A magyar műemlékvédelem múltja és jövője

Magyarországi előzmények

• Kolozsvár, 1644: Farkas utcai templom újraboltozása; hasonló eset: Gyöngyöspata, szegedi Ferences, pesti Belvárosi Templom boltozata, ipolysági és felsőörsi bélletes kapuzat

• Veszprém, 1772: Koller Ignác püspök (1763-1773): Gizella kápolna rekonstruálása; gótikus elemek felhasználásával, barokk stílusban

• Brassó: Fekete templom; 1689-ben leégett, újjáépítés gótizáló barokk stílusban

• Esztergom: Széchenyi György érsek (1678-1695): Bakócz-kápolna (1688) helyreállítása

Kolozsvár – Farkas utca

Brassó: Fekete Templom

Bakócz-kápolna (1506-08)

Veszprém – Gizella-kápolna

Magyarországi előzmények II.

• Szombathely: Szily János (1735-1799) püspök: római lapidárium

• Óbuda: feltárások Mária Terézia (1740-1780) utasítására

Mindkettőt publikálta: Schoenvisner István (1738-1818): 1791; 1778

• Esztergom: Barkóczy Ferenc (1710-1765) érsek: Szent Adalbert székesegyház bontása: Széless György káplán régészeti naplója; Hartmann Anton építőmester alaprajza

Szombathely

Romantika hatása

• Tata, Esterházy Miklós, 1815; várkastély• Charles Moreau műromja 1801-ből

A MŰEMLÉKVÉDELEM KEZDETEI19.SZÁZAD

I./ 1802: gr. Széchényi Ferenc - Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Könyvtár

II./ városok építészeti vonatkozású szabályrendeletei – 1857 – Buda város jegyzéke Ún. „Szépítő Bizottságok” szerepe

III./ Társadalmi mozgalmak és állami szerepvállalás • Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága (1841-1933) – régészeti

leletek felkutatása és törvény általi védettségük kezdeményezése – Erdélyi Múzeum és MNM, kizárólag ókori és középkori emlékekre vonatkozott, időhatár: 1711 (szatmári béke)

• Szervezet: Central Comission (Bécs, 1853)- egész Monarchiára kiterjedő hatáskörrel, Magyarország vonatkozásában 1860-ig

• MTA Archeológiai Bizottsága – régészeti és honismereti kutatások (Rómer, Ipolyi, Henszlmann, Arányi)

• Topográfiai gyűjtőutak – ingó értékek lajstromozása – felszerelés és berendezés: (bútor, festmény, szőnyeg, fegyver, könyvtár)

IV./ Műemléki vonatkozású törvények: • 1868:56. tc. a kisajátításról Buda és Pest városok területén – (Óbuda, Aquincum)• 1871: 18. tc. – műemlék átalakítása csak törvényhatósági jóváhagyással

A hőskorszak nagyjai

Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, országgyűlési képviselő. MMIB és MOB tagja és első előadója. Az első törvény kidolgozója, fehérvári és kalocsai ásatások vezetője

A hőskorszak nagyjai

Ipolyi Arnold művészettörténész, besztercebányai, majd nagyváradi püspök, az MTA tagja. MMIB és MOB tagja.

A hőskorszak nagyjai

• Rómer Flóris bencés szerzetes, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. MMIB és MOB tagja. Az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények szerkesztője

A hőskorszak nagyjai

• Pulszky Ferenc politikus, régész, az MTA tagja. MMIB és MOB tagja, a Képzőművészeti Társulat és a Régészeti Társulat elnöke, a MNM igazgatója. Múzeumok és könyvtárak országos felügyelője

A hőskorszak nagyjai

Czobor Béla pap, régész, művészettörténész, egyetemi magántanár, az MTA levelező tagja, az Egyházművészeti lapok szerkesztője. Henszlmann halála után a MOB előadója

Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága

(1841-1847; 1863-1933)• Munkamódszer: vándorgyűlés• Humán területek: archeológia, numizmatika,

művészettörténet, szociológia• Kiadványok: Napi Közlöny, Munkálatok• VII. (kassai)gyűlés; 1846: az akadémikusok

kövessék figyelemmel a magyar régiségeket → 1847: a műemléki tulajdonosok jelentsék be értékeiket

• VIII. (soproni) gyűlés; 1847: műemlékvédelmi törvény elfogadása szükséges

Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale

• 1853-1860: neoabszolutizmus; építészeti emlékműveket megvizsgáló és jó karban tartó cs.k. központi bizottmány (12 tag) + konzervátorok + levelezők

