A MAgyAr Kórházszövetség hivAtAlos lApjA

2013/10.

Kórh

áz

lapunk támogatója:

tartalom

KórházügyeinK2 Kórház-hírek

MenedzsMent4 Többletforrásokhoz kell jutni

AKtUáLis6 Lezárult az elmúlt évtized iránykeresése,

kialakultak a keretek7 Többletet mutatnak a tb-kasszák8 A menedzsment kompetenciája legyen

a bérfejlesztés10 EGVE közgyűlés: kimaradt és lemaradt…12 A kórházak még mindig ikonikus

intézmények13 TVK fölött fogadhatnak beteget

a kórházak

inFeKCióKOntrOLL14 Halálozás mint „módszertani ok”16 Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell

az egészségügyben18 Védekezzünk a higiéniai krízis ellen19 Mikroszálas kendő a Clostridium

difficile ellen20 A patológia és a patológusok helyzete

MeLLéKLet: Kórháztervezés22 A kórház humanizálása

inKOntinenCiA25 Kórházi rezsicsökkentés 2014

hOspiCe26 Nárcisz nélkül nincs tavasz

ápOLás27 Nincs utánpótlás, nincs motiváció

trAnszpLAntáCió29 Több szerv jut a betegeknek

OrvOsi eszKÖzÖK30 „Isten ments, hogy minket is

bankként kezeljenek!”

gyógyszer33 EXPOPHARM 2013

véreLLátás37 Regionális vérellátó központ épül

Szegeden és Pécsen

Képzés38 Lehet más az orvosképzés

KépALKOtó diAgnOsztiKA40 Megérkezett Európa

Hajdúböszörménybe

neFrOLógiA42 Értékes vértisztítót kapott

a gyermekklinika

pArAgrAFUs43 Kollektív szerződés kötése a költségvetési

intézményként működő egészségügyi szolgáltatóknál

Kórházi vizit46 Nappali osztály a Tűzoltó utcában

29

6

tartalom tisztelt olvasóink!

Ősz hava káprázatosan szép időjá-rást hozott. Minden nappali és

éjszakai melegrekord megdőlt. Hála a meg-előző hetek esőinek, erdőink, kertjeink és a parkok ragyogó őszi szín-kavalkáddal bú-csúznak. Jól jött ez a néhány szép nap, mert mindenkinek jót tesz a hűvös, szürke őszi, téli napok előtt még egy kis feltöltődés fénnyel, meleggel. A szakmai konferenci-ákon, megbeszéléseken már borongósabb hangulat uralkodott. A befejeződő vagy éppen kezdődő kórházi beruházások ün-nepi pillanatai csak rövid időre feledtetik a mindennapok gondjait. A működési pén-zek hiányai, a kellemetlenül alacsony (bár az idén is valamelyest emelkedő) bérek mellett az intézeti adósságok nyomaszt-ják az új menedzsmenteket. És ez nagyon megnehezíti a betegellátást, a mindenna-pi munka mellett a szakmai képzést, a be-tegek érdekében szükséges minőségi szín-vonal egyenletes fenntartását. Nem akarok belemenni a számháborúba, hogy többen, vagy kicsit kevesebben hagyják el az egész-ségügyet, mint tavaly ilyenkor.

Nem ez a lényeg. Nem állt meg az elván-dorlás. Új jelenségei is vannak: már nem csak a toborzó cégek találják meg az orvo-sokat, hanem a külföldön dolgozó kollé-gáink, felkérés alapján válogatják ki isme-retségi körükből a legjobbakat. És az ilyen ajánlatokat nehéz el nem fogadni, amikor a már helyi ismeretekkel bíró kollégák meg-könnyítik a döntést és zökkenőmentessé teszik a kitelepülést, akár a családok elhe-lyezkedését is előkészítve, segítve.

Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a B.-A.-Z. megyei kórház koraszülött osztá-lyán sajnálatosan, egy rövid időszak alatt elveszített súlyos állapotú csecsemők ügyében lefolytatott vizsgálat nem talált sem komoly szakmai hibát, sem bűnbakot! Csak a vizsgálati folyamat interpretálása sikeredett erősen „bulvárosra”, tetézve ez-zel az érintettek súlyos gondját, fájdalma-it. Ebből is le kellene vonni a tanulságot: bonyolult szakmai kérdéseket vizsgálni, ér-tékelni, megítélni csak megfelelő szakmai

ismeretek és tapasztalatok birtokában sza-bad. És ez részemről nem a szabad tájékoz-tatás korlátozásának igénye, hanem a köz-média felelősségének a számonkérése.

November 1-jétől távozik a tárcától Cserháti Péter helyettes államtitkár. Ő volt az egyetlen, tekintélyes (PhD tudomá-nyos fokozattal és MSc szintű menedzse-ri végzettséggel), gyakorló orvos múlttal rendelkező, felső szintű, főhivatású veze-tő a rendszerünkben. Az intézmények át-alakítása, a szakmai fejlesztési programok menedzselése, a közvetítés, a gyógyítók és a hivatalok közötti a kommunikáció tette ki feladatainak többségét. Embert próbá-ló, néha a lehetséges emberi teljesítmény-nél többet követelő feladat volt. Számos alkalommal aggódtunk az egészségéért. Köszönjük a munkáját! Reméljük, még so-káig tudja hasznosítani a tapasztalatait új feladatai teljesítésénél.

Nehéz feladattömeget hagy utódjá-ra, akinek a személyét lapzártánk pillana-tában még nem ismerjük. És azt a nehéz, majdnem lehetetlen feladatot, hogy fel-ső szinten közvetítse az orvosok, ápolók, műszakiak, különféle intézménytípusok és szolgálatok valóságos problémáit a szak-mapolitikai és gazdasági döntéshozók fe-lé. Mi biztosan támogatni fogjuk munká-ját, nemcsak a magunk, hanem elsősorban a betegeink érdekében.

Dr. Szepesi AndrásA MAgyAr Kórházszövetség h ivAtAlos lApjA

Kórház

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal GabriellaTorda Júlia

Főszerkesztő: Dr. Szepesi AndrásFelelős szerkesztő: Bene ZsoltSzerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula IlonaLapmenedzser: Zöldi Péter

RovatvezetőkJogi rovat: Dr. Kőszegfalvi EditIntenzív terápia: Dr. Fülesdi BélaGyógyszer: Fekete TiborMinőségbiztosítás: Dr. Kullmann LajosMenedzsment: Dr. Boncz ImreNemzetközi sajtó: Kövesi Ervin

Tanácsadó testületDr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó

Kiadja: Magyar KórházszövetségFelelős kiadó: Dr. Velkey György elnökLapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft.Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19.Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 , E-mail: mksz@invitel.huInternet: www.korhazszovetseg.huA Kórház szaklap előző lapszámaia www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg.A borítón és a tartalomjegyzékben szereplő képeket a MediaCity Magyarország Kft. jóvoltából jelentethetjük meg.A támogatott oldalakat n jelöli.

Nyomdai munkák: Mega Kft.Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató

A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ:Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk.Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715,e-mail: mksz@invitel.hu

Szaklapunk 2013. évI. félévében átlagosan4310 példányban jelent meg.

KórházügyeinK Kórház 2013/10.2

Kórházügyeink

ennyivel tartoznak a kórházakAz államháztartás központi alrendszeré-be tartozó költségvetési szervek által je-lentett tartozásállomány 2013. szept-ember végén az előző havi 98,4 milliárd forintról 97,7 milliárd forintra csökkent. A gyógyító-megelőző intézmények tarto-zásállománya összesen 200 millió forint-tal apadt, az augusztusi 56,8 milliárd fo-rintról 56,6 milliárd forintra, miközben a B.-A.-Z. megyei kórház 1,7 milliárddal, további négy kórház összesen 1,2 milli-árd forinttal csökkentette az adósságát, vagyis a kórházak többségében jelentő-sen nőnie kellett az adósságoknak – sze-repel a Magyar Államkincstár honlapján. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 1,7 milliár-dos adósságcsökkentése a Csillagpont Kórház pályázathoz kapcsolódó szállítói tartozás egy részének kiegyenlítéséből ered. Tovább csökkent 0,4 milliárd forint-tal a Pécsi Tudományegyetem, 0,3 milli-árd forinttal a Semmelweis Egyetem szál-lítókkal szembeni tartozása. Ugyancsak 0,3 milliárd forintos csökkenést jelzett a tárgyidőszak végére a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a Csolnoky Ferenc Kórház, a Zala Megyei Kórház, és a du-naújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet. Ezzel szemben tovább növekedett, 0,5 milliárd forinttal a MH Egészségügyi Központ, 0,3-0,3 milliárd-dal a Fejér Megyei Szent György Kórház és a Szegedi Tudományegyetem tartozá-sa. (Napi.hu)

indul a kétmilliárdos fejlesztés szolnokonA „Struktúraváltás támogatása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben és a MÁV Kórház és Rendelőintézetben” című és TIOP 2.2.6-12/1B-2013-0035 azonosí-tószámú pályázat megvalósítása indul 2013. IV. negyedévében. A projekt teljes költségvetése 1 985 799 768 Ft, mely-nek támogatási intenzitása 100%, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 1 599 665 768 Ft, a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza 386 134 000 Ft ösz-szegű uniós támogatásban részesül – tu-

datta közleményben a kórház vezetése. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet a Patológiai Osztály és Gyógyszertár fejlesztését kíván-ja megvalósítani a pályázat keretén belül. A két osztály fejlesztése során új épület épül, valamint gép-műszerek, mobiliák és IT-eszközök kerülnek beszerzésre. Továbbá a kórházban teleradiológiai rendszer ke-rül kiépítésre. Az osztály működéséhez szükséges humánerőforrást a Kórház biz-tosítja. A MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza a röntgen-digitali-zálást és az aktív mozgásszervi szakellá-tások fejlesztését kívánja megvalósítani a pályázat keretén belül. A fejlesztés so-rán a digitális rendszer kialakítását, új di-rekt digitális röntgengépek beszerzését, PACS-rendszer kiépítését valósítják meg. A projekt során a kórházban az informati-kai rendszer korszerűsítése, fejlesztése is megvalósul. Az aktív mozgásszervi szak-ellátások fejlesztése keretén belül diag-nosztikus és terápiás eszközök beszerzése történik. Az osztály működéséhez szüksé-ges humánerőforrást a Kórház biztosít-ja – áll a közleményben. (Hetényi Géza Kórház)

Másfél milliárdból fejlesztik a pápai kórházatCsaknem másfél milliárd forintot nyert el a pápai Gróf Esterházy Kórház a struk-túraváltás megvalósítására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Megszűnik az intézmény szét-tagoltsága, a cél egy hatékonyan és gaz-daságilag fenntarthatóan működő kórház létrehozása – tájékoztatott az önkor-mányzat. A projekt négy elemből áll: új, 690 négyzetméteres épülettömb építése az összevont belgyógyászat és a patoló-gia számára; központi szolgáltatóegység komplex kialakítása; központi radiológia létrehozása; a sűrített levegőt előállító vákuumkompresszor felújítása az ellátás biztonságának javítására. A pápai kórház 2012-ben 9853 fekvőbeteget és 318 000 járóbeteget látott el. A fejlesztések révén lehetőség nyílik a betegségek korai fel-ismerésére és a megfelelő diagnózis fel-állítására, a hatékony és gyors gyógyí-tásra. A projekthez a kórház egymilliárd 494 millió forintot nyert a TIOP pályá-

zatán, az összeg a beruházás teljes költ-ségét fedezi. A beruházást 2015-ben fe-jezik be. (MTI)

A soproni gyógyközpont lesz az országos példaAz egészségügyért felelős államtitkár az egészségügyi fejlesztéseikről és az integrá-ciós folyamat eredményeiről tájékozódott az Soproni Gyógyközpontban, majd közöl-te, hogy a gyógyközpont egyfajta minta-intézménnyé válhat a későbbiekben. Ezt az teszi lehetővé, hogy sikeresen integrál-ták a városban működő egészségügyi in-tézményeket. Sopronban a betegellátás egységesítésével több mint 100 millió fo-rintos megtakarítást tudtak visszaforgat-ni az ellátórendszerbe. Emellett több kí-sérleti program helyszíne is a város, ilyen a munkaügyi nyilvántartási rendszer beve-zetése, vagy a jövőben induló, a rehabilitá-ciós és aktív gyógyító egységek integráció-jára épülő több gyógyturisztikai fejlesztés. A betegellátó rendszer racionalizálásában a Soproni Gyógyközpont az élen jár, és a későbbiekben egyfajta mentorintézmény-ként számítanak tapasztalataira az orszá-gos ellátórendszer átalakításában – idézik Szócska Miklóst. Molnár Ágnes, a Soproni Gyógyközpont főigazgatója elmondta, ah-hoz, hogy a fejlesztési folyamat sikeres le-gyen, nem elegendő a kormányzat szak-politikai ágazata, nem elegendő maga a szolgáltató sem, szükségesek a szakápolók, az orvosok, a háziorvosok és a járóbeteg-el-látó rendszerben dolgozók is. Sopronban is folyik egy 5 milliárd forint értékű be-ruházás, a kórház területén új diagnoszti-kai tömb épül. Ezen túlmenően 1,3 milli-árd forintos fejlesztési program indul az intézmény sürgősségi betegellátó osztá-lyának megújítására, a központi műtő, va-lamint az orvosi eszközállomány fejleszté-sére – hangsúlyozta Molnár Ágnes. (MTI)

Befejeződhet a kaposvári kórházfejlesztésKét és félmilliárd forint kiegészítő támo-gatást ad az állam a Kaposi Mór Oktató Kórháznak a Pólus program befejezéséhez – jelentette be Németh Lászlóné nemze-ti fejlesztési miniszter Kaposváron. Ezzel a támogatással a kórház rekonstrukciója tel-jes egészében befejeződhet – mondta a mi-

KórházügyeinK 3

Kórházügyeink Cserháti Péter, az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára leköszön posztjáról. Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke a bizottság október 21-i ülésén köszön-te meg a helyettes államtitkár eddi-gi munkáját. Úgy tudni, Cserháti Péter november 1-jétől miniszteri biztosként dolgozik tovább.

Új Guinness-rekordot állított fel egy budapesti és szombathelyi iskolá-sokból álló csoport október 25-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar atlétikacsarnoká-ban. Összesen 243 diák tanult és vég-zett szakszerű újraélesztést 125 darab erre a célra kifejlesztett bábun.

Mintegy 80 millió forintból új vesekő-zúzó gépet kapott a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház urológiai osztá-lya, 17 millió forintból a fehérgyarmati kórházban beszereztek egy csontsűrűsé-get mérő eszközt.

Modern kápolnával gazdagodik a buda-pesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház.

Levélben javasolja Sánta Sándor fideszes önkormányzati képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke Kallai Árpádnak, az összevont hódmezővá-sárhelyi-makói kórház igazgatójá-nak, hogy újra legyen gyermekosz-tály Makón.

Újabb 178 mentőautót szállíthat a finn Profile Vehicles Oy az Országos Mentőszolgálatnak, nettó 3,1 milliárd forintért. A nyertes ajánlattevőnek 11 hónap alatt kell leszállítania az autó-kat. A beszerzést uniós támogatással finanszírozza a mentőszolgálat.

Az Országos Baleseti Központban hét egészségügy dolgozó kapott el Hepatitis A vírust, valószínűleg az ott kezelt egyik hajléktalantól. A baleseti központban kezelt betegek közül azonban senki nem kapta el a fertőző májgyulladást okozó vírust.

Közel másfél milliárdból épül új járó-beteg-ellátó központ Csornán.

niszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet az intézmény tömbfejlesztési programjá-nak II. ütemében épülő két új szárny bok-rétaünnepsége után tartottak. Az integ-rált egészségügyi ellátórendszer komplex infrastruktúra-fejlesztését célzó uniós tá-mogatású projekt 2009-ben kezdődött a kaposvári kórházban, 12,4 milliárdos költ-ségvetéssel. A kormány által biztosított összegből 2015 nyarára befejeződhet a tömbrehabilitáció, és ezzel a járó- és fekvő-betegeket ellátó egységes rendszer kialakí-tása. Az északi tömbépület nyolc szárnya közül négyet, és a diagnosztikai épületet 2012-ben átadták. A most épülő két szárny bokrétaünnepségén Németh Lászlóné hangsúlyozta, a beruházásért cserébe biz-tonságosabb és jobb minőségű ellátást, rövidebb várólistát és bővülő kapacitást, gazdaságosabb és hatékonyabb működést várnak el. Hozzátette, hogy a kaposvári az új kórházi struktúra egyik mintakórháza lesz. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere szerint a dél-dunántúli ré-gió legjobban és legkorszerűbben felsze-relt kórháza lesz a Kaposi Mór Oktató Kórház. A polgármester az ünnepségen kö-zölte, a Pólus projekt befejezése után a vá-ros tulajdonba kéri az államtól a felszaba-duló csaknem háromhektáros területet, ahol parkot, valamint parkolókat alakít ki. Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Zrt. ve-zérigazgatója arról számolt be, hogy a ki-vitelezéssel jól haladnak, határidőre, 2014 márciusára teljesíteni tudják a műszaki át-adás feltételeit. Moizs Mariann, a kórház főigazgatója elmondta, hogy a 12,4 milli-árdon kívüli 2,3 millió forint uniós forrás-ból fejleszteni tudták a Kaposvári Egyetem sugárterápiás központját, a kaposvári kór-házat, és a tagintézményként hozzá tarto-zó marcali kórházat is. Összességében te-hát több mint 17 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári kórházi ellátás. A 2,5 mil-liárd forintos állami forrás nélkül a Pólus projekt nem tudott volna befejeződni – mondta a főigazgató, hozzátéve, arra tö-rekszenek, hogy az infrastruktúra fejlesz-tése alapjául szolgáljon annak, hogy kiváló egészségügyi szolgáltatást tudjanak nyúj-tani. Az állami többletforrással az eredeti fejlesztési koncepció teljes műszaki tartal-ma megvalósulhat, azt ugyanis a projekt koncepciójának elkészülése és a támoga-

tási szerződés 2009-es megkötése között eltelt két év árfolyammozgásai és az inf-láció miatt mintegy 2,5 milliárd forinttal csökkenteni kellett. A főigazgató elmond-ta még, hogy így megépülhet az a két épü-letszárny is, ahol az ideggyógyászat, a fer-tőző osztály, a patológia és egy új konyha is helyet kap. (MTI)

szent donát, a kórház új névadójaA 900 millió forintos fejlesztés előtt ál-ló, arculatában is megújult intézmény felszentelő és névadó ünnepségét októ-ber 20-án tartották. Az ünnepségen el-hangzott, a kórház a közeljövőben pályá-zati forrásból újul meg, amelynek révén a polgárok egészségügyi szakellátását nem-csak új technikai eszközök segítik majd, de az összes szakrendelés egy helyen, kórházi centrumon belül válik elérhetővé. „A fej-lesztés révén lehetővé tesszük a város pol-gárai számára, hogy egy helyen juthas-sanak hozzá a teljes körű egészségügyi szakellátáshoz. Új orvostechnikai és infor-matikai berendezésekkel, korszerűbb di-agnosztikai eljárásokkal válik még inkább betegközpontúvá az intézmény” – mond-ta el köszöntőjében dr. Rácz Tamás, a vár-palotai kórház főigazgatója. Ha minden a tervek szerint alakul, Várpalotán és kistér-ségében olyan, a legveszélyesebb anyag-csere- és szívbetegségeket érintő, átfogó program indulhat el hamarosan, ami év-tizedeket lendíthet a térség egészségügyi állapotának felderítésében és javításá-ban. Egyúttal más dimenzióba emelheti a város és a térség egészségügyi ellátóinak együttműködését és hatékonyságát – tet-te hozzá. (Naplo-online)

2013. szepteMBer 30-áig MegvALósULt

Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . 112 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Kombinált vese- és hasnyál- mirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . 10 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 6

4 MenedzsMent Kórház 2013/10.

– Egy éve nevezték ki az Uzsoki utcai Kórház főigazgatójának. Mi minden tör-tént 2012. december 1-je óta?– Szemléletében és tempójában is igye-keztünk átszervezni a kórházat. Gazdasági igazgatónkkal, Karátsonyi Annamáriával együtt újragondoltuk a gazdálkodási ala-pokat. A maximális bevétel biztosítása cél-jából – ha kell – hónapról-hónapra vál-toztatjuk és csoportosítjuk át az osztályok TVK-ját, mindig a teljesítményüknek és költségszintjüknek megfelelően. Amikor a kórházba érkeztem, három osztályon volt pozitív a szaldó, jelenleg hat ilyen osz-tály működik, és a korábban jelentős ne-gatív egyensúlyt mutató osztályok is csök-kentettek a mínuszon. Ennek hátterében a jobb ellátásszervezés, a szigorúbb, de sem-miképpen sem a beteg érdekeit semmibe vevő költséggazdálkodás áll.

– Milyen lépésekkel lehet kordában tarta-ni a költségeket?– Próbáljuk a lehető legjobban kihasz-nálni az ápolási napokat, optimalizáljuk az ápolási időt, igyekszünk kiküszöbölni a duplikált, nem informatív vizsgálatokat. Törekszünk arra, hogy az ellátás gördülé-keny legyen, az aktív, krónikus és rehabi-litációs ápolási egységek közötti együtt-működés zökkenőmentesen történjen. Folyamatosan fejlesztünk. A krónikus bel-gyógyászatot és a rehabilitációt átszer-veztük, ma három osztály helyett két osz-tályon dolgozunk, mindkettőnek van egy 80 ágyas rehabilitációs, és egy 40 ágyas krónikus részlege. Kialakítottunk egy 8 ágyas posztoperatív őrzőt, az ortopédi-án pedig létrehoztunk egy 12 ágyas szepti-kus részleget, mely tovább segíti betegeink gyors és biztonságos gyógyulását. A szep-tikus osztály padlózatát bakteriosztatikus és baktericid ezüst-kloridos bevonattal láttuk el, melyet adományból valósítot-tunk meg. Ismereteink szerint a hazai orto-péd traumatológiai ellátásban ez kivételes lehetőség, mely segít csökkenteni a magas költségigényű szeptikus szövődményeket. Létrehoztuk a VIP-osztályt, ami már az első hetekben – médiavisszhang nélkül is – ko-moly érdeklődést váltott ki a betegszerve-ző cégek, egészségpénztárak és multinacio-nális cégek körében.

– Igénylik betegeik a VIP-osztályt?– A válasz egyértelműen igen. Vannak ná-lunk olyan húzónevek, elsősorban az orto-pédiai területen, akikhez bel- és külföld-ről is jönnek betegek, így kezeltünk arab országbeli és nyugat-európai beteget is. De volt szülészeti, belgyógyászati, sőt se-

bészeti VIP-betegünk is. Folyamatosan nő a szűrőprogramokra érkező páciensek szá-ma is. Egyre több egy- és kétágyas szoba áll rendelkezésre, számukat az igények alap-ján folyamatosan tudjuk növelni. Angol nyelvű prospektust is készítettünk, mely-lyel legfontosabb jövendőbeli partnereink-nek mutatjuk be intézményünket. Ez a fej-lesztés azért is fontos, mert a VIP-betegek által befizetett díjakból javítani tudjuk a VIP-osztályokon dolgozó orvosok és szak-dolgozók kereseti lehetőségeit.

– Versenybe szállnak a jelentősebb magán-klinikákkal?– Szakmai és infrastrukturális szempont-ból minden adottságunk megvan erre, rá-adásul ellátási spektrumunk teljes, így a hozzánk érkező beteg bármilyen szövőd-mény esetén biztonságban érezheti magát. Az első hetek visszajelzései azt mutatják, hogy az Uzsoki jó hírnevének köszönhetően szolgáltatásunkra folyamatosan nő a ke-

reslet. Azokon a területeken viszont, ahol infrastruktúra fejlesztésére van szükség, már léptünk. Ilyen például egy új, világ-színvonalú CT-berendezés beszerzése. Ez, és az előbb említett széles ellátási spekt-rum, valamint osztályaink magas progresz-szivitási szintje lehetővé teszi, hogy több magánklinikának háttérintézményként szol-gáljunk az igényesebb, vagy szövődményes esetek vonatkozásában, amelyek ellátásá-val ugyancsak OEP-finanszírozáson felüli bevételhez jutunk.

– Végre sikerült új CT-t vásárolni?– Az új CT beszerzése nem volt egyszerű. Az Államtitkárság biztosította számunk-ra a tavaly átutalt, majd visszavont kon-szolidációs pénz egy részét. A maradékot a kórház fizette, saját forrásból. Az új, 64 detektorsoros CT-berendezés teljesítmé-nye kiváló, elsősorban onkológiai és or-topédiai profilunk számára nyújt többle-tet, de fontos előrelépés a neurológia és a többi szakma számára is. Sugárterápiás részlegünkön karácsony előtt tervezzük átadni két világszínvonalú, Varian típusú lineáris gyorsítónkat és egy tervező CT-t, melyek a legmodernebb technológiával és speciális szoftverekkel segítik a pon-tosabb besugárzást és dozírozást. A ha-tékonyabb sugárterápiás ellátást tovább erősíti a harmadik besugárzó készülékünk teljes körű felújítása. Egyértelmű, hogy három lineáris gyorsítónk mellé többlet-kapacitásra van szükségünk, mely elkép-zelést reményeink szerint az ágazatveze-tés is támogatni fog, hiszen hatalmas a felvevő területünk, és olyan sok a dagana-tos beteg, hogy kár félgőzzel üzemeltetni az ország jelenleg legmodernebb sugárte-rápiás eszközparkját.

– Mire lenne még szükségük?– Tervezünk MR-fejlesztést is, hiszen ez a modalitás ortopédiai, onkológiai és neu-rológiai területen is nagyon fontos. Ennek érdekében a közeli Bethesda Kórházzal egy olyan főigazgatói megállapodást kötöt-tünk, hogy amennyiben sikerül nálunk az MR-beruházást megvalósítani, gyermek-diagnosztikára alkalmas, speciális altató-rendszerrel ellátott MR-berendezést fo-gunk telepíteni.

Dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatóját első évének tevékenységéről kérdeztük.

többletforrásokhoz kell jutni

dr. Ficzere Andrea

5Kórház 2013/10. MenedzsMent

– A megváltozó stratégiához milyen mér-tékben kellett változtatni a csapaton?– Intézményünk szakmai csapata kineve-zésem előtt is kiváló volt, jelenleg is az. Csupán néhány pozícióban kellett változ-tatni a menedzsmenten belül, az új sze-replők hatékonyabban, nagyobb kompe-tenciaszinttel tudják feladatukat ellátni. Új informatikai osztályvezetőnk például a telekommunikációs iparban és kormány-zati területen is dolgozott, rövid idő alatt kiderült, hasznos tapasztalatokkal rendel-kezik rendszerfejlesztés és üzemeltetés te-rén. Legalább ennyire fontosnak gondolom azonban, hogy a kórházi dolgozók számá-ra méltó jövőképet mutassunk fel, s olyan közösségi élményekre teremtsünk lehető-séget, mint az Uzsoki Fesztivál. Hasonlóan sikeres vállalkozás volt a nyári szünet ide-je alatt megszervezett egyhetes nyári tábor, melyen 26 munkatársunk gyermeke vehe-tett részt ingyen. Ugyanezt a pozitív jövőké-pet igyekszik előmozdítani az a házon belüli keresetkiegészítési lehetőség, amit a fenti-ekben már említett VIP-osztály létrehozása alapozhat meg. Szakdolgozóink létszámát növeltük, és ősszel kilenc friss rezidens ér-kezett hozzánk különböző területekre.

– A jelenlegi környezetben hogyan lehet fejlődni?– Az Uzsoki utcai Kórház mindig is példa-értékű betegellátó tevékenységet végzett. Az elmúlt időszakban maximális szolgál-tatási színvonalat nyújtottunk, miközben megőriztük gazdálkodási egyensúlyun-kat. Ezért vettem meglehetős ellenérzés-sel tudomásul, hogy jó gazdálkodásunknak „köszönhetően” a konszolidációs pénzek messze elkerültek bennünket. Szerintem szükség lenne arra, hogy a jól teljesítő kór-házakat is támogassák, hiszen az egyre ne-hezedő feltételek mellett mindenkinek szüksége van a plusz pénzekre. Azt is lát-juk, hogy az egészségbiztosítótól jelentő-sebb többletforrásokra nem számíthatunk, ezért fizetőképes hazai és a külföldi bete-gek felé fordulunk. Többek között emiatt fejlesztettünk új honlapot, hiszen ha va-laki kórházat keres magának, legelőször a weboldalát találja meg, melyen minden olyan naprakész információknak meg kell jelennie, ami a betegek és a kórház ellá-tása szempontjából fontos lehet. Minden erőnkkel a bevételi lehetőségek növelésé-re kell koncentrálnunk. A bel- és külföldi térítéses betegellátáson túl ennek részét képezhetik a különböző, térítés ellenében igénybevett laborvizsgálatok, a különbö-ző szűrőprogramok, menedzserszűrések, melyeket bizonyos veszélyeztetett kor-osztályok, csoportok számára dolgoztunk

ki. A kórház hírneve és a szolgáltatás mi-nősége miatt egyre gyakoribb, hogy multi-nacionális cégek és egészségpénztárak jön-nek hozzánk.

– Milyen szakmai többletet nyújthat egy új honlap?– Mivel az Uzsoki komplex onkológiai ellá-tást nyújt, úgy döntöttünk, webes megoldá-sokkal igyekszünk többletszolgáltatást kí-nálni a beküldő orvosoknak. Honlapunkon keresztül online hepatológiai konzíliumot adunk májtumoros betegek kezelőorvo-sai számára. Azoknál a betegeknél, akik-ről a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy eset-leg műtétre szorul, kórházunk szakemberei segítenek a döntésben. Ezt követően mind az operáció, mind az utókezelés komplex módon megvalósulhat intézményünkben. Az informatikai megoldásokat a kezelé-sek tervezésében, az indikációk felállításá-ban, majd az utókezelésben is használjuk. A hozzánk külföldről érkező betegek koráb-bi orvosi adatait, laboreredményeit meg-kapjuk, így felkészülten várhatjuk őket a beavatkozásra. Később arról is gondosko-dunk, hogy a betegek utógondozása nap-rakészen, a távolból is megtörténhessen.

– Hogyan foglalná össze stratégiájuk lé-nyegét?

– Többletforrásokhoz kell jutni. A színvo-nalból nem engedve, sőt, azt folyamatosan javítva a kórház távoli jövőjét kell biztosí-tanom. Ezt csak úgy érzem megvalósítható-nak, ha nem kizárólag az OEP-re támaszko-dunk, hanem a kórház szolgáltatásait üzleti alapon is el tudjuk adni a külföldi és belföl-di betegeknek. Ezt szolgálja a VIP-ellátás beindítása, a rehabilitációs ellátás OEP-fi-nan szírozáson kívüli kihasználása, majd ké-sőbbiekben ápolási osztály létrehozása. Az Uzsoki szaktudását úgy is szeretnénk érté-kesíteni, hogy távoli konzíliumokat adunk. Magyarországon, sőt világszerte is jól is-mert ortopédiai ellátásunkat szeretnénk mi-nél jobban kiaknázni. További célunk a he-lyi és nemzetközi szakmai képzésekben való rendszeres részvétel. Ehhez a webes tech-nológia adott, sőt ortopédiai területen már kurzusokat is tartunk, de sebészetből és a többi szakmából is tervezünk ilyen prog-ramokat. A hosszú évek során végzett ma-gas színvonalú oktatói tevékenységünk-re hivatkozva megpályáztuk a Semmelweis Egyetem Oktató Kórháza címet, mivel kór-házunkban működik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszéke, s ezen felül hat osztályunk vesz részt regulárisan a graduá-lis képzésben és szakképzésben.

Zöldi Péter

Október elejétől új, 64 detektorsoros CT-berendezés üzemel az Uzsoki utcai Kórházban. A Toshiba Aquilion CXL berendezéssel kapcsolatos ta-pasztalatokról dr. Egyed Zsófia osztályvezető főorvost kérdeztük.

– Miért éppen 64 detektorsoros CT volt szükségük?– Egészen pontosan egy olyan 64 detektorsoros gép kellett ide, amely a kardioló-giai diagnosztikán kívül mindenre alkalmas. Strokecentrum lévén az agyi perfúziós vizsgálatok irányába is előre tudunk lépni. Bár nagy kardiológiai osztályunk van, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikája a noninvazív szívdiagnosztikát olyan kiválóan lefedi erre specializálódott szakorvosaival, hogy ezen a területen mi nem tudnánk és nem is akarunk versenyezni. Az általános diagnosztikai feladatokra a le-hető legjobb gépet tudtuk vásárolni, iteratív dóziscsökkentéssel és széles körű utó-feldolgozó szoftverekkel.

– Milyen tapasztalatokat szereztek az új CT-vel?– Az egyszeletes CT-ről átállva fantasztikus volt a változás. Az első vizsgálat egy mellkasi CT volt, ami 3,7 másodperc alatt futott le. Korábban ez 15-20 másodper-cig tartott. A gyorsaság óriási előny, és a rendszer sokkal könnyebbé teszi orvosaink munkáját is. Kiválóak lettek a vizsgálati protokollok, az ügyeleti ellátásnak tökélete-sen meg tudunk felelni, hiszen képesek vagyunk triple-rule-out, CT-angiográfia, CT-kolonoszkópia vagy agyi perfúzió készítésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gépben található CT-fluoroszkópiás program, tudunk élőképen követhető CT-vezérelt szúrá-sokat végezni, de a legnagyobb előny az AIDR 3D iteratív dóziscsökkentési technoló-gia. Változatlan képminőség mellett a rutinvizsgálatoknál 50–60% dóziscsökken-téssel tudunk dolgozni, mindamellett, hogy villámgyors a képrekonstrukció is. Sok, biológiai terápián lévő onkológiai betegünknél 3–6 havonta van szükség teljestest-kontroll-CT-re. Egyáltalán nem mindegy, hogy őket mekkora dózis terheli.

6 AKtUáLis Kórház 2013/10.

V elkey György a konferencián elmon-dott beszédében azt hangsúlyoz-

ta, hogy bár az egészségügyben kialakult a keretrendszer, még számos teendő van. Különösen azért, mert ebben a rendszerben nem érzi jól magát sem az egészségügyben dolgozó, sem a beteg. A rossz közérzetnek oka például az elviselhetetlenül elnyúló vá-lasztási kampány, amely tele van „árnyalat-lan, jelszószerű, a politikai célok érdekében szerkesztett egészségpolitikai üzenetekkel”. Ehhez járul, hogy az intézkedéseket a politi-kai harcok logikája befolyásolja.

Az elnök úgy vélte: az egészségügyben dolgozók hangulatát borzolják azok az „egy-szerűsített gazdaságpolitikai üzenetek is, amelyek mögött a mindentudás téveszmé-je áll.” Ezen kívül rontotta az egészségügy társadalmi megítélését a szenzációkereső, gyakran csak a negatív híreket közlő mé-dia is. Nem véletlen, hogy az ágazatban „ki-szolgáltatott, megalázott, túldolgozott, az egyéni túlélési stratégiákat kereső egész-ségügyi munkatársak” dolgoznak – tette hozzá.

Velkey György hangsúlyozta: az elmúlt egy évtized egészségpolitikai iránykeresése lezárult, kialakultak a keretek. Eldőlt, hogy társadalombiztosítási alapú, egybiztosítós modellre épül a rendszer, amely döntően állami gondoskodásra, és nem piaci logiká-ra alapul. Megszületett a Semmelweis-terv is, amelyben megfogalmazódtak a legfonto-sabb egészségpolitikai elvek.

A kialakult rendszer eredményei közé so-rolta Velkey György az egészségügyi térsé-gek rendszerét, amelyet nem közigazgatási határok mentén vagy szervetlenül jelöltek ki. A szakmai kollégiumok megújulását, a progresszivitási szintekhez igazított terüle-ti ellátási kötelezettségeket, a minimumfel-tételek kijelölését. Az elnök úgy vélte, jó öt-let volt összeboronálni a népegészségügyi célt a forrásteremtéssel: bevezetni a do-hányzásellenes intézkedéseket, a népegész-

ségügyi termékadót, és ebből bért emelni. Hozzátette: a centralizált intézményfenn-tartásnak is kétségtelenül vannak haté-konysági előnyei. Hangsúlyozta: mindez azonban csak akkor működik, ha élettel, po-litikai erővel, pénzzel töltik meg, és folya-matosan megújítják.

A kórházszövetség vezetője szerint hét olyan pont van, ahol mindenképpen be kell avatkozni. Elsősorban működésiforrás-bővítésre van szükség. Szerinte ugyan-is az egészségügyre fordított pénz se GDP-arányosan, se a gazdasági növekedéshez viszonyítottan, se a történelmi értékekkel összehasonlítva nem elég. A kórházak ese-tében az elnök szerint feladatarányos, tel-jesítménnyel korrigált finanszírozásra van szükség, korrigálni kell a HBCs-t és TVK-t is, mert a szakmai, önkormányzati, területi lobbik torzítják ezeket az elemeket.

Mindenképp fontos lenne, hogy jobban odafigyeljenek a betegek igényeire – mond-ta Velkey György. Emellett az egészségügy-ben dolgozó szakemberek megbecsülését is vissza kell szerezni. Az erkölcsi megbecsü-lésen kívül, a béremelést 2014-ben is foly-tatni kell. Az elnök hangsúlyozta: a képzési rendszert is át kellene alakítani, mivel sze-rinte például a szakorvosképzés túl hosszú. Tehát véleménye szerint rövidebbé, rugal-masabbá kellene tenni, mindezt persze úgy, hogy a minőség megmaradjon.

