A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA …

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA • LXIX. ÉVFOLYAM • 2014. NOVEMBER • ÁRA: 850 FT

A TARTALOMBÓL:

Online mérő-szabályozóberendezés hűtő-kenő emulziók vizsgálatára

Az f elemek elektronszerkezete

Beszélgetés az idei Rátz Tanár Úr életműdíjas kémiatanárokkal

A lap megjelenését

támogatjaNemzeti Kulturális Alapa

Íz-, illat-, zamathálózat

TAR

TAL

OM

Címlap:Iz-, illat-, zamathálózat(Yong-Yeol Ahn, Sebastian Ahnert,James P. Bagrow, A.-L. Barabási, „Flavor network andthe principles of food pairing”, ScientificReports (2011) 1, 196). Barabási Albert-Lászlószívességéből. Cikkünk a 347. oldalon

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

Molnár Gergely, Horváth Barnabás, Szalai István, Nagymányai Antal, Takács János: Online mérő-szabályozó berendezés vízalapú hűtő-kenő emulziók tulajdonságainak vizsgálatára 330

Hargittai István: Felfedezések összefonódó történetekkel 334

Pogány Péter, Kovács Attila: Az f elemek elektronszerkezete 339

OKTATÁS

Ez a díj kizárólag a szakma elismerése. Beszélgetés a Rátz Tanár Úr életműdíjaskémiatanárokkal, Cs. Nagy Gáborral és Oláh Gábor Péterrel 343

KITEKINTÉS

Braun Tibor: Gasztronómiai íz-, illat- és zamatpárosítások molekuláris háttereés új lehetőségei 347

ISMERETTERJESZTÉS

Boros László: Filatéliai kalandozások. A légkör kémiája: az ózonpajzs 352

VEGYIPAR- ÉS KÉMIATÖRTÉNET

Vegyészkalendárium (Pap József Sándor rovata) 353

VEGYÉSZLELETEK

Lente Gábor rovata 354

EGYESÜLETI ÉLET 356

A HÓNAP HÍREI 358

Itthon Szent András havához gyakran a szürkeség, az enyészet gondo-lata társul. Nem csoda, hisz az őszi színek már kifakultak, december ün-nepváró hangulata pedig még odébb. Ugyanakkor ez az a hónap is,amikor a már kierjedt újborokkal koccinthatunk, az egész éves munkaeredményének első kóstolójaként. Ilyenkor kerülnek asztalra gasztronó-miai hagyományink képviseletében a Márton-napi „lúdvacsorák” – s hamár gasztronómia, hadd ajánljam figyelmükbe Braun Tibor újabb re-mek írását, amelyben az ételek, italok tudományának molekuláris hát-terébe enged betekintést. Szürkeség ide, szürkeség oda, a lap e hónap-ban sem veszít színességéből. Sőt!

A Vegyészleletek oldalain a kémia jelenéből mazsolázhatunk, míg aFilatéliai kalandozások az ózonpajzs titkaiba avatja be az olvasót – bé-lyegekkel ezúttal is gazdagon illusztrálva. Az Oktatás rovatban két, RáczTanár Úr életműdíjas kémiatanárral készült interjút olvashatunk. A tu-dományos ismeretterjesztés a lap alapvető célja, most az f elemek eg-zotikus tulajdonságai mellett a VSEPR-modell sorsát kísérhetjük test-közelből, utóbbit egy Hargittai István előadásából készült írás jóvoltá-ból. Mennyivel élményszerűbb így olvasni erről a témáról – óhatatlanulis eszembe jut: bár hallgató koromban találkoztam volna ezzel a cikkel!Bátran ajánlom tehát oktatók és oktatottak figyelmébe egyaránt, aho-gyan azt az egyetemi tudás és az ipari tapasztalat eredményes találko-zásának példájaként állítható cikket is, amely egy emulziókat felügyelőonline mérő-szabályozó berendezésről szól.

Széles a paletta, így tudom, hogy aki e novemberi számot forgatja,nem fog csalódni. Kívánok kellemes időtöltést lapunkkal!

KEDVES OLVASÓK!

Pap József Sándorszerkesztő

Szerkesztõség:Felelõs szerkesztõ: KISS TAMÁSOlvasószerkesztő: SILBERER VERATervezõszerkesztõ: HORVÁTH IMRE

Szerkesztők:ANDROSITS BEÁTA, BANAI ENDRE,JANÁKY CSABA, LENTE GÁBOR, NAGY GÁBOR, PAP JÓZSEF SÁNDOR,ZÉKÁNY ANDRÁSSzerkesztõségi titkár: SÜLI ERIKA

Szer kesz tõ bi zott ság:SZÉP VÖL GYI JÁ NOS, a szer kesz tõ bi zott ság el nö ke, SZE KE RES GÁ BOR örö kös fõ szer kesz tõ,ANTUS SÁN DOR, BECK MI HÁLY, BIACS PÉ TER, BUZÁS ILO NA, HANCSÓK JE NÕ, JANÁKY CSA BA, JU HÁSZ JENÕNÉ, KA LÁSZ HU BA, KEGLEVICH GYÖRGY, KO VÁCS AT TI LA,KÖRTVÉLYESI ZSOLT, KÖRTVÉLYESSY GYU LA,LIPTAY GYÖRGY, MIZSEY PÉ TER,MÜLLER TI BOR, NE MES AND RÁS,RÁCZ LÁSZ LÓ, SZA BÓ ILO NA,SZEBÉNYI IM RE, TÖM PE PÉ TER,ZÉKÁNY ANDRÁS

Kap ják az Egye sü let tag jai és a meg ren de lõkA szer kesz té sért fe lel: KISS TA MÁS

Szer kesz tõ ség: 1015 Bu da pest, Hattyú u. 16.Tel.: 36-1-225-8777, 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056E-mail: [email protected]

Ki ad ja a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teFe le lõs ki adó: ANDROSlTS BE Á TANyom dai elõ ké szí tés: Planta-2000 Bt.Nyo más és kötés: Mester Nyom daFe le lõs ve ze tõ: ANDERLE LAMBERTTel./fax: 36-1-455-5050

Ter jesz ti a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teAz elõ fi ze té si dí jak be fi zet he tõk a CIB Bank10700024-24764207-51100005 sz. számlájára „MKL” meg je lö lés selElõ fi ze té si díj egy év re 10 200 FtEgy szám ára: 850 Ft. Kül föld ön ter jesz ti a Batthyany Kultur-Press Kft., H-1014 Bu da pest, Szent há rom ság tér 6. 1251 Bu da pest, Pos ta fi ók 30.Tel./fax: 36-1-201-8891, tel.: 36-1-212-5303

Hirdetések-Anzeigen-Advertisements:SÜ LI ERI KA

Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le te,1015 Bu da pest, Hattyú u. 16. Tel.: 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056, e-mail: [email protected]

Ak tu á lis szá ma ink tar tal ma, az ös sze fog la lók és egye sü le ti hí re ink, illetve archivált számaink hon la pun kon(www.mkl.mke.org.hu) ol vas ha tók

In dex: 25 541HU ISSN 0025-0163 (nyom ta tott)HU ISSN 1588-1199 (online)

MAGYARKÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Egyesületének– a MTESZ tagjának – tudományos ismeretterjesztõ folyóirata és hivatalos lapja

HUNGARIAN CHEMICAL JOURNAL

LXIX. évf., 11. szám, 2014. november

330 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Bevezetés

A vízzel elegyíthető hűtő-kenő emulziókkomplex folyadékok, ezeknek a folyadékok-nak több feladatot kell ellátniuk: hűtés, ke-nés, korrózióvédelem stb. A fémforgácso-ló-megmunkáló gépekben használt hűtő-kenő (HK) folyadékok fiziko-kémiai para-méterei folyamatosan változnak a gyártá-si folyamat során. Emellett az emulzióbankülönböző mikroorganizmusok (baktériu-mok, gombák) is elszaporodhatnak. Ezeka változások negatívan befolyásolhatják atermelékenységet, a szerszámkopást és aHK-emulzió élettartamát, ezért fontos, hogya használat során folyamatosan követnitudjuk a folyadék paramétereinek időbeliváltozását [1–3]. A paraméterek objektívvizsgálata csak megfelelő műszeres méré-sekkel lehetséges [4]. Egy automatizált mé-rőberendezéssel nemcsak a különböző fi-ziko-kémiai tulajdonságok vizsgálata old-ható meg, hanem aktív beavatkozással azegyes paraméterek is szinten tarthatóakbizonyos határok között. Egy ilyen készü-lék előnyei közé tartozik, hogy mintavételcéljából nem kell a helyszínen tartózkod-nunk, nem jelent problémát napi többszörimintavétel sem, illetve közel valós időben,távolról is követhető a HK-emulzió aktuá-lis állapota.

Munkánk során kifejlesztettünk és meg-építettünk egy olyan készüléket, amelyeta karbantartandó forgácsoló-megmunkálógép emulziótartálya mellé telepítve nyo-

mon követhetjük a HK-folyadék megfele-lő paramétereinek alakulását. Az emulzió-kezelő készülék (EKK) egy teljesen automa-tizált mérő- és adagolóberendezés. A HK-folyadék aktuális koncentrációjától és szint-jétől függően megfelelő mennyiségű vízés/vagy koncentrátum adagolásával a kon-centráció és folyadékszint előre meghatá-rozott értékeken tartható bizonyos hiba-határokon belül. A készülék által mért leg-fontosabb paraméterek a következők: kon-centráció (törésmutató alapján), térfogat(folyadékszint), pH, fajlagos elektromos ve-zetőképesség, hőmérséklet és biológiai ak-tivitás (mikroorganizmusok száma). Az EKKa mért értékeket központi adatbázisba men-ti, amelyet az arra jogosult felhasználókszámítógépen internetes böngészővel vagymobiltelefonon egy megfelelő androidosalkalmazással érhetnek el. A mért adatokalapján az emulzió-karbantartó személy-zet távolról hozhat döntést az esetleges ké-zi beavatkozás szükségességéről (mint pl.különböző adalékok bekeverése), valamintütemezhető az emulzió cseréje. Mivel a ké-szülék a HK-koncentrátum precíz adago-lását teszi lehetővé, a koncentrátum-fo-gyasztás is optimalizálható, növelve a gaz-daságosságot.

Az emulziókezelő készülék

Az EKK felépítése

A készüléket két nagyméretű, fém-, villa-mossági kapcsolószekrénybe építettük. A

kisebb szekrényben kapott helyet az iparirefraktométer és annak vezérlőegysége, arefraktométer-prizma tisztításához hasz-nált nagynyomású vízszivattyú, a minta-adagoló szivattyú, valamint az elektromosvezetést mérő szenzor és annak elektroni-kája. A nagyobbik villamossági szekrénypolcos kialakítású, amelynek legfelső pol-cán helyeztük el az összes elektromos egy-séget. Ide került a számítógép, a szünetmen-tes tápegység, a PLC, a motormeghajtóegységek, a relés kapcsoló-egységek, vala-mint a saját fejlesztésű elektronika. A szek-rény második polcán kapott helyet a sajátfejlesztésű, biológiai aktivitást mérő egy-ség és egy átfolyásos mérőcella, amelybena pH-elektródot helyeztük el. A harmadikpolcon találhatóak az adagolószivattyúk ésmágnesszelepek, a legalsó polcra pedig a fo-lyadéktartályok (koncentrátum, tisztítófo-lyadék és hulladéktároló) kerültek. A szek-rények kerekekkel vannak felszerelve, ígyegyszerűen mozgathatók, ezzel is könnyítvea készülék telepítését a felügyelendő forgá-csológép mellé. Az 1. ábrán látható blokk-diagram mutatja be az emulziókezelő ké-szülék működését, míg felépítését a 2. ábraszemlélteti.

Az EKK központi eleme egy beágyazottipari számítógép, amely kommunikál a mé-rőegységekkel és továbbítja a mért adato-kat a központi adatbázisba a vezeték nél-küli routeren keresztül. A PLC és az álta-lunk fejlesztett elektronikai panel sorosporton (RS-232) keresztül kapcsolódnak a

Molnár Gergely1 – Horváth Barnabás1 – Szalai István1

– Nagymányai Antal2 – Takács János2

■ 1 Pannon Egyetem Fizika és Mechatronika Intézet

■ 2 Eni Hungaria Zrt.

Online mérő-szabályozó berendezés vízalapú hűtő-kenőemulziók tulajdonságainakvizsgálatára


LXIX. ÉVFOLYAM 11. SZÁM � 2014. NOVEMBER 331

hetjük. A fémforgácsoló-megmunkáló gé-pek általában rendelkeznek valamilyen kül-ső HK-folyadéktartállyal. A tartályban a fo-lyadék szintje a megmunkálás közben fo-lyamatosan ingadozik (aktuális munkafá-

zis szerint), illetve az idő függvényébenegyre csökken a szintje (párolgás, kifröcs-kölődés, forgácskihordás stb.). Mivel a fo-lyadékszint az egyik szabályozandó meny-nyiség, ezért fontos ennek pontos mérése,amit egy ultrahangos távolságmérő szen-zorral oldottunk meg. Az ultrahangos szen-zort a HK-folyadéktartály tetejének egynyitott felülete felett kell elhelyezni egy ál-lítható magasságú állvánnyal úgy, hogy za-varó tárgy ne kerüljön a szenzor „látóte-rébe”. A szintmérő szenzor kimeneti jele0–20 mA-es áramjel, amely arányos a mértfolyadékszinttel, a mért áramjelet a feldol-gozó elektronika előtt egy ellenállás segít-ségével arányos feszültséggé alakítjuk. AHK-folyadéktartály geometriai méreteibőlés a mért folyadékszintből egyszerűen ki-számolhatjuk a tartályban lévő HK-folya-dék térfogatát. Az ultrahangos távolság-mérő szenzorral közös állványon kaptakhelyet a mintavevő és adagolószivattyúkszívó és nyomó tömlőcsonkjai.

Az emulziókezelő készülékben két da-rab mintavevő egység található, amelyekmágneses meghajtású membránszivattyúk.A beágyazott számítógép vezérli a refrak-tométer és a pH-cella mérőkörében a min-tavételező szivattyúkat. A refraktométer-fejben található egy platina hőmérséklet-érzékelő (Pt100), ugyanis a precíz koncent-rációméréshez elengedhetetlen, hogy pon-tosan ismerjük a mintafolyadék hőmér-sékletét. Az emulzió koncentrációját a hő-mérséklettel kompenzált törésmutató-ér-tékből számítjuk ki. A refraktométer mé-rőfejébe beépített elektronika digitális kom-munikációs vonalon küldi át a mért para-métereket a saját vezérlőegységének, amelyegy miniszámítógép, grafikus kijelzővel éskezelőszervekkel egybeépítve. Ez a vezér-lőegység kapcsolja a mintavevő szivaty-tyút és a nagynyomású prizmamosó szi-vattyút, valamint annak mágnesszelepét.

A saját fejlesztésű fajlagos vezetőképes-ség szenzorunkat közvetlenül a refrakto-méter-mérőfejbe építettük be a prizma kö-ré. A vezetőképesség-szenzor két koncent-rikus saválló acélgyűrűből áll, amelyekelektromos kivezetéseit saválló acélhuzal-lal vezettük ki a mérőfejből egy tömítődu-gón keresztül, hogy csatlakoztathassuk amérőelektronikához. A mérőelektronikatöbbszörös jelátalakítás után a vezetőké-pességgel arányos 0–20 mA-es kimenetijelet ad, amelyet a digitalizásást követőenegy mikrovezérlő dolgoz fel.

A refraktométer prizmájára bizonyosidő (8–10 óra) elteltével lerakódó emulzió-réteg lehetetlenné teszi a törésmutató pon-tos mérését, ezért a megfelelő működéshez

1. ábra. Az emulziókezelő készülék blokkdiagramja

számítógéphez, míg a K-Patents ipari ref-raktométert LAN hálózaton keresztül lehetelérni. Az adagoló- és mintavevő szivaty-tyúkat, valamint a mágnesszelepeket a PLC-vel és a relés kapcsolóegységekkel vezérel-

2. ábra. Az emulziókezelő készülék részegységei: 1 – vezeték nélküli (3G) router; 2 – beágyazott PC; 3 – átfolyásos pH--mérő cella; 4 – biológia aktivitást mérő egység; 5 – adagolószivattyúk (koncentrátum és víz); 6 – mintavevő és tisztítófolyadék-szivattyúk;7 – koncentrátumtartály; 8 – tisztítófolyadék-tartály; 9 – hulladéktároló tartály; 10 – refraktométer-vezérlő egység; 11 – mintavevő szivattyú; 12 – refraktométer-fej; 13 – vízmelegítő egység; 14 – nagynyomású szivattyú



szükséges egy prizmatisztító rendszer köz-beiktatása. A tisztítást egy nagynyomásúszivattyú végzi; ez a hálózati alacsony nyo-mású vízből állít elő 30 bar nyomású vizet,amelyet egy kis átmérőjű fúvóka közvetle-nül a prizmára irányít. A nagynyomású szi-vattyú és a fúvóka közé beépítettünk egyvízmelegítő tartályt, amelyben kb. 500 cm3

vizet tudunk felmelegíteni 60 °C-ra. Ezzela meleg vizes mosatással hatékonyabban le-het a prizmára rakódott szennyeződést el-távolítani. A refraktométer-fej tisztásáhozfelhasznált vizet visszakeringetjük a HK-tartályba, mivel ez olyan csekély mennyi-ség, hogy nem befolyásolja a koncentrációt.A vezetőképesség mérőelektródjait azértépítettük a refraktométer-fejbe, hogy aprizmamosással együtt azokat is rendsze-resen tisztíthassuk. A nagynyomású szi-vattyút és a bejövő víz mágnesszelepét avezérlőegység egy időzítővel egybeépítettnagy teljesítményű kapcsolón keresztül ve-zérli.

A nagyobbik szekrényben található min-tavevő szivattyú a pH-elektród mérőköré-ben keringeti a mintát. A pH-elektród ha-gyományos kombinált üvegelektród, ame-lyet egy átfolyó cellában helyeztünk el. Azelektród egy gyári transzmitterhez kap-csolódik, amely LCD kijelzőn megjeleníti amért eredményt, valamint egy analóg 4–20 mA-es kimeneten keresztül továbbítjaazt a mikrovezérlőnek. A HK-emulzió rész-leges bomlása miatt a pH-mérőcella tisztí-tása is szükséges bizonyos időközönként, eh-hez egy másik membránszivattyúval 0,3 Mkoncentrációjú KCl-oldatot keringetünk a

cellán keresztül. A minta és a tisztítófolya-dék közti váltást mágnesszelepekkel oldot-tuk meg, amelyek vezérlése a szivattyúkműködésével van szinkronizálva. A tisztí-tófolyadék keringetésekor a KCl-oldatot nemengedhetjük vissza az emulziótartályba, ezta tisztítás után hulladékgyűjtő tartálybavezetjük el.

A mikroorganizmus-sejtszám meghatá-rozásához teljesen automatizált, katalázmódszeren [1] alapuló mérőegységet épí-tettünk. A módszer a hidrogén-peroxid ka-talitikus bomlása során keletkező oxigénmennyiségének a mérésén alapszik, ahol akatalizátor szerepét a különböző mikroor-ganizmusokban (baktériumok, gombák)megtalálható kataláz enzim tölti be. Így afejlődő oxigén mennyisége (nyomása) ará-nyos a mikrobasűrűséggel. A bio-mérőcel-la központi eleme egy kicsi üvegreaktor,amelyen számos tömlőcsatlakozó csonk ta-lálható. A reaktorba való folyadékadago-lást és leürítést kisméretű perisztaltikus szi-vattyúkkal végezzük. A perisztaltikus szi-vattyúk tengelyeit precíz, nagy szögfelbon-tású léptetőmotorok forgatják meg, ame-lyeket a gyári vezérlők hajtanak. A lépte-tőmotor-meghajtókat az általunk tervezettelektronika vezérli. A biológiai aktivitás mé-résének szekvenciája mindig a reaktor tisz-tításával kezdődik, ilyenkor a tisztítófolya-dék szivattyúja folyamatos kevergetés mel-lett teletölti a mérőcellát a pH-mérésnél ishasznált KCl-oldattal. A keverést egy mág-neses keverő végzi. A tisztítófolyadék le-ürítése után a mintavevő szivattyú egyszeraz emulzióval is átöblíti a reaktort, és csak

ezután tölti fel pontosan kimért mennyi-ségű mintával a méréshez. A következő lé-pésben a két reagensadagoló hidrogén-peroxidot és EDTA-oldatot adagol a min-tához folyamatos keverés mellett. A min-tához adagolt EDTA az emulzióban lévőfémionokkal stabil komplexet képez, ígymegakadályozza, hogy azok katalizálják aH2O2 bomlását. Adott idő elteltével a lég-mentesen zárt reaktorban megmérjük akeletkezett gáz nyomását a cellához kap-csolt precíziós nyomásmérő szenzorral. Amérés végén egy szeleppel kiegyenlítjük anyomást a cellában, és a folyadékot a hul-ladéktároló tartályba szivattyúzzuk.

A HK-emulzió koncentrációjának és tér-fogatának szinten tartása két adagoló memb-ránszivattyú feladata. A víz adagolását egynagyobb teljesítményű (75 l/h) szivattyúlátja el, míg a koncentrátum adagolásáhozelegendő volt egy kisebb teljesítményű (11l/h) szivattyú. A kiszolgálható legnagyobbemulziótartály térfogatát az adagolószi-vattyúk teljesítménye szabja meg, ez a je-lenleg használt szivattyúk mellett kb. 1 m3,ami azt jelenti, hogy a berendezés nagy tel-jesítményű fémforgácsoló állomások ki-szolgálására is alkalmas. A két szivattyúnyomóágában egy multifunkciós szeleptalálható, amely azt biztosítja, hogy a szi-vattyúk egy-egy lökete mindig azonos tér-fogatú legyen. Az egy-egy víz- és koncent-rátumlökethez tartozó térfogatok ismere-tében egyszerűen kiszámolható, hogy hányegységnyi víz és koncentrátum kell ahhoz,hogy az emulzió koncentrációja és szintjeaz előírt intervallumban maradjon. A kétfolyadék külön tömlőkön jut el az emul-ziótartályhoz, ahol egy keverőcsövön ke-resztül adagoljuk be a rendszerbe.

A vezérlőszoftver

A C programozási nyelven írt vezérlőprog-ramot az EKK beágyazott számítógépe fut-tatja Linux operációs rendszer alatt [5]. Aprogram főbb feladatai a következők: uta-sításokkal vezérli a beavatkozó szerveket(pumpák, szelepek, fűtés) a PLC-n és relé-modulokon keresztül, fogadja és feldol-gozza a szenzorok felől érkező nyers mé-rési adatokat, időzíti az egyes folyamatoklefutását, archiválja az eredményeket és3G hálózaton keresztül kapcsolódást teszlehetővé külső eszközökkel. A vezérlőprog-ram állapotgépként hajtja végre az egyesfeladatokat. A szoftver két adatfájlból ve-szi a működéshez szükséges paramétere-ket.

A működési paramétereket leíró fájl akövetkezőket tartalmazza: az aktuálisan

3. ábra. Az emulziókezelő készülék egy CNC köszörűgép emulziótartálya mellé telepítve: 1 – emulziókezelő készülék; 2 – emulziótartály; 3 – CNC köszörűgép



használt HK-koncentrátum típusát, azemulziótartályban tartani kívánt folyadékszintjét (az ultrahangos távolságmérő szen-zor nyakától a folyadék felszínéig mért tá-volságból számítva) és térfogatát, a folya-dékszint megengedett tűrését, a tartani kí-vánt koncentrációt térfogatszázalékban, amegengedett koncentrációtűrést százalé-kosan és az egységnyi magasságváltozás-hoz tartozó folyadék-térfogatváltozás érté-két. Továbbá ebben a fájlban tilthatjuk le akoncentrátumadagolást és állíthatjuk be akülönböző feladatok periódusidejét, pl. bio-lógiai mérés, pH-mérő cella tisztítása, nagy-nyomású prizmamosás és a mintafolya-dék keringetésének ideje.

A konfigurációs fájlokban találhatóak akalibrációs paraméterek, ilyen például aHK-emulzió koncentrációja, a törésmutatóés a hőmérséklet függvényét megadó kife-jezés együtthatói. Továbbá egyéb állandóparaméterek, úgymint a pH-mérőcella tisz-títása és a biológiai aktivitás mérése utánkeletkező hulladék térfogata.

A vezérlőprogram minden mért értéketés paramétert naplóz, amelyekből külön-böző szöveges fájlok készülnek. Dátum sze-rint külön fájlokba kerülnek az emulziófontosabb mért paraméterei (a tartani kí-vánt szinthez viszonyított folyadékszint, pH,fajlagos elektromos vezetőképesség, hő-mérséklet és koncentráció), egy külön fájl-ba a biológiai aktivitás mérésének ered-ményei, egy harmadik fájlban pedig a be-adagolt folyadékmennyiségeket archiváljaa program. Külön naplófájl készül a mé-réssel, vezérléssel kapcsolatos események-ről, figyelmeztetésekről és hibaüzenetek-

ről. Minden fájl a számítógép merevleme-zén kerül tárolásra. A vezérlőprogramotbiztonságos SSH protokollon keresztül in-díthatjuk vagy állíthatjuk le, valamint kér-dezhetjük le a mérési eredményeket vagyműködési paramétereket tartalmazó szö-veges fájlokat.

Kenéstechnikai Információs Rendszer(KEN) szoftver

A Kenéstechnikai Információs Rendszeregy adatbázis, amelyet az ENI HungáriaZrt. fejlesztett ki. Az adatbázis az emul-ziókezelő készülék és más mérőberende-zések által rögzített adatokat, valamint alaboratóriumi vizsgálatok eredményeit tar-talmazza. A KEN szoftver biztonságos, ve-zeték nélküli VPN hálózaton keresztül le-tölti az EKK merevlemezéről a mérési ada-tokat tartalmazó szöveges fájlokat, majdadatbázisba szervezi őket. Az adatbázishozcsak a megfelelő jogosultsággal rendelke-ző felhasználók férhetnek hozzá internet-böngésző segítségével. Ezen a felhasználóifelületen a HK-emulzió állapota közel va-lós időben látható a különböző grafikono-kon. A naprakész adatok alapján még idő-ben észlelni lehet, ha valami kiugró értéketmér a készülék, ilyen esetben a kezelősze-mélyzet eldöntheti, hogy szükséges-e em-beri beavatkozás a paraméterek megfelelőértékre való beállításához, pl. pH-növelővagy biocid adalék hozzáadása az emulzió-hoz stb. A programból azt is szemmel lehettartani, hogy mennyi koncentrátum fo-gyott el a tartályból, így előre kalkulálható,hogy mikor esedékes a tartály utántöltése.

Eredmények

A mérőberendezés több vállalat forgácso-lóműhelyében is teljesített hónapokig tar-tó, sikeres próbaüzemet. A 3. ábrán azemulziókezelő készülék látható egy CNCköszörűgép mellé telepítve.

A 4. ábra 15 napos működési periódustmutat be; az EKK egy acél alkatrészeketmegmunkáló CNC gép emulziótartálya mel-lé volt telepítve. A grafikonokon látható,hogy az emulziókezelő készülék megfele-lően el tudta látni a feladatát. Az ábrán alegfelső diagram a beadagolt víz (vékonypiros vonal) és koncentrátum (vastag fe-kete) mennyiségét mutatja. Az alatta lévőgrafikonokon az emulzió mért paraméte-rei láthatóak az idő függvényében, ame-lyek föntről lefelé haladva a következők:koncentráció (előírt érték: 5%), folyadék-szint-eltérés az előírt értéktől, elektromosvezetőképesség, pH, hőmérséklet. ��

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSEzúton is szeretnénk köszönetet mondani volt kollégá-inknak, Csuta Péternek és Máté Zoltánnak, akik résztvettek az emulziókezelő berendezés megépítésében és avezérlőprogram fejlesztésében. A kutatómunka a TÁ-MOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 jelű projekt részekéntaz Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósult meg.