• Felügyeleti szerv: ipari-, kereskedelmi- és középítkezés-ügyi miniszter

• Működés: minisztériumi alkalmazottakkal és magánemberek lelkesedésével

• Formular: 11 kérdés• Mittheilungen der k.k. CCEEB (Közlemények)• Jahrbuch der k.k. CCEEB (Évkönyv)

Az MTA Archeológiai Bizottsága(1858-1872)

• 1859: Archeológiai Közlemények (22 kötet)

• Magyarországi Régészeti Műemlékek

• Archeológiai Értesítő (1869-máig)

• Műrégészeti kalauz (népszerűsítő kiadvány; 1866)

Út a törvényhez

• 1869: Henszlmann Imre törvényjavaslata• 1871: Ipolyi Arnold törvényjavaslata• 1872.04.04.: Magyarországi Műemlékek Ideiglenes

Bizottsága (VKM; Pauler Tivadar miniszter); 8 tag• 1868: 56.tc. a kisajátításról Buda és Pest városok

területén – (Óbuda, Aquincum)• 1871:18.tc.26.§ – műemlék átalakítása csak

törvényhatósági jóváhagyással• 1872: Hazai műemlékek és régi épületmaradványok

jegyzéke (miniszteri jelentés melléklete az 1870/71. évi közoktatás állapotáról)

Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1872-1881)

• Elnök: Szalay Ágoston

• Előadó: Henszlmann Imre

• Építész: Schulek Frigyes

• Tagok: Ipolyi Arnold, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Arányi Lajos, Steindl Imre

• Feladat: műemlékek lajstromozása és osztályozása; levéltár kialakítása; külső munkák szemléje; költségvetési javaslat

Munkálatok• Visegrád (1871-1881)• Soproni Szent Mihály templom (1863-66)• Pannonhalmi bencés apátság temploma (1868-1875)• Lébényi templom (1862-1866)• Pozsonyi székesegyház (1867)• Kassai székesegyház (1857-1877-1896)• Vajdahunyad vára (1868-1914)• AquincumBizonytalanság: purizmus vagy konzerválás, azaz az

idealizmus és a történelmi folyamatosság dilemmájaÁllami kultúrpolitika: Visegrád, Vajdahunyad vára, Kassa,

Pécs, budavári Nagyboldogasszony templom (állami költségvetés + vallásalap + egyházi műemléki alap)

Kassai Szent Erzsébet Templom

Keszthelyi ferences templom Neogót torony 1879-ből

Tervező: Sztehló Ottó

Rózsaablak költöztetés

purizmus

Budavári Nagyboldogasszony

1881. évi 39. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról

Előképe: 1878- francia műemléki törvényjavaslat, de az ingók védelmére nem

Hatálya: 1881. május 28. – 1949. november 16

I. Műemlékekről és azok gondozásáról (1-9.§§)• Fogalom meghatározás („földben vagy föld színén … építmény és tartozéka

…”)• Felügyeleti jogkör – miniszter (jogkörei: védés, kisajátítás, engedélyezés)• Fenntartói kör (magánosok és közhasznú épületek fenntartói)• Kötelezettség megszűnésének esetei

II. Kisajátítás szabályai (10-14.§§)• Feltétele: eredménytelen felszólítás/engedély nélküli munkavégzés• Hatálya: 1./ ideiglenes 2./ végleges• Kártalanítás: művészeti érték nem számítható be, okozott kár megtérítése

peres úton követelhető

.

1881. évi 39. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról

III. Szankciórendszere (15-18. §)• Bejelentési kötelezettség – (8 nap) – 5-100 Ft bírság (kivétel:

műveltségi állapot)• Elköv. magatartás: ledöntés, lebontás, rongálás, ennek elrendelése,

saját telkén megengedése, pénzbírság és helyreállítás költsége – testület tagjait egyetemlegesen kötelezi; 50-500 Ft bírság

• Járásbíróság jár el, kihágások szabályai szerint, csak miniszteri indítványra indulhat, szabadságvesztésre átváltoztatás nincs

IV. A műemlékek országos bizottsága (19-24.§§)• Miniszter által kinevezett tagok• Fizetés nélkül, költségtérítéssel• Felügyeletet helyi szinten a közigazgatási bizottságok látják el• Nyilvános levéltár

Zárhatározatok (25-28.§§)