A centralizáció után szükség van egyfaj-ta decentralizációra is, amelyben megerő-sítik a térségi feladatokat, létrejöhetnek lakosságközeli társadalmi és önkormány-zati együttműködések – mondta az elnök. Fontos lenne a betegutakat egyértelműen szabályozni, valamint a fekvő- és a járóbe-teg-ellátást, továbbá az alapellátást funkci-onálisan integrálni.

Nemcsak a működési, hanem a beruhá-zási forrásokat is bővíteni kell – mondta a kórházszövetség vezetője. Különösen azért égető ez a szükség, mert nyugdíjba vonul a

Ratkó-korszakban született lakosság, tehát várhatóan megnő az igény az egészségügyi ellátásokra. Ráadásul várhatóan a 2014–2020-as uniós költségvetésből a korábbi-hoz képest jóval kevesebb beruházási for-rás jut majd az egészségügynek. Az elnök kiemelte még azt a megoldatlan beruházá-si forráshiányt is, amely a fővárosi egészség-ügyet sújtja.

Velkey végül az országgyűlési választá-sok közeledtével kapcsolatban egy kéréssel fordult a politika és a média képviselőihez: „Kérem, hogy kíméljék meg az eddig elért eredményeket!”

A rangos eseményen mutatták be a Medicina TOP200 című kiadványt, amely az egészségügy szereplőit állítja minő-ségi rangsorba. A kiadványban számos szem pontrendszer alapján felállították a leg jobb OEP-finanszírozott aktív fekvőbe-teg-egészségügyi szolgáltatók 25-ös listá-ját is, amelynek első négy helyén a négy orvosegyetem klinikái állnak.

A rendezvényen számos szakmai elisme-rést is átadtak, köztük a B. Braunnak a minő-ség elismerésére alapított különdíját, ame-lyet a vállalat kórházi kategóriában hozott létre. A szakmai zsűri javaslata alapján ezt a díjat a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza kapta meg. A dí-jat dr. Velkey György a kórház főigazgatója vette át, aki a különdíj mellé egy egymillió forintos, orvosi eszközök beszerzésére szó-ló ajándékutalványt is kapott. A zsűri érté-kelése alapján a Kiváló Megyei Kórház elis-merést a Petz Aladár Megyei Oktatókórház, a Kiváló Városi Kórház elismerést a Soproni Gyógyközpont érdemelte ki az egészségügy-ben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

A díjátadás után Velkey György azt mond-ta: „Úgy érkeztem, mint a Kórházszövetség elnöke és úgy távozom, mint a kitüntetett Bethesda Kórház boldog igazgatója.”

Bernáth Bea

Nagy port kavart Velkey György beszéde a XXVII. Medicina konferencián. A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanis kendőzetlenül beszélt nemcsak az ágazat elért eredményeiről, hanem azokról a jelenségekről is, ame-lyek negatívan befolyásolják az egészségügyben dolgozók közérzetét. Ezen az október 18-i ünnepi rendezvényen mutatták be az egészségügy szereplőit számos szempont alapjában rangsorba állító Medicina TOP200 című ki-adványt, valamint sor került a második egészségügyi ex-miniszteri találkozóra, és egy díjátadóra is.

lezárult az elmúlt évtized iránykeresése, kialakultak a keretek

Kórház 2013/10. AKtUáLis 7

A kincstár jelentése szerint augusztus-ban összesen 312,1 milliárd forin-

tot tettek ki együttesen a járulékbevételek és a különféle hozzájárulások. Ezen belül a nyugdíjalap 249,5 milliárd forintos bevéte-le 21,4 milliárddal meghaladta az előirány-zatot, az egészségügyi alap 62,5 milliárdos bevétele pedig 1,9 milliárddal volt több az e hónapra tervezettnél. Mindezeket össze-hasonlítva a tavalyi év ugyanezen periódu-sában regisztrált adataival a MÁK megál-lapította: az idei eredmények a tavalyihoz képest javulást mutatnak. 2012 augusztu-sában a nyugdíjbiztosítási alap 1,8 milliárd forintos, az E-alap 17,3 milliárdos költség-vetési hiányt produkált. Az alapok külön-féle jogcímeken realizálódott teljes bevé-telállományát tekintve idén augusztusban összességében 412,8 milliárd forintos költ-ségvetés szerinti bevételhez jutottak. Ebből a nyugdíjalap 258,4 milliárd forinttal, az E-alap 154,4 milliárd forinttal részesült.

túlköltekezett a gyógyszerkasszaA nyugdíjbiztosítási alap augusztusban ösz-szesen 236,1 milliárd forintot fordított az aktuális nyugdíjkiadásokra. Az E-alap pénz-beli ellátásokra 45,6 milliárdot költött, rok-kantsági, rehabilitációs ellátások kifizeté-sére 28,8 milliárdot, GYED-re 8 milliárdot, táppénzkifizetésre 4,9 milliárdot, és terhes-ségi-gyermekágyi segélyre 3,1 milliárd fo-rintot. Egyéb pénzbeli juttatásokra 0,8 mil-liárd jutott. Természetbeni juttatásokra a tervezettnél 1,8 milliárddal kevesebbet, ösz-szesen 100,7 milliárd forintot fordítottak. Az egészségügyi kasszán belül a gyógyító-meg-előző ellátásra az előirányzottnál 3,8 milli-árd forinttal kevesebbet, összesen 70,1 mil-liárdot fizettek ki. A gyógyszerkassza viszont az év tizenkét hónapjára arányosan elosz-tott kiadások mértékét 1,9 milliárddal túltel-jesítette, ami azt jelenti, hogy az E-alap au-gusztusban 25,2 milliárd forintot fizetett ki gyógyszertámogatások címén. Ugyanez ér-vényes a gyógyászati segédeszközökre is: az augusztusra tervezett kiadásoknál 0,6 mil-liárddal többet, vagyis 4,2 milliárd forintot költöttek erre a célra. Az egyéb, természetbe-ni ellátások költsége 1,1 milliárd forint volt. Az alapok ellátási, működési és vagyongaz-

dálkodási költségei összességében augusz-tusban 4 milliárd forintot tettek ki, ebből a működési kiadásokra 1,9 milliárdot költöttek.

Az év első nyolc hónapjának összesített adatait vizsgálva a MÁK szakértői megálla-pították: a január-augusztusi periódusban a tb-alapok gazdálkodása összességében 206,4 milliárd forintos többletet mutat. Ebből a nyugdíjbiztosítás 142,4 milliárd forintos, az egészségügy 64,1 milliárd fo-rintos szufficitet produkált. A vizsgált idő-szak végéig idén a tb-alapok összességé-ben 3282,9 milliárd forintos bevételre tettek szert, ami az éves előirányzatnak a 70,6 százalékát jelenti. Augusztus végé-ig a nyugdíjalapnak összesen 2040,3 mil-liárd forintos, az E-alapnak 1242,6 milli-árdos bevétele volt, így időarányosan az előbbi 142 milliárdos, az utóbbi 39,7 milli-árdos pluszbevételt produkált. A nyugdíj-alapnál a többletbevétel a kormány által kivetett szociális hozzájárulási adónak, a nyugdíjbiztosítási és a korkedvezmény-biz-tosítási járuléknak, az E-alapnál pedig az egészségügyi hozzájárulás mértéke növelé-sének, az egészségbiztosítási járulékbevé-teleknek, illetve a gyógyszergyártói/forgal-mazói adók bevezetésének a javára írható. Az alapok járulékbevétele 2013 időarányos részében 71,5 százalékban realizálódott, ami számszerűen 2478,8 milliárd forintot jelent. A nyugdíjalaphoz ez idő alatt össze-sen 1966,6 milliárd forint, az egészségügy kasszájába pedig 512,3 milliárd befizetés érkezett be. Járulékbevételekből a vizsgált időszakban tavalyhoz képest 5,9 százalék-kal, vagyis összesen 138,5 milliárd forint-tal nőtt a két alap járulékbevétele.

Új adók – több bevételAz állami költségvetés különböző jogcíme-ken összességében 717,3 milliárd forintot juttatott a két alapnak. Egyéb (ellátási, mű-ködési, vagyongazdálkodási stb.) jogcíme-ken az alapokhoz összesen 86,7 milliárd fo-rint érkezett. Az E-alapnál 42,1 milliárdos befizetést teljesítettek a gyógyszergyártók/-forgalmazók, 17,7 milliárd folyt be balese-ti adó címén, 12 milliárd a népegészségügyi termékadóból. Az egészségbiztosítási fel-adatokra időarányosan az év eleji előirányzat

66,3 százalékát, vagyis 369,5 milliárd forin-tot költöttek el. Ezen belül a kassza gyógyító-megelőző ellátásra 553,3 Mrd Ft-ot költött, vagyis az időarányos előirányzatnál 38 mil-liárd forinttal kevesebbet. Az első nyolc hó-nap adatait összesítve megállapítható, hogy a gyógyszertámogatás 8,9 milliárd forint-tal túllépte az előre meghatározott keretet, a vizsgált időszakban összesen 195,6 milliárd forintot költöttek erre a célra. Gyógyászati segédeszközök támogatására 34,1 milliárd forint volt a kiadás, ami 5,2 milliárddal meg-haladta a nyolc hónapra tervezett keretet. „A tb-alapok államháztartási számlákon nyil-vántartott augusztus végi teljes pénzforgal-mi szufficitje 203,9 Mrd Ft volt. Ezt a nyug-díjbiztosítási alap 138,3 milliárd forintos, és az E-alap 65,5 milliárdos többlete tette ki. Ez az összeg együttesen tartalmazza a TB költ-ségvetési bevétele és kiadásaként, valamint a nem az alapokat terhelő ellátások folyósítá-sa és megtérítéseként felmerülő különböze-tet is” – állapítja meg a MÁK jelentése.

Lóránth Ida

A Magyar Államkincstár (MÁK) közzétette a tb-alapok gazdálkodásának legfrissebb, augusztusi adatait. A szá-mok szerint mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi kassza az év 8. hónapjában szufficitet mutatott.

többletet mutatnak a tb-kasszák

KritiKUs áLLApOtBAn vAnnAK A Brit KórházAK?

Az angol kórházak egynegyede meg-haladja az emelt szintű kockáza-tú fokozatot, közölte a Care Quality Commission (CQC), amely több szempont alapján végezte a felmé-rést. Többek közt az orvosi hibákat, a betegellátást és a halálozási ará-nyokat is figyelembe vették. 161 kór-házból 44 abban bízik, hogy belees-nek az elfogadható kategóriába. A vizsgálatokat szeptemberben kezd-ték el, és december közepén fejezik be. A kórházak a kiváló, a jó, a javí-tásra szoruló, illetve a nem megfe-lelő minősítést kaphatják az egész-ségügyi rendszer vizsgálóitól. Ezek az értékelések segítik a kormányt és a kórház dolgozóit is abban, hogy mi-lyen területeken érdemes fejlődniük. (Világgazdaság – online)

AKtUáLis Kórház 2013/10.8

I mmár a második béremelési körből is kimaradtak az egészségügyben műsza-

ki-gazdasági területen dolgozók, s ugyan egyik oldalon javult a helyzet, ugyanak-kor fokozódott a feszültség az intézmé-nyekben, fogalmazott Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egye-sülete (EGVE) elnöke a szervezet 20., ju-bileumi, Balatonfüreden október 2–4. kö-zött rendezett konferenciáján, annak is a szakmapolitikai fórumán. Leszögezte: a legalább 10 százalékos béremelés nem halogatható tovább, ugyanis közel 25 százalékos fluktuáció sújtja a területet. A cserélődés pedig veszélyekkel jár, és sok időt (öt-hat hetet, de akár két-három hó-napot is) vesz igénybe, hiszen az új dolgo-zó nem tud egyenértékű munkát végezni a távozóval, be kell tanítani az egészség-ügyből adódó speciális tudást igénylő fel-adatokra.

egve-felmérés a béremelésértA béremelésre vonatkozóan elmondta: 25 069 dolgozónak kellene bérfejlesztést biztosítani, ennek éves forrásigénye öt-milliárd, járulékterhe 1,8 milliárd forint lenne. A dolgozók számára – akiknek át-

lagos besorolási bruttó bérük 133 272 fo-rint – havi 8723 forint nettóbér-emelés-sel járna. Fontos elvként fogalmazta meg, hogy a béremelés végrehajtását az intéz-ményi menedzsmentre kell bízni, hiszen ők ismerik leginkább dolgozóik munká-

ját, s nem szeretnék, ha feszültség gene-rálódna abból, hogy központilag határoz-zák meg kinek, mennyi jár.

Hogy minél eredményesebben, mi-nél több konkrétumot felmutatva tudja-nak tárgyalni az államtitkársággal a bér-fejlesztésről, az EGVE önkéntes felmérést végzett, amelynek eredményeit Molnár Attila ismertette a konferencián. A 2009 és 2012 közötti időszakot átölelő felmé-résben összesen 125 intézmény vett részt: 3 egyetem, 20 többprofilú térségi kórház, 47 városi kórház, 5 krónikus-rehabilitá-ciós intézet, 9 szakkórház, 38 járóbeteg-szakellátó intézmény (az önálló szakren-delők 41 százaléka havi ötmillió forint feletti bevételből gazdálkodik). A felmé-résből származó minta a gazdasági-mű-szaki területen foglalkoztatottak 73 szá-zalékának, azaz közel 18 ezer dolgozónak az adatait tartalmazza, tette hozzá.

A műszaki-gazdasági területen fog-lalkoztatottak 41 százaléka alap-, 41 szá-zaléka középfokú, 18 százaléka felsőfokú

Legalább tízszázalékos, nem halogatható bérfejlesztés szükséges az egészségügyi ellátás hátterét megteremtő műszaki-gazdasági terület dolgozóinak, szögezte le Molnár Attila az EGVE konferenciáján, ahol Cserháti Péter a HBCs-validálás szükségességéről, egyszersmind problematikájáról is beszélt.

A menedzsment kompetenciája legyen a bérfejlesztés

Egészségügyi átlag (KSH) Nemzetgazdasági átlag (KSH) Gazdasági-műszaki terület átlag (EGVE)

250 000 Ft

200 000 Ft

150 000 Ft

100 000 Ft

50 000 Ft

0 Ft2009 2010 2011 2012

Az átlagbérváltozást a minimálbér-emelés és a �uktuáció növekedése eredményezi. A távozó munkatársakat csak magasabb bérajánlattal lehet pótolni, még az alapfokú végzettségűek csoportjában is!

Az egVe közgyűlése Balatonfüreden

Kórház 2013/10. AKtUáLis 9

intézményben végzett. A számok önma-gukért beszélve cáfolják a Szócska Miklós államtitkár azon állítását, miszerint ezen a területen jórészt elegendő az alapfokú képesítés – ezzel indokolta ugyanis, miért maradtak ki a béremelésből az egészség-ügy hátterében dolgozók.

Lecsúszva, lemaradva mások átlagbérétőlA terület dolgozói nemcsak a nemzetgaz-dasági, de az egészségügyi átlagbértől is elmaradnak: 2011-ben 52 ezer, 2012-ben 63 ezer forinttal volt alacsonyabb a jöve-delmük a KSH szerinti egészségügyi át-lagbérnél. Legkevesebbet az élelmezés-ben, a mosodában dolgozók, a takarítók és a biztonsági munkakörökben dolgozók keresnek, bérük jó, ha eléri a százezer fo-rintot.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az elvándorlás és a minimálbér emelése kö-vetkeztében súlyos, és – forrás hiányá-ban – nem kezelhető bérfeszültségek ala-kultak ki az intézményekben. Példaként említette, hogy a műszaki vezető ugyan-annyit keres, mint a beosztottja. Egyre súlyosabb belső konfliktusok alakulnak ki az egészségügyi és a gazdasági mű-szaki területen dolgozók között is a bér-emelés elmaradása miatt, tette hozzá, azt a példát felhozva, miszerint a gazda-sági vonalon dolgozóknak augusztusban – szabadság helyett – a kollégáik bér-emeléséhez szükséges hatalmas admi-nisztrációt kellett elvégezniük.

A hBCs-validálás buktatóiEzen a fórumon hangzott el, hogy a követ-kező héten húsz, a legnagyobb adósságot maga előtt görgető kórházzal tárgyalá-sok kezdődnek a kormányzat, a GYEMSZI és az OEP részvételével. Minderről Cserháti Péter helyettes államtitkár be-szélt. Azt is elmondta, hogy minél előbb szeretnék lezárni ezeket a tárgyalásokat, ugyanis rajtuk kívül még mintegy négy-száz egészségügyi szolgáltatót érinthet az adósságkonszolidáció. Cserháti jelez-te, hogy a továbbiakban szeretnék meg-szüntetni a konszolidáció megszokottá vált év végi és random jellegét, mert így nincs „pedagógia hatása”. Arról is beszélt, hogy jövőre az OEP monitoringadataiból már havonta követni tudják az egyes szol-gáltatók adósságának alakulását: nem-csak a lejárt, hanem a még le nem járt számlaállományt is figyelemmel tudják majd kísérni. A havi követés érdekében az úgynevezett őszi egészségügyi saláta-törvényben elvégzik a szükséges törvényi módosításokat.

A jövő évi költségvetés intenzív egyez-tetésekkel készül Cserháti tájékoztatása szerint, aki többek között kiemelte, hogy a tervezetben szereplő tízmilliárd forin-

tos céltartalék „bizonyos puffert” jelent a rendszerben, ám annak optimális fel-használására vonatkozó elképzeléseket is ki kell alakítani.

A kórházak által régóta szorgalma-zott HBCS-validálást jogosnak ismerte el,

ám jelezte, hogy ezzel nem oldódik meg minden probléma: nem segítené ugyanis a magas progresszivitási szinten gyógyí-tó kórházakat, amelyek kénytelenek „vat-ta” HBCS-s tevékenységeket is elvállalni,

hogy a drága ellátások fedezetét ki tud-ják termelni. Éppen ezért progresszivitá-si díjban gondolkodnak, hogy a finanszí-rozási rendszer elismerje a magas szakmai

munkát, és segítse a leginkább terhelt in-tézményeket.

A TVK kapcsán elismerte, hogy az igé-nyeket végig kell gondolni, illetve azt, hogy a járóbeteg-ellátás idei degressziós elszámolásának szűkítése negatív hatást okozott, holott épp a kórházak tehermen-tesítése lenne a szakellátás feladata.

Cserháti jelezte, hogy az elkövetkező időszakban szűken limitált térben tud-nak dolgozni a jövő évi választások miatt. Úgy vélte, a meglévő ágazati hiányossá-gok miatt könnyű eszköz lehet az ellenzék számára demagógia, ám a rendbetétel an-nál nehezebb lesz. Beszélt arról is, hogy frusztrálja az ágazat részéről mutatkozó érdektelenség a szűkös apparátussal dol-gozó szakállamtitkárságot, mert visszajel-zések nélkül nehéz dolgozniuk.

A szakmai napra meghívást kapott Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, aki többek között húsz kórház ellenőrzésének tapaszta-latairól beszélt – a vizsgálat eredmé-nyeit február végén tette közzé az ÁSZ. Legfontosabb megállapítását ezúttal is kiemelte a felügyeleti vezető: nem jött létre fenntarthatóbb ellátási rendszer, az adósság a rendre végrehajtott konszolidá-ciók ellenére is újratermelődik. Elmondta, hogy az ÁSZ-nál példaértékűnek tartják a kórházak reakcióját, kiváló intézkedési terveket kaptak, az utóvizsgálatok során pedig majd kiderül, milyen eredménnyel sikerült megoldani a feladatokat.

Sándor Judit

dr. Cserháti Péter fotó: Botár gergely, kormany.hu

10 AKtUáLis Kórház 2013/9.

– Hogyan ítéli meg a közgyűlésen elhang-zottakat, illetve milyen feladatok, teendők várnak az ernyőszervezetre? – Elöljáróban annyit, hogy az EGVE 2013. évi közgyűlése eredményes volt. A válasz-tott testületek létszámának 43%-át in-nentől kezdve olyan fiatal tagtár-sak töltik be, akikre egyesületünk hosszú távon számíthat. További pozitív változásnak tartom, hogy a választmányban és az elnökség-ben orvosok, szakdolgozók és in-formatikusok is bizalmat kaptak, így remélhetően kapcsolatrend-szerünk az elkövetkezendő évek-ben szélesebb alapokra épülhet.

– Idén az EGVE szervezésében 20. alkalommal találkoztak az egész-ségügyi ágazat szereplői, az egész-ségügyi szolgáltatók, a beszállítók és a döntéshozó politikusok képvi-selői.– Szakmai programunk ebben az évben a kórház-üzemeltetés gaz-dasági-műszaki területeinek széles spektrumára fókuszált. Meghívott külföldi előadóink plasztiku-san mutatták be, hogy például Ausztriában és Németországban a hazai gyakorlattól eltérően úgy anyagi, mint erkölcsi értelem-ben milyen magasan értékelik és becsülik meg a gazdasági-műszaki szak-területeket. Érzékelhetővé vált, hogy az osztrák, illetve a német egészségügy és a magyar egészségügy közötti minőségbeli különbség többek között e megítélési elté-résen is múlik.

– Az elmaradt béremelés súlyos következ-ményekkel járhat.– Így igaz. Ma az egészségügyben dolgozó gazdasági-műszaki szakemberek átlagbé-re a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyít-va 89 880 forinttal, az egészségügyi átlag-bérhez viszonyítva pedig 63 625 forinttal

alacsonyabb! Ezek a számok drasztikus kü-lönbséget mutatnak, és messzemenően alátámasztják azt a követelésünket, hogy a béremelés elengedhetetlenül szükséges. Fontos megjegyeznem azt is, hogy az ága-zati egyeztető tárgyaláson a gazdasági-mű-

szaki terület béremelésének szükségessé-gét valamennyi szakmai és érdekképviseleti szervezet egyhangúan első számú prioritás-ként határozta meg. Sajnálatos, hogy a szak-mapolitikai döntéshozókat ezek az érvek és egy ritkán tapasztalható ágazati egyetértés sem győzték meg. Ugyanakkor én rendület-lenül bízom abban, hogy jogos igényünk rö-videsen meghallgatásra talál, hiszen mind-össze 25 ezer emberről beszélünk, akiknek mindennapos helytállása és szakmai felké-szültsége az orvosok és szakdolgozók áldo-zatos munkájához elengedhetetlenül szük-séges. Továbbá a korszerű és biztonságos

betegellátáshoz sem lehet mellőzni őket. Ezért hosszú távon nem tartható fenn az, hogy az egészségügyben a gazdasági-mű-szaki területen dolgozók az ágazat másod-rendű munkavállalóinak minősüljenek.

– A 2012 és 2013 években végre-hajtott szelektív ágazati béreme-lést önmagában mint tényt csak üdvözölni lehet.– Igen, ugyanakkor az a probléma, hogy a béremelés célzottan, sze-mélyre szólóan érkezett. Azt a po-litikai szándékot értem, hogy a kor-mányzat „biztosra akart menni” abban, hogy a béremelés a címzet-tekhez eljusson. Az elosztás kivá-lasztott módja azonban nem vehette figyelembe az intézményi sajátossá-gokat, az érintettek valódi munka-teljesítményét és nem utolsó sor-ban az elvégzett munka minőségét. Ezekben a kérdésekben csak az intéz-ményi menedzsmentek tudnak kö-rültekintően dönteni, amire azonban ezúttal nem volt lehetőségük.

– A médiában is megjelent külön-böző nyilatkozatok alapján érzékel-hető, hogy a béremeléseket követő-en újabb belső feszültségforrások keletkeztek. – Az idősebb és fiatalabb munka-

vállalók között jelentősen csökkent a ki-induló állapotban megvolt jövedelem-különbség, amit a korosabb kollégák nyilvánvalóan okkal kifogásolnak. A hely-zet kezeléséhez azonban az intézményi me-nedzsmentek nem rendelkeznek megfelelő forrással és költségvetési előirányzattal. A 2014-ben esedékes béremelés végrehajtá-sánál mindenképpen érdemes ezt a szem-pontot is figyelembe venni…

– A 2013. évi újratermelődő adósságvál-ság az egészségügy egyik legégetőbb prob-lémája.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) 2013. október 2. és 4. között rendezte 20., jubileu-mi kongresszusát. Az esemény nyitónapjának délutánján az egyesület tisztújító közgyűlését is megtartották. Molnár Attilával, az EGVE újraválasztott elnökével beszélgetünk.

egve közgyűlés: kimaradt és lemaradt…

Molnár Attila

Kórház 2013/10. AKtUáLis 11

– Már többször, több helyen kifejtettem, hogy az egészségügyi finanszírozás rend-szeréből az elmúlt években háromha-vi finanszírozást vontak ki. Ebből egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeget a kór-házak belső megszorító intézkedésekkel kezelni tudtak. A második havi finanszíro-zás súlyos belső adósságot eredményezett. És elmaradtak a legfontosabb – a működ-tetés biztonságát érintő – karbantartások, állagmegóvó intézkedések, mint ahogy el-

maradt a bérek szinten tartása is. A harma-dik havi finanszírozásnak megfelelő összeg pedig adósságként minden évben újra in-tézményi adósságállomány formájában je-lenik meg.

– A 2013. évi ismét újratermelődő adós-ságválság az egészségügy egyik legégetőbb problémája. – Az intézményi adósság ismételt, menet-rendszerű növekedése alapvetően három ok-ra vezethető vissza. Elsődlegesen a finan-szírozási díjtételek emelésének elmaradása generálja a kifizethetetlen számlák legna-gyobb hányadát. Ma egy súlyszám önkölt-sége 180 ezer forint körüli. Ez pontosan 30 ezer forinttal több, mint amit degresszió nél-kül, OEP finanszírozásként elszámolhatnak a szolgáltatók. Végeztem egy elég egyszerű számítást. Összehasonlítottam az egészség-ügyi szolgáltatók első félévi teljesítménye-it – a díjkülönbözetként figyelembe vehe-tő 30 ezer forinttal számolva – ennek értéke 54,8 milliárd forint. A féléves adósságállo-mánnyal összevetve – ez 62 milliárd forint – a díjtételnövelés elmaradásának az adós-ságállományra gyakorolt hatását érzéklete-sen mutatja be. Másodsorban kezelni kell végre az egyes szolgáltatók számára rendel-kezésre álló TVK-mennyiség és az általuk el-látott feladatok inkoherenciáját. Egyrészről elmaradt a bővülő feladatokkal arányos TVK-emelés, de ugyanakkor más intézményeknél a feladatszűküléssel arányos TVK-csökkentés is. Ugyanakkor a progresszivitás alacsonyabb szintjén működő kórházak számára gyakorla-tilag minden következmény nélkül adott az a lehetőség, hogy a magasabb költségigé-nyű ellátást igénylő betegeket a megyei kór-házakba, egyetemekre és országos intézetek-be küldjék tovább, sok esetben úgy, hogy a továbbküldésnek semmiféle adminisztra-tív nyoma sincsen. Ez ellen a gyakorlat el-len a progresszivitás magasabb szintjén ellá-tást nyújtó intézmények semmiféle védelmet nem élveznek, a többletellátásokért finanszí-rozási többletforrást nem kapnak. Ezért tar-tom fontosnak, hogy mielőbb váltsa föl az úgynevezett történelmi TVK-t az ellátott fel-adatokkal arányos finanszírozás megosztás. Nyilvánvaló, hogy ez a lépés is tartalmaz ve-szélyeket. Láthatóvá teszi a valódi betegellá-tás és a költségigényesség alapján szelektált ellátást végző intézmények közötti különbsé-geket, amelynek lehet olyan következménye is, hogy bizonyos kórházak nem jutnak hozzá a fennmaradásukhoz szükséges minimális fi-nanszírozáshoz.

– Mi tartozik az okok harmadik körébe?– A gazdálkodási problémák. Az álla-mosítást követően végbement főigazga-

tói, illetve gazdasági igazgatói pályáz-tatás véleményem szerint célszerű volt abban a tekintetben, hogy a kórházi me-nedzsmentek megmérettek. Így azt, hogy az intézményekben súlyos gazdálkodá-si problémákkal küzdenek a nem megfe-lelő képességű vezetők, nem mondhatjuk ki. Vannak azonban öröklött, és az egyes intézmények speciális helyzetéből eredő gazdálkodási nehézségek.

– Minden bizonnyal érdemes kiemelni né-hányat.– A korábbi tulajdonosok intézkedései alapján megkötött, néhány esetben a kór-ház számára előnytelen szolgáltatási vagy alvállalkozói szerződésektől nehéz megsza-badulni. A korábbi időszak presztízs jellegű beruházásai is sok esetben terhelik a kór-házak költségvetését, hiszen a beruházás-sal összefüggésben elvárt/tervezett finan-szírozás és betegforgalom nem valósult meg. Jelentős fedezetlen többletköltsé-get jelent a kórházak számára az uniós pro-jektek megvalósítása kapcsán – a pályázati forrásból nem fedezhető – felmerülő tech-nológiailag szükséges ráfordítások, mint például a beruházással érintett osztályok ideiglenes elhelyezése, diagnosztikai egy-ségek átmeneti szünetelése, illetve pót-lása, és a beruházással érintett területek kiesése miatti belső logisztikai többletrá-fordítások. Célszerű lenne, ha a jövőben, a projektek tervezésének időszakában ezeket az elkerülhetetlenül felmerülő költségeket is számba vennénk.

– A folyamatosan újratermelődő adósság-válság kapcsán gyakorta hallani a pénzügyi kormányzat érvét, hogy az adósságcsök-kentő támogatások olyanok, mintha a vi-zet egy lyukas vödörbe hordanánk. – Ez alapvetően igaz ugyan, de érde-mes lenne elgondolkodni azon, hogy elő-ször álljon rendelkezésre megfelelő forrás a vödör befoltozására – a díjtételemelés-re gondolok –, és csak azt követően kapja-nak a kórházak pénzt a vízre, azaz az adós-ság csökkentésére.

– Az adósságrendezéssel összefüggésben előszeretettel használjuk a konszolidáció kifejezést. – Értelmezésem szerint ez megerősítést, megszilárdítást jelent, azaz nem csak a kö-vetkezményeket, hanem a probléma kiváltó okának megszüntetését is magában foglal-ja. Nem elég tehát a látható tünetek ismé-telt kezelése, hanem annak kiváltó okát, magát a betegséget is gyógyítani kell.

Krasznai Éva

A KÖzgyűLésen MegváLAsztOtt tisztségviseLőK

Jelölt elnökTörökné Kaufmann Zsuzsanna

ElnökségDr. Baráth LajosEőry FerencHarsányi ImreKálmánné Juhász IlonaNagy ÁrpádDr. Vermes Tamás

Választmányi elnökBéres Margit

Választmányi tagokBobál IstvánGémesiné Lőrincz MártaKarátsonyi AnnamáriaLugosi KrisztinaNagy IstvánPethőné Tarnai ErzsébetVargáné Tarr Mária

Felügyelő Bizottsági elnökJuhász Gábor

Felügyelő Bizottsági tagokKertész MártaHarsányi Imréné

Etikai Bizottsági elnökBecze Ákos

Etikai Bizottsági tagokMocsáry PálProsszer Ottó

RégióvezetőkDurda Ágnes – Észak-MagyarországHarsányi Imre – Észak-AlföldImre Tímea – Nyugat-DunántúlKálmánné Juhász Ilona – BudapestPapp Péter – Dél-DunántúlSzabó Mihály – Dél-Alföld

AKtUáLis Kórház 2013/10.12

A kórházak újraértelmezése: európai kihí-vások címmel három napon át tanács-

koztak az EuHPN szakemberei Budapesten a GYEMSZI és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közös konferenciáján. A „hálózat” tagjai az elmúlt 13 évben arra törekedtek, hogy le-hetőséget biztosítsanak egészségpolitiku-soknak, ellátásszervezőknek, az egészség-ügyi vagyon gazdálkodásával foglalkozó szakembereknek, befektetőknek, beruhá-zóknak, kórházépítészeknek, valamint ku-tatóknak a közös gondolkodásra – ahogy ez az október 7–9-i rendezvényen is tör-tént, nem először. Hét éve ugyanis szintén Budapest adott otthont az EuHPN éves workshopjának.

A szervezet álláspontja szerint az egész-ségügy állandóan egyensúlyozni kénysze-rül a folyamatosan fejlődő otthoni és alap-ellátások között, de a kórházak még mindig ikonikus intézmények az európai egészség-ügyi rendszerekben. Mágnesként vonzzák a beruházásokat, képzéseket, oktatási és ku-tatási tevékenységeket, és természetesen

kiemelkedő szerepük van a diagnosztikai, gondozási és gyógyítási tevékenységek te-rületén.

A rendszert létrehozni és fenntartani költséges vállalkozás, ugyanakkor a bete-gek magas elvárásai a kórházi szolgálta-tások iránt sokszor nincsenek összhang-ban az intézményi lehetőségekkel. Ezzel kapcsolatban Nigel Edwards, a Global Healthcare Group igazgatója úgy fogal-mazott, hogy egyre nehezebb környezet-ben kell ma a kórházaknak átgondolniuk stratégiájukat, a legtöbb intézménynek csökkentenie kell méreteit, kubatúráját, ugyanakkor a ma még meglehetősen ala-csony szintű integrációt erősíteni szüksé-ges a szolgáltatók között. Úgy vélte, ma a kórházak nincsenek felkészülve a komplex gyógyításra, holott a betegek nagy többsé-ge komplex problémákkal küszködik, s erre vár megoldást az ellátóktól.

Rámutatott, hogy bár vannak jól műkö-dő szolgáltatók, sőt jó egészségügyi rend-szerek, ám az átvételük nem egyszerű, ugyanis a bevált modellek általában más-

hol nem működnek. Nigel Edwards az au-tonóm regionális irányítás mellett teszi le voksát, és óv az amerikai modelltől, amely-ben a kórházat üzemeltető vállalkozás tu-lajdonosai lényegében csak a bevételt, a jövedelmezőséget vizsgálva határozzák meg tevékenységüket.

A magyar egészségügy elmúlt három évéről Szócska Miklós egészségügyért fe-lelős államtitkár tartott tájékoztatót a résztvevőknek. Legfőbb célkitűzésként azt jelölte meg, hogy a magyarok egész-ségesebbek legyenek, de több felelőssé-get is vállaljanak saját egészségük érde-kében. Tájékoztatást adott az irányítása idején bevezetett változásokról, például a sikeresnek ítélt népegészségügyi adóról, a dohányzás visszaszorításáról, a népegész-ségügyi programokról. Az új betegellá-tási szervezésnek köszönhetően keveseb-bet kell utazniuk a betegeknek, valamint az olcsóbbá váló gyógyszerek miatt keve-sebbet kell a patikában hagyniuk – sorol-ta az eredményeket. A béremelésnek kö-szönhetően nagyságrendekkel csökkent a rezidensek külföldre vándorlása, de mind-ezek ellenére a migráció jelentős most is – ez azonban nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző, tette hozzá.

Ma a központi kapacitástervező rend-szernek köszönhetően látják a 48 ezer kór-házi szerződést és az összes intézményi banki átutalást, ezzel kontrollálni tud-ják a kórházakat, állította Szócska Miklós. Véleménye szerint komoly zökkenők és kri-tika nélkül sikerült a kórházak állami kéz-be vétele.

A tanácskozás színhelyén hétfőn es-te nyílt meg az „Építészet a gyógyulá-sért 2013” kiállítás, és három kórhá-zat, a Sziklakórház Múzeumot, a Szent János Kórházat és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet látogatták meg az EuHPN szakemberei.

Sándor Judit

A European Health Property Network (EuHPN) szakemberei adtak találkozót egymásnak Budapesten, hogy megpróbálják újraértelmezni a kórházak szerepét, megvizsgálni, milyen kihívásoknak kell az intézményeknek megfelelniük Európában.

A kórházak még mindig ikonikus intézmények

A kórházaknak egyre nehezebb környezetben kell megvalósítaniuk stratégiájukat

Kórház 2013/10. AKtUáLis 13

M egnyílnak a határok az uniós tagor-szágok betegei előtt október 25-én,

ugyanis életbe lép a határon átnyúló beteg-ellátás EU-s irányelve (2011/24.). A szabad-ságot azonban már maga a direktíva korlá-tozza, hiszen hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja, és nem sérti az egyes tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák, milyen típusú egészségügyi ellátást tartanak megfelelő-nek. Azt is leszögezi, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás szabadságának nemzeti jogba történő átültetése és alkalmazása nem eredményezhet olyan helyzetet, amelyben a betegeket arra ösztönzik, hogy más tagállam-ban vegyék igénybe az ellátást, mint ahol biz-tosítottként jogviszonyuk van. Fontos kitétel a dokumentumban, hogy az unió más tagor-szágából érkező betegek gyógyítása nem ve-szélyeztetheti az adott állam betegeinek el-látását. A magyar szabályozást a 340/2013. kormányrendelet tartalmazza (Magyar Köz-löny, 2013. szeptember 25.), s alapvetően a hazai ellátás igénybevételét szorgalmazza a különböző korlátozások (például előzetes ké-relem) megfogalmazásával, ahogy a direktíva is védi a tagállamok ellátórendszerének fenn-tarthatóságát és működőképességét.

Bár az uniós irányelv eredeti célja szerint betegjogi kérdés elsősorban a határon átnyú-ló egészségügyi ellátás igénybevételének le-hetősége, ám hozadéka lehet, hogy segít va-lamelyest a hazai várólisták ledolgozásában, hiszen a jövő évi költségvetési tervezet sze-rint ehhez egymilliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre. Bár nincsenek becslések ar-ra vonatkozóan, mekkora mozgás várható az uniós elv hatályba lépését követően, a tag-állami korlátozások miatt nem lehet nagy vándorlással számolni – így szertefoszlottak azok az álmok, amelyek az egészségturizmus esetleges fellendülésével számoltak. A ma-gyar kormányrendelet az E. Alap védelmében megfogalmazza: ha a betegforgalom utáni OEP-kifizetések elérik a járóbeteg-szakellátá-si kassza egy százalékát, akkor a kormányzati beavatkozás szükséges.

Az uniós tagállamból érkező beteg el-látásának bevétele a szolgáltatót illeti, az ellátást ugyanakkor jelentenie kell az OEP felé, amely folyamatosan monitoroz-za az ellátási igény alakulását. Sürgős eset-ben továbbra is mindenkit el kell látni, és továbbra sem elvárás, hogy a beteg anya-nyelvét kell használni a gyógyítás során.

A hazánkban beutaló köteles ellátások-hoz, vizsgálatokhoz az uniós tagországból érkező betegeknek is beutalót kell hozni-uk, ugyanakkor esetükben nem érvényesül a területi ellátási kötelezettség: ahol meg-jelennek, ott el kell látni, vagy várólistára venni őket – de fizetségért sem előzhetik meg a magyar betegeket a listán.

Ugyan nem lehet tömeges betegvándor-lással számolni „befelé” sem, azért problé-mát okozhat a beutaló kérdése. Egyelőre ugyanis nem sikerült tisztázni, hogy egy kül-földi beteg kezelésekor az OEP felé történő jelentés során az intézmények mit kezdje-nek a legfontosabb elemekkel (mint például a beutaló munkahely, orvos, betegség kód-ja), vagyis hogyan töltsék ki a jelentési felü-letet. Ugyanakkor az már szabályozott, hogy a szolgáltatók eldönthetik, kérnek-e előle-get a külföldi betegtől, vagy az utólagos fi-zetést választják, s azt is milyen formában, készpénzben vagy átutalással kérik.

Bár olcsósága miatt esetleg vonzó le-het a magyar ellátórendszer, de miután vá-rólistára kerül(het) a páciens (pénzért sem előzhet), s ráadásul a tapasztalatok sze-rint a betegek leginkább „anyanyelvükön” szeretnek gyógyulni, ezért a külföldiek ré-széről sem várható tömeges megjelenés a hazai ellátásban. Nagy mozgásokkal a ma-gyar betegek részéről sem lehet számolni, már csak azért sem, mert legjobb esetben is több mint ötven nap szükséges a hatá-rozat megszületéséhez. Ehhez kérelmet kell benyújtania a betegnek, aki addig már nyilván orvosnál járt, kivizsgáltatta magát, tehát ezzel is időt töltött. Itthon pedig ál-talában három hónap alatt megoldódik a legtöbb ellátás, így csak a kifejezetten hosszú várólistákon lévő betegeket érint-heti a határon átnyúló ellátás lehetősége.

Az árak is visszatartó erejűek lehetnek a magyar betegek számára. Kétféle téríté-si módot vehetnek igénybe: ha uniós köz-szolgáltatónál gyógyulnak, akkor az OEP a hazai szolgáltatási díj 130 százalékát térí-ti meg külföldi ellátáskor, míg ha magán-szolgáltatónál gyógyul valaki, akkor csak az itthoni tarifa mértékéig fizet a Pénztár – mindezt utólag. Egy visszérműtétért itt-hon 75 ezer forintot fizet az OEP, ugyanak-kor ennek többszöröse lehet a beavatkozás díja a nyugati tagállamokban (informáci-ónk szerint Németországban 1000 euró).

Mivel az a cél, hogy hazai környezet-ben, hazai ellátásban gyógyuljon a beteg, ezért a külföldi gyógykezelés engedélyezé-se előtt az OEP megnézi, hogy van-e olyan hazai ellátó, amely a TVK-ján felül vállalni tudja a beteg ellátását. Csak nemleges vá-lasz esetén kerülhet külföldi gyógyintézet-be magyar beteg, különben az OEP eluta-sítja kérelmét. A hazai kórházak számára ennek az OEP-eljárásnak üzenetértéke van, ugyanis ezzel a Pénztár elismeri, hogy van TVK felett hasznosítható kapacitásuk.

Sándor Judit

A határon átnyúló betegellátás hazai szabályozása szerint egy másik tagországban gyógyulni kívánó beteg szá-mára először itthon keresnek szolgáltatót, amely teljesítménykorlátja fölött is elláthatja a beteget: a bevétel a szolgáltatót illeti, ugyanakkor jelentési kötelezettsége lesz az OEP felé. Az uniós irányelv életbe lépése a váró-listákat csökkentheti, de tömeges igénybevételre nem lehet számítani.

tvK fölött fogadhatnak beteget a kórházak

Operáció. tVK felett vagy alatt?

14 inFeKCióKOntrOLL Kórház 2013/10.

Az ECDC jelentésében kijelenti: napja-inkban, az európai kórházakban fek-

vő betegek közül egyre több páciens szenved el valamilyen kórházi fertőzést. A szervezet ezt a megállapítást a szakértői által, a kon-tinens harminc országának több mint ezer fekvőbeteg-intézményében végzett széles-körű vizsgálat összegzéseként tette. A vizs-gálatban nemcsak egy adott időpontban ész-lelt nozokomiális fertőzések számát, hanem az intézmények által aktuálisan felhasznált antibiotikumok mennyiségét is rögzítették, és részletesen elemezték az ok-okozati ösz-szefüggéseket is. Megállapították továb-bá, hogy bármely kórház egyetlen átlagos napján az ott kezelés alatt álló betegek kö-zül minden 18. személy (vagyis az unió ösz-szes kórházát tekintve naponta körülbelül 80 ezer páciens) kénytelen elviselni valami-lyen kórházi fertőzést. Évente összességében ez körülbelül 3,2 millió megfertőzött bete-get jelent. A vizsgálati eredmények alapján a szervezet igazgatója kijelentette: a jelenlegi eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy az európai betegek kórházi kezelése, a fertőzések intenzív kockázata minden ország-ban kiemelt közegészségügyi problémának tekintendő. A vizsgálat adatai szerint a leg-több fertőzöttet (19,5 százalék) az intenzív osztályokon találták. Leggyakoribbak a lég-zőszervi, húgyúti és műtéti fertőzések vol-tak. Tüdőgyulladást a megfertőzöttek 19,4 százalékánál, alsó légúti fertőzést 4,1 százalé-kuknál, műtéti fertőzést 19,5 százalékuknál, húgyúti fertőzést pedig 19 százalékuknál di-agnosztizáltak. A vizsgálat tényadatai azt a feltételezést is alátámasztották, hogy a kór-házban fekvő betegek döntő többsége vala-milyen antibiotikum-kezelésben is részesült. A szakértők becslése szerint az európai kór-házakban összességében naponta több mint 400 ezer betegnél, vagyis a bennfekvők kö-zül minden harmadiknál, az alapproblémái kezelése mellett, valamilyen okból antibioti-kus kúrát is elrendelnek az orvosaik. Ami azt jelenti, hogy az említett páciensek többsége legalább egy, de általában többféle antibioti-kumot is szed egyszerre.

Megduplázódott fertőzésszám Röviddel a nemzetközi eredmények publikálá-sa után, nyár végén az OEK a hazai adatokat is közzétette, amelyek a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) információi alapján születtek. Az összesített adatok a fek-vőbeteg-ellátó intézmények aktív osztálya-inak kötelező surveillancejelentéseinek szá-mait tartalmazzák. Ezek kiterjednek egyrészt az incidencia alapú surveillance során észlelt nozokomiális járványokra, multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekre (MRK, Clostridium difficile, CDI, nozokomiális vér-áramfertőzések, másrészt a kórházak által önkéntesen vállalt periodikus surveillance-ekre (sebfertőzés, eszközhasználattal össze-függésbe hozható fertőzések).

Az NNSR adatai szerint 2012-ben 86 kórház, vagyis a hazai intézményeknek a 49,4 százaléka jelentett nála előforduló, multirezisztens kórokozók által kiváltott (MRK) fertőzést. 82 kórház (47,1 százalék) jelentett Clostridium difficile eseteket (CDI), 65 kórházban (37 százalék) pedig nozokomiális véráramfertőzéseket (VÁF) diagnosztizáltak. A beérkezett adatokat összesítve megállapítható, hogy az elő-ző éviekhez képest az NNSR rendszer va-lamennyi moduljában emelkedett a be-jelentett fertőzéses esetek száma. MRK-s esetet 789 fővel (31,8 százalékos emelke-dés), CDI-t 2662 fővel (147,6 százalékos emelkedés), VÁF-ot pedig 184 fővel (9,4 százalékos emelkedés) több betegnél re-gisztráltak, mint 2011-ben.

Figyelembe véve a betegforgalmi ada-tok pontosabb számítását, amelyben nem csupán az esetszámokat regisztrálják, ha-nem számolnak az ápolási napok és a ha-lálozások számával is, kijelenthető, hogy minden modulnál mind a fertőzések elő-fordulásának gyakorisága jelentős gya-rapodást mutatott. „Figyelembe véve az NNSR nagy lefedettségét, a jelentő intéz-mények összetételét és az egyes intézmé-nyekben folyó surveillance eltérő inten-zitását, változatlanul fenntartjuk azon állításunkat, hogy az NNSR alapján szá-mított fertőzési arányok alkalmasak az

egészségügyi ellátással összefüggő fer-tőzések hazai helyzetének a jellemzésé-re és a trendek értékelésére, de feltehető-en még mindig alulbecsültek. Erre utalnak a kötelező modulok ez évben először köz-zétett incidencia- és incidencia-sűrűség-percentiliseinek tág határai is” – álla-pítják meg a jelentést megfogalmazó epidemiológusok. Vagyis feltételezhető, hogy a közölt számoknál is súlyosabb lehet a helyzet, a valóságban több lehet a fertő-zött betegek száma, hiszen a hazai kórhá-zak közül csupán minden második jelen-tett, csaknem 50 százalékuk egyáltalán nem írt fertőzésjelentést az OEK-nak.

A kórházak fele jelentettTavaly a hazai kórházakban leggyakoribb és legjellemzőbb fertőzések a C. difficile és a multirezisztens kórokozók (különös tekin-tettel a Gram-negatív törzsekre) voltak. Mindkét területen az esetek erőteljes nö-vekedése tapasztalható. A CDI-fertőzések száma már az ezredforduló első évei óta emelkedik, ami a szakértők szerint a ma-gyar egészségügyben évről-évre növeli a kórházi-járványügyi kockázatok esélyét.

A jelenség nem tekinthető egyedinek, ma már Észak-Amerika és Európa kórháza-inak többségében is tapasztalható, mert új, a korábbinál agresszívebb spórás, toxin-termelő baktériumtörzsek jelentek meg. Gyakoribb és súlyosabb lefolyású járványo-kat okoznak, amelyek kordában tartása, il-letve a fertőzött esetek kezelése rendkívüli anyagi megterhelést jelenthet a különbö-ző egészségügyi rendszerek költségvetésé-re. A fertőzéssel járó problémákat csak sú-lyosbítja, hogy az esetek egynegyedénél a kezelés ellenére kiújul a betegség. A fertő-zés bélflóra-károsodással jár, aminek leg-többször a fertőzést megelőző antibioti-kum-használat az okozója. Hangsúlyosan igaz ez a megállapítás a széles spektru-mú készítményekre. A kórházakban emel-lett nagy szerepe van a fertőzés terjedésé-ben a megfelelő minőségű infekciókontroll hiányának is. Az NNSR adatai szerint a ma-gyar fekvőbeteg-ellátásban 2001-2009

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a nyár közepén adta ki közleményét amelyben, az európai kórházakban egyre gyakrabban fellépő nozokomiális fertőzések számának ugrásszerű növekedésére hívja fel a tagországok figyelmét. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint ez a tendencia az utóbbi években a hazai kórházakra is jellemző.

halálozás mint „módszertani ok”

15Kórház 2013/10. inFeKCióKOntrOLL

között összesen 23 páciens betegedett C. difficile fertőzésben, és országosan mind-össze 4 járványt regisztráltak. Halálos ki-menetelű eset nem volt. 2010-ben 83 beteget regisztráltak, közülük hatan meg-haltak, 2011-ben 209 esetet, három sze-mély halt bele a fertőzésbe, 2012-ben pe-dig 155 fertőzöttet jelentettek, akik közül hat meghalt.

A sporadikus C. difficile esetek ennél is aggasztóbb statisztikát mutatnak: 2009-ben két kórház jelentett összesen öt ese-tet, a betegek közül egy halt meg. 2012-ben pedig 84 kórház jelentett 4506 esetet, akik közül 1008 beteg elhalálozott. A jár-ványügyi szakemberek arra figyelmeztet-nek, hogy korábban és jelenleg is a spora-dikus C. difficile fertőzések leggyakrabban az aktív fekvőbeteg osztályokon fordulnak elő, de az utóbbi időben egyre többször re-gisztrálnak fertőzéseket a tartós ápolási osztályokon, illetve az időseket ápoló szo-ciális intézményekben is. Feltételezhető, hogy oda a korábban aktív osztályokon fekvő betegek viszik át a kórokozókat. Az antibiotikus kezelések nem megfelelő al-kalmazása mellett a fertőzés intenzív ter-jedésének oka lehet a fertőzött esetek késői diagnosztizálása is. Így egyes kórhá-zakban a rosszul működő infekciókontroll miatt a beteg későn, vagy egyáltalán nem kerül elkülönítésre. Tovább növeli a fertő-zés kockázatát az egészségügyi személy-zet létszámhiánya, a kézhigiénés szabályok megsértése, vagy a higiénés feltételek sú-lyos hiányosságai. A jelentés, utalva a ha-zai gyógyszer-felhasználási adatokra meg-állapítja, hogy mind a járóbeteg-, mind a kórházi ellátásra egyaránt jellemző a sza-bálytalan antibiotikum-alkalmazás, ami táptalaja lehet a C. difficile fertőzések tö-meges elterjedésének. Éppen ezért szükség lenne egy megfelelő központi kidolgozá-sára és az abban foglaltak szigorú betar-tására az ellátórendszer minden pontján, az alapellátástól a fekvőbeteg-intézmé-nyekig. Szükség volna továbbá a szigorúbb infekciókontollra, az állandó és alapos el-lenőrzésekre is.

veszélyes gram-negatív kórokozókAz MRK-fertőzések legalább akkora prob-lémát generálnak a fekvőbeteg-ellátásban, mint a C. difficile által okozottak. A hazai epidemiológusok szerint az antibiotiku-moknak ellenálló baktériumtörzsek megje-lenése globálisan elterjedt jelenség, ami a világ minden kórházában kisebb-nagyobb mértékben fellelhető. Oka a szabályta-lanul és túlságosan gyakran alkalmazott antibiotikum-kezelés, következményei az egyre súlyosabb tünetekben megnyilvánu-

ló fertőzések, azok kezelésének folyamato-san növekvő költségei, a terápia kimene-telének bizonytalansága és a fertőzéssel összefüggő halálesetek számának ugrás-szerű növekedése. A multirezisztens bak-tériumtörzsek közül legveszélyesebbek a Gram-negatív kórokozók. Azokra különö-sen jellemző a gyors, agresszív terjedés. Ilyenek például a közelmúltban nemcsak Európa más kórházaiban, hanem itthon is megjelent karbapenem-rezisztens kór-okozók. A MR-kórokozók további terjedé-sének megakadályozása végett az Európa Tanács egészségügyi szekciója saját stra-tégia kidolgozására kérte fel a tagállamok egészségügyi hatóságait. Annak szerves részeként tünteti fel az antibiotikum-re-zisztencia egyes országokat érintő helyi terjedésének a nyomon követését, az anti-biotikumok terápiás alkalmazásánál a szi-gorú szakmai követelmények betartatá-sát. Ajánlja továbbá a tagországok és azok egészségügyi intézményei számára a helyi adottságoknak leginkább megfelelő stra-tégiák kidolgozását és végrehajtásának szi-gorú kontrollját.

A hazai kórházak által jelentett esete-ken alapuló OEK statisztika szerint az utób-bi években nálunk így alakult a NNSR MRK moduljába tartozó multirezisztens kóroko-zók által okozott fertőzések száma: 2005-ben 53 kórház jelentett ilyen esetet, ak-kor a fertőzött betegek száma 620 fő volt, közülük 161-en abba bele is haltak. 2012-ben 84 kórház jelentett fertőzéses esetet, összesen 3263 betegnél, akik közül 876 fő halt meg. A betegek 48,7 százalékánál többféle kórokozó jelenlétét is diagnoszti-zálták. Az ebben a modulban jelentett fer-tőzések döntő többségét a sebfertőzések, a véráramfertőzések és a húgyúti fertőzé-sek jelentették. Ezek együttesen okozták a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések 70 százalékát. A megfertőzött betegek átlagos ápolási ideje 30 nap volt. A fertőzések gyakorisága az intenzív terá-piás, a belgyógyászati és a sebészeti osztá-lyokon az átlagosnál sokkal kirívóbb volt. „A multirezisztens kórokozók intézményen belüli és intézmények közötti terjedésé-ben a korlátozott személyi és tárgyi felté-telek, a betegek izolálásának nehézségei és az infekciókontroll egyéb hiányosságai (például a célzott antibiotikum-felhaszná-lás, a megfelelő kézhigiéné hiánya) játsza-nak fontos szerepet, a multirezisztens kór-okozók okozta. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előretörése a kró-nikus és a rehabilitációs betegellátást is komolyan érintő járványügyi probléma. A multirezisztens kórokozóval fertőzött, tü-netes ápolt mellett jelentős problémát

jelent a tünetmentes, de multirezisztens kórokozókat hordozó ápoltak elhelyezése, izolációja, különösen azért, mert a MRK tü-netmentes ürítése hosszú ideig fennállhat, dekolonizáció csupán az MRSA-hordozás esetén lehetséges. Figyelembe véve, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő MRK-fertőzések kialakulásában túlsúly-ban vannak a külső rizikótényezők – me-lyek sikeresen kiküszöbölhetők volnának –, szükséges a helyi infekciókontroll megerő-sítése. Tekintettel arra, hogy a gyógyszer-felhasználási adatok alapján hazánkban mind az ambuláns, mind a kórházi szek-torban gyakori az MRK-fertőzés kialakulá-sát elősegítő antibiotikumok alkalmazása, megfelelő antibiotikumpolitika kidolgozá-sa szükséges az egészségügyi ellátórend-szer minden szintjén, ahol antibiotikumok felírása, illetve alkalmazása történik a be-tegellátásban” – figyelmeztetnek az OEK szakértői.

nincs ok aggodalomra!Falus Ferenc korábbi országos tiszti főor-vos egy televíziós nyilatkozatában úgy vé-lekedett, hogy szoros összefüggés lehet a kórházi nozokomiális fertőzések számának megduplázódása és az intézmények eladó-sodása között. Az, hogy a hazai kórházak kétmilliárd forinttal tartoznak a szaksze-rű takarítást végző cégeknek, és közöttük akad olyan is, amelyik már egy éve képte-len kiegyenlíteni a takarítók számláit, ele-ve azzal a következménnyel járhat, hogy az érintett intézményekben rosszabbak let-tek a higiénés körülmények, vagyis ezzel kedvező táptalajt kínáltak a kórokozóknak. Legalább ekkora szerepe lehet a fertőzések terjedésében a kézhigiénés szabályok meg-szegésének is.

Sajnos nemcsak Magyarországon, de a világon mindenütt problémát okoz az egészségügyi személyzet kézmosása, illet-ve annak a hiánya. A szakmai szabályok szerint mind az orvosnak, mind a nővér-nek alaposan kezet kellene mosnia min-den egyes betegnél, mielőtt hozzáér, ám ezt kevesen tartják be, noha nem igényel-ne semmilyen anyagi befektetést. Falus Ferenc szerint a magyar egészségügyi in-tézményekben mennyiségileg a világát-lagnál viszonylag kevesebb antibiotiku-mot használnak, ám arányaiban sokkal többször alkalmaznak széles spektrumú készítményeket, mint másutt. Oka, hogy nálunk nincs egységes antibiotikum-po-litika, szabályozatlan ez a terület. Nincs irányadó, központilag kidolgozott szabály-rendszer, amely előírná, hogy egy adott be-teg kezeléséhez az orvos mikor , milyen an-tibiotikum-készítményt al kal mazhat. Az

16 inFeKCióKOntrOLL Kórház 2013/10.

egészségügyi ellátás túlzott centralizálá-sa, az utóbbi évek drasztikus forráskivoná-sai azt eredményezték, hogy egyes kórhá-zakba késve érkeznek meg az eszközök, így olykor az alapvető higiénés eszközökből (pl. megfelelő méretű gumikesztyű, egy-szer használatos eszközök stb.) hiány ke-letkezik, ami szintén táptalaja lehet a fer-tőzések terjedésének.

Az OEK-val és a volt tiszti főorvossal ellentétben az EMMI Egészségügyi állam-titkársága sokkal optimistábban látja a helyzetet. Szerintük csupán „módszertani okai” vannak annak, hogy az utóbbi két év-ben duplájára emelkedett a nozokomiális fertőzések miatt elhalálozottak száma. Az egészségpolitika szerint a járványügyi szakértők „téves következtetéseket” von-

tak le, és azt hamarosan korrigálni fogják. Doncsev András államtitkár szerint aggo-dalomra semmi ok, mert a fertőzés követ-keztében elhalálozott 3263 beteg statisz-tikája „olyan nem tisztított adat, nem a nyers halálozást mutatja” és nem más, mint „sajnálatos tévedés.”

Lóránth Ida

Folyamatosan és nagy koncentrációban vannak kitéve fertőzéseknek az egészségügyi dolgozók munkájuk során, ám az infekciók jelentős része alapvető szabályok betartásával nem okoz problémát a betegellátásban.

Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell az egészségügyben

Cs ökkentse kockázatát! 15 lépés, ame-lyet megtehet a vér útján terje-

dő foglalkozási fertőzés kialakulási kocká-zatának csökkentésére címmel ismertette intézkedési javaslatait dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály vezetője az IME október 16-i infekció-kontroll-konferenciáján. Bár minden-ki százszor hallott már a tűszúrásos bal-esetekről, mégis újra és újra beszélni kell ezekről, ugyanis az egészségügyi dolgo-zók HBV- és HCV-fertőzéseinek 39 száza-léka, a HIV-fertőzések 4,4 százaléka mun-kavégzés közben éles eszközzel, tűszúrás miatt következik be. A világon évente több mint hárommillió egészségügyi dolgozó szenved el kontamitált éles eszköz miatt balesetet, ami akár 1100 esetben végződ-het a dolgozó tartós egészségkárosodásá-val, esetleg halálával. Megemlítette azt is, hogy a dolgozó olyan fertőzést szerezhet a munkavégzés során, ami miatt korábbi munkakörét – amire képezte magát, nagy gyakorlatot szerzett – nem töltheti be.

Ismertette, hogy a 2010/32. uniós irányelv értelmében a tagországok egész-ségügyi intézményeinek 2013. május 11-ig intézkedési tervet kellett (volna) készí-tenie a dolgozók tűszúrásos baleseteinek megelőzése, csökkentése céljából – tehát éppen itt az ideje, hogy mindenki nekifog-jon, tette hozzá.

Az SZTE kórházhigiénés osztályán egy-szerű, mindemellett hatékony és minimá-

lis forrásból megvalósítható ajánlássort fogalmaztak meg. Tizenöt pontban fog-lalták össze, mire kell felhívni a dolgozók figyelmét, hogy elkerüljék a tűszúrásos baleseteket, illetve mit tegyenek, ha már bekövetkezett a baj. Az ajánlásban szere-pel, hogy az egyszer használatos eszközöket valóban egyszer használják, ne sterilizál-ják őket, kerüljék a felesleges injekciózást (becslések szerint évente kb. egymilliárd injekciót adnak be, amelyek egy része nem feltétlenül szükséges), vagy például a ve-szélyes hulladékgyűjtőt úgy helyezzék el, hogy az kéznél legyen. Ajánlásként fogal-mazta meg, hogy a dolgozók kérjék mun-kahelyi vezetőjüktől a WHO által javasolt, integrált védelmi mechanizmussal rendel-kező biztonsági tűket, kanulöket, vérvéte-li szetteket.

Legyen kötelező vagy sem?Felvetette, hogy az új dolgozó alkalma-zása feltételeként kötelezően vegye fel a HBV elleni védőoltást. Persze rögtön hoz-zátette, hogy ezt nehéz megvalósítani, hi-szen előbb felveszik a dolgozót, mintsem kiderülne, van-e védettsége, és hajlan-dó-e beoltatni magát. Ha pedig megtagad-ja a védőoltás felvételét, akkor megtehe-ti-e a munkáltató, hogy nem alkalmazza a dolgozót, fűzte tovább a kérdéseket. Az ajánlások kiterjednek azokra az esetekre is, amikor már megtörténik a sérülés a beteg vérével/váladékával szennyezett eszközzel. A haladéktalan szakszerű sebellátás után

nem maradhat el az eset jelentése, az ex-pozíció dokumentálása.

Dr. Nagy Kamilla szerint mindenkinek segítenie kell a munkahelyén bekövetke-ző vérrel való kontaktusok surveillance-

ét. Egy intézményi monitorrendszer adatai pedig segíthetik a helyi prevenció kialakí-tását.

A kórházi fertőzésekben a hepatitis-vírusok jelentőségéről beszélt dr. Makara Mihály, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet orvo-sa. Becslések szerint a világon 170 millió ember szenved HCV okozta idült májgyul-ladásban, hazánkban pedig vélhetően het-venezer HCV-fertőzött él. Bár sokan hosszú ideig panaszmentesen élnek, 35–50 ezer

dr. Makara Mihály

17Kórház 2013/10. inFeKCióKOntrOLL

olyan beteg lehet, akinél még nem mutat-koznak tünetek, vagy lassan kialakuló máj-zsugorban, májrákban szenvednek. 2004 óta mindössze hétezer beteg kapott keze-lést, s közülük is csak 3500 beteget tud-tak meggyógyítani. A Hepatitisz Regiszter (HepReg) adatai szerint tavaly óta új esély-ként 2800, a korábbi terápiákra nem rea-gáló beteg részesül úgynevezett hármas kezelésben. A gyógyulás ára kemény, rá-adásul sok mellékhatással jár, tette hozzá.

Dr. Makara Mihály arra is rámutatott, hogy a májátültetések fő oka a HCV, s hogy veszélyeztettek lehetnek azok, akik 1993 előtt kaptak transzfúziót, ugyanis 1993 februárjában vezették be a szűrést a vérké-szítményekre. A megelőzés legfőbb mód-szerének az egyszer használatos eszközök valóban egyszeri használatát jelölte meg.

ismét sárgaságjárványokBár a HAV sok helyről eltűnt, mégis az el-múlt egy-két év alatt a fővárosban igazi klasszikus járványokat láthattak a kollé-gák, mondta dr. Maszárovics Zoltán, az egri Markhot Ferenc Kórház higiéniai osztályát vezető főorvos, aki az egészségügyieket fe-nyegető fertőzéseket vette számba előadá-sában. Beszélt például a varicelláról: vajon az egészségügyi szolgáltatónál rákérdezze-nek-e arra, volt-e bárányhimlője a dolgo-zónak? Ha ugyanis egy új dolgozó fertőző osztályokon készül dolgozni, ezt minden-képpen tisztázni kell, és szükség esetén vé-dőoltással ellátni. A tífusz például nagyon ritka, de mégis az ajánlás azt mondja, hogy aki olyan munkakörben dolgozik, hogy szennyeződhet fekáliával, annak védőol-tásra van szüksége. Ám a vakcina nem ad életre szóló védettséget, kérdés, oltsák-e

rendszeresen a dolgozókat tífusz ellen. Fel kell becsülni a kockázatot, meggondolan-dó a dolog, tette hozzá.

Probléma az influenza elleni védőol-tás is: minden őszön előjön a probléma az egészségügyi intézményekben. A vilá-gon 2 és 82 százalék között mozog azok-nak az aránya, akiket beoltanak. A hazai ellátóknál ingyenesen és könnyen hozzá-férhető a dolgozók számára, ám ennek el-lenére a korábbi, 20–25 százaléknál nehéz volt magasabb átoltottságot elérni, tet-te hozzá. Dr. Maszárovics Zoltán emlékez-tetett a pár éve kitört pánikra, de akkor is alig ment, harminc százalék fölé a mutató, az elmúlt években pedig visszaesett 15 szá-zalékra (egri adatok), hiába kampányolnak, erősködnek a védőoltás mellett. A vakcina kötelezővé tételével 90 százalék fölötti át-oltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében, ezért szerinte ezen is el lehet gondolkodni.

óvakodj a két „C”-től!Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ente-rális fertőzések közül a két „c” betűs jelenti a legtöbb problémát ma Magyarországon: a calici a lakosság körében okoz járványt, és onnan kerül be a kórházba, a másik, a Clostridium difficile pedig a kórházak-ban terjed, például ápolási otthonokban az idős betegeket könnyen megfertőzi. A kettő lefolyásában is ellentéte egymás-nak, ugyanis a calici gyors lefolyású, akut tüneteket okoz, de mindenki meggyógy-ul belőle. Talán ezért is könnyebben ve-szik az egészségügyi dolgozók, mint kelle-ne, pedig egy korábban fertőzött dolgozó szervezete még napokig üríti a vírust, és ha betegen dolgoznak, akkor fertőzhetnek.

A C. difficilét pedig azért veszik lezsereb-ben, mert viszonylag ritkán kapják el, de ha igen, akkor komoly tüneteteket okoz. Mindkettő kapcsán folyamatosan figyel-meztetni kell a dolgozókat a kézhigiénés szabályok betartására, mind a betegek ér-dekében, mind saját maguk miatt.

Bár szerencsére ritka a tbc, ettől füg-getlenül rendszeresen előfordul egy-egy fertőzött beteg a kórházakban, aki a töb-bi beteget és az egészségügyi dolgozókat is megfertőzheti. Mindenképpen fontos el-különíteni a betegeket, szigorú szabályok vannak rá, például negatív nyomású kór-terembe kellene elhelyezni a tbc-seket, de ma ennek nincsenek meg a feltételei, így óriási kérdés hová, hogyan különítsék el a fertőzött pácienseket. Az egri kórházban előfordult, hogy egy normál immunstátu-szú dolgozó elkapta a betegséget, amely súlyos lefolyású volt esetében.

Fontos kérdésnek nevezte a védőruhák kötelező viselését. Mint mondta, jó a ha-zai szabályozás, ám kissé kezdik lezseren kezelni az intézményekben a védőruháza-tot. Hallott olyan vélekedést, hogy miért a szigor, hiszen Angliában például nyak-kendőben vizitelnek az orvosok. Ez szerin-te helytelen gyakorlat, mert nem véletlen, ha valahol egységes ruházatot követelnek meg. Nagyon szép, hogy egyes osztályokon egységes pólót csináltatnak maguknak a dolgozók osztályuk feliratával, ám az már végképp nem helyes, hogy utána hazahord-ják ruhájukat kimosni. Az egészségügy-ben dr. Maszárovics Zoltán szerint szükség van félkatonainak is nevezhető szervezett rendre.

Sándor Judit

CsiBA gáBOr: ez neM pOLitiKAi, hAneM OrvOsi tÖrténet

Nem keverné a miskolci csecsemőhalálok miatti történetbe a politikát Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház október 22-én visszahelyezett főigazgatója, akinek reményei szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát követően sem lesz az ügyben újdon-ság. „Egyáltalán nem éreztem méltatlannak, ami velem történt, sőt, ha nem határozták vol-na el a munkavégzés alóli mentesítésemet, akkor én magam kértem volna, épp azért, hogy biztosítsuk a vizsgálat teljes pártatlanságát és semlegességét. Hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy bármit is befolyásolhatok” – mondta el az interjúban Csiba Gábor. Hozzátette, véleménye szerint ez nem politikai, hanem orvosi-epidemiológiai történet és tudomása sze-rint semmi olyan nincs az államtitkárság közleményében, amelyekről nem tudtak, vagy meg-lepetést okozhatott volna. „A lényeg az, hogy ezek a kisgyermekek éretlenek voltak. Volt, aki-ben megtalálható volt a kórokozó, de mivel megkapták az antibiotikumos védelmet, a kórház minden egyes lépést megtett azért, hogy megmentse ezeket a gyermekeket. Egyébként pe-dig azt gondolom: nem csak azt lehet megkérdezni, miért haltak meg ezek a gyerekek. Azt is meg lehet kérdezni, miért születtek meg. Azért, mert a tudomány és a technika annyira elő-rehaladt, hogy egyre kisebb súlyú, éretlenebb gyermekek tudnak megszületni, ők persze egy-re védtelenebbek is.” (Medical Online)

dr. Csiba gábor

18

É rdekes tanulmányt érkezett lapunkhoz Hollandiából, melyből kiderül, hogy a

Benelux államokban is ugyanúgy szenved-nek a kórházon belüli higiéniai problémák-tól, mint Magyarországon. 2009-ben a hol-land közszolgálati televízió rejtett kamerás felvételeken mutatta be a holland kórhá-zak higiéniai helyzetét, amelynek ered-ményeként nagymértékben megrendült a bizalom a holland egészségügyi intézmé-nyekben, és a közvélemény azonnali lépé-seket követelt az egészségügyi kormány-zattól. Ez a forgatókönyv Magyarországon sem elképzelhetetlen…

nozokomiális fertőzésekOlvasóink számára nem újdonság, de nem árt megismételni, mit nevezünk nozokomiális fertőzéseknek: a kórházban vagy egészség-ügyi intézményekben szerzett fertőzéseket, amelyek szennyeződésekkel való direkt vagy indirekt érintkezéssel vagy a levegőn keresz-tül jutnak el a betegekig. A legjellemzőbb kórházi mikroorganizmusok között megta-lálható a norovírus, az ESBL (kiterjesztett spektrumú béta-laktamáz) baktérium, az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium, valamint a Clostridium difficile baktérium.

honnan érkezik veszély?Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nozo-komiális fertőzések elsősorban a nem megfelelő tisztítás és odafigyelés követ-kezményei. A felmérések szerint a bel-sőépítészeti jellemzők nagymértékben meghatározzák a fertőzésveszély mérté-két, amelyet az elégtelen takarítási te-vékenység, a nem kellően képzett takarí-tók, valamint a nem professzionális vagy piszkos takarítóeszközök képesek meg-sokszorozni.

A nehezen tisztítható lámpák, bútor-lábak, ajtórések, fúgák, takarítóeszköz-zel nem elérhető területek nagy gondot okoznak, és jelentős mértékben hozzájá-rulhatnak a nozokomiális fertőzések ki-alakulásához.

A nem megfelelő takarítási költségve-tés folyamatos nyomás alá helyezi a taka-rítási minőséget és a higiéniás helyzetet. A kórházak csökkenteni akarják takarítá-si költségeiket, az alvállalkozók nem tud-

nak engedni a profitelvárásokból, ennek eredményeként a kórházi takarítócsapat kénytelen csökkenteni a takarítási tevé-kenység minőségét és mennyiségét. Mivel Hollandiában sem áll rendelkezésre meg-felelő szakképzett munkaerő, illetve a szakképzettséget meg kell fizetni, a költ-ségcsökkentési próbálkozások jellemző következménye, hogy a takarításhoz nem kellően értő dolgozók végzik a feladato-kat. A költségcsökkentés egyenes követ-kezménye, hogy a takarítást az alvállalko-zó vagy kórház részéről ellenőrző vezetők sem veszik annyira szigorúan a takarítást, és ugyanez az oka a nem professzionális vagy koszos takarítóeszközök használatá-nak – véli a tanulmány, amelynek megál-

lapításai Magyarországon is kiválóan meg-állnák helyüket.

hogyan előzhetjük meg a higiéniai krízist?A holland tanulmány azt javasolja, dol-gozzunk a legmodernebb takarítási pro-tokollokkal és szakmai programokkal. A takarítócsapatot vonjuk be a kórházi te-vékenységbe, akkor is, ha alvállalkozóként végzik a feladatot. Intézményvezetőként határozzuk meg, hogy mi az elégséges ta-karítási költségvetés mértéke, és ezt a költ-séget ne áldozzuk fel – hiszen sokkal több lehet a veszteség, mint a megtakarítás. Valamint mind takarítói, mind intézmény-vezetői szinten törődjünk a tisztaság kér-désével és kérjük számon a megfelelő mi-nőségű munkát.

professzionális eszközökNem megkerülhető kérdés a megfelelő ta-karítóeszközök, professzionális és hatékony takarítórendszerek, például professzioná-lis takarítókocsik és mikroszálas rendsze-rek alkalmazása. Ezek alapvető jellemzője a hatékonyság, az ergonómia és a gazdasá-gosság. A hatékony takarítórendszerek al-kalmazása időt spórol meg, könnyebbé teszi a takarítók számára a munkát, a legmoder-nebb takarítási technológiát képviseli, ha-tékony és optimális takarítási teljesítmény nyújt – így csökkentve jelentős mértékben a nozokomiális fertőzések kialakulásának va-lószínűségét.

inFeKCióKOntrOLL Kórház 2013/10.

Egy holland tanulmány a látható és láthatatlan higiéniai kockázatokra hívja fel a figyelmet.

védekezzünk a higiéniai krízis ellen

„27 beteg halt meg a baktériumfertőzés miatt”

„A kórházak a költségcsökkentés miatt koszosak”

nehezen takarítható helyek

Professzionális takarítókocsi

Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellenMicroroll, ami letörli a baktériumokat

Mi a mikroszál? Hogyan működik?A mikroszál egy nagyon vékony, mesterségesen előállított szál. 700–1000-szer vékonyabb, mint az ember hajszála. Általában poliészterből és poliamidból készül. A mikroszál szálvastagsága 1 dtex (10 000 méter hosszú szál tömege 1 gramm).

A mikroszál működéseA mikroszál a felület mikroszkopikus egyenetlenségeit, hasadékait is képes elérni, amire a mikroszálnál jóval vastagabb szálak nem képesek.

Ha a kendő általános méretű szálakból készült: a felület törlés előtt és után

Ha a kendő mikroszálból készült: a felület törlés előtt és után

A Microroll mikroszálas kendő esetén a mikroszálak közötti nagyon vékony kapillárisok felszívják es megtartják a folyadékot, annak ellenére, hogy a mikroszál önmagában nem nedvszívó.

A Microroll eldobható mikroszálas kendő használatának előnyei:• Hatékony szennyeződés-eltávolítás• Tisztítószer megtakarítás• Gyorsabb és hatékonyabb takarítás• Javított higiéniás körülmények• A felület csíkmentesen szárad

A Mikroroll mechanikus szennyeződés eltávolítása annyira hatékony, hogy a felületről még a baktériumokat is képes letörölni.

A Mikroroll mechanikusan eltávolítja a felületről a baktériumokatA független Microsearch Laboratories (UK) a Microroll eldobható mikroszálas kendő mechanikus baktériumletörlő képességét vizsgálta. A hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a baktériumszint a Microroll kendővel történt egy törlés után jelentősen csökkent.

Clostridium difficileVegetatív 99,99%Spórák 99,99%MRSA 99,99%

Az eredmény bizonyítja a Microroll kendővel történő tisztítás hatékonyságát.

A Vileda Professional Microroll kendővel kapcsolatosan érdeklődni lehet:

MEDI-CLIN Kft.

Hajszákné Kovács Jolán (Madarász Joli) +36-20-96-22392

mediclinkft@t-online.hu

20 KOnFerenCiA Kórház 2013/10.

K orszerű patológiáról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk. Legfontosabb

feladata a boncolás volt, azonban a mai pa-tológia már korántsem egyenlő a kórbonc-tannal. Ez a változás az 1930-as években következett be, ekkor indultak el az élőből vett szövettani anyagok vizsgálatai, amivel a patológus nagy segítséget nyújtott/nyújt a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felál-lításában, ezáltal vált a patológus és a klini-kus egymásra utalt nélkülözhetetlen társsá. A patológusok nem titkoltan diagnoszti-kai tevékenységükkel az eredményes, magas színvonalú betegellátáshoz és az orvostu-domány fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni. Magyarországon sajnos rendkívüli létszám-hiány alakult ki a patológiai osztályokon az elmúlt évtizedekben, ami hatékony műkö-désüket, ezzel együtt a betegellátás szín-vonalát mára súlyosan korlátozza (például hosszú leletátfutás, patológus nélküli pato-lógiai osztályok). Az okok közt meg kell em-líteni a szakma indokolatlan alulbecsült-ségét és alulfinanszírozottságát (alacsony fizetések, korszerűtlen, elavult felszerelés-sel működő osztályok). Nem lehet tagadni, hogy ahol a patológiai osztályok működését nem fejlesztik, ott a betegellátás színvonala is elmarad a ma elvárható szinttől.

Két évvel ezelőtt a Magyar Patológusok Társasága 69. Kongresszusának egyik dél-előttjét a szervezők a patológusok helyze-te megvitatásnak szentelték. Akkor Kopper László, a szakmai kollégium elnöke a prob-lémák közt kiemelte, hogy a finanszírozás számos feszültség forrása. A legtöbb helyen a patológia működési feltételei a kórházve-zetéstől függnek, ezért a belső minőségel-lenőrző szerepet nem tudja maradéktalanul betölteni. A molekuláris patológiai vizsgá-latok költségeit a HBCS-ből alig, vagy nem is lehet fedezni, ezért a korszerű diagnosz-tika és a klinikai betegellátás kerül konflik-tusba. Ezeknek a diagnosztikáknak csak ki-sebb részét fedezi a biztosító, ami azért is tarthatatlan, mert a terápia – különösen a rendkívül drága célzott onkológiai kezelés – indikációjához egyre több esetben köte-lező a vizsgálatok elvégzése. A szakembe-rek egy része önálló patológiai kasszát sze-retne, korszerűsített kódrendszerrel, amely

jobban tükrözi és ellenőrizhetőbbé teszi az elvégzett munkát. A problémákat tetézi, hogy a patológia változatlanul hiányszak-ma, nemcsak az ezt választók alacsony szá-ma miatt, hanem azért is, mert az erkölcsi és anyagi megbecsülés híján képzett szak-orvosok vándorolnak el. A patológia empi-rikus szakma, a szövettani leletek értékelé-séhez rengeteg tudás, folyamatos tanulás és még több rutin szükséges, egy patológus 10–15 év munka eredményeképp leletez-het felelősséggel önállóan, és éppen ebből a 35–45 éves korosztályból mennek legtöb-ben külföldre. A svéd patológiákon dolgo-zó szakemberek 10 százaléka magyar. Az itt-hon maradottak, különösen a vidéken élők 3-4 állást is vállalnak, elsősorban anyagi okok miatt. Ez egyben kényszerhelyzet is, nem egy helyen nincs is patológus, és nem ritka, hogy csak egy látja el a munkát, ami sok szempontból nemkívánatos jelenség. A megoldások között igen fontos a diagnosz-tikai munka minőségének biztosítása és el-lenőrzése, amihez mind a személyi, mind a tárgyi feltételeken jelentősen javítani kell. Komoly kihívás a centrumok kialakítása, ezt hangsúlyozta Matolcsy András professzor. Ez a stratégia az egész egészségügyet át fog-ja hatni, amire a patológusszakmának is fel kell készülnie, s minél hamarabb letennie a döntéshozók asztalára, hogy milyen jövő-képet szeretnének a patológusok. Ezt az el-képzelést egyöntetűen támogatták a gyűlés résztvevői, az akaratban tehát nincs hiány.

2013 októberében a 71. patológus kong-resszuson ismételten foglalkoztak a patoló-gia és a patológusok helyzetével. A Magyar Patológusok Társasága felmérést készített az aktuális helyzetről, amit Matolcsy András professzor, a társaság elnöke ismertetett. A felmérés eredménye szerint 270 aktív pato-lógus működik az országban. Közülük 209 fő 29–62 év közötti. A 62–83 év közöttiek szá-ma 61 fő. Teljes munkaidőben foglalkoztatott 216 fő, részmunkaidőben 126 fő. A számok mutatják, hogy a patológusok egy része a tel-jes munkaidőben és a részmunkaidőben fog-lalkoztatottak között is szerepel. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy többeket két, il-letve három munkahelyen is foglalkoztatnak. Azt tapasztalták, hogy 64 kórházban van pa-

tológiai (biopsziás) osztály. Ezek 70 százalé-kában a minimumfeltételek nem teljesülnek. Az osztályok 27 százalékánál kritikus túlter-helés a jellemző. A boncolások tekintetében is vannak gondok. A szabad kapacitás kevés. A feladatok megoldásához a patológusok száma nem elegendő. Hosszú a leletek átfu-tási ideje. Az átlag 7 nap, de a leghosszabb az akár 21-22 nap is lehet. A kritikus túlter-heltség mellett nem lehet minőségi követel-ményeket támasztani. Összehasonlításként Matolcsy professzor megemlítette, hogy a népességét tekintve kisebb Hollandiában például 400 patológus működik. Erre fel kell hívni a figyelmet, mert a patológia jelentő-sége egyértelműen nő. Szinte megismételte a 69. kongresszuson is már általa említette-ket, nevezetesen azt, hogy igen fontos a di-agnosztikai munka minőségének biztosítá-sa és ellenőrzése, amihez mind a személyi, mind a tárgyi feltételeken jelentősen javí-tani kell. Komoly kihívás a centrumok kiala-kítása. Ez a stratégia az egész egészségügyet érinti, amihez a patológus szakmának fel kell nőni. Fontosnak tartotta az együttműködést a szakmapolitikát meghatározó szervezetek-kel, intézményekkel.

A kongresszuson előadást tartott dr. Laczó Andrea a GYEMSZI DD TGI igazgató-ja. Előadásának bevezetőjeként arról beszélt, hogy közel két évtizeden keresztül gyakor-ló cito-patológusként dolgozott. Ezt köve-tően került az igazgatás, a szakmapolitika csinálásának területére. Így egy kicsit be-lülről és egy kicsit felülről is képes megkö-zelíteni, megítélni a helyzetet, a problémá-kat. Beszámolt arról, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2013 ele-jén szorgalmazta, hogy készüljön egy fel-mérés a GYEMSZI, OEP, OTH együttműkö-désével a patológia helyzetéről. A felmérés adatai más forrásokra támaszkodtak, mint a Patológusok Társaságának felmérése, de az adatok nagymértékben összhangban van-nak, ami azt jelenti, hogy nyugodtan le-het támaszkodni ezekre az adatokra. A két felmérés, mintegy validálta egymást. Az adateltérések a szubjektivitásból adódnak. Alapvetően térségi szinten kívánták a hely-zetet meghatározni és ez alapján majd a jö-vőt tervezni. Felmérésük szerint a GYEMSZI

A patológia a görög pathos (fájdalom) és logos (tudomány) szavakból alakult ki, ez a tudományág a beteg sejtek, szöve-tek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik.

A patológia és a patológusok helyzete

21Kórház 2013/10. KOnFerenCiA

által megfigyelt 112 kórházból 68-ban (más megközelítésben 64-ben) van teljes kö-rű tevékenységet végző patológiai osztály. Ez akár tekinthető soknak is. Igaz hozzátet-te: mihez képest? 25 kórházban csak bonc-terem van. Nincs patológiai tevékenység 19 kórházban. Az OEP 2012. év végi kimutatá-sa szerint 308 patológusból 300 aktív. A fel-mérés 242 aktív patológust talált a kórhá-zak jelentése szerint. A rezidensek száma 70 fő. A 62 éven felüliek száma 62 fő. A korfa egybehangzó megítélés szerint nem megfe-lelő. Vizsgálták a patológusok mozgását is. Egy patológus maximum három munkahely-re utazik. Több ilyen területet és szakembert is regisztráltak. Érdekes, és a jövőt illetően nagyon fontos adat a foglalkoztatási jogvi-szony. A patológusok között kevés a közal-kalmazotti munkaviszonyban foglalkozta-tott. Nagyon sokan vállalkozási formában tevékenykednek. Jellemző a közreműködői szerződéssel foglalkoztatás. A szakmai mi-nimumfeltételekről is érdemes szót váltani. Nem mindenki számára érthető a kialakult helyzet, ami az egyes alkalmazotti kategó-riákban foglalkoztatottak számát illeti az egyes progresszivitási szinteken. A bonc-mesterek száma 169 fő. Laczó Andrea megje-gyezte, hogy az egy főre jutó elvégzett mun-ka nem utal túlterhelésre. Példaként hozta fel a boncolások számát. Évente 41200 bon-colást végeznek, ami szerint egy szakorvosra 191 boncolás jut, ami kevesebb, mint a mun-kanapok száma. Eldöntendő kérdésként je-lölte meg, hogy hol legyenek a boncolások. A közösségi, vagy a szakkórházakban? Hol le-gyen boncterem? Szállítás utáni boncolást a megfigyelt évben 50 intézetben végeztek. Boncolás céljából történt halottszállításra az OEP 2012-ben 65 millió forintot fordí-tott. Melyik a jövedelmezőbb megoldás? A halott szállítása, vagy az orvos utaztatása? A számítások azt mutatják, hogy évi 250–300 boncolás felett már nem éri meg beszállítani a halottat boncolásra a centrumokba.

Nem megkerülhetők a kegyeleti szolgál-tatások igen eltérő árai az egyes intézmé-nyekben. Kiugró és helytelen példaként em-lítette meg a 750 Ft/A4-es lap áron számolt boncolásijegyzőkönyv-másolat elkészítését. Ez nem védhető. Ahogyan a 90 napos bon-colási jegyzőkönyv elkészítése sem. A szö-vettani esetek számában is óriási területi egyenetlenségek vannak. A citológiai lelet átfutási ideje országos átlagban 8,4 nap, de óriási eltérések vannak. A felmérés szerint 3 és 24 nap közötti a szórás. A finanszírozással kapcsolatosan is adott információt a felmé-rés. A 2010. évi adatok alapján a tételes el-számolás a jellemző az OECD-országokban. A financiális problémák mindenhol hason-lóak. 2012-ben a „patológiai kassza” – bár

hivatalosan nincs ilyen – 10 milliárd forint volt. Ennek megoszlása: 5,3 milliárd forint a járóbeteg-szakellátásként végzett tevékeny-ség finanszírozására, és 4,1 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátásra jutott. A magánszek-tor nem jellemző, 3-4 szolgáltató van jelen, amelyek OEP-finanszírozású munkát végez-nek ezen a területen. Az egyetemek vezetik a legnagyobb összegeket kapottak toplis-táját, jogosan. Érdekesség, hogy az első 20 szolgáltató a kassza 50 százalékát viszi el. A többi 86 kapja a másik 50 százalékot. Ez már mutat valami centralizációt, amire az egészségügyi kormányzat törekszik.

A felmérés alapján meghatározták egy átlagos magyar térség jellemző adatait. A térségeket ugyanis ennek megfelelően cél-szerű kialakítani. Az átlagos magyar térség-ben 1,2–1,3 millió fő lakik. Nyolc ilyen tér-ség van Magyarországon. Egy térségben van 14 kórház, ½ egyetem, 8,5 teljes funkcióval működő patológia, 3 „csak”-boncterem és 2,5 olyan hely ahol semmilyen patológiai tevékenység nincs a helyszínen. A patológu-sok tételes mozgását megvizsgálva azt ta-pasztalták, hogy tértől, távolságtól függet-len a mozgás, ami arra enged következtetni, hogy nem szakmai kérdések, hanem feltehe-tően anyagiak a mozgató erők. Jellemző a szervezetlenség. A viszonyrendszer és az út-vonalak áttekinthetetlenek, kuszák. Nagyon súlyos humánerőforrás-hiány van a patoló-giában. Túl sok az egyszemélyes patológia. A szakmai minimumfeltételek sem tükrözik feltehetően a munkavégzés mennyiségét. Sajnos a rendszerben nem látszik a kontroll, a minőség, vagy akár a szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetősége.

Mindenki más tart ideális állapotnak. A hozzátartozók, a betegek azt, hogy legyen egységes, megfizethető a kegyeleti szolgál-tatás, legyen minél rövidebb a leletátfor-dulási idő. A finanszírozó szerint ideális az lenne, ha reális lenne a költség és lehető-leg minél kevesebbet kellene erre költeni. A kórházi menedzsment szerint ideális az, ha jövedelmező a patológiai tevékenység. Kisebb kórházak vezetői pedig örülnek, ha ezzel nem kell foglalkozniuk, ezért szívesen átengedik ezt a tevékenységet másnak. A patológus elfogadható mértékű munkater-helést, a szakma erkölcsi és anyagi elismeré-sét, és szakmai szabadságot szeretne. Ilyen körülmények között mi lehet a megoldás? Egyrészt az, hogy nem csinálunk semmit és minden marad a régiben. Másik megoldás a patológiák külön kiszervezése. Erre már vannak példák. Ezeknél a vállalkozás a kór-házi menedzsmenttel egyezkedve próbál-ja a patológia finanszírozását megoldani. Harmadik megoldás lehet a külön patológi-ai kassza létrehozása a HBCS-ből kiemelve.

Ez azért nem járható út, mert eben az OEP nem partner. Negyedik megoldás lehet a telepatológia. Sokan ettől várják a megol-dást. Az előadó fontosnak tartotta kiemel-ni, hogy ő nem ezek közé tartozik. Az igazán jó megoldás a véleménye szerint a struktú-raváltás. Térségi modell létrehozása térségi koncentrációval, térségi kontrollal együtt. Ennek együtt kell járnia szakmai integráció-val, szakmai állásfoglalásokkal, egységes le-letezési módszertannal, leletformával.

A kongresszus jelentős eseménye volt a digitális patológiáról rendezett plená-ris ülés. Az ülést a 3DHISTECH Kft. kiemelt fontosságúnak tartotta és támogatta. A pa-tológia rohamosan fejlődő területe, ami a 21. században már-már cseppet sem meg-lepő, a telepatológia. Ennek lényege, hogy számítástechnikai háttérrel a minták szö-vettani vizsgálata a Föld bármely pontján (távolról is) lehetséges. Az eljárás során az üveglemezen vizsgált szövetet egy speciá-lis automata (ún. metszetszkenner) beol-vassa, majd számítógépes szerveren tárol-ja. Az adatok összehangolt együttműködés keretén belül a világ bármely területén le-hívhatók, akár párhuzamosan is értékelhe-tők. A szekcióban sokan megemlítették a 3DHISTECH úttörő szerepét, és hozzájárulá-sát a szakmai fejlődéshez.

Bár nyilvánvalóan fiatal cégről, és na-gyon új termékről van szó, a cég máris nagy utat járt be. A virtuális mikroszkóp előál-lítása már gördülékenyen megy, jelenleg a feladataik többnyire a tökéletesítések, a még jobb beállítások, még precízebb ered-mények biztosítása. A virtuális mikroszkóp életciklusának jelenleg a bevezetési szaka-szán van túl. Annyira új termékről van szó, hogy, 2005 elejéig a 3DHISTECH volt az egyetlen gyártó Európában, és valószínű-leg ők voltak az első cég a világon, amely ilyen eszközt gyártott. A vállalkozás meg-alapításánál és később a működtetés folya-mán is óriási jelentőségű a tudás, valamint annak felhalmozása. Fontos az is, hogy ezt a tudást hatékonyan tovább lehessen adni a cégen belül, valamint kifelé, a stratégiai partnereknek is. Ezt a tudást, ezt a tapasz-talatot meg is kell védeni. Magyarországon, és nemzetközi viszonylatban is igyekeznek a saját szellemi termékeiket megvédeni, egy-úttal biztosítani a cégnek a stabilitást a pi-acon. Ennek egyik hatékony eszköze a saját fejlesztések megvédése szabadalommal.

A kft. egyedüli tulajdonosa dr. Molnár Béla az MTA doktora, aki szakmáját tekint-ve belgyógyász. A SOTE II. Belgyógyászati Klinikáján alapította meg a Sejtanalitikai Laboratóriumot.

Fekete Tibor

22 KórházterVezés Kórház 2013/10.

A belsőépítész általában a megrendelő-vel dolgozik, az ő igényeinek megfe-

lelően alakítja ki az életteret. A projekt el-ső pillanataitól részt vesz a munkában, az orvostechnológussal, építészekkel és a töb-bi szakági tervezővel szoros együttműkö-désben dolgozik. A piacon működő Wochna Csoport azonban e tevékenységeket együtt végzi. A kórház speciális funkciója miatt ez a szerencsés megoldás. Valós folyamatos egyeztetés, közös munka, precíz tervezés előzi meg a végeredményt. A cégcsoport ve-zetője, Wochna Tibor úgy véli, az orvosi el-látás szakmai színvonalán túl – amely nem célja, hanem minimális feltétele a gyógyu-lásnak – a betegek három dolgot érzékelnek a kórházi ellátásból: a bánásmódot az ápo-lás során, az élelmezés minőségét és nem utolsó sorban a beteget körülvevő ápolá-si környezet színvonalát. Sokszor divat az igénytelenséget a szűkös anyagiakra fogni, de meggyőződése szerint az esetek legna-gyobb részében egyszerű gondolkodásmód-változtatásra van szükség.

– Mi a belsőépítészeti tevékenység lénye-ge? – kérdeztük a cégcsoport belsőépítészét, Vincze Anikót.– A belsőépítész munkája a projekt legelején kezdődik. A jó belsőépítész egyben jó pszicho-lógus is. Megismeri megrendelője személyi-ségét, ízlését, napi rutinját, szinte az életébe kap bepillantást. Ez elengedhetetlen feltéte-le annak, hogy a munka végén mindenki elé-gedett lehessen. A megrendelő nyugodt szak-mai munkáját a belsőépítész által kialakított élettér nagyon sokáig fogja szakszerűen szol-gálni. Erre nem szabad sajnálni az időt, annak ellenére, hogy nagy az egészségügyi vezetőkre nehezedő nyomás a szigorú napi rutin betar-tására és a számtalan új feladat megoldására.

– Ettől eltér a kórházi belsőépítészet?– A kórháztervezésnél nincs egy konkrét sze-mély, akinek ismerhetem a vágyait, igénye-it, ízlését. Ez teszi nehézzé, hiszen ugyanab-ban a váróban, vizsgálóban, műtőben vagy betegszobában egymástól eltérő személyi-ségek fordulnak meg, de egy biztosan közös

bennünk: betegek és meg akarnak gyógyulni. Ahogyan egy rosszul kialakított és berende-zett térben nagyon rosszul tudjuk érezni ma-gunkat, anélkül, hogy konkrétan meg tud-nánk fogalmazni miért, ugyanez fordítva is igaz. Jól megválasztott színekkel, anyagok-kal, bútorokkal, világítással, jól átgondolt, működő terekkel gyógyítani lehet. A kórhá-zakban ez a koncepció még inkább indokolt. Olyan emberek, akik amúgy is elesettek, tá-vol a családjuktól, megszokott, szeretett tár-gyaiktól, mindennapjaiktól elszakítva beke-rülnek egy teljesen idegen közegbe, orvosok, nővérek, vadidegen emberek veszik őket kö-rül. Könnyebben gyógyulnak egy kellemes helyen, mint a megszokott kórházi szobában.

– Mennyivel drágább az ilyen élettér kiala-kítása?– A jó tervezés és harmónia kialakítása nem feltétlenül anyagi kérdés. A jó ízlés és igé-nyesség semmiképp sem lehet pénzkérdés, különösen igaz ez a gyerekkórházak esetében. A betegek gyógyulását elősegítendő harmo-

Jól megválasztott színekkel, anyagokkal, bútorokkal, világítással, jól átgondolt, működő terekkel gyógyítani lehet – derült ki a Vincze Anikó és Szenes István belsőépítészekkel folytatott beszélgetésekből.

A kórház humanizálásaKóRHÁZTÖRTÉNET ÉPÍTÉSZET TARTóSZERKEZETEK ÉPÜLETGÉPÉSZET ÉPÜLETVILLAMOSSÁG ORVOSTECHNOLóGIA Belsőépítészet

Kórház 2013/10. KórházterVezés 23

nikus, otthonos terek kialakítása sem lehet az. Nem beszélve arról, hogy a kórházak dol-gozói is mindenképp nagyobb örömmel vég-zik a dolgukat egy ideális környezetben. Ez pedig szintén a betegek érdekeit szolgálja. Természetesen egy kórház tervezésénél szigo-rú szabályokat kell betartani. A feladat nagy-jából olyan, mintha megkötött kézzel kelle-ne repülni.

– Kihívás vagy feladat?– Kihívás, de nagyon szép feladat. A gyár-tók és tervezők szerencsére haladnak a kor-ral és nagyon nagy választékot kínálnak min-den téren, nagyban megkönnyítve a tervezők dolgát. Tevékenységünk kihívás, mert közös érdekünk, hogy XXI. század kórházában, XXI. századi eszközökkel, XXI. századi körülmé-nyek között valósuljon meg a gyógyítás és a gyógyulás.

– Milyen filozófián alapul a kórházi bel-sőépítészet? – tettük fel a kérdést Szenes Istvánnak, korunk egyik legnevesebb, az egészségügyi intézmények tervezésében nagy tapasztalatot szerzett belsőépítészének.– Nekünk arra a kérdésre kell megfelelő vá-laszt adni, hogy a speciális technológia és te-rápiás kötöttségek mellett hogyan tudjuk a humánumot is megjeleníteni a kórházak-ban. Szakmánk lényege, hogy a belsőépíté-szeti megoldásokon keresztül megmutassuk: be lehet vinni a szellemi energiát és a környe-zetkultúrát a kórházakba, így nem csak a be-tegek fizikai, hanem lelki gyógyulásához is hozzájárulhatunk.

– Sikerül megfelelő választ adni?– A tapasztalatok azt mutatják: a humánu-mot, az életszerűséget, a szerethető anyago-kat be lehet vinni a kórházakba, hogy a kórház ne a kórok háza legyen, hanem testi gyógyí-

tás mellett a lelki gyógyítás is megvalósul-hasson. A belsőépítészet lényege, hogy az en-teriőrben testközeli tárgyak jelenjenek meg. Amit megfogunk, érintünk, látunk és hal-lunk, az közel álljon hozzánk. Úgy érzem, al-ma materemben, a KÖZTI-ben igenis megfe-lelő válaszokat tudtunk adni Bedécs Sándor, Marosi Miklós vagy Töreki Dezső kollégám-mal. Ezen időszak után is több jelentős kór-házi belsőépítészeti munkát alkottunk meg

más neves építészekkel is. Ilyen például a sze-gedi 410 ágyas klinika, a Nyírő Gyula Kórház, a Semmelweis Egyetem Határőr úti épüle-te, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központja, vagy a szek-szárdi Balassa János Kórház, de leginkább az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben megvalósult megoldásokra vagyok büszke.

– Hogyan tudják megjeleníteni a humánu-mot a kórházakban?– Legyen szó bármilyen rendű és rangú em-berről, a kórházban minden beteg elesett. Olyan körülményeket kell teremteni, ame-lyek feloldják az ijedelmet. Ugyanis amikor az ember bekerül a kórház fehér, semleges, fura illatokkal teli, a mindennapi élettől gyökere-sen eltérő közegébe, nem érzi jól magát. A mi feladatunk az, hogy ezt a közeget különböző megoldásokkal jobbá tegyük.

– Milyen szerepet játszik az orvos tech nológia a belsőépítészeti kialakításban?– A kórházakban mindennek megvan a pon-tos helye és kialakult formációja. A belső-építészetnek el kell fogadnia ezeket a sza-bályokat, ugyanakkor oldania is kell azok kötöttségét. Ehhez persze az adott techno-lógia összes jellemzőjét ismerni kell, mélyen bele kell hatolni, hogy tudjuk: hogyan tehe-tő élhetővé a kórházi környezet. Ezért kell a belsőépítésznek nagyon jó kapcsolatot ápol-nia a technológussal. De az is fontos, hogy

színek kerüljenek a kórtermekbe, el kell ér-ni a természetességet tükröző anyagok hasz-nálatát, és nagyon fontos a megfelelő vilá-gítás is. Nemcsak azért, mert fontos tudni, hogy mi a jó a szemnek, hanem azt is tud-ni kell, hogy a sötétben felgyújtott világító-eszköznek különleges üzenete és hatása van. Például az OORI Kómacentrumába megfele-lő színeket és fényeket, ingerkeltő környeze-tet kellett betervezni. A szekszárdi Balassa János Kórháznál most sikerült megvalósíta-nunk, hogy ha valaki felébred a műtét után az intenzív osztályon, ne a szemébe világít-son a lámpa. A megfelelő világítás a beteg-nek azt sugallja: „jó közegben vagy, ami té-ged gyógyítani akar”.

– Nem megkerülhetők a higiéniai és takarítá-si kérdések. – A belsőépítészeti fejlesztéseket a szakmai igények generálják. Például kiderült, milyen jó, ha a bútoroknak nincs lába, hiszen gyorsab-ban lehet őket higiénikussá tenni. Ha viszont van lába, legyen minél kevesebb, és a bútor alsó pontját húzzuk magasabbra, hogy köny-nyebb legyen a takarítás. Vagy akár akasszuk fel a falra. Egyik legfrissebb munkánkat, a szé-kesfehérvári Szent György Kórházat úgy tervez-tük, hogy a bútorokat felakasztottuk a falra. Ez módszer egyébként csak Magyarországon új-donság, Nyugat-Európában számtalan ilyen megoldás látható.

– Milyen specialitásokat kell a gyermekkór-házaknál figyelembe venni? – Kiss Zsolt István építész kollégámmal együtt terveztük a Gottsegen György Or-szá gos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Köz pontját. Itt különös jelentősége volt a felhasz nált színeknek és anyagoknak, hi-szen a belsőépítészetnek is kezelni kellett azt a szörnyű helyzetet, amikor a kisgyermek el-hagyja az otthoni közeget, távol kerül szeret-teitől, és egy új, furcsa és ismeretlen közeg-ben kell boldogulnia. Mi azt találtuk ki, hogy puha bútorokat, azokon Vaszilij Kandinszkij műveihez hasonló formákat, és színes linóle-umot alkalmazunk, hogy csökkentsük a kór-házba kerülés traumáját.

– Hogyan lehet egyensúlyt találni a belső-építészeti szükségszerűség és a rendelkezés-re álló források között?– Mi mindig a legjobbat tervezzük meg. Úgy kezdjük a feladatot, hogy egyeztetünk a kór-ház vezetőivel, akik vezetik az orvosok kezét. Minden szakembert meghallgatunk, min-denki elmondja a kívánságait, amelyeket mi megpróbálunk megvalósítani. Ám van egy határ is: az osztályokon dolgozóknak el kell fogadniuk a kórház általános koncepci-óját. Például a székesfehérvári Szent György

szenes istván

Az OOri aulája

KórházterVezés Kórház 2013/10.24

Kórház folyamatban lévő beruházásánál izgatottan várom , hogy mit fogunk tudni a belsőépítészeti tervben megfogalmazott sok-sok új gondolatból megvalósítani. A bútorok méretrendje adott, nagyon pontos bútorkon-szignációt valósítottunk meg, ám ezen belül szabad a gazda. Kompromisszumot mindig kell kötni. A szekszárdi Balassa János Kórház esetében jelezte a kivitelező, hogy a beteg-szobákba tervezett, lekerekített végű beépí-tett bútor nincs benne a költségvetésben, mit tegyünk? Végül a lekerekített végű bútor helyett egyszerű mosdó került a szobákba. Számtalan alkalommal előfordul, hogy az el-képzeléseink alapján megtervezett belsőnek módosulnia kell. Ekkor azonban sérülhet a teljes belsőépítészeti koncepció. Mi ugyanis minden érzékenységünkkel azon dolgozunk, hogy az enteriőrt összehangoljuk, a bútorok szintje, mintája, méretrendje, az oldalfalbur-kolatok, a fogantyúrendszerek, lábazati rend-szerek, ütközőrendszerek, a kórházon belüli információs rendszerek megfelelőek legye-nek, hiszen ezekkel a beteg és az orvos min-den pillanatban találkozik. Ezeket nagy pon-tossággal kell összehangolni ahhoz, hogy kialakuljon a humánum.

– Ilyen költségvetési ügyekben hogyan tud tanácsot adni?– Fontos ismerni azt a tényt, hogy a belső-építészeti kialakításon való spórolás hosszú távon, az üzemeltetésben jelentős költség-többletet eredményezhet. Ha nincs elég for-rás, inkább kevesebb bútort tegyünk be, ám az jobb minőségű legyen. A kórházi bútorok-nál valós probléma, hogy könnyen előállít-ható egyszerűbb, de sokkal kevésbé strapabí-ró anyagból ugyanaz, mint amit a minőségi bútorok képviselnek a belső felületkiképzés-

ben, a lezárásban és a szerkezetben – hiszen ezek sokkal tovább tartanak. Ezzel a beruhá-zás során sok pénzt lehet spórolni, ám a rossz minőségű bútorok hamar elhasználódnak. Jellemzően pont a garanciaidőn túl, de az sem biztos, hogy addig kibírják, és a kórház-

igazgatónak nagyon hamar újabb problémá-val kell szembenéznie. Tehát jobb, ha keve-sebb, de jobb minőségű, időtálló bútorokkal rendezzük be a kórházakat.

– Mikor elégedett a belsőépítész?– Akkor vagyok elégedett, amikor úgy ér-zem, megszületett az a harmónia, ami min-den műalkotás sajátja. Fontos, hogy mind a betegek, mind az orvosok felé átjöjjön az az üzenet, amit a belsőépítész tervezők az objek-tum létrehozásával át kívántak adni. Ebben az értelemben boldog vagyok, hogy részt ve-hettem az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tervezésében és építésében, hiszen ott nem volt akkora a pénzügyi korlát, mint

a többi helyen. Az a beruházás speciális pilla-natban és közegben született, és nagy szeren-cse, hogy hiánytalanul tudtuk megvalósítani, hogy a budakeszi parkerdő közepén gyógyuló emberek közelébe természetes anyagokat és környezetet teremtsünk. Mert a természetes anyagok kisugárzása, rezgéstartománya min-dig nagyobb, könnyebb mellettük a gyógyu-lás, és segítenek a harmónia megteremté-sében. Ha a beteg nem félelemmel, hanem bizalommal megy be a kórházba, volt értel-me a belsőépítész munkájának.

– Szaklapunkat elsősorban kórházvezetők és osztályvezető főorvosok olvassák. Nekik mit javasol?– A döntéshozók mindenkori felelőssége fon-tos kérdés. Amíg a döntéshozók elfogadják azt, hogy az elmaradó minőséggel pillanatnyi gon-dokat oldjanak meg, addig nem lehet mit ten-ni. Sajnos, a közbeszerzésnél ritkán vállalja fel bárki annak a felelősséget, hogy drágább, de jobb dolgot vásároljon. Amikor a kórház meg-veszi az olcsó, de gyengébb minőségű, gyakran az eredeti tervtől eltérő és silányabb berende-zési tárgyakat, eldönti jövendő közegének sor-sát, mert hamarabb fog tönkremenni a belső környezet. A kórházigazgatóknak gondosan és nagyon keményen kell eljárni, hogy az épí-tők érdekeit megfelelő keretek között tartsák. Meg kell érteni, hogy szükség van a minőségre és harmóniára, hiszen valószínűleg az építők és családtagjaik is az adott kórházban fognak gyógyulni. Ezért tartom különösen fontosnak Wochna Tibor munkáját, akinek köszönhető-en tavasszal elindult a Kórház szaklapban a Kórháztervezés rovat, amellyel végre hangot adhatunk a fentiek fontosságának. n

Zöldi Péter

Folyosó az OOri-ban

MediCinA tOp200 – évKÖnyv Az egészségügyrőL

Először találkozhat az olvasó Magyarországon az egészségügy egészét átfogó évkönyv-vel, amelyben a kétszáz legtöbb közpénzt felhasználó állami és magán- gyógyintézmény mellett a kétszáz legmagasabb árbevételű gyógyszer- és orvostechnikai vállalat, a kis- és nagykereskedők, az egészségpénztárak, az egészségbiztosítók elmúlt két évét mutatják be a számok tükrében. Egységes egészként kezelve az ágazatot döntött úgy a Figyelő, hogy megjelenteti a Medicina TOP200 évkönyvet, amelynek köszönhetően a figyelem előte-rébe kerülhet az egészséggazdaság, az egészségügyi intézmények szerepe. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Bisnode Magyarország egészségügyi szolgáltatókról és vállalkozásokról készített TOP kétszázas listáiból kiolvashatók az egészségügy átalakítá-sával összefüggő feladat- és struktúraváltozások is. A kormányzat, az államigazgatás ve-zetőinek elemző cikkei mellett pedig neves közgazdászoknak, a tudományos és szakmai szervezetek elsőszámú vezetőinek véleményét is csokorba gyűjtötte a kiadvány, amely ezt követően évente jelenik majd meg. Az évkönyv megvásárolható a nagyobb újságárusoknál és a kiadóban (MediaCity Kft., 1053 Budapest, Kecskeméti utca 5., 9–17 óra között), vala-mint megrendelhető az elofizetes@mediacity.hu e-mail címen, illetve a +36 40 201 055 telefonszámon. A kiadvány ára 1690 Ft.

25Kórház 2013/10. inKOntinenCiA

A MegtAKArÍtás FOrrásAA hagyományos (ragasztócsíkos) nadrág-pelenka-alaptípus alacsonyabb, a korszerű (tépőzáras) nadrágpelenka-alaptípus magasabb arányú alkalmazása.

MegtAKArÍtás MódszereA betegprofil alapú nedvszívó esz köz-beszerzés és -felhasználás, lokális pro-tokoll bevezetése és alkalmazása. Az ISO 15621 nemzetközi szabvány elvei alapján kidolgozott nadrágpelenka-alaptípus ki vá lasztása, gyakorlati döntéstámo-gató mátrix betanítása és rutin alkal-mazása.

háttérAz inkontinencia (széklet- és vizelettartás za-vara) az egyik leggyakoribb és legkomolyabb ápolási feladat és kiadási tétel a fekvőbeteg-intézményekben.

Az inkontinencia-ellátás korszerű ápo-lási szemléletében a funkcionális eredmé-nyesség, így az optimális illeszkedés (kevesebb szivárgás) és maximális beteg-önállóság (kevesebb szakápolói munkaóra-igény) biztosítása a kulcskérdés, míg – a ré-gebben fő szempontot jelentő – technikai eredményesség azaz a laboratóriumi nedv-szívó kapacitás (fizikai termékjellemző) má-sodlagos. (Rehabilitáció 2012; 22(1): 21–24) Ennek megfelelően dán, holland és más – gyakorlati eredményességet monitorozó – in-tézményi elemzések szerint a hagyományos, ragasztócsíkos nadrágpelenka alkalma-zására az esetek legfeljebb 20%-ában kellene sor kerüljön.

Eközben nálunk – a szokások vezérelte – arány ennek épp ellenkezője: a kórházak mai napig 80%-ban ragasztócsíkos nadrágpelen-kát vásárolnak és adnak a betegeknek, azaz a kórházi rutinban használatos nadrág-pelenkák több mint fele nem megfele-lő alaptípusú. Ez természetesen magában hordja a járulékos szivárgás, plusz pelenka-csere és extra mosatási költség jelentkezését az intézmények költségvetésében, amire csak célorientált elemzéskor derül fény (http://www.imeonline.hu/article/1780/22_26.pdf), ezt követően viszont könnyen eliminálható (Rehabilitáció 2012; 22(4): 193–198.).

Az újpesti Károlyi Sándor Kórház ál-tal rendelkezésünkre bocsátott eredmények is hasonló léptékű kórházi rezsicsökkentési lehetőséget vetítenek előre, bár itt az elsőd-leges menedzsmenti cél a betegek és az ápolószemélyzet életminőségének je-lentős és gyors javítása, másodlagosan az ellátás alacsonyabb összköltségű biztosí-tása volt. Mindkettő menedzsmenti célt si-került is elérni, mivel ezek egymással szoro-san összefüggenek, nem meglepő módon a teljes ápolási minőség 1%-os javulása nagy-jából 1%-os összköltség-javulást eredmé-nyezett.

Ha megvizsgáljuk az inkontinencia in-tézményi ellátásának költségszerkezetét, a nadrágpelenkák beszerzésé nek költsége a teljes kórházi kon ti nen cia-gondozási kiadáshoz képest elenyésző. Az összkölt-ség kétharmadát az el nem került szivárgá-sos eseményekkel összefüggő „járulékos költségek” teszik ki (mosoda, plusz pe-lenkacsere, extra hulladék, iatrogén bőr-ártalmak stb.). Érdekeség, hogy maga a használt nardágpelenka hulladékkezelé-si költségei már önmagukban is felülmúl-ják a közvetlen beszerzési díjat (de pl. ha infektív osztályról kerül ki a használt pe-lenka, akkor veszélyes hulladéknak minő-

sül, ami extrém megnöveli a kapcsolódó kiadásokat).

A munka a jelen állapot minőségi (be-tegprofil/alkalmazott pelenkatípus találati arány) és mennyiségi mutatóinak (hulladék stb.) felmérésével kezdődött, ezt az ápolá-si munkatársak képzése követte a személy-re szabott kontinencia-gondozás elve és gyakorlata kapcsán. A képzés után a gya-korlati tréning és az eszközválasztási mátrix (1. ábra) napi rutinba átemelése követte. A kontinecia-gondozás minőségi és meny-nyiségi mutatóit újra mérve az intézmény a következő – egy betegnapra vetített – eredményeket kapta:• átlagos pelenkafelhasználás -10% 

(3,4-ről 3,1 db)• inkontinencia-ellátás átlagos 

időigény -10%• hulladékmennyiség -5%• szivárgások száma -26%• mosodai szennyes kg -26%• összköltség (munkabér nélkül) -22% 

(1096 ft-ról 857 ft-ra)A Károlyi kórház eredményeit ki-

vetítve az összes intézményben ápolt inkontinens betegre, a termékválasz-tási séma alkalmazása országosan cca. 10 MRD Ft megtakarítást jelentene. n

Országos szinten 10 milliárd forintnyi intézményi forrás szabadítható fel a súlyos vizeletinkontinens be-tegek megfelelő osztályos ellátása révén.

Kórházi rezsicsökkentés 2014

SZÉK

LETI

NKO

NTI

NEN

CIA

?

BETEG ÖNNELÁTÓKÉPES?

IGEN

NEM

igenPREFERÁLT:

„hermetikusan” záró, vagy sokszorosan fel/le helyezhető szimmetrikus alaptípus

PREFERÁLT:beteg által használhatóbbnak ítélt alaptípus

(pl.: hemiplégia esetén alsónemű-szerű)

PREFERÁLT:„hermetikusan” záró alaptípus

PREFERÁLT:sokszorosan fel/le helyezhető,

szimmetrikus alaptípus

nem

1. ábra: nedvszívósegédeszköz-alaptípusválasztási séma, súlyos vizeletinkontinencia ellátásakor

26 hOsPiCe Kórház 2013/10.

A programot, melynek neve „Fields of hope” a Marie Curie Cancer Centre

indította el Angliában. Nem telt bele sok idő és számos országban elterjedt a hagyo-mány, a Magyar Hospice Alapítvány 2007 őszén csatlakozott a nemzetközi mozgalom-hoz. A szimbólumhoz minden évben két ün-nep kapcsolódik: ősszel virágot ültetnek, néhány hónappal később, a virágzás idején pedig kulturális rendezvényeket és Nárcisz Futófesztivált szerveznek az Alapítvány munkatársai és vendégeik.

Dr. Muszbek Katalin a Budapest Hospice Ház igazgatója kérdésünkre elmondta: a program célja, hogy felhívják a figyel-met a társadalmi felelősségvállalás szük-ségességére, valamint arra, hogy az embe-ri méltóság életünk végéig megőrizhető, és a társadalom valamennyi szintjén meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy azt valamennyi ember meg is őriz-hesse. A kampány jelképéül nem véletle-nül a nárciszt választották: ez a virág a vi-lágon számos helyen a rákbetegeket, rákban haldokló embereket gondozó szervezetek szimbóluma, de tágabb értelemben jelképe-zi az életet, a reményt, a halál legyőzését, a szeretetet és a ragaszkodást, vallásos vonat-kozásban a feltámadást.

A Hospice Ház kertje október 11-én meg-telt gyerekekkel, idősebb és fiatalabb em-berekkel, talán azért is volt olyan családi-as a hangulat, mert valamennyi generáció képviseltette magát. Ám nem ez volt az egyetlen ok. Ma hazánkban ritkán csöp-pen az ember olyan atmoszférába, amilyet a Nárciszültetésen tapasztaltunk: minden-ki türelmes és előzékeny volt a másik em-berrel, és annak ellenére, hogy számos tíz év körüli gyermek és fogyatékkal élő kamasz (a váci iskolából) vett részt az ünnepen, senki nem fegyelmezte őket, nem szólt hozzájuk a kicsiket is megillető tisztelet nélkül, még-is rendben zajlott minden. A tanítónők és a szervezők nem stresszként élték meg az ese-ményeket, hanem akként, ami volt: egy kel-lemes programként, amivel valami nagyon fontos dologra hívják fel a figyelmet, és ami örömet okoz a gyerekeknek, akik részt vesz-nek benne.

Az Alapítvány és a Házban dolgozó szak-emberek és önkéntesek hozzáállására jel-lemző módon Muszbek Katalin köszön-tőjében külön üdvözölte, mint mondta „mindenki előtt a legnagyobb szeretettel” betegüket, aki kijött a napsütésre, hogy együtt ünnepeljen a többiekkel. Az igazgató után a váci iskola fogyatékkal élő gyermek-serege vette át a szót – a gyerekek daloltak, verset szavaltak, és az egyik kiskamasz fel-olvasta Szent Pál Szeretethimnuszát. Soha még ilyen hiteles előadásban nem hallottuk az örökérvényű, ritkán megszívlelt sorokat.

A műsort követően felengedtük a luft-ballonokat, melyek zsinórjára a gyerekek felerősítették cetlire írt kívánságaikat, az-után pedig elültették a virágoskert mellé készített virághagymákat.

Amellett, hogy valamennyiünk számá-ra üzenet értékű a társadalmi szerepvállalás fontossága és embertársaink – rokonaink – vagy a kórházakban pácienseink emberi mél-tóságának biztosítása az utolsó pillanatig, megragadjuk az alkalmat, hogy a hospice, a palliatív ellátás jelentőségére is felhívjuk a figyelmet. A hospice az élet utolsó hat hó-napjában válhat szükségessé a végzetes be-tegséggel élő emberek számára. A Budapest Hospice Házban elsősorban rákbeteg em-bereknek nyújtanak segítséget. A tüneti ke-zelés, a palliáció azok számára válik szüksé-gessé, akiknek kuratív kezelése véget ért, a daganat kiújulása vagy az áttétek megjelené-se és növekedése miatt már sem kemoterápi-ában, sem sugárkezelésben nem részesülhet-nek. Ilyenkor általában már nagy fájdalmai vannak a betegeknek, sokan szenvednek

hányingertől, legyengülnek, légzőszervi és egyéb panaszaik vannak. A hospice ellátás lé-nyege ezeknek a tüneteknek a kezelése egy magas szintű ápolási szolgáltatás mellett szeretetteljes gondozással, a család és a be-teg pszichés támogatásával kiegészítve. A te-rületen dolgozó szakorvosok magas szinten végzik a tüneti kezelést, nem hagyják ma-gukra a betegeket, életminőségüket az utol-só pillanatig fontos szempontnak tekintik, fő céljuk pedig elkerülni, hogy kábán, mégis tes-ti és lelki kínok között feküdjenek az ágyban, a halált várva. „Nagyon értékes perceket, na-pokat, heteket és hónapokat biztosítunk így pácienseinknek. Nem egy betegünk fekvő-ként, eszméletlenül került hozzánk, majd tü-netei kezelésének hála, visszanyerte tudatát, sokakat mobilizálunk is a gyógytornász segít-ségével” – mondta Muszbek Katalin.

A hospice filozófiája szerint valameny-nyi palliatív ellátási forma azt a célt szolgál-ja, hogy végül otthonában halhasson meg a beteg. Muszbek Katalin és munkatársai 2011-ben 1000 lakos bevonásával készítet-tek közösen egy kutatást a TÁRKI segítségé-vel, melynek során a megkérdezettek 67%-a azt mondta, hogy otthon szeretne meghalni. Egyebek mellett ez a leginkább költséghaté-kony megoldás is – hangsúlyozza a szakem-ber – hiszen ebben az esetben rendelkezésre áll a családi co-payment, a szakembercsapat csak segíti őket a beteg gondozásában. Az érintett családok a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján bármikor felhívhatják az otthon ápoló hospice-személyzetet és bár-mit megkérdezhetnek, emellett a team tagjai rendszeresen és szükség szerint fel is keresik a betegeket otthonukban. A tízágyas Hospice Házba sem abból a célból jönnek a páciensek, hogy már ne térhessenek vissza otthonukba, hanem azért, hogy tüneti kezeléssel állapotu-kat javítsák a szakemberek, míg a hozzátarto-zók új erőt gyűjthetnek, a 24 órás ápolás ter-hét néhány hétre letéve vállukról.

„A családoknak a hospice-teamek nyúj-totta biztonság a legfontosabb és a legna-gyobb segítség” – összegezte az intézmény igazgatója.

Radnai Anna

Ez már a hetedik ősz, hogy a Budapest Hospice Házban nárciszt ültetnek az intézmény munkatársai, a mozgalomhoz csatlakozó iskolák diákjai és az érdeklődő vendégek. Az ünnep olyan üzenetet hordoz, amely napjaikban ritka, mégis szükséges: mint egy sárga virág a betondzsungelben.

Nárcisz nélkül nincs tavasz

nem csak egy sárga virág – jelentést hordoz

27Kórház 2013/10. áPOLás

A Magyar Pszichiátriai Társaság székhá-zában megszervezett, a Lelki Egészség

Világnapjához kapcsolódó rendezvényen Tunyi Tünde arra hívta fel a figyelmet, hogy a pszichiátriai szakdolgozók az orvosok és a civil szervezetek mellett jelentős szere-pet töltenek be a demencia ellátásában. A szakember azért ezt a betegségkört emelte ki, mert a 2013-as világnap szervezői nem-zetközi szinten és hazánkban is az időskori pszichés kihívásokat és emellett az időskori pszichiátriai betegségeket helyezték előtérbe.

A demenciával élő emberek (és általában a pszichiátriai páciensek) körüli feladatok ellátásában a szak-ápolóké a munka oroszlánrésze, amennyiben ők töltik egész nap-jukat a betegágy mellett. Mindez nem csak pszichés, hanem fizikai megterhelést is jelent – hívta fel a figyelmet Tunyi Tünde. Míg 2004-ben 43 év, 2008-ban 46 év, mára 51 év az átlagéletkor körükben, ami enyhén szólva nem ideális. Főleg a középréteg megy külföldre, dip-lomások is – tájékoztatott a szak-ember – és aki így dönt, annak nem is nehéz elhelyezkednie: felkészült-ségük, munkabírásuk miatt szere-tik a magyar ápolókat külföldön. Magyarországon nincs utánpótlás, de motiváció híján miért is lenne.

Az általános, ápolókat érin-tő problémákon belül tovább sú-lyosbítja Tunyi Tündéék helyzetét, hogy a pszichiátria nem frekventált terület. Az általánosan megfigyelhető rossz munka-körülmények tovább rontják mind a dolgo-zók, mind a betegek közérzetét.

Ahonnan időnként még jó hírek jönnek, ott felismerték a magyar gondokat – euró-pai uniós forrásból támogatott szakápoló-képzés indulhatott hazánkban. Ez rendkívül nagy segítség – állapította Tunyi Tünde, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy szé-lesíteni kellene a képzésen résztvevők körét. Az ingyenes továbbképzés az egyetlen lehe-tőség arra, hogy azok az ápolók is naprakész

tudással rendelkezzenek szakmájukat illető-en, akik a magyarországi betegágyak mellett maradtak.

A társadalom öregedik, a demens be-tegek száma emelkedik. (Az öregedéssel a kóros fokú szellemi hanyatlás kockáza-ta folyamatosan nő, ez azonban nem jelen-ti azt, hogy minden öreg ember demenssé válik. Az öregedés ugyanakkor a demenciák

egyik kockázati tényezője: a 65 éves korosz-tály 1%-a érintett, és ez az arány 5 évente megduplázódik.) A növekvő számú érintet-tek gondozása plusz terheket ró a pszichiát-riai szakápolókra. A magyarországi pszichi-átriai osztályokon a személyzet száma nem elegendő, így nehezen adható meg a pácien-sek számára az az időmennyiség, törődés és odafigyelés, amely megilletné őket – mond-ta Tunyi Tünde.

A szakember beszámolt továbbá arról, hogy idén harmadik alkalommal szervezték meg a Visegrádi Négyes Találkozót – idén

Prágában találkoztak a különböző orszá-gok pszichiátriai szakápolói, illetve a szak-ma vezetői. A nemzetközi összefogás célja, hogy a maguk szintjén közösen tegyenek a pszichiátriai ellátás javításáért, a négy or-szágban ugyanazon korszerű protokoll sze-rint foglalkozzanak a páciensekkel. Tunyi Tünde tájékoztatásképp megjegyezte, hogy Csehországban háromszor annyit keresnek

kollégáik, mint itthon, és az ápoló a harmadik legmegbecsültebb szak-mának számít. A négy ország közül a magyar ápolók viszik haza a legkeve-sebb pénzt havonta. Tunyi Tünde a szaklapunk kérdéseire válaszolt.

– Milyen tematika szerint szer-vezték meg az idei Lelki Egészség Világnapot, mit érdemes a Kórház szaklap olvasóinak tudni rendez-vényükről?– A rendezvény ötlete összefüggés-be hozható a pszichiátriai szakápo-lók lelki egészségével – 2008 óta évente egyszer fel szeretnénk hívni kollégáink és környezetünk figyel-mét arra, hogy saját mentálhigié-nés állapotunknak is rendben kell lennie ahhoz, hogy a jelentős fizikai, lelki és pszichés megterheléssel já-ró feladatainkat megfelelő színvo-nalon lássuk el. Mi személyiségünk teljes bevetésével dolgozunk, ezért nagyon fontos, hogy jól legyünk. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Pszi chiát riai Ápolás Tago-

zata idén a Lurdy Ház ban tartotta meg egy-napos kongresszusát, amely csak részint foglalkozott saját lelki egészségünkkel , emellett a tavalyi évhez hasonlóan kredit-pontot érő, a kamara tagjai számára ingye-nes továbbképző fórumként zajlott. A ren-dezvény elsősorban szakdolgozóknak szól, de meglátogatnak bennünket orvosok, va-lamint az egészségügy területén dolgozó egyéb szakemberek, pl. szociális munkások – akikkel betegeink életének menedzselését illetően nagyon szorosan együtt kell mű-ködnünk. Tudományos programunkban az

A Lelki Egészség Világnapja alkalmából a pszichiátriai szakdolgozók 2008 óta minden évben megszervezik saját ren-dezvényüket. A kreditpontos továbbképzés ünnep is, amelyen a szakma képviselői a számukra fontos igényeket helye-zik előtérbe. Minderről, valamint a pszichiátriai szakápolói képzés változásairól Tunyi Tündével, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) Szakdolgozói Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.

Nincs utánpótlás, nincs motiváció

tunyi tünde

28 áPOLás Kórház 2013/10.

Egészségügyi Világszervezet által megje-lölt témát járjuk körbe, idén a világon min-denhol az idősebb emberek lelki egészségét helyezték előtérbe. Így hívtuk meg a téma egyik legelismertebb hazai szakértőjét, prof. dr. Rajna Pétert, az időskori szuicidumról pedig dr. Zacher Gábor beszélt, és még sorol-hatnám a szakemberek számát, akik előadá-sukkal gazdagították a résztvevők tudását. Folyamatos továbbképzésünk is biztosított azáltal, hogy elismert orvosprofesszorok fo-gadják el meghívásunkat, és osztják meg ve-lünk a legkorszerűbb szakmai tudásanya-got. Emellett természetesen szakdolgozók is előadnak, bemutatják a területükön meg-szerzett tudásukat és feltárjuk munkánk ne-hézségeit, pl. idén a demenciával élő idős emberek ápolásával kapcsolatos kihíváso-kat vettük górcső alá. Szinte minden évben felmerül a kiégés problémája, mely sajnos igen magas számban fordul elő az ápolók körében. A már említett Visegrádi Négyes Találkozón a lengyelek panaszkodtak ar-ról, milyen rendkívüli mértékben gyakori a pszichiátriai szakápolók körében a kiégés. Még rosszabb körülmények között dolgoz-nak, mint mi Magyarországon, igaz, a fize-tésük jobb.

– Mennyire gyakori ma Magyarországon az idős emberek körében a befejezett öngyil-kosság?– Bár az öngyilkosságok száma vala-melyest csökkent az elmúlt 30 évben Magyarországon, a 65 év felettiek körében a befejezett öngyilkosságok tekintetében még mindig világelsők vagyunk. A lakosság ezen körében nyolc-tízszeres az életüket sa-ját kezükkel kioltó emberek száma, mint az átlagpopulációban összesen. Ez egy figye-lemfelkeltő adat.

– Melyek azok a nehézségek a demenciával élő páciensek ellátásában, amelyek az ápo-lók munkáját a leginkább nehezítik?

– Ez összetett munkafolyamat, melynek egyrészt van egy pszichés vonulata – mely attól is függ, milyen stádiumban van a be-tegség. A kommunikációhoz nagyon sok tü-relem kell, egy demenciával élő beteget ugyanúgy partnerként kell kezelni, mint bárki mást, meg kell adni a tiszteletet, és ugyanúgy el kell mondani mindent, ha ne-hezen érti meg, akkor is – akár többször egy-más után. Speciális kommunikációs techni-kákat igényel ez a munka. A fizikai ápolás is szélesebb körben valósul meg, hiszen a demenciával élő ember sokszor elfelejt enni vagy inni, eszébe sem jut, vagy nem tud már kimenni a mosdóba megfürdeni, átöltözni. Teljes ellátást igényelnek tehát ezek az em-berek mind fizikálisan, mind mentálisan.

– Az Önhöz hasonló filigrán hölgyeknek van-e valamilyen segítségük a fizikai meg-terhelést illetően?– Vannak eszközeink, mint a csúsztató le-pedő, a kerekesszék stb., ami bizonyos mér-tékben segíti munkánkat, de a beteg felül-tetése, forgatása, felsegítése, ellátása ránk hárul. A férfi ápoló nagyon ritka, ez ma is túlnyomóan női munka. Ha azt vesszük, hogy általában azért még mindig a férfi a családfenntartó, megérthetjük, hogy már csak ezért sem fog eljönni közalkalmazott-nak, ápolói fizetésért dolgozni.

– Kapnak-e segítséget kollégái a speciális kommunikációs technikák elsajátításában? – A kommunikációs technikák átadása ma már szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatásban. A kormány teljesen át-alakította a képzési rendszereket, eddig pszichiátriai szakápolói képzés volt, 2013. szeptember 1-jétől pszichiátriai szakápo-ló és gyógyfoglalkoztató címen neveljük a szakembereket. Ennek az új képzésnek én dolgoztam ki a feladatprofilját, valamint az SZVK-ját. Azt szerettem volna, ha úgy hoz-zuk vissza a régi gyógyfoglalkoztató szakasz-

szisztensi képzést, hogy ráépítjük a pszichi-átriai szakápoló képzésre. Ám a két képzést összevonták, aminek az a hátránya, hogy az optimálisnál kevesebb óraszámban tanul-nak a kollégák. A körülményekhez képest azért sikerült megegyeznünk egy körülbe-lül elfogadható óraszámban, így felkészül-tebbek lesznek a pszichiátriai szakápolók a foglalkoztatás terén, és kompetenciá-juk is bővül. A tananyag kidolgozásakor óriási hangsúlyt fektettem a kommuniká-cióra, hiszen ez a pszichiátriai szakápoló egyik legfontosabb fegyvere. Nagyon tud-nunk kell, hogy mit hogyan kommunikál-junk, milyen hatása van szavainknak, moz-dulatainknak. Kommunikációval nagyon sok mindent el lehet érni, aki ért ehhez, an-nak sokkal könnyebb a helyzete. Mondok egy példát. A német gyakorlatot megho-nosítva Magyarországon is bevezettük a Németországban egyébként kötelező ag-resszió-/krízismenedzsment továbbképzést. Svájcban és Németországban végeztek fel-mérést a továbbképzés hatásosságára vo-natkozóan, és azt találták, hogy az inciden-sek száma ugyan nem csökkent ott, ahol a szakápolók elvégezték a tanfolyamot, ám azok kimenetele teljesen megváltozott – természetesen pozitív értelemben.

– Említette, hogy a képzés finanszírozására európai uniós támogatást kaptak. Eddig az állam finanszírozta ezt a képzést?– Az EU-s támogatás elnyerése előtt az ápoló fizette magának a pszichiátriai szak-ápolói képzést, ami mintegy 300 000 Ft-ba került – tehát elérhetetlen volt a kollé-gák számára. Most ingyen igénybe vehetik az oktatást. Fontos lenne, hogy minél több szakember számára elérhetőek legyenek a TÁMOP képzések. óriási hiányszakma a mi-énk! Szeretnénk, ha minél több intézmény be tudná iskolázni ápoló munkatársait.

Radnai Anna

A hOLLAnd KórházAKBAn FOgyAtKOzóBAn vAnnAK A BetegeK

Többéves növekedés után a kórházi ellátás igénybevétele rohamos csökkenést mutat Hollandiában. A jelenségre több magyará-zatot is próbáltak adni, pl. hogy a szakorvosok felhagytak a betegek túlkezelésével, a betegek már nem esnek kétségbe apró pa-naszok miatt, vagy a háziorvos fontosabb szerepet játszik. Azt is feltételezik, hogy az egészségügyi miniszter ellátásra vonatkozó egyezsége valójában működik. Régebben a kórházak minden évben néhány százalékos növekedést mutattak a betegforgalmi ráták-ban. Hosszas tárgyalások után a betegforgalom növekedésének arányát az egészségügyi kiadások 2,5%-ában rögzítették. 2013-ban azonban a számok egy szokatlan trendet mutatnak, ahol a volumenek növekedése helyett csökkenés tapasztalható. A jelenség oka valószínűleg abban rejlik, hogy a betegek a lábukkal szavaznak. Az egészségbiztosítás évi önrésze 2012-ben 150 euróról 220 euró-ra emelkedett, majd 2013-ban hirtelen 350 euróra. A magasabb önrész következtében az emberek kevésbé hajlamosak sürgőssé-gi ellátást igénybe venni kisebb panaszok miatt, és inkább a háziorvosukhoz fordulnak, vagy vény nélküli gyógyszereket vesznek. A kérdés felmerül, hogy az emberek a szükséges ellátás nélkül maradnak-e, és nem lesz-e később több súlyos beteg annak következ-tében, hogy nem tudták megfizetni az ellátást. (ESKI – HealthOnline)

29Kórház 2013/10. trAnszPLAntáCió

J úlius 1-je és október 1-je között, vagyis egyetlen negyedév alatt félszáz veseátül-

tetést sikerült idén végrehajtani a klinikán, ami megkétszerezte a korábbi statisztikákat. Tavaly az évnek ugyanebben az időszakában 26, tavalyelőtt pedig 25 veseátültetést sike-rült végezniük. Az élő donorból való veseát-ültetések tekintetében már 2011-ben meg-mutatkoztak a biztató eredmények: ekkorra nemcsak sikerült elérni az európai átlagot (18 százalék), hanem azt a SE klinikája két szá-zalékkal meg is haladta. Két évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján 13 szívtranszplantációt hajtottak végre, tavaly harmincat, idén pedig október elsejéig 30-at, ami év végére 40-re emelkedhet. A szervátül-tetések mellett harminc műszívbeültetésére is sor került, öt páciens pedig végleges kerin-géstámogató eszközt kapott. Az eddigi ered-mények alapján az is valószínűsíthető, hogy jövőre akár a hatvan májátültetés is reális cél lehet. Szintén gyarapodott a hasnyálmirigy-transzplantációk száma is: korábban 2-4 átül-tetés történt évente, idén októberig pedig hét esetben kapott új szervet az arra rászoruló be-teg Budapesten.

rövidült a várakozás idejeLanger Róbert szerint a transzplantációs mű-tétek számának örvendetes növekedése első-sorban Magyarország Eurotransplanthoz va-ló csatlakozásának köszönhető. Jelenleg a szervátültetésre szoruló felnőtt betegeknek a 20 százaléka külföldről kap szervet, a gye-rekeknél ez az arány 50 százalékos, aminek köszönhetően náluk a műtéti várakozás ide-je jelentős mértékben csökkent: napjainkban általában 3-4 hónapon belül hozzájuthat-nak a számukra megfelelő, életet mentő szer-vekhez. Évente körülbelül 15 gyerek szorul vesetranszplantációra, ők mindannyian idő-ben megkaphatják az új szervet, aminek kö-szönhetően ma már minimális az igény a gyer-mek-műveseállomások szolgáltatására. Míg a hetvenes évek elejétől Magyarországon két központban csak vesetranszplantáció történt két évtizeden keresztül, az utóbbi negyed év-században nálunk is kialakult a szervátültetés gyakorlata és feladatmegosztása. Jelenleg or-szágszerte mind a négy egyetemi város klini-káin, tizenegy program keretében ötféle szerv

rutinszerűnek mondható transzplantációs műtétjét végzik. A donorszervhiány mindig is probléma volt, egyik ország sem tud önellá-tó lenni transzplantációt illetően, azonban a nemzetközi kooperáció segíthet ebben. Ezért vált elkerülhetetlenné az európai szervdoná-ciós szervezethez, az Eurotransplanthoz va-ló csatlakozásunk. Eredményeként a korábbi-nál több szervátültetésre szoruló beteg élete menthető meg, többen kapnak esélyt a to-vábbi életévekre és a minőségi életvitelre. Bár, mint azt a műtétek számának látványos emelkedése is jelzi, már ma is jól megmutat-koznak a csatlakozás eredményei, remélhe-tő, hogy tovább növekszik majd a szervbeül-tetések száma. Ezt mutatják a horvátországi eredmények is. A horvát egészségügyi rend-szer Magyarország előtt csatlakozott az euró-pai hálózathoz. Náluk a csatlakozás előtt egy-millió lakosonként évente 10-12 donor volt évente, napjainkban pedig 35, ami a világ leg-jobb eredményei között említhető. Jelenleg ez az arány a hazai egészségügyi rendszerben még az Eurotransplant átlaga alatt áll, vagy-is bőven kínálkozik még lehetőség a fejlődés-re. Ha a tagországok közül csupán azoknak az adatait vizsgáljuk, amelyek a donorszerv kivé-telénél a hazai gyakorlathoz hasonlóan szin-tén a feltételezett beleegyezés elvét alkal-mazzák (mint például Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Belgium), még szélesebb perspek-tíva áll a magyar egészségügy előtt. Az igaz-gató szerint mára a hazai szervdonáció is a pozitív változás jeleit mutatja: több kórház je-lent beültetendő szervet. Úgy véli, a magyar egészségügyi rendszerben is következete-sen alkalmazni kell a spanyol modellt, amely anyagilag is motiválttá teszi a kórházak azon szakembereit (intenzív-terápiás, anesztezioló-gus stb.) akik feladatul kapják a donációra al-kalmas szervek rendelkezésre állásának a be-jelentését, illetve a kiemelt szervek gyors és szakszerű kezelését, szállításra való előkészí-tését. Folyamatban van az országos rendszer kiépítése.

Országos hálózat – hatékonyabb rendszer

2009-ben indult az a pilotprogram, amely tizenkét hazai kórházzal kezdte a hálózat kiépítését. A feladatra kijelölt kórházi ko-

ordinátorok tevékenységének köszönhe-tően egy év alatt 15 százalékkal sikerült növelni a donációra felajánlott szervek számát. A tervek szerint a jövőben 45-re növelnék a kórházi koordinátorok számát. Ehhez természetesen szükség lesz a megfe-lelő forrásokra is, amelyek előteremtésére ígéretet tett az egészségpolitika. A koordi-nátori létszám növelésével az egész ország-ra kiterjedő hálózat jöhetne létre, ezzel pedig esélyt nyílna arra, hogy hosszabb távon, a jelenleginél eredményesebben, vagyis több donorszerv rendelkezésre bo-csájtásával működhessen a hazai rendszer. A szakmában jól ismert tény, hogy példá-ul a vesetranszplantáció nagyságrendek-kel kevesebb forrást igényel, mint a beteg éveken át tartó művesekezelése. A szervát-ültetés javára szól, hogy már a műtét utá-ni második évben jelentős mértékű a beteg kezelésére fordított költségek csökkenése. Az anyagi előnyökön kívül legalább akkora jelentősége van a beteg ugrásszerűen javu-ló életminőségének is.

Langer Róbert további pozitív válto-zásként említette az élődonoros szerv-átültetések számának a növekedését is. Korábban az ilyen műtétek aránya 5–10 százalékon állt, de körülbelül 2009 óta, a jobb szervezőmunkának köszönhetően si-került elérni a 18–20 százalékos arányt. Tavaly az országos statisztika szerint 53 esetben történt élődonoros veseátülte-tés. Mára elmondható, hogy az országos átlagot alapul véve az SE Transzplantációs Klinikáján történik a legtöbb élődonoros szervbeültetés. A rászoruló magyar be-tegek egy osztrák-magyar egészségügyi megállapodás értelmében 1996 óta a bé-csi klinikán eshetnek át tüdő-transzplan-táción. Mára ezeknek a műtéteknek a vég-rehajtásához itthon is rendelkezésre áll a szakmai háttér, a döntéshozókon múlik, hogy meghatározzák: az ehhez szükséges fejlesztéseket milyen forrásból és helyi-leg mely intézményben kell majd végre-hajtani. A sikeres program elindításához becslések szerint körülbelül egy-két mil-liárd forintos forrásra lenne szükség.

Lóránth Ida

A SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján a korábbi évekhez képest idénre megduplázódott a szervátültetések szá-ma. Dr. Langer Róberttól, az intézmény igazgatójától a pozitív változások okairól, a jövő várható esélyeiről érdeklődtünk.

több szerv jut a betegeknek

30 OrVOsi eszKÖzÖK Kórház 2013/10.

– Az Orvostechnikai Szövetségnek melyek voltak a fő érdekképviseleti tennivalói az idei évben?– Sajnos ez az év sem könnyebb az ága-zat, a tagvállalataink számára, mint a ko-rábbiak voltak. Mind a gyógyászati se-géd eszköz-ellátásban, mind a kórházi be szállításban érdekelt cégeink élete bő-velkedett izgalomban, aggodalomban… A gyógyászatisegédeszköz-ellátást tekintve, miként az elmúlt években, úgy 2013-ban is a szükségletet jóval alulmúló költségve-tési támogatást irányzott elő a kormányzat. Tehát a betegterhek növekedésének, illetve az ellátás szűkülésének elkerülése volt a fő feladat. Emellett folytatni terveztük a tá-mogatási rend racionalizálását, korszerűsí-tését, átalakítását célzó, tavaly megkezdett tárgyalásokat.

– Erre sajnos érdemben nem került sor…– Így igaz, pedig a szakmai javaslatain-kat tavasszal megtettük. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy egyeztetések kezdőd-tek egy részben rendszeridegen kölcsön-zési rendszer kialakításáról, és ami még fontosabb, egy nagyon súlyos bomba rob-bant nyár közepén. Ugyanis egy törvény-módosítással – minden előzetes egyez-tetés nélkül – jelentékeny mértékben korlátozták a gyógyászati segédeszközök házhoz szállítását, ami elsősorban a bete-geket sújtja.

– Ha jól gondolom, a kórházi beszállító cé-gek életében viszont szinte minden más gond eltörpült a kintlévőség-állomány nö-vekedése, a fizetési határidők hosszabbo-dása, az intézmények fizetési fegyelmének romlása mögött. – Az előző éveket duplán felülmúló, jelen-legi súlyos helyzet bekövetkeztének veszé-lyeire mi már a tavaly év végi „kasszasöp-réskor”, pontosabban a pluszjuttatások összegének megismerésekor határozot-tan figyelmeztettünk! A helyzet javításá-

ra mégsem történt érdemi intézkedés az utóbbi 10 hónapban.

– Egy közelmúltbeli szakmai konferenci-án tartott előadásának az volt a címe: „Mik vagyunk mi? Beszállítók vagy bankok?” Nem túl hatásvadász egy ilyen párhuzam?– A címet a konferencia szervezőitől kap-tam, és az első gondolatom kétségtelenül az volt, „Isten ments, hogy minket is bank-ként kezeljenek!”. Aztán rájöttem, azon túl is több párhuzam van a bankszektor és az egészségügyi beszállító cégek helyzete kö-zött, hogy az egészségügyi intézményrend-szert régóta mi hitelezzük meg.

– Kifejtené, hogyan érti ezt?– Először is, nekünk kell szaladni a pén-zünk, azaz a többnyire közbeszerzési pályá-zatok nyomán, alacsony árakon leszállított áruk, a teljesített szolgáltatások szerző-désben foglalt ellenértéke után! Mára ott tartunk, hogy a cégvezetők – kényszerű-ségből – az idejük 70-80%-ában pénzbe-hajtással foglalkoznak. Másrészt időről időre felmerül, hogy a követeléseink egy részét engedjük el. Mégpedig nemcsak a késedelmi kamatokat, hanem a tőke bizo-nyos hányadát is, mert nekünk az „bele-fér”. Az is egyre gyakoribb, hogy egyszerű-en azért nem fizetnek a vevőink, mert majd úgyis jön a kormányzati segítség, amellyel a tartozásaikat rendezik. Végül azt is kény-telenek vagyunk megtapasztalni, hogy sem kormányzati, sem intézményi szinten nem kellő felelősséggel állnak a problémáink-hoz.

– Mennyire súlyos most az adóssághelyzet a tagvállalataik szempontjából?– Ott kezdem, hogy a tavalyi év végén, illetve ténylegesen a 2013. év elején az intézményeknek juttatott mintegy 27 milliárd forint nemcsak a 2011. év vé-gi pluszforrásokhoz viszonyítva volt ke-vés. Az összeg csupán a lejárt tartozások

felének kiegyenlítésére nyújtott fede-zetet. Természetesen a jelenlegi súlyos pénzügyi problémákat mindez előreve-títette. A tagvállalataink követelésállo-mánya már idén április végén elérte a ta-valy év végi szintet, május végére pedig a teljes intézményrendszer lejárt tartozás-állománya is meghaladta a tavaly év vé-gi mértékét. Az köztudomású, hogy a ma-gyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások helyzete nagyon súlyos, viszont mára a külföldi hátterű közepes vállalkozások is nehéz gazdasági helyzetbe kerültek.

– Az előadásában kiemelte, hogy az adós-ság volumene mellett annak szerkezete is rendkívül kedvezőtlen az önök által képvi-selt szektorokban. – Sajnos az elmúlt években – különböző okok folytán – az orvostechnikai eszközö-ket, valamint a képalkotó-, illetve labor-diagnosztikai berendezéseket és működé-si anyagokat szállító, és az informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégek sajnálatos módon általában a fizetési sor végére ke-rültek. Ennek következtében, míg az in-tézmények dologi kiadásaiból az általunk képviselt szektorok csupán mintegy 15%-ot képviselnek, a 2013. augusztus 31-i ada-taink szerint ezen szektorok cégeinek ré-szesedése a kórházak 70 milliárd forintos adósságállományából 31% volt.

– Milyen okok vezettek ehhez az aránytor-zuláshoz?– Több ilyen okról is beszélhetünk. Egy-részt az egészségügyi rendszer átalakítása során általában mindig volt legalább egy olyan, néha hirtelen jött pénzügyi priori-tás, amely elsőbbséget élvezett. Ilyen volt például a központosított gázbeszerzés kap-csán a szolgáltatásból kieső energiacégek felé fennálló tartozások kiegyenlítésének szükségessége, vagy az idei évben a koráb-ban társasági formában működött egész-ségügyi intézmények átvételekor a hitel-

Az Orvostechnikai Szövetség kórházi beszállító tagjainak lejárt követelésállománya átlagosan az éves árbevételük 20-50%-a, miközben az összes kintlévőségük 63%-a lejárt követelés! A 60 napon túl lejárt követeléseik 40%-a 180 na-pon túli, 10%-a pedig 365 napon túli! Ezzel a legrosszabb helyzetű beszállítói kör vagyunk – mondja Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

„isten ments, hogy minket is bankként kezeljenek!”

31Kórház 2013/10. OrVOsi eszKÖzÖK

viszony jellegű kötelezettségek rendezése. De ilyen a béremelés is, amely szükséges és örvendetes, azt kivéve, hogy nem plusz-forrásból, hanem a tervezett, tulajdonkép-pen dologi kiadások terhére valósult meg. Ráadásul azok az ágazatok, amelyekben ke-vesebb a piaci szereplő és ezért nehezebb a helyettesíthetőség, könnyebben érvé-nyesíthetik az érdekeiket, mondjuk az ál-tal, hogy csak készpénzfizetés ellenében hajlandók szállítani. Ezeknek az lett a vég-eredménye, hogy – lesarkítva – mire a cé-geink számláinak kifizetése kö-vetkezett volna, szinte teljesen elfogyott a rendelkezésre álló forrás.

– Amit viszont mindenképpen ki kell fizetni, az a munkabér, illet-ve annak közterhei. A már em-lített előadásban azt állította, hogy a megvalósult béremelé-sek fedezetét nem tartalmazta az egészségügy költségvetése, miközben az államtitkárság en-nek ellenkezőjét kommunikálja. Valójában mi az igazság?– Erről már tömören szóltam. Először is, mindig elmondjuk, hogy az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyainak javítá-sára, a szakmához és az ember-hez méltó bérek megteremtésé-re szükség van. Mindez azonban nem történhet a dologi kiadá-sok, azaz a működés, az ellátás terhére, tehát ehhez a pluszfel-adathoz is pluszforrást szük-séges rendelni. Az év elején az idei várható béremelések alap-vető fedezeteként a politika a népegészségügyi termékadót (NETA), és a jövedékiadó-eme-lésből befolyó összegeket jelöl-te meg.

– Ezzel szemben a jövedékiadó-bevételek-ből nem csoportosítottak át összegeket az E. Alapba, a NETA pedig a teljesülésének mértéke miatt sem volt, illetve lesz alkal-mas arra, hogy fedezetként szolgáljon.– Pontosan. A tényeket azonban legvilá-gosabban a számszaki adatok igazolják. Az adósságállomány mostanra felhalmo-zódott mértéke és a béremelések miatt el-költött időarányos maradvány hiánya azt mutatja, hogy az idei béremelést valójá-ban az intézményrendszer hitelezői finan-szírozták!

– A jövő évi költségvetés tervezete azon-ban már nevesítve tartalmazza a béreme-

lésekre fordítandó összeget. Ez a helyzet tisztázását segíti majd? – Igen, és ez mindenképpen üdvözlendő lé-pés. Az már kevésbé jó hír, hogy ha új tétel-ként tekintünk ezekre a kiadási összegekre, akkor a gyógyító, megelőző ellátások ezen kívüli, jövő évi költségvetési forrásaiban gyakorlatilag csökkenést tapasztalunk... Pedig ezeket növelni kellene, hiszen a nagy adósság egyik új oka a korábban az önkor-mányzatoktól, mint fenntartóktól érkezett pluszforrások kiesése. Nem csekély összeg-

ről van szó: a szakértők 80–120 milliárd fo-rintra taksálják évente!

– A legújabb hírek szerint, részleges adós-ságkonszolidációra még az év vége előtt sor kerül. Mire számítanak, cégeiknek mennyiben nyújt ez segítséget?– Természetesen minden olyan intézke-dést üdvözlünk, amelynek révén a cége-inkre nehezedő pénzügyi-gazdasági nyo-más enyhülhet. Meg nem erősített hírek szerint mintegy 30 milliárd forintnyi for-rásra számíthatnak az intézmények, és rajtuk keresztül a beszállítók. Az a hír is felröppent, hogy a korábbi, az intézmé-nyek teljesítményén alapuló elosztási el-vet részben módosítja az egészségügyi kormányzat. Mi azt tartjuk célszerűnek,

és javasoltuk is, hogy az elosztás során a beszállítók érdekeit, például az adósság-állomány szerkezetét, leginkább a koráb-ban említett szektorarányt is vegyék fi-gyelembe. És arra is szükség lenne, hogy „pántlikázzák”, azaz kössék meg a felhasz-nálás tárgyköreit, belső arányát. Például, hogy fele-fele arányban csak gyógyszer és orvostechnikaieszköz-számlákra lehessen fordítani.

– Úgy tudom, az egészségügyi kormány-zat a beszállítói szervezetekkel is tárgyalni akar…– Reméljük, hogy így lesz, és az elosztási elveket a tárgyalások során befolyásolni tudjuk majd. Az más kérdés, hogy további források lesznek-e? Ugyanis az imént említett összeg az év vé-gére várható adósságállomány mintegy harmadára lesz csupán elég. Ha csak ennyit kapnak az intézmények, azzal a beszállítók jelentékeny részét megoldha-tatlan pénzügyi helyzet elé ál-lítja az egészségügyi kormány-zat, hiszen a legtöbb cégnek, ha voltak is tartalékai, azok má-ra elfogytak. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy igazán nonszensz, ha egy cégnek azért kell hitelt felvennie például a munkabérek és a közterhek kifi-zetésére, mert az államtól hóna-pok óta nem kapja meg a szerző-dés szerint neki járó összegeket.

– A korábbi beszélgetéseinkből is azt szűrtem le, hogy az állam-igazgatás a szükséges egyezte-téseket általában lefolytatja, de az ágazat más szereplőinek véle-ményét nem nagyon veszi figye-

lembe. Ön szerint mi ennek az oka?– Úgy vélem, van egy alapvető bizalmi probléma az államigazgatás és az üzle-ti szféra között, aminek nyilván lehetnek – mondjuk így – történelmi okai is. Mi stratégiai partnerként tekintünk mind az intézményekre, mind fenntartójukra és finanszírozójukra, az államra. Sajnos azonban nem egyszer azt tapasztaljuk, hogy a döntéshozók, az állami intézmé-nyek munkatársai azt gondolják, hogy az üzleti szféra szereplői egyrészt alap-vetően korruptak, másrészt szenvtele-nek, azaz semmi más nem érdekli őket, csak a profit. Ezen túlmenően azt is gon-dolják, hogy a gazdasági szereplőknek a profit révén szinte korlátlanok a pénz-ügyi lehetőségeik, illetve tartalékaik,

rásky László

32 OrVOsi eszKÖzÖK Kórház 2013/10.

ezért gyakorlatila g a végtelenségig le-het tőlük pénzt elvonni, például folya-matos nyomással csökkenteni a termé-keik és szolgáltatásaik árát, vagy akár éven túlra is elhúzni a számláik kiegyen-lítését. A vállalkozások üzleti-gazdasá-gi logika szerint és elvek alapján működ-nek, például természetes tényezőként tekintenek a versenyre. Ugyanakkor ar-

ra már nem, amikor a vevőnek, legyen az akár egy állami intézmény vagy köz-vetve az egészségpolitika, irreális köve-telései vagy finomabban szólva kívánsá-gai vannak. A vállalkozások a nyereség érdekében vállalnak üzleti kockázatokat, és az emberek azért dolgoznak bennük. A tisztességes nyereség lehetősége nélkül azonban hosszú távon nem lesz megfe-

lelő színvonalú áru és szolgáltatás, mert azoknak ára van, amit meg kell fizetni. Egyszerűen szólva, ha nem lehet nye-reséget elérni, nem lesz eszköz, s akkor nem lesz mivel gyógyítani. Valós problé-ma, hogy a fontos döntések jó része szin-te kizárólag az állami akarat alapján és mentén születik meg, többnyire az egyéb szereplők véleményének, javaslatainak figyelembe vétele nélkül. Ennek legdur-vább formája, amikor bármiféle egyezte-tés, sőt mi több, az érintettek szükséges és megfelelő tájékoztatása nélkül szüle-tik meg egy-egy rendelkezés, mint aho-gyan az például a segédeszközök ház-hoz szállításának korlátozásánál történt. Azt is nehezen hiszik el az állami olda-lon, hogy a javaslattételeink során fi-gyelembe és számításba vesszük a többi résztvevő érdekeit és lehetőségeit, egy-szerűen azért, mert az évek során bebi-zonyosodott, hogy ez az egyetlen járha-tó út és szakmailag vállalható megoldás.

– Milyen feladataik maradtak még az idei évre? – Nagyon fontos kérdés lesz az adósság-rendezés mértéke és módja. Amennyiben nem csökken lényegesen az adósság vo-lumene és nem javul annak szerkezete, úgy nem marad más lehetőségünk, mint megvizsgálni, hogyan érvényesíthetjük a cégeink érdekeit jogi úton. Felelős ér-dekképviseletként ugyanis nem enged-hetjük, hogy a nem fizetés miatt csőd-be menjenek a tagvállalataink, és ezáltal veszélybe kerüljön a magyar egészség-ügyi ellátás. Emellett természetesen fontos érdekképviseleti feladat, hogy a költségvetési törvény tárgyalása során ne szűküljenek, hanem lehetőség szerint még bővüljenek is az egészségügy jövő évi finanszírozási keretei.

– Mire számítanak 2014-ben?– Úgy vélem, a választásokig már nem születnek olyan fontos döntések, ame-lyek alapvetően befolyásolják vagy mély-rehatóan megváltoztatják az egészség-ügyi ellátórendszert és annak működését. Az új kormány megalakulását követően azonban vélhetően és remélhetően sem-mi akadálya nem lesz annak, hogy a dön-téshozók kielemezzék, meddig jutottak a megkezdett úton, és az ágazat szereplő-inek bevonásával végre megszülessenek azok a döntések, amelyek hosszú távra, akár több évtizedre is kijelölik a fenntart-ható egészségügy kialakításának és fej-lesztésének kereteit.

Krasznai Éva

KÖnyvAjánLó

A dr. Fülesdi Béla, dr. Tassonyi Edömér és dr. Molnár Csilla szerkesztésében, a Medicina gondozásában megjelent „Neuro anesztézia és neurointenzív el-látás” című könyvet mutatjuk be.

Hiánypótló könyv a dr. Fülesdi Béla, dr. Tassonyi Edömér és dr. Molnár Csilla szerkesztésében a Medicina Könyv kiadó gondozásában megjelent „Neuro anesz-tézia és neurointenzív ellátás” című ki-advány. A könyv közel 400 oldalon 45 szerző által írt 54 fejezetet tartalmaz, 3 részre bontva. Az első 9 fejezet az álta-lános ismereteket foglalja össze. Ezt kö-vetően 23 fejezetben az idegsebészeti műtétekhez kapcsolódó speciális prob-lémákat ismertetik a szerzők – a műtét előtti átvizsgálástól a véralvadási za-varokon, az antibiotikum-profilaxison át a különféle altatástechnikai rész-letekig. A könyv harmadik nagy egysé-ge az a 22 fejezetből álló szakasz, mely a neurológiai betegségek intenzív ellá-

tásához kapcsolódó ismerteket összegzi. A másfél éves munka eredményeként egy olyan alkotás született, amely országos szinten fogja össze a szakterületet: bár a fejezetek döntő többségét a Debreceni Egyetem munkatársai írták, meg-alkotásában részt vett a másik három orvosképző egyetem, illetve egyéb veze-tő kórházak intenzíves-aneszteziológus szakembereiből összeálló szerzőgárda is (Országos Mentőszolgálat, Kisvárdai Kórház, Miskolci Megyei Kórház, Debreceni Kenézy Kórház, több budapesti kórház stb.).

A könyv jellegénél fogva interdiszciplináris: az intenzíves-aneszteziológus szak-emberek mellett neurológusok, idegsebészek, gyermekgyógyászok, belgyógyászok, radiológusok, rehabilitációs szakemberek, és a mentőszolgálat orvosai is részt vet-tek a fejezetek megalkotásában. A hazaiakon kívül a Genfi Egyetem Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinikájának két munkatársa is szerepel a szerzők között. A mű nagy előnye, hogy a szükséges alapvető elméleti ismeretek közlése mellett kifeje-zetten gyakorlati szempontok alapján készültek el a fejezetek. Ezért lesz az így ösz-szeállított kézikönyv a mindennapi gyakorlat hasznos segítője. Tartalmi részén túl említést érdemel Bánki Judit felelős szerkesztő, és a Medicina Könyvkiadó mun-katársainak kiváló minőségű munkája is. Az ízléses, jó színhatású borítóterv Bede Tamásné munkája.

A számos szakterület és az ország vezető szakembereinek példamutató össze-fogása alapján elkészült könyv a gyakorlati betegellátás hasznos segítője lesz, ezért köszönet illeti a szerkesztők, a szerzők, valamint a kiadó gondos és alapos munkáját is.

Prof. dr. Bereczki Dániel klinikaigazgatóSE Neurológiai Klinika

33Kórház 2013/10. gyógyszer

Az EXPOPHARM szervezői már előze-tesen azt ígéreték, hogy a rendez-

vény új külsővel és megújult tartalommal fogja várni a gyógyító szektor egy megha-tározott részének érdeklődő szakembereit. Más megfogalmazásban az EXPOPHARM felkészült a gyógyszertári piac holnapi ki-hívásaira. Nem titkolt céljuk volt, hogy idén is 25 ezer szakember keresse fel a ren-dezvényt és ismerkedjen a kiállítók termé-keivel, szolgáltatásaival. Ebben az évben 46 országból vártak szakembereket. A ki-állítók számát 500-ra várták 28 országból, amit elértek. A tervezett kiállítási terület 40 ezer négyzetméter, közel kétszerese az előző évinek. A végleges statisztika mindig a következő évre készül el. Indokolt ezért a tavalyi számokra is vetni egy pillantást.

33 ezer négyzetméter bruttó területen 19,8 ezer négyzetméter területet bérel-tek ki a kiállítók. Ebből 2 ezer négyzetmé-tert haladt meg a 29 országból szárma-zó külföldi kiállító. Az 514 kiállítóból 420 volt hazai. 27 kiállító képviselt más cé-geket is. A legtöbb külföldi bemutatkozó Ausztriából (11), majd Nagy-Britanniából (10) és Hollandiából (9) érkezett. A 23 101 látogató közül 19 174 volt hazai és 3927 külföldi.

Jelentős érdeklődést váltanak ki minden évben a kiállítás mellett rendezett szak-mai programok. Egy beszámoló keretében csak ízelítőt lehet adni a változatos prog-ramokról. Érdemes kiemelni az ideiek kö-zül néhányat. Az egyik érdekes program volt az, ahol arról folyt a vita, hogy mit je-lent az ügyfélkommunikáció a gyógyszer-tárban? A bevezető előadást dr. Hermann Vogel gyógyszerész, a Winthir müncheni gyógyszertár tulajdonosa tartotta. Azt ele-mezte, hogy mennyire lojálisak az ügyfelek ma? Minden nap többet kell-e tenni az ügy-felekért? Milyen hatással vannak a kommu-nikáció új formái az ügyfélkapcsolatokra? A gyógyszertár állandó marad-e, maradhat-e a gyorsan változó világban? Milyen válaszok adhatók ezekre a kérdésekre?

Előzetesen is izgalmasnak tűnt az a kerekasztalvita, amelyet a gyógyszertárak-ban kizárólagosan kapható termékekkel kapcsolatos véleménykülönbségekről ren-deztek. Christoph Bach moderátor irányí-tásával kifejtette a gyógyszerész szövetség elnöke és az egyik gyártó OTC-ügyekben illetékes kereskedelmi igazgatója is a vé-leményét. Azt elemezték, hogy milyen

előnyöket jelent a gyártónak és milyen elő-nyöket jelent a gyógyszertárnak egyes ter-mékek kizárólagos gyógyszertári értékesí-tése? Esetenként ezt miért támogatják a gyártók, akik hajlamosak együttműködni a drogériákkal? Ki látja el a szürkepiaci csa-tornákat, és ki vásárol, és miért ezeken a csatornákon? Milyenek a trendek, a gyógy-szertárban és akár élelmiszerboltokban is kapható termékek forgalmát illetően?

Különösen nagy érdeklődést váltott ki, a „Mit vár a gyógyszerész a következő évek-től?” címmel megrendezett megbeszé-lés, amit a zárónapon a központi arénában

a közönség előtt tartottak. Mindez a né-met parlamenti választások előestéjén tör-tént. A rendezvény alkalmat adott a szak-mai szervezetnek arra, hogy széles körben bemutathassák elképzeléseiket, vágyaikat, kéréseiket, amit a döntéshozók tudomásá-ra kívántak hozni. Ezek a kérdések alapve-tően arról szóltak, hogy a szakma fejlődé-se miként biztosítható. Milyen feltételek

kellenek a biztonságos és korszerű gyógy-szerellátáshoz? Mik a gyógyszerészek el-várásai a szakmapolitikát érintő kérdések-ben? Milyen a szakemberek tájékozódási lehetősége és ez miként javítható a jövő-ben? A rendezvény alkalmat adott arra, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy milyen messze vannak egymástól az egyes pártok, szakmai szervezetek elképzelései a szüksé-ges intézkedésekről, a jogalkotásról. Az el-ső kézből történő tájékozódást segítette, hogy számos jelenlegi és várhatóan jövő-beni Bundestag-képviselő és vezető egész-ségügyi tisztségviselői is aktívan vett részt

Ebben az évben Düsseldorf volt a soros megrendezni a legnagyobb európai gyógyszerészeti szakkiállítást az EXPOPHARM-ot. A rendezvény Észak-Rajna-Vesztfália kiemelt figyelmét váltotta ki. Már a rendezvény előkészítésekor számos statisztikai adat jelent meg az előző évek rendezvényeiről. Düsseldorfban például két évvel korábban 24 472 ha-zai és 3625 külföldi regisztrált szakember váltott belépőjegyet a rendezvényre. A több mint 28 ezer ember 473 kiállító ajánlatával ismerkedhetett meg. A kiállítók közül 391 volt hazai és 82 érkezett 26 különböző országból. Az összes kiállí-tói terület meghaladta a 20 ezer négyzetmétert.

eXpophArM 2013

Kiállítók, ameddig a szem (jelen esetben az objektív) ellát

34 gyógyszer Kórház 2013/10.

a rendezvényen. Az érdeklődő képet kap-hatott arról, hogy mire számíthatnak a gyógyszerészek a következő években, a vá-lasztás eredményétől függően.

Az OTC az esélyegyenlőség? – tették fel a kérdést az egyik igen jelentős érdeklődést kiváltó fórumon. Az OTC-szegmens ugyanis döntő szerepet játszik a gyógyszertárakban. Minden második eladott gyógyszercsomag az öngyógyítást szolgálja. Gyógyszerészek a biztonságos ellátást, az OTC-gyógyszerek szakszerű használatát szakmai támogatással és tanácsadással segítik elő. Egyértelműen azt javasolják kétség esetén, hogy az ügyfél forduljon orvoshoz. Ez a tanácsadói szakér-telem a gyógyszertárban és az OTC-szektor részesedése az eredményes gazdasági mű-ködéshez is nélkülözhetetlen. A kialakult helyzetben meg kell vizsgálni, hogy kínál-koznak-e további lehetőségek ezen a terü-leten? A demográfiai körülmények és a hi-ányzó orvosok még mindig jelentenek nem megoldott problémákat az országban. Ez egy teljesen új szerepet is eredményezhet a gyógyszerész közreműködésének az öngyó-gyításban, amely végső soron az összes ér-dekelt fél, különösen a beteg érdeke.

Az OTC-kérdéskört több rendezvény is érintette. A 20 éves gyógyszertár-TV úttö-rője, a Meditec GmbH ma is aktív a piacon. Visszaemlékeztek a kezdetekre. Mi történt a 90-es évek elején? Ami akkor jó volt, azt ma már szinte lehetetlen elképzelni is. Megállíthatatlan tendencia az elektroni-kus média. Az eladás számsorai bizonyít-ják, hogy a mozgókép többet mond min-den szónál, ezért egyre fontosabb érv lesz a konzultáció biztosítottsága, az eligazí-tás segítése. A TV képernyőjéről ismert márka impulzusokat kap a vásárláshoz. Ezt adott esetben korrigálni is szükséges. Idő- és költségmegtakarítást eredményez, ha a gyógyszerészek aktív, támogató részesei a felhasználásnak. Számításba kell venni azt is, hogy a web alapú programok lehetővé teszik az iparág számára, hogy célcsoporto-kat, azok affinitását is figyelembe vegyék a gyógyszertári kommunikáció során.

MédiadíjEbben az évben is meghirdették a már ha-gyományosnak tekinthető pályázatot a közvéleményt tájékoztatók részére. Az „A gyógyszertár a társadalomban” cím-mel meghirdetett pályázat címét indo-kolja, hogy Németországban több mint 4 millió ember látogat el a gyógyszertár-ba minden nap. Nem csak egyszerűen be-váltani a recepteket, vagy elvinni a szá-mukra szükséges gyógyszereket, hanem igénybe venni a szakmai tanácsadást, és segítséget kapni, tájékozódni. A gyógyszer-

tár Németországban a legfontosabb társa-dalmi és kommunikációs csomópontok egyike. Érthetően az egészségügy, és ezen belül a gyógyszertárak rendszeresen a mé-dia figyelmének középpontjába kerülnek. A díj célja, hogy az újságírók, akik színvona-lasan feldolgozzák a témát, ezért elisme-rést kapjanak. A díj elnyeréséhez nélkü-lözhetetlen a témakör hozzáértő ismerete. Ez feltétele annak, hogy alaposan és kriti-kusan elemezni tudják a valós helyzetet. Különösen fontos az érdeklődő laikus szá-mára a tények közvetítése, a tapasztalha-tó jelenségek és történések magyarázata, megértetése. A pályázaton hagyományo-san az írott sajtóban megjelent, a rádióban már elhangzott, a TV-ben már bemutatott alkotásokkal lehet részt venni.

A médiadíjat összesen négy kategóri-ában hirdetik meg az újságírók által fel-használt média típusának megfelelően (nyomtatott sajtó, TV, rádió, Internet). A szervezők négy témakört ajánlottak az el-múlt évben a közvéleményt tájékoztatók figyelmébe. Az egyik a gyógyszer-politika és az egészségügy-politika. Ez egyébként is az egyik központi téma a médiában. Nem csak azért, mert megérett az idő akár na-gyobb reformokra, a jogszabályok változ-tatására. Nem nagyon van más politikai terület, amely olyan közvetlen és jelen-tős hatást gyakorolna a lakosságra, mint a gyógyszerellátás. Érdekes európai meg-közelítésben elemezni az egészségpoliti-kát, annak ellenére, hogy a szubszidiaritás elve sokak szerint nem több mint pusztán német ügy. Ezt egyre több Brüsszelben ho-zott döntés vagy az Európai Bíróság lu-xemburgi ítéletei látszanak alátámaszta-

ni. Mindezeknek közvetlen következményei vannak a német egészségügyi és gyógy-szerellátásra, valamint a gyógyszertárak-ra. A második témakör a gyógyszertár és a gazdaság. A demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt az egész-ségügyi és gyógyszerészeti kiadások folya-matosan emelkednek világon. Az egész-ségügyi ágazatot hátrányosan érinti, hogy a finanszírozás nem tud lépést tartani az igényekkel. Különösen sokszor a gyógy-szerkiadások kerülnek a nyilvános vita kö-zéppontjába. Egyes szakértők szerint a gyógyszerészek hozzájárulhatnak a költ-ségek fékentartásához. Erre példaként az ABDA KBV modellt hozzák fel. A többlet-finanszírozás felelősségét az egészségpo-litikának kell kezelnie. Az ágazat gazdasá-

gi jelentőségét az is alátámasztja, hogy az egészségügyi ágazat 4,3 millió munkavál-lalót foglalkoztat, így az egyik legnagyobb német munkaadó. Ezen belül a körülbelül 21 ezer gyógyszertár több mint 140 ezer képzett embernek kínál munkalehetősé-get. A rugalmas foglalkoztatás különösen a nők számára jelentős. Harmadik téma-körként a gyógyszertár és a tájékoztatás té-makörét nevesítették. A fogyasztók felvilá-gosítása kiemelt és nehéz feladat, ugyanis laikusokat kell érthető szakmai informá-ciókkal ellátni. Ez bonyolítja az újságírók dolgát is, amikor a jelentős kihívásokról tudósítanak. Az újságíróknak is feladata részt venni a gyakran nehezen érthető fo-galmak magyarázatában. Bizonyított, hogy a „felelős beteg” előnyös a végeredmény szempontjából. Minél többet tud a beteg a betegségéről és a lehetséges kezelések-ről, annál inkább hajlandó részt venni a te-

szakkönyv minden mennyiségben

35Kórház 2013/10. gyógyszer

rápiában. Negyedik témakörként a gyógy-szer és kutatás szerepelt az ajánlatban. Azt várták a pályázat szervezői, hogy a média hitelesen mutassa be a kutatók, egyete-mek, kórházak és ipari laboratóriumok na-pi munkáját, erőfeszítéseit, a gyógyszer- és gyógyászati kihívásokat. Széles körben indokolt bemutatni, hogy az új gyógysze-rek kifejlesztése, az innovatív gyógyszerek és az új kezelési lehetőségek előnyösek az egész társadalom számára.

A díjazásra hagyományosan 20 ezer eurót fordítanak. Minden kategóriában a díjazott 5-5 ezer eurót kap. A díjakat az EXPOPHARM megnyitását megelőzően, ünnepélyes kö-rülmények között Düsseldorfban, az Apollo Színházban adták át. A díjazottak:

Dr. Sigrun Damas, aki a gyógyszertár és a fogyasztók kapcsolatáról készített filmet. Ebben bizonyos tabletták fogyasztásával kapcsolatos információkat adott át meg-győzően a nézőknek. A filmet az egyik te-levízióban sugározták.

Edda Grabar a gyógyszertár és a poli-tika kapcsolatáról írt igen érdekes cikket. Írásában a keletnémet emberkísérletekről számolt be. Rendkívül fontosnak mutatta be, hogy valós időben kapjanak az embe-rek hiteles tájékoztatást az egészségüket érintő kérdésekről, döntésekről. Korábban ugyanis nagyon sokszor csak féligazsá-gokról kaptak információt. A ma nyilvá-nosságra kerülő információk egy korábbi időszakról sokszor politikailag átitatott in-dulatokat is tartalmaznak. A tudományos kérdésekkel foglalkozó újságírók szerveze-te gratulált a szerzőnek.

Jochen Metzger a gyógyszertár és a ku-tatás kapcsolatáról írt. Cikke egy a pszi-chológiával foglalkozó magazinban jelent meg. Bemutatta, hogy a háromszor egy nap beveendő gyógyszerelés milyen ne-hézségekkel jár. Feltette a kérdést: való-ban olyan nehéz ezt a feltételt betartani? Indokolja ez a K+F tevékenységet, a kor-szerűbb gyógyszereket? Elemzése a gyógy-szert fogyasztó oldaláról mutatja be a helyzetet.

Klaus Bachmann a gyógyszertár és a gazdaság, a gazdaságosság viszonyát ele-mezte egy igen sajátos szempont alapján. A hamisított termékekre koncentrált, ame-lyek eddig nem tudtak bejutni a rendszer-be, de a veszély igen nagy, ezért fel kell hívni minden gyógyszertárba betérő és azt elkerülő figyelmét is.

A rendezvény előtti sajtótájékoztatón már nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógysze-részek egyre elégedetlenebbek a szakma helyzetével, a szabályozással. Ennek oka-ként a szakmán kívüli hatalmi beavatkozá-sokat, azaz a politika hatalmát és a túlzott

bürokráciát nevezték meg. A gyógyszeres kezelés egyre több idős embert érint, akik-nek szükségük van a terápia gyógyszeré-szi felügyeletére, figyelemmel kísérésére. A demográfiai kihívások egyre jelentősebb feladatokat és felelősséget ró a gyógysze-részekre. A gyógyszerészek helyét, szere-pét a társadalomban ennek megfelelően kellene meghatározni. Fontos a szemé-lyes, betegközpontú ellátás, a jobb háló-zati kialakítás, az egészségügyi szakembe-rek hatékonyabb együttműködése. Nem megfelelő módszer a mozgó gyógyszer-tárak rendszere, az internetes gyógyszer-ellátás. Nem elég az egyetemen képzett gyógyszerészek száma. 2007 óta évről évre növekszik a gyógyszerészhallgatók száma, és még mindig folytatni kell ezt a folyama-tot. A 2007/2008. tanévben 11 721 hallga-tót képeztek. Ez évről évre nőtt, és így ér-ték el a 2011/2012. évi 13 603 fős hallgatói létszámot.

Mindenki joggal állíthatja, hogy Német-országban nincs rendkívüli állapot. Ennek ellenére nem megfelelő a gyógyszertá-rak száma és különösen nem annak el-helyezkedése. Mindez akkor is igaz, ha Németországban 3900 főre jut egy gyógy-szertár. Érdekes összehasonlításként rendre megjegyzik, hogy az egyes EU-országokban miként alakul az egy patikára jutó ellátot-tak száma. Meg kell jegyezni, hogy az ere-deti összeállításban Magyarország 4000 fő/patika adattal szerepel a helyes 5000 fő/pa-tika helyett.

Gondot okoz a nem megfelelő díjazás is. A gyógyszerészek azt követelik, hogy emel-kedjen a gyógyszerészek rendszeres jöve-delme, biztosított legyen a gyógyszertá-ri díj rendszeres törvényes felülvizsgálata, növekedjen a kábítószerdíj és a receptdíj. „Mi gondoskodunk beteg emberekről” – ál-lítják a gyógyszerészek, ezért elvárják an-nak megfelelő honorálását.

Friedemann Schmidt úr az ABDA elnö-ke köszöntötte a megnyitó ünnepség részt-vevőit. A korábbi szokásoknak megfelelően ebben az évben nem kaptak felkérést a ren-dezvény megnyitására, vagy megnyitó ün-nepségen a megszólalásra a pártok kép-viselői. Néhány nappal az ünnepség után igazolódott a szervezők óvatossága. A ko-rábbi egészségügyi miniszter Daniel Bahr, az FDP, a liberális párt tagja biztosan nem lesz képviselő, ugyanis pártja az előző több évtizeddel (64 évvel) ellentétesen most be sem került a parlamentbe, mert nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

A rendezvénysorozatot Fritz Becker, a Német Gyógyszerészek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Élesen bírálta az egészségügyi önigazgatás viselkedését.

Megnyitójában fontosnak tartotta kiemel-ni, hogy a partnerség és a meggyőződés a két legfontosabb elem a gyógyszerészek si-keres munkájában. Utalt azokra a tárgyalá-sokra, amelyeket a biztonságos gyógyszer-ellátás érdekében folytatnak, és amelyek egy új keretmegállapodás létrehozására irányulnak. A támogatás mértékéről már megállapodás született. A gyógyszerészek képviselői beleegyeztek a tervezett mérté-kekbe. Ugyanakkor a kötelező egészségbiz-tosítási alapok egymástól is eltérő javasla-tait visszautasítják. Megjegyezte, hogy az a benyomása: van egy belső hatalmi harc az érdekképviseletek, az egyes társadalombiz-tosítási alapok között. A jövőben polgárok-kal közösen kell szabályozni az ellátásokat. Ezt politikailag meg kell erősíteni. A sze-lektív egyéni egészségbiztosítási szerződé-sekkel állandó szinten nem biztosítható az ellátás.

A rendezvény megnyitóján köszöntöt-ték a résztvevőket az iparág képviselői. Mindenki azt hangsúlyozta, hogy jelen-leg nincs súrlódás a gyógyszerészekkel. Kitűnő az együttműködés a hamisítá-sok kiszűrésében, terjedésük megakadá-lyozásában. Örömmel üdvözölték, hogy a gyógyszertárak nem vesznek részt a kap-zsiság terjedésében.

Újdonság volt a rendezvényen, hogy a programok jelentős része a nyilvánosság előtt zajlott. Az interneten követni lehe-tett – bárki számára – az egyes szervezetek küldöttgyűléseit is.

Az EXPOPHARM-ra időzítetten je-lentette meg az egészségügyi kérdések-kel foglalkozó legnagyobb könyvkiadó „A hálózat – támadás a német gyógyszerpi-ac ellen” című könyvét. A szerző: Thomas Bellartz valós szereplőkről írta meg a könyvet. Bemutatja, hogy egyes kereske-delmi hálózatok milyen mértékben van-nak összefonódva a politikával. A berlini újságíró betekintést nyújt a kapcsolatok mélységéről, intenzitásáról. Az olvasó számára egyértelművé válik, hogy mind-ez hogyan járul hozzá egyes vállaltok fellendüléséhez és az egész piac desta-bilizálásához. A szokásoknak megfelelő-en Németország két legnagyobb kiadó-ja terjedelmes standon kínálta könyveit, folyóiratait, kiadványait. A szakkönyvek széles választéka volt látható, kézbe fog-ható a standokon. A könyvek egy jelen-tős része alapvetően a laikus közönségnek szólt. A szakemberek ezeket is olvasták, hiszen nekik is fontos, hogy jól informál-tak legyenek a betegek. Ez nagyban köny-nyíti a gyógyító munkát, növeli annak eredményességét. A könyvek továbbra is kiemelkedően szép formában készülnek

36 gyógyszer Kórház 2013/10.

el. Indokolt megjegyezni, hogy az árak is jóval magasabbak, mint amit nálunk el-fogadhatónak minősítenek az érintettek. Megállapítható azonban, hogy az ismere-tek átadásának továbbra is kiemelt fon-tosságú formája a könyv.

Sokakat foglalkoztat egy évek óta egy-re jellemzőbb folyamat, nevezetesen az,

hogy a legnagyobb gyógyszeripari válla-latok hátat fordítottak Európában a szak-mai kiállításoknak. Ettől nem mentes az EXPOPHARM sem. Ez nem jó, mert érté-kes és sokszor nélkülözhetetlen informá-ciók ezáltal nem jutnak el, vagy sokkal ne-hezebben jutnak el a gyógyszerészekhez, a vállalkozásokhoz. Mindezeknek gazda-sági okai vannak. A megváltozott gazda-sági helyzetben, gazdasági környezetben az információk továbbadásának költsé-geit mindenhol radikálisan csökkentik. A kiállítások túl sokba kerülnek. A cégek korábban abban is versenyeztek, hogy ki milyen nagy standot, hány fős személyze-tet tud kiállítani. Ez valóban sokba került. Gregor Ulrich egy a reklámokkal foglalko-zó cég ügyvezető igazgatója kifejtette vé-leményét arról, hogy ez a folyamat meg-figyelhető volt az EXPOPHARM esetében is. Ennek a folyamatnak sajnos jó néhány jelentős cég úgy vetett véget, hogy nem jelenik meg a legnagyobb és ma egyértel-műen a legjelentősebb európai gyógysze-részeti szakvásáron. A rendezvény a mint-egy 25 ezer fős látogatottságával mutatja a potenciális lehetőségeket a szakembe-rek elérése terén. Megfigyelhető, hogy ennek a rendezvénynek kiváló az ár-tel-jesítmény aránya. Az EXPOPHARM-on a részvétel ma már sokkal olcsóbb, mint a

hasonló iparágak szakrendezvényein, pél-daként említhető a Medica, a Rehacare, vagy az Achema. A Medica standjai pél-dául 25 százalékkal drágábbak. Olcsóbb az energiaköltség is, mert kevesebbet használnak el a kiállítók. Ebben az év-ben a gyógyszergyártók mellett az infor-matikai cégek is látványosan elmaradtak.

Ennek magyarázata lehet, hogy a közel-jövőben nem terveznek jelentős átala-kításokat a rendszereken, mert erre nem kényszerít őket jogszabály. Igaz, hogy a megkérdezett informatikai cégek a stand-költségekre hivatkoztak. Emögött az hú-zódik meg, hogy ezek a cégek korábban igen éles versenyhelyzetben dolgoztak. Eredményességüket, nagyságukat azzal is kifejezték, hogy hatalmas területeket béreltek és nagyon sok szakembert vo-nultattak fel a rendezvényen. Ezek szál-lás-, utaztatási, stb. költsége tényleg tetemes volt. Erre a rendezvényre hely-telen az olimpia jelszavait átvenni. Nem kell a gyorsabban, magasabbra, erőseb-ben követelményeknek megfelelni. Nem ez jelenti a sikeres részvételt a vásárokon. Valóban a megváltozott gazdasági körül-mények között a cégek rá vannak kénysze-rítve költségeik jelentős csökkentésére. Ez azonban nem jelentheti, hogy az ügy-felek, a potenciális ügyfelek ne kapjanak első kézből, hiteles információkat és vá-laszokat kérdéseikre. Megoldás lehet a ki-sebb stand, a kevesebb látványelem, a ki-sebb személyzet. Természetesen az újabb látványelemek így is megjelentek a ren-dezvényen. A hatalmas érintőképernyős kijelzők, a játékkal kombinált információ-átadás most is jelen volt.

Az idén először nem csütörtöktől va-sárnapig volt nyitva a kiállítás, hanem a gyógyszerésznapoknak megfelelően szerdá-tól szombatig. A változás kifejezetten a ki-állítók kérésére történt. A korábbi piacku-tatás eredménye a változtatás, aminek a sikeressége meglátszik a kiállítók száma-in is. Tárgyalások folynak arról, hogy a két-éves ciklusban megrendezett EXPOPHARM nem lenne-e sikeresebb. Szólnak érvek mel-lette és ellene is. Ellene szóló érvéként em-líthető, hogy úgyis két-két évenként rende-zik meg Düsseldorfban és Münchenben a rendezvényt. Van aki mindig csak az egyik-re megy el. Ez igaz a kiállítókra és a részt ve-vő gyógyszerészekre is. Természetesen so-kan tartják fontosnak, hogy minden évben legyen lehetőség erre a szervezett szakmai találkozásra. A kétéves ciklus mellett szó-ló érvek kizárólagosan a költségek oldaláról közelítik meg a problémát. Ezen érdemes gondolkodni. Sok cég valóban nem enged-heti meg magának évente ezt a jelentős ki-adást. Ugyanakkor egy közepes méretű vál-lalkozás sem engedheti meg magának, hogy évente ne akarja a közvetlen találkozás le-hetőségét megteremteni üzleti partnerei-vel. Válság idején különösen sokan akarják azt tudni, hogy a partnervállalkozások tud-ják-e és miben, mennyiben támogatni tevé-kenységét. A gyógyszertárak ebbe a körbe tartoznak. Fontos számukra, hogy kapnak-e segítséget abban, hogy az innovatív kínála-tuk ne csökkenjen, a jövő biztonsága meg-alapozott legyen.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EXPOPHARM szerves részét képezik a kapcsolódó szemináriumok, konferenciák. Itt lehet választ kapni számos időszerű és fontos kérdésre. Ezeken lehet megvitat-ni szakmai problémákat. Lehet ismertet-ni új technológiákat, technikákat, termé-keket, szolgáltatásokat. Fontos szerepet játszhatnak ezek az összejövetelek a kö-vetelmények értelmezésében, a megoldá-si javaslatok közötti választásban. Az idei konferenciák egyikén kiemelt téma volt, hogy a gyógyszertár ne csak gyógyszerel-osztó hely legyen, hanem más, egészség-gel kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújt-son. Egy másik szemináriumon a generikus piacon meglévő versenyről és annak követ-kezményeiről tárgyaltak. A bevezetés so-rán elhangzott, hogy a kedvezményes meg-állapodások miatt jelentősen felerősödött árverseny a generikus piacon jelentős kö-vetkezményekkel jár a vállalatok számára. Hosszú távon, a túlzott megtakarítás ve-szélyeztetheti a kínálatot, ezen keresztül a lakosság gyógyszerellátását.

Fekete Tibor

itt volt a gyógyszervilág színe-java

37Kórház 2013/10. VéreLLátás

Az Új Széchenyi Terv keretében há-rommilliárd forint európai uniós

és hazai forrásból 2014 nyarától új épüle-tekben működhet a pécsi és a szegedi vér-ellátó központ. Mindkettőben hatékonyab-bá válik a vérkészítmények előállítása, az egészségügyi intézmények vérrel való el-látása, és modern környezetben folyhat a véradás – mondta a szakember azt megelő-zően, hogy lerakták a szegedi központ alap-kövét. A vérellátásban az elmúlt 30 évben nem volt mostanihoz hasonló fejlesztés – jelentette ki a főigazgató.

A szegedi vérellátó elődjét 1951-ben alapította Gál György professzor. Többek között az ő munkája teremtette meg a hát-teret ahhoz, hogy 1962-ben Szegeden hajt-hassák végre az első vesetranszplantációt Magyarországon – emlékeztetett Miskovits Eszter. A háromszintes, 1340 négyzetméte-res központot a Ferroép Zrt. építi. A föld-szinten a vérraktár és a vizsgálók kapnak

helyet, az első emeleten működnek majd a laborok és a véradóhelyiségek, a harmadik szinten az irodákat és a szociális blokkot alakítják ki. Az épület tetején napelemek termelik majd a központ üzemeltetéséhez szükséges villamos energia egy részét.

Egy héttel korábban elhelyezték a Pécsi Regionális Vérellátó Központ új épületé-nek alapkövét is a baranyai megyeszék-helyen. Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója az ese-mény alkalmából mondott beszédében ki-tért arra: a pécsi vérellátó 1922 óta egy, az első világháború előtt emelt épületben működik, és a mostani beruházással köl-tözhet a Szentágothai Kutatóközpont és az úgynevezett négyszáz ágyas klinika szom-szédságában felépülő háromszintes, 800 négyzetméteres ingatlanba.

Az új pécsi és szegedi épület megte-remti a lehetőséget arra is, hogy a vérellá-tó központok a jövőben bekapcsolódjanak

a sejtterápiába. Ennek lényege, hogy a kor-szerű eljárásoknak köszönhetően a beteg nem teljes vért, hanem vérből kivett sejte-ket kap a gyógyulásához.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora örömének adott hangot, hogy a vérellátó központ új épülete a kutatóköz-pont és a klinika közelébe került, mert ez egyszerűsíti a vérkészítmények szállítását, és lehetőséget teremt az együttműködésre a diagnosztikai munkában.

Miskovits Eszter elmondta: a Baranya, Somogy, Tolna alkotta Dél-Dunántúlon 35 ezer egység vért vesznek le évente. Egy egység 450 millilitert jelent. Rámutatott, hogy bár a balesetek számának csökkené-se és a korszerű műtéti eljárások okán a korábbinál kevesebb vér is elég az ellátás biztosításához, de mivel a véradók száma csökken, fontos felhívni a figyelmet a vér-adás szükségességére, továbbá a vérrel va-ló helyes gazdálkodásra is. (MTI)

A dolgozóknak és a donoroknak is kedvezőbb feltételeket teremt a szegedi regionális vérellátó központ új épülete – közölte Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója október 25-én a csongrádi megye-székhelyen.

regionális vérellátó központ épül szegeden és pécsen

egyeteMi pArtnerséget éLvez A hetediK AsteLLAs-dÍj – Az év OrvOsA páLyázAt

Új fővédnökkel, számos újdonsággal és kibővült mentorkörrel indul útjára az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat. A hazai egészségügyben tevékenykedő, kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt nyújtó orvosok, valamint a példaértékű orvos-beteg kapcsolatok felkutatását és nyilvánosság előtti bemutatását célzó kezdeményezéshez – az Astellas Pharma és a MOTESZ mellé – idén a Magyar Kórházszövetség és a négy orvosképző egyetem is csatlakozott.

A hetedik év sok változást hozott, így például a fővédnökséggel járó feladatokat – a két év után leköszönt dr. Sótonyi Péter professzor helyett – a jövőben dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke látja el. A szakmai zsűri korábbi elnöke, prof. dr. Perner Ferenc, a jövőben tiszteletbeli elnökként segíti a pályázatot, a szakmai zsűri vezetését prof. dr. Acsády György veszi át. A változások a páciensek által beküldött történetek értékelését és a végső rangsor kialakítá-sának módját is érintik. Idéntől e rangsor felállításában a nagykö-zönség és az Astellas-díjas orvosokból álló zsűri értékítélete egyen-rangú mérceként jelenik meg. „Az év orvosa pályázaton elsősorban azok válnak a 2006-ban alapított Astellas-díj igazi várományosaivá, akik munkájukkal, hozzáállásukkal a betegek bizalmát és szeretetét, valamint a szakmai környezet elismerését egyaránt képesek kivívni. Az elmúlt pályázati évek megmutatták, hogy ilyen orvos kiválósága-ink szép számmal vannak. Példamutatásuk meghatározó a jövő gyó-gyító generációi és a ma gyakorló szakemberei számára” – fogalma-zott a pályázatindító sajtótájékoztatón dr. Markovich György, a díjat alapító Astellas Pharma ügyvezető igazgatója.

Az Astellas-díj prominens védnökei

38 KéPzés Kórház 2013/10.

E gy orvos kettős feladattal szembe-sül, hiszen miközben nap mint nap

gyógyítja a beteg embereket, a tevékeny-sége alapjául szolgáló tudományos isme-retek egyre bővülnek és ezekkel szintén lépést kell tartania. Az új eredménye-ket követve és befogadva kell helyt áll-ni a zsúfolt klinikákon, kórházakban, ren-delőintézetekben. Egy egyetemen ez a kettősség még inkább tetten érhető. A Semmelweis Egyetem a falai közt zajló, magas szintű tudományos kutatások ré-vén emelkedik ki az ellátás csúcsaként – mondta dr. Veres Gábor.

A szakember érdekes kihívásnak tartja a fent említett két orvosi feladatot egy-begyúrni és megtapasztalni, és fontosnak tartja azt az értéket, amely ezáltal létre-jön, hiszen az orvosi ellátás színvonalának emelésével a végső célt szolgálják: a bete-gek érdekét.

A Rezidens Szalon programjának ket-tős összetétele – a tudományos előadá-sok és a művészeti kalandozás – egyrészt a kettősség szimbólumaként jelenik meg, másrészt a résztvevők egyszerre or-vosok és műélvezők, a rendezvényen pe-

dig lehetőségük van egyszerre hódolni a két területnek.

Veres Gábor maga a gimnáziumban még művészettörténésznek készült, egye-temi tanulmányainak utolsó két évében

„át is hallgatott” erre a szakra. A képző-művészet orvosi körökbe való átülteté-sét azonban igazi profira bízta, Fertőszögi Péter művészettörténészt kérte fel fest-mény-szakértőnek. „Péter személyében egy kiváló előadói képességekkel rendel-kező szakértőt találtunk, aki szerteágazó kapcsolatai révén minden Szalonra elhoz egyetlen festményt, amit olyan szuggesz-tív erővel elemez, hogy fél óra múlva egy kicsit mi is műértőnek képzeljük magun-kat” – mondta Veres Gábor.

A Rezidens Szalon ezen belül sem szok-ványos rendezvény. Elsőként mindjárt ér-demes tisztázni, hogy bár Veres Gábor a fiatalok széles körű oktatásának céljá-val alapította, nem kizárólag a rezidensek vehetnek, illetve vesznek részt a rendez-vényeken. Az orvosi szakterületek is szé-les palettán jelennek meg az előadások-ban, mert bár saját területéből kiindulva és a Klinika profiljának megfelelően Veres Gábor kezdetben a gyermekgyógyászat-ra helyezte a hangsúlyt, dr. Szél Ágoston, a SE rektorának javaslatára a kört kibő-vítette, és a nyári találkozón pl. a kardi-

Az orvosi hivatás sokszínűségét nem árt már rezidensként megízlelni – gondolta Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekklinika egyetemi docense, és 2011 májusában megalapította a Rezidens Szalont, melynek azóta is házigazdája. A kezdeménye-zés komplex oktatási formát jelent a Semmelweis Egyetem fiatal orvosai számára. Egy-egy rendezvényen a mindennapi gyakorlatban fontos differenciáldiagnosztikai és tudományos ismereteket közös festményelemzés követi, majd a talál-kozó kellemes muzsikával átszőtt beszélgetéssel zárul. Mint egy igazi szalonban – nem kizárólag rezidenseknek.

lehet más az orvosképzés

dr. Veres gábor Fotó: attekovacs.com

Oldott hangulat Fotó: attekovacs.com

39Kórház 2013/10. KéPzés

ológia volt a fő téma. Június 18-án prof. dr. Merkely Béla beszélt a csapatépítés-ről, valamint a közösségi és egyéni siker lehetőségeiről a városmajori klinikán. Ezt követte dr. Nardai Sándor előadása „A transzkatéteres aortabillentyű beültetés-ről, ahogy egy rezidens látja” címmel.

A tudományos szekciók rendhagyóak abban a tekintetben, hogy az előadók nem használnak „slide show és PowerPoint” eszközöket, ellenben értekezés közben egy táblára felírhatnak néhány fontos szót és gondolatot a hallgatóság számára – tud-tuk meg a főszervezőtől. Igaz, hogy mind-ez „embert próbáló” feladat az előadó szá-mára, hiszen nem pillanthat a monitorra,

ha elakadna beszámolója közben, de min-denki szívesen vállalja a kihívást, hiszen ily módon kiemelhetőek a legfontosabb gondolatok, amelyeket a fiatalok útrava-lóként vihetnek haza és akár egy életre megjegyezhetnek. Veres Gáborék a felkért előadókon kívül is szívesen látják az idő-sebb kollégákat és kifejezetten kérik őket, hogy szóljanak hozzá az adott témához.

„A „rezidens” szó azt is jelenti, hogy „itthon, helyben”, vagyis valósítsunk meg itt, az Egyetem falain belül valamit, amit együtt élvezhetünk, alkossunk baráti kö-zösségeket, ne rohanjunk ki a teremből, ha az utolsó előadó megköszöni a figyel-met” – mondta Veres Gábor.

A legutóbbi Szalon szeptember 17-én volt. Egy valamennyi diszciplínát érin-tő témakört – a depressziót járták körbe a résztvevők. Az egyre többeket és vala-mennyi korosztályt érintő betegséget a klinikai orvoslás oldaláról prof. dr. Bitter István, a Pszichiátriai Klinika igazgató-ja, a tudományos kutatás mélységei fe-lől pedig dr. Sperlágh Beáta, a KOKI tu-dományos igazgatóhelyettese közelítette meg. Fertőszögi Péter stílszerűen – és to-vább bővítve a jelenlévők ismereteit – egy depressziós festményt mutatott be a közönségnek, elemezni. A hangulat ki-egyensúlyozása végett ezt a szalont vi-dám zene, pogácsa és egy pohár bor zár-ta. Az októberi szalonban dr. Hangody László akadémikus az ízületi porckároso-dások sebészeti kezelésnek modern lehe-tőségeiről, dr. Harsányi László tanár úr pedig a minimálisan invazív sebészi tech-nikákról szólt. A következő szalon nov-ember 13-án lesz, melyen prof. dr. Karádi István a lipidanyagcsere-kutatás és -keze-lés újabb vívmányairól tart előadást, dr. Veres Gábor pedig „Gróf Széchenyi István hatása a magyar sportéletre” címmel állí-totta össze aznapi mondanivalóját.

Veres Gábor végül megosztotta la-punkkal a Rezidens Szalon „ars poeticá-ját”, melyet dr. Arányi Lajostól, a kiváló patológustól, akadémikustól és régésztől tanult. Tőle származik ez az idézet: „Az a jó pedagógus, aki magánál különb tanít-ványokat nevel, majd lassan, a tanítvá-nyai által, feleslegessé válik.”

Radnai Anna

Oktatás – kicsit másképp Fotó: attekovacs.com

„Az év prAxisA A Kárpát-MedenCéBen”

Idén negyedik alkalommal dördül el a startpisztoly, október 22-én elindult „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázat. A meghirdető Országos Alapellátási Intézet célja 2013-ban is ugyanaz, mint a megelőző években. Helyreállítani, erősíteni a há-ziorvosok és a nővérek megbecsülését, presztízsét. A szervezők idén is az emberséges és szakmailag is elhivatott gyógyítókra, a példaértékű orvos-beteg kapcsolatokra, és az orvosok kitartó, szolgálatkész munkájára szeretnék irányítani a szélesebb nyilvá-nosság figyelmét. A pályázat szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a modellként követendő orvos-beteg kapcsolatokra, a kulcsfontosságú orvos-beteg bizalomra, és elérni, hogy a média ne csak szidja, dicsérje is az alapellátás szereplőit.

Csakúgy, mint tavaly, ebben az évben is a nemzethez tartozás a mérvadó, tehát várjuk, hogy a felvidéki, az ukrajnai, a vajdasági, az erdélyi orvosok is bekerülhessenek a nyertesek közé. Ahogyan pályázati kiírásunkban olvashatják, egyének, de kollektívák – kórházak, kórházi osztályok, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, civil szervezetek, szakmai érdekképvi-seletek – ajánlásait is várjuk. A beérkezett pályázatokat értékelő zsűri elnöke dr. Balogh Sándor, az OALI főigazgatója, tag-jai: Bakonyi Péter a Duna Televízió Intendánsa, Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, Csongrádi Kata színművésznő, dr. Lenkefi Ida, az Egis belkereskedelmi igazgatója, dr. Mosolygó Gábor háziorvos, a tavalyi pályázat hazai nyertese, valamint dr. Farsang Csaba, dr. Hajnal Ferenc, dr. Kásler Miklós, dr. Kiss Róbert professzorok. A végső sorrendet a portál látogatóinak szavazatai alakítják majd ki.

„Az év praxisa a Kárpát-medencében” 2013-as részletes pályázati kiírását portálunkon találhatja meg. A pályázat hiva-talos weboldala a http://www.azevpraxisa.hu/ címen érhető el. Az ajánlásokat legkésőbb 2014. március 10-én éjfélig várjuk.

Országos Alapellátási Intézet

40

– Hogyan lesz egy aneszteziológusból há-ziorvos és háziorvosból szakrendelő-igaz-gató?– A DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájáról egy praxis megüre-sedését követően kerültem 2007-ben Hajdúböszörményre, háziorvosnak. 2010-ben megkeresett az önkormányzat, mert a szakrendelő korábbi igazgatója 2011. január 1-jével lemondott megbízatásá-ról. Hajdúböszörményben sajátos hely-zetben volt a szakellátás, mert a szakren-delések közvetlen OEP-finanszírozásban voltak, a 15 szakrendelésből csupán egy működött az intézmény költségvetéséből. Ez a folyamat 1996-ben a labor és képal-kotó diagnosztika kiszervezésével indult, és a többi szakrendelés folyamatosan ke-rült átszervezésre. Akkoriban úgy tűnt, ez a vállalkozói forma működőképes az egész-ségügyben, amely napjainkra megválto-zott. A feladatot azonban úgy vállaltam el, ha a szakorvosi órák visszakerülnek az intézményhez. Akkor már jártam a deb-receni menedzserképzőbe, ismertem a fi-nanszírozási környezetet, és világosan le-hetett látni, hogy ha így folytatódik, a rosszul finanszírozott szakmák eltűnnek Hajdúböszörményből. Hasonló elképzelés alakult ki az önkormányzatnál, visszavet-ték a szakorvosi órákat, és nonprofit társa-sággá alakult a szakrendelő. Visszavettük az órákat, „államosítottunk”, majd kimen-tünk gazdasági formába, hiszen úgy gon-doltuk, rugalmasabban és hatékonyabban tudunk így tevékenykedni. Ami országosan zajlott, mi megcsináltuk kicsiben. Nagyon izgalmas időszak volt.

– Lehet egyszerre háziorvosi praxist is ve-zetni és szakrendelőt irányítani?– Hetente három napot rendelek, a mara-dék két napon egy kolléganőm látja el a háziorvosi feladatokat a praxisban, a szak-rendelő irányítását pedig heti két napon 8 órában látom el. Intézményünkben he-tente több mint 500 szakorvosi órában látjuk el 36 ezer fős ellátási körzetünket, így az önálló szakrendelők között köze-pes méretűnek számítunk. Egyébként naponta 350–400 beteg jelenik meg zö-

mében évtizedek óta működő szakrende-léseinken.

– Hogyan zajlott az ÉAOP 4.1.2. járóbeteg-szakellátóközpont fejlesztési projekt?– Amikor elkezdtem a szakrendelő irányí-tását, már megvolt a nyertes pályázatunk és 2011 márciusában indult az építkezés. A projekt három célterületet határozott meg: az épület felújítását, az informati-ka fejlesztését, és az orvosi bútorok és esz-közök felújítását. Úgy valósítottuk meg a fejlesztést, hogy a háromszintes épület-ben a szinteket egyenként újítottuk fel. Kitaláltuk, hogy építkezés közben hogyan

folyhat a szakmai munka az épületen be-lül, és így is éltük át a teljes felújítást. Volt benne némi „ámokfutás”, mert például a tetőt 2011 novemberének végén kezdtük el lebontani, de szerencsére akkor karácso-nyig gyönyörű időnk volt. Nem volt köny-nyű időszak, de mindenki helytállt. 2013 márciusában adtuk át a teljesen felújított, nyugat-európai normáknak tökéletesen megfelelő szakrendelőt.

– Ki szállította a technológiát?– A bútorokat és az eszközöket az ARTMED Kft., mint a közbeszerzési ajánlat nyerte-se szállította. Ebben az ajánlatban a spe-

KéPALKOtó diAgnOsztiKA Kórház 2013/10.

Új, direkt digitális röntgenberendezést telepítettek a hajdúböszörményi szakrendelőben. A fejlesztésről dr. Erdős Andrással, a Hajdúböszörmény ESZ-V Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Megérkezett európa hajdúböszörménybe

páLyAKép

Dr. Erdős András 1997-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 2002-ben aneszteziológiai és intenzív terápiás, 2009-ben háziorvostani, 2012-ben reumatológiai szakvizsgát tett. 2009-ben megszerezte a debreceni egész-ségügyi menedzserképző diplomáját. 1996-97-ben mentőtiszt, 1997-2007 között a DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika orvosa, majd szakorvosa, 2007-tól hajdúböszörményi háziorvos, 2011-től az ESZ-V Kft. ügyvezető igazgatója. Angolul beszél. Nős, reumatológus felesége a debreceni Kenézy Kórház munkatársa, két gyermekük és két kutyájuk van.

dr. erdős András

41

cifikációnak megfelelően egy nagyon mo-dern röntgenberendezés szerepelt, ami nagy automatizáltsággal látja el a diag-nosztikai feladatokat. Végül a nyertes pá-lyázatban szereplő és telepített AGFA DX-D 800 direkt digitális röntgenrend-szerrel olyan berendezés érkezett hozzánk, amit szerintem bármelyik kórház vagy kli-nika megirigyelne. Aztán amikor beállítot-ták és bekapcsolták a gépet, megmutat-ták, hogy mi minden tud, forog, „pörög”, és a kor csúcstechnológiájának megfelelő-en mennyi mindent el tud végezni, akkor éreztem meg, hogy Európa megérkezett Hajdúböszörménybe.

– Hogyan érzékelhetőek egy ilyen gép di-agnosztikai előnyei?– Például jó szervezéssel fantasztikus tel-jesítményre képes. Idén kötelezővé tet-ték nálunk a tüdőszűrést. Korábban ez úgy zajlott, hogy egy mobil szűrőbusz eljött hozzánk, és a Kenézy Kórház munkatársai leszűrték a lakosságot. De mivel április kö-zepétől már tökéletesen működött az új AGFA röntgen, ezzel a készülékkel végez-tük el a tüdőszűrési feladatokat. Reggeltől délután kettőig zajlott a napi betegellátás, délután kettőtől este nyolcig pedig tüdő-szűrést végeztük. Április közepétől június végéig 10 500 embert szűrtünk le, azaz na-pi hat órában átlagosan 210 beteget vizs-gáltunk meg. Volt olyan nap, amikor 300 beteget sikerült leszűrnünk.

– Az betegenként átlagosan 1 perc 12 má-sodpercet jelent…– A berendezés viszont kiválóan bírta. Egyébként a legszűkebb keresztmetszet az öltöző volt, hiszen egy röntgenfelvétel csu-pán néhány másodpercig tartott. Persze, hozzá kell tenni, szerencsés időszak volt, hi-szen tavasszal kevesebb a ruha az embere-ken, gyorsabb az öltözködés is. Mindenesetre, mindenkinek azt javaslom, aki ilyen gépet vá-sárol, hogy gondolja meg a több betegöltö-ző kialakítását.

– Mit tud még az új gép?– Az AGFA DX-D 800-as rendszere nem-csak felvételi, hanem átvilágító funkció-val is rendelkezik. A készülék érdekessége, hogy az átvilágítás nem a hagyományos CCD-kamerával történik, hanem mindkét feladatot ugyanaz a mobil, vagyis a ké-szülékből kivehető, úgynevezett dinami-kus flat panel biztosítja. Azon túl, hogy ez a technológia lényegesen jobb képminősé-get biztosít az átvilágítás során, további előnyt jelent, hogy a váltás az átvilágítás és a felvétel között gyakorlatilag idővesz-teség nélkül történik, amit leginkább gyors

lefolyású események – például feltöltéses kontrasztvizsgálatok – precíz követésénél lehet kihasználni. Ezzel a kettő az egyben funkcióval az általános radiológiai vizsgá-latok teljes palettáját gyorsan, kényelme-sen és kiváló minőségben tudjuk elvégez-ni. A rendszer kezelőfelülete praktikus és könnyen elsajátítható, az oktatás során cé-get itthon képviselő Silver-Wood IT Kft. végtelenül rugalmas volt, és nagyon sokat segített nekünk a betanítási időszakban. Radiológus szakorvosunk szerint a gép tel-jesen megbízhatóan működik, szóval elé-gedettek vagyunk. Sőt, a társszakmák is sokkal elégedettebbek, hiszen az informa-tikai rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a medikai rendszerből a felvétel elkészítése után azonnal, még a leletezés előtt meg le-het nézni a képeket, így a nem radiológus szakorvosok, elsősorban sebészeti vagy tra-umatológiai esetben, már a konkrét lelete-zés előtt megkezdhetik a gyors terápiát.

– Milyen terméktámogatást kapnak a szál-lító AGFÁ-tól?– A készülékhez a szállító távoli elérhető-séget alakított ki, így bármely esetleges probléma esetén mód van azonnali beavat-kozásra, ami nagyon meggyorsítja mind a probléma jellegének feltárását, sok eset-

ben a hiba elhárítását is. Eddig, ha sze-mélyes segítségre volt szükségünk, az 24 órán belül mindig megoldódott. A Silver-Wood IT reakcióideje és szervizszolgálta-tása kiváló, és a beüzemelési időszakban nagyon sok szakmai segítséget kaptunk tő-lük. Tavasszal kaptunk egy „ékszert”, amit

a szállítóval közösen néhány hónap alatt csiszoltunk olyanná, amilyen gépet igazán szerettünk volna.

– Életpályája lefedi a teljes ellátási spekt-rumot. Egyetemi klinikán dolgozott, az-tán háziorvos lett, ma emellett szakrende-lőt irányít. Hogyan függ össze ez a három rendszer?– Szerintem nem lehet szétválasztani őket. A három ellátási forma egyetlen tengelyen található. Hajdúböszörményben az alapel-látás és a járóbeteg-ellátás fogja át az ál-lampolgári szükségleteket, a születéstől a halálig. Ez egy család, ami ha segítség kell, szól a magasabb ellátási szinten lévő ellá-tásnak, és oda küldi a beteget. Ha jól vé-gezzük a munkánkat, akkor kevésbé van szükség a háttérszolgáltatásra, de nem en-gedhetjük el a betegek kezét, mert ahogy öregszik a társadalom, és ahogy egyre több betegséget tudunk minél hosszabb ideig gondozni, annál inkább szükség lesz a fek-vőbeteg-ellátásra. Mi alapellátók és járóbe-teg-ellátók kivizsgálunk és gondozunk, ezzel megteremtjük az alapokat a minőségi élet-hez, csökkentve ezzel a fekvőbeteg-ellátás terheit. Ahol jó a szakellátás, ott nem ve-szik annyira igénybe a fekvőbeteg-ellátást, ha sokáig tudjuk gondozni a cukorbetegsé-

get és a magas vérnyomást, a későbbiekben kialakuló szövődmények száma a jó gondo-zás ellenére emelkedhet, és a fekvőbeteg-el-látás igénybevételével biztosítható a továb-bi kezelése az adott betegnek. n

Zöldi Péter

Kórház 2013/10. KéPALKOtó diAgnOsztiKA

Az új AgFA dX-d 800 direkt digitális röntgenrendszer

42 neFrOLógiA Kórház 2013/10.

M ostantól sokkal nagyobb eséllyel él-hetik túl súlyos betegségeiket azok

a gyerekek, akik a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika intenzív osztályára ke-rülnek. Köszönhető ez annak az úgyneve-zett multiFiltrate vértisztító berendezésnek, amely egyedülállóan segíti mostantól a kli-nika kis betegeinek gyógyulását. A hétmillió forint értékű gépet a Fresenius Medical Care Magyarország Egészségügyi Kft. (FMC) kivé-teles kedvezménnyel ajánlotta fel a kliniká-nak, megvásárlásában pedig a kórházat szin-tén régóta támogató Amway Magyarország Kft. segített. Az új berendezéssel a legma-gasabb színvonalú akut vesepótló kezelések-re nyílik mód, de nemcsak a veseelégtelen-ség kezelésénél, hanem súlyos fertőzéseknél, szepsziseknél, ödémák megszüntetésénél is használható. A multiFiltrate alkalmas a citrátos alvadásgátlásra, amely lehetőséget ad a hosszú távú, akár több napig tartó dialí-zisre is. Ezeken kívül a géppel nagy biztonság-gal végezhetőek a terápiás plazmaferezisek. A berendezés október 7-én zajlott ünnepélyes átadásán elhangzott, hogy a klinikának át-adott multiFiltrate Magyarországon először szolgálja gyerekek gyógyulását, hatékonyan lehet majd kezelni vele már a 2 kg súlyú új-szülötteket is.

Az átadó ünnepségen dr. Tulassay Tivadar, a gyermekklinika nemrég leköszönt igazgató-ja emlékeztetett arra, hogy azóta, hogy a kór-házban 1985-ben megnyílt a dialízisosztály, óriási fejlődésen ment át a vesepótló keze-lés. Az új berendezés ennek a fejlődésnek egy látványos bizonyítéka, amellyel ráadásul a többszervi elégtelenségben szenvedő gyerme-kek is nagy lehetőséget kaptak a gyógyulásra. Dr. Szabó Attila, az intézmény jelenlegi veze-tője azt emelte ki, hogy az új berendezés, mint a neve is mutatja, multifunkcionális szerke-zet, amely nemcsak a felesleges folyadékot, hanem a mérgeket is el tudja távolítani a szer-vezetből. Ráadásul az átlagos dializáló gépek-kel ellentétben mozgatható, tehát a súlyos, mozgásképtelen betegeket is szolgálhatja.

Dr. Reusz György professzor, a nefrológiai osztály vezető főorvosa azt hangsúlyozta, hogy bár az országban a felnőtt-terápiában már több helyen alkalmazzák ezt a berende-

zést, a gyermekek kezelésében itt nyílik elő-ször mód alkalmazni. A vértisztító gép az intenzív terápiás osztályra kerül, ennek a részlegnek a vezetője, dr. Tóth-Heyn Péter el-mondta: az ő szintjükön a sikert abban mérik,

hogy mekkora a túlélés aránya. Reméli, hogy ezzel a berendezéssel ez az arány tovább nő-het – tette hozzá.

A gyermekklinika támogatója, az FMC igazgatója, Berkes Attila arról beszélt, hogy reméli, egy ilyen korszerű berendezéssel se-gíthetik a szakmai munka fejlődését is. Megerősítette, hogy továbbra is szándékuk-ban áll patronálni a klinikát, sőt igyekeznek más támogatókat is az intézmény mellé állí-tani. A klinikát két éve segítő Amway képvi-selője, Törőcsik Dalma felidézte, hogy milyen eseményeken gyűjtötték az adományokat a kórháznak. A multiFiltrate berendezésen kí-vül egyébként az Amway az átadáson három gyógyszerinfúziós pumpát is adományozott a klinikának.

Bernáth Bea

A berendezés az országban először szolgálja gyerekek gyógyulását, akár a 2 kg súlyú újszülöttekét is.

értékes vértisztítót kapott a gyermekklinika

A MULtiFiLtrAte Ci-CA AKUt terápiás rendszerrőL

A multiFiltrate egy akut, extrakorporális vértisztító rendszer. Kompakt kialakítá-sa lehetővé teszi a könnyű kezelést, és alkalmazkodik az intenzív terápiás osztályok igényeihez, ahol a rendelkezésre álló hely gyakran korlátozott. A vezérlőelemek és kijelzők egyszerű elhelyezése a szoftver-irányított felhasználói menük segítségével biztosítja a speciális dialízist, gyakorlattal nem rendelkező nővérek számára is le-hetővé teszi is a multiFiltrate rendszer zökkenőmentes működtetését. A berende-zés az alábbi kezelési módokkal használható:– Lassú Folyamatos Ultrafiltráció (SCUF)– Folyamatos Veno-Venózus Hemofiltráció (CVVH)– Nagyvolumenű Folyamatos Veno-Venózus Hemofiltráció (HV-CVVH)– Folyamatos Veno-Venózus Hemodiafiltráció (CVVHDF)– Folyamatos Veno-Venózus Hemodialízis, citrátos véralvadásgátlással is (CVVHD)– Membrán-Plazmaszeparáció (MPS)– Hemoperfúzió (HP)

A különböző kezelési módokhoz egységcsomagban érhetők el a fogyóanyagok. A multiFiltrate akut dialízis-készülék digitális-elektronikus vezérléssel rendel-kezik, és az extrakorporális keringést egy pumpa tartja fent. Működés közben az extrakorporális keringést és a fontos rendszerparamétereket a rendszer monito-rozza. A filtrátumot, a dializáló folyadékot és a szubsztitúciós oldatot rollerpum-pák továbbítják. A gravimetrikus egyensúlyt négy különálló mérleg biztosítja; ezek szolgálnak a szubsztitúciós oldat, a dializáló folyadék és a filtrátum mérésére. Két integrált melegítő biztosítja a kívánt kezelési hőmérséklet megbízható beállítá-sát, magas szubsztitúciós arány mellett is. A választott kezelési módtól függően a rendszer csak egy melegítőt használ, vagy sorba kapcsolja a második melegítőt. A berendezés, annak integráns részét képezve kalcium-citrát modullal is rendelkezik.

A multiFiltrate Ci-Ca akut terápiás rendszer

43Kórház 2013/10. PArAgrAFUs

A közalkalmazotti jogviszony vonatkozá-sában az általános munkajogi szabá-

lyoktól eltérően szűkebb lehetőség van kol-lektív szerződésben rendelkezni. A Munka törvénykönyve főszabály szerint kimond-ja, hogy a jogviszonyból származó jogok-kal és kötelezettségekkel, illetőleg magával a kollektív szerződés megkötésével, meg-szüntetésével, teljesítésével összefüggés-ben tartalmazhat rendelkezést a kollektív szerződés, kivéve, ha maga a törvény az el-térő rendelkezést nem engedi meg, illetőleg korlátozza, azaz csak a dolgozó javára enged kollektív szerződéses szabályozást. Ezzel szemben a költségvetési intézményeknél lé-tesített közalkalmazott jogviszony vonatko-zásában kettős korlát is megfogalmazásra került. Egyrészt a közalkalmazotti törvény-től csak akkor lehet kollektív szerződésben eltérően szabályozni, ha erre a törvény kife-jezetten lehetőség biztosít. Ugyanezen sza-bály vonatkozik a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendeletétől való eltérésre is, illetve az egészségügyi ágazatra vonatko-zó a jogállási törvénynél is, hiszen ott az al-kalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendel-kezések kifejezetten nevesítik, hogy mely esetben lehet kollektív szerződéstől eltér-ni. Azaz, a közalkalmazotti jogviszonyra vo-natkozó szabályok tekintetében kifejezett felhatalmazó rendelkezés szükséges a kol-lektív szerződéses rendelkezésre. Másrészt, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra is al-kalmazandó mögöttes szabályként a Munka törvénykönyve, kivéve, ha a Kjt. ezt tilt-ja. A munkaviszonyra vonatkozó szabály-tól való eltérő megállapodás lehetőségé-re vonatkozó munkajogi szabályok nagyobb részt azonban nem alkalmazhatók a közal-kalmazotti jogviszonyra. Azaz, azon mun-kajogi szabályok többsége, amely pontosan nevesíti, hogy az adott fejezet vonatkozásá-ban mely szabályok esetében nem lehet kol-lektív szerződésben eltérni, illetőleg hol le-

het, csak a dolgozó javára, a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazha-tóak. Két területen azonban engedi alkal-mazni a munkaviszonyra vonatkozó szabá-lyoktól való kollektív szerződéses eltérést a Kjt., az egyik a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó II. rész 6. fejezetében, ahol a Munka törvényköny-vi szabályoktól a dolgozó javára kollektív szerződésben el lehet térni, illetve a mun-kaidő-pihenőidőre vonatkozó szabályok vo-natkozásában azon rendelkezések, amelyek a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál alkalmazhatóak. Így például a közalkalma-zotti jogviszony tekintetében is a rendkívüli munkavégzés 250 óra évi limitje felemelhe-tő. Összességében tehát amikor a közalkal-mazotti jogviszony esetében a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést akar kötni, akkor részben vizsgálni kell, hogy melyek azok a felhatalmazó rendelkezések, amelyek magában a közalkalmazotti tör-vényben, ennek végrehajtási rendeletében, vagy az ágazati jogállási törvényben meg-engedi a kollektív szerződéses rendelkezést, másrészt pedig a munkáltató személyében bekövetkező változás, illetőleg a munka-idő-pihenőidőre vonatkozó általános mun-kajogi szabályok kapcsán pedig vizsgálandó, mi szabályozható kollektív szerződésben. Fontos szabály, hogy kollektív szerződés kötése nem kötelező, de a felek nem uta-síthatják vissza az erre irányuló tárgyalást. Kollektív szerződést a munkáltató, illetőleg az a szakszervezet jogosult kötni, amelynek taglétszáma eléri az adott közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói létszám 10%-át. Azaz, az ún. reprezentatív szakszerveze-tek jogosultak kollektív szerződéskötésre.

Közalkalmazotti törvényA közalkalmazotti törvény viszonylag szűk körben engedi meg a kollektív szerződésben való eltérési lehetőséget. Három jogintéz-

mény vonatkozásában találunk felhatalma-zó rendelkezést: a felmentés, az ún. munkál-tató gazdálkodásából származó eredmény felhasználása, illetve jogszabályban megha-tározott pótléknál magasabb mértékű pót-lék megállapítása során. A felmentés tekin-tetében a közalkalmazotti törvény pontosan tartalmazza, hogy adott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időhöz milyen mér-tékű felmentési idő kapcsolódik. A kollektív szerződés lehetőséget kap arra, hogy a tör-vényben meghatározott felmentési időnél hosszabb felmentési időt határozzon meg, ennek mértéke azonban a 8 hónapot nem haladhatja meg. Nagyon fontos, hogy csak a dolgozó javára lehet eltérni, azaz csak ma-gasabb mértékű felmentési idő állapítha-tó meg, oly módon, hogy egy felső limitet is meghatároz a jogalkotó. Azaz, a kollek-tív szerződésben meghatározható például, hogy 25 év után nem 5 hónappal, hanem esetleg 6 hónappal emelkedik meg a 60 na-pos felmentési idő, és adott munkáltatónál már 25 év után a maximális 8 hónapos fel-mentési idő állapítható meg kollektív szer-ződés rendelkezése alapján. Lehetőség van az ún. illetménykiegészítés tekintetében a kollektív szerződésnek szabályozni, hogy a munkáltató gazdálkodásából származó eredményének milyen hányada, milyen fel-tételek mellett használható fel ún. illet-ménykiegészítés címen történő kifizetésre. Ha a munkáltató rendelkezik például az ál-tala működtetett patikából bevétellel, eb-ben az esetben kollektív szerződés szabá-lyozhatja, hogy a bevétel milyen hányada, milyen mértéke fizethető ki illetménykiegé-szítésként. Ezen túlmenően azt is szabályoz-hatja, hogy milyen százalékban részesül il-letménykiegészítésben a gazdálkodásban résztvevő közvetett és közvetlen résztvevői kör. Szükséges megemlíteni, hogy ameny-nyiben kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozza, akkor a munkáltató saját maga

Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy melyek azok a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok, amelyek vonatkozásában lehetőség van kollektív szerződéses szabályozásra.

Kollektív szerződés kötése a költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltatóknál

44 PArAgrAFUs Kórház 2013/10.

állapítja meg az illetménykiegészítésre vo-natkozó helyi szabályokat.

A közalkalmazotti törvény meghatá-rozza, hogy milyen pótlékok fizethetőek a közalkalmazott részére azzal, hogy a vég-rehajtási rendelet az ágazati, szakmai sajá-tosságok figyelembevételével további pót-lékokat állapíthat meg. A törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy a törvényi, il-letve végrehajtási rendeletben meghatá-rozott pótlékok tekintetében a kollektív szerződés magasabb százalékos mértékű pótlékot állapítson meg. Így a munkáltató, például egy címpótlékhoz magasabb mér-tékű százalékos illetménypótlékot is meg-állapíthat. Ugyanakkor egy korlátozó sza-bály megfogalmazásra került, amennyiben az illetménypótlék alsó és felső határa is meg van határozva, például a vezetői pótlék esetében, akkor ezen határ között állapíthat meg illetménypótlékot a kollektív szerző-dés, azonban a felső határ fölé nem mehet a munkáltató.

A közalkalmazotti törvény összességé-ben ezen három jogintézmény esetében ad lehetőséget helyi kollektív szerződéses sza-bályozásra, amely nem nagy mozgásteret biztosít a közalkalmazotti jogviszonyra vo-natkozó Kjt.-szabályok tekintetében.

végrehajtási rendeletAz egészségügyi ágazat végrehajtási rende-lete 356/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet él a szabályozási lehetőséggel, és munka-helyi pótlékot állapít meg. Ezen túlmenően a kollektív szerződés lehetőséget kapott ar-ra, hogy az ún. munkahelyi pótlékoktól elté-rően további illetménypótlékot határozzon meg, ha erre a költségvetési fedezet ren-delkezésre áll. Azaz, a végrehajtási rende-letben nevesített munkakörök bővíthetők, illetve az általános Kjt.-felhatalmazás alap-ján a végrehajtási rendeletben meghatáro-zott százalékos mértékű pótlékok magasabb százalékos mértékben is megállapíthatóak, azonban a kollektív szerződéses rendelkezés feltétele a költségvetési fedezet megléte. A munkáltató például 180%-ra felemelheti az aneszteziológus vagy intenzív terápiás osz-tályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló pótlékát intenzív terápiás munkakörben, ha rendelkezik ennek a pénzügyi fedezetével.

jogállási törvényA jogállási törvény az alkalmazottakra vo-natkozó rendelkezései között szabályoz-za, hogy mely esetekben enged eltérést kollektív szerződésben. Az önként vállalt többletmunka felmondása, a munkaidő-beosztásra vonatkozó közlés időtartama, módja, továbbá az egészségügyi-ügyele-ti díj tekintetében ad lehetőséget eltérő

rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy kizá-rólag ezen intézmények körében van lehe-tőség kollektív szerződésben való eltérés-re, így például a napi pihenőidő mértékét kizárólag a felek megállapodása csökkent-heti le 8 órára, kollektív szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmazhat. Az önkén-tes többletmunka felmondására vonatko-zóan részletes szabályoktól szintén eltér-het a kollektív szerződés, és akár konkrét felmondási időt is meghatározhat. A kol-lektív szerződéses szabályozásnak jelentő-sége lehet, hogy a dolgozóval az ún. mun-kaidő beosztását hogyan, milyen módon közli a munkáltató. Főszabály szerint leg-alább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre írásban kell közölni a munkaidő-beosztást. A kollektív szerződés azonban eltérően szabályozhat, sőt arra is lehetősége van, hogy a munkaidő-beosz-tás írásbeli közlésének módját, formáját szabályozza. Például, hogy a munkálta-tó elektronikusan teszi közzé, vagy a dol-gozó személyesen kapja meg a munkaidő-beosztását. Különösen nagy jelentőséggel bír a kollektív szerződés az ügyeleti díjak megállapítása tekintetében. Az egészség-ügyi dolgozók vonatkozásában a jogállá-si törvény kimondja, hogy elsődlegesen a kollektív szerződés vagy a felek megállapo-dása határozza meg az ügyeleti díjakat, és amennyiben sem megállapodás, sem kol-lektív szerződéses rendelkezés nincs, akkor kell alkalmazni a törvényben meghatáro-zott díjakat. Korlátozó szabályként került azonban megfogalmazásra, hogy a kollek-tív szerződés a törvényben meghatározott százalékos mértékű ügyeleti díjnál csak magasabb mértékű ügyeleti díjat határoz-hat meg. Megállapítható, hogy a jogállási törvény az alkalmazottakra vonatkozó ren-delkezések egy részében lehetőséget bizto-sít kollektív szerződéses szabályozásra, de csak nevesített körben, azaz nem általá-nosságban, csak ahol konkrétan a kollektív szerződéses rendelkezésre való felhatalma-zás megszületett.

Munka törvénykönyvi szabályokMint a fentiekben már utaltunk rá, a Munka törvénykönyve II. és III. részében, azaz a munkaviszonyra vonatkozó, illetve a mun-kaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályok körében a közalkalmazotti jogviszony te-kintetében is lehetőség van kollektív szer-ződésben eltérni, kivéve, ha jogszabály kor-látozza ezt. Maga a Munka törvénykönyve minden egyes fejezeténél külön rendelke-zik arról, hogy a szabályai esetében eltérő megállapodásra milyen körben nincs lehe-tőség, illetőleg milyen körben csak a dol-gozó javára van lehetőség eltérni. Azon

jogintézmények vonatkozásában, melyek-nél nem nevesítik az eltérő megállapodás módját, ott lehetőség van a feleknek akár a dolgozó javára, akár a dolgozó hátrányá-ra is eltérni. Ezen rendelkezések többsé-ge azonban a közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható, hiszen maga a közal-kalmazotti törvény kizárja ezen rendelke-zések alkalmazását. Két fejezet esetében azonban megengedi: az egyik a munkál-tató személyében bekövetkezett változás-nál alkalmazható az eltérő megállapodási szabályozása a Munka törvénykönyvének (Mt. 41. §). A Munka törvénykönyve azon-ban úgy szabályoz, hogy ezen rendelkezés tekintetében csak a dolgozó javára lehet a munkajogi szabályoktól eltérni kollektív szerződésben. Így például előírja, hogy 15 napon belül kell a dolgozókat tájékoztatni a munkáltató személyében bekövetkezett változásról. A dolgozó számára kedvezőbb, ha nem a változást megelőző 15 nappal, hanem korábban már értesül a munkálta-tó személyében bekövetkezett változásról, ugyanis ha a jogviszony fenntartása az új munkáltatónál aránytalan terhet jelentene számára, akkor élhet a lemondás jogintéz-ményével. Azaz, a kollektív szerződés ren-delkezése esetén hosszabb időtartam áll rendelkezésére eldönteni, él-e a lemondás jogintézményével vagy sem. De úgyszin-tén, a kollektív szerződés az egyetemleges felelősség tekintetében is megállapíthat kedvezőbb szabályt. Például, ha az átadó és az átvevő munkáltató nem az átállást követő 1 éven belül felel egyetemlegesen a jogviszonyból eredő dolgozói követelé-sekért, hanem hosszabb időtartamon, pél-dául két éven keresztül. Úgyszintén kedve-ző szabály lehet, ha a dolgozó a lemondási jogát nem csupán a munkáltató személyé-ben bekövetkező változástól számított 30 napon belül, hanem hosszabb időtartamon belül is gyakorolhatja.

A munkaidő és a pihenőidő vonatkozásá-ban igen sok jogintézmény került a Munka törvénykönyvében szabályozásra, itt nagyon fontos, hogy vizsgálni kell a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, hogy melyek azok a jogintézmények, amelyekben egyáltalán nem lehet eltérni a kollektív szerződésben, és melyek azok, amelyekben csak a dolgozó javára lehet eltérni ezen jogintézmények te-kintetében.

A teljesség igénye nélkül néhány fon-tosabb szabályra hívnánk fel a figyelmet e körben. A kollektív szerződésben a kötetlen munkarendre vonatkozó Munka törvény-könyvi szabálytól eltérő kollektív szerződé-ses rendelkezés nem lehet. Azaz, csak ak-kor alkalmazható kötetlen munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi

45Kórház 2013/10. PArAgrAFUs

munkaidő felének beosztási jogát a munka-vállaló számára írásban engedi. Tilos kollek-tív szerződésben a szabadság pénzbeni meg-váltásának általános munkajogi szabályától eltérni, amely azt mondja ki, hogy csak a jogviszony megszűnésekor van lehetőség a szabadság megváltására. Így a kollektív szerződés sem szabályozhat olyan rendelke-zést, amely a szabadság megváltásának elő-írásaitól eltérő szabályt fogalmazna meg. A betegszabadság munkajogi számítására vo-natkozó rendelkezésektől sem térhet el kol-lektív szerződés. Azaz, az általános szabad-ság kiadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha pedig a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti mun-kaidőnél rövidebb, a teljes be-osztás szerinti napi munkaidőt kell betegszabadságként elszá-molni. Az anyát megillető szülé-si szabadság mértékére vonatko-zó munkajogi szabályoktól sem ad lehetőséget a törvény eltér-ni, továbbá a szülési szabadság igénybe nem vett részének ki-vételére vonatkozó szabálytól sem. Úgyszintén a munkaidő és a pihenőidő nyilvántartásá-ra vonatkozó munkajogi sza-bályoktól sem lehet a kollektív szerződésben eltérni.

Néhány területet kiemelt a Munka törvénykönyve, ahol ki-zárólag csak a dolgozó javára lehet kollektív szerződéses ren-delkezést megfogalmazni. Így a napi munkaidő, a munkakö-zi szünet, a munkaidő-beosz-tás szabályai vonatkozásában. Például a munkaidőkeret vo-natkozásában lehet a törvényi rendelkezé-sekhez képest kedvezőbb munkaidőkeretet megállapítani, vagy a munkajogi alapfo-galmak vonatkozásában is kedvezőbben le-het például az éjszakai műszak időtartamát a dolgozó számára megállapítani. A dolgo-zó javára lehet például eltérni a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó arányosítási sza-bálytól, ha a dolgozó munkaviszonya évköz-ben kezdődik, vagy határozott időre, vagy részmunkaidőre jön létre. Az arányosítás-hoz képest kedvezőbb szabály állapítható meg kollektív szerződésben, azaz, ha fél év után létesít jogviszonyt a közalkalmazott, akkor lehet, hogy a 250 óra rendkívüli mun-kavégzés helyett nem 125, hanem csak pél-dául 100 óra rendkívüli munkavégzés kerül meghatározásra.

Kollektív szerződésben lehet kedvezőbb szabályokat megfogalmazni a munkaidő-pihenőidőre vonatkozóan az egyes munka-vállalói csoportokra vonatkozó külön ren-

delkezések tekintetében is. Így például a munkavállaló várandósságának megálla-pításától a gyermek 3 éves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkaválla-ló esetén a gyermek 3 éves koráig, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kocká-zatok fennállása vonatkozásában tovább bővíthetők azok a munkajogi jogintézmé-nyek, ahol kedvezőbb elbírálásban része-sülnek ezen munkavállalói csoportok. Így például a gyermek akár 4 éves koráig is szabályozhatja a kollektív szerződés, hogy a gyermekét egyedül nevelő számára rend-kívüli munkaidő vagy készenlét nem ren-delhető el, vagy úgyszintén az éjszakai

munkavégzés-tilalom is hosszabb időtar-tamban is megállapítható.

A fentiekben nem nevesített általá-nos munkajogi rendelkezésektől a kollek-tív szerződés eltérhet. Például rendkívüli munkavégzés esetén általánosságban eltér-het a 250 órás limittől kollektív szerződés, azonban a felső limit évi 300 órás rendkívü-li munkavégzési határtól még kollektív szer-ződésben sem lehet eltérni.

A fenti szabályok ismertetése jól tük-rözi, hogy korlátozott a költségveté-si intézményként működő egészségügyi intézményekben a kollektív szerződés ren-delkezéseinek a köre és mértéke. Egyrészt általános szabály, hogy kollektív szerző-désben csak olyan kötelezettség vállalha-tó fel, amelynek a fedezete rendelkezésre áll. Ezen túlmenően maga a törvény is kor-látozó szabályokat alkalmaz, hogy csak ott lehet eltérni a közalkalmazotti törvény, il-letőleg a végrehajtási rendelet és az ága-

zati törvény esetén, ahol a jogszabály kife-jezetten ezt megengedi. Így a munkáltató a végrehajtási rendeletben meghatározott munkahelyi pótlékon túl további intézmé-nyi pótlékokat nem állapíthat meg, hiszen a Kjt. nem adott felhatalmazást arra, hogy a pótlékok köre kollektív szerződésben bővítésre kerülhessen, erre kifejezetten a végrehajtási rendelet kapott felhatal-mazást. Azaz, csupán végrehajtási rende-let állapíthat meg további pótlékokat, de munkáltató saját hatáskörében pótlé-kot nem állapíthat meg a dolgozóinak, ha többletjövedelmet akar juttatni, akkor keresetkiegészítés jogcímén kell a többlet-munkát elismerni, nem pedig pótlékként.

Ha a munkáltató ilyen pótlékot állapít meg a kollektív szerző-désben, akkor ez a hatályos jog-szabályi előírásokkal ellentétes, és ez a pótlék valójában nem tud pótlékként funkcionálni, hanem úgymond keresetkiegészítésként. Fontos szabály, hogy ha a kol-lektív szerződésben a munkálta-tó juttatás folyósítására kötele-zettséget vállal, akkor mindaddig, ameddig a kollektív szerződéses rendelkezések hatályban vannak, addig ezek a juttatások a dolgo-zót jogszerűen megilletik. A mun-káltatónak lehetősége van a kol-lektív szerződést felmondani, de egyoldalúan nem felfüggeszthe-ti fel a kollektív szerződésben sza-bályozott juttatások folyósítását. Például, ha az ágazati kormány-rendelet alapján a munkahelyi pótlékokra jogosultak körét bő-víti, vagy magasabb mértékű szá-

zalékban állapítja meg azt, vagy az egész-ségügyi dolgozók ügyeleti díját a kollektív szerződés rendezi, de időközben a munkál-tatónak erre nem áll fedezet a rendelke-zésre, akkor a kollektív szerződést fel kell mondania, vagy a szakszervezettel meg kell állapodni a kollektív szerződés közös meg-egyezéssel történő módosításában. Ha a közös megegyezéses módosítás nem jár si-kerrel, a felmondási idő lejártáig a kollek-tív szerződésben meghatározott ügyeleti díjat, munkahelyi pótlékot a dolgozó szá-mára folyósítani kell. Ennek egyoldalú fel-függesztése alapot adhat arra, hogy a dol-gozó bíróság előtt érvényesítse jogait, így részére ezt a bíróság visszamenőlegesen kamattal meg fogja állapítani.

Ezen szabályok ismeretében kell eldön-tenie a munkáltatónak, milyen kötelezett-séget vállal fel a kollektív szerződésben.

Dr. Kőszegfalvi Edit

A közalkalmazotti törvény tartalmazza, hogy adott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időhöz milyen mértékű felmentési idő kapcsolódik

46 Kórházi Vizit Kórház 2013/10.

– A gyógyító szakmák között a gyermek-on-kológia különleges helyet foglal el, hiszen ez az a szakterület ahol munkája során az or-vos talán a legnagyobb pszichés terhet kény-telen elviselni, de a páciens gyógyulásakor a legnagyobb örömet élheti át. Ön, mint egy gyermekonkológiai intézmény vezetője ho-gyan látja az egészségügyben az utóbbi évek-ben tapasztalható változásokat? – A hazai gyermekonkológia centrumok há-lózatában működik, ami példamutató orvo-si együttműködés eredménye. Ez úgy valósul meg, hogy a gyógyításban aktívan részt vál-lal nemcsak több szakma képviselője, de több intézmény is. Utóbbiak között egyaránt van-nak fővárosi és vidéki klinikák és kórházak, melyek egymás munkáját segítik. Ez a szo-ros együttműködés persze nemcsak előnyök-kel, hanem néha hátránnyal is járhat, hiszen a szakma különféle résztvevői emiatt erősen egymásra utaltak. Az együttműködés minő-ségén sokat javít, ha például kiküszöböljük az esetlegességet és véletlenszerűséget azzal, hogy a szakma minden résztvevője tudatosan számol az aktuális adottságokkal. A betegek lehető legmagasabb szintű ellátása érdeké-ben csak olyan páciensekét vállalja, akiknek a kezeléséhez rendelkezésére áll a szakem-bergárda és a finanszírozás. Ezt pótolhatja az együttműködés az intézmények között.

– Kijelenthető-e, hogy ma egy nyírségi, vagy dél-baranyai beteg gyerek ugyanolyan minő-ségű onkológiai ellátást kaphat, mint fővá-rosi társa? – Az elmúlt években a gyermek hemato-onkológia végre megkapta azt az elismerését, amelyet régen nélkülözött már. Hivatalosan is önálló szakmaként jegyzik, a saját szak-makóddal a döntéshozók elismerték a „léte-zését”. Ez a tény már önmagában hatalmas előrelépésnek számít. Az országban hemato-onkológiai ellátás a fővároson kívül jelenleg a három egyetemi városban, illetve Miskolcon és Szombathelyen érhető el. Minden felso-rolt intézmény gyermek-onkológiai centrum-ként működik. Az persze nyilvánvaló kellene, hogy legyen, hogy az utazási távolságokban az esélyegyenlőség sosem valósulhat meg, hiszen a centrumtól távoli vidéken élő daga-

natos gyermek mindig hátrányosabb hely-zetben lesz, mint egy olyan városi gyermek, ahol egy centrum is van. A gyógyulási esély azonban nem függ össze az utazási távol-sággal. Éppen ezért szerintem semmiképpen sem az ellátás lakóhelyhez való közelsége, vagy az utazás időtartama azok a szempon-tok, amelyek meghatározóak lennének a be-tegek egyenlő esélyeinek a megteremtésé-ben. E kényelmi tényezőknél sokkalta többet jelent az, hogy a beteg ellátásában milyen mi-nőségű szakmai tudással vesz részt a gyógyí-tó személyzet, és ehhez milyen felkészültsé-gű kórházi háttér áll a rendelkezésére. Az is nyilvánvaló tény, hogy egyetlen jól képzett, nagy szakmai rutinnal rendelkező orvos sem képes egyedül olyan minőségű, széleskörű el-látást nyújtani a betegének, mint egy egész szakmai team. Éppen ezért minden gyermek hemato-onkológiai ellátó intézménynél arra

kell törekedni, hogy olyan, minőségi munkát végző szakmai teamek lássák el a rászoruló beteg gyerekeket, amelynek tagjai szigorú-an betartják a nemzetközi protokollok előírá-sait. Ezáltal kiegyenlíthetők lesznek az ellá-tás minőségében fennálló egyenlőtlenségek. Természetesen a jelenlegi gyakorlatban még nem működnek mindenhol ilyen teamek, nem mindenhol egyformák az anyagi és a szakmai adottságok. Abban az intézményben, amelyben egy-két szakorvos teljesít szolgála-tot, feltehetően képtelenek lesznek az év min-den napján olyan színvonalú ellátást biztosí-tani, mint ahol folyamatosan egy teljes team áll az ellátás rendelkezésére. Tény, hogy ma is működik olyan centrum, ahol a létszámhi-ány miatt a gyermekonkológiáról csak abban az esetben tud szabadságra menni az orvos, ha az osztálya Budapestről kap egy őt he-lyettesítő szakorvost. Ezek alapján elmond-

A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikája, vagy ahogyan általában nevezik, a Tűzoltó utcai gyermekklinika aligha szorul bemutatásra. Dr. Szabó Andrással, az intézmény igazgatójával a szakma általános gondjairól, felújítási terveikről beszélgettünk.

Nappali osztály a tűzoltó utcában

páLyAKép

Dr. Szabó András 1978-ban a diploma megszerzését követően a SE II. sz. Gyermek-klinikán kezdte orvosi munkáját. A gyermek-szakorvosi vizsga megszerzését köve-tően 1985-ben ösztöndíjasként Eberhard Ritz professzor klinikáján, Heidelbergben kezdett kutatómunkát, melynek célja az urémiás betegeknél kialakuló kalcium-anyag-cserezavar vizsgálata volt. A 90-es évek elején újabb két évet töltött Heidelbergben Humboldt-ösztöndíjasként, ekkor kezdett foglalkozni a D-vitamin receptor-reguláció molekuláris biológiai vizsgálatával, mely téma kutatását hazatérése után is folytatta. Az eredményeit összefoglaló kandidátusi értekezését 1993-ban védte meg. 1996-ban az I.sz. Gyermekklinikán osztályvezető egyetemi adjunktusnak nevezték ki, és emel-lett megbízták egy korszerű molekuláris biológiai kutatólaboratórium kialakításának feladatával. 1998-ban egyetemi docenssé nevezték ki. 2001-ben sikeresen megvéd-te MTA doktori értekezését és az egyetem habilitált doktora lett. 2000-ben és 2001-ben meghívott vendégelőadóként nefrológiát és élettant oktatott Cambridge-ben (Anglia) orvostanhallgatók részére. Az angliai vendégelőadásokhoz és az angol nyel-vű oktatási anyagok elkészítéséhez az ERASMUS oktatói mobilitás pályázati prog-ram nyújtott segítséget. 1994-től folyamatosan a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Gyermekorvos Társaság és a Gyermeknephrologiai Szekció választott vezetősé-gi tagja. 1996-tól 2000-ig tagja volt az SE Tudományos Bizottságának. Tudományos munkásságát a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Petényi-díjjal (1991), a Magyar Nephrologiai Társaság „Az év legkiemelkedőbb közleménye” – díjjal (1998 és 2012), a Semmelweis Egyetem pedig Jendrassik-díjjal (1999) ismerte el. 2009. július 1-jétől a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikája igazgatójának nevezték ki. 2010-ben tagja lett a Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyász Tagozatának. 2012-ben kinevezték az Országos Gyógyszerterápiás Tanács tagjának.

47Kórház 2013/10. Kórházi Vizit

ható, hogy a jelenlegi rendszerben a betegek az országos centrumok mindegyikében meg-kapják az állapotuk kezeléséhez legszüksége-sebb ellátást, ám ezen felüli, minőséget javí-tó szolgáltatásokra csak azok az intézmények képesek, amelyeknél a korábban említett fel-tételek adottak.

– Az elmondottakból nem az következne, hogy azokban a centrumokban kellene kezel-ni a beteg gyerekeket, ahol a magasabb mi-nőségi követelményeket is teljesíteni tudják?– Az ellátás már jelenleg is centralizált. Elképzelhető, hogy a további központosítás a rendszer számára financiálisan kifizetődőbb volna és lehet, hogy hatékonyabbá is válna az ellátás, de szerintem egy Magyarországnyi területnek szüksége van annyi ellátóra, mint amennyi ma működik a rendszerben. Ugyanakkor fontos volna nagyobb hang-súlyt fektetni a terhek megosztására, hiszen ma van olyan centrum, amely évi 10 beteget lát el két orvossal, míg más centrumok ennek a többszörösét teljesítik. A feladatokat úgy kellene elosztani, hogy a kisebb centrumok könnyebb feladatokat, általuk is jól ellátható betegek ellátását vállalják, a komplikáltabb vagy ritkább eseteket pedig irányítsák auto-matikusan a nagyobb központokba. A szak-mában közismert, hogy a betegek jelentős része jól tolerálja a terápiát, akár ambulán-san is kezelhető. Nincs szükségük különleges ellátásra, vagyis az intenzív osztállyal, pszi-chológussal, speciális szakmai teammel ellá-tott, olykor a lakóhelyüktől száz kilométernél is távolabb fekvő intézmény szolgáltatásai-ra. Ők helyben, a kisebb létszámú centrum-ban is teljes körűen elláthatók volnának. A speciális műtétet, hosszabb intenzív ápolást, vagyis az átlagosnál bonyolultabb gyógyí-tó ellátást igénylő betegeket pedig azonnal át kellene irányítani azokba a centrumokba, amelyek maradéktalanul teljesíteni képesek ezeket a feladatokat is. A nehezebb, több ta-pasztalatot igénylő feladatok teljesítéséhez természetesen megfelelő mértékű pluszfi-nanszírozásnak is társulnia kellene. A jelen-legi rendszer azonban nem tesz különbséget az enyhe és a súlyos tumoros esetek között, mindegyiket egy séma alapján, azonos ösz-szeggel finanszírozza, holott az utóbbiak ke-zelése az adott kórház számára lényegesen nagyobb költségekkel jár. Szerencsére az ezt igénylő betegek létszáma nem több évi tíz-húsz esetnél, ám nekik feltétlenül szükségük volna a legmagasabb szintű, vagyis a legjob-ban felszerelt centrumokban való ellátás-ra. Az egészségügy költségvetésének nem je-lentene plusz terheket, ha egy adminisztratív intézkedés megoldaná a jelenlegi anomáli-át: az a kórház, amelyik átvállalja ezeknek a súlyos eseteknek a kezelését, a terápiával já-

ró plusz költségeket is automatikusan meg-kapná. Pillanatnyilag az OEP által elismert HBCs pontok ellenértéke általában csak az átlagos állapotú betegek ellátásának a költ-ségeit fedezi, ám a súlyos, szövődményes ese-tek kezelésére nem elegendő. Ebből követke-zik, hogy abban az intézményben, ahol több súlyos esetet gyógyítanak, nagyobb lesz a deficit, vagyis a magasabb minőségű mun-ka ráfizetéssel jár. Elvben, ezeknek az extrém esetek költségeinek az utófinanszírozására a rendszer jelenleg is kínál lehetőséget, ám a gyakorlatban rendkívül nehézkes, bonyolult

és óriási adminisztratív terhet jelent az elszá-molási eljárás, így az intézmények többsége ezért, vagy azért, de elesik ettől a finanszíro-zástól is. Ezt a bonyolult eljárást egyszerűb-bé lehetne tenni azzal, ha egy arra hivatott szakmai grémium előzetes döntésének alap-ján ezek az esetek külön, egyedi finanszíro-zásban részesülnének.

– Az utóbbi évtizedben óriási fejlődést mondhat magáénak az onkológia is, amiből automatikusan következik a kezelési költsé-gek növekedése. Például a genetikai vizsgá-latok alapján végrehajtott, személyre szabott terápia, vagy a biológiai úton előállított mo-dern gyógyszerek költségei fedezhetők-e a je-lenlegi finanszírozásból? – Ezekkel a modern eljárásokkal járó plusz-költségek még fedezhetők volnának a jelen-legi rendszerben is, ha nem kellene számol-nunk a korábban említett komplikált esetek pluszkiadásaival. Az arányok érzékeltetése végett érdemes megemlíteni, hogy nálunk például a 10–15 magas költségeket generáló súlyos eset az éves költségkeret felét is elvi-heti. A maradékból kell megoldanunk a töb-bi 100 onkológiai beteg kezelésének a finan-szírozását.

– A statisztikák szerint óriási a kórházak idei adósságállománya. Az önök idei gazdálkodá-sa milyen mérleget mutat?– Tavaly és tavalyelőtt a bevételeink és a kiadásaink nagyjából egyensúlyban voltak, idén, remélem csupán átmenetileg, mi is deficittel kell, hogy számoljunk. Mégpedig azért, mert mindeddig ismeretlen okból, 2013-ra az újonnan jelentkezett daganatos gyermekek esetszáma kb. harminc százalék-kal nőtt, vagyis az év elején előre meghatá-rozott költségkeretünk terhére több beteget kell ellátnunk, mint amennyit eredetileg terveztek. Mindez jelenleg 70 millió forin-tos mínuszt mutat a gazdálkodásunkban. Bízom benne, hogy csupán átmeneti álla-potról lehet szó, ami hamarosan áthidalha-tó lesz és év végére helyreáll a gazdálkodás mérlegének egyensúlya. Jómagam hiszek abban, hogy a központi költségvetés támo-gatásán kívül az egészségügyi intézmények-nek szüksége volna egyéb, külső forrásokra is. Az ilyen forrásbevonás jótékony hatásait az egészségpolitika tervei és megnyilatkozá-sai is többször deklarálták (pl. egészségturiz-mus, emelt szintű többletszolgáltatás stb.). A mi kórházunkban, az ellátás természeté-nél fogva, az egészségturizmus szóba sem jöhet, de vannak egyéb terveink. Komoly le-hetőséget látok például arra, hogy a vállal-kozói szféra befektetői nálunk is megjelen-jenek. Korábban a kórházak gyakorlata az volt, hogy az OEP-finanszírozást vállalko-zásba szervezték ki. Mi fordítva gondolko-dunk: a kórházi ellátásba integrálnánk azt a privát tőkét, amely erre hajlandóságot mu-tatna. Így az OEP-ellátással párhuzamosan működtethetnénk egy magasabb színvona-lú szolgáltatást is. A terv megvalósításához természetesen számos jogi és szervezési fel-adatot kell majd megoldanunk, de végrehaj-tásához megkaptuk az egyetem vezetésének elvi támogatását, így bízom benne, hogy rö-vid időn belül képesek leszünk létrehozni az új struktúrát.

– Ez az új rendszer a gyakorlatban hogyan működne, a betegek szempontjából milyen változást mutatna? – Jelenlegi struktúránkban közfinanszíro-zott közalkalmazottak teljesítenek szol-gálatot. Munkájukért ellentételezésként abból a korlátozott, szerény finanszírozá-si keretből részesülnek, amelyet az ágazat-ban mindenki jól ismer. A rendszerben lét-rehoznánk egy, a kórház tulajdonában lévő, annak felügyelete alatt tevékenykedő, ám önálló menedzsmenttel bíró vállalkozást, amely képes volna olyan előnyök produ-kálására, amiket a jobb minőségű szolgál-tatást igénylő betegek térítés ellenében vennének igénybe. OEP-finanszírozott kli-

dr. szabó András

48 Kórházi Vizit Kórház 2013/10.

nikaként például ma nem tudunk megfi-zetni olyan specialistákat, akik alkalman-kénti beavatkozásaikkal a beteg gyermekek közül többeknek az állapotán jelentős mér-tékben javíthatnának. Amennyiben ezeket a kiváló kvalitású szakembereket (szabad-foglalkozásúként, munkaidő- és egyéb ad-minisztratív korlátoktól mentesen) az em-lített vállalkozás foglalkoztatná, elhárulna az akadály a kórházban való eseti alkalma-zásuk elől.

– Az ötlet kecsegtető, és valószínű, hogy mind a betegek, mind a kórház csak a hasznát látnák, de mostanában mintha nem éppen ez volna a központi törekvés. Úgy tűnik, inkább az állami kézben és döntési pozícióban való centralizálás a cél.– A központosítás és az állami kezelésbe vé-tel nem zárja ki a mi törekvéseinket. Az én ér-telmezésemben az volt a döntéshozók célja, hogy a korábban ellenőrizhetetlen, átlátha-tatlan, olykor az OEP-finanszírozás megcsa-polására szerveződött struktúrákat állami felügyelet alá vonják. A mi kezdeményezé-sükben pedig egy állami intézmény által fel-

ügyelt vállalkozás a klinika OEP finanszí-rozását egészítené ki a bevételeiből. Nem gondolom azt, hogy ez egy általánosan beve-zethető konstrukció, de nálunk speciális kö-rülmények között működőképes lehet. Ki kel-lene próbálni és az eredmények önmagukért beszélnének.

– Országszerte egyre több kórházban je-lent gondot a szakorvoshiány. Mostanában különösen az aneszteziológusok és a sür-gősségi ellátásban dolgozók közül távoz-nak többen külföldre. Bár a Tűzoltó utcai klinika, éppen speciális helyzetéből adó-dóan, valószínűleg az átlagosnál népsze-rűbb a szakorvosok körében, tapasztalható önöknél is orvoshiány?– Minket sem kerül el a humánerőforrás hi-ánya, noha kicsit másképpen érint, mint ál-talában a hazai kórházakat. Nálunk teljes a létszám, de egyes korcsoportok hiányoznak az orvoscsapatból. Ma körülbelül ugyanany-nyi orvosunk teljesít szolgálatot, mint négy évvel korábban, ám szinte eltűntek a 30-40-es éveikben járó gyakorlott, erejük teljé-ben lévő szakorvosok. Helyettük pályakezdő

fiatalok, illetve nyugdíj előtt álló vagy ná-luk idősebb kollégák alkotják az orvosi kart. Négy éve negyven szakorvosra jutott húsz re-zidens, szakorvosjelölt, ma pedig fordított az arány. A mi szakmánk nem nélkülözhe-ti a nagy tudású, rendkívül sok tapasztalat-tal rendelkező szaktekintélyeket, nem küld-hetjük őket nyugdíjba, mert szükségünk van a tudásukra. Nagyon sok tehetséges, de még kellő szakmai rutinnal és képesítést igazoló bizonyítványokkal nem rendelkező orvosunk van, akikből azt remélem, hogy 2-3 év múl-va (az idős kollégák oktató tevékenységének köszönhetően) kialakulhat új, nagy teherbí-rású, kellő tapasztalattal rendelkező szakor-vosgárdánk.

– Speciális feladataikból és betegkörükből adódóan az önök kórháza barátságos, rende-zett és szép. Nincs málló vakolat, kopott ajtó, töredezett lépcső. Feltételezem, vannak még terveik a jövőt illetően. – óriási terveket dédelgetünk. Épületünk majdnem 130 éves, ami azt jelenti, hogy folyamatos karbantartást, felújítást igé-nyel. Elődeim törekedtek arra – és ezzel ma-gam is így vagyok –, hogy megfeleljünk en-nek a kihívásnak így elmondhatom, hogy kórházunk állaga valóban jobb, mint a leg-több hazai fekvőbeteg-intézményé. A rend-szeres karbantartó és felújító munka mel-lett a fejlesztésről sem feledkezhetünk meg. Terveink között szerepel egy modern, „nap-pali osztály” kialakítása, ahol az infúziós ke-zelésre bejáró ambuláns betegeinket fogad-hatnánk. Valamikor konyha működött abban a helyiségben, amelyből a 10 ágyas nappa-li osztályt szeretnénk kialakítani, hozzá tar-tozó vizsgálókkal. Itt nemcsak az onkológi-ai betegeket fogadnánk, hanem az egynapos kezelésre érkező immunológiai eseteket is, sőt a neuromuszkuláris betegségben szen-vedő gyermekek ellátására is lenne itt lehe-tőség. Az új részleg jelentős mértékben te-hermentesítené a fekvőbeteg-ellátásunkat, ráadásul a kezelt gyerekek is szívesebben tartózkodnának olyan osztályon, ahol tud-ják, hogy a kezelés végeztével az otthonuk-ba távozhatnak szüleikkel. A kórház, együtt-működve más kórházakkal is, centrumként neuromuszkuláris betegségben szenvedő gyerekeket is kezel, diagnosztikát és terápi-át is végzünk. Mivel ezek a betegek állapotuk folytán nehezen mozognak, számukra nagy fizikai megterhelés a kórház különböző osz-tályainak a megközelítése, ezért azt tervez-zük, hogy nekik szintén létrehozunk egy ön-álló osztályt, ahol egyetlen helyen minden ellátást megkaphatnak. Erre a célra a korábbi kazánházat szeretnénk átalakítani.

Lóránth Ida

A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinika az első gyermekgyógyásza-ti intézmény, ahol gyermekreumatológiai betegségek kezelésére biológiai terápi-ás centrum működik. A biológiai terápiás központ kialakítása a reumatológiai osz-tály felújításával kezdődött, majd idén ősszel a gyermekreumatológiai ambulancia felújításával fejeződött be. Az ünnepélyes átadást az ízületi gyulladásos betegsé-gek nemzetközi világnapja, október 12-e elé időzítették. „Az OEP 2012-ben indítot-ta a biológiai kezelések tételes finanszírozását a kijelölt felnőtt reumatológiai osz-tályokon, a jogszabályok harmonizációját követően 2013-tól immár a gyermekek is azonos feltételekkel, gyermekgyógyászati intézményekben is hozzáférhetnek a keze-lésekhez” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes átadáson Dr. Constantin Tamás, a Gyermek reumatológia osztály vezetője. A szakorvos hozzátette, hogy a Semmelweis-terv a magyar csecsemő- és gyermek-egészségügyi ellátás fejlesztéséről szóló fejeze-te kiemelt prioritásként határozza meg, hogy a csecsemő- és gyermekegészségügyet önálló alrendszerként kell kezelni. Ezt a gyermekek értékközpontú megközelítése és praktikus szempontok (infrastruktúra kialakítása, speciális eszközök és műszerek használata, humánpolitikai megfontolások – szakképzések, jártasságok) is indokol-ják, de ezt követelik meg a hazai egészségügyi hagyományok is. A gyermekkori reu-más ízületi gyulladások a közvélekedés szerint ritka kórképek, ezzel az általánosan elterjedt tévhittel szemben azonban a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegsé-gek közé tartoznak. Míg korábban az érintett gyermekek jelentős része a hosszan tar-tó ízületi gyulladás következtében mozgásában súlyosan korlátozott életmódra, nem egy esetben kerekesszékbe kényszerült, ma már a betegség legsúlyosabb formájában szenvedők részére is elérhető a legmodernebb biológiai terápiás kezelés. „A megin-dult biológiai terápiás kezelések kezdeti eredményei kifejezetten biztatóak, orvos-szakmai különlegességnek számít az is, hogy Magyarországon a Tűzoltó utcai klini-kán alkalmaztak először biológiai terápiát félévesnél fiatalabb csecsemő esetében” – számol be az első tapasztalatokról Dr. Constantin Tamás. A most átadott biológi-ai terápiás centrum létrejöttét a gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyer-mekek gyógyítását segítő Rosszcsont Alapítvány támogatta. Az országos gyermek-gyógyászati reumatológiai ellátás kiépítése folyamatban van, ennek egyik első és szimbolikus lépése a célzott gyermek reumatológiai program indítása a Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikán.