A Lélek Szó Életrajza

2007. 05. 14. jegyzetek.hu NYT0026B Kérlek ne felejtsd el, hogy az anyagban előfordulhatnak hibák, tárgyi tévedések. Ha ilyet találtál, kérlek jelezd nekünk.

Jó tanulást kíván a jegyzetek.hu csapata!

A lélek szó életrajza

Szemináriumi dolgozat

Készítette: Nagy Kata

ELTE-BTK magyar szak, Nyelvészeti proszeminárium

Dolgozatom témája a lélek szó életrajza. Megvizsgálom e szó eredetét (1. pont), jelentéseit (2.

pont), szinonimáit (3. pont), tájnyelvi használatait (4. pont), előfordulását a frazeológiában (5. pont) és

helységnevekben (6. pont), valamint jelentésének árnyalati kifejezésére irodalmi példákat hozok (7.

pont).

1. A szó eredete, története

Nyelvünk a finnugor nyelvcsalád tagja, az általam választott szó pedig finnugor eredetre tekint

vissza: szókincsünkben az abszolút tőszavaknak hívjuk azokat, melyek nem vezethetők vissza más

szóra, azaz nem képzettek. Az ilyen tőszavak közül körülbelül ezer olyan szó van, amelyeknél finn-

ugor eredet bizonyítható. Az ősi szókészletbe tartoznak a többek közt a családtagok nevei, pl. atya,

meny, a test szavai: így a fej, szív, szem, és a szellemi élet, a hiedelemvilág fogalmi körből a hagymáz

és a lélek.

A Lakó György által szerkesztett szótárban, A magyar szókészlet finnugor elemeiben a lélëk

címszónál érdekes adatokra bukkantam: első előfordulása egy latin szövegben található, a X. század-

ból: „ rex illorum nomine Lele” (MSzFE) a következő adat pedig Anonymus Gestájából való a XIII-

XIV. század környékéről : „Lelu.” (MSzFE). Az előfordulások felsorolásában csak ezek után követke-

zik a Halotti Beszéd szövegrészlete 1192-95-ből: „Uimagg(uc) omuc ez fcegin ember lilki ert” (HB).

Azért érdekes, mert a fentebbi két előfordulási hely a TESz-ben nem szerepel, első adata a Halotti Be-

szédből való: „ 1195 k. Wimagguc uromc iften kegilmet ez lelic ert „. A következő írásos emlék 1335-

ből való helységnevek: „Zenthleluk, Zenthlelek” (MSzFE) melyeknek etimológiáját külön tárgyalom a

lélek szó előfordulása helységnevekben, című pontban. A TESz összesen ezeken kívül még tizenegy

előfordulást említ a szócikkben. Kronologikus sorrendjük a következő: 1372 u./1148 k.: „lelket” (Jók.

K. 12); 1416 u. / 1450 k. „léléc”; 1416 u./1466 k.: „lélkét”; 1493 k.: „lewlkedeth”; 1495 e.: „lelogbe”;

1533: „lwlketh”; 1604: „lölykét”; 1789: „lölköm”; 1816: „lölk”; „lilëk, lílëk”

A lélek szó finnugor alapalakja : *lewl . „A magyar -k, -e (népnyelvi lele ) a finn –y denominális

névszóképző. A régies Lele, Lelu személynevek a szó képzőtlen alakját őrzik.” (MSzFe II.) „A magyar

szó alapszava lehet még az oklevelekből és krónikákból adatolható Lél, Lehel hely- és személynév-

ben.” (TESz)

A tőbeli magánhangzók a lelke, lelkes, lelki- származékok alapján eredetileg rövid lehetett, a

képzetlen alapszó *lël-nek hangzott tehát, a rokonynyelvi alakjai is erre utalnak: „az osztjákban lil-http://www.jegyzetek.hu/ 1



nek, a vogulban lel-nek és lili-nek a zürjénben pedig lol-nak hangzik”. (HORGER 2001: 114-115). Je-

lentése eredetileg ‘lélegzet, lehelet’ lehetett, (lélek, pára, lehellet néven, ill. történeti adatok tanúsága

szerint a lélek szót ‘lélegzet’ értelemben is használták), a TESz azonban megemlíti, hogy a konkrét

‘lélegzet,lehelet’ jelentésből már a finnugor korban kialakulhatott a szó átvitt értelmű ‘lélek, szellem’

jelentése. Alapja az a tapasztalati tény, hogy amíg él az ember, lélegzik – halálakor az utolsó lehelettel

„kileheli lelkét”, „kiadja lelkét”, „kiszakad belőle a lélek”. E lélek a testtel szoros kapcsolatban van,

akinek testéből eltávozik, az meghal. Rokonnyelvi alakjainak jelentései is ezt a feltételezést támasztják

alá: a finn löyly jelentése ‘gőz, pára ‘, a lapp népnyelvi lew’lu -é pedig ‘gőzfürdő’.”Az észt leil

(gen.leile,leili) is szintén ‘gőz, pára’ ; félelem, szükség; lélegzet, lehelet’.”(TESz). Ezen információk

alapján utána néztem a Nyelvművelők Kézikönyvében a lélegzet, lélegzik szócikknek: eredetileg 1954

óta írják csak ezt a szót a kiejtés szerint –g-vel, a –k-val való írást a lélek főnévvel hozza összefüggés-

be.A g-s írás mellet szól az az érv, hogy az ige toldalékos alakjaiban a magánhangzó előtt is g-t ejtünk:

lélegezzék. A mai lélek, lelkem alakokban az e-é váltakozásoknak az oka az, hogy : „az e a –k kicsinyí-

tő képzővel ellátott *lelk alakban ennek egytagúsága miatt megnyúlt, de a lelkem-félékben, mivel ezek

többtagúak voltak, változatlan maradt; később, az e megnyúlása után a *lélk alak két utolsó mással-

hangzója között ejtéskönnyítő magánhangzó fejlődött, úgyhogy a mai alanyeset (lélek) szintén kétta-

gú.” ( HORGER 2001, 115)

Származékaiban is elveti az ékezeteket, kivétel: léleklet ‘lélegzet’: 1416 u./ 1450 k.:

„leleklétem” Lelki: 1372u./1448k: „lelk˙” ; lelkes: 1372 u./1148 k. „lelkeʅ eket” ; „lelkesít: 1519 k. :

„lôlkôfittetik meg” ; lelketlen: 1527: „lelkôtlen” ; lélektelen: 1604: „lelektelen” ; lelkész: 1791: „Lel-

készek”; lelkendez: 1767: „lelkendezek” ; lelkesül: 1789: „lelkesül”( TESz )

2. A lélek szó jelentései

Vannak olyan szavak, melyek esetében ugyanazon jelhordozóhoz csak egyetlen jelentés kapcso-

lódik, de ezek viszonylag kis létszámúak. A lélek szó látszólag egyjelentésű. Magam is így gondoltam,

mielőtt fellapoztam volna az értelmező szótárakat, de hamar kiderült, hogy tévedtem, mert ennek a

szónak van olyan jelentése, melyet a köznyelv nem ismer. A szó eredeti értelemében a lélek a testtől

különválasztható, az egész emberi létünk, értelmünk, emlékeink, maga a személyiségünk anyagtalan

hordozója. Vallásos és spirituális értelemben a halhatatlan részt, az örök elpusztíthatatlan esszenciáját

jelenti az embernek, mely több hit szerint lélekvándorlás folytán több élőhöz is kapcsolódhat egymás

után.A népnyelvi lele alak kísértetet, szellemet jelöl: az elhunytak elkárhozott lelkét: bolygó, kísértő

lélek, a lelkek órája az éjféli idő, melynek a babonás hit szerint az első kakasszó vet véget. Régebben a

pszichikummal azonosították. A Czuczor-Fogarasi szótárban a szócikkünk első pontja: „eredeti anyagi

ért: leh, lehelés, lehelék vagyis azon pára, melyet a tüdőn beszívott vagy kinyomott lég képez. Példa:

lelket venni, lélekzés, lélekvevés.” És a második: „Minthogy a lehelés az élet jele, innen a lélek jelent

életet, életerőt. Példa: Isten lelket fuvallt az agyagba, melyből az embert alkotta volt”. A keresztény

http://www.jegyzetek.hu/ 2



vallások tanai szerint a Szentlélek a harmadik isteni személyt jelöli a szentháromságban, idézet egy

1671-es református jegyzőkönyvből: „Keresztyen Religionokhoz Ngd Klmes Urunk mely nagy indu-

lattal gerjedezzen, lattyuk, Istenűnket...kérvén továbbra is tartsa fenn Ngdat, sőt lélkének erejével

nevellye” (SzT.). A szentháromság tana kapcsán azonban a felekezetek között vita folyik még napja-

inkban is. Több szótárban olvashatjuk azt a népbölcseleti megfigyelést, mely szerint csak az embernek

van lelke, az állatoknak párájuk van: „Ha a nép valamely állaton sajnálkozik, ezt mondja: szegény pá-

ra!” (CzF. II. lélek 3.) További jelentései még: egy személy, például: hány lelket számlál ez a falu?

Átvitt értelemben használjuk élettelen dolgokra: valaminek az éltető eleme, a legfontosabb része: pl. a

pörköltnek a lelkét a pirospaprika adja, népnyelvi használatban valaminek a tölteléke, a béle, az étel-

nek a legjava: „Mindön lelke kifőtt ennek a húsnak” (SzegSz.). Szerepel még birtokos személyragos

kedveskedő megszólításként is: lelkem, kedvesem, édes lelkem, „Öszöm a lelköd!” (SzegSz.) – ezt a

kifejezést a szótáríró megjegyzése szerint főképp öregasszonyok használják. Szintén egy népnyelvi

szóhasználat az Értelmező Kéziszótárból: „A toll lelke, a toll gerincének üregében lévő hártya”

(ÉKSz1). A zenei életben használatos lélek szót a „vonós hangszer belsejében a fedlap és a hátlap közé

feszített pálcika-ra” (ÉKSz1) értik, a ‘hegedű lelke’ a TESz magyarázata szerint az olasz l’anima del

violino mintájára jött létre.

3. A lélek szó szinonimái

A Magyar szókincstárban a lélek szó szinonímiái a következők: régies kifejezések: szellem, kí-

sértet, fantom.(MSzkt lélek 3.) szentlélek, szellet, szellem.(MSZkt lélek 2.) Teológiai értelemben a

„szellem” az emberi lélek legmélyebb rétege, ami által kapcsolatban áll Istennel. Az általános elképze-

lés szerint a kísértet az elhunyt személy testetlen szelleme vagy lelke, ami a Földön marad a halál után.

Gyakran használjuk szólásokban, szóláskapcsolatokban a lélek szót helyettesítve a szív-vel, a szív át-

vitt értelmét tulajdonképpen akár ugyanarra a valóságdarabra is érthetjük, mint a lélek szót: érzelemvi-

lág, érzelem.(MSZkt lélek 4.) Melynek ellentétpárja az ész, értelem. Helyettesíthetjük még a kontex-

tustól függően az ember, személy, egyed, lakos; valamint a lelkierő, lelkiismeret szavainkkal. Szintén

régies rokon értelmű kifejezés még az ügyszeretet, amelyet a mai nyelvhasználatban inkább a lelkese-

dés szóval illetünk.

4. A lélek szó tájnyelvi használata

Az ország különböző pontjain a lélek szó ejtése a Magyar nyelvjárások Atlaszában: A dél-

alföldi nyelvjárásra példa a Bács-Kiskun megyei Dunavecse itt lélök-nek ejtik (MNyA VIII.

1020.lélek ), ennek a nyelvjárásnak a fő jellemzője az ö-zés: „Nem vót lelköm a gyereköt mögverni”

(SzegSz.) itt a szót az emberségre, jóérzésre értik. „Gyere mán lelköm ide”(SzegSz) szintén kedveske-

dő megszólításként használatos. Emberre, főre is mondják: „Hány lélök lakja ezt a falut?” (SzegSz.).




További kiejtési hangalakjai: Szigetmonostoron (Pest megye) lélëk, Zalában lielëk, Sajóvámoson

(Borsod-Abaúj-Zemplén m.) lélek.( MNyA VIII.)

A dunántúli nyelvjárásban a nyugatihoz hasonlóan gyakori az í-zés: lílök (MNyA VIII.) a Tolna

megyei Madocsán ejtik így, a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőn (MNyA VIII.) lílëk-nek.”A mag-

zatelhajtás addig nem vétek, amíg nem lílek, ha már mozdul a gyerek az anyjában, akkor má lílek, és

vétek az elhajtása.” (KOCSIS A.). Az Ormánságban szintén lélök, esetenként lélög az ejtése, „Mék

(még) pihög benne a lélök” (OrmSz.), azaz még lélegzik, még van benne élet. Erdélyben,

Bálványosváralján ha a tűz lángra kap, azaz meggyullad, szokás azt mondani: hogy „lelket

kap”.(ÚMTSz). Egy ózdi gyűjtésből feljegyezve: „elvesztem a lelkem vele”, azaz annyira kínlódik va-

laki valakivel, hogy szinte belepusztul.(ÚMTSz)

5. Szólások, szókapcsolatok, szitkozódások a lélek szóval

A szólások egy része az emberi tulajdonságokkal van kapcsolatban, melléknévvel ellátott szer-

kezetek, ilyenek például: gonosz lélek; jótét lélek: ezt a jámbor, másokon segíteni kész emberre mond-

ják; a „nemes lélek”: erkölcsös, becsületes embert jelent, a „hazajáró lélek” a babona szerint a halála

után otthonába visszatérő lélekre, szellemre használják. Valakinek a lelkére kötni valamit: „valakit

megkér valamire, erkölcsi feladatává tesz valamit” (M. Sz.tár). Ha valaki kiönti a lelkét valakinek, ak-

kor őszintén feltárja valaki más előtt a lelkiállapotát, napjaink nyelvhasználtával szólva: lelkizik. Ha a

jóérzésünk, emberségünk nem enged valamit megtenni, akkor mondjuk: „nem visz rá a lélek”. Ha va-

laki meghal, az „kileheli a lelkét” a népnyelvi variánsai: „a lélek kíszakadt belőle” (ÚMTSz), olyan sú-

lyos beteg, hogy majd belehal; öreg, szívós emberre használatos, kinek már várják a halálát: „beleszo-

rult abba a lílek” (ÚMTSz). Súlyos betegségre alkalmatos szófordulat lehetett 1655-ben az SzT-ből

idézve: „Szegény édes fiacskám [...] kilencz napja oly súlyosan vagyon hogy csak alig mozgott az lé-

lek benne” (SzT). Ha valakit a lelkiismerete nem hagy nyugodni, akkor annak „Szorít a lelke csizmá-

ja” (ÚMTSz). Sajnálkozást utasít vissza az, aki ezt mondja: „Szögény az ördög më nincs lelke”

(SzegSz.). „Körösztbe áll benne a lélök” azaz nem fér a bőrébe. Helyzetmondat már fentebb is említve

példaként, a szerelem vagy szeretet kifejezésére: „Eszem a lelked” (M. Sz.tár). Lelket lehelni valami-

be: az életszerűség hatását keltve megeleveníteni valamit, művészettel, tehetséggel. Gyakori használa-

tú az „eladta a lelkét az ördögnek”, rossz ügyet, embert támogató személyre mondják. Szitkozódásokat

az Erdélyi magyar szótörténeti tár szócikke alapján már az 1635-ös évből valót is találtam: „1635: Oda

szakassza Isten az niakatokat bestie lelek kurua fiai” (SzT) amit aljas, átkozott személyre használtak.

Egy másik káromkodás az 1717-es évből: „Becski Uram gonosz lelkű embernek mondta NZS Dobai

Uramat [...] Attáwal s azzal hogy eb teremjen lelkünkben mindjnyájunkat szidalmazott.” (SzT.) Egy

dunántúli gyűjtésből származik a „kurgya (?) lélök, veszött állat” (ÚMTSz) melynek jelentése nem

tisztázott. Hódmezővásárhelyről származik az „Agyonütöm a lelköd házát” (ÚMTSz) nem éppen ked-

veskedő kifejezés.




6. A lélek szó előfordulása helységnevekben

A Földrajzi nevek etimológiai szótárában egy előfordulását találtam meg a szónak, ez a Szentlé-

lek volt, s ennek a helységnévenek további változataiban csak az előtag a változó elem.Szentlélek Er-

délyben, a mai Romániában található Székelyudvarhelytől északnyugati irányban, első előfordulása

1566-ban: „Zenthlelek: Sucio 1.18” (FNESz).Ez a község a nevét a templomáról kapta, amelyet a

szentlélek tiszteletére szenteltek föl. Román neve Bisericani (t.számban), jelentése templom.

A szintén romániai helység Csíkszentlélek nevének utótagjának története megegyezik a Szentlé-

lekivel, „a Csík megkülönböztető előtag a tájra.”(FNESz) Román ul Lelicenu (t.számban), a csíkszent-

léleki változat „ hivatalos úton keletkezett a magyar lélek hatására úgy, mintha egy *Lelica (vö.aramén

lelic ‘gólya’) származéka volna lelica emberei, Lelicáék jelentéssel.”( FNESz)

7. Irodalmi példák

A Biblia talán az egyik olyan irodalmi mű, melyben a lélek több jelentésében is előfordul. Íme

egy példa az éltető energiára, az élet jelére:

„És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek

lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.”

(1 Móz, 2.7).

Egy másik példa, melyben a szó a személyek számát jelenti:

„József fiai pedig, kik Égyiptomban születtek, két lélek. Jákób egész házanépe, mely

Égyiptomba ment vala, hetven lélek.”

(1. Móz 46,27)

Prózai művekben a 20.század irodalmából:

„ De ha a felesíge, mert az áldott jó lílek vót, még ráhozatott; ü csak annyit mondott: „Minek

a!” „Hadd igyanak, lelkem - mondta a tésasszony -, úgy dógoznak .”

(Móricz Zsigmond: A Hármas-Körös egyszerű tragédiája)

„Szegén verágom – sóhajtott Mári néni – érzi a lelköm, hogy meghal. Hej-hej, látitok-e? Jába

má, jába. Végét érzi.”

(Kodolányi János: Sötétség (Dél-baranyai tanulmány)

A népköltészetből, egy ismert balladából egy idézet, itt is megszólításként szerepeltetve:




„El is mönének ők a tónak széjire:

- Kádár Kata lelköm, szólj egyet, itt vagy-e? -”

A 20.századi magyar irodalom egyik legtragikusabb sorsú költője, József Attila verseiben több-

ször alkalmazza a lélek szót:

„úgy leng a lelkem,

alacsonyan.

Leng, nem suhan”

„Te kemény lélek, te lágy képzelet!”

„Itt a lelkek

egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt

oly üresen várnak, mint ahogy a telkek

köröskörül mélán és komorlón

álmodoznak gyors zsibongást szövő

magas házakról”

(József Attila: Elégia)

A kortárs költészetben is gyakori a használata, több költő művében jelenik meg többféle alakjá-

ban:

„Ha elfogyott a lélek, kibontják, újra kezdik,

csavarják jobbra, balra, mintha tudnák: mi végett.”

(László Noémi: Zárójelek elégiája)

„Tehát ez kell a női léleknek: tudjam

hol a helyem, ki az úr a házban.”

(Karafiáth Orsolya: Ki adja a másikat?)

„Hogy lehet, hogy a

vázafényű házban

-hallod, hallod?




belül egy lélek sincsen?”

(Tóth Krisztina: Visszhang)

„És nem lump a

pasi, csak tímelya már nem mondja:

Fesd teli a kicsi lelkem,

mert virágos rét leszek

holnapután az üzemi farsangi bálon.”

(Nagy L. Kartal: hüje tímelya)

„Mennyi sok

tehetség

szorult a

tollába!

Így kiált

lelkesen

a neved,

Borbála.”

(Varró Dániel: Borbála)

Bibliográfia

BÁLINT SÁNDOR 1957. Szegedi szótár I–II. Akadémiai kiadó. Budapest. =SzegSz.

BÁRDOSI VILMOS (főszerk.) 2003. Magyar szólástár. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

BENKŐ LORÁND (főszerk.) 1967-1976. A magyar nyelv történeti-etimológia szótára I–III. Aka-

démiai kiadó.Budapest. + Mutató 1984. = TESz.

CZUCZOR GERGELY – FOGARASI JÁNOS 1862–1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest Akadé-

mia kiadó. =CzF.

DEME LÁSZLÓ–IMRE SAMU (szerk.) 1968-1977. Magyar Nyelvjárások Atlasza. I–VI. Akadémia

kiadó. Budapest.=MNyA.

HORGER ANTAL: 2001. Magyar szavak története. Tinta Könyvkiadó Budapest.

JUHÁSZ JÓZSEF – SZŐKE ISTVÁN – O. NAGY GÁBOR – KOVALOVSZKY MIKLÓS (szerk.) 1972.

Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest. =ÉKSz1.




KISS GÁBOR (főszerk.) 1998. Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

KISS GÉZA–KERESZTES KÁLMÁN 1952. Ormánysági szótár. Budapest. =OrmSz.

KISS LAJOS 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest. =FNESz.

LAKÓ GYÖRGY (főszerk.) 1967-1978. A magyar szókészlet finnugor elemei I-III. Akadémiai ki-

adó.Budapest. +Mutató 1981. = MSzFE

B.LŐRINCZY ÉVA főszerk. 1979-[2002] Új magyar tájszótár I-[IV.] Tinta Könyvkiadó. Buda-

pest =ÚMTSz.

SZABÓ T. ATTILA (szerk.) 1975–2005. Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XII. Akadémiai kiadó.

Bukarest, Budapest, Kolozsvár. = SzT.

További irodalom

József Attila összes versei 2006. Osiris kiadó Budapest.

Karafiáth Orsolya: Lotte Lenya titkos élete. Versek. 1999. Noran kiadó, második kiadás. Buda-

pest.

Tóth Krisztina: Porhó. Új és válogatott versek. 2001. Magvető kiadó. Budapest.

Internetes hivatkozások

www.biblia.hu – bibliai idézetek.

www.dokk.hu – Nagy L. Kartal, László Noémi, Varró Dániel versei.

http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=&Lev=&Ind=0&P=publ/szemle/2002_3/szemle_20

02_3 (Kocsis Aranka: A martosi egyke című tanulmánya)

vmek.oszk.hu/01500/01502/html/02.htm – Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések.

epa.oszk.hu/00000/00022/00322/09770.htm – Kodolányi János : Sötétség.

mek.oszk.hu/00200/00231/00231.htm – Kádár Kata népballada.

Értékeld a jegyzetet!

Kérünk, hogy értékeld a jegyzetet, pontozd egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Segíts másoknak eligazodni,

könnyen megtalálni a legjobb anyagokat! Segíts nekünk megtalálni a kevésbé jól sikerült munkákat, hogy kija-

víthassuk a hiányosságokat! Szavazz az Interneten, és mi felírjuk szavazatodat!


http://www.biblia.hu/

http://www.dokk.hu/

http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=&Lev=&Ind=0&P=publ/szemle/2002_3/szemle_2002_3

http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=&Lev=&Ind=0&P=publ/szemle/2002_3/szemle_2002_3

http://www.jegyzetek.hu/rate.php?ID=nyt0026b

Documents

A Lélek Szó Életrajza