IRODALOM[1] J. P. Byers, Metalworking Fluids, Taylor & Francis,

Boca Raton, 2006.[2] M. Kozma, G. Ertsey, Gép (2004) 55, 48.[3] I. Juhász., Z. Kecskés, MetalForum (2006) 84, 22.[4] W. Bolton, Mechatronics, Pearson Education, Harlow,

2011.[5] P. Csuta, Z. Máté, I. Szalai, A. Nagymányai, J. Takács,

Mérő-szabályzó berendezés hűtő-kenő emulziók fizi-ko-kémiai tulajdonságainak vizsgálatára, MűszakiKémiai Napok, Veszprém, 2008.

ÖSSZEFOGLALÁSMolnár Gergely, Horváth Barnabás, SzalaiIstván, Nagymányai Antal, Takács János:Online mérő-szabályozó berendezésvízalapú hűtő-kenő emulziók tulajdon-ságainak vizsgálatára

A közlemény olyan online mérőberendezéstmutat be, amelyet forgácsológépek emul-ziótartályai mellé telepíthetünk, hogy az tel-jesen automatizált módon vizsgálja a fel-használt hűtő-kenő folyadék fizikai kémiai tu-lajdonságait. A készülék nemcsak passzívmérőberendezés, hanem koncentrátum ésvíz adagolásával képes szinten tartani arendszerben lévő emulzió térfogatát és kon-centrációját. A mérési eredményeket és egyébparamétereket mobil interneten keresztül ér-hetjük el, valamint ezek az Eni Hungária Zrt.adatbázisában is eltárolásra kerülnek.

4. ábra. 15 napos működési periódus során rögzített adatok


3

2

1

05,104,954,80

120

–12

321

9,3

9,0

8,724

22

20

v [dm3]

c [V%]

h [mm]

EC

[mS/cm]

pH

T [°C]

2013.05. 22. 2013.05. 27. 2013.06. 01.Idő

koncentrátumvíz

2013.06. 06.

bizonyos érték után nem is kell tudnunk, mekkora az n, mert haa pontok közötti távolságot maximalizáljuk, mindig ugyanazokaz alakzatok keletkeznek.

Gillespie és kollégája, Ronald Nyholm 1957-ben alkotta meg amodellt. Akkor már tudták, hogy az elektronpárok száma meg-határozza a geometriát: tehát ha van egy központi atom, amely-hez más atomok kapcsolódnak, és megszámoljuk az elektronpá-rok, vagyis a kötések számát, meg tudjuk állapítani a molekulaalakját. Ez ma triviálisnak tűnik, de sok évtizeddel ezelőtt egyál-talán nem volt az. Gillespie-ék idejében az meg pláne nem voltmagától értetődő, hogy nemcsak a kötő, hanem a nemkötőelektronpárokat is figyelembe kell venni a molekulageometriajóslásakor. A VSEPR-modellnek éppen az az érdeme, hogy anemkötő elektronpárok szerepét is felismeri. Gillespie és Nyholm1957-ben nagy összefoglaló dolgozatot írt; ebben táblázatokat isközöltek, amelyekben nagyon sokféle molekulára megadták,hogy a szabályszerűségek alapján milyen lehet a geometria. Mamár mindezt a 3. ábrával szemléltetjük.

Ábránkon látjuk például, hogy a berillium-diklorid lineáris, abór-trifluorid trigonális, síkbeli molekula. Az ón-diklorid a nem-kötő elektronpár miatt azonban nem lineáris. A következő sorbólis kitűnik, hogy a nemkötő elektronpár befolyásolja a molekula-geometriát. Most nézzük a kén-hexafluoridot: szabályos oktaé-der – olyan, mintha két tetragonális piramist összeragasztanánk.Ha az egyik kén–fluor kötést helyettesítem egy nemkötő elekt-ronpárral, akkor ez bármelyik helyzetet elfoglalhatja, mert egyszabályos oktaéderben minden csúcs egyenértékű. De ha mégegy kötést helyettesítek egy újabb nemkötő elektronpárral, akkoraz abba a helyzetbe kerül, amelyik térbelileg a „legkényelme-sebb”: az elsővel ellentétes pozíciót vesz fel. Most térjünk visszaaz ötös esetre: ekkor két elrendezés, a trigonális bipiramis és atetragonális piramis nagyon hasonló energiájú. A foszfor-penta-

Molekulageometria: a VSEPR-modell

Kevés olyan modell kerül bele a középiskolai tankönyvekbe, amely-nek még él a megalkotója. A vegyértékhéj-elektronpár taszítási(VSEPR, valence shell electron pair repulsion) modell azonbanezek közé tartozik. Ronald Gillespie (1. ábra) publikálta először,

akinek az idén ünnepeljüka kilencvenedik születés-napját.

A kémikusokat régótafoglalkoztatja, milyen geo-metriájú molekula képző-dik, ha egy (központi) atom-hoz újabb atomok kapcso-lódnak. A molekula formá-lódásában döntő szerepetjátszik „a térért való küzde-lem”. Ezt a kijelentést, ter-mészetesen, kvantitatívab-ban is megfogalmazhatjuk.Képzeljünk el egy gömbfe-lületet, amelyen pontokatjelölünk ki – kettőt, hármatés így tovább –, s keressükazt az elrendeződést, azt ageometriát, amely maxi-malizálja a pontok közötti

távolságot, mert a térkihasználás akkor a legjobb, ha a pontok kö-zötti távolság maximális.

A VSEPR-modell arra a feltevésre épül, hogy egy molekula geo-metriáját a központi atom vegyértékhéjában levő, kötő és nem-kötő elektronpárok közötti taszítások együttesen szabják meg.További feltételezés, hogy a központi atom vegyértékhéja a mo-lekulában megtartja gömbszimmetriáját, és az összes elektron-pár azonos távolságra esik a központi atomtól (2. ábra). A ta-szításokból adódó Vij potenciális energia,

Vij = k/rijn,

ahol k állandó, rij az i és j pont közötti távolság; n értéke „erős”taszítások esetén nagy, „gyengék” esetén kicsi.

Az n kitevő értékét nem ismerjük, csak annyit tudunk róla,hogy nagyobb annál, mint ami a pusztán elektrosztatikus taszí-tásnak felelne meg. Ebben a modellben az a nagyszerű, hogy egy


Hargittai István

Felfedezések összefonódó történetekkel1

1 Silberer Vera írása Hargittai Istvánnak a BME VBK-n – Nyulászi László professzor„Válogatott fejezetek a szervetlen kémiából” című tárgya keretében – 2014. március12-én tartott előadásán készített jegyzetek alapján.

2. ábra. „Pontok” a gömbfelületen és a VSEPR-modell szerinti potenciális energia

1. ábra. Ronald J. Gillespie az 1980-as években, Austin, Texas

HA

RG

ITTA

I IST

VÁN

FEL

VÉTE

LE


Vij = k/rijn

fluorid trigonális bipiramist alkot. Ha egy kötő elektronpártnemkötőre cserélünk, nem mindegy, hogy ekvatoriális vagy axi-ális helyzetbe kerül-e. Ha azonosak a központi atom körül ato-mok, az ekvatoriális atomok között 120 fok a kötésszög, az ekva-toriális és axiális atomok között 90 fok. Mivel a kölcsönhatásokerőssége gyorsan változik a távolsággal, a 90 fokos kölcsönhatása meghatározó. Ilyenből kettő van minden ekvatoriális helyzet-ben, és ehhez járul két 120 fokos kölcsönhatás (a másik két ekva-toriálissal). Az axiális helyzeteknek viszont három 90 fokos köl-csönhatásuk van, és egy 180 fokos (a másik axiálissal). Az ekva-toriális helyzet tehát kicsit „lazább”, mint az axiális, ezért a kötőelektronpárnál nagyobb térigényű nemkötő elektronpár ekvato-riális helyzetbe kerül, sőt, a második meg a harmadik nemkötőelektronpár is, ha van ilyen. Ezért lesz például a xenon-difluoridlineáris, és nem azért, amiért a berillium-diklorid az, hiszen a xenonvegyértékhéjában lévő tíz elektron (nyolc a xenontól és összesenkettő a két fluortól) öt elektronpárt képez; ez az öt elektronpártrigonális bipiramisos elrendezésű, és a nemkötő elektronpárokmind ekvatoriális helyzetbe kerülnek. A nemkötő elektronpárhozhasonlóan a kettős kötés is nagyobb térigényű, mint az egyes kö-tés, tehát kettős kötés jelenléte esetén a trigonális bipiramisoskonfigurációban a kettős kötés is ekvatoriális helyzetben lesz.

Térjünk vissza a metán, ammónia, víz sorához – és itt kezdő-dik az első történet. Az ELTE-n kezdtem a tanulmányaimat, az-tán a Moszkvai Állami Egyetemen fejeztem be, ahol – szeren-csémre – sokkal több matematikát, fizikát hallgattam, mint itt-hon. Hátrányt jelentett viszont, hogy a hatvanas években, amikorott tanultam, az ideológia még beszivárgott az oktatásba, ésakármilyen furcsán hangzik, nem tanultunk az elektronegativi-tásról. Pedig a molekulageometria kialakulásában annak is sze-repe van: minél elektronegatívabb egy ligandum, annál inkábbmagához húzza az elektronfelhőt, így annak kisebb a térigénye aközponti atom környezetében. Ezért ha egy elektronegatív ato-mot kicserélek egy kevésbé elektronegatívra, akkor a kötés na-gyobb térigényű lesz, az új atom ekvatoriális helyzetbe kerül. Te-hát az elektronegativitás fogalma is nagyon fontos a szerkezetek

közötti tájékozódásban. Nem sokkal azután, hogy elkezdtem ahazai pályafutásomat a molekulaszerkezetek meghatározása te-rületén, előadást tarthattam egy amerikai egyetemen. Ismertet-tem azokat a viszonylag egyszerű szerkezeteket, amelyeket meg-határoztunk, majd valaki megkérdezte, hogy nem próbáltuk-e ér-telmezni ezeket Gillespie modelljével. Be kellett vallanom tájéko-zatlanságomat. Utána egész éjjel a könyvtárban ültem és a mo-dellt tanulmányoztam, színes rajzokat készítettem, és hazaküld-tem őket újdonsült feleségemnek, akivel együtt dolgoztunk.

Amerikából hazatérvén azt tapasztaltam, hogy itthon nemközismert ez a jól használható modell. Elhatároztam, hogy írokegy népszerűsítő cikket a Természet Világába. A legegyszerűbbpéldákat akartam felhozni: a metán, az ammónia és a víz eseté-vel kezdtem. Itt rendre 109, 107 és 104 fok a kötésszög. Más ha-sonló sorozatokat is kerestem, például a metán, nitrogén-trifluo-rid, oxigén-difluorid hármast, és ott más trendet találtam. Ha-marosan kiderült, hogy épp a legegyszerűbb molekulák közöttvannak olyanok, amelyek nem követik a modell jóslatait (4. áb-ra). Mit csinál ilyenkor az ember? Írtam Gillespie professzornak,hogy nem működik a modellje. Nagyon kedvesen válaszolt: nemtámadt rám, hogy valamit rosszul csinálok, hanem megkért,hogy ne siessem el a publikálást, mert most ad ki egy könyvet amodellről, s a cikk befolyásolná a kötet sikerét. Ez 1971-ben tör-tént. Nem ennek a kérdésnek a megoldása volt a munkám, defoglalkoztatott, és nyolc év múlva értettem meg, milyen hatás ér-vényesül ezekben a kis molekulás sorozatokban: a nemkötőelektronpárok a kötésszögnél nagyobb szöget zárnak be egymás-sal és a kötő elektronpárokkal is. Ekkor már elég jó kvantumké-miai számításokat engedtek meg a számítógépek, és egy kiválómagyar kvantumkémikussal, Pulay Péterrel éppen ugyanazon azamerikai egyetemen voltunk vendégkutatók: ő vállalkozott a szá-mításokra. Így kvantumkémiai alátámasztást nyert az, amivel ki-egészítettem Gillespie modelljét. 1979-ben – amerikai kollégákkalegyütt – írtunk egy cikket a Journal of the American ChemicalSocietyba, és felhasználtuk azt az ábrát, amely évekkel korábbanaz ismeretterjesztő Természet Világában jelent meg először…

LXIX. 11. SZÁM � 2014. NOVEMBER 335

3. ábra. A kötő és nemkötő elektronpárok számából következőmolekulageometria

4. ábra. Az X–A–X kötésszögek a nemkötő elektronpárok számának függvényében (A jelöli a központi atomot, X a többit).Ezt az ábrát az 1970-es évek elején a Természet Világában jelentettem meg


AX4

AX5

AX3E2

AX6 AX5E AX4E2

AX2E3

AX4E

AX3E AX2E2

AX2 AX3 AX2E

Cl

F

H

F

F

F

F

F F F

FFF

F FF F

F

F

F

F

F

S I Xe

F

F

F

Cl Xe

FF

F

F

SPF

F

F

H

H H

HH

HH

H

N OC

Cl ClSn

F

BF

ClBe

(°)

109,5°NH3

OCl2

OH2

OF2

SCl2

SF2

SH2

NCl3

NF3

PCl3

PF3

PH3

110

105

100

95

110

105

100

95

0 1 2

nek nagyjából egyezik az ionizációs potenciáljuk az oxigénével.(Mengyelejev hasonló módon jutott el a periódusos rendszeréhez:olyan elemeket akart bemutatni a hallgatóinak, amelyek analógtulajdonságokkal rendelkeznek – az első kezdetleges periódusosrendszer akkor született, amikor „rendbe tette” az elemeket.)Neil Bartlett arra jutott, hogy a xenon ionizációs potenciálja na-gyon hasonlít az oxigénmolekula ionizációs potenciáljához, és el-határozta, hogy a xenont és a platina-hexafluoridot is össze-ereszti: így keletkezett a világ első inertgáz-vegyülete, a XePtF6,és azóta nevezik inkább nemesgázoknak az addig inert gázoknaknevezett elemeket.

Évtizedekig senki sem tudott inert gázokkal vegyületet előál-lítani, de amikor Bartlettnek sikerült, a hír hallatán néhány hó-napon belül négy vagy öt kutatócsoport is nemesgáz-vegyületetállított elő a világ legkülönbözőbb pontjain. Ha tudjuk, hogy va-lami létezik, könnyebb megtalálni, mint amikor azt gondoljuk,hogy nem létezhet. Bartell a felfedezése nyomán arra is rájött,hogy Yostnak miért nem sikerült előállítania a xenon és a fluorösszeeresztésével vegyületet. Azért, mert a kísérletet légkondicio-nált laboratóriumban végezte. Ha a felszerelését kivitte volna akaliforniai napfénnyel elárasztott udvarra, biztosan lejátszódottvolna a reakció.

Még 1962-ben sorra jelentek meg publikációk a xenon-fluori-dok előállításáról. Hogyan kapcsolódik ez a történet a VSEPR-modellhez? Amikor először állítottak elő XeF6-molekulát, ráné-zésre természetesnek tartották, hogy szabályos oktaéderes geo-metriájú. Nemcsak megtippelték, hanem meg is határozták ezta szerkezetet – spektroszkópiai és diffrakciós módszerrel –, ígykísérleti adatokkal is igazolták a szabályos oktaéderes szerkeze-tet.

És akkor jött Gillespie, aki azt mondta, hogy a xenonnak máreleve nyolc elektron van a vegyértékhéjában, a hat fluor egy-egyelektronjával pedig összesen tizennégy lesz. Ebből hét elektron-párra lehet következtetni; marad egy nemkötő elektronpár. AVSEPR-modell szerint tehát a xenon-hexafluoridnak nem lehetszabályos oktaéderes szerkezete. A spektroszkópusok és a diff-rakciós szakemberek visszamentek a kísérletükhöz, s most mármindannyian torzult oktaéderes szerkezetet állapítottak meg. Et-től Gillespie és a modell ázsiója nagyon megnőtt, még azok előttis, akik addig túl egyszerűnek tartották a modellt, hiszen egy raj-zocskával ki lehet ókumlálni egy molekula geometriáját, ha a

Hogyan demonstrálható kísérleti adatokon a modell helyessé-ge? A legszemléletesebbnek a differencia-térképet tartom (5. áb-ra). Ha egy molekula röntgendiffrakcióval mért elektronsűrű-ség-eloszlásából kivonjuk az egyes atomok (számított) elektron-sűrűség-eloszlását, akkor különbségtérképet kapunk. Nézzük pél-dául a (CH3)2TeCl2-vegyületet. A tellúrhoz kapcsolódó négy atomegy-egy elektronjával a tellúr vegyértékhéjában összesen tíz elekt-ron lesz, ami öt elektronpárnak felel meg. Ez trigonális bipirami-sos geometriához vezet, de csak négy irányban képződik kötés,az egyik ekvatoriális helyzetbe nemkötő elektronpár kerül. Eztlátjuk az ábránkon is, két metszetben.

Egy idő múlva Ronald Gillespie felvetette, hogy együtt írhat-nánk új könyvet a VSEPR-modellről. Ez 1991-ben készült el. Ad-digra ő már nyugdíjba vonult, Észak-Amerika keleti partja men-tén vitorlázott. A küldeményeimet mindig úgy kellett időzítenem,hogy ő éppen egy kikötőben legyen, amikor megérkeznek. Hosz-szú hónapokig készült a könyv, amelyet főként én írtam, ő pediglektorált – rengeteget tanultam tőle. Például azt, hogy minden ol-dalnak pedagógiai szempontból is jónak kell lennie, semmit semszabad elsumákolni, mindent meg kell magyarázni. A könyv si-kert aratott, tavalyelőtt megjelent egy új kiadása (6. ábra).

Az első nemesgáz-vegyület

A periódusos rendszer utolsó oszlopának elemeit régen inert gá-zoknak hívták. 1962 után nemesgázra kellett változtatni a nevü-ket: ebben az évben állították elő az első nemesgáz-vegyületet.Ezzel a szintézissel már az 1930-as évek elején is próbálkoztak aKaliforniai Műszaki Egyetemen, ahol Linus Pauling dolgozott. Őjavasolta egy szervetlenkémikus-kollégájának, Don M. Yostnak,hogy „eresszenek össze” xenont fluorral, és állítsanak elő xenon-fluor vegyületet. Az „inert gáz”-ok közül Pauling a xenont tar-totta a legalkalmasabbnak a vegyületképzésre. A kísérlet azon-ban kudarcot vallott.

1962-ben egy Neil Bartlett nevű brit kémikus, a kanadai Van-couver városának British Columbia Egyetemén előállította a pla-tina-hexafluorid oxidját. Nem ezzel a céllal indította a kísérletet,de végül ezt a vegyületet kapta, ami szintén érdekes volt. Úgygondolta, hogy a platina-hexafluorid ionizálhatta az oxigénmo-lekulát, O2

+-ion keletkezett, és ez kapcsolódott a negatívvá válóplatina-fluor együtteshez. Bartlett ebben az időben szervetlenké-mia-előadásokat tartott, ahol szóba került az ionizációs potenciál.Ekkor jutott eszébe, hogy más olyan atomokat is keres, amelyek-


5. ábra. (CH3)2TeCl2 – elektronsűrűség-differencia térképek(R. F. Ziolo, J. M. Troup, © 1983, American Chemical Society)

6. ábra. A Gillespie–Hargittai-kötet 1991-es és 2012-es kiadásának borítója


molekulában van egy központi atom. Gillespie maga is szerettevolna, ha komoly alátámasztást kap a modellje, de a különbözőkiegészítések után elveszett a könnyedsége. Egy modell nagyonsok lehetséges effektus közül egyet vagy keveset választ ki, és azösszes többit elhanyagolja. De mivel csak egyre vagy kevésre kon-centrál, egyszerű eszközökkel ad nagyon jó előrejelzéseket. Ab-ban a pillanatban, amikor elkezdjük sokféle effektusra kiterjedő,bonyolult rendszerré változtatni, elméletté alakul át, és más kon-textusba kerül. Egy modellnek elég, ha egyszerű.

Mutatok még egy példát (7. ábra). Az OPF3-molekulában vanhárom foszfor–fluor és egy foszfor–oxigén kötés. Milyen lehet aszerkezete? A foszfornak öt elektronja van a vegyértékhéjában.Ehhez hozzáadódik három a fluortól, kettő az oxigéntől, az ösz-szesen tíz, de az oxigénkötés igénybe vesz négy elektront, mertkettős kötés. Tehát nem marad nemkötő elektronpár, és ha elekt-ronpárok helyett elektrontartományokról beszélünk, akkor aztmondhatjuk, hogy négy elektrontartomány van, ezért (torzult)tetraéderes szerkezet alakul ki. Ezt a vegyületet már régóta is-merték, viszont az 1960-as években előállították a hasonló ta-pasztalati és szerkezeti képletű OClF3-molekulát és rögtön felvet-ték a rezgési spektrumát. Eleve feltételezték, hogy az OClF3-mo-lekula geometriája az OPCl3-molekula geometriájához hasonlít,és ezt a felvett spektrumok igazolták. A spektrum annál bonyo-lultabb, minél kisebb a molekula szimmetriája. Az OPCl3 spekt-ruma egyszerű volt, mert ennek a molekulának elég nagy, hár-mas a szimmetriája. Az OClF3 spektruma nagyon hasonlított azOPCl3 molekula spektrumához. Úgy gondolták, hogy az utóbbi-nak ugyanúgy hármas szimmetriája van, mint a foszforszárma-zéknak.

És akkor megint jött Gillespie, aki azt mondta, hogy a klórvegyértékhéjában eleve hét elektron van, hozzáadunk még kettőtaz oxigéntől meg hármat a három fluortól, az tizenkettő. Ebbőlaz oxigénes kettős kötésre esik négy, a három fluoros kötésrehat, és marad egy magános, nemkötő elektronpár. Ez azt jelenti,hogy öt elektrontartománnyal kell számolnunk, amihez trigoná-lis bipiramisos geometria tartozik, amelyben mind a kettős kö-tés, mind a magános elektronpár nagyobb térigényű, mint azegyszeres kötések kötőpárjai. A klór–oxigén kötés és a magánoselektronpár is ekvatoriális helyzetet foglal el. Ennek a molekulá-nak már nincs hármas szimmetriája, hanem csak egy tükörsíkjavan, ami jóval kisebb szimmetria. Ennek megfelelően a spektru-mának bonyolultabbnak kell lennie annál, mint amit közöltek.Kiderült, hogy korábban csak egy bizonyos tartományban vettékfel a spektrumot, és ahogy kitágították ezt a tartományt, a klór-vegyület spektrumában további rezgési átmenetek jelentek meg,a foszforvegyületében viszont nem. Ez volt a másik híres eset,amelyik megmutatta, hogy Gillespie modellje még a kísérletieredmények felülbírálásában is komoly eszköz lehet.

Kétféle idő

Egy molekula szerkezetének meghatározásakor a különböző fizi-kai módszerek eltérő eredményeket adhatnak. Például a foszfor-pentafluorid geometriája trigonális bipiramisos. A tetragonálispiramis azonban energetikailag nem sokkal kevésbé előnyös,mint a trigonális bipiramis, és egy részletesebb vizsgálat azt mu-tatja, hogy a molekula ebben a tetragonális piramisos állapotbanis tölt bizonyos időt. Ha a mérésünk elég hosszú ideig tart, ak-kor ez a tetragonális piramisos állapot is jobban érzékelhető.Ezért fontos, hogy egy-egy szerkezet mennyi ideig „él”, de az isfontos, hogy méréskor mennyi ideig „nézzük” ezt a szerkezetet.A diffrakciós kísérletekben a méréssel járó kölcsönhatás 10–18–10–20

másodpercig tart. A rezgési spektroszkópiában ez az idő 10–12

másodperc nagyságrendű. Az NMR-spektroszkópiában 10–5–10–6

másodperc a jellemző időtartam. Ha tehát NMR-spektroszkópi-ával vizsgálunk egy molekulát, többféle geometriát „látunk”, éstulajdonképpen azoknak az átlagát észleljük, amelyeket a diff-rakciós kísérletekben kaphatunk el. A szerkezet élettartamánakés a mérési kölcsönhatás időtartamának az összehasonlítása na-gyon fontossá válik, amikor a különböző módszerrel meghatáro-zott szerkezetek eltérnek egymástól.

Nézzük meg Matisse festményén az öt táncost (8. ábra). Kép-zeljük el, hogy tánc közben valaki felugrik, visszakerül a padló-ra, aztán felugrik a következő és így tovább. Úgy tűnik, mintha amozgás körbemenne, holott mindenki a helyén marad: ezt hívjákpszeudoforgásnak. Ha ezt a mozgást olyan fényképezőgéppelszeretnénk felvenni, amelyikkel hosszan kell exponálnunk, mertnem túl érzékeny a filmünk, akkor elmosódott képet kapunk,ahol mindegyik táncos kicsit felemelkedik a padlóról. Ha viszont

nagyon érzékeny a filmünk és rövid ideig exponálunk, elkapjukazt, amikor az egyik táncos van fönt és a másik négy lent. A cik-lopentán esetében az egyik szerkezetmeghatározás azt jelezte,hogy négy atom van egy síkban, egy pedig kitér a síkból, egy má-sik leírás szerint viszont fluktuáló szerkezetű.

Oláh György és Ronald Gillespie

Hasonlóan indult a pályájuk. Oláh György (9. ábra) Budapestenvégzett, a Műegyetemen, és itt kezdte el azokat a kutatásokat,amelyek a Nobel-díjához vezettek. 1956 után elhagyta az orszá-got, nem is egyedül: több munkatársa vele tartott. Oláh György


7. ábra. Az OPF3 és az OClF3 molekula geometriája

8. ábra. Matisse: A tánc


O

P

F

Cl

FOF

F

FF

iránti tiszteletből, szeretetből engedte meg a vizsgálatot, a sajátmunkatársainak megtiltotta volna. Oláh György szerint nem vol-tak ezek az anyagok annyira elvetemültek... Gillespie úgy érzi,azért nem lett olyan sikeres, mint Oláh György, mert túl óvatosvolt, nagyon ügyelt a tisztaságra, és talán kitisztította azokat azizgalmas komponenseket, amelyek Oláh György anyagában meg-maradtak, mert Oláh nagyvonalúbb volt. Ezzel nem azt akarommondani, hogy koszos anyagokat használjunk, hanem csak azt,hogy ne törekedjünk teljes sterilitásra, mert esetleg mi magunktüntetjük el azt, ami igazán érdekes lehet egy anyagban.

Már utaltam arra, hogy Gillespie szerette volna magasabbszintre emelni a VSEPR-modellt, holott az egyszerűségében voltjó. Nem engedte viszont – és ezen sokat vitatkoztunk a könyv írá-sakor –, hogy a kivételekkel foglalkozzunk. Végül is kompro-misszumot kötöttünk, és tárgyaltuk a kivételeket, de nem olyanmértékben, ahogy lehetett volna. Ha van egy központi atomunk,akkor a VSEPR-modell annál jobban „jósol”, minél kisebbek a li-gandumok a központi atom körül, mert ilyenkor az elektronpá-rok határozzák meg a szerkezetet. Ha a központi atom kicsi, és aligandumok nagyok, akkor azoknak a kölcsönhatása dönti el ageometriát. Gillespie nem akart ezzel foglalkozni. Ez engem bán-tott, mert én éppen az egymáshoz nem kötődő atomok kölcsön-hatásainak terén tettem megfigyeléseket. Erre a jelenségre nemén hívtam fel először a figyelmet, hanem L. S. Bartell, de találtamrá izgalmas példákat és alkalmazásokat is. Észrevettem többekközött, hogy a szulfonok körében, egy nagy sorozatban – mond-juk, 20–30 vegyületnek a szerkezetében – érezhetően változik azS–O kötés hossza, az O–S–O kötésszög, de azonos marad a kétoxigén közötti távolság. Ez a megfigyelés két szempontból ishasznosítható. Egyrészt egy új szulfonszerkezet diffrakciós meg-határozásakor az egyébként nehezen kezelhető O...O távolságot is-mertnek tekinthetjük. Másrészt tudjuk, hogy a mikrohullámúspektroszkópia nem alkalmas az S–O kötéshossz és az O–S–Okötésszög pontos megállapítására, de pontosan megadja az O–Otávolságot. Ezért arra jutottam, hogy a mikrohullámú (tisztánforgási) spektroszkópiai adatokat kombinálom a diffrakciós ada-tokkal, és ebből nagyon sok pontos szerkezeti paramétert nyer-tem. Szóval, Gillespie sokáig nem akart foglalkozni azoknak azatomoknak a kölcsönhatásával, amelyek között nincs kötés. Azutóbbi években viszont már csak ezek a kölcsönhatások érdeklik.És ami nagyon ritka: egy összefoglaló dolgozatban bocsánatotkért Bartelltől meg tőlem, amiért nem ismerte fel vagy nem is-merte el ezeknek a kölcsönhatásoknak a fontosságát.

Gillespie igazi úttörő és nagyszerű pedagógus. Ha olyan nagy-vonalú lett volna, mint Oláh György, akkor sikeresebbnek érez-hetné magát. Mindenki más véleménye szerint azonban óriásieredményeket ért el. Sikerességének egyik biztos jele, hogy a vi-lágon mindenütt használják és tanítják a nevéhez fűződő VSEPR-modellt. ��

nagyon önzetlen, gondos-kodó ember. Először Lon-donba került, azután Kana-dába. Itt ipari kutatóhelyenkezdett dolgozni, de foly-tatta az alapkutatást. A labo-ratóriumban pontosan meg-határozták, mit csinálhat,viszont megengedték, hogymunkaidőn kívül használjaa laboratórium berendezé-seit. Oláh György a szuper-savak specialistája. Írt egykönyvet a szupersavakról,amelynek a bevezetőjébenarra is kitért, hogy sokat kö-szönhet Gillespie-nek, akielőször írta le ezeket a ve-gyületeket, és a terület úttö-rője volt.

Ronald Gillespie angol, Londonban járt egyetemre, aztán azegyetemen maradt egy híres szerves kémikus, Christopher Ingoldlaboratóriumában. Ingold is gondoskodó típus volt – annyira,hogy Gillespie első cikkeit ő öntötte formába, de sok más nagyprofesszortól eltérően nem írta rá a nevét azokra a dolgozatok-ra, amelyek Gillespie eredményeit ismertették. Egy idő utánazonban terhessé vált a túlzott gondoskodás: Gillespie már nemtudott úgy témát kezdeni vagy műszerért pályázni, hogy ne In-gold döntött volna helyette. Gillespie Kanadába távozott, aholmegígérték neki, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel szerelikfel a laboratóriumát. Kanadában az övé volt az első nagy telje-sítményű NMR-berendezés, és Oláh Györgynek, akivel London-ban már találkozott, megengedte, hogy használja. Oláh György azalapkutatásai során előállított anyagokat a technikusára bízta, azelvitte őket Gillespie laboratóriumába, ahol felvették az NMR-spektrumokat.

Oláh György, a szupersavak révén, belekeveredett egy nagy vi-tába. Ez két nagyon ismert szerves kémikus, Saul Winstein és H.C. Brown között folyt egy reakciómechanizmusról. Oláhnak sike-rült eldöntenie a vitát. Mindenki megismerte a nevét. A szuper-savak segítségével Oláh György ötös koordinációjú szénatomot ál-lított elő, ami újdonságszámba ment akkor, és a vegyületeibenezt a köztiterméknek számító anyagot sikerült stabilizálnia a szu-persavak segítségével. Az anyagait, ahogy említettük, elküldteGillespie-hez, ahol az NMR-spektrumok alapján azonosítottákőket – és ez vezetett Oláh György sikeréhez: eldönthette a szerveskémikusok világát foglalkoztató évtizedes vitát.

Gillespie szerint Oláh néha olyan anyagokat küldött vizsgálat-ra, amelyek feketék, gyantaszerűek voltak, és ő csak a barátja

9. ábra. Oláh György 1995-ben a Műegyetemen

HA

RG

ITTA

I IST

VÁN

FEL

VÉTE

LE



Molekula-geometria– dióval

HARGITTAI ISTVÁN FELVÉTELEI


z f elemek a periódusos rendszer spe-ciális csoportjait képviselik: elekt-

ronszerkezetükben a 4f (lantanidák), illet-ve 5f (aktinidák) alhéjak töltődnek be fo-kozatosan, ami ezeknek az elemeknek atöbbitől eltérő kémiai és fizikai tulajdon-ságokat kölcsönöz. Ráadásul, a 4f és 5f al-héjak eltérő jellege miatt, a két csoport egy-mástól is különbözik. Az elektronszerkezetfelderítése, s ezáltal az egzotikus tulajdon-ságok magyarázata kvantumkémiai szá-mítások segítségével vált lehetővé.

Bevezetés

A periódusos táblázat f elemeit a lantani-dák és aktinidák képviselik. A lantanidáksora a lantántól (57La) a lutéciumig (71Lu)terjed. Leggyakrabban 3-as oxidációs szám-mal szerepelnek vegyületeikben, a szkan-diummal (21Sc) és az ittriummal (39Y) együttnagyon hasonló kémiai tulajdonságokatmutatnak. Az aktinidák sorát az aktíni-umtól (89Ac) a laurenciumig (103Lr) bezá-rólag található 15 elem alkotja. Közülük atermészetben csak a tórium (90Th) és azurán (92U) fordul elő nagyobb mennyiség-ben. Az aktinidák egy része nem a 3-as oxi-dációs számot preferálja vegyületeiben, ígyezek az elemek nem hasonlítanak a IIIboszlop többi elemére (Sc, Y, lantanidák). El-sősorban radioaktivitásuk, ritkaságuk, szo-katlan elektronszerkezetük, furcsa komp-lexeik és alacsony szimmetriájú kristály-szerkezeteik miatt nevezzük őket „egzoti-kusnak”. Még mielőtt a két csoport rész-letesebb tárgyalásába kezdenénk, meg kellemlíteni egy nevezéktani kérdést. Bár azIUPAC ajánlása [1] a lantanoida és az akti-noida nevet részesíti előnyben, a lantanidaés az aktinida kifejezés használata olyany-nyira elterjedt az irodalomban, hogy ebbena cikkben is ezt használjuk.

Az f elemek vizsgálatában nagy szerepükvan a kvantumkémiai számításoknak, ame-

lyek, különösen a vegyületekre, teljesebb ké-pet adnak az elektronszerkezetről, mint akísérletek. A most bemutatott eredményekjelentős része is ilyen számításokon alapul.

A relativitásról röviden

Az elméleti vizsgálatok során az egyik ko-moly probléma a relativisztikus hatás. 1929-ben Paul Dirac angol fizikus, akit a relati-visztikus kvantumfizika atyjának tekin-tünk, még úgy látta, hogy „[a relativiszti-kus hatások] semmilyen jelentőséggel sembírnak atomi és molekuláris rendszerekesetében” [2]. A 70-es években az elméletimódszerekben végbement egy forradalom,amelynek során sikerült többé-kevésbé fi-gyelembe venni a relativisztikus hatást ato-mok és molekulák számításai során. Ek-kor derült ki, hogy Dirac megállapításanem állja meg a helyét, különösen a nehe-zebb elemek esetében. A 6. periódus egyesjól ismert elemeinek szokatlan tulajdonsá-gait éppen a relativisztikus hatásokkal si-került magyarázni. Az arany színe és ké-miai inertsége nagyrészt relativisztikus ere-detű, ahogyan a higany folyékony halmaz-állapota is. De egyes nehezebb p elemek cso-portjuktól eltérő oxidációs száma is nagy-mértékben a relativisztikus hatásoknak kö-szönhető [például a bór csoport (B, Al, Ga,In) elemeinek 3 a jellemző oxidációs szá-ma, míg a legnehezebb tagnak, a Tl-nak 1].

Az első relativisztikus Dirac–Fock-szá-mításokat a periódusos táblázat elemeire120-as rendszámig Desclaux publikálta1973-ban [3]. Pyykkö 1978-as összefoglaló ta-nulmánya [4] után pedig nyilvánvalóvá vált,hogy a relativisztikus hatások nem hanya-golhatók el a kémiában sem. A relativiszti-kus hatások a 6. periódusban (itt vannakaz első f elemek, a lantanidák) válnak fon-tossá, a 7. periódusban (ahol az aktinidákis vannak) szerepük még jelentősebb lesz.

A speciális relativitáselméletet Einstein

vezette be [5]. Ennek legújszerűbb állításaaz volt, hogy a tér és az idő nem függetle-nek egymástól, ellentétben azzal, ahogyanmindennapi életünkben érzékeljük, ahol afény sebességéhez közeli sebességekkel nemtalálkozunk. Eredményeképpen a gyorsanmozgó test tömege (mr) nem egyezik mega nyugalmi tömeggel (m):

mr = m

,

ahol v a test sebessége, c pedig a fény se-bessége.

A kvantumkémiai számításokban hasz-nált alapösszefüggések a Schrödinger- ésDirac- egyenletek. A relativisztikus effek-tusok leírását tartalmazó Dirac-egyenlet4 komponensű, közelítések alkalmazásá-val oldjuk meg. Ennek megfelelően a Di-rac-egyenlet hullámfüggvénye is négy-komponensű vektorfüggvény. A Schrödin-ger-egyenlet megoldása egykomponensűskalárfüggvény. A számítások szempont-jából skaláris és spin-pálya relativisztikuseffektusokat különböztetünk meg. A ska-láris hatások közé tartozik a fent említettrelativisztikus tömegváltozás, valamint aDarwin-hatás, amely az elektron átlagos po-zíciója körüli kis, szabálytalan oszcillációkövetkezménye. A spin-pálya csatolás azelektron spinjének a mozgásával való köl-csönhatását jelenti.

A skaláris korrekciókat egyszerűen al-kalmazhatjuk a Schrödinger-egyenletre is,hiszen itt a hullámfüggvény továbbra is egy-komponensű marad. A spin-pálya korrek-ciók ennél bonyolultabbak, mivel vektoriá-lis változást jelentenek, vagyis a spin-pályakorrigált egyenlet hullámfüggvénye leg-alább kétkomponensű.

A relativitás hatása az atompályákra

Az (I) egyenlet értelmében az elektron tö-mege függ a sebességtől. Ez hatással van

Pogány Péter1,3 – Kovács Attila1,2

1 European Commission, Joint Research Centre, Institute for Transuranium Elements, Karlsruhe, Németország

2 Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

3 Jelenlegi cím: MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest | Email: [email protected]

Az f elemek elektronszerkezeteA

√1 – v2

c2

(I)



többek között az atompálya sugarára (a0),melyre Bohr a következő összefüggést ál-lította fel [6]:

a0 =n24πε0h2

,mr Ze2

ahol n az adott pálya főkvantumszáma, ε0[P1] a vákuum permittivitása, h a redukáltPlanck-állandó, e az elemi töltés és Z a magtöltése (egész szám). Ha az elektron se-bessége megközelíti a fény sebességét (amiigaz a mag közeli elektronokra), akkor re-lativisztikus tömegnövekedést tapasztalunk(mr megnő), aminek következtében az atom-pálya sugara csökken. Ezzel az egyszerűérveléssel megmagyarázható a belső elekt-ronhéjakat jellemző kontrakció, amelyetközvetlen relativisztikus hatásnak neve-zünk.

Az 1. ábrán a lantanidák és aktinidákvegyértékelektron-pályáit vetjük össze acérium (Ce) és az urán (U) példáján. Azérterre a két nem teljesen analóg vegyérték-héjú elemre esett a választás, mert viszony-lag gyakori elemek és mindkettőnek van dés f elektronja is. Az ábrán a pályaenergiákvannak feltüntetve relativisztikus és nemrelativisztikus számításokból. Ha a relati-visztikus hatásokat „bekapcsoljuk”, akkora vegyérték d és s pályák közötti energia le-csökken a cérium esetében, míg az urán-nál a két pálya helyet cserél. A vegyérték fés p pályák esetében is jól látható, hogy arelativisztikus hatások sokkal jelentőseb-ben hatnak az aktinidákra, mint a lanta-nidákra.

Fontos megjegyezni, hogy a vegyérték-pályák energiájában és térbeli kiterjedésé-ben a relativitás hatására megfigyelhetőváltozások csak közvetetten relativisztikuseredetűek. Ez azt jelenti, hogy a belső elekt-ronpályák közvetlen relativisztikus eredetűváltozása vonzza maga után a külső elekt-ronpályák változását. A külső elektronoksebessége ugyanis már nem közelíti olyanmértékben a fény sebességét, mint a bel-ső elektronoké, ezért a közvetlen relati-visztikus hatás elenyésző.

Az 1. ábra szemléletesen tükrözi, hogyaz alacsonyabb impulzusmomentummalrendelkező pályákat (s és p) a relativiszti-kus hatások stabilizálják, vagyis ezeknek apályáknak egyrészt az energiája átlagosancsökken, másrészt térbeli kiterjedésük iscsökken a nem relativisztikus pályákéhozképest. A magasabb impulzusmomentum-mal rendelkező pályákra (d és f) az ellen-kezője érvényes. Egy adott elem esetébenaz atompályák stabilitása csökken a növek-vő főkvantumszámmal (azonos mellék-kvantumszámú pályákat összehasonlítva)és egy adott főkvantumszám mellett nö-vekvő mellékkvantumszámmal. A maga-sabb mellékkvantumszámú pályák (d és f)destabilizációja az első ilyen pályák (3d és4f) magtól való nagyobb távolságával ma-gyarázható. Az ezeken a pályákon tartóz-kodó elektronok sebessége ugyanis jelen-tősen kisebb, mint az első s és p pályákelektronjaié (1s és 2p). Emellett a magtöl-tés leárnyékoltsága is megjelenik itt: mivela belső s és p pályák közel vannak a mag-

hoz, erősen árnyékolják a magtöltést, ígya d és f pályákra eső „effektív” magtöltés ki-sebb lesz. Ezért is nevezik ezt a relativisz-tikus destabilizáló hatást „közvetett” (indi-rekt) relativisztikus hatásnak, vagy relati-visztikus SCF (self-consistent field) hatás-nak [7,8]. A d és f pályák árnyékoló hatásakisebb, mint az s és p pályáké, ami ugyan-akkor közvetett stabilizációt okoz a külső(beleértve a vegyérték) s és p pályákon. Va-lójában mind a stabilizáló, mind a desta-bilizáló hatás egyaránt hat az összes pályá-ra, csak míg a stabilizáló hatás erősebb az sés p pályák esetében, addig a destabilizá-ló hatás hatékonyabb a d és f pályák eseté-ben.

Az f elemek elektronszerkezetitulajdonságai

Az f elemek és vegyületeik elektronszer-kezetének számítása kihívás elé állítja a ku-tatókat. A lantanidákban és az aktinidák-ban rendre a 4f és az 5f alhéj fokozatosantöltődik be elektronokkal, emiatt nagy-részt nyílt héjú molekulákat hoznak létre,vagyis nincs minden elektron párosítva ben-nük.

Emiatt már a lantanidák besorolása éselektronszerkezetének meghatározása iskomoly problémát okozott a kutatóknak.Kémiai tulajdonságaik nagy hasonlóságamiatt hosszú ideig nem tudták őket egy-mástól elválasztani: például 1911-benCharles James 15 000 átkristályosítással ju-tott tiszta túlium-bromáthoz [9]. Niels Bohra Nobel-díj átvételekor tartott előadásában[10,11] a lantanidákra olyan alapállapotúkonfigurációt javasolt, amelynél nem akülső, 6-os főkvantumszámú héj töltődikbe folyamatosan a rendszám növekedésé-vel, hanem a maghoz közelebbi 4-es fő-kvantumszámú héj. Ebben az időben (1922)a kvantumkémia matematikai leírása mégnem létezett (ez 1926-ban történt meg [12]),ezért Bohr spektroszkópiai adatokból ju-tott erre a következtetésre. Ma azonbanazt mondanánk, hogy Bohr a lantanidák-ra 6s25d14fn elektronszerkezetet javasolt,ahol n a rendszámmal nő a lantanidák so-rozatában. Ez a leírás nagyon jól magya-rázta a 3-as oxidációs szám nagy stabilitá-sát, hiszen a 4f alhéj egy belső alhéj, ami-nek következtében nehezebb róla eltávolí-tani az elektronokat, mint a 6s és 5d alhé-jakról. Bohr helyesen megjósolta, hogy a4f elektronok alacsony energiája miatt epályák fokozatos betöltődése nem fog je-lentős eltérést okozni a kémiai tulajdon-ságokban, de jelentősen befolyásolhatja amágneses tulajdonságokat. Zalubas és Bor-

(II)

1. ábra. Dirac–Fock- és Hartree–Fock-pályaenergiák [3,4] atomi egységekben a cériumra és az uránra. Látható, hogy a relativisztikus hatások két különböző energiájúpályára bontják a p, d és f pályákat



chardt 1973-as munkája [13] óta azonbantudjuk, hogy az 5d pálya egyedül a La, Ce,Gd és Lu alapállapotában egyszeres betöl-töttségű. A többi lantanidában az 5d héjüres. Így Bohr egyszerű elmélete csak rész-ben igaz, de mégis fantasztikus, hogy azismereteket 50 évvel megelőzve jósolta megezeket a tulajdonságokat.

Abban az időben az aktinidákat mégnem ismerték széles körben, azonban ezekaz elemek még nagyobb eltérést mutatnakBohr modelljétől. Az aktinidasorozat ele-jén az Ac és a Th nem rendelkezik 5f elekt-ronokkal az alapállapotban (a konfigurá-ció rendre 7s26d1 és 7s26d2), míg az őket kö-vető három elem, a Pa, az U és a Np egy-szeresen betöltött 6d és fokozatosan betöl-tődő 5f alhéjakkal rendelkezik. A legstabi-labb oxidációs szám az utóbbi négy elemesetében nem 3, hanem rendre a 4, 5, 6 és5. Hasonlóképpen azok az általános irány-elvek sem alkalmazhatók maradéktalanulaz f elemek esetében, amelyek az átmenetifémek koordinációs vegyületeinél jól hasz-nálhatók (a gondot többek között az akti-nidavegyületek alacsony szimmetriájú kris-tályszerkezetei [14] vagy alacsony szim-metriájú és változó szerkezetű komplexei[15] okozzák).

Az aktinidák esetében a vegyérték 6dpályák betöltöttsége magasabb, ezáltal az5f pályák betöltöttsége alacsonyabb, minta lantanidák analóg pályái esetében: pél-dául a Ce alapállapota 4f15d16s2 konfigurá-ciójú, míg a Th alapállapota 6d27s2 konfi-gurációjú. Ez az egyik fő oka annak, hogyegyes szerzők miért tekintenek a tóriumraúgy, mint d elemre. Hangsúlyoznánk azon-ban, hogy a Th3+ alapállapotának konfigu-

rációja 5f1, és molekuláiban az 5f pályákrészvétele nem elhanyagolható, ami miatta Th nem tekinthető d elemnek.

Az f elemek egy másik jellemző tulaj-donsága a sok közeli energiájú elektronál-lapot. A vegyérték f alhéj nagyfokú dege-nerációja (összesen 14 elektron fér el raj-ta) és a megfelelő vegyérték s és d pályáknagyon közeli energiaszintjei igen nagy-számú mikroállapotot tesznek lehetővé: hak számú elektront helyezünk el l számúpályán (egy pályára maximálisan 2 elekt-ron kerülhet), az összes konfiguráció száma

2l!k!(2l–k)!

A Tb 4f96s2 alapállapota (6H15/2) példáulcsak 3,4 kJ · mol–1-lal helyezkedik el alacso-nyabban, mint az első gerjesztett 4f85d16s2

állapot (8G13/2). A Ce szinglett 4f15d16s2 alap-állapota (1G4) csak 2,7 kJ ·mol–1-lal helyez-kedik el alacsonyabban, mint az első ger-jesztett triplett állapot (3F2) [16]. Mindeznehézségeket okozhat a számításoknál azalapállapotú szerkezetek meghatározásá-ban.

A spektroszkópiai tulajdonságokra vo-natkozóan Field 1982-ben megalkotta aszuperkonfigurációs modellt [17], amelyabból a feltételezésből indul ki, hogy az felektronok inertek. A modell szerint kü-lönböző elektronállapotok hasonló spekt-roszkópiai paraméterekkel rendelkezhet-nek, ha a különbség csak az elektronokvegyérték f pályákon való eloszlásában van.Ez több különböző elektronállapotot fog-lalhat magába aszerint, hogy az elektro-

nok pontosan melyik pályákon vannak,amelyek együtt ún. szuperkonfigurációtalkothatnak. Ez a modell viszonylag jó kö-zelítést ad a lantanidák vegyületeinek le-írására, amelyeknél a 4f elektronok nagyonalacsony energiájúak és többnyire nem vesz-nek részt a kémiai kötésekben. Az aktini-dáknál azonban, különösen a sorozat ele-jén található gyakorlati szempontból jelen-tősebb elemeknél, már nem alkalmazható,mivel az 5f pályák jóval közelebb vannak atöbbi vegyértékpályához, így a kötésbeli ré-szesedésük nem elhanyagolható (lásd a 4fés az 5f elhelyezkedését a Ce és U eseténaz 1. ábrán).

Az f elemek fontos jellemzője a kont-rakció, azaz az atom- és ionrádiuszok csök-kenése a növekvő rendszámmal. A pályákméretének relativisztikus csökkenése a ve-gyületekben a kötéstávolságok csökkené-sét vonja maga után.

A lantanidakontrakció kifejezést elő-ször 1925-ben Goldschmidt használta, hogyleírja az atomok méretének csökkenését alantanidavegyületek kristályaiban [18]. Alantanidakontrakció gyakorlati szempont-ból nagyon fontos, ugyanis az ionrádiu-szokban jelentkező különbség tette lehe-tővé, hogy preparatív módszerekkel elvá-lasszák egymástól az amúgy kémiai szem-pontból nagyon hasonló lantanidákat. An-nak ellenére, hogy hasonló kontrakcióstendenciák megfigyelhetők a d elemeknélés az aktinidáknál is (2. ábra), nem ter-jedt el a d elem-kontrakció és az aktinida-kontrakció kifejezés. Ugyanis az ezekbe a

Niels Bohr 1935-ben

2. ábra. A háromszorosan töltött kationok ionrádiuszainak változása a d elemek 4. és 5. periódusában, valamint az f elemekben (lantanidák és aktinidák) [19,20]

.


csoportokba tartozó elemek oxidációs szá-ma (ami szintén befolyásolja a kötéshosz-szat) változó, eltérően a lantanidáktól, me-lyek többnyire 3-as oxidációs számmal sze-repelnek vegyületeikben.

A kontrakciót többnyire vegyületekbenvizsgálták, mert ott van gyakorlati jelen-tősége (emellett a kötéshossz jobban defi-niált mint egy atompálya, s ráadásul kísér-leti úton is meghatározható). Az ilyen irá-nyú kvantumkémiai számítások egyik főcélja a relativisztikus hatások felderítésevolt. Pyykkö szerint [21] a relativisztikus ha-tás részesedése a teljes kontrakció 10%-a alantanidák esetében. Clavaguéra és társaiújabb közleménye [22] korábbi számításo-kat is figyelembe véve 9% és 23% közé te-szi a relativisztikus tényező szerepét (rend-re LnI3- és LnF3-vegyületekre szá-molva).Küchle és társainak számításai LnF- ésAnF-vegyületekre [23] 10–14% közé teszikezt az értéket a lantanidáknál és 44–46%közé az aktinidáknál.

A számításokkal kapcsolatban meg kelljegyezni, hogy a legtöbb cikkben csak asorozatok első és utolsó tagját számítottákki és ez alapján adták meg a kontrakciót.A kontrakció eredeti jelentése azonban asorozatokban az ionrádiusz fokozatos csök-kenése. A fenti szerzők megállapították,hogy azok a vegyületek, amelyek merev(erős) kötéssel rendelkeznek (nagy erőál-landóval, például LnO), kis kontrakciót mu-tatnak, míg a gyenge kötéssel rendelkezővegyületek (például LnH) nagyobb kont-rakcióval jellemezhetők. Az aktinida-oxi-dok vizsgálata megmutatta [24], hogy akontrakció sok tényezőtől függ: ionos/ko-valens jelleg, oxidációs szám, a kovalens

kötés multiplicitása (egyszeres, kétszeres,háromszoros), koordinációs szám. Minéltöbb paraméter hasonló, annál valószínűbba kontrakció megjelenése egy vegyületcsa-ládon belül. Az aktinida-oxidok esetébena kötés jelentősen kovalens jellegű és így akötéstávolságot elsősorban a kötő- és lazí-tópályák betöltöttsége szabja meg.

Az aktinidák esetében a sor elején levő6 elem (Th–Am) erősen eltérő tulajdonsá-gokat mutat. Ezeknek a könnyű aktini-dáknak a vizes oldatban uralkodó legsta-bilabb oxidációs számait [25] tüntettük fela 3. ábrán. Míg a lantanidák esetébencsak a Ce fordulhat elő 4-es és az Eu 2-esoxidációs számmal (a legstabilabb oxidá-ciós szám azonban mindkét esetben a 3-as), addig az aktinidák első elemei válto-zatos oxidációs számokkal rendelkeznek.Ennek oka az, hogy az 5f elektronok a so-rozat jóval későbbi elemeinél válnak törzs-elektron jellegűvé (mélyebb energia), ösz-szevetve a 4f elektronokkal a lantanidákesetében. Így az aktinidasorozat első ele-meinél az 5f elektronok könnyen eltávolít-hatók. Az első öt aktinida (Ac–Np) alapál-lapotában 6d elektronok is szerepelnek,így a kötésekben a 6d és 5f pályák is résztvehetnek (az Ac kivételével), ellentétben alantanidákkal, ahol a 4f pályák nem vesz-nek részt jelentősebben a kötésekben. A Thkülönleges helyet foglal el, hiszen alapálla-potában üres az 5f héja. Az aktinidasoro-zat második fele viszont nagyobb hasonló-ságot mutat a lantanidákkal, ugyanis ezek-re is a 3-as oxidációs szám jellemző. Egye-dül a No esetében valószínűsíthető a 2-esoxidációs szám a No2+ nagyon stabil 5f14

konfigurációja miatt. ��

IRODALOM[1] N. Connelly, T. Damhus, R. M. Hartshorn, A. T. Hut-

ton, Nomenclature of Inorganic Chemistry: IUPACRecomendations 2005. Royal Society of ChemistryPublishing and IUPAC, 2005.

[2] P. A. M. Dirac, Proc. R. Soc. London, Ser. A (1929) 123,714.

[3] J. P. Desclaux, At. Data Nucl. Data Tables (1973) 12,311.

[4] P. Pyykkö, Adv. Quantum. Chem. (1978) 11, 353.[5] A. Einstein, Ann. Phys. (Berlin) (1905) 17, 891.[6] N. Bohr, Philos. Mag. (1913) 26, 1.[7] M. Dolg, H. Stoll, Handbook on the Physics and Che-

mistry of Rare Earths, 22. kötet, North-Holland Pub-lishing Company, 1996, 152. fejezet, 607.

[8] M. Iliaš, V. Kellö, M. Urban, Acta Phys. Slovaca (2010)60, 259.

[9] C. James, J. Am. Chem. Soc. (1911) 33, 1332.[10] N. Bohr, Nobel Lectures in Physics, World Scientific,

1998. 7–43.[11] F. Szabadváry, Handbook on the Physics and Che-

mistry of Rare Earths, 11. kötet, North-Holland Pub-lishing Company, 1988, 43. fejezet, 33.

[12] E. Schrödinger, Ann. Phys. (1926) 384, 361.[13] R. Zalubas, B. R. Borchardt, J. Opt. Soc. Am. (1973)

63, 102.[14] L. Petit, A. Svane, W. M. Temmerman, Z. Szotek, So-

lid State Commun. (2000) 116, 379.[15] A. Earnshaw, N. Greenwood, Chemistry of the Ele-

ments, Elsevier Science, 1997, 31. fejezet, 1250–1284.[16] A. E. Kramida, Y. Ralchenko, J. Reader, “NIST atomic

spectra database ver. 5.1.,” 2008. online elérhető: http://physics.nist.gov/asd.

[17] R. W. Field, Bunsenges. Phys. Chem. (1982) 86, 771.[18] V. M. Goldschmidt, L. Thomassen, F. Ulrich, T. F. W.

Barth, G. O. J. Lunde, W. H. Zachariasen, D. Holmsen,Geochemische Verteilungsgesetze der Elemente. No.7, In Kommission bei J. Dybwad, 1925.

[19] F. David, K. Samhoun, R. Guillaumont, N. Edelstein,J. Inorg. Nucl. Chem. (1978) 40, 69.

[20] R. D. Shannon, Acta Crystallogr., Sect. A (1976) 32, 751.[21] P. Pyykkö, Phys. Scr. (1979) 20, 647.[22] C. Clavaguéra, J.-P. Dognon, P. Pyykkö, Chem. Phys.

Lett. (2006) 429, 8.[23] W. Küchle, M. Dolg, H. Stoll, J. Phys. Chem. A (1997)

101, 7128.[24] A. Kovács, P. Pogány, R. J. M. Konings, Inorg. Chem.

(2012) 51, 4841.[25] G. H. Wolfe, Uranium: Compounds, Isotopes and

Applications. Nova Science Publishers, Incorporated,2009.

ÖSSZEFOGLALÁSPogány Péter, Kovács Attila: Az f elemekelektronszerkezeteA cikkben az f elemek egzotikus elektron-szerkezetét és ennek következtében fellépőjellemző kémiai tulajdonságaikat mutattukbe. Ezek egyik meghatározó tényezőjét al-kotják a relativisztikus hatások, melyek ska-láris és spin-pálya kölcsönhatásokból tevőd-nek össze. Vizsgáltuk a lantanidákat és akti-nidákat jellemző oxidációs számok különbö-zőségének okait, melyeket nagyrészt az ak-tinidáknál jelentkező erőteljesebb relativisz-tikus hatás okoz. Értelmeztük az ún. lantani-dakontrakciót, és a hozzá hasonló, azonbana gyakorlat számára kevésbé fontos aktini-da- és d elem-kontrakciót.

Bár az utóbbi évtizedben komoly fejlődésment végbe a számításos kémiában, az f ele-mek számítása továbbra is komoly kihívás,mivel egyrészt a relativisztikus hatások, más-részt az elektronkorreláció minél pontosabbfigyelembevételét igényli.

3. ábra. A könnyű aktinidák fő oxidációs állapotai vízben pH=0-nál [25]. A színes sáv feletti és alatti rész a nemegyensúlyi állapotot adja meg. SHE a standard hidrogén-elektródot jelöli, a színek pedig az oxidációs számot: piros 3, sárga 4, kék 5, zöld 6



3

2

1

0

–1

–2

E°

(V/S

HE

)

NpVIIPuVII AmVII

AmO22+

NpO22+

PuO22+

Pu3+ Am3+NpO2

+

Np4+

Np3+

U3+

UO22+

U4+

Pa4+

Ac3+ Th4+ PaOOH2+

Kezdjük egy nagyon banális kérdéssel. Hogyan értesültek a díjodaítéléséről?

Cs. Nagy Gábor: 2013. október közepén a feleségemmel Bécs-ben tartózkodtunk, ahol az idősebb fiunk éla családjával, és mivel a szülőknek pár na-pos programjuk volt, „unokás szolgálatot”láttunk el azokban a napokban. Ebéd utánicsendes pihenő közben telefonon hívott azMTA-ról Kroó Norbert professzor úr, hogya kuratórium elnökeként elsőként és sze-mélyesen tájékoztasson aznapi döntésükről.

Nagy-nagy meglepetésként ért a megtisztelő hír, kerestem a sza-vakat és csak nehezen tudtam néhány köszönő szót értelmesenelmondani.

Oláh Gábor: Meglepetés volt számomra a díj elnyerése, mertnem tudtam róla, hogy 2013-ban felterjesztettek rá. Egy dolgos

hétköznapon, az iskolai menzán, ebéd köz-ben csörrent meg a telefonom, és egy isme-retlen szám jelentkezett. Felvettem, bemu-tatkoztam, majd a hívó Kroó Norbert aka-démikus úr titkárnőjeként mutatkozott be.Megkérdezte, tudom-e, hogy miért keres en-gem, mire én azt feleltem, hogy a profesz-szor urat névről ismerem, és ismerem tudo-

mányos ismeretterjesztő munkáját is, de a megkeresés okát nemtudom kitalálni. Erre azt mondta, hogy adja a professzor urat,és így tőle személyesen tudtam meg, hogy kémiatanárként en-gem választott ki az egyik díjra az értékelő bizottság. Utólagvisszagondolva mély hálát érzek azért a személyes és emberihangért, amely már Kroó Norbert professzor úr telefonos meg-keresésből áradt. Letettem a telefont, és alig tudtam befejezniaz ebédelést.

Mindketten vegyiparisok voltak. Milyen volt a presztízse az isko-lájuknak abban az időben, amikor oda jártak?

N.G.: Én 1960 és 1964 között voltam vegyiparis diák. Azokbanaz években a technikumok voltak a legelismertebb középiskolák

a szülők (és a végzős általános iskolás diákok) között. Így volt eza Békés megyei Gyoma község I. sz. Általános Iskolájában is,ahonnan korábban még senki nem jutott be a rangos DebreceniVegyipari Technikumba. Később aztán voltak követőim… Az ősiiskolavárosban is érzékelni lehetett a mi iskolánk presztízsét, éserre büszkék is voltunk (ez nem azt jelentette persze, hogy a kö-telező diáksapkát el ne rejtettük volna „kritikus” esetekben!)

O.G.: Én Komlón, a Kun Béla Gimnáziumban érettségiztem1978-ban. Általános iskolai osztálytársaim közül az egyik legjobbtanuló a Pécsi Vegyipari Technikumban tanult tovább. Én tőletudtam informálódni a 70-es évek nagyszerű, igencsak jól felsze-relt pécsi technikumáról és az ottani magas színvonalú képzés-ről. Ámulattal hallgattam azokat a beszámolókat, amikor a vegy-ipariban elvégzett kísérletekről és mérésekről, a műszerekről ésa laborokról mesélt Németh Jenő barátom.

Említsenek egy-két tanárt, aki maradandó nyomot hagyott em-lékezetükben, befolyásolta pályájuk alakulását.

N.G.: Az általános iskolában nagyszerű magyar-, matematika-és kémiatanárom volt (Varga Zsigmondné, Kovács Gábor, PuskásLászló), hiszen csakis az ő alapos felkészítő munkájuk révén fe-lelhettem meg a felvételi vizsgán. Középiskolás éveimből Oláh Jó-zsef történelem, Halmai Lászlóné vegyipari technológia és labo-ratóriumi gyakorlat, Kopcsa József fizikai kémia szakos tanáraimnevét említhetem – más-más okokból.

O.G.: Elsősorban általános iskolai és középiskolai kémiataná-raimnak vagyok hálás a hivatásomért. Balassa Lászlóné Marikanéni nagyszerű munkájának és lelkesítésének köszönhetően nyol-cadikos koromban megnyertem a városi és a megyei kémiaver-senyt, és eljutottam az akkor még építés alatt álló Zánkára. Per-leczky József gimnáziumi tanáromtól a megfigyelések és méré-sek alapos és precíz elvégzését, a természet és a természetjárás sze-retetét, és egy kicsit a pedagógia mesterségét is tanultam. Sajnos,már egyikőjük sincs az élők sorában.

Az egyetemi évek alatt hivatásomra leginkább Kajtár Mártonés Rózsahegyi Márta volt hatással. Kajtár Marci bácsi megkapóőszintesége, sugárzó egyénisége, egyszerűsége, embersége és mély


Ez a díj kizárólag a szakma elismeréseBeszélgetés a Rátz Tanár Úr életműdíjas kémiatanárokkal

A 2013. évi Rátz Tanár Úr Életműdíjat dr. Cs. Nagy Gábor és Oláh Gábor Péter, a hajdani debreceni és a budapestivegyipari technikumok tanárai vehették át. Cs. Nagy Gábor diákja is volt a debreceni intézménynek. A díjátadásrólez év februári számunkban beszámoltunk (MKL, 2014/2. 64.). Mindketten jól ismerik a „vegyiparik” (egyáltalán atechnikumok) múltját, történetét, helyzetének változását, átértékelését az oktatáspolitika kusza rendszerében, amitalán nem mindig találkozott a társadalmi elvárásokkal. A kitüntettek sorsának alakulása mellett, azaz hogyanérték el a középiskolai tanárok talán legbecsesebb szakmai elismerését, a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, ezekről a kér-désekről is kérdezem beszélgetőpartnereimet.

OKTATÁS

1979 áprilisában ért a váratlan, de rendkívül megtisztelő hír:az igazgatóválsággal küzdő középiskolám tanári kara azt kezde-ményezte Debrecen város oktatásirányítóinál, hogy engem ne-vezzenek ki igazgatójuknak. Ilyen elismerést is hordozó kihívás-nak – volt vegyiparis diákként pláne – nem lehetett ellenállni, éserre bátorítottak családtagjaim, egyetemi barátaim is. Az egye-temmel később sem szűnt meg a kapcsolatom, de 2007-ben tör-tént nyugdíjba vonulásomig már az Alma Matert szolgáltam.Igazgatóként természetesen sokkal kisebb óraszámban taníthat-tam; az intézmény vezetése, folyamatos fejlesztése képezte el-sődleges feladataimat. Mégis több diákom került be a Grand PrixChimique nemzetközi vegyészversenyen szereplő magyar csapat-ba, még többen szereztek győzelmet vagy értékes helyezést ké-mia OKTV, illetve vegyész OSZTV döntőiben

O.G.: 1984-től tíz évig a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépisko-lában tanítottam, két osztálynak érettségiig, két osztálynak atechnikusi évben voltam osztályfőnöke. Két évig szaktanácsadóis voltam vegyipari szakképzési területen. Sommer László kedveskollégám beosztottjaként jártam az ország vegyipari szakképzőiskoláit, segítettem a kollégák szakmai munkáját és az iskolákszakképzési tevékenységét. Tankönyvírásban, az első OKJ (Or-szágos Képzési Jegyzék) kidolgozásában és a világbanki szak-képzési program hazai adaptációjában is részt vettem – nagy-szerű kollégák társaságában. Szabó Lászlóné kiváló igazgatóm –fiatal korom ellenére – műszaki igazgatóhelyettesének nevezettki 1993-ban.

1994-ben személyes felkérést kaptam egy egyházi általános is-kola beindításában való segítésre a Patrona Hungariae-ban. Büsz-ke vagyok arra, hogy a Patrona Gimnázium hazánk egyetlen le-ánygimnáziuma, és a hozzánk járó tehetséges leányoknak 1994 ótaén lehetek az egyik kémiatanára.

Az általános iskolának 2011-ig igazgatóhelyettese voltam. Gya-korlóiskolai vezetőként sok-sok tanítónő és hitoktató szakmaigyakorlatát, államvizsgáját szerveztem. Tevékenységemet 2011-ben a Váci Katolikus Felsőoktatásért Díjjal jutalmazták.

2011-től igazgatóhelyettesként a Patrona Tehetségpontot veze-tem. Diákjaim sokféle sikert értek el hazai és nemzetközi kémi-ai versenyeken: OKTV-helyezések, Diákvegyész Napokon és Ké-mikus Diákszimpóziumokon elért első helyezések és különdíjak.Az Osztrák Kémiatanárok Egyesülete (VCÖ) nemzetközi kémiaiprojektversenyének különdíját – egyedüli magyar iskolaként –patronás diákjaim nyerték el. Tehetséggondozó munkámat 2012-

hite, briliáns magyarázóképessége ragadott meg, és ma is példaszámomra.

Azt, hogy nem kutatóvegyész, hanem kémiatanár lettem, Ró-zsahegyi Mártának köszönhetem, aki az első általam tartott pró-batanítás után azzal kezdte órám értékelését, hogy „Gábor, ma-gát az Úristen is tanárnak teremtette”. Ez a visszajelzés máigmeghatározó az életemben. Márta nénivel mind a mai napig jóemberi és szakmai kapcsolatot tartok, kikérem tanácsát, meghí-vom az általam szervezett egyházi iskolai kémiatanári tovább-képzésekre, diákjaim kémiai témájú projektjeinek bemutatóira ésaz iskolai természettudományos tehetségnapi rendezvényeinkre.

Pályájuk úgy alakult, hogy évekkel később visszakerültek iskolá-jukba, most már tanárként. Mit éreztek, változott az iskola tár-sadalmi értékítélete az eltelt idő alatt?

N.G.: Az 1969/70-es tanévben kerültem vissza pályakezdő ta-nárként volt iskolámba, ami önmagában is nagy megtiszteltetésvolt. Ez a tanév – amint utólag beleláttam – „negatív mérföld-kőnek” számított az iskola fejlődéstörténetében, hiszen közel kétévtizedes, országos ismertséget/elismertséget eredményező peri-ódus után ekkor szűnt meg a nappali tagozatos technikusképzés;a belépő évfolyam már a Debreceni Vegyipari Szakközépiskolá-ban kezdte meg tanulmányait. A tanári kar tehát egyfajta presz-tízsveszteségként élte meg ezt az oktatáspolitikai döntést, ám aszülői társadalom bizalma nem csökkent: a Vegyipari továbbra is„a Vegyipari” maradt.

O.G.: Petrikes egyetemista évfolyamtársaim mind-mind igazánfelkészült, nagy-nagy anyagismerettel és laboratóriumi praxissalrendelkeztek, és mindannyian csupa pozitív jelzőkkel illették egy-kori iskolájukat, tanáraikat. A „Petrik” mindig igyekezett a vegy-ipari szakképzés zászlóshajójaként minőségi szakképzést meg-valósítani. A vegyipari és gyógyszeripari cégek a nyolcvanas évekközepén is tárt karokkal várták a Petrikből érkező munkavállaló-kat. Petrikesnek lenni, onnan „vegyész” végzettséggel kikerülniakkor is rangot jelentett. Nagyon szerencsés és kegyelemteli pil-lanat volt, amikor pályakezdő tanárként felvételt nyertem a Pet-rikbe, ami álmaim iskolája volt.

Annyit tudunk, hogy a Vegyipari Technikum/Szakközépiskolameghatározó szerepet játszott életükben. Kaphatnánk azért egyrövid bemutatkozást, mi történt önökkel, amíg eljutottak idáig,hogy pályatársaik irigyelt tanárai közzé kerültek, Rátz Tanár Úréletműdíjasok lettek.

N.G.: A mai napig nagy szeretettel gondolok vissza a pálya-kezdés éveire, amikor megélhettem volt igazgatóm, volt tanára-im befogadó bizalmát, segítőkészségét. Szakmai szempontbóligazán „mély vízbe dobtak”, hiszen a diákok között „mumusnak”tartott fizikai kémiát és műszeres laboratóriumi gyakorlatokattanítottam, emellett osztályfőnöki és diákönkormányzat-patro-náló feladatokat is kaptam. Ekkor születtek a fiaim is, tehát minda hivatás, mind az emberi oldal szempontjából értékes volt azalapozás. Épp ezért is volt nehéz a döntés 1973-ban, amikor azegyetemünk (akkor – és sokak számára ma is – Kossuth LajosTudományegyetem) hívott: legyek a Kémiai SzakmódszertaniCsoport munkatársa. Az érzelmi fékek ellenére belevágtam, ésma is helytálló döntésnek tartom, hiszen nagyszerű, érdeklődő ésa tanári pálya iránt igazi elkötelezettséget mutató tanárjelöltek-kel dolgozhattam együtt. Büszke vagyok rájuk, hiszen elismerés-re méltó pályát futottak/futnak kémiatanárként, igazgatóként,szakértőként egyaránt. Közülük többen megkapták a RichterAlapítvány „A kémia oktatásért” díját is.


A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

OKTATÁS

ben „A Tehetségek szolgálatáért” életműdíjjal, 2013-ban pedig„BONIS BONA – A Nemzet Tehetségeiért” díjjal jutalmazták.

Három dolgot még szeretnék kiemelni, amire igazán büszkevagyok.

• Előadóként több száz pedagógus előtt beszélhettem 2002-bena Katolikus Pedagógiai Napokon a természettudományos neve-lésről.

• Az Öveges József Tanáregylet 2007-ben könyv formában ki-adta egy írásomat, melynek címe: Pedagógiai gondolatok SzentLukács evangéliumában. Mindkettővel azt próbáltam érzékeltet-ni, hogy a természettudományok művelése hogyan gazdagíthat-ja a keresztény hitet.

• Eszter leányomnak én lehettem a kémiatanára. Eszter kuta-tóvegyész lett és szakmérnökként megbecsült vezetője egy sike-res vegyipari cégnek.

Mit gondolnak, mi adja ennek a díjnak a különleges értékét a pe-dagógustársadalomban?

N.G.: Az én számomra egyértelmű a válasz: ez a díj kizárólaga szakma elismerése, és nem játszanak szerepet benne egyéb té-nyezők.

O.G.: Ezt a díjat a pedagógusok Kossuth-díjának szokták mon-dani. Az egyházi iskolák pedagógusai között is rendkívüli meg-becsülésnek számít a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerése. Kémi-ából az eddigi 26 díjazott közül öten tanítanak egyházi iskolában,ketten evangélikus, hárman pedig katolikus gimnáziumban. Szá-momra nagy megtiszteltetés Velkey László és Kromek Sándor ta-nár urak után harmadik katolikus iskolai kémiatanárként meg-kapnom e nagyszerű díjat.

Iskolámból, a Patrona Hungariae Gimnáziumból én vagyok amásodik pedagógus, aki elnyerte ezt a megtisztelő díjat. Kollé-ganőm, Plósz Katalin M. Georgia nővér fizikából kapott 2007-benRátz Tanár Úr Életműdíjat.

Térjünk vissza a vegyipari technikumokhoz. A hetvenes évekbenaz oktatási kormányzat úgy gondolta, hogy a közoktatásbannincs szükség a túl specializált és magas szintű szakmai képzéstadó technikumokra, hanem erősíteni kell a humán oktatást, ésátalakították a technikumokat szakközépiskolákká. A techniku-mi végzettséget „5. év ráadással” lehetett megszerezni. Hol érteönöket ez az átszervezés? Hogyan fogadták?

N.G.: A kérdésből kiderül: ez a jelentős tartalmi és strukturá-lis átszervezés a Debreceni (akkor már Erdey–Grúz Tiborról el-nevezett) Vegyipari Szakközépiskola élén ért – és nem váratlanul!Intézményvezetőként megéltem a gazdaság ez irányú igényeit,megtapasztaltam a hivatalos oktatás- és szakképzés-politika tö-rekvéseit és – a több évtizedes „vegyiparis” fejlesztő hagyomá-nyokat követve – a tanári karral együtt, alkotó módon melléáll-tunk. Nem volt nehéz azokban az években belátni, hogy minden-kori tanítványink jövője szempontjából fontos, ha erősítjük azidegen nyelvi kultúrájukat, alkalmazóképes informatikai felké-szítést kínálunk és azt sem, hogy igényes vegyészképzés bioló-giaoktatás nélkül nem lehetséges (az egykori vegyipari techniku-mokban nem létezett biológia tantárgy!). Voltak persze belső vi-táink, volt sok-sok konzultáció/egyeztetés, de érdemben közre-működtünk a képzés hálótervének kialakításában, új tantárgyitantervek, tankönyvek, példatárak létrehozásában. Az 1985/86.tanévben bevezettük a 2+3 éves technikus és a 2+2 éves érettsé-gizett szakmunkásképzés új rendszerét.

O.G.: Én már az új, szakközépiskolai rendszerbe születtem be-le, hiszen 1984-ben a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola lett

az első munkahelyem. A technikumi képzést csak az iskola nagyöregjeitől, az ő személyes, szakmai véleményükön keresztül is-mertem meg. A Petrik öregjei igencsak sajnálták, hogy a szakmaigyakorlatok időtartama lecsökkent, és az volt a félelmük, hogykevesebb laboratóriumi gyakorlattal nem lehet jó vegyianyag-gyártóvá, vegyésztechnikussá nevelni tanítványainkat. Az 1980-as évek közepére korszerű műveleti labort alakítottak ki a petri-kes kollégák Bertalan Zsolt, a későbbi igazgató hathatós munká-jának köszönhetően.

Nem vitatható a gondolat kiindulópontjának jogossága, a nyelvi,humán és számítástechnikai ismeretek növelésének indokoltsága.Bár rögtön felvethetnénk, hogy talán nagyobb baj szokott lenniaz állampolgárok alapvető természettudományos ismereteinekhiányával, mint a humán műveltséggel. Amíg azonban az utóbbiszégyellnivaló, az előbbivel kérkedni szoktak.

N.G.: Az említett változások nem rázták meg az iskolát; sem atermészettudományos/műszaki, sem a humán oktatás igényes-ségét. Büszke vagyok rá, hogy az iskola humánerőforrás-oldalaországos viszonylatban is kiemelkedő volt: kandidátusok, egye-temi doktorok, többdiplomás és/vagy szakvizsgázott pedagógu-sok, megyei szaktanácsadók, tankönyvszerzők és -lektorok, ta-nárjelölteket felkészítő vezetőtanárok alkották a tantestület prog-resszív „magját”, köztük nem kis számban egykori diákjaink,akik megújítva, de elkötelezetten integrálódtak a tanári karba.

Emlékszem. Vegyipari, gépipari, építőipari – ezek az iskolák fo-galmak voltak diákkoromban Debrecenben. Ezekbe bejutni ki-tüntetésnek számított. Elitiskolák voltak, mint a Tóth Árpád, aKossuth, a Fazekas Gimnázium. Ide a legjobbak kerültek csak be.Jó, elsősorban szakmai képzést adtak, ahonnan jó eséllyel lehe-tett továbbtanulásra jelentkezni és szakmát is kínáltak.

N.G.: A rendszerváltozás hullámai (a gazdaság szétesése, át-alakulása, a munkanélküliség megjelenése és erősödő mértékestb.) nem hagyták érintetlenül a középfokú iskolahálózatot sem.A szülői társadalomban mind erőteljesebbé vált az „üljön csakminél tovább iskolapadban a gyerek, a pályaválasztást, szakma-szerzést toljuk minél későbbre” szemlélet, ami ellehetetlenítettea szakmunkásképző intézetek nagy részét, és a szakközépiskolá-kat is új megoldásokra, képzési kínálatuk bővítésére ösztönözte(esetünkben is ekkor, 1993-ban kezdődött a környezetvédelmiszakmacsoportos oktatás). Kétségtelen, hogy a korszak legújabbtartalmi és strukturális fejlesztése, az ún „Világbanki modell” aszakközépiskolák esetében előrelépést jelentett, ám ezek az évekigazi térnyerést a gimnáziumok számára hoztak, különösen a


A Debreceni Vegyipari Szakközépiskola

OKTATÁS

teket és sokfelé kamatoztatható tudást kíván szerezni, annakmindenképpen a Petrikben a helye. Ma már a környezetvédelmiés az informatikai szakok is fontos szerepet játszanak az intéz-ményben.

A Patronában sokféle humán és reál irányú szakkör, sportkör,zeneiskola, kollégiumi foglalkozás áll diákjaink rendelkezésére.Sok-sok sikeres pályázatban való részvételünk nagyszámú ingye-nes tehetségtábort tett lehetővé diákjainknak az elmúlt időszak-ban. Nálunk a diákok nemcsak nyelvet és tudományt, hanememberséget és hitbeli elmélyülést is szerezhetnek.

Még fiatal emberek: tervek, elképzelések a közeljövőre?N.G.: Gábor druszám, Rátz Tanár Úr díjas kedves kollégám va-

lóban fiatalember. Én épp ezekben a hetekben készülök az 50éves érettségi találkozónkra, ami azt is jelenti, hogy valójábanmár csak „redukáltabb” szakmai törekvéseim lehetnek. Ha azegészségem engedi, azért még szeretnék a „partvonalon kívül-ről”, vagyis szakértőként, szaktanácsadóként segíteni a közok-tatás, a szakképzés mai szereplőinek – ha lesz rá igény. És sze-retnék utána (vagy közben?) olyan vegyiparis kiadványt össze-hozni, amelyben az egykori és mai diákok üzennének egymásnakés a jövőnek…

O.G.: További szakmai terveim:– diákjaimmal szeretném 2015-ben harmadszor is megnyerni

az Osztrák Kémiatanárok Szövetsége (VCÖ) által kiírandó nem-zetközi kémiai projektversenyt;

– szeretném, hogy diákjaim sikeresek legyenek az egyetemenés majd a szakmai és magánéletben is;

– be kívánok lépni – 2014-ben – a Magyar Kémikusok Egye-sülete Kémiatanári Szakosztályába;

– be kívánok lépni – 2014-ben – a Kutató Tanárok OrszágosSzövetségébe;

– szeretnék cikket írni a Középiskolai Kémiai Lapokba és/vagyA Kémia Tanítása módszertani folyóiratba egy – az IBL alapel-veinek alkalmazásával – általam kidolgozott kísérlet témaköré-ben;

– az ISIT-projektben megismert szövegértés-kompetencia fej-lesztési módszereit szeretném továbbadni kollégáimnak és a ka-tolikus iskolák tanárainak;

– szeretnék ismét – húsz év után – szaktanácsadó lenni.

Olvasóink nevében ismételten gratulálunk Cs. Nagy Gábornak ésOláh Gábornak ehhez a kiemelkedően szép és eredményes tanári-pedagógusi életúthoz! Kívánunk a további szakmai sikerek mel-lett jó erőt és egészséget, családi boldogságot, hogy élvezni tud-ják azt a megbecsülést, társadalmi elismerést, amit a legértéke-sebb tanári díj elnyerése jelent.

Kiss Tamás

6 és 8 évfolyamos struktúrákkal, a két tanítási nyelvű képzés be-vezetésével.

O.G.: Amint már említettem, az ELTE vegyész szakán szám-talan jól felkészült, a szakmai fogásokat, eljárásokat kiválóan is-merő petrikes tanult. A nyolcvanas évek közepén osztályfőnöklettem a Petrikben. Akkor még kellett szóbeli vizsgát és elbeszél-getést tartani, a jelentkezők nagy száma miatt. Valóban egyfajtaelitképzés folyt még a nyolcvanas években is az öt(!) párhuzamos„általános vegyész” osztályban. 2014 júniusában volt a 25 évesérettségi találkozója ennek az osztályomnak. Vegyiparral kap-csolatos területen dolgozik (kutatóvegyész, technikus, minőség-biztosító, vegyianyaggyártó, laboráns, vegyianyag-forgalmazóvállalkozó stb.) a végzett diákjaim kb. harmada. Lett közülük böl-csészdoktor, énekesnő, közgazdász, fodrász, kozmetikus, rendőr,tanítónő és egy kémiatanár is. Ketten külföldön dolgoznak –nem vegyipari szakterületen.

A vállalatok igényelték a technikusi középkádereket. Az a kép-zettségi szint nekik éppen megfelelő volt. Hosszú évek múltán isnosztalgiával emlékeztek a technikusokra.

N.G.: Ezt helytálló és életszerű megállapításnak tartom és hoz-záteszem: a technikus kvalifikáció és státus „kivezetését” nem le-hetett végigvinni, pedig voltak rá törekvések. Az elmúlt bő kétévtizedben többször módosult az Országos Képzési Jegyzék, demég a legutóbbi, 2012-es változatában is megjelenik ez a szakmaivégzettség. Természetesen nem a technikumi „hőskor” jellemző-ivel, hiszen modulrendszerű a képzés, egyre gyakorlat orientál-tabb – de: létezik! Csak tanulni is akarjanak a technikusjelöltek!Ezen a „fronton” nem igazán kedvezőek napjaink tapasztalatai.

Később jött a felsőfokú szakképzés bevezetése. Ezt nagyon jól feltudták volna vállalni a technikumok/szakközépiskolák. Ráeről-tették az egyetemekre, ahol nem nagyon találták meg a helyüket,ma sem találják. Mennyire látják iskolájuk jövőjét perspektivi-kusnak egy közoktatásban részt vevő tanár számára?

N.G.: Messzemenően egyetértek, sőt elmondanám: igazgatóiténykedésem utolsó periódusában az volt a tervem, hogy – a miegyetemünk Kémiai Intézetével fennmaradt jó kapcsolatokra épít-ve – közös felsőfokú szakképzést valósítsunk meg. Ennek mind aszemélyi, mind az infrastrukturális feltételei is adottak voltak, ámaz egyetemet lekötötték a bolognai fejlesztés feladatai, majd a jog-szabályi feltételek is megszűntek egy ilyen együttműködéshez.Igazán sajnálom, mert értelmes dolog jött volna ki belőle.

Ajánlanák az iskolájukat rokon gyereküknek, barátaik gyerekei-nek?

N.G.: Igen, felelősen, mert sok szempontból sikerült az érté-kek átmentése, sőt több új képzés is beindult. Van azonban egyszempont, ami némileg fékez: a legújabb intézkedések hatásáravisszaállt a szakközépiskola funkciójának az 1970-es évtizedbenképviselt normarendszere, vagyis szűkül a felsőfokú továbbtanu-lás lehetősége. Márpedig a szülők nem kis hányada egyetemi, fő-iskolai végzettséget szeretne gyermekének…

O.G.: Igen, a Petriket is és a Patronát is jó szívvel. Elkötelezettpedagógusok (tanítók, gimnáziumi és zeneiskolai és szakmai ta-nárok) élnek mindkét iskolában pedagógus hivatásuknak.

A Petrikben ma folyó szakmai képzést és tartalmi fejlesztése-ket a TISZK rendszer kiépülése, a pedagógus-továbbképzések, azemelt szintű érettségik szervezése és a volt kollégákkal való be-szélgetések segítenek megismernem. Aki magas színvonalú, vi-lágviszonylatban is korszerű vegyipari és laboratóriumi ismere-


OKTATÁS


Előszó

A dolgozat nem élelmiszer-kémiai, hanemgasztronómiai szempontból kívánja témá-ját ismertetni, miután előző munkánkbanmár definiáltuk a gasztronómiát, az ételekés italok szakértő ismeretét, illetve élvezé-sük művészetét [1]. Ott arra is kitértünk,hogy a múlt évszázad közepén magyar ku-tatói segédlettel (Kürti Miklós, Oxford) lét-rehozott molekuláris gasztronómia azt kí-vánja megismerni és hasznosítani, hogyanműködik a főzés és sütés a molekulák ésszupramolekulák szintjén, illetve mi történika molekulákkal, amikor hőhatás éri őket.

A mostani írás a fentieket kiegészítveazokkal az ismeretekkel foglalkozik, hogymi történik, amikor az ízeket keverik, va-lamint azt is elemezzük, hogy a gasztroél-vező hogyan értelmezi az ízeket, illatokatés zamatokat, és mindez milyen kihíváso-kat jelent azokkal a tradicionális érzékelé-sekkel és szokásokkal szemben, amelyek-től egy étel ízletesnek és élvezetesnek tű-nik. Ehhez alapvető premisszánk, hogy azelemzéshez az új kémiai, fizikai elemzésiés adatbányászati eljárások, illetve azok al-kalmazásai számos lehetőséget nyújtanakgasztronómiailag új íz-, illat- és zamat-kombinációk létrehozására és vizsgálatára,s ezek nemcsak kiterjeszthetik, sőt forra-dalmasíthatják étkezési ízlésünket és szo-kásainkat, hanem képesek átértelmezni azételek élvezetét is. Bizonyos ételeket együttfogyasztva ízletesnek érzünk, másokat nem.Ennek az egyszerű megfigyelésnek az ere-dete az emberi érzékek biokémiájában rej-lik.

Bevezetés

Egy étel minőségéről, ízletességéről, illet-ve élvezeti fokáról születő döntés messze-menően személyes jellegű. Mint tudjuk,ételeinkkel az érzékelésen keresztül kerü-lünk kapcsolatba, azaz tapintás, látás, hal-lás, ízlelés és szaglás útján. Talán furcsá-nak tűnik, de például a tapintási és látásiérzékelések messzemenően befolyásoljákaz ételek ízével kapcsolatos észleléseinket.Másképp érezzük az étel ízét, ha jó minő-ségű porcelántányérból vagy ezüst-, illetvepapírtányérból eszünk, azaz az ízérzékelésa felhasznált edény minőségétől is függ.Hasonlóan, az étel színe is befolyásolhatjaízlelésünket; gondoljunk arra, hogy mi-lyennek éreznénk egy kékre festett liba-combot…

Az étel élvezésében kémiai érzékelése-ink a legjelentősebbek. Ezek az íz, ízlelés,az illat (szag) és a chemesthesis [2] (e szó-nak nincs magyar nyelvű szótári megfele-lője, talán „kemesztézis”-re lehetne ma-gyarítani). Ez utóbbit a bőr és a nyálka-hártyák kémiai érzékenységeként definiál-ják, és akkor jelentkezik, amikor a vegyü-letek aktiválják a más érzékeinkhez, pél-dául fájdalomhoz, tapintáshoz és égetés-hez kötődő receptorokat. Ezek a kémiailagindukált érzésreakciók nem illeszkednek ahagyományos ízlelési és szagérzékelési ka-tegóriákhoz. A kemesztetikus érzékelésrepélda a paprikától, illetve hatóanyagától, akapszaicintól származó égető, csípős ér-zés, vagy a mentol okozta hűsítő érzet.Előbbieket a gasztronómiában csípősség-nek vagy pikánsságnak is nevezzük.

Az ízlelés vagy kóstolás a szájban levőszenzorokkal érzékeli a folyadékokban ol-dott kémiai vegyületeket. Az illat és aszaglás a levegőben lévő vegyületeket de-tektálja, de érzékeljük azokat az illatokatis, amelyeket az élelmiszerek a szájüre-günkben emittálnak. Ízlelésünk az édes,savanyú, sós és keserű ízek érzékelésére al-kalmas. Újabban ezekhez további ízekcsatlakoztak, mint az umami, a zsíros és akalcium (1. ábra). Az 1905-ben Japánbanfelfedezett furcsa, gyámoltalan elnevezésűumami japánul kellemesen felséges ízt je-lent, és valós létezését csak 2000-ben sike-rült a megfelelő receptorokkal igazolni [5]:az umami tulajdonképpen egy aminosav,illetve a nátrium-L-glutamát íze, aminekegyik fő jellegzetessége, hogy más ízmole-kulákkal társulva fokozza azok intenzitá-sát és az ízlelőbimbókra gyakorolt hatását.Ugyanakkor közismert, hogy több ezer íztés illatot felismerünk és érzékelünk. Anyelvünkön, a szájpadlásunkon és a felsőtorkunkon lévő kemoreceptorok felismerika megfelelő ízjelzéseket, például a keserűt,a savanyút, az édeset. Ezen észlelésekmindegyike annak érdekében fejlődött ki,hogy információt közöljön a különösen kí-vánatos (például só, cukor, aminosavak),vagy nemkívánatos (toxikus alkaloidák)élelmiszerekről. A receptorok a nyelven lé-vő ízlelőbimbókban helyezkednek el. Azízlelendő molekulák az ízlelőbimbók csú-csán lévő pórusokon keresztül jutnak abimbókba, és adszorbeálódnak az ízrecep-tor sejteken. Az édes ízt érzékelő receptor-fehérjéket például aránylag csak a közel-múltban azonosították. [3,4] Mindezek a

Braun Tibor ELTE, Kémiai Intézet, MTA Könyvtár és Információs Központ

Gasztronómiai íz-, illat- és zamatpárosításokmolekuláris háttere és új lehetőségei

KITEKINTÉS


receptorok a G-fehérjéhez csatolt recepto-rok szupercsalád alosztályát képezik, ame-lyeket T1R1; T1R2; T1R3 és T2R-ként azonosí-tottak. Például a T1R2 –T1R3 heterodimerekaz érzékelői az édességnek, míg a T2R-eka keserű ízt érzékelik. A savanyú és sósízek érzékelői lényegében ioncsatornák.

Az eltelt évszázadok során az ételek elő-állítását empirikusan kialakított receptek-ben rögzítették, és az ízek, zamatok mi-nőségét, élvezeti értékét [6] az egyéni, sze-

mélyes ízlés határozta meg. Azt, hogy akülönböző élelmiszer-alapanyagok közülmit, mivel, hogyan és milyen arányban kellvagy lehet párosítani, keverni, mint emlí-tettük, az empíria jellemezte, és az élvez-hetőséget a kellemesség, illetve elfogadha-tóság műveletileg közelebb hozta a művé-szethez, mint a tudományhoz (szakácsmű-vészet).

A molekuláris és szupramolekuláris [1]gasztronómia bevezetésével manapság eg-

zaktabb gasztronómiai ismeretekkel ren-delkezünk a főzés és sütés alatt végbemenőfizikai és kémiai jelenségekről, de az ízekpárosításával, keverésével, illetve moleku-láris hátterével és az ezek során kialakulóízhatások vizsgálatával még csak mosta-nában kezdett az élvezeti gasztronómiai[6] kutatás foglalkozni. Ennek az útnak azelejéről számolunk be a továbbiakban.

Ízmolekula-hasonlóság

Az ízmolekula-hasonlósági elvet Heston Blu-menthal angol séf és molekuláris gasztro-nómus vetette fel először 2002-ben, majdrészletezte számos példával „fűszerezve”2008-ban [7,8]. Blumenthal a séfje és tu-lajdonosa a berkshire-i Fat Duck nevű há-rom Michelin-csillagos vendéglőnek, és nemkutató ugyan, de vendéglője mellett na-gyon jól felszerelt műszeres fizikai kémiailaboratóriumot is működtet. Az általa al-kalmazott elv szerint, ha két étel azonos il-lékony molekulákat tartalmaz, akkor ke-verékük étkezéskor kellemes íz- és illatérze-tet kelt. Az élelmiszer-alapanyagok elem-zésére folyadékkromatográfiát és tömeg-spektrometriás gázkromatográfiát alkal-mazva számos élelmiszer-alapanyagot vizs-gált. Például a 2. ábra a nyers uborka illóízanyagainak a gázkromatogramját mutat-ja be. Fentiek alapján Blumenthal vendég-lője számos új, nem konvencionális, ízletesételkombinációt kínál, például jázminossertésmájat vagy kaviáros fehércsokoládét[8]. Blumenthal felkérte François Benzit, avilág második legnagyobb illat-, ízgyártóés -forgalmazó, Svájcban székelő Firme-nich S. A. [9–11] nevű cégének fővegyészét,hogy működjenek együtt az ízhasonlóságvizsgálatában. Blumenthalék elképzeléseigyorsan elterjedtek a világban, és számosséf egyedül vagy illatkémikusok együtt-működésével rengeteg új, ízletes étel-kom-binációt hozott létre. Így például MartinLerch norvég kémikus, aki fémorganikusvegyületekkel foglalkozik, Blumenthaléknyomait követve megalapította az interne-ten a Khymos nevű [12] blogot és a „TheyGo Really Well Together (TGRWT)” (Való-ban kitűnően illenek egymáshoz) soroza-tot, amelyben főleg saját tapasztalatait is-merteti az ízek hasonlósági elve alapjánkialakított ízletes ételekről. Ezek egyikepéldául a földieper korianderrel: ezt azízekről szóló kézikönyv [13] nyomán kivá-lasztott (7)-3-hexanal ízvegyület alapján al-kotta, amely mindkettőben jelen van.

Blumenthal, bevallása szerint, az ízekhasonlóságát alapul vevő ételeinek kidol-gozásakor erősen támaszkodik az eredeti-

1. ábra. Ismert és javasolt ízek [6]

2. ábra. Nyers uborka ízanyagainak gázkromatogramja [7]

4,2e+37

4,0e+37

3,8e+37

3,6e+37

3,4e+37

3,2e+37

3,0e+37

2,8e+37

2,6e+37

2,4e+37

2,2e+37

2,0e+37

1,8e+37

1,6e+37

1,4e+37

1,2e+37

1,0e+37

8 000 000

6 000 000

4 000 000

2 000 000

6,00 8,00 10,00 12,00 14,00 16,00 18,00 20,00 22,00

KITEKINTÉS


leg 1963-ban létrehozott „Volatile Com-pounds in Food” [14] című nyomtatottadatbázisra. Ez az adatbázis az Internatio-nal Organization of the Flavour Industryszervezet révén 2000-től az Interneten ishozzáférhető [14].

Számítógépes ízpárosítás(élelmiszer-párosítás)

Szintén a Blumenthal által bevezetett íz-hasonlósági elv ihletése nyomán a már em-lített François Benzi vegyész és BernardLahousse biomérnök Belgiumban magán-vállalkozásként megalapította a Sense forTaste (Ízérzet) nevű céget azzal a céllal,hogy főleg séfeknek és élelmiszer-vállala-toknak, de magánszemélyeknek is innova-tív ízpárosításokat forgalmazzanak. A cégFoodpairing című weblapja elsősorban fo-lyadékkromatográfiával és tömegspektro-metriás gázkromatográfiával, de más mű-szeres analitikai eljárásokkal is az élelmi-szerek ízeit elemzi, és saját algoritmusok-kal szoftvereket fejleszt és forgalmaz kom-patibilis ízpárosítások létrehozására. Ezeka cég weblapján hozzáférhetők [15]. A 3.ábra a párosítások vizualizálására alkal-mas „fákat” mutat be. A továbbiakban szószerint, prospektusszerűen ismertetjük azinteraktív weblap alkalmazási lehetősé-geit [16].

„Az eredeti Foodpairing weblap körül-belül 250 különböző alapanyag párosítása-it tette hozzáférhetővé (a 3. ábrán látható)statikus ábrák formájában. Magát a meg-valósítást – azaz hogy miből mennyit ésmilyen formában használjunk fel ahhoz,hogy valóban működjön a párosítás – azolvasóra hagyták, bár az egyes kategóriá-kat – például gyümölcsök, húsok vagy ha-lak – külön ágakként tüntették fel.

2011-től megújult kezelőfelülettel meg-jelent a Foodpairing profi változata, amiteleinte csak a gasztronómia területén dol-gozók számára kínáltak. Emellett tovább

működött az ingyenes, mindenki számáraelérhető statikus oldal. 2012-ben viszontmegszűnt az ingyenes oldal, és ezzel együttátalakult a Foodpairing üzleti modellje is.Ma már bárki regisztrálhat a Foodpairingoldalán, és ingyen böngészhet 100 alap-anyag között. Aki a teljes, folyamatosanbővülő és jelenleg 870 alapanyagból állóadatbázishoz szeretne hozzáférni, havi 15euróért (azaz egy szakácskönyv áráért) vagyévi 129 euróért (azaz egy-két többcsillagosséf könyvének áráért) válthat ki profi hoz-záférést. Tehát több szinten is ki lehet pró-bálni és meg lehet ismerni az új kezelőfe-lületet és az alapanyagok közötti párosítá-sokat.

Az alapanyagok közötti böngészés meg-kezdésekor először talán a modernebb meg-jelenés tűnik fel. Az egyes alapanyagok áb-rái felépítésüket tekintve hasonlítanak sta-tikus elődjeikre, de kissé rendezettebbekés áttekinthetőbbek is lettek. A megtekin-tett alapanyag „párosításgráfja” (3. ábra)közepén továbbra is magát az alapanyagottaláljuk. Körben a különböző kategóriákikonjai előtt három példát látunk, ameny-nyiben létezik egyáltalán párosítás az adottkategóriából. Ha zavaróak a kategóriákikonjai, akkor a jobb alsó sarokban talál-ható pöttyre kattintva eltüntethetjük őket.További kategóriánkénti párosítási javasla-tért a központi alapanyag közelében talál-ható csomópontra kattintva nagyíthatunkbele az egyes ágakba. Itt további alkategó-riákat is találunk, például zöldségeknél ma-gukat a zöldségeket és a gombákat, vagyhalaknál a kagylókat, a tengeri és édesvízihalakat, valamint egyéb tengeri élőlénye-ket (például algák, kaviár). Az eredeti áb-rához a középső főalapanyagunkra kattint-va juthatunk vissza.

Az egyes alapanyagokra kattintva rövidleírást olvashatunk az adott alapanyagról,gyakran képpel is ellátva. Ezen túl két le-hetőség közül is választhatunk, mégpedigátvándorolhatunk a kiválasztott alapanyag

párosításgráfjához, és ott folytathatjuk aböngészést, vagy hozzáadhatjuk az alap-anyagot a párosításlistánkhoz. Az eddigösszegyűjtött párosításainkat a jobb olda-lon tekinthetjük meg, törölhetünk belőlükalapanyagokat és megnézhetjük a gráfjai-kat is. A kiválasztott alapanyagok a bal ol-dali ábrákban is kiemelve, nagyobb betűk-kel jelennek meg az adott kategóriájuk-ban.

Arról, hogy melyik alapanyag mennyirejól párosítható a kiválasztott alapanyaggal,egyrészt magából a párosításgráfból érte-sülhetünk. A középső alapanyag körül kon-centrikus körök találhatók, melyeknél aközelebbi körön belül elhelyezkedő alap-anyagok jobban harmonizálnak az adottalapanyaggal. Másrészt a jobb oldali lilanagyítóra kattintva nyithatjuk meg a kere-sőt, s itt ötös skála alapján sorrendbe gyűj-tött listaként tekinthetjük meg a párosít-ható alapanyagokat.

Ebben a keresőben számos új és igazánsegítőkész funkciót is találunk. Üres jobboldali párosításlista esetén mind a 870 alap-anyag között kereshetünk. Amint viszontkiválasztottunk egy vagy néhány alapa-nyagot a párosításlistánkba, életbe lép a„scope”, azaz látókör funkció. A bal olda-li ikon a párosításlistában szereplő alap-anyagaink saját párosításkapcsolatainakegyesített listáját mutatja, míg a másik ikona metszetét. Tovább segíti az áttekinthe-tőséget a kategóriák leszűkítése, példáulha csak ecetet keresünk a jelenlegi párosí-táslistánkhoz. (Végül az összeállított kom-binációinkat elmenthetjük, és akár recep-tet is begépelhetünk hozzá!)

Rengeteg bővítésen és igen jól sikerültújításon ment keresztül a Foodpairing web-oldala. Aktuális formájában kitűnően hasz-nálható új ételek, receptek tervezése, vagyakár meglévő receptek megújítása soránis” [16].

A fentiekben ismertetett algoritmusokés szoftver részleteit Lahousse nem volthajlandó közzétenni, annyit azonban el-árult, hogy azok több mint két illékony ve-gyületet vesznek tekintetbe egy vizsgáltélelmiszerpár esetében, és hozzátette, hogyszerinte az ember különböző vegyületeketkülönböző küszöbértékeknél érzékel, ígyerre is figyelni kell.

Íz-, illat-, zamathálózatok

Ugyancsak a Blumenthal- és Benzi–La-housse-féle alapokból indulva, de felvetve,hogy ezek nem tudnak kielégítő magyará-zatot adni minden gasztronómiai ízkom-binációra, az angol Sebastian Ahnert cam-

uborka

joghurtbivaly-

mozzarella

pekingikacsa

parasztsonka

disznóhús

borsmenta

kardamom

petrezse-lyemlevél

disznózsír

olívaolajmustárbab

borsóretek

hajdina

keserű csokoládé

szivárványospisztráng pirítós

tőkehal

tengerihínár

eper

szárítottfüge

tamarindusz

straight bourbon whisky

cider

fekete teaementáli

3. ábra. A Sense for Taste cég ízpárosítási „fái” [14]

banán

„Grana Padano”sajt

„Iberico” sonka

„Bayonne”sonka

gyömbér

fahéj

„Familiy Reserve”olivaolaj

sherryecet

bakszakáll

para-dicsom

keserű csokoládé

„Venezuela 43”tejcsokoládé

bottarga

tőkehal

eper

alma

„Leffe Royale” sör

vaj

„St-LouisPremium

Framboise”sör

KITEKINTÉS


bridge-i elméleti fizikus és műkedvelő mo-lekuláris gasztronómus által vezetett cso-port (amelynek Barabási Albert-László ro-mán–magyar–amerikai fizikus is tagjavolt) kidolgozott egy ízhálózatot [17]. Eb-ben több mint 50 000 online konyharecepthozzávalóját és íz-, illetve illat- és zamat-vegyületeit (amihez forrásként egy kézi-könyv szolgált [19]) rendelte egymáshoz.Ezeket észak-amerikai, latin-amerikai ésázsiai jellegük szerint csoportosították an-nak köszönhetően, hogy a gasztronómu-sok lehetővé tették a gasztronómiai össze-tevők körülbelül 51 íz-, illat- és zamatve-gyületének azonosítását.

Az eredményeket páros gráfba tömörí-tették. Az egyik oldal 381, az egész világon

használt recept összetevőit, a másik az em-lített összetevők 1021 íz-, illat- és zamatve-gyületét tartalmazza (4.a ábra). Ennek agráfnak a vetülete az az íz-, illat- és zamat-hálózat, amelyben két csomópont (össze-tevő) akkor kapcsolódik, ha legalább egyíz-, illat- és zamatösszetevőjük közös (4.bábra). Az egyes kapcsolatok, vonalak sú-lya a közös íz-, illat- és zamatvegyületekszámából adódik, így az íz-, illat-, zamat-hálózat súlyozott hálózat.

Mivel bizonyos íz-, illat- és zamatvegyü-let nagyszámú összetevőben is szerepel, alétrejövő íz-, illat- és zamathálózat közvet-len vizualizálásához a hálózat túlságosansűrű. Ezért egy eljárással minden összete-vőnek meghatározták a statisztikailag szig-

nifikáns kapcsolatait (5. ábra). Nem meg-lepő, hogy a hálózat mindegyik moduljaegy ételosztálynak felel meg, például hú-soknak (vörös) vagy gyümölcsöknek (sár-ga). A modulok közötti kapcsolatok tájé-koztatnak azokról az ízekről, illatokról észamatokról, amelyek összetartják a külön-böző élelmiszer-csoportokat. Így például agyümölcsök és tejtermékek közel vannakaz alkoholos italokhoz, de a gombák elkü-lönülnek, mivel nagyszámú íz-, illat- és za-matvegyületük csak más gombákéval kö-zös.

Az íz-, illat- és zamathálózat lehetővé tet-te, hogy a szerzők az ételpárosítás-hipoté-zist topológiai kérdésként fogalmazzák új-ra: tehát gyakrabban használunk-e olyanalapanyag-párosításokat, amelyek erősenkapcsolódnak az íz-, illat-, zamathálózat-ban, vagy igyekszünk ezeket elkerülni? En-nek a hipotézisnek az ellenőrzésére a szer-zőknek szükségük volt olyan, az emberekáltal kedvelt alapanyag-kombinációkra,amelyek hozzáférhetők kurrens ételrecep-tekben. A szerzők két amerikai receptgyűj-temény (epicourious.com és allrecipes.com)46 498 receptjét használták fel a munká-hoz. A világkonyha kimondottan nyugatiértelmezését elkerülendő, egy koreai (me-nupan.com) adatbázist is igénybe vettek.A recepteket földrajzilag megkülönböztet-hető (észak-amerikai, nyugat-európai, dél-európai, latin-amerikai és kelet-ázsiai) kony-hákként csoportosították.

Az alapanyagok száma egy átlagos re-ceptben nyolcnak bizonyult, eloszlásuk kö-tött, ami jelzi, hogy ritkák azok a recep-tek, amelyek nagyon sok vagy nagyon ke-vés alapanyagból készülnek. Ezzel szem-ben a különböző specifikus alapanyagoknépszerűsége négy nagyságrendben válto-zik, ezáltal igazolva azt, hogy milyen nagykülönbségek vannak a receptekben hasz-nált alapanyagok összetevői között. Ez mégmeggyőzőbben látható a 6. ábrán.

Konkrétumokat is felsorolva, egy észak-amerikai ételben, például a garnélarákos-paradicsomos rostonsültben egyaránt van1-penten-3-ol, és a recept szerinti mozza-rella, parmezán és paradicsom tartalmaz4-metilpentánsavat. Ez a nyugat-európaireceptekben szintén előfordulhat. Ellenbena kelet-ázsiai és a dél-európai receptekbenellenkező a trend, az alapanyagok valószí-nűleg nem osztoznak az íz-, illat- és za-mat-összetevőkben. Egy másik példa: azészak-amerikai receptek gyakori összete-vői, a tej, vaj, kakaó, vanília, tejszín és to-jás közös íz-, illat-, zamatvegyületeket tar-talmaznak sok más élelmiszerrel. Amikorezeket az alapanyagokat kiiktatták a vizs-

4. ábra. Íz-, illat- és zamathálózat [17]

a bÖsszetevő Ízvegyület Ízhálózat

Gyakoriság

Közös vegyületek

30%

10%

1%

100

30

1

Gri

lleze

tt p

arad

icso

mos

gar

néla

Fűsz

eres

kag

yló

Garnéla

Fehér bor

Mozzarella

Parmezán

Olivaolaj

Petre-zselyem

Para-dicsom

Fok-hagyma

Mogyoró-hagyma

Szezámolaj

KeményítőSzója-szósz

Dió

Feketebors

Szaké

Kagyló

Garnéla

Fok-hagyma

Fehér bor

MozzarellaParmezán

Feketebors

Oliva-olaj

Paradi-csomPetrezselyem

Mogyoróhagyma Szaké

Keményítő

Szójaszósz

Kagyló

Szezámolaj

Dió

5. ábra. Az íz-, illat- és zamathálózat gerince [17]. Mindegyik csomópont egy alapanyagotjelez, a csomópont színe az ételcsoportot mutatja, míg a csomópont mérete az össze-tevők gyakoriságára utal. Két alapanyag akkor kapcsolódik, ha jelentős számú közösíz-, illat- és zamatvegyülete van. A vonalak vastagsága a két alapanyag közös vegyüle-teinek számát érzékelteti

gyümölcsök

tejtermékek

fűszerek

alkoholos italok

diók és magvak

a tenger gyümölcsei

húsok

fűszerek

növényi származékok

zöldségek

virágok

állati termékek

növények

gabonafélék

Közös vegyületek

Kategóriák

Gyakoriság

50%

30%

10%1%

1505010

KITEKINTÉS

A kategóriák közötti kapcsolatok tájékoztatnak azokról az ízekről, illatokról és zamatokról, amelyek kialakítják a külön-böző élelmiszer-csoportokat.


gálatokból, a közös ízek, illatok és zamatokérzete is gyengült. Ezzel szemben amikoraz ázsiai konyhánál kiiktatták az olyan alap-anyagokat, mint például a marhahús, gyöm-bér, sertéshús, cayenne bors, csirkehús, hagy-ma, amelyek a legkevesebb közös íz-, illat-és zamatvegyületet tartalmazták, az íz-, il-lat-, zamatösszetevők száma megnőtt.

Végszó

Az élelem-felhasználás, a gasztronómiai ésérzékelésbiológiai adathozzáférés hatásáraegy átfogóan új, már e dolgozatban is em-lített adatbányászat nyomán felmerült a„computational gastronomy” (számításosgasztronómia) elnevezésű kutatási terület[18] szükségessége.

A lehetséges fejlődésre gondolva talánjelen területre is reményt keltők lehetneka biológiai, biokémiai receptorokat kiegé-szítő, a kémiai szenzorokra alapozott elekt-ronikus orrok és nyelvek fejlesztésére vo-natkozó kutatások. Ezeket jelenleg a gaszt-ronómiában még nem, de az élelmiszer-iparban már igénybe veszik [20]. ��

IRODALOM [1] Braun Tibor, Empíriától a tudományig. Molekuláris

és szupramolekuláris gasztronómia, Magy. Kém.Lapja (2011) 66, 113.

[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Chemesthesis[3] E. Adler, M. A. Horn, K. L. Mueller, J. Chandrasekar,

N. J. P. Ryka, C. S. Zucker, Cell (2000) 100, 683.[4] J. Chandrasekar, K. L. Mueller, M. A. Horn, E. Adler,

L. Feng, L. Guo, C. S. Zucker, N. J. p. Ryka, T2RsFunction as Bitter Taste Receptors, Cell (2000) 100,703.

[5] http://en.vikipedia.org/wiki/Umami[6] K. Kupferschmidt, Following the Flavor, Science (2013)

340, 808.[7] H. Blumenthal, The Guardian, 2002. május 4.[8] H. Blumenthal, The Big Fat Duck Cookbook, Blums-

burry, London, 2008. [9] http://www.kiserletikonyha.hu/2009/11/konyvajanlo-

fat-duck-cookbook.html[10] https:/www.foodpairing.com/en/what-is-foodpair-

ing/the-science-behind[11] http://wikipedia.org/wiki/Firmenich[12] http://blog.khymos.org/about/[13] Handbook of Flavor Characterization: Sensory

Analyzis, Chemistry and Physiology, CRC Press, Bo-ca Raton 2004.

[14] B. Nijssen, K. van Ingen, J. Donders, Volatile Com-pounds in Food, version 10.1.1 (2008), www.vcf-on-line.nl

[15] http://en.wikipedia.org/wiki/Foodpairing[16] http://www-kiserletikonyha.hu/2012/02/foodpairing-

avagy-az alapanyagok.html[17] Y. Y. Ahn, S. E. Ahnert, J. P. Bagrow, A.-L. Barabási, Fla-

vor network and the principles of food pairing, Sci.Rep. (2011) 1, 196.

[18] S. E. Ahnert, Network analysis and datamining infood science: the emergence of computational gast-ronomy, Flavour (2012) 2, 4.

[19] G. A. Burdock, Fenaroli’s Handbook of Flavor Ingre-dients, 6th edition, CRC Press, Boca Raton, 2009.

[20] E. A. Baldwin, J. Bai, A. Plott, Sh. Dea, ElectronicNoses and Tongues: Applications for the Food andPharmaceutical Industries, Sensors (2011) 11, 4744.

6. ábra. Íz-, illat- és zamatpiramisok az észak-amerikai és ázsiai konyhákban (a,b) [17]. A piramisok a legautentikusabb hat alapanyagot, -párt és -tripletet tartalmazzák. A csomópontok mérete arra utal, hogy egy adott konyha receptjei mennyit használnakaz alapanyagból. A színek az alapanyag kategóriáját jelzik (l. 5. ábra), a vonal vastagságaa közös vegyületek számát mutatja. c) A hat legautentikusabb alapanyag és alapanyag-pár a regionális konyhákban. A csomópont színe a konyhát, a vonalak az alapanyagpárrelatív gyakoriságát tükrözik

Kelet-Ázsia

Nyugat-Európa

Dél-EurópaLatin-Amerika

Észak-Amerika

c Együttes előfordulás a receptekben

b Kelet-Ázsia

a Észak-AmerikaA közös

vegyületek száma50

20

5

tej

vaj

vanília

tojás

cukornád melasz

liszt

26,4%

41,1%

19,4%

40,3%

16,5%

39,8%

szójaszósz

mogyoróhagyma

szezámolaj

rizs

szójabab

gyömbér

54,0%

47,2%

37,3%

33,7%

24,9%

32,5%

tej

tej

tej tej

vaj

vaj vaj

vaj vaj vaj vaj

vanília

vaníliavanília vanília

vanília vanília vanília

tojás

tojás tojás

tojás tojás

tojástojás

cukornád melasz

liszt

liszt

liszt liszt

liszt liszt liszt liszt liszt

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

szója-szósz

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

mogyoró-hagyma

szezám-olaj

szezám-olaj

szezám-olaj

szezám-olaj

szezám-olaj

szezám-olaj

rizs szója-bab

gyömbér

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

fok-hagyma

cayenne

cayennecayenne

kukorica

hagyma

cayenne

bazsalikom

parmezán

olivaolaj

makaróni

paradicsom

fokhagyma

mogyoróhagyma

cukornád melasz

tej

liszt

vajvanília

egg kakukkfű

tejszín

gyömbér

rizsszójaszósz

szójabab

szezámolaj

KITEKINTÉS

24 km magasságban, a tavaszi (a déli-féltekén az októberi–de-cemberi) időszakban.

Az ózonréteg vastagságát Dob-son-egységben mérik. Egy Dob-son-egység 0,01 mm vastag ózon-rétegnek felel meg normál állap-ban a Föld felszínén. A szokásosérték 275 Dobson-egység, amitehát 2,75 mm vastag ózonré-

tegnek felel meg a földfelszínen. Nem csoda, hogy ilyen törékenyfelettünk az ózonpajzs.

Ballonokra, repülőgépekre (NASA ER–2, TRANSALL C–160) ésműholdakra (pl. Nimbusz 7, ERS, ENVISAT) telepített ultraibo-lya-spektrométerekkel és a LIDAR műszerrel folyamatosan mé-rik az ózontartalmat és a nyomnyi mennyiségben előforduló,ózonbontó gázok (pl. dinitrogén-oxid, perfluorozott, perklórozottszénhidrogének, az ún. CFC-k) koncentrációját.

Kimutatták, hogy a spray-k hajtógázaiaz ózonkoncentráció csökkenéséhez vezet-nek. Ebben a sarkvidéki, salétromsavból ésvízből álló jégfelhőknek (sarki sztratoszferi-kus felhők) van szerepük, amelyek –80 °Chőmérsékleten kifagynak a levegőből, éskatalizálják az ózon bontását.

Az ózonréteget a napkitörések-kor keletkező mágneses viharok isbontják. A Nap ultraibolya és lágyröntgensugárzása atomi nitrogén-né hasítja szét a nitrogénmoleku-lát. Ez az ózonnal reagálva nitro-gén-monoxidot képez, miközbenoxigénmolekula is képződik.

Az 1989. január 1-jén életbe lé-pett Montreali Egyezményt aláíró országok kötelezték magukat,hogy a CFC gázok gyártását csökkentik, majd teljesen megszűn-tetik. A Meteorológiai Világszervezet becslései szerint csak 2060–75-re várható az ózonréteg regenerálódása. Addig ózonréteg-

csökkenéssel kell számolnunk. Emiatt a Nap nagy energiájú su-gárzása eléri a földfelszínt, és ezzel erősen növeli a bőrkárosodáskockázatát, a leégés veszélyét, a bőrrák kialakulását, valamint elő-segíti a szürke hályog kialakulását a szemben. Boros László

A légkör kémiája:az ózonpajzs

Az oxigén háromatomos módosulatátChristian Friedrich Schönbein (1799–1968) svájci kémikus és fizikus fedeztefel 1839-ben.

Az ózon természetes körülményekközött a talaj közeli levegőben viszony-lag kis mennyiségben fordul elő. A

sztratoszférában lévő ózonréteget francia kutatók 1913-ban mu-tatták ki ultraibolya sugárzás tartományában végzett mérések-kel. Az ózon a Nap ultraibolya sugárzásának (UV–C, UV–B) hatá-sára, az oxigénmolekulák felhasításával keletkezik a sztratoszfé-ra alsó rétegében, 10–29 km magasságban. Az ózonmolekula azon-ban ultraibolya sugárzás hatására maga is széthasad. Dinamikusegyensúly alakul ki, amely biztosítja az ózonréteg állandóságát.Az ózonréteg a Nap káros UV-sugárzásának elnyelésével lehető-vé teszi a szárazföldi életet.

Az angol fizikus és meteoro-lógus, Gordon Dobson (1920–1960) a Föld felszínéről elsőkéntmérte a légkör ózontartalmát azerre a célra kifejlesztett UV-spekt-rométerével.

A sztratoszférában lévő ózon-réteg bomlását az Antarktisz fe-lett angol kutatók figyelték meg

először, a Halley Bay kutatóállomáson. 1977 és 1984 között azózonréteg 40%-kal csökkent az egész kontinensre kiterjedő 12–


F I LAT É L I A

I

KALANDOZÁS

OK

ISMERETTERJESZTÉS

24 km magasságban, a tavaszi (a déli féltekén az októberi–de-


LEO HENDRIK BAEKELAND (1863. NOVEMBER 14.) – LIFELONG

LEARNING À LA BAEKELAND. A flamand gyökereire mindig is büsz-ke Beakeland Gent szülötte. Ötévesen már állami általános iskolába jár,majd a technikum következik, ahol esti kurzusokon kémiát, fizikát,mechanikát és közgazdaságtant tanul. Kiváló eredményei jutalmául a

Genti Egyetem ösztöndíjasa lesz,két év alatt BSc-diplomát szerez, anegyedik esztendő vége pedig mára tudományok doktoraként üdvö-zölheti. Városi ösztöndíjának és ta-nársegédi jövedelmének hála, azegyetemi évek alatt teljesen önellá-tóvá válik, s erre szüksége is van,hiszen családja támogatására szű-kös anyagi lehetőségeik miatt nemszámíthat.

A Genti Egyetem a kémia terüle-tén ekkoriban már világszerte el-ismert, Kekulé 1865-ben közölt ben-

zolgyűrű-szerkezetelméletének köszönhetően. Kekulé ugyan elhagyjaGentet, fő munkatársa, Theodore Swarts azonban Baekeland idejébenmég javában tevékenykedik. De miért is fontos ez a történet szem-pontjából? Baekeland 1887-ben egy bruges-i iskolában kap kémia és fi-zika katedrát, de leghőbb vágya, hogy visszatérhessen Gentbe. Vágyá-nak azonban csak egyik forrása a tudomány, konkrétabban a fény-képezés kémiájának megismerése Van Monkhoven szárazlemez-ké-szítő műhelyében, a másik Swarts professzor lánya, Céline. Így vissza-térése szülővárosába egyfelől kijelöli szakmai pályáját, másfelől há-zasemberré teszi. Céline 1889-es frigyük után egy életen át társa és se-gítője marad férjének (igaz, elismert festőművészként is jegyzik).

A fiatal pár nem marad sokáig egy helyben, ugyanis Baekelandmég 1887-ben megnyeri a belga egyetemek közötti kémiaversenyt,amelynek díja egy nemzetközi tanulmányút. Így 1889-ben ennek kon-tójára útra kelnek. Állomásaik a University College, London, az Ox-fordi és az Edinburgh-i Egyetem, majd Amerika, New York. Itt mu-tatják be C. F. Chandlernek, a Columbia Egyetem professzorának, akifelismerve a fiatal tudós képességeit, rábeszéli, hogy maradjon inkábbezen a kontinensen. Baekeland táviratban közli lemondását a gentiek-kel, akik úriemberként felajánlják neki, hogy tartsa meg tiszteletbelicímként ottani egyetemi státusát.

1891-től az Anthony & Co. fotográfiai cégnél dolgozik, mint ve-gyész, 1893-tól azonban már független tanácsadó. A számos területenkalandozó fiatalembert egy súlyos betegség és a nyomába szegődőanyagi nehézségek késztetik az elhatározásra, hogy minden figyelmétegy célnak szentelje. Ez az egy cél a Nepera Chemical Co. Yonkers-ben, amelyet Leonard Jacobi segítségével alapít. Legsikeresebb ter-mékük a „Velox” [lat. gyors] fotópapír, amelynél az ezüst-kloridotkolloidális formában viszik fel papírra, és teljes egészében elhagy-ják a szokásos mosási lépést, az előhíváshoz pedig mesterséges meg-világítást alkalmaznak. A terméket az új dolgok iránt fogékony, lel-kes amatőr fotósok futtatják fel. 1899-re a cég olyan sikeres lesz,hogy végül az Eastman Kodak Co. kivásárolja Baekeland részesedé-sét. Közben kidolgoz egy légkondicionáló berendezést is a laborle-

vegő páramentesítésére, valamint egy statikustöltés-mentesítő esz-közt.

A cégért kapott pénzből házat vesznek a Hudson folyó fölé maga-sodó „Snug Rock”-on, Yonkers mellett. 35 évesen Baekeland végre tel-jes anyagi biztonságot élvezhet. Nem is vesztegeti az időt, egy mellék-épületet laborrá alakít, asszisztenseket vesz fel, hogy új „hobbijának”élhessen, az elektrokémiának. Felismeri a tudományág jelentőségét (aszázadfordulón az alumíniumipar, a grafitgyártás, a kalcium-karbidés a nátrium előállítása is kezdi alkalmazni), és 1900-ban németorszá-gi tanulmányútra megy, hogy a legfrissebb ismereteket meghonosít-sa laboratóriumában. Clinton Townsend elektrolizáló celláját tovább-fejlesztve – Townsend rész-vételével és Elon Hooker tá-mogatásával – megalapítjáka Hooker ElectrochemicalCo.-t, amely NaOH és Cl2 elő-állítására szakosodik. A cég avilág egyik legnagyobb elekt-rokémiai üzemévé válik Nia-gara Fallsban, miután Baeke-land két kisebb, félüzemi cel-lán alapos és buktatókkal te-li teszteket végez, hogy a lép-téknövelésnél minél több hi-bát kiküszöböljenek (innen a„commit your blunders on asmall scale and make your profits on a large scale” – „a baklövéseidkicsiben kövesd el, a hasznodat nagyban érd el” híres mondása is).

Hogy Baekeland neve ma nem elsősorban az elektrokémia, vagy a fo-tózás kapcsán cseng ismerősen, az következő nagy kalandjának, a„Bakelite” feltalálásának köszönhető. Formaldehid és fenol reakciójátBayer úttörő munkája óta számosan kutatták, mégis Baekeland öt évigtartó kemény és következetes munkája kell ahhoz, hogy iparilag hasz-nosítható bakelit legyen a kondenzációs termékből. Ammónia hozzá-adásával és nyomás szabályozásával szakaszolni tudja a folyamatot,így a felhasználókhoz egy hőre lágyuló formát szállít, amely formázásés hűtés után véglegesen megszilárdul. A yonkersi gyár 1910-ben Ge-neral Bakelite Co. néven üzemel, 1939-ben egyesül a Union Carbideand Carbon Co.-val. Baekeland ügyes szervezőkészsége lehetővé teszi,hogy továbbra is kutatásainak (75 cikke és száznál több szabadalmajelent meg) és számos hobbijának éljen (megszállottja volt az autók-nak és jachtoknak, sűrűn járt moziba). 1916-ban Perkin-éremmel tün-tetik ki, 1917-ben a Columbia Egyetem tiszteletbeli professzora lesz.Számos szakmai-tudományos társaság tagja, időnként elnöke (Elect-rochemical Society – 1909, American Institute of Chemical Engineers– 1912, ACS – 1924). Magánéletében az egyszerűséget kedveli, koránkel, korán tér nyugovóra. Floridai nyaralója alkalmat ad egzotikus nö-vények termesztésére.

Mottója lehetne egyik mondása, amely szerint megtanult „szerényenmeghajolni a tények előtt, még ha nem is egyeztek kedvenc teóriái-val”. Élete végére szinte remetévé válik. 1944. február 23-án agyvérzésviszi el. (Forrás: C. F. Kettering, Biogr. Mem. Natl. Acad. Sci. 1946, 24,280–302.) ��

Vegyészkalendárium Pap József Sándor rovata

VEGYIPAR- ÉS KÉMIATÖRTÉNET

Gyermekkorától kezdve rendkívüli mó-don vonzódott a fotózáshoz, végső so-ron ennek köszönhető, hogy a GentiEgyetemen a kémiát választotta fő-tárgyként. Eltökéltségét példázza, hogyamikor korai fotográfiai kísérleteihezezüst-nitrátra lett volna szüksége, deszűkös jövedelméből ennek beszerzé-sére nem tellett, megoldásképpen ap-jától kapott zsebórája ezüstláncát ol-dotta fel salétromsavban, s ezzel azoldattal kísérletezett. Első kémiai prob-lémamegoldása is ehhez köthető: rézelkülönítése ezüstsó-oldatból.

IDÉZET

„A regényírók többnyire úgy építikfel a meséjüket, hogy az ilyen me-zalliánsz nagy konfliktusokra ve-zet. Ne tessék nekik hinni, tisztelt ol-vasó – az arany feloldódik a sósav-ban és a salétromsavban, az ezüsta salétromsavban, a főrangú köte-lék pedig feloldódik a szerelemben– de nagyon melegnek kell lennie.”Mikszáth Kálmán: A demokraták

Tömegspektrométer-hátizsákKinézetre feltűnően hasonlít a Szellemirtók című, nagy sikerűfilmben a szellemek ellen használt protonhátizsákhoz, de valójá-

ban komoly analitikai méré-sekre alkalmas a Purdue Egye-temen kifejlesztett hordozhatótömegspektrométer. Az esz-köz háton viselhető, nagyjából10 kilogrammot nyomó részé-ben van a vákuumszivattyú, azakkumulátor és a vezérlést vég-ző számítógép, míg a kézbentartható mintavevőhöz kapcso-lódik az ionforrás, az ioncsap-da és a tömeganalizátor. A ké-

szülékbe épített alacsony hőmérsékletű plazma (low temperatureplasma, LTP) ionizációs technikához nem szükséges a minták la-boratóriumi előkészítése. A műszer igen hasznos lehet környeze-ti analízisben és vegyi fegyverek, robbanószerek vagy kábítósze-rek helyszíni kimutatásában is.

Anal. Chem. 86, 2900. (2014)

TÚL A KÉMIÁN

Internetcenzúra KínábanKína a modern világ legátfogóbb Internet-cenzúrarendszeréttartja fenn: a becslések szerint nagyjából kétmillió ember napikötelességei közé tartozik a hírportálok és blogok ellenőrzése.Természetesen az sem nyilvános információ, hogy a cenzorokpontosan milyen szempontok szerint is döntenek egyes tartal-mak törlése, mások meghagyása mellett. Három amerikai tudóséppen ezt kezdte el szisztematikusan vizsgálni. 1300 kínai szer-veren bejegyzések millióit vizsgálták meg 2011 első félévében,ezek közül 127 000 további sorsát részletesebben is követték. Ta-pasztalataik szerint a cenzorok igen gyorsan dolgoztak: a legtöbbtörölt oldalt a megjelenését követő 24 órán belül elérte sorsa. Akutatók meglepetésére azonban nem sikerült különösebben ha-tékonyan megjósolniuk, mely bejegyzések nem tetszenek majdaz ellenőröknek: az amerikaiak által érzékenynek besorolt kom-mentárok között a törlési arány alig haladta meg az átlagosat. Azadatok utólagos elemzése azt mutatta, hogy a cenzorok nem el-sősorban a kínai vezetőkkel vagy társadalmi berendezkedésselszemben kritikus bejegyzéseket tartják veszélyesnek, hanem azo-kat, amelyek bármiféle (esetenként a hatalom szempontjábólsemleges vagy akár pozitív!) közösségi cselekvésre buzdítanak.Úgy tűnik tehát, hogy Kína politikai vezetése nem a szavaktól,hanem a tettektől fél.

Science 345, 890. (2014)

Szigma-aromacitásAmerikai kémikusok olyan, elméletileg már koráb-

ban megjósolt, de a gyakorlatban előnem állított aromás vegyületet szinte-

tizáltak, amelyben az öttagú gyűrűt al-kotó hidrogénatomok közötti szigma-

kötések delokalizálódnak egy sík-ban. A PtZnH5

– összetételű, klasz-ter típusú anion az aromás jellegnek megfe-

lelően kiemelkedően stabilnak bizonyult. A szig-ma-aromacitás kialakításában a gyűrű középpont-

jában lévő platinaatomnak is nagy szerepe van. J. Phys. Chem. Lett. 5, 1596. (2014)


VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

CENTENÁRIUM

Eduard Buchner, Kurt Langheld,Siegfried Skraup: Bildung von Acetaldehyd bei der alkoholischenGärung des Zuckers durch Luftsauerstoff Berichte der deutschen chemischenGesellschaft, Volume 47, pp. 2550–2555. (1914. július–december)

Eduard Buchner (1860–1917) német kémikus volt, 1907-benkémiai Nobel-díjat kapott a fermentációval kapcsolatos tudo-mányos munkájáért. Legfőbb felismerése az volt, hogy az er-jedési folyamatok elindításához élő sejtek nem feltétlenülszükségesek, az élesztősejtek kivonata is elegendő. Az I. vi-lágháború azonban a Nobel-díjasokat sem kímélte: 1917-benRomániában, egy frontvonal közelében lévő kórházban szer-zett halálos sérülést. A Büchner-tölcsért nem róla nevezték el,hanem névrokonáról, Ernst Büchner ipari kémikusról.

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez a rovathoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek: [email protected].

Reakció-fényképezés kamerávalTajvani tudósok a kereskedelemben fellelhető alkatrészekbőlolyan videokamerát építettek, amely kémiai reakciók lefolyásátegyszerre tudja térben és időben követni. A reakciók időbeli kö-vetésére használt legtöbb spektroszkópiai eszköz a minta homo-genitását feltételezi, így a térbeli eloszlásról gyakran nehéz in-formációt szerezni. Az újonnan kifejlesztett műszer különbözőhullámhosszú fényt kibocsátó LED-ek fényimpulzusainak segít-ségével világítja meg a mintát, majd a képet videokamerán rög-zíti. A villanások ismert sorozatának és a kamera által felvettképnek az összevetésével több komponensre egyszerre is végez-hető mennyiségi analízis az idő- és térkoordináták függvényében.A módszer teljesítőképességét a berendezés készítői a Belou-szov–Zsabotyinszkij-reakció segítségével bizonyították.

RSC Adv. 4, 31094. (2014)


Molekuláris órákHa létezik atomóra, miért ne létezhetne mole-kulaóra is? Manapság nagyon pontos idő-mérésre atomórákat lehet használni, de né-met tudósok elméleti számításai szerintugyanilyen elven molekulaórák is készíthe-tők. Ezek nem volnának megbízhatóbbakaz atomóráknál, viszont segítségükkel a pro-ton és az elektron tömegének aránya mindenkorábbi eredménynél pontosabban meghatá-rozható lenne, s emellett azt is tesztelhetnék vele,hogy a protonok tömege mennyire állandó időben. Abecslések szerint egy ilyen molekulaórában az egyetlen elekt-ront tartalmazó HD+-molekula rezgési frekvenciái 5×10–16%pontossággal mérhetőek lennének.

Phys. Rev. Lett. 113, 023004. (2014)J. Mol. Spectrosc. 300, 37. (2014)

A malária illataA malária szó ugyan rossz levegőtjelent, de a kísérleti bizonyítékokszerint ez a leírás aligha találkozika szúnyogok ízlésével. Korábban már embereken végzett megfi-gyelések is arra utaltak, hogy a malária kórokozója, a Plasmodi-um parazita megváltoztatja a gazdaszervezet által kibocsátott il-

Habzó szájú bankautomatákA pöfögő futrinka nevű bogár szervezete veszély esetén katalázhatású enzimet termel és kever össze hidrogén-peroxiddal, s ezkellemetlen hatású habbal önti el a környezetet. Ez a megfigye-lés adta az alapötletet a bankautomaták új típusú védelméhez. Amesterséges változat is hidrogén-peroxid bontását használjahabképzésre, a katalizátor viszont mangán-dioxid. A reaktáns ésa katalizátor akkor keveredik, ha egy jelentősebb rázkódás a ket-tő között lévő vékony falat átszakítja. A komponensek közé fes-ték vagy más jelzőanyag is keverhető, így a képződő forró habakár az automatában lévő pénzt is használhatatlanná teheti. Azúj találmány olcsóbb, mint az ilyen célra használható elektromoseszközök, s nem igényel sem elektromos áramot, sem emberifelügyeletet. J. Mater. Chem. A 2, 8425. (2014)

VEGYÉSZLELETEK

A HÓNAP MOLEKULÁJA

A 3β-acetoxikopálsav (C22H34O4) újonnan felfedezett vegyület, a kanadai aranyvessző vagy kanadai istápfű (So-lidago canadensis) nevű növényből izolálták. Igen érdekes tulajdonsága, hogy bizonyos anyagok keserű ízét megtudja szüntetni. Ennek oka, hogy nagy affinitással kötődik a nyelvben lévő hTAS2R31 jelzésű receptorokhoz,amelyeknek nagy szerepük van az ízérzékelésben. Az ilyen vegyületek nagyon keserű hatóanyagot tartalmazógyógyszerkészítményekben lehetnek fontos adalékanyagok. J. Nat. Prod. 77, 1739. (2014)

lékony vegyületek összetételét, és ez a szagváltozás vonzza a szú-nyogokat. A legújabb kísérletek egereken is igazolták ugyanezt ahatást, s az érte felelős vegyületek egy részét is sikerült azonosí-tani. Az új eredményeknek mind az orvosi diagnosztika, mind abetegség terjedésének megállítása szempontjából nagy jelentő-sége lehet.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 111, 11079. (2014)

MEGEMLÉKEZÉS

Szebényi Imre (1930–2014)

2014. augusztus 25-én elhunyt SzebényiImre. Személyében egy igaz embert és ahazai kémiai technológiai és környezetvé-delmi oktatás és kutatás kiemelkedő, ésnemzetközileg ismert képviselőjét veszí-tettük el.

Szebényi Imre 1930-ban született Pé-csett. Középiskoláit a ciszterci rend pécsigimnáziumában végezte, majd a budapes-ti Műegyetemen folytatta tanulmányait.Vegyészmérnöki oklevelét 1952-ben sze-

rezte meg, és még ebben az évben felvették aspiránsnak a Mű-egyetem Kémiai Technológiai Tanszékére, amellyel egész továb-bi élete, szakmai pályafutása összefonódott. Aspiráns-vezetője azeurópai hírű Varga József professzor lett, aki jelentős hatássalvolt egész további kutatói és oktatói szemléletére.

1967-ben kinevezték a Kémiai Technológia Tanszék vezetőjévé,és a tanszéket csaknem negyedszázadon át, 1991-ig vezette. Pá-lyafutásának legfontosabb részét ezek az évtizedek jelentették.Azokban az időkben a Kémiai Technológia Tanszék teljes sze-mélyzete több mint 60 emberből (köztük 35 diplomásból) állt,vagyis a mai fogalmak szerint egy nagyobb kutatóintézetnek fe-lelt meg. Ilyen nagy tanszéket vezetni nem könnyű, különösen,hogy ott a műszaki kémia több, egymástól meglehetősen eltérőterülete képviselve volt, a kőolaj-feldolgozástól az izotóptechni-kán keresztül a szilikátiparig. Vezetése alatt a tanszék fénykorátélte. Szebényi Imre irányította a kiterjedt technológiai kutatáso-kat, és személy szerint főként a kőolaj-feldolgozáshoz és a szén-kémiához kapcsolódó kutatásokkal foglalkozott.

A kémiai tudomány kandidátusa fokozatot 1957-ben, az egye-temi doktori címet 1960-ban, a kémiai tudomány doktora foko-zatot 1978-ban szerezte meg. Kandidátusi értekezésében a gáz-olajok katalitikus kéntelenítésével foglalkozott, ami igen előre-mutató téma volt, hiszen igazi fontossága csak az elmúlt 25 év-ben vált nyilvánvalóvá. Akadémiai doktori értekezésében a ben-zinreformálásnál képződő nagyobb molekulájú aromásokkal fog-lalkozott, amelyek az erősen térhálós, hőálló polimerek előállítá-sában játszanak szerepet.

Kutatói és oktatói munkájáról 7 könyv, 185 publikáció 27 egye-temi jegyzet és 10 szabadalom tanúskodik, amelyeknek szerzője,illetve társszerzője volt.

Tanszéki munkáján kívül tíz éven át, 1964-től 1974-ig a Ve-gyészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1970-ben néhány hónapigmegbízott dékánja is volt.

Vezetése alatt a Kémiai Technológia Tanszék több ezer vegyész-,gépész- és közlekedésmérnök-hallgatónak oktatott műszaki ké-miai, technológiai és környezetkémiai tárgyakat, formálta mér-nöki szemléletüket. Maga is sokat oktatott. Kiemelem, hogy aVajta László professzorral együtt írt „Kémiai technológia” című tan-könyvből mérnökhallgatók ezrei tanultak, és későbbi kiadása alap-műnek számít ma is.

Az oktatási feladatok maradéktalan, megalkuvás nélküli telje-sítését mindig szigorúan megkövetelte, az egyszerűbb oktatásiformák esetében is.

Szívesen foglalkozott oktatási koncepciókkal, oktatásszervezé-si kérdésekkel, nemcsak kari, hanem egyetemi, sőt országos szin-ten is. Nemzetközi összehasonlításban is tanulmányozta a tan-

TUDOMÁNYOS ÉLET

EuCheMS-ülés

Sarkadi Livia professzor asszony, az MKE elnöke és egyben aEuCheMS Élelmiszerkémiai Diviziójának elnöke meghívására adivizió 2014. szeptember 30. és október 1. között Budapesten, azMKE székhelyén tartotta 38. éves ülését. Az ülésen Vatai Gyula,a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának dékánja isköszöntötte az európai küldötteket, és bemutatta az egyetem, va-lamint a kar fő tevékenységeit.

Amerikai–magyar együttműködés

Az Amerikai Kémikus Egyesület (ACS) és a Magyar KémikusokEgyesülete együttműködése alapján szerveztük meg az ACS ChemSourse Study Tour Group Budapestre látogatását. A csoport MaryVirginia Orna (The College of New Rochelle kémiaprofesszora)vezetésével töltött egy szűk hetet Budapesten 2014. október 5. és9. között. A szakmai programok keretében látogatták meg októ-ber 6-án az Öntödei Múzeumot Csibi Kinga múzeumvezető irá-nyításával. Az MKE nevében az elnök, Sarkadi Livia professzor

asszony és Androsits Beáta ügyvezető igazgató köszöntötte a ven-dégeket, majd Széchy Gábor docens tartott előadást Magyaror-szág történetéről 1918–2014 között címmel, amit nagy érdeklő-déssel hallgatott az amerikai csoport. A műszaki múzeumok meg-tekintése mellett Budapest szépségeit is élvezhették. A programmegszervezésében Vámos Éva kiemelt munkát végzett, amiértkülön köszönetet mondunk neki.


EGYESÜLETI ÉLET

terveket, például az Európai Vegyészmérnök Szövetség (EFCE)keretében, ahol tagja volt a szövetség oktatási bizottságának.

Igen korán felismerte a környezetvédelmi oktatás fontosságát.Jelentős részben fáradozásának eredményeképpen indult meg 1974-ben az országban egyik elsőként a környezetvédelmi szakmérnök-képzés a Műegyetemen. Oktatómunkájában kiemelte a környezet-védelmi szempontokat már akkor, amikor ezek még nem álltaka társadalmi érdeklődés előterében, sőt szó is alig esett róluk.

Egész oktatói és kutatói mentalitására nézve meghatározó volt,hogy fiatal éveiben a Varga-iskola tagja lehetett, így a műszakikémia kérdéseire, technológiáira mindig komplex módon, na-gyon reálisan, a gazdasági és környezeti szempontokra erősen fi-gyelve tekintett.

Nagyon alapos ember volt. A Tanszéken készült minden kuta-tási jelentést mondatról mondatra elolvasott, megjegyzéseit át-beszélte a jelentés készítőivel. Igen nagy dicséretnek számított,ha néha megjegyzések helyett (vagy mellett) egy kis cédula volta jelentés elejére betéve, s rajta: „Szép munka! Szebényi”.

Rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és ez is segítettea hazai és nemzetközi szakmai közéletben való széles körű tájé-kozódásban. Kiterjedt kapcsolatait igyekezett munkatársai javárakamatoztatni, őket tanulmányutak esetére tanácsokkal ellátni.

Hosszú lenne felsorolni azokat a hazai és nemzetközi tudomá-nyos és szakmai testületeket, egyesületeket, amelyeknek tagjavolt. Így csak néhányat említek: a Magyar Tudományos Akadé-mia egyes szakbizottságai, munkabizottsága, a Szent István Tu-

dományos Akadémia rendes tagja, a Magyar KörnyezetvédelmiEgyesület alelnöke. Az Európai Vegyészmérnöki Szövetség tagjaés ott az MKE képviselője is volt. A Magyar Kémikusok Egyesü-lete Oktatási Bizottságának évekig elnöke volt. Haláláig tagja volta Magyar Kémikusok Lapja szerkesztőbizottságának. Tisztelet-beli taggá választotta a Magyar Mérnöki Kamara és az Energia-gazdálkodási Tudományos Egyesület.

Nyugalomba vonulása után is oktatott az akkori Államigazga-tási Főiskolán, több felsőoktatási intézményben állam-, illetve zá-róvizsga-bizottsági tag volt, továbbá számos, főleg környezeti ésenergiagazdálkodási témájú pályázati rendszer véleményező bi-zottságának tagjaként is működött.

Munkásságát számos hazai és külföldi kitüntetéssel, többekközött Varga József-éremmel, Friedrich List-éremmel (Drezda),Környezetünk Védelméért Díjjal, Pázmány Péter FelsőoktatásiDíjjal, Kiváló Feltaláló kitüntetéssel, Környezetvédelmi MűszakiFelsőoktatásért kitüntető oklevéllel, Than Károly Emlékéremmelés 2002-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Szebényi Imre mindig hű volt önmagához, és így – magától ér-tetődően – másokhoz is őszinte volt. Véleményét igen udvaria-san, higgadtan, de – ha kellett – keményen elmondta. Nagy tu-dású, széles látókörű és erkölcsi kérdésekben megközelíthetetlenember volt, akinek tanácsaira – és nem csak szakmai tanácsaira– érdemes volt nagyon odafigyelni.

Mint 25 éven át közvetlen munkatársa, szomorúan búcsúzom.Isten áldjon, Imre! Nyugodjál békében! Széchy Gábor


Kérdőíves felmérésünkből kiderült, hogy olvasóink szívesen ol-vasnának a fenti témáról. A lap szerkesztőbizottsága úgy határo-zott, hogy 1999 után újraindítja ezt a sorozatot.

Az eltelt 15 év elegendőnek tűnik, hogy a hazai kémiai kutatá-sokban bekövetkezett változásokat jelezzük és bemutassuk aszakma részére, különös figyelemmel arra, hogy a sikeres, nagymúltra visszatekintő iskolák mellett az új kutatási területek, in-terdiszciplináris témák felfutása, új támogatási formák kialaku-lása jelentős mértékben megújította a múlt század legvégénekkutatási palettáját.

Készülve a sorozat újraindítására, átlapoztuk az 1999 és 2003között futott sorozat beszámolóit, és jó érzéssel, büszkeséggel ál-lapíthattuk meg, hogy milyen eredményes kutatások, alapkuta-tások, K+F fejlesztések folytak a hazai kutatóhelyeken. Ez foly-tatódott ebben az évezredben is, és most szeretnénk olvashatóvátenni a szélesebb szakmai közvélemény számára.

A közleménysorozat tartalmi szerkesztését szerkesztőbizott-ságunk két tagja volt szíves elvállalni: Keglevich György egyete-mi tanár, a BME Szerves Kémiai és Technológiai Tanszékének ve-zetője és Dormán György c. egyetemi tanár, az MTA TTK Enzimo-lógiai Intézet szakmai tanácsadója.

Első körben önkényesen kiválasztottunk jó néhány műhelyt,kutatóhelyet, melyek vezetőinek a sorozat szerkesztői a felkéré-seket folyamatosan megküldik.

Célunk a sorozattal, hogy az egyes műhelyek röviden, közért-

hetően mutassák be kutatóhelyüket, kutatásaikat, eredményeiket,fejlesztéseiket, sikereiket, jövendő terveiket.

A terjedelem 5–6 normál A4 oldal (Times New Roman betűtí-pus, 12 pontos betűméret, 1,5 sorköz), beleértve a táblázatokat,ábrákat, fotókat. A kézirat előkészítésére vonatkozó egyéb kéré-seket/előírásokat a felkérő levéllel együtt a sorozatszerkesztőkmegküldik.

Budapest, 2014. szeptember 1.

Kiss Tamás Keglevich György Dormán Györgyfelelős szerkesztő sorozatszerkesztő sorozatszerkesztő

FELHÍVÁSHAZAI KÉMIAI KUTATÓHELYEK, ISKOLÁK, MŰHELYEK

ÉS INTÉZMÉNYEK BEMUTATKOZÁSÁRA

EGYESÜLETI ÉLET

herjármű-, valamint 675 000darab tehergépjármű-abron-csot fog előállítani. Az Apol-lo Tyres meglévő, hollandiaiüzemének termelését kiegé-szítő létesítményében Apolloés Vredestein márkájú abron-csok is készülnek majd az

Oroszországot és Törökországot is magában foglaló európai piacszámára.

Miután a cég igazgatótanácsa jóváhagyta egy Kelet-Európábanlétrehozandó, zöldmezős beruházás tervét, az Apollo Tyres 2014.szeptember 17-én bejelentette, hogy a projekt Magyarországonfog megvalósulni. Magyarországra különböző tényezők mérlege-lése után, néhány kelet-közép-európai és ázsiai ország helyettesett a választás.

Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres Ltd. ügyvezető igazgatója ígykommentálta a döntést: „Ez a projekt lesz az első, Indián kívülizöldmezős beruházásunk, így igazi mérföldkőnek számít cégünknemzetközi terjeszkedésének történetében. Célunk, hogy olyan,példa értékű gyárat hozzunk létre, mely tovább erősíti az euró-pai piacon elfoglalt szilárd pozíciónkat.”

Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter-helyet-tes elmondta: „Magyarország újraiparosításának fontos állomá-sa az Apollo Tyres magyarországi beruházása.”

A kiválasztott helyszín alig 100 km-re van az ország fővárosá-tól, Budapesttől, és minden tekintetben megfelel az Apollo Tyresigényeinek – például a közelében található több OEM gyártó és apotenciális vevők egy része is. A vállalat hamarosan megindítjaaz építkezéshez szükséges engedélyezési eljárást és megkezdi akörnyezetvédelmi hatástanulmány elkészítését is. A gyár alapkő-letételére várhatóan 2015 tavaszán kerül sor, az első kész abroncspedig 2017 elején gördül majd le a gyártósorokról.

Neeraj Kanwar hozzátette: „Amellett, hogy 975, főleg helyiek-kel betöltendő munkahelyet hozunk létre, az új gyár a közvetettmunkahely-teremtésben és az egész régió fejlődésében is jelentősszerepet vállal majd. Vállalati filozófiánk fontos elemét képezi atársadalmi felelősségvállalás, így aktívan részt fogunk venni a kö-zösséget érintő egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi cé-lok elérésében.”

Az Apollo Tyres jelenleg négy gyártóüzemet működtet Indiá-ban, hármat Dél-Afrikában és egyet Hollandiában. Ezek teljes ka-pacitása meghaladja a napi 1700 tonnát. (A ProfitLine.hu nyo-mán) ZA

„Vége az aranykornak”Interjú a Richter-vezérigazgatóval

A gyógyszeripar számára egyértelműen véget ért az aranykor,ami azonban nem jelenti azt, hogy az iparág előtt ne állna re-ményteljes jövő – állítja Bogsch Erik. A Richter vezérigazgatójaa társaság jövőjét a nemzetközi terjeszkedésben látja, míg sze-rinte az egészségügy, de az egész ország szempontjából is az elván-dorlás megállítása a legfontosabb feladat.

– Az Oroszország elleni embargó szerencsére nem érinti agyógyszereket, de bármi megtörténhet. Fel lehet-e készülni erreegy olyan cégnél, amelynek legnagyobb külpiaca az orosz?

– Minimális az esélye annak, hogy a gyógyszerekre is kivitelitilalmat rendeljen el az EU. Valószínűbbek az orosz piac védelmét

OKTATÁS

Kémszámtábor2014. augusztus 17–24.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész-mérnöki és Biomérnöki Karán működő Szent-Györgyi AlbertSzakkollégium idén augusztusban rendezte meg tizedszer a karfrissen felvett elsőéves hallgatói számára a Kémszámtábort. A tá-bor célja, hogy a hallgatók átismételjék a középiskolás kémia- ésmatematika-tananyagot, így az egy hét során délelőtt és délutánis tanórákon vesznek részt, lelkes felsőbb éves hallgatók vezeté-sével. Mindenki szintfelmérőt ír a tábor elején, így tudásának meg-felelő csoportban tanulhat. Akinek szükséges, egész nap kémia-órákat hallgat, ahol az alapoktól kezdve jutnak el az egyetemenszükséges számításokig, míg vannak csoportok, ahol lehetőségvan akár a tananyagon is túlmutató érdekességek, példák bemu-tatására. A tanórákat laborlátogatásokkal, kísérletezésekkel teszikszínesebbé a szervezők.

Az oktatást követően a kikapcsolódáson, közös játékon, is-merkedésen van a hangsúly. Idén az augusztus 20-i tűzijátékot is

együtt nézték a résztvevők, emellett a csapatprogramok során le-hetőségük volt megismerni a Kopaszi-gátat, a Margit-szigetet, aGellért-hegyet és a Feneketlen-tó környékét. Részt vehettek to-vábbá a Magyar Kémikusok Egyesületének bemutatkozó előadá-sán, és megismerkedhettek több, a karon működő öntevékenykör munkájával is. A hét végén záró felmérőt írtak a diákok, ígysaját maguk is meggyőződhettek arról, mennyit fejlődtek a hé-ten, mik azok a pontok, amire tanulmányaik során jobban odakell figyelniük. A tábort közös buli zárta, ahol az egyhetes mun-kát és tanulást követően a jól megérdemelt szórakozás volt a kö-zéppontban. A visszajelzések alapján hasznos, jó hangulatú tá-borban vettek részt elsőéveseink, és egy év múlva többen újra szí-vesen eljönnének – akkor már szervezőként.

Gubicza Krisztina és Janzsó-Berend Péter Zoltánaz idei tábor főszervezői

HÍREK AZ IPARBÓL

475 millió eurót fektet beMagyarországon az Apollo Tyres Az Apollo Tyres a következő öt évben 475 millió eurós befekte-téssel Gyöngyöshalász közelében építi fel első európai zöldmezősberuházását. Az új üzem évente 5,5 millió személyautó- és kiste-


A HÓNAP HÍREI

szolgáló intézkedések. Ezért is nagy jelentőségű az oroszországiüzemünk megalapítása, majd fokozatos bővítetése, amelynek ré-vén immár az ottani értékesítés mintegy 15 százalékát a helybengyártott készítményekből tudjuk biztosítani, és ez a volumen fel-tehetőleg tovább nő.

– A nyugat-európai terjeszkedés, a latin-amerikai akvizíciók,esetleg a kínai piacra lépés ellensúlyozhatja-e a Richter számáraaz orosz és az ukrán forgalom visszaesését?

– A nőgyógyászati termékek nyugat-európai forgalma fokoza-tosan nő, meg fogja haladni a 70 millió eurót. Ez ugyan nemtudja teljesen kompenzálni az orosz, ukrán veszteséget, de Kíná-ban és Latin-Amerika gyógyszerpiacain is növekedés várható.

– A Richter magyarországi eladásai az utóbbi években folya-matosan csökkentek, miközben az egészség- és ezen belül agyógyszeripart „kitörési pontnak” minősítette korábban a kor-mány, és több stratégiai partnerségi megállapodás is születettMagyosz-tagvállalatokkal.

– Szomorú dolog, hogy a tavalyi hazai árbevételünk körülbelülegyharmaddal alacsonyabb volt, mint a kétezres évek elején, ésaz árbevételünkből a magyar piac részesedése 30 százalékról 10százalékra esett. Összességében a magyar gyógyszerpiac értéké-ben stagnál, de ez a jellemző egész Európára is. A biztosítók min-denütt szigorúan fogják a költségkiáramlást az egyik oldalról, mi-közben nagyon nehezen fogadnak be új eredeti készítményt meg-felelő áron. Ugyanakkor van egy nagyon erős árverseny, ami sokesetben már ellátási gondokat okoz az olcsó kínai, indiai forrás-ból származó gyógyszerek térnyerése miatt.

– Az a veszély fenyeget, hogy az európai tradicionális gyárakkészítményeit kiszorítják az olcsó távol-keleti, ázsiai gyógyszerek?

– Ez már nem is veszély, sok tekintetben tény. A legnagyobbgond, hogy miközben egyre-másra kerülnek forgalomba Európá-ban ellenőrizetlen gyártású gyógyszerek, az európai gyártókategyre inkább ellehetetlenítik az európai előírások. A farmako-vigilancia (mellékhatás-figyelés és -jelentés) például horribilis ösz-szegeket emészt fel, sok esetben teljesen értelmetlenül. Nyilván-való, hogy még a több ezer fővel folytatott klinikai vizsgálatok so-rán sem jön ki egy-egy készítmény összes mellékhatása. De sza-bad-e azért, mert százezer beteg közül 1-nél jelentkezik valamispeciális mellékhatás, 99 999 beteget megfosztani egy egyébkénthatékony készítménytől? Ez abba az irányba kényszeríti a gyógy-szergyárakat, hogy jogilag védjék magukat az esetleges kártérí-tési perek ellen, amelyek főként az Egyesült Államokban jellem-zőek. Miközben rendelkezésünkre állnak már azok a diagnoszti-kai módszerek, amelyekkel ki lehet szűrni azokat a betegeket,akiknek az esetében esetleg felmerülhet egyáltalán speciális mel-lékhatás. Ez a nagy kutatási költségeket felvállaló cégekre érte-lemszerűen nagyobb terhet ró, és meggyőződésem, hogy akár az

is bekövetkezhet, hogy az ilyen extremitások miatt bizonyos be-tegségekre egyszerűen nem lesz gyógyszer, mert senki sem fog-ja vállalni a kockázatot a kutatásra.

– Hasonlóan feleslegesen túlzó intézkedésnek tartja, hogy egyediazonosítóval kell hamarosan ellátni minden egyes doboz gyógy-szert?

– Ez egy át nem gondolt intézkedés, melyet ahelyett vezetnekbe, hogy elzárnák az olyan illegális értékesítési csatornákat, mintpéldául az internet. Az ön által említett intézkedésnél egyelőremég nincs meghatározva az érintett készítmények köre, de az biz-tos, hogy ha bevezetik, hihetetlen mértékben növelni fogja a cé-gek költségeit.

– Az iparágat sújtó különadók maradtak, a finanszírozásirendszer továbbra is a rövid távú érdekeket, a megtakarítást tart-ja szem előtt. Milyen kutatás-fejlesztési tevékenység, beruházásvárható el ezek után a hazai gyógyszeripartól?

– Korlátozott. Míg a hozzánk hasonló méretű európai cégek,például Spanyolországban, a kutatási-fejlesztési ráfordításaikatnem kis mértékben a hazai eladásokból fedezik, nálunk nem-csak belső piacvédelem nincs, de a hazai gyógyszeripari vállala-tok számára szinte lehetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáfé-rés, így jóval nagyobb prioritással bírnak a hazai pályázati rend-szeren keresztül elérhető források. A magyar adórendszer a K+Fköltségeket elismeri ugyan és ez nagyon pozitív, de a pályázatiforrások rendkívüli módon korlátozottak, valamint a pályázatifeltételrendszer a gyógyszeripari nagyvállalatok esetében sokszornehezen alkalmazható.

– A következő időszakban sem reménykedhet ebben a gyógy-szeripar?

– Ezt nem tudhatjuk, de bizakodóak vagyunk, mert miután atervek szerint az EU is sokkal többet szán K+F-re. Kérdés, hogya központi, úgynevezett brüsszeli pénzekből milyen lesz a hozzá-jutási lehetőség például a Richter számára, mert ez eddig gya-korlatilag zérus volt.

– Nemcsak az egészségügyet, de az egészségipart is sújtja azelvándorlás, bár erről kevesebbet hallani. A Richter, amely ter-mékeit részben orvosokon keresztül juttatja el a betegekhez, más-

részt aktív K+F tevékenységet végez, komolyan veszíthet, ha nemtudunk érdemben tenni ez ellen.

– Az elvándorlás ma az egészségügy legsúlyosabb problémája.Az értelmiség elvándorlása pótolhatatlan veszteséget okoz. Erköl-csi kérdés, hogy erre megoldást találjunk, és én talán mondhatokolyat, hogy ha már a gyógyszertámogatásra nem költenek többet,akkor legalább az egészségügy kapjon több pénzt. Nekem is az ameggyőződésem, mint oly sokaknak, hogy nem lehet halogatni akiegészítő biztosítás, vagy a co-payment bevezetését. Azt az


A HÓNAP HÍREI

Lendület program célja a nemzetközileg kiemelkedő fiatal tehet-ségek itthon tartása, illetve hazahívása külföldről” – idézte fel Lo-vász László az egyedülálló pályázati modellt életre hívó szándé-kot. Szintén a hazai versenyképes kutatások erősítését, a tudo-mányos kapcsolatok elmélyítését szolgálja az Akadémia vendég-kutatói programja, amelynek révén külföldi egyetemek legran-gosabb professzorai kapcsolódnak be a hazánkban folyó kutatá-sokba – emlékeztetett az Akadémia elnöke: „Magyarország jö-vője szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél több magyar ku-tató vegyen részt a nemzetközi tudományos együttműködésben,együtt dolgozva más nemzetiségű tudósokkal.” Hozzátette: „Haegy közös kutatás itthon folyik, az különleges lehetőséget nyújt adiákoknak, fiatal kutatóknak a modern kutatási témák és mód-szerek megismerésére.”

Lovász László arra bátorította a diákokat: ne féljenek kérdez-ni, és – a jól bevált módszerek mellett – a tudomány eszközeiveltörekedjenek új megoldások, eredeti ötletek felmutatására, hiszenminden megoldott probléma izgalmas, új kérdések sokaságát ve-ti fel. Az Akadémia elnöke rámutatott, fontos, hogy a nem kuta-tói pályára készülő, hanem a gyakorlati közgazdász és mérnökihivatást választó szakemberek is tisztában legyenek a tudomány

főbb kutatási irányaival, lehetőségeivel és korlátaival. „Ami makutatási téma, 10 vagy 20 év múlva mindennapi technológia le-het” – hangsúlyozta, és arra biztatta a hallgatókat: tegyék azegyetemet igazi tudományos műhellyé, hogy az „ne csupán kur-zusok és vizsgák színhelye legyen”.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fel-sőoktatásért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, akormány egyértelmű szándéka az, hogy nem csökkenti a felsőok-tatási férőhelyek számát, és a kabinet elkötelezett az elitképzés jo-gi, szervezeti és gazdasági feltételeinek megteremtése mellett.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kö-szöntőjében többek között hangsúlyozta, hogy a jövő magyar ag-rárfejlesztései elképzelhetetlenek magasan képzett műszaki ér-telmiség nélkül, valamint emlékeztetett arra, hogy a BME ki-emelt szakmai programja több kérdésben is találkozik a minisz-térium feladataival. A környezetvédelem, a megújuló energiákfelhasználása, az innováció, a fenntartható élelmiszeripar kiala-kítása kivitelezhetetlen az agrártárca és a Műegyetem hatékonyegyüttműködése nélkül.

Péceli Gábor, a Műegyetem rektora az intézmény tevékenysé-gét jellemezve elmondta: az oktatók nemcsak órákat tartanak,ismereteket adnak át a diákoknak, hanem tudományos kapaci-tásukkal, az itt dolgozók tapasztalatával és szakértelmével az or-szág háttérintézményét is működtetik. (Az MTA nyomán)

Vegyipari mozaik

Az Akadémia és a felsőoktatási intézmények közti kap-csolat egyre szorosabbá válik. „Az Akadémia sokféle eszköz-zel támogatja az egyetemeken folyó kutatómunkát”– mutatott ráLovász László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem tanévnyitó ünnepségén. Arra emlékeztette az egybegyűlte-ket: az akadémiai kutatócsoportok – ahol tapasztalt kutatók,doktoranduszok és diákok dolgoznak együtt – olyan műhelyek,amelyek mind az Akadémia, mind az egyetemek számára köl-csönösen előnyösen biztosítják a kutatói utánpótlást. 2013-ban atámogatott kutatócsoportok száma 79-ről 89-re emelkedett, azMTA és a BME közötti gyümölcsöző együttműködést pedig az ittdolgozó 15 akadémiai kutatócsoport, valamint a hat, a nemzet-közi kutatási térben is kimagaslóan versenyképes tevékenységetfolytató Lendület-csoport léte bizonyítja. „A 2009-ben indított


egyensúlytalanságot, amely a gazdasági lehetőségek és a mo-dern technológiák/gyógyszerek között fennáll, az állami költ-ségvetés képtelen egymaga orvosolni. Ezzel együtt azt a tévhi-tet, hogy mindenkinek minden jár, ki kellene verni a fejekből.Ebben az összes politikai pártnak konszenzusra kell jutnia.

– A gyógyszeripar napjainkban jelentős átalakuláson megyát. Ön hogyan látja az ágazat és ezen belül a Richter közeljö-vőjét?

Szinte bizonyos, hogy az aranykornak vége, komoly áttöréstmár nem fogunk tudni elérni. De fülembe csengenek az egyikneves amerikai bank elemzőjének szavai, aki egy konferenciánazt találta mondani, hogy „ha Önök ennyi beteg emberből nemtudnak megélni, akkor jobb, ha abbahagyjáks”. Vagyis sajnála-tos módon azért a betegek száma, főleg az életkor növekedésé-vel, nő, és a gyógyszerekkel nemcsak gyógyítunk, hanem élet-minőséget is javítunk, tehát a termékeinkre mindig szükséglesz. A Richter jövője szempontjából egyértelműen létkérdés anemzetközi terjeszkedés. Meg kell tartani a generikus profilt,az jelenti jelenleg a legkisebb üzleti kockázatot. Ugyanakkor abiohasonló termékek piacán is jelen kell lennünk, még ha eznagyobb befektetést és ezzel nagyobb rizikót is jelent. Emellettpedig a központi idegrendszerre ható készítmények terén to-vábbra is folytatnunk kell az eredeti kutatást. Ezekből próbá-lunk egy olyan termékportfóliót összeállítani, amellyel remé-nyeink szerint sikerrel tudjuk továbbvinni a céget a következőtíz-húsz évben is. (A Világgazdaság.hu nyomán)

Zékány András

A HÓNAP HÍREI

Megkezdte munkáját az MTA újjáalakult Közoktatási El-nöki Bizottsága. Az MTA elnöke megválasztását követően be-jelentette: kezdeményezi a tanítási módszerekkel foglalkozó ku-tatások újraindítását. „Ilyen típusú tudományos munka már ko-rábban is folyt az Akadémia egyes szellemi műhelyeiben” – utaltrá Lovász László, hozzátéve, hogy nem csupán a régebbi kutatá-sok felújítását tartja szükségesnek, hanem teljesen újszerű vizs-gálatok indítását is. Az elnök a tervezett program eredményesmegvalósítása érdekében a bizottság tagjainak aktív közremű-ködését kérte.

Csépe Valéria akadémikus, aki Lovász László kérésére folytatjaa Közoktatási Elnöki Bizottság elnökeként korábban megkezdettmunkáját, úgy fogalmazott: a közoktatás érdekében a hagyomá-nyok megőrzésére és a megújításra egyaránt szükség van. „Min-denkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mes-ter kérdése” idézte a 17. századi pedagógust és gondolkodót, Co-meniust Csépe Valéria. Mint elmondta, az Akadémia tantárgy-pedagógiai kutatási programjának középpontjában ezúttal a mód-szer áll majd. Az MTA az általa kiírandó pályázaton induló kuta-tócsoportoktól azt várja, hogy hatástanulmányokkal kiegészítettkoncepcióban mutassák be, miként taníthatók hatékonyan a kü-lönböző tudományos tárgyak.

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága a tervek szerint havon-ta ülésezik majd, hogy tudományosan megalapozott válaszokkalsegítse a döntéshozók munkáját. További három testület működikaz MTA elnöki bizottságaként: a Környezettudományi Elnöki Bi-zottság, elnöke Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja,a Kutatási Infrastruktúra Elnöki Bizottság, elnöke Faigel Gyula fi-zikus, az MTA rendes tagja, valamint a Magyar TudományosságKülföldön Elnöki Bizottság, elnöke Kocsis Károly földrajztudós, azMTA levelező tagja. (Az MTA nyomán)

UPPP néven új tehetségfejlesztő programot indít a MOL-csoport. „Csatlakozz, ha mersz!” Az UPPP nemzetközi vetélkedőa kiválasztott egyetemek földtudományi és olajipari műszaki tu-dományokat hallgató diákjai számára. Az első három csapat ösz-szesen 20 000 eurót nyer, lehetőséget kap arra, hogy csatlakozzona MOL-csoporthoz, és tagjai szakmai pályafutásukat az „UPPPTehetségfejlesztő Program” keretében kezdhessék el. Az UPPP on-line szimulációs vetélkedőre október 1. és 23. között lehet jelent-kezni. A vetélkedőn Magyarországról a Miskolci Egyetem, a Sze-gedi Egyetem és az ELTE hallgatói vehetnek részt további 24 kül-földi egyetem mellett.

A hallgatók 14 ország kiválasztott egyetemeiből érkeznek azEgyesült Királyságtól Közép-Európán át Közel-Keletig, és 3 főscsapatokat alkotva jelentkezhetnek az online vetélkedőre. Előszöregy online szimulációs játékban vesznek részt, ennek során kü-lönböző iparági és stratégiai feladatokat kell megoldaniuk virtu-ális forgatókönyvek szerint. A feladatok között lesznek a MOLportfoliójából vett valóságos helyzeteken alapuló, az életből vettesettanulmányok. A második szakaszban lesz az élő döntő.

Az UPPP-ről további információt, valamint egyéb díjnyertes te-hetségtoborzó programokat itt talál: www.facebook.com/mol-uppp, www.uppp.info. (MOL)

Új, ingyenes tudományos adatbázis fejlesztése indult azAkadémiai Könyvtárban. A tudományos publikációkhoz valónyílt hozzáférésben (Open Access) jelent új lehetőséget az a fel-használói igények nyomán elkészített elektronikus adatbázis-gyűjtemény, amelyet az MTA Könyvtár és Információs Központ-ban (MTA KIK) fejlesztettek ki. A COMPASS segítségével bárkiszabadon böngészhet a jelenleg 150 tételből álló online adatbá-zisban.

A Magyar Tudományos Akadémia az Elektronikus Informá-ciószolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program keretében már eddig isfolyamatosan bővülő elektronikus tartalomszolgáltatással segí-

tette a kutatókat. A leg-rangosabb tudományosfolyóiratokban megje-lenő cikkeket elérhető-vé tévő EISZ elsősor-ban az intézményala-pú (IP) hozzáférést te-szi lehetővé. Az MTAKönyvtár és Informá-ciós Központban mű-ködő EISZ Titkárság ál-tal létrehozott COM-

PASS a tervek szerint – az EISZ-hez szorosan kapcsolódó, de at-tól függetlenül is bővülő adatbázis-gyűjteményként – személyialapú (ID), térítésmentes szolgáltatást nyújt majd a felhaszná-lóknak.

A minden tudományterületet magában foglaló COMPASS ösz-szegyűjti és rendszerezi a nyilvános könyvtárakban elektronikusformában elérhető tudományos adatbázisokat, és egy böngész-hető térképen, grafikus formába rendezve, teszi őket szabadonhozzáférhetővé. Így minden érdeklődő számára naprakész in-formációt nyújt a hozzáférhető tudományos tartalmak elérési le-hetőségeiről és módjáról. Ezáltal nagyban erősíti az információ-hoz való egyenlő hozzáférés esélyeit, és csökkenti a területi egyen-lőtlenségekből fakadó hátrányokat. A COMPASS sikeres műkö-déséhez a közkönyvtárakon túl adatokat várnak minden ma-gyarországi és határainkon túli, magyar állománnyal rendelkezőnyilvános – felsőoktatási intézményekben, országos hatáskörű in-tézményekben, nonprofit kutatóhelyeken, múzeumokban, egész-ségügyi intézményekben, kórházakban található – könyvtártól.Az adatbázis az MTA Könyvtár és Információs Központ anyaga-inak és az EISZ körébe tartozó adatbázisok adatainak feltöltésé-vel indult, a következő lépés az MTA kutatóintézeteinek adatszol-gáltatása nyomán várható.

Ezenfelül számos olyan értékes, egyéni fejlesztésű adatbázis lé-tezik az MTA kutatóintézeteiben, a közkönyvtárak helyismeretigyűjteményeiben, a felsőoktatási intézmények speciális szakte-rülettel foglalkozó egységeiben, amelyek az érdeklődők előtt nemvagy csak kevéssé ismertek. A COMPASS kiterjesztésével ezek arejtett kincsek közkinccsé válhatnak.

A különböző adatbázisok között az egyszerű és összetett kere-sés lehetőségeit azonos mezőben ötvöző keresővel lehet böngész-ni, akár több feltétel megadásával. A jelenleg 46 tudományosadatbázist tartalmazó, de folyamatosan gyarapodó gyűjtemény-ben való eligazodást a COMPASS ismertetőkkel segíti. A legfon-tosabb aktuális információkat tartalmazó összefoglalókban azadatbázis rövid leírása, direkt linkek, a szolgáltató és/vagy a ki-adó neve, egyes esetekben az intézmény elérhetősége találhatómeg. (MTA)

Banai Endre összeállítása


A HÓNAP HÍREI

repeltették ezeket az eltérő tulajdonságaik mellett hasonlóságotis mutató elemek sorozatait.

Egységes, rendszám szerinti képet mutat az MKL 2014. márci-usi számának borítóján bemutatott kerek periódusos rendszer [2],azonban a 18. Ar után a hasonló tulajdonságú elemek oszlopa szét-csúszott, az egy csoportba tartozó elemek eltávolodtak egymás-tól, így éppen a hasonlóság átlátása, az ebből származó előnyökhasznosítása veszett el. Bár a színezés javított a helyzeten, a tar-kabarka árnyalatok téveszthetősége továbbra is nehezíti az átte-kinthetőséget, használatát a kémiatanításban.

A kör forma megtartása, illetve spirálszerkezetté alakítása, va-lamint a körcikk-oktávok alkalmazása az eddigi ismeretek in-tegrálását teszi lehetővé. Ugyan 1960-ban Theodor Benfey készí-tett egy spirális periódusos rendszert, amelyben a főcsoport ele-meit körcikkekbe sorolta [3], azonban az átmenetifémeket, lan-tanidákat, aktinidákat elkülönült szigetként ábrázolta. Ezáltal de-formálódott a szerkezet, áttekinthetetlen lett a hasonló tulajdon-ságú elemek csoportja.

Az alábbi ábrán spirálvonalon óramutató járása szerint előrehaladva az első körcikktől a nyolcadikig minden periódusban arendszám, azaz az elektronszám töretlenül/folytonosan növel-hető, nem kell kihagyni a lantanidákat, aktinidákat, hiszen a spi-rál sugarának növekedésével a kerületen egyre több elem helyez-

Visszhang

Hélix mátrix, az elemek spirális periódusos rendszereAz elemek fizikai jellemzőik, például növekvő atomsúly, illetverendszám alapján sorba rakhatók, az így rendezett sorban a ha-sonló tulajdonságot mutató elemek periodikusan ismétlődnek. Asorokat a hasonló tulajdonságú elemekkel újrakezdve táblázat ké-szíthető.

Többféle periódusos rendszert szerkesztettek, a Mengyelejev-táblázat sorai a periódusok, oszlopai pedig a hasonló fizikai, ké-miai tulajdonságokat (vegyületképző képességet) mutató eleme-ket tartalmazzák. A periódusos rendszerek az atomszerkezet meg-ismerése után, hiányosságaik ellenére is hasznosíthatóknak bizo-nyultak, például az elektronaffinitás, az elektron héjak-számokés vegyértékek összefüggésének, a vegyületek képződésének, amolekulaszerkezetek kialakulásának tisztázásában [1].

A klasszikus táblázatokban a rendszám növekedtével, a 20. Caután mellékoszlopok bevezetése vált szükségessé. Később az 56. Baután a lantanidák, a 88. Ra után az aktinidák számára már nemvolt hely az adott csoportokban, ezért a napjainkban népszerűbbhosszú periódus rendszerek is külön, táblázat alatti sorokban sze-


A HÓNAP HÍREI

HÉLIX MÁTRIXAz elemek spirális periódusos

rendszere

Szerkesztette: dr. Antal JózsefKészült a Nitrogénművek Zrt.-nél, Autocad

programmal

hető el. Úgy, ahogyan a rendszám (elektronszám) növekedésével amag-tól távolodva a nagyobb sugarú gömb is egyre több elektronhelyfoglalását teszi lehetővé; mutatják ezt a telített héjak elekt-ronszámai: 2, 8, 18, 32.

A körcikk-oktávok megtartását indokolja, hogy a mobilis, ké-miai kötéseket létesítő elektronok száma a vegyületképző part-nerek térbeli elhelyezkedése miatt is korlátozott, például: (IO6 )–5,IF7, Na3 Pa F8. A stabilis nemesgáz-konfigurációk legkülső burko-latán is 8 elektron található.

A kisebb rendszámú lantanidák és aktinidák (1–6 mobil, fmezőbe feltöltődő elektront tartalmazók) besorolását a hasonlótulajdonságú elemek csoportjához korábban is megkísérelték: jel-lemző vegyértékeik alapján a Ce-t, Th-t a negyedik, a Pa-t az ötö-dik, a Nd-t és U-t a hatodik csoporthoz hasonlították [1]. Továb-bi nagyobb rendszámú társaiknál az f mezőbe feltöltődő, mobilelektronok számának növekedése, a beépülő elektronok kis ener-giaszint-különbsége miatt alig észrevehető tulajdonságváltozásokmellett inkább az eseti szimmetriák okoznak eltéréseket [4]. Mi-vel tendenciózus különbségek nincsenek, illetve a további elekt-ronok hozzáférhetetlensége miatt, a hatnál több mobil (legutoljá-ra feltöltődött) elektront tartalmazó lantanidákat a hetedik cso-portba soroltam. Analóg a korábbi besorolások Mn–Fe sorához,Pt/Pd csoportjaihoz, azok d mezőjének elektronszámához. A for-mális elektronszerkezet tehát itt jelöli ki helyüket, ugyanis a 43.Tc – 46. Pd elemek telített héjat jelző 18 elektronnal különbözneka 61. Pm – 64. Gd sortól, analóg a Kr-nal és a Xe-nal, illetve a köz-vetlen előttük levő periódussorok fő- és mellékcsoportjainak ele-meivel.

Ezzel a besorolással a körcikkben egymás alá kerülhettek (ahosszú periódusos táblákhoz hasonlóan) a lantanidáknál 32-vel(telített e héjjal) nagyobb rendszámú aktinidapárjaik is.

A lantanidák–aktinidák csoportjában az f elektronok fel-töltődése a 70. Yb-mal és 102. No-mal befejeződik, ezért a cso-portba sorolt 71. Lu, és 103. Lr az új d elektron megjelenése, il-letve stabil 3 vegyérték alapján egyszerűen a 3. csoportba sorol-hatók, ahogyan azt a hosszú-hosszú periódusos táblában is ábrá-zolták [5, 6]. Egyúttal megoldódik az a kérdés is, hogy a kisegítőtáblázatban az f elektronhéj szerinti 14 vagy az IUPAC-besorolásszerinti 15 lantanidát/aktinidát szerepeltessük, és a La-t vagy aLu-t a főtáblában. Hiszen a spirálrendszerben a lantanida/aktini-da periódus a 3. csoportban kezdődik és ott is ér véget.

A hélix mátrix szerinti besorolás helyességét a legújabb méré-sek is alátámasztják [7], amelyek szerint a 91. Pa nem az aktinida-sorban előtte (90. Th) és utána (92. U) következő elemekhez ha-sonlít, hanem az 5. csoport/körcikk szerint elvárható vegyületeitis előállították.

Nem jelöltem az ábrán a következő lehetőséget: a feltöltött 4f/5fhéj (14 e) stabilitása miatt a 70. Yb és 102. No esetenként csak kétkülső kötőelektronjával alkot vegyületeket (az aktanidák/lanta-nidák leggyakoribb 3 vagy több vegyértéke mellett ezeknél a 2 iselőfordul), így a 2. oszlopba/körcikkbe is helyezhetők. A termé-szethez hasonlóan az elektronszám folytonosságára, periodikusismétlődésére épülő rendszer rugalmasságát, stabilitását jelzi,hogy ezáltal nem borult semmi.

Az aktinidákat követő nehéz elemeket mobilis elektronjaik szá-ma/hasonlósága révén a 4., 5., 6., 7. csoport alá szokták írni, mivela 72. Hf –78. Pt sortól egy telített héj (32 db) elektronszámávalkülönbözik a 104. Rf –110. Ds külső sor, a spirálrendszerben isegymás alatt ábrázolhatók.

A 111. rendszámtól a 118.-ig folytatható a spirálsor (sőt továbbis). Az elemek, az utolsó számok véletlen egybeesése folytán, amegfelelő 1–8. körcikkben feltüntethetők, azonban az újabbelektronok energiaszintje még kevésbé különbözik egymástól, ígytulajdonságaik, vegyületképző hajlamuk bizonytalan, továbbá amesterségesen, igen kis mennyiségben előállított, rövid életű ele-mek meghatározása is nehézségekbe ütközik, ezért a hélix mát-rixot csak a 110. elemig töltöttem ki.

A színezéssel, a fehér fény felbontása szerint (1: vörös, 2: na-rancs, 3: sárga, 4: zöld, 5: türkiz, 6: kék, 7: ibolya) jelöltem a kör-cikkeket, a hasonló elemek csoportját. Ezenkívül különféle tulaj-donságok, szempontok kiemelésére is hasznosíthatjuk, például azs/p mezők feltöltődését jelző főperiódusok sötétítése a körcikkekfőcsoportelemeit is kiemeli.

Antal József

IRODALOM[1] Bodor Endre: Szervetlen Kémia, Bp. TK. 1968. [2] MKL (2014) március[3] http://en.wikipedia.org/wiki/Periodic_table[4] L. V.Petrjanov, Szokolov: Radioaktív elemek, Bp. MK. 1979. [5] www.ptable.com/?lang=hu[6] http://www.webelements.com[7] MKL, 2014. június, 202. o.


MKE-HÍREK

Konferenciák, rendezvények

Kozmetika szimpózium 2014 – „A kozmetikai tudományelvei és gyakorlata”

2014. november 13.Hotel Bara Budapest, Hegyalja út 34.A szimpózium fő témakörei:

– Új ható- és segédanyagok– Hatás- és mellékhatás-vizsgálatok– Analitikai és stabilitásvizsgálatok– Technológia és technikai adalékok– Szabályozás

A rendezvényre a szimpózium honlapján lehet online módonregisztrálni: http://www.mke.org.hu/events/conferences/natio-nal/713-kozmetikai-szimpozium-2014.html

A szimpózium részletes programja az alábbi linken található:http://www.mke.org.hu/images/downloads/rendezvenyek/Koz-metika2014_program.pdfTOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix,[email protected]

Hungarocoat–Hungarokorr, 20142014. november 25–26.ELTE, Budapest, Pázmány Péter stny. 1/aTovábbi információk: Schenker Beatrix, [email protected]

Irinyi János Országos Középiskolai KémiaversenySzeged, 2015. április. 24–26.Versenykiírás: www.irinyiverseny.mke.org.hu

A HÓNAP HÍREI

Banki átutalásos és csekkes tagdíjbefizetés esetén a név, lak-cím, összeg rendeltetése adatokat kérjük jól olvashatóan fel-tüntetni.

Ahol a munkahely levonja a munkabérből a tagdíjat és listásátutalás formájában továbbítja az MKE-nek, ez a lista szolgálja atagdíjbefizetés nyilvántartását.

Előfizetés a Magyar KémiaiFolyóirat 2015. évi számairaA Magyar Kémiai Folyóirat 2015. évi díja fizető egyesületi tagja-ink számára 1400 Ft. Kérjük, hogy az előfizetési díjat a tagdíjjalegyütt szíveskedjenek befizetni. Lehetőség van átutalással ren-dezni az előfizetést a Titkárság által küldött számla ellenében.Kérjük, jelezzék az erre vonatkozó igényüket!

Köszönjük mindazoknak, akik 2014-ben kettős előfizetésselhozzájárultak a határon túli magyar kémikusoknak küldött Fo-lyóirat terjesztési költségeihez. Kérjük, aki teheti, 2015-ben iscsatlakozzon a kettős előfizetés akcióhoz.

MKE Titkárság

16th Blue Danube Symposium on Heterocyclic Chemistry– 16BDSHC

2015. június 14–17. Hotel Ramada, Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky u. 14.Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.Online jelentkezés:https://www.mke.org.hu/conferences/16bdshc/registration/További információk: Schenker Beatrix, [email protected]

MEGHÍVÓA Magyar Kémikusok Egyesülete BAZ Megyei Területi Szer-vezete és a Miskolci Akadémiai Bizottság Vegyészeti Szakbi-zottsága tisztelettel meghívja a MAB székházba (Miskolc, Er-zsébet tér 3.) a 2014. november 19-én 9.30-kor kezdődő

OLCSÓBB ENERGIA–VERSENYKÉPESEBB VEGYIPARtémakörű

31. BORSODI VEGYIPARI NAPRA

A részletes programot az MKE honlapján, www.mke.org.hu,tesszük közzé.

MKE egyéni tagdíj (2015)

Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy a 2015. évi tagdíj befizetésé-ről szíveskedjenek gondoskodni annak érdekében, hogy a Ma-gyar Kémikusok Lapját 2015 januárjától is zavartalanul postáz-hassuk Önöknek. A tagdíj összege az egyes tagdíj-kategóriák sze-rint az alábbi:

• alaptagdíj 8000 Ft/fő/év • nyugdíjas (50%) 4000 Ft/fő/év • közoktatásban dolgozó kémiatanár (50%) 4000 Ft/fő/év• ifjúsági tag (25%) 2000 Ft/fő/év • gyesen lévő (25%) 2000 Ft/fő/év

Tagdíj-befizetési lehetőségek:• banki átutalással

(az MKE CIB banki számlájára: 10700024-24764207-51100005)• a mellékelt csekken • személyesen (MKE pénztár, 1015 Budapest, Hattyú u 16. II/8.)


HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXIX. No. 11. November 2014CONTENTS

On-line condition monitoring of water-based metalworkingfluids 330

GERGELY MOLNÁR, BARNABÁS HORVÁTH, ISTVÁN

SZALAI, ANTAL NAGYMÁNYAI, JÁNOS TAKÁCS

Discoveries with interweaving stories 334ISTVÁN HARGITTAI

Electronic structure of f-elements 339PETER POGÁNY, ATTILA KOVÁCS

A real professional appreciation. An interview with Rátz Professor Prize winner chemistry teachers Gábor Cs. Nagy and Gábor Péter Oláh 343

TAMÁS KISS

Molecular background and new potentials of food pairing 347TIBOR BRAUN

Science on stamps. Atmospheric chemistry: the ozone shield 352LÁSZLÓ BOROS

Chemistry calendar (Edited by JÓZSEF SÁNDOR PAP) 353Chembits (Edited by GÁBOR LENTE) 354The Society’s Life 356News of the Month 358

Felhívás fiatal analitikusoknak!Az MKE Analitikai Szakosztálya

Szerves- és Gyógyszer-analitikai Szakcsoportja2014. november 7-én, pénteken

rendezi meg hagyományos konferenciáját pályakezdő és fia-tal analitikusok részvételével.

A konferencia helye az MKE Hattyú utcai előadóterme.Az előadók nevét, az előadás címét és rövid tartalmát aszakcsoport elnökének vagy szervezőjének küldjék meg:

[email protected] [email protected]. Tömpe Péter dr. Meszlényi Gáborelnök vezetőségi tag, szervező

A HÓNAP HÍREI

Nobel-díj, 2014Az idei kémiai Nobel-díjat Eric Betzig, Stefan W. Hell és WilliamE. Moerner kapta a szuperfelbontású mikroszkópia kidolgo-zásáért. A Nobel-díjas felfedezések ismertetésére később visz-szatérünk.

Nívódíjak – 2014A Magyar Kémikusok Egyesülete 2014. évi pályázatára beérkezett 32 színvonalas pályamunka közül a Műszaki–Tudományos Bizott-ság a következő 13 pályázatot jutalmazta Nívódíjjal:

A pályázó neve Egyetem Témavezető A diplomamunka címe

Démuth Balázs Budapesti Műszaki Dr. Bakó Péter L-Treitol alapú koronaéterek szintézise és Gazdaságtudományi Egyetem és enantioszelektív reakciók vizsgálataVegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Fehér Péter Pál Debreceni Egyetem Természettudományi Dr. Purgel Mihály A szulfonált alizarin és palládiumkomplexének és Technológiai Kar elméleti vizsgálata: funkcionált tesztelések

és spektrumszimulációk

Horváth Barbara Pécsi Tudományegyetem Dr. Secenji Aleksandar Optikai nanoszenzor fejlesztése intracelluláris Természettudományi Kar pH-méréshez és képalkotáshoz

Kiss Melitta Patrícia Pannon Egyetem Mérnöki Kar Dr. Valicsek Zsolt Szamárium(III)-porfirinek képződésének Dr. Horváth Ottó reakciókinetikai vizsgálata

Kunsági-Máté Éva Budapesti Műszaki Dr. Hórvölgyi Zoltán Mezopórusos TiO2 vékonyrétegek előállításaés Gazdaságtudományi Egyetem és vizsgálataVegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Mesterházy Edit Éva Szegedi Tudományegyetem Dr. Jancsó Attila Interaction of copper(I) with 12-mer peptides Természettudományi és Informatikai Kar Dr. Pascale Delangle mimicking the metal binding domain of CueR,

a copper-efflux regulator

Mikle Gábor Pécsi Tudományegyetem Dr. Kollár László Szteránvázas jódalkén palládium-katalizált Természettudományi Kar diasztereoszelektív aminokarbonilezése

Németh Tamás Budapesti Műszaki Dr. Huszthy Péter Enantiomertiszta akridino-18-korona-6-éter és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Tóth Tünde szelektort tartalmazó királis állófázisok előállításaVegyészmérnöki és Biomérnöki Kar és vizsgálata

Palotai Balázs Pannon Egyetem Mérnöki Kar Dr. Varga Zoltán Alacsony hőmérsékletű technológiai áramok hasznosítása

Remete Attila Márió Szegedi Tudományegyetem Dr. Kiss Loránd Új, fluortartalmú funkcionalizált ciklusosTermészettudományi és Informatikai Kar Dr. Wölfling János β-aminosavszármazékok szintézise

Tóth Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Szabados Ágnes Alsó becslés molekulák energiaszintjeihezKémiai Intézet

Varró Gábor Budapesti Műszaki Dr. Kádas István A transz-dihidro-narciklazin sztereoszelektív és Gazdaságtudományi Egyetem totálszintéziseVegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Vörös Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem Dr. Tarczay György [H, C, N, Se]-izomerek vizsgálata mátrixizolációsKémiai Intézet spektroszkópiával

A Szent-Györgyi Albert Szakkollégium idén is izgalmas prog-ramsorozattal várta az érdeklődőket. Szeptember 9-én közel 18gyár fogadta a kar hallgatóit. Mindenki megtalálhatta a saját ér-deklődési körének megfelelő gyárat, eljuthattak a MOL-ba, a Coca-Colába, a Bálint Analitikába, a Buszeszhez, és még lehetne sorol-ni.

A kedd egy igazán izgalmas előadást tartogatott: Topál Józsefa kutyaelme sajátosságairól mesélt, bemutatta a kutya társas-el-meképességeinek sajátosan „emberi” vonásait a legújabb viselke-déskutatási eredmények tükrében. Szerdán, kerekasztal-beszélgetéskeretében, A megújuló és nem megújuló energiaforrásokról vitattameg nézeteit Pátzay György moderátor segítségével Munkácsy Béla,

Aszódi Attila, Lontay Zoltán, Szarka László és Szlávik János. Eztkövetően csütörtökön az Országos Mentőszolgálat szóvivője, GyőrfiPál előadásával pillanthattunk be a mentősök mindennapjaiba. Aprogramsorozat végül egy Activity-esttel zárult, ahol nem ma-radhatott el a felhőtlen szórakozás. A hét sikerességét mi sem bi-zonyíthatja jobban, mint a hatalmas érdeklődés, az előadások vál-tozatossága és a pozitív visszajelzések.

Bezzeg Klaudiaszervező

Szakkollégiumi Napok, 2014

Documents

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA …