeletben szerepelnek a leacutetesiacutetmeacutenyek hatoacutesaacutegi ellenőrzeacuteseacutere vonatkozoacute előiacuteraacutesok A friss huacutesok ellenőrzeacutesekor az alaacutebbi szempontokat kell figyelembe venni levaacutegaacutest megelőző eacutelőaacutellat- eacutes a vaacutegaacutest koumlvető huacutesvizsgaacutelat aacutellatjoacuteleacutet laboratoacuteriumi vizsgaacutelatok kuumlloumlnleges veszeacutelyt jelentő anyagok

87 Az Euroacutepai Unioacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutesa

A mezőgazdasaacutegi termeacutekek szabad aacuteramlaacutesaacutenak uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok jelentős reacuteszben a tagaacutellamokban hataacutelyban leacutevő elteacuterő aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesok eacuterveacutenyesiacuteteacute-seacuteből szaacutermaztak E korlaacutetozaacutesok eltoumlrleacuteseacutehez koumlzoumlsseacutegi szintű szabaacutelyozaacutes volt szuumlkseacuteges Annak alapjaacuten megszűnhettek a Koumlzoumlsseacutegen beluumlli hataacuterellenőrzeacutesek s a harmadik orszaacute-gokboacutel eacuterkező termeacutekek ellenőrzeacutese a Koumlzoumlsseacuteg hataacuterain toumlrteacutenik Az EU-s szabaacutelyozaacutesban nem kuumlloumlnuumll el eacutelesen egymaacutestoacutel az egeacuteszseacutegveacutedelem humaacuten- aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi rendszere Egymaacutesra eacutepuumll az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutes eacutes az aacutellati eredetű eacutelelmiszerek eacutelelmezeacutes-egeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutesa Kuumlloumlnoumlsen jelentős e teacutemakoumlrben az Egeacuteszseacuteguumlgyi

eacutes Noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi Megaacutellapodaacutes (SPS) Az SPS-megaacutellapodaacutes lehetőveacute teszi hogy a tagorszaacutegok meghataacuterozott egeacuteszseacutegveacutedelmi szintet tartsanak fenn aacutem e veacutedelem nem eredmeacutenyezhet a nemzetkoumlzi kereskedelem előtti mesterseacuteges protekcionista akadaacutelyokat

A legutoacutebbi az egeacutesz EU-szarvasmarhatartaacutest eacuterintő megraacutezkoacutedtataacutes a BSE-koacuter8 megjeleneacutese volt Ez az aacutellatbetegseacuteg zoonoacutezisnak tekinthető mivel CreutzfeldtndashJakob-szindroacutemakeacutent hosszuacute lappangaacutesi idejű halaacutelos emberi betegseacuteget okozhat Az EU-fogyasztoacute bizalma megrenduumllt a BSE-kriacutezis koumlvetkezteacuteben zuhant a marhahuacutesfogyasztaacutes azokban az EU-tagorszaacutegokban is ahol a betegseacuteg nem bukkant fel Az eset koumlvetkezmeacutenyekeacutent az Eu-roacutepai Parlamentben folyoacute vitaacutek arra keacutenyszeriacutetetteacutek az EU Bizottsaacutegot hogy a tudomaacutenyos tanaacutecsadoacute testuumlletek eacutes az ellenőrző aacutellomaacutesok rendszereacutet feluumllvizsgaacutelja eacutes aacutetalakiacutetsa

A koumlzoumls aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesok folytonos kiigaziacutetaacutesaacutenak elfogadaacutesaacuteval a tagaacutellamok koumllcsoumlnoumlsen elismerik egymaacutes vizsgaacutelatait eacutes ellenőrzeacuteseit amelyeket az indulaacutesi pontokon az aacutellat- illetve noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiadaacutesa előtt veacutegeznek Az eacuterkezeacuteskori ellenőrzeacutest szuacuteroacuteproacutebaszerűen vagy gyanuacute alapjaacuten veacutegzik

Az EU-ba szaacutelliacutetoacute harmadik orszaacutegoknak is be kell tartaniuk az EU-előiacuteraacutesokat Ek-vivalenciataacutergyalaacutesok soraacuten doumlntik el hogy azok aacutellat- eacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi rendszere hatoacutesaacutegi inteacutezmeacutenyei elegendő garanciaacutet nyuacutejtanak-e a feladoacutehelyi ellenőrzeacutes megbiacutezha-toacutesaacutegaacutet illetően

871 Az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutes alapjai

Az aacutellategeacuteszseacuteguumlggyel oumlsszefuumlggő jogilag szabaacutelyozott teruumlletek az EU-ban aacutellatjaacutervaacuteny-uumlgy (aacutellatbetegseacutegek megelőzeacutese lokalizaacutelaacutesa megszuumlnteteacutese) aacutellattenyeacuteszteacutes aacutellatnyil-vaacutentartaacutes tartaacutesi szaacutelliacutetaacutesi vaacutegaacutesi koumlruumllmeacutenyek friss huacutes forgalmazaacutesa koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi vonatkozaacutesok

Az aacutellatbetegseacutegek megelőzeacuteseacutere lekuumlzdeacuteseacutere eacutes megszuumlnteteacuteseacutere kidolgozott stra-teacutegia alapvető ceacutelja

bull a leacutetező legmagasabb egeacuteszseacutegi szint a betegseacutegek kiirtaacutesa uacutetjaacutenbull a vakcinaacutecioacute megszuumlnteteacutese bizonyos betegseacutegek ellen a beteg aacutellomaacuteny kiirtaacutesa

ha a betegseacuteg felleacutepbull az aacutellatorvosi ellenőrzeacutes erősiacuteteacutese a szaacutermazaacutesi eacutes feladaacutesi helyen s a harmadik

orszaacutegokboacutel eacuterkező aacutellatokra eacutes termeacutekekrebull az aacutellatmozgaacutesok koumlveteacutese szaacutemiacutetoacutegeacutepes informaacutecioacuteval a Koumlzoumlsseacutegen beluumll

(ANIMO) eacutes a harmadik orszaacutegboacutel importaacutelt aacutellatokon aacutellatorvosi ellenőrzeacuteskor tapasztalt szabaacutelytalansaacutegok eseteacuten (SHIFT)9

bull koumlzoumls eljaacuteraacutes a betegseacutegek elleni kuumlzdelem (a betegseacutegek előfordulaacutesaacutenak gyors be-jelenteacutese harmonizaacutelt moacutedszerek a behurcolt betegseacutegek lekuumlzdeacuteseacutere a jaacutervaacutenyos betegseacutegekkel szembeni tervezett felleacutepeacutes epidemioloacutegiai egyseacutegek kialakiacutetaacutesa

8 Bovin Spongioform Encephalopathia ndash kergemarhakoacuter9 Az ANIMO informaacutecioacutes haacuteloacutezat az aacutellategeacuteszseacuteguumlggyel zootechnikaacuteval eacutes aacutellatszaacutelliacutetaacutessal kapcsolatos

feladatokat veacutegző 2500 hivatalt koumlti oumlssze E rendszer oumlsszekapcsolhatoacute a SHIFT-haacuteloacutezattal (utoacutebbi hataacuter-ellenőrző pontok a harmadik orszaacutegboacutel eacuterkező import vizsgaacutelataacutera) Ezt a keacutet haacuteloacutezatot helyettesiacuteti 2006-toacutel a TRACES-rendszer A betűszoacutet a kereskedelmi ellenőrzeacutes eacutes szakeacutertői rendszerből keacutepezteacutek Trade Control Expert System

referencialaboratoacuteriumok leacutetrehozaacutesa az egyseacuteges diagnosztika biztosiacutetaacutesa veacutegett az inteacutezmeacutenyek kompetenciaacutejaacutenak meghataacuterozaacutesa peacutenzuumlgyi taacutemogataacutes eacutes kom-penzaacutecioacute)

A koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi szempontuacute szabaacutelyozaacutes alapvető felteacutetelei az aacutellatok kezeleacuteseacutere fel-hasznaacutelhatoacute anyagok engedeacutelyezeacutese az engedeacutelyezett hatoacuteanyagok gyoacutegyszertartalmuacute takarmaacutenypremixek előiacuteraacutesszerű forgalmazaacutesa eacutes felhasznaacutelaacutesa az aacutellati eredetű eacutelelmi-szerek gyoacutegyszer- eacutes hormonmaradvaacuteny-tartalmaacutenak ellenőrzeacutese A hormonaacutelisan hatoacute hozamfokozoacuteszerek alkalmazaacutesi tilalmaacutenak betartaacutesa a KAP koumllcsoumlnoumls megfelelteteacuteseacutenek (cross-compliance) felteacutetele

Az 1996-ban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban csuacutecspontjaacutet eleacuterő BSE-kriacutezis koumlvetkezteacuteben elvaacutelasztottaacutek a toumlrveacutenyhozaacutesi felelősseacuteget a tudomaacutenyos szakeacutertői eacutes az ellenőrzeacuteseacutert valoacute felelősseacutegtől Az EU-fogyasztoacute egeacuteszseacutegeacuteeacutert a DG XXIV Főigazgatoacutesaacuteg (fogyasztoacutei politi-ka) vaacutelt felelősseacute Ez az inteacutezkedeacutes a fogyasztoacuteveacutedelem eacutes a termelői eacuterdek szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet a fogyasztoacute egeacuteszseacutegeacutenek fokozott veacutedelmeacutet szolgaacutelja Uacutejraeacuterteacutekelteacutek a tudomaacutenyos bizott-saacutegok feladatkoumlreacutet tudomaacutenyos szakbizottsaacutegot hoztak leacutetre a BSE-kutataacutes koordinaacutelaacutesaacutera eacutes szaktanaacutecsadaacutesra a szuacuteroacuteproacutebaszerű koumltelező vaacutegoacutehiacutedi ellenőrzeacutesek monitorozaacutesaacutera A Bizottsaacutegon beluumlli aacutetszervezeacuteseket koumlvetően az aacutellatokkal eacutes aacutellati termeacutekekkel kapcso-latos uumlgyekeacutert is a DG SANCO (Egeacuteszseacuteg eacutes Fogasztoacuteveacutedelem Igazgatoacutesaacutega) a felelős

Az eacutelelmiszerlaacutenc-szemleacuteletnek megfelelően minden kritikus ponton meg kell hataacute-rozni a szuumlkseacuteges ellenőrzeacuteseket eacutes az azokhoz kapcsoloacutedoacute informaacutecioacutekat

Az eacutelő szarvasmarha eacutes serteacutes Euroacutepai Unioacuten beluumlli kereskedelmeacutevel oumlsszefuumlggő aacutel-lategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutes fő ceacutelja a fertőzeacutesek szeacutethurcolaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesa volt Ezeacutert meghataacuteroztaacutek a koumltelezően bejelentendő marha- eacutes serteacutesbetegseacutegeket a vaacuterakozaacute-si időket betegseacutegfajtaacutenkeacutent A szaacutelliacutetandoacute aacutellatokat a feladoacutehelyi felelős aacutellatorvos aacuteltal kiaacutelliacutetott aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiacuteseacuteri Az eacutelőaacutellat-kereskedelemmel egyidőben szabaacutelyoztaacutek a friss huacutes Euroacutepai Unioacuten beluumlli forgalmaacutet

Az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutest egyreacuteszt zootechnikai előiacuteraacutesok maacutesfelől az aacutellattar-taacutesra eacutes -szaacutelliacutetaacutesra vonatkozoacute uacutegynevezett bdquoanimal welfarerdquo (aacutellatjoacuteleacuteti) normaacutek egeacutesziacutetik ki

872 Zootechnikai (aacutellattenyeacuteszteacutesi) előiacuteraacutesok

A zootechnikai előiacuteraacutesok az aacutellatok azonosiacutethatoacutesaacutegaacutera nyilvaacutentartaacutesaacutera a tiszta eacutes hibrid tenyeacuteszeteket fenntartoacute szervezetek műkoumldeacuteseacutenek szakmai szabaacutelyaira az aacutellatok teljesiacutet-meacuteny-ellenőrző eacutes genetikai eacuterteacutekmegaacutellapiacutetoacute moacutedszereire terjednek ki Ez a szabaacutelyozaacutes az EU-n beluumlli szabad aacutellatkereskedelem előmozdiacutetaacutesaacutet is szolgaacutelja A szabaacutelyozaacutes sze-rint az aacutellattartoacutenak a szarvasmarhaacuteiroacutel minden aacutellomaacutenyvaacuteltozaacutest tartalmazoacute nyilvaacutentartaacutest kell vezetnie A nemzeti nyilvaacutentartaacutesi rendszerek harmonizaacutecioacutejaacutet koumlvetően a fogyasztoacutei tőkehuacutes szaacutermazaacutesi feliratozaacutesa koumltelezőveacute vaacutelt A feliratozaacutes felteacutetele az aacutellattartoacutei eacutes nem-zeti nyilvaacutentartaacutes toumlkeacuteletes műkoumldeacutese A serteacutesnyilvaacutentartaacutesban az egyedi szuumlleteacuteseket eacutes elhullaacutesokat nem kell roumlgziacuteteni Kecskeacutek juhok eseteacuteben pedig csak az aacutellomaacutenyszaacutemot kell nyilvaacutentartani

A szarvasmarhaacutek azonosiacutetoacute jeloumlleacutese a fuumllszaacutem vagy a tetovaacutelaacutes A jeloumlleacutes 16 karak-ternyi alfanumerikus koacuted amelyet koumlzoumlsseacutegi szinten szabaacutelyoznak A fuumllszaacutem szuumlleteacutesi

bdquookmaacutenynakrdquo minősuumll csak az illeteacutekes nemzeti hatoacutesaacuteg hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteval taacutevoliacutethatoacute el vagy csereacutelhető A koacuted az aacutellat eacutes az uumlzem azonosiacutetaacutesaacutera alkalmas A serteacutesek juhok kecs-keacutek azonosiacutetaacutesaacutet nemzeti szinten szabaacutelyozzaacutek Az aacutellatok azonosiacutetaacutesa eacutes nyilvaacutentartaacutesa a KAP koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutesi felteacutetele

A zootechnikai szabaacutelyozaacutesok eacuterdekesseacutege hogy taacutergyuk nemcsak az eacutelő aacutellat hanem az egyre nagyobb teljesiacutetmeacutenyű fajtaacutek kiemelkedő egyedeinek kereskedelmi forgalomba leacutepő spermiuma petesejtje eacutes embrioacuteja is

8721 Aacutellatjoacuteleacuteti szabaacutelyozaacutes

Az aacutellatjoacuteleacuteti szabaacutelyozaacutes a vaacutegoacuteaacutellatok szaacutelliacutetaacutesaacutenak eacutes elhelyezeacuteseacutenek levaacutegaacutesaacutenak koumlruumll-meacutenyeire vonatkozik Az unioacutes normaacutek bizonyos tuumlrelmi idő utaacuten vaacutelnak koumltelezőveacute a tag-orszaacutegokban Az aacutellatjoacuteleacuteti szabaacutelyozaacutesok betartaacutesa a KAP koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutesi felteacutetele

8722 Aacutellattartaacutesi előiacuteraacutesok

Az aacutellat joacuteleacuteteacutenek indikaacutetorai a noumlvekedeacutes a szaporodaacutesi keacutepesseacuteg a viselkedeacutes a fizio-loacutegiai aacutellapot betegseacutegre valoacute hajlam Az indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel az aacutellattartaacutesi formaacutek oumlsszehasonliacutethatoacutek tudomaacutenyos eszkoumlzoumlkkel vizsgaacutelhatoacutek

Az aacutellattartaacutes etikai keacuterdeacuteseit eredetileg a fogyasztoacutek vetetteacutek fel Ez a nyomaacutes indiacutetotta el az aacutellatjoacuteleacuteti politikaacutet amelynek kereteacuteben ndash egyebek koumlzoumltt ndash meghataacuteroztaacutek a serteacutesek intenziacutev tartaacutesaacutenak eacutes a borjak veacutedelmeacutenek minimum-előiacuteraacutesaacutet

A serteacutesek szaacutemaacutera suacutelyuktoacutel fuumlggő minimaacutelisan biztosiacutetandoacute teret aacutellapiacutetanak meg amit hatoacutesaacutegilag ellenőriznek Az uacutej normaacutet 1998-toacutel minden telepen eacuterveacutenyesiacuteteni szuumlk-seacuteges A harmadik orszaacutegokboacutel importaacutelt aacutellatokat legalaacutebb az előiacuterttal azonos moacutedon kell tartani amit az illeteacutekes hatoacutesaacuteg igazol

A szabaacutelyozaacutes a serteacutestartaacutesra alkalmas eacutepuumllet eacutes a berendezeacutesi taacutergyak leiacuteraacutesaacutera is kiterjed Megfelelő vilaacutegiacutetaacutesroacutel kell gondoskodni az aacutellat ndash ha elkuumlloumlniacutetve tartjaacutek ndash laacutessa taacutersait helye tiszta piheneacutesre alkalmas legyen a helyiseacutegek hőmeacuterseacuteklete leacutegnedvesseacutege leacutegcirkulaacutecioacuteja feleljen meg az aacutellat szuumlkseacutegleteinek A felteacutetelek teljesiacuteteacutese elsősorban az aacutel-latokat toumlmegesen tartoacute nagy telepekre eacuterveacutenyes Az aacutellatok nemeacutetől eacutes koraacutetoacutel fuumlggő (kan-serteacutes anyakocaacutek eacutes malacok szopoacutes malacok) tovaacutebbi tartaacutesi előiacuteraacutesokat is meghataacuteroztak

Hasonloacutean feleacutepiacutetett a borjak veacutedelmeacutenek szabaacutelyozaacutesa A korszerű elhelyezeacutesre szol-gaacuteloacute uacutej istaacutelloacutekat az előiacuteraacutesnak megfelelően kellett kialakiacutetani illetve a reacutegieket 2007-ig kellett aacutetalakiacutetani Harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező aacutellatok megfelelő tartaacutesi koumlruumllmeacutenyeit a hatoacutesaacuteg igazolja

8723 Az aacutellatok szaacutelliacutetaacutes alatti veacutedelme

A szabaacutelyozaacutes az egypataacutejuacuteakra (loacute szamaacuter oumlszveacuter) a szarvasmarha- a juh- kecske- eacutes serteacutesfeacuteleacutekre a baromfira eacutes a haacutezinyuacutelra vonatkozik A szaacutelliacutetaacuteshoz előzetes aacutellatorvosi engedeacutely szuumlkseacuteges Tovaacutebbi koumlvetelmeacutenyek az aacutellatot azonosiacutetoacute eacutes regisztraacuteloacute dokumentum

kiacuteseacuterje a szaacutelliacutetoacuteeszkoumlz feleljen meg az előiacuteraacutesoknak a kiacuteseacuterő szemeacutely(zet) keacutepzettseacutege legyen megfelelő a szaacutelliacutetaacutes a 24 oacuteraacutet ne haladja meg uacutetkoumlzben legyen moacuted itataacutesra ete-teacutesre pihenteteacutesre a hatoacutesaacuteg előzetes eacutertesiacuteteacutes alapjaacuten ellenőrizhesse az utazaacutes időtartamaacutet uacutetvonalaacutet Harmadik orszaacutegboacutel eacutelőaacutellat-szaacutelliacutetmaacuteny csak akkor indiacutethatoacute ha az exportőr vagy az importőr nyilatkozik hogy e koumlvetelmeacutenyeknek a szaacutelliacutetaacutes moacutedja megfelel

Az iraacutenyelvet uacutejabb előiacuteraacutesok koumlvetteacutek amelyekben meghataacuteroztaacutek az egyes aacutellatfajtaacutek maximaacutelis szaacutelliacutetaacutesi idejeacutet a pihenteteacutes gyakorisaacutegaacutet eacutes időtartamaacutet az egyuumltt szaacutelliacutethatoacute egyedek szaacutemaacutet a szaacutelliacutetoacute jaacutermű kialakiacutetaacutesaacutenak moacutedjaacutet az aacutellatfajta fuumlggveacutenyeacuteben

Az aacutellattartaacutes eacutes -szaacutelliacutetaacutes szabaacutelyozaacutesaacuteban az aacutellatveacutedelem a gazdasaacutegossaacuteg eacutes a fo-gyasztoacute szaacutemaacutera a legjobb minőseacutegű huacutes biztosiacutetaacutesaacutenak ceacutelja nem vaacutelaszthatoacute szeacutet Az aacutel-latveacutedelem ceacutelja mindenekelőtt a stresszhataacutes enyhiacuteteacutese amely suacutelycsoumlkkentő eacutes huacutesmi-nőseacutegrontoacute hataacutesuacute

873 A friss huacutes termeleacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese

A friss (marha- serteacutes- juh- kecske-) huacutesra vonatkozoacute egeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesokat EK-iraacuteny-elv tartalmazza A szaacutelliacutetmaacutenyt csak egeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiacuteseacutereteacuteben lehet feladni A bizonyiacutetvaacutenyt a berakodaacutes helyeacuten az illeteacutekes hatoacutesaacutegi aacutellatorvos a ceacutelaacutellomaacutes nyelveacuten toumllti ki Az egeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacutenyt ugyancsak a hatoacutesaacutegi aacutellatorvos aacuteltal kitoumlltoumltt ke-reskedelmi dokumentum kiacuteseacuteri Ezen kell peacuteldaacuteul fagyasztott huacutes eseteacuteben a fagyasztaacutes időpontjaacutet megjeloumllni A harmadolt vagy negyedelt testneacutel kisebb darabokat eacutes a csont neacutel-kuumlli huacutest csak az EK-előiacuteraacutesoknak megfelelő sziacutenvonaluacute daraboloacuteuumlzemben lehet előaacutelliacutetani friss huacutesboacutel vagy harmadik orszaacutegboacutel importaacutelt huacutesboacutel

A marha- eacutes borjuacutehuacutes jeloumlleacutese koumltelező (17602000 rendelet) koacuted- vagy referenciaszaacutemmal ami a kapcsolatot tartja fenn a felezett negyedelt test eacutes az aacutellat illetve aacutellatcsoport koumlzt A koacuteddal minden huacutesdarab a vaacutegott aacutellathoz kapcsolhatoacute A jelzeacutes tartalmazza a vaacutegoacutehiacuted engedeacutelyezeacutesi szaacutemaacutet eacutes az orszaacutegot ahol talaacutelhatoacute A test tovaacutebbi szeacutetvaacutegaacutesa a daraboloacute-uumlzemben toumlrteacutenik amelynek jeloumlleacutesekeacutent engedeacutelyezeacutesi szaacutema eacutes azon orszaacuteg megnevezeacutese szolgaacutel ahol a daraboloacuteuumlzem műkoumldik Apriacutetott huacuteson csak a nyomonkoumlvethetőseacutegi koacutedot kell feltuumlntetni

Reacuteszletesen meghataacuteroztaacutek a vaacutegoacutehidakra eacutes daraboloacuteuumlzemekre hűtőhaacutezakra vonat-kozoacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi -higieacuteniai szabaacutelyokat A szabaacutelyozaacutes kiteacuter a helyiseacutegek eacutepiacuteteacuteseacutenek belső burkolaacutesaacutenak viacutezhaacuteloacutezataacutenak csatornaacutezottsaacutegaacutenak szigeteleacuteseacutenek ventilaacutecioacutejaacutenak vilaacutegiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenyeire a keacutezmosaacutesi eszkoumlzfertőtleniacuteteacutesi koumlruumllmeacutenyekre a szemeacutelyi higieacuteniaacutet szolgaacuteloacute felteacutetelekre a megmunkaacuteloacuteasztalok szaacutelliacutetoacuteszalagok feluumlleteinek kikeacutep-zeacuteseacutere a hűtőberendezeacutesekkel kapcsolatos koumlvetelmeacutenyekre a hulladeacutektaacuterolaacutes szabaacutelyaira Az aacutellatorvosi feladatok a vaacutegaacutes előtti eacutes utaacuteni egeacuteszseacutegvizsgaacutelat a darabolt eacutes taacuterolt huacutes higieacuteniai ellenőrzeacutese az egeacuteszseacuteguumlgyi megfelelőseacuteg jeloumlleacutese a friss huacutes csomagolaacutesaacutenak ellenőrzeacutese s veacuteguumll a szaacutelliacutetaacutes alatt a teacutetelt kiacuteseacuterő egeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiaacutelliacutetaacutesa Szi-goruacutean megkuumlloumlnboumlztetendő az emberi taacuteplaacutelkozaacutesra alkalmas illetve arra alkalmatlan huacutes

Az uumlzemeltető feladata az uumlzemi higieacutenia (eszkoumlzoumlk geacutepek termeacutekek) rendszeres ellenőrzeacutese Az ellenőrzeacutes eredmeacutenyeacuteről a hatoacutesaacutegi aacutellatorvost informaacutelni szuumlkseacuteges Az uumlzemeltetőnek gondoskodnia kell a szemeacutelyzet folyamatos keacutepzeacuteseacuteről a helyi termeleacutesi szerkezethez igaziacutetott higieacuteneacutes termeleacutesi előiacuteraacutesok alkalmazaacutesa veacutegett

A koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő a tagorszaacutegok illeteacutekes hatoacutesaacutegai aacuteltal engedeacutelyezett uumlzemekről nyilvaacutentartaacutest kell keacutesziacuteteni eacutes azt meg kell kuumlldeni a Bizottsaacutegnak Az Euroacute-pai Bizottsaacuteg aacutellatorvosai az illeteacutekes nemzeti hatoacutesaacutegokkal egyuumltt helysziacuteni ellenőrzeacutest veacutegezhetnek annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera hogy az engedeacutelyezett uumlzemek valoacuteban megfelelnek-e az előiacuteraacutesoknak

A tagorszaacutegok feladata hogy megfelelő adminisztratiacutev vagy buumlntető inteacutezkedeacuteseket hozzanak az EU aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesaacutenak megseacuterteacutese eseteacuteben főleg ha a bizonyiacutetvaacute-nyok eacutes dokumentumok nem felelnek meg a huacutes teacutenyleges aacutellapotaacutenak az azonosiacutetoacute jeloumlleacutes nem szabaacutelyos a huacutest ellenőrzeacutesre nem mutattaacutek be a huacutest nem az eredetileg megaacutellapiacutetott ceacutelra hasznaacuteltaacutek fel

A huacutes forgalmazaacutesaacutenak aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi felteacutetelei Az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyo-zaacutes e teruumlleten meghataacuterozza a betegseacutegek ellenőrzeacuteseacutenek moacutedszereit az engedeacutelyezett kezeleacuteseket az aacutellati eredetű eacutelelmiszerek feldolgozaacutesaacutera eacutes forgalmazaacutesaacutera vonatkozoacute aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlvetelmeacutenyeket

Az aacutellatbetegseacutegek jaacutervaacutenyos aacutellatbetegseacutegek az emberre is fertőző aacutellatbetegseacutegek terjedeacuteseacutenek veszeacutelye az aacutellatforgalom koumlzoumlsseacutegi kiszeacutelesedeacuteseacutevel egyidejűleg nagyobb lett A tagaacutellamok koumlzoumltti belső hataacuterellenőrzeacutes eltoumlrleacuteseacutevel a feladaacutes helyeacuten veacutegzett ellen-őrzeacutesek jelentőseacutege rendkiacutevuumll megnőtt Az egyseacuteges belső piac kieacutepiacuteteacutese a nemzeti előiacuteraacutesok harmonizaacutelaacutesaacutet a koumlzoumlsseacutegi előiacuteraacutesok bevezeteacuteseacutet kiacutevaacutenta meg A betegseacutegek felsorolaacutesaacutet diagnosztizaacutelaacutesaacutenak gyoacutegyiacutetaacutesaacutenak prevencioacutejaacutenak elveit az aacutellatorvosi kutataacutesok leguacutejabb eredmeacutenyei alapjaacuten magas tudomaacutenyos sziacutenvonalon az aacuteltalaacutenos szabaacutelyozaacutesok fuumlggeleacutekei tartalmazzaacutek

A tenyeacuteszteacutesben a hormonok eacutes hormonhataacutesuacute anyagok koumlzuumll a noumlvekedeacutest serkentő nemi hormonok a pajzsmirigyműkoumldeacutest gaacutetloacute szerek eacutes a tejelvaacutelasztaacutest serkentő hormo-nok jelentősek tovaacutebbaacute a betegseacutegmegelőzeacutest szolgaacuteloacute (preventiacutev) antibiotikumadagolaacutes Az antibiotikumok preventiacutev alkalmazaacutesa egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute hataacutesuacute lehet (rezisztenciave-szeacutely) A hormonok alkalmazaacutesaacutet a suacutelygyarapodaacutes gyorsiacutetaacutesaacutera az EU maacuter 1981-ben be-tiltotta mivel a hormontartalmuacute huacutes az emberi egeacuteszseacutegre esetleg kaacuteros lehet (morfoloacutegiai elvaacuteltozaacutest okozhat)

Az aacutellati szervezetbe juttatott hormon- eacutes gyoacutegyszerhataacutesuacute anyagok azok metabolitjai az aacutellat levaacutegaacutesa utaacuten a huacutes emberi fogyasztaacutesa szempontjaacuteboacutel szermaradvaacutenyoknak minő-suumllnek A szermaradvaacutenyokra eacutes hataacutereacuterteacutekeikre vonatkozoacute előiacuteraacutesokat eacutelelmezeacutes-egeacuteszseacuteg-uumlgyi iraacutenyelvek tartalmazzaacutek A tagorszaacutegok felelősseacutegi koumlreacutebe tartozik a hatoacutesaacutegi ellenőrző haacuteloacutezat fenntartaacutesa eacutes az elveacutegzett vizsgaacutelatok eredmeacutenyeinek koumlzzeacuteteacutetele

Laboratoacuteriumi haacuteloacutezat A szermaradvaacutenyok ellenőrzeacuteseacutere keacutetszintű laboratoacuteriumi haacuteloacute-zat műkoumldik EU- eacutes nemzeti szintű referencialaboratoacuteriumok Referencialaboratoacuteriumokat hoztak leacutetre szaacutej- eacutes koumlroumlmfaacutejaacutes-diagnosztikai vakcina-ellenőrzeacutesi eacutes serteacutespestis-diag-nosztikai feladatokra A referencialaboratoacuteriumok feladata az egyseacuteges vizsgaacutelati moacutedsze-rek előiacuteraacutesa A 32 nemzeti laboratoacuterium egy-egy vegyuumlletcsoport szaklaboratoacuteriumakeacutent műkoumldik A kimutataacutesra eacutes a mennyiseacutegi meghataacuterozaacutesra alkalmas rutin megerősiacutető (konfirmatiacutev) eacutes doumlntő (referencia-) moacutedszereket keacutezikoumlnyvek tartalmazzaacutek A mennyiseacutegi meghataacuterozaacuteshoz eacutes a moacutedszerek biztonsaacutegaacutenak (ismeacutetelhetőseacuteg oumlsszehasonliacutethatoacutesaacuteg) ellen-őrzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges referenciaanyagokat (a vizsgaacutelandoacute vegyuumlletet pontos koncentraacutecioacuteban tartalmazoacute főkeacutepp liofilezett ndash fagyasztva szaacuteriacutetott ndash por alakuacute eltarthatoacute keacutesziacutetmeacutenyeket)

a Community Bureau of Reference (CBR) mint koumlzponti inteacutezmeacuteny a referencialaboratoacute-riumok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel biztosiacutetja

Az EU koumlzponti eacutes tagorszaacutegi aacutellatorvosi laboratoacuteriumai a jellegzetes vegyuumlletcsoportok kimutataacutesaacutera eacutes koncentraacutecioacutejuk meghataacuterozaacutesaacutera a legkorszerűbb analitikai eljaacuteraacutesokat (gaacutez- eacutes folyadeacutekkromatograacutefia toumlmegspektrometria infravoumlroumls spektroszkoacutepia immu-noloacutegiai moacutedszerek) alkalmazzaacutek

Az aacutellati eredetű egyeacuteb termeacutekek (tej tojaacutes) szermaradvaacuteny-vizsgaacutelatai a gyoacutegyszerha-taacutesuacute anyagokon kiacutevuumll a peszticidek maradvaacutenyaira terjednek ki Nem hozhatoacutek forgalomba azok a termeacutekek melyekben tiltott vagy a hataacutereacuterteacutekneacutel nagyobb mennyiseacutegű szermarad-vaacuteny fordul elő

Harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező eacutelő aacutellatok vizsgaacutelataacutenak szervezeacutese Magyarorszaacuteg deacuteli deacutelkeleti eacutes keleti hataacuteraacutenak egy reacutesze egyszersmind az EU-hataacuter Az orszaacuteg 2004 maacutejus 1-jei csatlakozaacutesaacuteval egyidejűleg leacutetre kellett hozni a hataacuterellenőrző aacutellomaacutesokat a harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező eacutelőaacutellat-szaacutelliacutetmaacutenyok vizsgaacutelataacutera A kialakiacutetaacutes szempontjai uacutethaacuteloacutezat kirakaacuteshoz berakaacuteshoz eteteacuteshez itataacuteshoz elegendő felszereleacutes megfelelő helyiseacuteg a vizs-gaacutelathoz elegendő szakszemeacutelyzet laboratoacuterium a vizsgaacutelati anyagok feldolgozaacutesaacutehoz kapcsolat az informaacutecioacutes haacuteloacutezattal

Harmadik orszaacutegboacutel aacutellatszaacutelliacutetmaacutenyok indiacutetaacutesaacutenak felteacutetele az exportaacuteloacute orszaacuteg elő-zetes aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi minősiacuteteacutese Ennek elemei az aacutellataacutellomaacuteny aacutellapota az orszaacuteg koumlrnyezet-egeacuteszseacuteguumlgyi helyzete jaacutervaacutenyos aacutellatbetegseacutegek bejelenteacuteseacutenek rendszeresseacutege eacutes gyorsasaacutega az aacutellatbetegseacutegek megakadaacutelyozaacutesaacutera eacutes ellenőrzeacuteseacutere vonatkozoacute eacuterveacutenyes előiacuteraacutesok az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacutelatok feleacutepiacuteteacutese eacutes hataacuteskoumlre

Elfogadott harmadik orszaacuteg aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacutenyaacuteval az EU-ba beszaacutelliacutethatoacute a marha serteacutes juh kecske friss huacutesa

88 Az euroacutepai unioacutes noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi szabaacutelyozaacutes alapjai

A noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi jogszabaacutelyokkal eacuterintett teruumllet az EU-ban a koumlvetkező fő fejeze-tekbe sorolhatoacute a kaacuterosiacutetoacutek behurcolaacutesa elterjedeacutese elleni veacutedelem a noumlveacutenyi kaacuterosiacutetoacutek elleni szerek engedeacutelyezeacuteseacutevel előaacutelliacutetaacutesaacuteval forgalmazaacutesaacuteval alkalmazaacutesaacuteval kapcsola-tos szabaacutely a koumlztermeszteacutesbe keruumllő vetőmag szaporiacutetoacuteanyag egeacuteszseacutegeacutenek megoacutevaacutesa noumlveacutenyi termeacutekek feluumlleteacuten eacutes belsejeacuteben előforduloacute vegyszermaradeacutekok hataacutereacuterteacuteke a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi hatoacutesaacutegi szervezetek feladatai a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi infrastruktuacutera (ellenőrző aacutellomaacutesok laboratoacuteriumi haacuteloacutezat) noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi vizsgaacutelatra koumltelezett noumlveacutenyek (vetőmagvak szaporiacutetoacute anyagok burgonya citrusfeacuteleacutek) termelőinek hatoacutesaacutegi nyilvaacutentartaacutesa informaacutecioacutes rendszerek

Harmadik orszaacutegokboacutel eacuterkező aacuteruk noumlveacutenyveacutedelmi ellenőrzeacutese az unioacute hataacuteraacuten toumlrteacutenik tovaacutebbi vizsgaacutelatokat csak veszeacutely eseteacuten veacutegeznek A tagorszaacutegok koumlzoumltti hataacuterellenőrzeacutes eltoumlrleacutese koumlvetkezteacuteben a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi ellenőrzeacutes ndash az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi vizsgaacutelathoz hasonloacutean ndash a feladoacute orszaacuteg koumltelesseacutegeacuteveacute vaacutelt Az ehhez szuumlkseacuteges hatoacutesaacutegi eacutes inteacutezmeacutenyi kereteket a noumlveacutenyveacutedő szerek engedeacutelyezeacuteseacutet a termeacutekben kimutathatoacute szermaradeacutekok hataacutereacuterteacutekeacutet a mintaveacutetel eacutes a vizsgaacutelat moacutedjaacutet a bizonyiacutetvaacuteny kiaacutelliacutetaacutesaacutenak szabaacutelyait a noumlveacutenyi kaacutertevők felsorolaacutesaacutet a noumlveacutenyveacutedelmi inteacutezkedeacuteseket (karanteacuten veacutedőkoumlrzet stb) koumlzoumlsseacutegi jogszabaacutelyok tartalmazzaacutek

Az ember egeacuteszseacutegeacutet tekintve doumlntő a noumlveacutenyveacutedő szerek friss termeacutekekben talaacutel-hatoacute maradeacutekainak mennyiseacutege ezeacutert az EU szabaacutelyozta ezek hataacutereacuterteacutekeit Kijeloumllteacutek a tagorszaacutegokban a friss zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs egeacuteszseacuteguumlgyi (eacutes minőseacutegi) ellenőrzeacuteseacutet veacutegző szervezeteket Az ellenőrzeacutest esetenkeacutent az EU eacutes a tagorszaacuteg ellenőrei koumlzoumlsen veacutegzik

A friss zoumlldseacuteg-gyuumlmoumllcs forgalom valamint egyeacuteb noumlveacutenyi eredetű anyagok szaacutelliacutetaacutesa tekinteteacuteben jelentős előreleacutepeacutes volt 1976-ban a Nemzetkoumlzi Noumlveacutenyveacutedelmi Egyezmeacuteny alapjaacuten a tagorszaacutegok hivatalos noumlveacutenyveacutedelmi szolgaacutelatainak leacutetrehozaacutesa

Noumlveacutenyek magvai eacutelő noumlveacuteny noumlveacutenyi reacutesz illetve termeacutes beszaacutelliacutetaacutesa vagy aacutetszaacutelliacutetaacutesa baacutermely orszaacuteg teruumlleteacuten csak szaacutermazaacutesi bizonyiacutetvaacuteny illetőleg a feladoacute orszaacuteg hivatalos hatoacutesaacutegi noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacutenya illetve az EU-tagorszaacutegok teruumlleteacuten noumlveacuteny-uacutetleveacutel (hivatalos ciacutemke eacutes kiacuteseacuterő dokumentum) kiacuteseacutereteacuteben lehetseacuteges E szabaacutely ceacutelja hogy a kuumlloumlnboumlző kaacuterosiacutetoacutek ndash gyommagvak noumlveacutenyi betegseacutegek eacutes aacutellati kaacutertevők ndash szeacutet-hurcolaacutesaacutet nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutessal megakadaacutelyozzaacutek

Az egyes orszaacutegok aacuteltalaacuteban noumlveacutenyveacutedelmi toumlrveacutenyben vagy egyeacuteb jogszabaacutelyban hataacuterozzaacutek meg azokat a nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel szaacutemukra veszeacutelyes kaacuterosiacutetoacutekat amelyek meacuteg nincsenek jelen vagy elterjedeacutesuumlk nem szeacuteles koumlrű visszaszoriacutetaacutesuk indo-kolt ezeacutert ellenuumlk aktiacutev veacutedekezeacutes szuumlkseacuteges A kontinensen meacuteg nem honos kaacuterosiacutetoacutek behurcolaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesa illetőleg az egyes orszaacutegokban előforduloacute veszeacutelyes kaacuterosiacutetoacutek szeacutetterjedeacuteseacutenek megelőzeacutese eacuterdekeacuteben az ENSZ Eacutelelmezeacutesi eacutes Mezőgazdasaacutegi Szervezeteacutevel (FAO) koumltoumltt egyezmeacuteny eacutertelmeacuteben a tagorszaacutegok koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi veacutedelmi rendszer oumlsszehangolt műkoumldteteacuteseacutere

Iraacutenyelvben szabaacutelyoztaacutek a noumlveacutenyek eacutes noumlveacutenyi termeacutekek kaacuterosiacutetoacuteinak a tagorszaacutegok-ba valoacute behurcolaacutesa elleni noumlveacutenyveacutedelmi inteacutezkedeacuteseket a fertőzoumlttnek talaacutelt termeacutekekre eacuterveacutenyes eljaacuteraacutesokat (kezeleacutes a fertőzoumltt reacuteszek eltaacutevoliacutetaacutesa zaacuterlat alaacute veacutetel szaacutelliacutetaacutesi elő-iacuteraacutesok megsemmisiacuteteacutes) A szabaacutelyozaacutes a tilos az előforduloacute eacutes a veacutedett zoacutenaacutekra eacuterveacutenyes kaacuterosiacutetoacutek (rovarok atkaacutek fonalfeacutergek bakteacuteriumok gombaacutek viacuterusok parazitanoumlveacutenyek) rendszerezett jegyzeacutekbe foglalaacutesaacutet is tartalmazza A Bizottsaacuteg joga a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi helyzet helysziacuteni ellenőrzeacutese a tagorszaacutegok illeteacutekes hatoacutesaacutegaacutenak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel

A szabaacutelyozaacutes korszerűseacutegeacutet jellemezheti hogy az a bioloacutegiai keacutesziacutetmeacutenyekre (mik-roorganizmusok viacuterusok geacutentechnoloacutegiaacuteval előaacutelliacutetott szervezetek) is kiterjed Az aacutellami ellenőrzeacutes mellett a mezőgazdasaacutegi termelő eacutes a kereskedő sajaacutet kockaacutezataacutera eacutes anyagi fe-lelősseacutege terheacutere koumlteles betartani a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi jogszabaacutelyokat illetőleg az ezeket eacuterveacutenyesiacutető hatoacutesaacutegi inteacutezkedeacuteseket (E rendelkezeacutesek esetenkeacutent egyes orszaacutegokra vagy noumlveacutenyekre importtilalmi rendelkezeacuteseket is tartalmazhatnak)

Az egyes tagorszaacutegok noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi előiacuteraacutesai eacutes tilalmi rendelkezeacutesei nem teljesen egyseacutegesek hanem eacuterveacutenyesiacutetik az orszaacuteg speciaacutelis nemzetgazdasaacutegi eacuterdekeit A beszaacutelliacutetandoacute noumlveacutenyek noumlveacutenyi termeacutekek megfelelőseacutegeacutet a noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi ha-toacutesaacuteg bizonyiacutetvaacutenyaacuteval illetve a noumlveacutenyuacutetleveacutellel kell igazolni A noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiadaacutesa azonban nem jaacuter az adott teacutetel teljes terjedelmeacutere eacutes minőseacutegeacutere vonatkozoacute termelői szavatossaacuteg anyagi-jogi felelősseacutegeacutenek aacutetvaacutellalaacutesaacuteval A hatoacutesaacutegi iga-zolaacutes kizaacuteroacutelag a szaacutelliacutetmaacutenyboacutel vett mintaacutera vonatkozik Ez meghataacuterozoacute jelentőseacutegű mert az importőr orszaacuteg is mintaveacutetel alapjaacuten doumlnt az aacuteru aacutetveacuteteleacuteről Tehaacutet a szaacutelliacutetmaacuteny homogeacuten minőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesa a termelő koumltelesseacutege eacutes kockaacutezata A termelőnek nem aacutell jogaacuteban ndash uumlzleti eacuterdekből ndash a nemzeti noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi koumlvetelmeacutenyeket meacuterseacutekelő szerződeacutesi felteacuteteleket eacuterveacutenyesiacuteteni aacutem joga van ezekneacutel szigoruacutebb felteacuteteleket kikoumltni

A noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi bizonyiacutetvaacuteny kiaacutelliacutetaacutesa rendszerint előzetes laboratoacuteriumi eacutesvagy toumlbbszoumlroumls termőhelyi vizsgaacutelatokat igeacutenyel

881 A noumlveacutenyveacutedő szerekre vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes

A noumlveacutenyveacutedő szereket a koumlzoumlsseacutegi előiacuteraacutesok alapjaacuten az egyes tagorszaacutegok noumlveacutenyveacutedelmi hatoacutesaacutegai engedeacutelyezik Az aktiacutev anyagok toxikoloacutegiai tulajdonsaacutegainak meacuterlegeleacutese alapjaacuten keacuteszuumll el az engedeacutelyezett anyagok jegyzeacuteke Meacuteg nem dolgoztaacutek ki veacuteglegesen azt a koumlzoumls-seacutegi eljaacuteraacutest amely a listaacutera keruumllő anyagok kivaacutelasztaacutesaacutenak szabaacutelyait tartalmazza tovaacutebbaacute hiaacutenyzik meacuteg a noumlveacutenyveacutedő szerek eacuterteacutekeleacuteseacutenek egyseacuteges szabaacutelyozaacutesa is

Az egy-egy szakteruumlletet szabaacutelyozoacute normaacutek az eacutevek soraacuten a kutataacutesi eredmeacutenyek gyakorlatba valoacute aacutetuumllteteacutese nyomaacuten szaacutemos moacutedosiacutetaacuteson mentek keresztuumll Kuumlloumlnoumlsen eacuterveacutenyes ez a peszticidek aktiacutev anyagaacutenak engedeacutelyezeacuteseacutevel illetve tiltaacutesaacuteval hataacutereacuterteacute-keacutevel kapcsolatos előiacuteraacutesok eseteacuteben A peszticidek osztaacutelyba sorolaacutesaacuteroacutel csomagolaacutesaacuteroacutel eacutes feliratozaacutesaacuteroacutel 1967-ben kiadott iraacutenyelv egyseacutegesiacutetette a veszeacutelyt jelző szimboacutelumokat a toxicitaacutesi jeloumlleacuteseket a biztonsaacutegi előiacuteraacutesokat főleg a koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi kockaacutezat kizaacuteraacutesa veacutegett Keacutesőbbi iraacutenyelvek szabaacutelyoztaacutek a peszticidekkel kapcsolatos hatoacutesaacutegi teveacutekenyseacuteget a notifikaacutecioacutes (bejelenteacutesi) koumltelezettseacuteget a disztribuacutecioacutera eacutes az alkalmazaacutesra eacuterveacutenyes el-jaacuteraacutesokat A peszticidek aktiacutev anyagaacutenak fajtaacuteit osztaacutelyba sorolaacutesaacutet folyamatosan moacutedosiacutetjaacutek az uacutejabb kutataacutesok eredmeacutenyeitől fuumlggően Eddig mintegy 80 aktiacutev anyagot engedeacutelyeztek

Az egyes noumlveacutenyi kaacutertevőfajtaacutek elleni veacutedekező eljaacuteraacutesok alkotjaacutek az előiacuteraacutesok jelen-tős csoportjaacutet (peacuteldaacuteul a burgonya eacutes vetőburgonya kuumlloumlnfeacutele kaacutertevői elleni veacutedekezeacutes gabonakaacutertevők lekuumlzdeacutese pajzstetű elleni veacutedelem stb)

A forgalmazaacutesi rend előiacuteraacutesaacuten keresztuumll mind a fogyasztoacuteveacutedelem mind a koumlrnyezet-veacutedelem biztonsaacutegosabbaacute tehető A bdquonoumlveacutenyveacutedő szer engedeacutelyezeacutese soraacuten a koumlrnyezet az emberi eacutes aacutellati egeacuteszseacuteg kockaacutezataacutenak szempontjai legyenek elsődlegesek a noumlveacuteny-termeszteacutes javiacutetaacutesaacutehoz keacutepestrdquo E megkoumlzeliacuteteacutes a Koumlzoumls Agraacuterpolitika uacutej vonaacutesait tuumlkroumlzi Korszerűseacuteg tuumlkroumlződik abban a megfogalmazaacutesaacuteban is hogy bioloacutegiai (mikroorganizmu-sok viacuterusok) biotechnoloacutegiai noumlveacutenykultuacuteraacutes vagy noumlveacutenytermeszteacutesi eljaacuteraacutesokkal ezek racionaacutelis kombinaacutecioacutejaacuteval kiacutevaacutenjaacutek kiszoriacutetani illetve arra a minimumra csoumlkkenteni a keacutemiai szerek alkalmazaacutesaacutet amelyet a gazdasaacutegilag elfogadhatatlan kaacuterok eacutes veszteseacutegek elkeruumlleacuteseacutenek igeacutenye tesz szuumlkseacutegesseacute

Eacuterveacutenyesuumll a koumlzoumlsseacutegi termeacutekforgalmazaacutes alapelve az egyik tagorszaacutegban engedeacute-lyezett szerek eacutes ezekkel kezelt noumlveacutenyek a maacutesik tagorszaacutegban szabadon forgalmazhatoacutek hacsak annak nincs klimatikus akadaacutelya Szabad a tagorszaacutegok doumlnteacutesi lehetőseacutege abban hogy veszeacutely eseteacuten a jegyzeacutekben nem szereplő szereket engedeacutelyezzenek A noumlveacutenyveacutedő szerek kiegeacuteszuumlltek a genetikailag moacutedosiacutetott organizmusok veacutedelmi ceacutelra valoacute felhasznaacutelaacute-saacuteval ezeacutert ezek koumlreacutet is szabaacutelyoztaacutek A noumlveacutenyveacutedő szerek felhasznaacutelaacutesaacutenak csoumlkkenteacuteseacutet eredmeacutenyezik egyes GMO szoacuteja- eacutes kukoricafajtaacutek amelyek geacutenaacutellomaacutenya rovarkaacutertevők elleni veacutedelmet eacutes herbicidekkel szembeni toleranciaacutet biztosiacutet

Az engedeacutelyezeacutesi eljaacuteraacutest a visszavonaacutest az aktiacutev anyagok jegyzeacutekbe foglalaacutesaacutenak uacutetjaacutet az engedeacutelyezeacutes iraacutenti keacuterelem tartalmaacutet a csomagolaacutes a feliratozaacutes a nyilvaacutentartaacutes koumlve-telmeacutenyeit szigoruacutean szabaacutelyozzaacutek Ily moacutedon a teacutetelek eacutes szaacutelliacutetmaacutenyok koumlvethetőseacutegeacutevel zaacutert szabaacutelyozaacutesi rendbe foglalhatoacute a noumlveacutenyveacutedőszer-forgalom Ezt szolgaacutelja az ellenőrző

inteacutezkedeacutesek pontos szabaacutelyozaacutesa is A noumlveacutenyveacutedő szerek forgalmazaacutesi előiacuteraacutesaacutenak be-tartaacutesa a KAP koumllcsoumlnoumls megfelelteteacutesi koumlvetelmeacutenyei koumlzeacute tartozik

A noumlveacutenyveacutedő szerek kutataacutesa-fejleszteacutese a gyoacutegyszeripari fejleszteacuteshez hasonliacutethatoacute tőke- eacutes szellemikapacitaacutes-igeacutenyes főleg a kiproacutebaacutelaacutesi staacutediumban nagyfokuacute szervezettseacuteget igeacutenylő folyamat A gyaacutertoacute szaacutemaacutera az hogy termeacuteke az EU-jegyzeacutekbe bekeruumll-e doumlntő jelentőseacutegű A jegyzeacutekbe foglalaacuteshoz azonban az aktiacutev eacutes a kiacuteseacuterőanyagokat a kiproacutebaacutelaacutes soraacuten nyert adatokat eacutes eacuterteacutekeleacutesuumlk eredmeacutenyeacutet ki kell szolgaacuteltatnia Eacuteppen ezeacutert a szabaacute-lyozaacutes hangsuacutelyozottan kiemeli az adatveacutedelemre az ipari eacutes kereskedelmi titkot tartalmazoacute informaacutecioacutek kezeleacuteseacutere eacuterveacutenyes koumlvetelmeacutenyeket

A noumlveacutenyveacutedelmi kutataacutesok eacutes nemzeti szabaacutelyozaacutesok koordinaacuteloacute szervezete az Euroacute-pai Noumlveacutenyveacutedelmi Szervezet (EPPO ndash European Plant Protection Organization) amelynek munkaacutejaacutera a koumlzoumlsseacutegi egyseacutegesiacuteteacutes is taacutemaszkodik

89 Az Euroacutepai Unioacute aacutellaacutespontja a genetikailag moacutedosiacutetott organizmusokroacutel (GMO)

Genetikai moacutedosiacutetaacutes vagy geacutensebeacuteszet geacutentechnoloacutegia modern biotechnoloacutegia rekombi-naacutens DNS-technoloacutegia neacuteven jeloumllik az 1970-es eacutevektől leacutetező a noumlveacutenyek oumlroumlkletes tulaj-donsaacutegait moacutedosiacutetoacute eljaacuteraacutesokat amelyekkel előszoumlr kukorica szoacutejabab olajrepce eacutes gyapot bizonyos rovaroknak herbicideknek ellenaacutelloacute fajtaacuteit hoztaacutek leacutetre Az EU 1990 oacuteta rendeleti-leg szabaacutelyozta a geacutenmoacutedosiacutetott noumlveacutenyek termeszteacuteseacutet eacutes forgalmazaacutesaacutet Az EU Bizottsaacuteg aacuteltal 2018-ig termeleacutesre importra vagy takarmaacuteny- illetve eacutelelmiszerceacuteluacute felhasznaacutelaacutesra elfogadott fajtaacutek szaacutemaacutet a 83 taacuteblaacutezat tartalmazza

83 taacuteblaacutezatAz EU-ban elfogadott genetikailag moacutedosiacutetott termeacutekek szaacutema

Genetikailag moacutedosiacutetott noumlveacutenyfaj Regisztraacutelt fajta (db)gyapot 12kukorica 26olajrepce 5szoacuteja 19cukorreacutepa 1

Forraacutes httpswebgateeceuropaeudynagm_registerindex_encfm (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 05 05) alapjaacuten a szerző szerkeszteacutese

A GMO-noumlveacutenyek termeleacuteseacutet a tagorszaacutegok engedeacutelyezhetik nemzeti toumlrveacutenyeik alapjaacuten (peacuteldaacuteul Spanyolorszaacuteg Franciaorszaacuteg) A GMO tulajdonosa az engedeacutelyezeacutesi keacuterelmet az egyes tagorszaacutegokhoz nyuacutejtja be engedeacutelyezeacutes eseteacuten a noumlveacutenyt felveszik a nemzeti fajta-jegyzeacutekbe Az EU-jegyzeacutekbe aacutetkeruumllnek a tagorszaacutegokban elfogadott GMO-k A Bizottsaacuteg aacuteltal elfogadott GM-noumlveacutenyek nemzeti termeleacuteseacutet elutasiacutetoacute tagorszaacutegoknak a visszautasiacutetaacutest megfelelő tudomaacutenyos suacutelyuacute koumlrnyezet- eacutes egeacuteszseacutegveacutedelmi indokokkal kell igazolniuk 2003-ban az EU (18292003EK) rendelettel szabaacutelyozta a genetikailag moacutedosiacutetott eacutelel-miszerek (eacutes takarmaacutenyok) felhasznaacutelaacutesaacutet annak előrebocsaacutetaacutesaacuteval hogy nem lehet kaacuteros az egeacuteszseacutegre eacutes a koumlrnyezetre eacutes nem vezetheti feacutelre a fogyasztoacutet A GMO-t engedeacutelyezeacutes

előtt előzetesen kockaacutezatelemzeacutesnek kell alaacutevetni Az engedeacutelyezeacutessel kapcsolatos oumlsszes tudomaacutenyos elemző teveacutekenyseacuteg az EFSA az EU Eacutelelmiszerbiztonsaacutegi Hivatalaacutenak feladata

Magyarorszaacuteg kiemelten fontos strateacutegiai keacuterdeacuteskeacutent kezeli a geacutentechnoloacutegiaacuteval moacute-dosiacutetott noumlveacutenyekkel kapcsolatos teveacutekenyseacutegek szabaacutelyozaacutesaacutet eacutes a magyar mezőgazdasaacuteg GMO-mentes staacutetuszaacutenak megőrzeacuteseacutet

Magyarorszaacutegon a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII toumlrveacuteny rendelkezett elő-szoumlr a genetikailag moacutedosiacutetott szervezetekről Ennek 9 sect-a kimondja hogy ilyen szerveze-tek leacutetrehozaacutesa a veluumlk folytatott kiacuteseacuterletek a termeszteacutesuumlk az orszaacutegba valoacute behozataluk illetve az orszaacutegboacutel toumlrteacutenő kiviteluumlk csak kuumlloumln toumlrveacutenyben meghataacuterozott felteacutetelekkel eacutes moacutedon toumlrteacutenhet meg

Iacutegy fogadtaacutek el Magyarorszaacutegon a koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacutegok koumlzuumll elsőkeacutent a geacuten-technoloacutegiai teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyozoacute toumlrveacutenyt (a geacutentechnoloacutegiai teveacutekenyseacutegről szoacuteloacute 1998 eacutevi XXVII toumlrveacuteny ndash a tovaacutebbiakban geacutentoumlrveacuteny) A geacutentoumlrveacuteny alapjaacuten minden geacutentechnoloacutegiai teveacutekenyseacuteg engedeacutelykoumlteles

A toumlrveacuteny 2012-es moacutedosiacutetaacutesa fokozott veacutedelmet biztosiacutet a hagyomaacutenyos eacutes az oumlkoloacute-giai gazdaacutelkodaacutesboacutel eacutelőknek valamint fontos eleme a geacutenbankok veacutedelme is

Az USA-ban eacutes a vilaacuteg Euroacutepaacuten kiacutevuumlli reacuteszeacuten a genetikailag moacutedosiacutetott noumlveacutenyeket nagy araacutenyban termesztik (gabonafeacuteleacutek 40-a szoacutejabab koumlruumllbeluumll 50-a repce 50-a gyapot 52-a) A hagyomaacutenyoshoz hasonliacutetott noumlveacuteny leacutenyegi azonossaacutega eseteacuten nincs GM-jeloumlleacutesi előiacuteraacutes az USA Food and Drug Administration (FDA) szabaacutelyzata szerint USA-adatok azt jelzik hogy az iparilag előaacutelliacutetott eacutelelmiszerek 70-ban egy vagy toumlbb geacutentechnikailag moacutedosiacutetott noumlveacutenyből előaacutelliacutetott oumlsszetevőt tartalmaznak

A GM-veteacutesteruumllet eacutevi 20-kal nő ennek 965-a 5 orszaacutegban Argentiacutena Braziacutelia USA Kanada Kiacutena GM-szoacutejabab a vilaacutegtermeleacutes 70-a Egyidejűleg noumlvekszik a GM-mentes zoacutenaacutek szaacutema is

A GM-noumlveacutenyek megjeleneacutesuumlk sorrendjeacuteben elmeacuteletileg haacuterom fő csoportba sorolhatoacutekbull az első generaacutecioacutes transzgeacutenikus noumlveacutenyek az agrotechnikaacutet segiacutetik biotikus (viacuterus-

gomba- bakteacuterium- rovar-) illetve abiotikus (herbicid-) rezisztencia kialakiacutetaacutesaacuteval peacuteldaacuteul gyapot szoacuteja repce kukorica

bull a maacutesodik generaacutecioacutes transzgeacutenikus noumlveacutenyek eseteacuteben a noumlveacuteny anyagcsereacutejeacutet (fe-heacuterje szeacutenhidraacutet zsiacutersav) noumlvekedeacuteseacutet (hiacutemsterilitaacutes) eacutes fejlődeacuteseacutet (eacutereacutes viraacutegzaacutes) moacutedosiacutetottaacutek peacuteldaacuteul paradicsom repce burgonya

bull a harmadik generaacutecioacutes transzgeacutenikus noumlveacutenyek bioreaktorokkeacutent felhasznaacutelhatoacutek speciaacutelis molekulaacutek előaacutelliacutetaacutesaacutera peacuteldaacuteul a gyoacutegyszer- műanyag- eacutelelmiszeripar szaacutemaacutera

A jelenleg forgalomban leacutevő geacutenmoacutedosiacutetott noumlveacutenyek reacuteszint a kaacuterosiacutetoacutekkal (rovarokkal) szemben reacuteszint a gyomirtoacute szerekkel szemben ellenaacutelloacutek A maacutesodik generaacutecioacutes ceacutel olyan oumlsszetevők kialakiacutetaacutesa a noumlveacutenyben amelyek eacutelelmiszerreacute feldolgozva a taacuteplaacutelkozaacutesi eacuterteacuteket javiacutetjaacutek Ilyen lehetőseacuteg uacutej zsiacutersavakboacutel vitaminokboacutel nagyobb esszenciaacutelisaminosav-tar-talmuacute feheacuterjeacutekből aacutelloacute noumlveacutenyek termeszteacutese Maacuter forgalomban van az bdquoaranyrizsrdquo nevű maacutesodik generaacutecioacutes rizsfajta amelynek megnoumlvelt A-vitamin-tartalmaacuteval hiaacutenybetegseacuteg szuumlntethető meg A maacutesodik generaacutecioacuteba tartozik peacuteldaacuteul bioaktiacutev tejalkotoacutek termelteteacutese tejelő aacutellatokkal Tehenekkel a tej eltarthatoacutesaacutegaacutet noumlvelő lizozim eacutes laktoperoxidaacutez enzi-meket termeltettek

Fogyasztoacuteveacutedelmi szempontboacutel a megfelelő feliratozaacutes informaacutecioacutes alapjog Az 18302003EK rendelet szerint a GMO-boacutel aacutelloacute vagy GMO-boacutel keacuteszuumllt vagy GMO-t tartalmazoacute termeacute-keket jeloumllni kell A jeloumlleacutesbe tartozik az ilyen termeacutekre jellemző egyedi koacuted A nem GMO-termeacutekeken koumltelezően elhelyezendő teacuteteljeloumlleacutest (L) is fel kell tuumlntetni a GMO-termeacuteken A jeloumlleacutes tegye lehetőveacute a termeacutek nyomon koumlveteacuteseacutet eacutes visszahiacutevhatoacutesaacutegaacutet a termeacuteklaacutenc baacutermelyik szakaszaacuteban

A GMO-boacutel keacuteszuumllt eacutelelmiszereken az eredeti noumlveacuteny genetikai moacutedosiacutetaacutesaacutenak reacuteszle-tes toumlrteacuteneteacutet sem kell feltuumlntetni ezt az egyedi koacuted tartalmazza Az egyedi koacuted leacutetrehozaacutesa eacutes kiosztaacutesa feluumlgyelete eacutes nyilvaacutentartaacutesa az EFSA feladata Az EU-ba importaacutelt termeacutekek-ben a GMO-tartalom a veacuteletlen szennyezeacutes meacuterteacutekeacuteig a nem GMO-termeacutekekben eltűrhető ennek hataacutera 09 Az eacutelelmiszerek eseteacuteben a 05-ot nem haladhatja meg a veacuteletlenuumll vagy technikailag elkeruumllhetetlen moacutedon előforduloacute olyan GMO-k mennyiseacutege amelyeket az Euroacutepai Unioacuteban maacuter biztonsaacutegosnak talaacuteltak eacutes engedeacutelyeztek Mindkeacutet esetben jeloumllni kell a ciacutemkeacuten a GMO-jelenleacutetet

Az EU GMO-referencialaboratoacuteriumot hozott leacutetre amely a nemzeti referencialabo-ratoacuteriumok euroacutepai haacuteloacutezataacutera taacutemaszkodik

A jeloumlleacutes szabaacutelyozaacutesa elleneacutere is fennaacutell a fogyasztoacute elleneacuterzeacutese a GMO-eacutelelmiszerekkel szemben irracionaacutelis fenyegetettseacutegeacuterzeacuteseacutet a szakszerű felvilaacutegosiacutetoacute kampaacutenyok sem csoumlk-kentik A termeacuteszetes eacutelelmiszerek elfogadtatott imaacutezsa rendre szembekeruumll a geacutenmanipulaacutecioacute teacutenyeacutevel Ezenkiacutevuumll az euroacutepai fogyasztoacute bizalma nem felteacutetlen a gyaacutertoacute eacutes az eacutelelmiszer-el-lenőrző hatoacutesaacuteg gondossaacutegaacuteval szemben Az elutasiacutetaacutes elleni meggyőzeacutes eszkoumlze csak a vi-laacutegosan eacuterthető jeloumlleacutes lehet amely megadja a lehetőseacuteget a fogyasztoacute szuvereacuten doumlnteacuteseacutehez

A feliratozaacutes mai koumlvetelmeacutenyeacutenek előzmeacutenyekeacutent az 1997 maacutejusaacuteban megjelent az uacutej eacutelelmiszerek feliratozaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute iraacutenyelv a GMO-termeacutekek ciacutemkeacutezeacuteseacutere is vonatkozott Ennek eacutertelmeacuteben az eacutelelmiszer-jeloumlleacutesi koumltelezettseacuteg csak abban az esetben volt eacuterveacutenyes ha a GMO-termeacutek a hagyomaacutenyosan előaacutelliacutetott termeacutektől tudomaacutenyosan kimutathatoacutean elteacuter abban moacutedosiacutetott feheacuterje vagy DNS talaacutelhatoacute Ezeacutert jeloumllni azt az eacutelelmiszert kellett amely maga az eacutelő geacutentechnikailag moacutedosiacutetott organizmus vagy eacutelő szaporodaacutesra keacutepes geacutentechnikailag moacutedosiacutetott organizmusokat tartalmaz vagy oumlsszeteacutetele a kiindulaacutesi ter-meacutekhez keacutepest moacutedosult A jeloumlleacutes uacutej szabaacutelyozaacutesa eacutertelmeacuteben jeloumllendő az olaj a lecitin amelyet GMO-szoacutejaacuteboacutel aacutelliacutetottak elő eacutes jeloumllendő a szoacutejadara a kukoricakemeacutenyiacutető is amelyet moacutedosiacutetott GMO-kukoricaacuteboacutel gyaacutertottak holott az olajban eacutes a kemeacutenyiacutetőben nincs moacutedosiacutetott oumlroumlkiacutető struktuacutera

A feliratozaacutesi koumltelezettseacuteg nem terjed ki az eacutelelmiszerekben alkalmazott GMO-enzi-mekre -aromaanyagokra eacutes -adaleacutekanyagokra

A fogyasztoacuteveacutedelem euroacutepai parlamenti keacutepviselői mindezen kifogaacutesok elleneacutere is meacuterfoumlldkőnek tartjaacutek az uacutej termeacutekek koumlztuumlk a GMO-k jeloumlleacutesi koumltelezettseacutegeacutet A jeloumlleacutes elő-iacuteraacutesaacuteval Euroacutepa egyeduumllaacutelloacute peacuteldaacutet ad a fogyasztoacute informaacutecioacutehoz valoacute jogaacutenak gyakorlaacutesaacutehoz

810 Az Euroacutepai Unioacute minőseacutegpolitikai szabaacutelyozaacutesa

Az EGK 1992-ben indiacutetotta uacutetjaacutera a mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacutes eacutelelmiszerek foumlldrajzi aacuterujelzőket szabaacutelyozoacute rendszereacutet A szabaacutelyozaacutes ceacutelja hogy segiacutetse az euroacutepai agraacuter-gazdasaacuteg soksziacutenűseacutegeacutenek fennmaradaacutesaacutet A kedvezőtlen helyzetű vagy taacutevoli teruumlleteken

gazdaacutelkodoacuteknak is lehetőseacuteget ad arra hogy megőrizhesseacutek hagyomaacutenyos termeacutekeiket A videacuteki koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacutegaacutenak fontos eszkoumlze a foumlldrajzi koumlrnyezet hataacutesaacutera ki-alakult eacutes generaacutecioacutek soraacuten fenntartott kuumlloumlnleges tulajdonsaacuteguacute mezőgazdasaacutegi termeacutekek termeleacuteseacutenek eacutes eacutelelmiszerek előaacutelliacutetaacutesaacutenak oumlsztoumlnzeacutese

A foumlldrajzi aacuterujelző ceacutelja hogy a fogyasztoacutek megfelelő egyeacutertelmű informaacutecioacutekat kap-janak a kuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlletről szaacutermazoacute termeacutekek minőseacutegi jellemzőiről eacutes egyben tisztesseacuteges joumlvedelmet biztosiacutetsanak az ezen termeacutekeket előaacutelliacutetoacute termelők szaacutemaacutera valamint veacutedelmet nyuacutejtsanak a fogyasztoacutek eacutes az előaacutelliacutetoacutek szaacutemaacutera is a visszaeacuteleacutesekkel szemben

Első iacutezben a 20811992EGK tanaacutecsi rendelet fektette le az oltalom alatt aacutelloacute eredet-megjeloumlleacutesre (OEM) eacutes az oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutesre (OFJ) vonatkozoacute minőseacuteguumlgyi rendszer reacuteszletes szabaacutelyait A hagyomaacutenyos kuumlloumlnleges tulajdonsaacutegokkal rendelkező termeacutekek (HKT) szabaacutelyozaacutesaacutera vonatkozoacute rendelkezeacuteseket a 20821992EGK tanaacutecsi rendelet tartalmazta

A rendszer műkoumldteteacuteseacutenek tapasztalatai a technoloacutegiaacutek korszerűsoumldeacutese a techni-kai eszkoumlzoumlk berendezeacutesek fejlődeacutese eacutes nem utolsoacutesorban a fogyasztoacutei igeacutenyek vaacuteltozaacutesa szuumlkseacutegesseacute tetteacutek a rendszer feluumllvizsgaacutelataacutet

2012-től az Euroacutepai Parlament eacutes Tanaacutecs 11512012EK rendelete tartalmazza a mező-gazdasaacutegi termeacutekek eacutes eacutelelmiszerek minőseacutegrendszereivel kapcsolatos koumlvetelmeacutenyeket eacutes szabaacutelyokat A rendelet olyan minőseacutegrendszereket hozott leacutetre amelyek alapjaacuten azok a mezőgazdasaacutegi termeacutekek amelyek eacuterteacuteknoumlvelő jellemzőkkel rendelkeznek vagy az előaacutel-liacutetaacutesuk soraacuten alkalmazott termeleacutesi vagy feldolgozaacutesi moacutedszereknek illetve előaacutelliacutetaacutesi vagy forgalmazaacutesi helyuumlknek koumlszoumlnhetően eacuterteacuteknoumlvelő sajaacutetossaacutegokkal rendelkeznek megkuumlloumlnboumlztető jeloumlleacutessel rendelkezhetnek

Unioacutes oltalomra vonatkozoacute keacuterelem benyuacutejtaacutesaacutera a termeacutekkel foglalkozoacute elsősorban termelők eacutes feldolgozoacutek aacuteltal leacutetrehozott csoportosulaacutesok jogosultak A keacuterelmek a Roacutemai Szerződeacutes I melleacutekleteacuteben felsorolt emberi fogyasztaacutesra szaacutent mezőgazdasaacutegi termeacutekekre valamint a rendelet I melleacutekleteacuteben felsorolt egyeacuteb termeacutekekre terjed ki

Az unioacutes oltalmat elnyert termeacutekeket az EU Bizottsaacutega a DOOR-adatbaacutezisban tartja nyilvaacuten Az adatbaacutezis elektronikus uacuteton mindenki szaacutemaacutera szabadon hozzaacutefeacuterhető10

1996 oacuteta toumlbb mint 1200 termeacutek keruumllt unioacutes foumlldrajziaacuterujelző-oltalomba Magyar-orszaacutegnak 2013-ban 14 termeacuteke szerepelt a nyilvaacutentartaacutesban

8101 Oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutesek eacutes foumlldrajzi jelzeacutesek bemutataacutesa

Foumlldrajziaacuterujelző-oltalomban akkor reacuteszesiacutethető egy termeacutek ha annak elnevezeacuteseacutet hagyo-maacutenyosan hasznaacuteltaacutek vagy hasznaacutelnak A termeacutekről termeacutekleiacuteraacutest kell keacutesziacuteteni amely az előaacutelliacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges nyersanyagokat az adott termeacutek főbb fizikai keacutemiai mikro-bioloacutegiai vagy eacuterzeacutekszervi jellemzőit tartalmazza Pontosan koumlruumll kell hataacuterolni a foumlldrajzi teruumlletet ahol a termeacutek előaacutelliacutetaacutesa megengedett Ki kell dolgozni a termeacutek meghataacuterozott foumlldrajzi teruumlletről valoacute szaacutermazaacutesaacutet igazoloacute eljaacuteraacutesrendjeacutet Reacuteszletesen le kell iacuterni a termeacutek előaacutelliacutetaacutesi moacutedjaacutet valamint ndash adott esetben ndash az autentikus eacutes egyseacuteges helyi előaacutelliacutetaacutesi moacutedszereket Ki kell teacuterni a csomagolaacutesi eacutes ha szuumlkseacuteges az egyedi jeloumlleacutesi előiacuteraacutesokra

10 DOOR-adatbaacutezis eleacuterhető httpeceuropaeuagriculturequalitydoorlisthtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2020 01 17)

Az oltalom elnyereacuteseacutehez szuumlkseacuteges hogy pontosan meghataacuterozzaacutek a termeacutek minőseacutege eacutes a foumlldrajzi koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolatot

Oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutes (OEM) Oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutesről akkor beszeacutelhetuumlnk amikor a termeacutek minőseacutege vagy jellemzői alapvetően vagy kizaacuteroacutelag egy adott foumlldrajzi koumlrnyezetnek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute termeacuteszeti eacutes emberi teacutenyezőknek koumlszoumlnhetők Ez a meghataacuterozott foumlldrajzi hely lehet egy telepuumlleacutes reacutegioacute vagy kiveacuteteles esetben egy orszaacuteg Az OEM eseteacuten a termeacutek-előaacutelliacutetaacutes valamennyi szakaszaacutenak a meg-hataacuterozott foumlldrajzi teruumlleten kell toumlrteacutennie

Oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutes (OFJ) Az oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutes olyan ter-meacuteket jeloumll amely egy meghataacuterozott helyről reacutegioacuteboacutel vagy orszaacutegboacutel szaacutermazik eacutes amely-nek valamely tulajdonsaacutega hiacuterneve vagy maacutes jellemzője alapvetően a foumlldrajzi teruumlletnek tudhatoacute be Az OFJ eseteacuten az előaacutelliacutetaacutesaacutenak legalaacutebb egy szakasza a meghataacuterozott foumlldrajzi teruumlleten kell hogy toumlrteacutenjen

Hagyomaacutenyos kuumlloumlnleges termeacutek (HKT) A hagyomaacutenyos kuumlloumlnleges termeacutekek rend-szereacutenek ceacutelja hogy a hagyomaacutenyos előaacutelliacutetaacutesi moacutedszerek eacutes receptek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben a hagyomaacutenyos termeacutekek előaacutelliacutetoacutei szaacutemaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejtson termeacutekeik forgalmazaacutesaacuteban eacutes abban hogy a fogyasztoacutekkal megismertesseacutek hagyomaacutenyos termeacutekeik eacutes receptjeik eacuter-teacuteknoumlvelő tulajdonsaacutegait Azok a termeacutekekeacutelelmiszerek viselhetik a HKT megkuumlloumlnboumlztető jelzőt amelyek

bull hagyomaacutenyos előaacutelliacutetaacutesi vagy feldolgozaacutesi moacutedszerrel vagy hagyomaacutenyos oumlssze-teacutetellel keacuteszuumllnek vagy

bull hagyomaacutenyosan hasznaacutelt nyersanyagokboacutel vagy oumlsszetevőkből keacuteszuumllnek

Csak olyan elnevezeacutes jegyezhető be hagyomaacutenyos kuumlloumlnleges termeacutekkeacutent amelybull az adott termeacutek leiacuteraacutesaacutera hagyomaacutenyosan hasznaacutelt elnevezeacutes vagybull jelzi a termeacutek hagyomaacutenyos jellegeacutet vagy sajaacutetossaacutegaacutet

HKT eseteacuteben is el kell keacutesziacuteteni az adott termeacutek leiacuteraacutesaacutet tartalmazoacute dokumentumot Ebben szerepelnie kell a termeacutek leiacuteraacutesaacutenak beleeacutertve főbb fizikai keacutemiai mikrobioloacutegiai eacutes eacuterzeacutek-szervi jellemzőit Reacuteszletesen ki kell teacuterni a termeacutek sajaacutetos jellegeacutere Az termeacutek előaacutelliacutetaacutesi moacutedjaacutet uacutegy kell ismertetni hogy az reprodukaacutelhatoacute legyen

8102 Az unoacutes foumlldrajziaacuterujelző-oltalom megszerzeacuteseacutenek eljaacuteraacutesa

A mezőgazdasaacutegi termeacutekek eacutes eacutelelmiszerek foumlldrajzi aacuterujelzőinek unioacutes oltalmaacutera iraacute-nyuloacute bejegyzeacutes iraacutenti keacuterelmet Magyarorszaacutegon a Foumlldműveleacutesuumlgyi Miniszteacuteriumba kell benyuacutejtani A Miniszteacuterium a vonatkozoacute kormaacutenyrendelet alapjaacuten elveacutegzi a termeacutekleiacuteraacutes reacuteszletes vizsgaacutelataacutet valamint a benyuacutejtaacutest koumlvetően haladeacutektalanul tovaacutebbiacutetja azt a Szelle-mi Tulajdon Nemzeti Hivatalaacutenak A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a tovaacutebbiakban SZTNH) soron kiacutevuumll megvizsgaacutelja a keacuterelmet abboacutel a szempontboacutel hogy az kieleacutegiacuteti-e a rendelet koumlvetelmeacutenyeit

bull a keacuterelemben szereplő termeacutek foumlldrajzi aacuterujelzőnek tekinthető-ebull a keacuterelmezett elnevezeacutes nem szokaacutesossaacute vaacutelt elnevezeacutes uumltkoumlzik-e noumlveacuteny- vagy

aacutellatfajta neveacutevel illetve azonos alakuacute szavakkal eacutes veacutedjegyekkel

A SZTNH a keacuterelem beeacuterkezeacuteseacutetől szaacutemiacutetott keacutet hoacutenapon beluumll nyilatkozik arroacutel hogy egyeteacutert-e a keacuterelemnek az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz toumlrteacutenő tovaacutebbiacutetaacutesaacuteval

A miniszteacuterium amennyiben az aacuteltala eacutes a SZTNH aacuteltal lefolytatott vizsgaacutelat a ter-meacutekleiacuteraacutest megfelelőnek talaacutelja a keacuterelmet koumlzzeacuteteszi a miniszteacuterium hivatalos lapjaacuteban Amennyiben a keacuterelem a benyuacutejtoacute csoportosulaacuteson kiacutevuumll valakinek az eacuterdekeit seacuterti a keacute-relemmel szemben a koumlzzeacuteteacuteteltől szaacutemiacutetott keacutet hoacutenapon beluumll kifogaacutest lehet benyuacutejtani

A miniszteacuterium (a miniszter alaacuteiacuteraacutesaacuteval) ndash a SZTNH nyilatkozataacuteval oumlsszhangban eacutes a kormaacutenyrendelet alapjaacuten lefolytatott reacuteszletes vizsgaacutelataacutet koumlvetően ndash a keacuterelem benyuacutej-taacutesaacutetoacutel szaacutemiacutetott kilenc hoacutenapon beluumll hoz hataacuterozatot Amennyiben a keacuterelem megfelelt a vonatkozoacute jogszabaacutelyok kiteacuteteleinek tovaacutebbiacutetjaacutek azt az Euroacutepai Bizottsaacuteghoz

A Bizottsaacuteg tovaacutebbi reacuteszletes vizsgaacutelataacutet koumlvetően a tagorszaacutegok is lehetőseacuteget kapnak arra hogy a termeacutekleiacuteraacutest reacuteszletesen megismerjeacutek eacutes veacutelemeacutenyezzeacutek Az unioacutes szintű vizs-gaacutelatot koumlvetően ha sem Bizottsaacuteg sem a tagorszaacutegok nem emelnek kifogaacutest a termeacuteket bejegyzik az unioacutes regiszterbe vagyis a DOOR-adatbaacutezisba

811 Az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes rendszere

Az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes soraacuten gondoskodni kell arroacutel hogy a fogyasztoacutek a vaacutesaacuterlaacutest megelőzően minden olyan informaacutecioacute birtokaacuteba keruumllhessenek amelyek alapjaacuten megalapozott vaacutesaacuterlaacutesi doumlnteacutest tudnak hozni Az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes-nak pontosnak egyeacutertelműnek eacutes a fogyasztoacutek szaacutemaacutera koumlnnyen eacuterthetőnek kell lennie Ezek az informaacutecioacutek nem vezethetik feacutelre a fogyasztoacutet

Az Euroacutepai Gazdasaacutegi Koumlzoumlsseacuteg 1978-ban alkotta meg az eacutelelmiszerek ciacutemkeacutezeacuteseacutere kiszereleacuteseacutere eacutes reklaacutemozaacutesaacutera vonatkozoacute tagaacutellami jogszabaacutelyok koumlzeliacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute első iraacutenyelveacutet A 80-as eacutevektől egeacuteszen a 2000-es eacutevek elejeacuteig toumlbb alkalommal bőviacutetetteacutek az eacutelel-miszerek jeloumlleacuteseacutevel kapcsolatos előiacuteraacutesokat illetve moacutedosiacutetottaacutek a vonatkozoacute iraacutenyelveket

Ezeacutert az Euroacutepai Parlament eacutes az Euroacutepai Unioacute Tanaacutecsa az eacuterthetőseacuteg eacutes aacutetlaacutethatoacutesaacuteg eacuterdekeacuteben kidolgozta az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos informaacutecioacutekat szabaacutelyozoacute horizontaacute-lis jogszabaacutelyt az azok ciacutemkeacutezeacuteseacutere kiszereleacuteseacutere eacutes reklaacutemozaacutesaacutera vonatkozoacute tagaacutellami jogszabaacutelyok koumlzeliacuteteacuteseacuteről szoacuteloacute 200013EK iraacutenyelvet

2006-ban Rotterdamban az eacutelelmiszer-jeloumlleacutesi konferenciaacuten fogalmazoacutedott meg a fo-gyasztoacutek taacutejeacutekoztataacutesaacutet unioacutes szinten szabaacutelyozoacute jogszabaacutely megalkotaacutesaacutenak az igeacutenye

Az Euroacutepai Unioacute Bizottsaacutega 2008 januaacuter 31-eacuten nyilvaacutenossaacutegra hozta bdquoAz eacutelelmisze-reken feltuumlntetett fogyasztoacutei informaacutecioacutekroacutelrdquo szoacuteloacute rendelettervezetet azzal a ceacutellal hogy az addigi iraacutenyelvi szabaacutelyozaacutes helyett unioacutes szinten egyseacuteges szabaacutelyozaacutest hozzanak leacutetre

A Bizottsaacuteg a Parlament valamint a Tanaacutecs koumlzoumltti toumlbbeacuteves egyeztető munka ered-meacutenyekeacuteppen 2011 oktoacuteber 25-eacuten hirdette ki az EU Parlament eacutes a Tanaacutecs a fogyasztoacutek eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute szoacuteloacute 11692011EU rendeletet A ren-deletben szereplő aacuteltalaacutenos jeloumlleacutesi előiacuteraacutesokat 2014 december 13-toacutel a taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutessel kapcsolatos szabaacutelyokat pedig 2016 december 13-toacutel kell az Euroacutepai Unioacute teruumlleteacuten koumltelezően alkalmazni (81 aacutebra) A rendelet meghataacuterozza az eacutelelmiszerekkel kapcso-latos aacuteltalaacutenos alapelveket koumlvetelmeacutenyeket eacutes koumltelezettseacutegeket amelyek valamennyi eacutelelmiszer-vaacutellalkozoacutera vonatkoznak A rendeletet a veacutegső fogyasztoacuteknak szaacutent oumlsszes

eacutelelmiszerre alkalmazni kell beleeacutertve a vendeacuteglaacutetaacutes illetve a koumlzeacutetkezteteacutes aacuteltal szaacutelliacutetott eacutelelmiszereket eacutes a vendeacuteglaacutetaacutes illetve a koumlzeacutetkezteteacutes reacuteszeacutere szaacutent eacutelelmiszereket is

2008 januaacuter 31 A Bizottsaacuteg

eredeti javaslata

2011 szeptember 29 A haacuteromoldaluacute

taacutergyalaacutesok lezaacuteraacutesa

2011 oktoacuteberA rendelet megjelenik

az EU Hivatalos Lapjaacuteban

2011 decemberHataacutelybaleacutepeacutes A megjeleneacutestől

szaacutemiacutetott 20 naptoacutel alkalmazhatoacute a rendelet

2014 december 13Az alkalmazaacutes napjaacutetoacutel

szaacutemiacutetott 3 eacutevtől koumltelező a rendeletet alkalmazni

az aacuteltalaacutenos jeloumlleacutesi előiacuteraacutesokra

3 eacutes 5 eacutev koumlzoumlttA taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes meacuteg oumlnkeacutentes

de maacuter az uacutej szabaacutelyok szerint kell feltuumlntetni

2016 december 13Koumltelező

taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes

81 aacutebraAz 11692011EU rendelet veacutegrehajtaacutesi menetrendje

Forraacutes a szerző szerkeszteacutese a 11692011EU rendelet alapjaacuten

A rendeletben meghataacuteroztaacutek az eacutelelmiszerekkel kapcsolatos aacuteltalaacutenos valamint a taacutepeacuterteacutek-jeloumlleacutessel kapcsolatos szabaacutelyokat A rendelet tartalmazza azokat a jeloumlleacutesi elemeket ame-lyeket az előrecsomagolt eacutelelmiszerek eseteacuteben a termeacuteken fel kell tuumlntetni eacutelelmiszer neve oumlsszetevők felsorolaacutesa allergiaacutet vagy intoleranciaacutet okozoacute anyagok (II Melleacuteklet szerint) oumlsszetevők vagy oumlsszetevőcsoportok mennyiseacutege nettoacute mennyiseacuteg minőseacutegmegőrzeacutesi idő vagy fogyaszthatoacutesaacutegi idő (naphoacutenapeacutev sorrendben) kuumlloumlnleges taacuterolaacutesi eacutesvagy felhasznaacute-laacutesi felteacutetelek felelős eacutelelmiszer-vaacutellalkozaacutes neve vagy ceacutegneve eacutes ciacuteme szaacutermazaacutesi orszaacuteg vagy eredet helye felhasznaacutelaacutesi uacutetmutatoacute 12 teacuterfogatszaacutezaleacuteknaacutel nagyobb alkoholtartalmuacute italok eseteacuteben alkoholtartalom teacuterfogatszaacutezaleacutekban taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes (2016 december 13-toacutel koumltelező) A fogyasztoacutek koumlreacuteben veacutegzett felmeacutereacutesek azt mutattaacutek hogy a szabaacutelyozaacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacuten tuacutel szaacutemos teruumlleten tovaacutebbi reacuteszletes előiacuteraacutesok meghozatalaacutera van szuumlkseacuteg Bevezetteacutek ezeacutert az olvashatoacutesaacuteg fogalmaacutet reacuteszletes szabaacutelyok vonatkoznak az allergiaacutet eacutes intoleranciaacutet okozoacute anyagok jeloumlleacuteseacutere bővuumllt azon termeacutekek koumlre amelyekre koumltelező a szaacutermazaacutesra vonatkozoacute jeloumlleacutest alkalmazni Az eacutelelmiszerek egyre nagyobb haacutenyada ke-ruumll taacuteveacuterteacutekesiacuteteacutessel a fogasztoacutekhoz iacutegy erre vonatkozoacutean is reacuteszletes előiacuteraacutesokat kellett kidolgozni Folyamatosan nő azon fogyasztoacutek szaacutema akik eacutetrendjuumlket tudatosan kiacutevaacutenjaacutek kialakiacutetani Ehhez ismerniuumlk kell az eacutelelmiszerek taacutepanyagtartalmaacutet Az eacutelelmiszerlaacutenc szereplőinek oumlt eacutev aacutetmeneti időszak aacutellt rendelkezeacuteseacutere hogy a taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutessel kapcso-latos koumltelezettseacuteguumlknek eleget tegyenek azaz 2016 december 13-toacutel koumltelező feltuumlntetni az előrecsomagolt eacutelelmiszereken a taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutest

84 taacuteblaacutezatA koumltelező elemek jeloumlleacuteseacutenek betűmeacuterete

A csomagolaacutes vagy taacuteroloacute edeacuteny legnagyobb feluumllete

Legalaacutebb80 cm2

Legalaacutebb25 cm2

Legalaacutebb10 cm2

10 cm2

Minimaacutelis betűmeacuteret (x magassaacuteg) 12 mm 09 mm 09 mm 09 mm

Koumltelező elemek Minden koumltelező Minden koumltelező Minden koumltelező

Termeacutek neveallergeacuten nettoacute

toumlmeg minőseacuteg-megőrzeacutesi idő

Taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes Koumltelező Koumltelező Nem koumltelező Nem koumltelező

Jelenleg is vannak olyan vertikaacutelis jogszabaacutelyok amelyek előiacuterjaacutek a szaacutermazaacutesi hely koumltelező feltuumlnteteacuteseacutet a koumlvetkező termeacutekekneacutel zoumlldseacutegek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk oliacutevaolaj tojaacutes marhahuacutes baromfi meacutez borok friss hűtoumltt fagyasztott serteacutes- juh- kecske- eacutes baromfihuacutes

A rendelet eacutertelmeacuteben minden eacutelelmiszer eseteacuteben koumltelező feltuumlntetni a szaacutermazaacutesi orszaacutegot vagy az eredet helyeacutet ha annak hiaacutenya feacutelrevezető A Bizottsaacuteg veacutegrehajtaacutesi sza-baacutelyokat fog elfogadni arra vonatkozoacutean hogy toumlbb oumlsszetevőt tartalmazoacute eacutelelmiszerekneacutel mely esetekben milyen jeloumlleacutesi koumltelezettseacutegeket kell majd alkalmazni

8111 Taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes

Magyarorszaacutegon az EU-csatlakozaacutest megelőzően koumltelező volt az eacutelelmiszerek taacutepeacuterteacutek-jeloumlleacutese az előaacutelliacutetoacutek szaacutemaacutera tehaacutet maacuter egy koraacutebban is előiacutert koumltelezettseacutegről van szoacute A csatlakozaacutest koumlvetően kizaacuteroacutelag csak akkor volt koumltelező a taacutepeacuterteacutek jeloumlleacutese amennyiben az eacutelelmiszer-vaacutellalkozoacute taacutepanyag-oumlsszeteacutetelre eacutes egeacuteszseacutegre vonatkozoacute aacutelliacutetaacutest helyezett el a termeacutekeacuten Oumlnkeacutentes alapon a csatlakozaacutest koumlvetően is lehetett jeloumllni a taacutepeacuterteacuteket 2013-toacutel azonban maacuter csak a fogyasztoacutek eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 11692011EU rendeletben (tovaacutebbiakban Rendelet) szabaacutelyozott moacutedon

A Rendelet eacutertelmeacuteben a taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes 2016 december 13-toacutel koumltelező az előrecso-magolt eacutelelmiszerek eseteacuteben

A legjelentősebb vaacuteltozaacutes az hogy a Rendeletben lefektetett szabaacutelyoknak megfelelően unioacutes szinten kell azonos moacutedon ezt megtenni

A koumltelező taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutesnek az alaacutebbi elemeket kell tartalmazniabull energiatartalombull zsiacuter- eacutes teliacutetettzsiacutersav-tartalombull szeacutenhidraacutet- eacutes cukortartalombull feheacuterjetartalombull soacutetartalom

Lehetőseacuteg van oumlnkeacutentesen egyeacuteb elemek jeloumlleacuteseacutere is a 85 taacuteblaacutezat szerint

85 taacuteblaacutezatTaacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes megjeleniacuteteacutese

Aacutetlagos taacutepeacuterteacutek 100 g termeacutekbenenergia kJkcalzsiacuter g

ndash amelyből teliacutetett sziacutersavak gndash egyszeresen teliacutetetlen zsiacutersavak gndash toumlbbszoumlroumlsen teliacutetetlen zsiacutersavak g

szeacutenhidraacutet gndash amelyből cukrok gndash poliolok gndash kemeacutenyiacutető g

rost gfeheacuterje gsoacute gvitaminok eacutes aacutesvaacutenyi anyagok a XIII melleacutekelet A reacuteszeacutenek 1 pontjaacuteban megadott egyseacutegekkel

Megjegyzeacutes A zoumlld sziacutennel jeloumllt sorok a koumltelező a roacutezsasziacutennel jeloumlltek az oumlnkeacutentes elemekForraacutes a szerző szerkeszteacutese a 11692011EU rendelet alapjaacuten

A megadott taacutepeacuterteacutekeknek olyan aacutetlageacuterteacutekeken kell alapulniuk amelyekbull az eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacuteja aacuteltal veacutegzett vizsgaacutelatokon vagybull a felhasznaacutelt oumlsszetevők ismert vagy teacutenyleges aacutetlageacuterteacutekeiből veacutegzett szaacutemiacutetaacute-

sokon vagybull aacuteltalaacutenosan meghataacuterozott eacutes elfogadott adatokboacutel kiinduloacute szaacutemiacutetaacutesokon alapulnak

A Rendelet XV melleacuteklete tartalmazza a taacutepeacuterteacutekjeloumlleacutes kifejezeacuteseacutenek eacutes feltuumlnteteacuteseacutenek moacutedjaacutet

Az V melleacutekletben soroltaacutek fel azokat az eacutelelmiszereket amelyek mentesuumllnek a taacutep-eacuterteacutekjeloumlleacutes aloacutel peacuteldaacuteul egy oumlsszetevőből aacutelloacute feldolgozatlan termeacutekek (liszt) fűszernoumlveacute-nyek soacute eacutelelmiszer-adaleacutekanyagok aromaacutek raacutegoacutegumi

A szabaacutelyozaacutes csak akkor eacuteri el a ceacuteljaacutet ha az eacutelelmiszerlaacutenc valamennyi szereplője azonos moacutedon eacutertelmezi eacutes alkalmazza az előiacuteraacutesokat Az egyseacuteges alkalmazaacutes elősegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a Bizottsaacuteg a tagaacutellamok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel uacutetmutatoacutekat dolgozott ki Ezek az uacutetmutatoacutek az EU minden hivatalos nyelveacuten mindenki szaacutemaacutera elektronikus moacutedon el-eacuterhetők

812 Teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutese

Eacutelelmiszer-biztonsaacutegi szempontboacutel azok az eacutelelmiszerek tekinthetők egy teacutetelnek amelyeket azonos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt termeltek meg aacutelliacutetottak elő vagy csomagoltak A teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutes feladata hogy a termeacutek nyomonkoumlvethetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet segiacutetse Ez a jeloumlleacutes te-haacutet nem a fogyaszoacutenak szoacuteloacute taacutejeacutekoztataacutes hanem az eacutelelmiszer-ellenőrző hataacutesaacutegok szaacutemaacutera jelent informaacutecioacutet

Az eacutelelmiszer termelője előaacutelliacutetoacuteja csomagoloacuteja hataacuterozza meg hogy mi minősuumll egy teacutetelnek eacutes ő felelős a teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutes feltuumlnteteacuteseacuteeacutert A teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutes előtt bdquoLrdquo betűt kell feltuumlntetni kiveacuteve ha az adott jeloumlleacutes vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztethető az eacutelelmiszer egyeacuteb jeloumlleacuteseitől Az előrecsomagolt eacutelelmiszerekneacutel a csomagolaacuteson vagy az eacutelelmiszerhez roumlgziacutetett ciacutemkeacuten a nem előrecsomagolt eacutelelmiszerekneacutel a csomagolaacuteson vagy taacuteroloacuteedeacutenyen vagy a kiacuteseacuterő dokumentumon kell joacutel laacutethatoacutean tisztaacuten olvashatoacutean kitoumlroumllhetetlenuumll feltuumlntetni

Nem kell teacutetelazonosiacutetoacute jeloumlleacutest alkalmazni olyan mezőgazdasaacutegi termeacutekekre amelye-ket termelői szervezeteknek szaacutelliacutetanak vagy tovaacutebbfeldolgozaacutesra hasznaacutelnak nem előre-csomagolt eacutelelmiszerek eseteacuten amennyiben a csomagolaacutes vagy taacuteroloacuteedeacuteny legnagyobb oldalaacutenak a feluumllete kisebb 10 cm2-neacutel amennyiben az eacutelelmiszer minőseacutegmegőrzeacutesi vagy fogyaszthatoacutesaacutegi idejeacutenek lejaacuterati daacutetuma tartalmazza legalaacutebb a hoacutenapot eacutes a napot

ndash Vertikaacutelis szabaacutelyozaacutes ndash Horizontaacutelis szabaacutelyozaacutes ndash CEN Euroacutepai Szabvaacutenyuumlgyi Bizottsaacuteg ndash Koumllcsoumlnoumls elismereacutes elve ndash FAOWHO Codex Alimentarius-szabvaacutenyok ndash ISO 9000-es szabvaacutenysorozat ndash Akkreditaacutecioacute ndash Oltalom alatt aacutelloacute foumlldrajzi jelzeacutes (OFJ) ndash Oltalom alatt aacutelloacute eredetmegjeloumlleacutes (OEM) ndash Hagyomaacutenyos kuumlloumlnleges termeacutek (HKT) ndash GMO-k ndash Kockaacutezatelemzeacutes ndash Termeacuteklaacutencszemleacutelet ndash Zootechnikai nyilvaacutentartaacutes eacutes bizonyiacutetvaacuteny ndash Aacutellattartaacutesi eacutes aacutellatszaacutelliacutetaacutesi szabaacutelyok ndash Eacutelelmezeacutes-egeacuteszseacuteguumlgyi iraacutenyelvek aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi vonatkozaacutesai ndash Eacutelelmezeacutes-egeacuteszseacuteguumlgyi iraacutenyelvek noumlveacutenyegeacuteszseacuteguumlgyi vonatkozaacutesai ndash Eacutelelmiszerekkel kapcsolatos taacutejeacutekoztataacutes rendszere

Elekes A ndash Halmai P ndash Uzonyi Gy (2007) Az eacutelelmiszer-biztonsaacuteg koumlzgazdasaacutegi hataacutesai Kuumll-gazdasaacuteg Vol 51 No 11ndash12 38ndash59

Halmai P (1995) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda KiadoacuteHalmai P (2002) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest Mezőgazda KiadoacuteHalmai P szerk (2007) Az Euroacutepai Unioacute agraacuterrendszere Budapest MezőgazdaHalmai P (2010) Koumlzoumls Agraacuterpolitika In Kengyel Aacute szerk Az Euroacutepai Unioacute koumlzoumls politikaacutei

Ludovika Egyetemi Kiadoacute Nonprofit KftSzeacutekhely 1089 Budapest Orczy uacutet 1

Kapcsolat infoludovikahu

A kiadaacuteseacutert felel Koltaacutenyi Gergely uumlgyvezető igazgatoacuteFelelős szerkesztő Inzsoumll KataOlvasoacuteszerkesztő Szaboacute IlseKorrektor Bujdosoacute Hajnalka

Toumlrdelőszerkesztő Feheacuter AngeacutelaNyomdai kivitelezeacutes Paacutetria Nyomda Zrt

Felelős vezető Orgovaacuten Katalin vezeacuterizgazgatoacute

ISBN 978-963-531-281-8 (nyomtatott) ISBN 978-963-531-282-5 (pdf) ISBN 978-963-531-283-2 (epub)

eacuteter

OumlZOumlS

AacuteRPO

cover_808_KAP_b1

Bevezeteacutes


Halmai Peacuteter



13 Koumlzoumls piaci szervezetek (CMO)







Halmai Peacuteter














Elekes Andrea









43 Az agraacuteradaptaacutecioacute koumlzgazdasaacutegi probleacutemaacutei




47 A KAP-reform implementaacutecioacuteja az uacutej tagaacutellamokban





Nagy Attila

51 A koumlzoumls piaci szervezetek kialakulaacutesa fejlődeacutese rendszere műkoumldeacutesi mechanizmusa

52 A koumlzoumls piacszervezeacutes jelenlegi műkoumldeacutese legfontosabb eszkoumlzei

53 Forgalmazaacutesi szabaacutelyok





61 Mi a videacutek


63 Az Euroacutepai Unioacute videacutekfejleszteacutesi politikaacutejaacutenak fejlődeacutese





68 LEADERCLLD







Paacutel Zsombor






76 Hozamok



79 Joumlvedelem




8 Az Euroacutepai Unioacute agraacutertermeacutek- eacutes eacutelelmiszer-szabaacutelyozaacutesi rendszere előiacuteraacutesai
















808_KAP

_Hlk41496626

_Hlk25176301

_Hlk42200207

_Hlk47979426

_Hlk42187722

_Hlk43039509

_Hlk43039628

_MON_1650701396

_Hlk43054685

Bevezeteacutes


Halmai Peacuteter










Halmai Peacuteter














Elekes Andrea


















Nagy Attila








61 Mi a videacutek







68 LEADERCLLD







Paacutel Zsombor






76 Hozamok



79 Joumlvedelem




















cover_808_KAP_b4

_Hlk41496626

_Hlk25176301

_Hlk42200207

_Hlk47979426

_Hlk42187722

_Hlk43039509

_Hlk43039628

_MON_1650701396

_Hlk43054685

Bevezeteacutes


Halmai Peacuteter










Halmai Peacuteter














Elekes Andrea


















Nagy Attila








61 Mi a videacutek







68 LEADERCLLD







Paacutel Zsombor






76 Hozamok



79 Joumlvedelem


















